2013. évi CCXXXI. törvény egyes törvényeknek a rezsicsökkentés végrehajtásával összefüggő módosításáról [LÁBJEGYZET_1] 1. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása 1. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) a következő 54. §-sal egészül ki: „54. § A 17/D. § (3) bekezdésében előírt képzettség nélkül fogyasztóvédelmi referens legkésőbb 2014. július 31-éig foglalkoztatható.” (2) Az Fgytv. e törvény 12. mellékletével egészül ki. 2. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása 2. § (1) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tt.) a következő 27/A. §-sal egészül ki: „27/A. § A társasház szerveinek, e szervek működésének törvényességi felügyeletét a jegyző az egyesülési jogról, a közhasznú jogállasról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénynek a civil szervezetek feletti törvényességi ellenőrzés szabályai megfelelő alkalmazásával látja el.” (2) A Tt. a következő 43/A. §-sal egészül ki: „43/A. § (1) A közös képviselő vagy az intézőbizottság - többletdíjazás felszámítása nélkül - a rezsicsökkentések végrehajtásához kapcsolódóan tájékoztatja a tulajdonostársa(ka)t a) minden hónap 15. napjáig, legalább 45 nap időtartamra kifüggesztve - az 1. mellékletben meghatározott formában és tartalommal - írásban, figyelemfelkeltő és a fogyasztók által jól látható módon elhelyezett hirdetmény útján a közös tulajdonú épületrészeket érintő, valamint a 24. § (2) bekezdés b) pontja szerinti közüzemi szolgáltatások díjai vonatkozásában a rezsicsökkentések eredményeként a társasház tekintetében jelentkező megtakarításokról költségnemenkénti bontásban, b) minden év február 15. napjáig, írásban, a közös tulajdonú épületrészeket érintő és a 24. § (2) bekezdés b) pontja szerinti közüzemi szolgáltatások díjai vonatkozásában a rezsicsökkentés egyes közszolgáltatási területeken történt bevezetése óta, az annak eredményeként a tulajdonostárs külön tulajdonú lakása és a nem lakás céljára szolgáló helyisége tekintetében jelentkező megtakarításairól a 24. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján számított költségnem szerinti bontásban és évenként összesítve, és c) a 35. § (1) bekezdése szerinti időpontig a 48. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltakról. (2) Ha valamely közüzemi szolgáltató az adott hónapban nem állít ki a társasház számára számlát, úgy az (1) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatásban e költségnem tekintetében elegendő erre a tényre utalni. (3) Ha a társasház valamely közüzemi szolgáltatás tekintetében nem részesült a rezsicsökkentésből eredő megtakarításban, akkor a közös képviselő vagy az intézőbizottság köteles ennek indokát a tájékoztatásban érthető és világos módon szerepeltetni. Ha a társasház a villamos energiát vagy földgázt nem egyetemes szolgáltatás keretében vételezi, akkor a tájékoztatásban azt kell feltüntetni, hogy ezen okból az említett területen a társasház nem jogosult a rezsicsökkentésre. (4) Az (1)-(3) bekezdés a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezés. (5) A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására az Fgytv.-t kell alkalmazni, azzal, hogy a közös képviselő vagy az intézőbizottság tagja az Fgytv. alkalmazásában vállalkozásnak minősül akkor is, ha természetes személy vagy önálló foglalkozásán vagy gazdasági tevékenységi körén kívül eső célból jár el. (6) Ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja az (1) bekezdésben foglaltak megsértését, a kiszabott fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére a közös képviselő vagy az intézőbizottság köteles, a társasházat helytállási kötelezettség nem terheli. A bírság megfizetéséért az intézőbizottság tagjainak felelőssége egyetemleges. (7) Rezsicsökkentés alatt a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény 9. §-ában foglaltakat kell érteni.” 3. § (1) A Tt. