2007. évi CLXXIX. törvény egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról [LÁBJEGYZET_1] A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása 1. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 1. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A 20/A. § (4) bekezdés a) pontja, a 26. § (4) bekezdése, a 30/A. §, a 30/D. §, a 30/E. §, a 44/A. §, az 53. § (1) bekezdés, az 53/A. § és 54/A. § - az ott meghatározottak szerint - kiterjed a munkáltató fenntartójára is.” 2. § A Kjt. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A közalkalmazotti tanácsot együttdöntési jog illeti meg a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú a) pénzeszközök felhasználása, illetve b) intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében.” 3. § A Kjt. 21/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Nem kell próbaidőt megállapítani - kivéve, ha a közalkalmazotti jogviszony a 22. § (12) bekezdése szerint szűnt meg, és az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a gyakornoki idő kikötése kötelező - a) áthelyezés, b) meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés, illetve c) azonos felek közötti újabb kinevezés esetén.” 4. § (1) A Kjt. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az E-H fizetési osztályba sorolt, a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe történő határozatlan időre szóló kinevezés esetén - ideértve az ilyen tartalmú áthelyezést is - a gyakornoki idő kikötése kötelező, ha a közalkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést igénylő, a három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal. E szabályt kell alkalmazni - jogszabály kizáró rendelkezése hiányában - a 79/C. § (2) bekezdésében szereplő tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottra is.” (2) A Kjt. 22. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásával kapcsolatban a miniszter állapítja meg a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakört. A miniszter meghatározhatja munkakörönként - a kinevezéshez szükséges iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel egyenértékű - azon iskolai végzettséget, szakképesítést, illetve szakképzettséget, amellyel a közalkalmazott által korábban ellátott, a (3) bekezdés szerinti jogviszony tartamát a szakmai gyakorlat idejébe be kell számítani. A szakmai gyakorlat meglétét a közalkalmazott köteles igazolni. (5) A gyakornoki idő az E fizetési osztályba tartozó munkakörben két, az F-H fizetési osztályba tartozó, illetve az (1) bekezdésben meghatározott tudományos kutatói munkakörben három év. Ha a közalkalmazott a) az E fizetési osztályba tartozó munkakörben egy évet, b) az F-H fizetési osztályba tartozó, illetve a tudományos kutatói munkakörben két évet meghaladó szakmai gyakorlattal rendelkezik, a gyakornoki idő tartama egy év. A miniszter meghatározhatja azokat a munkaköröket, ahol - az egyenértékű követelményrendszer, vizsga, illetőleg továbbképzések miatt - nem kell gyakornoki időt kikötni.” 5. § A Kjt. a következő 22/B. §-sal egészül ki: „22/B. § A miniszter meghatározhatja azokat a - munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű - magasabb vezetői munkaköröket, amelyek betöltésére - a 23. §-ban foglaltaktól eltérően - a Munka Törvénykönyve vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával munkaviszonyt kell létesíteni. E munkakörök meghatározása során figyelemmel kell lenni a) a munkáltató által foglalkoztatott közalkalmazotti létszámra, b) a munkáltató szervezeti összetettségére, továbbá c) a munkakörbe tartozó vezetői hatáskör terjedelmére.” 6. § A Kjt. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátása önálló munkakörben, illetőleg magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásban történik. A magasabb vezetői, illetve vezetői beosztás feltétele, hogy a közalkalmazott - a kinevezés szerinti munkaköre mellett - látja el a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásból eredő feladatait. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni.” 7. § A Kjt. 25. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető:] „f) azonnali hatállyal fa) a próbaidő alatt, vagy fb) a 27. § (2) bekezdése szerint, valamint” 8. § A Kjt. 25/C. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg az (5) bekezdés hatályát veszti: „(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az átadás 25/A. § (1) bekezdésben meghatározott időpontját követően a közalkalmazottat az átvevő munkáltatónál munkavégzési kötelezettség nem terheli. Ekkor a korábbi megszüntető nyilatkozat vagy megállapodás alapján az átadás és a jogviszony megszűnésének időpontja közötti időtartam alatt esedékes díjazást, illetőleg juttatást az átadó munkáltatónak - a jogviszony megszűnésével összefüggő juttatások kifizetésére vonatkozó szabályok alkalmazásával - legkésőbb az átadás időpontjában ki kell fizetnie. Ezek összegét - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a távolléti díj alapulvételével kell meghatározni. (3) A munkáltató fegyelmi határozatával összefüggő munkaügyi pert - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - meg kell szüntetni.” 9. § A Kjt. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a 30. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában foglalt okok alapján a munkáltató azonnali hatállyal megszüntetheti; a közalkalmazott részére azonban egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresetét köteles előre megfizetni. Ha a megszüntetésre a 30. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, a közalkalmazott nem megfelelő munkavégzése vagy - nem egészségügyi okkal összefüggő - alkalmatlansága miatt került sor, a közalkalmazottat egyhavi átlagkereset illeti meg.” 10. § A Kjt. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Rendkívüli lemondással a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát akkor szüntetheti meg, ha a munkáltató a) a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy b) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Az indokolásból a rendkívüli lemondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a rendkívüli lemondás indokának valóságát és okszerűségét a közalkalmazottnak kell bizonyítania.” 11. § A Kjt. 30. § (1) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a bekezdés a következő e) ponttal egészül ki: [A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt - a 30/A-30/B. §-ban foglalt korlátozással - felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha] „c) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően; d) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül (37/B. §); illetve e) az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel kapcsolatos feltételeivel rendelkező közalkalmazott azt írásban kérelmezi.” 12. § (1) A Kjt. 30/A. § (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép: „A 30. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben, valamint, ha a 30. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alkalmatlanság egészségügyi ok következménye - feltéve, hogy a közalkalmazott e törvény alkalmazása szempontjából nem minősül nyugdíjasnak -, a munkáltató a közalkalmazottat írásban tájékoztatja” [a) a munkáltatón belül, b) a munkáltató irányítása alatt álló másik munkáltatóhoz, illetve c) a munkáltató fenntartója által fenntartott más, e törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá - egészségügyi alkalmatlanság esetén - egészségi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör felajánlásának lehetőségéről. A közalkalmazott a tájékoztatás közlésétől számított két munkanapon belül írásban nyilatkozik a munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételéről. Ha a közalkalmazott a határidő leteltéig a nyilatkozattételt elmulasztja, azt úgy kell tekinteni, mintha a munkakör-felajánlási lehetőséget nem igényelte volna. A munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételekor a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha az a)-c) pontban foglalt munkáltatónál a közalkalmazott az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá - egészségügyi alkalmatlanság esetén - egészségi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör nincs, vagy ha a közalkalmazott az ilyen munkakörbe történő áthelyezéshez, illetve kinevezése módosításához nem járul hozzá.] (2) A Kjt. 30/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az (1)-(3) bekezdést, továbbá a 30/C. § (1) bekezdés a) pontját, (2) bekezdés a) pontját és (3)-(4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell a munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor is azzal, hogy a) felmentésen a munkáltató jogutód nélküli megszűnését kell érteni, és b) a 30/A. § és 30/C. § szerinti eljárást legalább a munkáltató jogutód nélküli megszűnése előtt tíz nappal be kell fejezni.” 13. § A Kjt. 30/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A 30. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti létszámcsökkentést elrendelő döntés esetén nem szüntethető meg felmentéssel azoknak az azonos munkakört betöltő, e törvény alkalmazásában nyugdíjasnak nem minősülő közalkalmazottaknak a jogviszonya, akik együttesen írásban, egy nyilatkozatba foglaltan olyan tartalommal kérik kinevezésükben a munkaidő mértékének módosítását, hogy az a munkáltató által közölt, a közalkalmazottak között kérelmük szerint elosztható napi vagy heti munkaidő együttes mértékét nem haladja meg. A kérelmet az abban részes valamennyi közalkalmazottnak alá kell írnia, megjelölve a kinevezésében kikötendő munkaidő mértékét, amely napi négy óránál rövidebb nem lehet, kivéve, ha a 30/C. § (1) bekezdés b) pontja alapján a munkáltató erre lehetőséget ad. Több, a feltételeknek megfelelő kérelem esetén a munkáltató - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - mérlegelési jogkörében dönt arról, hogy mely kérelem alapján módosítja az azt benyújtó közalkalmazottak kinevezését.” 14. § A Kjt. 30/C. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A munkáltató a 30/A. §-ban foglalt állásfelajánlás során a felmentés közlésének tervezett időpontja előtt legalább tíz nappal köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat] „b) a 30/B. § szerinti lehetőségről és a tervezett felmentéssel esetlegesen érintettek nevéről, munkakörük megnevezéséről, továbbá a kinevezésmódosítással a közalkalmazottak között elosztható munkaidő mértékének felső határáról, illetve - döntése esetén - a napi négy óránál rövidebb munkaidő kikötésének lehetőségéről.” 15. § A Kjt. 30/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az e törvény hatálya alá tartozó munkáltató fenntartója elektronikus adatnyilvántartást vezet a) a munkáltató, továbbá b) a saját munkáltatói szervezete e törvény hatálya alá tartozó betöltetlen munkaköreiről, az ahhoz szükséges képesítési előírásokról és egészségügyi feltételeiről.” 16. § (1) A Kjt. 31. §-ának felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép, egyben a rendelkezés számozása (1) bekezdésre változik: „A közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:” [a) a külföldön nemzetközi szervezetnél, vagy államközi egyezmény végrehajtásaként idegen állami, illetőleg egyéb intézménynél munkára kötött megállapodás alapján külföldön végzett munka; b) a tartósan külföldi szolgálatot teljesítő személy külföldre utazására tekintettel fizetés nélküli szabadságban részesült házastársánál a fizetés nélküli szabadság; c) az ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra kiküldött a tanulmányút és az esetleges előzetes tanfolyam, valamint d) a munkáltató által vagy hozzájárulásával más szervek által iskolai vagy iskolarendszeren kívüli képzésre küldés miatt a munkavégzés alóli felmentés ideje.] (2) A Kjt. 31. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) A felmentési idő, ha az (1) bekezdésben meghatározott felmentési védelem időtartama a) a tizenöt napot meghaladja, ezt követően csak tizenöt nap, b) a harminc napot meghaladja, ezt követően csak harminc nap elteltével kezdődhet el.” 17. § A Kjt. 33/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A munkáltató köteles a rendkívüli felmentést a 30. § (2) bekezdése szerint megindokolni. Az indokolásból a rendkívüli felmentés okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a rendkívüli felmentés indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A rendkívüli felmentés közlése előtt lehetőséget kell adni a közalkalmazottnak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére és a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.” 18. § (1) A Kjt. 34. § (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, a közalkalmazott abban az esetben kérheti az eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását, ha] „a) a megszüntetés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe (Munka Törvénykönyve 4. §), az egyenlő bánásmód követelményébe (Munka Törvénykönyve 5. §), illetve felmentési védelembe [31. §, valamint Munka Törvénykönyve 90. §-ának (1) bekezdése] ütközik, vagy a munkáltató megszegi a felmentési korlátozásokra vonatkozó rendelkezéseket [30/A-30/D. §; 32. § (2) bekezdése], vagy b) a munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselő, a közalkalmazotti tanács tagjának (elnökének, a közalkalmazotti megbízottnak), illetve a munkavédelmi képviselőnek (munkavédelmi bizottság tagjainak) közalkalmazotti jogviszonyát a 45-53. §-okba és az 54/A. §-ba, illetve a Munka Törvénykönyve 28. §-ába, vagy a 62/A. §-ába ütköző módon szüntette meg.” (2) A Kjt. 34. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Ha a közalkalmazotti jogviszonyt nem az (1) bekezdésben foglalt módon szüntették meg jogellenesen, a közalkalmazotti jogviszony a megszüntetésről szóló jognyilatkozat szerinti időpontban megszűnik, de a közalkalmazott részére - az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelése alapján - legalább két, legfeljebb harminchat havi átlagkeresetnek megfelelő átalány-kártérítést kell fizetni.” (3) A Kjt. 34. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A (2) bekezdésben foglalt esetben nem kell megtéríteni az illetménynek (egyéb járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, amely máshonnan megtérült vagy kellő gondosság mellett megtérülhetett volna. A kellő gondosság elmulasztásának különösen azt kell tekinteni, ha a közalkalmazott az állami foglalkoztatási szervvel nem működik együtt a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése érdekében, nem köt álláskeresési megállapodást, illetve az e szerv által felajánlott - a foglalkoztatás elősegítéséről szóló jogszabályban foglalt feltételekre tekintettel - megfelelő munkahelyet elutasítja, továbbá maga nem keres aktívan munkahelyet. A bíróság a kellő gondosság elmulasztásának az elmaradt illetmény, egyéb járandóságok, illetve a közalkalmazotti kár megtérítésével kapcsolatos következményét az eset összes körülményének mérlegelése alapján állapítja meg.” (4) A Kjt. 34. § (7) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Ha a közalkalmazotti jogviszony a 22. § (12) bekezdése alapján e törvény erejénél fogva megszűnt, és a bíróság megállapította a közalkalmazott „nem megfelelt” minősítésének jogellenességét,] „a) ha a munkáltató eljárása a rendeltetésszerű joggyakorlás vagy az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött, az (l)-(3), illetve az (5) és (6) bekezdésben foglaltakat, b) az a) pontba nem tartozó esetben a (4)-(6) bekezdésben foglaltakat” [kell megfelelően alkalmazni.] 19. § A Kjt. 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A közalkalmazotti igazolásnak - a Munka Törvénykönyve 98. § (2) bekezdésének a)-e) pontjában és (3)-(4) bekezdésében foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell a) a közalkalmazott munkakörét, b) a 22. § (8) bekezdés a)-c) pontjában meghatározottakat, a sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat és a szülési szabadság időtartamát, c) minden olyan, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének évében munkában nem töltött időt, amely alatt a közalkalmazott átlagkereset fizetésben részesült, d) a tizenharmadik havi illetménynek a közalkalmazotti jogviszony megszűnése évében történő kifizetését, illetve ennek elmaradását, e) a jubileumi jutalom kifizetését és ennek időpontját, f) a közalkalmazott 37. § (7) bekezdésében meghatározott, emelt összegű végkielégítésben való részesülését, továbbá g) a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének módját, és ha e törvény indokolási kötelezettséget ír elő, a megszüntetés okát. Ez utóbbiakat a közalkalmazott kérésére a közalkalmazotti igazolásból mellőzni kell.” 20. § A Kjt. 37. §-a (9) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „A végkielégítés összegének a felére jogosult a közalkalmazott, ha felmentésére vagy közalkalmazotti jogviszonyának a 25. § (1) bekezdés c) pontja szerinti megszűnésére azért került sor, mert a munkáltató által felajánlott, a 30/A. § szerinti munkakörbe helyezéséhez szükséges kinevezés módosításához, illetőleg áthelyezéséhez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg, így különösen, ha” 21. § A Kjt. 37/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosul: „(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, e törvény alkalmazásában nyugdíjasnak minősül az a közalkalmazott, aki az előrehozott nyugdíj feltételeivel rendelkezik, és felmentésére a 30. § (1) bekezdése e) pontja alapján kerül sor.” 22. § A Kjt. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkaviszony megszűnéséről és megszüntetéséről szóló rendelkezései közül (Harmadik rész, IV. fejezet) a 85/A. §-ának (5) és (6) bekezdése, a 86-86/E. §-a, a 87. §-ának (1) bekezdése, a 87/A. §-a, a 88. §-a, a 89. §-ának (1)-(6) bekezdése, a 90. § (4) bekezdése, a 92. §-a, a 93. §-ának (1) és (2) bekezdése, a 95. §-a és 96. §-a, a 98. §-ának (1) bekezdése, a 99-101. §-a nem alkalmazható.” 23. § A Kjt. 53. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha a fegyelmi eljáráshoz a 47. § (1) bekezdésében és a 49. § (2) és (3) bekezdésében előírt személyi feltételek a munkáltatónál nem biztosíthatók, a munkáltató kérésére a vizsgálóbiztost, valamint a fegyelmi tanács tagjait a munkáltató fenntartója jelöli ki az ügyben elfogulatlan, a) a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb vagy vele azonos vezetői beosztású, ennek hiányában a fegyelmi eljárás alá vonttal legalább azonos besorolású közalkalmazottai, b) ha a fenntartó nem e törvény hatálya alá tartozik, saját tagjai, illetve a fegyelmi eljárás alá vonttal legalább azonos szintű iskolai végzettségű alkalmazottai közül.” 