2014. évi XI. törvény a rezsicsökkentéssel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról [LÁBJEGYZET_1] 1. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása 1. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 17/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az (1) bekezdésben meghatározott vállalkozás legalább egy fogyasztóvédelmi referenst köteles foglalkoztatni minden olyan megyében és a fővárosban, ahol a) székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén kiskereskedelmi tevékenységet folytat, továbbá b) közszolgáltatási tevékenységet folytató, valamint törvény alapján ügyfélszolgálat működtetésére kötelezett vállalkozás esetén ügyfélszolgálattal rendelkezik.” 2. § Az Fgytv. 28. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kérelmet a békéltető testület elnökéhez kell írásban benyújtani. Az írásos formának a 17/C. § szerinti módokon is eleget lehet tenni. A kérelemnek tartalmaznia kell) „c) - ha a fogyasztó az illetékességet a 20. § (3) bekezdésére kívánja alapítani - a 20. § (1) és (2) bekezdése szerint illetékes békéltető testület helyett kérelmezett testület megjelölését,” 3. § Az Fgytv. a) 16/A. § (5) bekezdésében a „kiskorúak” szövegrész helyébe a „tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek” szöveg, b) 17/D. § (10) bekezdés a) és b) pontjában a „rendelkezésre” szövegrész helyébe a „rendelkezésére” szöveg, c) 17/D. § (11) bekezdésében az „anyagát” szövegrész helyébe az „anyagát,” szöveg, d) 17/D. § (13) bekezdésében a „működését, és” szövegrész helyébe a „működését és” szöveg, e) 17/D. § (14) bekezdésében a „képesítési, bizonyítványt” szövegrész helyébe a „képesítési bizonyítványt” szöveg, f) 17/D. § (15) bekezdés a) pontjában a „jelentkezzen és” szövegrész helyébe a „jelentkezzen, és” szöveg, g) 1. mellékletében a „terület specifikus” szövegrész helyébe a „területspecifikus” szöveg, a „17/D. §-ában” szövegrész helyébe a „17/D. §-ában meghatározott” szöveg, h) 1. melléklet 1.1.2.1. pont b) alpontjában a „panaszkezelés és ügyfélszolgálat” szövegrész helyébe a „panaszkezelési és ügyfélszolgálati” szöveg, i) 1. melléklet 1.1.2.4. pont d)-f) alpontjában a „biztonsága” szövegrész helyébe a „biztonságossága” szöveg, j) 1. melléklet 2. pontjában 1-5. sorában az „amelyből” szövegrész helyébe az „amely” szöveg, k) 1. melléklet 2. pontjában 3. sorában az „elméleti. 10%” szövegrész helyébe az „elméleti, 10%” szöveg, l) 1. melléklet 3. pont a) alpontjában a „végzettséggel, vagy” szövegrész helyébe a „végzettséggel rendelkezik,” szöveg lép. 2. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása 4. § (1) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tt.) 27/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „27/A. § (1) A társasház működésének, a társasház szerveinek és e szervek működésének törvényességi felügyeletét a jegyző látja el. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyre, amelyben bírósági, hatósági eljárásnak van helye. (2) A törvényességi felügyeletet gyakorló jegyző hivatalból ellenőrzi, hogy a társasház a) alapító okirata, szervezeti-működési szabályzata és azok módosítása megfelel-e a jogszabályoknak, b) működése, közgyűlési határozata megfelel-e a jogszabályoknak, az alapító okiratnak és szervezeti-működési szabályzatnak, és c) működése megfelel-e a közgyűlési határozatokban foglaltaknak. (3) A közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke köteles a jegyzővel együttműködni, a jegyzőt a törvényességi felügyelet lefolytatásához szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátásával, valamint a helyszíni ellenőrzés során a helyszínen is segíteni. (4) Ha a jegyző a működés (2) bekezdésbe ütközését állapítja meg, a társasházat felhívja a működés törvényességének helyreállítására. Ha a társasház a jegyző felhívása alapján a felhívástól számított 60 napon belül a működés törvényességét nem állítja helyre, a jegyző a működés törvényességének helyreállítására vonatkozó bírósági kötelezés érdekében a határidő eredménytelen elteltétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat. A