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A számviteli szabályok szerinti könyvvezetés és beszámoló alapján a közös képviselő, illetve az intézőbizottság éves elszámolása tartalmazza: a) a tervezett és tényleges kiadásokat költségnemenként és a közös költség megosztásának a szervezeti-működési szabályzatban megállapított szabálya szerinti bontásban, ezen belül az üzemeltetési kiadásokat, valamint a karbantartásokat és a felújításokat az elvégzett munkák részletezésében, b) a tervezett és tényleges bevételeket források szerint, ideértve a közösség javára még nem teljesített - lejárt - követelések részletezését és a behajtás érdekében megtett intézkedéseket is, c) az a)-b) pont különbségének záróegyenlegét a pénzkészletek kezelési helye szerint részletezve, d) a közösség tulajdonát képező vagyontárgyak tárgyi-eszköz leltárát, e) a tárgyévhez tartozó, a közösség egészét terhelő kötelezettségeket, f) a közös költségekhez való hozzájárulás előírását és teljesítését - a tulajdonostársak nevének feltüntetésével -, a külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek szerinti bontásban, továbbá g) a rezsicsökkentések eredményeként jelentkező megtakarítások összegét költségnemenként és tulajdonostársanként a közös költség megosztásának a szervezeti működési szabályzatban megállapított szabálya szerinti bontásban.” (2) A Tt. 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az éves elszámolás elfogadása esetén a közgyűlés a közös képviselő vagy az intézőbizottság tárgyévi ügykezelő tevékenységét jóváhagyja. A jóváhagyás nem jelenti az esetleges kártérítési igényről és a fogyasztóvédelmi hatóság 43/A. § (5) bekezdése szerinti eljárásáról való lemondást.” 4. § A Tt. az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki. 3. A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény módosítása 5. § A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Lszt.) 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az igazgatóság az alapszabályban meghatározott időközönként, de évente legalább egyszer köteles beszámolni a közgyűlésnek a) a lakásszövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, b) az igazgatóság tevékenységéről és c) a rezsicsökkentések eredményeként jelentkező megtakarítások összegéről költségnemenként a lakásszövetkezet tekintetében, valamint tagonként és nem tag tulajdonosonként a fenntartási költség megosztásának az alapszabály szerinti bontásában.” 6. § Az Lszt. „Az igazgatóság” alcíme a következő 24/B. §-sal egészül ki: „24/B. § (1) Az igazgatóság a rezsicsökkentések végrehajtásához kapcsolódóan - többletdíjazás felszámítása nélkül - tájékoztatja a tagokat és nem tag tulajdonosokat a) minden hónap 15. napjáig, legalább 45 nap időtartamra kifüggesztve - a 1. mellékletben meghatározott formában és tartalommal - írásban, figyelemfelkeltő és a fogyasztók által jól látható módon elhelyezett hirdetmény útján a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészeket érintő, valamint a tagok és nem tag tulajdonosok tulajdonában álló lakásokon és nem lakás céljára szolgáló helyiségeken belül nem mérhető közüzemi szolgáltatások díjai vonatkozásában a rezsicsökkentések eredményeként a lakásszövetkezetek tekintetében jelentkező megtakarításokról költségnemenkénti bontásban, b) minden év február 15. napjáig, írásban, a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészeket érintő, valamint a tagok és nem tag tulajdonosok tulajdonában álló lakásokon és nem lakás céljára szolgáló helyiségeken belül nem mérhető közüzemi szolgáltatások díjai vonatkozásában a rezsicsökkentés egyes közszolgáltatási területeken történt bevezetése óta, az annak eredményeként a tag és a nem tag tulajdonos lakása és nem lakás céljára szolgáló helyisége tekintetében jelentkező megtakarításainak összegéről költségnem szerinti bontásban és évenként összesítve, és c) a 23. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltakról. (2) Ha valamely közüzemi szolgáltató az adott hónapban nem állít ki a lakásszövetkezet számára számlát, úgy az (1) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatásban e költségnem tekintetében elegendő erre a tényre utalni. (3) Ha a lakásszövetkezet valamely közüzemi szolgáltatás tekintetében nem részesült a rezsicsökkentésből eredő megtakarításban, akkor az igazgatóság köteles ennek indokát a tájékoztatásban érthető és világos módon szerepeltetni. Ha a lakásszövetkezet a villamos energiát vagy a földgázt nem egyetemes szolgáltatás keretében vételezi, akkor a tájékoztatásban azt kell feltüntetni, hogy ezen okból az említett területen a lakásszövetkezet nem jogosult a rezsicsökkentésre. (4) Az (1)-(3) bekezdés a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezés. (5) A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására az Fgytv.