Absztrakt: Tanulmányunk a rendszerváltás utáni magyar kormányok (1990-2015) agendáján szereplő közpolitikai ügyek közötti figyelem változásait vizsgálja. Míg a nemzetközi szakirodalom a végrehajtó hatalom csúcsán álló miniszterelnök parlamenti felszólalásaira fókuszál (lásd például Jennings és szerzőtársai, 2011; Alexandrova és szerzőtársai; 2012), elemzésünk a kormányrendeletekre is kiterjed. Általános szabályként a beszédek kijelölik, míg a rendeletek a kormányzati munka outputjaiként rögzíthetik a végrehajtó hatalom agendáján szereplő ügyeket. A figyelem véges természete miatt (Jones és Baumgartner, 2005) azonban a kormányzat nem képes hosszú távon fenntartani az egyesnúlyt a napirendjén szereplő szakpolitikai kérdések között. Kapacitásának korlátai rákényszerítik, hogy a politikai események hatására néhány kérdést kiemeljen, s a többi ügyet háttérbe szorítva figyelmét extrém módon koncentrálja. Jelen tanulmányban annak lehetőségét vizsgáljuk, hogy ezen figyelem koncentráció érdemben befolyásolja-e a kormányzati napirend dinamikáját. Ha feltevésünk megerősödik, a miniszterelnök parlamenti felszólalásaiban szereplő közpolitikai témák a rendeletek tartalmáról nyújthatnak előrejelzést (Bevan et al, 2011). Eredményeink alapján a kiválasztott szakpolitikai területekre koncentrálódott figyelem szignifikáns hatással van a végrehajtó hatalom napirendjének dinamikáira. Emellett a beszédekben megjelenő szakpolitikai területek a rendeletekben bekövetkező változásokban is visszatükröződnek.
Nyelv: magyar