2009. évi CXLVIII. törvény

a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének hatékonyabbá tételéhez szükséges egyes törvénymódosításokról  [LÁBJEGYZET_1]

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. §-ának (2) bekezdése a következő 34. és 35. ponttal egészül ki:
[Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:]
„34. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének fogyasztóvédelmi eljárása;
35. a fogyasztóvédelmi hatóság fogyasztóvédelmi eljárása.”

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

2. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a köztársasági elnök hivatala, az Országgyűlés hivatala, az Alkotmánybíróság hivatala, az országgyűlési biztos hivatala, az Állami Számvevőszék, a Közbeszerzések Tanácsa, az Országos Rádió és Televízió Testület Irodája, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Nemzeti Hírközlési Hatóság köztisztviselői közszolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a köztársasági elnök hivatala, az Országgyűlés hivatala, az Alkotmánybíróság hivatala, az országgyűlési biztos hivatala és az Állami Számvevőszék esetében a próbaidőre, a pályázatra, a versenyvizsgára és a tartalékállományra vonatkozó rendelkezéseket e szervek szervezeti és működési szabályzatában (ügyrendjében) meghatározott munkakörök esetében, az ott meghatározott eljárási rend szerint kell alkalmazni.”

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

3. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 29/A. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„Panaszkezelés
29/A. § (1) A pénztár biztosítja, hogy a pénztártag a pénztár magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.
(2) A pénztár
a) a szóbeli panaszt valamennyi, a pénztártagok számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,
b) a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig,
c) elektronikus eléréssel - üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva - folyamatosan
fogadja.
(3) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénztár biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést.
(4) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénztár és a pénztártag közötti telefonos kommunikációt a pénztár hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. Erről a pénztártagot a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. A pénztártag kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.
(5) A pénztár a szóbeli panaszt - a (6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha a pénztártag a panasz kezelésével nem ért egyet, a pénztár a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a pénztártagnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a pénztártagnak - a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
(6) Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a pénztár a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a pénztártagnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a pénztártagnak - a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
(7) A pénztár az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi a pénztártagnak.
(8) A panasz elutasítása esetén a pénztár válaszában tájékoztatja a pénztártagot arról, hogy panaszával - annak jellege szerint - a Felügyeletnek vagy a békéltető testületnek az eljárását kezdeményezheti, továbbá meg kell adni a Felügyeletnek és a békéltető testületnek a levelezési címét.
(9) A pénztár a panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.
(10) A pénztár a pénztártagok panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a (11) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A pénztár a panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja a pénztártagot a panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.
(11) A pénztár a pénztártagok panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet.
(12) A (11) bekezdés szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a) a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,
b) a panasz benyújtásának időpontját,
c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,
d) a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá
e) a panasz megválaszolásának időpontját.
(13) A pénztár a panaszkezelési szabályzatot a pénztártagok számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi.”
4. § Az Öpt. 70/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„70/A. § E törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra, így különösen a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó rendelkezéseinek megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jár el az ott meghatározott szabályok szerint, ha a jogsértés az Fttv. 2. §-ának a) pontja értelmében vett fogyasztót érint.”

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

5. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 11. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény minősített befolyással rendelkező tulajdonosa csak olyan személy lehet,]
„a) aki (amely) független a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény óvatos, körültekintő és megbízható (a továbbiakban együtt: prudens) működését veszélyeztető befolyástól, jó üzleti hírnévvel rendelkezik, valamint biztosítani képes a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzését, valamint”
6. § A Hpt. 14. §-a (1) bekezdésének o) és r) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A Felügyelet engedélye szükséges - a (2)-(4) bekezdésben, valamint a 14/A-14/B. §-ban foglalt eltéréssel - a hitelintézet:]
„o) alárendelt kölcsöntőkéjének a szerződésben rögzített határidő, illetőleg öt év előtt történő visszafizetéséhez, visszavásárlásához;”
„r) alapvető kölcsöntőkéje és járulékos kölcsöntőkéje felmondásához, valamint a szerződésben kikötött felmondási idő előtti tőketörlesztéshez, visszavásárlásához;”
7. § A Hpt. 39. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet a 37. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező (ideértve annak tulajdonosát vagy vezető tisztségviselőjét is)]
„c) nem rendelkezik jó üzleti hírnévvel.”
8. § A Hpt. 44. §-a (4) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő szöveg lép, valamint a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:
„Pénzügyi intézménynél, pénzforgalmi intézménynél nem lehet vezető állású személy az, aki”
„d) nem rendelkezik jó üzleti hírnévvel.”
9. § A Hpt. a 44/B. §-t követően a következő alcímmel és 44/C. §-sal egészül ki:
„Jó üzleti hírnév
44/C. § (1) A kérelmezőnek kell bizonyítania a jó üzleti hírnevet.
(2) A jó üzleti hírnév igazolásának módját a kérelmező megválaszthatja, azonban a Felügyelet egyéb, pontosan meghatározott iratok (okmányok) benyújtását írhatja elő.
(3) A jó üzleti hírnév bizonyításának sikertelenségét a Felügyeletnek határozattal kell megállapítania.
(4) A Felügyelet a jó üzleti hírnév fennállásának megállapítása érdekében az illetékes külföldi hatóságot közvetlenül megkeresheti.”
10. § A Hpt. 52. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) A pénzügyi intézmény a megkeresések teljesítése során köteles az államtitok és a szolgálati titok védelméről szóló jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő védelmi intézkedéseket megtenni.”
11. § A Hpt. 87/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„87/A. § Ha a pénzügyi vállalkozás alkalmazza a hitelintézetekre vonatkozó szavatoló tőkére és tőkemegfelelésre [76-76/K. §], kockázatok és befektetések korlátozására [77-85. §], az eszközök minősítésére [86-87. §], irányítási rendszerre és kockázatkezelésre [13/D. §], irányításra és ellenőrzésre [44-48. §, 62-69. §], valamint a nyilvánosságra hozatal követelményére [137/A. §] vonatkozó rendelkezéseket, és saját tőkéje legalább kétmilliárd forint, akkor a pénzügyi vállalkozás e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály tekintetében - a Felügyelet határozata szerint - hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak felel meg.”
12. § A Hpt. 155. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a helyreállítási terv elfogadásához, illetve tőkeemelés szükségessége miatt rendkívüli közgyűlés megtartása szükséges, akkor a Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott határidő legfeljebb huszonegy napos meghosszabbítását engedélyezheti. Ha a közgyűlés a tőkeemelésről, illetőleg az alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke nyújtásáról határozott, e határozat meghozatalától további legfeljebb tizenöt nap engedélyezhető a tőkeösszeg befizetésére.”
13. § (1) A Hpt. 157. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[A 151. § (3) bekezdése szerinti esetekben a Felügyelet - a 153. § (2)-(3) bekezdésben megjelölt intézkedéseken túlmenően - a következő, csődeljárást helyettesítő kivételes intézkedéseket alkalmazza:]
„f) visszavonhatja annak a vezető állású személynek a megválasztására, illetőleg a kinevezésére adott engedélyét, akinek személyes felelősségét az eset kialakulásáért jogerős határozatban megállapította, és kezdeményezheti a pénzügyi intézménynél és a pénzforgalmi intézménynél más vezető állású személy megválasztását, illetőleg kinevezését azzal, hogy ezen kivételes intézkedésnél a vezető állású személlyel szemben együttesen nem szabható ki bírság.”
(2) A Hpt. 157. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (7) bekezdésének számozása (8) bekezdésre változik:
„(7) Nyilvánosan működő részvénytársaság esetében az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásakor a Gt.-től eltérően a közgyűlést annak kezdőnapját huszonegy nappal megelőzően kell összehívni.”
14. § A Hpt. 163. §-ának (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki, egyidejűleg a bekezdés jelenlegi b) pontjának jelölése c) pontra változik:
[A Felügyelet köteles a hitelintézethez felügyeleti biztost kirendelni, ha]
„b) a hitelintézet szavatolótőkéje nem éri el a 76. § (1) bekezdésében meghatározott tőkekövetelmény ötven százalékát, vagy”
15. § A Hpt. 179. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Pénzügyi intézmény, illetve a harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepe ellen a felszámolási eljárás megindítását kizárólag a Felügyelet kezdeményezheti.”
16. § A Hpt. 203. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A pénzügyi intézmény legkésőbb a szerződés megkötése előtt, de minden esetben a szolgáltatás nyújtásának megkezdése előtt kellő időben, világos és egyértelmű módon köteles az ügyfelet tájékoztatni arról, ha a megkötendő szerződéssel érintett tevékenységére vonatkozóan - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 2. § i) pontjában meghatározott - magatartási kódexnek vetette alá magát, megadva egyben a magatartási kódex ingyenes elérhetőségét.
(7) Ha a pénzügyi intézmény honlapot működtet, köteles azon folyamatosan, bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen elérhetővé tenni a (6) bekezdés szerinti magatartási kódexet a rendelkezésre álló nyelvi változatokban.”
17. § A Hpt. 207. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Ha a pénzügyi intézmény tevékenységével összefüggő magatartási kódexnek vetette alá magát, ezt a tényt köteles egyértelműen feltüntetni üzletszabályzatában.”
18. § A Hpt. a 215/A. §-t követően a következő alcímmel és 215/B. §-sal egészül ki:
„Panaszkezelés
215/B. § (1) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény biztosítja, hogy az ügyfél a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.
(2) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény
a) a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,
b) a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig,
c) elektronikus eléréssel - üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva - folyamatosan
fogadja.
(3) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést.
(4) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.
(5) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény a szóbeli panaszt - a (6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek - a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
(6) Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek - a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
(7) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.
(8) A panasz elutasítása esetén a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy panaszával - annak jellege szerint - a Felügyeletnek vagy a békéltető testületnek az eljárását kezdeményezheti, továbbá meg kell adni a Felügyeletnek és a békéltető testületnek a levelezési címét.
(9) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény a panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.
(10) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény az ügyfelek panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a (13) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény a panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.
(11) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet.
(12) A (11) bekezdés szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a) a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,
b) a panasz benyújtásának időpontját,
c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,
d) a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá
e) a panasz megválaszolásának időpontját.
(13) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi.”
19. § A Hpt. 2., 5. és 6. számú melléklete e törvény 1. mellékletében foglaltak szerint módosul.

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

20. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) a 77/B. §-t követően a következő VI/A. Fejezettel egészül ki:
„VI/A. Fejezet
Panaszkezelés
77/C. § (1) A pénztár biztosítja, hogy a pénztártag a pénztár magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.
(2) A pénztár
a) a szóbeli panaszt valamennyi, a pénztártagok számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,
b) a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig,
c) elektronikus eléréssel - üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva - folyamatosan
fogadja.
(3) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénztár biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést.
(4) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénztár és a pénztártag közötti telefonos kommunikációt a pénztár hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. Erről a pénztártagot a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. A pénztártag kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.
(5) A pénztár a szóbeli panaszt - a (6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha a pénztártag a panasz kezelésével nem ért egyet, a pénztár a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a pénztártagnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a pénztártagnak - a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
(6) Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a pénztár a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a pénztártagnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a pénztártagnak - a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
(7) A pénztár az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi a pénztártagnak.
(8) A panasz elutasítása esetén a pénztár válaszában tájékoztatja a pénztártagot arról, hogy panaszával - annak jellege szerint - a Felügyeletnek vagy a békéltető testületnek az eljárását kezdeményezheti, továbbá meg kell adni a Felügyeletnek és a békéltető testületnek a levelezési címét.
(9) A pénztár a panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.
(10) A pénztár a pénztártagok panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a (11) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A pénztár a panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja a pénztártagot a panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.
(11) A pénztár az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet.
(12) A (11) bekezdés szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a) a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,
b) a panasz benyújtásának időpontját,
c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,
d) a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá
e) a panasz megválaszolásának időpontját.
(13) A pénztár a panaszkezelési szabályzatot a pénztártagok számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi.”
21. § Az Mpt. 117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„117. § E törvény a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra, így különösen a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó rendelkezéseinek, valamint az e törvény végrehajtására a 134. § (1) bekezdésének f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabály nyilvánosságra hozandó adatokra vonatkozó rendelkezéseinek megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jár el az ott meghatározott szabályok szerint, ha a jogsértés az Fttv. 2. §-ának a) pontja értelmében vett fogyasztót érint.”

