2005. évi CLXXII. törvény

a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról  [LÁBJEGYZET_1]

Az Országgyűlés a közbeszerzésekről szóló törvény módosításáról a következő törvényt alkotja:
1. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2/A. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet
a) a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő - tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére - a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy
b) a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90%-a az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg.”
(2) A Kbt. 2/A. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § eredeti (3) és (4) bekezdésének számozása (4) és (5) bekezdésre változik:
„(3) Az (1) bekezdésben foglaltak irányadóak akkor is, ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti gazdálkodó szervezet tulajdonosa az állam; ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti további feltételeknek a tulajdonosi jogokat gyakorló jogalany (miniszter vagy országos hatáskörű szerv vezetője esetén az általa irányított szerv) mint ajánlatkérő vonatkozásában kell fennállniuk.”
(3) A Kbt. 2/A. §-ának e § (2) bekezdésével átszámozott (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a szerződés határozott időre, legfeljebb három évre köthető; a szerződés közbeszerzési eljárás mellőzésével akkor hosszabbítható meg, ha az (1) bekezdés szerinti feltételek teljesültek.”
2. § (1) A Kbt. 4. §-a a következő 2/A-2/C. ponttal egészül ki:
„2/A. az ország alapvető biztonsági érdekével kapcsolatos beszerzés: olyan beszerzés, amelynek tárgya közvetlenül kapcsolódik az ország lakosságának fizikai, környezeti, egészségügyi, gazdasági, honvédelmi biztonságát befolyásolni képes építési beruházáshoz, árubeszerzéshez, illetőleg szolgáltatás megrendeléséhez, ideértve a védekezési készültség esetén a vízkár közvetlen elhárítása érdekében szükséges beszerzéseket is;
2/B. banktitok: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben így meghatározott fogalom;
2/C. dinamikus beszerzési rendszer: olyan, gyakori közbeszerzések lebonyolítására szolgáló, teljes mértékben elektronikus folyamat, amelynek jellemzői megfelelnek az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek, és amelynek működése határozott idejű, érvényességi ideje alatt bármely olyan ajánlattevő kérheti a rendszerbe való felvételét, aki, illetve amely megfelel az alkalmassági követelményeknek, nem áll a kizáró okok hatálya alatt és benyújtotta a dokumentációnak megfelelő előzetes ajánlatát;”
(2) A Kbt. 4. §-a a következő 3/A-3/C. ponttal egészül ki:
„3/A. elektronikus árlejtés: a közbeszerzési eljárás részét képező olyan ismétlődő folyamat, amely az ajánlatoknak a 81. § (4) bekezdése szerinti értékelését követően új, az ellenszolgáltatás mértékére, illetőleg az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti egyes tartalmi elemeire vonatkozó kedvezőbb ajánlat megtételét, és az ajánlatok rangsorolását elektronikus eszköz segítségével, automatizáltan teszi lehetővé;
3/B. elektronikus hírközlési szolgáltatás: az elektronikus hírközlésről szóló törvényben így meghatározott fogalom;
3/C. elektronikus út: elektronikus adatfeldolgozást, -tárolást, illetőleg -továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközök alkalmazása;”
(3) A Kbt. 4. §-ának 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. európai szabvány: a nemzeti szabványosításról szóló törvényben így meghatározott fogalom;”
(4) A Kbt. 4. §-a a következő 9/A. ponttal egészül ki:
„9/A. hálózati végpont: az elektronikus hírközlésről szóló törvényben így meghatározott fogalom;”
(5) A Kbt. 4. §-a a következő 11/A. ponttal egészül ki:
„11/A. írásbeli, írásban: bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezési forma, amely olvasható, reprodukálható, és ilyen módon terjeszthető; tartalmazhat elektronikus úton továbbított és tárolt adatokat is, így különösen a levél, a távirat, valamint a távgépírón és telefax útján közölt nyilatkozat, továbbá a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalt nyilatkozat;”
(6) A Kbt. 4. §-ának 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. kizárólagos jog: jogszabály, illetőleg közigazgatási határozat alapján egy vagy csak korlátozott számú szervezet (személy) jogosultsága meghatározott tevékenység folytatására, illetőleg cselekményre, összhangban az Európai Közösséget létrehozó szerződéssel; kivéve a 125. § (2) bekezdésének b) pontja és a 225. § (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában, továbbá ha e törvény másként rendelkezik (166. §);”
(7) A Kbt. 4. §-ának 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. közbeszerzési műszaki leírás: azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyet különösen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció tartalmaz, és amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya oly módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek; a műszaki előírások tartalmazzák a környezetvédelmi teljesítményre, a valamennyi követelménynek - így különösen a fogyatékos emberek számára a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának - megfelelő kialakításra, a biztonságra, és méretekre vonatkozó jellemzők meghatározását, ideértve a közbeszerzés tárgyára alkalmazandó, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre, a címkézésre, a használati utasításra, a gyártási folyamatokra és módszerekre vonatkozó követelményeket; építési beruházás esetében továbbá tartalmazniuk kell a minőségbiztosításra, a tervezésre és költségekre vonatkozó szabályokat, a munkák vizsgálati, ellenőrzési és átvételi feltételeit, az építési eljárásokat vagy technológiákat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt, amelyet az ajánlatkérőnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült munka és azon anyagok vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában foglal; árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése esetében továbbá tartalmazniuk kell a minőségre, a teljesítményre, a termék rendeltetésére, a megfelelőségigazolási eljárásokra vonatkozó követelményeket;”
(8) A Kbt. 4. §-ának 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. közös műszaki előírás: olyan műszaki előírás, amelyet az Európai Unió tagállamai által elismert eljárásnak megfelelően állapítottak meg, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétettek;”
(9) A Kbt. 4. §-a a következő 23/A. ponttal egészül ki:
„23/A. műszaki ajánlás: európai szabványügyi szervezet által nem szabványként kiadott bármely dokumentum, amelyet a piaci igények kielégítésére, szabályozott eljárás szerint dolgoztak ki;”
(10) A Kbt. 4. §-a a következő 24/A. ponttal egészül ki:
„24/A. nemzetközi szabvány: a nemzeti szabványosításról szóló törvényben így meghatározott fogalom;”
(11) A Kbt. 4. §-a a következő 30/A. és 30/B. ponttal egészül ki:
„30/A. postai szolgáltatás: a postáról szóló törvényben így meghatározott fogalom azzal, hogy a postai küldemény fogalmának vonatkozásában az ott meghatározott tömeghatárok nem érvényesülnek;
30/B. postai szolgáltatástól eltérő szolgáltatás:
a) postaszolgálat-irányítási szolgáltatások (a postai feladást megelőző és a kézbesítést követő küldeményrendező szolgáltatások);
b) elektronikus postával összefüggő és teljes mértékben elektronikus úton nyújtott hozzáadott-értékű szolgáltatások (beleértve kódolt dokumentumok elektronikus úton történő biztonságos továbbítását, a címkezelési szolgáltatásokat és ajánlott elektronikus levelek továbbítását is);
c) a 30/A. pont alá nem tartozó postai küldeményhez (így például címzés nélküli közvetlen küldeményhez) kapcsolódó szolgáltatások;
d) a 3. melléklet 6. csoportjában és a 174. § b) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatások, beleértve különösen a postautalvány-szolgáltatásokat, a postai készpénz-átutalási tevékenységet, postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet;
e) bélyeggyűjtői (filatéliai) szolgáltatások;
f) postai küldeményekkel kapcsolatos logisztikai szolgáltatások (a fizikai kézbesítést, illetőleg a raktározást egyéb, nem postai funkciókkal vegyítő szolgáltatások);”
(12) A Kbt. 4. §-a a következő 33/A. ponttal egészül ki:
„33/A. szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezet: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján készült, a szociális foglalkoztatás engedélyezésének és ellenőrzésének, valamint a szociális foglalkoztatási támogatás igénylésének és a támogatás felhasználása ellenőrzésének szabályait tartalmazó kormányrendeletben így meghatározott fogalom;”
(13) A Kbt. 4. §-a a következő 36/A. és 36/B. pontokkal egészül ki:
„36/A. versenypárbeszéd: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa - e törvényben előírtak szerint - kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, illetőleg a szerződés típusának és feltételeinek - az ajánlatkérő által meghatározott követelményrendszer keretei közötti - pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér;
36/B. védett foglalkoztató, illetőleg védett szervezeti szerződést kötött szervezet: a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló kormányrendeletben így meghatározott fogalom.”
3. § A Kbt. 9. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés (második rész), továbbá versenypárbeszéd alkalmazása esetén a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés (harmadik rész, 25/A. cím) esetében a közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő - kivéve a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezetet - a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékben szereplő, hivatalos közbeszerzési tanácsadót (11. §) köteles bevonni, figyelembe véve egyben a 10. § (1) és (2) bekezdése szerinti követelményeket. Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzések esetében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásba független hivatalos közbeszerzési tanácsadót köteles bevonni, egyéb esetekben az ajánlatkérővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló hivatalos közbeszerzési tanácsadó is bevonható.
(2) A hivatalos közbeszerzési tanácsadó a közbeszerzési eljárás előkészítése és lefolytatása során köteles a közbeszerzési szakértelmet biztosítani. Az ajánlatkérő a hivatalos közbeszerzési tanácsadót különösen a felhívás és a dokumentáció elkészítésébe köteles bevonni. A hivatalos közbeszerzési tanácsadó, illetve a 11. § (3) bekezdése szerinti hivatalos közbeszerzési tanácsadó esetében a 11. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő, a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékben megjelölt személy köteles a hivatalos közbeszerzési tanácsadás körébe eső feladatok teljesítésében személyesen részt venni. A hivatalos közbeszerzési tanácsadót tevékenységéért ellenszolgáltatás illeti meg. A független hivatalos közbeszerzési tanácsadó a tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért a Ptk. szabályai szerint felel.”
4. § A Kbt. 10. §-ának (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Nem kell alkalmazni e §-t, ha az ajánlatkérő nevében az érdekelt gazdálkodó szervezetben a tulajdonosi jogok gyakorlására és a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalára törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott önkormányzati rendelet alapján az ajánlatkérő ugyanazon testülete jogosult, vagy olyan testületei, amelynek tagjai részben azonosak, és a közbeszerzési eljárással kapcsolatos - az eljárást lezáró döntés meghozatalán kívüli - tevékenységekben nem vett részt olyan személy, aki jogosult a tulajdonosi jogok gyakorlására.
(6) Nem minősül e § alkalmazásában a közbeszerzési eljárás előkészítésébe bevont személynek (szervezetnek) az olyan személy (szervezet), akitől, illetőleg amelytől az ajánlatkérő
a) az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, vagy
b) a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásához szükséges árajánlatot kapott,
feltéve, hogy az a), illetőleg a b) pont alkalmazása kapcsán az ajánlatkérő nem közölt vele a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő (részvételre jelentkező) részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt.
(7) Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az e § szerinti összeférhetetlenség. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos nyilatkozathoz - a (2) vagy (4) bekezdés szerinti esetben - csatolni kell az érintett érdekelt gazdálkodó szervezet nyilatkozatát arról, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként (távolmaradási nyilatkozat).
(8) Ha az (1), (4) vagy (7) bekezdést megsértették, vagy a (2), illetőleg (4) bekezdés szerinti nyilatkozata ellenére az érdekelt gazdálkodó szervezet indul a közbeszerzési eljárásban, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó az (1) bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel, szervezetekkel az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet.”
5. § A Kbt. 11. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, a § kiegészül a következő új (4) és (5) bekezdéssel, egyidejűleg az eredeti (4) és (5) bekezdés számozása (6) és (7) bekezdésre változik:
„(1) Hivatalos közbeszerzési tanácsadó az, aki szerepel a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékben (380. §).
(2) A hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe felvehető az, aki felsőfokú végzettséggel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal, továbbá legalább hároméves - külön jogszabály szerint - igazolt közbeszerzési gyakorlattal, vagy állam által elismert közbeszerzési tárgyú szakképesítéssel és legalább kétéves - külön jogszabály szerint - igazolt közbeszerzési gyakorlattal rendelkezik.
(3) A hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe felvehető továbbá az a szervezet is, amelynek a tevékenységében közreműködő tagjai, munkavállalói, illetőleg a szervezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szervezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki megfelel a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek.
(4) A hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe történő felvétel feltétele az is, hogy a személy, illetve a (3) bekezdés szerinti esetben a szervezet rendelkezzen a külön jogszabályban [404. § (2) bekezdésének d) pontja] meghatározott mértékű felelősségbiztosítással, kivéve ha már rendelkezik egyéb jogszabály által megkövetelt felelősségbiztosítással, feltéve, hogy annak mértéke eléri a külön jogszabályban meghatározott mértéket.
(5) Amennyiben az ajánlatkérővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy nyilatkozik, hogy kizárólag a vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló ajánlatkérő részére végez hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységet, a hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe történő felvételéhez elegendő, ha megfelel a (2) bekezdés szerinti feltételeknek, valamint az ajánlatkérővel fennálló jogviszonyát külön jogszabály szerint igazolja.”
6. § A Kbt. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés megfelelően alkalmazandó abban az esetben, ha az e törvény szerinti ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában az Európai Unió egy másik tagállamában letelepedett ajánlattevő nyújt be olyan igazolást, amely a letelepedési helye szerinti, a minősített, illetőleg elismert ajánlattevők hivatalos listáját vezető szervezettől - ideértve az erre a célra kijelölt tanúsító szervezeteket is - származik.”
7. § A Kbt. a következő alcímmel és 17/A. §-sal egészül ki:
„Védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzések
17/A. § (1) Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát a külön jogszabályban meghatározottak szerint fenntarthatja, illetőleg köteles fenntartani az olyan, védett foglalkoztatónak minősülő szervezetek, védett szervezeti szerződést kötött szervezetek, továbbá szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek számára, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak, illetőleg az olyan szociális foglalkoztatás keretében szociális intézményben ellátottakat foglalkoztató szervezetekre, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak. Erre a tényre az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérőnek hivatkoznia kell.
(2) Az ajánlatkérő az (1) bekezdésnek megfelelően fenntartott szerződések esetében köteles biztosítani az Európai Unióban letelepedett azon ajánlattevők esélyegyenlőségét, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak.
(3) Az (1) bekezdés szerinti közbeszerzési eljárások személyi és tárgyi hatályát, valamint részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatkérő - a közbeszerzések becsült értékére is figyelemmel - e törvény és a külön jogszabály szerint köteles eljárni.”
8. § A Kbt. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4)-(6) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) Ahol e törvény vagy e törvény alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során igazolás benyújtását írja elő, az igazolás egyszerű másolatban is benyújtható. A közösségi, valamint a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések esetében (második és harmadik rész) az ajánlatkérő azonban előírhatja az igazolás hiteles másolatban történő benyújtását is.
(4) Amennyiben az Európai Unión kívül letelepedett ajánlattevő letelepedési helye szerinti országban az e törvény által megkövetelt igazolás nem létezik, az ajánlatkérő jogosult elfogadni az adott igazolással egyenértékű igazolást, illetve dokumentumot is.
(5) A közbeszerzési és a tervpályázati hirdetményekben, az éves statisztikai összegezésekben - az e törvényben, valamint a közbeszerzési és a tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról szóló külön jogszabályokban foglaltakra is tekintettel - a közbeszerzések (szerződések) tárgyának nómenklatúra szerinti meghatározása során a Közös Közbeszerzési Szójegyzéket (a továbbiakban: CPV) alkalmazva kell eljárni.
(6) A CPV-t, valamint az egyéb nómenklatúrák és a CPV közötti megfelelést európai közösségi rendelet szabályozza.”
9. § A Kbt. 21. §-ának (1) bekezdése a következő új c) ponttal egészül ki:
[E fejezet szerint kell eljárni a 22. §-ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha]
„c) a 163. §-ban meghatározott tevékenységen kívüli tevékenységet folytatnak, amennyiben megfelelnek a 22. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.”
10. § A Kbt. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 22. § (2) bekezdésének a) pontja alkalmazásában építési beruházás az 1. melléklet szerinti mélyépítési tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka, valamint kórház, sport-, szórakozási és szabadidő-létesítmény, oktatási (iskolaépület, felsőoktatási épület) vagy közigazgatási célokra használt épület kivitelezése (építési munkái).”
11. § (1) A Kbt. 29. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni)
„c) nemzetközi szerződésben, illetőleg nemzetközi egyetértési vagy együttműködési megállapodásban meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre, ha a szerződés, illetőleg a megállapodás csapatok (katonai erők) állomásoztatására, átvonulására, alkalmazására vonatkozik, ideértve hadműveleti területre kihelyezésre (áthelyezésre) kerülő egységek esetében a kihelyezés (áthelyezés) megvalósításával összefüggő beszerzéseket is;”
(2) A Kbt. 29. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni)
„f) olyan beszerzésre, amelynek kizárólagos rendeltetése az, hogy lehetővé tegye az ajánlatkérő számára egy vagy több nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását, illetve nyilvános elektronikus hírközlő hálózat rendelkezésre bocsátását vagy igénybevételét.”
(3) A Kbt. 29. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E fejezet szerinti eljárást - a 27. §-ban meghatározott szolgáltatások körében - nem kell alkalmazni a következő esetekben:)
„b) a 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatás, amely értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátása, eladása, vétele vagy átruházása által valósul meg, vagy amely a monetáris, az árfolyam- vagy a tartalékkezelési politika, vagy a központi kormányzat adósságkezelési politikájának megvalósítása érdekében pénz- vagy tőkeszerzésre irányul, továbbá a jegybanki tevékenység;”
(4) A Kbt. 29. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E fejezet szerinti eljárást - a 27. §-ban meghatározott szolgáltatások körében - nem kell alkalmazni a következő esetekben:)
„h) ha a szolgáltatást a 22. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők valamelyike vagy általuk létrehozott társulás jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja.”
