2011. évi LXXIII. törvény a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény, valamint a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosításáról [LÁBJEGYZET_1] 1. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása 1. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 33. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A rendőr a hatóság vagy az illetékes szerv elé állíthatja azt,) „c) akitől bűncselekmény gyanúja vagy szabálysértés, valamint közúti közlekedéssel kapcsolatban kiszabható, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés bizonyítása érdekében vizeletvétel vagy véralkohol-vizsgálat céljából vérvétel, valamint műtétnek nem minősülő módon egyéb mintavétel szükséges;” 2. § Az Rtv. 44. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A rendőr az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott közlekedésrendészeti feladatának ellátása során) „c) a jármű vezetőjét a rendszeresített eszközzel légzésminta, ha nála a vezetési képességére hátrányosan ható szer befolyása vagy alkoholfogyasztás miatt bűncselekmény vagy szabálysértés, illetve a közúti közlekedéssel kapcsolatban kiszabható, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés elkövetésének gyanúja merül fel, az egészségügyi szolgálat igénybevételével vér-, vizelet- és műtétnek nem minősülő módon egyéb minta adására kötelezheti;” 2. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosítása 3. § A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 128/A. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5a) A rendőri szerv az előkészítő eljárás anyagának bírósághoz történő áttételét megelőzően - az érték-egybefoglalás megállapíthatósága érdekében - ellenőrzi, hogy az eljárás alá vont személlyel szemben tulajdon elleni szabálysértés elkövetése miatti előkészítő eljárás más rendőri szervnél folyik-e.” 4. § Az Sztv. a következő 165/A. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki: „Átmeneti rendelkezés 165/A. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 2011. július 1-jén hatályba lépő, az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXII. törvény 10. § (1) bekezdése szerinti módosítása miatt azon szabálysértéseket, amelyek 2011. július 1-jétől közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés hatálya alá esnek, de 2011. július 1. előtt követték el, a 4. § első mondatában foglaltak szerint kell elbírálni.” 3. A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosítása 5. § A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kpt.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) E törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság területén a) magyar hatóság által kiállított vagy annak alapján külföldi hatóság által kiadott járművezetésre jogosító okmánnyal (a továbbiakban: vezetői engedéllyel) rendelkező, illetve b) járművezetéstől eltiltás, illetőleg a vezetői engedély visszavonásának hatálya alatt álló személy által - a vezetői engedéllyel vezethető járművekkel elkövetett - a közúti közlekedéssel összefüggő bűncselekmény, továbbá a közúti közlekedés biztonságát fokozottan veszélyeztető szabálysértés és közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés esetén (a továbbiakban együtt: szabályszegés) kell alkalmazni.” 6. § A Kpt. 3. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A pontrendszer alapján - a jogszabályban meghatározott - olyan szabályszegésre állapítható meg pont, amely miatt a járművezetőt mint elkövetőt a bíróság, a szabálysértési hatóság, a közigazgatási hatóság, valamint a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 30. §-ában meghatározott fegyelmi hatóság jogerős határozatával elmarasztalta - ide nem értve a fegyelmi hatóság által alkalmazott megrovást, feddést -, vagy az elkövető a helyszíni bírság, illetve a helyszínen alkalmazott közigazgatási bírság kiszabását a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás után tudomásul vette. (2) A szabályszegés miatt eljáró hatóság által hozott határozatban, a helyszínen alkalmazott közigazgatási bírság és a helyszíni bírság esetén az elismervényben (tájékoztatóban) tájékoztatni kell az elkövetőt az elbírált cselekményhez - jogszabály által - rendelt pontok számáról. A határozat megváltoztatása, illetve téves tájékoztatás miatt az első fokon eljárt hatóság, a helyszínen alkalmazott közigazgatási bírság és a helyszíni bírság kiszabása esetén a bírságot kiszabó hatóság értesíti az elkövetőt a jogszabály által a szabályszegéshez rendelt pontszámról.” 7. § (1) A Kpt. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az 1. § (1) bekezdése alapján a szabályszegésekhez rendelhető pontok száma: a) gondatlan bűncselekmény elkövetése esetén 9, b) szándékos bűncselekmény elkövetése esetén 11, c) szabálysértés elkövetése esetén 1-8, d) a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés esetén 1-8 pont.” (2) A Kpt. 4. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A pontrendszer hatálya alá tartozó több szabályszegés egy eljárásban történő elbírálása esetén az elbírált) „a) bűncselekmények közül a legmagasabb pontszámmal járó bűncselekményhez rendelt pontszámot 5 ponttal kell növelni,” (3) A Kpt. 4. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (A pontrendszer hatálya alá tartozó több szabályszegés egy eljárásban történő elbírálása esetén az elbírált) „c) a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegések esetén a b) pontban foglaltak szerint kell eljárni.” (4) A Kpt. 4. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel a szabályszegés tárgyi súlyát és gyakoriságát figyelembe véve] „b) kormányrendelet határozza meg a pontrendszer hatálya alá tartozó ba) egyes szabálysértéseket és az azokhoz rendelt pontok számát, bb) egyes közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegéseket, és az azokhoz rendelt pontok számát.” 8. § A Kpt. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A járművezető nyilvántartott pontjainak számát utánképzésen való önkéntes részvétellel csökkentheti. Az utánképzés igazolásakor nyilvántartott pontok számát 13 pontig 9 ponttal, 14-17 pont között 6 ponttal kell csökkenteni.” 9. § A Kpt. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „15. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a 4. § (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott ponthatárok között - a szabálysértés és a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés tárgyi súlyát és gyakoriságát figyelembe véve - a pontrendszer hatálya alá tartozó szabálysértéseket és közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegéseket, az azokhoz rendelt pontok számát, valamint a pontrendszer alkalmazásának részletes szabályait.” 10. § A Kpt. 1. számú melléklete helyébe e törvény Melléklete lép. 4. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása 11. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény a következő 14/A. §-sal egészül ki: „14/A. § (1) Ha személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás vagy ilyen tevékenységet végző személy a megbízás teljesítése során, távfelügyeleti rendszer alkalmazásával, ellenérték fejében távfelügyeleti tevékenységet végez, riasztás esetén köteles a) meggyőződni arról, hogy a riasztás nem a rendszer nem megfelelő üzemeltetéséből ered, valamint b) a riasztás valódiságát és kiváltó okát ellenőrizni. (2) A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás vagy ilyen tevékenységet végző személy az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettsége teljesítését követően - ha ez szükséges - kezdeményezheti a rendőrség intézkedését. A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás vagy ilyen tevékenységet végző személy köteles a naplóba bejegyezni az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettsége teljesítését, a kötelezettséget teljesítő személy nevét, a teljesítés idejét és módját. (3) Ha személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás vagy ilyen tevékenységet végző személy az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettsége teljesítése nélkül rendőrségi intézkedést kezdeményez, a rendőrség jogosult az azzal összefüggésben felmerülő - az önköltségszámítás szabályai alapján kiszámított - költségeit a tevékenységet végzővel szemben érvényesíteni.” 12. § (1) Ez a törvény 2011. július 1-jén lép hatályba. (2) Az Rtv. 7. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában „a menekültügyi hatóság és” szövegrész helyébe „a menekültügyi hatóság, az állampolgársági ügyekben eljáró, Kormány által kijelölt szerv” szöveg lép. (3) A Kpt. 5. § (1) bekezdés e) pontjában a „helyszíni bírság” szövegrész helyébe a „helyszíni bírság és a helyszínen alkalmazott közigazgatási bírság” szöveg, a (2) bekezdésében a „fegyelmi hatóság” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatóság, fegyelmi hatóság, a helyszínen alkalmazott közigazgatási bírság” szöveg, a 6. § (2) bekezdésében a „12-t elérte” szövegrész helyébe a „13-at elérte” szöveg lép. [LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2011. június 20-i ülésnapján fogadta el.