2009. évi CLIV. törvény

az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról  [LÁBJEGYZET_1]

Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása

1. § Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ehi.) 4. § (5) bekezdésének b)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az élelmezés- és táplálkozásegészségügy keretében az egészségügyi államigazgatási szerv]
„b) táplálkozás-egészségügy szakterületen
ba) vizsgálatokat végez a lakosság táplálkozási helyzetére, tápláltsági állapotára, a táplálkozás és az egészségi állapot közötti összefüggésekre vonatkozóan,
bb) a ba) alpont szerinti feladatokkal összefüggésben táplálkozás-egészségügyi vizsgálatokat végez, különös tekintettel a vendéglátás - ezen belül kiemelten a munkahelyeken, az egészségügyi intézményekben, az oktatási és nevelési intézményekben, továbbá a szociális ellátás, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatás keretében bármely formában nyújtott étkeztetés - területén a szolgáltatott élelmiszerekre, ételekre, étrendre vonatkozóan, tápanyagszámítással és biokémiai elemzéssel,
bc) a ba) és a bb) alpont szerinti területeken közreműködik a táplálkozás-egészségügyi előírások kidolgozásában,
bd) a ba)-bc) alpont szerinti feladatok végrehajtásával összefüggő eredményekről tájékoztatja az élelmiszerlánc-biztonsági tudományos szervet;
c) egyes élelmiszerekkel kapcsolatosan
ca) külön jogszabály szerint végzi a különleges táplálkozási célú élelmiszerekkel, az étrend-kiegészítőkkel, a vitaminokkal, ásványi anyagokkal és bizonyos egyéb anyagokkal dúsított élelmiszerekkel, az élelmiszerekkel kapcsolatos tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokkal, az élelmiszerek tápértékjelölésével kapcsolatos nyilvántartási, bejelentési eljárásokkal összefüggő szakértői feladatokat, külön jogszabály szerint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi előírása szerinti egyes eljárásokban ellátja a tagállami feladatokat, továbbá szakmai kapcsolatot tart az Európai Unió táplálkozás-egészségügyi és táplálkozás-tudományi szakterületen illetékes szervével,
cb) ellenőrzi a ca) alpont szerinti élelmiszerek meghatározott táplálkozási céloknak való megfelelését, és egészségi ártalom vagy annak gyanúja, illetve az emberi egészség veszélyeztetése esetén intézkedik,
cc) ellátja az új élelmiszerek engedélyezésével összefüggő, külön jogszabály szerinti feladatokat,
cd) ellátja a technológiai segédanyagokkal, élelmiszer-csomagolóanyagokkal, élelmiszeriparban felhasznált mosó- és fertőtlenítőszerekkel, az élelmiszert előállító, feldolgozó-, csomagoló-, tároló- és forgalomba hozó helyek engedélyezésével összefüggő, külön jogszabály szerinti feladatokat;
d) a betegélelmezés és a diétás étkeztetés területén
da) vizsgálja a fekvőbeteg-gyógyintézeti betegélelmezés keretében nyújtott étkeztetést - a rendszeres diétát, a speciális diétát és az enterális szondatáplálást is beleértve - és a fekvőbeteg-gyógyintézeten kívüli diétás étkeztetést tápanyagszámítással, biokémiai elemzéssel,
db) a da) alpont szerinti vizsgálatok eredménye alapján közreműködik a táplálkozás-egészségügyi előírások kidolgozásában.”
2. § Az Ehi. a 13. §-át követően a következő 13/A. és 13/B. §-sal egészül ki:
„13/A. § (1) Ha az egészségügyi államigazgatási szerv a hatáskörében eljárva megállapítja, hogy
a) az ivóvíz minőségére, a gyógy- és ásványvizek egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságára, felhasználására, forgalomba hozatalára,
b) a gyógy- és közfürdők, valamint a természetes fürdőhelyek üzemeltetésére, működtetésére,
c) a gyógytényezőkre, gyógyhelyekre, fürdő- és klímagyógyintézetekre,
d) a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére,
e) a kozmetikai termékek, a különleges táplálkozási célú élelmiszerek, az étrend-kiegészítők, a vitaminokkal, ásványi anyagokkal és bizonyos egyéb anyagokkal dúsított élelmiszerek, a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokkal ellátott élelmiszerek meghatározott táplálkozási célnak való megfelelésére, táplálkozás-élettani hatású összetevőjének egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságára, alkalmazhatóságára, forgalomba hozatalára, forgalmazására,
f) a 4. § (5) bekezdés b) és d) pontja szerinti szakterületen az élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi követelményekre,
g) az atomenergia alkalmazási körébe tartozó anyagok felhasználására, berendezések, létesítmények üzemeltetésére,
h) a fertőző betegségek és járványok megelőzése, illetve a járványveszély elhárítása érdekében szükséges járványügyi előírásokra,
i) a munkavállalók fizikai tényezők - mesterséges optikai sugárzás és elektromágneses terek - hatásának való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági követelményekre
vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben foglaltakat súlyosan vagy ismételten megsértették, egészségügyi bírságot szab ki.
(2) Egészségügyi bírság kiszabásának van helye abban az esetben is, ha az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi igazgatási hatáskörében eljárva megállapítja, hogy
a) az egészségügyi szolgáltató
aa) az egészségügyi szolgáltatás nyújtására vonatkozó szakmai követelményeket meghatározó jogszabályi rendelkezéseket súlyosan megszegte, vagy a működési engedélyezés körébe tartozó szabályszegést követett el,
ab) szakmailag indokolatlanul a betegbeutalási rendtől eltért, különösen ha beteget jogosulatlanul utalt be, vagy utalt tovább, vett fel, vagy jogosulatlanul tagadta meg az ellátást, és ezzel a beteg állapotának megfelelő ellátását megakadályozta vagy veszélyeztette, vagy
ac) a jogszabályban előírt intézkedési, jelentéstételi kötelezettségét felhívás ellenére elmulasztotta, vagy a szakmai programjától eltérő szolgáltatást nyújtott,
b) a társadalombiztosítási támogatással vagy árhoz nyújtott társadalombiztosítási támogatással, ezek elszámolásával, folyósításával, ellenőrzésével kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségeket megsértették.
(3) Egészségügyi bírság abban az esetben szabható ki, ha külön jogszabály az egészségügyi államigazgatási szerv eljárásával összefüggésben szabálysértési vagy közigazgatási - kivéve eljárási - bírságot nem helyez kilátásba.
(4) Az egészségügyi bírság természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli jogalannyal szemben szabható ki.
(5) Az egészségügyi bírság összege 30 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet.
(6) Az egészségügyi bírság összegét az eset összes körülményeire, így különösen a kötelezettségszegés (hiányosság, mulasztás) súlyára, az okozott sérelemmel érintettek körére, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértőnek való felróhatóság mértékére tekintettel kell meghatározni.
(7) Az egészségügyi bírság kiszabása mellőzendő, ha az egészségügyi államigazgatási szerv a jogsértőt a fokozatosság elvének érvényesítése érdekében, az adott tényállással összefüggő magatartása miatt első alkalommal, írásban figyelmezteti a jogszabályok betartására, vagy bírság kiszabása nélkül tiltja el a jogsértéstől, illetve kötelezi a jogszerű állapot helyreállítására.
(8) A (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi bírság kiszabását nem mellőzheti, ha
a) az egészségügyi államigazgatási szervnek a jogsértést megállapító jogerős határozatában előírt kötelezettség teljesítésére megállapított határnap elteltét, illetve határidő lejártát követően a kötelezett ismételten megsértett valamely, a bírság kiszabására okot adó jogszabályi rendelkezést, illetve jogellenes állapotot fenntartott, vagy
b) a jogsértés a lakosság széles körének egészségét sérti vagy veszélyezteti.
(9) A kiszabott bírságot az eljáró hatóság kérelemre mérsékelheti vagy elengedheti, ha az a fizetésre kötelezett számára méltánytalanul súlyos hátrányt jelent, amennyiben vele szemben a bírság kiszabását megelőző 2 éven belül egészségügyi bírság kiszabására nem került sor.
(10) A bírság többszörös jogsértés esetén ismételten is kiszabható.
(11) Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi bírságot kiszabó jogerős határozatot nyilvánosan közzéteszi. A közzétételre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hirdetményi közlésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a határozatot kizárólag a hatóság elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján kell közzétenni.
13/B. § (1) Az egészségügyi bírság kiszabásának nincs helye, ha
a) a kötelességszegésnek (hiányosságnak, mulasztásnak) a hatóság tudomására jutásától számított 6 hónap eltelt,
b) a cselekmény elkövetésétől, vagy a jogsértő állapot fennállása esetén a jogszerű állapot helyreállításától számított egy év eltelt, vagy
c) azonos tényállás alapján az Egészségbiztosítási Felügyelet külön törvény szerinti felügyeleti bírságot szabott ki.
(2) Az egészségügyi bírságot az azt kiszabó jogerős határozat közlésétől számított huszonkettedik munkanapig meg kell fizetni.
(3) A jogerősen kiszabott és határidőben meg nem fizetett egészségügyi bírságot és késedelmi pótlékot adók módjára kell behajtani, amelyről az egészségügyi államigazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság gondoskodik.
(4) Az egészségügyi bírság összegét az egészségügyi államigazgatási szerv külön jogszabályban megjelölt számlájára kell befizetni, amely annak saját bevétele.
(5) A befolyt összeg - a miniszter jóváhagyásával - az egészségügyi államigazgatási szerv hatósági ellenőrzésének és vizsgálati módszereinek folyamatos fejlesztésére, szakembereinek képzésére, valamint szakfelügyeleti és közegészségügyi-járványügyi tevékenységére használható fel.”
3. § Az Ehi. a 14. §-át követően a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § (1) Az egészségügyért felelős miniszter irányító szervi jogosítványai közül a (2) bekezdés szerinti jogosítványokat az egészségügyi államigazgatási szerv kormányrendeletben kijelölt középirányító szervére ruházza át.
(2) A középirányító szerv
a) érvényesíti, illetve - módszertani segítséget is nyújtva - érvényesítteti az irányítása alá tartozó költségvetési szervek tevékenységében a közfeladatok ellátására vonatkozó követelményeket, és az erőforrásokkal (így különösen: az előirányzatokkal, a létszámokkal és a vagyonnal) való szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményeit, továbbá számon kéri, ellenőrzi e követelmények érvényre juttatását;
b) megállapítja az irányítása alá tartozó azon költségvetési szervek éves költségvetését, illetve költségvetési keretét és azon kiemelt kiadási és bevételi előirányzatokat, amelyek megállapítása nem tartozik az Országgyűlés, a Kormány vagy törvény alapján más személy, szerv, testület hatáskörébe;
c) gyakorolja a hatáskörébe utalt előirányzat-módosítási, -átcsoportosítási, -zárolási, -törlési és -felhasználási jogköröket;
d) felülvizsgálja, illetve értékeli az irányítása alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit;
e) megállapítja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek pénzmaradványát, előirányzat-maradványát, egyidejűleg meghatározva a kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány felhasználásának célját, rendeltetését;
f) megállapítja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek létszám-előirányzatát (létszámkeretét).”
4. § Az Ehi. 15. §-a a következő új (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a) az egészségügyi államigazgatási szerv eljárásában kiszabott egészségügyi bírság megfizetésének részletes szabályait,
b) a közigazgatási hatósági eljárás során felmerülő, egyéb eljárási költségnek minősülő, mintavételi, laboratóriumi vizsgálati költségek, illetve egyéb műszeres vizsgálatok költségeinek, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek mértékét és fizetésének részletes szabályait,
c) az egészségügyi államigazgatási szerv élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi feladataira vonatkozó részletes szabályokat.”

Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

5. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 3. §-ának i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„i) adatkezelő: a betegellátó; az intézményvezető; az adatvédelmi felelős; az Egészségbiztosítási Felügyelet; továbbá közegészségügyi-járványügyi közérdekből az 5. § (3) bekezdésében meghatározott szervek és személyek; továbbá a 22. § szerinti esetekben az ott meghatározottak szerint az egészségbiztosítási szerv; a 22/E. §-ban meghatározottak szerint az orvosszakértői, rehabilitációs, illetve szociális szakértői szerv; a Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíj-biztosítási szerv és a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv; továbbá a 16/A. §-ban meghatározottak szerint, valamint a lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezése érdekében a 3. § b) pont szerinti személyazonosító adat tekintetében az egészségügyi államigazgatási szerv; a 14/A. §-ban meghatározott adatok tekintetében a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás kiszolgáltatója, illetve nyújtója; a 15/A. §-ban meghatározattak szerint a munkavédelmi hatóság és a tevékenységének ellátását segítő munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv;”
6. § Az Eüak. 4. § (2) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:
[Egészségügyi és személyazonosító adatot az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - törvényben meghatározott esetekben - az alábbi célból lehet kezelni]
„t) a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések - ideértve a fokozott expozíciós eseteket is - kivizsgálása, nyilvántartása és a szükséges munkavédelmi intézkedések megtétele.”
7. § Az Eüak. a 15. §-t követően a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § (1) Az észlelő orvos köteles haladéktalanul továbbítani a munkavédelmi hatóságnak a munkavállaló egészségügyi és személyazonosító adatát, ha
a) a 3. számú melléklet szerinti foglalkozási eredetű megbetegedést észlel vagy annak gyanúja merül fel,
b) az érintett foglalkozása gyakorlása közben, azzal összefüggésben
ba) a 4. számú mellékletben szereplő anyag hatásának van kitéve, és szervezetében az anyag koncentrációja a megengedett mértéket meghaladja, valamint
bb) zaj esetében a 4000 Hz-en 30 dB bármely fülön bekövetkező halláscsökkenés fordul elő.
(2) A munkavédelmi hatóság és a tevékenységének ellátását segítő munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv a 4. § (2) bekezdés t) pontja szerinti célból, a munkabalesetek, a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kivizsgálása, nyilvántartása érdekében, a feladat ellátásához szükséges ideig és mértékben kezelheti a munkavállaló személyazonosító és egészségügyi adatait.
(3) A (2) bekezdés szerinti cél megvalósulása érdekében a munkavédelmi hatóság a szükséges adatokat továbbítja a (2) bekezdés szerinti munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv részére.”
8. § Az Eüak. 16. §-a a következő (6)-(8) bekezdésekkel egészül ki:
„(6) Az egészségbiztosítási szerv - a 4. § (1) bekezdés c)-d) pontjai és a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti célból - az egyes daganatos betegségekkel kapcsolatos epidemiológiai és népegészségügyi, valamint ellátásmegfelelőségi vizsgálatok tervezése, értékelése érdekében a feladat ellátásához szükséges mértékben és ideig kezelheti az érintett egészségügyi és személyazonosító adatait, és azokat továbbítja az (5) és (7) bekezdés szerinti, daganatos eredetű megbetegedéseket nyilvántartó regiszterek részére.
(7) A 4. § (1) bekezdés b)-c) pontjai és a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti célból, a gyermekek daganatos eredetű megbetegedéseinek nyilvántartása érdekében a külön jogszabály szerint vezetett, az érintett egészségügyi és személyazonosító adatait tartalmazó Gyermekonkológiai Regiszter működik.
(8) A 4. § (1) bekezdés b)-c) pontjai és a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti célból a Központi Statisztikai Hivatal az elhunytak személyazonosításra alkalmas halálozási adatait a külön törvény szerint meghatározott adattartalommal az adatok teljessége és összefüggése ellenőrzésének befejezését követő 5 napon belül továbbítja az (5) és a (7) bekezdés szerinti, daganatos eredetű megbetegedéseket nyilvántartó regiszterek részére. Az (5)-(7) bekezdés szerinti regiszterek az adatfeldolgozás befejezésétől számított 8 napon belül a regiszterekben nem nyilvántartott, illetve az adatfeldolgozás során nyilvántartásba nem vett elhunytak adatait kötelesek megsemmisíteni.”
9. § Az Eüak. a 16. §-t követően a következő 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § (1) A lakossági célzott szűrővizsgálatok, a népegészségügyi szűrővizsgálatok, valamint a népegészségügyi szűrővizsgálatok körébe is tartozó szűrést végző egészségügyi szolgáltatók szűrővizsgálatai (a továbbiakban együtt: szűrővizsgálat) eredményeinek értékelése, monitorozása érdekében - a 4. § (1) bekezdés c) és d) és a 4. § (2) bekezdés b) pontjai szerinti célból - a feladat ellátásához szükséges mértékben és ideig az egészségügyi államigazgatási szerv kezelheti a szűrővizsgálaton részt vevő személyek egészségügyi adatait személyazonosításra alkalmatlan módon.
(2) Az (1) bekezdés szerinti célból történő adatkezelés érdekében a 16. § (5) bekezdés szerinti Nemzeti Rákregiszter továbbítja az egészségügyi államigazgatási szerv részére a népegészségügyi szűrővizsgálat keretében észlelt daganatos eredetű megbetegedésekre vonatkozó egészségügyi adatokat.”
10. § (1) Az Eüak. 38. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[(2) Felhatalmazást kap a miniszter]
„h) az egyes daganatos megbetegedések bejelentési módjának, a bejelentési kötelezettség teljesítésének és a bejelentendő adatok gyűjtése és kezelése szabályainak meghatározására.”
(2) Az Eüak. 38. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ez a törvény a foglalkozási megbetegedések európai jegyzékéről szóló 2003/670/EK ajánlásnak való megfelelést szolgálja.”
(3) Az Eüak. 1. számú mellékletének A) pontja a következő 71. és 72. pontokkal egészül ki:
[A) Személyazonosító adatokkal együtt jelentendő:]
„71. Az új influenzavírus által okozott emberi megbetegedések (az országos tiszti főorvos által megadott időszakban)
72. Chikungunya-láz”
(4) Az Eüak. 3. számú melléklete helyébe e törvény 3. számú melléklete, 4. számú melléklete helyébe e törvény 4. számú melléklete lép.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

11. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § Az utazási költségtérítéssel, a külföldön történő gyógykezeléssel összefüggő eljárásokkal, a méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokkal, a méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátásokkal (ideértve az egyszeri segélyt is) kapcsolatos ügyekben, valamint a Tbj. 13. §-a alapján indult eljárásokban az elektronikus kapcsolattartás kizárt, kivéve ez utóbbi esetben az európai egészségbiztosítási kártyával és az alkalmazandó jogszabályok meghatározásával kapcsolatos eljárásokat.”
12. § Az Ebtv. 5/B. §-a a következő n)-o) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„n) próbavásárlás: az egészségbiztosító és az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság által végzett olyan helyszíni ellenőrzés, melynek során az ellenőrzést végző személy vásárlói szerepben vagy - a gyógyító-megelőző egészségügyi ellátás kivételével - szolgáltatást igénybe vevő szerepben lép fel,
o) gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológia: az egészség megőrzésére, helyreállítására, illetve az egészségi állapot diagnosztizálására irányuló tevékenységek, illetve ezek kapcsán felhasznált eszközök, anyagok összessége, ide nem értve gyógyászati segédeszköz alkalmazását és gyógyszer gyógyító-megelőző ellátáson kívüli alkalmazását.”
13. § Az Ebtv. 18. §-a (6) bekezdésének t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem vehetők igénybe az E. Alap terhére:]
„t) a biztosított nem kötelező védőoltással történő immunizálása, kivéve, ha a külön jogszabály szerinti védőoltás térítésmentes,”
14. § Az Ebtv. a következő 19/A. §-sal egészül ki:
„19/A. § (1) A gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadása külön jogszabály szerinti eljárásban történik.
(2) A gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásához kapcsolódó egyes eljárásokért - az egészségbiztosításért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott - igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
15. § (1) Az Ebtv. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben a kezelőorvos a biztosított részére az (1) bekezdésben szereplő ellátást rendel, a biztosított az ellátásra a várólistára, illetve betegfogadási listára történő felkerülés időpontja szerint jogosult. Az így meghatározott időponttól eltérni az ellátás szakmai indokoltsága, az ellátás várható eredménye, illetve a biztosított kérése alapján lehet. Az eltérés lehetőségének egészségügyi szakmai feltételeit és szabályait az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletben szabályozza.”
(2) Az Ebtv. 20. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A biztosítottat a várólistáról vagy betegfogadási listáról törölni kell, ha egészségi állapotában olyan változás áll be, amely az adott beavatkozás elvégzését véglegesen lehetetlenné vagy orvosszakmai szempontból indokolatlanná teszi.”
16. § (1) Az Ebtv. 26. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A méltányossági jogkör gyakorlása nem terjed ki]
„c) a külön jogszabály alapján háromhavi terápiás (HTL) alapú támogatásban részesített, illetve az egyszerűsített támogatási jegyzékben felsorolt funkcionális csoportokba (alcsoportokba) tartozó gyógyászati segédeszközök körére,”
(2) Az Ebtv. 26. §-a a következő (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) Nem nyújtható az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás olyan gyógyszerhez vagy gyógyászati segédeszközhöz,
a) amelyre vonatkozóan a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja, gyógyászati segédeszköz forgalomba hozója a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény szerinti támogatásba való befogadást a méltányossági kérelem benyújtását megelőző 5 évben kérelmezte, és az egészségbiztosítási szerv elutasító határozatot hozott, kivéve, ha az elutasítás költségvetési fedezet hiányára alapult,
b) amely esetén a kérelem benyújtása hónapját megelőző hónap kezdőnapját közvetlenül megelőző tizenkét hónapban az azonos hatóanyag-tartalmú készítményekkel, azonos funkcionális csoportba tartozó gyógyászati segédeszközökkel méltányosság alapján kezelt betegek száma elérte az 50 főt.
(5) Az (1) bekezdés alapján méltányosságból támogatás
a) gyógyszerhez az E. Alap Méltányossági gyógyszertámogatás jogcím időarányos előirányzatának terhére,
b) gyógyászati segédeszközhöz az E. Alap Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport előirányzatának a különös méltánylást érdemlő körülmények esetén felhasználható összeg időarányos részének terhére
nyújtható.
Amennyiben a méltányosságból megítélt támogatás adott hónapban meghaladja az a), illetve b) pontban meghatározott keretet, az a következő havi időarányos részt terheli.”
17. § (1) Az Ebtv. 29. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszonynak, illetve a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)-o) és s) pontjában meghatározott jogosultsági feltételnek a megszűnését követően
a) 45 napig marad fenn, amennyiben a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt,
b) amennyiben a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor ezen időtartammal hosszabbodik meg,
c) 45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál hosszabb ideig állt fenn és az utolsóként megszűnt jogosultsági feltétel nem állt fenn 45 napig, de a két jogosultsági feltétel fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt el.”
(2) Az Ebtv. 29. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A (9) bekezdésben foglaltak a biztosítás szünetelése esetén nem alkalmazhatók.”
18. § (1) Az Ebtv. 31. §-a (3) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:
„A finanszírozási szerződés részét képezi”
(2) Az Ebtv. 31. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A finanszírozási szerződés részét képezi]
„d) a külön jogszabályban meghatározott egyéb okirat, irat, adat.”
19. § (1) Az Ebtv. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosával az egészségbiztosító - külön jogszabályban foglaltak szerint - gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz támogatással történő rendelésére jogosító szerződést köt, amennyiben az orvos
a) a külön jogszabályban foglaltak szerint gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésére jogosult,
b) a szerződés megkötését kezdeményezi,
c) a szerződéskötés feltételéül a külön jogszabályban meghatározott kötelezettségének eleget tesz,
d) nem áll gyógyszer- vagy gyógyászatisegédeszköz-gyártóval, -forgalmazóval, -nagykereskedővel gyógyszer- vagy gyógyászatisegédeszköz-ismertető tevékenység végzésére irányuló jogviszonyban,
e) nem rendelkezik gyógyszer- vagy gyógyászatisegédeszköz-gyártó, -forgalmazó, -nagykereskedő vagy gyógyszertárat, illetve gyógyászatisegédeszköz-szaküzletet működtető gazdasági társaságban ötven százalékot meghaladó tulajdoni hányaddal, és
f) gyógyszer- vagy gyógyászatisegédeszköz-gyártó, -forgalmazó, -nagykereskedő vagy gyógyszertárat, illetve gyógyászatisegédeszköz-szaküzletet működtető gazdasági társaságnak nem vezető tisztségviselője.”
(2) Az Ebtv. 32. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az egészségbiztosító a külön jogszabályban meghatározott feladatot ellátó nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatóval a 18. § (1) bekezdés szerinti beutalásra jogosító szerződést köt.
(9) Az orvos 8 napon belül köteles bejelenteni az egészségbiztosítónak, ha az (1) bekezdésben meghatározott kizáró ok valamelyike felmerül a vényírási szerződés hatálya alatt. Az egészségbiztosító a kizáró okról történt tudomásszerzést követően a vényírási szerződést 30 napos határidővel felmondja. Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a bejelentési kötelezettségét elmulasztja, köteles megtéríteni a kizáró ok felmerülését követően rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz után folyósított társadalombiztosítási támogatást.”
20. § (1) Az Ebtv. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyógyszer kiszolgáltatójával, gyógyászati segédeszköz forgalmazójával kötött ártámogatási szerződésben meg kell határozni
a) az elszámolási gyakoriságot,
b) az általánostól eltérő vagy jogszabályban nem szabályozott rendelkezéseket.”
(2) Az Ebtv. 33. §-a (2) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:
„A szerződés részét képezi”
21. § Az Ebtv. 34. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben foglalt elveken alapuló finanszírozás szabályait külön törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok tartalmazzák, azzal, hogy az egészségügyi szolgáltató legfeljebb annyi havi finanszírozásra lehet jogosult, ahány hónapig a hatályos szerződése alapján szolgáltatást nyújtott.”
22. § (1) Az Ebtv. 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egészségügyi szolgáltató fenntartója vagy működtetője - amennyiben több egészségügyi szolgáltatót is működtet - a finanszírozás keretében kapott összeget minden általa fenntartott egészségügyi szolgáltató tekintetében külön számlán kezeli. Az egészségügyi szolgáltató a finanszírozás keretében kapott összeget más pénzeszközeitől elkülönítetten kezeli. Az egészségügyi szolgáltató elkülönített számlájának megterheléséhez szükséges az egészségügyi szolgáltató és fenntartójának előzetes jóváhagyása. A finanszírozás keretében járó összegnek legfeljebb 10%-a engedményezhető.”
(2) Az Ebtv. 35. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha az egészségbiztosító a szolgáltató részére járó havi finanszírozási összeg utalványozását nem a szolgáltató hibájából külön jogszabályban meghatározott határidőig nem teljesíti, a határidő lejártát követő naptól köteles a szolgáltató részére a Ptk. szabályainak megfelelően az E. Alap ellátási költségvetés egyéb kiadásai terhére késedelmi kamatot fizetni, amennyiben a kamat összege meghaladja az 1000 forintot.”
23. § Az Ebtv. 36. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egészségbiztosító jogosult a szolgáltatásokhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek vizsgálatára - ideértve a helyszíni ellenőrzést is -, a biztosított ellátására vonatkozó dokumentumokba és az elszámolás alapjául szolgáló nyilvántartásokba való betekintésre, a külön jogszabályban foglaltak szerint a biztosított vizsgálatára, a biztosított ellátása orvosszakmai indokoltságának felülvizsgálatára, valamint a (3) bekezdésben foglaltak ellenőrzésére.”
24. § Az Ebtv. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § (1) Az egészségügyi szolgáltató megtéríti
a) az elszámolt ellátás finanszírozási összegét, ha az ellenőrzés során megállapítják, hogy
aa) a finanszírozási szerződésben nem szereplő ellátást,
ab) részére nem engedélyezett vagy általa nem végezhető ellátást,
ac) más forrásból megtérülő ellátást,
ad) el nem végzett ellátást,
ae) orvosszakmailag indokolatlanul nem a hatályos jogszabályoknak, finanszírozási protokolloknak, ennek hiányában nem az érvényes szakmai protokolloknak, vagy mindezek hiányában nem az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 119. § (3) bekezdésében foglalt szakmai előírásoknak (ez utóbbi három a továbbiakban együtt: szakmai előírás) megfelelően nyújtott ellátást
számolt el, vagy
af) az egészségügyi szolgáltató vagy beutalásra jogosult orvosa nem a hatályos jogszabályoknak vagy szakmai előírásoknak megfelelően járt el az egészségügyi szolgáltatások rendelésénél,
ag) az elvégzett ellátásokat nem a hatályos jogszabályoknak vagy a finanszírozási szabálykönyvben foglaltak szerint számolta el,
b) a kifizetett finanszírozási többletet, ha az ellenőrzés során megállapítják, hogy egy ellátást több vagy magasabb összegű finanszírozásra jogosító jogcímen számolt el.
(2) Az (1), az (5) és (6), valamint a (9) bekezdés, illetőleg a 31. § (5) bekezdése és a 35. § (6) bekezdése szerinti megtérítési, illetve visszatérítési kötelezettség a jogalap nélkül igénybe vett finanszírozás, illetve az ártámogatás folyósítását követő öt éven belül a finanszírozás és az ártámogatás elszámolása során is érvényesíthető.
(3) A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás társadalombiztosítási támogatással történő rendelésére a 32. § szerinti szerződés alapján jogosult orvos a rendelésre vonatkozó jogszabályok vagy szakmai előírások megszegésével rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás után köteles megtéríteni a folyósított társadalombiztosítási támogatás összegének azon részét, amelyre a biztosított nem volt jogosult.
(4) Amennyiben a (3) bekezdés szerint jogosulatlanul rendelt és kifizetett támogatás összege meghaladja a tárgyhónapban a külön jogszabályban meghatározott mértéket, a támogatással történő rendelésre való jogosultságot - a (3) és (6) bekezdésben foglaltak mellett - legfeljebb egy évre fel kell függeszteni vagy fel kell mondani, és a szerződés megszűnésétől számított legalább egy, legfeljebb három évig az érintett orvossal a 32. § szerinti szerződés nem köthető.
(5) A finanszírozott egészségügyi szolgáltató az általa vagy a támogatással történő rendelésre jogosult orvosa által a rendelésre vonatkozó jogszabályok vagy szakmai előírások megszegésével rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás után köteles megtéríteni a folyósított társadalombiztosítási támogatás összegének azon részét, amelyre a biztosított nem volt jogosult.
(6) Amennyiben a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás jogosulatlan rendelése közgyógyellátás jogcímen történt, a jogosulatlanul rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás után folyósított társadalombiztosítási támogatás összegén túl a közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatból finanszírozott összeget is meg kell téríteni.
(7) Az (1), a (3), az (5) és (6), valamint a (9) bekezdések, illetőleg a 31. § (5) és a 35. § (6) bekezdése szerinti követelés összege után a jegybanki alapkamat kétszeresét kell fizetni, amennyiben a kamat összege meghaladja az 1000 forintot.
(8) Amennyiben a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére jogosult orvos a külön törvényben és annak felhatalmazása alapján kiadott rendeletben foglalt, a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök reklámozására és ismertetésére vonatkozó szabályokat megszegi, úgy - az eljáró hatóság kezdeményezésére - a támogatással történő rendelésre való jogosultságát legfeljebb egy évre fel kell függeszteni.
(9) A szakorvosi javaslatot adó orvos a külön jogszabályban foglalt szakorvosi javaslatra vonatkozó előírások megszegésével adott javaslata alapján rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás után köteles megtéríteni a folyósított társadalombiztosítási támogatás összegének azon részét, amelyre a biztosított nem volt jogosult.
(10) Amennyiben az (1) bekezdés alapján az egészségügyi szolgáltató megtérítési kötelezettsége meghaladja az ellenőrzött időszak alatt az egészségügyi szolgáltatónak járó teljes finanszírozási összeg húsz százalékát, az egészségbiztosító a finanszírozási szerződést felmondhatja.
(11) Amennyiben a 32. § (8) bekezdés szerinti szerződés alapján a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosa nem a hatályos jogszabályoknak vagy szakmai szabályoknak megfelelően járt el az egészségügyi szolgáltatásokra történő beutalás során, a szolgáltató köteles megtéríteni az elszámolt ellátás finanszírozási összegét.”
25. § (1) Az Ebtv. 38. §-a (1) bekezdése a következő f)-g) ponttal egészül ki:
[Gyógyszer támogatással történő kiszolgáltatásának, illetve gyógyászati segédeszköz támogatással történő forgalmazásának ellenőrzése során az egészségbiztosító vizsgálja]
„f) a 30. § (2) bekezdése szerinti, és a kiszolgáltatásra, valamint a forgalmazásra vonatkozó külön jogszabályban foglalt feltételek teljesülését,
g) az egészségbiztosító és a szolgáltató közötti szerződésben foglalt feltételek teljesülését.”
(2) Az Ebtv. 38. §-a (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Amennyiben a kiszolgáltató, forgalmazó vagy az ellátást nyújtó a támogatás elszámolására vonatkozó előírásokat
a) megszegi, vagy két éven belül ismételten megszegi, és
b) az előírások megszegése vagy az a) pont szerinti időtartamon belül az előírások ismételt megszegése következtében kifizetett támogatás összege meghaladja a külön jogszabályban foglalt mértéket,
a támogatással történő kiszolgáltatásra, forgalmazásra, illetve ellátás nyújtására jogosító szerződést az egészségbiztosító felmondja. Az érintett egészségügyi szolgáltatóval a 30. § (2) bekezdés alapján új szerződés a szerződés megszűnésétől számított egy évig nem köthető. Nem köthető továbbá a szerződés megszűnésétől számított egy éven belül olyan egészségügyi szolgáltatóval sem szerződés, amelyben a felmondással érintett egészségügyi szolgáltató tagja vagy vezető tisztségviselője tag vagy vezető tisztségviselő.”
26. § Az Ebtv. 38/B. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egészségbiztosító a biztosított lakóhelyén, tartózkodási helyén - az adatvédelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembevételével - a biztosított személyes adataira és egészségügyi adataira vonatkozóan adategyeztetést kezdeményezhet, helyszíni ellenőrzést végezhet (a továbbiakban együtt: adategyeztetés).”
27. § Az Ebtv. 40. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és]
„b) a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának, illetve a biztosítási jogviszony megszűnését követően táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.”
28. § Az Ebtv. 43. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a biztosított táppénzre jogosultsága a megszűnt biztosítása és a keresőképtelenség bekövetkezésekor fennálló vagy a keresőképtelenség bekövetkezését követően létrejött biztosítása alapján is megállapítható, táppénzre csak a fennálló, vagy a keresőképtelenség bekövetkezését követően létrejött biztosítása alapján jogosult. Egyidejűleg fennálló több jogviszonyból származó jogosultságra a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.”
29. § Az Ebtv. 50. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(4) bekezdés számozása (3)-(5) bekezdésre változik:
„(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az egészségbiztosító méltányosságból a 46. § (1) bekezdés c)-e) pontjaiban meghatározott időtartamot meghaladóan is állapíthat meg gyermekápolási táppénzt a 44. § e) pontja szerinti keresőképtelen biztosítottak részére.”
30. § (1) Az Ebtv. 63. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Annak, aki egyidejűleg több - biztosítással járó - jogviszonyban kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a táppénz, illetőleg a terhességi-gyermekágyi segély vagy a gyermekgondozási díj iránti kérelmét annak a munkáltatónak kell elbírálni és az ellátást folyósítani, amelyiknél társadalombiztosítási kifizetőhely működik. Több - társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező - munkáltató által történő egyidejű foglalkoztatás esetén az elbírálás és a folyósítás annál a munkáltatónál történik, ahol a biztosítási jogviszony előbb kezdődött. Amennyiben a biztosítási jogviszonyok ugyanazon a napon kezdődnek, a pénzbeli ellátás iránti kérelmet annál a munkáltatónál működő kifizetőhely bírálja el, ahol a biztosított szerződés szerinti jövedelme magasabb.”
(2) Az Ebtv. 65. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A baleseti táppénz iránti kérelem benyújtására, elbírálására és folyósítására a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a baleseti táppénz meghosszabbítása esetén az orvosszakértői szervet szakértőként kell igénybe venni.”
31. § Az Ebtv. 68/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 67-68. §-ok alapján megtérítésre kötelezettet a megtérítésre előírt összeg után kamatfizetési kötelezettség terheli. Nem kell a kamatot megfizetni, ha az érintett az eljárásról való tudomásszerzésével egyidejűleg a felelősségét írásban elismeri, és nyilatkozatát a követelés teljes kiegyenlítéséig fenntartja, továbbá a követelés összegét határidőben megfizeti.”
32. § Az Ebtv. 70. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 66-68/B. §-on és a 80. § (6) bekezdésén alapuló követelés és az érvényesítéséhez kapcsolódó járulékos költség adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
(7) Nem kell behajtani a kamat- és késedelmipótlék-tartozást akkor, ha a kötelezett terhére nyilvántartott követelés összege az 1000 Ft-ot nem haladja meg.”
33. § Az Ebtv. 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„71. § (1) Amennyiben a fizetésre kötelezett a fizetésre kötelező döntés jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, az egészségbiztosítási szerv a követelését
a) a bankszámlával rendelkező kötelezett esetében azonnali beszedési megbízással,
b) bankszámlával nem rendelkező kötelezett személy esetében munkabérből vagy egyéb rendszeres járandóságból történő letiltással érvényesíti.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott végrehajtási eljárás nem vezet eredményre, a követelést az egészségbiztosítási szerv megkeresésére az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.
(3) A jogalap nélkül felvett táppénzt, baleseti táppénzt elsősorban táppénzből, baleseti táppénzből kell levonni. A levonás a táppénz, baleseti táppénz harminchárom százalékát nem haladhatja meg.
(4) A levonással meg nem térült, illetőleg a túlfizetés összegére tekintettel csak hosszabb idő alatt megtérülő követelés összegét a keresetből is le lehet vonni.
(5) A visszafizetésre kötelezett halála esetén a követelés meg nem térült összegét - az örökség erejéig - az örököstől kell behajtani. A hozzátartozót megillető egészségbiztosítási ellátásból - ide nem értve a jogosult halála hónapjában általa már fel nem vett és a hozzátartozónak járó ellátást - a meg nem térített összeget levonni, illetőleg tőle behajtani nem lehet.”
34. § Az Ebtv. 75/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„75/A. § A Tbj.-ben meghatározott egészségbiztosítási és baleseti ellátások (beleértve a méltányosságból igénybe vehető ellátásokat is) biztosított általi igénybevételével kapcsolatos eljárások, a bírságok kiszabásával kapcsolatos eljárások, valamint a 72. § (1)-(2) bekezdésében szereplő eljárások illeték- és költségmentesek.”
35. § (1) Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány]
„a) a finanszírozási szerződések megkötésére és tartalmára, valamint az egészségügyi szolgáltatások finanszírozására vonatkozó szabályok”
[meghatározására.]
(2) Az Ebtv. 83. §-ának (2) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány]
„q) a szolgáltató teljesítményjelentésére az ártámogatás elszámolására kötött szerződések alapján történő elszámolásra, továbbá a szerződésekkel kapcsolatos egyes bejelentések elektronikus aláírással ellátott formában történő megküldésére vonatkozó részletes szabályok”
[meghatározására.]
(3) Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány]
„t) a gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásának alapelvei, feltételrendszere és részletes szabályai, valamint a már befogadott technológiák körének felülvizsgálatára és módosítására vonatkozó szabályok”
[meghatározására.]
(4) Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének v) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány]
„v) a 37. § szerinti megtérítésre, visszatérítésre, felfüggesztésre és felmondásra vonatkozó részletes szabályok”
[meghatározására.]
(5) Az Ebtv. 83. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg]
„a) a gyógyászati ellátások körét, az árukhoz nyújtott támogatás alapját és mértékét, valamint a támogatott gyógyászati segédeszközök körét, az árukhoz nyújtott támogatás alapját és mértékét, a támogatási csoportra vonatkozó kihordási időket, a kihordási időre maximálisan felírható mennyiségeket, rendelhetőségi feltételeket,”
(6) Az Ebtv. 83. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg]
„c) a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának és a támogatás mértéke megállapításának szempontrendszerét, valamint a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek hivatalból történő felülvizsgálatának szempontjait,”
(7) Az Ebtv. 83. §-a (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg]
„h) a gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásához kapcsolódó egyes eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, valamint a díjak fizetésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket.”
(8) Az Ebtv. 83. §-a (4) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg]
„g) a várólista, valamint a betegfogadási lista tekintetében a sorrend kialakításának és az eltérés lehetőségének egészségügyi szakmai feltételeit és szabályait, továbbá a várólista adatainak honlapon történő közzétételére vonatkozó szabályait,”
(9) Az Ebtv. 83. §-a (4) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg]
„m) a járóbeteg-szakellátás körébe tartozó beavatkozási csoportokat és azok pontértékét, valamint a járóbeteg-szakellátás egyes tevékenységeinek minimális ellátási idejét,”
(10) Az Ebtv. 83. §-ának (4) bekezdése a következő zs) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg]
„zs) az egészségügyi ellátás keretében igénybe vehető egyéb kényelmi szolgáltatásokra vonatkozó részletes szabályokat.”
(11) Az Ebtv. 83. §-a (6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg
a) a (4) bekezdés c) pontja alapján kiadott rendeletben előírt szabályoknak megfelelően a finanszírozási eljárásrendeket,
b) a sürgős szükség körébe tartozó egészségügyi szolgáltatásokat,
c) az orvosi bélyegzők formai és tartalmi elemeire vonatkozó részletes szabályokat,
d) a gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásához kapcsolódó eljárás során alkalmazandó szakmai szempontrendszert és szakmapolitikai prioritásokat.”

