2005. évi LXII. törvény

a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról  [LÁBJEGYZET_1]

A pénzügyi piacok integritása, az értékpapírok és származtatott termékek iránti közbizalom erősítése, valamint a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció (a továbbiakban: piacbefolyásolás) visszaszorítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdésének 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„5. állampapír: a magyar vagy külföldi állam, az MNB, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír;”
(2) A Tpt. 5. § (1) bekezdésének 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„13. befektetési hitel: értékpapír vásárlásához nyújtott hitel, ha a hitelt nyújtó részt vesz az ügylet lebonyolításában;”
(3) A Tpt. 5. § (1) bekezdésének 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„29. szabályozott piac: az Európai Unió tagállamának tőzsdéje és minden más olyan piaca, ahol meghatározott szabályok szerint a kereslet és a kínálat egy helyen koncentrálódik és kielégíti az alábbi feltételeket:
a) a piacra lépés és a kereskedés valamely felügyeleti hatóság által jóváhagyott szabályok, piaci szokványok szerint folyik,
b) rendszeres időszakonként, meghatározott időben működik,
c) a piaci szereplők működésére, tevékenységére vonatkoznak bizonyos minimális feltételek (tőkekövetelmény, letéti előírás stb.),
d) biztosított a nyilvános áralakulás (a nap elején, napközben és a nap végén kötelező az árakat, továbbá a forgalmi adatokat nyilvánosságra hozni),
e) a forgalmazott pénzügyi eszközök piacra bevezetésének a minimális feltételeit meghatározzák,
f) a piaci kereskedelemben szereplő pénzügyi eszközök kibocsátói nyilvánosságra hoznak minden olyan adatot, amely a pénzügyi eszköz árát, árfolyam-alakulását érintheti (transzparencia),
g) a piaci szereplők a felügyeleti hatóság részére adatszolgáltatást teljesítenek a saját tevékenységükről,
h) szerepel az Európai Unió tagállamai által saját szabályozott piacaikról készített, a többi tagállam és az Európai Bizottság számára tájékoztatásul megküldött listán;”
(4) A Tpt. 5. § (1) bekezdésének 35. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„35. értékpapírkód: az értékpapír sorozat azonosítására szolgáló ISIN azonosító;”
(5) A Tpt. 5. § (1) bekezdésének 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„36. értékpapír-sorozat: e törvény eltérő rendelkezése hiányában az azonos előállítású, azonos jogokat megtestesítő értékpapír egy meghatározott időpontban forgalomba hozott teljes mennyisége, illetve az eltérő időpontban forgalomba hozott értékpapírok valamely későbbi időpontban azonos jogokat megtestesítő teljes mennyisége;”
(6) A Tpt. 5. § (1) bekezdésének 37. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„37. értékpapír-kölcsönzés: értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek keretében a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a kölcsönbe vevő köteles azonos darabszámú és azonos sorozatú értékpapírt egy, a szerződésben vagy a kölcsönbe adó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a kölcsönbe adó vagy az általa megjelölt harmadik személy részére;”
(7) A Tpt. 5. § (1) bekezdésének 38. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„38. értékpapír letéti őrzés: értékpapír megőrzésre történő átvétele, a tulajdonos megbízásából való nyilvántartása és kiadása;”
(8) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 53. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában 53. intézményi befektető:]
„a) a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a befektetési alap, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőketársaság, kockázati tőkealap, a kockázati tőkealap-kezelő, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság,”
(9) A Tpt. 5. § (1) bekezdésének 80. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„80. nyilvános forgalomba hozatal: az értékpapír nem zártkörű forgalomba hozatala;”
(10) A Tpt. 5. § (1) bekezdésének 86. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„86. portfóliókezelés: az a tevékenység, amelynek során a befektető meghatározott eszközei azzal a céllal kerülnek a portfóliókezelési tevékenységet végző szervezet (hitelintézet, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő) rendelkezése alá, hogy meghatározott feltételek mellett, egyedi módon, a befektető által adott megbízás alapján befektetési eszközökbe, tőzsdei termékekbe fektesse és kezelje a befektető javára azzal, hogy a befektető a megszerzett befektetési eszközökből, tőzsdei termékekből eredő kockázatot és hozamot, így különösen annak nyereségét és veszteségét, közvetlenül viseli;”
(11) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 103. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában
103. ügynök]
„a) a befektetési szolgáltatóval, illetőleg árutőzsdei szolgáltatóval kötött szerződés alapján, annak nevében, felelősségére és kockázatára eljáró személy, aki/amely a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató bizományosi, illetőleg kereskedelmi tevékenységét megbízási szerződés alapján végzi és ennek során az ügyfél pénzét és egyéb eszközét kezelheti;”
(12) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 130-134. ponttal egészül ki:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„130. befektetési ajánlás: pénzügyi eszközre, tőzsdei termékre vagy annak kibocsátójára vonatkozó, értékelést is tartalmazó elemzés, javaslat nyilvánosságra hozása vagy nyilvános közlése, amelynek ismeretében az ügyfél olyan döntést hozhat, amely alapján a saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól teszi függővé, kockáztatja. Ideszámít a nyilvánosság számára közölt tény, körülmény, tanulmány, riport, elemzés, hirdetés közzététele;
131. portfóliókezelést végző személy: a 86. pontban meghatározott tevékenységet végző természetes személy;
132. ajánlattevő:
a) e törvény IV. fejezete alkalmazásában az a személy, aki/amely a korábban zárt körben forgalomba hozott értékpapírt nyilvános értékesítésre felajánlja;
b) e törvény VI. fejezete alkalmazásában az a személy, aki/amely a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre vonatkozóan nyilvános vételi ajánlatot tesz;
133. minősített befektető:
a) a pénzügyi piacokon működő, a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által engedélyezett vagy szabályozott jogi személyek, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, befektetési vállalkozást, biztosítót, befektetési alapot, befektetési alapkezelő társaságot, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat, magánnyugdíjpénztárat, portfóliókezelőt, árutőzsdei szolgáltatót, valamint minden olyan jogi személyt, amely kizárólagos tevékenysége az értékpapírokba, illetve egyéb befektetési eszközökbe történő befektetés;
b) nemzeti és regionális kormányok, központi bankok, nemzetközi és nemzetek feletti pénzügyi szervezetek;
c) kis- és középvállalkozásnak nem minősülő gazdálkodó szervezetek;
d) olyan természetes személy, akit a Felügyelet, illetőleg a lakóhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága saját kérésére annak minősített, feltéve, hogy szerepel a lakóhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által vezetett nyilvántartásban;
e) olyan kis- és középvállalkozás, amelyet a Felügyelet, illetőleg a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága saját kérésére annak minősített, feltéve, hogy szerepel a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által vezetett nyilvántartásban;
134. kis- és középvállalkozás: olyan gazdálkodó szervezet, amely utolsó éves vagy konszolidált beszámolója szerint legalább két feltételnek megfelel az alábbiak közül:
a) a foglalkoztatottak átlagos éves létszáma kettőszázötven főnél kevesebb;
b) mérlegfőösszege nem haladja meg a negyvenhárommillió eurót, illetve a mérleg fordulónapján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeget;
c) éves nettó árbevétele nem haladja meg az ötvenmillió eurót, illetve a mérleg fordulónapján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő összeget.”
(13) A Tpt. 5. §-a (2) bekezdésének 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„5. hitelintézet, bank, szakosított hitelintézet, szövetkezeti hitelintézet, pénzügyi vállalkozás: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott gazdálkodó szervezet,”
(14) A Tpt. 5. §-ának (2) bekezdése a következő 8. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„8. IOSCO: Értékpapír Felügyeletek Nemzetközi Szervezete (International Organization of Securities Commissions).”
2. § A Tpt. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az átalakítás napjával a kibocsátó az átalakított értékpapír-sorozatot érvénytelenné nyilvánítja, dematerializált értékpapírrá alakítja. Az átalakításra érvényesen be nem nyújtott értékpapírok sorszámát a kibocsátó nyilvántartásba veszi. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és befektetési jegy átalakítása esetén a nyomdai úton előállított értékpapír tulajdonosa - az értékpapír benyújtásával és az értékpapírszámlát vezető befektetési szolgáltató megjelölésével - az értékpapír lejáratáig, illetőleg a befektetési jegyet kibocsátó befektetési alap megszűnéséig kérheti a dematerializált értékpapír értékpapírszámláján történő jóváírását. Részvény, illetőleg egyéb tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír esetében a kibocsátó az átalakított értékpapírokat - az átalakítástól számított hat hónapon belül - a befektetési szolgáltató, mint bizományos közreműködésével értékesíti. Az értékesítés szabályait a kibocsátó az átalakításról szóló hirdetményben jelenteti meg. Az értékesítés eredménytelensége esetén a kibocsátó az értékesítésre nyitva álló határidő lejártát követő első közgyűlésen az alaptőkét leszállítja.”
3. § A Tpt. IV. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„AZ ÉRTÉKPAPÍROK FORGALOMBA HOZATALA, SZABÁLYOZOTT PIACRA TÖRTÉNŐ BEVEZETÉSE”
4. § A Tpt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása során:
a) a tagsági jogokat megtestesítő értékpapír: a részvény, az egyéb, gazdasági társaságban való részesedést megtestesítő értékpapír, valamint bármely olyan értékpapír, amely jogot ad részvény vagy egyéb, gazdasági társaságban való részesedést megtestesítő értékpapír megszerzésére az értékpapír átváltása, vagy a benne megtestesített jog gyakorlása által, feltéve, hogy az értékpapírt a részvény vagy az egyéb, gazdasági társaságban való részesedést megtestesítő értékpapír kibocsátója, vagy vele azonos csoportba tartozó személy bocsátotta ki;
b) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni minden egyéb, az a) pontba nem tartozó értékpapír esetében.
(2) E fejezet, valamint az 52/A. § rendelkezéseit - a 44-46. §-ban foglalt rendelkezések kivételével - a Bizottság 809/2004/EK rendeletével együtt kell alkalmazni.”
5. § A Tpt. 14. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) Az értékpapír forgalomba hozatala zártkörűnek minősül (a továbbiakban: zártkörű forgalomba hozatal), ha
a) az értékpapírt kizárólag minősített befektetők részére ajánlják fel;
b) az értékpapírt minősített befektetőnek nem minősülő, tagállamonként száznál kevesebb személy részére ajánlják fel;
c) az értékpapírt kizárólag olyan befektetők részére ajánlják fel, akik egyenként legalább ötvenezer euró vagy annak megfelelő értékben vásárolnak a felajánlott értékpapírokból;
d) az értékpapír névértéke legalább ötvenezer euró vagy annak megfelelő összeg; vagy
e) az összes forgalomba hozott értékpapír kibocsátási értéke az ajánlattételtől számított tizenkét hónapon belül nem haladja meg a százezer eurót vagy az annak megfelelő összeget.
(2) Már zártkörűen forgalomba hozott értékpapír esetében zártkörű forgalomba hozatalnak minősül az is, ha
a) a kibocsátó korábban már kibocsátott részvényekkel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó, azokat helyettesítő részvényeket bocsát ki, és az ilyen új részvények kibocsátása nem jelenti a kibocsátott alaptőke növelését;
b) az értékpapírt részvénytársaságban, nyilvános vételi ajánlat keretében történő befolyásszerzéssel kapcsolatban ellenértékként ajánlják fel;
c) az értékpapírt a társaságok egyesülésével kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel;
d) a részvénytársaság a részvényeseinek ingyenesen juttat az alaptőkén felüli vagyon terhére részvényeket vagy osztalékként ezekkel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket juttat, mint amelyre tekintettel az osztalékfizetés történik;
e) az értékpapírt a kibocsátó vagy annak kapcsolt vállalkozása a kibocsátó munkavállalóinak, vezető tisztségviselőinek, felügyelő bizottsági tagjainak, illetve volt munkavállalóinak, vezető tisztségviselőinek és felügyelő bizottsági tagjainak ajánlja fel, értékesíti, illetőleg juttatja, ha a kibocsátó valamely értékpapírját valamely szabályozott piacra bevezették.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott összegek átszámításánál a forgalomba hozatalra vonatkozó döntés napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.”
6. § A Tpt. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zártkörű forgalomba hozatala esetén befektetési szolgáltató igénybevétele kötelező, kivéve, ha
a) hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírt hoz forgalomba, illetve az állampapír kibocsátója saját maga végzi a forgalomba hozatalt;
b) a külföldi hitelintézet, illetve a külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba.”
7. § A Tpt. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § Értékpapír zártkörű forgalomba hozatala során a kibocsátó, illetve a forgalmazó köteles biztosítani, hogy minden befektető ugyanazokat a lényeges, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és várható alakulásuknak, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektetők részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges információkat megkapja, ideértve azokat az információkat is, amelyek a befektetőkkel személyesen folytatott megbeszélések keretében merültek fel.”
8. § A Tpt. 17. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) Értékpapír zártkörű forgalomba hozatalát a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő 15 napon belül a kibocsátó köteles a Felügyeletnek bejelenteni.
(2) Ha valamely értékpapírt nem a nyilvános forgalomba hozatalra vonatkozó szabályok szerint hoztak forgalomba, a Felügyelet a kibocsátótól kért rendkívüli adatszolgáltatás keretében ellenőrizheti, hogy a forgalomba hozatal a 14. §-ban foglaltak szerint zártkörű forgalomba hozatalnak minősült-e.
(3) Semmis az értékpapír adásvételére kötött szerződés, ha az értékpapírt nem a nyilvános forgalomba hozatalra vonatkozó szabályok szerint hozták forgalomba és a forgalomba hozatal nem felelt meg a zártkörű forgalomba hozatal feltételeinek. A befektetőknek okozott kárért a kibocsátó és a forgalmazó egyetemlegesen felel.”
9. § A Tpt. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § Zártkörű forgalomba hozatallal kapcsolatban készített bármely írásos dokumentumban feltűnő módon fel kell tüntetni a forgalomba hozatal zártkörű voltát.”
10. § A Tpt. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) Természetes személy, illetve kis- és középvállalkozás a Felügyelethez benyújtott kérelmében kezdeményezheti, hogy a 14. § alkalmazásában minősített befektetőnek minősüljön. A kérelmezőt a Felügyelet egy évre felveszi a minősített befektetőkről vezetett nyilvántartásba.
(2) A természetes személy kérelmezőt a Felügyelet akkor veszi fel a minősített befektetők nyilvántartásába, ha magyar állampolgár vagy legalább egy éve életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik és az a)-c) pontban foglalt feltételek közül legalább kettőnek megfelel:
a) az előző négy negyedévben negyedévente legalább tíz, egyenként legalább ötvenezer euró vagy az ügyletkötés napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon számítva annak megfelelő összegű ügyletet kötött értékpapírokra;
b) értékpapír portfóliója a kérelem benyújtásakor meghaladja az ötszázezer eurót, illetve az MNB hivatalos devizaárfolyamon számított annak megfelelő összeget;
c) az 5. § (1) bekezdése 133. pontjának a) alpontjában felsorolt jogi személyek valamelyikénél olyan beosztásban dolgozik, vagy legalább egy éven keresztül olyan beosztásban dolgozott, amelyhez szükséges az értékpapír befektetések ismerete.
(3) A Felügyelet a minősített befektetők nyilvántartását a kibocsátó erre irányuló kérelme esetén rendelkezésére bocsátja.
(4) A minősített befektetők nyilvántartásában szereplő bármely személy bármikor kérelmezheti a nyilvántartásból történő törlését.
(5) A Felügyelet a nyilvántartás módosításakor gondoskodik a korábbi állapot megőrzéséről.”
11. § A Tpt. a 20. §-t megelőzően a következő címmel egészül ki:
„Az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala”
12. § A Tpt. 20. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) Ha az értékpapír forgalomba hozatala a zártkörű forgalomba hozatal feltételeinek nem felel meg, a nyilvános forgalomba hozatal szabályait kell alkalmazni.
(2) A zártkörűen forgalomba hozott értékpapír nyilvános értékesítésre történő felajánlására, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetésére az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) Zártkörűen működő részvénytársaság részvényének nyilvános értékesítésre történő felajánlásához, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetéséhez a létesítő okirat módosításáról szóló közgyűlési határozat szükséges.
(4) A zártkörűen forgalomba hozott értékpapír a nyilvános értékesítésre történő felajánlását, illetőleg a szabályozott piacra történő bevezetését követően nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírnak minősül.”
13. § A Tpt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, értékpapír nyilvános forgalomba hozatala, illetve szabályozott piacra történő bevezetése esetén a kibocsátó, az ajánlattevő, illetőleg az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy kibocsátási tájékoztatót (a továbbiakban: tájékoztatót) és - az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetése kivételével - nyilvános ajánlattételt (a továbbiakban: hirdetményt) köteles közzétenni.
(2) Nem kell tájékoztatót, illetve hirdetményt közzétenni:
a) tizenkét hónapnál rövidebb eredeti lejáratú pénzpiaci eszköz forgalomba hozatala esetén;
b) nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy forgalomba hozatala esetén;
c) a 22. §-ban meghatározott esetben.
(3) A kibocsátó a (2) bekezdésben meghatározott esetekben a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő 15 napon belül bejelenti a forgalomba hozatalt a Felügyeletnek. A Felügyelet ellenőrizheti, hogy a forgalomba hozatal a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelt-e.”
14. § A Tpt. 22. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) Már nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír esetén nem kell újabb tájékoztatót és hirdetményt közzétenni, ha
a) a kibocsátó korábban már forgalomba hozott részvényekkel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó, azokat helyettesítő részvényeket bocsát ki, és az ilyen új részvények forgalomba hozatala nem jelenti a kibocsátott alaptőke növelését;
b) az értékpapírt részvénytársaságban történő, nyilvános vételi ajánlat keretében történő befolyásszerzéssel kapcsolatban ellenértékként ajánlják fel és az értékpapírra vonatkozóan fennállnak a (2) bekezdésben meghatározott feltételek;
c) az értékpapírt a társaságok egyesülésével kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel és az értékpapírra vonatkozóan fennállnak a (2) bekezdésben meghatározott feltételek;
d) a részvénytársaság a részvényeseinek ingyenesen juttat az alaptőkén felüli vagyon terhére részvényeket vagy osztalékként ezekkel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket juttat, mint amelyre tekintettel az osztalékfizetés történik;
e) az értékpapírt a kibocsátó vagy annak kapcsolt vállalkozása a kibocsátó munkavállalóinak, vezető tisztségviselőinek, felügyelő bizottsági tagjainak, illetve volt munkavállalóinak, vezető tisztségviselőinek és felügyelő bizottsági tagjainak értékesíti, illetőleg juttatja, ha a kibocsátó valamely értékpapírját valamely szabályozott piacra bevezették.
(2) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában foglalt esetben akkor nincs szükség tájékoztató és hirdetmény közzétételére, ha a felajánlott értékpapírra, illetve annak kibocsátójára vonatkozóan a Felügyelet által a tájékoztatóban foglalt információkkal egyenértékűnek elfogadott információkat tartalmazó dokumentum az érintett befektetők rendelkezésére áll.
(3) Az (1) bekezdés d)-e) pontjában foglalt esetben a kibocsátó köteles bejelenteni a Felügyeletnek a forgalomba hozott értékpapír fajtáját, számát, valamint a forgalomba hozatal okát és részletes körülményeit.
(4) Nem kell tájékoztatót közzétenni az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetéséhez, ha
a) az azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket ugyanarra a szabályozott piacra már korábban bevezették, és tizenkét hónapon belül a bevezetendő részvények darabszáma nem haladja meg a korábban a szabályozott piacra bevezetett részvény darabszám tíz százalékát;
b) a részvény a korábban ugyanazon szabályozott piacra bevezetett, azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvény helyébe lép, ha a részvénycsere nem jelenti a kibocsátott alaptőke növelését;
c) az értékpapírt részvénytársaságban, nyilvános vételi ajánlat keretében történő befolyásszerzéssel kapcsolatban ellenértékként ajánlják fel, és az értékpapírra vonatkozóan fennállnak az (5) bekezdésben meghatározott feltételek;
d) az értékpapírt a társaságok egyesülésével kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel, és az értékpapírra vonatkozóan fennállnak az (5) bekezdésben meghatározott feltételek;
e) a részvénytársaság a részvényeseinek ingyenesen juttat az alaptőkén felüli vagyon terhére részvényeket, vagy osztalékként azzal a részvénnyel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket juttat, amelyre tekintettel az osztalékfizetés történik, ha ezeket a részvényeket korábban ugyanazon szabályozott piacra már bevezették;
f) az értékpapírt a kibocsátó vagy annak kapcsolt vállalkozása a kibocsátó munkavállalóinak, vezető tisztségviselőinek, felügyelő bizottsági tagjainak, illetve volt munkavállalóinak, vezető tisztségviselőinek és felügyelő bizottsági tagjainak értékesíti, illetőleg juttatja, ha az ugyanazon sorozatba tartozó értékpapírt ugyanazon szabályozott piacra már bevezették;
g) valamely értékpapír átváltásából, vagy az általa megtestesített jog gyakorlásából származó részvény bevezetése esetén, ha az azzal azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényt ugyanazon szabályozott piacra már bevezették;
h) az értékpapírt más szabályozott piacra már bevezették, amennyiben
1. az értékpapírt vagy az ugyanazon sorozatba tartozó értékpapírt a másik szabályozott piacra már legalább tizennyolc hónapja bevezették;
2. a bevezetés során más tagállam hatályos jogszabályai által előírt tájékoztatót tettek közzé;
3. a forgalomban tartás során fennálló kötelezettségeket teljesítették;
4. a szabályozott piacra történő bevezetést kezdeményező személy a 27. § (1) bekezdésében meghatározott összefoglalót tesz közzé magyar nyelven a 34. §-ban meghatározott módon. Az összefoglalóban fel kell tüntetni, hogy a befektető hol tekintheti meg a legutolsó kibocsátási tájékoztatót és a rendszeres tájékoztatási kötelezettség szerint kiadott pénzügyi információt.”
(5) A (4) bekezdés c)-d) pontjában foglalt esetben akkor nem kell tájékoztatót közzétenni, ha a felajánlott értékpapírra, illetve annak kibocsátójára vonatkozóan a Felügyelet által a tájékoztatóban foglalt információkkal egyenértékűnek elfogadott információkat tartalmazó dokumentum a befektetők rendelkezésére áll.
(6) A (4) bekezdés e)-f) pontjában meghatározott esetben a kibocsátó vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kezdeményező személy köteles a Felügyeletnek bejelenteni a bevezetni kívánt értékpapír fajtáját, darabszámát, valamint a forgalomba hozatal okát és körülményének részleteit.”
15. § A Tpt. 23. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) Értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának előkészítésével és lebonyolításával a kibocsátó, illetőleg az ajánlattevő befektetési szolgáltatót köteles megbízni, kivéve, ha
a) a nyilvános forgalomba hozatal szabályozott piacra történő bevezetéssel történik;
b) az állampapírt a kibocsátó saját maga hozza forgalomba;
c) hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját hozza, forgalomba, vagy
d) külföldi hitelintézet, illetve külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba.
(2) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatala kibocsátási program keretében is történhet. A kibocsátási program keretében különböző fajtájú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok is forgalomba hozhatók, illetőleg különböző forgalomba hozatali módok is alkalmazhatók.”
16. § A Tpt. 24. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) Jegyzési garanciavállalásra és értékpapír letétkezelési, illetőleg értékpapír számlavezetési tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltató, illetve központi értéktár - a kibocsátóval történő megállapodás alapján - a saját tulajdonában lévő, illetve az értékpapír tulajdonosainak megbízása alapján sorozatban kibocsátott értékpapírra vonatkozó másodlagos értékpapírt bocsáthat ki.
(2) A másodlagos értékpapírnak tartalmaznia kell:
a) a kibocsátó nevét;
b) az elsődleges értékpapír valamennyi kellékét;
c) a másodlagos értékpapír értékpapírkódját;
d) a másodlagos értékpapír kiállításának helyét és idejét;
e) a forgalomba hozott teljes sorozat össznévértékét;
f) a forgalomba hozott értékpapírok számát, és
g) nyomdai úton előállított értékpapír esetében a kibocsátó aláírását.
(3) A másodlagos értékpapír forgalomba hozatalának időpontjától annak bevonásáig az elsődleges értékpapír által jog nem gyakorolható.”
17. § A Tpt. 25. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) Semmis az értékpapír jegyzése, illetve az adásvételére kötött szerződés, ha - a 21. §-ban foglalt kivétellel - az értékpapírt a Felügyelet által engedélyezett tájékoztató és hirdetmény hiányában, illetőleg - a 23. § (1) bekezdésében meghatározott eset kivételével - befektetési szolgáltató igénybevétele nélkül hozták nyilvánosan forgalomba. Ugyancsak semmis az értékpapír jegyzése, illetve az adásvételére kötött szerződés, ha zártkörűen működő részvénytársaság részvényét a működési forma megváltoztatására vonatkozó közgyűlési határozat nélkül ajánlották fel nyilvános értékesítésre, illetve kezdeményezték annak szabályozott piacra történő bevezetését.
