2010. évi CXLVIII. törvény a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról [LÁBJEGYZET_1] 1. A külföldi áruk származási helye hamis megjelölésének megakadályozása tárgyában Madridban 1891. évi április hó 14-én kelt, Washingtonban 1911. évi június hó 2-án és Hágában 1925. évi november hó 6-án felülvizsgált nemzetközi megállapodás becikkelyezéséről szóló 1934. évi V. törvény módosítása 1. § A külföldi áruk származási helye hamis megjelölésének megakadályozása tárgyában Madridban 1891. évi április hó 14-én kelt, Washingtonban 1911. évi június hó 2-án és Hágában 1925. évi november hó 6-án felülvizsgált nemzetközi megállapodás becikkelyezéséről szóló 1934. évi V. törvény 3. §-ában a „külgazdaságért” szövegrész helyébe a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szöveg lép. 2. A Magyar Köztársaság és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége között Moszkvában, az 1947. évi július hó 15-én aláírt kereskedelmi és tengerhajózási szerződés becikkelyezéséről szóló 1947. évi XXVIII. törvény módosítása 2. § A Magyar Köztársaság és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége között Moszkvában, az 1947. évi július hó 15-én aláírt kereskedelmi és tengerhajózási szerződés becikkelyezéséről szóló 1947. évi XXVIII. törvény 3. §-ában a „külgazdaságért” szövegrész helyébe a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szöveg lép. 3. A Dunán való hajózás rendjének szabályozása tárgyában Belgrádban 1948. évi augusztus hó 18. napján kelt nemzetközi Egyezmény becikkelyezéséről szóló 1949. évi XIII. törvény módosítása 3. § A Dunán való hajózás rendjének szabályozása tárgyában Belgrádban 1948. évi augusztus hó 18. napján kelt nemzetközi Egyezmény becikkelyezéséről szóló 1949. évi XIII. törvény 4. §-ában a „minisztérium” szövegrész helyébe a „közlekedésért felelős miniszter” szöveg lép. 4. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosítása 4. § A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény a következő 112. §-sal egészül ki: „112. § (1) Ha a gyermek 2010. január 1-je és 2010. december 31. között született, és az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állt házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki az anyával a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt a közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása által igazolt élettársi kapcsolatban élt. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni, ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő alatt több férfival élt az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása által igazolt élettársi kapcsolatban.” 5. § Hatályát veszti a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 35. § (4) és (5) bekezdése. 5. A Közúti Kereskedelmi Járművek Ideiglenes Behozatalára, a Szállítótartályokra és a Magánhasználatra szolgáló Vízijárművek és Légijárművek Ideiglenes Behozatalára vonatkozó, Genfben 1956. évi május hó 18. napján kelt nemzetközi Vámegyezmények kihirdetéséről szóló 1957. évi 30. törvényerejű rendelet módosítása 6. § A Közúti Kereskedelmi Járművek Ideiglenes Behozatalára, a Szállítótartályokra és a Magánhasználatra szolgáló Vízijárművek és Légijárművek Ideiglenes Behozatalára vonatkozó, Genfben 1956. évi május hó 18. napján kelt nemzetközi Vámegyezmények kihirdetéséről szóló 1957. évi 30. törvényerejű rendelet 3. §-ában a „külgazdaságért” szövegrész helyébe a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szöveg lép. 6. Az Áruminták és kereskedelmi propagandaanyagok behozatalának megkönnyítésére vonatkozó, Genfben, 1952. évi november hó 7. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1957. évi 59. törvényerejű rendelet módosítása 7. § Az Áruminták és kereskedelmi propagandaanyagok behozatalának megkönnyítésére vonatkozó, Genfben, 1952. évi november hó 7. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1957. évi 59. törvényerejű rendelet 3. §-ában a „külgazdaságért” szövegrész helyébe a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szöveg lép. 7. A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása 8. § (1) A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 15. §-ában az „igazságügyminiszter” szövegrész helyébe az „igazságügyért felelős miniszter” szöveg lép. (2) A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 36. §-ában az „a pénzügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértésben” szövegrész helyébe az „az adópolitikáért felelős miniszter az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben” szöveg lép. (3) A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 91/A. § (6) bekezdésében az „igazságügyminiszter” szövegrész helyébe az „igazságügyért felelős miniszter” szöveg lép. 8. A kiállításon, vásáron, kongresszuson, vagy hasonló esemény alkalmával bemutatandó, vagy felhasználandó áruk behozatalánál engedélyezett kedvezményekre, valamint a munkaeszközök vámelőjegyzésben történő behozatalára vonatkozóan Brüsszelben, 1961. június 8-án létrejött vámegyezmények kihirdetéséről szóló 1963. évi 8. törvényerejű rendelet módosítása 9. § A kiállításon, vásáron, kongresszuson, vagy hasonló esemény alkalmával bemutatandó, vagy felhasználandó áruk behozatalánál engedélyezett kedvezményekre, valamint a munkaeszközök vámelőjegyzésben történő behozatalára vonatkozóan Brüsszelben, 1961. június 8-án létrejött vámegyezmények kihirdetéséről szóló 1963. évi 8. törvényerejű rendelet 3. §-ában a „külgazdaságért” szövegrész helyébe a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szöveg lép. 9. A nemzetközi fuvarozásnál használatos rakodólapok vámkezeléséről Genfben, 1960. december 9-én kelt európai egyezmény kihirdetéséről szóló 1963. évi 23. törvényerejű rendelet módosítása 10. § A nemzetközi fuvarozásnál használatos rakodólapok vámkezeléséről Genfben, 1960. december 9-én kelt európai egyezmény kihirdetéséről szóló 1963. évi 23. törvényerejű rendelet 3. §-ában a „külgazdaságért” szövegrész helyébe a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szöveg lép. 10. A turistaforgalom vámkönnyítéseiről szóló, New Yorkban 1954. június 4-én kelt Egyezmény, valamint az Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 1964. évi 2. törvényerejű rendelet módosítása 11. § A turistaforgalom vámkönnyítéseiről szóló, New Yorkban 1954. június 4-én kelt Egyezmény, valamint az Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 1964. évi 2. törvényerejű rendelet 4. §-ában a „külgazdaságért” szövegrész helyébe a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szöveg lép. 11. Az áruk előjegyzési eljárásban való behozatalához szükséges, Brüsszelben 1961. december 6-án kötött A. T. A. -igazolványról, valamint a kereskedelmi minták E. C. S. igazoló füzeteire vonatkozó, Brüsszelben 1956. március 1-jén megkötött és a Vámegyüttműködési Tanács ajánlására 1960. június 15-én módosított Vámegyezmények kihirdetéséről szóló 1966. évi 5. törvényerejű rendelet módosítása 12. § Az áruk előjegyzési eljárásban való behozatalához szükséges, Brüsszelben 1961. december 6-án kötött A. T. A.-igazolványról, valamint a kereskedelmi minták E. C. S. igazoló füzeteire vonatkozó, Brüsszelben 1956. március 1-jén megkötött és a Vámegyüttműködési Tanács ajánlására 1960. június 15-én módosított Vámegyezmények kihirdetéséről szóló 1966. évi 5. törvényerejű rendelet 3. §-ában a „külgazdaságért” szövegrész helyébe a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szöveg lép. 12. A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között a tengeri úton, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságon át szállított, átmenő (tranzit) növényi küldemények növényegészségügyi ellenőrzésének végrehajtásáról Budapesten, 1965. évi június hó 25. napján aláírt kiegészítő egyezmény kihirdetéséről szóló 1966. évi 18. törvényerejű rendelet módosítása 13. § A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között a tengeri úton, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságon át szállított, átmenő (tranzit) növényi küldemények növényegészségügyi ellenőrzésének végrehajtásáról Budapesten, 1965. évi június hó 25. napján aláírt kiegészítő egyezmény kihirdetéséről szóló 1966. évi 18. törvényerejű rendelet 3. §-ában az „a földművelésügyi” szöveg helyébe az „az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős” szöveg lép. 13. A New Yorkban 1965. július 8-án kelt, a szárazföldi államok átmenő kereskedelméről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 1969. évi 10. törvényerejű rendelet módosítása 14. § A New Yorkban 1965. július 8-án kelt, a szárazföldi államok átmenő kereskedelméről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 1969. évi 10. törvényerejű rendelet 5. § (2) bekezdésében a „külgazdaságért” szövegrész helyébe a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szöveg lép. 14. A Magyar Népköztársaságnak New Yorkban, 1965. április 14-én kelt Harmadik Nemzetközi Ónegyezményhez való csatlakozása kihirdetéséről szóló 1970. évi 14. törvényerejű rendelet módosítása 15. § A Magyar Népköztársaságnak New Yorkban, 1965. április 14-én kelt Harmadik Nemzetközi Ónegyezményhez való csatlakozása kihirdetéséről szóló 1970. évi 14. törvényerejű rendelet 4. §-ában a „külgazdaságért” szövegrész helyébe a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szöveg lép. 15. Az ipari tulajdon oltalmára létesült uniós egyezmények 1967. július 14-én Stockholmban felülvizsgált, illetve létrehozott szövegének kihirdetéséről szóló 1970. évi 18. törvényerejű rendelet módosítása 16. § Az ipari tulajdon oltalmára létesült uniós egyezmények 1967. július 14-én Stockholmban felülvizsgált, illetve létrehozott szövegének kihirdetéséről szóló 1970. évi 18. törvényerejű rendelet 4. § (2) bekezdésében az „az Országos Találmányi Hivatal elnöke” szövegrész helyébe az „a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke” szöveg lép. 16. A Genfben 1970. május 15-én kelt Negyedik Nemzetközi Ónegyezménynek a Magyar Népköztársaság által történt megerősítése kihirdetéséről szóló 1972. évi 5. törvényerejű rendelet módosítása 17. § A Genfben 1970. május 15-én kelt Negyedik Nemzetközi Ónegyezménynek a Magyar Népköztársaság által történt megerősítése kihirdetéséről szóló 1972. évi 5. törvényerejű rendelet 4. §-ában a „külgazdaságért” szövegrész helyébe a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szöveg lép. 17. Az egyes iparjogvédelmi uniós megállapodások kihirdetéséről szóló 1973. évi 29. törvényerejű rendelet módosítása 18. § Az egyes iparjogvédelmi uniós megállapodások kihirdetéséről szóló 1973. évi 29. törvényerejű rendelet 4. § (3) és (4) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke” szöveg lép. 18. A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között a határmenti árucsere- és szolgáltatás-forgalomról, valamint gazdasági együttműködésről szóló, Budapesten 1976. március 20-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1976. évi 32. törvényerejű rendelet módosítása 19. § A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között a határmenti árucsere- és szolgáltatás-forgalomról, valamint gazdasági együttműködésről szóló, Budapesten 1976. március 20-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1976. évi 32. törvényerejű rendelet 3. §-ában a „külgazdaságért” szövegrész helyébe a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szöveg lép. 19. A Genfben 1975. június 21-én kelt Ötödik Nemzetközi Ónegyezmény kihirdetéséről szóló 1977. évi 5. törvényerejű rendelet módosítása 20. § A Genfben 1975. június 21-én kelt Ötödik Nemzetközi Ónegyezmény kihirdetéséről szóló 1977. évi 5. törvényerejű rendelet 4. §-ában a „külgazdaságért” szövegrész helyébe a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szöveg lép. 20. A Magyar Népköztársaság és Japán között Tokióban, 1975. október 20-án aláírt kereskedelmi és hajózási szerződés kihirdetéséről szóló 1977. évi 10. törvényerejű rendelet módosítása 21. § A Magyar Népköztársaság és Japán között Tokióban, 1975. október 20-án aláírt kereskedelmi és hajózási szerződés kihirdetéséről szóló 1977. évi 10. törvényerejű rendelet 3. §-ában a „külgazdaságért” szövegrész helyébe a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szöveg lép. 21. A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása 22. § A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 22. § (1) bekezdés c) pontjában, 106. § (2) bekezdés b) pontjában az „az igazságügyért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter” szöveg, 127. § (1) bekezdésében a „valamint a” szövegrész helyébe az „a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel, valamint a” szöveg lép. 22. A Szabadalmi Együttműködési Szerződés kihirdetéséről szóló 1980. évi 14. törvényerejű rendelet módosítása 23. § A Szabadalmi Együttműködési Szerződés kihirdetéséről szóló 1980. évi 14. törvényerejű rendelet 5. § (2) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke” szöveg lép. 23. A mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezésének nemzetközi elismeréséről szóló Budapesti Szerződés kihirdetéséről szóló 1981. évi 1. törvényerejű rendelet módosítása 24. § A mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezésének nemzetközi elismeréséről szóló Budapesti Szerződés kihirdetéséről szóló 1981. évi 1. törvényerejű rendelet 3. § (3) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke” szöveg, a „Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hivatalos lapjában” szöveg lép. 24. A Magyar Népköztársaság és a Svájci Államszövetség között létrejött, a származási jelzések, eredetmegjelölések és egyéb földrajzi megjelölések oltalmáról szóló szerződés kihirdetéséről szóló 1981. évi 27. törvényerejű rendelet módosítása 25. § A Magyar Népköztársaság és a Svájci Államszövetség között létrejött, a származási jelzések, eredetmegjelölések és egyéb földrajzi megjelölések oltalmáról szóló szerződés kihirdetéséről szóló 1981. évi 27. törvényerejű rendelet 3. § (2) bekezdésében az „az Országos Találmányi Hivatal elnöke” szövegrész helyébe az „a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke” szöveg lép. 25. Az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodásnak, az 1967. évi július hó 14. napján Stockholmban felülvizsgált szövege kihirdetéséről szóló 1982. évi 1. törvényerejű rendelet módosítása 26. § Az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodásnak, az 1967. évi július hó 14. napján Stockholmban felülvizsgált szövege kihirdetéséről szóló 1982. évi 1. törvényerejű rendelet 5. § (2) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke” szöveg lép. 26. Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet módosítása 27. § (1) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 15/A. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki: „(6) A házasság, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli megkötése, létesítése, továbbá a munkaidőn kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén a többletszolgáltatás ellentételezéseként a települési önkormányzat rendeletében meghatározott mértékű díjat kell fizetni. (7) A hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötésben, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében közreműködő anyakönyvvezetőt választása szerint a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben meghatározott szabadidő egésze vagy egy része helyett az önkormányzati rendeletben meghatározott mértékű díjazás illeti meg. (8) Nem köthető házasság, illetve nem létesíthető bejegyzett élettársi kapcsolat a Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaszüneti napon.” (2) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A hazai anyakönyvezést a lakóhely, annak hiányában tartózkodási hely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél, illetve az illetékes konzuli tisztviselőnél kell kérni. Az állampolgárság megszerzésére irányuló eljárás kezdeményezésekor a hazai anyakönyvezés iránti kérelmet az állampolgárság megszerzésére irányuló kérelemmel együtt kell előterjeszteni. Ha magyar állampolgár külföldön történt születéséről, házasságkötéséről, bejegyzett élettársi kapcsolatáról vagy halálesetéről az anyakönyvvezető vagy a konzuli tisztviselő tudomást szerez, az anyakönyvezést hivatalból kezdeményezi.” (3) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 42/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy a) rendeletben határozza meg a hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése engedélyezésének szabályait, b) rendeletben szabályozza a hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén a többletszolgáltatás ellentételezéseként az önkormányzat részére, valamint az anyakönyvvezető részére fizetendő díj mértékét.” 27. Az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény kihirdetéséről szóló 1983. évi 14. törvényerejű rendelet módosítása 28. § Az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény kihirdetéséről szóló 1983. évi 14. törvényerejű rendelet 4. §-ában a „Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnökével” szöveg lép. 28. Az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére létrejött Hágai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1984. évi 29. törvényerejű rendelet módosítása 29. § Az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére létrejött Hágai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1984. évi 29. törvényerejű rendelet 4. § (3) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke” szöveg lép. 29. A Genfben, az 1983. évi június hó 20. napján kelt, a szakmai rehabilitációról és a foglalkoztatásról (rokkant személyek) szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 1985. évi 9. törvényerejű rendelet módosítása 30. § A Genfben, az 1983. évi június hó 20. napján kelt, a szakmai rehabilitációról és a foglalkoztatásról (rokkant személyek) szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 1985. évi 9. törvényerejű rendelet 3. § (2) bekezdésében a „foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter és a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter” szöveg lép. 30. Az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló, Bécsben, az 1980. évi április hó 11. napján kelt Egyezménye kihirdetéséről szóló 1987. évi 20. törvényerejű rendelet módosítása 31. § Az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló, Bécsben, az 1980. évi április hó 11. napján kelt Egyezménye kihirdetéséről szóló 1987. évi 20. törvényerejű rendelet 4. § (2) bekezdésében a „külgazdaságért” szövegrész helyébe a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szöveg lép. 31. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása 32. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés k) pontjában az „energetikáért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe az „energiapolitikáért felelős miniszterrel” szöveg lép. 32. A Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről szóló szerződés kihirdetéséről szóló 1988. évi 5. törvényerejű rendelet módosítása 33. § A Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről szóló szerződés kihirdetéséről szóló 1988. évi 5. törvényerejű rendelet 3. § (2) bekezdésében a „külgazdaságért” szövegrész helyébe a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szöveg lép. 33. Az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseire vonatkozó elévülési időről szóló, New Yorkban, 1974. június 14-én kelt Egyezményről, valamint az áruk nemzetközi adásvételi szerződésére vonatkozó elévülési időről szóló Egyezmény módosításáról, Bécsben 1980. április 11-én kelt Jegyzőkönyvről szóló 1989. évi 1. törvényerejű rendelet módosítása 34. § Az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseire vonatkozó elévülési időről szóló, New Yorkban, 1974. június 14-én kelt Egyezményről, valamint az áruk nemzetközi adásvételi szerződésére vonatkozó elévülési időről szóló Egyezmény módosításáról, Bécsben 1980. április 11-én kelt Jegyzőkönyvről szóló 1989. évi 1. törvényerejű rendelet 4. § (2) bekezdésében a „külgazdaságért” szövegrész helyébe a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szöveg lép. 34. A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény módosítása 35. § A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény 7/A. § (1) bekezdésében a „Miniszterelnöki Hivatal” szövegrész helyébe a „Miniszterelnökség” szöveg lép. 35. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása 36. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Munkaerőpiaci Alappal a miniszter rendelkezik. Rendelkezési jogát a) a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint a MAT-tal megosztva, b) a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprésze tekintetében - a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben meghatározottak szerint - az oktatásért felelős miniszterrel megosztva gyakorolja.” 37. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 8. § (6) bekezdés b) pontjában a „foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg lép. (2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 19. § (2) bekezdésében a „miniszter, hogy” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben” szöveg lép. (3) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 19/B. § (4) bekezdésében a „miniszter, hogy rendeletben” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben” szöveg lép. (4) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/A. § (9) bekezdésében a „foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztérium” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg lép. (5) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/D. § (4) bekezdésében a „foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg lép. (6) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/D. § (5) bekezdésében az „a pénzügyminiszterrel” szövegrész helyébe az „az államháztartásért felelős miniszterrel” szöveg lép. (7) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 49. § (1), (3), (4) és (6) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter” szöveg, 49. § (2) bekezdésében a „miniszternek” szövegrész helyébe a „társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszternek” szöveg lép. (8) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 49. § (5) bekezdésében a „miniszter” szövegrészek helyébe a „társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter” szöveg lép. (9) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 51/A. § (7) bekezdésében a „foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg, a „helyi önkormányzatokért felelős minisztérium” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatokért felelős miniszter” szöveg lép. (10) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 55. § (1) bekezdés a) pontjában a „minisztérium” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg lép. (11) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/A. § (1) bekezdésében a „foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg lép. 36. A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény módosítása 38. § (1) A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény 7. § (2) bekezdésében az „és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter” szövegrész helyébe az „, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter” szöveg lép. (2) A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény 3. számú melléklet 7. pontjában a „Miniszterelnöki Hivatal” szövegrész helyébe a „Miniszterelnökség” szöveg lép. 37. A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény módosítása 39. § (1) A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 22. §-ában, IV. fejezetének címében, 26. §-át megelőző alcímében, 26. §-ában, 27. § (1) és (2) bekezdésében, 27. § (4) és (5) bekezdésében, 34. § (1) bekezdésében, 35. §-ában, 36. § (5) bekezdésében, 37. §-át megelőző alcímében, 37. § (4) bekezdés a) pontjában, 37. § (5) bekezdésében és 37. § (8)-(10) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (2) A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 28. § (1) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (3) A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 37. § (13) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (4) A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 42. § (2) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (5) A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 7. § (2) bekezdésében, 23. § (1) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében és 30. § (2) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalhoz” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához” szöveg lép. (6) A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 27. § (3) bekezdésében, 37. § (1) bekezdésében, 37. § (3) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalnak” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának” szöveg lép. (7) A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 37. § (9) bekezdésben a „Magyar Szabadalmi Hivatalnál” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál” szöveg lép. 38. A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény módosítása 40. § (1) A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény 3. §-ában, IV. Fejezete címében, 16. §-át megelőző alcímében, 16. §-ában, 17. § (1) és (2) bekezdésében, 17. § (4)-(6) bekezdésében, 22. § (1) és (4) bekezdésében, 23. §-át megelőző alcímében, 23. § (4) bekezdés a) pontjában, 23. § (5) és (8) bekezdésében, valamint 23. § (9) és (10) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (2) A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény 23. § (13) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (3) A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény 25. § (3) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (4) A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény 13. §-ában és 20. § (1) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalhoz” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához” szöveg lép. (5) A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény 17. § (3) és (6) bekezdésében és 23. § (1) és (3) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalnak” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának” szöveg lép. (6) A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény 23. § (9) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalnál” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál” szöveg lép. 39. A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény módosítása 41. § Hatályát veszti a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 15. § (5) bekezdésében az „és a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel” szövegrész. 40. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása 42. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 41. § (3) bekezdésében az „egészségügyi miniszter” szövegrész helyébe az „egészségügyért felelős miniszter” szöveg lép. (2) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (4) bekezdésében a „nemzetpolitikáért és a kisebbségpolitikáért” szövegrész helyébe a „nemzetpolitikáért, a kisebbségpolitikáért” szöveg lép. (3) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (4) bekezdésében a „polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért” szövegrész helyébe a „polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért” szöveg lép. (4) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (4) bekezdésében a „Miniszterelnöki Hivatalt vezető” szövegrész helyébe a „közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, valamint az informatikáért felelős” szöveg lép. (5) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés b), q) és r) pontjában a „, valamint a katonai, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter” szöveg lép. (6) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés j) pontjában a „valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető” szövegrész helyébe az „a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, valamint az informatikáért felelős” szöveg lép. (7) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés m) pontjában a „valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető” szövegrész helyébe az „a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, valamint az informatikáért felelős” szöveg lép. (8) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés o) pontjában az „, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter” szöveg lép. (9) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés u) pontjában az „egészségügyi miniszterrel” szövegrész helyébe az „egészségügyért felelős miniszterrel” szöveg lép. 41. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása 43. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal e törvény alkalmazásában fejezetet irányító szerv.” 44. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 54. § (1) bekezdésében az „alappal való rendelkezésre jogosult, a felhasználásért felelős minisztert” szövegrész helyébe az „alappal való rendelkezésre jogosult és felhasználásért felelős minisztert (a továbbiakban: alappal rendelkező miniszter)” szöveg lép. (2) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 54. § (4) bekezdésében az „alappal való rendelkezésre jogosult és a felhasználásért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „alappal rendelkező miniszter” szöveg lép. (3) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 54/A. §-ában és 55. § (2) bekezdésében az „A miniszter” szövegrész helyébe az „Az alappal rendelkező miniszter” szöveg lép. (4) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/E. § (2) bekezdés b) pontjában a „helyi önkormányzatokért” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért” szöveg, 64/E. § (4) bekezdésében a „Kormány a helyi önkormányzatokért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Kormány a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős miniszter” szöveg lép. (5) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108/A. § (2) bekezdésében az „államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban: illetékes miniszter)” szövegrész helyébe az „államháztartásért felelős miniszter” szöveg lép. (6) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108/A. § (3) bekezdésében a „külgazdaságért felelő” szövegrész helyébe a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért felelős” szöveg lép. (7) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108/A. § (3) bekezdésében az „illetékes miniszter” szövegrészek helyébe az „államháztartásért felelős miniszter” szöveg lép. (8) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108/A. § (4) bekezdésében az „illetékes miniszter” szövegrészek helyébe az „államháztartásért felelős miniszter” szöveg lép. (9) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108/A. § (9) bekezdésében az „illetékes miniszter” szövegrész helyébe az „államháztartásért felelős miniszter” szöveg lép. (10) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 123/B. §-ában az „illetékes miniszter” szövegrész helyébe az „alappal rendelkező miniszter” szöveg lép. 42. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása 45. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 6. §-a következő (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv közreműködik a nyilvántartás hatálya alá tartozó honosított és visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) polgárok magyar állampolgárságának és nőtlen vagy hajadon családi állapotának, valamint a magyar állampolgárság megszűnése tényének és időpontjának nyilvántartásba vételében.” (2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 7. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A jegyző) „a) gondoskodik a település közigazgatási területén lakcímmel rendelkező polgár adatainak, adatváltozásainak, illetve adatjavításainak, valamint a polgár adataiban a település közigazgatási területén bekövetkezett változásoknak a nyilvántartáson történő átvezetéséről;” (3) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 14. §-a a következő m) és n) pontokkal egészül ki: (A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik.) „m) az anyakönyvvezető vagy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése a magyar állampolgárság honosítással vagy visszahonosítással történő megszerzéséről, valamint a honosított okirattal igazolt vagy nyilatkozata szerinti nőtlen vagy hajadon családi állapotáról; n) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése az állampolgársági eljárásban engedélyezett névmódosításról, valamint a magyar állampolgárság megszűnéséről és annak időpontjáról.” (4) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 29. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A kiskorúság miatt cselekvőképtelen polgár részére a személyazonosító igazolványt a törvényes képviselő kérelmére kell kiadni. A korlátozottan cselekvőképes jogosultat a személyazonosító igazolvány kiadása ügyében megilleti az eljárási képesség.” 46. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 7. § (2) bekezdés e) pontjában az „az érintett egészségügyi okból történő akadályoztatása esetén” szövegrész helyébe az „a 14 éven aluli érintett és az érintett egészségügyi okból történő akadályoztatása esetén” szöveg lép. (2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 9. § (2) bekezdés f) pontjában, 30. § (2) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében az „a közigazgatási informatikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „az e-közigazgatásért felelős miniszter” szöveg lép. (3) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 9. § (4) bekezdésében a „lehet átvezetni” szövegrész helyébe a „, továbbá a magyar állampolgárság megszűnésének tényét és időpontját lehet átvezetni” szöveg lép. (4) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 12. § (1) bekezdésében a „külföldre távozás nyilvántartásba vételét követően” szövegrész helyébe a „külföldre távozását követően” szöveg lép. 47. § (1) Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 7. § (3) bekezdése. (2) Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 14. § i) pontja. (3) Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 18. § (1) bekezdésében az „elsősorban” szövegrész. (4) Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 36. § (4) bekezdésében az „a közigazgatási informatikáért felelős miniszter a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszterrel együttesen rendeletében meghatározott összegű” szövegrész. (5) Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (2) bekezdés c) pontjában az „a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel együttesen,” szövegrész. 43. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosítása 48. § (1) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 19. § (6) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatokért felelős miniszter” szöveg lép. (2) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 21/F. § (2) bekezdés e) pontjában, (4) bekezdésében, (7) bekezdésében, (10) bekezdés a) pontjában a „szociál- és családpolitikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter” szöveg, 21/F. § (3) bekezdésében a „szociál- és családpolitikáért felelős miniszterhez” szövegrész helyébe a „szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszterhez” szöveg, 21/F. § (10) bekezdés h) pontjában a „szociál- és családpolitikáért felelős miniszternek” szövegrész helyébe a „szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszternek” szöveg lép. (3) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 21/F. § (5) bekezdésében a „területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „területfejlesztésért felelős miniszter” szöveg lép. 44. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítása 49. § A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 3. § (5) bekezdésében az „igazságügyért” szövegrész helyébe az „állami vagyon felügyeletéért” szöveg lép. 45. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosítása 50. § A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 39/G. § (3) bekezdésében az „a Belügyi Közlönyben és a Cégközlönyben” szövegrész helyébe az „a Hivatalos Értesítőben” szöveg lép. 51. § Hatályát veszti a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 60/M. § b) pontjában az „a helyi önkormányzatokért felelős miniszter közreműködésével,” szövegrész. 46. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása 52. § (1) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (2) bekezdésében a „87. §-ban említett miniszter” szövegrész helyébe a „Kormány” szöveg lép. (2) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87/B. §-ában a „miniszter” szövegrész helyébe a „lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter” szöveg lép. (3) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 90. § (3) bekezdésében a „lakásügyért felelős” szövegrész helyébe a „lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős” szöveg lép. 53. § Hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. § (3) bekezdésében az „, illetőleg jogutódja” szövegrész. 47. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása 54. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjában a „szociális ellátásért” szövegrész helyébe a „szociál- és nyugdíjpolitikáért” szöveg lép. 48. Az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok módosításáról szóló 1994. évi VII. törvény módosítása 55. § (1) Az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok módosításáról szóló 1994. évi VII. törvény 26. § (1) bekezdésében az „az Országos Találmányi Hivatalhoz” szövegrész helyébe az „a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához” szöveg lép. (2) Az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok módosításáról szóló 1994. évi VII. törvény 27. § (1) bekezdésében az „Az Országos Találmányi Hivatal” szövegrész helyébe az „A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg, 27. § (2) bekezdésében az „az Országos Találmányi Hivatal” szövegrész helyébe az „a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának” szöveg lép. 49. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása 56. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 8. § (8) bekezdésében az „a Nemzetbiztonsági Hivatal” szövegrész helyébe az „az Alkotmányvédelmi Hivatal” szöveg lép. 50. A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosítása 57. § Hatályát veszti a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 13. § (4) bekezdésében a „2010. évi XLIII.” szövegrész. 51. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása 58. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 22. § e) pontjában a „Magyar Szabadalmi Hivatalnak” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának” szöveg lép. 52. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosítása 59. § A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 19. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős miniszter, hogy a polgármester tisztségének megszűnése esetére a munkakör-átadási jegyzőkönyv tartalmára vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg.” 60. § Hatályát veszti a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 13. § (5) bekezdésében az „, a jegyzőkönyv tartalmát a helyi önkormányzatokért felelős miniszter rendeletben határozza meg” szövegrész. 53. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása 61. § (1) A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 1. § (2) bekezdés a) pontjában, 4. § (2) bekezdésében, 34. § (1) és (2) bekezdésében és 35. § (1)-(3) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (2) A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 38. § (3) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalnál” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál” szöveg lép. (3) A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 40. § (1)-(3) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. 54. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása 62. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A szabadalmi lajstromban feltüntetett bejelentő, illetve szabadalmas a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához intézett írásbeli nyilatkozattal a szabadalmi oltalomról lemondhat.” 63. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 47. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A szabadalmi ügyekben előterjesztett beadványokkal kapcsolatos hiányok pótlására - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - az ügyfelet fel kell hívni, illetve figyelmeztetni kell. A kivonat hiányainak pótlásáról vagy a követelményeknek megfelelő átdolgozásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalból is intézkedhet.” 64. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 50. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor újra kezdődik.” 65. § (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A szabadalmi bejelentés közzétételéig csak a bejelentő, a képviselő, a szakértő, illetve a szakvélemény adására felkért szerv tekintheti meg az iratokat. A feltaláló az iratokat megtekintheti akkor is, ha nem ő az igényjogosult. A közzétételt követően a szabadalmi bejelentés iratait - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - bárki megtekintheti.” (2) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben szabályozott eseteken kívül a közzétételt követően sem tekinthetők meg) „c) a szabadalmi lajstromban fel nem tüntetett és a hatósági tájékoztatás során nem közölt személyes adatok, kivéve, ha megtekinthetővé tételükhöz az érintett kifejezetten hozzájárult, vagy ha a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint harmadik személy a személyes adatot tartalmazó iratba betekinthet.” (3) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A megtekinthető iratokról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala díjfizetés ellenében másolatot ad.” 66. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „53/D. § (1) Szabadalmi ügyekben az ügyfél - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - nem jogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala pedig nem köteles az ügyféllel elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani. (2) Elektronikus úton is be lehet nyújtani a) a szabadalmi bejelentést, b) az igénypont-közzétételi kérelmet és az igénypontok magyar nyelvű fordítását, c) az európai szabadalom igénypontjainak magyar nyelvű fordítását, illetve az európai szabadalom szövegének angol vagy magyar nyelvű fordítását, d) a b) és a c) pontban meghatározott fordítás kijavítására irányuló kérelmet, e) az 54. § (2) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott tényekben bekövetkezett változásoknak a szabadalmi lajstromban való feltüntetésére irányuló kérelmet, f) a lajstromkivonat igénylésére vonatkozó kérelmet, g) az iratbetekintésre vonatkozó kérelmet. (3) Ha az ügyfél a (2) bekezdés b)-g) pontja alapján elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül kezdeményezett eljárást, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elektronikus úton közli vele a kérelem kapcsán hozott döntéseket, illetve küldi meg neki a hiteles elektronikus lajstromkivonatot. (4) A (2) bekezdésben meghatározott beadványokat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával lehet elektronikus úton benyújtani. (5) Az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezéséről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - külön jogszabályban meghatározott módon - elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld az ügyfélnek. (6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek. (7) Elektronikus beküldés esetén a beadvány az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak az ügyfél részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti. (8) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (7) bekezdés szerinti értesítés visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala postai úton továbbítja számára az iratot. (9) A (2) bekezdésben meghatározott beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg. (10) Szabadalmi ügyekben tájékoztatás kérésének és teljesítésének rövid szöveges üzenet útján nincs helye.” 67. § (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény VIII. fejezet címének helyébe a következő cím lép: „Szabadalmi lajstrom, hatósági tájékoztatás” (2) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 54. §-át megelőző alcíme és az 54. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezés lép: „Szabadalmi lajstrom 54. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a közzétett szabadalmi bejelentésekről és a szabadalmakról lajstromot vezet, amelybe - az 55. §-nak megfelelően - be kell jegyezni a szabadalmi jogokkal kapcsolatos tényeket és körülményeket. Az európai szabadalmakat (X/A. fejezet) a lajstrom külön részében kell feltüntetni. (2) A szabadalmi lajstromban fel kell tüntetni különösen a) a szabadalom lajstromszámát, b) az ügyszámot, c) a szabadalom címét, d) a szabadalom jogosultjának nevét (elnevezését) és lakcímét (székhelyét), e) a képviselő nevét és székhelyét, f) a feltaláló nevét és lakcímét, g) a bejelentés napját, h) az elsőbbséget, i) a szabadalmat megadó határozat keltét, j) a fizetett fenntartási díj összegét és a fizetés időpontját, k) a szabadalmi oltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, valamint a szabadalom korlátozását, l) a hasznosítási és a kényszerengedélyeket. (3) A szabadalmi lajstrom a bejegyzett jogok és tények fennállását hitelesen tanúsítja. Az ellenkező bizonyításáig a szabadalmi lajstromba bejegyzett jogokról és tényekről vélelmezni kell, hogy azok fennállnak. A szabadalmi lajstromban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki vitatja a helyességüket vagy a valósággal való egyezőségüket. (4) Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben a szabadalommal kapcsolatos bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a szabadalmi lajstromba bejegyezték. (5) A szabadalmi lajstromot bárki megtekintheti, ahhoz a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a honlapján elektronikus hozzáférést biztosít. A szabadalmi lajstromban foglalt adatokról díj ellenében bárki hitelesített kivonatot kérhet.” 68. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „55. § (1) A szabadalmi lajstromba a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a saját döntése, más hatóság döntése vagy a bíróság határozata alapján tesz bejegyzést, továbbá feltünteti abban a szabadalmi eljárásokban bekövetkezett tényeket. A 85. § (1) bekezdése szerinti döntések alapján tett bejegyzések tekintetében a lajstrom tartalmazza a döntések jogerőre emelkedésének napját is. Ha a 85. § (1) bekezdése szerinti valamely döntés ellen megváltoztatási kérelmet nyújtottak be, ezt a tényt, valamint azt, hogy a döntés nem jogerős, szintén fel kell tüntetni. (2) A szabadalmi oltalommal összefüggő jogok és tények tudomásulvétele, illetve bejegyzése ügyében - a szabadalmi eljárásokban bekövetkezett tények kivételével - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala írásban előterjesztett kérelem alapján dönt. A kérelemhez csatolni kell az alapul szolgáló közokiratot vagy megfelelő bizonyító erejű magánokiratot. Ha ugyanabban az ügyben olyan kérelmeket nyújtanak be, amelyek teljesítése kizárná egymást, a kérelmeket a beérkezésük sorrendjében kell elbírálni. (3) Nem teljesíthető a kérelem olyan okirat alapján, amely alaki hiány miatt érvénytelen, amelynél a jogszabályban előírt hatósági jóváhagyás hiányzik, illetve ha az okirat tartalmából kitűnően az abban foglalt jognyilatkozat érvénytelen. (4) Ha a kérelemnek vagy mellékleteinek pótolható hiányosságai vannak, az ügyfelet hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. A kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem felel meg a vizsgált követelményeknek. Ha az ügyfél a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.” 69. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 56. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapja a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, amelyben közölni kell különösen a szabadalmi bejelentésekkel, valamint a szabadalmakkal kapcsolatos következő adatokat és tényeket.) „b) a szabadalmi bejelentés közzétételekor a bejelentő és a képviselő nevét és címét, a bejelentés ügyszámát, a bejelentés napját és az ettől eltérő elsőbbség napját, nemzetközi bejelentés esetén a nemzetközi közzététel számát, a találmány címét, a feltaláló nevét, a találmány nemzetközi osztályjelzetét, a kivonatot a jellemző ábrával, valamint utalást arra, hogy a közzétételre az újdonságkutatási jelentés elkészültét követően kerül-e sor;” 70. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 69. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Ha a szabadalmi bejelentés - az összes igénypont vagy egyes igénypontok tekintetében - alkalmatlan arra, hogy vele kapcsolatban megfelelő újdonságkutatást lehessen elvégezni, az újdonságkutatási jelentés csupán az erre való utalást és ennek indokolását tartalmazza. Ha a szabadalmi bejelentés tartalmaz újdonságkutatásra alkalmas igénypontokat is, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ezekre nézve részleges újdonságkutatási jelentést készít. (1b) Ha a szabadalmi bejelentés nem felel meg a találmány egységére vonatkozó követelményeknek (59. §), a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala részleges újdonságkutatási jelentést készít az igénypontokban elsőként említett találmányra vagy az e találmánnyal az 59. § alapján egységes csoportot képező találmányokra vonatkozóan. A szabadalmi bejelentés megosztására a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az érdemi vizsgálat során hívja fel a bejelentőt (76. §).” 71. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 72. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A bejelentő - az (1) bekezdésben megszabott keretek között - a szabadalom megadása kérdésében hozott döntés meghozatalának napjáig módosíthatja a szabadalmi leírást, az igénypontot és a rajzot.” 72. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 73. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Aki több találmányra igényelt szabadalmi oltalmat egy bejelentésben, a szabadalom megadása kérdésében hozott döntés meghozatalának napjáig megoszthatja bejelentését a bejelentési nap és az esetleges korábbi elsőbbség megtartásával.” 73. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 81. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A megsemmisítési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. Ha a szabadalmas a megsemmisítési eljárásra okot nem adott, és a szabadalmi oltalomról - legalább az igénypontok érintett része vonatkozásában - a 81. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételre kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az eljárási költséget a kérelmező viseli.” 74. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 84/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A kérelmet és az igénypontok magyar fordítását a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.” 75. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 84/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „84/G. § (1) Az európai szabadalom azonos hatályú a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által megadott szabadalommal. Az európai szabadalom a megadásáról szóló értesítésnek az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésével minősül megadottnak. (2) Ha az európai szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítását a szabadalmas nem nyújtotta be a 84/H. § alapján, az európai szabadalommal kapcsolatos jogvita esetén a szabadalmas köteles e fordítást a saját költségén rendelkezésre bocsátani a feltételezett bitorló kérésére, illetve - szükség szerint felhívásra - a bíróság vagy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt folyó eljárásban.” 76. § (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-át megelőző alcíme helyébe a következő alcím lép: „Az európai szabadalommal kapcsolatos fordítási követelmények” (2) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „84/H. § (1) Az európai szabadalom hatályossá válik a Magyar Köztársaságban, ha megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétől számított három hónapon belül a szabadalmas benyújtja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához az európai szabadalom igénypontjainak magyar nyelvű fordítását, valamint - ha az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárás nyelve a francia vagy a német volt - az európai szabadalom igénypontokon kívüli szövegének angol vagy magyar nyelvű fordítását. (2) Ha az európai szabadalom igénypontokon kívüli szövegének angol vagy magyar nyelvű fordítását is be kell nyújtani, a fordítást azon a napon benyújtottnak kell tekinteni, amelyen a szabadalmas az (1) bekezdésben előírt mindkét fordítást vagy közülük már a másodikat is benyújtotta. (3) Az (1) bekezdésben előírt cselekmény az ott megjelölt határidő utolsó napjától számított három hónapon belül is teljesíthető, ha ez utóbbi határidőn belül megfizetik a külön jogszabályban erre az esetre meghatározott pótdíjat. (4) Az (1) bekezdésben előírt fordítást vagy fordításokat (a továbbiakban együtt: fordítás) a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelően kell elkészíteni és benyújtani. (5) A fordítás meghirdetéséért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a fordítás benyújtásától számított két hónapon belül. (6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja a fordítást abból a szempontból, hogy az megfelel-e a (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek. Ennek során a 68. § (2)-(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el azzal az eltéréssel, hogy a 68. § (3) és (4) bekezdésében szabályozott esetekben a fordítást be nem nyújtottnak kell tekinteni. (7) Ha a fordítás benyújtásakor nem fizették meg az (5) bekezdés szerinti díjat, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a szabadalmast az (5) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a fordítást nem nyújtották be. (8) Ha az (1) bekezdésben előírt cselekményt nem teljesítik az ott megjelölt határidőn belül, és e cselekményt a (3) bekezdésben megszabott határidőn belül sem teljesítik a pótdíj megfizetése mellett, azt e törvény erejénél fogva úgy kell tekinteni, hogy az európai szabadalom oltalma a Magyar Köztársaságban a keletkezésétől fogva hatálytalan. (9) A szabadalmi lajstrom külön részébe (54. §) be kell jegyezni az európai szabadalmat, ha a fordítást szabályszerűen benyújtották. (10) A fordítás benyújtásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tájékoztatást közöl a hivatalos lapjában (56-56/A. §), és a fordítást megtekinthetővé teszi.” 77. § (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 114/G. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) A növényfajta-oltalmi eljárások általános szabályaira az (1)-(8) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a VII. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy növényfajta-oltalmi ügyekben az ügyfél - a (10) és (11) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - nem jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala pedig nem köteles elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani az ügyféllel.” (2) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 114/G. §-a a következő (10)-(12) bekezdéssel egészül ki: „(10) Elektronikus úton is be lehet nyújtani a) az 54. § (2) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott tényekben bekövetkezett változásoknak a növényfajta-oltalmi lajstromban való feltüntetésére irányuló kérelmet, b) a lajstromkivonat igénylésére vonatkozó kérelmet, c) az iratbetekintésre vonatkozó kérelmet. (11) Ha az ügyfél a (10) bekezdés alapján elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül kezdeményezett eljárást, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elektronikus úton közli az eljárás során hozott döntéseket, illetve küldi meg a hiteles elektronikus lajstromkivonatot. (12) A (10) bekezdésben meghatározott beadványok elektronikus úton való benyújtására az 53/D. § (4)-(9) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.” 78. § (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 114/H. §-át megelőző alcíme helyébe a következő alcím lép: „Növényfajta-oltalmi lajstrom, hatósági tájékoztatás” (2) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 114/H. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a növényfajta-oltalmi bejelentésekről és a növényfajta-oltalmakról lajstromot vezet, amelybe be kell jegyezni a növényfajta-oltalommal kapcsolatos tényeket és körülményeket. A növényfajta-oltalmi lajstromra, valamint az abba való bejegyzésre az 54. § (2)-(5) bekezdésében és az 55. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ahol a törvény a szabadalom címére utal, azon a fajtanevet, a növényfaj nevét és latin nevét kell érteni.” 79. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 114/N. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „114/N. § Ha a növényfajta-oltalmi bejelentés megfelel a 114/M. § (1) bekezdése alapján vizsgált feltételeknek, a bejelentésről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben hatósági tájékoztatást közöl, amely a bejelentő és a képviselő nevét és címét, a bejelentés ügyszámát, a bejelentés napját és az ettől eltérő elsőbbség napját, a bejelentésben megjelölt fajtanevet, a növényfaj nevét és latin nevét tartalmazza.” 80. § (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény hatodik részének címe helyébe a következő cím lép: „A SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK” (2) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény XIV/C. fejezetének címe helyébe a következő cím lép: „A SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALA” (3) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/D. §-át megelőző alcíme helyébe a következő alcím lép: „A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának jogállása” (4) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban e fejezeten belül: Hivatal) a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal.” 81. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/F. §-át megelőző alcíme és 115/F. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezés lép: „A Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa 115/F. § (1) A 115/J-115/L. §-ban meghatározott feladatok ellátásában a Hivatal elnökét - szakmai tanácsadó, véleményező szervként - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) segíti. A Tanács a Hivatal elnökének felkérésére véleményezi a szellemi tulajdon védelmére irányuló átfogó intézkedések (programok, stratégiai elképzelések, hazai jogszabályok és uniós jogi aktusok, nemzetközi szerződések) tervezetét. A Tanács részt vesz a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos nemzeti stratégia kidolgozásában, valamint figyelemmel kíséri és előmozdítja annak végrehajtását. (2) A Tanács legfeljebb tizenkét tagú - iparjogvédelmi, szerzői jogi és a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó tudományterületeken szakértelemmel rendelkező személyekből álló - testület. (3) A Hivatal elnöke az általa a Tanács tagjainak javasolt személyekről tájékoztatja a minisztert, aki a javasolt személyekkel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki a Tanács tagjának. A Tanács tagjait ezt követően a Hivatal elnöke nevezi ki. (4) A Tanács tagjainak kinevezése hároméves időtartamra és személyre szól, helyettesítésnek nincs helye. A kinevezés további három-három évre meghosszabbítható. (5) A tagság megszűnik: a) a határozott idő elteltével, b) lemondással, c) a kinevezés visszavonásával, d) a tag halálával. (6) A Tanács a Hivatal elnöke által megállapított ügyrend szerint működik.” 82. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/H. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A Hivatal a szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben - külön jogszabályok alapján - különösen a következő feladatokat látja el: a) engedélyezi a felhasználást ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó szerző alkotása (árva mű) esetén és nyilvántartást vezet erről, b) nyilvántartást vezet a szerzői és a szomszédos jogok közös kezelését végző szervezetekről, c) felügyeletet gyakorol a közös jogkezelési tevékenység felett, d) előkészíti a közös jogkezelő szervezetek díjszabásainak miniszteri jóváhagyását, és megteszi az ehhez szükséges intézkedéseket, e) önkéntes műnyilvántartást vezet, f) gondoskodik a Szerzői Jogi Szakértő Testület, valamint a Szerzői Jogi Szakértő Testületen belül létrehozott Egyeztető Testület működtetéséről.” 83. § (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/K. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Hivatal a szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia kidolgozása és érvényesítése, valamint az ehhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése, illetve végrehajtása érdekében különösen a következő feladatokat látja el:) „e) külön jogszabály alapján működteti a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületet, emellett egyéb módon is közreműködik a szellemi tulajdonjogok hatékony érvényesítéséhez szükséges feltételrendszer kialakításában és továbbfejlesztésében;” (2) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/K. §-a a következő h) ponttal egészül ki: (A Hivatal a szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia kidolgozása és érvényesítése, valamint az ehhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése, illetve végrehajtása érdekében különösen a következő feladatokat látja el:) „h) elősegíti, hogy a szellemi tulajdon védelmének eszközeit megfelelően használják fel az országkép formálásához, az egységes országmárka kialakításához, valamint a jellegzetes magyar termékek ismertségének javításához és hírnevének megóvásához.” 84. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/R. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az igazgatási szolgáltatási díj, a megújítási díj és a fenntartási díj megfizetésének időpontja átutalás útján történő teljesítés esetében a Hivatal külön jogszabályban megjelölt pénzforgalmi számláján történő jóváírást megelőző második banki munkanap, külföldről indított átutalás esetében a jóváírást megelőző ötödik banki munkanap. A banki munkanapok számításánál a kincstár munkarendje az irányadó. Ha a teljesítés készpénz-átutalási megbízás útján történik, a megfizetés napja a készpénz-átutalási megbízás postára adásának napja.” 85. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény a következő 116. §-sal egészül ki: „116. § E törvénynek a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVIII. törvénnyel megállapított 84/G. §-át és 84/H. §-át azokra az európai szabadalmakra kell alkalmazni, amelyek esetében a megadásról szóló értesítést 2011. január 1-jét követően hirdették meg az Európai Szabadalmi Közlönyben.” 86. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 118. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület szervezetének és működésének szabályait.” 87. § (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (9) bekezdésében a „Miniszterelnöki Hivatal” szövegrész helyébe a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szöveg lép. (2) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 69/A. § (7) bekezdésében a „harmadik” szövegrész helyébe a „negyedik” szöveg lép. (3) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 85. § (1) bekezdés e) pontjában a „végzését” szöveg helyébe a „döntését” szöveg lép. (4) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 85. § (2) bekezdésében a „végzés” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg lép. (5) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 118. § (5) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke” szöveg, a „Magyar Szabadalmi Hivatal felett felügyeletet gyakorló miniszterrel” szövegrész helyébe a „miniszterrel” szöveg lép. (6) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 118. § (6) és (8) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal felett felügyeletet gyakorló miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg, a „Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke” szöveg lép. (7) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 118. § (6) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárásokban” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti iparjogvédelmi eljárásokban” szöveg lép. 88. § (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 3. § b) pontjában, 16. § (2) bekezdésében, 21. § (5) bekezdésében, 33/A. § (1) és (3) bekezdésében, 44. §-át megelőző alcímében, 44. § (2)-(5) bekezdésében, 45. § (1) és (2) bekezdésében, 46. §-át megelőző alcímében, 46. § (2)-(5) bekezdésében, 47. § (1)-(3) bekezdésében, 48. § (5) és (8) bekezdésében, 49. § (5) bekezdésében, 50. § (1)-(3), (6) bekezdésében, 51. § (1)-(3), (5) bekezdésében, 52. § (2) bekezdésében, 53. § (5), (6) és (11) bekezdésében, 53/A. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 53/C. § (3) bekezdésében, 53/D. § (1) bekezdésében, 54. § (1) bekezdésében, 55. § (1) és (2) bekezdésében, 56. §-ában, 61. § (9) bekezdésében, 57/A. § (1)-(5) bekezdésében, 65. §-ában, 66. § (12) bekezdésében, 68. § (1) bekezdésében, 69. § (1) és (4) bekezdésében, 69/A. § (1), (5) és (7) bekezdésében, 69/A. § (8) bekezdés nyitó szövegrészében, 69/A. § (8) bekezdés b) és d) pontjában, 70. § (3) bekezdésében, 73. § (3) bekezdésében, 74. § (1) bekezdésében, 75. § (4) bekezdésében, 77. § (1) és (3) bekezdésében, 78. § (1) és (2) bekezdésében, 79. § (1) és (2) bekezdésében, 80/A. §-ában, 81. § (3), (6) és (8) bekezdésében, 81/A. § (5) bekezdésében, 81/A. § (6) bekezdés c) pontjában, 83. § (1) bekezdésében, 83/A. § (2) bekezdésében, 83/B. § (4) bekezdésében, 83/C. § (1) és (3) bekezdésében, 83/D. § (1)-(3) bekezdésében, 83/E. § (5) bekezdésében, 83/F. § (4)-(7) bekezdésében, 83/G. § (3) bekezdés a) és b) pontjában, 83/H. § (5) bekezdésében, 84. §-ában, 84/C. § (2) bekezdésében, 84/D. § (2) és (3) bekezdésében, 84/E. § (1), (2) és (5)-(8) bekezdésében, 84/F. § (1) bekezdésében, 84/K. § (1), (4) és (5) bekezdésében, 84/R. §-át megelőző alcímében, 84/R. § (1) bekezdésében, 84/R. § (4) bekezdésében, 84/S. §-át megelőző alcímében, 84/S. § (1)-(3), (8) és (9) bekezdésében, 84/T. § (2) bekezdésében, 84/U. § (1) bekezdésében, 84/Z. § (1)-(3) bekezdésében, XI. Fejezete címében, 85. § (4) bekezdés a) pontjában, 85. § (5) és (8)-(10) bekezdésében, 86. § (1) bekezdésében, 88. §-ában, 90. § (1) bekezdés a) pontjában, 91. § (2) bekezdésében, 93. § (1) bekezdésében, 97/A. §-ában, 98. § (4) bekezdésében, 100. § (1) és (4) bekezdésében, 100. § (2) bekezdés b) pontjában, 104. § (2) bekezdésében, 108. § (4) bekezdésében, XIV. Fejezete címében, 114/G. § (1), (3), (7)-(9) bekezdésében, 114/H. § (1) és (3) bekezdésében, 114/I. § (6) bekezdésében, 114/L. § (3) bekezdésében, 114/M. § (1)-(3) bekezdésében, 114/O. §-ában, 114/R. § (1), (3), (6) és (7) bekezdésében, 114/S. § (1) és (2) bekezdésében, 114/T. § (1) és (3) bekezdésében, 115/B. § (4) bekezdésében, 115/C. §-ában, XIV/D. Fejezete címében, 115/P. § (1) és (3) bekezdésében, 115/T. § (1) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (2) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 48. § (8) bekezdésében, 57. § (1) bekezdésében, 58. § (1) bekezdésében, 71. § (1) bekezdésében, 80. § (3) bekezdésében, 83/B. § (1) bekezdésében, 83/E. § (1) bekezdésében, 84/C. § (2) bekezdésében, 84/D. § (1) bekezdésében, 84/F. § (2) és (5) bekezdésében, 84/S. § (6) és (7) bekezdésében, 100. § (3) bekezdésében, 114/I. § (1) bekezdésében, 114/J. § (1) bekezdésében, 114/P. § (2) bekezdésében, 114/R. § (5) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalhoz” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához” szöveg lép. (3) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény MÁSODIK RÉSZ címében a „MAGYAR SZABADALMI HIVATAL” szövegrész helyébe a „SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALÁNAK” szöveg lép. (4) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (13) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (5) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53/A. § (2) bekezdésében, 53/B. § (1) és (2) bekezdésében, 83/H. § (2) bekezdésében, 85. § (1) és (3) bekezdésében, 101. § (2) bekezdésben, 115/P. § (10) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalnak” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának” szöveg lép. (6) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53/D. § (1) bekezdésében, 114/G. § (9) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatallal” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával” szöveg lép. (7) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 61. § (5) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (8) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 81. § (1) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (9) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 83/E. § (4) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (10) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 83/H. § (4) bekezdésében, 100. § (2) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalt” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát” szöveg lép. (11) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 84/C. § (1)-(3) bekezdésében, 84/R. § (2) bekezdésében, 85. § (9) bekezdésében, 115/A. § (1) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalnál” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál” szöveg lép. (12) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 84/F. § (3) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalhoz” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához” szöveg lép. (13) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 84/R. § (6) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (14) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 100. § (3) és (5) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (15) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 114/T. § (2) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (16) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/A. § (2) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (17) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/B. § (1) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivataltól” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától” szöveg lép. 89. § (1) Hatályát veszti a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (2) bekezdés a) pontjában a „valamint” szövegrész, 79. § (2) bekezdésében az „a bejelentési nyilvántartásba, illetve” szövegrész, 85. § (1) bekezdés b) pontjában az „a bejelentési nyilvántartásba vagy” szövegrész. (2) Hatályát veszti a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 56. § a) pontja, 67. §-a és a 67. §-át megelőző alcíme. 90. § Hatályát veszti a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 57/A. §-át megelőző alcíme és 57/A. §-a. 55. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása 91. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 45. § (7) bekezdésében a „környezet védelméért felelős” szövegrész helyébe a „miniszter által vezetett” szöveg lép. (2) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 53. § (2) bekezdésében a „tudományos kutatásokért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe a „kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszterrel” szöveg lép. (3) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 54. § (3) bekezdésében az „a művelődésért és közoktatásért” szövegrész helyébe az „az oktatásért” szöveg lép. (4) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 55. § (2) bekezdésében az „a művelődésért és a közoktatásért” szövegrész helyébe az „az oktatásért” szöveg lép. (5) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 98. § (4) bekezdésében a „minisztériumok” szövegrész helyébe a „miniszterek” szöveg lép. 56. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása 92. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 8. § (2) bekezdésében a „vízügyi igazgatásért” szövegrész helyébe a „vízgazdálkodásért” szöveg lép. (2) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 17. § (1) bekezdés b) pontjában és 17. § (5) bekezdésében a „kormánybiztos” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg lép. 93. § Hatályát veszti a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 17. § (2) bekezdése. 57. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása 94. § (1) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. § (5) bekezdésében és 35. § (6) bekezdésében az „az önkormányzatokért felelős” szövegrész helyébe az „a helyi önkormányzatokért felelős” szöveg lép. (2) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 17. § (1) bekezdésében a „19. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel a központi államigazgatási szerveknek (a miniszterelnöknek és hivatalának, a minisztériumoknak, az autonóm államigazgatási szerveknek, a kormányhivataloknak, a központi hivataloknak és a rendvédelmi szervek országos parancsnokságainak)” szövegrész helyébe a „miniszterelnöknek, a 19. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel a központi államigazgatási szerveknek” szöveg lép. (3) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 30. § (3) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „kultúráért felelős miniszter” szöveg lép. (4) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 35/A. § (2) bekezdésében az „a közigazgatási informatikáért felelős miniszter, valamint a kultúráért felelős miniszter, hogy együttesen” szövegrész helyébe a „hogy az e-közigazgatásért felelős miniszter, a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter, valamint a kultúráért felelős miniszter egyetértésével kiadott” szöveg lép. 58. A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény módosítása 95. § A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A címert tartalmazó védjegy lajstromozásához szükséges engedély megadásáról - kérelemre, a védjegybejelentésben megjelölt árujegyzék szerinti áruk vagy szolgáltatások tekintetében hatáskörrel rendelkező miniszter véleményének kikérése után - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter dönt. A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter a kérelem elbírálása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) alapján jár el. Az ügyfél a határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül keresettel kérheti a bíróságtól.” 96. § A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „6. § A Magyar Köztársaság zászlaját (a továbbiakban: zászló), lobogóját tartalmazó védjegy lajstromozásához szükséges engedély tekintetében a 4. §-t kell megfelelően alkalmazni.” 97. § A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény 10. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) Nemzetközi vásáron (kiállításon, árubemutatón stb.) a Magyar Köztársaságra utaló elnevezést és a címer használatát az ilyen esemény rendezésére vagy az azon való részvételre jogosultak részére - a külpolitikáért felelős miniszter véleményének kikérése után - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter engedélyezi. (2) Nemzetközi kulturális vagy társadalmi jellegű rendezvény esetén az (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával az engedély megadásáról - a külpolitikáért felelős miniszter, továbbá társadalmi rendezvény esetén a rendezvény jellege szerint hatáskörrel rendelkező miniszter véleményének kikérése után - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter dönt. A kérelmet a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszterhez kell benyújtani.” 98. § A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény a következő 18/A. §-sal egészül ki: „18/A. § E törvénynek a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXVIII. törvénnyel megállapított 4. § (1) bekezdését, 6. §-át és 10. § (1)-(2) bekezdését a 2011. január 1-jét követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.” 99. § A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény 10. § (3) bekezdésében az „az (1) és (2) bekezdésben említett miniszter” szövegrész helyébe az „a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter” szöveg, 21. § (1) bekezdés e) pontjában a „sportügyeket felügyelő” szövegrész helyébe a „sportpolitikáért felelős” szöveg lép. 59. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása 100. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 67. § (11) bekezdésében az „a Nemzetbiztonsági Hivatal” szövegrész helyébe az „az Alkotmányvédelmi Hivatal” szöveg lép. (2) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (1) bekezdés q) pontjában a „szolgálatokat irányító miniszterrel” szövegrész helyébe a „szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel” szöveg lép. 60. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása 101. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4. pont 4.6. alpontjában az „a vám- és pénzügyőrséget felügyelő miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter” szövegrész helyébe az „az adópolitikáért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter,” szöveg lép. 102. § Hatályát veszti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4. pont 4.6. alpontjában az „a Miniszterelnöki Hivatal vezetője,” szövegrész. 61. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása 103. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 1. § b) pontjában, 2. § (1) bekezdésében, 19. § (3) bekezdésében, 57. § (1) bekezdésében az „a Alkotmányvédelmi Hivatal” szövegrész helyébe az „az Alkotmányvédelmi Hivatal” szöveg, 5. § nyitó szövegrészében az „A Alkotmányvédelmi Hivatal” szövegrész helyébe az „Az Alkotmányvédelmi Hivatal” szöveg lép. (2) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 9. § c) pontjában az „illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter” szövegrész helyébe az „a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter” szöveg lép. (3) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 10. § (1) bekezdésében az „a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat a kijelölt miniszter” szövegrész helyébe az „az Információs Hivatalt a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, az Alkotmányvédelmi Hivatalt és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter” szöveg, az „(a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban együtt: miniszter)” szöveg lép. (4) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 11. § (6) bekezdésében a „polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter” szövegrész helyébe a „polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat tekintetében, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter az Információs Hivatal tekintetében” szöveg lép. (5) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 12. § (2) bekezdésében a „szolgálatokat irányító miniszter” szövegrész helyébe a „szolgálatok irányításáért felelős miniszter” szöveg lép. (6) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 14. § (4) bekezdés b) pontjában a „polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító minisztertől” szövegrész helyébe a „polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős minisztertől, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős minisztertől” szöveg lép. (7) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 19. § (5) bekezdésében a „szolgálatokat irányító miniszter” szövegrész helyébe a „szolgálatok irányításáért felelős miniszter” szöveg lép. (8) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 19. § (6) bekezdésében a „szolgálatokat irányító miniszter” szövegrész helyébe a „szolgálatok irányításáért felelős miniszter” szöveg lép. (9) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 68. § (5) bekezdésében a „szóló törvény 13. §-ának (3)-(4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „szóló 2009. évi CLV. törvény 13. § (3) és (5) bekezdésében” szöveg lép. (10) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 78. § (3) bekezdésében a „miniszterrel egyetértésben” szövegrész helyébe a „polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter egyetértésével kiadott” szöveg lép. (11) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 2. számú melléklet 19. pontjában a „szolgálatokat irányító miniszterrel” szövegrész helyébe a „szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel” szöveg lép. 62. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása 104. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 16. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(10) A regionális fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a Kormánynak a regionális fejlesztési tanács székhelye szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szerve látja el.” 105. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 17. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 17. § kiegészül a következő (7a)-(7c) bekezdésekkel: „(7) A miniszter képviseletét állásfoglalásra jogosult állandó megbízottja látja el. Az állandó megbízottat csak a megbízó miniszter által írásban felhatalmazott személy helyettesítheti. (7a) A Kormány által meghatározott képviselők helyettesítésének rendjét a Kormány állapítja meg. (7b) Az egységes kormányzati álláspont kialakítása és képviselete érdekében a tagsággal nem rendelkező miniszterekkel az őket érintő napirendekkel kapcsolatos előzetes egyeztetésekről a miniszter a kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szerv közreműködésével gondoskodik, valamint kialakítja a tagsággal nem rendelkező miniszterek és a regionális fejlesztési tanácsok közötti egyeztetés rendszerét. (7c) A tanács ülésén a tagsági joggal nem rendelkező, napirenddel érintett miniszter képviselője részt vehet és felszólalhat.” 106. § (1) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 9/B. §-ában a „területfejlesztési stratégiai tervezésért” szövegrész helyébe a „területfejlesztés stratégiai tervezéséért” szöveg lép. (2) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 17. § (14) bekezdés c) pontjában az „őt delegáló” szövegrész helyébe az „általa képviselt” szöveg lép. 107. § Hatályát veszti a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 17. § (6) bekezdés b) pontjában a „miniszteri” szövegrész. 63. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása 108. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (6) bekezdés b) pontjában a „közlekedéspolitikáért” szövegrész helyébe a „közlekedésért” szöveg lép. 64. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása 109. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 103. § (2) bekezdés b) pontjában és 103. § (3) bekezdés b) pontjában a „minisztérium” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg lép. (2) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 127/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „fegyveres szervet irányító miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg lép. (3) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 300. § (3) bekezdésében a „szolgálatokat irányító” szövegrész helyébe a „szolgálatok esetében a” szöveg lép. (4) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdésében az „a rendészetért, a büntetés-végrehajtásért, a katasztrófák elleni védekezésért, Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletéért, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, hogy” szövegrész helyébe az „a miniszter, hogy az általa irányított vagy felügyelt fegyveres szerv tekintetében” szöveg lép. 65. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítása 110. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „30. § (1) A védjegyoltalom megszűnik, ha a) az oltalmi idő megújítás nélkül lejárt (11. §, 31. §), az oltalmi idő lejártát követő napon, b) a védjegyjogosult az oltalomról lemondott (32. §), a lemondás beérkeztét követő napon, illetve a lemondó által megjelölt korábbi időpontban, c) a védjegyet törölték (33. §), keletkezésére - a bejelentés napjára - visszaható hatállyal, d) a védjegyjogosult a védjegy tényleges használatát elmulasztotta (18. §, 34. §), a megszűnés megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára, vagy - ha ez korábbi - az ütköző későbbi védjegybejelentés elsőbbségének napjára visszaható hatállyal, e) a védjegy elveszítette megkülönböztető képességét vagy megtévesztővé vált (35. §), a megszűnés megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal, vagy - ha ez korábbi - az ütköző későbbi védjegybejelentés elsőbbségének napjára visszaható hatállyal, f) a védjegyjogosult jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság [9. § (2) bek.] jogutód nélkül megszűnt, e megszűnés napjára visszaható hatállyal. (2) Az (1) bekezdés d) és e) pontja esetében a felek bármelyikének kérelmére a megszűnés olyan még korábbi időpontra visszaható hatállyal is megállapítható, amelyen a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezett.” 111. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz határozatot a törlési eljárásban és a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban, kivéve, ha az utóbbit a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt kérték. Ha a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban a megjelölés lajstromozásával szemben benyújtott felszólalás tárgyában tárgyalást kell tartani, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hozza meg határozatát. A tanács szótöbbséggel dönt.” 112. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 43. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor újra kezdődik.” 113. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 46/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „46/D. § (1) Védjegyügyekben az ügyfél - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - nem jogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala pedig nem köteles az ügyféllel elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani. (2) Elektronikus úton is be lehet nyújtani a) a védjegybejelentést, b) a megújítási kérelmet, c) a 47. § (2) bekezdés e)-f) pontjában meghatározott tényekben bekövetkezett változásoknak a védjegylajstromban való feltüntetésére irányuló kérelmet, d) a gyorsított eljárás [64/A. § (1)-(6) bek.] és a különleges gyorsított eljárás [64/A. § (7)-(8) bek.] kezdeményezésére irányuló kérelmet, e) a lajstromkivonat igénylésére vonatkozó kérelmet, és f) az iratbetekintésre vonatkozó kérelmet. (3) Ha az ügyfél a (2) bekezdés b)-f) pontja alapján elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül kezdeményezett eljárást, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elektronikus úton közli vele a kérelem kapcsán hozott döntéseket, illetve küldi meg neki a hiteles elektronikus lajstromkivonatot. (4) A (2) bekezdésben meghatározott beadványokat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával lehet elektronikus úton benyújtani. (5) Az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezéséről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - külön jogszabályban meghatározott módon - elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld az ügyfélnek. (6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek. (7) Elektronikus beküldés esetén a beadvány az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak az ügyfél részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti. (8) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (7) bekezdés szerinti értesítés visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala postai úton továbbítja számára az iratot. (9) A (2) bekezdésben meghatározott beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg. (10) Védjegyügyekben tájékoztatás kérésének és teljesítésének rövid szöveges üzenet útján nincs helye.” 114. § (1) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény VIII. Fejezete címének helyébe a következő cím lép: „A VÉDJEGYLAJSTROM, HATÓSÁGI TÁJÉKOZTATÁS” (2) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 47. §-át megelőző alcíme és 47. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezés lép: „Védjegylajstrom 47. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegybejelentésekről és a védjegyekről lajstromot vezet, amelybe - a 48. §-nak megfelelően - be kell jegyezni a védjegyjogokkal kapcsolatos tényeket és körülményeket. (2) A védjegylajstromban fel kell tüntetni különösen a) a védjegy lajstromszámát, b) az ügyszámot, c) a védjegyet, d) az árujegyzéket, e) a védjegyjogosultjának nevét (elnevezését) és lakcímét (székhelyét), f) a képviselő nevét és székhelyét, g) a bejelentés napját, h) az elsőbbséget, i) a lajstromozásról szóló határozat keltét, j) a védjegy megújítását, k) a védjegyoltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, valamint a védjegyoltalom korlátozását, és l) a használati engedélyeket. (3) A védjegylajstrom a bejegyzett jogok és tények fennállását hitelesen tanúsítja. Az ellenkező bizonyításáig a védjegylajstromba bejegyzett jogokról és tényekről vélelmezni kell, hogy azok fennállnak. A védjegylajstromban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki vitatja a helyességüket vagy a valósággal való egyezőségüket. (4) Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben a védjeggyel kapcsolatos bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a védjegylajstromba bejegyezték. (5) A védjegylajstromot bárki megtekintheti, ahhoz a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a honlapján elektronikus hozzáférést biztosít. A védjegylajstromban foglalt adatokról díj ellenében bárki hitelesített kivonatot kérhet.” 115. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „48. § (1) A védjegylajstromba a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a saját döntése vagy más hatóság döntése vagy a bíróság határozata alapján tesz bejegyzést, illetve feltünteti a védjegyeljárásokban bekövetkezett tényeket. A 77. § (1) bekezdése szerinti döntések alapján tett bejegyzések tekintetében a lajstrom tartalmazza a döntések jogerőre emelkedésének napját is. Ha a 77. § (1) bekezdése szerinti valamely döntés ellen megváltoztatási kérelmet nyújtottak be, ezt a tényt, valamint azt, hogy a döntés nem jogerős, szintén fel kell tüntetni. (2) A védjegyoltalommal összefüggő jogok és tények tudomásulvétele, illetve bejegyzése ügyében - a védjegyeljárásokban bekövetkezett tények kivételével - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala írásban előterjesztett kérelem alapján határoz. A kérelemhez csatolni kell az alapul szolgáló közokiratot vagy teljes bizonyító erejű magánokiratot. Ha ugyanabban az ügyben olyan kérelmeket nyújtanak be, amelyek teljesítése kizárná egymást, a kérelmeket a beérkezésük sorrendjében kell elbírálni. (3) Nem teljesíthető a kérelem olyan okirat alapján, amely alaki hiány miatt érvénytelen, vagy amelynél a jogszabályban előírt hatósági jóváhagyás hiányzik, továbbá, ha az okirat tartalmából kitűnően az abban foglalt jognyilatkozat érvénytelen. (4) Ha a kérelemnek vagy mellékleteinek pótolható hiányosságai vannak, az ügyfelet hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. A kérelmet el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. Ha az ügyfél a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.” 116. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 50. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Ha a bejelentés árujegyzéke idegen nyelven készült, a magyar nyelvű árujegyzéket a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani.” 117. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 58. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az észrevételt a kifogásolt feltételre kiterjedő vizsgálat során figyelembe kell venni, kivéve, ha azt olyan időben nyújtották be, hogy figyelembevétele indokolatlanul késleltetné a döntéshozatalt. A védjegybejelentés meghirdetését (61/A. §) követően a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak észrevétel alapján terjeszti ki az érdemi vizsgálatot arra, hogy a megjelölés a 2-3. §-ban meghatározott - az észrevételben megjelölt - valamely okból nincs-e kizárva a védjegyoltalomból. Ennek során a tényeket az észrevétel keretei között, az észrevételt benyújtó személy állításai, valamint az általa igazolt adatok alapján vizsgálja. (3) Az észrevételt a bejelentővel közölni kell, kivéve, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala azt a (2) bekezdés első mondata alapján figyelmen kívül hagyta.” 118. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 61/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A meghirdetést követően a bejelentés visszavonásáról, visszavontnak tekintéséről, elutasításáról, módosításáról és megosztásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást kell közölni.” 119. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A bejelentő - az (1) bekezdés b) pontjában megszabott keretek között - a védjegy lajstromozása kérdésében hozott döntés meghozatalának napjáig módosíthatja az árujegyzéket.” 120. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 63. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A megosztási kérelmet el kell utasítani, ha a bejelentésben szereplő megjelölés lajstromozása ellen benyújtott felszólalás esetén a megosztás az árujegyzék felszólalással érintett részét választaná szét.” 121. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 74. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A törlési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. Ha a védjegyjogosult a törlési eljárásra okot nem adott, és a védjegyoltalomról - legalább az árujegyzék érintett része vonatkozásában - a nyilatkozattételre [73. § (1) bek.] kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az eljárási költséget a kérelmező viseli.” 122. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 75. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A megszűnés megállapítására irányuló kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, mint ahány védjegyjogosult van. A kérelemben meg kell jelölni a megszűnés okait, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat. Ha a 30. § (2) bekezdése alapján a megszűnés megállapítását a 30. § (1) bekezdés d) vagy e) pontjában meghatározott időpontnál korábbi időpontokra visszaható hatállyal kérik, erre a kérelemben utalni kell. Ha a megszűnés megállapítását a védjegy használatának hiánya miatt kérik, a védjegyjogosultat terheli annak bizonyítása, hogy a védjegyet a 18. § előírásainak megfelelően használta.” 123. § (1) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 76. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megszűnés megállapítása iránti kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat, majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegyoltalom használat hiánya, megkülönböztető képesség elvesztése, megtévesztővé válás, illetve a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatti megszűnésének - teljes körű vagy részleges - megállapításáról vagy pedig a kérelem elutasításáról. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható, a védjegyoltalomnak a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatti megszűnése tárgyában hozott határozatot a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tárgyaláson kívül hozza meg. A tárgyalás folyamán hozott döntések kihirdetésére, írásba foglalására és kézbesítésére a 73. § (5)-(7) bekezdését alkalmazni kell.” (2) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 76. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A megszűnés megállapítására irányuló eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. A védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt bekövetkező megszűnés megállapítására irányuló eljárás költségeit azonban a kérelmező viseli. Ha a védjegyjogosult az oltalom megszűnésének megállapítására irányuló eljárásra okot nem adott, és a védjegyoltalomról - legalább az árujegyzék érintett része vonatkozásában - a 76. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételre kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az eljárási költséget a kérelmező viseli.” 124. § (1) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 76/P. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - kivéve, ha az (5a) bekezdés alkalmazásának van helye - értesíti a Nemzetközi Irodát arról, hogy a megjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmát elutasítja (végleges elutasítás), vagy - az (5e) bekezdésnek megfelelően - arról, hogy az oltalmat csak részben ismeri el. Az értesítéseket a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a végleges elutasításról vagy az ideiglenes elutasítás részbeni visszavonásáról szóló döntés jogerőre emelkedését követően küldi meg a Nemzetközi Irodának. Az oltalom részben történő elismerése esetén a lajstromozás napjának a döntés keltezésének napját kell tekinteni.” (2) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 76/P. §-a következő (5a)-(5e) bekezdéssel egészül ki: „(5a) Ha a bejelentő olyan felhívásra nem válaszol a kitűzött határidőben, amelyet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kizárólag felszólalás alapján adott ki, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a rendelkezésre álló adatok alapján határoz a védjegy lajstromozásának kérdésében, és ennek megfelelő - végleges elutasításról szóló vagy az (5e) bekezdés szerinti - értesítést küld a Nemzetközi Irodának. (5b) Ha a bejelentő a felhívásra válaszol, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala folytatja az érdemi vizsgálatot, és annak alapján határoz a védjegy lajstromozásának kérdésében. Ha ennek alapján a védjegybejelentés elutasításának [61. § (4) bek., 61/H. § (2) bek.] volna helye, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az erről szóló döntés jogerőre emelkedését követően értesíti a Nemzetközi Irodát arról, hogy a megjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmát elutasítja (végleges elutasítás). (5c) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem ad ki ideiglenes elutasítást és az (5d) bekezdés alapján sem küld értesítést a Nemzetközi Irodának, a lajstromozás napjának az ideiglenes elutasításra nyitva álló határidő elteltét követő napot kell tekinteni. (5d) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az ideiglenes elutasításra nyitva álló határidő lejárta előtt úgy találja, hogy nincs helye ideiglenes elutasítás kiadásának, haladéktalanul értesíti a Nemzetközi Irodát az oltalom elismeréséről. A lajstromozás napjának az oltalom elismeréséről szóló értesítés keltezésének napját kell tekinteni. (5e) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az ideiglenes elutasítást az érdemi vizsgálatot követően egészben vagy részben visszavonja, a visszavonásról szóló döntés jogerőre emelkedését követően értesíti a Nemzetközi Irodát az oltalom egészben vagy részben történő elismeréséről. A lajstromozás napjának a visszavonásról szóló döntés keltezésének napját kell tekinteni.” 125. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 77. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatalnak) „d) az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó végzését;” 126. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 91. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha a fél olyan kérdésben kíván bírósági döntést, amely a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt folyó eljárásnak nem volt tárgya, a bíróság a kérelmet átteszi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, kivéve, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felszólalás esetén a felszólalás alapjául szolgáló okot a 61/D. § (8) bekezdése alapján, a védjegy törlésére irányuló eljárásban pedig a törlés alapjául szolgáló okot a 73. § (1) bekezdése alapján hagyta figyelmen kívül, illetve, ha a felszólalás vagy a törlés alapjául szolgáló újabb okot a megváltoztatási kérelemben vagy annak előterjesztését követően jelölték meg, az ilyen felszólalási vagy törlési okot a bíróság figyelmen kívül hagyja. A kérelem áttétele esetén a bíróság a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának döntését - szükség szerint - hatályon kívül helyezi.” 127. § (1) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 112. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásokban egyebekben a VII. és a VIII. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a földrajziárujelző-oltalmi ügyekben az ügyfél - a (7)-(8) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - m jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala pedig nem köteles elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani az ügyféllel.” (2) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 112. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki: „(7) Elektronikus úton is be lehet nyújtani a) a lajstromkivonat igénylésére vonatkozó kérelmet, b) az iratbetekintésre vonatkozó kérelmet. (8) Ha az ügyfél a (7) bekezdés alapján elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül kezdeményezett eljárást, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elektronikus úton közli vele az eljárás során hozott döntéseket, illetve küldi meg neki a hiteles elektronikus lajstromkivonatot. (9) A (7) bekezdésben meghatározott beadványok elektronikus úton való benyújtására a 46/D. § (4)-(9) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.” 128. § (1) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 116/K. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Ha a bejelentés elutasításának [61. § (4) bek.] vagy visszavontnak tekintésének [61. § (5) bek.] van helye, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala értesíti a Nemzetközi Irodát arról, hogy a megjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmát elutasítja (végleges elutasítás).” (2) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 116/K. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem ad ki a (3) bekezdés szerinti ideiglenes elutasítást, a lajstromozás napjának az ideiglenes elutasításra nyitva álló határidő elteltét követő napot kell tekinteni.” (3) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 116/K. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki: „(6) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az ideiglenes elutasításra nyitva álló határidő lejárta előtt úgy találja, hogy nincs helye ideiglenes elutasítás kiadásának, értesíti a Nemzetközi Irodát az oltalom elismeréséről. A lajstromozás napjának az oltalom elismeréséről szóló értesítés keltezésének napját kell tekinteni. (7) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az ideiglenes elutasítást az érdemi vizsgálatot követően egészben vagy részben visszavonja, a visszavonásról szóló döntés jogerőre emelkedését követően értesíti a Nemzetközi Irodát az oltalom elismeréséről. A lajstromozás napjának a visszavonásról szóló döntés keltezésének napját kell tekinteni.” 129. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 117. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) E törvénynek a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVIII. törvénnyel megállapított 76/P. § (5)-(5e) bekezdését a 2011. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.” 130. § (1) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 63. § (1) bekezdésében az „- a védjegy lajstromozásáról szóló határozat jogerőre emelkedéséig -” szövegrész helyébe az „- a védjegy lajstromozása kérdésében hozott döntés meghozatalának napjáig -” szöveg lép. (2) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 77. § (1) bekezdés e) pontjában a „végzését” szövegrész helyébe a „döntését” szöveg lép. (3) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 77. § (2) bekezdésében a „végzés” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg lép. (4) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 101. § (7) bekezdésében a „101. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés” szöveg lép. (5) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 116/B. § (2) bekezdésében a „113/A. § e) pontja” szövegrészek helyébe a „113/A. § (1) bekezdés e) pontja” szöveg lép. 131. § (1) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 37. §-át megelőző alcímében, 37. § (1) és (2) bekezdésében, 38. § (1) és (2) bekezdésében, 39. §-át megelőző alcímében, 39. § (3)-(5) bekezdésében, 40. § (1)-(3) bekezdésében, 41. § (4) bekezdésében, 42. § (4) bekezdésében, 43. § (1)-(3) és (6) bekezdésében, 44. § (1)-(3) és (5) bekezdésében, 45. § (2) bekezdésében, 46. § (3) bekezdésében, 46/A. § (1) és (3)-(5) bekezdésében, 46/C. § (3) bekezdésében, 46/D. § (1) bekezdésében, 47. § (1) bekezdésében, 48. § (1) és (2) bekezdésében, 49. §-ában, 49/A. §-ában, 50/A. § (1)-(5) bekezdésében, 53. § (1) bekezdés c) pontjában, 53. § (3) bekezdésében, 55. §-ában, 56. § (4) bekezdésében, 59. § (1) bekezdésében, 60. § (1) és (3) bekezdésében, 60/A. § (1)-(3) bekezdésében, 61. § (1) bekezdésében, 61/A. § (1) és (2) bekezdésében, 61/D. § (1)-(3), (6) és (8) bekezdésében, 61/E. § (1) bekezdésében, 61/H. § (4) bekezdésében, 63. § (3) bekezdésében, 64. § (1)-(3) bekezdésében, 64/A. § (1) bekezdésében, 64/A. § (5) bekezdésében, 64/A. § (6) bekezdés c) pontjában, 64/A. § (7) és (8) bekezdésében, 65/A. § (1) és (3) bekezdésében, 66. § (3) bekezdésében, 67. § (1)-(3) bekezdésében, 69. § (3) bekezdésében, 70. § (1)-(3) bekezdésében, 71. § (1)-(3) bekezdésében, 73. § (2) és (7) bekezdésében, 73/A. § (5) bekezdésében, 73/A. § (6) bekezdés c) pontjában, 74. § (2) és (4) bekezdésében, 76. § (3) és (5) bekezdésében, 76/C. § (1) és (5) bekezdésében, 76/D. §-ában, 76/E. § (1), (4) és (6) bekezdésében, 76/F. § (1) és (4) bekezdésében, 76/J. §-át megelőző alcímében, 76/J. § (2) bekezdésében, 76/K. § (1)-(4) bekezdésében, 76/L. § (4) bekezdésében, 76/M. §-át megelőző alcímében, 76/M. § (3), (5) és (7) bekezdésében, 76/N. § (2) és (4) bekezdésében, 76/O. § (2) bekezdésében, 76/P. § (1) és (2) bekezdésében, 76/R. § (1) bekezdésében, 76/T. §-ában, 76/U. §-át megelőző alcímében, 76/U. § (3) bekezdésében, 76/Z. § (3) bekezdésében, 77. § (4) bekezdés a) pontjában, 77. § (5) és (8)-(10) bekezdésében, 78. § (1) bekezdésében, 79. §-ában, 81. § (1) bekezdés a) pontjában, 82. § (2) bekezdésében, 84. § (1) bekezdésében, 88/A. §-ában, 89. § (4) bekezdésében, 91. § (1) és (4) bekezdésében, 91. § (2) bekezdés b) pontjában, 107. § (4) bekezdésében, 112. §-át megelőző alcímében, 112. § (1)-(5) bekezdésében, 113. § (3) és (5) bekezdésében, 113/A. § (1) bekezdés b), c) és d) pontjában, 116/A. § (3), (5)-(9) és (12) bekezdésében, 116/E. §-át megelőző alcímében, 116/F. § (1) és (2) bekezdésében, 116/G. § (4) bekezdésében, 116/J. § (1) és (2) bekezdésében, 116/K. § (2) bekezdésében és 118. § (3) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (2) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 32. § (1) bekezdésében, 41. § (4) bekezdésében, 50. § (1) bekezdésében, 51. § (1) bekezdésében, 58. § (1) bekezdésében, 61/B. § (3) bekezdésében, 72. § (3) bekezdésében, 76/E. § (2) bekezdésében, 76/L. § (1) bekezdésében, 76/N. § (1) bekezdésében, 76/U. § (1) bekezdésében, 76/Z. § (1) bekezdésében, 113. § (4) bekezdésében, 116/G. § (1) bekezdésében, 116/I. § (1) bekezdésében és 116/K. § (1) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalhoz” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához” szöveg lép. (3) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény MÁSODIK RÉSZ címében a „MAGYAR SZABADALMI HIVATAL” szövegrész helyébe a „SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALÁNAK” szöveg lép. (4) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 46/A. § (2) bekezdésében, 46/B. § (1) és (2) bekezdésében, 77. § (1) és (3) bekezdésében, 93. §-ában, 113/A. § (1) bekezdés d) és e) pontjában, 116/A. § (4) és (8) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalnak” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának” szöveg lép. (5) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 46/D. § (1) bekezdésében, 65/A. § (3) bekezdésében, 112. § (6) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatallal” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával” szöveg lép. (6) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 65. § (1) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivataltól” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától” szöveg lép. (7) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 73. § (1) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (8) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 76/B. § (1) bekezdésében, 76/J. § (3) bekezdésében, 76/U. § (4) bekezdésében, 77. § (9) bekezdésében, 91. § (1) bekezdésében, 116/E. § (2) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalnál” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál” szöveg lép. (9) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 76/B. § (2) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (10) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 76/E. § (3) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalhoz” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához” szöveg lép. (11) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 76/J. § (1) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (12) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 76/J. § (5) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (13) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 76/M. § (1) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (14) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 76/M. § (4) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (15) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 76/P. § (8) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (16) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 76/U. § (1) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (17) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény XI. Fejezete címében a „MAGYAR SZABADALMI HIVATAL” szövegrész helyébe a „SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALA” szöveg lép. (18) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 91. § (1) és (2) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalt” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát” szöveg lép. (19) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 91. § (5) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (20) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 112. § (6) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (21) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 116/B. § (2) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (22) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 116/E. § (1) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (23) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 116/I. § (2) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (24) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 121. § (2) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. 132. § Hatályát veszti a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 61/B. § (2) bekezdése és 76/P. § (6)-(7) bekezdése. 133. § Hatályát veszti a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 50/A. §-át megelőző alcíme és 50/A. §-a, valamint 65/A. §-a. 66. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása 134. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (2) bekezdés c) pontjában az „az ifjúságpolitikáért” szövegrész helyébe az „a gyermek- és ifjúságpolitikáért” szöveg lép. 67. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása 135. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 8/B. § (2) bekezdésében a „munkabiztonságért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szövegrész helyébe a „foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter” szöveg lép. 68. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosítása 136. § A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 149. § a) pontjában a „törvény törvény” szövegrész helyébe a „törvény” szöveg, 8. számú mellékletében a „legfeljebb 5” szövegrész helyébe a „legfeljebb 4” szöveg lép. 69. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása 137. § Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 8. § (3) bekezdésében az „az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „a miniszter” szöveg lép. 70. Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény módosítása 138. § Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény 2. § (3) bekezdés a) pontjában a „területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „területfejlesztésért felelős miniszter” szöveg lép. 71. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása 139. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 1/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „1/A. § (1) Fegyveres biztonsági őrség létrehozására a) a honvédelemért felelős miniszter a Magyar Honvédség fokozott védelmet igénylő létesítményei, b) a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter az Információs Hivatal létesítményei, c) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter az irányítása alatt álló polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményei vonatkozásában jogosult. (2) A rendőrség hatósági jogkörét a) a Magyar Honvédség létesítményeinél működő fegyveres biztonsági őrség vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszter, b) az Információs Hivatalnál működő fegyveres biztonsági őrség vonatkozásában a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, c) az irányítása alatt álló polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál működő fegyveres biztonsági őrség vonatkozásában a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter gyakorolja, és végzi a 10/A. § szerinti panasz elbírálását.” 140. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 30. § (5) bekezdésében a „honvédelemért felelős miniszterrel és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterrel” szövegrész helyébe a „honvédelemért felelős miniszterrel, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel” szöveg lép. 72. Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről szóló 1998. évi IX. törvény módosítása 141. § Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről szóló 1998. évi IX. törvény 4. §-ában a „külgazdaságért” szövegrész helyébe a „külpolitikáért” szöveg lép. 73. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása 142. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (2) bekezdésében a „külföldre utazásért felelős” szövegrész helyébe a „külföldre utazás szabályozásáért felelős” szöveg lép. 143. § Hatályát veszti a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (2) bekezdés e) pontjában az „a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben” szövegrész. 74. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény módosítása 144. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 1. § (2) bekezdés b) pontjában a „nyugdíjpolitikáért” szövegrész helyébe a „szociál- és nyugdíjpolitikáért” szöveg lép. (2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 9/C. § (11) bekezdésében a „Miniszterelnöki Hivatal” szövegrész helyébe a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szöveg lép. 75. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása 145. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 12. § (4) bekezdésében a „gazdasági” szövegrészek helyébe a „foglalkoztatáspolitikáért felelős” szöveg, a „szociális és családügyi miniszterrel együttműködve” szövegrész helyébe a „szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott” szöveg lép. 76. A területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény módosítása 146. § A területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény 3. § (1) bekezdésében a „helyi önkormányzatokért felelős miniszterhez” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős miniszterhez” szöveg lép. 77. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása 147. § (1) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 90. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A díjszabást az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának javaslatára a (3)-(12) bekezdés szerint lefolytatott eljárást követően. A jóváhagyás a díjszabás alkalmazásának és a Hivatalos Értesítőben való nyilvánosságra hozatalának feltétele nem zárja ki, illetve nem érinti azonban az egyéb jogszabályok érvényesülését a díjszabás tekintetében.” (2) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 90. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a díjszabásról annak kézhezvételét követően haladéktalanul véleményt kér a jelentős felhasználóktól és a felhasználók érdekképviseleti szervezeteitől, valamint ezt követően a kultúráért felelős minisztertől. A véleményezési eljárást a díjszabásnak a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához történő benyújtásától számított hatvan napon belül kell lefolytatni. A 20-21. §-ban meghatározott díj vonatkozásában a fizetésre kötelezettek és azok érdekképviseleti szervezetei minősülnek felhasználónak, illetve felhasználói érdekképviseleti szervezeteknek.” 148. § (1) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 93. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Ha az igazságügyért felelős miniszter a közös jogkezelő szervezetek díjszabásaival kapcsolatos feladata körében az (1) bekezdésben meghatározott jogszabályok megsértését észleli, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál felügyeleti intézkedést kezdeményez.” (2) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 93. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki: „(5) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a (2) bekezdésben meghatározott dokumentumokat rendszeres időközönként, de legalább évente megküldi az igazságügyért felelős miniszternek a szellemi tulajdon védelmével összefüggő feladatai ellátásához szükséges tájékoztatás céljából, továbbá a kultúráért felelős miniszternek a kultúrával kapcsolatos feladatai ellátásához szükséges tájékoztatás céljából. (6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a közös jogkezelő szervezetekkel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben felmerült költségek fedezése érdekében a közös jogkezelő szervezetek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala javára évente felügyeleti díjat kötelesek fizetni. (7) A felügyeleti díj mértéke a közös jogkezelő szervezet által adott felhasználási engedélyek díjából és az általa érvényesített díjigényekből származó előző évi nettó bevétel 0,3%-a. A felügyeleti díjat a második naptári negyedév utolsó napjáig kell megfizetni. Új közös jogkezelő szervezet nyilvántartásba vétele esetén a nyilvántartásba vétel évében a felügyeleti díj mértéke a tárgyévre jóváhagyott díjszabás alapján vagy egyébként tervezett nettó bevétel 0,3%-a. Ebben ez esetben a felügyeleti díjat a tárgyévet követő második naptári negyedév utolsó napjáig kell megfizetni.” 