2004. évi CXXXV. törvény

a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről  [LÁBJEGYZET_1]

Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2005. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE

Első Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

1. § Az Országgyűlés a 2005. évi központi költségvetés
a) kiadási főösszegét 6 582 893,4 millió forintban, azaz hatmillió-ötszáznyolcvankettőezer-nyolcszázkilencvenhárom egész négytized millió forintban,
b) bevételi főösszegét 5 883 157,8 millió forintban, azaz ötmillió-nyolcszáznyolcvanháromezer-egyszázötvenhét egész nyolctized millió forintban,
c) hiányát 699 735,6 millió forintban, azaz hatszázkilencvenkilencezer-hétszázharmincöt egész hattized millió forintban
állapítja meg.
2. § (1) Az 1. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegek, valamint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatok költségvetési fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) A központi költségvetés mérlegét az Országgyűlés az e törvény 2. számú mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.
3. § Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a központi költségvetés 2005. évi hiányát finanszírozza, a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által kezelt követeléseit kezelje.

Második Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A központi költségvetés tartalék-előirányzatai

4. § (1) Céltartalék szolgál
a) a központi költségvetési szerveknél - ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket és a társadalombiztosítási költségvetési szerveket is - a feladatok változásával, a szervezetek korszerűsítésével, a feladatellátás ésszerűsítésével megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatás-megtakarítást eredményező létszámcsökkentések személyi kifizetéseinek,
b) az Európai Unió intézményeiben foglalkoztatott köztisztviselő és hivatásos állományú nemzeti szakértők számára külön kormányrendeletben meghatározott kiadások,
c) a központi közigazgatási szerveknél, továbbá azok területi és helyi szerveinél a diplomás pályakezdő fiatalok munkatapasztalat-szerzése támogatásának,
d) a főtisztviselők, a központi tisztek illetményének, valamint
e) a Prémium Évek Programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvény szerinti munkáltatói kifizetések
részbeni, illetőleg teljes fedezetére a X. Miniszterelnökség fejezet, 20. cím, 2. alcím, 1. Különféle személyi kifizetések jogcímcsoporton. A többlettámogatás igénylési feltételeit az a)-d) pontok tekintetében a Kormány rendeletben állapítja meg, az e) pont vonatkozásában külön törvényben foglaltak az irányadók.
(2) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében a saját bevételük - ide nem értve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból, valamint a Munkaerőpiaci Alapból származó pénzeszközöket - fedezi. A Kormány ez alól felmentést adhat.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére a Kormány hatáskörében és szabályozása alapján támogathatók a közszolgálati média részvénytársaságok létszámcsökkentésével kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére a Kormány döntésétől függően támogathatók a Magyar Államvasutak Részvénytársaságnak az állami feladatellátásban résztvevő üzletágainál a veszteség mérséklését eredményező létszámcsökkentéssel kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések a gazdasági és közlekedési miniszterrel - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - kötött megállapodás alapján.

Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések

5. § (1) Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (a továbbiakban: ÁPV Rt.) 2005. évben a hozzá tartozó állami vagyon értékesítésének és kezelésének bevételeit az e törvény 13. számú mellékletében részletezett kiadásokra fordíthatja. Az e kiadási előirányzatok teljesítése után fennmaradó bevételeknek a záró pénzkészletet meghaladó részéből a privatizációért felelős miniszter által meghatározott összeget a privatizációs tartalék növelésére lehet fordítani, az ezen felüli részt be kell fizetni a központi költségvetésbe. Az ÁPV Rt. záró pénzkészletét a privatizációért felelős miniszter határozza meg, a záró pénzkészlet összege legfeljebb 10 000,0 millió forint lehet.
(2) A 2005. évben az ÁPV Rt. hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra nem jogosult, kivéve, ha az a pénzügyminiszter külön engedélyével, elismert (szabályozott) értékpapírpiacra bevezetett társaság részvényeinek értékesítésével összefüggésben történik.
(3) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 23. §-ának (2) bekezdése szerinti privatizációs tartalék a következő célokra használható fel:
a) jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések;
b) kezességvállalásból - ideértve a készfizető kezességet is -, illetve az átvállalt tartozásokból eredő kifizetések;
c) konszernfelelősség alapján történő kifizetések;
d) elvont vagyontárgyak után beálló kezesi felelősség rendezése;
e) szerződéses kapcsolaton alapuló tartozások kiegyenlítése;
f) a belterületi föld ellenértéke alapján, alapítói jogon, a volt szovjet ingatlanok értékesítése kapcsán az önkormányzatokat megillető kifizetések;
g) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalandó 20%-os részesedésigények (Privatizációs Ellenérték Hányad);
h) a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodás teljesítése;
i) a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések;
j) a „reverzális levelek” alapján történő kifizetések;
k) a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése;
l) az a)-k) pontban szereplő feladatok végrehajtásával kapcsolatos ráfordítások.
(4) A privatizációs tartalék záró pénzkészlete nem lehet kevesebb 4000,0 millió forintnál.
(5) A privatizációs tartalék felhasználásához kapcsolódó visszatérüléseket a privatizációs tartalék feltöltésére kell fordítani. A megtérülések összegével a tartalékfeltöltési előirányzat túlléphető.
(6) A privatizációért felelős miniszter jóváhagyásával a 13. számú melléklet I/1/a) pontja szerinti előirányzata legfeljebb 1000,0 millió forinttal túlléphető.
(7) A privatizációért felelős miniszter hozzájárulásával a kormányzati szektor hiányát érintő, illetve a kormányzati szektor hiányát nem érintő kiadási csoportokon belül az ÁPV Rt. az egyes előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre.
(8) Az ÁPV Rt. a 13. számú melléklet I/1/c), II/1., II/2., II/3. pontjai szerinti előirányzatai esetében az ÁPV Rt. egyedi, 1000,0 millió forint feletti döntéseihez a Kormány egyedi jóváhagyása szükséges.
(9) A 13. számú melléklet I/1/a) pontja szerinti előirányzata terhére számolandó el az ÁPV Rt. által kibocsátott kötvény kamatának fedezete.
(10) Az ÁPV Rt. állami vagyon utáni részesedésként osztalékbevételeinek megfelelő összegű befizetést teljesít a központi költségvetésbe.
(11) A Priv.tv. hatálya alá, de nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó társaságokban az állami részesedés után 2005. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka, valamint az e társaságok értékesítéséből származó bevételnek a privatizáció költségeivel csökkentett része a központi költségvetést illeti meg.
6. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. tárgyi eszközeinek és készleteinek nemzetközi segélyezés céljára történő, térítésmentes felhasználásáról eseti döntést hozzon.
7. § (1) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzatok tekintetében az Áht. 108. §-ának (1) bekezdésében szabályozott versenytárgyalás alkalmazása kötelező, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 20,0 millió forintot meghaladja. A helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában ennél kisebb összeget is meghatározhat.
(2) Az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 100 000 forint.
-  (3)Az Áht. 109/A. §-ának (6) bekezdésében meghatározott bruttóérték-határ 20,0 millió forint.
8. § (1) A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) és a központi költségvetési szervek vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó 33 200,0 millió forint bevételnek az értékesítés költségeivel csökkentett része a központi költségvetés központosított bevételét képezi. Az értékesítési költségek elszámolását a pénzügyminiszter engedélyezi.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevétel összegéből a KVI 3200,0 millió forintot a törvényben meghatározott állami feladatainak ellátására fordíthat, a pénzügyminiszter által meghatározott ütemezés szerint.
(3) A kincstári vagyonért felelős miniszter egyedi hozzájárulása alapján a kormányzati elhelyezési feladatokkal összefüggésben értékesített kincstári vagyon teljes bevétele - elsődlegesen - az elhelyezési feladatok teljesítésére, valamint a KVI törvényben meghatározott állami feladatainak ellátására fordítható.
(4) A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság kezelésében lévő üdülők és egyéb létesítmények értékesítéséből származó bevétel a kezelésében maradó létesítmények felhalmozási kiadásaira fordítandó.
(5) A KVI az állami tulajdonban lévő Budapest XIV., Dózsa György u. 7., fszt. 14. számú (32739/OB/1 hrsz.), az Evangéliumi Pünkösdi Közösség által használt ingatlant térítésmentesen adja kulturális, szociális és hitéleti célokra az egyház tulajdonába.

A központi költségvetési szervekkel és a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos rendelkezések

9. § (1) A központi költségvetési szervek a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken a tárgyévben ténylegesen befolyó bevételeiknek 2005. február 15-ig 95%-át, ezt követően 85%-át használhatják fel. A fennmaradó 5%, illetőleg 15% - kincstári vagyon utáni részesedés címén - a központi költségvetés központosított bevételét képezi, kivéve az Oktatási Minisztérium és a Belügyminisztérium felügyelete alá tartozó felsőoktatási intézményeket, valamint a költségvetési rendben gazdálkodó kutatóintézményeket, amelyek ezen összeget felújításra kötelesek fordítani, továbbá a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálatot, amely 800 millió forint befizetést teljesít a (4) bekezdés szerinti ütemezésben, a fennmaradó összeget beruházásra és felújításra köteles fordítani.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők:
a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, a vér és vérkészítmények, a mezőgazdasági termékek értékesítési bevételeit;
b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat;
c) az intézmények egyéb sajátos bevételei közül:
ca) a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a külföldön működő állami képviseletek bérleti díj bevételeit, valamint a KVI-nek a kincstári vagyonkezeléssel és hasznosítással összefüggésben keletkezett bevételeit,
cb) a lízingdíjbevétel,
cc) az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítéséből származó bevétel,
cd) áruértékesítésből és szolgáltatásból származó vállalkozási bevételek,
ce) az egyéb bevételek.
(3) A központi költségvetési szervek - kivéve a költségvetési rendben gazdálkodó kutatóintézményeket, a felsőoktatási intézményeket, a külföldön működő állami képviseleteket, valamint a KVI-t - a helyiségek tartós és eseti bérbeadásából származó bevételeik bérbeadással összefüggő költségekkel csökkentett összegének 50%-át használhatják fel. A fennmaradó 50% - kincstári vagyon utáni részesedés címén - a központi költségvetés bevételét képezi. Ez a rendelkezés nem érinti az (1) bekezdés szerinti befizetési kötelezettséget. Jelen rendelkezés alkalmazásakor bérbeadással összefüggő költségnek tekintendő az (1) bekezdésben rögzített mértékű kincstári vagyon utáni részesedés címén befizetett összeg is.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal 138,2 millió forintot, a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet 44,3 millió forintot, a Magyar Energia Hivatal 200,0 millió forintot, a Magyar Szabadalmi Hivatal 400,0 millió forintot, az Országos Mérésügyi Hivatal 408,0 millió forintot, a Közlekedési Felügyeletek 1900,0 millió forintot, az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság 95,6 millió forintot, a Szerencsejáték Felügyelet 2240,0 millió forintot, a Nemzeti Hírközlési Hatóság 4115,9 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből, illetve a frekvenciahasználati díjakból származó bevételeiből a központi költségvetés részére havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.
10. § (1) A XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet összes nem vállalkozási tevékenységből eredő bevétele a központi költségvetés központosított bevételét képezi, kivéve:
a) külföldi államoktól és nemzetközi szervezetektől befolyó költségtérítések és egyéb támogatások,
b) pályázatok útján elnyert pénzeszközök,
c) adományok,
d) kormányrendeletben meghatározott célra átvett pénzeszközök,
e) jogszabályokban meghatározott visszatérülések,
f) rendelkezése alatt álló lakóingatlanban lévő lakások és helyiségek bérbeadásából származó bevétel és szolgáltatási díjak,
g) az f) pont alá nem tartozó ingatlan bérbe- vagy haszonbérbe adásából származó bevétel 50%-a,
h) vagyonkezelésében lévő és a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított ingatlanok értékesítéséből származó bevétel,
i) vagyonkezelésében lévő ingó tárgyi eszközök és készletek értékesítéséből származó bevétel.
(2) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott bérleti és szolgáltatási díjak, valamint a g)-h) pontja szerinti befolyó bevételnek a köztartozások és az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összege a védelmi felülvizsgálatból eredő laktanya-korszerűsítési, lakásépítési, lakásvásárlási kiadásokra fordítható.
(3) Az (1) bekezdés i) pontjában foglaltak szerint befolyó bevételnek a köztartozások és az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összege az Áht. 109/K. § (12) bekezdés e) pontja szerinti megsemmisítés és az Áht. 109/K. § (12) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglalt feladatok finanszírozására fordítható.
(4) Az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó felsőoktatási intézmények vagyonkezelésében lévő, kincstári vagyonba tartozó ingatlanok értékesítéséből befolyó bevétel - a köztartozások és az ingatlanelidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően - fennmaradó részét az intézmény jogosult felhasználni, kizárólag az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott beruházási és felújítási célra.
(5) Az Egészségügyi Minisztérium, valamint a felügyelete alá tartozó egészségügyi intézmények vagyonkezelésében lévő, kincstári vagyonba tartozó ingatlanok értékesítéséből 2005. évben befolyó bevételek, a köztartozások és az ingatlanelidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összege, legfeljebb 12 000,0 millió forint egészségügyi beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra, rekonstrukcióra és a mentőautók lízingelésével kapcsolatos díjak megfizetésére fordítható.
(6) A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium által alapított közhasznú társaságok vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel - a köztartozások és az ingatlanelidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően a Sport XXI. Létesítményfejlesztési Program keretei között - 3500,0 millió forint összeghatárig kizárólag a Magyar Állam tulajdonában és a Nemzeti Sporthivatal felügyelete alá tartozó költségvetési szervek vagy közhasznú társaságok vagyonkezelésében, illetve kincstári vagyonkörbe tartozó, továbbá helyi önkormányzat tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő sportlétesítmények fejlesztésére, rekonstrukciójára (beruházásaira), valamint kincstári vagyonba kerülő sportcélú ingatlanok vásárlására használható fel.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott összeghatár feletti értékesítés esetében a bevételi különbözet 20%-ának felhasználására a (6) bekezdés szabályait kell alkalmazni, a különbözet fennmaradó 80%-a a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
11. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Feot.) 9/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 91 000 Ft/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája 1 012 200 Ft/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 302 500 Ft/év, a diákotthoni elhelyezés, illetve az ezt kiváltó lakhatási támogatás normatívája 2005. augusztus 31-éig 50 000 Ft/év, 2005. szeptember 1-jétől a diákotthoni elhelyezés normatívája 80 000 Ft/év, a lakhatási támogatás normatívája 60 000 Ft/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás normatívája 7000 Ft/év.
(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 258 500 Ft/fő/év.
(3) A Feot. 9/D. §-ának (1) bekezdése szerinti sport- és kulturális tevékenység normatívája 820 forint/fő/év, melynek elosztásáról miniszteri rendelet rendelkezik.
(4) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 2005. január 1-jétől 387 000 forint, 2005. szeptember 1-jétől 404 400 forint.
(5) A Feot. 10/A. §-ában meghatározott Széchenyi István Ösztöndíj havi összege egyetemi docens (tudományos főmunkatárs) esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 30%-a, főiskolai tanár esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 25%-a, a Békésy György Posztdoktori Ösztöndíj havi összege oktató, illetve kutató esetében a (4) bekezdésben meghatározott összeg 20%-a, nem oktató esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 70%-a.
(6) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 113 200 forint.
(7) A Magyar Tudományos Akadémia tagjai tiszteletdíjának havi összege
a) az Akadémia rendes tagjai esetében 455 000 forint,
b) az Akadémia levelező tagjai esetében 353 900 forint.
(8) A Tudományok Doktora, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Doktora tudományos fokozattal rendelkezők tiszteletdíjának havi összege 101 100 forint, az 1995. január 1-je előtt nyugdíjba vonultak esetében - a korábban megállapított nyugdíj-kiegészítésre tekintettel 97 100 forint.
12. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú melléklet 19-24., 26. és 30. pontjában, az 5. számú melléklet 7., 22. és 26. pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. részének 1., 3-4. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg.
(2) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén a 3. számú melléklet 19-23., 24. a)-c) pontja szerinti jogcímek tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott támogatás igénybevételének feltétele, hogy a gyakorló intézményekben a kerettanterv közismereti tantárgyainak, az óvodai nevelési, a készség- és képességfejlesztési és tanórán kívüli iskolai tevékenységek legalább 70%-ában a hallgatók gyakorlati felkészítése történjen, továbbá az intézményi tanítási, illetve az óvodai foglalkozási időkeret 25%-át gyakorló iskolai, óvodai feladatokra fordítsák. Amennyiben a %-os mértéket nem éri el a feladatellátás, az igénybevétel jogosultságát ennek megfelelően kell megállapítani.
(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó szervtől igényelheti.
(5) A fenntartó központi költségvetési szerv a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére.
(6) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási célú normatív hozzájárulások és támogatás elszámolása a Kormány által meghatározott eljárási szabályok szerint történik.
13. § (1) A központi költségvetés központosított bevételeit képezik az e törvény 1. számú mellékletében a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 12. cím, a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 28. cím, a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, a XVII. Területfejlesztés fejezet, 7. cím, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 31. cím, a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 14. cím és a XXV. Informatikai és Hírközlési Minisztérium fejezet, 6. cím alatt meghatározott bevételek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott központi bevételi előirányzatok beszedéséért, az e törvényben meghatározott előirányzatok teljesítésért - ha törvény másként nem rendelkezik - az adott fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője tartozik felelősséggel.
(3) Az autópályák finanszírozási rendszerének átalakításából származó bevételek a költségvetés rendes bevételét képezik, a korábbi ráfordítások visszatérüléseként. Az autópályák és a kapcsolódó létesítmények továbbépítendő részeit magánbefektetői forrás bevonásával kell finanszírozni. A korábbi ráfordítások visszatérüléséből származó bevételekkel a Kormány döntése alapján a XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet, 6. cím, 4. Autópályák finanszírozási rendszerének változásából adódó bevételek alcím bevételi előirányzata és ezzel azonos összeggel a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 38. alcím, 1. Gyorsforgalmi úthálózat-program jogcímcsoport támogatási, kiadási előirányzata megnövelhető.
(4) A X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 6. Fejezeti kezelésű előirányzatok alcímhez tartozó jogcímcsoportok, jogcímek költségvetési támogatási előirányzatai tartalmazzák a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. §-ának (2) bekezdése szerinti bevételeket.
(5) A Turisztikai célelőirányzat (XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 1. alcím, 5. jogcímcsoport) 5%-át az ifjúsági turizmus céljára kell fordítani. Az Országgyűlés felhatalmazza az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztert és a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli minisztert, hogy - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - együttes rendeletben határozzák meg a Turisztikai célelőirányzat ifjúsági turizmus céljára fordítandó része felhasználásának részletes szabályait.

Harmadik Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA

A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere

A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai

14. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának (a továbbiakban: normatív hozzájárulások) jogcímeit és fajlagos összegeit az e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.
(2) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó normatív állami támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok részére az e törvény 8. számú mellékletében meghatározott feltételek szerint.
(3) A pénzügyminiszter és a belügyminiszter a normatív hozzájárulásokat és - az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése kivételével - a normatív állami támogatásokat, valamint a Kiegészítő támogatás helyi önkormányzatok bérkiadásaihoz jogcímű központosított előirányzatot a helyi önkormányzatoknak az Áht. 64. §-a (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján, továbbá az 51. § (2) bekezdése szerinti államháztartási tartalékot önkormányzatonként és jogcímenként együttes rendeletben hirdeti ki az Áht. 64. §-ának (3) bekezdése szerint.
15. § (1) Az Országgyűlés - a 14. § (2) bekezdésében meghatározottakon felül - további, felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:
a) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra;
b) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzatok részére az e törvény 7. számú mellékletében foglalt részletezés szerint;
c) a helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú feladataira, címzett és céltámogatás formájában, ez utóbbinál a 2005. évi új induló beruházások támogatási előirányzatának
ca) 15%-a a régió lakónépességének arányában,
cb) 85%-a a 2000 lakosegyenérték feletti agglomerációk szennyvízelvezetés és -tisztítás fejlesztési szükségletei alapján
kerül régiónként elosztásra e törvény 19. számú melléklete szerint;
d) a helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladataira. Az előirányzat
da) 63%-ának 30%-a az egy főre jutó bruttó hazai termék megyénkénti mértéke, 70%-a a külön jogszabályban meghatározott területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek lakónépessége alapján, a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 24/2001. (IV. 20.) OGY határozatban foglalt módszertan szerint,
db) 37%-a a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) 1/A. §-a (3) bekezdésének a) pontjára vonatkozó megosztási szabályok alapján
a megyei területfejlesztési tanácsokat és a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg, amelyek régiónkénti összegét e törvény 19. számú melléklete tartalmazza;
e) vis maior tartalékra a Cct. 1/A. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint;
f) a budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti - metróvonal első szakasza megépítésének állami támogatásáról szóló 2003. évi LV. törvény szerinti építési feladatokra.
(2) A normatív hozzájárulások és támogatások lemondásból felszabaduló előirányzatai - a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével - az itt meghatározott sorrendben növelik az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában, az 1. számú melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 8. Vis maior tartalék cím, a 6. számú mellékletének 3. pontjában, valamint 2. pontjában meghatározott előirányzatokat. Ugyanilyen sorrendben növeli továbbá ezen előirányzatokat az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 30. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt.
(3) Amennyiben az e törvény 12. §-a, illetve 30. §-a szerint normatív hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult év közben feladatot ad át a feladat ellátására kötelezett helyi önkormányzat részére, az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú melléklet igényjogosultsági szabályai alapján.
(4) Ha a helyi önkormányzat normatív hozzájárulásról és támogatásról való lemondása olyan - nem helyi önkormányzat részére történő - feladatellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő jogosult az e törvény 12. §-a vagy 30. §-a szerint normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzatát csökkenteni kell, és az annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni.
16. § (1) Működőképességük megőrzése érdekében - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján - kiegészítő támogatásra jogosultak az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételeknek megfelelő helyi önkormányzatok.
(2) A Fővárosi Önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a 22. § szabályai szerint - a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok tekintetében - az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot e törvény 6. számú melléklete 1. pontjának alkalmazásával. A Fővárosi Önkormányzat ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja szerint forráshiány mutatható ki.
17. § Az Áht. 64/A. §-ának (4) bekezdése szerint megállapított, az állami támogatás jogtalan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásnak és támogatásnak minősül az e törvény 3. számú melléklet 1., 3., 7., 11. ab)-ae), 11. b)-17., 19-26., 30. pontja és a 4. számú melléklet B), II. c) pontja, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1., 3. és 4. pontja II. rész 3. pontja, továbbá III., IV. és V. része szerinti előirányzatok együttes összege.
18. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakóhely szerint az adózók által 2003. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg.
(2) A települési önkormányzatot az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 10%-a illeti meg.
(3) A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztásának részletes szabályait a 4. számú melléklet tartalmazza.

Az önkormányzatok által beszedett illetékek és más bevételek szabályozása

19. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 2005. január 1-jétől beszedett
a) 2004. június 30-án nyilvántartott hátralékból a végrehajtási cselekmények eredményeként befolyó illeték 20%-a a központi költségvetést, 80%-a pedig a fővárosi, megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat,
b) az a) ponton túli illetékbevételek 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat
illeti meg a (2)-(7) bekezdésben foglaltak szerint.
(2) A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg a megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján a megye közigazgatási területén lévő megyei jogú városok illetékességébe tartozó ügyekből befolyt bevétel, csökkentve az (1) bekezdés szerinti központi bevételi részesedéssel, valamint a (4)-(7) bekezdésben foglalt, kiadásként visszatartott összeggel.
(3) A megyei illetékhivatal, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által beszedett, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott illetéknek a központi költségvetés bevételi részesedésével és a (2) bekezdés alapján a megyei jogú várost megillető összeggel csökkentett illetékbevétel
a) 35%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot, valamint a Fővárosi Önkormányzatot,
b) 65%-ának kétharmada egyenlő összegben - egyhuszad részenként -, egyharmada a megye, valamint a főváros 2004. január 1-jei lakosságszáma arányában - a Kincstár országos összesítését követően - a megyei önkormányzatokat, valamint a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg.
c) A megyei illetékhivatal, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által beszedett, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott illetéknek a központi költségvetés bevételi részesedésével és a (2) bekezdés alapján a megyei jogú várost megillető összeggel csökkentett illetékbevétel összege a behajtó megyei és fővárosi önkormányzatot illeti meg. Az önkormányzat ezen bevételének felhasználásával valósíthatja meg az illetékhivatal informatikai rendszereinek (hardver- és szoftver-eszközeinek) korszerűsítését.
d) Amennyiben a megyei illetékhivatalnál, valamint a Fővárosi Illetékhivatalnál 2004. december 31-én nyilvántartott hátralékból befolyó tárgyidőszaki illetékbevétel kisebb, mint ugyanezen hátralék 25%-ának a tárgyidőszakra jutó naptári napokkal arányos hányada, akkor az illetékhivatal - az önkormányzat a) és c) pontokban foglalt illetékbevétele terhére - köteles a különbözet 50%-át, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott illetékbevétellel együtt a központi költségvetés részére átutalni.
(4) Az illetékhivatalokkal kapcsolatos kiadásokat az illetékbevételből részesedő önkormányzatok viselik a saját bevételükből az (5)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(5) A megyei jogú város önkormányzata legkésőbb 2005. január 20-áig megállapodik a megyei önkormányzattal a beszedendő bevétellel kapcsolatos kiadások viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a kiadások körét és mértékét - beleértve a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 45. §-ában szabályozott, illetékekkel összefüggő érdekeltségi célú juttatásokat is -, az elszámolási kötelezettségeket, az elszámolás ellenőrzésének módját.
(6) Az (5) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a felmerült kiadásokat a megyei jogú városi önkormányzat(ok), illetve a megyei önkormányzat a (2) és (3) bekezdés szerinti, 2004. évben illetékből származó bevételeik arányában viselik. A megyei jogú városi önkormányzatra eső kiadási hányadot a megyei önkormányzat visszatarthatja a megyei jogú várost megillető összegből.
(7) Az illetékhivatal működtetésével összefüggő éves működési költség és az éves működési költség 10%-át meg nem haladó felhalmozási költség egytizenkettede - nem havi ütemezésű utalás esetén az egytizenketted rész utalással érintett naptári napok szerinti hányada - tartható vissza havonta a megyei jogú város(ok)tól, amely az illetékhivatalt működtető megyei önkormányzatot illeti meg, és illetékbevételként kell költségvetésében előirányozni és elszámolni.
20. § (1) A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 100%-a az önkormányzatot illeti meg.
(2) A termőföld bérbeadásból származó jövedelem utáni - a települési önkormányzatok által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.
(3) A települési önkormányzat jegyzője által, külön jogszabályban meghatározott esetben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a környezetvédelmi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg.
(4) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó, önkormányzati költségvetési elszámolási számlára vagy annak alszámlájára érkezett bevétel 100%-a - függetlenül a jogerős kiszabást végző szervtől - az önkormányzatot illeti meg. Az önkormányzat a szabálysértési pénz- és helyszíni bírság végrehajtását kérő szervtől a költségminimum megelőlegezését nem kérheti.
21. § A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának - állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő - értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.

A fővárosi önkormányzatok bevételei

22. § A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására az Ötv. 64. §-ában, a 64/A-64/C. §-ában, valamint a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2003. évi CXIV. törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

23. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, a normatív alapú ápolási díj, az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása, valamint - a Munkaerőpiaci Alapból - a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az adósságcsökkentési támogatás, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 38. §-a (2) és (5) bekezdésében meghatározott lakásfenntartási támogatás, továbbá a XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti, külön jogszabály szerinti éven belüli elszámolási kötelezettséggel.
(2) Az e törvény 5. számú melléklet 7., 10., 20., 21. és 26. pontja, a 6. számú melléklet 1. pontja, a 7. számú melléklet, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1., 3. és 4. pontja, II. rész 3. pontja, továbbá a III., IV. és V. része alapján számított előirányzatok folyósítása az Áht. 101. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint, nettó finanszírozás keretében történik.
(3) A 30. § (2) bekezdésének a) pontja, valamint a (3) bekezdése szerinti egyházi és kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatást
a) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 81. §-ának (13) bekezdése, valamint 118. §-ának (9) bekezdése alapján közoktatási feladatot ellátó egyházak,
b) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) 47. §-a (6) bekezdésének b) pontja alapján közoktatási feladatot ellátó kisebbségi önkormányzatok és a Nek. tv. 47. §-ának (13) bekezdése alapján közoktatási feladatot ellátó helyi kisebbségi önkormányzatok
a helyi önkormányzatok útján - az 1. számú melléklet XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 2. Egyházi és kisebbségi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása jogcím előirányzatáról - vehetik igénybe. A Kincstár ezen összeget a helyi önkormányzatnak folyósított központi támogatások nettó finanszírozása keretében a tárgyhónapot követő hónapban számolja el a kiegészítő támogatás folyósítására szolgáló előirányzat javára.

B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata

24. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: E. Alap) terhelő ellátások, valamint az Ny. Alapot és az E. Alapot nem terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és a kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt.
(2) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről - kormányrendeletben szabályozottak szerint - finanszírozási tervet kell készíteni, amely indokolt esetben módosítható.
(3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Ny. Alap és az E. Alap a befolyó bevételeikből és az alapot nem terhelő ellátások megtérítéseiből soron kívül törlesztik.
25. § (1) A Kincstár az E. Alap részére a XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. Gyermekgondozási díj alcím, továbbá a 11. cím, 3. alcím, 1. Közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatból a folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozást teljesít.
(2) Az Ny. Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 1. alcím,
a) 1. Magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására jogcímcsoport szerinti támogatás átutalása
aa) az első háromnegyed évben havonta, a tárgyhó 10. napjáig az éves előirányzat időarányos összegével,
ab) október, november hónapokban az éves előirányzat 5%-ának megfelelő összegével, a tárgyhó 10. napjáig,
ac) december hónapban az aa) és az ab) pont szerinti befizetések összegének és a várható éves magánnyugdíj-pénztári tagdíjbefizetés különbözetének összegében, legfeljebb az előirányzat mértékéig a tárgyhó utolsó kincstári napján,
b) 2. Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatása jogcímcsoport szerinti támogatás átutalása
ba) az első háromnegyed évben havonta, a tárgyhó utolsó kincstári napjáig az éves előirányzat időarányos összegével,
bb) október, november hónapokban az éves előirányzat 5%-ának megfelelő összegével, a tárgyhó utolsó kincstári napjáig,
bc) december hónapban a ba) és a bb) pontban teljesített összegeket figyelembe véve a tényleges éves bevételek és kiadások függvényében, legfeljebb az előirányzat mértékéig a tárgyhó utolsó bevétel beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után
történik.

C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata

26. § Az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) - a bevételek befolyása és a kiadások teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén - a finanszírozási igényei teljesítéséhez igénybe veheti az előző évi maradványát, illetve legfeljebb három hónapra, de a következő évre át nem húzódóan a KESZ-t. A KESZ igénybevételét indokolt esetben a pénzügyminiszter engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább 30 nappal kell benyújtani.

D) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegtől érkező agrártámogatások és az Európai Unió részére fizetendő cukorilleték megelőlegezése

27. § (1) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) részére, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (a továbbiakban: EMOGA) Garancia Részlegtől érkező egységes területalapú és piaci támogatások, kifizetések (a továbbiakban: agrártámogatások) teljesítéséhez a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt.
(2) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról az egységes területalapú kifizetések céljára felvett hitel nagysága nem haladhatja meg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény alapján meghatározott, 2005. évben kifizetésre kerülő, EMOGA Garancia Részleg által megtérítendő egységes területalapú támogatások összegét.
(3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről az MVH-nak a Kincstár részére - kormányrendeletben szabályozottak szerint - 2005. év vonatkozásában 2005. január 15-éig finanszírozási tervet kell készítenie, amely indokolt esetben módosítható.
(4) Az Európai Unió által finanszírozott agrártámogatásokra az igénylő akkor is jogosult, ha az Áht. 10. §-ában foglalt fizetési kötelezettséggel összefüggő, esedékessé vált és még meg nem fizetett köztartozása van. Az egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatásból az igénylő csak a lejárt köztartozással csökkentett összegre jogosult. A köztartozás fennállásáról és annak összegéről az adóhatóság az MVH megkeresésére hivatalból adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatásban szereplő tartozás összegét az MVH a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím, 2. jogcímcsoport, 2. Folyó kiadások és jövedelem-támogatások jogcím előirányzatból megállapított támogatásból levonja és átutalja az adóhatóságnak. A jogosultat a köztartozással csökkentett összeg illeti meg, a visszatartott támogatásnak megfelelő összegű tartozás az átutalással egyidejűleg megfizetettnek minősül. A támogatás visszatartásáról az MVH a kedvezményezettet a támogatási különbözet átutalásakor tájékoztatja.
(5) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az MVH az Európai Uniótól befolyó bevételeiből soron kívül törleszti.
(6) Az agrártámogatásokhoz kapcsolódó, az ügyféltől származó befizetéseket az MVH a KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számla részére havonta átutalja.
(7) A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére kell elszámolni
a) az Európai Bizottság EMOGA Garancia Részleg éves elszámolásáról szóló hivatalos döntését követően haladéktalanul - az intervenciós felvásárlásra fordított, de értékesítésből még be nem folyt összegek kivételével - a KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitel azon részét, amelyet az Európai Unió vagy az ügyfél nem térít meg az MVH útján, valamint az agrártámogatások árfolyam-különbözetét,
b) az intervenciós felvásárláshoz kapcsolódó azon kiadásokat, amelyek a nemzeti költségvetést terhelik.
28. § (1) Az MVH köteles az intervenciós finanszírozás Európai Unió által folyósított kamattérítését - annak beérkezése után haladéktalanul - a központi költségvetés részére befizetni.
(2) Az intervenciós felvásárlással kapcsolatos azon kamatterhet, amelyet az Európai Unió az MVH által szabálytalanul teljesített kifizetésből eredően - az Európai Bizottság hivatalos döntése alapján - nem térít meg, a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére kell törleszteni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben szereplő kamattérítések elszámolása a XLI. A központi költségvetés kamatelszámolásai, tőke-visszatérülései, az adósság- és követeléskezelés költségei fejezet, 2. cím, 5. Intervenciós felvásárlás előfinanszírozási költségének megtérítése alcím javára történik.
29. § (1) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének x) pontjában hivatkozott, cukorilleték-fizetési kötelezettség teljesítésére felvett hitel nagysága nem haladhatja meg az Európai Unió részére fizetendő, közösségi jogszabály alapján meghatározott illeték összegét.
(2) A cukorilleték-fizetési kötelezettség teljesítésére felvett hitelt az MVH a cukorilleték megfizetésére kötelezettektől e címen befolyó bevételekből soron kívül törleszti.
(3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számláról felvett hitel azon részét, amelyet az MVH nem törlesztett, illetve köztartozásként nem került behajtásra, a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére kell rendezni.

Negyedik Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

Az egyházak és a társadalmi önszerveződések támogatása

30. § (1) Az Országgyűlés a külön törvényben meghatározott szociális, közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, országos kisebbségi önkormányzat, közhasznú társaság, gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami intézmény fenntartója) részére működési és fenntartási célú normatív és egyéb hozzájárulást állapít meg a következők szerint:
a) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartóját normatív hozzájárulás illeti meg - figyelemmel a b) pontban foglaltakra - e törvény 3. számú melléklet 19-24., 26. és 30. pontjában, az 5. számú melléklet 7., 22. és 26. pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. részének 1., 3-4. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és jogosultsági feltételek mellett.
b) A közoktatási feladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot, valamint a nevelésbe-oktatásba a 2003/2004. tanévtől kezdődően belépett gyermekek, tanulók, illetve előbbieknek a teljes gyermek-, tanulólétszámához viszonyított arányában számított foglalkoztatott pedagóguslétszám után az e bekezdésben meghatározott egyéni vállalkozót az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás és támogatás illeti meg.
c) A nem állami felsőoktatási intézményt az általa ellátott közoktatási feladatra a 12. § (1) bekezdése szerinti hozzájárulás és támogatás illeti meg.
d) A nem állami felsőoktatási intézmény gyakorló intézménye esetén a 12. § (2) bekezdése szerinti normatív hozzájárulás és támogatás jár. Ez a hozzájárulás és támogatás jár az egyházi jogi személy által fenntartott intézmény esetén is, ha egyházi felsőoktatási intézménnyel - a fenntartói jogok közös gyakorlására - kötött megállapodás keretében közreműködik a gyakorló intézményi feladatok ellátásában.
e) Nem jár normatív hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és a szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében részt vevőnek, ha költségei megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből igényt tart.
f) Az egyházi felsőoktatási intézményt a Feot. 9/H. §-ának (4) bekezdése szerinti állami hozzájárulás illeti meg.
g) A személyes gondoskodást nyújtó, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény nem állami fenntartóját normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg - figyelemmel a h) pontban foglaltakra - a helyi önkormányzatok e törvény 3. számú mellékletének 11. ab)-ad), 11. ba)-bj), 12., 13. a)-d), 14-16., 17., 18. a)-b), továbbá 8. számú melléklete II. részének 3. pontjaiban megállapított támogatásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett, a 120. § (19) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.
h) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot és az e bekezdésben meghatározott egyéni vállalkozót a g) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg.
i) A nem állami intézmény fenntartójának az e bekezdés alapján megállapított normatív hozzájárulás és támogatás teljes összegét át kell adnia annak az intézménynek, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.
(2) A közoktatási közfeladatot ellátó egyház a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) 6. §-ában meghatározottak szerint kiegészítő támogatásra jogosult:
a) Az egyházak támogatásáról szóló törvény 6. §-ának (3) bekezdése alapján kiszámított támogatási összeg, függetlenül az igénybe vett közoktatási szolgáltatás számától 128 000 forint/év minden valós ellátott gyermek, illetve tanuló után, amely a fenntartó egyházat illeti meg az így figyelembe vehető óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban részt vevők - a 3. számú melléklet 19. a), 20/aa), ba), c), d) és 21/aa), b) pontjaiban figyelembe vehető - létszáma alapján.
b) Egyházi felsőoktatási intézmény gyakorló intézménye az e bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatásban nem részesül.
(3) A közoktatási feladatot ellátó intézményt a Nek. tv. 47. §-ának (4) és (13) bekezdése alapján fenntartó országos kisebbségi önkormányzat a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl a Nek. tv. 47. §-ának (10)-(12) bekezdése szerint minden valós ellátott gyermek, illetve oktatott tanuló után 128 000 forint/év kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatásra jogosult, az így figyelembe vehető óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban részt vevők - a 3. számú melléklet 19. a), 20/aa), ba), c), d) és 21/aa), b) pontjaiban figyelembe vehető - létszáma alapján.
(4) A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy a normatív hozzájáruláson túl az egyházak támogatásáról szóló törvény feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosult. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 11. ab)-ad), 11. ba)-bf), 12., 13. a)-d), 14-16., 17., 18. a)-b)pontjában megállapított normatíva 44,9%-a.
(5) Az (1) bekezdés a)-d) és g)-h) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás, valamint a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatás elszámolása - a Kormány által meghatározott eljárási szabályok szerint - az Oktatási Minisztérium, illetve az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás tárgyévet követő év előirányzatai terhére, illetve javára történik.
(6) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény, szolgáltatás nem állami fenntartója 2006. évtől normatív hozzájárulásra akkor jogosult, ha normatív hozzájárulásra vonatkozó igényét a tárgyévet megelőző év szeptember 30-áig bejelenti az intézmény székhelye, telephelye szerinti Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságának a normatív hozzájárulás igénylés alapjául szolgáló feladatmutató (férőhelyszám, ellátotti szám, szolgálat) és az igénybevétel várható időpontjának feltüntetése mellett.
(7) Az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás, valamint a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatás feltételeinek megállapítására, folyósítására és a felhasználás ellenőrzésére a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 2. Egyházi és kisebbségi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása jogcím előirányzat terhére a Kormány által meghatározott összeg használható fel.
(8) Az e §-ban megállapított közoktatási célú normatív hozzájárulás és támogatás a 2005/2006. évi nevelési, illetve tanévtől kezdődően kizárólag az olyan intézményben ellátott, oktatott után vehető igénybe, amelynek működési engedélyében az igényjogosultságot megalapozó tevékenységek egységes szerkezetbe foglaltak, valamint a legmagasabb tanulólétszám normatíva jogcímenként és az oktatás munkarendje (nappali, esti, levelező) szerint szerepel.
(9) Ha a nem állami intézményt fenntartónak járó normatív hozzájárulás és támogatás, valamint kiegészítő támogatás együttes összege a költségvetési évben meghaladja a 40,0 millió forintot, az elszámolás jogszerűségét független könyvvizsgáló erről szóló nyilatkozatával kell alátámasztani. A könyvvizsgálat költségeihez a központi költségvetés az 5. számú melléklet 11. pontjában foglalt feltételek szerint járul hozzá, amelynek forrása a humánszolgáltató tevékenység támogatását szolgáló előirányzat.
(10) A nem állami intézmény fenntartója a (2)-(4) bekezdés alapján biztosított kiegészítő támogatást köteles a humánszolgáltatást ellátó intézménye(i), szolgáltatása(i) támogatására fordítani.
(11) A normatív hozzájárulásban és támogatásban részesülő nem állami fenntartású intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 55-80. §-aiban megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.
(12) A Szoctv. 92/C. §-ának (2) bekezdésében foglalt előírást az Áht. 18/C. §-a (6) bekezdésének f) pontjában megjelölt fenntartók a Kincstárnál vezetett elkülönített számlán teljesítik.
(13) A Szoctv. 92/C. §-ának (3) bekezdése szerinti támogatás összege legalább 90,0 millió forint.
(14) A Kincstár és az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont ellenőrzik az (1)-(4) bekezdésben meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás, valamint kiegészítő támogatás igénylésének jogszabályi feltételeit, az elszámolás szabályszerűségét.
(15) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Tüo.tv.) alapján a köztestületként működő önkéntes tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat a köztestületi önkéntes tűzoltóság fenntartásához és működéséhez az átvállalt feladattal arányos állami támogatást a Tüo.tv. 41. §-ának (6) bekezdése, illetve 34. §-ának (3) bekezdése értelmében a XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 14. Köztestületi tűzoltóságok normatív támogatása alcímének előirányzatából a következő feltételek és normatívák alapján veheti igénybe:
a) a támogatást az az önkormányzat veheti igénybe, amelynek területén a tárgyévet megelőző december 1-jén az önkéntes tűzoltóság a Tüo.tv. 34. §-ának (1) bekezdése alapján köztestületi tűzoltóságként működött;
b) valamennyi köztestületi önkéntes tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos összegű, 9,0 millió forint alaptámogatásra jogosult;
c) a b) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzat a köztestületi tűzoltóságok területén élő lakosság - a tárgyévet megelőző január 1-jei - száma arányában kerül felosztásra.
(16) A Tüo.tv. alapján a XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 2. alcím, 7. Önkéntes tűzoltó egyesületek támogatása jogcímcsoport előirányzatából 70 millió forintot azon önkéntes tűzoltó egyesületek támogatására kell fordítani, melyek vállalják a köztestületi tűzoltósággá történő fejlesztést.
31. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2005. évi személyi jövedelemadó-rendelkezéseknél a társadalmi bűnmegelőzés, a parlagfű-mentesítés feladatainak támogatása, az egészségjavítást célzó sporttevékenység támogatása és a Szülőföld Alap támogatása. Felhasználása a 2006. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre.
32. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek.
(2) A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek támogatásban az e célra fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím).
(3) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatására előirányzott keret (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím) felhasználásáról - kijelölt bizottságának javaslata alapján - az Országgyűlés dönt.

Ötödik Fejezet

KEZESSÉGVÁLLALÁS, KEZESI HELYTÁLLÁS ÉS VISZONTGARANCIA

33. § (1) A Kormány által 2005. évben újonnan vállalható egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg a 125 000,0 millió forintot.
(2) A 2005. évben elvállalt és még 2005. évben lejáró kezességvállalások a lejárat napját követően nem terhelik tovább az (1) bekezdésben meghatározott keretet.
(3) Az (1) bekezdésben megállapított keretösszeg - a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozás miatt bekövetkező emelkedést kivéve - kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.
34. § Az Áht. 33/B. §-a alapján fennálló kiállítási garanciavállalások együttes állománya a 2005. év egyetlen napján sem haladhatja meg a 120 000,0 millió forintot.
35. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33-34. §-ban foglaltakon felül, a központi költségvetés terhére, a nemzetközi fejlesztési intézményekkel kötendő hitelszerződéseknél - összegszerű korlátozás nélkül - kezességet vagy egyéb, szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon. Ezen nemzetközi fejlesztési intézmények a következők: Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD, magyarul röviden: Világbank), az Európai Beruházási Bank (EIB, magyarul rövidítve: EBB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), a német Újjáépítési és Hitelbank (KfW), az Északi Beruházási Bank (NIB), valamint az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB).
36. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Rt. (a továbbiakban: MFB Rt.) forrásszerzés céljából felvett - amerikai dollárban, euróban, svájci frankban vagy forintban meghatározott - éven túli lejáratú hiteleinek, kölcsöneinek, valamint kötvénykibocsátásainak együttes állománya 2005. év folyamán legfeljebb 1 000 000,0 millió forint lehet.
(2) A Kormány határozata alapján az MFB Rt. által nyújtott hitelfinanszírozásból származó, valamint harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából származó kötelezettségek együttes állománya 2005. év folyamán legfeljebb 400 000,0 millió forint lehet.
(3) Az MFB Rt. által forrásszerzés céljából felvett - amerikai dollárban, euróban vagy svájci frankban meghatározott - éven túli lejáratú hitelekhez és kölcsönökhöz, valamint kibocsátott kötvényekhez kapcsolódóan a Kormány által vállalható árfolyam-garancia együttes állománya 2005. év folyamán legfeljebb 900 000,0 millió forint lehet.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.
37. § Az Áht. 33. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettségük keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat.
38. § (1) A Magyar Export-import Bank Rt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények együttes állománya 2005. december 31-én legfeljebb 220 000,0 millió forint lehet.
(2) „A Magyar Export-import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalt exportcélú garanciaügyletek állománya 2005. december 31-én legfeljebb 80 000,0 millió forint lehet.
(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalt nem piacképes biztosítások állománya 2005. december 31-én legfeljebb 250 000,0 millió forint lehet.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.
39. § (1) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára - a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés visszavonhatatlan viszontgaranciát vállal.
(2) A Hitelgarancia Rt. a kis- és középvállalkozások, valamint a munkavállalói résztulajdonosi program megvalósítására - a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján - létrejövő szervezetek (e §-ban a továbbiakban: vállalkozások) hitelintézetekkel szembeni, legfeljebb 15 év lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet.
(3) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állománya nem haladhatja meg 2005. december 31-én a 200 000,0 millió forintot.
(4) A Hitelgarancia Rt. által vállalt kezesség mértéke vállalkozásonként nem haladhatja meg a 600,0 millió forintot, továbbá a hitelszerződés esetén az adóst, illetve a bankgarancia-szerződés alapján a megbízót terhelő fizetési kötelezettség 80%-át.
(5) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgarancia kiterjed a Hitelgarancia Rt.-nek a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény alapján működő kockázati tőketársaságnak és kockázati tőkealapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességre is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.
(6) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló és a vállalkozással szemben fennálló követelés behajtására. A társaság által behajtott - a behajtási költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.
(7) Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően a Hitelgarancia Rt. a reá átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet követelését kell kielégíteni.
40. § (1) Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban e §-ban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára - külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.
(2) Az (1) bekezdésben vállalt költségvetési viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.
(3) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások hitelintézetekkel szembeni, legfeljebb 15 éves lejáratú hitelszerződésből, bankgaranciaszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet.
(4) Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség állománya 2005. december 31-én nem haladhatja meg a 120 000,0 millió forintot.
(5) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-os mértékét. Az agrár- és vidékfejlesztési célú hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében a kötelezettségek éves átlagban nem haladhatják meg a 70%-os mértéket és jogosultanként a 150,0 millió forintot, agrárintegrátorok esetén a 600,0 millió forintot. Egyéb hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében e kötelezettségek éves átlagban nem haladhatják meg a 70%-os mértéket és jogosultanként a 200,0 millió forintot.
(6) Az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén az Alapítvány köteles minden szükséges jogi intézkedést megtenni a rá átszálló követelés behajtására. Az Alapítvány által behajtott - a behajtási költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.
(7) Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően az Alapítvány a reá átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet követelését kell kielégíteni.
41. § Az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal a Diákhitel Központ Rt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után a központi költségvetés kezességvállalási díjat nem számít fel. A Diákhitel Központ Rt. éves finanszírozási tervét a pénzügyminiszter hagyja jóvá.
42. § (1) Az e törvény 33. §-a és 35. §-a alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 0,5%-a lehet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve indokolt esetben elengedheti.
43. § Amennyiben az államnak e törvény 34-36. §-ai, 41. §-a, 44. §-a, valamint a Priv.tv. 23. §-ának (4) bekezdése alapján fizetési kötelezettsége keletkezik, azt a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím terhére kell teljesíteni.
44. § (1) Az állam a (2)-(4) bekezdésben, valamint külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett készfizető kezességet vállal a központi költségvetés terhére a lakáscélú ingatlan építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt, 2004. december 31-e után megkötött hitelszerződés alapján folyósított kölcsön összegének a hitel fedezetéül szolgáló, a hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át meghaladó részére legfeljebb a hitelbiztosítéki érték 100%-áig (a továbbiakban: garantált hitelrész).
(2) Az állami kezességvállalás mértéke a garantált hitelrész és az erre felszámított kamat és kezelési költség 100%-a.
(3) Az állami kezességvállalással biztosított hitelt a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személyek vehetik igénybe.
(4) Az (1) bekezdés szerinti kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének a Magyar Állammal szembeni köztartozásának minősül, amelyet az APEH adók módjára hajt be.

Hatodik Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

45. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:
a) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím),
b) a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím),
c) a pártok működését segítő, tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím),
d) az egyházak támogatása (XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 39. alcím),
e) az országos kisebbségi önkormányzatok támogatása (XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezet, 9. cím, 21. alcím).
(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I-VI., a VIII. és a XXX. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének csökkentésére, kivéve az Áht. 46. §-ában foglaltakat, valamint ha a fejezetek között a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetői kezdeményeznek előirányzat-átcsoportosítást.

A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

46. § (1) Az 1. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül:
1. a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió Részvénytársaságok műsorterjesztési költségeire szolgáló előirányzatoknál (I. Országgyűlés fejezet, 10. cím, 1. alcím; 11. cím, 1. alcím; 12. cím, 1. alcím),
2. a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásainál (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 1. cím),
3. a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. cím) közül:
a) a lakossági közműfejlesztés támogatásánál (1. alcím),
b) a helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatásánál (10. alcím),
c) a 2004. évi jövedelemdifferenciálódás mérséklésénél beszámítással érintett önkormányzatok támogatásánál (17. alcím),
d) az önkormányzatok EU-s, valamint hazai fejlesztési pályázatai sajátforrás kiegészítésének támogatásánál (18. alcím), ha a támogatás csak EU-s pályázatokhoz kapcsolódik,
e) az ECDL számítógép-kezelői vizsga és a nyelvvizsga díjának visszatérítésénél (22. alcím),
amennyiben az 50. § (8) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült,
4. a települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatásánál a régiónkénti előirányzat 30%-ával (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. cím, 24. alcím),
5. az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatásánál (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 3. cím, 1. alcím), amennyiben a 15. § (2) bekezdésében és az 50. § (8) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült,
6. a helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatásainál (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 5. cím),
7. a Budapest 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti - metróvonal első szakasza építésének támogatásánál a szerződéses kötelezettség mértékéig (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 9. cím),
8. a különféle - a 4. § (1) bekezdésében részletezett - személyi kifizetések tartalékkeretnél (X. Miniszterelnökség fejezet, 20. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport),
9. az állatkártalanításnál (XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 6. alcím),
10. a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnál (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 6. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport),
11. a peren kívüli jogi szolgáltatásoknál (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 6. cím, 2. alcím, 5. jogcímcsoport),
12. a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatásánál (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 8. cím, 1. alcím),
13. a Beruházás-ösztönzési célelőirányzatnál (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport) a nemzetgazdasági jelentőségű beruházások egyedi támogatása esetében, a Kormány jóváhagyásával,
14. a Gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztések előkészítése célelőirányzatnál a Kormány jóváhagyásával (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport),
15. a gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés kifizetésénél (XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 38. jogcímcsoport),
16. a fiatalok otthonteremtési támogatása használt lakásra előirányzatnál (XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport, 4. jogcím) a Kormány jóváhagyásával,
17. a lakástámogatásoknál (XVII. Területfejlesztés fejezet, 6. cím),
18. a nagyobb összegű európai uniós támogatás felhasználása érdekében a XIX. EU integráció fejezet, 3. cím, 1-6. alcím (Közösségi Támogatási Keret), valamint 8. alcím (Kohéziós Alap) kiadási előirányzatai esetében az eredeti támogatási előirányzat 45%-ával, e fölött a Kormány döntése alapján,
19. a nagyobb összegű európai uniós támogatás felhasználása érdekében az európai uniós forrást tartalmazó INTERREG, EQUAL, PHARE, Átmeneti támogatás, SAPARD, Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, Schengen Alap kiadási előirányzatai esetében az eredeti támogatási előirányzat 15%-ával, e fölött a Kormány döntése alapján,
20. a 2007 utáni EU támogatásokhoz kapcsolódó tervezés és EU nagyberuházások előkészítése előirányzatnál (XIX. EU integráció fejezet, 3. cím, 17. alcím) a Kormány döntése alapján,
21. a kárrendezési célelőirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 12. cím, 2. alcím, 5. jogcímcsoport),
22. a kamattámogatás (felszámolt vagyon értékesítéséhez) előirányzatánál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 1. alcím, 3. jogcímcsoport),
23. a vállalkozások folyó támogatásai közül az egyéb vállalati támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím),
24. a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 15. cím),
25. a megváltozott munkaképességűek keresetkiegészítésénél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 16. cím, 2. alcím),
26. a vegyes kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 4-6., 9., 11-12., 19. és 21. jogcímcsoportok),
27. az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésénél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím),
28. a pénzbeli kárpótlásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 2. alcím), kivéve a pénzbeli kárpótlás folyósítási költségeit (24. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport),
29. a nemzetközi elszámolások kiadásainál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 28. cím),
30. a Hozzájárulás az EU költségvetéséhez előirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 29. cím, 1. alcím),
31. az átadásra nem került ingatlanok utáni (egyházi) járadéknál (XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 39. alcím, 6. jogcímcsoport),
32. az egyes pénzbeli támogatásoknál (XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, 9. cím, 10. alcím) kivéve a mozgáskorlátozottak szerzési és átalakítási támogatását (9. cím, 10. alcím, 6. jogcímcsoport),
33. a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásánál (XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, 9. cím, 16. alcím, 2. jogcímcsoport),
34. a családi pótlék, anyasági támogatás, gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, apákat megillető munkaidő-kedvezmény távolléti díjának megtérítésénél (XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, 10. cím),
35. az egyéb szociális ellátások és költségtérítéseknél (XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, 11. cím), kivéve az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulást (11. cím, 3. alcím, 2. jogcímcsoport), a terhességmegszakítást (11. cím, 3. alcím, 3. jogcímcsoport), a folyósított ellátások utáni térítést (11. cím, 4. alcím),
36. a polgári szolgálatnál (XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím),
37. a központi költségvetés kamatelszámolásainál, tőke-visszatérüléseinél, az adósság- és követeléskezelés költségeinél (XLI. fejezet)
a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.
(2) A XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezet, 11. cím, 4. Folyósított ellátások utáni térítés alcím kiadási előirányzata a nyugdíjszerű ellátásban részesülő személyek évközi ellátás-emelése végrehajtásával összefüggésben tételes elszámolás alapján az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter engedélyével túlléphető.
(3) A XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 30. alcím, 4. MÁV Rt. tőkeszerkezete törvényi előírásnak történő megfeleltetése és 5. GYSEV Rt. tőkeemelése jogcímcsoportok kiadási előirányzatai a MÁV Rt. és a GYSEV Rt. 2004. évi számviteli beszámolójának elfogadását követően a társaságok tőkeszerkezetének a törvényi követelményeknek történő megfeleltetése érdekében a Kormány jóváhagyásával túlléphetők. A Magyar Állam a MÁV Rt. tőkepótlását a saját tőkébe, azon belül az eredménytartalékba történő befizetéssel hajtja végre.
(4) Az oktatási célú humánszolgáltatások (XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport), a szociális célú humánszolgáltatások (XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezet, 9. cím, 12. alcím) e törvénnyel megállapított előirányzatainak kiadásai az eredeti előirányzatot az 50. § (9)-(10) bekezdésében meghatározottak szerint túlléphetik.
47. § (1) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal cím, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 11 200,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 3584,0 millió forinttal túlléphető, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek teljesítése esetén, és ha a XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet, 1. cím, 6. Egyszerűsített vállalkozási adó alcím előirányzata, a 2. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata és a 3. cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím előirányzata együttesen legalább 101%-ban teljesül.
(2) A pénzügyminiszter negyedévente engedélyezhet jutalom-előleg kifizetést az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatok terhére, amennyiben az általa meghatározott feltételek és az (1) bekezdésben megjelölt előirányzatoknak a pénzügyminiszter által meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek.
Az év közben fizethető jutalomelőleg összege nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét.
(3) Amennyiben a tárgyév november 25-éig az (1) bekezdésben meghatározott bevételi előirányzat legalább 89%-ban teljesül, az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának legfeljebb az év közben kifizetett jutalom-előleg összegével csökkentett részét kell az APEH rendelkezésére bocsátani.
48. § (1) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. Vám- és Pénzügyőrség cím, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 4843,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 1549,8 millió forinttal túlléphető, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek teljesülése esetén, és ha a
a) XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet, 2. cím, 2. Jövedéki adó és 3. Regisztrációs adó alcímek előirányzata legalább 101,3%-ban, vagy
b) XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet, 7. cím, 2. Vámbeszedési költségek megtérítése alcím előirányzata legalább 102%-ban, továbbá
c) az a)-b) pontban említett előirányzatok együttesen legalább 101,4%-ban teljesülnek.
(2) A pénzügyminiszter negyedévente engedélyezhet jutalom-előleg kifizetést az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirányzat terhére, amennyiben az általa meghatározott feltételek és az (1) bekezdés a) és b) pontjában vagy a c) pontjában megjelölt előirányzatoknak a pénzügyminiszter által meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek.
Az év közben fizethető jutalom-előleg összege nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét.
(3) Amennyiben tárgyév november 30-ig az (1) bekezdés a) és b) vagy az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott bevételi előirányzatok legalább 89%-ban teljesülnek az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatoknak legfeljebb az év közben kifizetett jutalom-előleg összegével csökkentett részét kell a Vám- és Pénzügyőrség rendelkezésére bocsátani.
49. § (1) A XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 9. Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi területi szervek (a továbbiakban: területi szervek) cím, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 300,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 96,0 millió forinttal túlléphető a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek teljesítése esetén, és ha a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 3. Termékdíjak alcím és 11. cím, 5. Vízkészletjárulék alcím előirányzata együttesen legalább 101%-ban teljesül.
(2) A környezetvédelmi és vízügyi miniszter negyedévente engedélyezhet jutalomelőleg kifizetést az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirányzat terhére, amennyiben a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek és az (1) bekezdésben megjelölt előirányzatoknak a pénzügyminiszter által meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek.
Az év közben fizethető jutalomelőleg összege nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét.
(3) Amennyiben a tárgyév november 25-éig az (1) bekezdésben meghatározott bevételi előirányzatok legalább 89%-ban teljesülnek, az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatoknak legfeljebb az év közben kifizetett jutalom-előleg összegével csökkentett részét kell a területi szervek rendelkezésére bocsátani.

A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetőinek különleges jogosítványai

50. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a 4. § (2) bekezdés szerinti központi költségvetési szervek számára 2005. évben engedélyezze a kiemelt előirányzatok közötti - az eredeti előirányzathoz képest történő - átcsoportosítást, ha a 4. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedésekkel összefüggő többletkiadásokra a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata nem nyújt elegendő fedezetet.
(2) A 4. § (1) bekezdése szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcímcsoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra - felmérés alapján - történő átcsoportosítására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.
(3) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a gázáremelésből adódó lakossági terhek enyhítése érdekében saját hatáskörében, a szociális szempontok figyelembevételével támogatást állapítson meg.
(4) Az államháztartás pénzügyi egyensúlyának védelme érdekében, a fejezetek - a 46. §-ban meghatározottakon, illetve az energiagazdálkodási célelőirányzaton (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 6. alcím) kívüli - fejezeti kezelésű előirányzataik támogatással fedezett részének a Kormány által meghatározott mértékét használhatják fel az első félévben.
(5) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Művészetek Palotája beruházást és annak működtetését köz- és magánpartnerség (PPP) keretében megvalósuló szolgáltatás-vásárlási konstrukcióvá alakítsa át. Az állami szolgáltatás-vásárlás időtartama 30 évig tartson, 2005-től kezdődően. A beruházásra és a működtetésre vonatkozó kötelezettségvállalás nettó jelenértéke: 97,9 milliárd forint.
(6) A pénzügyminiszter év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 13. Rendkívüli beruházási tartalék jogcímcsoport előirányzat terhére.
(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 31. alcím, 4. Művészetek Palotája megvalósításával és működésével kapcsolatos kiadások jogcímcsoporton előirányzott 9065,0 millió forintból felszabaduló összeg felhasználásáról intézkedjék.
(8) A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. cím) alcímei között, a helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 3. cím) alcímei között, továbbá a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. és 3. cím, valamint a 8. cím között - a felhasználási igény figyelembevételével - átcsoportosításokat hajthat végre. Ha az átcsoportosítás a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. címéről a 3. címre történik, úgy az átcsoportosítás ez utóbbi címre az 1., 3., 2. alcím számsorrendjében történik.
(9) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - az oktatási célú humánszolgáltatások 2005. évi normatív támogatási előirányzatai (XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1-2. jogcím) között évközben átcsoportosítást hajtson végre, illetve azok együttes összegét meghaladó kiadási kötelezettséget az Oktatási Minisztérium fejezet más előirányzatának terhére történő átcsoportosítással teljesítse. Az oktatási miniszter intézkedése normatív támogatást és kötelezettségvállalással terhelt előirányzatot nem érinthet.
(10) Az Országgyűlés felhatalmazza az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztert, hogy - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a szociális célú humánszolgáltatások 2005. évi normatív támogatási előirányzatai (XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezet, 9. cím, 12. alcím) jogcímcsoportjai között év közben átcsoportosítást hajtson végre, illetve azok együttes összegét meghaladó kiadási kötelezettséget az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezet más előirányzatainak terhére történő átcsoportosítással teljesítse. Az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter intézkedése a 46. § (1) bekezdésében meghatározott, valamint a kötelezettségvállalással terhelt előirányzatokat nem érintheti.
(11) Az Országgyűlés felhatalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet,
a) 10. cím, 2. alcím, 2. Agrárkutatás, tanüzemek, felsőoktatás támogatása, 8. Ágazati szakmai szervezetek és képviseletek támogatása, 9. Vízügyi feladatok támogatása jogcímcsoportok, a 10. cím, 5. alcím, 2. Költségvetésből működő támogatások jogcímcsoport, a 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím között és azokon belül,
b) 10. cím, 11. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alcím támogatási előirányzataiból a 10. cím, 5. alcím, 2. jogcímcsoport, 2. Folyó kiadások és jövedelem-támogatások jogcím javára
átcsoportosítást hajtson végre.
(12) Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével a haderő-átalakítással összefüggő szervezeti intézkedésekből eredő feladatok, a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések, valamint az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között - beleértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is - indokolt esetben átcsoportosítást hajtson végre.
(13) Az Országgyűlés felhatalmazza a belügyminisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XI. Belügyminisztérium fejezet címei, alcímei között - beleértve a címen belül a kiemelt előirányzatokat is - indokolt esetben átcsoportosítást hajtson végre.
(14) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével az egészségügyi struktúra-átalakítással összefüggő intézkedésekre a XXI. Egészségügyi Minisztérium fejezet címeinek, alcímeinek, jogcímcsoportjainak és jogcímeinek előirányzatait és létszámkereteit, a címen belül a kiemelt előirányzatokat is egymás között átcsoportosítsa.
(15) Az Országgyűlés felhatalmazza a gazdasági és közlekedési minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezeten belül a 25. cím, 5. Útfenntartási és fejlesztési célelőirányzat alcím, a 25. cím, 38. Felzárkóztatási Infrastrukturális Fejlesztési Alapprogram alcím, valamint a 25. cím, 3. alcím, 4. Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztések előkészítése jogcímcsoport előirányzatokat egymás között - a szükség szerinti mértékben - átcsoportosítsa.
(16) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a nemzeti kulturális örökség minisztere értesítése alapján a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 31. alcím, 6. Közhasznú társaságok közhasznú feladatainak támogatása jogcímcsoport előirányzatból, valamint a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 3. Művészeti intézmények cím előirányzatból a színházi feladatot ellátó közhasznú társaság(ok), költségvetési szerv(ek) fenntartói feladatainak önkormányzat(ok) részére megállapodással történő átadásával egyidejűleg az ő(ke)t a megállapodás szerint megillető összeget a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 4. A helyi önkormányzatok színházi támogatása cím megfelelő alcímeire átrendezze.
(17) Az Országgyűlés felhatalmazza az európai ügyekért felelős tárca nélküli minisztert, hogy az Európai Unió költségvetéséből 2007-től támogatandó egyedi projektek előkészítésére legfeljebb 20 000,0 millió forint összegig olyan fizetési kötelezettséget vállaljon, melynek teljesítése legkorábban 2006-ban esedékes.
(18) Az Országgyűlés felhatalmazza a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli minisztert, hogy
a) a XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport, 3. Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása jogcím és az 5. Lakbértámogatás jogcím előirányzatait,
b) a XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 3. alcím, 3. jogcímcsoportba tartozó valamennyi decentralizált szakmai fejlesztési program előirányzatát - a regionális fejlesztési tanácsokkal egyeztetve - a 19. számú mellékletben foglalt, régiók számára meghatározott összeg megváltoztatása nélkül
egymás között átcsoportosítsa.
(19) Az Országgyűlés felhatalmazza a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli minisztert, hogy a XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport, 5. Lakbértámogatás jogcím 2005. évi előirányzatával azonos mértékű kötelezettséget vállaljon a 2006. és a 2007. évre.
(20) Az Országgyűlés felhatalmazza a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével a felügyelete alá tartozó hivatalok tevékenységének összehangolására a XVII. Területfejlesztés fejezeten belül a címek, alcímek között - beleértve a címen belüli kiemelt előirányzatokat is - átcsoportosítást hajtson végre. Az átcsoportosítás mértéke nem haladhatja meg a 2005. évi támogatás 3%-át. Az átcsoportosítás nem irányulhat a decentralizált területfejlesztési programok, a decentralizált szakmai fejlesztési programok, valamint e törvény 46. § (1) bekezdésében meghatározott előirányzatok terhére.
(21) Az állami felsőoktatási intézmények - az Áht. 12/A. §-ában írt, a Kormány által meghatározott feltételek és eljárási rend szerint - a költségvetésük terhére hosszú távú (legfeljebb 20 éves) kötelezettséget vállalhatnak felhalmozási célokra vagy beruházást helyettesítő szolgáltatás vásárlására. Az ebből származó éves fizetési kötelezettségek együttes összege - bele nem értve a 2004-ben a Kormány által elfogadott infrastruktúra-fejlesztési programokat megvalósító kötelezettségvállalásokat - egyik évben sem haladhatja meg az éves költségvetésük dologi és felhalmozási célú előirányzatának 10%-át. Amennyiben e határt az éves fizetési kötelezettségek együttes összege a költségvetési szerv költségvetésének csökkenése miatt haladja meg, akkor új kötelezettség nem vállalható mindaddig, amíg az arány helyre nem áll. A hosszú távú kötelezettségekről évente kimutatást kell készíteni, amely az éves költségvetés és beszámoló részét képezi. A felsőoktatási intézmények kötelezettségvállalásának 50%-át az Oktatási Minisztérium a jóváhagyott éves fejezeti kezelésű előirányzatai terhére átvállalhatja. Az átvállalások együttes összege nem haladhatja meg az Oktatási Minisztérium adott évre jóváhagyott központi beruházási előirányzatai 33%-ának megfelelő mértéket. Az ezt meghaladó átvállaláshoz a pénzügyminiszter egyetértése szükséges.
(22) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 10. Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés) jogcímcsoport, valamint 11. Hallgatói létszám képzési többlete (alapítványi felsőoktatás) jogcímcsoport előirányzatokat egymás között - a szükséglet szerinti mértékben - átcsoportosítsa.
(23) Az Országgyűlés felhatalmazza a külügyminisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a határon túli magyarok programjainak hatékonyabb végrehajtása céljából indokolt esetben a XVIII. Külügyminisztérium fejezet, 5. cím, 34. alcím 1. és 2. jogcímcsoport előirányzatai között átcsoportosítást hajtson végre.
(24) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy rendeletben szabályozza a többciklusú képzés kísérleti bevezetését a felsőoktatásban, illetve a már kiadott engedélyek alapján megkezdett többciklusú képzés folytatásának feltételeit. A többciklusú képzés az oktatási miniszter egyedi kísérlet bevezetésére adott engedélye alapján indítható 2005-től a felsőoktatási intézményben. A többciklusú képzés szabályozása során el lehet térni a Feot. 84-86. §-ától. A többciklusú képzés tekintetében egyebekben a Feot. rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy ahol jogszabály főiskolai szintű végzettségről rendelkezik, azon alapfokozatot és szakképzettséget, illetve ahol alapfokozatról és szakképzettségről rendelkezik, azon főiskolai végzettséget és szakképzettséget, továbbá ahol egyetemi szintű végzettségről, szakképzettségről rendelkezik, azon mesterfokozatot és végzettséget, illetve mesterfokozatról és szakképzettségről rendelkezik, azon egyetemi szintű végzettséget és szakképzetséget is érteni kell. A többciklusú képzés szabályozási elvei a következők:
a) felsőoktatás egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusai:
aa) az alapképzés,
ab) a mesterképzés,
ac) a doktori képzés.
b) Az alap- és mesterképzés egymásra épülő ciklusokban (osztott) képzésként, illetve jogszabályban meghatározott esetben osztatlan (egységes) képzésként lehet megszervezni. Az osztott (ciklusokra bontott) és osztatlan (egységes) képzések szerkezetét a Kormány rendeletben határozza meg.
c) Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben legalább száznyolcvan, legfeljebb kétszáznegyven kredit megszerzése írható elő. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév lehet.
d) A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A mesterképzésben legalább hatvan, legfeljebb százhúsz kredit megszerzése írható elő. A képzési idő legalább kettő, legfeljebb négy félév lehet.
e) Az alapszak és az ahhoz kapcsolódó mesterszakon, valamint az osztatlan (egységes) képzésben együttesen legalább háromszáz, legfeljebb háromszázhatvan kredit megszerzése írható elő. A képzési idő legalább tíz és legfeljebb tizenkét félév lehet.
51. § (1) Az Országgyűlés elrendeli, hogy a központi költségvetés Miniszterelnökség fejezetében, a Munkaerőpiaci Alapnál, az E. Alapnál és az Ny. Alapnál az e bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott egyes előirányzatokból az államháztartás egyensúlyi kockázatainak mérséklésére január hónapban Államháztartási egyensúlyt biztosító tartalék (a továbbiakban: államháztartási tartalék) előirányzatot kell létrehozni.
Az államháztartási tartalék forrása:
a) a központi költségvetési szervek - ideértve a társadalombiztosítási igazgatási szerveket is - támogatással fedezett kiadásainak intézményi előirányzatai 1%-a,
b) a központi költségvetés fejezeti kezelésű előirányzatok támogatással fedezett kiadásai 10%-a,
c) az Általános tartalék előirányzatából 10 000,0 millió forint,
d) a Munkaerőpiaci Alap Állami Foglalkoztatási Szolgálat működése és fejlesztése cím alcímeinek kiadási előirányzatai 1%-a,
e) az E. Alap Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport jogcímei kiadási előirányzatai együttes összegének 0,3%-a.
(2) a) A helyi önkormányzatok költségvetésében - összhangban az e § (1) bekezdésével - szintén államháztartási tartalékot kell képezni. Ennek mértéke 17,25%, a települési önkormányzatoknál a 4. számú melléklet A) pontja szerinti helyben maradó személyi jövedelemadóra, a megyei önkormányzatoknál a 4. számú melléklet B) II. a) és b) pontja szerinti személyijövedelemadó-részesedés 83%-ára vetítve.
Ez nem érinti a helyi önkormányzatokat - e törvény 4. számú melléklete B) I. és B) II. c) pontja szerint - normatívan megillető személyi jövedelemadót és a B) III. pontja szerinti jövedelemkülönbség-mérséklést szolgáló részt.
b) Az a) pont szerinti összeget a helyi önkormányzatok költségvetésükben céltartalékként irányozzák elő.
c) Az a) pontban foglaltak önkormányzatonkénti összegét a 14. § (3) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni.
d) A helyi önkormányzatoknak az Áht. 63. §-ának (3) bekezdése szerinti pénzellátása a c) pont szerint csökkentett személyi jövedelemadó összeg figyelembevételével történik.
(3) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy az (1) bekezdés hatálya alá nem eső előirányzatokat megállapítsa.
(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a gazdasági növekedés ismeretében és az államháztartás bevételi előirányzatainak függvényében, azok kedvező alakulása esetén, az államháztartási tartalék felhasználását engedélyezze és azon túl, további - az (1) bekezdés a)-b), d)-e) pontjaiban meghatározott előirányzatoknál - túllépést, a helyi önkormányzatok részére pedig pótlólagos támogatást engedélyezzen.
(5) A (4) bekezdés szerinti intézkedések helyi önkormányzatokat érintő részét a 14. § (3) bekezdésében meghatározott rendelet módosításával kell közzé tenni, és az Áht. 63. §-ának (3) bekezdése szerinti pénzellátást ennek megfelelően kell végezni.
(6) Az Országgyűlés elrendeli, hogy 2005. évben a központi költségvetési szerveknél - ideértve a társadalombiztosítási költségvetési szerveket is - és a fejezeti kezelésű előirányzatoknál a 2004. évivel azonos összegű előirányzat-maradvány képződését kell elérni. Az ehhez szükséges intézkedések végrehajtására a Kormány kap felhatalmazást.
52. § (1) Az I. Országgyűlés fejezeten belül a Hivatal gazdasági főigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek - mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének - tervezési, előirányzat-módosítási, -felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím, a X. Miniszterelnökség fejezet, 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím, 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím, 12. Nemzeti Sporthivatal cím, a 20. Tartalékok cím, illetőleg a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím előirányzatokra.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím felett a Tanács elnöke, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím esetében a szervezet elnöke, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím felett a Felügyeleti Tanács elnöke látja el.
A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím felett ugyanezen jogkört a szolgálatok irányításában közreműködő politikai államtitkár, a 12. Nemzeti Sporthivatal cím felett a szervezet elnöke útján gyakorolja.
(3) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet esetében - a 6. Címzett és céltámogatások cím és a 7. A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása cím kivételével - a belügyminiszter, a XVII. Területfejlesztés fejezet, valamint a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 6. Címzett és céltámogatások cím és a 7. A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása cím esetében a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter, a XIX. EU Integráció fejezet esetében az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, a XXXIV. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal fejezet esetében a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke, a XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet esetében a pénzügyminiszter gyakorolja az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket.
(4) A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.
(5) A XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. Építésügyi célelőirányzatok jogcím terhére a bevételek tervezett mértékéig lehet kötelezettséget vállalni.
53. § (1) Az Európai Unió Bizottsága és a Magyar Köztársaság által elfogadott Közösségi Támogatási Keretben, illetve az Operatív Programokban meghatározott prioritás-összegek (kötelezettségvállalási keret-előirányzatok) egy évnél hosszabb távú elkötelezettséget jelentenek a Kormány részére. A keretek összegét a 14. számú melléklet mutatja be.
(2) Az Európai Unió Strukturális Alapjaiból származó támogatások esetén tárgyévben a 14. számú mellékletben a tárgyévre meghatározott, illetve az előző évi, még le nem kötött kötelezettségvállalási keret-előirányzat összegéig vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség.
A Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság egyetértésével - amennyiben azt a program jellege indokolja - a 2006. évre meghatározott kötelezettségvállalási keret-előirányzat mértékéig is vállalható éven túli kötelezettség. A Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság és a pénzügyminiszter egyetértésével a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program esetében a 2004-2006. évekre meghatározott kötelezettségvállalási keret-előirányzatok összegén túl is vállalható éven túli kötelezettség. Amennyiben 2005-ben a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret-előirányzat összegénél kisebb összegre történik kötelezettségvállalás, úgy a következő évben a fennmaradó összeggel növelt kötelezettségvállalási keret-előirányzat mértékéig történhet tárgyévi és éven túli kötelezettségvállalás.
(3) Az Európai Unió Bizottsága és a Magyar Köztársaság által elfogadott EQUAL Programdokumentumban meghatározott prioritás-összegek (kötelezettségvállalási keret-előirányzatok) egy évnél hosszabb távú elkötelezettséget jelentenek a Kormány részére. A keretek összegét a 15. számú melléklet mutatja be.
(4) Az Európai Unió EQUAL Közösségi Kezdeményezéséből származó támogatások esetén tárgyévben a 15. számú mellékletben a tárgyévre meghatározott, illetve az előző évi, még le nem kötött kötelezettségvállalási keret-előirányzat összegéig vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség. A pénzügyminiszter egyetértésével, amennyiben azt a program jellege indokolja, a 2006. évre meghatározott kötelezettségvállalási keret-előirányzat mértékéig is vállalható éven túli kötelezettség. Amennyiben az adott évben a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret-előirányzat összegénél kisebb összegre történik kötelezettségvállalás, úgy a következő évben a fennmaradó összeggel növelt kötelezettségvállalási keret-előirányzat mértékéig történhet tárgyévi és éven túli kötelezettségvállalás.
(5) Az Európai Unió Bizottsága és a Magyar Köztársaság által közösen jóváhagyott, az Európai Unió Kohéziós Alapjából, illetve a Schengen Alapból támogatott projektekre meghatározott összegek (kötelezettségvállalási keret-előirányzatok) egy évnél hosszabb távú elkötelezettséget jelentenek a Kormány részére. A keretek összegét a 16. számú és a 17. számú melléklet mutatja be.
(6) Az Európai Unió Kohéziós Alapjából finanszírozott projektek esetén 2005-ben a 16. számú mellékletben a 2005. és 2006. évre meghatározott, illetve az előző évi, még le nem kötött uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás mértékéig vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség. Amennyiben az adott évben a rendelkezésre álló uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás összegénél kisebb összegre történik kötelezettségvállalás, úgy a következő évben a fennmaradó összeggel növelt uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás mértékéig történhet tárgyévi és éven túli kötelezettségvállalás.
(7) Az Európai Unió Schengen Alapjából finanszírozott projektek esetén 2005-ben a 17. számú mellékletben a 2005. és 2006. évre meghatározott, illetve az előző évi, még le nem kötött uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás mértékéig vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség. Amennyiben az adott évben a rendelkezésre álló uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás összegénél kisebb összegre történik kötelezettségvállalás, úgy a következő évben a fennmaradó összeggel növelt uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás mértékéig történhet tárgyévi és éven túli kötelezettségvállalás.
54. § (1) Az Európai Unió Bizottsága és a Magyar Köztársaság által elfogadott Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben (a továbbiakban: NVT) meghatározott összegek (kötelezettségvállalási keret-előirányzatok) egy évnél hosszabb távú elkötelezettséget jelentenek a Kormány részére. A keretek összegét a 18. számú melléklet mutatja be.
(2) Az Európai Unió EMOGA Garancia Részlegéből finanszírozott, NVT-ben foglalt intézkedések esetén - az intézkedések összege tekintetében - tárgyévben a 18. számú mellékletben a tárgyévre meghatározott, illetve az előző évi, még le nem kötött kötelezettségvállalási keret-előirányzat összegéig vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség.
A pénzügyminiszter egyetértésével - amennyiben azt a program jellege indokolja - a 2006. évre meghatározott kötelezettségvállalási keret-előirányzat mértékéig is vállalható éven túli kötelezettség. Amennyiben 2005-ben a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret-előirányzat összegénél kisebb összegre történik kötelezettségvállalás, úgy a következő évben a fennmaradó összeggel növelt kötelezettségvállalási keret-előirányzat mértékéig történhet tárgyévi és éven túli kötelezettségvállalás.

