2007. évi XIII. törvény

a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény és az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény módosításáról  [LÁBJEGYZET_1]

1. § A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„E törvény eltérő rendelkezésének hiányában a Büntető Törvénykönyvet és a büntetőeljárásról szóló törvényt a nemzetközi bűnügyi jogsegélyforgalomban is megfelelően alkalmazni kell.”
2. § Az Nbjt. IV. Fejezetének címe és 46-60/D. §-a helyébe a következő cím és rendelkezések lépnek, valamint a IV. Fejezet a következő 60/E. §-sal egészül ki:
„IV. Fejezet
A KÜLFÖLDI ÍTÉLET ÉRVÉNYE, ÉS A SZABADSÁGVESZTÉS BÜNTETÉS, A SZABADSÁGELVONÁSSAL JÁRÓ INTÉZKEDÉS, VALAMINT A VAGYONELKOBZÁS VAGY AZ ELKOBZÁS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTVÉTELE ÉS ÁTADÁSA
Általános szabályok
46. § (1) A külföldi ítélet érvénye elismerésének alapjául szolgáló értesítéseket, illetve a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, valamint a vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átadása iránti külföldi megkereséseket az igazságügyért felelős miniszter fogadja, és ha a 2. § nem zárja ki annak teljesítését, megküldi a bíróságnak. A külföldi bíróság ítélete érvényének elismerésére, illetve annak vizsgálatára, hogy a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, valamint a vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának e törvény szerinti feltételei fennállnak-e, a Fővárosi Bíróságnak van hatásköre és illetékessége.
(2) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a bíróság eljárására a Be.-nek a különleges eljárásokról szóló XXIX. Fejezetének általános szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.
1. Cím
KÜLFÖLDI ÍTÉLET ÉRVÉNYÉNEK ELISMERÉSE
47. § (1) A külföldi bíróság jogerős ítélete a magyar bíróság ítéletével azonos érvényű, ha az elkövetővel szemben külföldön folyamatban volt eljárás, valamint a kiszabott büntetés, illetve alkalmazott intézkedés nem ellentétes a magyar jogrenddel.
(2) Ha a magyar joghatóság alá tartozó személy cselekményét külföldi bíróság már elbírálta, és a külföldi bíróság nem a magyar hatóságok feljelentése alapján vagy a büntetőeljárás átadása folytán járt el, a büntetőeljárás megindításáról a legfőbb ügyész határoz. Ebben az esetben a külföldön végrehajtott büntetést, előzetes fogvatartást, valamint házi őrizetet a magyar bíróság által kiszabott büntetésbe be kell számítani.
(3) Ha a magyar bíróság a külföldi ítélet érvényét elismerte, úgy kell tekinteni, hogy a cselekményt a magyar bíróság jogerősen elbírálta.
(4) Külföldi bíróság ítéletén törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel, továbbá az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntető bíróság jogerős ítéletét is érteni kell.
48. § (1) A bíróságot határozatának meghozatalánál köti a külföldi bíróság által megállapított tényállás.
(2) A bíróság eljárása során megállapítja, hogy az elítéléshez a magyar törvény alapján milyen jogkövetkezmények fűződnek. Ha a külföldi bíróság ítéletében kiszabott büntetés vagy intézkedés nem teljes mértékben egyeztethető össze a magyar törvénnyel, a bíróság határozatában a magyar törvény szerint állapítja meg az alkalmazandó büntetést vagy intézkedést úgy, hogy az a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen annak a büntetésnek vagy intézkedésnek, amelyet a külföldi bíróság kiszabott, és - a végrehajtásra vonatkozó kérelem esetén - ennek megfelelően rendelkezik ezen büntetés vagy intézkedés végrehajtásáról.
(3) Az alkalmazandó büntetés vagy intézkedés megállapításánál a bűncselekmény elkövetésekor hatályban lévő törvény szerint kell eljárni; ha az alkalmazandó büntetés vagy intézkedés megállapításakor hatályban lévő magyar törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni.
(4) Ha a külföldi bíróság az ítéletében több bűncselekmény miatt halmazati büntetést szabott ki, és az ítélettel elbírált cselekmények valamelyike a magyar jog szerint nem bűncselekmény, vagy egyébként nem ismerhető el, a bíróság a határozatában e cselekmény mellőzésével, az ítélet alapjául szolgáló további tényállás(ok) figyelembevételével, a Btk.-nak a büntetés kiszabására vonatkozó szabályai szerint állapítja meg a büntetést.
