2008. évi CV. törvény

a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról  [LÁBJEGYZET_1]

Az Országgyűlés az államháztartási rendszer megújítása keretében a közpénzek felhasználásának, a közfeladatok ellátásának átláthatóbbá, hatékonyabbá tétele, és a költségvetési gazdálkodás modernizálásának megalapozása céljából a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról a következő törvényt alkotja:

A költségvetési szervek jogállása és létrehozása

1. § A költségvetési szerv az államháztartás részét képező, e törvény szerint nyilvántartásba vett olyan jogi személy, amely jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, illetve önkormányzati feladatokat (a továbbiakban együtt: közfeladat) közérdekből, alaptevékenységként, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, az alapító okiratban megjelölt működési körben közfeladat-ellátási kötelezettséggel, éves költségvetéséből vagy költségvetési keretéből gazdálkodva végez.
2. § (1) A költségvetési szervek és alapító szervük az alábbiak lehetnek:
a) központi költségvetési szerv, társadalombiztosítási költségvetési szerv (a továbbiakban együtt: központi költségvetési szerv), amelyet az Országgyűlés, a Kormány, a fejezetet irányító szerv - az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal kivételével - alapíthat;
b) helyi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, a többcélú kistérségi társulás alapíthat;
c) helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján a települési, a területi kisebbségi önkormányzat, valamint a települési vagy a területi kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása alapíthat;
d) országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján az országos kisebbségi önkormányzat, valamint az országos kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása alapíthat;
e) köztestületi költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján a köztestület alapíthat.
(2) A költségvetési szerv létrehozásáról jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni. A határozatot az elektronikus információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint és - helyi önkormányzati költségvetési szerv és helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv kivételével - a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni. A jogszabály (határozat) alapján alapító okiratot kell kiadni. Az alapító okiratot az alapító szerv adja ki, kivéve a törvény által létrehozott, vagy a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó, valamint a kormányrendelettel létrehozott költségvetési szervet, amelynek alapító okiratát az irányító szerv, a minisztériumét és a kormányhivatalét pedig a miniszterelnök adja ki.
(3) Közösen hozhatnak létre költségvetési szervet:
a) a fejezetet irányító szervek - kivéve az autonóm államigazgatási szervet és a kormányhivatalt -,
b) az (1) bekezdés b)-d) pontjában megjelölt alapító szervek.
(4) A költségvetési szerv az 5. § szerinti nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre. A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabály (határozat) későbbi időpontot, törvény más időpontot is megállapíthat a létrejövetel napjaként.
3. § (1) A költségvetési szerv
a) a tevékenységének jellege alapján közhatalmi költségvetési szerv (15. §) vagy közszolgáltató költségvetési szerv (16. §),
b) a feladatellátáshoz gyakorolt funkciói szerint - a szakmai feladatellátás önállósága mellett - önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv vagy önállóan működő költségvetési szerv (18. §).
(2) A Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alatt működő közhatalmi költségvetési szerv csak külön törvény vagy kormányrendelet alapján, a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alatt működő közszolgáltató költségvetési szerv pedig - a honvédelemért felelős miniszter által történő alapítás és a vállalkozó közintézet alapítása kivételével - az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével alapítható. Ugyancsak az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges - a honvédelemért felelős miniszter által alapított költségvetési szerv és a vállalkozó közintézet kivételével - az említett közszolgáltató költségvetési szerv átalakításához, megszüntetéséhez, valamint alapító okiratának a 4. § (1) bekezdésének d), e), g) pontjában, továbbá (2) bekezdésének b) és c) pontjában foglaltakat érintő módosításához.
(3) A 2. § (1) bekezdésének c)-e) pontjában felsorolt alapító szerv csak közszolgáltató költségvetési szervet alapíthat. Köztestületi költségvetési szerv alapításához az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges, amennyiben az alapítás vagy a működtetés államháztartásból származó forrás igénybevételével történik.
(4) A 2. § (2) és (4) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadók a költségvetési szerv átalakítására és megszüntetésére, a költségvetési szerv alapítói jogainak átadására, átvételére, továbbá a 15-16. § szerinti besorolás meghatározására is.
(5) A költségvetési szervek alapításának, működésének és (1) bekezdés szerinti besorolásának szakmai, pénzügyi, gazdaságossági követelményeit és feltételeit külön törvény, illetve - a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szerv kivételével - a Kormány rendeletben határozza meg.
4. § (1) Az alapító okirat tartalmazza a költségvetési szerv
a) nevét, székhelyét,
b) létrehozásáról rendelkező jogszabályra (határozatra) való hivatkozást,
c) jogszabályban meghatározott közfeladatát,
d) alaptevékenységét,
e) illetékességét (közhatalmi tevékenység esetén), illetve működési körét (közszolgáltató tevékenység esetén),
f) irányító szervének nevét, székhelyét,
g) a 15-16. §, valamint 18. § szerinti besorolását,
h) vezetőjének (vezető szerve, testülete tagjainak) kinevezési, megbízási, választási rendjét, valamint
i) foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony (jogviszonyok) megjelölését.
(2) Az alapító okirat - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - az alábbiak fennállása esetén tartalmazza a költségvetési szerv
a) közvetlen jogelődjének megnevezését, székhelyét,
b) kisegítő és vállalkozási tevékenységei arányainak felső határát a szerv kiadásaiban,
c) jogi személyiségű szervezeti egységének a 14. § (2) bekezdésében meghatározott adatait,
d) megszűnésének időpontját, illetőleg pontos feltételét, ha határozott időre, illetőleg bizonyos feltétel bekövetkeztéig hozzák létre, valamint
e) a külön jogszabályban kötelező kellékként előírtakat.

A költségvetési szervek nyilvántartása

5. § (1) A költségvetési szervekről a kincstár nyilvános és közhiteles nyilvántartást vezet, amelynek külön jogszabályban meghatározott adatait interneten keresztül is elérhetővé és kereshetővé teszi. A kincstár nyilvántartás vezetésével kapcsolatos eljárásaira az e törvényben, valamint külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályai az irányadók azzal, hogy az eljárásban kizárt a méltányossági, valamint újrafelvételi eljárás.
(2) A költségvetési szerv nyilvántartásba vételét az alapító szerv az alapító okirat kiadásától számított nyolc napon belül kérelmezi. A kincstár a létesítő jogszabálynak (határozatnak) és a 4. §-ban előírtaknak megfelelő tartalmú, az arra jogosulttól származó alapító okirat benyújtása, valamint külön jogszabályban meghatározott adatok szolgáltatása alapján, azok beérkezésétől számított tizenöt napon belül veszi nyilvántartásba a költségvetési szervet, vagy - legfeljebb húsz napos határidő tűzésével - hiánypótlásra hívja fel az alapító, illetve az alapításra jogosult szervet.
(3) A kincstár határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. Az alapító, illetve az alapításra jogosult szerv jogszabálysértésre hivatkozással a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a határozat felülvizsgálatát kérheti a Fővárosi Bíróságtól (a továbbiakban: bíróság).
(4) A bíróság eljárása során felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye. A bíróság a feleket meghallgathatja. A kérelemről a bíróság - annak beérkezésétől számított - harminc napon belül, közigazgatási nemperes eljárásban végzéssel határoz. E határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától (átadásától) a hiányok pótlásáig, illetőleg a hiánypótlás elmaradása esetén a hiánypótlásra biztosított határidő lejártáig eltelt idő nem vehető figyelembe. A bíróság a kincstár határozatát megváltoztathatja. A bíróság eljárására egyebekben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 4. §-át kell alkalmazni. A bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
(5) A költségvetési szerv alapító okiratának a 3. § (4) bekezdésében foglaltakat magában nem foglaló módosítása a bejegyzés napjával válik hatályossá, kivéve, ha törvény más időpontot, vagy az alapító okirat módosítására irányuló kérelem későbbi időpontot állapít meg.
(6) Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak a jóhiszeműségét, aki a költségvetési szervvel szemben a nyilvántartásban szereplő adatokban bízva szerez jogot. Az ellenkező bizonyításáig a nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, és a nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg. Az adatok törlése esetén - az ellenkező bizonyításáig - azt kell vélelmezni, hogy azok nem állnak fenn.
(7) A nyilvántartás fennálló és törölt adatai, valamint az alapító okirat nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, továbbá azok adatai elektronikus úton is hozzáférhetők.
(8) Az alapító szerv e §-ban foglalt jogait a Kormány vagy a miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szerv alapítása esetén az irányító szerv gyakorolja.
(9) A rendészetért felelős miniszter és a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervekről, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról a kincstárnál nyilvántartásba vehető adatok körét, a kincstári nyilvántartásba nem vehető adatokat nyilvántartó szerv kijelölését, továbbá az ezen adatokra vonatkozó nyilvántartás sajátos eljárási szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

A költségvetési szervek tevékenységei, irányítása és felügyelete

6. § (1) A költségvetési szerv az éves költségvetése vagy költségvetési kerete alapján köteles közfeladatát ellátni és gazdálkodni. Törvény eltérő rendelkezése hiányában a költségvetési szerv számára az alapító szerv határozza meg és biztosítja a közfeladatai ellátásához szükséges vagyon használatát.
(2) A költségvetési szerv feladatai ellátásának részletes, belső rendjét és módját - törvényben, illetve kormányrendeletben meghatározott módon és tartalommal - szervezeti és működési szabályzat állapítja meg, azzal, hogy a szervezeti egységekre vonatkozó részletszabályokat a szervezeti és működési szabályzatban vagy ügyrendben kell meghatározni.
7. § (1) E törvény alkalmazásában a költségvetési szerv
a) alaptevékenysége: a létrehozásáról rendelkező jogszabályban (határozatban) és az alapító okiratban a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott közhatalmi vagy közszolgáltató tevékenység;
b) kiegészítő tevékenysége: az alaptevékenységével megegyező, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, a költségvetésében az alaptevékenységre meghatározott mértéken felül, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység;
c) kisegítő tevékenysége: az alaptevékenységétől eltérő, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, államháztartás körébe tartozó szervezet vagy természetes személy számára nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység;
d) vállalkozási tevékenysége: az alaptevékenységétől eltérő, rendszeres haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató, értékesítő tevékenység.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt egyes tevékenységek - azok fennállása esetén - magukban foglalják az azokat közvetlenül támogató szellemi és fizikai (technikai) jellegű tevékenységeket is.
(3) A költségvetési szerv szellemi és anyagi kapacitásával végzett valamennyi tevékenységét az (1) bekezdés szerintiek alapján be kell sorolni.
(4) A költségvetési szerv kisegítő és vállalkozási tevékenysége a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdasági tevékenységnek minősül.
8. § (1) E törvény alkalmazásában
a) irányító szerv: a költségvetési szervvel, illetve annak gazdálkodásával kapcsolatos, a (2) bekezdésben, valamint külön jogszabályban meghatározott irányítási jogokkal felruházott szerv vagy személy;
b) alapító szerv: a költségvetési szervvel kapcsolatos, a (2) bekezdés a) pontjában foglalt irányítási jogokkal felruházott - a 2. § (1) bekezdésében felsorolt - szerv vagy személy;
c) helyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve: a helyi önkormányzat által alapított költségvetési szerv esetén a képviselő-testület (közgyűlés), a többcélú kistérségi társulás által alapított költségvetési szerv, valamint a jogi személyiséggel rendelkező társulás esetén a társulási tanács;
d) helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve: a települési, területi kisebbségi önkormányzati testület;
e) országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve: az országos kisebbségi önkormányzat közgyűlése;
f) helyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervének vezetője: a helyi önkormányzat által alapított költségvetési szerv esetén a polgármester, főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a többcélú kistérségi társulás által alapított költségvetési szerv, valamint a jogi személyiséggel rendelkező társulás esetén a társulási tanács elnöke;
g) helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervének vezetője: a települési, területi kisebbségi önkormányzati testület elnöke;
h) országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervének vezetője: az országos kisebbségi önkormányzat közgyűlésének elnöke.
(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a költségvetési irányítási jog (a továbbiakban: irányítási jog) a következő hatáskörök gyakorlásának jogát jelenti:
a) költségvetési szerv alapítása, átalakítása, megszüntetése, továbbá költségvetési szerv alapító okiratának kiadása, szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása (a továbbiakban együtt: alapítói jogok),
b) a költségvetési szerv vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy vezetői megbízásának visszavonása, a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,
c) a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy a megbízás visszavonása, díjazásának megállapítása,
d) a költségvetési szerv tevékenységének szabályszerűségi, pénzügyi, valamint teljesítmény-ellenőrzése,
e) a fejezetet irányító szerv külön törvényben meghatározott, az államháztartás működésével és gazdálkodásával kapcsolatos jogainak gyakorlása,
f) költségvetési szerv jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezése,
g) jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása,
h) egyedi utasítás adása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására.
(3) Ahol jogszabály költségvetési szerv felügyeletét említi, azon törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet eltérő rendelkezése hiányában a (2) bekezdés a)-e) pontjában, valamint ezekkel összefüggésben f) pontjában meghatározott hatáskörök együttesét kell érteni.
(4) A Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alatt működő költségvetési szerv (a továbbiakban: Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv) esetén törvény vagy kormányrendelet az irányítási jogkört korlátozhatja, a (2) bekezdésben foglalt hatáskörökkel vagy felügyeleti hatáskörrel más szervet vagy személyt ruházhat fel.
(5) Törvény helyi önkormányzati költségvetési szervre vonatkozó irányítási jogot korlátozhat. Törvény, illetve törvény külön rendelkezése szerint önkormányzati rendelet a (2) bekezdés a) pontjában foglalt hatáskörökkel vagy felügyeleti hatáskörrel más szervet, személyt ruházhat fel.
(6) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) hatálya alá tartozó költségvetési szervekre vonatkozó - a (2) és (3) bekezdésben foglalt - irányítási vagy felügyeleti jogok tekintetében a Ksztv.-ben, valamint külön törvényben foglaltak az irányadók.
(7) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az irányító szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket az irányító szerv vezetője gyakorolja azzal, hogy a Ksztv. hatálya alá tartozó költségvetési szervek tekintetében a Ksztv. rendelkezései az irányadók. A helyi önkormányzati, a helyi kisebbségi, illetőleg országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket - amennyiben törvény másként nem rendelkezik - az (1) bekezdés c)-e) pontja szerinti irányító szerv gyakorolja, kivéve a (2) bekezdés c) pontjában foglalt hatáskört, melyet helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szerv vezetője gyakorol.
(8) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a közszolgáltató költségvetési szervre vonatkozó (2) bekezdés szerinti irányítói jogok az ilyen szerv alapítására jogosult más szerv részére adhatók át, az alapító okirat egyidejű módosításával. Helyi önkormányzati vagy köztestületi közszolgáltató költségvetési szerv esetén a jogátadás további feltétele az alapító szervvel történő megállapodás megkötése.

