2011. évi CXLIX. törvény

a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról  [LÁBJEGYZET_1]

1. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 7. §-a a következő 27-30. pontokkal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„27. Történelmi emlékhely: a nemzet vagy valamely velünk élő nemzetiség történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amelyet a Kormány rendelettel történelmi emlékhellyé nyilvánít.
28. Nemzeti emlékhely: a nemzet történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amely a magyar, illetve a magyar és az ország területén élő nemzetiségek összetartozását erősítő és identitásképző jellegénél fogva a nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bír, továbbá amely országos jelentőségű állami megemlékezés színhelye lehet, és amelyet az Országgyűlés törvénnyel nemzeti emlékhellyé nyilvánít.
29. Előzetes régészeti dokumentáció: valamely terület régészeti érintettségének egyértelmű tisztázására, a régészeti örökségi elemekre vonatkozó ismeretek (különösen a lelőhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzésére és pontosítására szolgáló, valamint az ebből következően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározásához hozzájáruló, a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-, illetve leletfelderítés és terepbejárás vagy próbafeltárás alkalmazásával készült dokumentum.
30. Kiemelt nemzeti emlékhely: a nemzet és a Magyar Állam történelmében kiemelkedő jelentőségű nemzeti emlékhely, amelyet az Országgyűlés törvénnyel kiemelt nemzeti emlékhellyé nyilvánít.”
2. § A Kötv. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A régészeti feltárások költségeit - a mentő feltárás, valamint a 20/A. § (3) bekezdésében és a 23/E. § (1) bekezdésében foglalt esetek kivételével - a 10. § (1) bekezdésére figyelemmel annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált.”
3. § A Kötv. a következő 20/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Előzetes régészeti dokumentáció
20/A. § (1) A külön jogszabályban meghatározott nagyberuházás, valamint részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló beruházás (a továbbiakban: nagyberuházás) esetén előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Egyéb esetekben előzetes régészeti dokumentáció készíthető különösen a földterület-kiválasztás során, a hatósági engedélyezési eljárásokat megelőzően.
(2) Az előzetes régészeti dokumentáció nem pótolja a 22. § (2) bekezdése szerinti próbafeltárást.
(3) Az előzetes régészeti dokumentáció elkészítéséhez szükséges régészeti feltárások költségei - nemzetgazdasági szempontból indokolt esetekben - a központi költségvetésből fedezhetőek.”
4. § A Kötv. a 23/A. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:
„Állami nagyberuházás esetén folytatott próbafeltárás és megelőző feltárás
23/B. § Állami nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósítása esetén folytatott próbafeltárásra és megelőző feltárásra a próbafeltárásra és a megelőző feltárásra vonatkozó szabályokat a 23/C-23/E. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
23/C. § (1) Állami nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósítása esetén a próbafeltárás időtartama a beruházótól a fölmunkával járó változással érintett munkaterületnek régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átvételétől számított legfeljebb 30 - jogszabályban meghatározott - régészeti feltárás végzésére alkalmas nap, kivéve, ha a beruházó és a feltárást végző intézmény ennél hosszabb időtartamban állapodnak meg. A próbafeltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka időtartama a próbafeltárás időtartamába nem számít bele.
(2) A próbafeltárás eredményei alapján a feltárást végző intézmény kérelmet nyújt be a hatóság részére a további régészeti feladatellátásról. A kérelemnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó szakmai javaslatot, hogy mely területek esetén van szükség a megelőző feltárás elvégzésére, illetve mely területek elfedése indokolt.
(3) A további régészeti feladatellátásról - a 23/E. §-ban foglalt költségkorlát figyelembevételével - a hatóság dönt. A döntés ellen fellebbezésnek nincs helye.
23/D. § (1) A hatóság döntése alapján elvégzett megelőző feltárás vagy elfedés időtartama a beruházótól a földmunkával járó változással érintett munkaterületnek régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átvételétől számított legfeljebb 30 - jogszabályban meghatározott - régészeti feltárás végzésére alkalmas nap, kivéve, ha a beruházó és a feltárást végző intézmény ennél hosszabb időtartamban állapodnak meg. A megelőző feltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka időtartama a megelőző feltárás időtartamába nem számít bele.