Hetedik Fejezet

A KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

55. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 2005. évben 16 440 forint.
(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 62. §-a szerinti nyugdíjemelés számításánál 2005. évben 8%-os országos nettó átlagkereset-növekedést, 4,5%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.
(3) A 2005. januári nyugdíjemelés során a (2) bekezdés és a Tny. 62. §-ának (4) bekezdése alapján megállapított nyugdíjemelés összege az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági teljes nyugellátások esetében nem lehet kevesebb havi 1800 forintnál. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a 2004. december 31-ét követő, de 2006. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő nyugellátások legkisebb összegének meghatározása során.
56. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt illetményalap 2005. január 1-jétől 35 000 forint.
(2) Az Áht. 93. §-ának (1) bekezdésében foglalt jutalmazási korlát az APEH-ra, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságára, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére és szerveikre nem terjed ki. A (fő)polgármesteri és megyei önkormányzati hivatalok, körjegyzőségek kizárólag adó- vagy illetékügyi feladatokat ellátó köztisztviselőire jutó személyi juttatási előirányzatot, illetve a részükre adott jutalmat a korlátozás számításánál figyelmen kívül kell hagyni.
57. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 69. §-ában foglalt illetménypótlék számítási alapja 2005. január 1-jétől 18 900 forint.
(2) Az Áht. 93/A. §-ában foglalt keret 2005. évben a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2%-a.
58. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény - 1. fizetési fokozat - 2005. január 1-jétől 322 700 forint.
(2) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 46/D. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi alapilletmény (1. fizetési fokozat) 2005. január 1-jétől 322 700 forint.
(3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. §-ának (3) bekezdése szerinti jogi segítői óradíj 2005. január 1-jétől 2500 forint.
(4) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. §-ának (2) bekezdése szerinti kirendelt ügyvédi óradíj 2005. január 1-jétől 3000 forint.
59. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 20. §-ának (8) bekezdése szerinti emelt összegű rendszeres támogatás havi összege 2005. évben - gyermekenként - 10 800 forint.
(2) A Gyvt. 66/F. §-ának (1) bekezdése szerinti nevelőszülői díj legalacsonyabb összege - gyermekenként, fiatal felnőttenként - 13 000 forint/hó.
(3) A Gyvt. 66/L. §-ának (1) bekezdése szerinti hivatásos nevelőszülői díj legalacsonyabb összege 112 000 forint/hó.
(4) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D. §-ának (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj havi összege a 2005. évben legfeljebb 83 000 forint lehet.
(5) A Szoctv. 38. §-ának (3) bekezdésében meghatározott, a lakásfenntartás egy négyzetméterre jutó elismert havi költsége 2005. évben 425 forint.
60. § (1) A Közokt. tv. 118. §-ának (10) bekezdésében meghatározott, kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés számítási alapja 2005. január 1-jétől 2005. augusztus 31-éig 5000 forint/fő/hónap, 2005. szeptember 1-jétől 2005. december 31-éig 5250 forint/fő/hónap.
(2) A Közokt. tv. 19. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a pedagógusok szakkönyvvásárlásához kapcsolódó támogatás összege 2005. évben 14 000 forint. A juttatást az érintett kör részére a Kormány által meghatározott feltételek szerint kell a fenntartóknak biztosítani.
61. § (1) A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, a felnőttképzést folytató intézményben az első, állam által elismert, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben részt vevő felnőtt képzéséhez nyújtható normatív támogatás mértéke a 2005. évben 370 Ft/óra/fő, a fogyatékos felnőtt általános, nyelvi és szakmai képzéséhez nyújtható normatív támogatás mértéke a 2005. évben 740 Ft/óra/fő.
(2) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter javaslatára a Kormány évente meghatározza az Fktv. 22. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint felnőttképzési normatív támogatásban részesíthető felnőttek összlétszámát.
62. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 7. §-ának (1) bekezdése, a Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény (a továbbiakban: 1997. évi X. törvény) 2. §-ának (4) bekezdése, valamint a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzéséről szóló kormányrendelet alapján az életjáradék összege 2005. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.
(2) Az Éltv., az 1997. évi X. törvény, valamint a kormányrendelet alapján a 2005. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az azok mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni.
63. § A Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió Rt. műsorterjesztési költségeire a támogatásokat a számlával igazolt fizetési kötelezettségekhez igazodóan közvetlenül az Antenna Hungária Rt.-nek kell folyósítani. A támogatás kiszámításánál csak az állandó stúdióra és fix telepítésű országos rendszerek igénybevételére vonatkozó szolgáltatások tekintendők műsorterjesztési költségnek, az alkalmi közvetítővonalak költségei még egyidejű sugárzás esetében sem. A folyósított összeget mind kiadásként, mind állami támogatásként a megrendelő részvénytársaság köteles a könyvelésében feltüntetni.
64. § A Paksi Atomerőmű Rt. 2005. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 23 709,6 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles átutalni az Alap számlájára.
65. § A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló 1992. évi LXXXIX. törvényből adódó feladatok végrehajtására a címzett és céltámogatások 2006. évi előirányzatára az Országgyűlés 63 800,0 millió Ft-ot jóváhagy.
66. § (1) Az Országgyűlés a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével a regionális fejlesztési és megyei területfejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe utalt decentralizált támogatási programok előirányzatai régiónkénti összegeit a 19. számú melléklet szerint állapítja meg.
(2) A decentralizált támogatási programok előirányzatai régiónkénti összege a következők szerint alakul ki:
a) A XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 3. alcím, 2. Decentralizált területfejlesztési programok jogcímcsoport tekintetében a régió és területfejlesztési szempontból kedvezményezett kistérségeinek lakónépessége, az egy főre jutó bruttó hazai termék értéke, valamint a legelmaradottabb északkeleti országrész felzárkóztatásának követelménye együttes figyelembevételével.
b) A XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 3. alcím, 3. Decentralizált szakmai fejlesztési programok jogcímcsoport 1-7. jogcímei tekintetében a kapcsolódó szakmai program megvalósításának helyszínei, a program céljához kötődő szükségletek területi felmérése, illetve szakmapolitikai követelmények alapján. Az 1. jogcím tekintetében a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok döntés-előkészítő közreműködésével történik a felhasználás.
c) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. cím, 12. Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása alcím tekintetében az 5. számú melléklet 12. pontja szerint.
d) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. cím, 24. Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása alcím tekintetében az 5. számú melléklet 24. pontja szerint.
e) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 6. Címzett és céltámogatások cím tekintetében a 15. § (1) bekezdés c) pontja szerint.
f) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 7. A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása cím tekintetében a 15. § (1) bekezdés d) pontja szerint.
g) Az LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, 3. Regionális innováció támogatása cím tekintetében a régiók népességszáma arányában.
(3) A XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 3. alcím, 2. Decentralizált területfejlesztési programok jogcímcsoport támogatási előirányzatát
a) a munkahelyteremtéssel összefüggő helyi gazdaságfejlesztési, infrastrukturális és foglalkoztatási célokra,
b) a kistérségek elérhetőségét és a kistérségen belüli közlekedési kapcsolatokat javító közútfejlesztésekre,
c) a régiókban, kistérségekben élők tájékoztatásának javítására,
d) a régiók fejlesztési programjaiban szereplő - a régió társadalmi-gazdasági-innovációs súlyának növekedését és a régión belüli kohézió erősítését szolgáló - sajátos célok, programok és projektek megvalósítására,
e) a Kormány rendeletében meghatározott egyéb célokra, programokra
szükséges fordítani.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 19. számú mellékletben foglalt decentralizált támogatási programok előirányzatai felhasználásának általános és programspecifikus szabályait - a külön törvényben meghatározott helyi önkormányzati céltámogatások, valamint regionális innováció támogatása kivételével - 2005. január 31-éig rendeletben állapítsa meg.
(5) A 2003-2004. években indult, a tárcák előirányzataiból támogatott - megyei és regionális - programok 2005. évet terhelő kötelezettségeinek teljesítéséről az érintett minisztereknek a megyei területfejlesztési és regionális fejlesztési tanácsok elnökeivel megkötött megállapodásai szerint szükséges gondoskodni.
(6) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek értékesítéséből 2005. évben várható költségvetési bevétel Kormány által meghatározott hányada a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, Energiafelhasználási hatékonyság javítása és a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, Hulladékkezelési és gazdálkodási feladatok előirányzatainak növelésére felhasználható.
67. § A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím, 2. jogcímcsoport, 1. Fejlesztési típusú támogatások előirányzat jogcím terhére kell teljesíteni a korábbi évekről áthúzódó agrárberuházások kötelezettségvállalásait, a 10. cím, 5. alcím, 2. jogcímcsoport, 2. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcím előirányzatról pedig a folyó költségként elszámolható, megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és 2005. évet terhelő áthúzódó kötelezettségvállalásokat. Ugyancsak a 10. cím, 5. alcím, 2. jogcímcsoport, 2. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcím előirányzatról kell teljesíteni a kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodók adósságrendezési programjának 2005. évet terhelő kiadásait is.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK KÖLTSÉGVETÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

68. § (1) Az Országgyűlés a pénzalapok költségvetését - bevételeit és kiadásait - alaponként, jogcímenként e törvény 9. számú melléklete szerint állapítja meg.
(2) A pénzalapok év végi egyenlege nem lehet rosszabb a 9. számú mellékletben jóváhagyott összegnél, kivéve, ha a Munkaerőpiaci Alap törvényben megállapított „Munkanélküli ellátások”, „Jövedelempótló támogatás” és „Normatív járulékkedvezmény-visszatérítés” előirányzatai, továbbá a „Bérgarancia-kifizetések” előirányzata, valamint a korengedményes nyugdíj megtérítendő különbözetének kifizetése kerül túllépésre.
(3) A pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást a pénzalapokról szóló törvények rendelkezései szabályozzák.
(4) A Munkaerőpiaci Alap 2005-ben a központi költségvetésbe a megváltozott munkaképességűek támogatására 52 000,0 millió forintot, a munkanélküli ellátórendszer változásával összefüggő költségvetési befizetésekre 29 300,0 millió forintot ad át.
(5) A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program hazai társfinanszírozása céljából a Munkaerőpiaci Alap összesen 6607,0 millió forintot ad át, e törvény 9. számú melléklete szerinti bontásban.

HARMADIK RÉSZ

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK 2005. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE

Első Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

69. § (1) Az Országgyűlés a társadalombiztosítási alrendszernek az Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegzéséből adódó 2005. évi
a) bevételi főösszegét 3 034 739,2 millió forintban, azaz hárommillió-harmincnégyezer-hétszázharminckilenc egész kettőtized millió forintban,
b) kiadási főösszegét 3 376 058,7 millió forintban, azaz hárommillió-háromszázhetvenhatezer-ötvennyolc egész héttized millió forintban,
c) hiányát 341 319,5 millió forintban, azaz háromszáznegyvenegyezer-háromszáztizenkilenc egész öttized millió forintban
állapítja meg.
(2) A társadalombiztosítási alrendszer 2005. évi hiányának rendezésére a tárgyévi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor.
(3) A társadalombiztosítási alrendszer 2005. évi összevont költségvetési bevételeit és kiadásait e törvény 12. számú melléklete tartalmazza.

Második Fejezet

A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE

70. § (1) Az Országgyűlés az Ny. Alap 2005. évi
a) bevételi főösszegét 1 854 373,8 millió forintban, azaz egymillió-nyolcszázötvennégyezer-háromszázhetvenhárom egész nyolctized millió forintban,
b) kiadási főösszegét 1 854 373,8 millió forintban, azaz egymillió-nyolcszázötvennégyezer-háromszázhetvenhárom egész nyolctized millió forintban,
c) egyenlegét nulla forintban
állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését, valamint a nyugdíj-biztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást e törvény 10. számú melléklete tartalmazza.

Harmadik Fejezet

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE

71. § (1) Az Országgyűlés az E. Alap 2005. évi
a) bevételi főösszegét 1 180 365,4 millió forintban, azaz egymillió-egyszáznyolcvanezer-háromszázhatvanöt egész négytized millió forintban,
b) kiadási főösszegét 1 521 684,9 millió forintban, azaz egymillió-ötszázhuszonegyezer-hatszáznyolcvannégy egész kilenctized millió forintban,
c) hiányát 341 319,5 millió forintban, azaz háromszáznegyvenegyezer-háromszáztizenkilenc egész öttized millió forintban
állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését, valamint az egészségbiztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást e törvény 11. számú melléklete tartalmazza.

Negyedik Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL AZ EGYES ELŐIRÁNYZATOK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadások

72. § A 69. § és a 70. §-ban meghatározott kiadási előirányzatok közül
a) a nyugdíj-biztosítási és egészségbiztosítási ellátások kiadásainál a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 2. cím alatt szereplő előirányzatoknál, illetve a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím alatt szereplő előirányzatoknál - a 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 4. jogcím, a 3. alcím, 1. jogcímcsoport 1-15. jogcím, valamint a 4. jogcímcsoport 2. és 3. jogcím és az 5. jogcímcsoport 1-3. jogcím kivételével -,
b) a vagyongazdálkodásnál (LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 3. cím, LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 3. cím)
a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

Az egészségügyi miniszter, az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter és a pénzügyminiszter különleges jogosítványai

73. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoporton belül és az 5. Gyógyászati segédeszköztámogatás jogcímcsoporton belül a jogcímek között az egészségügyi miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével átcsoportosíthat, és a Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport jogcímei együttes kezeléséről dönthet.
(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoporton belül a 2. jogcímről az 1. jogcímre, illetve a termékek évközi átsorolása esetén e jogcímek között az egészségügyi miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével átcsoportosíthat.
(3) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy a háziorvosok racionális gyógyszerfelírásának ösztönzése céljából a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím 257 820,0 millió forint éves előirányzat 90%-ának megfelelő, az évközi előirányzat-átcsoportosítás időarányos részével korrigált összeg, valamint a Kincstár adatai szerint 2005. november 30-áig ténylegesen folyósított támogatás megtakarításból eredő különbségének legfeljebb 30%-ával a 2. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport, 1. Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás jogcím kiadási előirányzatát megemelje a 4. jogcímcsoport 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzat terhére.
(4) A világbanki kölcsönnel összefüggő tőketörlesztéssel és kamatkiadással kapcsolatosan az Országgyűlés felhatalmazza
a) az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztert, hogy a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 6. Kamatfizetések kiemelt előirányzat, valamint a 3. Kölcsönök előirányzat-csoport előirányzatát,
b) az egészségügyi minisztert, hogy a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 6. Kamatfizetések kiemelt előirányzat, valamint a 3. Kölcsönök előirányzat-csoport előirányzatát
az Áht. szerinti befizetési kötelezettség teljesítését követően a saját bevételi többlet terhére megemelje, illetve a saját bevétellel nem fedezett résszel az előirányzatot túllépje.
(5) Az Országgyűlés felhatalmazza az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztert, hogy engedélyezze a nyugellátásban részesülő személyek évközi nyugellátás-emelése végrehajtásával összefüggésben a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, valamint 2. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások, 2. Munkaadókat terhelő járulékok, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzatai tételes elszámolás alapján történő túlteljesülését.
(6) Az Országgyűlés felhatalmazza
a) az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztert, hogy az Ny. Alap kezelőjének javaslatára a 79. § (1) bekezdésében,
b) az egészségügyi minisztert, hogy az E. Alap kezelőjének javaslatára a 79. § (2) bekezdésében a pénzbeni ellátásoknál
meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosítson.
(7) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy engedélyezze a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások és 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzat kiadási előirányzatai elszámolás alapján történő együttes túllépését
a) a baleseti és egyéb kártérítési megtérítések (1. cím, 7. alcím, 2. jogcímcsoport) előirányzat túlteljesülése esetén a többletbevétel 5%-ával, legfeljebb 180,0 millió forinttal,
b) az egészségbiztosítás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások biztosítására kötött szerződések teljesítésének ellenőrzése alapján az egészségügyi szolgáltatók visszafizetése (1. cím, 7. alcím, 11. jogcímcsoport) címen befolyt bevételek 2%-ával, legfeljebb 20,0 millió forinttal.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetése egyes előirányzatainak felhasználásával kapcsolatos rendelkezések

74. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcímen belül az időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést az 1. jogcímcsoport jogcímei együttesen kezelt előirányzatai esetében az éves előirányzat 5%-áig, a 4. jogcímcsoport 2. és 3. jogcímek együttesen kezelt előirányzatai, az 5. jogcímcsoport jogcímei együttesen kezelt előirányzatai esetében az éves előirányzat 10%-áig a pénzügyminiszter, e mérték felett a Kormány engedélyezheti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti túllépés kiszámításánál az érintett előirányzatoknál a 76. §-ban, az Áht. 102. §-a (12) bekezdésének c) pontjában és a 77. § (1) bekezdésében meghatározott előleget nem kell figyelembe venni.
75. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport tartalmazza az E. Alapból finanszírozott egészségügyi ellátások szerződésben foglalt feladataira tárgyévben folyósítandó összeget. Az előirányzat felhalmozási célú kiadásokra is fordítható.
76. § Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) az E. Alap gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoportból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók részére a tárgyévre vonatkozó egyhavi illetménynek, illetve személyi alapbérnek megfelelő külön juttatás január havi kifizetéséhez kérelemre a tárgyév január hónapjában előleget folyósíthat. Az előleget az OEP a tárgyév február 1-jétől tizenegy havi egyenlő részletben vonja le az esedékes finanszírozási összegből.
77. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza a 8000,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.
(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 2. Gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátás támogatása jogcímcsoport és 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport előirányzatai tartalmazzák a külön jogszabályokban meghatározott vénykezelési díj fedezetét is.
(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport tartalmazza az OEP által a járóbeteg-szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is.
78. § (1) Az irányított betegellátási modellkísérlet szervezésére az erre vállalkozó egészségügyi szolgáltatókkal (a továbbiakban: szervező) 2005. évre legfeljebb 2,5 millió lakosra szerződés köthető. A szervező által ellátott lakosságszám minimum 100 ezer fő, legfeljebb 450 ezer fő.
Az irányított betegellátási modellkísérletben a törvény hatálybalépésekor résztvevő szervezők számára a (2) és (4) bekezdésben foglaltak alkalmazásával a kötelezően ellátandó lakosságszám elérésének határideje 2005. június 30-a.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keret feltöltése érdekében az OEP a fennmaradó lakosságszámot érintően pályázatot ír ki e törvény kihirdetését követő 60 napon belül. A pályázat során a szervezőnek a működés földrajzi határain belül zárt terület kialakítására kell törekednie a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvényben meghatározott - Budapest kivételével - kistérségi határok figyelembevételével. Azok a szervezők, akik 2004. évben érvényes szerződéssel rendelkeztek, az ellátott lakosságszámot pályázat nélkül bővíthetik, elsősorban a területükről kimaradt háziorvosi praxisok bevonásával úgy, hogy zárt kistérségek alkossák a területüket.
(3) 2005. évre szólóan azzal a nyertes pályázóval, illetve már működő szervezővel köthető szerződés, aki vállalja - a jogszabályban meghatározott nagy költségigényű és a személyre nem lebontható ellátások kivételével - az érintett lakosság kötelező egészségbiztosítás terhére térítésmentesen, illetve támogatás ellenében igénybe vehető egészségügyi ellátását, illetve az általa nem nyújtott szolgáltatások tekintetében az ellátások megszervezését.
(4) Az (5) bekezdés szerinti elvi számla tekintetében az adott kistérség a szervező területének minősül, ha a kistérségben működő háziorvosi praxisok több mint 70%-a csatlakozik a szervezőhöz. Érintett lakosnak minősül a bevont kistérségek háziorvoshoz bejelentkezett lakossága. Bejelentkezett lakosnak kell tekinteni a kistérségben működő, területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosi szolgálathoz bejelentkezetteket is.
(5) Az érintett lakosság által igénybe vett egészségügyi szolgáltatások fedezetéül a természetbeni ellátások előirányzatának az érintett lakosság kora, neme szerinti és a kormányrendeletben meghatározott egyéb szempontok alapján számított arányos része, fejkvóta szolgál. A fejkvóta szerinti összeget mint bevételt, valamint az érintett lakosok által igénybe vett egészségügyi szolgáltatások finanszírozási díját mint kiadást tartalmazó kimutatást (elvi számla) az OEP vezeti. Az elvi számla pozitív egyenlege a bevételi többlet.
(6) A bevételi többlet
a) 10%-os mértékéig a bevételi többlet 80%-a,
b) 10%-ot meghaladó mértéke esetén a 10% mértékig a bevételi többlet 80%-a, továbbá a 10% fölötti rész 50%-a
a szervező által az érdekeltségi rendszerében foglaltak alapján kerül felhasználásra.
(7) A (6) bekezdés szerint fennmaradó összeget az OEP a következő sorrendben használja fel:
a) kiegyenlítő kassza létrehozásával kezeli a szervezők elvi folyószámláján jelentkező kasszák szerinti veszteségeket,
b) az a) pontban foglaltak teljesítése után megmaradt összeg 50%-át szétosztja az ellátásszervezők között, amely összeget az ellátásszervező kötelezően egészségügyi célú beruházásra és fejlesztésre fordítja,
c) a fennmaradó összegből pályázat útján kiemelt prevenciós tevékenységet támogat.
(8) A szervezővel egészségügyi szolgáltatás nyújtására szerződést kötött, finanszírozási szerződéssel rendelkező szolgáltató havi teljesítményjelentéséből az OEP az érintett lakosok részére nyújtott ellátások teljesítményjelentését ellenjegyzésre megküldi a szervezőnek. A felek által vitatott teljesítményjelentés esetén az OEP-nél kezdeményezett - kormányrendeletben meghatározott - egyeztetés meghiúsulásakor az OEP főigazgatója dönt.
(9) A szervező a (6) bekezdés szerinti bevételi többlet terhére az OEP által nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatóval megállapodást köthet az érintett lakosok részére szolgáltatások nyújtására, ha a szolgáltató rendelkezik a működéshez szükséges jogszabályi feltételekkel. A szervezőnek - a kormányrendeletben meghatározottak szerint - jelentenie kell az OEP felé a megkötött szerződéseket, valamint az ezek alapján nyújtott ellátásokat.
(10) Az irányított betegellátási modellkísérlettel összefüggő egészségmegőrző, egészségfejlesztő és betegségmegelőző tevékenységek kiadására, valamint a szervezési feladatokkal összefüggésben a szervezőket az érintett lakosság számának megfelelően
a) évi 600 Ft/fő prevenciós díj,
b) az első szerződéskötés napjától számított egy éven át, illetve a (2) bekezdés miatti szerződésmódosítás napjától számított egy éven át 500 Ft/fő szervezési díj,
c) a b) pontban foglalt időtartamot követően évi 200 Ft/fő szervezési díj
illeti meg.
(11) A (10) bekezdés c) pontja szerinti díjat az irányított betegellátási modellkísérlet szervezési és koordinálási feladatai ellátása személyi és tárgyi feltételeinek biztosítására kell felhasználni.
(12) A prevenciós és a szervezési díj a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoporton belül az e célra szolgáló jogcím előirányzatát terheli.
(13) Az irányított betegellátási rendszerben 2004. évben szerződéssel rendelkező szervezők esetében az ellátás szervezése, a modellkísérletben való részvétel a 2005. évben folyamatos.
(14) Az OEP 2005. május 31. napjáig - kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint - a háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás előirányzat terhére pályázatot ír ki azon háziorvosok részére, akik nem vesznek részt az irányított betegellátási modellkísérletben, egészségmegőrző, egészségfejlesztő és betegségmegelőző tevékenység végzésére. A pályázat nyerteseit a (10) bekezdés a) pontja szerinti, időarányos prevenciós díj illeti meg 2005. december 31-éig.
79. § (1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a nyugellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltányolást érdemlő körülmények esetén méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 200,0 millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 750,0 millió forint (ideértve az E. Alapból finanszírozott nyugellátásokat is) használható fel.
(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeni ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz megállapítására 130,0 millió forint, terhességi-gyermekágyi segély megállapítására 10,0 millió forint, gyermekgondozási díj megállapítására 24,0 millió forint, a 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére, különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 140,0 millió forint, gyógyszertámogatásra 5830,0 millió forint, gyógyászati segédeszköz támogatásra 1000,0 millió forint használható fel.
80. § A világbanki kölcsönnel összefüggő tőketörlesztésre és kamatkiadásra a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím 540,0 millió forintot, a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím 767,0 millió forintot tartalmaz.
81. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 3. Egyéb kiadások jogcím előirányzatából 50,0 millió forint a Közokt. tv. 119. §-ának (2) bekezdése alapján a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány támogatására fordítható.

NEGYEDIK RÉSZ

A KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

82. § Az illetékekről szóló - módosított - 1990. évi XCIII. törvény 77/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az illetékelőleget a vagyonszerző előzetesen még az azt kiszabó határozat meghozatala előtt, a bejelentett érték és az adott vagyonszerzésre irányadó mérték figyelembevételével, az illetékes illetékhivatalnál - amennyiben erre az illetékhivatal lehetőséget biztosít - készpénzben vagy az illetékhivatal illetékbeszedési számlája javára befizetheti. A készpénzbefizetési mód esetén a befizetéssel egyidejűleg be kell mutatni a jogügyletről kiállított - a földhivatal érkeztető bélyegzőjével ellátott - okiratot. Az illetékbevételi számla javára történő befizetés esetén az említett okiratot és a befizetési bizonylatot az igazolás kérésekor kell bemutatni az illetékhivatalnál. Az illetékhivatal az illetékelőleg befizetéséről szóló igazolást a készpénz átvételét követően, illetve a befizetett összegnek a számlára való beérkezését követően haladéktalanul kiadja.”

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

83. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítése érdekében a Munkaerőpiaci Alap költségvetési befizetést teljesít. Felhatalmazást kap
a) a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
1. a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkaadók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkaadók ellenőrzésének szabályait;
2. a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás feltételeit, módját és mértékét;
b) a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, hogy rendeletben szabályozza
1. az akkreditációs eljárás és követelményrendszer;
2. a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás további feltételeinek, igénylésének, folyósításának, nyilvántartásának, megszüntetésének és visszakövetelésének, valamint ellenőrzésének részletes szabályait.
(6) A Munkaerőpiaci Alap külön jogszabályban foglaltak szerint költségvetési befizetést teljesít a települési önkormányzatoknak a munkanélküliek és az Szt. szerinti rendszeres segélyt igénylő ellátásával és foglalkoztatásával kapcsolatos feladatai megvalósítása céljából.”

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

84. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló - módosított - 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 30. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az e törvény 21. §-a szerinti sorsjáték havi nyereményalapja a tárgyhóban a játékosok részére értékesített sorsjegyek jóváhagyott játékterv szerinti árának megfelelő tétek összessége. Sorsjáték esetén a nyereményalap legalább 60%-át nyeremények céljára kell fordítani.”
(2) Az Szjtv. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvény 16. §-ában foglaltak kivételével, más, nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok játékadója a nyereményalap 16%-a. A sorsjáték játékadója a havi tiszta játékbevétel 30%-a, a lottójáték játékadója a 30. § (5) bekezdése szerinti havi nyereményalap 24%-a, a bingójáték játékadója a havi nyereményalap 7%-a, a jokerjáték játékadója a havi nyereményalap 17%-a, más számsorsjáték játékadója a havi nyereményalap 17%-a. A kenójáték játékadója a havi tiszta játékbevétel 24%-a.”

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása

85. § A Munka Törvénykönyvéről szóló - módosított - 1992. évi XXII. törvény 193/V. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„193/V. § A munkavállaló minden naptári évben - külön juttatásként - egyhavi személyi alapbérére jogosult, amennyiben az adott közigazgatási szervnél január 1-jén munkaviszonyban áll, kivéve ha:
- 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságon van,
- gyermekgondozási segélyben, illetve
- gyermekgondozási díjban részesül.
A juttatás kifizetéséről január 16-án - amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követő első munkanapon - kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó személyi alapbér.”

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

86. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 11/A. §-a (5) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A kinevezés a Kormány, a miniszterelnök, a miniszter, a polgármester, a képviselő-testület és bizottsága megbízatásának, illetve feladata ellátásának idejére szól.”
(2) A Ktv. 11/A. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (9)-(11) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha a politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó közszolgálati jogviszonya a Kormány, a miniszterelnök, a miniszter, a polgármester, a képviselő-testület és bizottsága megbízatásának, illetve feladata ellátásának megszűnése következtében szűnik meg, végkielégítés címén kéthavi illetményére jogosult, feltéve, hogy a politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói jogviszonya legalább két évig folyamatosan fennállt.
(9) A végkielégítés megfizetésére a jogviszony megszűnését követő 31. napon kell intézkedni.
(10) Amennyiben a politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó közszolgálati jogviszonyának a (8) bekezdésben szabályozott módon történő megszűnését követő 30 napon belül újabb politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörre kap kinevezést, végkielégítésre nem jogosult, de a (8) bekezdés szerinti végkielégítés szempontjából jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.
(11) Amennyiben a politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó közszolgálati jogviszonyának a (8) bekezdésben szabályozott módon történő megszűnését követő 30 napon belül újabb közszolgálati jogviszonyt létesít, jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.”
(3) A Ktv. 15. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közszolgálati jogviszony megszűnik:)
„f) a 65. életév, az Állami Számvevőszéknél közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselők esetében a 70. életév betöltésével.”
(4) A Ktv. 19. §-ának (5) bekezdése a következő új c) ponttal egészül ki, egyben a jelenlegi c) pont jelölése d) pontra változik:
[A (3) és (4) bekezdés alkalmazása szempontjából közszolgálati jogviszonyban töltött időnek minősül...]
„c) a 11/A. § (11) bekezdése szerint folyamatosnak tekintendő közszolgálati jogviszony esetében a politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói jogviszonyban,”
(... eltöltött idő is.)
(5) A Ktv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § A köztisztviselőt az e törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén - a 26. § (2) bekezdésében és a 32. §-ban foglaltak kivételével - iskolai végzettségének és a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni.”
(6) A Ktv. 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A köztisztviselő I. besorolási osztályba csak akkor sorolható, ha a feladatkörére előírt szakirányú felsőfokú iskolai végzettséget szerzett.”
(7) A Ktv. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A köztisztviselőt évi 25 munkanap alapszabadság illeti meg.”
(8) A Ktv. 43. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hivatali szervezet vezetője - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül a 34. § (1) bekezdésében meghatározott teljesítményértékeléstől függően a köztisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményét - a hivatali szervezet vezetője esetében a kinevezésre jogosult - legfeljebb 30%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg.”
(9) A Ktv. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Országos Rádió és Televízió Testület Irodájánál, a Gazdasági Versenyhivatalnál, a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságánál, a Miniszterelnöki Hivatalban, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál, a Közbeszerzések Tanácsánál, a minisztériumokban, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szervezeteknél - a Központi Statisztikai Hivatal területi szervezeti egységei kivételével - a Területpolitikai Kormányzati Hivatalnál, a Közigazgatás-szervezési és Közszolgálati Hivatalnál, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál - a területi szervei kivételével -, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél, a Magyar Államkincstárnál - a területi szervezeti egységei kivételével -, a Szerencsejáték Felügyeletnél, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál - a területi szervezeti egységei kivételével -, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáránál, az Országos Rendőr-főkapitányság pénzügyi nyomozó szervénél, továbbá jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint - a belső igazgatási szervei kivételével - az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a.”
(10) A Ktv. 49. § -ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„49. § A köztisztviselő minden naptári évben - külön juttatásként - egyhavi illetményére jogosult, amennyiben január 1-jén közszolgálati jogviszonyban áll, kivéve ha:
- 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságon van,
- gyermekgondozási segélyben, illetve
- gyermekgondozási díjban részesül.
A juttatás kifizetéséről január 16-án - amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követő első munkanapon - kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó illetmény.”
(11) A Ktv. 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„78. § (1) A hivatali szervezet vezetője megállapodást köthet a köztisztviselővel - ide nem értve a helyettesítést - többletfeladat ellátására. A hivatali szervezet vezetője a többletfeladat ellátásáért - a köztisztviselő illetményén felül - céljuttatást határoz meg a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül.
(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell különösen a többletfeladat meghatározását, a teljesítés határidejét, a teljesítés értékelésének szempontjait és módját, valamint a céljuttatás mértékét.
(3) A köztisztviselő számára tárgyévben megállapított céljuttatások együttes összege nem haladhatja meg a köztisztviselő egyévi illetményének 50%-át.
(4) A köztisztviselő a céljuttatásra akkor jogosult, ha - a megállapodás szerint - a többletfeladatot teljesítette és azt a hivatali szervezet vezetője igazolta.
(5) A hivatali szervezet vezetője alatt, az (1)-(4) bekezdés szerint megillető jogosultság gyakorlása szempontjából, a 43. § (4)-(5) bekezdésében foglaltakat kell érteni.”

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

87. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 25. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A közalkalmazotti jogviszony megszűnik:)
„e) a 65. életév betöltésével, kivéve, ha más törvény ettől eltérően rendelkezik. Az MTA rendes és levelező tagjai, az MTA doktorai, illetve az Akadémiai tv. 28. §-a alapján ezekkel egyenértékű tudományos fokozatokkal rendelkezők esetében a 70. életév betöltésével.”
(2) A Kjt. 68. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„68. § A közalkalmazott minden naptári évben - külön juttatásként - egyhavi illetményére jogosult, amennyiben január 1-jén közalkalmazotti jogviszonyban áll, kivéve ha:
- 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságon van,
- gyermekgondozási segélyben, illetve
- gyermekgondozási díjban részesül.
A juttatás kifizetéséről január 16-án - amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követő első munkanapon - kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó illetmény.”
(3) A Kjt. 77. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (2) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
„(1) A közalkalmazottat a munkáltató meghatározott munkateljesítmény elérésének, illetve átmeneti többletfeladatok - ide nem értve az átirányítást - teljesítésének ösztönzésére a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül egyszeri, vagy meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett kereset-kiegészítésben részesítheti.
(2) A kereset-kiegészítés feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.”
(4) A Kjt. a következő 78/A. §-sal egészül ki:
„78/A. § (1) Az állam készfizető kezességet vállal a közalkalmazott által a lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt - a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott - kölcsön összegének a hitel fedezetéül szolgáló, hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át meghaladó részére, legfeljebb e hitelbiztosítéki érték 100%-áig.
(2) Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglaltakon túl annál a közalkalmazottnál vállalhat, aki:
a) határozatlan időre létesített közalkalmazotti jogviszonyt;
b) legalább hároméves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik;
c) felmentési vagy lemondási idejét nem tölti;
d) ellene nem folyik fegyelmi eljárás, vagy
e) nem áll büntetőeljárás alatt, és
f) az (1) bekezdés szerinti kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban élő házas vagy élettárs - az igénylés időpontjában - állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem kötelezett;
g) a kölcsönt nyújtó hitelintézet belső szabályai szerint - saját, illetve adóstársa jövedelmi helyzetét is figyelembe véve - a kölcsön teljes összegére vonatkozóan hitelképesnek bizonyul.
(3) A (2) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló közalkalmazotti jogviszony fennállását a munkáltatói jogkör gyakorlója igazolja.
(4) A (2) bekezdés e)-f) pontjaiban foglalt feltételek teljesüléséről a közalkalmazott a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.
(5) A közalkalmazott a munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül
a) a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét;
b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát;
c) a hitel lejártának időpontját.
A fenti adatokban bekövetkezett változásokról a közalkalmazott haladéktalanul köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját.
(6) Amennyiben a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya a 25. § (2) bekezdésének a) vagy c) pontjai alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezesség után a központi költségvetés javára - a hitelintézet útján - egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2%-a.
(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyának (6) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről 8 napon belül értesíti a közalkalmazott által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.
(8) A hitelintézet megállapítja, és 8 napon belül írásban közli a közalkalmazottal a (6) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, melyet a közalkalmazott a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet.
(9) Ha a közalkalmazott a (6) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint a közalkalmazott adatairól 8 napon belül értesíti az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt.
(10) A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a Magyar Államkincstárt a közalkalmazottnak nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, valamint e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.
(11) Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a közalkalmazott helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő - összeget kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a közalkalmazott elmulasztotta, akkor a közalkalmazott ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adók módjára hajt be.
(12) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a Kormány rendeletben állapítja meg.”
(5) A Kjt. 1. számú mellékletének helyébe e törvény 20. számú melléklete lép.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

88. § (1) Az államháztartásról szóló - módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 11/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek vagyonnyilatkozatukat, továbbá a vagyonuk időközi gyarapodásáról készített nyilatkozatukat az elkülönített állami pénzalap, illetve az állami támogatási előirányzat kezelőjéhez - önkormányzat esetében a jegyzőhöz, közalapítvány esetében az alapítói jogokat gyakorló szervhez, területfejlesztési tanács esetén annak hivatali szervezetéhez -, illetve amennyiben e szerv nem azonos az állami pénzalap, illetve az állami támogatási előirányzat felhasználásának szakmai lebonyolításáért felelős szervvel, akkor ez utóbbihoz nyújtják be, és csatolják a Ktv. 22/A. § (7) bekezdés szerinti felhatalmazást arról, hogy a BM Közigazgatás-szervezési és Közszolgálati Hivatal (a továbbiakban: KKH) a vagyonnyilatkozatban foglaltak valódiságának ellenőrzése céljából személyes és vagyoni adataikat kezelje. A felhatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A KKH nem jogosult a nyilatkozatok nyilvánosságra hozatalára.”
(2) Az Áht. 12/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak alkalmazása a 48. § b) és q) pontjában foglaltakra figyelemmel történhet. Az (1) bekezdésben foglaltakat figyelmen kívül kell hagyni a függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek és kiadások, valamint a helyesbítő tételek esetében.”
(3) Az Áht. 13/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdésben megjelölt alrendszerekből támogatás - a 12. § (4) bekezdésében foglalt támogatás kivételével - nem folyósítható, amíg a támogatás kedvezményezettjének a 10. §-ban foglalt fizetési kötelezettségével összefüggő, esedékessé vált és még meg nem fizetett köztartozása van. A támogatás kedvezményezettje ezért a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a 10. §-ban foglalt fizetési kötelezettségével összefüggő, esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása nincsen, és hozzájárul ahhoz, hogy a támogatás folyósítója e nyilatkozat valóságtartalmának igazolását kérje a 18/C. § (13)-(15) bekezdésben meghatározott eljárásban. Az illetékfizetési kötelezettség keletkezése szempontjából e nyilatkozat az eljárás megindítása iránti kérelemnek minősül azzal, hogy az általános tételű eljárási illetéket azon adóhatóságok számára kell leróni, amelyektől nyilatkozattétel hiányában külön-külön igazolást kellene beszerezni a támogatási kérelem benyújtásához. Nyilatkozattétel hiányában a támogatási szerződéshez mellékelni kell az állami és önkormányzati adóhatóság, valamint a Vám- és Pénzügyőrség 30 napnál nem régebbi igazolását arról, hogy a támogatás kedvezményezettjének a 10. §-ban foglalt fizetési kötelezettségével összefüggő, esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása nincsen.”
(4) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kincstár feladatai különösen:)
„l) vezeti a költségvetési szervek (ideértve a körjegyzőségbe társult, illetve a társult képviselő-testületbe tartozó önkormányzati hivatalokat is), valamint a külön törvény rendelkezései alapján nyilvántartandó, a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó jogi személyek törzskönyvi nyilvántartását;”
(5) Az Áht. 18/B. §-ának (1) bekezdése a következő x) ponttal egészül ki:
(A Kincstár feladatai különösen:)
„x) a központi költségvetés terhére, annak forrásaiból kamatmentesen megelőlegezési, likviditási hitelt nyújthat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak az Európai Unió részére történő cukorilleték-fizetési kötelezettség teljesítésére.”
(6) Az Áht. 18/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Kincstár az (1) bekezdésben foglalt feladatait a szolgáltatási körébe és szolgáltatási felelősségébe tartozó szervezetek számára kötelezően igénybe veendő szolgáltatásként teljesíti. A Kincstár jogosult a kincstári körbe tartozók és a kincstári számlatulajdonosok külön rendelkezése nélkül is számláik megterhelésével továbbhárítani a nem általa végzett pénzforgalmi szolgáltatások igazolt díját. A Kincstár az (1) bekezdés v) pontjában foglalt, a fejezetektől átvállalt, megállapodás alapján ellátott egyes feladatait térítés ellenében végezheti. A Kincstár az Európai Unió Strukturális Alapjainak támogatásai kapcsán végzett közreműködői feladatait térítés ellenében végzi. A térítés összegéről a Kincstár megállapodást köt.”
(7) Az Áht. 18/C. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A (6) bekezdésben felsorolt pénzforgalmi számlatulajdonosok más pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával - lakásépítés munkáltatói támogatása számla és a devizaszámla kivételével - nem rendelkezhetnek azzal, hogy a (6) bekezdés f) pontjában említett társaságoknak indokolt esetben a pénzügyminiszter engedélyezheti pénzforgalmi számla nyitását más pénzintézetnél is. A (6) bekezdésben felsorolt pénzforgalmi számlatulajdonosok átmenetileg szabad pénzeszközeiket a Kincstár hálózatában értékesített - az értékpapírszámlán, illetve értékpapírletéti-számlán nyilvántartott - állampapírok vásárlásával hasznosíthatják. A Kincstár a kincstári körbe tartozók 12/A. § (4) bekezdésében foglalt letéti pénzeszközei kezelését térítésmentes szolgáltatásként végzi. A Kincstár a 18/B. § (1) bekezdés n), r), s) pontjában foglalt szolgáltatásait - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére nyújtott szolgáltatás kivételével - kormányrendeletben meghatározottak szerint, térítés ellenében végzi.”
(8) Az Áht. 18/C. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:
„(16) Az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítványok az államháztartás alrendszereiből származó pénzeszközeiket a Kincstárban vezetett pénzforgalmi számlán kötelesek tartani azok felhasználásáig. Ezen pénzeszközökből származó, átmenetileg szabad pénzeszközeiket a közalapítványok kizárólag a Kincstár hálózatában értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatják. Ezen közalapítványok egyéb forrásból származó pénzeszközeiket is kezelhetik a Kincstárban vezetett számlájukon.”
(9) Az Áht. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) A központi költségvetésben kiadás irányozható elő a központi költségvetési szervek feladatai, az állam európai uniós tagságból származó és más nemzetközi jogszabályi és szerződéses kötelezettségei ellátására, az államháztartás más alrendszerei, továbbá jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, természetes személy részére. Az 50 milliárd forint nettó jelenértéket elérő vagy azt meghaladó értékű, több éves fizetési kötelezettséggel járó szerződések megkötése előtt - ha törvény másként nem rendelkezik - a Kormánynak az Országgyűlés felhatalmazását kell kérnie. Az Országgyűlésnek be kell mutatni a szerződés főbb tartalmi elemeit, az állami finanszírozási szükségletet, ennek kereteit, illetve ütemezését.
(2) Ha a nettó jelenértéken 50 milliárd forintot elérő vagy azt meghaladó értékű, több éves fizetési kötelezettséggel járó szerződések megkötéséhez közbeszerzési eljárást, koncessziós pályázati eljárást vagy más versenyeztetési eljárást kell lefolytatni, a Kormánynak - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az Országgyűlés előzetes felhatalmazását az eljárás megkezdéséhez (a pályázat kiírásához) kell kérnie.
(3) A nettó jelenérték megállapításánál szükséges diszkontálásra vonatkozó számítások módszertanát, valamint az alkalmazandó diszkont tényező mértékét a Kormány állapítja meg.”
(10) Az Áht. 24. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A költségvetési szerv vezetője a (2) bekezdésben meghatározott kiemelt előirányzatok között saját hatáskörben - a felügyeletét ellátó szerv és a Kincstár egyidejű tájékoztatása mellett - az elemi költségvetésében jóváhagyott összeghez képest átcsoportosítást hajthat végre
a) a működési költségvetés kiemelt előirányzatai között,
b) a felhalmozási költségvetés kiemelt előirányzatai között,
c) a működési és felhalmozási költségvetés kiemelt előirányzatai között,
d) a kölcsönök előirányzat-csoport terhére, illetve javára, mely átcsoportosítás - a felsőoktatási intézmények kivételével - nem irányulhat a személyi juttatások előirányzatának növelésére és a felújítás előirányzatának csökkentésére.”
(11) Az Áht. 24. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (8)-(12) bekezdés jelölése (9)-(13) bekezdésre változik:
„(8) Az állami költségvetés terhére fizetendő üdülési, rekreációs, táboroztatási, tanulmányi kirándulási célú támogatás, vagy üdülési célú, a költségvetési szerv, mint munkáltató által teljesítendő személyi juttatás a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott üdülési csekk vagy hazai üdülési számla útján nyújtható.”
(12) Az Áht. 24. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a felügyelete alá tartozó költségvetési szervei költségvetési előirányzatai terhére év közben átcsoportosítást hajthat végre a fejezeti kezelésű előirányzatok javára, ha a működési költségvetés előirányzatain megtakarítás keletkezik.”
(13) Az Áht. 26. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az általános tartalékból elszámolási, valamint visszatérítési kötelezettséggel nyújtott támogatás összegét, illetve annak fel nem használt részét a Pénzügyminisztérium fejezet, Egyéb vegyes bevételek számlájára kell befizetni, amellyel az adott évi általános tartalék előirányzatát a Kormány megnövelheti.”
(14) Az Áht. a következő 33/B. §-sal egészül ki:
„33/B. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a nemzeti kulturális örökség minisztere javaslatára, a költségvetési törvényben meghatározott mértéken belül, a központi költségvetés terhére szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon az e §-ban meghatározott kiállítások rendezéséhez (a továbbiakban: kiállítási garancia).
(2) Kiállítási garancia az állami vagy önkormányzati fenntartású muzeális intézmények, illetve kiállítóhelyek (a továbbiakban: kiállító) által a Magyar Köztársaság területén, kölcsönszerződés alapján rendezett nemzetközi, időszaki kiállításra adható, amennyiben annak megrendezéséhez kiemelkedő kulturális érdek fűződik.
(3) Kiállítási garancia adható azon kiemelkedő kulturális jelentőséggel bíró egy vagy több műtárgyra is, amely külföldről, bemutatás céljára, a kiállító által rendezett időszaki kiállításra érkezik.
(4) A kiállítási garancia az állam nevében, a kiállítási tárggyal rendelkezni jogosult irányában közvetlen és önálló kötelezettségvállalás, a kölcsönszerződésben - a (6) bekezdés figyelembevételével - meghatározott káreseményekből eredő, a kiállítási tárgyban/tárgyakban bekövetkezett károk megtérítéséért. A pénzügyminiszter e felelősségvállalásról kötelezvényt bocsát ki, mely tartalmazza a garanciavállalás mértékét vagy összegét, feltételeit, a kiállítót, a kötelezettségvállalás időtartamát és a garancia jogosultját. A pénzügyminiszter az állam nevében - kivételesen - hozzájárulhat az e §-ban nem említett kérdésekben a külföldi jog alkalmazásához, továbbá a külföldi joghatóság kikötéséhez is.
(5) A kiállítási garancia a kölcsönszerződésben meghatározott időtartamra, legfeljebb a tárgyak eredeti őrzési vagy kiállítási helyéről történő elmozdításától az oda történő visszahelyezéséig, illetve a kölcsönszerződésben meghatározott egyéb helyre való elhelyezéséig szól. A kölcsönszerződés módosításához a nemzeti kulturális örökség minisztere és a pénzügyminiszter együttes jóváhagyása szükséges.
(6) Nem terjed ki a kiállítási garancia arra az időszakra és összegre, amelyre vonatkozóan a kiállító vagy a kiállítási tárggyal rendelkezni jogosult biztosítással vagy érvényes garanciával rendelkezik, kiterjed viszont valamennyi káreseményre, kivéve azokat a károkat, amelyek
a) a jogosult vagy annak alkalmazottai, illetve megbízottai szándékos vagy gondatlan magatartása,
b) a kiállítási tárgy tulajdonságaiból fakadó természetes amortizáció,
c) a jogosult jóváhagyásával történő restaurálás
eredményeképpen keletkeztek.”
(15) Az Áht. a következő 33/C. §-sal egészül ki:
„33/C. § (1) A költségvetési évben vállalható kiállítási garanciák állományának összege az év egyetlen napján sem haladhatja meg a költségvetési törvényben rögzített mértéket. A kiállítási garancia vállalása a kötelezvényben foglalt időtartam alatt terheli a költségvetési törvényben meghatározott mértéket.
(2) A kiállítási garancia után nem kell garanciavállalási díjat felszámítani.
(3) Az Országgyűlés a kiállítási garanciák várható fizetési kötelezettségei fedezetére a költségvetési törvényben előirányzatot hagy jóvá.
(4) A 33/B. § (1) bekezdése szerinti garanciavállalás alapján az állam a központi költségvetés által kifizetett összeg erejéig a károkozóval szemben megtérítési igénnyel léphet fel. A kiállítóval szemben azonban megtérítési igény csak annyiban érvényesíthető, amennyiben
a) a kárt a kiállító vagy annak alkalmazottja, illetve megbízottja szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta, vagy
b) a kiállító vagy annak alkalmazottja, illetve megbízottja a kár elhárítása, illetve csökkentése érdekében nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.”
(16) Az Áht. 41. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § (1) A Kormány költségvetési törvénymódosítást köteles az Országgyűlés elé terjeszteni, ha év közben a központi költségvetés, a társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok együttes egyenlegeinek a költségvetési törvényben megállapított összege a jóváhagyottól legalább ezek kiadási főösszege együttes összegének 2,5%-ával tér el.
(2) A Kormány pótköltségvetési törvényjavaslatot köteles az Országgyűlés elé terjeszteni, ha év közben a központi költségvetés, a társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok együttes egyenlegeinek a költségvetési törvényben megállapított összege a jóváhagyottól legalább ezek kiadási főösszege együttes összegének 5%-ával tér el.
(3) A pótköltségvetési törvényjavaslat a költségvetési törvénynek az előirányzatok meghatározására vonatkozó rendelkezéseit javasolja újból megállapítani.
(4) A költségvetési törvény módosítását nem a (2) bekezdésben említett okok miatt kezdeményező és formailag nem a (3) bekezdésben foglaltak szerinti törvényjavaslat nem minősül pótköltségvetési törvényjavaslatnak, illetve hatálybalépés esetén pótköltségvetési törvénynek.”
(17) Az Áht. 48. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyminiszter)
„b) gondoskodik a költségvetés végrehajtásáról, a Kormánynál az előirányzatoknak a tervezettől jelentősen eltérő teljesülése esetén intézkedést, illetve annak megelőzésére a kötelezettségvállalások, a kifizetések mértékének és ütemének meghatározását kezdeményezi;”
(18) Az Áht. 48. §-ának q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyminiszter)
„q) jóváhagyja a Kormány rendeletében meghatározott típusú és nagyságrendű kiadásokra vonatkozó, az előirányzatokat meg nem haladó kötelezettségvállalásokat. A jóváhagyás nem tagadható meg, ha a kötelezettségvállalás megfelel a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek, vagy közvetlenül jogszabályon, jogerős bírósági, hatósági határozaton, illetve nemzetközi megállapodáson alapul.”
(19) Az Áht. 63. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A központi költségvetésből a helyi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulás, átengedett személyi jövedelemadó, a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos egyéb központi költségvetési kapcsolatból származó, a költségvetési törvényben meghatározott támogatás, illetve előirányzat összegét a 101. § (6)-(7) bekezdésében meghatározott tartozásokkal csökkentett összegben (nettó módon), kormányrendeletben meghatározott ütemezés szerint, az adott hónapban esedékes jogcímek figyelembevételével, a Kincstár folyósítja.”
(20) Az Áht. 64. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A helyi önkormányzatok intézményi társulása által ellátott feladatokhoz kapcsolódó központi költségvetési hozzájárulásokat és támogatásokat az intézmény székhelye szerinti vagy a társulási megállapodásban meghatározott önkormányzat igényelheti a központi költségvetésből. A támogatásokkal és hozzájárulásokkal való elszámolás is ezen önkormányzat feladata.”
(21) Az Áht. 64/D. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi önkormányzatok központi költségvetésből származó, a Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben szereplő támogatásai, hozzájárulásai év végi elszámolásának szabályszerűségét a Kincstár a tárgyévet követő év végéig felülvizsgálja. A tárgyévet követő év december 31-éig megkezdett felülvizsgálat a következő évre áthúzódhat, feltéve, hogy ezen időpontig az Igazgatóság a (2) bekezdésben szereplő felhívást már kibocsátotta. Több évre kiterjedő támogatás esetében a lezárást követő éves elszámolás keretében a felülvizsgálat a teljes támogatási időszakra irányul.”
(22) Az Áht. 64/D. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Amennyiben az önkormányzat fizetési kötelezettségének a felhívás elfogadásától, illetve a határozat jogerőre emelkedésétől számított 90 napon belül nem tesz eleget, a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen, és ezt követően a 63. § (7) bekezdésében foglaltak szerint jár el.”
(23) Az Áht. 65. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A többcélú kistérségi társulás költségvetését a társulási tanács önállóan, költségvetési határozatban állapítja meg. A költségvetés végrehajtásáról a társulási tanács munkaszervezete útján gondoskodik. A többcélú kistérségi társulás költségvetése magába foglalja a társulás által létrehozott és fenntartott költségvetési szerv költségvetését is.”
(24) Az Áht. 68. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi önkormányzat a költségvetésének tervezetét a Kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslat és az önkormányzati pénzügyi szabályozás előzetes elgondolásai figyelembevételével állítja össze.”
(25) Az Áht. 74/B. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A többcélú kistérségi társulás nevében kötelezettséget a társulás elnöke vagy az általa felhatalmazott személy vállalhat, illetve jogosult az utalványozásra.
(2) A kötelezettségvállalás, valamint az utalványozás ellenjegyzésére a munkaszervezet vezetője vagy az általa felhatalmazott személy jogosult. Ha a kötelezettségvállalást és utalványozást a munkaszervezet vezetője gyakorolja, ellenjegyzésre az általa meghatározott személy jogosult.”
(26) Az Áht. 86/H. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A működési vagyon értékesítéséből származó bevételt - amennyiben törvény másként nem rendelkezik - a társadalombiztosítási költségvetési szervek beruházási, fejlesztési célra, a felügyeletet ellátó miniszter jóváhagyása és a pénzügyminiszter egyetértése alapján, jogosultak felhasználni.”
(27) Az Áht. 88. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A törvény által létrehozott, felügyeleti szervvel nem rendelkező költségvetési szervek esetében a (3) bekezdésben előírt tartalmú alapító okiratot a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének kell kiadnia.”
(28) Az Áht. 88/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A költségvetési szervek (ideértve a körjegyzőségbe társult, illetve a társult képviselő-testületbe tartozó önkormányzati hivatalokat is), valamint a külön törvény rendelkezései alapján nyilvántartandó, a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó jogi személyek nyilvántartásba vételének, a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásnak a rendjét, a fizetendő költségtérítés összegét, valamint a nyilvántartáshoz gépi adatfeldolgozási eszközzel történő csatlakozás és a gépi adatlekérdezés költségtérítésének összegét a pénzügyminiszter - az érintett miniszterekkel egyetértésben - rendeletben állapítja meg.”
(29) Az Áht. 93. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány terhére - amennyiben a kötelezettségvállalás meghiúsul vagy a felhasználás összege kisebb a jóváhagyott előirányzatnál - újabb kötelezettség a pénzügyminiszter engedélyével vállalható.”
(30) Az Áht. a következő 93/A. §-sal egészül ki:
„93/A. § A költségvetési szerv a személyi juttatási előirányzaton belül köteles megtervezni a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 77. §-ának (1) bekezdése szerinti kereset-kiegészítés fedezetét. A mértéket a mindenkori éves költségvetési törvény állapítja meg azzal, hogy fel nem használt előirányzata kizárólag a keresetbe tartozó juttatások emelésére fordítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 118. §-ának (10)-(12) bekezdésében szabályozott esetekre, továbbá az állami felsőoktatási intézményekre, valamint a központi költségvetési szervként működő kutatóközpontokra, kutatóintézetekre, a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó kutatást kiegészítő akadémiai központi költségvetési szervekre.”
(31) Az Áht. 100. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A költségvetési szervek (ideértve a társadalombiztosítási költségvetési szerveket is) a 66. §-ban foglalt költségvetési szervek és a Kincstár kivételével, valamint törvény eltérő rendelkezése hiányában az alapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai
a) pénzkölcsönt (hitelt) - kivéve a 18/B. § (1) bekezdés x) és zs) pontja szerinti megelőlegezési, likviditási hitelt - nem vehetnek fel,
b) kezességet nem vállalhatnak,
c) értékpapírt - kivéve a 94. § (4) bekezdése szerinti gazdasági társasági részesedést megtestesítő értékpapírt, valamint az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 3. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő felvásárlást és értékesítést - nem vásárolhatnak,
d) váltót nem bocsáthatnak ki és nem fogadhatnak el,
e) kötvényt nem bocsáthatnak ki.
(2) A többcélú kistérségi társulás és a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény alapján létrejött jogi személyiséggel rendelkező társulás az adott feladat ellátásában érintett önkormányzatok kezességvállalása mellett hitelt vehet fel, illetve kötvényt bocsáthat ki.”
(32) Az Áht. 101. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A központi költségvetésből a helyi önkormányzatok és helyi kisebbségi önkormányzatok részére a költségvetési törvényben megállapított egyes támogatásokat - a 64. § (3) bekezdésben foglaltak kivételével -, továbbá a címzett és céltámogatásokat teljesítményarányosan kell folyósítani.”
(33) Az Áht. 108. §-a (1) bekezdése d) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem vonatkozik ez a rendelkezés:)
„d) kincstári vagyon cseréjére,”
(34) Az Áht. 109/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékéből ki kell egyenlíteni a költségvetési szerv köztartozását. A köztartozás mértékét és az értékesítés költségének összegét meghaladó bevétel 20%-a a központi költségvetési szervet illeti meg.”
(35) Az Áht. 109/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A központi költségvetési szervek - a társadalombiztosítási költségvetési szervek, valamint a Honvédelmi Minisztérium és a felügyelete alá tartozó szervek kivételével - a vagyonkezelésükben lévő és központi költségvetési szerv elhelyezését közvetlenül nem szolgáló vagy jogszabályban meghatározott állami feladat ellátásához nem használt ingatlanokat - beleértve a tartósan bérbe adott helyiségeket is - kötelesek felajánlani a KVI-nek más állami feladat ellátása vagy az ahhoz szükséges források biztosítása, illetve a helyi önkormányzatok részére történő tulajdonba adás előkészítése érdekében. Az ingatlan értékesítésének kezdeményezése, illetve a tartós bérbeadás felajánlásnak minősül, amely nem vonható vissza.”
(36) Az Áht. 109/C. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A KVI feladata a kincstári vagyonnal történő gazdálkodás tulajdonosi ellenőrzése. Az ellenőrzött szervezet vagy személy a tulajdonosi ellenőrzést tűrni, és annak lefolytatásában - a külön jogszabályban meghatározott módon - együttműködni köteles.”
(37) Az Áht. 109/D. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Kincstári vagyon a következő eljárásokkal értékesíthető:
a) nyilvános pályázat,
b) zártkörű pályázat,
c) árverés,
d) zártkörű értékesítés.”
(38) Az Áht. 109/D. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (3) bekezdés d) pontjában megjelölt értékesítési mód - a 108. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott eseteken kívül - kizárólag akkor alkalmazható, ha
a) az értékesítendő vagyontárgy egyedi bruttó forgalmi értéke az 5 millió forintot nem haladja meg, vagy
b) jogszabályban biztosított jogok gyakorlása miatt a (3) bekezdés a)-c) pontjában megjelölt eljárások nem alkalmazhatók, vagy
c) az értékesítés olyan személy számára történik, akinek az adott vagyontárgyra jogszabályon alapuló elővásárlási joga van, vagy
d) az értékesítés helyi önkormányzat számára történik,
e) az értékesítés - két eredménytelen nyilvános pályázatot követően - külföldi állam részére történik.”
(39) Az Áht. 109/F. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (1) bekezdés szerinti vagyonkezelői jogot, illetve a kijelölést a KVI - különösen, ha az adott vagyontárgy más állami feladat ellátásához vagy azt biztosító források megteremtéséhez szükséges - visszavonhatja. A visszavonás előtt a KVI köteles kikérni a vagyonkezelő felügyeletét ellátó szerv vezetőjének véleményét. A felügyeleti szerv vezetője véleményezési jogát a KVI erre vonatkozó felhívásának kézhezvételétől számított 15 napon belül gyakorolhatja. A KVI a visszavonás jogát a Honvédelmi Minisztérium és a felügyelete alá tartozó szervek tekintetében nem gyakorolhatja.”
(40) Az Áht. 109/G. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ingatlanra vonatkozóan a vagyonkezelői jog megszerzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges. A 109/F. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó szervek bejegyzett kezelői jogát az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés módosítása nélkül bejegyzett vagyonkezelői jognak kell tekinteni. A vagyonkezelő a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével köteles gondoskodni a kincstári vagyonba tartozó ingatlanok tekintetében a Magyar Államot és a vagyonkezelőt megillető jogok ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről. A vagyonkezelő a jogerős földhivatali bejegyző határozat másolatát köteles annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a KVI számára megküldeni.”
(41) Az Áht. 109/I. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyontárgyak elidegenítéséhez a védettség jellege szerint illetékes miniszter egyetértése is szükséges.
(3) A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet vagyonkezelésében lévő termőföld értékesítéséből származó bevétel 100%-át termőföldvásárlásra, illetve a termőföld állam által életjáradék ellenében történő megvásárlásáról szóló kormányrendelet alapján folyósítandó életjáradékra kell fordítani.”
„(5) Állami tulajdonban lévő erdő esetén a vadászati jog a vagyonkezelői jogtól függetlenül, önállóan hasznosítható; az ebből származó bevételt a (3) bekezdés szerinti életjáradékra kell fordítani.”
(42) Az Áht. 109/K. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A KVI vezérigazgatója a kincstári vagyon értékesítéséről - a 109/I. § (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak elidegenítése és a (4) bekezdésben említett társasági tulajdonba adás kivételével - 250 millió forint egyedi bruttó forgalmiérték-határig a kincstári vagyonért felelős miniszter (1) bekezdés szerinti jóváhagyása nélkül dönthet. Az ily módon történt értékesítésekről - az ügyek tételes bemutatásával - a KVI vezérigazgatója félévenként tájékoztatja a kincstári vagyonért felelős minisztert.”
(43) Az Áht. 109/K. §-ának(9)-(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok ellátásának elősegítése, valamint foglalkoztatási, szociális, sport, kulturális és közművelődési, informatikai-kommunikációs, gazdaság- és területfejlesztési célkitűzések megvalósítása, civil szervezetek működésének támogatása, valamint a kistérségi kohézió erősítése érdekében a kincstári vagyongazdálkodás céljaira feleslegessé vált, kincstári vagyonkörbe tartozó ingatlan ingyenesen helyi önkormányzati tulajdonba, többcélú kistérségi társulás, illetve kistérségi fejlesztési tanács tulajdonába adható. Az erre vonatkozó igényt a képviselő-testület, a többcélú kistérségi társulás tanácsa, illetve a kistérségi fejlesztési tanács határozatáról készített kivonattal kell bejelenteni. A tulajdonba adásról - a KVI javaslata alapján, a vagyonkezelő és a felügyeletét ellátó szerv vezetője véleményének kikérésével - a Kormány dönt. A tulajdonjog átruházásáról a KVI és a kedvezményezett szerződésben állapodik meg. E bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók azokra az ingatlanokra, melyek önkormányzatoknak történő átadására külön törvényben foglalt feltételek és eljárásrend irányadó.
(10) Az önkormányzat, illetve más kedvezményezett a (9) bekezdésben meghatározott célok elérése érdekében az ingyenesen juttatott ingatlant értékesítheti.”
(44) Az Áht. 109/K. §-a a következő (12)-(16) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium a vagyonkezelésében lévő, a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra és a belügyminiszter által rendvédelmi célra feleslegesnek minősített és az államháztartás alrendszerében más központi költségvetési szerv által hasznosításra nem kerülő ingó tárgyi eszközeit és készleteit
a) az ÁPV Rt.-vel történő megállapodás alapján térítésmentesen az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába adhatja,
b) a kincstári vagyonra vonatkozó általános szabályok szerint térítés ellenében értékesítheti vagy hasznosíthatja,
c) a haditechnikai és rendészettechnikai eszközök kivételével önkormányzatok, karitatív tevékenységet folytató szervezetek részére, továbbá katasztrófák és súlyos szerencsétlenségek megelőzése, következményeinek elhárítása vagy enyhítése céljából az érintett szervezet részére írásbeli megállapodással, térítésmentesen tulajdonba, vagyonkezelésbe vagy használatba adhatja,
d) magyarországi múzeumok részére - magyarországi igény hiányában külföldi múzeumok részére is - írásbeli megállapodással, térítésmentesen tulajdonba, vagyonkezelésbe vagy használatba adhatja, ideértve a hatástalanított haditechnikai eszközöket is,
e) a környezetvédelemre és a hulladékok kezelésére vonatkozó jogszabályok figyelembevételével megsemmisíttetheti,
(13) A (12) bekezdés a) és c)-e) pontjában foglaltak a 109/I. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vagyontárgyakra nem alkalmazhatók.
(14) A (12) bekezdés a) és c)-e) pontjában foglaltak végrehajtása során a kincstári vagyonra vonatkozó jogszabályoknak és kormányhatározatoknak a kincstári vagyonkörből történő kikerülés előkészítésére és jóváhagyására irányadó előírásait nem kell alkalmazni, a KVI-t azonban - a nyilvántartási feladatok elvégzése érdekében - az átadott vagy megsemmisített vagyonelemekről részletesen tájékoztatni kell.
(15) Felhatalmazást kap a honvédelmi és a belügyminiszter arra, hogy a (12) bekezdés c) és d) pontja végrehajtásának szabályait rendeletben határozza meg.
(16) A Honvédelmi Minisztérium a vagyonkezelésében lévő, a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra feleslegesnek minősített és az államháztartás rendszerében más központi költségvetési szerv által hasznosításra nem kerülő, a külföldi kirendeltségeket működtető honvédelmi szervek, katonai missziók használatában, külföldön feleslegessé vált ingó vagyont - a haditechnikai eszközök kivételével - külföldön értékesítheti. A külföldön lévő ingó vagyonra a (12) bekezdés e) pontját értelemszerűen alkalmazni kell.”
(45) Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„n) a 18/C. § (7) bekezdés szerinti díj mértékeit és részletes szabályait;”
(46) Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének x) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„x) a kiadások azon típusait és nagyságrendjét, melyre vonatkozóan a kötelezettségvállalás - ide nem értve a Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe nem tartozó szervek kötelezettségvállalásait - a pénzügyminiszter jóváhagyásával történhet.”
(47) Az Áht. 124. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Felhatalmazást kap az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a gazdasági és közlekedési miniszter és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, hogy az Európai Unió Strukturális Alapjaiból finanszírozott Operatív Programok és a Kohéziós Alap előirányzatai tekintetében együttes rendeletben szabályozza a 11/A. § (3) bekezdésében előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség lebonyolításának részletes rendjét.”

A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosítása

89. § (1) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló - módosított - 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) 1. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az önkormányzatok címzett támogatást igényelhetnek)
„a) a céltámogatási körben nem támogatható vízgazdálkodási, egészségügyi fekvő- és járóbeteg-szakellátási célú, szociális, közoktatási és kulturális önkormányzati térségi, vagy jogszabály által elfogadott országos, illetve törvényben meghatározott fővárosi, megyei szakmai fejlesztési programba foglalt önkormányzati feladatok ellátását szolgáló, kiemelt fontosságú, 250 millió forint feletti beruházási összköltségű önkormányzati beruházások megvalósítására, továbbá
b) a szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló 1 milliárd forint feletti összköltségű beruházások megvalósítására, azzal, hogy e beruházások esetében
ba) a központi támogatás maximális mértéke - a 6. és a 7. §-ban foglaltak figyelembevételével - megegyezik a céltámogatásokra vonatkozó támogatási mértékkel, illetve
bb) a címzett támogatási igények kielégítési sorrendjének megállapítása során a törvény 6. számú mellékletének I. pontjában meghatározott, a céltámogatásra vonatkozó igénykielégítési szempontok sorrendjét kell figyelembe venni.”
(2) A Cct. 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az önkormányzatnak a beruházási koncepcióját egyeztetnie kell a szakminisztérium szakmai fejlesztési programjával. A szakminisztérium a címzett támogatás iránti önkormányzati igényt megalapozó beruházási koncepciót - a Regionális Fejlesztési Tanácsoknak az egészségügyi beruházások esetén a Regionális Egészségügyi Tanácsokkal, a szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló beruházások esetében a Területi Vízgazdálkodási Tanácsokkal egyeztetett javaslatai figyelembevételével - véleményezi.”
(3) A Cct. 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdésben meghatározott beruházások esetében a beruházás összköltségének legalább 15%-át, a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, vagy az országos átlagot is jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településeken a helyi önkormányzatoknak, továbbá a megyei önkormányzatoknak a beruházási összköltség 10%-át, a mindkét szempontból egyidejűleg hátrányosan érintett önkormányzatoknak pedig a beruházási összköltség 5%-át kell biztosítaniuk saját forrásként.”
(4) A Cct. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A céltámogatás nyújtása - az igények a törvény 6. számú melléklete szerinti rangsorolását követően - a megvalósíthatósági tanulmány alapján meghatározott szakmai, műszaki és pénzügyi szempontból legkedvezőbb változat szerinti költség alapján történik.”
(5) A Cct. a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § (1) A céltámogatás nyújtásáról - társult települések esetén a székhely település szerinti illetékességgel - a Regionális Fejlesztési Tanács dönt, az ágazati minisztériumokkal történt szakmai egyeztetést követően.
(2) A Regionális Fejlesztési Tanácsok a céltámogatás nyújtásáról szóló döntéshozatal során megkérik a régiókban működő szakmai szervezetek:
a) a Regionális Egészségügyi Tanács és
b) a Területi Vízgazdálkodási Tanács
javaslatait.”
(6) A Cct. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § A céltámogatási igények rangsorolásának szempontjait és maximális mértékét a törvény 6. számú melléklete határozza meg. Amennyiben az önkormányzat a beruházás megvalósításához egyéb támogatásban is részesül, úgy a beruházás összköltségének legalább 15%-át az önkormányzat(ok)nak a saját költségvetése terhére (tényleges saját forrás), illetőleg lakossági hozzájárulásból kell biztosítania. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott vagy az országos átlagot is jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településeken a helyi önkormányzatoknak a beruházási összköltség 10%-át, a mindkét szempontból egyidejűleg hátrányosan érintett önkormányzatoknak pedig a beruházási összköltség 5%-át kell biztosítaniuk saját forrásként.”
(7) A Cct. 7. §-ának (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közös beruházásként megvalósítható 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai által tervezett szennyvíztisztító telep építése, illetve települési folyékony hulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztítótelep építése esetén is megilleti a települési önkormányzatokat az (1) bekezdésben megfogalmazott emelt támogatási összeg.”
(8) A Cct. 8. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A Regionális Fejlesztési Tanácsok által a feltételeknek megfelelő céltámogatási igények kielégítésére fordítható előirányzat összegét az éves költségvetési törvény határozza meg.”
„(3) Amennyiben az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi, a feltételeknek megfelelően benyújtott új igényre, akkor az éves céltámogatás összege a következő arányban oszlik meg az egyes támogatási célok között:
a) a működő kórházak és szakrendelők gép-műszer beszerzéseire legfeljebb 20%,
b) a szennyvízelvezetés és -tisztításra legalább 80%.”
„(6) A céltámogatási igények döntés-előkészítése során a Regionális Fejlesztési Tanácsok a beruházások pénzügyi (át)ütemezését kezdeményezhetik - az e § (5) bekezdésében előírtak figyelembevételével - a támogatást igénylő önkormányzatoknál, amennyiben az a Regionális Fejlesztési Tanácsok döntési jogkörébe utalt céltámogatási keret maradéktalan felhasználása érdekében szükséges.”
(9) A Cct. 9. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adott évi céltámogatás előirányzatából támogatásban részesülő önkormányzatok jegyzékét - a beruházás teljes időszakára vonatkozóan - a külön jogszabályban szereplő beruházási adatlapon feltüntetett éves támogatási ütemekkel a Regionális Fejlesztési Tanácsok minden év május 31-éig nyilvánosságra hozzák az Önkormányzatok Közlönyében.
(2) A tárgyév június 30-áig lemondással, visszafizetéssel és elvonással felszabaduló címzett és céltámogatás, valamint az előző év december 31-éig a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására és a céljellegű decentralizált támogatás éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékára fel nem használt összeg az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások - a törvény 3. § (8) bekezdése szerinti többletköltségeire, a tárgyévi előirányzatból ki nem elégíthető, de a feltételeknek megfelelő - szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint az egészségügyi gép-műszer beszerzés beruházási céljaira benyújtott - céltámogatási igények kielégítésére fordítható.
(3) A szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira benyújtott, valamint az egészségügyi gép-műszer beszerzést célzó céltámogatási igények kielégítéséről a Regionális Fejlesztési Tanácsok kiegészítő jegyzéket tehetnek közzé. A kiegészítő jegyzék közzétételét követően a tárgyévben ki nem elégített igények érvényüket vesztik.”
(10) A Cct. 11. §-ának (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Címzett támogatás esetében a területfejlesztésért felelős miniszter, céltámogatás esetében a Regionális Fejlesztési Tanács a 11. § (4) bekezdése szerinti határidőt a közbeszerzési eljárás elhúzódása esetén - kérelemre - legfeljebb a határidő lejártát követő év április 30. napjáig meghosszabbíthatja.
(6) Közbeszerzési eljárás elmulasztása, továbbá a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző módon megkötött szerződések semmisségének jogerős bírósági döntés általi megállapításának esetében
a) a területfejlesztésért felelős miniszter a központi támogatás folyósításának megszüntetését kezdeményezi a Magyar Államkincstárnál, továbbá elvonja a fel nem használt támogatás előirányzatát,
b) az önkormányzat köteles a felhasznált támogatást a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamattal növelten visszafizetni a központi költségvetésbe a jogerős bírósági döntést követő 8 napon belül.”
(11) A Cct. a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § Szennyvízelvezetési és -tisztítási beruházás esetében az önkormányzatnak az üzemeltetési engedélyezési eljárás során, de legkésőbb az üzembe helyezést követő egy éven belül az engedélyező hatóság igazolása alapján a Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatósága útján - címzett támogatás esetében a területfejlesztésért felelős miniszter, céltámogatás esetén pedig a Regionális Fejlesztési Tanácsok felé - igazolnia kell a 80%-os bekötési arány megvalósulását.”
(12) A Cct. 14. §-a (5) bekezdésének c) pontja és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha az önkormányzat)
„c) a szennyvízelvezetési és -tisztítási beruházás esetében a 80%-os bekötési arány megvalósulását nem igazolja a 13/A. §-ban meghatározott határidőben, úgy a központi támogatás alapját képező vízjogi létesítési engedélyben szereplő bekötő vezetékek hosszára igénybe vett központi támogatásnak a hiányzó bekötésekre eső része tekintetében”
(akkor a jogtalanul felhasznált központi támogatásról haladéktalanul le kell mondania.)
„(6) A lemondásról és felhasználás esetén ezzel egyidejűleg a visszafizetésről - a képviselő-testületi határozatok és az átutalási megbízás másolatának megküldésével - a döntést és a visszafizetést követő nyolc munkanapon belül az önkormányzatnak értesítenie kell a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága útján: címzett támogatás esetében a területfejlesztésért felelős minisztert, céltámogatás esetén a Regionális Fejlesztési Tanácsot. A jelzett határidő elmulasztása esetén a vissza nem fizetett összeg után az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64/B. §-ának (2) bekezdése szerinti - a felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásokra vonatkozó - kamatot kell fizetni a központi költségvetés javára.”
(13) A Cct. 14. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (11)-(13) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A helyi önkormányzatok központi támogatásának adott évi előirányzatából, továbbá az előző évek előirányzat-maradványából az adott év június 30-áig lemondással, illetve a (7) és (9) bekezdés szerinti elvonással, valamint a (8) bekezdés, a 16. § (2)-(3) bekezdése és a 19. § (1) bekezdése szerint, továbbá - a 21/C. §-ban foglaltak kivételével - az Állami Számvevőszék vizsgálata miatt visszafizetéssel felszabaduló, illetve a visszafizetett összeggel azonos - maradványt növelő - előirányzat felhasználható az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások a törvény 3. § (8) bekezdése szerinti többletköltségeire, valamint a 9. § (2) bekezdés szerinti céltámogatási igények kielégítésére.
(11) Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a kiegészítő jegyzékbe kerülhetnek, a területileg illetékes Regionális Fejlesztési Tanács megkeresésére nyolc munkanapon belül nyilatkozniuk kell a támogatási igényük fenntartásáról. A határidő elmulasztása jogvesztő.
(12) A céltámogatásban részesülő önkormányzatok kiegészítő jegyzékét a Regionális Fejlesztési Tanácsok évente szeptember 15-éig teszik közzé az Önkormányzatok Közlönyében.
(13) A kiegészítő jegyzékben szereplő beruházásoknál a tervezett befejezés egy évvel későbbre módosul. Egyebekben, a kiegészítő jegyzékben szereplő beruházások esetén a céltámogatás felhasználására vonatkozó feltételek változatlanok.”
(14) A Cct. 15. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § A központi támogatás címzettje a beruházás megvalósításának időszakában nem változhat. Kivéve a helyi önkormányzatok közös beruházásának azon esetét, amikor a társult önkormányzatok által megállapodásban a beruházás finanszírozásával összefüggő feladatok ellátására felhatalmazott, valamint a központi támogatás alapdokumentumaiban a támogatás címzettjeként meghatározott önkormányzat - a kivitelezés kezdését megelőzően - eláll ezen feladatainak további teljesítésétől és azt a társult önkormányzatok közül egy másik megállapodásban vállalja.”
(15) A Cct. 17. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Kincstár vagy a számlavezető bank (a továbbiakban együtt: pénzintézet) a központi támogatást a támogatási cél teljesítését igazoló, ki nem egyenlített számla alapján hívja le a támogatási arányok betartásával. A finanszírozási szerződésnek felhatalmazást kell tartalmaznia az önkormányzat részéről arra, hogy a pénzintézet az arányos központi támogatáson felüli összeget minden számla kiegyenlítésekor leemeli a központi támogatás címzettjének megnevezett önkormányzat számlájáról.
(5) A címzett vagy céltámogatás folyósítása kiegyenlített számla esetében akkor lehetséges, ha a támogatás címzettje
a) a megvalósíthatósági tanulmány, a közbeszerzés tárgyára vonatkozó és a címzett vagy céltámogatás alapját képező jogerős, érvényes hatósági (építésre jogosító) engedélyhez tartozó tervdokumentáció egyszeri költségét igazoló kifizetett számlát nyújt be, vagy
b) lehívta az adott évben rendelkezésére álló összes címzett vagy céltámogatást, és a beruházás folytatása érdekében további számlákat fizet ki, amelyeket a következő év(ek)ben, számára arra az év(ek)re jóváhagyott címzett vagy céltámogatási keret terhére nyújt be a pénzintézettel megkötött finanszírozási szerződés alapján.
(6) A központi támogatással megvalósuló beruházások pénzügyi adatairól a pénzintézet az éves költségvetéshez és a zárszámadáshoz kapcsolódóan, szükség szerint a Regionális Fejlesztési Tanácsok, a területfejlesztésért felelős miniszter és a pénzügyminiszter részére tájékoztatást ad.”
(16) A Cct. 19. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A központi támogatással létrejövő beruházást kizárólagos önkormányzati - vízgazdálkodási beruházások esetében állami vagy önkormányzati - tulajdonban lévő teher-, per- és igénymentes ingatlanon lehet megvalósítani. Kivéve a csapadékvíz-elvezető és szennyvízcsatorna-hálózat építését.”  [LÁBJEGYZET_2]
(17) A Cct. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Egészségügyi beruházás esetén az egészségügyi miniszter, a pénzügyminiszter és a területfejlesztésért felelős miniszter megállapodik az Egészségbiztosítási Alap kezelőjével a működtetés finanszírozásának vállalásáról.”
(18) A Cct. 21/F. §-ának (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szociális feladatokat ellátó egyházi jogi személyek, egyesületek, alapítványok, közalapítványok, országos kisebbségi önkormányzatok és közhasznú társaságok (a továbbiakban: nem állami fenntartó) címzett támogatást igényelhetnek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 57. § (2) bekezdésében megjelölt szociális szakellátási célt szolgáló és 250 millió forint feletti beruházási összköltségű beruházások megvalósítására.
(2) A nem állami fenntartó címzett támogatást csak akkor igényelhet, ha maga vagy egyházi fenntartó esetén az erre feljogosított szerve az állammal vagy a Kormánnyal megállapodást kötött szociális feladatok átvállalására, illetve, ha a beruházással érintett intézmény működtetésére a feladat ellátására kötelezett helyi önkormányzattal érvényes ellátási szerződéssel rendelkezik. A címzett támogatás
a) mértéke legfeljebb a beruházási összköltségnek a nem állami fenntartó saját forrásából nem fedezett része,
b) a támogatási igény benyújtása előtt meg nem kezdett beruházáshoz igényelhető,
c) csak a településrendezési tervekkel összhangban lévő beruházáshoz igényelhető, valamint
d) a címzett támogatással megvalósítandó beruházást a beruházó kizárólagos tulajdonában vagy/és önkormányzati, állami tulajdonban lévő teher-, per- és igénymentes ingatlanon lehet megvalósítani, továbbá
e) a nem állami fenntartó címzett támogatásra akkor jogosult, ha az igénylés szabályszerűségének és a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, továbbá a külön jogszabály alapján költségvetési támogatások felhasználásának ellenőrzésére hivatott szervek részéről történő ellenőrzéséhez hozzájárul.
(3) A nem állami fenntartó a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatására vonatkozó külön jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelően és határidőben beruházási koncepciót nyújt be az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumhoz.
(4) Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium véleményezi a nem állami fenntartó beruházási koncepcióját, majd a helyi önkormányzatok beruházási koncepciójával egyidejűleg - a külön jogszabályban meghatározott határidőben - szakmai véleménnyel ellátott, az önkormányzati és nem állami fenntartókra vonatkozóan külön-külön rangsorolt javaslatot küld a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalnak.”
(19) A Cct. 21/F. §-ának (7) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A nem állami fenntartó által benyújtott címzett támogatási igénybejelentést a törvényjavaslatnak az Országgyűléshez történő benyújtása előtt - a rendelkezésre álló előirányzat mértékétől függően, valamint a szakmai követelményeknek megfelelően - az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium kezdeményezésére a nem állami fenntartó módosítja.”
„(9) A nem állami fenntartók által megvalósítandó szociális beruházások címzett támogatásának fedezetét az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezetében határozza meg.”
(20) A Cct. 21/F. §-a (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A nem állami fenntartónak jóváhagyott címzett támogatás folyósítása, felhasználása és elszámolása az alábbiak szerint történik:
a) a nem állami fenntartónak jóváhagyott címzett támogatást a Kincstár folyósítja az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium utalványozása alapján, a nem állami fenntartó számlavezető bankján keresztül;
b) a nem állami fenntartónak finanszírozási szerződést kell kötnie a Kincstárral;
c) a Kincstár a címzett támogatást a támogatási cél teljesítését igazoló, ki nem egyenlített számla alapján hívja le a támogatási arányok betartásával. A finanszírozási szerződésnek felhatalmazást kell tartalmaznia a nem állami fenntartó részéről arra, hogy a pénzintézet az arányos címzett támogatáson felüli összeget minden számla kiegyenlítésekor leemeli a nem állami fenntartó számlájáról;
d) a beruházás műszaki tartalmának változtatásából, az ár- és árfolyamváltozásból, valamint a kivitelezés átütemezéséből származó többletköltség miatt a nem állami fenntartót a beruházás elfogadott összköltségéhez képest további központi támogatás nem illeti meg;
e) a címzett támogatást a nem állami fenntartónak vissza kell fizetnie az állami költségvetésbe, ha a támogatás igénybevételével keletkezett vagyont nem helyi önkormányzat részére elidegeníti, megterheli, illetve az igénybejelentésben megjelölt beruházási céltól eltérően hasznosítja;
f) a címzett támogatás igénybevétele során a 11. § (2)-(4), a 12. § (1), valamint a 16. § (3) bekezdésében foglaltakat a nem állami fenntartónak is alkalmazni kell;
g) a nem állami fenntartó a 14. § (1) bekezdésében foglaltak esetén elveszíti a címzett támogatásra való jogosultságot, a 14. § (4) bekezdésében és (5) bekezdés a)-b) pontjában foglaltak esetén le kell mondania a címzett támogatásról. Amennyiben a nem állami fenntartó a lemondási kötelezettségének nem tesz eleget, illetve a jogtalanul felhasznált címzett támogatást nem fizeti vissza, úgy a 14. § (6) bekezdése szerinti kamatot kell fizetni a központi költségvetés javára;
h) a nem állami fenntartónak a címzett támogatás előirányzatának felhasználásáról a beruházás befejezését követő hat hónapon belül - a finanszírozó pénzintézet bevonásával - az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumnak el kell számolnia, az elszámolással egyidejűleg a fel nem használt előirányzatról le kell mondania.”
(21) A Cct. a következő - e törvény 22. számú mellékletével megállapított - 6. számú melléklettel egészül ki.”

