2010. évi CLIII. törvény

a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról  [LÁBJEGYZET_1]

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

1. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 341. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt indított perekre ennek a fejezetnek a rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:]
„e) ha az elsőfokú határozatot hozó közigazgatási szerv illetékessége az egész országra kiterjed, továbbá ha az ügyben a fővárosi székhelyű közigazgatási szerv kizárólagos illetékességgel jár el, a perre - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a Fővárosi Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes,”

Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény módosítása

2. § (1) Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: ÁSZ tv.) 2. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az állami költségvetésből gazdálkodó szerveket (intézményeket), valamint az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatás vagy az államháztartás alrendszeréből meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását a helyi önkormányzatoknál, az országos és helyi kisebbségi önkormányzatoknál, a közalapítványoknál (ideértve a közalapítvány által alapított gazdasági társaságot is), a köztestületeknél, a közhasznú szervezeteknél, a gazdálkodó szervezeteknél, a társadalmi szervezeteknél, az alapítványoknál és az egyéb kedvezményezett szervezeteknél. Amennyiben a kedvezményezett szervezet valamelyik államháztartási alrendszerből támogatásban vagy ingyenes vagyonjuttatásban részesül, gazdálkodási tevékenységének egésze vizsgálható.”
(2) Az ÁSZ tv. 2. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az államháztartás alrendszereinek körébe tartozó vagyon kezelését, a vagyonnal való gazdálkodást, az állami tulajdonban (résztulajdonban), illetőleg többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét, az államháztartás körébe tartozó vagyon elidegenítésére, illetve megterhelésére vonatkozó szabályok betartását.”

Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény módosítása

3. § (1) Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Okjtv.) 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A pártok képviselőcsoportjai a működésükkel járó kiadásokra havonta képviselőcsoportonként huszonöt képviselő alapdíjának, valamint - képviselőnként - kormánypárt esetében az alapdíj 55%-ának megfelelő, ellenzéki párt esetében az alapdíj 85%-ának megfelelő összeget jogosultak igénybe venni az Országgyűlés hivatali szervezete költségvetéséből.
(2) A független képviselő munkájának segítéséhez az alapdíja 100%-ának igénybevételére jogosult.”
(2) Az Okjtv. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A képviselőcsoportok munkáját segítő köztisztviselők alkalmazásának pénzügyi feltételeit (illetmény, költségtérítések) az Országgyűlés hivatali szervezete költségvetéséből kell biztosítani. Minden képviselőcsoport tizenhárom köztisztviselőre tarthat igényt, valamint minden ötödik tagja után további két - töredékszámítás esetén harmadik tagja után egy - felső- vagy középfokú iskolai végzettségű köztisztviselő, illetve köztisztviselőnek nem minősülő munkavállaló alkalmazására jogosult, azonban a köztisztviselők létszáma a képviselőcsoport tagjainak számát nem haladhatja meg. A képviselőcsoportok a megállapított köztisztviselői létszám
a) 20%-a után főtanácsadói,
b) 20%-a után tanácsadói,
c) 30%-a után az I. besorolási osztály 9. fokozata,
d) 30%-a után a II. besorolási osztály 10. fizetési fokozata
szerinti, illetménykiegészítéssel növelt és a töredékszámításokat is figyelembe vevő illetménykeretre jogosultak. Az illetménykeret terhére megbízási jogviszony is létesíthető.
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben meghatározott cafetériajuttatások fedezetére bruttó kettőszázezer forintot az Országgyűlés hivatali szervezetének költségvetéséből kell biztosítani. Ezen túlmenően a hivatali szerv döntési jogkörébe tartozó egyéb juttatásokra, valamint jutalmazásra a képviselőcsoportok a megállapított éves bérkeretük 10%-ának megfelelő fedezetre jogosultak, amelynek terhére azonban köztisztviselő nem alkalmazható.”
(3) Az Okjtv. kiegészül a következő 6/B. §-sal:
„6/B. § (1) A pártok képviselőcsoportjai az 5. § (1) bekezdésében meghatározott keret, valamint a 6. § (1) bekezdésében meghatározott keret között év közben átcsoportosítást hajthatnak végre.
(2) A pártok képviselőcsoportjai a 6. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott keretből az 5. § (1) bekezdésében, illetve a 6. § (1) bekezdésében meghatározott keretre - a 6. § (4) bekezdésében meghatározott keret tekintetében a képviselő egyetértésével - év közben átcsoportosítást hajthatnak végre.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott átcsoportosítások során a munkáltatót terhelő járulékok összegét is figyelembe kell venni.
(4) A pártok képviselőcsoportjai havonta, tárgyhónapot megelőző hónap 20-ig tájékoztatják az Országgyűlés Hivatalát a tárgyhónapra vonatkozó, az (1)-(2) bekezdésben felsorolt átcsoportosításokról.
(5) A független képviselő esetében az (1)-(4) bekezdésben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell.”

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítása

4. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 10. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:]
„d) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, az éven túli hitelfelvétel, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása;”
(2) Az Ötv. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A képviselő-testület határozza meg bizottsági szervezetét, és választja meg bizottságait. A képviselő-testület a száz, vagy a száznál kevesebb lakosú településen bizottságot nem választ, a bizottság feladatait a képviselő-testület látja el. A képviselő-testület a kétezernél több lakosú településen pénzügyi bizottságot választ. Törvény más bizottság megalakítását is elrendelheti.”
(3) Az Ötv. 33/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a polgármester a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, bármely képviselő indítványára - a száz, vagy a száznál kevesebb lakosú község kivételével a képviselők közül választott háromtagú bizottság javaslata alapján - a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget, illetőleg dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha e törvény ezt lehetővé teszi. A képviselő-testület határozatát az ülést követő munkanapon a polgármesternek kézbesíteni kell.”
(4) Az Ötv. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ezernél kevesebb lakosú, megyén belüli községek, amelyek közigazgatási területét legfeljebb két település közigazgatási területe választja el, az igazgatási feladataik ellátására körjegyzőséget alakítanak és tartanak fenn. Ezer és ezernél több, de kétezernél kevesebb lakosú község is részt vehet körjegyzőségben, körjegyzőség székhelye kétezernél több lakosú település is lehet. A körjegyzőség fenntartásának költségeihez az érdekelt képviselő-testületek - eltérő megállapodás hiányában - a településük lakosságszámának arányában járulnak hozzá.”
(5) Az Ötv. 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az önkormányzati bevételek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok által ténylegesen gyakorolt feladat- és hatáskör arányában illetik meg a fővárosi önkormányzatot, illetve a kerületi önkormányzatokat.”
(6) Az Ötv. 64. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, ezzel egyidejűleg kiegészül a következő (3a) és (4a) bekezdéssel:
„(3) A fővárosi önkormányzatot, illetve a kerületi önkormányzatokat önállóan és közvetlenül megilletik az alábbi bevételek:
a) a feladat ellátáshoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulás, normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadó és normatív, kötött felhasználású támogatás (a továbbiakban együtt: normatív hozzájárulás),
b) a lakosságszámhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulások, a települési önkormányzatok üzemeltetési, igazgatási, sport- és kulturális feladataihoz kapcsolódó hozzájárulások kivételével,
c) a vagyoni típusú helyi adókból, valamint a kommunális jellegű helyi adókból származó bevétel,
d) a címzett és céltámogatások,
e) a saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj,
f) az átvett pénzeszközök,
g) a tulajdonában levő közterületek hasznosítása után járó díj.
(3a) A kommunális jellegű adók közül, az idegenforgalmi adó bevezetését a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben rögzített szabályok szerint a kerületi önkormányzat a fővárosi önkormányzat részére átengedheti.
(4) A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek:
a) személyi jövedelemadóból a költségvetési törvény alapján a főváros közigazgatási területére normatív hozzájárulások fedezetéül szolgáló rész kivételével kimutatott személyi jövedelemadó-hányad, a tárgyévet megelőző második évi jövedelemdifferenciálódás mérséklésének elszámolásához kapcsolódó, az önkormányzat által vagy részére fizetendő összeg, korrigálva a tárgyévet megelőző évben történt évközi lemondással és pótigényléssel,
b) a fővárosi közgyűlés rendelete alapján kivetett helyi iparűzési adóból, valamint a kommunális jellegű adók közül a kerület döntése alapján átengedett helyi idegenforgalmi adóból beszedett bevétel és kapcsolódó normatív hozzájárulások,
c) a lakosságszámhoz kapcsolódó normatív hozzájárulások közül a települési önkormányzatok üzemeltetési, igazgatási, sport- és kulturális feladataihoz nyújtott normatív állami hozzájárulások.
(4a) A helyi idegenforgalmi adót a döntésük alapján önállóan bevezető kerületi önkormányzatokat, az idegenforgalmi adóból, illetve a kapcsolódó normatív hozzájárulásból származó osztott bevételek nem illetik meg.
(5) A (4) bekezdés szerinti bevételek megosztása során a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat megillető bevételek megosztási arányáról, és a megosztás során alkalmazandó normatív eljárásokról törvény rendelkezik, amely százalékosan meghatározza a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok együttes részesedését és annak évenként korrigált mértékének megállapítására vonatkozó szabályokat.”
(7) Az Ötv. 64/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„64/A. § A kerületi önkormányzat kizárólagos bevételei:
a) a gépjárműadóról szóló törvény alapján a belföldi gépjárművek után a kerületi önkormányzat által beszedett gépjárműadó költségvetési törvényben meghatározott mértéke, és
b) a szabálysértési bírság letiltás útján befolyó összege.”
(8) Az Ötv. 64/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„64/B. § A fővárosi önkormányzat kizárólagos bevételei:
a) az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevételnek az érintett települések önkormányzataival kötött megállapodás szerint, területarányosan meghatározott része,
b) a fővárosi önkormányzat részére törvényben megállapított körben a befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság,
c) az illetékek a külön törvényben meghatározottak szerint, és
d) a 64. § (2) bekezdése alapján járó központi hozzájárulás.”
(9) Az Ötv. 64/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Mindaddig, amíg a fővárosi közgyűlés az érintett források megosztását rendeletében nem szabályozza, a 64. § (4) bekezdés a) és c) pontja szerinti bevételt a kincstár - a felmerülő személyi jellegű juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok teljesítését és elszámolását követően - a fővárosi önkormányzatnak és az egyes kerületi önkormányzatoknak közvetlenül, a fővárosi közgyűlés előző évi forrásmegosztási rendeletében meghatározott arányok szerint utalja át.”
(10) Az Ötv. 85. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Országgyűlés meghatározhatja a társadalmilag kiemelt célokat. A célonkénti támogatások mértékét és feltételeit törvény tartalmazza.”
(11) Az Ötv. 92/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„92/A. § (1) A megyei, a megyei jogú városi, a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testülete köteles könyvvizsgálót megbízni, továbbá az egyszerűsített tartalmú - a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó - éves pénzforgalmi jelentését, könyvviteli mérlegét, pénzmaradvány-kimutatását, továbbá vállalkozási maradvány-kimutatását a Hivatalos Értesítőben közzétenni.
(2) Amennyiben a helyi önkormányzat éven túli hitelt vesz fel, vagy kötvényt bocsát ki, a képviselő-testület előzetesen köteles könyvvizsgálót megbízni és a könyvvizsgáló köteles a tervezett kötelezettségvállalással kapcsolatos szakmai véleményét a képviselő-testülettel ismertetni. Az előzetes véleményről a képviselő-testület a pénzügyi szolgáltatást nyújtó pénzintézetet köteles tájékoztatni. Az éven túli hitelfelvételről és kötvénykibocsátásról a képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(3) A helyi önkormányzat, ha az előző évben a teljesített kiadásainak összege meghaladta a 300 millió forintot és hitelállománnyal rendelkezik vagy hitelt vesz fel, köteles az (1) bekezdésben foglaltakat a hitelfelvétel évétől a hiteltörlesztés utolsó évéig bezárólag évente könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni és közzétenni.”
(12) Az Ötv. 116. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„116. § Felhatalmazást kap a fővárosi közgyűlés, hogy a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztással kapcsolatban
a) a forrásmegosztás évenként korrigált mértékét, és
b) a kerületi önkormányzatokat együttesen megillető mértékből az egyes kerületi önkormányzatokat megillető részesedés mértékét
- a kerületi önkormányzatok véleményének kikérésével - rendeletben állapítsa meg.”
(13) Hatályát veszti az Ötv. 64. § (6) bekezdése.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

5. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 33. § (2) bekezdése kiegészül a 36. ponttal:
[Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:]
„36. a külön törvényben meghatározott szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot ellátó intézmény fenntartója által a központi költségvetésből igénybevett normatív állami hozzájárulások és támogatások megállapítására irányuló eljárás.”
(2) Az Itv. melléklete VI. fejezet 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. Illetékmentes
a) a 91-92. §-ban említett irat hitelesítése,
b) a 4. pontban szereplő hitelesítés, ha az olyan okiratra vonatkozik, amelyet a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (3) bekezdésében vagy 5. §-ában meghatározott kérelemhez kell csatolni.”
(3) Az Itv. melléklete XV. fejezet 1. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[1. Az építésügyi hatóságnál indított eljárás illetéke]
„c) építési (továbbépítési) engedélyezési eljárás esetében az alapilleték 5000 forint, melyen felül
ca) új egylakásos lakóépület építése és bővítése esetén 20 000 forint, egyéb új épület építése és bővítése esetén lakásonként 10 000 forint, egyéb önálló rendeltetési egység építése és bővítése esetén
- önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 20 000 forint,
- a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként 100 000 forint,
cb) meglévő épület átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett hasznos alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint,
cc) műtárgy építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 1000 forint,
cd) meglévő műtárgy bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy ennek hiányában az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint,
ce) egyéb építési tevékenység esetén 50 m2-ként 10 000 forint,
cf) antennák, antennatartó szerkezetek, csatlakozó műtárgyak esetén, az eljárás tárgyát képező távközlési építmény legnagyobb lineáris méretét figyelembe véve, megkezdett méterenként 50 000 forint,
cg) a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény IV. fejezete szerinti veszélyes ipari üzemhez vagy veszélyes létesítményhez tartozó építmény építése, bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 50 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 30 000 forint,”

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

6. § (1) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kerületi önkormányzat által a (2) bekezdés szerint bevezethető helyi adót a kerületi önkormányzat helyett a fővárosi önkormányzat akkor jogosult rendeletével bevezetni, ha ahhoz minden adóév tekintetében az érintett kerületi önkormányzat képviselőtestülete előzetes beleegyezését adja.”
(2) A Htv. 7. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy:]
„d) ha a helyi adót az 1. § (3) bekezdése alapján a fővárosi önkormányzat vezeti be, akkor az a kerületi önkormányzat, amely az adó fővárosi önkormányzat általi bevezetésébe beleegyezett, az adót az adóévben nem működtetheti,”
(3) A Htv. 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként legfeljebb 5000 forint.”
(4) A Htv. kiegészül a következő 48. §-sal:
„48. § (1) Az 52. § 31. pont b) alpont ba) alpontja szerinti vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó a 2011-ben kezdődő adóéve adókötelezettsége megállapításánál a 2010. december 31-én hatályos 52. § 31. pontját és 3. számú mellékletét köteles alkalmazni.
(2) A 2011-ben kezdődő adóévben nem állapítható meg mulasztási bírság annak a vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozónak, amelyik a helyi iparűzési adó bejelentkezési kötelezettségét a bejelentkezésre nyitva álló határidő utolsó napját követő 45. napig teljesíti.”

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

7. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 13/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állami foglalkoztatási szerv a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott munkaerőpiaci szolgáltatást a (4) bekezdés szerinti jogszabályban meghatározott feltételekkel az alábbiak szerint biztosítja:
a) pályázati eljárás eredményeként támogatást nyújt, vagy
b) a 41. § (3)-(4) bekezdése szerinti uniós források bevonásával megvalósuló programok esetében a 2003. évi CXXIX. törvény rendelkezései alapján, közbeszerzési eljárás keretében vásárol.”
(2) Az Flt. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 13/A. § (3) bekezdésében, a 14-16/A. §-ban, a 17-19/C. §-ban, valamint a 22. §-ban meghatározott támogatások a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből nyújthatók.”
(3) Az Flt. 39. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A Munkaerőpiaci Alapon belül - pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a következő alaprészeket kell elkülöníteni:]
„c) foglalkoztatási alaprészt, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, a nem az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtására, az állami foglalkoztatási szerv által az alap- és középfokú oktatási intézményben pályaválasztás elősegítése érdekében szervezett munkaerőpiaci információkat nyújtó rendezvény kiadásaira, a MAT működtetésére, a munkaügyi tanácsok működéséhez való hozzájárulásra, valamint keresetpótló juttatással kapcsolatos postaköltség finanszírozására;”
(4) Az Flt. 39. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az egyes alaprészek terhére elszámolhatók a Munkaerőpiaci Alap beszámolóját megalapozó informatikai szolgáltatás és könyvvizsgálati ellenőrzés díja arányosan, valamint az alaprészből finanszírozott ellátások, támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint az alaprészek pénzeszközei visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülő díjak és költségek.”
(5) Az Flt. 39. § (12) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(12) A Munkaerőpiaci Alap költségvetésében külön előirányzat tartalmazza:]
„d) a külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatás támogatására fordítható pénzeszközöket,”
(6) Az Flt. 39/A. § (2) bekezdés b) pont 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A MAT a Munkaerőpiaci Alap tekintetében]
[b) dönt]
„3. a gazdaságfejlesztést, területfejlesztést szolgáló központi programokhoz való csatlakozásról, továbbá kiemelten az esélyegyenlőséget segítő programok Munkaerőpiaci Alapból történő hazai finanszírozásáról,”
(7) Az Flt. 39/A. § (2) bekezdés b) pont 5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A MAT a Munkaerőpiaci Alap tekintetében]
[b) dönt]
„5. az állami foglalkoztatási szervnek a MAT által indított programokhoz tartozó feladatairól;”
(8) Az Flt. 39/A. § (2) bekezdés d) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A MAT a Munkaerőpiaci Alap tekintetében]
„d) véleményezi az álláskeresők támogatásaira, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra, a Munkaerőpiaci Alappal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabálytervezeteket, valamint - a munkahelyteremtő támogatások kivételével - a miniszter egyedi döntéseinek tervezetét. A miniszter az álláskeresők támogatásaira, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra, a munkahelyteremtést, foglalkoztatási szerkezetátalakítást segítő programok és támogatások szabályaira vonatkozó rendeletet a MAT véleményének meghallgatása nélkül adja ki, ha a MAT álláspontja az erről szóló előterjesztés benyújtását követő 30 napon belül nem született meg;”
(9) Az Flt. 39/A. § (4) bekezdése kiegészül a következő a) ponttal:
[(4) A miniszter]
„a) dönt a közfoglalkoztatási támogatások előirányzat központi és decentralizált keretének arányáról és a decentralizálás elveiről;”
(10) Az Flt. 39/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Munkaerőpiaci Alap egyes alaprészeinek pénzeszközei a MAT, illetőleg a miniszter döntése szerint egymás közt átcsoportosíthatók, feltéve, ha erre az eredeti előirányzatokon felül képződő többletbevételek fedezetet biztosítanak, vagy az egyes alaprészek tényleges kiadásainak az előirányzatoktól való elmaradása várhatóan fedezetet nyújt.”
(11) Az Flt. 39/B. §-a kiegészül a következő (6) bekezdéssel:
„(6) A Munkaerőpiaci Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata terhére tárgyéven túli fizetési kötelezettség a miniszter által meghatározott mértékben, legfeljebb a tárgyévi költségvetési támogatás összegének 40%-os mértékéig vállalható.”
(12) Az Flt. 39/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Munkaerőpiaci Alap rendelkezésére álló pénzeszközök tárgyév végi záró állománya nem lehet kevesebb a tárgyévi költségvetési támogatással fedezett kiadások nélkül számított kiadási főösszeg eredeti előirányzatának 25/365 részénél (a továbbiakban: likviditási tartalék).”
(13) Az Flt. a 39/D. §-t követően kiegészül a következő alcímmel és 40-41. §-okkal:
„A Munkaerőpiaci Alap egyes alaprészei felhasználására vonatkozó sajátos szabályok
40. § (1) A foglalkoztatási alaprész központi keretre és az állami foglalkoztatási szervek által felhasználható (decentralizált) keretre osztható fel.
(2) A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható
a) központi foglalkoztatási, képzési és munkaerőpiaci integrációs programok és kutatások támogatására;
b) a 18. §-ban meghatározott munkahely-teremtési támogatásra;
c) foglalkoztatási és képzési célú közalapítványok támogatására;
d) foglalkoztatást elősegítő támogatások továbbfejlesztésére vonatkozó kutatások és programok támogatására;
e) a PHARE, majd az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló programok hazai finanszírozására;
f) 1996. január 1-je előtt a Foglalkoztatási Alap terhére vállalt kötelezettségek teljesítéséből adódó kifizetésekre.
(3) A Munkaerőpiaci Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata központi és decentralizált keretre osztható fel. A közfoglalkoztatási támogatások előirányzata terhére megvalósuló programokkal összefüggésben legfeljebb a költségvetési támogatás 0,5%-ának megfelelő mértékben számolható el működtetéssel kapcsolatos kiadás.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Munkaerőpiaci Alapból finanszírozható további, törvényben nem szabályozott támogatásokat rendeletben állapítson meg.
(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az állami foglalkoztatási szerv által, európai uniós források felhasználásával nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatásokat.
41. § (1) A Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészének forrása a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben előírt szakképzési hozzájárulás, valamint az alaprész javára teljesített visszafizetések, önkéntes befizetések, támogatások, továbbá működésével összefüggő bevételek.
(2) Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap bevonásával megvalósuló programok tekintetében a Munkaerőpiaci Alap a támogatásokat elő- és társfinanszírozza. Az előfinanszírozott összeget terheli az Európai Globalizációs Alap által meg nem térített kiadás.
(3) Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás tekintetében a Munkaerőpiaci Alap mint központi programok kedvezményezettje a támogatásokat előfinanszírozza, amelyet az Európai Unió az intézkedések végrehajtásáról szóló elszámolás elfogadását követően megtérít. Az Európai Unió felé elszámolt, de az Európai Unió által meg nem térített összegek közötti különbözet a Munkaerőpiaci Alapot terheli.
(4) A rendszeres szociális segély átalakításával összefüggő, a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével megvalósuló programot a Munkaerőpiaci Alap, mint a központi program kedvezményezettje előfinanszírozhatja, illetve az uniós források terhére finanszírozhatja. Az Európai Unió felé elszámolt, de az Európai Unió által meg nem térített összegek közötti különbözet a Munkaerőpiaci Alapot terheli.”
(14) Az Flt. a 41. §-t követően kiegészül a következő fejezet címmel:
„VI/A. Fejezet
REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS”
(15) Az Flt. 42/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A rehabilitációs hozzájárulás fizetésének e törvényben nem szabályozott kérdéseiben az Art. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A rehabilitációs hozzájárulás a központi költségvetés bevételét képezi.”
(16) Az Flt. 55. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a támogatás pénzügyi fedezetéül a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének, valamint a közfoglalkoztatási támogatások előirányzatának
a) központi kerete szolgál, a minisztérium vagy az állami foglalkoztatási szerv,
b) a decentralizált pénzügyi kerete szolgál, az állami foglalkoztatási szerv
köt a támogatásban részesülővel hatósági szerződést.”
(17) Az Flt. 58. § (5) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„n) alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony: az adórendszeren kívüli háztartási munka, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény által szabályozott alkalmi munka, valamint idénymunka,”
(18) Az Flt. az 59. §-át követően kiegészül a következő 59/A-59/B. §-sal:
„59/A. § 2011. január 1. előtt a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprész terhére megkötött támogatási szerződésekből eredő követelések, illetve az alaprészt terhelő kötelezettségek a XX. Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet „Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatás” nevű fejezeti kezelésű előirányzatot illetik meg, illetve terhelik.
59/B. § (1) 2011. december 31-én hatályát veszti a 41/A. §, az azt megelőző fejezet cím, valamint a 42/A. §.
(2) E § 2012. január 1-jén hatályát veszti.”
(19) Az Flt. 39. § (6) bekezdés b) pontjában a „miniszter” szövegrész helyébe a „társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter” szöveg, 54. § (2) bekezdésében a „43. § (2) bekezdésének a) pontja” szövegrész helyébe a „40. § (2) bekezdésének a) pontja” szöveg lép.
(20) Hatályát veszti az Flt. 19. § (1) bekezdése, 39. § (2) bekezdés e) és h) pontja, 39. § (3) bekezdés b), f)-g) pontja, 39. § (6) bekezdés első mondata, 39. § (7) bekezdése, 39. § (11) bekezdésének második mondata, 39. § (12) bekezdés e), h)-i) pontja, 39. § (13) bekezdése, 39/A. § (3) bekezdés b) pontja, 39/B. § (4) bekezdése, 39/C. § (1) bekezdés d) és h) pontja, 41/A. §-át megelőző alcíme, 43. §-a és az azt megelőző alcím, 43/A. §-a, 43/B. §-a, 43/C. §-a, 43/D. §-a, valamint 53. § (3) bekezdése.
(21) Hatályát veszti az Flt. 10. § (4) bekezdésében az „és rehabilitációs” szövegrész, 39/A. § (4) bekezdés c) pontjában az „és a rehabilitációs” szövegrész és 39/A. § (5) bekezdés a) pontjában az „és rehabilitációs” szövegrész.

A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosítása

8. § (1) A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 11. § (1) bekezdésében „az illetékes megyei kárrendezési hivatalhoz” szövegrész helyébe „a kárpótlási hatósághoz” szöveg, 20. § (2) bekezdésében és 21. § (2) bekezdésében „a szövetkezet székhelye szerint illetékes kárpótlási hatóság” szövegrész helyébe „a kárpótlási hatóság” szöveg, 24. § (4) bekezdésében „az illetékes kárpótlási hatóság” szövegrész helyébe „a kárpótlási hatóság” szöveg, „a székhelye szerint illetékes kárpótlási hatóságtól” szövegrész helyébe „a kárpótlási hatóságtól” szöveg, valamint 28. §-ában „az illetékes kárpótlási hatósághoz” szövegrész helyébe „a kárpótlási hatósághoz” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 5. § (5) bekezdése, valamint a 11. § (2)-(4) bekezdése.

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

9. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 14. §-a kiegészül a következő új (3a) bekezdéssel:
„(3a) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából közigazgatási szervnek kell tekinteni e törvény 1. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 1. §-ában meghatározott szerveket.”
(2) A Ktv. 20/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tartalékállományba helyezés alatt a központi közszolgálati nyilvántartás feladata - a Kormány által meghatározott módon - a köztisztviselő és az (1) bekezdésben meghatározott szervek szakmai és munkaköri adatainak felhasználásával a köztisztviselőnek felajánlható másik köztisztviselői munkakör felkutatása. A közigazgatási szerv vezetője kérésére tájékoztatást ad a tartalékállományba helyezésről, valamint a köztisztviselő e törvényben meghatározott adatairól.”
(3) A Ktv. 80. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A Kormány rendeletben határozza meg]
„e) a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjra,”
[vonatkozó további szabályokat.]
(4) A Ktv. 80. § (1) bekezdése kiegészül a következő i) ponttal:
[(1) A Kormány rendeletben határozza meg]
„i) a közigazgatási szakmai gyakorlatra,”
[vonatkozó további szabályokat.]
(5) A Ktv. 3. számú melléklet I/A. pontja kiegészül a következő rendelkezéssel:
[A köztisztviselő]
„- email címe
- fényképe”
(6) A Ktv. 3. számú melléklet III. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„III. A korábbi foglalkoztatásra vonatkozó adatok
- a munkahely megnevezése
- jogviszony típusának megnevezése
- beosztás
- besorolás
- munkakör
- jogviszony kezdő/befejező dátuma
- a megszűnés módja”
(7) A Ktv. 3. számú melléklet IV. pontja kiegészül a következő rendelkezéssel:
„- a munkaköri alkalmassági vizsgálat eredményének adatai”
(8) A Ktv. 5. számú melléklet III. pontjának első és második alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a jelenlegi munkáltató megnevezése, tevékenységi területe
a korábbi közigazgatási jellegű munkáltató megnevezése, tevékenységi területe, valamint az ott jogviszonyban töltött időtartamok”
(9) A Ktv. 49/F. § (1) bekezdésében a „70. § (2) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontjaiban, továbbá (5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „71. § (1) bekezdés a)-f) pontjában, továbbá (3) bekezdésében” szöveg, a Ktv. 80. § (6) bekezdésében a „központot” szövegrész helyébe a „központot, valamint a központi közszolgálati hatóságot” szöveg lép.
(10) Hatályát veszti a Ktv. 10/B. § (4) bekezdése, 25. § (10) bekezdésének utolsó mondata, valamint 72. § (1) bekezdésének utolsó mondata.
(11) Hatályát veszti a Ktv. 10/B. § (1) bekezdésében „a tartalékállománnyal,” szövegrész, 10/B. § (6) bekezdésében „a köztisztviselő” szövegrész, 49/F. § (1) bekezdésében a „, valamint az ingyenes vagy kedvezményes internethasználatra” szövegrész, 62/A. §-ában a „, valamint az üres álláshelyekről és azok betöltéséről” szövegrész, valamint 72. § (7) bekezdésében a „, valamint a Bibó István Közigazgatási Ösztöndíj teljes időtartamát” szövegrész.
(12) Nem lép hatályba a Ktv.-nek a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXXIII. törvény 7. §-ával megállapított 10. § (8) bekezdése, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXXIII. törvény 14. §-a és 28. §-a.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

10. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 2/A. § (1) bekezdése kiegészül a következő j) ponttal:
[(1) Az államháztartás mindkét alrendszerének gazdálkodását érintő fogalmak:]
„j) európai uniós forrás: az Európai Unió költségvetéséből, illetve az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamainak költségvetéséből, valamint a „Svájci Hozzájárulás” programból származó forrás.”
(2) Az Áht. 8/A. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A finanszírozási célú pénzügyi műveletek a következők:]
„j) a Magyar Állam nevében a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságoknak nyújtott hitel, kölcsön és annak visszatérülése, amennyiben
ja) a hitel, kölcsön visszafizetése a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk - különösen a pénzügyi, számviteli kimutatások és előrejelzések - alapján az állami feladatellátásért fizetendő összegen felüli állami többlet-támogatás biztosítása nélkül kellően megalapozott, vagy
jb) a hitel, kölcsön tőkeösszegének és járulékainak visszatérülésére megfelelő mértékű fedezet áll rendelkezésre;”
(3) Az Áht. 8/A. § (3) bekezdése kiegészül a következő k) ponttal:
[(3) A finanszírozási célú pénzügyi műveletek a következők:]
„k) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek (a továbbiakban: MNV Zrt.) a rábízott vagyonnal való gazdálkodás során hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal végzett műveletei.”
(4) Az Áht. 13/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az államháztartás alrendszereiből, továbbá az európai uniós forrásokból finanszírozott vagy támogatott szervezeteket, illetve magánszemélyeket számadási kötelezettség terheli a részükre céljelleggel - nem szociális ellátásként - juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A felhasználást és a számadást ellenőrizni kell. Amennyiben a kedvezményezett az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a kedvezményezettet - külön jogszabályokban meghatározottak szerint - visszafizetési kötelezettség terheli.”
(5) Az Áht. 13/A. § (4)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A részben vagy egészben az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (a továbbiakban EMGA) finanszírozott közvetlen, piaci, valamint intervenciós intézkedésekhez kapcsolódó kifizetésekre, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott vidékfejlesztési támogatásokra (a továbbiakban együtt: agrártámogatások) az igénylő akkor is nyújthat be kérelmet, ha esedékessé vált és még meg nem fizetett adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása (a továbbiakban: köztartozás) van. Egyéb költségvetési támogatás esetén a támogató rendelkezhet úgy, hogy a támogatási kérelem, pályázat benyújtásának feltétele a kérelmező, pályázó köztartozás-mentessége.
(5) Az európai uniós forrásokból finanszírozott agrártámogatásból és a központi költségvetésből folyósításra kerülő támogatásból - közösségi jogszabály visszatartást tiltó rendelkezése hiányában és a pénzbeli szociális, jóléti ellátások és a foglalkoztatást elősegítő képzési, valamint az önkormányzatnak, önkormányzati társulásnak, költségvetési szervnek, közhasznú szervezetnek, önkormányzati közfeladat ellátásában közreműködő gazdasági társaságnak nyújtott közfoglalkoztatási támogatások kivételével - a támogatások kedvezményezettjét terhelő köztartozások összege visszatartásra kerül.
(6) A köztartozás fennállásáról és annak összegéről az állami adóhatóság a kincstár, illetve az MVH elektronikus úton történő megkeresésére adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatásban szereplő tartozás összegét a kincstár, illetve az MVH a folyósított támogatás összegéből levonja és kedvezményezettenként, adónemenként átutalja az adóhatóságnak. A kedvezményezettet a köztartozással csökkentett összeg illeti meg, a visszatartott támogatásnak megfelelő összegű tartozás az átutalással egyidejűleg megfizetettnek minősül. A támogatás visszatartásáról a kincstár tájékoztatja a kedvezményezettet és a támogatót, illetve az MVH a kedvezményezettet. A visszatartás a kedvezményezett - a támogatás megszerzése érdekében vállalt - kötelezettségeit nem érinti.
(7) Az adóhatóság (6) bekezdés szerinti kincstárnak, illetve MVH-nak történő adatszolgáltatásának alapja a kedvezményezett adóazonosító száma, melyet a kincstár, illetve az MVH adóhatóságnak megküldött megkeresése tartalmaz.”
(6) Az Áht. 13/A. §-a kiegészül a következő (12) bekezdéssel:
„(12) Azon európai uniós források, amelyek végső kedvezményezettje valamely központi költségvetési szerv, vagy amely felhasználásának tekintetében valamely központi költségvetési szerv irányító szerve, elkülönített állami pénzalappal rendelkező miniszter tényleges döntési jogkörrel bír, nem számolhatók el bevételként a felhasználásukat megelőzően.”
(7) Az Áht. 15. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem nyújtható támogatás, ha a támogatás igénylőjével szemben]
„a) a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség [az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdés a) pont, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 11. §] elmulasztása,”
[miatt a hatáskörében eljáró illetékes hatóság, illetőleg a bíróság a támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált közigazgatási határozattal, illetőleg jogerős bírósági határozattal a (6) bekezdésben meghatározott hátrányos jogkövetkezményt alkalmazott.]
(8) Az Áht. 15/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15/A. § (1) Az államháztartás alrendszereiből nyújtott, nem normatív, céljellegű, működési és fejlesztési támogatások kedvezményezettjének nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kincstár honlapján közzé kell tenni legkésőbb a döntés meghozatalát követő harmincadik napig. A közzétételhez szükséges adatokat a támogatást odaítélő szervezet - a támogatásra vonatkozó döntés meghozatalát követő tizenöt napon belül - közvetlenül szolgáltatja a kincstárnak. A támogatást odaítélő szervezet vagy irányító szerve hivatalos lapjában vagy honlapján is közzéteheti ezen adatokat.
(2) Helyi önkormányzat támogató esetében az (1) bekezdésben foglalt adatokat az önkormányzat hivatalos lapjában vagy honlapján kell közzétenni legkésőbb a döntés meghozatalát követő harmincadik napig. Hivatalos lap vagy honlap hiányában a közzétételre a helyben szokásos módon kerülhet sor.
(3) Honlapon történő közzététel esetén a támogatásra vonatkozó döntés meghozatalától számított öt évig biztosítani kell az (1) bekezdésben foglalt adatok hozzáférhetőségét.
(4) A közzétételre nem kerül sor, ha - az (1)-(2) bekezdésben a közzétételre meghatározott határidő letelte előtt - a támogatást visszavonják, vagy a támogatásról a kedvezményezett lemond. Az (1)-(2) bekezdésben a közzétételre meghatározott határidőt követően visszavont, vagy a kedvezményezett által lemondott támogatás esetén a honlapon közzétett adatokat haladéktalanul törölni kell.
(5) A közzététel mellőzhető, ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet kettőszázezer forint alatti támogatási összegre vonatkozóan ezt lehetővé teszi.
(6) Az állami, önkormányzati támogatási programokról szóló jogszabályok megállapíthatják a nyilvánosságra hozatal részletes szabályait, és harminc napnál rövidebb határidőt is meghatározhatnak. Az elkülönített állami pénzalapokból nyújtott nem normatív támogatásokra vonatkozó közzétételi kötelezettséget törvény vagy kormányrendelet e törvény szabályaitól eltérően is megállapíthatja.”
(9) Az Áht. kiegészül a következő 16. §-sal:
„16. § (1) Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatások azon - a központi költségvetésben biztosított előirányzat terhére korábban megelőlegezett - részét, amelyet az Európai Bizottság végső egyenleg kifizetés formájában térít meg, a központi költségvetés fő bevételei között kell elszámolni.
(2) Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatások azon, a központi költségvetésből - a XIX. Uniós fejlesztések fejezet kivételével - megelőlegezett részét, amelyet az Európai Bizottság utólagos elszámolás alapján térít meg, a központi költségvetés fő bevételei között kell elszámolni.”
(10) Az Áht. 18/B. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A kincstár feladatai különösen:]
„d) a kincstári egységes számla terhére, annak forrásaiból - a 61/A. §-ban, 86/D. §-ban és jogszabályban meghatározott feltételekkel - megelőlegezési, likviditási hitelt nyújthat az Egészségbiztosítási Alapnak, a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, az elkülönített állami pénzalapoknak, a helyi önkormányzatoknak, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó jogi személyiségű területfejlesztési tanácsoknak és munkaszervezeteiknek, az évzárás keretében a következő év január 5-éig esedékes járandóságok fedezetére, továbbá a Fővárosi Önkormányzatnak a budapesti 4-es metróvonal megépítésével kapcsolatos általános forgalmi adó megfizetésére;”
(11) Az Áht. 18/B. § (1) bekezdése kiegészül a következő y) és w) pontokkal:
[(1) A kincstár feladatai különösen:]
„y) a kincstári körbe tartozók esetén díjazás ellenében ellátja a kárpótlási jegyek őrzésével és kezelésével kapcsolatos feladatokat;”
„w) ellátja a jogszabályban meghatározott, európai uniós forrásból származó, és egyéb nemzetközi támogatásokkal kapcsolatosan a támogatások fogadásáért felelős kifizető hatósági és igazoló hatósági feladatokat, valamint a Nemzeti Alap számára előírt feladatokat.”
(12) Az Áht. 18/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kincstár az (1) bekezdésben foglalt feladatait a szolgáltatási körébe és szolgáltatási felelősségébe tartozó szervezetek számára kötelezően igénybe veendő szolgáltatásként teljesíti. A kincstár jogosult a kincstári körbe tartozók és a kincstári számlatulajdonosok külön rendelkezése nélkül is számláik megterhelésével továbbhárítani a nem általa végzett pénzforgalmi szolgáltatások igazolt díját, továbbá jogszabályban meghatározott más esetben számláikat megterhelni. A kincstár az (1) bekezdés v) pontjában foglalt, a fejezetektől átvállalt, megállapodás alapján ellátott egyes feladatait térítés ellenében végezheti. A kincstár az Európai Unió Strukturális Alapjainak támogatásai kapcsán végzett közreműködői feladatait térítés ellenében végzi. A térítés összegéről a kincstár megállapodást köt.”
(13) Az Áht. 18/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kincstár az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott határnapig beérkező fizetési megbízást teljesíti az esedékességi időpontban. A fizetési megbízásnak a határnapon túli beérkezéséből fakadó késedelmes teljesítésének következményei a megbízót terhelik. A kincstár a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő megbízások és rendelkezések teljesítését a megbízás, rendelkezés kezdeményezőjének értesítése mellett visszautasítja.”
(14) Az Áht. 18/B. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A kincstár az (1) bekezdés a) és g) pontjában, valamint a (8) bekezdésben foglalt feladatai ellátása érdekében jogosult a központi költségvetésből folyósított hozzájárulások és támogatások igénylése, elszámolása elbírálásához szükséges, az egyes hozzájárulások és támogatások igénybevételét megalapozó, a vonatkozó jogszabályokban meghatározott egyedi azonosítókat, személyes és különleges adatokat kezelni. Az adatokat a kincstár az elbírálás évét követő öt évig, ezentúl a kincstár döntéséhez kapcsolódó jogorvoslati eljárások során meghozott döntés jogerőssé és végrehajthatóvá válásáig jogosult kezelni.”
(15) Az Áht. 18/C. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(6) A kincstárban pénzforgalmi számlát kötelesek vezetni]
„b) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság önálló jogi személyiségű Médiatanácsa,”
(16) Az Áht. 18/C. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A kincstár - a 13/A. § (5) és (6) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében - a támogató és az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján a támogatási jogviszony fennállásáig kezeli a kedvezményezett nevére (megnevezésére), lakhelyére (székhelyére) és adóazonosító számára, valamint az esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozás jogcímére és összegére vonatkozó adatokat.”
(17) Az Áht. 18/I. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bíróság eljárása során felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye. A bíróság a feleket meghallgathatja. A kérelemről a bíróság - annak beérkezésétől számított - harminc napon belül, a közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzések elleni bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint dönt. E határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától (átadásától) a hiányok pótlásáig, a hiánypótlás elmaradása esetén a hiánypótlásra biztosított határidő lejártáig eltelt idő nem vehető figyelembe. A bíróság eljárására egyebekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 4. §-át kell alkalmazni. A bíróság a kincstár döntését megváltoztathatja. A bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.”
(18) Az Áht. 18/K. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A helyi önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik, valamint a többcélú kistérségi társulások esetén az (1) bekezdés c) és h) pontját, és a (2) bekezdés a), b), e), i), j) pontját nem kell alkalmazni. A 18/I. § és jelen § alkalmazása során alapító szerven a helyi önkormányzatot, alapító okiraton a helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát - jogi személyiségű társulások és többcélú kistérségi társulások esetén a társulási megállapodást -, helyi önkormányzat esetén alapításon, átalakuláson, jogutódláson, megszűnésen kizárólag a területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény 1. § b), c), e), h), i), j) pontjában foglaltakat kell érteni.”
(19) Az Áht. kiegészül a következő 18/L-18/M. §-sal:
„18/L. § (1) A 18/B. § (1) bekezdés zs) pontja alapján a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal részére, az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott közvetlen, piaci támogatások, - az Európai Unió által a hatályos közösségi jogszabályok alapján utólagosan megtérítendő vagy értékesítésből befolyó - intervenciós intézkedésekhez kapcsolódó kifizetések, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott vidékfejlesztési támogatások felhasználására vonatkozó nemzeti stratégiai tervekben (e § alkalmazásában a továbbiakban: vidékfejlesztési stratégiai tervek) foglalt támogatások (e § alkalmazásában a továbbiakban: agrártámogatások) Európai Unió által finanszírozott része teljesítéséhez a központi költségvetés a kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt.
(2) A vidékfejlesztési stratégiai tervekben foglalt támogatások kizárólag abban az esetben finanszírozhatóak az (1) bekezdésben leírtak szerint, amennyiben az így igénybe vett teljes összeget az Európai Unió évente december 31-ig utólagosan megtéríti, de a kifizetés időpontjában a vidékfejlesztési stratégiai tervekben foglalt célokra felhasználható európai uniós forrás nem áll rendelkezésre.
(3) A kincstári egységes számlához kapcsolódó megelőlegezési számlákról az európai uniós egységes területalapú támogatások megelőlegezésének céljára felvett hitel nagysága nem haladhatja meg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény alapján meghatározott, évente kifizetésre kerülő, az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap által megtérítendő egységes területalapú támogatások összegét.
(4) A kincstári egységes számlához kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hiteligénybevételről a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak az államháztartásért felelős miniszter és a kincstár részére - kormányrendeletben foglaltak szerint - évente január 15-éig havi bontású éves finanszírozási tervet, valamint minden hónap 15-éig a rendelkezésre álló információk alapján aktualizált havi finanszírozási tervet kell készítenie. Amennyiben a vidékfejlesztési stratégiai tervek kifizetéseinek ütemezése az (1) bekezdésben leírt, a kincstári egységes számláról történő finanszírozást tesz szükségessé, az államháztartásért felelős miniszter jogosult a vidékfejlesztési stratégiai tervek intézkedései tekintetében a finanszírozási terv és a kifizetések ütemezését módosítani.
(5) A kincstári egységes számlához kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal az Európai Uniótól befolyó bevételeiből soron kívül törleszti.
(6) Az agrártámogatásokhoz kapcsolódó, az ügyféltől származó befizetéseket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a kincstári egységes számlához kapcsolódó megelőlegezési számla részére havonta átutalja.
18/M. § (1) A 18/B. § (1) bekezdés x) pontjában hivatkozott, cukorágazati hozzájárulás fizetési kötelezettség teljesítésére felvett hitel nagysága nem haladhatja meg az Európai Unió részére fizetendő, közösségi jogszabály alapján meghatározott hozzájárulás összegét.
(2) A cukorágazati hozzájárulás fizetési kötelezettség teljesítésére felvett hitelt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a cukorágazati hozzájárulás megfizetésére kötelezettektől e címen befolyó bevételekből soron kívül törleszti.”
(20) Az Áht. 20. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A központi költségvetésben címként jelenik meg a pártok működésének biztosítását szolgáló központi költségvetési támogatás, azon belül jogcím-csoportonként az egyes pártok részére megállapított előirányzat.
(5) A (2)-(3) bekezdéshez nem tartozó kiadások és bevételek a központi költségvetés közvetlen kiadásai és bevételei (a továbbiakban: központi kezelésű előirányzatok). A központi kezelésű előirányzatokat az (1) bekezdés rendelkezései szerint címekre, alcímekre kell bontani.”
(21) Az Áht. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) A központi költségvetésben a 20. § (2) bekezdésében meghatározott címeken, a fejezeti kezelésű előirányzatok esetében az egyes jogcím-csoportokon, jogcímeken belül el kell különíteni a működési, a felhalmozási és a kölcsönök előirányzat-csoportokat.
(2) A működési költségvetésen belül kiemelt előirányzatként kell megállapítani a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok, a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai és az egyéb működési célú kiadások előirányzatait. A felhalmozási költségvetésen belül kiemelt előirányzatot képeznek az intézményi beruházások, a felújítások, a központi beruházások, a lakástámogatás, a lakásépítés és az egyéb felhalmozási kiadások előirányzatai. A kiadások forrását biztosító bevételi előirányzatok a költségvetési törvényben összevontan jelennek meg. A költségvetési törvényben megállapított bevételi előirányzatot a kormány rendeletében foglaltak szerinti kiemelt előirányzatokra kell bontani.
(3) A költségvetési törvény elfogadását követően a központi és a fejezeti kezelésű előirányzat, valamint a központi költségvetési szerv kiemelt előirányzatait az irányító szerv - kormányrendeletben foglaltak szerint - kincstári költségvetés kiadásával állapítja meg. A kiemelt előirányzatok közgazdasági tartalom szerinti további részletezéséről - kormányrendeletben meghatározott szempontok figyelembevételével - az államháztartásért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerinti elemi költségvetés készül. A rendeletben meghatározott tartalmú és formátumú elemi költségvetés elkészítésével kapcsolatos kiegészítő információkat az államháztartásért felelős miniszter tájékoztatóban teszi közzé.”
(22) Az Áht. 25-26. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„25. § (1) A központi költségvetésben a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékot kell képezni az előre nem valószínűsíthető, nem tervezhető kiadásokra, strukturális átalakításokra, és az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó bevételek pótlására.
(2) A bevételek elmaradása esetén a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék egy része vagy egésze zárolható, törölhető.
26. § (1) A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék előirányzata nem lehet több, mint a központi költségvetés kiadási főösszegének 2%-a és nem lehet kevesebb, mint annak 0,5%-a.
(2) A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék terhére - az éves hatást tekintve - annak legfeljebb 40%-os mértékéig vállalható kötelezettség az első félévben. Ennél nagyobb kötelezettségvállaláshoz az Országgyűlés jóváhagyása szükséges.
(3) A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék terhére a tárgyidőszakot megelőzően kötelezettség nem vállalható.
(4) A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból elszámolási, valamint visszatérítési kötelezettséggel nyújtott támogatás összegét, annak fel nem használt vagy nem rendeltetésszerűen felhasznált részét az Egyéb vegyes bevételek számlára kell befizetni, amellyel az adott évi rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék előirányzatát a Kormány megnövelheti.”
(23) Az Áht. 27. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A költségvetés szerkezeti rendjének évközi megváltoztatása
27. § (1) A költségvetési törvény és e törvény eltérő rendelkezése hiányában a költségvetési törvény által megállapított előirányzatok közötti átcsoportosításra a Kormány jogosult. A Kormány az átcsoportosításról nyilvános határozatban dönt.
(2) A Kormány irányítása alá nem tartozó fejezet esetén a Kormány hatáskörébe utalt fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosítási jogokat a fejezetet irányító szerv gyakorolja. Az átcsoportosítás többlettámogatási igényt nem eredményezhet.
(3) A fejezeti kezelésű előirányzatok a fejezeten belül más címekhez vagy más fejezethez tartozó címekhez, alcímekhez a fejezeti kezelésű előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelően, a Kormány rendeletében meghatározott módon átcsoportosíthatók, ha az átcsoportosítás a kiemelt előirányzatok fejezetre - a fejezetek közötti átcsoportosításnál az érintett fejezetekre - összesített előirányzatait nem érinti. Az átcsoportosításra fejezeten belüli átcsoportosításnál a fejezetet irányító szerv hatáskörében, fejezetek közötti átcsoportosításnál az érintett fejezetet irányító szervek megállapodása alapján kerülhet sor.
(4) A fejezeti kezelésű előirányzatok címen belül - a fejezeti tartalék kivételével - az előirányzatok átcsoportosítására csak a költségvetési törvény felhatalmazása alapján vagy e törvény 27/A. §-ában megjelölt esetben kerülhet sor.
(5) A fejezetet irányító szerv fejezeten belül a központi költségvetési szervek előirányzatait tartalmazó címen belül, továbbá a cím terhére más központi költségvetési szervek előirányzatait tartalmazó cím vagy a fejezeti kezelésű előirányzatok javára átcsoportosítást hajthat végre, ha a költségvetési szerv előirányzatain megtakarítás keletkezik, vagy az átcsoportosítás a feladatok változásával, költségvetési szervek alapításával, átalakításával, megszüntetésével kapcsolatban szükséges, és az átcsoportosítás a kiemelt előirányzatok fejezetre összesített előirányzatait nem érinti.”
(24) Az Áht. a 27. §-át követően kiegészül a következő 27/A-27/B. §-sal:
„27/A. § (1) Amennyiben olyan európai uniós forrásból finanszírozott támogatás kerül az adott költségvetési évben felhasználásra, amelyet a fejezet előirányzata nem tartalmaz, a fejezetet irányító szerv - bevételi és kiadási oldalon egyaránt - új előirányzatot nyithat az európai uniós forrásból származó támogatás előirányzatára, és a központi költségvetési forrást a fejezet előirányzatain belüli átcsoportosítással biztosíthatja. Az átcsoportosítás - az európai uniós forrásból finanszírozott programok, projektek, valamint az állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása költségvetési előirányzatának kivételével - nem érinthet előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatot.
(2) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások felhasználása érdekében szükséges hiányzó forrást a fejezetet irányító szerv az adott költségvetési sor támogatási előirányzataiból, amennyiben ez nem elegendő, vagy a támogatási előirányzatot meghaladó, pótlólagos forrásra van szükség, azt a fejezet előirányzataiból történő átcsoportosítással biztosíthatja. Az átcsoportosítás - az európai uniós forrásból finanszírozott programok, projektek előirányzatainak, valamint az állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása költségvetési előirányzatának kivételével - nem érinthet előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatot. Amennyiben az átcsoportosításra a rendelkezésre nem álló európai uniós forrás megelőlegezése miatt van szükség, a támogatás rendelkezésre állása után amennyiben szükséges, az összeget vissza kell pótolni azon költségvetési előirányzatra, amelyről átcsoportosításra került.
27/B. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok egyes jogcímcsoportjain vagy annak jogcímein belül az előirányzat-csoportok között irányító szervi hatáskörben hajtható végre átcsoportosítás, amelyhez a Kormány irányítása alatt álló fejezet esetén kormányrendeletben meghatározott előirányzat hányad felett az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges.
(2) A Kormány irányítása alá tartozó fejezet fejezeti kezelésű előirányzatának tervezettet meghaladó (bevételi előirányzatain felüli) többletbevételét kormányrendeletben meghatározott értékhatár felett az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével, a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelő összegű, az irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítás után használhatja fel. A felhasználásra nem engedélyezett összeg a központi költségvetést illeti.
(3) A fejezeti kezelésű előirányzatok kiemelt előirányzatai között a fejezetet irányító szerv év közben átcsoportosítást hajthat végre. A személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével növelhető, ha
a) az átcsoportosítás az Országgyűlés által megállapított, illetve módosított személyi juttatások összesített előirányzatán belül nem hajtható végre,
b) eredeti személyi juttatási előirányzat hiányában annak jóváhagyására irányul.
(4) Nem szükséges az államháztartásért felelős miniszter (3) bekezdésben szabályozott egyetértése a Kormány irányítása alá nem tartozó fejezetek esetén.”
(25) Az Áht. 33. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az egyedi állami kezesség, állami garanciavállalás feltétele az uniós állami támogatási szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem vagy azt az uniós állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó kezességi vagy garanciavállalási díj kikötése. A törvényben vállalt egyedi állami kezesség, állami garancia esetében a kezességi, garanciavállalási díj megállapításáról vagy elengedéséről az Országgyűlés dönt az állami kezesség vállalásáról, állami garanciavállalásról szóló törvényben. A Kormány határozata szerinti egyedi állami kezesség, állami garancia esetében a kezességi, garanciavállalási díjat az államháztartásért felelős miniszter a kötelezettel kötendő megállapodásban köti ki. Az államháztartásért felelős miniszter indokolt esetben - az uniós állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon - a kezességi, garanciavállalási díjat vagy annak egy részét elengedheti. A kezességi, garanciavállalási díj mértékéről vagy elengedéséről az államháztartásért felelős miniszter az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzéséért felelős szervezet véleményének figyelembevételével dönt.”
(26) Az Áht. 33/D. § (1) bekezdése kiegészül a következő l) ponttal:
[(1) E törvény alkalmazásában:]
„l) megmentési célú egyedi állami kezesség: a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek alapján vállalható egyedi állami kezesség.”
(27) Az Áht. 33/D. §-a kiegészül a következő (3)-(4) bekezdéssel:
„(3) Az (1) bekezdés a)-j) és l) pontja szerinti állami kötelezettségek kapcsán - az e törvényben meghatározott kivételekkel - a Magyar Államot az államháztartásért felelős miniszter képviseli.
(4) Az (1) bekezdés a)-j) és l) pontja szerinti kötelezettségekből eredő, a központi költségvetést terhelő kifizetés során - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az államháztartásért felelős miniszter jár el.”
(28) Az Áht. kiegészül a következő 33/E. §-sal:
„33/E. § (1) A megmentési célú egyedi állami kezességvállalás esetén az egyedi állami kezesség szabályait az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Megmentési célú egyedi állami kezesség vállalására a Kormány az Európai Bizottság előzetes jóváhagyása esetén adhat felhatalmazást.
(3) Megmentési célú egyedi állami kezesség olyan nehéz helyzetben lévő vállalkozás hitel-, kölcsönfelvételéhez vállalható, amely korábban a 33/D. § (1) bekezdés l) pontja szerinti közleményben meghatározott megmentési és szerkezetátalakítási célú támogatást nem vett igénybe.
(4) A megmentési célú állami kezesség akkor is vállalható, ha a kötelezett csődeljárás alatt áll.
(5) Megmentési célú állami kezesség felszámolási eljárás során csak addig az időpontig vállalható, amíg a felszámolási eljárást lefolytató bíróság közzé nem teszi a Cégközlönyben a kötelezett felszámolását elrendelő végzését.
(6) A megmentési célú egyedi állami kezesség esetén a 33. § (6) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.
(7) A megmentési célú egyedi állami kezesség vállalásának feltétele, hogy
a) a kötelezett bemutassa a kezes számára az Európai Bizottság jóváhagyása érdekében előterjesztett dokumentumokat, és
ba) a kötelezett megfelelő fedezetet bocsásson a hitel-, kölcsönnyújtó vagy a Magyar Állam rendelkezésére, vagy
bb) megfelelő fedezet hiányában a Kormány határozatában megjelölt, az adott ágazatért felelős miniszter rendelkezése alá tartozó költségvetési kiadási előirányzatoknak a hitel, kölcsön tőkeösszegével megegyező részét az államháztartásért felelős miniszter zárolja a hitel, kölcsön lejáratáig.
(8) A (7) bekezdés bb) pontja szerint zárolt előirányzatot a megmentési célú egyedi állami kezesség beváltásának elmaradása esetén, a hitel, kölcsön lejáratát követően az államháztartásért felelős miniszter feloldja.
(9) Megmentési célú egyedi állami kezesség többségi állami tulajdonú gazdasági társaság hitel-, kölcsönfelvételéhez nem vállalható.
(10) A megmentési célú egyedi állami kezesség vállalását a 33/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti mérték terhére kell elszámolni.”
(29) Az Áht. 46/A. § (1)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A fejezet, a fejezethez tartozó költségvetési szervek, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalap gazdálkodásának a költségvetés-politikával való összhangja és a takarékos, szabályszerű működése érdekében a Kormány költségvetési főfelügyelőt és felügyelőt rendelhet ki - az irányítása alá nem tartozó fejezetek, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és az európai uniós források felhasználásával megvalósuló programok közreműködő szervei kivételével - a központi költségvetési fejezetekhez, a fejezetekhez tartozó költségvetési szervekhez, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaihoz és az elkülönített állami pénzalapokhoz.
(2) A költségvetési (fő)felügyelő jogviszonyára a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A költségvetési főfelügyelő közszolgálati jogviszonyára vonatkozó szabályokat a minisztériumban betöltött főosztályvezetői vezetői munkakörben alkalmazott kormánytisztviselőkre, a költségvetési felügyelő közszolgálati jogviszonyára vonatkozó szabályokat a minisztériumban betöltött főosztályvezető-helyettesi vezetői munkakörben alkalmazott kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.
(3) A költségvetési (fő)felügyelők - meghatározott időtartamra szóló - megbízásáról és a megbízás visszavonásáról az államháztartásért felelős miniszter - az államháztartásért felelős miniszter irányítása alá tartozó fejezet vonatkozásában a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter egyetértésével - gondoskodik. A költségvetési (fő)felügyelők tevékenységének szakmai irányítását az államháztartásért felelős miniszter végzi.
(4) A költségvetési (fő)felügyelő felett a munkáltatói jogokat - a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kincstár elnöke gyakorolja. A kincstár elnöke a költségvetési főfelügyelő és a költségvetési felügyelő feletti munkáltatói jogkörök gyakorlásában nem utasítható.”
(30) Az Áht. 48. §-a kiegészül a következő v)-x) pontokkal:
[Az államháztartásért felelős miniszter]
„v) engedélyezi a költségvetési szervek belső ellenőrzési tevékenységére vonatkozó jogosultságot és nyilvántartást vezet az e tevékenység végzésére jogosult személyekről;
w) elkészíti és kezeli a támogatási előirányzatokból kizárt személyek adatbázisát;
x) szervezi a belső kontrollrendszerrel kapcsolatos, e törvényben, illetve annak végrehajtási rendeleteiben szabályozott kötelező képzéseket.”
(31) Az Áht. 49. § (5) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(5) A fejezetet irányító szerv - ha törvény eltérően nem rendelkezik -]
„m) e törvényben foglaltak szerint a fejezeten belül átcsoportosítást végez, továbbá kezdeményezheti a Kormány hatáskörébe tartozó átcsoportosítást;”
(32) Az Áht. 49. § (5) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(5) A fejezetet irányító szerv - ha törvény eltérően nem rendelkezik -]
„t) beszámoltatja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek vezetőit a belső kontrollrendszer működtetéséről;”
(33) Az Áht. 49. § (5) bekezdése kiegészül a következő u) ponttal:
[(5) A fejezetet irányító szerv - ha törvény eltérően nem rendelkezik -]
„u) jogszabályban meghatározott módon beszámol az államháztartásért felelős miniszternek az irányítása alá tartozó költségvetési szerv belső kontrollrendszerének és az annak részét képező ellenőrzés működéséről.”
(34) Az Áht. a 61. §-át követően kiegészül a következő 61/A-61/C. §-sal:
„61/A. § Az elkülönített állami pénzalapok - a bevételek és a kiadások pénzügyi teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén - a finanszírozási igényeik teljesítéséhez legfeljebb három hónapra, de a következő évre át nem húzódóan igénybe vehetik a kincstári egységes számlát. Az igénybevételt az államháztartásért felelős miniszter engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább harminc nappal kell benyújtani.
61/B. § Az elkülönített állami pénzalap előirányzatainak módosítására a fejezetet irányító szerv vezetője jogosult. Az előirányzatok átcsoportosításáról az alappal rendelkező miniszter vagy az előirányzatok felett külön törvény alapján döntési jogosultsággal rendelkező testület dönt. Fejezetek közötti átcsoportosításnál az érintett fejezetet irányító szervek megállapodása alapján kerülhet sor az átcsoportosításra.
61/C. § Az elkülönített állami pénzalapokból - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány részére akkor nyújtható támogatás, ha a szervezet közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú és a támogatás nyújtása pályázati úton történik. E rendelkezést nem kell alkalmazni az éves költségvetési törvényben név szerint (címzetten) nevesített társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok részére biztosított támogatásokra.”
(35) Az Áht. 63. §-a kiegészül a következő (9)-(10) bekezdéssel:
„(9) Az e törvényben szereplő, kincstár által benyújtott beszedési megbízások teljesítése céljából a helyi önkormányzat köteles a felhatalmazást a számlavezető hitelintézet részére megadni. Az erről szóló dokumentációt a kincstár illetékes területi szerve útján a kincstár részére kell megküldeni. A helyi önkormányzat pénzforgalmi számlavezetőjének megváltozása esetén az új számlavezető ellenjegyzésével aláírt felhatalmazó levelet a változás bejelentésével egyidejűleg köteles megküldeni a kincstár illetékes területi szerve útján a kincstár részére.
(10) A (9) bekezdésben foglalt kötelezettség elmulasztása esetén a kincstár értesítése alapján a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a költségvetési támogatás folyósítását a kötelezettség teljesítéséig felfüggeszti. Ilyen esetben az önkormányzatot a 64/A. § (7) bekezdés szerinti kamat nem illeti meg.”
(36) Az Áht. 64/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A feladatmutatók alapján járó normatív állami hozzájárulások elszámolásának szabályait kell alkalmazni a helyi önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatásokra és beszámításokra, a költségvetési törvényben foglalt eltérésekkel.”
(37) Az Áht. 64/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A helyi önkormányzat a 64-64/A. §-ok hatálya alá nem tartozó, központi költségvetésből származó, a Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetében szereplő támogatásokat elektronikus rendszeren keresztül és papír alapon a kincstár útján igényli. A kincstár - a támogatásról szóló jogszabály, illetve tájékoztató alapulvételével - a rendelkezésére álló iratok, saját nyilvántartása, illetve helyszíni vizsgálat alapján szabályszerűségi szempontból megvizsgálja a támogatási igényt, és szükség esetén, jogszabályban meghatározott határidő kitűzésével hiánypótlásra, módosításra hívja fel az önkormányzatot. Az önkormányzat szükség esetén a hiánypótlást, módosítást elektronikus rendszerben rögzíti és papír alapon megküldi a kincstár részére. Amennyiben az önkormányzat a felhívásnak nem tesz eleget, vagy nem megfelelően teljesíti azt, a kincstár a támogatási igényt nem továbbítja az elbírálásra jogosult szervnek és erről értesíti az elbírálásra jogosult szervet és az önkormányzatot.”
(38) Az Áht. 64/B. §-a kiegészül a következő (6)-(7) bekezdéssel:
„(6) Az (1)-(4) bekezdés előírásait a decentralizált fejlesztési típusú és a vis maior támogatások esetében az adott támogatásról szóló külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(7) Amennyiben a (6) bekezdés szerinti támogatásokhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségének a helyi önkormányzat a döntés kézhezvételétől számított 90 napon belül nem tesz eleget, a kincstár - az engedélyezett részletfizetés kivételével - beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen, és ezt követően a 63. § (7) bekezdésében foglaltak szerint jár el.”
(39) Az Áht. 64/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi önkormányzatok központi költségvetésből származó, a helyi önkormányzatok támogatásait meghatározó fejezetben szereplő támogatásai és hozzájárulásai év végi elszámolása szabályszerűségének felülvizsgálatát a kincstár a tárgyévet követő év december 31-éig - többcélú kistérségi társulások esetében a tárgyévet követő második év június 30-áig - megkezdi a (2) bekezdés szerinti felhívás kibocsátásával, illetve a helyszíni felülvizsgálatról szóló értesítés megküldésével. Több évre kiterjedő támogatás esetében a lezárást követő éves elszámolás keretében a felülvizsgálat a teljes támogatási időszakra irányul. A felülvizsgálat során a kincstár az Állami Számvevőszéknek az ÁSZ törvény 25. §-ának (1) bekezdése szerinti jelentéseit is figyelembe veszi - az ÁSZ törvény 2. §-ának (5) bekezdése szerinti ellenőrzések alapján a tárgyévre és az azt megelőző, a Ptk. szerinti általános elévülési időn belüli év(ek)re megállapított - az önkormányzatot megillető, pótlólagos költségvetési támogatások, illetve a jogtalanul igénybe vett és az Állami Számvevőszék megállapítására vissza nem fizetett költségvetési támogatások esetében.”
(40) Az Áht. 64/F. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 64/D. § (1) bekezdése szerinti felülvizsgálat szervezése során biztosítani kell, hogy legalább négyévenként valamennyi önkormányzatnál kerüljön sor a tárgyévet megelőző év -kincstár által meghatározott támogatási jogcímeinek - helyszíni vizsgálatára, amely a Ptk. szerinti általános elévülési időn belül, a korábban helyszínen nem vizsgált időszakra és támogatási jogcímekre kiterjeszthető.”
(41) Az Áht. 69. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletének tartalmaznia kell:]
„a) a működési és a felhalmozási költségvetés, valamint a kölcsönök - finanszírozási célú műveletek és előző évek pénzmaradványa, vállalkozási maradványa nélküli - tárgyévi költségvetési bevételeit és kiadásait, a működési költségvetésen belül kiemelt előirányzatként a személyi juttatásokat, a munkaadókat terhelő járulékokat, a dologi kiadásokat, az ellátottak pénzbeli juttatásait és az egyéb működési célú kiadásokat, a felhalmozási költségvetésen belül a beruházások, felújítások és az egyéb felhalmozási célú kiadások kiemelt előirányzatait, továbbá”
(42) Az Áht. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„80. § Az Országgyűlés döntéseinek megalapozásához, továbbá a zárszámadás elkészítéséhez és az államháztartás mérlegeinek összeállításához a helyi önkormányzat, valamint költségvetési szervei évközi, év végi költségvetési beszámolót és időközi költségvetési és mérlegjelentést készítenek, melynek tartalmát külön jogszabály határozza meg.”
(43) Az Áht. 86/B. § (4) bekezdése kiegészül a következő d) ponttal:
[(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében céltartalék képezhető]
„d) a természetbeni ellátások egyes kiadásai évközi teljesülésének figyelembevételével felhasználható, törvényben meghatározott ellátások fedezetére.”
(44) Az Áht. kiegészül a következő 86/D. §-sal:
„86/D. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot és az Egészségbiztosítási Alapot terhelő ellátások, valamint az Alapokat nem terhelő, az alapkezelők által folyósított ellátások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és a kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés a kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt.
(2) A kincstári egységes számlához kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről - jogszabályban meghatározottak szerint - finanszírozási tervet kell készíteni, amely indokolt esetben módosítható.
(3) A kincstári egységes számlához kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap a befolyó bevételeikből és az alapot nem terhelő ellátások megtérítéseiből soron kívül törleszti.”
(45) Az Áht. VII. fejezetének címe helyébe a következő szöveg lép:
„A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK MŰKÖDÉSE ÉS GAZDÁLKODÁSA, A FEJEZETI KEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZATOK KEZELÉSE”
(46) Az Áht. 94. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A költségvetési szerv vezetője felelős]
„e) a költségvetési szerv belső kontrollrendszerének és az annak részét képező belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért, és”
(47) Az Áht. 97. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„97. § (1) A központi költségvetési szerv kiemelt előirányzatait és létszám-előirányzatát tartalmazó költségvetését az állami költségvetésről szóló törvény elfogadását követően az irányító szerv a 24. § (3) bekezdése szerinti kincstári költségvetés kiadásával állapítja meg. Az önkormányzati költségvetési szerv költségvetését - a 69. §-ban foglaltak figyelembe vételével - az önkormányzat költségvetési rendelete (határozata) állapítja meg.
(2) A költségvetési szerv megállapított költségvetéséről a 24. § (3) bekezdése szerinti elemi költségvetés készül.”
(48) Az Áht. 100/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A költségvetési szerv a tervezettet meghaladó (bevételi előirányzatain felüli) többletbevételét az irányító szerv - a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv kormányrendeletben meghatározott értékhatárt elérő többletbevétele esetén az államháztartásért felelős miniszter - előzetes engedélyével, a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelő összegű, az irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítás után használhatja fel. A felhasználásra nem engedélyezett összeg központi költségvetési szerv esetén a központi költségvetést, társadalombiztosítási költségvetési szerv esetén a társadalombiztosítás pénzügyi alapját, egyéb költségvetési szerv esetén az irányító szervet illeti.”
(49) Az Áht. 100/B. §-a kiegészül a következő (1a) bekezdéssel:
„(1a) A helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szerv értékhatárhoz kötött előzetes engedélyt adhat a többletbevétel felhasználásához. Ez esetben az irányító szerv hatáskörében az előirányzat módosításra utólag, a költségvetési szerv adatszolgáltatása alapján kerül sor.”
(50) Az Áht. 100/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kötelezettségvállalás - kormányrendeletben meghatározott kivételekkel - csak a gazdasági vezetőnek vagy az általa kormányrendeletben foglaltak szerint írásban kijelölt személynek az ellenjegyzése után, és a pénzügyi teljesítést megelőzően, írásban történhet. Kormányrendelet kivételesen a költségvetési szerv vezetőjét is felhatalmazhatja az ellenjegyző kijelölésére, ha a költségvetési szervnél gazdasági szervezet létrehozása és a költségvetési szerv gazdálkodási feladatainak ellátására gazdasági szervezettel rendelkező más költségvetési szerv kijelölése nem kötelező.”
(51) Az Áht. 100/C. §-a kiegészül a következő (6) bekezdéssel:
„(6) A költségvetési szerv kötelezettségeinek pénzügyi teljesítésére - kormányrendeletben meghatározott kivételekkel - csak a szakmai teljesítés igazolását, érvényesítést, utalványozást, és az utalvány ellenjegyzését követően kerülhet sor.”
(52) Az Áht. 100/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„100/E. § (1) Az éves költségvetési törvény eltérő rendelkezése hiányában jutalmazásra - ideértve a prémium címén teljesítményösztönzés, személyi ösztönzés céljából történő kifizetést is - az eredeti rendszeres személyi juttatások előirányzatának kormányrendeletben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott hányada használható fel.
(2) A személyi juttatások előirányzatának évközi megtakarítása terhére tartósan vállalható kötelezettségek - ideértve az illetményemelést is - szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
(3) A hatósági eljárás alá vont természetes vagy jogi személlyel, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel szemben a hatóság által kiszabott és beszedett bírság a hatósági feladatot ellátó központi államigazgatási szervnél és területi szerveinél személyi juttatásra nem használható fel.”
