2006. évi XXIV. törvény

a helyi önkormányzatok 2006. évi új címzett támogatásáról, az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról  [LÁBJEGYZET_1]

Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) alapján a helyi önkormányzatok 2006. évi új címzett támogatásáról, az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások - jogszabályi változásból eredő - eredeti döntéseinek módosításáról, valamint a Cct. módosításáról a következő törvényt alkotja.
1. § A helyi önkormányzatok címzett támogatással megvalósuló beruházásaihoz 2006. évtől nyújtandó támogatás összegét ágazatonként, önkormányzatonként és beruházásonként az 1. melléklet tartalmazza.
2. § Az 1. mellékletben szereplő mindazon beruházások, amelyek összköltsége az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló 2005. évi XCVII. törvény 1. §-ának hatálybalépése folytán csökken 250 millió forint alá, mentesülnek a Cct. 1. § (1) bekezdés a) pontjában előírt összeghatár alól.
3. § Nem részesülnek címzett támogatásban a 2. mellékletben szereplő helyi önkormányzatok.
4. § A Cct. 3. §-ának (8) bekezdése alapján - jogszabályi változásból eredően, a támogatásban részesülő beruházással ellátandó feladat jelentős változása miatt - a folyamatban lévő beruházásokkal kapcsolatos eredeti döntések, valamint a helyi önkormányzatok 2004. évi új címzett támogatásáról és az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló 2004. évi XLII. törvény 1. melléklet „Kultúra” fejezet 19. sorában szereplő Nagykanizsa Volt Filmszínház épület műemlék jellegű bővítéses rekonstrukciója, zsinórpadlás belső szintosztásával címzett támogatásban részesült beruházással kapcsolatos eredeti döntés a 3. melléklet szerint módosul.

Záró rendelkezések

5. § A Cct. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Az előző év december 15-éig - országgyűlési képviselő-választás évében és az azt követő évben február 28-ig - benyújtott, a feltételeknek megfelelő igénybejelentések javasolhatók címzett támogatásra. A határidő elmulasztása az adott évi igény tekintetében jogvesztő.”
6. § A Cct. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tárgyév július 1-jétől lemondással, a 14. § (7) bekezdése szerinti elvonással, valamint a 14. § (8) bekezdése, a 16. § (2)-(3) bekezdése és a 19. § (1) bekezdése szerint, továbbá az Állami Számvevőszék vizsgálata miatt visszafizetéssel felszabaduló, illetve a visszafizetett összeggel azonos - maradványt növelő - előirányzat szükség szerint felhasználható a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására, valamint a céljellegű decentralizált támogatás éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékra. Ez utóbbi szabályt kell alkalmazni a céltámogatás kiegészítő jegyzékében fel nem osztott összegre.”
7. § A Cct. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kivitelezést a támogatási jogosultság kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül meg kell kezdeni.”
8. § A Cct. 11. §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A finanszírozási szerződés a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően köthető meg.”
9. § A Cct. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jóváhagyott és az adott évben fel nem használt központi támogatást az önkormányzat a következő évben, illetőleg - a 14. § (13) bekezdésében foglaltak kivételével - a beruházás tervezett befejezését követő év végéig használhatja fel.”
10. § (1) A Cct. 14. § (1) bekezdése b) és c) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Ha az önkormányzat ugyanazon műszaki tartalmú beruházáshoz címzett és céltámogatásban is részesül, az egyik támogatásra való jogosultságát elveszíti és választása szerint az egyik támogatásról haladéktalanul le kell mondania. Az önkormányzat a központi támogatásra való jogosultságot elveszíti, ha]
„b) a támogatásra jogosultság kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül - a 11. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével - nem kezdi meg a kivitelezést,
c) a központi támogatást a beruházás tervezett befejezését követő év végéig nem használta fel.”
(2) A Cct. 14. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) Ha az önkormányzat]
„c) a támogatásra jogosultság kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül - a 11. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével - nem kezdi meg a kivitelezést,”
(3) A Cct. 14. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha az önkormányzat a 13. §-ban, valamint a 14. § (4) bekezdésében foglaltakat nem teljesíti határidőre, akkor a fel nem használt előirányzat elvonásra kerül.”
