2012. évi LXXV. törvény

a budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról  [LÁBJEGYZET_1]

Az Országgyűlés a gazdaság és a turizmus élénkítése, az egyes építészeti és erkölcsi értékek megóvása, a sport- és kulturális szolgáltatások színvonalának emelése, továbbá a hosszú távú városrehabilitáció megvalósítása érdekében - a budapesti Istvánmező városrész rehabilitációja keretében a sport- és a kulturális igényeknek megfelelő, nemzetközi színvonalú, összetett szolgáltatásokat biztosítani képes épületegyüttes létrehozásának elősegítése céljából - a következő törvényt alkotja:

1. A törvény hatálya

1. § E törvény hatálya
a) a Puskás Ferenc Stadion felújítására, valamint
b) a Budapest, Ifjúság útja-Stefánia út-Thököly út-Dózsa György út-Kerepesi út által határolt és a Dózsa György út és a Kerepesi út által határolt területrésznek e két út kereszteződésétől
ba) a Dózsa György útnak a Jobbágy utca és a Verseny utca közötti szakasza meghosszabbításának a Kerepesi úttal alkotott metszéspontja, és
bb) a ba) alpont szerinti metszéspontból a Kerepesi útra állított merőleges vonal és a Dózsa György út metszéspontja
által meghatározott egyenessel lezárt területével kiegészített, a Mellékletben megjelölt területen egy önálló új stadion és az ahhoz tartozó parkoló építésére
[az a) és b) pont a továbbiakban együtt: beruházás] terjed ki.

2. A beruházás megvalósítására vonatkozó rendelkezések

2. § A beruházással érintett állami tulajdonú ingatlanon annak vagyonkezelője beruházást és felújítási tevékenységet végezhet.
3. § A beruházással összefüggésben nem kell alkalmazni a kulturális örökség védelmére és az azzal összefüggő közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.
4. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény településrendezési eszközökre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A beruházás területére vonatkozó településrendezési szabályok a következők:
a) a megengedett legnagyobb építménymagasság ötven méter, és
b) a létesítendő épületek legmagasabb pontjára vonatkozó megengedett legnagyobb érték nyolcvan méter.
(3) A beruházással összefüggő közigazgatási hatósági eljárásban az épületek közötti tűztávolságra vonatkozó jogszabályi előírások alól más, legalább azonos biztonsági szintet szavatoló műszaki megoldás esetén eltérési engedély adható.
(4) Az építési engedély iránti kérelem a gépjárművek parkolására előírt feltételek hiánya miatt nem utasítható el, ha az építtető az építési engedély iránti kérelemhez mellékelt nyilatkozatában vállalja, hogy a jogerős használatbavételi engedélyben meghatározott időpontig az előírt gépkocsi-parkolóhelyeket biztosítja.
(5) A használatbavételi engedély feltételeinek fennállásáról a jogszabályban meghatározott szervek és szervezetek az építésügyi hatóság által meghatározott helyszíni szemlén, de legkésőbb az azt követő öt napon belül nyilatkoznak.
5. § A beruházás érdekében települési önkormányzat a tulajdonában lévő önkormányzati vagyon tulajdonjogát az állam javára versenyeztetés mellőzésével átruházhatja, vagy a tulajdonjog ingyenes átruházására vonatkozó megállapodást köthet.
6. § (1) A beruházás tekintetében az építtetői feladatokat a Nemzeti Sportközpontok látja el.
(2) A beruházással megújuló, illetve létrejövő állami vagyon vagyonkezelője a Nemzeti Sportközpontok.

3. Záró rendelkezések

7. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, és 2021. december 31-én hatályát veszti.
8. § A 2. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

[LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2012. június 11-i ülésnapján fogadta el.