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

36. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. §-ának q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„q) egészségügyi szakképesítés: az adott egészségügyi tevékenység folytatására jogosító, Magyarországon szerzett, valamint a külföldön szerzett és Magyarországon honosított, illetve elismert, alap-, közép-, emeltszintű, illetve felsőfokú szakképzés keretében megszerzett szakképesítés, valamint felsőoktatási alap- vagy mesterképzés keretében megszerzett végzettség és szakképzettség, továbbá egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzés, egészségügyi szakirányú szakmai képzés, egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés során megszerzett képzettség;”
37. § Az Eütv. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A betegjogi képviselő csak olyan személy lehet, aki büntetlen előéletű, nem áll egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, felsőfokú végzettséggel rendelkezik, valamint megfelel a külön jogszabályban meghatározott képesítési és összeférhetetlenségi szabályoknak. A betegjogi képviselő a (2)-(5) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően ellátja a betegek e törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti őket e jogaik megismerésében és érvényesítésében.”
38. § Az Eütv. a következő 31/A. §-sal egészül ki:
„31/A. § (1) Azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt
a) a betegjogi képviselői munkakör betöltésére pályázatot benyújtó személy a pályázat benyújtásával egyidejűleg,
b) a betegjogi képviselő - tevékenysége gyakorlásának időtartama alatt - a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a betegjogi képviselőn kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul
hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(2) A Közalapítvány a betegjogi képviselő tevékenysége gyakorlásának időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a betegjogi képviselőt annak igazolására, hogy büntetlen előéletű és nem áll egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Ha a betegjogi képviselő igazolja, hogy büntetlen előéletű és nem áll egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a Közalapítvány az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a betegjogi képviselő részére megtéríti.
(3) A betegjogi képviselő megbízatását a Közalapítvány megszünteti, ha
a) a betegjogi képviselő az (1) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt felhívástól számított tizenötödik munkanapon,
b) a Közalapítvány az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, hogy a betegjogi képviselő büntetett előéletű, vagy az egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, e megállapításnak a betegjogi képviselő részére történő kézbesítése napján.
(4) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Közalapítvány
a) a betegjogi képviselői munkakör betöltésére benyújtott pályázat elbírálásáig,
b) a betegjogi képviselő megbízatása megszűnéséig
kezeli.”
39. § Az Eütv. a 40. §-t követően a következő 40/A. §-sal egészül ki:
„40/A. § A külön jogszabályban meghatározott egészségfejlesztési programok akkreditációjával kapcsolatos eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
40. § Az Eütv. 61. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fertőző betegeket, illetve a fertőző betegségre gyanús személyeket - a (2) bekezdésben foglalt rendelkezésekre figyelemmel - a fertőző betegek nyilvántartásába elektronikusan (on-line) vagy papír alapon kell bejelenteni.”
41. § (1) Az Eütv. 103. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pszichoterápia többféle módszeren alapuló, tudományosan megalapozott, a pszichés és pszichoszomatikus zavarok esetén alkalmazott, egyéni vagy csoportos formában, több, meghatározott időtartamú ülésben történő terápiás eljárás, amelyet a pszichoterápiás eljárások végzésére képesítéssel rendelkező szakorvos vagy klinikai szakpszichológus végezhet önállóan.”
(2) Az Eütv. 103. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„A klinikai szakpszichológiai tevékenység az a klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus által végzett tevékenység, amely”
42. § (1) Az Eütv. 110. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdés szerinti feltételekkel rendelkező személy felügyelete mellett végezhet egészségügyi tevékenységet az a személy,]
„c) aki a 113. § (7) bekezdés szerinti kiegészítő gyakorlati képzésben vesz részt, vagy”
(2) Az Eütv. 110. §-a (16) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A működési nyilvántartást vezető szerv]
„b) az a) pont szerinti szervtől származó, az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenységvégzési jogosultságát érintő adatokat kezeli és nyilvántartja, továbbá etikai vétség gyanúja esetén az egészségügyi dolgozó működési nyilvántartásában szereplő, bárki számára megismerhető adataival együtt megküldi a 140/B. § szerinti szerv részére,”
(3) Az Eütv. 110. §-ának (16) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A működési nyilvántartást vezető szerv]
„c) a 140/B. § szerinti etikai eljárás eredményéről tájékoztatja az a) pont szerinti szervet, amennyiben az a b) pont szerinti olyan adatot küldött, ami alapján etikai eljárás indult.”
(4) Az Eütv. 110. §-a a következő (25) bekezdéssel egészül ki:
„(25) Egészségügyi szakdolgozó esetében felügyeletet ellátó személy az a szakorvos is lehet, aki az adott szakterületen szakvizsgával rendelkezik és a működési nyilvántartásban szerepel.”
43. § Az Eütv. a következő 110/A. §-sal egészül ki:
„110/A. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv a bizonyítványát, illetve az oklevelét külföldön elismertetni szándékozó személy részére - kérelmére vagy külföldi hatóság megkeresésére - a 110. § (16) bekezdés szerinti, továbbá a működési nyilvántartásban szereplő adatok, valamint a (4) bekezdés szerinti igazolás vagy adatigénylés alapján, külön jogszabályban meghatározottak szerint hatósági bizonyítványt állít ki (a továbbiakban: jó hírnév igazolás).
(2) A jó hírnév igazolás az alábbiakat igazolja:
a) az egészségügyi dolgozó a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány vagy a (4) bekezdés szerinti adatközlés alapján a jó hírnév igazolás kiállítása napján büntetlen előéletű-e és áll-e az egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
b) az egészségügyi dolgozó áll-e etikai vétség miatt jogerősen kiszabott büntetés hatálya alatt,
c) az egészségügyi dolgozó Magyarországon önállóan vagy felügyelet mellett végezheti-e az adott egészségügyi tevékenységet.
(3) A jó hírnév igazolás csak akkor adható ki, ha a (2) bekezdés a)-c) pontjában foglalt valamennyi esetre vonatkozóan tartalmaz igazolást.
(4) A jó hírnév igazolás kiállítása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint, hogy nem áll az egészségügyi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az egészségügyi államigazgatási szerv részére - annak a jó hírnév igazolás kiállítása iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés kizárólag azt tartalmazhatja, hogy a kérelmező büntetlen előéletű-e, valamint, hogy az egészségügyi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e. A kérelmezőnek a jó hírnév igazolás kiállítása iránti kérelméhez csatolnia kell az Etv. 64. § (1) bekezdése szerinti eljárás megfizetésének igazolását.”
44. § (1) Az Eütv. 112. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem vehető fel a működési nyilvántartásba az]
„c) aki - jogszabályban meghatározott esetekben - a megfelelő szakmai nyelvismeret meglétét, vagy aki a (7) bekezdés esetében a továbbképzési kötelezettsége teljesítését nem igazolja,”
(2) Az Eütv. 112. §-ának (3) bekezdése az alábbi h) ponttal egészül ki:
[Nem vehető fel a működési nyilvántartásba az]
„h) aki a 112/B. § (3) bekezdésében foglalt hozzájárulást nem adja meg.”
(3) Az Eütv. 112. §-a (4) bekezdésének b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A működési nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza]
„b) a megszerzett egészségügyi ágazati szakmai képzések megnevezése, az erről kiállított bizonyítvány vagy oklevél száma, a kiállítás helye és időpontja, továbbá a kiállító intézmény megnevezése, a képzés nyelve,
c) a jogszabály által előírt továbbképzés(ek) elvégzésének időpontja(i) és az egyes elvégzett továbbképzésért járó pontérték az adott szakképesítés(ek) tekintetében, valamint a megújítás időpontja,”
(4) Az Eütv. 112. §-ának (7)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az az egészségügyi dolgozó, aki a működési nyilvántartásba való felvételét
a) első alkalommal kéri, és a 111. § (1) bekezdés szerinti szakképesítése megszerzésének, illetve külön jogszabály szerinti magyarországi elismerésének vagy honosításának napja óta több mint 8 év eltelt,
b) a nyilvántartásból való törlését követően kéri,
a külön jogszabály szerinti, a működési nyilvántartás megújításához szükséges továbbképzési kötelezettség teljesítésére vonatkozó feltételek szerint annyi továbbképzési pont igazolására köteles, amennyi egyébként a működési nyilvántartás megújításához szükséges.
(8) A (7) bekezdés b) pontja szerinti esetben az egészségügyi dolgozónak a törlést közvetlenül megelőző működési nyilvántartási időszakban megszerzett továbbképzési pontjai a nyilvántartás lejárta napját követő 8 éven belül a (7) bekezdés szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítésébe beszámítandók.”
(5) Az Eütv. 112. §-a (10) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az egészségügyi dolgozó működési nyilvántartásának időtartama öt év, amely megújítható vagy meghosszabbítható. A működési nyilvántartás ötéves időtartama a nyilvántartott személy kérelmére]
„b) egy alkalommal az egészségügyi tevékenység végzésének Magyarországon vagy az EGT valamely más tagállamában történő szüneteltetésének időtartamára, de legfeljebb három évre meghosszabbítható, a 112/A. § (3) bekezdésében foglalt eltéréssel.”
(6) Az Eütv. 112. §-ának (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A működési nyilvántartást vezető szerv a (4) bekezdés j) pontja szerinti adatot a határozat jogerőre emelkedésétől számított két év után, az n) pont szerinti adatot az adat beérkezésétől számított két év után a nyilvántartásból hivatalból törli.”
(7) Az Eütv. a következő 112/B. §-sal egészül ki:
„112/B. § (1) A működési nyilvántartásba történő bejegyzés iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az egészségügyi dolgozó hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy nem áll jogerősen kiszabott, 1 évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés és az egészségügyi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a működési nyilvántartást vezető szerv részére - annak a működési nyilvántartásba történő bejegyzés iránti kérelme elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a működési nyilvántartást vezető szerv a (2) bekezdésben meghatározott adatokat igényelhet a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(2) A működési nyilvántartást vezető szerv az érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi dolgozó tekintetében a működési nyilvántartás érvényességi ideje alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a működési nyilvántartásba vett személy nem áll jogerősen kiszabott, 1 évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés és az egészségügyi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a működési nyilvántartást vezető szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy a működési nyilvántartásba vett személy 1 évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés és az egészségügyi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(3) A működési nyilvántartásba történő bejegyzés iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az egészségügyi dolgozó köteles hozzájárulását adni ahhoz, hogy a működési nyilvántartást vezető szerv a (2) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzést az ott meghatározottak szerint folyamatosan végezze mindaddig, míg az egészségügyi dolgozó a működési nyilvántartásban szerepel.
(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a működési nyilvántartást vezető szerv
a) a működési nyilvántartásba történő bejegyzés iránti eljárás jogerős befejezéséig, vagy
b) a (2) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés időtartamára, vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
45. § (1) Az Eütv. 113. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal az (1) bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:
„A működési nyilvántartásból a nyilvántartást vezető szerv törli azt a személyt”
„i) aki a törlését kéri.”
(2) Az Eütv. 113. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés c)-d) pontjai esetében az alkalmatlanságot megállapító szerv határozatát közli a működési nyilvántartást vezető szervvel.”
(3) Az Eütv. 113. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A működési nyilvántartást vezető szerv minden év április 1-jéig a megelőző évben bekövetkezett adatváltozások egyeztetése céljából a 112. § (4) bekezdés a) pontjában, valamint a 113. § (1) bekezdés h) pontjában szereplő adatok tekintetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető hatóságot megkeresi. A megkeresett hatóság az adategyeztetés során köteles együttműködni és a szükséges adatokat a működési nyilvántartást vezető szerv rendelkezésére bocsátani.”
46. § (1) Az Eütv. 114. § (2) bekezdés a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszert működtető egészségügyi államigazgatási szerv]
„a) az egészségügyi dolgozók nemére és születési évszámára vonatkozó adatokat,
b) a 112. § (4) bekezdés b), c), e) és g) pontjában meghatározott adatokat,”
(2) Az Eütv. 114. §-a (3) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Személyazonosításra alkalmatlan módon továbbítja a (2) bekezdés szerinti szervnek]
„f) a (2) bekezdés h) pontja szerinti adatokat az állami foglalkoztatási szerv és a kormányzati személyügyi szolgáltató,”
47. § Az Eütv. 115. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Egészségügyi ágazati szakmai képzés
115. § (1) Az egészségügyi ágazati szakmai képzés feladata a képzési fokoknak és szinteknek megfelelő elméleti és gyakorlati szakmai ismeretek nyújtása, szinten tartása és fejlesztése a tudomány korszerű színvonalának és az egészségügyi ellátás igényeinek megfelelően.
(2) Az egészségügyi ágazati szakmai képzés fajtái:
a) egészségügyi szakirányú szakmai képzés,
b) egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés,
c) egészségügyi szakmai továbbképzés,
d) egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzés.”
48. § Az Eütv. 116. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal az Eütv. az alábbi 116/A-116/D. §-sal egészül ki:
„116. § (1) Az egészségügyi szakirányú szakmai képzés a külön jogszabályban meghatározott szakirányok szerinti speciális elméleti és gyakorlati ismeretet adó képzés, amely a képesítéshez kötött munkakör betöltésére jogosít.
(2) Az egészségügyi szakirányú szakmai képzésben az vehet részt, aki a külön jogszabályban meghatározottak szerint
a) a felsőoktatási alapképzés orvos- és egészségtudomány képzési területén egészségügyi végzettséget és szakképzettséget szerzett és
b) egészségügyi szolgáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.
(3) A képzési idő legalább 12, legfeljebb 36 hónap. Az egészségügyi szakirányú szakmai képzés vizsgával zárul, amelynek sikeres letételéről a vizsgáztatásra miniszter által feljogosított szerv szakmai képesítést tanúsító bizonyítványt állít ki.
116/A. § (1) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzésben szakorvos, szakfogorvos, szakgyógyszerész szakterületen az vehet részt, aki a külön jogszabályban meghatározottak szerint a felsőoktatási mesterképzésben orvos, fogorvos, gyógyszerész szakképzettséget szerzett, egészségügyi szolgáltatónál meghatározott munkakörben munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és külön jogszabályban meghatározott rendszerbevételi eljárás során felvételt nyert.
(2) Minden olyan szakterületen, amely nem tartozik a (1) bekezdésben felsoroltak közé, az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzésben az vehet részt, aki a felsőoktatási mesterképzésben külön jogszabályban meghatározottak szerinti szakképzettséget szerzett és egészségügyi szolgáltatónál meghatározott munkakörben munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, továbbá megfelel az adott felsőfokú szakirányú szakmai képzéshez szükséges külön jogszabály szerinti részvételi követelményeknek.
(3) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés szakvizsgával zárul, a szakvizsgáztatást az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács (a továbbiakban: ESZTT) szervezi külön jogszabályban meghatározottak szerint. A szakvizsga sikeres letételéről az ESZTT külön jogszabályban meghatározottak szerint szakmai szakvizsga bizonyítványt állít ki.
116/B. § (1) Az egészségügyi ellátás megfelelő szakmai színvonalának biztosítása érdekében - a megszerzett ismeretek és készségek folyamatos szinten tartása, fejlesztése érdekében, a tudomány korszerű színvonalának és az egészségügyi ellátás igényeinek megfelelően - az egészségügyi tevékenységet önállóan végző, egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek (a továbbiakban: továbbképzésre kötelezett) egészségügyi szakmai továbbképzésben (a továbbiakban: továbbképzés) kötelesek részt venni.
(2) A továbbképzés továbbképzési időszakokban történik. A továbbképzési időszak tartama 5 év. Az első továbbképzési időszak kezdete - a 112. § (7) bekezdésében foglaltak kivételével - a továbbképzésre kötelezett működési nyilvántartásba történő felvételének a napja.
(3) A továbbképzési időszak alatt a továbbképzésre kötelezettnek a külön jogszabályban meghatározott kötelező és szabadon választható elméleti és gyakorlati továbbképzési formákban kell részt vennie. Az elméleti és gyakorlati feltételek teljesítésének mérése pontozással történik.
116/C. § (1) Továbbképzést az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet szervezhet, akinek vagy amelynek a továbbképzési programját az ESZTT engedélyezési eljárás során megfelelő szakmai színvonalúnak minősítette, valamint akinél vagy amely intézménynél a továbbképzés lefolytatásához szükséges szakmai feltételek rendelkezésre állnak (a továbbiakban: továbbképzést szervező intézmény). Adott továbbképzés szervezésére vonatkozó engedély megadásának feltételeit és a továbbképzési programok minősítési szempontjait külön jogszabály határozza meg.
(2) A továbbképzések szervezésére vonatkozó engedély az engedélyben foglaltak szerint, ennek hiányában visszavonásig jogosít a Magyar Köztársaság területére kiterjedően továbbképzések szervezésére.
(3) Az engedélyezési eljárásért a továbbképzést szervező intézmény külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.
(4) Az egészségügyi ágazati felsőoktatási alapképzésben szakképzettséget szerzett személyek vonatkozásában a miniszter által külön jogszabályban, a továbbképzések koordinálására kijelölt intézmény; az egészségügyi ágazati felsőoktatási mesterképzésben szakképzettséget szerzett személyek vonatkozásában pedig az egészségügyi szolgáltatóként is működő, orvos- és egészségtudományi képzést folytató felsőoktatási intézmények közül a miniszter által, a külön jogszabályban meghatározott intézmény az (1) bekezdésben foglalt eljárás nélkül is lefolytatják a kötelező elméleti továbbképzéseket.
(5) Az ESZTT az (1) bekezdés szerinti továbbképzést szervező intézményekről nyilvántartást vezet, és végzi a továbbképzést szervező intézmények továbbképzési tevékenységének ellenőrzését. A továbbképzést szervező intézményekről vezetett jegyzék nyilvános, azt a miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.
(6) Az (1) és (5) bekezdésben meghatározott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni.
(7) Az ESZTT folyamatosan, de legalább évente ellenőrzi, hogy a továbbképzést szervező intézmények megfelelnek-e a külön jogszabályban, valamint az engedélyben meghatározott, a továbbképzés szervezéséhez szükséges feltételeknek.
(8) Ha a továbbképzést szervező intézmény tevékenységét nem a jogszabályoknak és az engedélyezett továbbképzési programnak megfelelően látja el, vagy már nem felel meg az engedély kiadásához szükséges feltételeknek, de ezzel a továbbképzés szakszerű lebonyolítását lényegesen nem veszélyezteti, az ESZTT felhívja a továbbképzést szervező intézményt a jogszabálysértés vagy az engedélytől való eltérés megszüntetésére, illetve a hiányzó feltételek biztosítására.
(9) Ha a továbbképzést szervező intézmény a feltárt jogszabálysértést vagy az engedélytől való eltérést
a) az ESZTT határozata alapján határidőben nem szünteti meg, illetve a hiányzó feltételeket nem pótolja,
b) ismételten jogszabálysértést követ el,
c) tevékenységét továbbra sem az engedélyezett továbbképzési programnak, illetve szakmai feltételeknek megfelelően folytatja,
d) olyan jogszabálysértést követ el, az engedélytől olyan módon tér el, illetve a továbbképzés szervezésének folytatásához olyan feltételek hiányoznak, amelyek a továbbképzés szakszerű lebonyolítását közvetlenül veszélyeztetik,
az ESZTT az intézmény engedélyét visszavonja.
(10) Ha a továbbképzést szervező intézmény a továbbképzés szervezésére vonatkozó tevékenységet az (1) bekezdésben meghatározott engedély hiányában vagy az engedélyben foglalt jogosultságot túllépve folytatja, az ESZTT a továbbképzést szervező intézmény minden egyéb továbbképzés-szervezési engedélyét visszavonja, valamint a továbbképzést szervező intézményt a továbbképzés-szervezés további folytatásától eltiltja. A jogsértő továbbképzést szervező intézmény részére a tevékenységtől való jogerős eltiltástól számított öt éven belül továbbképzés szervezése nem engedélyezhető.
(11) A továbbképzési szervezési tevékenységgel összefüggő eljárásokban a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi államigazgatási szerv a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság.
116/D. § (1) Az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzés során a megszerzett képesítéshez közvetlenül kapcsolódó, de a megszerzett képesítés alapján nem végezhető egészségügyi szakmai tevékenység végzésére jogosító képesítés szerezhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti képesítés önálló munkakör betöltésére nem jogosít.
(3) Az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzésre az vehető fel, aki
a) a szakképzésről szóló külön jogszabályok alapján alap-, közép-, emeltszintű, illetve felsőfokú szakképesítéssel,
b) egészségügyi szakirányú szakmai képesítéssel vagy
c) felsőfokú szakirányú szakmai képesítéssel
rendelkezik, és megfelel az adott egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzéshez szükséges, külön jogszabályban meghatározott részvételi követelményeknek.
(4) Az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzés képzési ideje
a) a (3) bekezdés a) pontja alá tartozók esetében legalább 2 hónap, legfeljebb 6 hónap,
b) a (3) bekezdés b) és c) pontja alá tartozók esetében legalább 4, legfeljebb 12 hónap,
amelynek során az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzésben részt vevő személynek elméleti és gyakorlati képzésben kell részt vennie.
(5) Az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzés vizsgával zárul, amelynek sikeres letételéről
a) a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott személyek tekintetében a vizsgáztatásra miniszter által feljogosított szerv,
b) a (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott személyek tekintetében az ESZTT
egészségügyi szakmai tevékenység végzésére jogosító bizonyítványt állít ki.”
49. § Az Eütv. 117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„117. § (1) Az ESZTT
a) egészségügyi ágazati szakmai képzés tekintetében a miniszter döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testületeként működik, amely a (2) bekezdésben meghatározott ügyekben döntési joggal rendelkezik, továbbá
b) ellátja
ba) az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzést lezáró szakvizsgáztatással kapcsolatos,
bb) a 116/D. § (3) bekezdése b) és c) pontjában meghatározott személyek tekintetében az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzést lezáró vizsgáztatással kapcsolatos,
bc) a felsőfokú szakirányú szakmai képesítés megszerzését tanúsító szakvizsga-bizonyítvány, a bb) pontban meghatározott személyek tekintetében egészségügyi szakmai tevékenység végzésére jogosító okirat kiállításával összefüggő és
bd) a 116/C. § (1)-(6) bekezdéseiben meghatározott engedélyezési és ellenőrzési feladatokat.
(2) Az ESZTT dönt
a) a 116/C. § (1) bekezdésében meghatározott engedély megadásáról,
b) az egyes továbbképzések pontértékéről és
c) az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés tekintetében az egyes szakvizsgabizottságok összetételéről.
(3) Az ESZTT 16 tagból és egy elnökből áll, tagjait a miniszter bízza meg, oly módon, hogy az érintett oktatási intézmények, szakmai kamarák, szakmai szervezetek, szakmai kollégiumok képviselete a külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosított legyen.
(4) Az ESZTT munkájában meghívottként részt vesz az oktatásért felelős miniszter képviselője.
(5) Az ESZTT elektronikusan és papír alapon egyaránt nyilvántartást vezet a felsőoktatási mesterképzésben oklevelet szerzett és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítést vagy felsőoktatási alap- vagy mesterképzésben oklevelet szerzett és egészségügyi szakirányú szakmai képzésben vagy egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzésben képesítést szerzett személyekről.
(6) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a képzésben részt vevő személy
aa) nevét,
ab) születési helyét és idejét,
ac) orvosi, fogorvosi pecsétjének számát,
ad) gyógyszerészi alap-nyilvántartási számát,
b) annak az egészségügyi szolgáltatónak a megnevezését, címét, amelynél a képzés ideje alatt - a képzésbe kapcsolódás feltételeként - a képzésben részt vevő személy meghatározott munkakörben munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,
c) a képzésbe lépéshez szükséges szakképzettséget igazoló oklevél számát, kiállításának a helyét, idejét és az oklevelet kiállító intézmény megnevezését,
d) a megszerzett szakvizsga-bizonyítvány megnevezését, számát, eredményét,
e) az egészségügyi szakmai tevékenység végzésére jogosító okirat másolatát.
(7) Az (5) bekezdésben meghatározott nyilvántartás adatainak, valamint az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzést lezáró szakvizsgáztatással kapcsolatos valamennyi dokumentumnak a kötelező megőrzési ideje 50 év.
(8) A (6) bekezdésben meghatározott adatok az ab) pont kivételével bárki számára megismerhetők.”
50. § Az Eütv. 142. §-a (3) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha törvény kivételt nem tesz, az e törvényben foglalt ellátások és feladatok közül a központi költségvetésben kell biztosítani]
„k) az egészségügyi ágazati szakmai képzések támogatásának,”
[fedezetét.]
51. § Az Eütv. a 156/D. §-a után a következő alcímmel és a 156/E-156/J. §-sal egészül ki:
„A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény hatálya alá tartozó egészségügyi közszolgáltató költségvetési szervekre vonatkozó szabályok
156/E. § A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) hatálya alá tartozó, közintézeti vagy vállalkozó közintézeti formában működő, egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv (a továbbiakban együtt: költségvetési szerv) tekintetében a 155. § (1) bekezdésében foglaltak a 156/F-J. §-okban foglalt eltérésekkel alkalmazandóak.
156/F. § Amennyiben az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv irányító szerve tudomására jut, hogy
a) a költségvetési szerv az illetmény, munkabér, jogszabály vagy kollektív szerződés szerinti egyéb juttatások kifizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, vagy
b) a költségvetési szervtől az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabály szerinti utasításra történt ellenjegyzésről szóló bejelentés érkezik, vagy
c) a költségvetési szerv részéről felróható okból - az irányító szerv, az általa erre meghatalmazott szervezet, illetve a jogszabály által erre feljogosított ellenőrző szerv felé - hamis vagy valótlan adat szolgáltatásának, illetve tájékoztatás nyújtásának gyanúja merül fel, vagy
d) a költségvetési szerv ellenőrzése során visszatérő, ismétlődő jelleggel azonos vagy hasonló hiba észlelése történt intézkedés elmulasztása miatt, vagy
e) a költségvetési szerv a rendezett munkaügyi kapcsolatok igazolására feljogosított hatóság hiteles nyilvántartásába bekerül mint elmarasztalt munkáltató,
az irányító szerv köteles a költségvetési szerv vezetője ellenőrzésének körében a vezetővel szemben vizsgálatot lefolytatni, és az ellenőrzés eredményétől függően a vezetőre vonatkozó jogszabályokban foglalt, a vezető felelősségrevonására irányadó rendelkezések szerint eljárni.
156/G. § (1) Az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv, amennyiben
a) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból származó éves támogatás értékű bevétele meghaladja az 5000 millió forintot és forrásainak legalább 75,0%-a - együttesen - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból, átvett pénzeszközökből, saját bevételből, illetve pénzügyi műveletekből származik, vagy
b) éves finanszírozási hitelfelvételének összege eléri vagy meghaladja a költségvetési szerv jóváhagyott éves költségvetésének 15,0%-át, vagy
c) az alapító a költségvetési szervnek vállalkozó közintézetté vagy gazdasági társasággá történő átalakítását tervezi, az átalakulásról szóló döntés meghozatalát megelőzően köteles üzemgazdasági (eredmény) szemléletű könyvvezetésre a módosított teljesítményszemléletű kettős könyvvitel vezetése mellett.
(2) Az (1) bekezdés szerinti feltételek meglétének hiányában az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv az irányító szerv döntésének megfelelően kötelezhető az üzemgazdasági (eredmény) szemléletű könyvvezetésre.
156/H. § (1) Az egészségügyi közszolgáltató közintézet vezetésének módját az irányító szerv határozza meg.
(2) Egészségügyi közszolgáltató közintézet megosztott hatáskörű vezetése esetén a szerv egyszemélyi felelős vezetője a főigazgató vagy igazgató (a továbbiakban együtt: főigazgató).
(3) A főigazgató kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a vezetőhelyettesek megbízása, a megbízás visszavonása, felettük az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,
b) a közintézet szakmai osztályai vezetőinek megbízása, illetve a megbízás visszavonása,
c) a vezetőhelyettesek munkaköri leírásának meghatározása,
d) jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a közintézeti szabályzatok kiadása,
e) a közintézet szervezeti és működési szabályzatában kizárólagos hatáskörként meghatározott egyéb feladatok ellátása,
f) a közintézet tevékenysége elleni panasz megvizsgálása, elintézése,
g) mindaz, amit jogszabály a főigazgató kizárólagos hatáskörébe utal.
(4) A szakmai irányítás
a) fekvőbeteg-ellátást nyújtó közintézetben az orvosigazgató és az ápolási igazgató,
b) kizárólag járóbeteg-szakellátást nyújtó közintézetben az orvosigazgató,
c) kizárólag ápolási feladatokat ellátó közintézetben az ápolási igazgató
feladatkörét képezi.
(5) Az orvosigazgató feladatkörébe tartozik az orvosi és közintézeti gyógyszerészi tevékenység felügyelete és a tevékenységek összehangolása, ennek keretében különösen:
a) az egészségügyi dokumentáció vezetése szabályszerűségének biztosítása és felügyelete,
b) az ügyeleti tevékenység biztosítása és felügyelete,
c) a betegjogok érvényesülésének folyamatos figyelemmel kísérése,
d) a betegek által bejelentett panaszok kivizsgálásában való közreműködés,
e) a betegjogi képviselővel való kapcsolattartás,
f) az egészségügyi hatósági rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése,
g) a házirend rendelkezései végrehajtásának ellenőrzése,
h) a közintézet higiénés rendjének biztosítása és felügyelete,
i) a közintézetben nyújtott egészségügyi szolgáltatások folyamatos minőség-ellenőrzése,
j) a közintézetben orvosi, gyógyszerészi munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozók továbbképzésének biztosítása és felügyelete,
k) a felügyeleti körébe tartozó tevékenységet ellátó szervezeti egységek dolgozói feletti munkáltatói jog gyakorlása,
l) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott további feladatok ellátása.
(6) Az ápolási igazgató feladatkörébe tartozik a közintézet által nyújtott ápolási tevékenység felügyelete és a tevékenységek összehangolása, ennek keretében különösen:
a) az ápolási dokumentáció szabályszerű vezetésének, a dokumentáció szakmai tartalmának felügyelete,
b) a betegjogok érvényesülésének folyamatos figyelemmel kísérése,
c) a betegek által bejelentett panaszok kivizsgálásában való közreműködés,
d) a betegjogi képviselővel való kapcsolattartás,
e) a közintézet higiénés rendjének folyamatos figyelemmel kísérése,
f) a házirendben foglalt rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése,
g) a közintézetben ápolói és egyéb egészségügyi szakdolgozói munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozók továbbképzésének biztosítása és felügyelete,
h) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott további feladatok ellátása.
(7) A gazdasági igazgató feladatkörébe tartozik a közintézet működésével összefüggő
a) gazdasági, pénzügyi, a közintézet könyvvezetési és pénzügyi jelentési kötelezettségeivel összefüggő feladatok,
b) műszaki és intézményüzemeltetési feladatok,
c) az a)-b) pont szerinti feladataival összefüggésben felmerülő adminisztratív feladatok irányítása,
d) a felügyeleti körébe tartozó tevékenységet ellátó szervezeti egységek dolgozói feletti munkáltatói jog gyakorlása.
(8) Az orvosigazgató, az ápolási igazgató és a gazdasági igazgató döntési jogkörét a közintézet szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni.
(9) A közintézet szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint a főigazgató jogosult egyes döntéseket saját vagy a vezetés együttdöntési hatáskörébe vonni.
(10) A szakmai és gazdasági irányítást ellátók egyszemélyi döntéseikért teljes körű felelősséggel tartoznak, ami azonban nem érinti a főigazgató egyszemélyi felelősségét.
(11) Az együttdöntési hatáskörben hozott döntésért a döntéshozókat együttesen terheli a felelősség. A felelősség alól mentesül az a személy, aki a döntés meghozatalában nem vett részt, vagy az ellen írásban tiltakozott.
156/I. § (1) Az irányító szerv az egészségügyi közszolgáltató közintézet vezetését vezető testületre bízhatja, vállalkozó közintézet esetén vezető testületre bízza, melynek létszámát 3-11 főben határozhatja meg.
(2) A vezető testületi tag megbízása határozott - legfeljebb 5 éves - időtartamra szól, és vezető testületi tag az a természetes személy lehet,
a) aki megfelel a jogszabály és az irányító szerv által meghatározott szakmai feltételeknek;
b) aki a külön jogszabályban előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét teljesíti;
c) akivel szemben nem áll fenn a (3) bekezdés szerinti kizáró ok.
(3) Nem lehet a vezető testület tagja
a) aki büntetett előéletű;
b) aki gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll;
c) akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató intézményben;
d) aki megszüntetési eljárás során törölt gazdasági társaságnak a törlést megelőző naptári évben vezető tisztségviselője volt, a törlést követő két évig.
(4) Azt a tényt, hogy a (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott feltételek alapján nincs kizárva a vezető testületi tagság betöltéséből
a) a vezető testületi tagnak jelölt személy a megbízása előtt,
b) a vezető testületi tag megbízatása ideje alatt
az irányító szerv részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(5) A vezető testületi tag megbízatása ideje alatt a vezető testületi tagot az irányító szerv írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja annak igazolására, hogy a (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott feltételek alapján nincs kizárva a vezető testületi tagság betöltéséből.
(6) Ha az (5) bekezdésben meghatározott felhívásra a vezető testületi tag igazolja, hogy a (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott feltételek alapján nincs kizárva a vezető testületi tagság betöltéséből, az irányító szerv az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(7) Az irányító szerv a vezető testületi tag (4) bekezdés alapján megismert személyes adatait a vezető testületi tagnak jelölt személy megbízásáról meghozott döntésig, az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatait a vezető testületi tagság megszűnéséig kezeli.
(8) A vezető testületi tagság megszűnik
a) a megbízás időtartamának lejártakor;
b) az irányító szerv általi felmentéssel;
c) valamely, a tisztséggel való megbízást kizáró oknak a megbízás ideje alatt történt bekövetkezésekor;
d) a testület tagja által kért felmentés esetén;
e) a vezető testületi tag halálával.
(9) A vezető testületi tagság kizárással szűnik meg, ha a tag
a) nem tett eleget a külön törvényben rögzítettek szerinti, vagyonnyilatkozat megtételével kapcsolatos kötelezettségeinek;
b) valamely összeférhetetlenségi ok bekövetkezett;
c) az irányító szerv felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - vagy ha e határidőn belül a rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul - nem tesz eleget a (6) bekezdésben meghatározott kötelezettségének.
(10) A vezető testületi tag
a) nem szerezhet részesedést (ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzést) az adott költségvetési szervvel azonos tevékenységet folytató más gazdálkodó szervezetben;
b) nem lehet vezető tisztségviselő a költségvetési szervvel azonos tevékenységet végző másik szervezetben;
c) és közeli hozzátartozója, illetve élettársa nem köthet az adott költségvetési szervvel saját nevében vagy saját javára - a munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló jogviszony kivételével - jogügyleteket.
(11) Az összeférhetetlenség - a bekövetkeztét követő 30 napon belüli - megszüntetésének hiányában a vezető testületi tagot a kinevező, illetve megbízó szerv kizárja a vezető testületből.
156/J. § (1) Az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv vezető testülete létrehozásával egyidejűleg kötelező a felügyelő testület létrehozása, melynek működésére külön jogszabály rendelkezései irányadóak.
(2) A felügyelő testületi tagság létrejöttére, megszűnésére, a tagok kizárására, illetve összeférhetetlenségére, valamint vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére vonatkozóan a 156/I. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően- az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 89. § (7) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi előírásra is figyelemmel - alkalmazni.
(3) A felügyelő testület tagja a testületi döntéssel a jogszabályokban, a reá irányadó szabályzatokban foglaltak megszegésével okozott károkért - a költségvetési szerv felé - egyetemleges felelősséggel tartozik. A tag mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha nem vett részt a testületi döntésben, vagy az ellen szavaz.”
52. § Az Eütv. 159. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatának engedélyezését az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására kijelölt szerv végzi. A gyártó III. osztályba tartozó, valamint a II.a vagy II.b osztályba tartozó beültethető, tartós használatú invazív orvostechnikai eszköz esetén a klinikai vizsgálatot megkezdheti, ha a hatóság a klinikai vizsgálat engedélyezésére irányuló kérelem beérkezését követő hatvan napon belül a vizsgálatot nem tiltja meg.”
53. § (1) Az Eütv. 200. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kötelező gyógykezelés elrendelésére irányuló eljárást az annak szükségességét megállapító pszichiátriai gondozóintézet szakorvosa, büntetőeljárás során elrendelt kényszergyógykezelés megszűnése esetén, amennyiben a beteg további intézeti gyógykezelése szükséges - az elbocsátás esedékessége napjának megjelölésével - a kényszergyógykezelést végző szerv főigazgató főorvosa a bíróság értesítésével kezdeményezi és javaslatot tesz a gyógykezelést végző pszichiátriai intézetre.”
(2) Az Eütv. 200. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7) és (8) bekezdés számozása (8) és (9) bekezdésre módosul:
„(7) Ha a büntetőeljárás során elrendelt kényszergyógykezelés megszűnése után a beteg további intézeti gyógykezelése szükséges, a bíróság a beteg kötelező intézeti gyógykezelését a kényszergyógykezelés megszűnésének napjával rendeli el. A bíróság elrendelő határozata alapján a kényszergyógykezelést végző szerv főigazgató főorvosa intézkedik a beteg átszállítása iránt a kijelölt pszichiátriai intézetbe. A beteg átszállításában a rendőrség szükség esetén közreműködik.”
54. § Az Eütv. 207. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A donor jogosult az adományozással kapcsolatos jövedelemkiesésének, valamint az adományozásról szóló nyilatkozat megtételével, továbbá az utazással összefüggésben ténylegesen felmerült és igazolt - társadalombiztosítási jogviszonya alapján nem fedezett - költségeinek megtérítésére. Továbbá a donor szervkivételt elrendelő egészségügyi intézménybe történt átszállítása esetén az ebből keletkező többletszállítási költségeket is meg kell téríteni. E költségeket az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv fizeti ki, melynek a költségvetés azt megtéríti.”
55. § (1) Az Eütv. 234. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását az egészségügyi államigazgatási szerv annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll egészségügyi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”
(2) Az Eütv. 234. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 234. § (1) bekezdése szerinti szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint, hogy nem áll az egészségügyi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az egészségügyi államigazgatási szerv részére - annak a szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során az egészségügyi államigazgatási szerv a (6) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(6) Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű, valamint, hogy nem áll az egészségügyi szakértői tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából az egészségügyi államigazgatási szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azt tartalmazhatja, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy az egészségügyi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(7) Az (5) és (6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az egészségügyi államigazgatási szerv
a) az egészségügyi szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b) az egészségügyi szakértői tevékenység engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
56. § (1) Az Eütv. 234/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha jogszabály az egészségügyi szociális intézmény működésével kapcsolatban meghatározott szakterületen szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll egészségügyi szociális intézmény működésével összefüggő szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”
(2) Az Eütv. 234/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi szakértő tevékenysége gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű, valamint, hogy nem áll az egészségügyi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából az egészségügyi államigazgatási szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy az egészségügyi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(5) A (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az egészségügyi államigazgatási szerv
a) a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy
b) az egészségügyi szociális intézmény működésével összefüggő szakértői tevékenység folytatásának megtiltására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
57. § Az Eütv. a következő 239. §-sal egészül ki:
„239. § A természetes gyógytényezőkkel kapcsolatos egyes eljárásokkal - ideértve a szakhatósági eljárásokat is - összefüggő igazgatási szolgáltatásokért az egészségügyért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
58. § Az Eütv. 244. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„244. § Az egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggésben keletkezett kárigények tekintetében a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség polgári jogi szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
59. § (1) Az Eütv. 247. § (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazás kap a Kormány, hogy]
„v) az intézeten kívüli szülés szakmai szabályait, feltételeit és kizáró okait”
[rendeletben állapítsa meg.]
(2) Az Eütv. 247. §-a (2) bekezdés d) pontja a következő dd) alponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
d) a népegészségügyi feladatok végrehajtása érdekében]
„dd) járványügyi érdekből, a nemzetközi ajánlásoknak megfelelő védőeszköz használatának szabályait,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(3) Az Eütv. 247. §-a (2) bekezdésének g) pontja a következő gh) alponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
g) az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban:]
„gh) az ápolói szintekhez tartozó tevékenységi kompetenciákat,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(4) Az Eütv. 247. §-a (2) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy:]
„i) az egészségügyi ágazati szakmai képzések tekintetében
ia) a képzésben való részvételhez szükséges képesítési és szakmai feltételeket,
ib) a képzés és a vizsga szakmai tartalmát, a képzés időtartamát, a vizsgáztatásra jogosult szervek meghatározásával, a képzéssel, a vizsgáztatással, a vizsga sikeres letételét tanúsító bizonyítvány, okirat kiállításával, a vizsgáztatás költségeinek meghatározásával összefüggő részletes szabályokat,
ic) a képző intézmények személyi és tárgyi feltételeit, a képzőhellyé minősítés részletes szabályait,
id) az egészségügyi szakirányú szakmai képzés és az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés rendszerbevételi eljárásának szabályait, valamint a megszerezhető szakmai képesítéseinek körét,
ie) az egészségügyi szakmai továbbképzés
(i) teljesítésének feltételeit,
(ii) elméleti és gyakorlati továbbképzési formáit,
(iii) során közreműködő szervek kiválasztásának szabályait,
(iv) szervezésére való jogosultság megszerzésére irányuló engedélyezési eljárás részletes szabályait és az engedély megadásának feltételeit,
(v) továbbképzési programjainak minősítési szempontjait,
if) az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzésben
(i) megszerezhető egészségügyi szakmai tevékenység végzésére jogosító képesítések körét,
(ii) megszerezhető képesítés birtokában végezhető szakmai tevékenységek körét,
(iii) megszerezhető képesítések létesítésének feltételeit,
(iv) közreműködő szervek kiválasztásának szabályait,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(5) Az Eütv. 247. § (2) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
„k) az orvostechnikai eszközökkel összefüggésben
ka) az orvostechnikai eszközök minőségi követelményeire,
kb) az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos minőségi rendszer szakmai tartalmára,
kc) a megfelelőségértékelési eljárásokra,
kd) a megfelelőségi jelölésre,
ke) az osztályba sorolásra,
kf) a forgalomba hozatalra,
kg) a kijelölt szervezetekre és azok eljárására,
kh) a klinikai vizsgálatra,
ki) a nyilvántartásba vételre,
kj) az eszközkészletekre és a több eszközből álló rendszerekre vonatkozó eljárásra és sterilizálási eljárásra,
kk) a forgalomba hozatalt követő váratlan események, balesetek bejelentésére,
kl) a hatósági ellenőrző eljárásokra, a közegészségügyi előírások betartása érdekében szükséges intézkedésekre,
km) a gyártással, forgalomba hozatallal, alkalmazással, klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos eljárásokkal kapcsolatos kötelezettségek megszegésének jogkövetkezményeire,
kn) az EU-társhatóságokkal és a Bizottsággal való együttműködésre, az időszakos felülvizsgálatra, az adatkezelésre, valamint az egészségügyi szolgáltatók ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(6) Az Eütv. 247. §-a (2) bekezdésének v) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
„v) az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szervek ágazati irányításával összefüggésben
va) az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv vezető testülete működésére,
vb) az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv felügyelő testületének működésére,
vc) az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv vezetője prémiumra való jogosultságára
vonatkozó részletes szabályokat,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(7) Az Eütv. 247. §-a (2) bekezdése az s) pontot követően a következő új sz) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
„sz) a rendszeres étkezést biztosító, szervezett élelmezési ellátás keretében szolgáltatott élelmiszerekre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokat,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(8) Az Eütv. 247. §-a (2) bekezdése a következő z) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
„z) az egészségügyi szolgáltatóknál végezhető egészségügyi ellátások nyilvántartására és a nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(9) Az Eütv. 247. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a) az EFE központi és regionális részéből megszerezhető forrásokra irányuló pályázatok eljárási szabályait,
b) az egészségfejlesztési programok akkreditációs eljárásának szabályait,
c) a közfürdők létesítésére, üzemeltetésére, valamint a közfürdők és kútjaik védőterületére vonatkozó részletes szakmai előírásokat,
d) az egészségügyi kockázattal járó egyes nem egészségügyi tevékenységek egészségügyi kockázatának csökkentésére irányuló szakmai szabályokat,
e) a gyermekágyas és az újszülöttellátás szabályait
rendeletben állapítsa meg.”
(10) Az Eütv. 247. §-a (5) bekezdésének c) pontja a következő cg)-cj) alpontokkal egészül ki:
[Felhatalmazást kap
c) a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az e törvény szerint]
„cg) az egészségfejlesztési programok akkreditációjáért,
ch) a természetes gyógytényezőkkel kapcsolatos egyes eljárásokkal - ideértve a szakhatósági eljárásokat is - összefüggő igazgatási szolgáltatásokért,
ci) a közegészségügyi vagy élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi feladatkörben eljáró egészségügyi államigazgatási szervnek a különleges táplálkozási célú élelmiszerek, az étrend-kiegészítők, valamint a vitaminokkal, ásványi anyagokkal és bizonyos egyéb anyagokkal dúsított élelmiszerek bejelentéséért, nyilvántartásba vételéért, a különleges táplálkozási célú élelmiszer csomagolására előírt kötelezettség alóli felmentés engedélyezésére irányuló eljárásáért, az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerrel kapcsolatos tájékoztató és oktató anyagok (eszközök) engedélyezésére irányuló eljárásáért, az új élelmiszerek elsődleges értékeléséhez szükséges szakvélemények elkészítéséért, az élelmiszerek alkalmi árusításának engedélyezésére irányuló eljárásáért, valamint a vendéglátótermékek végső fogyasztó részére történő kiszállítására irányuló tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásáért, igazgatási jellegű szolgáltatásáért,
cj) az egészségügyi szakmai továbbképzés szervezésével kapcsolatos engedélyezési eljárásért”
[fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, valamint a díjak fizetésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket rendeletben állapítsa meg.]
(11) Az Eütv. 247. §-a (6) bekezdése a következő új b) és c) pontokkal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja]
„b) a Tanács 93/42/EGK irányelve (1993. június 14.) az orvostechnikai eszközökről;
c) az Európai Parlament és a Tanács 2007/47/EK irányelve (2007. szeptember 5.) az aktív beültethető orvostechnikai eszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 90/385/EGK tanácsi irányelv, az orvostechnikai eszközökről szóló 93/42/EGK tanácsi irányelv, valamint a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK irányelv módosításáról;”

