2009. évi CL. törvény

az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról  [LÁBJEGYZET_1]

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény a 24/A. §-t követően a következő 24/B. §-sal egészül ki:
„24/B. § (1) Ha a biztosító a közlekedési hatóságot arról értesíti, hogy a kárfelvételi eljárásban úgy ítélte meg, hogy a közlekedési balesettel érintett gépjármű a közúti forgalomban történő részvételre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlannak tekintendő, a közlekedési hatóság az értesítés kézhezvételét követő 8 munkanapon belül a gépjármű műszaki vizsgálatát rendeli el.
(2) Ha a közlekedési hatóság az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálat alapján azt állapítja meg, hogy a gépjármű a közúti forgalomban való részvételre műszakilag
a) alkalmas, erről értesíti az (1) bekezdés szerinti biztosítót,
b) alkalmatlan, a 24. § (6) bekezdésben foglaltak szerint jár el, és erről értesíti a (1) bekezdés szerinti biztosítót.
(3) Ha az üzemben tartó az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatra a gépjárművet nem mutatta be, a közlekedési hatóság erről a tényről értesíti a biztosítót, valamint a közlekedési igazgatási hatóságot.
(4) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a műszaki vizsgálat díjának megfizetése a gépjármű tulajdonosát vagy üzembentartóját terheli.”

Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény módosítása

2. § Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 1. § (2) bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:
[A törvény hatálya nem terjed ki:]
„g) pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvényben szabályozott szolgáltatási díjakra.”

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

3. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 11. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A fizetési haladék időtartama alatt]
„e) az adós - az (1) és (3) bekezdésben meghatározott követelések kivételével - a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló követeléseken alapuló kifizetéseket nem teljesítheti, a hitelező pedig - ide nem értve a (3) bekezdés szerinti óvadék tárgyából történő kielégítést - nem érvényesíthet vele szemben ilyen kifizetéseket célzó igényeket,”
(2) A Cstv. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(3) A fizetési haladék nem érinti a csődeljárás kezdő időpontját megelőzően kikötött óvadék, valamint a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. §-a (1) bekezdésének 107. pontjában meghatározott pozíciólezáró nettósításra vonatkozó keretmegállapodás érvényesíthetőségét, ha az egyik fél vagy mindkét fél
a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 1. számú mellékletében, illetve az Európai Parlament és Tanács 2002/47/EK irányelvének 1. cikk a) pontját átültető EGT-állam jogszabályai szerint közszektorbeli intézmény, vagy
b) a Magyar Nemzeti Bank, más EGT-állam központi bankja, az Európai Központi Bank, a Nemzetközi Fizetések Bankja, a Hpt. 1. számú mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény,
c) EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet, ideértve a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló 2006. június 14-i 2006/48/EK az európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkét átültető EGT-állam jogszabályaiban meghatározott szervezeteket is,
d) EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás (az Európai Parlament és Tanács 2004/39/EK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti befektetési vállalkozás),
e) EGT-államban székhellyel rendelkező pénzügyi vállalkozás (az Európai Parlament és Tanács 2006/48/EK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti pénzügyi vállalkozás),
f) EGT-államban székhellyel rendelkező biztosító (a Tanács 92/49/EGK irányelvét, és a Tanács 2002/83/EK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti biztosító),
g) EGT-államban székhellyel rendelkező, a Tanács 85/611/EGK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás (a továbbiakban: ÁÉKBV),
h) ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás, vagy
i) EGT-államban székhellyel rendelkező [az Európai Parlament és Tanács 2002/47/EK irányelvének 1. cikk d) pontját átültető EGT-állam jogszabályai szerinti] központi szerződő fél, elszámolóházi, központi értéktári tevékenység folytatására jogosult szervezet.”
4. § A Cstv. 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés ba) alpontja szerinti biztosított követelések - azok kiegyenlítéséig -, amelyekre zálogjogot, óvadékot vagy biztosítéki célú vételi jogot kötöttek ki, továbbá amelyre vonatkozóan a végrehajtási jog van bejegyezve.”
5. § A Cstv. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Egyezségre akkor kerülhet sor, ha azt az egyezség megkötésére jogosult hitelezők szavazatának legalább a fele minden csoportban [57. § (1) bekezdés b), d), e), f), g) és h) pontjai, továbbá - követelésük kiegyenlítéséig - a 49/D. § (1)-(3) bekezdése szerinti zálogjogosult hitelezők] támogatja, feltéve, hogy ezen hitelezők követelése az egyezség megkötésére jogosultak összes követelésének a kétharmad részét kiteszi. A szavazatok számításánál a 18. § (5) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a hitelezők szavazatának számítását nem befolyásolja a felszámolás jogerős elrendelését követően követeléseik más hitelezőre való engedményezése. Az egyezség hatálya - az 57. § (1) bekezdés a), c) pontjaiban felsorolt követelések jogosultjainak kivételével - valamennyi hitelezőre kiterjed (kényszeregyezség).”
6. § (1) A Cstv. 3. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „csődeljárás kezdő időpontjában” szövegrész helyébe a „csődeljárás iránti kérelem időpontjában” szövegrész lép.
(2) A Cstv. 11. §-a (4) bekezdésében az „(1) bekezdésben foglaltak kivételével” szövegrész helyébe az „(1) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével” szövegrész lép.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

7. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 89. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Külön törvény közüzem költségvetési szervnél - a vezetés ellenőrzése, az irányító szerv döntéseinek előkészítése és végrehajtásuk értékelése céljából - előírhatja felügyelő testület létrehozatalát.”
8. § Az Áht. 100/I. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A közüzem külön törvényben foglaltak szerint, az ott meghatározott feltételekkel, az irányító szerv előzetes engedélyével pénzügyi intézménytől fejlesztési hitelt vehet fel. A külön törvényben foglalt feltételeknek ki kell terjednie a közüzem - hitel visszafizetését biztosító - saját vagyona vagy saját forrásai meglétére is. A közüzem hitelállományának mértéke nem haladhatja meg a saját vagyon könyv szerinti értékének és a saját források együttes összegének 50%-át.”
9. § Az Áht. 126. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kapnak a miniszterek és a helyi önkormányzatok, hogy az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek tekintetében rendeletben szabályozhatják a közszolgáltatások ellátásával összefüggő feladatellátási megállapodások részletes szabályait.”

A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

10. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Eximbank) szakosított hitelintézet, a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Mehib Rt.) biztosító részvénytársaság.”
(2) Az Etv. 1. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Mehib Rt. által végzett piacképes kockázatú biztosítási tevékenységére a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényt (a továbbiakban: Bit.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(3) Az Etv. 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az Eximbankra és a Mehib Rt.-re a gazdasági társaságokról szóló törvényt (a továbbiakban: Gt.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
11. § Az Etv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A Mehib Rt. tevékenysége a következő biztosítási ágazatok piacképes és nem- piacképes kockázatú biztosításaira, viszontbiztosításaira, valamint az ezekhez kapcsolódó információszolgáltatásra terjed ki:
a) hitel,
b) kezesség,
c) különböző pénzügyi veszteségek.
(2) A Mehib Rt. az (1) bekezdés szerinti tevékenységeit exportirányú külkereskedelmi ügyletekhez, nemzetközi segélyügyletekhez, külföldi befektetésekhez és belföldi értékesítésekhez, illetve utazásszervezési szolgáltatást végző belföldi vállalkozás, külföldi vállalkozás belföldi fióktelepe vagy kereskedelmi képviselete Magyarországra történő utaztatási tevékenységéhez kapcsolódóan jogosult végezni. A Mehib Rt. az e bekezdésben felsorolt tevékenységekből eredő deviza-árfolyamkockázatot elkülönülten is biztosíthatja.
(3) A 6. § (2) bekezdés szerint állami készfizető kezesség a következő ügyletekhez kapcsolódhat:
a) nem-piacképes kockázatok fedezetére nyújtott exporthitel-biztosítások, illetve viszontbiztosítások;
b) exporthitel biztosításnak nem minősülő biztosítási, illetve viszontbiztosítási fedezet nyújtása, amennyiben azok biztosítását, illetve viszontbiztosítását az Európai Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikk (3) bekezdése szerinti bejelentési eljárásban jóváhagyta, illetve ez ellen nem emelt kifogást.
(4) E törvény alkalmazásában exporthitel biztosítások és viszontbiztosítások esetében nem-piacképesnek minősülnek
a) a (6) és (7) bekezdésben felsorolt kockázatok, ha a teljes kockázatviselés ideje (a gyártási idő és a hitel futamideje együttesen) legalább két év;
b) azon kockázatok, amelyeknél a teljes kockázatviselési idő a két évet nem éri el, amennyiben
ba) az adós letelepedési helye nem az Európai Unió tagállamában, vagy az OECD következő tagállamaiban van: Ausztrália, Kanada, Izland, Japán, Új-Zéland, Norvégia, Svájc, Amerikai Egyesült Államok és
bb) magánadós vagy kezese esetén a (6) bekezdésben vagy a (7) bekezdés a)-c) pontjában szereplő kockázatok bármelyike,
bc) állami adós vagy kezese esetén a (6) bekezdésben vagy a (7) bekezdés a) vagy c) pontjában szereplő kockázatok bármelyike
merül fel.
(5) Nem-piacképesnek minősülnek továbbá azok kockázatok, amelyek kockázatviselési ideje nem éri el a két évet és nem felelnek meg a (4) bekezdés b) pontjában szereplő feltételeknek, amennyiben azok exporthitel biztosítását, illetve viszontbiztosítását az Európai Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikk (3) bekezdése szerinti bejelentési eljárásban jóváhagyta, illetve ez ellen nem emelt kifogást.
(6) A politikai típusú kockázatok körébe tartoznak azok a kockázatok, amelyek a biztosító országán kívül politikai és politikai jellegű események (pl. háború, polgárháború, zavargások) bekövetkezte, államhatalmi és adminisztratív jellegű intézkedések elrendelése, a biztosító országában kiviteli korlátozások alkalmazása miatt merülnek fel. Ide tartoznak továbbá a természeti és nukleáris katasztrófák kockázatai.
(7) A kereskedelmi típusú kockázatok körébe tartoznak azok a kockázatok, amelyek
a) az adós vagy kezese nemfizetése, késedelmes fizetése miatt,
b) az adós vagy kezese fizetésképtelensége miatt,
c) az export célú szerződés vevő általi jogalap nélküli felmondása vagy a szerződés tárgyát képező áruk, szolgáltatások átvételének megtagadása miatt
merülnek fel.
(8) E § alkalmazásában
a) állami adós: a központi kormányzat, a jegybank, továbbá a regionális és a helyi önkormányzat, illetve az irányításuk alatt álló minden olyan szervezet, amely a szervezet székhelye szerinti állam joga alapján sem jogi, sem közigazgatási úton nem nyilvánítható fizetésképtelennek;
b) magánadós: az a) pontba nem tartozó szervezet.
(9) A (4) bekezdés a) pontjában foglalt kockázatok az exportcélú szerződések gyártási és teljesítési szakaszaira biztosíthatóak, illetőleg viszontbiztosíthatók.
(10) A Mehib Rt.-nek az általa megkötött piacképes kockázatú biztosításokból eredő fizetési kötelezettségei még abban az esetben sem teljesíthetőek a központi költségvetés terhére, ha az ügylethez kapcsolódó besorolási feltételek későbbi megváltozása nem-piacképes kockázatú biztosítás megkötését tenné lehetővé.”
12. § Az Etv. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Állam készfizető kezesként felel a Mehib Rt. által az e törvényben, valamint kormányrendeletekben előírt feltételekkel vállalt biztosításokból, illetőleg viszontbiztosításokból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért.”
13. § Az Etv. 7. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Az éves költségvetési törvényben meg kell határozni:]
„b) az Eximbank által az Állam készfizető kezessége mellett vállalható exporthitel-garanciák állományának felső határát, valamint az egyéb export célú garanciaügyletek állományának felső határát,
c) a Mehib Rt. által az Állam készfizető kezessége mellett vállalható biztosítási kötelezettségek, illetőleg viszontbiztosításból eredő kötelezettségek állományának felső határát,”
14. § Az Etv. a 7. §-t követően a következő 8. §-sal egészül ki:
„8. § Az e törvény alapján vállalt jogszabályi állami kezességgel kapcsolatosan az Állam kezességvállalási díjat nem számol fel.”
15. § Az Etv. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Mehib Rt. Állam készfizető kezessége mellett végzett tevékenységére a Bit. és a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény rendelkezéseit nem kell alkalmaznia.”
16. § Az Etv. 26. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a Mehib Rt. által az Állam készfizető kezessége mellett vállalható biztosítások, illetőleg viszontbiztosítások tárgyát, a biztosítási eseményeket, valamint ezen biztosítások és viszontbiztosítások feltételeit és részletes szabályait rendeletekben szabályozza.
(3) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a kamatkiegyenlítési rendszer és az Eximbank által az Állam készfizető kezessége mellett vállalható exporthitel-garanciák feltételeit és részletes szabályait, továbbá az Állam készfizető kezessége mellett vállalható egyéb export célú garanciaügyletek feltételeit és részletes szabályait rendeletekben szabályozza.”
17. § Az Etv. a 27. §-t követően a következő alcímmel és 28. §-sal egészül ki:
„Jogharmonizációs záradék
28. § E törvény a közép- és hosszú lejáratú fedezettel rendelkező ügyletek exporthitel-biztosításával kapcsolatos főbb rendelkezések összehangolásáról szóló 1998. május 7-i 98/29/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
18. § (1) Az Etv. 4. §-ában, 5. §-ában, 6. §-a (3) bekezdésében, 13. §-a (1) és (2) bekezdésében, 26. §-a (1) bekezdésében az „EB. Rt.” szövegrész helyébe „Mehib Rt.” szöveg lép.
(2) Az Etv. II. Fejezetének címében „az EB. RT” szövegrész helyébe „a MEHIB Rt.” szöveg lép.
(3) Az Etv. V. Fejezetének címében „az EB. RT-RE” szövegrész helyébe „a MEHIB Rt.-RE” szöveg lép.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

19. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában:]
„h) pénzügyi szolgáltatás közvetítése;”
(2) A Hpt. 3. §-ának (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A függő ügynök a Felügyelet engedélye nélkül végezhet ügynöki tevékenységet.
(10) A pénzügyi intézmény az általa megbízott függő ügynök, többes ügynök és közvetítői alvállalkozó személyét a Felügyelet által meghatározott módon és gyakorisággal bejelenti a Felügyeletnek.”
(3) A Hpt. 3. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Pénzügyi intézménynek nem minősülő vállalkozás csoportfinanszírozást a Felügyelet engedélye nélkül is végezhet.”
20. § A Hpt. 4. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:]
„c) a Tpt.-ben meghatározott feltételekkel értékpapír-kölcsönzést, részvényesi meghatalmazotti (nominee) tevékenységet, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) meghatározott feltételekkel befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújthat, a Bszt. 111-116. §-a szerinti közvetítői tevékenységet és árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenységet,”
[folytathat.]
21. § A Hpt. 6. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás gazdasági tevékenysége keretében kizárólag a 3. § (1) bekezdésének]
„b) h) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítéséből ügynöki tevékenységet
[végezhet.]
22. § A Hpt. a 6/B. §-t követően a következő alcímmel és 6/C. §-sal egészül ki:
„Közvetítő
6/C. § (1) Közvetítő az, aki az e törvényben foglaltaknak megfelelően
a) a pénzügyi szolgáltatás közvetítését
aa) kiemelt közvetítői tevékenységként egy pénzügyi intézmény - ideértve a pénzügyi intézmény csoportját is - vagy több pénzügyi intézmény egymással nem versengő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában (a továbbiakban: kiemelt közvetítő), vagy
ab) ügynöki tevékenységként egy pénzügyi intézmény - ideértve a pénzügyi intézmény csoportját is - vagy több pénzügyi intézmény egymással nem versengő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában (a továbbiakban: függő ügynök), vagy
ac) pénzforgalmi közvetítői tevékenységként (a továbbiakban: pénzforgalmi közvetítő)
végez (a továbbiakban együtt: függő közvetítő), vagy
b) a pénzügyi szolgáltatás közvetítését
ba) kiemelt közvetítői tevékenységként több pénzügyi intézmény egymással versengő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában (a továbbiakban: többes kiemelt közvetítő), vagy
bb) ügynöki tevékenységként több pénzügyi intézmény egymással versengő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában (a továbbiakban: többes ügynök), vagy
bc) alkuszi tevékenységként (a továbbiakban: alkusz)
végez (a továbbiakban együtt független közvetítő).
(2) Közvetítővel - ide nem értve a pénzügyi intézményt - pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenységi körében megbízási szerződést kötött jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó (a továbbiakban: közvetítői alvállalkozó) ezen ügyletek teljesítéséhez további megbízási szerződést nem jogosult kötni.
(3) A független közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítését kizárólag a Felügyelet e törvényben meghatározott engedélyével végezheti.
(4) A közvetítő nem jogosult az ügyfél nevében a pénzügyi intézménytől, a pénzforgalmi intézménytől az ügyfelet megillető pénz átvételére.
(5) A közvetítő köteles az ügyfél által befizetett, a pénzügyi intézményt, pénzforgalmi intézményt megillető pénzösszegeket elkülönített számlán tartani. Ezek a pénzösszegek a közvetítő más hitelezői kielégítésére csőd-, illetve felszámolási eljárás esetén nem használhatók fel.
(6) Az (5) bekezdés szerinti elkülönített számlának tekintendő az a letéti számla, amelyen a közvetítő kizárólag az ügyfelek által befizetett, a pénzügyi intézményt, pénzforgalmi intézményt megillető pénzösszegeket tarthatja.”
23. § A Hpt. I. Részének címe helyébe a következő cím lép:
„I. RÉSZ
A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK, PÉNZFORGALMI INTÉZMÉNYEK ÉS A FÜGGETLEN KÖZVETÍTŐK ENGEDÉLYEZÉSE”
24. § (1) A Hpt. 8. §-ának (2) bekezdésében a „Ptk.” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben (a továbbiakban: Ptk.)” szövegrész lép.
(2) A Hpt. 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A pénzügyi szolgáltatás közvetítését - az (5) bekezdésben meghatározott eltéréssel - bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó is végezheti.”
(3) A Hpt. 8. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
„(5) A többes kiemelt közvetítő részvénytársaságként vagy korlátolt felelősségű társaságként működhet.”
25. § A Hpt. 9. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Többes kiemelt közvetítőnek legalább ötvenmillió forint induló tőkével kell rendelkeznie.”
26. § (1) A Hpt. 13. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénzügyi szolgáltatási tevékenység csak]
„e) ellenőrzési eljárások és rendszerek, valamint - a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozás kivételével - vagyonbiztosítás,”
[(a továbbiakban együtt: személyi és tárgyi feltételek) megléte esetén kezdhető meg, illetve folytatható.]
(2) A Hpt. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény - a pénzügyi holding társaság és a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozás kivételével - csak olyan helyiségben működhet, amely megfelel a külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelményeknek.”
(3) A Hpt. 13. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. fejezet III. címében meghatározott államtitok és szolgálati titok megsértése bűncselekmény, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek, úgyszintén az, akivel szemben e bűncselekmények bármelyike miatt büntetőeljárás van folyamatban, a büntetőeljárás befejezéséig pénzváltási tevékenységet végzőnél vezető állású személyként nem nevezhető ki, illetve vezető állású személynek nem választható meg, pénzváltási tevékenységet közvetlenül nem irányíthat, illetve ilyen tevékenységet közvetlenül nem végezhet.”
27. § A Hpt. a 13/D. §-t követően a következő alcímmel és 13/E. §-sal egészül ki:
„A független közvetítővel szembeni feltételek
13/E. § (1) Független közvetítő csak olyan jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve egyéni vállalkozó lehet,
a) akinek vezető állású személye - ideértve az egyéni vállalkozót is -
aa) büntetlen előéletű,
ab) legalább három év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, valamint - a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - megfelel a 219/D. §-ban foglalt szakmai követelményeknek,
b) akinek a tevékenységéből eredő károk biztosítására - a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - mindenkor legalább káreseményenként ötmillió forint, illetve évente együttesen legalább ötvenmillió forint összegű felelősségbiztosítása rendelkezésre áll.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a többes kiemelt közvetítőnek és az alkusznak rendelkeznie kell a pénzmosás megelőzésére és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozására vonatkozó szabályzattal és eljárásrenddel.
(3) Az alkusz
a) vezető állású személye csak az lehet, aki szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel [68. § (3) bekezdés] rendelkezik,
b) tevékenységéből eredő károk biztosítására az alkusznak mindenkor legalább káreseményenként tízmillió forint, illetve évente együttesen legalább százmillió forint összegű felelősségbiztosítással kell rendelkeznie.
(4) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazása szempontjából szakirányú szakmai gyakorlatként pénzügyi intézménynél, közvetítőnél tisztségviselőként, vagy pénzügyi szolgáltatási, közvetítői szakterületen alkalmazottként, egyéni vállalkozóként, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban eltöltött gyakorlat vehető figyelembe. Külföldön szerzett szakmai gyakorlat akkor vehető figyelembe, ha megszerzésére pénzügyi intézménynek, illetve közvetítőnek megfeleltethető intézménynél került sor.”
28. § (1) A Hpt. 14. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet engedélye szükséges - a (2)-(4) bekezdésben, valamint a 14/A-14/B. §-ban foglalt eltéréssel - a hitelintézet:]
„h) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének kiemelt közvetítő vagy többes kiemelt közvetítő igénybevételével történő végzéséhez;”
(2) A Hpt. 14. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet engedélye szükséges a fióktelep formájában működő hitelintézet]
„d) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének kiemelt közvetítő vagy többes kiemelt közvetítő igénybevételével történő végzéséhez,”
29. § (1) A Hpt. 15. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet engedélye szükséges a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel a pénzügyi vállalkozás]
„f) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének kiemelt közvetítő vagy többes kiemelt közvetítő igénybevételével történő végzéséhez.”
(2) A Hpt. 15. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet engedélye szükséges a fióktelep formájában működő pénzügyi vállalkozás]
„d) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének kiemelt közvetítő vagy többes kiemelt közvetítő igénybevételével történő végzéséhez.”
(3) A Hpt. 15. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozásként történő működés megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelmet pénzügyi intézménynek nem minősülő vállalkozás az alapítása után is benyújthat azzal, hogy az engedély megadásának nem feltétele a központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozásról szóló nyilatkozat.”
30. § A Hpt. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzváltás közvetítésére csak kiemelt közvetítő vagy többes kiemelt közvetítő kaphat engedélyt.”
31. § A Hpt. 17. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha az alapítók között olyan személy szerepel, aki (amely) az alapítás alatt lévő pénzügyi intézményben minősített befolyást kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell]
„e) természetes személy esetén a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított - büntetlen előéletet igazoló - hatósági bizonyítványt, vagy a személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot,”
32. § A Hpt. 18/A. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre jogosító engedély iránti kérelméhez mellékelni kell:]
„i) ha a kérelmező pénzforgalmi közvetítői tevékenységre közvetítőt kíván megbízni, fióktelepet tervez létesíteni vagy tevékenysége működtetését kiszervezné, ennek bemutatását,”
33. § A Hpt. 18/B. § (1) bekezdésében a „három” szövegrész helyébe az „öt” szöveg, az „ügynökkel” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi közvetítővel” szöveg, a (3) bekezdés a), b), d), e) és h) pontjában, (5) bekezdésében, (8) bekezdés a) pontjában „az ügynök” szövegrész helyébe „a pénzforgalmi közvetítő” szöveg, (3) bekezdés c) pontjában „az ügynöknél” szövegrész helyébe „a pénzforgalmi közvetítőnél” szöveg, (3) bekezdés f) pontjában a „30 napnál” szövegrész helyébe a „90 napnál” szöveg, (4) bekezdésében az „ügynökkel” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi közvetítővel” szöveg, (6) bekezdésében az „ügynök” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi közvetítő” szöveg, (8) bekezdésében „az ügynököt” szövegrész helyébe „a pénzforgalmi közvetítőt” szöveg lép.
34. § A Hpt. a 18/B. §-t követően a következő alcímmel és 18/C. §-sal egészül ki:
„Független közvetítő engedélyezése
18/C. § (1) Független közvetítőként történő működésre jogosító engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelmező
a) 3. számú melléklet I. Fejezetében meghatározott azonosító adatait,
b) kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személye megfelel a 13/E. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt követelményeknek,
c) nyilatkozatát, hogy rendelkezik a szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,
d) által folytatni kívánt tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeket is tartalmazó üzletszabályzatot,
e) nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a független közvetítőként történő működését mikor kívánja megkezdeni,
f) nyilatkozatát arról, hogy a jogszabályban meghatározott, illetőleg jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült,
g) teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.
(2) Ha a kérelmező többes kiemelt közvetítőként kíván működni, az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a kérelemhez igazolnia kell a 9. § szerinti induló tőke teljes összegének rendelkezésre állását. Ha a kérelmező többes kiemelt közvetítőként vagy alkuszként kíván működni, a kérelemhez mellékelnie kell a pénzmosás megelőzésére és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozására vonatkozó szabályzatát és eljárásrendjét.
(3) Ha a kérelmező az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatot nem igazolja, a Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető magyarországi hatósághoz vagy bírósághoz.”
35. § A Hpt. 19/B. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénzfeldolgozási tevékenység engedélyezése iránti kérelemhez - a 19/A. § (1) bekezdésében felsoroltakon kívül - mellékelni kell:]
„a) a vezető állású személy, a pénzfeldolgozási tevékenység irányításáért közvetlenül felelős vezető, valamint a pénzfeldolgozási tevékenységet közvetlenül végző személy esetén a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított - büntetlen előéletet igazoló - hatósági bizonyítványt, vagy a személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot,”
36. § A Hpt. 19/C. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A fizetési rendszer működtetésére vonatkozó tevékenység engedélyezése iránti kérelemhez - a 19/A. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül - mellékelni kell:]
„a) a vezető állású személy esetén a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított - büntetlen előéletet igazoló - hatósági bizonyítványt, vagy a személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot,”
37. § A Hpt. 27/A. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó engedély iránti kérelmet az MNB elutasítja, ha a kérelmező]
„c) külföldi székhelyű, és nincs kézbesítési megbízottja, illetőleg a 19/A. § (5) bekezdésében foglalt feltételek valamelyike nem teljesül.”
38. § A Hpt. a 30/A. §-t követően a következő 30/B. §-sal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 30/B. § számozása 30/C. §-ra változik:
„30/B. § (1) A Felügyelet a független közvetítő működési engedélyét visszavonja, ha a közvetítő
a) az e törvényben előírt nyilvántartásba vételi és működési feltételek bármelyikének nem felel meg,
b) nyilvántartása, illetve az éves beszámolója nem felel meg a valóságnak,
c) az engedély megadásától számított egy éven belül tevékenységét nem kezdte meg, vagy a tevékenységet hat hónapon túl szünetelteti,
d) a tevékenysége felfüggesztésének időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntetése érdekében tett felügyeleti intézkedések nem vezettek eredményre.
(2) A Felügyelet a független közvetítő működési engedélyét visszavonhatja, ha a közvetítő
a) működése súlyosan vagy ismétlődően megsérti az ügyfelek érdekeit,
b) a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsérti.”
39. § A Hpt. e törvénnyel átszámozott 30/C. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az MNB a szolgáltató engedélyét visszavonhatja, ha]
„h) fióktelep esetén a 19/A. § (4) bekezdésének a)-b), d)-k) pontjában, valamint (5)-(6) bekezdésében felsorolt feltételek valamelyike már nem teljesül.”
40. § A Hpt. 31. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzügyi intézmény - ide nem értve a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozást - a tevékenységi engedélyét a Felügyeletnek, az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző engedélyét az MNB-nek akkor adhatja vissza, ha bizonyítja, hogy pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból származó kötelezettsége nincs. A Felügyelet, valamint az MNB meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a pénzügyi intézmény, illetőleg a szolgáltató működését - az arra vonatkozó szabályok szerint - köteles folytatni.”
41. § A Hpt. 32/H. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi közvetítői tevékenységet végző közvetítőjével, vagy fióktelepe létesítésével kapcsolatban felmerül a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó szabályok megsértése, akkor a Felügyelet köteles erről a székhely szerinti illetékes felügyeleti hatóságot is értesíteni.”
42. § A Hpt. 37. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély iránti kérelemhez a kérelmezőnek be kell nyújtania a 17. § (1) bekezdésének g), h) pontjában és a 17. § (3)-(4) bekezdésében meghatározott iratokat.”
43. § A Hpt. 49. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó - pénzügyi intézménynek nem minősülő - vállalkozás (ideértve a közvetítőt is) tulajdonosa, a pénzügyi intézményben és a pénzforgalmi intézményben minősített befolyást szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó - pénzügyi intézménynek nem minősülő - vállalkozás alkalmazottja köteles a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot - időbeli korlátozás nélkül - megtartani.”
44. § A Hpt. 50. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A banktitokra vonatkozó rendelkezéseket a közvetítő ügyfelének (1) bekezdésben meghatározott adataira is megfelelően alkalmazni kell.”
45. § A Hpt. 54. §-ának (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
[Nem jelenti a banktitok sérelmét]
„q) a pénzügyi intézmény által a pénzügyi intézménnyel szerződéses kapcsolatban levő közvetítő részére a közvetítő által közvetített pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés teljesítéséhez kapcsolódó adatszolgáltatás.”
46. § A Hpt. 78/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„78/A. § (1) Pénzügyi intézmény által vállalt, a sztenderd módszer alkalmazásakor a 76/A. § (1) bekezdés i) pontjába sorolható kitettségeinek együttes értéke nem haladhatja meg a fedezetül szolgáló ingatlanok együttes piaci értékének hetven százalékát.
(2) E § alkalmazásában az ingatlan piaci értéke az a becsült összeg, amelyért az ingatlan tulajdonjoga gazdát cserélhetne magánjogi adásvételi szerződés keretében, egy önkéntes eladó és egy önkéntes vevő között, megfelelő marketingtevékenységet követően, tisztességes feltételek mellett történő tranzakció keretében, amelynek során a felek jólértesülten, ésszerűen, körültekintően és kényszer nélkül járnak el. Az értékmeghatározásnál más jogszabályban leírtak szerint, a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertan az irányadó.”
47. § (1) A Hpt. 101. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Közösségi betétek esetén az (1) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt - a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül - társasházak és lakásszövetkezetek esetén lakásonként kell számításba venni, építőközösségek és iskolai takarékossági csoportok esetén a közösséget alkotó minden személy esetén külön kell számításba venni.”
(2) A Hpt. 101. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A betétes elhalálozása esetén - a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül - az örökhagyó és az örökösök betétjét a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig vagy a rögzített kamatozású kamatperiódus végéig - a kettő közül a későbbi időpontig - külön betétnek kell tekinteni és az (1) bekezdés szerinti kártalanítási összeghatár meghatározásánál nem kell összevonni az örökösök más betéteivel. Az örökhagyó betétje után a kártalanítás az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárig fizetendő ki, függetlenül az örökösök számától. Ezt a rendelkezést a közös betétekre is alkalmazni kell.”