12. § A Kbt. 31. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E fejezet alkalmazásában az építési beruházásra vonatkozó értékhatár 5 278 000 euró.”
13. § (1) A Kbt. 35. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni a vételi jog átengedésének értékét.”
(2) A Kbt. 35. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében vagy az egyszerűsített eljárás meghatározott eseteiben pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének, illetőleg - a 125. § (2) bekezdésének c) pontja (135. §) és a 147. § (5) bekezdése szerinti eljárásban - a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni. Ez az időpont az irányadó a 40. § (2) bekezdése a) pontjának alkalmazása tekintetében.”
(3) A Kbt. 35. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani az ajánlatkérő által a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére fizetendő díjat és kifizetést (jutalékot) is, amennyiben az ajánlatkérő teljesít ilyen jellegű kifizetést a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére.”
14. § A Kbt. 36. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Ha az árubeszerzés több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani.”
15. § A Kbt. 38. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A szolgáltatás becsült értékének megállapításakor a következőket kell figyelembe venni:
a) biztosítási szerződés esetében a fizetendő biztosítási díjat és egyéb ellenszolgáltatásokat;
b) banki és egyéb pénzügyi szolgáltatás esetében a díjat, a jutalékot, kamatot és egyéb ellenszolgáltatásokat;
c) a tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a fizetendő díjat vagy jutalékot és egyéb ellenszolgáltatásokat.
(3) Ha a szolgáltatás több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani.”
16. § A Kbt. a következő 38/A. §-sal egészül ki:
„38/A. § A tervpályázat becsült értékébe be kell számítani
a) a pályázóknak fizetendő díjat vagy jutalékot és egyéb ellenszolgáltatásokat is, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor;
b) annak a szolgáltatásnak a becsült értékét is, amelynek megrendelésére a tervpályázati eljárást követően kerül sor, és amelyre a nyertessel vagy - a bírálóbizottság ajánlása alapján - a nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni, kivéve ha az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő (kiíró) kizárja az ilyen szerződés megkötését.”
17. § A Kbt. a következő 39/A. §-sal egészül ki:
„39/A. § (1) A keretmegállapodás becsült értéke a megállapodás alapján az adott időszakban kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke.
(2) A dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén a közbeszerzés becsült értéke a rendszer alapján az adott időszakban kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke.”
18. § A Kbt. 41. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § (1) A közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd lehet. Tárgyalásos eljárást és versenypárbeszédet csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e fejezet megengedi.
(2) A nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. A nyílt és a meghívásos eljárásban nem lehet tárgyalni.
(3) Az ajánlatkérők keretmegállapodásos eljárást is alkalmazhatnak (7/A. cím).
(4) Az ajánlatkérő dinamikus beszerzési rendszert hozhat létre és működtethet, amelynek célja, hogy meghatározott közbeszerzések megvalósítása érdekében lefolytatandó eljárásokban a részvételre jogosultakat előre kiválassza. A dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.
(5) A közbeszerzési eljárás során nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra.
(6) Ha a nyílt, a meghívásos, a tárgyalásos eljárás vagy a versenypárbeszéd eredménytelen, az ajánlatkérő - az egyes eljárási fajták alkalmazására vonatkozó szabályok szerint - új eljárás kiírásáról határoz, kivéve, ha a közbeszerzést nem kívánja megvalósítani.
(7) A meghívásos, a tárgyalásos eljárásra és a versenypárbeszédre egyébként - ha e fejezet másként nem rendelkezik - a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
19. § A Kbt. 42. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az ajánlatkérő - a költségvetési év kezdetét követően - előzetes összesített tájékoztatót készíthet az adott évre, illetőleg az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra tervezett
a) összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) árubeszerzéseiről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja a 750 000 eurót;
b) 3. melléklet szerinti összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) szolgáltatás megrendeléséről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja a 750 000 eurót.
(2) Az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót készíthet a tervezett építési beruházás lényeges jellemzőiről, feltételeiről, ha az építési beruházás becsült értéke eléri vagy meghaladja az építési beruházásra irányadó közösségi értékhatárt. A tájékoztatót a tervezett építési beruházás megvalósítására vonatkozó döntést követően kell elkészíteni.”
20. § (1) A Kbt. 43. §-ának (1) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:
„Az ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt honlapján is közzéteheti. A hirdetmény honlapon történő közzétételére a hirdetménynek az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala részére elektronikus úton történő feladását követően kerülhet sor. A hirdetményt ebben az esetben is a külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészíteni.”
(2) A Kbt. 43. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Árubeszerzés esetében az előzetes összesítést árucsoportonkénti bontásban kell elkészíteni, és az árucsoportot a CPV-re történő hivatkozással kell megadni.”
21. § (1) A Kbt. 44. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A hirdetménynek az ajánlatkérő honlapján történő közzététele esetében [43. § (1) bekezdés] a hirdetmény közzétételéhez fűződő joghatások szempontjából a hirdetménynek a honlapon történő közzétételének időpontja az irányadó.”
(2) A Kbt. 44. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A hirdetmények ellenőrzéséért - külön jogszabályban meghatározott mértékű - díjat kell fizetni.”
(3) A Kbt. 44. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Közbeszerzések Tanácsa a hirdetmény nem elektronikus úton, illetve elektronikus úton, de nem a külön jogszabályban meghatározott módon történő megküldése esetén - az ajánlatkérő kérelmére - a külön jogszabályban meghatározott módnak megfelelő elektronikus úton küldi tovább a hirdetményt az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala részére. A hirdetmény ilyen módon, elektronikus úton történő továbbküldéséért - külön jogszabályban meghatározott mértékű - díjat kell fizetni.
(7) Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala visszaigazolást küld a megküldött hirdetmények közzétételéről, megjelölve a közzététel időpontját. A visszaigazolás a közzétételre vonatkozó bizonyítéknak minősül.”
22. § (1) A Kbt. 45. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetmény, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény és az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény az ajánlatkérő által választott hivatalos nyelven teljes terjedelmében kerül közzétételre az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a TED-adatbankban.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hirdetmények lényeges elemeinek összefoglalását az Európai Unió hivatalos nyelvein is közzéteszik azzal, hogy egyedül az ajánlatkérő által választott hivatalos nyelven készült és megküldött szöveg hiteles.”
(2) A Kbt. 45. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (3) és (4) bekezdése számozása (4) és (5) bekezdésre változik:
„(3) A nem elektronikus úton megküldött hirdetmény terjedelme nem lehet több az (5) bekezdés szerinti külön jogszabályban meghatározott terjedelemnél.”
23. § A Kbt. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e fejezet szerinti hirdetményeket [44. § (1) bekezdése] - tájékoztató jelleggel - a Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítőben külön jogszabály szerint közzéteszi, ennek érdekében az ajánlatkérő köteles az általa közzétételre feladott hirdetményt a Közbeszerzések Tanácsa részére megküldeni. Az ajánlatkérő a hirdetményt más módon is közzéteheti azzal, hogy erre a hirdetménynek az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala részére történő feladását követően kerülhet csak sor. Az így közzétett hirdetmény nem tartalmazhat más adatokat, mint amelyek az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED-adatbankban), illetőleg az ajánlatkérő honlapján megjelentek, továbbá fel kell tüntetnie a Hivatal részére történő feladás, illetőleg a honlapon történő közzététel napját is.”
24. § A Kbt. 53. §-a a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződésben biztosítékot kell kikötni. Ebben az esetben az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban
a) előírja, hogy a biztosíték az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél bankszámlájára történő befizetéssel, bankgarancia biztosításával, biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel, vagy
b) megjelöl egy vagy több - az a) pontban nem szereplő - biztosítéki formát, és előírja, hogy a biztosíték az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint teljesíthető bármelyik megjelölt, vagy az a) pontban meghatározott formában.
(6) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződés teljesítését sajátos - a jogszabályokkal összhangban álló - feltételekhez, így különösen szociális, illetőleg környezetvédelmi feltételekhez köti. Az ajánlatkérő e feltételekről részletesen a dokumentációban köteles rendelkezni.
(7) A (6) bekezdés alkalmazása nem eredményezheti az ajánlattevők indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetését, továbbá nem lehet előírni a szerződés teljesítésével kapcsolatban a közbeszerzési műszaki leírás, az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága vizsgálatának körébe tartozó, továbbá az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő által bírálati szempontnak minősített feltételt.
(8) A (6) bekezdés alkalmazásában szociális feltételnek minősül különösen
a) a szerződésnek védett foglalkoztató, védett szervezeti szerződést kötött szervezet, illetőleg szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezet bevonásával történő teljesítése;
b) álláskeresők, valamint munkanélküliek foglalkoztatása;
c) gyermekgondozási segélyben, valamint gyermeknevelési támogatásban részesülő személynek az ellátás folyósítása alatt, illetve az ellátás megszűnését követően, terhességi-gyermekágyi segélyben és gyermekgondozási díjban részesülő személynek az ellátás megszűnését követően részmunkaidőben történő foglalkoztatása;
d) az egyenlő bánásmód követelményének biztosítása érdekében teendő intézkedések előírása.”
25. § (1) A Kbt. 54. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, akkor elegendő, ha az ajánlattevők egyike vásárolja meg vagy veszi át a dokumentációt.”
(2) A Kbt. 54. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a dokumentáció megküldését kérik, és az ajánlatkérő nem tette a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelmében közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé, az ajánlatkérő vagy az általa meghatározott szervezet a kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül köteles ennek eleget tenni, feltéve, hogy annak ellenértékét megfizették.”
26. § A Kbt. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„55. § Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő tájékozódjon az adózásra, a környezetvédelemre, az akadálymentesítésre, valamint a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó olyan kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni. Ebben az esetben az ajánlatkérő a dokumentációban köteles megadni azoknak a szervezeteknek (hatóságoknak) a nevét és címét (elérhetőségét), amelyektől az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat.”
27. § (1) A Kbt. 56. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (3) és (4) bekezdés számozása (4) és (5) bekezdésre változik:
„(3) Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt meghosszabbíthatja, ha a kiegészítő tájékoztatást nem tudja a (2) bekezdés szerinti határidőben megadni. Az ajánlattételi határidő meghosszabbításáról valamennyi ajánlattevőt haladéktalanul, írásban és egyidejűleg értesíteni kell. Ebben az esetben a 75. § (1) bekezdése nem alkalmazandó. Az ajánlattételi határidő meghosszabbításának lehetőségével az ajánlatkérő csak akkor élhet, ha az ajánlati felhívásban előírta, hogy a dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele. Azokat az ajánlattevőket, akik az ajánlattételi határidő meghosszabbításakor még nem vásároltak, illetve vettek át dokumentációt, a dokumentáció átadásával egyidejűleg kell erről a körülményről írásban tájékoztatni.”
(2) A Kbt. 56. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (1)-(5) bekezdések irányadóak a helyszíni bejárás, illetve a helyszín megtekintése során nyújtott kiegészítő tájékoztatásra is.”
28. § A Kbt. 58. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„58. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást.
(2) A közbeszerzési műszaki leírást valamennyi felhasználó, ezen belül, amennyiben a közbeszerzés tárgyára nézve értelmezhető, a fogyatékos emberek számára a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának figyelembevételével kell meghatározni.
(3) A közbeszerzési műszaki leírást - a közösségi joggal összeegyeztethető kötelező műszaki szabályok sérelme nélkül - a következő módon kell meghatározni:
a) építési beruházási munkák tervezése, számítása és kivitelezése, valamint a termék alkalmazása tekintetében az európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványokra, európai műszaki engedélyre, közös műszaki előírásokra, nemzetközi szabványokra, az európai szabványügyi szervezetek által kidolgozott műszaki ajánlásra, ezek hiányában nemzeti szabványokra, nemzeti műszaki engedélyre, illetve nemzeti műszaki előírásokra történő hivatkozással; vagy
b) teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények megadásával; vagy
c) a b) pont szerinti követelmények alapján, az e követelményeknek való megfelelés vélelmét biztosító, az a) pontban meghatározottakra történő hivatkozással; vagy
d) egyes jellemzők tekintetében az a) pontban meghatározottakra, más jellemzők tekintetében pedig a b) pontban meghatározott követelményekre történő hivatkozással.
(4) A (3) bekezdés a) pontja esetén az ajánlatkérő köteles a szabvány, műszaki engedély, műszaki előírások, műszaki ajánlás megnevezése mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést szerepeltetni.
(5) Amennyiben az ajánlatkérő a (3) bekezdés b) pontja szerinti teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények keretében környezetvédelmi jellemzőket állapít - meg, hivatkozhat az európai vagy nemzeti (illetve nemzetközi) ökocímkékre vagy bármely más ökocímke által meghatározott részletes leírásokra, vagy szükség esetén azok egy részére, feltéve, hogy:
a) ezek a leírások alkalmasak a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzők meghatározására,
b) a címke követelményeit tudományos adatok alapján állapították meg,
c) az ökocímke olyan eljárás keretében került elfogadásra, amelyben valamennyi érdekelt fél részt vehetett, és
d) a leírások valamennyi érdekelt számára hozzáférhetők.
(6) Az ajánlatkérő jelezheti, hogy az ökocímkével ellátott termékek és szolgáltatások esetében vélelmezi a közbeszerzési műszaki leírásnak való megfelelést. Ebben az esetben el kell fogadnia valamennyi megfelelő bizonyítási eszközt, így különösen a gyártótól származó műszaki dokumentációt vagy valamely elismert szervezettől származó vizsgálati jelentést. Elismert szervezetnek minősül az olyan vizsgáló és kalibráló laboratórium, valamint tanúsító és ellenőrző szervezet, amely megfelel az alkalmazandó európai szabványoknak. Az ajánlatkérő köteles elfogadni a más tagállamokban székhellyel rendelkező elismert szervezet által kiadott tanúsítványokat.
(7) Az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes ajánlattevőket, illetőleg árukat az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé tesz meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetőleg szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és a megnevezés mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést kell szerepeltetni.”
29. § (1) A Kbt. 60. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő h) és i) pontokkal egészül ki:
(Az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki)
„g) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésévet, a foglalkoztatásra irányuló bejelentési kötelezettség elmulasztásával és a külföldiek foglalkoztatásával összefüggő kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban - öt évnél nem régebben meghozott - jogerős közigazgatási, illetőleg bírósági határozatban megállapított és munkaügyi bírsággal vagy befizetésre kötelezéssel sújtott jogszabálysértést követett el;
h) a büntető törvénykönyv szerinti bűnszervezetben részvétel - ideértve bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetését is -, vesztegetés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban, az európai közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése, illetve pénzmosás bűncselekményt, vagy személyes joga szerinti hasonló bűncselekményt követett el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetése jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült;
i) az egyenlő bánásmód követelményének az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvénybe ütköző - két évnél nem régebben meghozott - jogerős közigazgatási, illetve bírósági határozatban megállapított és bírsággal sújtott magatartást tanúsított.”
(2) A Kbt. 60. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés h) pontjában említett hasonló bűncselekmény alatt az Európai Unió más tagállamában letelepedett ajánlattevő esetében a 98/733/IB tanácsi együttes fellépés 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott bűnszervezetben való részvételt, az 1997. május 26-i tanácsi jogi aktus 3. cikkében meghatározott korrupciót, illetőleg a 98/742/IB tanácsi együttes fellépés 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott korrupciót, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény 1. cikke szerinti csalást, valamint a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 1991. június 10-i 91/308/EGK tanácsi irányelv 1. cikkében meghatározott pénzmosást kell érteni.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt kizáró okok megfelelően alkalmazandóak a 66. § (2) bekezdése, illetve a 67. § (4) bekezdése szerinti szervezetekre is.
(5) Az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban hivatkozni az (1) bekezdésben foglalt kizáró okokra, valamint a (4) bekezdésben foglalt rendelkezésre.”
30. § (1) A Kbt. 63. §-a (2) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az ajánlatkérő a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni:)
„c) ha az illetékes bíróság vagy hatóság nem bocsát ki az a) vagy a b) pont szerinti kivonatot vagy igazolást, vagy azok nem terjednek ki az a) pontban hivatkozott esetek mindegyikére, az ajánlattevő (alvállalkozó) eskü alatt tett nyilatkozatát, vagy ha ilyen nyilatkozat nem ismert az érintett országban, az ajánlattevő (alvállalkozó) által az illetékes bíróság, hatóság, kamara vagy szakmai szervezet előtt tett, illetve közjegyző által hitelesített nyilatkozatot;
d) a 61. § (1) bekezdésének d) pontja esetében az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásmegrendelésre irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról szóló 2004/18/EK irányelvnek árubeszerzés esetében a IX B. mellékletében, építési beruházás esetében a IX A. mellékeltében, szolgáltatásmegrendelés esetében a IX C. mellékletében felsorolt nyilvántartások szerinti igazolást (kivonatot) vagy egyéb igazolást vagy nyilatkozatot;”
(2) A Kbt. 63. §-a (2) bekezdése a következő új f) ponttal egészül ki, egyidejűleg a bekezdés eredeti f) és g) pontjának jelölése g) és h) pontra változik:
(Az ajánlatkérő a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni:)
„f) a 60. § (1) bekezdésének i) pontja esetében az ajánlattevő (alvállalkozó) nyilatkozatát;”
(3) A Kbt. 63. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A hatósági igazolás a kiállításától számított három hónapig érvényes.”
