2013. évi CXII. törvény

a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról  [LÁBJEGYZET_1]

1. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása

1. § (1) A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A külföldi ítélet érvénye elismerésének alapjául szolgáló értesítéseket, illetve a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, a vagyonelkobzás vagy az elkobzás, valamint az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának átadása iránti külföldi megkereséseket az igazságügyért felelős miniszter fogadja, és ha a 2. § nem zárja ki annak teljesítését, megküldi a bíróságnak. Annak vizsgálatára, hogy a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, a vagyonelkobzás vagy az elkobzás, valamint az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának e törvény szerinti feltételei fennállnak-e, a Fővárosi Törvényszéknek van hatásköre és illetékessége.”
(2) Az Nbjt. 46. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A külföldi ítélet érvényének elismerésére annak a törvényszéknek van hatásköre és illetékessége, amelynek területén a terhelt lakó- vagy tartózkodási helye található. Ha a terhelt Magyarországon lakó- vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, az eljárásra a terhelt utolsó ismert magyarországi lakó- vagy tartózkodási helye szerinti törvényszéknek van hatásköre és illetékessége. Ha az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság nem állapítható meg, az eljárás a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és illetékességébe tartozik.”
(3) Az Nbjt. VII. Fejezet 1. Címe a következő 84/A. §-sal egészül ki:
„84/A. § E törvénynek a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépését követően a bírósághoz érkezett ügyekben kell alkalmazni.”

2. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

2. § (1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 16. § (1) bekezdés k) és l) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A törvényszék hatáskörébe tartoznak)
„k) az 554/B. § b) pontja szerinti korrupciós bűncselekmények az ott meghatározott esetekben;
l) a hivatali visszaélés (Btk. 305. §);”
(2) A Be. 16. § (1) bekezdés r) és s) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A törvényszék hatáskörébe tartoznak)
„r) a különösen jelentős értékre elkövetett lopás [Btk. 370. § (6) bekezdés a) pont], a különösen jelentős kárt okozó rongálás [Btk. 371. § (6) bekezdés], a különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás [Btk. 372. § (6) bekezdés a) pont], a különösen jelentős kárt okozó csalás [Btk. 373. § (6) bekezdés a) pont], különösen jelentős kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás [Btk. 375. § (4) bekezdés a) pont és (5) bekezdés], a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés [Btk. 376. § (6) bekezdés a) pont], a különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés [Btk. 377. § (2) bekezdés], a különösen jelentős értékre elkövetett orgazdaság [Btk. 379. § (6) bekezdés a) pont];
s) a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése [Btk. 385. § (4) bekezdés c) pont], a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó iparjogvédelmi jogok megsértése [Btk. 388. § (3) bekezdés c) pont];”
(3) A Be. 64/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„64/A. § (1) A büntetőeljárást soron kívül kell lefolytatni a következő esetekben:
a) ha a terhelt előzetes letartóztatásban van,
b) a kiskorú sértett sérelmére elkövetett, az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmény (Btk. XV. Fejezet) miatt, a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény (Btk. XIX. Fejezet) miatt, a gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmény (Btk. XX. Fejezet) miatt vagy más, személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt, ha a kiskorú sértett érdeke - így különösen akkor, ha a sértett testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését a bűncselekmény jelentősen veszélyeztette, illetve ha a terhelt az eljárás lefolytatásakor is ellátja a sértett nevelését, felügyeletét vagy gondozását, vagy egyébként is a sértett környezetében él - a büntetőeljárás mielőbbi befejezését indokolja,
c) a megismételt eljárásban (XVI. Fejezet),
d) ha a terhelttel szemben távoltartást rendeltek el (138/A. § és 138/B. §), ha a terhelt mentelmi jogát, illetve diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló más mentességét felfüggesztették (XXVIII. Fejezet), kiemelt jelentőségű ügyben (XXVIII/A. Fejezet), a 408. § (1) bekezdés e) pontja alapján előterjesztett perújítási indítvány alapján elrendelt perújítási eljárásban, továbbá az Országos Bírósági Hivatal elnökének határozata vagy a bíróság elnökének rendelkezése alapján.
(2) Az eljárás soron kívüli lefolytatása során az (1) bekezdés szerinti sorrendet kell figyelembe venni azzal, hogy a d) pontban meghatározott eljárások lefolytatásának sorrendjét az ügyek érkezésének időpontja határozza meg.”
(4) A Be. 132. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a terhelt az előzetes letartóztatás (3) bekezdés szerinti megszűnését követően elrendelt lakhelyelhagyási tilalom, illetve házi őrizet szabályait megszegi, az előzetes letartóztatása ismét elrendelhető. A lakhelyelhagyási tilalom, illetve a házi őrizet szabályai megszegésének minősül az is, ha a terhelt a mozgását nyomon követő technikai eszköz működését akadályozza. Ebben az esetben az előzetes letartóztatás (3) bekezdés szerinti tartamát az előzetes letartóztatás ismételt elrendelésének napjától kell számítani.”
(5) A Be. 136. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróságnak, az ügyésznek, illetve a nyomozó hatóságnak arra kell törekednie, hogy az előzetes letartóztatás a lehető legrövidebb ideig tartson.”
(6) A Be. 138. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bíróság rendelkezhet úgy, hogy a házi őrizet előírásainak megtartását a rendőrség - a terhelt hozzájárulásával - a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel is ellenőrizze. Nincs szükség a terhelt hozzájárulására, ha a házi őrizetet a bíróság a terhelt előzetes letartóztatásának a 132. § (3) bekezdése szerinti megszűnését követően rendelte el. A házi őrizet előírásai megtartásának ellenőrzéséről külön jogszabály rendelkezik.”
(7) A Be. 554/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„554/C. § Az eljárás soronkívüliségét az eljárás minden részvevője a saját eszközeivel köteles biztosítani.”
(8) A Be. „Hatálybalépés” alcíme a következő 606/A. §-sal egészül ki:
„606/A. § E törvénynek a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 16. § (1) bekezdés k), l), r) és s) pontját a Módtv. hatálybalépését követően a bírósághoz érkezett ügyekben kell alkalmazni.”
3. § Hatályát veszti a Be.
a) 138/B. § (5) bekezdése,
b) 403. § (2) bekezdése,
c) 411. § (4) bekezdése,
d) 552. § (3) bekezdése,
e) 554/B. § f) pontja.