(2) Az (1) bekezdésben említett esetben a befektetőknek okozott kárért a kibocsátó, az ajánlattevő, illetőleg az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó egyetemlegesen felel.”
18. § A Tpt. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó, illetőleg az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítésére kezességet (garanciát) vállaló személy piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot.
(2) A tájékoztatóban, illetőleg az arról és az értékpapírról közzétett hirdetményben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak, az (1) bekezdésben meghatározott cél elérésére alkalmasnak kell lennie.
(3) A tájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely az (1) bekezdésben meghatározott cél elérését veszélyezteti.
(4) A tájékoztató a regisztrációs okmányból, az értékpapírjegyzékből és az összefoglalóból áll. A tájékoztató egyetlen összevont dokumentumként is elkészíthető (összevont tájékoztató).
(5) Nem kell a tájékoztatónak összefoglalót tartalmazni, ha a tájékoztató olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír szabályozott piacra történő bevezetése céljából készült, amelynek névértéke legalább ötvenezer euró, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB hivatalos devizaárfolyamán számítva ennek megfelelő összeg, ide nem értve azt az esetet, amikor az értékpapírt Magyarországon is be kívánják vezetni szabályozott piacra és a tájékoztatót nem magyar nyelven készítették el.”
19. § A Tpt. 27. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § (1) Az összefoglalóban röviden, közérthetően, a tájékoztató eredeti nyelvén ismertetni kell a kibocsátó, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személy, illetőleg az értékpapír lényeges jellemzőit és fő kockázatait. Az összefoglalóban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy:
a) az összefoglaló a tájékoztató bevezető része;
b) a befektetési döntést a tájékoztató egészének ismeretében lehet meghozni;
c) ha a tájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetőnek kell viselnie a bírósági eljárás megindítását megelőzően a tájékoztató fordításának költségeit; és
d) az összefoglaló tartalmáért felelősséget vállaló személyt, illetve az összefoglaló fordítását végző személyt kártérítési felelősség terheli a befektetőknek okozott kárért abban az esetben, ha az összefoglaló félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban a tájékoztató más elemeivel.
(2) Ha a felajánlott értékpapír mennyisége, illetőleg végleges ajánlati ára a tájékoztatóban nem jeleníthető meg, akkor
a) közzé kell tenni az értékpapír maximális árát, továbbá azokat a szempontokat vagy feltételeket, amelyek alapján meghatározásra kerül a felajánlott értékpapír mennyisége, illetőleg a végleges ajánlati ára, vagy
b) biztosítani kell, hogy a befektető az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatát a végleges ajánlati ár, illetőleg a felajánlott értékpapír mennyiség közzétételét követő legalább két munkanapon belül visszavonhassa.
(3) Az értékpapír végleges ajánlati árát, illetőleg a felajánlott értékpapír mennyiségét a 34. § (3) bekezdésében meghatározott módon közzé kell tenni és erről ezzel egyidejűleg tájékoztatni kell a Felügyeletet.
(4) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír - ideértve az opciós utalványt is - kibocsátási program keretében történő forgalomba hozatala, jelzáloglevél adagolt kibocsátás keretében történő forgalomba hozatala esetén, illetőleg ha a kibocsátó tizenkét hónapon belül legalább két alkalommal kíván azonos típusú, illetve fajtájú jelzáloglevelet forgalomba hozni, a 26. §-ban meghatározott tájékoztató helyett alaptájékoztatót is készíthet.
(5) Az alaptájékoztató a kibocsátási program egészére, az adagolt kibocsátás keretében történő minden forgalomba hozatal összességére, valamint a tizenkét hónapon belül tervezett több forgalomba hozatalra együttesen vonatkozó összes információt egyetlen dokumentumban tartalmazza.
(6) Alaptájékoztató közzététele esetében az egyes részkibocsátásokra vonatkozóan a kibocsátó a forgalomba hozatal kezdő napját megelőzően a forgalomba hozatal végleges feltételeiről (így különösen: a forgalomba hozatal össznévértéke, az értékpapír futamideje, lejárata, kamata vagy egyéb járulékai, a forgalomba hozatal módja, továbbá az új értékpapír-sorozat értékpapírkódja) a Felügyeletet tájékoztatja, és a forgalomba hozatal végleges feltételeit közzéteszi.
(7) A Felügyelet engedélyezheti valamely információnak a tájékoztatóból való elhagyását, ha:
a) az információ nyilvánosságra hozatala közérdeket sértene;
b) az információ nyilvánosságra hozatala súlyosan veszélyeztetné a kibocsátó érdekeit és annak elhagyása nem félrevezető a kibocsátó, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személy, illetőleg az értékpapír által megtestesített jogok megítélése szempontjából;
c) az információ a forgalomba hozatal szempontjából lényegtelen és nem befolyásolja a kibocsátó, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személy pénzügyi helyzetének megítélését.
(8) Ha valamely jogszabály által megkövetelt információ a kibocsátó tevékenységi körére, vagy az értékpapírra való tekintettel nem értelmezhető, a tájékoztatóban a kibocsátó vagy az értékpapír sajátosságainak megfelelő hasonló információt kell feltüntetni.”
20. § A Tpt. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) A tájékoztatóba a szükséges információ hivatkozással is beépíthető. Hivatkozni csak a Felügyelet által jóváhagyott vagy részére bejelentett, korábban vagy a tájékoztatóval egyidejűleg közzétett okiratra lehet. Ha az információ egy része hivatkozással kerül beépítésre a tájékoztatóba, mellékelni kell egy hivatkozási listát az információk egyértelmű azonosíthatósága érdekében.
(2) Az összefoglaló nem tartalmazhat hivatkozást.”
21. § A Tpt. 29. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § (1) Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó, a forgalmazó (forgalmazási konzorcium esetében a vezető forgalmazó), az értékpapírban foglalt jogokért kezességet (garanciát) vállaló személy, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy felel. A tájékoztatóban pontosan, egyértelműen azonosítható módon meg kell jelölni annak a személynek a nevét/megnevezését, a forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét/székhelyét, aki/amely a tájékoztató vagy annak valamely részének tartalmáért felel. A tájékoztatóban foglalt minden információra, illetőleg az információ hiányára is ki kell terjednie valamely személy felelősségvállalásának.
(2) A tájékoztatót az (1) bekezdés szerint felelős valamennyi személy köteles külön aláírt felelősségvállaló nyilatkozattal ellátni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a kibocsátó és az értékpapírban foglalt kötelezettségért kezességet (garanciát) vállaló személy helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak.
(3) Felelősség nem állapítható meg kizárólag az összefoglaló alapján - ideértve annak bármely nyelvre lefordított változatát is - kivéve, ha az összefoglaló félrevezető, pontatlan vagy a tájékoztatóban foglalt információnak nem megfelelő információt tartalmaz.”
22. § A Tpt. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § A 29. § (1) bekezdésében meghatározott személyt a hirdetmény közzétételétől számított öt évig terheli a 29. §-ban meghatározott felelősség. E felelősség érvényesen nem zárható ki és nem korlátozható.”
23. § A Tpt. 31. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) A tájékoztató tizenkét hónapig érvényes. Az értékpapírt a tájékoztató közzétételét követő tizenkét hónapon belül lehet nyilvánosan forgalomba hozni, vagy szabályozott piacra bevezetni. Kibocsátási programra vonatkozóan közzétett alaptájékoztató tizenkét hónapig érvényes. Jelzáloglevél adagolt kibocsátás keretében történő forgalomba hozatala, illetőleg tizenkét hónapon belül legalább két alkalommal történő forgalomba hozatala esetén az alaptájékoztató az összes forgalomba hozatali eljárás lezárásáig érvényes.
(2) A regisztrációs okmány tizenkét hónapig érvényes, ha a kibocsátó teljesíti az 52/A. § (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettségét.
(3) Ha a kibocsátó rendelkezik tizenkét hónapnál nem régebben jóváhagyott regisztrációs okmánnyal, értékpapír nyilvános forgalomba hozatala esetén elegendő az értékpapírjegyzéket és az összefoglalót közzétennie. Ebben az esetben az értékpapírjegyzéknek tartalmaznia kell a kibocsátóra vonatkozó, a regisztrációs okmány engedélyezése óta bekövetkezett lényeges változásokat, amelyek befolyásolják a kibocsátó megítélését. A külön eljárás keretében engedélyezett értékpapírjegyzék és összefoglaló a regisztrációs okmánnyal együttesen érvényes tájékoztatót képez.”
24. § A Tpt. 32. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) Ha a közzététel engedélyezése és forgalomba hozatali eljárás lezárása, illetőleg az értékpapírral történő kereskedésnek a szabályozott piacon való megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a Felügyelet tudomására, ami a tájékoztató, illetőleg az alaptájékoztató kiegészítését teszi szükségessé, a Felügyelet a kibocsátó és a forgalmazó meghallgatása után elrendeli a tájékoztató, illetőleg az alaptájékoztató kiegészítését.
(2) A kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó köteles haladéktalanul a tájékoztató, illetőleg az alaptájékoztató kiegészítését kezdeményezni, ha az engedély kiadása és a forgalomba hozatali eljárás lezárásának határideje, illetőleg a szabályozott piacon való kereskedés megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, amely a tájékoztató, illetőleg az alaptájékoztató kiegészítését indokolttá teszi.
(3) A tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítésének közzétételéhez a Felügyelet engedélye szükséges. A kiegészítés közzétételének engedélyezésére a tájékoztató közzététele engedélyezésének szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az engedélykérelmet a Felügyelet hét munkanapon belül bírálja el.
(4) A kibocsátó és a forgalmazó a tájékoztató Felügyelet által engedélyezett kiegészítését a tájékoztató közzétételére vonatkozó szabályok szerint köteles haladéktalanul közzétenni.
(5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben a kiegészítés közzétételéig a Felügyelet a forgalomba hozatali eljárást felfüggesztheti.”
25. § A Tpt. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § (1) Ha a tájékoztató a forgalomba hozatali eljárás időtartama alatt, vagy a szabályozott piacon történő kereskedés megkezdése előtt kiegészítésre kerül, az a befektető, aki a kiegészítés közzététele előtt az értékpapír lejegyzésére vagy megvásárlására megállapodást kötött, jogosult elfogadó nyilatkozata visszavonására, illetőleg a megállapodástól való elállásra. A befektető az elállási jogát a kiegészítés közzétételét követő tizenöt napon belül gyakorolhatja. A befektető elállása esetén a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni. A kiegészítés közzétételét követő tizenöt napos időtartam alatt az allokáció nem folytatható le.
(2) Ha jogszabály vagy a kibocsátó, illetőleg az ajánlattevő a forgalomba hozatali eljárás eredményességének feltételéül a forgalomba hozandó értékpapír legkisebb mennyiségét megjelölte és a megjelölt mennyiségre a forgalomba hozatali eljárás zárónapjáig nem történik kötelezettségvállalás, a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a forgalmazó a forgalomba hozatali eljárás zárónapját követő hét napon belül köteles a már befizetett teljes összeget a tájékoztatóban meghirdetett módon - kamatfizetési kötelezettség nélkül - visszafizetni.
(3) Ha a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyt visszavonta, a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy vagy a forgalmazó a jegyzéskor vagy vásárláskor befizetett összeget az engedély visszavonásától számított tizenöt napon belül köteles visszafizetni. A kibocsátó vagy az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni.”
26. § A Tpt. 34. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. § (1) A tájékoztatót a forgalomba hozatali eljárás kezdő időpontját, illetőleg a szabályozott piacon történő kereskedés megkezdését megelőzően, legalább a (3) bekezdésben megjelölt helyen kell közzétenni.
(2) Ha egy részvénysorozatot kibocsátásakor hoznak nyilvánosan forgalomba és a forgalomba hozatali eljárás időtartama kevesebb, mint hat munkanap, a tájékoztatót legalább hat munkanappal a forgalomba hozatali eljárás lezárását megelőzően kell közzé tenni.
(3) A tájékoztató teljes szövegét az (1)-(2) bekezdésben meghatározott időpontban
a) közzé kell tenni a (4) bekezdésben meghatározott helyen, vagy
b) valamennyi forgalomba hozatali helyen, valamint a kibocsátó székhelyén vagy a szabályozott piac kijelölt helyiségében ingyenesen a nyilvánosság számára elvitelre is rendelkezésre kell bocsátani.
(4) A közzététel helye:
a) legalább egy országos terjesztésű napilap, vagy
b) a kibocsátó és - ha van - a forgalmazó honlapja, vagy
c) annak a szabályozott piacnak a honlapja, amelyen az értékpapírral kereskednek, vagy
d) a Felügyelet honlapja, ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást az e törvény szerinti közzétételi kötelezettség teljesítése céljából.
(5) Ha a kibocsátó a tájékoztatót a (3) bekezdés b) pontja, vagy a (4) bekezdés a) pontja szerint teszi közzé, a Felügyelet kötelezheti a kibocsátót, hogy a tájékoztatót a (4) bekezdés b) pontja szerint honlapján is közzétegye.
(6) A (4) bekezdés a) pontja szerinti közzététel esetén a tájékoztatót minden olyan tagállamban, ahol az értékpapírt nyilvánosan forgalomba hozzák, vagy szabályozott piacra be kívánják vezetni, legalább egy, széles körben terjesztett napilapban meg kell jelentetni.
(7) Ha a tájékoztatót elektronikus úton teszik közzé, a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy vagy a forgalmazó a befektető kérésére köteles azt nyomtatott formában ingyenesen rendelkezésére bocsátani.
(8) Az elektronikus úton történő közzététel esetében biztosítani kell, hogy a tájékoztató mindaddig könnyen hozzáférhető legyen, amíg az értékpapír forgalomban van.
(9) Ha a tájékoztató különálló dokumentumokból áll, illetve hivatkozást tartalmaz, az egyes dokumentumok és információk külön-külön is közzétehetők a (3) bekezdés szerint. Ebben az esetben minden dokumentumban fel kell tüntetni, hogy a többi dokumentum vagy a tájékoztató egésze hol tekinthető meg.
(10) A tájékoztatót, illetőleg a tájékoztató módosítását mindig a Felügyelet által engedélyezett tartalommal és formában kell közzétenni.
(11) A Felügyelet - a hozzá bejelentett adatok alapján - a honlapján közzéteszi, hogy a közzétételre kötelezettek hol tesznek eleget közzétételi kötelezettségüknek.”
27. § A Tpt. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. § (1) Az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalával összefüggésbe hozható minden, a befektetők tájékoztatását szolgáló, a kibocsátó, az ajánlattevő, a forgalmazásban forgalmazóként vagy jegyzési garanciavállalás formájában részt vevő befektetési szolgáltató, illetőleg az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy által megjelentetett dokumentum - ide nem értve a tájékoztatót, az alaptájékoztatót és a hirdetményt - hirdetésnek minősül.
(2) Minden, az (1) bekezdés szerinti dokumentumban egyértelműen jelezni kell, hogy az hirdetés.
(3) A hirdetésben foglalt információ nem lehet félrevezető vagy pontatlan. A hirdetésben foglalt információnak összhangban kell lenni a tájékoztatóban foglalt információval.
(4) A hirdetésben meg kell jelölni, hogy az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalával kapcsolatosan tájékoztató közzétételére került vagy kerül sor és hogy a tájékoztatót hol lehet megtekinteni.
(5) A forgalomba hozatali eljárás lezárásáig, illetőleg a szabályozott piacon a kereskedés megkezdéséig a hirdetés tervezetét a Felügyelethez a megjelenés előtt legalább öt munkanappal be kell nyújtani. A Felügyelet a dokumentum nyilvánosságra hozatalát megtilthatja, ha annak tartalma ellentétes vagy félrevezető információt tartalmaz a benyújtott, illetve közzétételre engedélyezett tájékoztatóban foglaltakhoz képest.
(6) Ha a Felügyelet a hirdetés benyújtását követő öt munkanapon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy azok megjelenését - a feladat- és hatáskörébe tartozó jogszabályi előírások szempontjából - a Felügyelet jóváhagyta.”
28. § A Tpt. 36. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § (1) A 26. §-ban meghatározott tájékoztató, illetve a 27. § (4) bekezdésében meghatározott alaptájékoztató, valamint a hirdetmény közzétételéhez - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltéréssel - a Felügyelet engedélye szükséges.
(2) Nem szükséges a tájékoztató és a hirdetmény közzétételéhez a Felügyelet engedélye, ha azt az Európai Unió másik tagállamának hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága engedélyezte és a Felügyeletnek igazolja, hogy a tájékoztató vagy alaptájékoztató megfelel az Európai Unió szabályainak.
(3) Magyarországon székhellyel rendelkező kibocsátó a tájékoztató vagy alaptájékoztató közzétételét az Európai Unió másik tagállamának hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával is engedélyeztetheti, ha:
a) olyan, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt hoz forgalomba, amelynek névértéke legalább ezer euró, illetőleg a forgalomba hozatal napján az MNB hivatalos devizaárfolyamán átszámítva ennek megfelelő összeg, vagy
b) olyan, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt hoz forgalomba, amely átváltás útján, vagy az általa megtestesített jog gyakorlásával jogot ad valamely más értékpapír vagy pénz megszerzésére, feltéve, hogy a kibocsátó nem azonos a megszerezhető másik értékpapír kibocsátójával és nem tartozik vele azonos csoportba.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kezdeményező személy abban a tagállamban kezdeményezheti a tájékoztató vagy alaptájékoztató közzétételének engedélyezését, amelyben az értékpapírt nyilvánosan vételre fel akarja ajánlani, vagy amelyben az értékpapírt szabályozott piacra be kívánja vezetni.”
29. § A Tpt. 37. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § (1) Harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó által benyújtott engedélykérelem alapján a Felügyelet engedélyezheti a tájékoztató közzétételét, ha a kibocsátó az értékpapírt Magyarországon kívánja nyilvánosan forgalomba hozni, illetőleg szabályozott piacra bevezetni és a tájékoztató
a) megfelel az Európai Unió szabályainak, vagy
b) megfelel a nemzetközi szabványoknak, így különösen az IOSCO közzétételi szabványainak és
a tájékoztatóban foglalt információra, így különösen a kibocsátó pénzügyi helyzetére vonatkozó információra az e törvényben foglalt követelményekkel egyenértékű követelmények vonatkoznak.
(2) A Felügyeletnek az (1) bekezdés alapján megadott engedélyére a 40-41. § alkalmazandó.”
30. § A Tpt. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a tájékoztató tervezetét;
b) a hirdetmény szövegtervét;
c) a jegyzési ív tervezetét, amennyiben a forgalomba hozatalra jegyzés útján kerül sor;
d) az aukciós ív tervezetét, amennyiben a forgalomba hozatalra aukció útján kerül sor;
e) az értékpapír szövegtervezetét, illetve a dematerializált értékpapírról kiállított okirat tervezetét;
f) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását;
g) gazdasági társasági vagy szövetkezeti formában működő kibocsátó esetén a létesítő okiratot;
h) a forgalomba hozatalt elhatározó döntést tartalmazó okiratot;
i) zártkörűen működő részvénytársaság részvényének nyilvános forgalomba hozatalra történő felajánlása, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetése esetén a társaság működési formájának módosítására vonatkozó döntést tartalmazó okiratot;
j) a forgalomba hozatal előkészítésével és lebonyolításával megbízott befektetési szolgáltató és a kibocsátó közötti szerződést vagy szerződéstervezetet, illetőleg a forgalomba hozatalban közreműködő befektetési szolgáltatók egymás közötti szerződéseit.
(2) A Felügyelet felhívására a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó, valamint ezen személyek könyvvizsgálója, vezető tisztségviselője, ellenőrző részesedéssel rendelkező tulajdonosa, illetőleg az a jogi személy, amelyben a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy, illetőleg a forgalmazó ellenőrző részesedéssel rendelkezik, köteles a tájékoztatóban foglaltakat igazolni, adatokkal, dokumentumokkal alátámasztani.
(3) A Felügyelet jogosult a forgalmazó, a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy birtokában lévő, a tájékoztató alapjául szolgáló dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot kérni, illetve azokat az általa felkért külső szakértővel megvizsgáltatni.
(4) Ha az értékpapír forgalomba hozatala a befektetők szempontjából a szokásostól eltérő kockázatú - így különösen, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója kevesebb mint egy éve működik, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala következtében a kibocsátó hiteltartozásainak összege meghaladja saját tőkéjének összegét, vagy a kibocsátó, az ajánlattevő, vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó felelőssége a tájékoztatóval kapcsolatosan nem egyetemleges - a Felügyelet kötelezi a forgalmazót és a kibocsátót, az ajánlattevőt, vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személyt ennek a tájékoztató elején, valamint a hirdetéseiben feltűnő módon történő feltüntetésére.
(5) A kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy, illetve a forgalmazó a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenti, ha az engedélyezési eljárás időtartama alatt olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely a benyújtott tervezet helyesbítését (kiegészítését, módosítását) teszi szükségessé.
(6) A Felügyelet az engedély megadását megtagadja, ha a tájékoztató nem felel meg e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseinek, a forgalomba hozatal joggal való visszaélésre irányul vagy a forgalmazó, a kibocsátó nem tesz eleget a (2)-(4) bekezdés alapján tett felügyeleti intézkedésnek.”
31. § A Tpt. 39. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § (1) A Felügyelet a benyújtott engedélykérelmet átadhatja engedélyezésre másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának. Az átadáshoz a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának hozzájárulása szükséges. Az engedélyezés átadásáról a Felügyelet a kérelmezőt a döntését követő három munkanapon belül értesíti.
(2) A Felügyelet másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának megkeresése esetén elvégezheti a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságához benyújtott kérelem alapján a tájékoztató vagy alaptájékoztató közzétételének engedélyezését. Az engedély megadásának vagy elutasításának határideje ebben az esetben attól a naptól kezdődően számítandó, amikor a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága a kérelmezőt az engedélykérelem átadásáról értesíti.”
32. § A Tpt. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § (1) A Felügyelet - ha tizenkét hónapnál nem régebben e törvény 26-27. §-a szerinti tájékoztató vagy alaptájékoztató közzétételét engedélyezte - a kérelmező kérésére hatósági bizonyítványt bocsát a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága rendelkezésére, amelyben igazolja, hogy a tájékoztató megfelel az Európai Unió szabályainak. A hatósági bizonyítvánnyal egyidejűleg a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának megküldi a tájékoztatót és - ha a másik tagállamban hatályos szabályok szerint szükséges - a kérelmező által benyújtott más nyelvre lefordított összefoglalót is.
(2) Ha a Felügyelet a 27. § (5) bekezdése alapján valamely információnak a tájékoztatóból való elhagyását engedélyezte, ennek tényét, valamint indokát is megjelöli a hatósági bizonyítványban.
(3) A Felügyelet a hatósági bizonyítványt a kérelem kézhezvételét követő három munkanapon belül, illetőleg ha a kérelmet a tájékoztató közzétételének engedélyezésére vonatkozó kérelemmel egyidejűleg nyújtották be, a tájékoztató közzétételének engedélyezését követő munkanapon küldi meg a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a tájékoztató minden kiegészítésére is.”
33. § A Tpt. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § (1) A Felügyelet által közzétételre engedélyezett tájékoztató, alaptájékoztató, illetőleg annak módosítása feljogosítja a kérelmezőt arra, hogy az értékpapírt az Európai Unió bármely másik tagállamában nyilvánosan forgalomba hozza, illetve szabályozott piacra bevezesse. Az értékpapír másik tagállamban történő nyilvános forgalomba hozatalának, illetve szabályozott piacra történő bevezetésének feltétele, hogy a Felügyelet a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának a 40. § szerinti hatósági bizonyítványt elküldje.
(2) Ha a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató közzétételének engedélyezése és a kérelmező 40. § (1) bekezdése szerinti kérelme között eltelt időben olyan új tény, körülmény jut a Felügyelet tudomására, ami a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítését teszi szükségessé, a Felügyelet kötelezi a kérelmezőt a tájékoztató kiegészítésére. A tájékoztató kiegészítését a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága is kezdeményezheti.”
34. § A Tpt. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § A Felügyelet honlapján közzéteszi az általa közzétételre engedélyezett, e törvény 26-27. §-a szerinti tájékoztatókat és alaptájékoztatókat, vagy az általa közzétételre engedélyezett, a jelen törvény 26-27. §-a szerinti tájékoztatók és alaptájékoztatók listáját. Ha a Felügyelet honlapján a közzétételre engedélyezett tájékoztatók és alaptájékoztatók listáját teszi közzé, ezzel együtt - ha lehetséges - megadja a kibocsátó vagy a szabályozott piac honlapján közzétett tájékoztatóhoz a továbbutalást (hiperhivatkozást) is.”
35. § A Tpt. 43. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § (1) Ha a Magyarországon, illetőleg harmadik országban székhellyel rendelkező kérelmező az értékpapírt kizárólag Magyarországon kívánja nyilvánosan forgalomba hozni, illetve szabályozott piacra bevezetni, a tájékoztatót a Felügyelet által elfogadott nyelven kell elkészíteni.