(53) Az Áht. 100/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„100/H. § (1) Költségvetési szerv - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - társadalmi szervezetet, országos sportági szakszövetséget, köztestületet, alapítványt nem hozhat létre és ahhoz nem csatlakozhat.
(2) A 66. §-ban foglalt költségvetési szerv az irányító szerv előzetes engedélyével hozhat létre társadalmi szervezetet vagy csatlakozhat társadalmi szervezethez. Az engedély megszerzéséhez be kell mutatni, hogy a társadalmi szervezet létrehozásához vagy az ahhoz való csatlakozáshoz milyen források állnak rendelkezésre.
(3) Törvény eltérő rendelkezése hiányában központi költségvetési szerv költségvetéséből társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány nem támogatható.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a központi költségvetési szerv költségvetéséből a költségvetési szerv által foglalkoztatottak szakmai, munkavállalói érdekképviseleti szervezetének, oktatási, kulturális, szociális és sportcélú tevékenységet végző vagy segítő szervezetének juttatott támogatásokra.”
(54) Az Áht. 100/I. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„100/I. § (1) A központi költségvetési szerv a felhalmozási előirányzatokra teljesítésarányos finanszírozásban, más előirányzatokra időarányos finanszírozásban részesül a 102. § szabályai szerint.
(2) A költségvetési szervet költségvetése végrehajtásáról kormányrendeletben foglaltak szerint beszámolási kötelezettség terheli. A beszámoló tartalmáért, megfelelőségéért a költségvetési szerv vezetője felelős.”
(55) Az Áht. 100/J. §-át megelőzően kiegészül a következő alcímmel:
„A fejezeti kezelésű előirányzatok kezelése”
(56) Az Áht. 100/J. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„100/J. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok kizárólag a költségvetési törvényben meghatározott célra használhatók fel.
(2) A fejezetet irányító szerv vezetője a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésével, felhasználásával kapcsolatos szabályokat - a Kormány rendeletében foglaltak figyelembevételével - évente február 15-éig az adott költségvetési évre vonatkozóan az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében szabályozza, a jogszabály kiadását nem igénylő rendelkezéseket az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével belső normában állapítja meg. Jogalkotási jog hiányában a fejezetet irányító szerv vezetője - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - szabályzatot ad ki.
(3) A fejezeti kezelésű előirányzatból - törvény, kormányrendelet, vagy a Kormány nyilvános határozata eltérő rendelkezése hiányában - társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány részére akkor nyújtható támogatás, ha a szervezet közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú és a támogatás nyújtása pályázati úton történik. E rendelkezést nem kell alkalmazni az éves költségvetési törvényben név szerint (címzetten) nevesített társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok részére biztosított támogatásokra.”
(57) Az Áht. 101. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére jóváhagyott kiadási előirányzat felhasználása az alapokat kezelő szervezet vezetője által benyújtott - a bevételek várható beérkezését is ütemező - előirányzat-felhasználási terv alapján a kiadások tényleges felmerülésének időpontjához igazodóan történik. Az elkülönített állami pénzalapok előirányzat-felhasználási tervét az alappal rendelkező miniszter, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzat-felhasználási tervét az államháztartásért felelős miniszter hagyja jóvá.”
(58) Az Áht. 101. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Amennyiben tárgyévben a helyi önkormányzat a számára jóváhagyott címzett, illetve céltámogatás
a) tárgyévben igénybe vett összegéről vagy annak egy részéről lemond, azt visszafizeti, illetve a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény rendelkezései alapján elvonásra kerül,
b) tárgyévet megelőzően igénybe vett összegét vagy egy részét visszafizeti,
az így felszabaduló előirányzat illetve visszafizetés az önkormányzati fejezeti tartalék előirányzatát növeli.”
(59) Az Áht. 101. §-a kiegészül a következő (9a)-(9b) bekezdésekkel:
„(9a) A (9) bekezdésben szereplő költségvetési szerv köteles a felhatalmazást a számlavezető hitelintézet részére megadni az e törvényben szereplő kincstár által benyújtott beszedési megbízások teljesítése érdekében. Az erről szóló dokumentációt a területileg illetékes igazgatóság útján a kincstár részére kell megküldeni. A helyi önkormányzati költségvetési szerv pénzforgalmi számlavezető pénzintézet váltása esetén az új számlavezető ellenjegyzésével aláírt felhatalmazó levelet, a pénzintézet váltás bejelentésével egyidejűleg ugyancsak köteles megküldeni.
(9b) A (9a) bekezdésben foglalt kötelezettség elmulasztása esetén a kincstár a (9) bekezdésben szereplő költségvetési szerv részére az Egészségbiztosítási Alap terhére folyósított támogatás utalását a pótlásig felfüggeszti. Ebben az esetben a költségvetési szervet kamat nem illeti meg.”
(60) Az Áht. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„102. § (1) A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv részére a központi költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátása a jóváhagyott költségvetésben megállapított kiadási és bevételi előirányzatok különbözeteként, a Kormány rendeletében meghatározott módon megállapított előirányzat-felhasználási keret megnyitása útján történik.
(2) Az előirányzat-felhasználási keret előrehozása kizárólag a Kormány rendeletében vagy az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott esetekben és elszámolási kötelezettséggel történhet.
(3) Az előirányzat-felhasználási keret megállapítása során a kincstár - kormányrendeletben szabályozott módon és mértékben - az állammal és a társadalombiztosítási alapokkal szembeni tartozás összegét zárolja. A tartozásállomány csökkentésére irányuló átutalási megbízások esetén a kincstár az átutalási megbízásban foglalt összeggel a zárolt keretből teljesíti a megbízást.
(4) A kincstár a Kormány rendeletében szabályozott esetekben jogosult a kincstári körbe tartozó költségvetési szerv számláját a költségvetési szervet terhelő köztartozások megfizetése céljából megterhelni.
(5) A kincstár - a költségvetési törvényben meghatározott kivételekkel - előirányzati fedezet hiányában kifizetést nem teljesíthet.
(6) A kincstár - a következő év január 5-éig esedékes járandóságok fedezetének biztosítása érdekében - december 20-át követően a következő évi előirányzatok terhére megelőlegezi
a) a központi és a társadalombiztosítási költségvetési szervek munkavállalói december havi járandóságait, az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott egészségügyi intézmények kivételével,
b) az Egészségbiztosítási Alap által a gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoportból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók havi finanszírozási összegének külön jogszabályban meghatározott részét a szolgáltatók kérelme alapján az Alap kezelőjének kezdeményezésére, amennyiben a külön jogszabályban előírt kifizetési időpont teljesítéséhez ez szükséges,
c) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv által folyósított terhességi-gyermekágyi segély, táppénz, gyermekgondozási díj, a társadalombiztosítás nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. §-ában meghatározott ellátások, valamint nem a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott, de a Nyugdíjbiztosítási Alap igazgatási szervei által megállapított, illetve folyósított ellátások kiadásait, valamint
d) a Munkaerőpiaci Alapból finanszírozott álláskeresési támogatások és a keresetpótló támogatás kiadásait.
(7) Az államháztartás alrendszereibe tartozó költségvetési szervek, valamint azon szervek, amelyeknek illetményszámfejtése a kincstárral kötött megállapodás alapján történik, személyi juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő, illetve azokkal összefüggésben felmerülő és az állami adóhatóság felé teljesítendő kötelezettségüket - a helyi önkormányzat, valamint az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv a rá vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével - minden hónap 20-áig teljesítik.”
(61) Az Áht. 109. § (8)-(9) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(8) A Magyar Állam nevében az MNV Zrt. hitelt és kölcsönt csak az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény hatálya alá tartozó állami tulajdonú gazdasági társaságok részére nyújthat. E hitelek, kölcsönök nyújtásához és átütemezéséhez az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter előzetes jóváhagyása szükséges.
(9) A Magyar Állam nevében az MNV Zrt. az állami tulajdonú gazdasági társaságoknak tőkeemelést és támogatást csak az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jóváhagyásával nyújthat. Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a tőkeemelés és a támogatás jóváhagyásáról az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzéséért felelős szervezet és az államháztartásért felelős miniszter írásos véleményének ismeretében dönt.”
(62) Az Áht. 109. §-a kiegészül a következő (10) bekezdéssel:
„(10) Az (1)-(9) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a tulajdonosi jogokat a Magyar Állam nevében a Magyar Fejlesztési Bank vagy az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter rendeletében kijelölt tulajdonosi joggyakorló szervezet gyakorolja.”
(63) Az Áht. 109/A. §-a kiegészül a következő (6) bekezdéssel:
„(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltakat a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény hatálya alá, valamint az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter rendeletében kijelölt tulajdonosi joggyakorló szervezet állami vagyonnal való gazdálkodása során is alkalmazni kell.”
(64) Az Áht. kiegészül a következő 109/D. §-sal:
„109/D. § (1) Az állami vagyonnal való gazdálkodás során biztosítani kell a közpénzek felelős és átlátható kezelését, így különösen biztosítani kell a költségvetési törvény rendelkezéseinek és az államháztartási gazdálkodásra vonatkozó szabályoknak az érvényre jutását.
(2) Az állami vagyonnal való gazdálkodás során az államháztartás körébe nem tartozó tulajdonosi joggyakorló szervezet saját számláján nem számolhatja el a Magyar Állam nevében végzett műveletek hatását.”
(65) Az Áht. XIII. fejezete helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„XIII. FEJEZET
ÁLLAMHÁZTARTÁSI KONTROLL
Az államháztartási kontrollok rendszere
120. § (1) Az államháztartási kontrollok alapvető célja az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal történő szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás.
(2) Az államháztartás kontrollja - mely kiterjed az államháztartás valamennyi alrendszerére - külső ellenőrzés, kormányzati ellenőrzés és a belső kontrollrendszer keretében történik.
120/A. § (1) Az államháztartás külső ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevőszék látja el, melynek feladatait, hatáskörét és szervezetét külön törvény állapítja meg.
(2) A kormányzati ellenőrzést a kormány által erre kijelölt szerv tevékenysége útján kell ellátni.
(3) Az államháztartásért felelős miniszter által központilag harmonizált államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés a belső kontrollrendszer egyes elemein keresztül kerül végrehajtásra.
Kormányzati ellenőrzés
120/B. § (1) A kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzési jogköre kiterjed
a) a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére,
b) a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, és - a Kormány irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szervek kivételével - a központi költségvetési szervek kormányzati ellenőrzésére,
c) a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a kistérségi, megyei, térségi és regionális területfejlesztési tanácsoknak és - a pártok kivételével - a társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésből, alapokból juttatott pénzbeli és nem pénzbeli támogatások - ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is -, és az említett szervezetek részére az állam által meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználásának ellenőrzésére,
d) a tartósan állami tulajdonban lévő, valamint az olyan gazdasági társaságok - ide nem értve az MNB-t - ellenőrzésére, amelyekben az állam a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685/B. §-a szerint többségi befolyással rendelkezik,
e) a Kormány, a Kormány tagja, illetve az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szerv által alapított vagy támogatott alapítványok, közalapítványok ellenőrzésére,
f) az állami kezesség vállalása és beváltása jogosságának ellenőrzésére, ideértve a központi költségvetés, valamint a tartozás eredeti kötelezettjénél és jogosultjánál a kezességi szerződés feltételei betartásának ellenőrzését,
g) az a)-f) pontban foglaltakkal összefüggésben megvalósított beszerzésekre, az ezekre kötött szerződések teljesítésének vizsgálatára, ebben a vonatkozásában azon szerződő felekre is, amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, vagy abban közreműködnek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv feladatát, hatáskörét és szervezetét, valamint a kormányzati ellenőrzés eljárási szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. Ahol jogszabály Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervet említ, ott az (1) bekezdésben meghatározott kormányzati ellenőrzési szervet kell érteni.
(3) A kormányzati ellenőrzési szerv - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - tevékenysége során a költségvetési szervek belső ellenőrzésére vonatkozó szabályok szerint jár el.
120/C. § (1) A kormányzati ellenőrzés során az ellenőrzött vagy az ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szerv vezetője, illetve alkalmazottja az e törvényben, valamint egyéb jogszabályban meghatározott, az ellenőrzéshez kapcsolódó együttműködési vagy az ellenőrzés végrehajtását elősegítő kötelezettségének felróható módon történő megszegése esetén bírsággal sújtható.
(2) A bírságot a kormányzati ellenőrzési szerv vezetője határozatban szabja ki. A bírságolással kapcsolatos eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az e törvényben meghatározott eltérésekkel.
(3) Az eljárásban kizárt az újrafelvételi eljárás, valamint egyezség megkötése.
(4) A döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. A bírsággal sújtott személy a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kérheti a döntés bírósági felülvizsgálatát.
A belső kontrollrendszer
121. § (1) A belső kontrollrendszer a kockázatok kezelésére és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy a költségvetési szerv megvalósítsa a következő fő célokat:
a) a költségvetési szerv a működése és gazdálkodása során a tevékenységeket (műveleteket) szabályszerűen, valamint a 91. § (1) bekezdésében meghatározott követelményekkel összhangban hajtsa végre,
b) teljesítse az elszámolási kötelezettségeket, és
c) megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől (károktól) és a nem rendeltetésszerű használattól.
(2) A költségvetési szerv belső kontrollrendszeréért a költségvetési szerv vezetője felelős, aki köteles - a szervezet minden szintjén érvényesülő - megfelelő
a) kontrollkörnyezetet,
b) kockázatkezelési rendszert,
c) kontrolltevékenységeket,
d) információs és kommunikációs rendszert, és
e) monitoringrendszert
kialakítani, működtetni és azok megfelelő működését folyamatosan nyomon követni, vizsgálni.
(3) A költségvetési szerv vezetője a 49. § (5) bekezdés t) pontja alapján a külön jogszabályban meghatározottak szerint köteles nyilatkozatban értékelni a költségvetési szerv belső kontrollrendszerének minőségét.
121/A. § (1) A belső kontrollrendszer létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével. A költségvetési szerv vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
(2) A belső kontrollrendszernek biztosítania kell, hogy
a) a költségvetési szerv valamennyi tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűséggel, szabályozottsággal és a 91. § (1) bekezdésében meghatározott követelményekkel (gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség),
b) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra,
c) megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a költségvetési szerv működésével kapcsolatosan, és
d) a belső kontrollrendszer harmonizációjára és összehangolására vonatkozó jogszabályok végrehajtásra kerüljenek a módszertani útmutatók figyelembevételével.
(3) A belső kontrollrendszer egyes elemeinek tartalmát a Kormány rendeletben szabályozza.
(4) A költségvetési szerv belső kontrollrendszerének keretében, a kontrolltevékenység részeként biztosítani kell a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzést (FEUVE) az alábbiak vonatkozásában:
a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítése (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a támogatásokkal való elszámolás, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is),
b) a pénzügyi kihatású döntések célszerűségi, gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi szempontú megalapozottsága,
c) a költségvetési gazdálkodás során az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzés, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyása, illetve ellenjegyzése,
d) a gazdasági események elszámolása (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás) kontrollja.
(5) A (2) bekezdés a), c) és d) pontjában felsorolt tevékenységek feladatköri elkülönítését biztosítani kell.
Belső ellenőrzés
121/B. § (1) A belső kontrollrendszer keretén belül működő belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet irányítási, belső kontroll és ellenőrzési eljárásainak hatékonyságát.
(2) A jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint a 91. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeket (gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség) vizsgálva a belső ellenőrzés megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére.
(3) A költségvetési bevételek és kiadások tervezésének, felhasználásának és elszámolásának, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásnak a vizsgálata a belső ellenőrzés tárgyát képezik.
(4) A költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni a belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv vezetőjének, minisztérium esetén a miniszternek, vagy a miniszter döntése alapján a közigazgatási államtitkárnak (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együttesen: költségvetési szerv vezetője) közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül a költségvetési szerv vezetőjének küldi meg. A fejezetet irányító szerv (helyi önkormányzat esetében az önkormányzat) belső ellenőrzést végezhet
a) az irányítása vagy felügyelete alá tartozó bármely költségvetési szervnél,
b) a saját, illetve az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv használatába, vagyonkezelésébe adott állami, önkormányzati vagyonnal (ideértve a gazdálkodó szervezeteket is) való gazdálkodás tekintetében,
c) a fejezet költségvetéséből céljelleggel juttatott, illetve a nemzetközi támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezeteknél.
(5) A költségvetési szerv vezetője köteles biztosítani a belső ellenőrök funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségét, különösen az alábbiak tekintetében:
a) az éves ellenőrzési terv kidolgozása, kockázatelemzési módszerek alapján és soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével,
b) az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása,
c) az ellenőrzési módszerek kiválasztása,
d) következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentés elkészítése,
e) a belső ellenőr bizonyosságot adó ellenőrzési és a nemzetközi, valamint az államháztartásért felelős miniszter által közétett belső ellenőrzési standardokkal összhangban lévő tanácsadási tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be.
(6) A bizonyosságot adó belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket kell végezni.
(7) A belső ellenőrzést végző személy munkáját (ideértve a bizonyosságot adó és a tanácsadói tevékenységet is) a vonatkozó jogszabályok szerint végzi, az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi, valamint az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési standardok/irányelvek figyelembevételével.
(8) A belső ellenőrzést végző személyek feladatainak maradéktalan ellátása érdekében az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely helyiségébe beléphet, számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi irathoz, adathoz és informatikai rendszerhez, kérésére az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni.
(9) A belső ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél minősített adatot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, illetve személyes adatokat kezelhet, a jogszabályokban meghatározott adatvédelmi, illetve a minősített adat védelmére vonatkozó előírások betartásával.
A belső kontrollrendszer központi harmonizációja és koordinációja
121/C. § (1) A belső kontrollrendszer fejlesztése, szabályozásának előkészítése, koordinációja és harmonizációja az államháztartás alrendszerei tekintetében az államháztartásért felelős miniszter feladata.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladat keretében az államháztartásért felelős miniszter
a) koordinálja és összehangolja a költségvetési, illetve nemzetközi források kontrollrendszereit, valamint javaslatokat tesz az ezekhez kapcsolódó jogszabályok kialakítására;
b) megalkotja, közzéteszi és rendszeresen felülvizsgálja a belső kontrollrendszerrel kapcsolatos jogszabályokat, irányelveket, módszertani útmutatókat;
c) figyelemmel kíséri és vizsgálja a jogszabályok, irányelvek, módszertani útmutatók, a nemzetközi, valamint az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzésre, valamint belső kontrollokra vonatkozó standardok alkalmazását és végrehajtását;
d) ellátja az Államháztartási Belső Kontroll Tárcaközi Bizottság felállításával, működtetésével és ügyrendjének megalkotásával kapcsolatos feladatokat;
e) szervezi a 121/D. §-ban és a jogszabályban meghatározott, a belső kontrollrendszerrel kapcsolatos képzéseket.
Belső ellenőrök nyilvántartása, belső ellenőrök, költségvetési szerv vezetői és gazdasági vezetők továbbképzése
121/D. § (1) A költségvetési szerveknél belső ellenőrzési tevékenységet csak az államháztartásért felelős miniszter engedélyével rendelkező személy végezhet.
(2) Az államháztartásért felelős miniszter rendeletben szabályozza a kötelező szakmai továbbképzés és a kapcsolódó vizsgáztatás részleteit.
(3) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatását az államháztartásért felelős miniszter annak engedélyezi, aki
a) rendelkezik a külön jogszabályban előírt végzettséggel és gyakorlattal;
b) büntetlen előéletű, és nem áll a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(4) Az államháztartásért felelős miniszter a belső ellenőrzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az érintett
a) természetes személyazonosító adatát,
b) nyilvántartási számát,
c) lakcímét vagy tartózkodási helyének címét,
d) értesítési címét,
e) telefonszámát,
f) elektronikus elérhetőségét,
g) felsőfokú iskolai végzettségét igazoló oklevelének számát, a kiállító intézmény nevét és a kiállítás keltét,
h) egyéb képesítéseinek megnevezését, az ezen képesítést igazoló oklevél vagy bizonyítvány számát, a kiállító intézmény nevét, a kiállítás keltét,
i) a legalább kétéves szakmai gyakorlatra vagy a gyakorlat alóli felmentést igazoló dokumentum meglétére vonatkozó utalást és
j) a kötelező szakmai továbbképzésen történő részvétel idejét.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott adatok közül a belső ellenőr nyilvántartási száma, neve és választása alapján a (4) bekezdés c)-f) pontjaiban felsorolt adatainak egyike nyilvános, ezen adatokról bárki tájékoztatást kaphat. A nyilvántartásba vételt végző szervezet a nyilvántartásban szereplő belső ellenőr nyilvános adatait honlapján nyilvánosságra hozza, és biztosítja, hogy a nyilvános adatokról a nyilvántartásba vételt végző szervezettől bárki tájékoztatást kaphasson.
(6) A nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt,
a) aki a (9) bekezdés szerinti továbbképzésben nem vesz részt, akinek részvételét a továbbképzésben közreműködő szervezet nem igazolja, illetve aki nem tudja kimenteni a továbbképzésben való részvételének hiányát, továbbá aki a (9) bekezdésben előírt vizsgakötelezettséget nem teljesíti,
b) aki büntetett előéletű,
c) akit a bíróság a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól eltiltott,
d) aki a nyilvántartásba vételkor, illetve a nyilvántartásba vételt követően valótlan adatot közölt, a nyilvántartásból törlésre okot adó körülményt 30 napon belül nem jelentette be, a valótlan adatközlés, illetve a bejelentés elmulasztása utólagos megállapításakor,
e) aki kéri a nyilvántartásból való törlését,
f) akit jogerős bírói ítélet a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett, vagy
g) aki elhalálozott.
(7) A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő 10 évig köteles megőrizni.
(8) A nyilvántartásból törölt természetes személy kérheti a belső ellenőrök nyilvántartásába újbóli felvételét:
a) a törlést követő 2 év után, ha a törlésre a (6) bekezdés a) pontja miatt,
b) a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülést követően, ha a törlésre a (6) bekezdés b) pontja miatt,
c) a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól való eltiltás alóli mentesítést követően, ha a törlésre a (6) bekezdés c) pontja miatt,
d) a törlést követő 3 év után, ha a törlésre a (6) bekezdés d) pontja miatt,
e) a törlést követő 2 év után, ha a törlésre a (6) bekezdés e) pontja miatt,
f) a gondnokság alá helyezés megszüntetését követően, ha a törlésre a (6) bekezdés f) pontja miatt
került sor.
(9) A belső ellenőrök kötelesek a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni, a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni. Ennek érdekében kötelesek szakmai továbbképzésen részt venni, és külön jogszabályban előírt esetekben vizsgát tenni.
(10) A belső ellenőri tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásért, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása vagy törlése iránti eljárásért az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A (3) bekezdés szerinti döntéssel kapcsolatos hatósági eljárás ügyintézési határideje hatvan nap.
(11) Ha a kérelmező az engedélykérelmét hibásan, hiányosan, vagy nem a (2) bekezdésben hivatkozott rendelet szerinti mellékletek csatolásával terjeszti elő, akkor a kérelmezőt az államháztartásért felelős miniszter a kérelem előterjesztését követő harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel.
(12) A belső ellenőri tevékenység engedélyezésére irányuló eljárás során a kérelmező természetes személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy megfelel a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek, vagy kéri, hogy az e tényre vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az államháztartásért felelős miniszter részére - annak az engedély kiadásának elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés kizárólag a (13) bekezdésben meghatározott adatokra irányulhat.
(13) Az államháztartásért felelős miniszter a belső ellenőri tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a belső ellenőrzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező természetes személy megfelel-e a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek. A hatósági ellenőrzés céljából az államháztartásért felelős miniszter adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a belső ellenőrzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező természetes személy megfelel-e a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek.
(14) Az államháztartásért felelős miniszter
a) a (12) bekezdés alapján megismert személyes adatot a tevékenységi engedély iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b) a (13) bekezdés alapján megismert személyes adatot a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a tevékenységi engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.
121/E. § (1) A költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt vezető állású személy - aki nem lehet a költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy belső ellenőrzési vezetője - kétévente köteles a belső kontrollrendszer témakörében az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott továbbképzésen részt venni. A költségvetési szerv vezetője köteles a részvételt az irányító szerv vezetője felé az adott év december 31-ig igazolni.
(2) A költségvetési szerv gazdasági vezetője kétévente köteles a belső kontrollrendszerek témakörben az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott továbbképzésen részt venni. A részvételt a költségvetési szerv vezetője december 31-éig igazolja.
(3) Az (1)-(2) bekezdésekben foglaltak nem vonatkoznak az adott évben azon személyekre, akiket július 1. után bíznak meg vezetői feladattal. A tárgyév július 1. után megbízott, az (1)-(2) bekezdések alapján képzésre kötelezett személyek a kinevezésüket követő évben kötelesek első alkalommal az (1)-(2) bekezdések szerinti képzési kötelezettségüket teljesíteni.
(4) A továbbképzés részletszabályait az államháztartásért felelős miniszter rendeletben szabályozza.
Támogatások ellenőrzése
122. § (1) Aki költségvetési vagy európai uniós forrásokból származó támogatásban részesül, köteles a támogatások lebonyolításában részt vevő és a támogatást ellenőrző szervezetekkel együttműködni, az ellenőrzést végző szerv - így különösen az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, az Állami Számvevőszék, a kormányzati ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a kincstár, és az európai uniós támogatásokkal kapcsolatban az irányító hatóságok, a kifizető, az igazoló és az ellenőrzési hatóság - képviselőit ellenőrzési munkájukban a megfelelő dokumentumok, számlák, a megvalósítást igazoló okmányok, bizonylatok rendelkezésre bocsátásával, valamint a fizikai teljesítés vizsgálatában a helyszínen is segíteni. Ha a kedvezményezett az ellenőrzés során felróható magatartásával az ellenőrző szervek munkáját ellehetetleníti, a támogatási döntés érvényét veszti, a támogatási szerződés megszűnik, és a kedvezményezettnek további támogatás nem folyósítható, a kedvezményezett az addig igénybe vett támogatást köteles visszafizetni.
(2) Az államháztartás külső és belső pénzügyi ellenőrzését ellátó szervek az európai uniós forrásból származó támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF) együttműködnek.
(3) A Kormány által az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások ellenőrzésére kijelölt szerv ellenőrzési jogköre kiterjed a külön kormányrendeletben meghatározott forrásokból nyújtott támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzésekre
a) a lebonyolításban érintett intézményeknél,
b) a támogatásban részesülő jogi személyeknél, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknél és természetes személyeknél,
c) a támogatásokkal összefüggésben megvalósított beszerzésekre, az ezekre kötött szerződések teljesítésének vizsgálatára, ebben a vonatkozásban azon szerződő felekre is, amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, vagy abban közreműködnek.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott szerv feladatát, hatáskörét, szervezetét, ellenőrzésének részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
Kizárás a költségvetési támogatásokból
122/A. § (1) A fejezetet irányító szerv vezetője külön határozatával a kedvezményezettet legfeljebb öt évre kizárhatja a költségvetési támogatásokra való jogosultságból, ha
a) a kedvezményezett a támogatott tevékenységtől eltérő kiadásokra használja fel a fejezet, az elkülönített állami pénzalap költségvetéséből nyújtott támogatást,
b) a kedvezményezett felszólítás ellenére nem tesz eleget a 13/A. § (2) bekezdésében meghatározott számadási kötelezettségnek,
c) a kedvezményezett nem tesz eleget ellenőrzéstűrési kötelezettségének, és ennek következtében a támogatott tevékenység szabályszerű megvalósítását nem lehet ellenőrizni,
d) a kedvezményezett a támogatási igénylése, kifizetési igénylése során hamis adatot szolgáltatott, vagy hamis nyilatkozatot tett.
(2) A fejezetet irányító szerv vezetőjének külön határozatával a kedvezményezett meghatározott időre - de legfeljebb öt évre - kizárható az érintett előirányzatok támogatási rendszeréből, ha a támogató a kedvezményezettnek felróható okból vonta vissza a támogatói okiratot vagy állt el a támogatási szerződéstől, illetve mondta fel azt.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltak fennállása esetén a támogató haladéktalanul értesíti a fejezetet irányító szerv vezetőjét, egyidejűleg csatolva a kizárást megalapozó, illetve a támogatással kapcsolatos dokumentumokat, adatokat.
(4) A (2) bekezdésben foglaltak fennállása esetén a támogató haladéktalanul értesíti a fejezetet irányító szerv vezetőjét, - egyidejűleg csatolva a kizárást megalapozó, illetve a támogatással kapcsolatos dokumentumokat, adatokat -, egyben javaslatot tesz a kedvezményezett érintett előirányzatok támogatási rendszeréből történő kizárására vagy annak mellőzésére.
(5) A fejezetet irányító szerv vezetője e §-ban foglalt eljárása során - az e törvényben szabályozott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az eljárásban kizárt az újrafelvételi eljárás, valamint egyezség megkötése.
(6) Az (1) bekezdés szerinti döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. A támogatásra való jogosultságból kizárt kedvezményezett a döntés felülvizsgálatát kérheti a lakóhelye, székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: bíróság). A bíróság eljárása során felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye. A kérelemről a bíróság a közigazgatási hatósági eljárásban hozott határozatok elleni bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint dönt.
(7) A költségvetési támogatásokból kizárt kedvezményezettel a kizárás hatálya alatt új támogatási szerződés nem köthető, a kedvezményezett javára új támogatási döntés nem hozható.
(8) E § alkalmazásában hamis adat a valóságnak megfelelően ismert, de a valóságtól szándékosan eltérően közölt adat; hamis nyilatkozat az olyan nyilatkozat, amely hamis adatot tartalmaz.
122/B. § (1) A támogatásokból a 122/A. §-ban foglaltak szerint kizárt természetes és jogi személyekről, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekről a kincstár nyilvántartást (a továbbiakban: támogatási rendszerből kizártak nyilvántartása) vezet. A nyilvántartás vezetése (így különösen: nyilvántartásba vétel, adatmódosítás, adattörlés) során formális döntést nem kell hozni, a kincstár - a fejezetet irányító szerv vezetőjének adatszolgáltatása alapján - hivatalból, mérlegelés nélkül jár el (végez bejegyzést).
(2) A támogatási rendszerből kizártak nyilvántartása az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a kizárt természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek alábbi azonosító adatait:
aa) természetes személy esetén:
aaa) név (családi és utónév, születési név),
aab) lakóhely, tartózkodási hely,
aac) születési hely és idő,
aad) anyja neve,
aae) adóazonosító jel,
ab) jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén:
aba) név, illetve cégnév (teljes és rövidített név),
abb) cím, székhely,
abc) nyilvántartási szám, illetve cégjegyzékszám, lajstromszám,
abd) adószám,
abe) képviseletre jogosult neve,
b) a kizárásról szóló határozat tartalma.
(3) A nyilvántartás adatait kizárólag a támogatók jogosultak teljeskörűen megismerni. A (2) bekezdés aaa), aba)-abe), valamint b) pontjában foglalt adatok nyilvánosak.
(4) A (2) bekezdésben foglalt adatokat a kizárásról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától a kizárás időtartamának lejártáig kell nyilvántartani. Ezt követően az adatokat haladéktalanul törölni kell a nyilvántartásból.
(5) A nyilvántartás vezetésének részletes szabályait, a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás rendjét az államháztartásért felelős miniszter rendeletben határozza meg.
Az adók és más befizetések ellenőrzése
122/C. § (1) Az ellenőrzés során az adóhatóság, illetve a más bevételek beszedéséért felelős hatóság az államháztartást illető fizetési kötelezettségek vonatkozásában ellenőrzi az adózással és más befizetésekkel, továbbá a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok megtartását.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő ellenőrzés kiterjed különösen a bejelentésre, a bevallásra, az adó-, járulék-, hozzájárulás- és egyéb fizetési kötelezettség megállapításra, a bizonylati rendre, a könyvvezetésre, a nyilvántartásra, az adatszolgáltatásra, a befizetési kötelezettség teljesítésére, a költségvetési támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzésére.
(3) Az adóellenőrzés részletes szabályairól külön törvény rendelkezik.
122/D. § (1) A kincstár a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és közoktatási közfeladatot ellátó nem állami, nem önkormányzati intézményt fenntartókat a központi költségvetésből megillető normatív hozzájárulások és támogatások, kiegészítő támogatások igénylésének, felhasználásának jogszabályi feltételeit és az elszámolások szabályszerűségét - külön jogszabályban meghatározottak szerint, az ott megjelölt szervezetek bevonásával - ellenőrzi.
(2) A kincstár ellenőrzési tevékenységére a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályait kell alkalmazni.”
(66) Az Áht. 124. § (2) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
„l) a költségvetésből és az európai uniós forrásból nyújtott támogatások, valamint az államháztartás alrendszereinek felajánlott külföldi segélyek és adományok felhasználásának információs rendszereit és monitoring szabályait,”
(67) Az Áht. 124. § (2) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
„m) a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályait, valamint a fejezetet irányító szerv által az adott költségvetési évre az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendelet, szabályzat tartalmi követelményeit;”
(68) Az Áht. 124. § (2) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
„t) a központi költségvetésből nyújtott határon túli támogatások, továbbá az országos kisebbségi önkormányzatok és intézményeik működési támogatása e törvénytől eltérő szabályozásának rendjét,”
(69) Az Áht. 124. § (2) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
„u) a kormányzati ellenőrzés, a belső kontrollrendszer, valamint a belső ellenőrzés részletes szabályait;”
(70) Az Áht. 124. § (2) bekezdés zsa) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
„zsa) a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek tekintetében a 15/A. §-ban foglaltak szerinti közzététel részletes szabályait;”
(71) Az Áht. 124. § (2) bekezdés zse) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
„zse) a 102. § szerint a kincstári körbe tartozó költségvetési szerv részére a központi költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátásának részletes szabályait, az abból érvényesíthető levonásokat, és azokat az eseteket, amikor a kincstár jogosult a kincstári körbe tartozó költségvetési szerv számláját megterhelni;”
(72) Az Áht. 124. § (4) bekezdése kiegészül a következő q) ponttal:
[(4) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy]
„q) a 122/B. § szerinti nyilvántartás vezetésének részletes szabályait, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás rendjét”
[rendeletben szabályozza.]
(73) Az Áht. 124. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Felhatalmazást kapnak a fejezetet irányító miniszterek, hogy az adott költségvetési évre vonatkozóan az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben évente megalkotott rendeletben állapítsák meg a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésével, felhasználásával kapcsolatos rendelkezéseket.”
(74) Az Áht. 124/A. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[124/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy,]
„b) a kormányzati ellenőrzési szervet,”
[rendeletben jelölje ki]
(75) Az Áht. kiegészül a következő 126. §-sal:
„126. § A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény 27. §-ában foglalt előirányzatok felhasználása tekintetében e törvény 13/A. § (2) és (4) bekezdéseit, 13/B. § (1) bekezdését, 15. §-át, valamint 101/A. §-át nem kell alkalmazni.”
(76) Az Áht. 2/A. § (1) bekezdés i) pontjában a „névértéken számítva.” szövegrész helyébe a „névértéken számítva,” szöveg, 6. §-ában az „államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét” szövegrész helyébe az „államháztartás társadalombiztosítási rendszerét” szöveg, 12/A. § (1) bekezdésében a „12. § (4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „12. § (7) bekezdésében” szöveg, 12/B. § (1) bekezdés a) pontjában a „Európai Unió költségvetéséből, illetve az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamainak költségvetéséből” szövegrész helyébe az „európai uniós forrásból” szöveg, 13/A. § (1) bekezdésében az „Európai Unióból származó források (a továbbiakban: EU források)” szövegrész helyébe az „európai uniós források” szöveg, 13/A. § (8) bekezdésében az „európai uniós támogatásból” szövegrész helyébe az „európai uniós forrásból származó támogatásból” szöveg, 13/A. § (8) bekezdésében az „európai uniós támogatást” szövegrész helyébe az „európai uniós forrásból származó támogatást” szöveg, 13/C. § (1) bekezdésében az „Európai uniós támogatás” szövegrész helyébe az „Európai uniós forrásból származó támogatás” szöveg, 13/C. § (2) bekezdésében az „európai uniós támogatás” szövegrész helyébe az „európai uniós forrásból származó támogatás” szöveg, 15. § (6) bekezdés a) pontjában a „Munkaerőpiaci Alapba” szövegrész helyébe a „központi költségvetésbe” szöveg, 18/B. § (1) bekezdés i) pontjában az „Országos Támogatási és Monitoring rendszert” szövegrész helyébe a „kincstári monitoring rendszert” szöveg, 18/B. § (1) bekezdés x) pontjában a „mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek.” szövegrész helyébe a „mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek;” szöveg, 18/K. § (1) bekezdés f) pontjában az „adóigazgatási azonosító számát” szövegrész helyébe az „adóazonosító számát” szöveg, 33/D. § (1) bekezdés k) pontjában az „Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB).” szövegrész helyébe az „Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB);” szöveg, 33/D. § (2) bekezdésében „az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikk (1) bekezdése szerinti támogatás” szövegrész helyébe „az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti támogatás” szöveg, 38. § (1) bekezdésében „az általános tartalékkal” szövegrész helyébe „a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékkal” szöveg, 48. § d) pontjában „az általános tartalék” szövegrész helyébe a „rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék” szöveg, 48. § s) pontjában a „szeptember 30-ig” szövegrész helyébe a „június 30-ig” szöveg, 48. § u) pontjában a „hivatalos honlapján.” szövegrész helyébe a „hivatalos honlapján;” szöveg, 49. § (5) bekezdés p) pontjában a „24. § (9) bekezdésében” szövegrész helyébe a „100/J. § (1) bekezdésében” szöveg, 49. § (5) bekezdés q) pontjában az „európai uniós támogatásból” szövegrész helyébe az „európai uniós forrásból származó támogatásból” szöveg, 61. §-ában a „18/B. § (1) bekezdésének d) pontja” szövegrész helyébe a „61/A. §” szöveg, 64/D. § (2) bekezdésében az „öt munkanapos” szövegrész helyébe a „tizenöt napos” szöveg, 69. § (1) bekezdés c) pontjában a „pénzmaradványának igénybevételét” szövegrész helyébe a „pénzmaradványának, vállalkozási maradványának igénybevételét” szöveg, 82. §-ában az „eredménykimutatást” szövegrész helyébe a „vállalkozási maradvány-kimutatást” szöveg, 86/C. §-ában a „18/B. § (1) bekezdésének d) pontja” szövegrész helyébe a „86/D. §” szöveg, 124. § (2) bekezdés e) pontjában a „viszontgarancia előkészítésének” szövegrész helyébe a „viszontgarancia vállalás feltételeinek, előkészítésének” szöveg, 124. § (2) bekezdés s) pontjában az „európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások” szövegrész helyébe az „európai uniós forrásból származó és egyéb nemzetközi támogatások” szöveg, valamint 124. § (2) bekezdés v) pontjában az „Európai Közösségek” szövegrész helyébe az „Európai Unió” szöveg lép.
(77) Hatályát veszti az Áht. 13/A. § (3) bekezdése, 15. § (8) bekezdése, 18/K. § (2) bekezdés d) pontja, 20. § (9) bekezdése, 21. § (2) bekezdése, 24/A. §-a, 39. §-a, 47. §-a, 48. § e) és r) pontja, 49. § (5) bekezdés r) pontja, 52. § (4) bekezdése, valamint 64/E. § (5) bekezdése.
(78) Hatályát veszti az Áht. 20. § (2) bekezdésében a „, költségvetési egységek” szövegrész, 64. § (4) bekezdésében „A különbözettel a költségvetési törvényben a helyi önkormányzatok számára megállapított állami támogatási előirányzatok nem módosulnak, a helyi önkormányzat költségvetési rendeletében módosítja a központi költségvetésből származó bevételeinek előirányzatát.” szövegrész, 64/D. § (12) bekezdésében az „- a kötelező feladatok ellátásának rendkívüli veszélyeztetettsége esetén legfeljebb harminchat havi -” szövegrész, 100/C. § (1) bekezdésében a „(bevételi előirányzat teljesítése érdekében történő)” szövegrész, 100/F. § (2) bekezdésében a „két egymást követő hónapban” szövegrész, 124. § (2) bekezdés g) pontjában a „[97. § (1) és (2) bekezdés]” szövegrész, 124. § (2) bekezdés w) pontjában a , „valamint a 102. § (4)-(6) bekezdésének” szövegrész, valamint 124. § (4) bekezdés g) pontjában az „e törvény 40. §-a alapján” szövegrész.
(79) Az Áht. a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvénnyel megállapított 100/E. § (3) bekezdésében a „személyi juttatásra” szövegrész helyébe a „működési költségre” szöveg lép.
(80) 2011. július 1-jén hatályát veszti az Áht. 18/C. § (14)-(15) bekezdése.