(4) A Kbt. 63. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (6) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik:
„(6) A 66. § (2) bekezdése és a 67. § (4) bekezdése szerinti szervezet az ajánlatban közjegyző által hitelesített nyilatkozattal igazolja, hogy nem tartozik a 60. § (1) bekezdésének hatálya alá.”
31. § (1) A Kbt. 66. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága ... igazolható)
„a) pénzügyi intézménytől származó - erről szóló - nyilatkozattal, vagy meghatározott biztosíték (felelősségbiztosítás) fennállásáról szóló igazolással;”
(2) A Kbt. 66. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága ... igazolható)
„c) az előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek a forgalmi adatok rendelkezésre állnak;”
(3) A Kbt. 66. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez szükséges, az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet (szervezetek) erőforrásaira támaszkodik. Az ajánlattevő ebben az esetben is köteles igazolni, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésére állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. Az igazolás az érintett szervezet kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatának benyújtásával történik.”
32. § (1) A Kbt. 67. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága árubeszerzés esetében ... igazolható)
„a) az előző legfeljebb három év legjelentősebb szállításainak ismertetésével (legalább a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a szállítás tárgya, továbbá az ellenszolgáltatás összege vagy a korábbi szállítás mennyiségére utaló más adat megjelölésével);”
(2) A Kbt. 67. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága építési beruházás esetében igazolható)
„f) indokolt esetben azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírásával, amelyeket az ajánlattevő a teljesítés során alkalmazni tud.”
(3) A Kbt. 67. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetében... igazolható)
„a) az előző legfeljebb három év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetésével (legalább a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a szolgáltatás tárgya, továbbá az ellenszolgáltatás összege vagy a korábbi szolgáltatás mennyiségére utaló más adat megjelölésével);”
(4) A Kbt. 67. §-ának (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetében... igazolható)
„i) indokolt esetben azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírásával, amelyeket az ajánlattevő a teljesítés során alkalmazni tud.”
(5) A Kbt. 67. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez szükséges, az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet (szervezetek) erőforrásaira támaszkodik. Az ajánlattevő ebben az esetben is köteles igazolni, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésére állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. Az igazolás az érintett szervezet kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatának benyújtásával történik.”
33. § A Kbt. 68. §-a (3) és (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti igazolásban, illetve nyilatkozatban foglalt tények, adatok valóságtartalmáért az ajánlattevő felel.
(4) Ha az ajánlatkérő az ajánlattevő (alvállalkozó) bizonyos minőségbiztosítási szabványoknak való megfelelősége tanúsításához független szervezet által kiállított tanúsítvány benyújtását írja elő, akkor a vonatkozó európai szabványsorozatnak megfelelő szervezet által tanúsított, a vonatkozó európai szabványsorozaton alapuló minőségbiztosítási rendszerekre kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő köteles elfogadni az Európai Unió más tagállamában bejegyzett szervezettől származó egyenértékű tanúsítványt, továbbá az egyenértékű minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékait.
(5) Ha az ajánlatkérő az ajánlattevőnek (alvállalkozónak) - a 67. § (1) bekezdésének b)-c), f) pontja, (2) bekezdésének b)-c), e)-f) pontja vagy (3) bekezdésének b), d)-g), i) pontja tekintetében - bizonyos környezetvédelmi vezetési rendszereknek való megfelelősége tanúsításához független szervezet által kiállított tanúsítvány benyújtását írja elő, akkor a vonatkozó európai uniós rendeletnek megfelelő szervezet által tanúsított környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerre (EMAS) vagy a vonatkozó európai vagy nemzetközi környezetvédelmi vezetési szabványokra kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő köteles elfogadni az Európai Unió más tagállamában bejegyzett szervezettől származó egyenértékű tanúsítványt, továbbá az egyenértékű környezetvédelmi vezetési rendszerek egyéb bizonyítékait is.”
34. § (1) A Kbt. 69. §-a (4) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ha azonos igazolási módot ír elő, a szerződés teljesítésére való alkalmassá minősítéshez az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóknak a 66. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti alkalmassági követelmények tekintetében önállóan, az előírt egyéb alkalmassági követelményeknek együttesen kell megfelelniük. Az ajánlatkérő azonban a 66. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti alkalmassági követelményeken túl további alkalmassági követelmény tekintetében is jogosult előírni az önálló megfelelést.”
(2) A Kbt. 69. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, a szerződés teljesítésére való alkalmassá minősítéshez az ajánlattevők - a 66. § (1) bekezdés a) és b) pontjai szerinti alkalmassági követelmények kivételével - együttesen is megfelelhetnek az előírt alkalmassági követelményeknek, továbbá a 66. § (2) bekezdése és a 67. § (4) bekezdése is alkalmazható.”
35. § A Kbt. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„72. § Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében, amennyiben az ajánlatkérő az 55. §-sal összhangban azt előírta, az ajánlattevő az ajánlatában köteles nyilatkozni arról, hogy az ajánlattétel során figyelembe vette-e a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre, valamint az akadálymentesítésre vonatkozó, a teljesítés helyén hatályos kötelezettségeket. Ez nem érinti a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat vizsgálatára vonatkozó 86. § rendelkezéseinek alkalmazását.”
36. § (1) A Kbt. 74. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább ötvenkét nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta az ajánlati felhívás hirdetményi mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is, az (1) bekezdésben előírt határidőnél rövidebbet is meg lehet határozni. Ebben az esetben az ajánlattételi határidő nem lehet rövidebb az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminchat napnál, kivéve sürgősség esetén, amely esetben az ajánlattételi határidő huszonkét napra rövidíthető, feltéve, hogy a hirdetményt elektronikus úton adják fel.”
(2) A Kbt. 74. §-a a következő új (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (3)-(4) bekezdés számozása (5)-(6) bekezdésre változik:
„(3) Az ajánlattételi határidő - (1) bekezdés szerinti - legkevesebb ötvenkét, illetőleg - (2) bekezdés szerinti - harminchat napos időtartamát legfeljebb hét nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon adja fel az ajánlatkérő.
(4) Az ajánlattételi határidő legkevesebb ötvenkét, illetőleg harminchat napos időtartamát, vagy ennek a (3) bekezdés szerint lerövidített időtartamát (negyvenöt nap, huszonkilenc nap) legfeljebb öt nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától, és a hirdetményben megadja a hozzáférés adatait.”
(3) A Kbt. 74. §-ának e § (2) bekezdésével átszámozott (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a dokumentáció nagy terjedelmű, vagy ha az ajánlattételre a dokumentáció helyben való megtekintését vagy valamely helyszín megtekintését követően kerülhet csak sor, az ajánlatkérőnek ennek figyelembevételével kell az ajánlattételi határidőt - az (1)-(4) bekezdésben foglaltakhoz képest hosszabb időtartamban - meghatároznia.”
37. § A Kbt. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„83. § (1) Az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban rendelkeznie kell arról, hogy a közbeszerzési eljárásban a hiánypótlás lehetőségét biztosítja-e, továbbá milyen körben biztosítja azt. Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzésekre irányuló eljárások esetében az ajánlatkérő legalább egy alkalommal köteles biztosítani a hiánypótlás lehetőségét.
(2) Ha az ajánlatkérő teljes körben biztosította a hiánypótlás lehetőségét és az ajánlatok vizsgálata alapján ez szükséges, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel lehetőséget biztosíthat a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására. Ha az ajánlati felhívásban a hiánypótlást korlátozott körben tette lehetővé, a hiánypótlást ebben a körben biztosítja.
(3) A hiánypótlásról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt, megjelölve a határidőt, továbbá ajánlatonként a hiányokat.
(4) Az ajánlattevő a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat, korlátozott hiánypótlás esetén az ajánlati felhívásban szereplő körben.
(5) A hiánypótlást követően az ajánlatkérő jogosult szükség esetén akár több alkalommal is újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt és ezt az ajánlattevő a (4) bekezdés alapján sem pótolta.
(6) Ha az ajánlatkérő több hiánypótlást biztosít, a korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók.
(7) A hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülő tartalmi elemeinek módosítását, továbbá a hiánypótlás során az ajánlattevő új közösen ajánlatot tevő, illetőleg alvállalkozó, továbbá a 66. § (2) bekezdése vagy a 67. § (4) bekezdése szerinti szervezet megjelölésével és a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatot, továbbá a korlátozott körű hiánypótlás kizárólag az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlati elemekkel összefüggő hiányokra terjedhet ki.
(8) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás(oka)t követően - adott esetben - a benyújtott ajánlati példányok hiánypótlással nem érintett tartalma megegyezik-e az eredeti ajánlat tartalmával. Eltérés esetén, vagy ha a hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során.”
38. § A Kbt. 86. §-ának (2)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan.
(3) Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, a választott műszaki megoldásra, a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire vagy az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére, az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik.
(4) Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.
(5) Az ajánlatkérő az állami támogatás miatt kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot csak abban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek, ha ezzel kapcsolatban előzetesen írásban tájékoztatást kért az ajánlattevőtől, és ha az ajánlattevő nem tudta igazolni, hogy a kérdéses állami támogatást jogszerűen szerezte.
(6) Az ajánlatkérő az (5) bekezdés szerinti érvénytelen ajánlatokról köteles tájékoztatni - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - az Európai Bizottságot.”
39. § A Kbt. 87. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, teljesíthetőségéről, ennek során az ajánlattevőtől írásban tájékoztatást kérhet a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan.
(3) Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.”
40. § A Kbt. 88. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § eredeti (3)-(5) bekezdésének számozása (4)-(6) bekezdésre változik:
„(3) Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból az ajánlattevőt, ha a 66. § (2) bekezdése vagy a 67. § (4) bekezdése szerinti szervezet
a) a kizáró okok (60. §) hatálya alá esik;
b) részéről a kizáró ok (60. §) az eljárás során következett be.”
41. § A Kbt. a következő 89/A. §-sal egészül ki:
„89/A. § (1) Nem nyilvánítható érvénytelennek az ajánlat - a közbeszerzési műszaki leírásnak az 58. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti meghatározása esetén - kizárólag azon az alapon, hogy az ajánlatban szereplő termékek és szolgáltatások nem felelnek meg a műszaki leírásban meghatározott szabványoknak vagy egyéb előírásoknak, amennyiben az ajánlattevő ajánlatában megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel bizonyítja, hogy az általa javasolt megoldások egyenértékű módon megfelelnek a közbeszerzési műszaki leírásban meghatározott követelményeknek. Megfelelő eszköz lehet különösen a gyártótól származó műszaki dokumentáció vagy valamely független, szakmailag elismert szervezet [58. § (6) bekezdés] minősítése.
(2) Nem nyilvánítható érvénytelennek - a közbeszerzési műszaki leírás teljesítmény- és funkcionális követelményekre való hivatkozással történő meghatározása esetén - az európai szabványt közzétevő nemzeti szabványnak, európai műszaki engedélynek, közös műszaki előírásnak, nemzetközi szabványnak vagy valamely európai szabványügyi szervezet által kidolgozott műszaki ajánlásnak megfelelő ajánlat, amennyiben ezek a leírások az ajánlatkérő által megállapított teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre vonatkoznak. Az ajánlattevőnek az ajánlatában - megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel - bizonyítania kell, hogy a szabványnak megfelelő termék, szolgáltatás vagy építési beruházás megfelel az ajánlatkérő által meghatározott teljesítmény-, illetve funkcionális követelményeknek. Megfelelő eszköz lehet különösen a gyártótól származó műszaki dokumentáció vagy valamely független, szakmailag elismert szervezet [58. § (6) bekezdés] minősítése.”
42. § A Kbt. 90. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az ajánlatkérő jogosult közjegyző jelenlétében sorsolást tartani és a sorsolás alapján kiválasztott ajánlattevőt az eljárás nyertesének nyilvánítani, ha
a) az ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot kívánja kiválasztani, de a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást két vagy több ajánlat azonos összegben tartalmazza, vagy
b) az ajánlatok bírálati szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása, de az összességében legelőnyösebb ajánlat a (2) bekezdés alkalmazásával sem állapítható meg.
(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben az azonos ellenszolgáltatást tartalmazó, a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben pedig az azonos összpontszámmal értékelt érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevők közül kell sorsolással kiválasztani az eljárás nyertesét.
(5) Az ajánlatkérő az ajánlatok 81. § (4) bekezdése szerinti értékelését követően elektronikus árlejtést kezdeményezhet, amennyiben azt az ajánlati felhívásban előzetesen jelezte. Az elektronikus árlejtés részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.”
43. § A Kbt. 96. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számított tizenötödik napig vagy, ha a szerződés megkötésére az eredményhirdetéstől számított tizenötödik napnál korábban kerül sor, akkor ezen időpontig egy alkalommal jogosult a 93. § (2) bekezdése szerinti írásbeli összegezést módosítani és szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, ha az eredményhirdetést követően észleli, hogy a kihirdetett eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított összegezés és eredmény (eredménytelenség) kihirdetésének időpontjáról azt legalább két munkanappal megelőzően köteles egyidejűleg írásban az összes ajánlattevőt tájékoztatni. A módosított eredménnyel (eredménytelenséggel) kapcsolatban a 93. §-t, 95. §-t, valamint az (1)-(4) bekezdéseket kell alkalmazni, továbbá - ha szükséges - az ajánlatkérő felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak a szerződéskötés új időpontjának lejártáig történő fenntartására. Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége - eltérő nyilatkozat hiányában - a szerződéskötés új időpontjának lejártáig tart.”
44. § A Kbt. 100. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Két szakaszból áll a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, továbbá a versenypárbeszéd.”
45. § A Kbt. 102. §-át megelőző cím és a 102. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A részvételi dokumentáció, illetőleg ismertető
102. § (1) Az ajánlatkérő - a megfelelő részvételi jelentkezés benyújtásának elősegítése érdekében - a meghívásos és a tárgyalásos eljárásban részvételi dokumentációt készíthet, a versenypárbeszédben pedig ismertetőt köteles készíteni. Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban köteles megadni a részvételi dokumentáció, illetőleg az ismertető (a továbbiakban együtt: részvételi dokumentáció) rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit is. Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban előírhatja, hogy a részvételi dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele. Ha több részvételre jelentkező közösen nyújt be részvételi jelentkezést, elegendő, ha egyikük vásárolja meg vagy veszi át a részvételi dokumentációt.”
46. § A Kbt. 107. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A részvételi határidő legkevesebb harminchét napos időtartamát legfeljebb hét nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy a részvételi felhívást tartalmazó hirdetményt elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon adja fel az ajánlatkérő.”
47. § A Kbt. 109. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ajánlatkérőnek a (2) bekezdés szerinti lehetőségről a részvételi felhívásban kell rendelkeznie, és köteles azt is előírni, hogy a jelentkezést - az általa előírt határidő lejártáig és írásbeli módon - meg kell erősítenie a részvételre jelentkezőnek. Az ajánlatkérő a (2) bekezdés szerinti lehetőség technikai körülményeiről köteles tájékoztatást adni a részvételi felhívásban vagy a részvételi dokumentációban.”
48. § A Kbt. 112. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„112. § (1) Az ajánlatkérőnek a részvételi felhívásban rendelkeznie kell arról, hogy a részvételi szakaszban a hiánypótlás lehetőségét biztosítja-e, továbbá milyen körben biztosítja azt. Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzésekre irányuló eljárások esetében az ajánlatkérő legalább egy alkalommal köteles biztosítani a hiánypótlás lehetőségét.
(2) Ha az ajánlatkérő teljes körben biztosította a hiánypótlás lehetőségét és a részvételre jelentkezések vizsgálata alapján ez szükséges, az összes jelentkező számára azonos feltételekkel lehetőséget biztosíthat a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg a részvételi felhívásban, a részvételi dokumentációban a részvételi jelentkezés részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, valamint egyéb, a részvételi jelentkezéssel kapcsolatos formai hiányosságok pótlására. Ha a részvételi felhívásban a hiánypótlást korlátozott körben tette lehetővé, a hiánypótlást ebben a körben biztosítja.
(3) A hiánypótlás során a részvételre jelentkező új közösen részvételre jelentkező, illetve alvállalkozó, továbbá a 66. § (2) bekezdése vagy a 67. § (4) bekezdése szerinti szervezet megjelölésével és a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki a részvételre jelentkezést, továbbá a korlátozott körű hiánypótlás kizárólag az ajánlatkérő által a részvételi felhívásban meghatározott körű hiányokra terjedhet ki.
(4) A hiánypótlásról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes részvételre jelentkezőt, megjelölve a határidőt, továbbá részvételre jelentkezésenként a hiányokat.
(5) A részvételre jelentkező a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat, korlátozott hiánypótlás esetén a részvételi felhívásban szereplő körben.
(6) A hiánypótlást követően az ajánlatkérő jogosult - szükség esetén akár több alkalommal is - újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt és ezt a részvételre jelentkező az (5) bekezdés alapján sem pótolta.
(7) Ha az ajánlatkérő több hiánypótlást biztosít, a korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók.
(8) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás(oka)t követően - adott esetben - a benyújtott részvételi jelentkezési példányok hiánypótlással nem érintett tartalma megegyezik-e az eredeti jelentkezés tartalmával. Eltérés esetén, vagy ha a hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti részvételi jelentkezési példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során.”
49. § (1) A Kbt. 121. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban, továbbá versenypárbeszéd esetén az ismertetőben meghatározott feltételeknek is.”
(2) A Kbt. 121. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az ajánlattételi szakaszban történő hiánypótlásra a 83. § rendelkezései irányadóak.”
50. § A Kbt. 122. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az ajánlattételi határidő - (1) bekezdés szerinti - legkevesebb negyven napos, illetőleg - (2) bekezdés szerinti - huszonhat napos időtartamát legfeljebb öt nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától, és a felhívásban megadja a hozzáférés adatait.”
