2005. évi LXXXIII. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról [LÁBJEGYZET_1] ELSŐ FEJEZET Belügyi ágazati feladatokkal összefüggő törvények 1. § Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról, a névváltoztatásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Anyt.) 27/A. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az anyakönyvi kivonaton két utónevet lehet feltüntetni. Annak a személynek, akinek születési anyakönyvi bejegyzése kettőnél több utónevet tartalmaz, a születési anyakönyvi kivonat kiállításánál írásban nyilatkoznia kell, hogy melyik két utónevét kívánja viselni. A nyilatkozat alapján a születési anyakönyvben az utónevét ki kell javítani. Ha az érintett személy a nyilatkozatot nem teszi meg, az anyakönyvi kivonatra az anyakönyvben szereplő utónevei közül az első kettőt kell feltüntetni. (5) Elhalt személy esetén, amennyiben születési anyakönyvi bejegyzése kettőnél több utónevet tartalmaz, az elhalt házassági anyakönyvi bejegyzését, ennek hiányában még életében tett személyes nyilatkozatát kell alapul venni a viselt utónevek tekintetében, és a halotti anyakönyvbe a (6) bekezdésben foglaltak szerint kell utónevét (utóneveit) bejegyezni. (6) Ha az elhalt személy 1953. január 1-je után kötött házasságot, a halotti anyakönyvbe a házassági bejegyzésben szereplő utónevet (utóneveket) kell feltüntetni. 1953. január 1-je után kötött házassági bejegyzés hiányában az elhalt utolsó személyazonosító igazolványában, ennek hiányában egyéb, személyazonosításra alkalmas okmányában szereplő utónevet (utóneveket) kell feltüntetni. (7) A (6) bekezdésben meghatározott esetekben a születési - és 1953. január 1-je előtti házassági bejegyzés esetében a házassági - anyakönyvben az elhalt utónevének javítását a halálesetet nyilvántartó anyakönyvvezető értesítése alapján kell elvégezni.” 2. § Az Anyt. 28/A. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki: „(8) A születési név megváltoztatására irányuló eljárás ügyintézési határideje - ha törvény eltérően nem rendelkezik - 60 nap. (9) Amennyiben a kérelem hiányosan érkezik, a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül kell kibocsátani.” 3. § Az Anyt. 32. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az adatok változása esetén anyakönyvezni kell: a) a gyermek, illetőleg a szülő születési családi és utónevének megváltozását, b) a gyermek, illetőleg a szülő kettőnél több utónevének a 27/A. § (4) és (7) bekezdésében szabályozott kijavítását, c) a gyermek, illetőleg a szülő személyi azonosítójának megváltozását, d) a gyermek nemének megváltozását, e) a gyermek családi jogállásának megváltozását, f) a szülők, illetve a gyermek magyar állampolgárságának megszűnését, a magyar állampolgárság megszerzését; valamint az ismertté vált állampolgárságát, a tévesen bejegyzett külföldi állampolgárság törlését, g) a bejegyzett személy halálát.” 4. § Az Anyt. 40. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha az ügyfél olyan adat igazolását kéri, amely nem adattartalma az anyakönyvi kivonatnak, hatósági bizonyítvány kiadásának van helye.” 5. § Az Anyt. a következő alcímmel és 41/A-41/D. §-okkal egészül ki: „Elektronikus ügyintézés az anyakönyvi, házasságkötési és névváltoztatási eljárásban 41/A. § (1) Az anyakönyvi, a házasságkötési és a névváltoztatási eljárásokban - a (2) bekezdésben foglalt eseteket kivéve - nincs helye elektronikus ügyintézésnek. (2) Az ügyfél anyakönyvi kivonatának, hatósági bizonyítványának és névváltoztatási okirat-másolatának kiállítását elektronikus úton is kérelmezheti. 41/B. § (1) Az anyakönyvi bejegyzések céljára, valamint az anyakönyvi kivonat kiállítására szolgáló biztonsági okmányokról a közhitelességet szolgáló ellenőrzés, valamint a visszaélések megakadályozása céljából központi nyilvántartást (a továbbiakban: nyilvántartás) kell vezetni. (2) A nyilvántartás tartalmazza: a) az okmány aa) felhasználására jogosult település megnevezését és azonosítóját, ab) egyedi azonosítóját, ac) bevételezésének helyét és idejét, ad) tényleges tárolási helyét, ae) kiállítására, felhasználására, érvényességére és selejtezésére vonatkozó adatokat (állapot-adatok), b) a kiállított anyakönyvi kivonatban szereplő személyes és okmányazonosító adatokat, c) az anyakönyvi kivonat kiállítását kérő ügyfél személyazonosító adatait, d) az anyakönyvi kivonatot kiállító anyakönyvvezető azonosításához szükséges adatokat. (3) A nyilvántartásban tárolt adatok megismerésére, illetőleg igénylésére közvetlen (online) hozzáféréssel jogosult: a) a település megbízott anyakönyvvezetője, b) a helyettesítő anyakönyvvezető a kirendelés időtartama alatt, továbbá c) a külön jogszabályban meghatározott körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője, illetőleg az útlevélhatóság személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány kiadási eljárásban, valamint d) törvényben meghatározott felügyeleti feladatai ellátásához a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal és a Belügyminisztérium anyakönyvi feladatok ellátására kijelölt szerve (a továbbiakban: központi anyakönyvi szerv). (4) A (3) bekezdés szerinti betekintéseket, illetőleg adatigényléseket naplózni kell, a naplóállományokat az okiratok kiállításától számított 5 évig kell megőrizni. (5) A nyilvántartásból és a (4) bekezdés szerinti naplóállományokból adatszolgáltatás a bíróság és a nemzetbiztonsági szolgálatok részére, feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén -, valamint a nyomozó hatóságok bűnüldözési tevékenységének ellátásához teljesíthető. (6) A (2) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott adatokat az anyakönyvi kivonat kiállítását követő öt év elteltével törölni kell. 41/C. § (1) A 41/B. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartást a belügyminiszter által kijelölt szerv vezeti, amely a 41/B. § (5) bekezdés szerinti adattovábbítás tekintetében adatkezelőként, a nyilvántartásban szereplő egyéb személyes adatok tekintetében adatfeldolgozóként tartozik felelősséggel. (2) A nyilvántartás vezetéséhez - a nyilvántartott adatok és azok változásai tekintetében - a belügyminiszter rendeletében meghatározott rend szerint adatkezelőként adatszolgáltatásra kötelezett: a) a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője, b) a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának jegyzője, valamint c) a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője. 41/D. § (1) A 41/B. § (3) bekezdésében meghatározott, közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkezőkről a 41/C. § (1) bekezdése szerinti szerv nyilvántartást vezet, amely tartalmazza: a) a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetői feladatokkal megbízott köztisztviselője, a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal és a központi anyakönyvi szerv hozzáférésre jogosult köztisztviselője személyazonosító adatait (családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét), b) az anyakönyvvezető megbízása szerinti települések nevét, a körjegyzőségi székhely önkormányzat megnevezését, helyettesítés esetén a megbízás időtartamát, c) a jogosultságot biztosító közigazgatási hivatal, továbbá a központi anyakönyvi szerv megnevezését, a jogosultság időtartamát, d) az a) pontban meghatározott személyek hozzáférési jogosultságot biztosító felhasználói kártya azonosítóját, felhasználói nevét, a hozzáférési jogokat, e) az a)-c) pontokban meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat. (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetéséhez - a nyilvántartott adatok és azok változásai tekintetében - a belügyminiszter rendeletében meghatározott rend szerint adatkezelőként adatszolgáltatásra kötelezett: a) a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának jegyzője, b) a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője, valamint c) a központi anyakönyvi szerv vezetője. (3) Az (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott adatokat a nyilvántartás a jogosultság megszűnésétől számított öt évig tartalmazza.” 6. § Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény (a továbbiakban: Evtv.) 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha valamely hatósági engedély megadásához külön jogszabály az egyéni vállalkozói jogviszony igazolását írja elő, a körzetközponti jegyző a vállalkozói igazolványt kiállítja, egyidejűleg megfelelő határidő kitűzése mellett felhívja a kérelmezőt az érintett hatósági engedély utólagos bemutatására.” 7. § Az Evtv. 14. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (Az egyéni vállalkozótól vissza kell vonni az igazolványt, ha) „e) a vállalkozó a 8. § (3) bekezdésében foglalt felhívás ellenére az érintett hatósági engedélyt a megadott határidőn belül nem mutatja be.” 8. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 11. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A nyilvántartás tartalmazza a polgár) „b) magyar vagy külföldi állampolgárságát, illetőleg hontalanságát (a továbbiakban: állampolgárság), valamint menekült, bevándorolt, letelepedett, illetőleg EGT tartózkodási engedélyes jogállását;” 9. § Az Nytv. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A Hivatal a személyazonosító igazolvány okmányazonosítóját megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül is adatszolgáltatást teljesít a személyazonosító igazolvány kiadásáról, érvényességének, elvesztésének, ellopásának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről. Az adatszolgáltatási eljárás elektronikus ügyintézés útján is folyhat.” 10. § (1) Az Nytv. 29. §-át megelőző „Személyazonosító igazolvány” alcím helyébe a következő alcím lép: „Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok” (2) Az Nytv. 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A polgár elektronikus úton is bejelentheti a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolványa elvesztését, ellopását, megsemmisülését és kérheti annak pótlását, amennyiben adataiban nem következett be változás. Ilyen esetben a hatósági igazolványt az - okmányazonosító adat kivételével - a pótlásra kerülő korábbi hatósági igazolvánnyal megegyező adattartalommal kell kiadni. A felsorolt és a külön jogszabályban meghatározott eseteket kivéve a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadásával összefüggő eljárásokat elektronikus úton nem lehet intézni. A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadására irányuló kérelem csak személyesen terjeszthető elő.” (3) Az Nytv. 29. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A polgár személyazonosságát - a személyazonosító igazolványon túl - minden olyan hatósági igazolvány igazolja, amely tartalmazza a (3) bekezdés a)-d) és g)-i) pontjaiban meghatározott adatokat. Ilyen adattartalmú hatósági igazolványnak tekintendő különösen az érvényes útlevél és az új típusú kártyaformátumú vezetői engedély. A felsorolt, illetve az előzőeknek megfelelő adattartalmú érvényes hatósági igazolványok bemutatása esetében személyazonosítás céljából - jogszabályban meghatározott kivételekkel - a polgár nem kötelezhető más okmány bemutatására.” 11. § A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Bnyt.) 49. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) A bűnügyi nyilvántartó az érintettnek a róla nyilvántartott bűnügyi személyes adatáról a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 12-13. §-ában foglaltak szerint ad tájékoztatást. (5) A (4) bekezdésben szabályozott eljárás során az érintett a tájékoztatás iránti kérelmét elektronikus úton is előterjesztheti.” 12. § (1) A Bnyt. 58. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítását - külön jogszabályban meghatározottak szerint - kizárólag az érintett személy kérheti.” (2) A Bnyt. 58. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az erkölcsi bizonyítvány kiadása iránti kérelem elektronikus úton is előterjeszthető.” 13. § (1) A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kpt.) 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A pontrendszerre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait a (2)-(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni” (2) A Kpt. 11. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki és az eredeti (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik: „(4) Nincs helye a vezetői engedély visszavonását elrendelő határozat méltányossági eljárásban történő módosításának vagy visszavonásának.” 14. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 22/A. §-a (8) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettséget] „e) a közigazgatási hatósági ügyben döntésre jogosult köztisztviselő kétévente,” (2) A Ktv. 22/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A 22/A. § (11) bekezdésében említett ellenőrzési eljárást a Belügyminisztérium folytatja le. A vagyonnyilatkozat tételére, az ellenőrzési eljárás lefolytatására vonatkozó részletszabályokat a kormány állapítja meg.” 15. § A Ktv. 72. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) E törvény alkalmazásában hozzátartozó: a) az egyeneságbeli rokon és annak házastársa, b) az örökbe fogadó és a nevelőszülő, c) az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, d) a testvér, a házastárs, az élettárs, e) a házastársnak, az élettársnak egyeneságbeli rokona, testvére és a testvér házastársa.” MÁSODIK FEJEZET Egészségügyi ágazati feladatokkal összefüggő törvények 16. § Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény 14. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A másodfokú eljárás) „c) amennyiben első fokon a Tisztifőorvosi Hivatal, az országos tisztifőorvos vagy az országos tisztifőgyógyszerész járt el, a külön jogszabály szerinti jogorvoslati hatóság hatáskörébe tartozik.” 17. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 21. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A TAJ számról szóló hatósági igazolványt az érintett lakóhelye szerint illetékes megyei, fővárosi egészségbiztosítási pénztár állítja ki és juttatja el az érintett részére.” 18. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) a következő 5/A. §-sal egészül ki: „5/A. § Az e törvény szerinti cselekmények - az igazolási kérelem előterjesztése és - az adatvédelmi követelmények biztosítása esetén - az egészségbiztosítás igazgatási szerveinek hatáskörébe tartozó jogorvoslatok iránti kérelem előterjesztése kivételével - elektronikus ügyintézés keretében nem gyakorolhatók.” 19. § Az Ebtv. 61. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az igényt határozatban kell elbírálni. Az e törvényben meghatározott esetekben nem kell határozatot hozni, ha az igényt teljes mértékben teljesítik.” 20. § Az Ebtv. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „69. § Ha az illetékes egészségbiztosítási szerv a pénzbeli ellátási igény érvényesítéséről az előírt határidőn belül nem gondoskodik, az Art.-ben meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot köteles fizetni a jogosult részére. Nem kell megfizetni a kamatot, ha a kamat összege nem haladja meg az 1000 forintot.” 21. § Az Ebtv. 75. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A kifizetőhelynek, továbbá az igazgatóságnak a betegségi és anyasági ellátással, valamint a baleseti táppénzzel kapcsolatban tett intézkedése, illetőleg hozott határozata ellen a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes MEP-hez lehet fellebbezni.” HARMADIK FEJEZET Foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi ágazati feladatokkal összefüggő törvények 22. § A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 8. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A nyilvántartással kapcsolatos eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A munkaügyi központ döntése ellen benyújtott fellebbezést a Foglalkoztatási Hivatal bírálja el.” 23. § Az Fktv. 10. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) A munkaügyi központ ellenőrzési tevékenységére a Ket. hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A munkaügyi központ által hozott döntés ellen benyújtott fellebbezést a Foglalkoztatási Hivatal bírálja el.” 24. § Az Fktv. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A FAT a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációja iránti kérelemről annak az NFI-hez történő megérkezése napjától számított 60 napon belül dönt. A FAT döntése ellen a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterhez lehet fellebbezést benyújtani. Az akkreditációs eljárásra egyébként a Ket. szabályait kell alkalmazni.” 25. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 16. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: „16. § Az állam hatósági tevékenység keretében, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szerinti eljárási rendben - a VII. Fejezetben meghatározottak szerint - a) elősegíti és ellenőrzi a munkavédelemre vonatkozó szabályok végrehajtását, b) ellátja az e törvény, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi, az egészségügyi miniszter rendelete és külön jogszabály szerinti engedélyezést és nyilvántartást.” 26. § Az Mvt. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „68. § (1) Ha a sérült a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását sérelmezi, úgy a területileg illetékes munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőséghez, bányászati munkabaleset esetén az illetékes bányakapitánysághoz kérelemmel fordulhat. (2) Ha a sérült meghalt vagy egészségi állapota miatt jogainak érvényesítésére nem képes, az (1) bekezdésben meghatározott jogokat a sérült hozzátartozója gyakorolhatja. A kérelemben a hozzátartozói minőséget valószínűsíteni kell.” 27. § Az Mvt. a következő alcímmel és 82/B. §-sal egészül ki: „Az OMMF, illetve a területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségei jogkörére vonatkozó külön szabályok 82/B. § Az OMMF és területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségei munkabiztonsági hatósági tevékenységére a Ket. szabályait e törvény eltérő rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.” 28. § Az Mvt. a következő 82/C. §-sal egészül ki: „82/C. § (1) A munkabiztonsági hatósági eljárások során az újrafelvételi eljárásra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. (2) Méltányossági eljárást pénzfizetésre kötelezett természetes személy a jogerős döntést hozó szervnél kezdeményezhet. Az eljárást a kötelezett azon hozzátartozója is kezdeményezheti, aki a pénzösszeget a polgári jog szabályai szerint megfizetni köteles. (3) Felügyeleti eljárás keretében a hatósági eljárás során hozott döntés nem változtatható meg és nem semmisíthető meg, ha a kötelezettséget megállapító döntés jogerőre emelkedésétől vagy ha a teljesítési határidő ezt meghaladja, akkor a teljesítési határidő utolsó napjától számított egy év eltelt. (4) A hatósági eljárás során hozott döntés végrehajtását az OMMF első fokon eljáró szerve foganatosítja. E szervet a végrehajtás foganatosítása során a végrehajtó szolgálattal azonos jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik. (5) A hatósági eljárás során hozott - önálló fellebbezéssel megtámadható - végzések bírósági felülvizsgálata nem peres eljárásban történik.” 29. § Az Mvt. a következő 83/A. §-sal egészül ki: „83/A. § (1) Az OMMF a munkabiztonsági hatósági ellenőrzés során hivatalból vagy a sérült, illetőleg hozzátartozója által a 68. § alapján kezdeményezett eljárásban jár el. (2) Az OMMF felügyelője illetékességi területén kívül, valamint az OMMF köztisztviselője Magyarország egész területén az OMMF elnöke által kiállított megbízólevél birtokában végezhet ellenőrzést. Az ellenőrzés alapján indult eljárás lefolytatására az a felügyelőség jogosult, amelynek illetékességi területén az ellenőrzés történt, kivéve, ha a kizárási ok miatt másik felügyelőség került kijelölésre.” 30. § (1) Az Mvt. 84. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség felügyelője elsőfokú hatóságként jogosult a) a munkahelyek tekintetében a munkáltatót határozatban kötelezni, hogy írásban nyújtson tájékoztatást a megjelölt munkabiztonsági követelmények teljesítéséről; b) illetékességi területén valamennyi munkahelyen - külön engedély nélkül, ellenőrzési jogosultságát az erre jogosító igazolványával igazolva - ellenőrzést tartani. Az igazolvány a sorszámot, az eljáró felügyelő nevét és az illetékes felügyelőség megnevezését tartalmazza. Az illetékességi területen kívüli ellenőrzés feltételeire a 83/A. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni; c) a munkabaleseteket, kivéve a közúti és légi közlekedéssel kapcsolatosakat - a munkáltató ez irányú felelősségét nem érintve - kivizsgálni; d) a munkáltatót felhívni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítésére; e) a munkáltatót a feltárt hiányosságok meghatározott határidőn belül történő megszüntetésére kötelezni; f) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások súlyos megszegésével foglalkoztatott munkavállalót a kifogásolt munkavégzéstől eltiltani; g) a munkavállaló egészségét, testi épségét közvetlenül fenyegető veszély esetén - annak elhárításáig - a veszélyes tevékenység, illetőleg üzem, üzemrész, munkaeszköz működésének, használatának felfüggesztését elrendelni; h) elrendelni a 23. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzést; i) a balesetet munkabalesetnek minősíteni, továbbá a munkabaleset bejelentését vagy kivizsgálását elrendelni, ha a bejelentést vagy a kivizsgálást elmulasztották vagy nem a jogszabályban foglaltaknak megfelelően végezték, illetőleg ha a munkáltató a balesetet jogszabályba ütköző módon nem tekinti munkabalesetnek; j) a munkaeszköz és egyéni védőeszköz működését, használatát felfüggeszteni, ha az nem rendelkezik a 18. § (3)-(4) bekezdéseiben meghatározott okirattal; k) a munkáltatót arra kötelezni, hogy az éjszakai munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalói átlagos statisztikai létszámát, munkarendjét, az éjszakai munkavégzés körülményeire vonatkozó - a határozatban megjelölt egyéb - információkat, valamint a közölt adatokban, tényekben bekövetkező változást időszakonként bejelentse; l) a szabálysértésre vonatkozó külön jogszabályok szerint eljárni.” (2) Az Mvt. 84. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A felügyelő az (1) bekezdés f), g) és j) pontjaiban foglalt határozatának fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendelheti el.” 31. § Az Mvt. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „85. § Hatósági ügyben a fellebbezés elbírálására jogosult szervnek minősül a) a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő eljárása tekintetében az OMMF; b) a területi felügyelőség vezetője vonatkozásában az OMMF elnöke; c) az OMMF és elnöke tekintetében a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter.” 32. § Az Mvt. 86/A. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A 81. § (4) bekezdésében meghatározott hatósági ellenőrzést a felügyelet kizárólag munkanapon, 8 és 20 óra között végezheti. A felügyelet a munkáltatót és a munkavállalót az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 munkanappal erről tájékoztatja. A munkáltató az ilyen céllal a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére történő belépéshez szükséges hozzájárulást a munkavállalótól legkésőbb az ellenőrzés megkezdéséig beszerzi.” 33. § A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Metv.) 1. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az ágazati miniszter eltérő szabályokat állapíthat meg a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi szerveknél, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatoknál e törvény 3. §-ának alkalmazására, és a feladatok ellátására önálló szervezetet hozhat létre.” 34. § A Metv. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A munkaügyi ellenőrzést - az e törvényben foglalt kivételekkel - első fokon az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség területi felügyelőségeinek munkabiztonsági és munkaügyi felügyelői, illetve munkaügyi felügyelői (a továbbiakban együtt: felügyelő) látják el.” 35. § A Metv. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A munkaügyi ellenőrzést a felügyelő hivatalból, az (1) bekezdés d), l)-n) és p) pontjaiban foglalt esetekben, valamint a g) pontban a munkabérnek a kollektív szerződésben rögzített mértéke tekintetében annak a félnek a kérelmére folytatja le, akinek (amelynek) a jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti.” 36. § A Metv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „4. § (1) A felügyelő a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes bejelentési kötelesség nélkül ellenőrzést tarthat. (2) A munkaügyi felügyelő a területi felügyelőség illetékességi területén kívül, valamint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OMMF) felügyelője a Magyar Köztársaság egész területén az OMMF elnöke által kiállított megbízólevél birtokában végezhet ellenőrzést. Az ellenőrzés alapján indult eljárás lefolytatására az a felügyelőség jogosult, amelynek illetékességi területén az ellenőrzés történt, kivéve, ha kizárási ok miatt másik felügyelőség kerül kijelölésre. (3) Az ellenőrzés során a felügyelő jogosult a) belépni az ellenőrzése alá tartozó valamennyi munkahelyre, akadályoztatása esetén a rendőrség igénybevételére, b) az ellenőrzéshez szükséges nyilvántartások megtekintésére, azokról másolatok készítésére, c) az ellenőrzés során az ellenőrzéssel összefüggésben hang- és képfelvétel készítésére, d) a munkahelyen tartózkodó személyektől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítás kérésére, valamint személyi azonosságuk igazoltatással történő megállapítására, e) a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ) használatára.” 37. § A Metv. a következő 4/A. §-sal egészül ki: „4/A. § A munkaügyi felügyelő hatósági ellenőrzést erre jogosító igazolvány birtokában végezhet. Az igazolvány tartalmazza a felügyelő nevét, az igazolvány sorszámát, és annak a területi felügyelőségnek a megnevezését, amelynek illetékességi területén jogosult eljárni.” 38. § (1) A Metv. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A 2. § (1) és (2) bekezdésében foglalt szervek hatósági tevékenységük során az e törvényben szabályozott eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályai szerint járnak el.” (2) A Metv. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Munkaügyi bírság kiszabására, illetve a 7. § (2) bekezdése szerinti határozat meghozatalára első fokon annak a területi felügyelőségnek a vezetője jogosult, amelynek területén az ellenőrzött munkahely található.” 39. § A Metv. a következő 8/A. §-sal egészül ki: „8/A. § (1) Az e törvény alapján lefolytatott eljárással kapcsolatos kérelem elektronikus úton is előterjeszthető. (2) Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a Ket. jogorvoslati eljárásait a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) újrafelvételi eljárásnak nincs helye, b) a bíróság a munkaügyi hatóság bírságot megállapító határozatát megváltoztathatja, ha a határozat jogszabálysértő, és a közigazgatási határozatot megváltoztató döntéshez szükséges adatok rendelkezésre állnak, c) felügyeleti eljárás keretében a kötelezettséget megállapító döntés jogerőre emelkedésétől vagy ha a teljesítési határidő hosszabb, annak utolsó napjától számított egy év elteltével munkaügyi határozat megváltoztatásának, illetőleg megsemmisítésének nincs helye. (3) A munkaügyi hatósági eljárás keretében hozott döntések végrehajtását az első fokon eljáró hatóság foganatosítja. A hatóságot a végrehajtás foganatosítása során a végrehajtó szolgálattal azonos jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik. (4) A végrehajtást foganatosító elsőfokú hatóság a pénzfizetésre kötelezett természetes személy vagy a polgári jog szerint helyébe lépő örököse kérelmére a Ket. 135. §-ának (1) bekezdésében meghatározott fizetési kedvezmény mellett vagy helyett a tartozást mérsékelheti, illetőleg elengedheti, feltéve, hogy a kötelezett, illetve örököse vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapotában, illetve a kötelezett, illetve örököse vagyoni helyzetében a határozat jogerőre emelkedése után olyan változás következett be, amely jelentősen megnehezíti a kötelezettség teljesítését.” 40. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „21. § (1) Az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott, foglalkoztatást elősegítő támogatások nyújtása esetén a támogatásban részesülővel hatósági szerződést kell kötni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági szerződés tartalmazza: a) a szerződést kötő közigazgatási szerv nevét, székhelyét, az ügy számát, b) a támogatásban részesülő természetes személy esetében a nevét, lakó-, tartózkodási- vagy szálláshelyét, anyja nevét, TAJ számát, adószámát, adóazonosító jelét, nem magyar állampolgár esetében állampolgárságát, az érvényes úti okmány számát is, c) a támogatásban részesülő szervezet esetében a megnevezését (székhelyét, telephelyét), adószámát a képviseletre jogosult személy megnevezését, valamint a szervezet számlaszámát és a számláját vezető pénzintézet megnevezését, d) a közigazgatási szerv által nyújtott támogatás formáját, mértékét, folyósításának időtartamát, módját, a folyósítás egyéb feltételeit, e) az EK-szerződés 87-88. §-a szerint állami támogatásnak minősülő támogatás nyújtása esetén ea) a támogatás kategóriájának megnevezését, a támogatás tartalmát, eb) a támogatásban részesülő tájékoztatását arról, hogy a csekély összegű, de minimális támogatásként nyújtott támogatásokkal kapcsolatos iratokat 10 évig meg kell őrizni, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén köteles azokat bemutatni, f) a támogatás nyújtásának alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések megjelölését, g) a szerződésszegés jogkövetkezményeit, h) a jogszabály által meghatározott, valamint a felek által szükségesnek tartott jognyilatkozatokat, i) a szerződéssel kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben közigazgatási perben eljáró bíróság megnevezését. (3) Ha a támogatásban részesülő a hatósági szerződésben foglaltakat megszegi, a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni, és a támogatásban részesülő köteles a támogatást a (4) bekezdésben foglaltak szerint visszafizetni. (4) Ha a Munkaerőpiaci Alapból nyújtott támogatást a (3) bekezdésben foglaltak alapján vissza kell követelni, a támogatást a kötelezettségszegés napjától a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatalának napjáig a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 138. §-a (3) bekezdése szerint kiszámított késedelmi pótlékkal növelt összegben kell visszafizetni. Amennyiben a kötelezett visszafizetési kötelezettségének a visszakövetelésről rendelkező határozatban megjelölt határidőig nem tesz eleget, e határidő elmulasztásának napjától a befizetés napjáig a támogatás összegének alapulvételével kiszámított késedelmi pótlékot is köteles fizetni. (5) A támogatást nyújtó szerv vezetője - erre irányuló kérelem esetén - különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a késedelmi pótlék felszámításától, illetve dönthet a már felszámított késedelmi pótlék részben vagy egészben történő elengedéséről, továbbá - a munkaadónak nem minősülő természetes személy részére nyújtott támogatás esetén - a visszakövetelt támogatás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott méltányosság szempontjából, természetes személy esetében figyelembe vehető különösen kedvezőtlen szociális helyzete, valamint az, hogy a támogatás visszafizetése a kötelezett és a háztartásában élők megélhetését súlyosan veszélyeztetné. (7) Aki foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesül, köteles a támogatást megállapító szervnek haladéktalanul bejelenteni, ha a támogatást megalapozó körülményeiben változás következik be.” 41. § Az Flt. 28. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (Meg kell szüntetni a munkanélküli járadék folyósítását, ha a munkanélküli:) „h) meghalt.” 42. § Az Flt. 30. §-ának (10) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (Meg kell szüntetni a nyugdíj előtti munkanélküli segély folyósítását, ha a munkanélküli) „c) meghalt.” 43. § Az Flt. 34. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az álláskeresést ösztönző juttatás folyósítását meg kell szüntetni) „a) a 28. § (1) bekezdésének a)-f) pontjában, valamint h) pontjában meghatározott esetekben,” 44. § (1) Az Flt. 37. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (4) és (5) bekezdés számozása (5) és (6) bekezdésre változik: „(4) Az, aki a munkanélküli halálát követően a munkanélküli ellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni.” (2) Az Flt. 37. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki: „(7) Az (5) bekezdésben meghatározott méltányosság szempontjából a 21. § (6) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni. (8) A munkanélküli ellátás, valamint a vállalkozói járadék visszakövetelése esetén késedelmi pótlék nem számítható fel.” 45. § Az Flt. 39/C. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Munkaerőpiaci Alap bevétele:) „h) egyéb bevételek: a Munkaerőpiaci Alap javára teljesített visszafizetés, a hatósági eljárás alapján befolyt bevétel, bírság, késedelmi pótlék, kamatbevétel, a Munkaerőpiaci Alap javára teljesített önkéntes befizetés, támogatás, valamint a működésével összefüggő bevétel.” 46. § Az Flt. 50. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A munkaügyi központnak az (1) bekezdés i)-j) pontjában meghatározott, hatósági ellenőrzési tevékenységére a Ket. 87-94. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a munkaügyi központ a személyazonosság megállapítására alkalmas okmány felmutatására szólíthatja fel azt az ügyfelet, akinek személyazonosságát meg kell állapítania.” 47. § (1) Az Flt. 54. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott a) foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal kapcsolatos ügyekben a Ket. rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, b) az a) pontban nem említett közigazgatási ügyekben a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy attól e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály csak annyiban térhet el, amennyiben a Ket. megengedi. (2) A 43. § (2) bekezdésének a) pontja, továbbá a pályázat alapján nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatások esetében a pályázati felhívásban az elbírálásra nyitva álló határidő legfeljebb kilencven napban állapítható meg. Ha e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott támogatásban természetes személy részesül, a hatósági szerződést csak személyesen kötheti meg.” (2) Az Flt. 54. §-a a következő (3)-(8) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (3) és (4) bekezdés számozása (9) és (10) bekezdésre változik: „(3) Ha a munkaügyi központ nem e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály, hanem más jogszabály alapján nyújt a foglalkoztatás elősegítése érdekében támogatást, a támogatással kapcsolatos ügyben az eljárására e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, kivéve, ha a támogatásról szóló jogszabály ettől eltérően rendelkezik. (4) A közösségi jogszabályok szerinti migráns munkavállaló munkanélküli ellátásával, vállalkozói járadékával kapcsolatos ügyben az érdemi határozatot 60 napon belül kell meghozni. (5) Az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály által szabályozott a) kérelemre indult közigazgatási eljárásban a Ket. 29. §-a (3) bekezdésének b) pontja nem alkalmazható, b) hivatalból folytatott közigazgatási eljárásban az ügyfélnek az eljáró szerv felhívására közölnie kell az érdemi döntéshez szükséges adatokat, valamint az 57/A. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyi adatait. (6) Az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott közigazgatási ügyben a) a Ket. 37. §-a (3) bekezdésében, valamint 130. §-a (2) bekezdésében meghatározott határidőként tizenöt napot kell figyelembe venni, továbbá b) a 135. § (1) bekezdésében meghatározott fizetési kedvezmény az engedélyezésétől számított legfeljebb két évig tarthat. (7) Az e törvényben meghatározott nyilvántartásokat magyar nyelven kell vezetni. Az e törvényben meghatározott szerv a hatósági bizonyítványt magyar nyelven állítja ki. (8) A külföldiek magyarországi foglalkoztatására vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzésére és az ennek alapján indult eljárásra a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény eljárási szabályait kell alkalmazni.” 48. § Az Flt. 54/A. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A munkanélküli ellátást, vállalkozói járadékot, valamint foglalkoztatást elősegítő támogatást megállapító, illetve folyósító szerv az e törvényen, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályon alapuló igényét öt év alatt érvényesítheti. Ha a követelésre alapot adó magatartás bűncselekmény, a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül.” 49. § Az Flt. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „55. § (1) A munkaügyi központ kirendeltsége a saját nevében dönt a) a munkanélküliek nyilvántartásba vételével és a nyilvántartásból való törléssel, b) a munkanélküli ellátás, vállalkozói járadék megállapításával, szüneteltetésével, megszüntetésével és visszakövetelésével, c) az (5) bekezdésben foglaltak kivételével, egyes foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal kapcsolatos ügyekben. (2) A munkaügyi központ központi szervezeti egysége a munkaügyi központ nevében dönt a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésével, a rendbírsággal kapcsolatos, valamint hatáskörébe utalt egyéb ügyekben. (3) Ha a támogatás pénzügyi fedezetéül a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási, valamint rehabilitációs alaprészének a) központi kerete szolgál, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, a Foglalkoztatási Hivatal vagy a megyei (fővárosi) munkaügyi központ, b) a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi kerete szolgál, a megyei (fővárosi) munkaügyi központ köt a támogatásban részesülővel hatósági szerződést. (4) Ha első fokon a) a munkaügyi központ kirendeltsége hozott döntést, a fellebbezést a munkaügyi központ igazgatója, b) a munkaügyi központ központi szervezeti egysége hozott döntést, a fellebbezést a Foglalkoztatási Hivatal bírálja el. (5) Ha jogszabály alapján a foglalkoztatást elősegítő támogatással kapcsolatos feladatokat a munkaügyi központ központi szervezeti egysége vagy kirendeltsége látja el, a központi szervezeti egység, illetőleg a kirendeltség a támogatásban részesülővel a hatósági szerződést a munkaügyi központ nevében köti meg, módosítja, illetőleg szünteti meg.” 50. § Az Flt. 56/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Rendbírságot köteles fizetni:) „a) az a munkaadó, munkavállaló, egyéb szerv, illetőleg személy, aki e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján hozott jogszabályban, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 94/D. §-ában és 193/D. §-ának (1) bekezdésében, továbbá közigazgatási határozatban, hatósági szerződésben meghatározott bejelentési [kivéve a 8. § (5) bekezdés b) pontjában, valamint a 36. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettséget], nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének nem vagy nem az előírt módon tesz eleget, vagy valótlan adatot szolgáltat;” 51. § Az Flt. 58. §-ának (8) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, hogy rendeletben határozza meg) „g) a pénzügyminiszterrel egyetértésben az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alapján folytatott egyes közigazgatási eljárásért (szolgáltatásért) fizetendő díj” (szabályait.) NEGYEDIK FEJEZET Földművelésügyi ágazati feladatokkal összefüggő törvények 52. § A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) 11. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A földkiadó bizottságnak a) a részarány-földtulajdonnak megfelelő föld, a tanya körüli föld kijelölésére és a tulajdonos birtokba helyezésére; b) a részarány-földtulajdon helyének meghatározására; c) a földterület tulajdonba adására és az értéknövekedést eredményező beruházási költség megállapítására; d) a részarány-földtulajdonosok AK értékének arányos módosítására vonatkozó határozata a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 71. §-ának (1) bekezdése szerinti határozatnak minősül.” 53. § Az Fkbt. 11. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Hirdetményi úton történő kézbesítés esetén a határozatot a földművelésügyi hivatal hirdetőtábláján kívül a földkiadás helye, a szövetkezet székhelye, a részarány-földtulajdonos utolsó ismert belföldi lakóhelye szerinti települési önkormányzatok hirdetőtáblájára is ki kell függeszteni.” 54. § Az Fkbt. 11/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „11/A. § A megyei földművelésügyi hivatalnak az e törvény rendelkezései szerint első fokon hozott határozata ellen benyújtott fellebbezést a fővárosi földművelésügyi hivatal bírálja el. Ha a fővárosi FM hivatal jár el első fokon, akkor a fellebbezést a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium bírálja el.” 55. § (1) Az Fkbt. 11/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A földkiadó bizottságnak a 11. § (1) bekezdésében meghatározott határozatát előkészítő eljárásban kirendelt szakértő működik közre.” (2) Az Fkbt. 11/B. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A szakértő feladata, hogy szakmai és technikai segítséget nyújtson a földkiadó bizottságnak az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas határozatok meghozatalában és a keletkezett adatok feldolgozásában.” 56. § (1) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 50. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A más célra engedély nélkül hasznosított termőföldet eredeti állapotába helyre kell állítani, kivéve, ha a földhivatal - indokolt esetben - a más célú hasznosítás folytatásához hozzájárul. A más célú hasznosítás folytatásához szükséges a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozata.” (2) A Tft. 50. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha a termőföld más célú hasznosításával kapcsolatban az eredeti állapot helyreállítását elrendelték vagy a földhivatal a más célú hasznosítás folytatásához hozzájárult, a földvédelmi bírságot és a termőföld időleges vagy végleges más célú hasznosításáért a földvédelmi járulékot meg kell fizetni.” 57. § A Tft. 51. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha a földhivatal a más célú hasznosítás folytatásához hozzájárult, ezzel egyidejűleg rendelkezik a fizetendő földvédelmi járulékról és bírságról.” 58. § (1) A Tft. 53. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Engedély nélküli hasznosítás esetén a földvédelmi járulék megállapításáról az eredeti állapot helyreállítását elfogadó, illetőleg a más célú hasznosítás folytatásához hozzájáruló határozatban kell rendelkezni.” (2) A Tft. 53. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A járulék teljes összegének megfizetése) „b) a véglegesen más célra engedélyezett, illetőleg engedély nélküli hasznosítás esetén az engedélyező vagy az eredeti állapot helyreállítását elfogadó, illetőleg a más célú hasznosítás folytatásához hozzájáruló határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül,” (esedékes.) 59. § A Tft. 55. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A földvédelmi bírság - a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ága eredeti állapotának helyreállítási kötelezettsége alóli felmentés és az engedély nélkül más célra hasznosított termőföld továbbhasznosításához történő hozzájárulás esetét kivéve - ismételten is kiszabható.” 60. § A Tft. 60. §-ának (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(6) A talajvédelemmel összefüggő hatósági feladatok ellátására az állam talajvédelmi hatóságot működtet. (7) A talajvédelemmel kapcsolatos állami feladatokat a minisztérium - a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közreműködésével - a növény- és talajvédelmi szolgálat (a továbbiakban: talajvédelmi hatóság) útján látja el.” 61. § A Tft. 66. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Talajtani szakvéleményt kell készíteni és az abban foglaltak szerint eljárni) „a) a szennyvíz, szennyvíziszap és egyéb nem veszélyes hulladékok mezőgazdasági felhasználásához, valamint” 62. § A Tft. 69. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A talajvédelmi hatóság a 66. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenység engedélyezéséhez megkéri a területileg illetékes közegészségügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi és vízügyi szakhatóság, valamint a települési önkormányzat jegyzőjének hozzájárulását.” 63. § A Tft. 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „71. § (1) E törvényben meghatározott talajvédelmi hatósági feladatokat első fokon a növény- és talajvédelmi szolgálat látja el. (2) Az (1) bekezdés szerinti talajvédelmi hatósági ügyekben másodfokon a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat jár el. Külön jogszabály alapján a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat talajvédelmi szakhatósági jogkörébe tartozó ügyben felügyeleti szervként a minisztérium jár el.” 64. § A Tft. 72. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A talajvédelmi hatóság a földhasználó, illetve beruházó kérelmére az általuk csatolt talajtani szakvélemény, illetve kiviteli terv alapján a 69. §-ban meghatározott esetekben engedélyt, továbbá a 63. § (1) bekezdésében és a 70. §-ban meghatározott esetekben szakhatósági hozzájárulást ad ki. A talajtani szakvélemények és kiviteli tervek tartalmi és formai követelményeit külön jogszabály tartalmazza.” 65. § A Tft. 81. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Nem minősül a termőföld más célú hasznosításának a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény hatálya alá tartozó, a részarány földkiadási eljárás során, továbbá a részarány földkiadási eljárásban keletkezett osztatlan közös tulajdonok megszüntetése során keletkező új földrészletek megközelítését szolgáló utak kialakítása.” 66. § A Tft. 90. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy) „c) a talajtani szakvélemény készítés részletes szabályait” (rendelettel megállapítsa.) 67. § A Tft. 2. számú mellékletének 3. b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az 55. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt esetben a bírság összege] „b) ha az engedély nélkül vagy annak előírásaitól eltérően más célra hasznosított termőföld más célú hasznosítása folytatásához a földhivatal hozzájárult, a föld végleges más célú használatáért fizetendő földvédelmi járulék háromszorosa.” 68. § Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Áeü.) 24. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az állatgyógyászati készítmény üzemi méretű előállításának engedélyezéséről, illetve forgalmazásáról szóló határozatot 90 napon belül, törzskönyvezéséről, forgalomba hozataláról szóló határozatot 210 napon belül kell meghozni.” 69. § Az Áeü. 25. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A hatósági állatorvos, valamint a kerületi főállatorvos által hozott határozat vagy végzés ellen benyújtott fellebbezést az állomás vezetője bírálja el. (2) Az állomás vezetője által hozott elsőfokú határozat vagy végzés ellen benyújtott fellebbezést a minisztérium bírálja el.” 70. § Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 93. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az állami erdészeti szolgálat hatáskörébe tartozó ügyben felügyeleti szervként az országos erdészeti hatóság jár el.” 71. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 87. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A vadászati felügyelőség hatáskörébe tartozó ügyekben - a vadgazdálkodási és a vadvédelmi bírság kiszabása, továbbá a vadászjegy és a vadászati engedély visszavonása kivételével - másodfokon a minisztérium jár el. A vadgazdálkodási és vadvédelmi bírság kiszabása, továbbá a vadászjegy és a vadászati engedély visszavonása esetében másodfokon a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal vezetője jár el.” 72. § A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Halászati hatósági ügyben - ha e törvény másképp nem rendelkezik - első fokon a halászati felügyelő jár el. A halászati felügyelő hatáskörébe tartozó ügyben - a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságok kiszabása, valamint az állami halászjegy vagy horgászjegy visszavonása iránt folytatott eljárások kivételével - másodfokon a minisztérium jár el. A halgazdálkodási és halvédelmi bírság kiszabása, valamint az állami halászjegy vagy horgászjegy visszavonása iránt folytatott eljárások esetében másodfokon a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal vezetője jár el. Az első fokú halászati hatóság illetékességi területét a miniszter rendeletben határozza meg. A halászati felügyelő a vízminőség, illetőleg a vízi élővilág védelme érdekében hivatalból vagy a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség kezdeményezésére a halászati vízterületen a halak etetését korlátozhatja vagy időlegesen megtilthatja.” ÖTÖDIK FEJEZET Gazdasági és közlekedési ágazati feladatokkal összefüggő törvények 73. § (1) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Krt.) 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A közraktár a közraktári tevékenységet akkor kezdheti, illetőleg szüntetheti meg, ha azt a gazdasági és közlekedési miniszter felügyelete alatt álló Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: felügyelet) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete egyetértésével előzetesen engedélyezte. A közraktár vámszabad területen való működéséhez erre vonatkozó külön engedély is szükséges.” (2) A Krt. 5. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelemhez mellékelni kell) „c) a közraktári - tárolási, raktározási - tevékenységhez használt raktárak működéséhez szükséges telepengedélyt;” 74. § A Krt. 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (3) és (4) bekezdés számozása (4) és (5) bekezdésre változik: „(3) Ha az ügyfél a kérelmét hiányosan nyújtotta be, a felügyelet a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül - megfelelő határidő megjelölésével és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel.” 75. § (1) A Krt. 9. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A közraktári piac felügyeletét az 5. § (1) bekezdésében meghatározott szerv látja el. A feladata e körben a piac szabályozása és a közbizalom érdekében a közraktári tevékenység engedélyezése, s a közraktár - e törvényben és a rá vonatkozó egyéb jogszabályokban előírt - kötelezettségei betartásának folyamatos ellenőrzése. (2) A felügyelet hatáskörébe tartozó ügyekben - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A felügyelet évente ellenőrzi a közraktári tevékenység törvényben előírt feltételeinek meglétét, a közraktározás és - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével együttműködve - a kölcsönnyújtás gyakorlatát (általános ellenőrzés). A felügyelet az általános ellenőrzéseken kívül - egy-egy részterületre kiterjedően - egyéb célvizsgálatot is elrendelhet.” (2) A Krt. 9. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az általános ellenőrzések és célvizsgálatok megállapításairól a felügyelet vizsgálati jelentést készít. A vizsgálati jelentés tartalmazza a zálogkölcsönnyújtás gyakorlatára vonatkozó megállapításokat is, amennyiben arra a vizsgálat kiterjedt. A vizsgálati jelentés jogszabálysértésre vonatkozó megállapításait jegyzőkönyvvel vagy egyéb bizonyítékkal kell alátámasztani. A vizsgálati jelentést a közraktár részére át kell adni, amelyre az tizenöt napon belül észrevételt tehet. A felügyelet szükség esetén, illetve az ügyfél kérésére a határozathozatal előtt zárótárgyalást tarthat.” 76. § A Krt. a következő 9/A. §-sal egészül ki: „9/A. § (1) Az e törvény szerinti eljárási cselekmények - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 160-162. §-a szerinti elektronikus ügyintézés keretében nem gyakorolhatók. (2) A hatóság biztosítja az ügyfél részére az elektronikus úton történő időpontfoglalást, illetve időpont-egyeztetést, továbbá a Ket. 164. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti általános tájékoztató szolgáltatást nyújt. (3) A felügyelet az eljárását szakértő kirendelése esetén, illetve szakvélemény kérésekor a szakvélemény megérkezéséig felfüggesztheti. (4) A felügyelet hivatalból indított eljárása az ügyfél kérelmére nem függeszthető fel. (5) A felügyelet ellenőrzési tevékenysége tekintetében az ügyintézési határidő kilencven nap. (6) A törvény hatálya alá tartozó ügyekben természetes személy ügyfél kérelmet kizárólag a felügyelethez terjeszthet be. (7) A felügyelet előtt hivatalból folytatott eljárásban a felügyelet erre irányuló felhívására az ügyfél köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetén a felügyelet a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, illetve az eljárást megszüntetheti. (8) A felügyelet döntését a felügyeleti szerv nem változtathatja meg.” 77. § A gazdasági reklámok és az üzleti feliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. törvény 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) E törvény alkalmazásában a meghonosodott idegen nyelvű kifejezések nem minősülnek idegen nyelvű szövegnek. Ha valamely idegen nyelvű kifejezés meghonosodottsága tekintetében vagy a magyar nyelvű szövegfordítás nyelvhelyességét illetően kétség merül fel, az eljáró hatóság beszerzi a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által kijelölt tanácsadó testület szakvéleményét, melyhez kötve van.” 78. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 43. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A Magyar Bányászati Hivatal készíti elő a miniszter ásványvagyon-gazdálkodással, valamint a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos döntéseit, továbbá előkészíti a 34. § (2) bekezdésében foglalt bányászati, valamint gázipari biztonsági szabályzatokat, és ellenőrzi azok végrehajtását, illetőleg ellátja a 20/A. §-ban meghatározott állami feladatokat.” (2) A Bt. a 43. §-t követően a következő 43/A-43/C. §-sal egészül ki: „43/A. § (1) A szilárd ásványi nyersanyag esetében a bányatelek megállapításra indított eljárásban, valamint a kutatási, kitermelési, szüneteltetési vagy bányabezárási, illetőleg mezőfelhagyási műszaki üzemi tervek jóváhagyására indult eljárásban, továbbá a bányafelügyelet építésügyi hatósági hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárásokban a műszaki üzemi tervben tervezett bányászati tevékenységgel ténylegesen igénybe vett területekkel, valamint a létesítmény és biztonsági övezete területével érintett ingatlan tulajdonosa, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használója ügyfélnek minősül. (2) A bányafelügyelet a hivatalból történt eljárás megindításáról az ismert ügyfelet, a kérelemre indult eljárásról az ismert ellenérdekű, illetve érintett ügyfelet 10 napon belül értesíti. (3) A bányakapitányság köztisztviselője illetékességi területén kívül, a Magyar Bányászati Hivatal köztisztviselője az ország egész területén az MBH elnöke által kiállított megbízólevél birtokában végezhet ellenőrzést. Az ellenőrzés alapján indult eljárás lefolytatására az a bányakapitányság jogosult, amelynek illetékességi területén az ellenőrzés történt, kivéve, ha kizárási ok miatt másik felügyelőség kerül kijelölésre. (4) Abban az esetben, ha a bányafelügyelet a 35. § (2) bekezdésében meghatározott, súlyos balesetet és súlyos üzemzavart kivizsgáló eljárásában szakértőt rendel ki, eljárását a szakvélemény beérkezéséig felfüggesztheti. 43/B. § (1) A bányatelek megállapítására indított eljárás során az ügyintézés határideje 90 nap, a kutatási jog adományozására vonatkozó eljárás ügyintézési határideje 20 nap. (2) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a bányafelügyelet a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel. (3) Abban az esetben, ha az eljárás több mint 20 ingatlan-tulajdonost és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használót érint, a bányafelügyelet hatósági közvetítőt vehet igénybe. (4) A műszaki üzemi tervek jóváhagyására indított eljárásban e törvény alapján iratbetekintésre jogosult a műszaki üzemi tervben körülhatárolt terület 500 méteres környezetében lévő ingatlan tulajdonosa, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használója. (5) Hivatalból indított eljárásban a bányafelügyelet felhívására az ügyfél köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat. Az adatszolgáltatási kötelezettség vétkes megszegése (elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetén) a bányafelügyelet az ügyfelet eljárási bírsággal sújthatja. (6) A bányafelügyelet a) a műszaki üzemi terv jóváhagyására, b) a 41. § (1)-(5) és (7) bekezdése alapján tevékenység eltiltására, c) a bányászati létesítmény környezetet veszélyeztető állapotának megszüntetésére irányuló határozatát munkabiztonsági, környezet- vagy természetvédelmi okból, továbbá közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítása, illetve az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében, d) vezetékjog, használati jog alapítására irányuló határozatát közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítása, továbbá az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja. 43/C. § (1) A bányatelek megállapítási, a kutatási, kitermelési, szüneteltetési, bányabezárási, mezőfelhagyási, műszaki üzemi tervek engedélyezési eljárásaiban, továbbá a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban hozott határozatok fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében, szolgalomalapítási eljárásban a jogorvoslattal nem érintett ingatlanra - ezen belül önállóan a szolgalomalapításra és a kártalanításra - a határozat kézbesítését követő 15. nap elteltével beáll a jogerő, ha a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre. (2) A bányatelket megállapító jogerős határozattal szemben az első műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozat jogerőre emelkedéséig, de legfeljebb a bányatelket megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül lehet újrafelvételi eljárást kezdeményezni. A bányászati jog átruházások tárgyában hozott jogerős határozattal szemben újrafelvételi eljárás nem kezdeményezhető. (3) A bányafelügyelet döntésének végrehajtását az e törvény 4. § (4) bekezdésében meghatározott elsőfokú hatóság foganatosítja.” 79. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 19. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A közlekedési hatóságnál a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabályban meghatározott engedélyek kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos ügyekben a kérelem elektronikus úton is előterjeszthető.” 80. § A Kkt. 20. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) A közlekedési hatóság az (1) bekezdésben foglalt eljárásával kapcsolatban külföldi hatóságokkal együttműködési megállapodást köthet a hatósági feladatai eredményes ellátásának előmozdítása érdekében.” 81. § A Kkt. a következő 29/B. §-sal egészül ki: „29/B. § (1) Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló, valamint a közutak igazgatásáról szóló külön jogszabályokban meghatározott közlekedési hatósági eljárások kérelmét és annak mellékleteit papír alapon kell benyújtani, a hatósági eljárások elektronikus úton nem intézhetők. Az említett hatósági eljárásokban a közlekedési hatóság hatósági közvetítőt vehet igénybe. (2) Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló külön jogszabályban meghatározott a) engedélyezési eljárásokban ügyfél az az ingatlantulajdonos, az az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használó, akinek ingatlanát a közlekedési létesítmény terület-igénybevétellel érinti, ingatlana a közlekedési létesítmény területével közvetlenül határos, vagy akinek kapubejárója az útépítéssel közvetlenül érintett szakaszához csatlakozik, b) engedélyezési eljárásokban, az eljárás megindításáról a közlekedési hatóság nyolc napon belül vagy helyszíni szemle esetén annak meghívójával értesíti a terület igénybevételével érintett ügyfelet, a többi érintett ügyfél értesítése hirdetményi úton történik, c) engedélyezési eljárások során hozott döntésekkel szembeni fellebbezések esetén a fellebbezéssel nem érintett rendelkezés jogerős, d) engedélyezési eljárásokban újrafelvételi eljárásnak nincs helye. (3) A gyorsforgalmi közúthálózat közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló külön törvényben megjelölt utakkal és az ezekkel az utakkal egy beruházásban megvalósuló egyéb utakkal kapcsolatos közlekedési hatósági eljárásokban az első fokú határozat - a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítására tekintettel - a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható. (4) A (3) bekezdésben meghatározott utak forgalomba helyezési első fokú határozata - a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítására tekintettel - a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.” 82. § (1) A Kkt. 44. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „Az ellenőrzést végző személy az ellenőrzési jogosultságát köteles igazolni.” (2) A Kkt. 44. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A közlekedési hatóság önálló közúti ellenőrzési tevékenységet végezhet más közlekedési hatóság illetékességi területén is.” 83. § A Kkt. 46/C. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A közlekedési hatóság az e törvény 44. § (3) és 45. § (1)-(3) bekezdése alapján hivatalból indított eljárása során - annak tárgyával összefüggésben - az ügyfelet személyes adatszolgáltatásra és/vagy nyilatkozattételre kötelezheti. (4) A közlekedési hatóság jogosult a közúti és telephelyi ellenőrzési eljárása során a vizsgálat alá vont menet- és fuvarokmányokon, az üzemben tartó által végzett ellenőrzések nyilvántartásában, továbbá a tachográfkészülékben, az adatrögzítő lapon és a tachográfkártyán tárolt (rögzített) személyes és egyéb adatok kezelésére. A közlekedési hatóság a személyes adatok kezelésére az ellenőrzés alapján indult eljárás lezárását követő öt évig jogosult.” 84. § A Kkt. 48. §-ának (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap) „h) a belügyminiszter, hogy a diplomáciai mentességet élvező képviseletek és személyek gépjárműveinek különleges rendszámmal való ellátásának, a rendszámok kiadásának és visszavonásának rendjét és feltételeit, továbbá a külföldön kiállított vezetői engedélyek használatának rendjét a külügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg.” 85. § A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „18. § A hajózási hatóság, továbbá külön jogszabályban meghatározott szerv az üzemben tartott úszólétesítmény hajózásra alkalmasságát ellenőrizheti. A hajózási hatóság az úszólétesítmény üzemeltetését - annak hajózásra alkalmatlansága esetén - korlátozza vagy megtiltja. A határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.” 86. § A Vkt. a következő alcímmel és 48/A. §-sal egészül ki: „Személyes adatok kezelése a hatósági ellenőrzéssel összefüggésben 48/A. § (1) Az úszólétesítmény tulajdonosa, üzemben tartója és vezetője a hivatalból indított vagy folytatott eljárás esetében köteles az illetékes hajózási és rendőrhatóság részére kérésükre a hatáskörükbe tartozó ügy eljárásában, továbbá ellenőrzéskor az adott ügyben a döntéshez szükséges személyes adatokat átadni. (2) Az úszólétesítmény nemzetközi szerződés és az Európai Unió jogi aktusai alapján végzett biztonsági ellenőrzése során a hajózási hatóság az Európai Unió jogi aktusaiban felsorolt adatbázisokból személyes adatokat kérdezhet le és az ellenőrzés eredményeiről ezeknek az adatbázisoknak adatokat szolgáltathat.” 87. § A Vkt. 78. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A hajózási hatóság a felszabadításra határidőt állapíthat meg, és meghatározhatja annak módját. A határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható. Szükség esetén a hajózási hatóság jogosult a hajóút felszabadításának elvégeztetésére, a károkért felelős úszólétesítmény üzemben tartójának terhére.” 88. § A Vkt. a következő 78/A. §-sal egészül ki: „78/A. § Építmény jellegű közforgalmú hajózási létesítménnyel kapcsolatos ügyben első fokon hozott határozat a hajózás biztonsága érdekében a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.” HATODIK FEJEZET Ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi ágazati feladatokkal összefüggő törvények 89. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A szociális biztonsági tárgyú nemzetközi szerződés, illetve szociálpolitikai egyezmény hatálya alá tartozó személyre e törvény rendelkezéseit az adott nemzetközi szerződés (egyezmény) szabályai szerint kell alkalmazni.” 90. § A Tny. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az e törvény szerinti hatósági ügyekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 160-162. §-a szerinti elektronikus formában a következő eljárási cselekmények gyakorolhatók: a) az ügyfél nyilatkozatának, bejelentésének, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervekhez intézett egyéb beadványának (fizetéskönnyítési, tartozás-mérséklési-, elengedési kérelmek, panaszok, közérdekű bejelentések) előterjesztése; b) az ügyfél tájékoztatására, értesítésére és felhívására vonatkozó hatósági közléseknek az ügyfél tudomására hozása; c) az ellátások megállapításával, folyósításával, a jogalap nélküli ellátások visszafizetésével, illetve a megtérítésre kötelezéssel összefüggő kérelmek benyújtása, ideértve a fellebbezési, az újrafelvételi és az igazolási kérelmet is; d) az idézés; e) a 97. § (2) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése.” 91. § (1) A Tny. 5. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény hatálya kiterjed:) „c) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 6. §-ában foglalt nyugdíj-biztosítási igazgatási szervekre,” (2) A Tny. 5. §-a a következő d) ponttal egészül ki: (E törvény hatálya kiterjed:) „d) a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságra és a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt.-re (a továbbiakban: GYSEV Rt.).” 92. § A Tny. 64. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés és cím lép: „Igényérvényesítés és eljárási szabályok 64. § (1) A nyugellátást írásban, kizárólag az e célra rendszeresített nyomtatványon (a továbbiakban: igénybejelentő lap) kell igényelni. (2) Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni, az ellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani. Az igényt az ellátás megállapításának kezdő időpontjában hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. (3) Az igénybejelentés időpontja az igénybejelentő lap nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez történő beérkezésének a napja. (4) Az igénybejelentő lap benyújtásával egyidejűleg az igénylőnek az azonosításához és - a Ket. 36. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adatok kivételével - az igénye elbírálásához szükséges adatokat, iratokat is elő kell terjesztenie. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv eltekinthet a nem magyar nyelven kiállított okirat hiteles fordításától, ha az eljárásba bevont dolgozója az adott nyelvből államilag elismert, legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezik. (5) A nyugellátás iránti igényt az igénylő lakóhelye alapján a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnál, a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságoknál és ezek kirendeltségeinél, illetve - ha az elhunyt jogszerző korábban nyugellátásban részesült - a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál (a továbbiakban együtt: nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv) kell érvényesíteni. (6) A megyei nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek illetékessége az adott megye - a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság illetékessége Budapest és Pest megye - közigazgatási területére terjed ki. A Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság a hatáskörébe utalt nemzetközi nyugdíjügyekben, továbbá a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az ország egész területére kiterjedő illetékességgel jár el. (7) A vasutas biztosítottak körébe tartozó munkavállalók a szolgálati főnökségnél, a munkaviszony megszűnése után a legutóbbi szolgálati főnökségnél, a vasutak által megállapított öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő halála esetén a hozzátartozók a lakóhely szerint illetékes nyilvántartási állomáson, illetőleg a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságnál, a GYSEV Rt.-nél érvényesítik igényüket. Az igényt a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság, illetőleg a GYSEV Rt. bírálja el. (8) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv rokkantságon alapuló ellátási igény elbírálása esetén az igénylőt az adatok igazolásán kívül orvosi felülvizsgálat céljából személyes megjelenésre kötelezheti. Ha az igénylő a jogkövetkezményekről való tájékoztatást tartalmazó felhívásra az előírt orvosi felülvizsgálaton nem jelenik meg, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az eljárást végzésével megszüntetheti. (9) Amennyiben a nyugellátásban részesülő az esedékes orvosi felülvizsgálaton a jogkövetkezményekről való tájékoztatást tartalmazó felhívásra nem jelent meg, az ellátásra való jogosultságát meg kell szüntetni az erről szóló határozat keltét követő hónap első napjával.” 93. § A Tny. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „65. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv egyszerűsített határozatot hoz a rokkantságon, munkaképesség-csökkenésen alapuló ellátás folyósítása alatt végzett orvosi felülvizsgálat eredményéről, ha a rokkantság foka, illetve a munkaképesség-csökkenés mértéke a felülvizsgálat eredményeként nem változott. (2) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek nem kell határozatot hoznia a nyugellátások évenkénti rendszeres emeléséről - ideértve a 62. § (5) bekezdése szerinti kiegészítő nyugdíjemelést és az egyösszegű kifizetést is -, továbbá a tizenharmadik havi nyugdíjról.” 94. § A Tny. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „68. § (1) A biztosított (volt biztosított) az igényelbíráló szervtől kérheti a) az öregségi nyugdíjra jogosító életkort megelőző tíz éven belül a figyelembe vehető szolgálati idejének, valamint b) életkortól függetlenül a korkedvezményre jogosító idejének megállapítását. (2) A kérelemhez csatolni kell a biztosított által feltüntetett, az igényelbíráló szerv nyilvántartásában nem vagy eltérő tartalommal szereplő szolgálati időre, illetve a korkedvezményre jogosító idő megállapításánál a korkedvezményre vonatkozó, az igénylő rendelkezésére álló igazolásokat, okiratokat. (3) Az igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti esetekben határozatban állapítja meg az elismert szolgálati időt, illetve a korkedvezményre jogosító időt, valamint - megfelelő indokolással - a szolgálati időként, illetve korkedvezményre jogosító időként el nem ismerhető időtartamot.” 95. § A Tny. 69. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Ha az igénylő részére a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) alapján munkanélküli-ellátásként munkanélküli járadékot, vállalkozói járadékot, nyugdíj előtti munkanélküli-segélyt, álláskeresést ösztönző juttatást vagy képzési támogatásként keresetpótló juttatást folyósítanak, a nyugellátást legkorábban a felsorolt ellátások folyósításának megszűnését követő naptól lehet megállapítani.” 96. § A Tny. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „72. § A nyugellátás iránti igény elbírálásához a rokkantságról, illetőleg munkaképesség-csökkenés mértékéről az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottságai szakvéleményt adnak. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv eljárása során kizárólag ezen orvosi bizottságok szakvéleményét veheti figyelembe.” 97. § A Tny. 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „74. § Ha az igénylő a nyugellátás iránti kérelmét a Ket. 34. §-ának (4) bekezdése szerint visszavonja, a felvett nyugellátást 30 napon belül köteles visszafizetni.” 98. § A Tny. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „75. § Ha a rokkantságon alapuló nyugellátásra irányuló igényt a 72. §-ban meghatározott orvosi bizottság szakvéleményére tekintettel utasították el, az elutasító határozat jogerőre emelkedését követő egy éven belül előterjesztett újabb igénybejelentést csak akkor kell elbírálni, ha a háziorvos (szakorvos) igazolja, hogy az igénylő egészségi állapota az igény elutasítását követően rosszabbodott.” 99. § (1) A Tny. 79. §-a (2) bekezdésének első mondata a következők szerint módosul: „(2) A nyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátás folyósítását a határozat beérkezését követő tizenöt napon belül a) postai úton vagy a jogosult által megjelölt belföldi hitelintézet átutalási betétszámlájára (bankszámlájára), b) az Európai Gazdasági Térség tagállamainak területén élők részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, valamely tagállamban vezetett átutalási betétszámlára (bankszámlára), c) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett - gyermek árvaellátását a gyám (hivatalos gyám), eseti gondnok által megjelölt gyámhatósági fenntartásos betétre vagy folyószámlára történő utalással teljesíti.” (2) A Tny. 79. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A nyugdíjfolyósító szerv a Ket. 134. §-ának (1) bekezdésében előírt értesítési és intézkedési kötelezettségét a letiltás átvételét követő 15 napon belül teljesíti.” 100. § A Tny. 80. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A késedelmi kamat naptári napokra számított mértéke a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.” 101. § A Tny. 93. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az e törvényen alapuló követelés adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.” 102. § A Tny. 94. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép: „Tartozás mérséklése, elengedése, fizetési kedvezmény engedélyezése 94. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője a foglalkoztató, egyéb szerv és a magánszemély (a továbbiakban együtt: fizetésre kötelezett) kérelme alapján a nyugellátás visszafizetése, a megtérítés és annak késedelmi pótléka címén megállapított követelést, valamint a mulasztási bírságtartozást méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti, illetve részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezhet, ha a) a körülményekből megállapítható, hogy a fizetésre kötelezett foglalkoztató (egyéb szerv), illetve annak intézkedésre jogosult képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja, az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el, vagy b) azok megfizetése a fizetésre kötelezett magánszemély és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyeztetné. (2) Az (1) bekezdés szerinti részletfizetés, fizetési halasztás (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) abban az esetben engedélyezhető, ha a követelés későbbi teljesítése a körülményekből valószínűsíthető. A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit. (3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője a fizetési kedvezményt feltételhez is kötheti. A fizetési kedvezmény érvényét veszíti és a tartozás - annak járulékaival együtt - egy összegben esedékessé válik, ha a fizetésre kötelezett a fizetési kedvezmény engedélyezése során meghatározott feltételeket nem teljesíti. (4) A mulasztási bírság mérséklésénél vagy elengedésénél az eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen a mulasztás keletkezésének körülményeit, annak súlyát, gyakoriságát. Nincs helye a mulasztási bírság mérséklésének vagy elengedésének, ha a mulasztás a kötelezett szándékos magatartásának a következménye. (5) Az (1)-(4) bekezdésekben foglalt eljárásokban a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság vezetője jár el, ha a határozatot a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság vagy a GYSEV Rt. Igazgatósága hozta.” 103. § (1) A Tny. 95. §-a (2)-(5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) A nyugellátásokkal kapcsolatos ügyekben az ügyfél a Ket. 112. §-a szerinti újrafelvételi kérelmet a határozat jogerőre emelkedését követő három éven belül nyújthatja be. (3) A nyugellátásokkal kapcsolatos ügyekben a Ket. 113. §-a szerinti méltányossági eljárás nem gyakorolható. (4) A méltányossági jogkörben - a kivételes nyugellátás megállapítása, a kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése, valamint a 94. § rendelkezései alapján a tartozás mérséklése, elengedése, illetőleg a fizetési könnyítés engedélyezése tárgyában - hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs. (5) Ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megállapítja, hogy a fellebbezéssel vagy a bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, döntését a) az ügyfél javára korlátozás nélkül, b) az ügyfél terhére egy ízben, a határozat közlésétől számított öt éven belül ba) ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapításáért a nyugellátásban részesülőt felelősség nem terheli, - a Ket. 114. §-ának (3) bekezdésében meghatározottakra is figyelemmel - a módosítást vagy visszavonást elrendelő határozat keltét követő hónap első napjától, bb) ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapításáért a nyugellátásban részesülőt felelősség terheli, az ellátás megállapításának kezdő időpontjáig visszamenőlegesen módosítja vagy visszavonja.” (2) A Tny. 95. §-a a következő (6) és (7) bekezdésekkel egészül ki: „(6) A határozat módosításának vagy visszavonásának az (5) bekezdés ba) pontja szerinti kezdő időpontja nem érinti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv - 84-89. §-ban foglalt rendelkezéseken alapuló, külön eljárásban érvényesítésre kerülő - követelésének jogalapját, valamint annak a felelősségét és visszafizetési, illetve megtérítési kötelezettségét, akinek a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása, folyósítása felróható. (7) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek eljárását, illetve döntéseit érintően a Ket. 115. § szerinti felügyeleti eljárásban az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság gyakorolja a felügyeleti jogkört.” 104. § A Tny. 96. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A bíróság, az ügyészség, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, a nemzetbiztonsági szolgálatok a Tbj. 42. §-ának (4) bekezdése, egyéb szervek pedig a Tbj. 43. §-ának (1) bekezdése szerint jogosultak a nyilvántartásba felvett adatok igénylésére.” 105. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 34. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A családtámogatási kifizetőhely vonatkozásában a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos eljárási cselekmények elektronikus ügyintézés keretében nem gyakorolhatók.” 106. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A gyámhivatal a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő határozatát a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.” (2) A Gyvt. 72. §-a (4) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „A beutaló szerv döntése ellen fellebbezésnek helye nincs.” (3) A Gyvt. 77. §-a (4) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.” (4) A Gyvt. 80. §-a (5) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.” (5) A Gyvt. 83. §-a (3) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.” 107. § A Gyvt. a következő 133/A. §-sal egészül ki: „133/A. § (1) A gyámhatósági eljárás költségeit - a (2)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - az eljáró szerv viseli. A gyermekvédelmi gondoskodással kapcsolatos hatósági ügyekben az eljárás költségeit minden esetben az eljáró szerv viseli. (2) Ha az eljárást azért kellett megindítani, mert jogsértés történt, az eljárás költségeit az viseli, akinek a jogsértés felróható. (3) Az eljárás költségeit az ügyfél viseli a) az örökbefogadási ügyekben, b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százszorosát meghaladó értékhatárú, kérelemre induló vagyoni ügyekben, c) a kapcsolattartási ügyekben. (4) A (3) bekezdés szerinti ügyekben szakértő kirendelése esetén a gyámhatóság az ügyfelet a szakértői díj megelőlegezésére kötelezheti. (5) Ha az eljárásban közreműködők hibájából merültek fel költségek, azokat az viseli, akinek a költségek felmerülése felróható.” 108. § A Gyvt. 152. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.” 109. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23/D. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az OOSZI a szakvéleményét a megkereséstől számított negyven napon belül köteles előterjeszteni. Az eljáró hatóság az OOSZI szakvéleményének megérkezéséig az eljárást felfüggeszti.” 110. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 46. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi felügyelőségek (a továbbiakban: eljáró hatóság) eljárásában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit - a piacfelügyeleti eljárások vonatkozásában az e fejezetben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni.” (2) Az Fgytv. 46. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A hatóság eljárásában a Ket. 160-162. §-a szerinti elektronikus ügyintézés - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2007. július 1-jétől gyakorolható. (4) Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 4-6. §-ában, valamint 15. §-ában foglalt kötelezettségek megsértése miatt induló eljárásokban a kérelem, a fellebbezési kérelem, az újrafelvételi kérelem, a méltányossági kérelem és a jogszabályban előírt mellékleteik elektronikus úton is benyújthatók.” HETEDIK FEJEZET Az informatikai és hírközlési ágazati feladatokkal összefüggő törvények 111. § (1) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Eat.) 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A kormány a közigazgatási hatósági eljárásokban és szolgáltatásokban felhasználható elektronikus aláírásokra, az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványokra, illetve az azokkal összefüggésben nyújtott elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra rendeletben - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglalt rendelkezések érvényesítése érdekében - sajátos követelményeket írhat elő.” (2) Az Eat. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A Hatóság eljárásaira a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni.” (3) Az Eat. 17. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatalának első fokú határozata ellen a Hatóság Tanácsának elnökéhez lehet fellebbezni.” 112. § Az Eat. 27. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben szabályozza:) „b) a közigazgatási hatósági eljárásokban és szolgáltatásokban felhasználható elektronikus aláírásokra, az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványokra, illetve az azokkal összefüggésben nyújtott elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglalt rendelkezések érvényesítését biztosító - sajátos követelményeket.” NYOLCADIK FEJEZET Igazságügyi ágazati feladatokkal összefüggő törvények 113. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 16. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Végrehajtási lapot állít ki) „f) a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) által a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet és a közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12-i 6/2002/EK tanácsi rendelet, a Közösségi Növényfajtahivatal által a közösségi növényfajta-oltalomról szóló, 1994. július 27-i 2100/94/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Szabadalmi Hivatal által az Európai Szabadalmi Egyezmény szerint a költségek viselése tárgyában hozott határozat alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén pedig a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság.” 114. § A Vht. 235. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „235. § (1) A végrehajtó más székhelyre történő áthelyezésére csak a) végrehajtói állás betöltése, vagy b) végrehajtók kölcsönös áthelyezése esetén van lehetőség. (2) Ha a végrehajtói álláshelyet az igazságügyminiszter a 234. § szerinti eljárása során más székhelyre kinevezett végrehajtó személyével tölti be, a végrehajtót e székhelyre és helyi bíróság mellé helyezi át. (3) Az igazságügyminiszter a végrehajtókat - közös kérelmükre és a kamara egyetértésével - egymás székhelyére pályázat nélkül kölcsönösen áthelyezheti. (4) Az áthelyezéssel a végrehajtó szolgálata folyamatos marad, de megváltozik az álláshelye, székhelye és illetékességi területe, továbbá - a kölcsönös áthelyezés esetét kivéve - eredeti álláshelye megüresedik. A végrehajtó áthelyezése nem érinti a korábbi székhelyén lefolytatott eljárásokkal kapcsolatos felelősségét. Az áthelyezésre megfelelően alkalmazni kell a kinevezésre vonatkozó szabályokat.” 115. § A Vht. a 240/B. §-t követően a következő alcímmel és új 240/C. §-sal egészül ki, egyúttal az eredeti 240/C-240/E. §-ok számozása 240/D-240/F. §-ra változik: „A végrehajtói szolgálattal kapcsolatos eljárás 240/C. § (1) Az igazságügyminiszter a végrehajtó kölcsönös áthelyezése, felmentése, továbbá szolgálata megszűnése és szünetelésének megállapítása ügyében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint jár el. (2) A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat bírósági felülvizsgálata kérhető. (3) A határozatot a kamarával is közölni kell.” 116. § A Vht. eredeti 240/E. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A kamara törli a végrehajtó-helyettest a végrehajtó-helyettesek névjegyzékéből, ha a) a végrehajtó-helyettesi munkakör betöltésére irányuló munkaviszonya megszűnt, b) a névjegyzékbe vétel feltételei a nyilvántartásba vétel időpontjában nem álltak fenn, c) a 233. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt kizáró ok következett be, d) elhalálozott, e) a végrehajtói fegyelmi bíróság jogerős határozatával a végrehajtó-helyettesek nyilvántartásából történő törlés fegyelmi büntetéssel sújtotta vagy alkalmatlanságát, érdemtelenségét állapította meg.” 117. § A Vht. 241. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A kamara törli a végrehajtójelöltet a végrehajtójelöltek névjegyzékéből, ha a) a végrehajtó-jelölti munkakör betöltésére irányuló munkaviszonya megszűnt, b) a névjegyzékbe vétel feltételei a nyilvántartásba vétel időpontjában nem álltak fenn, c) a 233. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt kizáró ok következett be, d) elhalálozott, e) a végrehajtói fegyelmi bíróság jogerős határozatával a végrehajtójelöltek nyilvántartásából történő törlés fegyelmi büntetéssel sújtotta vagy alkalmatlanságát, érdemtelenségét állapította meg.” 118. § A Vht. a következő 250/A. §-sal egészül ki: „250/A. § (1) A kamara a tagjairól az e §-ban foglaltak szerint vezet nyilvántartást. (2) A végrehajtók névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza: a) családi és utónév, születési név, b) születési hely és idő, anyja neve, c) székhely, illetékességi terület, d) az iskolai végzettséget tanúsító okirat kiállítója, kelte, minősítése, e) a jogi szakvizsga letételéről szóló oklevél száma, kelte és a jogi szakvizsga eredménye, f) a végrehajtói szakvizsga-bizonyítvány kelte, g) az önálló bírósági végrehajtói kinevezést megelőző szakmai gyakorlat adatai, h) a kinevezés napja, i) az eskütétel napja, j) a hivatalba lépés napja, k) a végrehajtó körbélyegzőinek lenyomata, l) a végrehajtó állandó helyettese, m) a végrehajtó részére kirendelt tartós helyettes, n) a végrehajtó által alkalmazott végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt, o) az áthelyezés napja, p) az önálló bírósági végrehajtói szolgálat megszűnésének napja, módja, q) a szolgálat megszűnése esetén a végrehajtói iratok átadásának vagy irattárba helyezésének napja, r) a hivatalvizsgálatok időpontja, s) fegyelmi büntetések, t) a végrehajtói letéti számla (számlák) száma, a számlát vezető hitelintézet neve, u) a végrehajtó irodájának és kézbesítési irodájának címe, v) a végrehajtó kamarai azonosító száma. (3) A végrehajtó-helyettesek névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza: a) a (2) bekezdés a), b) és d)-f) pontjaiban foglalt adatok, b) a névjegyzékbe vétel és az abból történő törlés időpontja, c) a végrehajtó-helyettest alkalmazó végrehajtó neve és székhelye, a végrehajtó-helyettes alkalmazásának kezdő időpontja, a munkavégzésből történő hosszabb időtartamú - 90 napot meghaladó - kiesésre vonatkozó adatok, d) az alkalmazás (munkaviszony) megszűnésének napja és módja, e) fegyelmi büntetések. (4) A végrehajtójelöltek névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza: a) a (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjaiban foglalt adatok, b) a névjegyzékbe vétel és az abból történő törlés napja, c) a végrehajtójelöltet alkalmazó végrehajtó neve és székhelye, a végrehajtójelölt alkalmazásának kezdő időpontja, a munkavégzésből történő hosszabb időtartamú kiesésre vonatkozó adatok, d) az alkalmazás (munkaviszony) megszűnésének napja és módja, e) a végrehajtói kézbesítési vizsga letételének időpontja, a végrehajtói kézbesítésre felhatalmazott végrehajtójelöltek névjegyzékébe vétel és az abból történő törlés időpontja, f) fegyelmi büntetések. (5) A végrehajtók helyettesítésére kirendelt tartós helyettesek névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza: a) családi és utónév, születési név, b) születési hely és idő, anyja neve, c) a helyettesített végrehajtó neve, székhelye, illetékességi területe, d) a helyettesítés kezdő és befejező napja. (6) A végrehajtó, a végrehajtó-helyettes és a végrehajtójelölt a kamarai névjegyzékben szereplő adatainak megváltozásáról köteles a kamarát a változástól számított 15 napon belül tájékoztatni. (7) A névjegyzékből történő törlést követően az e §-ban megjelölt személyek adatait a kamara 50 évig köteles megőrizni. (8) A kamara a szervezeti és működési szabályzatában kimondhatja, hogy az e §-ban szabályozott névjegyzékekben egyéb, személyes adatnak nem minősülő adatokat is nyilván kell tartani.” 119. § A Vht. 253/D. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Ha a kamara a megadott határidőn belül nem intézkedett a jogszabálysértés megszüntetése iránt, az igazságügyminiszter kérheti a szervezeti és működési szabályzat, iránymutatás, illetve egyéb határozat bírósági felülvizsgálatát. A pert a kamara ellen a megadott határidő lejártától számított 30 napon belül lehet megindítani és a Pp. általános szabályai szerint kell lefolytatni; a per a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozik.” 120. § A Vht. 254/D. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A cégjegyzékből jogerős határozattal törölt végrehajtói irodát a kamara törli a végrehajtói irodák kamarai nyilvántartásából.” 121. § A Vht. a következő 254/G. §-sal és ezt követően a következő alcímmel és 254/H. §-sal egészül ki: „254/G. § (1) A kamara a következő adattartalommal vezet nyilvántartást a végrehajtói irodákról: a) a végrehajtói iroda neve, b) a végrehajtói iroda székhelye, c) a végrehajtói iroda tagjainak adatai (név, születési hely és idő, anyja neve, végrehajtói, irodavezetői minőség megjelölése, a végrehajtó szolgálati helye), d) az alapítási engedély megadásának időpontja, e) a cégjegyzékbe történő bejegyzés időpontja, cégjegyzékszám, f) a névjegyzékbe történő felvétel időpontja, g) a névjegyzékből történő törlés időpontja. (2) A végrehajtói iroda a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozásáról köteles a kamarát a változástól számított 15 napon belül tájékoztatni. (3) A nyilvántartásból történő törlést követően a végrehajtói iroda adatait a kamara 50 évig köteles megőrizni. Közigazgatási hatósági ügyek intézése 254/H. § (1) A Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni - az e §-ban foglalt eltérésekkel - a következő ügyekben: a) bejegyzés a végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek kamarai névjegyzékébe, törlés e névjegyzékből, kivéve, ha a törlésre a 240/E. § (5) bekezdésének e) pontja vagy a 241. § (6) bekezdésének e) pontja alapján kerül sor, b) a végrehajtói iroda alapítási engedélyének megadása iránti eljárás, c) felvétel a végrehajtói irodák kamarai nyilvántartásába, törlés e nyilvántartásból [a továbbiakban az a)-c) pontban foglaltak együtt: kamarai hatósági eljárás]. (2) A kamarai hatósági eljárás lefolytatása iránti kérelmet csak a kamaránál írásban vagy szóban, szóbeli kérelmet pedig csak személyesen lehet előterjeszteni. Nem minősül írásbeli kérelemnek a telefax és az elektronikus hírközlő eszköz útján benyújtott kérelem. (3) A kamarai hatósági eljárást elsőfokon a kamara elnöksége folytatja le, az elnökség határozata és a Ket. 31. §-a szerinti végzése elleni fellebbezést a választmány a soron következő ülésén, de legkésőbb 60 napon belül bírálja el. A fellebbezést a kamara elnökénél, a választmányhoz címezve kell benyújtani. (4) A kamarai névjegyzékből, nyilvántartásból történő törlés iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a kamara a törlési okról tudomást szerez; a kamara a törlési eljárás során az ügyfelet nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezheti. (5) A kamarai hatósági eljárásban történő képviseletre adott meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, ha azt a fél saját kezűleg írta alá, tanúk alkalmazása nem szükséges. (6) Ha a kamara a névjegyzékbe történő bejegyzés vagy a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek helyt ad, az erről szóló határozatnak kell tekinteni a nyilvántartásba vételről kiállított okiratot. Az okiratnak tartalmaznia kell a) a kamara nevét, a kamarai hatósági ügy számát, a kiadmányozó nevét és aláírását, az okirat kiállításának helyét és időpontját, b) a névjegyékbe vétel, illetve a nyilvántartásba történő bejegyzés napját, c) végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt névjegyzékbe vétele esetén nevét, születési helyét és időpontját, anyja nevét, a névjegyzékbe vétel időpontját, az alkalmazó végrehajtó nevét és székhelyét, d) a végrehajtói irodák nyilvántartásába történő felvétel esetén a végrehajtói iroda nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, tagjainak nevét és személyazonosító adatait. (7) A kamarai hatósági eljárás elektronikus úton nem folytatható le.” 122. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A támogatás a félnek olyan ügyben vagy üggyel kapcsolatban biztosítható, amelynek tárgyában az eljárás lefolytatására magyar bíróság vagy hatóság rendelkezik joghatósággal, továbbá olyan jogvitával kapcsolatban, amelynek tárgya Magyarországon található. Magyarországi lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel rendelkező fél ügyében támogatás akkor is biztosítható, ha az érintett polgári vagy kereskedelmi ügyben a bírósági eljárás az Európai Unió másik tagállamának (a továbbiakban: másik tagállam) bírósága előtt van folyamatban vagy ilyen bíróság rendelkezik lefolytatására joghatósággal.” 123. § (1) A Jst. 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Támogatásban részesíthető a fél, ha:) „b) vízum kiadása, tartózkodási vagy letelepedési engedély megszerzése, illetve honosítás iránti üggyel kapcsolatban jogi segítségnyújtást kérő olyan személy, akinek a felmenője magyar állampolgár vagy az volt, továbbá a visszahonosításra irányuló eljárásban, valamint a menekültügyi eljárásban részt vevő személy,” (2) A Jst. 4. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Támogatásban részesíthető a fél, ha:) „e) az Európai Gazdasági Térségen kívüli államnak Magyarországon vagy Európai Gazdasági Térség másik tagállamában lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel rendelkező állampolgára.” (3) A Jst. 5. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (Jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül rászorultnak tekintendő az a fél, aki) „e) vízumkiadása, tartózkodási vagy letelepedési engedély megszerzése, illetve honosítás iránti üggyel kapcsolatban jogi segítségnyújtást kérő olyan személy, akinek a felmenője magyar állampolgár vagy az volt, továbbá a visszahonosításra irányuló eljárásban részt vevő személy.” 124. § A Jst. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „21. § (1) Az e törvényben meghatározott támogatások (a továbbiakban e Fejezetben együtt: támogatás) engedélyezése iránti kérelmet az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatalának a fél lakóhelye vagy tartózkodási helye, ezek hiányában szálláshelye, illetve munkavégzésének helye szerint illetékes fővárosi, megyei hivatala (a továbbiakban: megyei hivatal) bírálja el. (2) A magyarországi lakóhellyel, tartózkodási hellyel, szálláshellyel vagy munkavégzési hellyel nem rendelkező külföldi esetében a kérelem elbírálására az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Fővárosi Hivatala illetékes.” 125. § (1) A Jst. 22. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép: „A félnek a kérelmet az illetékes megyei hivatalhoz egy példányban, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kell benyújtania, amelyben meg kell jelölni a következő adatokat:” (2) A Jst. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A kérelemhez csatolni kell a támogatásra való jogosultságot igazoló okiratokat, hatósági bizonyítványt, illetve be kell mutatni a jogosultságot igazoló hatósági igazolványt.” 126. § A Jst. 23. és 24. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „23. § (1) A megyei hivatal a kérelemről - ha a támogatás igénybevételének feltételei annak alapján megállapíthatók - a kérelem személyesen történő benyújtásakor lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb 3 munkanapon belül, az írásban benyújtott kérelem alapján pedig 15 napon belül dönt. (2) A kérelemről minden esetben határozattal kell dönteni; a határozatot nem szükséges indokolással ellátni, ha az a kérelemnek helyt ad. 24. § A fél a támogatás engedélyezése során vizsgált adataiban bekövetkezett változásokat a megyei hivatal támogatás engedélyezése tárgyában hozott határozatának kézhezvételéig köteles a megyei hivatalnak 3 munkanapon belül bejelenteni.” 127. § A Jst. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés szerinti meghallgatás céljából a fél és ellenfele személyes megjelenésre kötelezhető. Ha a támogatás engedélyezése iránti eljárásban a fél ennek nem tesz eleget, a megyei hivatal a kérelméről a rendelkezésre álló adatok alapján dönt vagy megszünteti az eljárást, ha a tényállás nem állapítható meg.” 128. § A Jst. 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A megyei hivatal a hozzá forduló ügyfelet a jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül, illeték- és díjmentesen tájékoztatja arról, hogy a kérelmének elbírálása melyik bíróság vagy hatóság feladatkörébe tartozik, az eljárás megindítása és lefolytatása milyen költségekkel jár számára, továbbá rövid tájékoztatást ad az egyszerű megítélésű ügyekben felmerült jogi kérdésekben. A tájékoztatás megadása a megyei hivatalhoz személyesen forduló fél esetében - jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés készítése nélkül - szóban vagy távbeszélőn, a kérdését írásban feltevő ügyfél esetében írásban történik.” 129. § A Jst. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A fél (a támogatás visszatérítése esetén a visszatérítésre kötelezett személy) a határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatalához (a továbbiakban: országos hivatal) címzett fellebbezést nyújthat be, ha a megyei hivatal: a) a támogatás engedélyezésére irányuló kérelmét elutasítja, b) a kérelmétől eltérően engedélyez számára támogatást (ideértve azt is, ha a fél részére kérelmétől eltérően illetékfeljegyzési jogot engedélyeznek), vagy c) a támogatást megvonja, d) a támogatás visszatérítésére kötelezi, vagy e) a támogatás engedélyezése iránti eljárást megszünteti.” 130. § A Jst. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A fél a másodfokon jogerőre emelkedett határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti. A kérelemről a bíróság 30 napon belül, a közigazgatási nem peres eljárás szabályai szerint határoz; eljárása során az okirati bizonyításon kívül más bizonyítást is lefolytathat. A bíróság a jogszabálysértő határozatot megváltoztathatja; a megyei és az országos hivatal mérlegelését felülvizsgálhatja és a határozat meghozatala során - a támogatások engedélyezésére előírt mérlegelési szempontok szerint - méltányosságot is gyakorolhat.” 131. § A Jst. 39. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép: „Egyéb eljárási szabályok 39. § (1) A megyei és az országos hivatal eljárására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályait kell alkalmazni. (2) A Ket. 10. §-ának (1) bekezdése szerinti, azonnali jogvédelem iránti eljárás kezdeményezésének kell tekinteni a fél kérelmét, ha abból az állapítható meg, hogy a támogatásnak a kérelem előterjesztését követő haladéktalan, de legfeljebb 8 napon belül történő igénybevétele nélkül a fél valamely jognyilatkozat megtételére előírt határidőt elmulasztaná, vagy a támogatás haladéktalan igénybevételét az ügy természete indokolja. (3) Az e törvény szerinti eljárásban nem illeti meg az ügyfél joga azt a bíróságot és hatóságot, amelynek eljárásában vagy azzal kapcsolatban a támogatást nyújtják. (4) A támogatással kapcsolatos eljárásban - a támogatás visszatérítését kivéve - jogutódlásnak nincs helye. (5) Az e törvény szerinti eljárások lefolytatása során - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a nem magyar nyelven kiállított okirat nem csak hiteles fordításban fogadható el, és a külföldre továbbítandó magyar nyelvű okiratról sem kell hiteles fordítást készíttetni. Ha az eljárás során irat lefordíttatása válik szükségessé, a fordítás elkészítéséig az eljárás - hivatalból is - felfüggeszthető. (6) Az eljárás irataiba a félen és képviselőjén kívül a 35. § (2) bekezdésében megjelölt személyek és hatóságok tekinthetnek be. (7) A méltányossági eljárás lefolytatására az országos hivatalnak van hatásköre. (8) Nincs helye a határozat megsemmisítésének, ha az ügyben nem az illetékes megyei hivatal járt el. (9) Az e törvény szerinti eljárás kezdeményezése iránti kérelem előterjesztése illeték- és díjfizetési kötelezettséggel nem jár; az eljárásban felmerült tolmácsolási és fordítási költségek viselésére azonban köteles a fél, kivéve a) a Ket. 9. §-ának (3) bekezdésében és 10. §-ának (1) bekezdésében foglalt esetben, b) ha a 28. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kap tájékoztatást, c) ha támogatásban részesül, vagy ha a támogatás iránti kérelmét nem a rászorultság hiánya miatt utasították el, d) ha e törvény kifejezetten így rendelkezik. (10) A tolmácsolási és fordítási díj megfizetésére a támogatás visszatérítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (11) A megyei és az országos hivatal az e törvény szerinti ügyeket nem intézi elektronikus úton.” 132. § A Jst. 40. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik: „(2) A támogatás visszatérítésére köteles félnek - e kötelezettsége fennállásáig - a lakóhelyében, tartózkodási helyében és szálláshelyében bekövetkezett változást is be kell jelentenie a 24. § szerint.” 133. § A Jst. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „42. § A fél a támogatott jogi szolgáltatás igénybevételét a támogatás engedélyezéséről szóló határozatban foglalt határidőn belül, a határozat jogi segítőnek történő átadása ellenében kezdheti meg. E határidő 1 hónaptól 3 hónapig terjedhet.” 134. § A Jst. 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „51. § A jogi segítői díjak és e törvényben meghatározott egyéb költségek kifizetésére szolgáló célelőirányzatot az országos hivatal kezeli és gondoskodik a díjak kifizetéséről; részére a megyei hivatal a tárgyhónapban beérkezett és jóváhagyott jogi segítői számlák, azzal egyenértékű egyéb okiratok alapján a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig küldi meg a kifizetéshez szükséges adatokat.” 135. § A Jst. 53. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik: „(2) A fél 24. § szerinti bejelentési kötelezettsége a per jogerős befejezésig áll fenn, ezt követően pedig a támogatás visszatérítésére köteles fél a lakóhelyében, tartózkodási helyében és szálláshelyében bekövetkezett változást köteles bejelenteni e kötelezettsége fennállásáig.” 136. § A Jst. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „60. § (1) Ha a Magyarországon lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel rendelkező fél másik tagállam bírósága előtt folyó polgári vagy kereskedelmi jogvitában kíván jogi segítségnyújtást igénybe venni, az erre irányuló kérelmét az Európai Tanácsnak a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló 2003/8/EK irányelvének a 16. cikke szerinti nyomtatványon és a nyomtatvány szerinti mellékletek benyújtásával a lakóhelye vagy szokásos és jogszerű tartózkodási helye szerint illetékes megyei hivatalban is előterjesztheti. (2) A megyei hivatal határozattal megtagadja a kérelem továbbítását, ha azt nem az (1) bekezdésben meghatározott ügyben terjesztik elő, vagy ha a rendelkezésre álló adatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a kérelem nyilvánvalóan megalapozatlan. A határozatot indokolással kell ellátni; az ellen a támogatás iránti kérelmet elutasító határozatra vonatkozó szabályok szerint van helye jogorvoslatnak. (3) Ha a megyei hivatal nem tagadja meg a továbbítást, de a kérelmet nem a nyomtatványon terjesztették elő vagy az hiányos, a megyei hivatal a fél rendelkezésére bocsátja a nyomtatványt, és tájékoztatja őt a kérelem hiányosságairól. (4) Ha a kérelmet nem a másik tagállamnak a kérelmek fogadására megjelölt nyelvén terjesztették elő, és mellékleteit sem ezen a nyelven nyújtották be, a megyei hivatal intézkedik azok lefordításáról, egyúttal tájékoztatja a felet a fordítási költségek viselésének szabályairól. Így kell eljárni akkor is, ha a fél a (3) bekezdésben megjelölt határidőn belül nem pótolja a kérelem hiányosságait. (5) A megyei hivatal a - szükség esetén lefordított - kérelmet és mellékleteit a továbbításukra szolgáló kitöltött nyomtatvánnyal együtt továbbítja a kérelemben megjelölt másik tagállamnak a kérelmek fogadására megjelölt hatóságához. (6) Az e § szerinti eljárás illeték- és díjfizetési kötelezettséggel nem jár, de a fordítási költségeket a fél köteles visszatéríteni, ha a jogi segítségnyújtás iránti kérelmét a másik tagállam hatósága elutasította. (7) A fél köteles a másik tagállam hatóságának a jogi segítségnyújtás engedélyezése tárgyában hozott jogerős határozatát a kézhezvételt követő 30 napon belül benyújtani a megyei hivatalnak. E határidő elmulasztása esetén a fél a fordítási költségek után a Ket. 138. §-a szerinti késedelmi pótlékot köteles fizetni. (8) A fordítási költséget a megyei hivatal a célelőirányzat terhére előlegezi meg; annak visszatérítése és a késedelmi pótlék megfizetése pedig a célelőirányzat javára történik.” 137. § A Jst. 61. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A támogatás engedélyezése alapján a fél helyett az állam által előlegezendő, perrel kapcsolatos költség előlegezéséről a külön jogszabályban foglaltak szerint a támogatás engedélyezésének ügyében első fokon eljárt megyei hivatal intézkedik a bíróság előlegezést kimondó határozata alapján. A költség előlegezése a célelőirányzat terhére történik.” 138. § A Jst. 66. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A jogi segítő a bankszámlaszámát a szolgáltatási szerződés megkötése előtt köteles bejelenteni az országos hivatalnak.” 139. § A Jst. 67. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A szolgáltatási szerződésben az országos hivatal - a minisztérium nevében és helyett eljárva - kötelezettséget vállal arra, hogy a jogi segítő által nyújtott jogi szolgáltatások díját a jogi segítő részére a jogszabályban foglalt módon megfizeti. Szolgáltatási szerződés csak a 66. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő személyekkel és szervezetekkel köthető; velük - erre irányuló kérelmükre - az országos hivatal szolgáltatási szerződést köt.” 140. § A Jst. a 71. §-t követően a következő alcímmel és 71/A. §-sal egészül ki: „A névjegyzékbe vételi eljárás 71/A. § (1) A névjegyzékbe vétel iránti kérelmet írásban és csak az országos hivatalnál lehet előterjeszteni. (2) A 66. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő kérelmező részére az országos hivatal 30 napon belül aláírás céljából megküldi a szolgáltatási szerződés tervezetét. Ha a visszaküldött szerződés valamennyi szükséges adatot tartalmazza, az országos hivatal annak aláírását követő 15 napon belül felveszi a kérelmezőt a névjegyzékbe. A névjegyékbe vételről külön határozatot nem kell hozni, arról az aláírt szerződés egyik példányának visszaküldésével és a névjegyzékbe vétel időpontjának megjelölésével értesíti az országos hivatal a jogi segítőt. (3) Ha a kérelmező nem felel meg a névjegyzékbe történő felvétel feltételeinek, a hivatal a kérelem elutasításáról határozattal dönt. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat bírósági felülvizsgálata kérhető. (4) A névjegyzékből történő törlésről az országos hivatal határozattal dönt; a határozat ellen a (3) bekezdésben foglaltak szerint van jogorvoslatnak helye. (5) A névjegyzékbe vételi eljárás elektronikus úton nem folytatható le.” 141. § Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Üt.) a következő alcímmel és 12/A. §-sal egészül ki: „Közigazgatási hatósági ügyek intézése 12/A. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - a következő ügyekben: a) felvétel a kamarába és a kamarai tagság megszüntetése, kivéve, ha a kamarai tagság kizárás vagy az ügyvéd halála miatt szűnik meg, b) felvétel az ügyvédi irodák, az alkalmazott ügyvédek, az európai közösségi jogászok, az alkalmazott európai közösségi jogászok, a külföldi jogi tanácsadók és az ügyvédjelöltek névjegyzékébe, valamint törlés ezen névjegyzékekből, c) az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének engedélyezése. (2) Az eljárás lefolytatása iránti kérelmet csak az illetékes kamaránál, szóbeli kérelmet pedig csak személyesen lehet előterjeszteni. Nem minősül írásbeli kérelemnek a telefax és az elektronikus hírközlő eszköz útján benyújtott kérelem. (3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kamarai tagság megszüntetése, illetve az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben a törlés iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a kamara a kamarai tagság megszűnéséről vagy a törlési okról tudomást szerez. A kamara ezen eljárás során nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezheti az ügyfelet. (4) A kamarai hatósági eljárást első fokon a területi kamara elnöksége folytatja le. (5) A kamarai hatósági eljárás elektronikus úton nem folytatható le.” 142. § Az Üt. 104. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A közgyűlés határozata ellen a területi kamara tagja - jogszabály, alapszabály vagy szabályzat megsértésére hivatkozással - a határozat közlésétől számított 30 napon belül az illetékes megyei bírósághoz (Fővárosi Bírósághoz) fordulhat. A bíróság a perben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) általános szabályai szerint jár el.” 143. § Az Üt. 123. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha az érintett kamara a jogszabálysértést nem szüntette meg, az igazságügyminiszter - a felhívásában megadott határidő lejártától számított 30 napon belül - az illetékes megyei bírósághoz (Fővárosi Bírósághoz) fordulhat. A bíróság a perben a Pp. általános szabályai szerint jár el.” 144. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjt.) a következő alcímmel és 11/A. §-sal egészül ki. „A közigazgatási hatósági ügyek eljárási szabályai 11/A. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni - az e §-ban foglalt eltérésekkel - a következő ügyekben: a) bejegyzés a közjegyzőhelyettesek és közjegyzőjelöltek kamarai névjegyzékébe, törlés e névjegyzékekből, kivéve, ha a törlésre a közjegyzői fegyelmi bíróságnak a 72. § (2) bekezdésnek e) pontja szerinti jogerős határozata alapján kerül sor, b) a közjegyzői iroda alapítási engedélyének megadása iránti eljárás, c) felvétel a közjegyzői irodák kamarai nyilvántartásába, törlés a nyilvántartásból - kivéve, ha a törlésre a cégbíróságnak a közjegyzői irodát a cégjegyzékből törlő jogerős határozata alapján kerül sor - (a továbbiakban együtt: kamarai hatósági eljárás). (2) A kamarai hatósági eljárásban ügyfélnek minősül a közjegyzőjelölt, a közjegyzőhelyettes, illetőleg az őket foglalkoztató vagy foglalkoztatni kívánó közjegyző, valamint a közjegyzői iroda tagja és volt tagja. (3) A kamarai hatósági eljárás lefolytatása iránti kérelmet csak a területi kamaránál, szóbeli kérelmet pedig csak személyesen lehet előterjeszteni. Nem minősül írásbeli kérelemnek a telefax és az elektronikus hírközlő eszköz útján benyújtott kérelem. (4) A kamarai hatósági eljárást első fokon a területi kamara elnöksége folytatja le, az elnökség határozata ellen fellebbezésnek van helye. A kamarai hatósági eljárás elektronikus úton nem folytatható le. (5) Az eljárás során az ügyfél helyett törvényes képviselője, valamint - közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás alapján eljáró - meghatalmazottja, továbbá minden esetben az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, ha azt a fél saját kezűleg írta alá, tanúk alkalmazása nem szükséges. (6) A Ket. kizárásra vonatkozó szabályait e törvény kizárási szabályaival együtt kell alkalmazni. (7) A kamarai nyilvántartásból történő törlés iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a kamara a törlési okról tudomást szerez. A kamara a törlési eljárás során az ügyfelet nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezheti. (8) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az eljáró területi elnökség a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel. (9) Ha a kamara a névjegyzékbe történő bejegyzés vagy a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek helyt ad, az erről szóló határozatnak kell tekinteni a nyilvántartásba vételről kiállított okiratot. Az okiratnak tartalmaznia kell a) a kamara nevét, a kamarai hatósági ügy számát, a kiadmányozó nevét és cégszerű aláírását, az okirat kiállításának helyét és időpontját, b) a névjegyékbe vétel, illetve a nyilvántartásba történő bejegyzés napját, c) közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt névjegyzékbe vétele esetén nevét, születési helyét és időpontját, anyja nevét, a névjegyzékbe vétel időpontját, az alkalmazó közjegyző nevét és székhelyét, d) a közjegyzői irodák nyilvántartásába történő felvétel esetén a közjegyzői iroda nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, tagjainak nevét és személyazonosító adatait. (10) A területi elnökség határozata és a Ket. 31. §-a szerinti végzése ellen az érintett ügyfél a határozat vagy végzés kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezést terjeszthet elő a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökségéhez.” 145. § A Kjt. 20. §-a az alábbi (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha a közjegyzői álláshelyet az igazságügyminiszter - a 18. §-ban foglaltak szerint - más székhelyre kinevezett közjegyző személyével tölti be, a közjegyzőt e székhelyre helyezi át. (4) Az áthelyezéssel a közjegyző szolgálata folyamatos marad, de megváltozik az álláshelye, székhelye és illetékességi területe, továbbá - a kölcsönös áthelyezés esetét kivéve - eredeti álláshelye megüresedik. A közjegyző áthelyezése nem érinti a korábbi székhelyén lefolytatott eljárásokkal kapcsolatos felelősségét. Az áthelyezésre megfelelően alkalmazni kell a kinevezésre vonatkozó szabályokat.” 146. § A Kjt. 23. §-a az alábbi (5)-(7) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az igazságügyminiszter a közjegyző kölcsönös áthelyezése, felmentése, továbbá szolgálata megszűnése és szünetelésének megállapítása ügyében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint jár el. (6) A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat bírósági felülvizsgálata kérhető. (7) A határozatot a kamarával is közölni kell.” 147. § A Kjt. az alábbi 49/A. és 49/B. §-sal egészül ki. „49/A. § (1) A területi elnökség a területén működő közjegyzőkről, közjegyzőjelöltekről és közjegyzőhelyettesekről, továbbá a közjegyzői irodákról külön-külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból történő törlés időpontját követően a személyek és a közjegyzői irodák adatait a kamara 50 évig köteles megőrizni, 50 év elteltével a területi kamara gondoskodik a nyilvántartásban lévő adatok törléséről. (2) A közjegyzők névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza: a) családi és utónév, leánykori név, b) születési helye, év, hó, nap, anyja neve, c) székhely, illetékességi terület, d) az állam- és jogtudományi egyetemi oklevél kelte, minősítése, e) a jogi szakvizsga kelte, minősítése, f) a kinevezést megelőző joggyakorlat, g) a kinevezési javaslathoz készített minősítés adatai, h) a közjegyzői kinevezés napja, i) az eskütétel napja, j) a hivatalba lépés időpontja, k) az áthelyezés időpontja, l) a közjegyzői szolgálat megszűnésének időpontja, módja, m) rendelkezés a közjegyzői iratokról (a közjegyzői irattárba helyezés napja), n) a hivatalvizsgálatok időpontja, o) a fegyelmi büntetések. (3) A közjegyzők távollétéről külön nyilvántartást kell vezetni, és abban fel kell tüntetni a kirendelt helyettes nevét, a helyettesítés kezdő és befejező napját. (4) A közjegyzőjelöltek, illetőleg a közjegyzőhelyettesek névjegyzékében a (2) bekezdés a)-e) pontjában foglaltakon kívül fel kell tüntetni a következőket: a) a joggyakorlat teljesítésének helye, ideje, az esetleges megszakításra vonatkozó adatok, b) az első helyettesi kirendelés, az eskütétel időpontja, c) a minősítés eredménye, d) a fegyelmi büntetések, e) az alkalmazó közjegyző neve, székhelye, f) az alkalmazás megszűnésének időpontja, módja. (5) A közjegyzői irodák nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza: a) a közjegyzői iroda neve, b) a közjegyzői iroda székhelye, c) a közjegyzői iroda tagjainak adatai (név, születési hely és idő, anyja neve, székhelye), d) az alapítási engedély megadásának időpontja, e) a cégjegyzékbe történő bejegyzés időpontja, cégjegyzékszám, f) a nyilvántartásba történő bejegyzés időpontja, g) a nyilvántartásból történő törlés időpontja. (6) A területi elnökség a közjegyzőjelöltet, illetve a közjegyzőhelyettest törli a kamarai névjegyzékből, ha a) a közjegyzőnél fennálló munkaviszonya megszűnt, b) magyar állampolgárságát vagy választójogát elveszítette, c) a jogi képesítéshez kötött foglalkozás gyakorlásától a bíróság jogerős ítélettel eltiltotta, d) szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztés vagy közérdekű munka büntetésre, gondatlan bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, vagy büntetőeljárás során kényszergyógykezelését rendelték el, e) a hivatás gyakorlására érdemtelenné vagy alkalmatlanná nyilvánították, f) a névjegyzékbe történő bejegyzés időpontjától számított 30 napon belül az összeférhetetlenséget nem szüntette meg, illetőleg ha a bejegyzést követően vele kapcsolatban összeférhetetlenségi ok keletkezett, g) a területi elnökség megállapítja, hogy a névjegyzékbe való felvétel jogszabályi feltételei - a 17. §-a (3) bekezdésének d) és e) pontja kivételével - már a bejegyzéskor sem álltak fenn, h) a közjegyző működésének vizsgálata során a területi elnökség megállapítja, hogy foglalkoztatása nem felel meg a jogszabályoknak vagy az országos kamara iránymutatásának. (7) A közjegyző, a közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes az (5) bekezdés a)-g) pontjaiban írt körülményeket köteles haladéktalanul bejelenteni a területi elnökségnek. (8) A cégjegyzékből jogerős határozattal törölt közjegyzői irodát a területi elnökség törli a közjegyzői irodák kamarai nyilvántartásából. 49/B. § (1) A területi kamara a közjegyző részére „Közjegyzői igazolvány”-t, a közjegyzőhelyettes részére „Közjegyzőhelyettesi igazolvány”-t, a közjegyzőjelölt részére „Közjegyzőjelölti igazolvány”-t (a továbbiakban együtt: igazolvány) ad ki. (2) Az országos kamara elnökének igazolványát az igazságügyminiszter, a területi kamara elnökének igazolványát a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke, a többi igazolványt a területi kamara elnöke írja alá. (3) A közjegyző, a közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes köteles az igazolványt megőrizni és a hivatalos eljárása során magánál tartani; az igazolvány elvesztését haladéktalanul jelenteni kell a területi kamara elnökének. (4) A területi kamara elnöke gondoskodik az igazolvány kicseréléséről, ha adataiban változás történt, illetőleg az igazolványt bevonja, ha a közjegyző, a közjegyzőjelölt, a közjegyzőhelyettes szolgálata megszűnt. (5) A kiadott igazolványokról a területi elnökség nyilvántartást vezet.” 