2005. évi XVII. törvény a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról [LÁBJEGYZET_1] I. FEJEZET EGYES KÖZIGAZGATÁSI NEMPERES ELJÁRÁSOK Általános szabályok 1. § (1) Közigazgatási nemperes eljárás különösen a 2. és 3. §-ban szabályozott eljárás. (2) Az e törvényben szabályozott közigazgatási nemperes eljárásokban - ha törvény másként nem rendelkezik - kizárólag okirati bizonyításnak van helye. (3) Az e törvényben szabályozott közigazgatási nemperes eljárásokban felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye. Közigazgatási hatóság kötelezése eljárás lefolytatására 2. § (1) Ha a közigazgatási hatóság jogszabályban meghatározott eljárási kötelezettségének nem tesz eleget - ha a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 20. § (6) bekezdésében foglalt feltételek valamelyike fennáll - az elsőfokú közigazgatási hatóság székhelye szerint illetékes megyei bíróság erre irányuló kérelem esetén - az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő harminc napon belül - nemperes eljárásban végzéssel kötelezi a közigazgatási hatóságot az eljárás lefolytatására. (2) A kérelemben ki kell térni arra, hogy a) az ügyfél mikor, milyen ügyben fordult a közigazgatási hatósághoz, b) az ügyfél tudomása szerint kérelme (fellebbezése) alapján sor került-e valamilyen eljárási cselekményre, c) ha a hatáskörrel rendelkező illetékes közigazgatási hatóságnak van felügyeleti (törvényességi felügyeletét ellátó) szerve, az ügyfél a hatóság eljárás lefolytatására kötelezése érdekében fordult-e ehhez a szervhez, és kérelme alapján milyen intézkedésre került sor. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától a hiányok pótlásáig eltelt idő nem vehető figyelembe. (4) A kérelem tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye. Közigazgatási végzés bírósági felülvizsgálata 3. § (1) A Ket. 98. § (2)-(4) bekezdésében megjelölt jogerős közigazgatási végzés ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye. A kérelem tárgyában a megyei bíróság nemperes eljárásban végzéssel határoz. (2) A bíróság a feleket a szükségeshez képest meghallgathatja. (3) A bíróság a jogszabálysértő közigazgatási végzést - szükség esetén a végzést hozó közigazgatási hatóság új eljárásra vagy az eljárás folytatására kötelezése mellett - hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja. A bíróság végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Az általános szabályok alkalmazása 4. § A közigazgatási nemperes eljárásokra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetének szabályai - az ezen, valamint külön törvényben foglalt, továbbá a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel - megfelelően irányadók. II. FEJEZET A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL SZÓLÓ 1952. ÉVI III. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA 5. § (1) A Pp. 324. §-a (2)-(4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) E fejezet alkalmazásában közigazgatási határozat a) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Ket.) meghatározott közigazgatási hatóság vagy vezetője által hatósági ügyben hozott határozat, valamint a Ket. 130. §-a (4) bekezdésében meghatározott végzés, b) a helyi önkormányzat törvényben meghatározott határozata, c) más szervnek, szervezetnek vagy személynek az a határozata, amely nem tartozik az a) pont hatálya alá, de felülvizsgálatára vonatkozóan külön törvény e fejezet alkalmazását rendeli. (3) E fejezet alkalmazásában a) közigazgatási szerv: a (2) bekezdés szerint közigazgatási határozat meghozatalára jogosult szerv, szervezet vagy személy; b) közigazgatási eljárás: a közigazgatási szerv által hozott közigazgatási határozat meghozatalát megelőző eljárás. (4) Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, az elsőfokú bíróság a tárgyalás megkezdése előtt elrendelheti, hogy az ügyben három hivatásos bíróból álló tanács járjon el. Ha a bíróság az ügy tanács elé utalásáról rendelkezett, utóbb az ügyben egyesbíró nem járhat el.” (2) A Pp. a 324. §-át követően az alábbi 324/A. §-sal egészül ki: „324/A. § A hatósági határozatnak nem minősülő hatósági szerződésekkel kapcsolatban felmerült jogviták [Ket. 77. § (1) és (3) bek.] elbírálására az I-XIV. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az eljárásra a 325. §-ban, a 326. § (2) és (3) bekezdésében, a 327. § (4) bekezdésében, a 329. §-ban és a 336/B. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelően irányadók.” 6. § A Pp. 326. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: „326. § (1) A bíróság illetékességét az első fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye alapítja meg. Ha a közigazgatási szerv székhelye nem a működési területén található, a bíróság illetékességét a közigazgatási szerv működési területe alapítja meg. Ha a közigazgatási szerv illetékessége az egész országra kiterjed, a perre a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes. (2) Közigazgatási perekben a megyei bíróság által első fokon hozott határozatok tekintetében - ha törvény a fellebbezést megengedi - a másodfokú eljárásra a Fővárosi Ítélőtábla kizárólagosan illetékes. (3) A közigazgatási perekben jogerős határozatok folytán felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetében, továbbá ha az illetékes bíróság nem állapítható meg vagy kizárás miatt nem járhat el, az eljáró bíróságot a Fővárosi Ítélőtábla jelöli ki.” 7. § (1) A Pp. 327. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A közigazgatási per indítására az jogosult: a) aki a felülvizsgálandó közigazgatási határozat alapjául szolgáló eljárásban ügyfél volt vagy az ügyfél jogállása illette meg, b) akinek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási határozat közvetlenül érinti, vagy c) aki nemzetközi szerződés alapján környezeti információt kér a közigazgatási szervtől, és e kérelmét a közigazgatási szerv figyelmen kívül hagyta, helytelen módon elutasította vagy nem adott kielégítő választ.” (2) A Pp. 327. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A perben fél lehet az is, akit a közigazgatási jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek, továbbá az a közigazgatási szerv is, amelynek egyébként nincs perbeli jogképessége.” (3) A Pp. a 327. §-át követően az alábbi 327/A. §-sal egészül ki: „327/A. § (1) Az ügyész akkor kérheti a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát, ha az ügyészi óvás folytán hozott határozat továbbra sem felel meg a jogszabályok rendelkezéseinek. (2) Az (1) bekezdés alapján indult eljárás során a 332/A. § b) pontját nem lehet alkalmazni.” 8. § A Pp. 328. § (2) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(2) Ha nem állapítható meg, hogy melyik közigazgatási szervet kell perbe vonni, a fél ennek megállapítására irányuló kérelmét - a per megindítása előtt - bármelyik megyei bíróságnál előterjesztheti (94. §). A kérelemhez csatolni kell a keresetlevelet. Ha a fél a kérelmet nem az illetékes bíróságnál terjesztette elő, az a bíróság, amelynél a kérelmet benyújtotta, köteles azt a keresetlevéllel együtt az illetékes bírósághoz továbbítani.” 9. § A Pp. 329. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejűleg a § számozása (1) bekezdésre változik: „(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók, ha a pert a közigazgatási szerv vezetője ellen kell megindítani.” 10. § A Pp. 330. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a § az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (4) bekezdés számozása pedig (5) bekezdésre változik: „(1) A keresetlevélnek a 121. §-ban meghatározottakon túl - ide nem értve a 121. § (1) bekezdésének f) pontjában foglaltakat - tartalmaznia kell: a) a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat számát, b) a határozatról való tudomásszerzés módját és idejét, valamint c) ha a közigazgatási eljárásban a jogi képviselő olyan meghatalmazást csatolt, mely a per vitelére is vonatkozik, az erre való utalást. (2) A keresetlevelet az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. Az elsőfokú közigazgatási szerv a keresetlevelet az ügy irataival együtt öt napon belül felterjeszti a másodfokú közigazgatási határozatot hozó szervhez, amely azokat - a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt - tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha a keresetlevél a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelmet is tartalmaz, a keresetlevelet és az ügy iratait az első fokon eljáró közigazgatási szerv három napon belül terjeszti fel a másodfokon eljáró közigazgatási szervnek, amely azt nyolc napon belül továbbítja a bírósághoz. (3) Ha a keresetet az első fokon eljáró közigazgatási szerv ellen kell megindítani, a (2) bekezdés alkalmazása során rá a másodfokú szervre vonatkozó rendelkezések irányadók. (4) Ha a Ket. szerint - az ügyfél szerződésszegése folytán - a hatósági szerződés hatósági határozatnak minősül, a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt e határozat végrehajtásának elrendeléséről szóló végzés kézhezvételétől kell számítani.” 11. § A Pp. 331. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „331. § Ha a fél - törvény rendelkezése ellenére - a keresetlevelet a bírósághoz nyújtotta be, azt a bíróság vizsgálat (124. §) nélkül haladéktalanul megküldi az ügyben első fokon eljárt közigazgatási szervnek. A 330. § (2) bekezdése ebben az esetben is megfelelően irányadó azzal, hogy a keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat közlésétől számított 30 napon belül ajánlott küldeményként postára adták vagy a bírósághoz benyújtották.” 12. § (1) A Pp. 332. §-a (3)-(4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, és a § a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha a keresetlevél a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet tartalmaz, a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül határoz. A későbbiek során a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését - már a tárgyalás kitűzése előtt is - kérelemre bármikor elrendelheti. A végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak figyelemmel kell lennie arra, hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e, vagy hogy a végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása járna. (4) A végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A bíróságnak a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. (5) Ha a közigazgatási eljárásban ellenérdekű fél is szerepelt, a bíróság értesíti őt a beavatkozás lehetőségéről. (6) Ha a közigazgatási határozat meghozatalára szakhatósági állásfoglalás alapulvételével került sor, az alperes a szakhatóságot perbe hívhatja.” (2) A Pp. a 332. §-t követően az alábbi 332/A-332/C. §-sal egészül ki: „332/A. § A bíróság a keresetlevelet a 130. § alkalmazása során elutasítja különösen akkor, ha: a) a felperes olyan közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kéri a keresetében, amelynek bírósági felülvizsgálatát törvény kizárja, b) a felperes anélkül indít pert a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt, hogy a közigazgatási eljárásban bármely fél a jogorvoslati jogát kimerítette volna. 