(2) Ha a kérelmező az értékpapírt kizárólag más tagállamban kívánja nyilvánosan forgalomba hozni, illetve szabályozott piacra bevezetni, a tájékoztatót - a kérelmező választása szerint - vagy az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által elfogadott nyelven, vagy egy a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven, valamint - a kérelmező választása szerint - a Felügyelet által elfogadott nyelven vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell elkészíteni.
(3) Ha a kérelmező az értékpapírt Magyarországon és valamely más tagállamban is nyilvánosan forgalomba kívánja hozni, illetve szabályozott piacra be kívánja vezetni a tájékoztatót a Felügyelet által elfogadott nyelven, valamint - a kérelmező választása szerint - az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságai által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven is el kell készíteni.
(4) Ha a kérelmező az értékpapírt Magyarországon nyilvánosan forgalomba kívánja hozni és a tájékoztatót nem magyar nyelven készíti el, az összefoglalót magyar nyelven is el kell készíteni. Ha a kibocsátó, az ajánlattevő, vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy a tájékoztatót más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által megadott engedély alapján teszi közzé Magyarországon, az összefoglalót magyar nyelven is el kell készíteni.
(5) Ha a kérelmező olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt kíván szabályozott piacra bevezetni, amelynek névértéke legalább ötvenezer euró, vagy a forgalomba hozatal napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeg, a tájékoztatót vagy egy. minden érintett felügyeleti hatóság által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell elkészíteni. Ha a kérelmező az értékpapírt Magyarországon szabályozott piacra be kívánja vezetni és a tájékoztatót nem készítik el magyar nyelven, akkor az összefoglalót magyar nyelven is el kell készíteni és közzé kell tenni.”
36. § A Tpt. a 44. §-t megelőzően a következő címmel egészül ki:
„Egyes értékpapírokra vonatkozó sajátos szabályok”
37. § A Tpt. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § (1) Állampapír - ide nem értve a harmadik ország által kibocsátott állampapírt - nyilvános forgalomba hozatala, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetése esetén - ha a forgalomba hozatalra kizárólag Magyarországon kerül sor - a 26-27. §-ban meghatározott tájékoztató és a hirdetmény helyett a 2. számú mellékletben meghatározott tartalmú ismertető és nyilvános ajánlattétel tehető közzé.
(2) Az ismertető az állampapírok forgalomba hozatalával és forgalmazásával kapcsolatos általános feltételeket és szabályokat tartalmazza. Az ismertetőt a Felügyelethez tájékoztatásul előzetesen be kell nyújtani. Az ismertető teljes szövegét a 34. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyilvánosságra kell hozni, valamint a forgalmazási helyeken megtekintésre a befektetők számára rendelkezésre kell bocsátani.
(3) A nyilvános ajánlattétel az értékesítésre felajánlott értékpapír feltételeit és adatait, valamint a forgalomba hozatalra vonatkozó adatokat tartalmazza. A nyilvános ajánlattételt a kibocsátónak - befektetési szolgáltató igénybevétele esetén a forgalomba hozatalban közreműködő befektetési szolgáltatóval együttesen - kell legkésőbb a forgalomba hozatal napját megelőző három munkanappal közzétenni a közzététel szabályai szerint a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen. A kibocsátási árat - amennyiben az előzetesen meghatározásra kerül - a nyilvános ajánlattételben vagy legkésőbb a forgalomba hozatal napját megelőző munkanapon a hirdetménnyel megegyező módon kell közzétenni.
(4) Állampapír nyilvános forgalomba hozatala kibocsátási program keretében is történhet. A kibocsátási program keretében különböző fajta állampapírok is forgalomba hozhatók, illetőleg különböző forgalomba hozatali módok alkalmazhatók.
(5) Ha a kibocsátó az értékpapírban foglalt jogokat, vagy a nyilvános forgalomba hozatalhoz készített ismertető tartalmát megváltoztatja, a változtatás tartalmát legkésőbb a változtatás időpontját három munkanappal megelőzően köteles a Felügyeletnek megküldeni, valamint a változtatás tényét a (3) bekezdésben meghatározott módon közzétenni.”
38. § A Tpt. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„45. § (1) A Hpt. 1. számú mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény, valamint az olyan nemzetközi intézmény, amelynek legalább egy tagállam a tagja, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetéséhez - ha a forgalomba hozatalra, illetőleg a szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag Magyarországon kerül sor - a 26-27. §-ban meghatározott tájékoztató helyett a 7. számú melléklet szerint összeállított, a Felügyelet által engedélyezett ismertetőt tehet közzé a 34. §-ban meghatározott módon.
(2) Hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetéséhez - ha a forgalomba hozatalra, illetőleg a szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag Magyarországon kerül sor - a 26-27. §-ban meghatározott tájékoztató helyett a 7. számú melléklet szerint összeállított, a Felügyelet által engedélyezett ismertető tehető közzé a 34. §-ban meghatározott módon:
a) kibocsátási program keretében forgalomba hozott hasonló típusú értékpapírok esetében, ha az értékpapírok
1. nem alárendelt kölcsönt testesítenek meg, nem konvertálhatók és nem átcserélhetők,
2. nem adnak jogot más értékpapír megszerzésére és nem kapcsolódnak származtatott termékhez,
3. betétgyűjtést valósítanak meg és
4. kiterjed rájuk az Országos Betétbiztosítási Alap által nyújtott biztosítás;
b) kibocsátási program keretében forgalomba hozott hasonló típusú értékpapírok esetében, ha az összes forgalomba hozott értékpapír kibocsátási értéke az első forgalomba hozataltól számított tizenkét hónapos időtartamon belül nem éri el az ötvenmillió eurót, vagy a forgalomba hozatalra vonatkozó döntés napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon számítva annak megfelelő összeget és az értékpapírok
1. nem alárendelt kölcsönt testesítenek meg, nem konvertálhatók és nem átcserélhetők és
2. nem adnak jogot más értékpapír megszerzésére és nem kapcsolódnak származtatott termékhez.”
39. § A Tpt. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46. § Helyi önkormányzat, illetőleg valamely tagállam regionális vagy helyi önkormányzata által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetéséhez - ha a forgalomba hozatalra, illetőleg a szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag Magyarországon kerül sor - a 26-27. §-ban meghatározott tájékoztató helyett a kibocsátó a 4. számú mellékletben meghatározott tartalommal is elkészítheti a tájékoztatót. A tájékoztató a Felügyelet engedélyével tehető közzé a 34. §-ban meghatározott módon.”
40. § A Tpt. 47. §-a elé a következő új cím kerül:
„A forgalomba hozatal módja és általános szabályai”
41. § A Tpt. 47. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„47. § (1) A feltételhez kötött forgalomba hozatal semmis. A forgalomba hozatal során a befektető értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozata csak írásban, nyomtatott vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában, illetőleg a Felügyelet által engedélyezett kereskedési rendszeren keresztül érvényes. A nyilatkozatban fel kell tüntetni azt, hogy a befektető a nyilatkozatát a tájékoztatóban (alaptájékoztatóban, ismertetőben) foglaltak ismeretében tette meg.
(2) Dematerializált értékpapír forgalomba hozatala esetén nyilatkozat csak olyan személytől fogadható el, aki értékpapír számlavezetésre szerződést kötött és az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatában az értékpapír-számlavezető azonosító adatait és értékpapírszámlája számát feltüntette. Valótlan adatok feltüntetése esetén az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozat semmis.
(3) A kibocsátó, illetve az ajánlattevő eltérő rendelkezése hiányában a forgalomba hozatali időszak alatt a forgalomba hozatali helyek a forgalomba hozatal eredményét naponta jelentik a kibocsátónak, illetve az ajánlattevőnek.
(4) Az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozat elfogadására kizárólag az ismertetőben, a tájékoztatóban vagy az alaptájékoztatóban meghirdetett módon (forgalomba hozatali helyeken, a forgalomba hozatalra nyitva álló időtartam alatt, üzleti órákban) kerülhet sor.
(5) A befektető személy által a kibocsátónak, az ajánlattevőnek vagy a forgalmazónak átadott személyes adatok - a befektető személy kifejezett hozzájárulása hiányában - az adott értékpapír forgalomba hozatalához nem kapcsolódó célra nem használhatók fel.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott, befektető személy által adott hozzájárulás nem lehet része az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatnak.
(7) Amennyiben a forgalomba hozatali eljárás során a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve a forgalmazó ellenértéket vesz át a befektetőtől, a forgalomba hozatali eljárás során befizetett összeget hitelintézetnél letéti számlán köteles tartani. A forgalomba hozatalban közreműködők haladéktalanul kötelesek gondoskodni az általuk átvett pénz letéti számlára történő befizetéséről. A letéti számlán elhelyezett összeg a 33. § (2) bekezdésében meghatározott visszafizetési kötelezettség teljesítéséig, illetve a visszafizetési kötelezettség hiányának megállapításáig nem használható fel.”
42. § A Tpt. 48. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„48. § (1) Az allokáció során a forgalomba hozatali eljárás első három napja alatt az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatot tett személyek azonos elbánás alá esnek, függetlenül attól, hogy nyilatkozatukat mely időpontban tették meg.
(2) Ha az értékpapír megszerzésére tett ajánlat a tájékoztatóban meghatározott okból részben vagy egészben nem fogadható el, a kibocsátó, illetve az ajánlattevő és a forgalmazó a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő hét napon belül köteles a nem kiadható értékpapírra már befizetett összeget maradéktalanul visszafizetni.
(3) Az allokációt megelőzően a forgalmazó köteles ellenőrizni az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatban megadott értékpapír-számlaszám valódiságát.”
43. § A Tpt. 49. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„49. § (1) Jegyzési eljárás lefolytatása kötelező, ha jogszabály azt előírja, vagy a nyilvános forgalomba hozatal során összegyűjtendő tőke legkisebb mértékét meghatározza.
(2) A jegyzésre nyitva álló időtartamot a kibocsátó, illetve az ajánlattevő határozza meg, de az nem lehet rövidebb, mint három munkanap.
(3) A kibocsátó, illetve az ajánlattevő a jegyzést - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a kitűzött zárónap előtt is lezárhatja, ha a kibocsátás vagy a felajánlott értékpapír teljes mennyiségét lejegyezték és a tájékoztató a korábbi lezárás lehetőségét tartalmazta.”
44. § A Tpt. 50. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„50. § (1) Amennyiben a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve a forgalmazó minimális vagy maximális árat határoz meg, köteles azt az aukció kezdő időpontját megelőzően a tájékoztató (alaptájékoztató, ismertető) közzétételével azonos módon az ajánlattételre jogosultak tudomására hozni.
(2) Az aukciós ajánlat feltétlen és az ajánlattételi határidő lejártát követően visszavonhatatlan.
(3) Az aukciós ajánlat és annak elfogadása írásban, nyomtatott vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában, illetve a Felügyelet által engedélyezett kereskedési rendszeren keresztül érvényes.
(4) Az aukció eredményét az ajánlattételi határidő lejártát követő két munkanapon belül a kibocsátó vagy az ajánlattevő, illetve a forgalmazó határozza meg.”
45. § A Tpt. 51. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„51. § Adagolt kibocsátás esetén a kibocsátási időszak alatt az értékpapír kibocsátási árát a kibocsátó megváltoztathatja.”
46. § A Tpt. 52. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Eszközökkel fedezett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a rendszeres tájékoztatásnak tartalmaznia kell az eszköz vagy eszközcsoport értékének változását, az eszközzel, vagy eszközcsoporttal kapcsolatos bevételek és kiadások alakulását.”
47. § A Tpt. 52. §-át követően a következő 52/A. §-sal egészül ki:
„52/A. § (1) A 44-46. §-ban foglalt esetek kivételével, ha az értékpapírt valamely szabályozott piacra bevezették, a kibocsátó köteles évente a Felügyelet részére megküldött összefoglaló jelentésben feltüntetni, illetőleg felsorolni mindazt az információt, amit az összefoglaló jelentés közzétételét megelőző tizenkét hónap során közzétett, így különösen a társasági eseményekkel kapcsolatos információkat, a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátói részére jogszabályban vagy a szabályozott piac szabályzatában előírt tájékoztatás keretében közzétett információkat, és a számviteli jogszabályok által előírt kötelezettségek teljesítése során közzétett információkat. Ha az összefoglaló jelentés hivatkozást tartalmaz, meg kell jelölni, hogy az érintett információ hol érhető el. Az összefoglaló jelentést a 34. §-ban meghatározott módon közzé kell tenni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettséget nem kell teljesíteni olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében, amelynek névértéke legalább ötvenezer euró, illetőleg a forgalomba hozatal napján az MNB hivatalos devizaárfolyamán számítva ennek megfelelő összeg.”
48. § A Tpt. 54. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Eszközökkel fedezett értékpapírok esetében a kibocsátó rendkívüli tájékoztatásban köteles közzétenni az (1) bekezdés szerint minden olyan információt, amely az adott eszköz vagy eszközcsoport értékében, a hozzá kapcsolódó kockázatokban bekövetkezett változás következtében az értékpapír értékét vagy hozamát közvetlenül vagy közvetve érinti.”
49. § A Tpt. 55. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a kibocsátó az értékpapírt más tagállamban is bevezette szabályozott piacra, a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség keretében minden tagállamban azonos információkat köteles nyilvánosságra hozni.
(5) Ha a kibocsátó az értékpapírt kizárólag Magyarországon hozta nyilvánosan forgalomba, a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségének a Felügyelet által elfogadott nyelven köteles eleget tenni.
(6) Ha az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalát a Felügyelet engedélyezte és azt a kibocsátó más tagállamban is nyilvánosan forgalomba hozta, a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségének
a) a Felügyelet által elfogadott nyelven, és
b) a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által elfogadott nyelven vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven köteles eleget tenni.
(7) Ha az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalát a 36. § (2)-(3) bekezdése alapján más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága engedélyezte, a kibocsátó rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségének
a) a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által elfogadott nyelven, és
b) a Felügyelet által elfogadott nyelven vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven köteles eleget tenni.”
50. § A Tpt. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„66. § Ha e fejezet közzétételről, közzétételi kötelezettségről vagy a közzététel kezdeményezéséről rendelkezik, a közzététel helye a 34. § (4) bekezdésében meghatározott hely.”
51. § A Tpt. 82. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
[Befektetési eszközök]
„g) üvegházhatású gázkibocsátási egységekre és légszennyező anyagkibocsátási jogokra vonatkozó opciók, határidős és egyéb származtatott ügyletek, amelyek teljesítése készpénzes elszámolással történik és kereskedése szabályozott piacon zajlik, illetve amely ügyletek elszámolását elfogadott elszámolóház végzi folyamatos biztosítékadási kötelezettség mellett.”
52. § (1) A Tpt. 87. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Befektetési vállalkozáson kívül más szervezet, illetőleg személy a (2)-(9) bekezdésben, a 229. §-ban és a 242/A. §-ban meghatározott körben folytathat befektetési szolgáltatási, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet.”
(2) A Tpt. 87. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Szakosított hitelintézet befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet kizárólag az e törvényben, illetve a róla szóló külön törvényben meghatározott körben folytathat.”
53. § A Tpt. 97. § (6) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A termékértékesítőkről, üzletkötőkről, illetve befektetési tanácsadókról vezetett névjegyzékbe a Felügyelet azt a személyt jegyzi be, aki]
„d) ellen a Felügyelet vagy a tőzsde öt éven belül nem alkalmazott a befektetési szolgáltatókra vonatkozó jogszabályi és tőzsdei előírások ismételt vagy súlyos megsértése miatt jogerős határozatban megállapított, figyelmeztetésnél súlyosabb szankciót.”
54. § A Tpt. 98. § (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A termékértékesítőkről, üzletkötőkről vezetett névjegyzékbe a Felügyelet azt a személyt jegyzi be, aki]
„d) ellen a Felügyelet vagy a tőzsde öt éven belül nem alkalmazott az árutőzsdei szolgáltatókra vonatkozó jogszabályi és tőzsdei előírások ismételt vagy súlyos megsértése miatt jogerős határozatban megállapított, figyelmeztetésnél súlyosabb szankciót.”
55. § A Tpt. 110. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató legalább egy belső ellenőrt munkaviszony keretében köteles alkalmazni.”
56. § A Tpt. 113. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozás vezető állású személye, üzletkötője, termékértékesítője, befektetési tanácsadója, portfóliókezelést végző személye és befektetéselemzője, valamint ezek közeli hozzátartozója nem lehet
a) más befektetési vállalkozásban közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkező természetes személy;
b) más befektetési vállalkozásban közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkező szervezet vezető állású személye;
c) más befektetési vállalkozás vezető állású személye, üzletkötője, termékértékesítője, befektetési tanácsadója, portfóliókezelést végző személye vagy befektetéselemzője;
d) szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy vagy alkalmazott, ide nem értve a befektetési vállalkozás által kibocsátott és szabályozott piacra bevezetett értékpapír esetét.”
57. § A Tpt. 115. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a tevékenységéhez kapcsolódó szerződés megkötését megelőzően köteles tájékoztatni az ügyfelet a befektetési eszköz, illetőleg a tőzsdei termék árfolyamáról, az ügyletkötést megelőző időszak árfolyamalakulásáról, piaci helyzetéről, az ügyletet érintő lényeges nyilvános információkról, az ügylet kockázatáról, az ügyfél rendelkezésére álló esetleges befektetővédelmi rendszerről és minden olyan egyéb információról, amely a szerződés megkötése és teljesítése esetén lényeges lehet. A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a tájékoztatás megtörténtét köteles belefoglalni a szerződésbe.”
58. § (1) A Tpt. 119. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a szerződés megkötését megtagadja, ha]
„a) a megbízás bennfentes kereskedésre szól vagy piacbefolyásolást valósít meg,”
(2) A Tpt. 119. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A megtagadási kötelezettség az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben akkor áll fenn, ha a befektetési szolgáltatónak, illetve az árutőzsdei szolgáltatónak tudomása van arról - vagy a megbízás körülményeit összességében értékelve alappal feltételezhető -, hogy a megbízás teljesítése bennfentes kereskedést vagy piacbefolyásolást eredményez.
(3) A szerződés megkötésének (1) bekezdés szerinti megtagadását a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni.”
59. § A Tpt. 120. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásnak alkalmasnak kell lennie annak megállapítására, hogy az adott ügyletet saját számlára vagy az ügyfél javára kötötték.”
60. § A Tpt. 121. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a tőzsdére bevezetett értékpapírra - az állampapír és a magyar állam készfizető kezességvállalással forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kivételével -, illetve egyéb tőzsdei termékre vonatkozóan megbízást kizárólag tőzsdei forgalomban teljesíthet, saját számlás ügyletet - a 89. § (2) bekezdésében meghatározott árutőzsdei szolgáltató kivételével - kizárólag tőzsdén köthet.
(2) A tőzsdére bevezetett értékpapírra és egyéb tőzsdei termékre - az állampapír és a magyar állam készfizető kezességvállalásával forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kivételével - a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az ügyféllel csak bizományi szerződést köthet. Az ügyfél kifejezett kívánságára a befektetési szolgáltató az állampapírra, illetőleg a magyar állam készfizető kezességvállalásával forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra is köteles a bizományi szerződést megkötni.”
61. § A Tpt. 125. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A portfóliókezelő legalább egy, a 11. számú melléklet 2. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő, főállású munkaviszonyban álló, a Felügyelet által a portfóliókezelést végző személyekről vezetett nyilvántartásban szereplő személyt köteles alkalmazni.”
62. § A Tpt. 127. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A portfóliókezelő a befektetési eszközök, tőzsdei termékek vételével és eladásával kapcsolatosan a megbízók javára összesítetten vagy külön-külön is eljárhat.”
63. § A Tpt. 130. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A portfóliókezelési szerződések átadására a Ptk. tartozásátvállalásra és engedményezésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”
64. § A Tpt. 131. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„131. § (1) A portfóliókezelő a tőke megóvására (tőkegarancia), illetve a hozamra vonatkozóan (hozamgarancia) ígéretet tehet. A hozamgarancia magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is.
(2) A tőke-, illetve hozamgaranciát a portfóliókezelő köteles
a) bankgaranciával biztosítani, vagy
b) a hozamot biztosító pénzügyi eszközökre, tőzsdei termékekre vonatkozó befektetési politikával alátámasztani az ügyfél részletes tájékoztatása mellett.”
65. § A Tpt. 132. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„132. § A portfóliók részét képező befektetési eszközök, tőzsdei termékek piaci értékéről az ügyfeleket folyamatosan tájékoztatni kell. Az értékelés részletes szabályait a 13. számú mellékletben meghatározott szabályzatban kell meghatározni.”
66. § A Tpt. 137. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A portfóliókezelő - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - az általa kezelt portfóliók letétkezeléséhez és a befektetésekhez kapcsolódó pénzmozgások lebonyolítására szolgáló számla vezetéséhez elkülönült, a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontja szerint kollektív befektetések részére letétkezelési tevékenység nyújtására engedéllyel rendelkező letétkezelőt köteles igénybe venni. Az a portfóliókezelő, amely maga is rendelkezik a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontja szerinti engedéllyel, a letétkezelést - portfóliókezelési tevékenységtől való szervezeten belüli elkülönítés mellett - maga is végezheti.
(2) A portfóliókezelő a 81. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti tevékenység keretében kezelt portfóliók letétkezeléséhez és a befektetésekhez kapcsolódó pénzmozgások lebonyolítására szolgáló számla vezetéséhez elkülönült, a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontja szerint kollektív befektetések részére letétkezelési tevékenység nyújtására engedéllyel rendelkező letétkezelőt vagy az e törvény 81. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti értékpapír-letétkezelési engedéllyel rendelkező letétkezelőt köteles igénybe venni.”
67. § A Tpt. 155. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A részvényesi jogok gyakorlására kötött szerződés megszűnése esetén e tényről a részvényesi meghatalmazott a részvénytársaságot haladéktalanul értesíti, amennyiben korábban a részvénykönyvbe részvényesi meghatalmazottként bejegyzésre került.”
68. § A Tpt. 160. §-a (4) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kiszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell:]
„e) a kiszervezett tevékenységet végző részéről a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás elkerülése érdekében alkalmazandó szabályokat.”
69. § A Tpt. 164. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„164. § Egyedi letét esetében a letétkezelő a nála letétbe helyezett értékpapírokat kizárólag a letevő ügyfél olyan kifejezett hozzájárulása alapján adhatja más őrizetébe, amely kiterjed az alletéteményes személyére is.”
70. § A Tpt. XIX. Fejezetének címe a következő címre változik:
„A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG KOCKÁZATAINAK KEZELÉSE”
71. § A Tpt. 172. §-át megelőző cím a következő címre változik:
„A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató saját tőkéje”
72. § A Tpt. a 172. §-t követően a következő 172/A. §-sal egészül ki:
„172/A. § (1) Az árutőzsdei szolgáltató saját tőkéje nem lehet kevesebb a 90. § (5) bekezdésében előírt legkisebb jegyzett tőke összegénél.
(2) Ha az árutőzsdei szolgáltató saját tőkéjének összege az (1) bekezdésben meghatározott mérték alá csökken, a Felügyelet meghatározott időt, legfeljebb hat hónapot biztosíthat az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére.”
73. § A Tpt. 198. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„198. § (1) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségei átvállalásához a Felügyelet engedélye szükséges. A Felügyeletnek a szerződéses kötelezettségek átvállalására vonatkozó engedélye nem pótolja a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét.
(2) Az állomány átruházására a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(3) Az állomány átruházása során az átruházó befektetési szolgáltató, illetőleg árutőzsdei szolgáltató köteles az átruházásról rendelkező szerződés hatályosulása előtt ügyfeleit az átruházás szándékáról, valamint a (4)-(6) bekezdésben foglaltakról értesíteni, és az értesítésben az ügyfelek figyelmét felhívni, hogy az átvevő üzletszabályzati rendelkezései hol, mikortól és milyen formában tekinthetők meg.
(4) Ha az ügyfél az átvevő befektetési szolgáltató vagy árutőzsdei szolgáltató személyét és üzletszabályzatát elutasítja, az átadó befektetési szolgáltatónak, illetőleg árutőzsdei szolgáltatónak elküldendő írásbeli nyilatkozatban köteles más befektetési szolgáltatót, illetőleg árutőzsdei szolgáltatót megjelölni, valamint az ott vezetett értékpapírszámla, értékpapír-letéti számla és a befektetéshez kapcsolódó pénzmozgások lebonyolítására szolgáló számla számát megjelölni.