(4) A Cct. 14. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha az önkormányzat a 14. § (5) bekezdésében foglalt esetekben a központi támogatást jogtalanul használta fel, akkor év közben haladéktalanul, de legkésőbb a külön jogszabályban megjelölt határidőre köteles a jogtalanul felhasznált támogatást visszafizetni, és az Áht. szerinti kamatot fizetni a központi költségvetés javára.”
(5) A Cct. 14. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A helyi önkormányzatok központi támogatásának adott évi előirányzatából, továbbá az előző évek előirányzat-maradványából az adott év június 30-áig lemondással, illetve a (7) bekezdés szerinti elvonással, valamint a (8) bekezdés, a 16. § (2)-(3) bekezdése és a 19. § (1) bekezdése szerint, továbbá az Állami Számvevőszék vizsgálata miatt visszafizetéssel felszabaduló, illetve a visszafizetett összeggel azonos - maradványt növelő - előirányzat felhasználható az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások a törvény 3. § (8) bekezdése szerinti többletköltségeire, valamint a 9. § (2) bekezdés szerinti céltámogatási igények kielégítésére.”
(6) A Cct. 14. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló 2005. évi XCVII. törvény 1. §-ában foglaltakra tekintettel a helyi önkormányzatok a címzett és céltámogatással megvalósuló beruházásaiknál a 2006. január 1-jéig még fel nem használt központi támogatásnak az általános forgalmi adó csökkentésének megfelelő részét
a) a beruházás megvalósítása során felmerülő előre nem látható, műszakilag indokolt többletköltségek fedezetére használhatják fel a támogatási arány módosítása nélkül,
b) a többletköltségekre történő felhasználást a területfejlesztésért felelős miniszter engedélyezi.”
11. § A Cct. 23. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„c) Saját forrás: a támogatást igénylő önkormányzat és a társult önkormányzatok éves költségvetésében a támogatott beruházás megvalósítására jóváhagyott előirányzata (tényleges saját forrás), továbbá a lakossági hozzájárulás, valamint az egyéb állami és nemzetközi forrásokból származó dokumentumokkal igazolt támogatások, amelyek mértéke legfeljebb a beruházási összköltségnek a cél- és címzett támogatásból és az önkormányzat tényleges saját forrásából nem fedezett része.”
12. § A Cct. 23. § g) pontjának 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[g) Beruházási költség: az m) pont szerinti beruházás fogalmához, valamint az alapfunkcióhoz közvetlenül kapcsolódó költségek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint. A központi támogatás szempontjából nem vehető figyelembe]
„1. a beruházás lebonyolítását, megvalósítását segítő jogi, gazdasági és műszaki ellenőrzési tevékenység (a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatási Jegyzék SZJ 74.1, valamint 74.20.40 szerinti besorolás) díjából a beruházási összköltség 1%-át meghaladó része,”
13. § A Cct. 6. számú mellékletének címe, I. és II. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„Támogatható célok 2005-2007. évekre
Sor-szám	Támogatható cél	Igénybevétel feltételei
I.	Szennyvízelvezetés és -tisztítás	1. A szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos támogatás az állandó népesség ellátására igényelhető. A támogatás az egyes utcákban létesített utolsó állandó lakosú ingatlanig igényelhető a törzshálózat és szennyvízbekötő-vezeték építéséhez, közbeeső, üdülő céljára hasznosított ingatlan bekötő vezetékével együtt.
A Regionális Fejlesztési Tanácsok a benyújtott céltámogatási igényeket az alábbi szempontok alapján rangsorolják:	2. Nem igényelhető támogatás a meglévő létesítmény rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő, az üzemeltetést szolgáló javítási, karbantartási munkákhoz, valamint a meglévő szennyvízcsatorna-hálózat kapacitásnövelő átalakításához.