332/B. § Ha előzetes bizonyításra nem kerül sor, a bíróságnak az első tárgyalás napját úgy kell kitűznie, hogy az legkésőbb az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő hatvan napon belül megtartható legyen. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik alkalmassá a tárgyalás kitűzésére (124. §), a tárgyalás megtartására előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani. 332/C. § Közigazgatási perben a perindítás hatályai a bíróságnak a 332. § szerint megtett intézkedésekről szóló értesítésének az alperessel való közlésével állnak be.” 13. § A Pp. 333. §-a (1) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyidejűleg a § az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki, a (2)-(4) bekezdés számozása pedig (3)-(5) bekezdésre változik: „(1) Kiskorú felperes által indított közigazgatási perben, valamint a városi gyámhivatal által hozott olyan határozat felülvizsgálata iránt indított perben, amelyben a gyermek védelme érdekében a gyámhatóság a) elhelyezi a gyermeket a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy arra alkalmas más személynél, illetve nevelőszülőnél - ha ezekre nincs mód -, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben, b) megállapítja a szülői felügyeleti jog feléledését, c) dönt a más szerv által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetéséről vagy megváltoztatásáról, d) átmeneti nevelésbe veszi a gyermeket és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel, e) tartós nevelésbe veszi a gyermeket és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel, f) dönt átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásáról, g) dönt a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételének megszüntetéséről, a bíróság a (3)-(5) bekezdésekben meghatározottak szerint soron kívül jár el. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben a gyámhivatal által indított perben, valamint ha külön törvény a soron kívül történő eljárásról rendelkezik, a bíróság a (3)-(5) bekezdésekben meghatározottak szerint soron kívül jár el.” 14. § A Pp. a 335. §-t követően a következő 335/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki: „Keresetváltoztatás 335/A. § (1) A felperes a keresetét legkésőbb az első tárgyaláson [141. § (1) bek.] változtathatja meg. A keresetet azonban a közigazgatási határozatnak a keresetlevéllel nem támadott önálló - a határozat egyéb rendelkezéseitől egyértelműen elkülöníthető - rendelkezésére csak perindításra nyitva álló határidőn belül lehet kiterjeszteni. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem zárja ki, hogy a fél a keresetét felemelhesse vagy leszállíthassa, illetőleg az eredetileg nem követelt járulékokra vagy a követeléseknek, illetőleg járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjeszthesse.” 15. § A Pp. a 336. §-t követően az alábbi 336/A. és 336/B. §-sal és az ezeket megelőző alcímmel egészül ki: „Bizonyítás 336/A. § (1) A bíróság hivatalból bizonyítást rendelhet el: a) a közigazgatási határozat semmisségének észlelése esetén az annak alátámasztására szolgáló bizonyítékok tekintetében, b) ha a bizonyítás elrendelésének elmaradása kiskorú érdekeit sérti, vagy c) ha azt törvény kifejezetten megengedi. (2) Ha a közigazgatási eljárás hivatalból indult, vagy a közigazgatási szerv a tényállás-megállapítási kötelezettségének nem tett eleget, a közigazgatási szerv köteles a határozata (a szakhatóság az állásfoglalása) alapjául szolgáló tényállás valóságának bizonyítására, ha azt a felperes vitatja. 336/B. § (1) A bizonyítási eljárással járó költségek előlegezésére a közigazgatási szervet nem lehet kötelezni, hanem reá a költségmentesség engedélyezése esetében irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (2) Közigazgatási perben szakértőként nem járhat el az a személy sem, akivel szemben a 325. § (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában felsorolt kizáró ok áll fenn.” 16. § A Pp. 338. §-a és az azt megelőző alcím helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A per elbírálása tárgyaláson kívül 338. § (1) A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, ha a felperes a keresetlevélben ezt kéri, és a közigazgatási szerv a 330. § (2) bekezdése szerint tett nyilatkozatában ehhez hozzájárul. (2) A közigazgatási eljárásban szerepelt ellenérdekű felet a bíróság a 332. § (5) bekezdése szerint megküldött értesítésben figyelmezteti, hogy annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban tárgyalás tartását kérheti. A tárgyalás tartása iránti kérelem a beavatkozás bejelentésének minősül. (3) Nem lehet a pert tárgyaláson kívül elbírálni, ha - az okirati bizonyítást ide nem értve - bizonyítást kell lefolytatni. Ha a bizonyítás lefolytatásának szükségessége a tárgyaláson kívüli elbírálás során merül fel, a per elbírálására a bíróság tárgyalást tűz ki. (4) A per tárgyaláson kívül történő elbírálásának határidejére a 332/B. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. (5) A per tárgyaláson kívül történő elbírálásának időpontjáról a feleket értesíteni és az eljárásról jegyzőkönyvet készíteni nem kell. A tárgyaláson kívül hozott határozatokra a 339. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. (6) Nem lehet a pert tárgyaláson kívül elbírálni: a) a 333. és a 337. §-ban foglaltak alkalmazása esetén, b) ha a felperes az alperes kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban tárgyalás tartását kéri, illetve c) ha a bíróság a per elbírálására már tárgyalást tűzött ki.” 17. § (1) A Pp. 339. §-a (2) bekezdésének m) és n) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: [A bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja:] „m) az internálásban, a kitelepítésben, az őrizetbevételben, valamint a közbiztonsági őrizetben, illetve a Szovjetunióban fogvatartásban töltött időnek az igazolásával, továbbá a 74/1991. (VI. 10.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében felsorolt, valamint a 174/1992. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §-ában meghatározott személyek személyes szabadsága korlátozásának az igazolásával kapcsolatos rendelkezést tartalmazó, n) a családtámogatási ellátásról rendelkező, illetve a társadalombiztosítási,” [határozat bírósági felülvizsgálata során,] (2) A Pp. 339. § (3) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(3) A bíróság a közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és a határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi, ha más jogalapon álló határozat meghozatalát látja indokoltnak.” (3) A Pp. a 339. §-t követően az alábbi 339/A-339/C. §-sal egészül ki: „339/A. § A bíróság a közigazgatási határozatot - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meghozatalakor hatályban volt jogszabályok és a közigazgatási eljárás megindításakor fennálló tények alapján vizsgálja felül. 339/B. § Mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor tekintendő jogszerűnek, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik. 339/C. § Ha a bíróság az eljárást csak részben szüntette meg [337. § (3) bekezdés], az eljárást befejező határozatában a pervesztes felet a perköltségek megfizetésére annak figyelembevételével kötelezi, hogy a pernek a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat hatályon kívül helyezése, visszavonása vagy módosítása folytán megszüntetett részében felmerült költségek a közigazgatási szervet terhelik.” 18. § A Pp. 340. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, és ezzel egyidejűleg a § az alábbi (4)-(6) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az elsőfokú eljárásban az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére (155/A. §) irányuló kérelem elutasítása ellen is külön fellebbezésnek van helye, ha az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. (4) A 337. § (2) bekezdését a fellebbezési eljárásban is megfelelően alkalmazni kell. (5) A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. (6) Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében, illetve az ellenfél csatlakozó fellebbezésének (fellebbezési ellenkérelmének) kézhezvételétől számított nyolc napon belül, a fellebbező fél ellenfele pedig a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.” 19. § (1) E törvény - a (4)-(6) bekezdésben foglalt kivételekkel - 2005. november 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a) a Pp. 332. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja és 339. §-a (2) bekezdésének l) pontja, b) a polgári perrendtartás módosításáról szóló 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 64. §-a (1) bekezdésének második és hatodik francia bekezdése, c) a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről szóló 1991. évi XXVI. törvény 9. §-a, 11. §-a, 15. §-ának (4) bekezdése, d) a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 1995. évi LX. törvény 27. §-ának (1) bekezdése, e) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 23. § (3) bekezdése, f) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 12. §-ának b) pontja, g) az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi CX. törvény 51. §-a, valamint h) a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 32. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti. (3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 77. §-ának (6) bekezdése, valamint a Ket. 175. §-a és 189. §-ának 1. pontja nem lép hatályba. (4) E törvény 3. §-a 2006. január 1. napján lép hatályba. (5) A Pp. 336/B. §-ának (1) bekezdésében a „költségmentesség engedélyezése” szövegrész helyébe 2006. január 1. napján a „költségfeljegyzési jog” szövegrész lép. (6) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 14. §-a (2) bekezdése 2006. január 1. napján az alábbi l) ponttal egészül ki: [A fél a jövedelmi, vagyoni helyzetére tekintet nélkül jogosult költségfeljegyzési jogra (tárgyi költségfeljegyzési jog) a következő perekben:] „l) a jogi segítségnyújtás engedélyezése tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata.” [LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2005. április 18-i ülésnapján fogadta el.