48. § A Hpt. 115. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A hitelintézet köteles a betétekre és a betétesekre vonatkozó - a 3. számú melléklet I. fejezet szerinti - azonosító adatokat oly módon nyilvántartani, hogy azok a kártalanítás végrehajtása céljából az Alap kérésére öt munkanapon belül átadhatóak legyenek.”
49. § A Hpt. 131. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A zálogkölcsönzési tevékenységet folytató pénzügyi vállalkozásnak, a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozásnak, valamint a zálogkölcsönzési, illetve pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet kiemelt közvetítői tevékenységként, illetve pénzforgalmi közvetítői tevékenységként közvetítőnek a számvitelről szóló törvény szerinti napi készpénz záró állomány maximális mértékének, illetve havi szintű átlagának megállapítása során nem kell figyelembe vennie az e tevékenység céljára szolgáló elkülönítetten nyilvántartott készpénzállományt vagy az e tevékenység folytatása során birtokába került, a megbízót, illetve az ügyfelet megillető készpénzállomány elkülönített nyilvántartásban szereplő, kötelezettségként kimutatott összegét.”
50. § (1) A Hpt. 139/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzügyi intézmény; a pénzforgalmi intézmény; a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó - pénzügyi intézménynek és pénzforgalmi intézménynek nem minősülő - vállalkozás; a független közvetítő és a bankképviselet a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.”
(2) A Hpt. 139/A. §-a (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szorzószám]
„d) kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó - pénzügyi intézménynek és pénzforgalmi intézménynek nem minősülő - vállalkozás, bankképviselet és a független közvetítő esetén: egy.”
(3) A Hpt. 139/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A pénzügyi vállalkozás által fizetendő változó díj éves mértéke a pénzügyi vállalkozás éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,2 ezreléke azzal, hogy a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozás esetén a változó éves díj éves mértéke legfeljebb egymillió forint.”
51. § A Hpt. 176/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény végelszámolására vagy felszámolására - ide nem értve a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozást - a Cstv., a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény, és a gazdasági társaságokról szóló törvény, a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény végelszámolására vagy felszámolására az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
52. § A Hpt. a 187. §-t követően a következő 188. §-sal egészül ki:
„188. § (1) A Felügyelet ellenőrzési tevékenységének ellátása és a fogyasztók érdekeinek védelme céljából nyilvántartást vezet a közvetítőkről és a közvetítői alvállalkozókról. A Felügyelet a nyilvántartásban a közvetítők és a közvetítői alvállalkozók következő adatait kezeli:
a) a nevét, székhelyét,
b) a tevékenység végzésének helyét,
c) az alapítás nyilvántartásba vételének, valamint a tevékenység engedélyezésének, bejelentéshez kötött tevékenység esetén a bejelentés időpontját,
d) azt az adatot, hogy a nyilvántartásba vett kiemelt közvetítő, függő ügynök, pénzforgalmi közvetítő, többes kiemelt közvetítő, többes ügynök, alkusz, vagy közvetítői alvállalkozó,
e) a közvetítőt megbízó pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény nevét,
f) a szolgáltatási tevékenysége megkezdésének időpontját,
g) a közvetítői alvállalkozó esetén a közvetítő nevét,
h) a független közvetítőnél vezető állású személynek
ha) a tisztségét, valamint az általa betöltött munkakört,
hb) a 3. számú melléklet I. Fejezetében meghatározott azonosító adatait és
hc) a jogviszony jellegére vonatkozó adatát.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott adatok változását az adatváltozás bejelentését követően haladéktalanul átvezeti a nyilvántartáson.
(3) Az (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti adatot, továbbá a vezető állású személy nevét és az (1) bekezdés h) pont ha) alpontja szerinti adatát a Felügyelet a honlapján bárki számára elérhetően, napra készen közzéteszi.”
53. § A Hpt. 190. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához a 186-188. §-ban meghatározott, valamint az általa elrendelt adatszolgáltatások alapján nyilvántartja:
a) a pénzügyi intézményeket, pénzforgalmi intézményeket, bankképviseleteket, járulékos vállalkozásokat, a közvetítőket,
b) a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző vállalkozásokat,
c) a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, a független közvetítő tulajdonosait,
d) a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, a független közvetítő vezető állású személyeit,
e) a könyvvizsgálót,
f) a kérelmezőket.”
54. § A Hpt. a következő 199. §-sal egészül ki:
„199. § (1) A pénzügyi intézmény egy naptári évben ugyanannak az ügyfélnek egy alkalommal nyújthat olyan kölcsönt, amelynek:
a) teljes hiteldíj mutatója meghaladja a hatvanöt százalékot és
b) összege nem haladja meg a kétszázötvenezer forintot.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő kölcsön lejárata egy alkalommal legfeljebb hat hónappal hosszabbítható meg.”
55. § A Hpt. a következő 200. §-sal egészül ki:
„200. § Semmis a fogyasztóval kötött, a vételi jog biztosítéki célú kikötésére vonatkozó szerződés, ha a vételi jog a kötelezett által lakott lakóingatlanra vonatkozik.”
56. § (1) A Hpt. 210. §-ának (3)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben vagy pénzügyi lízingszerződésben az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamatot, díjat vagy költséget lehet egyoldalúan módosítani. Egyéb feltétel, ideértve az egyoldalú módosításra okot adó körülmények felsorolását is, egyoldalúan nem módosítható az ügyfél számára kedvezőtlenül. Az egyoldalú módosítás jogát a hitelező akkor jogosult gyakorolni, ha a módosításra okot adó objektív körülmények tételes meghatározását a szerződés tartalmazza, valamint a hitelező árazási elveit írásban rögzítette.
(4) Az árazási elveknek tartalmazniuk kell legalább a következőket:
a) valamely kamat, díj vagy költség módosítása a szerződésekben foglalt és az adott kamat, díj vagy költség mértékére ténylegesen hatást gyakorló ok alapján történhet;
b) ha valamely feltétel változása a kamat-, díj- vagy költségelem csökkentését teszi indokolttá, azt is érvényesíteni kell;
c) az adott kamat-, díj- vagy költségelemre kihatással bíró ok-okozati feltételeket együttesen, tényleges hatásuk arányában kell figyelembe venni;
d) díjat vagy költséget évente legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékében lehet emelni.
(5) Az árazási elvek megfelelőségét, valamint az árazási elvek alkalmazásának gyakorlatát a Felügyelet ellenőrzi. Az ellenőrzés során a Felügyelet figyelembe veszi a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény hatálya alá tartozó, a Felügyelet által is elfogadott magatartási kódex rendelkezéseit.
(6) A (3) bekezdésben meghatározott szerződések esetén kamatot, díjat vagy költséget érintő, egyoldalú, az ügyfél számára kedvezőtlen módosítást - referencia-kamatlábhoz kötött kamatnál a referencia-kamatláb változásából eredő kamatváltozás, valamint az állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsön kivételével - a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább hatvan nappal hirdetményben közzé kell tenni. A módosításról és a módosítást követően várhatóan fizetendő törlesztőrészletről - referencia-kamatlábhoz kötött kamatnál a referencia-kamatláb változásából eredő kamatváltozás, valamint az állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsön kivételével - az érintett ügyfeleket postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott tartós adathordozón értesíteni kell. A módosítással kapcsolatos tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott közvetlen értesítés feladási időpontjának legalább 60 nappal meg kell előznie a módosítás hatálybalépését.
(8) Állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsön esetén kamatot, díjat vagy költséget érintő, egyoldalú, az ügyfél számára kedvezőtlen módosítást a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább 15 nappal hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikusan is elérhetővé kell tenni.
(9) A (3) bekezdésben meghatározott szerződéseknél a kamat, díj vagy költség ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú módosítása esetén - referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén a referencia-kamatláb változásából eredő kamatváltozás kivételével - az ügyfél a módosítás hatálybalépése előtt - a (10) bekezdésben meghatározott eltéréssel - jogosult a szerződés díjmentes felmondására.”
(2) A Hpt. 210. §-a a következő (10)-(14) bekezdésekkel egészül ki:
„(10) Jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönszerződés esetén - ideértve a jelzálog-hitelintézet által refinanszírozott kölcsönszerződést is a tényleges refinanszírozást követően -, a kamat, díj vagy költség ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú módosítása miatt az ügyfelet megillető felmondáskor a hitelintézet jogosult a lejárat előtti visszafizetéssel járó költségeit érvényesíteni. A kölcsönszerződésnek tartalmaznia kell, hogy a kölcsön jelzáloglevéllel finanszírozott, vagy jelzáloglevéllel kívánják refinanszíroztatni, továbbá ennek jogkövetkezményeit. Jelzálog-hitelintézet által refinanszírozott kölcsönszerződés esetén az ügyfelet legkésőbb a refinanszírozás bekövetkezését követő 30 napon belül feladott értesítővel kell tájékoztatni a refinanszírozás megvalósulásáról.
(11) A (3) bekezdésben nem szabályozott szerződések esetén kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szerződés ezt a pénzügyi intézmény számára - külön pontban - egyértelműen meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére lehetővé teszi. A szerződés kamatot, díjat érintő - az ügyfél számára kedvezőtlen - módosítását a módosítás hatálybalépését tizenöt nappal megelőzően, hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni.
(12) Szerződés egyoldalúan nem módosítható új díj vagy költség bevezetésével. Az egyes kamat, díj vagy költségelemek szerződésben meghatározott számítási módja egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosítható.
(13) Az ügyfél hirdetményben történő tájékoztatása során biztosítani kell, hogy megállapítható legyen, melyik kamat-, díj- vagy költségelem milyen mértékben változik. Az ügyfél számára elérhetővé kell tenni a módosítás okait.
(14) A pénzügyi intézmény az ügyfél számára nem kedvezőtlenül egyoldalúan módosíthatja az ügyféllel kötött szerződés feltételeit.”
57. § A Hpt. a 218. §-t követően a következő XXXI/A. Fejezettel és 219. §-sal egészül ki:
„XXXI/A. Fejezet
Független közvetítő
219. § (1) A független közvetítő - és az általa az e tevékenységre igénybe vett, vele megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy - e tevékenysége során okozott kárért a közvetítő felel.
(2) A többes kiemelt közvetítő és a többes ügynök megbízója felel azért, hogy a megbízási szerződés pontosan, egyértelműen meghatározza a közvetítő által ellátandó feladatokat, az ügyfelek tájékoztatására vonatkozó követelményeket, továbbá azért, hogy minden, a megbízási szerződés megfelelő teljesítéséhez szükséges információt a közvetítő rendelkezésére bocsát.
(3) A független közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért közvetítői díjat kizárólag a megbízótól fogadhat el. E rendelkezés nem érinti a független közvetítő azon jogosultságát, hogy a pénzügyi szolgáltatás közvetítését igénybe vevő ügyfele számára más - a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének nem minősülő - szolgáltatása ellenértékeként díjat számítson fel.
(4) A közvetítői díj időbeni ütemezésének arányosnak kell lennie a közvetített pénzügyi szolgáltatás futamidejével, valamint szerződésszerű teljesítésével.
(5) A független közvetítő az ügyféllel kötött közvetítői szerződésről és a közvetített pénzügyi szolgáltatási szerződésről köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a közvetített szerződés feleinek nevét, a szerződéskötés idejét, tárgyát, lényeges feltételeit. A független közvetítő köteles a közvetítői tevékenységével kapcsolatos iratokat három évig megőrizni. Ez a kötelezettség nem érinti a számviteli bizonylat megőrzésére vonatkozó rendelkezéseket.
(6) Az alkusz az alkuszi tevékenységen kívül más pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nem végezhet.
(7) A kizárólag magánszemélyek részére a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához nyújtott hitel- és pénzkölcsönt közvetítő többes ügynökre a 13/E. § (1) bekezdés b) pontjában, a 18/C. § (1) bekezdés d) pontjában, 139/A. § (1) bekezdésében, valamint 219/D. §-ban foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.”
58. § A Hpt. a 219. §-t követően a következő 219/A-219/B. §-sal egészül ki:
„219/A. § (1) A független közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítését megelőzően köteles a szolgáltatását igénybe venni szándékozó ügyfél részére írásban egyértelmű tájékoztatást adni:
a) a cégnevéről, székhelyéről, és felügyeleti hatóságának megjelöléséről,
b) a felügyeleti nyilvántartásról, amelyben szerepel, és annak módjáról, ahogyan nyilvántartását ellenőrizni lehet,
c) arról, hogy a tevékenysége során okozott kárért az ügyfél felé ki áll helyt,
d) arról, hogy többes kiemelt közvetítőként, többes ügynökként a pénzügyi intézmény megbízásából, vagy alkuszként a pénzügyi szolgáltatást igénybe venni szándékozó ügyfél megbízásából jár el,
e) arról, hogy a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért közvetítői díjat kizárólag a megbízótól fogadhat el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak nem alkalmazandóak, ha a tájékoztatási kötelezettséget a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény rendelkezései írják elő.
219/B. § (1) A független közvetítő a pénzügyi szolgáltatási szerződés megkötésének elősegítése során köteles az ügyfélnek kielégítő mennyiségű, de - ha a piacon hozzáférhető - legalább három szolgáltató versengő szolgáltatásnak minősülő ajánlatát elemezni és átadni. Ha a többes kiemelt közvetítő kizárólag kettő versengő szolgáltatatást közvetít, akkor a kettő ajánlatot kell elemeznie és átadnia.
(2) A pénzügyi szolgáltatás közvetítését megelőzően a független közvetítő köteles az ügyfél tájékoztatása alapján felmérni az ügyfél igényeit és szükségleteit, valamint azokat az indokokat, amelyek a független közvetítő által e tevékenységével összefüggésben adott tanácsot alátámasztják.
(3) Az alkusz a pénzügyi szolgáltatás megkötésének elősegítése során feltár és elemez minden olyan lehetséges ajánlatot, amely az ügyfél céljainak elérésére alkalmas.
(4) A többes ügynök és az alkusz felelős a téves tanácsadásért, az iratok és a nyilatkozatok késedelmes továbbításáért.”
59. § A Hpt. a 219/B. §-t követően a következő XXXI/B. Fejezettel és 219/C. §-sal egészül ki:
„XXXI/B. Fejezet
Függő közvetítő
219/C. § (1) A kiemelt közvetítő és a pénzforgalmi közvetítő - és az általa az e tevékenységre igénybe vett, vele megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy - e tevékenysége során okozott kárért a megbízó pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény felel.
(2) A függő közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért kizárólag a megbízó pénzügyi intézménytől, pénzforgalmi intézménytől jogosult közvetítői díjra. E rendelkezés nem érinti a függő közvetítő azon jogosultságát, hogy a pénzügyi szolgáltatás közvetítését igénybe vevő ügyfele számára más - a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének nem minősülő - szolgáltatása ellenértékeként díjat számítson fel.
(3) A közvetítői díj időbeni ütemezésének arányosnak kell lennie a közvetített pénzügyi szolgáltatás futamidejével, valamint szerződésszerű teljesítésével.
(4) A függő közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítését megelőzően köteles az ügyfél részére tájékoztatást adni:
a) a cégnevéről, székhelyéről, és felügyeleti hatóságának megjelöléséről,
b) a felügyeleti nyilvántartásról, amelyben szerepel, és annak módjáról, ahogyan nyilvántartását ellenőrizni lehet,
c) arról, hogy függő közvetítőként a megbízó nevében és javára jár el, a megbízó érdekeit képviseli,
d) arról, hogy a pénzügyi szolgáltatási szerződés megkötéséért közvetítői díjazásban részesül.
(5) A (4) bekezdésben meghatározottak nem alkalmazandóak, ha a tájékoztatási kötelezettséget a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény vagy a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény rendelkezései írják elő.
(6) A kizárólag magánszemélyek részére a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához nyújtott hitel- és pénzkölcsönt közvetítő függő ügynökre a 219/D. §-ban foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.”
60. § A Hpt. a 219/C. §-t követően a következő XXXI/C. Fejezettel és 219/D. §-sal egészül ki:
„XXXI/C. Fejezet
Szakmai követelmények
219/D. § (1) A közvetítővel - e tevékenységi körében - munkaviszonyban, megbízási viszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban csak olyan természetes személy lehet, aki
a) szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel [68. § (3) bekezdés], vagy
b) középfokú végzettséggel és
ba) szakképesített bankreferensi szakképesítéssel,
bb) banki, befektetési termékértékesítői szakképesítéssel,
bc) befektetési tanácsadói szakképesítéssel,
bd) Magyar Bankszövetség Felsőfokú Bankszakmai oklevelével,
be) a ba)-bd) pontokban foglaltakkal egyenértékű szakképesítéssel, vagy
bf) külön jogszabályban meghatározott, a Felügyelet által kiadott közvetítői hatósági vizsga letételét igazoló tanúsítványával
rendelkezik.
(2) A közvetítőnek minősülő megbízó vagy munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy a vele - e tevékenységi körében - munkaviszonyban vagy megbízási viszonyban álló természetes személy a közvetített szolgáltatással kapcsolatban részletes ismeretekkel rendelkezzen.
(3) A közvetítőnek minősülő megbízó vagy munkáltató az (1) bekezdésekben foglalt követelményekről belső nyilvántartást vezet.
(4) A független közvetítő felelős a vele - e tevékenységi körében - munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személyekkel szemben támasztott szakmai követelmények fennállásának ellenőrzéséért.
(5) A pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy felelős a függő közvetítő és a vele - e tevékenységi körében - munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személyekkel szemben támasztott szakmai követelmények fennállásának ellenőrzéséért.”
61. § (1) A Hpt. 235. §-ának (1) bekezdése a következő m) és n) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:]
„m) a független közvetítők felelősségbiztosítási szerződéseinek tartalmi követelményeire,
n) a közvetítői díj meghatározásának és kifizetésének módjára, időbeli ütemezésére”
[vonatkozó részletes szabályokat.]
(2) A Hpt. 235. §-ának (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:]
„h) a közvetítői hatósági képzésre, a hatósági képzés során szerzett, a Felügyelet által kiadott pénzügyi szolgáltatás közvetítésére feljogosító tanúsítvány megszerzésének követelményeire, a hatósági vizsga díjának mértékére, megfizetésére és visszatérítésére,”
[vonatkozó részletes szabályokat.]
62. § A Hpt. 2. számú melléklete e törvény 1. melléklete szerint módosul.