-t kell alkalmazni, azzal, hogy az igazgatóság tagja az Fgytv. alkalmazásában vállalkozásnak minősül akkor is, ha természetes személy vagy önálló foglalkozásán vagy gazdasági tevékenységi körén kívül eső célból jár el. (6) Ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja az (1) bekezdésben foglaltak megsértését, a kiszabott fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére az igazgatóság tagjai egyetemlegesen kötelesek, a lakásszövetkezetet helytállási kötelezettség nem terheli. (7) Rezsicsökkentés alatt a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény 9. §-ában foglaltakat kell érteni.” 7. § A Lszt. a 2. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki. 4. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása 8. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 42. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „42. Lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása - egy felhasználási helyet képező, egy vagy több lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs - fogyasztása céljára vásárol villamos energiát a villamos energia vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet; ha a lakóépületben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát, a felhasználót úgy kell tekinteni, hogy saját háztartás céljára vételez és a vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet;” 5. A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény módosítása 9. § A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény 10/A. § helyébe a következő rendelkezés lép: „10/A. § A természetes személy tulajdonában lévő, lakhatás célját szolgáló ingatlanok és természetes személy tulajdonában lévő, időlegesen használt ingatlanok, valamint a társasház esetében közös tulajdonban, továbbá lakásszövetkezet tulajdonában lévő ingatlanrészek esetében a közszolgáltatás díját úgy kell megállapítani, hogy az alacsonyabb legyen a 2012. december 31-én alkalmazott közszolgáltatási díj 90%-ánál és a 2013. június 30-án alkalmazott közszolgáltatási díj 90%-ánál.” 6. A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény módosítása 10. § (1) A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Rezsitv.) 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az önkormányzat, vagy az általa megbízott vállalkozás nem számlázhat ki magasabb összegű díjat közvetített földgáz egyetemes szolgáltatás jogcímén az önkormányzat tulajdonában lévő lakhatás célját szolgáló ingatlant bérlő természetes személy részére, mint amennyi fizetési kötelezettség az önkormányzatot az (1) bekezdésben előírt kötelezettség alapján kiállított számla vonatkozásában terhelte.” (2) A Rezsitv. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az önkormányzat, vagy az általa megbízott vállalkozás nem számlázhat ki magasabb összegű díjat közvetített víziközmű-szolgáltatás jogcímén az önkormányzat tulajdonában lévő lakhatás célját szolgáló ingatlant bérlő természetes személy részére, mint amennyi fizetési kötelezettség az önkormányzatot az (1) bekezdésben előírt kötelezettség alapján kiállított számla vonatkozásban terhelte.” 11. § A Rezsitv. a következő 9. §-sal egészül ki: „9. § Rezsicsökkentés alatt a közszolgáltatások végfogyasztói árainak jogszabályok alapján megvalósuló csökkenését kell érteni.” 7. Az egyes törvények fogyasztóvédelmi célú módosításáról szóló 2013. évi CLXXXIII. törvény módosítása 12. § (1) Az egyes törvények fogyasztóvédelmi célú módosításáról szóló 2013. évi CLXXXIII. törvény 4. §-a a következő szöveggel lép hatályba: „4. § Az Fgytv. a következő 17/D. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki: „Fogyasztóvédelmi referens 17/D. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás köteles fogyasztóvédelmi referenst foglalkoztatni. (2) A fogyasztóvédelmi referens feladata a vállalkozás fogyasztókat érintő tevékenységének figyelemmel kísérése, a vállalkozás alkalmazottai részére fogyasztóvédelmi tárgyú oktatás, képzés szervezése. A fogyasztóvédelmi referens kapcsolatot tart a fogyasztóvédelmi hatósággal, békéltető testületekkel, valamint egyéb, fogyasztóvédelmi feladatokat is ellátó állami szervekkel. (3) Fogyasztóvédelmi referens az a magyar állampolgár vagy az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgára lehet, aki a) államilag elismert fogyasztóvédelmi szakképesítést vagy szakképzettséget szerzett, vagy b) részére iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzést követően képesítési bizonyítvány kiadására került sor. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott vállalkozás legalább egy fogyasztóvédelmi referenst köteles foglalkoztatni minden olyan megyében, ahol a) székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén kiskereskedelmi tevékenységet folytat, továbbá b) közszolgáltatási tevékenységet folytató, valamint törvény alapján ügyfélszolgálat működtetésére kötelezett vállalkozás esetén ügyfélszolgálattal rendelkezik. (5) A fogyasztóvédelmi referenst azon legnagyobb népességszámú településen kell foglalkoztatni, ahol a vállalkozás a (4) bekezdés szerinti székhellyel, telephellyel, fiókteleppel vagy ügyfélszolgálattal rendelkezik. (6) A fogyasztóvédelmi referensi tevékenység megbízási szerződés keretében is ellátható. (7) A fogyasztóvédelmi referens képzéssel és vizsgáztatással (a továbbiakban: képzés) kapcsolatos tevékenység szakmai felügyeletét a fogyasztóvédelmi hatóság látja el. (8) A (3) bekezdés b) pontja szerinti képzést olyan jogi személy, jogi személyiség nélkül gazdasági társaság, egyéni cég, egyéni vállalkozó vagy költségvetési szerv szervezhet (a továbbiakban: szervező), amely a képzés céljának megfelelő oktatási anyaggal, valamint tanulmányi és vizsgaszabályzattal rendelkezik. (9) A fogyasztóvédelmi referens képzésre vonatkozó tevékenységet be kell jelenteni a fogyasztóvédelmi hatóság felé. (10) A (9) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell: a) annak igazolását, hogy a képzéshez szükséges infrastruktúra a szervező rendelkezésre áll, b) annak igazolását, hogy az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő oktatók és vizsgáztatók a szervező rendelkezésre állnak, c) a képzés tárgyköreinek megfelelő tantervet és felkészítő anyagot, d) a tanulmányi és vizsgaszabályzatot. (11) A (3) bekezdés b) pontja szerinti képzés tantervét és felkészítő anyagát az oktatás és vizsgáztatás módját, valamint a vizsgafeladatokat a fogyasztóvédelmi hatóság hagyja jóvá. (12) A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi: a) a tanterv és a felkészítő anyag vizsgálata során, hogy az abban foglaltak alkalmassá teszik-e a képzésben részt vevőt a (2) bekezdés szerinti feladatok ellátására, az tartalmazza-e valamennyi tárgykört, továbbá megfelel-e a hatályos jogszabályi előírásoknak; b) a tanulmányi és vizsgaszabályzat vizsgálata során, hogy az megfelelően tartalmazza-e a képzés és a vizsga feltételeit. (13) A fogyasztóvédelmi hatóság országos nyilvántartást vezet a szervezőkről, ellenőrzi a szervezők e törvénynek és a benyújtott dokumentumoknak megfelelő működését, és a képzés feltételeit. Amennyiben a fogyasztóvédelmi hatóság a szervező nem megfelelő működését állapítja meg, törli a nyilvántartásból. (14) Eredményes vizsgát követően a fogyasztóvédelmi hatóság képesítési, bizonyítványt ad ki, a kiadott képesítési bizonyítványokat nyilvántartja. (15) A (3) bekezdés b) pontja szerinti képzésre az vehető fel, aki legalább középfokú végzettséggel rendelkezik, valamint a képzés megkezdéséhez szükséges feltételeket teljesítette. A képzés megkezdéséhez szükséges, hogy a jelentkező a) a képzésre a meghatározott formában jelentkezzen és b) a képzés díját megfizesse. (16) A fogyasztóvédelmi hatóság minden év január 31. napjáig közzéteszi a fogyasztóvédelmi referens vizsga tematikai követelményét. (17) A (3) bekezdés b) pontja szerinti képzés szakmai követelményeit az 1. melléklet tartalmazza.”” (2) Az egyes törvények fogyasztóvédelmi célú módosításáról szóló 2013. évi CLXXXIII. törvény 8. §-a a következő szöveggel lép hatályba: „8. § Az Fgytv. 45/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi - a szerződés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezések kivételével - a) a forgalmazással, szolgáltatásnyújtással, b) a gyermek- és fiatalkorúak védelmével, c) a fogyasztói csoporttal, d) a panaszkezeléssel, ügyfélszolgálattal, fogyasztóvédelmi referens foglalkoztatásával, valamint e) a vállalkozás válaszirat küldésére vonatkozó - békéltető testületi eljárásban fennálló - kötelezettségével összefüggő, e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén.”” (3) Az egyes törvények fogyasztóvédelmi célú módosításáról szóló 2013. évi CLXXXIII. törvény 14. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(1) Az Fgytv. 57. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki: (Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:) „f) az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról [a 2. § i) pontja, a 16/B. § (1) és (3) bekezdése, a 17/D. § (4) bekezdése].”” (4) Az egyes törvények fogyasztóvédelmi célú módosításáról szóló 2013. évi CLXXXIII. törvény 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „24. § (1) Ez a törvény a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba. (2) A 21. § 2013. november 22-én lép hatályba. (3) A 2. §, a 14. § (1) bekezdése, a 15. §, a 16. § (2) és (4) bekezdése, valamint a 26. § 2014. január 1-jén lép hatályba. (4) 3. § az 5-9. §, a 10. § (2) bekezdése, a 11-12. § a 14. § (2) bekezdése, a 16. § (1) és (3) bekezdése, a 17-19. §, a 22. § (1) bekezdés c) pontja és (3) bekezdése, valamint a 23. § (6) bekezdése az e törvény kihirdetését követő hatvanadik napon lép hatályba. (5) A 4. § 2014. február 1-jén lép hatályba.” 8. Az egységes közszolgáltatói számlaképről szóló 2013. évi CLXXXVIII. törvény módosítása 13. § (1) Az egységes közszolgáltatói számlaképről szóló 2013. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Számlaképtv.) 8. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(5) A számla első oldalán a színes mezők háttérszíneként a) villamos energia szolgáltatás esetében a #FF7F50 kódszámú (pantone 811; coral), b) földgázszolgáltatás esetében a #FF8C00 kódszámú (pantone 151; darkorange), c) távhőszolgáltatás esetében a #DDA0DD kódszámú (pantone 251; plum), d) a víziközmű-szolgáltatás esetében #00FFFF kódszámú (pantone 297; aqua), e) hulladékgazdálkodási közszolgáltatás esetében #32CD32 kódszámú (pantone 802 2x; limegreen), f) kéményseprő-ipari közszolgáltatás esetén #FFFF00 kódszámú (pantone 102; yellow) színárnyalatot kell használni.” (2) A Számlaképtv. 8. §-a az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Az 1-12. melléklet első oldalán a címzés feltüntetésének keretezése nem kötelező formai eleme a számlaképnek.” 14. § (1) A Számlaképtv. 2. melléklete e törvény 3. melléklete szerint módosul. (2) A Számlaképtv. 3. melléklete e törvény 4. melléklete szerint módosul. (3) A Számlaképtv. 4. melléklete e törvény 5. melléklete szerint módosul. (4) A Számlaképtv. 5. melléklete e törvény 6. melléklete szerint módosul. (5) A Számlaképtv. 6. melléklete e törvény 7. melléklete szerint módosul. (6) A Számlaképtv. 7. melléklete e törvény 8. melléklete szerint módosul. (7) A Számlaképtv. 8. melléklete e törvény 9. melléklete szerint módosul. (8) A Számlaképtv. 9. melléklete e törvény 10. melléklete szerint módosul. (9) A Számlaképtv. 10. melléklete e törvény 11. melléklete szerint módosul. (10) A Számlaképtv. 8. § (1) bekezdésében a „betűtípussal köteles” szövegrész helyébe a „betűtípussal, a címzést Arial betűtípussal köteles” szöveg lép. (11) A Számlaképtv. 1. mellékletének „Tájékoztató adatok.” részében a „** A rezsi csökkentés a fogyasztókat a bruttó számlaérték alapulvételével illeti meg” szöveg helyébe a „** A rezsicsökkentés a fogyasztókat a 2012. december 1-jén hatályos árképzés szerinti bruttó számlaérték alapulvételével illeti meg, a tétel a már csökkentett összeget tartalmazza” szöveg lép. (12) A Számlaképtv. 11. mellékletének „Számlarészletező” része a „Mérőállás” oszlop előtt egy „Elszámolt időszak” oszloppal egészül ki. (13) A Számlaképtv. 11. mellékletének „Tájékoztató adatok.” részében a „** A rezsicsökkentés a fogyasztókat a bruttó számlaérték alapulvételével illeti meg” szöveg helyébe a „** A rezsicsökkentés a fogyasztókat a 2012. április 14. napján alkalmazott díj figyelembevételével meghatározott bruttó számlaérték alapulvételével illeti meg, a tétel a már csökkentett összeget tartalmazza” szöveg lép. (14) A Számlaképtv. 1. melléklet 4. pont 4.11. alpontjában a „díjak” szövegrész helyébe a „díjak vagy díjelemek” szöveg, a „díjakat” szövegrész helyébe a „díjakat, díjelemeket” szöveg, a „feltüntetni.” szövegrész helyébe a „feltüntetni a díjelemek megnevezésével.” szöveg lép. (15) A Számlaképtv. 2. melléklet 4. pont 4.10. alpontjában a „tarifák” szövegrész helyébe a „díjak vagy díjelemek” szöveg, a „díjakat” szövegrész helyébe a „díjakat, díjelemeket” szöveg, a „feltüntetni.” szövegrész helyébe a „feltüntetni a díjelemek megnevezésével.” szöveg lép. 9. Záró rendelkezések 15. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - 2013. december 31-én lép hatályba. (2) E törvény 1. §-a és a 2. § (1) bekezdése 2014. február 1-jén lép hatályba. 16. § E törvény 12. § (1) bekezdése tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént. [LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2013. december 17-i ülésnapján fogadta el.