(2) A régészeti lelőhely elfedésére a hatóság döntésében meghatározott módon kerülhet sor. A régészeti lelőhely elfedése a lelőhely fizikai állapotromlását nem eredményezheti.
23/E. § (1) A beruházó a teljes próbafeltárás, a megelőző feltárás és az elfedés költségei - ide értve a hatóság által előírt régészeti megfigyelés eredményeként felmerült megelőző feltárás költségét is - de legfeljebb a beruházás teljes bekerülési költsége 1 százalékának megfelelő összeg viselésére köteles, amely összeg - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nem haladhatja meg a 200 millió forintot.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeg - a hatóság javaslatára, a kultúráért felelős miniszter előterjesztésére - a Kormány döntése szerint magasabb értékben is megállapítható, ha az előzetes régészeti dokumentáció, a próbafeltárás vagy a megelőző feltárás eredményeként megállapítható, hogy a beruházással érintett lelőhely hazánk múltjának kiemelkedő jelentőségű, egyedi vagy pótolhatatlan forrása, vagy az elfedés a beruházás jellege miatt műszakilag lehetetlen, vagy az a lelőhely fizikai állapotromlását eredményezné.
(3) A próbafeltárás költségei az (1) bekezdésben meghatározott összeg 50 százalékát nem haladhatják meg.”
5. § A Kötv. II. Része a következő 4. fejezettel egészül ki:
„4. Fejezet
AZ EMLÉKHELYEK VÉDELME
Általános rendelkezések
61/B. § (1) E fejezet hatálya kiterjed a történelmi emlékhelyekre, a nemzeti emlékhelyekre és a kiemelt nemzeti emlékhelyekre, az ezekkel kapcsolatos tevékenységekre, a feladatellátásban közreműködő szervezetekre, személyekre, valamint az emlékhellyé nyilvánítással érintett ingatlanok tulajdonosaira.
(2) A történelmi emlékhelyek, a nemzeti emlékhelyek és a kiemelt nemzeti emlékhelyek (a továbbiakban együtt: emlékhely) e törvény szerinti szabályozása az azokon e törvény vagy más jogszabályok alapján fennálló védettséget nem érinti.
(3) A nemzeti emlékhelyek védelme és hozzáférhetővé tétele közérdek, amelynek megvalósításában közreműködnek az állami és az önkormányzati szervek, valamint az egyházak, a társadalmi és egyéb szervezetek, illetve a természetes személyek.
(4) A nemzeti emlékhelyekre vonatkozó rendelkezéseket a kiemelt nemzeti emlékhelyekre előírt külön szabályokban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
61/C. § A kiemelt nemzeti emlékhely állami tulajdon.
61/D. § (1) Az emlékhelyekkel összefüggő állami feladatokat a miniszter a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) létrehozására és felügyeletére a Kormány által rendeletben kijelölt miniszterrel (a továbbiakban: a Bizottság felügyeletét ellátó miniszter) egyetértésben látja el.
(2) A miniszter az (1) bekezdés szerinti feladatai körében különösen az alábbi tevékenységet látja el:
a) érvényesíti az emlékhelyekkel kapcsolatos érdekeket az emlékhelyeket érintő jogszabályok előkészítése során, illetve átfogó tervezési programokban;
b) felméri, és folyamatosan figyelemmel kíséri az emlékhelyek állapotát, továbbá megteszi az emlékhelyekhez fűződő nemzeti érték megőrzéséhez, fenntartásához és bemutatásához szükséges intézkedéseket;
c) a turizmusért felelős miniszterrel együttműködésben gondoskodik az emlékhelyek fenntartható használata, fejlesztése és bemutatása érdekében tervek, programok, projektek előkészítéséről és megvalósításáról;
d) gondoskodik az emlékhelyekhez fűződő nemzeti értéket hordozó örökség megismerését, fejlesztését és bemutatását elősegítő - köztük oktatási, képzési, ismeretterjesztő - programok kidolgozásáról és végrehajtásáról;
e) nemzetközi megállapodások keretében együttműködésre törekszik határon túli helyszínek esetén az érintett állam felelős miniszterével; valamint
f) évente jelentést készít a Kormány részére, és négyévente beszámol az Országgyűlés illetékes bizottságának az emlékhelyek állapotáról.