A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény módosítása

60. § (1) A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény alkalmazásakor az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: REACH) 3. cikke és az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CLP) 2. cikke szerinti fogalommeghatározásokat kell alkalmazni a keverék, regisztráló, gyártó, importőr, forgalomba hozatal, forgalmazó kifejezések tekintetében.”
(2) A Kbtv. 1. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„c) veszélyes anyag: valamennyi, a 3-5. § alapján veszélyesként osztályozott anyag,”
(3) A Kbtv. 1. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„e) közösségi jegyzék: a CLP VI. melléklete szerinti harmonizált osztályozási és címkézési jegyzék,”
61. § A Kbtv. 2. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A REACH és a CLP e törvénnyel együttesen alkalmazandó.
(2) E törvény hatálya az embert és a környezetet veszélyeztető veszélyes anyagokra és keverékekre, illetőleg az ezekkel folytatott tevékenységekre terjed ki azzal, hogy az 5. § (1) bekezdése, illetve a CLP szerinti osztályozásig - az osztályba sorolhatóságtól függetlenül - e törvényt valamennyi anyagra alkalmazni kell. A veszélyes anyagok és veszélyes keverékek csomagolására és feliratozására (címkézésére) vonatkozó rendelkezéseket - ha azt külön jogszabály elrendeli - azon keverékekre is alkalmazni kell, amelyek nem minősülnek veszélyesnek, de - különösen mennyiségükre, felhasználásuk módjára vagy céljára tekintettel - különleges kockázatot jelenthetnek az emberi egészségre vagy a környezetre.”
62. § A Kbtv. 3. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § eredeti (2) bekezdésének számozása (3) bekezdésre módosul:
„(2) E törvény alkalmazása szempontjából a fentieken kívül veszélyesnek minősülnek azok az anyagok, illetve keverékek is, amelyeket a CLP szerinti osztályozás során a CLP-ben megállapított veszélyességi osztályok vagy kategóriák bármelyikébe besoroltak.”
63. § (1) A Kbtv. 5. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény szerint a veszélyesség meghatározása érdekében az anyagokat tulajdonságaik, a keverékeket a bennük lévő veszélyes anyagok tulajdonságai szerint osztályozni kell a 3. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kategóriáknak megfelelően a CLP 61. cikkében meghatározott átmeneti rendelkezések megfelelő alkalmazásával.
(2) Az anyagok, illetve a keverékek osztályozását a REACH és a CLP rendelkezéseire figyelemmel, külön jogszabályban meghatározottak szerint a regisztrációra kötelezett végzi, regisztrációs kötelezettség hiányában a gyártó vagy a forgalomba hozatalért felelős személy.”
(2) A Kbtv. 5. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha egy adott anyag harmonizált osztályozását és címkézését tartalmazó besorolási tétel szerepel a közösségi jegyzékben, akkor az anyag osztályozása e tétel szerint történik, és az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó az e besorolási tételben szereplő veszélyességi kategóriákra.”
64. § A Kbtv. 9. §-a, valamint az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A forgalomba hozatalra és a közösségi jegyzékben nem szereplő anyagokkal kapcsolatos adatok felkutatására vonatkozó előírások
9. § (1) Veszélyes anyagot és veszélyes keveréket kizárólag akkor lehet forgalomba hozni, ha azokat a 14-17. §-ban, valamint a külön jogszabályban foglaltakkal összhangban, a regisztrált anyagok esetében pedig a REACH 12. és 13. cikkének alkalmazásával szerzett információkkal összhangban csomagolták vagy címkézték.
(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedéseket kell alkalmazni mindaddig, amíg az anyagot az adott besorolási tételben szereplő veszélyességi kategóriák tekintetében fel nem veszik a közösségi jegyzékbe, vagy amíg listába vételének mellőzéséről döntést nem hoznak a CLP 37. cikkében szabályozott eljárással összhangban.
(3) A közösségi jegyzékben szereplő veszélyes anyagot csak abban az esetben lehet forgalomba hozni, ha azokat az adott besorolási tételnek megfelelő címkeelemekkel látták el.
(4) Azon anyagok gyártói, forgalmazói és importőrei, amelyek szerepelnek az EINECS-ben, de amelyek tekintetében a közösségi jegyzék nem tartalmaz besorolási tételt, felkutatják az ilyen anyagok tulajdonságaival kapcsolatos lényeges és hozzáférhető adatokat. Ezen információk alapján kell a veszélyes anyagokat csomagolniuk és ideiglenes címkével ellátniuk a 14-17. §-ban foglaltakkal összhangban.
(5) A CLP szerint is osztályozott veszélyes anyagok és veszélyes keverékek csak abban az esetben hozhatók forgalomba, ha azokat a CLP szerint címkézték és csomagolták.”
65. § A Kbtv. a következő új 10. §-sal egészül ki:
„10. § (1) 2010. december 1-jétől a veszélyes anyag csak abban az esetben hozható forgalomba, ha azt a CLP szerint címkézték és csomagolták. Az e törvény előírásainak megfelelően osztályozott, címkézett és csomagolt, 2010. december 1-je előtt forgalomba hozott veszélyes anyagot 2012. december 1-jéig nem kell újracímkézni és újracsomagolni.
(2) 2015. június 1-jétől a veszélyes keverékek csak abban az esetben hozhatók forgalomba, ha a CLP szerint címkézték és csomagolták azokat. Az e törvény előírásainak megfelelően osztályozott, címkézett és csomagolt, 2015. június 1-je előtt forgalomba hozott veszélyes keverékeket 2017. június 1-jéig nem kell újracímkézni és újracsomagolni.
(3) A közösségi jegyzék magyar nyelvű hiteles fordítását - ha az a CLP 1. § (2) bekezdés e) pontjában említett mellékletében magyar nyelven nem áll rendelkezésre - az egészségügyi államigazgatási szerv a honlapján közzéteszi.”
66. § (1) A Kbtv. 14. §-át megelőző IV. Fejezet címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„IV. Fejezet
A VESZÉLYES ANYAGOK ÉS VESZÉLYES KEVERÉKEK TÁROLÁSA, SZÁLLÍTÁSA. A VESZÉLYES KEVERÉKEK CSOMAGOLÁSA, FELIRATOZÁSA (CÍMKÉZÉSE)”
(2) A Kbtv. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A veszélyes anyag, illetve a veszélyes keverék kiszerelt, nem ömlesztett formában, olyan csomagolóeszközben, zárással, felirattal (címkével), szükség szerint egyéb jelzésekkel ellátva hozható forgalomba, amely megfelel ezen jogszabály, illetve a 9. és 10. §-ban foglaltak figyelembevételével a CLP előírásainak, és amely a veszélyes anyag, illetőleg veszélyes keverék felhasználásáig biztosítja az egészségkárosodás, illetve környezetszennyezés vagy -károsodás elkerülését.”
67. § A Kbtv. 33/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33/A. § (1) Szolgáltatási tevékenység keretében egészségügyi kártevőirtó tevékenység az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével végezhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységre engedéllyel rendelkezőnek meg kell felelnie az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek. Az egészségügyi államigazgatási szerv az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.
(3) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységi körben az a természetes személy járhat el, aki a külön jogszabályban meghatározottak szerinti szakmai továbbképzési kötelezettségének eleget tett.
(4) Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi kártevőirtó tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást vezet, amely - ha az engedélyes egyéni vállalkozó - tartalmazza az engedélyes természetes személyazonosító adatait, továbbá a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag az e tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(5) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazásában egészségügyi kártevőirtó tevékenységnek minősül a külön jogszabályban meghatározott olyan tevékenység, amely egészségügyi kártevők irtására vagy külön jogszabályban meghatározott növényvédelmi célú kártevőirtásra irányul, és a külön jogszabály szerinti szakképesítéssel végezhető.”
68. § A Kbtv. 34. § (4) bekezdése a következő új b) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap]
„b) a Kormány, hogy e törvény, a végrehajtására kiadott rendeletek, valamint a REACH és a CLP végrehajtásának ellenőrzésében érintett szervek együttműködésének módját, valamint a hatósági feladatok megosztását,”
[rendeletben meghatározza]
69. § (1) A Kbtv. 35. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a végrehajtására kiadott rendeletekkel együtt a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja]
„g) az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról, 9. cikk (a törvény 33/A. §-a).”
(2) A Kbtv. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ez a törvény a 34. § (3) bekezdésének b) pontjában, a 34. § (4) bekezdés a) pontjának aj) alpontjában, valamint a 34. § (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott végrehajtási rendeleteivel együtt
a) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i, 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”

Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosítása

70. § Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) a következő új 12/A. és 12/B. §-sal egészül ki:
„12/A. § (1) Az alkalmazott egészségügyi dolgozóval a munkaidő-beosztást, amely tartalmazza az egészségügyi ügyelet és a készenlét beosztását is - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - legalább egy hónappal korábban, és legalább egy hónapra előre, írásban közölni kell.
(2) Kollektív szerződés az (1) bekezdés szerinti írásbeli közlés módját, formáját - különös tekintettel a közzététel helyben szokásos módjára vagy az elektronikus úton történő közlés lehetőségére - szabályozhatja.
(3) A munkáltató az alkalmazott egészségügyi dolgozóval az (1) bekezdés szerinti munkaidő-beosztásban közli
a) az egészségügyi dolgozó napi rendes (törvényes) munkaidejének tartamát, a heti pihenőnap (pihenőidő) megjelölését,
b) a munkaidő 12/B. § szerinti minősítését.
12/B. § (1) A munkáltató a munkaidő-beosztásban - figyelemmel a 12. § (6) bekezdése, illetve a 13. § (2) bekezdése szerinti, hatályos megállapodás meglétére - a beosztás szerinti munkaidő egyes óráit annak megfelelően minősíti, hogy az
a) rendes (törvényes) munkaidőnek,
b) egészségügyi ügyeletnek, vagy
c) készenlétnek
minősül.
(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti munkaidő tekintetében a minősítés során meg kell jelölni, hogy annak mely része minősül a 13. § (2) bekezdése szerinti megállapodás alapján önként vállalt többletmunkának.
(3) Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi ügyelet esetében a minősítés során meg kell jelölni, hogy annak mely része
a) a munkáltató által a 13. § (1) bekezdése szerinti keret terhére elrendelt munkaidő,
b) a 12. § (6) bekezdése szerinti megállapodás alapján rendes munkaidő terhére elszámolt egészségügyi ügyelet.
(4) A heti pihenőnapon elrendelt egészségügyi ügyelet
a) rendes munkaidőnek nem minősíthető, és
b) az egészségügyi dolgozó részére a munkáltató által egyoldalúan, a 13. § (1) bekezdése szerinti keret terhére vagy a 13. § (2) bekezdése szerinti megállapodás alapján az önként vállalt többletmunkaórák terhére rendelhető el.
(5) A 12. § (6) bekezdése szerint kötött megállapodás alapján az egészségügyi dolgozó számára rendes munkaidő terhére beosztott egészségügyi ügyeletnek az egészségügyi szolgáltató, illetve az adott szervezeti egység Eütv. 93. § szerinti ügyeleti szolgálatának időtartamára kell esnie.”
71. § Az Eütev. a 14. §-át követően a következő új 14/A. és 14/B. §-sal egészül ki:
„14/A. § (1) A 12. § (6) bekezdése és a 13. § (2) bekezdése szerinti megállapodást határozott időre lehet megkötni. A megállapodást - kollektív szerződés vagy a felek eltérő rendelkezése hiányában - legalább egy hónapra, legfeljebb a munkáltatónál irányadó munkaidőkeret tartamára lehet megkötni.
(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodást az egészségügyi dolgozó csak abban az esetben mondhatja fel, ha a megállapodás teljesítése - a megkötését követően bekövetkezett, illetve ismertté vált okból - személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel rá nézve aránytalan sérelemmel járna. A munkáltató a megállapodást csak abban az esetben mondhatja fel, ha a munkáltatónál az alkalmazott egészségügyi dolgozók számának, összetételének kedvező megváltozása következtében a folyamatos ellátás a megállapodás szerinti munkaszervezési eszközök nélkül is biztosítható.
(3) Akkor osztható be önként vállalt többletmunkára vagy a rendes munkaidő terhére elrendelt ügyeletre az egészségügyi dolgozó, ha
a) a munkáltató a munkaidő-beosztás közlése előtt legalább tizenöt nappal írásban tájékoztatja az egészségügyi dolgozót
aa) munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret átlagában,
ab) munkaidőkeret alkalmazása hiányában a havonta
általa igénybe venni kívánt önként vállalt többletmunka, illetve rendes munkaidő terhére elrendelt egészségügyi ügyelet felső mértékéről, majd ezt követően
b) a felek legkésőbb a munkaidő-beosztás közléséig megkötik az (1) bekezdés szerinti megállapodást.
(4) A 13. § (2) bekezdése szerinti megállapodásban - egész órában kifejezve, a törvényes maximális óraszámig - meghatározható az egészségügyi dolgozó által önként vállalt többletmunka, ezen belül a rendes és - amennyiben az annak elrendelésére alapot adó ok bekövetkezik - rendkívüli munkára igénybe vehető többletmunka időtartama.
14/B. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál történő foglalkoztatás esetén a Kjt. 41. § (2) bekezdésének a) pontja nem alkalmazható.”

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása

72. § A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 117/A. § (2) bekezdése a következő új h) ponttal egészül ki:
[Az egészségügyi tevékenységre vonatkozóan]
„h) külön törvény a 119. § (2) bekezdésében és a 129. § (6) bekezdésének első mondatában foglaltaktól eltérhet, azzal, hogy az egészségügyi dolgozóra vonatkozóan kedvezőbben határozhatja meg a munkaidő-beosztás előzetes közlésének határidejét.”

Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása

73. § (1) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 1. § 4-5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„4. kábítószer: a New-Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény kihirdetéséről szóló 1965. évi 4. törvényerejű rendelet mellékletének I. és II. jegyzékén szereplő anyag;
4/a. kábítószerként minősített gyógyszer: a New-Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény kihirdetéséről szóló 1965. évi 4. törvényerejű rendelet mellékletének I. és II. jegyzékén szereplő kábítószernek minősített hatóanyagot tartalmazó gyógyszer;
5. pszichotróp anyag: a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1979. évi 25. törvényerejű rendelet I-IV. jegyzékén, valamint az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvény mellékletének A) és B) jegyzékén szereplő anyag;
5/a. pszichotróp anyagként minősített gyógyszer: a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1979. évi 25. törvényerejű rendelet II-IV. jegyzékén, valamint az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvény mellékletének B) jegyzékén szereplő pszichotrópnak minősített hatóanyagot tartalmazó gyógyszer;”
(2) A Gytv. 1. §-a a következő 29. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„29. fejlett terápiás gyógyszerkészítmény: A fejlett terápiás gyógyszerkészítményekről, valamint a 2001/83/EK irányelv és a 726/2004/EK rendelet módosításáról szóló 2007. november 13-i 1394/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti gyógyszer.”
74. § A Gytv. 4. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Kábítószernek, pszichotróp anyagnak minősülő, valamint a kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos egyes hatósági eljárási szabályok, valamint a hatósági feladat- és hatáskörök megállapításáról szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek gyártásával csak az foglalkozhat, aki az e tevékenységre jogosító külön engedéllyel is rendelkezik.”
75. § A Gytv. 10. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv által nem a külön közösségi jogszabályban rögzített eljárással forgalomba hozatalra engedélyezett készítmények egyéb módosítási kérelmeit a Bizottság 1234/2008/EK rendeletében rögzített módon és határidőkkel kell elbírálni.”
76. § (1) A Gytv. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kábítószernek, illetve pszichotróp anyagnak minősülő gyógyszer gyártásához, forgalomba hozatalához, forgalmazásához és e gyógyszerekkel folytatott nagykereskedelmi tevékenységhez, a Magyar Köztársaság területére történő behozatalához, kiviteléhez, valamint tudományos célra történő beszerzéséhez és felhasználásához a külön jogszabályban meghatározott hatóság engedélye is szükséges. A külön jogszabály szerinti hatóság e rendelkezés szerinti eljárásaiban hozott határozatai ellen fellebbezésnek helye nincs.”
(2) A Gytv. 15. §-a az alábbi új (4)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A kábítószerek és pszichotróp anyagokkal kapcsolatos egyes külön jogszabály szerinti tevékenységek kizárólag érvényes, külön jogszabály szerinti tevékenységi engedély birtokában folytathatók. Tevékenységi engedélyt kizárólag a Polgári Törvénykönyvben meghatározott gazdálkodó szervezet kaphat, amelynek vezetője, illetve vezető testületének valamennyi tagja büntetlen előéletű, nem áll gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró, valamint egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(5) Külön jogszabály szerinti kábítószer-felelősnek és helyettesének csak olyan személy jelölhető ki, aki büntetlen előéletű, és nem áll egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(6) A tevékenységi engedély iránti külön jogszabály szerinti kérelem benyújtásakor a kérelmező gazdálkodó szervezet vezetője, illetve vezető testületének tagjai, továbbá a kijelölni kívánt kábítószer-felelős hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a (4) vagy (5) bekezdésben meghatározott foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a külön jogszabályban meghatározott hatóság részére - annak az engedély kiadásának elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott adatigénylés során a külön jogszabályban meghatározott hatóság arra vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy a tevékenységi engedély iránti kérelmet benyújtó személy büntetlen előéletű és nem áll a (4) vagy (5) bekezdésben meghatározott foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(8) A tevékenységi engedély iránti kérelmet benyújtó nem magyar állampolgár személy a külön jogszabályban meghatározott hatóság részére az állampolgársága szerinti ország - hatósági bizonyítvány kiállítására vonatkozó - előírásainak megfelelően kiállított érvényes hatósági bizonyítvány hiteles fordításával igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a (4) vagy (5) bekezdésben meghatározott foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.”
77. § A Gytv. a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § (1) A külön jogszabályban meghatározott hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a tevékenységi engedéllyel rendelkező személy büntetlen előéletű, és nem áll a 15. § (4) vagy (5) bekezdésében meghatározott foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(2) A külön jogszabályban meghatározott hatóság az (1) bekezdésben meghatározott körülmény igazolása céljából kezeli
a) a tevékenységi engedély iránti kérelmet benyújtó,
b) a tevékenységi engedéllyel rendelkező
azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a külön jogszabályban meghatározott hatóság
a) a tevékenységi engedély iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b) a tevékenységi engedély kiadása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a tevékenységi engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
78. § A Gytv. a következő 25/A. §-sal egészül ki:
„25/A. § A gyógyszerészeti államigazgatási szerv engedélyezi az 1. § 29. pontja szerinti forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező fejlett terápiás gyógyszerkészítmény gyártását abban az esetben is, ha azt nem rendszeres jelleggel a kezelőorvos kizárólagos szakmai felelőssége mellett állítják elő és használják fel egy adott fekvőbeteg-gyógyintézetben, egy adott beteg számára szóló, rendelésre készült készítményre vonatkozó egyedi orvosi rendelvény teljesítése érdekében (a továbbiakban: fejlett terápiás gyógyszerkészítmény kórházi eseti gyártása).”
79. § A Gytv. a következő 27. §-sal egészül ki:
„27. § A Ket. 28/B. §-a szerinti elektronikus kapcsolattartás az e törvény 25. § (1)-(6) bekezdéseiben, valamint a gyógyszerekkel folytatott nagykereskedelmi és párhuzamos importtevékenységről szóló külön jogszabály 3. § (2)-(3) bekezdéseiben foglalt eljárások kivételével, a gyógyszerészeti és egészségügyi államigazgatási szervnek a gyógyszerekkel, vizsgálati készítményekkel és a gyógyszereknek nem minősülő gyógyhatású anyagokkal és készítményekkel, valamint a helyes laboratóriumi gyakorlat követelményeinek megfelelő vizsgálóhelyekkel és egyedi vizsgálóhelyekkel kapcsolatos hatósági eljárása során a gyógyszerészeti és egészségügyi államigazgatási szerv által működtetett informatikai rendszeren keresztül valósul meg.”
80. § (1) A Gytv. 32. § (4) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„a) kábítószernek, illetve pszichotróp anyagnak minősülő gyógyszer gyártásának, forgalomba hozatalának, forgalmazásának és e gyógyszerekkel folytatott nagykereskedelmi tevékenységnek, a Magyar Köztársaság területére történő behozatalának, kivitelének, valamint tudományos célra történő beszerzésének és felhasználásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, az engedéllyel rendelkezőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;”
[rendeletben szabályozza.]
(2) A Gytv. 32. § (5) bekezdése az alábbi q) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy]
„q) a fejlett terápiás gyógyszerkészítmények kórházi eseti gyártásának engedélyezési szabályait”
[rendeletben szabályozza.]
81. § A Gytv. 33. §-ának (2) bekezdése a következő új d) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:]
„d) a Bizottság 1234/2008/EK (2008. november 24.) rendelete az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerkészítmények forgalomba hozatali engedélyére vonatkozó feltételek módosításainak vizsgálatáról.”