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása

22. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) E törvény hatálya - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a vállalkozások azon tevékenységére terjed ki, amely a fogyasztókat érinti vagy érintheti.
(2) E törvény hatálya - a békéltető testületekre és a békéltető testületi eljárásra vonatkozó rendelkezések kivételével-nem terjed ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény és az abban meghatározott törvények alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt tevékenységet folytató szervezeteknek, személyeknek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt tevékenységére (a továbbiakban: pénzügyi szolgáltatási tevékenység).”
23. § Az Fgytv. 17/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közüzemi szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás, valamint a külön törvényben meghatározott egyéb vállalkozás a fogyasztói panaszok intézésére, valamint a fogyasztók tájékoztatására köteles ügyfélszolgálat működtetéséről gondoskodni oly módon, hogy az - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben kerüljön kialakításra.”
24. § Az Fgytv. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állam - a költségvetési törvényben meghatározott mértékben - gondoskodik a békéltető testületek működésének ügyszámarányos támogatásáról, továbbá biztosítja az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok pénzügyi vitarendezési hálózatában (a továbbiakban: FIN-Net) való részvétellel összefüggő békéltető testületi feladatok ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet.”
25. § Az Fgytv. 20. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A békéltető testület illetékességi területe a testületet működtető kamara szerinti megyére (fővárosra) terjed ki.”
26. § Az Fgytv. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A békéltető testületi tagokat - a Kormány rendeletében meghatározottak szerint - egyrészről a kamara és a megyei (fővárosi) agrárkamarák, másrészről a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek egyenlő arányban jelölik ki.
(3) A testületi tagok száma testületenként legalább tíz fő.
(4) A kijelölés során biztosítani kell, hogy a testületnek mind a kamara, mind a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek által jelölt személyek között
a) legyen olyan tagja, aki megfelel a 25. § (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, továbbá
b) valamennyi pénzügyi szolgáltatási ágazat tekintetében legyen olyan tagja, aki rendelkezik a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő fogyasztói jogviták rendezéséhez szükséges végzettséggel és szakismerettel.”
27. § Az Fgytv. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Békéltető testületi tag az lehet, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és annak megfelelő szakterületen legalább kétéves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik.”
28. § Az Fgytv. 28. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a vállalkozás írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot a 27. §-ban előírt egyeztetés megkísérléséről.”
29. § Az Fgytv. 29/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29/A. § A békéltető testület eljárása során az iratokat a feleknek postai szolgáltató útján, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó rendelkezések szerint kell kézbesíteni.”
30. § Az Fgytv. 36/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36/A. § (1) A békéltető testület tevékenységéről évente összefoglaló tájékoztatót készít, és azt a tárgyévet követő év január 31-éig megküldi a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek.
(2) A pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő fogyasztói jogviták rendezéséről a békéltető testület külön összefoglaló tájékoztatót készít, amelyet a tárgyévet követő év január 31-éig megküld a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszternek, valamint tájékoztatásul a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek.”
31. § Az Fgytv. 37/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37/A. § (1) A fogyasztóvédelemért felelős miniszter - a békéltető testületek által megküldött adatok alapján - az általa vezetett minisztérium honlapján gondoskodik a következők közzétételéről:
a) a békéltető testületek címe, telefonszáma, elektronikus levélcíme, valamint hivatkozás a honlapjaik elérhetőségére,
b) hivatkozás a békéltető testületek tagjai a 23/A. §-ban meghatározott, a (3) bekezdés b) pontja szerint közzétett listáinak elérhetőségére,
c) a 26/A. § szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítését a békéltető testületek eljárására vonatkozó törvényi rendelkezések rövid, közérthető bemutatásával előmozdító tájékoztatás,
d) a 36/A. § (1) bekezdésében meghatározott összefoglaló tájékoztatók,
e) a békéltető testületek eljárását akadályozó vállalkozásoknak a 36/B. §-ban meghatározott adatokat tartalmazó jegyzéke,
f) hivatkozás az egyes békéltető testületeknél a 36/C. § (1) bekezdése alapján általános alávetési nyilatkozatot tett vállalkozásoknak a (3) bekezdés h) pontja szerint közzétett jegyzékei, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által a (2) bekezdés c) pontja szerint közzétett jegyzék elérhetőségére, továbbá
g) a 37. § szerinti eljárási szabályzatok.
(2) A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapján közzé kell tenni a következőket:
a) a békéltető testületek címe, telefonszáma, elektronikus levélcíme, valamint hivatkozás a honlapjaik elérhetőségére,
b) hivatkozás a békéltető testületek tagjainak a 23/A. §-ban meghatározott, a (3) bekezdés b) pontja szerint közzétett listái elérhetőségére,
c) a 36/C. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartás alapján a nála általános alávetési nyilatkozatott tett vállalkozások jegyzéke az alávetés esetleges korlátozásának megadásával,
d) hivatkozás a fogyasztóvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett, az (1) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatás elérhetőségére, továbbá
e) a 37. § szerinti eljárási szabályzatok.
(3) A békéltető testületek honlapján közzé kell tenni a következőket:
a) a békéltető testület címe, telefonszáma és elektronikus levélcíme,
b) a békéltető testület tagjainak a 23/A. §-ban meghatározott listája,
c) hivatkozás a fogyasztóvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett, az (1) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatás elérhetőségére,
d) az országos eljárási szabályzat,
e) a békéltető testület eljárási szabályzata,
f) a békéltető testület 36/A. § szerinti összefoglaló tájékoztatói,
g) a békéltető testületek eljárását akadályozó vállalkozásoknak a 36/B. §-ban meghatározott adatokat tartalmazó jegyzéke,
h) a békéltető testületnél a 36/C. § (1) bekezdése alapján általános alávetési nyilatkozatot tett vállalkozások jegyzéke az alávetés esetleges korlátozásának megadásával,
i) hivatkozás az egyes békéltető testületeknél a 36/C. § (1) bekezdése alapján általános alávetési nyilatkozatot tett vállalkozásoknak a fogyasztóvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett, az (1) bekezdés f) pontja szerinti jegyzék, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által a (2) bekezdés c) pontja szerint közzétett jegyzék elérhetőségére.”
32. § Az Fgytv. a következő 38-38/C. §-sal egészül ki:
„38. § (1) A pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogviták esetén a 20. §-ban, a 25-36. §-ban, valamint a 36/B. §-ban foglalt rendelkezéseket az e §-ban és a 38/A. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) E §, valamint a 38/A-38/C. § alkalmazásában
a) határon átnyúló fogyasztói jogvita az olyan fogyasztói jogvita, amelyben az érintett fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon van, illetve a vállalkozás Magyarországon letelepedett, míg a jogvitában érintett másik fél letelepedési helye, illetve lakóhelye vagy tartózkodási helye az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban (a továbbiakban: más EGT-állam) van,
b) pénzügyi szolgáltatási tevékenység alatt a más EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozásnak az 1. § (2) bekezdésében említetteknek megfelelő tevékenységét is érteni kell.
(3) Pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogvita esetén az eljárásra kizárólag a fővárosi kereskedelmi és iparkamara mellett működő békéltető testület illetékes (a továbbiakban: a FIN-Net-ben résztvevő békéltető testület).
(4) A Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztó és más EGT-államban letelepedett vállalkozás közötti, pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő fogyasztói jogvitában az eljárás megindításának az is feltétele, hogy a vállalkozás az adott jogvitában a békéltető testület eljárásának alávesse magát és a békéltető testület döntését magára nézve kötelezőnek ismerje el.
(5) Ha a (4) bekezdés szerinti esetben az eljárás megindításának feltétele nem áll fenn, a FIN-Net-ben résztvevő békéltető testület
a) tájékoztatja a fogyasztót a jogvita tekintetében az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, a FIN-Net-ben résztvevő más EGT-állambeli alternatív vitarendezési fórumról, valamint az annak eljárására vonatkozó sajátos szabályokról, így különösen a vállalkozással való előzetes egyeztetés szükségességéről és az adott esetben az eljárás megindítására előírt határidőkről, továbbá
b) a fogyasztónak a FIN-Net-ben használt formanyomtatványon rögzített kérelmét - a fogyasztó kérésére - továbbítja az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, a FIN-Net-ben résztvevő más EGT-állambeli alternatív vitarendezési fórumhoz.
38/A. § (1) Az eljárás írásban történik, az elnök azonban, a körülmények mérlegelése alapján kezdeményezheti meghallgatás tartását. A meghallgatás tartásához mindkét fél hozzájárulását be kell szerezni.
(2) Ha az elnök az (1) bekezdés szerint meghallgatás tartását nem kezdeményezi, a 29. § (5) bekezdés szerinti értesítés a meghallgatás időpontja helyett a feleknek az eljárás megindításáról való tájékoztatását tartalmazza. Meghallgatás tartásának kezdeményezése esetén az értesítésben erre a tényre és a felek hozzájárulásának szükségességére kell felhívni a figyelmet.
(3) Ha az elnök az (1) bekezdés szerint meghallgatás tartását nem kezdeményezte, az eljáró tanács a kérelem megalapozottságának megállapítása érdekében a felektől határidő tűzésével írásbeli tájékoztatást vagy dokumentum rendelkezésre bocsátását kérheti. A felek nyilatkozatait, álláspontját az ellenérdekű féllel közölni kell, s lehetőséget kell adni számára az ezzel kapcsolatos álláspontja kifejtésére.
(4) A békéltető testület - a fogyasztó kérésére - köteles azon a nyelven eljárni és határozatát hiteles másolatban azon a nyelven meghozni, amely a jogvitával érintett szerződés nyelve, illetve amely a jogvitával érintett vállalkozás és a fogyasztó közötti kommunikáció nyelve. Az ezzel összefüggő fordítási költség az eljárás költségének tekintendő.
(5) A 25. § (3) bekezdésében meghatározott esetben egyedül eljáró testületi tagként csak az jelölhető ki, aki - a 25. § (4) bekezdésben meghatározott követelmény mellett - a jogvita jellegének megfelelő végzettséggel és szakismerettel rendelkezik.
(6) Az eljárási határidő indokolt esetben kilencven nappal hosszabbítható meg.
(7) Ha az elnök az (1) bekezdés szerint meghallgatás tartását nem kezdeményezte, a 33. § (5) bekezdése nem alkalmazható. A tanács határozatát, illetve ajánlását annak meghozatalát követően haladéktalanul meg kell küldeni a feleknek.
38/B. § (1) A FIN-Net-ben résztvevő békéltető testület köteles bárki kérésére haladéktalanul, írásban vagy más megfelelő formában tájékoztatást adni - a 26/A. §-ban meghatározottakon túl -
a) a FIN-Net működéséről, továbbá
b) a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogvita elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, a FIN-Net-ben résztvevő más EGT-állambeli alternatív vitarendezési fórumról és annak eljárásáról.
(2) A FIN-Net-ben résztvevő békéltető testület a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogvita elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, a FIN-Net-ben résztvevő más EGT-állambeli alternatív vitarendezési fórum megkeresésére tájékoztatást ad az adott jogvitával összefüggő magyar jogszabályi rendelkezésekről.
(3) A FIN-Net-ben résztvevő békéltető testület a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogviták rendezésével összefüggő tevékenységéről külön összefoglaló tájékoztatót készít, és azt a tárgyévet követő év január 31-éig megküldi a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszternek, valamint tájékoztatásul a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek.
(4) A FIN-Net-ben résztvevő békéltető testület köteles tevékenységére vonatkozóan az Európai Bizottság felé a Bizottság által kidolgozott formanyomtatványon tájékoztatást adni.
38/C. § (1) A pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján gondoskodik a következők közzétételéről:
a) a 36/A. § (2) bekezdésében meghatározott összefoglaló tájékoztatók,
b) a FIN-Net-ben résztvevő békéltető testület címe, telefonszáma, elektronikus levélcíme, valamint a honlapjának elérhetőségére utaló hivatkozás,
c) a 38/B. § (3) bekezdésében meghatározott összefoglaló tájékoztatók,
d) a 38/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítését előmozdító tájékoztatás, valamint
e) hivatkozás a fogyasztó kérelmének előterjesztése céljából a FIN-Net honlapján közzétett formanyomtatvány elérhetőségére.
(2) A FIN-Net-ben résztvevő békéltető testület honlapján a 37/A. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl közzé kell tenni a békéltető testület 38/B. § (3) bekezdése szerinti összefoglaló tájékoztatóit, és hivatkozást kell elhelyezni a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett, az (1) bekezdés d) pontja szerinti tájékoztatás, valamint a fogyasztó kérelmének előterjesztése céljából a FIN-Net honlapján közzétett formanyomtatvány elérhetőségére.”
33. § Az Fgytv. 39. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A keresetindítási jog az (1)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint megilleti azokat az Európai Gazdasági Térség bármely államának joga alapján létrejött feljogosított egységeket az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében, amelyek a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek, feltéve, hogy a keresetben érvényesített igény a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletében felsorolt közösségi jogi rendelkezéseket átültető jogszabályi rendelkezések megsértésén alapul.”
34. § Az Fgytv. 46. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A fogyasztóvédelmi hatóság eljárásában az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében az ügyfél jogai illetik meg]
„b) a 43/A. § (1) bekezdés a)-c), e) és f), valamint h)-k) pontjában említett irányelveket, továbbá a 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető jogszabályi rendelkezések megsértésére hivatkozással az Európai Gazdasági Térség bármely más államának joga alapján létrejött azon feljogosított egységeket is, amelyek a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek.”
35. § Az Fgytv. 47/C. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a nettó árbevétel meghatározása során
a) pénzforgalmi intézmény esetén a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységből adódó
aa) nettó árbevétel, valamint
pénzügyi műveletek bevételeinek,
b) árutőzsdei szolgáltató esetén az árutőzsdei szolgáltatási tevékenységből adódó
ba) nettó árbevétel, valamint
bb) pénzügyi műveletek bevételeinek
összegét nem lehet figyelembe venni.”
36. § Az Fgytv. 55. §-a (1) bekezdésének i)-k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„i) a békéltető testületi tagok kijelölésére, valamint a 21. § (4) bekezdés b) pontjában említett végzettségre és szakismeretre,
j) a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (2) bekezdésének végrehajtása céljából a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteknek az irányelv 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott jegyzékre való felkerülése céljából lefolytatandó eljárásra,
k) az Európai Fogyasztói Központok Hálózatában való részvételre”
[vonatkozó részletes szabályokat rendelettel meghatározza.]
37. § (1) Az Fgytv. 57. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„c) az Európai Parlament és a Tanács 2009/22/EK irányelve (2009. április 23.) a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról [a 39. § (3) és (5) bekezdése, a 46. § (2) bekezdés b) pontja, a 47. § (1) bekezdés a) és b) pontja, a 49. § (1) bekezdése, az 51. § (2)-(4) bekezdése, a fogyasztóvédelmi hatóság eljárásában];”
(2) Az Fgytv. 57. §-ának (1) bekezdése a következő f)-h) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja]
„f) az Európai Parlament és a Tanács 2002/65/EK irányelve (2002. szeptember 23.) a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról, valamint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv és a 98/27/EK irányelv módosításáról, 14. cikk [a 18. § (3) bek. és a 38-38/C. §],
g) az Európai Parlament és a Tanács 2007/64/EK irányelve (2007. november 13.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 83. cikk [a 18. § (3) bek. és a 38-38/C. §],
h) az Európai Parlament és a Tanács 2008/48/EK irányelve (2008. április 23.) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk [a 18. § (3) bek. és a 38-38/C. §].”
(3) Az Fgytv. 57. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 18. § (3) bekezdése és a 38-38/C. § a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. és 12. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosítása

38. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 4. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az MNB más felelős hatóságokkal együttműködve támogatja a hitelintézetek prudenciális felügyeletére és a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitására vonatkozó politika hatékony kialakítását és vitelét; ennek érdekében különösen feltárja a pénzügyi közvetítőrendszer egészét fenyegető üzleti és gazdasági kockázatokat, elősegíti a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzését, valamint a már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentését vagy megszüntetését.”
39. § Az MNBtv. a következő 60/A. §-sal egészül ki:
„60/A. § (1) Az MNB elnöke a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása érdekében javaslatot tehet a Kormánynak jogszabály megalkotására vagy törvényalkotás kezdeményezésére, illetve a Kormány tagjának jogszabály megalkotására. Az MNB elnökének döntése szerint a javaslattétel a nyilvánosság útján is történhet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott javaslatra a Kormány nevében a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, illetve a Kormány tagja 15 munkanapon belül köteles az MNB elnökét - amennyiben a javaslattétel is a nyilvánosság útján történt, a nyilvánosság útján - tájékoztatni a jogszabály megalkotására, illetve kezdeményezésére irányuló eljárás megindulásáról, törvényi szintű szabályozás esetén az Országgyűlés elé terjesztés határidejéről, rendeleti szintű szabályozás esetén a kihirdetés határidejéről; ennek hiányában döntése indokairól.
(3) Ha a (2) bekezdés alapján megadott határidő eredménytelenül telt el, a kezdeményezés címzettje haladéktalanul köteles az MNB elnökét - amennyiben a javaslattétel is a nyilvánosság útján történt, a nyilvánosság útján - tájékoztatni a késedelem okairól, valamint - egyetértése esetén - az Országgyűlés elé terjesztés vagy a kihirdetés új határidejéről.”

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása

40. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ektv.) 15. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást is nyújtó közüzemi tevékenységet folytató vállalkozás elektronikus úton is köteles a bejelentések intézésére, panaszok kivizsgálására és orvoslására, valamint az igénybe vevők tájékoztatására ügyfélszolgálatot működtetni.”
41. § Az Ektv. 16/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16/A. § (1) A 4. §-ban, az 5. §-ban és a 14/A. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság jogosult. Az eljáró hatóság a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint jár el.
(2) A 6. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén
a) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény (a továbbiakban: Psztv.) és az abban meghatározott törvények alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt szolgáltatók tekintetében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jár el a Psztv. szabályai szerint,
b) egyéb szolgáltatók tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló törvény szabályai szerint.
(3) A 14/B. §-ban és a Grt. 6. §-ában foglalt rendelkezéseket megsértő elektronikus hirdetések esetén (a továbbiakban együtt: kéretlen elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás) a Hatóság jár el.
(4) A 15. §-ban foglalt rendelkezés megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló törvény szabályai szerint.
(5) Az (1), a (2), illetve a (4) bekezdésben említett rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.”
42. § Az Ektv. 16/C. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Hatóság eljárásában az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében, a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikkét átültető jogszabályi rendelkezések megsértésére hivatkozással az ügyfél jogai illetik meg az Európai Gazdasági Térség bármely államának joga alapján létrejött azon feljogosított egységeket is, amelyek a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek.”
43. § Az Ektv. 18. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„b) az Európai Parlament és a Tanács 2009/22/EK irányelve (2009. április 23.) a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról [a 16/C. § (2) bekezdés, a 16/D. § (4) bekezdés és a 16/E. § (1) és (2) bekezdés, a Hatóság eljárásában];”

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása

44. § A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) a 167/A. §-t követően a következő alcímmel és 167/B. §-sal egészül ki:
„Panaszkezelés
167/B. § (1) A biztosító és a független biztosításközvetítő (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: szolgáltató) biztosítja, hogy az ügyfél a szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.
(2) A szolgáltató
a) a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,
b) a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig,
c) elektronikus eléréssel - üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva - folyamatosan
fogadja.
(3) Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést.
(4) Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a szolgáltató hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.
(5) A szolgáltató a szóbeli panaszt - a (6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a szolgáltató a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek - a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
(6) Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a szolgáltató a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek - a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
(7) A szolgáltató az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.
(8) A panasz elutasítása esetén a szolgáltató válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy panaszával - annak jellege szerint - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vagy a békéltető testületnek az eljárását kezdeményezheti, továbbá meg kell adni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének és a békéltető testületnek a levelezési címét.
(9) A szolgáltató a panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg, és azt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének kérésére bemutatja.
(10) A szolgáltató az ügyfelek panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a (11) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A szolgáltató a panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.
(11) A szolgáltató az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet.
(12) A (11) bekezdés szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a) a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,
b) a panasz benyújtásának időpontját,
c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,
d) a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá
e) a panasz megválaszolásának időpontját.
(13) A szolgáltató a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi.”
45. § (1) A Bit. 199. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet szükséghelyzetben felügyeleti biztost rendelhet ki. A felügyeleti biztos legfeljebb 180 napra rendelhető ki, de ez az időtartam a felszámoló kijelöléséig meghosszabbítható. A kirendelésről a minősített befolyással rendelkező tulajdonosokat (tagokat) is értesíteni kell. A felügyeleti biztos feladata az e törvényben foglalt szabályok betartása és betartatása.”
(2) A Bit. 199. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Felügyeleti biztosként olyan személy rendelhető ki, aki megfelel a 83. § (3) bekezdésében előírt követelményeknek.”
46. § (1) A Bit. 207. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosító; a független biztosításközvetítő; a biztosítási szaktanácsadó; a külföldi biztosító, biztosításközvetítő, biztosítási szaktanácsadó magyarországi képviselete a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.”
(2) A Bit. 207. §-a (4) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a következő f) ponttal egészül ki:
[A szorzószám]
„e) biztosítási szaktanácsadó, illetve külföldi biztosító, biztosításközvetítő, biztosítási szaktanácsadó magyarországi képviselete esetén: egy,
f) független biztosításközvetítő esetén legalább egy, de minden ötven - általa alkalmazott, vagy megbízott - biztosításközvetítést végző természetes személy és gazdálkodó szervezet után: egy.”
47. § A Bit. 10. melléklete e törvény 2. mellékletében foglaltak szerint módosul

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény módosítása

48. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 1. §-ának (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Autonóm államigazgatási szerv]
„d) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.”