A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása

90. § (1) A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Nkat.) 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az Alapprogram átvehet átcsoportosított előirányzatként más fejezeti kezelésű előirányzatot, amelyet annak kezelője pályázat útján kíván kulturális célok támogatására fordítani, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 24. §-ának (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel. A pályáztatás lebonyolítására az Alapprogramra érvényes szabályokat kell alkalmazni.”
(2) Az Nkat. 5. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A hirdetési tevékenység körébe tartozik és kulturális járulékot kell fizetni a reklám és hirdetési felületnek a könyvekben, napilapokban, időszaki kiadványokban, képeslapon, levelező- és üdvözlőlapon, képen és hasonló anyagokon történő értékesítése után, ideértve az internetes hirdetési felület értékesítését, valamint a televízió és a rádió reklámidő eladását is.”
(3) Az Nkat. 7. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Alapprogramból az alábbi célokra teljesíthető kiadások:)
„f) az Alapprogram és kezelője működésével kapcsolatos költségek fedezésére, beleértve a 4. § (4) bekezdése szerinti pályázatkezeléssel összefüggő kiadásait is;”
(4) Az Nkat. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Alapprogramból természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, valamint egyéni vállalkozások igényelhetnek támogatást.”

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

91. § (1) A közoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 9. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga, a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga állami vizsga. Az érettségi vizsgát országosan egységes vizsgakövetelmények (a továbbiakban: központi vizsgakövetelmények), az alapműveltségi vizsgát, a művészeti alapvizsgát és a művészeti záróvizsgát az iskola által kidolgozott követelmények szerint kell megtartani. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat és az érettségi vizsga vizsgakövetelményei alapján kell meghatározni. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit az iskola - a vizsgaszabályzatban foglaltak szerint - a helyi tantervében meghatározottak alapján helyi vizsgakövetelményekkel egészítheti ki. A központi vizsgakövetelmények megállapítása és kihirdetése, az értékelés szabályozása az állam feladata. A vizsgát - ha az érettségi vizsga vizsgaszabályzata másképp nem rendelkezik - az iskola szervezi. A szóbeli vizsgák nyilvánosak. A nyilvánosságot a vizsgabizottság elnöke korlátozhatja, illetve kizárhatja, ha azt a vizsga rendjének fenntartása indokolja. A vizsga az oktatás nyelvén - magyarul, a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén, illetve más idegen nyelven - folyik. A vizsgázó - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - megtekintheti írásbeli dolgozatát, és csatolhatja az értékeléssel kapcsolatos véleményét.
(2) Az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga megszervezésére, lebonyolítására, az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga vizsgatantárgyaira, az érettségi vizsga vizsgatantárgyainak követelményeire, a vizsgázók teljesítményének értékelésére, a jelentkezésre és az ügyvitelre vonatkozó rendelkezéseket az alapműveltségi vizsga, illetve az érettségi vizsga vizsgaszabályzata határozza meg. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatát a Kormány rendeletben adja ki. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának a Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét, a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését.”
(2) A Közokt. tv. 9. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (7)-(10) bekezdés jelölése (8)-(11) bekezdésre változik:
„(7) A szakiskolában, a gimnáziumban és a szakközépiskolában alapműveltségi vizsga szervezhető. Az alapfokú művészetoktatási intézményben alapvizsgát kell szervezni, illetve művészeti záróvizsga szervezhető. Az e bekezdésben szabályozott vizsgákon központilag meghatározott vizsgatantárgyakból, az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján kell vizsgát tenni.”
(3) A Közokt. tv. 31. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A művészeti alapvizsga a továbbképző évfolyamokon való továbbtanulásra jogosít. A művészeti alapvizsgát és a művészeti záróvizsgát jogszabályban meghatározottak szerint kell szervezni. A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga vizsgakövetelményeit, vizsgafeladatait - helyi tanterve alapján - az alapfokú művészetoktatási intézmény határozza meg, figyelembe véve az alapfokú művészetoktatás követelményeiben és tantervi programjában meghatározottakat.”
(4) A Közokt. tv. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közoktatási intézménynek rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel. A közoktatási intézmény akkor rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel, ha állandó saját székhellyel, állandó saját alkalmazotti létszámmal, továbbá a jogszabályban meghatározott eszközökkel, szabályzatokkal és a működéséhez szükséges pénzeszközökkel rendelkezik. Állandó saját székhellyel akkor rendelkezik a közoktatási intézmény, ha a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott helyiségek - ha e törvény másként nem rendelkezik - határozatlan időre a kizárólagos használatában állnak. Állandó saját alkalmazotti létszámmal akkor rendelkezik a közoktatási intézmény, ha az alaptevékenységének ellátásához szükséges előírt alkalmazotti létszám legalább hetven százalékát határozatlan időre szóló munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatja. A közoktatási intézmény az alapító, illetőleg a fenntartó szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. A közoktatási intézmények fenntartási és működési költségeit az évente összeállított és a fenntartó által megállapított költségvetésben kell előirányozni.”
(5) A Közokt. tv. 40. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. A minőségirányítási program végrehajtását a nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) évente értékeli. Az értékelést meg kell küldeni a fenntartónak és a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.”
(6) A Közokt. tv. 48. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az iskola pedagógiai programja meghatározza:)
„b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül
- az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit,
- az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit,
- az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit,
- az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá -jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját,
- moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe,
- az alapműveltségi vizsga követelményeit és témaköreit, ha ennek megszervezését a középiskolai és szakiskolai pedagógiai program előírja, továbbá a középszintű érettségi vizsga témaköreit,
- a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket,
- nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyagot,
- nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot,
- a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot,”
(7) A Közokt. tv. 48. §-a (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni)
„b) az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátjait.”
(8) A Közokt. tv. 48. §-a (8) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az alapfokú művészetoktatási intézmény pedagógiai programja meghatározza:)
„b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül
- az egyes tanszakok általános fejlesztési követelményeit,
- az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, a tanszakok, tantárgyak szakirányú feladatait, követelményeit, az előírt tananyagot,
- az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit,
- az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit,
- az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló szorgalma és teljesítménye értékelésének, minősítésének formáját,
- a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményeit és témaköreit.”
(9) A Közokt. tv. 48. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha az egységes iskola - helyi tanterve szerint - megvalósítja az általános iskolai, a szakiskolai, a gimnáziumi, illetve a szakközépiskolai követelmények közül legalább az egyiket és az alapfokú művészetoktatás követelményét a tanítási év átlagában évfolyamonként legalább heti öt tanórai foglalkozást biztosítani kell az alapfokú művészetoktatás követelményeinek az átadására.”
(10) A Közokt. tv. 79. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„79. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat alapítja, működésének megkezdéséhez engedély szükséges. Az engedély akkor adható ki, ha a nevelési-oktatási intézmény az e törvény 38. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint rendelkezik a működéséhez szükséges feltételekkel, illetve a feltételeket fokozatosan megteremti.
(2) Az engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell a nevelési-oktatási intézmény alapító okiratát, foglalkozási, illetve pedagógiai programját, továbbá azokat az okiratokat, amelyekből megállapítható, hogy a működés megkezdéséhez, a nevelő és oktató munkához szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, illetve fokozatosan megteremthetők. A kérelem és mellékletei jogszabályban meghatározott formában nyújthatók be.
(3) Az engedély kiadásáról óvoda, általános iskola esetén az intézmény székhelye szerint illetékes jegyző, ha az óvoda, illetve az általános iskola székhelye többcélú kistérségi társulás területén van, a kistérségi társulás székhelye szerint illetékes jegyző, alapfokú művészetoktatási intézmény, középiskola, szakiskola, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, többcélú intézmény nevelési-oktatási intézménye és kollégium esetén az intézmény székhelye szerint illetékes főjegyző dönt. A jegyző, főjegyző döntése előtt a (4) bekezdés a) pontja tekintetében köteles szakértői véleményt beszerezni. Szakértői véleményt az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő adhat. Az engedély kiadásával összefüggő eljárás költségeit a kérelem benyújtója viseli.
(4) Az engedély kiadása akkor tagadható meg, ha a nevelési-oktatási intézmény
a) nevelési, illetve pedagógiai programja az e törvényben, szakmai programja a szakképzésről szóló törvényben meghatározottaknak nem felel meg;
b) nem rendelkezik a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, illetőleg a költségvetésből nem állapítható meg, hogy a feladata ellátásához szükséges költségeket milyen forrásból biztosítják.
(5) A nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedély akkor adható ki, ha a nevelési-oktatási intézmény állandó saját székhellyel rendelkezik, továbbá legalább egy, az e törvény 3. számú mellékletében meghatározott maximális létszám befogadására alkalmas óvodai csoport, kollégiumi csoport, továbbá az adott iskolatípusnak megfelelően valamennyi évfolyamra egy-egy iskolai osztály működtetésére alapították, és az ehhez szükséges - jogszabályban meghatározott - személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, illetve fokozatosan megteremthetők. A nevelési-oktatási intézmény akkor rendelkezik állandó saját székhellyel, ha a működéséhez szükséges engedély kiadásakor igazolja, hogy a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott helyiségek feletti kizárólagos rendelkezési joga legalább öt nevelési évre, tanítási évre biztosított (a továbbiakban: székhely feletti rendelkezési idő). Nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás részére létesített nevelési-oktatási intézmény esetén az engedély kiadható akkor is, ha a helyiségek az átlaglétszámnak megfelelő gyermek, tanuló befogadására nem, de a várható gyermek-, tanulói létszám befogadására alkalmasak. Ha a nevelési-oktatási intézmény székhelye másik nevelési-oktatási intézmény által is használt ingatlanban található, az engedélyezési eljárásban vizsgálni kell azt is, hogy az épületben biztosítható-e valamennyi nevelési-oktatási intézmény zavartalan működése, az alapító okiratában megjelölt maximális gyermek, illetve tanulói létszám fogadása, a nevelőtestületek működése.
(6) Ha a nevelési-oktatási intézmény tevékenysége, illetve székhelye megváltozik, az (1) bekezdésben meghatározott engedélyt a fenntartónak a változás tekintetében ismételten be kell szereznie.
(7) Ha a nem önkormányzati nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogát akarják átadni anélkül, hogy megváltozna a nevelési-oktatási intézmény működése, tevékenysége, a jegyző, főjegyző azt vizsgálja, hogy az új - nem önkormányzati - fenntartó tudja-e biztosítani a folyamatos működéshez szükséges feltételeket. A fenntartói jog átadása tárgyában kötött megállapodás a jegyző, főjegyző jogerős határozatával válik érvényessé. Ha a fenntartói jog átadása érinti a nevelési-oktatási intézmény működését, tevékenységét az eljárásra a (6) bekezdésben foglaltakat is alkalmazni kell.
(8) Ha a jegyző, főjegyző elutasítja a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadását, a nevelési-oktatási intézmény nyilvántartásba vételét is meg kell tagadnia; ha a nevelési-oktatási intézményt már nyilvántartásba vette, törli a nyilvántartásból. Költségvetési szerv esetén a jegyző, főjegyző megkeresi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet a törlés céljából.”
(11) A Közokt. tv. 80. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a nevelési-oktatási intézménynek a székhelyén kívül másik telephelye is van, a telephelyre a 79. §-ban foglaltak szerint engedélyt kell kérni a telephely szerint illetékes jegyzőtől, főjegyzőtől. A jegyző, főjegyző a telephelyen működő tagintézmény tekintetében lefolytatja a 79. §-ban meghatározott eljárást, és gyakorolja az ott, valamint az e §-ban meghatározott hatásköröket, azzal az eltéréssel, hogy a nyilvántartásból történő törlésről - megkeresésére - a székhely szerint illetékes jegyző, főjegyző intézkedik.”
(12) A Közokt. tv. 81. §-ának (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) Ha az ingatlan nem tartozik a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény hatálya alá és a helyi önkormányzat a fenntartásában lévő, az ingatlanban működő nevelési-oktatási intézményét az egyházi jogi személy fenntartásába adja, az átvevő egyházi jogi személy megkeresésére köteles közoktatási megállapodást kötni. Az átvételhez és a közoktatási megállapodás megkötéséhez csatolni kell - ha nem az kezdeményezi - a (11) bekezdésben felsorolt megállapodást kötő egyházi jogi személynél a megállapodást aláíró, egyéb esetben az egyházi jogi személy önálló szervezete (szerzetesi szervezet stb.) bírósági nyilvántartásba vételekor nyilatkozattételre jogosult szervének (a továbbiakban együtt: nyilatkozattételre jogosult egyházi szerv) egyetértő nyilatkozatát. A közoktatási megállapodás alapján az egyházi jogi személy jogosulttá válik a kiegészítő támogatásra a közoktatási megállapodás aláírását követő tanítási évtől kezdődően. A kiegészítő támogatást a központi költségvetés terhére kell kifizetni és az e törvény 118. § (9) bekezdése szerint az átadó helyi önkormányzattal elszámolni. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha az egyházi jogi személy az átvett épületben működő nevelési-oktatási intézményt újraalapítja. E rendelkezés alkalmazásában a nevelési-oktatási intézményt akkor alapítják újra, ha a megszüntetés és a megalapítás között kevesebb, mint négy hónap telt el és a megszüntetett, illetve megalapított nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete, illetve a felvett gyermekek, tanulók több mint ötven százaléka azonos.”
(13) A Közokt. tv. 84. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Ha a döntést helyi önkormányzat, illetve szervei hozták, a közigazgatási hivatal vezetője a helyi önkormányzatokról szóló törvény 98. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a törvényességi ellenőrzési jogkörében állapíthatja meg a semmisség fennállását. Ha a közigazgatási hivatal vezetőjének eljárása nem vezetett eredményre, a döntést a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései alapján a bíróság előtt megtámadhatja, kérve a semmisség megállapítását és az e törvényben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazását.”
(14) A Közokt. tv. 99. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az országos mérési feladatok keretében rendszeresen mérni, értékelni kell a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenységet, így különösen az alapkészségek, képességek fejlődését. Az oktatási miniszter évente a tanév rendjéről szóló rendeletében határozza meg az országos mérési feladatokat. Az országos mérés, értékelés eredményét az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni, és a mérés, értékelés során szerzett intézményi szintű adatokat - a további feldolgozhatóság céljából - hozzáférhetővé kell tenni.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott mérésnek minden tanévben ki kell terjednie a közoktatás negyedik, hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamán minden tanuló esetében az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődésének vizsgálatára.”
(15) A Közokt. tv. 104. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A fenntartó köteles nyilvánosságra hozni a nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelését.”
(16) A Közokt. tv. 114. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A sajátos nevelési igényű tanuló esetén az oktatásban való részvétel és a kollégiumi ellátás minden esetben ingyenes. A hátrányos helyzetű tanuló részére ingyenes a második szakképzettség megszerzése.”
(17) A Közokt. tv. 115. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások:)
„c) az alapfokú művészetoktatási intézményben
- heti hat tanórai foglalkozás a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, évenkénti egy meghallgatás (vizsga, művészeti alapvizsga, művészeti záróvizsga) és egy művészi előadás, egy alkalommal - tanulmányi eredmények nem teljesítése miatt - az évfolyam megismétlése, egy művészeti képzésben való részvétel esetén,
- az iskola létesítményeinek, felszereléseinek igénybevétele, használata e szolgáltatások körében;”
(18) A Közokt. tv. 116. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében tandíjért igénybe vehető szolgáltatások:]
„a) alapfokú művészetoktatásban a 115. §-ban meghatározottakat meghaladó tanórai foglalkozás, továbbá a tankötelezettség megszűnése után annak, aki nem áll tanulói jogviszonyban, illetve a huszonkettedik életév elérésétől minden tanórai foglalkozás;”
(19) A Közokt. tv. 117. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A térítési díjat - a fenntartó által meghatározottak szerint - a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell, azonban - az (1) bekezdés a) pontja kivételével - nem lehet kevesebb egy tanítási évben, mint a feladatellátáshoz biztosított alap normatív hozzájárulás zeneművészeti ág esetén tíz, más művészeti ág esetén húsz százaléka. E rendelkezés a hátrányos helyzetű tanulók tekintetében nem alkalmazható, tőlük térítési díj nem szedhető.”
(20) A Közokt. tv. 118. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A helyi önkormányzatok részére biztosított normatív hozzájárulások és egyéb támogatások együttes összegének el kell érnie az előző évi normatív hozzájárulások és egyéb támogatások együttes összegét. A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív költségvetési hozzájárulások és egyéb támogatások összege nem lehet kevesebb, mint a helyi önkormányzat részére ugyanazon jogcímen megállapított normatív hozzájárulás. A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó a normatív költségvetési hozzájárulásra - jogszabályban meghatározottak szerint benyújtott - igénylés alapján válik jogosulttá. Az igénylést az ellátott és - jogszabályban meghatározott nyilvántartások szerint - igazolt feladatok után lehet benyújtani. Az igénylés benyújtásának elmulasztása jogvesztő. Ha a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmény feladatainak az ellátásához az intézményfenntartó normatív költségvetési hozzájárulást vesz igénybe, az adott költségvetési évet követő év március 31-éig köteles a szolgáltatásait igénybe vevő részére közölni a támogatás egy főre jutó összegét, továbbá köteles - a helyben szokásos módon - nyilvánosságra hozni, hogy az adott intézmény feladatainak ellátásához igénybe vett normatív hozzájárulás a teljes intézményi költségvetés hány százalékát fedezi.”
(21) A Közokt. tv. 121. §-a (1) bekezdésének 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„14. hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak; ezen belül halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, feltéve, hogy a szülő a gyermek, tanuló után rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult, továbbá az a gyermek, az a tanuló, akit tartós nevelésbe vettek.”
(22) A Közokt. tv. 121. §-a (1) bekezdésének 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„21. második és további szakképesítés: minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít, és már meglévő - államilag elismert - szakképesítés birtokában szerzik meg; figyelmen kívül kell hagyni azt az államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli oktatásban szereztek; nem számít második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben szerezhető szakképesítés.”
(23) A Közokt. tv. 129. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A közoktatási intézmény vezetőjére vonatkozó teljesítménypótlék alkalmazására a 2006/2007. tanévtől van lehetőség; bevezetése fokozatosan történhet oly módon, hogy a 2006/2007. tanévben a megállapítható összeg ötven százalékát, ezt követően tanévenként további tíz-tíz százalékkal emelt összeggel lehet kifizetni.”
(24) A Közokt. tv. 1. számú melléklet Első rész „A kötelezően foglalkoztatott vezetők és alkalmazottak létszáma” cím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Első rész
A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetők és alkalmazottak ajánlott, illetve kötelező (*-gal jelzett) létszáma
Vezetők
1. Igazgató, óvodavezető minden önálló intézményben	1*
2. igazgatóhelyettes, óvodavezető-helyettes - önálló intézménybenha a gyermekek, tanulók létszáma a nyolcvanat eléri	1
iskolában, ha a tanulók létszáma a négyszázat eléri további	1
- tagintézményenként - a kollégium kivételével - tagintézmény-vezetőnek	1*
- intézményegységenként - a kollégium kivételével - intézmény-egységvezetőnek	1
- nem önálló kollégiumonként kollégiumvezetőnek	1*
- tagozatonként
ha az óvodában a gyermeklétszám az ötvenet, az iskolában a tanulói létszám a nyolcvanat eléri tagozatvezetőnek	1
3. gyakorlati oktatásvezető szakközépiskolában és szakiskolában iskolánként	1*
4. gyakorlati oktatásvezető-helyettes szakközépiskolában és szakiskolában húsz osztály felett, húsz-osztályonként	1
vagy eltérő szakirányú oktatásnál szakirányonként, ha a szakirányban legalább öt osztály van	1
5. gazdasági vezető önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező intézményben	1*
6. A 2. pontban meghatározott kötelező létszámoktól az e melléklet Negyedik részében meghatározottak szerint el lehet térni.
Pedagógusok
Óvodában
1. A pedagógusok*, gyógypedagógusok* létszámát
- az óvodai csoportok,
- a kötelező órák száma,
- a kötelező óraszámba beszámítható tevékenység,
- az óvoda nyitvatartási ideje
alapján kell meghatározni oly módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt minden csoportban a gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozzon, óvodapedagógusonként napi egy-egy, csoportonként összesen napi két óra átfedési idővel;
2. logopédus a beszédjavító óvodában tizenöt gyermekenként	1*
3. konduktora konduktív pedagógiai intézmény óvodájában csoportonként és műszakonként	3*
4. utazó gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, konduktor,ha az óvoda a többi gyermekkel együtt fejleszti a fogyatékos gyermeket, legalább heti öt óra foglalkoztatás keretében, nyolc-gyermekenként	1*
Iskolában és kollégiumban
1. Az iskolában a pedagógus-munkakörben* foglalkoztatottak létszámát
- az iskolai osztálylétszám,
- az osztálybontásra, egyéni foglalkozásra meghatározott időkeret,
- a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére megállapított órakeret,
- a napközis és tanulószobai foglalkozásokra megállapított órakeret,
- a pedagógusok kötelező óraszáma
alapján kell megállapítani.
Ha külön jogszabályban meghatározottak szerint az iskolai könyvtár működtetése kötelező, a könyvtáros tanár (tanító) létszámának megállapításánál minden, az ötödik-tizenharmadik évfolyamon a helyi tantervben szereplő könyvtári órát, továbbá a könyvtár nyitva tartásának idejét is ajánlott figyelembe venni. Az alapfokú művészetoktatási intézményben, ha legalább kettőszáz és legfeljebb négyszáz tanuló befogadására létesítették egy, ha több, mint négyszáz tanuló befogadására létesítették további egy könyvtáros tanárt ajánlott alkalmazni.
2. A kollégiumban pedagógus-munkakörben* foglalkoztatottak létszámát
- Az 53. § (7) bekezdése szerinti kollégiumi heti kötelező foglalkozások száma és
- a pedagógusok kötelező óraszáma
alapján kell megállapítani.
Kollégiumban, ha azt legalább kettőszáz és legfeljebb négyszáz tanuló befogadására létesítették egy, négyszáznál több tanuló befogadására létesítették további egy könyvtáros tanár (tanító) alkalmazása ajánlott.
3. fejlesztő pedagógusaz integrációs felkészítésben részt vevő iskolában az integrációs oktatásban	1*
részt vevő hátrányos helyzetű tanulók létszáma alapján számítva, háromszáz tanulóig a szabadidő-szervező feladatainak az ellátására is háromszáz-négyszázötven tanulóig	1*
négyszázötven tanuló felett	2
4. konduktora konduktív pedagógiai intézmény iskolájában osztályonként és műszakonként	3*
5. logopédusbeszédjavító iskolában tizenöt tanulónként	1*
6. utazó gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, konduktor,ha az iskola a többi gyermekkel együtt fejleszti a fogyatékos tanulót, legalább heti öt óra foglalkoztatás keretében, nyolctanulónként	1*
A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak
Óvodában
1. szakorvoskizárólag fogyatékosokat nevelő óvodában a fogyatékosság típusának megfelelően	0,5*
2. gyermek- és ifjúsági felügyelő vagy gyógypedagógiai asszisztens fogyatékos gyermekeket nevelő óvodai csoportban	1*
3. dajka vagy helyette gondozónő és takarító együtt- a konduktív pedagógiai intézmény óvodájának kivételével - csoportonként	1*
Iskolában és kollégiumban
1. pedagógiai felügyelő kollégiumban nemenként és épületenként 100 tanulóra számítva, de legalább	1*
2. gyermek- és ifjúságvédelmi felelős- általános iskolában,- középiskolában,- szakiskolában	1
3. szakorvoskizárólag fogyatékosokat nevelő iskolában, kollégiumban, a fogyatékosság típusának megfelelően	1*
4. gyermek- és ifjúsági felügyelő vagy gyógypedagógiai asszisztens- általános iskolai kollégiumban	1
- fogyatékosokat nevelő iskolában tizenöt tanulónként	1*
- gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményként működő általános iskolai kollégiumban tizenöt tanulónként	1
- a siket, a vak, a középsúlyos értelmi fogyatékos, az önálló helyváltoztatásra képtelen testi fogyatékos, az autista és a halmozottan fogyatékos tanulókat nevelő és oktató iskolában és kollégiumban hat-tanulónként	1*
5. szabadidő-szervező- az iskolában, kollégiumban, ha a tanulók létszáma eléri a háromszázat	1
- ha az iskolában jogszabályban meghatározottak szerinti integrációs felkészítést szerveznek, és az abban részt vevő hátrányos helyzetű tanulók létszáma nem éri el a háromszázat, a fejlesztő pedagógus feladatainak ellátására is.	1
6. műszaki vezetőszakiskolában, ha az legalább százhúsz munkahelyes tanműhellyel rendelkezik, illetve ha délelőtt-délután is üzemelő tanműhelye van	1*
7. ápolókollégiumban ötszáz tanulóig	1
ötszáz tanuló felett	2
kizárólagosan fogyatékosokat fogadó diákotthonban, huszonnégy órára	5*
8. hangszerkarbantartó a zeneművészeti művészeti ágban szakmai vizsgára felkészítő szakközépiskolában és szakiskolában, továbbá alapfokú művészetoktatási intézményben
négyszáz tanulóig	1
négyszáz tanuló felett	2
látássérültek iskoláiban tanulói létszámtól függetlenül további	0,5
9. úszómestertanuszodával rendelkező iskolában	1 *
Az utazó szakember hálózat keretében a foglalkoztatás a fővárosi, megyei önkormányzat által kijelölt közoktatási intézményben történik. Az álláshelyeket a fővárosban, illetőleg megyében - a szakértői és rehabilitációs bizottság nyilvántartása szerint - a többi gyermekkel, tanulóval együtt óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban részesített gyermekek, tanulók - a fogyatékosság típusa szerint - létszámát nyolccal, az utazó gyógytestnevelői álláshelyek létszámát az érintett tanulók létszámát tizenkettővel elosztva ajánlott meghatározni. Az osztással - a kerekítés szabályai szerint kialakított - csoportra ajánlott tervezni egy-egy - egy csoport esetén a csoport létszámától függetlenül legalább egy - a feladat ellátásához szükséges szakembert. Az utazó gyógypedagógust, logopédust, konduktort, gyógytestnevelőt stb. a gyermeket, tanulót nevelő, illetve oktató óvoda, iskola megkeresésére a munkáltatói jogot gyakorló közoktatási intézmény vezetője rendeli ki.
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-szervező és a pedagógiai felügyelő pótszabadságának, valamint juttatásainak meghatározására a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
További foglalkoztatás a nevelési-oktatási intézményekben
1. Gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő, karbantartó, fűtő, udvari munkás, portás stb. munkakörökben az ellátandó feladatoktól függően ajánlott megoldani a foglalkoztatást.
2. A nevelési-oktatási intézményekben - a feladatoktól függően - az I. részben ajánlott foglalkoztatásokon túl
a) további vezetői megbízások adhatók,
b) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak létszáma megnövelhető,
c) speciális végzettségű szakemberek [például orvos, pszichológus, szociális munkás, szociálpedapógus, könyvtártechnikus, könyvtáros asszisztens, iskolatitkár (óvodatitkár), szabadidő-szervező, pedagógiai asszisztens, oktatástechnikus, számítógép-kezelő, számítógép rendszerprogramozó, laboráns, ügyviteligépkezelő, munkaügyi, személyzeti és oktatási előadó] foglalkoztathatók,
d) rendszergazda, ha a tanulói létszám eléri a háromszázat*,
e) a technikai létszámot ajánlott megemelni az olyan feladatok ellátásához szükséges létszámmal, amelyet a nevelési-oktatási intézmény jogszabály rendelkezései szerint köteles megszervezni (munkavédelem, tűzvédelem, gazdasági szervezet stb.).
3. A fenntartó biztosítja az 1. és a 2/c) pontban felsorolt munkakörök betöltéséhez, szakemberek foglalkoztatásához szükséges létszámot (a továbbiakban: technikai létszám). A technikai létszám nem lehet kevesebb, mint a pedagógusok teljes munkaidejére - beleértve az óraadó tanárok foglalkoztatási idejét is - számított létszámának
a) tíz százaléka, de legalább egy létszám az alapfokú művészetoktatási intézményben,
b) tizenöt százaléka, de legalább kettő létszám szakiskolában, készségfejlesztő szakiskolában, speciális szakiskolában, előkészítő szakiskolában,
c) tizenöt százaléka, de legalább kettő létszám az óvodában,
d) húsz százaléka, de legalább kettő létszám az általános iskolában, gimnáziumban,
e) harminc százaléka, de legalább négy létszám a szakközépiskolában,
f) hatvan százaléka, de legalább kettő létszám a kollégiumban.
4. Többcélú intézmény esetén a technikai létszámot a következők szerint kell meghatározni: az ellátott feladatoknak megfelelő intézményre meghatározott pedagógus létszámok összegét el kell osztani az ellátott feladatok számával. Az így számított létszám nem lehet kevesebb, mint az egyes intézményekhez meghatározott tényleges létszámok összegének a 70%-a. A számításoknál a 3. pontban felsorolt nevelési és oktatási intézményeket kell figyelembe venni. Emellett biztosítani ajánlott a 3. pontban fel nem sorolt feladathoz jogszabályban biztosított létszámot. Ha jogszabály az adott feladatra nem határoz meg létszámot, akkor a technikai létszámot feladatonként egy-egy létszámmal meg kell növelni.
5. A technikai létszámot a székhelyen és a telephelyen foglalkoztatott valamennyi pedagógus foglalkoztatási idejére vetítve ajánlott számítani.
6. A technikai létszámhoz egy létszámot hozzá kell számítani, ha a nevelési-oktatási intézményben a gyermekek, tanulók legalább húsz százaléka hátrányos helyzetű, vagy beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd, illetve, ha a sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat a többiekkel egy csoportban, osztályban nevelik, tanítják. A különböző csoportba tartozó gyermekek, tanulók létszámát együttesen is figyelembe lehet venni a húsz százalék megállapításához. A technikai létszámhoz tagintézményenként további egy-egy létszám hozzá kell számítani.
7. A nevelési-oktatási intézmény vezetője dönti el, hogy a technikai létszám terhére milyen, a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő technikai feladatokat (ügyviteli, műszaki, kisegítő, karbantartó, fűtő, udvari munkás, portás) old meg, illetve - a kötelező foglalkozáson felül - milyen speciális végzettségű szakembert (pszichológust, családpedagógust, fejlesztő pedagógust, logopédust, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, orvost stb.) alkalmaz. A legalább középiskolai végzettséggel és szakirányú szakképzettséggel rendelkező rendszergazda alkalmazása kötelező minden olyan középiskolában és szakiskolában, amelyben a tanulói létszám meghaladja a háromszázat, és az iskolában a tanítási órák legalább húsz százalékában alkalmazzák a számítógépet.
8. A technikai létszám keretén felül ajánlott megoldani a nevelési-oktatási intézményben működtetett főző és melegítő konyha üzemeltetését. A technikai létszámot meg kell emelni az olyan feladatok ellátásához szükséges létszámmal, amelyet a nevelési-oktatási intézmény jogszabály rendelkezései szerint köteles megszervezni (munkavédelem, tűzvédelem, gazdasági szervezet stb.).
9. A 3-5. pont alapján számított technikai létszámot a fenntartó arányosan, de legfeljebb negyven százalékkal csökkentheti, tört szám esetén a csökkentést felfelé kerekítve, ha a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő technikai feladatokat külső szolgáltatóval oldatja meg.”
(25) A Közokt. tv. 1. számú melléklet Második rész A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI főcím 2. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(2. A költségvetési törvényben meghatározott normatív költségvetési hozzájárulásokon belül)
„a) differenciáló tényezőként figyelembe kell venni
- a korai fejlesztés és a fejlesztő felkészítés (képzési kötelezettség) megszervezését,
- a sajátos nevelési igényű és a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását, az iskolában szervezett integrációs felkészítést,
- az iskolában szervezett nyelvi előkészítő évfolyamot,
- a sportiskolai feladatok ellátását,
- a nem a tartózkodási helyükön, illetve ennek hiányában nem a lakóhelyükön óvodába, általános iskolába járó gyermekeket, tanulókat fogadó óvodát, általános iskolát,
- a fejlesztési tervvel összhangban működtetett intézménytársulás fenntartását,
- az óvodai ellátás, az általános iskolai oktatás megszervezését azokon a településeken, amelyeken a lakosság száma a költségvetési évet megelőző év január 1-jén nem haladta meg a 3500 főt,
- az alapfokú művészetoktatást,
- az általános iskolai napközi foglalkozás szervezését,
- a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelését, iskolai oktatását, a nem kisebbségi két tanítási nyelvű oktatást.”
(26) A Közokt. tv. 1. számú melléklet Második rész A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI főcím a következő 3-4. ponttal egészül ki:
„3. A közoktatási intézmények részt vesznek más ágazatba tartozó feladatok végrehajtásában, így például: a nevelés-oktatási intézmények a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok keretében a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokban (óvoda, napközi és tanulószoba), a természetben nyújtott ellátások biztosításában (tankönyv, tanszerellátás támogatása, kedvezményes és ingyenes étkezés), a kollégiumok közreműködnek a szálláshely biztosításában.
4. Az éves költségvetésről szóló törvényben megállapított normatív költségvetési hozzájárulások és egyéb támogatások igénybevételénél figyelembe kell venni, ha az óvodai csoportok, iskolai osztályok, kollégiumi csoportok létszáma eltér az e törvény 3. számú mellékletében meghatározott átlaglétszámtól.”
(27) A Közokt. tv. 1. számú melléklet Második rész A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI főcím A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása alcím 1. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(1. A normatív hozzájárulás meghatározásakor)
„c) az alapfokú művészetoktatási intézményben a tanulót legfeljebb egy művészeti képzésben lehet figyelembe venni akkor, ha az adott tanítási év első napjáig legalább a hatodik életévét eléri, illetve tanköteles, vagy tankötelezettségének megszűnése után iskolába jár és huszonkettedik életévét nem töltötte be a következők szerint:
- egy tanulóként kell figyelembe venni azt, aki részére az iskola a tanítási év átlagában legalább heti négy foglalkozáson való részvételt biztosít, akkor is, ha négynél több foglalkozáson vesz részt, illetve több tanszakra (szakra) jár,
- azoknak a tanulóknak a számát, akik részére az iskola a tanítási év átlagában heti négy tanóra foglalkozásnál kevesebbet biztosít, kettővel el kell osztani,
- az előképző évfolyamra járó tanulók létszámából csak annyi tanuló vehető figyelembe, mint az első alapfokú évfolyamra járó tanulók létszámának 120%-a, ennél a számításnál az előképző évfolyam és az első alapfokú évfolyam tényleges létszámát kell figyelembe venni;”
(28) A Közokt. tv. 1. számú melléklet Második rész A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI főcím, A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása című rész a következő 4. ponttal egészül ki:
„4. Ha e törvény rendelkezései szerint a tanulónak térítési díjat kell fizetnie, a normatív hozzájárulás megállapításánál és az arról történő elszámolásnál a tanuló akkor vehető figyelembe, ha a térítési díjat az iskola előírta és beszedte.”
(29) A Közokt. tv. 1. számú melléklet Harmadik rész A VEZETŐK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZŐ ÓRASZÁMA II/8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. A pedagógus az óraközi szünetben a tanulók felügyeletével, a következő tanóra előkészítésével összefüggő feladatokat látja el. A teljes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként - a munkaköri leírásában foglaltak szerint vagy a munkáltató utasítása alapján - ellátja a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat, így különösen: felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat, értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét; elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, részt vesz a nevelőtestület munkájában, a hátrányos helyzetű tanulók és a tehetséges tanulók képességeinek fejlesztésében, az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében, a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában, a diákmozgalom segítésével, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában, az intézményi dokumentumok készítésében. A pedagógus e bekezdés alapján végzett munkája kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítéssel is elismerhető.”
(30) A Közokt. tv. 2. számú melléklete A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok főcím A gyermekek, tanulók adatai alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Az adatok - az e törvényben meghatározott célból - továbbíthatók
- fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat,
- sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől a nevelési-oktatási intézménynek, illetve vissza,
- az óvodai fejlődéssel, iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának,
- a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, illetve, ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének,
- a diákigazolvány - jogszabályban meghatározott - kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat,
- a gyermek óvodai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett óvodához, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza,
- az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából,
- a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából,
- az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez,
- a tankönyvforgalmazókhoz, a külön törvényben meghatározott körben és célból.”
(31) A Közokt. tv. 2. számú melléklete A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok főcím A közoktatás információs rendszere alcím 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közoktatás információs rendszere)
„3. A Közoktatási Információs Iroda annak, akit pedagógus-munkakörben, illetve nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben, pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak, azonosító számot ad ki.”
(32) A Közokt. tv. 2. számú melléklete A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok főcím A közoktatás információs rendszere alcím 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közoktatás információs rendszere)
„5. A Közoktatási Információs Iroda annak, aki tanulói jogviszonyt létesített azonosító számot ad ki.”
(33) A Közokt. tv. 3. számú melléklet Osztály, csoport létszámhatárok, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások szervezésének rendje főcím, II. Az osztályok, csoportok szervezése alcím 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. Ha az osztály létszáma nem éri el az átlaglétszám ötven százalékát, az e törvény 52. §-ának (7) bekezdése alapján kiszámított időkeretet kettővel el kell osztani.”

Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosítása

92. § (1) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló - módosított - 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„47. § (1) Az ügyész idegennyelv-ismereti pótlékra jogosult, ha munkakörében az idegen nyelvet a munkáltatói jogkör gyakorlójának rendelkezése szerint használja, és az adott nyelvből állami nyelvvizsga tételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezik.
(2) A pótlék minden idegen nyelv után külön-külön jár.
(3) A pótlék mértéke idegen nyelvvizsgánként havonta
a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény nyolc százaléka, A vagy B típusú nyelvvizsga esetén négy-négy százaléka;
b) középfokú C típusú nyelvvizsga esetén a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény négy százaléka, A vagy B típusú nyelvvizsga esetén két-két százaléka.
(4) Az angol, a francia és a német nyelvnek az (1) bekezdés szerint igazolt ismeretéért a pótlék mértéke idegen nyelvvizsgánként havonta
a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény tizenkét százaléka;
b) középfokú C típusú nyelvvizsga esetén a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény nyolc százaléka;
c) alapfokú C típusú nyelvvizsga esetén a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény két százaléka.
(5) Ha az ügyész a (4) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből A vagy B típusú nyelvvizsgával rendelkezik, a (3) bekezdésben foglalt C típusú nyelvvizsgára meghatározott mérték szerint jogosult pótlékra.
(6) Ha az ügyész ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú, illetve különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult.
(7) Ha az ügyész - kivéve a felsőfokú szaknyelvi vizsgát - tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást kap a nyelvvizsga megszerzéséhez, a (4)-(5) bekezdésben meghatározott pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.”
(2) Az Üsztv. 48. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„48. § (1) Az ügyészt - külön juttatásként - minden naptári évben egyhavi alapilletményének és a rendszeres pótlékának megfelelő összeg illeti meg, amennyiben január 1-jén ügyészségi szolgálati viszonyban áll. A juttatás kifizetéséről január 16-án - amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követő első munkanapon - kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó alapilletmény és rendszeres pótlék.
(2) A külön juttatás nem illeti meg az ügyészt, ha
a) ellene fegyelmi eljárás, illetőleg büntetőeljárás folyik,
b) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
c) ügyészségi szolgálati viszonyát a fegyelmi eljárás befejezése előtt egyoldalúan megszüntette,
d) ügyészségi szolgálati viszonyát jogellenesen megszüntette,
e) 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságon van,
f) gyermekgondozási segélyben részesül,
g) gyermekgondozási díjban részesül.
(3) A külön juttatás az ügyészt visszamenőleg megilleti, ha a fegyelmi, illetőleg büntetőjogi felelősségét nem állapították meg.”
(3) Az Üsztv. 50. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A huszonöt, harminc, harmincöt, illetőleg negyven évi ügyészségi szolgálati viszonnyal rendelkező ügyésznek jubileumi jutalom jár.
(2) A jubileumi jutalom
a) huszonöt év ügyészségi szolgálati viszony esetén kéthavi,
b) harminc év ügyészségi szolgálati viszony esetén háromhavi,
c) harmincöt év ügyészségi szolgálati viszony esetén négyhavi,
d) negyven év ügyészségi szolgálati viszony esetén öthavi
illetménynek megfelelő összeg.
(3) Az ügyésznek - ha nyugdíjazásakor az ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik - ki kell fizetni:
a) a nyugdíjazása évében esedékessé váló jubileumi jutalmat;
b) a harminc év ügyészségi szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati viszonyából két év vagy ennél kevesebb van hátra;
c) a harmincöt és a negyven év ügyészségi szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati viszonyából három év vagy ennél kevesebb van hátra.”
(4) Az Üsztv. 50/C. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„50/C. § (1) Az ügyész részére - az ügyészség éves költségvetésében biztosított előirányzatoktól függően - egyéb juttatások is adhatók, így különösen
a) lakásépítési (-korszerűsítési, -bővítési), lakásvásárlási támogatás, lakhatási- és albérletidíj-hozzájárulás;
b) letelepedési segély;
c) a más településre költözés költségeihez való hozzájárulás;
d) szociális, beiskolázási, temetési segély, családalapítási támogatás;
e) üdülési támogatás;
f) a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet vásárlásához való hozzájárulás;
g) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési és nyelvtanulási támogatás;
h) élet-, nyugdíj- és kiegészítő biztosítási támogatás;
i) illetményelőleg.
(2) Az (1) bekezdésben említett juttatások részletes feltételeit és mértékét a legfőbb ügyész - az érintett munkavállalói érdek-képviseleti szervezetekkel és az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsával egyetértésben - állapítja meg.
(3) Az állam készfizető kezességet vállal az ügyész által a lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt - a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott - kölcsön összegének a hitel fedezetéül szolgáló, hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át meghaladó részére, legfeljebb e hitelbiztosítéki érték 100%-áig.
(4) Az állam készfizető kezességet a (3) bekezdésben foglaltakon túl annál az ügyésznél vállalhat, aki:
a) legalább hároméves ügyészségi szolgálati viszonnyal, illetőleg igazságügyi szolgálati jogviszonnyal rendelkezik,
b) felmentési vagy lemondási idejét nem tölti,
c) ellen nem folyik fegyelmi eljárás, nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt, vagy
d) nem áll büntetőeljárás hatálya alatt,
e) a (3) bekezdés szerinti, korábbi kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a, vele közös háztartásban élő házas- vagy élettárs - az igénylés időpontjában - állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem kötelezett,
f) a kölcsönt nyújtó hitelintézet belső szabályai szerint - saját, illetve adóstársa jövedelmi helyzetét is figyelembe véve - a kölcsön teljes összegére vonatkozóan hitelképesnek bizonyul.
(5) A (4) bekezdés a)-c) pontjában foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló szolgálati viszony fennállását a munkáltatói jogkör gyakorlója igazolja.
(6) A (4) bekezdés d) és e) pontjában foglalt feltételek teljesüléséről az ügyész a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.
(7) Az ügyész a munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül
a) a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét,
b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát,
c) a hitel lejártának időpontját.
A fenti adatokban bekövetkezett változásokról az ügyész haladéktalanul köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját.
(8) Amennyiben az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya a 25. § (1) bekezdésének c)-d), f)-g) pontja, 25. § (2) bekezdésének b)-c), e)-f) pontja, 26. §-ának a), c), e), g)-j), m) pontja vagy a 28. § (1) bekezdésének c) pontja alapján szűnik meg - ha az alkalmatlanság nem egészségügyi ok következménye -, a még fennálló állami kezesség után a központi költségvetés javára - a hitelintézet útján - egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének kettő százaléka.
(9) A munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyész ügyészségi szolgálati viszonyának (8) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről nyolc napon belül értesíti az ügyész által a (7) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.
(10) A hitelintézet megállapítja és nyolc napon belül írásban közli az ügyésszel a (8) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, melyet az ügyész a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet.
(11) Ha az ügyész a (8) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint az ügyész adatairól nyolc napon belül értesíti az Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt.
(12) A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a Magyar Államkincstárt az ügyésznek nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett része negyedév végén fennálló állományáról, továbbá e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.
(13) Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján az ügyész helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő - összeget kifizette, illetve a (8) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését az ügyész elmulasztotta, akkor az ügyész ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adók módjára hajt be.
(14) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a Kormány rendeletben állapítja meg.”
(5) Az Üsztv. 3. számú melléklete a következő VIII. ponttal egészül ki:
„VIII. az állami készfizető kezességvállalással összefüggő adatok
- a hitelszerződést kötő pénzintézet neve, címe;
- az állami kezességvállalással biztosított hitel nagysága;
- a hitel lejáratának időpontja.”

Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosítása

93. § (1) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló - módosított - 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 5. §-ának (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Nem tartozik e törvény hatálya alá:)
„e) az állami tulajdonú védett és védelemre tervezett természeti területek, amelyek a törvény hatálybalépésekor az Állami Vagyonügynökség kezelésében álltak vagy az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság vagyoni köréhez tartoztak.”
(2) A Priv.tv. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az 5. § szerinti vagyonba műemléki védelem alatt álló ingatlan, illetve védett kulturális javak vagy gyűjtemény is tartozik, e vagyontárgy elidegenítéséhez, kezelésbe adásához, valamint megterheléséhez a nemzeti kulturális örökség miniszterének - külön jogszabály szerint megadott - egyetértése szükséges. Az egyetértés hiányában kötött szerződés semmis.”
(3) A Priv.tv. 23. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyonból befolyó bevételeket a következő célokra fordíthatja:)
„g) a privatizáció és vagyonkezelés érdekében elengedhetetlenül szükséges reorganizációra”.
(4) A Priv.tv. 28. §-a (2) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mellőzni lehet a versenyeztetést:)
l) a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra és a belügyminiszter által rendvédelmi célra feleslegesnek minősített és az ÁPV Rt. részére átadott ingó tárgyi eszközök és készletek (beleértve haditechnikai és rendészettechnikai eszközök és készletek) esetében 1 millió forint egyedi átvételi értékhatár alatt;”
(5) A Priv.tv. 69/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„69/A. § (1) Ha a kivásárló nem tesz eleget az 54. § (2) bekezdése szerinti vételi kötelezettségének, az ÁPV Rt. jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani. A felmondás a már kifizetett társasági részesedések tulajdonjogát nem érinti.
(2) Dolgozói részvények kibocsátásakor a névértéket kell vetítési alapnak tekinteni. A kibocsátás során a névérték legfeljebb 90%-áig adható kedvezmény.
(3) Az e törvény hatálya alá tartozó vagyon nem tartozik az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 109/B. §-ában meghatározott kincstári vagyon körébe.
(4) Az 5. § (4) bekezdésének e) pontjában meghatározott földterületek a kincstári vagyon körébe tartoznak, és e törvény hatálybalépésével a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) vagyonkezelésébe kerülnek. A KVI gondoskodik a védett és védelemre tervezett területek nyilvántartásba vételéről és hasznosításáról.
(5) Az ÁPV Rt. az 1989. évi XIII. törvény alapján átalakult vállalatok esetében a társaságok számára - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az 1989. évi XIII. törvény 21. §-ának (1) bekezdése szerint fizeti ki a 20% vételárrészt, amelyet a 21. §-ának (4) bekezdésében előírtak szerint kell felhasználni. Azt a társaságot, amely részére e bekezdés alapján a vételárrész 20%-a kifizetésre került, nem illeti meg az e törvény 45. §-ának (2) bekezdésében meghatározott 10%-os készpénzbevétel.
(6) A kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok ellátásának elősegítése, valamint a foglalkoztatási, a szociális, a sport-, a gazdaság- és területfejlesztési célkitűzések megvalósítása érdekében az állam vállalkozói vagyonába tartozó, a vagyongazdálkodás céljaira feleslegessé vált ingatlanok ingyenesen önkormányzati tulajdonba adhatók. Az erre vonatkozó igényt a képviselő-testület határozatáról készített kivonattal kell bejelenteni. A tulajdonba adásról - az ÁPV Rt. Igazgatóságának javaslata alapján, a 6. §-ban meghatározott vagyonkör tekintetében az ott megjelölt, illetékes miniszterek egyetértése esetén - a részvényesi jogokat gyakorló miniszter előterjesztése alapján a Kormány dönt. A tulajdonjog átruházásáról az ÁPV Rt. és az önkormányzat szerződésben állapodik meg. E rendelkezés nem alkalmazható azokra az ingatlanokra, amelyek önkormányzatoknak történő átadására külön törvényben foglalt feltételek és eljárásrend irányadó. Az önkormányzat az ingyenesen juttatott ingatlant értékesítheti. Az értékesítésből származó bevételt az önkormányzat csak az igénybejelentésben szereplő feladatokra használhatja fel.
(7) A helyi önkormányzati feladatok ellátását hatékonyan szolgáló, az állam vállalkozói vagyonába tartozó gazdasági társaságok vagy azok tulajdonába tartozó eszközök - kivételesen indokolt esetben térítés nélkül - önkormányzati tulajdonba adhatók. Az erre vonatkozó igényt az önkormányzat képviselő-testületének határozatáról készített kivonattal kell bejelenteni. A tulajdonba adásról az ÁPV Rt. Igazgatóságának javaslata alapján a Kormány dönt. A tulajdonjog átruházásáról az ÁPV Rt. és az önkormányzat szerződésben állapodik meg.”
(6) A Priv.tv. melléklete a következő rendelkezéssel egészül ki:
(Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: gazdasági és közlekedési miniszter)
„Állami Autópálya Kezelő Rt. 100%”
(7) A Priv.tv. mellékletében a tartós állami részesedés legalacsonyabb mértéke a következők szerint módosul:
(Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter)
„Országos Mesterséges Termékenyítő Rt. 25% + 1 szavazat
Agroster Besugárzó Rt. 25% + 1 szavazat”
(8) A Priv.tv. mellékletében a tartós állami tulajdonú társaság elnevezése a következők szerint módosul:
(Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: környezetvédelmi és vízügyi miniszter)
„Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Kht. (VITUKI) 50% + 1 szavazat”

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

94. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló - módosított - 1996. évi XLIII. törvény 109. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„109. § A hivatásos állomány tagja minden naptári évben egyhavi távolléti díjnak megfelelő összegű külön juttatásra jogosult, amennyiben január 1-jén szolgálati viszonyban áll, kivéve ha
- 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságon van,
- gyermekgondozási segélyben, illetve
- gyermekgondozási díjban részesül.
A juttatás kifizetéséről január 16-án - amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követő első munkanapon - kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó távolléti díj.”

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

95. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló - módosított - 1996. évi LXXXV. törvény 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) A hiteles másolatért 4000 forint összegű díjat kell fizetni.
(2) Kilencven napnál régebben kiadott hiteles másolat felülhitelesítéséért az (1) bekezdés szerint járó díj felét kell fizetni, a hiteles másolat kiadását elutasító határozat elleni fellebbezés díja pedig az (1) bekezdésben megállapított díj kétszerese.”

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

96. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló - módosított - 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú mellékletének 5.7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5.7. az utazási bérlettel vagy az utazási menetjeggyel (a továbbiakban együtt: utazási bérlet) történő munkába járáshoz
a) a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén az utazási bérlet árát meg nem haladó a munkáltató által adott költségtérítés, feltéve, hogy az utazási bérleten a magánszemély utazási igazolványának száma vagy ennek hiányában a magánszemély nevére szóló számla igazolja az általa történt felhasználást vagy a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén a munkáltató által juttatott utazási bérlet, ideértve azt az esetet is, ha a juttatást a munkáltató a nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában teljesíti;
b) a munkáltató által a nevére szóló számlával megvásárolt, a munkavállalónak ingyenesen juttatott helyi utazási bérlet árából a 8.17. pontban említett juttatás (e rendelkezés alkalmazásában étkezési juttatás) hiányában a havi 2000 forintot, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány formájában ingyenesen adott étkezési juttatás értékének és az említett bérlet árának együttes összegéből a havi 6000 forintot, vagy a 8.17. pont szerinti más ingyenes étkezési juttatás értékének és az említett bérlet árának együttes összegéből a havi 10 000 forintot meg nem haladó összeg azzal, hogy
ba) ugyanazon magánszemély esetében a három lehetőség közül kiválasztott juttatási mód a naptári év egészére szól;
bb) az ingyenes bérlet értékéből vagy az ingyenes bérlet és az ingyenes étkezési juttatás együttes értékéből az adómentes részt meghaladó összeg, továbbá a munkaviszony megszűnése esetén a bérlet árának a megszűnést követő időszakra jutó arányos része adóköteles természetbeni juttatásnak minősül;
bc) ha a bérlet érvényességi ideje nem naptári hónapra szól, az adómentes részt és az adóköteles természetbeni juttatást naptári hónapra arányosan átszámítva kell meghatározni;
bd) az adókötelezettség alá eső érték után az adót a munkáltató az adóév utolsó napjára - ha a magánszemély munkaviszonya megszűnik, a munkaviszony utolsó napjára - állapítja meg és az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizetőre irányadó rendelkezései szerint fizeti meg és vallja be.”
(2) Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.29. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8.29. a munkáltató, volt munkáltató által a csoportos létszámleépítés miatt elbocsátott, vagy elbocsátandó munkavállalók részére nyújtott olyan szolgáltatás, mellyel a munkáltató a munkavállaló újra-elhelyezkedését támogatja, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában a munkavállaló újra-elhelyezkedését támogató szolgáltatásnak minősül a pszichológiai tanácsadás, az át-, illetve továbbképzés, a munkajogi tanácsadás;”
(3) E § 2005. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

97. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló - módosított - 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 14. §-ának (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet engedélye szükséges - a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a hitelintézet:]
„q) külön jogszabály alapján készített hitelbiztosítéki érték-megállapítási szabályzatához, mely figyelembe veszi a hitelbiztosítéki érték megállapításának módszertani elveiről szóló külön jogszabályban foglaltakat.”
(2) A Hpt. 51. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főkapitányság - a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából - írásban kér banktitoknak minősülő adatot a pénzügyi intézménytől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.”
(3) A Hpt. 53. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 51. § (2) bekezdésének d) és f)-g) pontjai, 51. § (7) bekezdése, valamint az 52. § alapján történő adatátadásról a pénzügyi intézmény az érintett ügyfelet nem tájékoztathatja.”

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

98. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló - módosított - 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 7. §-ának (1) bekezdése a következő dzs) ponttal egészül ki:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti)
„dzs) az adózó
a) döntése szerint, a fedezeti ügylettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszköz értékének növekedéseként, illetve a hosszú lejáratú kötelezettség értékének csökkenéseként a mérlegfordulónapi értékeléskor a devizaárfolyam változása alapján eszközönként, kötelezettségenként elszámolt összeg,
b) az eszköznek a befektetett pénzügyi eszközök közül történő kikerülésekor (ideértve az értékvesztés elszámolását is), a kötelezettségnek a hosszú lejáratú kötelezettségek közül történő kikerülésekor a megelőző adóévekben a 8. § (1) bekezdés dzs) pontja a) alpontja alapján adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt összeggel, részbeni kikerülése esetén a külföldi pénzértékben kimutatott könyv szerinti érték csökkenésének a megelőző adóév utolsó napján kimutatott könyv szerinti értékkel arányosan számított összeggel, azzal, hogy e rendelkezést valamennyi olyan értékelt eszközre, kötelezettségre alkalmazni kell, amelyeknek az árfolyam különbözetét bevételként el kell számolni,”
(2) A Tao. 8. §-ának (1) bekezdése a következő dzs) ponttal egészül ki:
(Az adózás előtti eredményt növeli:)
„dzs) az adózó
a) a 7. § (1) bekezdésének dzs) pontja a) alpontjában foglaltak alkalmazása esetén a fedezeti ügylettel nem fedezett, befektetett pénzügyi eszköz értékének csökkenéseként, illetve a hosszú lejáratú kötelezettség értékének növekedéseként a mérlegfordulónapi értékeléskor a devizaárfolyam változása alapján eszközönként, kötelezettségenként elszámolt összeg,
b) az eszköznek a befektetett pénzügyi eszközök közül történő kikerülésekor (ideértve az értékvesztés elszámolását is), a kötelezettségnek a hosszú lejáratú kötelezettségek közül történő kikerülésekor a megelőző adóévekben a 7. § (1) bekezdés dzs) pontja a) alpontja alapján adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeggel, részbeni kikerülése esetén a külföldi pénzértékben kimutatott könyv szerinti érték csökkenésének a megelőző adóév utolsó napján kimutatott könyv szerinti értékkel arányosan számított összeggel, azzal, hogy e rendelkezést valamennyi olyan értékelt eszközre, kötelezettségre alkalmazni kell, amelyeknek az árfolyam különbözetét ráfordításként el kell számolni,”

Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

99. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 4. § (1) bekezdése szerinti célból történő adatkezelés és adatfeldolgozás esetén az egészségügyi ellátóhálózaton belül az egészségügyi és személyazonosító adatok továbbíthatók, illetve összekapcsolhatók. Az egészségbiztosítási igazgatási szerveknek a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 81. §-ában meghatározott feladata ellátása érdekében egészségügyi adatok és TAJ-számok az egészségügyi ellátóhálózat és az egészségbiztosítás igazgatási szervei között is továbbíthatóak és összekapcsolhatóak, a feladat ellátásához szükséges mértékben. A különböző forrásból származó egészségügyi és személyazonosító adatokat csak addig az időpontig és olyan mértékig lehet összekapcsolni, ameddig az a megelőzés, a gyógykezelés, a közegészségügyi-járványügyi intézkedések megtétele érdekében feltétlenül szükséges.”

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény módosítása

100. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló - módosított - 1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 110. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § következő (3)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A pótlék minden idegen nyelv után külön-külön jár.
(3) A pótlék mértéke idegen nyelvvizsgánként havonta
a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén az 1. fizetési fokozat összegének nyolc százaléka, A vagy B típusú nyelvvizsga esetén négy-négy százaléka,
b) középfokú C típusú nyelvvizsga esetén az 1. fizetési fokozat összegének négy százaléka, A vagy B típusú nyelvvizsga esetén két-két százaléka.
(4) Az angol, a francia és a német nyelvnek az (1) bekezdés szerint igazolt ismeretéért a pótlék mértéke nyelvvizsgánként havonta
a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén az 1. fizetési fokozat összegének tizenkettő százaléka,
b) középfokú C típusú nyelvvizsga esetén az 1. fizetési fokozat összegének nyolc százaléka,
c) alapfokú C típusú nyelvvizsga esetén az 1. fizetési fokozat összegének két százaléka.
(5) Ha a bíró a (4) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből A vagy B típusú nyelvvizsgával rendelkezik a (3) bekezdésben foglalt C típusú nyelvvizsgára meghatározott mérték szerint jogosult pótlékra.
(6) Ha a bíró ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú, illetve különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult.
(7) Ha a bíró - kivéve a felsőfokú szaknyelvi vizsgát - tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást kap a nyelvvizsga megszerzéséhez, a (4)-(5) bekezdésben meghatározott pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.”
(2) A Bjt. 113. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„113. § (1) A külön juttatás az egyéb feltételek fennállása esetén sem illeti meg a bírót, ha
a) ellene fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban,
b) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
c) szolgálati viszonyát a fegyelmi eljárás befejezése előtt egyoldalúan megszüntette,
d) szolgálati viszonyát jogellenesen megszüntette,
e) gyermekgondozási segélyben részesül,
f) gyermekgondozási díjban részesül.
(2) A külön juttatás a bírót visszamenőleg megilleti, ha a fegyelmi vagy büntetőjogi felelősségét nem állapították meg.”
(3) A Bjt. 114. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíró 25, 30, 35, illetve 40 év bírói szolgálati viszony után jubileumi jutalomra jogosult.
(2) A jubileumi jutalom 25 év szolgálati viszony után a bíró 2 havi, 30 év után a 3 havi, 35 év után négyhavi, 40 év után az 5 havi illetménye.
(3) A bíró részére - ha nyugdíjazáskor szolgálati viszonya megszűnik - ki kell fizetni
a) a nyugdíjazás évében esedékessé váló jubileumi jutalmat,
b) a harminc év bírói szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből két év vagy ennél kevesebb van hátra,
c) a 35, 40 év bírói szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből három év vagy ennél kevesebb van hátra.”
(4) A Bjt. 119. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíró részére a bíróságok éves költségvetésében biztosított előirányzatoktól függően egyéb juttatások adhatók, így különösen:
a) lakásépítési (korszerűsítés, bővítés) és vásárlási támogatás, lakhatási és albérleti díj hozzájárulás,
b) letelepedési segély,
c) a más településre költözés költségeihez való hozzájárulás,
d) szociális, beiskolázási és temetési segély, családalapítási támogatás,
e) üdülési támogatás,
f) a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet vásárlásához való hozzájárulás,
g) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési és nyelvtanulási támogatás,
h) élet-, nyugdíj- és kiegészítő biztosítási támogatás,
i) illetményelőleg.”
(5) A Bjt. kiegészül a következő 119/A. §-sal:
„119/A. § (1) Az állam készfizető kezességet vállal a bíró által a lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt - a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott - kölcsön összegének a hitel fedezetéül szolgáló, hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át meghaladó részére, legfeljebb e hitelbiztosítéki érték 100%-áig.
(2) Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglaltakon túl annál a bírónál vállalhat, aki
a) legalább hároméves igazságügyi szolgálati viszonnyal, illetőleg ügyészségi szolgálati viszonnyal rendelkezik,
b) felmentési vagy lemondási idejét nem tölti,
c) ellene nem folyik fegyelmi eljárás, nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt,
d) nem áll büntetőeljárás hatálya alatt,
e) az (1) bekezdés szerinti, korábbi kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettárs - az igénylés időpontjában - az állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem kötelezett,
f) a kölcsönt nyújtó hitelintézet belső szabályai szerint - saját, illetve adóstársa jövedelmi helyzetét is figyelembe véve - a kölcsön teljes összegére vonatkozóan hitelképesnek bizonyul.
(3) A (2) bekezdés a)-c) pontjában foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló szolgálati jogviszony fennállását a munkáltatói jogkör gyakorlója igazolja.
(4) A (2) bekezdés d)-e) pontjában foglalt feltételek teljesüléséről a bíró a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.
(5) A bíró a munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül
a) a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét,
b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát,
c) a hitel lejártának időpontját.
A fenti adatokban bekövetkezett változásokról a bíró haladéktalanul köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját.
(6) Amennyiben a bíró szolgálati viszonya az 57. § (1) bekezdésének a)-b) pontja, c) pontja, - ha az alkalmatlanság nem egészségügyi ok következménye - d)-f) pontja, valamint a j) és az l) pontja alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezesség után a központi költségvetés javára - a hitelintézet útján - egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének kettő százaléka.
(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója a bíró szolgálati jogviszonyának a (6) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről nyolc napon belül értesíti a bíró által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.
(8) A hitelintézet megállapítja és nyolc napon belül írásban közli a bíróval a (6) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, melyet a bíró a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet.
(9) Ha a bíró a (6) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint a bíró adatairól nyolc napon belül értesíti az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt.
(10) A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a Magyar Államkincstárt a bírónak nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, továbbá e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.
(11) Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a bíró helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő - összeget kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a bíró elmulasztotta, akkor a bíró ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adók módjára hajt be.
(12) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a Kormány rendeletben állapítja meg.”

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

101. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló - módosított - 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 107. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„107. § (1) Az igazságügyi alkalmazott idegennyelv-tudási pótlékra jogosult, ha munkakörében az idegen nyelvet a munkáltatója rendelkezése szerint használja és az adott nyelvből az állami nyelvvizsga letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezik.
(2) A pótlék minden idegen nyelv után külön-külön jár.
(3) A pótlék mértéke idegen nyelvvizsgánként havonta
a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap nyolc százaléka, A vagy B típusú nyelvvizsga esetén négy-négy százaléka,
b) középfokú C típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap négy százaléka, A vagy B típusú nyelvvizsga esetén két-két százaléka.
(4) Az angol, a francia és a német nyelvnek az (1) bekezdés szerint igazolt ismeretéért a pótlék mértéke nyelvvizsgánként havonta
a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap tizenkettő százaléka,
b) középfokú C típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap nyolc százaléka,
c) alapfokú C típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap két százaléka.
(5) Ha az igazságügyi alkalmazott a (4) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből A vagy B típusú nyelvvizsgával rendelkezik, a (3) bekezdésben foglalt C típusú nyelvvizsgára meghatározott mérték szerint jogosult pótlékra.
(6) Ha az igazságügyi alkalmazott ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú, illetve különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult.
(7) Ha az igazságügyi alkalmazott - kivéve a felsőfokú szaknyelvi vizsgát - tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást kap a nyelvvizsga megszerzéséhez, a (4)-(5) bekezdésben meghatározott pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.”
(2) Az Iasz. 117. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„117. § (1) A külön juttatás az egyéb feltételek fennállása esetén sem jár, ha az igazságügyi alkalmazott
a) ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban,
b) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
c) szolgálati viszonyát a fegyelmi eljárás befejezése előtt egyoldalúan megszüntette,
d) szolgálati viszonyát jogellenesen megszüntette,
e) 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságon van,
f) gyermekgondozási segélyben részesül,
g) gyermekgondozási díjban részesül.
(2) A külön juttatás az igazságügyi alkalmazottat visszamenőleg megilleti, ha a fegyelmi vagy büntetőjogi felelősségét nem állapították meg, illetve fegyelmi büntetésként megrovásban részesült, vagy vele szemben figyelmeztetést alkalmaztak.”
(3) Az Iasz. 118. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az igazságügyi alkalmazott 25, 30, 35, illetve 40 év igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony után jubileumi jutalomra jogosult.
(2) A jubileumi jutalom 25 év szolgálati viszony után az igazságügyi alkalmazott kéthavi, 30 év után háromhavi, 35 év után négyhavi, 40 év után öthavi illetménye.
(3) Az igazságügyi alkalmazott részére - ha nyugdíjazáskor szolgálati viszonya megszűnik - ki kell fizetni
a) a nyugdíjazás évében esedékessé váló jubileumi jutalmat,
b) a 30 év szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből két év vagy ennél kevesebb van hátra,
c) a 35, 40 év szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből három év vagy ennél kevesebb van hátra.”
(4) Az Iasz. 121. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és kiegészül a következő 121/A. §-sal:
„121. § (1) Az igazságügyi alkalmazott részére a bíróságok és az Igazságügyi Minisztérium éves költségvetésében biztosított előirányzatoktól függően egyéb juttatások adhatók, így különösen:
a) lakásépítési (korszerűsítés, bővítés) és vásárlási támogatás, lakhatási és albérleti díj hozzájárulás,
b) letelepedési segély,
c) a más településre költözés költségeihez való hozzájárulás,
d) szociális, beiskolázási és temetési segély, családalapítási támogatás,
e) üdülési támogatás,
f) a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet vásárlásához való hozzájárulás,
g) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési és nyelvtanulási támogatás,
h) élet-, nyugdíj- és kiegészítő biztosítási támogatás,
i) illetményelőleg.
(2) Ha az igazságügyi alkalmazottat szolgálati érdekből más településen működő igazságügyi szervhez helyezik át, a költözködéssel járó indokolt költségeket meg kell téríteni.
121/A. § (1) Az állam készfizető kezességet vállal az igazságügyi alkalmazott által a lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt - a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott - kölcsön összegének a hitel fedezetéül szolgáló, hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át meghaladó részére, legfeljebb e hitelbiztosítéki érték 100%-áig.
(2) Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglaltak szerint annál az igazságügyi alkalmazottnál vállalhat, aki
a) legalább hároméves igazságügyi szolgálati viszonnyal, illetőleg ügyészségi szolgálati viszonnyal rendelkezik,
b) felmentési vagy lemondási idejét nem tölti,
c) ellene nem folyik fegyelmi eljárás, nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt,
d) nem áll büntetőeljárás hatálya alatt,
e) az (1) bekezdés szerinti korábbi kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettárs - az igénylés időpontjában - az állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem kötelezett,
f) a kölcsönt nyújtó hitelintézet belső szabályai szerint - saját, illetve adóstársa jövedelmi helyzetét is figyelembe véve - a kölcsön teljes összegére vonatkozóan hitelképesnek bizonyul.
(3) A (2) bekezdés a)-c) pontjában foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló szolgálati jogviszony fennállását a munkáltatói jogkör gyakorlója igazolja.
(4) A (2) bekezdés d)-e) pontjában foglalt feltételek teljesüléséről az igazságügyi alkalmazott a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.
(5) Az igazságügyi alkalmazott a munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül
a) a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét,
b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát,
c) a hitel lejártának időpontját.
A fenti adatokban bekövetkezett változásokról az igazságügyi alkalmazott haladéktalanul köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját.
(6) Amennyiben az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya a 19. § (1) bekezdésének b) pontja, c) pontja - ha az alkalmatlanság nem egészségügyi ok következménye -, d)-f) pontjai alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezesség után a központi költségvetés javára - a hitelintézet útján - egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetni. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének kettő százaléka.
(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója az igazságügyi alkalmazott szolgálati jogviszonyának a (6) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről nyolc napon belül értesíti a bíró által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.
(8) A hitelintézet megállapítja és nyolc napon belül írásban közli az igazságügyi alkalmazottal a (6) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, melyet az igazságügyi alkalmazott a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet.
(9) Ha az igazságügyi alkalmazott (6) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint az igazságügyi alkalmazott adatairól nyolc napon belül értesíti az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt.
(10) A hitelintézet a negyedévet követő hónap tizenötödik napjáig tájékoztatja a Magyar Államkincstárt az igazságügyi alkalmazottnak nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, továbbá e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.
(11) Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján az igazságügyi alkalmazott helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő - összeget kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését az igazságügyi alkalmazott elmulasztotta, akkor az igazságügyi alkalmazott ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adók módjára hajt be.
(12) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a Kormány rendeletben állapítja meg.”

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

102. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló - módosított - 1997. évi LXXVIII. törvény 52. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elvi építési, az építési, a bontási, a használatbavételi és a fennmaradási engedélyezési, továbbá az azokkal összefüggésben keletkezett ellenőrzési és kötelezési ügyekben, valamint a kiszolgáló út céljára történő lejegyzés és a telekalakítások engedélyezése tárgyában és a 47. § (2) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott esetekben (a továbbiakban: kiemelt építésügyi hatósági ügy), első fokon a városi (fővárosi kerületi) - a 2004. január 1-jét követően várossá nyilvánított települések kivételével - önkormányzat jegyzője jár el - a kormányrendeletben meghatározott illetékességi területtel - továbbá annak a települési önkormányzatnak a jegyzője, akit a kormányrendelet 2004. január 1-jéig kijelölt.”