A költségvetési szervek átsorolása, átalakítása és megszüntetése

9. § (1) E törvény alkalmazásában átsorolásnak minősül a költségvetési szerv 15-16. § szerinti típusának alapító szerv által történő megváltoztatása akként, hogy
a) az ellátandó közfeladat jogszabály alapján történő megváltozása, alaptevékenységének alapító szerv általi megváltoztatása esetén módosul a költségvetési szerv által ellátandó
aa) alaptevékenység 3. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti jellege,
ab) közszolgáltatás úgy, hogy emiatt szükségessé válik a szerv - a 16. § (1) bekezdésének a)-d) pontja szerinti - besorolásának megváltoztatása,
b) a 16. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a már működő közintézet költségvetési szerv vállalkozó közintézetként vagy vállalkozó közintézet közintézet költségvetési szervként történő besorolása válik szükségessé.
(2) A költségvetési szerv átsorolása kizárólag az (1) bekezdésben megjelölt okok alapján lehetséges.
(3) Amennyiben az átsorolás alapján a költségvetési szerv más foglalkoztatási törvény hatálya alá kerül, akkor a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 17/A. §-ában és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25/A-25/C. §-ában foglaltak alkalmazandók azzal, hogy
a) az átadás időpontján az átsorolásra vonatkozó, 5. § szerinti nyilvántartásba történő bejegyzés hatálybalépésének napját kell érteni,
b) az átadót, illetve az átvevőt terhelő kötelezettségeket a munkáltató köteles teljesíteni.
10. § (1) Az alapító szerv jogosult a költségvetési szervet átalakítani.
(2) Költségvetési szerv átalakítása a vele szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá.
11. § (1) A költségvetési szerv átalakítása történhet egyesítéssel vagy szétválasztással. Az egyesítés lehet beolvadás vagy összeolvadás. A szétválasztás lehet különválás vagy kiválás.
(2) Beolvadás esetében a beolvadó költségvetési szerv megszűnik, és jogutódja az átvevő költségvetési szerv.
(3) Összeolvadás esetében az egyesítendő költségvetési szervek megszűnnek, és jogutódjuk az átalakítással létrejövő új költségvetési szerv.
(4) Ha az egyesítés több - a 2. § (3) bekezdésében meghatározott - alapító szervhez tartozó költségvetési szervet érint, az alapító szervek közösen jelölik ki az új költségvetési szervet irányító szervet.
(5) Különválás esetében a különváló költségvetési szerv megszűnik, és jogutódjai az átalakítással létrejövő költségvetési szervek.
(6) Kiválás esetében az a költségvetési szerv, amelyből a kiválás történik, az alapító okirat átalakító okirat alapján történő módosítását követően tovább működik, ezzel egyidejűleg az alapításra vonatkozó szabályok szerint egy új költségvetési szerv jön létre.
12. § (1) Az alapító szerv köteles átalakítani vagy megszüntetni a költségvetési szervet, ha
a) jogszabály - a szervre vagy a közfeladatra - ezt írja elő;
b) a szerv által ellátott közfeladat iránti szükséglet megszűnt;
c) a szerv a számára meghatározott közfeladatot legalább két éven át nem tudja ellátni, és ennek oka az irányító szerv által sem szüntethető meg;
d) hatásvizsgálata alapján a közfeladat más módon vagy más szervezetben hatékonyabban teljesíthető;
e) az ellátott tevékenységek között a kisegítő vagy a vállalkozási tevékenység mértéke legalább két éven át túllépi az alapító okiratban meghatározott arányt, és nincs lehetőség vagy indok a költségvetési szerv alaptevékenységének megváltoztatására vagy vállalkozó közintézeti formában való működésre;
f) a működéshez szükséges pénzügyi fedezet legalább két éven át nem áll rendelkezésre vagy nem teremthető meg.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak fennállása esetén az Állami Számvevőszék, valamint a Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetén az államháztartásért felelős miniszter is javasolhatja az irányító szervnél a költségvetési szerv átalakítását, megszüntetését.
(3) Az alapító szerv köteles a költségvetési szerv
a) (1) bekezdés c) vagy e) pontja alapján, a harmadik évben történő megszüntetése esetén a közfeladat további ellátásáról vagy annak más szervezet részére történő átadásáról megfelelően gondoskodni, ideértve azokat az eseteket is, amikor közszolgáltatás ellátásával államháztartáson kívüli szervezetet bíznak meg;
b) (1) bekezdés d) pontja alapján, más (új) szervezetben való feladatellátás melletti megszüntetése esetén a megszüntető jogszabályban (határozatban) kijelölni azt a szervezetet, amely a megszűnő költségvetési szerv feladatait a megszűnést követő naptól ellátja, vagy akként létrehozni új szervezetet, hogy az a költségvetési szerv megszűnését követő naptól megkezdhesse a működését.
(4) A költségvetési szerv (1) bekezdés f) pontja alapján történő megszüntetésének feltétele a közfeladat-ellátási kötelezettség előzetes, harmadik évben történő felülvizsgálata. A felülvizsgálat alapján az alapító szerv a közfeladat elhagyásához szükséges (jogalkotásra irányuló) intézkedést köteles megtenni, vagy a közfeladatot más módon, illetve más szervezetben köteles ellátni a költségvetési szerv megszűnését követő naptól. Ez utóbbi irányadó a közfeladat elhagyásához szükséges (jogalkotásra irányuló) intézkedés eredménytelensége esetén is.
(5) Helyi önkormányzati költségvetési szerv megszüntetésének feltétele a közfeladat-ellátási kötelezettség előzetes felülvizsgálata, valamint, hogy a közfeladat további ellátásáról az alapító szerv más módon képes gondoskodni. Önkormányzati feladat ellátása esetén a költségvetési szerv megszüntetésekor rendelkezni lehet az önként vállalt feladat elhagyásáról.
13. § (1) Az átalakításról, megszüntetésről - az alapításnak megfelelően - jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni, melyet legalább negyvenöt nappal az átalakítás, megszüntetés kérelmezett napja előtt ki kell hirdetni (közzé kell tenni), mely határidőtől a Kormány az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő esetben kivételesen eltérően rendelkezhet. Ha a költségvetési szervet bizonyos feltétel bekövetkeztéig hozták létre, akkor a megszűnés tényét megállapító jogszabályt (határozatot) kell kiadni, melyet haladéktalanul ki kell hirdetni (közzé kell tenni).
(2) Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabályban (határozatban) - a 4. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti megszűnés esetén a költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabályban (határozatban) - rendelkezni kell a megszűnő költségvetési szerv (ideértve a jogi személyiségű szervezeti egységét is) valamennyi közfeladatának jövőbeni ellátásáról, valamint valamennyi jogáról és kötelezettségéről, ideértve a szerv vagyoni jogait és előirányzatait is. E jogszabályban (határozatban) meg kell jelölni továbbá azt a naptári napot ameddig, illetőleg azt az időtartamot, amelyre vonatkozóan, valamint meghatározható azon kör, mérték, amelyre kiterjedően a költségvetési szerv (illetve jogi személyiségű szervezeti egysége) utoljára kötelezettséget vállalhat. A költségvetési szerv (a jogi személyiségű szervezeti egység) ezzel ellentétes kötelezettségvállalása semmis.
(3) Az állami vagyonról szóló törvény vagy az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabály (határozat) eltérő rendelkezése hiányában a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében a megszüntetett költségvetési szerv jogutódja az alapító szerv, az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv esetén az általuk kijelölt szerv. A megszűnő költségvetési szerv valamennyi elismert vagy nem vitatott pénz- vagy pénzben kifejezett tartozásáról rendelkezni kell, és ennek megtörténtére külön utalni kell a (4) bekezdés szerinti átalakító, megszüntető okiratban.
(4) A jogszabály vagy határozat alapján - a 4. §-ban foglaltaknak megfelelő tartalmú - átalakító vagy megszüntető okiratot kell kiadni, mely okirat beadása alapján a kincstár - az alapító szervnek az okirat kiadásának napjától számított nyolc napon belül beadott kérelmére -
a) a kérelem és az okirat vizsgálatát követően haladéktalanul az átalakításra vagy a megszüntetésre utaló bejegyzést tesz a nyilvántartásban,
b) az előírt tartalmú okirat beérkezésétől számított harminc napon belül átvezeti a változásokat, vagy törli a költségvetési szervet a nyilvántartásból, az (5) és (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(5) A költségvetési szerv az 5. § szerinti nyilvántartásból való törlésével, a törlés napjával szűnik meg. Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabály (határozat) későbbi időpontot, törvény más időpontot is megállapíthat a megszűnés napjaként.
(6) A megszűnő költségvetési szerv átalakításáról, megszüntetéséről rendelkező jogszabályban (határozatban) megjelölt jogutódja - a megszűnés napjára vonatkozóan -a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló, valamint külön jogszabályok szerinti egyéb dokumentumok elkészítésére kötelezett.
(7) Átalakítás esetén az átalakulással megszűnő költségvetési szervet a jogutód költségvetési szerv (szervek) bejegyzésével egyidejűleg, a jogutód feltüntetésével kell törölni a nyilvántartásból. Az eljárás (így különösen: határozathozatal, jogorvoslat, határidők, hiánypótlás) tekintetében az 5. §-ban foglaltak az irányadók.
(8) Az alapító szerv - az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével - az átalakító vagy a megszüntető okiratban az eljárás végrehajtásának segítésére a Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szervhez átalakítási, illetve megszüntetési biztost rendelhet ki. A biztos jogai tekintetében az államháztartásról szóló törvény kincstári biztosra vonatkozó szabályai irányadók. Az átalakítási, illetve a megszüntetési biztosra vonatkozó részletes szabályokat és a gazdálkodási önállóságában korlátozott költségvetési szerv működésének szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

A jogi személyiségű szervezeti egység

14. § (1) A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabály (határozat) a 18. § (1) bekezdése szerinti önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv egyes - közfeladat önálló ellátására képes; tevékenységében, területi elhelyezkedésében, forrásaiban, valamint szervezetileg elkülöníthető - szervezeti egységeit jogi személyiséggel ruházhatja fel. A szervezeti egység jogi személyisége a költségvetési szerv szervezeti és gazdálkodási egységét nem érinti, működésének és gazdálkodásának hatékonyságát nem ronthatja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a jogszabályban (határozatban) meg kell határozni különösen: a szervezeti egység nevét, székhelyét, tevékenységét, a képviseletre jogosultat, a gazdálkodással és a képviselettel kapcsolatos jogokat, kötelezettségeket és felelősséget. A költségvetési szerv a költségvetési előirányzatán belül e szervezeti egység részére a tevékenysége és gazdálkodása keretéül szolgáló elkülönített részelőirányzatokat állapíthat meg.
(3) A szervezeti egység a jogi személyiségét azáltal nyeri el, hogy azt a kincstár az irányító szerv kérelmére, az 5. § szerinti nyilvántartásba a költségvetési szerv külön alszámán bejegyzi, jogi személyisége pedig azzal szűnik meg, hogy a nyilvántartásból törlik. A költségvetési szerv megszüntetésekor a jogi személyiségű szervezeti egységét is meg kell szüntetni. Az eljárásra az 5. §-ban és a 13. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(4) A jogi személyiségű szervezeti egység részelőirányzatait meghaladó mértékű, jóhiszemű harmadik személy irányában fennálló, lejárt tartozása kielégítéséért a költségvetési szerv, illetve annak irányító szerve - ebben a sorrendben - helytállni tartozik. E helytállás nem minősül az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 100/E. §-a szerinti kezességvállalásnak. Az irányító szerv helytállása tekintetében az Áht. rendelkezései irányadók.
(5) A (4) bekezdésben foglalt esetben, valamint a 12. § (1) bekezdésében foglaltaknak a szervezeti egység tekintetében való fennállásakor a költségvetési szerv vagy az irányító szerv köteles felülvizsgálni a szervezeti egység jogi személyiségét. A felülvizsgálat alapján indokolt esetben a költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabályt (határozatot) módosítani, valamint a jogi személyiségű szervezeti egységet a nyilvántartásból törölni kell.

A költségvetési szervek típusai

15. § (1) E törvény alkalmazásában közhatalmi költségvetési szerv: azon költségvetési szerv, amelyet jogszabály alaptevékenységként közhatalmi jogosítvánnyal ruház fel, vagy ilyen jogosítvány gyakorlására közjogi kötelezettséget állapít meg, illetve amelynek jogszabály alapján alaptevékenységként közhatalom gyakorlásában kell közreműködnie. Közhatalom gyakorlásának minősül különösen: jogalkotási, jogszabály-előkészítési, alkotmánybíráskodási, igazságszolgáltatási, ügyészi, védelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági, külügyi igazgatási, igazságügyi igazgatási, közigazgatási jogalkalmazói, hatósági és törvényességi ellenőrzési, számvevőszéki és kormányzati szintű belső ellenőrzési tevékenység gyakorlása, továbbá államháztartási forrás, illetve európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások elosztása (döntés).
(2) Kizárólag közhatalmi költségvetési szervként sorolható be az alaptevékenységeként alkotmánybíráskodási, igazságszolgáltatási, ügyészi, védelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági, jogszabály-előkészítési, számvevőszéki ellenőrzési, kormányzati szintű belső ellenőrzési tevékenységet végző, valamint az Áht. 66. §-ában említett költségvetési szerv.
16. § (1) E törvény alkalmazásában közszolgáltató költségvetési szerv
a) közintézmény: az alaptevékenysége szerint közoktatási, szakképzési, felnőttképzési, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, közgyűjteményi, közművelődési, vagy a b) pontban meg nem jelölt szellemi közszolgáltatást, illetve gazdasági-pénzügyi-műszaki ellátást végző költségvetési szerv;
b) közintézet: az alaptevékenysége szerint egészségügyi, felsőoktatási, tudományos kutatási, fejlesztési, művészeti, környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi, sportcélú vagy informatikai közszolgáltatást végző költségvetési szerv, illetve a külön törvényben meghatározott közgyűjtemény;
c) vállalkozó közintézet: azon költségvetési szerv, amely - az alaptevékenységébe tartozó - egészségügyi, felsőoktatási, tudományos kutatási, fejlesztési vagy művészeti közszolgáltatást külön törvényben meghatározott részletes feltételek alapján úgy végzi, hogy
ca) az Áht.-ben meghatározottan államháztartásból származó bevételből, illetve államháztartáson kívüli eredetű közszolgáltatási és vállalkozási bevételből gazdálkodik,
cb) az adott közszolgáltatást igénybevevők számára biztosított az ellátók közötti szabad vagy részben korlátozott választás lehetősége,
cc) az adott közszolgáltatás igénybevételének pénzügyi fedezetét - a költségvetési szervet vagy a közszolgáltatás-ellátást finanszírozó más szervet megillető - díj-, hozzájárulás, járulék, vagy egyéb fizetési kötelezettség teljesítése biztosítja, és
cd) a cc) alpont szerinti bevételeken kívül - pénzben kifejezhető és mérhető teljesítmény szerinti - költségszintű forrásellátást szolgáló normatív jellegű finanszírozásban részesülhet teljesítményterv szerint, vagy az irányító, illetőleg a közszolgáltatás-ellátást finanszírozó szervvel kötött feladatellátási, illetőleg finanszírozási megállapodás alapján;
d) közüzem: az alaptevékenysége szerint más költségvetési szerv, illetve lakosság részére fizikai (technikai) jellegű szolgáltatást, településgazdálkodási, -üzemeltetési, műszaki szolgáltatást, vagy a fogvatartottak foglalkoztatását végző költségvetési szerv.
(2) E törvény alkalmazásában közszolgáltatás: államháztartáson belüli vagy kívüli szervezet vagy személy által más szerv vagy személy számára végzett, jogszabályban meghatározott, a közfeladat-ellátás körébe tartozó szolgáltatás, amely nem jár közhatalom gyakorlásával.
(3) A közszolgáltató költségvetési szerv alaptevékenysége részben vagy kizárólag közhatalmi költségvetési szerv közfeladat-ellátását is segítheti.
17. § Törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet közhatalmi költségvetési szervet a szakmai alapfeladataként meghatározott 15. § szerinti közhatalmi tevékenységen túl, kiegészítő jelleggel, közszolgáltatás végzésére is feljogosíthat. Törvény vagy kormányrendelet központi közszolgáltató költségvetési szervet meghatározott közhatalmi jogokkal is felruházhat, illetve ilyen jogok gyakorlására közjogi kötelezettséget is megállapíthat.
18. § (1) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv saját költségvetéssel rendelkezik, önálló gazdálkodási jogköre és felelőssége van. Alaptevékenységét önállóan látja el azzal, hogy ezen belül kormányrendeletben foglaltak szerint gondoskodik fizikai (technikai) segítő feladatai ellátásáról, illetve rendelkezhet pénzügyi és számviteli szervezeti egységgel.
(2) Az önállóan működő költségvetési szerv elsősorban szakmai célú költségvetési keretekkel rendelkezik, amelyek felett kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási joggal és felelősséggel bír. A szakmai alapfeladata ellátásához szükséges szakmai szervezeti egységgel (egységekkel) rendelkezik; ezenkívül egyes adminisztratív, szellemi támogató feladatokat is - e célt szolgáló külön szervezeti egység nélkül - elláthat.
(3) A költségvetési szervet az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint kell az alapító (irányító) szervnek - az alaptevékenysége jellegére, valamint közvetlen szellemi támogató és fizikai (technikai) segítő feladatellátási igényére, a vezető felelősségére, a szervezet méretére (létszám, kiadás, vagyon), méretgazdaságosságára és struktúrájára, teljesítményére, forrásszerkezetére figyelemmel - besorolnia.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

19. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Kormány a maga feladatkörében olyan új állami feladatot írhat csak elő, amelynek ellátásához az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési fejezetek költségvetésében megfelelő egyszeri és tartós pénzügyi fedezet áll rendelkezésre, vagy a fedezet megteremtéséhez felhatalmazással rendelkezik. Amennyiben a pénzügyi fedezet, illetve a felhatalmazás már nem áll rendelkezésre, intézkedni kell ezen új állami feladat megszüntetéséről.
(5) A helyi önkormányzat, valamint a települési, a területi és az országos kisebbségi önkormányzat a maga feladatkörében olyan új feladatot vállalhat, amelynek ellátásához a költségvetésében megfelelő egyszeri és tartós pénzügyi fedezet áll rendelkezésre, vagy a fedezet megteremtéséhez felhatalmazással rendelkezik. Amennyiben a pénzügyi fedezet, illetve a felhatalmazás már nem áll rendelkezésre, intézkedni kell az említett új feladat megszüntetéséről.”
20. § Az Áht. 24. §-ának - a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 88. §-ának (12) bekezdésével megállapított - (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A fejezetet irányító szerv - a vállalkozó közintézet kivételével - az irányítása alá tartozó költségvetési szervei költségvetési előirányzatai terhére év közben átcsoportosítást hajthat végre a fejezeti kezelésű előirányzatok javára, ha a működési költségvetés előirányzatain a feladatok változása következtében megtakarítás keletkezik.”
21. § Az Áht. 24/A. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fejezetet irányító szerv a költségvetési törvényben meghatározott (különösen oktatási, tudományos, egészségügyi, szociális, kulturális, sportcélú) közfeladat ellátására rendelkezésére álló támogatási célú fejezeti kezelésű előirányzatból a támogatási döntésekhez szükséges szakértői munkára vagy a támogatási döntések meghozatalára jelentős közéleti személyekből, illetve szakértőkből álló testületet is felállíthat.
(2) A fejezetet irányító szerv vezetője által felkért testületi tagoknak a (3) bekezdés szerinti végrehajtási rendeletben (szabályzatban) megállapított módon adható díjazás, költségtérítés.”
22. § Az Áht. 24/B. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A fejezeti kezelésű előirányzatok maradványa a következő évben az irányító szerv hatáskörében elvégzett előirányzat-módosítás után, változatlan rendeltetéssel, az előző évben keletkezett kötelezettségek pénzforgalmilag csak a következő évben teljesülő kiegyenlítésére használható fel az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összeg erejéig. A miniszteri jóváhagyást megelőző felhasználást utólagos korrekció és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség terheli. Az előirányzat-maradvány felhasználására ugyanazok az eljárási szabályok vonatkoznak, mint az eredetileg megállapított előirányzatra.
(5) A nemzetközi szerződések alapján megvalósuló segélyprogramok, illetve a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés előirányzat-maradványát a fejezeti előirányzat-maradványon belül elkülönítetten kell kimutatni, felhasználására a vonatkozó nemzetközi szerződés rendelkezései az irányadók.
(6) A központi költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványa terhére - amennyiben a kötelezettségvállalás meghiúsul vagy a felhasználás összege kisebb a jóváhagyott előirányzatnál - újabb kötelezettség az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével vállalható.”
23. § Az Áht. 48. §-ának s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az államháztartásért felelős miniszter]
„s) ellátja - az Állami Számvevőszék véleményének kikérésével - az államháztartási belső kontrollrendszerek fejlesztésével, szabályozásával, koordinációjával és harmonizációjával, valamint a belső ellenőrzésre vonatkozó nemzetközi standardokkal összhangban lévő ellenőrzési módszerek, illetve vonatkozó képzések fejlesztésével kapcsolatos feladatokat; az államháztartási belső kontroll-rendszerek helyzetéről és működéséről minden évben szeptember 30-ig éves jelentést terjeszt elő a Kormány részére;”
24. § Az Áht. 49. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A fejezetet irányító szerv feladatai
49. § (1) E törvény alkalmazásában fejezetet irányító szerv: a költségvetési törvényben meghatározott fejezetbe besorolt költségvetési szerv (szervek) vonatkozásában külön törvényben és e törvényben foglalt irányítási jogokkal felruházott irányító szerv, valamint a fejezetbe tartozó előirányzatokkal kapcsolatos gazdálkodási irányítási jogokkal felruházott szerv vagy személy.
(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény szerinti autonóm államigazgatási szerv és kormányhivatal e törvény alkalmazásában fejezetet irányító szerv.
(3) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a fejezetet irányító szervnek címzett hatásköröket a fejezetet irányító szerv vezetője gyakorolja.
(4) Törvény vagy kormányrendelet központi költségvetési szervre vonatkozó egyes irányítói jogokat az irányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szervre (középirányító szerv) átruházhat.
(5) A fejezetet irányító szerv - ha törvény eltérően nem rendelkezik -
a) közreműködik a költségvetési tervezés fő kereteit meghatározó költségvetési irányelvek elkészítésében, és irányítja az irányítása alá tartozó fejezet és a hatáskörébe utalt alap tervezését;
b) érvényesíti kormányrendeletben foglaltak alapján a közfeladat támogatásának meghatározásakor a közfeladat jellegének megfelelő finanszírozási módot;
c) gyakorolja az irányítása alá tartozó költségvetési szervre vonatkozóan az alapítói jogokat;
d) mint vagyonkezelő, illetve a tulajdonosi, az alapítói, részvényesi jogok gyakorlója köteles a saját, vagy az irányítása alá tartozó költségvetési szerv vagyonkezelésébe tartozó gazdálkodó szervezet működésének hatékonyságát, törvényességét - a gazdálkodó szervezet önállóságát nem sértve - oly módon biztosítani, hogy kijelöli az ezekért felelős személyt, szervezeti egységet, valamint a gazdálkodó szervezet tekintetében rendszeresen elvégzi a (6) bekezdésben foglalt vizsgálatot;
e) ellenőrzi az államháztartással összefüggő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok kötelező közzétételének, illetve igényre történő szolgáltatásának végrehajtását;
f) érvényesíti, illetve - módszertani segítséget is nyújtva - érvényesítteti az irányítása alá tartozó költségvetési szervek tevékenységében a közfeladatok ellátására vonatkozó követelményeket, és az erőforrásokkal (így különösen: az előirányzatokkal, a létszámokkal és a vagyonnal) való szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményeit, továbbá számon kéri, ellenőrzi e követelmények érvényre juttatását;
g) megállapítja az irányítása alá tartozó azon költségvetési szervek éves költségvetését, illetve költségvetési keretét és azon kiemelt kiadási és bevételi előirányzatokat, amelyek megállapítása nem tartozik az Országgyűlés, a Kormány, vagy törvény alapján más személy, szerv, testület hatáskörébe, valamint jóváhagyja az alapok részletes (elemi) költségvetését;
h) gyakorolja a hatáskörébe utalt előirányzat-módosítási, -átcsoportosítási, -zárolási, -törlési és -felhasználási jogköröket;
i) rendszeresen figyelemmel kíséri a költségvetés végrehajtásában az irányítása alá tartozó költségvetési szervek ezzel kapcsolatos tevékenységét, a jóváhagyott költségvetési előirányzatok, illetve az azokból ellátandó feladatok teljesülésének veszélyeztetése esetén a hatáskörébe tartozó előirányzatoknál megteszi a szükséges intézkedéseket, illetve a Kormány irányítása alá tartozó szerveknél, kormányzati hatáskörbe tartozó ügyekben a Kormánynál intézkedést kezdeményez;
j) felülvizsgálja, illetve értékeli az irányítása alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit és a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó beszámolókat;
k) megállapítja, illetve jóváhagyja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok pénzmaradványát, előirányzat-maradványát, egyidejűleg meghatározva a kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány felhasználásának célját, rendeltetését;
l) jóváhagyja az irányítása alá tartozó közhatalmi költségvetési szervek, közintézmények létszám-előirányzatát (létszámkeretét), a 91. §-ban és a 100/H. §-ban foglaltakra figyelemmel;
m) a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárig, fejezetén belül a címek között, valamint a címeken belül - a vállalkozó közintézet kivételével - a költségvetési szervek között átcsoportosítást végez, továbbá kezdeményezheti a Kormány hatáskörébe tartozó címek közötti átcsoportosítást;
n) gondoskodik a hatáskörébe utalt alapok működéséről, az előirányzatok módosításáról, ha törvény másként nem rendelkezik, dönt azok felhasználásáról;
o) összefoglalva elkészíti az irányítása alá tartozó fejezet és a hatáskörébe utalt alap költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadást, illetve az irányítása alá tartozó szervek tekintetében irányítja annak előkészítését;
p) vezetője, az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - évente február 15-éig, kormányrendeletben foglaltakra figyelemmel, a költségvetési törvényben meghatározott célra tekintettel - szabályozza a fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában a 24. § (9) bekezdésében foglaltakat;
q) megszervezi a feladatkörébe tartozó egyes szakmai, támogatási, illetve európai uniós támogatásból megvalósuló programok végrehajtását, lebonyolítását;
r) gondoskodik a 47. § (1) bekezdésében foglalt keretszámok betartásáról;
s) negyedévenként jelentést - a Kormány irányítása alá nem tartozó fejezetet irányító szerv esetén tájékoztatót - nyújt be a Kormánynak a hatáskörébe tartozó fejezeti bevételek és kiadások teljesüléséről és várható éves alakulásáról;
t) beszámoltatja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek vezetőit az államháztartási belső kontrollrendszerek működtetéséről; a Kormány irányítása alá tartozó szerv esetén erről külön jogszabály szerint beszámol az államháztartásért felelős miniszternek.
(6) A fejezetet irányító szerv költségvetési szerv alapításakor, valamint az irányítása alá tartozó közszolgáltató költségvetési szervek működése során, továbbá a vagyonkezelésébe tartozó gazdálkodó szervezetre nézve a Kormány rendeletében meghatározott módon és rendszerességgel
a) hatásvizsgálat alapján megvizsgálja és döntéshozatalra alkalmas módon bemutatja a közfeladat-ellátás iránti igény meglétét, a közfeladat-ellátás más megoldási módokkal, más szervezeti megoldásokkal szembeni előnyét,
b) az a) pontban foglaltakon belül mérlegeli a szervezeti célszerűséget: a működési-gazdálkodási forma összhangját a tevékenység jellegével és a forrásszerkezettel,
c) az a) pontban foglaltakon belül megvizsgálja a szerv által ellátott, ellátandó közfeladat elvégzésére alkalmas államháztartáson belüli vagy kívüli szervezetek vagy személyek közötti versenyhelyzetet, továbbá annak feltételezett hatását a gazdaságos, hatékony, eredményes, valamint megfelelő garanciákkal rendelkező közfeladat-ellátásra,
d) érvényesíti a szakmai, mennyiségi, minőségi, valamint a működés és gazdálkodás gazdaságosságára, hatékonyságára, továbbá a szerv egészére és szervezeti egységeire vonatkozó méretgazdaságossági követelményeket,
e) értékeli a d) pont szerinti követelmények teljesülését.
(7) A helyi önkormányzati és a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervének irányítási jogai tekintetében az (5) és (6) bekezdésben foglaltak az önkormányzatok működési sajátosságainak megfelelően irányadók, ide nem értve az (5) bekezdés a), valamint m)-s) pontjaiban foglaltakat.”
25. § Az Áht. a következő 61. §-sal egészül ki:
„61. § Az alap előirányzatai terhére - a 18/B. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti megelőlegezési, likviditási hitelt, valamint részvény, üzletrész és egyéb vagyontárgy az 59. §-ban vagy külön törvényben foglaltak alapján történő megszerzését kivéve -
a) pénzkölcsön (hitel) nem vehető fel,
b) garancia és kezesség nem vállalható,
c) értékpapír nem vásárolható,
d) váltó nem bocsátható ki és nem fogadható el,
e) kötvény nem bocsátható ki,
f) pénzügyi lízing vagy faktoring ügyletre irányuló vagy ilyet magában foglaló szerződés nem köthető.”
26. § Az Áht. 69. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletének tartalmaznia kell a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, ezen belül a személyi jellegű kiadásokat, a munkaadókat terhelő járulékokat, a dologi jellegű kiadásokat, az ellátottak pénzbeli juttatásait, a speciális célú támogatásokat, a költségvetési létszám-előirányzatokat, illetve a helyi önkormányzat által kijelölt felhalmozások (beruházások, felújítások és az egyéb felhalmozási célú kiadások, támogatások) előirányzatait. A költségvetési rendeletnek a helyi önkormányzat, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerveinek mindezen bevételeit és kiadásait, létszám-előirányzatait, valamint az önállóan működő költségvetési szerveinek kiemelt előirányzati csoportosítású költségvetési kereteit, létszámkereteit elkülönítetten és önkormányzati szinten összesítve is tartalmaznia kell.”
27. § Az Áht. a következő 86/C. §-sal egészül ki:
„86/C. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak előirányzatai terhére - a 18/B. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti megelőlegezési, likviditási hitelt, valamint részvény, üzletrész és egyéb vagyontárgy a 86/I. §-ban vagy külön törvényben foglaltak alapján történő megszerzését kivéve -
a) pénzkölcsön (hitel) nem vehető fel,
b) garancia és kezesség nem vállalható,
c) értékpapír nem vásárolható,
d) váltó nem bocsátható ki és nem fogadható el,
e) kötvény nem bocsátható ki,
f) pénzügyi lízing vagy faktoring ügyletre irányuló, vagy ilyet magában foglaló szerződés nem köthető.”
28. § Az Áht. VII. fejezete (87-100. §-a) helyébe a következő rendelkezés lép:
„VII. FEJEZET
A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK MŰKÖDÉSE ÉS GAZDÁLKODÁSA
A költségvetési szervek működésének, gazdálkodásának követelményei és forrásai
87. § (1) A költségvetési szerv jóváhagyott éves költségvetés vagy költségvetési keret alapján, a vonatkozó jogszabályokban meghatározott követelmények és feltételek érvényesítésével működik és gazdálkodik.
(2) A költségvetési szervnek működése és gazdálkodása során meg kell felelnie az alábbi követelményeknek is:
a) az erőforrások felhasználásához kapcsolódó kiadás (vagy ráfordítás) az adott piaci és jogszabályi körülmények között elérhető legkisebb legyen, a jogszabályban meghatározott, illetve általánosan elvárható minőség mellett (gazdaságosság);
b) a nyújtott szolgáltatások és előállított termékek, valamint az ellátott feladat más eredménye értékének (vagy az azokból származó bevételnek) és a felhasznált erőforrásokhoz kapcsolódó kiadásnak (vagy ráfordításnak) a különbsége az adott piaci és jogszabályi körülmények között elérhető legnagyobb legyen (hatékonyság);
c) a kitűzött célok - az elfogadott módosításokat, változó körülményeket figyelembe véve - megvalósuljanak, a tevékenység tervezett és tényleges hatása közötti különbség a lehető legkisebb mértékű legyen vagy a tényleges hatás legyen kedvezőbb a tervezettnél (eredményesség).
(3) A költségvetési szerv működésének és fejlesztésének forrása
a) a támogatás, amely - a b) pontba tartozó eset kivételével - a központi költségvetésből, a társadalombiztosítási költségvetési szervek részére a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból, a helyi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a helyi kisebbségi, az országos kisebbségi önkormányzat költségvetéséből,
b) a támogatásértékű bevétel, amely az elkülönített állami pénzalapból, az a) pontba nem tartozó esetben helyi önkormányzattól (többcélú kistérségi társulástól), vagy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból, valamint a társadalombiztosítási költségvetési szervek részére a központi költségvetésből, az európai uniós támogatással megvalósuló programok végrehajtására nyitott lebonyolítási vagy célelszámolási számlán lévő pénzeszközből, a fejezeti kezelésű előirányzat bevételeként elszámolható összegből, helyi önkormányzati költségvetési szerv részére központi költségvetési fejezet előirányzatából,
c) a közszolgáltatási és vállalkozási bevétel, amely a költségvetési szerv alap-, kiegészítő és kisegítő közszolgáltató tevékenysége, valamint vállalkozási tevékenysége során az a), b) és d) pontban meg nem jelölt jogcímen keletkező működési és felhalmozási célú bevételből,
d) a közhatalmi bevétel, amely az igazgatási szolgáltatási díjnak, a felügyeleti díjnak, a pénzbüntetésnek, a pénzmellékbüntetésnek, továbbá a bírságbevételnek a fizetési kötelezettséget előíró jogszabályban meghatározott mértékéből,
e) az átvett pénzeszköz, amely a c)-d) pontba nem tartozó jogcímen államháztartáson kívülről,
f) az átvett maradvány, amely központi költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat, valamint az államháztartás nem központi költségvetési alrendszere maradványából,
g) pénzügyi műveletekből
származik, továbbá a (4) bekezdésben megjelölt források.
(4) A költségvetési szerv előző évi (évekbeli) gazdálkodásából származó forrása:
a) a pénzmaradvány,
b) az előirányzat-maradvány,
c) a vállalkozási tevékenység maradványa (eredménye),
d) a külön törvény alapján képzett tartalék.
(5) A (3) bekezdés e) pontja szerinti átvett pénzeszközök azok az összegek, amelyek ellenében az átadó államháztartáson kívüli szervezet, személy az ellátandó feladatot meghatározhatja, de ellenszolgáltatást nem kér, az abból létrejött eredmény hasznosítási jogát nem köti ki, a költségvetési szervet számlaadási kötelezettség külön jogszabály alapján nem terheli.
(6) A költségvetési szervet a kedvezményezettnek történő továbbításra átvett (lebonyolítási célú) pénzeszközök nem illetik meg.
A költségvetési szervek vezetése
88. § (1) A költségvetési szerv vezetője felelős
a) az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban, költségvetésben, vagy költségvetési keretben (az azok részét képező megvalósítási tervben, teljesítménytervben), valamint feladatellátási megállapodásban foglaltaknak, illetve az irányító szerv által közvetlenül meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért,
b) a költségvetési szerv működésében és gazdálkodásában a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért,
c) a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségvállalások összhangjáért,
d) a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott, és a tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatosan a vagyonkezelői, tulajdonosi jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért,
e) az államháztartási belső kontrollrendszer megszervezéséért és hatékony működtetéséért, továbbá
f) a szerv besorolásának megfelelően a szakmai és pénzügyi folyamatos nyomonkövetési (monitoring) rendszerműködtetéséért, a tervezési, a beszámolási, valamint a közérdekű, és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, továbbá a számviteli rendért.
(2) Amennyiben a költségvetési szerv a tevékenységét, feladatait jogszabálysértően, illetve nem az alapító okiratban, megvalósítási tervben, teljesítménytervben, feladatellátási megállapodásban foglaltaknak megfelelően, vagy nem az irányító szerv által adott utasítás szerint látja el, akkor az irányító szerv köteles megtenni a költségvetési szerv vezetőjével szemben a külön törvényben foglaltak szerinti intézkedéseket.
(3) Természetes személy - helyettesítés kivételével - egyidejűleg csak egy költségvetési szerv vezetője lehet, illetve egy költségvetési szervnél lehet a 89. §-ban foglaltak szerinti vezetői jogokkal felruházott személy (vezető testületi tag).
(4) A költségvetési szerv vezetőjének - az (1) bekezdésben foglaltak teljesítéséhez - külön jogszabályban (ennek hiányában az irányító szerv által) meghatározott - a költségvetési szerv alaptevékenységének, besorolásának, a felhasznált pénzügyi forrás és vagyon mértékének megfelelő - felsőfokú végzettséggel, vezetési-szervezési, pénzügyi-gazdasági végzettséggel vagy képesítéssel, továbbá szakmai vagy vezetői gyakorlattal kell rendelkeznie.
(5) A költségvetési szerv vezetőjének kiválasztása előtt (pályáztatáskor) kell meghatározni a költségvetési szerv működésével és gazdálkodásával kapcsolatos végzettségi (képesítési) követelményeket, valamint a vezetői teljesítménykövetelményeket.
(6) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az irányító szerv a költségvetési szerv vezetőjének jutalmazásáról, illetve premizálásáról az éves - a 100/A. §-ban foglaltakkal összefüggően történő - értékeléskor rendelkezik, az (1) bekezdés szerinti felelősségi körébe tartozó kötelezettségek teljesítésétől függően.