A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása

49. § A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Fnyt.) a 28. §-t követően a következő alcímmel és 28/A. §-sal egészül ki:
„Panaszkezelés
28/A. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény biztosítja, hogy a tag a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.
(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
a) a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,
b) a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig,
c) elektronikus eléréssel - üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva - folyamatosan
fogadja.
(3) Telefonon történő panaszkezelés esetén a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést.
(4) Telefonon történő panaszkezelés esetén a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a tag közötti telefonos kommunikációt a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. Erről a tagot a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. A tag kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.
(5) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a szóbeli panaszt - a (6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha a tag a panasz kezelésével nem ért egyet, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a tagnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a tagnak - a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
(6) Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a tagnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a tagnak - a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
(7) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi a tagnak.
(8) A panasz elutasítása esetén a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény válaszában tájékoztatja a tagot arról, hogy panaszával - annak jellege szerint - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vagy a békéltető testületnek az eljárását kezdeményezheti, továbbá meg kell adni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének és a békéltető testületnek a levelezési címét.
(9) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg, és azt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének kérésére bemutatja.
(10) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tagok panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a (11) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja a tagokat a panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.
(11) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tagok panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet.
(12) A (11) bekezdés szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a) a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,
b) a panasz benyújtásának időpontját,
c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,
d) a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá
e) a panasz megválaszolásának időpontját.
(13) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi.”