A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása

63. § A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § Lakástakarékpénztár részére pénzügyi szolgáltatás közvetítését végző közvetítőnek közvetítői díj csak az után a lakás-előtakarékossági szerződés után jár, ami után az ügyfél a számlanyitási díjat megfizette.”

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása

64. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 3. §-a (2) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az MFB Zrt. - az (1) bekezdésben meghatározott körben - az alábbi pénzügyi szolgáltatási tevékenységeket végezheti:]
„i) pénzügyi szolgáltatás közvetítése.”

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

65. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdése 4. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában 4. anyavállalat:]
„a) a b) pontban meghatározott kivétellel az Szmt.-ben meghatározott fogalom,”
(2) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„7. áru: minden vagyoni értékkel bíró forgalomképes birtokba vehető dolog, vagy dolog módjára hasznosítható természeti erő, valamint az üvegházhatású gáz kibocsátási egység és a légszennyező anyag kibocsátási jog, ide nem értve a pénzügyi eszközt,”
(3) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 69. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„69. kis- és középvállalkozás: olyan vállalkozás, amely utolsó éves vagy konszolidált beszámolója szerint legalább két feltételnek megfelel az alábbiak közül:
a) az összes foglalkoztatotti létszáma kettőszázötven főnél kevesebb,
b) mérlegfőösszege nem haladja meg a negyvenhárommillió eurót, illetve a mérleg fordulónapján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő forintösszeget,
c) éves árbevétele nem haladja meg az ötvenmillió eurót, illetve a mérleg fordulónapján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő forintösszeget,”
(4) A Tpt. 5. § (1) bekezdése 92. pontjának c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában 92. minősített befektető:]
„c) kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás,”
(5) A Tpt. 5. § (1) bekezdése 114. pontjának c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában 114. szabályozott piac: az Európai Unió tagállamának tőzsdéje és minden más olyan piaca, amely megfelel a következő feltételeknek:]
„c) a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának engedélyével rendelkezik,”
(6) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 122. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„122. tőzsde: a hatékony tőkeáramlás, tőkeértékelés, az árfolyam és egyéb kockázat megosztása érdekében a tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, azok kereskedését lebonyolító, a nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő vállalkozás,”
(7) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 131. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„131. vállalkozás: jogi formájától függetlenül az, aki rendszeres gazdasági tevékenységet folytat,”
(8) A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 140. ponttal egészül ki:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„140. székhely szerinti tagállam: szabályozott piac esetében az a tagállam, amelyben a szabályozott piac létesítő okirat szerinti székhelye található, vagy ha a nemzeti jog szerint nem rendelkezik létesítő okirat szerinti székhellyel, az a tagállam, amelyben a központi irodája található.”
66. § A Tpt. 52. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E fejezetben foglaltakat kell alkalmazni a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség teljesítésekor, ha:
a) a részvények kibocsátója, továbbá az 1000 eurónál, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összegnél kisebb névértékű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója olyan, az Európai Unió tagállamában bejegyzett társaság, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye Magyarországon van,
b) az 1000 eurónál, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összegnél nagyobb névértékű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátójának vagy a létesítő okirat szerinti székhelye Magyarországon van, vagy Magyarország területén lévő szabályozott piacra értékpapírját bevezették, és Magyarországot választotta székhely szerinti tagállamnak,
c) a harmadik országban bejegyzett kibocsátó értékpapírjainak nyilvános forgalomba hozatalához, illetőleg tőzsdei bevezetéséhez készített tájékoztató közzétételét a Felügyelet engedélyezte.”
67. § (1) A Tpt. 54. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatja vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól. A kibocsátó a közzététellel egyidejűleg köteles a Felügyeletet tájékoztatni és gondoskodik arról, hogy az egyes tájékoztatások legalább öt évig nyilvánosan hozzáférhetőek maradjanak.”
(2) A Tpt. 54. §-ának (4) és (5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A kibocsátónak az egyes pénzügyi évek végét követő legkésőbb négy hónapon belül közzé kell tennie az éves jelentését. A helyi önkormányzatnak az éves jelentést a jogszabályban előírt határidőben kell nyilvánosságra hoznia.
(5) A részvény, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója az adott időszak végét követően mielőbb, de legkésőbb két hónapon belül a pénzügyi év első hat hónapjára vonatkozóan féléves jelentést tesz közzé.”
(3) A Tpt. 54. §-ának (7)-(9) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) A nyilvánosan forgalomba hozott részvény kibocsátója a pénzügyi év első, illetve második hat hónapjában időközi vezetőségi beszámolót köteles közzétenni az adott hat hónapos időszak kezdete utáni hetvenedik nap és a vége előtti negyvenkettedik nap közötti időszakban, az adott hat hónapos időszak kezdete és ezen beszámoló közzétételének napja közötti időszakra vonatkozóan.
(8) Nem kell időközi vezetőségi beszámolót közzétennie a kibocsátónak, ha legalább a féléves jelentésre vonatkozó követelményeknek megfelelő tartalmú negyedéves jelentést készít és azt közzéteszi a féléves jelentésre vonatkozó szabályok szerint.
(9) A kibocsátó minden naptári hónap utolsó napjára vonatkozóan köteles közzétenni a részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számát sorozatonként, a saját részvény állományok feltüntetésével, és az alaptőke nagyságát haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanapon.”
(4) A Tpt. 54. §-a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Nem köteles időközi vezetőségi beszámolót közzétenni a szabályozott piacra be nem vezetett nyilvánosan forgalomba hozott részvény kibocsátója.”
68. § A Tpt. 61. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti arány meghatározásakor a részvényes szavazati jogaként kell figyelembe venni a részesedéshez kapcsolódó szavazati jogot is, amelyet]
„a) a részvényes és harmadik személy olyan megállapodás alapján gyakorolhat, amely lehetővé teszi a megállapodásban részes felek számára a szavazati jog összehangolt - a kibocsátó felé tartós közös politikára irányuló - gyakorlását,”
69. § A Tpt. 69. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ajánlattevő a részvénytársaság jövőbeni működésére vonatkozóan a 8. számú mellékletben meghatározott kötelező elemeket tartalmazó működési tervet és amennyiben az ajánlattevő akár külföldi, akár belföldi vállalkozás, gazdasági tevékenységéről jelentést készít.”
70. § A Tpt. 201/D. § (10) bekezdése b) pontjának ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartásba vétel és a nyilvántartás frissítése során a bennfentes információkhoz hozzáférő személy az adatok egyeztetése céljából bemutatja:
b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén azt a harminc napnál nem régebben kiállított okiratot, amely igazolja, hogy]
„ba) a belföldi vállalkozást a cégbíróság bejegyezte, vagy a vállalkozás a bejegyzési kérelmét benyújtotta, egyéni vállalkozó esetében azt, hogy adószámmal rendelkezik, illetőleg az adóhatósági bejelentkezési kérelmét benyújtotta,”
71. § A Tpt. 205/E. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„205/E. § Más személy által készített befektetési ajánlás terjesztése esetén, egyértelműen és feltűnő módon fel kell tüntetni a befektetési ajánlás terjesztőjének nevét jogi személy, jogi személyiség nélküli egyéb szervezet, illetve egyéni vállalkozó esetén székhelyét.”
72. § A Tpt. 210. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjában és a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott tevékenység (a továbbiakban: biztosított tevékenység) végzésére jogosító engedéllyel rendelkező vállalkozás (kivéve az egyéni vállalkozót) tagságával az e törvényben meghatározott feladat ellátása céljából Befektető-védelmi Alap (a továbbiakban: Alap) működik. A továbbiakban ezen vállalkozások elnevezése: biztosított tevékenységet végző szervezet.”
73. § A Tpt. 215. §-a (1) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki]
„l) az Alap tagjában öt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező vállalkozás vagy természetes személy és ennek ellenőrzött társasága, valamint természetes személy tulajdonos esetén ennek közeli hozzátartozója”
[követelésére, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek követeléseire.]
74. § A Tpt. 221. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Biztosított tevékenység folytatására engedélyt kérő vállalkozás a tevékenységi engedély iránti kérelem Felügyelethez való benyújtását megelőzően köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot az Alap igazgatóságának megküldeni, és a csatlakozási díjat az Alap részére megfizetni (csatlakozási szándék).”
75. § A Tpt. 222. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A csatlakozó vállalkozás - a tagsági viszony keletkezésének feltételeként - csatlakozási díjat fizet. A csatlakozási díj mértéke a csatlakozó vállalkozás jegyzett tőkéjének fél százaléka, de nem lehet kevesebb, mint ötszázezer forint, és nem haladhatja meg a hárommillió forintot.”
76. § A Tpt. 228. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tagsági viszony megszűnése nem érinti a vállalkozásnak a tagsági viszony fennállása alatt keletkezett díjfizetési kötelezettségét. A tagsági viszony fennállása alatt díjfizetés címén teljesített befizetés a tagsági viszony megszűnésére hivatkozással részben sem téríthető vissza.”
77. § A Tpt. 245. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegynek az adott befektető számára első alkalommal történő értékesítésekor az alap kezelési szabályzatát és rövidített tájékoztatóját a befektetőknek térítésmentesen át kell adni, az alap tájékoztatóját, a legutóbbi éves és féléves jelentését a befektető kérésére térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani. A befektető külön nyilatkozatot tesz
a) a fenti dokumentumok átvételére vonatkozóan, vagy
b) arról, hogy a fenti dokumentumok részére történő átadásáról lemond, vagy
c) arról, hogy a dokumentumok átadását elektronikus úton kéri.”
78. § A Tpt. 266/A. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti megbízás alapján az ingatlanértékelést végző természetes személy az lehet, aki]
„b) nem áll tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt,”
79. § A Tpt. 270/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az alapkezelő a kapcsolt vállalkozásai tulajdonában lévő pénzügyi eszközöket az általa kezelt nyilvános alapba nem helyezheti el, a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok és a fél évnél rövidebb lejáratú állampapírok kivételével, ideértve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírokat.”
80. § A Tpt. 290. §-a (1) bekezdésének d) és p) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, továbbá a bekezdés a következő q) ponttal egészül ki:
[Az alapkezelő az általa kezelt alapok működésére vonatkozóan köteles a Felügyeletnek megküldeni, továbbá a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen köteles közzétenni, és a befektetési jegyek forgalmazójánál hozzáférhetővé tenni:]
„d) a befektetési jegy visszaváltásával kapcsolatos, a befektető fizetési kötelezettségének változását legkésőbb a hatálybalépés előtt harminc nappal;”
„p) a befektetési jegyek visszaváltását érintő forgalmazási szabályok azon változásait, amelyek a 247. § (3) és (4) bekezdése szerinti időtartam növekedésével járnak, legkésőbb a hatálybalépés előtt harminc nappal;”
„q) a 247. § (5) bekezdése szerinti választás, illetőleg a választás megváltoztatása esetén a forgalmazási szabályok változásait, legkésőbb a hatálybalépés előtt harminc nappal.”
81. § A Tpt. 296/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kockázati tőkealap-kezelőnél vezető állású személy nem lehet a kockázati tőkealap-kezelő részére befektetési szolgáltatást, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást végző vállalkozásnál vezető állású személy.”
82. § A Tpt. 296/D. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kérelmezőnek a kockázati tőkealap-kezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedély iránti kérelméhez be kell nyújtania:]
„i) a vezető állású személy esetén a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított - büntetlen előéletet igazoló - hatósági bizonyítványt és a kockázati tőkealap-kezelési tevékenységet vezető személy felsőfokú végzettségét igazoló dokumentumot;”
83. § A Tpt. 300. §-a (2) bekezdésének c)-d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Ha az alapítók között olyan személy szerepel, aki (amely) az alapítás alatt lévő tőzsdében minősített befolyást kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell]
„c) a minősített befolyással rendelkező személy azonosítására alkalmas adatokat, természetes személy esetén a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított - büntetlen előéletet igazoló - hatósági bizonyítványt, vagy a személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot;
d) természetes személy esetén a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított - büntetlen előéletet igazoló - hatósági bizonyítványt, vagy a személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot;”
84. § A Tpt. 307. §-a (5) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (3) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:]
„g) természetes személy esetén a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított - büntetlen előéletet igazoló - hatósági bizonyítványt, vagy a személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot;”
85. § (1) A Tpt. 317. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tőzsdei szabályzatoknak biztosítaniuk kell, hogy
a) a tőzsde a működésével összefüggésben felmerülő kockázatok kezelésére, csökkentésére megfelelő rendszereket és megoldásokat alkalmazzon, valamint
b) a piac általános érdekeinek megfelelően a tőzsdei tevékenység, a kereskedés és az ezekről szóló információ átlátható és ellenőrizhető legyen, ezáltal teremtve meg a kereskedésben részt vevők esélyegyenlőségét, egyenlő elbírálását és a befektetők objektív piaci védelmét.”
(2) Tpt. 317. §-ának (5)-(8) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, és egyidejűleg a jelenlegi (5)-(8) bekezdések számozása (9)-(12) bekezdésekre változik:
„(5) A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott szabályoknak biztosítaniuk kell a tőzsdei kereskedők, illetve a kereskedésben részt vevők számára az elszámolási rendszer kijelölési jogát, feltéve ha
a) a kiválasztott rendszer és azok között a rendszerek és berendezések közötti összeköttetések és megállapodások fennállnak, amelyek az érintett ügylet hatékony és gazdaságos elszámolásához szükségesek,
b) a Felügyelet szerint a tőzsdén végrehajtott ügylet elszámolásának technikai feltételei a tőzsdei kereskedők, illetve a kereskedésben részt vevők által kijelölt - a tőzsde által választott rendszertől eltérő - elszámolási rendszerben a pénzügyi piacok zavartalan és rendezett működését lehetővé teszik.
(6) A Felügyelet (5) bekezdés b) pontban előírt értékelése során figyelembe veszi a vizsgált elszámolási rendszer felett központi bank által felvigyázói szerepkörében végzett tevékenységét annak érdekében, hogy az ellenőrzés szükségtelen megkettőzését elkerülje.
(7) A tőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátója nem kötelezhető a (4) bekezdés g) pontja szerinti adatszolgáltatás teljesítésére, ha az általa kibocsátott értékpapír adott tőzsdére történő bevezetése a hozzájárulása nélkül történt meg.
(8) A (4) bekezdés d) pontjában meghatározott szabályoknak biztosítaniuk kell
a) a tőzsdére bevezetett pénzügyi eszközzel történő tisztességes, hatékony kereskedést,
b) a tőzsdére bevezetett átruházható értékpapír esetén a korlátozásmentes átruházhatóságot, valamint
c) származtatott ügylet esetén, hogy annak kialakítása egyértelmű árazást és hatékony elszámolást tegyen lehetővé.”
86. § A Tpt. 318. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tőzsde szabályzatai, illetve azok módosításai a 317. § (10) bekezdése szerinti nyilvánosságra hozatalt követően alkalmazhatók.”
87. § A Tpt. 341. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A központi értéktárban a Magyar Állam, illetőleg a Magyar Állam többségi tulajdonában lévő vállalkozás közvetlen tulajdoni részesedésének mértéke legalább ötven százalék és egy szavazat.”
88. § A Tpt. 354. §-a a következő (3) és (4) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) A központi értéktár az ISIN azonosító kiadására vonatkozó kérelem beérkezését követő három munkanapon belül megküldi a kérelmezőnek az ISIN azonosítót, továbbá az ISIN azonosítóhoz kapcsolódóan nyilvántartott adatokról kiállított igazolást.
(4) A központi értéktár az ISIN azonosító kiadására vonatkozó kérelem beérkezését követő három munkanapon belül a kérelmet elutasítja, ha a kérelmező által megadott adatok alapján a kérelemben foglaltak nem teljesíthetőek.”
89. § A Tpt. 400. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]
„i) meghatározott időre felfüggesztheti a tőzsdei szekcióban történő kereskedést, illetve a teljes tőzsdei kereskedést, valamint előírhatja valamely tőzsdei termék kereskedésből történő kivezetését;”
90. § A Tpt. 1. számú melléklete 17. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény,”
91. § A Tpt. 16. számú melléklete és 18. számú melléklete e törvény 2. melléklete szerint módosul.

