2005. évi CIX. törvény a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről [LÁBJEGYZET_1] A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezése, továbbá egyes haditechnikai termékekhez kapcsolódóan a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségei teljesítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések 1. § E törvény alkalmazásában: a) felelős vezető: a hadiipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet (gazdasági társaság, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, szövetkezet) vezető tisztségviselője vagy bármely vezető állású munkavállalója, illetve az egyéni vállalkozó, aki a haditechnikai termék gyártását vagy a haditechnikai szolgáltatás nyújtását irányítja; b) hadiipari tevékenység: haditechnikai termék gyártása vagy haditechnikai szolgáltatás nyújtása; c) haditechnikai termék, szolgáltatás: a védelem terén alapvető biztonsági érdekeket érintő, kifejezetten katonai, nemzetbiztonsági, rendvédelmi és rendészeti célokra alkalmas, az e törvény melléklete szerinti I-XXVI. fejezetekbe tartozó termék, illetőleg szolgáltatás; d) haditechnikai termék gyártása: a haditechnikai termék előállítására, átalakítására irányuló tevékenység; e) haditechnikai szolgáltatás nyújtása: a gyártási folyamattól esetenként elkülönült műszaki és gyártástechnikai tervezés, a termék élettartamán belül annak készletezése, forgalmazása, minőségi vizsgálata, üzembe helyezése, üzemben tartása, karbantartása, javítása, korszerűsítése, szét- és összeszerelése, hatástalanítása, megsemmisítése, továbbá a haditechnikai termékkezelői kiképzés, oktatás; f) hatástalanítás: olyan technológiai folyamat, melynek eredményeként a haditechnikai termék visszafordíthatatlanul elveszíti eredeti funkcióit, ezzel alkalmatlanná válik a rendeltetés szerinti használatra; a folyamat eredményeként egyéb célra alkalmas eszköz, anyag, alkatrész keletkezhet; g) megsemmisítés: olyan technológiai folyamat, melynek során a haditechnikai termék visszafordíthatatlanul elveszíti eredeti funkcióját; a folyamat eredményeként tovább-, illetve újrahasznosítható anyag vagy hulladék keletkezik. Az engedély 2. § (1) A Magyar Köztársaság területén hadiipari tevékenység végzéséhez engedély szükséges. (2) Nem végezhető olyan tevékenység, mely a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásába ütközik. (3) Nem kell külön engedélyt beszerezniük a Magyar Honvédség, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendvédelmi és rendészeti szervek kutatással és fejlesztéssel, javítással és karbantartással foglalkozó, valamint hatástalanítást és megsemmisítést végző szervezeti egységeinek. (4) Az engedély kiadására - a Haditechnikai Ipari Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) javaslata alapján - a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) jogosult. (5) A hadiipari tevékenység abban az esetben engedélyezhető, ha a) a tevékenység nem ellentétes a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeivel, b) a kérelmező vagy valamely felelős vezetője rendelkezik a termék gyártásához vagy a szolgáltatás nyújtásához szükséges - külön jogszabályban megjelölt - szakirányú végzettséggel és gyakorlattal, c) a kérelmező rendelkezik olyan székhellyel (telephellyel) és eszközökkel, melyek műszakilag alkalmassá teszik a kérelmezett tevékenység végzésére, azok biztonságtechnikailag alkalmasak a haditechnikai termék biztonságos mozgatására, szállítására, tárolására és őrzésére, d) a kérelmező felelős vezetője rendelkezik a külön jogszabály szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzéssel, e) a tervezett gyártáshoz vagy a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó munkakörben alkalmazottak megfelelnek az 5. §-ban meghatározott követelményeknek, f) a kérelmező vállalja, hogy a külön jogszabályban előírt termékekről nyilvántartást vezet, illetve arról adatot szolgáltat. (6) A Hivatal elsőfokú határozata ellen benyújtott fellebbezést a gazdasági és közlekedési miniszter bírálja el. (7) A kérelem jogerős elutasítása vagy a kiadott engedély 4. § szerinti visszavonása esetén a kérelmező az elutasított kérelemmel, illetve a visszavont engedéllyel azonos tartalmú