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény módosítása

50. § A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) autonóm államigazgatási szerv, amelynek székhelye Budapest.
(2) A Felügyelet tevékenységének célja
a) a pénzügyi közvetítőrendszer stabil, zavartalan, átlátható és hatékony működésének biztosítása,
b) a pénzügyi közvetítőrendszer részét képező személyek és szervezetek prudens működésének elősegítése, a tulajdonosok gondos joggyakorlásának folyamatos felügyelete,
c) az egyes pénzügyi szervezeteket, illetve a pénzügyi szervezetek egyes szektorait fenyegető, nemkívánatos üzleti, és gazdasági kockázatok feltárása, a már kialakult egyedi vagy szektoriális kockázatok csökkentése vagy megszüntetése, illetve az egyes pénzügyi szervezetek prudens működésének biztosítása érdekében megelőző intézkedések alkalmazása,
d) együttműködés a Magyar Nemzeti Bankkal a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzésében, a már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentésében vagy megszüntetésében,
e) a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatások igénybe vevői érdekeinek védelme, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni bizalom erősítése.
(3) A Felügyelet fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott, önállóan működő és gazdálkodó közhatalmi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. A Felügyelet költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetőek.”
51. § (1) A Psztv. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet elnöke a Felügyelet tevékenységéről a tárgyévet követő év május 31. napjáig beszámol az Országgyűlésnek, illetve külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának.”
(2) A Psztv. 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Felügyelet a felügyelt intézmények, a pénzügyi piacok és a pénzügyi közvetítőrendszer működéséről negyedévente kockázati jelentést készít.”
52. § A Psztv. 6. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Felügyelet látja el a 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.”
53. § A Psztv. 7. §-ának k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet feladata:]
„k) a fióktelep létesítésével és a határon átnyúló tevékenység végzésével kapcsolatos értesítési és tájékoztatási kötelezettség teljesítése, valamint a fióktelepek működésével kapcsolatos szükséges vizsgálatok elvégzése érdekében az Európai Gazdasági Térség államaiban pénzügyi felügyeleti feladatokat ellátó hatóságokkal való együttműködés.”
54. § (1) A Psztv. 9. §-a (1) bekezdésének c), d) és k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A Felügyelet honlapján közzéteszi:]
„c) a döntése ellen indított jogorvoslati eljárás tényét,
d) a döntése elleni jogorvoslati eljárás során hozott jogerős ítéletet,”
„k) az Országgyűlés által jóváhagyott beszámolóját,”
(2) A Psztv. 9. §-ának (1) bekezdése a következő n)-p) ponttal egészül ki, amellyel egyidejűleg a jelenlegi n) pont jelölése q) pontra változik:
[A Felügyelet honlapján közzéteszi:]
„n) a 2. § (3) bekezdés szerinti kockázati jelentést,
o) a 15. § (5) bekezdés szerinti összefoglalót,
p) a 44/C. §-ban meghatározott határozat meghozatalával egyidejűleg a tevékenység végzésével kapcsolatos azon kockázatokat, amelyek a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztetik.”
55. § A Psztv. 11. §-át megelőző alcím, valamint 11-13. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezések lépnek:
„A Felügyelet elnöke és alelnökei
11. § (1) A Felügyeletet elnök vezeti.
(2) A Felügyelet elnöke
a) utasításként kiadja a Felügyelet szervezeti és működési szabályzatát,
b) a Felügyelet jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető, a 4. §-ban meghatározott szervezetekre és személyekre nézve kötelező erővel nem rendelkező ajánlást ad ki,
c) félévente meghatározza a Felügyelet ellenőrzési tevékenységének kiemelt célterületeit,
d) a Felügyelet költségvetése tekintetében ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az államháztartásról szóló törvény a fejezetet irányító szerv vezetőjének hatáskörébe utal,
e) gyakorolja a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben a hivatali szervezet vezetője számára meghatározott hatásköröket,
f) gyakorolja a Felügyeletnél munkaviszonyban álló alkalmazottak feletti munkáltatói jogkört.
(3) A Felügyelet két alelnöke a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint, az elnök irányításával közreműködik a Felügyelet vezetésében. A Felügyelet egyik alelnökét a miniszterelnök a Felügyelet elnökének javaslatára megbízza a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásával.
(4) A Felügyelet elnöke véleményezésre megküldi az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának a Felügyelet szervezeti és működési szabályzatára vonatkozó utasítás tervezetét. A bizottság a tervezetről véleményt nyilvánít, amelyet a Felügyelet elnöke részére a tervezet kézhezvételétől számított harminc napon belül megküld. A Felügyelet elnöke az utasítást a bizottság véleményének ismeretében, illetve e határidő eredménytelen elteltét követően adhatja ki.
(5) A Felügyelet elnöke felett a munkáltatói jogokat - a 12-13. §-ban meghatározott kivételekkel - a köztársasági elnök gyakorolja. A Felügyelet alelnöke felett a munkáltatói jogokat - a kinevezés kivételével - a Felügyelet elnöke gyakorolja.
(6) A Felügyelet elnökének a Felügyelettől származó tárgyévi összes jövedelme az MNB elnökének az MNB-től származó tárgyévi összes jövedelmének ötven százaléka. A Felügyelet alelnökének a Felügyelettől származó tárgyévi összes jövedelme az MNB elnökének az MNB-től származó tárgyévi összes jövedelmének huszonöt százaléka.
(7) A Felügyelet elnökét annak akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök helyettesíti, illetve az új elnök kinevezéséig a Felügyelet elnöke által a helyettesítésére kijelölt alelnök gyakorolja az elnök hatáskörét, ha az elnöki tisztség nincsen betöltve. A helyettesítésre kijelölt alelnök a (2) bekezdés a) pontja szerinti jogkört nem gyakorolhatja.
12. § (1) A Felügyelet elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök hat évre nevezi ki. A Felügyelet két alelnökét a Felügyelet elnökének javaslatára a miniszterelnök hat évre nevezi ki.
(2) A Felügyelet elnökévé, illetve alelnökévé az nevezhető ki, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább ötévi, a 4. §-ban meghatározott bármely szervezetnél, az MNB-nél, illetve a közigazgatásban a pénzügyi szervezetek szabályozása, ellenőrzése területén szerzett vezetői gyakorlattal, valamint az angol, német vagy francia nyelvek közül legalább az egyik tárgyalóképes ismeretével rendelkezik.
(3) A Felügyelet elnökének, illetve alelnökének kinevezésére a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pályázatot a Felügyelet elnöke esetében a miniszterelnök nevében, a Felügyelet alelnöke esetében a Felügyelet elnöke nevében kell kiírni. A Felügyelet elnökévé, illetve alelnökévé versenyvizsgával nem rendelkező személy is kinevezhető.
(4) A Felügyelet elnöke, illetve alelnöke a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában kinevezésével hivatalba lép. Közszolgálati jogviszonyban nem álló személy esetén a közszolgálati jogviszony a hivatalba lépéssel létesül.
13. § (1) A Felügyelet elnökének, illetve alelnökének megbízatása és közszolgálati jogviszonya megszűnik
a) a megbízatási időtartam leteltével,
b) halálával,
c) lemondásával,
d) összeférhetetlenségének kimondásával,
e) felmentésével.
(2) A Felügyelet elnöke megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-c) pontja esetén a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök állapítja meg.
(3) A Felügyelet alelnöke megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-c) pontja esetén a Felügyelet elnöke állapítja meg.
(4) A Felügyelet elnökének lemondását írásban, a miniszterelnök útján kell közölni a köztársasági elnökkel. Lemondás esetén a Felügyelet elnöke megbízatása megszűnésének időpontját a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozza meg, az azonban nem lehet későbbi a lemondásnak a miniszterelnökhöz történő eljuttatását követő hatvanadik napnál.
(5) A Felügyelet alelnökének lemondását írásban kell közölni a Felügyelet elnökével. Lemondás esetén a Felügyelet alelnöke megbízatása megszűnésének időpontját a Felügyelet elnöke határozza meg, az azonban nem lehet későbbi a lemondásnak a Felügyelet elnökéhez történő eljuttatását követő hatvanadik napnál.
(6) A Felügyelet elnökének összeférhetetlenségét a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök mondja ki.
(7) A Felügyelet alelnökének összeférhetetlenségét a Felügyelet elnöke mondja ki.
(8) Ha az összeférhetetlenség kimondását megelőzően az összeférhetetlenséget megalapozó körülmény megszűnik, az összeférhetetlenség kimondását mellőzni kell.
(9) A Felügyelet elnökét a köztársasági elnök a miniszterelnök előterjesztésére, illetve a Felügyelet alelnökét a Felügyelet elnöke
a) felmenti, ha
aa) kilencven napon túl nem képes eleget tenni a megbízatásából eredő feladatainak,
ab) a közszolgálati jogviszony létesítéséhez szükséges, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben meghatározott feltételeknek nem felel meg, vagy
ac) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, illetve
b) felmentheti, ha
ba) vele szemben - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást - büntetőeljárás van folyamatban, vagy
bb) olyan magatartást tanúsított, amely a Felügyelet rendeltetésszerű működését akadályozta.
(10) A Felügyelet elnöke összeférhetetlenségének kimondására vagy a felmentésre vonatkozó előterjesztést a köztársasági elnöknek való továbbítást megelőzően meg kell küldeni a Felügyelet elnöke részére, aki a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénynek a közszolgálati jogvitára vonatkozó rendelkezései szerint öt munkanapon belül munkaügyi bírósághoz fordulhat. A bíróság által érkeztetett keresetlevelet a Felügyelet elnöke a miniszterelnöknek haladéktalanul megküldi.
(11) A Felügyelet elnöke összeférhetetlenségnek kimondására vagy a felmentésére vonatkozó kezdeményezés a bírósághoz fordulási határidő lejártát vagy - bírósághoz fordulás esetén - a bíróság döntésének jogerőre emelkedését követően küldhető meg a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök határozatával szemben jogorvoslatnak vagy közszolgálati jogvita kezdeményezésének nincs helye.
(12) A foglalkoztatást kizáró okok vizsgálatával kapcsolatos, az igazolásra való felhívással összefüggő jogkör gyakorlója a Felügyelet elnöke tekintetében a miniszterelnök.
(13) A Felügyelet elnöke, illetve alelnöke megbízatásának megszűnése esetén végkielégítésre, felmentési időre és a 21. § (7) bekezdésében meghatározott juttatásra nem jogosult.
(14) Ha a Felügyelet elnökének, illetve alelnökének megbízatása az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott okból vagy törvény egyedi rendelkezése alapján szűnik meg, a megbízatás megszűnésétől számított tizenöt napon belül egy összegben hathavi illetményével megegyező összegű juttatásra jogosult.
(15) A Felügyelet elnökének, illetve alelnökének halála esetén a juttatás az özvegyet, ennek hiányában az örököst illeti meg. E juttatásból egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni nem kell. E juttatás a hozzátartozói nyugellátás megállapításakor a havi átlagkereset alapjául szolgáló keresetként nem vehető figyelembe.”
56. § (1) A Psztv. a 14. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„A Pénzügyi Stabilitási Tanács”
(2) A Psztv. 14-16. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„14. § (1) A Felügyelet munkáját Pénzügyi Stabilitási Tanács (a továbbiakban: Tanács) segíti.
(2) A Tanács az 1. § (2) bekezdésében meghatározott pénzügyi stabilitási célok érdekében:
a) folyamatosan értékeli a pénz-, tőke-, biztosítási és pénztári piac stabilitását,
b) az MNB-nek a pénzügyi rendszer egészére vonatkozó stabilitási jelentésében foglaltakat is figyelembe véve megtárgyalja a 2. § (3) bekezdése szerinti kockázati jelentést, ahhoz szükség esetén észrevételeket fűzhet, közleményt tehet közzé,
c) szükség esetén javaslatot tesz a Kormánynak jogszabály megalkotására vagy törvényalkotás kezdeményezésére, illetve a Kormány tagjának jogszabály megalkotására,
d) szükség esetén javaslatot tesz a Felügyelet elnökének a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ajánlás kiadására, közigazgatási hatósági eljárás megindítására vagy más intézkedés megtételére,
e) az Országgyűlés elé terjesztés előtt megtárgyalja a Felügyelet éves beszámolóját,
f) előzetesen megtárgyalja, a 44/C. § alapján kiadandó határozatot,
g) az a)-h) pontban meghatározott feladatkörök gyakorlása érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a Felügyelet jogalkalmazó tevékenységét.
(3) A Tanács egyetértése szükséges
a) a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ajánlás kiadásához,
b) a 11. § (2) bekezdés c) pontja szerinti célterületek meghatározásához.
(4) A (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti javaslat - ide nem értve a közigazgatási hatósági eljárás megindítására vonatkozó javaslatot - a Tanács döntése alapján a nyilvánosság útján is történhet.
(5) A (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott javaslatról a Kormány nevében a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), a Kormány tagja, illetve a Felügyelet elnöke tizenöt munkanapon belül köteles a Tanácsot - amennyiben a javaslattétel is a nyilvánosság útján történt, a nyilvánosság útján - tájékoztatni a jogszabály megalkotására, illetve kezdeményezésére irányuló eljárás megindulásáról, törvényi szintű szabályozás esetén az Országgyűlés elé terjesztés határidejéről, rendeleti szintű szabályozás esetén a kihirdetés határidejéről, a más intézkedés megtételéről vagy tervezett időpontjáról, illetve ennek hiányában döntése indokairól.
(6) Ha az (5) bekezdés alapján megadott határidő eredménytelenül telt el, a kezdeményezés címzettje haladéktalanul köteles a Tanácsot - ha a javaslattétel is a nyilvánosság útján történt, akkor a nyilvánosság útján - tájékoztatni a késedelem okairól, valamint - egyetértése esetén - az Országgyűlés elé terjesztés vagy a kihirdetés, illetve az intézkedés megtételének új határidejéről.
15. § (1) A Tanács szükség szerint, de legalább havonta tart ülést. A Tanács határozatképességéhez legalább két tag jelenléte szükséges. Az ülést a Tanács elnöke hívja össze. A Tanács ülését bármely tag kérésére három munkanapon belüli időpontra össze kell hívni, ennek elmaradása esetén a Tanács ülését az azt kezdeményező tag hívhatja össze.
(2) A Tanács döntéseit összes tagja többségének szavazatával hozza.
(3) A Tanács ülésére bármely tag javasolhat napirendi pontot, amelyet a Tanács érdemben megtárgyal.
(4) A Tanács üléseiről összefoglaló készül, amely tartalmazza
a) az ülés helyét és időpontját,
b) az ülésen résztvevők nevét,
c) az ülésen tárgyalt írásbeli előterjesztések címét és az előterjesztő megjelölését,
d) a napirenden kívül szóba került ügyek tárgy szerinti ismertetését, az azt felvető tag megjelölését,
e) a 14. § (2) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott javaslat megtételére irányuló kezdeményezést a kezdeményező megjelölésével,
f) a hozzászólók nevét, hozzászólásuk lényegét,
g) szavazás esetén annak tárgyát és számszerű arányát,
h) a testületi döntés lényegét,
i) a Tanács tagjának kérésére szó szerinti nyilatkozatát, illetve egyet nem értését.
(5) A (4) bekezdés szerinti összefoglalót - a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel - az ülés napjától számított öt munkanapon belül a Felügyelet honlapján közzé kell tenni.
(6) A Tanács a jelen lévő tagok egyhangú szavazatával úgy dönthet, hogy az összefoglaló vagy annak egyes részei közzétételét mellőzi, ha a nyilvánosságra hozatal a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztetné. A közzé nem tett összefoglaló vagy összefoglalórész kezelésére egyebekben a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek a döntés megalapozását szolgáló adatra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(7) A Tanács működésével kapcsolatos titkársági teendőket a Felügyelet látja el.
(8) A Tanács az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az ügyrendje alapján működik, amelyet maga határoz meg.
(9) A Tanács ülésén a 14. § (2) bekezdés b) pontjának tárgyalásakor tanácskozási joggal részt vesz
a) Felügyelet által felügyelt személyek és szervezetek érdekképviseleti szervezeteinek,
b) a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek, és
c) a közgazdaságtudomány kiemelkedő munkásságú és nemzetközileg elismert
képviselője.
(10) A tanácskozási joggal rendelkező személyeket a Felügyelet által felügyelt személyek és szervezetek érdekképviseleti szervezetei, a Fogyasztóvédelmi Tanács, illetőleg a Magyar Tudományos Akadémia javaslat alapján a Tanács elnöke kéri fel. A felkérés egy naptári évre szól.
16. § A Tanács tagja a miniszter, a Felügyelet elnöke és az MNB elnöke. A Tanács elnöki tisztségét évenként felváltva a miniszter, az MNB elnöke, majd a Felügyelet elnöke tölti be.”
57. § A Psztv. 21. §-át megelőző alcím, valamint 21. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„A Felügyelet állományába tartozó személyek foglalkoztatási jogviszonyára vonatkozó szabályok
21. § (1) A Felügyelet elnöke, alelnöke, valamint a Felügyelet 3-7. §-ban meghatározott feladatainak ellátásához közvetlenül kapcsolódó, a Felügyelet szervezeti és működési szabályzatában ekként rögzített munkakörben foglalkoztatott személyek e tevékenységüket közszolgálati jogviszony keretében látják el. A Felügyelet elnökére, alelnökére, valamint a Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban álló alkalmazottakra a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezései az e törvényben foglalt eltérésekkel irányadóak.
(2) A Felügyelet állományába tartozó, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó személyek feladataikat munkaviszony keretében látják el.
(3) A Felügyelet elnöke felügyeleti tanácsadói, illetve felügyeleti főtanácsadói címet adományozhat a Felügyelet kiemelkedő szakmai munkát végző köztisztviselőjének. A felügyeleti főtanácsadó főosztályvezetői, a felügyeleti tanácsadó főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosult azzal, hogy az (5) bekezdés rendelkezéseit az ő vonatkozásában is alkalmazni kell. A felügyeleti főtanácsadói, illetve felügyeleti tanácsadói címmel és vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő a vezetői illetményre jogosult, ha az magasabb, mint a címe alapján számított illetménye. A felügyeleti főtanácsadói, illetve a felügyeleti tanácsadói cím külön indokolás nélkül bármikor visszavonható, arról a köztisztviselő indokolás nélkül bármikor lemondhat. A cím visszavonása nem minősül a köztisztviselői kinevezés módosításának.
(4) A Felügyeletnél szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói cím nem adományozható.
(5) A Felügyelet elnöke a Felügyelet köztisztviselőjének alapilletményét - munkájának értékelésétől függően - át nem ruházható hatáskörében legfeljebb ötven százalékkal megemelheti, vagy legfeljebb harminchárom százalékkal csökkentett mértékben állapíthatja meg.
(6) A Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban álló személyt e jogviszonyának megszűnése esetén - feltéve, hogy a jogviszony nem a próbaidő alatt, illetve hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel szűnt meg - a 22. § (5) bekezdésben meghatározott kötelezettség ellenértékeként hathavi átlagkeresetével megegyező összegű juttatás illeti meg. Amennyiben az érintett köztisztviselő a 22. § (5) bekezdésében meghatározott kötelezettségét megszegi, felelősségét és a jogkövetkezményeket a polgári jog szabályai alapján kell megállapítani.”
58. § A Psztv. 22. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban álló személy e megbízatásának megszűnése után vezetői megbízással vagy kinevezéssel rendelkező személy esetében egy éven át, egyéb személy esetében hat hónapon át
a) nem létesíthet munka-, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan vállalkozással,
b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot vállalkozás vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan vállalkozással,
c) nem létesíthet számára vagyoni előnyt biztosító jogviszonyt olyan vállalkozással, illetve
d) nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével nem szerezhet részesedést olyan vállalkozásban,
amelynek jogát vagy jogos érdekét a Felügyelet döntése a megbízatás megszűnését megelőző három évben érintette.
(6) Az (5) bekezdés rendelkezését nem kell alkalmazni, ha a jogviszony törvény egyedi rendelkezése alapján szűnik meg.”
59. § (1) A Psztv. 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet bevételét képezi
a) a felügyeleti díj,
b) a Felügyelet által kiszabott bírságok, és
d) az egyéb bevétel.”
(2) A Psztv. 26. § (2) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő szöveg lép:
„A Felügyelet által kiszabott bírságból származó bevétel - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel, továbbá ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - kizárólag a következő célokra fordítható:”
(3) A Psztv. 26. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A fogyasztóvédelmi eljárás során kiszabott bírságból származó bevétel kizárólag a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek ügyfeleinek tájékoztatására, valamint a békéltető testületek tevékenységének támogatására és tagjainak képzésére fordítható.”
