2011. évi XXXI. törvény az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról [LÁBJEGYZET_1] 1. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 24/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A központi költségvetési szerv és - a központi beruházások előirányzat-maradványából a (2) bekezdés rendelkezései alapján az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott rész és a (7) bekezdés szerinti előirányzat-maradvány kivételével - a fejezeti kezelésű előirányzatok kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradványának elvonásáról vagy felhasználásáról a Kormány dönt. Az elvont előirányzat-maradvány a központi költségvetést illeti meg.” 2. § Az Áht. 99. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, kormányhivatal részére az (1) bekezdés szerinti befizetési kötelezettséget a költségvetési törvény írhat elő. A befizetendő összeg nem haladhatja meg a kormányhivatal bevételeinek 60%-át.” 3. § Az Áht. 123/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „123/A. § (1) A 2011. évben e törvény 27. § (3)-(4) bekezdésében foglaltaktól eltérően a fejezetet irányító szerv a (2) bekezdésben foglalt korlátozással dönthet a fejezeti kezelésű előirányzatok adott fejezeten belül - más központi költségvetési szervek előirányzatait tartalmazó cím vagy a fejezeti kezelésű előirányzatok címen belül más fejezeti kezelésű előirányzat javára - történő átcsoportosításáról az évközben felmerülő, az adott fejezeti kezelésű előirányzat eredeti céljával, rendeltetésével nem összefüggő többletkiadások teljesíthetősége céljából. (2) A fejezetet irányító szerv az (1) bekezdés szerinti jogkörét azon fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében gyakorolhatja, amelyek esetén a költségvetési törvény alapján a teljesítés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül nem lépheti túl az előirányzatot. (3) E § 2012. január 1-jén hatályát veszti.” 4. § (1) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 137. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére - ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget, valamint a veszélyeztetett terhesként történő gondozásba vételt követő, terhesség miatti kereső képtelenséget - naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg.” (2) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény a következő 205. §-sal egészül ki: „205. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XXXI. törvénnyel megállapított 137. § (1) bekezdését a 2011. április 30-át követően bekövetkező keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.” 5. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 57/A. § (1) bekezdésében a „szálláshelyet adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra” szövegrész helyébe a „szálláshelyet ugyanannak a személynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra” szöveg lép. (2) Az Szja tv. a következő 84/N. §-sal egészül ki: „84/N. § Az 57/A. § (1) bekezdésének az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XXXI. törvénnyel módosított rendelkezését a magánszemély a fizetővendéglátó tevékenységére vonatkozó tételes átalányadózás 2011. évi választására is alkalmazhatja.” 6. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt ötven százaléka, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékának harmincad részét.” (2) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 82. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XXXI. törvénnyel megállapított 48. § (8) bekezdést a 2011. április 30-át követően bekövetkező keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.” 7. § (1) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 108. § (11) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(11) A közszolgálati médiaszolgáltató személyes illetékmentességet élvez, valamint nem alanya a társasági adónak. Az Alap és a közszolgálati médiaszolgáltatók az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 8. § alkalmazásában együttesen kapcsolt vállalkozások, amelyekkel kapcsolt vállalkozási viszonyba csak külön törvényi rendelkezés alapján kerülhet újabb személy.” (2) Az Mttv. 213. §-a a következő (6) és (7) bekezdésekkel egészül ki: „(6) Az állami adóhatóság az Alapnak és a közszolgálati médiaszolgáltatóknak az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 8. § (3) bekezdésén alapuló kérelme alapján a csoportos adóalanyiságot az Alap és a közszolgálati médiaszolgáltatók által közösen megjelölt időponttal engedélyezheti. (7) E § (6) bekezdése, valamint a 108. § (11) bekezdése 2011. január 1. napjától alkalmazható.” 8. § (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) E törvény 4. és 6. §-a 2011. május 1-jén lép hatályba. (3) E törvény 2011. május 2-án hatályát veszti. 9. § Hatályát veszti az Áht. 123. § (4) bekezdése, 123/C. § (2) bekezdése, valamint 125. § (2) és (3) bekezdése. [LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2011. március 16-i ülésnapján fogadta el.