2013. évi LXXX. törvény

a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról  [LÁBJEGYZET_1]

1. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról

1. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az igazgatóság 5-9 tagból áll. Az igazgatóság tagjait a tulajdonosi jogok gyakorlója - öt éves időtartamra - nevezi ki és hívja vissza. Az igazgatóság élén az elnök áll. Az igazgatóság elnökét maga választja tagjai közül.”
2. § Az MFB tv. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vezérigazgató felett a munkáltatói jogokat - a kinevezés és felmentés jogával együtt - a tulajdonosi jogok gyakorlója gyakorolja. A vezérigazgató megbízatásának időtartama alatt - a tulajdonosi jogok gyakorlójának erre vonatkozó külön döntése nélkül - az igazgatóság tagja. A vezérigazgatóra a 14. § (4) bekezdésében meghatározott, az igazgatóság tagjai megbízatásának időtartamára vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni. Amennyiben az igazgatóság elnöke, valamint a vezérigazgató személye azonos, a vezérigazgató jogosult az elnök-vezérigazgató cím használatára.”
3. § Az MFB tv. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az MFB Zrt. feladatkörét érintő ügyben az üzleti titok megtartásának kötelezettsége alól az MFB Zrt. alkalmazottai részére a felmentést az MFB Zrt. vezérigazgatója adhatja meg.”
4. § Az MFB tv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

2. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról

5. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § (1) Az állam tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében tulajdonosi joggyakorló kizárólag
a) miniszter,
b) központi költségvetési szerv,
c) az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet vagy
d) az állam és a c) pontban meghatározott szervezet együttesen 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság
lehet.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott tulajdonosi szerkezet megváltozik, e törvény erejénél fogva megszűnik a tulajdonosi joggyakorló jogosultsága. A tulajdonosi joggyakorlás megszűnésének időpontja az a nap, amelyen az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározottaktól eltérő tulajdonosi szerkezetet eredményező tulajdonosváltozás bekövetkezik. E naptól kezdődően a tulajdonosi jogokat az állami vagyonról szóló törvényben meghatározott tulajdonosi joggyakorló gyakorolja.
(3) A 2. mellékletben felsorolt állami tulajdonban álló nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő gazdasági társasági részesedések felett a tulajdonosi jogok gyakorlására kizárólag
a) törvényben kijelölt miniszter,
b) központi költségvetési szerv vagy
c) az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet
jogosult.”
6. § Az Nvtv. 1. melléklete és 2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
7. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
8. § E törvénynek az 5-6. §-a és a 9. §-a és 2. melléklete az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
9. § Hatályát veszti az Nvtv.
a) 4. § (3) bekezdése,
b) 1. mellékletének B) Az állam kizárólagos tulajdonában álló országos törzshálózati vasúti pályák 2. Nem a transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák: „207 Budapest-Józsefváros - Budapest-Ferencváros” és „208 Budapest-Józsefváros-Kőbánya felső” szövegrésze,
c) 2. mellékletének III. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlékegyüttesek című táblázat 9. és 110. sora.

[LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2013. június 3-i ülésnapján fogadta el.