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása

82. § (1) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 3. §-a jelenlegi a)-z) pontjainak számozása 1-27. pontokra módosul.
(2) A Gyftv. 3. §-ának (1) bekezdéssel átszámozott 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„6. gyógyászati segédeszköz: átmeneti vagy végleges egészségkárosodással, fogyatékossággal élő ember személyes használatába adott orvostechnikai eszköz (beleértve az önellenőrzési célt szolgáló in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközt is), vagy orvostechnikai eszköznek nem minősülő ápolási technikai eszköz, amely használata során nem igényli egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy folyamatos jelenlétét. Személyes használatnak minősül az eszköz természetes vagy mesterséges testfelszíni nyílással rendelkező testüregben, vagy testen történő viselése, alkalmazása, valamint a test megtámasztására, mozgatására szolgáló eszköz igénybevétele diagnosztikus, terápiás, rehabilitációs, vagy ápolási céllal.”
(3) A Gyftv. 3. §-ának az (1) bekezdéssel átszámozott 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„15. referencia gyógyászati segédeszköz: az a meghatározott (fix) támogatási csoportba tartozó gyógyászati segédeszköz - ide nem értve az egyedi méretvétel alapján egyedileg készített, illetve az egyszerűsített támogatási jegyzékben szereplő funkcionális csoportba tartozó, valamint a háromhavi terápiás limit alapú (keretösszeg) támogatásban részesülő gyógyászati segédeszközöket -, amely a közfinanszírozás alapjául elfogadott ára, kölcsönzési díja, illetve forgalmi részesedése alapján az adott támogatási csoportra meghatározott, a külön jogszabály szerinti százalékos támogatásban részesül;”
(4) A Gyftv. 3. §-a a következő 28-32. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„28. támogatási csoport: azon termékek csoportja, melyek támogatása a csoport referenciaeszközének árához megállapított százalékos támogatás alapján meghatározott (fix) összegben történik;
29. gyógyászati segédeszköz forgalomba hozója: Magyarországon gyártott gyógyászati segédeszköz esetén az eszköz gyártója, Magyarországon kívül gyártott gyógyászati segédeszköz esetén az eszköz Magyarországra történő behozatalát végző egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság;
30. minősített forgalomba hozó: az egészségbiztosító külön jogszabály szerinti szállítójegyzékében szereplő forgalomba hozó;
31. tartós használati célú eszköz: hat hónapot meghaladó kihordási idejű gyógyászati segédeszköz;
32. egyszerűsített támogatási jegyzék (ETJ): azon támogatásban részesülő funkcionális csoportokat tartalmazó, külön jogszabály szerinti jegyzék, amelyek esetében eszközrendeléskor az orvos a funkcionális csoport megnevezését vagy ISO-kódját tünteti fel, és az egészségbiztosító a funkcionális csoportba tartozó minden eszközre vonatkozóan azonos, fix támogatási összeget állapít meg.”
83. § A Gyftv. 17. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik - az egészségnevelési célú - az egészségügyi államigazgatási szerv által egyedileg engedélyezett
a) védőoltási programokat népszerűsítő kampányokra,
b) a dohányzásról történő leszokást támogató kampányokra,
valamint az a) és b) pontokhoz kapcsolódó gyógyszerekről szóló tájékoztatásra.”
84. § (1) A Gyftv. 21. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egészségbiztosítási szerv a gyógyszer, tápszer és gyógyászati segédeszköz társadalombiztosítási támogatásba való befogadási eljárása során a támogatásba való befogadást meghatározott időtartamú, de legalább három év támogatással történő forgalmazásra való kötelezettségvállaláshoz, illetve külön jogszabályban foglalt esetben meghatározott mennyiségű készletben tartási kötelezettségvállaláshoz kötheti.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés alapján társadalombiztosítási támogatásban részesülő gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja, tápszer forgalmazója, illetve a gyógyászati segédeszköz gyártója, meghatalmazott képviselője önhibájából eredően a forgalmazási, készletben tartási garanciavállalást nem teljesíti, úgy a (4) bekezdés szerinti beszerzéssel kapcsolatos többletköltségek viselésére köteles.”
(2) A Gyftv. 21. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A referenciagyógyszer forgalmazása a gyógyszer nagy- és kiskereskedelmi tevékenységet folytató forgalmazóknál kötelező.”
(3) A Gyftv. 21. §-a a következő (9)-(11) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Sorozatgyártású és méretsorozatos gyógyászati segédeszközök esetében a referenciaeszköz forgalmazása a gyógyászati segédeszköz nagy- és kiskereskedelmi tevékenységet folytató forgalmazóknál kötelező.
(10) Az egészségügyi államigazgatási szerv a gyógyászati segédeszköz nagy- és kiskereskedelmi tevékenységet folytató forgalmazó működési engedélyét visszavonja, ha az ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a gyógyászati segédeszközök forgalmazására vonatkozó előírásokat ismételten és súlyosan megsérti.
(11) Az egészségbiztosítási szerv a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszer, tápszer és gyógyászati segédeszköz esetében forgalmazására vonatkozó előírásokat állapíthat meg a folyamatos és biztonságos ellátás érdekében.”
85. § A Gyftv. a következő 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § Az egészségbiztosítási szerv a gyógyászati segédeszközöket rendelő orvosok, valamint az ezeket használó betegek informáltságának erősítése érdekében honlapján internetes gyógyászatisegédeszköz-katalógust működtet - a külön jogszabályban meghatározott adattartalommal - a támogatott gyógyászati segédeszközökről.”
86. § A Gyftv. 22. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik, társadalombiztosítási támogatásban akkor részesíthető gyógyszer, tápszer, illetve gyógyászati segédeszköz, ha]
„e) a befogadást kérő a 26. §-ban és külön jogszabályban meghatározott módon és időtartamra vállalja a biztosítói költségekre vonatkozó szabályok betartását;”
87. § (1) A Gyftv. 23. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyógyszerek és tápszerek társadalombiztosítási támogatásával kapcsolatos eljárások kérelemre, bejelentésre vagy hivatalból indulnak, melynek során:
a) a kérelemre indult eljárás esetén a kérelem a forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszer vagy a tápszer társadalombiztosítási támogatásba való befogadására, a támogatás kategóriájának, módszerének, mértékének felülvizsgálatára és ezt követő esetleges módosítására,
b) a bejelentésre indult eljárás esetén a bejelentés a 29. § (4) bekezdésében jelölt adatok változásának bejelentésére,
c) a hivatalból indult eljárás esetén az egészségbiztosítási szerv által lefolytatandó eljárás a támogatott gyógyszerek, tápszerek körének teljes vagy részleges, a (7)-(8) bekezdés szerinti felülvizsgálatára
irányulhat.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kérelmet, illetve bejelentést a külön jogszabályban meghatározott formában és tartalommal a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja, illetve a tápszer forgalmazója az egészségbiztosítási szervhez nyújtja be.
(3) Az egészségbiztosítási szerv az egyes forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerek vagy a tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásáról, a támogatás kategóriájáról, módszeréről, mértékéről vagy összegéről, valamint az árához nyújtott társadalombiztosítási támogatás igénybevételének kezdőnapjáról (a továbbiakban: finanszírozás kezdőnapja), a társadalombiztosítási támogatásból való kizárásról, valamint a 29. § (4) bekezdésben jelölt adatok változásáról - a (4) bekezdésben foglalt esetet kivéve - 90 napon belül dönt.”
(2) A Gyftv. 23. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 23. § a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az egészségbiztosítási szerv folyamatosan felülvizsgálja a támogatott gyógyszerek körét a (7) bekezdésben foglalt szempontok szerint.
(7) Az egészségbiztosítási szerv a (6) bekezdés szerinti felülvizsgálat keretében hivatalból eljárást indít, ha
a) a befogadott készítmény költséghatékonyságával kapcsolatban kétség merül fel,
b) a befogadott készítmény az E. Alap költségvetését az alkalmazásával elérhető egészségnyereséghez képest aránytalanul nagy mértékben terheli,
c) jogszabályváltozás azt indokolja,
d) jogszabály hivatalbóli eljárás indítását írja elő,
e) a 21. § szerinti támogatással való forgalmazásra és készletben tartásra vonatkozó kötelezettségvállalás meghosszabbítása indokolt a folyamatos és biztonságos betegellátás érdekében.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott esetekben a felülvizsgálatot követően az egészségbiztosítási szerv 90 napon belül dönt a befogadott gyógyszer támogatásból való kizárásáról, támogatása mértékének, kategóriájának, módszerének módosításáról, illetve a 21. § szerinti támogatással való forgalmazásra és készletben tartásra vonatkozó kötelezettségvállalás meghosszabbításáról vagy előírásáról.
(9) Az egészségbiztosítási szerv az (1) bekezdés a) pontja szerinti eljárások során a külön jogszabályban foglalt normál és egyszerűsített eljárásrendet alkalmazza.”
88. § A Gyftv. 25. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az egészségbiztosítási szerv az elsőfokú döntését fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilváníthatja.”
89. § (1) A Gyftv. 26. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A egészségbiztosítási szerv a költségvetési keretek betarthatósága érdekében, a már támogatott, illetve az újonnan befogadott készítményekre, azok egyes támogatási kategóriáira, indikációira támogatásvolumen-szerződést köthet.
(3) A készítmény kizárólag támogatásvolumen-szerződés keretében támogatható:
a) ha a készítmény még nem támogatott hatóanyagot tartalmaz,
b) ha a kérelmező még nem támogatott indikációra kéri a befogadását indikációhoz kötött kiemelt, vagy indikációhoz kötött külön jogszabályban meghatározott legmagasabb százalékos mértékű emelt támogatási kategóriába.
(4) A támogatásvolumen-szerződések legfeljebb négy naptári évre köthetők.”
(2) A Gyftv. 26. §-a a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A támogatásvolumen-szerződésekben rögzített befizetési kötelezettség
a) egy ártámogatással értékesített mennyiségi egység után folyósított ártámogatás arányában,
b) a szerződéses időszakban folyósított egy vagy több termékre kifizetett teljes ártámogatás és a szerződésben megállapított határérték különbözete alapján,
c) a kezeléstől várt és szerződésben vállalt terápiaeredményességi mutató nem teljesülése esetén az eredményesség elmaradásának hatására előálló becsült költség alapján,
d) a kezeléshez kapcsolódóan biztosított, beteg-együttműködést (compliance) fokozó tevékenység szerződésben rögzített kritériumainak elmaradása esetén
kerülhet megállapításra.
(6) Egy készítmény vonatkozásában az (5) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározottak egyidejűleg is alkalmazhatók.
(7) Az egy naptári évnél hosszabb időszakra kötött szerződések esetén az egészségbiztosítási szerv előlegfizetési kötelezettséget határozhat meg.
(8) A támogatás-volumen szerződések kötelező tartalmi elemeit, a szerződéskötés és az egyes szerződéstípusok alkalmazhatóságának feltételeit, valamint az egészségbiztosítási szerv közzétételi kötelezettségére vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg.”
90. § A Gyftv. 30. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Az egészségbiztosítási szerv a külön jogszabályban meghatározott eljárásrend és szempontrendszer alapján évente legalább egy ízben hivatalból felülvizsgálatot tart a társadalombiztosítási támogatásba már befogadott, külön jogszabályban meghatározottak szerint jelentős támogatáskiáramlást generáló, hétjegyű ATC-szintű csoportok gyógyszereinek a külön jogszabályban megjelölt, az Európai Unió tagállamaiban és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államokban külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint ténylegesen forgalomban lévő ugyanazon, vagy azonos hatóanyagú gyógyszer árainak összehasonlítása érdekében. Ezen hivatalból lefolytatott eljárás eredményként az egészségbiztosítási szerv dönt az adott gyógyszer támogatásáról, támogatási összegének módosításáról, illetve támogatásból történő kizárásáról.”
91. § (1) A Gyftv. 31. §-ának (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
[Az egészségbiztosítási szerv kizárja a társadalombiztosítási támogatásból a gyógyszert, ha]
„j) az általa végzett nemzetközi ár-összehasonlítás alapján a gyógyszer termelői ára legalább 40%-kal magasabb a külön jogszabályban megjelölt, az Európai Unió tagállamaiban és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államokban külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint ténylegesen forgalomban lévő öt legalacsonyabb termelői árú ugyanazon, vagy azonos hatóanyagú gyógyszer árának számtani átlagánál.”
(2) A Gyftv. 31. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az egészségbiztosítási szerv kizárhatja a társadalombiztosítási támogatásból a gyógyszert, ha a forgalomba hozatali engedély jogosultja a 21. § (8) bekezdésében foglalt forgalmazási, illetve készletben tartási kötelezettségét nem teljesíti.”
92. § A Gyftv. a következő 31/A. §-sal egészül ki:
„31/A. § A házi oxigénellátáshoz szükséges oxigénpalack vagy tartályrendszer beteg általi használatára a beteg és a forgalmazó között szerződést kell kötni, amelyre a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény haszonkölcsön szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”
93. § A Gyftv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) A gyógyászati segédeszközök támogatásával kapcsolatos eljárások kérelemre vagy hivatalból indulnak.
(2) A kérelem
a) még be nem fogadott gyógyászati segédeszközök
aa) támogatásának megállapítására,
ab) kölcsönzési napidíj támogatásának megállapítására azon termék esetében, amely kizárólag kölcsönzés keretében szolgálható ki,
b) már befogadott gyógyászati segédeszközök
ba) kölcsönzési napidíjának emelésére azon termék esetében, amely kizárólag kölcsönzés keretében szolgálható ki,
bb) kölcsönzési napidíjának csökkentésére azon termék esetében, amely kizárólag kölcsönzés keretében szolgálható ki,
bc) más funkcionális csoportban (alcsoportban) történő támogatására,
bd) nevének külön jogszabály szerinti megváltoztatására,
be) közfinanszírozás alapjául szolgáló árának csökkentésére,
bf) közfinanszírozás alapjául szolgáló árának emelésére,
bg) támogatásból való törlésére,
bh) külön jogszabály szerinti méretváltoztatására vagy új méretváltozata ártámogatásának megállapítására
irányulhat.
(3) A (2) bekezdés szerinti kérelmet - a (11) bekezdés szerinti csoportos kérelem kivételével - kizárólag a gyógyászati segédeszköz forgalomba hozója nyújthatja be az egészségbiztosítási szervhez.
(4) Az egészségbiztosítási szerv
a) a (2) bekezdés aa), ab), ba), bc) és bf) alpontja szerinti kérelmekről a külön jogszabályban foglalt feltételek alapján, normál eljárásban 90 napon belül dönt;
b) a (2) bekezdés aa), ab) és bc) alpontja szerinti kérelmekről - az a) pontban foglaltaktól eltérően, külön jogszabályban foglalt feltételek alapján - gyorsított eljárásban, 60 napon belül dönt abban az esetben, ha a gyógyászati segédeszköz forgalomba hozója a termékre vonatkozóan
ba) kérelmében az adott funkcionális csoportba (alcsoportba) már befogadott, legalacsonyabb közfinanszírozás alapjául szolgáló árú termék áránál legalább 10%-kal alacsonyabb közfinanszírozás alapjául szolgáló árat jelöl meg, vagy
bb) kérelméhez legalább 100 betegre kiterjedő, Magyarországon végzett klinikai vizsgálat evidenciáit csatolja.
(5) Az egészségbiztosítási szerv a (2) bekezdés bd) és bh) alpontja szerinti kérelmekről a külön jogszabályban foglalt feltételek alapján egyszerűsített eljárásban, a kérelem benyújtását követő 30 napon belül határozatban dönt.
(6) A támogatott gyógyászati segédeszköz forgalomba hozójának a (2) bekezdés bb), be) és bg) alpontja esetében bejelentési kötelezettsége van. Az egészségbiztosítási szerv e bejelentéseket a külön jogszabályban foglalt feltételek szerint a bejelentést követő 15 napon belül közzéteszi.
(7) A (4)-(5) bekezdés alapján hozott határozat - az elutasító határozat kivételével - tartalmazza a támogatás megállapítására vonatkozóan külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével
a) a gyógyászati segédeszköz pontos megnevezését, funkcionális csoportját (alcsoportját) és ISO-kódját,
b) a gyógyászati segédeszköz kiszerelését,
c) azon eszköz esetében, amely
ca) nem kizárólag kölcsönzés keretében kiszolgáltatható, az eszköz közfinanszírozás alapjául elfogadott árát,
cb) kizárólag kölcsönzés keretében kiszolgáltatható, az eszköz közfinanszírozás alapjául elfogadott kölcsönzési napidíját,
d) a támogatási mértéket és támogatási technikát,
e) a támogatás nettó összegét,
f) az eszköz kihordási idejét és a kihordási időre felírható maximális mennyiségét,
g) a konkrét rendelhetőségi feltételeket (indikáció, szakképesítési követelmények, egyéb feltételek),
h) a támogatás, illetve a módosult feltételek melletti támogatás kezdőnapját,
i) azt, hogy az eszköz közgyógyellátás jogcímen kiszolgáltatható-e,
j) olyan eszköz esetében, amely a beteg tulajdonába csak a kölcsönzési időszakot követően adható, az eszköz funkcionális csoportjához (alcsoportjához) rendelt, külön jogszabály szerinti kölcsönzésidíj-szorzót,
k) tartós használati célú gyógyászati segédeszköz esetében az adott funkcionális csoportra (alcsoportra) jellemző javításidíj-átalányt,
l) az eszköz beteg által fizetendő térítési díját.
(8) A forgalomba hozó a (4)-(5) bekezdés szerinti eljárásért a külön jogszabályban meghatározottak alapján igazgatási szolgáltatási díjat fizet.
(9) A (4)-(5) bekezdés szerinti eljárásokban újrafelvételi eljárásnak nincs helye.
(10) A nyilvánosság biztosítása érdekében az egészségbiztosítási szerv internetes honlapján közzéteszi:
a) a formai szempontból megfelelő kérelmet, a kérelem beérkezését, illetve a hiánypótlás teljesítését követő tizenöt munkanapon belül, továbbá
b) az ügyben hozott jogerős vagy önálló fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatát az ügy elbírálását követő tíz munkanapon belül.
(11) Az egyedi méretvétel alapján készített gyógyászati segédeszközök esetén az eszköz valamennyi, az egészségbiztosítási szervvel támogatás elszámolására érvényes szerződéssel rendelkező forgalomba hozója vagy meghatalmazott képviselője kizárólag közösen nyújthat be külön jogszabály szerinti csoportos kérelmet az eszköz típusára vonatkozóan. Az egyedi méretvétel alapján készített gyógyászati segédeszközök támogatásával kapcsolatos eljárások szabályait e törvénnyel összhangban külön jogszabály tartalmazza.
(12) A (11) bekezdés szerinti kérelmet csak a (2) bekezdés aa), be), bf), bg) alpontjai tárgyában lehet az egészségbiztosítási szervhez benyújtani.
(13) Az egészségbiztosítási szerv elsőfokú döntését fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilváníthatja.”
94. § A Gyftv. a következő 32/A. §-sal egészül ki:
„32/A. § (1) Az egészségbiztosítási szerv hivatalból folyamatosan teljes vagy részleges felülvizsgálatnak veti alá a támogatott gyógyászati segédeszközök körét a (2) bekezdésben foglalt szempontok szerint.
(2) Az egészségbiztosítási szerv az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat keretében hivatalból eljárást indít, ha
a) a támogatott eszköz az E. Alap költségvetését az alkalmazásával elérhető egészségnyereséghez képest aránytalanul nagy mértékben terheli,
b) jogszabályváltozás azt indokolja,
c) jogszabály hivatalbóli eljárás indítását írja elő,
d) egy eszköz minőségével, rendeltetésének való megfelelésével kapcsolatban kétség merül fel.
(3) Az egészségbiztosítási szerv az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat során a külön jogszabály alapján a támogatott gyógyászati segédeszközök támogatásból való kizárásáról, támogatási mértékének módosításáról, támogatási listán szereplő nevének pontosításáról, kihordási idejének, kihordási időre felírható mennyiségének, a rendelhetőségi feltételek módosításáról és más funkcionális csoportba (alcsoportba) történő átsorolásáról dönthet.
(4) Amennyiben a 34. § (2) bekezdése szerinti eljárás alapján új funkcionális csoport (alcsoport) nyitására, vagy egyéb okból új funkcionális csoport (alcsoport) nyitására vagy megszüntetésére kerül sor, az egészségbiztosítási szervnek le kell folytatnia az (1) bekezdés szerinti eljárást.
(5) Az egészségbiztosítási szerv hivatalból, külön jogszabályban foglaltak szerinti fixesítési eljárásban, félévente újraképzi a gyógyászati segédeszközök támogatási csoportjait.”
95. § A Gyftv. a következő 32/B. §-sal egészül ki:
„32/B. § (1) Az egészségbiztosítási szerv a forgalomba hozót az általa végzett szállító-előminősítést követően, a külön jogszabályban foglalt értékelés alapján és feltételek teljesülése esetén felveszi a külön jogszabály szerinti szállítójegyzékbe.
(2) A szállító-előminősítésért külön jogszabályban foglaltak szerint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
96. § A Gyftv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § (1) A 32. § (4)-(5) és a 32/A. § (1) bekezdése szerinti döntéseket tartalmazó határozatoknak objektív és ellenőrizhető kritériumokon alapuló indokolást kell tartalmazniuk.
(2) A határozatokban - a (3)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - a támogatás, illetve módosult feltételek melletti támogatás kezdőnapját úgy kell megállapítani, hogy az
a) a határozathozatal napját követő 365. napnál későbbi időpont nem lehet,
b) sorozatgyártású vagy méretsorozatos gyógyászati segédeszközökre vonatkozó, a referenciaeszköz vagy az azzal azonos, illetve annál alacsonyabb közfinanszírozás alapjául elfogadott árú termék közfinanszírozás alapjául elfogadott árának emelését eredményező, a 32. § (4) bekezdése szerinti határozat esetében a határozathozatalt követő 180. napnál korábbi időpont nem lehet.
(3) Abban az esetben, ha az egészségbiztosítási szerv a 32/A. § (1) bekezdése szerinti eljárásában a gyógyászati segédeszköz támogatásból való kizárásáról, támogatási mértékének módosításáról, illetve az eszköz más funkcionális csoportba (alcsoportba) sorolásáról dönt, a támogatás megszüntetésének, mértéke módosításának napját, illetve a más funkcionális csoportban (alcsoportban) történő támogatás kezdőnapját a határozat meghozatalának napját közvetlenül követő naptári negyedév első napjánál korábbi, illetve a határozat meghozatalának napját követő második naptári negyedév első napjánál későbbi időpontban nem lehet meghatározni.
(4) Ha az egészségbiztosítási szerv a 32/A. § (2) bekezdésének b) pontja alapján indult, a 32/A. § (1) bekezdése szerinti eljárásban a gyógyászati segédeszköz támogatásból való kizárásáról, támogatási mértékének módosításáról, az eszköz más funkcionális csoportba (alcsoportba) sorolásáról, kihordási idejének, kihordási időre felírható mennyiségének módosításáról, nevének pontosításáról, illetve a rendelhetőségi feltételek módosításáról dönt, a támogatás megszüntetésének, mértéke módosításának napját, illetve a más funkcionális csoportban (alcsoportban), más kihordási idővel, más felírható mennyiséggel, más névvel, illetve más rendelhetőségi feltétellel történő támogatás kezdőnapja az eljárás megindítását szükségessé tevő jogszabály alkalmazásának kezdőnapja.
(5) Az egészségbiztosítási szerv 32. § (4)-(5) és a 32/A. § (1) bekezdése szerinti határozata elleni fellebbezést 60 napon belül kell elbírálni.
(6) Az egészségbiztosítási szerv a végrehajtható határozatok alapján a támogatott gyógyászati segédeszközök teljes körét - a külön jogszabály szerinti adatokkal - minden naptári hónap 20. napjáig tájékoztató jelleggel honlapján közzéteszi.”
97. § (1) A Gyftv. 34. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben az egészségbiztosítási szervhez olyan új gyógyászati segédeszköz befogadása iránti kérelem érkezik, amelynek funkcionális csoportját (alcsoportját), illetve az azon belüli támogatási mértékét nem tartalmazza külön jogszabály, az egészségbiztosítási szerv a gyógyászati segédeszköz támogatásba való befogadásának eljárását a külön jogszabály megfelelő módosításának hatálybalépéséig, legfeljebb azonban a kérelem benyújtását követő 180 napig felfüggeszti, és erről a kérelmezőt értesíti.”
(2) A Gyftv. 34. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 32. § (4)-(5) bekezdései szerinti eljárásokban részt vevő intézményekkel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló és az eljárásban közvetlenül feladatot ellátó személyeknek nyilatkozniuk kell arról, hogy nem állnak érdekeltségi, üzleti és egyéb kapcsolatban az eljárás tárgyát képező kérelmet benyújtó forgalomba hozóval vagy a kérelem tárgyát képező eszközzel azonos funkcionális csoportba tartozó eszköz forgalomba hozójával.
(6) Támogatással rendelt gyógyászati segédeszközt a külön jogszabály szerinti feltételeknek megfelelő, működési engedéllyel rendelkező forgalmazó (gyógyászatisegédeszköz-szaküzlet vagy gyógyszertár) szállíthat házhoz.”
(3) A Gyftv. 34. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (7)-(8) bekezdés számozása (8)-(9) bekezdésre változik:
„(7) Támogatással rendelt kötszert gyógyszertár és gyógyászatisegédeszköz-szaküzlet szolgáltathat ki.”
98. § (1) A Gyftv. 35. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyógyszer forgalmazója a kiszolgáltatás során az egészségbiztosítási szerv által a támogatás megállapítására irányuló eljárásban
a) elfogadott termelői ár alapján számított legmagasabb kiskereskedelmi eladási árnál magasabb árat nem köthet ki,
b) megállapított támogatási összegtől és térítési díjtól nem térhet el.
(2) A gyógyászati segédeszköz forgalmazója a kiszolgáltatás során az egészségbiztosítási szerv által a támogatás megállapítására irányuló eljárásban
a) a közfinanszírozás alapjául elfogadott árnál magasabb árat nem köthet ki,
b) megállapított támogatási összegtől és térítési díjtól nem térhet el.”
(2) A Gyftv. 35. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Ket. 28/B. §-a szerinti elektronikus kapcsolattartás a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásával kapcsolatos eljárása során az egészségbiztosító által működtetett informatikai rendszeren keresztül valósul meg.
(5) A 29. § (4) bekezdésben megjelölt adatok változását az egészségbiztosítási szerv honlapján kell bejelenteni.
(6) Közgyógyellátás jogcímen csak olyan gyógyászati segédeszköz rendelhető, amely nem a (7) bekezdés szerinti funkcionális csoportba kerül befogadásra, és a csoporton belül vagy referenciaeszköz, vagy a referenciaeszközzel azonos, illetve annál alacsonyabb közfinanszírozott árú (közfinanszírozott kölcsönzési napidíjú) termék.
(7) A közgyógyellátásban ki nem szolgáltatható funkcionális csoportokat külön jogszabály tartalmazza.”
99. § A Gyftv. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-rendelés során - ideértve a fekvőbeteg-gyógyintézetekben alkalmazott gyógyszeres és gyógyászatisegédeszköz-kezelést is - az orvos a szakmai szabályok és a gyógykezelésre vonatkozó jogszabályok figyelembevétele mellett - a fogyatékos személyek számára is hozzáférhető és értelmezhető módon - tájékoztatja a beteget a gyógyszeres kezelés és gyógyászati segédeszközzel való ellátás alternatíváiról, az azonos hatóanyag-tartalmú, illetve azonos fix támogatási csoportba tartozó és bioekvivalens gyógyszerek, továbbá azonos funkcionális csoportba tartozó gyógyászati segédeszközök beteget terhelő kvárható költségei közötti különbségekről.”
100. § A Gyftv. 45. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A társadalombiztosítási támogatással gyógyszert és gyógyászati segédeszközt rendelő szolgáltatók, orvosok e tevékenységüket olyan minősített számítógépes program alkalmazásával végzik, amely - külön jogszabályban meghatározottak szerint, a (2) bekezdésre is figyelemmel - a gyógyszeres kezelés és gyógyászati segédeszközzel való ellátás alternatíváiról, az azonos hatóanyag-tartalmú, illetve azonos fix támogatási csoportba tartozó és bioekvivalens gyógyszerek, továbbá azonos funkcionális csoportba tartozó gyógyászati segédeszközök beteget és E. Alapot terhelő várható költségei közötti különbségekről információt szolgáltat, és a beteg számára legalacsonyabb terhet jelentő gyógyszerre és gyógyászati segédeszközre és a referenciagyógyszerre, referencia gyógyászati segédeszközre ajánlatot tesz.”
101. § A Gyftv. 49. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (2) bekezdésre változik:
„(1) Közforgalmú gyógyszertár működtetését az e törvényben, valamint a külön jogszabályokban meghatározott feltételek teljesítése esetén az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyezi.”
102. § A Gyftv. 57. §-ának (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem engedélyezhető személyi jog annak a gyógyszerésznek,]
„b) aki büntetett előéletű vagy a gyógyszerész foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.”
103. § A Gyftv. 58. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A személyi jog gyakorlására vonatkozó engedélyt vissza kell vonni, ha]
„c) a személyi jog jogosultja büntetett előéletűvé válik vagy a gyógyszerész foglalkozástól eltiltás hatálya alá kerül.”
104. § A Gyftv. a következő 60/A. §-sal egészül ki:
„60/A. § (1) A személyi jog engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll a gyógyszerész foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az egészségügyi államigazgatási szerv részére - annak a személyi jog engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során az egészségügyi államigazgatási szerv a (2) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(2) Az egészségügyi államigazgatási szerv a személyi jog gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a személyi joggal rendelkező gyógyszerész büntetlen előéletű, valamint, hogy nem áll a gyógyszerész foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából az egészségügyi államigazgatási szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a személyi joggal rendelkező gyógyszerész büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a gyógyszerész foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az egészségügyi államigazgatási szerv
a) a személyi jog engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b) a személyi jog gyakorlásának engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
105. § A Gyftv. 63. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felelős vezető az a gyógyszerész lehet, aki megfelel a 61. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek. Amennyiben a felelős vezető alkalmazására előreláthatólag hatvan napot meghaladó időtartamra van szükség, úgy a felelős vezető csak az lehet, aki megfelel a személyi jogos gyógyszerésszel szemben az 56. §-ban támasztott követelményeknek.”
106. § (1) A Gyftv. 77. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„f) a támogatásvolumen-szerződésekre vonatkozó részletes szabályokat”
[rendeletben állapítsa meg.]
(2) A Gyftv. 77. §-ának (2) bekezdése a következő m)-p) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza]
„m) a szállítójegyzékre és a szállító-előminősítésre vonatkozó részletes szabályokat,
n) az egészségbiztosítási szerv által működtetett internetes gyógyászati segédeszköz katalógusra vonatkozó részletes szabályokat,
o) az egyedi méretvétel alapján készített gyógyászati segédeszközök támogatásával kapcsolatos eljárások szabályait,
p) az egyszerűsített támogatási jegyzékre vonatkozó részletes szabályokat, valamint az egyszerűsített támogatási jegyzékben szereplő funkcionális csoportba tartozó, és a háromhavi terápiás limit alapú támogatásban részesülő gyógyászati segédeszközök igénybevételének részletes szabályait.”
(3) A Gyftv. 77. §-ának (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg]
„g) a szállító-előminősítésért”
[fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, valamint a díj fizetésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket.]
(4) A Gyftv. 77. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a szociálpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg a közgyógyellátásban ki nem szolgáltatható funkcionális csoportok körét.”
107. § A Gyftv. 83. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A közforgalmú gyógyszertárak létesítésére vonatkozó szabályok gyakorlati megvalósulásáról, a szabályozás elvárt és tényleges hatásainak összevetése alapján a Kormány 2010. október 1. napjáig jelentést terjeszt az Országgyűlés elé.”

Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény módosítása

108. § (1) Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Ebftv.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Felügyeleti Tanács tagja nem lehet büntetett előéletű, a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt nem állhat, pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat, nem lehet országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselő, polgármester, főpolgármester, állami vezető, szakszervezet vezető tisztségviselője.”
(2) Az Ebftv. 3. § (9) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A miniszterelnök felmenti a Felügyeleti Tanács azon tagját,]
„c) aki a 3/A. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettsége teljesítését elmulasztja,”
109. § Az Ebftv. a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § (1) Azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint, hogy nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt a Felügyeleti Tanács tagja
a) kinevezésével egyidejűleg, valamint
b) megbízatásának időtartama alatt, a Felügyelet elnökének felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul
hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(2) A Felügyelet elnöke a Felügyeleti Tanács tagját írásban, a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja annak igazolására, hogy büntetlen előéletű és hogy nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott felhívásra a Felügyeleti Tanács tagja igazolja, hogy büntetlen előéletű, a Felügyelet az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a Felügyeleti Tanács tagja részére megtéríti.
(4) A Felügyelet elnöke a (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a tag megbízatása megszűnéséig kezeli.”
110. § (1) Az Ebftv. 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (6) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik:
„(6) A Felügyelet jogosult - az egészségbiztosítási szolgáltatások nyújtásának ellenőrzéséhez szükséges mértékben - a finanszírozott egészségügyi szolgáltatókkal egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyban álló más egészségügyi szolgáltatók egészségügyi tevékenységét ellenőrizni. A megkeresett egészségügyi szolgáltató ennek keretében köteles együttműködni, így különösen a Felügyelet által kért iratokat, adatokat rendelkezésre bocsátani, a szükséges felvilágosítást megadni, a nyilvántartásaiba való betekintést, szemle lefolytatását biztosítani.”
(2) Az Ebftv. 10. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet honlapjáról elérhetővé teszi]
„b) a kötelező egészségbiztosítás körében a térítési díj ellenében igénybe vehető egészségbiztosítási szolgáltatásoknak, valamint az egészségügyi szolgáltatók - ideértve a finanszírozott egészségügyi szolgáltatókkal egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyban álló más egészségügyi szolgáltatókat is - térítés ellenében nyújtott egyéb szolgáltatásainak listáját és a térítési díjakat.”
111. § Az Ebftv. 17. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet a kötelező egészségbiztosítás körében:]
„c) jogosult a külön jogszabályban meghatározott próbavásárlás elvégzésére.”

Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosítása

112. § Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 1. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„c) egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv: annak az egészségügyi szolgáltatónak a fenntartója/tulajdonosa, aki lekötött kapacitással rendelkezik;”
113. § Az Eftv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervek közül
a) a települési és megyei önkormányzatok (a továbbiakban együtt: helyi önkormányzat) a külön törvény szerinti egészségügyi szakellátási kötelezettségüket,
b) az a) pont alá nem tartozó szervek az e törvényen alapuló szakellátási feladataikat
a mindenkori lekötött kapacitások mértékének és szakmai összetételének megfelelően az 5/A. § (7) bekezdése szerinti ellátási területen teljesítik.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontja alá tartozó szerv e törvényen alapuló szakellátási feladatát nem teljesíti, az illetékes helyi önkormányzat köteles a külön törvény szerinti szakellátási kötelezettsége alapján az adott szakellátási feladat ellátásáról gondoskodni, kivéve, ha a 8/A. § szerinti eljárás során másik közszolgáltatásért felelős szervhez kerül a szakellátási feladat.
(3) A egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv egészségügyi szakellátási kötelezettségének, illetve szakellátási feladatának (a továbbiakban együtt: ellátási kötelezettség) teljesítése érdekében
a) más egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel vagy más fenntartóval az ellátási kötelezettség teljesítéséről megállapodást, vagy
b) egészségügyi ellátási szerződést
köthet.
(4) A megállapodás vagy az egészségügyi ellátási szerződés megkötése az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv (1) bekezdés szerinti ellátási kötelezettségét és felelősségét nem érinti, kivéve, ha az egészségügyi közszolgáltatatásért felelős nem helyi önkormányzat másik egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel köt megállapodást.
(5) Az egészségügyi ellátási szerződést az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv köti a feladat ellátását vállaló, nem a saját fenntartásában vagy tulajdonában álló egészségügyi szolgáltatóval. Az egészségügyi ellátási szerződés érvényességéhez az egészségügyi szolgáltató fenntartójának/tulajdonosának hozzájárulása szükséges.
(6) Ha a (3) bekezdés szerinti megállapodást vagy szerződéskötést helyi önkormányzat kezdeményezi, és a szerződéskötésre a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 80/A. és 80/B. §-ában foglaltak szerint vagyonkezelői jog átadásához kapcsolódóan kerül sor, és a szerződés szolgáltatási koncessziónak minősül, a helyi önkormányzatnak a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény szerinti közbeszerzési eljárást nem kell lefolytatnia.
(7) Az az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv vagy más fenntartó, aki a (3) bekezdés a) pontja szerinti megállapodás alapján ellátási kötelezettséget teljesít, ugyanarra az ellátási kötelezettségre további megállapodást vagy egészségügyi ellátási szerződést nem köthet.
(8) Amennyiben egészségügyi szolgáltatónál megállapodással, illetve egészségügyi ellátási szerződéssel érintett feladathoz kapcsolódva jön létre, illetve kerül befogadásra e törvény alapján kapacitás, az - figyelemmel a (4) bekezdésben foglaltakra - a szakellátási feladatot átadó egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv ellátási kötelezettségébe tartozó feladatok ellátására szolgál.”
114. § Az Eftv. a következő 2/A-2/H. §-sal egészül ki:
„2/A. § (1) Az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi ellátási szerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv ellátási kötelezettségébe tartozó közszolgáltatások közül a szerződésben meghatározott szolgáltatásokat folyamatosan, a jogszabályokban és az egészségügyi szakmai szabályokban előírtak betartásával, területi ellátási kötelezettséggel nyújtja.
(2) Az egészségügyi ellátási szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a közszolgáltatásért felelős szerv ellátási kötelezettségébe tartozó feladatok közül az egészségügyi szolgáltató által ellátandó szolgáltatások tételes meghatározását, és az azokat nyújtó egészségügyi szolgáltató megnevezését,
b) az a) pontban meghatározott szolgáltatásoknak megfelelően az egészségügyi szolgáltató részére átadandó kapacitásokat a hozzájuk tartozó ellátási területtel,
c) a szolgáltatások minőségét mérő mutatókat,
d) a munkavállalók foglalkoztatásával, továbbfoglalkoztatásával kapcsolatos garanciális elemeket, különös tekintettel a munkajogi szabályokban előírt, a munkáltatói jogutódlással összefüggő, munkaviszonyt érintő kérdésekre,
e) az egészségügyi szolgáltatások teljesítéséhez szükséges egészségügyi adatok átadására vonatkozó rendelkezéseket,
f) a szerződés felmondásának szabályait, beleértve a felmondási időt, annak garanciáját, hogy a folyamatos ellátás biztosítása nem szenved sérelmet, valamint a felmondás esetére az egymás közötti elszámolás szabályait,
g) annak előírását, hogy az egészségügyi szolgáltatónak az E. Alapból származó bevételét terhelő, annak mértékét meghaladó kötelezettségvállalása csak abban az esetben érvényes, ha ahhoz az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv előzetesen hozzájárult,
h) az egészségügyi szolgáltató azon kötelezettségét, hogy a tulajdont és a szervezetet érintő bármely változásról az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervet tájékoztatja,
i) a szerződés megkötésekor meglévő vagyonról szóló tételes listát, és a szerződés megszűnésekor irányadó vagyonelszámolási szabályokat,
j) a külön jogszabály szerinti folyamatos ellátás biztosítására vonatkozó szabályokat.
(3) Egészségügyi ellátási szerződés csak a finanszírozási szerződés szerinti szolgáltatások összességére köthető.
2/B. § (1) Az egészségügyi ellátási szerződés - ha a felek eltérően nem állapodnak meg - határozatlan időre szól. A határozott időre szóló egészségügyi ellátási szerződést legalább három évre kell megkötni.
(2) Az egészségügyi ellátási szerződésben foglalt jogokat és kötelezettségeket az egészségügyi szolgáltató nem ruházhatja tovább, külön jogszabály szerinti közreműködőt azonban igénybe vehet.
2/C. § (1) Egészségügyi ellátási szerződés nem köthető azzal az egészségügyi szolgáltatóval,
a) amely csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt áll,
b) amelynek az adó- vagy vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van,
c) aki, vagy amelynek vezetője, képviseletre feljogosított tagja vagy tisztségviselője büntetett előéletű, vagy az egészségügyi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
d) amelynek a tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény szerint a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, a korlátozás időtartama alatt, vagy a szerződés megkötését megelőző három éven belül ugyanezen törvény alapján pénzbírság megfizetésére kötelezte,
e) amelynek egészségügyi közszolgáltatásra vonatkozó egészségügyi ellátási szerződését - az újabb szerződés megkötését megelőző három éven belül - szerződésszegés miatt azonnali hatállyal felmondták.
(2) Az (1) bekezdés a) és c)-e) pontjában felsorolt körülményekről az egészségügyi szolgáltatónak nyilatkoznia kell, a b) pontban foglaltakról pedig az állami adóhatóság igazolását kell a pályázathoz csatolni.
2/D. § (1) Az egészségügyi ellátási szerződés alapján ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató köteles vagyoni biztosítékot adni. A vagyoni biztosíték módjáról és mértékéről az egészségügyi ellátási szerződésben kell megállapodni.
(2) Az egészségügyi szolgáltató a vagyoni biztosíték meglétét igazoló külön szerződést a (6)-(7) bekezdésben foglaltak szerint adja át a közszolgáltatásért felelős szervnek. Ha az egészségügyi szolgáltató e kötelezettségét nem teljesíti, az egészségügyi ellátási szerződés megszűnik.
(3) Vagyoni biztosíték lehet:
a) bankgarancia,
b) az egészségügyi szolgáltató által hitelintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzösszeg (pénzbeli letét).
Az egyes biztosítékformák külön-külön vagy együttesen is alkalmazhatók.
(4) A vagyoni biztosíték mértéke - figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra is - nem lehet kevesebb, mint az egészségügyi szolgáltatónak az egészségügyi ellátási szerződés megkötésének évét megelőző finanszírozási évben egészségbiztosítási finanszírozásból származó bevételének egynegyed része, azzal, hogy el kell érnie az (5) bekezdés szerint megállapított összeget.
(5) A korábban egészségügyi közszolgáltatást nem nyújtó, új egészségügyi szolgáltató esetén a vagyoni biztosíték - figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra is - nem lehet kevesebb az azonos szakellátást nyújtó, hasonló területi ellátási kötelezettséggel rendelkező egészségügyi szolgáltatóknak az egészségügyi ellátási szerződés megkötésének évét megelőző évben egészségbiztosítási finanszírozásból származó kéthavi átlagos bevételénél. Az ennek megállapításához szükséges adatot a közszolgáltatásért felelős szerv megkeresésére az egészségbiztosító közli. A vagyoni biztosíték mértékét - ha nem éri el a (4) bekezdésben meghatározott mértéket - az egészségügyi közszolgáltatás megkezdését követő teljes finanszírozási év lezárultával, az azt követő hatodik hónap végén a felek az egészségügyi ellátási szerződés módosításával az egészségbiztosítási finanszírozásból származó tényleges bevételnek megfelelően módosítják.
(6) Az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi ellátási szerződésben megállapított vagyoni biztosíték
a) mértéke felének megfelelő összegű vagyoni biztosíték meglétét igazoló külön szerződést az egészségügyi ellátási szerződés aláírását követő 30 napon belül,
b) mértékének megfelelő összegű vagyoni biztosíték meglétét igazoló külön szerződést az egészségügyi ellátási szerződés aláírását követő tizenkettedik hónap végéig
adja át a közszolgáltatásért felelős szervnek.
(7) A (4)-(6) bekezdés szerinti vagyoni biztosíték összegének megállapítására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
(8) A vagyoni biztosíték - legalább a (6) bekezdés szerinti mértékének - meglétét az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi közszolgáltatásról készített éves beszámolója alkalmával igazolja.
(9) A vagyoni biztosíték a 2/G. §-ban meghatározott adósságállomány rendezésére vagy az egészségügyi ellátási szerződés felmondása esetén használható fel, ha az egészségügyi közszolgáltatás folyamatos fenntartása más módon nem biztosítható.
(10) Az egészségügyi szolgáltató a vagyoni biztosítékot legkorábban az egészségügyi ellátási szerződés megszűnését követő három hónap elteltével szüntetheti meg, ha a szerződésből eredő kötelezettségeit teljesítette.
2/E. § (1) A felek a határozatlan időre kötött egészségügyi ellátási szerződést a másik félhez írásban intézett felmondással megszüntethetik. A felmondási határidő - a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat kivéve - 6 hónapnál nem lehet rövidebb. A határozatlan időre szóló egészségügyi ellátási szerződés a hatálybalépésétől számított 3 évig rendes felmondással nem szüntethető meg.
(2) A közszolgáltatásért felelős szerv az egészségügyi ellátási szerződést az (1) bekezdésben meghatározott felmondási időnél rövidebb határidővel is felmondhatja, ha
a) saját ellenőrzése, az egészségügyi államigazgatási szerv, a Felügyelet, az egészségügyi szolgáltatónál működő szakmai vezető testület, a kórházi felügyelő tanács, a betegjogi képviselő vagy a betegek érdek-képviseleti szerveinek jelzése alapján megállapítható, hogy az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának minősége csökkent, és e minőségcsökkenést az egészségügyi államigazgatási szervnek a közszolgáltatásért felelős szerv felkérésére lefolytatott célellenőrzése is igazolja,
b) az egészségügyi szolgáltató a területi ellátási kötelezettségét folyamatosan, súlyosan megszegi,
c) az egészségügyi szolgáltató lejárt adósságának mértéke eléri a 2/G. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt értéket vagy a biztonságos szolgáltatás helyreállítására tett intézkedések nem vezettek eredményre,
d) az egészségbiztosító jelzése alapján az egészségügyi szolgáltató súlyosan megszegte a közszolgáltatás finanszírozására vonatkozó szerződést.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján az egészségügyi ellátási szerződés olyan határidővel mondható fel, amely alatt biztosítható az egészségügyi közszolgáltatás folyamatossága.
(4) A felmondási idő alatt az egészségügyi szolgáltató köteles a szerződésben vállalt közszolgáltatást folyamatosan teljesíteni. A közszolgáltatásért felelős szerv a közszolgáltatás teljesítését az egészségügyi szolgáltatóhoz rendelt ellenőre útján ellenőrizheti.
(5) A közszolgáltatásért felelős szerv az egészségügyi ellátási szerződést azonnali hatállyal felmondja, ha
a) az egészségügyi szolgáltató működési engedélyét visszavonták,
b) az egészségügyi szolgáltató végelszámolási vagy felszámolási eljárás alatt áll,
c) az egészségügyi szolgáltató súlyosan megszegte a közszolgáltatás finanszírozására vonatkozó szerződést, és emiatt a finanszírozási szerződést felmondták,
d) jogi személy egészségügyi szolgáltatóval szemben a 2/C. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott intézkedést szabták ki,
e) az egészségügyi szolgáltató a 2/G. § (3) bekezdésében előírtak szerint nem pótolta a vagyoni biztosítékot.
(6) A felmondási idő alatt, illetőleg az egészségügyi ellátási szerződés azonnali hatályú felmondása esetén a közszolgáltatásért felelős szerv az ellátás folyamatosságát a 2/D. §-ban meghatározott vagyoni biztosíték igénybevételével is biztosíthatja.
(7) A szerződés megszűnésekor a nem a finanszírozás körébe tartozó, felek közötti elszámolás a 2/A. § (2) bekezdés i) pontja szerinti lista alapján történik.
(8) Az egészségügyi ellátási szerződés felmondásáról az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv az egészségbiztosítót haladéktalanul értesíti.
2/F. § (1) Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv az egészségügyi ellátási szerződés alapján működő egészségügyi szolgáltatónál folytatott ellenőrzése keretében az egészségügyi szolgáltató a közszolgáltatásért felelős szerv számára
a) rendelkezésre bocsátja az ellenőrzéshez szükséges adatokat, információkat, biztosítja az iratokba való betekintést;
b) évente írásban beszámol az egészségügyi közszolgáltatás teljesítéséről, és megküldi az egészségügyi szolgáltató gazdálkodásáról a számviteli szabályok szerint készített beszámolót;
c) haladéktalanul írásban jelenti, ha az egészségügyi szolgáltatónak a 2/G. §-ban meghatározott adóssága keletkezik.
(2) Amennyiben az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv a szolgáltató ellenőrzése során az egészségügyi ellátási szerződésben meghatározott minőségi mutatók alapján a szolgáltatás nyújtásának minőségét érintő hiányosságokat észlel, a hatáskörükbe tartozó kérdésekben tájékoztatja az egészségügyi államigazgatási szervet, továbbá a Felügyeletet.
(3) Amennyiben az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi szolgáltatók szakfelügyelete során, vagy az egészségbiztosító az egészségügyi szolgáltatóval kötött finanszírozási szerződés teljesítésének ellenőrzésekor
a) az egészségügyi szolgáltatás tárgyi vagy személyi feltételeinek romlását,
b) a szolgáltatásnyújtás minőségének csökkenését vagy ennek veszélyét, vagy
c) a területi ellátási kötelezettség megsértését
észleli, az ellenőrzésről készített jegyzőkönyv megküldésével haladéktalanul jelzi ezt az adott egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervnek.
(4) A beteg az egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó panaszával akkor is közvetlenül fordulhat az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervhez, ha a közszolgáltatást egészségügyi ellátási szerződés alapján nyújtják.
2/G. § (1) Amennyiben az egészségügyi ellátási szerződés alapján közszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak 60 napon túli lejárt köztartozása vagy kifizetetlen szállítói számlája vagy egyéb adóssága van (a továbbiakban együtt: adósságállomány) és ennek összege az éves bevételének
a) 3%-át eléri, a közszolgáltatásért felelős szerv az egészségügyi szolgáltató működését ellenőrzi, az egészségügyi szolgáltató vezetőjét beszámoltatja, továbbá intézkedési tervet készíttet a biztonságos gazdálkodás helyreállítására, egyidejűleg felülvizsgálja a szerződés indokoltságát,
b) 6%-át eléri, vagy a biztonságos gazdálkodás helyreállítását célzó intézkedések ellenére az adósságállomány három hónapon belül nem csökken 3% alá, a közszolgáltatásért felelős szerv az egészségügyi ellátási szerződést - a közszolgáltatás más módon történő megszervezése mellett - a 2/E. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint felmondhatja.
(2) A 2/D. §-ban meghatározott vagyoni biztosítékot - amennyiben nem kerül sor az egészségügyi ellátási szerződés felmondására - az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv rendelkezése szerint az egészségügyi szolgáltató az adósságállomány rendezésére felhasználhatja.
(3) Az egészségügyi szolgáltató köteles a felhasznált vagyoni biztosítékot - legalább a 2/D. § (6) bekezdése szerinti mértékben - hat hónapon belül pótolni, és a pótlás megtörténtét az erre vonatkozó okiratok bemutatásával a közszolgáltatásért felelős szervnek igazolni.
2/H. § (1) A 2. § (3) bekezdés a) pontja szerinti megállapodás kötelezően tartalmazza a 2/A. § (2) bekezdésében foglaltakat, valamint vonatkozásában a 2/A. § (1) és (3) bekezdésében, valamint a 2/B-2/G. §-ban foglaltakat - figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra is - megfelelően alkalmazni kell.
(2) A 2. § (3) bekezdés a) pontja szerinti megállapodás kötése esetén a vagyoni biztosítékot az ellátási kötelezettséget átvállaló egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv vagy más fenntartó adja, annak mértéke annak az egészségügyi szolgáltatónak az egészségbiztosítási finanszírozásából származó bevételéhez igazodik, amely az ellátást ténylegesen nyújtani fogja.”
115. § (1) Az Eftv. 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 2. számú mellékletben meghatározott aktív és krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitásokból bármely, az adott régióban működő egészségügyi szolgáltató részesülhet.”
(2) Az Eftv. 3. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 3. számú melléklet határozza meg]
„b) azokat a szakmacsoportokat, amelyekben a járóbeteg-szakellátás körében az országosan megállapított kapacitásmennyiség szétosztható.”
(3) Az Eftv. 3. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az 1. számú melléklet szerinti kapacitásmennyiség kizárólag az e törvény szerinti eljárások során - ide nem értve a (3) bekezdésben foglaltakat - változhat.
(6) Ha a költségvetési szerv formájában működő finanszírozott egészségügyi szolgáltató egészségügyi tevékenységét gazdasági társaság működési formában szándékozik a továbbiakban ellátni, a költségvetési szerv formájában működő finanszírozott egészségügyi szolgáltató helyébe - a költségvetési szerv megszűnésével egyidejűleg - lépő, az ellátási kötelezettséget és meglévő szerződéses kapacitások továbbvitelét vállaló gazdasági társaság a költségvetési szerv kapacitásai tekintetében a költségvetési szerv jogutódja.”
116. § Az Eftv. 4. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az egészségügyi államigazgatási szerv a fekvőbeteg-szakellátások tekintetében a kapacitásszerkezet módosításáról hozott határozatával az egyes, 2. számú mellékletben meghatározott szakmacsoportokhoz tartozó, az 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartás szerinti kapacitások mennyiségét annak 10 százalékáig módosíthatja, azzal, hogy összességében az aktív kapacitások, illetve a krónikus kapacitások mennyisége nem változhat. Az egészségügyi államigazgatási szerv határozata az 1. számú mellékletben szereplő szolgáltatóknak, illetve az azok jogutódjainak lekötött kapacitásain belül nem érintheti az 1. számú mellékletben meghatározott kapacitásokat.”
117. § (1) Az Eftv. 5. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„A fenntartó a szolgáltatói kapacitások tartós kihasználatlansága esetén a 2. § szerinti egészségügyi szakellátási kötelezettségének mértékét - az egészségügyi szolgáltató szakmai véleményének kikérését követően - csökkentheti az átlagtól való eltérés mértékében, illetve szakmai összetételét a 7. § (1)-(4) bekezdés szerinti eljárások során megváltoztathatja, amennyiben a döntést megelőző évben folyamatosan”
[a) járóbeteg-szakellátás esetén az egy rendelési órára jutó esetek száma az adott szakma vonatkozásában az előző év átlagában alacsonyabb az adott szakma országos átlagánál,
b) fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás esetén - a fertőző osztály kivételével - az ágykihasználtság az adott szakma vonatkozásában az előző év átlagában alacsonyabb az adott szakma országos átlagánál.]
(2) Az Eftv. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben az egészségbiztosító a 4. § (1) bekezdése szerinti eljárása során a kapacitások tartós kihasználatlanságát észleli, az érintett fenntartót erről tájékoztatja. Ha a fenntartó ezen tájékoztatást követően sem jár el az (1) bekezdésben foglaltak szerint, az egészségbiztosító erről tájékoztatja az egészségügyi szolgáltató székhelye szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szervet és a RET-et.”
(3) Az Eftv. 5. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (1) bekezdés szerint felszabaduló kapacitás a 4. § szerinti eljárásban adható át más szolgáltatónak.”
118. § (1) Az Eftv. 5/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ellátási területeket úgy kell meghatározni, hogy azok - a (8) bekezdésben foglalt kivétellel - átfedés- és hézagmentesen megfeleljenek az adott régió területének, azzal, hogy az (5) bekezdés és a 6. § szerinti esetekben az ellátási terület a régióhatáron túlterjedhet.”
(2) Az Eftv. 5/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Adott szakmában a progresszivitás magasabb szintjét képviselő ellátásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók ellátási területének meghatározásakor a (3) bekezdés szerinti átfedésmentesség követelményét nem kell alkalmazni.”
119. § (1) Az Eftv. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egészségügyi szolgáltató a fenntartója egyetértésével kezdeményezheti a külön jogszabályban meghatározott ellátási formában lekötött kapacitása legfeljebb 10 százalékának külön jogszabályban meghatározott ellátási formába történő átcsoportosítását.”
(2) Az Eftv. 7. §-a (8) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az egészségügyi államigazgatási szerv nem engedélyezheti a kérelemben foglalt átcsoportosítást, ha]
„c) a kérelem a kapacitás krónikus fekvőbeteg-szakellátási szakmacsoportból vagy más ellátási formában végzett szakmából aktív fekvőbeteg-szakellátási szakmacsoportba történő átcsoportosításra irányul,”
(3) Az Eftv. 7. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Amennyiben az (1)-(4) bekezdés szerinti átcsoportosításra az 5. § (1) bekezdés alapján kerül sor, a kapacitások csökkentésének mértéke az előző év országos átlaga mértékének eléréséig terjedhet.”
120. § (1) Az Eftv. 16. §-a (14) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg]
„f) azoknak a szakmáknak a körét, amelyekre az e törvény szerinti járóbeteg-szakellátási és fekvőbeteg-szakellátási kapacitásokra kiterjedően finanszírozási szerződést lehet kötni,”
(2) Az Eftv. 16. §-ának (14) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg]
„i) a vagyoni biztosíték összegének megállapítására vonatkozó részletes szabályokat.”
121. § Az Eftv. 3. számú melléklete helyébe e törvény 1. számú melléklete lép.

A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény módosítása

122. § A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E törvény hatálya nem terjed ki a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény szerinti DNS-profil-nyilvántartásra, valamint más igazságügyi, bűnüldözési és bűnmegelőzési célból történő adatkezelésre.”

A New-Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény kihirdetéséről szóló 1965. évi 4. törvényerejű rendelet módosítása

123. § A New-Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény kihirdetéséről szóló 1965. évi 4. törvényerejű rendelet „Melléklet az Egységes Kábítószer Egyezményhez” című melléklete e törvény 2. számú melléklete szerint módosul.

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása

124. § (1) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 4. §-a a következő új (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Az atomenergia alkalmazása körében szervezett munkavégzés, valamint bármely egyéb jogviszony alapján munkatevékenységet végzők külön jogszabály szerint képzésben és továbbképzésben (a továbbiakban együtt: képzés) vesznek részt. Aki képző tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az egészségügyi államigazgatási szervnél bejelenteni. A bejelentésben - ha a bejelentő egyéni vállalkozó - meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait. A bejelentés alapján az egészségügyi államigazgatási szerv a tevékenység végzésére jogosultakról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait.”
(2) Az Atv. 16. §-a a következő új (9)-(13) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Nagy aktivitású zárt sugárforrást felhasználó munkahelyen sugárvédelmi megbízott csak büntetlen előéletű, és olyan személy lehet, aki nem áll sugárvédelmi tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(10) Azt a tényt, hogy a sugárvédelmi megbízott büntetlen előéletű és nem áll sugárvédelmi tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt
a) a megbízás létrejötte előtt a megbízást sugárvédelmi megbízottként létesíteni kívánó személy a megbízó részére, illetve
b) a megbízás fennállása alatt a sugárvédelmi megbízott a megbízó írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a megbízott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul
hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(11) A megbízó a megbízás időtartama alatt a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja a sugárvédelmi megbízottat annak igazolására, hogy megfelel a (9) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
(12) Ha a (11) bekezdésben meghatározott felhívásra a sugárvédelmi megbízott igazolja, hogy a (9) bekezdés szerinti feltételek vele szemben fennállnak, a megbízó az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(13) A megbízást a megbízó azonnali hatállyal megszünteti, ha
a) a sugárvédelmi megbízott a (10) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye,
b) a megbízó az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, hogy a sugárvédelmi megbízott nem felel meg a (9) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
(14) A megbízó a sugárvédelmi megbízott (10) bekezdés a) pontja alapján megismert személyes adatait a sugárvédelmi megbízott megbízatásáról hozott döntésig, a (10) bekezdés b) pontja alapján megismert személyes adatait a megbízatás megszűnéséig kezeli.”
(3) Az Atv. a következő 21-21/A. §-sal egészül ki:
„21. § (1) A radioaktív anyagok, valamint az ionizáló sugárzást létrehozó létesítmények, berendezések (a továbbiakban: berendezés) tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést írásban kell megkötni, és annak létrejöttéhez hatósági jóváhagyás szükséges. A jóváhagyás iránti kérelmet a tulajdonszerző a szerződés megkötésétől számított nyolc napon belül nyújtja be a (2) bekezdésben megjelölt szervnek.
(2) A hatósági jóváhagyást az egészségügyi államigazgatási szerv adja meg.
(3) A berendezések tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés nem hagyható jóvá,
a) ha a tulajdont szerző természetes személyt, illetve a Polgári Törvénykönyv szerinti gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező valamely tagját a bíróság
aa) szándékos bűncselekmény elkövetése miatt vagy
ab) a Btk. 259. §-ának (4) bekezdésében, a 260. § (6) bekezdésében, a 264. § (4) bekezdésében, a 264/C. § (4) bekezdésében, a 280. § (3) bekezdésében, a 281. § (4) bekezdésében és a 281/A. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekmény miatt
jogerősen elítélte, és a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól még nem mentesült, valamint
b) ha nem felel meg a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek.
21/A. § (1) A tulajdont szerző természetes személy, illetve a Polgári Törvénykönyv szerinti gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező tagjai a hatósági jóváhagyást megelőzően igazolják, hogy megfelelnek a 21. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott követelményeknek, valamint
a) hatósági bizonyítvánnyal igazolják azt a tényt, hogy a 21. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok velük szemben nem áll fenn vagy
b) kérik, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint a 21. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok velük szemben nem áll fenn, a bűnügyi nyilvántartó szerv az egészségügyi államigazgatási szerv részére - annak a jóváhagyás iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.
(2) Az egészségügyi államigazgatási szerv a hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a tulajdonos, illetve a Polgári Törvénykönyv szerinti gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező tagjai megfelelnek-e a 21. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek. A hatósági ellenőrzés céljából az egészségügyi államigazgatási szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag a 21. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokra irányulhat.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat az egészségügyi államigazgatási szerv a jóváhagyás iránti kérelem jogerős elbírálásáig, a (2) bekezdés szerinti személyes adatokat a hatósági ellenőrzés időtartamára, illetve a tulajdonjog megszűnéséig kezeli.
(4) Ha a tulajdont szerző természetes személy, illetve a Polgári Törvénykönyv szerinti gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező tagjai az (1) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségnek a hatósági jóváhagyás iránti kérelem benyújtásától számított harminc napon belül nem tesznek eleget, a jóváhagyás nem adható meg.
(5) Ha az egészségügyi államigazgatási szerv a (2) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a tulajdont szerző természetes személy, illetve a Polgári Törvénykönyv szerinti gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező valamely tagja nem felel meg a 21. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott követelménynek, felhívja a nevezettet, hogy harminc munkanapon belül a tulajdonjogot szüntesse meg, és erről értesítse az egészségügyi államigazgatási szervet.”