51. § A Kbt. 123. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ajánlatkérő a meghatározott ajánlattevői keretszámnak megfelelően - a pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság alapján - kiválasztott jelentkezőket egyidejűleg, közvetlenül, írásban hívja fel ajánlattételre. Amennyiben az alkalmasnak minősített jelentkezők száma nem éri el a keretszám alsó határát, az ajánlatkérő az alkalmasnak minősített jelentkezők ajánlattételre felhívásával folytathatja az eljárást. Ha az ajánlatkérő nem határozott meg keretszámot, az összes alkalmas jelentkezőt köteles ajánlattételre felhívni. Az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot.”
52. § A Kbt. a 123. §-a után a következő címmel és 123/A-123/G. §-sal egészül ki:
„5/A. Cím
A VERSENYPÁRBESZÉD
Az eljárás alkalmazása, általános szabályai
123/A. § (1) Az ajánlatkérő versenypárbeszédet akkor alkalmazhat, ha
a) a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírás meghatározására nem, vagy nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes, illetőleg
b) a szerződés típusának vagy jogi, illetve pénzügyi feltételeinek meghatározására nem, vagy nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes.
(2) Az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti körülmény fennállása nem eredhet az ajánlatkérő mulasztásából.
(3) A versenypárbeszédben az ajánlatok bírálati szempontja kizárólag az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet.
(4) A versenypárbeszédben az ajánlatkérő és egy vagy több részvételre jelentkező közötti párbeszéd arra irányul, hogy az ajánlatkérő képes legyen a szerződéskötéshez szükséges részletességgel meghatározni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást, illetve a szerződés típusát vagy jogi, illetve pénzügyi feltételeit.
(5) Az ajánlatkérőnek a párbeszéd során is biztosítania kell az egyenlő bánásmódot az ajánlattevők számára, így különösen az ajánlatkérő által adott bármilyen tájékoztatást az összes ajánlattevőnek meg kell adni.
A versenypárbeszéd részvételi szakaszának különös szabályai
123/B. § (1) A részvételi felhívásban a 101. § (4) bekezdésében foglaltakon túl meg kell adni
a) az ismertető rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos információkat;
b) az 57. § (3) bekezdésében foglaltakat, azzal, hogy az 57. § (3) bekezdés d) pontja szerinti módszer (módszerek) részletes ismertetése az ajánlattételi szakaszban készített dokumentációban is megadható.
(2) Az ismertetőnek tartalmaznia kell különösen a közbeszerzés tárgyának, az arra vonatkozó közbeszerzési műszaki leírásnak, továbbá a szerződéses feltételeknek a meghatározását olyan mértékben, ahogyan az ajánlatkérő erre képes.
(3) Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban megjelölheti azokat, akiket az eljárásban való részvételre meg kíván hívni. A megjelölteken kívül az eljárásban való részvételre mindazok jelentkezhetnek a részvételi felhívás alapján, akik alkalmasak a szerződés teljesítésére. Erre a lehetőségre a részvételi felhívásban az ajánlatkérőnek hivatkoznia kell.
A versenypárbeszéd ajánlattételi szakaszának különös szabályai
123/C. § (1) A versenypárbeszéd ajánlattételi szakaszában az ajánlattevők először megoldási javaslatokat készítenek, amelyekről az ajánlatkérő - az ajánlattételi felhívás szerint egy vagy több fordulóban - párbeszédet folytat velük. Ezt követően teszik meg végső ajánlataikat, amelyeket az ajánlatkérő a 121. § (8) bekezdése szerint elbírál.
(2) A versenypárbeszéd ajánlattételi szakaszában nem érvényesül az ajánlattételi határidők e fejezetben előírt legrövidebb időtartama, de a határidőt úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre - az ajánlattevők egyenlő eséllyel történő - megfelelő ajánlattételéhez.
(3) A versenypárbeszédben a végső ajánlat megtételéig nem áll fenn az ajánlattevőnek, illetőleg az ajánlatkérőnek a 76-78. § szerinti ajánlati kötöttsége, illetőleg az ajánlatkérőnek az ajánlattételi szakaszra vonatkozóan a 108. § (1) bekezdése és a 121. § (6) bekezdése szerinti ajánlati kötöttsége. Ez azonban nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya, illetőleg feltételei olyan jellemzőjében, illetőleg körülményében tér el a közbeszerzés megkezdésekor [35. § (2) bekezdése] beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, illetőleg megadott szerződéses feltételektől, amely nem tette volna lehetővé versenypárbeszéd alkalmazását.
(4) Ajánlati biztosíték kizárólag a szerződéskötésnek az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból történő meghiúsulása esetére köthető ki.
123/D. § (1) Az ajánlattételi felhívásban a 120. § (1) bekezdésében foglaltakon túl meg kell adni
a) az első párbeszéd időpontját és helyszínét;
b) ha az ajánlatkérő többfordulós párbeszédet tart, a párbeszédek menetét, az első, illetőleg a megadott fordulót követő párbeszédre kiválasztott ajánlattevői létszám felső határát;
c) a párbeszéd nyelvét;
d) ha az ajánlatkérő díjazásban kíván egy vagy több ajánlattevőt részesíteni, az erre vonatkozó - általa meghatározott - előírásokat.
(2) A dokumentációnak tartalmaznia kell különösen, hogy a 123/A. § (1) bekezdés szerinti körülmények közül meg nem határozottakra nézve melyekről kéri az ajánlatkérő az ajánlattevők javaslatát, és e körülmények tekintetében melyek az ajánlatkérő által igényelt keretek vagy elvárások.
(3) A megoldási javaslatnak a 121. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell
a) az ajánlattevő egy vagy többváltozatú javaslatát a (4) bekezdés szerinti körülményekre, továbbá
b) az ajánlattevő előzetes ajánlatát arra az esetre nézve, ha az általa javasolt műszaki, jogi, illetőleg pénzügyi feltételekkel kellene a szerződést teljesíteni, továbbá
c) annak meghatározását, hogy megoldási javaslatának mely része üzleti titok, továbbá
d) annak meghatározását, hogy megoldási javaslatából mely információk közölhetők a többi ajánlattevővel a párbeszéd során,
e) annak meghatározását, hogy az ajánlattevő hozzájárul-e a többi ajánlattevővel való együttes párbeszédhez, és megoldási javaslatának a beszerzés tárgyára vonatkozó követelmények kialakítása során történő teljes vagy részleges felhasználásához.
(4) Az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a bírálati szempont alapján értékelésre kerül. Nem korlátozható, illetőleg nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala sem, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik.
123/E. § (1) A párbeszédeket az ajánlattevőkkel csak akkor lehet együttesen lefolytatni, ha ehhez minden ajánlattevő hozzájárult.
(2) A párbeszédek egy vagy több fordulóban is lefolytathatóak. Többfordulós párbeszéd esetében az ajánlatkérő jogosult csak azokat az ajánlattevőket meghívni a további forduló(k)ra, akik az első, illetőleg a megadott fordulóban a részvételi felhívásban az 57. § (3) bekezdése tekintetében meghatározott körülmények alapján a legkedvezőbb megoldási javaslatot (javaslatváltozatot) tették. Az ajánlattevők száma azonban az utolsó tárgyalási fordulót követően sem lehet háromnál kevesebb. Az eltérő javaslatot adó ajánlattevők megoldási javaslatait is a felhívásban az 57. § (3) bekezdése tekintetében meghatározott körülmények alapján kell összehasonlítani. Ha egy ajánlattevő többváltozatú megoldási javaslatot adott, a különböző megoldásijavaslat-változatokat önálló javaslatnak kell tekinteni, és az ajánlatkérő jogosult a továbbiakban az ajánlattevő egy-egy megoldási javaslatát a párbeszéd további fordulójára (fordulóira) nem meghívni.
(3) Ha egy ajánlattevő megoldási javaslatában nem szerepel javaslat a 123/D. § (2) bekezdése vonatkozásában, vagy az abban (illetve valamely javaslatváltozatban) a 123/D. § (2) bekezdése vonatkozásában szereplő megoldási mód nem felel meg azon követelményeknek, amelyeket az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgya, az arra vonatkozó közbeszerzési műszaki leírás, továbbá a szerződéses feltételek vonatkozásában meghatározott, illetőleg a javaslat tárgyát képező elemekkel kapcsolatos ajánlatkérői kereteknek, elvárásoknak; az ajánlatkérő a megoldási javaslatot vagy annak változatát érvénytelenné nyilvánítja és a 93. § (1) bekezdése szerint jár el.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerint kiválasztott ajánlattevőkkel folytatott további párbeszéd során az ajánlatkérő nem módosíthatja feltételeit, az ajánlattevők pedig a korábbi fordulóhoz képest az ajánlatkérő számára csak azonos vagy kedvezőbb megoldási javaslatot adhatnak.
(5) Az ajánlatkérőnek minden egyes párbeszédről jegyzőkönyvet kell készítenie, és azt a párbeszéd következő fordulójának megkezdéséig (egyetlen vagy utolsó forduló esetén a párbeszéd befejezését követő két munkanapon belül) minden, a párbeszéd adott fordulójában részt vevő ajánlattevőnek alá kell írnia, és részükre egy példányt át kell adni, vagy két munkanapon belül kell megküldeni.
123/F. § (1) A párbeszédek lezárását követően az ajánlatkérő írásban, egyidejűleg felszólítja az utolsó fordulóban részt vett összes [egyfordulós párbeszéd esetén az összes alkalmas és a 123/E. § (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó] ajánlattevőt végső ajánlat megtételére.
(2) Ha megoldási javaslatában az összes ajánlattevő hozzájárult a többi ajánlattevővel való együttes párbeszédhez és megoldási javaslatának a beszerzés tárgyára vonatkozó követelmények kialakítása során történő teljes vagy részleges felhasználásához, továbbá az ajánlatkérő szükségesnek tartja, az ajánlatkérő jogosult a végső ajánlat készítéséhez egy vagy több megoldási javaslat teljes vagy részleges felhasználásával meghatározni a közbeszerzési műszaki leírást és a szerződés feltételeit. Ebben az esetben az ajánlatkérő köteles új dokumentációt készíteni.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben - ha a közbeszerzési műszaki leírás vagy szerződéses feltételek módosításának mértéke indokolja - az ajánlatkérő jogosult a részvételi felhívásban meghatározott elbírálási részszempontok vagy súlyszámaik módosítására; a módosítás indokolását a végső ajánlat készítéséhez adott dokumentációban meg kell adni.
(4) Ha a (2) bekezdés szerinti feltételek nem állnak fenn, az ajánlattevők korábbi megoldási javaslatukat véglegesítve tesznek végső ajánlatot.
123/G. § (1) A végső ajánlattételre történő felszólításban közölni kell a végső ajánlattétel határidejét, az ajánlatok benyújtásának helyét, bontásának időpontját.
(2) A 123/F. § (2) bekezdése szerinti esetben a végső ajánlattételre történő felszólításnak az (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell a dokumentáció rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos adatokat.
(3) Az ajánlattevő akkor is jogosult ajánlatot tenni, ha az ajánlatkérő olyan javaslatot használt fel az ajánlati felhívás és dokumentáció elkészítéséhez, amelyet nem ő tett.
(4) A végső ajánlat érvénytelen a 88. § (1) bekezdésén túlmenően akkor is, ha az abban a 123/D. § (2) bekezdése vonatkozásában szereplő megoldási mód nem felel meg azon követelményeknek, amelyeket az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgya, az arra vonatkozó közbeszerzési műszaki leírás, továbbá a szerződéses feltételek vonatkozásában meghatározott, illetőleg a javaslat tárgyát képező elemekkel kapcsolatos ajánlatkérői kereteknek, elvárásoknak.
(5) Az ajánlatkérő az eredményhirdetést, indokolt esetben, a felhívásban meghatározott időponthoz képest korábbi időpontban is megtarthatja, erről és ennek indokáról, valamint, ha indokolt, a szerződéskötés új korábbi időpontjáról - az új eredményhirdetési időpont előtt legalább két munkanappal korábban - köteles az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.”
53. § A Kbt. 124. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat)
„a) ha a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd a 92. § b) vagy c) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásnak, a dokumentációnak és az ismertetőnek a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg;
b) kivételesen, ha az árubeszerzés, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás természete vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes átfogó (mindenre kiterjedő) meghatározását;”
54. § (1) A Kbt. 125. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélkül induló (a továbbiakban: hirdetmény nélküli) tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat a 124. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt esetben, ha a tárgyalásra a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd - 88. § (1) bekezdésének a)-e) pontja alapján nem érintett - összes ajánlattevőjét meghívja.”
(2) A Kbt. 125. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha)
„a) a nyílt vagy a meghívásos eljárás a 92. § a) pontja, illetve a meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás a 115. § a) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásnak és a dokumentációnak a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg, és minderről az ajánlatkérő köteles az Európai Bizottság kérésére - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - tájékoztatást adni;”
(3) A Kbt. 125. §-ának (4) bekezdése a következő c) és d) pontokkal egészül ki:
(Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá árubeszerzés esetében, ha)
„c) az áru árutőzsdén jegyzett és beszerzett;
d) az árut kivételesen kedvező feltételekkel, felszámolási eljárás, végelszámolás vagy bírósági végrehajtás, illetőleg az érintett szervezet személyes joga szerinti hasonló eljárás során történő értékesítés keretében szerzi be.”
55. § A Kbt. 128. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ajánlatkérőnek minden egyes tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készítenie, és azt a tárgyalás következő fordulójának megkezdéséig (egyetlen vagy utolsó forduló esetén a tárgyalás befejezését követő két munkanapon belül) minden, az adott tárgyalási fordulóban részt vevő ajánlattevőnek alá kell írnia, és részükre egy példányt át kell adni, vagy két munkanapon belül kell megküldeni.”
56. § A Kbt. 130. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az ajánlatkérő kizárólag a 124. § (2) bekezdésének a) pontja esetében kezdeményezhet elektronikus árlejtést, amennyiben azt a részvételi felhívásban előzetesen jelezte. Az elektronikus árlejtés részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.”
57. § A Kbt. 134. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az ajánlatkérő kizárólag a 125. § (2) bekezdése esetében kezdeményezhet elektronikus árlejtést, amennyiben azt az ajánlattételi felhívásban előzetesen jelezte. Az elektronikus árlejtés részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.”
58. § (1) A Kbt. 136. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az ajánlatkérő a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében gyorsított eljárást alkalmazhat, ha sürgősség miatt az ilyen eljárásokra előírt határidők [107. § (1) bekezdése, 122. §] nem lennének betarthatóak. Az ajánlatkérőnek a gyorsított eljárás alkalmazásának indokát az eljárást megindító hirdetményben meg kell adnia.
(2) A gyorsított eljárásban az ajánlatkérő a részvételi határidőt nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított tizenöt napnál, a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon történő feladása esetén a hirdetmény feladásának napjától számított tíz napnál rövidebb időtartamban. A gyorsított eljárásban az ajánlatkérő meghívásos eljárás esetén az ajánlattételi határidőt nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított tíz napnál rövidebb időtartamban.”
(2) A Kbt. 136. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (3)-(5) bekezdés számozása (4)-(6) bekezdésre változik:
„(3) A gyorsított eljárásban a részvételre jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, és a 60. § (1) bekezdésének e) pontja, illetőleg a 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozások hiányával, valamint a 60. § (1) bekezdésének g)-h) pontjával kapcsolatos hatósági igazolásokat legkésőbb a 117. § (1) bekezdése szerinti eredményhirdetéstől számított tizenöt napon belül kell csatolnia.”
59. § A Kbt. a 136. §-t követően a következő 7/A. Címmel és 136/A-136/E. §-okkal egészül ki:
„7/A. Cím
A KERETMEGÁLLAPODÁSOS ELJÁRÁS
Az eljárás két része
136/A. § (1) A keretmegállapodásos eljárás két részből áll. Az első részben az ajánlatkérő (ajánlatkérők) e fejezet szerinti nyílt vagy meghívásos eljárást köteles(ek) alkalmazni keretmegállapodás megkötése céljából. Az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást is alkalmazhat keretmegállapodás megkötése céljából, amennyiben a tárgyalásos eljárás alkalmazásának a 124. §, illetve 125. § szerinti feltételei fennállnak. A második részben az ajánlatkérő a keretmegállapodásban meghatározott közbeszerzési tárgyra kér ajánlato(ka)t és köt szerződést az adott közbeszerzés(ek) megvalósítására.
(2) Keretmegállapodás egy ajánlattevővel, illetve több ajánlattevővel köthető. Ez utóbbi esetben a keretmegállapodásban részes ajánlattevők száma nem lehet kevesebb háromnál, és ha az ajánlatkérő a 136/B. § (3) bekezdésének a) pontját kívánja alkalmazni, az első rész végén köteles az első részben alkalmazott bírálati szempont alapján az ajánlattevőket rangsorolni.
(3) A több ajánlattevővel kötendő keretmegállapodás esetében a keretmegállapodásos eljárás első részét megindító hirdetményben az ajánlatkérő köteles megadni az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámát, amelynek legfeljebb felső határáig terjedő számú ajánlattevővel köt majd keretmegállapodást. A keretszámnak a közbeszerzés tárgyához, az eljárás sajátos jellemzőihez kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt. A keretszámnak legalább három ajánlattevőt kell magában foglalnia. Az azonos ajánlatok elbírálására a 90. § (2)-(4) bekezdése nem alkalmazható. Ha a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámának felső határán több ajánlat azonos, az összes ilyen azonos ajánlatot tevővel keretmegállapodást kell kötni.