61/E. § (1) A miniszter a 61/D. § (2) bekezdés b)-d) és f) pontjában meghatározott állami feladatokat - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a Bizottság útján látja el. Az emlékhelyekkel összefüggő feladatok tekintetében a miniszter a Bizottság felett szakmai irányítói jogkört gyakorol.
(2) A miniszter a 61/D. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott állami feladatok ellátására a nemzeti emlékhely tulajdonosával megállapodást köt. A 61/D. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott állami feladatokat a kiemelt nemzeti emlékhely esetében az Országgyűlés elnöke a miniszterrel egyetértésben látja el. E feladatok ellátásáról az Országgyűlés elnöke évente beszámol az Országgyűlés Házbizottságának.
(3) A Bizottság ellátja a történelmi emlékhellyé és a nemzeti emlékhellyé nyilvánítás előkészítésével, valamint a történelmi emlékhelyekkel és a nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos véleményező, javaslattevő, adminisztratív és ellenőrzési feladatokat.
(4) A miniszter a Bizottság javaslatára, a Bizottság felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben kezdeményezi a Kormánynál egyes helyszínek történelmi emlékhellyé nyilvánítását.
(5) A miniszter a Bizottság javaslatára a Bizottság felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben kezdeményezi a Kormánynál törvényjavaslat benyújtását az Országgyűléshez egyes helyszínek nemzeti emlékhellyé nyilvánítására.
Az emlékhellyé nyilvánítás és az emlékhelyek kezelése
61/F. § (1) Történelmi emlékhellyé az az épített környezet vagy természeti helyszín nyilvánítható, amely alkalmas megemlékezések tartására, és ahol a nemzet kulturális életében társadalmunk műveltségi szintjét, hazánk nemzetközi elismertségét jobbító,
a) az ország, a nemzet függetlenségének védelmében a múltban gyökerező, jövőt meghatározó, a nemzet emlékezetére méltó esemény, vagy
b) az ország politikai életében irányadó állami döntés, intézkedés
valósult meg.
(2) A történelmi emlékhelyeket egységes arculatú - magyar és angol, valamint, ha az emlékhely valamely velünk élő nemzetiséghez kapcsolódik, nemzetiségi nyelvű - ismertető táblával kell megjelölni.
61/G. § (1) Nemzeti emlékhellyé az a helyszín nyilvánítható, amely megfelel a 61/F. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek és
a) egy adott történelmi kor meghatározója;
b) a nemzet vagy valamely velünk élő nemzetiség önazonosításában kiemelkedő szerepe van;
c) eleget tud tenni annak a követelménynek, hogy országos jelentőségű megemlékezések helyszíne legyen és
d) a magyar összetartozást vagy a nemzetiségeinknek a magyarsággal való összetartozását erősítő és identitásképző jellegénél fogva a nemzet vagy egy-egy nemzetiségi közösség önképében kiemelkedő fontossággal bír.
(2) Kiemelt nemzeti emlékhellyé az a helyszín nyilvánítható, amely megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek és mind a nemzeti történelemben, mind a Magyar Állam történetében kiemelkedő jelentőséggel bír.
(3) A kiemelt nemzeti emlékhellyé, nemzeti emlékhellyé nyilvánított helyszíneket a 2. melléklet tartalmazza.
(4) A nemzeti emlékhelyeket egységes arculatú - magyar és angol, valamint, ha az emlékhely valamely velünk élő nemzetiséghez kapcsolódik, nemzetiségi nyelvű - ismertető táblával kell megjelölni.