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása

92. § A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 1. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:]
„e) Kártalanítási Számla, továbbá a Kártalanítási Alap kezelésével foglalkozó szervezetnek a Számla kezelésével kapcsolatos tevékenységére;”
93. § A Bit. 3. §-ának (1) bekezdése a következő 95. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„95. Kártalanítási Alap: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom.”
94. § A Bit. 5. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül különösen:]
„b) a Hpt. 3. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatás közvetítése,”
95. § A Bit. 41. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A független biztosításközvetítő az általa alkalmazott, megbízott, illetve egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony keretében biztosításközvetítést végző természetes személyekről, vagy ha a közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott meg, akkor erről a gazdálkodó szervezetről, illetve az ennél a szervezetnél közvetítői tevékenységet végző természetes személyekről köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban szereplő adatok körét az 5. számú melléklet 2. pontja tartalmazza. Az 5. számú melléklet 2. pontjában [az A) b) és f) alpont, valamint a B) b) alpont kivételével] meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a független biztosításközvetítő köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni.”
96. § A Bit. 49. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztosító az általa alkalmazott vagy megbízott biztosításközvetítést végző természetes személyekről, vagy, ha a közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott meg, akkor erről a gazdálkodó szervezetről, illetve az ennél a szervezetnél közvetítő tevékenységet végző természetes személyről köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás részletes szabályait az 5. számú melléklet 2. pontja tartalmazza. A biztosító köteles e nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2. pontjában [az A) b) és f), valamint a B) b) alpont kivételével] meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni.”
97. § A Bit. 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„62. § (1) A Felügyelet az alapítási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha
a) a kérelmező az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,
b) a kérelem nem felel meg az 58. §-ban foglalt követelményeknek,
c) az alapítani tervezett biztosító szervezeti formája nem felel meg az e törvényben foglalt követelményeknek.
(2) Ha a biztosító részvénytársaság alapítói között olyan személy szerepel, aki az alapítás alatt álló biztosítóban minősített befolyást kíván szerezni, a Felügyelet az alapítási engedély iránti kérelmet - az (1) bekezdésben meghatározottak mellett - akkor is elutasítja, ha a kérelmező esetében fennállnak a 112. § (1) bekezdésében foglalt körülmények.”
98. § (1) A Bit. 71. §-ának (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[A biztosító köteles a Felügyeletnek 2 munkanapon belül bejelenteni, ha]
„i) a 49. § (2) bekezdésében foglalt nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2. pontjának A) fa) alpontjában meghatározott adatokban változás következett be.”
(2) A Bit. 71. §-a (2) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosító köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni:]
„j) a 49. § (2) bekezdésében foglalt nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2. pontjában (az A) b) és f) alpont, valamint a B) b) alpont kivételével) meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat,”
99. § (1) A Bit. 74. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A független biztosításközvetítő köteles a 41. § (3) bekezdésében foglalt nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2. pontjában (az A) b) és f) alpont, valamint a B) b) alpont kivételével) meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni.”
(2) A Bit. 74. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A független biztosításközvetítő köteles a 41. § (3) bekezdésében foglalt nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2. pontjának A) fa) alpontjában meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a Felügyeletnek 2 munkanapon belül bejelenteni.”
100. § A Bit. 85. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezet a Kártalanítási Számla és a Kártalanítási Alap kezelésével kapcsolatos tevékenység végzésére az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott egyéb vezetőt köteles alkalmazni.”
101. § A Bit. 96. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A biztosító a biztosítási szerződési feltételekben köteles meghatározni, hogy a káresemény bekövetkezése esetén milyen károkat és költségeket milyen okiratok - ideértve a (6) bekezdés szerinti számlát is - bemutatása ellenében térít. A biztosító a szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges, a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez nem kötheti.
(9) Ha a károsult vagyontárgy a Gfbt. kártérítési kötelezettsége alá tartozó gépjármű, a Gfbt. 32/A. és 32/B. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a biztosító által nyújtható szolgáltatási előlegként az előzetesen kalkulált vagy a térítendő nettó kártérítési összeg legfeljebb 60%-os mértékét kell meghatározni.”
102. § A Bit. 126. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A részvénytársaság, a szövetkezet és a harmadik országbeli biztosító fióktelepének minimális biztonsági tőkéje:
a) az életbiztosítási ág esetén (2. számú melléklet) 3 500 000 euró,
b) a nem életbiztosítási ág esetén (1. számú melléklet) 2 300 000 euró, azonban a 10., 11., 12., 13., 14., 15. ágazatok bármelyikének művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező biztosító esetén 3 500 000 euró,
c) viszontbiztosítási tevékenységet végző nem életbiztosító esetén 3 200 000 euró, de a 10., 11., 12., 13., 14., 15. ágazatok bármelyikének művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező viszontbiztosítási tevékenységet végző nem életbiztosító esetén 3 500 000 euró, amennyiben e biztosítók esetében:
ca) a beszedett viszontbiztosítási díjak összege meghaladja az összes díj 10%-át; vagy
cb) a beszedett viszontbiztosítási díjak összege meghaladja az 50 000 000 eurót; vagy
cc) a viszontbiztosításba vételek eredményeként számított biztosítástechnikai tartalék összege meghaladja az összes biztosítástechnikai tartalék 10%-át.”
103. § A Bit. 157. §-a (1) bekezdésének n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
„n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,”
[szemben, ha az a)-j), n), r) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.]
104. § A Bit. 217. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő (1)-(4) bekezdés lép, egyidejűleg a § jelenlegi (4)-(6) bekezdésének számozása (5)-(7) bekezdésre változik:
„(1) A biztosító részvénytársaság és a biztosító szövetkezet elleni felszámolási eljárásra, továbbá a biztosító egyesület vagyonelszámolási eljárására (a továbbiakban együtt: felszámolás) az e fejezetben foglalt eltérésekkel a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol a Cstv. gazdálkodó szervezetet, illetve gazdálkodó szervezet vezetőjét említ, azon a biztosító egyesületet, illetve a biztosító egyesület ügyvezetését is érteni kell.
(2) A biztosító részvénytársaság és a biztosító szövetkezet végelszámolási eljárására az e fejezetben foglalt eltérésekkel a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A fióktelep elleni felszámolási eljárásra a Cstv. I., III. és V. fejezeteiben és az Fkt.-ban foglaltakat kell az e fejezetben foglalt eltérésekkel alkalmazni.
(4) A biztosító részvénytársaság, a fióktelep és a biztosító szövetkezet, továbbá a biztosító egyesület ellen csődeljárásnak helye nincs.”
105. § A Bit. a 219. §-t követően a következő 219/A. §-al egészül ki:
„219/A. § (1) Biztosító egyesület felszámolása esetén a biztosító egyesület az elnevezésében a „felszámolás alatt” - illetve „f. a.” - toldat használatára köteles.
(2) Biztosító egyesület felszámolása esetén a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartásba - az eljáró bíróság értesítése alapján - be kell jegyezni a felszámolási eljárás tényét, annak kezdő, illetve befejező időpontját, továbbá a 220. § (1) bekezdésében meghatározott felszámolóra vonatkozó adatokat (név, székhely).
(3) Biztosító egyesület felszámolását elrendelő végzést - a közzététel tartalmára vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - a Cégközlönyben kell közzétenni.
(4) Ha a felszámolási eljárás lefolytatását követően a biztosító egyesület megszűnik, az erről szóló végzés jogerőre emelkedésének napjával a biztosító egyesületet - a bíróság értesítése alapján - törölni kell a nyilvántartásból.”
106. § (1) A Bit. 220. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe és a biztosító szövetkezet felszámolójának vagy végelszámolójának, továbbá a biztosító egyesület e törvény szerinti felszámolójának kizárólag a Felügyelet által létrehozott közhasznú társaság jelölhető ki.”
(2) A Bit. 220. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A végelszámoló vagy a felszámoló jogosult valamennyi tagállamban e törvény, a Cstv. és a Ctv. rendelkezései által meghatározott jogkörök ellátására, de ennek során köteles betartani azon tagállam jogát, amelynek területén eljárását foganatosítja.”
107. § A Bit. 223. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„223. § A biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe, a biztosító szövetkezet és a biztosító egyesület elleni felszámolási eljárást - a miniszter egyidejű értesítése mellett - a Felügyelet megindítja, ha
a) a felügyeleti intézkedés ellenére az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt 5 munkanapon belül nem tesz eleget, vagy a szanálási tervét a Felügyelet által meghatározott időn belül nem tudja végrehajtani, vagy
b) a biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe, a biztosító szövetkezet és a biztosító egyesület tartozásai saját tőkéjét tartósan meghaladják (túladósodás).”
108. § A Bit. 224. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki, egyidejűleg a bekezdés jelenlegi c) és d) pontjának számozása d) és e) pontra változik:
[A biztosító biztosítási szerződésből származó kötelezettségeit az alábbi sorrendben teljesíti:]
„c) a Kártalanítási Alapot az általa teljesített szolgáltatások alapján megillető követelések,”
109. § A Bit. 5. számú melléklete e törvény 3. melléklete szerint módosul.
110. § A Bit. 8. számú melléklete e törvény 4. melléklete szerint módosul.
111. § (1) A Bit. 38. §-a (6) bekezdésének felvezető szövegében, továbbá az 52. §-a (2) bekezdésének felvezető szövegében a „személy” szövegrész helyébe a „természetes személy” szövegrész lép.
(2) A Bit. 136. §-a (1) bekezdésének felvezető szövegében a „biztonságtechnikai” szövegrész helyébe a „biztosítástechnikai” szövegrész lép.
(3) A Bit. 49. §-ának (3) bekezdésében az „erkölcsi bizonyítvány,” szövegrész helyébe a „bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány” szövegrész, továbbá a Bit. 5. számú melléklete 2. pontjának A) j) alpontjában az „erkölcsi bizonyítvány” szövegrész helyébe a „bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány” szövegrész lép.
(4) A Bit. 111. §-a (3) bekezdésének b) pontjában a „harminc napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt” szövegrész helyébe a „bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítványt” szövegrész lép.

Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről szóló 2004. évi XXXV. törvény módosítása

112. § Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről szóló 2004. évi XXXV. törvény 3. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározottakon felül üzletszerűen kizárólag a következő tevékenységeket végezheti:]
„a) a Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének h) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítése,”

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény módosítása

113. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 1. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem tartozik e törvény hatálya alá]
„a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. számú melléklet I. Fejezet 12.2. pontjában meghatározott ügynöki tevékenység;”