A kárpótlási jegy termőföldtulajdon megszerzésére történő felhasználásának egyes kérdéseiről szóló 1992. évi XLIX. törvény módosítása

11. § A kárpótlási jegy termőföldtulajdon megszerzésére történő felhasználásának egyes kérdéseiről szóló 1992. évi XLIX. törvény 1. § (1) bekezdésében „az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal által rendszeresített formanyomtatványon, az illetékes megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal (a továbbiakban: hivatal)” szövegrész helyébe „az arra rendszeresített formanyomtatványon, a kárpótlási hatóság” szöveg, 1. § (2) bekezdés a) pontjában „a hivatal” szövegrész helyébe „a kárpótlási hatóság” szöveg, 1. § (3) bekezdésében, 3. § (1) bekezdésében, 5. § (2) bekezdésében „a hivatal” szövegrész helyébe „a kárpótlási hatóság” szöveg, 5. § (1) bekezdésében „a hivatalt” szövegrész helyébe „a kárpótlási hatóságot” szöveg, 5. § (2) bekezdésében „a hivatalnak” szövegrész helyébe „a kárpótlási hatóságnak” szöveg, valamint 8. § (2) bekezdésében „a megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal igazolása alapján az OKKH” szövegrész helyébe „a kárpótlási hatóság” szöveg lép.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása

12. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) 4. § (3) bekezdés c) pont 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:]
[c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve]
„2. az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo.tv.) 7. §-a alapján a kincstár által a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalt összeget,”
(2) Az AT. 4. § (3) bekezdése c) pontja kiegészül a következő 7. alponttal:
[(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:]
[c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve]
„7. a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 23. § (1) bekezdés d) pontjában, a 29. § (9) bekezdés b) pontjában, továbbá a 123/A. §-ában meghatározott esetekben a pénztár által a pénztártag egyéni számlájáról a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átutalt összeget,”
(3) Az AT. 4. § (3) bekezdése kiegészül a következő l) ponttal:
[(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:]
„l) a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevétel, ideértve a Tbj. 18. § (6) bekezdése és 26. § (11) bekezdése szerinti bevételt, valamint a külön törvény szerint a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átadandó egyéb pénzeszközt.”
(4) Az AT. 5. § (3) bekezdés c) pont 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:]
[c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve]
„4. az Efo.tv. 7. §-a alapján a kincstár által az Egészségbiztosítási Alapnak átutalt összeget,”
(5) Az AT. 10. §-a kiegészül a következő (3) bekezdéssel:
„(3) A fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő társadalombiztosítási igazgatási szervek működési és felhalmozási kiadásai nem az Alapokat terhelik, azok fedezetét a központi költségvetés biztosítja.”
(6) Az AT. 13. számú mellékletében a „baleseti járulék” szövegrész helyébe az „egészségügyi szolgáltatási járulék” szöveg lép.
(7) Hatályát veszti az AT. 4. § (3) bekezdés b) pont 3. alpontja, c) pont 6. alpontja, valamint f) pont 1., 2. és 3. alpontja.

A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosítása

13. § A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 14. § (7)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) Ha az önkormányzat a 13. §-ban, valamint a (4) bekezdésben foglaltakat nem teljesíti határidőre, a fel nem használt támogatást a helyi önkormányzatokért felelős miniszter elvonja.
(8) Ha az önkormányzat az (5) bekezdésben foglalt esetekben a központi támogatást jogtalanul használta fel, akkor tíz napon belül köteles a jogtalanul felhasznált támogatást visszafizetni, és az Áht. szerinti kamatot fizetni a központi költségvetés javára.”

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

14. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/K. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A működési engedély kiadásáról a fenntartó kérelmére a működést engedélyező szerv - első fokon a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének szakigazgatási szerveként működő szociális hatóság - dönt. A működési engedély kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos eljárások illetékmentesek.”

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosítása

15. § (1) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) 37. § (1) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az országos önkormányzat - jogszabályi keretek között - határozatban önállóan dönt:]
„u) kisebbségi médiumoknak az e törvény 63. § (3) bekezdése szerinti országos kisebbségi önkormányzati állami támogatásból történő támogatásáról,”
(2) A Nek. tv. 37. § (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:
[(1) Az országos önkormányzat - jogszabályi keretek között - határozatban önállóan dönt:/
„v) egyéb, törvény által meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekről.”
(3) A Nek. tv. 55. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az állam a kisebbségi közügyek ellátásához a költségvetési törvényben]
„d) támogatást nyújt a hazai kisebbségek önazonosságának megőrzéséhez, hagyományai gondozásához, átörökítéséhez, az anyanyelv ápolásához, fejlesztéséhez, szellemi és tárgyi emlékeik fennmaradásához.”
(4) A Nek. tv. a következő 60/P. §-sal egészül ki:
„60/P. § A kisebbségpolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételekkel és módon a kisebbségi közoktatásban részt vevő tanulók számára ösztöndíjat alapíthat.”
(5) A Nek. tv. 63. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A költségvetési törvény a kisebbségpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében állapítja meg az országos önkormányzat és az országos kisebbségi önkormányzat fenntartásában lévő intézmények központi költségvetési támogatását.”
(6) A Nek. tv. 64. §-a kiegészül a következő (6) bekezdéssel:
„(6) Felhatalmazást kap a kisebbségpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a kisebbségi közoktatásban részt vevő tanulók számára nyújtható ösztöndíj mértékét, az ösztöndíjban részesíthető személyek körét, az ösztöndíj nyújtásának módját és feltételeit, továbbá a jogosulatlanul kifizetett ösztöndíj visszafizetésének szabályait.”
(7) Hatályát veszti a Nek. tv. 55. § (6)-(7) bekezdése, valamint 55/A. §-a.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