89. § (1) Törvény közintézet vagy közintézetek meghatározott körének vezetését több természetes személy között megoszthatja, egyidejűleg meghatározva a szakmai, a vezetési-szervezési, a pénzügyi-gazdasági feladatok és felelősség, valamint a munkáltatói jogok megosztását, szükség szerint együttdöntési kötelezettséget előírva. A vezetés megosztásának részletes rendjéről a törvényben, és ennek alapján a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában kell rendelkezni.
(2) Törvény közintézet vagy közintézetek meghatározott körének vezetését több természetes személyből álló testületre (a továbbiakban: vezető testület) ruházhatja. Vállalkozó közintézet esetében vezető testület létrehozása kötelező.
(3) A (2) bekezdés szerinti törvényben, illetve a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben kell rendelkezni a vezető testület működésének részletes szabályairól. A vezető testület tagjai megválasztásának, kinevezésének vagy megbízásának, a vezető testületi tagság megszűnésének, a tagok kizárásának, illetve összeférhetetlenségének eseteit, szabályait, valamint az esetleges vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre, továbbá a tagok felelősségére vonatkozó szabályokat törvényben kell meghatározni.
(4) A (2) bekezdésben foglaltak szerinti esetben a vezető testületi tagok költségvetési szervvel szembeni kártérítési felelőssége a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint egyetemleges. Ha a kárt a vezető testület határozata okozta, mentesül a felelősség alól az a személy, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott.
(5) A vezetői jogokkal az (1)-(4) bekezdés szerint felruházott természetes személyek jogai és kötelezettségei tekintetében - az e §-ban foglalt eltérésekkel - a 88. §-ban foglaltak megfelelően alkalmazandók.
(6) Törvény közintézet központi költségvetési szerv esetén előírhatja felügyelő testület létrehozatalát, illetve pénzügyi megbízott megbízását (a továbbiakban együtt: felügyelő testület) a következő feladatok ellátására: a pénzügyi forrás és a vagyon hatékony és felelős felhasználásának, az irányító szerv ellenőrzési jogai gyakorlásának elősegítése, gazdasági stratégiai döntések előkészítése és végrehajtásuk értékelésében való részvétel, teljesítményértékelés elvégzése, döntések előkészítésében konzultatív, javaslattevő, illetve a szerv vezetőjével (vezetőivel) való egyetértési jogok érvényesítése. Ha a (2) bekezdés szerinti költségvetési szervnél a döntéseket illetően egyetértési joggal rendelkező felügyelő testület működik, akkor a felügyelő testületre kiterjedően érvényesek a (4) bekezdésben foglalt felelősségi szabályok.
(7) A felügyelő testület tagja e minőségében nem utasítható, személyesen köteles eljárni, képviseletnek e tevékenységben nincs helye. A felügyelő testület tagja vagy annak közeli hozzátartozója a költségvetési szervvel nem állhat munkavégzésre irányuló jogviszonyban. A felügyelő testület feladatait, jogait és kötelezettségeit, a tagság létrejöttének és megszűnésének, a tagok kizárásának, illetve összeférhetetlenségének eseteit, szabályait, valamint az esetleges vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre, továbbá a tagok felelősségére vonatkozó szabályokat a felügyelő testület létrehozását előíró törvényben kell meghatározni. A felügyelő testület működésének részletes szabályairól a felügyelő testület létrehozását előíró törvényben, illetve a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben kell rendelkezni.
A költségvetési szervek éves költségvetése és annak felhasználása
90. § (1) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv az irányító szervvel előzetesen egyeztetett éves költségvetést készít. E feladat magában foglalja azon önállóan működő költségvetési szerv költségvetési kiadási keretének, létszámkeretének és egyes bevételeinek (a továbbiakban együtt: költségvetési keret) tervezését, amelyre az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervet az irányító szerv kijelölte.
(2) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv éves költségvetése tartalmazza:
a) a pénzügyi-költségvetési feltételeket (a feladatellátáshoz szükséges valamennyi - szakmai, fenntartási, felhalmozási célú - jogcímen a kiemelt előirányzatokat),
b) a személyi és tárgyi feltételek meghatározását,
c) az ellátandó tevékenységek szakmai, minőségi és mennyiségi jellemzőit,
d) a megvalósítási tervet, illetve a teljesítménytervet,
e) az irányító szerv által hozzá sorolt önállóan működő költségvetési szerv költségvetési keretét.
(3) Az önállóan működő költségvetési szerv éves költségvetési kerete a szakmai feladatellátással kapcsolatos pénzügyi-költségvetési feltételeket (kiemelt előirányzatonként csoportosított jogcímek szerint), valamint a (2) bekezdés b)-d) pontjában foglaltakat tartalmazza.
(4) A megvalósítási terv a költségvetési szerv közfeladat-ellátása előfeltételeinek, valamint a szakmai megvalósítás folyamatának a leírását tartalmazza. Előfeltételnek tekintendők különösen: a szakmai, a bérpolitikai, a költségvetési, valamint a finanszírozási jogszabályok, előírások, normák.
(5) A teljesítményterv az irányító szerv döntése vagy a 100/H. § (2) bekezdésében foglaltak alapján készítendő, a költségvetési szerv számára meghatározott mérhető és számszerűsített éves követelményeket, illetve közfeladat-ellátási teljesítményt (eredményt) tartalmazó terv. A teljesítménytervnek a szerv tevékenységeire vonatkozóan - az irányító szerv döntése szerint - az alkalmazott finanszírozási módon, önköltségszámításon, illetve a legjobb gyakorlaton alapuló értékelésen kell alapulnia.
(6) A költségvetési szerv az éves költségvetésének tervezetét - beleértve az önállóan működő költségvetési szerv költségvetési keretét is - az előzetes költségvetési keretszámokhoz és a (4) bekezdés szerinti előfeltételekhez igazodóan, számításokkal megalapozva készíti el, érvényesítve a gazdaságossági, hatékonysági, eredményességi követelményeket.
(7) A költségvetési szerv alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és kiadásait elkülönítetten kell megtervezni és elszámolni.
(8) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv éves költségvetését, valamint az önállóan működő költségvetési szerv költségvetési keretét törvény eltérő rendelkezése hiányában az irányító szerv hagyja jóvá, figyelemmel a 69. § (1) bekezdésében, a 91. §-ban, valamint a 100/H. § (2) bekezdésében foglaltakra.
91. § (1) A költségvetési szerv a személyi juttatások előirányzatán belül köteles megtervezni
a) a foglalkoztatottak, a választott tisztségviselők törvényen alapuló rendszeres és nem rendszeres juttatásait, valamint a helyi önkormányzati képviselő-testületi bizottságok nem képviselő tagjainak nyújtott rendszeres és nem rendszeres juttatásokat,
b) a teljesítményösztönzésre szolgáló kereteket, valamint a kereset-kiegészítések fedezetét e törvényben, illetve külön jogszabályban meghatározott feltételek esetén és mértékben, továbbá
c) a feladatellátással összefüggő egyéb juttatásokat.
(2) A központi közhatalmi költségvetési szervek - a Magyar Honvédség szervei kivételével - és a közfeladataik ellátását segítő (így különösen: üzemeltetési, támogatás lebonyolítási feladatokat ellátó) központi közszolgáltató költségvetési szervek létszám-előirányzatát (létszámkeretét) - éves költségvetésük jóváhagyását megelőzően - a Kormány, a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szervek létszám-előirányzatait (létszámkeretét) pedig az irányító szerv állapítja meg. A helyi önkormányzati közhatalmi költségvetési szerv létszám-előirányzatát (létszámkeretét) az irányító szerv - a költségvetésről szóló rendeletben - állapítja meg.
(3) A közszolgáltató költségvetési szerv létszám-előirányzatát (létszámkeretét) - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az irányító szerv állapítja meg, figyelemmel a 100/H. §-ban foglaltakra.
92. § (1) A költségvetési szerv szellemi és anyagi kapacitásával végzett tevékenységének bevételei törvény eltérő rendelkezése hiányában a szerv működésének és fejlesztésének forrását képezik.
(2) A közszolgáltatásokat igénybe vevők részére jogszabály vagy jogszabályban foglaltak alapján - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a költségvetési szerv vagy annak irányító szerve állapítja meg a szolgáltatások ellenértékét.
(3) A közüzem 87. § (3) bekezdésében foglalt forrásának fedeznie kell az általa végzett tevékenységgel összefüggő közvetlen és közvetett kiadásokat, valamint az amortizációt is. Más költségvetési szerv kiegészítő, kisegítő, vállalkozási tevékenysége 87. § (3) bekezdésének c) és e) pontja szerinti bevételének fedeznie kell legalább az adott tevékenységgel összefüggő valamennyi közvetlen kiadást, valamint az ahhoz hozzárendelhető közvetett kiadásokat, továbbá kisegítő és vállalkozási tevékenység esetén az amortizációt is.
(4) Központi közhatalmi költségvetési szervek kiegészítő és kisegítő tevékenysége ellenértékének jogcímét, mértékét vagy mértéke megállapításának módját, valamint az ebből származó bevételek felhasználását törvény, kormányrendelet, vagy az irányító szerv - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott - rendelete (jogalkotási jog hiányában nyilvános szabályzata) állapítja meg.
93. § (1) A költségvetési szerv a tárgyévben a következő év(ek) előirányzata terhére törvényben - a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alatt működő költségvetési szerv (a továbbiakban: a Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv) esetén továbbá kormányrendeletben - foglaltak szerint vállalhat kötelezettséget.
(2) A költségvetési szerv a nem naptári évhez igazodó, legfeljebb egyéves időtartamú, rendszeresen ismétlődő szakmai alapfeladata ellátására tárgyévben, a következő évi költségvetése terhére, Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetén a középtávú költségvetési keretszámokon belül - kormányrendeletben meghatározott esetben az irányító szerv előzetes engedélyével - kötelezettséget vállalhat.
(3) Központi költségvetési szerv többéves kötelezettséget kormányrendeletben meghatározott körben és értékhatár felett az irányító szerv - Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetén az államháztartásért felelős miniszter - előzetes engedélyével vállalhat, ha törvény eltérően nem rendelkezik. Ilyen kötelezettségvállalás esetén a várható teljesítési időpontokhoz igazodóan kell a kötelezettségvállalás fedezetét előirányozni az éves költségvetésekben.
(4) Köztestületi, helyi, helyi kisebbségi és országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv kötelezettségvállalása tekintetében a (3) bekezdésben foglalt engedélyezést az irányító szerv gyakorolja.
(5) A kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódóan olyan, legalább kiemelt előirányzatonként részletezett analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható az egyes évek előirányzatait terhelő fizetési kötelezettség.
94. § (1) Feladatellátási megállapodást köteles kötni
a) a központi költségvetési szerv az év közben elvégzendő és a költségvetésében előre nem tervezett közszolgáltatás ellátására az irányító szervvel, illetve más államháztartáson belüli szervezettel,
b) a vállalkozó közintézet és a közüzem valamennyi közszolgáltatás ellátására a közszolgáltatás-ellátást finanszírozó szervvel, a 100/H. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel.
(2) A feladatellátási megállapodás a 100/B. §-ban foglaltak szerinti kötelezettségvállalásnak minősül.
(3) A feladatellátási megállapodásnak tartalmaznia kell legalább:
a) a felek megnevezését,
b) az ellátandó feladat (közszolgáltatás) pontos megjelölését,
c) a megállapodás, illetve a közszolgáltatás időtartamát, valamint a közszolgáltatás kezdő napját,
d) a közszolgáltatás ellátási helyét és ellátási területét,
e) a közszolgáltatási feladatok ellátásáért járó összeg finanszírozásának vagy az előirányzat átadásának a módját, forrását, mértékét és ütemezését, kiszámításának, felülvizsgálatának és teljesítésének szabályait - figyelemmel a 99. § (3) bekezdésében foglaltakra -, valamint az elszámolással kapcsolatos kötelezettségeket,
f) a közszolgáltatás tartalmi, mennyiségi és minőségi követelményeit, ideértve a mérhető és számszerűsített éves követelményeket, illetve teljesítményt (eredményt) is,
g) a költségvetési szerv rendelkezésére bocsátott eszközök használatára, karbantartására és visszaszolgáltatására vonatkozó szabályokat, átadásuk jogcímét,
h) a közszolgáltatást végző személyekkel kapcsolatos követelményeket,
i) a fejlesztési és karbantartási kötelezettség esetén az annak rendjére vonatkozó szabályokat,
j) a feladatellátó költségvetési szervnek biztosított kizárólagos vagy speciális jogokat,
k) ha a költségvetési szerv jogosult vagy köteles a megállapodás teljesítéséhez más személy közreműködését igénybe venni, ennek tényét,
l) a megállapodásban foglaltak teljesülésének értékelésére és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket,
m) a megállapodás megsértésének, illetve nem teljesítésének vagy részleges teljesítésének következményeit.
95. § (1) A költségvetési szerv költségvetése, költségvetési keretei (a továbbiakban együtt: előirányzatai), valamint többletbevételei felhasználásáról önállóan dönt.
(2) A költségvetési szerv a személyi juttatások előirányzatán belül - a 91. §-ban és a 100/G-100/H. §-ban foglaltakra figyelemmel - az álláshelyek végleges törlése vagy növelése nélkül önállóan állapítja meg a foglalkoztatottak létszámát, összetételét, munkaidő alapját. E döntés nem járhat többlettámogatási igénnyel.
(3) A költségvetési szerv a személyi juttatások előirányzatából származó megtakarítást év közben, továbbá a pénzmaradvány, illetve előirányzat-maradvány jóváhagyását követően felhasználhatja azzal, hogy a személyi juttatások eredeti előirányzatának megállapításakor számításba vett létszám-előirányzat vagy a munkaidő alap év közbeni csökkentéséből származó tartós megtakarítás jóváhagyás nélkül illetményemelésre is felhasználható.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók abban az esetben, ha feladatelmaradás történt, továbbá, ha a feladat ellátására más szervezeti formában kerül sor.
96. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az irányító szerv az irányítása alá tartozó, eredeti támogatási előirányzattal nem rendelkező költségvetési szerv részére - az általa ellátandó közfeladatok ellátásának veszélyeztetése nélkül - befizetési kötelezettséget írhat elő, mely összeg a fejezetnél, a helyi önkormányzatnál, a többcélú kistérségi társulásnál év közben jelentkező szakmai többletfeladatok ellátásának fedezetére használható fel. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, kormányhivatal részére befizetési kötelezettséget a költségvetési törvény írhat elő, amely kötelezettség alapján befizetendő összeg nem haladhatja meg a kormányhivatal bevételeinek 30%-át.
(2) A költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó - kormányrendeletben foglaltak szerint megállapított - vállalkozási maradványának a társasági adó általános mértékével megegyező %-át köteles a tárgyévi beszámolás során a központi költségvetésbe, illetve az önkormányzat költségvetésébe befizetni azzal, hogy a vállalkozási maradványból az alaptevékenység ellátására, fejlesztésére a tárgyévtől számított két éven belül felhasznált összegre vonatkozóan a költségvetési szervet befizetési kötelezettség nem terheli.
(3) A 100/I. § (3) bekezdése szerinti üzemgazdasági szemléletű beszámolásra is kötelezett költségvetési szerv e beszámoló eredménykimutatásában szereplő adózás előtti eredményéből a társasági adó általános mértékével megegyező %-át köteles a tárgyévi eredményelszámolás során a központi költségvetésbe, illetve az önkormányzat költségvetésébe befizetni. A felhasználás és a befizetés alóli mentesülés tekintetében a (2) bekezdésben foglaltak az irányadók.
A költségvetési szervek előirányzatainak megváltoztatása
97. § (1) A jóváhagyott előirányzatok év közben - egyszeri vagy tartós jelleggel - módosíthatók, illetve átcsoportosíthatók a Kormány rendeletében meghatározottak szerint, kivéve azon előirányzatokat, amelyek megváltoztatásának jogát az Országgyűlés magának tartotta fenn.
(2) Az előirányzat-módosítás a költségvetési szerv költségvetésének kiadási, illetve bevételi főösszegét és kiemelt előirányzatait is érintő előirányzat-növelés vagy -csökkentés.
(3) Az előirányzat-átcsoportosítás a költségvetési szerv költségvetésének a kiadási és bevételi főösszegét nem érintő, egyidejű előirányzat-csökkentéssel és -növeléssel járó, 98. § (1) bekezdése szerinti intézkedés.
98. § (1) A költségvetésben jóváhagyott összeghez képest, amennyiben nem az irányító szerv az engedélyező, az irányító szerv és - központi költségvetési szerv esetén - a kincstár egyidejű tájékoztatása mellett átcsoportosítást
a) a működési és felhalmozási költségvetés, valamint a kölcsönök előirányzat-csoportok között a Kormány irányítása alá tartozó közhatalmi költségvetési szerv esetében kormányrendeletben meghatározott előirányzat hányad és összeg felett a Kormány, ez alatt, illetve más közhatalmi költségvetési szerv esetén az irányító szerv engedélyezhet, közszolgáltató költségvetési szerv esetében pedig a szerv vezetője saját hatáskörben hajthat végre;
b) a működési és felhalmozási költségvetés, valamint a kölcsönök előirányzat-csoportokon belül a kiemelt előirányzatok között valamennyi költségvetési szerv esetében a szerv vezetője saját hatáskörben hajthat végre.
(2) Az (1) bekezdés szerinti átcsoportosítás - a vállalkozó közintézet és a közüzem kivételével - nem irányulhat
a) a személyi juttatások előirányzatának növelésére, kivéve, ha az irányító szerv azt engedélyezi az előirányzatok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt, vagy a (3) bekezdésben megjelölt dologi kiadások előirányzata terhére, ha a szellemi tevékenység ellátása a tervezettől eltérően a továbbiakban a létszám-előirányzat keretein belüli foglalkoztatással történik,
b) a felújítás előirányzatának csökkentésére, kivéve a felújítási feladat más előirányzat terhére történő megvalósításának esetét.
(3) A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére a dologi kiadások között eredeti előirányzatként elkülönítetten megtervezett összeg csak a személyi juttatások egyidejű átcsoportosításával növelhető. E tevékenységek körét, a kifizetések feltételeit kormányrendeletben foglaltak szerint az irányító szerv határozza meg.
99. § (1) A költségvetési szerv a 87. § (3) bekezdésének b), c), e) pontjába és (4) bekezdésének b) pontjába tartozó bevételei körében a jóváhagyott bevételi előirányzatain felüli, a többletfeladatokkal összefüggő többletbevételét az irányító szerv egyidejű tájékoztatásával, a tényleges többletnek megfelelő összegű, saját hatáskörű egyidejű előirányzat-módosítás után, kormányrendeletben, illetve önkormányzati rendeletben (így különösen költségvetési rendeletben) szabályozott módon és feltételekkel használhatja fel.
(2) Ha törvény vagy - központi költségvetési szerv tekintetében - kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a költségvetési szerv 87. § (3) bekezdésének d) pontja szerinti közhatalmi bevételei körében az irányító szerv - központi költségvetési szerv esetén az irányító szervnek az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendelete (jogalkotási jog hiányában nyilvános szabályzata) szerint - engedélyezheti a költségvetésben tervezettet meghaladó, a többletfeladatokkal összefüggő, meghatározott jogcímű többletkiadásokra a (többlet)bevétel teljes vagy részbeni felhasználását. E rendeletben (szabályzatban) kell rendelkezni arról, ha a közhatalmi bevételek nem érik el a tervezettet.
(3) A költségvetési szerv személyi juttatások előirányzata többletfeladattal összefüggésben
a) az (1) bekezdés szerinti többletbevétel valamennyi közvetett és közvetlen kiadása (beleértve a munkaadókat terhelő járulékokat) elszámolásával együtt saját hatáskörben,
b) többlettámogatásból
növelhető, feladatellátási megállapodás esetén annak előírásai érvényesítésével.
A költségvetési szervek maradványa és beszámolója
100. § (1) A költségvetési szerv pénzmaradványát, illetve előirányzat-maradványát az irányító szerv, a fejezet összesített előirányzat-maradványát az államháztartásért felelős miniszter hagyja jóvá.