(5) Ha a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtási módját vagy tartamát illetően nem egyeztethető össze a magyar törvénnyel, a bíróság a magyar törvény szerint az ítélet alapjául szolgáló tényállás szerinti bűncselekményre a magyar Btk. által előírt büntetési tétel keretein belül, a büntetés kiszabására vonatkozó szabályok figyelembevételével állapítja meg a büntetést, annak tartamát, ideértve a végrehajtási mód meghatározására, valamint a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó szabályokat is. Ha a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés tartama rövidebb, mint ami - a Btk.-nak a büntetés enyhítésére vonatkozó szabályaira is figyelemmel - a magyar törvény alapján megállapítható lenne, akkor a bíróság által megállapított szabadságvesztés tartama megegyezik a külföldi bíróság által kiszabott tartammal. A bíróság által megállapított büntetés nem lehet hosszabb a külföldi bíróság által kiszabott büntetés tartamánál.
(6) Ha a külföldi bíróság olyan szabadságvesztést szabott ki, amely tartamának meghatározott részét rendelte végrehajtani, és a fennmaradó rész végrehajtását az ítélkező külföldi bíróság felfüggesztette, a bíróság az ilyen szabadságvesztést úgy ismeri el, mintha a végrehajtandó szabadságvesztésből az elítéltet feltételes szabadságra bocsátották volna. Ebben az esetben a feltételes szabadságra bocsátás időpontjának meghatározásakor a Btk. 47. §-a (2) bekezdésének, valamint - ha a feltételes szabadságnak a Btk. 48. §-ának (1) bekezdése szerinti tartama meghaladná a külföldi bíróság ítéletében meghatározott felfüggesztés tartamát - a Btk. 48. §-a (1) bekezdésének rendelkezésétől el lehet tekinteni. Ebben az esetben a feltételes szabadság tartama megegyezik a külföldi bíróság ítéletében megállapított felfüggesztés tartamával, a büntetést pedig a feltételes szabadság így megállapított utolsó napjával kell kitöltöttnek tekinteni.
(7) A bíróság a külföldi ítélet érvényének elismeréséről értesíti a bűnügyi nyilvántartást.
2. Cím
KÜLFÖLDI BÍRÓSÁG ÁLTAL KISZABOTT SZABADSÁGVESZTÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTVÉTELE
49. § (1) Külföldi bíróság által kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés végrehajtását át lehet venni, ha az elítélt a végrehajtás átvételéhez hozzájárult, és az átvétel iránti kérelemnek az igazságügyért felelős miniszterhez történő érkezésekor az elítéltnek legalább egy év letöltendő büntetése van hátra, vagy ha a büntetés határozatlan időre szól, feltéve, hogy az elítélt magyar állampolgár és állandó lakóhelye Magyarországon van, illetőleg Magyarországra bevándorolt, letelepedett, vagy a Magyar Köztársaság által menekültként elismert nem magyar állampolgár.
(2) Azt a külföldi bíróság által végrehajtandó szabadságvesztésre elítélt magyar állampolgárt, illetőleg Magyarországra bevándorolt, letelepedett, vagy a Magyar Köztársaság által menekültként elismert nem magyar állampolgárt, aki a büntetés végrehajtása előtt Magyarországra visszatért, úgy kell tekinteni, mint aki a végrehajtás átvételéhez hozzájárult.
(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható azzal a magyar állampolgárral, illetőleg Magyarországra bevándorolt, letelepedett, vagy a Magyar Köztársaság által menekültként elismert nem magyar állampolgárral szemben, akit a külföldi bíróság a távollétében ítélt végrehajtandó szabadságvesztésre, vagy a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását a külföldi bíróság azért rendelte el, mert a büntetés végrehajtása előtt Magyarországra visszatért.
(4) A bíróság a végrehajtás átvételét megtagadó határozat jogerőre emelkedése után a 28. §-ban foglaltak szerint jár el.
50. § Nem vehető át a végrehajtás, ha a külföldi elítélés alapjául szolgáló cselekményt magyar bíróság már jogerősen elbírálta.
51. § (1) A bíróság a külföldi ítéletet - ha a külföldi ítélet elismerésére vonatkozó eljárásban a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó kérelem már ismert, akkor azzal egyidejűleg - megvizsgálja, és határozatot hoz arról, hogy a büntetés végrehajtásának e törvény szerinti feltételei fennállnak-e. Ha a külföldi ítélet érvényének elismeréséről a bíróság korábban jogerős határozatot hozott, az abban foglalt döntéshez a szabadságvesztés végrehajtásának átvételéről indult eljárásban a bíróság kötve van. A bíróság határozatát az iratokkal együtt megküldi az igazságügyért felelős miniszternek.