(4) A több ajánlattevővel kötendő keretmegállapodás esetében, a keretmegállapodásos eljárás első része - a 92. §-ban foglaltakon túl - akkor is eredménytelen, amennyiben az érvényes ajánlatot benyújtók száma nem éri el a hármat. Amennyiben az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, és a részek tekintetében érvényes ajánlatot benyújtók száma nem éri el a hármat, az eljárás első része a közbeszerzés adott része tekintetében eredménytelen.
(5) A keretmegállapodásnak tartalmaznia kell az adott időtartam alatt annak alapján kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen a közbeszerzések tárgyát és az ellenszolgáltatás mértékét. A keretmegállapodásban a közbeszerzés mennyiségét az 50. § (2) bekezdése alkalmazásával kell meghatározni. A keretmegállapodás több különböző közbeszerzési tárgyra is vonatkozhat.
(6) Keretmegállapodás legfeljebb négy évre köthető. A keretmegállapodás alapján kötendő szerződés(ek) időtartama nem haladhatja meg a keretmegállapodás időtartamát.
(7) A keretmegállapodás - a 73. § (1) bekezdése szerinti melléklet kivételével, feltéve, hogy az abban foglaltak nem ellentétesek a 96. § (3) bekezdésével - nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül.
(8) A keretmegállapodásos eljárás első részében a 98. § (1)-(3) bekezdései megfelelően alkalmazandóak.
(9) Tilos versenykorlátozási céllal alkalmazni a keretmegállapodásos eljárást.
136/B. § (1) Az ajánlatkérő a keretmegállapodásos eljárás első részét követően jogosult a keretmegállapodásban meghatározott mennyiség, valamint beszerzési tárgy(ak) egy-egy részére (a továbbiakban: adott közbeszerzés) a keretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiség keretein belül az eljárás második részében több szerződést kötni.
(2) Az ajánlatkérő az egy ajánlattevővel a 136/A. §-nak megfelelően megkötött keretmegállapodás alapján az adott közbeszerzés(ek) megvalósítása érdekében - írásbeli konzultációt követően - köt szerződést a keretmegállapodásban részes ajánlattevővel.
(3) Az ajánlatkérő a több ajánlattevővel a 136/A. §-nak megfelelően megkötött keretmegállapodás alapján az adott közbeszerzés(ek) megvalósítása érdekében
a) a keretmegállapodásban meghatározott feltételek alkalmazásával a verseny újbóli megnyitása nélkül - írásbeli konzultációt követően - köthet szerződés(eke)t az első részben alkalmazott bírálati szempont alapján a közbeszerzés meghatározott része vonatkozásában az első helyen rangsorolt, illetőleg amennyiben az első helyen rangsorolt ajánlattevő nem képes a szerződés teljesítésére, az eljárás első része eredményének kihirdetésekor a soron következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel, feltéve, hogy a keretmegállapodás az adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés valamennyi feltételét tartalmazza;
b) közvetlen írásbeli ajánlattételi felhívást küld a keretmegállapodásban részes ajánlattevőknek, amennyiben a keretmegállapodás nem tartalmazza az adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés valamennyi feltételét.
136/C. § (1) Ha a keretmegállapodást a 136/B. § (2) bekezdése alapján csak egy ajánlattevővel kötötték vagy az ajánlatkérő a 136/B. § (3) bekezdésének a) pontját alkalmazza, a konzultációra szóló felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);
b) hivatkozást a keretmegállapodásos eljárás első részét megindító hirdetményre és közzétételének napját;
c) hivatkozást a megkötött keretmegállapodásra;
d) az adott közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét;
e) a szerződés meghatározását;
f) a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét;
g) a teljesítés helyét;
h) az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást;
i) az ajánlattételi határidőt, az ajánlattétel nyelvét és az ajánlatok benyújtásának címét;
j) az ajánlat felbontásának helyét, idejét, az ott jelenlétre jogosultakat;
k) a konzultáció folytatásának további szabályait;
l) az eredményhirdetés időpontját és a szerződéskötés tervezett időpontját;
m) a konzultációra szóló felhívás megküldésének napját.
(2) A keretmegállapodásos eljárás második részében nem érvényesül az ajánlattételi határidők e fejezetben előírt legrövidebb időtartama, de a határidőt úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre - az ajánlattevők egyenlő eséllyel történő - megfelelő ajánlattételéhez.
(3) Az ajánlatkérő a konzultációra szóló felhívásban szükség szerint felhívhatja az ajánlattevőt a keretmegállapodás első részében tett ajánlata kiegészítésére.
(4) A keretmegállapodásban meghatározott feltételeket a konzultációra szóló felhívásban, az ajánlatban és a konzultáció során lényegesen nem lehet módosítani. Az ajánlattevő a keretmegállapodásban foglaltakhoz képest az ajánlat 57. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti részszempontokkal összefüggő tartalmi elemeire vonatkozóan csak a keretmegállapodásban foglaltakkal azonos vagy annál az ajánlatkérő számára kedvezőbb ajánlatot tehet.
(5) Az ajánlatkérőnek az eljárás második része(i) eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie. A hirdetményt a keretmegállapodás alapján megvalósított közbeszerzések érdekében kötött szerződésekről együttesen is közzéteheti. Ez utóbbi esetben a hirdetményt a keretmegállapodás alapján a megelőző negyedév során kötött szerződésekről a naptári negyedév utolsó napját követő öt munkanapon belül kell megküldenie. A keretmegállapodás megkötését követő első - nem teljes - negyedévről nem kell hirdetményt közzétenni.
136/D. § (1) A 136/B. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti esetben az ajánlattételi felhívást a keretmegállapodást kötött összes ajánlattevőnek egyidejűleg írásban kell megküldeni. Más ajánlattevőt az eljárásba nem lehet bevonni.
(2) Az ajánlattételi felhívásnak a 136/C. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit, ha az ajánlatkérő dokumentációt készít és a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg;
b) az ajánlatok bírálati szempontját és az összességében legelőnyösebb ajánlat választása esetén az 57. § (3) bekezdésében foglaltakat;
c) a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását.
(3) Az ajánlatkérő akkor alkalmazhat az eljárás első részében alkalmazott bírálati szemponttól eltérő bírálati szempontot, amennyiben az eljárás első részében - az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban - azt előírta, és amelyet egyben a keretmegállapodás tartalmaz. Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának bírálati szempontja esetén az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban és a keretmegállapodásban rögzíteni kell az 57. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakat is.
(4) Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt úgy köteles meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez.
(5) Az ajánlatokat írásban kell benyújtani, az eljárásra a 136/C. § (3)-(4) bekezdéseit is alkalmazni kell.
(6) Az ajánlatkérő az ajánlatok 81. § (4) bekezdése szerinti értékelését követően elektronikus árlejtést kezdeményezhet, amennyiben azt az ajánlattételi felhívásban előzetesen jelezte. Az elektronikus árlejtés részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.
Az alkalmazandó egyéb szabályok
136/E. § (1) Az ajánlatkérő nem köteles konzultációra szóló vagy ajánlattételi felhívást küldeni, ha a keretmegállapodás megkötését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés (szerződések) megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek haladéktalanul írásban értesítenie kell a keretmegállapodást kötött ajánlattevőket és a Közbeszerzések Tanácsát.
(2) Az ajánlatkérő a keretmegállapodás szerinti közbeszerzés megvalósítására e fejezet szerinti más, hirdetmény közzétételével induló eljárást is alkalmazhat, különösen a több évre kötött keretmegállapodás esetében, illetőleg ha a keretmegállapodást kötött ajánlattevők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az új hirdetményben utalnia kell erre a körülményre, és az új hirdetmény közzétételéről - a közzétételt követően haladéktalanul - egyidejűleg, írásban értesítenie kell a keretmegállapodást kötött ajánlattevőket.”
60. § A Kbt. 139. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben köteles megadni, hogy a közbeszerzési eljárás melyik fajtája szerint jár el. Eszerint kell az ajánlati felhívásra vagy a részvételi felhívásra vonatkozó szabályokat a hirdetmény elkészítésekor megfelelően alkalmazni. Gyorsított eljárás nem alkalmazható.”
61. § A Kbt. 141. §-ának b) pontja a következő mondattal egészül ki:
„Az előírt ajánlattételi határidő (nyílt eljárásban) vagy részvételi határidő legfeljebb hét nappal lerövidíthető, ha az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményt elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon adja fel közzétételre.”
62. § A Kbt. a következő 142/A. §-sal egészül ki:
„142/A. § (1) Az ajánlatkérő újabb közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül köthet szerződést a koncessziós jogosulttal, amennyiben a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás szükséges a szerződésben szereplő építési beruházás teljesítéséhez, feltéve, hogy
a) a kiegészítő építési beruházást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy
b) a kiegészítő építési beruházás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás teljesítéséhez.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő építési beruházásra irányuló - a korábbi koncessziós jogosulttal kötött - szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési koncesszió értékének felét.”
63. § A Kbt. 144. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A tárgyalásos eljárás esetét kivéve az ajánlattételi határidő nem határozható meg az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának, illetőleg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított negyven napnál rövidebb időtartamban. Az ajánlattételi határidő (nyílt eljárásban) legkevesebb negyvennapos, illetve részvételi határidő legkevesebb harminchét napos időtartamát legfeljebb hét nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy a részvételi felhívást tartalmazó hirdetményt elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon adja fel az ajánlatkérő. A 74. § (4) bekezdése és a 122. § (3) bekezdése alkalmazandó. A 74. § (2) bekezdése, a 122. § (2) bekezdése és a 136. § (2) bekezdése nem alkalmazható.”
64. § (1) A Kbt. 147. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az ajánlatkérő írásbeli ajánlattételi felhívást küldhet az ajánlattevőnek, illetőleg az ajánlattevőknek, ha)
„e) a szolgáltatásnyújtás nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele az (1) bekezdés alkalmazása esetén meghiúsulna.”
(2) A Kbt. 147. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
„(4) A (2) bekezdés e) pontja szerinti esetben az ajánlatkérő a kedvező feltételekről való tudomásszerzést követően haladéktalanul ajánlattételi felhívást köteles küldeni telefaxon vagy elektronikus úton a kedvező feltételeket felajánlónak és lehetőség szerint még legalább két ismert ajánlattevőnek. Az ajánlatkérőnek a kedvező feltételeket felajánló dokumentumot is a 7. § (2) bekezdése szerint kell megőriznie.”
65. § A Kbt. 159. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„159. § (1) A kiírónak a tervpályázati eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie. A hirdetményt legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell megküldeni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hirdetményben nem kell megadni azokat az információkat, amelyek közzététele akadályozná a jogérvényesítést, ellentétes lenne a közérdekkel, sértené valamely gazdálkodó szervezet üzleti érdekeit vagy sértené a szolgáltatók közötti tisztességes versenyt.”
66. § A Kbt. 160. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tervpályázati eljárás kapcsán az 1. §, a 6-7. §, a 10. § (7)-(8) bekezdése, a 15-16. §, a 20. § (1) bekezdése, a 29. § (1) bekezdése, a 35. §, a 61. § (3) bekezdése és a 98. § (4) bekezdése is megfelelően alkalmazandó.”
67. § A Kbt. V. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„KÜLÖNÖS KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS A VÍZÜGYI, AZ ENERGIA, A KÖZLEKEDÉSI ÉS A POSTAI ÁGAZATOKBAN MŰKÖDŐ EGYES AJÁNLATKÉRŐK ESETÉBEN”
68. § A Kbt. 161. §-a a következő új (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
„(2) E fejezet szerint kell eljárni, amennyiben a közbeszerzés az ajánlatkérőnek a 163. §-ban meghatározott egy vagy több tevékenységének folytatásával és egyben azon kívüli tevékenységének folytatásával is összefügg, de a közbeszerzés tárgya elsősorban a 163. §-ban meghatározott tevékenység ellátásához szükséges.
(3) A IV. fejezet szerint kell eljárni, amennyiben a közbeszerzés az ajánlatkérőnek a 163. §-ban meghatározott egy vagy több tevékenységének folytatásával és az azon kívüli tevékenységének folytatásával is összefügg, és nem állapítható meg, hogy a közbeszerzés elsősorban mely tevékenység ellátásához szükséges, illetve a közbeszerzés tárgya természetben nem osztható, illetőleg részekre bontása esetén nem használható megfelelően, feltéve, hogy az ajánlatkérő egyben a 162. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti ajánlatkérőnek minősül.
(4) E fejezet szerint kell eljárni akkor is, amennyiben a közbeszerzés az ajánlatkérőnek a 163. §-ban meghatározott egy vagy több tevékenységének folytatásával és egyben azon kívüli, az V. fejezet hatálya alá nem tartozó tevékenységének folytatásával is összefügg, és nem állapítható meg, hogy a közbeszerzés elsősorban mely tevékenység ellátásához szükséges, illetve a közbeszerzés tárgya természetben nem osztható, illetőleg részekre bontása esetén nem használható megfelelően.”
69. § A Kbt. 163. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E fejezet alkalmazási körébe - a 164-165. §-ban foglaltak kivételével - a következő tevékenységek tartoznak:)
„c) közszolgáltatást nyújtó hálózatok rendelkezésre bocsátása, illetőleg üzemeltetése, működtetése a vasúti, automatikus rendszerekkel, villamossal, trolibusszal, autóbusszal vagy drótkötélpályán történő közlekedés terén;
d) postai szolgáltatás nyújtása, illetőleg postai szolgáltatástól eltérő szolgáltatás nyújtása, amennyiben ez utóbbit olyan szervezet nyújtja, amely postai szolgáltatást is nyújt.”
70. § A Kbt. 166. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„166. § A 162. § (2) bekezdésének alkalmazásában különleges vagy kizárólagos jog az a jog, amely jogszabályon, illetőleg az illetékes hatóság által kiadott közigazgatási határozaton (engedélyen) alapul, és amely alapján a 163. §-ban meghatározott valamely tevékenység folytatására egy vagy csak korlátozott számú vállalkozás szerezhet jogosultságot, és ezáltal jelentősen befolyásolja más szervezetek e tevékenységek végzésére vonatkozó lehetőségeit.”
71. § A Kbt. 168. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ajánlatkérőnek a 163. §-ban meghatározott valamely tevékenysége folytatásával közvetlenül összefügg a közbeszerzés, ha annak tárgya nélkül e tevékenységet nem lehetne ellátni.”
72. § A Kbt. 170. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„170. § E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmaznia a 163. §-ban meghatározott tevékenységet folytató ajánlatkérőnek, ha a 2004/17/EK irányelv 30. cikke alapján az Európai Bizottság megállapította, hogy az adott tevékenység végzése valódi versenyfeltételek mellett történik, és ilyen tartalmú döntést hozott. Egy adott tevékenység valódi versenyfeltételek mellett történő folytatásának megállapítására a 175/A-175/C. § szerinti eljárást kell alkalmazni.”
73. § A Kbt. 173. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„173. § (1) E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni, ha
a) az ajánlatkérő olyan szervezettel köt szerződést, amely vonatkozásában a számvitelről szóló törvény értelmében összevont (konszolidált) éves beszámolókészítési kötelezettsége áll fenn, vagy amely felett, vagy amely az ajánlatkérő felett közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást képes gyakorolni, vagy olyan másik szervezettel, amely felett ugyanaz a szervezet gyakorol közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást, mint az ajánlatkérő felett, vagy
b) kizárólag több ajánlatkérő által a 163. §-ban meghatározott valamely tevékenység folytatására létrehozott közös vállalkozás köt szerződést olyan szervezettel, amely ezen ajánlatkérők valamelyikével az a) pont szerinti viszonyban áll,
feltéve, hogy az Európai Unión belüli árubeszerzések vagy szolgáltatások, vagy építési beruházások terén az a) vagy b) pont szerinti szervezet előző háromévi átlagos forgalmának legalább nyolcvan százaléka a vele az a) pont szerinti viszonyban álló szervezetekkel folytatott gazdasági tevékenységből származott.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti, az ajánlatkérővel szerződést kötő szervezet létrehozásának vagy tevékenysége megkezdésének időpontja miatt nem áll rendelkezésre az előző három évre vonatkozó forgalmi adat, elegendő, ha ez utóbbi szervezet valószínűsíti - elsősorban üzleti terve bemutatásával - az (1) bekezdésben meghatározott forgalmi adatokat.
(3) Ha az ajánlatkérővel az (1) bekezdés a) pontja szerinti viszonyban álló több szervezet nyújt azonos vagy hasonló szolgáltatást, szállít azonos vagy hasonló árut, illetve teljesít azonos vagy hasonló építési beruházást az ajánlatkérő részére, e szervezetek által teljesített szolgáltatásokból vagy árubeszerzésekből, vagy építési beruházásokból származó teljes forgalmat kell figyelembe venni.
(4) E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni továbbá, ha
a) kizárólag több ajánlatkérő által a 163. §-ban meghatározott valamely tevékenység folytatására létrehozott közös vállalkozás köt szerződést ezen ajánlatkérők egyikével, vagy
b) az ajánlatkérő olyan közös vállalkozással köt szerződést, amelynek maga is tagja, feltéve, hogy a közös vállalkozást azért hozták létre, hogy az adott tevékenységet legalább három éven keresztül végezze, és feltéve, hogy a létesítő okirata kiköti, hogy a vállalkozást létrehozó ajánlatkérők legalább ugyanennyi ideig a vállalkozás tagjai maradnak.
(5) Az ajánlatkérő az Európai Bizottság kérésére köteles az (1)-(4) bekezdés alkalmazásával kapcsolatban - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - tájékoztatást adni a vele szerződést kötő szervezet nevéről, az adott szerződés típusáról és értékéről, valamint minden olyan körülményről, bizonyítékról, amelyet az Európai Bizottság szükségesnek tart annak megállapításához, hogy a szerződő felek közötti viszony megfelel-e az e §-ban foglaltaknak.”