61/H. § (1) Az állam a nemzeti emlékhelyek vonatkozásában a 61/D. §-ban és a 61/E. §-ban meghatározott feladatok ellátásához a központi költségvetésből forrást biztosít.
(2) A nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos költségvetési pénzeszközöket az e törvényben megjelölt, a nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos állami feladatok költségeire figyelemmel kell meghatározni.”
6. § A Kötv. a következő 92/A. §-sal egészül ki:
„92/A. § (1) E törvénynek a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXLIX. törvénnyel megállapított 23/B-23/E. §-aiban foglaltaknak megfelelően a törvény hatályba lépésekor már megkötött szerződéseket a törvény hatályba lépésétől számított 30 napon belül módosítani szükséges azzal, hogy a beruházó köteles az addig elvégzett régészeti feladatok ellenértékét megtéríteni, a feltárást végző intézmény köteles a megkezdett próbafeltárást befejezni, valamint a 23/C. § (2) bekezdése szerinti kérelmet 2011. december 31-ig benyújtani.
(2) A feltárást végző intézmény a hatóság 23/C. § (3) bekezdésében írt döntésének kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a feltárási engedély módosítása iránti kérelmet benyújtani.”
7. § A Kötv. 93. § (1) bekezdése a következő e)-g) pontokkal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:]
„e) szabályozza a Bizottság emlékhelyekkel kapcsolatos feladatait;
f) szabályozza a nemzeti emlékhelyek - köznapi, ünnepi, idegenforgalmi és protokolláris, a nemzeti emlékhely szellemével összhangban álló - használati rendjét, valamint a kiemelt nemzeti emlékhelyek vagyonkezelési feladatait;
g) határozza meg a történelmi emlékhelyeket.”
8. § A Kötv. az e törvény melléklete szerinti 2. melléklettel egészül ki.
9. § (1) A Kötv. 20. § (2) bekezdésében a „Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete” szövegrész helyébe a „Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete, illetve a hatóság” szöveg lép.
(2) A Kötv. 29. § (3) bekezdésében a „műemléki jelentőségű területen és műemléki környezetben” szövegrész helyébe a „műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben és történeti táj területén” szöveg lép.
(3) A Kötv. 33. §-ában az „az e törvény mellékletében” szövegrész helyébe az „az 1. mellékletben” szöveg lép.
(4) A Kötv. mellékletének jelölése „1. melléklet a 2001. évi LXIV. törvényhez” szövegre változik.
10. § Hatályát veszti a Kötv. 5/B. §-a és 5/C. §-a.
11. § A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 79. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes:]
„a) forgalomképtelenek a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, a parkok, továbbá a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló, a 9. § (5) bekezdése szerinti gazdasági társaságban fennálló részesedés - a 68/D. §-ban foglalt kivétellel - és minden más ingatlan és ingó dolog, amelyet törvény vagy a helyi önkormányzat forgalomképtelennek nyilvánít. A helyi önkormányzat tulajdonában álló forgalomképtelen törzsvagyon birtokát, használatát, hasznai szedésének jogát a helyi önkormányzat - törvényben szabályozott módon - másnak átengedheti. A helyi önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának tulajdonjogát kizárólag ingyenesen a Magyar Állam javára átruházhatja;”
12. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 9. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A településrendezési eszköz a (2)-(6) bekezdésben előírt véleményeztetési eljárás lefolytatása nélkül nem fogadható el. A településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat - a 9/A-9/B. §-ban és a 9/D. §-ban meghatározott esetek kivételével - legkorábban a megállapításuktól számított 30. napon léptethetők hatályba.”
(2) Az Étv. a következő 9/D. §-sal egészül ki:
„9/D. § (1) Kiemelt nemzeti emlékhelyet érintő szabályozási terv (e §-on belül a továbbiakban: szabályozási terv) készítése, módosítása során a 9. § (3)-(4) és (6) bekezdésétől eltérően e § (2)-(5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A szabályozási terv
a) kidolgozását, módosítását a kiemelt nemzeti emlékhely vagyonkezelője kezdeményezheti; vagyonkezelői kezdeményezés esetén a területrendezésben érintett szerv soron kívül,
b) kidolgozása, módosítása során a polgármester feladatkörébe sorolt, a 9. § (3) és (4) bekezdésében előírt egyeztetési, véleményeztetési eljárásokban a területileg illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)
jár el.