(2) A központi költségvetési szerv előirányzatai és a fejezeti kezelésű előirányzatok maradvány-elszámolása során a normatív támogatások jogosultságot meghaladó többlete, az elmaradt feladatokhoz, támogatási célokhoz kapcsolódó előirányzatok - következő évre áthúzódó kötelezettséggel, illetve pályázati források megbízó felé való elszámolással nem terhelt, engedélyezési okirattal, illetve szerződéssel le nem kötött és külön jogszabályban foglaltak szerint megállapított - maradványa a központi költségvetést illeti. A kötelezettségvállalással nem terhelt egyéb - nem fejezeti kezelésű előirányzatból származó - maradvány kormányrendeletben meghatározott része a közhatalmi költségvetési szervet és a közintézményt, e maradvány egésze a közintézetet, a vállalkozó közintézetet és a közüzemet illeti meg.
(3) A köztestületi, a helyi, a helyi kisebbségi és az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szerv jogosult dönteni az irányítása alá tartozó költségvetési szerv pénzmaradványának, illetve előirányzat-maradványának elvonandó, illetve visszahagyandó összegéről.
(4) A Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó szerv kivételével, a központi költségvetési szerv előirányzat-maradványának felülvizsgálata keretében, ha az évközi gazdasági folyamatok kedvezőtlen alakulása, illetve az előző években vállaltak alapján teljesítendő fizetési kötelezettségek növekedése azt indokolja,
a) a Kormány jogosult az előző években keletkezett előirányzat-maradványok átcsoportosítására, illetve dönteni a maradványelszámolás évében még nem teljesült kötelezettségvállalással terhelt maradványok elvonásáról vagy a felhasználás engedélyezéséről, ide nem értve a vállalkozó közintézet maradványát,
b) az államháztartásért felelős miniszter jogosult a (2) bekezdés szerinti befizetési kötelezettséggel nem terhelt maradványrész elvonására, ide nem értve a vállalkozó közintézet maradványát.
(5) A költségvetési szerv a külön jogszabályban szabályozott felülvizsgálat után jóváhagyott előző évi pénzmaradványát, illetve előirányzat-maradványát tárgyévben, a maradvány teljes összegére vonatkozó intézményi hatáskörű előirányzat-módosítás után használhatja fel, az előirányzat-maradvány jóváhagyását megelőzően, továbbá a maradvány jóváhagyásától függő utólagos irányító szervi korrekciós és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség mellett pedig saját hatáskörű előirányzat-módosítással teljesítheti az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésével összefüggő kiadásait.
100/A. § (1) A költségvetési szervet a közfeladat ellátásáról (tevékenységéről) és költségvetése, illetve költségvetési kerete végrehajtásáról, a részére meghatározott teljesítménykövetelmények, illetve az általa kötött feladatellátási megállapodás teljesítéséről kormányrendeletben foglaltak szerinti beszámolási kötelezettség terheli. A beszámoló tartalmáért, megfelelőségéért a szerv vezetője felelős.
(2) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv beszámolója elkülönítve magában foglalja a hozzá rendelt önállóan működő költségvetési szerv beszámolóját is.
(3) A költségvetési szerv beszámolóját az irányító szerv felülvizsgálja és értékeli a Kormány rendeletében meghatározott szempontok és eljárásrend szerint.
A költségvetési szervek előirányzatai felhasználásáról való rendelkezés
100/B. § (1) A költségvetési szerv feladatainak ellátását (végrehajtását) szolgáló, a kiadási előirányzatokat terhelő fizetési vagy más teljesítési kötelezettség vállalása (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) vagy ilyen követelés (bevételi előirányzat teljesítése érdekében történő) előírása - törvényben meghatározott kivétellel - a költségvetési szerv vezetőjének vagy az általa írásban megbízott személynek a hatáskörébe tartozik. A kötelezettségvállalásnak előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia, és azt - a Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetén - kormányrendeletben foglaltak szerint be kell jelenteni a kincstárnak.
(2) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a költségvetési szerv - ide nem értve a 66. § szerinti költségvetési szervet - tárgyévi kiadási előirányzata terhére - a bevételi előirányzatok teljesítését feltételezve - akkor vállalható kötelezettség, ha a szakmai, műszaki, pénzügyi teljesítés legkésőbb a tárgyévet követő évben június 30-áig megtörténik. A bevételi előirányzatok nem teljesülése esetén a kötelezettségvállalásokat felül kell vizsgálni, és meg kell tenni a szükséges intézkedéseket.
(3) A kötelezettségvállalás a gazdasági vezetőnek vagy az általa kijelölt személynek az ellenjegyzése után, és - kormányrendeletben meghatározott értékhatár felett - csak írásban történhet.
(4) A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott költségvetés (költségvetési keret) fel nem használt és le nem kötött része biztosítja-e a fedezetet.
(5) A költségvetési szerv - a vállalkozó közintézet kivételével - más költségvetési szerv, illetve jóhiszemű harmadik személy irányában fennálló, lejárt, elismert, 60 napot meghaladó ki nem elégített és nem behajtható tartozásaiért irányító szerve helytállni tartozik, kivéve azon kötelezettségvállalások alapján fennálló ilyen tartozásokat, melyek pénzügyi fedezetét a Kormány vagy az államháztartásért felelős miniszter a 100. § (4) bekezdésében foglaltak szerint elvonta, továbbá azon tartozásokat, amelyek a költségvetési szerv kártérítési, megtérítési kötelezettsége alapján keletkeztek. Amennyiben az adós központi költségvetési szerv irányító szerve bizonyíthatóan nem képes a teljesítésre, akkor az államháztartásért felelős miniszter útján a Kormánynál indítványozza a hitelezői igény kielégítését.
100/C. § Az önállóan működő költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági feladatait az irányító szerv által kijelölt költségvetési szerv látja el azzal, hogy az önállóan működő költségvetési szerv költségvetési keretei terhére kötelezettséget vállalhat és igazolja annak szakmai teljesítését.
100/D. § (1) A költségvetési szerv fizetési kötelezettségeinek a jogszabályban, szerződésben (megállapodásban), jogerős bírósági, közigazgatási határozatban meghatározott időpontig köteles eleget tenni.
(2) Ha a központi költségvetési szervnek, alapnak két egymást követő hónapban lejárt, elismert, 30 napot meghaladó, de 60 napot el nem érő tartozásállománya áll fenn, az irányító szerv köteles intézkedni a 60 napot meghaladó tartozásállomány keletkezésének megelőzésére. Ennek formájáról és módjáról saját hatáskörben dönt.
(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti intézkedés ellenére, vagy egyébként a központi költségvetési szerv, alap elismert, az esedékességet követő 60 napon túli tartozásállománya eléri a Kormány rendeletében meghatározott mértéket, vagy - a vállalkozó közintézet kivételével - a központi költségvetési szerv, alap forrásainak várható elmaradása előreláthatóan tartósan veszélyezteti közfeladatai ellátását vagy jelentős mértékű tartozások felhalmozódásának veszélyével fenyeget, az államháztartásért felelős miniszter - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - kormányrendeletben meghatározott módon kincstári biztost jelöl ki.
(4) A Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szerv esetében a kincstári biztost a Kormány kezdeményezésére az Országgyűlés jelöli ki.
(5) A tartozásállomány vagy a kincstári biztos kijelölésekor indokként megjelölt helyzet fennállásáig az ellenjegyzés általános szabályain túlmenően csak a kincstári biztos ellenjegyzésével együtt vállalható további kötelezettség, illetve teljesíthető kifizetés. Ezenkívül a kincstári biztos egyéb javaslatokat tehet, és intézkedéseket kezdeményezhet.
(6) Ha a helyi önkormányzati költségvetési szerv 30 napon túli, elismert tartozásállományának mértéke eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át, vagy egyébként a 150 millió forintot, és e tartozását egy hónapon belül nem tudja 30 nap alá szorítani, akkor az irányító szerv a költségvetési szervnél - az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott költségvetési szerv esetén az egészségbiztosítási szerv kérésére, vagy ha az egészségbiztosítási szerv azt nem kérte, véleményének előzetes kikérésével - az (5) bekezdésben foglalt hatáskörrel rendelkező önkormányzati biztost jelöl ki. Az önkormányzat rendeletében önkormányzati biztos kirendelését az e bekezdésben meghatározottaknál kisebb mérték, illetve rövidebb időtartam vagy lejárat esetén is kötelezővé teheti.
(7) A kincstári és az önkormányzati biztosra vonatkozó részletes szabályokat és a gazdálkodási önállóságában korlátozott költségvetési szerv működésének szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
100/E. § (1) A költségvetési szervek - a 66. §-ban foglalt költségvetési szerv kivételével -
a) pénzkölcsönt (hitelt) - kivéve a 18/B. § (1) bekezdésének d), x) és zs) pontja, a 100/I. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti megelőlegezési, likviditási hitelt (kölcsönt), illetve a 100/J. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti fejlesztési hitelt - nem vehetnek fel,
b) garanciát és kezességet nem vállalhatnak,
c) értékpapírt - kivéve a külön törvény szerint vagyonkezelésébe kerülő gazdasági társasági részesedést megtestesítő értékpapírt, valamint a 100/I. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak alapján vásárolt értékpapírt - nem vásárolhatnak,
d) váltót nem bocsáthatnak ki és nem fogadhatnak el,
e) kötvényt nem bocsáthatnak ki,
f) pénzügyi lízing vagy faktoring ügyletre irányuló, vagy ilyet magában foglaló szerződést nem köthetnek.
(2) A többcélú kistérségi társulás és - a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény alapján létrejött - jogi személyiséggel rendelkező társulás az adott közfeladat ellátásában érintett önkormányzatok kezességvállalása mellett vehet fel hitelt, illetve bocsáthat ki kötvényt.
(3) A 66. §-ban foglalt költségvetési szerv az (1) bekezdésben meghatározott jogokat csak a helyi önkormányzat képviselő-testülete által meghatározott keretek között gyakorolhatja.
100/F. § (1) Központi költségvetési szerv társadalmi szervezetet, országos sportági szakszövetséget, köztestületet (a továbbiakban együtt: társadalmi szervezet) nem hozhat létre, és ahhoz nem csatlakozhat. A 66. §-ban foglalt közhatalmi költségvetési szerv és nem központi közszolgáltató költségvetési szerv az irányító szerv előzetes engedélyével hozhat létre társadalmi szervezetet, illetve csatlakozhat társadalmi szervezethez. Az engedély megszerzéséhez be kell mutatni, hogy a társadalmi szervezet létrehozásához vagy az ahhoz való csatlakozáshoz milyen források állnak rendelkezésre.
(2) A Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv a Kormány előzetes jóváhagyásával, más költségvetési szerv az irányító szerv előzetes engedélyével, eseti jelleggel az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárig és kizárólag közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezetet támogathat. A jóváhagyás (engedély) megszerzéséhez be kell mutatni, hogy a társadalmi szervezet támogatásához milyen források állnak rendelkezésre.
(3) Költségvetési szerv alapítványt nem alapíthat, de - ha az általa ellátandó közfeladataival összhangban áll - kizárólag közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú alapítványt, közalapítványt az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárig támogathat, az általa ellátott feladattal összefüggő kifizetésre történő kötelezettségvállalás formájában, vagy kapacitásának rendelkezésre bocsátásával elért bevételének - a kiadások megtérítése mellett történő - átengedésével.
(4) A (2)-(3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a központi költségvetésben jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatból, valamint elkülönített állami pénzalapból államháztartáson kívüli szervezetek részére
a) címzetten külön-külön megtervezett,
b) egy jogcímen (együtt) lévő és jogszabályban meghatározott eljárásrend szerint vagy pályázat útján odaítélt, vagy
c) a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő támogatásokra.
(5) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a központi költségvetési szerv előirányzatából a szerv által foglalkoztatottak szakmai, munkavállalói érdek-képviseleti szervezetének, valamint oktatási, kulturális, szociális és sportcélú tevékenységet végző vagy segítő szervezetének juttatott támogatásokra.
(6) A központi költségvetési szerv által, illetve a (4) bekezdésben foglaltak szerint adott támogatásokat a Kormány által kijelölt szerv tartja nyilván. A nyilvántartásból a támogatott szervezetenként megállapíthatónak kell lennie a támogatás mértékének, forrásának, jogcímének.
A közhatalmi költségvetési szervek gazdálkodásának különös szabályai
100/G. § (1) A közhatalmi költségvetési szerv
a) alaptevékenysége ellátásának pénzügyi keretét a 87. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti forrásai összegéhez igazodó - a közhatalmi bevételek tekintetében a fizetési kötelezettséget előíró jogszabályban foglaltaknak megfelelően számított - kiadási előirányzata határozza meg;
b) engedélyezett, túl nem léphető és saját hatáskörben nem módosítható létszám-előirányzattal (létszámkerettel) rendelkezik;
c) támogatási előirányzatai tekintetében - a teljesítésarányosan finanszírozandó felhalmozási előirányzatok kivételével - időarányos finanszírozásban részesül.
(2) Közhatalmi költségvetési szervnél - a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó közhatalmi költségvetési szerv kivételével - a személyi juttatásokon belül (ide nem értve a közhatalmi költségvetési szerv költségvetésében szereplő közszolgáltató költségvetési szervek előirányzatait) az eredeti jóváhagyott rendszeres személyi juttatások előirányzatára vetítve
a) jutalmazási előirányzatot kell tervezni, melynek mértékét a Kormány rendeletben határozza meg,
b) a munkáltató által meghatározott feladatok - ide nem értve a helyettesítést - díjazására céljuttatás tervezhető, mely nem haladhatja meg a kormányrendeletben meghatározott mértéket.
(3) A jutalmazási előirányzaton felül központi közhatalmi költségvetési szervnél külön törvényben foglaltak alapján, illetve helyi önkormányzati közhatalmi költségvetési szerv részére a helyi önkormányzat képviselő-testülete engedélyével is történhet jutalmazási célú kifizetés.
(4) Közhatalmi költségvetési szerv vállalkozási, kiegészítő, illetve kisegítő tevékenység végzésére csak kivételesen jogosult, központi közhatalmi költségvetési szerv törvény vagy kormányrendelet, helyi önkormányzati közhatalmi költségvetési szerv pedig helyi önkormányzati rendelet vagy a képviselő-testület határozata alapján, a 100/H. § (8) bekezdésében foglaltak szerint.
(5) Az irányító szerv - a Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetén az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - engedélyezheti a közintézmény gazdálkodására és vezetésére vonatkozó szabályok alkalmazását azon közhatalmi költségvetési szerv számára, amelynek működése pénzügyi keretében a közszolgáltatási és vállalkozási bevétel legalább három éven át 50%-ot meghaladó arányú, és a foglalkoztatottak többsége közszolgáltatást végez és nem közszolgálati jogviszonyban vagy szolgálati jogviszonyban áll a szervvel.
(6) Az (5) bekezdésben foglalt eseten kívül az irányító szerv akkor is engedélyezheti a közintézmény gazdálkodására és vezetésére vonatkozó szabályok alkalmazását, amennyiben a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 17. §-ában foglaltak szerint közszolgáltatás végzésére is feljogosított, a 66. §-ban említett költségvetési szervnél a foglalkoztatottak többsége közszolgáltatást végez és nem közszolgálati jogviszonyban vagy szolgálati jogviszonyban áll a szervvel.
(7) A közintézmény gazdálkodására és vezetésére vonatkozó szabályok (5)-(6) bekezdés szerinti alkalmazásának tényét a közhatalmi költségvetési szerv alapító okiratának tartalmaznia kell.
A közszolgáltató költségvetési szervek gazdálkodásának különös szabályai
100/H. § (1) A közszolgáltató költségvetési szerv
a) működésének pénzügyi kereteként a 87. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti forrásaival azonos kiadási előirányzata szolgál;
b) saját hatáskörben módosítható létszám-előirányzattal (létszámkerettel) rendelkezik, a Magyar Honvédség szervei kivételével.
(2) A közintézetnek, a vállalkozó közintézetnek és a közüzemnek - kormányrendeletben foglaltak szerint, a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - megvalósítási tervet és teljesítménytervet is kötelező készítenie azzal, hogy a megvalósítási tervet az irányító szerv nem hagyja jóvá.
(3) Amennyiben az irányító szerv eltér a közszolgáltatás-ellátást finanszírozó szervtől, a vállalkozó közintézet, a közüzem az utóbbi szervvel feladatellátási (finanszírozási) megállapodást köteles kötni. Ha kizárólag feladatellátási (finanszírozási) megállapodás alapján jut forráshoz a vállalkozó közintézet vagy a közüzem, abban az esetben nem kell teljesítménytervet készíteni.
(4) Közintézmény esetében a megállapított létszám-előirányzat (létszámkeret) nem léphető túl.
(5) A közintézet, a közüzem és a vállalkozó közintézet a foglalkoztatottjai számára - külön törvényben meghatározott feltételek szerint - a tervezettet meghaladó tartós (többlet)bevétele terhére, meghatározott munkateljesítmény eléréséért, többletfeladat ellátásáért meghatározott időre keresetkiegészítést állapíthat meg.
(6) A közintézménynél és a közintézetnél jutalmazásra az eredeti rendszeres személyi juttatások előirányzatának kormányrendeletben, illetve önkormányzati rendeletben (így különösen költségvetési rendeletben) meghatározott hányada használható fel, melynek fedezetére kormányrendeletben meghatározott mértékű - közintézménynél költségvetési támogatásból is - megtervezett előirányzat, valamint a személyi juttatások évközi megtakarítása és a tervezettet meghaladó (többlet)bevételnek a jutalmazásra fordítható része szolgálhat.
(7) A közintézet és a közüzem személyi ösztönzésre eredményéből, illetve eredménytartalékából az irányító szerv által meghatározott, a vállalkozó közintézet pedig az általa megállapított mértéket fordíthat.
(8) A közszolgáltató költségvetési szerv jogosult kiegészítő tevékenység, valamint az alapító okiratban meghatározott arányban kisegítő és vállalkozási tevékenység folytatására oly módon, hogy ez alaptevékenysége ellátását segítse, illetve ne veszélyeztesse; köteles továbbá állandó erőforrásait folyamatos értékelés alapján úgy meghatározni, hogy az az alaptevékenysége ellátásához, fizetési kötelezettségei teljesítéséhez szükséges mértékű legyen.
100/I. § (1) Kormányrendeletben meghatározott közintézet, vállalkozó közintézet, illetve közüzem az ott meghatározott feltételekkel
a) az irányító szerv előzetes engedélyével a kincstártól megelőlegezési, likviditási kölcsönt vehet fel, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kereten belül;
b) vállalkozási tartalékából, valamint a közszolgáltatási és vállalkozási bevételének az annak megszerzésével kapcsolatos költségekkel, ráfordításokkal csökkentett részéből az államháztartáson kívüli forrásból származó részt a kincstárnál hasznosíthatja, értékpapír-vásárlásra fordíthatja;
c) év közben a közszolgáltatási és vállalkozási bevételének az annak megszerzésével kapcsolatos költségekkel, ráfordításokkal csökkentett részéből a 100/L. § szerinti gazdálkodó szervezetének visszatérítendő támogatást nyújthat.
(2) A közszolgáltató költségvetési szervnek külön jogszabály szerint olyan nyilvántartásokat kell vezetnie, amelyekből terv- és tényszinten feladatonként külön-külön megállapítható az azokhoz tartozó éves pénzforgalmi és pénzforgalom nélküli kiadás és bevétel.
(3) A vállalkozó közintézet minden esetben, más közszolgáltató költségvetési szerv külön törvényben meghatározott esetben a számvitelről szóló törvény szerinti üzemgazdasági (eredmény)szemléletű könyvvezetésre, illetve beszámolásra is köteles.
(4) A vállalkozó közintézet, valamint a külön törvényben meghatározott más közszolgáltató költségvetési szerv éves beszámolója tekintetében költségvetési minősítésű könyvvizsgálóval könyvvizsgálatot köteles végeztetni.
(5) Azon közintézet, amelynek működése pénzügyi keretében a költségvetési támogatás legalább három éven át 90%-ot meghaladó arányú, a közintézmények gazdálkodására és vezetésére vonatkozó szabályokat köteles alkalmazni.
(6) Az irányító szerv - a Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetén az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - engedélyezheti a közintézet gazdálkodására és vezetésére vonatkozó szabályok alkalmazását azon közintézmény számára, amelynek működése pénzügyi keretében a közszolgáltatási és vállalkozási bevétel legalább három éven át 50%-ot meghaladó arányú.
(7) A gazdálkodásra és vezetésre vonatkozó szabályok (3)-(6) bekezdés szerinti alkalmazásának tényét a költségvetési szerv alapító okiratának tartalmaznia kell.
