2005. évi LXXVI. törvény az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról [LÁBJEGYZET_1] 1. § A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény a következő 3/A. §-sal egészül ki: „3/A. § (1) Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség területi felügyelősége [a továbbiakban: megyei (fővárosi) felügyelőség] az építőipari kivitelezési tevékenységet folytató foglalkoztatók munkaügyi ellenőrzése céljából az építésügyi hatóság által - külön törvény szerint - továbbított, (2) bekezdésben leírt adatokat is felhasználhatja. (2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés érdekében a megyei (fővárosi) felügyelőség az építőipari kivitelezési tevékenységek megkezdésének bejelentéssel történő adatszolgáltatásából származó következő adatokat használhatja fel: a) az építési helyszín címe, helyrajzi száma, b) a kivitelező (vállalkozó) neve (elnevezése), címe (székhelye), kivitelezési jogosultságának (vállalkozói engedély, cégbírósági bejegyzés) külön jogszabály szerinti igazolása, továbbá c) a felelős műszaki vezető és az építési műszaki ellenőr neve, címe (székhelye), jogosultságának igazolása.” 2. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „18. Sajátos építményfajták: az épületnek nem minősülő közlekedési, távközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási építmények (mérnöki létesítmények), továbbá a bányaműveléssel, a környezetvédelemmel kapcsolatos és az atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú építmények.” (2) Az Étv. 46. § (4) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő szöveg lép: „Az építésfelügyeleti ellenőrzési feladatokat ellátó államigazgatási szerv, valamint a b) pont tekintetében az építésügyi hatóság is.” (3) Az Étv. 46. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „b) az építőipari kivitelezési tevékenység jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségének elmulasztása, végzésének, a beépített anyagok, szerkezetek, berendezések, minőségében azonnali intézkedést igénylő állapot megállapítása esetén, továbbá” (4) Az Étv. 46. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetekben, valamint, ha az építési műszaki ellenőr, a kiviteli tervek tervezője, illetve a kivitelező nem rendelkezik a kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal, továbbá jogszabályban meghatározott bejelentéssel és építési naplóba bejegyzéssel történő adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén az építésfelügyeleti szerv - jogszabályban meghatározott módon és mértékben - építésfelügyeleti bírságot szab ki az építtetővel, a kivitelezővel, illetőleg a felelős műszaki vezetővel, az építési műszaki ellenőrrel és a kiviteli tervek tervezőjével szemben. Az építésfelügyeleti bírság összege ötvenezer forinttól tízmillió forintig terjedhet. A bírság kiszabása során a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell figyelembe venni az építmény helyét, jellegét és rendeltetését, a szabálytalanság mértékét, a veszélyeztetés módját, nagyságát és a természetes és épített környezetre gyakorolt hatását is.” 3. § (1) Az Étv. 58. § (4) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő szöveg lép: „(4) Az (1) és (2) bekezdésben említett nyilvántartások, valamint az építési napló az alábbi személyes adatokat tartalmazhatják:” (2) Az Étv. 58. §-a a következő (7)-(10) bekezdésekkel egészül ki: „(7) A közbeszerzésről szóló törvény hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység, illetve külön jogszabályban meghatározott építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésével összefüggésben az építtető a következő személyes adatok szolgáltatására köteles az építési (létesítési) engedély kiadására hatáskörrel rendelkező elsőfokú építésügyi hatósághoz: a) az építtető neve (elnevezése), címe (székhelye), b) az építési helyszín címe, helyrajzi száma, c) a kivitelező (vállalkozó) neve (elnevezése), címe (székhelye), kivitelezési jogosultságának (vállalkozói engedély, cégbírósági bejegyzés) külön jogszabály szerinti igazolása, továbbá d) a felelős műszaki vezető és az építési műszaki ellenőr neve, címe (székhelye), jogosultságának igazolása. (8) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység végzése jogszerűségének ellenőrzése céljából a (4) és (7) bekezdésben megjelölt adatokat a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követő 3 évig kezelheti, és azok - külön törvényben megállapított - körét az ott meghatározott hatóságoknak továbbíthatja. (9) A közbeszerzésről szóló törvény hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység, illetve külön jogszabályban meghatározott építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésével és folytatásával összefüggésben az építőipari kivitelezési tevékenység végzése jogszerűségének ellenőrzése céljából a felelős műszaki vezető és az építési műszaki ellenőr a következő személyes adatainak az építési naplóban történő rögzítésére köteles: a) név, lakcím (székhely), b) jogosultság külön jogszabály szerinti igazolása. (10) Az építésfelügyeleti hatóság az építésügyi hatóság által továbbított (4) és (7) bekezdésekben megjelölt adatokról nyilvántartást vezet.” 4. § Az Étv. 62. §-ának (1) bekezdése a következe o)-r) pontokkal egészül ki: [Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy] „o) az építésfelügyeleti bírság megállapításának részletes szabályait, p) az építésfelügyeleti ellenőrzés általános szabályait, r) az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának egyes szakmai szabályait” [rendelettel állapítsa meg.] 5. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 43. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az (5) bekezdésben meghatározott oknak, illetőleg körülménynek minősül, ha az ajánlatkérő értesül arról, hogy a támogatásra irányuló igényét (pályázatát) elfogadták.” (2) A Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: [Az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki] ,,g) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére, bejelentésére vonatkozó és a külföldiek foglalkoztatásával összefüggő kötelezettségekkel kapcsolatban - öt évnél nem régebben meghozott - jogerős közigazgatási, illetőleg bírósági határozatban megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el.” (3) A Kbt. 63. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és egyben az eredeti (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik: „(5) A 60. § (1) bekezdésének g) pontja esetén - a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó esetekben - a hatósági igazolást az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség adja ki. A munkaügyi ellenőrzés szempontjából a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó esetekben a Magyar Bányászati Hivatal adja ki a hatósági igazolást.” (4) A Kbt. 71. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Ha a közbeszerzés tárgya építési beruházás vagy építési koncesszió és az ajánlatkérő a 22. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti szervezet, köteles az ajánlattevő számára a felhívásban előírni a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók ajánlatban történő megjelölését.” (5) A Kbt. 105. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Ha a közbeszerzés tárgya építési beruházás vagy építési koncesszió és az ajánlatkérő a 22. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti szervezet, köteles az ajánlattevő számára a részvételi felhívásban előírni a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók részvételi jelentkezésben történő megjelölését.” (6) A Kbt. 135. §-a (1) bekezdésének második mondata és 228. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „Ebben az esetben az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, és a 60. § (1) bekezdésének e) pontja, illetőleg a 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozások hiányával, valamint a 60. § (1) bekezdésének g) pontjával kapcsolatos hatósági igazolásokat legkésőbb a szerződéskötést követő harminc napon belül kell csatolnia.” (7) A Kbt. 152. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A 147. § (4) bekezdése esetében az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, és a 60. § (1) bekezdésének e) pontja, illetőleg a 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozások hiányával, valamint a 60. § (1) bekezdésének g) pontjával kapcsolatos hatósági igazolásokat legkésőbb a szerződéskötést követő harminc napon belül kell csatolnia.” (8) A Kbt. 182. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A (6) bekezdésben meghatározott oknak, illetőleg körülménynek minősül, ha az ajánlatkérő értesül arról, hogy a támogatásra irányuló igényét (pályázatát) elfogadták.” (9) A Kbt. 304. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „Az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében - ha az ajánlatkérő a felhívásban előírta a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók megjelölését - csak az ajánlatban megjelölt alvállalkozó működhet közre; ebben az esetben az alvállalkozó sem vehet igénybe saját teljesítésének tíz százalékát meghaladó mértékben teljesítési segédet.” (10) A Kbt. 305. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőnek a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számított legkésőbb harminc - az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzésekre irányuló eljárások esetében hatvan - napon belül az ellenszolgáltatást teljesíteni, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik, vagy a felek az ellenszolgáltatás halasztott, illetőleg részletekben történő teljesítésében állapodtak meg.” 6. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 52. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [LÁBJEGYZET_2] [A (2) bekezdés alkalmazásában felhasználható nyilvántartások:] „b) az adóalap megállapítására és ellenőrzésére, valamint a tényállás tisztázására, az ingatlan-nyilvántartás, a gépjármű-nyilvántartás és az építésfelügyeleti nyilvántartás.” (2) Az Art. 3. számú mellékletének G) pontja a következő 5. alponttal egészül ki: [G) Hatósági adatszolgáltatás] „5. Az elsőfokú építésügyi hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésével kapcsolatban bejelentett adatok közül az alábbi tartalommal adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak: a) az építési helyszín címe, helyrajzi száma, b) a kivitelező (vállalkozó) neve (elnevezése), címe (székhelye), kivitelezési jogosultságának (vállalkozói engedély, cégbírósági bejegyzés) külön jogszabály szerinti igazolása.” 7. § (1) Ez a törvény - a (3)-(5) bekezdésekben foglalt kivételekkel - 2005. július 15-én lép hatályba. (2) E törvény 1-4. és 6. §-ainak rendelkezéseit a hatálybalépését követően kezdődő kivitelezési tevékenységekre kell alkalmazni. (3) E törvény 5. §-a - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után megkezdett közbeszerzésekre kell alkalmazni. [LÁBJEGYZET_3] (4) E törvény 5. §-ának (1), (8) és (10) bekezdése a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba, az 5. § (10) bekezdését e hatálybalépés után megkezdett közbeszerzésekre kell alkalmazni. (5) A (3) bekezdésben meghatározott időpontban a) a Kbt. 12. §-ának (2) bekezdésében, 14. §-ának (1) bekezdésében és 63. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „60. § (1) bekezdésének a)-d), f) pontja” szövegrész helyébe a „60. § (1) bekezdésének a)-d), f)-g) pontja” szövegrész lép; b) a Kbt. 62. §-a (1) bekezdésének felvezető szövegében és 63. § (1) bekezdésének felvezető szövegében „a 71. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben” szövegrész helyébe „a 71. § (1) bekezdésének b) pontja és (5) bekezdése szerinti esetben” szövegrész lép; c) a Kbt. 133. §-ának (2) bekezdésében a „71. § (1) és (4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „71. § (1), (4)-(5) bekezdésében” szövegrész lép. [LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2005. június 27-i ülésnapján fogadta el. [LÁBJEGYZET_2] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2005/107. [LÁBJEGYZET_3] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2005/109.