A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

114. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 2. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény hatálya nem terjed ki]
„f) arra a személyre vagy szervezetre, amely áruval, áruhoz kapcsolódó opcióval, határidős ügylettel, csereügylettel, valamint bármely más származtatott ügylettel saját számlára kereskedik, kivéve, ha ez a személy vagy szervezet olyan csoport része, melynek főtevékenysége e törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység vagy a Hpt. szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenység.”
115. § A Bszt. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézetre - a 8. § (5) bekezdése, 13. §, 15-16. §, 22. § (1)-(3) bekezdése, 25. § (1) bekezdése, 37-39. §, 60. §, 97-99. §, 105-107. §, 121. § és 124-139. § kivételével - a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy ahol a rendelkezés befektetési vállalkozást említ, ott hitelintézetet kell érteni.”
116. § (1) A Bszt. 4. §-a (2) bekezdésének 51. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban]
„51. pénzpiaci eszköz: a fizetőeszköz kivételével sorozatban kibocsátott, értékpapírnak nem minősülő, pénzkövetelésre szóló eszköz, amellyel pénzpiacon kereskednek,”
(2) A Bszt. 4. §-ának (2) bekezdése a következő 72-78. pontokkal egészül ki:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban]
„72. csoport: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
73. ellenőrzött vállalkozás: olyan vállalkozás,
a) amely esetén a szavazati jogok többségét egy személy gyakorolhatja,
b) amelynek egy tulajdonosa jogosult a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak többségét kinevezni vagy felmenteni,
c) amely esetén a szavazati jogok többségét - a vállalkozás más tulajdonosával kötött megállapodás alapján - egy személy egyedül gyakorolhatja, vagy
d) amely fölött a létesítő okirat, megállapodás alapján egy személy döntő befolyást, ellenőrzést gyakorol vagy gyakorolhat,
74. járulékos vállalkozás: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
75. kapcsolt vállalkozás: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
76. közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott fogalom és az élettárs,
77. likviditás szempontjából leginkább érintett piac: a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének 9. cikkében meghatározott fogalom,
78. vállalkozás: jogi formájától függetlenül az, aki rendszeres gazdasági tevékenységet folytat.”
117. § A Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Kiegészítő szolgáltatásnak minősül]
„e) a befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó valutával és devizával történő kereskedés,”
118. § A Bszt. 8. §-a (5) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenység végzése és kiegészítő szolgáltatás nyújtása mellett kizárólag]
„d) a Hpt. 3. § (1) bekezdésének h) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenységet,”
[folytathat.]
119. § A Bszt. 9. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Árutőzsdei szolgáltató a rendszeres gazdasági tevékenység keretében a (2) bekezdésben meghatározott eszközökre vonatkozóan]
„c) sajátszámlás kereskedést,
d) a Hpt. 3. § (1) bekezdésének h) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítését,”
[végezheti.]
120. § A Bszt. 19. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A befektetési vállalkozás nem köteles önálló belső ellenőrzési szervezeti egységet kialakítani abban az esetben, ha a befektetési vállalkozásnál
a) a tárgyévet megelőző naptári évben, az egyes hónapokban végrehajtott megbízások összértéke átlagosan nem haladta meg az ötmilliárd forintot, és
b) a tárgyévet megelőző naptári évben összesen végrehajtott megbízások összértéke nem haladta meg a hatvanmilliárd forintot.”
121. § A Bszt. 20. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési vállalkozás - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kockázatkezelési szervezeti egységet alakít ki, amely]
„c) a befektetési vállalkozás által a 100. § (3) bekezdésében meghatározott kockázatkezelési szabályzatban rögzített időközönként, de legalább évente beszámol a befektetési vállalkozás ügyvezetésének, valamint felügyelő bizottságának az a) és b) pontban foglaltak teljesítéséről.”
122. § (1) A Bszt. 27. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az a befektetési vállalkozás, amely a Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, illetőleg kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyével rendelkezik és más EGT-állam területén kíván fióktelepet létesíteni, a fióktelep létesítését megelőzően értesíti a Felügyeletet és az értesítésben megjelöli
a) azt a tagállamot, amelyben a tevékenységét végezni kívánja, valamint egy ezen tagállambeli címet, ahonnan iratok beszerezhetőek,
b) azon befektetési szolgáltatási tevékenységeket és kiegészítő szolgáltatásokat, amelyeket végezni, illetőleg nyújtani kíván,
c) arra vonatkozó szándékát, hogy kíván-e függő ügynököt igénybe venni, és
d) a fióktelep tevékenységéért felelős vezetőket.
Ha a befektetési vállalkozás fióktelepe a befektetési vállalkozás székhelyétől eltérő EGT-államban székhellyel, lakóhellyel (tartózkodási hellyel) rendelkező függő ügynököt kíván igénybe venni, akkor a függő ügynökre a fióktelepre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”
(2) A Bszt. 27. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (9) bekezdés számozása (10) bekezdésre változik:
„(9) Ha a Felügyelet megtagadja, hogy a (7) bekezdés szerinti értesítést a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának továbbítsa, az érintett befektetési vállalkozást a (7) bekezdésben meghatározott hiánytalan tartalmú értesítés kézhezvételétől számított három hónapon belül tájékoztatja a megtagadás indokairól.”
123. § A Bszt. 37. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:]
„e) természetes személy kérelmező esetén a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított - büntetlen előéletet igazoló - hatósági bizonyítványt, vagy a személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot,”
124. § A Bszt. 43. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési vállalkozás a 41. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott, a működésének és tevékenységének szabályairól szóló tájékoztatás során közli a leendő szerződő féllel, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül vagy a lakossági ügyféllel]
„c) a 110. § (2) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi politika összefoglaló leírását, és”
125. § A Bszt. 63. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A befektetési vállalkozás - nem érintve a 42. §-ban foglalt kötelezettségeit - az ügyfelet tájékoztatja a végrehajtási politika tartalmáról, és annak lényeges változásáról.”
126. § A Bszt. 68. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A befektetési vállalkozás tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a (6) bekezdés a) pontjának alkalmazása érdekében jogában áll kérelemmel fordulni a befektetési vállalkozáshoz.”
127. § (1) A Bszt. 73. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendszeres internalizáló azon részvények esetében, amelyek piaca a Bizottság 1287/2006/EK rendeletében meghatározott feltételek alapján likvidnek tekinthető, s amelyek tekintetében rendszeres internalizálást folytat, a kereskedési napok mindegyikén - figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra - vételi és eladási árfolyamot közöl, az általa elfogadott, de a (3) bekezdés szerint számított szokásos piaci ügyletméretet meg nem haladó mennyiségekre vonatkozóan.”
(2) A Bszt. 73. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
„(5) A Felügyelet azon részvény esetében, melynek likviditás szempontjából leginkább érintett piacát felügyeli, a Bizottság 1287/2006/EK rendeletében meghatározott feltételek alapján legalább évente meghatározza azt a részvényosztályt, amelybe az tartozik, az adott piacon az adott részvényre vonatkozóan végrehajtott megbízások számtani átlagértéke alapján. Ezt az információt honlapján az összes piaci résztvevő számára közzéteszi.”
128. § (1) A Bszt. 74. §-ának (5)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Ha a rendszeres internalizáló csak egyetlen, általa elfogadott ügyletméretet közöl, vagy az általa elfogadott legnagyobb ügyletméret alacsonyabb a szokásos piaci ügyletméretnél és az ügyféltől olyan megbízást kap, amely nagyobb, mint az általa elfogadott ügyletméret, de nem éri el a szokásos piaci ügyletméretet, akkor - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - végrehajthatja a megbízásnak azt a részét is, amely az általa elfogadott ügyletméret nagyságrendjét meghaladja, feltéve, ha azt az általa közölt árfolyamon hajtja végre.
(6) Ha a rendszeres internalizáló több ügyletméretre közöl árfolyamjegyzést, és az ügyféltől olyan megbízást kap, amely ezen ügyletméretek közé esik, amennyiben a megbízást elfogadja, akkor azt - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - az általa jegyzett árfolyamok valamelyikén, a 64. §-sal összhangban köteles végrehajtani.
(7) A rendszeres internalizáló nem alkalmazhatja az (5) és (6) bekezdésekben foglaltakat, ha a (2) bekezdés b) pontja, a (3) bekezdés vagy a (4) bekezdés ettől eltérő rendelkezéseket tartalmaz.”
129. § A Bszt. 76. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a befektetési vállalkozás befektetési elemzést készít, amelyet az ügyfelei vagy a nyilvánosság számára tesz közzé vagy oly módon terjeszt, hogy az a nyilvánosság elé kerülhet, akkor csak abban az esetben utalhat arra - akár elnevezésével, akár más módon -, hogy az abban közölt megállapítások objektív és független magyarázatot tartalmaznak, ha a pénzügyi elemző, illetve a befektetési elemzés létrehozásában közreműködő alkalmazottai esetében a 110. § (4) bekezdésében foglaltakat alkalmazza.”
130. § A Bszt. 77. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A befektetési vállalkozás, a pénzügyi elemző és a befektetési vállalkozás más alkalmazottja, aki a 76. § (1) bekezdése szerinti befektetési elemzés készítésében részt vett, nem fogadhat el anyagi természetű ösztönzést olyan személytől vagy szervezettől, amelynek a befektetési elemzés tárgyához vagy eredményéhez anyagi érdeke fűződik.”
131. § A Bszt. 81. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a befektetési vállalkozás és a kiszervezett tevékenységet végző személy vagy szervezet ugyanazon csoport tagja, e fejezet rendelkezéseinek történő megfelelés céljából a befektetési vállalkozás figyelembe veheti az általa a kiszervezett tevékenységet végzőre gyakorolt ellenőrzés és befolyás mértékét.”
132. § A Bszt. 95. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A befektetési vállalkozás megfelelési vezetője a jogszabályokban és a szabályzatokban foglaltaknak történő megfelelésről legalább évente egyszer jelentést készít a befektetési vállalkozás első számú vezetője, valamint a felügyelő bizottság részére, amely tartalmazza”
133. § A Bszt. 108. §-a (4)-(6) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A befektetési vállalkozás alkalmazottja nem köthet olyan, a munkaviszonyával összefüggésben nem lévő ügyletet, amely, ha azt az alkalmazott saját nevében, vagy javára kötné, az (1) bekezdés szerinti tilalom alá esne.
(5) A befektetési vállalkozás alkalmazottja nem közölhet - ide nem értve azt az esetet, ha az a munkaköréből vagy a vállalt szerződéses kötelezettségéből adódik - az ügyféllel vagy harmadik személlyel olyan információt, - függetlenül attól, hogy azzal a bennfentes információ átadására vonatkozó szabályokat megsérti-e vagy sem - amely birtokában az ügyfél vagy a harmadik személy nagy valószínűséggel
a) olyan, pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletbe kezd, amely az (1) bekezdés szerinti tilalom alá esne, vagy
b) további személyt az a) pontban foglalt ügylet megkötésére bíztatna vagy számára ilyen ügylet megkötésére vonatkozó tanácsot adna
és ezzel a körülménnyel a befektetési vállalkozás alkalmazottja tisztában van vagy tőle elvárható módon tisztában kellene lennie.
(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell
a) az e törvény szerint a befektetési vállalkozással kötött kiszervezésre vonatkozó megállapodás alapján a kiszervezést végzőre és alkalmazottaira, és
b) a befektetési vállalkozással kötött közvetítői tevékenységre vonatkozó megállapodás alapján közvetítői tevékenységet végzőre, vezető állású személyeire és alkalmazottaira.
(7) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni
a) a befektetési vállalkozás azon alkalmazottja vagy a (6) bekezdésben foglalt személy esetében, aki nem vesz részt és tevékenységével nem is kapcsolódik a befektetési szolgáltatási tevékenységhez vagy a kiegészítő szolgáltatás nyújtásához,
b) amennyiben a befektetési vállalkozás alkalmazottja vagy a (6) bekezdésben foglalt személy portfóliókezelési tevékenység keretében nyújtott szolgáltatást vesz igénybe és a szolgáltatás nyújtását megelőzően sem közötte és a portfóliókezelési tevékenységet végző, sem pedig a portfóliókezelési tevékenységet végző és a között a személy vagy szervezet között, akinek a nevében vagy javára a megbízást végrehajtják nincs előzetes információcsere,
c) ha befektetési vállalkozás alkalmazottja vagy a (6) bekezdésben foglalt személy kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapírra vonatkozó ügyletre ad megbízást és nem rendelkezik döntési hatáskörrel az adott kollektív befektetési forma eszközeinek összetételével, befektetési döntéseivel kapcsolatosan.”
134. § A Bszt. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„109. § (1) A befektetési vállalkozás a munkaviszony létesítésének, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrehozásának időpontjában tájékoztatja az alkalmazottját, illetve foglalkoztatottját (a továbbiakban együtt: alkalmazott) és a 108. § (6) bekezdésében meghatározottakat a 108. § (1), (3) és (5) bekezdése szerinti tilalom alá eső ügyletekre vonatkozó szabályokról.
(2) A befektetési vállalkozás kötelezi az alkalmazottját és a 108. § (6) bekezdésében meghatározottakat, hogy a 108. § (1), (3) és (5) bekezdése szerinti tilalom alá nem eső ügyletükre vonatkozó megállapodás megkötését követően azt haladéktalanul jelentsék be a befektetési vállalkozásnak.
(3) A befektetési vállalkozás nyilvántartást vezet a (2) bekezdésben meghatározott, valamint az általa más módon feltárt, de a 108. § (1), (3) és (5) bekezdésének hatálya alá eső ügyletekről.”
135. § A Bszt. 110. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozásnak az ügyfél számára esetleg hátrányos érdek-összeütközések feltárása érdekében figyelembe kell vennie, hogy a befektetési vállalkozás, vezető állású személye, alkalmazottja, vagy a 108. § (6) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt személy vagy a befektetési vállalkozással ellenőrző befolyás révén kapcsolatban álló személy nem érintett-e az alábbiakban felsorolt esetek valamelyikben:
a) az ügyfél kárára pénzügyi nyereséghez jut, vagy pénzügyi veszteséget kerül el,
b) az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás eredményéhez vagy az ügyfél nevében teljesített ügylethez az ügyfél érdekétől eltérő érdeke fűződik,
c) az ügyfél érdekével szemben más ügyfél vagy ügyfélcsoport érdekét részesíti előnyben,
d) ugyanabban az ügyletben érdekelt, mint az ügyfél.
(2) A befektetési vállalkozás az ügyfél számára hátrányos érdek-összeütközések elkerülése, feltárása és kezelése céljából szabályzatot készít (a továbbiakban: összeférhetetlenségi politika), amelyet az igazgatóság, illetőleg az igazgatótanács hagy jóvá. Amennyiben a befektetési vállalkozás egy csoport tagja, az összeférhetetlenségi politika figyelembe veszi a csoport többi tagjának üzleti tevékenységéből és szerkezetéből következő érdek-összeütközéseket is.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi politika
a) megjelöli azokat a körülményeket, amelyek adott befektetési szolgáltatási tevékenység vagy a kiegészítő szolgáltatás esetében olyan érdekkonfliktushoz vezetnek vagy vezethetnek, amely az ügyfélre nézve hátrányos következménnyel járhat, és
b) tartalmazza azon részletes eljárási szabályokat és intézkedéseket, amelyek az a) pontban meghatározott érdekkonfliktus kezelését célozzák.
(4) A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott eljárási szabályok és intézkedések szerint azok a vezető állású személyek, alkalmazottak, valamint a 108. § (6) és (7) bekezdésében meghatározott személyek, akik a (2) bekezdésben meghatározott helyzetbe kerülhetnek, a befektetési vállalkozás tevékenységének és méretének, valamint az ügyfélnek okozható kár súlyosságának figyelembevételével a lehető legnagyobb függetlenséggel végezzék tevékenységüket.
(5) A befektetési vállalkozás az összeférhetetlenségi politikájában a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott eljárási szabályai és intézkedései között a (4) bekezdésben foglalt lehető legnagyobb függetlenség biztosítása érdekében
a) úgy szabályozza az egyes befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében feladatot ellátó alkalmazottak közötti információáramlást, hogy az ellenőrizhető legyen és azzal az ügyfél számára a lehetséges érdek-összeütközésből adódó károkozást megelőzze,
b) különálló ellenőrzést biztosít azon alkalmazottak számára, akik olyan ügyfelek nevében vagy javára végzett befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében látnak el feladatot, akik érdekei között konfliktus állhat fenn vagy akik más módon fennálló érdekkonfliktust jelenítenek meg, ideértve azt az esetet is, amikor ezt az ügyfél nevében vagy javára végzett tevékenység és a befektetési vállalkozás saját számlájára végrehajtandó ügylet okozza,
c) kizárja azon alkalmazottak javadalmazása közötti közvetlen kapcsolatot vagy összefüggést, akik olyan befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében látnak el feladatot, amely érdekkonfliktust keletkeztethet,
d) megakadályozza, hogy az a személy, aki a befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében nem rendelkezik feladattal, bármilyen módon befolyásolhassa azt az alkalmazottat, aki ilyen feladatot lát el,
e) megakadályozza, hogy a befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében feladatot ellátó alkalmazott párhuzamosan ellátandó vagy egymásra épülő feladatai ellátása során esetleg kialakuló érdekkonfliktus ellenőrzése akadályokba ütközzön.
(6) A befektetési vállalkozás folyamatos nyilvántartást vezet az általa végzett azon befektetési szolgáltatásokról, illetve kiegészítő szolgáltatások nyújtásáról, amelyekkel kapcsolatban a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott körülmények felmerülhetnek.”
136. § A Bszt. 114. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartásba vételt kérelmező a kérelméhez mellékeli]
„a) azonosító adatait,”
137. § A Bszt. 116. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Természetes személy függő ügynök az lehet, aki]
„b) nem áll tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt,”
138. § A Bszt. 150. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Felügyelet 178/B. §-ban foglalt tájékoztatási kötelezettségének teljesítése érdekében a multilaterális kereskedési rendszer működtetője a Felügyelet felszólítását követő tizenöt munkanapon belül tájékoztatást nyújt a multilaterális kereskedési rendszer tagjának azonosító adatairól.”
139. § (1) A Bszt. 161. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés és a 159. § (1) bekezdésének j), l), m) és n) pontja vonatkozásában a Felügyelet az érintett azonosító adatait, valamint az engedélyezési és ellenőrzési célú adatkezelés során a befektetés, tulajdoni részesedés, szakképzettség, szakmai gyakorlat, választott tisztség, beosztás, munkaviszony, büntetlenség megállapításához szükséges adatokat kezeli.”
(2) A Bszt. 161. §-a (4) bekezdésének felvezető szöveg helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A nyilvántartás a (2) bekezdésben megjelölt adatokon túl tartalmazza”
140. § A Bszt. 164. §-a (1) bekezdésének u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet az e törvényben foglalt kötelezettségek sérelme esetén alkalmazható intézkedése során]
„u) a multilaterális kereskedési rendszerben kereskedés tárgyát képező pénzügyi eszköz kereskedését felfüggesztheti, valamint előírhatja valamely pénzügyi eszköz kereskedésből történő kivezetését.”
141. § A Bszt. 176. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„176. § A más EGT-állam felügyeleti hatóságának befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyével rendelkező külföldi befektetési vállalkozás Magyar Köztársaság területén létesített fióktelepe által végzett tevékenység esetében a Felügyelet hatáskörében ellenőrzi a 40-51. §-ban, 55-56. §-ban, 62-65. §-ban, 67-69. §-ban, 73-76. §-ban és 151-153. §-ban foglalt rendelkezések betartását.”
142. § A Bszt. a 178. §-t követően a következő 178/A. és 178/B. §-sal egészül ki:
„178/A. § (1) Ha a Felügyeletnek alapos indoka van azt feltételezni, hogy a felügyelete alá nem tartozó valamely szervezet egy másik tagállam területén - a 2004/39/EK irányelv adott tagállam jogrendszerébe történő átvétele alapján - meghatározott rendelkezésekkel ellentétesen jár vagy járt el, erről az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát részletesen tájékoztatja.
(2) Ha a Felügyelet egy másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságától tájékoztatást kap a felügyelete alá tartozó befektetési vállalkozás e törvény rendelkezéseivel ellentétes eljárásáról, meghozza a szükséges intézkedést. Ezt követően tájékoztatja az őt értesítő felügyeleti hatóságot az intézkedés eredményéről, valamint lehetőség szerint a közbenső fejleményekről.
178/B. § A Felügyelet a multilaterális kereskedési rendszer fogadó tagállama felügyeleti hatóságának kérésére tájékoztatást ad a multilaterális kereskedési rendszer tagjairól.”
143. § A Bszt. 1. melléklete 16. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény,”