148. § (1) A Kjt. 54. §-ának j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az országos kamara jogai és feladatai különösen:) „j) működteti a közjegyzői levéltárat és az elektronikus levéltárat,” (2) A Kjt. 54. §-a a következő n) ponttal egészül ki: (Az országos kamara jogai és feladatai különösen:) „n) a területi kamara tagjai részére szakmai oktatást, szakmai továbbképzést szervez.” (3) A Kjt. 54. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a § eredeti szövegének számozása (1) bekezdésre változik: „(2) Az országos kamara a feladatainak ellátása körében jogosult az ehhez szükséges személyes adatnak nem minősülő adatok kezelésére és nyilvántartására.” 149. § A Kjt. 55. §-a a következő k) ponttal egészül ki: (Az országos kamara iránymutatást ad ki különösen:) „k) a közjegyző hivatali elektronikus aláírása hitelesítése céljából kibocsátott tanúsítvány közjegyző általi alkalmazásának rendjéről, valamint kibocsátásának és bevonásának részletes eljárási szabályairól.” 150. § A Kjt. 66. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha az önkormányzati szerv a megadott határidőn belül nem intézkedett a jogszabálysértés megszüntetésére, az igazságügyminiszter kérheti a vitatott iránymutatás, a szervezeti és működési szabályzat, illetőleg a határozat bírósági felülvizsgálatát. A pert az önkormányzati szerv ellen a megadott határidő lejártától számított 30 napon belül lehet megindítani és a Pp. általános szabályai szerint kell lefolytatni; a per a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozik.” 151. § A Kjt. 174. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „174. § A hagyatéki eljárás és az egyéb nem peres eljárások iratait a közjegyzői ügyviteli szabályok szerint kell kezelni és irattározni.” 152. § A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 4. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik: „(2) A Minisztérium eljárására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Az eljárás elektronikus úton nem folytatható le.” 153. § A Kvt. 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A kérelmező az (1) és (3) bekezdésben foglalt feltételek mellett köteles igazolni a névjegyzékbe történő felvételi eljárás lefolytatásáért megállapított díj megfizetését.” 154. § (1) A Kvt. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A névjegyzékbe történő felvételi kérelmet egy példányban, az erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésével a Minisztériumhoz kell benyújtani. Nem minősül írásbeli kérelemnek a telefax és az elektronikus hírközlő eszköz útján benyújtott kérelem.” (2) A Kvt. 8. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik: „(4) A kérelmező írásban előterjesztett kérelme alapján a Minisztérium szerzi be a névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelem jogszabályban meghatározott mellékleteként csatolandó olyan adatokat, amelyeket más hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartása tartalmaz.” 155. § (1) A Kvt. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az igazságügyminiszter a névjegyzékbe való felvételről, a felvételi kérelem elutasításáról és a változások átvezetéséről, továbbá a Minisztérium által lefolytatott vizsgálat eredményéről határozattal dönt.” (2) A Kvt. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az igazságügyminiszter döntései ellen fellebbezésnek nincs helye, a természetes személy vagy a jogi személy az (1) bekezdés szerinti határozat és az eljárást megszüntető végzés felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül kérheti a bíróságtól. A kérelemről a bíróság közigazgatási nemperes eljárásban, végzéssel határoz.” 156. § A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hmtv.) 27. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép: „A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása 27. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a mintaoltalmi ügyekben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint jár el. (2) A Magyar Szabadalmi Hivatal döntései ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi, méltányossági és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a mintaoltalmi ügyekben hozott döntéseit a bíróság a 37. §-ban foglaltak szerint vizsgálja felül. (4) A Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak a kérelemnek a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését: a) a mintaoltalom megadása; b) a mintaoltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése; c) a mintaoltalom megsemmisítése; d) a nemleges megállapítás. (5) A (4) bekezdés c) és d) pontjában említett kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.” 157. § A Hmtv. 37. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép: „A Magyar Szabadalmi Hivatal döntéseinek felülvizsgálata 37. § (1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatalnak a) a 27. § (4) bekezdésében felsorolt döntéseit; b) az eljárást felfüggesztő és a bejelentési nyilvántartásba vagy a mintaoltalmi lajstromba való bejegyzés tárgyában hozott döntését; c) az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a Ket. rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye; d) az eljárási költség viselésének kérdésében hozott döntését. (2) Az eljárási költség viselésével kapcsolatos döntés ellen előterjesztett megváltoztatási kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés többi - a megváltoztatási kérelemben nem támadott - rendelkezése tekintetében, és nem akadályozza meg azok jogerőre emelkedését. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az (1) bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett megváltoztatási kérelemben támadható meg. (4) A döntés megváltoztatását kérheti: a) aki a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban ügyfélként vett részt; b) akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak. (5) A mintaoltalom megadása és megsemmisítése kérdésében hozott határozat megváltoztatását az ügyész az 5. § (2) bekezdése alapján kérheti. A Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárás egyéb résztvevője saját jogán önálló megváltoztatási kérelemmel élhet a döntés rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó döntés ellen. (6) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje - a (7) és a (8) bekezdésben szabályozott kivételekkel - a döntésnek a féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevőjével való közlésétől számított harminc nap. (7) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének harmincnapos határidejét az igazolási kérelmet elutasító végzés közlésétől kell számítani, ha a) ez a későbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja és b) az igazolási kérelmet olyan mulasztás kimentésére terjesztették elő, amely közvetlenül a (6) bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált. (8) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal döntésének a megváltoztatását a Ket. rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés kihirdetésétől számított harminc napra ismételten megnyílik. (9) A megváltoztatási kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalnál nyújtható be, amely azt a mintaoltalmi ügy irataival együtt - a (10) bekezdésben szabályozott eset kivételével - tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha az eljárásban ellenérdekű fél vett részt, a Magyar Szabadalmi Hivatal a megváltoztatási kérelem továbbításáról egyidejűleg az ellenérdekű felet is értesíti. (10) Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Magyar Szabadalmi Hivatal e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási kérelemmel, valamint a mintaoltalmi ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz. (11) A megváltoztatási kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. (12) Ha a megváltoztatási kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz. (13) A Magyar Szabadalmi Hivatal mintaoltalmi ügyekben hozott döntésének felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárásban egyebekben a Magyar Szabadalmi Hivatal szabadalmi ügyekben hozott döntésének felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.” 158. § A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Toptv.) 17. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép: „A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása 17. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a topográfia oltalmával összefüggő ügyekben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint jár el. (2) A Magyar Szabadalmi Hivatal döntései ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi, méltányossági és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a topográfia oltalmával összefüggő ügyekben hozott döntéseit a bíróság a 23. §-ban foglaltak szerint vizsgálja felül. (4) A Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését: a) az oltalom megadása; b) az oltalom megszűnésének megállapítása; c) az oltalom megsemmisítése; d) a nemleges megállapítás. (5) A (4) bekezdés c) és d) pontjában említett kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik. (6) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak az oltalommal összefüggő eljárásaira - az e törvényben foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell a szabadalmi törvénynek a Magyar Szabadalmi Hivatal szabadalmi eljárására vonatkozó szabályait.” 159. § A Toptv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „18. § A topográfia ábrázolását a lajstromozás meghirdetése napjától bárki megtekintheti és arról másolatot kérhet. A lajstromozott topográfia ábrázolásának a bejelentő által üzleti titokként megjelölt részeit kizárólag az tekintheti meg, aki az eljárásban ügyfélként vesz részt. Az ügyfél iratbetekintési joga ebben az esetben később sem zárható ki, illetve korlátozható.” 160. § A Toptv. 23. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép: „A Magyar Szabadalmi Hivatal döntésének felülvizsgálata 23. § (1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatalnak a) a 17. § (4) bekezdésében felsorolt döntéseit; b) az eljárást felfüggesztő és a bejelentési nyilvántartásba vagy a lajstromba való bejegyzés tárgyában hozott döntését; c) az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a Ket. rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye; d) az eljárási költség viselésének kérdésében hozott döntését. (2) Az eljárási költség viselésével kapcsolatos döntés ellen előterjesztett megváltoztatási kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés többi - a megváltoztatási kérelemben nem támadott - rendelkezése tekintetében, és nem akadályozza meg azok jogerőre emelkedését. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az (1) bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett megváltoztatási kérelemben támadható meg. (4) A döntés megváltoztatását kérheti: a) aki a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban ügyfélként vett részt; b) akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak. (5) A Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárás egyéb résztvevője saját jogán önálló megváltoztatási kérelemmel élhet a döntés rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó döntés ellen. (6) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje - a (7) és a (8) bekezdésben szabályozott kivételekkel - a döntésnek a féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevőjével való közlésétől számított harminc nap. (7) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének harmincnapos határidejét az igazolási kérelmet elutasító végzés közlésétől kell számítani, ha a) ez a későbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja és b) az igazolási kérelmet olyan mulasztás kimentésére terjesztették elő, amely közvetlenül a (6) bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált. (8) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal döntésének a megváltoztatását a Ket. rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés kihirdetésétől számított harminc napra ismételten megnyílik. (9) A megváltoztatási kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalnál nyújtható be, amely azt az ügy irataival együtt - a (10) bekezdésben szabályozott eset kivételével - tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha az eljárásban ellenérdekű fél vett részt, a Magyar Szabadalmi Hivatal a megváltoztatási kérelem továbbításáról egyidejűleg az ellenérdekű felet is értesíti. (10) Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Magyar Szabadalmi Hivatal e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási kérelemmel, valamint az ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz. (11) A megváltoztatási kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. (12) Ha a megváltoztatási kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz. (13) A Magyar Szabadalmi Hivatal által az oltalommal összefüggő ügyekben hozott döntés felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárásban egyebekben a Magyar Szabadalmi Hivatal szabadalmi ügyekben hozott döntésének felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.” 161. § A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Szüt.) 1. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) bekezdés alkalmazásában iparjogvédelmi ügyek:] „h) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény alapján a tisztességtelen verseny tilalmának és a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása tilalmának megsértése miatt indított eljárások, feltéve, hogy azok találmányokkal vagy egyéb műszaki megoldásokkal, formatervezési mintákkal, növényfajtákkal, számítógépi programalkotásokkal és az ezekhez tartozó dokumentációval, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotásokkal, műszaki létesítmények terveivel, társadalmilag széles körben felhasználható és közkinccsé nem vált szellemi alkotásokkal, gazdasági, műszaki és szervezési ismeretekkel és tapasztalatokkal (know-how) vagy üzleti titokkal, illetve áruk és szolgáltatások jellegzetes külsejével, csomagolásával, megjelölésével vagy elnevezésével, illetve gazdasági tevékenység során használt névvel, megjelöléssel vagy árujelzővel kapcsolatosak.” 162. § (1) A Szüt. 2. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Kamarába való felvételhez rendelkezni kell) „a) a Magyar Köztársaság területére kiterjedő hatályú szabadalmi ügyvivői felelősségbiztosítással, kivéve, ha a szabadalmi ügyvivő kizárólag a 6. § (2) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezetnél működik;” (2) A Szüt. 2. §-ának (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (Nem vehető fel a Kamarába) „e) akivel szemben a 14. § (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi ok áll fenn, és azt nem szünteti meg.” (3) A Szüt. 2. §-a a következő (6)-(8) bekezdésekkel egészül ki: „(6) A tagfelvételre irányuló kérelemnek a következő adatokat kell tartalmaznia, és ahhoz - eredetiben vagy hiteles másolatban - mellékelni kell a felvételre való jogosultságot igazoló okiratokat: a) a kérelmező neve, címe és állampolgársága; b) a kérelmező születési helye és ideje, valamint anyja neve; c) a kérelmező (2) bekezdés c) pontja szerinti egyetemi oklevelének típusa, száma, kelte és - ha van ilyen - tudományos fokozata; d) a kérelmező szabadalmi ügyvivői működésének szervezeti formája; e) a kérelmező működése szerinti szabadalmi ügyvivői iroda, illetve társaság neve, címe, telefon- és telefaxszáma, valamint elektronikus levélcíme; és f) alkalmazotti foglalkoztatás esetén a kérelmező munkáltatójának neve, címe és telefon- és telefaxszáma, valamint elektronikus levélcíme. (7) A kérelmezőt tagként fel kell venni a Kamarába, ha a) a tagfelvételre irányuló kérelem megfelel a (6) bekezdésben foglaltaknak, b) a kérelmező megfelel a (2) és a (3) bekezdésben, illetve az 5. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek, és c) a kérelmezővel szemben nem áll fenn a (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok. (8) A szabadalmi ügyvivő köteles a (6) bekezdésben meghatározott adataiban, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételekben bekövetkezett változást, továbbá a (4) bekezdésben meghatározott valamely kizáró ok bekövetkezését tizenöt napon belül a Kamarának bejelenteni.” 163. § A Szüt. 4. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A vizsgát a Magyar Szabadalmi Hivatal mellett létrehozott Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság előtt kell letenni. (3) A vizsgára bocsátásra irányuló kérelmet a Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság elnökéhez kell benyújtani, aki a kérelem ügyében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint jár el. A vizsgára bocsátásra irányuló eljárásban a 30. § (2)-(3) és a (10)-(11) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.” 164. § (1) A Szüt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő új k) ponttal egészül ki, és a jelenlegi k) pont megjelölése l) pontra változik: (A szabadalmi ügyvivő kamarai tagsága megszűnik, ha) „k) vele szemben a 14. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn;” (2) A Szüt. 5. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) A Kamara a tagság megszűnését állapítja meg, ha az (1) bekezdésben és a 27/E. § (3) bekezdésében foglalt valamely megszűnési ok bekövetkezett. (5) Az (1) bekezdés e), f), i), j) és k) pontja esetén, valamint a 27/E. § (3) bekezdése szerinti esetben a Kamara felszólítja a tagot, hogy a megszűnés okát harminc napon belül hárítsa el.” 165. § A Szüt. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „8. § (1) A szabadalmi ügyvivői iroda a Kamara által történő nyilvántartásba vétellel jön létre, és alapszabálya szerint működik. A szabadalmi ügyvivői iroda a működését csak a nyilvántartásba vételt követően kezdheti meg. (2) A nyilvántartásba vételre irányuló kérelemnek a következő adatokat kell tartalmaznia, és ahhoz - eredetiben vagy hiteles másolatban - mellékelni kell a szabadalmi ügyvivői iroda alapszabályát: a) a szabadalmi ügyvivői iroda neve, székhelye, telefon- és telefaxszáma, valamint elektronikus levélcíme; b) az iroda tagjainak és vezetőjének neve; és c) alkalmazott szabadalmi ügyvivők és szabadalmi ügyvivőjelöltek esetén azok neve. (3) Az alapszabályban meg kell határozni a) a szabadalmi ügyvivői iroda nevét és székhelyét; b) ha van ilyen, az aliroda vagy alirodák címét; c) a tagok jogait és kötelességeit, valamint anyagi felelősségét; d) a taggyűlésre vonatkozó szabályokat; e) a szabadalmi ügyvivői iroda vezetésére és képviseletére vonatkozó szabályokat; f) a megbízások elvállalásának és intézésének rendjét; g) a tagok közötti elszámolás szabályait; és h) a tagsági jogviszony és a szabadalmi ügyvivői iroda megszűnésének szabályait. (4) A szabadalmi ügyvivői irodát nyilvántartásba kell venni, ha a) a nyilvántartásba vételre irányuló kérelem megfelel a (2) bekezdésben foglaltaknak, b) a szabadalmi ügyvivői iroda megfelel a 7. § (1) bekezdésében foglaltaknak, és c) az alapszabály tartalmazza a (3) bekezdésben előírtakat, és nem ütközik jogszabályba. (5) A szabadalmi ügyvivői iroda köteles a (2) bekezdésben foglalt adatokban bekövetkezett bármely változást, valamint az alapszabályának módosításáról, illetve a szabadalmi ügyvivői iroda megszűnéséről rendelkező taggyűlési határozatot tizenöt napon belül a Kamaránál bejelenteni, illetve benyújtani. (6) A szabadalmi ügyvivői iroda legfőbb szerve a tagok összességéből álló taggyűlés; a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az alapszabály megállapítása és módosítása, a vezető megválasztása, új tag felvétele, döntés a tag kizárásáról, valamint döntés az iroda megszűnéséről. (7) A szabadalmi ügyvivői irodát a vezető képviseli. (8) A szabadalmi ügyvivői iroda alirodát tarthat fenn.” 166. § A Szüt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „9. § (1) A szabadalmi ügyvivői iroda a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. (2) A Kamara törli a szabadalmi ügyvivői irodát a nyilvántartásból, ha az a) jogutód nélkül megszűnt; b) más irodával egyesült vagy szétvált; c) nem felel meg a 8. § (4) bekezdése b) vagy c) pontjának. (3) A (2) bekezdés c) pontja esetén a Kamara felszólítja a szabadalmi ügyvivői irodát, hogy a 8. § (4) bekezdése b), illetve c) pontjában előírt feltételeknek harminc napon belül tegyen eleget.” 167. § A Szüt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „11. § (1) A cégjegyzékbe bejegyzett szabadalmi ügyvivői társaságnak - a cégbírósági bejegyzést követő harminc napon belül - kérnie kell a Kamaránál a nyilvántartásba vételét. A szabadalmi ügyvivői társaság működését csak a kamarai nyilvántartásba vételt követően kezdheti meg. (2) A nyilvántartásba vételre irányuló kérelemnek a következő adatokat kell tartalmaznia, és ahhoz - eredetiben vagy hiteles másolatban - mellékelni kell a cégbírósági bejegyzést igazoló okiratot és a társasági szerződést: a) a szabadalmi ügyvivői társaság telefon- és telefaxszáma, valamint elektronikus levélcíme; és b) alkalmazott szabadalmi ügyvivők és szabadalmi ügyvivőjelöltek esetén azok neve. (3) A szabadalmi ügyvivői társaságot nyilvántartásba kell venni, ha a kérelem megfelel a (2) bekezdésben foglaltaknak, és a társaság kielégíti a 10. § (1) bekezdésében foglalt feltételeket. (4) A szabadalmi ügyvivői társaság köteles a (2) bekezdésben foglalt adatokban, valamint a társasági szerződésben bekövetkezett változásokat és a társaság megszűnését - azok cégbírósági bejegyzését követően - tizenöt napon belül a Kamarának bejelenteni. (5) Az ügyfél képviseletében a szabadalmi ügyvivői társaságnak adott megbízás vagy kirendelés alapján mind a szabadalmi ügyvivő tag, mind a szabadalmi ügyvivő alkalmazott eljárhat. (6) A Kamara törli a szabadalmi ügyvivői társaságot a nyilvántartásból, ha a) a cégbíróság a szabadalmi ügyvivői társaságot jogerősen törölte a cégjegyzékből; b) a szabadalmi ügyvivői társaság nem felel meg a 10. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek. (7) A (6) bekezdés b) pontja esetén a Kamara felszólítja a szabadalmi ügyvivői társaságot, hogy a 10. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek harminc napon belül tegyen eleget.” 168. § A Szüt. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A szabadalmi ügyvivő tudományos, művészeti, irodalmi, oktatási és sporttevékenység, valamint alkalmazott ügyvédi, jogtanácsosi, jogi előadói vagy ügyvédjelölti tevékenység kivételével nem állhat munkaviszonyban, köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszonyban, és ezek, valamint az ügyvédi, a választottbírói, a közvetítői, továbbá munkaviszonynak, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonynak nem minősülő közéleti tevékenység, igazgatósági és felügyelőbizottsági tagság, kuratóriumi tagság és tisztségviselés kivételével nem folytathat más kereső foglalkozást.” 169. § (1) A Szüt. 17. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „A szabadalmi ügyvivő a megbízás teljesítését, illetve egyes tevékenységek elvégzését a várható munkadíjnak és költségnek megfelelő összeg előzetes megfizetésétől teheti függővé.” (2) A Szüt. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A szabadalmi ügyvivő kirendelésére, valamint a kirendelt szabadalmi ügyvivő jogállására, munkadíjára és költségtérítésére az iparjogvédelmi ügyekre [1. § (2) bekezdés] irányadó jogszabályok, a Ket. és a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) vonatkozó rendelkezései irányadók.” 170. § A Szüt. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az ügyfél által adott megbízás elvállalásakor a szabadalmi ügyvivő - a tanácsadást kivéve - köteles az ügyről tényvázlatot felvenni; abban a fontos körülményeket, így a várható munkadíjat és költségeket is rögzíti, és a tényvázlatot a megbízóval aláíratja. A tényvázlatot az ügyfél írásbeli megbízása vagy írásbeli megbízási szerződés helyettesítheti. Az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a szabadalmi ügyvivőt terheli.” 171. § A Szüt. 19. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Nem köteles a szabadalmi ügyvivő kiadni megbízólevelét, fogalmazványait, a tényvázlatot, a meghatalmazást, az ügyfél utasításait tartalmazó iratokat, az ügyfélnek az ügyben hozzá intézett leveleit, az ügyfélnek már átadott vagy megküldött iratok másolatát, valamint az ügyfél érdekében teljesített kifizetésekről szóló nyugtát vagy elismervényt, továbbá az eljárásának törvényességét igazoló egyéb iratokat; az ügyfél kérésére és költségére azonban köteles ezekről másolatot adni. (3) A szabadalmi ügyvivő köteles az ügyfél részére befolyt pénzt és egyéb értéket letétként kezelni, és arról az ügyfelet haladéktalanul értesíteni.” 172. § (1) A Szüt. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A szabadalmi ügyvivő országgyűlési képviselői vagy polgármesteri megbízatásának ideje alatt és egyéb indokolt esetben szabadalmi ügyvivői működését szüneteltetheti; szüneteltetés esetén gondoskodnia kell arról, hogy a folyamatban lévő megbízásai alapján ügyfeleinek jogai és jogos érdekei ne szenvedjenek sérelmet. A szüneteltetés legrövidebb időtartama három hónap. A szüneteltetést és a szabadalmi ügyvivői működés újrakezdését a szüneteltetés kezdőnapjának, illetve a szüneteltetés megszűnése napjának megjelölésével előzetesen be kell jelenteni a Kamarának.” (2) A Szüt. 20. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A 15-19. §-okban, valamint az (1) és a (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a szabadalmi ügyvivői irodára és a szabadalmi ügyvivői társaságra.” 173. § A Szüt. 24. §-ának (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „A jogorvoslati eljárásokban a képviseletet ellátó szabadalmi ügyvivőt jogi képviselőnek kell tekinteni.” 174. § (1) A Szüt. 26. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékébe való bejegyzésre irányuló kérelemnek a következő adatokat kell tartalmaznia, és ahhoz - eredetiben vagy hiteles másolatban - mellékelni kell a bejegyzésre való jogosultságot igazoló okiratokat: a) a kérelmező neve, címe és állampolgársága; b) a kérelmező születési helye és ideje, valamint anyja neve; c) a kérelmező - 2. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti - egyetemi oklevelének típusa, száma, kelte és - ha van ilyen - tudományos fokozata; és d) a kérelmező munkáltatójának neve, címe, telefon- és telefaxszáma, valamint elektronikus levélcíme.” (2) A Szüt. 26. §-a a következő (5)-(8) bekezdésekkel egészül ki: „(5) A kérelmezőt be kell jegyezni a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékébe, ha a) a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékébe való bejegyzésre irányuló kérelem megfelel a (4) bekezdésben foglaltaknak, b) a kérelmező megfelel a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek és c) a kérelmezővel szemben nem áll fenn a (3) bekezdésben meghatározott kizáró ok. (6) A szabadalmi ügyvivőjelölt köteles a (4) bekezdésben meghatározott adataiban, valamint a (2) bekezdésben meghatározott feltételekben bekövetkezett változást, továbbá a (3) bekezdésben meghatározott valamely kizáró ok bekövetkezését tizenöt napon belül a Kamarának bejelenteni. (7) A Kamara a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékéből törli azt, a) aki ezt írásban kéri; b) akinek szabadalmi ügyvivőjelölti munkaviszonya megszűnt, és újabb ilyen munkaviszony létesítését a megszűnéstől számított három hónapon belül a Kamaránál nem igazolja; c) akit a bíróság jogerős ítéletével szándékos bűncselekmény elkövetése miatt szabadságvesztésre ítélt, illetve a közügyektől eltiltott; d) akit jogerős határozattal a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetéssel sújtottak; e) akinek az EGT-tagállambeli állampolgársága megszűnt; f) akit cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyeztek; g) akit felvettek a Kamarába; h) aki meghalt. (8) A (7) bekezdés b) és e) pontja esetén a Kamara felszólítja a szabadalmi ügyvivőjelöltet, hogy a törlés okát harminc napon belül hárítsa el.” 175. § A Szüt. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A szabadalmi ügyvivőjelölt munkáltatójának utasítása szerint jogosult a bíróság és egyéb hatóság előtt eljárni; ennek során a Kamara által kiállított fényképes igazolvánnyal igazolja magát. A szabadalmi ügyvivőjelölt a Legfelsőbb Bíróság előtt nem járhat el.” 176. § (1) A Szüt. 27/B. §-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: [A kérelmezőt az (1) vagy a (2) bekezdés alapján a közösségi képviselők névjegyzékébe fel kell venni, ha] „c) megfizeti a névjegyzékbe vételi díjat.” (2) A Szüt. 27/B. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A névjegyzékbe vett közösségi képviselő bíróság vagy egyéb hatóság előtti eljárása során a Kamara által kiállított fényképes igazolvánnyal igazolja magát.” 177. § A Szüt. 27/C. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szöveg (1) bekezdésre változik: „(2) A közösségi képviselő köteles a névjegyzékben az (1) bekezdés szerint feltüntetett adataiban bekövetkezett bármely változást tizenöt napon belül a Kamarának bejelenteni.” 178. § A Szüt. 27/E. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés a) és c) pontja esetén a Kamara felszólítja a közösségi képviselőt, hogy a törlés okát harminc napon belül hárítsa el. (3) A Kamarába a 27/D. § alapján felvett szabadalmi ügyvivő kamarai tagsága az 5. §-ban meghatározott eseteken kívül megszűnik akkor is, ha a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnt abban a tagállamban, amelyben azt megszerezte.” 179. § A Szüt. 27/F. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) E törvénynek a fegyelmi felelősségre vonatkozó rendelkezéseit, valamint a szabadalmi ügyvivői fegyelmi szabályzatot mind a névjegyzékbe felvett közösségi képviselőre, mind az eseti szolgáltatást nyújtó közösségi képviselőre alkalmazni kell, azzal, hogy fegyelmi büntetésként a Kamarából történő kizárás helyett a névjegyzékbe felvett közösségi képviselővel szemben a közösségi képviselők névjegyzékéből való törlés, az eseti szolgáltatást nyújtó közösségi képviselővel szemben pedig a szabadalmi ügyvivői tevékenységnek a Magyar Köztársaság területén való folytatásától történő eltiltás alkalmazható. Fegyelmi eljárásnak van helye akkor is, ha a közösségi képviselő azt a látszatot kelti, hogy szabadalmi ügyvivő vagy a szabadalmi ügyvivői cím használatára jogosult. A közösségi képviselő fegyelmi büntetését és a mentesítés időpontját fel kell tüntetni a közösségi képviselők névjegyzékében, illetve a névjegyzékbe nem vett eseti szolgáltatást nyújtó közösségi képviselők fegyelmi nyilvántartásában. A névjegyzékbe nem vett eseti szolgáltatást nyújtó közösségi képviselők fegyelmi nyilvántartása a közösségi képviselő nevét és állampolgárságát, más tagállambeli címét és - ha van - belföldi címét, valamint annak a tagállamnak a nevét tartalmazza, amelyben szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkezik.” 180. § A Szüt. 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A Kamara az ország egész területére kiterjedő illetékességgel jár el, székhelye Budapest.” 181. § A Szüt. 28/A. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek: (A Kamara a szabadalmi ügyvivőkről és a szabadalmi ügyvivőjelöltekről, valamint a szabadalmi ügyvivői irodákról és a szabadalmi ügyvivői társaságokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban fel kell tüntetni:) „a) a szabadalmi ügyvivő és a szabadalmi ügyvivőjelölt nevét, címét, állampolgárságát, születési helyét és idejét, anyja nevét, egyetemi oklevelének típusát, számát és keltét, tudományos fokozatát, irodája címét, telefon- és telefaxszámát, elektronikus levélcímét, valamint adott esetben munkáltatója nevét, címét, telefon- és telefaxszámát, valamint elektronikus levélcímét; b) a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság nevét, székhelyét, telefon- és telefaxszámát, elektronikus levélcímét, az esetleges aliroda vagy alirodák címét, valamint tag és alkalmazott szabadalmi ügyvivőinek és alkalmazott szabadalmi ügyvivőjelöltjeinek nevét; c) a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának keletkezésére, eskütételére, szabadalmi ügyvivői működésének szüneteltetésére és kamarai tagságának megszűnésére, valamint a szabadalmi ügyvivőjelölt névjegyzékbe való bejegyzésére és az onnan való törlésére vonatkozó adatokat;” 182. § A Szüt. a 30. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki, és 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „A Kamara eljárása közigazgatási hatósági ügyekben 30. § (1) A Kamara - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a Ket. rendelkezései szerint jár el a következő ügyekben: a) a Kamarába való felvétel és a kamarai tagság megszűnésének megállapítása, kivéve, ha a kamarai tagság a kizárás fegyelmi büntetése vagy a szabadalmi ügyvivő halála miatt szűnik meg; b) a szabadalmi ügyvivői működés szüneteltetésének és újrakezdésének vizsgálata és tudomásulvétele; c) a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékébe történő bejegyzés és az onnan való törlés, kivéve, ha a törlésnek a szabadalmi ügyvivők névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetés vagy a szabadalmi ügyvivőjelölt halála miatt van helye; d) a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság nyilvántartásba vétele és a nyilvántartásból való törlése, kivéve, ha a törlésnek a cégbíróságnak a szabadalmi ügyvivői társaságot a cégjegyzékből törlő jogerős határozata alapján van helye; e) a szabadalmi ügyvivői iroda alapszabálya és a szabadalmi ügyvivői társaság társasági szerződése módosításának vizsgálata és tudomásulvétele; f) a közösségi képviselők névjegyzékébe történő felvétel és az onnan való törlés, kivéve, ha a törlésnek a közösségi képviselők névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetés vagy a közösségi képviselő halála miatt van helye. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben kérelem csak a Kamaránál, szóbeli kérelem pedig csak személyesen terjeszthető elő. Nem minősül írásbeli kérelemnek a telefax és az elektronikus hírközlő eszköz útján benyújtott kérelem. (3) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül - a hiánypótlásra nyitva álló határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra kell felhívni. Az ügyfél részére legalább harmincnapos határidőt kell kitűzni, amely a lejárat előtt előterjesztett kérelemre meghosszabbítható. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben a Kamara elnöksége jár el. (5) A kamarai tagság megszűnésének megállapítása, a szabadalmi ügyvivőjelölt, illetve a közösségi képviselő névjegyzékből való törlése és a szabadalmi ügyvivői iroda, illetve a szabadalmi ügyvivői társaság nyilvántartásból való törlése iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a Kamara megszűnési, illetve törlési okról szerez tudomást. A Kamara az így megindított eljárásban az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel és kötelezheti az érdemi döntéshez szükséges adatok közlésére. (6) A Kamara a szabadalmi ügyvivő részére „Szabadalmi Ügyvivői Igazolvány”-t állít ki, amelynek a következő adatokat kell tartalmaznia: a) a szabadalmi ügyvivő neve, születésének helye és ideje; b) a szabadalmi ügyvivő működésének formája; c) a működése szerinti iroda, illetve társaság neve és címe, illetve a gazdálkodó szervezet neve és címe; d) az igazolvány sorszáma és érvényessége; e) az igazolvány kiállításának kelte; valamint f) a szabadalmi ügyvivő fényképe és aláírása. (7) A Kamara a szabadalmi ügyvivőjelölt részére „Szabadalmi Ügyvivőjelölti Igazolvány”-t állít ki, amely a szabadalmi ügyvivőjelölt tekintetében a (6) bekezdés a) és c)-f) pontjaiban meghatározott adatokat tartalmazza. (8) A Kamara a közösségi képviselő részére „Európai Közösségi Hivatásos Iparjogvédelmi Képviselői Igazolvány”-t állít ki, amely a 27/C. § (1) bekezdésének a)-c) és e)-g) pontjaiban meghatározott adatokat tartalmazza. (9) A (6)-(8) bekezdésekben meghatározott igazolványokat a Kamara elnöke, illetve az őt helyettesítő alelnöke állítja ki. (10) A Kamarának az (1) és a (6)-(9) bekezdésekben meghatározott ügyekben hozott döntéseivel szemben fellebbezésnek nincs helye; e döntések felülvizsgálata közvetlenül a bíróságtól kérhető. (11) Az (1) és a (6)-(9) bekezdésekben meghatározott ügyek elektronikus úton nem intézhetők.” 183. § A Szüt. a 31. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki: „A Kamara szervezete” 184. § A Szüt. 32. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Kamara közgyűlése a tagok összességéből áll, amely kizárólagos hatáskörrel) „b) titkos szavazással három évre megválasztja, továbbá visszahívja a tisztségviselőket, az elnökség további tagjait és póttagjait, valamint a fegyelmi bizottság és a számvizsgáló bizottság elnökét, tagjait és póttagjait; valamint c) megállapítja a szabadalmi ügyvivők kamarai tagdíját és a tagdíj összegének meghatározásához szükséges adatszolgáltatási kötelezettséget, a közösségi képviselők névjegyzékbe vételi díját, valamint az esetenként fizetendő rendkívüli kamarai hozzájárulást.” 185. § A Szüt. 34. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A Kamarának a 30. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntéseivel szemben csak akkor van helye törvényességi felügyeletnek, ha a döntéssel szemben nem éltek jogorvoslattal.” 186. § A Szüt. 35. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Ha a Kamara a megadott határidőn belül nem intézkedik a jogszabálysértés megszüntetésére, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke a határidő lejártától számított harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. Ezek a perek a Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartoznak, és azokra a Pp. általános szabályait kell alkalmazni.” 187. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 45. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép: „A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása 45. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyekben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint jár el. (2) A Magyar Szabadalmi Hivatal a hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyekben - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - kérelemre jár el. (3) A Ket.-nek azok a rendelkezései, amelyek az eljárás megindításával kapcsolatos - hivatalból vagy kérelemre történő - értesítésre vonatkoznak, nem alkalmazhatók szabadalmi ügyekben. (4) Nem alkalmazhatók szabadalmi ügyekben a Ket.-nek azok a rendelkezései, amelyek valamely adat igazolásának más hatóságtól való beszerzésére vonatkoznak.” 188. § Az Szt. 46. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép: „A Magyar Szabadalmi Hivatal döntései 46. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben pedig végzést bocsát ki (a továbbiakban együtt: döntés). (2) A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz határozatot a megsemmisítési eljárásban és a nemleges megállapítási eljárásban. A szabadalmi leírás értelmezése tárgyában szintén háromtagú tanácsban eljárva ad szakvéleményt. A tanács szótöbbséggel dönt. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatal döntése a kézbesítéssel emelkedik jogerőre, ha nem kérik annak megváltoztatását. (4) A Magyar Szabadalmi Hivatal által hozott döntés hirdetményi úton történő közlésének van helye, ha a) az ügyfél lakcíme, illetve székhelye (telephelye, fióktelepe) ismeretlen vagy b) a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik vagy címe ismeretlen. (5) A hirdetményt a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában és internetes honlapján kell - ugyanazon a napon - közzétenni. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény közzétételét követő tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni. A döntés hirdetményi úton való közlésére egyebekben a Ket. szabályait kell alkalmazni azzal, hogy kifüggesztésen a hirdetmény közzétételét kell érteni. (6) Ha az 51. § (1) bekezdése alkalmazásának van helye, valamennyi döntést a képviselő részére kell kézbesíteni.” 189. § Az Szt. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „47. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az előtte folyó eljárásban a tényeket hivatalból vizsgálja, vizsgálata nem korlátozódhat csupán az ügyfelek állításaira. (2) A Magyar Szabadalmi Hivatal a megsemmisítési eljárásban és a nemleges megállapítási eljárásban a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfelek nyilatkozatai és állításai alapján vizsgálja. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatal döntését csak olyan tényekre és bizonyítékokra alapozhatja, amelyekkel kapcsolatban az ügyfélnek módjában állt nyilatkozatot tenni; figyelmen kívül hagyhatja azonban azokat a nyilatkozatokat vagy bizonyítékokat, amelyeket az ügyfél nem kellő időben terjesztett elő. (4) A szabadalmi ügyekben előterjesztett beadványokkal kapcsolatos hiányok pótlására - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - az ügyfelet fel kell hívni, illetve figyelmeztetni kell.” 190. § Az Szt. 48. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A szabadalmi eljárásokban nem érvényesül a Ket.-ben megállapított ügyintézési határidő, továbbá nem alkalmazhatók a Ket.-nek azok a rendelkezései sem, amelyek az eljáró hatóság egyéb intézkedésére állapítanak meg határidőt.” 191. § Az Szt. 49. §-ának (5) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki: (Az igazolás ki van zárva) „e) az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelem előterjesztésére megszabott egy hónapos határidő elmulasztása esetén [69/A. § (3) bekezdés], f) a növényfajta-oltalom felélesztésére irányuló kérelem előterjesztésére megszabott három hónapos határidő elmulasztása esetén [115/B. § (1) bekezdés].” 192. § Az Szt. 50. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép: „Az eljárás felfüggesztése 50. § (1) Ha a szabadalmi bejelentésre, illetve a szabadalomra való jogosultság tárgyában per indul, annak jogerős befejezéséig a szabadalmi eljárást fel kell függeszteni. Ha a szabadalmi ügy érdemi eldöntése egyéb olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi eljárást felfüggeszti. (2) Az ügyfél halála, illetve megszűnése esetén a szabadalmi eljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a jogutód személyét bejelentik és igazolják. Ha a jogutód személyét az eset körülményeihez képest ésszerű időn belül nem jelentik be, a Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi eljárást megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi eljárást az ügyfél kérelmére vagy hivatalból felfüggeszti, ha az ügy az azzal szorosan összefüggő, a hatáskörébe tartozó egyéb eljárásban hozott döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. (4) A szabadalom megadására irányuló eljárás a bejelentő kérelmére nem függeszthető fel, kivéve, ha az (1) vagy a (3) bekezdés alkalmazásának volna helye.” 193. § (1) Az Szt. 51. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A képviseletet igazoló meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A szabadalmi ügyvivőnek, ügyvédnek, szabadalmi ügyvivői irodának, szabadalmi ügyvivői társaságnak vagy ügyvédi irodának - akár belföldön, akár külföldön - adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta. A képviseleti meghatalmazás olyan általános meghatalmazás is lehet, amelynek alapján a képviselő eljárhat a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozó valamennyi szabadalmi ügyben, amelyben a meghatalmazó félként vesz részt. Az ügyvédi irodának, a szabadalmi ügyvivői irodának vagy a szabadalmi ügyvivői társaságnak adott meghatalmazást bármely olyan személy meghatalmazásának kell tekinteni, aki igazolja, hogy az iroda vagy a társaság keretében működik.” (2) Az Szt. 51. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az ügygondnok költségének és munkadíjának előlegezésére azt kell kötelezni, aki a kirendelést kérte.” 194. § Az Szt. 52. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Szabadalmi ügyekben idegen nyelvű beadványokat is be lehet nyújtani, a Magyar Szabadalmi Hivatal azonban - indokolt esetben hitelesített - magyar nyelvű fordítás vagy felülhitelesített okirat benyújtását írhatja elő.” 195. § Az Szt. 53. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A közzétételt követően sem tekinthetők meg) „c) betekintési vagy megismerési engedély hiányában az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratok.” 196. § Az Szt. VII. fejezete a következő alcímmel és 53/A. §-sal egészül ki: „Jogorvoslatok 53/A. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal döntései ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi, méltányossági és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak. (2) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a szabadalmi ügyekben hozott döntéseit a bíróság a XI. fejezetben szabályozott nem peres eljárásban vizsgálja felül. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését: a) a szabadalom megadása; b) a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése; c) a szabadalom megsemmisítése; d) a nemleges megállapítás; e) a közzétett európai szabadalmi bejelentésben foglalt igénypontok fordításának közzététele, az európai szabadalom szövegéről készített magyar nyelvű fordítás benyújtása és a fordítás kijavítása. (4) A (3) bekezdés c) és d) pontjában említett kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.” 197. § Az Szt. VII. fejezete a következő alcímmel és 53/B. §-sal egészül ki: „Végrehajtás 53/B. § (1) A Ket.-nek a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit a Magyar Szabadalmi Hivatalnak az eljárási bírságot kiszabó végzéseire kell alkalmazni. (2) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a költségek viselése tárgyában hozott döntését a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szabályainak alkalmazásával kell végrehajtani.” 198. § Az Szt. VII. fejezete a következő alcímmel és 53/C. §-sal egészül ki: „Költségek 53/C. § Szabadalmi ügyben költségmentesség nem engedélyezhető. A szabadalmi eljárásokban külön jogszabály szerint a) engedélyezhető mentesség az igazgatási szolgáltatási díj alól; b) engedélyezhető halasztás a díj megfizetésére; c) jár kedvezmény egyes díjakra.” 199. § Az Szt. VII. fejezete a következő alcímmel és 53/D. §-sal egészül ki: „Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás 53/D. § (1) Szabadalmi ügyek elektronikus úton - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - nem intézhetők. (2) Szabadalmi bejelentést - az 57/A. §-ban szabályozott módon és feltételekkel - elektronikus úton is be lehet nyújtani. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a Ket. szabályaival összhangban nyújt elektronikus tájékoztató szolgáltatást a hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyekben.” 200. § Az Szt. 55. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A szabadalmi bejelentésekről vezetett nyilvántartásba és a szabadalmi lajstromba csak a Magyar Szabadalmi Hivatal döntése vagy a bíróság határozata alapján lehet bejegyzést tenni. A 85. § (1) bekezdésében felsorolt döntések alapján bejegyzés csak akkor tehető, ha azokkal szemben az előírt határidőben nem nyújtottak be megváltoztatási kérelmet vagy a megváltoztatási kérelem ügyében a bíróság határozata jogerőre emelkedett.” 201. § Az Szt. a következő alcímmel és 57/A. §-sal egészül ki: „A szabadalmi bejelentés elektronikus úton való benyújtása 57/A. § (1) A szabadalmi bejelentést - a Magyar Szabadalmi Hivatal által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával - elektronikus úton is be lehet nyújtani. (2) Az elektronikus úton benyújtott szabadalmi bejelentés megérkezéséről a Magyar Szabadalmi Hivatal - külön jogszabályban meghatározott módon - elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld a bejelentőnek. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatal az elektronikus úton benyújtott szabadalmi bejelentés megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek. (4) Elektronikus beküldés esetén a szabadalmi bejelentés az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak a bejelentő részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti. (5) A bejelentő, illetve az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (4) bekezdés szerint elektronikus úton elküldött értesítések visszaigazolására köteles. Ha a bejelentő, illetve az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél az elektronikus úton számára elküldött dokumentum átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, a Magyar Szabadalmi Hivatal postai úton továbbítja számára az iratot. (6) Az (1)-(5) bekezdésekben szabályozott eseteken kívül a szabadalom megadására irányuló eljárásban az eljárási cselekmények nem végezhetők elektronikus formában. (7) A szabadalmi bejelentések elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.” 202. § (1) Az Szt. 63. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha a köz számára hozzá nem férhető biológiai anyagon vagy annak alkalmazásán alapuló találmány a szabadalmi bejelentésben nem tárható fel a 60. § (1) bekezdése szerint, akkor igazolni kell, hogy a biológiai anyagot legkésőbb a szabadalmi bejelentés napján letétbe helyezték a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezése nemzetközi elismeréséről szóló Budapesti Szerződésnek megfelelően.” (2) Az Szt. 63. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az (1) bekezdésben említett igazolást a legkorábbi elsőbbség napjától számított tizenhat hónap elteltéig kell benyújtani.” 203. § Az Szt. a következő 69/A. §-sal egészül ki: „69/A. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentő kérelmére írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést készít. (2) Az írásos vélemény - indokolást is tartalmazó - előzetes megállapítás arról, hogy az újdonságkutatási jelentésben megjelölt iratokra és adatokra figyelemmel a találmány kielégítheti-e az újdonság, a feltalálói tevékenység és az ipari alkalmazhatóság követelményeit. (3) Az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelmet az elismert bejelentési naptól számított egy hónapon belül kell benyújtani. (4) Az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni; a díjat a kérelem benyújtásának napját követő egy hónapon belül kell leróni. (5) Ha az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés díját nem fizették meg, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt a (4) bekezdésben megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni. (6) Az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelmet el kell utasítani, ha az nem felel meg a (3) bekezdésben foglalt követelménynek. (7) A Magyar Szabadalmi Hivatal az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést az elismert bejelentési naptól számított harmadik hónap utolsó napján rendelkezésre álló leírás és igénypont, valamint rajz alapján készíti el, és azt az elismert bejelentési naptól számított hat hónapon belül küldi meg a bejelentőnek. (8) A Magyar Szabadalmi Hivatal az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés díját kérelemre visszafizeti, ha a) a szabadalmi bejelentést a bejelentő az elismert bejelentési naptól számított harmadik hónap utolsó napjáig visszavonja; b) a Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi bejelentést elutasítja; c) a szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni; d) az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés postázására az elismert bejelentési naptól számított hatodik hónap utolsó napját követően került sor.” 204. § (1) Az Szt. 81. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel egészül ki: „Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható. A Magyar Szabadalmi Hivatal által a kérelmező számára kitűzött határidő elteltét követően a megsemmisítés alapjául szolgáló okként nem jelölhető meg olyan ok, amelyet az említett határidőn belül nem jelöltek meg a megsemmisítés okaként. Az így megjelölt okot az eljárást befejező határozat meghozatalakor figyelmen kívül kell hagyni.” (2) Az Szt. 81. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A megsemmisítési kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból folytatni lehet. A Magyar Szabadalmi Hivatal ilyen esetben is a kérelem keretei között, a felek által korábban tett nyilatkozatok és állítások figyelembevételével jár el.” (3) Az Szt. 81. §-a a következő (4)-(6) bekezdésekkel egészül ki, és a jelenlegi (4) és (5) bekezdés számozása (7) és (8) bekezdésre változik: „(4) A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és a határozatot a tárgyalás napján ki kell hirdetni, és a kihirdetést csak a határozatra nézve és csak akkor lehet - legfeljebb nyolc napra - elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni. (5) A döntés kihirdetése a rendelkező rész és az indokok rövid ismertetéséből áll. (6) A döntést - kivéve, ha annak kihirdetését a Magyar Szabadalmi Hivatal elhalasztotta - annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell írásba foglalni, és az írásba foglalást követő tizenöt napon belül kézbesíteni kell. A felek részére a döntésnek nemcsak a rendelkező részét, hanem az indokolását is kézbesíteni kell.” 205. § (1) Az Szt. 83. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható.” (2) Az Szt. 83. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A 81. § (4)-(6) bekezdéseit a nemleges megállapítási eljárásban is alkalmazni kell.” 206. § Az Szt. 84/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „84/H. § (1) Az európai szabadalom hatályossá válik a Magyar Köztársaságban, ha megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétől számított három hónapon belül a szabadalmas benyújtja a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz az európai szabadalom szövegének a magyar nyelvű fordítását. (2) Az (1) bekezdésben előírt cselekmény az ott megjelölt határidő utolsó napjától számított három hónapon belül is teljesíthető, ha ez utóbbi határidőn belül megfizetik a külön jogszabályban erre az esetre meghatározott pótdíjat. (3) Az európai szabadalom szövegének fordítását a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelően kell elkészíteni és benyújtani. (4) A fordítás meghirdetéséért és kinyomtatásáért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a fordítás benyújtásától számított két hónapon belül. (5) A Magyar Szabadalmi Hivatal megvizsgálja az európai szabadalom szövegének fordítását abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a (3) bekezdésben meghatározott követelményeket. Ennek során a 68. § (2)-(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el, azzal az eltéréssel, hogy a 68. § (3) és (4) bekezdésében szabályozott esetekben a magyar nyelvű fordítást be nem nyújtottnak kell tekinteni. (6) Ha a fordítás benyújtásakor nem fizették meg a fordítás-meghirdetési és kinyomtatási díjat, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a szabadalmast a (4) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a magyar nyelvű fordítást nem nyújtották be. (7) Ha az (1) bekezdésben előírt cselekményt nem teljesítik az ott megjelölt határidőn belül, és e cselekményt a (2) bekezdésben megszabott határidőn belül sem teljesítik a pótdíj megfizetése mellett, azt e törvény erejénél fogva úgy kell tekinteni, hogy az európai szabadalom oltalma a Magyar Köztársaságban a keletkezésétől fogva hatálytalan. (8) A szabadalmi lajstrom külön részébe (54. §) - az európai szabadalmi nyilvántartásban szereplő adatokkal - be kell jegyezni az európai szabadalmat, ha szövegének magyar nyelvű fordítását szabályszerűen benyújtották. (9) A magyar nyelvű fordítás benyújtásáról a Magyar Szabadalmi Hivatal a hivatalos lapjában (56-56/A. §) tájékoztatást közöl. (10) Az európai szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítását a Magyar Szabadalmi Hivatal kinyomtatja.” 207. § Az Szt. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „85. § (1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatalnak a) az 53/A. § (3) bekezdésében felsorolt döntéseit; b) az eljárást felfüggesztő és a bejelentési nyilvántartásba vagy a szabadalmi lajstromba való bejegyzés tárgyában hozott döntését; c) az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a Ket. rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye; d) az eljárási költség viselésének kérdésében hozott döntését. (2) Az eljárási költség viselésével kapcsolatos döntés ellen előterjesztett megváltoztatási kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés többi - a megváltoztatási kérelemben nem támadott - rendelkezése tekintetében, és nem akadályozza meg azok jogerőre emelkedését. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az (1) bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett megváltoztatási kérelemben támadható meg. (4) A döntés megváltoztatását kérheti: a) aki a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban ügyfélként vett részt; b) akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak. (5) A szabadalom megadása és megsemmisítése kérdésében hozott határozat megváltoztatását az ügyész a 6. § (2) bekezdése alapján kérheti. A Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárás egyéb résztvevője saját jogán önálló megváltoztatási kérelemmel élhet a döntés rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó döntés ellen. (6) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje - a (7) és a (8) bekezdésben szabályozott kivételekkel - a döntésnek a féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevőjével való közlésétől számított harminc nap. (7) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének harmincnapos határidejét az igazolási kérelmet elutasító végzés közlésétől kell számítani, ha a) ez a későbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja és b) az igazolási kérelmet olyan mulasztás kimentésére terjesztették elő, amely közvetlenül a (6) bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált. (8) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal döntésének a megváltoztatását a Ket. rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés kihirdetésétől számított harminc napra ismételten megnyílik. (9) A megváltoztatási kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalnál nyújtható be, amely azt a szabadalmi ügy irataival együtt - a (10) bekezdésben szabályozott eset kivételével - tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha az eljárásban ellenérdekű fél vett részt, a Magyar Szabadalmi Hivatal a megváltoztatási kérelem továbbításáról egyidejűleg az ellenérdekű felet is értesíti. (10) Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Magyar Szabadalmi Hivatal e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási kérelemmel, valamint a szabadalmi ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz. (11) A megváltoztatási kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. (12) Ha a megváltoztatási kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.” 208. § Az Szt. 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „88. § A bíróság a Magyar Szabadalmi Hivatal döntésének megváltoztatására irányuló kérelmet a nem peres eljárás szabályai szerint - az e törvényben foglalt eltérő rendelkezések alkalmazásával - bírálja el. Ha e törvényből, illetve az eljárás nem peres jellegéből más nem következik, az eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) általános szabályait megfelelően alkalmazni kell.” 209. § Az Szt. 94. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A szabadalmi ügyvivőnek vagy ügyvédnek - akár belföldön, akár külföldön - adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta.” 210. § (1) Az Szt. 100. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha a fél olyan kérdésben kíván bírósági döntést, amely a Magyar Szabadalmi Hivatal előtt folyó eljárásnak nem volt tárgya, a bíróság a kérelmet átteszi a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, kivéve, ha a szabadalom megsemmisítésére irányuló eljárásban a Magyar Szabadalmi Hivatal a megsemmisítés alapjául szolgáló okot a 81. § (1) bekezdése alapján hagyta figyelmen kívül, illetve, ha a megsemmisítés alapjául szolgáló újabb okot a megváltoztatási kérelemben vagy annak előterjesztését követően jelölték meg; az ilyen megsemmisítési okot a bíróság figyelmen kívül hagyja. A kérelem áttétele esetén a bíróság a Magyar Szabadalmi Hivatal döntését - szükség szerint - hatályon kívül helyezi. (4) A bíróság figyelmen kívül hagyja a fél által a megváltoztatási kérelemben vagy annak benyújtását követően előterjesztett azt a nyilatkozatot, állítást vagy bizonyítékot, amelyet a Magyar Szabadalmi Hivatal az előtte folyó eljárásban - a 47. § (3) bekezdésével összhangban - szabályszerűen hagyott figyelmen kívül.” (2) Az Szt. 100. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Ha a megváltoztatási kérelem előterjesztését követően a Magyar Szabadalmi Hivatal a 85. § (1) bekezdésének b)-d) pontjaiban említett valamely döntését visszavonta, a bíróság az eljárást megszünteti. Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a döntését módosította, a bírósági eljárás folytatásának csak a még vitás kérdésekben van helye.” 211. § (1) Az Szt. 101. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel egészül ki: „Ha a megváltoztatási kérelmet a bíróság tárgyaláson bírálja el, az ügy érdemében hozott végzést a tárgyalás napján ki is kell hirdetni. A kihirdetést csak és akkor lehet - legfeljebb nyolc napra - elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a végzést a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni.” (2) Az Szt. 101. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A Fővárosi Bíróság végzése elleni fellebbezés elbírálása során a Pp. 257. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, ha az eljárásban ellenérdekű fél vett részt, kivéve, ha a fellebbezést a Magyar Szabadalmi Hivatalnak a 85. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott döntései ellen előterjesztett megváltoztatási kérelem tárgyában hozott végzéssel szemben nyújtották be. Az ügy érdemében hozott végzés kihirdetésére és annak elhalasztására alkalmazni kell az (1) bekezdésben foglaltakat.” 212. § Az Szt. 114. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik: „(2) Ha ugyanarra a növényfajtára a növényfajta-oltalom jogosultja a növényfajta-oltalom megadását követően közösségi növényfajta-oltalmat [115. § b) pont] szerzett, a közösségi növényfajta-oltalom megszűnéséig mentesül a fenntartási díj megfizetése alól. Ha a közösségi növényfajta-oltalom a növényfajta-oltalom oltalmi idejének lejártát megelőzően szűnik meg, a jogosult a 115/B. § rendelkezéseinek megfelelően kérheti a növényfajta-oltalom felélesztését.” 213. § (1) Az Szt. 114/G. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz határozatot a megsemmisítési eljárásban és a megszüntetési eljárásban. A tanács szótöbbséggel dönt.” (2) Az Szt. 114/G. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését: a) a növényfajta-oltalom megadása; b) a növényfajta-oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése; c) a növényfajta-oltalom megsemmisítése; d) a növényfajta-oltalom megszüntetése; e) a fajtanév törlése; f) a növényfajta-oltalom felélesztése.” (3) Az Szt. 114/G. §-a a következő (8)-(9) bekezdésekkel egészül ki: „(8) A (7) bekezdés c)-e) pontjaiban említett kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik. (9) A növényfajta-oltalmi eljárások általános szabályaira az (1)-(8) bekezdésekben nem szabályozott kérdésekben a VII. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy növényfajta-oltalmi ügyek elektronikus úton nem intézhetők.” 214. § Az Szt. 114/T. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A növényfajta-oltalom megadását a fajtanévvel együtt be kell jegyezni a növényfajta-oltalmi lajstromba [114/H. § (1) bekezdés], és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában (56. §). A növényfajta-oltalom megadásának napja a megadásról szóló határozat keltezésének napja. A növényfajta-oltalom megadásáról és a fajtanév lajstromba való bejegyzéséről - a megadó határozat megküldésével - a Magyar Szabadalmi Hivatal tájékoztatja a vizsgáló szervet.” 215. § Az Szt. 114/V. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „114/V. § A növényfajta-oltalommal kapcsolatos bírósági eljárásokra a XI-XII. fejezetek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy az 53/A. § (3) bekezdésében említett döntéseken a 114/G. § (7) bekezdésében említett döntéseket kell érteni.” 216. § Az Szt. - a XIV/A. fejezetet követően - a következő XIV/B. fejezettel (115-115/B. §-okkal) egészül ki, és a jelenlegi 114/Z-115. §-ok számozása 115/C-115/D. §-okra változik: „XIV/B. fejezet A KÖZÖSSÉGI NÖVÉNYFAJTA-OLTALMI RENDSZERRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Általános szabályok 115. § E törvény alkalmazásában a) közösségi növényfajta-oltalmi rendelet: a Tanács 2100/94/EK rendelete a közösségi növényfajta-oltalomról; b) közösségi növényfajta-oltalom: a közösségi növényfajta-oltalmi rendelet 1. cikkében említett növényfajta-oltalom; c) közösségi növényfajta-oltalmi bejelentés: a közösségi növényfajta-oltalmi rendelet alapján tett - közösségi növényfajta-oltalom megadására irányuló - bejelentés. A közösségi növényfajta-oltalmi bejelentés továbbítása 115/A. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatalnál benyújtott közösségi növényfajta-oltalmi bejelentésnek a közösségi növényfajta-oltalmi rendelet 49. cikkének (2) bekezdése alapján történő továbbításáért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a bejelentés benyújtásakor. (2) Ha a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentés továbbításának díját nem fizették meg, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt a hiánypótlásra. A Magyar Szabadalmi Hivatal a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentést a díj megfizetését követően továbbítja. A növényfajta-oltalom felélesztése 115/B. § (1) A közösségi növényfajta-oltalom megszűnése esetén a növényfajta-oltalom jogosultja - a közösségi növényfajta-oltalmi rendelet 92. cikkének (2) bekezdésére figyelemmel - a növényfajta-oltalom felélesztését a közösségi növényfajta-oltalom megszűnésétől számított három hónapon belül kérheti a Magyar Szabadalmi Hivataltól. (2) A növényfajta-oltalom felélesztésére irányuló kérelemben a jogosultnak igazolnia kell a közösségi növényfajta-oltalom megszűnésének tényét és napját, valamint a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül meg kell fizetnie a közösségi növényfajta-oltalom megszűnésének évében irányadó növényfajta-oltalmi fenntartási díj arányos részét a soron következő évben irányadó fenntartási díjjal együtt. (3) Ha a növényfajta-oltalom felélesztésére irányuló kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a jogosultat hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a (2) bekezdésben előírt fenntartási díjat nem fizette meg, figyelmeztetni kell a (2) bekezdésben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni. (4) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a növényfajta-oltalom felélesztésére irányuló kérelemnek helyt ad, a növényfajta-oltalom a közösségi növényfajta-oltalom megszűnését követő napon éled fel. (5) Ha a jogosult nem kéri a növényfajta-oltalom felélesztését a közösségi növényfajta-oltalom megszűnésétől számított három hónapon belül, a növényfajta-oltalom a közösségi növényfajta-oltalom megszűnésének napját követő napon a törvény erejénél fogva megszűnik.” 217. § Az Szt. 118. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik: „(3) Felhatalmazást kap a kormány, hogy a biológiai anyagok szabadalmi eljárás céljából való letétbe helyezésének és kezelésének részletes szabályait rendelettel megállapítsa. (4) Felhatalmazást kap a kormány, hogy a szabadalmi bejelentések elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat rendelettel megállapítsa.” 218. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 4. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „Korábbi védjegyen - a megjelölés lajstromozásától függően - a korábbi védjegybejelentést is érteni kell.” 219. § A Vt. 38. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép: „A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása 38. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a hatáskörébe tartozó védjegyügyekben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint jár el. (2) A Magyar Szabadalmi Hivatal a hatáskörébe tartozó védjegyügyekben - törvény eltérő rendelkezése hiányában - kérelemre jár el. (3) A Ket.-nek azok a rendelkezései, amelyek az eljárás megindításával kapcsolatos - hivatalból vagy kérelemre történő - értesítésre vonatkoznak, nem alkalmazhatók védjegyügyekben. (4) Nem alkalmazhatók védjegyügyekben a Ket.-nek azok a rendelkezései, amelyek valamely adat igazolásának más hatóságtól való beszerzésére vonatkoznak.” 220. § A Vt. 39. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép: „A Magyar Szabadalmi Hivatal döntései 39. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben pedig végzést bocsát ki (a továbbiakban együtt: döntés). (2) A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz határozatot a törlési eljárásban és a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban. Ha a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban a megjelölés lajstromozásával szemben benyújtott felszólalás tárgyában tárgyalást kell tartani, a Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hozza meg határozatát. A tanács szótöbbséggel dönt. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatal döntése a kézbesítéssel emelkedik jogerőre, ha nem kérik annak megváltoztatását. (4) A Magyar Szabadalmi Hivatal által hozott döntés hirdetményi úton történő közlésének van helye, ha a) az ügyfél lakcíme, illetve székhelye (telephelye, fióktelepe) ismeretlen vagy b) a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik vagy címe ismeretlen. (5) A hirdetményt a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában és internetes honlapján kell - ugyanazon a napon - közzétenni. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény közzétételét követő tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni. A döntés hirdetményi úton való közlésére egyebekben a Ket. szabályait kell alkalmazni azzal, hogy kifüggesztésen a hirdetmény közzétételét kell érteni. (6) Ha a 44. § (1) bekezdése alkalmazásának van helye, valamennyi döntést a képviselő részére kell kézbesíteni.” 221. § A Vt. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „40. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az előtte folyó védjegyeljárásban a tényeket hivatalból vizsgálja, vizsgálata nem korlátozódhat csupán az ügyfelek állításaira. (2) A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban a megjelölés lajstromozásával szemben benyújtott felszólalás tárgyában, a törlési eljárásban és a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfelek nyilatkozatai és állításai alapján vizsgálja. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatal döntését csak olyan tényekre és bizonyítékokra alapozhatja, amelyekkel kapcsolatban az ügyfélnek módjában állt nyilatkozatot tenni; figyelmen kívül hagyhatja azonban azokat a nyilatkozatokat vagy bizonyítékokat, amelyeket az ügyfél nem kellő időben terjesztett elő. (4) A védjegyügyekben előterjesztett beadványokkal kapcsolatos hiányok pótlására - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - az ügyfelet fel kell hívni, illetve figyelmeztetni kell.” 222. § A Vt. 41. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A védjegyeljárásokban nem érvényesül a Ket.-ben megállapított ügyintézési határidő, továbbá nem alkalmazhatók a Ket.-nek azok a rendelkezései sem, amelyek az eljáró hatóság egyéb intézkedésére állapítanak meg határidőt.” 223. § A Vt. 43. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép: „Az eljárás felfüggesztése 43. § (1) Ha a védjegybejelentésre, illetve a védjegyoltalomra jogosultság tárgyában per indul, annak jogerős befejezéséig a védjegyeljárást fel kell függeszteni. Ha a védjegyügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyeljárást felfüggeszti. (2) Az ügyfél halála, illetve megszűnése esetén a védjegyeljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a jogutód személyét bejelentik és igazolják. Ha a jogutód személyét az eset körülményeihez képest ésszerű időn belül nem jelentik be, a Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyeljárást megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyeljárást az ügyfél kérelmére vagy hivatalból felfüggeszti, ha az ügy az azzal szorosan összefüggő, a hatáskörébe tartozó egyéb eljárásban hozott döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. (4) A védjegy lajstromozására irányuló eljárás az ügyfél kérelmére nem függeszthető fel, kivéve, ha az (1) vagy a (3) bekezdés alkalmazásának volna helye.” 224. § (1) A Vt. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A képviseletet igazoló meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A szabadalmi ügyvivőnek, ügyvédnek, szabadalmi ügyvivői irodának, szabadalmi ügyvivői társaságnak vagy ügyvédi irodának - akár belföldön, akár külföldön - adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta. A képviseleti meghatalmazás olyan általános meghatalmazás is lehet, amelynek alapján a képviselő eljárhat a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozó valamennyi védjegyügyben, amelyben a meghatalmazó félként vesz részt. Az ügyvédi irodának, a szabadalmi ügyvivői irodának vagy a szabadalmi ügyvivői társaságnak adott meghatalmazást bármely olyan személy meghatalmazásának kell tekinteni, aki igazolja, hogy az iroda vagy a társaság keretében működik.” (2) A Vt. 44. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az ügygondnok költségének és munkadíjának előlegezésére azt kell kötelezni, aki a kirendelést kérte.” 225. § A Vt. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Védjegyügyekben idegen nyelvű beadványokat is be lehet nyújtani, a Magyar Szabadalmi Hivatal azonban - indokolt esetben hitelesített - magyar nyelvű fordítás vagy felülhitelesített okirat benyújtását írhatja elő.” 226. § A Vt. VII. fejezete a következő alcímmel és 46/A. §-sal egészül ki: „Jogorvoslatok 46/A. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal döntései ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi, méltányossági és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak. (2) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a védjegyügyekben hozott döntéseit a bíróság a XI. fejezetben szabályozott nem peres eljárásban vizsgálja felül. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését: a) a védjegy lajstromozása; b) a védjegyoltalom megújítása; c) a védjegyoltalom megosztása; d) a védjegyoltalom megszűnése a védjegyjogosult lemondása esetén; e) a védjegy törlése; f) a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása; g) a nemzetközi védjegybejelentés, valamint a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem továbbítása; h) a megjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmának végleges elutasítása; i) a nemzetközi lajstromozásból eredő, a Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalom tekintetében a nemzetközi lajstromba bejegyzett átruházás, illetve használati engedély hatályának elutasítása; j) a nemzetközi lajstromozás átalakítása nemzeti védjegybejelentéssé. (4) A (3) bekezdés e) és f) pontjában említett kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik. (5) A (4) bekezdést a (3) bekezdés a) pontjában említett kérdésben hozott határozatokra is alkalmazni kell, feltéve, hogy a védjegybejelentéssel szemben felszólalást nyújtottak be, és a védjegybejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatal nem utasította el a 2-3. §-okban meghatározott valamely okból.” 227. § A Vt. VII. fejezete a következő alcímmel és 46/B. §-sal egészül ki: „Végrehajtás 46/B. § (1) A Ket.-nek a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit a Magyar Szabadalmi Hivatalnak az eljárási bírságot kiszabó végzéseire kell alkalmazni. (2) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a költségek viselése tárgyában hozott döntését a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szabályainak alkalmazásával kell végrehajtani.” 228. § A Vt. VII. fejezete a következő alcímmel és 46/C. §-sal egészül ki: „Költségek 46/C. § Védjegyügyben költségmentesség nem engedélyezhető.” 229. § A Vt. VII. fejezete a következő alcímmel és 46/D. §-sal egészül ki: „Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás 46/D. § (1) Védjegyügyek elektronikus úton - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - nem intézhetők. (2) Védjegybejelentést - az 50/A. §-ban szabályozott módon és feltételekkel - elektronikus úton is be lehet nyújtani. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a Ket. szabályaival összhangban nyújt elektronikus tájékoztató szolgáltatást a hatáskörébe tartozó védjegyügyekben.” 230. § A Vt. 48. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A védjegybejelentésekről vezetett nyilvántartásba és a védjegylajstromba csak a Magyar Szabadalmi Hivatal döntése vagy a bíróság határozata alapján lehet bejegyzést tenni. A 77. § (1) bekezdésében felsorolt döntések alapján bejegyzés csak akkor tehető, ha azokkal szemben az előírt határidőben nem nyújtottak be megváltoztatási kérelmet vagy a megváltoztatási kérelem ügyében a bíróság határozata jogerőre emelkedett.” 231. § A Vt. a következő alcímmel és 50/A. §-sal egészül ki: „A védjegybejelentés elektronikus úton való benyújtása 50/A. § (1) A védjegybejelentést - a Magyar Szabadalmi Hivatal által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával - elektronikus úton is be lehet nyújtani. (2) Az elektronikus úton benyújtott védjegybejelentés megérkezéséről a Magyar Szabadalmi Hivatal - külön jogszabályban meghatározott módon - elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld a bejelentőnek. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatal az elektronikus úton benyújtott védjegybejelentés megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek. (4) Elektronikus beküldés esetén a védjegybejelentés az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak a bejelentő részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti. (5) A bejelentő, illetve az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (4) bekezdés szerint elektronikus úton elküldött értesítések visszaigazolására köteles. Ha a bejelentő, illetve az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél az elektronikus úton számára elküldött dokumentum átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, a Magyar Szabadalmi Hivatal postai úton továbbítja számára az iratot. (6) Az (1)-(5) bekezdésekben szabályozott eseteken kívül a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban az eljárási cselekmények nem végezhetők elektronikus formában. (7) A védjegybejelentések elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.” 232. § (1) A Vt. 61/D. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható.” (2) A Vt. 61/D. §-a a következő (4)-(6) bekezdésekkel egészül ki, és a jelenlegi (4) és (5) bekezdés számozása (7) és (8) bekezdésre változik: „(4) A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és a határozatot a tárgyalás napján ki kell hirdetni, és a kihirdetést csak a határozatra nézve és csak akkor lehet - legfeljebb nyolc napra - elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni. (5) A döntés kihirdetése a rendelkező rész és az indokok rövid ismertetéséből áll. (6) A döntést - kivéve, ha annak kihirdetését a Magyar Szabadalmi Hivatal elhalasztotta - annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell írásba foglalni, és az írásba foglalást követő tizenöt napon belül kézbesíteni kell. A felek részére a döntésnek nemcsak a rendelkező részét, hanem az indokolását is kézbesíteni kell.” 233. § (1) A Vt. 73. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegy törlése iránti kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat; majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegy törléséről, a védjegyoltalom korlátozásáról vagy a kérelem elutasításáról. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható. A Magyar Szabadalmi Hivatal által a kérelmező számára kitűzött határidő elteltét követően a törlés alapjául szolgáló okként nem jelölhető meg olyan ok, amelyet az említett határidőn belül nem jelöltek meg a törlés okaként. Az így megjelölt okot az eljárást befejező határozat meghozatalakor figyelmen kívül kell hagyni.” (2) A Vt. 73. §-a a következő (5)-(7) bekezdésekkel egészül ki: „(5) A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és a határozatot a tárgyalás napján ki kell hirdetni, és a kihirdetést csak a határozatra nézve és csak akkor lehet - legfeljebb nyolc napra - elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni. (6) A döntés kihirdetése a rendelkező rész és az indokok rövid ismertetéséből áll. (7) A döntést - kivéve, ha annak kihirdetését a Magyar Szabadalmi Hivatal elhalasztotta - annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell írásba foglalni, és az írásba foglalást követő tizenöt napon belül kézbesíteni kell. A felek részére a döntésnek nemcsak a rendelkező részét, hanem az indokolását is kézbesíteni kell.” 234. § A Vt. 74. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A törlési kérelem visszavonása esetén - a 72. § (2) bekezdésében szabályozott eset kivételével - az eljárást hivatalból folytatni lehet. A Magyar Szabadalmi Hivatal ilyen esetben is a kérelem keretei között, a felek által korábban tett nyilatkozatok és állítások figyelembevételével jár el. A 72. § (2) bekezdésében szabályozott esetben a törlési eljárásban helye van egyezségnek.” 235. § (1) A Vt. 76. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel egészül ki: „Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható. A tárgyalás folyamán hozott döntések kihirdetésére, írásba foglalására és kézbesítésére a 73. § (5)-(7) bekezdéseit alkalmazni kell.” (2) A Vt. 76. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A megszűnés megállapítására irányuló kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból folytatni lehet. A Magyar Szabadalmi Hivatal ilyen esetben is a kérelem keretei között, a felek által korábban tett nyilatkozatok és állítások figyelembevételével jár el.” 236. § A Vt. 76/E. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Közösségi védjegybejelentés vagy közösségi védjegy átalakítására irányuló - a közösségi védjegyrendelet 109. cikkének (3) bekezdése alapján megküldött - kérelem alapján a Magyar Szabadalmi Hivatal a VII-IX. fejezetek rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - az (5)-(8) bekezdésekben meghatározott feltételekkel - megindítja a védjegy lajstromozására irányuló eljárást.” 237. § A Vt. 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „77. § (1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatalnak a) a 46/A. § (3) bekezdésében felsorolt döntéseit; b) az eljárást felfüggesztő és a bejelentési nyilvántartásba vagy a védjegylajstromba való bejegyzés tárgyában hozott döntését; c) az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a Ket. rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye; d) az eljárási költség viselésének kérdésében hozott döntését. (2) Az eljárási költség viselésével kapcsolatos döntés ellen előterjesztett megváltoztatási kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés többi - a megváltoztatási kérelemben nem támadott - rendelkezése tekintetében, és nem akadályozza meg azok jogerőre emelkedését. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az (1) bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett megváltoztatási kérelemben támadható meg. (4) A döntés megváltoztatását kérheti: a) aki a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban ügyfélként vett részt; b) akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak. (5) A védjegy lajstromozása és törlése kérdésében hozott határozat megváltoztatását az ügyész a 3. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai, illetve a 3. § (2) bekezdése alapján kérheti. A Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárás egyéb résztvevője saját jogán önálló megváltoztatási kérelemmel élhet a döntés rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó döntés ellen. (6) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje - a (7) és a (8) bekezdésben szabályozott kivételekkel - a döntésnek a féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevőjével való közlésétől számított harminc nap. (7) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének harmincnapos határidejét az igazolási kérelmet elutasító végzés közlésétől kell számítani, ha a) ez a későbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja és b) az igazolási kérelmet olyan mulasztás kimentésére terjesztették elő, amely közvetlenül a (6) bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált. (8) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal döntésének a megváltoztatását a Ket. rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés kihirdetésétől számított harminc napra ismételten megnyílik. (9) A megváltoztatási kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalnál nyújtható be, amely azt a védjegyügy irataival együtt - a (10) bekezdésben szabályozott eset kivételével - tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha az eljárásban ellenérdekű fél vett részt, a Magyar Szabadalmi Hivatal a megváltoztatási kérelem továbbításáról egyidejűleg az ellenérdekű felet is értesíti. (10) Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Magyar Szabadalmi Hivatal e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási kérelemmel, valamint a védjegyügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz. (11) A megváltoztatási kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. (12) Ha a megváltoztatási kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.” 238. § A Vt. 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „79. § A bíróság a Magyar Szabadalmi Hivatal döntésének megváltoztatására irányuló kérelmet a nem peres eljárás szabályai szerint - az e törvényben foglalt eltérő rendelkezések alkalmazásával - bírálja el. Ha e törvényből, illetve az eljárás nem peres jellegéből más nem következik, az eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) általános szabályait megfelelően kell alkalmazni.” 239. § A Vt. 85. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A szabadalmi ügyvivőnek vagy ügyvédnek - akár belföldön, akár külföldön - adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta.” 240. § (1) A Vt. 91. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha a fél olyan kérdésben kíván bírósági döntést, amely a Magyar Szabadalmi Hivatal előtt folyó eljárásnak nem volt tárgya, a bíróság a kérelmet átteszi a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, kivéve, ha a védjegy törlésére irányuló eljárásban a Magyar Szabadalmi Hivatal a törlés alapjául szolgáló okot a 73. § (1) bekezdése alapján hagyta figyelmen kívül, illetve, ha a törlés alapjául szolgáló újabb okot a megváltoztatási kérelemben vagy annak előterjesztését követően jelölték meg; az ilyen törlési okot a bíróság figyelmen kívül hagyja. A kérelem áttétele esetén a bíróság a Magyar Szabadalmi Hivatal döntését - szükség szerint - hatályon kívül helyezi. (4) A bíróság figyelmen kívül hagyja a fél által a megváltoztatási kérelemben vagy annak benyújtását követően előterjesztett azt a nyilatkozatot, állítást vagy bizonyítékot, amelyet a Magyar Szabadalmi Hivatal az előtte folyó eljárásban - a 40. § (3) bekezdésével összhangban - szabályszerűen hagyott figyelmen kívül.” (2) A Vt. 91. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Ha a megváltoztatási kérelem előterjesztését követően a Magyar Szabadalmi Hivatal a 77. § (1) bekezdésének b)-d) pontjaiban említett valamely döntését visszavonta, a bíróság az eljárást megszünteti. Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a döntését módosította, a bírósági eljárás folytatásának csak a még vitás kérdésekben van helye.” 241. § A Vt. 92. §-a a következő szöveggel egészül ki: „Ha a megváltoztatási kérelmet a bíróság tárgyaláson bírálja el, az ügy érdemében hozott végzést a tárgyalás napján ki is kell hirdetni. A kihirdetést csak és akkor lehet - legfeljebb nyolc napra - elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a végzést a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni.” 242. § A Vt. 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „93. § A Fővárosi Bíróság végzése elleni fellebbezés elbírálása során a Pp. 257. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, ha az eljárásban ellenérdekű fél vett részt, kivéve, ha a fellebbezést a Magyar Szabadalmi Hivatalnak a 77. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott döntései ellen előterjesztett megváltoztatási kérelem tárgyában hozott végzéssel szemben nyújtották be. Az ügy érdemében hozott végzés kihirdetésére és annak elhalasztására alkalmazni kell a 92. §-ban foglaltakat.” 243. § (1) A Vt. 112. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz határozatot a törlési eljárásban és a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban.” (2) A Vt. 112. §-a a következő (4)-(6) bekezdésekkel egészül ki: „(4) A Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését: a) a földrajzi árujelző lajstromozása; b) a földrajzi árujelző törlése; c) a földrajzi árujelző-oltalom megszűnésének megállapítása; d) a közösségi rendelet alapján tett bejelentés továbbítása; e) az eredetmegjelölés nemzetközi bejelentésének továbbítása; f) a Nemzetközi Iroda által lajstromozott nemzetközi eredetmegjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmának végleges elutasítása. (5) A (4) bekezdés b) és c) pontjában említett kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik. (6) A Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásokban egyebekben a VII. és a VIII. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy földrajzi árujelzőoltalmi ügyek elektronikus úton nem intézhetők.” 244. § (1) A Vt. 116/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A közösségi rendelet szerinti bejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz kell benyújtani. A bejelentéshez csatolni kell a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalását arról, hogy a bejelentést a közösségi rendelet 5. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében arra jogosult nyújtotta-e be, valamint, hogy a közösségi rendelet 4. cikke szerinti termékleírás - a 2. cikk (2)-(5) és (7) bekezdéseit, illetve a 3. cikk (1) bekezdését is figyelembe véve - megalapozott-e. A bejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatal megvizsgálja abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a közösségi rendelet 2. cikkének (2), (3) és (6) bekezdésében, 3. cikkében, illetve 14. cikkének (3) bekezdésében előírt feltételeket. A Magyar Szabadalmi Hivatal által a közösségi rendelet 2. cikke szerint végzett vizsgálat nem terjed ki arra, hogy a közösségi rendelet 2. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja értelmében a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer és a földrajzi elnevezés közötti kapcsolat fennáll-e.” (2) A Vt. 116/A. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A közösségi rendelet 7. cikkének (3) bekezdése és 12b. cikkének (2) bekezdése szerinti kifogást a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz kell benyújtani. A kifogás benyújtására a külön jogszabályban megállapított határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A kifogással kapcsolatos tagállami feladatokat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium - iparjogvédelmi kérdésekben a Magyar Szabadalmi Hivatal bevonásával - látja el.” (3) A Vt. 116/A. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium előzetes szakhatósági állásfoglalásával szemben önálló fellebbezésnek van helye.” 245. § A Vt. 121. §-ának (1) bekezdése következő a) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a kormány, hogy) „a) a védjegybejelentések elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat rendelettel megállapítsa;” 246. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Fmtv.) 31. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép: „A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása 31. § A Magyar Szabadalmi Hivatal a hatáskörébe tartozó mintaoltalmi ügyekben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint jár el.” 247. § Az Fmtv. 32. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép: „A Magyar Szabadalmi Hivatal döntései 32. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a mintaoltalmi ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben pedig végzést bocsát ki (a továbbiakban együtt: döntés). (2) A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz határozatot a megsemmisítési eljárásban és a nemleges megállapítási eljárásban. A tanács szótöbbséggel dönt. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatal döntése a kézbesítéssel emelkedik jogerőre, ha nem kérik annak megváltoztatását.” 248. § Az Fmtv. V. fejezete a következő alcímmel és 32/A. §-sal egészül ki: „Jogorvoslatok 32/A. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal döntései ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi, méltányossági és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak. (2) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a mintaoltalmi ügyekben hozott döntéseit a bíróság a IX. fejezetben szabályozott nem peres eljárásban vizsgálja felül. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését: a) a mintaoltalom megadása; b) a mintaoltalom megújítása; c) a mintaoltalom megosztása; d) a mintaoltalom megszűnésének megállapítása; e) a mintaoltalom megsemmisítése; f) a nemleges megállapítás; g) a nemzetközi lajstromozás hatályának elutasítása a Magyar Köztársaság területére kiterjedően. (4) A (3) bekezdés e) és f) pontjában említett kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.” 249. § Az Fmtv. a következő alcímmel és 32/B. §-sal egészül ki: „Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás 32/B. § (1) Mintaoltalmi ügyek elektronikus úton - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - nem intézhetők. (2) Mintaoltalmi bejelentést - a 36/A. §-ban szabályozott módon és feltételekkel - elektronikus úton is be lehet nyújtani. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a Ket. szabályaival összhangban nyújt elektronikus tájékoztató szolgáltatást a hatáskörébe tartozó mintaoltalmi ügyekben.” 250. § Az Fmtv. a következő alcímmel és 36/A. §-sal egészül ki: „A mintaoltalmi bejelentés elektronikus úton való benyújtása 36/A. § (1) A mintaoltalmi bejelentést - a Magyar Szabadalmi Hivatal által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával - elektronikus úton is be lehet nyújtani. (2) Az elektronikus úton benyújtott mintaoltalmi bejelentés megérkezéséről a Magyar Szabadalmi Hivatal - külön jogszabályban meghatározott módon - elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld a bejelentőnek. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatal az elektronikus úton benyújtott mintaoltalmi bejelentés megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek. (4) Elektronikus beküldés esetén a mintaoltalmi bejelentés az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak a bejelentő részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti. (5) A bejelentő, illetve az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (4) bekezdés szerint elektronikus úton elküldött értesítések visszaigazolására köteles. Ha a bejelentő, illetve az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél az elektronikus úton számára elküldött dokumentum átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, a Magyar Szabadalmi Hivatal postai úton továbbítja számára az iratot. (6) Az (1)-(5) bekezdésekben szabályozott eseteken kívül a mintaoltalom megadására irányuló eljárásban az eljárási cselekmények nem végezhetők elektronikus formában. (7) A mintaoltalmi bejelentések elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.” 251. § (1) Az Fmtv. 58. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel egészül ki: „Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható. A Magyar Szabadalmi Hivatal által a kérelmező számára kitűzött határidő elteltét követően a megsemmisítés alapjául szolgáló okként nem jelölhető meg olyan ok, amelyet az említett határidőn belül nem jelöltek meg a megsemmisítés okaként. Az így megjelölt okot az eljárást befejező határozat meghozatalakor figyelmen kívül kell hagyni.” (2) Az Fmtv. 58. §-ának (2)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és a határozatot a tárgyalás napján ki kell hirdetni, és a kihirdetést csak a határozatra nézve és csak akkor lehet - legfeljebb nyolc napra - elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni. (3) A döntés kihirdetése a rendelkező rész és az indokok rövid ismertetéséből áll. (4) A döntést - kivéve, ha annak kihirdetését a Magyar Szabadalmi Hivatal elhalasztotta - annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell írásba foglalni, és az írásba foglalást követő tizenöt napon belül kézbesíteni kell. A felek részére a döntésnek nemcsak a rendelkező részét, hanem az indokolását is kézbesíteni kell.” (3) Az Fmtv. 58. §-a a következő (5)-(8) bekezdésekkel egészül ki: „(5) Az egy mintaoltalom ellen irányuló több megsemmisítési kérelmet lehetőség szerint egy eljárásban kell elintézni. (6) A megsemmisítési kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból folytatni lehet, kivéve, ha a megsemmisítést csak a 10. § vagy a 28. § (1) bekezdésének d) pontja alapján kérték. A Magyar Szabadalmi Hivatal ilyen esetben is a kérelem keretei között, a felek által korábban tett nyilatkozatok és állítások figyelembevételével jár el. (7) A megsemmisítési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. (8) A mintaoltalom megsemmisítését, változtatással való fenntartását vagy korlátozását be kell jegyezni a mintaoltalmi lajstromba (34. §), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában (35. §).” 252. § (1) Az Fmtv. 60. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható.” (2) Az Fmtv. 60. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az 58. § (2)-(4) bekezdéseit a nemleges megállapítási eljárásban is alkalmazni kell.” 253. § Az Fmtv. 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „61. § (1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatalnak a) a 32/A. § (3) bekezdésében felsorolt döntéseit; b) az eljárást felfüggesztő és a bejelentési nyilvántartásba vagy a mintaoltalmi lajstromba való bejegyzés tárgyában hozott döntését; c) az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a Ket. rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye; d) az eljárási költség viselésének kérdésében hozott döntését. (2) Az eljárási költség viselésével kapcsolatos döntés ellen előterjesztett megváltoztatási kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés többi - a megváltoztatási kérelemben nem támadott - rendelkezése tekintetében, és nem akadályozza meg azok jogerőre emelkedését. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az (1) bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett megváltoztatási kérelemben támadható meg. (4) A döntés megváltoztatását kérheti: a) aki a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban ügyfélként vett részt; b) akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak. (5) A mintaoltalom megadása és megsemmisítése kérdésében hozott határozat megváltoztatását az ügyész a 7. §, illetve a 8. § alapján kérheti. A Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárás egyéb résztvevője saját jogán önálló megváltoztatási kérelemmel élhet a döntés rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó döntés ellen. (6) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje - a (7) és a (8) bekezdésben szabályozott kivételekkel - a döntésnek a féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevőjével való közlésétől számított harminc nap. (7) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének harmincnapos határidejét az igazolási kérelmet elutasító végzés közlésétől kell számítani, ha a) ez a későbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja és b) az igazolási kérelmet olyan mulasztás kimentésére terjesztették elő, amely közvetlenül a (6) bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált. (8) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal döntésének a megváltoztatását a Ket. rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés kihirdetésétől számított harminc napra ismételten megnyílik. (9) A megváltoztatási kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalnál nyújtható be, amely azt a mintaoltalmi ügy irataival együtt - a (10) bekezdésben szabályozott eset kivételével - tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha az eljárásban ellenérdekű fél vett részt, a Magyar Szabadalmi Hivatal a megváltoztatási kérelem továbbításáról egyidejűleg az ellenérdekű felet is értesíti. (10) Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Magyar Szabadalmi Hivatal e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási kérelemmel, valamint a mintaoltalmi ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz. (11) A megváltoztatási kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. (12) Ha a megváltoztatási kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.” 254. § Az Fmtv. 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „62. § A Magyar Szabadalmi Hivatal mintaoltalmi ügyekben hozott döntésének felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárásban a Magyar Szabadalmi Hivatal szabadalmi ügyekben hozott döntésének felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a szabadalmi törvény 100. §-ának (3) bekezdésében a szabadalmi törvény 81. §-ának (1) bekezdésére történő utaláson az e törvény 58. §-ának (1) bekezdésére történő utalást kell érteni.” 255. § Az Fmtv. 68. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, és a § jelenlegi szövege (2) bekezdésre változik: „(1) Felhatalmazást kap a kormány, hogy a mintaoltalmi bejelentések elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat rendelettel megállapítsa.” 256. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 4. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(10) Az atomenergia biztonságos alkalmazásának hatósági felügyeletét szolgáló műszaki megalapozó tevékenységek költségét a központi költségvetésből kell biztosítani.” 257. § Az Atv. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az atomenergia alkalmazása kizárólag a jogszabályokban meghatározott módon és hatósági felügyelet mellett történhet. Az atomenergia biztonságos alkalmazásának feltételeit az illetékes hatóságok a jogszabályok, illetőleg a tudomány, valamint a technika eredményeinek folyamatos figyelembevételével határozzák meg. E hatóságok függetlenek az atomenergia alkalmazásának előmozdításában és fejlesztésében érdekelt közigazgatási szervektől.” 258. § Az Atv. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(2) A biztonság szempontjából fokozott jelentőséggel bíró nukleáris létesítmények folyamatos hatósági felügyelet alatt állnak. A nukleáris biztonsági hatóság folyamatos hatósági felügyeleti tevékenysége a következő módon valósul meg: a) egyedi hatósági eljárások keretében engedélyezési és jóváhagyási döntésekkel, b) az engedélyesek működésének és a létesítmények biztonsági helyzetének rendszeres elemzésével és értékelésével, c) folyamatos, valamint egyedi eljárások során végzett ellenőrzéssel, d) a jogszabályi követelmények, az azokon alapuló hatósági előírások gyakorlati érvényesülését biztosító (szükség esetén kikényszerítő) érvényesítési eljárások lefolytatásával. (3) Az engedélyesnek és a hatóságnak a nukleáris létesítmények biztonságát, a biztonsági követelmények teljesítését, a kockázat mértékét, a létesítést és az üzembe helyezést megelőzően, valamint - figyelembe véve az üzemi tapasztalatokat és a biztonsággal kapcsolatos új ismereteket - a teljes üzemidő alatt (időszakos biztonsági felülvizsgálat és jelentés keretében) rendszeres időközönként teljeskörűen elemeznie, értékelnie kell, és annak eredményét nyilvánosságra kell hoznia.” 259. § Az Atv. III. Fejezete címét követően a következő alcímmel és 11/A. §-sal egészül ki: „Az ügyfélre vonatkozó szabályok 11/A. § (1) A nukleáris létesítménnyel kapcsolatos nukleáris biztonsági hatósági eljárásban a Ket. 15. § (2) bekezdésében megfogalmazottól eltérően a létesítmény normál üzemének körülményei között értelmezett hatásterületén ügyfélnek minősül: a) létesítményre vonatkozó engedélynél (a létesítmény telepítéséhez, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, átalakításához, végleges üzemen kívül helyezéséhez vagy megszüntetéséhez szükséges engedély esetében): az engedélyesen kívül a hatásterületen levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használó, b) rendszerelem engedély esetében: az engedélyes, c) ellenőrzési eljárásban és értékelésnél kizárólag az engedélyes, kivéve ha az ellenőrzés vagy az értékelés alapján az üzemeltetési engedélyt módosítani kell: ilyenkor ügyfél a hatásterületen levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használó, d) érvényesítés során az engedélyes és a külső bejelentő. (2) A nukleáris létesítmény nukleáris biztonságával kapcsolatos elsőfokú eljárás megindítására irányuló kérelmet kizárólag az eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóságnál lehet előterjeszteni. (3) A kérelemre indult eljárásban az ismert ellenérdekű, illetve érintett ügyfelet értesíteni kell az eljárás megindításáról: a) a 17. § (2) bekezdésének a), o) és q) pontja szerinti kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, b) a 17. § (2) bekezdésének c), d), m), n), p) és r) pontja szerinti kérelem beérkezésétől számított 10 napon belül. (4) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, őt az eljáró hatóság a 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásoknál a kérelem beérkezésétől számított 120 napon belül, míg a 17. § (2) bekezdésének c), d), m) és n) pontja szerinti eljárásoknál 30 napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel.” 260. § Az Atv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és az Atv. a következő 12/A. §-sal egészül ki: „12. § (1) A határozatot, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) által az ügyintézési határidő kezdőnapjaként meghatározott időponttól számítva meg kell hozni: a) a 17. § (2) bekezdésének a), o) és q) pontja szerinti ügyekben 180 napon belül; b) a 17. § (2) bekezdésének c), d), m), n), p) és r) pontja szerinti ügyekben 60 napon belül. (2) Az eljáró hatóság vezetője az ügyintézési határidőt indokolt esetben egy alkalommal, a 17. § (2) bekezdésének a), o) és q) pontja szerinti ügyekben legfeljebb 90 nappal, míg a 17. § (2) bekezdésének c), d), m), n), p) és r) pontja szerinti ügyekben 30 nappal meghosszabbíthatja. Erről értesíteni kell az ügyfelet és mindazokat, akiket az eljárás megindításáról értesítettek. (3) A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő a 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásoknál 60 nap, míg a 17. § (2) bekezdésének c) és d) pontjai szerinti eljárásoknál 30 nap. Indokolt esetben a szakhatóság vezetője e határidőt egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja, és erről az ügyfelet és a megkereső hatóságot értesíti. (4) A radioaktív anyagok és radioaktív hulladékok országhatáron át történő szállításának engedélyezése, illetve jóváhagyása az EU hivatalos nyelvén készült kísérőokmányokkal történik. (5) A nemzetközi szervezetekkel kötött szerződésekben vállalt kötelezettségekből eredő ellenőrzések esetében az ellenőrzések jegyzőkönyve a nemzetközi szervezet hivatalos nyelvén készül. 12/A. § (1) A helyszíni ellenőrzés a helyszínre vagy a hatósághoz telepített, illetőleg a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján is történhet. (2) A nukleáris biztonság hatósági ellenőrzése nincs időkorláthoz kötve. (3) A hatóság a nukleáris létesítmény hatósági felügyeletéhez vagyis az üzemeltető tevékenységének értékeléséhez, elemzéséhez a hatósági határozatokban és a jogszabályokban foglaltak teljesülésének igazolására, valamint az érvényesítési eljárásainak lefolytatásához rendszeres és eseti megelőző, továbbá eseményhez kötött ellenőrzéseket végez. A hatóság az ilyen tevékenységének folyamatosságát a létesítmény telephelyén fenntartott helyszíni felügyelettel, és ügyeleti rend működtetésével biztosíthatja. (4) A nukleáris létesítmény helyszíni ellenőrzésének megindítását, lefolytatását és lezárását, iratok, dokumentumok bekérését jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az ellenőrzés és a jegyzőkönyvezés során az ügyfelet az üzemeltető biztonságért felelős szervezeti egységének megbízottja, az ellenőrzött területen munkautasítás szerint tevékenykedő vagy korábban tevékenykedett, az üzemvitelért felelős és karbantartó személyek képviselik, ha ezt az ügyfél másképpen nem szabályozza. A bekért iratokat, dokumentumokat az adott ügyhöz kapcsolódó értékelő, elemző tevékenység befejezését követően is a hatóság tárolja. (5) A nukleáris létesítmény üzemeltetőjének minőségbiztosítását, a személyzet képzését érintő dokumentum, adatbázis a hatóság által akkor is bekérhető, ha az személyes adatokat is tartalmaz. Ezeket az adatokat a hatóság csak a hatósági jogosító vizsgához kötött munkakörökben történő munkavégzés ellenőrzésére használhatja fel.” 261. § Az Atv. 13. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik: „(2) A nukleáris létesítmény biztonságára lényeges hatással levő tevékenység esetében az engedélykérelmet megalapozó dokumentációt független szakértővel értékeltetni kell. A független szakértői értékelést a kérelmező az engedélykérelem részeként benyújtja a hatósághoz.” 262. § Az Atv. 14. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az engedélyes mindaddig felelős a nukleáris létesítmény nukleáris biztonságáért, amíg ez a felelősség okafogyottá nem vált vagy más engedélyesre át nem szállt. A felelősség a létesítmény telepítéséhez, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, átalakításához, végleges üzemen kívül helyezéséhez vagy megszüntetéséhez megszerzett engedélyek érvényének megszűnése esetén is fennáll.” 263. § (1) Az Atv. 17. §-a (2) bekezdésének a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (Az OAH hatáskörébe tartozik:) „a) a nukleáris létesítmény telepítéséhez, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, átalakításához, üzemen kívül helyezéséhez, megszüntetéséhez szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés;” „c) a nukleáris létesítményekkel összefüggő építmények hatósági engedélyezése és ellenőrzése, továbbá az építmények felvonóinak hatósági ellenőrzése;” (2) Az Atv. 17. §-a (2) bekezdése a következő m)-r) ponttal egészül ki: (Az OAH hatáskörébe tartozik:) „m) a nukleáris létesítmény nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési tervének az első alkalommal történő, illetve módosítását követő érvénybe léptetéséhez szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés; n) az atomerőmű blokkjainak főjavítását követő újraindításához szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés; o) üzemelő nukleáris létesítmények átalakításának elvi engedélyezése; p) üzemelő nukleáris létesítmények rendszereinek, építményeinek és berendezéseinek átalakítása (módosítása) elvi engedélyezése; q) az Időszakos Biztonsági Jelentés jóváhagyása; r) egyes szerelési, kivitelezési technológiák, mérési, számítási, műszaki vizsgálati és értékelési módszerek leírásának, továbbá a biztonság szempontjából meghatározó munkakörök betöltésének jóváhagyása.” (3) Az Atv. 17. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az OAH a (2) bekezdés a), c), d), o), p) és q) pontjai szerinti engedélyezési eljárásában minden más illetékes közigazgatási szerv külön jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörében szakhatóságként vesz részt.” (4) Az Atv. 17. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki: „(6) Üzemelő nukleáris létesítményeknek, azok rendszereinek, építményeinek és berendezéseinek átalakításához (módosításához) kérelmet kell benyújtani az átalakítás elvi engedélyezésére. Az elvi engedélyezés a módosítás biztonsági hatásának teljes körű értékelését jelenti. Átalakítás részleges vagy teljes körű kivitelezésére, továbbá az átalakításhoz szükséges berendezések, termékek gyártására és beszerzésére a kérelmet az elvi engedélyezést követően vagy abban az esetben lehet benyújtani, ha az eljárás részeként megtörténik a módosítás biztonsági hatásának teljes körű értékelése. (7) A 17. § (2) bekezdés a), c), d) és m) pontja szerinti engedélyezési eljárás - a létesítmény telepítéséhez szükséges eljárást kivéve - a létesítmény engedélyesének kérelmére indul. A kérelmet és az azt megalapozó dokumentációt írásban kell benyújtani. A kérelmet megalapozó dokumentációt számítógépes kezelést is lehetővé tevő adathordozón is mellékelni kell.” 264. § Az Atv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha az OAH engedélyének alapját képező bármely szakhatósági hozzájárulás érvényét veszti, akkor az illetékes szakhatóság a 17. § (2) bekezdés a), c), d), o), p) és q) pontjai szerinti OAH-engedély visszavonását kezdeményezheti. Az OAH az ügy súlyosságának figyelembevételével a kezdeményezés kézhezvételétől számított 30 napon belül dönt. (2) Az OAH 17. § (2) bekezdés a), c), d), o), p) és q) pontjai szerinti engedélyezési eljárásában a) a belügyminiszter külön jogszabályban kijelölt szervek útján érvényesíti a közbiztonságra és a belső rendre, a tűzvédelemre, a rendészetre, valamint a polgári védelemre és a nukleárisbaleset-elhárításra vonatkozó, b) a földművelésügyi miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján érvényesíti az élelmiszer-, a növény- és állat-egészségügyi, továbbá a talajvédelmi, c) gazdasági és közlekedési miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján érvényesíti a földtani, d) a környezetvédelmi és vízügyi miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján érvényesíti a vízhasznosítással, a vízbázisvédelemmel és a vízkárelhárítással összefüggő, e) a környezetvédelmi és vízügyi miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján érvényesíti a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízminőségvédelmi, f) az egészségügyi miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján érvényesíti az ionizáló sugárzással összefüggő egészségügyi és sugárvédelmi, g) a területileg illetékes építésügyi hatóság érvényesíti az általános területrendezési és építészeti, h) a Magyar Bányászati Hivatal elnöke érvényesíti a bányászati technológiai, bányaműszaki és bányabiztonsági szempontokat. (3) Az OAH 17. § (2) bekezdés a), c), d), o), p) és q) pontjai szerinti engedélyezési eljárásában a benyújtott engedélykérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket.” 265. § Az Atv. 42. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik: „(2) A nukleáris biztonsági hatóság a Ket.-ben meghatározott eseteken kívül a nukleáris biztonságot közvetlenül és súlyosan veszélyeztető esetekben is a fellebbezésre tekintet nélkül elrendelheti határozatának végrehajtását. A nukleáris létesítményben bekövetkezett esemény miatt vagy meghatározott üzemeltetési tapasztalat alapján a nukleáris biztonsági hatóság szükség esetén intézkedéseket kezdeményez, a nukleáris biztonság biztosítása, az élet, a testi épség, az egészség-, a környezet- és a vagyonvédelem érdekében intézkedések végrehajtását írhatja elő. (3) Üzemzavar, baleset bekövetkezésével közvetlenül fenyegető üzemállapotban az üzemzavar, baleset megelőzése céljából, valamint üzemzavar, baleset bekövetkezése esetén annak elhárítása és súlyosbodásának megelőzése érdekében - külön jogszabályban előírtak szerint - az üzemviteli szervezet adott időpontban szolgálatban lévő felelős vezetője jogszabályban megkövetelt hatósági engedély, valamint jóváhagyás nélkül is elrendelheti az általa szükségesnek tartott művelet, intézkedés, átalakítás végrehajtását.” 266. § Az Atv. 67. §-a a következő n) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben szabályozza:) „n) a speciális érvényesítési eljárások rendjét.” 267. § Az Atv. 68. §-a (7) bekezdésének bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés az alábbi c) ponttal egészül ki: „(7) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy a közbiztonság és a belső rend védelme, valamint a tűzbiztonság fokozása érdekében - az OAH felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg:” „c) a tűzvédelem atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sajátos követelményeit és azok érvényesítésének módját a hatóságok tevékenysége során.” 268. § A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) IX. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép: „A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG ELJÁRÁSA, A DÖNTÉSE ELLENI JOGORVOSLAT” 269. § A Kbt. 317. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lépnek: „A közigazgatási hatósági eljárás szabályainak alkalmazása 317. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásában az egyes eljárási cselekmények - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a Ket. 160-162. §-a szerinti elektronikus ügyintézés keretében nem gyakorolhatóak. (3) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásában a következő eljárási cselekmények gyakorolhatóak elektronikus úton: a) a kérelem, a kezdeményezés és mellékleteik benyújtása; b) a hiánypótlási felhívás és a hiánypótlás; c) az igazolási kérelem előterjesztése; d) idézés; e) az ügyfél tájékoztatására, értesítésére és felhívására vonatkozó egyéb hatósági közléseknek az ügyfél tudomására hozása.” 270. § A Kbt. 319. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az eljáró tanács elnökének feladata az eljárás előkészítése és levezetése. Az ideiglenes intézkedésen, a közbeszerzési ügy befejezését eredményező végzésen [a Ket. 30. §-a, 31. § (1) bekezdése és a Kbt. 325. § (3) és (4) bekezdése], valamint az ügy érdemében hozott határozaton (a továbbiakban: érdemi határozat) [a Kbt. 340. § (1) bekezdése] kívül az eljáró tanács elnöke megtehet minden olyan intézkedést és meghozhat minden olyan végzést, amelyet a törvény a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe utal.” 271. § A Kbt. 320. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegében „az Áe. 19. §-ának (1) és (3) bekezdésében” szövegrész helyébe „a Ket. 42. §-ának (1) és (3) bekezdésében” szövegrész lép. 272. § (1) A Kbt. 321. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A közbeszerzési biztos a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított három napon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben a 320. §-ban vagy a Ket. 42. §-ának (1), illetőleg (3) bekezdésében meghatározott kizárási ok áll fenn. A bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.” (2) A Kbt. 321. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(3) Ha a közbeszerzési biztos a kizárási okot maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig az ügyben nem járhat el. Minden más esetben az ügyben eljárhat, de az ügy befejezését eredményező végzés és az érdemi határozat meghozatalában nem vehet részt. Az ügyfél által ugyanazon biztos ellen ismételten előterjesztett bejelentés esetén ez a korlátozás nem érvényesül. (4) Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárást megtagadó végzést az érdemi határozat elleni jogorvoslatban kifogásolhatja.” 273. § A Kbt. 325. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet - érdemi vizsgálat nélkül - nyolc napon belül végzéssel akkor is elutasítja, ha megállapítja, hogy a kérelem nem az arra jogosulttól származik. A kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés ellen a 345. § szerint külön jogorvoslatnak van helye. (4) A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárást végzéssel akkor is megszünteti, ha a (3) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Közbeszerzési Döntőbizottság tudomására. Az eljárást megszüntető végzés ellen a 345. § szerint külön jogorvoslatnak van helye.” 274. § A Kbt. 327. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki: „(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés beérkezését követő munkanapon indítja meg az eljárást. (5) Amennyiben a kezdeményezés nem tartalmazza a (3) bekezdés szerinti adatokat, a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívja a kezdeményező szervezetet vagy személyt a hiányok pótlására. A hiánypótlásra a 325. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. (6) A kezdeményezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítására, illetőleg az eljárás végzéssel történő megszüntetésére a 325. § (3)-(4) bekezdését is megfelelően kell alkalmazni.” 275. § A Kbt. 329. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, illetőleg az egyszerűsített eljárás megkezdéséről a Közbeszerzési Döntőbizottság részére megküldött iratok vizsgálata során megállapítja, hogy megalapozottan feltételezhető a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetőleg alapelveinek megsértése, az iratok beérkezésétől számított tizenöt napon belül a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását hivatalból megindítja.” 276. § A Kbt. 330. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás megindításáról az ügyfeleket és a közbeszerzési ügyben érdekelteket értesíti és felhívja, hogy öt napon belül küldjék meg észrevételeiket. A Közbeszerzési Döntőbizottság az értesítéshez csatolja a kérelmet, illetőleg a hivatalból való eljárás 327. § és 328. § szerinti eseteiben az annak alapjául szolgáló kezdeményező iratot. (2) Az értesítéssel egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívja a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét, illetőleg a közbeszerzési eljárást mellőzve beszerzőt a közbeszerzéssel, illetőleg a beszerzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló összes irat vagy amennyiben ez nem szükséges, az általa meghatározott iratok azonnali megküldésére. Ha a kérelmet az ajánlatkérő nyújtja be, a rendelkezésére álló iratokat a kérelemmel együtt köteles megküldeni.” 277. § A Kbt. 332. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a folyamatban lévő ügyben kérelemre vagy hivatalból - a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás (vagy beszerzés) alapján történő szerződéskötésig - az eset összes körülményére tekintettel ideiglenes intézkedés elrendeléséről dönthet, ha valószínűsíthető a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetőleg alapelveinek megsértése vagy ennek veszélye fennáll.” 278. § A Kbt. 333. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „333. § (1) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi az Európai Közösséget létrehozó szerződésben foglalt szabályok szerint, erről külön végzéssel dönt és egyidejűleg az eljárást felfüggeszti. A Közbeszerzési Döntőbizottság végzésében meghatározza azt a kérdést, amely az Európai Bíróság előzetes döntését igényli, valamint - a feltett kérdés megválaszolásához szükséges mértékben - ismerteti a tényállást és a magyar jog érintett szabályait. A Közbeszerzési Döntőbizottság a végzést az Európai Bíróság számára való kézbesítéssel egyidejűleg tájékoztatásul megküldi az Igazságügyi Minisztérium részére is. (2) Az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező végzés ellen a 345. § szerint külön jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslati kérelemnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya van.” 279. § A Kbt. 336. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „336. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság által tartott tárgyaláson az ügyfeleken kívül egyéb érdekeltek is - személyesen vagy képviselőik útján - jelen lehetnek, észrevételt tehetnek, illetőleg a tárgyalás befejezéséig bizonyítékokat terjeszthetnek elő. (2) A tárgyalás nyilvános. A Közbeszerzési Döntőbizottság indokolt végzésével a tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosságot kérelemre vagy hivatalból kizárhatja, ha az államtitok, szolgálati titok, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott más titok megőrzése miatt feltétlenül szükséges.” 280. § A Kbt. 338. §-át megelőző alcím és a 338. § helyébe a következő alcím és rendelkezés lép: „Az eljárási bírság 338. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő eljárási bírsággal sújthatja a közbeszerzési ügy résztvevőjét, ha a) hamis adatot közöl, illetőleg az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot elhallgat; b) felvilágosítást nem vagy nem határidőn belül ad meg; c) a gazdasági, szakmai, illetőleg közbeszerzési tevékenységével kapcsolatos iratokba való betekintést akadályozza; d) nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon közbeszerzési biztos ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz. (2) Az eljárási bírság ismételten is kiszabható. (3) Az eljárási bírságot kiszabó végzés ellen a 345. §-ban foglaltak szerint külön jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslati kérelemnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya van.” 281. § A Kbt. 339. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „339. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság - a (3) bekezdésben meghatározott ügy kivételével - az eljárás megindításától számított tizenöt napon belül köteles az eljárást befejezni, ha az ügyben tárgyalás tartására nem került sor. (2) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben tárgyalást tartott, az eljárás megindításától számított harminc napon belül köteles - a (3) bekezdésben meghatározott ügy kivételével - az eljárást befejezni. (3) A Közbeszerzési Döntőbizottság a 318. § (2) bekezdésében meghatározott ügyben az eljárás megindításától számított hatvan napon belül köteles az eljárást befejezni. (4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti határidő legfeljebb tíz nappal, a (3) bekezdés szerinti határidő pedig legfeljebb harminc nappal - indokolt esetben egy alkalommal - meghosszabbítható; erről legkésőbb az (1)-(3) bekezdés szerinti határidő lejárta napján értesíteni kell azokat, akiket az eljárás megindításáról értesítettek. (5) Az eljárás felfüggesztését az ügyfél nem kérheti.” 282. § A Kbt. 340. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában a) az alaptalan kérelmet elutasítja; b) a hivatalból indított eljárásban megállapítja a jogsértés hiányát; c) megállapítja a jogsértés megtörténtét; d) a jogsértés megállapítása mellett a közbeszerzési eljárás befejezése előtt felhívja a jogsértőt e törvénynek megfelelő eljárásra, illetőleg az ajánlatkérő döntésének meghozatalát feltételhez köti; e) a jogsértés megállapítása mellett megsemmisíti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott vagy azt lezáró döntését, ha e döntés alapján a szerződést még nem kötötték meg; f) rendelkezik az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárás költségeinek viseléséről. (3) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a (2) bekezdés c)-e) pontja szerint határoz, egyben a) az ajánlattevőt legfeljebb öt évre eltilthatja a közbeszerzési eljárásban való részvételtől; b) elrendelheti az ajánlattevőnek a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéből való törlését; c) elrendelheti az ajánlatkérő tanúsítványának visszavonását; d) elrendelheti a 40. § (4) bekezdésének, a 179. § (5) bekezdésének, a 245. § (6) bekezdésének vagy a 274. § (3) bekezdésének alkalmazását; e) bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért, illetőleg a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.” 283. § A Kbt. 343. §-át megelőző alcím és a 343. § helyébe a következő alcím és rendelkezés lép: „A Közbeszerzési Döntőbizottság döntésének közlése és érdemi határozatának nyilvánosságra hozatala 343. § (1) Az érdemi határozatot és a közbeszerzési ügy befejezését eredményező végzést az ügyfeleknek és egyéb érdekelteknek kézbesíteni kell. Amennyiben a határozat vagy az ügy befejezését eredményező végzés támogatással megvalósuló közbeszerzésre vonatkozik, a határozatot, illetőleg a végzést a közbeszerzéshez támogatást nyújtó szervezet részére is kézbesíteni kell. (2) Az (1) bekezdésben nem említett végzést az ügyféllel, illetőleg az eljárás olyan egyéb résztvevőjével kell közölni, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg, illetőleg akinek jogi helyzetét közvetlenül érinti. (3) Az érdemi határozatot a Közbeszerzési Értesítőben közzé kell tenni. Az érdemi határozatot akkor is közzé kell tenni, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a tárgyalásról a nyilvánosságot a 336. § (2) bekezdése alapján kizárta. A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatát továbbá akkor is közzéteszi, ha a határozat bírósági felülvizsgálatát (346. §) kérték, de erre a tényre utalni kell.” 284. § (1) A Kbt. 51. címének helyébe a következő cím lép: „JOGORVOSLAT A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG DÖNTÉSE ELLEN” (2) A Kbt. 345. §-ának (1)-(3) bekezdése és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép: „Jogorvoslat a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott végzése ellen 345. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott végzése ellen külön jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha azt törvény megengedi. E § szabályai szerint van helye jogorvoslatnak a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának felfüggesztését elrendelő végzés ellen is. (2) A jogorvoslati kérelmet a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül kell benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet - az ügy irataival együtt - beérkezését követően haladéktalanul továbbítja a bíróságnak. (3) A Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott végzése elleni külön jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Bíróság nem peres eljárásban, soron kívül bírálja el. A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság végzését megváltoztathatja. A bíróság végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.” 285. § A Kbt. 346. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. Akinek jogát vagy jogos érdekét a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata sérti, illetőleg a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását a 327. § (1) bekezdése alapján kezdeményező szervezet vagy személy keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát.” KILENCEDIK FEJEZET Környezetvédelmi és vízügyi ágazati feladatokkal összefüggő törvények 286. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) a következő címmel, valamint 64/A. §-sal egészül ki: „Adatkezelés 64/A. § (1) A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatási szervek a természetes és jogi személyekről adatokat környezetvédelmi ügyféljel (a továbbiakban: KÜJ-szám) alkalmazásával a) a környezet használatára [4. § i) pont] vonatkozó hatósági határozatban megállapított jogok és kötelezettségek teljesülésének ellenőrzése, b) a környezet használatával, igénybevételével, állapotával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségek teljesítése, c) a környezet szennyezésének és károsodásának megelőzése, csökkentése és megszüntetése, valamint felszámolása, d) a környezet használatával, szennyezésével és károsításával kapcsolatos fizetési kötelezettségek megállapítása, ellenőrzése érdekében tarthat nyilván. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra a) természetes személy, illetve egyéni vállalkozó esetében aa) személyi adatok (név, születési név, anyja neve, születési hely, születés éve, hónapja és napja), ab) lakcím, illetve székhely településazonosító törzsszámmal, illetve telephelyei településazonosító törzsszámmal, ac) vállalkozói igazolvány kiállítója és száma; b) jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetében ba) cég neve, cégjegyzék száma, törzsszáma (adószámának első nyolc számjegye) statisztikai tevékenységének kódja, bb) székhely településazonosító törzsszámmal, illetve telephelyei településazonosító törzsszámmal; c) a)-b) pontok esetében ca) környezet használatára vonatkozó határozatok rendelkezései, cb) a környezet használatára, igénybevételére vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatások szerinti adatok tarthatók nyilván. (3) A bíróság, az ügyészség, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az adóhatóság, a Központi Statisztikai Hivatal, a műszaki biztonsági, az egészségügyi igazgatási feladatokat ellátó szervek, az állat-egészségügyi, a növény- és talajvédelmi szervezetek, a földhivatal, a polgári védelmi szervek feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén - jogosultak a nyilvántartásba felvett adatok igénylésére a feladataik ellátásához szükséges mértékben. (4) A (2) bekezdés szerinti adatok statisztikai, illetőleg tájékoztatási célra felhasználhatók és statisztikai, illetőleg tájékoztatási célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók. (5) A (3) bekezdésben nem szabályozott esetben adatok közlésének csak akkor van helye, ha ahhoz az érintett írásban hozzájárult. (6) Az adatkezelést végző szervek vezetői a természetes személyek személyes, valamint a jogi személyek üzleti titkot képező adatai védelméért való felelősségük körében kötelesek olyan technikai és szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani és adatvédelmi szabályzatot kiadni, amely biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését. Az érintett személy vagy képviselője a rá vonatkozó nyilvántartásba betekinthet, az iratokról másolatot, illetőleg a nyilvántartott adatairól felvilágosítást kérhet.” 287. § A Kvtv. a következő 70/A. §-sal egészül ki: „70/A. § A részletes környezeti hatástanulmány benyújtását elrendelő végzésnek tartalmaznia kell a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 72. §-ának (2) bekezdésében foglaltakon túl az eljáró szakhatóság megnevezését, állásfoglalását és indoklását is. A részletes környezeti hatástanulmány benyújtását elrendelő végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.” 288. § A Kvtv. 79. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A 77. § szerint végzett felmérés jóváhagyásakor a felügyelőség egyszerűsített határozatot hoz [Ket. 71. § (3) bekezdés], illetőleg az eljárást tovább folytathatja az (1) bekezdés b) és c) pontja rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával.” 289. § A Kvtv. 91. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik: „(2) Szakértő kirendelésekor, illetve szakvélemény kérésekor a szakvélemény megérkezéséig a felügyelőség az eljárást felfüggeszti.” 290. § A Kvtv. 95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „95. § A környezet veszélyeztetésével és a környezet károsításával járó rendkívüli esemény kapcsán hozott határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.” 291. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 72. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik: „(5) A kártalanítás igény jogalapjáról és mértékéről a természetvédelmi hatóság határozatban dönt. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.” 292. § A Tvt. 76. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Szakértő kirendelése, illetve szakvélemény kérése esetén az eljárást a természetvédelmi hatóság a szakvélemény megérkezéséig felfüggeszti.” 293. § A Tvt. 78. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A felügyelőség, illetőleg helyi védett természeti terület esetében a jegyző korlátozhatja, felfüggesztheti vagy megtilthatja a védett természeti értéket és területet károsító vagy súlyosan veszélyeztető tevékenységeket. A határozat - a védett természeti érték, terület közvetlen vagy súlyos sérelme, illetve veszélyeztetése esetében - fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.” 294. § A Tvt. 78. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg az eredeti (2) és (3) bekezdés számozása (4) és (5) bekezdésre változik: „(2) A Natura 2000 területen élő közösségi jelentőségű faj állományának, valamint élőhelynek veszélyeztetése vagy súlyos sérelme esetén a külön jogszabályban meghatározott hatósági határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható. (3) Ha védett növénytársulások fennmaradásához szükséges jogszabályban foglalt kötelezettségének a földterület tulajdonosa (vagyonkezelője, használója) nem tesz eleget, a felügyelőség határozattal kötelezheti a munkák elvégzésére, illetve a kötelezés eredménytelensége esetén azt a kötelezett terhére és költségére elvégeztetheti. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.” 295. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Vízitársulat hiányában a (2) bekezdés szerinti költségeket a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint lefolytatott eljárásban hozott határozatával érdekeltségük arányában az érdekeltekre a települési önkormányzat jegyzője veti ki.” 296. § Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 20. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A veszélyes állat tartását, illetőleg szaporítását jogszabály vagy hatósági határozat megtilthatja, illetve feltételhez kötheti. A veszélyes állatok körét, valamint tartásuk, szaporításuk, illetve a veszélyes állattá nyilvánítás feltételeit külön jogszabály állapítja meg. A veszélyes állattá nyilvánításról szóló határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.” 297. § A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A környezetvédelmi hatóság - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - korlátozza, felfüggeszti, illetőleg megtiltja a környezetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött tevékenység engedélytől eltérő vagy engedély nélküli folytatását, a környezetet károsító vagy súlyosan veszélyeztető hulladékgazdálkodási tevékenységet. A határozat - fellebbezésre tekintet nélkül - azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.” TIZEDIK FEJEZET Oktatási ágazati feladatokkal összefüggő törvények 298. § (1) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Etv.) 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) E törvényt kell alkalmazni a hazai bizonyítványokról, oklevelekről és a hazai szakmai gyakorlatról szóló hatósági bizonyítványok kiállítása során is.” (2) Az Etv. 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) E törvényt akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik. Az elismerési és honosítási eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.” 299. § (1) Az Etv. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésével, valamint a hazai bizonyítványokról, oklevelekről és a hazai szakmai gyakorlatról szóló hatósági bizonyítványok kiállításával kapcsolatos, e törvényben meghatározott feladatok ellátása, ha e törvény másként nem rendelkezik, az Oktatási Minisztérium hatáskörébe tartozik.” (2) Az Etv. 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A külföldi bizonyítványok által tanúsított szakképesítés e törvény IV. fejezete szerinti elismerése, valamint a hazai szakképesítő bizonyítványokról szóló hatósági bizonyítványok kiállítása a szakmai és vizsgáztatási követelményrendszer meghatározására jogosított miniszter által irányított minisztérium hatáskörébe tartozik.” 300. § Az Etv. 6. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Személyi adatok igazolására szolgáló hatósági igazolvány a magyar állampolgár, továbbá a bevándorolt, letelepedett esetében a személyi azonosító adatokat tartalmazó hatósági igazolvány (személyazonosító igazolvány), az útlevél vagy a jogosítvány, valamely más tagállam állampolgára esetében az adott tagállam belső joga szerint személyi azonosító adatokat tartalmazó igazolványnak minősülő okirat, más személy esetében a tartózkodási engedély, továbbá a tartózkodási vízum, amennyiben azt munkavállalási, jövedelemszerzési vagy családegyesítési céllal állították ki. (4) A kérelmezőnek a (2) bekezdés rendelkezésétől eltérően nem kell igazolnia magyarországi lakóhelyét, ha a) az elismerést továbbtanulási céllal kéri, b) a kérelem a Harmadik rész hatálya alá tartozik, vagy c) résztanulmányok beszámítását kéri.” 301. § (1) Az Etv. 8. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A kérelmező az e törvényben, valamint a Ket.-ben meghatározott eljárási cselekményeket elektronikus úton is gyakorolhatja, illetve az e törvény alapján benyújtandó okiratokat, a 7. § (1) a), b) és c) pontjában meghatározott okiratok kivételével, elektronikus úton is benyújthatja. Az eljáró hatóság előírhatja, hogy az elektronikus úton benyújtott okiratokat a kérelmező mutassa be.” (2) Az Etv. 8. §-a a következő (7)-(10) bekezdéssel egészül ki: „(7) Az eljáró hatóság az e törvényben, valamint a Ket.-ben meghatározott eljárási cselekményeket - a határozat közlésének kivételével - elektronikus úton is gyakorolja. (8) Az elismerési és honosítási eljárásban a külföldön kiállított bizonyítvány vagy oklevél magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítése nélkül is bizonyító erővel rendelkezik. Az eljáró hatóság azonban indokolt esetben előírhatja, hogy a bizonyítványt vagy az oklevelet külföldi illetékes hatóság felülhitelesítse, illetve a kérelmező nyújtson be olyan, külföldi illetékes hatóság által kiállított igazolást, amely tanúsítja, hogy a bizonyítvány vagy az oklevél a kérelmezőt külföldön szabályozott szakma gyakorlására jogosítja fel. (9) Az e törvény rendelkezései alapján benyújtandó okirat benyújtása helyett az ügyfél az okirat által bizonyítani kívánt tényről kizárólag akkor tehet nyilatkozatot, ha e törvény azt megengedi. (10) Ha külföldi oktatási intézmény vagy hatóság hazai bizonyítvánnyal vagy oklevéllel kapcsolatban hazai oktatási intézményt vagy hatóságot keres meg, a hazai oktatási intézmény vagy hatóság a megkeresésnek közvetlenül tesz eleget.” 302. § Az Etv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „10. § A kérelmező az elismerési és honosítási eljárás eredményeként meghozott határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig jogosult újrafelvételi kérelmet benyújtani. A újrafelvételi eljárásban meghozott határozat mások jogát, jogos érdekét, vagy jogi helyzetét nem érintheti.” 303. § Az Etv. IV. Fejezete címének helyébe a következő cím lép: „A SZAKKÉPESÍTÉS ELISMERÉSE AZ ALAP-, KÖZÉP- ÉS FELSŐFOKÚ SZAKKÉPESÍTÉS ELISMERÉSE, A HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY” 304. § Az Etv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „17. § Az eljáró hatóság a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítványnak a magyar általános iskolai, szakképesítő vagy középiskolai érettségi bizonyítvánnyal való egyenértékűségéről, ha azt nemzetközi szerződés vagy jogszabály állapítja meg, hatósági bizonyítványt állít ki.” 305. § Az Etv. Negyedik része címének helyébe a következő cím lép, az Etv. a következő XI. Fejezettel egészül ki, egyidejűleg az eredeti XI-XIV. Fejezet számozása XII-XV. Fejezetre változik: „A HAZAI BIZONYÍTVÁNYOKRÓL, OKLEVELEKRŐL ÉS A HAZAI SZAKMAI GYAKORLATRÓL SZÓLÓ HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY, A TÁJÉKOZTATÁS, A RÉSZTANULMÁNYOK BESZÁMÍTÁSA, AZ ELJÁRÁS DÍJA ÉS A ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK XI. Fejezet A hazai bizonyítványokról, oklevelekről és a hazai szakmai gyakorlatról szóló hatósági bizonyítvány 60/A. § (1) Az eljáró hatóság kérelemre a hazai bizonyítványról vagy oklevélről hatósági bizonyítványt állít ki. A hatósági bizonyítvány azt igazolja, hogy a bizonyítványt vagy az oklevelet hazai oktatási intézmény állította ki, továbbá igazolja a bizonyítvány vagy az oklevél által tanúsított végzettségi szintet, szakképesítést vagy szakképzettséget. Ha a bizonyítvány vagy oklevél továbbtanulásra, továbbtanulásra történő jelentkezésre vagy szabályozott szakma gyakorlására is feljogosít, akkor a hatósági bizonyítvány ezeket a körülményeket is igazolja. Ha a szabályozott szakmához tartozó szakmai tevékenység részben azonos vagy összetéveszthető egy másik szabályozott szakmához tartozó szakmai tevékenységgel, az eljáró hatóság megállapíthatja, hogy az oklevél vagy a bizonyítvány mely szabályozott szakma vagy mely szabályozott szakmai tevékenység gyakorlására nem jogosít Magyarországon. (2) A kérelmezőnek a bizonyítványa vagy az oklevele hatósági bizonyítvánnyal történő igazolására irányuló kérelméhez mellékelnie kell a bizonyítványa vagy oklevele hiteles másolatát, az eljáró hatóság azonban a bizonyítvány vagy oklevél nem hiteles másolatát is elfogadhatja. 60/B. § (1) Az eljáró hatóság kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki arról, hogy a kérelmező valamely szabályozott szakmát Magyarországon ténylegesen és jogszerűen gyakorolt, illetve amennyiben ezt a szakmát gazdálkodó szervezet vezetőjeként [30. § (6) bekezdés] vagy egyéni vállalkozóként gyakorolta, akkor erről a körülményről is. (2) A kérelmezőnek a szabályozott szakma gyakorlásának hatósági bizonyítvánnyal történő igazolására irányuló kérelméhez mellékelnie kell: a) a kérelmező tényleges és jogszerű szakmagyakorlásáról szóló munkáltatói, jegyzői vagy kamarai nyilatkozatot, b) a kérelmező egyéni vállalkozói igazolványának másolatát vagy munkaszerződését. (3) Amennyiben a kérelmező a szabályozott szakmát gazdálkodó szervezet vezetőjeként gyakorolta, kérelméhez a (2) bekezdésben meghatározott iratokon túlmenően mellékelnie kell: a) a kérelmező munkáltatójának szervezeti felépítését bemutató iratot, b) a kérelmező által vezetett szervezet vagy szervezeti egység munkavállalóinak munkaszerződését. 60/C. § (1) A 4. § (5) bekezdésében meghatározott eljáró hatóság kérelemre a hazai bizonyítványról vagy oklevélről hatósági bizonyítványban igazolja, hogy a bizonyítvány vagy az oklevél szakmai és vizsgakövetelményei, illetve képesítési követelményei összhangban állnak az európai közösségi jog által meghatározott minimális képzési követelményekkel. (2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott hatósági bizonyítvány kiállítása azért nem lehetséges, mert a bizonyítvány vagy az oklevél szakmai és vizsgakövetelményei, illetve képesítési követelményei nem állnak összhangban az európai közösségi jog által meghatározott minimális képzési követelményekkel, akkor a 4. § (5) bekezdésében meghatározott eljáró hatóság a kérelmező hazai szakma gyakorlatáról kérelemre a 60/B. § rendelkezései szerint hatósági bizonyítványt állít ki.” 306. § (1) Az Etv. 64. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A kérelmezőnek az e törvény I., II., XI. és XII. Fejezete szerinti eljárásért a kérelem benyújtásakor hatályos, jogszabályban megszabott kötelező legkisebb munkabér egynegyedének megfelelő összeget (a továbbiakban: eljárási díj) kell befizetnie az eljáró hatóság számlájára.” (2) Az Etv. 64. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) Ha a nem tagállami állampolgár kérelmező az eljárásban költségmentesség iránti igényt terjeszt elő, az eljáró hatóság a kérelem megalapozottságának elbírálása céljából - a kérelmező egyidejű tájékoztatása mellett - kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok továbbítását igényelheti a központi idegenrendészeti nyilvántartásból.” 307. § (1) A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szat.) 5. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében) „f) közvetlenül - vagy az általa működtetett költségvetési szerv vezetője útján - évente egy alkalommal dönt a szakértői névjegyzékbe és a vizsgaelnöki névjegyzékbe történő felvételről, valamint elkészíti és kiadja a szakértői névjegyzéket és a vizsgaelnöki névjegyzéket, továbbá” (2) A Szat. a következő 5/A. §-sal egészül ki: „5/A. § (1) Az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékbe történő felvételre irányuló hatósági ügyekben a hatóság az eljárási cselekményeit - a határozat közlésének kivételével - elektronikus úton is gyakorolja. (2) Az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékbe történő felvételre irányuló ügyekben az ügyfél kérelmét elektronikus úton is benyújthatja. Az eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásához jogszabály által előírt közokiratok, illetve azok hiteles másolata elektronikus úton nem terjeszthető elő. (3) Az e törvényben szabályozott közigazgatási hatósági ügyekben az eljáró hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szabályaival összhangban nyújt elektronikus tájékoztató szolgáltatást.” 308. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 122. §-a a következő (13)-(15) bekezdéssel egészül ki: „(13) Az e törvényben szabályozott közigazgatási hatósági ügyekben a hatóság az eljárási cselekményeit - a határozat közlésének kivételével - elektronikus úton is gyakorolja. (14) Az e törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági ügyekben az ügyfél kérelmét elektronikus úton is benyújthatja. Ha jogszabály az eljárás megindítására irányuló kérelem mellékleteként közokirat, illetve annak hiteles másolata benyújtását írja elő, a melléklet elektronikus úton nem terjeszthető elő. (15) Az e törvényben szabályozott közigazgatási hatósági ügyekben az eljáró hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szabályaival összhangban nyújt elektronikus tájékoztató szolgáltatást.” TIZENEGYEDIK FEJEZET Építésügyi ágazattal összefüggő törvények 309. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 20. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(3) A településrendezési feladatok megvalósulása érdekében az önkormányzati rendelettel elrendelt tilalomról, korlátozásról vagy ezek megszüntetéséről - a változtatási tilalom kivételével - a települési önkormányzat képviselő-testülete (a fővárosban a fővárosi önkormányzat közgyűlése, illetőleg a kerületi önkormányzat képviselő-testülete) a főjegyző, illetőleg a jegyző útján tájékoztatja az érintetteket. (4) A természeti és a környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében - törvényben meghatározott esetekben - az arra hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerv rendeli el határozattal a telekalakítási, illetőleg az építési tilalmat. A határozatról az érintett ügyfeleken kívül tájékoztatni kell az érintett települési önkormányzatot és a területileg illetékes építésügyi hatóságot is.” 310. § Az Étv. 28. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A hozzájárulás fizetésére vonatkozó kötelezettséget és annak mértékét a települési önkormányzat jegyzője az érintettekkel határozatban közli.” 311. § Az Étv. 29. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A (2)-(4) bekezdésben meghatározott kötelezettséget a települési önkormányzat jegyzője az érintettekkel határozatban közli.” 312. § Az Étv. 30. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A kártalanítási igény a vagyoni hátrány keletkezésekor válik esedékessé. Ez az időpont a helyi építési szabályzat, szabályozási terv hatálybalépésének, illetőleg az e törvény 20. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti tilalmat, korlátozást elrendelő határozat jogerőre emelkedésének a napja. A kártalanítás a felek megállapodásának tárgya. A főváros esetében a megállapodás megkötésére irányuló kérelmet a fővárosi önkormányzatnak a területileg illetékes kerületi önkormányzathoz, a területileg illetékes kerületi önkormányzatnak a fővárosi önkormányzathoz nyolc napon belül írásban továbbítani kell. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha a kérelmező a kérelmét mindkét önkormányzathoz beadta volna. Ha a szerződő felek között - a kérelem benyújtásától számított egy éven belül - nem jön létre megállapodás, akkor kártalanítási eljárást kell lefolytatni, amelyet az ingatlan fekvése szerinti illetékes megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője folytat le a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint, az e törvényben meghatározott eltérésekkel. A kártalanítási ügyben az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől számított 90 napon belül meg kell hozni.” 313. § Az Étv. 30. §-a a következő (8) és (9) bekezdésekkel egészül ki: „(8) A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetőjének a kártalanítás ügyében hozott határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, az ügyfél jogszabálysértésre hivatkozással azonban kérheti a határozat bírósági felülvizsgálatát. A kártalanítási ügyben kezdeményezett bírósági eljárást a kártalanítás megfizetésére kötelezett ellen is meg kell indítani. A bíróság a kártalanítási ügyben hozott határozatot megváltoztathatja. (9) A tulajdonost, haszonélvezőt a (4) bekezdésben foglalt eljárás lefolytatása esetén megilleti a (7) bekezdés szerinti kártalanítás. A (4) bekezdésben szabályozott ingatlan megvételének követelése a (7) bekezdés szerinti kérelem benyújtásának minősül. Az adásvétellel, kisajátítással történő kártalanítás esetében a vételárba az addig kifizetett kártalanítást be kell számítani.” 314. § (1) Az Étv. 48. §-ának (3)-(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az építésügyi hatóság a 45. § (1) és (2) bekezdésében említett építésügyi hatósági ellenőrzés keretében megtartott helyszíni szemléje és a külön jogszabály szerinti bizonyítási eszközök alapján a szabálytalanság tudomásra jutásától számított 90 napon belül tisztázza a tényállást, melynek keretében: a) vizsgálja, hogy az (1) és (2) bekezdés szerint a fennmaradási engedély megadásának a feltételei fennállnak-e vagy megteremthetőek-e, b) a feltételek megléte esetén értesíti az építtetőt a fennmaradási engedély feltételeiről és jogkövetkezményeiről, és egyben c) legfeljebb 60 napon belüli határidő kitűzésével a fennmaradási engedélykérelem benyújtására hívja fel. (4) Amennyiben az építtető az értesítés szerinti határidőig nem nyújtja be a fennmaradási engedély iránti kérelmét, illetőleg az azzal kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tesz eleget vagy a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését a kötelezett nem vállalja, úgy az építésügyi hatóság az építmény bontását elrendeli. (5) A fennmaradási engedély - építésügyi bírság kiszabása, illetőleg az (1)-(2) bekezdés szerinti szükségszerű átalakítás kötelezettségének és határidejének egyidejű megállapítása mellett - meghatározott időre szóló, visszavonásig érvényes (határozatlan időre szóló) vagy végleges jellegű lehet. (6) A fennmaradási engedély egyben az építményre vonatkozó használatbavételi engedély is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. Az építményrészre vonatkozó fennmaradási engedély megadásával egy időben az építésügyi hatóságnak rendelkeznie kell az építmény befejezésére vonatkozó továbbépítésről is. Az építmény építési munkáinak teljes befejezése után a 44. § előírásai szerinti használatbavételi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. (7) A meghatározott idő elteltét, illetőleg az engedély visszavonását követően az építményt, építményrészt az engedélyesnek kártalanítási igény nélkül le kell bontania. Ugyanúgy akkor is, ha a fennmaradási engedélyben előírt átalakítási kötelezettséget nem teljesítették. Az átalakítási kötelezettség elmulasztása esetén az építésügyi hatóság a lebontást elrendeli. (8) Ha a szabálytalanul megépített építményre, építményrészre fennmaradási engedély nem adható, az építésügyi hatóság elrendeli: a) a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését vagy b) - ha az építmény fennmaradása átalakítással sem engedélyezhető -, a lebontását. (9) Az építésügyi hatóság az (1)-(8) bekezdés alapján a szabálytalanság tudomásra jutásától számított egy éven belül, legkésőbb azonban az építés befejezésétől - ha nem állapítható meg - az építmény használatbavételétől számított tíz éven belül intézkedhet. A (7) bekezdésben foglaltak és az új eljárás lefolytatása esetén az egyéves időtartam kezdetét a meghatározott idő elteltétől, valamint az engedély visszavonásától, az átalakítási kötelezettségre előírt teljesítési határidő lejártától, illetőleg az új eljárás lefolytatását elrendelő jogerős határozat keltétől kell számítani. (10) A (9) bekezdés szerinti egyéves időtartam az építésügyi hatóság számára újra kezdődik: a) a (3) bekezdésben foglaltak esetén a fennmaradási engedélykérelem benyújtására való felhívás közlésétől, illetve b) ha az elrendelt bontási kötelezettség fennállása alatt felmerült új tényre hivatkozva terjeszti elő az építtető fennmaradási engedélykérelmét, továbbá c) ha az építtető kérelmét módosítja vagy visszavonja.” (2) Az Étv. 48. §-a a következő (11)-(13) bekezdéssel egészül ki: „(11) A fennmaradási engedélyezés (1)-(2) bekezdéseiben foglalt feltételeit új eljárás elrendelése esetén az eredeti eljárás megindításakor érvényben volt építésügyi szabályok szerint kell figyelembe venni, kivéve, ha az új eljárás lefolytatásakor hatályos szabályok az építtető számára kedvezőbbek. (12) Amennyiben a fennmaradás engedélyezésének az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott feltételei fennállnak - kérelemre - a fennmaradási engedély kiadható akkor is, ha a (9) bekezdésben meghatározott intézkedési határidő már letelt. Ebben az esetben azonban átalakítási kötelezettséget előírni és építésügyi bírságot megállapítani már nem lehet. (13) A szabálytalanul létesített építménnyel, építményrésszel kapcsolatos átalakítási vagy bontási kötelezettségek végrehajtását az ingatlan tulajdonosa (haszonélvezője, használója) tűrni köteles.” 315. § Az Étv. a következő 53/A-53/C. §-okkal egészül ki: „53/A. § (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági, valamint az egyéb építésügyi igazgatási jogkör gyakorlására feljogosított szerv által lefolytatott eljárások közül - ha az ügyfél ezt kezdeményezi és ha ennek az információtechnológiai (IT) feltételei fennállnak - a panaszügyek intézése, továbbá a (3) bekezdés szerinti értesítés jogszabályban meghatározottak szerint elektronikus úton is lefolytatható. Egyéb építésügyi eljárásban az elektronikus ügyintézés jogszabályban meghatározott esetekben és módon, az ott meghatározott ütemezésben folytatható le. A miniszter, az 52. § (5) bekezdés szerinti hatóságok, valamint a 32. § (6) bekezdés szerinti névjegyzékeket vezető szervek az ügyfelek hatékonyabb tájékoztatása, ügyintézésük elősegítése érdekében elektronikus tájékoztatási szolgáltatást működtetnek. (2) Az építésügyi- és az építésfelügyeleti hatósági eljárásokban ügyfélnek minősül az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek (amelynek) jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti, továbbá akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak, valamint akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás az adott üggyel összefüggésben adatokat tartalmaz, így különösen: a) az építtető, valamint b) ha nem azonos az építtetővel, az ingatlannal rendelkezni jogosult, c) a közterület kivételével a közvetlenül szomszédos - a határozattal érintett ingatlannal, ingatlanokkal közös határvonalú (telekhatárú) - telekkel rendelkezni jogosult, kivéve a telekegyesítésre és a telekhatár rendezésre irányuló építésügyi hatósági eljárásokat, d) jogszabályban meghatározott esetekben a tervező, a felelős műszaki vezető, az építési műszaki ellenőr és a kivitelező. (3) Az építésügyi- és az építésfelügyeleti hatóság: a) a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet, b) a kérelemre indult eljárásban a kérelmezőt és a kérelem benyújtásakor ismert ügyfelet az eljárás hivatalból történt megindításától, illetve a kérelem beérkezésétől számított öt munkanapon belül értesíti az ügy iktatási számáról, az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, ügyintézőjéről és az ügyintéző hivatali elérhetőségéről. (4) Az építésügyi- és építésfelügyeleti hatóságok által kiszabott bírságok (építésügyi, építésfelügyeleti, eljárási) az 50. § (1) bekezdése szerinti célelőirányzatot illetik, behajtásukra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 131. § (1) bekezdésének előírásait kell megfelelően alkalmazni. (5) Az építésügyi- és építésfelügyeleti hatóságok által kiszabott bírságok megállapított határidőn túli megfizetése esetén a késedelmi pótlékot a Ket. 138. §-a szerint kell megfizetni. 53/B. § (1) Az építésügyi hatóságnak a szakhatósághoz intézett megkereséséhez csatolnia kell a hozzájárulás megadásához szükséges - külön jogszabályban meghatározott példányszámú és tartalmú - mellékletet. (2) A szakhatóság hozzájárulása - az általános érvényű építésügyi jogszabályokban és a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben nem érintett egyéb - a hatáskörébe tartozó, a szakterületre irányadó jogszabályok rendelkezéseinek alapulvételével kialakított, a szakterület követelményeinek érvényre juttatását biztosító szakkérdésekre terjed ki. (3) A szakhatóság hozzájárulásában foglalt előírásokat - a (2) bekezdésben meghatározott körben - az építésügyi hatóság határozatába kell foglalni. Az építésügyi hatóság a szakhatóság (2) bekezdésnek nem megfelelő tartalmú véleményét - a felettes szakhatósággal egyeztetve - a határozat meghozatalánál figyelmen kívül hagyja. (4) A szakhatóság a hozzájárulása megadása során a véleményezett építészeti-műszaki tervdokumentációt keltezéssel, aláírással és bélyegzőlenyomattal látják el és azt a szakhatósági hozzájárulással együtt megküldi az eljáró építésügyi hatóságnak. 