(5) Az ügyfél részére az átadó befektetési szolgáltató, illetőleg árutőzsdei szolgáltató legalább harminc napot biztosít a (4) bekezdésben foglalt szándéknyilatkozat megtételére. Ha az ügyfél a megadott határidőn belül nem vagy a jogszabályi előírásokhoz képest hiányosan küldi meg szándéknyilatkozatát az átadónak, ez az átvevő befektetési szolgáltató, illetőleg árutőzsdei szolgáltató, valamint annak üzletszabályzata elfogadásának minősül.
(6) Az átvevő befektetési szolgáltató, illetőleg árutőzsdei szolgáltató elfogadása esetén az ügyfél átadónál lévő értékpapírszámlán és a befektetéshez kapcsolódó pénzmozgások lebonyolítására szolgáló számlán lévő állománya az értesítésben megjelölt határnaptól az átvevő befektetési szolgáltatóhoz, illetőleg árutőzsdei szolgáltatóhoz kerül, és arra az utóbbi szolgáltató üzletszabályzatának előírásai vonatkoznak.
(7) Az átruházó befektetési szolgáltatót, illetőleg árutőzsdei szolgáltatót az ügyfelekkel szemben megillető jogok tekintetében a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(8) Az állomány átruházása következtében felmerülő költség, díj az ügyfélre nem hárítható át.”
74. § A Tpt. Hatodik részének címe a következő címre változik:
„A BENNFENTES KERESKEDELEM ÉS A PIACBEFOLYÁSOLÁS”
75. § A Tpt. XXI. Fejezetének címe a következő címre változik:
„A BENNFENTES KERESKEDELEM ÉS A PIACBEFOLYÁSOLÁS TILALMA”
76. § A Tpt. 199. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„199. § E rész rendelkezéseit kell alkalmazni minden olyan pénzügyi eszközzel kapcsolatos cselekményre,
a) amelyet a Magyar Köztársaság területén követtek el, vagy
b) amelyeket külföldön követtek el, ha annak hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesülhet.”
77. § A Tpt. 200. §-át megelőző cím a következőre változik:
„Bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás tilalma”
78. § A Tpt. 200. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„200. § Tilos a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás.”
79. § A Tpt. 201. §-a elé a következő cím kerül:
„Bennfentes kereskedelem”
80. § A Tpt. 201. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„201. § (1) Bennfentes kereskedelem:
a) a bennfentes személy által bennfentes információ felhasználásával a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre közvetlen vagy közvetett módon ügylet kötése, illetőleg ügylet kötésére adott megbízás;
b) a bennfentes személy által a bennfentes információ továbbadása más személynek;
c) a bennfentes személy által javaslattétel más személynek arra, hogy a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre ügyletet kössön;
d) bármely személynek az a)-c) pontban leírt cselekménye, amennyiben tudta vagy az adott helyzetben általában elvárható gondossággal eljárva tudnia kellett volna, hogy a felhasznált információ bennfentes információnak minősül.
(2) Bennfentes személy:
a) a kibocsátó vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja;
b) annak a jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak az ügyvezetője, vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja, amelyben a kibocsátó huszonöt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezik;
c) a kibocsátóban tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező jogi személynek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak a vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, és ügyvezetője;
d) a forgalomba hozatal, illetve a VII. Fejezet szerinti nyilvános vételi ajánlat szervezésében közreműködő bármely szervezet érdemi ügyintézője, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, továbbá ezen szervezetnek és a kibocsátónak a kibocsátásban és a forgalomba hozatalban közreműködő más alkalmazottja, aki munkavégzésével kapcsolatosan bennfentes információhoz jutott, a forgalomba hozatalt követő egy évig;
e) a kibocsátó alaptőkéje (törzstőkéje) tíz százalékát elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkező természetes személy;
f) a kibocsátó számlavezető hitelintézete vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és érdemi ügyintézője;
g) aki a bennfentes információt munka- vagy feladatköréből kifolyólag, munkavégzése vagy szokásos feladatainak elvégzése során kapta meg, vagy egyéb módon jutott tudomására;
h) aki a bennfentes információt bűncselekmény útján szerezte;
i) az a)-h) pontban felsorolt személlyel közös háztartásban élő személy, illetőleg közeli hozzátartozója;
j) az olyan társaság nevében eljáró személy, amelyben az a)-i) pontokban megjelölt bennfentes személy befolyásoló részesedéssel bír.
(3) Bennfentes információ:
a) a pénzügyi eszközzel - ide nem értve az árualapú származtatott ügyletet - kapcsolatos olyan lényeges információ, amely
aa) még nem került nyilvánosságra;
ab) közvetlenül vagy közvetve a pénzügyi eszközre vagy a pénzügyi eszköz kibocsátójára vonatkozik;
ac) nyilvánosságra kerülése esetén a pénzügyi eszköz árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas;
b) a pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízások végrehajtásával megbízott személyek esetében olyan lényeges információ az a) pontban meghatározottakon kívül, amely az ügyfél által adott és az ügyfél folyamatban lévő megbízásához kapcsolódik;
c) az árualapú származtatott ügylettel kapcsolatos olyan lényeges információ, amely
ca) még nem került nyilvánosságra;
cb) közvetlenül vagy közvetve az árualapú származtatott ügyletre vonatkozik;
cc) az elfogadott piaci gyakorlat alapján a piaci szereplők tudomására hozandó;
cd) információt a piac szereplőivel rendszeresen közölnek.
(4) Lényeges információ: minden olyan információ, amely olyan eseményre vagy körülményre vonatkozik, amely bekövetkezett vagy bekövetkezése megalapozottan várható, és elég konkrét ahhoz, hogy lehetővé tegye következtetések levonását az adott körülménynek vagy eseménynek egy adott pénzügyi eszköz árfolyamára esetlegesen gyakorolt hatásáról.
(5) Az árfolyam befolyásolására alkalmas információ: minden olyan információ, amely a befektető által nagy valószínűséggel felhasználásra kerülne befektetési döntése meghozatalakor.”
81. § A Tpt. a 201. §-t követően a következő 201/A-201/D. §-sal egészül ki:
„201/A. § Nem köthet ügyletet
a) a kibocsátónál vezető állású személy
aa) a tárgyévi mérleg fordulónapjától az éves beszámoló legalább a gyorsjelentések tartalmával megegyező kivonatának a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen történő közzétételéig terjedő időszakban (a nyilvános forgalomba hozatal esetét kivéve);
ab) ha a kibocsátó féléves gyorsjelentést készít, a gyorsjelentés közzétételét megelőző harminc napon belül;
ac) ha a kibocsátó negyedéves gyorsjelentést készít, a gyorsjelentés közzétételét megelőző tizenöt napon belül;
ad) a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségek körébe tartozó szerződéskötés közzétételét megelőző három napon belül
a kibocsátó által forgalomba hozott értékpapírra;
b) a vagyonfelügyelő, az ideiglenes vagyonfelügyelő, a felszámoló, a pénzügyi gondnok és a végelszámoló az e tevékenységével érintett kibocsátó saját kibocsátású értékpapírjára, kivéve a feladatkörébe tartozó tevékenységet;
c) a kibocsátóval munkaviszonyban álló dolgozó és a 201. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott személy,
ca) ha az éves beszámoló készítésében közreműködik, a tárgyévi mérleg fordulónapjától az éves beszámoló 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen történő közzétételéig terjedő időszakban (a nyilvános forgalomba hozatal esetét kivéve);
cb) ha a féléves gyorsjelentés készítésében közreműködik, a gyorsjelentés közzétételét megelőző harminc napon belül;
cc) ha a negyedéves gyorsjelentés készítésében közreműködik, a gyorsjelentés közzétételét megelőző tizenöt napon belül; a kibocsátó által forgalomba hozott értékpapírra.
201/B. § (1) A Felügyeletnek köteles az ügyletkötést haladéktalanul bejelenteni
a) a 201. § (2) bekezdés a) pontjában említett bennfentes személy, illetve
aa) a vele közös háztartásban élő személy,
ab) a közeli hozzátartozója, és
ac) a bennfentes személy közvetlen vagy közvetett befolyásoló részesedésével működő társaság, valamint
b) a 201. § (2) bekezdés b)-c) pontjában az említett bennfentes személy,
ha személyesen vagy megbízott útján kötött ügyletet olyan részvényre, amellyel kapcsolatban bennfentesnek minősül, illetve olyan pénzügyi eszközre, amelynek értéke az említett részvény értékétől vagy árfolyamától függ.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell az ügyletben szereplő pénzügyi eszköz megnevezését, mennyiségét, árfolyamát, az ügyletkötés időpontját és az ügyletet lebonyolító befektetési szolgáltató megnevezését.
(3) A 201. § (2) bekezdés a) pontjában említett bennfentes személy köteles a Felügyeletnek tett bejelentésben foglalt információkat a bejelentés megtételét követően haladéktalanul a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen nyilvánosságra hozni.
(4) A 201. § (2) bekezdés a) pontjában említett bennfentes személy nem köteles az ügyletkötést nyilvánosságra hozni, ha az adott naptári évben az ügyletkötések összértéke nem haladja meg az egymillió forintot. Az ügyletkötések összértékének számításánál figyelembe kell venni:
a) a bennfentes személy, és
b) a vele közös háztartásban élő személy,
c) a közeli hozzátartozója,
d) a közvetlen vagy közvetett befolyásoló részesedésével működő társaság
által kötött ügyleteket.
201/C. § (1) A szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója köteles haladéktalanul nyilvánosságra hozni, illetőleg internetes honlapján közzétenni a rá vonatkozó bennfentes információkat.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt előírások teljesítése során a kibocsátó nem kötheti össze a bennfentes információ nyilvánosságra hozatalát tevékenysége reklámozásával.
(3) A kibocsátó, amennyiben másnak bennfentes információt bocsát rendelkezésre, ezzel egy időben köteles ugyanazt az információt teljes mértékben a kibocsátó honlapján nyilvánosságra hozni.
(4) A kibocsátó nevében vagy a javára eljáró személy, amennyiben másnak bennfentes információt bocsát rendelkezésre, ezzel egy időben erről köteles értesíteni a kibocsátót, aki az érintett információt honlapján az értesítést követően haladéktalanul, teljes mértékben nyilvánosságra hozza.
(5) Nem kell alkalmazni a (3)-(4) bekezdésben foglaltakat, ha az információt megszerző személyt titoktartási kötelezettség terheli, függetlenül attól, hogy ez a kötelezettség jogszabályon, létesítő okirat rendelkezésén vagy szerződésbe foglalt megállapodáson alapul-e.
201/D. § (1) A bennfentes kereskedelemhez kapcsolódó hatósági ellenőrzés elősegítése érdekében a kibocsátó, illetve a javára vagy nevében eljáró személy a munkaviszony vagy egyéb jogviszony alapján részére tevékenységet végző és bennfentes információhoz hozzáférő személyekről nyilvántartást vezet, amelyet a Felügyelet kérésére, a 378. § i) pontjában foglalt feladatának ellátása érdekében a nyilvántartást vezető személy köteles átadni.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás vezetésére kötelezett személy más javára vagy nevében eljárva több kibocsátóra vonatkozóan fér hozzá bennfentes információhoz, a nyilvántartást kibocsátónként elkülönítve köteles vezetni.
(3) A bennfentes információhoz hozzáférő személyekről vezetett nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
a) természetes személy esetén
aa) családi és utónevét (születési név), amennyiben van, házassági nevét,
ab) lakcímét,
ac) születési helyét, idejét,
ad) állampolgárságát,
ae) anyja születési nevét,
af) külföldi természetes személy esetében az aa)-ae) pontban meghatározott adatok közül az azonosító okmány alapján megállapítható adatokat, valamint a magyarországi tartózkodási helyet;
b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén
ba) nevét, rövidített nevét,
bb) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét,
bc) azonosító okiratának számát; és ezeken felül legalább
c) a nyilvántartásba vétel okát;
d) a nyilvántartás összeállításának, illetve frissítésének időpontját.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás vezetésére kötelezett személy a bennfentes információhoz való hozzáférést követően haladéktalanul nyilvántartásba veszi az általa munkaviszony keretében vagy egyéb jogviszony alapján foglalkoztatott, bennfentes információhoz hozzáférő személyt.
(5) Amennyiben a nyilvántartásba vett személy bennfentes információhoz való hozzáférése bármilyen módon megszűnt, a hozzáférés megszűnését követően a személyt haladéktalanul törölni kell a nyilvántartásból.
(6) Az (1) bekezdésben említett, a bennfentes információhoz hozzáférő személy köteles a nyilvántartást vezető kérésére, a nyilvántartásba vételkor a (3) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott adatokról a nyilvántartást vezetőt haladéktalanul - majd ezt követően írásban is - tájékoztatni. A nyilvántartásban szereplő személy a (3) bekezdés a)-b) pontjában foglalt adatainak változásáról 5 munkanapon belül értesíti a nyilvántartást vezetőt.
(7) A nyilvántartás vezetésére kötelezett személy a szabályzatban
a) meghatározza
aa) a javában vagy nevében eljáró, nyilvántartást vezető természetes nyilvántartást vezető személy kijelölésének szabályait;
ab) a nyilvántartás vezetésére kijelölt személyt;
ac) a nyilvántartásba vétel, és törlés eljárási szabályait; és
b) tájékoztatja a javában vagy nevében eljáró személyeket
ba) a nyilvántartásba vétellel összefüggő jogi és közigazgatási kötelezettségekről; továbbá
bb) a bennfentes információval való visszaélésnek és az ilyen információ nem megfelelő továbbításának következményeiről.
(8) A nyilvántartást vezető személy a (7) bekezdésben említett szabályzatot a bennfentes információhoz hozzáférő személy számára - az adatszolgáltatását megelőzően - rendelkezésre bocsátja.
(9) A nyilvántartás vezetésére kötelezett személy a nyilvántartásba vételt vagy a nyilvántartásból való törlést követően e tényről haladéktalanul értesíti a nyilvántartásba vett és a nyilvántartásból törölt személyeket.
(10) A nyilvántartásba vétel és a nyilvántartás frissítése során a bennfentes információkhoz hozzáférő személy az adatok egyeztetése céljából bemutatja:
a) természetes személy esetén
aa) ha a személy belföldi, személyazonosító igazolványát és a lakcímét igazoló hatósági igazolványát, vagy útlevelét és a lakcímét igazoló hatósági igazolványát, vagy kártya formátumú vezetői engedélyét és a lakcímét igazoló hatósági igazolványát,
ab) ha a személy külföldi, útlevelét, személyi azonosító igazolványát vagy érvényes tartózkodási engedélyét;
b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén azt a harminc napnál nem régebben kiállított okiratot, amely igazolja, hogy
ba) a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a bejegyzési kérelmét benyújtotta, egyéni vállalkozó esetében azt, hogy adószámmal rendelkezik, illetőleg az adóhatósági bejelentkezési kérelmét benyújtotta,
bb) más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, illetőleg a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét benyújtotta,
bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;
c) cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát).
(11) A nyilvántartásban foglalt adatok frissítése esetén a legutolsó frissítést közvetlenül megelőző állapotot a frissítés évének utolsó napját követő öt évig meg kell őrizni.”
82. § A Tpt. 202. §-a elé a következő cím kerül:
„Piacbefolyásolás”
83. § A Tpt. 202. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„202. § Piacbefolyásolásnak minősül
a) olyan ügylet kötése vagy ügylet kötésére megbízásadás, amely hamis vagy félrevezető jelzéseket ad vagy adhat az adott pénzügyi eszköz keresleti vagy kínálati viszonyairól, árfolyamáról;
b) olyan ügylet kötése vagy ügylet kötésére való megbízásadás, amely az adott pénzügyi eszköz árfolyamát mesterséges vagy rendellenes szinten rögzíti;
c) olyan ügylet kötése vagy ügylet kötésére megbízásadás, amely színlelt, illetve amelyben bármilyen más formájú megtévesztéshez, manipulációhoz folyamodnak; vagy
d) megalapozatlan, félrevezető, hamis információ közlése, híresztelése, nyilvánosságra hozása vagy nyilvános közlése, feltéve, hogy az információt terjesztő személy az információ hamis vagy félrevezető mivoltának tudatában van vagy az adott helyzetben elvárható gondossággal eljárva tudatában kellett volna lennie.”
84. § A Tpt. 203. §-át megelőző cím a következőre változik:
„Kivételek a tilalom alól”
85. § A Tpt. 203. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„203. § (1) Nem minősül bennfentes kereskedelemnek
a) az az ügylet, amelyet a bennfentes információ birtokba jutásának időpontját megelőzően kötött megállapodás alapján teljesítenek;
b) a bennfentes információ átadása, amennyiben azt a bennfentes személy beosztásából kifolyólag, munkavégzése vagy szokásos feladatainak elvégzése során szolgáltatta.
(2) Nem minősül piacbefolyásolásnak, ha a 202. § a)-b) pontjában foglaltak megvalósulása esetén:
a) az ügyletet kötő, illetve a megbízást adó bizonyítja, hogy az ügylet megkötéséhez, illetve a megbízás adásához méltányolható érdeke fűződött, és
b) a megbízás megfelel az adott szabályozott piac elfogadott piaci gyakorlatának.
(3) Nem minősül bennfentes kereskedelemnek és piacbefolyásolásnak a részvény-visszavásárlási program keretében történő ügyletkötés, és pénzügyi eszközök árfolyamának stabilizálása érdekében kötött ügylet, ha azt a Bizottság 2273/2003/EK rendeletében szabályozott módon hajtják végre.
(4) A kibocsátó - jogos érdekei sérelmének megelőzése érdekében - saját felelősségére késleltetheti a bennfentes információk nyilvánosságra hozatalát, ha
a) a késleltetés nem okozza a nyilvánosság félrevezetését,
b) a kibocsátó haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek a késleltetés tényét, és
c) a kibocsátó biztosítja a szóban forgó információ bizalmas kezelését.
(5) A bennfentes információ nyilvánosságra hozatalának a (4) bekezdés alapján történő, kibocsátó általi késleltetésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
(6) Nem kell alkalmazni e rész rendelkezéseit azokra az ügyletekre, amelyeket monetáris, árfolyam- vagy államadósság-kezelési politika keretében az MNB, az ÁKK, a Központi Bankok Európai Rendszere vagy bármely más, erre feljogosított szerv, illetve nevükben eljáró személy hajt végre.”
86. § A Tpt. 204. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„204. § (1) E rész alkalmazásában elfogadott piaci gyakorlat azon eljárások és cselekmények összessége, amelyek a piaci résztvevők által ismertek és alkalmazottak, az adott piacon az általánosan elfogadott szakmai elvek alapján elvárhatóak.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben, valamint a 202. §-ban meghatározott magatartások vizsgálatakor a körülmények összességét mérlegelve jár el, s az általa figyelembe veendő körülményeket külön jogszabály állapítja meg.
(3) Az elfogadott piaci gyakorlat alapján a piaci szereplők tudomására hozandó információnak minősül az olyan információ, amely
a) a mindennapos gyakorlat szerint a piaci szereplők részére rendelkezésre áll, vagy
b) a jogszabályok, piaci szabályzatok, piaci szokványok, szerződési kötelezettség szerint a szabályozott piacon közzéteendő.
(4) A befektetési ajánlást tárgyilagosan kell elkészíteni, s annak nyilvánosságra hozatala vagy nyilvános közlése esetén a befektetési ajánlás készítőjének fel kell tárni érdekeit, illetve összeférhetetlenségét azokkal a pénzügyi eszközökkel kapcsolatosan, amelyekre az ajánlás vonatkozik.
A befektetési ajánlás készítésének és nyilvánosságra hozatalának részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.
(5) E rész rendelkezéseinek alkalmazása során pénzügyi eszköznek minősül:
a) a befektetési eszköz, az egyéb tőzsdei termék és bármilyen más eszköz, amelynek a forgalmazását valamely szabályozott piacon engedélyezték, vagy amelyre vonatkozóan az ilyen piacon történő forgalmazás engedélyezés iránti kérelmet nyújtottak be,
b) az a befektetési eszköz, amely nincs jelen a szabályozott piacon, de értéke valamely az a) pontban felsorolt pénzügyi eszköz értékétől, illetve árfolyamától függ,
c) a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír a rendszeres, illetve rendkívüli tájékoztatási kötelezettség megszűnéséig.
(6) E rész rendelkezéseinek alkalmazása során a befektetési jegy kibocsátójának a befektetési alap kezelője minősül.”
87. § A Tpt. 205. §-a elé a következő cím kerül:
„Bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra utaló ügyletek bejelentése”
88. § A Tpt. 205. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„205. § (1) Bennfentes kereskedelemre, illetve piacbefolyásolásra utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén a befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet végző személy (a továbbiakban: bejelentésre kötelezett személy) köteles azt a Felügyeletnek a tudomásszerzést követően haladéktalanul bejelenteni. Ha a bejelentés nem írásban történt, azt öt munkanapon belül írásban is meg kell ismételni.
(2) Az (1) bekezdésben előírt bejelentés tartalmazza:
a) az ügylet leírását, ideértve a megbízás típusát, és a kereskedés piacának megnevezését;
b) a bennfentes kereskedelemre, illetve piacbefolyásolásra utaló adat, tény vagy körülmény rövid ismertetését;
c) megbízó és az ügylet lebonyolításában közreműködő személy azonosítására alkalmas adatokat, azaz természetes személy közreműködő esetében annak
ca) családi és utónevét (születési név), amennyiben van, házassági nevét,
cb) lakcímét,
cc) születési helyét és idejét,
cd) anyja születési nevét,
ce) állampolgárságát;
d) hogy a bejelentő személy milyen minőségben jár el;
e) a bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra utaló ügyeletek vizsgálata szempontjából fontos minden egyéb adatot.
(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt adatok a bejelentés időpontjában nem állnak rendelkezésre, a bejelentésnek tartalmaznia kell legalább azt, hogy milyen okból merült fel a bejelentőben az a gyanú, hogy az ügylet bennfentes kereskedelemnek vagy piacbefolyásolásnak minősülhet. Minden további információt - mihelyt rendelkezésre áll - haladéktalanul meg kell küldeni a Felügyeletnek.
(4) A bejelentésre kötelezett személy kijelöl - a szervezet sajátosságától függően - egy vagy több személyt (a továbbiakban: kijelölt személy), aki az (1) bekezdésben előírt bejelentést a Felügyeletnek haladéktalanul továbbítja. A kijelölt személy nevéről, beosztásáról, valamint az ezekben bekövetkezett változásról a bejelentésre kötelezett személy a kijelöléstől számított öt munkanapon belül köteles tájékoztatást küldeni a Felügyelet részére.
(5) A bejelentésre kötelezett személy, ideértve a kijelölt személyt is, a bejelentési kötelezettség teljesítéséről, annak tartalmáról és a kijelölt személyről - kivéve a büntetőeljárás lefolytatására jogosult hatóságot és a bíróságot - harmadik személynek vagy szervezetnek, ideértve az ügyfelet is, tájékoztatást nem adhat, és köteles biztosítani, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon.
(6) A bejelentésre kötelezett személyt, illetve a kijelölt személyt - jóhiszeműsége esetén - akkor sem terheli felelősség a bejelentésért, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul.
(7) A bejelentésre kötelezett személy köteles gondoskodni arról, hogy alkalmazottai a bennfentes kereskedelemre és a piacbefolyásolásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, a bennfentes kereskedelmet és a piacbefolyásolást lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolatokat, ügyleti megbízásokat megtanulják felismerni, és a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás gyanújára okot adó esetekben megfelelően tudjanak eljárni.
(8) A Felügyelet a bejelentésre kötelezett személy, illetve a kijelölt személy személyazonosságát, az (1) bekezdés alapján tett bejelentés tényét, illetve annak tartalmát harmadik személynek - kivéve a büntetőeljárás lefolytatására jogosult hatóságot, bíróságot, illetve törvény felhatalmazása alapján a külföldi felügyeleti hatóságot - nem adhat át.
(9) A Felügyelet az (1) bekezdés alapján tett bejelentések révén tudomására jutott információt kizárólag a bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás elleni küzdelem céljaira, feladatainak ellátása érdekében használhatja fel, és az adatokat három évig köteles megőrizni úgy, hogy azokból a változás dátuma és a változás előtti adatok is megállapíthatóak legyenek.
(10) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján történő felügyeleti eljárásra vonatkozó szabályokat a Felügyelet eljárásáról szóló külön törvény határozza meg.”
89. § A Tpt. XXII. Fejezetének címe a következő címre változik:
„FELÜGYELETI EGYÜTTMŰKÖDÉS”
90. § A Tpt. 206. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„206. § (1) A Felügyelet a tagállamok felügyeleti hatóságainak kérésére haladéktalanul rendelkezésre bocsátja a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás tárgyában kért adatokat. Ha a Felügyelet nem tudja átadni a kért információkat, ennek okairól értesíti a megkereső hatáskörrel rendelkező hatóságot.
(2) A Felügyelet a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás tárgyában külföldi felügyeleti hatóság adatátadás iránti megkeresésének teljesítését megtagadhatja, ha:
a) a megkeresés a Magyar Köztársaság szuverenitását, biztonságát vagy közrendjét sérti,
b) az adott ügyben bírósági eljárás van folyamatban, illetőleg
c) az adott ügyben már jogerős ítéletet hoztak.
(3) A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott megkeresés megtagadása esetén a külföldi felügyeleti hatóságnak tájékoztatást ad a (2) bekezdés b) pontja szerinti eljárásról, illetve a (2) bekezdés c) pontjában foglalt jogerős ítéletről.
(4) Ha a Felügyelet tudomására jut, hogy az Európai Unió másik tagállamában bennfentes kereskedelemmel, illetőleg piacbefolyásolással kapcsolatos cselekményeket követnek vagy követtek el, értesíti az illetékes felügyeleti hatóságot.
(5) A Felügyelet adatkezelésére, adatközlésére és adattovábbítására e törvény 392-394. §-ában foglaltakat és külön jogszabály előírásait kell alkalmazni.”