1. A tervezett fejlesztés a műszakilag az elmúlt évek során szétszakadt beruházásnak minősíthető-e.
2. A beruházás megvalósítása a Nemzeti Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program teljesítéséhez szükséges-e. Ezen belül is előnyben kell részesíteni:
2.1. a 10 000 lakosegyenértéknél nagyobb terhelést meghaladó szennyvízki-bocsátású, külön jogszabály által kijelölt érzékeny területen fekvő települést vagy agglomerációt,
2.2. a 15 000 lakosegyenértéknél nagyobb terhelést meghaladó szennyvíz-kibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomeráció területét,
2.3. a 10 000-15 000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvíz-kibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomeráció területét,
2.4. a 2000-10 000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvíz-kibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomeráció területét. Az azonos kategóriába eső igények esetében a szennyező anyag csökkenésének mértéke szerinti sorrendet is fel kell állítani,
2.5. a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése programmal érintett települések, vagy azok társulásai függetlenül a terhelés mértékétől,
2.6. a 2.1., 2.2., 2.3., 2.4. alpontok alapján felállított sorrendtől el lehet térni a 2.5. alpont figyelembevételével, továbbá ha az adott régióban rendelkezésre álló költségvetési előirányzat több mint háromszorosát elérik a benyújtott igények. A rangsor kialakítása során törekedni kell a rendelkezésre álló költségvetési előirányzat maradéktalan felhasználására.
3. Az igénykielégítés során előnyben kell részesíteni azokat a beruházásokat, amelyeknél a megvalósíthatósági tanulmány alapján kiválasztott megoldás beruházási összköltsége és az üzemeltetési költségei a legelőnyösebbek. Figyelembe lehet venni - az egy ingatlanra jutó beruházási költség összegét, továbbá a talajviszonyokból és az úthelyreállításból adódó magasabb költségek szükségességét.	3. Nem igényelhet támogatást az az önkormányzat, ahol a bekötések száma a meglévő szennyvízcsatorna-hálózat 1 kilométerére vonatkozóan a városokban az 50, a községekben a 30 bekötést nem éri el.
I.1.	Szennyvízközmű beruházás: A szennyvíztisztító-telep, valamint a szennyvízcsatorna-hálózat együttes megvalósítása szennyvízközmű beruházásnak minősül. Az önkormányzat a szennyvízközmű beruházásra vonatkozó igényét egy igénybejelentésben nyújtja be. Az I.2. és I.3. célok esetében az önkormányzat csak akkor nyújthat be igényt, amennyiben az a meglévő szennyvíztisztító-telep kapacitásának növelésére irányul. Az I.4. célra csak akkor nyújtható be igény, amennyiben - a meglévő tisztítótelep jobb kihasználása céljából - a csatornahálózat bővítését tervezi az önkormányzat.
I.2.	Szennyvíztisztító-telep építése	Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti. A 2000 fő alatti állandó népességű település önkormányzata akkor igényelhet egyedi vagy közös beruházáshoz támogatást, ha a beruházás indokoltságát ivóvízbázis-védelem vagy tartósan magas talajvízállás szempontjából a megvalósíthatósági tanulmány igazolja, és a szakmai értékelést végző szervezet javaslatával alátámasztja.
Azoknak a helyi önkormányzatoknak - amelyek területén olyan természetes, illetve jogi személyek vannak, akik ipari tevékenységük folytán csatornabírságolás hatálya alá eső szennyvizet bocsátanak ki a közcsatorna-hálózatba - igazolniuk kell, hogy megtették azokat a hatósági intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a szennyvíztisztító-telep üzembe helyezését követően az ipari előtisztító által kibocsátott szennyvíz minősége nem haladja meg a csatornabírságról szóló jogszabályban szereplő, a közcsatornát károsító anyagokra előírt határértékeket. A támogatási arány: 75%.
I.3.	Települési folyékony hulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztítótelep építése	Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti. A 2000 fő alatti állandó népességű település önkormányzata akkor igényelhet egyedi vagy közös beruházáshoz támogatást, ha a beruházás indokoltságát ivóvízbázis-védelem vagy tartósan magas talajvízállás szempontjából a megvalósíthatósági tanulmány igazolja, és a szakmai értékelést végző szervezet javaslatával alátámasztja.