74. § (1) A Kbt. 174. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E fejezet szerinti eljárást - a szolgáltatások körében - nem kell alkalmazni továbbá a következő esetekben:)
„b) a 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatás, amely értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátása, eladása, vétele vagy átruházása által valósul meg, vagy amely a monetáris, az árfolyam- vagy a tartalékkezelési politika, vagy a központi kormányzat adósságkezelési politikájának megvalósítása érdekében pénz- vagy tőkeszerzésre irányul;”
(2) A Kbt. 174. §-ának g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E fejezet szerinti eljárást - a szolgáltatások körében - nem kell alkalmazni továbbá a következő esetekben:)
„g) ha a szolgáltatást a 162. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott ajánlatkérők valamelyike, vagy általuk létrehozott társulás jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja.”
75. § A Kbt. a 175. §-a után a következő címmel és 175/A-175/C. §-sal egészül ki:
„Eljárás az adott tevékenység valódi versenyfeltételek mellett történő végzésének megállapítására
175/A. § (1) A 170. § alkalmazhatóságát az Európai Közösséget létrehozó szerződés versenyre vonatkozó szabályaival összhangban kell megállapítani. Vizsgálni kell különösen a 163. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység jellemzőit, a helyettesítő szolgáltatások esetleges létezését, az árakat, valamint azt, hogy az adott tevékenység tekintetében több szolgáltató van-e az adott piacon.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor tekinthető úgy, hogy valamely piacra a belépés nem korlátozott, ha az adott tagállam végrehajtotta és alkalmazza az Európai Parlament és a Tanács 2004/17/EK irányelvének XI. melléklete szerinti közösségi jogszabályok rendelkezéseit. Ha ez alapján nem vélelmezhető az adott piacra történő szabad belépés, bizonyítani kell, hogy az ténylegesen és jogilag is szabad.
175/B. § (1) A 170. § szerinti kivétel akkor alkalmazható, ha az Európai Bizottság
a) a (2) bekezdés szerinti eljárásban határozatban megállapította az adott tevékenység valódi versenyfeltételek mellett történő folytatásának tényét, vagy
b) a (2) bekezdés szerinti határidőn belül nem hozott határozatot.
(2) Az Európai Bizottság eljárása tekintetében az Európai Parlament és a Tanács 2004/17/EK irányelve 30. cikkének (5) és (6) bekezdése irányadó.
175/C. § (1) Az Európai Bizottságnak a 170. § alkalmazhatóságát megállapító határozatának meghozatalát - a Közbeszerzések Tanácsa egyidejű értesítése mellett - a Gazdasági Versenyhivatal, illetőleg az ajánlatkérő kezdeményezheti, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a 163. § (1) bekezdésében meghatározott valamely tevékenység vonatkozásában fennállnak a 170. § alkalmazásának feltételei. Ezen eljárás alkalmazásának részletes szabályait a 2005/15/EK bizottsági határozat állapítja meg. A Bizottság a 170. § alkalmazhatóságának megállapítására irányuló eljárását hivatalból is megindíthatja.
(2) Amennyiben az Európai Bizottság eljárását a Gazdasági Versenyhivatal kezdeményezi, indokolással ellátott állásfoglalása megküldése mellett egyidejűleg köteles tájékoztatni az Európai Bizottságot az adott tevékenység versenyfeltételek mellett történő végzésével összefüggő minden lényeges tényről, különösen a 175/A. §-ban meghatározott feltételeknek való megfeleléssel kapcsolatos jogszabályi rendelkezésekről, hatósági határozatokról, illetőleg megállapodásokról.
(3) Amennyiben a 175/B. § (1) bekezdése szerinti határozat meghozatalát az ajánlatkérő vagy az Európai Bizottság hivatalból kezdeményezi, a Gazdasági Versenyhivatal a (2) bekezdés szerinti információkról az Európai Bizottságot kérésére köteles tájékoztatni.
(4) Amennyiben az érintett tevékenység vonatkozásában más hatóság is rendelkezik a verseny szempontjából releváns hatáskörrel, a Gazdasági Versenyhivatal indokolt állásfoglalása kibocsátása előtt köteles e hatóság szakmai álláspontját beszerezni. Amennyiben a Gazdasági Versenyhivatal állásfoglalásában eltér a hatóság szakmai álláspontjától, köteles annak indokairól a szakhatóságot tájékoztatni.”
76. § A Kbt. 176. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„176. § (1) E fejezet alkalmazásában az árubeszerzésre, valamint a szolgáltatás megrendelésére vonatkozó értékhatár 422 000 euró.
(2) E fejezet alkalmazásában az építési beruházásra vonatkozó értékhatár 5 278 000 euró.”
77. § A Kbt. 177. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„177. § E fejezet (20. cím) alkalmazásában a tervpályázati eljárásra vonatkozó értékhatár
a) 422 000 euró, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor;
b) 422 000 euró, ha a tervpályázati eljárás pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezt az értékhatárt.”
78. § (1) A Kbt. 179. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni a vételi jog átengedésének értékét.”
(2) A Kbt. 179. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani az ajánlatkérő által a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére fizetendő díjat és kifizetést (jutalékot) is, amennyiben az ajánlatkérő teljesít ilyen jellegű kifizetést a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére.”
(3) A Kbt. 179. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Ez az időpont az irányadó a 40. § (2) bekezdésének a) pontja alkalmazása tekintetében is.”
79. § A Kbt. 180. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (5)-(7) bekezdés számozása (6)-(8) bekezdésre változik:
„(5) Az ajánlatkérő dinamikus beszerzési rendszert hozhat létre és működtethet, amelynek célja, hogy meghatározott közbeszerzések megvalósítása érdekében lefolytatandó eljárásokban a részvételre jogosultakat előre kiválassza. A dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.”
80. § A Kbt. 181. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„181. § (1) Az ajánlatkérő - a költségvetési év kezdetét követően - időszakos előzetes tájékoztatót készíthet az adott évre, illetőleg az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra tervezett
a) összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) árubeszerzéseiről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja a 750 000 eurót;
b) 3. melléklet szerinti összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) szolgáltatás megrendeléséről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja a 750 000 eurót.
(2) Az ajánlatkérő időszakos előzetes tájékoztatót készíthet a tervezett építési beruházás lényeges jellemzőiről, feltételeiről, ha az építési beruházás becsült értéke eléri vagy meghaladja az építési beruházásra irányadó közösségi értékhatárt. A tájékoztatót a tervezett építési beruházás megvalósítására vonatkozó döntést követően kell elkészíteni.”
81. § (1) A Kbt. 182. §-ának (1) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:
„Az ajánlatkérő az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetményt honlapján is közzéteheti. A hirdetmény honlapon történő közzétételére a hirdetménynek az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala részére elektronikus úton történő feladását követően kerülhet sor. A hirdetményt ebben az esetben is a külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészíteni.”
(2) A Kbt. 182. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Árubeszerzés esetében az előzetes összesítést árucsoportonkénti bontásban kell elkészíteni, és az árucsoportot a CPV-re történő hivatkozással kell megadni.”
82. § (1) A Kbt. 184. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A hirdetménynek az ajánlatkérő honlapján történő közzététele esetében [182. § (1) bekezdés] a hirdetmény közzétételéhez fűződő joghatások szempontjából a hirdetménynek a honlapon történő közzétételének időpontja az irányadó.”
(2) A Kbt. 184. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A hirdetmények ellenőrzéséért - külön jogszabályban meghatározott mértékű - díjat kell fizetni.”
(3) A Kbt. 184. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Közbeszerzések Tanácsa a hirdetmény nem elektronikus úton, illetve elektronikus úton, de nem a külön jogszabályban meghatározott módon történő megküldése esetén - az ajánlatkérő kérelmére - a külön jogszabályban meghatározott módnak megfelelő elektronikus úton küldi tovább a hirdetményt az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala részére. A hirdetmény ilyen módon, elektronikus úton történő továbbküldéséért - külön jogszabályban meghatározott mértékű - díjat kell fizetni.
(7) Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala visszaigazolást küld a megküldött hirdetmények közzétételéről, megjelölve a közzététel időpontját. A visszaigazolás a közzétételre vonatkozó bizonyítéknak minősül.”
83. § A Kbt. 185. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e fejezet szerinti hirdetmények az ajánlatkérő által választott hivatalos nyelven teljes terjedelmükben kerülnek közzétételre az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a TED-adatbankban. A hirdetmények lényeges elemeinek összefoglalását az Európai Unió hivatalos nyelvein is közzéteszik azzal, hogy egyedül az ajánlatkérő által választott hivatalos nyelven készült és megküldött szöveg hiteles.”
84. § A Kbt. 187. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e fejezet szerinti hirdetményeket [184. § (1) bekezdése] - tájékoztató jelleggel - a Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítőben külön jogszabály szerint közzéteszi, ennek érdekében az ajánlatkérő köteles az általa közzétételre feladott hirdetményt a Közbeszerzések Tanácsa részére megküldeni. Az ajánlatkérő a hirdetményt más módon is közzéteheti azzal, hogy erre a hirdetménynek az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala részére történő feladását követően kerülhet csak sor. Az így közzétett hirdetmény nem tartalmazhat más adatokat, mint amelyek az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED-adatbankban), illetőleg az ajánlatkérő felhasználói oldalán megjelentek, továbbá fel kell tüntetnie a Hivatal részére történő feladás, illetőleg a felhasználói oldalon történő közzététel napját is.”
85. § A Kbt. 190. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„190. § Az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást az 58. §-ban foglaltak szerint köteles megadni.”
86. § A Kbt. 195. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„195. § (1) Az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított ötvenkét napnál rövidebb időtartamban.
(2) Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább ötvenkét nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta a 208. § (2) bekezdésében említett hirdetmény mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is, az (1) bekezdésben előírt határidőnél rövidebbet is meg lehet határozni. Ebben az esetben az ajánlattételi határidő nem lehet rövidebb az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminchat napnál, kivéve sürgősség esetén, amely esetben huszonkét napra rövidíthető, feltéve, hogy a hirdetményt elektronikus úton adják fel.
(3) Az ajánlattételi határidő (1) és (2) bekezdés szerinti időtartamát legfeljebb hét nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon adja fel az ajánlatkérő.
(4) Az ajánlattételi határidő (1)-(3) bekezdés szerinti időtartamát legfeljebb öt nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelmében közvetlenül elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától, és a hirdetményben megadja a hozzáférés adatait.
(5) Ha a dokumentáció nagy terjedelmű, vagy ha az ajánlattételre a dokumentáció helyben való megtekintését vagy valamely helyszín megtekintését követően kerülhet csak sor, az ajánlatkérőnek ennek figyelembevételével kell az ajánlattételi határidőt - az (1)-(4) bekezdésben foglaltakhoz képest hosszabb időtartamban - meghatároznia.
(6) Az ajánlattételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez. Az ajánlattételi határidő a (2)-(4) bekezdés együttes alkalmazása esetén sem lehet az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásától számított 22 napnál, ha pedig a hirdetményt telefaxon vagy elektronikus úton adják fel, 15 napnál rövidebb.”
87. § A Kbt. 196. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„196. § Ha az ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő a 86. § szerint köteles eljárni.”
88. § A Kbt. 199. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az ajánlatkérőnek nem kell alkalmaznia az (1) bekezdést, ha valamely ajánlat előnyben részesítése azzal a következménnyel járna, hogy műszaki-technikai szempontból eltérő és nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni, vagy az ilyen beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a fenntartásban vagy aránytalan költségtöbblettel járna.”
89. § A Kbt. 203. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„203. § (1) A részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminchét napnál rövidebb időtartamban. A részvételi határidő sürgősség esetén huszonkét napra rövidíthető, ha pedig a hirdetményt telefax útján vagy elektronikus úton adják fel, tizenöt napra rövidíthető.
(2) A részvételi határidő (1) bekezdésben meghatározott harminchét, illetve huszonkét napos időtartamát legfeljebb hét nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy a részvételi felhívást tartalmazó hirdetményt elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon adja fel az ajánlatkérő.
(3) A részvételi határidő az (1) és (2) bekezdés együttes alkalmazása esetén sem lehet a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított 15 napnál rövidebb.”
90. § A Kbt. 205. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„205. § (1) Az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő és az alkalmasnak minősített jelentkezők megállapodásban rögzíthetik, feltéve, hogy valamennyi jelentkezőnek azonos időtartam áll rendelkezésére ajánlata összeállítására és benyújtására.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés értelmében az ajánlatkérő és az alkalmasnak minősített jelentkezők nem tudnak megállapodni az ajánlattételi határidőben, az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő állapítja meg azzal, hogy az nem lehet az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított huszonnégy napnál rövidebb. Az ajánlattételi határidő sürgősség esetén tíz napra rövidíthető, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívást telefax útján vagy elektronikus úton küldi meg az ajánlatkérő.
(3) Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő (2) bekezdés szerinti huszonnégy napos időtartamát legfeljebb öt nappal lerövidítheti, feltéve, hogy a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától, és a felhívásban megadja a hozzáférés adatait.  [LÁBJEGYZET_2]
(4) Az ajánlattételi határidő a (2) és (3) bekezdés együttes alkalmazása esetén sem lehet 10 napnál rövidebb. Az (1) bekezdés szerinti megállapodásban azonban az ajánlatkérő és az alkalmasnak minősített jelentkezők ennél rövidebb ajánlattételi határidőt is megállapíthatnak.
(5) Az ajánlattételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez.”
91. § A Kbt. 208. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészíteni, és közzé kell tenni. A hirdetményben az ajánlatkérő köteles megadni különösen)
„a) a tervezett közbeszerzés (közbeszerzések) tárgyának leírását;”
92. § A Kbt. 211. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„211. § (1) A részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a közvetlen részvételi felhívás megküldésének napjától számított harminchét napnál rövidebb időtartamban. A részvételi határidő sürgősség esetén huszonkét napra rövidíthető, ha pedig a felhívást telefax útján vagy elektronikus úton küldi meg az ajánlatkérő, tizenöt napra rövidíthető.
(2) A részvételi határidő (1) bekezdésben meghatározott harminchét, illetve huszonkét napos időtartamát legfeljebb hét nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy a részvételi felhívást tartalmazó hirdetményt elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon adja fel az ajánlatkérő.
(3) A részvételi határidő az (1) és (2) bekezdés együttes alkalmazása esetén sem lehet a közvetlen részvételi felhívás megküldésének napjától számított 15 napnál rövidebb.”
93. § A Kbt. 216. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az ajánlatkérő nem követelheti meg olyan igazolások benyújtását a jelentkezőktől, amelyek már rendelkezésére állnak.”
94. § A Kbt. 217. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlatkérő köteles előminősítési dokumentációt készíteni, amelyben meg kell adnia különösen a 215. § (3) bekezdésében foglaltakat, továbbá az előminősítési kérelem elbírálási határidejét. Az elbírálási határidő hat hónapnál hosszabb nem lehet. Amennyiben az elbírálás előreláthatólag négy hónapnál hosszabb időt vesz igénybe, az ajánlatkérő az előminősítési kérelem benyújtásától számított két hónapon belül köteles tájékoztatni a jelentkezőt az elbírálás hosszabb időtartamát indokoló körülményekről, valamint kérelme elbírálásának várható időpontjáról.”
95. § (1) A Kbt. 219. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) Az előminősítési kérelem elbírálását követően az ajánlatkérő haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül köteles értesíteni a jelentkezőt döntéséről, elutasítás esetében annak indokairól is.”
(2) A Kbt. 219. §-ának (8) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(8) A listáról való törlés előtt legalább 15 nappal az érintett előminősített jelentkezőket írásban köteles az ajánlatkérő tájékoztatni a tervezett intézkedéséről és annak indokáról is. Az érintett előminősített jelentkező az ajánlatkérő által meghatározott határidőn belül köteles észrevételeit írásban közölni az ajánlatkérővel.”
96. § (1) A Kbt. 225. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat, ha)
„a) a 180. § (3) bekezdése szerinti valamely eljárás a 92. § a) pontja, illetve a 115. § a) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásnak és a dokumentációnak a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg;”
(2) A Kbt. 225. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást, illetőleg szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy ha a kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez.”
(3) A Kbt. 225. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá árubeszerzés esetében, ha)
„a) a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során a korábbi nyertes ajánlattevővel köt szerződést és a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy műszaki-technikai szempontból eltérő és nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni, vagy az ilyen beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a fenntartásban;”
(4) A Kbt. 225. §-a (3) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá árubeszerzés esetében, ha)
„c) a beszerzés kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele más eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna;
d) az árut kivételesen kedvező feltételekkel, felszámolási eljárás, végelszámolás vagy bírósági végrehajtás, illetőleg az érintett szervezet személyes joga szerinti hasonló eljárás során történő értékesítés keretében szerzi be.”
(5) A Kbt. 225. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá építési beruházás esetében, ha olyan új építési beruházásra kerül sor, amelyet a korábbi nyertes ajánlattevővel köt meg ugyanazon ajánlatkérő azonos vagy hasonló építési beruházás teljesítésére, feltéve, hogy az új építési beruházás összhangban van azzal az alapprojekttel, amelyre a korábbi szerződést a 180. § (3) bekezdése szerinti valamely eljárásban megkötötték, és a korábbi eljárást megindító vagy meghirdető hirdetményben az ajánlatkérő jelezte, hogy ilyen hirdetmény nélküli eljárást alkalmazhat, valamint a korábbi eljárásban az építési beruházás becsült értékének meghatározásakor figyelembe vette az újabb építési beruházás becsült értékét is (a közösségi értékhatár elérésének meghatározása szempontjából).”