(4) A Psztv. 26. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Felügyelet elnöke állítja össze a Felügyelet költségvetésére vonatkozó javaslatát és költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolót, amelyet a Kormány - változatlan tartalommal - a költségvetési törvényjavaslat, illetve a zárszámadási törvényjavaslat részeként terjeszt elő az Országgyűlésnek.”
60. § A Psztv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § A Felügyelet hatósági eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit az e fejezetben és
a) a fogyasztóvédelmi eljárásban a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, továbbá az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, valamint
b) az a) pontban nem említett eljárásokban a 4. §-ban meghatározott jogszabályok szerinti ügyfajtára irányadó különös eljárási szabályokban
meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”
61. § A Psztv. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet engedélyezési, felügyeleti ellenőrzési, illetve piacfelügyeleti eljárásában ügyfél az,
a) akire nézve a Felügyelet jogot vagy kötelezettséget állapíthat meg,
b) akit a Felügyelet hatósági ellenőrzés alá von,
c) aki engedélyezés iránt a Felügyelethez kérelmet nyújt be,
d) akire nézve a Felügyelet által vezetett hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.”
62. § A Psztv. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet a döntését részben vagy egészben a honlapján közzéteszi, továbbá az általa célszerűnek tartott egyéb módon is közzéteheti.”
63. § A Psztv. 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság a Felügyelet döntését - a 44/C. § (1) bekezdésében és 46. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel - megváltoztathatja.”
64. § A Psztv. a 36. §-t követően a következő 36/A. §-sal egészül ki:
„36/A. § A Felügyelet eljárása során adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény szerinti bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés a 4. §-ban meghatározott személyekre vonatkozóan annak ellenőrzésére irányulhat, és arra az adatra vonatkozhat, hogy az érintett a tevékenysége gyakorlásának feltételeit megállapító törvényben meghatározott kizáró ok hatálya alatt áll-e.”
65. § A Psztv. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásának, továbbá a felügyeleti határozatok végrehajtásának ellenőrzése céljából ellenőrzést tart (a továbbiakban: felügyeleti ellenőrzés). Nem tartozik a felügyeleti ellenőrzés alá a 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések betartásának és a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzése.”
66. § A Psztv. a 44/B. §-t követően a következő 44/C. §-sal egészül ki:
„44/C. § (1) A Felügyelet a pénzügyi közvetítőrendszer biztonságos működése érdekében az érintett tevékenység folytatására jogosult valamennyi, a 4. §-ban meghatározott szervezetre és személyre kiterjedően határozott időre, de legfeljebb kilencven napra egyes, a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó tevékenységek végzését, e tevékenységek körébe tartozó szolgáltatások nyújtását, ügyletek kötését, termékek forgalmazását megtilthatja, korlátozhatja, vagy feltételekhez kötheti.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott határozatot abban az esetben hozza meg, ha az érintett tevékenység végzése a pénzügyi közvetítőrendszer egészének működése szempontjából a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető jelentős kockázattal jár, azzal, hogy a tevékenység végzése megtiltásának további feltétele, hogy ez a kockázat más módon nem hárítható el.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában jelentős kockázattal jár azon tevékenység végzése, amely alapján - az érintett tevékenységet végző személyek és szervezetek száma, vagy az érintett tevékenységet végző szervezet vagy személy ügyfeleinek, hitelezőinek száma, illetve a tevékenységgel érintett ügyleti érték alapján - megalapozottan feltehető, hogy
a) nagyszámú, a 4. §-ban meghatározott szervezet és személy ügyfelének, hitelezőjének érdeke sérül, vagy
b) a pénzügyi közvetítőrendszer működésének átláthatósága csökken.
(4) Az egyes tevékenységek végzésének feltételeit az (1) bekezdés szerinti határozatban úgy kell meghatározni, hogy az a (2) bekezdés szerinti jelentős kockázat elhárítására alkalmas legyen és ne eredményezze a jelentős kockázat mérsékléséhez feltétlenül szükséges mértéknél jobban a szerződési szabadság korlátozását.
(5) Az (1) bekezdés szerinti határozatot az ügyfelekkel a Felügyelet honlapján való közzététellel kell közölni. A határozat a közzététellel közöltnek tekintendő.
(6) Ha a Felügyelet a felügyeleti ellenőrzés során a (2) bekezdésben meghatározott, a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető jelentős kockázatot észlel, haladéktalanul értesíti az MNB-t.”
67. § A Psztv. a 47. §-t követően a következő 47/A. §-sal egészül ki:
„47/A. § (1) A 4. §-ban meghatározott szervezetekkel és személyekkel szemben kiszabható felügyeleti bírság összege százezer forinttól kétmilliárd forintig terjedhet
a) a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályok, valamint belső szabályzatok rendelkezéseinek megsértése,
b) a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettség megsértése, kijátszása, figyelmen kívül hagyása vagy késedelmes teljesítése
esetén.
(2) A kiszabható felügyeleti bírság felső határa az (1) bekezdéstől eltérően a 4. §-ban meghatározott szervezet és személy részére megállapított éves felügyeleti díj (alapdíj és változó díj összege) kettőszáz százalékáig terjedhet, ha ez meghaladja a kétmilliárd forintot.
(3) A 4. §-ban meghatározott jogszabály szerinti vezető állású személlyel szemben kiszabható felügyeleti bírság összege az érintett vezető állású személy előző évi - tisztségével vagy megbízatásával elért - jövedelmének tíz százalékától nyolcvan százalékáig terjedhet. Ilyen jövedelem hiányában az adott intézménynél ugyanolyan vagy hasonló munkakörben dolgozó személy jövedelmét kell alapul venni vagy a felügyeleti bírság összege százezer forinttól tízmillió forintig terjedhet. A vezető állású személyekkel szemben kiszabott felügyeleti bírság összegét a 4. §-ban meghatározott szervezetek nem vállalhatják át.
(4) A 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek jogszabályban előírt kötelezettségének elmulasztása esetén a késedelembe esés napjától számított és a késedelem napjainak számával - de legfeljebb száz nappal - felszorzott felügyeleti bírság kiszabásának van helye. A felügyeleti bírság egynapi tétele a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek számára megállapított éves felügyeleti díj (alapdíj és változó díj összege) egy század százalékáig terjedhet. Ezen felügyeleti bírság kiszabásának van helye azon szervezetekkel és személyekkel szemben is, amelyek, akik a Felügyelet határozatában foglaltak teljesítését elmulasztják, késedelmesen vagy hiányosan teljesítik.”
68. § A Psztv. a 48. §-át követően a következő alcímmel és 48/A-48/K. §-sal egészül ki:
„Fogyasztóvédelmi eljárás
48/A. § A Felügyelet ellenőrzi
a) a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) által a 4. §-ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel (a továbbiakban: fogyasztó) szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. §-ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint
b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint
ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek,
bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá
bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek
betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás).
48/B. § (1) A fogyasztóvédelmi eljárásban az általuk védett érdekek védelme körében az ügyfél jogai illetik meg az 5. § (1) bekezdésében felsorolt irányelveket átültető jogszabályi rendelkezések megsértésére hivatkozással az Európai Gazdasági Térség bármely más államának joga alapján létrejött azon feljogosított egységeket is, amelyek a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek.
(2) A fogyasztóvédelmi eljárásban az ügyfél jogai megilletik azt a külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságot, amelynek feladatkörét az ügy érinti.
48/C. § (1) A fogyasztóvédelmi eljárás a jogsértés bekövetkezését követő három éven túl nem indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.
(2) Az ügyintézési határidő a fogyasztóvédelmi eljárásban negyvenöt munkanap.
48/D. § A fogyasztóvédelmi eljárás során a szolgáltató köteles közölni a tevékenységével kapcsolatos - az ellenőrzés lefolytatásához, illetve az érdemi döntéshez szükséges - adatokat a nyilvános vagy valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában szereplő adatok kivételével.
48/E. § A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban helyszíni ellenőrzést végző személyt megbízólevéllel látja el.
48/F. § (1) A Felügyelet jogosult az ügyletkötést szabályozó rendelkezések betartását próbaügyletkötés keretében ellenőrizni.
(2) Próbaügyletkötés keretében ellenőrizhető egy alkalommal megköthető ügylet vagy hosszabb ügyletkötési folyamat is, de az legfeljebb a próbaügylet tárgyára vonatkozó szerződés aláírásáig tarthat.
(3) A Felügyelet a próbaügyletkötéshez közreműködő személyt vehet igénybe. A közreműködő személy részére a Felügyelet megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közreműködő személy nevét, továbbá azt, hogy mely szolgáltatónál milyen típusú ellenőrzésben vehet részt.
(4) A közreműködő személyre alkalmazni kell az ügyintézőre vonatkozó kizárási szabályokat, valamint a Felügyelet köztisztviselőjére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.
(5) A közreműködő személyt is terheli a Felügyelet köztisztviselőjére vonatkozóan előírt titoktartási kötelezettség.
(6) Próbaügyletkötés esetén a Felügyelet ellenőrzési jogosultságát a próbaügyletkötés befejezésekor igazolja.
(7) Az ellenőrzési jogosultság igazolásakor az ellenőrzött szolgáltató köteles minden, a próbaügyletkötés keretében átvett összeget visszatéríteni. Nem kell alkalmazni e rendelkezést a szolgáltató által a próbaügyletkötés során nyújtott olyan szolgáltatás díjára, amelyet a szolgáltató a próbaügyletkötés befejezéséig teljesített, feltéve, hogy az eljárás során megállapításra kerül, hogy a szolgáltató nem sértett meg a próbaügyletkötés keretében vizsgált, a 48/A. § a) és b) pontja szerinti rendelkezést. Az ilyen szolgáltatás díját a Felügyelet a szolgáltatónak a határozathozatalt követően haladéktalanul megtéríti.
48/G. § A Felügyelet fogyasztóvédelmi eljárásában a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés meghozataláig terjedő időtartamra fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható végzésben megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, és elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha erre - a fogyasztók jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt - halaszthatatlanul szükség van. A Felügyelet e végzését soron kívül hozza meg.
48/H. § (1) Ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:
a) elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését,
b) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását,
c) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a jogsértő szolgáltatót azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a Felügyeletet,
d) a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja a jogsértéssel érintett tevékenység végzését, illetve szolgáltatás nyújtását, és
e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.
(2) A 48/A. § a) és b) pontja szerinti rendelkezést tartalmazó jogszabály a benne foglalt rendelkezés megsértése esetére további jogkövetkezményeket határozhat meg.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a jogsértés súlyát különösen a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége alapján kell megítélni.
(4) A Felügyelet minden esetben fogyasztóvédelmi bírságot szab ki, ha
a) a Felügyeletnek a jogsértést megállapító jogerős határozatában a szolgáltató számára előírt kötelezettség teljesítésére megállapított határnap elteltét, illetve határidő lejártát követő hat hónapon belül a szolgáltató ugyanazon jogszabályi rendelkezést ismételten megsértette, vagy
b) a jogsértés a fogyasztók széles körét érinti.
48/I. § (1) A fogyasztóvédelmi bírság összege tizenötezer forinttól
a) a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szolgáltató esetében a szolgáltató éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó szolgáltató esetében ötszázezer forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén a szolgáltató éves nettó árbevételének öt százalékáig, a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó szolgáltató esetében ötmillió forintig terjedhet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nettó árbevételt a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy az egyszerűsített éves beszámoló (a továbbiakban együtt: beszámoló) szerinti nettó árbevétel alapján kell meghatározni. Ha a szolgáltató működési ideje egy évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Ha a szolgáltatónak a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételéről nem áll rendelkezésre hitelesnek tekinthető információ, a fogyasztóvédelmi bírság maximális összegének meghatározásakor az utolsó hitelesen lezárt üzleti év nettó árbevétele az irányadó. Beszámolóval még nem rendelkező, újonnan alapított szolgáltató esetében az eljárás megindításának évére vonatkozó üzleti tervet, ennek hiányában a szolgáltató által a hatóság felhívására közölt, a számvitelről szóló törvénynek a közbenső mérleg készítésére vonatkozó szabályai szerint az eljárás megindításának napjával mint fordulónappal kiszámított nettó árbevételt kell figyelembe venni.
(3) Az alábbi a)-d) pontban meghatározott szolgáltatók tekintetében az (1) bekezdés alkalmazásában nettó árbevételként a következőket kell figyelembe venni:
a) biztosító esetén a bruttó biztosítási díjak,
b) befektetési vállalkozás esetén a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeinek, valamint a nem forgalmazási pénzügyi műveletek bevételeinek összege,
c) magánnyugdíjpénztár és önkéntes nyugdíjpénztár esetén a működési tevékenységet szolgáló tagdíjbevételek, önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár esetén a működési alap tagdíjbevételei, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény esetén pedig a működési tevékenységet szolgáló foglalkoztatói és tagi befizetéseknek az összege,
d) hitelintézet és pénzügyi vállalkozás esetén az alábbi bevételi tételek összege:
da) kapott kamatok és kamatjellegű bevételek,
db) bevételek értékpapírokból,
dc) kapott (járó) jutalék- és díjbevételek,
dd) pénzügyi műveletek nettó eredménye, ha pozitív,
e) árutőzsdei szolgáltató esetén az árutőzsdei szolgáltatási tevékenységből származó
ea) nettó árbevétel, valamint
eb) pénzügyi műveletek bevételeinek
összege,
f) pénzforgalmi intézmény esetén a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységből származó
fa) nettó árbevétel, valamint
fb) pénzügyi műveletek bevételeinek
összege.
(4) A (1) bekezdés alkalmazásában, ha a szolgáltató az adatokat devizában adja meg, a forintra történő átszámításkor az MNB által megállapított, a szolgáltató üzleti évének lezárásakor - újonnan alapított szolgáltató esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján - érvényes hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.
48/J. § (1) A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárása során feltárt jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással és magatartását a hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel.
(2) A Felügyelet a hatósági szerződésről hirdetményt tesz közzé a honlapján vagy az általa célszerűnek tartott egyéb módon. A hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) a közérdek védelmében történő megállapodás megkötésének tényét,
b) a kötelezettségvállalás tartalmát közérthetően összefoglalva, valamint
c) az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a hatósági szerződés a Felügyeletnél megtekinthető.
(3) Nincs helye a 48/H. § szerinti jogkövetkezmény alkalmazásának a Felügyelettel hatósági szerződést kötő ügyféllel szemben a szerződésben megállapított teljesítési határidőn belül elkövetett olyan jogsértés miatt, amelynek megszüntetése érdekében a hatósági szerződés megkötésére sor került.
48/K. § (1) A Felügyelet a 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések betartásának ellenőrzése céljából meghatározott szolgáltatónál célvizsgálatot, vagy több szolgáltatónál témavizsgálatot tarthat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatok során az ügyintézési határidő hat hónap.
(3) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatokra alkalmazni kell a 48/D-48/J. § rendelkezéseit.”
69. § (1) A Psztv. 49. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Felügyeletnek az elektronikusan vezetett ingatlan-nyilvántartás adatbázisából történő, a piacfelügyeleti ellenőrzéshez szükséges lekérdezése tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 70. § (1) bekezdése nem alkalmazható.”
(2) A Psztv. 49. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Felügyelet a (4) bekezdés c) pontja, valamint az (5) bekezdés alapján megismert adatot,
a) ha az ellenőrzés alapján a Felügyelet határozatot nem hozott, illetve büntetőeljárást nem kezdeményezett, akkor legfeljebb az ellenőrzés lezárásáig,
b) az ellenőrzést lezáró, de intézkedést nem tartalmazó határozat jogerőre emelkedéséig, intézkedést elrendelő határozat végrehajtásáig, illetőleg a végrehajthatóság elévüléséig,
c) ha a Felügyelet döntésének bírósági felülvizsgálatát kérték vagy a Felügyelet büntetőeljárást kezdeményez, akkor a bírósági eljárás jogerős befejezéséig
kezelheti, és ezt követően haladéktalanul, de legfeljebb két munkanapon belül megsemmisíti.”
70. § A Psztv. 51. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A piacfelügyeleti eljárásban hozott határozatának végrehajtása érdekében a Felügyelet biztosítási intézkedést rendel el a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározotton túl abban az esetben is, ha úgy ítéli meg, hogy a piacfelügyeleti bírság behajthatóságának biztosítása vagy a jogosulatlanul tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei érdekeinek megóvása ezt indokolja.
(4) Piacfelügyeleti eljárás során
a) az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett szolgáltatás esetén a piacfelügyeleti bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig,
b) a bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra és a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok megsértése esetén a bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig
terjedhet.
(5) A kiszabható piacfelügyeleti bírság felső határa
a) a (4) bekezdés a) pontjától eltérően az elért bevétel kettőszáz százaléka,
b) a (4) bekezdés b) pontjától eltérően az elért bevétel négyszáz százaléka,
ha az elért bevétel megállapítható.”
71. § A Psztv. 52. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Felügyelet a 36/A. §-ban meghatározott adatokat a felügyeleti ellenőrzés során hozott határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig kezelheti.”
72. § A Psztv. 54. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a Felügyelet e törvényben meghatározott felügyeletidíj-bevételei egy költségvetési évben meghaladják a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához kapcsolódó kiadások és a költségvetési év végén a kötelezettségvállalásokkal terhelt maradványok összegét, akkor a többletet a hatóság éves beszámolójának kihirdetését követően - a tárgyévben teljesített felügyeleti díjbefizetések arányában és legfeljebb azok mértékéig - a tárgyévet követő második évben fizetendő felügyeleti díjban a tárgyévi díjfizetés arányában jóvá kell írni.”
73. § (1) A Psztv. 56. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt az ellen, akinek tevékenysége a 4. §-ban meghatározott törvények és az azok végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseibe, vagy a 48/A. § b) pontja szerinti rendelkezésekbe ütközik, ha a jogsértő tevékenység a fogyasztók széles, a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti.”
(2) A Psztv. 56. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A keresetindítási jog az (1) és a (3)-(8) bekezdésben meghatározottak szerint megilleti
a) a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott, fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteket, továbbá
b) azokat az Európai Gazdasági Térség bármely államának joga alapján létrejött feljogosított egységeket az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében, amelyek a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek, feltéve, hogy a keresetben érvényesített igény az 5. § (1) bekezdésében felsorolt közösségi jogi rendelkezéseket átültető jogszabályi rendelkezések megsértésén alapul.”
74. § A Psztv. 59. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„a) az Európai Parlament és a Tanács 2009/22/EK irányelve (2009. április 23.) a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról, 2. cikk (1) bekezdés a) és b) pontja, 4. cikk (1) bekezdés [a 32. § (1) bekezdés, 48/B. § (1) bekezdés, a 48/G. §, valamint a 48/H. § (1) bekezdés a)-c) pontja a Felügyelet eljárásában, továbbá az 56. § (9) bekezdés b) pontja],”
75. § A Psztv. 60. §-ának (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A 6. §]
„d) (4) bekezdése a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9., 10., 12. és 13. cikkének”
[végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg a Felügyelet feladatkörében és eljárásában.]