24. § A Kjt. 54/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „54/A. § E törvény eltérő rendelkezése hiányában a munkáltató vezetője - ide nem értve az 53/A. §-ban említett vezetőket - elleni fegyelmi eljárást a kinevezési jogkör gyakorlója, illetve a magasabb vezetői vagy vezetői megbízást adományozó személy vagy szervezet, illetve testület vezetője (a továbbiakban: kinevező) köteles megindítani és lefolytatni azzal, hogy a vizsgálóbiztost, a fegyelmi tanács tagjait és elnökét az ügyben elfogulatlan, a kinevezőnek a) a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb vagy vele azonos vezetői beosztású, illetve besorolású, ennek hiányában a fegyelmi eljárás alá vonttal magasabb vagy vele legalább azonos besorolású közalkalmazottai, b) az a) pontban foglaltak hiányában saját tagjai, illetve a fegyelmi eljárás alá vonttal legalább azonos, szintű iskolai végzettségű alkalmazottai közül kell kijelölnie.” 25. § A Kjt. 67. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A kollektív szerződés, ennek rendelkezése hiányában a munkáltató határozza meg, hogy a munkáltató a gazdálkodás eredményének mely hányadát és milyen feltételek szerint fordítja illetménykiegészítésre.” 26. § A Kjt. 78. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha a közalkalmazott jogviszonya a 30. § (1) bekezdés d) vagy e) pontja alapján szűnik meg, részére a megszűnés évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni. (4) Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya - a fegyelmi elbocsátás büntetés vagy a 25. § (2) bekezdés b) 1. pontja szerinti áthelyezés kivételével - megszűnik és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül [37/B. § (1), illetve (3) bekezdés], továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni.” 27. § A Kjt. 79/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A (3) bekezdés szerinti fizetési fokozatok közötti várakozási időbe nem számíthatók be a 22. § (8) bekezdésében említett időtartamok, valamint a sor- és tartalékos katonai, illetve a polgári szolgálat időtartama.” 28. § A Kjt. 82. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „82. § Amennyiben a kollektív szerződés lehetővé teszi, hogy a munkáltató a közalkalmazottat közvetlenül kártérítésre kötelezze, és a felelősségről történő döntésig a közalkalmazotti jogviszony fennáll, a felelősség megállapítására a fegyelmi eljárás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljárás megindítására az elévülésre vonatkozó rendelkezések az irányadók.” 29. § A Kjt. 83/A. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha a fegyelmi eljáráshoz szükséges személyi feltételek - a képviselő-testület létszáma vagy összeférhetetlenség folytán - a képviselő-testület tagjai közül nem biztosíthatók, a fegyelmi tanács tagjait és a vizsgálóbiztost a képviselő-testület a polgármesteri hivatalnak a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb besorolású, ennek hiányában a fegyelmi eljárás alá vonttal legalább azonos szintű iskolai végzettségű alkalmazottai közül jelöli ki. (4) Ha a vizsgálóbiztos kijelölése a (3) bekezdésben foglaltak alkalmazásával sem lehetséges, a képviselő-testület a vizsgálóbiztosi feladatok ellátására a fegyelmi eljárás alá vonttal legalább azonos szintű iskolai végzettségű független személyt kérhet fel. (5) Az (1) bekezdés szerinti esetben a 14-19. §, a 23. §, az 53/A. §, valamint az 54/A. § nem alkalmazható.” 30. § A Kjt. 87/A. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: [E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni] „g) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban” [töltött időt.] A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása 31. § A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 86/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A 109. § alapján megállapított hátrányos jogkövetkezménnyel kapcsolatos pert meg kell szüntetni.” 32. § Az Mt. 192/B. §-a jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik, ezzel egyidejűleg a § a következő (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) hatálya alá tartozó munkáltatónál a Kjt. 22/B. §-a szerinti magasabb vezetői munkakört betöltő munkaviszonya csak pályázat alapján létesíthető. A pályázatra megfelelően alkalmazni kell a Kjt. 20/A-20/B. §-át.” A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosítása 33. § (1) A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) 1. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: [E törvény hatálya kiterjed:] „d) a 4/A. §, az 5. § és a 6/A. § kivételével az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 2007. szeptember 24-én hatályos mellékletében felsorolt, azon 100%-os állami tulajdonú munkáltatókra és azok munkavállalóira, amelyekre a prémiumévek programot a munkáltató főtevékenysége szerint feladatkörrel rendelkező miniszter rendeletével kiterjeszti.” (2) A Péptv. 