(2) A büntetés végrehajtásának átvételéről az igazságügyért felelős miniszter dönt. Ha a bíróság határozata szerint a büntetés végrehajtása átvételének e törvény szerinti feltételei nem állnak fenn, a megkeresést a bíróság határozatára utalással utasítja el.
52. § (1) Ha a külföldi bíróság által hozott ítélet végrehajtásának átvétele iránti megkeresés időpontjában az elítélt ellen a megkeresés alapjául szolgáló cselekmény miatt büntetőeljárás folyik, az eljárást a végrehajtás átvételéről szóló döntés meghozataláig fel kell függeszteni.
(2) Ha az igazságügyért felelős miniszter a büntetés végrehajtását átveszi, a büntetőeljárást meg kell szüntetni.
(3) A felfüggesztésről, illetőleg a megszüntetésről az az ügyész vagy az a bíróság dönt, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van.
53. § (1) A büntetés végrehajtásának átvételéről szóló megállapodásról az igazságügyért felelős miniszter értesíti a Fővárosi Bíróságot. Az elítélt átvételéről az Interpol a rendőrség közreműködésével gondoskodik.
(2) A külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtására átvett elítéltet az 51. §-ban szabályozott eljárás befejezéséig a büntetés végrehajtás szervezetét irányító miniszter által kijelölt büntetés végrehajtási intézetben kell fogva tartani. Az elítélt fogva tartására az előzetes letartóztatás végrehajtására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A büntetés végrehajtásának átvételét követően az ügyész indítványára a bíróság tárgyaláson, a külföldi ítélet alapján megállapítja a Magyarországon végrehajtásra kerülő büntetést. A tárgyaláson az elítélt, az ügyész és a védő részvétele kötelező. Ha a bíróság ugyanabban az ügyben korábban már a külföldi ítélet érvényét elismerte, de erre vonatkozó kérelem hiányában a végrehajtás átvételéről nem döntött, a Magyarországon végrehajtásra kerülő büntetést megállapító határozata elleni fellebbezésben a külföldi ítélet érvényének elismerése miatt nem lehet fellebbezni.
54. § Az ügyben külföldön fogva tartásban töltött időt, valamint az 53. § (2) bekezdése alapján történő fogva tartás idejét a bíróság által megállapított büntetésbe be kell számítani.
55. § A külföldi ítéletnek a Fővárosi Bíróság határozatával elrendelt végrehajtását haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a külföldi ítélet végrehajthatósága megszűnt, vagy azt felfüggesztették, illetve félbeszakították.
3. Cím
MAGYAR BÍRÓSÁG ÁLTAL KISZABOTT SZABADSÁGVESZTÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTADÁSA
56. § Magyar bíróság által jogerősen kiszabott szabadságvesztés végrehajtása más állam részére átadható.
57. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása akkor adható át, ha
a) a külföldi állam kötelezettséget vállal a büntetés még végre nem hajtott részének végrehajtására,
b) az elítélt a végrehajtás átengedéséhez hozzájárult, feltéve, hogy az átengedés az elítélt átadásával jár együtt.
(2) Magyar állampolgárral szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtása akkor adható át, ha állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye külföldön van.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulás nem vonható vissza.
58. § (1) A végrehajtás átadása iránt az igazságügyért felelős miniszter keresi meg a külföldi államot.
(2) A szabadságvesztés végrehajtásának átadása esetén az elítélt átadásáról az Interpol a rendőrség közreműködésével gondoskodik.
59. § Ha a végrehajtást átvették, az elítélttel szemben a büntetés végrehajtását csak akkor lehet Magyarországon folytatni, ha a végrehajtást átvevő államban az elítélt kivonta magát a végrehajtás alól.
60. § Ha a végrehajtás átengedését követően az ítéletet perújítás vagy felülvizsgálat folytán megváltoztatják, vagy a végrehajtás közkegyelmi rendelkezés alapján nem folytatható, illetve a büntetés tartama csökken, az átvevő államot erről értesíteni kell.
4. Cím
KÜLFÖLDI BÍRÓSÁG ÁLTAL ELRENDELT SZABADSÁGELVONÁSSAL JÁRÓ INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTVÉTELE ÉS MAGYAR BÍRÓSÁG ÁLTAL ELRENDELT SZABADSÁGELVONÁSSAL JÁRÓ INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTADÁSA
60/A. § (1) Ha az e törvényben meghatározott feltételek fennállnak, a külföldi bíróság által elrendelt szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtását át lehet venni, illetve a magyar bíróság által elrendelt ilyen intézkedés végrehajtását át lehet adni.
(2) A külföldi bíróság által elrendelt intézkedés akkor vehető át, ha a magyar jog ismer azonos vagy hasonló intézkedést vagy büntetést.