További feltételek:
a) az önkormányzat központi belterületére kiterjedő közműves ivóvízellátás biztosított;
b) a létesítendő tisztítótelep a későbbiek során kiépítendő közcsatorna-hálózathoz csatlakoztatható és a szennyvíz tisztítására alkalmassá tehető.
A felsorolt feltételek együttes fennállása esetén a támogatási arány: 75%.
I.4.	Szennyvízcsatorna-hálózat építése	Támogatást igényelhet minden települési önkormányzat a szennyvízcsatorna-hálózattal még nem rendelkező területek ellátásához.
Egy önkormányzat e célra annyi igényt nyújthat be, ahány közbeszerzési eljárást kíván lefolytatni.
Az igényhez csatolni kell az önkormányzat nyilatkozatát arról, hogy az érintett területre vonatkozóan a tervezett szennyvízcsatorna-hálózat 1 kilométerére nézve az ingatlantulajdonosok 80%-a, de városban legalább 50, községben legalább 30 ingatlantulajdonos vállalta, hogy legkésőbb az üzembe helyezést követő 1 éven belül rácsatlakozik a szennyvízcsatorna-hálózatra. A támogatási arány 75%.
II.	Egészségügy - Működő Kórházak és szakrendelők gép-műszer beszerzései	Támogatást igényelhetnek a helyi önkormányzatok 1 millió Ft egyedi értéken felüli és egy éven túl elhasználódó egészségügyi gép-műszer beszerzéséhez a következő szakterületek számára:
A Regionális Fejlesztési Tanácsok a céltámogatási igényeket az alábbi szempontok szerint rangsorolják:	- képalkotó-diagnosztika, kivéve CT és MRI berendezések; - aneszteziológiai-intenzív terápiás-sürgősségi eszközök;
1. Az ellátásban részesülők társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településen élnek-e.	- onkológiai ellátást biztosító sugárterápiás eszközök, gépek.
2. Az érintett kórházak az egészségügyi ellátásban betöltött progresszivitási szintjük szerint hol helyezkednek el.
3. Az érintett egészségügyi intézmény által ellátottak száma magas-e. Ezen belül: - azon önkormányzatok esetében, amelyek több kórház fenntartói teendőit látják el, külön kell vizsgálni az egyes kórházak által ellátottak számát.
4. Előnyben kell részesíteni azon műszerigényeket, amelyek nélkülözhetetlenek a működéshez szükséges minimumfeltételek teljesítéséhez.	A támogatási arány: legfeljebb 75%.”
14. § A kormány felhatalmazást kap arra, hogy a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó Közösségi Támogatási Keret megállapodásnak a Bizottsággal történt aláírása után, az operatív programok ismeretében és a pályázati felhívások megjelenését követően
a) rendeletben jelölje ki a finanszírozási szerződéssel még nem rendelkező e törvény 1. mellékletében szereplő önkormányzati beruházások közül azokat, amelyek illeszkednek az operatív programok intézkedéseihez;
b) rendelje el az a) pont szerinti beruházások esetében az operatív program előírásainak megfelelő dokumentumok irányító hatósághoz való benyújtását;
c) kezdeményezze az Országgyűlésnél ezen törvényben meghatározott címzett támogatások visszavonását az a) pont szerint kijelölt azon önkormányzatoktól, amelyek beruházásának uniós forrásból történő megvalósítására született támogatási döntés kihirdetésre került, vagy az adott operatív programból elnyerhető forrás megszerzéséhez előírt feltételeket nekik felróható okból nem teljesítik;
d) az e törvényben meghatározott címzett támogatás visszavonásának kezdeményezésével egyidejűleg tegyen javaslatot ezen beruházások címzett támogatási keret terhére történő kiegészítő támogatására. A kiegészítő támogatás mértéke legfeljebb a beruházási összköltségnek az európai uniós támogatásból és az önkormányzati saját forrásból nem fedezett része.
15. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Cct. 8. § (3) bekezdése, a 10. § (3) bekezdés c) pontja, a 10. § (4) bekezdése, a 14. § (4) bekezdés e) pontja, a 14. § (9) bekezdése, a 21/A. §-a, a 21/B. §-a, a 21/C. §-a, valamint a 21/D. §-a.

[LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2006. február 13-i ülésnapján fogadta el.