A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény módosítása

144. § A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Vbit.) 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„68. § A részvénytársaság, a szövetkezet és a harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepének biztonsági tőkéje legalább 3 200 000 euró. Zárt viszontbiztosító esetén a biztonsági tőke összege legalább 1 100 000 euró.”
145. § A Vbit. 53. §-a (3) bekezdésének b) pontjában a „harminc napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt” szövegrész helyébe a „bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítványt” szövegrész lép.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

146. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 1. §-ának c) és d) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:]
„c) a biztosítók, a kárrendezési megbízott, kárképviselő, a levelező, a Kártalanítási Számla, a Kártalanítási Alap, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ, valamint a Magyar Biztosítók Szövetségének (a továbbiakban: MABISZ) e törvényben szabályozott tevékenységére;
d) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet), a biztosító felszámolójának, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást igazoló okirat (a kötvényt is beleértve) adatait, valamint egyéb vonatkozó adatokat nyilvántartó szervnek (a továbbiakban: kötvénynyilvántartó szerv), a kárnyilvántartással kapcsolatos feladatokat ellátó kárnyilvántartó szervnek, a külön jogszabályban meghatározott, közlekedési igazgatási hatóságnak (a továbbiakban: jegyző) és a vámhatóságnak e törvényben szabályozott tevékenységére.”
147. § (1) A Gfbt. 3. §-a a következő 21. ponttal egészül ki, egyidejűleg a § korábbi 21-36. pontjainak számozása 22-37. pontra változik:
[E törvény alkalmazásában:]
„21. Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és finanszírozott pénzalap, mely azon biztosítónál (a továbbiakban: felszámolás alatt álló biztosító) a károkozás időpontjában biztosítási fedezettel rendelkező üzemben tartó gépjárművével okozott károk megtérítését fedezi, mellyel szemben a Bit. szerinti felszámolási eljárás megindult;”
(2) A Gfbt. 3. §-ának 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„34. türelmi idő: a díj esedékességétől számított hatvannapos időszak, melynek a díj - esedékességtől számított negyvenöt napon belüli - megfizetése nélkül történő leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik nap elteltével díjnemfizetéssel megszűnik;”
148. § A Gfbt. 8. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek vonatkozásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben előírt feladatainak ellátása céljából, a gépjármű forgalomból történő kivonásának, a gépjármű első és ismételt forgalomba helyezésének, valamint a gépjármű tulajdonjogát érintő változásnak - ideértve a régi tulajdonos (átruházó) külön jogszabályban meghatározott, tulajdonjog-változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége teljesítésének időpontját is - járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről, továbbá az üzemben tartó és a járműnyilvántartásba bejegyzett üzemben tartó személyét érintő változás járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről - e tény járműnyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejűleg - a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során figyelembe veszi.”
149. § A Gfbt. 9. §-ának (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A 4. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a gépjármű tulajdonosa által üzemben tartóként megnevezett személy által kötött szerződés az üzemben tartói jogosultság keletkezésének - járműnyilvántartásba bejegyzett - időpontjában - de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában - lép hatályba. Ha az üzemben tartói jogosultság bejegyzése a szerződéskötést követő 30 napon belül nem történik meg, a szerződés megszűnik.”
150. § (1) A Gfbt. 19. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, a 4. § (3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartói jogosultság keletkezésének - járműnyilvántartásba bejegyzett - időpontjában - de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában - kezdődik.”
(2) A Gfbt. 19. §-ának (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) A szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a forgalomból történő kivonás, a forgalomban történő részvétel végleges megszüntetése, a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az üzemben tartói jogosultság megszűnésének - járműnyilvántartásba bejegyzett - időpontjában szűnik meg.”
151. § A Gfbt. 21. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő (4)-(7) bekezdés lép, egyidejűleg a § jelenlegi (6) és (7) bekezdésének számozása (8) és (9) bekezdésre változik:
„(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított negyvenötnapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.
(5) A biztosító köteles a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnéséről a póthatáridő leteltét követő 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni.
(6) A biztosító köteles a szerződés (5) bekezdés szerinti díjnemfizetés miatt bekövetkező megszűnése esetén a kötvénynyilvántartó szerv felé a 49. § alapján fennálló értesítési kötelezettségének a díj esedékességétől számított hatvanadik napon - ha az nem munkanap, úgy az azt követő első munkanapon - eleget tenni.
(7) Ha az üzemben tartó a biztosítónál a díj esedékességétől számított hatvanadik napig - a díj esedékességétől számított hatvanadik napot követő napon kezdődő hatállyal - új szerződést kötött, úgy a biztosító köteles a 49. § alapján fennálló értesítési kötelezettségének a (6) bekezdésben meghatározott értesítéssel egyidejűleg eleget tenni.”
152. § A Gfbt. 23. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt - a bonus-malus rendszerre vonatkozó külön rendeletben meghatározottak kivételével - nem változtatja meg.”
153. § A Gfbt. 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Kártalanítási Alap fedezi a károsultnak a felszámolás alatt álló biztosítóval szemben fennálló követelését a biztosítási szerződésben, valamint e törvényben a kárigények érvényesítésével kapcsolatos rendelkezések figyelembevételével.”
154. § A Gfbt. a 32. §-t követően a következő 32/A. és 32/B. §-sal egészül ki:
„32/A. § (1) Gépjármű károsodása esetén a biztosító előzetes kalkulációt készít az általa téríthető helyreállítási költségek és kiadások nettó, illetve bruttó összegéről, illetve - amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll - az értékcsökkenés mértékének megfelelő összegről, és erről tájékoztatja a károsultat.
(2) A biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállításához szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármű helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelel. Ellenkező esetben a biztosító a gépjárműben keletkezett kárként az (1) bekezdés szerinti nettó összeget, illetve - amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll - az értékcsökkenés összegét téríti meg.
32/B. § (1) Ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy a közlekedési balesettel érintett gépjármű kormányműve, futóműve, illetve karosszériája (alváza) olyan károsodást szenvedett, amely miatt a közúti forgalomban való további részvételre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlannak tekinthető, a kárfelvételi eljárás befejezésétől számított 8 munkanapon belül, a jogosult erre irányult nyilatkozata alapján értesíti - az alkalmatlanság okának feltüntetésével - a közlekedési hatóságot, kivéve, ha a károsult a hulladékká vált gépjárművekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármű esetén annak bontási átvételi igazolását a biztosítónak bemutatja.
(2) A gépjárműben keletkezett károsodás esetén a biztosító a kár helyreállításához szükséges teljes költséget biztosítási szolgáltatása keretében csak akkor térítheti meg a károsultnak, ha a közlekedési hatóság a gépjármű műszaki vizsgálata eredményeként
a) arról tájékoztatja a biztosítót, hogy a gépjármű a közúti forgalomban való részvételre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmas, vagy
b) a gépjárművet közlekedésbiztonsági szempontból a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel műszakilag alkalmatlannak minősíti, és ennek alapján a gépjárművet a jegyző - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - ideiglenesen kivonta a forgalomból.
(3) A (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható abban az esetben, ha a közlekedési hatóság a gépjármű műszaki vizsgálata eredményeként a hulladékká vált gépjárművekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjárművet közlekedésbiztonsági szempontból véglegesen alkalmatlannak minősítette.
(4) A biztosító az értékcsökkenés összegét csak abban az esetben fizetheti ki a károsult részére, ha a károsult a hulladékká vált gépjárművekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármű esetén annak bontási átvételi igazolását a biztosítónak bemutatta vagy a gépjárművet a jegyző - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - végleg kivonta a forgalomból.
(5) A károsult részére a biztosító nem fizetheti ki a 32/A. § (1) bekezdése szerint kalkulált nettó összeget, illetve az értékcsökkenés összegét, ha a közlekedési hatóság arról tájékoztatja, hogy az üzemben tartó az (1) bekezdésben foglalt értesítés alapján elrendelt műszaki vizsgálatra a gépjárművet nem mutatta be, és a műszaki vizsgálatára más módon sem került sor.
(6) A 32/A. § (2) bekezdésében, valamint a (2)-(5) bekezdésben foglaltak nem érintik azt a lehetőséget, hogy a biztosító a 32/A. § (1) bekezdés szerint előzetesen kalkulált nettó összeg, illetve értékcsökkenés 60%-ának megfelelő összegű szolgáltatási előleget nyújtson.
(7) Az (1)-(6) bekezdésekben meghatározottakat nem kell alkalmazni, ha a kárt szenvedett gépjármű telephely szerinti országa nem a Magyar Köztársaság.”
155. § A Gfbt. 34. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36. § (6) bekezdésében meghatározott esetben a Kártalanítási Számla kezelője az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:”
156. § A Gfbt. 35. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A károsult a biztosítási kötelezettség ellenére szerződéssel nem rendelkező, vagy ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által vagy az ismeretlen gépjárművel a Magyar Köztársaság területén okozott, vagy a 26. §-ban meghatározott szünetelés ideje alatt bekövetkezett kárának megtérítése iránti igényét az e törvényben foglaltak alapján - a 36. §-ban foglalt kivételekkel - a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben is érvényesítheti. A Kártalanítási Számla kezelője a 13. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárokig köteles helytállni. A károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője akkor is köteles megtéríteni, ha a kárt forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjárművel okozták.”
157. § (1) A Gfbt. 45. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A biztosítási fedezet fennállásának az ellenőrzésre jogosult hatóság eljárása során történő tanúsítására a külön rendeletben meghatározott igazolóeszköz szolgál.”
(2) A Gfbt. 45. §-ának (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Ha a járműnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás kötvénynyilvántartó szerv általi negyedéves összevetésével, vagy az ellenőrzésre jogosult hatóság eljárása során megállapítást nyer, hogy a gépjárműre nincs érvényes biztosítási fedezet, a kötvénynyilvántartó szerv, illetve a hatóság értesítése alapján az üzemben tartó lakóhelye (székhelye) szerinti illetékes jegyző a külön jogszabályban meghatározott módon a gépjárművet kivonja a forgalomból.”
(3) A Gfbt. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a járműnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás kötvénynyilvántartó szerv általi negyedéves összevetésével, továbbá a biztosító 21. § (6) bekezdésben foglalt intézkedését követően a kötvénynyilvántartó szerv értesítése alapján, vagy az ellenőrzésre jogosult hatóság eljárása során megállapítást nyer, hogy a gépjárműre nincs érvényes biztosítási fedezet, a kötvénynyilvántartó szerv, illetve a hatóság értesítése alapján az üzemben tartó lakóhelye (székhelye) szerinti illetékes jegyző a külön jogszabályban meghatározott módon a gépjárművet kivonja a forgalomból.”
(4) A Gfbt. 45. §-ának (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A Magyar Honvédség által üzemben tartott gépjárművek biztosítási fedezetének igazolására a Magyar Honvédség nevére kiállított forgalmi engedély szolgál.”
(5) A Gfbt. 45. §-ának (4) bekezdése nem lép hatályba.
158. § A Gfbt. 56. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„56. § (1) A Nemzeti Iroda feladatait, a Kártalanítási Számla kezelését, továbbá a Kártalanítási Alap kezelését a MABISZ látja el.
(2) A Kártalanítási Alap kezelőjét megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a biztosítási szerződés vonatkozásában a felszámolás alatt álló biztosítót illették meg, illetve terhelték, továbbá az Alap kezelője megtérítést követelhet a felszámolás alatt álló biztosítótól. Az Alap kezelője és a felszámolás alatt álló biztosító felszámolója a kárigényének rendezése és a biztosítási szerződésekhez kapcsolódó követelések érvényesítése során együttműködnek.
(3) Az Információs Központ, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla, Kártalanítási Alap és a Kártalanítási Szervezet között személyes adat, illetve biztosítási titoknak minősülő adat a károsult kárigényének rendezése, a biztosítási szerződésből eredő egyéb követelés érvényesítése, illetve a Nemzeti Irodát, a Kártalanítási Számla, Kártalanítási Alap kezelőjét megillető követelés érvényesítése céljából továbbítható.
(4) A MABISZ kapcsolatot tart fenn a többi tagállam - a 2000/26/EK sz. irányelv 6. cikk (1) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően létrehozott - kártalanítási szervezeteivel és garanciaalapjaival, valamint információs központjaival. Ellátja az e testületek jogairól és kötelezettségeiről, valamint a kártalanítási szolgáltatások visszatérítéséről szóló megállapodásokhoz kapcsolódó feladatokat.
(5) A MABISZ hasonló tartalmú kétoldalú megállapodást köthet harmadik ország hasonló feladatokat ellátó szervezeteivel”
159. § A Gfbt. 57. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„57. § (1) A biztosítók kötelesek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származó tárgyévi díjbevételük arányában a MABISZ - mint a Nemzeti Iroda feladatait ellátó szervezet és a Kártalanítási Számla kezelője - részére befizetést teljesíteni olyan mértékben, hogy azok fedezetet nyújtsanak e szervezeteket terhelő kötelezettségek teljesítésére, valamint a működési költségeik fedezetére. A negyedévenkénti befizetés legkisebb összege biztosítónként kétmillió forint. A biztosítók kötelesek továbbá a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származó előző évi piaci összdíjbevétel 0,25%-ának megfelelő összegben, negyedévente, a MABISZ - mint a Kártalanítási Alap kezelője - részére befizetést teljesíteni, amely kötelezettség a biztosító számára az adott negyedéves szerződésállományában lévő gépjárművek darabszámának - gépjármű-kategóriánként a Kártalanítási Alap kezelője által megállapított kockázati szorzókkal súlyozott - mértékében áll fenn. A befizetési kötelezettség - az e törvény szerinti tevékenységét megkezdő biztosítót terhelő kötelezettség kivételével - mindaddig szünetel, amíg az Alap egyenlege meghaladja az előző évi piaci összdíjbevétel 6%-át. Azok a biztosítók, akik a MABISZ-nak nem tagjai, tevékenységüket az e törvény szerinti befizetésekre vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozat megtételét és ennek a Felügyelet részére történő benyújtását követően kezdhetik meg.
(2) A Kártalanítási Számla és a Kártalanítási Alap kezelője és a Nemzeti Iroda feladatainak az ellátója köteles legkésőbb a tárgyévet követő január 31-ig a biztosítók részére a befizetett összegekről kimutatást készíteni.
(3) A Kártalanítási Számla és a Kártalanítási Alap kezelője köteles minden évben a külön jogszabályban meghatározottak szerint a Felügyelet részére adatszolgáltatást teljesíteni.”
160. § (1) A Gfbt. 61. §-ának (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A Kártalanítási Alap térítési kötelezettsége az e törvény hatálybalépését követően felszámolás alá kerülő biztosító esetében áll fenn.”
(2) A Gfbt. 61. §-a a következő (4)-(6) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) E törvény hatálybalépését megelőzően kezdődött és e törvény hatálybalépését követően lezáruló fedezetlenségi díj (elmaradt díj) számítására a fedezetlenség kezdő napján hatályban lévő rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(5) E törvény gépjárműflottára kötött szerződésekre vonatkozó szabályait a 2011. január 1-jétől minden gépjárműflottára kötött szerződés vonatkozásában alkalmazni kell.
(6) Érdekmúlással megszűnik a gépjárműflottára kötött szerződés, ha 2011. január 1-jén nem felel meg az e törvény gépjárműflottára kötött szerződésekre vonatkozó szabályainak.”
161. § (1) A Gfbt. 69. §-a (1) bekezdésének c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
„c) a Kártalanítási Alap javára teljesített befizetéseknek, az Alap kezelésének és az Alap kezelője adatszolgáltatási kötelezettségének szabályait;”
(2) A Gfbt. 69. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
„d) a Kártalanítási Számla eredményelszámolásának szabályait”
(3) A Gfbt. 69. §-ának (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy a közlekedésrendészetért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a magyarországi telephelyű gépjárművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokat.”