(3) Az intézkedés átvételére, illetve átadására az 1. és 2. Cím rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
5. Cím
A VAGYONELKOBZÁS VAGY AZ ELKOBZÁS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTVÉTELE
60/B. § Külföldi bíróság által kiszabott, végrehajtható vagyonelkobzás, illetőleg elkobzás végrehajtását nemzetközi szerződés alapján, erre vonatkozó megkeresés esetén át kell venni.
60/C. § (1) A bíróság e törvény vonatkozó rendelkezései, valamint a nemzetközi szerződések alapján megvizsgálja, hogy a vagyonelkobzás vagy elkobzás végrehajtásának átadása iránti megkeresés teljesítésének feltételei fennállnak-e, és ennek alapján rendelkezik a vagyonelkobzásra vagy elkobzásra vonatkozó külföldi ítélet elismeréséről és végrehajtásának átvételéről.
(2) A bíróság a jogerős határozatot a külföldi bíróság értesítése végett megküldi az igazságügyért felelős miniszternek. A határozatról az igazságügyért felelős miniszter értesíti a megkereső külföldi államot.
(3) A külföldi ítélet alapján elrendelt végrehajtást haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a külföldi ítélet végrehajthatósága megszűnt.
6. Cím
A VAGYONELKOBZÁS VAGY AZ ELKOBZÁS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTADÁSA
60/D. § (1) Magyar bíróság által jogerősen elrendelt vagyonelkobzás, illetőleg elkobzás végrehajtása - ha azt nemzetközi szerződés lehetővé teszi - azon külföldi állam részére átadható, amelynek területén a vagyonelkobzás alá tartozó vagyon vagy az elkobzás alá eső dolog található.
(2) A bíróság a jogerős, vagyonelkobzást, illetőleg elkobzást elrendelő határozatának külföldön történő végrehajtására irányuló, a vonatkozó nemzetközi szerződésben meghatározott feltételeknek megfelelő kérelmét a külföldi államhoz történő továbbítás végett megküldi az igazságügyért felelős miniszternek. A végrehajtás átadása iránt az igazságügyért felelős miniszter keresi meg a külföldi államot.
60/E. § Ha a végrehajtás átadását követően a terheltet rendkívüli jogorvoslat folytán felmentették, vele szemben az eljárást megszüntették, illetőleg az ennek folytán hozott határozat vagyonelkobzást, illetőleg elkobzást nem, vagy alacsonyabb mértékben tartalmaz, az átvevő államot erről értesíteni kell.”
3. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Törvény) 1. §-a a következő második mondattal egészül ki:
„Ha az együttműködés nemzetközi szerződésen alapul, a törvény alkalmazásának feltétele, hogy a megkeresett tagállam a nemzetközi szerződés kötelező hatályát elismerte.”
4. § A Törvény 4. §-ának h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az európai elfogatóparancs végrehajtását meg kell tagadni:]
„h) ha az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik (Btk. 3. és 4. §), és a bűncselekményre a magyar törvény szerint közkegyelem terjed ki.”
5. § A Törvény 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha e törvény vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, az Európai Unió tagállamaival büntetőügyekben folytatott együttműködés során az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésére a büntetőeljárás megindítását követően a magyar igazságügyi hatóságok közvetlenül jogosultak.”
6. § (1) A Törvény 37. §-ának bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § Az eljárási jogsegély formái különösen:”
(2) A Törvény 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a tagállami igazságügyi hatóság által előterjesztett eljárási jogsegélyformák iránti megkeresés fogadására és teljesítésére az a magyar igazságügyi hatóság illetékes, amelynek területén a visszaadni kért tárgy található, az ideiglenesen átszállítani kért személyt fogva tartják, a kihallgatni kért személy lakik vagy tartózkodik, illetve a kihallgatni kért személyt fogva tartják.”