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

103. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló - módosított - 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 6/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Tizenharmadik havi nyugdíjra jogosult az, aki)
„a) a tárgyévet megelőző év legalább egy napján, valamint”

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

104. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló - módosított - 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 21. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[21. § (1) A biztosított jogosult a járóbeteg-ellátás keretében gyógyászati céllal rendelt gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához, illetőleg a fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelés alatt számára rendelt végleges gyógyászati segédeszköz árához, továbbá a gyógyászati segédeszköz javítási és kölcsönzési díjához nyújtott támogatásra, amennyiben]
„a) árához
aa) törzskönyvezett gyógyszer, valamint a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer esetében a külön jogszabályban meghatározott hatóság,
ab) magisztrális és galenusi gyógyszerek esetében a külön jogszabály,
támogatást állapít meg,”
(2) Az Ebtv. 21/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 21. § (1) bekezdés aa) pontja szerinti hatóság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A kérelem a törzskönyvezett gyógyszer, valamint a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer (a továbbiakban együtt: gyógyszer) társadalombiztosítási támogatásba való befogadására és a támogatás mértékének megállapítására vagy módosítására irányulhat.”
(3) Az Ebtv. 21/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 21. § (1) bekezdés ab) pontjában meghatározott magisztrális és galenusi gyógyszerek árához nyújtott támogatás megállapítására vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg.”
(4) Az Ebtv. 39. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az, aki egyidejűleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) és az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.”
(5) Az Ebtv. 49. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás vagy az ápolási díj mellett munkát végző biztosítottra a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy]
„a) a táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál biztosítási időként csak a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás vagy az ápolási díj folyósításának időtartama alatt biztosítási jogviszonyban töltött napokat lehet figyelembe venni,
b) a táppénz összegének megállapításánál a biztosítási jogviszonynak az a) pontban meghatározott időtartam alatt elért, biztosítási jogviszonyból származó egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell figyelembe venni a 48. §-ban foglaltak szerint.”
(6) Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány)
„c) a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és egyes gyógyászati ellátások árához nyújtott támogatás (alapja, mértéke) megállapítására vonatkozó hatásköri és eljárási szabályok,”
(meghatározására)
(7) Az Ebtv. 83. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg)
„c) a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának és a támogatás mértéke megállapításának szempontrendszerét,”

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

105. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 143. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„143. § Az egészségügy szervezésével és irányításával kapcsolatos feladatok ellátásáért, valamint az ezekkel összefüggő jogok gyakorlásáért és kötelezettségek teljesítéséért való felelősség - az e törvényben foglaltaknak megfelelően - az Országgyűlést, a Kormányt, az egészségügyi minisztert, az ÁNTSZ-t, a helyi önkormányzatokat, az egészségügyi szolgáltatók további fenntartóit, az egészségbiztosítási szerveket, a Regionális Egészségügyi Tanácsokat (a továbbiakban: RET) terheli.”
(2) Az Eütv. 146. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„146. § (1) Az ország középtávú fejlesztési, stratégiai tervezésének részét képező Nemzeti Egészségfejlesztési Program (a továbbiakban: NEP) az egészségügyi tervezés alapja. A NEP-ben foglaltakat a gazdaságpolitikai, a terület-, illetőleg településfejlesztési, továbbá valamennyi állami tervezés körébe tartozó döntés meghozatala, illetőleg végrehajtása során érvényre kell juttatni.
(2) A NEP tartalmazza
a) a lakosság egészségi állapotának bemutatását különös figyelemmel a kiemelkedően kritikus területekre,
b) a megvalósítani kívánt egészségfejlesztési, egészségvédelmi célok meghatározását,
c) a kitűzött célok megvalósításához szükséges feladatokat, azok végrehajtási sorrendjét,
d) a kitűzött célok megvalósításához szükséges eszközöket, különös tekintettel a pénzügyi forrásokra,
e) a lakosság egészségi állapota és az azt meghatározó tényezők alapján várható egészségügyi ellátási szükségletet és annak változásait,
f) az egészségügyi rendszer - ideértve a finanszírozást és a szakmai irányítást is - fejlesztési irányait,
g) az egészségügyi ellátórendszer szerkezetében indokolt változásokat,
h) a fejlesztési prioritásokat,
i) a humán erőforrással kapcsolatos fejlesztési irányokat és az ehhez szükséges eszközöket,
j) a stratégiai jelentőségű gép-, műszerfejlesztést,
k) az ágazat kutatás-fejlesztési irányait,
l) a szakmai szabályozás és a minőségbiztosítás fejlesztési tervét.
(3) A NEP-et a - az országos középtávú fejlesztési, stratégiai tervekkel összhangban - az ott meghatározott középtávú tervezési időszakokhoz igazodva kell kidolgozni, illetve felülvizsgálni.
(4) A NEP előkészítése során az egészségügyi miniszter javaslatot kér
a) a RET-ektől,
b) a fővárosi és a megyei önkormányzatoktól, továbbá a helyi önkormányzati szövetségektől,
c) az egészségügyben működő szakmai kamaráktól és más szakmai és érdek-képviseleti szervektől.
(5) A NEP tervezetét véleményezi a Nemzeti Egészségügyi Tanács. A NEP-et az Országgyűlés fogadja el.”
(3) Az Eütv. a következő 146/A-146/B. §-okkal egészül ki:
„146/A. § (1) A NEP-hez igazodva a RET elkészíti az adott egészségügyi régió egészségfejlesztési programját.
(2) A regionális egészségfejlesztési program tartalmazza
a) az ellátandó lakosság számának, korösszetételének várható változását, az egészségi állapotot befolyásoló fontosabb területi, települési, környezeti tényezőket, a lakosság egészségi állapotának legfontosabb jellemzőit,
b) az egészségügyi szolgáltatások iránti igények várható alakulását, figyelembe véve a gyógyító-megelőző feladatok összetételének tervezhető változásait - beleértve a népegészségügyi feladatokból adódó területi igényeket is -, illetve ennek alapján a szolgáltatási struktúra átalakítására vonatkozó terveket,
c) az ellátási kötelezettség teljesítésében részt vevő egészségügyi szolgáltatók legfontosabb szakmai jellemzőit, szervezeti formáit és tulajdonosi struktúráját,
d) a c) pontban megjelölt egészségügyi szolgáltatókra vonatkozó jelentősebb felújítások és fejlesztések terveit.
(3) A program elkészítése során figyelembe kell venni az ellátási kötelezettség teljesítésében részt vevő egészségügyi szolgáltatók és azok fenntartói, illetve tulajdonosai, az önkormányzatok szakmai, fejlesztési terveit.
(4) A regionális egészségfejlesztési program összeállítása során ki kell kérni a gyógyintézettel nem rendelkező helyi önkormányzatok javaslatait is.
(5) A programot a RET a 149/D. § (3) bekezdésében foglaltak szerint fogadja el.
(6) A programot meg kell küldeni a régióban működő valamennyi egészségügyi közszolgáltató fenntartójának és helyi önkormányzatnak, továbbá az Egészségügyi Minisztériumnak is.
146/B. § (1) A régió területén működő gyógyintézet az általa nyújtott szolgáltatások tervszerű és minőségi fejlesztésére szakmai tervet készít a regionális egészségfejlesztési program alapján, azzal összhangban.
(2) A szakmai terv tartalmazza
a) a gyógyító-megelőző feladatok összetételének változtatásával,
b) a feladatok változásával összefüggő belső szervezeti változásokkal,
c) a jelentősebb felújításokkal és fejlesztésekkel,
d) a humán erőforrások fejlesztésével, valamint
e) a minőségbiztosítással és minőségfejlesztéssel
összefüggő koncepciókat és mindezek finanszírozási tervét.
(3) A szakmai tervet - a gyógyintézet szakmai vezető testületének egyetértésével - költségvetési szervnél a gyógyintézet vezetője, egyetemi klinikánál az egyetem, más szervezet esetében a fenntartó fogadja el.
(4) A szakmai tervet meg kell küldeni a területileg illetékes RET számára.”
(4) Az Eütv. a következő 149/A-149/D. §-okkal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Regionális Egészségügyi Tanács
149/A. § (1) A RET az egészségügyi régióban a regionális egészségpolitika kialakításában közreműködő szervezet.
(2) Egészségügyi régió a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 5. §-ának e) pontjában meghatározott régióval megegyező terület.
(3) A RET feladatai:
a) az egészségügyi régió egészségpolitikai programjának összeállítása,
b) koordináció és érdekegyeztetés az egészségügyi régió területén működő egészségügyi közszolgáltatók, fenntartók és a lakosság, illetve betegszervezetek között,
c) az Egészségügyi Fejlesztési Előirányzat (a továbbiakban: EFE) forrásaira kiírt pályázatokkal kapcsolatos feladatok ellátása, továbbá az EFE regionális részének kezelése,
d) a kapacitás-szabályozásban való - külön jogszabály szerinti - közreműködés,
e) működési területén az egészségügyi közszolgáltatást igénybe vevő betegek körében betegelégedettségi vizsgálatok végzése és ennek figyelembevétele a fejlesztési prioritások kijelölése során,
f) a regionális egészségpolitikai program megvalósulásának évenkénti értékelése és amennyiben szükséges, annak módosítása és kiegészítése.
(4) A RET feladatainak ellátásához az illetékességi területén működő MEP-ek és ÁNTSZ intézetek, továbbá gyógyintézetek a rendelkezésükre álló és a RET által kért valamennyi adatot rendelkezésre bocsátják azzal, hogy nem adhatnak át személyazonosítóval összekapcsolható egészségügyi adatot.
149/B. § (1) A RET tagja az egészségügyi régió területén működő
a) ÁNTSZ megyei intézeteinek 1-1 képviselője,
b) megyei egészségbiztosítási szervek képviselője,
c) egészségügyi szakellátást nyújtó közszolgáltatók közül a gyógyintézetek és fenntartóik/tulajdonosaik - ideértve az egyetemi centrumokat és klinikákat működtető egyetemek képviselőit is - 1-1 képviselője,
d) megyei jogú városi önkormányzatok 1-1 képviselője, ha a c) pont alapján nem tagja a RET-nek, valamint
e) alapellátást nyújtó közszolgáltatók megyénként delegált 1-1 képviselője,
f) többcélú kistérségi társulások megyénként delegált 1-1 képviselője, illetőleg a kistérségi fejlesztési tanácsok képviselője,
g) Regionális Fejlesztési Tanács által delegált képviselő,
h) egészségügyi szolgáltatót fenntartó önkormányzati társulások 1-1 képviselője.
(2) A RET ülésein tanácskozási joggal részt vehet
a) az egészségügyben működő szakmai kamarák 1-1 képviselője, valamint a reprezentatív szakszervezetek 1 delegáltja, továbbá a Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete által közösen delegált 1 képviselő,
b) a régióban működő közszolgáltatást nem nyújtó egészségügyi szolgáltatók 1 közös képviselője,
c) a betegszervezetek és a betegjogi képviselők 1-1 közös delegáltja.
149/C. § (1) A RET jogi személy, gazdálkodására a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A RET titkársági feladatait az ÁNTSZ régió területén működő megyei intézetei közül az országos tisztifőorvos által kijelölt intézet keretében működő RET titkárság látja el.
(3) A RET, illetve a RET titkárság működési költségeinek fedezetét az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (a továbbiakban: OTH) költségvetésében kell biztosítani.
149/D. § (1) A RET tagjai közül - a tagok szótöbbségével - elnököt és elnökhelyettest választ. Az elnök látja el a RET képviseletét, dönt az ülések összehívásáról, napirendről.
(2) A RET az (1) bekezdésben foglaltakon túl más tisztségviselők megválasztásáról, illetve a döntéseinek előkészítéséhez bizottságok létrehozásáról is dönthet.
(3) A RET határozatképes, ha az ülésén a tagok több, mint fele jelen van. A RET döntéseit - ha törvény másként nem rendelkezik - a jelenlévő tagok többségének szavazatával hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.”
(5) Az Eütv. a következő 156/A-156/D. §-okkal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Egészségügyi Fejlesztési Előirányzat
156/A. § (1) Az Egészségügyi Fejlesztési Előirányzat (a továbbiakban: EFE) a Nemzeti Fejlesztési Tervvel, a regionális fejlesztési tervekkel, az Európai Unió által meghatározott fejlesztési irányokkal összhangban lévő egészségügyi fejlesztések támogatását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzat.
(2) Az EFE az Egészségügyi Fejlesztési Előirányzat Központi részéből (a továbbiakban: központi rész) és az Egészségügyi Fejlesztési Előirányzat Regionális részéből (a továbbiakban: regionális rész) áll.
(3) A központi rész felhasználása kizárólag a NEP-pel összhangban
a) kormányzati projektek támogatására,
b) a regionális egészségpolitikai programban szereplő fejlesztések, átalakítások, rekonstrukciók finanszírozására,
c) az Európai Unió strukturális alapjaiból megszerezhető forrásokhoz szükséges önrész kiegészítésére, továbbá
d) a RET által támogatott prevenciós programra
történhet.
156/B. § (1) A központi rész forrásainak felhasználásáért az egészségügyi miniszter felel. A központi részben a 156/A. § (3) bekezdésének b)-d) pontjaiban meghatározott célokat szolgáló források elosztása pályázati úton történik, kivéve a külön jogszabály szerinti Irányított Betegellátási Modellkísérletben szervezőként résztvevő egészségügyi szolgáltatót megillető prevenciós díjat. Lehetőség van a pályázott összeg egészének vagy egy részének vissza nem térítendő támogatás formájában történő átadására is.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pályázaton kizárólag egészségügyi szolgáltatók vehetnek részt, akik a pályázatot a RET-hez nyújthatják be. A központi fejlesztési rész felhasználására benyújtott pályázatokat a RET rangsorolva továbbküldi az egészségügyi miniszternek.
(3) A pályázatok rangsorolása, illetve elbírálása során azokat a pályázatokat kell előnyben részesíteni, amely további pályázat útján elnyerhető források megszerzéséhez rendelkezésre álló önrész kiegészítését, valamint az ellátás szakmai szerkezetének átalakítását szolgálják.
(4) A pályázati eljárás részletes szabályait az egészségügyi miniszter rendeletben határozza meg.
156/C. § (1) A regionális rész az egészségügyi régióban működő egészségügyi közszolgáltatók regionális fejlesztéseinek támogatását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzat.
(2) A regionális rész célja
a) a decentralizáció, a regionalitás elvének érvényre juttatásával az igazságosságra törekvő és az esélyegyenlőtlenségeket kiegyenlítő regionális egészségügyi fejlesztések pénzügyi támogatása,
b) az Európai Unió strukturális alapjaiból megszerezhető forrásokhoz szükséges önrész kiegészítése.
(3) A regionális rész a NEP-pel összhangban kizárólag
a) a regionális egészségpolitikai programban szereplő fejlesztések, átalakítások, rekonstrukciók finanszírozására,
b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti célra használható fel.
(4) A regionális rész forrásainak felhasználásáért a RET felel. A források elosztása pályázati úton történik, amelyen kizárólag egészségügyi szolgáltatók vehetnek részt. A pályázott összeg egésze vagy egy része vissza nem térítendő támogatás formájában is átadható.
(5) A pályázatok elbírálása során azokat a pályázatokat kell előnyben részesíteni, amely
a) további pályázat útján elnyerhető források megszerzéséhez rendelkezésre álló önrész kiegészítését szolgálja,
b) az ellátás szakmai szerkezetének átalakítását célozza.
(6) A pályázati eljárás részletes szabályait az egészségügyi miniszter rendeletben határozza meg.
156/D. § (1) Az EFE forrásai
a) az állam tulajdonában lévő egészségügyi célt szolgáló ingatlanok értékesítéséből származó bevétel,
b) az egészségügyi ellátás fejlesztésére, illetőleg a 156/A. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott prevenciós programokra a központi költségvetésben az Egészségügyi Minisztérium fejezetében tervezett és az EFE részére átadott előirányzat,
c) az EFE előző évi pénzmaradványa,
d) önkéntes adományok,
e) egyéb támogatások,
f) egyéb bevételek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételek 25%-a a központi részt, 75%-a a regionális részt illeti. Költségvetési támogatás esetében a költségvetési törvény az e törvényben meghatározott arányokat eltérően is megállapíthatja.
(3) A részek bevételeit, kiadásait, pénzmaradványát egymástól elkülönítetten kell kezelni.”
(6) Az Eütv. 247. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(4) bekezdések számozása (4)-(5) bekezdésre változik:
„(3) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy az EFE központi és regionális részéből megszerezhető forrásokra irányuló pályázatok eljárási szabályait rendeletben állapítsa meg.”

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

106. § (1) A családok támogatásáról szóló - módosított - 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 11. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A családi pótlék havi összege
a) egygyermekes család esetén 5100 Ft,
b) egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 6000 Ft,
c) kétgyermekes család esetén gyermekenként 6200 Ft,
d) két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 7200 Ft,
e) három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 7800 Ft,
f) három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 8400 Ft,
g) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a 7. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 13 900 Ft,
h) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után, valamint a 7. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti személynek 15 700 Ft,
i) a 7. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett, a g) és h) pontok alá nem tartozó gyermek, valamint a 8. § (3) bekezdésének b) pontja alá tartozó személy esetén 7200 Ft.”
„(3) A családi pótlékot - függetlenül az igénylés és megszüntetés időpontjától - teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani.”
(2) A Cst. 43. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét a magánszemély kérelmére a Magyar Államkincstár elnöke kivételes méltányosságból elengedheti vagy mérsékelheti, ha annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti és behajtási eljárás eredménytelen volt.”

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény módosítása

107. § (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló - módosított - 1999. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szakirányú felsőfokú végzettségre vonatkozó előírást nem kell alkalmazni a felsőfokú végzettséggel legalább tízévi, valamely pénzügyi szervezetnél, az MNB-nél, illetve a közigazgatásban a pénzügyi szervezetek szabályozása, ellenőrzése területén szerzett vezetői vagy ezzel egyenértékű külföldi gyakorlattal rendelkező személy esetén.”
(2) A Psztv. 9/C. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A (3) bekezdésben meghatározott szakirányú felsőfokú végzettségre vonatkozó előírást nem kell alkalmazni a felsőfokú végzettséggel legalább tízévi, valamely pénzügyi szervezetnél, az MNB-nél, illetve a közigazgatásban a pénzügyi szervezetek szabályozása, ellenőrzése területén szerzett vezetői vagy ezzel egyenértékű külföldi gyakorlattal rendelkező személy esetén.”
(3) A Psztv. 11/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Felügyelet bevételeiből - a bírságból származó bevétel kivételével - legfeljebb a tényleges adott évi bevétel tizenöt százalékának megfelelő mértékig tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék a következő években kizárólag a (2) bekezdésben meghatározott működés fedezetére használható fel, és az más célra nem vonható el.”

Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény módosítása

108. § Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 2. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek miatti ellátási különbségek kiegyenlítésére, a hátrányos helyzetű települési önkormányzatok egészségügyi alapellátási feladatai megszervezésének segítésére külön törvény szerint működtetett Praxisprogram szolgál.”

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosítása

109. § (1) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló - módosított - 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 112. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően angol-, francia- vagy németnyelv-tudás alapján, „C” típusú nyelvvizsga esetén a pótlék alanyi jogon jár. A pótlék mértéke
a) felsőfokú nyelvvizsga esetében az illetményalap 100%-a,
b) középfokú nyelvvizsga esetében az illetményalap 60%-a,
c) alapfokú nyelvvizsga esetében az illetményalap 15%-a.”
(2) A Hjt. 119. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„119. § Az állomány tagja minden naptári évben 1 havi távolléti díjnak megfelelő összegű külön juttatásra jogosult, amennyiben január 1-jén szolgálati viszonyban áll, kivéve, ha
- 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságon van,
- gyermekgondozási segélyben, illetve
- gyermekgondozási díjban részesül.
A juttatás kifizetéséről január 16-án - amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követő első munkanapon - kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó távolléti díj.”

A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása

110. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló - módosított - 2001. évi C. törvény 64. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kérelmezőnek az e törvény I., II. és XI. fejezete szerinti eljárásért, továbbá a magyar oklevélről vagy bizonyítványról szóló igazolás kiállításáért a kérelem benyújtásakor irányadó, jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabér egynegyedének megfelelő összeget (a továbbiakban: eljárási díj) kell fizetnie az eljáró hatóság számlájára.”

A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény módosítása

111. § (1) A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló - a 2004. évi XXII. és a 2004. évi XLVIII. törvénnyel módosított - 2003. évi XV. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 2. §-ának (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„j) Pénzügyi Információs Egység: Az Európai Unió Tanácsának a tagállamok pénzügyi információszerző egységeinek az információcsere terén folytatott együttműködésére vonatkozó rendelkezésekről szóló 2000. október 17-i Határozata szerinti pénzügyi információs feladatokat mindenkor ellátó szervezeti egység.”
(2) A Pmt. a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § (1) Az ORFK pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén saját hatáskörben vagy külföldi Pénzügyi Információs Egység megkeresése alapján bank- vagy egyéb üzleti titkot képező adat- vagy információ szolgáltatását kérheti a szolgáltatótól, amelynek átadását a szolgáltató nem tagadhatja meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatot az ORFK a megkeresés teljesítése céljából, vagy a nélkül, saját hatáskörben - amennyiben a pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény külföldi érintettség gyanúját veti fel - a külföldi Pénzügyi Információs Egységnek átadhatja.”
(3) A Pmt. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ORFK a 8. § (1) bekezdése és 8/A. § (1) bekezdése alapján kapott információt kizárólag a pénzmosás elleni küzdelem céljaira, feladatainak ellátása érdekében használhatja fel, és az adatokat tíz évig köteles megőrizni.”

A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény módosítása

112. § (1) A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény (a továbbiakban: Nct.) 2. §-ának (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Alapprogram bevételei:)
„a) a megelőző költségvetési évben magánszemélyek jövedelemadójaként ténylegesen befizetett összeg 1%-ából a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. §-ában megjelölt kedvezményezetteknek a tárgyévben ténylegesen kiutalt jövedelemadó-hányaddal megegyező összeg. Az Alapprogram számára átutalt támogatási összeg nem lehet kevesebb, mint a megelőző költségvetési évben a magánszemélyek által ténylegesen befizetett személyi jövedelemadó 0,5%-a;”
(2) Az Nct. 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés a) pont szerinti forrás időarányos részét a Magyar Államkincstár negyedévenként, az adott negyedév első hónapjának 20. napjáig biztosítja az Alapprogram számára. A Magyar Államkincstár az első, második és harmadik negyedévre jutó forrásként a megelőző költségvetési évben, a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. §-ában megjelölt kedvezményezetteknek ténylegesen kiutalt jövedelemadó-hányaddal megegyező összeg időarányos részét biztosítja. A negyedik negyedévre jutó forrásként a (2) bekezdés a) pontjában rögzítettek szerint számított összeg időarányos részét biztosítja, korrigálva azt az első, második és harmadik negyedévre biztosított forrás, és a (2) bekezdés a) pontja szerint számított időarányos összeg különbözetével.”
(3) Az Nct. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Tanács az Alapprogram elvi irányító testülete. E törvény keretei között a Tanács jogosult meghatározni az Alapprogram támogatási rendszere működésének alapvető szabályait, az Alapprogramból nyújtható támogatások rendező elveit, így különösen az egy civil szervezet számára egy költségvetési évben nyújtható támogatás maximális összegét, a Kollégiumok közötti forrásmegosztás arányait; valamint ellátja az e törvényben ráruházott egyéb feladatokat.”
(4) Az Nct. 6. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Tanács és a Kollégiumok tagjait és elnökeit tevékenységükért a miniszter által évente megállapított díjazás illeti meg. A havi díjazás legkisebb mértéke a kötelező legkisebb munkabér jogszabályban meghatározott összege, legnagyobb mértéke a kötelező legkisebb munkabér háromszorosa lehet. A díjazáson kívül a Tanács, illetve a Kollégiumok tagjai és elnökei havi költségátalányra jogosultak, melynek mértékét a miniszter határozza meg.
(3) A Tanács és a Kollégiumok miniszter által kijelölt köztisztviselői jogállású tagjait a (2) bekezdés szerinti díjazás nem illeti meg. A Tanács és a Kollégiumok miniszter által kijelölt köztisztviselői jogállású tagjai, kizárólag az Alapprogram tevékenységével összefüggő, igazolt utazási költségeik megtérítésére jogosultak.”

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény módosítása

113. § A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § (1) A cukorilleték megfizetésére kötelezettek a közösségi jogszabályok alapján meghatározott illetékfizetési kötelezettségüket az MVH e célra megnyitott számlájára történő befizetéssel teljesítik.
(2) Késedelmes megfizetése esetén az illetéket az esedékesség napjától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamattal növelten kell megfizetni. A határidőre nem teljesített illeték késedelmi kamattal növelt összege adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Megfizetését az MVH határozattal rendeli el.”

A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény módosítása

114. § (1) A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktd. tv.) 26. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egyes környezetterhelési díjkedvezmények igénybevételére, a díjak díjvisszaigénylésének alkalmazására, a kibocsátott terhelő anyag mennyiség meghatározásának pontos módjára, valamint a díjfizetés áthárítására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
(2) A Ktd. tv. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A levegőterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a 2004. évben az e törvény alapján megállapított levegőterhelési díj 40%-át, 2005. évben 40%-át, 2006. évben 75%-át, 2007. évben 90%-át, a 2008. évtől 100%-át köteles megfizetni. A vízterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a 2004. évben az e törvény alapján megállapított vízterhelési díj 30%-át, 2005. évben 30%-át, 2006. évben 50%-át, 2007. évben 80%-át, 2008. évtől kezdődően 100%-át köteles megfizetni. A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a 2004. évben az e törvény alapján megállapított talajterhelési díj 20%-át, 2005. évben 20%-át, 2006. évben 50%-át, 2007. évben 75%-át, 2008. évben 90%-át, a 2009. évtől 100%-át köteles megfizetni.”
(3) A Ktd. tv. 27. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az a kibocsátó, aki hulladékhasznosítást végez, az új termékbe beépülő hazai hulladék mennyisége arányának megfelelően jogosult a negyedévenként esedékes levegő- és vízterhelési díjelőleget csökkenteni.”

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása

115. § (1) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (a továbbiakban: KTIA tv.) 3. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) E törvény hatálya alá tartozik - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a belföldi székhelyű, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság.
(2) Nem tartozik e törvény hatálya alá a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (2)-(3) bekezdése szerint kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság, továbbá a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság, továbbá az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság.
(3) Nem tartozik e törvény hatálya alá a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága.
(4) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásánál az üzleti év első napján fennálló állapot az irányadó.”
(2) A KTIA tv. 8. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az Alap kezelése során felmerülő - így különösen elemzések, koncepciók, támogatási stratégiák, programok, projektek készítésével, pályázatok megismertetésével és elbírálásával, a szerződések előkészítésével, megkötésével és bonyolításával, nyilvántartásuk egyes tárgyi és személyi feltételeivel, valamint az ellenőrzéssel és értékeléssel, továbbá a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalnál az Alap működtetésével kapcsolatos - költségeket az Alap finanszírozza. Az Alap kezelésével kapcsolatos költségek nem haladhatják meg az Alap tárgyévi kiadási előirányzatának a 2005. évben 3,3%-át, a 2006. és az azt követő években 2,5%-át.”

A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása

116. § A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Rega-tv.) 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A 4. § (1) bekezdése szerinti adóalannyal kötött megállapodás alapján - az adóhatósághoz történt bejelentést követően - az adót a 6. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelően az adóigazolás kiváltásának időpontjában a 4. § (1) bekezdése szerinti adóalanynak értékesítő, vagy azt megelőző bármely értékesítő is megfizetheti, feltéve, ha az értékesítő belföldön székhellyel, fiókteleppel, vagy állandó lakóhellyel rendelkezik, és az általános forgalmi adó alanya.
(2) Az így megfizetett adó összegéről az adóhatóság az adót megfizető személy részére a 11. § szerinti adóigazolást állít ki. Az adóigazolás kiváltásának időpontjában megfizetett adó az adót megfizető személy által belföldön teljesített gépjármű-értékesítés áfa alapjába beletartozik.
(3) Az adót az adóhatóság határozattal állapítja meg.”

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

117. § (1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglaltak kivételével - 2005. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az e törvény 122. §-a (3) bekezdésének rendelkezései 2004. december 30-án lépnek hatályba.
(3) a) Az e törvény 86. §-ának (5)-(6) bekezdésével megállapított, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 23. §-a és 26. §-ának (2) bekezdése, valamint
b) az e törvény 122. §-ának (11) bekezdésével megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 102. §-a (12) bekezdése c) pontjának szövege 2005. február 1-jén lép hatályba.
(4) Az e törvény 9. §-ának (4) bekezdése, 95. §-ával megállapított az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 28. §-a, 110. §-ával megállapított a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 64. §-ának (1) bekezdése és 138. §-ával megállapított 21. számú melléklete 2005. február 15-én lépnek hatályba.
(5) Az e törvény 50. §-ának (5) bekezdése 2005. január 15-én lép hatályba.
(6) Az e törvény 86. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdésével megállapított, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 11/A. §-a (5) bekezdésének második mondata, (8)-(11) bekezdésének, 19. §-a (5) bekezdése c) pontjának rendelkezései az e törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lépnek hatályba.
(7) Az e törvény 105. § (5) bekezdésével megállapított, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 149/A. §-a (3) bekezdésének c) pontja és a 156/A-156/D. §-ok 2006. január 1-jén lépnek hatályba.
118. § (1) Az e törvény 89. §-ának
a) (10) bekezdésében meghatározott Cct. 11. §-ának (6) bekezdésében,
b) (14) bekezdésében meghatározott Cct. 15. §-ában,
c) (15) bekezdésében meghatározott Cct. 17. §-ának (4) és (5) bekezdéseiben,
d) (16) bekezdésében meghatározott Cct. 19. §-ának (5) bekezdésében
foglalt rendelkezéseket a címzett és céltámogatással folyamatban lévő önkormányzati beruházásokra is alkalmazni kell.
(2) E törvény 89. §-ának (11) bekezdésével meghatározott, a Cct. 13/A. §-ában, továbbá (12) bekezdésével meghatározott, a Cct. 14. §-a (5) bekezdésének c) pontjában foglaltakat a címzett és céltámogatással folyamatban lévő szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló beruházások esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az önkormányzat a 60%-os bekötési arány megvalósulását köteles igazolni.
(3) Az e törvény 103. §-ával megállapított, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6/A. § (1) bekezdése a) pontjának rendelkezését a tizenharmadik havi nyugdíj 2004. évi megállapítására vonatkozóan is alkalmazni kell.
(4) Az e törvény 122. §-ával megállapított, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22. §-a (4) bekezdésének rendelkezéseit a 2004. december 31-e utáni időponttól megállapításra kerülő ellátásokra kell alkalmazni.
(5) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 64. §-a (1) bekezdésének - e törvény 110. §-ával módosított - rendelkezéseit először a hatálybalépését követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.
(6) Az e törvény 98. §-ával megállapított a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. §-a (1) bekezdésének dzs) ponttal megállapított rendelkezéseit a 2004. december 31-én hatályos rendelkezések szerint készített bevallásában is lehet a társasági adóalap megállapítására és társasági adókötelezettségre alkalmazni.
(7) Az e törvény 116. §-ával megállapított regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény rendelkezéseit, valamint az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2004. évi CI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit e törvény hatálybalépését követően induló adóigazgatási eljárások esetén kell először alkalmazni.
(8) Az e törvény 96. §-ával megállapított a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezéseit a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
119. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/A. §-a (8) bekezdésének „a 2004. évre vonatkozóan” szövegrész, a 92. §-a (2) bekezdésének második mondata, a 93. §-a (5) bekezdésének utolsó mondata és az azt megállapító 2001. évi XXXVI. törvény 99. §-a (4) bekezdésének e rendelkezést megállapító szövegrésze,
b) a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 6. §-ának (1) bekezdése és az azt megállapító 2003. évi XCV. törvény 41. §-ának (4) bekezdése, továbbá a 6. §-ának (2) bekezdése és az azt megállapító 2003. évi XCV. törvény 41. §-ának (5) bekezdése, a 38. §-ának utolsó mondata,
c) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. § (3) bekezdése c) pontjának 5. alpontjából, valamint az azt megállapító 2002. évi LXII. törvény 79. §-ának (2) bekezdéséből, továbbá az 5. § (3) bekezdés c) pontjának 7. alpontjából, valamint az azt megállapító 2002. évi LXII. törvény 79. §-ának (3) bekezdéséből a „sorkatonai és” szövegrész,
d) az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 24/B. §-ának (3) bekezdése, valamint az azt megállapító 2003. évi CXVI. törvény 91. §-a (5) bekezdésének e rendelkezését megállapító szövegrész,
e) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 75. §-ának (2) bekezdése, 81. §-ának (2) bekezdése és az azt megállapító 2002. évi LVIII. törvény 49. §-a (5) bekezdésének b) pontja, 83. §-a (3) bekezdésének d) pontja, 21. §-ának (5) bekezdéséből a „vagy a közfinanszírozás alapjául szolgáló ár” szövegrész,
f) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 43/A. §-ának (3) bekezdése és az azt megállapító 2003. évi LXXXIV. törvény 28. §-a (3) bekezdése b) pontjának e rendelkezést megállapító szövegrész, valamint 94. §-ának (5) bekezdése és az azt megállapító 2000. évi CXXXIII. törvény 102. §-a (8) bekezdése b) pontjának e rendelkezést megállapító szövegrész,
g) az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 7. §-ának (2) bekezdése és az azt megállapító 2000. évi CXXXIII. törvény 103. §-a (7) bekezdésének e rendelkezést megállapító szövegrész,
h) az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletének „MOL Magyar Olaj és Gázipari Rt., Pécsi Geodéziai és Térképészeti Kft., Temperáltvizű Halszaporító és Kereskedelmi Kft.” szövegrész,
i) a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 12/F. § (4) bekezdésének második mondata,
j) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 14. §-ának (2) bekezdése és 23. §-ának n) és u) pontja,
k) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény a 49/A. §-ának (1) bekezdésében „Az erre vonatkozó jelentést a letétkezelő az értékelt napot követő, külön jogszabályban meghatározott határidőn belül elektronikus úton megküldi a Felügyeletnek és a pénztárnak.” szövegrész,
l) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 70. §-ának (5) bekezdésében „Az erre vonatkozó jelentést a letétkezelő az értékelt napot követő, külön jogszabályban meghatározott határidőn belül, elektronikus úton megküldi a Felügyeletnek és a pénztárnak.” szövegrész,
m) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 8/B. §-a (7) bekezdésének második mondatában „az alapműveltségi vizsga” szövegrész,
n) a Közokt. tv. 19. §-a (6) bekezdéséből a „normatív, kötött felhasználású támogatásként” szövegrész,
o) a Közokt. tv. 114. §-a (1) bekezdés b) pontjának második és hetedik gondolatjelében az „és a második”, illetve „és második” szövegrész.
(2) 2005. január 1-jén hatályát veszti a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 41. §-ának (10) bekezdése és az azt megállapító 2003. évi XLV. törvény 20. §-ának (1) bekezdése, a Ktv. 80. §-a (1) bekezdésének j) pontja, továbbá a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény 106. §-ának (2) bekezdése.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 14. §-a (1) bekezdésében az „- a kisvállalkozások kivételével -” szövegrész és a 14. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 5. §-a és 9. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.
120. § (1) E törvény hatálybalépése nem érinti a 2004. évre vonatkozó szabadságolási tervben, a rekreációs szabadsággal kapcsolatban megtett munkáltatói intézkedéseket azzal, hogy e törvény hatálybalépését követően rekreációs szabadság kiadására nem kerülhet sor. A rekreációs szabadságról szóló 136/2003. (IX. 4.) Korm. rendelet alapján a 2005. évre vonatkozóan elkészített ütemezési terv, illetve meghozott munkáltatói döntések nem hajthatók végre.
(2) Az e törvény 93. §-ával megállapított, az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 69/A. §-a (6) bekezdésének rendelkezéseit e törvény hatálybalépését megelőzően átadott ingatlanok tekintetében is alkalmazni kell.
(3) a) Az e törvény 86. §-ával megállapított, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 15. §-a (1) bekezdése f) pontjának hatálybalépését megelőzően az a köztisztviselő, valamint
b) az e törvény 87. §-ával megállapított, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25. §-a (1) bekezdése e) pontjának hatálybalépését megelőzően az a közalkalmazott,
aki a 65. életévét betöltötte vagy 2005. július 1-jéig tölti be, annak jogviszonya 2005. július 1-jén szűnik meg.
(4) Az e törvény 86. §-ával megállapított, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 23. §-ának és a 26. §-a (2) bekezdésének rendelkezéseit a saját munkáltatójával tanulmányi szerződést kötött köztisztviselő esetén első ízben a felsőfokú oktatási intézményekben 2005/2006. tanévben megszerzett felsőfokú iskolai végzettségek esetén kell alkalmazni.
(5) Az e törvény 86. §-ával megállapított, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 11/A. §-a (5) bekezdésének második mondatában és (9) bekezdésében foglalt rendelkezéseket azon politikai főtanácsadókra, politikai tanácsadókra is alkalmazni kell, akiknek politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói jogviszonyuk e törvény kihirdetésekor fennáll.
(6) Az e törvénnyel megállapított, az (5) bekezdésben nem említett rendelkezéseket azokra a politikai főtanácsadókra, politikai tanácsadókra is alkalmazni kell, akik e törvény hatálybalépését megelőzően, jogviszonyuknak a Ktv. 11/A. § (8) bekezdése alapján történő megszűnését követő 30 napon belül újabb politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói jogviszonyt létesítettek és végkielégítésben nem részesültek, amennyiben politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói jogviszonyuk e törvény kihirdetésekor fennáll.
(7) Az e törvény 88. §-ával megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 109/K. §-a (10) bekezdésének rendelkezéseit e törvény hatálybalépését megelőzően átadott ingatlanokra is alkalmazni kell.
(8) Az e törvény 88. §-ával megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 109/A. §-a (7) bekezdésének rendelkezéseit e törvény hatálybalépését követően kezdeményezett felajánlásokra kell alkalmazni. Ebben az esetben felajánlásnak kell tekinteni a lejárt bérleti szerződés meghosszabbítását is.
(9) Az e törvény 84. §-ával megállapított, a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 30. §-ának (3) bekezdésében foglalt „Sorsjáték esetén a nyereményalap legalább 60%-át nyeremények céljára kell fordítani” szövegrész, valamint a 32. §-ának (1) bekezdésében foglalt „a sorsjáték játékadója a havi tiszta játékbevétel 30%-a,” szövegrész rendelkezéseit a 2005. január 1-jét követően engedélyezett sorsjátékokra kell alkalmazni.
(10) Az e törvény 91. §-ával megállapított a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 48. §-a (1) bekezdésének b) pontját, 48. §-a (4) bekezdésének b) pontját, 48. §-a (8) bekezdésének b) pontját, 48. §-ának (9) bekezdését a 2005/2006. tanévtől kötelező alkalmazni, e rendelkezések bevezetéséhez az iskola pedagógiai programja fenntartói jóváhagyás nélkül módosítható.
(11) Az e törvény 91. §-ával megállapított Közokt. tv. 79. §-a, valamint 80. §-a (5) bekezdésének rendelkezéseit 2005. január 1-je után induló engedélyezési eljárásban kell alkalmazni, az új intézményeknél, illetve a már működő intézmény feladatváltozásánál, székhelyváltozásnál, telephely létesítésénél.
(12) Az e törvény 91. §-ával megállapított Közokt. tv. 79. §-ának (3) bekezdése alapján a többcélú kistérségi társulás székhely településének jegyzője 2005. február 1-jétől gyakorolja hatáskörét. Eddig az időpontig a kistérségi társulásban részt vevő helyi önkormányzatok jegyzői megküldik részére a náluk lévő iratokat és erről értesítik a nevelési-oktatási intézmény fenntartóját.
(13) Az e törvény 91. §-ával megállapított Közokt. tv. 115. § -a (1) bekezdésének c) pontjában, a 116. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakat azoknál kell alkalmazni, akik 2005/2006. tanítási évben kezdik meg tanulmányaikat az alapfokú művészetoktatási intézmény első előképző vagy az első alapfokú évfolyamán, majd ezt követően a belépő új évfolyamokra felvett tanulóknál.
(14) Az e törvény 91. §-ával megállapított Közokt. tv. 117. §-a (2) bekezdésében foglaltakat a 2005/2006. tanítási évtől kell alkalmazni azoknál, akik abban a tanítási évben kezdik meg a tanulmányaikat abban az oktatásban, amelyben térítési díjat kell fizetni, majd ezt követően a belépő új évfolyamokra felvett tanulóknál.
(15) A Közokt. tv. 80. §-ának (2) bekezdésében foglaltak meglétét a jegyző, főjegyző, a Közokt. tv. 79. §-ában és a 80. § (5) bekezdésében meghatározottak esetében az engedély kiadásától, a korábban kiadott engedély alapján működő közoktatási intézmények esetén 2006. szeptember 1-jétől vizsgálhatja. E határidőket kell alkalmazni a 95/A. § (4) bekezdésében szabályozott hatósági eljárás tekintetében is. A jegyző, főjegyző 2005. július 1-jéig értesíti az intézményfenntartókat a bekövetkezett változásokról.
(16) A Közokt. tv. 114. §-a (1) bekezdése b) pontjának második és hetedik gondolatjelében és az e törvény 91. §-ával megállapított 121. §-a (1) bekezdésének 21. pontjában foglaltakat azoknál a tanulóknál kell alkalmazni, akik 2005/2006. tanítási évben kezdik meg tanulmányaikat az első szakképzettség megszerzése céljából, majd ezt követően a belépő új évfolyamokra felvett tanulóknál.
(17) A Közokt. tv. 118. §-a (6) bekezdésében foglaltakat első alkalommal a 2005/2006. tanítási évben, nevelési évben indított óvodai csoportoknál, iskolai osztályoknál, alapfokú művészetoktatási intézményi és kollégiumi csoportoknál kell alkalmazni, majd ezt követően a belépő új évfolyamokon induló csoportoknál, osztályoknál.
(18) Az e törvény 92. §-ával megállapított, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 47. §-ának (7) bekezdését az e törvény hatálybalépése után kötött tanulmányi szerződés esetében kell alkalmazni.
(19) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, illetve a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény, szolgáltatás nem állami fenntartója új intézmény, szolgáltatás vagy a 2004. évben már működő intézmény férőhelyszámának növekedése tekintetében 2005. évben akkor jogosult normatív hozzájárulásra, ha
a) személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatás esetében működési engedély iránti kérelmét 2005. január 31-éig benyújtja,
b) az a) pont alá nem tartozó ellátások esetében normatíva-igényét 2005. január 31-éig bejelenti az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes Kincstár Területi Igazgatóságának a normatív hozzájárulás igénylés alapjául szolgáló feladatmutató (férőhelyszám, ellátotti szám, szolgálat) és az igénybevétel várható időpontjának feltüntetése mellett.
121. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:
a) a 78. §-ban meghatározott irányított betegellátási modellkísérlet esetében a pályázat kiírásának és elbírálásának, a fejkvóta megállapításának, az elvi számla vezetésének, a prevenciós kiadásokra és a szervezési feladatokra kiutalt pénzösszeg kiutalásának, felhasználásának, ellenőrzésének, visszavonásának, a bevételi többlet kiutalásának, ellenőrzésének, visszavonásának, valamint az irányított betegellátásban részt vevő ellátásszervezők feladatainak, megszűnésük esetén az OEP által kifizetett pénzeszközök elszámolásának, továbbá a 78. § (14) bekezdés szerinti pályázat kiírásának, elbírálásának részletes szabályait;
b) a gyógyszergyártók 2005. évi ellentételezése kifizetésének és a gyártói befizetések részletes szabályait;
c) az egyedi támogatások, valamint az egyéb vállalati támogatások keretében nyújtott termelési támogatásokat és azok felhasználási szabályait;
d) az agrárgazdasági és vidékfejlesztési célokhoz nyújtott támogatások részletes jogcímeit, a támogatások folyósításának, felhasználásának, ellenőrzésének, valamint a rendeltetéstől eltérő felhasználás szankcionálásának általános szabályait;
e) az e törvény 44. §-ában meghatározott az állami készfizető kezességvállalás feltételeit, részletes szabályait;
f) a Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása, a Lakbértámogatás és a Fiatalok otthonteremtési támogatása használt lakásra előirányzatok felhasználásának részletes szabályait;
g) a 2005. évben életbe lépő közületi gázáremelés központi és önkormányzati költségvetési szervek és közfeladatot ellátó egyházi jogi személy, valamint közfeladatot ellátó (köz)alapítvány által fenntartott intézmények 2005. évi kompenzációjának részletes szabályait. A kompenzációra felhasználható összeget a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 6. Energiagazdálkodási célelőirányzat alcím terhére a Kormány határozza meg.
122. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 8. §-ában és 101. §-a (1) bekezdésének d) pontjában a „2005. január 1-je” szövegrész helyébe a „2007. január 1-je” szövegrész lép, 22. §-ának (4) bekezdése a „meghatározott időszaknak” szövegrész után kiegészül a „- vagy ha ennél a szolgálati idő kevesebb, e rövidebb időnek -” szövegrésszel, 62. §-ának (4) bekezdésében „a megállapítás naptári évét követő év január hónapjában” szövegrész helyébe a „a megállapítás naptári évét követően minden év január hónapjában” szövegrész, 101. §-a (2)-(3) bekezdésében a „2005. január 1-jéig” szövegrész helyébe a „2007. január 1-jéig” szövegrész lép.
(2) A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 2. §-a (1) bekezdésében a „Miniszterelnökség” szövegrész helyébe az „Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium” szövegrész lép.
(3) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 60. §-a (3) bekezdésében a „2004. december 31-ig” szövegrész helyébe „2007. december 31-éig” szövegrész lép.
(4) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 31/C. §-ának (4) bekezdésében, valamint 43. §-ának (5) bekezdésében a „legfeljebb 20%-kal megemelheti” szövegrész helyébe „legfeljebb 30%-kal megemelheti” szövegrész lép, valamint a 30/A. §-ának (2) bekezdésében a „legalább ötéves” szövegrész helyébe a „legalább hároméves” szövegrész lép.
(5) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 101. §-ának (4) bekezdésében a „legfeljebb 20%-kal magasabban” szövegrész helyébe „legfeljebb 30%-kal magasabban” szövegrész lép, 245/L. §-ának (4) bekezdésében a „legfeljebb 20%-kal megemelheti” szövegrész helyébe „legfeljebb 30%-kal megemelheti” szövegrész lép.
(6) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 108. §-ának (3) bekezdésében a „20%-ig” szövegrész helyébe „30%-ig” szövegrész lép.
(7) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 81/G. §-ának (2) bekezdésében, 90/E. §-ának (2) bekezdésében a „legfeljebb húsz százalékkal megemelheti” szövegrész helyébe a „legfeljebb harminc százalékkal megemelheti” szövegrész lép.
(8) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 102. §-ának (2) bekezdésében a „legfeljebb 20 százalékkal megemelheti” szövegrész helyébe a „legfeljebb 30 százalékkal megemelheti” szövegrész lép.
(9) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló - módosított - 1997. évi LXXXIII. törvény 68. §-ának (3) bekezdésében „500 forintot” szövegrész helyébe „5000 forintot” szövegrész, valamint a 69. §-ában a „100 forintot” szövegrész helyébe „1000 forintot” szövegrész lép.
(10) A budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti - metróvonal első szakasza megépítésének állami támogatásáról szóló 2003. évi LV. törvény 4. §-ában a „Belügyminisztérium” szövegrész helyébe a „Helyi önkormányzatok támogatásai” szövegrész lép.
(11) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/B. §-ának (3) bekezdésében a „Belügyminisztérium fejezet Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai címében” szövegrész helyébe a „Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetében” szövegrész, valamint 102. §-a (12) bekezdésének c) pontjában „az Alap kezelőjének kezdeményezésére” szövegrész helyébe „a szolgáltatók kérelme alapján az Alap kezelőjének kezdeményezésére” szövegrész lép.
(12) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 95/B. §-ának (3) bekezdésében a „BM Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal (a továbbiakban: KKH)” szövegrész helyébe a „KKH” szövegrész lép.
(13) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 65. §-a (2) bekezdésének utolsó mondatában a „hátrányos helyzetű” szövegrész helyébe a „halmozottan hátrányos helyzetű” szövegrész lép.
(14) A Közokt. tv. 101. §-a (1) bekezdésében a „szakmai ellenőrzésében” szövegrész helyébe a „szakmai és tanügy-igazgatási” szövegrész.
(15) A Közokt. tv. 101. §-a (4) bekezdésében a „- mérnöktanári, műszaki tanári -” szövegrész helyébe a „- mérnöktanári, műszaki tanári, közgazdász-tanári -, illetve pedagógia szakos előadói” szövegrész lép.
(16) A Közokt. tv. 118. §-a (6) bekezdésében a „maximális létszámhoz” szövegrész helyébe az „átlaglétszámhoz” szövegrész lép.
(17) A Közokt. tv. 119. §-a (1) bekezdésének első mondatában a „közalapítványt hoz létre” szövegrész helyébe a „közalapítványt hozhat létre” szövegrész lép.
(18) A Közokt. tv. 1. számú melléklet Második rész A költségvetési hozzájárulás megállapításának elvei 1. a) pontjában a „Belügyminisztérium fejezet Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai cím” szövegrész helyébe a „Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetében” szövegrész lép.
(19) A Közokt. tv. 2. számú melléklet A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok főcím A pedagógusigazolvány és A diákigazolvány alcímű részében a „Közoktatási Információs Központ” szövegrész helyébe a „Közoktatási Információs Iroda” szövegrész lép.
(20) A Közokt. tv. 2. számú melléklet A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok főcím A pedagógusigazolvány és A diákigazolvány alcímű részében a „Közoktatási Információs Központtal” szövegrész helyébe a „Közoktatási Információs Irodával” szövegrész lép.
(21) Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 8. §-ának (1) és (3) bekezdésében a „Miniszterelnökség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma” szövegrész lép.
(22) Az adókról járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2004. évi CI. törvény 256. §-ának (2) bekezdésével módosított, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 47. §-a (7) bekezdésében a „jelzálog” szövegrész helyébe a „jogon és követelésen alapított zálogjog” szövegrész lép, valamint a (7) bekezdés kiegészül a „Ha a hitelintézet a tagi lekötésből származóan igényt érvényesít, azt úgy kell tekinteni, mintha a pénztártag az egyéni nyugdíj számláján nyilvántartott összegből felvételt teljesített volna.” mondattal.
(23) Ahol törvény természetvédelmi és vízügyi hatósági feladat ellátásáról rendelkezik, a feladatot ellátó szerven a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget kell érteni.
123. § Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2004. évi CI. törvény 73. §-ában a fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény 6/A. §-a, valamint az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2004. évi CI. törvény 306. §-ának (2) bekezdése nem lép hatályba.
124. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az orosz államadósság terhére beérkező iker-motorkocsik Magyar Államvasutak Rt. részére történő kedvezményes átengedése érdekében saját hatáskörben a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 40. Fejezeti tartalék alcím előirányzatot a 2005-ben beérkező, a vasúti személyszállítási járműpark fejlesztését szolgáló iker-motorkocsik ellenértékének megfelelően megemelje.
(2) A Magyar Államvasutak Rt. az (1) bekezdés alapján kapott költségvetési juttatást soron kívül köteles befizetni a XLI. A központi költségvetés kamatelszámolásai, tőke-visszatérülései, az adósság- és követeléskezelés költségei fejezet, 4. Tőkekövetelések visszatérülése cím, 1. Kormányhitelek visszatérülése alcím előirányzat javára. A támogatás folyósítására a megkötendő szállítási szerződések szerinti beérkezésnek megfelelően kerül sor, elszámolása a vasúttársaságnál tőkejuttatásként történik.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy meghatározza azon előirányzatok körét és mértékét, amelyek terhére, illetve mértékéig a 2006-2007. évekre kötelezettség vállalható.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy amennyiben a Budapest III. kerület, Bojtár u. 49-51. szám alatti ingatlan a Magyar Állam tulajdonába kerül, úgy az ingatlan tulajdonjogának ingyenes átruházásáról rendelkezzen a Magyar Televízió Rt. részére.
(5) Az Országgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy az Útfenntartási és -fejlesztési célelőirányzat kiadási előirányzata terhére 2006. évre 30 000,0 M Ft kötelezettség vállalható.
125. § (1) Az Országgyűlés hozzájárul, hogy a Magyar Állam a központi költségvetés terhére a Nemzeti Autópálya Rt.-nek a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-vel szemben fennálló 69 900,0 millió forint összegű hiteltartozását - annak járulékaival együtt - legkésőbb 2005. december 31-ei hatállyal átvállalja.
(2) Az Országgyűlés hozzájárul, hogy az E. Alap és az Ny. Alap kezelői lemondjanak a járuléktartozás fejében átvett CARBON Szolgáltató Kft. végelszámolásáról hozott határozat alapján az E. Alap és az Ny. Alap ellátási vagyonába került ingatlanról, illetve az abból származó bevételről az E. Alap működési vagyona javára.
126. § (1) Az üzemben tartási díjnak a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: média tv.) 79. §-ának (2) bekezdése szerint megállapított összege a 2005. évre havi 948 forint.
(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a média tv. 79. §-ának (1) bekezdése szerinti üzemben tartási díj 2005-re esedékes összegének megfizetését átvállalja.
(3) A (2) bekezdés szerinti átvállalás összegének alapja a 2002. évi elvi díjbevétel (a 2001. évben ténylegesen beszedett díjbevétel 7%-kal megnövelt és 9,55% beszedési költséggel csökkentett összege, valamint a mentesítettek után 2002-ben térített díjátalány együttesen). Ezt kell megnövelni az (1) bekezdésben foglalt díjösszegnek a 2002. évi üzemben tartási díj (havi 740 Ft) nagyságához viszonyított növekedése arányában.
(4) A Magyar Televízió Közalapítvány - a média tv. 60. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint felhasználható - céltámogatása (I. Országgyűlés fejezet, 13. cím, 1. alcím) a Magyar Televízió Rt. reorganizációs tervének megvalósításához és annak megfelelő működéséhez szükséges többletköltségek fedezetéül szolgál, ideértve a közéleti és kulturális műsorok súlyának növelését.
127. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóságát, hogy a Közösségi Támogatási Keret Monitoring Bizottsága javaslatára az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján a 14. számú (a kötelezettségvállalási keret-előirányzatokat bemutató) mellékletben szereplő előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.
128. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy ha olyan európai uniós támogatás kerül 2005-ben felhasználásra, amelyet a fejezet előirányzata nem tartalmaz, akkor új előirányzatot nyisson az európai uniós támogatás előirányzatára - bevételi és kiadási oldalon egyaránt - és a hazai társfinanszírozást a fejezet előirányzatain belül átcsoportosítással biztosítsa.
(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy ha a fejezeti előirányzatnál nagyobb összegű európai uniós támogatás kerül 2005-ben felhasználásra, akkor a hazai társfinanszírozást a fejezet előirányzatain belül átcsoportosítással biztosítsa.
129. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően, szükség esetén az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján, a 14. számú (a kötelezettségvállalási keret-előirányzatokat bemutató) mellékletben szereplő, a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.
(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően, szükség esetén az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján, a 14. számú (a kötelezettségvállalási keret-előirányzatokat bemutató) mellékletben szereplő, a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.
(3) Az Országgyűlés felhatalmazza az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően, szükség esetén az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján, a 14. számú (a kötelezettségvállalási keret-előirányzatokat bemutató) mellékletben szereplő, az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.
(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően, szükség esetén az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján, a 14. számú (a kötelezettségvállalási keret-előirányzatokat bemutató) mellékletben szereplő, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.
(5) Az Országgyűlés felhatalmazza a Regionális Operatív Program Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően, szükség esetén az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján, a 14. számú (a kötelezettségvállalási keret-előirányzatokat bemutató) mellékletben szereplő, a Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.
(6) Az Országgyűlés felhatalmazza az EQUAL Közösségi Kezdeményezés Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően, szükség esetén az Európai Bizottság által az alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján, a 15. számú (a kötelezettségvállalási keret-előirányzatokat bemutató) mellékletben szereplő, az EQUAL Közösségi Kezdeményezéshez kapcsolódó előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.
130. § Az Operatív Programok, a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, a SAPARD program, az INTERREG program és a PHARE támogatások esetén tervezett céltartalék csak az adott program előre nem látható kiadásainak finanszírozására használható fel. A céltartalék intézményi kiadási célokra nem fordítható.
131. § Az Országgyűlés elrendeli, hogy a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 9/D. §-ának (1)-(3) bekezdéseiben és a 9/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, az előirányzatok minimum-összegére vonatkozó előírásoktól 2005. évben el lehet térni.
132. § Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a szociális és a gyermekvédelmi ellátásokat szabályozó ágazati jogszabályok módosítása érdekében 2005. március 1-jéig az alábbiak szerint tegye meg a szükséges intézkedéseket:
a) Működési engedélyt kiadó szerveknek - közigazgatási hivataloknak és az illetékes jegyzőknek - legyen méltányossági jogkörük, az intézmények személyi feltételei meglétének elbírálásában.
b) A minimális szakmai alkalmazotti létszámelőírások teljesítésénél adott feltételek esetén legyen lehetőség -20%-os eltérésre.
c) Az éjjeli menedékhelyeknél a szakmai létszám kerüljön csökkentésre.
d) Szűnjön meg a közösségi koordinátori munkakör, és csökkenjen a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményében a terápiás segítők száma.
e) Szűnjenek meg az átfedések a rehabilitációs intézményekben egyes foglalkoztatási kötelezettségek terén.
f) A szakmai feladatellátást közvetetten segítő munkakörök betöltése ne kötelező érvényű, hanem ajánlott legyen.
133. § Az Országgyűlés felhatalmazza a gazdasági és közlekedési minisztert és a pénzügyminisztert, hogy a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 3. §-a (1) bekezdésének a) pontjában jóváhagyott gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztés finanszírozása során az adott éves pénzügyi előirányzat terhére előleget folyósítson, amennyiben az a Kincstárhoz benyújtott kivitelezési szerződésben meghatározott kötelezettség szerint történik.
134. § Amennyiben a felek eltérően nem rendelkeztek, a 2004. május 1-jét megelőzően kötött szerződések esetében a késedelem 2005. január 1-jét követő időtartamára a késedelmi kamat megállapításakor a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint egyes törvények fogyasztóvédelemmel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2002. évi XXXVI. törvény 5-6. §-a által megállapított 301-301/A. §-át kell alkalmazni.
135. § (1) A Hungaroring Sport Rt. mentesül az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 38. §-ának az adóalapot nem képező, államháztartási támogatásban részesülő adóalanyra vonatkozó rendelkezések miatti általános forgalmiadó-arányosítási kötelezettség alkalmazása alól.
(2) A Kincstár a Nemzeti Autópálya Rt. által végzett, a gyorsforgalmi úthálózatot, a kiemelt közúti fejlesztéseket érintő, valamint az azokhoz kapcsolódó járulékos beruházásait terhelő és a projekt költségek részét képező költségekről kiállított számlák, vagy határozatok általános forgalmi adó tartalmát, az általános forgalmi adó bevallására előírt határidőt követő 60 napon belüli visszatérítési kötelezettség mellett az állami pénzkészlet terhére kamatmentesen megelőlegezi a Nemzeti Autópálya Rt. részére.
136. § A Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság döntése alapján az Operatív Programok támogatási előirányzataiból feladataik ellátása érdekében mindösszesen legfeljebb 1000,0 millió forint támogatásban részesülhetnek az európai uniós támogatások felhasználásának lebonyolításában részt vevő, külön jogszabályokban meghatározott azon közreműködő szervezetek, amelyek nem költségvetési szervek.
137. § Az audiovizuális archívum kialakítása elnevezésű előirányzat (XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, 10. cím, 37. alcím) a Magyar Televízió Részvénytársaság archívumának a létrehozandó Nemzeti Audiovizuális Archívum számára történő részbeni megvásárlására szolgál.
138. § A vízkészlet-járulékokat az e törvény 21. számú melléklete állapítja meg.

1. számú melléklet a 2004. évi CXXXV. törvényhez

I. ORSZÁGGYŰLÉS

Millió forintban
Cím-szám	Al-cím-szám	Jog-cím-csop.-szám	Jog-cím-szám	Elő-ir.-csop.-szám	Ki-emelt előir.-szám	Cím-név	Al-cím-név	Jog-cím-csop.-név	Jog-cím-név	Elő-ir.-csop.-név	FEJEZET	2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Országgyűlés Hivatala
1						Országgyűlés hivatali szervei			15 192,6
1						Működési költségvetés		330,0
1						Személyi juttatások	8 416,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	2 147,4
3						Dologi kiadások	2 905,4
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	232,9
2						Felújítás	1 820,1
2						Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára			763,8
1						Működési költségvetés		3,0
1						Személyi juttatások	355,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	117,4
3						Dologi kiadások	118,4
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	150,3
2						Felújítás	21,6
3						Kölcsönök	4,0
4						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Parlament			200,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	200,0
1-4. cím összesen:	16 489,4	333,0	16 156,4
5						Közbeszerzések Tanácsa			225,5
1						Működési költségvetés		809,9
1						Személyi juttatások	401,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	131,2
3						Dologi kiadások	468,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	25,0
2						Felújítás	10,0
5. cím összesen:	1 035,4	809,9	225,5
6						Nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása	110,0
7						Pártok támogatása
1						Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása
1						Magyar Szocialista Párt	969,2
2						FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség	817,4
3						Szabad Demokraták Szövetsége	282,0
4						Magyar Demokrata Fórum	284,1
2						Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása
1						Munkáspárt	39,8
3						Magyar Igazság és Élet Pártja	87,0
7						Centrum Párt	69,4
8						Pártalapítványok támogatása
1						Táncsics Mihály Alapítvány	444,3
2						Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány	414,3
3						Antall József Alapítvány	114,4
4						Szabó Miklós Tudományos, Ismeretterjesztő, Kutatási és Oktatási Szabadelvű Alapítvány	105,8
6-8. cím összesen:	3 737,7
10						Magyar Rádió támogatása
1						Magyar Rádió Rt. műsorterjesztési költségeire	5 131,9
2						Magyar Rádió művészeti együtteseinek támogatására	700,0
11						Magyar Televízió támogatása
1						Magyar Televízió Rt. műsorterjesztési költségeire	6 793,3
12						Duna Televízió támogatása
1						Duna Televízió Rt. műsorterjesztési költségeire	1 315,3
13						Média közalapítványok támogatása
1						Magyar Televízió Közalapítvány támogatása	3 479,5
14						Magyar Távirati Iroda Rt. támogatása
1						Közszolgálati feladatokra	2 000,0
2						A határon túli magyar sajtó hírellátására	50,0
15						Üzemben tartási díj pótlása	25 094,8
10-15. cím összesen:	44 564,8
I. fejezet összesen:	65 827,3	1 142,9	16 381,9

II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG

Millió forintban
Cím-szám	Al-cím-szám	Jog-cím-csop.-szám	Jog-cím-szám	Elő-ir.-csop.-szám	Ki-emelt előir.-szám	Cím-név	Al-cím-név	Jog-cím-csop.-név	Jog-cím-név	Elő-ir.-csop.-név	FEJEZET	2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Köztársasági Elnöki Hivatal
1						Köztársasági Elnöki Hivatal			1 182,9
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	479,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	153,7
3						Dologi kiadások	241,2
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	302,0
2						Felújítás	3,0
3						Kölcsönök	4,0
2						Fejezeti kezelésű előirányzatok
2						Célelőirányzatok
1						Állami kitüntetések			244,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	201,4
3						Dologi kiadások	42,6
2						Államfői Protokoll kiadásai			225,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	20,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	4,0
3						Dologi kiadások	201,0
II. fejezet összesen:	1 651,9		1 651,9

III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

Millió forintban
Cím-szám	Al-cím-szám	Jog-cím-csop.-szám	Jog-cím-szám	Elő-ir.-csop.-szám	Ki-emelt előir.-szám	Cím-név	Al-cím-név	Jog-cím-csop.-név	Jog-cím-név	Elő-ir.-csop.-név	FEJEZET	2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Alkotmánybíróság			1 468,6
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	843,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	275,9
3						Dologi kiadások	273,8
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	50,0
2						Felújítás	25,0
III. fejezet összesen:	1 468,6		1 468,6

IV. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA

Millió forintban
Cím-szám	Al-cím-szám	Jog-cím-csop.-szám	Jog-cím-szám	Elő-ir.-csop.-szám	Ki-emelt előir.-szám	Cím-név	Al-cím-név	Jog-cím-csop.-név	Jog-cím-név	Elő-ir.-csop.-név	FEJEZET	2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Országgyűlési Biztos Hivatala			1 306,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	793,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	256,1
3						Dologi kiadások	228,7
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	28,0
IV. fejezet összesen:	1 306,0		1 306, 0

V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

Millió forintban
Cím-szám	Al-cím-szám	Jog-cím-csop.-szám	Jog-cím-szám	Elő-ir.-csop.-szám	Ki-emelt előir.-szám	Cím-név	Al-cím-név	Jog-cím-csop.-név	Jog-cím-név	Elő-ir.-csop.-név	FEJEZET	2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Állami Számvevőszék			7 634,6
1						Működési költségvetés		18,0
1						Személyi juttatások	4 444,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 399,5
3						Dologi kiadások	1 284,1
2						Felhalmozási költségvetés		2,0
1						Intézményi beruházási kiadások	367,6
2						Felújítás	158,9
V. fejezet összesen:	7 654,6	20,0	7 634,6

VI. BÍRÓSÁGOK

Millió forintban
Cím-szám	Al-cím-szám	Jog-cím-csop.-szám	Jog-cím-szám	Elő-ir.-csop.-szám	Ki-emelt előir.-szám	Cím-név	Al-cím-név	Jog-cím-csop.-név	Jog-cím-név	Elő-ir.-csop.-név	FEJEZET	2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Bíróságok			62 180,1
1						Működési költségvetés		4 660,0
1						Személyi juttatások	44 423,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	13 726,0
3						Dologi kiadások	7 518,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	894,8
2						Felújítás	276,5
2						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
1						Igazságszolgáltatás beruházásai			2 150,8
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	2 150,8
2						Ptk. alapján történő kártérítés			10,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	10,0
3						PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai
1						PHARE támogatással megvalósuló programok
4						PHARE oktatás az igazságszolgáltatási kapacitás további megerősítése témakörben (CRIS 2003/004-347-0301 programszám)
1						Működési költségvetés		127,3
3						Dologi kiadások	127,3
2						Átmeneti támogatással megvalósuló programok
1						Bírósági Oktatási Központ felszerelése
1						Működési költségvetés		8,4
3						Dologi kiadások	8,4
2						Felhalmozási költségvetés		444,6
1						Intézményi beruházási kiadások	444,6
VI. fejezet összesen:	69 581,2	5 240,3	64 340,9

VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE

Millió forintban
Cím-szám	Al-cím-szám	Jog-cím-csop.-szám	Jog-cím-szám	Elő-ir.-csop.-szám	Ki-emelt előir.-szám	Cím-név	Al-cím-név	Jog-cím-csop.-név	Jog-cím-név	Elő-ir.-csop.-név	FEJEZET	2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Ügyészségek			28 075,8
1						Működési költségvetés		36,0
1						Személyi juttatások	17 736,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	5 449,2
3						Dologi kiadások	3 711,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	10,0
2						Felhalmozási költségvetés		16,1
1						Intézményi beruházási kiadások	971,3
2						Felújítás	100,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	120,0
3						Kölcsönök	56,0	26,0
3						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
1						Igazságszolgáltatás beruházásai			878,6
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	878,6
2						PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai
1						PHARE támogatással megvalósuló programok
2						HU 02-000-180 MKÜ informatikai fejlesztés
2						Felhalmozási költségvetés		312,7
1						Intézményi beruházási kiadások	312,7
3						EU-tagságból eredő feladatok			23,7
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	11,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1,9
3						Dologi kiadások	10,6
VIII. fejezet összesen:	29 368,9	390,8	28 978,1

IX. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI

Millió forintban
Cím-szám	Al-cím-szám	Jog-cím-csop.-szám	Jog-cím-szám	Elő-ir.-csop.-szám	Ki-emelt előir.-szám	Cím-név	Al-cím-név	Jog-cím-csop.-név	Jog-cím-név	Elő-ir.-csop.-név	FEJEZET	2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Normatív hozzájárulások
11						Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok	22 098,0
12						Alapszolgáltatási központ	481,8
13						Gyermekvédelmi szakellátás	7 848,6
14						Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás	10 072,5
15						Hajléktalanok átmeneti intézményei	803,6
16						Fogyatékos személyek, pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos intézményi ellátása	7 161,9
17						Gyermekek napközbeni ellátása	3 332,9
18						Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások módszertani feladatai	168,3
19						Óvodai nevelés	61 148,5
20						Iskolai oktatás	291 249,3
21						Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás	31 572,7
22						Alapfokú művészetoktatás	12 271,1
23						Kollégiumok közoktatási feladatai	15 598,7
24						Hozzájárulások egyéb közoktatási nevelési, oktatási feladatokhoz	20 412,8
25						Egyéb differenciált hozzájárulások egyes közoktatási intézményeket fenntartó önkormányzatok feladatellátásához	19 169,2
26						Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő juttatások, szolgáltatások	40 763,4
30						Pedagógiai szakmai feladatokhoz kapcsolódó hozzájárulások	1 548,0
31						Hozzájárulás tömegközlekedési feladatokhoz	3 358,5
2						Központosított előirányzatok
1						Lakossági közműfejlesztés támogatása	1 800,0
2						Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása	5 500,0
3						Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása	220,0
4						Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása	100,0
5						Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatása	1 306,0
6						Gyermek- és ifjúsági feladatok	170,0
7						Kiegészítő támogatás nemzetiségi iskolák fenntartásához	340,0
8						Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás	755,0
9						Helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari támogatása	1 060,0
10						Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása	13 541,3
11						A könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok támogatása	100,0
12						Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása	1 500,0
13						„ART” mozihálózat fejlesztésének támogatása	200,0
14						Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása	885,0
15						Helyi önkormányzatok állatkerti támogatása	420,0
16						Pincerendszerek, természetes partfalak és földcsuszamlások veszélyelhárítási munkálatainak támogatása	605,0
17						A 2004. évi jövedelem-differenciálódás mérséklésénél beszámítással érintett önkormányzatok támogatása	5 300,0
18						Önkormányzatok EU-s, valamint hazai fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása	7 400,0
19						A többcélú kistérségi társulások megalakulásának ösztönzése és modellkísérletek támogatása	6 400,0
20						Többcélú kistérségi társulások normatív működési támogatása	9 000,0
21						A múzeumok szakmai támogatása	330,0
22						Az ECDL számítógép-kezelői vizsga és a nyelvvizsga díjának visszatérítése	500,0
23						Helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatása	14 840,0
24						Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása	10 000,0
25						Fővárosi kerületek belterületi útjainak szilárd burkolattal való ellátása	2 500,0
26						Az érettségi és szakmai vizsgák lebonyolításának támogatása	1 278,0
27						Kiegészítő támogatás helyi önkormányzatok bérkiadásaihoz	8 400,0
3						A helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások
1						Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatása	12 000,0
2						Tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok támogatása	270,0
3						A működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatása	1 200,0
4						A helyi önkormányzatok színházi támogatása
1						Működtetési hozzájárulás	7 755,2
2						Művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás	2 202,2
3						Bábszínházak működtetési hozzájárulása	160,7
4						Bábszínházak művészeti tevékenységének támogatása	226,6
5						Színházak pályázati támogatása	988,0
5						Normatív, kötött felhasználású támogatások
1						Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához
1						Pedagógus szakvizsga, továbbképzés, felkészülés támogatása	2 724,6
2						A fővárosi és megyei közalapítványok szakmai tevékenysége	2 000,0
3						Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok	7 544,4
4						Pedagógiai szakszolgálat	5 844,6
2						Egyes szociális feladatok kiegészítő támogatása
1						Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése	85 085,7
2						Önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása	15 120,0
3						Szociális továbbképzés és szakvizsga támogatása	742,5
5						Belső ellenőrzési társulások támogatása	100,0
6						Címzett és céltámogatások	63 755,0
7						A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása	16 873,0
8						Vis maior tartalék	243,9
9						Budapest 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti - metróvonal első szakasza építésének támogatása	15 800,0
IX. fejezet összesen:	884 146,5

X. MINISZTERELNÖKSÉG

Millió forintban
Cím-szám	Al-cím-szám	Jog-cím-csop.-szám	Jog-cím-szám	Elő-ir.-csop.-szám	Ki-emelt előir.-szám	Cím-név	Al-cím-név	Jog-cím-csop.-név	Jog-cím-név	Elő-ir.-csop.-név	FEJEZET	2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Miniszterelnöki Hivatal
1						Miniszterelnöki Hivatal igazgatás			4 893,8
1						Működési költségvetés		4,7
1						Személyi juttatások	3 270,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 037,1
3						Dologi kiadások	585,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3,5
3						Kölcsönök	5,0	3,0
2						Központi Szolgáltatási Főigazgatóság			4 728,9
1						Működési költségvetés		1 366,7
1						Személyi juttatások	1 143,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	377,9
3						Dologi kiadások	2 607,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 203,7
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	670,8
2						Felújítás	91,3
3						Kölcsönök	1,0
7						Fejezeti kezelésű előirányzatok
2						Célelőirányzatok
1						Központilag kezelt fejezeti feladatok			135,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	97,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	0,9
3						Dologi kiadások	36,7
3						Modernizációs és Európai Integrációs Program támogatása			100,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	30,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	9,1
3						Dologi kiadások	60,9
4						Társadalompolitikai kutatások támogatása			130,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	7,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	2,1
3						Dologi kiadások	120,9
5						Kormány és MTA közötti kutatási megállapodások kiadásai			250,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	250,0
7						Nemzeti és kiemelt ünnepek, egyéb rendezvények, események támogatása			1 150,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	60,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	18,0
3						Dologi kiadások	1 072,0
8						Lakossági tájékoztatáshoz kapcsolódó kiadások			1 350,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	40,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	12,0
3						Dologi kiadások	1 298,0
9						Közigazgatási rendszer korszerűsítése			60,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	16,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	5,0
3						Dologi kiadások	39,0
10						Állami vezetőkkel kapcsolatos és egyéb humán feladatok támogatása			136,5
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	13,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	4,3
3						Dologi kiadások	104,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	14,9
14						Kormányzati informatikai rendszerek alapszolgáltatásainak biztosítása			2 838,3
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	60,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	18,0
3						Dologi kiadások	2 095,3
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	665,0
15						Kormányzati informatikai fejlesztési kötelezettségek			2 250,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	60,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	18,0
3						Dologi kiadások	422,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	1 750,0
61						Lakossági EU tájékoztatási feladatok			404,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	12,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3,6
3						Dologi kiadások	210,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	178,0
63						Európa Terv projektjeinek megvalósítása			700,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	20,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	6,0
3						Dologi kiadások	54,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	620,0
66						Az 56-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója megünneplése előkészítésének támogatása			450,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	100,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	350,0
69						Gazdasági és Szociális Tanács			35,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	5,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1,6
3						Dologi kiadások	28,4
70						II. Világháború befejezése 60. évfordulója megünneplésének támogatása			200,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	200,0
3						Államháztartáson kívüli szervezetek támogatása
6						Avicenna, Közel-kelet Kutatások Közalapítvány			20,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	20,0
8						Bolyai Műhely Közhasznú Alapítvány támogatása			50,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
6						Fejezeti tartalék	558,0		558,0
1-7. cím összesen:	21 813,9	1 374,4	20 439,5
10						Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
1						Kormányzati Ellenőrzési Hivatal			1 479,3
1						Működési költségvetés		6,0
1						Személyi juttatások	848,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	278,7
3						Dologi kiadások	313,6
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	42,3
2						Felújítás	2,0
10. cím összesen:	1 485,3	6,0	1 479,3
11						Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok
1										Nemzetbiztonsági Hivatal			8 246,9
1						Működési költségvetés		52,4
1						Személyi juttatások	5 227,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 681,2
3						Dologi kiadások	943,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	233,7
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	192,5
2						Felújítás	3,0
5						Lakástámogatás	17,5
3						Kölcsönök	20,0	20,0
2						Információs Hivatal			8 134,3
1						Működési költségvetés		50,0
1						Személyi juttatások	3 394,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 086,2
3						Dologi kiadások	3 031,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	128,7
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	521,7
2						Felújítás	10,0
5						Lakástámogatás	11,6
3						Kölcsönök	3,8	3,8
3						Nemzetbiztonsági Szakszolgálat			18 678,5
1						Működési költségvetés		147,6
1						Személyi juttatások	8 162,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	2 467,2
3						Dologi kiadások	2 636,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	314,9
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	5 069,7
2						Felújítás	154,0
5						Lakástámogatás	20,9
3						Kölcsönök	23,0	23,0
11. cím összesen:	35 356,5	296,8	35 059,7
12						Nemzeti Sporthivatal
1						Nemzeti Sporthivatal igazgatása			792,9
1						Működési költségvetés		57,2
1						Személyi juttatások	450,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	140,1
3						Dologi kiadások	230,2
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	29,0
2						Testnevelési és Sportmúzeum			53,7
1						Működési költségvetés		3,0
1						Személyi juttatások	22,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	7,6
3						Dologi kiadások	19,7
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	7,0
3						Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet			475,6
1						Működési költségvetés		5,0
1						Személyi juttatások	328,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	111,1
3						Dologi kiadások	41,0
4						Nemzeti Sportközpontok			2 421,5
1						Működési költségvetés		2 100,0
1						Személyi juttatások	1 252,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	395,8
3						Dologi kiadások	2 772,9
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	100,0
6						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Sporttevékenység támogatása
1						Utánpótlás-nevelési feladatok			1 728,2
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	250,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	80,0
3						Dologi kiadások	1 074,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	284,2
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	40,0
2						Iskolai-, diák és felsőoktatási sport támogatása			295,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	295,0
3						Szabadidősport támogatása			738,0
1						Működési költségvetés		25,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	763,0
4						Versenysport támogatása			1 488,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 488,0
5							Sportegészségügyi, doppingellenes feladatok			242,5
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	75,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	147,5
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	20,0
6						Sportteljesítmények elismerése, megbecsülése			1 621,1
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	957,0
3						Dologi kiadások	3,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	661,0
8						Kiemelt nemzetközi sportesemények támogatása			2 893,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2 893,0
9						Nemzeti Sporttanács támogatása			12,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	2,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	0,8
3						Dologi kiadások	8,7
2						Sportlétesítmények fejlesztése és kezelése
1						Sport XXI. létesítményfejlesztési Program
1						Működési költségvetés		290,0
2						Felhalmozási költségvetés		1 829,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	2 119,0
2						Állami sportvagyon kezelése, fejlesztése			474,5
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	474,5
3						2006. évi úszó Európa-bajnokság létesítményfejlesztési program			1 029,4
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	17,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	5,6
3						Dologi kiadások	55,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	951,3
4						Magyar Sport Háza beruházása			456,6
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	68,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	338,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	50,0
6						Sportlétesítményekkel kapcsolatos egyéb folyamatban lévő kormányzati feladatok			500,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	5,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1,6
3						Dologi kiadások	193,4
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	300,0
7						Beruházás a 21. századi iskolába			181,5
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	181,5
3						Kiemelt hazai rendezésű és biztonsági kockázatú sportesemények támogatása			445,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	200,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	65,0
3						Dologi kiadások	35,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	145,0
4						PHARE támogatásból megvalósuló programok
1						HU-02/IB/SO-01-TL Fogyatékosok sport általi esélyegyenlősége program
1						Működési költségvetés		7,0
3						Dologi kiadások	7,0
5						Fogyatékosok esélyegyenlőségének javítása			200,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	5,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1,6
3						Dologi kiadások	2,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	141,4
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	50,0
6						Fejezeti tartalék	90,6		90,6
12. cím összesen:	20 455,3	4 316,2	16 139,1
20						Tartalékok
1						Költségvetés általános tartaléka	51 950,0
2						Céltartalékok
1						Különféle személyi kifizetések	23 100,0
X. fejezet összesen:	154 161,0	5 993,4	73 117,6

XI. BELÜGYMINISZTÉRIUM

Millió forintban
Cím-szám	Al-cím-szám	Jog-cím-csop.-szám	Jog-cím-szám	Elő-ir.-csop.-szám	Ki-emelt előir.-szám	Cím-név	Al-cím-név	Jog-cím-csop.-név	Jog-cím-név	Elő-ir.-csop.-név	FEJEZET	2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Belügyminisztérium igazgatása
1						Belügyminisztérium központi igazgatása			4 851,3
1						Működési költségvetés		10,0
1						Személyi juttatások	3 021,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	843,9
3						Dologi kiadások	866,2
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	129,6
2						Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata			1 814,3
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	1 294,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	407,6
3						Dologi kiadások	96,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	16,5
3						BM Közigazgatás-szervezési és Közszolgálati Hivatal			276,3
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	160,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	53,8
3						Dologi kiadások	47,8
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	14,1
2						Fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok			7 534,2
1						Működési költségvetés		919,9
1						Személyi juttatások	5 542,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 769,6
3						Dologi kiadások	1 028,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	52,6
2						Felhalmozási költségvetés		1,2
1						Intézményi beruházási kiadások	48,8
2						Felújítás	13,6
3						Magyar Közigazgatási Intézet			115,2
1						Működési költségvetés		197,8
1						Személyi juttatások	200,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	60,4
3						Dologi kiadások	49,4
2						Felhalmozási költségvetés		2,2
1						Intézményi beruházási kiadások	5,0
4						BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal			5 254,7
1						Működési költségvetés		65,0
1						Személyi juttatások	2 417,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	763,7
3						Dologi kiadások	1 809,5
4						Ellátottak pénzbeli juttatásai	35,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	133,1
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	144,6
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	16,0
5						Rendőrség
1						Országos Rendőr-főkapitányság és háttérintézményei			18 324,8
1						Működési költségvetés		323,6
1						Személyi juttatások	8 184,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	2 537,4
3						Dologi kiadások	3 772,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	353,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	2 759,6
2						Felújítás	1 041,5
2						Budapesti Rendőr-főkapitányság			32 082,9
1						Működési költségvetés		1 214,1
1						Személyi juttatások	21 411,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	6 637,0
3						Dologi kiadások	5 248,3
4						Baranya megyei Rendőr-főkapitányság			4 893,6
1						Működési költségvetés		67,0
1						Személyi juttatások	3 326,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 031,1
3						Dologi kiadások	603,4
5						Bács-Kiskun megyei Rendőr-főkapitányság			5 988,0
1						Működési költségvetés		37,5
1						Személyi juttatások	4 018,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 245,1
3						Dologi kiadások	761,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,0
6						Békés megyei Rendőr-főkapitányság			4 432,3
1						Működési költségvetés		37,0
1						Személyi juttatások	2 996,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	928,9
3						Dologi kiadások	544,1
7						Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Rendőr-főkapitányság			7 972,6
1						Működési költségvetés		162,0
1						Személyi juttatások	5 460,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 693,0
3						Dologi kiadások	979,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,0
8						Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság			4 517,5
1						Működési költségvetés		64,8
1						Személyi juttatások	3 049,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	945,1
3						Dologi kiadások	587,6
9						Fejér megyei Rendőr-főkapitányság			4 612,8
1						Működési költségvetés		52,9
1						Személyi juttatások	3 117,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	966,7
3						Dologi kiadások	581,5
10						Győr-Moson-Sopron megyei Rendőr-főkapitányság			4 282,1
1						Működési költségvetés		125,4
1						Személyi juttatások	2 949,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	914,3
3						Dologi kiadások	543,8
11						Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság			5 946,1
1						Működési költségvetés		60,0
1						Személyi juttatások	4 033,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 250,4
3						Dologi kiadások	722,3
12						Heves megyei Rendőr-főkapitányság			3 259,0
1						Működési költségvetés		39,0
1						Személyi juttatások	2 212,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	685,8
3						Dologi kiadások	399,5
13						Jász-Nagykun-Szolnok megyei Rendőr-főkapitányság			4 662,2
1						Működési költségvetés		72,0
1						Személyi juttatások	3 177,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	985,0
3						Dologi kiadások	570,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,5
14						Komárom-Esztergom megyei Rendőr-főkapitányság			3 522,5
1						Működési költségvetés		66,4
1						Személyi juttatások	2 413,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	748,4
3						Dologi kiadások	426,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,5
15						Nógrád megyei Rendőr-főkapitányság			2 956,9
1						Működési költségvetés		37,3
1						Személyi juttatások	2 000,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	620,1
3						Dologi kiadások	374,0
16						Pest megyei Rendőr-főkapitányság			9 128,6
1						Működési költségvetés		225,0
1						Személyi juttatások	6 221,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 928,2
3						Dologi kiadások	1 200,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3,5
17						Somogy megyei Rendőr-főkapitányság			4 685,8
1						Működési költségvetés		100,0
1						Személyi juttatások	3 190,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	988,7
3						Dologi kiadások	606,2
18						Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőr-főkapitányság			5 620,1
1						Működési költségvetés		94,3
1						Személyi juttatások	3 841,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 190,8
3						Dologi kiadások	680,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,0
19						Tolna megyei Rendőr-főkapitányság			3 338,2
1						Működési költségvetés		144,8
1						Személyi juttatások	2 346,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	727,3
3						Dologi kiadások	409,6
20						Vas megyei Rendőr-főkapitányság			3 353,1
1						Működési költségvetés		56,0
1						Személyi juttatások	2 292,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	710,8
3						Dologi kiadások	405,7
21						Veszprém megyei Rendőr-főkapitányság			4 395,3
1						Működési költségvetés		28,4
1						Személyi juttatások	2 984,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	925,1
3						Dologi kiadások	514,3
22						Zala megyei Rendőr-főkapitányság			3 468,9
1						Működési költségvetés		52,5
1						Személyi juttatások	2 367,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	733,7
3						Dologi kiadások	420,6
23						Rendészeti Biztonsági Szolgálat			9 738,8
1						Működési költségvetés		690,0
1						Személyi juttatások	7 130,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	2 210,5
3						Dologi kiadások	1 087,5
24						Köztársasági Őrezred			7 214,0
1						Működési költségvetés		185,6
1						Személyi juttatások	5 146,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 595,5
3						Dologi kiadások	647,2
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	10,0
6						Határőrség
1						Határőrség Országos Parancsnokság és szervei			4 719,3
1						Működési költségvetés		123,3
1						Személyi juttatások	2 293,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	662,5
3						Dologi kiadások	1 654,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	26,0
2						Felhalmozási költségvetés		10,8
1						Intézményi beruházási kiadások	180,3
2						Felújítás	36,8
3						Kölcsönök	4,0	4,0
2						Határőr-igazgatóságok			35 996,1
1						Működési költségvetés		383,0
1						Személyi juttatások	25 920,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	8 436,7
3						Dologi kiadások	2 021,8
3						Kölcsönök	56,0	56,0
7						BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság			10 712,2
1						Működési költségvetés		400,7
1						Személyi juttatások	5 735,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 822,1
3						Dologi kiadások	2 017,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
2						Felhalmozási költségvetés		2 018,3
1						Intézményi beruházási kiadások	3 398,2
2						Felújítás	107,8
8						Távközlési Szolgálat			2 467,3
1						Működési költségvetés		409,2
1						Személyi juttatások	665,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	216,1
3						Dologi kiadások	1 509,7
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	439,8
2						Felújítás	45,2
10						Duna Palota és Kiadó			230,2
1						Működési költségvetés		235,1
1						Személyi juttatások	194,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	66,3
3						Dologi kiadások	172,6
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	18,5
2						Felújítás	13,1
11						Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal			12 946,1
1						Működési költségvetés		18 460,0
1						Személyi juttatások	2 104,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	707,3
3						Dologi kiadások	25 177,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	170,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	3 097,7
2						Felújítás	149,4
12						Rendőrtiszti Főiskola			1 650,9
1						Működési költségvetés		183,0
1						Személyi juttatások	1 153,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	370,3
3						Dologi kiadások	266,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	25,7
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	17,4
13						BM Központi Kórház és intézményei			1 279,5
1						Működési költségvetés		2 900,0
1						Személyi juttatások	2 325,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	795,1
3						Dologi kiadások	899,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	78,0
2						Felújítás	80,0
14						Központi Gazdasági Főigazgatóság
1						Központi Gazdasági Főigazgatóság és háttérintézményei			2 795,0
1						Működési költségvetés		2 342,4
1						Személyi juttatások	2 332,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	763,9
3						Dologi kiadások	2 009,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	14,1
2						Felhalmozási költségvetés		32,0
1						Intézményi beruházási kiadások	24,3
2						Felújítás	26,1
3						Kölcsönök	41,0	41,0
17						Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ			227,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	92,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	30,1
3						Dologi kiadások	78,3
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	25,8
18						Oktatási Igazgatás
1						BM Oktatási Főigazgatóság			597,8
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	280,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	68,2
3						Dologi kiadások	140,3
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	70,3
2						Felújítás	38,9
2						Tanintézetek			5 351,9
1						Működési költségvetés		332,0
1						Személyi juttatások	3 709,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 202,1
3						Dologi kiadások	761,9
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	8,0
2						Felújítás	2,0
3						BM Nemzetközi Oktatási Központ			221,3
1						Működési költségvetés		408,5
1						Személyi juttatások	230,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	73,4
3						Dologi kiadások	326,0
19						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
4						Közbiztonsági, közigazgatási és tűzvédelmi beruházások			2 000,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	2 000,0
5						Lakáscélú beruházás			585,5
2						Felhalmozási költségvetés
5						Lakástámogatás	585,5
2						Ágazati célfeladatok
1						Gépjármű-korszerűsítési program			50,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	50,0
3						Tűzvédelmi bírság és a biztosítók tűzvédelmi hozzájárulása
2						Felhalmozási költségvetés		3 000,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	3 000,0
4						Közrendvédelmi bírság
1						Működési költségvetés		120,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	120,0
7						Önkéntes tűzoltó egyesületek támogatása			300,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	300,0
8						Magyar Speciális Mentők Egyesülete támogatása			25,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	25,0
9						Miskolci Speciális Felderítő és Mentőcsoport Közalapítvány támogatása			25,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	25,0
29						Hozzájárulás a hivatásos állomány kedvezményes nyugellátásához			12 506,7
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	12 506,7
30						Országos Baleset-megelőzési Bizottság
1						Működési költségvetés		490,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	490,0
2						Felhalmozási költségvetés		60,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	60,0
31						Bűnmegelőzéssel összefüggő feladatok támogatása			100,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	100,0
52						Köztisztviselői továbbképzési rendszer és közigazgatási vezetőképzés működési feltételei			390,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	247,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	76,1
3						Dologi kiadások	66,9
54						Energiaracionalizálás
3						Kölcsönök	100,0	100,0
63						Közép és Kelet Európai Választási Szakértők Egyesületének (ACEEEO) támogatása			25,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	25,0
65						IDEA program támogatása			50,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
67						Schengen Alap			2 228,6
1						Működési költségvetés		852,3
3						Dologi kiadások	1 080,9
2						Felhalmozási költségvetés		7 670,3
1						Intézményi beruházási kiadások	9 670,3
74						Microsoft nagyvállalati szerződéssel összefüggő kötelezettségek			738,1
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	738,1
80						Belügyminisztérium nemzetközi fizetési kötelezettsége			450,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	450,0
82						A hét önkormányzati érdekszövetség működésének támogatása			12,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	12,0
84						Az Európai Unió Biztonság- és Védelempolitikájából a belügyi ágazatra háruló fizetési kötelezettségek teljesítése			480,6
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	480,6
85						Közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvénnyel összefüggő felkészítési, továbbképzési többletfeladatok finanszírozása			260,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	110,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	150,0
88						Élhetőbb Faluért Program			20,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	1,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	4,1
3						Dologi kiadások	11,8
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	2,3
3						Társadalmi önszerveződések támogatása
2						Rendészeti sportszervezetek támogatása			63,2
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	63,2
3						Szakszervezetek támogatása			25,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	25,0
5						Szabadságharcosokért Közalapítvány			184,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	184,0
6						Társadalmi szervezetek és segítők támogatása			64,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	64,0
7						Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület támogatása			15,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	15,0
9						Belügyi Általános Beruházó és Fejlesztő Kht.			328,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	328,0
10						Biztonságos Magyarországért Közalapítvány			300,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	300,0
11						Országos Polgárőr Szövetség			160,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	160,0
12						Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület			30,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	30,0
13						A Sorstársak Egyesületének támogatása a lakásmaffia áldozatainak segítésére			20,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	20,0
14						Nemzedékek Biztonságáért Alapítvány támogatása			16,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	16,0
11						PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai
1						PHARE támogatással megvalósuló programok
21						2003. évi PHARE nemzeti program			715,4
1						Működési költségvetés		84,0
3						Dologi kiadások	126,6
2						Felhalmozási költségvetés		560,2
1						Intézményi beruházási kiadások	1 233,0
22						2002. évi PHARE nemzeti program, a Rendvédelmi Szervek IT rendszerének fejlesztése			573,9
1						Működési költségvetés		232,1
3						Dologi kiadások	452,1
2						Felhalmozási költségvetés		378,7
1						Intézményi beruházási kiadások	732,6
2						Átmeneti támogatással megvalósuló programok
1						Menekültek integrációjának elősegítése			85,9
1						Működési költségvetés		152,7
3						Dologi kiadások	238,6
2						Humánerőforrás-menedzsment fejlesztése a Belügyminisztériumban			135,8
1						Működési költségvetés		119,0
3						Dologi kiadások	185,1
2						Felhalmozási költségvetés		104,5
1						Intézményi beruházási kiadások	174,2
3						Küzdelem a szervezett bűnözés ellen			480,7
1						Működési költségvetés		172,0
3						Dologi kiadások	320,0
2						Felhalmozási költségvetés		483,6
1						Intézményi beruházási kiadások	816,3
14						Köztestületi tűzoltóságok normatív támogatása			1 000,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 000,0
17						„Segítsünk az árvízkárosultakon”
1						Működési költségvetés		2,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,0
27						Fejezeti tartalék	260,0		260,0
XI. fejezet összesen:	330 192,5	48 052,4	282 140,1

XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

Millió forintban
Cím-szám	Al-cím-szám	Jog-cím-csop.-szám	Jog-cím-szám	Elő-ir.-csop.-szám	Ki-emelt előir.-szám	Cím-név	Al-cím-név	Jog-cím-csop.-név	Jog-cím-név	Elő-ir.-csop.-név	FEJEZET	2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium központi igazgatása			4 970,7
1						Működési költségvetés		278,0
1						Személyi juttatások	3 483,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 058,2
3						Dologi kiadások	692,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	15,0
2						Szakigazgatási intézmények
1						Költségvetési Iroda			975,9
1						Működési költségvetés		290,0
1						Személyi juttatások	906,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	317,1
3						Dologi kiadások	42,0
2						Állat-egészségügyi, élelmiszer-ellenőrzési szakigazgatási intézmények			8 369,2
1						Működési költségvetés		11 000,0
1						Személyi juttatások	8 333,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	2 727,8
3						Dologi kiadások	7 694,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	47,9
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	565,0
3						Növény-egészségügyi szakigazgatási intézmények			4 796,8
1						Működési költségvetés		4 253,0
1						Személyi juttatások	4 770,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 355,1
3						Dologi kiadások	2 764,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	39,8
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	120,0
4						Földművelésügyi szakigazgatási intézmények			3 951,3
1						Működési költségvetés		100,0
1						Személyi juttatások	1 949,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	623,4
3						Dologi kiadások	1 478,5
5						Erdészeti szakigazgatási intézmények			2 482,8
1						Működési költségvetés		380,0
1						Személyi juttatások	1 829,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	571,6
3						Dologi kiadások	462,2
7						Nemzeti Földalapkezelő Szervezet			6 036,9
1						Működési költségvetés		2 000,0
1						Személyi juttatások	914,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	292,5
3						Dologi kiadások	1 160,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	5 345,0
2						Felhalmozási költségvetés		800,0
1						Intézményi beruházási kiadások	1 110,0
3						Kölcsönök	15,0
3						Földhivatalok, Földmérési és Távérzékelési Intézet			9 054,0
1						Működési költségvetés		10 684,0
1						Személyi juttatások	10 956,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3 626,0
3						Dologi kiadások	5 150,4
3						Kölcsönök	5,0
4						Mezőgazdasági minősítés és törzstenyészet-fenntartás intézményei			1 865,6
1						Működési költségvetés		4 799,9
1						Személyi juttatások	2 664,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	921,3
3						Dologi kiadások	2 768,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	311,6
5						Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal			11 250,7
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	4 593,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 492,5
3						Dologi kiadások	2 084,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2 500,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	580,2
6						Mezőgazdasági középfokú szakoktatás és szaktanácsadás intézményei			5 628,5
1						Működési költségvetés		1 623,0
1						Személyi juttatások	3 741,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 268,4
3						Dologi kiadások	2 173,8
4						Ellátottak pénzbeli juttatásai	18,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	49,0
7						Közművelődési intézmények			599,0
1						Működési költségvetés		90,0
1						Személyi juttatások	361,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	121,8
3						Dologi kiadások	205,9
2						Felhalmozási költségvetés		20,0
1						Intézményi beruházási kiadások	20,0
8						Agrárkutató intézetek			3 225,4
1						Működési költségvetés		2 223,0
1						Személyi juttatások	2 912,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	986,1
3						Dologi kiadások	1 549,4
10						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
13						Intézmények központi beruházásai			202,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	202,0
2						Egyéb fejezeti kezelésű előirányzatok
2						Agrárkutatás, tanüzemek, felsőoktatás támogatása			1 050,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	310,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	90,0
3						Dologi kiadások	100,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	550,0
5						Nemzeti kataszteri program feltételrendszere			440,3
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	440,3
8						Ágazati szakmai szervezetek és képviseletek támogatása			650,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	650,0
9						Vízügyi feladatok támogatása			200,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	200,0
10						Parlagfű elleni védekezés támogatása
1						Parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának támogatása			500,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	500,0
2						A „Parlagfű-mentes Magyarországért” tárcaközi bizottság által elfogadott programok végrehajtásának támogatása			584,2
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	584,2
13						Osztatlan földtulajdon kimérésének költségei			1 200,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 200,0
15						Központosított bevételekből finanszírozott intézményi feladatok			3 080,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 330,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1 750,0
17						Igyál tejet program			1 900,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 900,0
19						Állati hulladék megsemmisítése			1 500,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 500,0
20						Hegyközségek Nemzeti Tanácsa			150,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	150,0
3						PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai
1						PHARE támogatással megvalósuló programok
1						HU0201-01 EU konform agrárpiaci rendtartás, CMO-k létrehozása			63,0
1						Működési költségvetés		73,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	136,0
2						HU0201-02 EU BSE ellenőrző rendszer			35,6
1						Működési költségvetés		172,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	207,6
4						HU0201-04 Vetőmagok, szaporítóanyagok és takarmányok minősítésének fejlesztése			22,6
2						Felhalmozási költségvetés		51,0
1						Intézményi beruházási kiadások	73,6
5						HU0201-05 Juh és kecske regisztrációs rendszer			91,2
2						Felhalmozási költségvetés		71,5
1						Intézményi beruházási kiadások	162,7
19						Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszer kialakítása (HU03/004-347-01-01)			147,1
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	147,1
20						Növény-egészségügyi diagnosztikai és ellenőrzési rendszer (HU03/004-347-01-02)			153,7
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	153,7
21						Vadállatok (rókák) veszettsége elleni intézkedések			401,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	401,0
26						Növényvédelmi felügyelők és diagnosztikai szakértők képzése HU03/AG/05-TL			17,6
1						Működési költségvetés		38,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	55,8
28						PHARE céltartalék			120,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	120,0
2						Átmeneti támogatással megvalósuló programok
1						Agrárkörnyezeti információs és monitoring rendszer kifejlesztése			159,1
2						Felhalmozási költségvetés		254,5
1						Intézményi beruházási kiadások	413,6
2						Fajtakísérleti és vetőmag-minősítési informatikai rendszer fejlesztése			40,8
2						Felhalmozási költségvetés		61,6
1						Intézményi beruházási kiadások	102,4
3						Az új „Forest Focus” szabályozás bevezetése			92,7
1						Működési költségvetés		56,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	75,6
2						Felhalmozási költségvetés		117,1
1						Intézményi beruházási kiadások	190,2
4						Fejezeti kezelésű szakmai előirányzatok
6						Méhészeti Nemzeti Program			477,4
1						Működési költségvetés		477,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	954,8
5						Nemzeti támogatások
1						Központosított bevételből működő támogatások
1						Erdészeti feladatok			4 750,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	4 750,0
2						Termőföldvédelem támogatása			1 200,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	650,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	550,0
7						Állattenyésztési feladatok			1 150,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 150,0
8						Halgazdálkodás támogatása			280,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	280,0
9						Vadgazdálkodás támogatása			730,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	730,0
10						Nemzeti Lovas Program			50,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
2						Költségvetésből működő támogatások
1						Fejlesztési típusú támogatások			18 851,1
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	18 851,1
2						Folyó kiadások és jövedelemtámogatások			107 582,2
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	107 582,2
4						Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás, fásítás			4 015,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	4 015,0
5						Egyes speciális szövetkezések (TÉSZ, BÉSZ) támogatása			550,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	550,0
6						Állatkártalanítás			1 100,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 100,0
7						Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások			1 950,7
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 950,7
11						Nemzeti Vidékfejlesztési Terv
1						Nemzeti Vidékfejlesztési Terv intézkedések			8 745,6
1						Működési költségvetés		31 484,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	39 355,2
2						Felhalmozási költségvetés		3 498,3
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	4 372,8
2						Nemzeti Vidékfejlesztési Terv céltartalék			364,4
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	364,4
12						SAPARD támogatásból megvalósuló programok
1						SAPARD intézkedések			5 000,0
2						Felhalmozási költségvetés		15 000,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	20 000,0
3						SAPARD céltartalék			200,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	200,0
13						EU-tagságból eredő feladatok			2 013,1
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	1 028,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	329,0
3						Dologi kiadások	656,1
14						Fejezeti tartalék	300,0		300,0
1-10. cím összesen:	325 212,8	89 895,6	235 317,2
12						Központosított bevételek
1						Erdészeti bevételek
1						Erdőfenntartási járulék		3 950,0
2						Erdővédelmi és erdőgazdálkodási bírság		300,0
2						Termőföld védelmével, hasznosításával kapcsolatos bevételek
1						Földvédelmi járulék		4 100,0
2						Földvédelmi és talajvédelmi bírság		20,0
3						Állattenyésztési és tenyésztésszervezési bevételek
1						Tenyésztési hozzájárulás		1 190,0
2						Lóverseny totalizatőr forgalom utáni bevételek		10,0
4						Halgazdálkodási bevételek
1						Állami halász- és horgászjegyek díja		280,0
2						Halászatfejlesztési hozzájárulás		20,0
3						Halvédelmi bírság		20,0
5						Vadgazdálkodási bevételek
1						Állami vadászjegyek díja		500,0
2						Hatósági eljárási díj, trófeabírálat		50,0
3						Vadvédelmi hozzájárulás		250,0
4						Vadazonosító és üzemterv szolgáltatás		25,0
5						Vadvédelmi bírság		25,0
XII. fejezet összesen:	325 212,8	100 635,6	235 317,2

XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM

Millió forintban
Cím-szám	Al-cím-szám	Jog-cím-csop.-szám	Jog-cím-szám	Elő-ir.-csop.-szám	Ki-emelt előir.-szám	Cím-név	Al-cím-név	Jog-cím-csop.-név	Jog-cím-név	Elő-ir.-csop.-név	FEJEZET	2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Honvédelmi Minisztérium
1						Honvédelmi Minisztérium igazgatása			8 278,6
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	5 305,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 639,0
3						Dologi kiadások	791,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	275,4
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	267,4
2						HM hivatalai			4 478,3
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	2 407,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	667,1
3						Dologi kiadások	1 267,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	135,5
3						HM háttérintézményei			43 810,7
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	6 327,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 597,8
3						Dologi kiadások	32 383,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	58,3
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	642,2
2						Felújítás	2 436,1
3						Kölcsönök	365,1
2						Magyar Honvédség
1						Honvéd Vezérkar közvetlen szervezetei			103 611,7
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	25 158,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	7 455,5
3						Dologi kiadások	51 283,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	171,7
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	14 610,2
2						Felújítás	4 932,3
3						Kölcsönök	1,0
2						Magyar Honvédség Szárazföldi csapatai			39 870,8
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	27 488,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	8 420,2
3						Dologi kiadások	3 774,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	182,2
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	1,4
3						Kölcsönök	3,5
3						Magyar Honvédség Repülő és légvédelmi csapatai			32 023,7
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	20 251,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	6 314,3
3						Dologi kiadások	5 324,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	128,7
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	2,1
3						Kölcsönök	2,1
3						Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok
1						Katonai Felderítő Hivatal			8 362,7
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	4 682,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 393,2
3						Dologi kiadások	2 251,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	15,9
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	18,5
3						Kölcsönök	0,4
2						Katonai Biztonsági Hivatal			2 453,7
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	1 672,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	505,7
3						Dologi kiadások	227,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	7,8
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	40,9
4						Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem			6 611,1
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	3 806,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 115,6
3						Dologi kiadások	1 282,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	15,4
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	390,5
3						Kölcsönök	0,2
5						Katonai Ügyészségek			1 041,4
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	756,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	234,7
3						Dologi kiadások	47,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3,2
3						Kölcsönök	0,2
6						MH Egészségügyi intézetek			6 051,1
1						Működési költségvetés		5 245,0
1						Személyi juttatások	6 109,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 939,3
3						Dologi kiadások	3 209,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	38,6
7						Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal			244,2
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	136,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	42,6
3						Dologi kiadások	52,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,5
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	12,8
8						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
1						Magyar Honvédség Központi Honvédkórház			100,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	100,0
5						Központilag kezelt lakástámogatási előirányzatok			1 206,0
2						Felhalmozási költségvetés
5						Lakástámogatás	1 000,0
6						Lakásépítés	206,0
6						Katonai védelmi beruházások			2 158,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	2 158,0
2						Ágazati célelőirányzatok
3						Társadalmi szervek támogatása			75,2
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	75,2
5						Közhasznú Társaságok által ellátott állami feladatok finanszírozása			3 407,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3 407,0
24						Hozzájárulás a NATO költségvetéséhez			1 718,6
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 718,6
25						Hozzájárulás a NATO Biztonsági Beruházási Programjához			3 048,3
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	3 048,3
26						Hozzájárulás a Nyugat-európai Fegyverzeti Csoport (WEAG) működési költségeihez			19,6
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	19,6
32						Hozzájárulás a hivatásos katonák kedvezményes nyugellátásának és a sorállomány társadalombiztosítási ellátásának kiadásaihoz
1						Hozzájárulás a hivatásos katonák kedvezményes nyugellátásának kiadásaihoz			14 119,6
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	14 119,6
35						Egyéb uniós befizetések			150,3
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	150,3
36						MH Szociálpolitikai Közhasznú Alapítvány által ellátott feladatok támogatása			31,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	31,0
XIII. fejezet összesen:	288 116,6	5 245,0	282 871,6

XIV. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM

Millió forintban
Cím-szám	Al-cím-szám	Jog-cím-csop.-szám	Jog-cím-szám	Elő-ir.-csop.-szám	Ki-emelt előir.-szám	Cím-név	Al-cím-név	Jog-cím-csop.-név	Jog-cím-név	Elő-ir.-csop.-név	FEJEZET	2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Igazságügyi Minisztérium igazgatása			3 457,6
1						Működési költségvetés		1 857,6
1						Személyi juttatások	2 050,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	643,2
3						Dologi kiadások	2 242,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	40,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	315,5
2						Felújítás	23,1
2						IM Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatala			4 672,9
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	2 686,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	866,8
3						Dologi kiadások	577,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	12,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	530,3
3						Szakértői Intézetek			1 750,1
1						Működési költségvetés		84,5
1						Személyi juttatások	1 187,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	380,7
3						Dologi kiadások	246,2
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	20,0
4						IM Büntetés-végrehajtás			35 164,2
1						Működési költségvetés		2 415,9
1						Személyi juttatások	19 434,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	5 956,6
3						Dologi kiadások	8 924,6
4						Ellátottak pénzbeli juttatásai	2,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2 010,0
2						Felhalmozási költségvetés		100,0
1						Intézményi beruházási kiadások	930,6
2						Felújítás	357,7
5						Lakástámogatás	40,0
3						Kölcsönök	108,0	85,0
5						Központi Kárrendezési Iroda			1 271,6
1						Működési költségvetés		16,2
1						Személyi juttatások	639,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	209,1
3						Dologi kiadások	418,9
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	20,0
6						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
4						Büntetés-végrehajtás beruházásai			342,2
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	342,2
2						Ágazati célfeladatok
1						A fogva tartottakat foglalkoztató gazdálkodó szervezetek támogatása			332,6
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	332,6
2						Korrupcióellenes Cselekvési Program, új fizetésképtelenségi törvény kodifikációja			35,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	7,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	2,1
3						Dologi kiadások	25,9
3						A büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás			97,5
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	97,5
5						Peren kívüli jogi szolgáltatások			115,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	115,0
6						Társadalmi bűnmegelőzéssel összefüggő kiadások, támogatások			270,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	38,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	12,0
3						Dologi kiadások	50,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	170,0
7						A Sors-Társak Közhasznú Egyesület Támogatása			30,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	30,0
3						Alapítványok támogatása
1						Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány			12,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	12,0
5						PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai
1						PHARE támogatásból megvalósuló programok
1						Börtönkörülmények javítása
2						Felhalmozási költségvetés		319,0
1						Intézményi beruházási kiadások	319,0
2						Kapacitásnövelés a püspökszilágyi hulladéktárolóban (632.04.03)			16,0
2						Felhalmozási költségvetés		63,7
1						Intézményi beruházási kiadások	79,7
3						Műszaki támogatás a nukleáris biztonsági hatóságok számára az atomerőművek öregedési, kezelési és maradék élettartam-kezelési programokhoz HU-9916 PR/TS/06
1						Működési költségvetés		40,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	40,8
4						A nyugati hatósági módszerek és gyakorlatok átadása a nukleáris biztonsági hatóságoknak HU-9916 HU/RA/03
1						Működési költségvetés		72,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	72,3
5						Hidrogénkezelés VVER-440/230 reaktor konténerében HU-2002/000-632.04.01
1						Működési költségvetés		241,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	241,8
6						Az APROS nukleáris erőművi elemző program alkalmazása a Paksi Atomerőműre HU-2002/000-632.04.02
1						Működési költségvetés		101,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	101,8
7						Tömegspektrométer alkalmazása ismeretlen eredetű nukleáris anyagok és környezeti minták analízisére 2002/000-632.04.04
2						Felhalmozási költségvetés		61,1
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	61,1
7						Országos Atomenergia Hivatal  [LÁBJEGYZET_3] 			327,2
1						Működési költségvetés		1 424,9
1						Személyi juttatások	603,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	186,9
3						Dologi kiadások	881,3
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	80,0
1-7. cím összesen:	54 778,5	6 884,6	47 893,9
8						Alapok támogatása
1						Központi Nukleáris Pénzügyi Alap	5 790,0
XIV. fejezet összesen:	60 568,5	6 884,6	47 893,9

XV. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM

Millió forintban
Cím-szám	Al-cím-szám	Jog-cím-csop.-szám	Jog-cím-szám	Elő-ir.-csop.-szám	Ki-emelt előir.-szám	Cím-név	Al-cím-név	Jog-cím-csop.-név	Jog-cím-név	Elő-ir.-csop.-név	FEJEZET	2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Igazgatása
1						Gazdasági és Közlekedési Minisztérium			5 435,8
1						Működési költségvetés		821,3
1						Személyi juttatások	3 379,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 062,5
3						Dologi kiadások	1 626,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	42,3
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	79,4
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	67,0
3						Kölcsönök	20,0	20,0
2						GKM Gazdasági igazgatóság			1 518,3
1						Működési költségvetés		550,0
1						Személyi juttatások	366,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	119,6
3						Dologi kiadások	1 163,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,5
2						Felhalmozási költségvetés		4,4
1						Intézményi beruházási kiadások	354,6
2						Felújítás	67,6
2						Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ			37,5
1						Működési költségvetés		19,6
1						Személyi juttatások	26,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	8,2
3						Dologi kiadások	16,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	6,0
3						Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal			858,4
1						Működési költségvetés		42,1
1						Személyi juttatások	518,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	160,6
3						Dologi kiadások	119,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,3
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	102,0
4						Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal
1						Működési költségvetés		1 993,8
1						Személyi juttatások	738,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	233,0
3						Dologi kiadások	940,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	7,7
2						Felhalmozási költségvetés		1,0
1						Intézményi beruházási kiadások	60,0
2						Felújítás	15,0
5						Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium			69,9
1						Működési költségvetés		50,2
1						Személyi juttatások	64,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	21,3
3						Dologi kiadások	34,3
6						Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum			92,4
1						Működési költségvetés		4,8
1						Személyi juttatások	33,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	11,4
3						Dologi kiadások	21,8
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	30,5
8						Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet
1						Működési költségvetés		579,0
1						Személyi juttatások	64,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	21,1
3						Dologi kiadások	475,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,3
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	11,5
2						Felújítás	2,2
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1,5
3						Kölcsönök	3,8	1,0
9						Magyar Geológiai Szolgálat			1 165,3
1						Működési költségvetés		1 135,9
1						Személyi juttatások	1 057,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	334,3
3						Dologi kiadások	842,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	7,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	43,8
2						Felújítás	16,3
3						Kölcsönök	2,6	2,6
10						Magyar Bányászati Hivatal			634,0
1						Működési költségvetés		23,1
1						Személyi juttatások	479,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	149,3
3						Dologi kiadások	13,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	8,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	4,4
2						Felújítás	3,1
3						Kölcsönök	1,5	1,5
11						Magyar Energia Hivatal
1						Működési költségvetés		1 671,3
1						Személyi juttatások	578,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	171,0
3						Dologi kiadások	818,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,0
2						Felhalmozási költségvetés		1,0
1						Intézményi beruházási kiadások	100,1
2						Felújítás	2,0
3						Kölcsönök	2,4	1,1
12						Magyar Szabadalmi Hivatal
1						Működési költségvetés		3 590,0
1						Személyi juttatások	1 403,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	425,0
3						Dologi kiadások	1 403,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	100,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	222,0
2						Felújítás	30,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1,0
3						Kölcsönök	5,0
13						Országos Mérésügyi Hivatal
1						Működési költségvetés		2 618,5
1						Személyi juttatások	1 098,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	364,5
3						Dologi kiadások	973,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	9,1
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	109,1
2						Felújítás	64,0
15						Közlekedési Felügyeletek
1						Működési költségvetés		24 624,1
1						Személyi juttatások	9 472,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	2 940,6
3						Dologi kiadások	6 514,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3 736,6
2						Felhalmozási költségvetés		38,2
1						Intézményi beruházási kiadások	1 692,1
2						Felújítás	218,1
3						Kölcsönök	101,0	13,0
16						Közlekedési Múzeum			330,8
1						Működési költségvetés		22,4
1						Személyi juttatások	240,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	85,9
3						Dologi kiadások	25,6
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	1,4
17						Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság
1						Működési költségvetés		1 750,4
1						Személyi juttatások	645,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	227,6
3						Dologi kiadások	761,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	80,0
2						Felújítás	10,0
3						Kölcsönök	25,0
18						Polgári Légiközlekedési Hatóság			204,6
1						Működési költségvetés		331,4
1						Személyi juttatások	358,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	108,6
3						Dologi kiadások	65,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,6
2						Felhalmozási költségvetés		14,0
1						Intézményi beruházási kiadások	14,0
2						Felújítás	1,0
19						MÁV Közegészségügyi Intézet			57,8
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	41,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	13,3
3						Dologi kiadások	3,0
20						MÁV egészségügyi alapellátó intézmények
1						Működési költségvetés		9 029,4
1						Személyi juttatások	4 277,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 474,8
3						Dologi kiadások	3 152,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,3
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	89,5
2						Felújítás	34,0
21						HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat
1						Működési költségvetés		16 296,4
1						Személyi juttatások	5 938,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 864,8
3						Dologi kiadások	5 770,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	280,2
2						Felhalmozási költségvetés		5,0
1						Intézményi beruházási kiadások	2 347,4
2						Felújítás	53,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	15,0
3						Kölcsönök	42,0	10,6
25						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
1						A magyarországi uránércbánya bezárása			1 200,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	1 200,0
2						Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai			100,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	100,0
4						Kombinált fuvarozás, logisztikai központok, kikötők fejlesztése
1						Kikötőfejlesztés			762,2
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	762,2
6						GySEV pályaberuházás			600,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	600,0
7						Vasút-egészségügyi fejlesztések			60,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	60,0
2						Ágazati célelőirányzatok
2						Energiafelhasználási hatékonyság javítása			524,1
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	80,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	444,1
3						Szabványosítási és akkreditálási nemzetközi feladatok			100,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	100,0
4						Magyar találmányok külföldi bejelentése			80,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	8,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	72,0
5						Magyar Folyami Információs és Segélyhívó Rendszer adatátviteli és adatfeldolgozási fejlesztése			100,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	100,0
9						A közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatai
1						Működési költségvetés		700,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	700,0
20						Uránércbánya hosszú távú környezeti kárelhárítás			610,9
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	610,9
43						Vállalkozói vagyon kezelése
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	0,1
2						Felhalmozási költségvetés		0,1
45						Belvízi hajózási alapprogram			1,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	1,0
3						Vállalkozási célelőirányzatok
1						Beruházásösztönzési célelőirányzat			9 500,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	650,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	150,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	8 700,0
3						Kis- és középvállalkozói célelőirányzat			3 567,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	500,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2 067,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1 000,0
4						Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztések előkészítése célelőirányzat			15 000,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	15 000,0
5						Tőzsdei bevezetésre készülő vállalkozások támogatása			100,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	100,0
5						Útfenntartási és fejlesztési célelőirányzat
1						Útfenntartás és fejlesztés			79 625,7
1						Működési költségvetés		700,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	33 350,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	46 975,7
6						Energiagazdálkodási célelőirányzat
1						Energiagazdálkodás			45 000,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	45 000,0
11						ITD-H Befektetésösztönzési és kereskedelem-fejlesztési tanácsadás			3 888,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3 888,0
14						Társadalmi szervezetek címzett támogatása
5						Magyar Szabványügyi Testület támogatása			100,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	100,0
6						Közlekedéstudományi Intézet támogatása			50,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	50,0
30						Közlekedéssel kapcsolatos és egyéb fejezeti kezelésű előirányzatok
1						M5-ös rendelkezésre állási díj			22 299,8
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	22 299,8
2						Költségtérítés-kiegészítés a vasúti személyszállítási közszolgáltatáshoz			300,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	300,0
3						Költségtérítés a vasúti pályák és tartozékaik működtetéséhez			400,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	400,0
4						MÁV Rt. tőkeszerkezete törvényi előírásnak történő megfeleltetése			10 000,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	10 000,0
5						GySEV Rt. tőkeemelése			300,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	300,0
6						Kombinált fuvarozás			500,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	500,0
7						Schengen Alap			52,5
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	52,5
2						Felhalmozási költségvetés		197,4
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	197,4
10						CONNECT (MTS e-közlekedés)			12,5
1						Működési költségvetés		192,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	205,2
11						TEN-T pályázatok			550,0
1						Működési költségvetés		366,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	916,4
12						EU-tagságból adódó többletfeladatok ellátása, informatikai fejlesztés			100,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	50,0
13						Autóbusszal végzett helyközi menetrend szerinti személyszállítás veszteségkiegyenlítése			100,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	100,0
14						POLÉBISZ támogatása			21,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	21,0
15						BKSz ütemezett létrehozásának előkészítése			480,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	480,0
16						Az ágazat védelmi felkészítésének állami feladatai a honvédelmi törvény alapján			100,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	100,0
18						Egészségügyi Fejlesztési Programiroda működtetése			40,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	40,0
19						Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nemzetközi nonproliferációs szervezetnél tagdíj			20,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	20,0
20						Magyar Geológiai Szolgálat egykori bányaművekkel veszélyeztetett területek felmérése és nyilvántartása			30,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	30,0
21						Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium felújítás			5,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	5,0
22						Múzeumok támogatása			70,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	20,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	50,0
23						Magyar Bányászati Hivatal Bányafelügyeleti szakigazgatás és felügyeleti feladatok			100,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	100,0
25						Technológiai kutatási feladatok			18,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	18,0
26						Nemzetközi tagdíjak			130,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	130,0
27						EU-tagsággal kapcsolatos feladatok			50,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
28						Légiforgalmi irányítás és rendszereinek ellenőrzése, felügyelete			50,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
33						Katasztrófavédelmi, polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási ágazati feladatok			50,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	50,0
34						NATO-tagságból adódó ágazati feladatok			40,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	4,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	2,0
3						Dologi kiadások	34,0
35						Kegyeleti Alap létrehozása			100,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	100,0
31						PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai
2						Átmeneti támogatással megvalósuló programok
1						Hajózási információs Rendszer megvalósítása			50,8
1						Működési költségvetés		25,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	25,4
2						Felhalmozási költségvetés		76,4
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	127,2
2						Felkészülés a digitális tachográfok bevezetésére			101,8
1						Működési költségvetés		63,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	63,6
2						Felhalmozási költségvetés		152,7
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	254,5
35						Hadiipari technológia-korszerűsítő beruházások támogatása			20,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	1,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	19,0
36						Közhasznú szervezetek támogatása
1						Energia Központ Kht. közhasznú feladatai			90,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	90,0
3						Ipari Hulladékhasznosító Kht. támogatása			20,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	20,0
4						Design Terminál Kht. támogatása			10,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	10,0
37						Autópálya részvénytársaságok támogatása
1						Nemzeti Autópálya Rt. támogatása			2 000,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 950,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	50,0
38						Felzárkóztatási Infrastrukturális Fejlesztési Alapprogram
1						Gyorsforgalmi úthálózat program			44 052,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	44 052,0
9						M44 gyorsforgalmi út tervezése, előkészítése Szarvas-Tiszakürt szakaszon			400,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	400,0
40						Fejezeti tartalék	200,0		200,0
47						Kötött segélyhitelezés			650,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	39,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	611,0
1-25. cím összesen:	322 628,9	67 741,8	254 887,1
26						Vállalkozások folyó támogatása
1						Egyedi támogatások
1						Költségtérítés a vasúttársaságok személyszállítási közszolgáltatásaihoz	52 970,0
2						Bányabezárás	1 400,0
28						Központosított bevételek
1						Gazdaságfejlesztési támogatások visszatérülése		900,0
2						Gépjárműadó és túlsúlydíj		800,0
3						Energiagazdálkodási célelőirányzat befizetése			45 000,0
XV. fejezet összesen:	376 998,9	114 441,8	254 887,1

XVI. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Millió forintban
Cím-szám	Al-cím-szám	Jog-cím-csop.-szám	Jog-cím-szám	Elő-ir.-csop.-szám	Ki-emelt előir.-szám	Cím-név	Al-cím-név	Jog-cím-csop.-név	Jog-cím-név	Elő-ir.-csop.-név	FEJEZET	2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium igazgatása			7 180,2
1						Működési költségvetés		19,9
1						Személyi juttatások	2 399,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	791,5
3						Dologi kiadások	3 235,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	674,5
2						Felhalmozási költségvetés		6,0
1						Intézményi beruházási kiadások	85,5
2						Felújítás	20,0
3						Kölcsönök	5,0	5,0
2						Igazgatási és háttérintézmények			2 460,0
1						Működési költségvetés		71,2
1						Személyi juttatások	1 075,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	354,5
3						Dologi kiadások	1 055,6
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	35,5
2						Felújítás	10,5
3						Kölcsönök	4,5	4,5
3						Országos Meteorológiai Szolgálat			1 243,3
1						Működési költségvetés		977,3
1						Személyi juttatások	820,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	270,8
3						Dologi kiadások	868,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,3
2						Felhalmozási költségvetés		15,0
1						Intézményi beruházási kiadások	190,0
2						Felújítás	85,0
3						Kölcsönök	3,0	3,0
9						Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi területi szervek			24 083,0
1						Működési költségvetés		3 576,7
1						Személyi juttatások	15 435,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	4 963,2
3						Dologi kiadások	6 949,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3,3
2						Felhalmozási költségvetés		27,0
1						Intézményi beruházási kiadások	257,8
2						Felújítás	77,9
3						Kölcsönök	5,5	5,5
10						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
1						Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai			405,8
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	405,8
7						Vízkárelhárítás
5						Vásárhelyi terv továbbfejlesztése			8 000,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	8 000,0
7						Vízkár-elhárítási művek fejlesztési és állagmegóvási feladatai			2 047,5
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	2 047,5
19						EU Víz Keretirányelv végrehajtásának feladatai			523,9
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	523,9
20						Ivóvíz-minőség javító program			531,4
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	531,4
21						Szennyvízelvezetési és tisztítási program			1 500,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	1 500,0
2						Ágazati célelőirányzatok
3						Vízkár-elhárítási művek fenntartása			950,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	302,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	96,6
3						Dologi kiadások	551,4
4						Távlati ivóvízbázisok fenntartása			50,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	50,0
34						Víz- és környezeti kárelhárítás			1 500,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	600,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	192,0
3						Dologi kiadások	708,0
35						Természetvédelmi kártalanítás			150,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	150,0
36						Balatonnal kapcsolatos kormánydöntések végrehajtása			811,1
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	160,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	651,1
37						Hulladékkezelési- és gazdálkodási feladatok			3 374,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	50,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	16,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	173,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	3 135,0
38						Gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés kifizetése			3 000,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3 000,0
39						Országos Környezeti Kármentesítési Program végrehajtása			4 500,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	100,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	32,0
3						Dologi kiadások	368,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	4 000,0
40						Természetvédelmi nemzetközi pályázatok támogatása			419,5
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	61,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	19,6
3						Dologi kiadások	66,7
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	181,4
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	90,6
41						Állami feladatok költséghatékony átvállalása az NKP megvalósításában			200,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	200,0
3						Társadalmi szervezetek támogatása			200,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	200,0
7						PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai
1						PHARE támogatásból megvalósuló programok
8						Környezetvédelmi PHARE program (HU-0204)			281,4
1						Működési költségvetés		426,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	536,3
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	171,3
9						Környezetvédelmi PHARE program (HU-0304)			35,0
1						Működési költségvetés		159,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	194,3
2						Átmeneti támogatással megvalósuló programok
1						Magyar Természetvédelmi Információs Rendszer fejlesztése (2004/016-689.02.01)			137,4
1						Működési költségvetés		206,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	286,3
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	57,3
2						Vízkeret irányelv végrehajtása II. fázis (2004/016-689.02.03)			6,3
1						Működési költségvetés		18,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	24,3
10						Fejezeti tartalék	175,1		175,1
1-10. cím összesen:	69 285,7	5 520,8	63 764,9
11						Központosított bevételek
1						Környezetvédelmi támogatások visszatérülése		1 350,0
2						Bírságok
1						Légszennyezési bírság		500,0
3						Szennyvíz bírságok		410,0
4						Veszélyes hulladék bírság		60,0
5						Zaj- és rezgésvédelmi bírság		15,0
6						Természetvédelmi bírság		15,0
3						Termékdíjak
1						Gumiabroncs termékdíjak		2 000,0
2						Csomagolóeszközök termékdíja		5 500,0
3						Hűtőberendezések termékdíja		3 500,0
4						Akkumulátorok termékdíja		500,0
5						Kenőolajok termékdíja		7 500,0
7						Reklámhordozó papírok termékdíja		800,0
9						Elektromos és elektronikai berendezések termékdíja		6 000,0
4						Vízügyi támogatások visszatérülése		100,0
5						Vízkészletjárulék		11 100,0
XVI. fejezet összesen:	69 285,7	44 870,8	63 764,9

XVII. TERÜLETFEJLESZTÉS

Millió forintban
Cím-szám	Al-cím-szám	Jog-cím-csop.-szám	Jog-cím-szám	Elő-ir.-csop.-szám	Ki-emelt előir.-szám	Cím-név	Al-cím-név	Jog-cím-csop.-név	Jog-cím-név	Elő-ir.-csop.-név	FEJEZET	2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal
1						Központi igazgatás			2 153,5
1						Működési költségvetés		0,5
1						Személyi juttatások	1 017,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	323,8
3						Dologi kiadások	566,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	240,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	3,5
3						Kölcsönök	1,0
2						Kistérségi megbízottak			799,8
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	525,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	157,5
3						Dologi kiadások	117,3
2						Turisztikai Hivatal			359,8
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	170,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	55,4
3						Dologi kiadások	133,7
3						Területi Főépítészi Irodák			338,1
1						Működési költségvetés		3,0
1						Személyi juttatások	188,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	65,0
3						Dologi kiadások	83,4
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	4,0
4						Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal			483,1
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	272,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	88,3
3						Dologi kiadások	60,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	58,1
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	3,5
5						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Célelőirányzatok
1						Területrendezés			107,9
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	10,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3,0
3						Dologi kiadások	2,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	92,9
2						2007-2013 közötti időszak stratégiai tervezési és elemzési feladatai			116,1
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	87,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	27,3
3						Dologi kiadások	0,9
3						ROP Közreműködő Szervezetek Támogatása			400,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	128,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	44,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	228,0
4						Lakás- és építésügy
2						Építésügyi célelőirányzatok
1						Működési költségvetés		220,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	220,0
3						Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása			1 900,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1 900,0
4						Fiatalok otthonteremtési támogatása használt lakásra			7 000,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	7 000,0
5						Lakbértámogatás			3 400,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3 400,0
6						Azbesztcementből épült házak szakértői vizsgálata			19,6
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	19,6
5						Turisztikai célelőirányzat			9 657,2
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	348,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	6 209,2
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	3 100,0
2						Országos jelentőségű területfejlesztési programok
1						Balatonnal kapcsolatos feladatok támogatása			1 000,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	100,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	20,0
3						Dologi kiadások	170,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	140,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	570,0
2						Szigetköz és térsége rehabilitációja, Mosoni Duna komplex területfejlesztése			230,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	20,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	7,0
3						Dologi kiadások	53,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	150,0
3						Duna-Tisza közi hátság területfejlesztési programja			640,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	30,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	12,0
3						Dologi kiadások	18,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	150,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	430,0
4						Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése			600,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	30,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	12,0
3						Dologi kiadások	58,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	450,0
5						Kiemelt térségek területfejlesztése (Velencei-tó, Tisza-tó, Dunakanyar, M 8, natúrparkok)			275,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	27,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	5,5
3						Dologi kiadások	46,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	38,5
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	156,8
6						Kiemelt infrastrukturális és vállalkozási övezetek fejlesztése (repülőterek, logisztikai központok, kritikus belterületi vízrendezések, raktárbázisok, számítástechnikai fejlesztések, termelő üzemek infrafejlesztése, ingatlanszerzés)			438,2
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	8,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	0,5
3						Dologi kiadások	74,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	87,6
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	266,8
7						Kiemelt kistérségek és rétegek projektfejlesztése, romák társadalmi integrációját segítő kormányzati program			228,5
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	20,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	7,0
3						Dologi kiadások	73,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	128,5
3						Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat
1						Központi fejlesztési feladatok			3 950,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	366,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	122,0
3						Dologi kiadások	434,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 078,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1 326,0
7						Egyéb beruházások és fejlesztési támogatások	624,0
2						Decentralizált területfejlesztési programok			18 000,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 800,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	8 676,0
7						Egyéb beruházások és fejlesztési támogatások	7 524,0
3						Decentralizált szakmai fejlesztési programok
1						Idegenforgalmi fejlesztések			2 000,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	200,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	964,0
7						Egyéb beruházások és fejlesztési támogatások	836,0
2						Autópálya-építést segítő közmunkaprogram			600,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	600,0
3					Nemzeti parkok közmunkaprogram			350,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	350,0
4						Köztisztviselők és pedagógusok internet-hozzáférésének támogatása			580,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	580,0
5						Háromszoros esélyteremtés a szociális ellátórendszer fejlesztésével			120,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	120,0
6						Belterületi kiépítetlen közúthálózat fejlesztése			300,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	300,0
7						Kerékpárutak fejlesztése			300,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	300,0
4						Területfejlesztési intézményrendszeri feladatok
1						Regionális Fejlesztési Tanácsok és munkaszervezeteik nemzetgazdasági tervezéssel és programozással kapcsolatos (2007-2013) működési kiadásai			350,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	350,0
2						Megyei Területfejlesztési Tanácsok és munkaszervezeteik működési kiadásai			261,7
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	261,7
3						Kistérségi fejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik támogatása (a 2007-2013 időszak fejlesztési programjai, kistérségi koncepció elkészítése)			1 234,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 234,0
4						Egyéb területfejlesztési intézmények működési kiadásai			70,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	70,0
5						Államháztartáson kívüli szervezetek támogatása
1						Regionális Támogatás-közvetítő Kht. működésének támogatása			64,5
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	64,5
2						PHARE Végrehajtó Szervezeti feladatok ellátása			656,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	273,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	84,8
3						Dologi kiadások	130,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	160,7
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	6,5
3						Információs szolgáltatások működtetése			277,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	49,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	13,1
3						Dologi kiadások	75,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	26,3
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	113,2
7						INTERREG Közösségi kezdeményezés programjai
1						INTERREG IIIA HU-SK-UA			131,3
1						Működési költségvetés		265,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	354,0
2						Felhalmozási költségvetés		128,2
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	171,0
2						INTERREG IIIA HU-RO-SER			221,3
1						Működési költségvetés		252,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	337,5
2						Felhalmozási költségvetés		411,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	547,5
3						INTERREG IIIA SL-HU-CR			96,0
1						Működési költségvetés		60,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	79,5
2						Felhalmozási költségvetés		228,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	304,5
4						INTERREG IIIA AU-HU			77,3
1						Működési költségvetés		121,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	162,0
2						Felhalmozási költségvetés		110,2
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	147,0
5						INTERREG IIIB			78,8
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	78,8
6						INTERREG IIIC			75,8
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	75,8
7						INTERACT			2,3
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,3
8						INTERREG céltartalék			27,8
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	27,8
9						INTERREG közösségi kezdeményezés intézményrendszeri fejlesztése, működtetése			320,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	320,0
10						PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai
1						PHARE támogatással megvalósuló programok
1						Határon átnyúló CBC program (HU 01XX)			35,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	30,0
2						Felhalmozási költségvetés		81,2
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	86,2
2						Határon átnyúló CBC (HU 02XX)			1 401,0
1						Működési költségvetés		1 331,7
3						Dologi kiadások	633,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 495,9
2						Felhalmozási költségvetés		2 199,2
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	2 802,2
3						Határon átnyúló CBC (HU 03XX)
1						Működési költségvetés		20,0
3						Dologi kiadások	20,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	180,0
2						Felhalmozási költségvetés		180,0
6						Gazdasági és társadalmi kohézió erősítése (HU 02XX)			1 840,9
1						Működési költségvetés		91,5
3						Dologi kiadások	357,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	142,1
2						Felhalmozási költségvetés		1 265,1
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	2 697,7
7						Gazdasági és társadalmi kohézió erősítése (HU 03XX)			2 266,0
1						Működési költségvetés		99,4
3						Dologi kiadások	96,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	433,6
2						Felhalmozási költségvetés		1 888,9
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	3 724,2
8						INTERREG III. HU 02XX
1						Működési költségvetés		582,2
3						Dologi kiadások	170,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	411,4
2						Felhalmozási költségvetés		16,9
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	16,9
9						INTERREG III. HU 03XX
1						Működési költségvetés		742,2
3						Dologi kiadások	235,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	489,0
2						Felhalmozási költségvetés		155,9
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	173,8
10						Külső határok támogatása			371,1
1						Működési költségvetés		52,5
3						Dologi kiadások	242,5
2						Felhalmozási költségvetés		714,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	895,1
1-5. cím összesen:	77 425,9	11 221,3	66 204,6
6						Lakástámogatások
1						Egyéb lakástámogatások	215 067,9
7						Központosított bevételek
1						Területfejlesztési kölcsönök visszatérülése		300,0
XVII. fejezet összesen:	292 493,8	11 521,3	66 204,6

XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM

Millió forintban
Cím-szám	Al-cím-szám	Jog-cím-csop.-szám	Jog-cím-szám	Elő-ir.-csop.-szám	Ki-emelt előir.-szám	Cím-név	Al-cím-név	Jog-cím-csop.-név	Jog-cím-név	Elő-ir.-csop.-név	FEJEZET	2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Külügyminisztérium
1						Külügyminisztérium központi igazgatása			7 578,0
1						Működési költségvetés		145,5
1						Személyi juttatások	4 191,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 381,1
3						Dologi kiadások	1 846,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	13,0
2						Felhalmozási költségvetés		15,0
1						Intézményi beruházási kiadások	294,0
3						Kölcsönök	25,0	12,0
2						Külképviseletek igazgatása			26 344,7
1						Működési költségvetés		7 707,9
1						Személyi juttatások	16 186,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3 313,4
3						Dologi kiadások	12 207,0
2						Felhalmozási költségvetés		677,3
1						Intézményi beruházási kiadások	1 849,6
2						Felújítás	1 000,0
3						Kölcsönök	173,0
2						Határon Túli Magyarok Hivatala			647,2
1						Működési költségvetés		0,5
1						Személyi juttatások	404,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	134,5
3						Dologi kiadások	92,9
2						Felhalmozási költségvetés		3,0
1						Intézményi beruházási kiadások	18,5
5						Fejezeti kezelésű előirányzatok
2						Az Európai Unióhoz való csatlakozás külügyi Nemzeti Programja
2						EU integrációs képzés			20,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	20,0
3						NATO Békepartnerség			37,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	7,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	2,1
3						Dologi kiadások	27,4
5						Bős-Nagymaros nemzetközi bírósági eljárás			30,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	24,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	2,3
3						Dologi kiadások	2,9
6						Nemzetközi tagdíjak és európai uniós befizetések
1						Nemzetközi tagdíjak			2 440,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	2 440,0
2						Európai uniós befizetések			460,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	460,0
7							Külügyi segélyezés			50,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
8							Turistakölcsönök			2,0
1						Működési költségvetés		8,0
3						Dologi kiadások	10,0
9						Állami Protokoll kiadásai
2						Kormányfői Protokoll kiadásai			500,0
1						Működési költségvetés		10,0
1						Személyi juttatások	40,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	8,6
3						Dologi kiadások	461,4
12						Alapítványok támogatása
3						Teleki László Alapítvány támogatása			139,7
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	139,7
4						Magyar-román Gozsdu Közalapítvány			47,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	47,0
5						Esély a Stabilitásra Közalapítvány (Szegedi Folyamat)			115,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	115,0
6						EuroClip-EuroKapocs Közalapítvány (Nyíregyházi Folyamat)			115,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	115,0
7						EU Társadalomtudományok Kutatási Közalapítvány támogatása			46,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	46,0
8						Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány			60,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	60,0
14						Civil szervezetek támogatása
1						Az atlanti gondolatot támogató nem kormányzati szervezetek			45,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	45,0
15							Külügyi kommunikáció			300,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	110,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	190,0
22						Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés
1						Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés			975,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	83,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	25,1
3						Dologi kiadások	134,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	732,3
23						Brüsszeli EU Állandó Képviselet - épületvásárlás			720,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	720,0
24						Társadalmi kapcsolatok			20,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	10,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	10,0
30						Schengeni követelmények
1						Schengen Alap			93,0
2						Felhalmozási költségvetés		372,1
1						Intézményi beruházási kiadások	465,1
2						Schengeni követelményeknek való megfelelés			1 000,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	1 000,0
31						Eurorégiók támogatása			55,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	55,0
33						EU utazási költségtérítések
1						Működési költségvetés		301,4
3						Dologi kiadások	301,4
34						Határon túli magyarok programjainak támogatása
1						Határon túli magyarok oktatási és kulturális programjai támogatása			7 248,1
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	55,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	16,7
3						Dologi kiadások	151,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	6 424,1
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	600,0
2						Határon túli magyarok szülőföld programjai			1 390,1
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	10,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3,2
3						Dologi kiadások	125,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 251,1
3						Csángó magyarok támogatása			100,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	100,0
4						Szülőföld Alap			1 000,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 000,0
50						Fejezeti tartalék	500,0
2						Felhalmozási költségvetés		500,0
XVIII. fejezet összesen:	61 330,5	9 752,7	51 577,8

XIX. EU INTEGRÁCIÓ

Millió forintban
Cím-szám	Al-cím-szám	Jog-cím-csop.-szám	Jog-cím-szám	Elő-ir.-csop.-szám	Ki-emelt előir.-szám	Cím-név	Al-cím-név	Jog-cím-csop.-név	Jog-cím-név	Elő-ir.-csop.-név	FEJEZET	2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Nemzeti Fejlesztési Hivatal			1 960,3
1						Működési költségvetés		0,2
1						Személyi juttatások	974,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	301,7
3						Dologi kiadások	619,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,3
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	62,3
3						Kölcsönök	2,8
3						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Regionális Operatív Program (ROP)
2						Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése			1 562,7
1						Működési költségvetés		656,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	875,1
2						Felhalmozási költségvetés		4 031,8
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	5 375,7
5						A humánerőforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erősítése			1 534,8
1						Működési költségvetés		758,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 372,3
2						Felhalmozási költségvetés		1 137,5
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	2 058,4
8						A turisztikai potenciál erősítése a régiókban			839,4
2						Felhalmozási költségvetés		2 518,2
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	3 357,6
11						ROP Technikai segítségnyújtás			189,9
1						Működési költségvetés		478,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	637,9
2						Felhalmozási költségvetés		91,1
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	121,5
2						Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP)
1						Versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban			2 716,6
2						Felhalmozási költségvetés		6 338,7
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	9 055,3
2						Élelmiszer-gazdaság modernizálása			397,9
2						Felhalmozási költségvetés		928,4
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1 326,3
3						Vidéki térségek fejlesztése			593,5
2						Felhalmozási költségvetés		1 780,4
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	2 373,9
4						AVOP Technikai segítségnyújtás			121,5
1						Működési költségvetés		109,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	145,8
2						Felhalmozási költségvetés		255,1
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	340,1
3						Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP)
1						Beruházás-ösztönzés			938,4
1						Működési költségvetés		131,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	187,7
2						Felhalmozási költségvetés		2 058,2
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	2 940,3
2						Kis- és középvállalkozások fejlesztése			2 524,3
1						Működési költségvetés		2 356,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3 365,8
2						Felhalmozási költségvetés		3 534,1
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	5 048,6
3						Kutatás-fejlesztés, innováció			3 168,8
1						Működési költségvetés		2 058,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3 864,6
2						Felhalmozási költségvetés		1 552,8
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	2 915,4
4						Információs társadalom és gazdaságfejlesztés			983,4
1						Működési költségvetés		558,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	764,8
2						Felhalmozási költségvetés		2 100,5
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	2 877,5
5						GVOP Technikai segítségnyújtás			188,9
1						Működési költségvetés		509,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	679,9
2						Felhalmozási költségvetés		56,7
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	75,6
4						Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP)
2						Közlekedési infrastruktúra fejlesztése			2 053,4
1						Működési költségvetés		1 232,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 642,7
2						Felhalmozási költségvetés		4 928,2
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	6 570,9
3						Környezetvédelem			1 361,5
1						Működési költségvetés		81,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	108,9
2						Felhalmozási költségvetés		4 002,8
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	5 337,1
4						KIOP Technikai segítségnyújtás			143,8
1						Működési költségvetés		431,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	575,1
5						Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP)
3						Egész életen át tartó tanulás és alkalmazkodóképesség támogatása - EU forrásrész
1						Működési költségvetés		4 969,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	4 969,1
2						Felhalmozási költségvetés		261,5
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	261,5
4						Egész életen át tartó tanulás és alkalmazkodóképesség támogatása - Hazai társfinanszírozás			4 491,1
1						Működési költségvetés		1 915,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	6 181,7
2						Felhalmozási költségvetés		100,8
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	325,4
10						Aktív munkaerőpiaci politikák támogatása - EU forrásrész
1						Működési költségvetés		3 744,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3 744,3
11						Aktív munkaerőpiaci politikák támogatása - Hazai társfinanszírozás			844,3
1						Működési költségvetés		4 591,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	5 435,3
15						Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra történő belépés segítésével - EU forrásrész
1						Működési költségvetés		1 985,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 985,0
16						Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra történő belépés segítségével - Hazai társfinanszírozás			1 999,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 999,0
17						Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése - EU forrásrész
1						Működési költségvetés		228,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	228,9
2						Felhalmozási költségvetés		7 400,3
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	7 400,3
18						Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése - Hazai társfinanszírozás			2 543,1
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	76,3
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	2 466,8
19						HEFOP Technikai segítségnyújtás - EU forrásrész
1						Működési költségvetés		27,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	27,9
2						Felhalmozási költségvetés		901,1
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	901,1
20						HEFOP Technikai segítségnyújtás - Hazai társfinanszírozás			309,7
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	297,3
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	12,4
6						KTK technikai segítségnyújtás			177,2
1						Működési költségvetés		425,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	567,0
2						Felhalmozási költségvetés		106,3
1						Intézményi beruházási kiadások	141,8
7						Operatív programok céltartalékai
1						ROP Céltartalék			165,1
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	165,1
2						AVOP Céltartalék			153,2
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	153,2
3						GVOP Céltartalék			312,2
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	312,2
4						KIOP Céltartalék			142,3
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	142,3
5						HEFOP Céltartalék			544,1
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	544,1
8						Kohéziós Alap támogatásból megvalósuló projektek
1						Kohéziós Alap támogatásából megvalósuló közlekedési projektek			8 500,0
1						Működési költségvetés		1 297,5
3						Dologi kiadások	1 730,0
2						Felhalmozási költségvetés		15 109,7
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	23 177,2
2						Kohéziós Alap támogatásból megvalósuló környezetvédelmi projektek
21						Kohéziós Alap támogatásból megvalósuló projektek			11 550,0
1						Működési költségvetés		224,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	389,1
2						Felhalmozási költségvetés		6 901,2
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	18 287,0
9						Kohéziós Alap támogatásból megvalósuló projektek előkészítése
1						Közlekedési projektek előkészítése			470,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	470,0
2						Környezetvédelmi projektek előkészítése			420,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	420,0
10						Kohéziós Alap céltartalék			60,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	60,0
13						PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai
1						PHARE támogatással megvalósuló programok
1						Pályázat Előkészítő Alap (Project Generation Facility)			586,3
1						Működési költségvetés		387,7
3						Dologi kiadások	974,0
14						Schengen Alap technikai segítségnyújtás			157,5
1						Működési költségvetés		630,0
3						Dologi kiadások	787,5
15						EU támogatások felhasználásához szükséges technikai segítségnyújtás			678,6
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	200,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	64,0
3						Dologi kiadások	214,6
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	200,0
17						2007 utáni EU támogatásokhoz kapcsolódó tervezés és EU nagyberuházások előkészítése			7 500,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	250,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	79,0
3						Dologi kiadások	7 086,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	85,0
19						Modernizációs és Euro-atlanti Integrációs Projektiroda támogatása			280,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	280,0
XIX. fejezet összesen:	159 046,7	95 883,9	63 162,8

XX. OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Millió forintban
Cím-szám	Al-cím-szám	Jog-cím-csop.-szám	Jog-cím-szám	Elő-ir.-csop.-szám	Ki-emelt előir.-szám	Cím-név	Al-cím-név	Jog-cím-csop.-név	Jog-cím-név	Elő-ir.-csop.-név	FEJEZET	2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Oktatási Minisztérium igazgatása
1						Oktatási Minisztérium igazgatása			2 772,9
1						Működési költségvetés		125,3
1						Személyi juttatások	1 800,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	565,0
3						Dologi kiadások	523,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	10,0
2						Felhalmozási költségvetés		4,7
1						Intézményi beruházási kiadások	4,7
2						Oktatási Minisztérium Szolgáltató Intézmény			672,5
1						Működési költségvetés		343,9
1						Személyi juttatások	401,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	146,8
3						Dologi kiadások	197,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	249,9
2						Felhalmozási költségvetés		3,0
1						Intézményi beruházási kiadások	19,2
2						Felújítás	3,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	2,0
3						Magyar UNESCO Bizottság			36,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	19,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	6,6
3						Dologi kiadások	10,3
4						Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága			392,4
1						Működési költségvetés		665,9
1						Személyi juttatások	527,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	161,7
3						Dologi kiadások	345,2
2						Felhalmozási költségvetés		1,3
1						Intézményi beruházási kiadások	25,0
2						Egyetemek, főiskolák			159 597,1
1						Működési költségvetés		159 921,1
1						Személyi juttatások	147 758,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	47 601,3
3						Dologi kiadások	93 114,4
4						Ellátottak pénzbeli juttatásai	23 981,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	927,0
2						Felhalmozási költségvetés		9 250,0
1						Intézményi beruházási kiadások	13 218,2
2						Felújítás	2 132,6
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	34,2
3						Kölcsönök	49,9	49,9
7						Egyéb oktatási intézmények
2						Egyéb oktatási intézmények			341,2
1						Működési költségvetés		173,8
1						Személyi juttatások	220,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	156,4
3						Dologi kiadások	138,1
4						Ellátottak pénzbeli juttatásai	0,2
8						Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum			285,0
1						Működési költségvetés		61,2
1						Személyi juttatások	192,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	65,7
3						Dologi kiadások	87,6
9						Kutató és szolgáltató intézetek			2 721,7
1						Működési költségvetés		3 609,5
1						Személyi juttatások	1 840,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	646,4
3						Dologi kiadások	2 574,8
4						Ellátottak pénzbeli juttatásai	580,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	674,0
2						Felhalmozási költségvetés		478,0
1						Intézményi beruházási kiadások	34,1
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	459,3
11						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
1						Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai			50,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	50,0
3						Felsőoktatási fejlesztési program
1						Szegedi Tudományegyetem beruházás befejezése			89,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	89,0
2						Debreceni Egyetem beruházás éves üteme			2 350,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	2 350,0
3						Nyíregyházi Főiskola beruházás befejezése			654,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	654,0
4						Kaposvári Egyetem beruházás befejezése			1 361,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	1 361,0
5						Budapesti Műszaki Főiskola beruházás befejezése			2 400,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	2 400,0
6						Veszprémi Egyetem beruházás éves üteme			350,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	350,0
7						Szolnoki Főiskola beruházás befejezése			31,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	31,0
8						Nyugat-Magyarországi Egyetem beruházás befejezése			300,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	300,0
9						Eszterházy Károly Főiskola beruházás befejezése			50,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	50,0
10						Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem beruházás éves üteme			151,8
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	151,8
11						Tessedik Sámuel Főiskola ingatlanvásárlás			50,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	50,0
12						SZIE Jászberényi Főiskolai Kar beruházás éves üteme			200,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	200,0
13						Károly Róbert Főiskola könyvtárfejlesztés			250,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	250,0
14						Veszprémi Egyetem nagykanizsai képzési helyének fejlesztése			200,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	200,0
2						Normatív finanszírozás
1						Felsőoktatási intézmények hallgatóinak juttatásai központi előirányzata			2 690,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2 690,0
3						Közoktatási célú humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás
1						Humánszolgáltatások normatív állami támogatása			67 100,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	67 100,0
2						Egyházi és kisebbségi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása			14 400,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	14 400,0
8						Egyházi felsőoktatási intézmények hitéleti képzése			2 248,5
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2 248,5
10						Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés)			4 976,2
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	4 976,2
11						Hallgatói létszám képzési többlete (alapítványi felsőoktatás)			2 325,3
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2 325,3
17						Gyakorlóiskolák normatív támogatása			380,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	100,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	32,0
3						Dologi kiadások	248,0
18						Hallgatók kollégiumi és lakhatási támogatása			1 091,1
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	640,9
4						Ellátottak pénzbeli juttatásai	335,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	115,0
4						Közoktatási feladatok támogatása
9						Nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények központi előirányzata			170,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	170,0
18						Emelt szintű érettségi vizsga lebonyolítása			1 680,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	1 000,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	320,0
3						Dologi kiadások	240,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	120,0
19						Közoktatási vizsgarendszerek fejlesztése			100,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	50,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	16,0
3						Dologi kiadások	34,0
20						Oktatási nyilvántartások korszerűsítése			1 050,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	100,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	32,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	918,0
21						Oktatási infokommunikációs technológia			760,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	90,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	670,0
22						Országos szövetségek, testületek támogatása			73,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	30,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	10,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	33,0
23						Közoktatás hatékonyságát javító mérés, értékelés			270,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	80,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	26,0
3						Dologi kiadások	80,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	70,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	14,0
24						Nemzeti Alaptanterv megvalósulásának támogatása			100,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	30,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	10,0
3						Dologi kiadások	30,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	30,0
26						SuliNova Kht. támogatása			380,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	380,0
27						Gyógypedagógiai tankönyvellátás támogatása			120,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	120,0
28						Sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztésének segítése			150,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	30,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	10,0
3						Dologi kiadások	60,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
29						Közoktatás-fejlesztési stratégia célprogramjainak támogatása			180,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	60,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	19,0
3						Dologi kiadások	71,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	30,0
5						Felsőoktatási feladatok támogatása
4						Felsőoktatási oktatói-kutatói ösztöndíjak			472,5
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	306,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	68,0
3						Dologi kiadások	7,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	91,0
26						Felsőoktatási intézmények kiegészítő támogatása			117,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	40,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	12,8
3						Dologi kiadások	64,2
33						Hallgatói Információs Központ-EISZ koordináció - diákkedvezmény			350,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	350,0
34						Felsőoktatási intézmények irányító testületeinek működtetése			280,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	212,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	67,9
35						Felsőoktatási társadalmi szervezetek, testületek, bizottságok támogatása			107,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	107,0
36						Diploma melléklet, pedagógus díszdiploma			70,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	53,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	17,0
37						Tankönyv-támogatási pályázat			200,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	80,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	120,0
39						Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program			290,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	290,0
7						Egyéb feladatok támogatása
4						Etnikai kisebbségi feladatok támogatása
1						Deszegregációs támogató programok			152,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	83,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	26,6
3						Dologi kiadások	41,8
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	0,2
2						Hálózati szolgáltató rendszer működtetése			128,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	125,6
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	2,4
10						Zánka Gyermek és Ifjúsági Centrum Kht. támogatása			190,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	190,0
12						Nemzetiségi feladatok támogatása
1						Anyanyelvi tankönyvellátás			170,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	20,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	6,4
3						Dologi kiadások	5,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	138,6
2						Nemzetiségi oktatásfejlesztési program			70,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	30,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	9,6
3						Dologi kiadások	30,4
13						Határon túli feladatok támogatása
1						Határon túliak ösztöndíj- és oktatói támogatása			417,8
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	28,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	8,6
3						Dologi kiadások	41,2
4						Ellátottak pénzbeli juttatásai	232,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	107,7
2						Határon túli közoktatás fejlesztése			200,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	3,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	0,9
3						Dologi kiadások	2,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	193,2
3						Határon túli magyar felsőoktatás támogatása			170,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	7,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	2,2
3						Dologi kiadások	2,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	158,3
4						Határon túli magyar értelmiségi- és anyanyelvi programok			80,5
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	6,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	2,0
3						Dologi kiadások	8,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	64,5
14						OM belső informatika fejlesztése			50,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	50,0
10						Alapítványok támogatása
56						Intézményfenntartó alapítványok támogatása			500,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	500,0
57						Szakmai feladatot ellátó alapítványok támogatása			370,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	370,0
58						Kétoldalú feladatokat ellátó alapítványok támogatása			140,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	140,0
59						Határon túli magyarságot támogató alapítványok			700,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	700,0
11						Euro-atlanti oktatási programok
5						Kétoldalú munkatervi feladatok			80,3
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	10,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	10,0
3						Dologi kiadások	5,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	55,3
6						Nemzetközi tagdíjak			125,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	125,0
7						EU közösségi programok			300,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	300,0
8						Világ-Nyelv Program			100,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	30,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	10,0
3						Dologi kiadások	10,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
9						OECD és EU kötelezettségek			112,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	50,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	15,0
3						Dologi kiadások	20,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	27,0
10						Egyéb nemzetközi programok			108,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	20,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	6,0
3						Dologi kiadások	22,0
4						Ellátottak pénzbeli juttatásai	30,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	30,0
11						Európai Iskolák			21,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	21,0
12						Felújítások központi támogatása
2						Egyéb intézményi felújítási programok			50,0
2						Felhalmozási költségvetés
2						Felújítás	50,0
13						Egyéb fejlesztési támogatás
1						Egyházi felsőoktatási intézmények felújítási, fejlesztési programja			120,0
2						Felhalmozási költségvetés
7						Egyéb beruházások és fejlesztési támogatások	120,0
17						Szakképzés támogatása
9						Szakmai vizsgák szervezése			49,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	25,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	8,0
3						Dologi kiadások	16,0
10						Szaktanácsadási rendszer átalakítása			9,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	4,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1,2
3						Dologi kiadások	3,8
11						Életen át tanulás EU program			32,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	20,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	6,4
3						Dologi kiadások	5,6
19						Kutatás-fejlesztés támogatása
2						Felsőoktatási kutatási program			286,1
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	90,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	28,8
3						Dologi kiadások	127,3
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	40,0
6						OTDK támogatása			160,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	10,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3,2
3						Dologi kiadások	146,8
22						EU-tagsággal kapcsolatos kiadások			80,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	80,0
23						PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai
1						PHARE támogatással megvalósuló programok
3						„Információs technológia az általános iskolában” program 2002 PHARE forrás
1						Működési költségvetés		382,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	382,7
2						Felhalmozási költségvetés		382,8
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	382,8
4						„Információs technológia az általános iskolában” program 2002 - Hazai társfinanszírozás			1 060,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	100,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	30,0
3						Dologi kiadások	80,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	320,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	200,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	330,0
30						Fejezeti tartalék	360,0		360,0
XX. fejezet összesen:	459 280,0	175 453,1	283 826,9

XXI. EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM

Millió forintban
Cím-szám	Al-cím-szám	Jog-cím-csop.-szám	Jog-cím-szám	Elő-ir.-csop.-szám	Ki-emelt előir.-szám	Cím-név	Al-cím-név	Jog-cím-csop.-név	Jog-cím-név	Elő-ir.-csop.-név	FEJEZET	2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Egészségügyi Minisztérium igazgatása
1						EüM Központi Igazgatás			2 971,8
1						Működési költségvetés		135,7
1						Személyi juttatások	1 898,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	580,6
3						Dologi kiadások	516,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	14,5
2						Felhalmozási költségvetés		5,5
1						Intézményi beruházási kiadások	103,0
2						EüM Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal			132,5
1						Működési költségvetés		92,0
1						Személyi juttatások	113,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	35,3
3						Dologi kiadások	74,3
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	1,0
3						Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal			204,2
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások  [LÁBJEGYZET_4] 	80,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	25,2
3						Dologi kiadások	88,6
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	10,0
2						Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat			23 991,5
1						Működési költségvetés		4 656,6
1						Személyi juttatások	15 541,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	5 155,6
3						Dologi kiadások	7 515,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,1
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	396,4
2						Felújítás	38,4
3						Szak- és továbbképző intézmények, könyvtárak, dokumentációs központok, kutatóintézetek			10 199,6
1						Működési költségvetés		325,7
1						Személyi juttatások	1 115,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	366,2
3						Dologi kiadások	376,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	8 532,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	132,4
2						Felújítás	2,9
4						Gyógyító-megelőző ellátás országos szakintézetei			3 701,9
1						Működési költségvetés		45 099,2
1						Személyi juttatások	19 452,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	6 583,9
3						Dologi kiadások	19 930,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	27,1
2						Felhalmozási költségvetés		1 251,5
1						Intézményi beruházási kiadások	2 555,7
2						Felújítás	251,1
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1 252,0
5						Országos Mentőszolgálat
1						Működési költségvetés		23 143,9
1						Személyi juttatások	13 826,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	4 713,7
3						Dologi kiadások	4 302,2
2						Felhalmozási költségvetés		210,2
1						Intézményi beruházási kiadások	322,0
2						Felújítás	190,0
7						Országos Vérellátó Szolgálat			3 341,4
1						Működési költségvetés		9 339,4
1						Személyi juttatások	3 985,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 342,4
3						Dologi kiadások	6 117,4
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	956,2
2						Felújítás	279,1
10						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
1						Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet rekonstrukciója			2 130,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	2 130,0
2						Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet diagnosztika, ambulancia, laboratórium rekonstrukciója			591,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	591,0
7						Országos Sportegészségügyi Intézet rekonstrukciója			115,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	115,0
2						Egészségügyi ágazati célelőirányzatok
10						Egészségügyi modernizációs feladatok			2 029,3
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	432,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	156,2
3						Dologi kiadások	708,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	370,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	363,0
17						Ágazati kutatásfejlesztés			250,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	250,0
41						Központi intézmények felújítása
1						Intézményi felújítások			544,1
2						Felhalmozási költségvetés
2						Felújítás	544,1
71						Népegészségügyi program			927,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	107,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	34,0
3						Dologi kiadások	756,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	30,0
72						Felsőoktatási törvény által előírt feladatok			385,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	210,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	55,0
3						Dologi kiadások	120,0
74						Alap- és sürgősségi betegellátás, mentés, katasztrófa-egészségügyi ellátás feltételeinek javítása			1 345,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	1,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	0,6
3						Dologi kiadások	2,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	1 061,0
2						Felújítás	250,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	30,0
6						PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai
1						PHARE támogatással megvalósuló programok
1						HU0202-03 Járványügyi biztonság fenntartása a fertőző betegségek területén			200,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	130,0
2						Felhalmozási költségvetés		200,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	270,0
2						Átmeneti támogatással megvalósuló programok
1						Az élelmiszerbiztonsági intézményi háttér fejlesztése			798,3
1						Működési költségvetés		1 198,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 997,0
11						Nemzetközi kapcsolatokból eredő kötelezettségek
1						Nemzetközi szervezetek tagdíjai és egyéb támogatásai			137,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	137,0
6						HEFOP egészségügyi és szociális intézkedései technikai lebonyolításának támogatása			80,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	80,0
7						EU-tagságból és nemzetközi együttműködésekből eredő kötelezettségek teljesítése			320,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	170,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	55,0
3						Dologi kiadások	85,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	10,0
8						Kormányközi együttműködésekből adódó hazai kötelezettségek			100,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	40,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	13,0
3						Dologi kiadások	47,0
9						Hosszú távú fejlesztéspolitikai prioritások, a II. NFT ágazati tervezése			10,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	3,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	2,6
3						Dologi kiadások	4,0
16						Alapítványok támogatása
1						Magyar Koraszülött Mentők Közalapítvány támogatása			300,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	300,0
3						Gézengúz Alapítvány támogatása			40,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	40,0
4						Húszan Még Vagyunk Alapítvány támogatása			20,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	20,0
9						Aranyág Alapítvány			20,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	20,0
17						Köztestületek támogatása
1						Magyar Orvosi Kamara támogatása			100,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	100,0
2						Magyar Gyógyszerész Kamara támogatása			50,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
3						Egészségügyi Szakdolgozói Kamara támogatása			100,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	100,0
18						„Praxisprogram” a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek miatti ellátási különbségek kiegyenlítésére, a hátrányos helyzetű települési önkormányzatok egészségügyi alapellátási feladatai megszervezésének segítésére			100,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	100,0
20						Társadalmi szervezetek támogatása
10						Magyar Vöröskereszt támogatása			215,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	215,0
11						Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége támogatása			40,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	40,0
18						Rákbetegek szervezeteinek támogatása			60,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	60,0
22						Fejezeti tartalék	21,0		21,0
XXI. fejezet összesen:	141 229,0	85 658,4	55 570,6

XXII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM

Millió forintban
Cím-szám	Al-cím-szám	Jog-cím-csop.-szám	Jog-cím-szám	Elő-ir.-csop.-szám	Ki-emelt előir.-szám	Cím-név	Al-cím-név	Jog-cím-csop.-név	Jog-cím-név	Elő-ir.-csop.-név	FEJEZET	2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Pénzügyminisztérium igazgatása			4 471,5
1						Működési költségvetés		845,5
1						Személyi juttatások	3 038,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	949,6
3						Dologi kiadások	1 099,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	7,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	166,8
2						Felújítás	55,0
2						Felügyeletek
1						Szerencsejáték Felügyelet
1						Működési költségvetés		4 100,0
1						Személyi juttatások	732,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	233,2
3						Dologi kiadások	2 866,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	48,0
2						Felújítás	220,0
5						Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal			57 584,6
1						Működési költségvetés		254,2
1						Személyi juttatások	33 847,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	10 635,1
3						Dologi kiadások	11 046,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	5,1
2						Felhalmozási költségvetés		24,9
1						Intézményi beruházási kiadások	2 300,0
3						Kölcsönök	30,0
6						Vám- és Pénzügyőrség			31 203,1
1						Működési költségvetés		1 934,3
1						Személyi juttatások	17 972,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	5 706,1
3						Dologi kiadások	7 734,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	634,7
2						Felhalmozási költségvetés		45,0
1						Intézményi beruházási kiadások	855,0
2						Felújítás	130,0
5						Lakástámogatás	150,0
3						Kölcsönök	44,3	44,3
9						Kincstári Vagyoni Igazgatóság
1						Kincstári Vagyoni Igazgatóság			2 064,6
1						Működési költségvetés		25,9
1						Személyi juttatások	1 200,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	393,2
3						Dologi kiadások	460,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,6
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	22,3
2						Felújítás	10,0
3						Kölcsönök	10,0	6,0
2						Kincstári vagyonkezelés és hasznosítás			792,1
1						Működési költségvetés		4 040,0
3						Dologi kiadások	3 498,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	255,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	175,0
2						Felújítás	830,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	73,3
3						Állami feladatellátással összefüggő elhelyezési feladatok			184,7
1						Működési költségvetés		126,0
3						Dologi kiadások	310,7
10						Magyar Államkincstár			16 806,6
1						Működési költségvetés		4 983,2
1						Személyi juttatások	11 496,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3 880,6
3						Dologi kiadások	4 655,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	34,4
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	1 629,5
2						Felújítás	42,0
3						Kölcsönök	52,2
12						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
1						PHARE támogatásból megvalósuló programok
3						Pénzügyi és költségvetési tevékenységek és szolgáltatások beruházásai			269,1
2						Felhalmozási költségvetés		695,1
4						Kormányzati beruházás	964,2
2						Ágazati célelőirányzatok
5						Kárrendezési célelőirányzat
1						Függő kár kifizetés			450,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	450,0
2						Járadék kifizetés			2 300,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2 300,0
3						Tőkésítésre kifizetés			50,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
7						Államadósság Kezelő Központ Rt. finanszírozása			773,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	773,0
12						Általános gyermek és ifjúsági balesetbiztosítás biztosítási díja			403,1
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	403,1
30						Schengen Alap			937,8
2						Felhalmozási költségvetés		3 751,2
1						Intézményi beruházási kiadások	4 689,0
31						Államháztartás korszerűsítése			500,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	500,0
3						Védelmi felkészítés előirányzatai
1						Országmozgósítás gazdasági felkészülés központi kiadásai			330,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	56,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	18,2
3						Dologi kiadások	85,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	170,0
2						Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működési feltételeinek biztosítása			270,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	270,0
5						PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai
1						PHARE támogatásból megvalósuló programok
2						EU Fiskális programjában való részvétel			31,2
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	31,2
10						A vámügyi ACQUIS alkalmazása			46,0
1						Működési költségvetés		21,6
3						Dologi kiadások	21,6
2						Felhalmozási költségvetés		190,9
1						Intézményi beruházási kiadások	236,9
13						OLAF által finanszírozott PHARE program lebonyolítása
1						Működési költségvetés		12,6
3						Dologi kiadások	12,6
2						Átmeneti támogatással megvalósuló programok
1						A VPOP adminisztratív kapacitásának növelése			117,7
1						Működési költségvetés		165,5
3						Dologi kiadások	206,8
2						Felhalmozási költségvetés		114,5
1						Intézményi beruházási kiadások	190,9
2						ÁPBE Módszertani és képzési központ			127,3
1						Működési költségvetés		509,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	636,3
1-12. cím összesen:	141 602,1	21 889,7	119 712,4
13						Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
1						Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
1						Működési költségvetés		8 503,4
1						Személyi juttatások	4 328,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 445,0
3						Dologi kiadások	2 321,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	14,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	322,4
2						Felújítás	3,0
3						Kölcsönök	160,0	90,0
2						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Fejezeti tartalék	546,6	546,6
13. cím összesen:	9 140,0	9 140,0
14						Vállalkozások folyó támogatása
1						Egyedi támogatás
2						Eximbank Rt. kamatkiegyenlítése	3 500,0
3						Kamattámogatás (felszámolt vagyon értékesítéséhez)	30,0
2						Egyéb vállalati támogatások
1						Termelési támogatás
1						Mecseki bányászatban foglalkoztatottak keresetkiegészítése	1,6
2						Mecseki uránbányászok baleseti járadékainak és egyéb kártérítési kötelezettségeinek átvállalása	228,4
7						Egyéb megszűnt jogcímek miatt járó támogatás	100,0
15						Fogyasztói árkiegészítés	117 000,0
16						Normatív támogatások
1						Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása	55 000,0
2						Megváltozott munkaképességűek keresetkiegészítése	1 000,0
17						Egyéb költségvetési kiadások
1						Vegyes kiadások
4						Felszámolásokkal kapcsolatos kiadások	400,0
5						Szanálással kapcsolatos kiadások	10,0
6						Magán- és egyéb jogi személyek kártérítése	1 500,0
8						K-600 hírrendszer működtetésére	400,0
9						Helyi önkormányzatok állami támogatásának elszámolásából eredő fizetési kötelezettség	3 000,0
11						Egyéb vegyes kiadások	2 000,0
12						1% szja közcélú felhasználása	7 100,0
13						Rendkívüli beruházási tartalék	300,0
19						Eximbank, MEHIB és MFB Rt. behajtási jutaléka	12,0
21						Ügyfélnek visszajáró vámbiztosíték	1 500,0
18						Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése
1						Jogszabályi és Kormány által vállalt egyedi kezességekből eredő fizetési kötelezettség	10 420,0
3						Eximbank által vállalt garanciaügyletekből eredő fizetési kötelezettség	200,0
4						MEHIB Rt. általi biztosítási tevékenységből eredő fizetési kötelezettség	1 000,0
5						Hitelgarancia Rt. garanciaügyleteiből eredő fizetési kötelezettség	4 000,0
7						Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány garanciaügyleteiből eredő fizetési kötelezettség	1 000,0
10						A köztisztviselők és a hivatásos állomány lakáshiteleihez vállalt kezességből eredő fizetési kötelezettség	623,0
13						Agrárhitelekhez vállalt kezességekből eredő fizetési kötelezettség	1 000,0
24						Kormányzati rendkívüli kiadások
2						Pénzbeli kárpótlás
1						Pénzbeli kárpótlás	4 660,0
2						Az 1947-es Párizsi Békeszerződésből eredő kárpótlás	2 460,0
3						Pénzbeli kárpótlás folyósítási költségei	123,0
26						Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz
1						Nyugdíj-biztosítási Alap támogatása
1						Magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására	211 248,0
2						Nyugdíj-biztosítási Alap kiadásainak támogatása	187 209,1
3						Gyesen, gyeden és gyeten lévők után nyugdíj-biztosítási járulék megtérítése a Nyugdíj-biztosítási Alapnak	22 947,0
28						Nemzetközi elszámolások kiadásai
1						Nemzetközi tagdíjak
2						EBRD tőkeemelés	565,6
4						Tagdíj az ET Társadalomfejlesztési Alapjához	2,5
5						EIB tőkebefizetés	1 894,2
6						EIB tartalékokba befizetés	4 787,0
7						Európai Nemzetközi Gazdasági Kutatóközpont tagdíj	19,1
2						Nemzetközi multilaterális segélyezési tevékenység
1						IDA alaptőke-hozzájárulás	470,8
2						IMF HIPC segélyprogramban való részvétel kamattámogatása	70,0
3						Egyéb kiadások	25,0
29						Uniós elszámolások
1						Hozzájárulás az EU költségvetéséhez	210 000,0
31						Központosított bevételek
1						Kárrendezési célelőirányzat befizetése		1,0
32						Adósságátvállalás és tartozáselengedés
1						A Nemzeti Autópálya Rt. adósságának átvállalása	69 900,0
33						Alapok támogatása
1						Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap támogatása	84,5
XXII. fejezet összesen:	1 078 532,9	31 030,7	119 712,4