(3) A készítés alatt lévő szabályozási tervet - külön jogszabályban meghatározottak szerint - a kormányhivatalnak véleményeztetnie kell az 5. § (4) bekezdésében említett tervtanáccsal, amely véleményét 10 napon belül közli a kormányhivatallal. Az elkészített szabályozási tervet a jóváhagyás előtt a kormányhivatal véleményezteti a külön jogszabályban meghatározott közigazgatási, az érintett települési önkormányzati és az érdek-képviseleti szervekkel, valamint a társadalmi szervezetekkel, amelyek 10 napon belül adhatnak írásos véleményt. Az eltérő vélemények tisztázása érdekében a kormányhivatal egyeztető tárgyalást tart, amelyre a véleményezési eljárás érdekeltjeit a tárgyalás előtt legalább 8 nappal a hely és az időpont megjelölésével hívja meg. Az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell valamennyi elfogadott és el nem fogadott véleményt azok indokolásaival együtt.
(4) A szabályozási tervet - annak elfogadása előtt - szakmai véleményezésre a kormányhivatal küldi meg az állami főépítésznek, aki véleményét a kormányhivatallal 15 napon belül közli.
(5) A szabályozási terv módosítása az elfogadástól számított 15. napot követően is hatályba léptethető.”
13. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]
„f) a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság szervezetére, tagjaira, feladataira, működésére, és Titkárságára vonatkozó szabályokat, továbbá kijelölje a Bizottság létrehozásával és felügyeletével kapcsolatos feladatokat ellátó minisztert;”
14. § A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről szóló 2001. évi LXIII. törvény 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap a Fővárosi Közgyűlés, hogy a budapesti Hősök tere közterület-használati rendjét rendeletben oly módon szabályozza, hogy a tér köznapi, ünnepi, idegenforgalmi és protokolláris használati módja összhangban álljon a tér műemléki védettségével, továbbá kifejezésre juttassa a nemzet kegyeletét hősei iránt.”
15. § Hatályát veszti a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről szóló 2001. évi LXIII. törvény 4. § (2) bekezdése.
16. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 1. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[A törvény hatálya az egyes,]
„g) kiemelt nemzeti emlékhely fenntartásához, bemutatásához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó”
[nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági engedélyezési ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) indult eljárásokra terjed ki.]
17. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 2. § szerinti közérdekű célokra az alábbi feltételek mellett lehetséges kisajátítás:]
„i) kulturális örökségvédelem céljából, ha védetté nyilvánított régészeti lelőhely vagy műemlék, továbbá a nemzeti emlékhely örökségvédelmi érdekei másként nem biztosíthatóak, így különösen, ha
ia) az érintett ingatlan tulajdonosa olyan magatartást folytat, amely kisajátítás hiányában a védetté nyilvánított régészeti lelőhely vagy műemlék, továbbá a nemzeti emlékhely megsemmisülését eredményezi,
ib) a védetté nyilvánított régészeti lelőhely vagy műemlék feltárása, védőövezetének kialakítása, megközelítése másként nem lehetséges,
ic) a nemzeti emlékhely megközelítése másként nem lehetséges,
id) korábban összefüggő történeti együttes része volt, és az eredeti egységbe való visszahelyezése és együttes használata örökségvédelmi szempontból indokolt;”
18. § Hatályát veszti a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 2. § p) pontja és 4. § (1) bekezdés m) pontja.
19. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba, és 2012. január 2-án hatályát veszti.
(2) E törvény 5. §-a, 7. §-a, 8. §-a, 9. § (3) és (4) bekezdése, 10. §-a, 12-17. §-ai és a melléklete 2012. január 1-jén lép hatályba.

[LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2011. november 7-i ülésnapján fogadta el.