(8) Külön törvényben foglaltak alapján, a 100/J. § (5) bekezdése szerinti egyedi előzetes engedéllyel - a vállalkozó közintézetté történő besorolás 100/J. § (3) bekezdésében foglalt feltételei teljesülése esetén - közintézet jogi személyiségű szervezeti egysége tekintetében az alábbiak alkalmazhatók:
a) a teljes működési körére vonatkozóan - a 90. § (2) bekezdésének a)-d) pontjában foglaltak szerint - megállapított részelőirányzatainak a 98. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások nélküli átcsoportosítására, valamint felhasználására jogosult, ideértve a személyi ösztönzést, jutalmazást is;
b) az a) pont szerinti részelőirányzatai tekintetében a fejezetet irányító szerv a 24. § (13) bekezdésében, valamint a 49. § (5) bekezdésének m) pontjában foglalt jogát nem gyakorolhatja;
c) a szakmai programra, a vagyon- és más gazdálkodásra, a foglalkoztatásra és a beruházásokra vonatkozóan középtávú stratégiai tervet készít;
d) az előre nem látható, illetve nem tervezett kiadások fedezetére tartalékot képez;
e) a 89. §-ban foglaltak szerint felügyelő testületet lehet létrehozni, illetve pénzügyi megbízottat lehet megbízni;
f) a Kormány irányítása alá tartozó közintézet jogi személyiségű szervezeti egysége esetén a 100. § (4) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók.
(9) A (8) bekezdésben foglalt esetben a jogi személyiségű szervezeti egység valamennyi közszolgáltatás ellátására feladatellátási megállapodást köteles kötni a közszolgáltatás-ellátást finanszírozó szervvel, továbbá ezen szervezeti egységnél vezető testület létrehozása kötelező.
(10) A (8) bekezdés szerinti közintézet költségvetési szerv a számvitelről szóló törvény szerinti üzemgazdasági (eredmény)szemléletű könyvvezetésre, beszámolásra is köteles, valamint a 100/J. § (9)-(12) bekezdésében foglaltak szerint költségvetési minősítésű könyvvizsgálót köteles megbízni, beleértve az éves beszámoló tekintetében történő könyvvizsgálat elvégeztetését is.
(11) Amennyiben a (8) bekezdés szerinti jogi személyiségű szervezeti egység tevékenységének eredménye két éven át veszteséget mutat, akkor a 100/J. § (5) bekezdése szerinti engedélyt vissza kell vonni.
100/J. § (1) A vállalkozó közintézet
a) a szakmai programra, a vagyon- és más gazdálkodásra, a foglalkoztatásra és a beruházásokra vonatkozóan középtávú stratégiai tervet készít;
b) előirányzatainak a 98. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások nélküli felhasználására jogosult.
(2) A vállalkozó közintézet külön törvényben foglaltak szerint jogosult
a) állami, önkormányzati vagyon tekintetében egyes tulajdonosi jogok korlátozott, a vagyon értékének megőrzése melletti gyakorlására,
b) a (4) bekezdés szerinti tulajdonában lévő vagyonnal történő önálló gazdálkodásra,
c) a (4) bekezdés szerinti tulajdonában lévő vagyon értékének összesen legfeljebb 50%-os mértékéig hitelintézettől fejlesztési hitel felvételére.
(3) Vállalkozó közintézetként történő besorolás abban az esetben lehetséges, ha
a) a költségvetési szerv működése pénzügyi keretében a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból származó bevétel, a külön törvényben meghatározott és az adott közszolgáltatás igénybevételével összefüggően teljesítményarányosan megállapított támogatás, valamint az államháztartáson kívüli eredetű közszolgáltatási és vállalkozási bevétel együttesen legalább három éven át egyharmadot meghaladó arányú,
b) a 100/K. § (1) bekezdésének b)-i) pontjában foglalt feltételek fennállnak,
c) a költségvetési szerv az (5) bekezdés szerinti engedélyt megszerezte, és
d) külön törvény a 100/B. § (5) bekezdésében és a Ptk.-ban foglalt helytállási kötelezettség kielégítésének alapját a vállalkozó közintézet (4) bekezdés szerinti tulajdonában lévő vagyonára korlátozza, vagy a fizetésképtelenség miatt, vagy egyéb okból megszűnő szerv valamennyi elismert vagy nem vitatott pénz- vagy pénzben kifejezett tartozásának rendezéséről egyéb módon megfelelően rendelkezik.
(4) A vállalkozó közintézet tulajdonát képezheti: a vállalkozási maradványa (eredménye), az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 28. §-ának (5) bekezdése szerinti bevétele, külön törvényben meghatározott más vagyoni értékű joga, valamint az a vagyon, amelyről külön törvény így rendelkezik, továbbá az ezek felhasználásával szerzett más dolog vagy vagyoni értékű jog. A vállalkozó közintézet - a (2) bekezdés c) pontjában foglalt vagy más - hitelének biztosítékát csak e tulajdona képezheti.
(5) A költségvetési szerv vállalkozó közintézetként történő besorolásához - külön törvényben meghatározott esetben a szerv kezdeményezését követően -
a) központi költségvetési szerv esetén - az irányító szerv javaslatára - a Kormány,
b) az a) pont alá nem tartozó költségvetési szerv esetén az irányító szerv
egyedi előzetes engedélye szükséges.
(6) Vállalkozó közintézet esetén az adott szerv vonatkozásában annak vezető testülete gyakorolja a 49. § (5) bekezdésében foglalt hatáskörök közül az alábbiakat:
a) jóváhagyja a szervezeti és működési szabályzatot,
b) a (4) bekezdés szerinti tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet esetén gyakorolja a 49. § (5) bekezdésének d) pontjában foglalt hatáskört,
c) érvényesíti az erőforrásokkal való szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményeit,
d) elkészíti és jóváhagyja az éves költségvetést az irányító szerv által megállapított éves keret alapján,
e) a fejezetet irányító szerv jóváhagyása nélkül meghatározza a szerv pénzmaradványát és előirányzat-maradványát, a kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány felhasználásának célját, rendeltetését.
(7) Vállalkozó közintézet esetén az adott szerv vonatkozásában a vezető testület dönt a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 8. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglaltak tekintetében, valamint közreműködik a 49. § (6) bekezdésének d) és e) pontjában foglalt feladatok ellátásában.
(8) A vállalkozó közintézet az előre nem látható, illetve nem tervezett kiadások fedezetére - a közszolgáltatási és vállalkozási bevétele kormányrendeletben meghatározott részéből - tartalékot köteles képezni.
(9) A vállalkozó közintézet esetében könyvvizsgáló megbízása kötelező. A könyvvizsgáló cégre, illetve a könyvvizsgáló személyére (a továbbiakban: könyvvizsgáló) a költségvetési szerv vezető testülete tesz javaslatot az irányító szervnek. E feltételt a könyvvizsgáló kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás során figyelembe kell venni, és arra az eljárást megindító hirdetményben, ajánlati, ajánlattételi felhívásban is hivatkozni kell. Ezt követően a könyvvizsgálót az irányító szerv bízza meg.
(10) A megbízott könyvvizsgáló feladata - az éves beszámoló auditálása mellett - különösen: folyamatosan nyomon követni, illetve elemezni a vállalkozó közintézet adósságállományát, általános pénzügyi-költségvetési helyzetét, az arra vonatkozó vagy kihatással lévő intézkedéseket, dokumentumokat, továbbá a pénzügyi kockázatokat.
(11) A megbízott könyvvizsgáló jelentős pénzügyi kockázat, vagy a stabil pénzügyi-költségvetési helyzetet veszélyeztető körülmény, illetve a közfeladatok ellátására vonatkozó tervektől, illetve követelményektől való indokolatlan eltérés észlelésekor haladéktalanul köteles értesíteni a költségvetési szerv vezető testületét és kezdeményezni az ezt elhárító, megszüntető intézkedést (intézkedéseket). Amennyiben e kezdeményezése eredménytelen, a megbízott könyvvizsgáló haladéktalanul értesíti az irányító szervet, kezdeményezheti kincstári biztos kirendelését.
(12) A megbízott könyvvizsgáló a (10)-(11) bekezdésben foglalt feladatait a vállalkozó közintézettel való folyamatos kapcsolattartással látja el.
(13) Törvény a vállalkozó közintézetként történő besoroláshoz - a (3) és (5) bekezdésben foglaltakon túl - további feltételeket is állíthat. Amennyiben a vállalkozó közintézetként besorolt szerv vonatkozásában a (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti feltételek legalább három éven át nem állnak fenn, kötelező megváltoztatni az adott szerv besorolását.”
29. § Az Áht. a következő VII/A. fejezettel (100/K-100/P. §-sal) egészül ki:
„VII/A. FEJEZET
KÖZFELADATOK GAZDÁLKODÓ SZERVEZETBEN VALÓ RÉSZVÉTELLEL TÖRTÉNŐ ELLÁTÁSA
A gazdálkodó szervezet által történő közfeladat-ellátás általános feltételei
100/K. § (1) Jogszabályban meghatározott közfeladat állami tulajdonú (állami részesedéssel működő) gazdálkodó szervezet által legalább az alábbi feltételek együttes fennállása esetén látható el:
a) az ellátandó közfeladat közszolgáltatás, amely nem foglalja magában közhatalom gyakorlását,
b) érvényesül a gazdasági verseny tisztaságának és szabadságának elve, illetve nem áll elő a tisztességtelen verseny tilalmának követelményeibe ütköző, a gazdasági versenyt korlátozó piaci magatartás, továbbá az érintett gazdálkodó szervezetek versenyre hátrányos összefonódása,
c) nincs korlátozva az adott közszolgáltatás nyújtására jogosultak száma vagy köre,
d) a közszolgáltatást nyújtó szervezetek közötti választáshoz szükséges információk a szolgáltatást igénybevevők számára hozzáférhetők,
e) a közszolgáltatást nyújtó szervezet - a közvetlenül jogszabályon alapuló, a normatív támogatások, valamint külön törvényben foglalt esetek kivételével - csak versenyeztetés útján jut államháztartásból származó forráshoz,
f) a közszolgáltatást nyújtó szervezet vezető tisztségviselője vagy vezető tisztségviselői közül legalább egy természetes személy vezetési-szervezési vagy pénzügyi-gazdasági végzettséggel rendelkezik,
g) jogszabályban egyértelműen meghatározott a közszolgáltatás, valamint ellátásának költségszámításon alapuló tervezése és finanszírozása, illetve ezek hiányában megállapítható az előállított teljesítmény értéke a finanszírozó államháztartás körébe tartozó szervezet számára,
h) biztosított a gazdaságossági, hatékonysági és átláthatósági követelmények érvényesülése,
i) a közszolgáltatást nyújtó szervezet fizetésképtelensége esetére is biztosítva van az adott közszolgáltatás folyamatos ellátása, és
j) a gazdálkodó szervezet által történő közszolgáltatás-ellátás az államháztartás számára ésszerűbb, gazdaságosabb és finanszírozási szempontból kedvezőbb más ellátási módhoz képest, valamint a magánosítás bizonyítottan hátrányos lenne a közfeladat-ellátás és annak hatékonysága szempontjából.
(2) A közszolgáltatás ellátásáért vagy annak finanszírozásáért külön jogszabály alapján felelős, államháztartás körébe tartozó szervezetnek a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenné válása esetén is gondoskodnia kell a közszolgáltatás folyamatos és zavartalan ellátásáról.
(3) Az e fejezetben foglaltak szerint történő közfeladat-ellátás a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdasági tevékenységnek minősül.
(4) Az e fejezetben foglaltak szerint történő közfeladat-ellátás nem eredményezheti a feladatellátással kapcsolatos közérdekű és közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságának korlátozását. Az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet közfeladat-ellátásával kapcsolatos adatkezelése és -szolgáltatása tekintetében a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény III. fejezetében foglaltak alkalmazandók.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak az államháztartás körébe tartozó szervezetek tulajdonában álló (részesedésével működő) gazdálkodó szervezetek tekintetében is irányadók.
A költségvetési szervek gazdálkodó szervezeteire vonatkozó szabályok
100/L. § (1) A költségvetési szerv - a központi költségvetési szerv a (3)-(5) és (8) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, illetve olyan gazdálkodó szervezetet alapíthat, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét, és amelyben - ha törvény más feltételeket nem határoz meg - legalább többségi befolyással rendelkezik. Több költségvetési szerv közös gazdálkodó szervezete esetében elegendő, ha a költségvetési szervek befolyása együttesen éri el a legalább többségi befolyást.
(2) Az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet.
(3) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) alapításához, abban tagsági (részvényesi) jogviszony létesítéséhez, illetve részesedés szerzéséhez
a) központi költségvetési szerv esetén a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (a továbbiakban: NVT) döntése,
b) az a) pont alá nem tartozó költségvetési szerv esetén az irányító szerv egyedi előzetes engedélye
szükséges.
(4) A (3) bekezdés szerinti alapítás, illetve befolyásszerzés esetén a döntést (engedélyt) kérő előterjesztésben (kérelemben) be kell mutatni
a) a 100/K. §-ban foglalt feltételek meglétét,
b) a közfeladat-ellátás finanszírozásának tervezett módját, forrásait, ezen belül különösen a gazdálkodó szervezet bevételei között az államháztartáson kívüli forrásokból származó bevételek várható arányát, mértékét; a gazdálkodó szervezet rendelkezésére bocsátandó vagyon (eszközök) értékét, összetételét,
c) a létesítő okirat tervezetét,
d) a középtávú üzleti terv főbb elemeit,
e) a gazdálkodó szervezet székhelyét, tagját (tagjait), szervezeti formáját, feladatát, tevékenységi körét,
f) a gazdálkodó szervezet működésének időtartamát, ha határozott időre alapítják, továbbá
g) a tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorló szerv és a gazdálkodó szervezet együttműködését szabályozó szerződés (megállapodás) tervezetét.
(5) Amennyiben az NVT a központi költségvetési szerv kezdeményezésére a (3) bekezdés a) pontja szerinti döntést meghozza, kiadja a központi költségvetési szervnek a szükséges meghatalmazást.
(6) Gazdálkodó szervezetben az állam nevében tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogok gyakorlására központi költségvetési szerv - az irányító szerv előzetes hozzájárulásával - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (a továbbiakban: MNV Zrt.) szerződést köthet.
(7) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, amennyiben a gazdálkodó szervezet bevételében két egymást követő évben kétharmadnál magasabb arányt ér el az államháztartásból származó forrás - ide nem értve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból származó bevételt, a közbeszerzési eljárás eredményeként szerzett bevételt, valamint az adott évre elszámolt, központi költségvetési támogatásból finanszírozott fejlesztéseket - az alapítói (tulajdonosi, tagsági, részvényesi) jogok gyakorlójának egy éven belül intézkednie kell e források megfelelő csökkentéséről, vagy kezdeményeznie kell a gazdálkodó szervezet átalakulását, jogutód nélküli megszüntetését.
(8) A Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv az államháztartásból származó forrás felhasználásához kapcsolódó lebonyolító, végrehajtó feladat ellátása, továbbá közbeszerzés lefolytatása céljából gazdálkodó szervezet alapítását nem kezdeményezheti, abban alapítói (tulajdonosi) jogokat nem gyakorolhat, illetve tagsági (részvényesi) jogviszonyt nem létesíthet, részesedést nem szerezhet.
(9) A gazdálkodó szervezet által a vezető tisztségviselőknek és felügyelőbizottsági tagoknak nyújtott személyi jellegű juttatás, javadalmazás (így különösen: díjazás, jutalom, munkabér, végkielégítés, osztalék, dolgozói üzletrész, egyéb juttatás) mértéke közérdekből nyilvános adat.
100/M. § (1) A központi költségvetési szerv - ha nem irányító szerv, irányító szerve útján - az NVT, más költségvetési szerv az irányító szerv előzetes engedélyét köteles kérni a 100/L. § szerinti gazdálkodó szervezet tőkeemeléséhez, nem kötelező tőkeleszállításához, átalakulásához, valamint végelszámolással történő megszüntetéséhez.
(2) A központi költségvetési szerv - ha nem irányító szerv, irányító szerve útján - az NVT, más költségvetési szerv az irányító szerv előzetes engedélyét köteles kérni a 100/L. § szerinti gazdálkodó szervezet mérlegfőösszegének 10%-át meghaladó, vagy legalább százmillió forint értékű
a) hitelfelvételéhez,
b) garancia- vagy kezességvállalásához,
c) tartozásátvállalásához, illetve tartozáselengedéséhez,
d) értékpapír (váltó, kötvény) kibocsátásához, vásárlásához,
e) pénzügyi lízing (tartós bérleti) szerződéséhez,
f) ingyenes vagyonjuttatásához (így különösen: ajándékozásához, ingyenes engedményezéséhez), vagy
g) követelésvásárlásához, követelésengedményezéséhez.
(3) A költségvetési szerv 100/L. § szerinti gazdálkodó szervezete köteles a költségvetési szervet és annak irányító szervét értesíteni, ha lejárt tartozásainak összértéke meghaladja a százmillió forintot vagy mérlegfőösszegének 10%-át.
(4) Amennyiben a (2) bekezdés a)-g) pontja szerinti szerződések összértéke egy adott évben eléri az ötszázmillió forintot, akkor a központi költségvetési szerv - ha nem irányító szerv, irányító szerve útján - az NVT, más költségvetési szerv az irányító szerv előzetes engedélyét köteles kérni a gazdálkodó szervezet minden további, a (2) bekezdés a)-g) pontja szerinti ügyletéhez.
(5) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő 100/L. § szerinti gazdálkodó szervezet tekintetében a központi költségvetési szerv és az MNV Zrt. által a Vtv. 23. §-ának (1) bekezdése és 29. §-ának (5) bekezdése alapján megkötött állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés az (1)-(4) bekezdésben foglaltaktól eltérően rendelkezhet.
(6) A 100/L. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti költségvetési szerv irányító szerve a (2)-(4) bekezdésben foglalt értékhatároknál kisebb engedélyezési mértékeket is meghatározhat.
100/N. § (1) A helyi, a helyi kisebbségi és az országos kisebbségi önkormányzati (a továbbiakban együtt: önkormányzati) költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet működésére vonatkozóan a (2)-(9) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet esetében felügyelőbizottság létrehozása és könyvvizsgáló választása kötelező. A könyvvizsgáló cégre, illetve a könyvvizsgáló személyére az ügyvezetés a felügyelőbizottság egyetértésével tesz javaslatot a gazdálkodó szervezet legfőbb szervének. E feltételt a könyvvizsgáló kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás során figyelembe kell venni, és arra az eljárást megindító hirdetményben, ajánlati, ajánlattételi felhívásban is hivatkozni kell.
(3) Az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet és a tagja (részvényese) között létrejövő szerződést a szerződés aláírásától számított harminc napon belül a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni.
(4) Az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet köteles az okirat aláírásától számított harminc napon belül a cégbírósághoz - letétbe helyezés céljából - benyújtani azt az okiratot is, amellyel bárki javára ingyenesen vagyont juttat, feltéve, hogy annak összege (értéke) az egymillió forintot meghaladja. Az összeghatár szempontjából a két éven belül ugyanannak a személynek vagy szervezetnek nyújtott juttatásokat össze kell számítani.
(5) Az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet legfőbb szerve köteles szabályzatot alkotni a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagjai és más, a legfőbb szerv által meghatározott vezető állású munkavállalói javadalmazása módjának, mértékének főbb elveiről, annak rendszeréről. A szabályzatot az elfogadásától számított harminc napon belül a cégiratok közé letétbe kell helyezni. A legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik a szabályzattal érintett személyi kör javadalmazásának (így különösen díjazásának, munkabérének, végkielégítésének, egyéb juttatásainak) megállapítása. Munkabér alatt a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 142/A. § (3) bekezdésében foglaltak értendők.
(6) Az önkormányzati költségvetési szerv egyszemélyes gazdasági vagy közhasznú társasága esetében a tag (részvényes) - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - a vezető tisztségviselő hatáskörét nem vonhatja el. A vezető tisztségviselő felelősségére a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 30. §-ában foglaltak irányadók.
(7) Az olyan közszolgáltatás ellátása céljából alapított egyszemélyes gazdálkodó szervezetnél, mely közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért az alapító (tag, részvényes) felelős, és amelyben kizárólag önkormányzati költségvetési szerv rendelkezik tulajdonosi részesedéssel, a vezető tisztségviselő az alapító (tag, részvényes) képviseletében eljáró személy szakmai irányítása mellett, utasításai szerint, a közszolgáltatás ellátásáról való folyamatos gondoskodás követelményét figyelembe véve, a 100/K. §-ban foglaltak betartásával köteles eljárni. Ebben a szakmai irányítási körben a vezető tisztségviselő hatáskörét az alapító (tag, részvényes) elvonhatja, korlátozhatja, a vezető tisztségviselő pedig - gazdasági társaság esetén - ezzel mentesül a Gt. 30. §-ában foglalt felelősség alól.