7. § A Törvény 67/C. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[67/C. § (1) A tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtását meg kell tagadni, ha]
„g) a határozat közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet (Be. 551. §), illetve nemzetközi jogon alapuló mentességet (Be. 553. §) élvező személy birtokában lévő bizonyítási eszközre, elkobzás alá eső dologra vagy vagyonelkobzás alá eső vagyonra vonatkozik, és a mentelmi jogot nem függesztették fel, illetve a nemzetközi jogon alapuló mentességet nem függesztették fel;”
8. § A Törvény a következő V. Fejezettel egészül ki, és a jelenlegi V. Fejezet számozása VI. Fejezetre, a jelenlegi VI. Fejezet számozása VII. Fejezetre módosul:
„V. Fejezet
AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN KISZABOTT PÉNZBÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSA, VALAMINT A PÉNZBÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN
I. Cím
AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN KISZABOTT PÉNZBÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSA
67/L. § (1) Az Európai Unió tagállamaiban büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszeg (a továbbiakban: tagállami pénzbüntetés), jogi személlyel szemben büntetőeljárásban alkalmazott pénzbírság, büntetőeljárásban megállapított eljárási költség, valamint a sértett vagy a köz javára fizetendő jóvátétel végrehajtása iránti megkeresés esetén a bíróság a végrehajtást átveszi, ha a megkeresés alapjául szolgáló határozat (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: tagállami határozat) jogerőre emelkedett, és azt e törvény 5. számú melléklete szerinti formanyomtatvány tanúsítvánnyal együtt, magyar nyelven a bíróságnak megküldték, valamint a terhelt Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel, vagyonnal vagy jövedelemmel, a jogi személy Magyarországon székhellyel vagy telephellyel rendelkezik.
(2) A tagállami határozat alapján a végrehajtásról a terhelt (jóvátétel fizetésére kötelezett) lakóhelye, az eljárás alá vont jogi személy székhelye, ezek hiányában a végrehajtás alá vonható vagyontárgy helye szerinti megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság intézkedik. Ha az eljárásra illetékes bíróság nem állapítható meg, a megkeresést a Budai Központi Kerületi Bíróság fogadja, és intézkedik a végrehajtás iránt.
(3) Ha a bírósághoz vagy más igazságügyi hatósághoz az Európai Unió valamely tagállamából olyan megkeresés érkezik, amelynek elintézésére nem illetékes, vagy nem rendelkezik hatáskörrel, a megkeresést haladéktalanul továbbítja az illetékes helyi bíróságra, és erről a tagállami igazságügyi hatóságot tájékoztatja.
(4) Az e törvény 4. számú mellékletében meghatározott bűncselekményfajták esetében a végrehajtásról a cselekmény kettős büntethetőségének mérlegelése nélkül intézkedni kell.
(5) A 4. számú mellékletben fel nem sorolt bűncselekményfajták esetében a határozatot akkor lehet végrehajtani, ha a cselekmény, amely miatt a végrehajtást kérik, a magyar törvény szerint is bűncselekménynek minősül.
(6) A tagállami határozatban megjelölt összeg előírása és beszedése a megyei bíróság szervezetében működő bírósági gazdasági hivatal (a továbbiakban: BGH) feladata.
67/M. § (1) A tagállami határozat végrehajtását meg kell tagadni, ha
a) a keresett személy gyermekkor miatt nem büntethető (Btk. 23. §);
b) a 67/L. § (4) bekezdésében meghatározott esetben, ha a határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény;
c) a magyar törvény szerint a büntetés elévült;
d) egy tagállamban a határozat alapjául szolgáló cselekmény miatt korábban már olyan határozatot hoztak, amely a büntetőeljárás megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján a pénzbüntetést már megfizették vagy végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, illetőleg a jogerős határozatot hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre;
e) a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen elítélték, feltéve, hogy a büntetést vagy intézkedést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó állam joga szerint az nem hajtható végre, illetőleg a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen felmentették;
f) a tagállami igazságügyi hatóság által megküldött tanúsítvány nyilvánvalóan nem a mellékelt határozatra vonatkozik;
g) a tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik (Btk. 3. és 4. §), és a bűncselekményre a magyar törvény szerint közkegyelem terjed ki;
h) a természetes személy terhelt közjogi tisztség betöltésén (Be. 551. §), vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet (Be. 553. §) élvez, és a mentelmi jogát nem függesztették fel;
i) a tagállami határozatban meghatározott összeg vagy annak a határozat jogerőre emelkedésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon euróra átszámított összege nem haladja meg a 70 eurót.
(2) A tagállami határozat végrehajtása megtagadható, ha a tagállami igazságügyi hatóság által megküldött tanúsítvány hiányos, vagy a tanúsítvány hiányzik. A hiánypótlásra a 67/D. § (2)-(4) bekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni. A tagállami határozat végrehajtását meg kell tagadni, ha a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő eredménytelenül telt el, illetőleg a kiegészített tanúsítvány végrehajtása továbbra sem lehetséges.
(3) A tagállami határozat végrehajtása megtagadható, ha a megkeresés olyan bűncselekményre vonatkozik, amelyet egészben vagy részben a Magyar Köztársaság területén követtek el.
67/N. § (1) A tagállami határozat végrehajtásának megtagadásáról a bíróság határozatot hoz, amelyet a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság részére megküld. A határozat indokolásában számot kell adni a megtagadás okáról.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.