149. § A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény a következő 109/A. §-sal egészül ki: „109/A. § E törvénynek a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVIII. törvénnyel megállapított 90. § (2) és (4) bekezdését, valamint 93. § (4)-(6) bekezdését a 2011. január 1-jét követően indult díjszabás-jóváhagyási eljárásokban kell alkalmazni.” 150. § A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 112. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke véleményének kikérésével - a szerzői és a szomszédos jogok közös kezelését végző szervezetekről vezetett nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat, valamint a közös jogkezelő szervezetek felügyeleti díjának kezelésére, nyilvántartására, felhasználására, megfizetése módjára, továbbá a díjmérték kiszámításának módjára és a megfizetés elmulasztásának jogkövetkezményeire vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.” 151. § (1) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 57/A. § (1), (3) és (5) bekezdésében, 57/B. § (1) bekezdés b) pontjában, 57/B. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében, 57/B. § (5) bekezdés b) pontjában, 57/D. § (1)-(5) bekezdésében, 101. § (1) bekezdésében, 105. § (2) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (2) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 57/A. § (2) bekezdésében, 57/C. § (1) bekezdésében, 94/B. § (2) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalnál” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál” szöveg lép. (3) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 57/A. § (5) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivataltól” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától” szöveg lép. (4) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 57/B. § (1) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalnak” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának” szöveg lép. (5) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 57/B. § (1) bekezdés d) pontjában a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (6) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 57/B. § (2) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (7) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 86. § (1) bekezdésében, 87. § (2) bekezdésében, 89/A. § (1) bekezdésében, 90. § (8) bekezdésében, 93. § (1) és (3) bekezdésében a „kultúráért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (8) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 89. § (3) bekezdésében a „kultúráért felelős miniszter” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (9) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 89/A. § (2) bekezdésében a „kultúráért felelős miniszter” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (10) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 89. § (4) bekezdésében, 90. § (10) bekezdésében az „a kultúráért” szövegrész helyébe az „az igazságügyért” szöveg lép. (11) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 90. § (1), (5) és (8) bekezdésében, valamint 93. § (2) bekezdésében a „kultúráért felelős miniszternek” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának” szöveg lép. (12) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 90. § (5) bekezdésében a „kultúráért felelős miniszter” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (13) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 90. § (9) bekezdésében az „A kultúráért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „Az igazságügyért felelős miniszter” szöveg, az „A miniszter” szövegrész helyébe az „Az igazságügyért felelős miniszter” szöveg lép. (14) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 90/A. § (1) bekezdésében az „A kultúráért” szövegrész helyébe az „Az igazságügyért” szöveg, az „a minisztert új eljárásra utasítja” szövegrész helyébe az „az igazságügyért felelős minisztert új eljárásra utasítja” szöveg lép. (15) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 100. § (5) bekezdésében a „kultúráért felelős miniszter irányítása alatt működő minisztérium” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (16) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 112. § (5) bekezdés a) pontjában a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (17) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 112. § (5) bekezdés b) pontjában a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. 152. § Hatályát veszti a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 105. § (2) bekezdésében a „, továbbá az informatikáért” szövegrész. 78. A védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó 1989. évi Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1999. évi LXXXIII. törvény módosítása 153. § A védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó 1989. évi Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1999. évi LXXXIII. törvény 4. § (3) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának” szöveg lép. 79. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása 154. § (1) Hatályát veszti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 42. § b) pontjában az „a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel és” szövegrész. (2) Hatályát veszti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 42. § d) pontjában az „a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel és” szövegrész. 80. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása 155. § (1) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 2. § (2) bekezdés e) és f) pontjában a „külgazdaságért” szövegrész helyébe a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szöveg lép. (2) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 2. § (2) bekezdés e), g) és h) pontjában az „az országos szintű fejlesztés, fejlesztési tervezés és programozás irányításáért” szövegrész helyébe az „a fejlesztéspolitikáért” szöveg lép. (3) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 80. § (2) bekezdésében az „az országos szintű fejlesztés, fejlesztési tervezés és programozás irányításáért” szövegrész helyébe az „a fejlesztéspolitikáért” szöveg lép. (4) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés y) pontjában az „energetikáért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe az „energiapolitikáért felelős miniszterrel” szöveg lép. 156. § Hatályát veszti a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 4. § (2) bekezdésében az „ágazati” szövegrész. 81. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosítása 157. § A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. § (3) bekezdés b) pontjában az „egészségügyi feladatok ellátásáért” szövegrész helyébe az „egészségügyért” szöveg, 59. § (3) bekezdés c) pontjában a „bányászatért” szövegrész helyébe a „bányászati ügyekért” szöveg lép. 82. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosítása 158. § A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 58. § (5) bekezdésében a „kulturális örökség védelméért” szövegrész helyébe a „kultúráért” szöveg, a „turisztikáért” szövegrész helyébe a „turizmusért” szöveg lép. 159. § (1) Hatályát veszti a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 58. § (2) bekezdésében a „területfejlesztésért és” szövegrész. (2) Hatályát veszti a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 58. § (4) bekezdésében a „területfejlesztésért és” szövegrész. 83. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása 160. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 13. § (1) bekezdésében az „állami vagyonért” szövegrész helyébe az „állami vagyon felügyeletéért” szöveg lép. 84. Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosítása 161. § (1) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 27. § (2) bekezdés d) pontjában az „a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe az „az e-közigazgatásért felelős miniszterrel, a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszterrel” szöveg lép. (2) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 27. § (4) bekezdésében az „a közigazgatási informatikáért felelős miniszter, hogy rendelettel” szövegrész helyébe az „az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben” szöveg lép. 85. A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény módosítása 162. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „11. § A mintát mintaoltalomban kell részesíteni, ha a minta a) kielégíti az 1-5. §-ban meghatározott követelményeket, b) nincs kizárva az oltalomból a 6-10. § alapján, és c) bejelentése megfelel az e törvényben megszabott feltételeknek.” 163. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 12. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A mintaoltalom megadása előtt a mintát csak a szerző, illetve jogutódja hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni.” 164. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „15. § A mintaoltalom - a bejelentés napjára visszaható hatállyal - akkor keletkezik, amikor a bejelentő a mintára mintaoltalmat kap.” 165. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A mintaoltalmi lajstromban feltüntetett jogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához intézett írásbeli nyilatkozattal a mintaoltalomról lemondhat.” 166. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 30. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe a következő mintaoltalmi ügyek tartoznak:) „g) a mintaoltalmak nyilvántartása,” 167. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 32/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „32/B. § (1) Mintaoltalmi ügyekben az ügyfél - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - nem jogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala pedig nem köteles az ügyféllel elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani. (2) Elektronikus úton is be lehet nyújtani a) a mintaoltalmi bejelentést, b) a megújítási kérelmet, c) a 34. § (2) bekezdés e)-g) pontjában meghatározott tényekben bekövetkezett változásoknak a mintaoltalmi lajstromban való feltüntetésére irányuló kérelmet, d) a lajstromkivonat igénylésére vonatkozó kérelmet, e) az iratbetekintésre vonatkozó kérelmet. (3) Ha az ügyfél a (2) bekezdés b)-e) pontja alapján elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül kezdeményezett eljárást, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elektronikus úton közli vele a kérelem kapcsán hozott döntéseket, illetve küldi meg neki a hiteles elektronikus lajstromkivonatot. (4) A (2) bekezdésben meghatározott beadványokat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával lehet elektronikus úton benyújtani. (5) Az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezéséről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - külön jogszabályban meghatározott módon - elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld az ügyfélnek. (6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek. (7) Elektronikus beküldés esetén a beadvány az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak az ügyfél részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti. (8) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (7) bekezdés szerinti értesítés visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala postai úton továbbítja számára az iratot. (9) A (2) bekezdésben meghatározott beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg. (10) Mintaoltalmi ügyekben tájékoztatás kérésének és teljesítésének rövid szöveges üzenet útján nincs helye.” 168. § (1) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 33. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Mintaoltalmi ügyekben eljárás folytatása iránti kérelem előterjesztésének nincs helye.” (2) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A szabadalmi törvény nyilvánosságra vonatkozó szabályainak alkalmazásában a szabadalmi bejelentés közzétételén a mintaoltalom megadását kell érteni. Mintaoltalmi ügyekben a szabadalmi bejelentések minősített adatként való kezelésére vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók.” 169. § (1) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény VI. Fejezete címének helyébe a következő cím lép: „MINTAOLTALMI LAJSTROM, HATÓSÁGI TÁJÉKOZTATÁS” (2) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 34. §-át megelőző alcíme és 34. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezés lép: „Mintaoltalmi lajstrom 34. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a mintaoltalom megadását követően a minták oltalmáról lajstromot vezet, amelybe be kell jegyezni a mintaoltalmi jogokkal kapcsolatos tényeket és körülményeket. (2) A mintaoltalmi lajstromban fel kell tüntetni különösen a) a mintaoltalom lajstromszámát, b) az ügyszámot, c) a minta ábrázolását, a bejelentő változtató nyilatkozatával [48. § (2) bek.] együtt, d) a minta szerinti termék megnevezését, e) a mintaoltalom jogosultjának nevét (elnevezését) és lakcímét (székhelyét), f) a képviselő nevét és székhelyét, g) a szerző nevét és lakcímét, h) a bejelentés napját, i) az elsőbbséget, j) a mintaoltalom megadásáról szóló határozat keltét, k) a mintaoltalom megújítását, illetve megosztását, l) a mintaoltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, valamint a mintaoltalom változtatással való fenntartását, illetve korlátozását, m) a hasznosítási engedélyeket. (3) A mintaoltalmi lajstrom a bejegyzett jogok és tények fennállását hitelesen tanúsítja. Az ellenkező bizonyításáig a mintaoltalmi lajstromba bejegyzett jogokról és tényekről vélelmezni kell, hogy azok fennállnak. A mintaoltalmi lajstromban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki vitatja a helyességüket vagy a valósággal való egyezőségüket. (4) Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben a mintaoltalommal kapcsolatos bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a mintaoltalmi lajstromba bejegyezték. (5) A mintaoltalmi lajstromot bárki megtekintheti, ahhoz a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a honlapján elektronikus hozzáférést biztosít. A mintaoltalmi lajstromban foglalt adatokról díj ellenében bárki hitelesített kivonatot kérhet. (6) A mintaoltalmi lajstromba való bejegyzésre a szabadalmi törvénynek a szabadalmi lajstromba való bejegyzésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.” 170. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 35. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában a mintaoltalmi bejelentésekkel, valamint a minták oltalmával kapcsolatban különösen a következő adatokat és tényeket kell közölni:) „d) a mintaoltalom megadásának meghirdetésekor a lajstromszámot, a mintaoltalom jogosultjának nevét (elnevezését), lakcímét (székhelyét), a képviselő nevét és székhelyét, az ügyszámot, a bejelentés napját, a mintaoltalom elsőbbségének napját, a minta szerinti termék megnevezését és a terméknek az ipari minták nemzetközi osztályozásának (a továbbiakban: nemzetközi osztályozás) létesítésére vonatkozó Locarnói Megállapodásban meghatározott nemzetközi osztályjelzetét, a minta ábrázolását, a szerző nevét és lakcímét, valamint a mintaoltalmat megadó határozat keltét;” 171. § (1) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 47. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az alaki vizsgálat során a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja a bejelentést abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a 36. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott alaki követelményeket.” (2) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a minta a) kielégíti-e az 1-5. §-ban meghatározott követelményeket, és a 6-8. § alapján nincs-e kizárva az oltalomból, és b) bejelentése megfelel-e az e törvényben megszabott feltételeknek.” (3) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 47. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Ha a bejelentő a felhívásra nem válaszol, illetve a bejelentést nem osztja meg, azt úgy kell tekinteni, hogy a bejelentést visszavonta.” 172. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 48. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A bejelentő - az (1) bekezdésben megszabott keretek között - a mintaoltalom megadása kérdésében hozott döntés meghozatalának napjáig módosíthatja a bejelentést.” 173. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Aki több mintára igényelt oltalmat egy bejelentésben, a mintaoltalmat megadó határozat meghozataláig megoszthatja bejelentését, a bejelentési nap és - ha van ilyen - a korábbi elsőbbség megtartásával.” 174. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentés tárgyára mintaoltalmat ad, ha a minta és a mintaoltalmi bejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek [47. § (1a) és (2) bek.]. A mintaoltalom megadásának napja az oltalom megadásáról szóló határozat keltezésének napja.” 175. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A nemleges megállapításra irányuló kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, mint ahány jogosultja van a mintaoltalomnak. A kérelemhez mellékelni kell a hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék, valamint a megjelölt mintaoltalom mintájának ábrázolását. A hasznosított vagy hasznosítani kívánt terméket a megjelölt mintaoltalom mintájának a mintaoltalmi lajstromban szereplő ábrázolásával megegyező egy vagy több nézetben kell bemutatni.” 176. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 60/K. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elvégzi a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentés érdemi vizsgálatát. Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a minta kielégíti-e az 1-5. §-ban meghatározott követelményeket, és a 6-8. § alapján nincs-e kizárva az oltalomból. (4) Ha a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentés - részben vagy egészben - nem felel meg a (3) bekezdés alapján vizsgált követelményeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala erről a Megállapodásban meghatározott időponttól számított hat hónapon belül a Nemzetközi Irodát értesíti.” 177. § (1) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 17. § (4) bekezdésében, 30. §-át megelőző alcímében, 30. § (1) és (2) bekezdésében, 31. §-ában, 32. §-át megelőző alcímében, 32. § (2) bekezdésében, 32/A. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 32/B. § (1) bekezdésében, 33. § (1) bekezdésében, 34. § (1) bekezdésében, 35. §-ában, 36/A. § (1)-(5) bekezdésében, 40. § (1) bekezdés c) pontjában, 40. § (5) bekezdésében, 41. § (1) bekezdésében, 44. § (1) bekezdésében, 47. § (1) bekezdésében, 49. § (3) bekezdésében, 50. § (2) és (3) bekezdésében, 51/A. § (1) bekezdésében, 52. § (3) bekezdésében, 53. § (1) és (2) bekezdésében, 55. § (3) bekezdésében, 56. § (1)-(3) bekezdésében, 57/A. §-ában, 58. § (4), (6) és (8) bekezdésében, 58/A. § (5) bekezdésében, 58/A. § (6) bekezdés c) pontjában, 60. § (1) bekezdésében, 60/D. §-ában, 60/J. §-át megelőző alcímében, 60/J. § (1) bekezdésében, 60/K. § (6) bekezdésében, 61. § (4) bekezdés a) pontjában, 61. § (5) bekezdésében, 61. § (8)-(10) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (2) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény MÁSODIK RÉSZ címében a „MAGYAR SZABADALMI HIVATAL” szövegrész helyébe a „SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALÁNAK” szöveg lép. (3) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 32/A. § (2) bekezdésében, 61. § (1) és (3) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalnak” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának” szöveg lép. (4) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 32/B. § (1) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatallal” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával” szöveg lép. (5) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 33. § (1) bekezdésében az „a (2) és a (3) bekezdésben” szövegrész helyébe az „az (1a)-(3) bekezdésben” szöveg lép. (6) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 36. § (1) bekezdésében, 37. § (1) bekezdésében, 57. § (3) bekezdésében, 60/J. § (2) bekezdésében, 60/K. § (1) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalhoz” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához” szöveg lép. (7) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 36. § (5) bekezdésében a „közzétételig” szövegrész helyébe a „mintaoltalom megadásáig” szöveg lép. (8) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 47. §-át megelőző alcímében az „Érdemi” szövegrész helyébe az „Alaki és érdemi” szöveg lép. (9) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 47. § (3) bekezdésében az „a (2) bekezdés alapján” szövegrész helyébe az „az (la) vagy a (2) bekezdés alapján” szöveg lép. (10) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 51. § (1) bekezdésében és 65. § (8) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivataltól” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától” szöveg lép. (11) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 58. § (1) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (12) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 60/B. § (1) bekezdésében és 61. § (9) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalnál” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál” szöveg lép. (13) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 60/B. § (2) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (14) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 60/K. § (7) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (15) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 60/K. § (8) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (16) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 60/K. § (9) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (17) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény IX. Fejezete címében a „MAGYAR SZABADALMI HIVATAL” szövegrész helyébe a „SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALA” szöveg lép. (18) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 61. § (1) bekezdés e) pontjában a „végzését” szövegrész helyébe a „döntését” szöveg lép. (19) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 61. § (2) bekezdésében a „végzés” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg lép. (20) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 62. §-ában a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (21) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 68. §-ában a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. 178. § (1) Hatályát veszti a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 19. § (1) bekezdésében a „végleges” szövegrész, 23. § (3) bekezdésében az „a bejelentő és” szövegrész, 26. §-át megelőző alcímében és 26. §-ában a „végleges” szövegrész, 29. §-ában a „végleges” szövegrész, 33. § (2) bekezdés c) pontjában az „és az eljárás folytatása iránti” szövegrész, 44. § (3) bekezdésében a „térítés ellenében” szövegrész, 47. § (1) bekezdésében az „érdemi” szövegrész, 60/K. § (8) és (9) bekezdésében az „(50. §)” szövegrész, 61. § (7) bekezdés nyitó szövegrészében és a 61. § (7) bekezdés b) pontjában az „az eljárás folytatása iránti kérelmet vagy” szövegrész. (2) Hatályát veszti a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 25. §-át megelőző alcíme és 25. §-a, 32. § (3) bekezdése, 35. § a)-c) pontja, 42. §-át megelőző alcíme és 42. §-a, 43. §-át megelőző alcíme és 43. §-a, 45. §-át megelőző alcíme és 45. §-a, 46. §-át megelőző alcíme és 46. §-a, 60/K. § (2) bekezdése. 