2008. évi XV. törvény egyes pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó törvények módosításáról [LÁBJEGYZET_1] 1. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 5. számú melléklete e törvény 1. mellékletében foglaltak szerint módosul. 2. § (1) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bsztv.) 4. §-a (2) bekezdésének 56. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban] „56. repó- és fordított repóügylet: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,” (2) A Bsztv. 182. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(10) E törvény hatálybalépésekor önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelési, magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelési, biztosító egyesület részére történő vagyonkezelési tevékenységet végző személy 2009. január 1-jétől önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, biztosító egyesület vagyonát akkor kezelheti, ha rendelkezik a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 5. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerinti portfóliókezelésre vonatkozó engedéllyel. E törvény hatálybalépésekor önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelési, magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelési tevékenységet végző pénzügyi vállalkozás - a Hpt. 21. §-ától eltérően - 2008. december 31-ig átalakítható befektetési vállalkozássá azzal, hogy az átalakítása esetén e törvény engedélyezésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.” (3) A Bsztv. 2. melléklete e törvény 2. mellékletében foglaltak szerint módosul. 3. § A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 132. §-ának (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A biztosító a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékának fedezetét képező eszközalap(ok) tekintetében a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan garanciát vállalhat (tőke-, illetve hozamgarancia). A hozamra vonatkozó garancia magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó garanciát is. A tőkére, illetve a hozamra vonatkozó garanciát a biztosító köteles megfelelő biztosítékkal garantálni. A biztosíték akkor tekinthető megfelelőnek, ha a) a biztosítékot hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító nyújtja, b) a biztosíték írásba foglalt kötelezettségvállalás, c) a biztosító a kifizetés teljesítése érdekében közvetlenül a biztosítéknyújtóhoz fordulhat, és a követelését ésszerű határidőn belül érvényesítheti, d) a biztosíték mértéke az életbiztosítás pénznemében egyértelműen meghatározott és megfelelő számítással alátámasztott, e) a biztosítéknyújtó a kötelezettségét a biztosíték alá eső tőke-, illetve hozamgaranciával érintett biztosítási szerződések vonatkozásában nem mondhatja fel, f) a tőke- és hozamgarancia teljes összegére kiterjed, és g) a biztosíték valamennyi irányadó joghatóság előtt érvényes és érvényesíthető. (7) A biztosító befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékának fedezetét képező eszközalap(ok) tekintetében a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan ígéretet tehet (tőke-, illetve hozamvédelem). A hozamra vonatkozó ígéret magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is. A tőkére, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet a biztosító köteles a tőke megóvását, illetve a hozamot biztosító pénzügyi eszközökre vonatkozó befektetési politikával alátámasztani a biztosítottak részletes tájékoztatása mellett.” 4. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. §-a (8) bekezdésének 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] „1. tőzsde, tőzsdei határidős, opciós és azonnali ügylet, elszámolóház, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi értékpapírszámla, értékpapírszámla, ügyfélszámla, dematerializált értékpapír, másodlagos értékpapír, értékpapír kölcsönzés: a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott fogalom; 2. repó-, fordított repóügylet: minden olyan megállapodás, amely értékpapír tulajdonjogának átruházásáról rendelkezik a szerződéskötéssel egyidejűleg meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban történő visszavásárlási kötelezettség mellett, meghatározott visszavásárlási áron, függetlenül attól, hogy az ügylet futamideje alatt a vevő az ügylet tárgyát képező értékpapírt megszerzi és azzal szabadon rendelkezhet (szállításos repóügylet) vagy nem szerzi meg az értékpapírt, azzal szabadon nem rendelkezhet, hanem óvadékként kerül elhelyezésre a vevő javára a futamidő alatt (óvadéki repóügylet).” 5. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) Az 1. §, a 2. § (3) bekezdése, a 6. § és az 1-2. melléklet 2008. július 1-jén lép hatályba. (3) E törvény 2008. július 2-án hatályát veszti. 6. § Hatályát veszti a Bsztv. 2. melléklet 3. pont e) alpontja és 7. pontja. 7. § Ez a törvény a következő európai uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK irányelve (2006. június 14.) a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (átdolgozott szöveg); b) az Európai Parlament és a Tanács 2006/49/EK irányelve (2006. június 14.) a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről (átdolgozott szöveg). [LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2008. április 14-i ülésnapján fogadta el.