(3) Ha a terhelt igazolja, hogy a megkeresésben megjelölt összeget részben vagy egészben megfizette, a bíróság az eljárást felfüggeszti, és egyidejűleg megkeresi a határozatot kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot, hogy a megfizetés tényét harminc napon belül igazolja. Ha a megadott határidőn belül a tagállami igazságügyi hatóság a megkeresésre nem válaszol, az eljárást meg kell szüntetni.
(4) A kibocsátó igazságügyi hatóságnak a határozata hatályon kívül helyezéséről, visszavonásáról, vagy végrehajthatóságának megszűnéséről szóló értesítése alapján a végrehajtást haladéktalanul meg kell szüntetni.
67/O. § (1) Ha a megkeresés a sértett vagy a köz javára rendelt jóvátétel megfizetésére vonatkozik, a bíróság a külön jogszabályban meghatározott módon intézkedik a végrehajtás iránt.
(2) A büntetőeljárásban megállapított eljárási költség végrehajtása iránti megkeresést a bűnügyi költség végrehajtására vonatkozó szabályok szerint kell végrehajtani.
(3) A végrehajtás alá eső vagyonon fennálló büntetőeljárási kényszerintézkedésekkel összefüggésben a 67/F. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
67/P. § (1) Ha a megkeresésben meghatározott tagállami pénzbüntetés végrehajtásának a feltételei fennállnak, de a tanúsítványban, vagy a határozatban a kibocsátó igazságügyi hatóság nem határozta meg a tagállami pénzbüntetés napi tételeinek számát, vagy egy napi tétel összegét, azt a bíróság a Btk. 51. §-ának megfelelően határozatban állapítja meg. A pénzbüntetés így megállapított mértéke, a (2) bekezdés esetét kivéve, megegyezik a tagállami pénzbüntetésnek a tagállami határozat jogerőre emelkedése napján érvényes, Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon forintra átszámított összegével.
(2) Ha a megkeresésben megjelölt cselekmény a magyar büntető joghatóság (Btk. 3-4. §) alá tartozik, és a tagállami pénzbüntetés mértéke meghaladja a pénzbüntetés Btk. szerint kiszabható legmagasabb mértéket, tekintettel a Btk. 2. §-ára is, akkor a bíróság a Btk. szerint kiszabható legmagasabb összegben állapítja meg azt.
(3) Ha a megkeresésben megjelölt cselekmény nem tartozik magyar büntető joghatóság alá, a tagállami pénzbüntetés határozatban, illetőleg tanúsítványban megjelölt mértékének megváltoztatása nélkül a bíróság a napi tételek számát a Btk. 51. és 52. §-ának megfelelően határozza meg. Ha a tagállami pénzbüntetés mértéke meghaladja a Btk. szerint kiszabható legmagasabb mértéket, a napi tétel összege a Btk. 52. §-ában megjelöltnél magasabb összegben is meghatározható.
(4) Ha a kibocsátó igazságügyi hatóság a tanúsítványban megjelölte, hogy a tagállami pénzbüntetés végrehajthatatlansága esetére az átváltoztatásához hozzájárul, a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén a Btk. 52. §-át, 114. §-ának (2) bekezdését, valamint a Be. 563. §-át értelemszerűen alkalmazni kell. A bíróság az átváltoztatásról a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot a jogerős határozat megküldésével tájékoztatja.
(5) A tagállami pénzbüntetés végrehajtása iránti megkeresést a pénzbüntetés végrehajtására vonatkozó szabályok szerint kell végrehajtani.
(6) A jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság esetén a 2001. évi CIV. törvény 6. §-ában meghatározott korlátozás nem alkalmazható.
(7) A bíróság határozata ellen, ha e törvény nem zárja ki, fellebbezésnek van helye, amelyet a megyei bíróság tanácsülésen bírál el.
67/R. § (1) A tagállami határozatban megjelölt összeg megfizetéséről, illetőleg az eljárási költség megfizetésére kötelezést követően a végrehajtási eljárás eredményéről az eljáró bíróság tájékoztatja a kibocsátó igazságügyi hatóságot.
(2) Ha a terhelt nem fizette meg a pénzbüntetést, és a kibocsátó igazságügyi hatóság az átváltoztatáshoz nem járult hozzá, illetőleg ha a terhelt nem fizette meg önként a sértett vagy a köz javára rendelt jóvátételt, a bíróság tájékoztatja a kibocsátó igazságügyi hatóságot, hogy a határozat végrehajtása Magyarországon nem lehetséges.