pert a társasház ellen kell megindítani és a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályai szerint lefolytatni. A per a társasház címe szerinti járásbíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozik. (5) A bíróság a jegyző keresete alapján a) megsemmisítheti a közgyűlés (2) bekezdés b) pontjába ütköző határozatát és szükség szerint új határozat meghozatalát rendelheti el, b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívhatja a közgyűlést vagy arra a jegyzőt vagy a számvizsgáló bizottságot jogosíthatja fel, illetve c) - ha a társasház működésének törvényessége a közös képviselő, illetve az intézőbizottság jogsértő magatartása miatt az a) vagy b) pont szerint nem biztosítható - százezertől ötmillió forintig terjedő, a jogsértés súlyával arányos bírság megfizetésére kötelezheti a közös képviselőt, illetve az intézőbizottság elnökét és tagjait. (6) Ha a jegyző a keresetében az (5) bekezdés c) pontjának alkalmazását kéri, a pert a közös képviselővel, illetve az intézőbizottság elnökével és tagjaival szemben is meg kell indítani. Ha a társasház és a közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke között érdekellentét áll fenn, a bíróság a társasház képviseletére hivatalból ügygondnokot rendel ki. A kiszabott bírság megfizetésében a társasházat helytállási kötelezettség nem terheli. A kiszabott bírság megfizetéséért az intézőbizottság elnökének és tagjainak felelőssége egyetemleges.” (2) A Tt. 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha a közgyűlés határozata jogszabályba, az alapító okiratba vagy a szervezeti-működési szabályzatba ütközik vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül. Ha a határozat bírósági felülvizsgálatát a jegyző a 27/A. § (4) bekezdése szerinti keresetében kérte, a kereseteket bíróság a perek egyesítésével bírálja el.” 5. § A Tt. 1. melléklete helyébe a 2. melléklet lép. 3. A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény módosítása 6. § A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 1. melléklete helyébe a 3. melléklet lép. 4. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása 7. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 144. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A közcélú hálózathoz történő csatlakozással összefüggésben csatlakozási díjat kell fizetni. A csatlakozási díjak meghatározásának szempontjait, a csatlakozási díjak elemeit, valamint a csatlakozási díjak mértékét és alkalmazásának szabályait a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg. A rendelet kihirdetése és hatálybalépése között legalább 15 napnak el kell telnie. (2) A csatlakozási díjat úgy kell megállapítani, hogy vegye figyelembe a csatlakozás érdekében hálózati beruházásra fordított összeg nagyságát, valamint az igények befolyásolásán keresztül segítse elő a legkisebb költség elvének érvényesülését, valamint figyelembe vegye a hálózatra később csatlakozott rendszerhasználók csatlakozásának hatásaiból származó előnyöket. A csatlakozási díj nem haladhatja meg a csatlakozások érdekében közvetlenül hálózati beruházásokra fordított összegek nagyságát.” (2) A VET 144. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott rendelet előkészítése során kikéri az érintett engedélyesek és a felhasználók reprezentatív érdekképviseleti szerveinek véleményét. A Hivatal a rendelet tervezetét az engedélyesek és a felhasználók reprezentatív érdekképviseleti szerveivel történő egyeztetést megelőzően a honlapján közzéteszi.” 8. § A VET 170. § (5) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg) „2. a csatlakozási díjak meghatározásának szempontjait, a csatlakozási díjak elemeit, valamint a csatlakozási díjak mértékét és alkalmazásuk szabályait,” 9. § Hatályát veszti a VET 170. § (2) bekezdés 11. pontjában a „valamint csatlakozási díjak meghatározásának szempontjait és a díjak elemeit,” szövegrész. 5. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása 10. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET) 108. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A földgázszállító vagy a földgázelosztó vezetékhez történő csatlakozásért vagy a korábban vásárolt kapacitást meghaladó többletkapacitásért csatlakozási díjat kell fizetni. A csatlakozási díjak meghatározásának szempontjait, a csatlakozási díjak elemeit, a csatlakozási díjakat és alkalmazásuk szabályait a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg. A csatlakozási díj általános forgalmiadó-fizetési kötelezettségére külön törvény rendelkezései irányadók.” (2) A GET 108. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott elnöki rendelet előkészítése során kikéri az érintett engedélyesek és a felhasználók reprezentatív érdekképviseleti szerveinek véleményét. A Hivatal a rendelet tervezetét az engedélyesek és a felhasználók reprezentatív érdekképviseleti szerveivel történő egyeztetést megelőzően a honlapján közzéteszi.” 11. § A GET 133/A. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg) „2. a csatlakozási díjak meghatározásának szempontjait, a csatlakozási díjak elemeit, a csatlakozási díjakat és alkalmazásuk szabályait,” 12. § A GET 127. § gy) pontjában a „csatlakozási díjakat” szövegrész helyébe a „csatlakozási díjak meghatározásának szempontjait, a csatlakozási díjak elemeit, a csatlakozási díjakat és alkalmazásuk szabályait” szöveg lép. 13. § Hatályát veszti a GET a) 104/A. § (2) bekezdés b) pontja, b) 133. § (1) bekezdés 2. pontjában a „valamint a csatlakozási díjak meghatározásának szempontjait és a csatlakozási díjak elemeit,” szövegrész. 6. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása 14. § (1) A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) „Szerződés formai és tartalmi követelményei” alcíme a következő 14/A. §-sal egészül ki: „14/A. § A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződésben a pénzforgalmi szolgáltató nem köthet ki olyan szerződési feltételt, amely alapján a vele szerződő fogyasztó számára a Magyarországon elhelyezett automata bankjegykiadó gépből készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzfelvétel fizetési műveleti értékhatárának felső mértékét napi százötvenezer forintnál alacsonyabb összegben egyoldalúan meghatározza.” (2) A Pft. VII. Fejezete a következő 36/B. §-sal egészül ki: „36/B. § A Magyarországon elhelyezett automata bankjegykiadó gépből készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján fizetési számláról történő készpénzfelvétel fizetési műveleti értékhatárának felső mértéke műveletenként hetvenötezer forintnál alacsonyabb összeg nem lehet.” (3) A Pft. 66/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A rezsicsökkentéssel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XI. törvénnyel megállapított 14/A. §-t a rezsicsökkentéssel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XI. törvény hatálybalépésekor fennálló szerződésekre is alkalmazni kell.” 7. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosítása 15. § A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Dttv.) a következő 4/A. §-sal egészül ki: „4/A. § (1) A pénzügyi intézmény - külön díj felszámítása nélkül - a gyűjtőszámlahitel tartozásról készített kimutatás keretében, a fizetési számlához vagy a devizakölcsön elszámolási számlához kapcsolódóan negyedévenként tájékoztatja a hiteladóst a mentesített követelésrész adott időszakra eső összegéről és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötésétől számított összegéről. (2) A pénzügyi intézmény az (1) bekezdésben meghatározottakról a negyedévet követő hónap 30. napjáig - a rögzített árfolyam alkalmazási időszak záró időpontját követően a záró időpontot követő hónap 30. napjáig - postára adott levélben vagy más, a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésben meghatározott tartós adathordozón tájékoztatja a hiteladóst. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a 2. melléklet szerinti tartalommal, jól látható, egyértelműen elkülöníthető módon, bekeretezve, legalább a tájékoztató többi adatával megegyező méretben kell feltüntetni. (4) A 2. mellékletben meghatározott szövegben az adott időszakot az időszak első és utolsó napjának feltüntetésével kell megjelölni. (5) A pénzügyi intézmény - külön díj felszámítása nélkül - 2014. március 20-áig postára adott levélben vagy más, a devizakölcsön-szerződésben meghatározott tartós adathordozón tájékoztatást küld az árfolyamrögzítés lehetőségéről és lényeges jellemzőiről annak a hiteladósnak, aki jogosult gyűjtőszámlahitelre, de még nem kötött gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést és nem kezdeményezte a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötését. (6) A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank az e § tájékoztatásra vonatkozó rendelkezéseinek való megfelelést fogyasztóvédelmi eljárás keretében vizsgálja, azok megsértése esetén fogyasztóvédelmi eljárást folytat le.” 16. § A Dttv. a következő 15. §-sal egészül ki: „15. § (1) E törvénynek a rezsicsökkentéssel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított 4/A. §-át a Módtv3. hatálybalépésekor fennálló szerződésekre is alkalmazni kell. (2) E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 4/A. § (1)-(4) bekezdése szerinti tájékoztatást a pénzügyi intézmény első alkalommal 2014. március 20-áig küldi meg a hiteladós részére.” 17. § A Dttv. az 1. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki. 8. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása 18. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény a következő 91/A. §-sal és 91/B. §-sal egészül ki: „91/A. § (1) Ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltató az általa nyújtott közszolgáltatást közbeiktatott személy vagy szerződéses kapcsolati lánc (a továbbiakban együtt: közvetített szolgáltatás) útján juttatja el a természetes személy ingatlanhasználó, illetve jogszabály alapján vele egy díjkategóriába tartozó személy (a továbbiakban együtt: rezsicsökkentésre jogosult) részére, legfeljebb a természetes személy ingatlanhasználóra a 91. §-ban meghatározott díjat alkalmazhatja. (2) A közvetített szolgáltatásban részes közbenső szereplő az elszámolási időszakot megelőző hónap 10. napjáig a hulladékgazdálkodási közszolgáltató részére adatot szolgáltat, hogy az elszámolási időszakban milyen arányban oszlik meg a vele szerződéses kapcsolatban álló rezsicsökkentésre jogosult és más felhasználók között a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díja. A hulladékgazdálkodási közszolgáltató ezen adatszolgáltatás alapján külön-külön számlát bocsát ki a közszolgáltatást közvetítő személy részére a rezsicsökkentésre jogosult és más felhasználók hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjáról. Ha az adatszolgáltatást a közvetített szolgáltatásban részes közbenső szereplő határidőben nem teljesíti, a hulladékgazdálkodási közszolgáltató csak egy, a díjcsökkentést nem tartalmazó számlát bocsát ki. (3) A 91. §-ban meghatározott mértékű díjcsökkentés a (2) bekezdés szerint előírt adatszolgáltatás elmulasztása esetén is megilleti a rezsicsökkentésre jogosultat, melynek terhét a közszolgáltatást közvetített szolgáltatásként nyújtó személy viseli. (4) A közszolgáltatást közvetített szolgáltatásként nyújtó személy az általa kibocsátott számlában legfeljebb a 91. §-ban meghatározott díjat alkalmazhatja. (5) A közszolgáltatást közvetített szolgáltatásként nyújtó személy a (4) bekezdés szerint kibocsátott számlán szereplő fizetendő összeg vonatkozásában, annak kiküldésével egyidejűleg, egyértelműen, írásban köteles tájékoztatást nyújtani a rezsicsökkentésre jogosult részére az e § szerinti előírt díjcsökkentésről. A tájékoztatásban külön, összegszerűen fel kell tüntetni a rezsicsökkentés eredményeképpen jelentkező megtakarítás összegét az elszámolt időszak vonatkozásában, valamint összesítve az egyes törvényeknek a rezsicsökkentés végrehajtásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXXI. törvény hatályba lépését követő időszakban. (6) A hulladékgazdálkodási közszolgáltató bármikor jogosult betekinteni a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást megalapozó adatokba, számításokba, illetve az alkalmazott módszertanba. (7) A (4) és az (5) bekezdésekben foglalt rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezés. 91/B. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltató legfeljebb a természetes személy ingatlanhasználóra a 91. §-ban meghatározott díjat alkalmazhatja a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézmény és a támogatott lakhatás, valamint b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon, lakásotthon, utógondozó otthon és javítóintézet esetében, ha a szolgáltatás után a fenntartó a központi költségvetésről szóló törvény szerinti támogatásban részesül. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezés.” 9. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosítása 19. § A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 12. § a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (A Hivatal elnöke) „a) rendeletben megállapítja a villamos energia rendszerhasználati díjakat és alkalmazásuk szabályait, a villamos energiáról szóló törvény szerinti elosztók közötti kiegyenlítő fizetések mértékét, a villamos energia csatlakozási díjak meghatározásának szempontjait, a csatlakozási díjak elemeit, valamint a csatlakozási díjak mértékét és alkalmazásuk szabályait, b) rendeletben megállapítja a földgáz rendszerhasználati díjakat, a földgázellátásról szóló törvény szerinti rendszerüzemeltető által nyújtott szolgáltatás minőségének a földgáz rendszerhasználati díjakon keresztül történő ösztönzésének szabályait, a nyújtott szolgáltatás minőségétől függően alkalmazható földgáz rendszerhasználati díjakat, valamint a földgáz rendszerhasználati díjak alkalmazásának feltételeit, a földgáz csatlakozási díjak meghatározásának szempontjait, a csatlakozási díjak elemeit, a csatlakozási díjakat és alkalmazásuk szabályait,” 10. A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény módosítása 20. § A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Rezsitörvény) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 3. § 8. pontjában meghatározott egyetemes szolgáltatás keretében vételező, a Get. 3. § 47. pontjában meghatározott lakossági fogyasztók részére, az egyetemes szolgáltató által kibocsátott számlában a 2014. március 31-ét követő időszakban igénybe vett földgázszolgáltatás MJ-ban meghatározott mennyiségéért fizetendő összeg, valamint a szolgáltatás rendelkezésre állásáért fizetendő havi alapdíj együttes értéke nem haladhatja meg az azonos elosztói területen, az egyetemes szolgáltató által a 2013. november 1-jén alkalmazott díjak (beleértve a biztonsági készletezési díjat) alapján azonos hőmennyiségre, azonos számú hónapra, azonos körülmények között (azonos kedvezménymérték esetén) számított összeg 93,5%-át.” 21. § A Rezsitörvény 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 3. § 7. pontjában meghatározott egyetemes szolgáltatás keretében vételező, a Vet. 3. § 42. pontjában meghatározott lakossági fogyasztó részére, az egyetemes szolgáltató által kibocsátott számlában a 2014. augusztus 31-ét követő időszakban igénybe vett villamos energiáért fizetendő összeg nem haladhatja meg a 2013. november 1-jén alkalmazott díjak alapján azonos energia mennyiségre, azonos számú hónapra, azonos körülmények között (azonos árszabás mellett) számított összeg 94,3%-át.” 22. § A Rezsitörvény 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 3. § b) pontjában meghatározott díjfizető közül a lakossági díjfizető (a továbbiakban: lakossági díjfizető) és a Tszt. 3. § g) pont ga) alpontjában meghatározott lakossági felhasználó részére, a távhőszolgáltató által kibocsátott számlában a 2014. szeptember 30-át követő időszakra vonatkozóan meghatározott szolgáltatási egységre jutó, az igénybevett távhőszolgáltatásért fizetendő összeg nem haladhatja meg a 2013. november 1-jén alkalmazott díjtételek alapján, ugyanazon feltételekkel (fogyasztás, légtérfogat stb.) számított összeg 96,7%-át.” 23. § A Rezsitörvény a következő 4/A. §-sal és 4/B. §-sal egészül ki: „4/A. § (1) Ha a víziközmű-szolgáltató az általa nyújtott közszolgáltatást közbeiktatott személy vagy