A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

76. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 121. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„121. § (1) A szolgáltató biztosítja, hogy az ügyfél a szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.
(2) A szolgáltató
a) a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,
b) a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig,
c) elektronikus eléréssel - üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva - folyamatosan
fogadja.
(3) Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést.
(4) Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a szolgáltató hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.
(5) A szolgáltató a szóbeli panaszt - a (6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a szolgáltató a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek - a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
(6) Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a szolgáltató a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek - a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
(7) A szolgáltató az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.
(8) A panasz elutasítása esetén a szolgáltató válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy panaszával - annak jellege szerint - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vagy a békéltető testületnek az eljárását kezdeményezheti, továbbá meg kell adni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének és a békéltető testületnek a levelezési címét.
(9) A szolgáltató a panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg, és azt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének kérésére bemutatja.
(10) A szolgáltató az ügyfelek panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a (11) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A szolgáltató a panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.
(11) A szolgáltató az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet.
(12) A (11) bekezdés szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a) a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,
b) a panasz benyújtásának időpontját,
c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,
d) a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá
e) a panasz megválaszolásának időpontját.
(13) A szolgáltató a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi.”
77. § A Bszt. 179. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„179. § A fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén az Fttv.-ben meghatározott hatóság jár el az ott meghatározott szabályok szerint, ha a jogsértés az Fttv. 2. §-ának a) pontja értelmében vett fogyasztót érint, vagy ha lakossági ügyfelet, illetve olyan leendő szerződő felet érint, aki a szerződés hatálybalépését követően lakossági ügyfélnek minősül, azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági ügyfél (leendő szerződő fél) az Fttv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.”
78. § A Bszt. 2. melléklete e törvény 3. melléklete szerint módosul.

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosítása

79. § A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 10. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A (3) bekezdés nem alkalmazható, ha a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma megsértésének részét képezi az olyan magatartási kódexben foglalt követelmény be nem tartása, amely magatartási kódex a (2) bekezdés szerinti vállalkozások (2) bekezdés szerinti tevékenységével összefüggő kereskedelmi gyakorlatok vonatkozásában követendő magatartási szabályokat állapít meg.”
80. § (1) Az Fttv. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) bármely ellenőrzése során észlelt tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ügyében vagy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a Felügyelethez benyújtott kérelem alapján az eljárás a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik, a Felügyelet a kérelmet, illetve az ügyben keletkezett iratokat - az ügyfél egyidejű értesítése mellett - haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértő gyakorlat észlelésétől, illetve a kérelem megérkezésétől számított huszonkét munkanapon belül átteszi a Gazdasági Versenyhivatalhoz.”
(2) Az Fttv. 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatti hatósági eljárás megindításáról, illetve ha bármely ellenőrzése során a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértését észleli, a Felügyelet az ügy érdemi azonosíthatóságához szükséges adatok - így különösen az érintett vállalkozás azonosításához szükséges adatok, az eljárást kezdeményező személyének azonosításához szükséges, általa megadott adatok - és az eljárás tárgyát képező tényállás ismertetésével értesíti a Gazdasági Versenyhivatalt.”
81. § Az Fttv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § A Psztv. 48/G. §-ának alkalmazásával a 16. § szerinti intézkedés is elrendelhető.”

A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény módosítása

82. § A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grt.) 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gazdasági reklámtevékenységre, továbbá a tiltott szponzorálásra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a fogyasztóvédelmi hatóság vagy - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény és az abban meghatározott törvények alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt tevékenység reklámja és az erre vonatkozó magatartási kódex tekintetében - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jár el.”
83. § A Grt. a 26. §-t követően a következő 26/A. §-sal egészül ki:
„26/A. § (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete eljárására az e törvényben meghatározott eltérésekkel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az eljáró hatóság ellenőrzése keretében kérheti az 5. § (3) bekezdése, valamint a 6. § (5) bekezdése szerinti nyilvántartás bemutatását.”