53/C. § (1) Az építésügyi hatóság megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett, ha az építtető kérelme: a) a Ket. 37. § (1) bekezdésben foglaltak szerint hiányos, a kérelem beérkezésétől számított legkésőbb 10 munkanapon belül, ha b) az ügyfél az a) pont szerinti hiányokat pótolta, de kérelme a mellékletek építészeti-műszaki tartalmából fakadóan hiányos, úgy az a) pont szerinti hiánypótlást követő 10 munkanapon belül hiánypótlásra hívja fel az építtetőt. (2) Az építésügyi- és az építésfelügyeleti hatósági, illetve az egyéb építésügyi igazgatási feladatot ellátó szervezetek eljárásaiban a Ket.-ben foglalt általános követelményeken túlmenően a kérelmek és a döntést tartalmazó határozatok részletes tartalmi követelményeit külön jogszabály határozza meg. (3) Az építésügyi hatóság a döntése meghozatalához szükséges tényállás tisztázása érdekében bizonyítási eszközként az építésügyi hatósági engedélykérelem benyújtásakor rendelkezésre álló és jogszabályon alapuló építészeti-műszaki tervtanácsi szakmai véleményt - különös tekintettel az építészeti minőséggel, az értékvédelemmel, valamint a környezethez való illeszkedéssel kapcsolatosakra - a Ket. 50. § (6) bekezdésében foglaltak szerint veszi figyelembe. (4) Az építésügyi hatóság az építésügyi hatósági engedélyezés során jogszabályok által engedélyezett körben az engedély megadását a tervtanácsi szakmai vélemény alapján megtagadhatja. (5) Az építésügyi- és építésfelügyeleti hatósági, illetve az egyéb építésügyi igazgatási feladatot ellátó szervezetek határozatainak méltányosságból való módosítására nincs lehetőség. (6) A 46. § (2) bekezdésében, valamint az 52. § (1)-(2) és (6)-(7) bekezdésében meghatározott hatóságokon, illetve törvény szerinti felügyeleti szerveiken túlmenően kormányrendeletben megjelölt szervezetek is elláthatnak a Ket. 12. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével építésügyi igazgatási feladatokat.” 316. § (1) Az Étv. 58. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az (1)-(2) bekezdésben említett nyilvántartások, továbbá az építésügyi, az építésfelügyeleti hatósági, illetve az egyéb építésügyi hatósági feladatot ellátó szervezetek hatósági eljárásaikhoz szükséges ügyiratok, valamint az építési napló az a), c) és h) pontok tekintetében a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően az alábbi személyes adatokat tartalmazhatják: a) családi és utónév, születési név, b) születési hely és idő, anyja neve, c) lakcím, székhely, d) személyi igazolvány száma, e) iskolai végzettség, szakképesítés, szakvizsga, szakmai gyakorlat, szakmagyakorlási jogosultság adatai, f) fegyelmi büntetések, g) számlát vezető hitelintézet neve, h) adóazonosító szám, amelyet elkülönítetten kell kezelni és annak megismerésére csak a törvényben feljogosított hatóságok jogosultak.” 317. § (1) Az Étv. 62. §-ának (1) bekezdése a következő o)-r) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy) „o) a felsőoktatási szakokon szerzett szakképesítésekről szóló kormányrendeletben meghatározottak vonatkozásában a szabályozott építésügyi szakmák tekintetében a szakképesítések és szakképzettségek elismerésének részletes eljárási szabályait, p) a településtervezők, az építészeti-műszaki tervezők, az építésügyi műszaki szakértők, az építési műszaki ellenőrök, a felelős műszaki vezetők és az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági ügyintézők továbbképzésének részletes szabályait, q) a településtervezési jogosultságra, valamint a településrendezési, építészeti-műszaki tervtanácsokra, valamint az építészeti minőség és értékvédelem követelményeire vonatkozó szabályokat, r) az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlásának, az építési napló vezetésének, a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának, az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésére vonatkozó bejelentésnek, a bejelentés elbírálásának, az építésfelügyeleti tevékenység végzésének és az építésfelügyeleti bírság megállapításának szabályait” (rendelettel állapítsa meg.) (2) Az Étv. 62. §-a (2) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy) „i) az építésügyi hatósági engedélyezési és kötelezési eljárások lefolytatásának részletes szabályait, az építésügyi- és az építésfelügyeleti hatósági határozatok részletes tartalmi követelményeit,” (rendelettel állapítsa meg.) 318. § A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Kamtv.) 38. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, a területi mérnöki kamarák, és a területi építész kamarák (a továbbiakban együtt: kamarák) tevékenysége felett az általános törvényességi felügyeletet a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja. Azokban az esetekben, amikor a kamarák törvényességi felügyeletére a sajátos építményfajtákra vagy a műemlékekre vonatkozó jogszabályokkal összefüggő tevékenysége alapján kerül sor, akkor a miniszter a törvényességi felügyelet körében gyakorolt intézkedéséhez - előzetesen - kikéri, illetve figyelembe veszi az illetékes miniszter szakmai véleményét. (2) A miniszter, mint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.) foglaltak szerinti felügyeleti szerv, jogosult hivatalból megvizsgálni a kamarák 42. § (1) bekezdés szerinti hatósági eljárását és azok döntését.” 319. § A Kamtv. IX. Fejezetének címe, továbbá 42. § és 43. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „Közigazgatási hatósági ügyek intézése 42. § (1) A Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni - az e §-ban foglalt eltérésekkel - a következő ügyekben: a) mérnöki, illetve építészeti tevékenység jogosultságának megállapítása, törlése, visszavonása, illetve az érvényességével kapcsolatos eljárás és döntés b) törvénnyel vagy kormányrendelettel a kamarák hatáskörébe utalt egyéb építésügyi igazgatási ügyek intézése [az a)-b) pontok a továbbiakban együtt: kamarai hatósági eljárás]. (2) Ha kormányrendelet másként nem rendelkezik a kamarai hatósági eljárást első fokon a területi kamara folytatja le. A területi kamara döntése ellen fellebbezésnek van helye, melynek az elbírálására az országos kamara jogosult. (3) A kamarai hatósági eljárás lefolytatására irányuló kérelmet kizárólag írásban, az e célra rendszeresített nyomtatványon lehet előterjeszteni. A kérelemre indult eljárásban az ügyfelet az eljárás megindításáról nem kell értesíteni. Nem minősül írásbeli kérelemnek a telefax és az elektronikus eszközök útján benyújtott kérelem. (4) A 3. § (1) bekezdés a) pontja és a 11. § (2) bekezdés b) pontja szerinti névjegyzékből történő törlés iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a kamara a törlési okról tudomást szerez. A kamara a törlési eljárás során az ügyfelet nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezheti. (5) A kamarai hatósági eljárás során hozott határozatnak méltányosságból való módosítására nincs lehetőség. Hatósági igazolvány és nyilvántartás 43. § (1) A területi kamara kérelemre a tervezői és szakértői névjegyzéki bejegyzésről hatósági igazolványt állít ki. A hatósági igazolvány igazolja a névjegyzékbe vétel idejét, érvényességét, a gyakorolható tevékenység leírását. (2) A kamarák a következő adattartalommal vezetnek nyilvántartást a jogosultságokról: a) családi és utónév, születési név, b) születési hely és idő, anyja neve, c) lakhely, székhely, d) szakmagyakorlásra jogosító iskolai végzettség kelte, e) a névjegyzékbe vételt megelőző szakmai gyakorlat ideje, helye, f) a jogosultsági vizsga kelte, minősítése, kiállítója, g) névjegyzékbe vétel napja, érvényességi ideje, h) mérnöki, illetve építészeti tevékenységhez kötött továbbképzések jellege, eredményei, i) az áthelyezés időpontja, j) fegyelmi büntetések, k) a névjegyzék megszűnése esetén a iratok átadásának vagy irattárba helyezésének napja. (3) A névjegyzékből történő törlést követően az e §-ban megjelölt személyek adatait a területi kamara 10 évig köteles megőrizni. (4) A kamarák a következő adattartalommal vezetnek nyilvántartást az 1. § (3) bekezdés szerint mérnöki, illetve építészeti tevékenységet folytató jogi személyekről (a továbbiakban: társaság): a) a társaság neve, b) a társaság székhelye, c) a társaság tagjainak, vezetőinek adatai (név, születési hely és idő, anyja neve, tagsági jogviszony, névjegyzéki száma), d) tervezői, illetve szakértői jogosultsággal rendelkező alkalmazottak adatai (név, születési hely, idő, lakcím, névjegyzéki szám, alkalmazás időtartama), e) az alapítás időpontja, f) a cégjegyzékbe történő bejegyzés időpontja, cégjegyzékszám, g) a névjegyzékbe történő felvétel időpontja, h) a névjegyzékből történő törlés időpontja. (5) A társaság a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozásáról köteles a kamarát a változástól számított 15 napon belül tájékoztatni. (6) A nyilvántartásból történő törlést követően a társaság adatait a területi kamara 10 évig köteles megőrizni.” 320. § A Kamtv. a következő 55. §-sal egészül ki: „55. § Felhatalmazást kap a kormány arra, hogy a) a kamarák hatáskörébe tartozó ügyeket, a kamarai hatósági eljárások részletes szabályait, a kérelem tartalmát és mellékleteit, a határozat részletes tartalmi követelményeit, a nyilvántartások vezetésének módját, b) a kamarai hatósági eljárások ellátásához szükséges feltételeket rendeletben határozza meg.” TIZENKETTEDIK FEJEZET A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása 321. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 14. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (Törvény e törvény rendelkezéseitől eltérő szabályokat állapíthat meg) „c) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival - beleértve a baleseti ellátásokat is - kapcsolatos eljárásokban ca) a joghatóságra, a hatáskörre, az illetékességre, cb) a hatóság döntéseire, cc) a jogorvoslatokra, cd) a végrehajtásra.” 322. § A Ket. 33. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az ügyintézési határidőbe nem számít be:) „c) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,” 323. § A Ket. 41. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) A (8) bekezdés szerinti nyilvántartásnak a hatósági közvetítő nevére, elérhetőségére, képesítésére, valamint tevékenységi körére vonatkozó adatai nyilvánosak.” 324. § A Ket. 95. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A jogorvoslati eljárásban e törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.” 325. § A Ket. 98. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) Végzés csak a határozat elleni fellebbezésben támadható meg, kivéve a (3) és (4) bekezdésben, továbbá a 109. § (2) bekezdésében szabályozott eseteket. Törvény az önálló fellebbezést egyéb esetekben is lehetővé teheti. (3) Az eljárást felfüggesztő, az eljárást megszüntető, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító, az eljárási bírságot kiszabó, valamint a költség összegének megállapítása és a költségviselés tárgyában hozott elsőfokú végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.” 326. § A Ket. 101. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A határozat akkor nyilvánítható fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak, ha) „e) azt törvény honvédelmi, nemzetbiztonsági, közegészségügyi, járványügyi, munkaügyi, munkabiztonsági, kulturális örökségvédelmi, környezet- vagy természetvédelmi okból, továbbá a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítása, illetve az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében lehetővé teszi.” 327. § A Ket. 109. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával. A keresetindítás határidejét törvény eltérően is meghatározhatja. (2) Ha törvény alapján a végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye, az ügyfél, továbbá a kifejezetten rá vonatkozó végzés esetében az eljárás egyéb résztvevője jogszabálysértésre hivatkozással kezdeményezheti a jogerős végzés bírósági felülvizsgálatát. Az elsőfokú végzés közvetlenül a bíróság előtt támadható meg, ha a végzést olyan hatóság hozta, amelynek - a kormányt ide nem értve - nincs felügyeleti szerve, továbbá akkor, ha törvény az ügyben az elsőfokú határozattal szemben is kizárja a fellebbezést, és a határozat bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé. A bíróság a végzést nem peres eljárásban vizsgálja felül.” 328. § A Ket. 121. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az e fejezetben szabályozott eljárások során a döntést meg kell semmisíteni, ha) „d) a közigazgatási döntés tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki,” 329. § (1) A Ket. 148. §-ának (1)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a végrehajtást elrendelő szerv - kérelemre - a végrehajtás felfüggesztését rendelheti el, ha a) a hatóság jogutódlás esetén a kötelezettség teljesítési határidejét meghosszabbítja [16. § (3) bekezdés], vagy b) a jogosult kérelmére elrendelt végrehajtás során a felfüggesztést a jogosult kezdeményezi, c) felfüggesztést különös méltánylást érdemlő körülmény indokolja. (2) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában különös méltánylást érdemlő körülménynek kell tekinteni, ha a végrehajtás foganatosítása a kötelezettre - az összes körülmény mérlegelése alapján - aránytalanul súlyos következménnyel járna, így különösen ha a kötelezettet rendkívüli esemény (természeti csapás, baleset, betegség stb.) sújtja vagy a végrehajtás a kötelezett és az eltartottak létfenntartását, a foglalkozás gyakorlását gátolja. E címen nincs helye az eljárás felfüggesztésének, ha a végrehajtás halasztása az ellenérdekű ügyfél érdekeit sérti vagy közérdekbe ütközik. (3) Ha a különös méltánylást érdemlő körülményt a végrehajtást foganatosító szerv észleli, azt az eljárás felfüggesztése céljából haladéktalanul közli a végrehajtást elrendelő szervvel. (4) A végrehajtás kérelemre vagy hivatalból felfüggeszthető, ha a) a végrehajtás alá vont vagyontárggyal kapcsolatos igényper van folyamatban vagy a vagyontárgyat a bírósági végrehajtó más követelés végrehajtása érdekében előbb lefoglalta, b) a kötelezett bármely jogcímen esedékes bevételére vagy a vagyoni helyzetében várható - igazolható - változásra tekintettel a végrehajtás szempontjából az eljárás felfüggesztése célszerű, c) a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság - változatlan tényállás mellett - új eljárás lefolytatását rendeli el, d) ha a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet terjesztettek elő és a kérelemben előadott tények és körülmények a kérelem elfogadását valószínűsítik. (5) A végrehajtás felfüggesztése kötelező, ha a) az e törvényben szabályozott jogorvoslás során a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság elrendeli, b) azt az ügyész a végrehajtható döntés elleni óvásban indítványozza, c) a végrehajtás folytatása életveszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna, illetve az közegészségügyi vagy közbiztonsági okból szükséges, d) jogszabály elrendeli.” (2) A Ket. 148. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A végrehajtás felfüggesztésének elrendelésétől a felfüggesztés megszüntetéséig újabb végrehajtási cselekmény nem foganatosítható, késedelmi pótlék nem számítható fel. A felfüggesztéssel minden határidő megszakad és a felfüggesztés megszüntetésével újra kezdődik.” 330. § A Ket. 149. §-ának (1) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki: (A végrehajtást elrendelő szerv vagy felügyeleti szerve a végrehajtást végzéssel megszünteti, ha) „f) a végrehajtást foganatosító szerv a pénzkövetelést a pénzügyi intézményre vagy a munkáltatóra vonatkozó felelősségi szabály alapján [133. § (5) bekezdés, 134. § (3) bekezdés] vagy a kötelezett tartozásaiért külön törvény alapján helytállásra kötelezettel szemben érvényesítette, g) ha jogszabály a végrehajtás megszüntetését rendeli el.” TIZENHARMADIK FEJEZET Záró rendelkezések 331. § (1) A BM Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal (a továbbiakban: BM KKH) jogutóda a vagyoni jogok és kötelezettségek, valamint a vagyonnyilatkozattal, a közigazgatás-szervezéssel és közigazgatási személyzetpolitikával, közszolgálati rendszerirányítással, valamint közigazgatási minőségbiztosítással kapcsolatos feladatok ellátása, illetve a BM KKH-nál foglalkoztatott köztisztviselőkkel kapcsolatos munkáltatói jogok és kötelezettségek gyakorlása tekintetében a Belügyminisztérium. Ahol jogszabály a vagyonnyilatkozattal kapcsolatban BM Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatalt említ, azon a Belügyminisztériumot, ahol hivatalvezetőt említ, ott belügyminisztert kell érteni. (2) A Ktv. 22/A-22/B. §-okban meghatározott, a Belügyminisztériumot, illetve a belügyminisztert megillető feladat- és hatásköröket a Belügyminisztérium szervezetén belül működő Vagyonnyilatkozat-nyilvántartó és Ellenőrzési Iroda (a továbbiakban: Iroda) látja el, illetve gyakorolja. Az Iroda a belügyminiszter közvetlen alárendeltségében, de feladatkörében függetlenül működik, önálló jogi személyiséggel nem rendelkezik. Feladatkörében befolyástól mentesen, önállóan jár el. Az Irodánál foglalkoztatottak más tevékenység végrehajtásába nem vonhatók be. Az Iroda - minisztériumi főosztályvezetői jogállású - vezetője tekintetében a munkáltatói jogokat a belügyminiszter gyakorolja. A belügyminiszter az Iroda tevékenységét érintő egyedi utasítást nem adhat. 332. § (1) E törvény rendelkezéseit - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a törvény hatálybalépése után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni. (2) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény - e törvény 206. §-ával megállapított - 84/H. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezést alkalmazni kell azokra az európai szabadalmakra is, amelyek megadását az Európai Szabadalmi Közlönyben e törvény hatálybalépését megelőzően hirdették meg, de az attól számított hat hónap e törvény hatálybalépését követően jár le. (3) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény - e törvény 216. §-ával megállapított - 115/B. §-ának (1) bekezdésében említett három hónapos határidőt e törvény hatálybalépésétől kell számítani, ha a közösségi növényfajta-oltalom 2004. május 1-je és e törvény hatálybalépése közötti időszakban szűnt meg. (4) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvénynek az e törvény 268-285. §-ával megállapított rendelkezéseit az e törvény hatálybalépése után kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni. (5) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény e törvény 114. §-ával, a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény e törvény 145. §-ával megállapított rendelkezéseit e törvény hatálybalépését követően benyújtott pályázatok elbírálása és e törvény hatálybalépését követően előterjesztett áthelyezés iránti kérelmek intézése során kell alkalmazni. (6) E törvény hatálybalépésétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 95. §-ának - e törvény 103. §-ával megállapított - (5) és (6) bekezdésében foglalt rendelkezést a 2005. november 1-jét megelőző időpontban kibocsátott fizetési meghagyásokra is alkalmazni kell. 333. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 56. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tartozás végrehajtására a végrehajtó szolgálatok létrejöttéig az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 334. § (1) A Ket. 131. §-a (1) bekezdésének hatálybalépéséig az építésügyi- és az építésfelügyeleti hatóságok által jogerősen és végrehajthatóan megállapított bírságok (építésügyi, építésfelügyeleti, eljárási) adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek, melyet minden esetben az építésügyi hatóság megkeresésére az illetékes állami adóhatóság hajt be. (2) Az építésügyi hatóság a (1) bekezdés szerint behajthatatlan bírság és annak a Ket. szerint számított késedelmi kamata összegéig, az építésügyi hatóság javára, az érintett ingatlanra jelzálogjogot jegyeztet be az ingatlan-nyilvántartásba. A bejegyzésre az építésügyi hatóságnak a bírság behajthatatlansága esetén hozott, a bejegyzést elrendelő jogerős határozata alapján kerül sor. (3) Amennyiben a bejegyzés alapjául szolgáló követelést és késedelmi kamatát megfizetik, az összeg beérkezéséről szóló értesítés vagy igazolás bemutatásától számított 15 napon belül az építésügyi hatóság határozatot hoz a jelzálogjog törlésének elrendeléséről, amelyet annak jogerőre emelkedése után haladéktalanul megküld az ingatlan-nyilvántartás részére. 335. § A minisztériumok és az országos hatáskörű szervek a Ket. 27. §-ának (5) bekezdésében szabályozott együttműködési megállapodást köthetnek az irányításuk (felügyeletük) alá tartozó szervekre is kiterjedő érvénnyel a külföldi társszervekkel hatósági feladataik ellátásának előmozdítására. 336. § Ahol jogszabály az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt említi, ott a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt, ahol államigazgatási eljárást említ, ott közigazgatási hatósági eljárást kell érteni. 337. § (1) E törvény a (2)-(5) bekezdésekben meghatározott kivétellel 2005. november 1-jén lép hatályba. (2) E törvény 14. §-ának (2) bekezdése, 41-43. §-a, a 331. §-a, a 338. §-ának 1. pontja, továbbá a 339. §-ának 4. pontja 2005. július 15-én lép hatályba. (3) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény e törvény 28. §-ával megállapított 82/C. §-ának (5) bekezdése, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény e törvény 99. §-ával módosított 79. § (2) bekezdése, továbbá e törvény 134-137. §-a és 155. §-ának (2) bekezdése 2006. január 1-jén lép hatályba. (4) E törvény 231. §-a, 245. §-a, valamint a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény - e törvény 229. §-ával megállapított - 46/D. §-ának (2) bekezdése 2007. január 1-jén lép hatályba. (5) E törvény 201. §-a, 250. §-a, 255. §-a, valamint a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény - e törvény 199. §-ával megállapított - 53/D. §-ának (2) bekezdése és - e törvény 217. §-ával megállapított - 118. §-ának (4) bekezdése, továbbá a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény - e törvény 249. §-ával megállapított - 32/B. §-ának (2) bekezdése 2007. július 1-jén lép hatályba. 338. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg 1. a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 22/A. §-ának (7) bekezdésében a „Belügyminisztérium Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal)” szövegrész helyébe „Belügyminisztériumot” szövegrész lép, 2. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (2) bekezdésében az „otthonául használ” szövegrész helyébe az „életvitelszerűen otthonául használ” szövegrész lép. 3. a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 82. §-ának (5) bekezdésében „az illetékes megyei (fővárosi) szerv vezetője,” szövegrész helyébe „az illetékes területi szerv vezetője” szövegrész lép, 4. a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 256/A. §-ának (1) bekezdésében a „240/E. § (1)-(4) bekezdése” szövegrész helyébe a „240/F. § (1)-(4) bekezdése” szövegrész lép, 5. a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 49. §-a (4) bekezdésének második mondatában, 62. §-ának (2) bekezdésében, 72. §-ának (2) bekezdésében, 100. §-a (2) bekezdésének a) pontjában és 114/S. §-ának (2) bekezdésében a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés” szövegrész, 53. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „határozatok” szövegrész helyébe a „döntések” szövegrész, 57. §-ának (6) bekezdésében, 84/S. §-ának (9) bekezdésében és 114/I. §-ának (6) bekezdésében a „határozattal” szövegrész helyébe a „végzéssel” szövegrész, 86. §-ának (1) bekezdésében, 90. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, 93. §-ának (1) bekezdésében és 100. §-ának (1) bekezdésében a „határozatának” szövegrész helyébe a „döntésének” szövegrész, 100. §-ának (1) és (2) bekezdésében a „határozatot” szövegrész helyébe a „döntést” szövegrész, XI. fejezetének címében a „határozatának megváltoztatása” szövegrész helyébe a „döntéseinek felülvizsgálata” szövegrész, 16. §-ának (2) bekezdésében a „(114/Z. §)” szövegrész helyébe a „(115/C. §)” szövegrész, 97/A. §-ában a „[85. § (5) bek.]” szövegrész helyébe a „[85. § (10) bek.]” szövegrész, valamint 84/K. §-ának (2) bekezdésében a „84/H. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „84/H. § (3) bekezdésében” szövegrész lép, 6. a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 3. § (1) bekezdésében, valamint a 11. § (2) bekezdés a) pontjában „az államigazgatási eljárás általános szabályait” szövegrész helyébe „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályait” szövegrész lép, 7. a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 7. § (8) bekezdésében, a 8. § (2) bekezdésében a „megyei (fővárosi) felügyelőség” szövegrész helyébe „területi felügyelőség” szövegrész lép, 8. az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 8. §-a (1) bekezdésének harmadik mondatában a „módosítani” szövegrész helyébe a „megsemmisíteni” szövegrész lép, 9. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 42. §-a (4) bekezdésének második mondatában, 61/G. §-ának (3) bekezdésében, 62. §-ának (2) bekezdésében és 91. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés” szövegrész, 46. §-ának (1) bekezdésében a „határozatok” szövegrész helyébe a „döntések” szövegrész, 50. §-ának (6) bekezdésében, 64/A. §-ának (5) bekezdésében és 71. §-ának (2) bekezdésében a „határozattal” szövegrész helyébe a „végzéssel” szövegrész, 61/G. §-a (2) bekezdésének második mondatában a „határozattal” szövegrész helyébe a „döntéssel” szövegrész, 61/G. §-a (2) bekezdésének második és harmadik mondatában a „határozat” szövegrész helyébe a „végzés” szövegrész, 78. §-ának (1) bekezdésében, 81. §-a (1) bekezdésének a) pontjában és 84. §-ának (1) bekezdésében a „határozatának” szövegrész helyébe a „döntésének” szövegrész, 91. §-ának (1) bekezdésében a „határozata” szövegrész helyébe a „döntése” szövegrész, 91. §-ának (1) és (2) bekezdésében a „határozatot” szövegrész helyébe a „döntést” szövegrész, XI. fejezetének címében a „határozatának megváltoztatása” szövegrész helyébe a „döntéseinek felülvizsgálata” szövegrész, 88/A. §-ában a „[77. § (5) bek.]” szövegrész helyébe a „[77. § (10) bek.]” szövegrész, valamint 61/D. §-ának - e törvénnyel módosított - (8) bekezdésében és 61/G. §-ának (2) bekezdésében az „ügydöntő” szövegrész helyébe az „eljárást befejező” szövegrész lép, 10. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22. §-a (2) bekezdésének első mondatában, valamint a) pontjában a „munkanélküli-járadék” szövegrész helyébe a „munkanélküli-járadék, vállalkozói járadék” szövegrész, 71. §-ának első mondatában a „vizsgálatot” szövegrész helyébe „ellenőrzést” szövegrész, továbbá második mondatában „A vizsgálat” szövegrész helyébe „Az ellenőrzés” szövegrész, 73. §-ának első mondatában az „előleget” szövegrész helyébe „az igénylő részére végzésben előleget” szövegrész, 79. §-a (4) bekezdésének első, valamint második mondatában „az illetékes nyugdíjfolyósító” szövegrész helyébe „a nyugdíjfolyósító” szövegrész, 79. §-ának (5) bekezdésében „az előnyugdíjban, korengedményes nyugdíjban” szövegrész helyébe „a korengedményes nyugdíjban” szövegrész, 80. §-ának (4) bekezdésében a „fizetési meghagyás” szövegrész helyébe a „fizetésre kötelező határozat” szövegrész, 97. §-ának (4) bekezdésében a „95. § (5) bekezdésének” szövegrész helyébe a „95. §” szövegrész lép, 11. a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 36. §-ának (5) bekezdésében a „határozattal” szövegrész helyébe a „végzéssel” szövegrész, 46. §-ának (5) bekezdésében és 48. §-ának (3) bekezdésében a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés” szövegrész, IX. fejezetének címében a „határozatainak megváltoztatása” szövegrész helyébe a „döntéseinek felülvizsgálata” szövegrész, valamint 33. §-ának (1) bekezdésében a „30-32. §-okban” szövegrész helyébe a „30-32/B. §-okban” szövegrész lép, 12. a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 5. §-a (6) bekezdésében „a Belügyminisztérium” szövegrész helyébe a „regionális fejlesztésekért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter hivatala” szövegrész; 64. §-a (5) bekezdésében az „igazolás” szövegrész helyébe a „hatósági bizonyítvány” szövegrész; a 64. §-a (6) bekezdésében „az igazolás” szövegrész helyébe „a hatósági bizonyítvány” szövegrész lép, 13. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 15. §-ának (3) és (4) bekezdésében az „ügyben” szövegrész helyébe a „törvénysértés tekintetében” szövegrész, 17. §-ának (1) és (3) bekezdésében a „határozata” szövegrész helyébe a „határozata és végzése” szövegrész, 17. §-ának (2) bekezdésében a „határozatát” szövegrész helyébe a „határozatát és végzését” szövegrész, 17. §-ának (3) bekezdésében a „határozatokra” szövegrész helyébe a „döntésekre” szövegrész, az „A per” szövegrész helyébe „Az eljárás” szövegrész, 17. §-ának (4) bekezdésében „A Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe „A perben a Fővárosi Bíróság” szövegrész lép, 14. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 117. §-ának (4) bekezdésében a „115. § (3) bekezdésének b)-d) pontja” szövegrész helyébe a „115. § (4) bekezdésének b)-e) pontja” szövegrész, a 138. §-ának (2) bekezdésében a „határozatban” szövegrész helyébe a „döntésben” szövegrész, a 154. §-a (2) bekezdésében az „eljárási illeték” szövegrész helyébe az „eljárási költség” szövegrész lép, és a 13. §-ának (2) bekezdése az „f) a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárásban” szövegrésszel egészül ki, 15. a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet 19. §-ának (1) bekezdésében az „államigazgatási úton jogorvoslatnak” szövegrész helyébe a „közigazgatási úton fellebbezésnek” szövegrész lép. 339. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti 1. a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 29. §-a, 2. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 7. §-ának (5) bekezdése, 50. §-a (1) bekezdésének i) pontjában az „- ez utóbbi tekintetében az 51. § (1) bekezdésének a) pontjába nem tartozó -” szövegrész, valamint az Flt. 50/A. §-át követően az „A megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség” alcím, 3. „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról” szóló 2003. évi XX. törvény 65. §-a, 4. a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 44. §-ának (1) bekezdésében a „a Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatalnál” szövegrész, a 80. § (1) bekezdésének i) pontjában az „illetve a Hivatal szervezetére és működésére” szövegrész, 5. a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 7/A. §-ának (6) bekezdése, 9/B. §-ának (4) bekezdése, 11. §-ának (3)-(4) bekezdése, 6. a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 44. §-ának (2)-(4) bekezdése, 7. a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvény 43. §-ának (3) bekezdése, 8. a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 46. §-ának (3)-(4) bekezdése, 69. §-a (1) bekezdésének b) pontja, 9. a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 27/D. §-ának (2) bekezdése és 29. §-a (2) bekezdésének c) pontja, 10. a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 63. §-ának (2) bekezdése, valamint 84/O. §-a és az azt megelőző alcím, 11. az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 24. §-ának (1) bekezdése, 12. a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 9. § (7) bekezdése, 13. az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 93. §-ának (1) bekezdése és (2) bekezdésének második mondata, 14. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 87. §-ának (1) bekezdése, 15. a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 44-50. §-ai, 16. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 61/H. §-a (3) bekezdésének második mondata, 74. §-a (3) bekezdésének második mondata, 76/E. §-ának (1)-(3) bekezdései, 76/G. §-a és az azt megelőző alcím, 76/I. §-ának (4) bekezdése és 116/B. §-ának (4) bekezdése, 17. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 123. §-a, 24. §-ának (6) bekezdése, 18. a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 44. §-ának (3) bekezdése, 19. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 49. §-ának (3) bekezdése, 53. §-ának (1) bekezdése és 62. §-a (2) bekezdésének m) pontja, 20. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 67. §-a, 78. §-a, 79. §-a (5) bekezdésében az „előnyugdíjat,” szövegrész, 89. §-ának (5) bekezdése, 91. §-a (4) bekezdésének első mondatában az „és (3)” szövegrész, 93. §-a (2) bekezdésének első mondatában az „illetőleg fizetési meghagyással” szövegrész, valamint ugyanezen bekezdés második mondata, 93. §-a (3) bekezdésében az „illetőleg a fizetési meghagyás” és az „illetőleg a fizetési meghagyást kibocsátó” szövegrész, 95. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „..., valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a biztosítási kötelezettség tárgyában hozott határozatával kapcsolatban” szövegrész, 21. a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 77. §-ának (2) bekezdése és a 62. §-ának (4) bekezdésében az „alakszerű” szövegrész, 22. a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47. §-a (4) bekezdésének második mondata, 23. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23/D. §-ának (1) bekezdése, 24. az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 15. §-ának (3) bekezdése, 25. az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 17. §-ának (3) bekezdése, 26. a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 60/I. §-a, 27. a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. törvény 4. § (3) bekezdésének a) pontjában „az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) előírásai szerint” szövegrész, 28. a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 9. §-ának (4) bekezdése, 29. a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 8. §-a (3) bekezdésének második mondata és a 13. §-t megelőző alcímben a „továbbképzésben való részvételi,” szövegrész, 30. a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 8. §-ának (2) bekezdése, valamint 22. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja, 31. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 14. §-ának (2) bekezdése, 32. a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet 18. §-ának (2) bekezdéséből az „(egy határozattal)” szövegrész. 340. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti 1. a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény kiegészítéséről szóló 1994. évi XXVII. törvény 2. §-a, 2. a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló 1995. évi XV. törvény 8-9. §-a, 3. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló 1996. évi CVII. törvény 28. §-a, 32. §-a, 40. §-ának (2) bekezdése, 4. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CXX. törvény 27. §-ának (1) bekezdése, 5. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 1998. évi LXXVII. törvény 12-14. §-ai, 6. a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló 1999. évi XLVIII. törvény 9. §-a, 7. a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló 1999. évi XLIX. törvény 5. §-a, 8. a polgárok személyi adatainak kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi LXXII. törvény 18. §-ának (1) bekezdése, 20. §-ának (2) bekezdése, 24. §-ának (3) bekezdése, 9. az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi XCIX. törvény 125. §-a, 10. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló 1999. évi CXV. törvény 29. §-ának (2) bekezdése, 35. §-ának (2) bekezdése, 11. az államszervezetre vonatkozó egyes törvények, továbbá az ingatlan-nyilvántartásról, az egészségügyről, valamint a halászatról és a horgászatról szóló törvények módosításáról szóló 1999. évi CXIX. törvény 30. §-a, 12. egyes munkaügyi és szociális törvények módosításáról szóló 1999. évi CXXII. törvény 38. §-a, 40. §-a, 13. a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 102. §-ának (6) és (8) bekezdése, 14. a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és a kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló 2000. évi CXXXVI. törvény 119. §-a, 15. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló 2001. évi XXIV. törvény 7. §-a, 16. §-a, 16. a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló 2001. évi CXVII. törvény 13. §-a, 17. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló 2002. évi IX. törvény 85. §-a, 18. a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2002. évi XVIII. törvény 1. §-a, 19. a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló 2002. évi XXXIX. törvény 15. §-a, 28. §-a, 39. §-a (1) bekezdésének l) és o) pontja, 20. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény, a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint egyes más törvények módosításáról szóló 2002. évi LIII. törvény 9. §-a, 27. §-a, 43. §-ának (2) bekezdése, 21. a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény, valamint az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló 2002. évi LXVII. törvény 32. §-ának (2) bekezdése, 22. az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2003. évi IV. törvény 73. §-a, 77-79. §-a, 23. a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 2003. évi VI. törvény 20. §-a, 24. a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XX. törvény 64. §-ának (3) bekezdése, 25. az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló 2003. évi CII. törvény 18. §-a, 20. §-a, 34. §-ának (1) bekezdése, 35. §-ának (2) és (3) bekezdése, 39. §-a, 40. §-a, 98. §-a, 102. §-a, 107. §-ának (2) bekezdése, 110. §-ának c), g) és k) pontja, 26. a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosításáról szóló 2003. évi CVI. törvény 5. §-ának (4) bekezdése, 10. §-ának (1) bekezdése, 27. az egyes földművelésügyi ágazati törvények módosításáról szóló 2003. évi CXII. törvény 4. §-a, 28. a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosításáról szóló 2004. évi XLVII. törvény 10. §-a, 29. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításáról szóló 2004. évi XCIV. törvény 18. §-a, 30. a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 110. §-a, 31. a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló 1998. évi LVIII. törvény 5. §-ának az 5. § (1) bekezdését és (2) bekezdésének c) pontját megállapító rendelkezése, valamint 10. §-ának (1) bekezdése, 32. a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló 2004. évi CXXXVIII. törvény 20. §-ának (2) bekezdésében a Bt. 44. §-ának (3) és (4) bekezdését megállapító része, valamint a 20. § (3) bekezdése. (2) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 9/A. §-ának - az e törvény 76. §-ával megállapított - (1) és (2) bekezdése 2007. január 1-jén hatályát veszti. (3) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 4. §-ának - e törvény 152. §-ával megállapított - (3) bekezdése, és a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 39. §-ának - e törvény 131. §-ával megállapított - (11) bekezdése, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény - e törvény 18. §-ával megállapított - 5/A. §-a, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 46. §-ának - e törvény 110. §-ával megállapított - (3) és (4) bekezdése 2007. július 1-jén hatályát veszti. (4) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 3. §-ának - az e törvény 90. §-ával megállapított - (4) bekezdése 2008. január 1-jén hatályát veszti. (5) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 79. §-a (3) bekezdésében a „Az eljárás megindításáról szóló értesítés, illetve” szövegrész, a 123. §-a (1) bekezdésének második mondatában a „vagy a jogorvoslatról szóló tájékoztatást nem tartalmazza” szövegrész, továbbá a 100. § c) pontja nem lép hatályba. (6) 2007. július 1-jén a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 8. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „Nem minősül írásbeli kérelemnek a telefax, továbbá az elektronikus ügyintézés szabályainak nem megfelelő, az elektronikus hírközlő eszköz útján benyújtott kérelem.” (7) 2006. január 1-jével a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 38. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A támogatást az országos hivatal által kezelt, „Jogi segítségnyújtás” elnevezésű célelőirányzat (a továbbiakban: célelőirányzat) javára kell megfizetni: az országos hivatal a célelőirányzat felhasználásáról negyedévente tájékoztatja az Igazságügyi Minisztériumot (a továbbiakban: minisztérium).” [LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2005. július 4-i ülésnapján fogadta el.