97. § A Kbt. 237. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az ajánlatkérő a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt a keretmegállapodás alapján megvalósított közbeszerzések érdekében kötött szerződésekről együttesen is közzéteheti. Ez utóbbi esetben a hirdetményt a keretmegállapodás alapján a megelőző negyedév során kötött szerződésekről a naptári negyedév utolsó napját követő öt munkanapon belül kell megküldenie. A keretmegállapodás megkötését követő első - nem teljes - negyedévről nem kell külön hirdetményt közzétenni.”
98. § A Kbt. 239. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az ajánlatkérő (kiíró) tervpályázati eljárást folytat le, a IV. fejezet 10. címének szabályait (154-160. §) kell megfelelően alkalmaznia, azzal, hogy a 159. § (2) bekezdése nem alkalmazandó, valamint a hirdetmények megküldésére és közzétételére a 184-187. §-okat kell alkalmazni. A tervpályázati eljárás kapcsán továbbá a 168. §, 170. § és a 175. § is megfelelően alkalmazandó.”
99. § A Kbt. 243. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„243. § E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni
a) a 29. § szerinti kivételek esetében, az ott meghatározott feltételekkel;
b) tankönyv beszerzésére, amennyiben arra a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint, az iskolai tankönyvellátás keretében kerül sor és a tankönyv szerepel a tankönyvjegyzékben;
c) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján gyermekotthonban, illetve lakásotthonban elhelyezett gyermekek teljes ellátására, illetőleg utógondozói ellátásban részesülők, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti lakóotthonban élő személyek teljes ellátására szolgáló árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén;
d) a kisajátítást megelőző ingatlan-adásvétel, illetőleg ingatlanok cseréje esetén, valamint akkor, ha törvény az ingatlan tulajdonjogának, használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak az átengedését versenytárgyalás, versenyeztetés vagy nyilvános pályázat útján rendeli el, valamint, ha az ingatlan beszerzésére jogszabály által biztosított elővásárlási jog gyakorlása útján kerül sor;
e) külügyi segélyezés keretében humanitárius segítségnyújtás céljából, válságkezelés során történő beszerzésre, amelynek vonatkozásában az Országgyűlés illetékes bizottsága e törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott.”
100. § A Kbt. 246. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„246. § (1) A közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd lehet. Tárgyalásos eljárást és versenypárbeszédet csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e fejezet megengedi.
(2) A nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig - a 254. § szerinti kivétellel - az ajánlatához kötve van. A nyílt és a meghívásos eljárásban - a 254. § szerinti eset kivételével - nem lehet tárgyalni.
(3) Az ajánlatkérők keretmegállapodásos eljárást is alkalmazhatnak (28. cím).
(4) Az ajánlatkérő dinamikus beszerzési rendszert hozhat létre és működtethet, amelynek célja, hogy meghatározott közbeszerzések megvalósítása érdekében lefolytatandó eljárásokban a részvételre jogosultakat előre kiválassza. A dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.
(5) A közbeszerzési eljárás során nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra.
(6) Ha a nyílt, a meghívásos, a tárgyalásos eljárás vagy a versenypárbeszéd eredménytelen, az ajánlatkérő - az egyes eljárási fajták alkalmazására vonatkozó szabályok szerint - új eljárás kiírásáról határoz, kivéve, ha a közbeszerzést nem kívánja megvalósítani.
(7) A nyílt, a meghívásos, a tárgyalásos eljárásra és a versenypárbeszédre egyébként - ha e fejezet másként nem rendelkezik - a IV. fejezet szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
101. § (1) A Kbt. 247. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az ajánlatkérő - a költségvetési év kezdetét követően - előzetes összesített tájékoztatót készíthet az adott évre, illetőleg az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra tervezett”
(2) A Kbt. 247. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő mondat lép:
„A tájékoztatót a tervezett építési beruházás megvalósítására vonatkozó döntést követően kell elkészíteni.”
102. § A Kbt. 248. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztatót hirdetmény útján teheti közzé. A hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészíteni. Az ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó - a külön jogszabályban meghatározott minta szerint elkészített - hirdetményt honlapján is közzéteheti. A hirdetmény honlapon történő közzétételére a hirdetménynek a Közbeszerzések Tanácsa részére elektronikus úton történő feladását követően kerülhet sor. A hirdetmény honlapon történő közzététele esetében a hirdetmény közzétételéhez fűződő joghatások szempontjából a hirdetménynek a honlapon történő közzétételének időpontja az irányadó.”
103. § A Kbt. 249. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A hirdetmények szerkesztéséért - külön jogszabályban meghatározott mértékű - díjat kell fizetni.”
104. § (1) A Kbt. 254. §-a (1) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:
[Az ajánlatkérő az ajánlatok 81. § (4) bekezdése szerinti értékelését követően tárgyalást kezdeményezhet, ha]
„c) az ajánlatok bírálati szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, és a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást két vagy több érvényes ajánlat azonos összegben tartalmazza;
d) az ajánlatok bírálati szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása, de az összességében legelőnyösebb ajánlat a 90. § (2) bekezdése alkalmazásával sem állapítható meg.”
(2) A Kbt. 254. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az azonos ellenszolgáltatást tartalmazó, az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben pedig az azonos összpontszámmal értékelt érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőket kell tárgyalásra felhívni.”
105. § A Kbt. a 256. §-a után a következő címmel és 256/A. §-sal egészül ki:
„25/A. Cím
VERSENYPÁRBESZÉD
256/A. § A versenypárbeszédre a IV. fejezet 5/A. címének szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a hirdetmények megküldésére és közzétételére a 249-251. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
106. § (1) A Kbt. 257. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat a 125. §-ban foglaltakon túl, ha)
„c) a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele más eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna.”
(2) A Kbt. 257. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (2) bekezdés c) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő a kedvező feltételekről való tudomásszerzést követően haladéktalanul ajánlattételi felhívást köteles küldeni telefaxon vagy elektronikus úton a kedvező feltételeket felajánlónak és lehetőség szerint még legalább két ismert ajánlattevőnek. A felhívottakkal a kedvező feltételek fennállásának időtartamán belül kell tárgyalni, és a nyertessel - a 99. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően - írásban szerződést kötni. Az ajánlatkérőnek a kedvező feltételeket felajánló dokumentumot is a 7. § (2) bekezdése szerint kell megőriznie.”
107. § A Kbt. 258. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ajánlatkérő a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében gyorsított eljárást alkalmazhat, ha sürgősség miatt az ilyen eljárásokra előírt határidők [107. § (1) bekezdése, 122. §] nem lennének betarthatóak. Az ajánlatkérőnek a gyorsított eljárás alkalmazásának indokát az eljárást megindító hirdetményben meg kell adnia.”
108. § A Kbt. 259. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„259. § A keretmegállapodásos eljárásra a IV. fejezet 7/A. címének szabályait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a hirdetmények megküldésére és közzétételére a 249-251. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
109. § A Kbt. 265. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ajánlattételi határidő (nyílt eljárásban), illetve a részvételi határidő meghatározására a 141. § b) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ajánlattételi határidő időtartamát (nyílt vagy meghívásos eljárásban) további legfeljebb öt nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi nyílt eljárás esetében az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének, meghívásos eljárás esetében az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától, és a hirdetményben, illetve az ajánlattételi felhívásban megadja a hozzáférés adatait.”
110. § (1) A Kbt. 267. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben köteles megadni, hogy a közbeszerzési eljárás melyik fajtája szerint jár el. Eszerint kell az ajánlati felhívásra vagy a részvételi felhívásra vonatkozó szabályokat a hirdetmény elkészítésekor megfelelően alkalmazni. Gyorsított és keretmegállapodásos eljárás is alkalmazható.”
(2) A Kbt. 267. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a szolgáltatási koncesszió egyben az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló törvény hatálya alá is tartozik, akkor az ajánlatkérőnek ez utóbbi törvény szerint kell eljárnia, azzal, hogy erről a Közbeszerzések Tanácsát haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell.”
111. § A Kbt. VII. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„KÜLÖNÖS KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS A VÍZÜGYI, AZ ENERGIA-, A KÖZLEKEDÉSI ÉS A POSTAI ÁGAZATOKBAN MŰKÖDŐ EGYES SZERVEZETEK ESETÉBEN”
112. § A Kbt. 271. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő új (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2) és (3) bekezdés számozása (5) és (6) bekezdésre változik:
„(1) E fejezet szerint kell eljárni a 162. §-ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha
a) megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem az V. fejezet szerint kell eljárni;
b) tervpályázati eljárást folytatnak le (42. cím), és annak a 273. § (2) bekezdése szerinti értéke az eljárás megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem az V. fejezet szerint kell eljárni.
(2) E fejezet szerint kell eljárni, amennyiben a közbeszerzés az ajánlatkérőnek a 163. §-ban meghatározott egy vagy több tevékenységének folytatásával és egyben azon kívüli tevékenységének folytatásával is összefügg, de a közbeszerzés tárgya elsősorban a 163. §-ban meghatározott tevékenység ellátásához szükséges.
(3) A VI. fejezet szerint kell eljárni, amennyiben a közbeszerzés az ajánlatkérőnek a 163. §-ban meghatározott egy vagy több tevékenységének folytatásával és az azon kívüli tevékenységének folytatásával is összefügg, és nem állapítható meg, hogy a közbeszerzés elsősorban mely tevékenység ellátásához szükséges, illetve a közbeszerzés tárgya természetben nem osztható, illetőleg részekre bontása esetén nem használható megfelelően, feltéve, hogy az ajánlatkérő egyben a 162. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti ajánlatkérőnek minősül.
(4) E fejezet szerint kell eljárni akkor is, amennyiben a közbeszerzés az ajánlatkérőnek a 163. §-ban meghatározott egy vagy több tevékenységének folytatásával és egyben azon kívüli, de a VI. fejezet hatálya alá nem tartozó tevékenységének folytatásával is összefügg, és nem állapítható meg, hogy a közbeszerzés elsősorban mely tevékenység ellátásához szükséges, illetve a közbeszerzés tárgya természetben nem osztható, illetőleg részekre bontása esetén nem használható megfelelően.”
113. § A Kbt. 275. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az ajánlatkérő dinamikus beszerzési rendszert hozhat létre és működtethet, amelynek célja, hogy meghatározott közbeszerzések megvalósítása érdekében lefolytatandó eljárásokban a részvételre jogosultakat előre kiválassza. A dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.”
114. § (1) A Kbt. 276. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az ajánlatkérő - a költségvetési év kezdetét követően - időszakos előzetes tájékoztatót készíthet az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra tervezett”
(2) A Kbt. 276. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő mondat lép:
„A tájékoztatót a tervezett építési beruházás megvalósítására vonatkozó döntést követően kell elkészíteni.”
115. § A Kbt. 277. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt honlapján is közzéteheti; erről haladéktalanul köteles értesíteni a Közbeszerzések Tanácsát. A hirdetménynek az ajánlatkérő honlapján történő közzétételére a hirdetménynek a Közbeszerzések Tanácsa részére történő feladását követően kerülhet sor. A hirdetményt ebben az esetben is a külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészíteni.”
116. § A Kbt. 278. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A hirdetmények szerkesztéséért - külön jogszabályban meghatározott mértékű - díjat kell fizetni.”
117. § A Kbt. 282. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlattételi határidő meghatározására a 195. §-t kell megfelelően alkalmazni.”
118. § (1) A Kbt. 283. §-ának (1) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:
[Az ajánlatkérő az ajánlatok 81. § (4) bekezdése szerinti értékelését követően tárgyalást kezdeményezhet, ha]
„c) az ajánlatok bírálati szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, és a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást két vagy több érvényes ajánlat azonos összegben tartalmazza;
d) az ajánlatok bírálati szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása, de a 90. § (2) bekezdése alkalmazásával sem állapítható meg az összességében legelőnyösebb ajánlat.”
(2) A Kbt. 283. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az azonos ellenszolgáltatást tartalmazó, az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben pedig az azonos összpontszámmal értékelt érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőket kell tárgyalásra felhívni.”
119. § A Kbt. 293. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rész alkalmazásában ajánlatkérők:)
„b) a támogatásból megvalósítandó építési beruházás tekintetében az a) pont alá nem tartozó szervezet - kivéve az egyéni vállalkozót és az egyéni céget -, amelynek az e rész szerinti építési beruházását az a) pontban meghatározott egy vagy több szervezet költségvetési forrásból, illetőleg az Európai Unióból származó forrásból többségi részben közvetlenül támogatja.”
120. § A Kbt. 294. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E rész alkalmazásában ajánlatkérő a 22. § (1) bekezdése, valamint a 162. § (2) bekezdése és a 272. § (2) bekezdése alá nem tartozó olyan szervezet, amely szolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységét a 22. § (1) bekezdésében meghatározott valamely szervezet által biztosított különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatja, ha árubeszerzése közvetlenül összefügg e tevékenység folytatásával.
(2) Az ajánlatkérőnek az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége folytatásával közvetlenül összefügg az árubeszerzés, ha annak tárgya nélkül e tevékenységet nem lehetne ellátni. Ha az árubeszerzés tárgyát az ajánlatkérő a hivatkozott tevékenységéhez, illetőleg az azon kívüli tevékenységéhez egyaránt használja, és az természetben nem osztható, illetőleg részekre bontása esetén nem használható megfelelően, e rész szerinti eljárást kell alkalmaznia.”
121. § (1) A Kbt. 296. §-ának g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E rész szerinti eljárást nem kell alkalmazni:)
„g) a 4. melléklet szerinti szolgáltatás megrendelése esetében;
h) olyan szolgáltatás megrendelése esetében, amely az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányul;”
(2) A Kbt. 296. §-a a következő l) ponttal egészül ki:
(E rész szerinti eljárást nem kell alkalmazni:)
„l) a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele a 299-300. § szerinti eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna.”
122. § (1) A Kbt. 300. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha nem nyújtott be legalább három ajánlattevő ajánlatot, az ajánlatkérő megkezdheti a beérkezett ajánlatok értékelését, vagy az ajánlatok felbontása nélkül a 299. § (1) bekezdése szerint újabb ajánlattételre hívhat fel. Ennek során azt az ajánlattevőt, aki ajánlatot nyújtott be, ismételten fel kell hívni ajánlattételre azzal, hogy a benyújtott ajánlat fenntartható, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben nem változtak meg.
(2) Ha szolgáltatás megrendelésére tervpályázati eljárást követően kerül sor, és - a bírálóbizottság ajánlása alapján - a nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni, az ajánlatkérőnek a tervpályázati eljárásban a bírálóbizottság által ajánlott összes pályázót (ajánlattevőt) fel kell hívnia ajánlattételre. Ebben az esetben az (1) bekezdés nem alkalmazható.”
(2) A Kbt. 300. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról. Az írásbeli összegezést az ajánlatkérő köteles a szerződéskötés előtt az összes ajánlattevőnek megküldeni. Az összegezés a Közbeszerzési Értesítőben is közzétehető.”
(3) A Kbt. 300. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az egyszerű közbeszerzési eljárásban az eljárás megindítására a 48. § (2)-(3) bekezdése; az ajánlattételi felhívásra az 52. §; a kiegészítő tájékoztatásra az 56. §; a bírálati szempontokra az 57. § (1)-(5) bekezdése; az ajánlatra a 70. § (1) bekezdése és a 73. §; az ajánlattételi határidőre és az ajánlati kötöttségre a 74. § (6) bekezdése és a 75. § (2) bekezdése; az ajánlatok benyújtására és felbontására a 79-80. §; az ajánlatok elbírálására a 81-89. §, a 91-92. §; az ajánlatok elbírálásáról szóló tájékoztatásra a 97. §; a szerződés megkötésére a 99. § (1), (3)-(4) bekezdése; valamint tárgyalás esetén a 128. § is megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni. Az egyszerű közbeszerzési eljárás kapcsán a hirdetmények megküldésére és közzétételére a 249. § is megfelelően alkalmazandó.
(7) Az egyszerű közbeszerzési eljárásban a törvény 21-25. és 26-28. címének, valamint 32. címének a (6) bekezdésben fel nem sorolt rendelkezései is megfelelően alkalmazhatóak.”
123. § A Kbt. 307. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
„(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben a törvény negyedik része alapján lefolytatott közbeszerzési eljárás közvetlen ajánlattételi felhívással indul.”
124. § A Kbt. 324. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek mértéke az e törvény második része szerinti közbeszerzési eljárásokban kilencszázezer forint, az e törvény harmadik része, valamint negyedik része szerinti közbeszerzési eljárásokban százötvenezer forint. Amennyiben a kérelem a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény (felhívás) jogellenességének megállapítására irányul, a díj mértéke egységesen százötvenezer forint. A díj megfizetése alól mentesség nem adható. A kérelemhez csatolni kell a díj befizetéséről szóló igazolást.”
125. § A Kbt. 327. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során e törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra:)
„g) a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet;”
126. § A Kbt. 380. §-a (3) és (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A névjegyzék tartalmazza a hivatalos közbeszerzési tanácsadó vonatkozásában
a) a nevét;
b) azon beszerzési tárgyak körét, amelyekkel kapcsolatban hivatalos közbeszerzési tanácsadást vállal;
c) a felsőfokú végzettségét;
d) az elérhetőségi címét;
e) a névjegyzékbe való bejegyzésének időpontját;
f) azt, hogy jogosult-e az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott tevékenység folytatására; továbbá
g) az ajánlatkérővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló hivatalos közbeszerzési tanácsadó esetén az ajánlatkérő nevét.
