2007. évi XXVI. törvény az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény jogintézményének megszüntetéséről és egyes törvényeknek a megszüntetéssel összefüggő módosításáról [LÁBJEGYZET_1] Annak érdekében, hogy az állam számára szavazatelsőbbséget biztosító részvény jogintézménye az európai közösségi joggal összhangban megszüntetésre kerüljön, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. § (1) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv. tv.) 2007. január 1-jén hatályos mellékletében felsorolt gazdasági társaságok által a Priv. tv. 7. §-ának (5) bekezdése, illetve jogszabály vagy kormányhatározat alapján kibocsátott részvényhez a Priv. tv. 7. §-a, illetve jogszabály vagy kormányhatározat alapján fűződő elsőbbségi jogokat a társaság legfőbb szerve köteles megszüntetni. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében az érintett gazdasági társaság legfőbb szerve az e törvény hatálybalépését követő 90 napon belül köteles a társaság alapszabályát e törvény rendelkezései szerint módosítani. (3) Amennyiben a társaság nem tesz eleget a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, az (1) bekezdésben meghatározott részvényekhez fűződő jogok e törvény erejénél fogva megszűnnek, és a részvény törzsrészvénnyé alakul át. 2. § A Priv. tv. a következő 8/A. §-sal egészül ki: „8/A. § (1) Az ország energiaellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű gazdasági társaság igazgatóságának és felügyelőbizottságának egy-egy tagját vagy igazgatótanácsának egy tagját a Magyar Energia Hivatal jelöli. (2) Az ország energiaellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű gazdasági társaságnak minősül valamennyi, az e törvény 2007. január 1-jén hatályos mellékletében megjelölt, villamosenergia-ipari vagy földgázipari engedélyes tevékenységet végző gazdasági társaság, illetve a társaságnak a villamosenergia-ipari vagy földgázipari engedélyköteles tevékenységet végző jogutódja.” 3. § A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) 10. §-a a következő zs) ponttal egészül ki: [A Hivatal villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében] „zs) jelöli az ország villamosenergia-ellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű gazdasági társaság igazgatóságának és felügyelőbizottságának egy-egy tagját vagy igazgatótanácsának egy tagját.” 4. § A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (a továbbiakban: GET) 4. § (1) bekezdése a következő zs) ponttal egészül ki: [A Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai a következők:] „zs) jelöli az ország földgázellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű gazdasági társaság igazgatóságának és felügyelőbizottságának egy-egy tagját vagy igazgatótanácsának egy tagját.” 5. § A VET a következő 10/B. §-sal egészül ki: „10/B. § (1) A Magyar Energia Hivatal által jelölt személy jogosult részt venni az ország villamosenergia-ellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű, külön törvényben meghatározott gazdasági társaság ügyvezetésében, illetve a gazdasági társaság működésének ellenőrzésében. (2) A Magyar Energia Hivatal által jelölt személyt a gazdasági társaság legfőbb szerve köteles a jelölést követő első ülésén az igazgatóság vagy az igazgatótanács, illetve a felügyelőbizottság tagjává választani, kivéve, ha a jelölttel szemben törvényben foglalt kizáró ok áll fenn. Ebben az esetben újabb jelölést kell kérni. (3) A (2) bekezdés alapján megválasztott személy szavazati joggal nem rendelkezik, az igazgatóság vagy az igazgatótanács, illetve a felügyelőbizottság ülésén kizárólag tanácskozási joggal vesz részt. A határozatképesség számításánál e személyt figyelmen kívül kell hagyni. (4) A (2) bekezdés alapján megválasztott személyt a gazdasági társaság legfőbb szerve csak a Magyar Energia Hivatal javaslatára hívhatja vissza, kivéve, ha a Magyar Energia Hivatal törvényben meghatározott kizáró ok ellenére a társasági szerződésben meghatározott határidőn belül nem tesz eleget visszahívási, illetve az új tagra vonatkozó jelölési kötelezettségének.” 6. § A GET a következő 4/A. §-sal egészül ki: „4/A. § (1) A Magyar Energia Hivatal által jelölt személy jogosult részt venni az ország földgáz-ellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű, külön törvényben meghatározott gazdasági társaság ügyvezetésében, illetve a gazdasági társaság működésének ellenőrzésében. (2) A Magyar Energia Hivatal által jelölt személyt a gazdasági társaság legfőbb szerve köteles a jelölést követő első ülésén az igazgatóság vagy az igazgatótanács, illetve a felügyelőbizottság tagjává választani, kivéve, ha a jelölttel szemben törvényben foglalt kizáró ok áll fenn. Ebben az esetben újabb jelölést kell kérni. (3) A (2) bekezdés alapján megválasztott személy szavazati joggal nem rendelkezik, az igazgatóság vagy az igazgatótanács, illetve a felügyelőbizottság ülésén kizárólag tanácskozási joggal vesz részt. A határozatképesség számításánál e személyt figyelmen kívül kell hagyni. (4) A (2) bekezdés alapján megválasztott személyt a gazdasági társaság legfőbb szerve csak a Magyar Energia Hivatal javaslatára hívhatja vissza, kivéve, ha a Magyar Energia Hivatal törvényben meghatározott kizáró ok ellenére a társasági szerződésben meghatározott határidőn belül nem tesz eleget visszahívási, illetve az új tagra vonatkozó jelölési kötelezettségének.” 7. § A Magyar Energia Hivatal a Priv. tv. 8/A. §-a alapján az ország energiaellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű gazdasági társaság igazgatóságának és felügyelőbizottságának egy-egy tagját, illetve igazgatótanácsának egy tagját első alkalommal az e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül jelöli. 8. § A Priv. tv. mellékletének helyébe e törvény melléklete lép. 9. § (1) E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) E törvény hatálybalépésével hatályát veszti a) a Priv. tv. 7. §-ának (5)-(8) és (10) bekezdése, b) a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 2. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „vagy tartós kisebbségi állami tulajdoni részesedés esetén szavazatelsőbbségi részvénnyel” szövegrész, valamint a 2. §-ának (2) bekezdése, c) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 9/B. §-ának (1) bekezdésében és 33. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „vagy tartós kisebbségi állami tulajdoni részesedés esetén szavazatelsőbbségi részvénnyel” szövegrész, d) a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 286. §-ának (4) bekezdése. (3) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 2. §-a (1) bekezdésének a) pontjából a „vagy tartós kisebbségi tulajdoni részesedés esetén szavazatelsőbbségi részvénnyel” szövegrész hatályon kívül helyezése nem érinti azon gazdasági társaságok koncessziós tevékenység végzésére vonatkozó jogosultságát, amelyekben 2003. december 31. napján az állam 1 db szavazatelsőbbségi részvénnyel rendelkezett. (4) E törvény hatálybalépésével hatályát veszti továbbá a) az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló 1997. évi LXXVI. törvény 1. §-a; b) az adótörvények, a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról szóló 1998. évi XXXIII. törvény 69. §-a. [LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2007. április 16-i ülésnapján fogadta el.