(8) Az önkormányzati költségvetési szerv egyszemélyes gazdasági vagy közhasznú társasága esetében a tag (részvényes) - a megválasztással, illetve kinevezéssel kapcsolatos ügyek kivételével - a hatáskörébe tartozó döntés meghozatalát megelőzően köteles a vezető tisztségviselők, valamint a felügyelőbizottság véleményét megismerni. Halaszthatatlan döntés esetében a vélemény beszerzése rövid úton (így különösen: távbeszélő, fax, e-mail) is történhet, azonban az így véleményt nyilvánító személy nyolc napon belül köteles véleményét írásban is a döntést hozó rendelkezésére bocsátani. Az írásos vélemény, illetve az adott testület üléséről készült jegyzőkönyv nyilvános, azt az egyedüli tag (részvényes) határozatával együtt - a döntés meghozatalától számított harminc napon belül - a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni.
(9) Az önkormányzati költségvetési szerv egyszemélyes gazdasági vagy közhasznú társasága esetében az alapító okiratban rendelkezni kell
a) a (8) bekezdés szerinti véleményezési jog gyakorlásának módjáról,
b) abban az esetben, ha a véleményezési jogot ülésen gyakorolják, az ülés összehívásának rendjéről, a napirend közlésének módjáról,
c) a tag (részvényes) döntéseinek az érintettekkel való közlési módjáról.
Közfeladat-ellátás gazdálkodó szervezetnek történő átadása
100/O. § (1) A költségvetési szerv alapítására jogosult szerv - közszolgáltatás ellátása céljából - külön törvény vagy önkormányzati rendelet alapján gazdálkodó szervezetet alapíthat. E törvény (önkormányzati rendelet) alapján lehetséges továbbá ugyanazon közszolgáltatást végző költségvetési szerv - a gazdálkodó szervezet alapításával összehangoltan történő - megszüntetése is. Az így létrejövő gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: utódszervezet) alapítására és működésére a Polgári Törvénykönyvben, a gazdasági társaságokról szóló törvényben, az állami vagyonról szóló törvényben, továbbá e fejezetben foglaltak, a költségvetési szerv megszűnése tekintetében pedig a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvényben foglaltak - e §-ban foglalt eltérésekkel - alkalmazandók.
(2) Az utódszervezet előtársaságként nem működhet, továbbá állami vagy önkormányzati vagyont nem pénzbeli hozzájárulás formájában (apportként) csak kivételesen, törvényben vagy önkormányzati rendeletben foglalt esetben és feltételekkel szerezhet meg. Az utódszervezetben a tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorlónak - ha törvény vagy önkormányzati rendelet más feltételeket nem határoz meg - legalább többségi befolyással kell rendelkeznie.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján megszűnő költségvetési szervet megszüntető jogszabályban (határozatban) rendelkezni kell a költségvetési szerv valamennyi közfeladatának jövőbeni ellátásáról, valamennyi jogáról és kötelezettségéről, ideértve az utódszervezetnek juttatandó vagyonelemeket is, valamint meg kell jelölni azt a naptári napot, illetőleg időtartamot, amikor, illetőleg ameddig a költségvetési szerv utoljára kötelezettséget vállalhat. A költségvetési szerv ezt követő kötelezettségvállalása semmis.
(4) A költségvetési szervet úgy kell megszüntetni, és az utódszervezetet úgy kell alapítani - figyelembe véve az (5) bekezdés szerinti eljárást is -, hogy a megszűnés napját követő naptól az utódszervezet megkezdhesse működését.
(5) Az utódszervezet alapításához, illetve a költségvetési szerv ezzel összehangolt megszüntetéséhez az irányító szerv (a Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv megszűnése esetén a Kormány) előzetes engedélye szükséges. A gazdasági társaság utódszervezet esetén az előzetes engedély a Gt. 6. §-ának (1) bekezdése szerinti alapítási engedélynek minősül. Az előzetes engedélyhez készített előterjesztésben be kell mutatni:
a) a 100/L. § (4) bekezdésében foglaltakat,
b) a megszűnő költségvetési szerv tartozásállománya rendezésének módját, ütemezését, ideértve a hitelezők számára nyújtandó pénzügyi biztosítékokat is,
c) a megszűnő költségvetési szerv által foglalkoztatottakra vonatkozó intézkedési tervet,
d) az utódszervezet alapításához szükséges valamennyi tag (részvényes) vagyoni hozzájárulásának mértékét, összetételét, ideértve a megszűnő költségvetési szervről az utódszervezetre átszálló vagyoni jogokat, kötelezettségeket is.
Gazdálkodó szervezet által ellátott közfeladat költségvetési szervnek történő átadása
100/P. § (1) Ha a közfeladatot ellátó állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezet megszüntetésére úgy kerül sor, hogy az adott közfeladat ellátására költségvetési szervet hoznak létre, vagy már működő költségvetési szerv részére adják át a közfeladatot, akkor aszerint kell a megszüntetést (végelszámolást) és a költségvetési szerv létrehozását, vagy a már működő költségvetési szerv részére a közfeladat átadását összehangolni, hogy
a) az új költségvetési szerv nyilvántartásba vételét, illetve a már működő költségvetési szerv alapító okiratának módosítását olyan nappal kell kérelmezni, valamint a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek annyival kell megelőznie a gazdálkodó szervezet megszüntetésére (végelszámolására) irányuló eljárás megindítását, hogy legkésőbb a gazdálkodó szervezet törlését követő naptól az új költségvetési szerv megkezdhesse a működését, illetve a már működő költségvetési szerv elláthassa a közfeladatát,
b) a foglalkoztatottak jogviszonyával kapcsolatos intézkedések kellő időben megtörténjenek.
(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az (1) bekezdésben foglalt esetben Kormány irányítása alá tartozó közszolgáltató költségvetési szerv létrehozását megelőzően az alapító szervnek javasolnia kell az állami tulajdonú gazdálkodó szervezet megszüntetésére (végelszámolására) irányuló eljárás megindítását - az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter útján - az NVT-nél.
(3) Az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet a megszüntetésre (végelszámolásra) irányuló eljárás megindítását megelőzően vagy azt közvetlenül követően a közfeladat átadásával kapcsolatosan szerződést (megállapodást) köthet (a közfeladat ellátására létrehozott vagy már működő) költségvetési szervvel a közfeladat-ellátáshoz szükséges források átadásáról, szerződésből eredő vagyoni jogok és kötelezettségek engedményezéssel, tartozásátvállalással történő átruházásáról, valamint a gazdálkodó szervezet által kötött szerződésbe (megállapodásba) jogosultként vagy kötelezettként történő belépésről. E körben a költségvetési szerv a gazdálkodó szervezet - a jogutód nélküli megszűnésével összefüggésben keletkező - forgalmi adójának és a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó előírások alkalmazása miatti többlet társasági-adókötelezettségének a megfizetéséért a Ptk. szerint kezességet vállalhat, vagy a gazdálkodó szervezetnek az említett adótartozását átvállalhatja. E szerződések (megállapodások) létrejöttének feltétele a költségvetési szerv irányító szervének engedélye.
(4) Ha jogszabály másként nem rendelkezik vagy azt az ügy jellege nem zárja ki, a közigazgatási hatósági eljárásban, valamint a hatósági engedélyek tekintetében az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet jogutódjának az ugyanazon közfeladatot ellátó költségvetési szerv tekintendő, ilyen esetben a jogerős határozatban megállapított kötelezettség vagy jogosultság a költségvetési szervet terheli, illetve illeti meg.
(5) Az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet megszüntetése (végelszámolása) során külön törvényben foglaltak szerint kell a számviteli jogszabályok szerinti beszámolót és egyéb dokumentumokat elkészíteni.
(6) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet felszámolására kerül sor, a vagyoni jogai (követelései), illetve kötelezettségei tekintetében a gazdálkodó szervezetre vonatkozó szabályok, illetve a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény szabályai alkalmazandók. Azon vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében, amelyeknél kizárt, hogy a költségvetési szerv jogosulttá, illetve kötelezetté váljon, a felszámolási eljárás során kell rendelkezni.”
30. § Az Áht. a következő 101/A. §-sal egészül ki:
„101/A. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatokból származó támogatások rendelkezésre bocsátása - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - finanszírozási terv alapján, teljesítésarányosan történik.
(2) Fejezeti kezelésű előirányzatból - nem pályázat útján - működési célú támogatásban részesülő alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, közhasznú társaság, gazdasági társaság, valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény hatálya alá tartozó fejlesztési és területfejlesztési tanács finanszírozása-jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - időarányosan történik.”
31. § Az Áht. XIII. fejezetének címe helyébe a következő fejezetcím lép:
„ÁLLAMHÁZTARTÁSI KONTROLL”
32. § Az Áht. 120. §-át megelőző alcímhelyébe a következő alcím, ezzel egyidejűleg a 120. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az államháztartási kontrollok rendszere
120. § (1) Az államháztartási kontrollok alapvető célja az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal történő szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás.
(2) Az államháztartás kontrollja - mely kiterjed az államháztartás valamennyi alrendszerére - külső ellenőrzés és államháztartási belső kontrollrendszerek keretében történik.”
33. § Az Áht. 120/A. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az államháztartás külső ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevőszék látja el, melynek feladatait, hatáskörét és szervezetét külön törvény állapítja meg.
(2) Az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzést
a) a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzési tevékenység,
b) a belső ellenőrzési tevékenység, és
c) az a) és b) pontokban meghatározott ellenőrzési tevékenységeket is magában foglaló belső kontrollrendszer központi harmonizációja, szabályozása és koordinációja, valamint a jogszabályok, a közzétett irányelvek, módszertani útmutatók és a vonatkozó standardok alkalmazásának vizsgálata
útján kell ellátni.”
34. § Az Áht. a következő 120/B. §-sal egészül ki:
„120/B. § (1) A belső kontrollrendszer a költségvetési szerv által a kockázatok kezelésére és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy a költségvetési szerv megvalósítsa a következő fő célokat:
a) a tevékenységeket (műveleteket) szabályszerűen, valamint a megbízható gazdálkodás elveivel (gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség) összhangban hajtsa végre;
b) teljesítse az elszámolási kötelezettségeket;
c) megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől (károktól) és a nem rendeltetésszerű használattól.
(2) A költségvetési szerv belső kontrollrendszeréért a költségvetési szerv vezetője felelős, aki köteles - a szervezet minden szintjén érvényesülő - megfelelő
a) kontrollkörnyezetet,
b) kockázatkezelési rendszert,
c) kontrolltevékenységeket,
d) információs és kommunikációs rendszert,
e) monitoringrendszert
kialakítani és működtetni.”
35. § (1) Az Áht. 121. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés”
(2) Az Áht. 121. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (a továbbiakban: FEUVE) létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével. A költségvetési szerv vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A FEUVE, mint a kontrolltevékenység része, magában foglalja:
a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is),
b) az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését,
c) a gazdasági események elszámolásának (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás) kontrollját.”
(3) Az Áht. 121. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A FEUVE-nek biztosítania kell, hogy
a) a költségvetési szerv valamennyi tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel;
b) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra;
c) megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a költségvetési szerv működésével kapcsolatosan;
d) a FEUVE harmonizációjára és összehangolására vonatkozó jogszabályok végrehajtásra kerüljenek, a módszertani útmutatók figyelembevételével.”
36. § (1) Az Áht. 121/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A költségvetési szerveknél a belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül a költségvetési szerv vezetőjének küldi meg. A fejezetet irányító szerv (helyi önkormányzat esetében az önkormányzat) belső ellenőrzést végezhet
a) az irányítása vagy felügyelete alá tartozó bármely költségvetési szervnél,
b) a saját, illetve az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv használatába, vagyonkezelésébe adott állami, önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás tekintetében,
c) továbbá a fejezet költségvetéséből céljelleggel juttatott, illetve a nemzetközi támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezeteknél.”
(2) Az Áht. 121/A. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, informatikai rendszerellenőrzéseket és - fejezetet irányító szerv esetén - megbízhatósági ellenőrzéseket kell végezni. A költségvetési szervek elemi költségvetési beszámolóinak ellenőrzését az Állami Számvevőszék által kidolgozott módszertan szerint kell végrehajtani.
(6) A belső ellenőrzést végző személy munkáját a vonatkozó jogszabályok szerint végzi, az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a belső ellenőrzésre vonatkozó nemzetközi standardok figyelembevételével.”
(3) Az Áht. 121/A. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv ellenőrzési jogköre kiterjed
a) központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, valamint - a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szervek kivételével - a központi költségvetési szervek belső ellenőrzésére;
b) a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, az alapítványoknak, a kistérségi, megyei, térségi és regionális területfejlesztési tanácsoknak és - a pártok kivételével - a társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésből, alapokból juttatott pénzeszközök - ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is - felhasználásának ellenőrzésére; valamint
c) az a)-b) pontban foglaltakkal összefüggésben megvalósított beszerzésekre, az ezekre kötött szerződések teljesítésének vizsgálatára, ebben a vonatkozásában azon szerződő felekre is, amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, vagy abban közreműködnek.”
(4) Az Áht. 121/A. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A (10) bekezdésben meghatározott szerv feladatát, hatáskörét és szervezetét a Kormány rendeletben határozza meg.”
37. § (1) Az Áht. 121/B. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„A belső kontrollrendszerek központi harmonizációja és koordinációja”
(2) Az Áht. 121/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A belső kontrollrendszerek fejlesztése, szabályozásának előkészítése, koordinációja és harmonizációja az államháztartás alrendszerei tekintetében az államháztartásért felelős miniszter feladata.”
(3) Az Áht. 121/B. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladat keretében az államháztartásért felelős miniszter]
„a) koordinálja és összehangolja a költségvetési, illetve nemzetközi források kontrollrendszereit, valamint javaslatokat tesz az ezekhez kapcsolódó jogszabályok kialakítására;
b) megalkotja, közzéteszi és rendszeresen felülvizsgálja a belső kontrollokkal kapcsolatos irányelveket, módszertani útmutatókat;
c) figyelemmel kíséri és vizsgálja a jogszabályok, irányelvek, módszertani útmutatók, belső ellenőrzésre vonatkozó nemzetközi standardok alkalmazását és végrehajtását;”
38. § Az Áht. 121/C. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A (7) bekezdésben meghatározott adatok közül a belső ellenőr nyilvántartási száma, neve és választása alapján a (7) bekezdés f)-h) pontjaiban felsorolt adatainak egyike nyilvános, ezen adatokról bárki tájékoztatást kaphat. A nyilvántartásba vételt végző szervezet a nyilvántartásban szereplő belső ellenőr nyilvános adatait internetes honlapján nyilvánosságra hozza, és biztosítja, hogy a nyilvános adatokról a nyilvántartásba vételt végző szervezettől bárki tájékoztatást kaphasson.”
39. § Az Áht. 122. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A költségvetési és európai uniós forrásokból származó támogatást nyújtó szerv, illetve szervezeti egység kötelessége a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezetekkel és a kedvezményezettekkel kötött szerződésben kikötni:]
„a) hogy a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezet és a kedvezményezett köteles az ellenőrzés érdekében az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, az Állami Számvevőszék, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a kincstár, illetve az európai uniós támogatásokkal kapcsolatban az irányító hatóságok, a kifizető, az igazoló és az ellenőrzési hatóság képviselőit ellenőrzési munkájukban a helyszínen is - a megfelelő dokumentumok, számlák, a program megvalósítását igazoló okmányok, bizonylatok rendelkezésre bocsátásával, valamint a fizikai teljesítés vizsgálatában - segíteni;”
40. § (1) Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
„i) a megvalósítási terv, a teljesítményterv, a feladatellátási megállapodás, továbbá a szervezeti és működési szabályzat államháztartási szempontú részletes tartalmi követelményeit, jóváhagyásának részletes szabályait;”
(2) Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
„r) a kincstári és az önkormányzati biztos kijelöléséhez kapcsolódó, jogállásával, hatáskörével, a gazdálkodási önállóságában korlátozott költségvetési szerv működésével kapcsolatos részletes szabályokat;”
(3) Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
„u) a belső kontrollok, a FEUVE, valamint a belső ellenőrzés részletes szabályait;”
(4) Az Áht. 124. §-ának (2) bekezdése a következő cs), m), q), valamint zsh)-zsk) ponttal egészül ki:
[(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
„cs) a költségvetési szerv beszámolója irányító szerv által történő felülvizsgálatának és értékelésének szempontjait és eljárásrendjét;”
„m) a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának általános szabályait;”
„q) a 100. § (2) bekezdése szerinti maradványból a közhatalmi költségvetési szervet és a közintézményt megillető mértéket;”
„zsh) a 100/I. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak alapján történő megelőlegezési, likviditási kölcsönfelvétel feltételeit és részletes szabályait;
zsi) a 100/I. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak alapján történő hasznosítás és értékpapír-vásárlás feltételeit és részletes szabályait;
zsj) a 100/I. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak alapján történő visszatérítendő támogatás nyújtás feltételeit és részletes szabályait;
zsk) a 100/F. § (6) bekezdésében megjelölt támogatásokat nyilvántartó szervet.”
41. § Az Áht. 124. §-ának (4) bekezdése a következő o)-p) ponttal egészül ki:
[(4) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy]
„o) az előirányzat-gazdálkodás, az előirányzat-felhasználás és a kincstári gazdálkodás részletes szabályait, továbbá a kincstári finanszírozás rendjét,
p) a költségvetési szervek kincstári számlavezetéséhez kapcsolódó díjakra, valamint a készpénzkímélő fizetési rendszerre vonatkozó részletes szabályokat”
[rendeletben szabályozza.]
42. § Az Áht. a következő 126. §-sal egészül ki:
„126. § (1) Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek tekintetében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével rendeletben engedélyezzék a költségvetésben tervezettet meghaladó, a többletfeladatokkal összefüggő közhatalmi bevételekből származó (többlet)bevétel teljes vagy részbeni felhasználását.
(2) Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó központi közhatalmi költségvetési szervek tekintetében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével rendeletben szabályozzák a szervek kiegészítő és kisegítő tevékenysége ellenértékének jogcímét, mértékét vagy mértéke megállapításának módját, valamint az ebből származó bevételek felhasználását.”
43. § Az Áht. a következő 127. §-sal egészül ki:
„127. § E törvényben meg nem határozott fogalmak értelmezése tekintetében a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény, valamint a Ptk. rendelkezései megfelelően irányadók.”