16. § (1) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézményben lehetővé kell tenni, hogy a gyermek, illetőleg a tanuló az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban vegyen részt. Az egyházi jogi személy a hit- és vallásoktatást óvodában a szülők, iskolákban és kollégiumban a tanulók és a szülők igénye szerint szervezheti. A hit- és vallásoktatás az óvodában az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe véve - a nyitvatartási időn belül, de nevelési időnek nem minősülő időkeretben -, az iskolában pedig oly módon szervezhető, hogy alkalmazkodjon a kötelező tanórai foglalkozások rendjéhez. A hit- és vallásoktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, a hit- és vallásoktatással összefüggő igazgatási cselekmények végzése, így különösen a hit- és vallásoktatásra való jelentkezés megszervezése, előmeneteli értesítések, bizonyítványok kiadása, a foglalkozások ellenőrzése az egyházi jogi személy feladata. Az iskola, a kollégium, illetve az óvoda - a nevelési-oktatási intézményben rendelkezésre álló eszközökből - köteles biztosítani a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket. Az egyházi jogi személy által foglalkoztatott hitoktató alkalmazásakor az e törvény 17. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni. Az óvoda, az iskola és a kollégium az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos feladatok ellátása során együttműködik az érdekelt egyházi jogi személlyel.”
(2) A Kt. 37. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a közoktatási intézményt a működést engedélyező szerv vette nyilvántartásba, székhelyének változása esetén a (2) bekezdésben foglaltak szerint újra nyilvántartásba kell venni abban az esetben, ha a működést engedélyező szerv illetékessége is megváltozik. Az ismételt nyilvántartásba vétel a közoktatási intézmény létrejöttének időpontját nem érinti.”
(3) A Kt. 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„79. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat alapítja, működésének megkezdéséhez engedély szükséges. Az engedély akkor adható ki, ha a nevelési-oktatási intézmény az e törvény 38. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint rendelkezik a működéséhez szükséges feltételekkel. Újonnan induló képzés esetében az e törvény 38. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerinti működéshez szükséges feltételeket - az iskolatípusnak megfelelő, adott évben nem induló évfolyamok, osztályok, csoportok vonatkozásában - felmenő rendszerben, fokozatosan elégséges megteremteni. A feltételek fokozatos megteremtését a működést engedélyező szerv törvényességi ellenőrzés keretében évente vizsgálja. Amennyiben ennek keretében megállapítást nyer, hogy a (2) bekezdés szerinti ütemtervben vállalt feltételek nem teljesülnek, a működési engedély visszavonásra kerül.
(2) Az engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell a nevelési-oktatási intézmény alapító okiratát, foglalkozási, illetve pedagógiai programját, továbbá azokat az okiratokat, amelyekből megállapítható, hogy a működés megkezdéséhez, a nevelő és oktató munkához szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. Újonnan induló képzés esetében a kérelemhez csatolni kell a nevelő és oktató munkához szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtésének külön jogszabályban meghatározott ütemtervét. A kérelem és mellékletei jogszabályban meghatározott formában nyújthatók be.
(3) Az engedély kiadásáról a működést engedélyező szerv dönt. A működést engedélyező szerv a (4) bekezdés a) pontja tekintetében köteles szakértői véleményt beszerezni. Szakértői véleményt közoktatási szakértő adhat.
(4) A működést engedélyező szerv az engedély kiadását akkor tagadhatja meg, ha a nevelési-oktatási intézmény
a) nevelési, illetve pedagógiai programja nem felel meg az e törvényben, szakmai programja a szakképzésről szóló törvényben meghatározottaknak;
b) nem rendelkezik - az e törvényben foglaltaknak megfelelő - a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, újonnan induló képzés esetében a feltételek megteremtésének ütemtervében foglaltak nem megalapozottak, illetőleg a költségvetésből nem állapítható meg, hogy a feladata ellátásához szükséges költségeket milyen forrásból biztosítják.
(5) A nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedély akkor adható ki, ha a nevelési-oktatási intézmény állandó saját székhellyel rendelkezik, továbbá legalább egy, az e törvény 3. számú mellékletében meghatározott maximális létszám befogadására alkalmas óvodai csoport, kollégiumi csoport, továbbá az adott iskolatípusnak megfelelően valamennyi évfolyamra egy-egy iskolai osztály működtetésére alapították, és az ehhez szükséges - jogszabályban meghatározott - személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, újonnan induló képzés esetében felmenő rendszerben, fokozatosan megteremti. A nevelési-oktatási intézmény akkor rendelkezik állandó saját székhellyel, ha a fenntartója igazolja, hogy a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott helyiségek feletti rendelkezési jog a nevelési-oktatási intézmény működéséhez legalább öt nevelési évre, tanítási évre biztosított (a továbbiakban: székhely feletti rendelkezési idő). Nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás részére létesített nevelési-oktatási intézmény esetén az engedély kiadható akkor is, ha a helyiségek az átlaglétszámnak megfelelő gyermek, tanuló befogadására nem, de a várható gyermek-, tanulói létszám befogadására alkalmasak. Ha a nevelési-oktatási intézmény székhelye másik nevelési-oktatási intézmény által is használt ingatlanban található, az engedélyezési eljárásban vizsgálni kell azt is, hogy az épületben biztosítható-e valamennyi nevelési-oktatási intézmény zavartalan működése, az alapító okiratában megjelölt maximális gyermek-, illetve tanulói létszám fogadása, a nevelőtestületek működése.
(6) Ha a nevelési-oktatási intézmény tevékenysége, illetve székhelye megváltozik, az (1) bekezdésben meghatározott engedélyt a fenntartónak a változás tekintetében ismételten be kell szereznie.
(7) Ha a nem önkormányzati nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogát akarják átadni anélkül, hogy, megváltozna a nevelési-oktatási intézmény működése, tevékenysége, a működést engedélyező szerv azt vizsgálja, hogy az új - nem önkormányzati - fenntartó tudja-e biztosítani a folyamatos működéshez szükséges feltételeket. A fenntartói jog átadása tárgyában kötött megállapodás a működést engedélyező szerv jogerős határozatával válik érvényessé. Ha a fenntartói jog átadása érinti a nevelési-oktatási intézmény működését, tevékenységét, az eljárásra a (6) bekezdésben foglaltakat is alkalmazni kell.
(8) Ha a működést engedélyező szerv elutasítja a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadását, a nevelési-oktatási intézmény nyilvántartásba vételét is meg kell tagadnia; ha a nevelési-oktatási intézményt már nyilvántartásba vette, törli a nyilvántartásból. Költségvetési szerv esetén a működést engedélyező szerv megkeresi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet a törlés céljából.”
(4) A Kt. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„80. § (1) A működést engedélyező szerv legalább kétévente végzi a nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését, melynek eredményéről értesíti a normatív költségvetési hozzájárulást folyósító szervet. E rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a nevelési-oktatási intézményt a települési kisebbségi, valamint a területi kisebbségi önkormányzat tartja fenn.
(2) A működést engedélyező szerv a törvényességi ellenőrzés keretében vizsgálja, hogy a fenntartó a nevelési-oktatási intézményt az alapító okiratban és a működéshez szükséges engedélyben meghatározottak szerint működteti-e.
(3) A működést engedélyező szerv a törvényességi ellenőrzés körében - megfelelő határidő biztosításával - felhívja a fenntartót a törvénysértés megszüntetésére. Ha a fenntartó a megadott határidőn belül nem intézkedett, a működést engedélyező szerv kezdeményezheti a törvénysértő intézkedés, döntés, mulasztás bírósági megállapítását. A pert a törvénysértés megszüntetésére meghatározott határidő lejártától számított harminc napon belül kell kezdeményezni. Ha a bíróság megállapítja a törvénysértést, és azt a fenntartó a bíróság által megállapított határidőn belül nem szünteti meg, a működést engedélyező szerv a működéshez szükséges engedélyt visszavonja, és a nevelési-oktatási intézményt törli a nyilvántartásból, illetve költségvetési szerv esetén megkeresi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet a nyilvántartásból való törlés céljából.
(4) A törvényességi ellenőrzést ellátó működést engedélyező szerv a nevelési-oktatási intézmény működését felfüggesztheti, ha az ott folyó nevelő és oktató munka a közbiztonságot, a közrendet, a közegészségügyet, a közerkölcsöt sérti, vagy mások jogai, szabadságjogai ellen irányul, továbbá, ha a nevelési-oktatási intézmény a feladatainak ellátásához szükséges feltételekkel nem rendelkezik. A működés felfüggesztése előtt - kivéve, ha a késedelem jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral, illetve veszéllyel járna - megfelelő határidő biztosításával fel kell hívni a fenntartót a kifogásolt tevékenység megszüntetésére, illetve a hiányosságok pótlására. A működést engedélyező szerv ebben az esetben elrendelheti a határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását. A működést engedélyező szerv a határozat jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül - kivéve, ha annak oka megszűnt - köteles a (3) bekezdés szerint a pert megindítani, s az ott szabályozottak szerint eljárni.
(5) Ha a nevelési-oktatási intézménynek a székhelyén kívül másik telephelye is van, a telephelyre a 79. §-ban foglaltak szerint kell engedélyt kérni. A működést engedélyező szervnek a telephelyen működő tagintézmény tekintetében le kell folytatnia a 79. §-ban meghatározott eljárást, és gyakorolja az ott, valamint az e §-ban meghatározott hatásköröket, azzal az eltéréssel, hogy a nyilvántartásból történő törlésről - megkeresésre - a székhely szerinti működést engedélyező szerv intézkedik.
(6) A működést engedélyező szerv - a jogerős határozat közlésével - intézkedik a normatív költségvetési hozzájárulás folyósításának felfüggesztésére, ha a fenntartó a (3)-(4) bekezdésben szabályozott felhívása ellenére a törvénysértést, a kifogásolt tevékenységet nem szüntette meg, és ezért kezdeményezte a bíróságnál a törvénysértés megállapítását, vagy a (4) bekezdés szerint az intézmény működésének azonnali felfüggesztését rendelte el.
(7) A működést engedélyező szerv törvényességi ellenőrzési eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
(5) A Kt. 81. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az oktatásért felelős miniszter is köthet közoktatási megállapodást akkor, ha a közoktatási intézmény térségi vagy országos, vagy a pedagógiai programja szerint kiemelkedő jelentőségű feladatot lát el, feltéve, hogy a közoktatási intézmény fenntartója - az (1) bekezdés e) pontja szerint - sikertelenül kezdeményezte a közoktatási megállapodás megkötését.”
(6) A Kt. 91. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A működést engedélyező szerv a nem helyi önkormányzatok által fenntartott óvodák és általános iskolák nyilvántartásba vételével, nyilvántartásból való törlésével, továbbá a működés megkezdésének engedélyezésével, az engedély visszavonásával kapcsolatban hozott jogerős határozatát közli a fenntartó székhelye szerint illetékes működést engedélyező szervvel.”
(7) A Kt. 102. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A fenntartói jog átadásának tilalmára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni a fenntartó jogutódlással történő megszűnésekor, az önkormányzatok szétválásával összefüggő vagyonmegosztáskor, az egyéni vállalkozó halálakor, ha van, aki a tevékenység folytatására jogosult. Az átszervezés tilalmára vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a székhely, telephely megváltoztatására azért kerül sor tanítási évben (szorgalmi időben), nevelési évben, mert a már meglévő épületet, helyiséget, területet megfelelő időben nem lehetett birtokba venni, vagy a nevelési-oktatási intézmény által használt épület, helyiség, terület váratlanul alkalmatlanná vált a rendeltetésszerű használatra. Nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére a működést engedélyező szerv engedélyezheti a székhely, telephely változását tanítási évben (szorgalmi időben), nevelési évben más, előre nem látható okból is. Ha a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó három éven belül másodszor kéri előre nem látható okból a székhely-, telephelyváltozás engedélyezését, a működést engedélyező szervnek le kell folytatnia az e törvény 80. §-ában szabályozott törvényességi ellenőrzést.”
(8) A Kt. 117. § (1) bekezdés b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának]
„b) öt-húsz százaléka a 115. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben, tizennyolc éven aluli tanulóknál;
c) tizenöt-negyven százaléka a 115. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben, tizennyolc éven felüli, de huszonkettő éven aluli tanulóknál;”
(9) A Kt. 121. § (1) bekezdése kiegészül a következő 46. ponttal:
[(1) E törvény alkalmazásában]
„46. működést engedélyező szerv: a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve.”
(10) A Kt. 121. §-a kiegészül a következő (10) bekezdéssel:
„(10) A tanulók tankönyvellátását szolgáló központi költségvetési támogatás terhére a készségfejlesztő speciális szakiskolai oktatáshoz és a fejlesztő iskolai oktatáshoz a szakmai munkaközösség és az iskolai szülői szervezet (közösség) egyetértésével a pedagógiai programban foglaltak megvalósítását szolgáló, a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyvek, munkafüzetek, feladatlapok, digitális ismerethordozók is beszerezhetők tankönyv helyett, ha az iskolában a nevelő és oktató munkához részben vagy egészben nem alkalmaznak tankönyvet.”
(11) A Kt. 2. számú melléklet „A gyermekek, tanulók adatai” cím 1. a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[1. E törvény alapján nyilvántartott adatok:]
„a) a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma;”
(12) A Kt. 2. számú melléklet „A gyermekek, tanulók adatai” cím 1. d) pontja a második franciabekezdést követően a következő franciabekezdéssel egészül ki:
[d) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok]
„- a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok”
(13) A Kt. 132. § (6) bekezdésében a „2011. augusztus 31-éig” szövegrész helyébe a „2012. augusztus 31-éig” szöveg lép.
(14) A Kt. 37. § (2) bekezdésében a „jegyzőnél, főjegyzőnél” szövegrész helyébe a „működést engedélyező szervnél” szöveg, 82. § (1) bekezdésében a „főjegyző gyakorolja” szövegrész helyébe a „működést engedélyező szerv gyakorolja” szöveg, 82. § (2) bekezdésében a „főjegyző az illetékes” szövegrész helyébe a „működést engedélyező szerv az illetékes” szöveg, 82. § (5) bekezdésében a „főjegyző ellátja” szövegrész helyébe a „működést engedélyező szerv ellátja” szöveg, 91. § (2) bekezdés felvezető szövegében a „főjegyző, továbbá a jegyző” szövegrész helyébe a „működést engedélyező szerv” szöveg, 91. § (3) bekezdésében a „főjegyző elkészíti” szövegrész helyébe a „működést engedélyező szerv elkészíti” szöveg, 91. § (6) bekezdésében a „(2) bekezdés a)-b) pontjában és a (4) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott feladat ellátásához a jegyző, főjegyző” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott feladat ellátásához a működést engedélyező szerv, és a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott feladat ellátásához a jegyző, főjegyző” szöveg, 93. § (5) bekezdésében a „jegyzőt, főjegyzőt” szövegrész helyébe a „működést engedélyező szervet” szöveg, 94. § (1) bekezdés n) pontjában a „főjegyző nem helyi önkormányzati” szövegrész helyébe a „működést engedélyező szerv nem helyi önkormányzati” szöveg, 94. § (3) bekezdés j) pontjában a „jegyzői, főjegyzői, társulási tanács elnöki” szövegrész helyébe a „működést engedélyező szervi, társulási tanács elnöki” szöveg, valamint 94. § (3) bekezdés n) pontjában a „jegyző, főjegyző közoktatási” szövegrész helyébe a „jegyző, főjegyző, működést engedélyező szerv közoktatási” szöveg lép.
(15) A Kt. 30. § (7) bekezdésében, 35. § (4) bekezdésének nyolcadik mondatában, és 121. § (1) bekezdés 29. b) pontjában a „megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével” szöveg helyébe a „megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével” szöveg, 121. § (1) bekezdés 29. a) pontjában a „megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével” szöveg helyébe a „megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével” szöveg lép.
(16) Hatályát veszti a Kt. 19. § (6) bekezdése.
(17) Hatályát veszti a Kt. 95/A. § (6) bekezdés ba) pontjában a „jegyzőnél, főjegyzőnél” szövegrész.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

17. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 114. § (2) bekezdésében a „nyolc munkanapon belül” szövegrész helyébe a „15 munkanapon belül” szöveg, 114/A. § (1) bekezdésében a „8 munkanapon belül” szövegrész helyébe a „15 munkanapon belül” szöveg, valamint 140. § (6) bekezdésében a 8 munkanapon belül” szövegrész helyébe a „15 munkanapon belül” szöveg lép.

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása

18. § A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 25/B. § (1) bekezdése kiegészül a következő mondattal:
„A számítógépes földhasználati nyilvántartási rendszer kezelése, működtetése - függetlenül annak tényleges elhelyezésétől - a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervezet feladatkörébe tartozik.”

Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosítása

19. § (1) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 50/A. § (1) bekezdésében a „70. § (2) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontjaiban, továbbá (5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „71. § (1) bekezdés a)-f) pontjaiban, továbbá (3) bekezdésében” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti az Üsztv. 50/A. § (1) bekezdésében a „, valamint az ingyenes vagy kedvezményes internethasználatra” szövegrész.

A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény módosítása

20. § (1) A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A törvény hatálya alá tartozó és törvény alapján már magántulajdonba került földterületeket - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2013. december 31-ig az állam javára - az irányadó jogszabályok szerint - ki kell sajátítani és a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv (a továbbiakban: igazgatóság) vagyonkezelésébe kell adni. A kisajátítást az igazgatóság köteles kezdeményezni, illetőleg kérni.”
(2) A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kisajátítást a 4. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítését megelőzően, legkésőbb azonban 2013. december 31-ig kell végrehajtani.”

A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény módosítása

21. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (továbbiakban: Bvszt.) 9-9/A. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Gazdasági társaságok
9. § (1) A szabadságvesztés végrehajtásának a célja elérése érdekében létrehozott gazdasági társaságok kizárólagos állami tulajdonban vannak.
(2) A gazdasági társaságok részére az elítéltek foglalkoztatásából eredő sajátos és indokolt többletkiadásokat - a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott mértékben - a központi költségvetés megtéríti.
9/A. § (1) A miniszter által rendeletben meghatározott, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított termékek és szolgáltatások tekintetében - az átadás-átvétel és az ellentételezés miniszteri rendeletben meghatározott rendje szerint - a büntetés-végrehajtási szervezetet a miniszter vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek részére ellátási kötelezettség terhelheti.
(2) Az (1) bekezdés alapján miniszteri rendeletben meghatározott termékek és szolgáltatások tekintetében - az átadás-átvétel és az ellentételezés kormányrendeletben meghatározott rendje szerint - a büntetés-végrehajtási szervezetet kormányrendeletben meghatározott központi államigazgatási szervek és rendvédelmi szervek részére is ellátási kötelezettség terhelheti.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott ellátási kötelezettség teljesítésére irányuló tevékenységét a büntetés-végrehajtási szervezet az Európai Bizottság által rendeletben megállapított, a közbeszerzési eljárásokban irányadó értékhatárt el nem érő beszerzések körében kizárólagos jog alapján végzi.”
(2) A Bvszt. 35. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a gazdasági társaságoknál a fogvatartottak foglalkoztatásából eredő sajátos többletkiadások számbavételének a módját és a megtérítés rendjét,
b) azon szerveket, amelyekre a 9/A. § (2) bekezdése alapján fennálló ellátási kötelezettség kiterjed, valamint a termékek és szolgáltatások e szervek részére való átadásának-átvételének és azok ellentételezésének rendjét.”
(3) A Bvszt. 35. § (2) bekezdése kiegészül a következő h) ponttal:
[(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg]
„h) azon termékeket és szolgáltatásokat, amelyekre a büntetés-végrehajtási szervezetet ellátási kötelezettség terheli, azon szerveket, amelyekre a 9/A. § (1) bekezdése alapján fennálló ellátási kötelezettség kiterjed, valamint a termékek és szolgáltatások e szervek részére való átadásának-átvételének és azok ellentételezésének rendjét.”
(4) Hatályát veszti a Bvszt. 35. § (2) bekezdés c) és g) pontja.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

22. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 7. §-a (1) bekezdésének z) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:]
„z) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-ának (1)-(2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyra tekintettel a magánszemélynek a Tbj. szerint nem a foglalkoztatójától származó vagyoni értékkel összefüggésben - a foglalkoztató és a magánszemély egybehangzó nyilatkozata alapján - a foglalkoztató által átvállalt (ide értve az utólagos megtérítést is) százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét, amennyiben a magánszemély nyilatkozik arról, hogy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges valamennyi adatot a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja.”

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása

23. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 41. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hivatásos és az önkéntes tűzoltóság fenntartásával és működésével kapcsolatos rendkívüli kiadások fedezetére a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által felügyelt fejezet költségvetésében elkülönített tartalékalapot kell biztosítani. Ebből kell gondoskodni a működési területen kívüli vonulások költségeiről. A szolgálati feladatok ellátása során súlyos munkabalesetet szenvedett tűzoltók kártérítésére szolgáló fedezetet a munkáltató köteles biztosítani.”

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

24. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 116/A. § (1) bekezdésében a „70. § (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, valamint (5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „71. § (1) bekezdés a)-f) pontjaiban, továbbá (3) bekezdésében” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti a Hszt. 116/A. § (1) bekezdésében a „, valamint az ingyenes vagy kedvezményes internethasználatra” szövegrész.

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

25. § (1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 6. § (1) bekezdés d) pontjában a „Munkaerőpiaci Alapba” szövegrész helyébe „központi költségvetésbe” szöveg, 7/A. § (1) bekezdésében a „Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészébe” szövegrész helyébe „központi költségvetésbe” szöveg, 7/A. § (2) bekezdésében a „Munkaerőpiaci Alapba” szövegrész helyébe a „központi költségvetésbe” szöveg, 7/A. § (4) bekezdésében a „Munkaerőpiaci Alapba” szövegrész helyébe a „központi költségvetésbe” szöveg, valamint 7/A. § (6) bekezdésében a „Munkaerőpiaci Alapba” szövegrész helyébe a „központi költségvetésbe” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti a Met. 7. § (11) bekezdése.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

26. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtörvény) 32/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés e) pontjában említett szervezetet a díjmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett.”
(2) A Díjtörvény 32/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32/E. § (1) A díjat annak kell megfizetnie, aki az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatását kéri, illetve amely szerv az erre irányuló megkeresést előterjeszti. Ha a kérelmet vagy a megkeresést előterjesztő és a bejegyzés, feljegyzés, vagy törlés által jogot szerző, illetve a jogosult nem azonos, a díjat annak kell megfizetni:
a) aki a bejegyzés által jogot szerez, illetve jogosulttá válik, ennek hiányában
b) aki a tény feljegyzését, vagy törlését indítványozza a megkeresés alapjául szolgáló eljárásban, ennek hiányában
c) aki a törlésre kerülő joggal, ténnyel terhelt ingatlan, illetve tulajdoni hányad tulajdonosa, ennek hiányában
d) annak, aki a kérelmet, megkeresést előterjeszti.
(2) Több fizetésre kötelezett esetén a feleket egyetemleges díjfizetési kötelezettség terheli.
(3) Ha a megkeresést előterjesztő és a díj megfizetésére kötelezett nem azonos, a megkeresést előterjesztő - amennyiben a díj megfizetésére kötelezett a díj megfizetését nála igazolta - a díj megfizetését igazoló okiratot, vagy annak másolatát a megkeresésével együtt továbbítja az eljáró ingatlanügyi hatóságnak.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak hiányában a megkeresést előterjesztő legkésőbb a megkeresés előterjesztésével egyidejűleg a díj összegének, valamint az eljáró ingatlanügyi hatóságnak a megjelölésével tájékoztatja a díj megfizetésére kötelezettet, hogy a díj megfizetését a (9) bekezdés szerinti határidőben az eljáró ingatlanügyi hatóságnál igazolnia kell, és erről a tájékoztatásról a megkeresésében az ingatlanügyi hatóságot tájékoztatja.
(5) A díjfizetésre kötelezett személyének megállapításához szükséges adatok hiányában az ingatlanügyi hatóság a megkereső szervet hívja fel a (9) bekezdés szerinti hiánypótlásra.
(6) A díjnak a másodfokú ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keret számlája javára történő készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással történő megfizetése esetén a kérelem, megkeresés előterjesztésekor mellékelni kell a díj megfizetését igazoló okiratot vagy annak másolatát.
(7) Átutalással történő fizetési mód esetén az átutalási megbízáson fel kell tüntetni a külön jogszabályban meghatározott kincstári tranzakciós kódot, valamint az ingatlan fekvése szerinti település nevét és az ingatlan helyrajzi számát. Készpénz-átutalási megbízással történő fizetés esetén a készpénz-átutalási megbízás „Közlemény” rovatában fel kell tüntetni az ingatlan fekvése szerinti település nevét és az ingatlan helyrajzi számát.
(8) Ha e törvény másként nem rendelkezik a díjfizetési kötelezettség (ideértve a fellebbezés díját is) az ingatlanügyi hatóságnál - a kérelem, megkeresés előterjesztésével egyidejűleg a pénztárába történő készpénzbefizetéssel, ha az ingatlanügyi hatóság hivatali helyiségében erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg bankkártyával - vagy az ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keret számlája javára történő készpénzátutalási megbízással, illetve átutalási megbízással teljesíthető.
(9) A díj megfizetésének elmulasztása, valamint a (7) bekezdésben megjelölt adatok hiányában nem beazonosítható díjbefizetés esetén a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül kell megfizetni a díjat és igazolni annak megfizetését.
(10) Ha jogerős hagyatékátadó végzés, bírósági és hatósági határozat, illetve bírósági, bírósági végrehajtói vagy hatósági megkeresés alapján induló eljárás esetén a díj megfizetésére kötelezett nem tesz eleget a (9) bekezdés szerinti hiánypótlási felhívásban foglaltaknak, az ingatlanügyi hatóság az eljárást lefolytatja, azonban a meg nem fizetett díj és annak járulékai adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.
(11) A végrehajtást kérő, illetve a végrehajtási jog vagy a jelzálogjog bejegyzést elrendelő hatóság az ingatlanügyi hatóságnak a végrehajtási jog vagy jelzálogjog bejegyzéséért fizetendő (előlegezendő) díjat azt követő 8 napon belül fizeti meg (utólagos díjfizetés), miután annak teljes összegét végrehajtási költségként az adóssal (ingatlantulajdonossal) szemben, illetve az adók módjára behajtandó köztartozás jogosultjával szemben az eljárás eredménytelenségének megállapítását követően, mint végrehajtási költséget érvényesítette, ha a követelés
a) behajtását adóigazgatási eljárás során kezdeményezték, vagy társadalombiztosítási jogviszonyból ered,
b) a büntető- és a büntetés-végrehajtási-, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, vagy vagyonelkobzásból ered (a polgári jogi igény kivételével), vagy
c) az a)-b) pontokba nem tartozó más köztartozás, és
d) az a)-c) pontok valamelyikében foglalt feltétel teljesülését, valamint az utólagos díjfizetésre irányuló igényt a megkeresés tartalmazza.
(12) Ha a díj megfizetését a végrehajtást kérő az (1) bekezdés szerint, vagy a (9) bekezdés alapján történő fizetést követően a végrehajtási eljárásban igazolta, továbbá utólagos díjfizetés igénybevétele esetén a díjat a végrehajtási eljárásban végrehajtási költségként kell behajtani.
(13) A 32/A. § (4) bekezdésében meghatározott díjat a soron kívüli eljárás lefolytatása iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg kell az ingatlanügyi hatóság pénztárába befizetni, vagy amennyiben az ingatlanügyi hatóság hivatali helyiségében erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg bankkártyával megfizetni, illetve a díj készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással történő megfizetése esetén mellékelni kell a kérelemhez a díj megfizetését igazoló okiratot vagy annak másolatát.
(14) A (9) bekezdésben foglaltak nem teljesítése esetén a soronkívüliség, illetve a hitelesített vagy hitelesítés nélküli iratmásolat, illetőleg kivonat iránti kérelem nem teljesíthető.”

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

27. § (1) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.) 4. § (1) bekezdése kiegészül a következő h) ponttal:
[(1) E törvény alkalmazásában kedvezményezett]
„h) a Magyar Kármentő Alap.”
(2) Az Szftv. 4/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) E törvény alkalmazásában kedvezményezett:]
„b) a rendelkező nyilatkozat évére vonatkozó költségvetési törvényben - a felhasználásért felelős fejezet megjelölésével, kiemelt előirányzatként - meghatározott cél.”
(3) Az Szftv. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A magánszemély a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) - függetlenül a személyi jövedelemadó bevallásának, megállapításának módjától - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. számú melléklet I. fejezet B) pont 2. b) alpontjában meghatározott határidőig juttatja el az adóhatósághoz. A határidő jogvesztő. A rendelkező nyilatkozaton (nyilatkozatokon), illetve elektronikus űrlapon fel kell tüntetni a kedvezményezett adószámát, illetve a technikai számát. A magánszemély a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) a következő módokon juttatja el az adóhatósághoz:
a) önadózás, valamint egyszerűsített bevallás esetén az adóbevallási nyomtatványon tünteti fel,
b) munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatója útján,
c) az adóbevallás, az adónyilatkozat és az egyszerűsített bevallás elektronikus úton történő benyújtása esetén a nyomtatványon tünteti fel - kivéve, ha a magánszemély nem maga készíti adóbevallását, és a képviselőjének a rendelkező nyilatkozat megküldésére meghatalmazást nem adott -, vagy
d) az a)-c) pontokban meghatározottaktól eltérően lezárt, adóazonosító jelével ellátott postai borítékban személyesen vagy postán, vagy elektronikus űrlapként, elektronikus úton.”
(4) Az Szftv. 6. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezettnek az e törvény alapján átutalt összeg felhasználására vonatkozó (a cél szerinti és működési költségeket összegszerűen is tartalmazó) adatait - meghatározva a támogatás esetleges tartalékolásának tényét, célját, legfeljebb 3 éves időtartamát és összegét is - az átutalást követő naptári év október 31. napjáig az állami adóhatóság részére elektronikus úton kell megküldenie. Amennyiben az állami adóhatóság a fenti határidő lejártát követően megállapítja, hogy a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett e kötelezettségének nem tett eleget, illetve a közleményében számszaki hibás adatokat közölt, vagy nem az elszámolandó összeget szerepelteti, és az adóhatóság által az adatok javítására kitűzött határidőt elmulasztotta, határozattal kizárja a kedvezményezettet a határozat jogerőre emelkedését követő rendelkező évben a felajánlásokból történő részesedésből. Amennyiben az állami adóhatóság a 7. § (7) bekezdése szerinti ellenőrzés során megállapítja, hogy a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett a közleményében valótlan adatot közöl, határozattal kizárja a kedvezményezettet a határozat jogerőre emelkedését követő rendelkező évben a felajánlásokból történő részesedésből. A kedvezményezettet jogutód nélküli megszűnése esetén soron kívüli, a jogutódlással történő megszűnése esetén a jogutódot a jogelődre vonatkozó tartalmú és határidejű beszámolási kötelezettség terheli. A közleményekre az állami adóhatóságnak az 5. § (7) bekezdése szerinti őrzési szabályokat kell alkalmaznia. Az állami adóhatóság a közleményeket és a kizáró határozatokat tartalmazó adatbázist elektronikus adathordozón a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter rendelkezésére bocsátja. A társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter a közleményeket az átutalást követő naptári év november 30. napjáig a civil szervezetekkel foglalkozó internetes honlapján ingyenesen közzéteszi. A közlemények a honlapról egy évig - a következő évi közlemények nyilvánosságra hozataláig - nem távolíthatók el. Azon szervezetnek, amely rendelkezik általa fenntartott vagy a megbízása alapján működtetett olyan internetes felülettel, amelynek tartalmáért ő felel (a továbbiakban: saját honlap), a közleményét e felületen is el kell helyeznie az átutalást követő év december 15. napjáig, és azt legalább egy évig nem távolíthatja el.
(4) Az állami adóhatóság a rendelkező nyilatkozat évének augusztus 31. napjáig tájékoztatja az adópolitikáért felelős minisztert, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős minisztert és a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztésért felelős minisztert az 1. § (5) bekezdésének előírásai szerint tett érvényes rendelkező nyilatkozatok alapján
a) a 4. § (1) bekezdésében nevesített (kategóriánként összesített) kedvezményezettekről, az őket megillető kategóriánként összesített összegekről és az érvényesen rendelkezők számáról, továbbá
b) a 4/A. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezettekről, az őket megillető összegekről, továbbá az egyes kedvezményezettek javára érvényesen rendelkezők számáról.
Az állami adóhatóság a tájékoztatást szeptember 15. napjáig internetes honlapján közzéteszi.”
(5) Az Szftv. 6. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha az adóbevallás, az egyszerűsített bevallás, az adónyilatkozat vagy a munkáltatói adómegállapítás az átutaláshoz szükséges adatfeldolgozásra alkalmatlan, úgy az utalást akkor kell teljesíteni,
a) amikor a rendelkező nyilatkozat éve utolsó napját követő egy éven belül az említett iratok helyesbítése alapján az lehetséges,
b) illetve abban az esetben, ha a rendelkező magánszemélynek az adóhatóság havi részletfizetést, illetve fizetési halasztást engedélyezett és - figyelemmel az 1. § (1) bekezdésében foglaltakra - az utalás már jogszerűen lehetségessé válik.”
(6) Az Szftv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az adóhatóság megállapítja a nyilatkozatban foglalt rendelkezésnek - a magánszemély saját érdekkörébe tartozó - érvénytelenségét, erről a magánszemélyt a rendelkező nyilatkozat éve november 30. napjáig értesíti. Ha az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat éve november 30. napjáig nem állapítja meg a rendelkező magánszemély saját érdekkörébe tartozó érvénytelenségét, és az általa megjelölt kedvezményezett a 6. § (5) bekezdésében foglaltak szerint az állami adóhatóság internetes honlapján közzétett tájékoztatóban szerepel, a rendelkezést teljesíteni kell.”
(7) Az Szftv. 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Amennyiben a rendelkező magánszemély a 6. § (1) és (6) bekezdésében meghatározott átutalás időpontjában rendelkezik a központi elektronikus szolgáltató rendszer használatához szükséges ügyfélkapuval, az adóhatóság a központi elektronikus szolgáltató rendszerben, elektronikus úton ad tájékoztatást a nyilatkozatban foglalt rendelkezés teljesítésének megtörténtéről, melyet az átutalást követő 15 napon belül kell teljesíteni. A központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül történő tájékoztatás tényéről az adózó elektronikus levélben is értesítést kap.”
(8) Az Szftv. 7. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A rendelkező nyilatkozattal kapcsolatos ügyben az Art. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A kedvezményezett az e törvényben foglalt kötelezettségeinek megsértése esetén az Art. 172. § (1) bekezdése szerinti mulasztási bírsággal sújtható.”
(9) Az Szftv. kiegészül a következő 9. §-sal:
„9. § (1) 2011. december 31-én a 7. § (8) bekezdés b) pontjában a „b)-h)” szövegrész helyébe a „b)-g)” szövegrész lép.
(2) 2011. december 31-én hatályát veszti a 4. § (1) bekezdés h) pontja.
(3) E § 2012. január 1-jén hatályát veszti.”
(10) Az Szftv. 7. § (8) bekezdés b) pontjában a „b)-g)” szövegrész helyébe a „b)-h)” szövegrész lép.
(11) Hatályát veszti az Szftv. 7. § (6) bekezdése.

Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXIX. törvény módosítása

28. § Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXIX. törvény 7. § (2) bekezdésében „a lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) kárrendezési hivatalhoz, vagy az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz (a továbbiakban: OKKH)” szövegrész helyébe „a kárpótlási hatósághoz” szöveg, „az OKKH” szöveg helyébe „a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata” szöveg, 7. § (5)-(6) és (8) bekezdésében, 8. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 13. § (1) bekezdésében „az OKKH” szövegrész helyébe „a kárpótlási hatóság” szöveg, 11. § (3) bekezdésében „az OKKH-nak” szövegrész helyébe „a kárpótlási hatóságnak” szöveg, valamint 12. § (1) bekezdésében „az OKKH-tól” szövegrész helyébe a „kárpótlási hatóságtól” szöveg lép.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

29. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 100. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A működési engedély kiadásáról a fenntartó kérelmére a működést engedélyező szerv - első fokon a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének szakigazgatási szerveként működő gyámhivatal - dönt. A működési engedély kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos eljárás illetékmentes.”
(2) Hatályát veszti a Gyvt. 100/A. § (7) bekezdése.

A vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával összefüggő egyes kérdésekről szóló 1997. évi XXXIII. törvény módosítása

30. § (1) A vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával összefüggő egyes kérdésekről szóló 1997. évi XXXIII. törvény 5. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„5. § (1) A kárpótlási hatóság gondoskodik a nála kezelt információk védelméről, megőrzéséről és további feldolgozásra alkalmassá tételéről.
(2) A keletkezett iratanyaggal kapcsolatos további teendőket - az 1995. évi LXVI. törvényben meghatározottakkal összhangban - a Kormány által kijelölt szervezet látja el.”
(2) Hatályát veszti a vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával összefüggő egyes kérdésekről szóló 1997. évi XXXIII. törvény 6. §-a.

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény módosítása

31. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 117. § (1) bekezdésében a „70. § (2) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontjaiban továbbá (5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „71. § (1) bekezdés a)-f) pontjaiban, továbbá (3) bekezdésében” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti a Bjt. 117. § (1) bekezdésében a „, valamint az ingyenes vagy kedvezményes internethasználatra” szövegrész.