új kérelmet 6 hónapon belül nem terjeszthet elő. Az engedély kiadása, visszavonása 3. § (1) Az engedély gazdasági társaság, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, szövetkezet és egyéni vállalkozó részére adható ki. (2) A kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor okirattal igazolnia kell, hogy a) cégbírósági nyilvántartásba vétele vagy a vállalkozói igazolványának kiadása legkésőbb a kérelem benyújtását egy évvel megelőzően megtörtént; b) a kérelemben megjelölt tevékenység irányítására kijelölt felelős vezetője a külön jogszabályban megjelölt szakirányú végzettséggel és gyakorlattal rendelkezik; c) nyilvántartásba vett tevékenységi körei között a haditechnikai termék gyártása vagy a termékhez kapcsolódó szolgáltatás nyújtása szerepel. (3) El kell tekinteni a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételtől, ha a kérelmező a) a korábban hadiipari tevékenységet végző gazdálkodó szervezetnek az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény szerinti értékesítése, illetve a gazdasági társaság átalakulása folytán létrejött gazdasági társaság, b) többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyással bíró tagja (részvényese) hadiipari tevékenységet folytat. (4) Az engedélyezési eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt kell alkalmazni azzal, hogy a kérelem elbírálási határideje a beérkezésétől számított 45 nap. 4. § Az engedélyt vissza kell vonni, ha a) a kiadásának bármely feltétele megszűnt, b) az engedélyes a külön jogszabályban meghatározott, a tevékenységéről időszakonként igazolandó feltételek tanúsítását elmulasztja, c) az engedély kiadását követően jut a Hivatal tudomására olyan körülmény, amely alapján az engedély nem lett volna kiadható, d) az engedélyes ellen a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerint hivatalból indult versenyfelügyeleti eljárás során jogerős marasztaló döntés született, e) az engedélyes jelen törvényben, a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben, illetőleg az engedélyben meghatározott feltételeket megszegi, f) az engedélyes ellen irányuló csődeljárás, felszámolás vagy végelszámolás során azt nemzetgazdasági vagy nemzetbiztonsági érdek indokolja, g) a hadiipari tevékenység vonatkozásában jogerős ítélet bűncselekmény elkövetését állapította meg, h) a hadiipari tevékenység akadályozza vagy ellehetetleníti a rendvédelmi, illetve nemzetbiztonsági szervek jogszabályban meghatározott tevékenységének ellátását vagy nemzetbiztonsági érdeket sért. Az alkalmazottakkal szembeni követelmények 5. § (1) A tervezett haditechnikai termék gyártásához vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó munkakörben alkalmazható, aki a) e törvény mellékletének I-IV. és XXVI. fejezete szerinti termékek gyártása vagy azokhoz kapcsolódó szolgáltatás nyújtása esetén megfelel a munkakör betöltéséhez szükséges, a (2) bekezdésben meghatározott biztonsági követelményeknek, b) e törvény mellékletének V-XXV. fejezete szerinti termékek gyártása vagy azokhoz kapcsolódó szolgáltatás nyújtása esetén rendelkezik hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti haditechnikai termék gyártásához vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó munkakörben alkalmazható, aki a) a tervezett alkalmazását megelőző három évben állam elleni bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) X. fejezet], emberiség elleni bűncselekmény (Btk. XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [Btk. XII. fejezet I. cím 166-168. §, 170. § (2)-(5) bekezdés, 171. § III. cím, 174. §, 175/B. §], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [Btk. XIV. fejezet II. cím 197. és 198. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], hivatalos személy elleni bűncselekmények (Btk. XV. fejezet V. cím), embercsempészés (Btk. 218. §), közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §), terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), a Btk. 263/A. §-ának (5) bekezdésében meghatározott - a különös visszaesés szempontjából a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel bűncselekményhez hasonló - bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. §), tiltott állatviadal szervezése (Btk. 266/A. §), állatkínzás (Btk. 266/B. §), garázdaság (Btk. 271. §), önbíráskodás (Btk. 273. §), visszaélés kábítószer előállításához használt anyaggal (Btk. 283/A. §) vagy vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. XVIII. fejezet 316-324. §, 326. és 327. §) elkövetése miatt nem volt elítélve, illetőleg vele szemben intézkedést nem alkalmaztak, b) a tervezett alkalmazását megelőző három évben bűncselekmény bűnszervezetben történt elkövetése miatt nem volt elítélve, illetve vele szemben bűncselekmény bűnszervezetben történt elkövetése miatt intézkedést nem alkalmaztak, c) ellen a tervezett alkalmazását megelőző két évben ipari robbantóanyaggal és pirotechnikai termékekkel, lőfegyverrel, közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés, rendzavarás, sportrendezvény rendjének megbontása, számszeríj vagy szigonypuska jogellenes használata, veszélyes fenyegetés jogosulatlan vadászat, természetvédelmi szabálysértés elkövetése miatt büntetést nem szabtak ki vagy intézkedést nem alkalmaztak. Adatkezelés 6. § (1) A Hivatal nyilvántartja és kezeli a) az engedélyes adatait: nevét és székhelyét, levelezési címét, cégjegyzékszámát vagy a vállalkozói igazolvány számát, statisztikai és adóazonosító jelét, képviselőjének nevét, telefon- és telefaxszámát, e-mail címét; továbbá egyéni vállalkozó esetén a születési helyét és időpontját, anyja nevét, lakcímét, b) a felelős vezető személyes adatait: nevét, születési helyét és időpontját, anyja nevét, lakcímét, telefon- és telefaxszámát, e-mail címét, szakirányú végzettségét, a végzettséget igazoló okirat sorszámát. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatok kezelésének célja a benyújtott kérelem elbírálásának biztosítása, valamint a jogszabály által meghatározott és az engedélyezés alapjául szolgáló feltételrendszereknek való megfelelés folyamatos ellenőrzése. (3) A Hivatal munkatársai, valamint a Bizottság tagjai az előttük folyó eljárásban kezelt adatok megismerésére jogosultak. (4) A Hivatal a kérelem kézhezvételétől a kérelem jogerős elutasítását vagy az engedély visszavonását követő 6 hónapig jogosult az (1) bekezdés szerinti adatok kezelésére. A kezelési idő lejárta után az adatokat meg kell semmisíteni. 7. § (1) A Hivatal nyilvántartást vezet a kiadott engedélyek érvényességi idejéről, azonosító számáról. (2) A Hivatal nyilvántartja a visszavont engedélyek (1) bekezdés szerinti adatait. Záró rendelkezések 8. § Ez a törvény 2005. december 1-jén lép hatályba. 9. § (1) E törvény hatálybalépése előtt haditechnikai terméket gyártók vagy haditechnikai szolgáltatást nyújtók a tevékenység továbbfolytatása iránti engedély megszerzésére irányuló kérelmüket a hatálybalépést követő 90 napon belül nyújthatják be a Hivatalhoz. (2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmezők kérelmük elbírálásáig - meglévő szerződésük által meghatározott keretek között - folytathatják tevékenységüket. (3) A gyártó vagy a szolgáltatást nyújtó - amennyiben a rendelkezésre álló határidőn belül nem nyújtott be a Hivatalhoz a tevékenység továbbfolytatása iránti engedély megszerzésére irányuló kérelmet - e törvény hatálybalépése előtt megkötött, érvényes szerződése szerinti kötelezettségének eleget tehet. 10. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a haditechnikai termékek gyártása és a haditechnikai szolgáltatások nyújtása engedélyezésének részletes szabályait. (2) Felhatalmazást kap a gazdasági és közlekedési miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendeletben szabályozza a haditechnikai termékek jelölését és nyilvántartását. 11. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény melléklete a következő XXIII. címmel és rendelkezéssel egészül ki: „XXIII. A haditechnikai termékek gyártása és a haditechnikai szolgáltatások nyújtása engedélyezésének illetéke 1. A haditechnikai termékek gyártása és a haditechnikai szolgáltatások nyújtása engedélyezésének kérelemre indult eljárási illetéke 25 000 forint. 2. A fellebbezés illetéke az alapeljárás illetékének kétszerese.” [LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2005. október 3-i ülésnapján fogadta el.