(3) E fejezet alapján a terhelt (jóvátételre-kötelezett) által megfizetett, illetve a terhelten végrehajtott pénzösszeg nemzetközi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában, a magyar államra száll.
II. Cím
PÉNZBÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN
67/S. § (1) A pénzbüntetésnek az Európai Unió valamely tagállamában való végrehajtása iránt a bíróság, amelynek eljárásában a pénzbüntetés, a pénzmellékbüntetés, a bűnügyi költség végrehajthatóvá válik, a hatáskörrel rendelkező és illetékes tagállami igazságügyi hatósághoz címzett közvetlen megkeresés útján intézkedhet.
(2) A bíróság kiállítja az e törvény 5. számú mellékletben szereplő formanyomtatvány tanúsítványt, amelyet a végrehajtó tagállam hivatalos nyelvére vagy a tagállam által megjelölt nyelvre lefordítva posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján továbbít. A számítástechnikai rendszer útján továbbított határozatot minősített elektronikus aláírással kell ellátni.
(3) Ha a pénzbüntetés, a pénzmellékbüntetés, a bűnügyi költség végrehajtása egyidejűleg több tagállamban is lehetséges, a bíróság az összes körülmény mérlegelésével határoz arról, hogy a végrehajtás iránti megkeresést melyik tagállamba küldi meg. A megkeresést egyidejűleg csak egy tagállamba lehet továbbítani.
(4) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a végrehajtó tagállamban a határozat végrehajtására melyik tagállami igazságügyi hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül kell beszerezni.
67/T. § (1) A bíróság a végrehajtási eljárás megszüntetésére vagy felfüggesztésére, illetőleg a végrehajtás alá eső összeg csökkentésére okot adó körülményről haladéktalanul tájékoztatja a végrehajtó tagállamban eljáró hatóságot.
(2) A tanúsítványban meg kell jelölni, hogy a pénzbüntetés, illetőleg a pénzmellékbüntetés végrehajthatatlansága esetén a bíróság a büntetés átváltoztatásához hozzájárul.”
9. § A Törvény 100. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„100. § Az igazságügyért felelős miniszter a Magyar Közlönyben közzéteszi az Európai Unió tagállamainak az európai elfogatóparancs kibocsátására, illetőleg végrehajtására illetékes igazságügyi hatóságainak megnevezését. Az igazságügyért felelős miniszter tájékoztatása irányadó atekintetben, hogy egyes tagállamok hogyan hajtják végre az együttműködés alapjául szolgáló egyezményt, illetőleg kerethatározatot.”
10. § A Törvény 102. §-a a következő g) ponttal egészül ki, és a jelenlegi g)-i) pontok jelölése h)-j) pontra módosul:
[102. § E törvény az Európai Unió következő jogi aktusainak való megfelelést biztosítja:]
„g) a Tanács 2005/214/IB kerethatározata (2005. február 24.) a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról,”
11. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 10. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, e § a következő e) ponttal egészül ki; és a jelenlegi e) pont jelölése f) pontra módosul:
[10. § A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:]
„d) a bíróság pénzbüntetésről, pénzmellékbüntetésről, pénzbírságról, rendbírságról, vagyonelkobzásról, az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszegről, valamint
e) a bíróság bűnügyi költségről, elővezetési és kísérési költségről szóló értesítése, továbbá a bírósági gazdasági hivatalnak az ügyészség által kiszabott rendbírságról, megállapított bűnügyi költségről, az ügyészség és a nyomozó hatóság által megállapított elővezetési és kísérési költségről, valamint a pártfogó felügyelői szolgálat által a közvetítői eljárásban megállapított, az állam által előlegezett és visszatérítendő költségről szóló értesítése,”
12. § (1) A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Bnyt.) 10. §-a (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza]
„m) a külföldi elítélés érvényének elismerése esetén a bíróság erről szóló értesítését;”
(2) A Bnyt. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 10. § (1) bekezdésének f)-i), k)-n) pontjában meghatározott adatokat az a bíróság közli, amely előtt a határozat jogerőre emelkedett.”
13. § E törvény 2. §-a és 4-5. §-ai az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 2000. május 29-én elfogadott egyezménynek való megfelelést, 3. §-a az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározat 3. cikk 1. pontjának való megfelelést, 6. §-a a vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő határozatoknak az Európai Unióban történő végrehajtásáról szóló 2003. július 22-i 2003/577/IB tanácsi kerethatározat 7. cikke 1. pontjának való megfelelést, 7. §-a a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló, 2005. február 24-i 2005/214/IB tanácsi kerethatározat 1-16. cikkeinek való megfelelést biztosítja.