A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása

162. § A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 2. §-ának 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„29. vállalkozás: jogi formájától függetlenül az, aki rendszeres gazdasági tevékenységet folytat.”
163. § A Pft. 10. § (1) bekezdés a) pontjának ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénzforgalmi szolgáltató a következő adatokról tájékoztatja az ügyfelet:
a) a szolgáltatóra vonatkozóan:]
„ab) a szolgáltató - az ügyfél lakóhelye vagy székhelye szerinti EGT-államban székhellyel rendelkező - fióktelepének vagy közvetítőjének címéről,”
164. § A Pft. 14. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés tartalmazza]
„a) a szolgáltató cégnevét, székhelyét és az ügyfél lakóhelye vagy székhelye szerinti EGT-államban székhellyel rendelkező fióktelepének vagy közvetítőjének címét, valamint az ügyféllel való egyéb kapcsolattartás (ideértve az elektronikus levelezést) címét,”
165. § A Pft. 34. §-a a következő új (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzeszközt - használata esetén, amennyiben a kibocsátó pénzforgalmi szolgáltató és az elfogadó pénzforgalmi szolgáltató nem azonos, az elfogadó pénzforgalmi szolgáltató által a kibocsátó pénzforgalmi szolgáltató részére - közvetlenül vagy közvetve - megfizetett díj mértéke nem haladhatja meg a fizetési művelet teljesítésének fedezetét biztosító fizetési számlára, illetve hitelkeretre terhelt összeg
a) 0,3 százalékát abban az esetben, ha a kibocsátó pénzforgalmi szolgáltatóval szerződésben álló vásárló magánszemély és a vásárlás nem hitelkártyával történt,
b) 0,75 százalékát abban az esetben, ha kibocsátó pénzforgalmi szolgáltatóval szerződésben álló vásárló magánszemély és a vásárlás hitelkártyával történt,
c) 0,8 százalékát minden ettől eltérő esetben,
d) 0,3 százalékát, de maximum 100 Ft/tranzakció összegét tranzakciónként, abban az esetben, ha a fizetés debit kártyával történik.
(4) A Kormány minden év november 30. napjáig tájékoztatja az Országgyűlést a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök piacán megfigyelhető tendenciákról, és tegyen javaslatot a (3) bekezdésben szabályozott díjak mértékével kapcsolatban.
(5) A POS terminálok használatáért felszámított díj maximuma a forgalom értékének 2 százaléka lehet.”
166. § A Pft. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem terheli az (1) bekezdésben meghatározott felelősség a fizető felet, ha a kárt készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek minősülő olyan személyre szabott eljárással okozták, amely információtechnológiai eszköz vagy távközlési eszköz használatával történt vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt személyes biztonsági elemek - így a személyazonosító kód (PIN kód) vagy egyéb kód - nélkül használtak, vagy a pénzforgalmi szolgáltató a 41. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tett eleget.”
167. § A Pft. 66. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) Ha a törvény hatálybalépése előtt követelés érvényesítésére kormányrendelet azonnali beszedési megbízás (jogszabályi azonnali beszedési megbízás) benyújtását tette lehetővé, a törvény hatálybalépését megelőzően keletkezett jogviszonyokban, a követelés jogosultja beszedési megbízást nyújthat be a követelés kötelezettjének fizetési számlája terhére a kötelezett erre vonatkozó felhatalmazása hiányában is, ha annak egyéb, a kormányrendeletben a törvény hatálybalépését megelőzően meghatározott feltételei fennállnak.”
168. § (1) A Pft. 34. §-ában a „37. § (4) bekezdésétől” szövegrész helyébe „37. § (3) bekezdésétől” szöveg, 35. §-ának (1) bekezdésében a „48. § (7) bekezdésében” szövegrész helyébe „48. § (6) bekezdésében” szövegrész, 35. §-ának (2) bekezdésében a „48. § (7) bekezdése” szövegrész helyébe „48. § (6) bekezdése” szövegrész, a 45. §-ának (3) bekezdésében az „(1)-(4) bekezdés” szövegrész helyébe „(1), (2) és (4) bekezdés” szövegrész, az 50. § (8) bekezdésében a „(3) bekezdésben” szövegrész helyébe „(7) bekezdésében” szövegrész lép.
(2) A Pft. 22. § (1) bekezdés b) pontjában, 25. § (1) bekezdés b) pontjában, 26. § (1) bekezdés c) pontjában, 32. § (1) bekezdés c) pontjában és 33. § (1) bekezdés c) pontjában a „részre” szövegrész helyébe a „részére” szövegrész lép.
(3) A Pft. 66. §-a (4) bekezdésének b) pontjában az „a törvény hatálybalépése előtt” szövegrész helyébe a „2010. január 1. előtt” szöveg lép.

Hatályba léptető rendelkezések

169. § (1) E törvény - a (2)-(8) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
(2) E törvény 3-7. §-a, 9-11. §-a, 14-15. §-a, 17-45. §-a, 47-53. §-a, 55-78. §-a, 80-100. §-a, 102-103. §-a, 108-110. §-a, 111. §-ának (3) és (4) bekezdése, 112-114. §-a, 116-118. §-a, 120-135. §-a, 137-145. §-a, 147. §-ának (1) bekezdése, 153. §-a 160. §-ának (2) bekezdése, 161. §-ának (2) bekezdése, 162-164. §-a 2010. január 1-jén lép hatályba.
(3) E törvény 12-13. §-a és 16. §-a 2010. január 2-án lép hatályba.
(4) E törvény 8. §-a 2010. február 1-jén lép hatálya.
(5) E törvény 2. §-a, 46. §-a és 165. §-a 2010. március 1-jén lép hatályba.
(6) E törvény 54. §-a 2010. június 1-jén lép hatályba.
(7) E törvény 1. §-a, 101 §-a, 154. §-a 2010. április 1-jén lép hatályba.
(8) E törvény 147. §-ának (2) bekezdése, 151. §-a, 157. §-ának (3) bekezdése 2011. január 1-jén lép hatályba.
(9) 2010. január 1-jén hatályát veszti
a) a Tpt. 345. §-a (2) bekezdésének m) pontja,
b) a Bszt. 161. §-ának (3) bekezdése,
c) a Hpt. 18/B. §-ának (2) bekezdésében az „(ügynöki tevékenységet)” szövegrész, 190. §-ának (5) bekezdése, 2. számú melléklet I. fejezet 10.4. pontjának f) alpontja, 2. számú melléklet II. fejezet 13. pontja és 2. számú melléklet III. fejezetének 51. pontja,
d) az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 17. §-ának (5) bekezdése,
e) az Etv. 20. §-ának (1) és (2) bekezdése és 25. §-ának (1) bekezdése.
(10) 2010. április 1-jén hatályát veszti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXIV. törvény 33. §-a (2) bekezdésének b) pontja.
(11) 2010. március 1-jén hatályát veszti a jelzálog-hitelintézetről és jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 4. §-ának (2) bekezdése.
(12) E törvény 1-168. §-a, 171. §-a, valamint az (1)-(11) bekezdés 2011. január 2-án hatályát veszti. Ez a bekezdés 2011. január 3-án hatályát veszti.

Átmeneti rendelkezések

170. § (1) A Cstv. - e törvény 2-4. §-ával módosított - 11. §-a (3) és (4) bekezdésének, 12. §-a (3) bekezdésének és 44. §-a (1) bekezdésének rendelkezéseit a hatálybalépését követően kezdeményezett csődeljárásokban, illetve felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.
(2) A Hpt. 101. §-ának - e törvénnyel megállapított - (10) és (11) bekezdését a hatálybalépést követően indult kártalanítási eljárásokban kell alkalmazni.
(3) A Hpt. - e törvénnyel kiegészített - 199. §-ában foglaltakat a pénzügyi intézmény által 2009. december 31-ét követően megkötött hitel- és kölcsönszerződések esetén kell alkalmazni.
(4) A Hpt. 210. §-ának - e törvénnyel módosított rendelkezéseit - az (5)-(7) bekezdésben meghatározott kivétellel - a 2009. évi XIII. törvény hatálya alá tartozó szerződésekre kell alkalmazni.
(5) Állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsön esetén az ügyfél tájékoztatására vonatkozó rendelkezést, a Hpt. 210. § - e törvénnyel módosított - (8) bekezdését az e törvény hatálybalépését megelőzően kötött szerződésekre is alkalmazni kell.
(6) A Hpt. 210. § - e törvénnyel megállapított - (10) bekezdésében a kölcsönszerződés tartalmára vonatkozó előírást a törvény hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.
(7) A Hpt. 210. §-ának - e törvénnyel megállapított - (14) bekezdését az e törvény hatálybalépését megelőzően kötött szerződésekre is alkalmazni kell.
(8) A tőzsde 2010. március 31-ig módosítja szabályzatait, hogy megfeleljen a Tpt. e törvénnyel módosított rendelkezéseinek.
(9) A Bit. 217. §, 220. § és 223. §-ának - e törvénnyel módosított - rendelkezéseit e törvény 169. §-ának (1) bekezdése szerinti hatálybalépését követően megindult vagyonelszámolási eljárásra kell alkalmazni.
(10) Független közvetítőként történő működésre jogosító engedély nélkül pénzügyi szolgáltatás közvetítése kiemelt közvetítői tevékenységként, illetve ügynöki tevékenységként több pénzügyi intézmény egymással versengő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában, valamint alkuszként 2010. szeptember 30-ig végezhető.
(11) A Hpt. - e törvénnyel beiktatott - 13/E. §-ában és 219/D. §-ában foglalt követelményeknek - a (12) és (13) bekezdésekben meghatározott eltéréssel - 2011. január 1-től kell megfelelni.
(12) Posta Elszámoló Központot működtető intézménynek közvetítői tevékenységi körében munkaviszonyban álló személynek a Hpt. - e törvénnyel beiktatott - 219/D. §-ában foglalt szakmai követelményeknek értékesítési helyenként legalább egy személynek kell megfelelnie 2011. január 1. és 2011. július 1. közötti időtartamban.
(13) Posta Elszámoló Központot működtető intézmény közvetítői tevékenységi körében munkaviszonyban álló személynek a Hpt. - e törvénnyel beiktatott - 219/D. §-ában foglalt szakmai követelményeknek 2011. július 1-től kell megfelelnie.
(14) A Bit. - e törvénnyel megállapított - 96. §-a (8) bekezdésének rendelkezéseit e törvény 169. §-ának (7) bekezdése szerinti hatálybalépést követően kötött szerződésekre, illetve a hatálybalépéskor fennálló határozatlan tartamú szerződések esetén a hatálybalépést követően kezdődő biztosítási időszak első napjától kell alkalmazni. A biztosító köteles erről a szerződő felet - a változások hatálybalépése előtt - értesíteni.
(15) A Hpt. - e törvénnyel megállapított - 188. § (3) bekezdésében meghatározott közzétételi kötelezettségnek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2010. október 1-től köteles megfelelni.
(16) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság szavatoló tőkéjének kiszámítása során 2010. december 31-ig alkalmazható az Etv. - 2009. december 31-én hatályos - 20. §-ának (1) és (2) bekezdése.
(17) Ha a fogyasztóval 2010. január 1-jét megelőzően kötött kölcsönszerződésben a pénzügyi intézmény által biztosítéki céllal kikötött vételi jog alapján 2010. március 1-jét követően megszerzett, a kötelezett által lakott lakóingatlan szerződés szerinti vételára alacsonyabb a vételi jog gyakorlását megelőző hat hónapon belül készült szakértői értékbecslés szerinti beköltözhető forgalmi érték hetven százalékának megfelelő összegnél (minimum ár), a vételi jog jogosultja a vételáron felül - a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint - köteles a vételár és a minimum ár különbözetének a kötelezett javára történő megtérítésére, illetve ezen összegnek a (18) bekezdés szerinti elszámolás körében a kötelezett javára történő figyelembevételére.
(18) A (17) bekezdés szerinti vételi jog jogosultja a követelése, annak járulékai és a (17) bekezdés szerint általa térítendő pénzösszeg közötti különbözet összegével a kötelezettel elszámolni köteles.
(19) A (17) és (18) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a pénzügyi intézmény
a) a biztosítéki céllal kikötött vételi jog gyakorlását másnak átengedi,
b) a biztosítéki céllal kikötött vételi joggal biztosított követelést másra átruházza (engedményezi).

Jogharmonizációs záradék

171. § (1) E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről,
b) a Bizottság 2006. augusztus 10-i 2006/73/EK irányelve a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról,
c) az Európai Parlament és a Tanács 2004. december 15-i 2004/109/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról,
d) a Bizottság 2007. március 8-i 2007/14/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtására irányadó részletes szabályok megállapításáról.
(2) E törvény a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2006. augusztus 10-i 1287/2006/EK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(3) E törvény a Tanács közép- és hosszú lejáratú fedezettel rendelkező ügyletek exporthitel-biztosításával kapcsolatos főbb rendelkezések összehangolásáról szóló 98/29/EK Irányelvével való összhangot szolgálja.

[LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2009. december 14-i ülésnapján fogadta el.