Záró és átmeneti rendelkezések

125. § (1) E törvény - a (2)-(12) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 2010. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 126. § (2) bekezdésének d) pontja 2009. december 31-én lép hatályba.
(3) A 93-97. §, a Gyftv. e törvénnyel megállapított 77. §-a (2) bekezdésének m-n) pontja, valamint e törvény 106. §-ának (3) bekezdése, 126. §-a (2) bekezdésének a) pontja, 127. §-a (10) bekezdésének b)-c) pontja 2010. március 1-jén lép hatályba.
(4) A 2. § 2010. április 1-jén lép hatályba.
(5) Az Ebtv. e törvénnyel megállapított 26. §-ának (4) bekezdése 2010. május 1-jén lép hatályba.
(6) A 85. § és a 127. § (21) bekezdése 2010. július 1-jén lép hatályba.
(7) A 18. § és a 20. § 2010. október 1-jén lép hatályba azzal, hogy a 2010. október 1-jét megelőzően létrejött szerződésekre 2010. december 31-éig a 2010. szeptember 30-án hatályos szabályokat kell alkalmazni.
(8) A 66. § (1) bekezdése, a 126. § (4) bekezdése és a 129. § (1)-(3) bekezdése 2010. december 1-jén lép hatályba.
(9) A 101. § 2011. január 1-jén lép hatályba.
(10) Az Eütv. e törvénnyel megállapított 156/G. § (1) és (2) bekezdése 2011. január 1-jén lép hatályba.
(11) A 126. § (5) bekezdése, valamint a 129. § (4)-(6) bekezdése 2015. június 1-jén lépnek hatályba.
(12) Az 53. § 2010. május 1-jén lép hatályba.
(13) Az 1. §, a 3-15. §, a 16. § (1) bekezdése, a 17. §, a 19. §, a 21-50. §, az 52. §, az 54-84. §, a 86-92. §, a 98-100. §, 102-105. §, a 106. § (1) és (4) bekezdése, a 107-121. § 2010. január 2-án hatályát veszti. A 93-97. §, a 106. § (2) és (3) bekezdése 2010. március 2-án hatályát veszti. A 2. § 2010. április 2-án hatályát veszti. A 16. § (2) bekezdése és az 53. § 2010. május 2-án hatályát veszti. A 85. § 2010. július 2-án hatályát veszti. A 18. és a 20. § 2010. október 2-án hatályát veszti. A 126. § (4) bekezdése és a 129. § (1)-(3) bekezdése 2010. december 2-án hatályát veszti. Az 51. § 2011. január 2-án hatályát veszti. A 101. § 2013. január 2-án hatályát veszti. Ez a törvény 2015. június 2-án hatályát veszti.
(14) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépésével összefüggésben az Eütv. hatálya alá tartozó egészségügyi ellátásokat érintő, cselekvőképességre vonatkozó rendelkezéseket külön törvény határozza meg.
126. § (1) Hatályát veszti az Eütv.
a) 110. § (18) bekezdése,
b) 112. § (12) bekezdése,
c) 164/A. § (1) bekezdésében „a külön jogszabályban kijelölt egészségügyi szolgáltató kutatásetikai bizottsága vagy” szövegrész és
d) 247. § (1) bekezdés s) pontja,
e) 247. § (2) bekezdésének o) pontjában a „valamint egyes kutatási feladatokat ellátó intézmények kijelölését” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a Gyftv.
a) 34. §-ának (4) bekezdése,
b) 55. § (3) bekezdése,
c) 76. § (2)-(5) bekezdése,
d) 83. § (7) bekezdése.
(3) Hatályát veszti a Kbtv.
a) 18. §-a és az azt megelőző címe,
b) 29. § (3) bekezdésének „kereskedelmi forgalomba hozott” szövegrésze.
(4) Hatályát veszti a Kbtv.
a) 9. § (1) bekezdésének „anyagot és veszélyes” szövegrésze, valamint 9. § (2)-(4) bekezdése,
b) 14. § (2) bekezdés e) pontjának ea) és eb) alpontjában az „anyagokat, illetve” szövegrész,
c) 17. § (2) bekezdés c)-e) pontjában az „a veszélyes anyag, illetve” szövegrész,
d) 17. § (2) bekezdés f) pontja,
e) 17. § (7) bekezdésében a „veszélyes anyagok és” szövegrész,
f) 34. § (5) bekezdése.
(5) Hatályát veszti a Kbtv.
a) 1. § (2) bekezdés c) pontjának „-5” szövegrésze,
b) 2. § (2) bekezdésének „az 5. § (1) bekezdése, illetve” szövegrésze,
c) 5. §-a és az azt megelőző alcíme,
d) 9. § (1) és (5) bekezdése,
e) 14. § (1) és (2) bekezdése,
f) 17. §-a és azt megelőző alcím.
(6) A Kbtv.-nek a keverékekre és a veszélyes keverékekre vonatkozó, e törvénnyel megállapított előírásai nem érintik a Kbtv. és a végrehajtására kiadott külön jogszabályok e törvény hatálybalépését megelőzően a készítményekre és a veszélyes készítményekre vonatkozó, jogszerűen végrehajtott rendelkezéseit.
(7) Hatályát veszti az Ebtv.
a) 5/B. §-ának f) pontja,
b) 20. §-ának (4) bekezdése,
c) 20. §-ának (7) bekezdésében a „tartós”, valamint az „indokolatlanul” szövegrész,
d) 21/A. § (1) bekezdésében a „ , gyógyászati segédeszközért pedig vényenként” szövegrész,
e) 26. §-a (1) bekezdésének b) pontja,
f) 26. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „ , valamint a méltányosságból már támogatott gyógyászati segédeszköz javítási díjához” szövegrész,
g) 31. § (1) bekezdésének i) pontja,
h) 32. §-ának (4) bekezdése,
i) 38. § (5) bekezdésében a „a megyei szakfőorvos közreműködésével” szövegrész,
j) 79. §-ának (4) bekezdésében a „- TAJ-szám kivételével -” szövegrész, valamint az utolsó mondata,
k) 79/A. §-ának (3) bekezdése,
l) 83. §-ának (7) bekezdése.
(8) Hatályát veszti az Eftv.
a) 4/A. §-a (3) bekezdésének k) pontja,
b) 11. § (1) bekezdésének második mondata,
c) 16. §-ának (9) bekezdése.
(9) 2010. október 1-jén veszti hatályát az Ebtv. 31. §-a (1) bekezdésének g) pontja, valamint 31. §-a (3) bekezdésének e) pontja.
(10) Hatályát veszti az Eüak.
a) 15. § (1) bekezdésének b) és c) pontja,
b) 22/A-22/D. §-ai és az azt megelőző cím,
c) 38. § (2) bekezdésének c) pontja.
127. § (1) Az Eütv. 56. § (5) bekezdésében a „2009. évi ... törvénnyel” szövegrész helyébe a „2009. évi XCI. törvénnyel” szöveg lép.
(2) Az Eütv. 110. § (3) bekezdésének felvezető szövegében a „felügyelete mellett végezhet” szövegrész helyébe a „felügyelete mellett - a (25) bekezdésben foglalt eltéréssel - végezhet” szövegrész, (16) bekezdésének a) pontjában a „külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerését vagy egészségügyi tevékenység gyakorlására irányuló jogosultság ellenőrzését végző szerv” szövegrész helyébe a „bizonyítványok és oklevelek elismerését vagy egészségügyi tevékenység gyakorlására irányuló jogosultság ellenőrzését végző külföldi szerv” szöveg lép.
(3) Az Eütv. 113. § (7) bekezdésében az „(1) bekezdés a) pontjában” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés f) pontjában” szöveg lép.
(4) Az Eütv. 114. § (2) bekezdés g) pontjában és (3) bekezdés e) pontjában a „110. § (18) bekezdése” szövegrész helyébe a „110/A. § (1) bekezdése” szöveg lép.
(5) Az Eütv. 114. § (5) bekezdésében a „legalább évente egyszer” szövegrész helyébe az „a külön jogszabályban meghatározott határidőben, illetve gyakorisággal, de legalább évente egyszer” szöveg lép.
(6) Az Eütv. 158. § (3) bekezdése „az ETT,” szövegrészt követően „az ETT Elnöksége” szövegrésszel egészül ki.
(7) Az Eütv. 159. § (6) bekezdésében és 161. § (4) bekezdésében a „kutatást az ETT bizottságának” szövegrész helyébe a „kutatást az elsőfokú eljárásban az ETT bizottságának, a másodfokú eljárásban az ETT Elnökségének” szöveg lép.
(8) A Ebftv. 6. §-ának (5) bekezdésében a „tizenöt munkanap” szövegrész helyébe a „harminc munkanap” szöveg, a „tizenöt munkanappal” szövegrész helyébe a „harminc munkanappal” szöveg lép.
(9) A Gyftv. 4. §-ának (2) bekezdése a „társadalombiztosítási támogatás” szövegrészt követően a „- a külön jogszabályban foglalt kivétellel -” szöveggel egészül ki.
(10) A Gyftv.
a) 3. §-ának e törvénnyel átszámozott 11. pontjában a „k)” szövegrész helyébe „11.” szöveg, a „ka)” szövegrész helyébe „a)” szöveg, a „kb)” szövegrész helyébe „b)” szöveg, valamint a „kc)” szövegrész helyébe „c)” szöveg,
b) 34. § (3) bekezdésében az „ az egy év” szövegrész helyébe az „a 180 nap” szöveg,
c) 77. § (2) bekezdésének l) pontjában a „33. § (3)” szövegrész helyébe a „33. § (6)” szöveg
lép.
(11) A Kbtv.
a) 1. § (2) bekezdés d) és i) pontjában, 3. § (1) bekezdésének felvezető szövegében, 3. §-ának e törvénnyel átszámozott (3) bekezdésében, 6. § (1) bekezdésében, 14. § (5) bekezdésében, 15. § (2) bekezdésében, 16. §-ában, 17. § (2) bekezdés c)-e) pontjában, 20. § (2) bekezdésében, 28. § (3) bekezdésében, 29. § (3) és (5) bekezdésében, 30. §-ában a „készítmény” szövegrészek helyébe a „keverék” szöveg lép,
b) 1. § (1) bekezdésében az „importőr” szövegrész helyébe az „importőr, továbbfelhasználó” szöveg lép,
c) 1. § (2) bekezdés i) pontjában a „kitapintható jelkép” szövegrész helyébe a „tapintással érzékelhető figyelmeztető jelkép” szöveg lép,
d) preambulumában, 1. § (2) bekezdés g), j) és k) pontjában, 2. § (5) bekezdésében, II. Fejezetének címében, 3. § (1) bekezdésében, III. Fejezetének címében, 8. §-át megelőző alcímében, 8. § (1) és (3) bekezdésében, IV. Fejezetének címében, 15. § (1) és (2) bekezdésében, 16. §-ában, 17. §-át megelőző alcímében, 17. § (7) és (9) bekezdésében, 20. § (1), (4) és (7) bekezdésében, 21. § (3) bekezdésében, 23. §-át megelőző alcímében, 23. § (1) és (2) bekezdésében, 27. §-ában, 31. §-ában, 31/A. §-ában, 34. § (4) bekezdés a) pontjának aa), ag) és ai) alpontjában, f) pontjában, j) pontjának ja) alpontjában és l) alpontjában, 34. § (6) bekezdésében a „készítmények” szövegrészek helyébe a „keverékek” szöveg lép,
e) 1. § (2) bekezdés g) pontjában, 17. § (1) bekezdésében, 19. § (5) bekezdésében, 20. § (3) bekezdésében, 29. § (5) bekezdésében és 34. § (7) bekezdésében a „készítménnyel” szövegrészek helyébe a „keverékkel” szöveg lép,
f) 2. § (3) bekezdés i) pontjában, 23. § (3) bekezdésében a „készítményekre” szövegrészek helyébe a „keverékekre” szöveg lép,
g) 6. § (1) és (2) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében, 14. § (2) bekezdés e) pontjának ea) és eb) alpontjában, 17. § (1) bekezdésében a „készítményeket” szövegrészek helyébe a „keverékeket” szöveg lép,
h) 6. § (2) bekezdésében a „készítményről” szövegrész helyébe a „keverékről” szöveg lép,
i) 14. § (2) bekezdés e) pontjának ea) és eb) alpontjában a „kitapintható jelkép (figyelmeztetés)” szövegrészek helyébe a „tapintással érzékelhető figyelmeztető jelkép” szöveg lép,
j) 14. § (3) bekezdésében, 20. § (1) bekezdésében, 21. § (4) bekezdésében a „készítményt” szövegrészek helyébe a „keveréket” szöveg lép,
k) 14. § (4) bekezdésében és 20. § (5) bekezdésében a „készítményhez” szövegrészek helyébe a „keverékhez” szöveg lép,
l) 17. § (1) bekezdésében a „(2)-(8) bekezdés” szövegrész helyébe a „(2)-(8) bekezdés vagy a CLP” szöveg lép,
m) 19. § (1) bekezdésében, VIII. Fejezetének címében, 28. §-át megelőző alcímében, 28. § (3) bekezdésében, 33. § (1) bekezdésében, 33. § (3) bekezdés c) pontjában, 34. § (4) bekezdés a) pontjának ah) alpontjában és k) pontjának ka) alpontjában a „készítményekkel” szövegrész helyébe a „keverékekkel” szöveg lép,
n) 29. § (3) bekezdésében a „magánszemélyek részére” szövegrész helyébe a „magánszemélyeknek” szöveg lép,
o) 32. § (1) bekezdésében a „jogszabályok” szövegrész helyébe a „jogszabályok, valamint a REACH és a CLP” szöveg lép,
p) 33. § (1) bekezdésében a „REACH-ben” szövegrész helyébe a „REACH-ben, a CLP-ben” szöveg lép,
q) 34. § (4) bekezdés a) pontjának ac) alpontjában az „egészségügyi gázmesteri tevékenység” szövegrész helyébe az „egészségügyi kártevőirtó tevékenység” szöveg, a „jogkövetkezményeket” szövegrész helyébe a „jogkövetkezményeket, valamint az egészségügyi kártevőirtó tevékenységet végző természetes személyek szakmai továbbképzésére vonatkozó szabályokat” szöveg lép,
r) 34. § (4) bekezdés a) pontjának aj) alpontjában a „REACH” szövegrész helyébe a „REACH, valamint a CLP” szöveg lép.
(12) Az Ebtv.
a) 5/B. §-ának e) pontjában a „3. §-ának f) pontja” szövegrész helyébe a „3. §-ának 6. pontja” szöveg,
b) e törvénnyel átszámozott 50. § (4) bekezdésének d) pontjában a „(2) bekezdés” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés” szöveg,
c) 70. § (2) bekezdésében a „három éven belül” szövegrész helyébe az „öt éven belül” szöveg, illetve a „három éven túl” szövegrész helyébe az „öt éven túl” szöveg
lép.
(13) Az Eftv.
a) 4. §-ának (1) bekezdésében a „június 30-áig” szövegrész helyébe a „május 31-éig” szöveg, a „megelőző egy év” szövegrész helyébe a „megelőző finanszírozási év” szöveg,
b) 8. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a „(3) és (5)” szövegrész helyébe a „(3)” szöveg, a „feladatátadás” szövegrész helyébe a „feladatellátás” szöveg, a „feladatot átvállaló” szövegrész helyébe a „feladatot ellátó” szöveg
lép.
(14) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 254. §-ának (3) bekezdésében az „egészségügyi ellátási szerződés” szövegrész helyébe a „megállapodás vagy egészségügyi ellátási szerződés” szöveg lép.
(15) Az Ehi. 4. § (1) bekezdésének a) pontjában a „légszennyezettség” szövegrész helyébe a „kémiai és biológiai légszennyezettség” szöveg lép.
(16) A Gytv.
a) 20. §-ának (1) bekezdésében a „gyógyszerek gyártásával, forgalomba hozatalával, forgalmazásával és a gyógyszerellátási felelősséggel kapcsolatos” szövegrész helyébe a „gyógyszerek gyártásával, forgalomba hozatalával, forgalmazásával és a gyógyszerellátási felelősséggel, valamint a vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatával, továbbá a gyógyszerek biztonságos alkalmazhatóságát vizsgáló laboratórium tevékenységével kapcsolatos” szöveg
b) 20. §-ának (3) bekezdésében a „gyógyszer gyártója vagy a gyógyszer-nagykereskedelmi engedély jogosultja a tevékenysége folytatása során” szövegrész helyébe a „gyógyszer gyártója vagy a gyógyszer-nagykereskedelmi engedély jogosultja, a klinikai vizsgálati engedély jogosultja, valamint gyógyszerek biztonságos alkalmazhatóságát vizsgáló laboratórium a tevékenysége folytatása során” szöveg
lép.
(17) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (9) bekezdés c) pontjában a „hozzáadására” szövegrész helyébe a „hozzáadására, az ilyen élelmiszerek bejelentésére, értékelésére” szöveg lép.
(18) Az Eüak. 15. §-át megelőző címben a „közegészségügyi, járványügyi célból” szövegrész helyébe a „közegészségügyi, járványügyi és munka-egészségügyi célból” szöveg lép.
(19) Az Eütev. 13. § (5) bekezdésének felvezető szövegében a „napi munkaideje” szövegrész helyébe a „beosztás szerinti napi munkaideje” szöveg lép.
(20) Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény mellékletében a
„PMAA	π-μετηοξψ-Ν,α-διμετηψλπηενετηψλαμινεEU”
szövegrész helyébe a
„PMMAEU1	,ParamethoxymethylamphetamineEU1vagy N-methyl–1-(4-methoxyphenyl)–2-aminopropanevagy p-methoxy-N, α-dimethylphenethylamine”
szöveg lép.
(21) A Gyftv. 32. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés szerinti kérelmet - a (11) bekezdés szerinti csoportos kérelem kivételével - kizárólag az egészségbiztosítási szerv 32/B. § szerinti szállítójegyzékében szereplő minősített forgalomba hozó nyújthatja be az egészségbiztosítási szervhez.”
128. § (1) Az Ebtv. 10-17. §-a szerinti egészségügyi szolgáltatásokra 2010. december 31-ig - 2011. január 1-jei hatálybalépéssel - az e törvényben foglaltaknak megfelelő új finanszírozási szerződést kell kötni. Az új finanszírozási szerződések hatályának beálltával egyidejűleg a korábbi finanszírozási szerződések a törvény erejénél fogva megszűnnek.
(2) Az Ebtv. 30. § (2) bekezdése alapján az e törvényben foglaltaknak megfelelő új szerződéseket 2010. december 31-ig - 2011. január 1-jei hatálybalépéssel - kell megkötni a gyógyszer kiszolgáltatójával, gyógyászati segédeszköz forgalmazójával, gyógyászati ellátás nyújtójával. Az új szerződések hatályának beálltával egyidejűleg a korábbi szerződések a törvény erejénél fogva megszűnnek.
(3) A 2010. január 1-jét megelőzően elszenvedett úti balesetnek minősülő üzemi baleset esetén az Ebtv. 56. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
(4) Az Ebtv. e törvénnyel megállapított 37. §-át, valamint 70. §-ának (2) bekezdését az e törvény hatálybalépését követően keletkezett esetekre kell alkalmazni.
(5) Az egészségügyi ellátási kötelezettség körében az e törvény hatálybalépését megelőzően megkötött szerződések a bennük meghatározott határideig maradnak hatályban, azzal, hogy vonatkozásukban az Eftv. e törvénnyel megállapított 2/E. §-ában, 2/F. §-ában, valamint a 2/G. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell. Ezt a rendelkezést az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő szerződéskötési eljárás során megkötött szerződések esetében is alkalmazni kell.
(6) Az Eftv. e törvénnyel megállapított 2/A. §-ának (3) bekezdése és 2/H. §-a nem érinti az Eftv. 11. §-ának (1) bekezdés alapján e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokhoz kapcsolódó egészségügyi ellátási szerződéseket és megállapodásokat.
(7) A Gytv. e törvénnyel módosított 10. § (5) bekezdése szerinti, 2010. január 1. napját megelőzően indult és még le nem zárult eljárásokban a Bizottság 1084/2003/EK rendeletét kell alkalmazni.
(8) Az Eütv. e törvénnyel megállapított 116/C. §-a azzal alkalmazható, hogy az e törvény hatálybalépését megelőzően minősítési eljárás során továbbképzési pontértékkel ellátott továbbképzések lefolytathatók.
129. § (1) A Kbtv. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az anyagok, illetve a keverékek osztályozását a REACH és a CLP rendelkezéseire figyelemmel, illetve a külön jogszabályban meghatározottak szerint a regisztrációra kötelezett végzi, regisztrációs kötelezettség hiányában a gyártó, továbbfelhasználó, az importőr vagy a forgalomba hozatalért felelős személy.”
(2) A Kbtv. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A veszélyes keverék kiszerelt, nem ömlesztett formában, olyan csomagolóeszközben, zárással, felirattal (címkével), szükség szerint egyéb jelzésekkel ellátva hozható forgalomba, amely megfelel ezen jogszabály, illetve a 9. és 10. §-ban foglaltak figyelembevételével a CLP előírásainak, és amely a veszélyes keverék felhasználásáig biztosítja az egészségkárosodás, illetve környezetszennyezés vagy -károsodás elkerülését.”
(3) A Kbtv. 17. §-át megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A veszélyes keverékek feliratozása, címkézése”
(4) A Kbtv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § E törvény alkalmazása szempontjából veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a keverék, amely a CLP szerinti osztályozás során a veszélyességi osztályok és/vagy kategóriák bármelyikébe besorolható.”
(5) A Kbtv. III. Fejezetének címe a következők szerint módosul:
„III. Fejezet
A VESZÉLYES ANYAGOK ÉS KEVERÉKEK BEJELENTÉSE”
(6) A Kbtv. IV. Fejezetének címe a következők szerint módosul:
„IV. Fejezet
VESZÉLYES ANYAGOK, VESZÉLYES KEVERÉKEK TÁROLÁSA, SZÁLLÍTÁSA”

[LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2009. december 14-i ülésnapján fogadta el.