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) E törvény közszférában indított prémiumévek programra, illetve különleges foglalkoztatási állományra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a) arra a 2006. június 30-án közigazgatási vagy helyettes államtitkári kinevezéssel rendelkező személyre (a továbbiakban: állami vezető) is, akinek államtitkári vagy szakállamtitkári állami vezetői szolgálati jogviszonya felmentéssel történő megszűnésére kerülne sor, és megfelel a 3. § (1) bekezdésének a), b) és d) pontjában foglalt feltételeknek, b) az autonóm államigazgatási szerv vezetőjére, helyettesére, testületi formában működő autonóm államigazgatási szerv esetében a testület tagjára, ha jogviszonya a határozott idejű kinevezése lejártára tekintettel szűnik meg, feltéve, hogy megfelel a 3. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt feltételeknek.” (3) A Péptv. 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) E törvény közszférában indított prémiumévek programra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni az (1) bekezdés d) pontjában szereplő munkáltatókra és munkavállalókra, valamint a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott személyre és a vonatkozásában a 3. § (7) bekezdése alapján munkáltatónak minősülő szervre.” 34. § A Péptv. 2. § 1-4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában:] „1. foglalkoztatásra irányuló jogviszony: az állami vezetői szolgálati jogviszony, a közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszony, illetőleg a munkaviszony; 2. programban részt vevő: az az 1. §-ban meghatározott állami vezető, köztisztviselő, közalkalmazott, ügykezelő, illetőleg munkavállaló, aki megfelel a 3. § (1) bekezdésében előírt feltételeknek, továbbá az 1. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy; 3. közszférában jogviszonyban töltött idő: a) állami vezető, valamint köztisztviselő esetében a Ktv. 72. § (1)-(4) bekezdése alapján közszolgálati jogviszonyként elismert idő, b) közalkalmazott esetében a Kjt. 87/A. §-a alapján közalkalmazotti jogviszonyként elismert idő, c) a Munka Törvénykönyve Harmadik Része XII. Fejezetében meghatározott, a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállaló esetén a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony tartama, d) az 1. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott munkáltató munkavállalója esetén a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony tartama, e) az 1. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy esetében a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony időtartama; 4. korábbi illetmény: a programban résztvevőnek a prémiumévek programba történő belépését közvetlenül megelőző tizenkét egész havi - a munkáltatóval fennállt ennél rövidebb időtartamú jogviszony esetén a jogviszony teljes időtartama alatti összes egész havi - illetményének, munkabérének havi átlaga az alábbiak szerint: a) köztisztviselők esetében - megállapítása esetén - a Ktv. 44/B. §-a szerinti személyi illetmény, illetve a Ktv. 42. § (2) bekezdése, 45. §-a alapján az alapilletmény, az illetménykiegészítés és a rendszeres illetménypótlékok, b) közalkalmazottak esetében a Kjt. 66. §-a alapján a kinevezésben foglalt illetmény, valamint a rendszeres illetménypótlékok, c) munkavállalók esetén a személyi alapbér és a rendszeres bérpótlékok, d) állami vezetők esetén a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról, szóló 2006. évi LVII. törvény 45., illetve 56. §-ában meghatározott alapilletmény, illetménykiegészítés és vezetői illetménypótlék, e) az 1. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy esetében az őt külön jogszabály alapján megillető díj együttes összege. A rendszeres illetménypótlékot az Mt. 151/A. § (2)-(4) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával kell megállapítani;” 35. § (1) A Péptv. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A prémiumévek programban való részvételhez történő hozzájárulással egyidejűleg a közalkalmazott magasabb vezető, illetve vezető beosztása, a köztisztviselő és az ügykezelő vezető megbízása, az állami vezető e megbízatása megszűnik. A vezetői munkakört betöltőkre a 4. § (2) bekezdése alkalmazandó. A prémiumévek programba való belépéskor meg kell állapítani a programban részt vevő ezen időpontig ki nem adott szabadságát.” (2) A Péptv. 3. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki: „(5) E törvény 1. §-a (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott személyek vonatkozásában a) a (2) bekezdés első és második mondata nem alkalmazható, b) a (3) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkáltató a programban való részvétel 3. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt feltételeivel rendelkező érintett számára a programban való részvétel lehetőségét legalább a jogviszony, illetve a megbízatás megszűnése előtt 30 nappal köteles írásban felajánlani, és - az érintett írásban megadott hozzájárulása esetén - a programban való részvétellel összefüggésben a 4. §-ban foglalt kötelezettségei teljesítéséről köteles gondoskodni. Ha az érintett a hozzájárulását megadja, a jogviszonya, illetve megbízatása megszűnését követő naptól a prémiumévek programból eredő jogok és kötelezettségek szempontjából úgy kell őt tekinteni, mintha közszolgálati jogviszonyban állna. (6) Amennyiben e törvény 1. §-a (3) bekezdésében meghatározott személy a programban való részvételt választja, a jogviszonya megszűnésére tekintettel a külön törvényben meghatározott díjazásra nem jogosult. (7) E törvény 1. §-a (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy vonatkozásában a prémiumévek program időtartama alatt munkáltatón a testület hivatalát, irodáját kell érteni.” 36. § (1) A Péptv. 4. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti határozott időre szóló foglalkoztatásra irányuló jogviszony nem szüntethető meg felmentéssel a 3. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő okból. A foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó jogszabályokban foglaltakon túl a jogviszony megszűnik továbbá] „b) új munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony, állami vezetői szolgálati viszony létesítésével.” (2) A Péptv. 4. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki: „(9) Az 1. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy esetén a (8) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy amennyiben a programban részt vevő legkésőbb a program 24. hónapjára járó juttatás kifizetését megelőzően a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszonyt létesít - ide nem értve a Ktv. hatálya alá tartozó szervvel, illetőleg a legalább 50%-os állami, önkormányzati részesedéssel működő nonprofit szervezettel létesített munkaviszonyt -, részére a 24. hónapig hátralévő juttatást, de legfeljebb a prémiumévek programba belépés időpontjában őt külön jogszabály szerint a megbízatása megszűnésére tekintettel megillető juttatást, ellátást a prémiumévek programban való részvétel megszűnésének időpontjában ki kell fizetni. (10) Amennyiben a programban részt vevő munkáltatója munkajogi jogállása megváltozik, az új munkáltatónál történő továbbfoglalkoztatásra irányadó szabályokat a programban részt vevőre is alkalmazni kell. Ha e rendelkezések alapján az új munkáltató és a prémiumévek programban részt vevő között foglalkoztatási jogviszony létesül, a prémiumévek program az új munkáltatónál a jogviszony megszűnésének időpontja, valamint a havi juttatás összege tekintetében változatlan feltételekkel folytatódik.” 37. § (1) A Péptv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) E törvény alapján a 3. és 4. §-ban szabályozott prémiumévek programba történő belépésre, illetve a különleges foglalkoztatási állományba helyezésre 2005. január 1-je és 2009. december 31-e között kerülhet sor. Ettől eltérően, a 4/A. §-ban szabályozott prémiumévek programba 2008. december 31-ig lehet belépni.” (2) A Péptv. 7. §-a a következő új (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletükkel a prémiumévek programot kiterjesszék az 1. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott munkáltatókra és azok munkavállalóira.” A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása 38. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az (1) bekezdés szerinti kivételeket és az engedélyezés részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.” 39. § Az Flt. 16. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: „16. § A munkaadó részére külön jogszabályban meghatározott hátrányos helyzetű személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatásához a munkabér és járuléka legfeljebb ötven százalékának, megváltozott munkaképességű személy esetében legfeljebb hatvan százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható legfeljebb egyévi időtartamra, ha a munkaadó a) a foglalkoztatást legalább tizenkét hónap időtartamban vállalja, és b) a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapban azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a működési körében felmerülő okból rendes felmondással nem szüntette meg, és