Záró rendelkezések

44. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - 2009. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 38. §-a, 46. § (3) bekezdésének c) pontja, valamint az Áht. - e törvénnyel megállapított - 90. §-ának (2) bekezdése 2009. január 2-án, 52-55. §-a 2010. január 1-jén lép hatályba.
(3) Az Áht. e törvény 22. §-ával megállapított 24/B. §-ának (4)-(6) bekezdésében, az Áht. e törvény 25-28. §-ával megállapított 61. §-ában, 69. §-ának (1) bekezdésében, 86/C. §-ában, VII. fejezetében, az Áht. e törvény 30. §-ával megállapított 101/A. §-ában, valamint az Áht. e törvény 42. §-ával megállapított 126. §-ában foglaltakat 2010. január 1-jétől kell alkalmazni. Az Áht. e törvény 28. §-ával megállapított 100/A. §-ában, valamint 100/H. §-ának (7) bekezdésében foglaltakat először a 2010. évi költségvetés végrehajtása során kell alkalmazni. A költségvetési szervek gazdálkodása tekintetében 2009. január 1. és 2009. december 31. között az Áht. 2008. december 31-én hatályos 24. §-ában, 36. §-ában, 39. §-ában, 92-94. §-ában és 96-100. §-ában foglaltak alkalmazandók.
(4) A költségvetési szerv alapító (irányító) szerve 2009. május 15-ig köteles felülvizsgálni a közfeladat ellátásának módját szervezeti szempontból az irányítása alá tartozó költségvetési szerv, az általa vagy az irányítása alá tartozó költségvetési szerv által alapított, illetve részvételével működő és vagyonkezelésébe tartozó gazdálkodó szervezet (így különösen: közhasznú társaság, gazdasági társaság), valamint az e társaság által továbbalapított gazdálkodó szervezet tekintetében, az állami felsőoktatási intézmény saját gazdasági társasága kivételével. Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként a további működés 2009. július 1-je után is indokolt, az e törvényben és külön törvényben foglalt előírásokat költségvetési szervek esetében 2009. június 1-jéig kell (az alapító okirat módosításával vagy más megfelelő módon) érvényesíteni.
(5) A költségvetési szerv irányító szerve az irányítása alá tartozó költségvetési szervet 2009. június 1-jéig köteles e törvény alapján besorolni. Ha a besorolás alapján a költségvetési szerv más foglalkoztatási törvény hatálya alá kerül, akkor a 9. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazandók azzal, hogy az átadás időpontján a besorolásra vonatkozó, 5. § szerinti nyilvántartásba történő bejegyzés hatálybalépésének napját kell érteni.
(6) Az e törvény hatálybalépésekor már bejegyzett, működő, közhatalmi és közszolgáltató tevékenység végzésére is felhatalmazott költségvetési szervet e törvény 15-16. §-a alapján aszerint kell besorolni, hogy mi volt a szerv létrehozásának alapvető céljaként meghatározott feladat, alaptevékenység, illetve milyen jellegű alaptevékenységek meghatározóak, elhagyhatatlanok a szerv létezése szempontjából.
(7) Az e törvény hatálybalépésekor már működő, de be nem jegyzett, illetve alapító okirattal nem rendelkező költségvetési szerv esetén az e törvényben foglalt követelményeket legkésőbb 2009. június 1-jéig - az Áht. 66. §-ában foglalt költségvetési szerv esetén legkésőbb 2009. október 1-jéig - teljesíteni kell. A nyilvántartásba be nem jegyzett ezen költségvetési szerv - az Áht. 66. §-ában foglalt költségvetési szerv kivételével - 2010. január 1-jén e törvény erejénél fogva megszűnik azzal, hogy általános jogutódja az irányító (ennek hiányában alapító) szerve.
(8) Az Áht. e törvény 28. §-ával megállapított 100/G. § (5) bekezdésében, valamint 100/I. § (5)-(6) bekezdésében foglaltak 2010. január 1-jétől alkalmazhatók azon költségvetési szervek esetében is, amelyek az ott leírt feltételeknek 2007. január 1-jétől 2009. december 31-ig folyamatosan megfelelnek.
(9) Az Áht. e törvény 28. §-ával megállapított 100/J. § (3) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel 2010. január 1-jétől alkalmazható azon költségvetési szerv esetében is, amely az ott leírtaknak 2007. január 1-jétől 2009. december 31-ig folyamatosan megfelel.
(10) Amennyiben a gazdálkodó szervezet esetében az Áht. e törvény 29. §-ával megállapított 100/L. § (7) bekezdésében foglalt feltételek 2008. január 1. és 2009. december 31. között fennállnak, az alapítói (tulajdonosi, tagsági, részvényesi) jogok gyakorlója 2010. január 1-jétől intézkedhet az ott említett források megfelelő csökkentéséről, vagy kezdeményezheti a gazdálkodó szervezet átalakulását, jogutód nélküli megszüntetését.
(11) A kincstár a (4)-(5) bekezdésben foglaltak szerinti adatváltozásokat legkésőbb 2009. június 30-ig, 2009. július 1-jei hatállyal jegyzi be az 5. § szerinti nyilvántartásba.
(12) Az Áht. e törvény 28. §-ával megállapított 100/B. § (5) bekezdésében foglalt helytállási kötelezettség a 2010. január 1-jét követően vállalt kötelezettségek alapján fennálló tartozások tekintetében érvényesül.
(13) Az Áht. e törvény 28. §-ával megállapított 88. § (4)-(5) bekezdésében foglalt kötelezettségeket a külön jogszabályban meghatározott időponttól kezdődően kell alkalmazni.
(14) Az Áht. - e törvénnyel megállapított - 18/C. §-ának (17) bekezdésében foglaltakat a hatálybalépését követően kapott pénzeszközökre kell alkalmazni.
45. § (1) A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény 39. §-a a hatályát veszti.
(2) A Ksztv. 2. § (1) bekezdésének f) pontja, 72. §-ának (3) bekezdése és 74. §-ának (3) bekezdése a hatályát veszti.
(3) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 140/A. §-ának (2) bekezdésében, valamint 149/C. §-ának (1) bekezdésében a „részben önállóan gazdálkodó” szövegrész a hatályát veszti.
(4) Az Áht. 18/F. §-ának (3) bekezdésében a „(a továbbiakban: Gt.)” szövegrész, valamint 124. §-a (2) bekezdésének f) és g) pontja a hatályát veszti.
(5) Az Áht. e törvény 30. §-ával megállapított 101/A. §-ának (2) bekezdésében a „közhasznú társaság,” szövegrész 2009. július 1-jén a hatályát veszti.
(6) Az Áht. e törvény 29. §-ával megállapított 100/N. §-ának (6), (8) és (9) bekezdésében a „vagy közhasznú” szövegrész 2009. július 1-jén a hatályát veszti.
(7) Az Áht. 24. §-ának (3), (4), (7) bekezdése, 36. §-ának (2) bekezdése, 39. §-ának (1) bekezdésében a „, továbbá a 36. § (2) bekezdésében meghatározott létszámkeretek létszámmódosítására” szövegrész, 124. §-a (2) bekezdésének w) pontjában az „a 91/A. § és a 94. § (4) bekezdésének,”, valamint az „és (11) bekezdésének” szövegrész a hatályát veszti.
46. § (1) Az Áht. 13/B. §-ának (1) bekezdésében a „közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.)” szövegrész helyébe a „Kbt.” szövegrész lép.
(2) Az Áht. 24. § (6) bekezdésében a „(3)-(5) bekezdésben szabályozott” szövegrész helyébe az „(5) bekezdésben szabályozott” szövegrész, 24/B. §-ának (1) bekezdésében a „93. § (3) bekezdésében” szövegrészek helyébe a „100. §-ban” szövegrész, a 86/F. § (2) bekezdésének felvezető szövegében a „93. §-t” szövegrész helyébe a „100. §-t” szövegrész, a 86/F. § (2) bekezdésének d) pontjában a „93. § (9) bekezdésében a „fejezet összesített előirányzatain”” szövegrész helyébe a „100. § (1) bekezdésében a fejezet összesített előirányzat-maradványán” szövegrész lép.
(3) Az Áht.
a) 12/B. §-ának (4) bekezdésében a „fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője” szövegrészek helyébe a „fejezetet irányító szerv” szöveg lép;
b) 12/C. §-ának (3) bekezdésében a „költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szerv” szöveg lép;
c) 12/C. §-ának (4) bekezdésében a „költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szervnek” szöveg lép;
d) 15/A. §-ának (1) bekezdésében a „felügyeleti szervének” szövegrész helyébe az „irányító szerve” szöveg lép;
e) 20. §-ának (7) bekezdésében a „fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szerv” szöveg lép;
f) 23/A. §-ának (2) bekezdésében a „költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szerv” szöveg lép;
g) 24. §-ának (5) bekezdésében a „fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szerv” szöveg lép;
h) 24. §-ának (6) bekezdésében a „fejezet felügyeletét ellátó szervnek” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szervnek” szöveg lép;
i) 24. §-ának (9) bekezdésében a „fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szerv vezetője” szöveg lép;
j) 24. §-ának (12) bekezdésében a „fejezet felügyeletét ellátó szerv(ek)” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szerv” szöveg lép, valamint az „a fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetőinek” szövegrész helyébe az „az érintett fejezetet irányító szervek” szöveg lép;
k) 24/A. §-ának (3) bekezdésében a „fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szerv vezetője”, az „együttes rendeletben” szövegrész helyébe az „egyetértésben kiadott rendeletben” szöveg lép;
l) 39. §-ának (3) bekezdésében a „fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szervnek” szöveg lép;
m) 39. §-ának (5) bekezdésében az „a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője” szövegrész helyébe az „az irányító szerv” szöveg lép;
n) 47. §-ának (3) bekezdésében a „fejezet felügyeletét ellátó szerv” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szerv” szöveg lép;
o) 51. §-ának (1) bekezdésében a „fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a felügyelete alá tartozó fejezet” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szerv az irányítása alá tartozó fejezet” szöveg lép;
p) 52. §-ának (4) bekezdésében a „fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szerv” szöveg lép, valamint az „a felügyelete alá” szövegrészek helyébe az „az irányítása alá” szöveg lép;
q) 86/F. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „fejezet felügyeletét ellátó szerv” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szerv” szöveg lép;
r) 86/I. §-ának (6) bekezdésében a „- kivéve a 94. §-ban foglaltakat -” szövegrész helyébe a „- kivéve a 100/F. §-ban foglaltakat -” szöveg lép;
s) 102. §-ának (14) bekezdésében az „a felügyelete alá tartozó” szövegrész helyébe az „az irányítása vagy felügyelete alá tartozó” szöveg lép;
t) 124. §-ának (3) bekezdésében a „felügyelt” szövegrészek helyébe az „irányított vagy felügyelt” szöveg lép;
u) 124. §-a (4) bekezdésének i) pontjában az „a fejezet felügyeletét ellátó szervekkel” szövegrész helyébe az „a fejezetet irányító miniszterekkel” szöveg lép;
v) 124. §-ának (9) bekezdésében a „fejezet felügyeletét ellátó” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító” szöveg lép.
(4) Az Áht. 18/C. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:
„(17) Azon közhasznú társaságok, nonprofit gazdasági társaságok, amelyekben az állam legalább többségi befolyással rendelkezik, a kincstárban vezetett pénzforgalmi számlán kötelesek kezelni, vagy kizárólag a kincstár hálózatában értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatják az államháztartás alrendszereiből származó pénzeszközeiket azok felhasználásáig. Ezen társaságok egyéb forrásból származó pénzeszközeiket is kezelhetik a kincstárban vezetett számlájukon.”
(5) Az Áht. 18/C. §-ának (17) bekezdésében a „közhasznú társaságok,” szövegrész 2009. július 1-jén hatályát veszti.
47. § A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 88. §-ának (11) bekezdésével átszámozott Áht. 24. §-a (13) bekezdésének számozása (14) bekezdésre változik, azzal, hogy a bekezdésben a „fejezet felügyeletét ellátó szerv” szövegrész helyébe „fejezetet irányító szerv” szöveg lép.
48. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Át.) 1. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (3)-(6) bekezdések számozása (4)-(7) bekezdésre változik:
„(3) Ha törvény vagy önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, kötelező egy éven belül kezdeményezni a megszüntetést, ha a közalapítvány vagyonán belül az államháztartáson kívüli eredetű bevétel - így különösen: juttatás, adomány - aránya (a működés megkezdésének évét nem számítva) két éven át 80% alatti.”
(2) Az Át.
a) 1. §-ának átszámozott (6) bekezdésében a „(3) és (4) bekezdésben foglaltakat” szövegrész helyébe a „(3)-(5) bekezdésben foglaltakat” szöveg lép,
b) 1. §-ának átszámozott (7) bekezdésében a „(3) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(4) bekezdésben”, valamint az „az (5) bekezdésben” szövegrészek helyébe az „a (6) bekezdésben” szöveg lép.
49. § A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény a következő 32. §-sal egészül ki:
„32. § Hasznosító vállalkozás költségvetési szerv által történő alapítása vagy gazdasági társaságban e célból történő tagsági (részvényesi) jogviszony létesítése, részesedés szerzése tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 100/K-L. §-ában foglaltak nem alkalmazandók.”
50. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 17. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szerv vezetője” szöveg, 43. §-a (5) bekezdésének b) pontjában a „fejezet felügyeletét ellátó szervnél” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szervnél” szöveg, 44. §-ának (1) bekezdésében a „fejezet felügyeletét ellátó szervezeteknél” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szerveknél” szöveg lép.
(2) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 30. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szerv vezetője” szöveg lép.
(3) A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 19. §-ának (3) bekezdésében a „fejezete felügyeletét ellátó szerv vezetőjének” szövegrész helyébe a „fejezete tekintetében a fejezetet irányító szerv vezetőjének” szöveg lép.
(4) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 56. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szerv vezetője” szöveg lép.
(5) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 3. §-ának (2) bekezdésében a „fejezetek felügyeletét ellátó szervek” szövegrész helyébe a „fejezeteket irányító szervek” szöveg lép.
(6) Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény 1. §-ának (3) bekezdésében a „fejezet felügyeletét ellátó szerv” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szerv” szöveg lép.
(7) A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 34. §-ának (3) bekezdésében a „fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének, aki” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szervnek, amely” szöveg lép.
(8) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 54. §-a (7) bekezdésének f) pontjában a „fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szervet” szöveg lép.
(9) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 25. §-a (4) bekezdésének h) pontjában a „fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szervet” szöveg lép.
(10) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény 12. §-a (2) bekezdésének d) pontjában a „fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szerv” szöveg lép.
(11) Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény mellékletének I. pontja a következő új 8/A. ponttal egészül ki:
„8/A.	A közfeladatot ellátó szerv által alapított költségvetési szerv neve, székhelye, a költségvetési szervet alapító jogszabály megjelölése, illetve az azt alapító határozat, a költségvetési szerv alapító okirata, vezetője, honlapjának elérhetősége	A változásokat követően azonnal	Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával”
51. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 61. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nemzeti könyvtár önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.”
(2) A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 26. §-ában az „önállóan gazdálkodó teljes jogkörrel rendelkező” szövegrész helyébe az „önállóan működő és gazdálkodó” szöveg lép.
(3) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 9. §-ának (4) bekezdésében az „önállóan gazdálkodó” szövegrész helyébe az „önállóan működő és gazdálkodó” szöveg lép.
(4) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 374. §-ának (2) bekezdésében az „önállóan gazdálkodó” szövegrész helyébe az „önállóan működő és gazdálkodó” szöveg lép.
(5) A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Vám- és Pénzügyőrség az adópolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló fegyveres rendvédelmi, államigazgatási szerv, amely országos hatáskörrel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.”
52. § Az Áht. 100/H. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[(1) A közszolgáltató költségvetési szerv]
„c) a felhalmozási előirányzatokra, valamint kormányrendeletben meghatározott esetben teljesítésarányos finanszírozásban, más előirányzatokra pedig időarányos finanszírozásban részesül.”
53. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 140/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az OET jogi személy, gazdálkodására a közhatalmi költségvetési szerv gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Tevékenységét a miniszter irányítja.”
(2) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 149/C. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A RET jogi személy, gazdálkodására a közszolgáltató költségvetési szerv gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
54. § A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Akadémia feladataihoz igazodóan saját hatáskörében állapítja meg egyes szervezeteinek gazdálkodási formáit, választja meg a kutatástámogatás módjait. E körben köztestületi költségvetési szervet alapíthat, amelyre - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a közintézet központi költségvetési szervre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. A költségvetési szerv alapításához az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges, amennyiben az alapítás vagy a működtetés államháztartásból származó forrás igénybevételével történik. Költségvetési szerv formában működő akadémiai kutatóintézet vállalkozó közintézet költségvetési szervként történő besorolásáról - az államháztartásról szóló törvényben foglalt feltételek teljesülése esetén - a kutatóintézet kezdeményezésére az Akadémia közgyűlése dönt.”
55. § (1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 7. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény vállalkozó közintézet költségvetési szervként történő besorolását - az államháztartásról szóló törvényben és e törvényben foglalt feltételek teljesülése esetén - az intézmény kezdeményezheti.”
(2) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény a következő 132/A. §-sal egészül ki:
„132/A. § A vállalkozó közintézeti feltételek meglétének vizsgálatakor figyelembe veendő teljesítményarányosan megállapított működési támogatás az állami felsőoktatási intézmények esetében a 130. § szerinti képzési támogatásnak és a 132. § szerinti fenntartói támogatásnak a hallgatói létszám alapján meghatározott éves intézményi összege.”
56. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a) a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szervek kivételével a költségvetési szervek alapításának, működésének és besorolásának szakmai, pénzügyi, gazdaságossági követelményeit, feltételeit, valamint a költségvetési szervek alapításának, átsorolásának, átalakításának, megszüntetésének, a jogi személyiségű szervezeti egységek létrehozásának, működésének, megszüntetésének részletes szabályait;
b) az átalakítási és a megszüntetési biztos kijelöléséhez kapcsolódó, jogállásával, hatáskörével, a gazdálkodási önállóságában korlátozott költségvetési szerv működésével kapcsolatos részletes szabályokat.
c) a rendészetért felelős miniszter és a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervekről, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról a kincstárnál nyilvántartásba vehető adatok körét, a kincstári nyilvántartásba nem vehető adatokat nyilvántartó szerv kijelölését, továbbá az ezen adatokra vonatkozó nyilvántartás sajátos eljárási szabályait.
(2) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg
a) a költségvetési szervek nyilvántartásába bejegyzendő további adatok körét,
b) a nyilvántartásba vétel, illetve a nyilvántartás vezetésének szabályait,
c) a nyilvántartásból történő adatlekérdezés és adatszolgáltatás, valamint a nyilvántartáshoz gépi adatfeldolgozási eszközzel történő csatlakozás szabályait.
57. § E törvényben meg nem határozott fogalmak értelmezése tekintetében a Ptk., illetve az Áht. rendelkezéseit kell alkalmazni.
58. § E törvény 1. §-ának és 15. §-ának alkalmazásában jogszabályon, 3. §-a (5) bekezdésének és 8. §-a (2) és (7) bekezdésének alkalmazásában törvényen az Országgyűlés Hivatala tekintetében az Országgyűlés - az Alkotmány 24. §-ának (4) bekezdése alapján megalkotott - Házszabályát is érteni kell.
59. § Ahol jogszabály fejezet felügyeletét ellátó szervről, illetőleg fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjéről rendelkezik, azon e törvény hatálybalépését követően fejezetet irányító szervet, illetőleg fejezetet irányító szerv vezetőjét kell érteni.
60. § Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény szerinti autonóm államigazgatási szerv és kormányhivatal e törvény alkalmazásában irányító szerv.
61. § (1) Az e törvény 29. §-ával megállapított Áht. 100/L. §-ának (7) bekezdésében foglaltak nem alkalmazandók
a) a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen működő részvénytársaságra (NIF Zrt.),
b) az Állami Autópálya Kezelő Zártkörűen működő részvénytársaságra (ÁAK Zrt.),
c) a Magyar Közút Állami Közútkezelő, Fejlesztő, Műszaki és Információs Közhasznú Társaságra (Magyar Közút Kht.),
d) az ITD Hungary Nonprofit Közhasznú Zártkörűen működő részvénytársaságra (ITD Hungary Zrt.),
e) a Bányavagyon-hasznosító Közhasznú Társaságra,
f) a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaságra,
g) azon - a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium által alapított - gazdálkodó szervezetre, amely a honvédelmi tevékenység közvetlen biztosításával és fejlesztésével kapcsolatos feladatot lát el, továbbá
h) az Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaságra (ESZA Kht.).
(2) Az Át. - e törvény 48. §-ának (1) bekezdésével megállapított - 1. §-ának (3) bekezdése nem alkalmazható
a) a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány,
b) az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány,
c) a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány,
d) a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány
esetében.
62. § Az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény VII. fejezete (45-46/A. §-a) alapján új közüzemet (közüzemi vállalatot) 2009. január 1-jétől nem lehet alapítani.
63. § E törvény 19. §-át megelőző alcíme, 19-43. §-a 2009. augusztus 1-jén, 45-55. §-a 2010. február 1-jén hatályát veszti. E § 2010. február 2-án hatályát veszti.

[LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2008. december 15-i ülésnapján fogadta el.