2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról [LÁBJEGYZET_1] Az Országgyűlés az Alkotmány 7/A. § (4) bekezdésében foglaltak végrehajtására, a jogállamiság követelményeinek a jogalkotás során történő magas szintű érvényesítése érdekében, a jogalkotó által kitűzött szabályozási célokat hatékonyan szolgáló, megalapozott jogszabályok kidolgozásának elősegítésére, továbbá annak érdekében, hogy a jog megismerhetőségének feltételei összhangban álljanak a XXI. század adta lehetőségekkel, a következő törvényt alkotja: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § (1) E törvény hatálya a) a jogszabályokra, valamint b) a normatív határozatra és normatív utasításra (a továbbiakban együtt: közjogi szervezetszabályozó eszköz) terjed ki. (2) E törvény rendelkezéseit a) a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabályokra a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvényben, b) a rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet és az Alkotmány 19/E. §-a szerinti eset idején kiadható jogszabályra a honvédelemről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) Az Alkotmányra és annak módosítására e törvény rendelkezéseit - a IV. Fejezet és a VII. Fejezet kivételével - nem kell alkalmazni. (4) E törvénynek a jogszabályokra vonatkozó rendelkezéseit - a 3-6. §, a 13. §, a 16. §, a 18-20. § és a 26. § (1) bekezdése kivételével - a közjogi szervezetszabályozó eszközre is megfelelően alkalmazni kell. II. Fejezet A jogalkotás alapvető követelményei 2. § (1) A jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie. (2) Jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. (3) A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre. (4) A jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály a) megfeleljen az Alkotmányból eredő tartalmi és formai követelményeknek, b) illeszkedjen a jogrendszer egységébe, c) megfeleljen a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek és d) megfeleljen a jogalkotás szakmai követelményeinek. 3. § Az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni. A szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű. A jogszabályban nem ismételhető meg olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alkotmány alapján nem lehet ellentétes. 4. § Ha egy tárgykört törvény szabályoz, törvényben kell rendezni az alapvető jogintézményeket és a szabályozási cél megvalósulásával összefüggő lényeges garanciákat. 5. § (1) A jogszabály alkotására adott felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit. Ha a miniszteri rendelet esetében a felhatalmazásban adott jogalkotási jogosultság nem önálló, a felhatalmazásban az egyetértési jog jogosultját is meg kell jelölni. Miniszteri rendelet kiadására adott felhatalmazásban a felhatalmazás jogosultját feladatkör szerint kell megjelölni. (2) A felhatalmazás jogosultja a jogi szabályozásra másnak további felhatalmazást nem adhat. (3) A szabályozás tárgykörébe tartozó alapvető jogintézmények, jogok és kötelezettségek alapvető szabályainak megállapítására, a jogszabály egészének végrehajtására, valamint olyan tárgykör szabályozására, amit a felhatalmazást adó jogszabály nem szabályoz, nem lehet felhatalmazást adni. (4) A felhatalmazás jogosultja a jogszabályt köteles megalkotni, feltéve, hogy a felhatalmazást adó jogszabályból kifejezetten más nem következik. III. Fejezet A jogszabály hatálya és módosítása 1. A jogszabály területi és személyi hatálya 6. § (1) A jogszabály területi hatálya a Magyar Köztársaság területére, az önkormányzati rendelet területi hatálya a helyi önkormányzat közigazgatási területére terjed ki. (2) A jogszabály személyi hatálya a) a Magyar Köztársaság területén a természetes és jogi személyekre, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint a Magyar Köztársaság területén kívül a magyar állampolgárokra, b) önkormányzati rendelet esetében az önkormányzat közigazgatási területén a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki. (3) A jogszabály területi, illetve személyi hatályát a jogszabályban akkor kell kifejezetten meghatározni, ha az az (1)-(2) bekezdéstől eltérő területre, illetve személyi körre terjed ki. 2. A jogszabály időbeli hatálya, módosítása és hatályon kívül helyezése 7. § (1) A jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját, amely a jogszabály kihirdetését követő valamely nap lehet. (2) Ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a jogszabály hatálybalépésének napja a kihirdetés napja is lehet, ebben az esetben a hatálybalépés időpontját órában kell meghatározni, mely nem előzheti meg a kihirdetés időpontját. (3) Ha a hatálybalépés naptári napja nem határozható meg, a hatálybalépés valamely jövőbeli feltétel bekövetkeztének időpontjához is köthető. (4) Ha a szabályozás célja másként nem érhető el, törvény rendelkezhet úgy, hogy a hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik. (5) A jogszabály egyes rendelkezéseinek hatálybalépésére különböző - a jogszabály hatálybalépését követő - időpontokat is meg lehet állapítani. (6) A végrehajtási jogszabály a felhatalmazást tartalmazó jogszabály kihirdetésével egyidejűleg vagy azt követően, a felhatalmazó rendelkezés hatálybalépését megelőzően kihirdethető. A végrehajtási jogszabályt, jogszabályi rendelkezést a felhatalmazást adó jogszabály azon rendelkezésével egyidejűleg kell hatályba léptetni, amelynek a végrehajtására irányul, kivéve, ha a felhatalmazó rendelkezés a végrehajtási jogszabály kiadását nem teszi kötelezővé. (7) A jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a hatálybalépése napjának kezdetén lép hatályba. 8. § (1) A hatályos jogszabályi rendelkezést a jogalkotói hatáskörrel rendelkező szerv jogszabály megalkotásával, a módosítani kívánt jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő, a módosítást kimondó jogszabályi rendelkezéssel módosíthatja. (2) Nem lehet módosítani a jogszabály megjelölését, a rendelet bevezető részét, a hatályba lépett jogszabályi rendelkezés hatálybaléptető rendelkezését, valamint jogszabállyal - a fordítási hiba kivételével - a jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerződés, a nemzetközi szerződéshez fűzött fenntartás, kifogás és nyilatkozat szövegét. 9. § (1) Nem hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés nem módosítható vagy helyezhető hatályon kívül. (2) Ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a jogalkotói hatáskörrel rendelkező szerv jogszabályban rendelkezhet úgy, hogy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabályi rendelkezés a kihirdetett szövegtől eltérő szöveggel lép hatályba, vagy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés nem lép hatályba. 10. § (1) A hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályát veszti a) ha a hatályon kívül helyezendő jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő, a hatályon kívül helyezést kimondó jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezi, b) ha a módosítandó jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő, annak helyébe lépését kimondó jogszabályi rendelkezés módosítja, c) a 12. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint, vagy d) ha azt az Alkotmánybíróság megsemmisíti. (2) A hatályos jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést az (1) bekezdés a) pontja szerint - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a hatályon kívül helyezni kívánt jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés megalkotására hatáskörrel rendelkező szerv helyezheti hatályon kívül. (3) Hatályon kívül helyezhető a) törvényben kormányrendelet, a Kormány tagjának rendelete a miniszterelnök miniszterelnök-helyettest kijelölő rendelete kivételével és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének rendelete, b) kormányrendeletben - ha kormányrendelet adott felhatalmazást, vagy ha a törvényben adott felhatalmazás hatályát vesztette és a tárgykör szabályozására új felhatalmazó rendelkezést nem alkottak - a miniszterelnök miniszterelnök-helyettest kijelölő rendelete kivételével a Kormány tagjának rendelete. (4) A Kormány rendeletével hatályon kívül helyezheti azon kormányrendeleteket, amelyek módosítására vagy hatályon kívül helyezésére - a felhatalmazás hatályvesztése miatt - már nincs felhatalmazása. (5) A Kormány tagja rendeletével hatályon kívül helyezheti a feladatkörébe tartozó azon miniszteri rendeleteket, miniszterelnöki rendeleteket, amelyeket felhatalmazás nélkül alkottak meg, vagy amelyek módosítására vagy hatályon kívül helyezésére - a felhatalmazás hatályvesztése miatt - már nincs felhatalmazása. (6) A hatályvesztés időpontjának meghatározása esetén rögzíteni kell a hatályvesztés naptári napját, vagy azt valamely jövőbeli feltétel bekövetkeztének időpontjához kell kötni. Ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a hatályvesztés időpontja órában is meghatározható. (7) A hatályvesztés napjának meghatározása esetén a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a nap kezdetén veszti hatályát. (8) Az Alkotmánybíróság által megsemmisített jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés - ha az Alkotmánybíróság a határozatában eltérően nem rendelkezik - a nap kezdetén veszti hatályát. 11. § Ha jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatálybalépésére vagy hatályvesztésére valamely jövőbeli feltétel bekövetkeztekor kerül sor, a feltétel bekövetkezéséről a bekövetkezés naptári napjának megjelölésével határozatot kell közzétenni, kivéve, ha a jogszabály hatálybalépése valamely más jogszabály hatálybalépéséhez kötődik. A jogszabálynak rendelkeznie kell arról, hogy a határozat Magyar Közlönyben történő közzétételére mely feladatkörrel rendelkező miniszter köteles. Önkormányzati rendelet esetén a határozatot a jegyző az önkormányzati rendelet kihirdetésére vonatkozó rendelkezések szerint teszi közzé. 12. § (1) A módosító rendelkezés és hatályon kívül helyező rendelkezés a hatálybalépéssel, vagy ha a módosító, illetve a hatályon kívül helyező rendelkezés a módosítást, illetve hatályon kívül helyezést meghatározott időponthoz vagy jövőbeli feltételhez köti, ennek az időpontnak vagy jövőbeli feltételnek a bekövetkezésével végrehajtottá válik. (2) A jogszabály (1) bekezdés szerint végrehajtottá vált rendelkezése a végrehajtottá válást követő napon hatályát veszti. 13. § (1) A felhatalmazó rendelkezés hatályon kívül helyezése esetén - kivéve, ha egyidejűleg a tárgykör szabályozására azonos tartalommal új felhatalmazó rendelkezést alkottak - a hatályon kívül helyezésről rendelkező jogszabályban intézkedni kell a végrehajtási jogszabály hatályon kívül helyezéséről vagy a végrehajtási jogszabály azon rendelkezésének a hatályon kívül helyezéséről, amely a felhatalmazás végrehajtására irányul. (2) Ha a jogszabály minden rendelkezése végrehajtottá vált, rendelkezni kell annak hatályon kívül helyezéséről. 14. § (1) A módosító jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezése vagy 12. § (2) bekezdése szerinti hatályvesztése nem érinti az általa módosított jogszabályi rendelkezés hatályát. (2) Jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezése vagy 12. § (2) bekezdése szerinti hatályvesztése nem eredményezi a korábban általa hatályon kívül helyezett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés újbóli hatálybalépését. 3. A szabályozási átmenet 15. § (1) A jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálybalépését követően a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint b) megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni. (2) A jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálya alatt a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint b) megkezdett eljárási cselekményekre a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is alkalmazni kell. IV. Fejezet A jogszabályok előkészítése 4. A jogszabály szakmai tartalmának és jogrendszerbe illeszkedésének biztosítása 16. § (1) A jogszabály előkészítőjének feladata - a 2. § (4) bekezdésében foglalt követelmények figyelembevételével - a jogszabály szakmai tartalmának kialakítása. (2) A 2. § (4) bekezdésében foglalt követelmények érvényesítéséről a kormányzati jogszabály-előkészítő tevékenység során a Kormány az igazságügyért felelős miniszter útján gondoskodik. E követelmények érvényre juttatása érdekében a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter a) a törvény és a kormányrendelet tervezetét az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben terjeszti a Kormány elé, b) a miniszteri rendeletet az igazságügyért felelős miniszter véleményének kikérését követően adja ki. (3) Ha a miniszteri rendelet tervezetével az igazságügyért felelős miniszter alkotmányossági vagy európai uniós jogi szempontból nem ért egyet, a vitás kérdésben a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter közös előterjesztése alapján a Kormány dönt. 5. Előzetes hatásvizsgálat 17. § (1) A jogszabály előkészítője - a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű - előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Kormány által előterjesztendő törvényjavaslat, illetve kormányrendelet esetén a Kormányt, önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell. Miniszteri rendelet rendelkezhet úgy, hogy az általa meghatározott esetben a közjogi szervezetszabályozó eszköz előkészítője előzetes hatásvizsgálatot végez. (2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, ab) környezeti és egészségi következményeit, ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket. 6. Indokolási kötelezettség 18. § (1) A jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol, amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait. (2) A jogszabály tervezetének indokolásában tájékoztatást kell adni a javasolt szabályozás és az európai uniós jogból eredő kötelezettségek összhangjáról, valamint a 20. § szerinti egyeztetési kötelezettségről. 7. A jogszabálytervezetek véleményezése 19. § (1) Ha törvény valamely állami, helyi önkormányzati vagy más szervezet számára kifejezetten jogot biztosít arra, hogy a jogállását vagy a feladatkörét érintő jogszabályok tervezeteit véleményezhesse, a jogszabály előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szerv e jogával élhessen. (2) A jogszabály előkészítője a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényben meghatározottak szerint gondoskodik arról, hogy a jogszabály tervezete megismerhető és véleményezhető legyen. (3) A kormányzati jogszabály-előkészítő tevékenység során készített jogszabálytervezetek véleményezésére a Kormány ügyrendje további rendelkezéseket állapíthat meg. 8. A jogszabálytervezetek egyeztetése az Európai Unió intézményeivel és tagállamaival 20. § (1) Ha az Európai Unió alapját képező szerződések vagy valamely uniós jogi aktus rendelkezései alapján a jogszabály tervezetét az Európai Unió egyes intézményeinek és tagállamainak, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államnak előzetesen bejelentésre vagy egyéb véleményezésre (a továbbiakban együtt: előzetes bejelentés) meg kell küldeni, az előzetes bejelentést a Kormány által rendeletben meghatározott eljárásban kell lefolytatni. (2) Ha az előzetes bejelentési kötelezettség alá tartozó jogszabály tervezetét nem miniszter terjesztette elő a jogalkotónak, az előterjesztő a Kormány rendeletében kijelölt miniszternél kezdeményezi az előzetes bejelentési eljárás lefolytatását. A Kormány rendeletében kijelölt miniszter a kezdeményezésről tájékoztatja a jogszabály tárgya szerint feladatkörrel rendelkező minisztert és az