c) kötelezettséget vállal arra, hogy a munkaviszonyt a támogatás folyósításának időtartama alatt a b) pontban meghatározott okból nem szünteti meg.” Záró rendelkezések 40. § (1) E törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - 2008. január 1-jén lép hatályba. (2) E törvény a) 6. §-ával megállapított Kjt. 23. § (1) bekezdése, valamint b) 18. §-ával megállapított Kjt. 34. §-a, valamint 42. §-a 2008. július 1-jén lép hatályba. (3) E törvény 41. §-a a kihirdetést követő napon lép hatályba. Az (5) bekezdés 2008. július 2-án lép hatályba és 2008. július 3-án hatályát veszti. (4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: a) a Kjt. 19. §-ából „a 44. §-a,” szövegrész, b) a Kjt. 24. § (2) bekezdésének b) pontjából „a vezető munkavállalókra vonatkozó Harmadik rész X. fejezete (188-192/B. §) az e törvény szerinti eltéréssel” szövegrész, c) a Kjt. 30/A. § (3) bekezdésének utolsó mondata, d) a Kjt. 48. § (4) bekezdésének második mondata, valamint a Kjt. 48. § (5) bekezdésének második mondata, e) a Kjt. 52. § (2) bekezdése, f) a Kjt. 85. §-ának (5) bekezdéséből a „, valamint a Magyar Rádiónál, a Magyar Televíziónál, valamint a Magyar Távirati Irodánál” szövegrész, g) az Mt. 117/A. §-ának (3) bekezdése. (5) Hatályát veszti e törvény 1-39. §-a, 40. § (4) és (6) bekezdése, 41. §-a, valamint az 1. §-át, 31. §-át, 33. §-át és 38. §-át megelőző alcím. (6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a) a Kjt. 20/A. §-ának (2) bekezdésében a „30/C. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „25. § (2) bekezdés b) pontja” szövegrész, b) a Kjt. 20/A. §-ának (4) bekezdésében a „pályázat benyújtására nyitva álló határidő” szövegrész helyébe a „pályázat benyújtásának határideje” szövegrész, c) a Kjt. 24. § (2) bekezdésének a) pontjában a „76. §-ának (1)-(2) és (4)-(5) bekezdése” szövegrész helyébe a „76. §-ának (1)-(2) és (5) bekezdése” szövegrész, d) a Kjt. 37. §-ának (4) bekezdésében a „22. § (3) bekezdés c) és d) pontjában” szövegrész helyébe a „22. § (8) bekezdés b) és c) pontjában” szövegrész, e) a Kjt. 38/A. § (2) bekezdésének a) pontjában a „30. § (1) bekezdésének a)-c) pontja” szövegrész helyébe a „30. § (1) bekezdésének a) és b) pontja” szövegrész, f) a Péptv. 5. § (4) bekezdésében a „4. § (2)-(7) bekezdését” szövegrész helyébe a „4. § (2)-(7), valamint (9) bekezdését” szövegrész lép. 41. § (1) Nem lép hatályba a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi C. törvény (a továbbiakban: 2007. évi C. törvény) 7. § (1) bekezdése által megállapított Kjt. 23. § (1) bekezdése. (2) A 2007. évi C. törvény 31. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a Kjt.-nek az e törvény a) 3. §-ával megállapított 20/A. § (4) bekezdése, 16. §-ával megállapított 33. § (1) és (2) bekezdése, valamint e törvény 32. §-ának (3) bekezdése 2008. január 1-jén, b) 7. §-ával megállapított 23. § (2) és (3) bekezdése, (5) és (7) bekezdése 2008. július 1-jén lép hatályba.” (3) A 2007. évi C. törvény 31. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(11) A közalkalmazott által betöltött magasabb vezető, illetve vezető beosztás a Kjt. - e törvény 7. §-a (1) bekezdésével megállapított - 23. § (2) bekezdése szerinti miniszteri döntés alapján alakul át 2008. július 1-jével magasabb vezető vagy vezető munkakörré. Ha az átalakuláskor a közalkalmazotti jogviszony határozatlan időtartamú volt, de a magasabb vezető, illetve vezető beosztás határozott időre szólt, a közalkalmazotti jogviszony határozatlan időtartama az átalakulással nem válik határozott idejűvé.” (4) A 2007. évi C. törvény 31. §-ának (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(13) Az e törvény hatálybalépése és 2008. június 30. között a munkáltató a magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásával történő megbízást akkor vonhatja vissza - ideértve a fegyelmi hatályú visszavonást is -, illetve határozott időre szóló megbízás esetén a határozott idő leteltét követően a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott eredeti vagy más, iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének megfelelő munkakörben való továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség.” 42. § (1) Az e törvény 18. §-ával megállapított Kjt. 34. § (1) bekezdés a) és b) pontját, (4) bekezdését, valamint a (7) bekezdés a) és b) pontját 2008. július 1-jét követően kezdeményezett jogvitában kell alkalmazni. (2) Az e törvény 34. §-ával megállapított Péptv. 2. § 4. pontjának felvezető szövegét a 2008. január 1-jét követően felajánlott prémiumévek program esetén kell alkalmazni. [LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2007. december 10-i ülésnapján fogadta el.