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

32. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasztv.) 119. § (1) bekezdésében a „70. § (2) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontjaiban, továbbá (5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „71. § (1) bekezdés a)-f) pontjaiban, továbbá (3) bekezdésében” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti az Iasztv. 119. § (1) bekezdésében a „, valamint az ingyenes vagy kedvezményes internethasználatra” szövegrész.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

33. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 18. §-a kiegészül a következő (6) bekezdéssel:
„(6) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a külön törvényben meghatározott szolgálati nyugellátás, valamint a szolgálati rokkantsági nyugdíj járulékfizetéssel nem fedezett, 2011. január 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes többletköltségeit a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap fizeti meg.”
(2) A Tbj. 26. §-a kiegészül a következő (11) bekezdéssel:
„(11) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, a munka-rehabilitáció keretében folyósított munka-rehabilitációs díj, rehabilitációs járadék után a foglalkoztatót terhelő, 2011. január 1-je és 2011. december 3l-e közötti időszakban esedékes nyugdíj-biztosítási járulékot a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap fizeti meg.”
(3) A Tbj. a 43. §-t követően a következő 43/A. §-sal egészül ki:
„43/A. § Az állami adóhatóság elektronikus úton átadja az 56/A. § (6) bekezdésében meghatározott adatokat
a) az álláskeresési támogatások megállapítása és ellenőrzése céljából az állami foglalkoztatási szerv, az egészségbiztosítási ellátások ellenőrzése céljából az egészségbiztosítási szerv, a magán-nyugdíjpénztári tag folyószámlájának vezetéséhez a pénztártag magán-nyugdíjpénztára részére a bevallás benyújtására előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig,
b) éves szinten összesítve a nyugdíjjogosultság és nyugdíj megállapítása céljából a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv részére a tárgyévet követő augusztus 31-éig.”
(4) A Tbj. kiegészül a következő 63. §-sal:
„63. § A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény 33. §-ával megállapított 19. § (2) bekezdés b) pontját a 2011. február 1-jén, és az azt követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.”
(5) A Tbj.
a) 5. § (1) bekezdés a) pontjában a „valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok” szövegrész helyébe a „a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg,
b) 19. § (2) bekezdés b) pontjában a „1,5 százalék” szövegrész helyébe a „2 százalék” szöveg,
c) 31. § (7) bekezdésében a „, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok” szövegrész helyébe a „, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg
lép.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

34. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 77. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 67-68. § és 68/B. § szerinti eljárásban hozott döntés bírósági felülvizsgálatára az a munkaügyi bíróság illetékes, amelynek területén a megtérítésre kötelezett belföldi lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye - jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a szervezet székhelye - található.”

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása

35. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény kiegészül a következő 99. §-sal:
„99. § (1) A 94. § (4)-(5) bekezdése 2011. január 1-jétől 2011. december 31-ig nem alkalmazható.
(2) A 94. § (4) bekezdésében meghatározott időtartamba nem számít bele az az időtartam, amely alatt a rendelkezés e törvény alapján nem alkalmazható.
(3) E § (1) bekezdése 2012. január 1-jén hatályát veszti.”

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

36. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer kezelése, működtetése - függetlenül annak tényleges elhelyezésétől - a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervezet feladatkörébe tartozik.”
(2) Az Inytv. 16/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16/A. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezhető be természetes személy tulajdonában álló ingatlanra, vagy ingatlannak természetes személyt megillető tulajdoni hányadára olyan jelzálogjog, amelyet természetes személy - ide nem értve az egyéni vállalkozót - devizában nyilvántartott, vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett (deviza alapú) kölcsönszerződéséből keletkező hitelezői követelés biztosítására alapítottak.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem akadálya
a) a követelés jogosultja, illetve a tartozás kötelezettje személyében bekövetkező változás (engedményezés, tartozásátvállalás, jogutódlás egyéb esetei) átvezetésének,
b) a kölcsönszerződés módosítása folytán módosított - vagy a szerződésmódosításnak megfelelően ugyanazon ingatlan tekintetében kötött új - zálogszerződés alapján a jelzálogjog bejegyzésének,
c) a követelés biztosítására jelzálogjoggal terhelt egy vagy több ingatlan helyébe lépő egy vagy több más ingatlanra alapított jelzálogjog bejegyzésének (fedezetcsere), vagy
d) a kölcsönszerződés megszüntetése és azonos vagy más hitelezővel a kötelezett által kötött új szerződés (kölcsönkiváltás) zálogjoggal való biztosítása céljából ugyanazon, illetve - fedezetcserével - egy vagy több más ingatlanra alapított jelzálogjog bejegyzésének,
ha a b) és d) pontban foglalt esetben a biztosítandó követelés mértéke a korábbinál nem terhesebb.
(3) A követelés mértéke a korábbinál nem terhesebbnek akkor tekinthető, ha annak összege - az alkalmazott árfolyamok különbözőségéből és az eredeti kölcsöntartozás megszüntetésével, illetve az azt kiváltó kölcsön folyósításával összefüggésben igazoltan felmerülő díjakból, költségekből adódó többletköveteléstől eltekintve - nem haladja meg az eredeti követelés még fennálló összegét.
(4) Ha az eredeti és az új követelés pénzneme egymástól eltér, a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban - az új kölcsönt nyújtó hitelező által a kölcsönszerződés megkötésének időpontjában alkalmazott árfolyam és az ugyanekkor fennálló tartozás összegének alapul vételével - forintban is meg kell jelölni mind az eredeti követelés még fennálló, mind pedig az új követelés összegét.
(5) Fedezetcsere esetén az egy vagy több más ingatlanra alapított jelzálogjogot legkésőbb a követelés biztosítékául korábban szolgáló ingatlanra bejegyzett jelzálogjog törlésével egyidejűleg kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. A fedezetcserére vonatkozó rendelkezés az ingatlanok megosztása vagy összevonása esetén is irányadó.”
(3) Az Inytv. 91. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 82. § (1) bekezdésével megállapított 16/A. §-t csak a hatálybalépését követően megkötött jelzálogjog alapítására irányuló szerződésekre kell alkalmazni azzal, hogy a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény 36. §-ával megállapított 16/A. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott rendelkezések csak az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 82. § (1) bekezdésének hatálybalépésekor már fennálló jelzálogjoggal biztosított kölcsönjogviszonyok esetében irányadók.”

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény módosítása

37. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős egészségbiztosítási szerv - a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő társadalombiztosítási igazgatási szervek kivételével - társadalombiztosítási költségvetési szervek, amelyek költségvetését a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében kell meghatározni.”

A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény módosítása

38. § (1) A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó közjogi tisztségviselőt és volt közjogi tisztségviselőt megillető juttatások igénybevételével kapcsolatban felmerült költségeket - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a központi költségvetésnek az adott közjogi tisztségviselő hivatali szervezetét tartalmazó fejezete fedezi.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben a Köztársasági Elnökség című fejezeten belül kell meghatározni azt az éves keretösszeget, amely a volt köztársasági elnök juttatásainak fedezetéül szolgál.
(3) Az Országgyűlés elnöke közcélú felajánlásai, adományai, vállalásai költségeinek fedezetéül a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben az Országgyűlés fejezeten belül külön soron tervezett előirányzat szolgál, amely felett az Országgyűlés elnöke rendelkezik.
(4) A volt köztársasági elnök - ha ötéves hivatali idejét végig kitöltötte - a közéletben történő részvétele, közcélú felajánlásai, adományai, vállalásai költségeinek fedezetéül a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben az Országgyűlés fejezeten belül, külön soron tervezett előirányzat szolgál, amely felett a volt köztársasági elnök rendelkezik.
(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti előirányzatból alapítvány, közalapítvány, társadalmi és egyéb szervezet, magánszemély pályáztatás nélkül is, egyedi döntés alapján támogatható, azonban a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott közvetlen politikai tevékenységet folytató, illetve pártnak anyagi támogatást nyújtó szervezet nem támogatható. Az előirányzat a felette rendelkezni jogosult előzetes írásos kötelezettségvállalása alapján, az államháztartásról szóló törvényben és végrehajtási rendeletében előírt tartalmú támogatási szerződéskötési kötelezettség nélkül használható fel. Az Országgyűlés Hivatala a honlapján a kötelezettségvállalástól számított tizenöt napon belül közzéteszi az előirányzatból nyújtott támogatás kedvezményezettjét, a támogatás célját és összegét.
(6) Az e törvény hatálya alá tartozó közjogi tisztségviselő és volt közjogi tisztségviselő köteles a részére járó juttatások igénybevételéhez szükséges adatokat - ideértve az adatok megváltozását is - haladéktalanul közölni az érintett szervvel. A jogalap nélkül felvett juttatást az erre irányuló felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül kell visszafizetni.”
(2) Nem lép hatályba a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvénynek a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló 2010. évi LXXX. törvény 5. §-a által megállapított 27. § (3) bekezdése.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosítása

39. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 53. § (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A felügyelő bizottság elnökének tiszteletdíja e törvény által meghatározott fix összeg. A tiszteletdíj mértéke havi bruttó 1 200 000 forint.
(6) A felügyelő bizottság további tagjainak tiszteletdíja e törvény által meghatározott fix összeg. A tiszteletdíj mértéke havi bruttó 800 000 forint.”

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

40. § (1) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) 62. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[62. § A hatóság feladata a kulturális örökség elemei megőrzésének, fenntartható használatának elősegítése és támogatása. Ennek érdekében ellátja:]
„a) a jogszabályban meghatározott hatósági feladatokat;”
(2) A Kötv. 93. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép
[93. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:]
„b) jelölje ki a kulturális örökségvédelmi hatóságot vagy hatóságokat, és állapítsa meg az azok eljárására vonatkozó általános szabályokat;”

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXXIV. törvény módosítása

41. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXXIV. törvény 14. § a) pontjában a „2010. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2011. december 31-ig” szöveg lép.

A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény módosítása

42. § (1) A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény (a továbbiakban: NCAtv.) 2. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az Alapprogram bevételei:]
„a) 2012. évtől kezdődően a központi költségvetési támogatás összege a személyi jövedelemadóként ténylegesen befizetett összeg 1%-ából a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. §-ában megjelölt kedvezményezetteknek a tárgyévet megelőző harmadik évben benyújtott, érvényes rendelkező nyilatkozatok alapján ténylegesen kiutalt jövedelemadó-hányaddal megegyező összeg. Az Alapprogram központi költségvetési támogatási összege a 2011. évben 3640 millió forint;”
(2) Az NCAtv. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A miniszter a legalább 5, de legfeljebb 11 tagú Kollégiumokat a 13. § (1) bekezdés szerinti választást követően alakítja meg. A miniszter jogosult valamely Kollégiumot megszüntetni, új Kollégiumot létrehozni, továbbá meglévő Kollégium elnevezését megváltoztatni. A kollégiumi tagok létszámát, és azt, hogy a Kollégiumok civil delegáltjainak megválasztásában az e törvény 12. § (6) bekezdése szerinti elektori gyűlések közül melyek vesznek részt, a miniszter határozza meg. A Kollégium egy tagját a miniszter saját hatáskörében bízza meg. A Kollégium többi tagját a civil jelöltállítási rendszer az e törvény 12-13. §-ában meghatározott módon választja. A Kollégiumok elnökeit a Kollégiumok tagjai közül, a Kollégium javaslata alapján a miniszter jelöli ki.”
(3) Az NCAtv. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Tanács és a Kollégiumok tagjainak költségtérítését a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza. A költségtérítés egy hónapra járó összege a mindenkori kötelező legkisebb munkabér havi összegének felét nem haladhatja meg.”
(4) Az NCAtv. 8. §-a kiegészül a következő (1a) bekezdéssel:
„(1a) A Kollégium tagjának megbízása megszűnik
a) a megbízás időtartamának lejártával, illetve a (2) bekezdésben foglalt esetben,
b) a tisztségről történő lemondással,
c) a tag halálával,
d) a megbízás visszavonásával,
e) a Kollégium 5. § (2) bekezdése szerinti megszűnése esetén.”
(5) Az NCAtv. 15. § (4) bekezdés b) pontjában a „díjazásának” szövegrész helyébe „a költségtérítése elszámolása” szövegrész lép.
(6) Hatályát veszti az NCAtv. 3. § (3) bekezdésében az „és a támogatást az erről szóló támogatási szerződés szerint működési célra kapja” szövegrész, valamint a 8. § (1) bekezdésében az „illetve a Kollégium” szövegrész.
(7) Nem lép hatályba az egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2010. évi XXXIX. törvény 32. §-a.

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény módosítása

43. § (1) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdés alapján nyújtott fejlesztési támogatásból megvalósított, a szakképző iskolában szervezett gyakorlati oktatást és gyakorlati képzést, a központi képzőhelyen a szakképző iskolai tanulók gyakorlati oktatását és gyakorlati képzését, valamint az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszköz működtetési költségeinek és a gyakorlati képzés során felhasznált anyagköltség finanszírozására a fejlesztési támogatásnak legfeljebb 20 százaléka, továbbá a szakképző iskolák és a felsőoktatási intézmények esetében a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszközfejlesztéshez, valamint a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók és gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzéséhez a fejlesztési támogatás 5 százaléka használható fel. Az Szt. 2. § (5) bekezdésének a) és d) pontjaiban meghatározott társulás, nonprofit gazdasági társaság, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, valamint az Szt. 2. § (5) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott intézmény fenntartója esetében az (5) bekezdésben meghatározott fejlesztési támogatás fogadásával, nyilvántartásával és elszámolásával kapcsolatosan a külön jogszabályban meghatározott feladatok elvégzésének működtetési költségeire, továbbá az Szt. 2. § (5) bekezdésének a) és d) pontjaiban meghatározott társulás, nonprofit gazdasági társaság, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság nappali rendszerű iskolai oktatáshoz kapcsolódó szakképzési feladatainak térségi integrált szakképző központ keretében történő megszervezésével összefüggő működtetési költségeire az átvett fejlesztési támogatás legfeljebb 35 százaléka használható fel.”
(2) Az Szht. 9. § (2) bekezdés g)-h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[(2) Az alaprésznek az (1) bekezdés szerinti megosztását megelőzően az éves költségvetési törvényben meghatározott „Szakképzési hozzájárulás” és „Szakképzési egyéb bevétel” elnevezésű eredeti bevételi előirányzatok (a továbbiakban együtt: bevételi előirányzat) együttes összegét csökkenteni kell:]
„g) a felnőttképzési célok támogatására szolgáló, az a)-f) pontok levonását követően fennmaradó keretösszeg felével,
h) a régiók számára decentralizált keretként biztosított, az a)-g) pontok levonását követően fennmaradó keretösszeg egyharmadával,”
(3) Az Szht. 9. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A (2) bekezdés szerinti csökkentő tételek levonását követően a bevételi előirányzat fennmaradó keretösszegének 50 százaléka az oktatásért felelős miniszter, 50 százaléka a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendelkezési jogkörében használható fel.
(4) A (2) bekezdés g) pontjában meghatározott keretösszeg, valamint a (3) bekezdésben meghatározott keretösszeg együttesen az alaprésznek a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendelkezési jogkörébe tartozó központi keretét képezi.
(5) A bevételi előirányzatot meghaladó többletbevétel 50 százaléka az oktatásért felelős miniszter, 50 százaléka a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendelkezési jogkörében használható fel.”
(4) Az Szht. 13. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A bizottság működésével, a hatáskörébe tartozó döntések, javaslatok, állásfoglalások előkészítésével és a végrehajtással, valamint működtetési költségeinek felhasználásával kapcsolatos feladatokat a bizottság munkaszervezeteként az állami foglalkoztatási szerv látja el.”
(5) Az Szht. 13. §-a kiegészül a következő (8) bekezdéssel:
„(8) A bizottság a (2) bekezdés b) és j) pontokban szereplő döntéseit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatának figyelembevételével hozza meg.”
(6) Az Szht. 10. § (4) bekezdésében a „9. § (2) bekezdés g) pontja szerinti decentralizált keret” szövegrész helyébe a „9. § (2) bekezdés h) pontja szerinti decentralizált keret” szöveg lép.
(7) Hatályát veszti az Szht. 9. § (2) bekezdés c) pontja, valamint 10. § (2) bekezdése.

A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény módosítása

44. § Hatályát veszti a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 15. § (4) bekezdése.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

45. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 52. § (4) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„h) nyugdíjat, rehabilitációs járadékot, folyósító szerv,”
(2) Az Art. 52. § (7) bekezdése kiegészül a következő j) ponttal:
[Az állami adóhatóság]
„j) megkeresésre elektronikus úton átadja a költségvetési támogatások kedvezményezettjének nevére (megnevezésére), lakhelyére (székhelyére), valamint az esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozásuk jogcímére, összegére vonatkozó adatokat a kincstár, illetve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére a költségvetési támogatások folyósítása során a köztartozás visszatartása céljából.”
(3) Az Art. a következő 185. §-sal egészül ki:
„185. § (1) Az adóterhet nem viselő járandósággal kapcsolatos, 2010. évre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget a 2010. december 31-én hatályos szabályok szerint kell teljesíteni.
(2) A költségvetési szervnél foglalkoztatott magánszemély a 2011. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésének megállapításához, 2011. január 15.-éig a munkáltatója részére nyilatkozik - a kompenzáció összegének megállapítása érdekében - a családi kedvezmény igénybevételéről, és az annak igénylése során figyelembe vehető kedvezményezett eltartottak számáról. A nyilatkozatra vonatkozó további rendelkezéseket a Kormány rendeletben állapítja meg.”
(4) Az Art. 3. számú melléklete e törvény mellékletében foglaltak szerint módosul.
(5) Hatályát veszti az Art.
1. 31. § (10) bekezdésében az „- adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő -” szöveg,
2. 55. § (6) bekezdésében a „, kivéve, ha a munkáltató az Áht. 15. § (8) bekezdésében foglalt feltételnek megfelel” szövegrész.

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosítása

46. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 4. § 23/A. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[4. § E törvény alkalmazásában]
„23/A. műemlékekkel kapcsolatos építési beruházás: az olyan építési beruházás, amellyel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárás lefolytatása a kulturális örökségvédelmi hatóság jogkörébe tartozik;”
(2) A Kbt. 243. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni:]
„d) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján gyermekotthonban, illetve lakásotthonban elhelyezett gyermekek teljes ellátására, illetőleg utógondozói ellátásban részesülők, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 59-85/A. §-aiban szabályozott szociális szolgáltatások körében ellátottak teljes ellátására szolgáló árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén;”
(3) A Kbt. 403/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„403/A. § A 2010. január 1-je és az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyvvel összefüggő módosításáról szóló 2010. évi XII. törvény hatálybalépése között eltelt időszakban indított közbeszerzési eljárásban hozott döntés esetén nincs helye a jogsértés megállapításának azon a címen, hogy az eljárást nem elektronikus úton folytatták le, vagy annak egyes eljárási cselekményei nem elektronikus úton történtek.”
(4) A Kbt. a 403/A. §-t követően a következő 403/B. §-sal egészül ki:
„403/B. § A kormány által az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások ellenőrzésére kijelölt szerv a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását kezdeményezheti a 2010. szeptember 15-ét megelőzően megkezdett beszerzések, tervpályázati eljárások, valamint ezen eljárások alapján megkötött szerződések esetében is. A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárásának kezdeményezésére e törvénynek a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2010. évi LXXXVIII. törvény 78. §-ának (2) bekezdésével megállapított 327. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.”

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosítása

47. § (1) A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A KKV-k fejlődését szolgáló támogatások finanszírozását a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló fejezetben lévő, Gazdaságfejlesztést szolgáló célelőirányzat (a továbbiakban: célelőirányzat) biztosítja.”
(2) A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A célelőirányzat terhére vállalkozások, valamint a (2) bekezdésben meghatározott programok megvalósításában közreműködő szervezetek részesülhetnek támogatásban. A célelőirányzat felhasználásának rendjét olyan módon kell kialakítani, hogy a KKV-k - többek között speciálisan KKV-k számára meghirdetett támogatási konstrukciók, magasabb támogatási intenzitás és a támogatás ellenében teljesítendő enyhébb kötelezettségek révén - a többi vállalkozáshoz képest előnyben részesüljenek.”
(3) Hatályát veszti a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 21. § (2) bekezdése.
(4) A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2010. évi LXXXIV. törvény 2. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A Kkv. a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § A hatósági ellenőrzést végző szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén - az adó- és vámhatósági eljárást kivéve - bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak, illetve kötelesek megvizsgálni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott eljárás alkalmazásának lehetőségét. Nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, amennyiben a bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás megvalósulásával emberi élet, testi épség vagy egészség került közvetlen veszélybe, illetve környezetkárosodás következett be.””

A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosítása

48. § A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény melléklete a Győr-Moson-Sopron megyéhez tartozó Mosonmagyaróvári kistérség részben a „Mosonszolnok” szövegrészt követően a „Mosonudvar”, a Zala megyéhez tartozó Zalaszentgróti kistérség részben a „Szalapa” szövegrészt követően a „Tekenye” szöveggel egészül ki.

A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosítása

49. § (1) A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) 4/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4/A. § A prémiumévek programban 2010. január 1-jét megelőző időponttól részt vevő, és a rájuk irányadó előrehozott öregségi nyugdíj összegének 2010. január 1-jétől hatályos változása miatt a kinevezésük módosítása szerinti jogviszony megszűnési időpontjánál későbbi időpontban teljes összegű nyugdíjjogosultságot szerző, programban részt vevő személyeknek a programban való részvétele meghosszabbodik teljes összegű nyugdíjjogosultságuk megszerzésének időpontjáig.”
(2) A Péptv. 3. § (1) bekezdés ca) pontjában és 5. § (1) bekezdés b) pontjában a „Ktv. 17. § (1) bekezdés a)-c) pontjában” szövegrész helyébe a „Ktv. 17. § (1) bekezdésében” szöveg lép.

A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítása

50. § A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 8/A. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Az önkormányzati közfoglalkoztatás, valamint az országos közfoglalkoztatási program keretében költségvetési szerv által történő foglalkoztatás esetén a munkaadó mentesül a Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék 50 százalékának megfizetése alól.”

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása

51. § (1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. § (3)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gazdasági tanácsnak kilenc tagja van. A gazdasági tanács tagja az lehet, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A gazdasági tanács tagjainak a megbízatása öt évre szól, amely legfeljebb egy alkalommal meghosszabbítható.
(4) A gazdasági tanácsba három főt delegál a szenátus, ebből egy tagot a hallgatói önkormányzat javaslata alapján. A gazdasági tanácsnak - a delegált tagokon felül - hivatalból tagja a rektor és a gazdasági főigazgató, ennek hiányában a gazdasági igazgató. A szenátus által delegált tagok egyike
a) jogász, vagy a gazdaságtudományok képzési területen mesterképzésben szerzett, vagy azzal egyenértékű szakképzettséggel kell hogy rendelkezzen,
b) nem állhat a felsőoktatási intézménnyel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban.
(5) A gazdasági tanácsba egy-egy tagot delegál
a) a miniszter,
b) a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter,
c) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter,
d) az államháztartásért felelős miniszter.
(6) A gazdasági tanács tagjai részére a delegálók utasítást nem adhatnak. A gazdasági tanács 23. § (5) bekezdése szerint delegált tagjai tevékenységükért díjazásra nem jogosultak. 2010. január 1-jétől kezdődően a (4)-(5) bekezdés alapján történő delegálás, megismételt delegálás esetén a gazdasági tanács tagjával a felsőoktatási intézmény létesít megbízási jogviszonyt.”
(2) Az Ftv. 23. § (7) bekezdés b)-g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(7) Nem lehet tagja a gazdasági tanácsnak az, aki]
„b) polgármesteri tisztséget tölt be,
c) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagja és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerint politikai vezetőnek minősülő állami vezetői tisztséget tölt be,
d) politikai pártban tisztséget tölt, illetve töltött be, fizetett pártalkalmazottként foglalkoztatták vagy foglalkoztatják, feltéve, hogy a kizáró ok megszűnése óta még nem telt el legalább öt év,
e) önkormányzati, országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő,
f) tagja a szenátusnak,
g) tagja - a 23. § (5) bekezdés szerint delegált tagok kivételével - más felsőoktatási intézmény gazdasági tanácsának,”
(3) Az Ftv. 23. § (7) bekezdése kiegészül a következő j)-k) ponttal:
[(7) Nem lehet tagja a gazdasági tanácsnak az, aki]
„j) más felsőoktatási intézmény szenátusának a tagja,
k) más felsőoktatási intézmény vezető beosztású alkalmazottja.”
(4) Az Ftv. 25. § (1) bekezdés ba) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A gazdasági tanács]
[b) gazdasági szempontból véleményezi]
„ba) a felsőoktatási intézmény vagy az intézmény tulajdonában álló, vagy többségi részesedésével működő jogi személyek által készített, egymilliárd forintot meghaladó támogatási igényű, illetve az intézmény költségvetését önrész biztosításával terhelő pályázatokat,”
(5) Az Ftv. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gazdasági tanácsi tagság megszűnik a megbízatás lejártával, a tag lemondásával, illetőleg visszahívásával. A gazdasági tanácsba delegálási joggal rendelkező jogosult az általa delegált tagot visszahívni. A lemondás elfogadása, illetve a visszahívás - a (3) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a delegáló hatáskörébe tartozik.”
(6) Az Ftv. 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a nem állami felsőoktatási intézményben hoznak létre gazdasági tanácsot, a miniszter, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter 23. §-ban és 26. §-ban meghatározott jogait és kötelességeit a fenntartó gyakorolja. A kincstár képviselőjére vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.”
(7) Az Ftv. 27. § (8) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A szenátus az a)-m) pont tekintetében dönt, illetve az n)-q) pont tekintetében dönthet”
(8) Az Ftv. 115. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A fenntartó]
„g) a rektor - valamennyi alkalmasnak talált pályázó felsorolását tartalmazó javaslatának figyelembe vételével - javaslatára megbízza a gazdasági vezetőt - költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény esetén a belső ellenőrzési egység vezetőjét -, illetve a rektor, a gazdasági tanács vagy saját kezdeményezésére visszavonhatja a megbízását. Állami felsőoktatási intézmény esetében e pont vonatkozásában fenntartón az állami vagyon felügyeletéért felelős minisztert kell érteni;”
(9) Az Ftv. 115. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A felsőoktatási intézmény a szervezeti és működési szabályzatát, intézményfejlesztési tervét, költségvetését, kötelezettségvállalási tervét, és végrehajtásának ütemtervét, valamint ezek módosítását a szenátus döntésétől számított tizenöt napon belül megküldi a fenntartónak. Ha a felsőoktatási intézmény a költségvetésétől, a kötelezettségvállalási tervétől eltérő döntést kíván hozni, azt előzetesen meg kell küldenie a fenntartónak. A fenntartó a szenátus által hozott egyéb döntések megküldését is kérheti. Az állami felsőoktatási intézmény esetén az intézményfejlesztési tervet, költségvetést, kötelezettségvállalási tervet, és végrehajtásának ütemtervét, valamint ezek módosítását tájékoztatás céljából az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternek, valamint az államháztartásért felelős miniszternek is meg kell küldeni.”
(10) Az Ftv. 122. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állami felsőoktatási intézmény a vagyonkezelésében lévő állami vagyon tulajdonjogát saját hatáskörben, a Magyar Állam nevében eljárva átruházhatja, ami
a) az állami vagyon értékesítésére vonatkozó általános rendelkezések betartásával,
b) a vagyon valós piaci értékének megfelelő ellenértéke fejében,
c) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával,
d) a miniszter előzetes értesítése mellett,
e) ingatlan esetén az ingatlan fekvése szerinti települési - fővárosban az ingatlan fekvése szerinti kerületi - önkormányzat elővásárlási jogának biztosításával
történhet.
(3) Az átruházásról szóló kérelmet a felsőoktatási intézmény részletesen indokolja. Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter hozzájárulásáról az átruházási szándék írásbeli bejelentésétől számított hatvan napon belül dönt. A hozzájárulás száznyolcvan napig érvényes. Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter döntéséhez - amennyiben az értékesíteni kívánt vagyon ingatlan - kikéri a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tájékoztatását abban a tekintetben, hogy az ingatlan szükséges-e valamely állami szerv, költségvetési szerv elhelyezésére vonatkozó, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter hozzájárulása iránti kérelem beérkezésekor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez már bejelentett igényének kielégítéséhez.”
(11) Az Ftv. 122. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az átruházási eljárás befejezését követő harminc napon belül az intézmény a nyilvántartásba vétel és elszámolás végett megküldi a szerződést, illetve az eljárás során keletkezett iratokat az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és tájékoztatásul a miniszter részére. A (2)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértésével kötött szerződés semmis.
(6) Az állami felsőoktatási intézmények kezelésében lévő állami vagyonba tartozó ingatlanok átruházásából származó bevételnek a köztartozások és az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó része a (3) bekezdés szerinti jóváhagyással a felsőoktatási intézmény az állami vagyonról szóló törvény 27. § (2) bekezdése szerinti kötelezettsége teljesítésére, illetve alapfeladataihoz kapcsolódó felújítási, beruházási - beleértve a PPP (az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés, Public Private Partnership program) keretében megvalósuló fejlesztéseket is - célra használható fel.
(7) Ha az intézményfejlesztési tervben megjelölt cél az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jóváhagyásában megjelölt időpontig nem valósul meg, az értékesítés ellenértékét az állami felsőoktatási intézmény köteles a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részére megfizetni.”
(12) Az Ftv. 122/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állami felsőoktatási intézmények a költségvetésük terhére - a 122. § (3) bekezdésnek megfelelő hozzájárulás esetén - hosszú távú (legfeljebb húszéves) kötelezettséget vállalhatnak felhalmozási célokra vagy beruházást helyettesítő szolgáltatás vásárlására. Az ebből származó éves fizetési kötelezettségek együttes összege egyik évben sem haladhatja meg az éves költségvetésük dologi és felhalmozási célú előirányzatának tíz százalékát. Amennyiben az éves fizetési kötelezettségek együttes összege e határt a felsőoktatási intézmény tárgyévi költségvetésének csökkenése miatt haladja meg, új kötelezettség nem vállalható mindaddig, amíg az arány helyre nem áll. A hosszú távú kötelezettségekről évente kimutatást kell készíteni, amely az éves költségvetés és beszámoló részét képezi. A felsőoktatási intézmények kötelezettségvállalásának ötven százalékát az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által vezetett minisztérium a jóváhagyott éves fejezeti kezelésű előirányzatai terhére megállapodásban átvállalhatja.”
(13) Az Ftv. 148. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete főiskolaként működő felsőoktatási intézmény.”
(14) Az Ftv. a 152. §-át követően kiegészül a következő 152/A. §-sal:
„152/A. § (1) E törvény 2011. január 1-jétől hatályos 23. §-ában és 26. § (5) bekezdésében foglaltakat 2011. január 31-től kell alkalmazni. A 2011. január 30-án fennálló gazdasági tanácsi tagság, megbízás - a rektor, és a gazdasági főigazgató, ennek hiányában gazdasági igazgató tagsága kivételével -, továbbá a gazdasági tanács vezetésére kapott megbízás 2011. január 31-én megszűnik.
(2) A gazdasági tanács tagjának delegálására jogosult személy, szervezet 2011. január 31-ig a 23. §-ban foglaltak szerint intézkedik a gazdasági tanács tagjának delegálásáról.
(3) A (2) bekezdésben előírt delegálást követően megalakult gazdasági tanács alakuló ülésén dönt a gazdasági tanács vezetőjének megbízásáról.
(4) E törvény 2011. január 1-jétől hatályos 28. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel a felsőoktatási intézményeknek 2011. január 31-ig kell felülvizsgálniuk, illetve - amennyiben ezt az Ftv. megváltoztatott rendelkezéseivel való összhang biztosítása igényli - módosítaniuk szervezeti és működési szabályzatukat.
(5) E törvény 2011. január 1-jétől hatályos 122. § (2)-(3) és (5)-(7) bekezdésében foglaltakat e törvény hatálybalépését követően benyújtott intézményi átruházási kérelem, valamint az ahhoz kapcsolódó miniszteri hozzájárulás tekintetében kell alkalmazni. Az e törvény hatálybalépését megelőzően megszerzett azon hozzájárulások, amelyek alapján az ingatlan átruházása nem történt meg, 2011. január 31-ig érvényesek.
(6) E § (1)-(4) bekezdése 2011. február 28-án hatályát veszti.”
(15) Az Ftv. 163/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„163/A. § (1) A 2011. évi költségvetési évre vonatkozóan a 127. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezés a felsőoktatás támogatási összegének megállapítására, éves növekményére vonatkozóan nem alkalmazható.
(2) 2011-ben a képzési normatíva éves összegének megállapításakor a 130. § (3) bekezdés rendelkezéseitől, illetve a 3. számú mellékletben foglaltaktól eltérve az egyes finanszírozási csoportok szorzószámait - az alapképzés első finanszírozási csoportjának kivételével - a Kormány legfeljebb húsz százalékos mértékben módosíthatja.”
(16) Az Ftv. 24. § (1) bekezdés a) pontjában a „félévente legalább két alkalommal” szövegrésze helyébe a „legalább kéthavonta” szöveg, 25. § (3) bekezdésében „a fenntartónál jelzéssel élhet” szövegrész helyébe „a fenntartónál köteles jelezni” szöveg, valamint 28. § (3) bekezdésében az „o)-p), r)-s) pontjában” szövegrész helyébe az „o)-p) pontjában” szöveg lép.
(17) Hatályát veszti az Ftv. 25. § (1) bekezdés ak) és al) pontja, 27. § (8) bekezdés r)-s) pontja, 122. § (4) és (8) bekezdése, 133/A. §-a, valamint 148. § (3) bekezdés utolsó mondata.
(18) Hatályát veszti az Ftv. 21. § (6) bekezdésében az „, állami felsőoktatási intézményekben a fenntartói megállapodásban vállalt teljesítménykövetelmények” szövegrész, 24. § (1) bekezdés b) pontjában a „- a 23. § (3) bekezdésben meghatározott sorrend szerint - 5, illetve” szövegrész, 24. § (1) bekezdés d) pontjában a „- a 23. § (3) bekezdésben meghatározott sorrend szerint - legalább négy, illetve” szövegrész, valamint 28. § (1) bekezdés a) pontjában a „- a 23. § (3) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével -” és a „hét, illetve” szövegrész.

Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény módosítása

52. § Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény 1. § (1) bekezdésében „a Központi Kárrendezési Iroda” szövegrész helyébe „a kárpótlási hatóság” szöveg, valamint 2. § (2) bekezdésében a „KIH” szövegrész helyébe „a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata” szöveg lép.

Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása

53. § Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény 7. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„8. pénzügyi vállalkozás: a Hpt. szerinti pénzügyi vállalkozás, ide nem értve a Tanács 1083/2006/EK rendeletének 44. cikk b) pont (ii) alpontja alapján felmerülő feladatok ellátására létrejött pénzügyi vállalkozást;”

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosítása

54. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény (a továbbiakban Áhtm.) 1. § (1), (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 74/G. §-a, azzal hogy azok a szervezetek, amelyek közalapítvány létrehozására e törvény hatálybalépése előtt a Ptk. 74/G. §-a alapján jogosultak voltak, alapítványt e törvény hatálybalépését követően sem alapíthatnak és ahhoz nem csatlakozhatnak.”
„(6) Az Országgyűlés, a Kormány, a minisztérium (miniszter), az országos hatáskörű szerv (vezetője) által önállóan, vagy a felsoroltak bármelyikével közösen (a továbbiakban: állami alapító) alapított alapítványt (közalapítványt), továbbá az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítványt az állami alapító kérelmére a bíróság - nemperes eljárásban - akkor is megszünteti, ha azt az állami alapító arra hivatkozással kéri, hogy az alapítvány (közalapítvány) céljainak megvalósítása, feladatának további ellátása központi költségvetési szerv, illetve egyéb közfeladatot ellátó szervezet által hatékonyabban megvalósítható. Ez esetben a megszűnt alapítvány vagyonát az állami alapító a megszüntetési kérelemben megjelölt központi költségvetési szerv, illetve egyéb közfeladatot ellátó szervezet támogatására fordítja.
(7) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezést a helyi önkormányzat (képviselő-testülete) által államháztartáson kívüli alapítóval közösen létrehozott alapítványokra is alkalmazni kell, ha az ilyen alapítványok alapítói az alapítvány megszüntetését - az érintett alapítvány hozzájárulásával - közösen kérik.”
(2) Az Áhtm. 2. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami alapító által alapított alapítványt (közalapítványt), továbbá az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítványt az állami alapító kérelmére a bíróság - nemperes eljárásban - akkor is megszünteti, ha az alapítvány (közalapítvány) céljainak megvalósítására, feladatának további ellátására az állami alapító többségi részesedésének biztosításával közhasznú szervezetnek minősülő jogi személyiséggel rendelkező nonprofit gazdasági társaságot kíván alapítani (a továbbiakban: nonprofit gazdasági társaság).
(2) Az (1) bekezdés szerint megszüntetett alapítvány (közalapítvány) vagyona - a megszüntetésre irányuló eljárás kezdő időpontjában lejárt tartozások kiegyenlítését követően - a kérelemben megjelölt jogi személyiséggel rendelkező nonprofit gazdasági társaság vagyonának részévé válik, az alapítvány (közalapítvány) vagyoni jogai és a megszüntetésre irányuló eljárás kezdő időpontját követően esedékessé váló kötelezettségei pedig a nonprofit gazdasági társaságra szállnak át. A nonprofit gazdasági társaság vagyonává váló volt alapítványi (közalapítványi) vagyon kizárólag a megszűnt alapítvány (közalapítvány) célja szerinti tevékenységre fordítható, és a társaság megszűnése esetén is - a tagok (részvényesek) közötti felosztása nélkül - csak e céloknak megfelelően használható fel.
(3) A nonprofit gazdasági társaság - a gazdasági társaságokról szóló törvénynek megfelelő vagyoni hozzájárulással történő - megalapításáról az állami alapító gondoskodik. A megszüntetésre kerülő alapítvány alapítóinak erre vonatkozó megállapodása alapján a megszüntetendő alapítvány államháztartáson kívüli alapítói a megállapodásban meghatározott vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával a nonprofit gazdasági társaságban taggá (részvényessé) válhatnak. E megállapodás megkötésére - a felek eltérő elhatározása hiányában - az alapításról szóló döntésnek a megszüntetésre kerülő alapítvány államháztartáson kívüli alapítóival történő közlésétől számított 60 nap áll rendelkezésre. A megállapodásnak ki kell terjednie a jegyzett tőke mértékének, a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás arányának, valamint az államháztartáson kívüli alapítók részesedési mértékének meghatározására, azzal, hogy az államháztartáson kívüli alapítók részesedésének összeszámított mértéke nem lehet több mint 49 százalék.”
(3) Az Áhtm. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) Az állami alapító kérelmére, a 2. § szerint megindított megszüntetési eljárást a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül kell lefolytatni.
(2) A bíróság a kérelem beérkezésétől számított 10 napon belül egy ízben hiánypótlást rendelhet el, ez esetben a bíróság a hiánypótlás bírósághoz érkezésének napjától számított 10 napon belül dönt a kérelemről.
(3) Ha a bíróság az (1)-(2) bekezdésben foglalt döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a bíróság vezetője a határidő leteltét követően, legkésőbb a határidőt követő munkanapon intézkedik a megszüntetési kérelem elbírálásáról. Ennek során hiánypótlásra történő felhívásnak nincs helye. Ha a kérelem elbírálására ez alapján sem került sor, a törlés a határidő leteltét követő második munkanapon a törvény erejénél fogva - a kérelemben szereplő adatok szerinti tartalommal - megtörténik.
(4) A megszüntetési eljárás kezdeményezésével egyidejűleg az állami alapítónak gondoskodnia kell a nonprofit gazdasági társaság társasági szerződésének, alapszabályának, illetve alapító okiratának előkészítéséről és annak aláírásáról, valamint kezdeményeznie kell a cégbejegyzési eljárást is. Amennyiben a cégbíróság a bejegyzési eljárás alatt a cég cégnevét bejegyzi, erről az állami alapító haladéktalanul tájékoztatja a bíróságot. A bíróság a jogelőd alapítványt (közalapítványt) - a jogutódra történő utalással - törli, és ennek megtörténtével egyidejűleg elektronikus úton értesíti a cégbíróságot, amely a jogutód céget - amennyiben annak a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényben foglalt feltételei fennállnak - az értesítést követően haladéktalanul bejegyzi a cégjegyzékbe.”
(4) Az Áhtm. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) Az állami alapító által alapított alapítvány (közalapítvány), illetve állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítvány (közalapítvány) kezelő szervezetébe tagként az állami alapító részéről jelölt személy megbízatását az állami alapító indokolás nélkül visszavonhatja, és helyére más személyt jelölhet ki.
(2) A kijelölés visszavonásával érintett helyére tagként jelölt személy bírósági nyilvántartásba vételéig nem vehet részt az alapítvány (közalapítvány) olyan vagyoni kötelezettségvállalásra irányuló döntéshozatalában, amely az alapító okiratban vagy annak az állami alapító által a (3) bekezdés szerint előterjesztett módosításában meghatározott mértéket meghaladja.
(3) Az állami alapító az (1) bekezdés szerinti jogát az alapítvány (közalapítvány) alapító okiratának a társalapítók egyetértése nélküli módosításával is gyakorolhatja.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat az állami alapító részéről jelölt személy 2011. január 1-jén fennálló megbízatására is alkalmazni kell.”
(5) Hatályát veszti az Áhtm. 1. § (2) bekezdésének d) pontja, és az 1. § (3) bekezdése.

A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény módosítása

55. § (1) A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Fmt.) 3. § c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[3. § E törvény alkalmazásában:]
„c) Normatív hozzájárulás: a költségvetési törvényben meghatározott - a szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti, oktatási, nevelési, közművelődési és üdülőhelyi feladatokhoz kapcsolódó - normatív hozzájárulások és az összes normatív, kötött felhasználású támogatás, valamint a normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadó bázisévi önkormányzati költségvetési beszámoló érintett űrlapjainak adatai szerinti összeg.
d) Normatív részesedési arány: a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat együttesen megillető - a bázisévi zárszámadási törvénnyel elfogadott - normatív hozzájárulásból a fővárosi önkormányzat és együttesen valamennyi kerületi önkormányzat részesedési aránya, százalékban kifejezve.”
(2) Az Fmt. 5. §-a kiegészül a következő (1) bekezdéssel:
„(1) A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat az Ötv. 64. § (4) bekezdése szerint osztottan megillető bevételekből 2008. évben a fővárosi önkormányzatot 47%, a kerületi önkormányzatokat együttesen 53% részesedés illeti meg.”
(3) Az Fmt. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A normatív részesedési arány változása esetén a tárgyévet megelőző évi - az (1) bekezdés szerint meghatározott - forrásmegosztási részesedést a normatív részesedési arány százalékpontban meghatározott változása 60%-ának megfelelő mértékben - de legfeljebb 5%-kal - a tárgyévben korrigálni kell.”
(4) Az Fmt. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kerületi önkormányzatokat megillető részesedés felosztásakor azon feladatok önkormányzati költségvetési beszámoló szerinti bázisévi működési kiadásaiból, amelyekhez a központi költségvetés normatív hozzájárulást nyújt, le kell vonni a kiadásokhoz kapcsolódó normatív hozzájárulás összegét, és a különbséget a normatív hozzájárulások arányában kell megosztani a kerületi önkormányzatok között.”
(5) Az Fmt. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az egyes kerületi önkormányzatoknak az (1)-(3) bekezdés szerint számított részesedési aránya a megosztott forrásokból a tárgyévet megelőző év forrásmegosztásához képest maximum 2%-kal nőhet, illetve csökkenhet. A módszer alkalmazása miatt bekövetkező eltérések a forrásmegosztás során az egyes önkormányzatok részesedését növelik vagy csökkentik.”
(6) Az Fmt. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fővárosi önkormányzat a tárgyévre vonatkozó rendelettervezetét a kerületi önkormányzatok részére - véleményezés céljából - január 10-éig küldi meg, a véleményezésre a kerületi önkormányzatoknak legalább tizenöt napot biztosítani kell. A fővárosi közgyűlés rendeletét január 31-éig alkotja meg.”
(7) Az Fmt. 9. §-a kiegészül a következő új (4) bekezdéssel és a korábbi (4) bekezdés sorszámozása (5) bekezdésre módosul:
„(4) A törvény 3. § c) pontját az 5. § (2) bekezdés vonatkozásában alkalmazni kell a 2010. évi forrásmegosztás 2011. évi korrekciója során is.”
(8) Hatályát veszti az Fmt. 4. § (5) bekezdése.

Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása

56. § (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 17. § (1) bekezdés a) és f) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[(1) Az MNV Zrt.:]
„a) előkészíti, illetve végrehajtja az Országgyűlés, a Kormány és a miniszter állami vagyonnal kapcsolatos döntéseit,”
„f) ellenőrzi az értékesítési szerződésekben foglalt kötelezettségek teljesítését.”
(2) A Vtv. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Kormány a Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek működéséről, az állami vagyon állományának alakulásáról, az állami vagyonnal való gazdálkodás folyamatairól évente, a tárgyévet követő év szeptember 30. napjáig beszámol az Országgyűlésnek.”
(3) A Vtv. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami vagyont az MNV Zrt. maga kezeli, vagy szerződés - így különösen bérlet, haszonbérlet, szerződésen alapuló haszonélvezet, vagyonkezelés, megbízás - alapján központi költségvetési szervnek, természetes vagy jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetnek hasznosításra átengedi.”
(4) A Vtv. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek a tulajdonosi joggyakorlásuk alá tartozó gazdasági társaságoknál és más gazdálkodó szervezeteknél kötelesek érvényesíteni a cégvezetés felelősségét, valamint a közérdek érvényesülését biztosító vagyongazdálkodást.”
(5) A Vtv. 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés szerinti ingyenes átruházásról - a (6) bekezdésen foglalt kivétellel - a Kormány nyilvános határozattal dönt. Az ingyenesen átruházott vagyon juttatási célnak megfelelő felhasználását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.”
(6) A Vtv. 36. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az MNV Zrt. Igazgatósága jogosult dönteni az évente önkormányzatonként 10 millió Ft nyilvántartási értéket meg nem haladó értékű ingóságok helyi önkormányzat részére történő tulajdonba adásáról a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott célokra. Az MNV Zrt. Igazgatósága köteles az ingóság átadásáról szóló döntését az MNV Zrt. honlapján nyilvánosságra hozni.”
(7) A Vtv. 36. §-a kiegészül a következő (7) bekezdéssel:
„(7) A (2)-(6) bekezdésben megjelölt vagyonátadás illetékmentes.”
(8) A Vtv. 61. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) 2007. december 31-ei hatállyal megszűnik, jogai és kötelezettségei ezen időponttól - a 66. § (1) bekezdésében megjelölt feladat kivételével - az MNV Zrt.-re szállnak. A KVI 66. § (1) bekezdésben foglalt feladata a kincstárra száll. A jogok és kötelezettségek átszállása nem minősül a KVI által kötött szerződések módosításának.”
(9) A Vtv. 20. § (4) bekezdés b) pontjában a „döntés az állami vagyon elidegenítésével” szövegrész helyébe „az állami vagyon elidegenítésével” szöveg lép.
(10) A Vtv. 71. § (1) bekezdés a) pontjában „az MNV Zrt.” szöveg helyébe „a Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek” szövegrész lép.
(11) Hatályát veszti a Vtv. 30. § (7) bekezdése, 57. § (2) bekezdése, 59. §-a, 60. § (2) bekezdése, 61. § (5) bekezdése, 62. §-a, 64. §-a, 69. § (1)-(2) bekezdése, 70. § (2) bekezdése, valamint 71. § (2) bekezdése.

A takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény módosítása

57. § (1) A takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: KF tv.) 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A Költségvetési Tanács az Országgyűlés törvényhozási tevékenységét támogató háromtagú testület.
(2) A Költségvetési Tanács véleményt nyilvánít az Országgyűlésnek benyújtani tervezett költségvetési törvény tervezetéről.
(3) A Kormány a költségvetési törvény tervezetét a (2) bekezdés szerinti véleménynyilvánítás céljából megküldi a Költségvetési Tanácsnak, amely a tervezet kézhezvételét követő 10 napon belül a tervezetre vonatkozó véleményét megküldi a Kormány részére.
(4) A Költségvetési Tanács a (3) bekezdés szerinti véleményében a tervezetre észrevételeket tehet, valamint - ha a tervezettel kapcsolatban annak hitelességére vagy végrehajthatóságára vonatkozóan alapvető ellenvetései vannak - a tervezettel való egyet nem értését jelzi.
(5) A Kormány a költségvetési törvényjavaslatot a Költségvetési Tanács véleményének kézhezvételét vagy - költségvetési tanácsi vélemény hiányában - a (3) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően nyújthatja be az Országgyűlés elé.
(6) Ha a Költségvetési Tanács a tervezettel kapcsolatban a (3) bekezdés szerinti határidőig egyet nem értését jelezte, a Kormány a tervezetet ismételten megtárgyalja, és ismételt véleményezésre megküldi a Költségvetési Tanácsnak. A Költségvetési Tanács az ismételten megküldött tervezetre vonatkozó véleményét a tervezet kézhezvételét követő 5 napon belül megküldi a Kormány részére.
(7) A Kormány a költségvetési törvényjavaslatot a (6) bekezdés szerinti eljárás esetén a Költségvetési Tanács újabb véleményének kézhezvételét vagy - költségvetési tanácsi vélemény hiányában - a (6) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően nyújthatja be az Országgyűlés elé.
(8) A Költségvetési Tanács véleményét - ha a (6) bekezdés szerint ismételt véleményezésre került sor, az ismételten megküldött tervezetre vonatkozó véleményt - az Országgyűlés honlapján a költségvetési törvényjavaslat benyújtását követően haladéktalanul közzé kell tenni.”
(2) A KF tv. 9. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) A Költségvetési Tanács tagja a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, valamint egy, a köztársasági elnök által hat évre kinevezett, kiemelkedő tudású közgazdász.
(2) A Költségvetési Tanács köztársasági elnök által kinevezett tagja az elődje megbízatásának megszűnésekor, illetve ha elődje megbízatásának megszűnését követően nevezték ki, a kinevezésével lép hivatalba.
(3) A Magyar Nemzeti Bank elnökének és az Állami Számvevőszék elnökének a Költségvetési Tanács munkájában végzett tevékenysége nem érinti e szervezetek törvényben meghatározott feladatait. A Költségvetési Tanács és annak tagjaként eljáró személy által képviselt álláspont, meghozott döntés a Magyar Nemzeti Bank elnökét és az Állami Számvevőszék elnökét elnöki feladatainak ellátása során nem köti.”
(3) A KF tv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A Költségvetési Tanács köztársasági elnök által kinevezett tagjának megbízatása megszűnik:
a) a megbízatási időtartam leteltével,
b) lemondással,
c) a köztársasági elnök általi visszahívással,
d) halálával.
(2) A lemondást írásban kell közölni a köztársasági elnökkel.”
(4) A KF tv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § A Költségvetési Tanács tagjai az e törvényben foglalt feladataik ellátásáért illetményre és egyéb juttatásokra nem jogosultak.”
(5) A KF tv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) A Költségvetési Tanács Titkársága 2010. december 31-én megszűnik.
(2) A Költségvetési Tanács Titkársága mint munkáltató a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 25. § (1) bekezdés c) pontja szerint, jogutód nélkül szűnik meg.
(3) A Költségvetési Tanács Titkárságának jogai és kötelezettségei - a munkáltatókat megillető, illetve terhelő jogok és kötelezettségek kivételével - az Országgyűlés Hivatalát illetik meg és terhelik.”
(6) A KF tv. kiegészül a következő 18/A-18/C. §-sal:
„18/A. § (1) A Költségvetési Tanács Titkárságának megszűnése kapcsán az Áht., a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.), a Kjt. és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az Áht. szerinti megszüntető okiratot a Költségvetési Tanács köztársasági elnök által jelölt tagja legkésőbb december 29-éig az Országgyűlés Hivatala gazdasági főigazgatójának egyetértésével adja ki és küldi meg a kincstárnak. Az Áht.-ban és végrehajtási rendeletében az irányító szerv számára a megszüntetéssel kapcsolatban előírt más kötelezettségeket tartalmazó rendelkezések nem alkalmazhatók.
(3) Az Áht. 96. § (1) bekezdésében a megszüntetésről rendelkező jogszabály, megszüntető okirat közzétételére vonatkozó előírást, az Mt. 94/A-94/G. §-át és a Kjt. 38/A. §-át nem kell alkalmazni.
(4) Az Mt. 94/H. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy annak (2)-(4) bekezdésében előírt tájékoztatást a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény hatálybalépését követő három munkanapon belül kell teljesíteni.
(5) A Kjt. 37/A. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felmentési idejüket töltő közalkalmazottaknak legkésőbb december 31-éig ki kell fizetni illetményüket, egyéb járandóságaikat, és ki kell adni számukra az egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.
(6) Az Art. alapján a munkáltatót terhelő bevallási, adatszolgáltatási, nyilvántartásvezetési és más kötelezettségek teljesítését 2010. december 31-ét követően a kincstár látja el.
18/B. § (1) A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény hatálybalépését követően meg kell kezdeni a Költségvetési Tanács Titkárságának iratanyagával, az általa kezelt vagyon átadásával-átvételével kapcsolatos feladatok teljesítését a Költségvetési Tanács Titkársága és az Országgyűlés Hivatala között.
(2) A Költségvetési Tanács Titkárságának a számviteli törvény szerinti 2010. évi beszámolóját - az átvett iratok, bizonylatok alapján - az Országgyűlés Hivatala készíti el.
(3) A Költségvetési Tanács Titkársága a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény hatálybalépését követően új kötelezettséget csak a megszűnésével kapcsolatban, az Országgyűlés Hivatala gazdasági főigazgatójának előzetes jóváhagyásával vállalhat.
18/C. § A Költségvetési Tanács e törvénynek a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény hatálybalépését megelőzően hatályos 9. § (2) bekezdése alapján az Állami Számvevőszék elnöke és a Magyar Nemzeti Bank elnöke által jelölt, az Országgyűlés által megválasztott tagjainak megbízatása a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény hatálybalépése napján megszűnik. Az Állami Számvevőszék elnöke és a Magyar Nemzeti Bank elnöke által jelölt tagnak a megbízatás megszűnését követő három munkanapon belül kell kifizetni a fennmaradó illetményét és egyéb járandóságait, továbbá kell kiadni az egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.”
(7) Hatályát veszti a KF tv. 4. § (3) bekezdése, 7. §-át megelőző alcímben az „és hatásköre” szövegrész, 8. §-a, 10. § (1) bekezdés d) és e) alpontja, továbbá (2) és (4) bekezdése, 11. §-a, 12. §-a, 15. §-a, 16. §-a, 19. §-a, a „Felhatalmazások” című, a 20. §-át magában foglaló alcíme, a „Hatályukat vesztő rendelkezések” című, a 21. §-át magában foglaló alcíme, valamint a „Módosuló rendelkezések” című, a 22. §-át magában foglaló alcíme.

Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása

58. § (1) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kiemelt támogatások összegéről a miniszter az EMT véleményének a kikérésével dönt.”
(2) Az Emtv. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az előadó-művészetben jelentkező újító törekvések támogatása és a magánszféra versenyképességének erősítése érdekében a VI. kategóriába sorolt színházak pályázati úton elosztható támogatásának aránya az I-VI. kategóriába sorolt színházak, balett- vagy táncegyüttesek központi költségvetési támogatása keretösszegének 8%-a.”

Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló 2009. évi LXXIII. törvény módosítása

59. § Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló 2009. évi LXXIII. törvény 14. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatás forrását és mértékét a költségvetésről szóló törvény határozza meg.”

Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény módosítása

60. § Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak forrását és mértékét a költségvetésről szóló törvény határozza meg.”

A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény módosítása

61. § A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 164. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„164. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 36. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja legfeljebb a 36. § (1) és (4) bekezdései szerinti befizetési kötelezettségének 100%-a mértékéig kaphat juttatást a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti saját éves beszámolójában, valamint a konszolidációba bevont érintett vállalkozása Szt. szerinti éves beszámolójában kimutatott, egészségügyi ágazatot érintő kutatási és fejlesztési ráfordítások - a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 31. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglaltakkal összhangban lévő - összege után, a (9) bekezdésben előírtak figyelembevételével, amennyiben e ráfordítások meghaladják a forgalomba hozatali engedély jogosultja által forgalmazott támogatott gyógyszerek után kifizetett társadalombiztosítási támogatás termelői (import beszerzési) árral arányos része 20%-át, és e törvény szerinti valamennyi fizetési kötelezettségének eleget tett. A forgalomba hozatali engedély jogosultja és az Szt. szerinti, konszolidációba bevont érintett vállalkozások jogszabályban meghatározott kutatási és fejlesztési ráfordításait együttesen kell figyelembe venni oly módon, hogy ugyanazon ráfordítás összege csak egyszer kerüljön figyelembevételre a juttatás igénybevételekor. A konszolidációba bevont érintett vállalkozások kutatási és fejlesztési tevékenységhez egymásnak nyújtott szolgáltatásaival összefüggésben felmerült kutatási és fejlesztési ráfordítások juttatásként csak az egyik félnél érvényesíthetők.
(8) A juttatás összegének meghatározásakor figyelembe vett kutatási és fejlesztési ráfordításokat csökkenteni kell
a) a IV. fázisú klinikai vizsgálatok költségével, valamint az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről és egyéb gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. § 8. pontja szerinti beavatkozással nem járó vizsgálat költségével,
b) a kutatás és fejlesztés céljára a mérlegkészítés napjáig az adóhatóságtól, illetve az államháztartás alrendszereinek más szervétől, vagy az Európai Unió különböző pénzügyi alapjaiból igényelt, vagy az adóévben - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott támogatás, juttatás bevételként elszámolt összegével,
c) a Tao. tv. 22. §-ának (9) bekezdése szerint az adóévben az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között elszámolt bérköltség alapján igénybevett adókedvezmény összegével,
d) a Tao. tv. szerinti külföldi telephelynél felmerült (elszámolt) kutatási és fejlesztési költségekkel, amennyiben
da) a telephely olyan államban van, amely nem tagja az Európai Uniónak, Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (a továbbiakban: OECD), nem részese az Európa Gazdasági Térségről szóló Megállapodásnak, vagy amellyel Magyarország nem kötött a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, vagy
db) a telephely olyan államban van, amely tagja az Európai Uniónak, az OECD-nek, részese az Európa Gazdasági Térségről szóló Megállapodásnak, vagy amellyel Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye és a forgalomba hozatali engedély jogosultját a telephely szerinti állam szabályai szerint is terheli a közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek és tápszerek után kifizetett társadalombiztosítási támogatás alapján arányosan meghatározott, illetve az ismertetési tevékenységet végző magánszemélyek száma alapján meghatározott fizetési kötelezettség, és e kutatási és fejlesztési ráfordításokat a telephely szerinti államban már figyelembe vették kötelezettségcsökkentő tételként vagy e kutatási és fejlesztési ráfordításokat az adott államban engedményként bármilyen adó alapjánál már figyelembe vették, vagy egyéb adókedvezményként már érvényesítették.
(9) A juttatás nem érinti az államnak a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 3. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségét. A 36. § (7)-(8) bekezdés szerinti juttatás az E. Alap terhére nem vehető igénybe.””

Az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásról szóló 2010. évi XVI. törvény módosítása

62. § Az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásról szóló 2010. évi XVI. törvény 7. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Ez a törvény 2011. július 1. napján lép hatályba. A törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően beérkezett nyilvántartásba vételi kérelmek vonatkozásában kell alkalmazni.”

A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény módosítása

63. § (1) A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.) 25. §-a kiegészül a következő (6) és (7) bekezdéssel:
„(6) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter a minisztériumoknál foglalkoztatottak esetében a kormányzati tevékenység összehangolásának biztosítása céljából a minisztériumoknál vezetett közszolgálati alapnyilvántartásba jogosult betekintetni.
(7) A szolgáltató központban foglalkoztatottak közszolgálati alapnyilvántartására a minisztériumra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
(2) A Ktjv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) A szolgáltató központ által vezetett minisztériumi, miniszterelnökségi közszolgálati alapnyilvántartásból - kormányrendeletben meghatározott módon - kormányzati szolgálati jogviszonnyal összefüggő adatkezelés céljából, személyazonosításra alkalmas módon a minisztériumok, illetve a Miniszterelnökség részére a vele kormánytisztviselői jogviszonyban álló kormánytisztviselők adatai tekintetében adatszolgáltatás végezhető.
(2) Az állami vezetők esetében a közszolgálati alapnyilvántartásban kell nyilvántartani a Ktv. 3. számú mellékletében meghatározott adatokon túl az állami vezetői igazolvány számát, az EÜ VIP kártya számát, a diplomata útlevél számát, az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti juttatások adatait is.
(3) A tartós külszolgálatot teljesítő kormánytisztviselő esetében a Ktv. 3. számú mellékeltében meghatározott adatokon túl a közszolgálati alapnyilvántartásban kell nyilvántartani a külképviselet (állomáshely) megnevezését, a rangot (diplomáciai és konzuli), az ellátmányra, ellátmánypótlékra vonatkozó adatokat is.”
(3) A Ktjv. 64. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Felhatalmazást kap a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter, hogy a személyügyi nyilvántartás és integrált emberi erőforrás-gazdálkodási rendszerrel összefüggő részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”

Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosítása

64. § Hatályát veszti az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 67. §-a.

Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény módosítása

65. § (1) Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény (a továbbiakban: ágazati különadó tv.) 5. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az adó mértéke:]
„5. § Az adó mértéke
a) a 2. § a) pontja szerinti tevékenységvégzés esetén az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%, az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%, az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4%, az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5%,
b) a 2. § b) pontja szerinti tevékenységvégzés esetén az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%, az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 4,5%, az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó része után 6,5%,
c) a 2. § c) pontja szerinti tevékenységvégzés esetén az adóalap 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,3%, az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó része után 1,05%.”
(2) Az ágazati különadó tv. a következő 9/A. §-al egészül ki:
„9/A. § Az 5. §-nak a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvénnyel megállapított szövegét már a 2010. adóévi adókötelezettség megállapítása során is alkalmazni kell.”

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

66. § Nem lép hatályba a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 169. §-a.

Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény módosítása

67. § (1) Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 8. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„8. § Az Szja tv. 17. §-a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az önálló tevékenységből származó bevételből a jövedelmet tevékenységenként külön-külön kell megállapítani. A bevétellel szemben a jövedelem megállapításához elszámolható
a) az e törvényben meghatározott kivételekkel, legfeljebb az adott tevékenység bevételének mértékéig az e tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt - a 3. számú melléklet rendelkezései szerint - elismert költség (tételes költségelszámolás), igazolás nélkül elismert költség, valamint
aa) a mezőgazdasági őstermelő őstermelői tevékenységből származó bevétele esetében a 11. számú melléklet szerint a kizárólag üzemi célú tárgyi eszközök, nem anyagi javak beruházási költségének értékcsökkenési leírása,
ab) az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevétel, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó bevétel esetében a 11. számú melléklet szerint a kizárólag bérbeadásra hasznosított tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha a tárgyi eszköz beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása), a nem kizárólag bérbeadásra hasznosított épület időarányos, illetve területarányos értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség időarányos, illetve terület-arányos értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának, illetve a hasznosított ingatlan-rész felújítási költsége értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha az épület beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása),
ac) az aa)-ab) alpontokban nem említett esetben a tárgyi eszközök beruházási költségének átalány-értékcsökkenése,
ad) a mezőgazdasági őstermelő őstermelői tevékenységből származó bevétele esetében az elhatárolt veszteség,
vagy
b) az önálló tevékenység bevételének 10 százaléka (10 százalék költséghányad).
(4) A 16. § (1) bekezdése, valamint e § (3) bekezdése rendelkezésétől eltérően a magánszemély termőföld-bérbeadásból származó bevételének - ha az nem adómentes - egésze külön adózó jövedelem, amelynek bevallására és a jövedelmet terhelő adó megfizetésére vonatkozó szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény határozza meg.””
(2) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 26. §-ával megállapított 70. § (3) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[(3) Egyes meghatározott juttatásnak minősül]
„b) az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség;”
(3) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 29. §-ával megállapított 84/J. §-a és 84/K. §-a a következő szöveggel lépnek hatályba:
[29. § Az Szja tv. a következő 84/D-84/K. §-okkal egészül ki:]
„84/J. § E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel megállapított, 2011. január 1-jétől hatályos 8. § (1) bekezdését az egyéni vállalkozó 2010. évi osztalékalapja után fizetendő adó megállapítására is alkalmazni kell.
84/K. § E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel megállapított, 2011. január 1-jétől hatályos rendelkezéseit - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a hatálybalépés napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
a) a magánszemély - ha az ingatlan-bérbeadási vagy egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére a 3. §-nak a az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvénnyel módosított 17. pontja alapján az önálló tevékenységből származó jövedelemre vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választotta - az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel módosított 17. § (3) bekezdésének és 18. § (1) bekezdésének rendelkezéseit,
b) az egyéni vállalkozó az 50. § (9) bekezdésének és a 11. számú melléklet nyitó szövegrésze harmadik bekezdésének az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel módosított rendelkezéseit
a 2010. évi adókötelezettsége megállapításánál is alkalmazhatja.”
68. § (1) Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 31. § 7. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[31. § Az Szja tv.]
„7. 29. § (1) bekezdésében az „a (3)-(4) bekezdés alkalmazásában jövedelemnek a megállapított jövedelem 78 százalékát kell figyelembe venni” szövegrész helyébe az „a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni” szöveg, (3) bekezdésében a „jövedelem - kivéve, ha az adóterhet nem viselő járandóság - után a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerinti, a társadalombiztosítási járulék általános mértékével megállapított összeg, illetve biztosítási kötelezettség hiányában az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerinti, az összevont adóalapba tartozó jövedelmet terhelő egészségügyi hozzájárulás mértékével megállapított összeg (bármelyik a továbbiakban: adóalap-kiegészítés)” szövegrész helyébe a „jövedelem után 27 százalékkal megállapított összeg (a továbbiakban: adóalap-kiegészítés)” szöveg;”
[lép.]
(2) Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 31. § 30. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[31. § Az Szja tv.]
„30. 1. számú melléklete 3.3. alpontjában a „magánszemély által természetben megszerzett bevétel” szövegrész helyébe a „magánszemélynek, valamint munkavállalói-érdekképviseleti szervezet által magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke, pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás” szöveg, 4.6. alpontjában az „és a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által adományozott” szövegrész helyébe az „a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter és az egyházak központi szerve által adományozott” szöveg, 7.1. alpontjában a „vagyoni érték, a magánszemély által” szövegrész helyébe a „vagyoni érték - ide nem értve az örökösök által az örökölt jog érvényesítése révén megszerzett jövedelmet azzal, hogy az ilyen módon megszerzett bevételből a jövedelem megállapítása során levonható a jognak az illeték megállapítása során figyelembe vett része -, a magánszemély által” szöveg, 7.11. alpontjában a „számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását, a modem biztosítását)” szövegrész helyébe a „számítógép-használat”, 8. pontjában a „természetbeni” szövegrész helyébe a „nem pénzben kapott” szöveg; 8.21. alpontjában a „meghatározott közlekedési kedvezmény, amely után a kifizető fogyasztói árkiegészítésben nem részesül” szövegrész helyébe a „meghatározott, adómentes természetbeni juttatásnak minősülő, fogyasztói árkiegészítést nem tartalmazó közlekedési kedvezmény” szöveg;”
[lép.]
69. § Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 32. §-ának 4. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[32. § Hatályát veszti az Szja tv.]
„4. 7. § (1) bekezdés s) alpontjában a „69. § (10) bekezdésének rendelkezéseiben meghatározott” szövegrész;”
70. § Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 32. §-ának 12. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[32. § Hatályát veszti az Szja tv.]
„12. 29. § (1) bekezdésében az „Az adóterhet nem viselő járandóságot a kifizetése (juttatása) időpontja szerint kell adóalapként figyelembe venni.” szövegrész, (2) bekezdése;”
71. § Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 32. §-ának 40. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[32. § Hatályát veszti az Szja tv.]
„40. 1. számú melléklete 2. pontjának 2.4. alpontja, 7. pontjának 7.2. alpontjában a „borravaló” szövegrész;”
72. § Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 32. §-a a következő 41. és 42. pontokkal kiegészülve lép hatályba:
[32. § Hatályát veszti az Szja tv.]
„41. 3. számú melléklete I. Jellemzően előforduló költségek fejezete 3. pontjának b) alpontja;
42. 11. számú melléklete I. Jellemzően előforduló költségek fejezete 3. pontjának b) alpontja.”
73. § Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 44. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„44. § (1) A Tao tv. a következő 29/P. §-sal egészül ki:
„29/P. § E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel beiktatott, 2011. január 1-jétől hatályos rendelkezéseit - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - első ízben a 2011. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.”
(2) Hatályát veszti a Tao tv. 2. § (4) bekezdés b) pontja, 8. § (2) bekezdése, 15. §-a és 19. § (3)-(4) bekezdése.”
74. § Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 46. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„46. § (1) Az Eva tv.
a) 3. §-ának (2) bekezdésében az „Az adóalanyiság nem szűnik meg, ha az egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély adóalany tevékenységét cselekvőképességének elvesztését követően” szövegrész helyébe az „Az adóalanyiság nem szűnik meg, ha az egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély adóalany tevékenységét cselekvőképességének korlátozását vagy elvesztését követően” szöveg;
b) 18. §-ának (3) bekezdésében az „a (2) bekezdés szerinti összeg 25 százaléka” szövegrész helyébe az „a (2) bekezdés szerinti összeg 16 százaléka” szöveg;
c) 18. §-ának (6) bekezdésében az „a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezései szerint - a személyi jövedelemadót 44 százalékos mértékkel megállapítja” szövegrész helyébe az „egyes, a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatásokra vonatkozó rendelkezései szerint - a személyi jövedelemadót megállapítja” szöveg;
d) 18. §-a (11) bekezdésének b) pontjában az „a természetbeni juttatásként” szövegrész helyébe az „egyes, a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatásként” szöveg;
e) 19. §-ának (1) bekezdésében az „a (16) bekezdés a)-d) pontjában és a 19. § (5) bekezdésében foglaltakat” szövegrész helyébe az „a (16) bekezdés a)-d) pontjában és - a 2010. június 30-án hatályos - 19. § (5) bekezdésében foglaltakat” szöveg
lép.
(2) Az Eva tv. 23. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel beiktatott, 2011. január 1-jétől hatályos rendelkezéseit első ízben a 2011. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.””
75. § Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 117. §-a nem lép hatályba.
76. § Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 122. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„122. § (1) A Htv. 52. § 9. pontja a helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„9. hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani. Az egy helyrajzi számon lévő, több azonos fajtájú épület, épületrész esetén ezek összesített hasznos alapterületét kell hasznos alapterület alatt érteni,”
(2) A Htv. 52. § 31. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[31. telephely:]
„b) azon távközlési tevékenységet végző vállalkozó esetén, amelynek
ba) az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevétele legalább 75%-ban vezeték nélküli távközlési tevékenységből [TEÁOR’08 61.2] származik (vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó), azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján utólag fizetett díjú vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének (vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető) számlázási címe található,
bb) az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevételének kevesebb, mint 75%-a származik vezeték nélküli távközlési tevékenységből [TEÁOR’08 61.2] (vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozó), azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján előfizetőjének távközlési szolgáltatást nyújt (vezetékes távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető), valamint - ha a vállalkozó vezeték nélküli távközlési tevékenységet is végez - azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének adóév első napján a számlázási címe található,”
(3) A Htv. 52. § 61. pontja helyébe következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § kiegészül a következő 62-64. ponttal:
(E törvény alkalmazásában:)
„61. külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származó adóalaprész: az iparűzési adóalapnak az a része, amely a 3. számú melléklet - tevékenységre leginkább jellemző - 1.1 vagy 1.2 vagy 2.1 vagy 2.3 pontja alkalmazásával a külföldön létesített telephelyre, telephelyekre jut, azzal, hogy a 3. számú mellékletben említett település, települések kifejezések alatt a külföldön létesített telephelyet, telephelyeket is érteni kell. Ha a vállalkozó adóévet megelőző teljes adóévi adóalapja a 100 millió forintot meghaladta, csak a 3. számú melléklet 2.1 pontja vagy 2.3 pontja szerinti módszer alkalmazható,
62. építőipari tevékenységet folytató vállalkozó: az a vállalkozó, akinek (amelynek) az adóévben a számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értékének együttes összege legalább 75%-ban építőipari tevékenységből [52. § 24. pont] származik,
63. távközlési tevékenységet végző vállalkozó: a TEÁOR’08 szerint a 61. ágazatba sorolt tevékenységet (távközlési tevékenység) végző azon vállalkozó, amelynek az adóévet megelőző adóévi számviteli törvény szerinti nettó árbevételéből legalább 75% távközlési tevékenységből származik,
64. előfizető: az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti előfizető.”
77. § (1) Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 141. §-ának (3) bekezdésével megállapított Kjtv. 4/A. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(7) A hitelintézet által az üzleti évre (adóévre) fizetendő különadónak a (6) bekezdés a) pontja szerint kiszámított összegét, legfeljebb annak mértékéig, csökkenti az általa az üzleti évre (adóévre) hitelintézetek különadója címén fizetett (fizetendő) összeg.”
(2) Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 142. §-ával megállapított Kjtv. 4/B. §-ának (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A különadó alapja az üzleti év (adóév) adózás előtti eredménye, növelve az annak terhére a pénzügyi szervezetek különadója címén fizetett (fizetendő) összegének megfelelően ráfordításként elszámolt összegével.”
(3) Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 143. §-ával megállapított Kjtv. 5. §-ának (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A 4. § alapján megállapított járadékot az adózás előtti eredmény terhére kell elszámolni. A 4/A. § alapján megállapított és bevallott különadót az adózás előtti eredmény terhére kell elszámolni, azzal, hogy a felügyeleti adatszolgáltatás céljából évközi főkönyvi zárásra és főkönyvi kivonat készítésére kötelezett pénzügyi szervezetnek az éves különadót időarányosan kell az évközi eredményben bemutatnia. A 4/B. § alapján megállapított és bevallott hitelintézeti különadó üzleti évre (adóévre) fizetett (fizetendő) összegét a társasági adó számviteli elszámolására vonatkozó szabályok szerint kell kimutatni. Az adóévre (az üzleti évre) fizetendő társasági adó alapjának megállapításánál elismert, csökkentő tételnek minősül a hitelintézeti különadó adóévet terhelő összege.”
78. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 166. § (2) bekezdésében megállapított 56/A. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) A (2)-(3) bekezdés szerinti kötelezett a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel összefüggő bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig - a (6) bekezdésben meghatározott adattartalommal - elektronikus úton teljesíti az állami adóhatóság részére. A (2)-(3) bekezdés szerinti kötelezettet a 44. §-ban és a 46-47. §-ban, valamint az 50. § (6) bekezdésben meghatározott nyilvántartási és igazolási kötelezettség nem terheli.”
(2) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 166. § (2) bekezdésében megállapított 56/A. §-a a következő (6) és (7) bekezdésekkel kiegészülve lép hatályba:
„(6) Az (5) bekezdésben meghatározott járulékbevallás tartalmazza:
a) a külföldi vállalkozás nevét, székhelyét, adóazonosító számát,
b) a foglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, nemét, állampolgárságát,
c) a foglalkoztatott taj-számát, adóazonosító jelét,
d) a járulékfizetési felső határig terjedő és az afölötti járulékalapra, a járulékok összegére, a biztosítási (foglalkoztatási) idő „tól-ig” tartamára és a magán-nyugdíjpénztári tag biztosított magán-nyugdíjpénztárára vonatkozó adatot,
e) annak az időszaknak a megjelölését, amely alatt a biztosított természetes személy járulékalapot képező jövedelemmel nem rendelkezett, és
f) a külföldi vállalkozásnak az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát, ha a járulékkötelezettséget a (3) bekezdés szerint a foglalkoztatott teljesíti.
(7) Az (1) bekezdés szerinti járulékokat a (2)-(3) bekezdése szerinti kötelezett egy beszedési számlára fizeti meg. A megfizetett járulékból az állami adóhatóság
a) 76,4 százalékot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak,
b) 18 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak,
c) 5,6 százalékot a Munkaerőpiaci Alapnak,
d) 0 százalékot a biztosított magánnyugdíjpénztárának
utal át.”
(3) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 167. §-ában megállapított 62. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2011. január 1-jén és azt követően megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulék-fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni, azzal, hogy e törvény 2010. december 31-én hatályos 19. § (2) és (7) bekezdését és 30/A. § (2) és (5) bekezdését kell alkalmazni a 2011. január 10-éig megszerzett és 2010. december havi járulékalapot képező olyan jövedelemre, amelyet a 2010. december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani.”
(4) Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 168. § h) pontja nem lép hatályba.
79. § (1) Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 170. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„170. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho.) 3. § (1) bekezdés ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kifizető, - kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adóelőleg alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti külön adózó jövedelmek közül]
„ba) a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §] adóalapként meghatározott összege,”
[után.]”
(2) Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 173. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„173. § (1) Az Eho. 11. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az adóév során az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem utáni egészségügyi hozzájárulást a kifizető, illetve a magánszemély előlegként az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem alapulvételével állapítja meg.”
(2) Az Eho. 11. § (6) bekezdés harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege utáni egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval egyidejűleg kell megállapítani, bevallani és megfizetni.”
(3) Az Eho. a következő 11/B. §-sal egészül ki:
„11/B. § E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2011. január 1-jén és azt követően megszerzett jövedelmekre és keletkezett hozzájárulás-fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni.””
80. § Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 1. számú mellékletének 11. pontjában a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklete 4. pontjának 4.16. alpontját megállapító rendelkezés a következő szöveggel lép hatályba:
„4. 16. az „Útravaló” Ösztöndíjprogram keretében a kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és módon adományozott tanulói és mentori ösztöndíj, valamint a kisebbségpolitikáért felelős miniszter rendeletével alapított - anyanyelvű és kétnyelvű kisebbségi program szerint működő középfokú iskolák tanulói részére adományozható - ösztöndíj;”
81. § Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 5. számú mellékletének 1. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
„1. A Htv. 3. számú melléklete a következő 2.3., 2.4.1-2.4.2. pontokkal egészül ki:
„2.3. Az építőipari tevékenységet folytató vállalkozó [52. § 62.] - döntésétől függően, az 1.1., 1.2., 2.1. pontokban foglaltaktól eltérően - adóalapját következők szerint is megoszthatja:
Az adóalap 50%-át a székhelye és a Htv. 52. § 31. pontja szerinti telephely(ek) szerinti települések között az 1.1. vagy a 2.1. pont szerinti megosztási módszer alkalmazásával kell megosztani. Az adóalap másik 50%-át pedig a Htv. 37. § (3) szerint létrejött telephelyek szerinti települések között, az adott településen végzett építőipari tevékenységből [Htv. 52. § 24.] származó, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összegének, a vállalkozó 37. § (3) bekezdés szerint létrejött telephely szerinti valamennyi településen végzett építőipari tevékenységéből származó összes, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett összes befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összegében képviselt aránya szerint kell megosztani.
2.4.1. A vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó - a 3. számú melléklet 1. és 2.1. pontjától eltérően - a helyi iparűzési adóalapját a székhelye, telephelye szerinti települések között a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője számlázási címe alapján a településen az adóév első napján számlázási címmel rendelkező vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetők számának az összes vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője adóév első napja szerinti számában képviselt aránya szerint osztja meg.
2.4.2. A vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozó - a 3. számú melléklet 1. és 2.1. pontjától eltérően - a helyi iparűzési adóalapját a székhelye, telephelye szerinti települések között a vezetékes távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője részére nyújtott szolgáltatás helyének címe, valamint - ha a vállalkozó vezeték nélküli távközlési szolgáltatást is nyújt - a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője számlázási címe alapján a településen az adóév első napján, a vezetékes vagy vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetők számának az összes, vezetékes és vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője adóév első napja szerinti számában képviselt aránya szerint osztja meg.””

Osztalékfizetési és egyéb kedvezményt érintő rendelkezések

82. § (1) A magánszemély adózó a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 2010. december 31-én hatályos 66. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott mértékű adót fizet az Szja tv. 28. § (12)-(13) bekezdése, és - ha jövedelemszerzés helye külföld - 65-68. §-a szerinti jövedelem után. A fenti kedvezményt a magánszemély kizárólag abban az esetben veheti igénybe, ha a külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2010. október 31. napjáig bevételként elszámolta, vagy az legkésőbb 2010. október 31. napjáig a külföldi társaság bankszámláján szerepel.
(2) A magánszemély adózó az (1) bekezdésben meghatározott mértékű adót fizet
a) a saját vagy közeli hozzátartozója, élettársa nevén, vagy
b) az általa vagy közeli hozzátartozója, élettársa által ellenőrzött külföldi társaság nevén, valamint egyéb külföldi vagyonkezelő szervezet (így különösen alapítvány, trust) ill. az ilyen vagyonkezelő szervezet közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló külföldi társaság nevén, külföldön vezetett bankszámláról, értékpapírszámláról vagy biztosítási számláról, a magánszemély adózó a (4) bekezdés szerinti hitelintézetnél vezetett bankszámlájára, úgy is, mint kedvezményezettet megillető jogcímen átutalt, jóváírt, olyan jövedelem után, melyet legkésőbb 2010. október 31-ig a külföldi számlán tartottak és, mellyel kapcsolatosan belföldön adó- és járulékkötelezettséget korábban még nem teljesítettek.
(3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók azon jövedelmekre,
a) amelyeket olyan társaság (egyéb szervezet) fizet (juttat), amelynek székhelye a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD-vel) együtt nem működő államban van;
b) amelyek bűncselekményből erednek.
(4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott jövedelem utáni adókötelezettségét az adózó a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kijelölt hitelintézetek (a továbbiakban: kijelölt hitelintézet) útján, az erre vonatkozó nyilatkozat megtételével és az e § szerinti adó megfizetésével teljesítheti. A nyilatkozat tartalmazza azt az összeget, amely után a magánszemély adózó adókötelezettségét e § szerint teljesíti, valamint azt a nyilatkozatot, amely szerint a megjelölt összeg a (3) bekezdés szerint nincs kizárva az adókötelezettség e § szerinti teljesítése alól. Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy az adózói nyilatkozat legkésőbb 2011. december 31-ig a kijelölt hitelintézet felé megtörténjen. A nyilatkozattételre megadott határidő jogvesztő.
(5) A kijelölt hitelintézet az adózó nyilatkozatának közlését követő 8 napon belül az (1) bekezdésben meghatározott esetben az adózói nyilatkozatban szereplő összeg után az adót a magánszemélytől levonja és a nyilatkozat közlésének hónapját követő hónap 12. napjáig az állami adóhatóság által vezetett személyi jövedelemadó beszedési számlára átutalja. A kijelölt hitelintézet a személyi jövedelemadó alapjáról, összegéről igazolást állít ki a számlatulajdonos adózó részére.
(6) A kijelölt hitelintézet az adózó nyilatkozatának közlését követő 8 napon belül a (2) bekezdésben meghatározott esetben az átutalt összeg után az adót levonja és a nyilatkozat közlésének hónapját követő hónap 12. napjáig az állami adóhatóság által vezetett személyi jövedelemadó beszedési számlára (az ügyfél bármely azonosító adatának megjelölése nélkül) átutalja. A kijelölt hitelintézet a levont személyi jövedelemadó alapját képező összegnek a hitelintézetnél vezetett számlán történő jóváírás időpontjáról, az adó alapjáról, összegéről és a levonás időpontjáról igazolást állít ki a számlatulajdonos adózó részére. A levont adót a kijelölt hitelintézet a nyilatkozat megtételének hónapjára vonatkozó, magánszemélyhez nem köthető személyi jövedelemadó kötelezettségként vallja be az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerinti havi bevallásában.
(7) A kijelölt hitelintézet köteles megvizsgálni, hogy a külföldi számlán (bankszámlán, értékpapírszámlán, befektetési számlán, biztosítási számlán), az onnan átutalt (nyilatkozatban szereplő) pénzeszköz vagy annak megfelelő értékű pénzügyi eszköz legkésőbb 2010. október 31-ig rendelkezésre állt. A rendelkezésre állás igazolásaként számlakivonat vagy banki igazolás eredeti példánya fogadható el. Rendelkezésre álló pénzeszközként a számlakivonat vagy banki igazolás szerinti értéket kell figyelembe venni. A hitelintézet által az (5)-(6) bekezdés szerint kiállított igazolás tartalmazza azt a záradékot, hogy a hitelintézet az e bekezdés szerinti vizsgálati kötelezettségének eleget tett.
(8) Az adókötelezettség megállapításakor az (1)-(2) bekezdés szerint figyelembe vett jövedelemmel összefüggésben a magánszemélynél keletkezett bevétel vagyongyarapodásnak nem minősül, ezzel összefüggésben vagyongyarapodás nem vélelmezhető és nem állapítható meg.
(9) Amennyiben a magánszemély úgy veszi igénybe az (1)-(2) bekezdésben leírt kedvezményt, hogy megfelel az e §-ban foglalt feltételeknek, úgy sem e magánszeméllyel, sem e vonatkozásban érintett közeli hozzátartozójával, élettársával szemben, ezen jövedelem keletkezésével összefüggő adókötelezettség elmulasztása tekintetében
a) adózásról vagy illeték fizetésről szóló jogszabály alapján utólagos adómegállapítás nem tehető; valamint
b) adó- és illetékfizetési, számviteli kötelezettségekkel, az ezzel kapcsolatos okiratok kiállításával, felhasználásával, valamint a keletkezett jövedelmekkel végzett pénzügyi műveletekkel kapcsolatos büntetőjogi felelősség nem állapítható meg.
(10) Amennyiben az adózó ellenőrzése során arra hivatkozik, hogy bevétele ezen rendelkezés alkalmazásával külföldről származik, akkor az eljáró hatóság a bevétel keletkezésének vizsgálata céljából csak a kijelölt hitelintézet által kiállított igazolás kérésére jogosult.
(11) E § alkalmazásában ellenőrzött külföldi társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti ellenőrzött külföldi társaság.
83. § (1) Amennyiben a belföldi illetőségű magánszemély 2010. vagy 2011. adóévben belföldön bejegyzett gazdasági társaságban szerez átruházással tulajdoni részesedést, utólagos adómegállapítás keretében adókötelezettség, továbbá egyéb jogkövetkezmény a (2) bekezdésben rögzítettek szerint nem állapítható meg, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:
a) a részesedést értékesítő jogalany a magánszemély adózó vagy közeli hozzátartozója, élettársa által ellenőrzött külföldi társaság, vagy egy olyan, alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet, amelyben a részesedést szerző magánszemély vagy közeli hozzátartozója, élettársa közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyással rendelkezik, illetőleg a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 10%-ával rendelkezik, vagy egyéb olyan külföldi vagyonkezelő szervezet (így különösen alapítvány, trust) vagy ennek közvetlenül vagy közvetett tulajdonában álló külföldi társaság, mely vagyonkezelő szervezetnek a magánszemély vagy közeli hozzátartozója, élettársa kedvezményezettje,
b) a tulajdonosváltozást a magánszemély hitelt érdemlően igazolja, így különösen a tulajdonosváltozást a cégbíróság jogerősen bejegyzi, illetve részvénytársaság esetén, azt a részvénykönyvben nyilvántartásba veszik, és
c) belföldi illetőségű magánszemély a kedvezmény érvényesítéséhez az állami adóhatósághoz legkésőbb 2011. december 31. napjáig beérkezően - az adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon - bejelenti a részesedés megszerzésének tényét, a tulajdonszerzés időpontját, a fizetett ellenérték összegét, valamint ugyanezen nyomtatványon nyilatkozik arról is, hogy a részesedést átruházó jogalany megfelel az a) pont szerinti feltételeknek.
(2) Az (1) bekezdésben írt feltételek együttes teljesülése esetén, a belföldi illetőségű magánszemély és az (1) bekezdés a) pontja szerinti külföldi jogalany közötti átruházás utólagos adómegállapítás keretében az adóhatóság által nem minősíthető színlelt szerződésnek, továbbá
a) nem írható elő adójogi következmény azon a jogalapon, hogy a felek által kikötött ellenérték nem felel meg a részesedés szokásos piaci értékének,
b) tulajdoni részesedését megszerző magánszemély adókötelezettségének megállapításakor a szerzéssel összefüggésben a magánszemélynél keletkezett bevétel vagyongyarapodásnak nem minősül, ezzel összefüggésben vagyongyarapodás nem vélelmezhető és nem állapítható meg, továbbá más, adózásról vagy illeték fizetéséről szóló jogszabály alapján utólagos adómegállapítás sem tehető,
c) a részesedését megszerző magánszemély azon ügyleteivel kapcsolatosan, amelyekből származó jövedelmek e bekezdés b) pontja szerinti bevétel alapjául szolgáltak, ezen jövedelmek keletkezésével, illetve megszerzésével összefüggő adó- és illetékfizetési, valamint számviteli kötelezettségekkel, a jövedelem keletkezésével, illetve megszerzésével kapcsolatos okiratok kiállításával, azok felhasználásával, valamint a keletkezett jövedelmekkel végzett pénzügyi műveletekkel kapcsolatos büntetőjogi felelősség nem állapítható meg.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti bejelentésnek, illetve nyilatkozatnak legkésőbb 2011. december 31. napjáig az állami adóhatóság illetékes szervéhez be kell érkeznie. E határidő elmulasztása jogvesztő, és az e §-ban foglalt kedvezmény elvesztésének terhével jár.
(4) Az (1)-(2) bekezdésekben írt jogkövetkezmények alóli mentesülés nem terjed ki azon jövedelemre, melyből a magánszemély az (1) bekezdés a) pontja szerinti külföldi jogalany részére fizetett ellenértéket teljesíti, valamint a fenti részesedés magánszemély azon későbbi továbbértékesítésére, amely során a kedvezménnyel érintett részesedést elidegeníti.
(5) Az (1) bekezdés szerinti átruházás keretében, a részesedését megszerző magánszemély által az átruházó (1) bekezdés a) pontja szerinti külföldi jogalany részére fizetett ellenértéknek megfelelő, utóbb a magánszemély részére, a (1) bekezdés a) pontja szerinti külföldi jogalanytól bármely jogcímen 2011. december 31. napjáig közvetlenül juttatott jövedelem - a fenti részesedés külföldi jogalany részére fizetett ellenértékének összegéig - mentes az adó alól.
(6) E § alkalmazásában ellenőrzött külföldi társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti ellenőrzött külföldi társaság.

Átmeneti és záró rendelkezések

84. § (1) Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXXIV. törvény szerinti különadó fizetésére kötelezett magánszemélyek kötelezettségének ellenőrzése céljából a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) elektronikus úton 2011. október 31-éig adatszolgáltatást teljesít a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv részére. Az adatszolgáltatás a különadóval érintett magánszemély
a) adóazonosító jelét,
b) természetes azonosító adatait, továbbá
c) a különadó alapját képező kifizetések teljesítésének évét (éveit) tartalmazza.
(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv a részére átadott adatok figyelembevételével megállapítja a különadó fizetésére kötelezett magánszemély foglalkoztatotti jogviszonya megszűnésének napját és azt, hogy a jogviszony megszűnése napját követő naptól a magánszemély részére a Tny. törvény szerinti saját jogú nyugellátást állapított-e meg.
(3) A Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv a (2) bekezdésben meghatározott adatokról elektronikus úton 2011. november 30-áig teljesít adatszolgáltatást a NAV részére.
85. § (1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) 2011. január 1-jén lép hatályba e törvény 1-3. §-a, 4. § (1)-(10) és (12)-(13) bekezdése, 5. § (1) bekezdése, 6. § (3) bekezdése, 7-8. §-a, 9. § (1)-(11) bekezdése, 10. § (1)-(4), (6)-(7), (9)-(15), (17)-(69), (71)-(78) és (80) bekezdése, 11-13. §-a, 15. §-a, 16. § (1), (5), (10)-(13) és (16) bekezdése, 17-28. §-a, 30-37. §-a, 38. § (1) bekezdése, 39-41. §-a, 42. § (1)-(6) bekezdése, 43. §-a, 45. § (1) és (3)-(5) bekezdése, 46. §-a, 47. § (1)-(3) bekezdése, 48-55. §-a, 56. § (1)-(9) és (11) bekezdése, 58-60. §-a, 63. §-a, valamint melléklete.
(3) 2011. január 2-án lép hatályba e törvény 4. § (11) bekezdése.
(4) E törvény 5. § (3) bekezdése és 44. §-a a kihirdetését követő negyvenegyedik napon lép hatálya.
(5) 2011. július 1-jén lép hatályba e törvény 10. § (5), (8), (16) és (70) bekezdése, 14. §-a, 16. § (2)-(4), (6)-(7), (9), (14) és (17) bekezdése, 29. §-a, valamint 45. § (2) bekezdése.
(6) 2011. szeptember 1-jén lép hatályba e törvény 16. § (8) és (15) bekezdése.
(7) 2012. január 1-jén lép hatályba e törvény 10. § (79) bekezdése.
86. § (1) E törvény 1-4. §-a, 5. § (1)-(2) bekezdése, 6-9. §-a, 10. § (1)-(4), (6)-(7), (9)-(15), (17)-(69), (71)-(78) bekezdése, 11-13. §-a, 15. §-a, 16. § (1), (5), (10)-(13) és (16) bekezdése, 17-28. §-a, 30-43. §-a, 45. § (1) és (3)-(5) bekezdése, 46-81. §-a, valamint melléklete 2011. január 3-án hatályát veszti.
(2) E törvény 5. § (3) bekezdése és 44. §-a a kihirdetését követő negyvenkettedik napon hatályát veszti.
(3) E törvény 10. § (5), (8), (16), (70) és (80) bekezdése, 14. §-a, 16. § (2)-(4), (6)-(7), (9), (14) és (17) bekezdése, 29. §-a, valamint 45. § (2) bekezdése 2011. július 2-án hatályát veszti.
(4) E törvény 16. § (8) és (15) bekezdése 2011. szeptember 2-án hatályát veszti.
(5) E törvény 84. §-a 2011. december 31-én hatályát veszti.

[LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2010. december 13-i ülésnapján fogadta el.