igazságügyért felelős minisztert. (3) Ha a nem a Kormány által előterjesztett törvényjavaslatot előzetes bejelentésre meg kell küldeni, és a (2) bekezdés szerint az előzetes bejelentési eljárás lefolytatását nem kezdeményezték, a jogszabály tárgya szerint feladatkörrel rendelkező miniszter, illetve az igazságügyért felelős miniszter - az előterjesztő és a másik miniszter egyidejű tájékoztatása mellett - a Kormány rendeletében kijelölt miniszternél kezdeményezi az előzetes bejelentési eljárás lefolytatását. A Kormány rendeletében kijelölt miniszter az előzetes bejelentési eljárás eredményéről haladéktalanul tájékoztatja az előterjesztőt, a jogszabály tárgya szerint feladatkörrel rendelkező minisztert és az igazságügyért felelős minisztert. (4) Ha a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendelete tervezetét előzetes bejelentésre meg kell küldeni az Európai Központi Banknak, a megküldésről a Magyar Nemzeti Bank elnöke gondoskodik. (5) Ha a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének rendelete tervezetét meg kell küldeni előzetes bejelentésre, a megküldésről a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke gondoskodik. (6) Az előzetes bejelentési kötelezettség alá tartozó jogszabály az előzetes bejelentési eljárás befejezését követően alkotható meg. V. Fejezet A jogrendszer folyamatos felülvizsgálata 9. Utólagos hatásvizsgálat 21. § (1) A miniszter folyamatosan figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó jogszabályok hatályosulását, és szükség szerint lefolytatja a jogszabályok - a 17. § (2) bekezdésében meghatározott szempontok szerinti - utólagos hatásvizsgálatát, ennek során összeveti a szabályozás megalkotása idején várt hatásokat a tényleges hatásokkal. (2) Az (1) bekezdés szerinti hatásvizsgálat lefolytatásáról az általa alkotott rendelet esetén a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, az önkormányzati rendelet esetén a jegyző gondoskodik. 10. A jogszabályok tartalmi felülvizsgálata 22. § (1) A jogalkalmazás és az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatait is figyelembe véve a miniszter gondoskodik arról, hogy a tárgykört érintő új jogi szabályozás vagy módosítás megalkotása során, ennek hiányában e célból kiadott jogszabály keretében a) az elavult, szükségtelenné vált, b) a jogrendszer egységébe nem illeszkedő, c) a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható, d) a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy e) az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésére, illetve megfelelő módosítására kerüljön sor. (2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat lefolytatásáról az általa alkotott rendelet esetén a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, az önkormányzati rendelet esetén a jegyző gondoskodik. VI. Fejezet Közjogi szervezetszabályozó eszközök 23. § (1) Az Országgyűlés, a Kormány, a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a testületi központi államigazgatási szerv és az Alkotmányban megjelölt más testületi szerv normatív határozatban szabályozza az általa irányított szervek, valamint saját tevékenységét, működését és szervezetét, továbbá saját cselekvési programját. (2) A miniszterelnök, a központi államigazgatási szerv vezetője, a nemzetbiztonsági szolgálat vezetője és az Alkotmányban megjelölt egyszemélyi vagy egyszemélyi vezetés alatt álló szerv vezetője a vezetése, irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek tevékenységét, működését és szervezetét szabályozó, a szerv állományába tartozó személyekre nézve kötelező normatív utasítást adhat ki. 24. § (1) A közjogi szervezetszabályozó eszköz jogszabállyal nem lehet ellentétes. A közjogi szervezetszabályozó eszközben jogszabály rendelkezése nem ismételhető meg. (2) A közjogi szervezetszabályozó eszközökre vonatkozó rendelkezések nem érintik a kibocsátásukra jogosultak - más jogszabályon alapuló - egyedi határozat meghozatalára vagy egyedi utasítás adására vonatkozó jogát. (3) Állami szerv vagy köztestület tevékenységét és működését szabályozó - törvény alapján kiadható - más jogi eszköz jogszabállyal és közjogi szervezetszabályozó eszközzel nem lehet ellentétes. VII. Fejezet A kihirdetés, a közzététel és a Nemzeti Jogszabálytár 11. A Magyar Köztársaság hivatalos lapja 25. § (1) A Magyar Köztársaság hivatalos lapja a Magyar Közlöny. A Magyar Közlönyt a kormányzati portálon történő elektronikus dokumentumként való közzététellel kell kiadni, melynek szövegét hitelesnek kell tekinteni. (2) Jogszabálynak a módosított, illetve a hatályukat vesztett rendelkezéseivel egységes szerkezetbe foglalt szövege (a továbbiakban: egységes szerkezetű szöveg) a Magyar Közlönyben nem tehető közzé. 12. A jogszabályok kihirdetése 26. § (1) A jogszabályokat az önkormányzati rendelet kivételével a Magyar Közlönyben kell kihirdetni. (2) A minősített adatot nem tartalmazó közjogi szervezetszabályozó eszközt - a helyi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata kivételével - a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. (3) A Kormány rendeletét - a Kormány döntését követően haladéktalanul - a miniszterelnök írja alá, akit e tekintetben az általa rendeletben erre kijelölt miniszterelnök-helyettes helyettesíthet. (4) A Kormány tagja rendelet kiadásában (aláírásában) nem helyettesíthető. (5) A köztársasági elnök által aláírt törvénynek, a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletének, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnöke rendeletének és a (3)-(4) bekezdés szerint aláírt rendeletnek a Magyar Közlönyben való kihirdetéséről - a kézhezvételt követően haladéktalanul - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter gondoskodik. (6) A helyi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata kivételével a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzétételéről - az arra jogosult általi aláírását követően - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter a kézhezvételt követően haladéktalanul gondoskodik. (7) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének és a helyi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata közzétételének szabályait a helyi önkormányzatokról szóló törvény állapítja meg. 13. A jogszabályok megjelölése a kihirdetés során 27. § (1) A törvény megjelölése annak kihirdetése során magában foglalja a törvény kihirdetésének évét, sorszámát, a törvény elnevezést és a törvény címét. (2) Törvény kivételével a jogszabály megjelölése annak kihirdetése során magában foglalja a jogszabály megalkotójának megjelölését, a sorszámát, a kihirdetésének napját, a jogszabály elnevezését és címét. 14. Helyesbítés 28. § (1) Ha a jogszabály Magyar Közlönyben megjelent szövege eltér a jogszabály aláírt szövegétől, a jogszabály aláírója - törvény esetén a köztársasági elnök vagy az Országgyűlés elnöke - a jogszabály hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő hatodik munkanapig kezdeményezi az eltérés helyesbítését (a továbbiakban: helyesbítés). (2) A helyesbítésre a jogszabály hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő tizedik munkanapon kerülhet sor, ha az (1) bekezdés szerinti eltérést a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter megállapítja. (3) A helyesbítést a Magyar Közlönyben kell közzétenni. A közzétételről a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter a kezdeményezést követően haladéktalanul gondoskodik. 15. Nemzeti Jogszabálytár 29. § A Nemzeti Jogszabálytár a kormányzati portálon, elektronikus közszolgáltatásként működő, bárki számára térítésmentesen hozzáférhető, egységes szerkezetű szövegeket tartalmazó elektronikus jogszabálygyűjtemény. VIII. Fejezet Záró rendelkezések 16. Felhatalmazó rendelkezések 30. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a) az előzetes bejelentési eljárás rendjét, b) az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében szükséges jogszabály-előkészítési feladatok teljesítésének részletes szabályait, valamint c) a jogszabály és közjogi szervezetszabályozó eszköz Nemzeti Jogszabálytárban való közzétételének és a Nemzeti Jogszabálytár működtetésének részletes szabályait. (2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a jogszabályszerkesztés részletes szabályait. (3) Felhatalmazást kap a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg az előzetes és az utólagos hatásvizsgálat részletes szabályait. (4) Felhatalmazást kap a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a) a jogszabály kihirdetés során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésének, valamint b) a Magyar Közlöny kiadásának részletes szabályait. 31. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a) - ha arra kormányrendelet adott felhatalmazást, vagy ha a törvényben arra adott felhatalmazás hatályát vesztette és a tárgykör szabályozására új felhatalmazó rendelkezést nem alkottak - a Kormány tagjának rendeletét, b) azon kormányrendeletet, amely módosítására vagy hatályon kívül helyezésére - a felhatalmazás hatályvesztése miatt - már nincs felhatalmazása hatályon kívül helyezze. (2) Felhatalmazást kap a Kormány tagja, hogy rendeletével hatályon kívül helyezze a feladatkörébe tartozó azon miniszteri, illetve miniszterelnöki rendeletet, a) amelyet felhatalmazás nélkül alkottak meg, vagy b) amely módosítására vagy hatályon kívül helyezésére - a felhatalmazás hatályvesztése miatt - nincs felhatalmazása. 17. Hatálybalépés 32. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2011. január 1-jén lép hatályba. (2) A 29. §, 47. § és a 48. § (2) bekezdése 2012. január 1-jén lép hatályba. 18. Átmeneti rendelkezések 33. § (1) E törvény II-IV. Fejezetét, VI. Fejezetét, valamint 25-28. §-át az e törvény hatálybalépését követően kihirdetett jogszabályok és közzétett közjogi szervezetszabályozó eszközök tekintetében kell alkalmazni. A 12. § rendelkezéseit e törvény tekintetében is alkalmazni kell. (2) Az e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott együttes rendeletek módosítására és hatályon kívül helyezésére - az 5. § (1) bekezdése szerint - felhatalmazással rendelkező miniszter az egyetértési jog jogosultjának egyetértésével jogosult. 34. § (1) Ahol jogszabály vagy a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény szerinti állami irányítás egyéb jogi eszköze az „állami irányítás egyéb jogi eszköze” kifejezést tartalmazza, - ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik - azon közjogi szervezetszabályozó eszközt is érteni kell. (2) A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény a) 46. § (1) bekezdése alapján meghozott határozat e törvény szerinti normatív határozatnak, b) 49. § (1) bekezdése alapján kiadott utasítás e törvény szerinti normatív utasításnak minősül. (3) Ez a törvény nem érinti a hatálybalépése előtt kiadott statisztikai közlemények hatályát. Ahol jogszabály a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény alapján kiadott statisztikai közleményre utal, azon a Központi Statisztikai Hivatal felett felügyeletet gyakorló miniszternek a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 26. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az adott tárgykörben kiadott rendeletét is érteni kell, ha a jogszabályból más nem következik. 19. Módosító rendelkezések 35. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) Ha az önkormányzati rendelet kihirdetett szövege eltér az önkormányzati rendelet aláírt szövegétől, a polgármester vagy a jegyző kezdeményezi az eltérés helyesbítését. Az önkormányzati rendelet a hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő tizedik munkanapon helyesbíthető. Az eltérés megállapítása esetén a helyesbítés megjelentetéséről a jegyző az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon gondoskodik. (5) A képviselő-testület normatív határozatát a (2) és (3) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával közzé kell tenni.” (2) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 65/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A közgyűlés feladatkörében, nem felhatalmazás alapján alkotott rendelete végrehajtása érdekében felhatalmazást adhat a kerületi képviselő-testületnek rendeletalkotásra. A kerületi képviselő-testület rendelete nem lehet ellentétes a közgyűlés rendeletével.” 36. § A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 26. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Felhatalmazást kap a KSH felett felügyeletet gyakorló miniszter, hogy a) a kötelező statisztikai fogalmakat, módszereket, osztályozásokat, névjegyzékeket és számjeleket rendeletben szabályozza, és b) rendeletében statisztikai közleményt hatályon kívül helyezzen.” 37. § (1) Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény (a továbbiakban: Einfotv.) 12. §-át megelőző alcíme helyébe a következő alcím lép: „Egyes jogi aktusok nyilvánossága” (2) Az Einfotv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Magyar Közlöny kiadása során a Magyar Közlöny felelős szerkesztője az elektronikus dokumentumot minősített elektronikus aláírásával és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel látja el, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja. A Magyar Közlöny és a mellékleteként megjelenő külön sorozatának egyes lapszámain a megjelenés dátumát fel kell tüntetni, amely nem lehet korábbi, mint az időbélyegzőben szereplő naptári nap.” (3) Az Einfotv. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A Magyar Közlöny a jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak mellett tartalmazza a) az Alkotmánybíróság azon határozatait és végzéseit, amelyeknek a Magyar Közlönyben való közzétételét az Alkotmánybíróság elrendelte, b) a jogegységi határozatokat, c) az Országos Választási Bizottság állásfoglalásait, d) a minősített adatot tartalmazó, valamint az érintetteknek közvetlenül megküldött határozatok kivételével az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány, a miniszterelnök és az Országos Választási Bizottság nem normatív határozatait, és e) a miniszterek azon nem normatív határozatait, amelyeknek hivatalos lapban való közzétételét jogszabály elrendeli.” (4) Az Einfotv. 12. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A Magyar Közlöny oldalhű másolata papíron, illetve digitális adathordozón is terjeszthető.” (5) Az Einfotv. 12/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Hivatalos Értesítő a jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak mellett tartalmazza azokat a közleményeket, amelyeknek a Magyar Közlönyben, illetve más hivatalos lapban való közzétételét jogszabály elrendeli vagy a közzététel kezdeményezésére jogszabály által feljogosított személy kezdeményezi.” (6) Az Einfotv. 12/A. § (4) bekezdésében az „A (3) bekezdést a 12. § (3) bekezdésében és a 12/A. § (2) bekezdésében meghatározott” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdést a 12. § (3) bekezdésében meghatározott” szöveg lép. (7) Az Einfotv. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatalos lapban jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz és olyan közlemény tehető közzé, a) amely megjelent a Magyar Közlönyben, b) amelynek az (1) bekezdésben meghatározott hivatalos lapban történő megjelenését jogszabály elrendeli, vagy c) amely a minisztérium, az autonóm államigazgatási szerv, a kormányhivatal, illetve a miniszter által irányított központi államigazgatási szerv munkája szempontjából fontos.” (8) Az Einfotv. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Egy központi államigazgatási szerv az (1) bekezdés alapján több hivatalos lapot is kiadhat, ha azt ágazati jellege indokolja.” (9) Az Einfotv. 