91. § A Tpt. 210. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet külföldön létesített fióktelepére az Alap által nyújtott befektető-védelem terjed ki, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé. A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezetnek az Európai Unió másik tagállamában létesített fióktelepe kiegészítő biztosítás érdekében önként csatlakozhat az adott ország befektető-védelmi rendszeréhez. A biztosított tevékenységet végző szervezet a fióktelep létesítésének szándékáról a Felügyelet felé tett bejelentéssel, a befogadó ország befektető-védelmi rendszeréhez történő kötelező vagy önkéntes csatlakozásról, valamint a csatlakozás feltételeiről pedig a tudomásszerzéssel, illetve a kérelemmel egy időben köteles tájékoztatni az Alapot.”
92. § A Tpt. 225. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Alap köteles szabályzatait és az igazgatóság nyilvánossá minősített határozatait a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen, illetve saját honlapján nyilvánosságra hozni. Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szabályzat közzétételétől az Alap eltekinthet.”
93. § A Tpt. 236. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A befektetési alapkezelő az egyenlő elbánás elve alapján köteles eljárni a befektetők tekintetében. Nem jelenti ezen elv sérelmét az ugyanazon alapon belüli különböző befektetési jegy sorozatokat alkotó befektetési jegyek által megtestesített jogok és kötelezettségek sorozatonkénti különbözősége és a befektetési alapkezelő ennek megfelelő, a jogszabályokkal és az alap kezelési szabályzatával összhangban álló eljárása.”
94. § A Tpt. 239. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési alapkezelő egymástól elkülönítetten több befektetési alapot is létrehozhat és kezelhet, és befektetési alaponként több, különböző befektetési jegy sorozatba tartozó befektetési jegy forgalomba hozásáról is dönthet.”
95. § A Tpt. 241. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„241. § (1) A befektetési alapkezelő a tőke megóvására (tőkegarancia), illetve a hozamra vonatkozóan (hozamgarancia) ígéretet tehet. A hozamgarancia magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is.
(2) A tőke-, illetve hozamgaranciát a befektetési alapkezelő köteles
a) bankgaranciával biztosítani, vagy
b) a hozamot biztosító pénzügyi eszközökre, tőzsdei termékekre vonatkozó befektetési politikával alátámasztani az ügyfél részletes tájékoztatása mellett.”
96. § A Tpt. 242/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az európai befektetési alapot kezelő alapkezelőnek az (1) bekezdés a)-b), valamint a 229. § b)-d) és f) pontjában meghatározott tevékenységére alkalmazni kell a 108-110. §, a 113-116. §, a 120. §, a 173-175. §, a 177-178. § rendelkezéseit is azzal, hogy ahol a jogszabály befektetési vállalkozást vagy befektetési szolgáltatót említ, az alatt befektetési alapkezelőt kell érteni, valamint ahol a 113. § vezető állású személyt említ, az alatt vezető tisztségviselőt kell érteni.”
97. § (1) A Tpt. 243. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési jegy kötelező tartalmi kellékei:]
„a) a befektetési alap megnevezése és a befektetési jegy sorozat megjelölése;”
(2) A Tpt. 243. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A befektetőt a tulajdonában lévő, adott sorozatba tartozó befektetési jegy mennyisége után az alap kezelési szabályzata szerint az adott sorozatra eső felosztott hozam olyan arányban illeti meg, ahogy befektetési jegyei összesített névértéke a hozam felosztásakor az adott sorozatban forgalomban lévő befektetési jegyek összesített névértékéhez viszonyul.”
98. § A Tpt. 244. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„244. § (1) A nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy kibocsátására, forgalomba hozatalára, a tájékoztatóra és a rövidített tájékoztatóra az e törvény Második Részében foglalt rendelkezéseket az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Zárt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy kibocsátására, forgalomba hozatalára, a tájékoztatóra és a rövidített tájékoztatóra az e törvény Második Részében foglalt rendelkezéseket az e fejezetben az alapokra vonatkozó általános értelmű rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.
(3) Zártkörű befektetési alap befektetési jegyeinek forgalomba hozatala esetén e törvény Második Részét az e fejezetben az alapokra vonatozó általános értelmű rendelkezésekkel, valamint a XXVI. Fejezet zártkörű befektetési alapokra vonatkozó rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.
(4) A dematerializált formában előállított befektetési jegyeket a befektetési alapkezelő kezdeményezésére az általa megállapított értéknappal a központi értéktár keletkezteti, illetve törli. Nyílt végű befektetési alap által kibocsátott dematerializált formában előállított befektetési jegy esetében a központi értéktár naponta állítja elő, illetve vonja ki a forgalomból a befektetési jegyeket az alapkezelő utasítása alapján.
(5) A nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy tulajdonosát a jegyzési időszak kivételével nem illeti meg a 33. § (1) bekezdésében meghatározott elállási jog.
(6) Egy befektetési alap nevében egy vagy több sorozatot alkotó, egyazon sorozaton belül azonos névértékű és azonos jogokat megtestesítő befektetési jegyek bocsáthatók ki. Az egyazon alapon belüli befektetési jegy sorozatok az alábbiak tekintetében különbözhetnek egymástól:
a) a felszámított díjak, költségek, jutalékok mértéke;
b) a befektetési jegyek névértéke, a forgalomba hozatal pénzneme;
c) a forgalomba hozatal módja, a forgalomba hozatal és a forgalmazás helye, az értékesíthető mennyiség minimuma;
d) a tőkenövekmény és a hozam megállapításának és kifizetésének szabályozása.
(7) A már nyilvántartásba vett, nyílt végű befektetési alap által kibocsátott újabb befektetési jegy sorozat nyilvános forgalomba hozatalához jegyzési eljárás lefolytatása nem kötelező.”
99. § (1) A Tpt. 245. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„245. § (1) A nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy nyilvános forgalomba hozatalának feltétele, hogy az alapkezelő a 17. számú mellékletnek megfelelő tartalommal nyilvános tájékoztatót, illetve a 16. számú mellékletnek megfelelő tartalommal kezelési szabályzatot és a 18. számú mellékletnek megfelelő tartalommal rövidített tájékoztatót és nyilvános ajánlattételt tegyen közzé a 34. § (3) bekezdésében meghatározott módon. A nyilvános ajánlattétel tartalmazza:
a) a tájékoztató közzétételét engedélyező felügyeleti határozat számát és időpontját;
b) a forgalomba hozandó értékpapír és a kibocsátó megnevezését;
c) a forgalomba hozandó értékpapír mennyiségét (darabszámát), névértékét és értékesítési árát vagy az ármeghatározás módját;
d) a forgalomba hozatali eljárás lebonyolítására rendelkezésre álló időtartamot, a forgalomba hozatali helyeket;
e) a forgalomba hozatal és a fizetés módját;
f) a tájékoztató megjelentetésének, illetve megtekintésének helyét, idejét és módját.
A nyilvános tájékoztató a befektetési alap megszűnéséig érvényes.”
(2) A Tpt. 245. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegynek az adott befektető számára első alkalommal történő értékesítésekor az alap kezelési szabályzatát és rövidített tájékoztatóját a befektetőknek térítésmentesen át kell adni, az alap tájékoztatóját, a legutóbbi éves és féléves jelentését a befektető kérésére térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani.”
100. § A Tpt. 248/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az alapkezelő a nyílt végű befektetési alap tájékoztatójában és kezelési szabályzatában a forgalomba hozandó befektetési jegy mennyiségére felső korlátot állapított meg (kibocsátási maximum), és a forgalomban lévő befektetési jegyek mennyisége ezt a korlátot elérte, akkor a befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatala szünetel. Ha a törvény másként nem rendelkezik, a befektetési jegyek visszaváltása a folyamatos forgalomba hozatal szünetelése esetén sem korlátozható. Kibocsátási maximum a nyílt végű befektetési alap befektetési jegyének jegyzési eljárással történő forgalomba hozatalára is meghatározható.”
101. § (1) A Tpt. 249. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy adott sorozatába tartozó befektetési jegy folyamatos forgalmazását az alapkezelő kizárólag elháríthatatlan külső ok miatt, a befektetők érdekében, az alábbi rendkívüli esetekben, a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett felfüggesztheti, ha
a) az alap adott sorozata szerinti nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen ha az alap saját tőkéje több mint tíz százalékára vonatkozóan az adott értékpapírok forgalmát felfüggesztik, vagy
b) a forgalmazás technikai feltételei legalább a forgalmazási helyek felén nem adottak.”
(2) A Tpt. 249. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az alapkezelő az (1) bekezdésben meghatározott felfüggesztésről haladéktalanul tájékoztatja valamennyi olyan tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, amelyben a befektetési jegyet forgalmazzák.”
102. § A Tpt. 251. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„251. § A Felügyelet meghatározott időre, de legfeljebb tíz napra felfüggesztheti az adott sorozatot alkotó befektetési jegy folyamatos forgalmazását, ha az alapkezelő nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének vagy ha azt a befektetők érdekeinek védelme egyébként szükségessé teszi.”
103. § A Tpt. 252. §-át megelőző cím helyébe a következő cím lép:
„Külföldön forgalomba hozott nyílt végű kollektív befektetési értékpapírok belföldi forgalomba hozatala és folyamatos forgalmazása”
104. § A Tpt. 252. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„252. § (1) A külföldön létrehozott befektetési alap vagy más kollektív befektetési forma által forgalomba hozott kollektív befektetési értékpapír nyilvános belföldi forgalomba hozatalához és forgalmazásához, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetéséhez - az Európai Unió másik tagállamában létrehozott európai befektetési alap vagy annak megfelelő kollektív befektetési forma által forgalomba hozott kollektív befektetési értékpapír kivételével - a Felügyelet engedélye szükséges. Az engedélyezési eljárásra a befektetési jegy nyilvános forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokat a (2)-(10) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(2) A forgalomba hozatal kezdő napját legkésőbb tíz munkanappal megelőzően a kibocsátó a (3) bekezdésben szereplő információval kibővített - a 17. számú mellékletnek megfelelő tartalommal elkészített - nyilvános tájékoztatót, a 16. számú mellékletnek megfelelő tartalommal elkészített kezelési szabályzatot és a 18. számú mellékletnek megfelelő tartalommal elkészített rövidített tájékoztatót és azok hiteles magyar fordítását és a székhelye szerinti felügyeleti hatóság engedélyét benyújtja a Felügyeletnek.
(3) A nyilvános tájékoztatóban ki kell térni a magyar befektetők tájékoztatásának módjára, helyére és idejére, a forgalomba hozatali helyek megnevezésére, az értékpapírral kapcsolatos adófizetési kötelezettségre, a befektetés kockázatára vonatkozó információkra, valamint az alappal, illetőleg kollektív befektetési formával kapcsolatos - e törvény rendelkezéseitől eltérő - gyakorlatra.
(4) Ha a kibocsátó rendelkezik a székhelye szerint hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság által közzétételre engedélyezett tájékoztatóval, úgy a belföldi forgalomba hozatalhoz szükséges tájékoztatót a hatályos tájékoztató alapján kell elkészíteni, kiegészítve a belföldi forgalomba hozatal adataival, így különösen a (3) bekezdésben meghatározott részletekkel.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott engedélyt a Felügyelet akkor adja meg, ha
a) a külföldi székhelyű kibocsátó a Felügyeletnek benyújtja a székhelyének joga által a forgalomba hozatalra meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó igazolást, illetve - ha a külföldön történő forgalomba hozatal a székhely szerinti államban engedélyköteles - az engedélyt és annak hiteles magyar nyelvű fordítását;
b) a befektető kibocsátóval szembeni jogérvényesítése megfelelően biztosított;
c) a kibocsátó teljesíti a befektetési jegyek belföldi nyilvános forgalomba hozatalára vonatkozó feltételeket;
d) a kibocsátó székhelye szerinti ország rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal.
(6) Nemzetközi szerződés vagy együttműködési megállapodás alapján a Felügyelet elfogadja a külföldi felügyeleti hatóság által megkövetelt és ott közzétételre engedélyezett tájékoztatót.
(7) A külföldi kibocsátó kollektív befektetési értékpapírjának belföldön történő forgalomba hozatalára, illetőleg forgalmazására az Európai Unió tagállamában bejegyzett forgalmazó igénybevételével kerülhet sor.
(8) A külföldi kibocsátó által készített, a Felügyelet által engedélyezett vagy elfogadott tájékoztatót magyar nyelven kell közzétenni.
(9) A külföldi befektetési alap, illetőleg más kollektív befektetési forma köteles megfelelni a 245. § (4) bekezdésében, a 248. §-ban, a 289. §-ban, a 290. §-ban és a 293. §-ban meghatározott tájékoztatási követelményeknek, ideértve a folyamatos forgalmazásához készült tájékoztató tartalmi felépítésére és rendszeres közzétételére vonatkozó előírásokat is. A magyar ügyfelek tájékoztatását magyar nyelven kell biztosítani.
(10) A Felügyelet a külföldi kollektív befektetési értékpapír nyilvános folyamatos forgalmazását felfüggeszti, ha az nem felel meg az (1) és a (9) bekezdésben előírt szabályoknak. A Felügyelet a folyamatos forgalmazást megtilthatja, ha a felfüggesztést követően harminc napon belül a folyamatos forgalmazás törvényi feltételei nem állnak helyre, illetve amennyiben második ízben kerülne sor a forgalmazás felfüggesztésére.”
105. § A Tpt. a 252. §-t követően a következő címmel és új 252/A. §-sal egészül ki:
„Nyílt végű befektetési alap által belföldön forgalomba hozott befektetési jegy külföldi forgalomba hozatala, szabályozott piacra történő bevezetése
252/A. § (1) Nyílt végű befektetési alap által belföldön forgalomba hozott befektetési jegy külföldi forgalomba hozatalát, szabályozott piacra történő bevezetését a Felügyeletnek be kell jelenteni.
(2) A bejelentéssel egyidejűleg a Felügyeletnek meg kell küldeni a forgalomba hozatal helyének joga által előírt tájékoztató tervezetét.”
106. § A Tpt. 253. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési alap - az alapkezelő kérelmére - a Felügyelet által történő nyilvántartásba vétellel jön létre. A nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolni kell a letétkezelő által kiállított igazolást arról, hogy a tájékoztatóban, illetőleg a kezelési szabályzatban meghatározott saját tőkét a befektetők befizették, illetve ingatlanapport esetében az ingatlan tulajdonjogának átruházására vonatkozó okiratokat az alap rendelkezésére bocsátották. A saját tőke eredményes befizetését követően az alapkezelő köteles haladéktalanul intézkedni a befektetési alap nyilvántartásba vétele iránt. Amennyiben több sorozatba tartozó befektetési jegy kerül forgalomba hozatalra, a jogszabályban, illetve a kezelési szabályzatban az alapra vonatkozóan meghatározott legkisebb induló saját tőke összegyűjtésére vonatkozó feltételt az esetben is teljesítettnek kell tekinteni, ha ezen tőkeösszeget a különböző sorozatokat alkotó befektetési jegyekre szóló, elfogadott jegyzésekre befizetett összegek, illetve - ingatlanapport esetén - teljesített hozzájárulások értékének együttes összege eléri.”
107. § A Tpt. 254. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A zártkörű ingatlanalap befektetési jegyei ingatlanapport ellenében is jegyezhetőek. Az apportálandó ingatlanokat részletesen be kell mutatni az alap kibocsátási tájékoztatójában. Az apportálandó ingatlanok értékét az alap könyvvizsgálója és az ingatlanértékelője együttesen állapítja meg. Az apport összértéke nem haladhatja meg az alap induló saját tőkéjének ötven százalékát.”
108. § A Tpt. 257. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A befektetési alap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésből származó ellenérték befolyását, valamint a 256. § (6) bekezdésében foglalt határidő elteltét követően öt napon belül megszűnési jelentést kell készíteni, a Felügyelethez benyújtani és ezzel egyidejűleg a 34. § (3) bekezdésében meghatározott módon a befektetők rendelkezésére bocsátani. A letétkezelő ezt követően tíz napon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére. A megszűnési jelentés - a 19. számú mellékletben foglaltakon túlmenően - legalább az éves jelentés kötelező tartalmi elemeit tartalmazza. A kifizetés megkezdéséről rendkívüli közleményt kell közzé tenni.”
109. § (1) A Tpt. 262. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„262. § (1) A beolvadásról szóló tájékoztatóban be kell mutatni a beolvadás indokát, a beolvadó alapok befektetési politikáját, a beolvadás határnapját, a beolvadás feltételeit, a befektetésijegy-tulajdonosok teendőit, valamint - befektetésijegy-sorozatonként - az alapok nettó eszközértékeinek és az egy jegyre jutó nettó eszközértékek alakulását, az értékelési szabályokat, és az átváltási névérték meghatározását. A beolvadási tájékoztatónak tartalmaznia kell a jogutód befektetési alap e törvény szerinti teljes kezelési szabályzatát.”
(2) A Tpt. 262. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A beolvadás értéknapján befektetésijegy-sorozatonként meg kell állapítani a beolvadó alap befektetési jegyeinek - a jogutód befektetési alap befektetési jegyének névértékére átszámított - egy jegyre jutó napi nettó eszközértékét. Az alapkezelő és a forgalmazó a jogutód befektetési alap befektetési jegyeit - az érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértékeknek megfelelő átváltási arányban - jóváírja a beolvadó befektetési alap befektetésijegy-tulajdonosainak a forgalmazónál vezetett értékpapírszámláján.
(4) A jogutód alapkezelő a beolvadásról, a befektetési alapok beolvadásának napjára érvényes portfóliójáról jelentést készít, amelyet a beolvadást követő nyolc munkanapon belül köteles megküldeni a Felügyeletnek, közzétenni a jogutód befektetési alap forgalmazójának honlapján, valamint a befektetők rendelkezésére bocsátani mind a jogutód, mind a jogelőd befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyek forgalmazási helyein. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfóliókban lévő eszközök tételes felsorolását, azok értékét; továbbá - befektetési jegy sorozatonként - az összesített nettó eszközértékeket; a befektetési jegyek darabszámát, az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket, az átváltási arányt. A jelentést a jogutód befektetési alap letétkezelője és könyvvizsgálója is aláírja.”
110. § A Tpt. 263. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nyilvánosan működő zárt végű alapok esetében az alapkezelő köteles a befektetési alap létrehozatalát, a már nyilvántartásba vett befektetési alap által kibocsátott új sorozat forgalomba hozatalát, illetve a nyilvánossá válását követő egy hónapon belül a befektetési jegy szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményezni.”
111. § A Tpt. 264. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„264. § Befektetési alap zártkörű létrehozatalának minősül, ha a befektetési jegyek forgalomba hozatala kielégíti a 14. § (1) bekezdésének a)-e) pontjában foglalt feltételek valamelyikét.”
112. § A Tpt. 265. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„265. § (1) A zártkörű befektetési alap létrehozatalakor az alapkezelő kezelési szabályzatot köteles készíteni. A zártkörű befektetési alap kezelési szabályzatának kötelező tartalmi elemeit a 16. számú melléklet tartalmazza. A kezelési szabályzatot az alapkezelő a zártkörű alap nyilvántartásba vételére irányuló kérelemhez csatoltan, a kezelési szabályzatban meghatározott saját tőke rendelkezésre állását igazoló letétkezelői igazolással együtt benyújtja a Felügyelethez, amely ezek alapján nyilvántartásba veszi a zártkörű alapot.
(2) A kezelési szabályzatot a forgalomba hozatali eljárás megkezdését megelőzően legalább hét nappal a kezelési szabályzatban meghatározott befektetői kör részére hozzáférhetővé kell tenni.
(3) Ha a kezelési szabályzat módosítására kerül sor, a módosított kezelési szabályzatot öt nappal a módosítás hatálybalépését követően tájékoztatásul meg kell küldeni a Felügyeletnek.
(4) A kezelési szabályzatban az alapkezelő a kezelési szabályzat módosítását a módosítással érintett befektetésijegy-sorozatot alkotó befektetési jegyek tulajdonosai kezelési szabályzatban meghatározottak szerint számított és ott meghatározott mértékű többségének jóváhagyásától teheti függővé.
(5) A zártkörűen forgalomba hozott befektetési jegy az alap nyilvánossá válásáig kizárólag a kezelési szabályzatban meghatározott befektetők körében ruházható át, illetőleg nyílt végű befektetési alap esetén kizárólag e körben forgalmazható, minden esetben kizárólag a 14. § (1) bekezdésének a)-e) pontjaiban foglalt kereteken belül.
(6) Az alapkezelő a zártkörű befektetési alap kezelési szabályzatában a 266. §-ban, valamint a 289-290. §-okban foglaltaktól eltérő módon határozhatja meg a befektetők részére nyújtandó rendszeres és rendkívüli, valamint a nettó eszközértékkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségeit.
(7) Zártkörű befektetési alap esetében az alapkezelő a 358. § (2) bekezdésében foglalt előírástól eltérően az alap éves beszámolójának ellenőrzésére nem köteles könyvvizsgálót megbízni. Erre a tényre a kezelési szabályzatban fel kell hívni a befektetők figyelmét.”
113. § (1) A Tpt. 266. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az alap nettó eszközértékét befektetési jegy sorozatonként, az alap eszközeire vonatkozó lehető legfrissebb piaci árfolyam-információk alapján, az alap kezelési szabályzatában írtak szerint kell meghatározni.”
(2) A Tpt. 266. §-ának (7) bekezdése az alábbi e) ponttal egészül ki:
„e) ingatlan tulajdonának kölcsönös átruházása esetén (csere)
ea) az ingatlanalap által tulajdonba adott ingatlan beszámítási értékének legalacsonyabb összegét,
eb) az ingatlanalap által megszerzett ingatlan beszámítási értékének legmagasabb összegét.”
114. § A Tpt. 271. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az alapkezelő az ingatlanbefektetési alap által vásárolt egyes ingatlanok, illetve adott ingatlanberuházások nettó eszközérték számításakor figyelembe vehető értékének ötven százaléka erejéig jelzálog vagy óvadék fedezete mellett, ingatlanfinanszírozás, illetve ingatlanberuházás finanszírozása céljából kölcsönt vehet fel az alap nevében, amennyiben ez az alapkezelési szabályzatban foglalt általános feltételeknek megfelel. Az ilyen kölcsön fedezeteként az alap
a) a megterhelt ingatlanra kötött vagyonbiztosításon,
b) az adott ingatlanból befolyó bevételek hitelező bank számára történő engedményezésén, vagy
c) óvadékon
túlmenően egyéb biztosítékot nem nyújthat. Az alap letétkezelője jelzáloggal fedezett kölcsön esetén hitelezőként nem szerepelhet.”
115. § (1) A Tpt. 280. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ingatlanalap portfóliója az ingatlanokon felül kizárólag látra szóló és lekötött bankbetétet, illetve OECD-tagállam által kibocsátott állampapírt - beleértve ezen értékpapírok repo ügylettel történő vásárlását is -, valamint devizaárfolyamhoz kötött ingatlanügyletekből befolyó bevételek árfolyamkockázatának fedezése céljából kötött határidős ügyleteket tartalmazhat.”
(2) A Tpt. 280. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ingatlanalap az ingatlanok átruházása (elidegenítése, megszerzése) körében köthet adásvételi, csere, valamint más, adásvételre irányuló, azzal vegyes szerződéseket, így különösen a Ptk.-ban az adásvétel különös nemeiként nevesített szerződéseket, illetve időpont vagy feltétel bekövetkezésétől függő hatályú szerződéseket.”
116. § (1) A Tpt. 288. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Felügyelet a részére megküldött értesítés kézhezvételét követő két hónapon belül a forgalmazás megkezdését megtilthatja, ha nem látja biztosítottnak a feltételek meglétét, így különösen a befektetők megfelelő tájékoztatását.”
(2) A Tpt. 288. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Felügyelet a folyamatos forgalmazást felfüggeszti, ha az nem felel meg a (2) bekezdésben előírt szabályoknak. A Felügyelet a folyamatos forgalmazást megtilthatja, ha a felfüggesztést követően harminc napon belül a folyamatos forgalmazás feltételei nem állnak helyre, illetve amennyiben második ízben kerülne sor a forgalmazás felfüggesztésére.”
117. § A Tpt. 289. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az alapkezelő legalább félévenként, a tárgyfélév (pénzügyi félév) lezárása után negyvenöt - külföldi befektetési alapkezelő esetén hatvan - napon, tárgyév (pénzügyi év) lezárása esetén százhúsz napon belül az általa kezelt befektetési alapokról egyenként a 21. számú mellékletben foglaltak szerinti jelentést készít, és azt a Felügyeletnek megküldi. Az alapkezelő a jelentést a Felügyeletnek történő megküldéssel egyidejűleg közzéteszi a 34. § (3) bekezdésében meghatározott módon.”
118. § A Tpt. 290. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az alapkezelő az általa kezelt alapok működésére vonatkozóan köteles a Felügyeletnek megküldeni, továbbá a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen köteles közzétenni, és a befektetési jegyek forgalmazójánál hozzáférhetővé tenni:
a) az átalakulási, beolvadási hirdetményt, legkésőbb harminc nappal az átalakulás, beolvadás hatálybalépése előtt;
b) a befektetési szabályok változását, legkésőbb harminc nappal a hatálybalépés előtt;
c) a futamidőnek határozottá alakítását, a határozott futamidő csökkentését, legkésőbb harminc nappal a hatálybalépés előtt;
d) a befektetési jegy visszaváltásával kapcsolatos költség változását legkésőbb a hatálybalépés előtt öt nappal;
e) a kezelési szabályzat egyéb módosítását legkésőbb a hatálybalépés napján;
f) az alapkezelő engedélyének visszavonását, két munkanapon belül;
g) a befektetési alapkezelési tevékenység átadását, legkésőbb tizenöt nappal a hatálybalépés előtt;
h) a tőke és a felosztott hozam (amennyiben a felosztott hozam kifizetése a kezelési szabályzat szerint nem automatikus) kifizetésének idejét, módját, legkésőbb az esedékesség napján;
i) a befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztését, illetve újraindítását, két munkanapon belül;
j) az alapkezelővel szembeni felszámolás megindítását két munkanapon belül;
k) a befektetési alap megszűnésekor a megszűnési jelentést, annak a Felügyelet részére történő benyújtásával egyidejűleg;
l) az egy jegyre jutó nettó eszközérték (hozamfizetés esetét kivéve) az előző nettó eszközértékhez képest, illetve napi számítás esetén három értékelési napon belül bekövetkezett jelentős (húsz százalékot meghaladó) mértékű csökkenésének okát, legkésőbb a felmerülést követő két munkanapon belül;