(4) A névjegyzék szervezet esetében tartalmazza
a) a szervezet elnevezését, székhelyét, nyilvántartási számát, elérhetőségi címét;
b) a 11. § (3) bekezdésében meghatározott személy, illetőleg személyek (3) bekezdés a)-d) és f) pontja szerinti adatait;
c) a szervezet névjegyzékbe való bejegyzésének időpontját.
(5) A hivatalos közbeszerzési tanácsadó évente egy alkalommal jogosult külön jogszabály szerinti tartalommal az utolsó bejelentés óta végzett - a névjegyzékbe történő felvételéhez szükséges gyakorlattal azonos - tevékenységeit igazolni a Közbeszerzések Tanácsának, aki a névjegyzéket ezen adatokkal kiegészíti. E bejelentésért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A díj mértéke harmincezer forint. A díj megfizetése alól mentesség nem adható.
(6) A Közbeszerzések Tanácsa a honlapján a névjegyzékben feltünteti a hivatalos közbeszerzési tanácsadó által ellátott olyan feladatokat, amelyek elvégzéséről szóló dokumentummal a hivatalos közbeszerzési tanácsadó közbeszerzési gyakorlatát igazolta, illetőleg amelyeket a névjegyzékbe vételét követően az (5) bekezdés szerint a Közbeszerzések Tanácsának bejelentett és igazolt.”
127. § A Kbt. 383. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A névjegyzékbe történő bejegyzés hatálya annak megtörténtétől számított három évig tart. A névjegyzékbe történő felvétel megújítható. A felvétel megújítására a névjegyzékbe történő felvételre vonatkozó szabályok az irányadóak, azzal az eltéréssel, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke negyvenezer forint, valamint a hivatalos közbeszerzési tanácsadónak csak azt kell igazolnia, hogy az ismételt felvételre vonatkozó kérelem beadását megelőző három évben rendelkezik külön jogszabály szerinti mértékű, igazolt közbeszerzési gyakorlattal. Amennyiben az ismételt felvételre vonatkozó kérelem beadását megelőző legalább három évben a hivatalos közbeszerzési tanácsadó a 380. § (5) bekezdése szerint járt el és az általa benyújtott igazolások száma eléri a külön jogszabályban előírt mértéket, a már igazolt gyakorlatot nem kell újra igazolnia.”
128. § A Kbt. 387. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (3)-(6) bekezdés számozása (4)-(7) bekezdésre változik:
„(3) A kérelmező a 66-68. § és a 69. § (1)-(3) bekezdése körébe tartozó minősítési szempontoknak megfelelhet úgy is, hogy más szervezet (szervezetek) erőforrásaira támaszkodik. A kérelmező ebben az esetben is köteles igazolni, hogy a minősítési szempontoknak megfelelő erőforrások rendelkezésére állnak majd a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékén történő szereplés időtartama alatt. Az igazolás az érintett szervezet kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatának benyújtásával történik.”
129. § (1) A Kbt. 404. §-ának (1) bekezdése a következő l)-n) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)
„l) a dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó szabályokat;
m) a védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzések részletes - e törvénytől az ilyen eljárások sajátossága miatt szükséges eltérő - szabályait;
n) a szindikált hitelfelvétellel kapcsolatos közbeszerzések - e törvénytől az ilyen eljárások sajátossága miatt szükséges eltérő, a hitelügylet tartalmi jellemzőihez igazodó - szabályait.”
(2) A Kbt. 404. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Felhatalmazást kap a környezetvédelmi miniszter, hogy rendeletben szabályozza a környezetvédelmi előírásokra vonatkozó - 55. § szerinti - tájékoztatási kötelezettség teljesítésének eljárási szabályait és díjazását.
(6) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben szabályozza az adózással kapcsolatos követelményekre vonatkozó - 55. § szerinti - tájékoztatási kötelezettség teljesítésének eljárási szabályait és díjazását.
(7) Felhatalmazást kap az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter, hogy rendeletben szabályozza az akadálymentesítéssel kapcsolatos előírásokra vonatkozó - 55. § szerinti - tájékoztatási kötelezettség teljesítésének eljárási szabályait és díjazását.”
130. § A Kbt. 407. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
407. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 71/304/EGK irányelve (1971. július 26.) az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatos, a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó korlátozások megszüntetéséről és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződéseknek képviseleteken vagy fióktelepeken keresztül eljáró ajánlattevők számára történő odaítéléséről;
b) a Tanács 89/665/EGK irányelve (1989. december 21.) az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról;
c) a Tanács 92/13/EGK (1992. február 25.) irányelve a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról;
d) az Európai Parlament és a Tanács 2004/17/EK irányelve (2004. március 31.) a vízügyi, az energia-, a közlekedési és a postai ágazatokban működő szervezetek közbeszerzési eljárásainak összehangolásáról [a törvény végrehajtására a 404. § (1) bekezdésének a)-b), e) és l)-m) pontjaiban adott felhatalmazások alapján megalkotott kormányrendeletekkel, valamint a törvény 404. § (4) bekezdésében adott felhatalmazás alapján megalkotott miniszteri rendelettel együtt];
e) az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve (2004. március 31.) az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásmegrendelésre irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról [a törvény végrehajtására a 404. § (1) bekezdésének a)-b), e) és l)-m) pontjaiban adott felhatalmazások alapján megalkotott kormányrendeletekkel, valamint a törvény 404. § (4) bekezdésében adott felhatalmazás alapján megalkotott miniszteri rendelettel együtt];
f) a Bizottság 1874/2004/EK rendelete (2004. október 28.) a 2004/17/EK és a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveknek a közbeszerzési eljárások értékhatárai tekintetében történő módosításáról;
g) a Bizottság 2005/51/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a közbeszerzésről szóló 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv XX. mellékletének, valamint a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv VIII. mellékletének módosításáról.”
131. § (1) A Kbt. 1. számú melléklete helyébe e törvény 1. számú melléklete lép.
(2) A Kbt. 3. számú melléklete helyébe e törvény 2. számú melléklete lép.
(3) A Kbt. 4. számú melléklete helyébe e törvény 3. számú melléklete lép.

Hatálybalépés

132. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - 2006. január 15-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés után megkezdett közbeszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra, illetőleg kérelmezett békéltetési eljárásokra kell alkalmazni.
(2) 2006. július 1-jén lép hatályba a Kbt. 4. §-ának - e törvény 2. §-ának (2) bekezdésével megállapított - 3/A. pontja, a Kbt. 90. §-ának - e törvény 42. §-ával megállapított - (5) bekezdése, a Kbt. 130. §-ának - e törvény 56. §-ával megállapított - (8) bekezdése, a Kbt. 134. §-ának - e törvény 57. §-ával megállapított - (7) bekezdése, a Kbt. - e törvény 59. §-ával megállapított -136/D. §-ának (6) bekezdése, a Kbt. 380. §-ának - e törvény 126. §-ával megállapított - (6) bekezdése, a Kbt. 404. §-a (1) bekezdésének - e törvény 129. §-ával megállapított - n) pontja.
(3) 2007. január 1-jén lép hatályba a Kbt. 4. §-ának - e törvény 2. §-ának (1) bekezdésével megállapított - 2/C. pontja, a Kbt. 4. §-ának - e törvény 2. §-ának (12) bekezdésével megállapított - 33/A. pontja, a Kbt. 4. §-ának - e törvény 2. §-ának (13) bekezdésével megállapított - 36/B. pontja, a Kbt. - e törvény 7. §-ával megállapított - 17/A. §-a, a Kbt. - e törvény 17. §-ával megállapított - 39/A. §-ának (2) bekezdése, a Kbt. 41. §-ának - e törvény 18. §-ával megállapított- (4) bekezdése, a Kbt. 44. §-ának - e törvény 21. §-ának (3) bekezdésével megállapított - (6) bekezdése, a Kbt. 60. §-a (1) bekezdésének - e törvény 29. §-ával megállapított - i) pontja, a Kbt. 63. §-a (2) bekezdésének - e törvény 30. §-ával megállapított - f) pontja, a Kbt. 180. §-ának - e törvény 79. §-ával megállapított - (5) bekezdése, a Kbt. 184. §-ának - e törvény 82. §-ának (3) bekezdésével megállapított - (6) bekezdése, a Kbt. 246. §-ának - e törvény 100. §-ával megállapított - (4) bekezdése és a Kbt. 275. §-ának - e törvény 113. §-ával megállapított - (5) bekezdése.
(4) A Kbt. 60. §-a (1) bekezdésének - az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXVI. törvény 5. §-a (2) bekezdésével megállapított - g) pontjában foglalt „öt évnél nem régebben meghozott” határozatára vonatkozó szövegrészt első ízben a 2005. augusztus 4-e után elkövetett és munkaügyi bírsággal vagy befizetésre kötelezéssel sújtott jogszabálysértések kapcsán kell alkalmazni.
(5) A Kbt. 60. §-a (1) bekezdésének - az e törvény 29. §-ának (1) bekezdésével megállapított - i) pontját a 2007. január 1-je után elkövetett és bírsággal sújtott magatartások kapcsán kell alkalmazni.
(6) A hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe az e törvény (1) bekezdés szerinti hatálybalépését megelőzően felvett hivatalos közbeszerzési tanácsadók esetében a Kbt. 383. §-ának - az e törvény 127. §-a által megállapított - (6) bekezdésében előírt három éves időtartamot e törvény hatálybalépésétől kell számítani.

Hatályukat vesztő rendelkezések

133. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a Kbt. 4. §-ának 32. pontja, 10. §-ának (3) bekezdése, 22. §-a (1) bekezdésének e) pontja, 29. §-a (2) bekezdésének d) pontja, 43. §-ának (5) és (6) bekezdése, 89. §-a (2) bekezdésének a) pontja, 138. §-ának (1) bekezdése, 144. §-ának (2) bekezdése, 150. §-ának b) pontja, 171. §-a, 174. §-ának c) pontja, 182. §-ának (6) és (7) bekezdése, 198. §-a (2) bekezdésének a) pontja, 225. §-a (6) bekezdése, 234. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata, 245. §-ának (3) bekezdése, 253. §-ának (2) bekezdése, 255. §-ának (3) bekezdése, 256. §-ának (2) bekezdése, 260-264. §-ai, 267. §-ának (3) bekezdése, 272. §-a, 284. §-ának (2) és (4) bekezdése;
b) a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény, valamint a közbeszerzéssel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi XCVII. törvény 1. §-ának (4) bekezdése;
c) a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2005. évi IX. törvény 1. §-a;
d) a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2005. évi XCIV. törvény 1. §-a;
e) az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXVI. törvény 5. §-ának (1), (2) és (8) bekezdése;
f) a közbeszerzési és a tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról szóló 15/2004. (IV. 25.) IM rendelet;
g) a közbeszerzésekre vonatkozó nómenklatúráról szóló 19/2004. (IV. 28.) IM rendelet.

Módosuló rendelkezések

134. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a Kbt. 4. §-ának 4. pontjában az „európai műszaki tanúsítvány”, illetve „európai tanúsítvány” szövegrész helyébe az „európai műszaki engedély” szövegrész lép;
b) a Kbt. 12. §-ának (2) bekezdésében, 14. §-ának (1) bekezdésében és 63. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „60. § (1) bekezdésének a)-d), f)-g) pontja” szövegrész helyébe a „60. § (1) bekezdésének a)-d), f)-h) pontja” szövegrész lép;
c) a Kbt. 30. §-ának a) pontjában szereplő „130 000 SDR-nek megfelelő euró” szövegrész helyébe a „137 000 euró” szövegrész lép;
cs) a Kbt. 30. §-ának b) pontjában szereplő „200 000 SDR-nek megfelelő euró” szövegrész helyébe a „211 000 euró” szövegrész lép;
d) a Kbt. 31. §-ának (2) bekezdésében szereplő „5 millió euró” szövegrész helyébe az „5 278 000 euró” szövegrész lép;
e) a Kbt. 32. §-ának a) pontjában szereplő „130 000 SDR-nek megfelelő euró” szövegrész helyébe a „137 000 euró” szövegrész lép;
f) a Kbt. 32. §-ának b) pontjában szereplő „200 000 SDR-nek megfelelő euró” szövegrész helyébe a „211 000 euró” szövegrész lép;
g) a Kbt. 32. §-ának c) pontjában szereplő „200 000 euró” szövegrész helyébe a „211 000 euró” szövegrész lép;
gy) a Kbt. 32. §-ának d) pontjában szereplő „200 000 euró” szövegrész helyébe a „211 000 euró” szövegrész lép;
h) a Kbt. 70. §-a (2) bekezdésének első mondatában, 71. §-a (3) bekezdésének második mondatában, 104. §-a (2) bekezdésében, 105. §-a (3) bekezdésében a „63. § (1)-(4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „63. § (1)-(6) bekezdésében” szövegrész lép;
i) a Kbt. 76. §-a (1) bekezdésének utolsó mondatában a „74. § (1)-(2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „74. § (1)-(4) bekezdésében” szövegrész lép;
j) a Kbt. 88. §-a (1) bekezdésének c) pontjában és a Kbt. 114. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „[10. § (3), (5) bekezdése]” szövegrész helyébe a „(10. §)” szövegrész lép;
k) a Kbt. 120. §-ának (2) bekezdésében „az 56. § (4) bekezdésében” szövegrész helyébe „az 56. § (5) bekezdésében” szövegrész, „a 83. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe „a 83. §-ban” szövegrész lép;
l) a Kbt. 120. §-ának (2) bekezdésében, a 133. §-a (2) bekezdésében és 133. §-a (3) bekezdésében „az 58. § (1) és (5) bekezdése” szövegrész helyébe „az 58. § (1) bekezdése” szövegrész lép;
ly) a Kbt. 133. §-a (1) bekezdésének k) pontjában „a kizáró okokat, ha több ajánlattevő nyújthat be ajánlatot” szövegrész helyébe „a kizáró okokat” szövegrész lép;
m) a Kbt. 133. §-a (2) bekezdésében „az 53. § (2) és (4) bekezdésében” szövegrész helyébe „az 53. § (2), (4)-(6) bekezdésében” szövegrész lép;
n) a Kbt. 135. §-a (1) bekezdésében „a 60. § (1) bekezdésének g) pontja” szövegrész helyébe „a 60. § (1) bekezdésének g)-h) pontja” szövegrész lép;
ny) a Kbt. 151. §-ának (9) bekezdésében a „74. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „74. § (6) bekezdése” szövegrész lép;
o) a Kbt. 152. §-ának (2) bekezdésében a „147. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „147. § (5) bekezdése” szövegrész lép;
p) a Kbt. 164. §-ának a) és b) pontjában a „163. § (1) bekezdésének a) pontjától eltérő” szövegrész helyébe a „163. § (1) bekezdésétől eltérő” szövegrész lép;
q) a Kbt. 194. §-ában a „68. § (3)-(4) bekezdése” szövegrész helyébe a „68. § (4)-(5) bekezdése” szövegrész lép;
r) a Kbt. 215. §-ának (3) bekezdésében az „az európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványokkal” szövegrész helyébe az „58. §-sal” szövegrész lép;
s) a Kbt. 238. §-a (1) bekezdésében a „[161. § (2) bekezdése]” szövegrész helyébe a „[161. § (5) bekezdése]” szövegrész lép;
sz) a Kbt. 245. §-ának (1) bekezdésében szereplő „a (2)-(3) bekezdésben foglaltakra” szövegrész helyébe „a (2) bekezdésben foglaltakra” szövegrész lép;
t) a Kbt. 253. §-ának (3) bekezdésében, a Kbt. 268. §-ának (2) bekezdésében szereplő a „86. § (4) bekezdésének” szövegrész helyébe a „86. § (6) bekezdésének” szövegrész lép;
ty) a Kbt. 282. §-ának (2) bekezdésében és a 289. §-a (2) bekezdésében a „[196. § (5) bekezdése]” szövegrész helyébe a „[196. § és 86. § (6) bekezdése]” szövegrész lép;
u) a Kbt. 382. §-ának (3) bekezdésében a „380. § (3) bekezdésének a)-c) pontja” szövegrész helyébe a „380. § (3) bekezdésének a)-d) és f)-g) pontja” szövegrész lép.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 3/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) Ha a Kbt. szerinti szolgáltatási koncesszió egyben e törvény hatálya alá is tartozik, e törvény szerint kell eljárni azzal, hogy a Kbt. nemzeti elbánásra vonatkozó követelményét az e törvény szerinti eljárás során is alkalmazni kell.”
135. § Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzésekre irányuló eljárások esetében a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályok alkalmazása során a támogatások felhasználására vonatkozó különös eljárási szabályokat is figyelembe kell venni.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

136. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2004/17/EK irányelve (2004. március 31.) a vízügyi, az energia-, a közlekedési és a postai ágazatokban működő szervezetek közbeszerzési eljárásainak összehangolásáról [a Kbt. 404. § (1) bekezdésének a)-b) és e) pontjaiban, valamint e törvény 130. § (1) bekezdésében adott felhatalmazások alapján megalkotott kormányrendeletekkel együtt];
b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve (2004. március 31.) az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásmegrendelésre irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról [a Kbt. 404. § (1) bekezdésének a)-b) és e) pontjaiban, valamint e törvény 130. § (1) bekezdésében adott felhatalmazások alapján megalkotott kormányrendeletekkel együtt];
c) a Bizottság 1874/2004/EK rendelete (2004. október 28.) a 2004/17/EK és 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveknek a közbeszerzési eljárások értékhatárai tekintetében történő módosításáról;
d) a Bizottság 2005/5l/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a közbeszerzésről szóló 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv XX. mellékletének, valamint a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv VIII. mellékletének módosításáról [a Kbt. 404. § (2) bekezdésének a) pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotott miniszteri rendelettel együtt].

[LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2005. december 19-i ülésnapján fogadta el.

[LÁBJEGYZET_2] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2006/11.