XXIII. NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA

Millió forintban
Cím-szám	Al-cím-szám	Jog-cím-csop.-szám	Jog-cím-szám	Elő-ir.-csop.-szám	Ki-emelt előir.-szám	Cím-név	Al-cím-név	Jog-cím-csop.-név	Jog-cím-név	Elő-ir.-csop.-név	FEJEZET	2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma igazgatása
1						Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma igazgatása			3 716,2
1						Működési költségvetés		75,4
1						Személyi juttatások	1 794,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	569,8
3						Dologi kiadások	1 189,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	39,1
2						Felhalmozási költségvetés		8,0
1						Intézményi beruházási kiadások	199,6
2						Felújítás	7,4
3						Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Gazdasági Főigazgatóság			614,1
1						Működési költségvetés		1,8
1						Személyi juttatások	313,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	101,0
3						Dologi kiadások	205,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,5
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	4,4
3						Kölcsönök		9,0
2						NKÖM Közgyűjtemények			12 314,6
1						Működési költségvetés		1 382,2
1						Személyi juttatások	6 993,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	2 311,0
3						Dologi kiadások	4 000,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	124,0
2						Felhalmozási költségvetés		41,5
1						Intézményi beruházási kiadások	178,2
2						Felújítás	125,9
3						Kölcsönök	5,0
3						Művészeti intézmények			6 642,4
1						Működési költségvetés		1 934,7
1						Személyi juttatások	5 349,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 477,4
3						Dologi kiadások	1 359,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	16,9
2						Felhalmozási költségvetés		2,0
1						Intézményi beruházási kiadások	312,1
2						Felújítás	64,5
3						Kölcsönök	0,8	0,8
4						Örökségvédelmi intézmények			3 550,7
1						Működési költségvetés		262,8
1						Személyi juttatások	1 817,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	588,9
3						Dologi kiadások	1 105,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	20,4
2						Felhalmozási költségvetés		38,0
1						Intézményi beruházási kiadások	222,5
2						Felújítás	69,1
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	27,1
5						Kulturális kutató és szolgáltató intézmények			525,2
1						Működési költségvetés		758,6
1						Személyi juttatások	708,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	209,8
3						Dologi kiadások	357,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,3
2						Felhalmozási költségvetés		233,3
1						Intézményi beruházási kiadások	235,7
2						Felújítás	3,8
6						Kulturális Intézetek Igazgatósága			3 126,3
1						Működési költségvetés		286,7
1						Személyi juttatások	1 456,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	273,0
3						Dologi kiadások	1 308,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	48,0
2						Felhalmozási költségvetés		23,1
1						Intézményi beruházási kiadások	247,8
2						Felújítás	102,8
7						Balassi Bálint Intézet			570,6
1						Működési költségvetés		142,4
1						Személyi juttatások	396,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	129,4
3						Dologi kiadások	153,9
4						Ellátottak pénzbeli juttatásai	33,2
2						Felhalmozási költségvetés		7,0
1						Intézményi beruházási kiadások	7,0
10						Fejezeti kezelésű előirányzatok
30						Beruházás
1						Múzeumi rekonstrukció			2 200,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	2 200,0
2						Vári rekonstrukciók (Szent György tér, Mátyás-templom)			1 000,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	1 000,0
3						Kulturális tevékenységek beruházásai			965,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	965,0
4						Külföldi kulturális intézetek bővítése, rekonstrukciója, kiépítése			100,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	100,0
5						Örökségvédelmi fejlesztések			610,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	610,0
6						Visegrádi palota rekonstrukciója			50,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	50,0
7						Zsámbéki tűzkárt szenvedett történelmi műemléki épület rekonstrukciója			500,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	500,0
8						Székesfehérvári Nemzeti Emlékhely rekonstrukciójának folytatása			150,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	150,0
31						Kulturális feladatok és szervezetek támogatása
1						Önkormányzati intézményeket érintő feladatok			50,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
2						Gödöllői Grassalkovich Kastély-Barokk Színház rekonstrukciójának hitelfelvételéhez kapcsolódó kiadás			400,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	400,0
3						Kulturális szaktörvényből adódó feladatok és kötelezettségek			470,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	7,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	2,2
3						Dologi kiadások	10,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	450,0
4						Művészetek Palotája megvalósításával és működésével kapcsolatos kiadások			9 065,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	6 200,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2 865,0
5						Kulturális tevékenységet ellátó gazdasági társaságok feladatai			1 570,3
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 570,3
6						Közhasznú társaságok közhasznú feladatai			5 000,3
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	5 000,3
11						Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány			1 282,1
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 152,1
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	130,0
12						Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány			149,1
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	149,1
13						Politikatörténeti Alapítvány			270,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	270,0
14						Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány			238,3
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	238,3
15						Terror Háza Múzeum működésének támogatása			283,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	283,0
16						Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány támogatása			300,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	300,0
17						Európai Utas Alapítvány			46,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	46,0
18						Nemzeti kulturális intézmények felújítása			160,6
2						Felhalmozási költségvetés
2						Felújítás	160,6
19						Filmszakmai támogatások
1						Magyar Mozgókép Közalapítvány			3 739,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3 739,0
2						Magyar Történelmi Film Alapítvány			500,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	500,0
3						Egyéb filmszakmai támogatások			50,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
4						Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeivel foglalkozó filmalkotások támogatására			100,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	100,0
20						Kulturális intézmények és szövetségek támogatása			863,3
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	862,9
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	0,4
32						Közkultúra, kulturális vidékfejlesztés
1						Kulturális nagyrendezvények és múzeumi szakmai programok (Alfa-program)			1 025,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	100,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	32,0
3						Dologi kiadások	499,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	360,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	20,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	14,0
2						Közkincs program - „A köz műveltségéért”			80,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	10,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3,2
3						Dologi kiadások	7,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	54,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	5,0
3						A jövő könyvtára: a könyvtár a jövő			250,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	10,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3,2
3						Dologi kiadások	5,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	168,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	2,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	61,0
4						Levéltár és nyilvánosság			70,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	17,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	44,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	9,0
33						Magyar kultúra külföldön, kultúránk az EU-ban és a nagyvilágban
1						Kulturális Évadok			350,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	350,0
2						Nemzetközi művészeti együttműködés és munkatervből adódó feladatok			195,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	10,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3,2
3						Dologi kiadások	68,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	113,0
3						Európai Unióval kapcsolatos feladatok			50,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
34						Hazai művészeti fesztiválok és nagyrendezvények, művészeti tevékenység támogatása
1						Nemzeti Örökség Program - Nemzeti évfordulók			450,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	51,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	14,6
3						Dologi kiadások	71,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	196,1
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	30,5
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	85,0
2						Hazai művészeti fesztiválok, rendezvények			200,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	15,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	4,9
3						Dologi kiadások	38,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	132,1
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	5,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	5,0
3						Művészeti alkotótevékenység támogatása			436,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	60,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	19,2
3						Dologi kiadások	59,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	262,8
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	5,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	30,0
35						Civil és non-profit kulturális szervezetek támogatása			610,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	610,0
36						Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány támogatása			50,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
37						Audiovizuális archívum kialakítása			5 328,8
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	5 328,8
38						Közszolgálati műsorszámok támogatási kerete			683,7
1						Működési költségvetés		200,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	883,7
39						Egyházak támogatása
1						Egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatása			805,6
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	805,6
3						Egyházak nemzetközi tevékenységének támogatása			20,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	20,0
4						Hittanoktatás támogatása			3 305,4
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3 305,4
5						Egyházi alapintézmény-működés, Szja rendelkezése és kiegészítése			11 829,8
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	11 829,8
6						Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék			7 767,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	7 767,0
8						Az 5000 lakosnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótléka			1 535,2
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 535,2
9						Egyházi Kulturális Alap			1 200,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1 200,0
49						Nemzeti Kulturális Alapprogram			9 600,0
1						Működési költségvetés		115,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	9 481,7
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	233,3
50						Fejezeti tartalék	229,0		229,0
1-10. cím összesen:	112 764,9	5 522,3	107 242,6
14						Központosított bevételek
1						Kulturális járulék		9 600,0
15						Kormányzati rendkívüli kiadások
1						Volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése	4 556,0
XXIII. fejezet összesen:	117 320,9	15 122,3	107 242,6

XXIV. IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI MINISZTÉRIUM

Millió forintban
Cím-szám	Al-cím-szám	Jog-cím-csop.-szám	Jog-cím-szám	Elő-ir.-csop.-szám	Ki-emelt előir.-szám	Cím-név	Al-cím-név	Jog-cím-csop.-név	Jog-cím-név	Elő-ir.-csop.-név	FEJEZET	2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium igazgatása			2 787,1
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	1 416,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	435,7
3						Dologi kiadások	873,8
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	61,0
3						Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet			573,0
1						Működési költségvetés		109,2
1						Személyi juttatások	393,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	132,3
3						Dologi kiadások	135,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	10,3
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	10,8
4						Mobilitás			549,7
1						Működési költségvetés		93,0
1						Személyi juttatások	303,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	104,4
3						Dologi kiadások	215,1
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	19,4
5						Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal			334,3
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	180,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	60,4
3						Dologi kiadások	86,9
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	7,0
6						Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség			970,8
1						Működési költségvetés		800,0
1						Személyi juttatások	662,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	218,5
3						Dologi kiadások	846,8
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	43,1
7						Állami szociális intézetek			1 293,5
1						Működési költségvetés		208,9
1						Személyi juttatások	790,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	276,8
3						Dologi kiadások	347,2
4						Ellátottak pénzbeli juttatásai	4,2
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	83,3
8						Gyermek- és ifjúságvédelem intézetei			3 325,5
1						Működési költségvetés		136,5
1						Személyi juttatások	1 914,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	667,2
3						Dologi kiadások	808,6
4						Ellátottak pénzbeli juttatásai	46,8
2						Felhalmozási költségvetés		0,1
1						Intézményi beruházási kiadások	25,4
9						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházások
1						Reménysugár Habilitációs Intézet rekonstrukciója			150,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	150,0
3						A kábítószer-fogyasztás megelőzésével kapcsolatos feladatok
1						Kábítószer-fogyasztás okozta egyéni, társadalmi károk csökkentése; elterelés			412,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	310,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	102,0
2						Kábítószer-megelőzési program			584,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	50,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	17,0
3						Dologi kiadások	140,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	257,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	120,0
4						Gyermek- és ifjúsági feladatok
1						Ifjúsági turizmus fejlesztése
1						Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Kht.			370,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	300,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	70,0
2						Ifjúsági fesztiválok, nagy ifjúsági rendezvények támogatása			161,3
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	7,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	153,4
2						Határon túli és nemzetközi együttműködés
1						Határon túli és nemzetközi kapcsolatokból adódó feladatok			188,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	7,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	2,5
3						Dologi kiadások	76,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	102,0
4						Márton Áron Szakkollégiumért Alapítvány - Agora Irodahálózat működtetése			35,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	35,0
3						Jövő Nemzedék
1						Gyermek és Ifjúsági Alapprogram támogatása			487,2
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	28,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	428,7
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	30,0
2						Az ifjúsági szolgáltatások és az ifjúság társadalmi aktivitásának támogatása			100,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	6,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	94,0
3						Ifjúsági alapkutatások lefolytatása, monitoring			20,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	20,0
4						Ifjúsági létesítményfejlesztések
1						Budapesti Európai Ifjúsági Központ felújítása program			557,5
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	1,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	0,5
3						Dologi kiadások	13,0
2						Felhalmozási költségvetés
2						Felújítás	542,5
5						Ifjúsági közösségi terek és egyéb ifjúsági kezdeményezések támogatása			295,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	295,0
5						PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai
1						PHARE támogatással megvalósuló programok
1						PHARE Diszkrimináció ellenes program (2002/000-315.01.02. sz.)			148,0
1						Működési költségvetés		250,0
3						Dologi kiadások	398,0
8						HU-2002-180-05-02 Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok Intézményfejlesztése projekt			37,0
1						Működési költségvetés		49,6
1						Személyi juttatások	9,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	4,2
3						Dologi kiadások	5,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	68,0
9						HU-03004-347-02-01 Esélyegyenlőség biztosítása a fogyatékkal élők számára			94,5
1						Működési költségvetés		303,3
1						Személyi juttatások	11,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	5,5
3						Dologi kiadások	46,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	333,8
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	1,0
10						HU-03/JH/03-TL Kábítószerügyi információs rendszer kialakítása
1						Működési költségvetés		8,5
3						Dologi kiadások	8,5
2						Átmeneti támogatással megvalósuló programok
1						Civil szervezetek és az Anti-diszkriminációs törvény alkalmazása			54,6
1						Működési költségvetés		165,1
1						Személyi juttatások	6,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1,8
3						Dologi kiadások	144,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	67,5
6						Csatlakozás az Európai Fogyasztóvédelmi Központok Hálózatához			20,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	20,0
7						Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Élelmiszer-biztonsági Hivatallal információcsere kialakítása			5,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	5,0
8						Háromszoros esélyteremtés a szociális ellátórendszer fejlesztésével			1 440,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	25,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	10,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 345,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	60,0
9						Nem állami fenntartók szociális címzett támogatása			297,9
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	297,9
10						Egyes pénzbeli támogatások
1						Otthonteremtési támogatás			760,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	760,0
3						Gyermektartásdíjak megelőlegezése			710,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	710,0
5						Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása			2 300,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2 300,0
6						Mozgáskorlátozottak szerzési és átalakítási támogatása			1 815,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 815,0
7						Gyesen és gyeden lévők hallgatói hitelének célzott támogatása			62,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	62,0
11						Gyermekjóléti alapellátások, gyermekvédelmi szakellátások			400,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	40,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	12,0
3						Dologi kiadások	63,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	285,0
12						Szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása
1						Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás			12 535,4
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	12 535,4
3						Pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékosok bentlakásos intézményi ellátása			2 746,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2 746,0
4						Gyermekvédelmi szakellátás keretében ideiglenes hatállyal elhelyezettek, átmeneti és tartós neveltek ellátása, és a fiatal felnőttek utógondozói ellátása			786,6
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	786,6
5						Hajléktalanok átmeneti intézményei			1 368,4
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 368,4
6						Egyházi szociális intézményi normatíva kiegészítése			951,6
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	951,6
7						Bölcsődei ellátás			66,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	66,0
8						Szociális továbbképzés és szakvizsga			118,5
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	118,5
10						Támogató szolgálatok működtetése			525,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	525,0
12						Szociális szolgáltatási országos módszertani feladatok			58,4
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	58,4
13						Szociális szolgáltatások regionális módszertani feladatai			44,1
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	44,1
14						Nappali szociális intézményi ellátás finanszírozása időskorúak, pszichiátriai, szenvedélybetegek, hajléktalanok részére			1 116,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 116,0
15						Nappali szociális intézményi ellátás finanszírozása fogyatékos személyek részére			315,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	315,0
16						Étkeztetés támogatása			588,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	588,0
17						Házi segítségnyújtás támogatása			263,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	263,0
18						Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás támogatása			21,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	21,0
21						Közösségi ellátás támogatása			160,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	160,0
22						Utcai szociális munka támogatása			240,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	240,0
23						Alapszolgáltatási központ támogatása			65,7
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	65,7
24						Családi napközi támogatása			19,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	19,0
25						Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás			9,3
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	9,3
26						Ingyenes intézményi étkeztetés			3,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3,0
13						Hajléktalanellátás fejlesztése			500,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	500,0
14						Hitelhátralékok konszolidációs programja			1 100,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 100,0
15						Társadalmi kohéziót erősítő tárcaközi integrációs programok
1						A roma népesség társadalmi integrációjának felgyorsítását elősegítő feladatok és programok támogatása			172,5
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	17,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	6,2
3						Dologi kiadások	29,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	120,0
2						A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését elősegítő programok támogatása			158,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	23,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	8,0
3						Dologi kiadások	107,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	20,0
3						Országos Fogyatékosügyi Program támogatása			56,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	9,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3,4
3						Dologi kiadások	35,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	8,0
4						Akadálymentesítési program támogatása			453,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	16,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	5,8
3						Dologi kiadások	31,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	400,0
5						Roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs programja			800,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	16,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	5,8
3						Dologi kiadások	22,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	756,0
6						Kisebbségi intézmények átvételének és fenntartásának támogatása			488,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	413,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	75,0
7						Kisebbségi koordinációs és intervenciós keret			48,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	33,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	15,0
16						Civil szervezetekhez kapcsolódó feladatok
1						Civil szervezetek és kapcsolódó feladatok támogatása			59,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	35,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	10,5
3						Dologi kiadások	13,5
2						Nemzeti Civil Alapprogram			7 000,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	136,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	58,5
3						Dologi kiadások	505,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	6 300,0
17						Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség fejlesztése
1						Köztársasági Esélyegyenlőségi Program			66,2
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	20,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	6,5
3						Dologi kiadások	30,7
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	8,8
2						Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség fejlesztése terén egyes kiemelt feladatok támogatása			1 960,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	158,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	55,6
3						Dologi kiadások	79,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 558,2
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	109,0
18						Alapítványok támogatása
2						Fogyatékosok Esélye Közalapítvány támogatása			316,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	316,0
3						Hajléktalanokért Közalapítvány támogatása			30,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	30,0
4						Nemzetközi Pikler Emmi Közalapítvány támogatása			35,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	35,0
5						Tessedik Sámuel, hogy a gyermekek megszülessenek és felnőjenek Alapítvány			10,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	10,0
6						Összefogás a Budapesti Lakástalanokért és Hajléktalan Emberekért Közalapítvány támogatása			120,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	120,0
7						Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz			4 000,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	4 000,0
8						Magyarországi Nemzeti Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány támogatása			543,3
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	543,3
9						Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány támogatása			300,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	300,0
19						Társadalmi szervezetek támogatása
1						Értelmi Fogyatékosok Országos Szövetsége támogatása			75,2
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	75,2
2						Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége támogatása			174,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	174,0
3						Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége támogatása			152,3
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	152,3
4						Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége támogatása			205,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	205,0
5						Fogyatékosok országos és regionális szervezeteinek támogatása			70,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	4,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1,7
3						Dologi kiadások	3,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	60,0
6						Fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek támogatása
1						Működési költségvetés		120,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	120,0
7						Békéltető testületek támogatása			62,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	62,0
8						Magyar Máltai Szeretetszolgálat támogatása			320,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	320,0
9						Nagycsaládosok Országos Egyesülete támogatása			30,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	30,0
12						Civil Szolgáltató Központok támogatása			90,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	6,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1,8
3						Dologi kiadások	4,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	78,0
14						Telefonos segélyszolgálatok támogatása			35,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	35,0
15						Magyar Szervátültetettek Országos Sport, Kulturális és Érdekvédelmi Szövetsége			20,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	20,0
20						Célelőirányzatok
6						TF052240 IDF Világbanki segély romaügyi intézményfejlesztéshez			7,3
1						Működési költségvetés		35,1
3						Dologi kiadások	41,8
2						Felhalmozási költségvetés		3,8
1						Intézményi beruházási kiadások	4,4
21						Országos kisebbségi önkormányzatok támogatása
1						Bolgár Országos Önkormányzat			36,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	36,0
2						Görög Országos Önkormányzat			35,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	35,0
3						Horvátok Magyarországi Országos Önkormányzata			88,6
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	88,6
4						Németek Magyarországi Országos Önkormányzata			173,9
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	173,9
5						Románok Magyarországi Országos Önkormányzata			50,7
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,7
6						Országos Cigány Önkormányzat			225,6
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	225,6
7						Lengyel Országos Önkormányzat			35,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	35,0
8						Örmény Országos Önkormányzat			35,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	35,0
9						Szlovák Országos Önkormányzat			89,4
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	89,4
10						Szlovén Országos Kisebbségi Önkormányzat			39,9
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	39,9
11						Szerb Országos Önkormányzat			47,6
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	47,6
12						Ruszin Országos Önkormányzat			28,6
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	28,6
13						Ukrán Országos Önkormányzat			28,6
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	28,6
22						Nemzetközi kapcsolatokból eredő kötelezettségek
1						Nemzetközi szervezetek tagdíjai és egyéb támogatásai			3,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3,0
2						EU-tagságból és nemzetközi együttműködésekből eredő kötelezettségek teljesítése			20,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	10,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3,0
3						Dologi kiadások	7,0
3						Hosszú távú fejlesztéspolitikai prioritások, a II. NFT ágazati tervezése			10,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	5,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok
3						Dologi kiadások	3,0
23						Intézményi felújítások			150,0
2						Felhalmozási költségvetés
2						Felújítás	150,0
25						Fejezeti tartalék	39,4		39,4
1-9. cím összesen:	66 213,1	2 283,1	63 930,0
10						Családi támogatások
1						Családi pótlék	195 938,0
2						Anyasági támogatás	5 432,0
3						Gyermekgondozási segély	54 848,0
4						Gyermekgondozási díj	57 941,0
5						Gyermeknevelési támogatás	14 697,0
6						Apákat megillető munkaidő-kedvezmény távolléti díjának megtérítése	1 461,0
11						Egyéb szociális ellátások és költségtérítések
2						Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások
1						Rokkantsági járadék	9 653,0
2						Megváltozott munkaképességűek járadéka	69 306,0
3						Egészségkárosodási járadék	2 428,0
4						Bányászok korengedményes nyugdíja, szénjárandóság kiegészítése és keresetkiegészítése	5 751,0
5						Mezőgazdasági járadék	6 323,0
6						Fogyatékossági támogatás és a vakok személyi járadéka	22 499,0
8						Politikai rehabilitációs és más nyugdíj-kiegészítések	20 134,0
9						Házastársi pótlék	5 463,0
13						Egyéb támogatások (Cukorbetegek támogatása, Lakbértámogatás, Katonai családi segély)	170,0
3						Különféle jogcímen adott térítések
1						Közgyógyellátás	19 000,0
2						Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulás	3 500,0
3						Terhességmegszakítás	1 250,0
4						Folyósított ellátások utáni térítés	1 250,0
XXIV. fejezet összesen:	563 257,1	2 283,1	63 930,0

XXV. INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM

Millió forintban
Cím-szám	Al-cím-szám	Jog-cím-csop.-szám	Jog-cím-szám	Elő-ir.-csop.-szám	Ki-emelt előir.-szám	Cím-név	Al-cím-név	Jog-cím-csop.-név	Jog-cím-név	Elő-ir.-csop.-név	FEJEZET	2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Informatikai és Hírközlési Minisztérium Igazgatása			1 685,0
1						Működési költségvetés		130,0
1						Személyi juttatások	960,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	291,6
3						Dologi kiadások	547,6
2						Felhalmozási költségvetés
2						Felújítás	15,0
2						Magyar Űrkutatási Iroda			83,4
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	21,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	6,5
3						Dologi kiadások	24,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	31,8
3						Hírközlési Intézmények
1						Működési költségvetés		16 509,9
1						Személyi juttatások	2 641,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	866,6
3						Dologi kiadások	10 752,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	150,0
2						Felhalmozási költségvetés		15,0
1						Intézményi beruházási kiadások	1 756,6
2						Felújítás	347,5
3						Kölcsönök	15,0	5,1
4						Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Iroda			152,2
1						Működési költségvetés		367,6
1						Személyi juttatások	342,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	100,7
3						Dologi kiadások	70,5
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	6,0
5						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházások
2						Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai			201,6
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	201,6
2						Célelőirányzatok
2						Védelemszervezési feladatok			30,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	30,0
3						Kutatási feladatok			220,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	220,0
4						Nemzetközi tagdíjak, nemzetközi kapcsolattal összefüggő feladatok			850,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	25,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	5,0
3						Dologi kiadások	820,0
5						Légi riasztási rendszer fenntartási feladatai			22,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	22,0
7						Millenáris Kht. működésének támogatása			748,4
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	748,4
8						NIIF program támogatása			1 456,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	1 456,0
9						Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) működési támogatása			288,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	129,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	35,0
3						Dologi kiadások	105,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	10,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	9,0
11						Informatikai és hírközlési szakképesítés feladatai			60,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	20,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	6,0
3						Dologi kiadások	34,0
13						Informatikai eszközök fenntartása és fejlesztése			245,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	245,0
3						EU-tagságból eredő feladatok			30,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	13,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	4,0
3						Dologi kiadások	13,0
6						Informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok
2						Alapítványok támogatása
1						Puskás Tivadar Közalapítvány			104,5
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	104,5
4						Védelem- és biztonságfejlesztési hírközlési céltartalék-képzési program			220,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	220,0
5						Informatikai, hírközlési fejlesztési programok, támogatások, szociális telefon támogatás			5 248,3
1						Működési költségvetés		100,0
1						Személyi juttatások	79,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	26,0
3						Dologi kiadások	1 850,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 700,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1 693,3
6						Informatikai, hírközlési szervezetek támogatása			80,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	80,0
7						Közháló program			7 320,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	5 320,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	2 000,0
8						e-Magyarország program			1 200,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	1 000,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	200,0
9						Jövő Háza program			1 500,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	1 300,0
2						Felhalmozási költségvetés		800,0
1						Intézményi beruházási kiadások	1 000,0
11						IT piacösztönzés és hazai kis- és középvállalkozások külpiaci versenyképességi programja			400,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	300,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	100,0
7						Fejezeti tartalék	150,0		150,0
1-5. cím összesen:	40 222,0	17 927,6	22 294,4
6						Központosított bevételek
1						Távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási támogatások visszatérülése		40,0
XXV. fejezet összesen:	40 222,0	17 967,6	22 294,4

XXVI. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM

Millió forintban
Cím-szám	Al-cím-szám	Jog-cím-csop.-szám	Jog-cím-szám	Elő-ir.-csop.-szám	Ki-emelt előir.-szám	Cím-név	Al-cím-név	Jog-cím-csop.-név	Jog-cím-név	Elő-ir.-csop.-név	FEJEZET	2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Igazgatása			1 839,4
1						Működési költségvetés		344,6
1						Személyi juttatások	1 317,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	434,0
3						Dologi kiadások	364,8
2						Felhalmozási költségvetés		19,6
1						Intézményi beruházási kiadások	87,4
2						Foglalkoztatási Hivatal			165,1
1						Működési költségvetés		1 027,4
1						Személyi juttatások	700,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	228,3
3						Dologi kiadások	259,6
2						Felhalmozási költségvetés		25,6
1						Intézményi beruházási kiadások	21,1
2						Felújítás	8,4
3						Munkaügyi Központok			40,9
1						Működési költségvetés		19 296,8
1						Személyi juttatások	12 179,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3 931,0
3						Dologi kiadások	3 227,6
2						Felhalmozási költségvetés		210,4
1						Intézményi beruházási kiadások	210,4
4						Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség			2 376,4
1						Működési költségvetés		1 369,8
1						Személyi juttatások	2 246,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	731,1
3						Dologi kiadások	428,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	252,8
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	57,3
2						Felújítás	0,7
3						Kölcsönök	29,9
5						Regionális képző központok			958,9
1						Működési költségvetés		2 156,0
1						Személyi juttatások	1 277,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	419,7
3						Dologi kiadások	1 283,7
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	116,5
2						Felújítás	17,7
6						Nemzeti Felnőttképzési Intézet			85,6
1						Működési költségvetés		618,1
1						Személyi juttatások	432,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	139,0
3						Dologi kiadások	74,3
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	37,6
2						Felújítás	20,4
8						Fejezeti kezelésű előirányzatok
2						Polgári szolgálat			150,0
1						Működési költségvetés
2						Munkaadókat terhelő járulékok	50,0
4						Ellátottak pénzbeli juttatásai	100,0
3						Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztési program
1						Működési költségvetés		400,0
3						Dologi kiadások	400,0
2						Felhalmozási költségvetés		787,5
1						Intézményi beruházási kiadások	787,5
4						Állami Foglalkoztatási Szolgálat működési tartaléka
1						Működési költségvetés		237,5
1						Személyi juttatások	16,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	5,3
3						Dologi kiadások	215,6
7						PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai
1						PHARE támogatással megvalósuló programok
9						HU 0201-04 Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen			89,8
1						Működési költségvetés		197,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	272,6
2						Felhalmozási költségvetés		49,5
7						Egyéb beruházások és fejlesztési támogatások	64,4
13						2003/004-347-05-01 Programozási felkészülés az EQUAL közösségi kezdeményezés megvalósítására 2004-2006			12,7
1						Működési költségvetés		76,9
3						Dologi kiadások	89,6
14						HU 2003/004-347.05.03 Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen			335,4
1						Működési költségvetés		607,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	943,0
2						Felhalmozási költségvetés		151,9
7						Egyéb beruházások és fejlesztési támogatások	151,9
8						Közmunkaprogramok támogatása			3 050,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	50,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	15,4
3						Dologi kiadások	87,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2 697,5
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	100,0
7						Egyéb beruházási és fejlesztési támogatások	100,0
13						Felnőttképzés normatív támogatása			3 000,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	250,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	64,0
3						Dologi kiadások	213,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2 473,0
14						PHARE és ESZA típusú programok végrehajtó szervezeteinek működtetése			687,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	678,4
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	8,6
16						Egységes munkaügyi nyilvántartás			1 696,1
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	368,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	123,2
3						Dologi kiadások	1 180,6
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	24,0
22						EQUAL Közösségi Kezdeményezés
1						EQUAL Közösségi Kezdeményezés intézkedései			1 433,5
1						Működési költségvetés		499,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 303,8
2						Felhalmozási költségvetés		213,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	421,1
7						Egyéb beruházások és fejlesztési támogatások	421,1
2						EQUAL Közösségi Kezdeményezés - Technikai Segítségnyújtás			9,5
1						Működési költségvetés		30,9
3						Dologi kiadások	40,4
3						EQUAL Közösségi Kezdeményezés - Technikai Segítségnyújtás, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) támogatása			28,2
1						Működési költségvetés		92,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	120,9
34						ILO 2005. évi konferencia és ILO tagdíj			261,8
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	48,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	15,2
3						Dologi kiadások	153,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	45,0
35						HEFOP végrehajtását segítő intézkedések			765,4
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	337,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	113,2
3						Dologi kiadások	304,7
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	10,0
XXVI. fejezet összesen:	45 398,7	28 413,0	16 985,7

XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL

Millió forintban
Cím-szám	Al-cím-szám	Jog-cím-csop.-szám	Jog-cím-szám	Elő-ir.-csop.-szám	Ki-emelt előir.-szám	Cím-név	Al-cím-név	Jog-cím-csop.-név	Jog-cím-név	Elő-ir.-csop.-név	FEJEZET	2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Gazdasági Versenyhivatal igazgatása			1 381,2
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	786,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	250,7
3						Dologi kiadások	160,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	115,1
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	68,4
XXX. fejezet összesen:	1 381,2		1 381,2

XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

Millió forintban
Cím-szám	Al-cím-szám	Jog-cím-csop.-szám	Jog-cím-szám	Elő-ir.-csop.-szám	Ki-emelt előir.-szám	Cím-név	Al-cím-név	Jog-cím-csop.-név	Jog-cím-név	Elő-ir.-csop.-név	FEJEZET	2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Központi Statisztikai Hivatal Igazgatása
1						KSH Központi és Regionális Szervezetei			12 363,8
1						Működési költségvetés		773,6
1						Személyi juttatások	6 587,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	2 137,2
3						Dologi kiadások	3 464,2
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	878,1
2						Felújítás	70,0
4						KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat			203,5
1						Működési költségvetés		16,4
1						Személyi juttatások	129,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	42,9
3						Dologi kiadások	43,3
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	2,1
2						Felújítás	2,0
5						KSH kutatóintézetei
1						KSH Népességtudományi Kutató Intézet			86,8
1						Működési költségvetés		32,1
1						Személyi juttatások	66,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	21,5
3						Dologi kiadások	27,7
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	3,1
2						ECOSTAT KSH Gazdaságelemző és Informatikai Intézet			144,8
1						Működési költségvetés		116,6
1						Személyi juttatások	133,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	43,2
3						Dologi kiadások	78,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	6,4
6						Fejezeti kezelésű előirányzatok
3						Mikrocenzus és jövedelmi felvétel			559,8
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	321,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	102,7
3						Dologi kiadások	66,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	70,0
XXXI. fejezet összesen:	14 297,4	938,7	13 358,7

XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

Millió forintban
Cím-szám	Al-cím-szám	Jog-cím-csop.-szám	Jog-cím-szám	Elő-ir.-csop.-szám	Ki-emelt előir.-szám	Cím-név	Al-cím-név	Jog-cím-csop.-név	Jog-cím-név	Elő-ir.-csop.-név	FEJEZET	2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						MTA Titkársága
1						MTA Titkárság Igazgatása			1 053,7
1						Működési költségvetés		28,3
1						Személyi juttatások	741,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	238,9
3						Dologi kiadások	100,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,8
3						Kölcsönök	10,0	10,0
2						MTA Doktori Tanács Titkársága			3 266,3
1						Működési költségvetés		24,0
1						Személyi juttatások	2 934,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	328,0
3						Dologi kiadások	28,0
3						Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak			2 066,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	1 864,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	200,6
3						Dologi kiadások	0,7
2						MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia			15,4
1						Működési költségvetés		2,4
1						Személyi juttatások	9,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	2,8
3						Dologi kiadások	4,9
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	0,6
3						MTA Könyvtára			452,5
1						Működési költségvetés		21,9
1						Személyi juttatások	261,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	87,6
3						Dologi kiadások	124,5
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	1,0
4						MTA Matematikai és természettudományi kutatóintézetek			8 010,0
1						Működési költségvetés		3 692,0
1						Személyi juttatások	6 386,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 970,9
3						Dologi kiadások	3 071,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	25,9
2						Felhalmozási költségvetés		279,0
1						Intézményi beruházási kiadások	436,4
2						Felújítás	90,2
3						Kölcsönök	0,3
5						MTA Élettudományi kutatóintézetek			4 716,0
1						Működési költségvetés		1 534,0
1						Személyi juttatások	3 406,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 100,1
3						Dologi kiadások	1 504,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	11,6
2						Felhalmozási költségvetés		70,2
1						Intézményi beruházási kiadások	172,5
2						Felújítás	122,1
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	0,6
3						Kölcsönök	4,6	1,5
6						MTA Társadalomtudományi kutatóintézetek			4 251,7
1						Működési költségvetés		935,6
1						Személyi juttatások	3 011,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	962,7
3						Dologi kiadások	912,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	6,2
2						Felhalmozási költségvetés		14,7
1						Intézményi beruházási kiadások	33,5
2						Felújítás	276,0
7						MTA Területi akadémiai központok			211,8
1						Működési költségvetés		50,5
1						Személyi juttatások	109,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	36,9
3						Dologi kiadások	56,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,4
2						Felhalmozási költségvetés
2						Felújítás	59,0
8						MTA Kutatást kiszolgáló szervek			1 450,0
1						Működési költségvetés		398,4
1						Személyi juttatások	548,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	172,0
3						Dologi kiadások	809,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	12,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	2,2
2						Felújítás	305,0
9						MTA Támogatott kutatóhelyek Irodája			2 107,7
1						Működési költségvetés		59,4
1						Személyi juttatások	1 609,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	529,5
3						Dologi kiadások	19,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3,1
2						Felhalmozási költségvetés		1,5
1						Intézményi beruházási kiadások	6,7
10						MTA Jóléti intézmények			244,9
1						Működési költségvetés		195,5
1						Személyi juttatások	203,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	69,6
3						Dologi kiadások	166,7
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	0,7
11						OTKA Iroda			310,8
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	206,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	62,1
3						Dologi kiadások	32,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	10,0
12						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
1						Alapkutatás beruházásai			275,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	275,0
2						Ágazati célelőirányzatok
1						Tudós társaságok támogatása			25,3
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	25,3
2						Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás
1						Magyar Tudomány			19,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	19,0
2						Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás támogatása			150,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	25,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	7,0
3						Dologi kiadások	20,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	98,0
3						Fiatal kutatók pályázatos támogatása			1 078,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	810,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	267,1
5						Nemzeti Stratégiai Kutatások			54,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	42,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	12,0
8						Nagy Imre Emlékház működtetésének alapítványi támogatása			30,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	30,0
10						Határon túli magyar tudósok kutatásainak támogatása
1						Határon túli magyar tudósok támogatása			116,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	90,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	26,0
13						Szakmai feladatok teljesítése			126,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	10,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3,0
3						Dologi kiadások	98,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	15,0
14						Intézményekhez le nem bontott bevétel
1						Működési költségvetés		2 600,0
1						Személyi juttatások	1 050,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	315,0
3						Dologi kiadások	1 030,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	20,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	125,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	60,0
3						Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok
1						Kutatási témapályázatok			6 500,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	2 400,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	600,0
3						Dologi kiadások	3 050,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	100,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	350,0
4						Bolyai ösztöndíj
1						Senior kutatók ösztöndíja			864,4
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	655,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	190,8
3						Dologi kiadások	17,8
5						Központi kezelésű felújítások			55,4
2						Felhalmozási költségvetés
2						Felújítás	55,4
10						Fejezeti tartalék	1,8		1,8
XXXIII. fejezet összesen:	47 370,6	9 918,9	37 451,7

XXXIV. NEMZETI KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI HIVATAL

Millió forintban
Cím-szám	Al-cím-szám	Jog-cím-csop.-szám	Jog-cím-szám	Elő-ir.-csop.-szám	Ki-emelt előir.-szám	Cím-név	Al-cím-név	Jog-cím-csop.-név	Jog-cím-név	Elő-ir.-csop.-név	FEJEZET	2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal igazgatása			614,1
1						Működési költségvetés		750,5
1						Személyi juttatások	525,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	161,7
3						Dologi kiadások	557,7
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	120,0
2						Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda			233,6
1						Működési költségvetés		749,3
1						Személyi juttatások	496,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	160,7
3						Dologi kiadások	236,8
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	89,0
3						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Nemzetközi tagdíjak			1 400,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	1 400,0
1-3. cím összesen:	3 747,5	1 499,8	2 247,7
4						Alapok támogatása
1						Kutatási és Technológiai Innovációs Alap	12 196,9
XXXIV. fejezet összesen:	15 944,4	1 499,8	2 247,7

XLI. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAMATELSZÁMOLÁSAI, TŐKE-VISSZATÉRÜLÉSEI, AZ ADÓSSÁG- ÉS KÖVETELÉS-KEZELÉS KÖLTSÉGEI

Millió forintban
Cím-szám	Al-cím-szám	Jog-cím-csop.-szám	Jog-cím-szám	Elő-ir.-csop.-szám	Ki-emelt előir.-szám	Cím-név	Al-cím-név	Jog-cím-csop.-név	Jog-cím-név	Elő-ir.-csop.-név	FEJEZET	2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Devizában fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai
1						Devizahitelek kamatelszámolásai
1						Nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől felvett hitelek kamatelszámolásai
1						Világbanki hitelek elszámolásai	1 592,3	247,3
2						EBB hitelek kamatelszámolásai	8 046,7	33,4
3						KfW hitelek kamatelszámolásai	1 270,4
4						ET Fejlesztési Bank hiteleinek kamatelszámolásai	2 797,0
5						MÁV-tól 2000-ben átvállalt hitelek kamatelszámolása	83,4
6						MÁV-tól és a GySEV-től 2002-ben átvállalt hitelek kamatelszámolásai	2 727,5
7						ÁAK Rt.-től 2002-ben átvállalt devizahitelek kamatelszámolásai	1 288,6
8						EBRD hitelek kamatelszámolásai	37,6
2						1999-től felvett devizahitelek kamatelszámolásai	3 433,4
3						Belföldi devizahitelek kamatelszámolásai
1						1997-ben átváltott devizaadósság kamatelszámolásai	28 711,6
2						MÁV-tól 2002-ben átvállalt hitel kamatelszámolásai	480,6
6						Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és Kezelő Rt. 2004-ben átvállalt hitelének kamatelszámolása	424,2
2						Devizakötvények kamatelszámolásai
1						1999-től kibocsátott devizakötvények kamatelszámolásai	94 893,2
2						Angol és amerikai kötvények kamatelszámolásai	5,6
3						Devizaszámla kamatelszámolásai		346,8
2						A forintban fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai
1						Forinthitelek kamatelszámolásai
2						Egyéb hitelek kamatelszámolásai
1						Útalaptól átvállalt hitel kamatelszámolása	189,9
3						Állami kölcsön kamatelszámolása		2,0
4						MÁV Rt.-től 2002-ben átvállalt forinthitelek kamatelszámolásai	421,6
9						BKV Rt.-től 2002-ben átvállalt forinthitelek kamatelszámolásai	90,6
13						NA Rt.-től 2004-ben átvállalt forinthitelek kamatelszámolásai	2 866,7
14						Sportfólió Kht.-től 2004-ben átvállalt hitelek kamatelszámolásai	243,7
2						Államkötvények kamatelszámolása
1						Piaci értékesítésű államkötvények kamatelszámolásai
1						Hiányt finanszírozó és adósságmegújító államkötvények kamatelszámolásai	440 413,1
4						Államkötvények felhalmozott kamatelszámolása		72 091,2
2						Nem piaci értékesítésű államkötvények kamatelszámolása
1						Lakással kapcsolatos államkötvények kamatelszámolásai	2 101,5
2						Konszolidációval kapcsolatos államkötvények kamatelszámolásai	25 037,6
4						Kamatmentes adósság kötvényesítésével kapcsolatos államkötvények kamatelszámolásai	37 006,3
5						Postabank Rt.-nek átadott államkötvények kamatelszámolásai	6 247,4
6						ÁPV Rt. gázközművek miatti tartalékfeltöltését fedező kötvény kamata	1 461,2
7						Alárendelt kölcsöntőkekötvény kamatelszámolása		1 406,5
8						MFB Rt.-nek átadott államkötvények kamatelszámolásai	5 281,4
3						Kincstárjegyek kamatelszámolásai
1						Diszkont kincstárjegyek kamatelszámolása	139 569,0
2						Lakossági kincstárjegyek kamatelszámolása	61 655,6
4						Kincstári egységes számla forintbetét kamatelszámolásai		13 882,0
5						Intervenciós felvásárlás előfinanszírozási költségének megtérítése		998,3
3						Adósság és követeléskezelés egyéb kiadásai
1						Jutalékok és egyéb költségek
1						Deviza elszámolások	1 273,8
2						Forint elszámolások	9 725,7
2						Állampapírok értékesítését támogató kommunikációs kiadások	800,0
4						Követeléskezelés költségei	70,0
4						Tőke követelések visszatérülése
1						Kormányhitelek visszatérülése		3 516,0
2						Nemzetközi pénzügyi szervezetek és külföldi pénzintézetek belföldre kihelyezett hiteleinek tőke-visszatérülése
1						Világbanki hitelek tőke-visszatérülése		1 084,4
2						EBB hitelek tőke-visszatérülése		693,0
3						OECF hitel tőke-visszatérülése		216,5
4						Állami alapjuttatás járadéka		1 300,0
XLI. fejezet összesen:	880 247,2	95 817,4

XLII. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FŐ BEVÉTELEI

Millió forintban
Cím-szám	Al-cím-szám	Jog-cím-csop.-szám	Jog-cím-szám	Elő-ir.-csop.-szám	Ki-emelt előir.-szám	Cím-név	Al-cím-név	Jog-cím-csop.-név	Jog-cím-név	Elő-ir.-csop.-név	FEJEZET	2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Vállalkozások költségvetési befizetései
1						Társasági adó		467 802,0
2						Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadója		37 800,0
3						Bányajáradék		20 100,0
5						Játékadó-bevétel		64 244,4
6						Egyszerűsített vállalkozói adó		75 300,0
7						Ökoadó
1						Energiaadó		10 700,0
2						Környezetterhelési díj		9 000,0
8						Egyéb befizetések		21 500,0
2						Fogyasztáshoz kapcsolt adók
1						Általános forgalmi adó		2 048 000,0
2						Jövedéki adó		672 300,0
3						Regisztrációs adó		62 300,0
3						Lakosság költségvetési befizetései
1						Személyi jövedelemadó		1 011 804,4
2						Egyéb lakossági adók		3 500,0
4						Lakossági illetékek		97 600,0
5						Egyéb kiemelt díjbevételek		20 000,0
4						Egyéb költségvetési bevételek
1						Vegyes bevételek
8						Egyéb vegyes bevételek		2 530,0
9						Kezesség-visszatérülés		1 500,0
10						Törvénytelenül kifizetett szövetkezeti üzletrészek visszatérítése		500,0
5						Költségvetési befizetések
1						Központi költségvetési szervek		13 500,0
2						Helyi önkormányzatok befizetései		6 500,0
3						Elkülönített állami pénzalapok befizetései
6						Munkaerőpiaci Alap		81 300,0
6						Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek
1						Osztalékbevételek
1						ÁPV Rt. által fizetett osztalék		16 937,0
2						Koncessziós bevételek
1						Szerencsejátékkal kapcsolatos koncessziós díj		1 609,0
2						Infrastruktúrával kapcsolatos koncessziós díj és árverési díj		25 710,2
3						Kincstári vagyonkezeléssel és -hasznosítással kapcsolatos központi költségvetést megillető bevételek		30 000,0
4						Autópályák finanszírozási rendszerének változásából adódó bevételek		148 612,0
7						Uniós elszámolások
1						EU visszatérítés		7 915,7
2						Vámbeszedési költség megtérítése		10 000,0
3						Cukorilleték beszedési költség megtérítése		414,6
XLII. fejezet összesen:		4 968 979,3
KIADÁSI FŐÖSSZEG:		6 582 893,4
BEVÉTELI FŐÖSSZEG:		5 883 157,8
A FŐÖSSZEGEK EGYENLEGE:		-699 735,6

2. számú melléklet a 2004. évi CXXXV. törvényhez

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS MÉRLEGE

Millió forintban
BEVÉTELEK	2005. évielőirányzat
GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK BEFIZETÉSEI
Társasági adó	467 802,0
A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadója	37 800,0
Egyszerűsített vállalkozói adó	75 300,0
Energia adó	10 700,0
Környezetterhelési díj	9 000,0
Bányajáradék	20 100,0
Játékadó	64 244,4
Egyéb befizetések	21 500,0
Egyéb központosított bevételek	106 731,0
Összesen:	813 177,4
FOGYASZTÁSHOZ KAPCSOLT ADÓK
Általános forgalmi adó	2 048 000,0
Jövedéki adó	672 300,0
Regisztrációs/fogyasztási adó	62 300,0
Összesen:	2 782 600,0
LAKOSSÁG BEFIZETÉSEI
Személyi jövedelemadó	1 011 804,4
Adóbefizetések	3500,0
Illeték befizetések	97 600,0
Egyéb kiemelt díjbevétel	20 000,0
Összesen:	1 132 904,4
KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ÉS FEJEZETI KEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZATOK
Költségvetési szervek bevételei	513 905,8
Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétele	20 606,6
Központi beruházások saját bevételei
Együtt:	534 512,4
Fejezeti kezelésű előirányzatok és központi beruházások EU támogatása	177 117,7
Összesen:	711 630,1
BEFIZETÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREIBŐL
Központi költségvetési szervektől származó befizetések	13 500,0
Elkülönített állami pénzalapok befizetése	81 300,0
Helyi önkormányzatok befizetése	6 500,0
Összesen:	101 300,0
ÁLLAMI, KINCSTÁRI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEFIZETÉSEK	222 868,2
MNB BEFIZETÉSE
EGYÉB BEVÉTELEK	4 530,0
ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK	95 817,4
UNIÓS ELSZÁMOLÁSOK
EU visszatérítés	7 915,7
Vámbeszedési költség megtérítése	10 000,0
Cukorilleték beszedési költség megtérítése	414,6
Összesen:	18 330,3
BEVÉTELI FŐÖSSZEG:	5 883 157,8
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS HIÁNYA:	699 735,6
Millió forintban
KIADÁSOK	2005. évielőirányzat
EGYEDI ÉS NORMATÍV TÁMOGATÁSOK	113 230,0
KÖZSZOLGÁLATI MŰSORSZOLGÁLTATÁS TÁMOGATÁSA	44 564,8
FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉS	117 000,0
LAKÁSÉPÍTÉSI TÁMOGATÁSOK	215 067,9
CSALÁDI TÁMOGATÁSOK, SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK
Családi támogatások	330 317,0
Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások	142 727,0
Különféle jogcímen adott térítések	25 000,0
Összesen:	498 044,0
KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ÉS FEJEZETI KEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZATOK
Költségvetési szervek kiadásai	1 807 696,4
Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadása	1 126 552,7
Központi beruházások kiadásai	44 082,5
Összesen:	2 978 331,6
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREINEK TÁMOGATÁSA
Elkülönített állami pénzalapok támogatása	18 071,4
Garancia és hozzájárulás a tb-alapok kiadásaihoz	421 404,1
Helyi önkormányzatok támogatása	884 146,5
Összesen:	1 323 622,0
TÁRSADALMI ÖNSZERVEZŐDÉSEK TÁMOGATÁSA	3 737,7
NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI KAPCSOLATOK KIADÁSAI	7 834,2
ADÓSSÁGSZOLGÁLAT, KAMATTÉRÍTÉS	880 247,2
TARTALÉKOK
Általános tartalék	51 950,0
Céltartalékok	23 100,0
Összesen:	75 050,0
KORMÁNYZATI RENDKÍVÜLI ÉS EGYÉB KIADÁSOK	28 021,0
ÁLLAM ÁLTAL VÁLLALT KEZESSÉG ÉRVÉNYESÍTÉSE	18 243,0
ADÓSSÁGÁTVÁLLALÁS	69 900,0
BEFIZETÉS AZ EU-BA	210 000,0
KIADÁSI FŐÖSSZEG:	6 582 893,4