15. § (1) bekezdésében a „Kormány által rendeletben kijelölt szerven” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerven” szöveg lép. (10) Az Einfotv. 22. § (2) bekezdés d) pontjában a „Tanáccsal egyetértésben” szövegrész helyébe a „Tanács véleményének kikérésével” szöveg lép. 38. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „19. § A miniszterelnök rendeletben szabályozza a helyettesítés rendjét.” 39. § (1) A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény (a továbbiakban: Ütv.) a) 2. §-ában az „az állami irányítás egyéb jogi eszközében” szövegrész helyébe a „közjogi szervezetszabályozó eszközben” szöveg, b) 3. § (1) bekezdés b) pontjában az „az állami irányítás egyéb jogi eszközei” szövegrész helyébe az „a közjogi szervezetszabályozó eszközök” szöveg, c) 5. § (2) bekezdés j) pontjában és 13/A. § (1) bekezdésében az „az állami irányítás egyéb jogi eszköze” szövegrészek helyébe az „a közjogi szervezetszabályozó eszköz” szöveg, d) 13. § (1) bekezdésében az „az állami irányítás egyéb jogi eszközeire” szövegrész helyébe az „a közjogi szervezetszabályozó eszközökre” szöveg, e) 13. § (2) bekezdés a) pontjában az „állami irányítás egyéb jogi eszköze” szövegrész helyébe a „közjogi szervezetszabályozó eszköz” szöveg, f) 13/A. § (2) bekezdésében az „az állami irányítás egyéb jogi eszközét” szövegrész helyébe az „a közjogi szervezetszabályozó eszközt” szöveg lép. (2) Az Ütv. a következő 29. §-sal egészül ki: „29. § Ahol e törvény közjogi szervezetszabályozó eszközt említ, azon az állami irányítás egyéb jogi eszközét is érteni kell.” 40. § (1) Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) a) 1. § b) és c) pontjában, 42. § (1) bekezdésében és 45. § (1) bekezdésében az „az állami irányítás egyéb jogi eszköze” szövegrész helyébe az „a közjogi szervezetszabályozó eszköz” szöveg, b) 37. §-ában, 40. §-ában és 43. § (2) bekezdésében az „az állami irányítás egyéb jogi eszközének” szövegrész helyébe az „a közjogi szervezetszabályozó eszköz” szöveg, c) 38. § (1) bekezdésében és 45. § (1) bekezdésében az „állami irányítás egyéb jogi eszközét” szövegrész helyébe a „közjogi szervezetszabályozó eszközt” szöveg, d) 39. §-ában az „az állami irányítás egyéb jogi eszközével” szövegrész helyébe az „a közjogi szervezetszabályozó eszközzel” szöveg, e) 40. §-ában, 41. §-ában, 43. § (1) bekezdésében és 44. §-ában az „az állami irányítás egyéb jogi eszközét” szövegrész helyébe az „a közjogi szervezetszabályozó eszközt” szöveg, f) 42. § (1) bekezdésében a „közzétételének napján” szövegrész helyébe a „közzétételét követő napon” szöveg, g) 43. § (1) bekezdésében a „közzététele napjától” szövegrész helyébe a „közzétételét követő naptól” szöveg, h) 43. § (2) bekezdésében a „közzététele előtt” szövegrész helyébe a „közzététele napján vagy azt megelőzően” szöveg, i) 43. § (3) bekezdésében az „állami irányítás egyéb jogi eszköze” szövegrész helyébe a „közjogi szervezetszabályozó eszköz” szöveg lép. (2) Az Abtv. a következő 59. §-sal egészül ki: „59. § Ahol e törvény közjogi szervezetszabályozó eszközt említ, azon az állami irányítás egyéb jogi eszközét is érteni kell.” (3) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 96. § c) pontjában az „állami irányítás egyéb jogi eszközei” szövegrész helyébe a „közjogi szervezetszabályozó eszközök” szöveg lép. (4) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Obtv.) 22. § a) és b) pontjában és 25. §-ában az „az állami irányítás egyéb jogi eszköze” szövegrészek helyébe az „a közjogi szervezetszabályozó eszköz” szöveg, 25. §-ában az „(állami irányítás egyéb jogi eszköze)” szövegrész helyébe a „(közjogi szervezetszabályozó eszköz)” szöveg lép. (5) Az Obtv. 29. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Ahol e törvény közjogi szervezetszabályozó eszközt említ, azon az állami irányítás egyéb jogi eszközét is érteni kell.” (6) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 11. § (1) bekezdés c) pontjában az „az állami irányítás egyéb jogi eszközei” szövegrész helyébe a „normatív utasítások” szöveg, 13. § (1) bekezdésében az „az állami irányítás egyéb jogi eszközei” szövegrész helyébe az „a közjogi szervezetszabályozó eszközök” szöveg lép. (7) Az Nbtv. 13. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában a közjogi szervezetszabályozó eszköz alatt az állami irányítás egyéb jogi eszközét is érteni kell.” (8) A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 28. § (2) bekezdés b) pontjában az „az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek” szövegrész helyébe az „a közjogi szervezetszabályozó eszközöknek” szöveg lép. (9) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 52. § (1) bekezdés f) pontjában az „az állami irányítás egyéb jogi eszközeivel” szövegrész helyébe a „normatív utasítással” szöveg, 70. § (2) bekezdésében és 101. § (3) bekezdés l) pontjában az „az állami irányítás egyéb jogi eszközei” szövegrész helyébe a „közjogi szervezetszabályozó eszközök” szöveg, 109. § (1) bekezdésében a „Miniszteri utasításban (az állami irányítás egyéb jogi eszköze)” szövegrész helyébe a „Miniszteri normatív utasításban” szöveg lép. (10) A Hvt. 206. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Ahol e törvény közjogi szervezetszabályozó eszközt említ, azon az állami irányítás egyéb jogi eszközét is érteni kell.” 41. § (1) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 17. § (3) bekezdésében az „az állami irányítás egyéb jogi eszközének” szövegrész helyébe a „közjogi szervezetszabályozó eszköz” szöveg lép. (2) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 3. § (2) bekezdés b) pontjában az „az állami irányítás egyéb jogi eszközei” szövegrész helyébe a „normatív utasítás” szöveg lép. (3) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 24. § a) pontjában az „az állami irányítás egyéb jogi eszközei, valamint” szövegrész helyébe a „közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint” szöveg, az „az állami irányítás egyéb jogi eszközei útján” szövegrész helyébe a „normatív utasítás kiadása útján” szöveg lép. (4) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 14. § (1) bekezdés c) pontjában az „állami irányítás egyéb jogi eszközei” szövegrész helyébe a „közjogi szervezetszabályozó eszközök” szöveg lép. 42. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 67. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter és a környezetvédelemért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben meghatározza az 53/A. § (5) bekezdése szerinti nagyon mérgező termékek, illetve irtószerek körét.” 43. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. § (2) bekezdés a) pontjában a „miniszterrel együttesen, rendeletben” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott rendeletben” szöveg lép. (2) A Hvt. 16. § (3) bekezdésében a „miniszter és” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg, az „együttes” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg, 207. § (5) bekezdésében a „miniszter és” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, a „, hogy együttes” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg lép. 44. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (5)-(7) és (10) bekezdésében a „miniszterrel” szövegrészek helyébe a „miniszter” szöveg, az „együttes” szövegrészek helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg lép. (2) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (3), (4) és (6)-(8) bekezdésében a „miniszterrel” szövegrészek helyébe a „miniszter” szöveg, az „együttes” szövegrészek helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg lép. (3) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 11. § (10) bekezdésében a „miniszterrel egyetértésben, az érintett miniszterrel együttes” szövegrész helyébe a „miniszter és az érintett miniszter egyetértésével kiadott” szöveg, a 81. § (5) bekezdésében a „miniszterrel egyetértésben, az érintett miniszterrel együttes” szövegrész helyébe a „miniszter, valamint az érintett miniszterek egyetértésével kiadott” szöveg lép. (4) A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 22. § (2) bekezdésében a „kap a miniszter,” szövegrész helyébe a „kap a miniszter, hogy” szöveg, a „, hogy a kizárólag” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a kizárólag” szöveg, (3) bekezdésében a „honvédelemért felelős miniszter,” szövegrész helyébe a „honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszter,” szöveg, a „, hogy a kizárólag” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a kizárólag” szöveg lép. (5) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 4. és 14. pontjában a „miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott” szöveg lép. (6) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 23. § (3) bekezdés d) pontjában az „együttesen” szövegrész helyébe az „egyetértésben” szöveg lép. (7) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény 20. § (7) bekezdésében a „miniszter és” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, a „, hogy a felügyeleti” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a felügyeleti” szöveg lép. (8) A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 18. §-ában a „miniszter és” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, a „, hogy együttes” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg lép. (9) A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény 5. § (1) bekezdésében az „és az agrárpolitikáért felelős miniszter együttesen” szövegrész helyébe az „az agrárpolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben” szöveg, 24. § (2) bekezdésében a „miniszter és” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, a „, hogy együttes” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg lép. (10) A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (2) bekezdésében a „miniszterrel együttes” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott” szöveg lép. (11) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. § (4) bekezdésében a „miniszter és” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, a „, hogy együttes” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg lép. (12) Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 101. §-ában a „miniszterrel” szövegrészek helyébe a „miniszter” szöveg, az „együttesen, a legfőbb ügyésszel egyetértésben” szövegrész helyébe az „egyetértésével, a legfőbb ügyész véleményének kikérésével kiadott” szöveg lép. (13) A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 13. § (2) bekezdés a) pontjában a „miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével” szöveg, 13. § (2) bekezdés b) pontjában a „miniszterrel” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével” szöveg lép. (14) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 129. § (3) bekezdésében a „miniszter és” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, az „arra, hogy együttes” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg, (4) bekezdésében a „miniszter, az” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy az” szöveg, a „, hogy együttes” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg lép. (15) A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 82. § (4) bekezdésében a „miniszter és” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, a „, hogy együttes” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg lép. (16) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (5) bekezdésében a „miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével” szöveg lép. (17) A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény 10. § (6) bekezdésében a „miniszter és” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, a „, hogy együttes” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg lép. (18) A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 51. §-ában a „miniszter és” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, a „, hogy együttes” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg lép. (19) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 287. § (4) bekezdésében a „miniszterrel együttes” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott” szöveg lép. (20) A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény 40. § (2) bekezdésében a „miniszter és” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, a „, hogy együttes” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg lép. (21) A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 29. § (1) bekezdésében a „miniszterrel együttes” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott” szöveg, az „egyetértésben” szövegrész helyébe az „egyetértésével is” szöveg lép. (22) A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 21. § c) pontjában az „együttesen” szövegrész helyébe az „egyetértésben” szöveg lép. (23) Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény 15. § (3) bekezdésében a „miniszter és” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, a „, hogy a közvetítői” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott rendeletben megállapítsa a közvetítői” szöveg lép. (24) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 16. § (1) bekezdésében a „miniszter, a vízgazdálkodásért felelős miniszter és a területrendezésért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter a vízgazdálkodásért felelős miniszter és a területrendezésért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendelettel” szöveg, 58. § (4) bekezdésében a „miniszter, valamint” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, a „miniszter, hogy” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott rendeletben” szöveg lép. (25) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés r) pontjában a „miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott” szöveg, 88. § (3) és (8) bekezdésében a „miniszterrel együttesen,” szövegrészek helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott” szöveg lép. (26) A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. § (6) és (7) bekezdésében a „miniszter és” szövegrészek helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, a „miniszter, hogy” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg” szöveg lép. (27) Az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodáshoz történő csatlakozásról, a Megállapodás kihirdetéséről, valamint a Megállapodáshoz kapcsolódó egyes jogszabályok módosításáról szóló 1999. évi CXVII. törvény 14. §-ában a „miniszter és” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, az „arra, hogy együttes” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg lép. (28) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 167. § (2) bekezdésében a „szabályozásért és” szövegrész helyébe a „szabályozásért felelős miniszter, hogy” szöveg, a „, hogy együttes rendeletben a legfőbb ügyésszel egyetértésben” szövegrész helyébe az „egyetértésben kiadott rendeletben, a legfőbb ügyész véleményének kikérésével” szöveg, (3) bekezdésében a „miniszterrel” szövegrészek helyébe a „miniszter” szöveg, az „együttesen” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg lép. (29) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (4) bekezdés b) pontjában a „miniszterrel, a rendészetért felelős miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszter és a rendészetért felelős miniszter egyetértésével” szöveg lép. (30) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 477. § (3) bekezdésében a „miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével” szöveg, 604. § (2) bekezdés