szerződéses kapcsolati lánc (a továbbiakban együtt: közvetített szolgáltatás) útján juttatja el a lakossági felhasználó, illetve jogszabály alapján vele egy díjkategóriába tartozó személy (a továbbiakban együtt: rezsicsökkentésre jogosult) részére, legfeljebb a 4. § (1) bekezdésben meghatározott díjat alkalmazhatja. (2) A közvetített szolgáltatásban részes közbenső szereplő a fogyasztásmérő leolvasásával egyidejűleg a víziközműszolgáltató részére adatot szolgáltat, hogy az elszámolási időszak fogyasztása milyen arányban oszlik meg a vele szerződéses kapcsolatban álló rezsicsökkentésre jogosult és más felhasználók között. A víziközmű-szolgáltató ezen adatszolgáltatás alapján külön-külön számlát bocsát ki a víziközmű-szolgáltatást közvetítető személy részére a rezsicsökkentésre jogosult és más felhasználók víziközmű-szolgáltatási díjáról. Ha az adatszolgáltatást a közvetített szolgáltatásban részes közbenső szereplő határidőben nem teljesíti, a víziközmű-szolgáltató csak egy, a díjcsökkentést nem tartalmazó számlát bocsát ki. (3) A 4. § (1) bekezdésben meghatározott mértékű díjcsökkentés a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás elmulasztása esetén is megilleti a rezsicsökkentésre jogosultakat, melynek terhét a víziközmű-szolgáltatást közvetített szolgáltatásként nyújtó személy viseli. (4) A közvetített szolgáltatásban részes közbenső szereplő az általa kibocsátott számlában legfeljebb a 4. § (1) bekezdésben meghatározott díjat alkalmazhatja. (5) A közvetített szolgáltatásban részes közbenső szereplő a (4) bekezdés szerint kibocsátott számlán szereplő fizetendő összeg vonatkozásában, annak kiküldésével egyidejűleg, egyértelműen, írásban köteles tájékoztatást nyújtani a rezsicsökkentésre jogosult részére az e § szerinti díjcsökkentésről. A tájékoztatásban külön, összegszerűen fel kell tüntetni a rezsicsökkentés eredményeképpen jelentkező megtakarítás összegét az elszámolt időszak vonatkozásában, valamint összesítve az egyes törvényeknek a rezsicsökkentés végrehajtásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXXI. törvény hatályba lépését követő időszakban. (6) A víziközmű-szolgáltató bármikor jogosult betekinteni a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást megalapozó adatokba, számításokba, illetve az alkalmazott módszertanba. 4/B. § A víziközmű-szolgáltató legfeljebb a 4. § (1) bekezdésében meghatározott díjat alkalmazhatja a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézmény és a támogatott lakhatás, valamint b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon, lakásotthon, utógondozó otthon és javítóintézet esetében, ha a szolgáltatás után a fenntartó a központi költségvetésről szóló törvény szerinti támogatásban részesül.” 24. § Hatályát veszti a Rezsitörvény 4. § (4) bekezdése. 11. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása 25. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 76. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A kiszabható bírság alsó határa a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 14/A. §-ában, 36/A. § (1)-(3) bekezdésében és 36/B. §-ában a pénzforgalmi szolgáltató számára előírt kötelezettség megszegése, elkerülése, elmulasztása, késedelmes vagy hiányos teljesítése esetén ötszázmillió forint.” 12. Az egységes közszolgáltatói számlaképről szóló 2013. évi CLXXXVIII. törvény módosítása 26. § Az egységes közszolgáltatói számlaképről szóló 2013. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Számlaképtv.) 8. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Az 1-12. melléklet első oldalán a címzés feltüntetésének keretezése nem kötelező formai eleme a számlaképnek.” 