m) a közzétételi kötelezettségek teljesítésére igénybe vett közzétételi helyet két munkanapon belül.”
119. § A Tpt. 295. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az értékpapírszámla és a befektetéshez kapcsolódó pénzmozgások lebonyolítására szolgáló számla vezetését az egyes alapok és portfóliók tekintetében kizárólag egyazon letétkezelő végezheti.”
120. § (1) A Tpt. 313. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Értékpapír kereskedésével foglalkozó tőzsdén kereskedési joggal rendelkezhet olyan külföldi vállalkozás, amely]
„a) a székhelye szerinti ország hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának engedélyével rendelkezik értékpapírral végzett kereskedési, illetőleg bizományosi tevékenység végzésére vonatkozóan, és
b) tagsági vagy kereskedési joggal rendelkezik egy olyan szabályozott piacon, amellyel a tőzsdének a kölcsönös kereskedésre vonatkozó megállapodása van, valamint”
(2) A Tpt. 313. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező vállalkozás az (1) bekezdéstől függetlenül rendelkezhet a tőzsdén kereskedési joggal, amennyiben befektetési eszközzel és tőzsdei termékkel végzett kereskedési, illetőleg bizományosi tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezik, illetve a székhelye szerinti tagállamban lévő szabályozott piacon, e tagállam joga szerint kereskedési jogot szerzett.”
121. § A Tpt. 317. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A tőzsde a szabályzatait, valamint azok módosítását a Felügyelet jóváhagyását követően a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen közzéteszi. A (4) bekezdés i) pontjában foglalt szabályzat közzétételétől a tőzsde eltekinthet.”
122. § A Tpt. 325. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tőzsde szabályzatában meghatározott személy legfeljebb tíz tőzsdenapra felfüggesztheti meghatározott tőzsdei termék forgalmazását, ha a további forgalmazás nem biztosítja a rendezett, áttekinthető és tisztességes kereskedelmet, ha gyanú merül fel, hogy a kibocsátó megsérti a tájékoztatásra vonatkozó előírásokat, illetve a tőzsdei kereskedés elszámolása nem biztosított. Értékpapír tőzsdei forgalmazásának felfüggesztése esetén a felfüggesztésről történő döntésről a kibocsátót értesíteni kell.”
123. § A Tpt. 327. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Felügyelet felfüggeszti valamely értékpapír tőzsdei forgalmazását a jogsértő állapot megszüntetéséig, ha a kibocsátó megsérti az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára, illetve a tájékoztatásra vonatkozó előírásokat.”
124. § A Tpt. 329. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tőzsde, illetve a Felügyelet a felfüggesztésre vagy a kereskedés visszaállítására vonatkozó döntéséről haladéktalanul értesíti a másik felet és döntését a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen nyilvánosságra hozza.”
125. § A Tpt. 332. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tőzsde a Felügyeletnek köteles bejelenteni és a bejelentéssel egyidejűleg a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen nyilvánosságra hozni”
„d) a 307-308. §-okban, valamint a 356. §-ban meghatározott személyi körben bekövetkezett változást;”
126. § A Tpt. 335. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Elszámolóházi tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységnek minősül
a) az informatikai,
b) az adatszolgáltatási,
c) a részvénykönyv-vezetési,
d) az oktatási tevékenység, és
e) a közgyűlés szervezése, lebonyolítása.”
127. § A Tpt. 337. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Elszámolóház a Hpt. 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag tőzsdei ügylettel, tőzsdén kívüli értékpapírügylettel, értékpapír forgalomba hozatalával, az értékpapíron alapuló fizetés, megbízás alapján végzett elszámolással, befektetési szolgáltatással, kiegészítő befektetési szolgáltatással, az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetéssel, megbízás alapján végzett elszámolással, árutőzsdei szolgáltatással, valamint törvényben meghatározott szervezett piac számára nyújtott szolgáltatással kapcsolatos elszámolás lebonyolítása érdekében végezhet.”
128. § A Tpt. 343. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Elszámolóházzal, illetőleg a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársasággal munkaviszonyban álló személy befektetési szolgáltatóban közvetlen tulajdonnal nem rendelkezhet, ide nem értve a szabályozott piacra bevezetett értékpapír tulajdonjogának megszerzését.”
129. § A Tpt. 345. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az üzletszabályzatát, valamint azok módosítását a Felügyelet jóváhagyását követően a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen nyilvánosságra hozza. A (2) bekezdés e) és l) pontjában meghatározott szabályzat közzétételétől az elszámolási tevékenységet végző szervezet eltekinthet.”
130. § A Tpt. 368. §-a a (4) bekezdést követően a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a korábbi (5)-(6) bekezdés számozása (6)-(7) bekezdésre változik:
„(5) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a 205. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése.”
131. § A Tpt. 370. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az általa foganatosított korlátozó intézkedésekről
a) az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek és gazdasági erőforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott rendeletek, illetve e rendeletek felhatalmazása alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok;
b) az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján, a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek és gazdasági erőforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott közös álláspontok
alapján, az abban foglalt kötelezettség teljesítése érdekében tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot.
(12) A Pénzügyminisztérium jogosult a (11) bekezdés alapján tudomására jutott adatokat:
a) az Európai Unió tagállamainak és intézményeinek továbbítani,
b) kölcsönös ellenőrzés céljából öt évig megőrizni, és
c) statisztikai adatszolgáltatás céljából - személyazonosításra alkalmatlan módon - felhasználni.”
132. § A Tpt. 372. §-a az alábbi f) és g) ponttal egészül ki:
[A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul köteles kiszolgáltatni a kért adatot az általa lebonyolított ügyletről és a nála vezetett számláról, ha adat merül fel arra, hogy az ügylet vagy a számla]
„f) bennfentes kereskedelemmel,
g) piacbefolyásolással”
[áll összefüggésben.]
133. § (1) A Tpt. 374. §-ának h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét]
„h) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a befektetési szolgáltatóban, az árutőzsdei szolgáltatóban, a befektetési alapkezelőben, a tőzsdében, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen részesedést szerezni kívánó személynek (társaságnak), az üzletág átvételét tervező társaságnak, illetve az ilyen tulajdonos vagy esetleges jövőbeni tulajdonos által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás;”
(2) A Tpt. 374. §-ának m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét]
„m) a jogsértés elkövetőjével szemben a bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás tárgyában meghozott felügyeleti határozat indoklási részének közzététele;”
(3) A Tpt. 374. §-a a következő n) ponttal egészül ki:
[Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét]
„n) a 205. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése.”
134. § (1) A Tpt. 378. §-ának i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet feladatkörében]
„i) bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély vagy bejelentés nélküli tevékenység végzésének gyanúja esetén hatósági ellenőrzést végez;”
(2) A Tpt. 378. §-ának l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet feladatkörében]
l) eljárva szükség esetén határozatot hoz arról, hogy valamely tevékenység e törvény értelmében befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, tőzsdei, központi értéktári, illetőleg elszámolóházi tevékenységnek minősül-e.”
135. § (1) A Tpt. 389. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Engedélyezésre irányuló eljárásban, az alapítási, illetve a működési engedély iránti kérelem esetében a Felügyelet eljárásának időtartama hatvan nap, egyéb esetekben - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - harminc nap. A határidő egy esetben legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.”
(2) A Tpt. 389. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(4) bekezdés számozása (4)-(5) bekezdésre változik:
„(3) Tájékoztató, illetőleg alaptájékoztató és hirdetmény közzétételének engedélyezésére irányuló eljárás esetén a Felügyelet eljárásának időtartama tíz munkanap. Ha a kibocsátó első alkalommal hoz értékpapírt nyilvánosan forgalomba, a Felügyelet eljárásának időtartama húsz munkanap. Tájékoztató, illetőleg alaptájékoztató és hirdetmény közzétételének engedélyezésére irányuló kérelem esetében a Felügyelet tíz munkanapon belül kérhet hiánypótlást. A határidő meghosszabbításának a tájékoztató és a hirdetmény közzétételének engedélyezésére irányuló eljárásban nincs helye.”
136. § A Tpt. 390. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 378. § i) és l) pontjában foglalt feladat ellátása érdekében a Felügyelet felszólítására az ellenőrzés alá vont személy köteles bemutatni a tényállás tisztázásához szükséges szerződést, okiratot, jelentést, kimutatást, bankszámla, ügyfélszámla, értékpapírszámla forgalmára vonatkozó kivonatát, könyvvizsgálói jelentést. A Felügyelet szükség esetén helyszíni ellenőrzést végezhet.”
137. § (1) A Tpt. 391. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:]
„g) a termékértékesítők, üzletkötők, befektetési tanácsadók, portfóliókezelést végző személyek személyazonosító adatai;”
(2) A Tpt. 391. §-a (1) bekezdésének q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:]
„q) a forgalomba hozatal adatai, befektetési alap esetében befektetésijegy-sorozatonként;”
(3) A Tpt. 391. §-ának (1) bekezdése a következő t)-y) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:]
„t) a 97. § (1) bekezdése szerinti ügyvezető, a 97. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti üzletág-irányító, a 109. § (3) bekezdése szerinti belső ellenőr, valamint a 11. számú mellékletben meghatározott személyek személyazonosító adatai;
u) a minősített befektetőnek minősített természetes személy személyazonosító adatai;
v) a minősített befektetőnek minősített kis- és középvállalkozás neve, székhelye;
x) az engedélyezett tájékoztató;
y) a közzétételre kötelezett által megjelölt közzétételi hely.”
138. § A Tpt. 392. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Felügyelet feladatának ellátásához más hatóságtól, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatótól - a felhasználás céljának megjelölésével - e törvényben meghatározott adatkörben elektronikus adatot vehet át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadónál, mind a Felügyeletnél dokumentálni kell.”
139. § (1) A Tpt. 394. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti]
„e) annak a természetes személynek az adatait, akivel kapcsolatosan bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély vagy bejelentés nélkül végzett tevékenység gyanúja miatt bejelentést tettek, illetőleg akivel szemben bennfentes kereskedelemmel, piacbefolyásolással, engedély vagy bejelentés nélküli tevékenység végzésével kapcsolatos eljárást folytat;”
(2) A Tpt. 394. § (1) bekezdés f) pontjának 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti]
[f) az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzése érdekében]
„2. a befektetési szolgáltató vezető állású személye, termékértékesítője, üzletkötője, befektetési tanácsadója, üzletág-irányítója, továbbá a befektetési vállalkozás ügyvezetője, belső ellenőre és a 11. számú mellékletben meghatározott személyek;” [adatait;]
(3) A Tpt. 394. §-ának (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti]
„l) a minősített befektetőnek nyilvánított természetes személy adatait.”
(4) A Tpt. 394. §-ának (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti]
„m) bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély nélküli szolgáltatás végzése ügyében indított eljárás keretében az elektronikus hírközlési szolgáltatótól kapott, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 157. §-a (2) bekezdésének b), e) és g) pontjában meghatározott adatokat.”
(5) A Tpt. 394. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés, a 391. § (1) bekezdésének t) és u) pontja, valamint a 391. § (2) bekezdése vonatkozásában a Felügyelet az érintett személyazonosító adatait (családi és utónév, születési név, születési hely és idő, anyja leánykori családi és utóneve, állampolgárság) és lakcímét (tartózkodási helyét), valamint az engedélyezési és ellenőrzési célú adatkezelés során a befektetés, tulajdoni részesedés, szakképzettség, szakmai gyakorlat, választott tisztség, beosztás, munkaviszony, büntetlenség és a 357. §-ban meghatározott kizáró okok megállapításához szükséges adatokat kezeli.”
(6) A Tpt. 394. §-a (5) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet az adatot]
„d) a bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás és ügyféllel kapcsolatos eljárás esetén a felügyeleti eljárás lezárásától számított tíz évig,”
140. § (1) A Tpt. 395. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel egyidejűleg - az i) és a k) pontban foglaltak kivételével - közzétenni:]
„d) a 97. § (1)-(3) és (5) bekezdésében, a 98. § (1) bekezdésében, a 356. §-ban és a 11. számú mellékletben meghatározott személyi körben bekövetkezett változást;”
(2) A Tpt. 395. § (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel egyidejűleg - az i) és a k) pontban foglaltak kivételével - közzétenni:]
„g) a közgyűlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyűlés által hozott határozatokat, az utóbbiak lényeges tartalmának összefoglalásával;”
141. § A Tpt. 399. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
„(3) Ha a Felügyelet megállapítja, hogy valamely más tagállamban székhellyel rendelkező kibocsátó, illetőleg forgalmazó a nyilvános forgalomba hozatal szabályait megsértette, illetőleg hogy a Magyarországon szabályozott piacra bevezetett értékpapír más tagállamban székhellyel rendelkező kibocsátója megsértette a forgalomban tartással kapcsolatos kötelezettségeit, értesíti a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.
(4) Ha a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának a (3) bekezdésben meghatározott értesítés alapján megtett intézkedése ellenére, vagy intézkedése hiányában a kibocsátó, illetőleg a forgalmazó nem szünteti meg jogsértő magatartását, a Felügyelet megteszi a szükséges intézkedést a befektetők védelme érdekében. Az intézkedésről, annak megtétele előtt tájékoztatja a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát. A Felügyelet a megtett intézkedésről tájékoztatja az Európai Bizottságot.”
142. § (1) A Tpt. 400. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]
„a) a kibocsátót, a felügyelete alá tartozó szervezetet, valamint ezek vezető állású személyét és alkalmazottját az értékpapírok forgalomba hozatalára, a befektetési szolgáltatási tevékenységre, az árutőzsdei szolgáltatási tevékenységre, a befektetési alapkezelési tevékenységre, a letétkezelési tevékenységre, a tőzsdei tevékenységre, az elszámolóházi, illetőleg központi értéktári tevékenységre, valamint a nyilvánosan működő részvénytársaságokban történő befolyásszerzésre vonatkozó jogszabályban, szabályzatban és az engedélyben meghatározott feltételeknek való megfelelésre határidő kitűzésével felszólítja és egyidejűleg figyelmezteti;”
(2) A Tpt. 400. §-a (1) bekezdésének u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]
„u) a termékértékesítőt, üzletkötőt, befektetési tanácsadót és a portfóliókezelést végző személyt törölheti a Felügyelet által vezetett névjegyzékből.”
(3) A Tpt. 400. §-ának (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]
„v) ha a forgalomba hozatali eljárás lezárásáig olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely alapján a tájékoztató közzétételének engedélyezését meg kellett volna tagadni, vagy az a befektetői érdekeket súlyosan sérti, a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyét visszavonja és határidő kitűzésével kötelezi a kibocsátót, valamint a forgalmazót a forgalomba hozatali folyamat leállítására.”
(4) A Tpt. 400. §-ának (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]
„w) az e törvényben előírt tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén a közzétenni elmulasztott információt a 40. §-ban foglaltak szerint, a mulasztó költségén nyilvánosságra hozza.”
(5) A Tpt. 400. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet az (1) bekezdés h), i), n), o), q), r), s) és v) pontjában meghatározott határozatának felülvizsgálatára irányuló perben a bíróság soron kívül jár el. A tárgyalást - ha egyéb intézkedésre nincs szükség - legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik napra kell kitűzni.”
143. § A Tpt. 404. §-át követően a következő 404/A. §-sal egészül ki:
„404/A. § (1) A Felügyelet együttműködik más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával. Az együttműködés különösen a következő esetekre terjed ki:
a) valamely Magyarországon nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója más értékpapírfajtát más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának engedélyével hozott forgalomba;
b) a Felügyelet a tájékoztató, illetőleg a hirdetmény közzétételére vonatkozó engedélykérelmet más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának engedélyezésre átadta, más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságától tájékoztató, illetőleg hirdetmény közzétételére vonatkozó engedélykérelmet engedélyezésre átvett;
c) a Felügyelet valamely értékpapírral a szabályozott piacon történő kereskedést felfüggeszti vagy megtiltja, ha az érintett értékpapírt más tagállamban is bevezették szabályozott piacra;
d) új típusú vagy ritkán előforduló értékpapírra vonatkozó tájékoztató, illetőleg hirdetmény közzétételére vonatkozóan nyújtanak be hozzá engedélykérelmet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a Felügyelet e törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében információt adhat át más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának, illetőleg információt vehet át más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságától a kibocsátóra, az értékpapírra, illetőleg más tagállam piacának sajátosságaira vonatkozóan.”
144. § A Tpt. 405. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet a kibocsátót, a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzés szabályait megsértő személyt, befektetési szolgáltatót, árutőzsdei szolgáltatót, befektetési alapkezelési tevékenységet végző személyt, tőzsdét, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, illetve vezető állású személyét és alkalmazottját, a bennfentes és a piacbefolyásolást elkövető személyt e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, a pénzmosásról szóló törvény, valamint a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége, továbbá a saját szabályzatában foglaltak megszegése, kijátszása, elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén, továbbá, ha azt az MNB a (2) bekezdés szerint, illetőleg külföldi felügyeleti hatóság a 399. § (2) bekezdése szerint kezdeményezi, bírság megfizetésére kötelezheti.”
145. § (1) A Tpt. 406. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bírság összege:]
„d) bennfentes kereskedelem, illetőleg piacbefolyásolás esetén 100 000-100 000 000 forint, vagy a kimutatható vagyoni előny legfeljebb 400 százaléka,”
(2) A Tpt. 406. §-ának (2) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:
[A bírság összege:]
„u) amennyiben a 390. § alapján eljárás alá vont személy, illetve szervezet a Felügyelet felszólításának nem tesz eleget, vagy akadályozza a felügyeleti ellenőrzést, 5000-1 000 000 forint.”
146. § A Tpt. 415. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától 2007. december 31-ig]
„a) Magyarországon székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet által az Európai Unió másik tagállamában létesített fióktelep kiegészítő biztosítás érdekében köteles csatlakozni a fogadó ország befektető-védelmi rendszeréhez;”
147. § (1) A Tpt. 451. §-ának (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
„n) a befektetési ajánlás készítésének és nyilvánosságra hozatalának részletes szabályait,”
(2) A Tpt. 451. §-ának (2) bekezdése az alábbi p)-s) pontokkal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
„p) a Felügyelet által elfogadott, illetve a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelveket,
q) a piacbefolyásolásra utaló magatartások minősítésekor figyelembe veendő körülményeket,
r) az elfogadott piaci gyakorlat megállapításának részletes szabályait,
s) a bennfentes információ nyilvánosságra hozatalának kibocsátó általi késleltetésére vonatkozó részletes szabályokat.”
148. § (1) A Tpt. 6. számú mellékletének I. 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. ha a kibocsátó érdekkörébe tartozó konszolidációba bevont, magyarországi székhelyű, zártkörűen működő társaság nem köteles e törvény alapján rendszeres és rendkívüli tájékoztatást közzétenni, akkor ezen társaság rendkívüli információit is a kibocsátónak kell közzétennie,”
(2) A Tpt. 6. számú melléklete a következő új I. 29. ponttal egészül ki, egyidejűleg a I. 29. pont számozása I. 30. pontra változik:
„29. A kibocsátó által a Felügyeletnek bejelentett, az e törvény szerinti közzétételi kötelezettségek teljesítésére szolgáló hely, illetve annak változása,”
149. § A Tpt. 11. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Portfóliókezelésre, befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedésére olyan szakembert kell alkalmazni, aki büntetlen előéletű, legalább kétéves szakmai gyakorlattal, valamint a külön jogszabályban előírt vizsgával rendelkezik és akivel szemben nem áll fenn a 357. §-ban meghatározott kizáró ok.”
150. § (1) A Tpt. 14. számú mellékletének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. A lehetséges befektetési eszközök, tőzsdei termékek köre, különös tekintettel a származtatott eszközökre.”
(2) A Tpt. 14. számú mellékletének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. A befektetési eszközök, tőzsdei termékek értékelésének szabályai.”
(3) A Tpt. 14. számú mellékletének 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. A portfólióba tartozó, a befektető tulajdonában lévő befektetési eszközök, tőzsdei termékek kölcsönzésének, azok terhelhetőségének szabályai.”
151. § A Tpt. 17. számú mellékletének I. 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. A nyilvános ajánlattétel, eladási ajánlattétel adatai:
a) a létrehozandó, eladásra kínált, illetve az újabb befektetésijegy-sorozatot kibocsátó befektetési alap rövid bemutatása;
b) jegyzési hely, eladási hely és forgalmazási hely meghatározása;
c) fizetés módja, új alap létrehozatalát célzó befektetésijegy-sorozat forgalomba hozatala esetén a jegyzés módja;
d) jegyzési ár, vételi ár; forgalomba hozatali ár (az újabb sorozatot jegyzési eljárás lefolytatása nélkül kibocsátó befektetési alap esetében az első forgalmazási napon érvényes forgalomba hozatali ár);
e) a jegyzési időszak kezdete és vége;
f) túl-, illetve aluljegyzés esetén követendő eljárás, amennyiben a forgalomba hozatal jegyzési eljárással történik;
g) a joghatóság, háttérszabályok megnevezése:
h) a befektetési jegyekhez fűződő jogok bemutatása, sorozatonként.”
152. § A Tpt. 25. számú melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.
153. § (1) A Tpt. 10. §-ának (1) bekezdésében, 52. §-ának (5) bekezdésében. 54. §-ának (1) bekezdésében, 57. §-ának (2) és (5) bekezdésében, 216. §-ának (3) bekezdésében, 221. §-ának (3) bekezdésében, 228. §-ának (1) bekezdésében, 266. §-ának (3), (4) és (5) bekezdésében, 309. §-ának (2) bekezdésében, 342. §-ának (4) bekezdésében, valamint 431. §-ának (1) bekezdésében a „37. § (5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „34. § (4) bekezdésében” szövegrész lép.
(2) A Tpt. 89. §-ának (5) bekezdésében, 94. §-ában, 102. §-ának (3), (4), (6) és (8) bekezdéseiben, 103. §-ának (3), (5) és (6) bekezdéseiben, 104. §-ában, 107/A. §-ában, 181/J. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 181/Q. §-ának (6) bekezdésében, 211. §-ának (7) bekezdésében, 231. §-ában, 232. §-ának (1) bekezdésében, 287. §-ának (2), (3) és (4) bekezdéseiben, 300. §-ának (3) bekezdésében, 301. §-a (1) bekezdésének d) pontjában, 338. §-a (7) bekezdésének g) pontjában és 404. §-ának (3) bekezdésében az „illetékes” szövegrész helyébe a „hatáskörrel rendelkező” szövegrész lép.
(3) A Tpt. 287. §-ának (5) bekezdésében a „tagország illetékes felügyeleti hatósága” szövegrész helyébe a „tagország hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága” szövegrész, az „az illetékes felügyeleti hatóságok” szövegrész helyébe az „a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságok” szövegrész és a „fogadó ország illetékes felügyeleti hatóságai” szövegrész helyébe a „fogadó ország hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága” szövegrész lép.
(4) A Tpt. 287. §-ának (6) bekezdésében a „tagország illetékes felügyeleti hatóságai” szövegrész helyébe a „tagország hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága” szövegrész és a „tagállama illetékes felügyeleti hatóságának” szövegrész helyébe a „tagállama hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának” szövegrész lép.
(5) A Tpt. 404. §-ának (2) bekezdésében az „az illetékes” szövegrész helyébe az „a hatáskörrel rendelkező” szövegrész lép.
(6) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 52. és 118. pontjában, 173. §-a (2) bekezdése d) pontjának 4. alpontjában az „elismert (szabályozott)” szövegrész helyébe a „szabályozott” szövegrész lép.
(7) A Tpt. 67. §-ának (11) bekezdésében, 275. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, 285. §-a (2) bekezdésének a) és f) pontjaiban, 301. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 302. §-ának (4) bekezdésében és 305. §-ában az „elismert piac” szövegrész helyébe a „szabályozott piac” szövegrész lép.
(8) A Tpt. 136. §-ának (4) bekezdésében, 270/A. §-ának (3) bekezdésében, 276. §-ának (1), (2) és (4) bekezdésében az „elismert értékpapírpiac” szövegrész helyébe a „szabályozott piac” szövegrész lép.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

154. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 51. §-a a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény az általa foganatosított korlátozó intézkedésekről
a) az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek és gazdasági erőforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott rendeletek, illetve e rendeletek felhatalmazása alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok;
b) az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján, a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek és gazdasági erőforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott közös álláspontok
alapján, az abban foglalt kötelezettség teljesítése érdekében tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot.
(10) A Pénzügyminisztérium jogosult a (9) bekezdés alapján tudomására jutott adatokat:
a) az Európai Unió tagállamainak és intézményeinek továbbítani,
b) kölcsönös ellenőrzés céljából öt évig megőrizni, és
c) statisztikai adatszolgáltatás céljából - személyazonosításra alkalmatlan módon - felhasználni.”
(2) A Hpt. 141. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„141. § (1) A 138. § i) pontjában foglalt feladat ellátása érdekében a Felügyelet felszólítására az ellenőrzés alá vont személy köteles bemutatni a helyzet tisztázásához szükséges szerződést, okiratot, jelentést, kimutatást, bankszámlát, könyvvizsgálati jelentést. A Felügyelet szükség esetén helyszíni ellenőrzést végezhet.”
(3) A Hpt. 146. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénzügyi intézmény, a bankképviselet, valamint a pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző személy köteles a Felügyelet számára a helyszíni ellenőrzést lehetővé tenni, illetőleg segíteni, biztosítva az üzleti könyvek, jelentések ellenőrzését, valamint a vizsgálathoz szükséges adatokhoz, információkhoz való hozzáférést.”
(4) A Hpt. 146. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A Felügyelet csak az ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében vizsgálhatja a pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző ügyfelére vonatkozó adatokat.”
(5) A Hpt. 146. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A Felügyelet felhívására a pénzügyi intézmény, a bankképviselet, valamint a pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző köteles a tevékenységére vonatkozó, jogszabályban meghatározott bármely adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, igazgatósági, felügyelő bizottsági és közgyűlési előterjesztéseit, azok jegyzőkönyveit, továbbá a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, valamint belső ellenőrzésének jelentéseit, jegyzőkönyveit magyar nyelven a Felügyelet rendelkezésére bocsátani.”
(6) A Hpt. 148. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet - feladata teljesítéséhez - kérheti a pénzügyi intézménytől, bankképviselettől, valamint a pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó személytől beszámoló, meghatározott formájú és tagolású kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatását, továbbá felvilágosítást kérhet a pénzügyi intézménytől, bankképviselettől, valamint a pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó személytől valamennyi üzleti ügyéről, valamint betekinthet könyveikbe, irataikba és adathordozóikba.”
(7) A Hpt. a 175. §-t követően a következő 175/A. §-sal egészül ki:
„175/A. § Amennyiben a 141. § (1) bekezdése alapján eljárás alá vont személy, illetve szervezet a Felügyelet felszólításának nem tesz eleget, illetve akadályozza a felügyeleti ellenőrzést, ötezertől tízmillió forintig terjedő bírsággal sújtható.”
(8) A Hpt. 201. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Hirdetést csak Magyarországon bejegyzett és pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény, a 3. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott tevékenységet folytató ügynök, valamint az Európai Unióban székhellyel rendelkező hitelintézet és a 15. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő pénzügyi vállalkozás tehet közzé.”
(9) A Hpt. 201. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha hirdetést a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pontja szerint meghatározott ügynök tesz közzé, a hirdetésében meg kell jelölnie azt a pénzügyi intézményt, amelynek ügynökeként a 3. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott tevékenységet végzi.”
(10) A Hpt. 235. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő b) ponttal egészül ki:
[235. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:]
„a) a 3. § (1) bekezdésének a)-c) és e)-n) pontjában, valamint a 3. § (2) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott szolgáltatások végzésére, valamint a szolgáltatások nyújtása során kötött szerződések kötelező tartalmi elemeire,
b) a 3. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott szolgáltatás vonatkozásában - ideértve az MNB által nyújtott pénzforgalmi szolgáltatást is - a számla megnyitására, a számla feletti rendelkezésre, a rendelkezés korlátozására vonatkozó követelményeket, továbbá az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok közötti átutalások külön szabályaira, valamint a szolgáltatások nyújtása során kötött szerződések kötelező tartalmi elemeire,”
[vonatkozó részletes szabályokat.]