f) és h) pontjában a „miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott” szöveg, c) pontjában a „miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszter és a rendészetért felelős miniszter egyetértésével kiadott”, g) és l) pontjában a „miniszterekkel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszterek egyetértésével kiadott” szöveg, b), j) és n) pontjában a „miniszterrel és az államháztartásért felelős miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott” szöveg, m) pontjában a „miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott” szöveg, 604. § (3) bekezdésében a „miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott” szöveg, (4) bekezdés a) pontjában a „miniszterekkel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszterek egyetértésével” szöveg, (4) bekezdés b) pontjában a „miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével” szöveg, (6) bekezdésében a „miniszterrel” szövegrészek helyébe a „miniszter” szöveg, az „együttesen, és a” szövegrész helyébe az „, a” szöveg, az „egyetértésben” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg, (7) bekezdésében a „miniszterrel” szövegrészek helyébe a „miniszter” szöveg, az „együttesen” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg lép. (31) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 30. § (7) bekezdésében a „miniszterrel együttes” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott” szöveg lép. (32) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56/A. § (4) bekezdésében a „miniszter és” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, a „miniszter, hogy” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott rendeletben részletes szabályokat állapítson meg” szöveg, (5) bekezdésében az „és a” szövegrész helyébe a „felelős miniszter, hogy a” szöveg, a „miniszter, hogy” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg” szöveg lép. (33) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 100. § (5) bekezdésében a „miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott” szöveg lép. (34) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (2) bekezdés q) pontjában az „együtt” szövegrész helyébe az „egyetértésben” szöveg lép. (35) A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 2. § (3) bekezdésében a „miniszterrel együtt” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott” szöveg, 38. § (2) bekezdés a) pontjában a „miniszterrel együtt” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével” szöveg, 56. § (2) bekezdésében a „miniszterrel együttes” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott” szöveg, (3) bekezdésében a „miniszterrel együtt” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott” szöveg lép. (36) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 8. § (2) bekezdésében a „miniszter, valamint” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, a „miniszter, hogy” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza” szöveg lép. (37) A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 29. § (1) bekezdésében az „és a honvédelemért felelős miniszter, hogy együttes” szövegrész helyébe a „, hogy a honvédelemért felelős miniszter egyetértésével kiadott” szöveg, (4) bekezdésében a „kap a miniszter” szövegrész helyébe a „kap a miniszter, hogy” szöveg, a „, hogy együttes” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg lép. (38) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 11. § (3) bekezdésében a „miniszterrel (a továbbiakban: miniszter) együttesen” szövegrész helyébe a „miniszter (a továbbiakban: miniszter) egyetértésével kiadott rendeletben” szöveg, 53. § (5) bekezdésében a „miniszterrel és az infrastruktúráért felelős miniszterrel együtt” szövegrész helyébe a „miniszter és a közlekedésért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben” szöveg, a „miniszterrel együtt határozza meg” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg” szöveg, 85. § (3) és (5) bekezdésében a „miniszterrel együttes” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott” szöveg, (4) bekezdésében a „miniszterrel” szövegrészek helyébe a „miniszter” szöveg, az „az infrastruktúráért” szövegrész helyébe az „a közlekedésért” szöveg, az „együttes” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg lép. (39) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 39. § (2) bekezdésében, 41. § (2) bekezdésében, 53. § (7) és (8) bekezdésében, 74. § (1) bekezdés a), g), h), u) és z) pontjában, valamint 74. § (2) bekezdés f) pontjában az „együttesen” szövegrész helyébe az „egyetértésben” szöveg, 43. § (3) bekezdésében az „együttes rendeletben határozzák meg” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg” szöveg, 53. § (6) bekezdésében a „miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott rendeletben” szöveg, 74. § (1) bekezdés i) pontjában az „együttesen -” szövegrész helyébe a „, valamint” szöveg, a „miniszter egyetértésével -” szövegrész helyébe a „miniszterrel egyetértésben” szöveg, 74. § (1) bekezdés m) pontjában az „is -” szövegrész helyébe az „- egyetértésben” szöveg, 74. § (2) bekezdés k) és l) pontjában a „miniszter az” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, az „együttesen, hogy” szövegrész helyébe az „egyetértésben” szöveg, 74. § (2) bekezdés g) pontjában az „együttesen” szövegrész helyébe az „is egyetértésben” szöveg lép. (40) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés e) pontjában az „együttesen” szövegrész helyébe az „egyetértésben” szöveg lép. (41) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 89. § (3) bekezdésében a „miniszterekkel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszterek egyetértésével” szöveg, 110. § (9) bekezdés b) pontjában a „miniszterrel, valamint a közlekedésrendészetért felelős miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszter és a közlekedésrendészetért felelős miniszter egyetértésével kiadott” szöveg, 110. § (10) bekezdésében a „miniszterrel együttesen,” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott” szöveg, (15) bekezdésében a „miniszterekkel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszterek egyetértésével kiadott” szöveg lép. (42) A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 65. § d) pontjában a „miniszterrel együttes” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott” szöveg lép. (43) Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. § (1) bekezdés b) pontjában a „miniszterrel együttes” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott” szöveg lép. (44) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (5) bekezdésében a „miniszter és” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, a „miniszter, hogy” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg” szöveg lép. (45) A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi XLIX. törvény 8. § (1) bekezdésében az „együttesen” szövegrész helyébe az „egyetértésben” szöveg, 48. § (1) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „a szabályozásban érdekelt miniszterekkel egyetértésben kiadott rendeletben” szöveg lép. (46) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38/C. § (3) bekezdés d) pontjában a „miniszterrel,” szövegrész helyébe a „miniszter,” szöveg, a „miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével” szöveg, 50/A. § (3) bekezdés b) pontjában az „együttes rendeletben szabályozzák” szövegrész helyébe az „a vízgazdálkodásért felelős miniszter és az elektronikus hírközlésért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza” szöveg lép. (47) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (3) bekezdésében az „és az egészségügyért felelős miniszter, hogy együttes” szövegrész helyébe a „, hogy az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott” szöveg