2012. évi CII. törvény a biztosítási adóról [LÁBJEGYZET_1] A társadalmi közös kiadások fedezete, valamint a biztosításokkal összefüggő közterhek számának csökkentése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések 1. § E törvény alkalmazásában: 1. biztosító: a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) szerinti biztosító; 2. biztosítási szolgáltatás: a casco biztosítás, a vagyon- és balesetbiztosítás nyújtása; 3. kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (Kgfb. tv.) szerinti biztosítás; 4. casco biztosítás: a Bit. 1. számú melléklete A) részének 3-6. pontja szerinti biztosítási ágazatok; 5. betegségbiztosítás: a Bit. 1. számú melléklete A) részének 2. pontja szerinti biztosítási ágazat; 6. vagyon- és balesetbiztosítás: a Bit. 1. számú melléklete A) része szerinti biztosítási ágazatok, ideértve az életbiztosításhoz kapcsolódó kiegészítő balesetbiztosítást, de ide nem értve ezen § 3-5. pontjában említett biztosításokat; 7. biztosítási díj: a biztosító által a biztosítási szolgáltatások körébe tartozó biztosítások után a számviteli jogszabályok alapján elszámolt bruttó díj, ide nem értve a mezőgazdasági biztosítás bruttó díját, valamint a más biztosító társaságtól viszontbiztosításba vett biztosítások állományából kapott - bruttó díjbevételként elszámolt - díjbevételt; 8. mezőgazdasági biztosítás: a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény szerinti mezőgazdasági biztosítás. Adókötelezettség, adóalany 2. § Adóköteles a biztosítási szolgáltatás nyújtása, ha a kockázat felmerülésének helye a Bit. 3. § (1) bekezdés 36. pont b) alpontja alapján Magyarország. 3. § Az adó alanya a biztosító. Adóalany az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel rendelkező vagy a Bit. szerinti harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe, továbbá a határon átnyúló biztosítási szolgáltatást nyújtó is a 2. § szerinti tevékenysége tekintetében. Adóalap 4. § Az adó alapja a biztosítási díj. Adómérték 5. § Az adó mértéke a) casco biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 15%-a, b) vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 10%-a. Az adó megállapítása 6. § A biztosító az adót a biztosítási díj, díjrészlet elszámolása hónapját követő hónap 20. napjáig állapítja meg, vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon és fizeti meg. Eljárási rendelkezések 7. § (1) Az adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el. (2) A biztosítási adóból származó bevétel a központi költségvetés bevételét képezi. Záró és átmeneti rendelkezések 8. § Ez a törvény 2013. január 1-jén lép hatályba. Hatályon kívül helyező rendelkezések 9. § Hatályát veszti: a) az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény 4/A. § (4) bekezdés 2. pontja, (6) bekezdés b) pontja, (10) bekezdés e) pontja, 7. § 5-6. pontjai, 16-18. pontjai, b) az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény 7. § 3. pontjában „, a biztosító” szövegrész, c) a tűz elleni védekezésről a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 44. §-a. [LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2012. július 9-i ülésnapján fogadta el.