27. § A Számlaképtv. a következő 10/A. §-sal egészül ki: „10/A. § (1) A fogyatékos személy (e § alkalmazásában a továbbiakban: fogyasztó) írásbeli kérelmére az eredeti számla mellett a villamos energia és a földgáz egyetemes szolgáltató a fogyasztó választása alapján köteles a) Braille-írással nyomtatott, b) akadálymentes formátumú elektronikus vagy c) könnyen érthető elektronikus számlát (a továbbiakban: akadálymentes számla) - az eredeti számlával azonos adattartalommal - kiállítani és a fogyasztó számára az eredeti számlával egyidejűleg továbbítani. (2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemben fel kell tüntetni, hogy a kérelem az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hozzájárulásának minősül a fogyasztó - az akadálymentes számla elkészítéséhez szükséges - adatainak kezeléséhez. (3) A számlaképre vonatkozóan e törvényben meghatározott formai előírások mellőzhetőek az akadálymentes számla kiállítása során. (4) E § alkalmazásában fogyatékos személy az, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontja szerinti fogyatékos személy.” 28. § A Számlaképtv. 10/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A fogyatékos személy (e § alkalmazásában a továbbiakban: fogyasztó) írásbeli kérelmére az eredeti számla mellett a villamos energia és a földgáz egyetemes szolgáltató, valamint a villamos energia és a földgázelosztó az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó, a távhőszolgáltató, a víziközmű-szolgáltató és a hulladékgazdálkodási közszolgáltató a fogyasztó választása alapján köteles a) Braille-írással nyomtatott, b) akadálymentes formátumú elektronikus vagy c) könnyen érthető elektronikus számlát (a továbbiakban: akadálymentes számla) - az eredeti számlával azonos adattartalommal - kiállítani és a fogyasztó számára az eredeti számlával egyidejűleg továbbítani.” 29. § A Számlaképtv. a következő 14. §-sal egészül ki: „14. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az akadálymentes számla kibocsátásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.” 30. § A Számlaképtv. a) 2. melléklete a 4. melléklet szerint, b) 3. melléklete az 5. melléklet szerint, c) 4. melléklete a 6. melléklet szerint, d) 5. melléklete a 7. melléklet szerint, e) 6. melléklete a 8. melléklet szerint, f) 7. melléklete a 9. melléklet szerint, g) 8. melléklete a 10. melléklet szerint, h) 9. melléklete a 11. melléklet szerint, i) 10. melléklete a 12. melléklet szerint módosul. 31. § A Számlaképtv. a) 8. § (1) bekezdésében a „betűtípussal köteles” szövegrész helyébe a „betűtípussal, a címzést Arial betűtípussal köteles” szöveg, b) 1. mellékletében az „** A rezsicsökkentés a lakossági fogyasztókat a bruttó számlaérték alapulvételével illeti meg” szövegrész helyébe az „** A rezsicsökkentés a fogyasztókat a 2012. december 1-jén hatályos árképzés szerinti bruttó számlaérték alapulvételével illeti meg, a tétel a már csökkentett összeget tartalmazza” szöveg, a „díjak alkalmazására” szövegrész helyébe a „díjak vagy díjelemek alkalmazására” szöveg, a „díjakat külön sorban kell feltüntetni” szövegrész helyébe a „díjakat, díjelemeket külön sorban kell feltüntetni a díjelemek megnevezésével” szöveg, c) 2. melléklet 4. pont 4.10. alpontjában a „tarifák” szövegrész helyébe a „díjak vagy díjelemek” szöveg, a „díjakat” szövegrész helyébe a „díjakat, díjelemeket” szöveg, a „feltüntetni” szövegrész helyébe a „feltüntetni a díjelemek megnevezésével” szöveg, d) 11. mellékletében az „*A rezsicsökkentés az arra jogosultakat a bruttó számlaérték alapulvételével illeti meg.”” szövegrész helyébe az „* A rezsicsökkentés a fogyasztókat a 2012. április 14. napján alkalmazott díj figyelembevételével meghatározott bruttó számlaérték alapulvételével illeti meg, a tétel a már csökkentett összeget tartalmazza” szöveg lép. 13. Hatályba léptető rendelkezések 32. § (1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 25. § az e törvény kihirdetését követő harmincegyedik napon lép hatályba. (3) A 20. § 2014. április 1-jén lép hatályba. (4) A 27. § 2014. augusztus 1-jén lép hatályba. (5) A 21. § 2014. szeptember 1-jén lép hatályba. (6) A 7-13. §, 19. §, 22. § és 33. § 2014. október 1-jén lép hatályba. (7) A 28. § 2015. augusztus 1-jén lép hatályba. 14. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés 33. § A 19. § az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül. [LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2014. február 6-i ülésnapján fogadta el.