Átmeneti és záró rendelkezések

84. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2010. január 1-jén lép hatályba.
(2) A (3) bekezdés 2012. január 1-jén lép hatályba.
(3) Az Fgytv.
a) 21. §-ának (2) bekezdésében az „egyrészről a kamara és a megyei (fővárosi) agrárkamarák” szövegrész helyébe az „egyrészről a kamara, a megyei (fővárosi) agrárkamarák, valamint a vállalkozások szakmai érdek-képviseleti szervezetei (a továbbiakban együtt: vállalkozói oldal)” szöveg,
b) 21. §-a (4) bekezdésének a) pontjában a „25. § (4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „25. § (3) és (5) bekezdésében” szöveg,
c) 38/A. §-ának (5) bekezdésében a „25. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „25. § (4) bekezdésében” szöveg, a „25. § (4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „25. § (5) bekezdésében” szöveg
lép.
(4) A Psztv.
a) 42. § (1) és (2) bekezdésében az „a Felügyeleti Tanács” szövegrész helyébe az „a Felügyelet elnöke” szöveg,
b) 47. §-ának (1) bekezdésében a „bírságot” szövegrész helyébe a „felügyeleti bírságot” szöveg,
c) 51. §-a (1) bekezdésének d) pontjában és 51. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a „pénzbírságot” szövegrész helyébe a „piacfelügyeleti bírságot” szöveg,
d) 56. §-ának (4) bekezdésében a „vállalkozást” szövegrész helyébe a „szolgáltatót” szöveg, a „vállalkozás” szövegrész helyébe a „szolgáltató” szöveg,
e) 56. §-ának (7) bekezdésében a „vállalkozást” szövegrész helyébe a „szolgáltatót” szöveg,
f) 60. §-ának (1) bekezdésében az „5. § (1) bekezdése és a 33. § (1) és (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „5. § (1) bekezdése, a 48/G. §, a 48/H. § (1) bekezdés a)-c) pontja és a 48/J. §” szöveg
lép.
(5) Hatályát veszti
a) a Ksztv. 1. §-a (4) bekezdésének c) pontja,
b) a Psztv. 16. §-át megelőző alcím, 17-20. §-a, 26/A. §-át megelőző alcím, 26/A-26/C. §-a, 33. §-a, 41. §-ának (11) bekezdése, 44/A. §-a, 57. §-ának (2) és (5) bekezdése,
c) a Hpt. 18/A. §-a (1) bekezdésének r) pontja, 170. §-a, 171. §-a, 174. §-a, 175. §-a, 175/A. §-a, 201/B. §-a, 235. §-a (2) bekezdésének n) pontja,
d) az Fgytv. 2. §-ának i)-k) pontja,
e) a Bszt. 28. §-a (1) bekezdésének p) pontja, 33. §-a (1) bekezdésének l) pontja, 117. §-a (2) bekezdésének i) pontja, 117. §-a (3) bekezdésének d) pontja, 118. §-a (3) bekezdésének k) pontja, 158. §-át megelőző alcím, 158. §-a, 167. §-a, 180. §-a (2) bekezdésének b) pontja,
f) az Fttv. 22. §-a,
g) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 24. §-a,
h) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 38. §-a (1) bekezdésének f) pontja, 68. §-ának (5) bekezdése, 296/D. §-a (1) bekezdésének f) pontja, 386. §-a, 406. §-a, 451. §-a (2) bekezdésének d) pontja,
i) a Bit. 197-198. §-a, 207/A. §-a, 235. §-ának h) pontja,
j) az Mpt. 111. §-a, 115. §-a (2) bekezdésének b) pontja,
k) az Öpt. 66. §-a, 68. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontja, 70. §-a (2) bekezdésének b) pontja,
l) az Fnyt. 66. §-ának (1)-(2) bekezdése, 84. §-ának (7) bekezdése,
m) a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 124. §-a, 155. §-a (2) bekezdésének e) pontja.
(6) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2008. évi XLII. törvény 68. §-a (2) bekezdésének a) pontja nem lép hatályba.
(7) E törvény 1-83. §-a, valamint a (4)-(6) bekezdés 2010. január 2-án hatályát veszti. Ez a bekezdés 2010. január 3-án hatályát veszti.
(8) A (3) bekezdés 2012. január 2-án hatályát veszti. Ez a bekezdés 2012. január 3-án hatályát veszti.
85. § (1) Az Fgytv.-nek, a Psztv.-nek, az Fttv.-nek és a Grt.-nek az e törvénnyel
a) megállapított vagy módosított eljárási rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni,
b) hatályon kívül helyezett eljárási rendelkezéseit az e törvény hatálybalépése előtt indult vagy megismételt eljárásokban alkalmazni kell.
(2) Az Fgytv. 21. §-a (4) bekezdésének b) pontjában a békéltető testület tagjaira vonatkozóan meghatározott, e törvény 26. §-ával megállapított követelményt 2010. május 1-jétől kell alkalmazni.
(3) Az Fgytv. 36/A. §-ának (2) bekezdésében és 38/B. §-ának (3) bekezdésében előírt összefoglaló tájékoztatók készítésére vonatkozó, az e törvény 30. §-ával, illetve 32. §-ával megállapított követelményeket első alkalommal a 2010. évre vonatkozóan kell alkalmazni.
(4) E törvény hatálybalépésekor a Felügyelet határozata alapján a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásnak a nyilvánosságra hozatal követelményére vonatkozó rendelkezéseket először a 2010. évre vonatkozó követelmények teljesítésekor kell alkalmaznia.
86. § (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) Felügyeleti Tanácsa tagjainak e megbízatása, valamint - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - közszolgálati jogviszonya e törvény hatálybalépésével a törvény erejénél fogva, külön munkáltatói intézkedés nélkül megszűnik azzal, hogy a Felügyeleti Tanács tagja végkielégítésre vagy felmentési időre nem jogosult, azonban a Felügyeleti Tanács tagja - az elnök kivételével - külön juttatásként az MNB elnökének az MNB-től a 2008. évben származó összes jövedelmének tíz százalékára jogosult, amelyet a megbízatás megszűnését követő napon egy összegben kell részükre kifizetni.
(2) A Felügyelet Felügyeleti Tanácsa elnökének közszolgálati jogviszonya e törvény hatálybalépésével a törvény erejénél fogva, külön munkáltatói intézkedés nélkül a Felügyelet elnökének megbízatására módosul azzal, hogy megbízatási ideje kezdetének a Felügyeleti Tanács elnökekénti hivatalba lépést kell tekinteni, illetve a kinevezés módosításához az érintett személy beleegyezése nem szükséges.
(3) A Felügyelet főigazgatójának és főigazgató-helyetteseinek e megbízatása - közszolgálati jogviszonyuk érintetlenül hagyása mellett - e törvény hatálybalépésével a törvény erejénél fogva, külön munkáltatói intézkedés nélkül megszűnik, azzal, hogy részükre a Felügyeletnél köztisztviselői munkakört és felügyeleti főtanácsadói címet kell felajánlani. A munkakör elfogadására egyebekben a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 31. §-ának (8)-(9) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
(4) A Felügyelet állományába tartozó, a Psztv. 21. §-a (1) bekezdésének hatálya alá eső személy szakmai főtanácsadói, illetve szakmai tanácsadói címe e törvény hatálybalépésével, a törvény erejénél fogva, külön munkáltatói intézkedés nélkül felügyeleti főtanácsadói, illetve felügyeleti tanácsadói címmé alakul át azzal, hogy a kinevezés módosításához az érintett személy beleegyezése nem szükséges.
87. § (1) E törvény hatálybalépésekor a Felügyeletnél foglalkoztatott, a Psztv. 3-7. §-ban meghatározott feladatok ellátásához közvetlenül nem kapcsolódó köztisztviselők (a továbbiakban: érintett személyek) közszolgálati jogviszonya 2010. január 1-jén munkaviszonnyá alakul át. Az átalakulással kapcsolatban a Felügyelet elnökének intézkednie kell.
(2) A Felügyelet elnökének intézkedésében rendelkezni kell a közszolgálati jogviszony munkaviszonnyá történő átalakulásáról azzal, hogy a személyi alapbér nem lehet alacsonyabb az átalakulás időpontjában érvényes alapilletmény és - ha erre az érintett személy jogosult volt - illetménykiegészítés együttes összegénél.
(3) 2009. december 31-én az érintett személyek ellen folyamatban lévő, vagy általuk kezdeményezett fegyelmi eljárást, illetve a munkáltató fegyelmi határozatával összefüggő munkaügyi pert - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - meg kell szüntetni.
(4) Ha a per hivatalvesztés tekintetében folyik, a kereset elbírálásánál - a jog gyakorlására nyitva álló határidők kivételével - a rendkívüli felmondás szabályait kell megfelelően alkalmazni. A hivatalvesztés tekintetében folyamatban lévő perben a Ktv. 54-56. § szabályait is alkalmazni kell. A hivatalvesztés végrehajtására vonatkozó, a Ktv. 59. §-a (5) bekezdésének rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha az érintett személy jogviszonya a per tartama alatt e törvény erejénél fogva munkaviszonnyá alakul át.
(5) A határozott időre szóló fegyelmi büntetések végrehajtását az érintett személyek esetében 2009. december 31. napjával meg kell szüntetni.
(6) A fegyelmi büntetéshez fűződő hatály az érintett személyek esetében 2009. december 31. napjával megszűnik.
(7) Az érintett személyek közszolgálati jogviszonyával kapcsolatban 2010. január 1-jét megelőzően keletkező igényre az igény keletkezésekor hatályos jog az irányadó.
(8) Amennyiben az érintett személyek közszolgálati jogviszonyának megszüntetése tárgyában 2009. december 31-én munkaügyi per van folyamatban, és a jogviszony a per tárgyát képező jognyilatkozat folytán a fenti időpont előtt már megszűnt, a munkáltatói intézkedés jogellenességének megállapítása esetén
a) ha az érintett személy a perben visszahelyezést kér, visszahelyezése esetén jogviszonyára a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell;
b) ha az érintett személy a perben visszahelyezését nem kéri, a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményeit illetően a Ktv. 60. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.
(9) Amennyiben az érintett személy közszolgálati jogviszonyának megszüntetése tárgyában 2009. december 31-én munkaügyi per van folyamatban, és a jogviszony a per tárgyát képező jognyilatkozat folytán a fenti időpont előtt még nem szűnt meg, a jogviszony tekintetében a munkaviszonnyá alakulásra vonatkozó szabályokat az e törvényben meghatározott eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell.
88. § (1) A Pénzügyi Stabilitási Tanács első elnöke 2010. január 1-től 2010. december 31-ig a pénz-, tőke és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a költségvetési törvény keretei között az e törvény végrehajtásához szükséges fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításokat elvégezze.
(3) Az e törvénnyel módosított Psztv. 11. §-ának (4) bekezdését 2010. január 31-ig nem kell alkalmazni.
89. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja
a) az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, 11. és 13. cikk [a 68. § és a 81. §].
b) az Európai Parlament és a Tanács 2009/22/EK irányelve (2009. április 23.) a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról, 4. cikk (1) bekezdés [a 33. §, a 34. §, a 42. §, a 68. § - a Psztv. 48/B. § (1) bekezdését megállapító részében -, továbbá a 73. § (2) bekezdés].
c) az Európai Parlament és a Tanács 2002/65/EK irányelve (2002. szeptember 23.) a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról, valamint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv és a 98/27/EK irányelv módosításáról, 14. cikk [a 24. és a 32. §],
d) az Európai Parlament és a Tanács 2007/64/EK irányelve (2007. november 13.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 83. cikk [a 24. és a 32. §],
e) az Európai Parlament és a Tanács 2008/48/EK irányelve (2008. április 23.) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk [a 24. és a 32. §].
(2) A 24. §, a 32. § és az 52. § a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9-13. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

[LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2009. december 14-i ülésnapján fogadta el.