lép. (48) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64. § (3) bekezdésében a „jogcímenként” szövegrész helyébe a „jogcímenként - a költségvetésről szóló törvény felhatalmazása alapján -” szöveg, a „miniszter és” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg, az „együttes” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg, 64. § (4) bekezdésében a „különbözeteket” szövegrész helyébe a „különbözeteket - a költségvetésről szóló törvény felhatalmazása alapján -” szöveg, a „miniszter és” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg, az „együttes” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg, 124. § (5) bekezdésében az „és az adópolitikáért felelős miniszter, hogy együttes” szövegrész helyébe a „, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott” szöveg lép. (49) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 30/B. § (12) bekezdésében a „miniszter és” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, az „együttes” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg lép. (50) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (5) bekezdésében a „miniszterrel együttes” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott” szöveg, (6)-(8) bekezdésében az „és az egészségügyért felelős miniszter, hogy” szövegrészek helyébe a „, hogy az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza” szöveg lép. (51) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46/B. § (2) bekezdésében az „és a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben” szövegrész helyébe a „, hogy a miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza” szöveg, 48. § (3) bekezdés c) pontjában a „miniszter, a közlekedésrendészetért felelős miniszter és a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, az „együttesen” szövegrész helyébe az „a közlekedésrendészetért felelős miniszter és a környezetvédelemért felelős miniszter egyetértésével kiadott” szöveg, j) pontjában a „miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével” szöveg lép. (52) A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 127. § (1) bekezdésében az „ügyésszel” szövegrész helyébe az „ügyész véleményének kikérésével” szöveg, (2) és (4) bekezdésében a „miniszterrel együttesen,” szövegrészek helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott” szöveg, (3) bekezdésében az „és a legfőbb ügyésszel egyetértésben” szövegrész helyébe az „egyetértésben, a legfőbb ügyész véleményének kikérésével” szöveg lép. 45. § (1) A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 34. § (6) bekezdésében a „, valamint a Magyar Tudományos Akadémiával egyetértésben” szövegrész helyébe az „egyetértésben, a Magyar Tudományos Akadémia véleményének kikérésével” szöveg lép. (2) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 13. § (7) bekezdésében a „Tanáccsal egyetértésben” szövegrész helyébe a „Tanács véleményének kikérésével” szöveg, 135. § (3) bekezdés b) pontjában a „vonatkozóan az OIT” szövegrész helyébe a „vonatkozóan az OIT véleményének kikérésével” szöveg, c) pontjában az „OIT egyetértésével” szövegrész helyébe az „OIT véleményének kikérésével” szöveg lép. (3) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 395. § (4) bekezdés a) pontjában az „Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal egyetértésben” szövegrész helyett az „Országos Igazságszolgáltatási Tanács véleményének kikérésével” szöveg lép. 46. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 5. § (2) bekezdésében a „miniszterrel együtt - az OIT egyetértésével -” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével - az OIT véleményének kikérésével - kiadott” szöveg, 139. § (1) bekezdésében és a (2) bekezdés a) pontjában az „az OIT egyetértésével” szövegrészek helyébe az „az OIT véleményének kikérésével” szöveg, 139. § (2) bekezdés a) pontjában az „együtt” szövegrész helyébe az „egyetértésben” szöveg lép. (2) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 38. § (2) bekezdésében az „egyetértése” szövegrész helyébe a „véleményének kikérése” szöveg lép. (3) A sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 21. § (3) bekezdés a) pontjában a „miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével” szöveg, az „ügyésszel egyetértésben” szövegrész helyébe az „ügyész véleményének kikérésével” szöveg lép. 20. Hatályon kívül helyező rendelkezések 47. § A jogi iránymutatások hatályukat vesztik, illetve visszavontnak minősülnek. 48. § (1) Hatályát veszti az Einfotv. 12/A. § (2) és (3) bekezdése, 13/A. §-a és 21. § (3) bekezdése. (2) Hatályát veszti az Einfotv. 14. §-a. 49. § Hatályát veszti az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (2) bekezdése, 6. § (4) bekezdés b)-c) pontja, 6. § (10) és (11) bekezdése. 50. § Hatályát veszti a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 37. § (6) bekezdése, valamint a 17. § (4) bekezdésében az „irányelvek és elvi állásfoglalások,” szövegrész. 51. § Hatályát veszti a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 14. § (1) bekezdésében az „(a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 57-60. §-a)” szövegrész. 52. § Hatályát veszti 1. a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 22. § (2) bekezdésében az „együttes rendeletben állapítsák meg” szövegrész, 22. § (3) bekezdésében az „- a miniszterrel egyetértésben - együttes rendeletben állapítsák meg” szövegrész, 2. az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény 20. § (7) bekezdésében az „együttes rendeletben állapítsa meg” szövegrész, 3. az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény 15. § (3) bekezdésében az „együttes rendeletben megállapítsa” szövegrész, 4. a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 16. § (1) bekezdésében az „együttes rendelettel” szövegrész, 58. § (4) bekezdésében az „együttes rendelettel” szövegrész, 5. a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. § (6) és (7) bekezdésében az „együttes rendeletben állapítsa meg” szövegrészek, 6. a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56/A. § (4) bekezdésében a „részletes szabályokat együttes rendeletben állapítson meg” szövegrész, (5) bekezdésében az „együttes rendeletben állapítsa meg” szövegrész, 7. a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 8. § (2) bekezdésében az „együttes rendeletben állapítsák meg” szövegrész, 8. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (6) bekezdése, 9. a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (1) bekezdés m) pontjában az „együttes,” szövegrész, 10. a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (5) bekezdésében az „együttes rendeletben állapítsa meg” szövegrész, 11. a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (3) bekezdés b) pontjában az „a vízgazdálkodásért felelős miniszter és az elektronikus hírközlésért felelős miniszter arra,” szövegrész, 12. az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (6)-(8) bekezdésében az „együttes rendeletben szabályozza” szövegrészek és 13. a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46/B. § (2) bekezdésében az „együttes rendeletben szabályozza” szövegrész. 53. § Hatályát veszti 1. a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény kiegészítéséről szóló 1991. évi LIX. törvény, 2. a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény 5. §-a, 3. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 221. § (3) bekezdése, 4. a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés b) pontja, 5. a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi XV. törvény 18. § (5) bekezdése és 6. az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosításáról szóló 2008. évi XXV. törvény 8. § (2) és (3) bekezdése. [LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2010. november 22-i ülésnapján fogadta el.