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása

155. § (1) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 3. §-a (1) bekezdésének 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„15. szabályozott piac: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.) meghatározott fogalom;”
(2) A Bit. 35. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A biztosításközvetítő nyilvántartására vonatkozó szabályokat abban az esetben sem kell alkalmazni, ha a biztosításközvetítői tevékenységet]
„e) a Vám- és Pénzügyőrséggel szolgálati jogviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személy - kizárólag az EU területén érvényes felelősségbiztosítási fedezettel nem rendelkező harmadik országbeli gépjármű üzembentartójának (vezetőjének) külön jogszabályban meghatározott kötelező felelősségbiztosítási szerződésének értékesítésével kapcsolatban - végzi.”
(3) A Bit. 36. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy az e törvény 13. számú mellékletében meghatározott szakképesítést az első nyilvántartásba vételt követő 24 hónapon belül köteles megszerezni, és azt a foglalkoztató biztosító, illetve független biztosításközvetítő részére 15 napon belül bejelenteni. A függő biztosításközvetítőként nyilvántartott természetes személy a független biztosításközvetítőként történt nyilvántartásba vételét követő 24 hónapon belül köteles az e törvény 13. számú mellékletében meghatározott szakképesítést megszerezni és azt a foglalkoztató független biztosításközvetítő részére 15 napon belül bejelenteni.”
(4) A Bit. 41. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Független biztosításközvetítői tevékenységet csak olyan természetes személy végezhet - független biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezeten, illetve az e gazdálkodó szervezettel egyéb jogviszonyban álló gazdálkodó szervezeten belül -, aki büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel vagy az e törvény 13. számú mellékletében meghatározott szakképesítéssel rendelkezik.”
(5) A Bit. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nyilvántartás egyedi azonosításra nem alkalmas főbb adatait tartalmazó éves jelentést a tárgyévet követő év május 31-ig a Felügyeletnek meg kell küldeni.”
(6) A Bit. 48. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ügynöki tevékenységet csak olyan természetes személy végezhet (beleértve a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, illetve e szervezettel megbízási vagy egyéb jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző szervezet keretein belül végzett tevékenységet is), aki büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel vagy az e törvény 13. számú mellékletében meghatározott szakképesítéssel rendelkezik.”
(7) A Bit. 51. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szaktanácsadói tevékenységet folytató természetes személy, gazdálkodó szervezet és a külföldi szaktanácsadó magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: szaktanácsadói fióktelep) köteles e tevékenységére káreseményenként és évente legalább 50 millió forint összegű felelősségbiztosítással, vagy 50 millió forint összegű vagyoni biztosítékkal rendelkezni. A szaktanácsadó felelősségbiztosítási szerződés minimális tartalmi követelményeit a Kormány rendeletben állapítja meg. A felügyeleti nyilvántartásba vétel feltétele, hogy a szaktanácsadó igazolja a Felügyeletnek a felelősségbiztosítási szerződés megkötését vagy a vagyoni biztosíték meglétét.”
(8) A Bit. 52. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Szaktanácsadóként és szaktanácsadó tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, illetve szaktanácsadó fióktelepnél a szaktanácsadói tevékenység irányítójaként kizárólag az a személy járhat el, aki]
„c) az e törvény 13. számú mellékletében meghatározott szakképesítéssel rendelkezik.”
(9) A Bit. 157. §-a a következő (7) és (8) bekezdésekkel egészül ki:
„(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az általa foganatosított korlátozó intézkedésekről
a) az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek és gazdasági erőforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott rendeletek, illetve e rendeletek felhatalmazása alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok,
b) az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján, a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek és gazdasági erőforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott közös álláspontok
alapján, az abban foglalt kötelezettség teljesítése érdekében tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot.
(8) A Pénzügyminisztérium jogosult a (7) bekezdés alapján tudomására jutott adatokat:
a) az Európai Unió tagállamainak és intézményeinek továbbítani,
b) kölcsönös ellenőrzés céljából öt évig megőrizni, és
c) statisztikai adatszolgáltatás céljából - személyazonosításra alkalmatlan módon - felhasználni.”
(10) A Bit. 170. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet felhívására a biztosító, a független biztosításközvetítő és a szaktanácsadó, valamint a 169. § (3) bekezdése alapján ellenőrzés alá vont személy vagy szervezet köteles az e tevékenységére vonatkozó, jogszabályban meghatározott bármely adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, bankszámlát, számviteli nyilvántartásokat, szabályzatokat, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációkat, igazgatósági, felügyelő bizottsági és közgyűlési előterjesztéseket, jegyzőkönyveket, továbbá a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, valamint a belső ellenőrzés jelentéseit, jegyzőkönyveit 15 napon belül magyar nyelven a Felügyelet rendelkezésére bocsátani.”
(11) A Bit. 174. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosító, a független biztosításközvetítő és a szaktanácsadó, valamint a 169. § (3) bekezdése alapján ellenőrzés alá vont személy vagy szervezet köteles a Felügyelet számára az ellenőrzést lehetővé tenni, illetve azt segíteni és biztosítani az ellenőrzéshez szükséges adatokhoz, információkhoz való hozzáférést.”
(12) A Bit. 175. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„175. § A Felügyelet - feladata teljesítéséhez - a biztosítótól, a független biztosításközvetítőtől és a szaktanácsadótól, valamint a 169. § (3) bekezdése alapján ellenőrzés alá vont személytől, vagy szervezettől rendkívüli beszámolót, meghatározott formában és tagolásban kimutatást, könyvvizsgálati jelentést, továbbá felvilágosítást kérhet a biztosító, a független biztosításközvetítő, illetve a 169. § (3) bekezdése alapján ellenőrzés alá vont személytől, vagy szervezettől szaktanácsadó valamennyi üzleti ügyéről, továbbá betekinthet könyveikbe, irataikba és adathordozóikba.”
(13) A Bit. 197. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az e törvényben foglalt tevékenységet engedély, illetve felügyeleti nyilvántartásba vétel nélkül végző személlyel, vagy szervezettel szemben kiszabható bírság 40 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet.”
(14) A Bit. a 197. §-t követően a következő 197/A. §-sal egészül ki:
„197/A. § Amennyiben a 169. § (3) bekezdése alapján eljárás alá vont személy, illetve szervezet a Felügyelet felszólításának nem tesz eleget, illetve akadályozza a felügyeleti ellenőrzést, 5 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő bírsággal sújtható.”
(15) A Bit. 234. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„f) a gépjárműverseny szervezőjének felelősségbiztosítási szerződésére vonatkozó minimális tartalmi követelményeket
[rendeletben állapítsa meg.]
(16) A Bit. e törvény 2. mellékletében lévő 13. számú melléklettel egészül ki.

A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény módosítása

156. § (1) A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 177. § (2) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:
„Tilos a zártkörűen működő részvénytársaság részvényeseinek, illetve jegyzett tőkéjének nyilvános felhívás útján történő gyűjtése”
(2) A Gt. 177. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A részvénytársaság elnevezését, a működési forma megnevezésével („nyilvánosan működő részvénytársaság”; „zártkörűen működő részvénytársaság”), illetve rövidített elnevezésében „nyrt.” vagy „zrt.” rövidítésével a társaság cégnevében fel kell tüntetni.”
(3) A Gt. 250. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Ha az alaptőke-emelés új részvények zártkörű forgalomba hozatalával pénzbeli hozzájárulás ellenében történik, az alapító okirat, illetve az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában az alaptőke-emelést elhatározó közgyűlési határozatban meg kell határozni azokat a személyeket, akiket a közgyűlés - amennyiben a 246/A. § szerint arra jogosultak nem éltek a részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jogukkal - feljogosít az általuk tett vételi szándéknyilatkozatra figyelemmel, a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásra. A közgyűlési határozatban rendelkezni kell az e személyek által átvenni vállalt részvények fajtájáról, illetve osztályáról, számáról, a részvény sorozatáról, névértékéről, illetve kibocsátási értékéről.”

Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosítása

157. § Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló - módosított - 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó társaságokból törlésre kerül a HUNGEXPO Vásár és Reklám Rt., ezzel egyidejűleg a Magyar Államot a HUNGEXPO Vásár és Reklám Rt.-ben megillető szavazatelsőbbségi részvény a törvény erejénél fogva törzsrészvénnyé alakul át.

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása

158. § (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 157. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak a szolgáltatás teljesítése után - a (2) és a (9) bekezdésben foglaltak kivételével - törölniük (ideértve az anonimizálást is) kell az előfizetőkre és a felhasználókra vonatkozó személyes adatokat, amelyeket a hívások létrehozása céljából feldolgoznak.”
(2) Az Eht. 157. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az elektronikus hírközlési szolgáltató az előfizetők és a felhasználók részére történő számlázás és a kapcsolódó díjak beszedése, valamint az előfizetői szerződések figyelemmel kísérése céljából a következő adatokat kezelheti:]
„a) a 129. § (6) bekezdés b)-d) pontjában foglalt adatok;”
(3) Az Eht. 157. §-ának (5)-(8) bekezdése helyébe a következő (5)-(9) bekezdés lép:
„(5) Bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély nélküli szolgáltatás végzése ügyében indított eljárás keretében a (2) bekezdés b), e) és g) pontjában meghatározott adatok átadhatók a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének.
(6) A (2) bekezdés szerinti adatok közül azok, amelyek az adatkezelés céljához szükségesek, átadhatók:
a) azoknak, akik az elektronikus hírközlési cég megbízása alapján a számlázást, a követelések kezelését, a forgalmazás kezelését, illetőleg az ügyfél-tájékoztatást végzik;
b) a számlázási és forgalmazási jogviták rendezésére jogszabály alapján jogosult szervek részére;
c) a nemzetbiztonság, a honvédelem és a közbiztonság védelme, a közvádas bűncselekmények, valamint az elektronikus hírközlési rendszer jogosulatlan vagy jogsértő felhasználásának üldözése céljából az arra hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szerveknek, nyomozó hatóságoknak, az ügyésznek, valamint a bíróságnak;
d) a bírósági végrehajtásról szóló törvény előírásai szerint a végrehajtónak.
(7) Az (5)-(6) bekezdés alapján átadott adatokkal kapcsolatban az adatokat átvevőket a szolgáltatóval azonos titoktartási kötelezettség terheli.
(8) Az elektronikus hírközlési szolgáltató a (6) bekezdés c) pontjában meghatározott adatszolgáltatás biztosítása céljából köteles
a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti adatokat a szerződés megszűnését követő három évig,
b) a (2) bekezdés b)-j) pontja szerinti adatokat három évig
megőrizni.
(9) Az elektronikus hírközlési szolgáltató a (6) bekezdés c) pontjában meghatározott adatszolgáltatás biztosítása céljából - legfeljebb három évig - kezelheti az előfizetői szolgáltatás igénybevételéhez jogellenesen alkalmazott - így különösen a tulajdonosa által letiltott - előfizetői végberendezések használatára, illetve annak kísérletére vonatkozóan a szolgáltató elektronikus hírközlő hálózatában keletkező és rendelkezésre álló adatokat.”
(4) Az Eht. 158. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott célból csak a 129. § (6) bekezdésének b)-f) pontjában foglalt előfizetői adatokat adhatja tovább.”
(5) Az Eht. 158. §-a (7) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az adatállományból adatot igényelhet]
„b) a 157. § (5)-(6) bekezdésében megjelölt szerv, illetve hatóság,”

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

159. § E törvény 2005. július 1-jén lép hatályba.

Átmeneti rendelkezés

160. § (1) Amennyiben e törvény hatálybalépésekor a kibocsátónak internetes honlapja nincs, az internetes honlapon történő közzétételre vonatkozó kötelezettségnek 2006. június 30-ig kell eleget tenni.
(2) A befektetési vállalkozás termékértékesítője, befektetési tanácsadója, portfóliókezelést végző személye, valamint ezek közeli hozzátartozója az e törvény 56. §-ával módosított Tpt. 113. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségnek 2006. március 31-ig köteles eleget tenni.
(3) E törvénynek az értékpapírok forgalomba hozatalára vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépést követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg a hatálybalépést követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni.
(4) E törvény rendelkezései nem érintik a hatálybalépését megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.
(5) E törvény hatálybalépését megelőzően a cégjegyzékbe már bejegyzett részvénytársaságok az e törvény 156. § (2) bekezdésével módosított Gt. 177. §-ának új (4) bekezdésében foglaltak teljesítése érdekében a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor, de legkésőbb 2006. június 30-ig kötelesek alapító okiratuk, illetve alapszabályuk módosításáról gondoskodni, és az erre vonatkozó változásbejegyzés iránti kérelmet a cégbírósághoz beterjeszteni.
(6) A kibocsátó, illetve a befektetési alapkezelő az általa kezelt alapok vonatkozásában az általa igénybe vett közzétételi helyet e törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül bejelenti a Felügyeletnek. Ennek elmulasztása esetén a Felügyelet a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség megsértésére vonatkozó szabályok szerint jár el.
(7) Ahol jogszabály „elismert (szabályozott) piac”-ot, „elismert piac”-ot vagy „elismert értékpapírpiac”-ot említ, azon a továbbiakban „szabályozott piac”-ot kell érteni.
(8) Az a kibocsátó, aki e törvény hatálybalépésekor a Felügyelet által jóváhagyott és érvényes kibocsátási programmal rendelkezik, az érvényes kibocsátási programok számával megegyező számú új kibocsátási program engedélyezési eljárása során mentesül az igazgatási-szolgáltatási díj megfizetése alól, amennyiben e törvény hatálybalépését követő három hónapon belül kezdeményezi a kibocsátási program engedélyezését.
(9) A Tpt. 52. § (5) bekezdésében, az 54. § (1) bekezdésében és a 66. §-ban meghatározott közzétételi kötelezettségnek 2006. december 31-ig egy, a Felügyelet által kiadott vagy a Felügyelet által ilyennek elismert, a tőkepiac szereplőitől származó hivatalos információk megjelentetését végző nyomtatott napilapban is eleget kell tenni.

Hatályukat vesztő jogszabályok

161. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a Tpt. 5. § (1) bekezdésének 28. pontja, 13. §-át megelőző cím, 21. §-át megelőző cím, 22. §-át megelőző cím, 23. §-át megelőző cím, 27. §-át megelőző cím, 30. §-át megelőző cím, 31. §-át megelőző cím, 32. §-át megelőző cím, 35. §-át megelőző cím, 36. §-át megelőző cím, 37. §-át megelőző cím, 38. §-át megelőző cím, 40. §-át megelőző cím, 43/A. §-át megelőző cím, 43/A. §-a, 44. §-át megelőző cím, 46. §-át megelőző cím, 48. §-át megelőző cím, 50. §-át megelőző cím, 51. §-át megelőző cím, 58-64. §-ai, 156. §-ának (3) bekezdése, 170. § (2) bekezdésének g) pontja, 207. §-a, 213. §-ának (4) bekezdése, 242/A. §-ának (7) bekezdése, 406. §-a (2) bekezdésének e) és j) pontja, 3. számú melléklete, 23. számú melléklete és 24. számú melléklete;
b) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXXIV. törvény 100. §-a, 126. §-ának (3) bekezdése;
c) az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvény 74. §-ának (2) és (4) bekezdése, 78. §-ának (1) bekezdése, 79-80. §-ai, 82. §-a, 83. §-a, 84-90. §-ai, 95. §-a, 110. §-a, 114. §-a, 121. §-ának (1) bekezdése, 135-140. §-ai, 149. §-ának (2) bekezdése, 156. §-a, 158-160. §-ai, 172. §-ának (1) bekezdése, 182. §-a, 191. §-ának (3) bekezdése, 212. §-ának (1) és (7) bekezdése, 213. §-a, 214. §-ának (1) bekezdése;
d) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2003. évi XL. törvény 4. §-a, 38. §-a, 56. §-ának (2) bekezdése;
e) a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi XLVIII. törvény 32. §-a, 37. §-a, 40. §-a, 46. §-ának (2) bekezdése, 48. §-ának (1) bekezdése, 58. §-a, 59. §-ának (2) bekezdése, 60. §-a, 63. §-a, 80. §-ának (1) bekezdése;
f) a Bit. 235. §-ának b) pontja;
g) a Gt. 175. §-ának (2) bekezdése;
h) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyelete tekintetében egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi LXXXIV. törvény 36. §-ának (1) bekezdése, 64. §-ának (2) bekezdése, 5. számú melléklete.

[LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2005. június 20-i ülésnapján fogadta el.