3. A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény módosítása

4. § (1) A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény a következő 5. §-sal egészül ki:
„5. § (1) E törvénynek a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő ügyekben nem kell alkalmazni.
(2) Az Egri Törvényszék és az Egri Törvényszék illetékességi területéhez tartozó járásbíróságok határozata ellen a Módtv. hatálybalépését követően előterjesztett jogorvoslatot a Debreceni Ítélőtábla bírálja el.
(3) A Szolnoki Törvényszék és a Szolnoki Törvényszék illetékességi területéhez tartozó járásbíróságok határozata ellen a Módtv. hatálybalépését követően előterjesztett jogorvoslatot a Szegedi Ítélőtábla bírálja el.”
(2) A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

4. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény módosítása

5. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény (a továbbiakban: 2012. évi CCXXIII. törvény) 6. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Be. 16. § (1) bekezdése alkalmazásában a törvényszék hatáskörébe tartoznak az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények is:]
„h) a hivatali visszaélés (1978. évi IV. törvény 225. §);”
(2) A 2012. évi CCXXIII. törvény 6. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Be. 16. § (1) bekezdése alkalmazásában a törvényszék hatáskörébe tartoznak az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények is:]
„k) a Be. 554/B. § b) pontjában meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmények;”
(3) A 2012. évi CCXXIII. törvény 6. § n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Be. 16. § (1) bekezdése alkalmazásában a törvényszék hatáskörébe tartoznak az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények is:]
„n) a különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás [1978. évi IV. törvény 259. § (2) bekezdés b) pont], a különösen nagy vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó közérdekű üzem működésének megzavarása [1978. évi IV. törvény 260. § (3) és (4) bekezdés], a különösen nagy vagy a különösen jelentős kárt okozó számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 300/C. § (4) bekezdés b) és c) pont], a különösen nagy és a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása [1978. évi IV. törvény 310. § (4) bekezdés a) pont, (5) bekezdés a) pont és az így minősülő (6) bekezdés, 310/A. §], a különösen jelentős kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés [1978. évi IV. törvény 313/C. § (6) bekezdés a) pont és (8) bekezdés], a különösen jelentős értékre elkövetett lopás [1978. évi IV. törvény 316. § (7) bekezdés a) pont], a különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás [1978. évi IV. törvény 317. § (7) bekezdés a) pont], a különösen jelentős kárt okozó csalás [1978. évi IV. törvény 318. § (7) bekezdés a) pont], a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés [1978. évi IV. törvény 319. § (3) bekezdés d) pont], a különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés [1978. évi IV. törvény 320. § (2) bekezdés], a különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre elkövetett rablás [1978. évi IV. törvény 321. § (4) bekezdés b) pont], a különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre elkövetett kifosztás [1978. évi IV. törvény 322. § (3) bekezdés a) pont], a különösen jelentős kárt okozó rongálás [1978. évi IV. törvény 324. § (6) bekezdés], a különösen jelentős értékre elkövetett orgazdaság [1978. évi IV. törvény 326. § (6) bekezdés a) pont], a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése [1978. évi IV. törvény 329/A. § (4) bekezdés b) pont] és a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó iparjogvédelmi jogok megsértése [1978. évi IV. törvény 329/D. § (3) bekezdés b) pont];”
(4) A 2012. évi CCXXIII. törvény 14. alcíme a következő 320/A. §-sal egészül ki:
„320/A. § E törvénynek a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépését követően a bírósághoz érkezett ügyekben kell alkalmazni.”

5. Záró rendelkezések

6. § Ez a törvény 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.

[LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2013. június 21-i ülésnapján fogadta el.