179. § Hatályát veszti a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 36/A. §-át megelőző alcíme és 36/A. §-a, valamint 51/A. §-a. 86. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása 180. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 17. § (2) bekezdésében az „az érintett miniszterekkel egyetértésben - a kormányzati informatika vonatkozásában a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel együttesen -” szövegrész helyébe az „az e-közigazgatásért felelős miniszter és a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter egyetértésével kiadott” szöveg lép. 87. Az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény Genfben, 1991. március 19-én felülvizsgált szövegének kihirdetéséről szóló 2002. évi LI. törvény módosítása 181. § Az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény Genfben, 1991. március 19-én felülvizsgált szövegének kihirdetéséről szóló 2002. évi LI. törvény 4. §-ában a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának” szöveg lép. 88. Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosítása 182. § (1) Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 7. § (1) bekezdésében a „polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter” szövegrész helyébe a „polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter” szöveg lép. (2) Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 12. § (1) bekezdésében a „szolgálatokat irányító miniszterrel” szövegrész helyébe a „szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel” szöveg lép. 89. A plasztikus robbanóanyagok megjelöléséről, azok felderítése céljából Montreálban, 1991. március 1. napján létrehozott Egyezmény kihirdetéséről szóló 2003. évi LXVI. törvény módosítása 183. § A plasztikus robbanóanyagok megjelöléséről, azok felderítése céljából Montreálban, 1991. március 1. napján létrehozott Egyezmény kihirdetéséről szóló 2003. évi LXVI. törvény 4. § (2) bekezdésében az „és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter” szövegrész helyébe az „, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter” szöveg lép. 90. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása 184. § (1) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. § (2) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (Az Alap pénzeszközei felhasználhatók továbbá külön jogszabályban, nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint különösen:) „b) a tudás- és technológia-intenzív kis- és középvállalkozásokba befektető magvető-, valamint kockázati tőkealapokban történő részvétel révén; c) a nemzetközi - ideértve az Európai Unió keretében megvalósuló - tudományos és technológiai együttműködésből adódó feladatokra;” (2) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A pályázaton kívüli támogatások (3) bekezdésben meghatározott mértékén felül a) a tudomány-, a kutatás-fejlesztési és az innováció-politika megalapozását szolgáló elemző tudás- és adatbázisok létrehozásához és kezeléséhez, b) az országos kutatás-fejlesztési és innovációs támogatási programok - ideértve az Alap - programstratégiájának és tervezésének megalapozását szolgáló elemzések, tanulmányok, módszertanok, értékelések, koncepciók és stratégiák elkészítéséhez, valamint a támogatási programok stratégiai monitoringjához és értékeléséhez és c) innovációs szolgáltatás közvetlen biztosításához források biztosíthatók.” (3) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A Kormány az Alap programstratégiáját a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter, az Alap éves felhasználási tervét pedig a miniszter előterjesztésére nyilvános határozatban hagyja jóvá.” 185. § (1) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. § (4) bekezdésében a „feladataik” szövegrész helyébe a „feladatai” szöveg lép. (2) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. § (10) bekezdésében az „az alap felett rendelkező miniszter” szövegrész helyébe az „a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szöveg lép. (3) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 10. § (1) bekezdésében a „kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg lép. 186. § (1) Hatályát veszti a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 6. §-ában és 8. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „külön” szövegrész. (2) Hatályát veszti a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. § (3) bekezdésében az „, a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács jóváhagyásával,” szövegrész. (3) Hatályát veszti a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. § (4) bekezdésében az „, a Tudomány-, Technológiapolitikai és Versenyképességi Tanácsadó Testület, a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium, valamint a Tudomány és Technológiapolitikai Titkárság” szövegrész. (4) Hatályát veszti a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. § (7) bekezdésében a „, továbbá a kutatásfejlesztésért és technológiai innovációért felelős szervnél működtetésével” szövegrész. (5) Hatályát veszti a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. § (8) bekezdése, 10. § (3) bekezdése, 11. §-a, 16. §-a és 17. § b) pontja. 91. Az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló 2003. évi CII. törvény módosítása 187. § Az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló 2003. évi CII. törvény 107. § (5) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalnál” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál” szöveg lép. 92. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása 188. § A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 20. § (1) bekezdésében a „közlekedéspolitikáért, valamint az adópolitikáért felelős miniszter, hogy együttes rendeletben állapítsák” szövegrész helyébe a „közlekedésért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa” szöveg lép. 93. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása 189. § Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63/A. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(16) Felhatalmazást kap az egyenlő bánásmód biztosításáért és társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, hogy - a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott - rendeletben állapítsa meg az esélyegyenlőségi szakértői névjegyzékkel összefüggő eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének részletes szabályait.” 190. § Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 17/C. § (1) bekezdésében az „igazságügyért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „egyenlő bánásmód biztosításáért és társadalmi felzárkózásért felelős miniszter” szöveg lép. 94. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosítása 191. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 19. §-ában az „igazságügyért” szövegrész helyébe az „állami vagyon felügyeletéért” szöveg lép. (2) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 333. § (1) bekezdésében az „igazságügyért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „igazságügyért felelős miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter” szöveg lép. (3) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 375. § (2) bekezdésében az „a közbeszerzésekért” szövegrész helyébe az „az állami vagyon felügyeletéért” szöveg lép. (4) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 379. § (2) bekezdés k) pontjában az „a közbeszerzésekért felelős minisztériummal” szövegrész helyébe az „az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel” szöveg lép. (5) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 379. § (2) bekezdés n) pontjában az „a közbeszerzésekért” szövegrész helyébe az „az állami vagyon felügyeletéért” szöveg lép. (6) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 404. § (1) bekezdés k) pontjában a „2011-es magyar EU-elnökség előkészítésével és lebonyolításával összefüggő, a közösségi értékhatárt el nem érő értékű” szövegrész helyébe a „243. § h) pontjában meghatározott” szöveg lép. (7) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 404. § (2) bekezdésében az „a nemzeti fejlesztésért” szövegrész helyébe az „az állami vagyon felügyeletéért” szöveg lép. (8) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 404. § (2) bekezdés d) pontjában a „miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével” szöveg lép. 95. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása 192. § A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 66. §-ában a „miniszter” szövegrész helyébe a „lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter” szöveg lép. 96. Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény módosítása 193. § Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 3/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az 1370/2007/EK rendelet 8. cikk (2) bekezdésében előírt jelentéstételi kötelezettséget a miniszter teljesíti.” 194. § (1) Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 2. § g) pontjában a „miniszter” szövegrész helyébe a „közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szöveg lép. (2) Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 3. § (3) bekezdésében a „közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg lép. 97. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosítása 195. § A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A célelőirányzat központi költségvetésből biztosított forrásának összegét évente a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezete tartalmazza.” 196. § A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 7. § (2) bekezdésében az „amelyek célja” szövegrész helyébe az „amelyek célja többek között” szöveg lép. 98. A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény módosítása 197. § A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény 24. § (3) bekezdésében az „a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter és az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy együttes” szövegrész helyébe az „az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter egyetértésével kiadott” szöveg lép. 99. Az ipari minták nemzetközi letétbe helyezéséről szóló 1925. évi Hágai Megállapodás 1999. július 2-án, Genfben felülvizsgált szövegének kihirdetéséről szóló 2004. évi XC. törvény módosítása 198. § Az ipari minták nemzetközi letétbe helyezéséről szóló 1925. évi Hágai Megállapodás 1999. július 2-án, Genfben felülvizsgált szövegének kihirdetéséről szóló 2004. évi XC. törvény 3. § (3) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke” szöveg lép. 100. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény módosítása 199. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 207. § (4) bekezdésében a „szolgálatokat irányító miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel együttes rendeletben” szövegrész helyébe a „szolgálatok irányításáért felelős miniszter, hogy a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter és a honvédelemért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben” szöveg lép. 101. A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítása 200. § A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 17. § (4) bekezdésében a „nyugdíjbiztosítási járulékfizetés” szövegrész helyébe a „nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulékfizetés” szöveg lép. 102. A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény módosítása 201. § A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 15. § (2) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. 103. Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény módosítása 202. § (1) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény 5/A. § (10) bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szöveg lép. (2) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény 9. § (3) bekezdésében a „környezetvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg lép. 104. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása 203. § Hatályát veszti a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (2) bekezdés c) pontjában az „és a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel” szövegrész. 105. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosítása 204. § (1) A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 11. § (1) bekezédésében a „társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért” szövegrész helyébe a „társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért” szöveg lép. (2) A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 12. § (3) bekezdésében az „az internetes honlapján” szövegrész helyébe az „a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter által működtetett honlapon” szöveg lép. 106. Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosítása 205. § (1) Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 6. § (4) bekezdésében a „szolgálatokat irányító miniszter” szövegrész helyébe a „szolgálatok irányításáért felelős miniszter és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter” szöveg lép. (2) Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 7. § (1) bekezdésében az „az informatikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter” szöveg lép. (3) Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 7. § (2) bekezdésében az „az informatikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter” szöveg lép. (4) Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 12/A. § (4) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. (5) Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 14. § (1) bekezdésében a „Miniszterelnöki Hivatalt vezető” szövegrész helyébe a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős” szöveg lép. (6) Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 15. § (1) és (2) bekezdésében a „helyi önkormányzatokért” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért” szöveg lép. (7) Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 22. § (2) bekezdés b) pontjában az „az informatikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter” szöveg lép. (8) Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 22. § (2) bekezdés c) pontjában a „szolgálatokat irányító miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a polgári” szövegrész helyébe a „szolgálatok irányításáért felelős miniszter, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az irányítása alá tartozó polgári” szöveg lép. (9) Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 22. § (2) bekezdés e) és f) pontjában a „Miniszterelnöki Hivatalt vezető” szövegrész helyébe a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős” szöveg lép. 107. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása 206. § (1) Hatályát veszti a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (2) bekezdés f) pontjában az „és a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel” szövegrész. (2) Hatályát veszti a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (7) bekezdésében az „és a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel” szövegrész. 108. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása 207. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 27/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az 1370/2007/EK rendelet 8. cikk (2) bekezdésében előírt jelentéstételi kötelezettséget a miniszter teljesíti.” 208. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 2. § (5) bekezdés 17. pontjában a „miniszter” szövegrész helyébe a „közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szöveg lép. (2) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 3. § (2) bekezdésében a „közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg lép. (3) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 27/F. § (1) bekezdésében a „miniszter a minisztérium” szövegrész helyébe a „miniszter az általa vezetett minisztérium” szöveg lép. (4) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 28. pontjában az „energetikáért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe az „energiapolitikáért felelős miniszterrel” szöveg lép. 109. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása 209. § (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 128. § e) pontjában az „a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe az „az e-közigazgatásért felelős miniszterrel és a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszterrel” szöveg lép. (2) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 128. § f) pontjában az „a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel és” szövegrész helyébe az „az e-közigazgatásért felelős miniszterrel, a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszterrel és” szöveg lép. (3) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 128. § g) pontjában az „a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe az „az e-közigazgatásért felelős miniszterrel” szöveg lép. (4) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 128. § h) pontjában az „a közigazgatási informatikáért” szövegrész helyébe az „az e-közigazgatásért felelős miniszterrel és a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért” szöveg lép. (5) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 128. § i) pontjában az „a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe az „az e-közigazgatásért felelős miniszterrel” szöveg lép. (6) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 128. § k) pontjában az „a költségvetésért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe az „az államháztartásért felelős miniszterrel” szöveg lép. 110. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosítása 210. § Hatályát veszti az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 17. §-a. 111. Az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján létrehozott, a vámigazgatási szervek közötti kölcsönös segítségnyújtásról és együttműködésről szóló, Brüsszelben, 1997. december 18-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 2006. évi LXXXIX. törvény módosítása 211. § Az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján létrehozott, a vámigazgatási szervek közötti kölcsönös segítségnyújtásról és együttműködésről szóló, Brüsszelben, 1997. december 18-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 2006. évi LXXXIX. törvény 4. § (3) bekezdésében az „a pénzügyminiszter” szövegrész helyébe az „az adópolitikáért felelős miniszter” szöveg lép. 112. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosításáról szóló 2006. évi CIV. törvény módosítása 212. § Hatályát veszti az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosításáról szóló 2006. évi CIV. törvény 13. § (7) bekezdése. 113. A kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény módosítása 213. § Hatályát veszti a kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény 174. § (6) bekezdése. 114. A Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításáról szóló 2006. évi CXXXIV. törvény módosítása 214. § (1) Hatályát veszti a Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításáról szóló 2006. évi CXXXIV. törvény 7. § (1) bekezdésében a „Miniszterelnöki Hivatal többségi tulajdonosi részesedésével működő” szövegrész. (2) Hatályát veszti a Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításáról szóló 2006. évi CXXXIV. törvény 7. § (2) bekezdése. 115. Az egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló 2007. évi XXIV. törvény módosítása 215. § Hatályát veszti az egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló 2007. évi XXIV. törvény 30. § (7) bekezdése. 116. A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény módosítása 216. § A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény 27. § (3) bekezdésében, 35. § (1) bekezdésében, valamint 40. § (1) és (2) bekezdésében a „szabálysértés szabályozásáért” szövegrész helyébe a „szabálysértési szabályozásért” szöveg lép. 117. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosítása 217. § Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 4. § (1) bekezdésében az „A környezetvédelemért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „Az energiapolitikáért felelős miniszter” szöveg lép. 118. A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosítása 218. § (1) A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 53. § (3) bekezdésében az „arra, hogy az elektronikus hírközlési politikáért felelős miniszterrel együttesen kiadott rendelettel” szövegrész helyébe az „, hogy az elektronikus hírközlésért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben” szöveg lép. (2) A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 53. § (4) bekezdésében az „arra, hogy az elektronikus hírközlési politikáért, az államháztartásért és a szociális és munkaügyi politikáért felelős miniszterrel együttesen rendeletben” szövegrész helyébe a „,hogy az elektronikus hírközlésért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter és a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben” szöveg lép. (3) A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 53. § (5) bekezdésében az „elektronikus hírközlési politikáért felelős miniszter arra, hogy rendelettel” szövegrész helyébe az „elektronikus hírközlésért felelős miniszter, hogy rendeletben” szöveg lép. 119. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXIX. törvény deregulációja 219. § Hatályát veszti a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXIX. törvény. 120. Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény módosítása 220. § Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (3) bekezdésében a „Miniszterelnöki Hivatalt vezető” szövegrész helyébe a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős” szöveg lép. 121. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXXIII. törvény módosítása 221. § (1) Hatályát veszti a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXXIII. törvény 40. § (1) bekezdése. (2) Hatályát veszti a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXXIII. törvény 47. §-a. 122. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása 222. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 118. §-ában a „valamint a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe az „a területfejlesztésért felelős miniszter és a területrendezésért felelős miniszter egyetértésével kiadott” szöveg lép. (2) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (2) bekezdés 19. pont c) alpontjában a „valamint a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe az „a területfejlesztésért felelős miniszterrel és a területrendezésért felelős miniszterrel” szöveg lép. (3) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (4) bekezdésében a „számvitelért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe a „számviteli szabályozásért felelős miniszterrel” szöveg lép. 223. § (1) Hatályát veszti a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 161. § (5) bekezdésében az „és a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel” szövegrész. (2) Hatályát veszti a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (2) bekezdés 19. pont b) alpontjában az „és a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel” szövegrész. (3) Hatályát veszti a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (3) bekezdés 4. pontjában az „és a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel” szövegrész. 123. Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény módosítása 224. § Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 12. § (2) bekezdés a) pontjában a „szolgálatokat irányító” szövegrész helyébe a „szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős” szöveg lép. 124. A Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény módosítása 225. § A Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény 45. § (2) bekezdésében a „rendészetért és határrendészetért felelős miniszter, hogy” szövegrész helyébe a „rendészetért felelős miniszter, hogy a határrendészetért felelős miniszter egyetértésével kiadott” szöveg lép. 125. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása 226. § Hatályát veszti az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 59. § (10) bekezdése. 126. A Firenzében, 2000. október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvény módosítása 227. § A Firenzében, 2000. október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvény 4. § (4) bekezdésében az „és a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe az „, a területfejlesztésért felelős miniszterrel és a területrendezésért felelős miniszterrel” szöveg lép. 127. Az Európai Szabadalmi Egyezmény 2000-ben felülvizsgált szövegének kihirdetéséről szóló 2007. évi CXXX. törvény módosítása 228. § Az Európai Szabadalmi Egyezmény 2000-ben felülvizsgált szövegének kihirdetéséről szóló 2007. évi CXXX. törvény 3. § (4) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke” szöveg lép. 128. A Genfben, 2000. június 1-jén elfogadott Szabadalmi Jogi Szerződés kihirdetéséről szóló 2007. évi CXXXI. törvény módosítása 229. § A Genfben, 2000. június 1-jén elfogadott Szabadalmi Jogi Szerződés kihirdetéséről szóló 2007. évi CXXXI. törvény 4. § (5) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke” szöveg lép. 129. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény módosítása 230. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 12. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A szolgáltató a 6. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott esetben kizárólag a 10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles elvégezni, ha az ügyfele] „d) helyi önkormányzat vagy a c) pontba nem tartozó központi államigazgatási szerv;” 231. § Hatályát veszti a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 4. § (2) bekezdés a) pontjában az „a miniszterhelyettes,” szövegrész. 130. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény módosítása 232. § A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 2. § (1) bekezdés d) pontjában a „kormánybiztos” szövegrész helyébe a „kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos, a miniszteri biztos” szöveg lép. 131. Az állami vezetők javadalmazásának átláthatóságához szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2008. évi X. törvény deregulációja 233. § Hatályát veszti az állami vezetők javadalmazásának átláthatóságához szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2008. évi X. törvény. 132. Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosításáról szóló 2008. évi XXV. törvény módosítása 234. § Hatályát veszti az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosításáról szóló 2008. évi XXV. törvény 7. § (6) bekezdése. 133. A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között az ismert vagy feltételezett terroristák kiszűrésére szolgáló információk cseréjéről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2008. évi XXXV. törvény módosítása 235. § A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között az ismert vagy feltételezett terroristák kiszűrésére szolgáló információk cseréjéről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2008. évi XXXV. törvény 4. § (4) bekezdésében a „szolgálatok irányításáért felelős tárca nélküli miniszter” szövegrész helyébe a „szolgálatok irányításáért felelős miniszter és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter” szöveg lép. 134. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása 236. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 127. § w) pontjában az „az energiapolitikáért felelős miniszternél” szövegrész helyébe az „a miniszternél” szöveg lép. (2) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (3) bekezdésében az „az energiapolitikáért felelős miniszter, hogy - a számvitelért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe az „a miniszter, hogy - a számviteli szabályozásért felelős miniszterrel” szöveg lép. 237. § (1) Hatályát veszti a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (1) bekezdés 10. pontjában az „, és a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel” szövegrész. (2) Hatályát veszti a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (2) bekezdés 6. pontjában az „és a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel” szövegrész. 135. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása 238. § (1) Hatályát veszti az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 36/E. § (5) bekezdése. (2) Hatályát veszti az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 36/E. § (6) bekezdésében az „és az (5) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot” szövegrész. (3) Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 36/G. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A közjegyző kérelemre tanúsítványt állít ki az élettársi nyilvántartásban szereplő személy számára az élettársi nyilvántartásban szereplő adatainak igazolása céljából, illetve az élettársi nyilvántartásban nem szereplő személy számára annak igazolására, hogy az élettársi nyilvántartásban nem szerepel.” 136. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény módosítása 239. § Hatályát veszti a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 13. § (3) bekezdése. 137. Az olimpiai jelkép oltalmáról szóló, Nairobiban, 1981. szeptember 26-án elfogadott szerződés kihirdetéséről szóló 2008. évi LX. törvény módosítása 240. § Az olimpiai jelkép oltalmáról szóló, Nairobiban, 1981. szeptember 26-án elfogadott szerződés kihirdetéséről szóló 2008. évi LX. törvény 4. § (4) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke” szöveg lép. 138. A villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről szóló 2008. évi LXX. törvény módosítása 241. § A villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről szóló 2008. évi LXX. törvény 12. § (3) bekezdésében az „a pénzügyminiszter” szövegrész helyébe az „az államháztartásért felelős miniszter” szöveg lép. 139. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása 242. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 15. § (1) bekezdésében az „az Oktatási és Kulturális Minisztérium” szövegrész helyébe az „a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetének” szöveg lép. 140. Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről Elefántcsontpart közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás kihirdetéséről szóló 2009. évi XVI. törvény módosítása 243. § Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről Elefántcsontpart közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás kihirdetéséről szóló 2009. évi XVI. törvény 5. § (4) bekezdésében a „külgazdaságért” szövegrész helyébe a „külgazdaságért és a Kárpátmedencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szöveg lép. 141. A Londonban, 2000. október 17-én kelt, az európai szabadalmak megadásáról szóló Egyezmény 65. cikkének alkalmazásáról szóló Megállapodáshoz való csatlakozásról szóló 2009. évi XXIII. törvény módosítása 244. § A Londonban, 2000. október 17-én kelt, az európai szabadalmak megadásáról szóló Egyezmény 65. cikkének alkalmazásáról szóló Megállapodáshoz való csatlakozásról szóló 2009. évi XXIII. törvény 7. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „Az Szt. 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A nemleges megállapításra (37. §) irányuló kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, mint ahány szabadalmas van. A kérelemhez mellékelni kell a hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás, valamint a megjelölt szabadalom leírását és rajzát. Ha az európai szabadalom hatályossá válásához nem nyújtották be az európai szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítását, vagy azt a szabadalmas nem bocsátotta a kérelmező rendelkezésére, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kérelmező ilyen irányú kérelmére felhívja a szabadalmast e fordítás benyújtására.”” 245. § Nem lép hatályba a Londonban, 2000. október 17-én kelt, az európai szabadalmak megadásáról szóló Egyezmény 65. cikkének alkalmazásáról szóló Megállapodáshoz való csatlakozásról szóló 2009. évi XXIII. törvény 9. §-a és 10. §-a. 246. § A Londonban, 2000. október 17-én kelt, az európai szabadalmak megadásáról szóló Egyezmény 65. cikkének alkalmazásáról szóló Megállapodáshoz való csatlakozásról szóló 2009. évi XXIII. törvény 12. § (3) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke” szöveg lép. 142. A védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó 1989. évi Jegyzőkönyv módosításának kihirdetéséről szóló 2009. évi XXVI. törvény módosítása 247. § A védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó 1989. évi Jegyzőkönyv módosításának kihirdetéséről szóló 2009. évi XXVI. törvény 3. § (2) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke” szöveg lép. 143. Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete Alkotmányának kihirdetéséről szóló 2009. évi XXXII. törvény módosítása 248. § Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete Alkotmányának kihirdetéséről szóló 2009. évi XXXII. törvény 3. § (2) bekezdésében az „oktatásért és kultúráért” szövegrész helyébe az „oktatásért felelős miniszter és a kultúráért” szöveg lép. 144. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása 249. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 60. § h) pontjában az „a közigazgatási informatikáért felelő miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe az „az e-közigazgatásért felelős miniszter és a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter egyetértésével” szöveg lép. 145. Az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény módosítása 250. § (1) Az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény 8. § (3) bekezdésében a „közigazgatási informatikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter” szöveg lép. (2) Az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény 19. § (6) bekezdésében a „közigazgatási informatikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter” szöveg lép. (3) Az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény 31. § (4) bekezdésében az „a közigazgatási informatikáért felelős miniszter, hogy - az adópolitikáért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe az „a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter, hogy - az adópolitikáért felelős miniszterrel és az e-közigazgatásért felelős miniszterrel” szöveg lép. 146. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása 251. § (1) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 39. § (2) bekezdésében az „és a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe az „felelős miniszterrel, az e-közigazgatásért felelős miniszterrel és a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszterrel” szöveg lép. (2) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 39. § (3) bekezdésében az „- a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel egyetértésben -” szövegrész helyébe az „- az e-közigazgatásért felelős miniszter és a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter egyetértésével kiadott -” szöveg lép. 147. A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény módosítása 252. § (1) A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 31. § (7) bekezdésében a „társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy rendeletben” szövegrész helyébe a „társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy az egyenlő bánásmód biztosításáért és társadalmi felzárkózásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben” szöveg lép. (2) A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 31. § (8) bekezdésében a „társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben” szövegrész helyébe a „társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy az egyenlő bánásmód biztosításáért és társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, valamint az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben” szöveg lép. 148. A Magyar Köztársaság Kormánya és az Olasz Köztársaság Kormánya között a kötelező kőolaj- és kőolajtermék-készletek tárolása terén való együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2009. évi CXXXII. törvény módosítása 253. § A Magyar Köztársaság Kormánya és az Olasz Köztársaság Kormánya között a kötelező kőolaj- és kőolajtermék-készletek tárolása terén való együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2009. évi CXXXII. törvény 4. § (4) bekezdésében az „energiaügyekért” szövegrész helyébe az „energiapolitikáért” szöveg lép. 149. A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény módosítása 254. § (1) A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény 4. § (3) bekezdésében a „Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium” szövegrész helyébe a „vízgazdálkodásért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szöveg lép. (2) A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény 40. § (2) bekezdésében a „mezőgazdasági vízgazdálkodásért” szövegrész helyébe a „vízgazdálkodásért” szöveg lép. 150. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása 255. § (1) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Gazdálkodó szervezet a) a „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű adat felhasználásával járó, és b) a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti, a minősített adatot, illetőleg az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzési eljáráson csak akkor vehet részt, ha az iparbiztonsági ellenőrzését végrehajtották és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet a megfelelő szintű telephely biztonsági tanúsítványt részére kiállította. Az iparbiztonsági ellenőrzés végrehajtását a minősített adatot kezelő szerv vagy a gazdálkodó szervezet a Nemzeti Biztonsági Felügyeletnél kezdeményezi.” (2) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 20. § (2) bekezdése a következő s) és t) pontokkal egészül ki: (A Nemzeti Biztonsági Felügyelet) „s) végzi az elektronikus adatkezelő rendszerek vagy azok elemeinek elektromágneses kompromittáló kisugárzásának méréseit és ezek alapján meghatározza azok zónabesorolását, t) végzi a helyiségek elektromágneses kompromittáló kisugárzásának védelmével összefüggő méréseket, ezek alapján meghatározza azok zónabesorolását.” (3) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 20. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet eljárásáért, ha azt a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben megállapítja, igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.” (4) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény VII. Fejezete a következő 37/A. §-sal egészül ki: „37/A. § Felhatalmazást kap a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a Nemzeti Biztonsági Felügyelet azon eljárásait, amelyekért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, az igazgatási szolgáltatási díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével, felhasználásával kapcsolatos szabályokat.” (5) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény a következő 40/A. §-sal egészül ki: „40/A. § Ez a törvény az EUROPOL-információk titoktartási szabályzatának elfogadásáról szóló 2009. november 30-i 2009/968/IB tanácsi határozat 10. cikk (4) bekezdésének a végrehajtáshoz szükséges rendelkezéseket állapít meg.” (6) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 2. számú melléklet 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „6. Az EUROPOL által alkalmazott minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű megfelelője: a) „TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET” - „Szigorúan titkos!”; b) „SECRET UE/EU SECRET” - „Titkos!”; c) „CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL” - „Bizalmas!”; d) „RESTREINT UE/EU RESTRICTED” - „Korlátozott terjesztésű!”.” 256. § (1) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 4. § (1) bekezdés m) pontjában a „kormánybiztos” szövegrész helyébe a „kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos” szöveg lép. (2) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 4. § (3) bekezdésében az „a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter” szövegrész helyébe az „a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter” szöveg lép. (3) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 8. § (5) bekezdésében az „ügyészség vezetője, Miniszterelnöki Hivatalt vezető” szövegrész helyébe az „ügyészség vezetője, a miniszterelnök a miniszterelnöki biztos, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős” szöveg lép. (4) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 10. § (3) bekezdésében az „a kiállításától számított” szövegrész helyébe az „a szakvélemény kiállításától számított” szöveg lép. (5) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 16. § (5) bekezdésében a „ha a gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „ha meggyőződött arról, hogy a gazdálkodó szervezet” szöveg lép. (6) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 20. § (1) bekezdésében a „Miniszterelnöki Hivatal” szövegrész helyébe a „minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szöveg lép. (7) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 20. § (2) bekezdés f) pontjában a „titokbirtokos” szövegrész helyébe „minősített adatot kezelő” szöveg lép. 151. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása 257. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 2012. január 1-jén lép hatályba. 258. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 97. §-a, 98. § (1) bekezdése, 98. § (6) bekezdése, 99. § (1) bekezdésében a „7. § (2) bekezdés e) pontjában az „akadályoztatása” szövegrész helyébe az „akadályoztatása és a 14 éven aluli polgár” szöveg,” szövegrész nem lép hatályba. 152. A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti tudományos és technológiai együttműködési megállapodás kihirdetéséről szóló 2010. évi XXX. törvény módosítása 259. § A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti tudományos és technológiai együttműködési megállapodás kihirdetéséről szóló 2010. évi XXX. törvény 4. § (4) bekezdésében a „nemzeti fejlesztési és gazdasági” szövegrész helyébe a „fejlesztéspolitikáért felelős miniszter, valamint a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős” szöveg lép. 153. Az egyes rendészeti és migrációs tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes törvényeknek a Vízuminformációs Rendszer bevezetésével összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2010. évi XL. törvény módosítása 260. § (1) Az egyes rendészeti és migrációs tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes törvényeknek a Vízuminformációs Rendszer bevezetésével összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2010. évi XL. törvény 13. §-ának a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 11/A. § (1) bekezdését megállapító rendelkezése a „polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter a Nemzetbiztonsági Hivatal és” szövegrész helyett a „polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter az Alkotmányvédelmi Hivatal, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter” szöveggel, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 11/A. § (2) bekezdését, 11/A. § (4) bekezdés g) pontját, 11/A. § (5) bekezdését megállapító rendelkezése a „polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter” szövegrész helyett a „polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter” szöveggel, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 11/A. § (4) bekezdés h) pontját megállapító rendelkezése az „a Nemzetbiztonsági Hivatal” szövegrész helyett az „az Alkotmányvédelmi Hivatal” szöveggel lép hatályba. (2) Az egyes rendészeti és migrációs tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes törvényeknek a Vízuminformációs Rendszer bevezetésével összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2010. évi XL. törvény 15. §-ának a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 45. § (2) bekezdését megállapító rendelkezése az „A Nemzetbiztonsági Hivatal” szövegrész helyett az „Az Alkotmányvédelmi Hivatal” szöveggel, a „polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterhez” szövegrész helyett a „polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterhez, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterhez” szöveggel, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 45. § (4), (6) és (7) bekezdését megállapító rendelkezése a „polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter” szövegrész helyett a „polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter” szöveggel, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 45. § (9) bekezdését megállapító rendelkezése az „a Nemzetbiztonsági Hivatal” szövegrész helyett az „az Alkotmányvédelmi Hivatal” szöveggel lép hatályba. 154. Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség Gazdasági Partnerségi Megállapodásában részt vevő államok közötti gazdasági partnerségi megállapodásra irányuló átmeneti megállapodás kihirdetéséről szóló 2010. évi XLI. törvény módosítása 261. § Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség Gazdasági Partnerségi Megállapodásában részt vevő államok közötti gazdasági partnerségi megállapodásra irányuló átmeneti megállapodás kihirdetéséről szóló 2010. évi XLI. törvény 5. § (4) bekezdésében a „külgazdaságért” szövegrész helyébe a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szöveg lép. 155. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása 262. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 91. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Ha törvény úgy rendelkezik, hogy valamely tisztséget meghatározott időszakban helyettes államtitkárként szakmai vezetői jogviszonyban állt személy nem tölthet be, akkor az ugyanebben az időszakban szakállamtitkárként állami vezetői jogviszonyban állt személy sem töltheti be ezt a tisztséget.” 263. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (4) bekezdés e) pontjában a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép. 156. Záró rendelkezések 264. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2010. december 31-én lép hatályba. (2) Az 1-36. §, a 37. § (1)-(9) és (11) bekezdése, a 38-65. §, a 69-73. §, a 75-76. §, a 79-89. §, a 91-93. §, a 94. § (1), (3) és (4) bekezdése, a 95-103. §, a 105-108. §, a 109. § (1)-(3) bekezdése, a 110-112. §, a 116-126. §, a 128-132. §, a 134-166. §, a 168. §, a 170-178. §, a 180-243. §, a 246-256. §, a 259. §, a 261-263. § és a 265-266. § 2011. január 1-jén lép hatályba. (3) A 37. § (10) bekezdése, a 94. § (2) bekezdése, a 104. § és a 109. § (4) bekezdése 2011. január 2-án lép hatályba. (4) A 66-68. §, a 74. §, a 77-78. §, a 90. §, a 113-115. §, a 127. §, a 133. §, a 167. §, a 169. § és a 179. § 2011. március 1-jén lép hatályba. 265. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal elnevezése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnevezésre változik, és a hivatal ezzel az elnevezéssel működik tovább. (2) A Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanács és a Tanács tagjainak tagsága e rendelkezés hatálybalépése napján a törvény erejénél fogva megszűnik. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsát e rendelkezés hatálybalépésének napját követő három hónapon belül meg kell alakítani. 266. § (1) 2011. március 2-án hatályát veszti az 1-150. alcím, a 152. alcím, a 154. alcím és a 155. alcím. (2) Ez a § az (1) bekezdésben meghatározott napot követő napon hatályát veszti. (3) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. § (7) bekezdésében a „huszonkét” szövegrész helyébe a „harminc” szöveg lép. [LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2010. december 6-ai ülésnapján fogadta el.