14. § (1) E törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Törvény 1. számú melléklete helyébe e törvény I. számú melléklete lép, és a Törvény az e törvény II. számú mellékletében foglalt 4. számú melléklettel, valamint III. számú mellékletében foglalt 5. számú melléklettel egészül ki.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 6. §-a,
b) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 579. §-a, a 190. § (1) bekezdésének h) pontjában az „ideértve a Btk. 6. § esetét is” szövegrész, valamint a 267. §-a (1) bekezdésének d) pontjában az „ideértve a Btk. 6. § esetét is” szövegrész,
c) a büntető jogszabályok módosításáról szóló 1998. évi LXXXVII. törvény 89. §-a,
d) a büntető jogszabályok és a hozzájuk kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi II. törvény 53. §-ának (3) bekezdése, valamint 86. §-ának (2) bekezdése,
e) az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 5. §-ának (1) bekezdésében a „Btk. 6. §, Be. 579. §” szövegrész, valamint a törvény 89-92. §-ai,
f) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi LI. törvény 283. §-ának (1) bekezdése,
g) az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény módosításáról szóló 2005. évi CX. törvény 5. §-a.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a Törvény 11. §-a (1) bekezdésének c) pontjában az „igazságügyminiszternek” szövegrész helyébe az „igazságügyért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter)” szöveg, 13. §-ának (1)-(2) bekezdésében, 14. §-ában, 16. §-ának (2)-(3) bekezdésében, 18. §-ának (2) bekezdésében, 19. §-ában, 20. §-ának (4) bekezdésében, 38. §-ának (4) bekezdésében, 40. §-ának (2) bekezdésében, valamint 52. §-ának (4) bekezdésében az „az igazságügyminiszter” szövegrész helyébe az „a miniszter” szöveg, 20. §-ának (6) bekezdésében, 35. §-ának (1) bekezdésében, valamint 100. §-ában az „Az igazságügyminiszter” szövegrész helyébe az „A miniszter” szöveg, 27. §-ában, valamint 40. §-ának (2) bekezdésében az „az igazságügyminiszternek” szövegrész helyébe az „a miniszternek” szöveg, 101. §-ában az „az igazságügyminiszter, hogy a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel” szövegrész helyébe az „a miniszter, hogy a rendészetért felelős miniszterrel és az államháztartásért felelős miniszterrel” szöveg,
b) az Nbjt. 2. §-ának (2) bekezdésében az „igazságügyminiszter” szövegrész helyébe az „igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szöveg, 4. §-ának (2) bekezdésében, 6. §-ának (2) bekezdésében, 7-8. §-ában, 15. §-ában, 18. §-ának (1) bekezdésében, 22. §-a (2) bekezdésének a) pontjában, 23. §-ának (1) bekezdésében, 25. §-ának (2) bekezdésében, 26. §-ának (1) bekezdésében, 28-29. §-ában, 33. §-ában, 34. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 38-39. §-ában, 45. §-ának (2) bekezdésében, 48. §-ának (1) és (3)-(4) bekezdésében, 49. §-ának (2) bekezdésében, 57. §-ának (1) bekezdésében, 60/A. §-ának (3) bekezdésében, 60/B. §-ának (4) bekezdésében, 60/C. §-ának (2) bekezdésében, 71. §-ában, 76. §-ának (4) bekezdésében az „az igazságügyminiszter” szövegrészek helyébe az „a miniszter” szöveg, 6. §-ának (1) bekezdésében, 16. §-ának (2) bekezdésében, 26. §-ának (2) bekezdésében, 68. §-ában, 76. §-ának (1) bekezdésében az „Az igazságügyminiszter” szövegrész helyébe az „A miniszter” szöveg, 6. §-ának (2) bekezdésében a „külügyminiszterrel” szövegrész helyébe a „külpolitikáért felelős miniszterrel” szöveg, 20. §-ának (2) bekezdésében az „az igazságügyminisztert” szövegrész helyébe az „a minisztert” szöveg, 22. §-ának (3) bekezdésében, 46. §-ának (1) bekezdésében az „az igazságügyminiszterhez” szövegrész helyébe az „a miniszterhez” szöveg, 23. §-ának (3) bekezdésében, 32. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 48. §-ának (2) bekezdésében, 60/B. §-ának (4) bekezdésében, 60/C. §-ának (2) bekezdésében, 70. §-ának (2)-(3) bekezdésében, 73. §-ában az „az igazságügyminiszternek” szövegrész helyébe az „a miniszternek” szöveg, 38. §-ában, 45. §-ának (1) bekezdésében az „az igazságügyminiszternél” szövegrész helyébe az „a miniszternél” szöveg
lép.

[LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2007. március 12-i ülésnapján fogadta el.