3. számú melléklet a 2004. évi CXXXV. törvényhez

A helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásai

1. Községek általános feladatai
FAJLAGOS ÖSSZEG:	17 000 forint/lakos,
de legalább 1 500 000 forint,
és legfeljebb 3 600 000 forint községenként,
azonban ahol a lakosságszám nem éri el az 500 főt,
ott községenként legfeljebb 5 000 000 forint.
Legalább 2 500 000 forint hozzájárulás illeti meg az önkormányzatot, amennyiben közigazgatási feladatait egész évben körjegyzőség formájában látja el.
2. Települési igazgatási és kommunális feladatok
FAJLAGOS ÖSSZEG:	1254 forint/lakos
A hozzájárulás a települési önkormányzatot az igazgatási, kommunális, út-, hídfenntartási, valamint a település-üzemeltetés során jelentkező egyéb kiadásaihoz a lakosságszám szerint illeti meg.
3. Körjegyzőség működésével kapcsolatos feladatok
a) Alap-hozzájárulás
FAJLAGOS ÖSSZEG:	333 600 forint/körjegyzőség/hónap
b) Ösztönző hozzájárulás
Az alap-hozzájáruláson túl illeti meg:
ba) a két községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma eléri vagy meghaladja az 1000 főt,
FAJLAGOS ÖSSZEG:	282 035 forint/hónap
bb) a három vagy négy községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma nem éri el az 1000 főt,
FAJLAGOS ÖSSZEG:	219 359 forint/hónap
bc) a három vagy több községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma eléri vagy meghaladja az 1000 főt, illetve az öt vagy több községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó együttes lakosságszám nem éri el az 1000 főt,
FAJLAGOS ÖSSZEG:	438 720 forint/hónap
bd) a nagyközségi, városi (megyei jogú városi) székhelyű körjegyzőséget a székhelyhez kapcsolódó második és minden további, de legfeljebb nyolc község után.
FAJLAGOS ÖSSZEG:	156 680 forint/hónap
Az ösztönző hozzájárulás egy jogcímen, a lakosságszám szerint vehető igénybe.
Körjegyzőségnek tekintendő a társult képviselő-testület hivatala is.
A hozzájárulást a körjegyzőség (a társult képviselő-testület, a körjegyzői feladatokat ellátó nagyközség, város) székhelye szerinti önkormányzat veheti igénybe. Az igénylésnél, illetve az év végi elszámolásnál
- az év közben megalakuló körjegyzőség - amennyiben megalakulásakor rendelkezik kinevezett körjegyzővel - a létrejöttét követő hónap első napjától,
- az év során megszűnő körjegyzőség a megszűnés hónapjáig bezárólag vehető figyelembe.
Amennyiben az önkormányzat 6 hónapot meghaladóan nem rendelkezik kinevezett körjegyzővel, e hozzájárulás időarányos része nem illeti meg. Ez érvényes abban az esetben is, ha a 6 hónap a költségvetési évet megelőző évben kezdődik. Új körjegyző kinevezése esetén az első betöltött teljes hónaptól jár az időarányos hozzájárulás.
4. Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok
FAJLAGOS ÖSSZEG:	3816 forint/külterületi lakos
A hozzájárulás a lakott külterülettel rendelkező települési önkormányzatokat a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal által 2004. augusztus havi állapotra számított, az önkormányzat adatszolgáltatása alapján kimutatott külterületi lakosok száma szerint illeti meg.
5. Körzeti igazgatási feladatok
a) FAJLAGOS ÖSSZEG:	3 500 000 forint/körzetközpont
b) FAJLAGOS ÖSSZEG:	504 forint, az egyes okmányirodák 2003. október 1-je és 2004. szeptember 30-a közötti egyévi ügyiratszáma után, de okmányirodát fenntartó önkormányzatonként legalább 6 000 000 forint
c) FAJLAGOS ÖSSZEG:	473 forint/lakos
d) FAJLAGOS ÖSSZEG:	147 forint/lakos
Az a)-d) pontban szereplő hozzájárulás a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szoctv.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 106. §-ának (2) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 52. §-ának (2) bekezdésében hivatkozott kormányrendeletben kijelölt önkormányzatok elsőfokú gyámügyi, egyes gyermekvédelmi, szociális, valamint építésügyi igazgatási feladataihoz, továbbá a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló az 1992. évi LXVI. törvény 7/A. §-ában meghatározottak szerint az okmányirodák működéséhez kapcsolódik.
A b) pontban szereplő hozzájárulás a helyi önkormányzatokat az okmányirodák működési kiadásaihoz a feldolgozott ügyeknek a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal által rendelkezésre bocsátott száma szerint illeti meg.
A c) pontban szereplő hozzájárulás a kormányrendeletek által kijelölt városi, fővárosi, kerületi önkormányzatot az ellátási körzet lakosságszáma szerint a gyám- és építésügyi igazgatási feladataihoz illeti meg. Ez a pont tartalmazza az ellátási körzetben a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt álló személyek törvényes képviseletét ellátó hivatásos gondnokok foglalkoztatásához kapcsolódó hozzájárulást is. A hozzájárulás összegét az érintett körzetre vonatkozóan csökkenti a d) pontban megjelölt önkormányzatokat megillető állami hozzájárulás.
A d) pontban szereplő hozzájárulás - lakosságszám szerint - azon nem körzetközpont önkormányzatokat illeti meg, amelyeket a kormányrendelet az Étv. 52. § (2) bekezdése alapján kijelölt a kiemelt építésügyi hatósági feladatok ellátására. Ezeket az önkormányzatokat az a) és c) pontokban foglalt állami hozzájárulások nem illetik meg.
Azon városokat - a 2004. január 1-jét követően várossá nyilvánított települések kivételével -, amelyek csak közigazgatási területükön bejelentett állandó lakosokra vonatkozóan, kizárólag gyám- és építésügyi igazgatási feladatokat látnak el, az a) és a c) pont szerinti támogatás illeti meg.
6. Megyei, fővárosi igazgatási és sportfeladatok
FAJLAGOS ÖSSZEG:	250 forint/lakos
A hozzájárulás a megyei, fővárosi önkormányzatot igazgatási, területi honvédelmi igazgatási, sport-, valamint területfejlesztési informatikai feladatainak kiadásaihoz a lakosságszám szerint illeti meg.
7. Üdülőhelyi feladatok
FAJLAGOS ÖSSZEG:	2 forint/idegenforgalmi adóforint
A hozzájárulás az üdülővendégek tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó minden forintjához 2 forint. Késedelmi pótlék, bírság, illetve üdülőépület utáni idegenforgalmi adó alapján nem igényelhető a hozzájárulás.
8. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő települési önkormányzatok kiadásaihoz történő hozzájárulás
FAJLAGOS ÖSSZEG:	3600 forint/lakos
A hozzájárulás a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 7/2003. (I. 14.) Korm. rendelet által meghatározott települések önkormányzatait a lakosságszám szerint illeti meg.
9. Pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások
FAJLAGOS ÖSSZEG:	3700-17 050 forint/lakos
A hozzájárulás a települési önkormányzatok által a Szoctv. és a Gyvt. alapján nyújtható pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátásokhoz, az egyes ellátásokhoz tartozó és az önkormányzatokat terhelő különféle járulék- és hozzájárulás-fizetési kötelezettségekhez, valamint a közcélú munka szervezésének igazgatási feladataihoz kapcsolódik.
E feladatok különösen: a rendszeres gyermekvédelmi támogatásnak, a rendszeres szociális segélynek, az időskorúak járadékának, a Szoctv. 41. §-ának (1) bekezdésében szabályozott ápolási díjnak és az utána fizetendő nyugdíj-biztosítási járuléknak, az adósságcsökkentési támogatásnak, az adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatásnak és a Szoctv. 38. §-a (2) bekezdésében szabályozott lakásfenntartási támogatásnak, a tartósan munkanélküliek jövedelempótló támogatásának és az ezen ellátottak után fizetendő egészségügyi hozzájárulásnak a 10%-a, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Szoctv. 41. §-ának (4) bekezdésében szabályozott ápolási díj és nyugdíj-biztosítási járuléka, a lakásfenntartási támogatás, az átmeneti (krízis-) segélyezés, a temetési segély, a köztemetés, a közgyógyellátás, valamint a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának szociális alapon történő egyedi mérséklése vagy elengedése.
A települési önkormányzatokat ez az összeg a lakosságszám alapján a települések szociális jellemzőiből képzett mutatószám szerint differenciáltan illeti meg.
A mutatószám kialakításában:
- 30%-os súllyal a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülőknek a 2004. március, június és szeptember havi létszámadatokból számított átlagának,
- 20%-os súllyal a 60 éves és idősebb korcsoportba tartozók számának,
- 30%-os súllyal a rendszeres szociális segélyben részesülőknek a települési önkormányzatok visszaigénylése alapján nyilvántartott, valamint a közcélú foglalkoztatásban részt vevőknek a 2004. március, június és szeptember havi együttes létszámadataiból számított átlagának,
- 20%-os súllyal a 18-59 éves korcsoportba tartozó, személyi jövedelemadót nem fizetők számának a 2003. évi adóbevallások összesítése alapján számított
lakosságszámon belüli részaránya szerepel.
10. A lakáshoz jutás feladatai
FAJLAGOS ÖSSZEG:	1150-2200 forint/lakos,de legalább 200 000 forint/település
A hozzájárulás a települési önkormányzatokat az állampolgárok lakáshoz jutásának támogatásához lakosságszámuk alapján, a települések szociális és lakás-ellátottsági, valamint lakás-közművesítettségi jellemzőiből képzett mutatószám szerint differenciáltan illeti meg.
A mutatószám kialakításában szerepelnek:
- 15%-os súllyal a 18-59 éves korcsoportba tartozóknak,
- 30%-os súllyal a regisztrált munkanélküliek - 2003. november és 2004. február, május és augusztus havi létszámadatokból számított - átlagának,
- 10%-os súllyal a 2002. és 2003. évi házasságkötéseknek,
- 5%-os súllyal a 2004. január 1-jén meglévő lakószobáknak és
- 40%-os súllyal a csatornahálózatba be nem kapcsolt lakásoknak
a lakosságszámhoz viszonyított aránya.
11. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok
a) Helyben biztosítandó alapszolgáltatások
aa) Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások általános feladatai
FAJLAGOS ÖSSZEG:	650 forint/lakos
A hozzájárulás a települési önkormányzatoknak a Szoctv.-ben, valamint a Gyvt.-ben meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátási kötelezettségei körébe tartozó szolgáltatások és intézményeik működési költségeihez kapcsolódik.
Ezek a feladatok különösen:
- a Szoctv. 61. §-ában meghatározott, a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások, támogatások igénybevételére vonatkozó információnyújtás,
- a Szoctv. 64. §-a alapján és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályok szerint működtetett családsegítés,
- a Gyvt. 39. §-ában meghatározott, a gyermekjóléti alapellátási kötelezettségek körébe tartozó szolgáltatások, valamint a 44. §-ban meghatározott házi gyermekfelügyelet és 41. § (4) bekezdése szerinti napközbeni ellátás,
- a Gyvt. 40. § (1) bekezdése alapján és külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően működő gyermekjóléti szolgáltatás.
A hozzájárulás a települési önkormányzatot lakosságszám alapján illeti meg.
ab) Étkeztetés
FAJLAGOS ÖSSZEG:	75 600 forint/ellátott
A hozzájárulásra az a települési önkormányzat jogosult, amely az étkeztetést a Szoctv. 62. §-a alapján és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően működteti.
A hozzájárulás a települési önkormányzatot az étkeztetésben részesített személyek száma alapján illeti meg.
Az ellátottak számának meghatározása:
Tervezéskor az ellátottak becsült éves száma osztva 252-vel.
Elszámolásnál az étkeztetésben részesülők nyilvántartása alapján naponta összesített ellátottak számának alapulvételével számított éves ellátotti létszám osztva 252-vel.
ac) Házi segítségnyújtás
FAJLAGOS ÖSSZEG:	120 000 forint/számított ellátott
A hozzájárulásra az a települési önkormányzat jogosult, amely a házi segítségnyújtást - különösen a bevásárlást, az otthoni életvitel segítését - a Szoctv. 63. §-a alapján és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően működteti.
A hozzájárulás a települési önkormányzatot a házi segítségnyújtásban részesített személyek száma és az egy ellátottra vonatkozó átlagos gondozási óraszám alapján illeti meg.
Az ellátottak számának meghatározása:
Tervezéskor az ellátottak éves becsült száma osztva 252-vel.
Elszámoláskor a házi segítségnyújtásban részesítettek nyilvántartása (gondozási napló) alapján az éves szinten összesített gondozási óraszámot el kell osztani az egy ellátottra vonatkozó átlagóraszámmal (1,5 óra/fő). Az így megállapított éves összlétszám 252-vel történő osztása adja a számított ellátotti létszámot.
ad) Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás
FAJLAGOS ÖSSZEG:	2 120 000 forint/szolgálat
A hozzájárulásra az a települési önkormányzat jogosult, amely a falugondnoki vagy a tanyagondnoki szolgáltatást a Szoctv. 60. §-a és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően tartja fenn.
A hozzájárulás a települési önkormányzatot az ellátást biztosító szolgálat száma alapján illeti meg.
ae) Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat kiegészítő támogatása
FAJLAGOS ÖSSZEG:	174 forint/lakos
A kiegészítő támogatásra az a legalább 5000 lakosságszámú települési önkormányzat jogosult, amely a Szoctv. és a Gyvt. alapján és a külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok szerint tart fenn családsegítő és gyermekjóléti szolgálatot.
b) Speciális alapellátási szolgáltatások
ba) Támogató szolgálat
FAJLAGOS ÖSSZEG:	10 200 000 forint/szolgálat
A hozzájárulásra az a helyi önkormányzat jogosult, amely a Szoctv. 65/C. §-a alapján és a külön jogszabályban foglalt szakmai követelmények szerint tart fenn támogató szolgálatot és azt 2004-ben is működtette. Jogosult továbbá
- az a helyi önkormányzat, amely a kötelező feladata ellátása érdekében működtetett fogyatékosokat ellátó intézményének keretében tart fenn támogató szolgálatot, illetve
- az a 10 000 lakosságszámot elérő települési önkormányzat, amely 2005-ben új támogató szolgálatot működtet.
A hozzájárulás az önkormányzatot az ellátást biztosító szolgálat száma alapján illeti meg.
bb) Közösségi ellátások
FAJLAGOS ÖSSZEG:	7 000 000 forint/szolgálat
A hozzájárulásra az a 10 000-nél nagyobb lakosságszámú települési önkormányzat jogosult, amely a Szoctv. 65/A. §-ában meghatározott közösségi ellátásokat a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően biztosítja.
A hozzájárulás a települési önkormányzatot az ellátást biztosító szolgálat száma alapján illeti meg.
bc) Utcai szociális munka
FAJLAGOS ÖSSZEG:	6 300 000 forint/szolgálat
A hozzájárulásra az az 50 000-nél nagyobb lakosságszámú települési önkormányzat és a fővárosi önkormányzat jogosult, amely a Szoctv. 65/E. §-ában meghatározott utcai szociális munkát a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően működteti.
A hozzájárulás az önkormányzatot az ellátást biztosító szolgálat száma alapján illeti meg.
bd) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
FAJLAGOS ÖSSZEG:	62 000 forint/ellátott
A hozzájárulásra az a 10 000-nél nagyobb lakosságszámú települési önkormányzat jogosult, amely a Szoctv. 65. §-a szerint és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően jelzőrendszeres házi segítségnyújtást működtet, amelynek keretében legalább 40 jelzőkészülék kerül kihelyezésre időskorú vagy fogyatékos személyek otthonába. E feltételekkel jogosult továbbá a hozzájárulásra az a megyei önkormányzat, amely a kötelező feladata ellátása érdekében működtetett bentlakásos elhelyezést nyújtó intézményének keretében tart fenn jelzőrendszeres házi segítségnyújtást.
A hozzájárulás az önkormányzatot a jelzőkészülékkel ellátottak száma szerint illeti meg.
Az ellátottak számának meghatározása:
Tervezéskor az ellátottak éves becsült száma osztva 365-tel.
Elszámoláskor a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesítettek számának alapulvételével, a nyilvántartásban részt vevők száma osztva 365-tel.
be) Időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek, hajléktalanok nappali intézményi ellátása
FAJLAGOS ÖSSZEG:	200 000 forint/ellátott
A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint hajléktalanok számára nappali ellátását biztosító intézményt tartanak fenn.
A taglétszámban nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók, kivéve a nappali melegedőt igénybevevőket.
bf) Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása
FAJLAGOS ÖSSZEG:	465 100 forint/ellátott
A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon fogyatékosok nappali ellátását biztosító intézményt tartanak fenn.
A taglétszámban nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók.
A be), bf) pontokra vonatkozóan:
- Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak becsült éves száma osztva 252-vel, elszámolásnál az ellátottak gondozási naplója (esemény-, illetve látogatási napló) alapján naponta összesített tagok számának - a heti 6, illetve heti 7 napos nyitva tartással működő intézmények a 6, illetve 7 nap - alapulvételével számított éves ellátotti létszám osztva 252-vel. A hozzájárulás az éves átlaglétszámra a működési engedélyben szereplő létszám erejéig vehető figyelembe.
- A hajléktalanok számára nappali ellátást nyújtó intézményben az elszámolás alapja a külön jogszabályban meghatározott látogatási napló alapján számított létszám, amely naponként nem lehet több a működési engedélyben szereplő férőhelyszám háromszorosánál.
bg) Gyermekjóléti központ speciális szolgáltatásai
FAJLAGOS ÖSSZEG:	2 640 000 forint/központ
A hozzájárulás a Gyvt. 40. § (3) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott speciális gyermekjóléti szolgáltatások működési költségeihez kapcsolódik.
A hozzájárulás a gyermekjóléti központot működtető legalább 40 ezer lakosságszámú települési önkormányzatot és megyei jogú város önkormányzatát illeti meg.
12. Alapszolgáltatási központ
FAJLAGOS ÖSSZEG:	3 800 000 forint/központ
A hozzájárulásra az a települési önkormányzat jogosult, amely a Szoctv. 57. § (4) bekezdése alapján és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályok szerint alapszolgáltatási központot működtet.
A hozzájárulásra jogosult továbbá az a települési önkormányzat is, amely 2004. december 31-én gondozási központot működtet, és azt 2005. évben tovább működteti. A hozzájárulás a települési önkormányzatot az ellátást biztosító központ száma alapján illeti meg.
13. Gyermekvédelmi szakellátás
a) Otthont nyújtó ellátás
FAJLAGOS ÖSSZEG:	857 200 forint/ellátott
A hozzájárulás a Gyvt. alapján szervezett otthont nyújtó ellátásokhoz kapcsolódik, és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó megyei/fővárosi önkormányzat veheti igénybe a gyámhatósági határozattal átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett 0-17 éves gyermekek után, akik
- nevelőszülőnél,
- gyermekotthonban,
- kollégiumban, externátusban,
- többcélú közoktatási intézményben (gyógypedagógiai nevelést és oktatást biztosító intézmény, diákotthon),
- fogyatékosok ápoló-gondozó otthonában,
- lakóotthonban,
- kórházban és egyéb egészségügyi intézményben,
- albérletben és egyéb helyen
kerültek elhelyezésre.
Az a) pont alatti hozzájárulás igénybevétele esetén a b), c), d) pont alatti hozzájárulás nem jár.
b) Különleges ellátás
FAJLAGOS ÖSSZEG:	958 200 forint/ellátott
A hozzájárulás a megyei/fővárosi önkormányzatot a gyámhatósági határozattal átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett 0-17 éves gyermekek után illeti meg, akik a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye, és a gyámhatóság határozata alapján a Gyvt. 53. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti különleges ellátásban részesülnek.
A b) pont alatti hozzájárulás igénybevétele esetén az a), c), d) pont szerinti hozzájárulás nem jár.
c) Speciális (gyermekotthoni) ellátás
FAJLAGOS ÖSSZEG:	1 029 780 forint/ellátott
A hozzájárulás a megyei/fővárosi önkormányzatot a gyámhatósági határozattal átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett 0-17 éves gyermekek után illeti meg, akik a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye és a gyámhatóság határozata alapján a Gyvt. 53. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti speciális ellátásban részesülnek.
A c) pont alatti hozzájárulás igénybevétele esetén az a), b), d) pont alatti hozzájárulás nem jár.
d) Utógondozói ellátás
FAJLAGOS ÖSSZEG:	780 000 forint/ellátott
A hozzájárulás a megyei/fővárosi önkormányzatot a 18-24 éves korú, az a), b), c) pont szerinti gondozásban korábban már részesült fiatal felnőtt után illeti meg, amennyiben számára a gyámhivatal a Gyvt. alapján utógondozói ellátást rendel el.
Az a)-d) pontokra vonatkozóan:
Az ellátottak számának meghatározása:
Tervezéskor az otthont nyújtó ellátásban, a különleges ellátásban, a speciális gyermekotthoni és utógondozói ellátásban részesülők becsült éves gondozási napjainak száma osztva 365-tel, elszámolásnál a tényleges gondozási napok száma osztva 365-tel. A gondozási napok szerinti nyilvántartást - elhelyezéstípusonként - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat köteles vezetni az ellátást nyújtó intézmények adatszolgáltatása alapján.
e) Területi gyermekvédelmi szakszolgálat működtetése
FAJLAGOS ÖSSZEG:	71 500 forint/ellátott
A hozzájárulás a Gyvt. alapján szervezett területi gyermekvédelmi szakszolgáltatáshoz és a megyei/fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottsághoz kapcsolódik. A hozzájárulást a fenntartó megyei/fővárosi önkormányzat veheti igénybe mindazon ellátottak után, akik a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által a Gyvt. 141. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint vezetett nyilvántartásban szerepelnek.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak becsült éves gondozási napjainak száma osztva 365-tel, elszámolásnál a tényleges gondozási napok száma osztva 365-tel.
Az a)-e) pontokra vonatkozó egyéb szabályok:
Amennyiben az a) vagy b), vagy c) vagy d) pont szerinti ellátásban részesülő gyermek bölcsődei, óvodai ellátást/nevelést, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai oktatást, kollégiumi, externátusi nevelést, ellátást, szervezett intézményi étkeztetést, általános iskolai napközi ellátást vesz igénybe, akkor az intézményt fenntartó önkormányzat jogosult a feladathoz kapcsolódó e melléklet és az e törvény 8. számú melléklete szerinti normatív hozzájárulások és kiegészítő támogatások igénybevételére is, az ott meghatározott feltételek szerint.
Ha nem a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat biztosítja az a), b), c), d) pont szerinti szakellátásokat, akkor azokat a feladatot ellátó önkormányzat számára megtéríti, legalább a kapcsolódó normatív hozzájárulás összegének megfelelő szintig.
Ha az otthont nyújtó, a különleges ellátásban vagy a speciális gyermekotthoni ellátásban részesülő gyermek más önkormányzat által fenntartott intézményben szervezett intézményi étkeztetésben részesül, az étkeztetésért a Gyvt. 146. §-ának (2) bekezdése szerint kell térítési díjat fizetni.
Gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermek után a 14., 16. és a 26. d) jogcímen külön normatív hozzájárulás nem igényelhető. A 14., 16. és a 26. d) jogcím szerinti intézményekben elhelyezett, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekek után az a) pont szerinti normatív hozzájárulás vehető igénybe.
A gyermekvédelmi szakellátás normatív hozzájárulása tartalmazza a 26. ab), ac), bb) pontokban meghatározott juttatásokhoz való hozzájárulást is.
Az a), b), c), d) pont szerinti hozzájárulásokat nem vehetik igénybe a területi gyermekvédelmi szakszolgálatokat fenntartó önkormányzatok a központi költségvetési szerv által fenntartott intézményekben (javítóintézetben, gyermekotthonban, szociális intézményben, büntetés-végrehajtási intézetben stb.) és a központi költségvetés által finanszírozott humánszolgáltatás keretében ellátottak után.
14. Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás
FAJLAGOS ÖSSZEG:	769 200 forint/ellátott
A hozzájárulás az ápolást, gondozást nyújtó otthonokban, hajléktalan- és egyéb rehabilitációs intézményekben - kivéve a pszichiátriai, szenvedélybetegek és a fogyatékosok ápoló-gondozó és rehabilitációs bentlakásos intézményeit -, valamint a gyermekek, a családok, az időskorúak, a pszichiátriai és szenvedélybetegek és a fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben, továbbá a gyermekek átmeneti gondozását biztosító helyettes szülőnél ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.
A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon időskorúak, hajléktalanok ápoló-gondozó otthonát (ideértve a rehabilitációs intézményt), továbbá időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményt tartanak fenn. Igénybe vehetik a hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok is, amelyek a Gyvt.-ben szabályozott módon gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézményt tartanak fenn, és/vagy az átmeneti gondozás biztosítására helyettes szülői jogviszonyt létrehozó írásbeli megállapodást kötöttek, és a helyettes szülői tevékenység folytatására működési engedélyt kaptak, illetve a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet szerinti önálló helyettes szülői ellátást biztosítanak írásbeli megállapodás alapján.
Átmeneti elhelyezést nyújtó intézménynek minősülnek a hetes jelleggel, meghatározott időszakhoz kötődően folyamatosan működő, valamint határozott időtartamra elhelyezést biztosító intézmények: gyermekek, családok átmeneti otthona, helyettes szülő, továbbá időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek gondozóháza (panzió, otthonház).
Ha az intézmény közoktatási (korai fejlesztési és gondozási, óvodai, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai) feladatot is ellát, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók után igénybe veheti a feladatokhoz kapcsolódó e melléklet és az e törvény 8. számú melléklete szerinti közoktatási célú normatív hozzájárulásokat és kiegészítő támogatásokat is, az ott meghatározott feltételekkel.
A hajléktalanok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben ellátottak után a 15. pont alatti, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékosok bentlakásos intézményeiben ellátottak után a 16. pont alatti normatív hozzájárulás illeti meg a helyi önkormányzatot.
A gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett beutalt szociális intézményi tartós, illetve átmeneti elhelyezése esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat időarányosan biztosítja legalább az e pont alatti normatív hozzájárulás összegét a feladatot ellátó önkormányzat számára.
A hozzájárulásból támogatás biztosítható a családok átmeneti otthonából kikerülők otthontalanságának megszüntetéséhez.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az intézményben ellátottak becsült éves gondozási napjainak száma osztva 365-tel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.
15. Hajléktalanok átmeneti intézményei
FAJLAGOS ÖSSZEG:	548 000 forint/férőhely
A hozzájárulást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére. A hozzájárulás a helyi önkormányzatot a hajléktalanok átmeneti intézményében működő férőhelyek száma, továbbá a hajléktalanok kórházi ellátás előtti és utáni gondozását szolgáló olyan férőhelyek alapján illeti meg, amelyeket az OEP is finanszíroz.
A hozzájárulásból támogatás biztosítható a hajléktalanokat ellátó átmeneti intézményből kikerülő hajléktalan személy egyéb lakhatása megoldásának segítéséhez.
A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor a gondozási napokon rendelkezésre álló becsült éves férőhelyek összege osztva 365-tel, elszámolásnál a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves összege osztva 365-tel.
16. Fogyatékos személyek, pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos intézményi ellátása
FAJLAGOS ÖSSZEG:	820 600 forint/ellátott
A hozzájárulás a pszichiátriai és szenvedélybetegek, a fogyatékos gyermekek, illetve fogyatékos felnőttek ápoló-gondozó otthoni és rehabilitációs bentlakásos intézményeiben ellátottak után illeti meg a helyi önkormányzatot.
A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékos személyek (látás-, mozgás-, értelmi és halmozottan fogyatékos személyek) ápoló-gondozó otthonát és rehabilitációs intézményét intézményenként legalább 10 férőhellyel tartanak fenn, vagy a Szoctv. 85/A. §-ában rögzítetteknek megfelelő lakóotthont üzemeltetnek.
Ha az idetartozó intézmények közoktatási (gyógypedagógiai ellátási, korai fejlesztési és gondozási, óvodai nevelés keretében iskolai életmódra felkészítő, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai) feladatot is ellátnak, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók alapján igénybe veheti a feladatokhoz kapcsolódó e melléklet és az e törvény 8. számú melléklete szerinti közoktatási célú normatív hozzájárulásokat és kiegészítő támogatásokat is, az ott meghatározott feltételekkel.
A gyámhatósági határozattal, ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett beutalt szociális intézményi tartós, illetve átmeneti elhelyezése esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat időarányosan biztosítja legalább az e pont alatti normatív hozzájárulás összegét a feladatot ellátó helyi önkormányzat számára.
A 16-35 év közötti drog- és szenvedélybeteg személyeket ellátó intézmények esetében a támogatás az OEP finanszírozással együtt is igénybe vehető.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az éves becsült gondozási napok száma osztva 365-tel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.
17. Gyermekek napközbeni ellátása
a) Bölcsődei ellátás
FAJLAGOS ÖSSZEG:	462 900 forint/ellátott
A hozzájárulás a Gyvt. alapján szervezett, a helyi önkormányzat által fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsődében ellátott beíratott gyermekek után vehető igénybe.
Ha az önkormányzat egy szervezeti egység keretében napos és hetes bölcsődét is üzemeltet, akkor az ellátásban részesülő gyermeket csak egy intézménytípusnál lehet számításba venni. A hozzájárulás gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermekek után is igényelhető.
A hozzájárulás tartalmazza a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának normatív alapon történő mérsékléséhez kapcsolódó támogatást is.
A bölcsődében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 30. §-ának (1) bekezdése alapján korai fejlesztésben és gondozásban, illetve a Közokt. tv. 30. §-ának (6) bekezdése alapján fejlesztő felkészítésben részesülő gyermek után az önkormányzat e hozzájáruláson túlmenően igénybe veheti a 21. c) és d) pont szerinti hozzájárulást.
Az ellátottak számának meghatározása:
Tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 252-vel.
Elszámoláskor a bölcsődék havi jelentőlapja szerinti bent lévő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 252-vel.
b) Családi napközi ellátás
FAJLAGOS ÖSSZEG:	156 200 forint/ellátott
A hozzájárulás a Gyvt. 43. §-a alapján szervezett, a helyi önkormányzat által fenntartott családi napköziben ellátott beíratott gyermekek után vehető igénybe legfeljebb 14 éves korig.
A hozzájárulás tartalmazza a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának normatív alapon történő mérsékléséhez kapcsolódó támogatást is.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 252-vel, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti bent lévő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 252-vel.
c) Ingyenes intézményi étkeztetés
FAJLAGOS ÖSSZEG:	31 500 forint/ellátott
A hozzájárulás a Gyvt. alapján szervezett, a helyi önkormányzat által fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsődében ellátott azon gyermekek után vehető igénybe, akik a Gyvt. 148. §-ának (6) bekezdése alapján ingyenes bölcsődei étkeztetésben részesülnek.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 252-vel, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti bent lévő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 252-vel.
18. Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások módszertani feladatai
a) Szociális szolgáltatások regionális módszertani feladatai
FAJLAGOS ÖSSZEG:	6 170 000 forint/szolgálat
A hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely a Szoctv. 88/A. §-ának (1) bekezdése alapján az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter által a módszertani feladatok ellátására kijelölt olyan családsegítő vagy hajléktalanok ellátását biztosító szolgálatot tart fenn, amely gondoskodik a módszertani feladatoknak a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet [a továbbiakban: 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet] előírásai szerinti ellátásáról.
b) Szociális szolgáltatások országos módszertani feladatai
FAJLAGOS ÖSSZEG:	10 800 000 forint/szolgálat
A hozzájárulásra jogosult
- a megyei, fővárosi önkormányzat, ha a Szoctv. 88. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján gondoskodik az országos módszertani feladatok ellátásáról az erre kijelölt egy szociális intézményben, szociális szolgáltatást alaptevékenységként végző jogi személyiséggel rendelkező szervezetnél (szolgáltatónál), valamint
- a helyi önkormányzat, ha az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter által a Szoctv. 88/A. §-ának (1) bekezdése alapján módszertani feladatok ellátására kijelölt bentlakásos intézményt tart fenn, amely az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet előírásai szerint gondoskodik az országos módszertani feladatok ellátásáról.
c) Szociális szolgáltatások megyei módszertani feladatai
FAJLAGOS ÖSSZEG:	13 000 000 forint/szolgálat
A hozzájárulásra jogosult
- a megyei, fővárosi önkormányzat, ha a Szoctv. 88. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján gondoskodik a módszertani feladatok ellátásáról az erre kijelölt egy szociális intézményben, szociális szolgáltatást alaptevékenységként végző jogi személyiséggel rendelkező szervezetnél (szolgáltatónál), valamint
- a helyi önkormányzat, ha az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter által a Szoctv. 88/A. §-ának (1) bekezdése alapján módszertani feladatok ellátására kijelölt bentlakásos intézményt tart fenn, amely az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet előírásai szerint gondoskodik a módszertani feladatok ellátásáról.
d) Gyermekjóléti szolgálat módszertani feladatai
FAJLAGOS ÖSSZEG:	4 160 000 forint/szolgálat
A hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely olyan gyermekjóléti szolgálatot nyújtó intézményt tart fenn, amelyet a Gyvt. 118. §-a (2) bekezdésében foglaltak szerint módszertani feladatok ellátására jelöltek ki, és amely gondoskodik a módszertani feladatoknak a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998 (IV. 30.) NM rendelet előírásai szerinti ellátásáról.
19. Óvodai nevelés
a) Alap-hozzájárulás
FAJLAGOS ÖSSZEGE:	199 000 forint/gyermek
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott intézményben óvodai nevelésben részesülő azon gyermekek után veheti igénybe, akik 2004., illetve 2005. december 31-éig a harmadik életévüket betöltik. Azokat a gyermekeket, akik a közoktatási (tanévi nyitó) statisztikai létszámmérés (október 1.) időpontját követően, a 3. életévük betöltése után kapcsolódnak be az óvodai nevelésbe, a létszám számításánál az óvodai nevelésbe lépést követő hónap elsejétől számítható hónapok arányában lehet figyelembe venni.
Nem igényelhető hozzájárulás azon gyermekek után, akik a hetedik életévüket 2004., illetve 2005. év szeptember 1-jéig betöltik, kivéve, ha a Közokt. tv. 24. §-ának (5) bekezdése alapján a gyermekek óvodai nevelése meghosszabbítható.
A gyógypedagógiai nevelésben részt vevő óvodás gyermekek után a 21. aa) pont szerinti hozzájárulások igényelhetők, az ott meghatározott feltételek szerint.
b) Kiegészítő hozzájárulás a 2005/2006. nevelési évtől
FAJLAGOS ÖSSZEGE:	10 000 forint/gyermek
A kiegészítő hozzájárulást a 2005/2006. nevelési évtől (a költségvetési év utolsó négy hónapjára) igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott azon intézményekben óvodai nevelésben részt vevő - a közoktatási (tanévi nyitó) statisztikai létszámmérés (október 1.) időpontjáig a harmadik életévüket betöltő - gyermekek létszáma után, amelyekben az óvodai csoportok átlaglétszáma intézményi szinten eléri legalább a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti csoport átlaglétszámnak
- a 2005/2006. nevelési évben induló első nevelési évben a 65%-át,
- a 2005/2006. nevelési évet megelőző nevelési években indított óvodai csoportokban (a második, illetve harmadik nevelési évben) együttesen az 50%-át.
Az átlaglétszám számításánál a gyógypedagógiai nevelésben részt vevő gyermek, ha a többi gyermekkel együtt vesz részt óvodai nevelésben, az óvodai csoport létszámának számításánál a Közokt. tv. 3. számú melléklete II. rész 3. pontja szerint vehető figyelembe, de ezek után a gyermekek után a 21. ab) pont alatti hozzájárulások igényelhetők az ott meghatározott feltételek szerint.
Az átlaglétszám számításnál figyelmen kívül kell hagyni a nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére szervezett csoportok létszámát. Az így figyelmen kívül hagyott létszám után abban az esetben igényelhető e kiegészítő normatív hozzájárulás, ha ezeknek a csoportoknak az átlaglétszáma - nevelési évektől függetlenül - eléri a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) 43. §-ának (4) bekezdése szerinti létszám 65%-át.
20. Iskolai oktatás
a) Iskolai oktatás az 1-4. évfolyamokon
aa) Alap-hozzájárulás
FAJLAGOS ÖSSZEGE:	204 000 forint/tanuló
A hozzájárulást a helyi önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott általános iskola 1-4. évfolyamára járó tanulók után.
A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő 1-4. évfolyamos tanulók után a 21. aa) pont szerinti hozzájárulások igényelhetők, az ott meghatározott feltételek szerint.
ab) Kiegészítő hozzájárulás a 2005/2006. tanévtől
FAJLAGOS ÖSSZEGE:	10 000 forint/tanuló
A kiegészítő hozzájárulást a 2005/2006. tanévtől (a költségvetési év utolsó négy hónapjára) a helyi önkormányzat az általa fenntartott azon intézményekben 1-4. évfolyamon oktatásban részt vevő tanulók létszáma után igényelheti, amelyekben az osztályok átlaglétszáma intézményi szinten eléri legalább a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály átlaglétszámnak
- a 2005/2006. tanévben induló 1. évfolyamon a 65%-át,
- a 2005/2006. tanévet megelőző tanévekben években indított osztályokban (a 2-4. évfolyamokon) együttesen az 50%-át.
Az átlaglétszám számításánál a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban - a 21. ab) pont alapján visszahelyezett tanulók kivételével - részt vevő tanuló, ha a többi tanulóval együtt vesz részt az általános iskolai nevelésben, oktatásban, az osztály(ok) létszámának számításánál a Közokt. tv. 3. számú melléklete II. rész 3. pontja szerint vehető figyelembe, de a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő tanuló(k) után - beleértve a visszahelyezett tanulókat is - a 21. ab) pont alatti hozzájárulások igényelhetők az ott meghatározott feltételek szerint.
Az átlaglétszám számításnál figyelmen kívül kell hagyni a nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére, oktatására szervezett osztályok létszámát. Az így figyelmen kívül hagyott létszám után abban az esetben igényelhető e kiegészítő normatív hozzájárulás - évfolyamoktól függetlenül -, ha ezeknek az osztályoknak az átlaglétszáma eléri a Nek. tv. 43. §-ának (4) bekezdése szerinti létszám 65%-át.
b) Iskolai oktatás az 5-8. évfolyamokon
ba) Alap-hozzájárulás
FAJLAGOS ÖSSZEGE:	212 000 forint/tanuló
A hozzájárulást a helyi önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott általános iskola és a nyolc évfolyamos gimnázium 5-8., a hat évfolyamos gimnázium 7-8. évfolyamára járó tanulók után.
A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő 5-8. évfolyamos tanulók után - beleértve a nyolc évfolyamos gimnázium 5-8., a hat évfolyamos gimnázium 7-8. évfolyamára járó tanulókat is - a 21. aa) pont szerinti hozzájárulások igényelhetők, az ott meghatározott feltételek szerint.
A hozzájárulás kétszeresét veheti igénybe a helyi önkormányzat az általa fenntartott, művészeti szakmai vizsgára felkészítő, párhuzamos művészeti képzést folytató szakiskola és szakközépiskola 5-8. évfolyamára járó tanulók után, ha a tanuló a központi program alapján az 5., a 7. évfolyamtól kezdődően - a Közokt. tv. 27. §-ának (7), illetőleg a 29. §-ának (8) bekezdése szerint - ugyanabban az iskolában egyidejűleg sajátítja el az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit. A művészeti szakmai vizsgára felkészítő párhuzamos oktatás esetén ez a hozzájárulás szolgál a művészeti szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatáshoz is, ezért ezen a jogcímen a 20. d) és a 20. e) pont szerinti hozzájárulás nem igényelhető.
bb) Kiegészítő hozzájárulás a 2005/2006. tanévtől
FAJLAGOS ÖSSZEGE:	10 000 forint/tanuló
A kiegészítő hozzájárulást a 2005/2006. tanévtől (a költségvetési év utolsó négy hónapjára) a helyi önkormányzat az általa fenntartott azon intézményekben 5-8. évfolyamon - a ba) pont szerint figyelembe vehető - oktatásban részt vevő tanulók létszáma után igényelheti, amelyekben az osztályok átlaglétszáma intézményi szinten eléri legalább a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály átlaglétszámnak
- a 2005/2006. tanévben induló 5., hat évfolyamos gimnáziumi oktatás esetén a 7. évfolyamon a 65%-át,
- a 2005/2006. tanévet megelőző tanévekben években indított osztályokban (a 6-8. évfolyamokon, hat évfolyamos gimnáziumi oktatás esetén a 8. évfolyamon) együttesen az 50%-át.
Az átlaglétszám számításánál a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban - a 21. ab) pont alapján visszahelyezett tanulók kivételével - részt vevő tanuló, ha a többi tanulóval együtt vesz részt az általános iskolai nevelésben, oktatásban, az osztály(ok) létszámának számításánál a Közokt. tv. 3. számú melléklete II. rész 3. pontja szerint vehető figyelembe, de a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő tanuló(k) után - beleértve a visszahelyezett tanulókat is - a 21. ab) pont alatti hozzájárulások igényelhetők az ott meghatározott feltételek szerint.
Az átlaglétszám számításnál figyelmen kívül kell hagyni a nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére, oktatására szervezett osztályok létszámát. Az így figyelmen kívül hagyott létszám után abban az esetben igényelhető e kiegészítő normatív hozzájárulás - évfolyamoktól függetlenül -, ha ezeknek az osztályoknak az átlaglétszáma eléri a Nek. tv. 43. §-ának (4) bekezdése szerinti létszám 65%-át.
c) Iskolai oktatás a 9-13. évfolyamokon
FAJLAGOS ÖSSZEG:	262 000 forint/tanuló
ca) A hozzájárulást a helyi önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott gimnázium és szakközépiskola 9-12., továbbá a Közokt. tv. 28. §-ának (4) bekezdésében, illetve 29. §-ának (2) és (8) bekezdésében meghatározott esetben a 13., valamint a szakiskola 9-10. évfolyamára járó tanulók után.
cb) A hozzájárulás kétszeresét veheti igénybe a helyi önkormányzat az általa fenntartott, művészeti szakmai vizsgára felkészítő, párhuzamos művészeti képzést folytató szakiskola 9-10. és a szakközépiskola 9-12., továbbá a Közokt. tv. 28. §-ának (4) bekezdésében, illetve 29. §-ának (2) és (8) bekezdésében meghatározottak szerint a 13. évfolyamára járó tanulók után, ha a tanuló a központi program alapján - a Közokt. tv. 27. §-ának (7), illetőleg a 29. § (8) bekezdése szerint - ugyanabban az iskolában egyidejűleg sajátítja el az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit. A művészeti szakmai vizsgára felkészítő párhuzamos oktatás esetén ez a hozzájárulás szolgál a művészeti szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatáshoz is, ezért ezen a jogcímen a 20. d) és a 20. e) pont szerinti hozzájárulás nem igényelhető.
cc) A hozzájárulás kétszerese jár a szakiskolában a Közokt. tv. 27. §-ának (8) bekezdése alapján, a kerettanterv alapján elkészített helyi tanterv szerint szervezett felzárkóztató oktatásban részt vevő 9-10. évfolyamos tanulók után, ezen belül a 27. §-a (8) bekezdésének d) pontja alapján a 2005. szeptember 1-jétől bevezetésre kerülő szakképzést előkészítő évfolyamon tanulók után a költségvetési év utolsó 4 hónapjára.
cd) A hozzájárulás kétszeresét veheti igénybe a helyi önkormányzat azok után a középiskolai tanulók után, akik számára az Oktatási Minisztériummal kötött megállapodás alapján, a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja keretében szervezik meg az oktatást, nevelést. Továbbá azon 9. előkészítő osztályba járó középiskolai tanulók után jár a hozzájárulás kétszerese, akik számára az Oktatási Minisztériummal kötött megállapodás alapján a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja keretében az oktatási miniszter által kiadott oktatási program alapján szervezik meg az oktatást, nevelést.
Az e pont alatti hozzájárulások egy tanuló után csak egy jogcímen vehetők igénybe.
d) Iskolai szakképzés (szakmai elméleti képzés)
FAJLAGOS ÖSSZEG:	210 000 forint/tanuló
A hozzájárulást a helyi önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott szakközépiskolában, szakiskolában (speciális szakiskolában, készségfejlesztő szakiskolában) a Közokt. tv. és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: szakképzési törvény) rendelkezéseinek megfelelően, a szakképzési évfolyamokon szervezett szakmai elméleti képzésben részt vevő tanulók után az első szakképesítés megszerzésére történő felkészítéshez, továbbá a - a Közokt. tv. 121. §-a (1) bekezdésének 21. pontja figyelembevételével - második szakképzésben utoljára a 2004/2005. tanévben indított képzésekben részt vevők 2004/2005. tanévi létszámának 8/12-ed része és a 2005/2006. tanévi létszámának 4/12-ed része alapján. Azok után a tanulók után, akik 2005/2006. tanévben kezdik meg a második szakképzésüket (a költségvetési év utolsó 4 hónapjára) nem igényelhető a normatív hozzájárulás.
e) Iskolai szakképzés (szakmai gyakorlati képzés)
FAJLAGOS ÖSSZEG:	112 000 forint/tanuló
A hozzájárulást a helyi önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott szakközépiskolában, szakiskolában (speciális szakiskolában, készségfejlesztő szakiskolában) a Közokt. tv. és a szakképzési törvény rendelkezéseinek megfelelően szervezett szakképzésben, szakmai gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után az első szakképesítés megszerzésére történő felkészítéshez, továbbá a - a Közokt. tv. 121. §-a (1) bekezdésének 21. pontja figyelembevételével - második szakképzésben utoljára a 2004/2005. tanévben indított képzésekben részt vevők 2004/2005. tanévi létszámának 8/12-ed része és a 2005/2006. tanévi létszámának 4/12-ed része alapján a következők szerint:
ea) az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) egy évfolyamos képzési idővel meghatározott szakképzésben részt vevő valamennyi, valamint a legalább kettő és fél évfolyamos képzési idővel meghatározott szakképzés esetében a második szakképzési évfolyam, illetve a záró szakképzési évfolyamot megelőző további szakképzési évfolyamon iskolai tanműhelyben szakmai gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után. Továbbá a speciális szakiskola, a készségfejlesztő speciális szakiskola szakképzési évfolyamain - nem OKJ képzés keretében - az életkezdéshez, a munkába álláshoz szükséges ismeretek átadását szolgáló képzés esetén a Közokt. tv. 27. §-ának (10) bekezdése szerinti, mindkét szakképzési évfolyamon a gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után.
eb) a hozzájárulás 140%-át igényelheti a helyi önkormányzat, az első szakképzési évfolyamon az iskolai tanműhelyben szervezett szakmai gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után, ha az OKJ-ben meghatározott képzési idő az adott szakképzés esetén az egy évfolyamot meghaladja.
ec) a hozzájárulás 60%-át igényelheti a helyi önkormányzat azon iskolai tanműhelyben szervezett szakmai képzések esetében, amikor az OKJ-ben meghatározott évfolyamok száma legalább kettő és fél, a kettő és féléves képzések esetében az utolsó félévben. A további szakképzések esetén a záró szakképzési évfolyamon iskolai tanműhelyben szervezett szakmai gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után, valamint, ha az OKJ-ben meghatározott évfolyamok száma meghaladja az egy évfolyamot és nem éri el a két évfolyamot, az első szakképzési évfolyamot követő szakképzési évfolyamon iskolai tanműhelyben gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után.
ed) a hozzájárulás 20%-át igényelheti a helyi önkormányzat a tanulószerződés alapján nem a helyi önkormányzat által fenntartott létesítményben szervezett szakmai gyakorlati képzésben részt vevő azon tanulók után, akikkel a szakképzési törvény 27. §-a alapján tanulószerződést kötöttek a gyakorlati képzés szakmai ellenőrzésére és az iskolai tanműhelyben szervezett kiegészítő képzésekre.
Az ea)-ec) hozzájárulás feltétele, hogy a gyakorlati oktatást a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet 13. §-a szerint, a gyakorlati képzés tantervében meghatározott feltételekkel rendelkező iskolai tanműhelyben, tangazdaságban, tanboltban, tankórteremben, tankertben, tanudvarban, tankonyhában, laboratóriumban, tanirodában, demonstrációs teremben, gyakorló és szaktanteremben szervezzék meg.
Az e pont alatti hozzájárulások egy tanuló után csak egy jogcímen vehetők igénybe a Kiegészítő szabályok 1. i) pontjában a létszám-számításra vonatkozó előírások szerint.
Azok után a tanulók után, akik 2005/2006. tanévben kezdik meg - a Közokt. tv. 121. §-a (1) bekezdésének 21. pontjában foglaltak alapján - a második szakképzésüket, (a költségvetési év utolsó 4 hónapjára) nem igényelhető a normatív hozzájárulás.
21. Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás
a) Gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) ellátás az óvodában és az általános iskolában
aa) Alap-hozzájárulás
FAJLAGOS ÖSSZEGE:	464 000 forint/gyermek, tanuló
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, az általános iskola 1-8., a nyolc évfolyamos gimnázium 5-8., és a hat évfolyamos gimnázium 7-8. évfolyamán az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) nevelésben, oktatásban részt vevő gyermek, tanuló után veheti igénybe. Függetlenül attól jár ez a hozzájárulás, hogy az érintett gyermeknek, tanulónak a többi gyermekkel, tanulóval együtt vagy a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott csoportban, osztályban, a többi gyermektől, tanulótól elkülönítve biztosítják a nevelést, oktatást.
A hozzájárulás igénybe vehető a fogyatékos általános iskolai tanuló után abban az esetben is, ha tanulmányi kötelezettségét a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesíti, feltéve, hogy részére az iskola legalább heti nyolc tanítási óra egyéni felkészítést biztosít, továbbá, ha a nem fogyatékos tanuló - a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. §-a (1) bekezdésében meghatározott - orvosi igazolás alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, feltéve, hogy részére az iskola legalább heti nyolc tanítási óra egyéni felkészítést biztosít.
A hozzájárulás 70%-a igényelhető a helyi önkormányzat által fenntartott általános iskolába járó azon tanuló után, akinek az esetében az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet [a továbbiakban: 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet] 17. §-ának (3) bekezdése alapján megállapította, hogy az áthelyezés indokoltsága (a sajátos nevelési igény) megszűnt, és a tanuló a 2004/2005. tanévet, illetve a 2005/2006. tanévtől visszahelyezett tanuló a 2005/2006. tanévet a kötelező felvételt biztosító vagy a választott általános iskolában kezdte meg, és az áthelyezés (tan)évében az oktatási miniszter által kiadott pedagógiai rendszer szerint szervezik meg az oktatását, továbbá, ha a tanuló folyamatos figyelemmel kísérését rendelte el a szakértői és rehabilitációs bizottság a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 13. §-ának (5)-(7) bekezdése alapján. A hozzájárulás kizárólag a visszahelyezéstől számított második tanév végéig igényelhető.
E hozzájárulás mellett a közoktatási célú normatív hozzájárulások közül csak a 24. a) és c)-e), a 25-26., valamint a 30. pontban meghatározott hozzájárulások igényelhetők, az ott meghatározott feltételekkel.
ab) Kiegészítő hozzájárulás a 2005/2006. nevelési évtől, tanévtől
FAJLAGOS ÖSSZEGE:	10 000 forint/gyermek, tanuló
A kiegészítő hozzájárulást a helyi önkormányzat a 2005/2006. nevelési évtől, tanévtől (a költségvetési év utolsó négy hónapjára) az általa fenntartott azon intézményekben óvodai gyógypedagógiai nevelésben, és az általános iskola 1-8., a nyolc évfolyamos gimnázium 5-8., a hat évfolyamos gimnázium 7-8. évfolyamán gyógypedagógiai oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók létszáma után igényelheti, amelyekben az óvodai csoportok, iskolai osztályok - az aa) pont alapján visszahelyezett tanulók kivételével - a Közokt. tv. 3. számú melléklete II. rész 3. pontja szerint számított átlaglétszáma intézményi szinten eléri legalább a Közokt. tv. 3. számú mellékletében foglalt csoport, osztály átlaglétszámnak
- a 2005/2006. tanévben, az akkor indított első nevelési évben, illetve 1. és 5. évfolyamon, a hat évfolyamos gimnáziumi oktatás esetén a 7. évfolyamon évfolyamonként a 65%-át,
- a második és harmadik nevelési évben, illetve a 2-4. és 6-8. évfolyamokon együttesen, hat évfolyamos gimnáziumi oktatás esetén a 8. évfolyamon az 50%-át.
Az aa) pont alatti - visszahelyezett - tanulókat az osztály létszámának számításánál egy tanulóként kell figyelembe venni.
A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevők létszáma után e hozzájárulás mellett - a csoport, illetve osztály átlaglétszám feltételekhez kötött - a 19. b) és 20. ab), bb) pont szerinti hozzájárulás nem igényelhető.
Az átlaglétszám számításnál figyelmen kívül kell hagyni a nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére, oktatására szervezett osztályok létszámát. Az így figyelmen kívül hagyott létszám után abban az esetben igényelhető e kiegészítő normatív hozzájárulás - nevelési évektől, évfolyamoktól függetlenül -, ha ezeknek a csoportoknak, osztályoknak az átlaglétszáma eléri a Nek. tv. 43. §-ának (4) bekezdése szerinti létszám 65%-át.
b) Gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) ellátás a középiskolában, szakiskolában és a szakképző intézményben
FAJLAGOS ÖSSZEG:	464 000 forint/gyermek, tanuló
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott középiskolában, szakiskolában és szakképző intézményekben az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) nevelésben, oktatásban részt vevő tanuló - beleértve a második és további szakképzésben részt vevő tanulót - után veheti igénybe. Függetlenül attól jár ez a hozzájárulás, hogy az érintett tanulónak a többi tanulóval együtt vagy a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott osztályban, tagozatban, iskolában a többi tanulótól elkülönítve biztosítják a nevelést, oktatást.
A hozzájárulás igénybe vehető a fogyatékos iskolai tanuló után abban az esetben is, ha tanulmányi kötelezettségét a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesíti, feltéve, hogy részére az iskola legalább heti nyolc tanítási óra egyéni felkészítést biztosít, továbbá, ha a nem fogyatékos tanuló - a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. § (1) bekezdésében meghatározott - orvosi igazolás alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, feltéve, hogy részére az iskola legalább heti nyolc tanítási óra egyéni felkészítést biztosít.
Ez a hozzájárulás igényelhető a helyi önkormányzat által fenntartott - a Közokt. tv. 27. §-ának (10) és (12) bekezdésében meghatározott - speciális szakiskolába, készségfejlesztő szakiskolába, előkészítő szakiskolába járó tanulók után is.
A b) pont szerinti hozzájárulás mellett a közoktatási célú normatív hozzájárulások közül csak a 20. e), a 24. c)-e), a 25-26., valamint a 30. pontban meghatározott hozzájárulások igényelhetők, az ott meghatározott feltételekkel.
c) Korai fejlesztés, gondozás
FAJLAGOS ÖSSZEG:	240 000 forint/gyermek
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján otthoni ellátásban, vagy közoktatási, illetve nem közoktatási intézményben - bölcsőde, fogyatékosok ápoló-gondozó otthona, gyermekotthon - szervezett korai fejlesztésben és gondozásban részt vevő gyermek után veheti igénybe, ha a feladat ellátásáról a Közokt. tv.-ben, valamint a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 8. §-ában foglalt követelményeknek megfelelően gondoskodik. E hozzájárulás mellett a közoktatási célú hozzájárulások közül más nem igényelhető.
d) Fejlesztő felkészítés
FAJLAGOS ÖSSZEG:	325 000 forint/gyermek
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján otthoni ellátásban, vagy közoktatási, illetve nem közoktatási - bölcsőde, fogyatékosok ápoló-gondozó otthona, fogyatékosok rehabilitációs intézménye, fogyatékosok nappali intézménye - intézményben szervezett fejlesztő felkészítésben (képzési kötelezettség) részt vevő gyermekek után veheti igénybe, ha a feladat ellátásáról a Közokt. tv.-ben, valamint a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 9. §-ában foglalt követelményeknek megfelelően gondoskodik. E hozzájárulás mellett a közoktatási célú hozzájárulások közül más nem igényelhető.
22. Alapfokú művészetoktatás
a) Zeneművészeti ág
FAJLAGOS ÖSSZEG:	105 000 forint/tanuló
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott alapfokú művészetoktatási intézmény zeneművészeti ágán az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletben meghatározott egyéni foglalkozás keretében történő oktatásban részt vevő tanulók után veheti igénybe.
b) Képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág
FAJLAGOS ÖSSZEG:	59 000 forint/tanuló
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott alapfokú művészetoktatási intézmény képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágán tanulók létszáma után veheti igénybe. Ez a hozzájárulás jár a zeneművészeti ágon csoportos főtanszakos zeneoktatásban részt vevő tanulók után is.
Az alapfokú művészetoktatási intézménybe beírt és a foglalkozásokon részt vevő tanuló csak egy jogcímen vehető figyelembe abban az esetben is, ha az a) és b) jogcím szerinti oktatást együttesen veszi igénybe, vagy ha a tanuló több tanszakra jár, vagy több alapfokú művészetoktatási intézmény szolgáltatását veszi igénybe.
Azonos évfolyam esetén a tanulót azon a jogcímen kell figyelembe venni, amelyikben az összes foglalkozási órából több foglalkozást igényel, azonos foglalkozási órák esetén pedig az a) pont szerinti hozzájárulás jár.
23. Kollégiumok közoktatási feladatai
a) Kollégiumi, externátusi nevelés, oktatás
FAJLAGOS ÖSSZEG:	220 000 forint/tanuló
aa) A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott kollégiumban nappali oktatásban még nem részesülő gyermek után veheti igénybe abban az esetben, ha a kollégium az alapító okirata szerint többcélú intézményként működik, és az óvodai nevelés feladatát is ellátja.
E támogatásra jogosult gyermekek után más jogcímen nem vehető igénybe normatív hozzájárulás.
A hozzájárulást a helyi önkormányzat a Közokt. tv. 53. §-ának (7)-(9) bekezdése alapján biztosított kollégiumi, externátusi nevelésben, oktatásban részesülő, nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló után is igénybe veheti akkor, ha a tanuló a Közokt. tv. szerint szervezett iskolai rendszerű oktatásban vesz részt.
A Közokt. tv. szerint gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevők kollégiumi neveléséhez oktatásához nem ez, hanem a b) pont szerinti hozzájárulás igényelhető.
ab) A hozzájárulás kétszeresét veheti igénybe a helyi önkormányzat azok után a kollégiumi nevelésben, oktatásban részesülő tanulók után, akik számára az Oktatási Minisztériummal kötött megállapodás alapján a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja keretében szervezik meg a nevelést, oktatást.
ac) A hozzájárulás háromszorosát veheti igénybe a helyi önkormányzat azok után a tanulók után, akik számára az Oktatási Minisztériummal kötött megállapodás alapján a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja keretében az oktatási miniszter által kiadott oktatási program alapján szervezik meg a nevelést, oktatást.
b) Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók kollégiumi nevelése, oktatása
FAJLAGOS ÖSSZEG:	520 000 forint/gyermek, tanuló
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott diákotthonba, kollégiumba a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján felvett sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után veheti igénybe, függetlenül attól, hogy külön erre a célra létrehozott intézményben, illetve a többi tanulóval együtt szervezik-e meg a nevelést, oktatást.
E hozzájárulás igényelhető akkor is, ha a sajátos nevelési igényű gyermek - a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján, a kollégiummal együtt, többcélú intézmény keretében működő óvodában - az óvodai nevelés mellett kollégiumi nevelésben is részesül.
A gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve állami vagy intézeti nevelésbe vett gyermek, tanuló után ez a hozzájárulás nem igényelhető. Ha a gyermekvédelmi szakellátást nem a fogyatékos tanulók kollégiumi nevelését, oktatását is biztosító önkormányzat nyújtja, akkor az illetékes területi szakszolgálatot fenntartó önkormányzatnak legalább e normatív hozzájárulásnak megfelelő összeget meg kell térítenie az elhelyezettek után, az ott meghatározott feltételek megléte esetén.
24. Hozzájárulások egyéb közoktatási nevelési, oktatási feladatokhoz
a) Általános iskolai napközi foglalkozás
FAJLAGOS ÖSSZEG:	23 000 forint/tanuló
aa) A kiegészítő hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskolában, a nyolc évfolyamos gimnázium 5-8. évfolyamán, a hat évfolyamos gimnázium 7-8. évfolyamán nappali rendszerű oktatáshoz kapcsolódóan a Közokt. tv. 53. §-ának (4) bekezdése szerinti időkeretekben szervezett napközis vagy tanulószobai foglalkozáson részt vevő tanulók után veheti igénybe a Kiegészítő szabályok 1. l) pontja szerint.
ab) A hozzájárulás negyven százalékkal növelt összegét veheti igénybe a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskola 1-4. évfolyamán a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet [a továbbiakban: 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet] 39/C. §-ának megfelelően szervezett egész napos iskolaotthonos osztályba járó tanulók után a Kiegészítő szabályok 1. m) pontja szerint.
b) Különleges helyzetben lévő gyermekek, tanulók támogatása
FAJLAGOS ÖSSZEG:	20 000 forint/gyermek, tanuló
ba) A kiegészítő hozzájárulást igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskolában nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló után, ha a tanuló a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. §-ában meghatározott követelmények és az oktatási miniszter által kiadott program szerint képesség-kibontakoztató felkészítésben vesz részt. Az igényjogosultság számítása a Kiegészítő szabályok 1. n) pontja szerint történik.
bb) E kiegészítő hozzájárulás igényelhető a helyi önkormányzat által fenntartott óvodában óvodai nevelésben részt vevő gyermek, az iskolában nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanköteles tanuló után is, ha a gyermeket, tanulót a nevelési tanácsadó súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási zavar miatt terápiás gondozásba vette, és a gyermeknek, tanulónak, a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak alapján legfeljebb tizenöt fős óvodai csoportban, iskolai osztályban, az oktatási miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint - legalább heti hat óra - foglalkoztatást biztosítanak. Az igényjogosultság számítása a Kiegészítő szabályok 1. n) pontja szerint történik.
bc) A kiegészítő hozzájárulás kétszeresét igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában óvodai nevelésben részt vevő gyermek, az iskolában nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanköteles tanuló után, ha a gyermeket, tanulót a nevelési tanácsadó súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási zavar miatt terápiás gondozásba vette és a gyermeknek, tanulónak a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak alapján a teljes óvodai nevelését, iskolai oktatását kis létszámú - legfeljebb tizenöt fős - óvodai csoportban, iskolai osztályban szervezték meg, feltéve, hogy a kis létszámú óvodai csoportot, iskolai osztályt a 2003/2004. tanévben, vagy azt megelőzően szervezték meg. A 2004/2005. nevelési évtől, tanítási évtől szervezett kis létszámú óvodai csoportok, iskolai osztályok létszáma után csak a ba) hozzájárulás vehető igénybe a Kiegészítő szabályok 1. m) pontja szerint.
bd) A kiegészítő hozzájárulás háromszorosát igényelheti a helyi önkormányzat a nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló után, ha a tanuló a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/E. §-ában meghatározott követelmények és az oktatási miniszter által kiadott program szerint a 2003/2004-es tanévtől az 1., 5. vagy 9. évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben vesz részt integrációs felkészítésben a Kiegészítő szabályok 1. m) pontja szerint.
A ba)-bd) pont alatti hozzájárulások nem igényelhetők, ha a tanuló a 20. cc) pont szerint a Közokt. tv. 27. §-ának (8) bekezdése alapján szervezett felzárkóztató oktatásban vesz részt, vagy ha a 20. cd), illetve a 23. ab) és ac) pont szerint az Arany János Tehetséggondozó Programban, vagy az Arany János Kollégiumi Programban vesz részt, ha a 21. aa) és b) pont alapján különleges gondozás keretében nyújtott nevelésben, oktatásban, illetve a 26. c) pont szerinti ellátásban részesül.
be) A kiegészítő hozzájárulás háromszorosát igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott gyermekgyógyüdülőben, egészségügyi intézményben, rehabilitációs intézményben, a tanévből a 180 naptári napot el nem érő, de 90 naptári napot meghaladóan gyógykezelés alatt álló tanuló után. A tanéven belül megszakítás nélkül legalább 180 naptári napon tartós gyógykezelés alatt álló, nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló után - ha részére az intézményben az oktatást folyamatosan biztosítják - a kiegészítő hozzájárulás ötszöröse jár. A hozzájárulás igénybevételét megalapozó tanulólétszámot a Kiegészítő szabályok 1. o) pontjában foglaltak szerint kell megállapítani. E hozzájárulás mellett a feladatellátáshoz további, közoktatási jogcímű hozzájárulás nem igényelhető.
A b) pont alatti hozzájárulások egy gyermek, tanuló után csak egy jogcímen vehetők igénybe.
c) Nem magyar nyelven folyó nevelés és oktatás, valamint a roma kisebbségi oktatás
FAJLAGOS ÖSSZEG:	45 000 forint/gyermek, tanuló
ca) A kiegészítő hozzájárulást a helyi önkormányzat a következő esetekben igényelheti:
- Ha az általa fenntartott óvodában a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek anyanyelvű és kétnyelvű óvodai nevelését a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet (a továbbiakban: kisebbségi oktatás irányelve) szerinti nevelési program alapján szervezi meg, az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek létszáma után.
- Ha az általa fenntartott iskolában a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók részére, a nyelvoktató iskolai nevelést-oktatást (ideértve a romani és a beás nyelveket is) a kisebbségi oktatás irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv alapján szervezi, az ebben a képzésben részt vevő tanulók létszáma után.
- Ha az általa fenntartott iskolában a Közokt. tv. 86. §-ának (5) bekezdése alapján kiegészítő kisebbségi oktatást szervez a kisebbségi oktatás irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv szerint, az ebben a képzésben részt vevő tanulók létszáma után.
A kizárólag magyar nyelven a kisebbségi óvodai nevelés és iskolai oktatás irányelve szerint folyó roma kisebbségi óvodai nevelés, nappali rendszerű iskolai nevelés-oktatás esetén, a részt vevő gyermekek, tanulók számát az igényjogosultság számításánál el kell osztani 2-vel.
- A hozzájárulás 50%-ára jogosult a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolában olyan menekült, menedékes, nem magyar ajkú, nem magyar állampolgár tanköteles tanuló után, akinek a törvényes képviselője a Magyar Köztársaság területén munkavállalás céljából jogszerűen tartózkodik, és akinek oktatását, nevelését az oktatási intézmény - a Közokt. tv. 110. §-ának (8) bekezdése értelmében - központi pedagógiai program alapján szervezi meg.
cb) A kiegészítő hozzájárulás 170%-át igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolában, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók után a következő feltételek szerint:
- ha az oktatást nemzetiségi nyelven vagy nemzetiségi és magyar nyelven (nemzetiségi két tanítási nyelvű oktatás) szervezi meg a kisebbségi oktatás irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv alapján, vagy
- ha az oktatást két tanítási nyelven (két tanítási nyelvű oktatás) szervezi meg, azokon az évfolyamokon, amelyeken a helyi tanterv alkalmazása kötelező, illetve választható, ott a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve szerint készült helyi tanterv alkalmazásával, vagy
- ha a Közokt. tv. 28. §-ának (4) bekezdése, illetve a 29. §-ának (2) bekezdése alapján készült helyi pedagógiai program, illetve a helyi tanterv szerint nyelvi előkészítő évfolyamot szervez, az előkészítő évfolyamon tanulók létszáma után.
A c) pont szerinti kiegészítő hozzájárulások gyermekenként, tanulónként csak egy jogcímen vehetők igénybe.
A hozzájárulás igénylésének további, együttes feltételeit a Kiegészítő szabályok 1. p) pontja tartalmazza.
d) Kulturális, egyéb szabadidős, egészségfejlesztési feladatok
FAJLAGOS ÖSSZEG:	1000 forint/tanuló
A kiegészítő hozzájárulást a helyi önkormányzat e melléklet 20. aa), ba), c)-d), és 21. aa) és b) pontjaiban meghatározott, az iskolai nappali rendszerű oktatásban részt vevőknek a Kiegészítő szabályok 1. h) pontja szerint számított adata alapján veheti igénybe a pedagógiai programban meghatározott intézményen kívüli kulturális, művészeti, szabadidős-sport vagy más foglalkozás, kirándulás, erdei iskola, illetve egészségfejlesztést megvalósító feladataihoz.
e) Hozzájárulás diáksporttal kapcsolatos feladatokhoz
FAJLAGOS ÖSSZEG:	1300 forint/tanuló
A kiegészítő hozzájárulást a helyi önkormányzat az e törvény 3. számú mellékletének 20. aa), ba), c), d) és 21. aa), b) pontjaiban meghatározott, az iskolai nappali rendszerű oktatásban részt vevőknek az e törvény 3. számú mellékletének Kiegészítő szabályok 1. h) pontja szerint számított adata alapján veheti igénybe - figyelembe véve az iskolai sporttevékenységről szóló 16/2004. (V. 18.) OM-GYISM együttes rendelet 3. §-ában foglaltakat is - az iskolai mindennapos testedzés feladatainak megoldásához.
25. Egyéb differenciált hozzájárulások egyes közoktatási intézményeket fenntartó önkormányzatok feladatellátásához
a) Bejáró gyermekek, tanulók ellátása
aa) Óvodába, általános iskolába bejáró gyermekek, tanulók ellátása
FAJLAGOS ÖSSZEG:	25 000 forint/gyermek, tanuló
A kiegészítő hozzájárulást igényelheti az óvodát, általános iskolát fenntartó önkormányzat a lakott külterületéről és a közigazgatási területén kívülről óvodába, illetve az általános iskola 1-8. évfolyamára, a hat évfolyamos gimnázium 7-8. évfolyamára, a nyolc évfolyamos gimnázium 5-8. évfolyamára bejáró, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók ellátásához.
Bejáró az a gyermek, tanuló, aki nem a lakóhelye, ennek hiányában nem a tartózkodási helye szerinti székhelyű óvodába, illetve az általános iskola 1-8. évfolyamára, a hat évfolyamos gimnázium 7-8. évfolyamára, a nyolc évfolyamos gimnázium 5-8. évfolyamára jár. Bejárónak tekintendő az a gyermek, tanuló is, akit az intézményt fenntartó lakott külterületről szervezett formában szállít az intézménybe.
A kollégiumi elhelyezésben részesülők esetén, a kollégium székhelyén nevelésben, oktatásban részt vevők után, továbbá a főváros közigazgatási területén lakók után, ha fővárosi székhelyű óvodát, iskolát vesznek igénybe, a hozzájárulás nem igényelhető.
ab) Gimnáziumba, szakközépiskolába, szakiskolába bejáró tanulók támogatása
FAJLAGOS ÖSSZEG:	15 000 forint/gyermek, tanuló
A kiegészítő hozzájárulást a fenntartó helyi önkormányzat a nem a lakóhelye, ennek hiányában nem a tartózkodási helye szerinti gimnázium, a szakközépiskola 9-13. évfolyamára, illetve a szakiskola 9-10. évfolyamára, valamint a szakképzési évfolyamokra bejáró nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók után - beleértve az előbbi intézményekben gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részesülőket is - a következők szerint veheti igénybe:
- a megyei fenntartásban lévő intézménybe más megye közigazgatási területéről bejáró tanuló után,
- a fővárosi önkormányzat és a fővárosi kerületi önkormányzatok fenntartásában lévő intézménybe a főváros közigazgatási területén kívüli település(ek)ről bejáró tanuló után,
- a települési önkormányzatok fenntartásában lévő intézménybe más település(ek) közigazgatási területéről bejáró tanuló után.
A kollégiumi (externátusi) elhelyezésben részesülők esetén, a kollégium székhelyén nevelésben, oktatásban részt vevők után a hozzájárulás nem igényelhető.
b) Intézményfenntartó társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók támogatása
FAJLAGOS ÖSSZEG:	45 000 forint/gyermek, tanuló
ba) A hozzájárulást igényelheti az intézményfenntartó társulás keretében az intézmény székhelye szerinti önkormányzat a társulásban részt vevő községek óvodai nevelésben, általános iskolai 1-8. évfolyamos oktatásban részt vevő gyermek, tanuló létszáma után, ha az intézményi szinten számított csoport, osztály átlaglétszámok - a társulásban működő minden intézményben, intézményi szinten - kivétel nélkül elérik a 19. b), a 20. ab) és bb), valamint a 21. ab) pontban meghatározott csoport, osztály átlaglétszámokat.
A társulás intézményeibe járó városi gyermekek, tanulók után a hozzájárulás nem jár.
További feltétel az érintett nevelési-oktatási intézmény írásos megállapodásban rögzített közös alapítása és/vagy megállapodás alapján közös üzemeltetése, az intézmény költségvetésének közös meghatározása.
c) A kistelepülések támogatása
FAJLAGOS ÖSSZEG:	12 500 forint/gyermek, tanuló
A kiegészítő hozzájárulást a következő feltételek fennállása esetén az a települési önkormányzat veheti igénybe, amely 2004. augusztus 1-jén önálló közigazgatási jogállással rendelkezett és az óvoda, iskola fenntartása összhangban áll a megyei fejlesztési tervben foglaltakkal:
ca) Kiegészítő hozzájárulást vehet igénybe az az önkormányzat, amelynek illetékességi területén a lakosságszám 2999 főnél több, de a 3500 főt nem haladja meg, az általa fenntartott
- óvodában óvodai nevelésben részesülő gyermekek után,
- általános iskolában, valamint hat évfolyamos gimnázium 7-8., illetve nyolc évfolyammal működő gimnázium 5-8. évfolyamán nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után.
Amennyiben a közoktatási intézmény társulás keretében működik, abban az esetben vehető igénybe a kiegészítő hozzájárulás, ha az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat illetékességi területén a lakosságszám nem haladja meg a 3500 főt.
cb) A kiegészítő hozzájárulás összegének kétszeresét veheti igénybe az az önkormányzat, amelynek illetékességi területén a lakosságszám eléri az 1100 főt, de nem haladja meg a 2999 főt, az általa fenntartott
- óvodában óvodai nevelésben részesülő gyermekek után,
- általános iskolában, valamint hat évfolyamos gimnázium 7-8., illetve nyolc évfolyammal működő gimnázium 5-8. évfolyamán nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után.
Amennyiben a közoktatási intézmény társulás keretében működik, abban az esetben vehető igénybe a kiegészítő hozzájárulás, ha az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat illetékességi területén a lakosságszám nem haladja meg a 2999 főt.
cc) A kiegészítő hozzájárulás összegének kétszeresét veheti igénybe az az önkormányzat, amelynek illetékességi területén a lakosságszám nem éri el az 1100 főt, az általa fenntartott
- általános iskola 5-8., valamint hat évfolyamos gimnázium 7-8., illetve nyolc évfolyamos gimnázium 5-8. évfolyamán nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után,
- általános iskola 1-4. évfolyamán nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után, ha a cd) pont szerinti hozzájárulást nem igényelheti.
Amennyiben a közoktatási intézmény társulás keretében működik, abban az esetben vehető igénybe a kiegészítő hozzájárulás, ha az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat illetékességi területén a lakosságszám nem érte el az 1100 főt.
cd) A kiegészítő hozzájárulás összegének négyszeresét veheti igénybe az az önkormányzat, amelynek az illetékességi területén a lakosságszám nem éri el az 1100 főt, az általa fenntartott
- óvodában óvodai nevelésben részesülő gyermekek után,
- általános iskola 1-4. évfolyamára járó, nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után, ha az önkormányzat - a Közokt. tv. 85. §-ának (4) bekezdése alapján készített önkormányzati intézkedési terv, illetve, ha ilyen készítésére az önkormányzat nem köteles, a megyei fejlesztési terv alapján - az általános iskolai nevelésről-oktatásról az 5-8. évfolyamon - a b) pont szerinti feltételeknek megfelelően létrehozott - társulás keretében gondoskodik.
Ha a települési önkormányzat az általa fenntartott közoktatási intézményben, az óvodai nevelés keretében nemzetiségi, kisebbségi kétnyelvű, vagy anyanyelvű nevelést, a 4. évfolyamnál magasabb évfolyamon nemzetiségi, kisebbségi (nyelvoktató, kétnyelvű vagy tannyelvű) iskolai nevelést-oktatást biztosít, egyéb feltételek megléte esetén a hozzájárulást társulásban való részvétel nélkül is igényelheti.
Amennyiben a közoktatási intézmény társulás keretében működik, akkor az 1100 fő alatti lakosságszámú önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek, tanulók után jár a hozzájárulás.
A ca)-cd) pontban meghatározottak alapján igényelhető hozzájárulás kétszeresét igényelheti a helyi önkormányzat azon gyermekek, tanulók után, akiknek nemzetiségi nyelvű vagy nemzetiségi két tanítási nyelvű óvodai nevelést, illetve nemzetiségi nyelvű, nemzetiségi két tanítási nyelvű vagy nemzetiségi nyelvoktató, nappali rendszerű iskolai nevelést-oktatást biztosít.
A c) pont alatti kiegészítő hozzájárulások gyermekenként, tanulónként csak egy jogcímen igényelhetők.
26. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő juttatások, szolgáltatások
a) Óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett intézményi közétkeztetés
FAJLAGOS ÖSSZEG:	20 000 forint/gyermek, tanuló
aa) A kiegészítő hozzájárulás a helyi önkormányzat által fenntartott óvodában, kollégiumban ellátásban, továbbá az iskolában nappali rendszerű oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók után igényelhető, akik számára a fenntartó szervezett intézményi étkeztetést biztosít, de nem jogosultak a Gyvt. 148. §-a (5) bekezdésének a)-c) pontjában és (6) bekezdésében meghatározott normatív térítésidíj-kedvezményre.
ab) A kiegészítő hozzájárulás másfélszerese igényelhető a helyi önkormányzat által fenntartott kollégiumban ellátásban, továbbá az iskolában nappali rendszerű oktatásban részt vevő és a Gyvt. 148. §-a (5) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott, továbbá az óvodában ellátott és a Gyvt. 148. §-a (5) bekezdésének b)-c) pontjában meghatározott jogcímen 50%-os normatív térítésidíj-kedvezményre jogosult gyermekek, tanulók után, ha számukra a fenntartó szervezett intézményi étkeztetést biztosít. Az ac) pont szerinti kedvezményre jogosult óvodások létszámát itt figyelmen kívül kell hagyni.
ac) A kiegészítő hozzájárulás háromszorosa jár a helyi önkormányzat által fenntartott óvodában ellátott és a Gyvt. 148. §-ának (6) bekezdésében meghatározott - a Gyvt. 148. §-a (5) bekezdésének a) pontja és (6) bekezdése alapján együttesen - 100%-os normatív térítésidíj-kedvezményre jogosult gyermekek után, ha számukra a fenntartó szervezett intézményi étkeztetést biztosít. Azoknak az óvodai ellátottaknak a létszámát, akik után a fenntartó a Gyvt. 148. §-a (5) bekezdésének b) és c) pontja alapján igényelhet hozzájárulást, csak az ab) jogcímen lehet figyelembe venni.
Az e pontban foglalt kiegészítő hozzájárulások gyermekenként, tanulónként csak egy jogcímen igényelhetők. Emellett ugyanazon gyermek, tanuló - művészeti (párhuzamos) oktatás, vagy a kiegészítő kisebbségi oktatásban vendégtanulói jogviszony, vagy kollégiumi ellátás esetén - csak egy intézménynél vehető figyelembe.
Az igényjogosultság számítása a Kiegészítő szabályok 2. c) pontja szerint történik.
b) Hozzájárulás a tanulók szociális helyzetétől függő tankönyvellátásához
ba) Általános hozzájárulás tanulói tankönyvvásárláshoz
FAJLAGOS ÖSSZEG:	2400 forint/tanuló
A hozzájárulást a helyi önkormányzatok a Közokt. tv. 118. §-a (5) bekezdéséhez kapcsolódóan a 20. aa), ba), c)-d) és 21. aa) és b) pontjában meghatározott, az iskolai nappali rendszerű oktatásban részt vevőknek a 2005/2006. tanévi nyitó (október 1-jei) közoktatási statisztikai állapotra becsült tanulói létszáma alapján igényelhetik, az elszámolás a 2005/2006. tanévi (tényleges) nyitó közoktatási statisztikában szereplő, nappali rendszerű oktatásban részt vevők létszámának figyelembevételével történik.
bb) Kiegészítő hozzájárulás ingyenes tankönyvellátáshoz
A kiegészítő hozzájárulást a helyi önkormányzatok a Közokt. tv. 10. §-ának (4) bekezdése, továbbá a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Tpr.) 8. §-ának (4) bekezdése alapján igényelhetik a tartósan beteg, sajátos nevelési igényű, vagy a három- vagy többgyermekes családban élő, az egyedülálló szülő eltartásában élő, nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, továbbá a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő az 1-13. évfolyamokon, a szakiskola 9-10. évfolyamán és a szakképzési évfolyamokon nappali rendszerű oktatásban részt vevő iskolai tanulók, ingyenes tankönyvellátásához a 2005/2006. tanévi nyitó (október 1-jei) közoktatási statisztikai állapotra becsült létszám alapján a következők szerint:
Az általános hozzájárulás
- 150%-át az 1-4. évfolyamos tanulók után, a gyógypedagógiai oktatásban, továbbá a nemzetiségi nyelvű, nemzetiségi két tanítási nyelvű, nemzetiségi nyelvoktató oktatásban részt vevő tanulók nélkül,
- 300%-át az 5-8. évfolyamos tanulók után (beleértve a hat évfolyamos gimnázium 7-8., illetve a nyolc évfolyamos gimnázium 5-8. évfolyamait is), a gyógypedagógiai oktatásban, továbbá a nemzetiségi nyelvű, nemzetiségi két tanítási nyelvű, nemzetiségi nyelvoktató oktatásban részt vevő tanulók nélkül,
- 400%-át a 9-13. évfolyamán, a szakiskola 9-10. évfolyamán, a szakképzési évfolyamokon tanulók és az 1-13. évfolyamon a gyógypedagógiai oktatásban, továbbá a nemzetiségi nyelvű, nemzetiségi két tanítási nyelvű, nemzetiségi nyelvoktató oktatásban részt vevő tanulók után
lehet igényelni.
A hozzájárulás egy tanuló után egy rászorultsági jogcímen igényelhető.
A hozzájárulás felhasználásánál figyelembe kell venni a Kiegészítő szabályok 2. d) pontjában foglaltakat.
A hozzájárulás folyósítása az Áht. 101. §-ának (7) bekezdése szerint egy összegben, augusztus 25-éig történik.
c) Tanulók szállásnyújtásával összefüggő feladatok
FAJLAGOS ÖSSZEG:	130 000 forint/tanuló
ca) A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott kollégiumban a Közokt. tv. 53. §-ának (7)-(9) bekezdése alapján biztosított kollégiumi, externátusi elhelyezéssel, ellátással összefüggő feladataihoz, a kollégiumi hallgatói jogviszonyban lévő, nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló után veheti igénybe abban az esetben, ha a tanuló a Közokt. tv. szerint szervezett iskolai rendszerű oktatásban vesz részt.
Externátusi ellátásban részesülő tanuló esetén a hozzájárulás akkor igényelhető, ha a tanuló részére férőhely hiánya miatt nem lehetett kollégiumi elhelyezést biztosítani.
Az externátusi nevelésben, ellátásban részesülők esetében az igénybevétel további feltétele, hogy a lakhatási költségeket (albérleti díj, közüzemi díj) a fenntartó vállalja.
Nem igényelhető a hozzájárulás a - Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának b) pontjában meghatározott - közeli hozzátartozóknál lakó tanuló esetén.
A Közokt. tv. szerint gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevők kollégiumi ellátásához nem ez, hanem a d) pont szerinti hozzájárulás igényelhető.
cb) A hozzájárulás kétszeresét veheti igénybe a helyi önkormányzat azok után a kollégiumi a kollégiumi hallgatói jogviszonyban lévő tanulók után, akik az Oktatási Minisztériummal kötött megállapodás alapján a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja keretében veszik igénybe a kollégiumi ellátást.
cc) A hozzájárulás két és félszeresét veheti igénybe a helyi önkormányzat azok után a kollégiumi hallgatói jogviszonyban lévő tanulók után, akik az Oktatási Minisztériummal kötött megállapodás alapján a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja keretében az oktatási miniszter által kiadott oktatási program alapján veszik igénybe a kollégiumi ellátást.
d) Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók szállásnyújtásával összefüggő feladatok
FAJLAGOS ÖSSZEG:	240 000 forint/gyermek, tanuló
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott diákotthonba, kollégiumba a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján felvett sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után veheti igénybe, függetlenül attól, hogy külön erre a célra létrehozott intézményben, illetve a többi tanulóval együtt szervezik-e meg az ellátást.
E hozzájárulás igényelhető akkor is, ha a sajátos nevelési igényű gyermek - a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján, a kollégiummal együtt, többcélú intézmény keretében működő óvodában - az óvodai nevelés mellett kollégiumi elhelyezésben is részesül.
A gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve állami vagy intézeti nevelésbe vett gyermek, tanuló után ez a hozzájárulás nem igényelhető. Ha a gyermekvédelmi szakellátást nem a fogyatékos tanulók kollégiumi nevelését, oktatását, ellátását is biztosító önkormányzat nyújtja, akkor az illetékes területi szakszolgálatot fenntartó önkormányzatnak legalább e normatív hozzájárulásnak megfelelő összeget meg kell térítenie az elhelyezettek után, az ott meghatározott feltételek megléte esetén.
27. Helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok
FAJLAGOS ÖSSZEG:	1227 forint/lakos
A hozzájárulás a lakosságszám szerint illeti meg a települési önkormányzatot a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést szolgáló feladatai ellátásához.
28. Megyei/fővárosi közművelődési és közgyűjteményi feladatok
FAJLAGOS ÖSSZEG:	103 952 520 forint/megye, főváros,409 forint/lakos
A hozzájárulás egységesen, továbbá a megye/főváros lakosságszáma szerint illeti meg a megyei/fővárosi önkormányzatot a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést szolgáló feladatai ellátásához.
29. Települési sportfeladatok
FAJLAGOS ÖSSZEG:	219 forint/lakos
A hozzájárulás a települési önkormányzatot sportfeladatok ellátása során jelentkező egyéb kiadáshoz a lakosságszám szerint illeti meg.
30. Pedagógiai szakmai feladatokhoz kapcsolódó hozzájárulások
a) Hozzájárulás minőségfejlesztési, minőségirányítási feladatokhoz
FAJLAGOS ÖSSZEG:	2500 forint/pedagógus
A kiegészítő hozzájárulást a helyi önkormányzatok igényelhetik a Közokt. tv. 40. §-ának (10) bekezdésében meghatározott intézményi minőségirányítási program végrehajtásához, a minőségfejlesztési rendszer működtetéséhez, szakértők igénybevételéhez, továbbá a Közokt. tv. 85. §-ának (7) bekezdésében meghatározott önkormányzati minőségirányítási program végrehajtásához. Az igényjogosultság alapja a Közokt. tv. 20-21. §-ában és a 122. §-ának (3) bekezdésében felsorolt típusú intézményekben, pedagógus-munkakörben, illetve a Közokt. tv. 22. §-ában felsorolt intézményekben pedagógiai szakértő vagy pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak 2004/2005. tanévi nyitó, és a 2005/2006. tanévi nyitó közoktatási statisztikai tényleges, illetve becsült, teljes munkaidőre átszámított létszáma. Az így megállapított létszám nem haladhatja meg a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott, engedélyezett álláshelyek számát.
b) Hozzájárulás pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételéhez
FAJLAGOS ÖSSZEG:	720 forint/gyermek, tanuló
A hozzájárulást helyi önkormányzat igényelheti szakmai vagy tanügy-igazgatási ellenőrzéshez, illetve fenntartói döntés-előkészítéshez, továbbá a Közokt. tv. 36. §-a alapján szervezett, pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételéhez e törvény 3. számú mellékletének 19. a) pontja, a 20. aa), ba), c), d) pontja és 21. aa), b) pontja szerint számított együttes gyermek- és tanulólétszám után.
31. Hozzájárulás tömegközlekedési feladatokhoz
FAJLAGOS ÖSSZEG:	516 forint/lakos
A hozzájárulás a települési önkormányzatokat - a főváros és kerületei, továbbá a megyei jogú városok kivételével - a közlekedéssel kapcsolatos feladataihoz lakosságszám szerint illeti meg.
Kiegészítő szabályok:
1. Közoktatási célú normatív hozzájárulásokkal összefüggő kiegészítő és értelmező szabályok:
a) A normatív hozzájárulások tartalmazzák a Közokt. tv. 118. §-ának (10) bekezdésében előírt, - és az e törvény 60. §-a (1) bekezdésében meghatározott számítási alap figyelembevételével a - kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés, továbbá a Közokt. tv. 19. §-ának (6) bekezdésében előírt - és az e törvény 60. §-a (2) bekezdésében megállapított, - a pedagógusok szakirodalom vásárlásához kapcsolódó - támogatást is.
b) A közoktatási célú normatív hozzájárulások kizárólag az olyan - az a) pont szerinti feltételnek is megfelelő intézményben ellátottak, oktatottak után vehetők igénybe, amelynek alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység szerepel, beleértve a kiegészítő hozzájárulások igénybevételére jogosító tevékenységeket is - a 24. pont d), e), a 25. és a 30. pontját kivéve -, továbbá OM azonosítóval rendelkezik, a közoktatási információs rendszer adatbázisába bejelentkezett és nyilvántartásba vették.
c) A közoktatási célú normatív hozzájárulások igénybevétele és az elszámolás a nevelési-oktatási feladatoknak megfelelő közoktatási statisztikai adatokra és az azt megalapozó előírt tanügyi okmányokra vagy a hozzájárulást megalapozó okmányokra épül.
d) A Közokt. tv. 1. számú melléklet Második része határozza meg, hogy a normatív hozzájárulás megállapítása során milyen módon kell számításba venni az óvodai nevelésben, iskolai oktatásban részt vevő tanulót, a kollégiumi nevelésben, oktatásban részesített tanulót, a felnőttoktatásban részt vevőket, a térítési díjat fizetőket, az alapfokú művészetoktatásban részesülőket stb. A számításoknál jogcímenként előforduló tört létszám esetén az általános kerekítési szabályokat - fenntartói szinten - kell alkalmazni.
e) A kiegészítő hozzájárulásokra való jogosultság meghatározásához azokban az esetekben, amikor a hozzájárulást csak a nappali rendszerű oktatásban részt vevők után lehet igényelni, a tanulói létszám megállapítására vonatkozó d) pont szerinti rendelkezések közül - a 24. be) pontban a tartós gyógykezelés alatt állók számára szervezett oktatás, valamint a 24. ca) pont harmadik gondolatjelében meghatározottak kivételével - csak a Közokt. tv. 1. számú mellékletében előírt létszámszámításra vonatkozó rendelkezéseket lehet alkalmazni.
f) A 19-23. jogcímek közül a 21. aa) és b) pont alapján magántanulókat figyelembe kell venni a nappali rendszerű oktatásban részt vevők létszámának megállapításánál. A beszámoltató rendszerű szakképzésben részt vevők létszámát a felnőttoktatásban a levelező munkarend szerint oktatottakra vonatkozó előírások szerint kell meghatározni. A nem magyar állampolgárok a Közokt. tv. 110. §-ának feltételei szerint vehetők számításba a létszámok tervezésénél.
g) A közoktatási célú normatív hozzájárulások a tanulói jogviszony szünetelése esetén nem igényelhetők.
h) A 19-23. pontokban meghatározott közoktatási célú normatív alap-hozzájárulások megállapítása - az e pont alatti kivételes szabályok figyelembevételével - a tervezésnél az önkormányzatok által közölt tényleges - az előző év október 1-jei közoktatási statisztikai adatok -, illetve a költségvetési évben induló tanévi becsült, tanévi nyitó létszámokból központilag kiszámított mutatószámok alapján történik. Az elszámoltatás is - a 20. d), a 20. e), valamint a 23. a), pont alatti jogcímek kivételével - a költségvetési éven belüli tanévváltáshoz igazodóan, az ellátott, oktatott 2004/2005. tanévi nyitó létszám 8/12 részének és a 2005/2006. tanévi nyitó létszám 4/12 részének önkormányzati szinten figyelembe vett éves, jogcímenként az itt leírtak szerint összesített átlaga alapján történik.
i) Ha a 20. d), a 20. e) pont szerinti szakképzés tört tanéves rendszerben folyik, vagy ha a 23. a) pont szerinti kollégiumi elhelyezés összefügg tört tanévi oktatással, az érintett tanulók után igényelt hozzájárulás elszámolása az egyes félévekben oktatott létszám - a félévváltások időpontjához igazodóan - 1/12, 7/12, illetve 4/12 részének átlaga alapján történik. A 20. e) ponton belüli, az iskolai szakképzés (szakmai gyakorlati képzés) jogcímű hozzájárulás ea)-ec) pontjaiban meghatározott feltételek szerint igényelhető a gyakorlati képzési normatíva mindazon tanulók esetében, akik gyakorlati képzését a 20. e) pont utolsó bekezdésének rendelkezései szerint, a szakképzési törvény 19. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakat is figyelembe véve szervezik meg. A normatíva igénylésénél, illetve elszámolásánál a gyakorlati képzésben részt vevő tanulók létszámát a gyakorlati képzés iskolai és nem iskolai képzőhelyen történő megszervezése alapján, a képzési program szerint az egyes helyszíneken zajló gyakorlati képzésre fordított idő arányában kell megosztani. Ha a létszám előbbiek szerinti számításának eredménye tört létszám, a fenntartói szinten összesített mutatószámnál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni.
Amennyiben a szakmai gyakorlati képzést részben tanulószerződés alapján gazdálkodó szervezetnél és részben iskolai tanműhelyben szervezik, úgy a 20. ea), eb), ec), ed) pontokban meghatározott támogatási igény a fenti szakmai gyakorlati képzési formák időarányában érvényesíthető.
Kizárólag a 20. ed) pontban szereplő (20%-os) normatíva igényelhető azon tanulók után, akik gyakorlati képzése a szakképzési törvény 27. §-ának szabályai szerint, tanulószerződés alapján folyik. Nem igényelhető további normatíva a tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben részt vevő tanuló után abban az esetben sem, amennyiben a gazdálkodó szervezet kötelezettségeit a szakképzési törvény 28. §-ának (2) bekezdése alapján a szakképző iskola átvállalja. Ez utóbbi esetben a szakképző iskolánál felmerülő költségeket, a tanulószerződést kötött gazdálkodó szervezetnek kell biztosítania.
j) A 24-25. pont szerinti hozzájárulásoknál az egy-egy jogcímhez kapcsolódó igénylés az óvodai nevelés esetén a 19. pont szerinti, iskolai oktatás, illetve gyógypedagógiai ellátás esetén a nappali rendszerű oktatásban részt vevők létszámát nem haladhatja meg.
k) A 21. c) és d) pont szerinti, a korai fejlesztéshez, gondozáshoz és a fejlesztő felkészítéshez a hozzájárulás a 2005. naptári évben az ezen ellátásokat igénybevevők - becsült 12 havi átlaglétszáma együttes összegének figyelembevételével számított és - tízzel elosztott átlaglétszáma alapján igényelhető, az elszámolás az előbbiek szerint számított tényleges átlaglétszám figyelembevételével történik.
l) A 24. aa) pont szerinti, a napközis és tanulószobai foglalkozás szervezéséhez a foglalkozásokon részt vevő tanulók 2005. évi költségvetési évre - tanévenként - becsült átlaglétszáma alapján tervezhető, illetve igényelhető a hozzájárulás. Az elszámolásnál a foglalkozási naplók szerint a naptári évre naponként összesített létszámot 185 nappal kell elosztani. Ha a tanévek átlagában a Közokt. tv. 53. §-ának (4) bekezdésében foglalt időkeret legalább 75%-át nem éri el a tényleges foglalkoztatási órák száma, a hozzájárulásra való igényjogosultság számításánál a foglalkozáson részt vevők átlaglétszámát kettővel el kell osztani. Abban az esetben, ha a tanulók számára a Közokt. tv. 53. §-ának (4) bekezdésben meghatározott időkereten felüli foglalkoztatást is szerveznek, nem igényelhető egy tanuló után ezen a jogcímen többszörös hozzájárulás. Továbbá a nyári szünidőben szervezett napközi ellátásban (üdültetésben, táboroztatásban, egyéb szabadidős programban) részt vevők létszáma előbbi számításokban nem vehető figyelembe.
m) A 24. ab), bc) és bd) pont szerinti hozzájárulás igénybevételéhez létszámot a h) pont szerinti - a közoktatási statisztikai adatszolgáltatásokhoz igazodó - számítással kell megállapítani.
n) A 24. ba) és bb) pont szerinti képesség-kibontakoztató, személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató foglalkozás szervezéséhez a foglalkozásokon részt vevő tanulók 2005. évi költségvetési évre - tanévenként - becsült átlaglétszáma alapján tervezhető, illetve igényelhető a hozzájárulás. Az elszámolásnál a foglalkozási naplók szerint a naptári évre naponként összesített létszámot száznyolcvanöt nappal kell elosztani. Ha a bb) pontban előírt heti hat óránál kevesebb foglalkoztatást szerveznek a költségvetési éven belüli tanítási évek átlagában, a hozzájárulás nem jár. Abban az esetben, ha a heti hatórai időkereten felüli foglalkoztatást is szerveznek, nem igényelhető egy tanuló után ezen a jogcímen többszörös hozzájárulás.
o) A 24. be) pont szerinti, a tartósan gyógykezelés alatt álló tanulók oktatásának megszervezéséhez kapcsolódó kiegészítő hozzájárulást az a helyi önkormányzat igényelhet, amely a nem közoktatási (egészségügyi) intézményében ellátott közoktatási tevékenységével összefüggésben OM azonosítóval rendelkezik és a közoktatási információs rendszer adatbázisába bejelentkezett. A hozzájárulás igénylése becsléssel, elszámolása az intézménybe való felvételt és az elbocsátás időpontját igazoló dokumentumok, valamint a tanügy-igazgatási nyilvántartások (tanulói törzslap, foglalkozási napló) naptári éven belüli tényleges adatai alapján történik.
p) A nemzeti, etnikai kisebbségi oktatáshoz meghatározott 24. c) ponton belüli kiegészítő hozzájárulások igénylésének együttes feltételei a következők:
- a nevelési-oktatási intézmény alapító okirata tartalmazza a nemzeti-etnikai kisebbségi feladatok ellátását, és
- a nemzeti, etnikai kisebbségek óvodai nevelését vagy iskolai nevelését és oktatását a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermek szülőjének, gondviselőjének írásban benyújtott igénye alapján szervezzék, és
- amennyiben az óvoda, iskola olyan településen működik, ahol nem jött létre helyi kisebbségi önkormányzat, illetve nincsen kisebbségi szószóló, be kell szerezni az országos kisebbségi önkormányzat nyilatkozatát, mely szerint az oktatási intézmény nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot lát el.
q) A 19. b), a 20. ab) és bb), a 21. ab), a 25. b) pont szerinti hozzájárulásokra való jogosultság megállapításához az intézményen belüli (az intézménybe beleértve a tagintézményeket is) évfolyamokra a Közokt. tv. 3. számú mellékletében előírt csoport átlaglétszámok az irányadók az egyes jogcímeknél a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban, valamint a nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére, oktatására vonatkozó létszámszámítási eljárás figyelembevételével. A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumi oktatás esetén az intézményi átlag alatt a 7-8., illetve az 5-8. évfolyamon indított osztályok átlaglétszáma értendő. Ha az intézményen belül összevont csoport, illetve osztály működik, a 2005/2006. nevelési-, illetve tanévben az összevont csoport(ok), illetve osztály(ok) átlaglétszámának el kell érnie a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti csoport, illetve osztály átlaglétszámnak, az első nevelési-, illetve tanévre, az 1. és 5. évfolyamon, a hat évfolyamos gimnáziumi oktatás esetén a 7. évfolyamon a 65%-a, és a második és/vagy harmadik nevelési évre, a 2-4., 5-8. évfolyamokon, a hat évfolyamos gimnázium 8. évfolyamán az 50%-a összesített létszámának az egy csoportra, illetve osztályra számított átlagát. Ha az intézményi átlag az egyes évfolyamokon, illetve összevont évfolyamokon szervezett csoportoknál, illetve osztályoknál nem felel meg a hivatkozott pont szerinti feltételnek, az intézmény ellátott gyermek, oktatott tanuló létszáma után a hivatkozott hozzájárulások nem járnak. Az év végi elszámolás a 2004/2005. nevelési évi, illetve tanévi (költségvetési éven belüli nyolc hónap) és a 2005/2006. nevelési évi, illetve tanévi (költségvetési éven belüli négy hónap) eltérő feltételrendszer szerint történik. Ennek megfelelően, pl. ha az első nyolc hónapban teljesülnek az igénylés feltételei, de az utolsó négy hónapban nem, a visszafizetési (lemondási) kötelezettség az utolsó négyhavi jogosulatlan igénybevételhez kapcsolódik. Mind a tervezést, mind az elszámolást analitikus nyilvántartásokkal is intézményi szinten alá kell támasztani.
r) A 19., a 20. a), b) és a 21. a) pont alatti alap és kiegészítő hozzájárulások mellett csak egy jogcímen igényelhetők a 24., 25. és 26. a)-b) pont szerinti hozzájárulások.
2. a) Ha a tanuló a gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményben van elhelyezve, lakóhelyét annak alapján kell megállapítani, hogy az elhelyezését szolgáló épület melyik településen található.
b) A gyermekvédelmi szakellátásban részesülő ellátottak után - kivéve a 23. b), illetve a 26. d) pont szerint a sajátos nevelési igényű tanulók diákotthoni, kollégiumi nevelésében, oktatásában, ellátásában, a 26. a) pontban óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett intézményi étkeztetésben, a 26. b) pont szerint tanulói tankönyvellátási hozzájárulásban részesülők - a bölcsődei, óvodai, kollégiumi, externátusi elhelyezéshez, az intézményi étkeztetéshez, tankönyvellátáshoz, valamint a napközis foglalkozáshoz a hozzájárulásokat az ezen ellátásokat nyújtó önkormányzat igényelheti.
c) A 26. a) pont alatti, a gyermek és tanulói intézményi étkeztetéshez kapcsolódó hozzájárulások az étkeztetést igénybe vevő, illetve a Gyvt. 148. § (5) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott normatív térítésidíj-kedvezményre jogosultak 2005. évi becsült átlaglétszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhető, illetve igényelhető. A hozzájárulás szempontjából a szervezett intézményi (óvodai, kollégiumi, iskolai) étkeztetésben részt vevők számának megállapításánál egy fő - függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz - csak egy létszámként és egy jogcímen szerepelhet. Az igényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a gyermek, tanuló számít, akinek naponta legalább a déli, többfogásos, meleg, főétkezés az intézmény által szervezett keretek között biztosított. Az elszámolás dokumentuma az aa) pont szerinti hozzájárulás esetén az élelmezési nyilvántartás, az ab) és ac) pont szerinti hozzájárulás esetén pedig az élelmezési nyilvántartás és a térítésidíj-kedvezményre való jogosultságot alátámasztó irat (határozat). Az elszámoláshoz az élelmezési nyilvántartásban a térítésidíj-kedvezményben részesülőket elkülönítetten kell kimutatni. Az étkezésben részt vevők naptári évre, naponként összesített éves létszámát el kell osztani óvodai étkeztetés esetén 220 nappal, kollégiumi étkeztetés esetén 200 nappal, iskolai étkeztetés esetén 185 nappal. A nyári szünidőben szervezett napközi ellátáshoz (üdültetéshez, táboroztatáshoz, egyéb szabadidős programhoz) kapcsolódóan biztosított szervezett étkeztetésben részt vevők létszáma előbbi számításokban nem vehető figyelembe.
d) A 26. b) pont szerinti tanulói tankönyvtámogatás igénylésénél a 21. aa) pont alatti visszahelyezett tanulókat a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő tanulókkal azonosan kell figyelembe venni. A hozzájárulás felhasználásánál a Közokt. tv. 19. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltakat be kell tartani: a pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. Továbbá meg kell tartani a Tpr. 7. §-ának (3)-(4) bekezdésében foglaltakat: az iskolának biztosítania kell, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összeg felhasználásánál figyelembe kell venni a Tpr. előírásait.
3. A helyi kisebbségi önkormányzati közoktatáshoz e melléklet 19-25., a 26. és a 30. pont szerinti hozzájárulások igényelhetők az egyes jogcímekben meghatározott feltételek megléte esetén.
4. Amennyiben helyi önkormányzat más helyi önkormányzatnak 2005. január 1-jével ad át feladatot, illetve intézményt, az erről szóló megállapodás alapján a feladatot, intézményt átvevő helyi önkormányzatnak az átvevő által a mutatószám-felméréskor közölt adatok alapján jár a normatív hozzájárulás.
5. A lakosságszámra és a korcsoportokba tartozókra a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal adatait a 2004. január 1-jei állapot szerint, a települési önkormányzatok közigazgatási státusát a 2004. augusztus 1-jei állapot szerint kell figyelembe venni.
6. Gondozási nap: egy gondozott egynapi intézményi gondozása (különféle ápoló-, gondozóotthoni intézményi, átmeneti és nappali szociális intézményi ellátás, valamint az otthont nyújtó ellátásban részesülők ellátása), amely az intézményben történő felvétellel kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. Az ideiglenes távollévők - kórházi ápolás, szabadság - is beszámítanak a gondozási napokba. Az intézményi jogviszony - a kórházi és az otthont nyújtó ellátást kivéve - egyévi folyamatos távollét esetén megszűnik.
7. A 11. ab)-17. pontban szereplő hozzájárulásokat azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet, illetve a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel rendelkeznek a következők szerint:
- a 11. ab), 11. ac), a 11. bb)-11. bc) pontokban szereplő hozzájárulások akkor igényelhetők, ha a fenntartó a működési engedély iránti kérelmét legkésőbb 2005. január 31-én benyújtotta,
- a 12. pontban szereplő hozzájárulás akkor igényelhető, ha a fenntartó a szolgáltatást a Szoc.tv. 57. § (4) bekezdése alapján alapszolgáltatási központként működteti, vagy ha gondozási központ keretében már 2004-ben is működtette, és a megfelelő jogcímű normatív hozzájárulásra jogosult volt,
- a 11. ad), 11. ba), 11. bd), 11. be), 11. bf), 11. bg), a 13.-17. b) pontokban szereplő hozzájárulások igényléséhez a működési engedéllyel 2004. december 31-én rendelkeznie kell a fenntartónak, illetve 2005. év folyamán belépő új szolgáltatások esetén a működési engedély megszerzését követő hó 1-jétől jogosult a fenntartó a normatív hozzájárulásra.
8. A 11. ad), 11. ba)-11. bc) pontban szereplő hozzájárulások teljes összege abban az esetben jár, ha
- a szolgáltatás a tárgyév egészében működik és
- a szolgáltató teljesíti a külön jogszabályban meghatározott kötelező éves munkaóraszámot.
Töredékévi működtetés esetén a töredékév időtartama és az időarányos kötelező munkaóraszám együttes figyelembevételével jár a hozzájárulás, amit az elszámoláskor kell figyelembe venni.
A 11. bg) és a 12. pontban szereplő hozzájárulások teljes összege abban az esetben jár ha a szolgáltatás a tárgyév egészében működik, egyébként a támogatás időarányosan illeti meg a fenntartót.
Töredékévi működtetés esetén a hozzájárulás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig jár.
9. A 11. ab)-11. ad), 11. ae), 11. ba)-11. bd), 17. b) pontban szereplő feladatokhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásra jogosult a fenntartó abban az esetben is, ha a szolgáltatást a Szoctv. 120-122. §-a, illetve a Gyvt. 97. §-ában foglalt ellátási szerződés alapján biztosítja.
10. A 11. ab)-17. a)-b) pontban szereplő feladatokhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásra jogosult a fenntartó abban az esetben is, ha a szolgáltatást a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8., 9. és 16. §-a szerinti intézményi társulás keretében biztosítja. Intézményi társulás keretében történő működtetése esetén
- a jogosultságot a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni, amelynek tartalmaznia kell, hogy a megállapodás törvényes,
- a működési engedély egy példányával a társulásban részt vevő valamennyi önkormányzatnak rendelkeznie kell.
Támogató szolgálat, közösségi ellátások, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás intézményi társulás keretében történő működtetése esetén a 11. ba), a 11. bb), a 11. bd) pont alatti hozzájárulás akkor vehető igénybe, ha a társult települések együttes lakosságszáma eléri a 10 000-et. Utcai szociális munka intézményi társulás keretében történő működtetése esetén a 11. bc) pont alatti hozzájárulás akkor vehető igénybe, ha a társult települések lakosságszáma eléri az 50 000-et.
Társulás esetén a hozzájárulás igénybevételére az intézményt fenntartó gesztor települési önkormányzat jogosult.
A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás intézményi társulás keretében történő működtetése esetén a 11. ae) pont alatti hozzájárulás akkor vehető igénybe, ha a társult települések lakosságszáma eléri az 5000-et. A hozzájárulás igénybevételére a társulásban részt vevő önkormányzatok saját lakosságszámuk alapján jogosultak.

4. számú melléklet a 2004. évi CXXXV. törvényhez

A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztása

A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakhely szerint az adózók által 2003. évre bevallott, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott (a továbbiakban: településre kimutatott) személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg az A) és B) pontban meghatározott szabályok szerint. Az A)-B) pontban foglaltakat helyi önkormányzatonként részletezve az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64. §-ának (3) bekezdésében meghatározott PM-BM együttes rendeletben (a továbbiakban: PM-BM együttes rendelet) kell közzétenni.
Előirányzat:	465 625,6 millió forint
A) A települési önkormányzatot megilleti a településre kimutatott személyi jövedelemadó 10%-a.
Előirányzat:	116 406,4 millió forint
B) A helyi önkormányzatokat a településre kimutatott személyi jövedelemadó 30%-a illeti meg az I-III. pont szerint.
I. E törvény 3. és 8. számú melléklete egyes jogcímeiben az átengedett személyi jövedelemadó-hányad
Előirányzat:	233 281,0 millió forint
- A 3. számú melléklet 1-10. és 27-29. jogcímének, valamint a 8. számú melléklet III. és IV. jogcímének forrása 100,00%-ban az átengedett személyi jövedelemadó:
millió forint
=3. számú melléklet	1. jogcím	10 862,0
2. jogcím	12 798,9
3. jogcím	4 627,2
4. jogcím	1 164,3
5. jogcím	11 323,2
6. jogcím	2 551,6
7. jogcím	6 565,7
8. jogcím	6 074,3
9. jogcím	60 744,1
10. jogcím	14 236,9
27. jogcím	12 523,3
28. jogcím	6 253,5
29. jogcím	2 235,2
= 8. számú melléklet	III. jogcím	30 998,6
IV. jogcím	197,4
- A 3. számú melléklet 11. jogcímének forrása 19,40%-ban az átengedett személyi jövedelemadó:
millió forint
= 3. számú melléklet	11. jogcím	5 320,1
- A 3. számú melléklet 12-18. jogcímének forrása 60,00%-ban az átengedett személyi jövedelemadó:
millió forint
= 3. számú melléklet	12. jogcím	722,8
13. jogcím	11 773,0
14. jogcím	15 108,8
15. jogcím	1 205,4
16. jogcím	10 742,8
17. jogcím	4 999,4
18. jogcím	252,5
II. Megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó-részesedése
Előirányzat:	19 206,0 millió forint
Ebből minden megyei önkormányzatot megillet:
a) egységesen	538 millió forint,
b) a megye 2004. január 1-jei lakosságszáma után	150 forint/fő,
c) a megyei fenntartású intézményekben ellátottak után	33 841 forint/ellátott.
A c) pontban az ellátottak számbavételénél az e törvény 3. számú mellékletének 11. be), bf), 13. a)-d), 14., 16., 17. számú jogcíméhez kapcsolódó ellátott, a 15. számú jogcímhez kapcsolódó férőhely, a 19. a), 20. aa), ba), c)-e), 21. aa), b)-d), 22., 23., 24. a)-c), 26. a) számú jogcímhez kapcsolódó ellátott, oktatott létszámot együttesen kell alapul venni.
A B)/I. és a B)/II. c) pont szerinti személyi jövedelemadó összege az e törvény 3. és 8. számú mellékletének idekapcsolódó normatív támogatásait és hozzájárulásait megalapozó mutatószámok alakulását követi.
III. A települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérséklése
Előirányzat:	96 732,2 millió forint
1. Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél az A) pont szerinti személyi jövedelemadó-bevétel és a 2. pont szerinti iparűzési adóerő-képesség - a 2004. január 1-jei lakosságszámra - együttesen számított egy főre jutó összege nem éri el a 4. pontban szereplő összeget, a bevétel e szintig kiegészül.
Ha az egy főre jutó összeg nagyobb a 4. pontban szereplő összegnél, akkor a központi költségvetési kapcsolatból származó forrásokból az önkormányzatot együttesen megillető összeg az 5. pontban szereplő számítási módszer alapján csökkentésre kerül. (A kiegészítés és a csökkentés a továbbiakban együtt: jövedelemkülönbség mérséklése.)
A 2005. évben a 2003. évi tényleges jövedelemkülönbség mérsékléshez képest bekövetkező pozícióromlás nem haladhatja meg a 4. a)-g) pont szerinti - az önkormányzat típusának megfelelő - értékhatár és a 2004. január 1-jei lakosságszámmal számított összeg 7%-át, de nem lehet kevesebb a kiegészítés csökkenés vagy beszámítás növekedés összegének 65%-ánál.
Az önkormányzat közigazgatási státusát a 2004. augusztus 1-jei állapotnak megfelelően kell alapul venni.
2. E törvény szempontjából iparűzési adóerőképesség a költségvetési évben a települési önkormányzat iparűzési adóelőlegét meghatározó adóalap 1,4%-a.
2.1. Azon települési önkormányzatok esetében, amelyek 2004. július 1-jén hatályos iparűzési adórendelettel rendelkeznek, a 2005. évi iparűzésiadó-előleget meghatározó településre jutó adóalap (a továbbiakban: adóalap):
a 2004. teljes évről benyújtott iparűzési adóbevallásokban szereplő - a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján megállapított - adóalap, amelyet
2.1.1. növelni kell:
a) a 2004. töredék évre szóló adóbevallás adóalapjának évesített összegével.
Töredék év:
- a 2004. július 1-je előtt, 2004. év közben bevezetett iparűzésiadó-rendelet hatálybalépésétől december 31-ig terjedő időszak,
- az állandó jellegű vállalkozási tevékenységet az önkormányzat illetékességi területén 2004. év közben kezdő, és azt 2004-ben meg nem szüntető adózó bevallásában szereplő időszak. (Megszűnik a vállalkozás, ha az adott önkormányzat illetékességi területén telephelyét megszünteti, illetve jogutóddal vagy jogutód nélkül szűnik meg.)
b) a 2004. évről bevallási kötelezettséget nem teljesítő vállalkozások, illetve a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók utolsó, teljes évről szóló bevallásában szereplő adóalappal, ennek hiányában az utolsó bevallásban szereplő adóalap évesített összegével. Az utolsó bevallásban szereplő adóalapot figyelmen kívül kell hagyni, ha:
- a vállalkozást bírósági végzés alapján a cégjegyzékből 2003. december 31-ig törölték,
- a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő tevékenységéből származó bevétele 2004. évben nem haladta meg a 600 000 forintot,
- az ideiglenes építőipari tevékenységet folytató, illetőleg természeti erőforrást feltáró vagy kutató adóalany 2004. évben, az önkormányzat illetékességi területén végzett tevékenységének időtartama nem érte el a 181 napot,
c) az előtársaságok 2005. évben benyújtott záró adóbevallásában szereplő adóalappal,
d) a 2005-ben kezdő vállalkozások várható adóösszegéből számított adóalappal, kivéve az ugyanazon évben megszűnő és záró adóbevallást benyújtó vállalkozások adóalapját,
e) a 2005-ben megszűnő vállalkozások 2005. évben benyújtott záró adóbevallásában szereplő adóalappal;
2.1.2. csökkenteni kell:
a) a 2004. december 31-ével megszűnt vállalkozások adóbevallásában szereplő - a számításban figyelembe vett - adóalappal,
b) a 2005-ben megszűnő és záró adóbevallást beadó vállalkozások 2004. évről szóló bevallásában szereplő - a számításban figyelembe vett - adóalappal,
c) a 2005-ben megszűnő és záró adóbevallást beadó vállalkozások bírósági végzés szerint kielégíthetetlen iparűzési adófizetési kötelezettségéhez kapcsolódó - a számításban figyelembe vett - adóalappal,
d) a 2005-ben naptári évtől eltérő üzleti évet választó és ezzel kapcsolatban 2005-ről adóbevallást beadó vállalkozások 2004. évről szóló bevallásában szereplő - a számításban figyelembe vett - adóalappal.
Az így számított adóalapot korrigálja a 2004-re, illetve 2005-re vonatkozó, 2005. évben benyújtott önellenőrzési adóalap-változás, és a 2005. évet érintő - a 2004. évet megelőző évek önellenőrzése miatti - iparűzési adó visszatérítések és befizetések adóalapja.
2.2. Azon települési önkormányzatok esetében, amelyek 2004. július 1-jén hatályos iparűzési adórendelettel rendelkeztek, és azt 2004. július 1. és 2005. december 31. között hatályon kívül helyezték, a 6. pontnak megfelelő elszámoláskor az iparűzési adóerő-képességükben érvényesítendő adóalap megegyezik a 2.1. pont szerinti, 2004. teljes évi adóalappal, figyelembe véve
a) a 2.1.1. pont szerinti növelő tényezők közül az a) és b) pontot azzal, hogy az a) pont szerinti évesítendő töredék évnek számít az önkormányzat által 2004. július 1. és 2004. december 31. között hatályon kívül helyezett adórendeletnek megfelelően az adóbevallásokban megjelenő időszak,
b) a 2.1.2. pont szerinti csökkentő tényezők közül pedig az a) pontot.
2.3. Ha a települési önkormányzat 2004. július 1-jén nem rendelkezett hatályos iparűzési adórendelettel, az iparűzési adóerő-képessége megegyezik az önkormányzattípus, azon belül népességszám szerinti kategóriába tartozó önkormányzatok 2.1. pont szerinti adóerő-képességének - a legalacsonyabb és legmagasabb adóerő-képességű önkormányzatok egy-egy tizede figyelmen kívül hagyásával - számított átlagával.
3. A települési önkormányzat a jövedelemkülönbség mérséklés meghatározásához a 2005. évi iparűzési adóerő-képességéről az Áht. 64. §-ának (1) bekezdése szerinti mutatószám-felmérés során adatot szolgáltat a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság) részére.
3.1. A települési önkormányzat iparűzési adóerő-képessége évközi alakulását figyelembe véve módosíthatja jövedelemkülönbség mérséklését, az Áht. 64. §-a (5) bekezdésének megfelelően. A normatív hozzájárulások alakulásának jövedelemkülönbség mérséklésre gyakorolt hatása csak az év végi elszámolás során érvényesül.
4. A jövedelemkülönbségek mérséklésénél településnagyság szerint figyelembe veendő lakosonkénti értékhatár forintban:
a) község 500 főig	26 220
b) község 501-2000 főig	27 850
c) község 2000 fő felett	29 600
d) város 10 000 főig	30 558
e) város 10 000 fő felett	36 300
f) megyei jogú város	38 800
g) főváros (kerületekkel együtt)	38 900
Az a)-f) pontban szereplő térségi feladatokat is ellátó települési önkormányzatok esetén az értékhatár a II. c) pont szerinti fajlagos összeg és e törvény 3. számú melléklet 14-16., 20. c)-e), 21. b)-d), 22., 23. pont szerinti ellátottak, férőhelyek és oktatottak együttes száma szorzatának a település 2004. január 1-jei lakosságszámára vetített összegével tovább nő.
5. A 4. pont szerinti értékhatár %-ában a levonás sávonkénti számítása 2005-ben:
A 4. pontban szereplő értékhatár %-ában sávonként	Sávonként a levonásra kerülő egy főre jutó összeg	A normatív hozzájárulásból levonásra kerülő összeg
%-ban	forint/fő	%-ban	forint/fő	4. oszlop összesen x a település 2004. január 1-jei lakosságszáma forintban
1.	2.	3.	4.	5.
100-125		0		-
125-150		25		-
150-170		35		-
170-180		50		-
180-200		80		-
200 felett		90		-
Levonandó összesen:	-	-
A levonandó összeg azonban nem lehet több, mint a települési önkormányzatot - beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatokat is - a kötelezően ellátandó feladatai után e törvény 3. számú melléklet 1., 2., 4., 5., 7-12., 17., 19. a), 20. aa), ba), 21. aa), 24. a)-c), 25., 26. ab), ac), 27-29. pontja alapján megillető normatív hozzájárulás összegének 80%-a. Községi önkormányzatoknál a levonandó összeg felső határába nem számítanak bele az intézményfenntartó települést megillető 25. a) és b) jogcím szerint, valamint a 25. aa) jogcím mutatószáma alapján a 20. ba) jogcím szerinti fajlagos összeggel és a 25. ab) jogcím mutatószáma alapján a 20. c) jogcím szerinti fajlagos összeggel számolt normatív hozzájárulások.
6. A települési önkormányzatnak az Áht. 64. §-a (7) bekezdésének megfelelően év végén el kell számolnia a 2005. évi végleges iparűzési adóerő-képesség és a normatív hozzájárulások év végi alakulásának jövedelemkülönbség mérséklésre gyakorolt hatásával.
6.1. A normatív hozzájárulások év végi alakulásának a jövedelemkülönbség mérséklésre gyakorolt hatásával való külön elszámolást igénybevételi kamatfizetési kötelezettség nem terheli.
6.2. Ha a PM-BM együttes rendeletben közzétett jövedelemkülönbség mérséklés, és a 2005. évi végleges iparűzési adóerő-képesség alapján - a normatív hozzájárulások évközi elmozdulása figyelmen kívül hagyásával - számított jövedelemkülönbség mérséklés (a továbbiakban: számított jövedelemkülönbség mérséklés) közötti különbség pozitív előjelű és meghaladja a PM-BM rendeletben közzétett jövedelemkülönbség mérséklés abszolút értékének 10%-át, a települési önkormányzat a különbség után igénybevételi kamatot fizet, az alábbiak szerint:
a) ha az önkormányzat az Áht. 64. §-a (5) bekezdésének aa) és ab) pontja szerinti időpontig mond le jövedelemkülönbség mérséklésről, a lemondást igénybevételi kamat nem terheli,
b) ha az önkormányzat az Áht. 64. §-a (5) bekezdésének ac) pontja szerinti időpontig mond le jövedelemkülönbség mérséklésről, a lemondást a jegybanki alapkamatnak megfelelő igénybevételi kamat terheli,
c) ha az év végi elszámolás során, vagy az Igazgatóság az Áht. 64/D. §-a szerinti felülvizsgálati eljárása keretében a számított jövedelemkülönbség mérséklés alapján visszafizetési kötelezettség kerül megállapításra, azt a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő igénybevételi kamat terheli.
6.3. A 6.2. pontban meghatározott különbség számítás során az alábbiakat - ha azok növelik a 2.1. pont szerinti adóalapot - figyelmen kívül kell hagyni:
- a 2005. július 15. után benyújtott előtársasági záró adóbevallást,
- a 2005-ben kezdő vállalkozások 2005. július 15. után közölt várható adóösszeget,
- a 2005-ben megszűnő vállalkozások 2005. július 15. után benyújtott záró adóbevallását,
- a naptári évtől eltérő üzleti évet választó vállalkozás 2005. július 15. után benyújtott adóbevallását,
- a 2005. július 15. után benyújtott önellenőrzést,
- az önkormányzati adófelderítést.
7. Az elszámolás során a véglegezett beszámítási összeg 25%-a, de legfeljebb az önkormányzat által - saját forrásaiból - 2005-ben beruházásra felhasznált összeg visszaigényelhető. A saját forrásba az államháztartás alrendszereiből származó átvett pénzeszköz nem számítható be.
8. A 2005. évi jövedelemdifferenciálódás mérsékléséről történő év végi elszámoláskor megmaradó összeg a kiegészítésben részesülő önkormányzatokat - a 4. a)-g) pontban megjelölt értékhatár és a lakosságszám alapján számított összeg arányában - megilleti.

5. számú melléklet a 2004. évi CXXXV. törvényhez

A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok

1. Lakossági közműfejlesztés támogatása
Előirányzat:	1 800,0 millió forint
A magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet szerint igényelhető.
2. Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása
Előirányzat:	5 500,0 millió forint
Az előirányzat azoknak a településeknek a támogatására szolgál, amelyeken az önkormányzati, az állami és egyéb szolgáltatók által végzett lakossági közműves ivóvízellátás és szennyvízszolgáltatás, valamint a más vízközmű társaságtól vásárolt (átvett) lakossági célú ivóvíz ráfordításai magasak. A támogatás igénylésének és elbírálásának részletes rendjéről a környezetvédelmi és vízügyi miniszter - a belügyminiszter, a pénzügyminiszter, az egészségügyi miniszter és az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter véleményének kikérésével - 2005. január 31-éig rendeletet ad ki. Az igényekről a - Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által vezetett - tárcaközi bizottság javaslata alapján a környezetvédelmi és vízügyi miniszter dönt. A tárcaközi bizottság - a rendelkezésére álló előirányzat keretei között - az érintett körben figyelembe veszi az igénybejelentést megelőző egyéves időszak lakossági fogyasztásának mennyiségét, az ebben várható változásokat, a szolgáltatás tényleges, illetve várható ráfordításait, valamint azt, hogy az érintett önkormányzatok - a szolgáltatóval egyeztetett - igénybejelentései képviselő-testületi határozatokkal alátámasztottak-e. Több települést ellátó szolgáltató esetén vagy regionális érdekek érvényesítésére a támogatás összegét a bizottság a támogatási küszöbérték feletti települések átlagos fajlagos ráfordításai alapján is megállapíthatja. A támogatás megállapításánál az elismert ráfordításon belüli értékcsökkenési leírás, illetve az önkormányzati használati díjban szereplő értékcsökkenési leírást pótló hányad nem haladhatja meg az eszközök pótlásának, felújításának céljaira felhasznált mértéket. A tárcaközi bizottság intézkedik arról is, hogy a jóváhagyott összeg az egy települést ellátó vízközmű esetén a szolgáltató székhelye szerinti önkormányzathoz, több települést ellátó vízközmű esetén pedig az igénybejelentésben megjelölt önkormányzathoz kerüljön átutalásra. A jóváhagyott összeget, ezen belül az eszközök pótlására és felújítására jóváhagyott összeget az önkormányzat, illetve a szolgáltató dokumentálható és ellenőrizhető módon, kizárólag a lakossági ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás ráfordításainak csökkentésére használhatja fel. Ennek érdekében az önkormányzat és a szolgáltató szerződésben állapodik meg, amely rögzíti a központi költségvetésből kapott összeg pontos rendeltetését, és azt, hogy az összeg önkormányzathoz érkezésétől számított sürgős továbbutalása milyen időtartamon belül történik meg. Az előirányzat szolgál részbeni fedezetül az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ráfordításaira is.
3. Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása
Előirányzat:	220,0 millió forint
Az előirányzat a meglévő közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartására szolgál, ha az említett eszközökön végzendő munkákat - kivételes esetben új eszköz beszerzését - a műszaki előírások vagy a műszaki állapot szükségessé teszik, és az eszközöknek a felújítás utáni tartós használata biztosítva van. Méltányolandó kistérségi foglalkoztatáspolitikai szempontok esetén lehetőség van a működtetés támogatására is. Az összegnek azon települési önkormányzatok közötti elosztásáról, amelyeknek az említett eszközök a tulajdonában és működtetésében vannak, vagy amelyeknek közigazgatási területén az említett eszközöket közforgalmú, közútpótló jelleggel, érvényes engedély birtokában működtetik, tárcaközi bizottság javaslata alapján a gazdasági és közlekedési miniszter dönt. A tárcaközi bizottságot a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vezeti. A támogatás igényléséről, döntési rendszeréről, folyósításáról, felhasználásáról és elszámolásának részletes szabályairól a gazdasági és közlekedési miniszter - a belügyminiszter és a pénzügyminiszter véleményének kikérésével - 2005. március 31-éig rendeletet ad ki.
4. Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása
Előirányzat:	100,0 millió forint
Támogatásra jogosult minden közúti határátkelőhelyet fenntartó települési önkormányzat. Az önkormányzatok részére a támogatás összege a - Határőrség Országos Parancsnoksága által 2005. február 15-éig szolgáltatott - 2004. évi közúti ki- és belépési (személyi- és járműforgalmi) adatok arányában kerül megállapításra, azonban a támogatás összege önkormányzatonként nem lehet kevesebb 20 ezer forintnál. A támogatás elsősorban a határátkelőhely tisztántartása, megközelíthetősége érdekében felmerülő működési célú kiadásokra fordítható a személyi jellegű kiadások kivételével.
A támogatás folyósításáról a Belügyminisztérium 2005. március 25-éig egy összegben intézkedik.
5. Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatása
Előirányzat:	1 306,0 millió forint
Támogatásra jogosultak a helyi kisebbségi önkormányzatok a települési önkormányzaton keresztül, valamint a települési kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban: kisebbségi önkormányzat). A támogatás éves összege 714 ezer forint/kisebbségi önkormányzat. A támogatás a helyi kisebbségi önkormányzatok működését szolgálja. A támogatás átutalása négy egyenlő részletben 2005. február 15-éig, május 15-éig, augusztus 15-éig, november 15-éig történik. A támogatásnak az érintett önkormányzatok részére történő negyedévenkénti átutalásáról a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (a továbbiakban: NEKH) a fővárosi/megyei közigazgatási hivatalok által készített, az illetékességi területükön működő kisebbségi önkormányzatokról szóló értesítése alapján intézkedik a Belügyminisztérium útján a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) részére. Ha a kisebbségi önkormányzat év közben megszűnik (feloszlatták, feloszlott, valamint ha a képviselők száma a képviselő-testület működéséhez szükséges létszám alá csökken), és az időközi választás eredménytelen, a megszűnést követő hónap 1-jétől nem illeti meg a támogatás időarányos része. A kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve az időközi választás eredménytelensége esetén - azzal egyidejűleg - értesíti a NEKH-t, valamint a Belügyminisztériumot a Kincstár Területi Igazgatóságán (a továbbiakban: Igazgatóság) keresztül az őt meg nem illető - időarányos - támogatási előirányzatról való lemondásról, és intézkedik az ennek megfelelő összeg visszautalásáról az Igazgatóságon keresztül a Kincstár felé.
6. Gyermek- és ifjúsági feladatok
Előirányzat:	170,0 millió forint
Igényelhetik a helyi önkormányzatok ifjúsági referens és/vagy ifjúságsegítői feladatokat ellátó szakemberek foglalkoztatására, gyermek és/vagy ifjúsági feladatokról készítendő koncepció és cselekvési terv elkészítésére, gyermek és/vagy ifjúsági párbeszédrendszerek létrehozására/működtetésére, ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatás biztosítására.
A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter - a belügyminiszter és a pénzügyminiszter véleményének kikérésével - 2005. február 15-éig rendeletet ad ki.
7. Kiegészítő támogatás nemzetiségi iskolák fenntartásához
Előirányzat:	340,0 millió forint
Igényelhetik azok a helyi önkormányzatok, amelyek a nemzetiségi nyelvű vagy nemzetiségi kétnyelvű nevelési-oktatási feladatokat ellátó iskola fenntartását bevételi forrásaik hiánya miatt nem tudják a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, illetve a nemzetiségi nyelvoktató iskola működtetését az egyes kisebbségi vegyes bizottságok által elfogadott ajánlásoknak megfelelően biztosítani.
A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól az oktatási miniszter - a belügyminiszter, a pénzügyminiszter és az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter véleményének kikérésével - 2005. március 31-éig rendeletet ad ki.
8. Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás
Előirányzat:	755,0 millió forint
Igényelhetik a helyi önkormányzatok az általuk fenntartott nyilvános könyvtár állománygyarapításához, a közművelődési infrastruktúra technikai, műszaki fejlesztéséhez. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeit a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról szóló 4/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet határozza meg.
9. Helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari támogatása
Előirányzat:	1 060,0 millió forint
Igényelhetik a helyi önkormányzatok, ha hivatásos zenekart és/vagy énekkart tartanak fenn, illetve abban az esetben, ha olyan hivatásos zenekart vagy énekkart támogatnak, amellyel a zene-, illetve énekkar működtetésére a helyi önkormányzat 2004. szeptember 1-éig hosszú távú - legalább 5 éves - közszolgáltatási szerződést kötött. A helyi önkormányzatokat a támogatási keretből 900 millió forint működési kiadásokra, 160 millió forint az önkormányzati hozzájárulás arányában illeti meg. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól a nemzeti kulturális örökség minisztere - a pénzügyminiszter véleményének kikérésével - 2005. február 15-éig rendeletet ad ki.
10. Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása
Előirányzat:	13 541,3 millió forint
A központi költségvetés hozzájárulást biztosít a helyi önkormányzatoknak a feladatellátás racionálisabb megszervezése folytán felszabaduló létszám miatti, 2004. szeptember 30. napját követően hozott döntéseikhez kapcsolódó jogszabályi kötelezettségeik teljesítéséhez. Az öregségi nyugdíjkorhatárt két éven belül elérők munkaviszonyának megszüntetése (felmentés vagy korengedményes nyugdíjazás) esetén kizárólag a kisebb összegű kötelezettségvállalásnak megfelelő támogatás adható. Amennyiben a létszámcsökkentéssel érintett személy az önkormányzat racionalizálási döntését követő 6 hónapon belül a rá irányadó öregségi nyugdíjjogosultság feltételeinek megfelel, támogatás szempontjából nem vehető figyelembe.
Az öregségi nyugdíjkorhatárt két éven belül elérő személyek esetében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által megküldött szolgálati idő igazolása szükséges.
A pályázat benyújtásának feltétele, hogy az önkormányzati szintű létszámcsökkentéssel kapcsolatban meghozott döntés egyidejűleg az álláshely megszüntetését is jelentse. További feltétel, hogy a megszüntetett álláshely legalább 5 évig nem állítható vissza, kivéve, ha jogszabályból adódó többletfeladatok ezt indokolttá teszik. Az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultak, illetve az abban részesülők esetében kizárólag a felmentési illetmény támogatható.
A pályázatok benyújtása négy ütemben történik, az egyes ütemek határideje: I. ütem 2005. március 31., II. ütem 2005. június 30., III. ütem 2005. augusztus 31., IV. ütem 2005. október 15.
A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól a belügyminiszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - 2005. február 15-éig rendeletet ad ki.
Az előirányzat szolgál a Prémium Évek Programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvény szerinti munkáltatói kifizetések forrásául is.
11. A könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok támogatása
Előirányzat:	100,0 millió forint
A központi költségvetés támogatást nyújt a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92/A. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok feladataihoz. Az előirányzat valamennyi könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatot egységesen illeti meg. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól a belügyminiszter - a pénzügyminiszter véleményének kikérésével - 2005. március 31-éig rendeletet ad ki.
12. Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása
Előirányzat:	1 500,0 millió forint
Támogatásra jogosultak azok a települési önkormányzatok, amelyek a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény alapján települési hulladékgazdálkodási tevékenységet látnak el.
A területi hulladékgazdálkodási tervekről szóló 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendeletben meghatározott települési szilárd- és folyékony hulladék mennyiségek, valamint a 2004. január 1-jei lakosságszámok arányában számított régiónkénti előirányzatot e törvény 19. számú melléklete tartalmazza.
A támogatás feltételeit, a folyósítás és elszámolás rendjét a Kormány e törvény 66. §-ának (4) bekezdése szerinti rendeletben szabályozza.
13. „ART” mozihálózat fejlesztésének támogatása
Előirányzat:	200,0 millió forint
Támogatásban azon „art” mozit fenntartó, illetve nem önkormányzati tulajdonban lévő „art” mozit támogató helyi önkormányzatok részesülhetnek, amelyek vállalják, hogy a támogatással kialakítják, illetve javítják e filmszínházak műszaki, technikai, kényelmi feltételeit. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól a nemzeti kulturális örökség minisztere - a pénzügyminiszter véleményének kikérésével - 2005. január 31-éig rendeletet ad ki.
14. Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása
Előirányzat:	885,0 millió forint
Igényelhetik a települési önkormányzatok azon magánszemély tulajdonosok támogatására, akiknek a martinsalakból épült - építési és használatbavételi (fennmaradási) engedéllyel rendelkező - lakott lakóépülete a 2002. január 15-éig benyújtott kérelme és a szakértői vélemény szerint helyreállításra, újjáépítésre szorul. Az igényelt támogatást a Belügyminisztérium az épületek károsodásának mértéke (kategóriái) és a településen belül az azonos károsodásoknak egyidejű javítására tekintettel sorolja. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeit az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről szóló 40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet határozza meg.
15. Helyi önkormányzatok állatkerti támogatása
Előirányzat:	420,0 millió forint
Támogatást igényelhetnek a helyi önkormányzatok, ha állatkertet tartanak fenn, vagy abban az esetben, ha működtetésére hatályos hosszú távú közszolgáltatási szerződéssel rendelkeznek. A helyi önkormányzatokat - kivéve a Fővárosi Önkormányzatot - 50 millió forint támogatás a működési kiadásokra illeti meg az önkormányzati hozzájárulás arányában. A támogatás igénybevételének feltételeit a nemzeti kulturális örökség minisztere 2005. február 15-éig rendeletben szabályozza. 370 millió forint az állatkertek működési, felújítási és beruházási feladatainak pályázati úton történő támogatására szolgál. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól a nemzeti kulturális örökség minisztere - a pénzügyminiszter véleményének kikérésével - 2005. február 15-éig rendelet ad ki.
16. Pincerendszerek, természetes partfalak és földcsuszamlások veszélyelhárítási munkálatainak támogatása
Előirányzat:	605,0 millió forint
Az önkormányzatok támogatást a pincerendszerek miatt komplex vizsgálat és éves munkaterv alapján, kizárólag belterületi közterület, önkormányzati, állami vagy egyházi tulajdonú intézmény védelme, illetve partfal- és földcsuszamlások miatt a településeket, településrészeket érintő életveszély elhárítása érdekében igényelhetnek.
Pincerendszerek esetén csak mesterséges üregek által okozott veszélyhelyzet elhárítása támogatható. Természetes partfalnak - a támogatás szempontjából - a földfelszín olyan természetes úton kialakult szintkülönbség változása tekinthető, ahol a szintkülönbség meghaladja a 3 métert és felületének legalább 2/3 részében 60°-nál meredekebb. Földcsuszamlások esetén további megkötés, hogy az életveszély-elhárítás legalább három ingatlant érint, illetve a rétegcsúszás árvizet vagy más katasztrófahelyzetet idézhet elő.
A támogatásról a belügyminiszter határoz az általa kinevezett szakértői bizottság vizsgálata és javaslata figyelembevételével. A nyújtható támogatás mértéke a tervezett tárgyévi munkák értékének 60%-90%-a, az önkormányzat éves költségvetésétől függően.
A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának és elszámolásának részletes szabályairól a belügyminiszter 2005. január 31-éig rendelet ad ki.
17. A 2004. évi jövedelemdifferenciálódás mérséklésénél beszámítással érintett önkormányzatok támogatása
Előirányzat:	5 300,0 millió forint
Az érintett települési önkormányzatokat - a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 4. számú melléklet B) III. 5. pontja második bekezdésében foglalt elszámolásnak megfelelően - a 2004. évben a jövedelemdifferenciálódás mérséklésénél véglegezett beszámítási összeg egy része megilleti.
18. Önkormányzatok EU-s, valamint hazai fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása
Előirányzat:	7 400,0 millió forint
A központi költségvetés hozzájárulást biztosít az Európai Unió támogatásai iránt benyújtott önkormányzati pályázatok saját forrásához.
Az Alapok pályázataival összefüggő igény benyújtására a helyi önkormányzatok jogosultak. Amennyiben az Alapok pályázatát a helyi önkormányzatok társulása nyújtja be, úgy a saját forrás kiegészítése iránti igényt a társulás nevében eljáró önkormányzat nyújthatja be.
Az EU-s pályázat elbírálásában illetékes hatóság a Belügyminisztérium megkeresésére megvizsgálja a saját forrás kiegészítésére benyújtott pályázat és az Európai Unió támogatásai iránt benyújtott pályázat pénzügyi-műszaki tartalmának egyezőségét, majd arról a megkeresést követő 15 napon belül nyilatkozatot ad ki a Belügyminisztérium részére. A benyújtott igényekről a belügyminiszter dönt. A 2006. évre ezen előirányzat 150%-ára, azt követően évente 25-25%-ponttal kevesebbre vállalható kötelezettség.
Az előirányzat 2005. október 31-éig az Európai Unió támogatásai iránt benyújtott pályázatokra fel nem használt részéből támogatás nyújtható a kizárólag hazai finanszírozású önkormányzati pályázatok saját forrásához is. Ez utóbbi az évenkénti támogatás összegét is finanszírozza. Az e célra felhasználható keretösszeget a belügyminiszter döntése alapján meg kell osztani a regionális fejlesztési tanácsok között, amelyek döntenek e források felhasználásáról. E forrás elsősorban a címzett vagy céltámogatásban részesülő vízgazdálkodási beruházások saját forrás kiegészítéséhez használható fel.
A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól az Európai Unió támogatásai iránt benyújtott pályázatoknál a belügyminiszter - az érintett miniszterek véleményének kikérésével, a pénzügyminiszter egyetértésével - 2005. január 31-éig rendeletet ad ki. A kizárólag hazai finanszírozású pályázatoknál a belügyminiszter november 15-éig dönt a regionális fejlesztési tanácsok által felhasználható keretösszegről.
19. A többcélú kistérségi társulások megalakulásának ösztönzése és modellkísérletek támogatása
Előirányzat:	6 400,0 millió forint
Támogatás illeti meg az egyes közszolgáltatások hatékonyabb szervezése, működése, fejlesztése, a közszolgáltatások színvonalának javítása érdekében - a külön törvényben meghatározott kistérség határain belül - megalakuló többcélú kistérségi társulást. Amennyiben a többcélú kistérségi társulások 2004. évi támogatása mértékének, igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről szóló 65/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet 1. §-ának b) pontja szerint megalakult társuláshoz a - külön törvényben meghatározott - kistérségen belül valamennyi önkormányzat csatlakozik, úgy a társulás a később csatlakozott települési önkormányzatok után igényelhet támogatást. Az előirányzatból támogatás nyújtható a 2004. évi többcélú kistérségi modellkísérletek folytatására, illetve új modellkísérletek támogatására is.
A támogatás mértékének, igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeit a Kormány 2005. február 15-éig rendeletben szabályozza.
20. Többcélú kistérségi társulások normatív működési támogatása
Előirányzat:	9 000,0 millió forint
Támogatást igényelhetnek a 2004. november 30-áig megalakult, alábbi feltételeket teljesítő többcélú kistérségi társulások:
a) a társuláshoz az adott kistérséghez tartozó valamennyi települési önkormányzat csatlakozott és legalább a közoktatási, szociális/gyermekjóléti, egészségügyi és területfejlesztési feladatokat vállalták, vagy
b) az adott kistérséghez tartozó települési önkormányzatok több mint felének, de legalább két települési önkormányzat részvételével alakult meg és a Társulásban részt vevő települési önkormányzatok lakosságszáma eléri a kistérség összlakosságának 60%-át;
vagy a kistérség határain belüli önkormányzatok 60%-a hozta létre a Társulást és a lakosságszám eléri a kistérség összlakosságának 50%-át
és a társulás vállalta legalább három közszolgáltatási (közoktatási, továbbá választhatóan - szociális/gyermekjóléti intézményi vagy egészségügyi és további egy választott) feladat ellátását.
A támogatás feltétele, hogy a többcélú kistérségi társulás, illetve az annak keretein belül működő intézményfenntartó társulások és intézmények valamennyi vállalt és támogatásban részesülő feladat esetében teljesítsék az adott ágazatra vonatkozó - külön kormányrendeletben meghatározott - követelményeket.
A támogatás felhasználható a többcélú kistérségi társulás keretein belül ellátott közoktatási, szociális, gyermekjóléti, belső ellenőrzési, valamint mozgókönyvtári feladatok működési kiadásainak normatív alapú támogatásához. A többcélú kistérségi társulás:
- a közoktatási feladatok esetében a többcélú kistérségi társulás keretein belül működő intézményfenntartó társulások, valamint intézmények által ellátott többletfeladatok alapján, továbbá
- a szociális, gyermekjóléti, belső ellenőrzési és mozgókönyvtári feladatok társulásban történő ellátásának többletfeladatai
alapján jogosult támogatásra.
A támogatás mértékének, igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeit a Kormány 2005. január 31-éig rendeletben szabályozza.
21. A múzeumok szakmai támogatása
Előirányzat:	330,0 millió forint
A támogatást a múzeumokat fenntartó helyi önkormányzatok igényelhetik. A támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeit a nemzeti kulturális örökség minisztere 2005. március 31-éig rendeletben szabályozza.
22. Az ECDL számítógép-kezelői vizsga és a nyelvvizsga díjának visszatérítése
Előirányzat:	500,0 millió forint
a) Támogatás illeti meg a helyi önkormányzatokat az ECDL számítógép-kezelői vizsga díjának a középfokú iskolák 2005. május-júniusban rendes érettségi vizsgát tevő tanulók, illetve szakiskolák esetében a 2004/2005. tanévben utolsó éves tanulók részére történő visszatérítéséhez a sikeres ECDL vizsgát igazoló bizonyítvány bemutatása alapján.
b) Támogatás illeti meg a helyi önkormányzatokat az államilag elismert egy középfokú „C” típusú, vagy egy felsőfokú „C” típusú nyelvvizsga vizsgadíjának a középfokú iskolák 2005. május-júniusban érettségi vizsgát tevő tanulók, illetve a szakiskolák esetében a 2004/2005. tanévben utolsó éves tanulók részére történő visszatérítéséhez a sikeres államilag elismert középfokú, vagy felsőfokú „C” típusú nyelvvizsgát igazoló bizonyítvány bemutatása alapján.
A visszatérítésre jogosult az a sajátos nevelési igényű érettségiző, vagy a szakiskola utolsó évét végző tanuló is, aki a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján mentesül az idegen nyelv tantárgyból vagy az írásbeli, vagy a szóbeli készségek értékelése és minősítése alól, és az államilag elismert, vagy azzal egyenértékű egynyelvű, vagy kétnyelvű, legalább középfokú „A” vagy „B” típusú sikeres nyelvvizsgát tett.
A támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól az oktatási miniszter - a pénzügyminiszter véleményének kikérésével - 2005. február 28-áig rendeletet ad ki.
23. Helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatása
Előirányzat:	14 840,0 millió forint
Igényelheti az az önkormányzat, amely a 2005. év egészében helyi közforgalmú közlekedést lebonyolító gazdálkodó szervezetet, illetve költségvetési szervet tart fenn, a jogszabályokban előírt esetekben a helyi közforgalmú közlekedés lebonyolítására a közszolgáltatási szerződést az önkormányzati, állami és egyéb szolgáltatókkal megkötötte, vagy a tevékenység gyakorlásának jogát koncessziós szerződésben időlegesen átengedte (a továbbiakban: helyi közlekedés).
A támogatás az önkormányzatok között a 2004. évben ténylegesen teljesített férőhely-kilométer arányában kerül elosztásra, figyelembe véve az egyes közlekedési üzemágazatok, illetve településkategóriák súlyozott 2004. évi üzemi szintű fajlagos ráfordításait is.
A támogatás igénylésénél az önkormányzat - képviselő-testületi határozattal alátámasztva - nyilatkozik, hogy a helyi közlekedés ellátásához 2005-ben milyen összegű saját forrás átadásával járul hozzá. A központi támogatás összege ezt az önkormányzati saját forrást nem haladhatja meg.
A támogatás igénylésének, döntési rendjének, folyósításának, felhasználásának és elszámolásának részletes szabályairól a gazdasági és közlekedési miniszter, valamint a belügyminiszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - 2005. január 31-éig együttes rendeletet ad ki.
24. Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása
Előirányzat:	10 000,0 millió forint
A települési önkormányzatok a törzsvagyonukba tartozó szilárd burkolatú belterületi közutak kapacitást nem növelő burkolatfelújítására (a továbbiakban: burkolatfelújítás), az e célra fordított forrásaikkal megegyező mértékű támogatást igényelhetnek. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 7/2003. (I. 14.) Korm. rendelet által meghatározott települések önkormányzatai burkolatfelújításra fordított forrásaik 140%-át igényelhetik támogatásként.
A települési önkormányzatok tulajdonában lévő szilárd burkolatú belterületi utak a 2002. évre szóló Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról rendelkező 198/2001. (X. 19.) Korm. rendelet szerinti 1390. számú „A helyi közutak adatai” elnevezésű jelentésben meghatározott, 2002. december 31-ei állapotnak megfelelő burkolatterülete arányában - a forgalomsűrűséget kifejező alábbi súlyokkal - számított régiónkénti előirányzatot e törvény 19. számú melléklete tartalmazza.
Súlyok:
- főutak: főváros 15, megyei jogú város 7,5, egyéb település 5,
- gyűjtőutak: főváros 5, megyei jogú város 2,5, egyéb település 2,
- lakó és kiszolgáló utak: 1.
A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat együttesen legalább 4 100,0 millió forint illeti meg a Közép-Magyarországi Régió előirányzatából.
A 2006. évre a régiónkénti 2005. évi eredeti előirányzat 50%-ára vállalható kötelezettség.
A támogatás feltételeit, a folyósítás és elszámolás rendjét - ideértve a támogatás szempontjából elismerhető fajlagos felújítási kiadást is - a Kormány e törvény 66. §-ának (4) bekezdése szerinti rendeletben szabályozza.
25. Fővárosi kerületek belterületi útjainak szilárd burkolattal való ellátása
Előirányzat:	2 500,0 millió forint
Az előirányzatból 1700 millió forint támogatás a fővárosi kerületek burkolatlan útállományának kerületi hosszúsága arányában jár a 2003. december 31-ei állapotnak megfelelően, amely adatokat a 2004. évre szóló Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról rendelkező 215/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet szerinti 1616/04. számú KSH által készített „Jelentés az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlan vagyonról” (a továbbiakban: Jelentés) tartalmazza. A támogatás a burkolatlan utak szilárd burkolattal való ellátását, a csapadékvíz elvezetését, valamint a burkolás közvetlen előfeltételéül szolgáló mellékgyűjtő és főgyűjtő csatornaszakaszok megépítését célozza. A támogatás elsődlegesen a csatornázott, de burkolatlan utak szilárd burkolattal való ellátására szolgál. Amennyiben az útépítési engedély az út szilárd burkolattal való kiépítését jelzőlámpa építésével engedélyezi, akkor annak költségei is figyelembe vehetők. Ha a jelenleg csatornázott területek szilárd burkolattal történő ellátásánál a támogatás nem kerül teljes egészében felhasználásra, a támogatás a csapadékvíz-elvezető csatorna építésével egyidejűleg (egy beruházásban) megvalósuló útburkolásra fordítható.
Az előirányzatból 800 millió forint támogatás a fővárosi kerületek burkolatlan egyesített rendszerű közcsatornával ellátott útállományának kerületi hosszúságai arányában jár a 2003. december 31-ei állapotnak megfelelően, amely adatokat a Jelentés tartalmazza. A támogatás az egyesített rendszerű közcsatornával ellátott, de burkolatlan utak szilárd burkolattal való ellátását szolgálja.
Az igénybe vett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján, az e jogcímen a tárgyévben jogszerűen felmerült kiadások figyelembevételével, az önkormányzathoz beérkezett, az önkormányzat által igazolt számlák alapján történik. A támogatás folyósítása négy egyenlő részletben, minden negyedév első hónapjának 25-éig történik.
26. Az érettségi és szakmai vizsgák lebonyolításának támogatása
Előirányzat:	1 278,0 millió forint
Támogatás illeti meg a helyi önkormányzatokat az általuk fenntartott közoktatási intézményekben a 2005. évi középszintű és (a 13. évfolyamon) a hagyományos rendszer szerint megszervezett érettségi vizsgák, valamint a szakmai vizsgák lebonyolításához. A hozzájárulás kizárólag a Közokt. tv. 114. §-ában meghatározott ingyenes vizsgák után vehető igénybe.
A támogatás mértékének, igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól az oktatási miniszter 2005. március 15-éig rendeletet ad ki.
27. Kiegészítő támogatás helyi önkormányzatok bérkiadásaihoz
Előirányzat:	8 400,0 millió forint
Kiegészítő támogatás illeti meg a helyi önkormányzatokat az általuk fenntartott költségvetési szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak 2003. évi tényleges rendszeres személyi juttatásai arányában. A rendszeres személyi juttatásokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott feladatok nélkül kell számítani.
A támogatás folyósítása havonta, időarányosan történik.

6. számú melléklet a 2004. évi CXXXV. törvényhez

A helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások

1. Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatása
Előirányzat:	12 000 millió forint
A működési forráshiányból és az önkormányzati kötelező feladatok alacsony szintű ellátási képességéből eredően az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben levő helyi önkormányzatok támogatást igényelhetnek az alábbi feltételek szerint.
E támogatást csak azok az önkormányzatok igényelhetik, amelyek a normatívan képződő forrásokon túl a saját források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képesek a kötelező önkormányzati feladatok ellátására, valamint az 1990. december 31-e előtti hitel-, kötvénykötelezettség és azok tárgyévben esedékes kamatai teljesítésére.
Az önkormányzattól elvárható bevételek és az elismerhető kiadások számításához e törvény alapján a Pénzügyminisztérium részletes módszertani útmutatót (a továbbiakban: útmutató) készít, és arról - a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságain (a továbbiakban: Igazgatóság) keresztül - a helyi önkormányzatokat tárgyév február 10-éig tájékoztatja.
1.1. Nem igényelhetnek támogatást ezen a címen azok a helyi önkormányzatok, amelyek(nek):
1.1.1. lakosságszáma 500 fő vagy ez alatti és körjegyzőséghez nem tartoznak, kivéve, ha ez alól a közigazgatási hivatal felmentésével rendelkeznek;
a közigazgatási hivatal a felmentést megadhatja:
- ha a települési önkormányzat földrajzi helyzete nem teszi lehetővé, hogy az igazgatási feladatai ellátására körjegyzőséget alakítson, illetve ahhoz csatlakozzon,
- ha a települési önkormányzat az igazgatási feladatai ellátására már működő körjegyzőséghez kívánt csatlakozni, de a körjegyzőséghez tartozó önkormányzatok ezt nem tették számára lehetővé,
1.1.2. polgármesteri hivatalon túl intézményt nem tartanak fenn, kivéve, ha a külön jogszabály szerint létrehozott társulásban vesznek részt,
1.1.3. azon 500 fő feletti lakosságszámú helyi önkormányzatok, amelyek az 1.2., 1.2.1. és 1.2.2. pontokban meghatározott kapacitás-kihasználtsági feltételeknek nem felelnek meg, illetve azok teljesítését nem vállalják, kivéve, ha a közigazgatási hivatal felmentésével rendelkeznek;
a közigazgatási hivatal felmentést megadhatja:
- ha a helyi önkormányzat földrajzi helyzete vagy a közlekedési viszonyok nem teszik lehetővé, hogy társuljon és ezáltal teljesítse az 1.2. pontban meghatározott feltételeket,
- ha a helyi önkormányzat az adott feladat ellátására már működő társuláshoz kívánt csatlakozni, de a társulásban részt vevő önkormányzatok ezt nem tették számára lehetővé,
1.1.4. 3 hónapra vagy ennél hosszabb időre lekötött tartós bankbetéttel rendelkeznek, intézményeiket is ideértve, kivéve, ha a bankbetét összege nem haladja meg az 1.1.6. pont szerinti felhalmozási célú bevételeknél átmenetileg fel nem használt forrásokat,
1.1.5. helyi adó bevezetéséről - ide nem értve a megyei önkormányzatokat - nem döntöttek, illetve ilyen bevételt nem terveznek,
1.1.6. a tárgyévi összes felhalmozási célú bevételeiken túl tervezik a felhalmozási célú kiadásaikat, ideértve az 1991. január 1. után felvett fejlesztési célú hitel törlesztését és annak kamatait. Felhalmozási célú bevételként a felhalmozási célra kapott támogatás vagy átvett pénzeszköz, a társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott települések támogatása, valamint a lakáshoz jutás feladatai jogcímeken a települési önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás 100%-a, a közoktatási szakmai és informatikai fejlesztési feladatokra kapott normatív, kötött felhasználású támogatás 70%-a, továbbá a magánszemélyek kommunális adójának 100%-a, a magánszemélyek által befizetett építményadó és telekadó 20%-a, az önkormányzatok felhalmozási és tőke jellegű bevételei, a pénzmaradvány felhalmozási célú része, a felhalmozási kiadások áfa-tartalmának visszatérített összege, a megyei önkormányzatok egységes és lakosságszám arányos személyi jövedelemadó részesedésének 22%-a, valamint a felhalmozási célra felvett hitel vehető figyelembe,
1.1.7. kötelező könyvvizsgálat esetén a tárgyévet megelőző évi zárszámadását a könyvvizsgáló elutasító záradékkal látta el,
1.1.8. működési forráshiányának az igénybejelentésben szerepeltetett összege nulla, vagy ennél kisebb érték.
1.2. Kapacitáskihasználtsági feltételek:
a helyi önkormányzat által fenntartott óvoda és alapfokú oktatási intézmények intézményenként, ezen belül az általános iskolákban évfolyamcsoportonként számított kihasználtsága érje el a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti csoport, illetve osztály átlaglétszámnak
- a 3 000 fő vagy ez alatti lakosságszámú települések esetében 50%-át,
- a 3 000 fő feletti lakosságszámú települések és a megyei önkormányzatok esetében a 70%-át.
A számításnál a nemzeti és etnikai kisebbségek számára szervezett csoport, illetve osztály létszámát figyelmen kívül kell hagyni. A sajátos nevelési igényű nevelésben, oktatásban részt vevő gyermeket/tanulót, ha a többi tanulóval együtt vesz részt az óvodai, illetve az általános iskolai nevelésben a Közokt. tv. 3. számú mellékletének II. 3. pontjára tekintettel kell figyelembe venni.
1.2.1. Támogatásra jogosult a helyi önkormányzat abban az esetben is, ha a 2004/2005. nevelési-, illetve tanévben nem felel meg az 1.2. pont szerinti feltételnek, de vállalja, hogy ezt a 2005/2006. nevelési-, illetve tanévben teljesíti.
1.2.2. A támogatás időarányos, 8 havi részére jogosult az a helyi önkormányzat, amely a 2004/2005. nevelési-, illetve tanévben megfelel az 1.2. pontban előírtnak, de a 2005/2006. nevelési-, illetve tanévben nem vállalja, illetve nem teljesíti e feltételt.
1.3. Amennyiben a település lakosságszáma 500 fő, vagy ez alatti és nem felel meg az 1.2., 1.2.1. és 1.2.2. pontok szerinti feltételeknek, kivéve, ha a közigazgatási hivatal 1.1.3. pont szerinti felmentésével rendelkeznek, akkor a feltételt nem teljesítő óvoda és alapfokú oktatási intézmény(ek) ellátottjaihoz kapcsolódó forráshiány - útmutató szerint számított - összegével csökkentett támogatásra jogosult.
1.4. A forráshiány összegének megállapításánál a kötelező önkormányzati feladatok - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott feladatok (a továbbiakban: OEP finanszírozási kör) nélküli - tárgyévet megelőző év tényleges működési kiadásait a tárgyévre vonatkozó költségvetési törvényből fakadó kötelezettséggel, továbbá az államháztartás alrendszereitől átvett kötelező feladatok előirányzatának összegével növelten lehet figyelembe venni. Az OEP finanszírozási kör tárgyévet megelőző év kiadása alatt a következő forrásokból teljesített kiadások értendők: egészségügyi működési célra OEP-től és egyéb szervektől átvett pénzeszköz, a gyógyító-megelőző feladatellátás saját működési bevétele, az ilyen célú előző évi maradvány-felhasználás.
1.4.1. A működési kiadás számításánál - az útmutatónak megfelelően -, a tárgyévre vonatkozó költségvetési törvény alapján kialakításra került mértéket lehet figyelembe venni, ezen belül a személyi juttatásoknál 2005. évre a foglalkoztatottakat érintő keresetemelésből a közalkalmazottak 2004. évi bruttó keresetének 6%-os növekedése ismerhető el.
1.4.2. A személyi juttatások számításánál a főállású polgármester, alpolgármester illetményét és a társadalmi megbízatású polgármester, alpolgármester tiszteletdíját
- azon települési önkormányzatnál, ahol a tárgyévet megelőző év január 1-jén a lakosságszám 350 fő vagy ez alatti, a tárgyév január 1-jén hatályos köztisztviselői illetményalap két és félszeresével megegyezően,
- azon települési önkormányzatnál, ahol a tárgyévet megelőző év január 1-jén a lakosságszám 351-750 fő közötti, a tárgyév január 1-jén hatályos köztisztviselői illetményalap három és félszeresével megegyezően
lehet figyelembe venni. E szabályok nem vonatkoznak azon településekre, amelyek 2005. január 1-jén körjegyzőségi székhelyként működnek, és a körjegyzőséghez három vagy több község tartozik.
1.4.3. A forráshiány számításánál a helyi önkormányzat elvárható bevételeit - az OEP finanszírozási kör nélkül - az e törvényben meghatározott központi költségvetési kapcsolatokból származó működési célú forrásai, ideértve a 2005. évi bér és kapcsolódó kiadási kötelezettségek teljesítéséhez az e törvény 5. számú melléklet 27. pontja szerinti kiegészítő támogatás összegét is, és az intézményi működési bevételek, valamint az önkormányzatok sajátos működési bevételei, a működési célú átvett pénzeszközök, a működési célú kölcsönökből és értékpapírokból származó bevételek, továbbá a kötelezettség nélküli működési célú pénzmaradvány és a felhalmozási bevételből működésre fordított összeg képezi. Amennyiben az intézményi működési és önkormányzati sajátos működési bevételeknek - a megyei önkormányzatoknál az illetékbevétel kivételével - az útmutató szerint korrigált összege az előző évi teljesítéshez képest nem növekszik legalább a tárgyévre prognosztizált infláció mértékével, a különbözet csökkenti, valamint ha az önkormányzatok - előzőek szerint figyelembe vett - sajátos működési bevételein belül a tervezett iparűzési adó nem éri el a számított iparűzési adóerő-képességet, e különbözet csökkenti a számított forráshiányt.
1.4.3.1. A megyei önkormányzatoknál az illetékbevétel elvárt növekménye minimálisan:
- az előző év teljesítése 1%-ának, valamint
- a 2004. december 31-én nyilvántartott, végrehajtható - a megyei jogú városok nélküli - illetékhátralék-állomány 25%-ának
együttes összege.
1.4.4. A forráshiány számítása során a működési célú pénzeszközátadások és átvételek egyenlege az útmutató szerint számított növekménnyel együtt kerül figyelembevételre.
1.4.5. A tárgyévet megelőző évben e kiegészítő támogatásban nem részesült önkormányzatoknál csökkenti a számított forráshiányt az az összeg, amellyel a tárgyévet megelőző évben a helyi önkormányzat felhalmozási kiadásai meghaladták a felhalmozási bevételeit.
1.4.6. A pénzmaradvány igazolt kötelezettségeken felüli összege csökkenti a számított forráshiányt. Az előző évi pénzmaradványok megállapítását és felhasználását - képviselő-testületi (közgyűlési) jóváhagyással alátámasztva - tételesen be kell mutatni.
1.4.7. A kiegészítő támogatás összegét csökkenti
a) az e törvény 3. számú mellékletének 25. a) és b) jogcímei, valamint a 25. aa) jogcímhez kapcsolódó mutatószám alapján járó 19. a), b) és 20. a), b) jogcím szerinti hozzájárulások kivételével számított a tárgyévi normatív hozzájárulás és az átengedett személyi jövedelemadó, valamint az iparűzési adóerő-képesség együttes összegének 2%-a, továbbá
b) azon intézményekben nevelt, oktatott gyermekek, tanulók létszáma szerint 10 000 forint/fő összeg, ahol a 2005/2006. nevelési évben először indított óvodai csoport(ok)ban, illetve a 2005/2006. tanévben az alapfokú oktatási intézmények 1. és 5. évfolyamain, a hat évfolyamos gimnáziumi oktatás esetén a 7. évfolyamon a csoport, illetve osztály átlaglétszáma évfolyamonként a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti csoport, illetve osztály átlaglétszámnak a 65%-át nem éri el.
1.4.8. Az előző években felvett működési hitel tárgyévi visszafizetési kötelezettsége a számított forráshiánynak nem része.
1.4.9. Amennyiben a helyi önkormányzat egy lakosra jutó tárgyévet megelőző évi teljesített működési kiadásainak összege a 2003. évi teljesített működési kiadásoknak a 7%-kal növelt országos, településkategóriánkénti egy lakosra jutó - az útmutatóban meghatározott helyi kötelező feladatok megjelenítését eredményező korrekciókkal és a legalacsonyabb és legmagasabb működési kiadást teljesítő önkormányzatok 3%-a figyelmen kívül hagyásával - számított átlagának 110%-át meghaladja, illetve nem éri el annak 90%-át, akkor a forráshiány összege csökken, illetve nő. A számítást az OEP finanszírozási kör nélkül kell elvégezni. Egy adott önkormányzat szempontjából a településkategória átlaga az önkormányzat lakosságszáma alapján, az útmutatóban meghatározott kategória intervallumának közepétől való elhelyezkedése figyelembevételével kerül meghatározásra. A számításnál a megyei önkormányzat feladatkörébe tartozó feladat ellátását végző intézményeket fenntartó városi önkormányzatok külön kategóriát alkotnak.
1.4.10. Az 1.4.9. pontban foglalt átlagtól való eltérés számításakor - legfeljebb az országos településkategória 100%-os mértékének megfelelő szintig - az önkormányzat 2004. évi kiadását csökkenti:
1.4.10.1. a fenntartott nevelési, alapfokú oktatási, közművelődési, szociális intézményekre, valamint a körjegyzőség fenntartására fordított normatív hozzájáruláson, normatív kötött támogatáson, átvett pénzeszközökön, valamint a tevékenységhez kapcsolódó működési bevételeken felüli kiadás 50%-a a 3500 fő vagy ez alatti lakosságszámú települési önkormányzatnál,
1.4.10.2. a közmunka és közhasznú foglalkoztatás erre a célra átvett pénzeszközt és működési bevételt meghaladó személyi kiadása és annak munkaadókat terhelő járuléka,
1.4.10.3. a határátkelőhelyek, kompok, révek fenntartásához kapcsolódó működési célú állami támogatáson és a tevékenységhez kapcsolódó működési bevételeken felüli kiadása.
1.4.11. Az előző pontokban foglalt korrekciókkal számított támogatás nem lehet több az önkormányzat költségvetési rendeletében elfogadott működési célú hitel eredeti előirányzatának összegénél.
1.4.12. Amennyiben az előző pontokban foglalt korrekciókkal számított forráshiány összege az 50 000 forintot nem éri el, az önkormányzat részére 50 000 forint támogatás kerül megállapításra.
1.5. A helyi önkormányzatok igényüket a Pénzügyminisztériumhoz az Igazgatóságokon keresztül nyújthatják be 2 példányban. Az Igazgatóságokhoz való beérkezés időpontja tárgyév április 20-a és tárgyév szeptember 30-a.
Az igénylést a következő dokumentumokkal együtt kell megküldeni (a tárgyév első félévére vonatkozó dokumentumok csak a második határidőre szükségesek):
- a tárgyévet megelőző év költségvetésének végrehajtásáról, a tárgyévet megelőző évben az önkormányzat pénzmaradványának megállapításáról és felhasználásáról, a tárgyévi költségvetésről, és a tárgyévi első félévi beszámolóról szóló képviselő-testületi (közgyűlési) előterjesztés, rendelet, illetőleg határozat, könyvvizsgálói jelentés,
- az 1990. december 31-e előtti hiteltartozás és kamatai tárgyévet érintő kötelezettségének igazolásáról szóló banki bizonylat,
- a képviselő-testület nyilatkozata 1.1.1.-1.1.5. és 1.1.7., valamint 1.2. pontokban foglaltak igazolására, illetve vállalására.
A Pénzügyminisztérium ütemezésének megfelelően az Igazgatóságok az igénybenyújtásra vonatkozó határidőket követően - legkésőbb 30 napon belül - a rendelkezésre álló dokumentumok és a helyi ismereteik alapján rövid szöveges és számszaki elemzést készítenek a figyelembe vehető forráshiányról. A kérelmeket és azok mellékleteit önkormányzatonként egy példányban a Pénzügyminisztérium részére küldik meg.
A kérelmek döntés-előkészítése során - indokolt esetben - a Pénzügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az illetékes Igazgatóságtól.
1.6. A támogatásokról a pénzügyminiszter a tárgyév július 15-éig, illetve tárgyév november 30-áig dönt. A támogatásokat önkormányzatonként - évente két alkalommal - a Magyar Közlönyben kell közzé tenni.
1.7. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok a tárgyévben megillető kiegészítő állami támogatás összegének terhére - utólagos elszámolási kötelezettség mellett - finanszírozási előleget vehetnek igénybe. Az előleg igénylésére az önkormányzat elfogadott költségvetési rendelete alapján, annak elfogadási időpontjához igazodóan tárgyév február 4-éig, illetve tárgyév március 4-éig - van lehetőség.
1.7.1. A jogosan igénybe vehető előleg összege:
- ha az előző évben is forráshiányos volt az önkormányzat, nem lehet több, mint a tárgyévet megelőző évben a részére folyósított kiegészítő támogatás összegének 70%-a,
- ha az előző évben ezen a címen nem részesült támogatásban az önkormányzat, nem haladhatja meg az elfogadott költségvetési rendeletében meghatározott működési célú hitel 60%-át.
1.7.2. Az erre irányuló kérelmeket a Belügyminisztériumnak címezve az illetékes Igazgatósághoz kell benyújtani. Az előleg átutalása az első hét hónap során havonta időarányosan, a nettó finanszírozás keretében történik a kiegészítő támogatás terhére.
1.7.3. Amennyiben az első alkalommal megállapított kiegészítő támogatás összege kisebb, mint az igényelt előleg, akkor a jogtalanul igénybe vett előlegkülönbözetet - az előleg folyósításától a támogatás folyósításának megkezdéséig számított, a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten - a nettó finanszírozásba tartozó források terhére kell - a tartozás erejéig - elszámolni.
1.7.4. Az igénybe vett előlegről az önkormányzatok tárgyév május 31-éig mondhatnak le írásban. A lemondást a Belügyminisztériumnak kell címezni, és az illetékes Igazgatósághoz kell benyújtani. Az előleg folyósításától a lemondás időpontjáig igénybe vett előleget a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten a nettó finanszírozás keretében kell - a tartozás erejéig - elszámolni.
1.8. A támogatás átutalása - a nettó finanszírozás keretében - a közzététel hónapjáig időarányosan járó támogatásra szólóan - az előleggel korrigálva - egy összegben, a további részre vonatkozóan havi ütemezésben történik.
1.9. A támogatott helyi önkormányzat a jóváhagyott támogatásról év végén az útmutató szerint elszámol. Az elszámolás során a helyi önkormányzat bemutatja az igénybejelentés alapjául szolgáló feltételrendszer és a nyilatkozatában vállalt kötelezettségei teljesülését, valamint az e melléklet szerinti 1.9.2.-1.9.5. pontokban foglaltakat.
1.9.1. Amennyiben az elszámolás során a helyi önkormányzat az e melléklet 1.1.1-1.1.5. és 1.2. pontja szerinti valamely feltételt, illetve vállalását nem teljesíti, a támogatásra nem jogosult, s a jogtalanul igénybe vett teljes támogatást az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64/B. §-a (1) bekezdésében foglaltak szerint visszafizeti az Áht. 64/B. §-a (2) bekezdésében foglaltak szerinti kamattal együtt.
1.9.2. Amennyiben a helyi önkormányzat az e melléklet 1.1.6. pontja szerinti egyensúlyi feltételnek a teljesített bevételek és kiadások számbavétele alapján nem felel meg, akkor a teljesített felhalmozási bevételeket meghaladó felhalmozási kiadások összegével megegyező jogtalanul igénybe vett kiegészítő támogatást vissza kell fizetnie.
1.9.3. Amennyiben a helyi önkormányzat tárgyévben teljesített működési célú intézményi bevételei és önkormányzati sajátos - szja nélküli - működési bevételei együttesen meghaladják a támogatásnál e jogcímeken figyelembe vett működési bevételeket, akkor
- a figyelembe vett működési célú intézményi bevétel 20%-át meghaladó többletbevétel 20%-ának összegével és
- az önkormányzati sajátos - szja nélküli - működési bevétel 10%-át meghaladó többletbevétel összegével
megegyező támogatást a központi költségvetés javára vissza kell fizetnie.
1.9.4. Az elszámolás során visszafizetendő a központi költségvetés javára a kiegészítő támogatásnál figyelembe nem vett normatív hozzájárulás évközi és év végi pótlólagos igénylésének évközi és év végi visszafizetési kötelezettséget meghaladó összegével megegyező támogatás is, a kötelező feladat ellátási körben eddig el nem látott új feladathoz kapcsolódó normatív hozzájárulás kivételével.
1.9.5. Az 1.9.2.-1.9.4. pontokban foglalt visszafizetési kötelezettség együttes összege nem haladhatja meg az e jogcímen kapott kiegészítő támogatás összegét. A jogtalan igénybevételt az Áht. 64/B. §-ának (2) bekezdésében foglalt kamatfizetési kötelezettség terheli. A jogtalan igénybevétel napja 2005. év december 31-e.
1.9.6. Az 1.1.1., 1.1.3., 1.2., 1.3. és 1.4.10.1. pont alatti lakosságszám a 2004. január 1-jei állapottal megegyező.
1.10. A pénzügyminiszter az előirányzat felhasználásáról az Országgyűlés Önkormányzati Bizottságát a tárgyévet követő év február 28-áig tájékoztatja.
2. Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, az adósságrendezés alatt működési célra igényelhető támogatásra, valamint a pénzügyi gondnok díjára
Előirányzat:	270 millió forint
2.1. Visszterhes kamattámogatás iránti kérelmet nyújthat be az a helyi önkormányzat, amely a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvényben szabályozott eljárás keretében az egyezséget pénzintézeti hitellel teremtette meg. A támogatás feltételeit a belügyminiszter és a támogatott önkormányzat közötti megállapodásban kell rögzíteni.
2.2. Az adósságrendezés megindítását követően, az adósságrendezési eljárás időtartama alatt a forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés és az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában foglalt feltételek fennállása esetén a helyi önkormányzat támogatást igényelhet. E támogatást csak az a helyi önkormányzat igényelheti, amely a források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képes a válságköltségvetésben vagy a működési válságtervben foglalt feladatok ellátására. Amennyiben az önkormányzat adott költségvetési évben az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában szabályozott támogatásban már részesült, úgy e jogcímen támogatást nem igényelhet.
2.3. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő pénzügyi gondnokok díjához állami támogatás vehető igénybe.
A pénzügyi gondnokok díjának folyósításáról - a bíróság díjmegállapító végzésének jogerőre emelkedését követően - a Belügyminisztérium intézkedik a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 9. §-a alapján.
A pénzügyi gondnok díjának összege - az általános forgalmi adóval együtt - legalább 800 ezer forint, legfeljebb 3000 ezer forint.
3. A működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatása
Előirányzat:	1200 millió forint
Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek működőképessége az 1. és 2. pont alapján igénybe vehető támogatások mellett nem biztosítható a belügyminiszter visszatérítendő, vagy vissza nem térítendő támogatást adhat, melyet célhoz, feladathoz is köthet. A támogatás kizárólag működési kiadásokhoz igényelhető, az 1. pont szerinti támogatással el nem ismert, az önkormányzatok kötelező feladataival összefüggő kiadásokhoz. Az igényelhető támogatás összege - a rendkívüli és előre nem tervezhető esetek kivételével - nem haladhatja meg az önkormányzat költségvetési rendeletében elfogadott működési célú éven belüli hitelek összegének 1. pont szerinti támogatással csökkentett összegét. A támogatás megítélésénél kiemelten figyelembevételre kerül a működési célra igénybe vett hitel nagysága. A támogatás igényléséhez és felhasználásához a Belügyminisztérium tárgyév február 10-éig részletes útmutatót készít, és arról - Igazgatóságokon keresztül - a helyi önkormányzatokat tájékoztatja.
A belügyminiszter az előirányzat felhasználásáról az Országgyűlés Önkormányzati Bizottságát a tárgyévet követő év február 28-áig tájékoztatja.

7. számú melléklet a 2004. évi CXXXV. törvényhez

A helyi önkormányzatok színházi támogatása

A helyi önkormányzatok színházi támogatási előirányzata összesen 11 332,7 millió forint.
Ebből:
a) Működtetési hozzájárulás
ELŐIRÁNYZAT:	7 755,2 millió forint
Költségvetési szervként állandó vagy alkalmi társulattal új produkciókat létrehozó, folyamatosan játszó kőszínházat fenntartó, vagy ilyen színházat közhasznú társaság tagjaként tulajdonló, azt költségvetési rendeletében külön címrend alatt támogató helyi önkormányzatokat működtetési hozzájárulás illeti meg az alábbiak szerint:
millió forint
Helyi önkormányzatok	Működtetési hozzájárulás
Békés Megyei Önkormányzat (Jókai Színház)	238,6
Budaörs Város Önkormányzata (Budaörsi Játékszín)	41,3
Budapest Fővárosi Önkormányzat (Bp. Bábszínház, Fővárosi Operettszínház, József Attila Színház, Katona József Színház, Kolibri Színház, Madách Színház, Mikroszkóp Színpad Kht., Radnóti Miklós Színház, Thália Színház Kht., Trafó Kht., Vidám Színpad Kht., Vígszínház, Új Színház)	3 202,1
Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzata (Komédium Színház Kht.)	28,0
Budapest Főváros VIII. Kerületi Önkormányzata (Bárka Színház Kht.)	182,9
Budapest Főváros IX. Kerületi Önkormányzata (Piccolo Színház)	31,7
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (Csokonai Színház)	349,4
Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata (Bartók Kamaraszínház)	80,1
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (Nemzeti Színház, Győri Balett)	410,5
Heves Megyei Önkormányzat (Gárdonyi Géza Színház)	213,4
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (Csiky Gergely Színház)	223,2
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata (Katona József Színház)	215,2
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (Nemzeti Színház)	307,2
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (Nemzeti Színház, Harmadik Színház)	328,1
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (Petőfi Színház)	204,9
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat (Móricz Zsigmond Színház)	224,1
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (Nemzeti Színház)	376,7
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (Vörösmarty Színház)	222,2
Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata (Szigligeti Színház)	247,5
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (Jászai Mari Színház)	120,8
Tolna Megyei Önkormányzat (Deutsche Bühne)	58,7
Veszprém Megyei Önkormányzat (Petőfi Színház)	226,7
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata (Hevesi Sándor Színház)	221,9
Összesen:	7 755,2
b) Művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás
ELŐIRÁNYZAT:	2 202,2 millió forint
A helyi önkormányzatokat a költségvetési rendeletükben tervezett színház-támogatási előirányzatuk figyelembevételével a művészeti kiadásokhoz hozzájárulás illeti meg. Az igénybevétel rendjét a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát vezető miniszter 2005. január 31-éig rendeletben szabályozza.
c) Bábszínházak működtetési hozzájárulása
ELŐIRÁNYZAT:	160,7 millió forint
Költségvetési szervként állandó, vagy alkalmi társulattal új produkciókat létrehozó, folyamatosan játszó bábszínházat fenntartó, vagy ilyen színházat közhasznú társaság tagjaként tulajdonló, azt költségvetési rendeletében külön címrend alatt támogató helyi önkormányzatokat működtetési hozzájárulás illeti meg az alábbiak szerint:
millió forint
Helyi önkormányzatok	Működtetési hozzájárulás
Békés Megyei Önkormányzat (Napsugár Bábszínház)	13,0
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (Vojtina Bábszínház)	17,3
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (Vaskakas Bábszínház)	14,6
Heves Megyei Önkormányzat (Harlekin Bábszínház)	13,8
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata (Ciróka Bábszínház)	14,8
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (Csodamalom Bábszínház)	13,9
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (Bóbita Bábszínház)	14,1
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (Kövér Béla Bábszínház)	13,9
Vas Megyei Önkormányzat (Mesebolt Bábszínház)	14,1
Veszprém Megyei Önkormányzat (Kabóca Bábszínház)	15,6
Zala Megyei Önkormányzat (Zalaegerszegi Bábszínház)	15,6
Összesen:	160,7
d) Bábszínházak művészeti tevékenységének támogatása
ELŐIRÁNYZAT:	226,6 millió forint
A helyi önkormányzatokat - a c) pontban nem szereplő önálló bábszínházak után - a költségvetési rendeletükben tervezett bábszínház-támogatási előirányzatuk figyelembevételével a művészeti kiadásokhoz hozzájárulás illeti meg. Az igénybevétel rendjét a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát vezető miniszter 2005. január 31-éig rendeletben szabályozza.
e) Színházak pályázati támogatása
ELŐIRÁNYZAT:	988,0 millió forint
E támogatást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázati felhívása alapján a helyi önkormányzatok által fenntartott - az a) pontban nem szereplő -, illetve az általuk támogatott szabadtéri színpadok, nemzetiségi színházak, valamint színházi vállalkozások és alternatív műhelyek igényelhetik. Az e célra felosztható támogatási összeg megoszlása a következő:
millió forint
Színházak pályázati támogatása
Szabadtéri színházak	345,0
Nemzetiségi színházak	111,0
Színházi vállalkozások, alternatív színházi műhelyek	145,0
Kiemelt alternatív színházi műhelyek	200,0
Alternatív tánc- és mozgásszínházi műhelyek	67,0
Kiemelt alternatív tánc- és mozgásszínházi műhelyek	120,0
Összesen:	988,0
Az elosztásról - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát vezető miniszter rendelete alapján - kuratórium dönt. A támogatás az önkormányzatot illeti meg.

8. számú melléklet a 2004. évi CXXXV. törvényhez

A helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatásai

I. KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁS EGYES KÖZOKTATÁSI FELADATOK ELLÁTÁSÁHOZ
1. Pedagógus szakvizsga, továbbképzés, felkészülés támogatása
a) Pedagógus szakvizsga és továbbképzés támogatása
FAJLAGOS ÖSSZEG:	15 000 forint/pedagógus
A támogatást a helyi önkormányzatok igényelhetik a pedagógus szakvizsga és továbbképzés megszervezéséhez. Az igényjogosultság alapja a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 20-21. §-ában és a 122. §-ának (3) bekezdésében felsorolt típusú intézményekben, pedagógus-munkakörben, illetve a Közokt. tv. 22. §-ában felsorolt intézményekben pedagógiai szakértő vagy pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak 2004/2005. tanévi nyitó, és a 2005/2006. tanévi nyitó közoktatási statisztikai tényleges, illetve becsült, teljes munkaidőre átszámított létszáma. Az így megállapított létszám nem haladhatja meg a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott, engedélyezett álláshelyek számát.
A támogatás a pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet] előírásainak megfelelően használható fel. Az igénybe vett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján a költségvetési évben e jogcímen vállalt kötelezettségek, valamint jogszerűen elszámolt költségek figyelembevételével történik. A tárgyévi támogatással történő elszámolást az ezzel összefüggő gazdasági eseményeket rögzítő nyilvántartásokkal és bizonylatokkal, valamint a szakvizsgáról, illetve továbbképzésről kibocsátott igazolással, tanúsítvánnyal, bizonyítvánnyal, oklevéllel, egyéb okirattal kell alátámasztani.
b) Középiskolai pedagógusok felkészülésének támogatása a kétszintű érettségiztetéshez
FAJLAGOS ÖSSZEG:	10 000 forint/pedagógus
A támogatást a helyi önkormányzatok igényelhetik a középiskolai pedagógusok felkészítéséhez a kétszintű érettségiztetéshez.
Az igényjogosultság alapja a Közokt. tv. 20. §-a (1) bekezdésének d) pontjában felsorolt típusú intézményekben, valamint az f) és g) pontján belüli, a 20. §-a (2) bekezdésében felsorolt intézmények közül a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott középiskolában, pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak 2004/2005. tanévi nyitó, és a 2005/2006. tanévi nyitó közoktatási statisztikai tényleges, illetve becsült, teljes munkaidőre átszámított létszáma. Az így megállapított létszám nem haladhatja meg a helyi önkormányzat rendeletében az érintett intézményekben meghatározott, engedélyezett álláshelyek számát.
A támogatás a kétszintű érettségire az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 17/A. §-ának (2) bekezdésében a vizsgáztató tanár részére előírt, felkészítő, akkreditált pedagógus továbbképzésen történő részvétel költségeire használható fel a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően. Az igénybe vett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján a költségvetési évben e jogcímen vállalt kötelezettségek, valamint jogszerűen elszámolt költségek figyelembevételével történik. A tárgyévi támogatással történő elszámolást azon továbbképzésekről kibocsátott igazolással, tanúsítvánnyal kell alátámasztani, amelyeket az oktatási miniszter közleményben megjelöl.
2. A fővárosi és megyei közalapítványok szakmai tevékenysége
ELŐIRÁNYZAT:	2 000,0 millió forint
Az előirányzat a megyei (fővárosi) önkormányzatokat illeti meg a megye (főváros) területén működő helyi önkormányzatok számára az e törvény 3. számú mellékletében közoktatási célra biztosított normatív hozzájárulási főösszeg eredeti előirányzata arányában.
A támogatás a megyei fejlesztési tervvel összefüggő szakmai fejlesztési, működtetési, üzemeltetési célokra, feladatokra fordítható.
A közalapítványnak az éves támogatási összeg felhasználására vonatkozóan feladat- és ehhez kapcsolódó pénzügyi tervet kell készítenie, amely az elszámolás alapja.
A közalapítvány működtetését más (saját) forrásokból kell biztosítani, erre a célra a támogatás nem fordítható.
Az igénybe vett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás keretében történik a közalapítványnál a költségvetési évben e jogcímen vállalt kötelezettségek és jogszerűen elszámolt költségek figyelembevételével. A közalapítványnak a megyei (fővárosi) önkormányzat részére a támogatás felhasználását dokumentálni kell.
A kitűzött feladatok lebonyolításához (pályázati kiírás, kiértékelés, a támogatás folyósítása és egyéb szervezési feladatok) a rendelkezésre álló együttes összeg maximum 2%-a használható fel.
3. Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok
FAJLAGOS ÖSSZEG:	2600 forint/gyermek, tanuló
a) A támogatást a helyi önkormányzatok az általuk fenntartott közoktatási intézményekben meglévő berendezések, felszerelések korszerűsítésére, fejlesztésére és működtetésével összefüggő beszerzésekre, továbbá - a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről szóló jegyzék szerint - taneszközök és felszerelések beszerzésére igényelhetik a következők szerint:
aa) A támogatás fajlagos összege igényelhető az e törvény 3. számú mellékletének a 19. a), a 20. d), a 21. aa), b)-d), a 22., 23. pontja alapján meghatározott létszám után, továbbá a 20. aa) pont alatti 1-4. évfolyamon nappali rendszerű általános iskolai oktatásban részt vevők létszáma után.
ab) A támogatás fajlagos összegének 75%-a igényelhető az e törvény 3. számú mellékletének 20. ba) és c) iskolai nappali rendszerű 5-13. évfolyamon oktatásban részesülők létszáma után.
b) A támogatás 162,11%-át igényelhetik a helyi önkormányzatok az általuk fenntartott közoktatási intézményekben meglévő informatikai berendezések korszerűsítésére és működtetésével összefüggő költségek megtérítésére, valamint új, az oktatási tevékenységet segítő info-kommunikációs eszközök, szoftverek, szolgáltatások beszerzésére, igénybevételének költségeire igényelhetik az e törvény 3. számú mellékletének a 20. ba), c), 23. a) és b) pontjában meghatározott, iskolai nappali rendszerű 5-13. évfolyamon oktatásban, részesülők létszáma után.
A támogatási összeget az iskolai adminisztrációs és ügyviteli szoftverek bevezetésével és az ehhez szükséges infrastrukturális beruházásokkal és üzemeltetéssel kapcsolatos költségekre (együttesen szoftvereszköz), valamint hardvereszköz és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások (együttesen hardvereszköz) beszerzésére kell fordítania a fenntartónak. A normatíva rendeletben meghatározott hányadát hardvereszköz-beszerzésre kell fordítani.
A fenntartó az eszközbeszerzéseket a közoktatási intézmények javára valósítja meg. A fenntartó a normatíva felhasználásával csak olyan eszközbeszerzéseket valósíthat meg, amely minden tekintetben megfelel az általa fenntartott közoktatási intézmény igényeinek.
A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának, elosztásának részletes szabályairól, valamint a közoktatási intézmények általi igénylés feltételeiről, rendjéről, az igénylés során érvényesítendő szempontokról az oktatási miniszter rendeletet ad ki.
Az év végi elszámolás az e törvény alapján számított létszámadatokhoz kapcsolódó előirányzat figyelembevételével - a normatív hozzájárulásokkal való elszámolás keretében - történik. Az a) és b) pontban meghatározott támogatási összeget nem lehet összevonni.
4. Pedagógiai szakszolgálat
FAJLAGOS ÖSSZEG:	1 020 000 forint/közalkalmazott
A támogatást a pedagógiai szakszolgálatot fenntartó helyi önkormányzat igényelheti a pedagógiai szakszolgáltató intézményeiben - az e törvény 3. számú mellékletének 21. aa) és b) pontja alá tartozó óvodai nevelés, iskolai oktatás keretében végzett konduktív feladatokat, továbbá előbbi intézményekben a 21. c)-d) pont alá tartozó korai fejlesztési, gondozási feladatokat ellátók kivételével - közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus és szakmai munkát segítő munkakörben foglalkoztatottak 2004/2005. tanévi nyitó (október 1-jei) közoktatási statisztikai tényleges, illetve 2005/2006. tanévi nyitó közoktatási statisztikai becsült, teljes munkaidőre átszámított létszáma alapján, ha a pedagógiai szakszolgálatot a Közokt. tv. 33. §-ának (4)-(5) bekezdésében és 34. §-ában, valamint a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 1. §-ának (3) bekezdésében és 3/A. §-ában foglaltak szerint szervezik meg.
Az igénybe vett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján, a költségvetési évben e jogcímen felmerült költségek figyelembevételével történik. A tárgyévi támogatással történő elszámolást az ezzel összefüggő gazdasági eseményeket rögzítő nyilvántartásokkal és bizonylatokkal kell alátámasztani.
Kiegészítő szabályok:
1. Pénzellátási szabályok
a) A 2. pontban meghatározott támogatás folyósítása négy egyenlő részletben, január 25-éig, április 25-éig, július 25-éig, illetve október 25-éig történik.
b) Az 1., 3. és 4. pontban meghatározott támogatás folyósítása 13 egyenlő részletben, a helyi önkormányzatokat a nettó finanszírozás keretében megillető források utalásával egyidejűleg történik.
2. Az 1-3. pontokban meghatározott támogatások év végi - kötelezettségvállalással nem terhelt - maradványát a központi költségvetésbe vissza kell fizetni a központi költségvetési kapcsolatokat érintő elszámolási szabályok szerint és eljárási rendben. E pontokban meghatározott támogatások következő évre áthúzódó kötelezettségvállalással terhelt maradványai a 2005/2006. tanév végéig használhatók fel jogszerűen, a 2006. évi zárszámadás keretében történő elszámolási kötelezettséggel. A tanév végét követően 2006. július 31-éig dokumentálni kell a teljes támogatási időszakra vonatkozóan az előirányzatok felhasználását. A 4. pontban meghatározott támogatás teljes összegével 2005. december 31-ei zárónappal kell elszámolni és az év végi maradványt a központi költségvetésbe vissza kell fizetni a vonatkozó eljárási rend szerint.
3. A helyi kisebbségi önkormányzati közoktatási feladatellátásokhoz kapcsolódóan a kiegészítő támogatások az I. 1-4. jogcímnél meghatározott feltételek szerint igényelhetők, illetve számolhatók el.
II. EGYES SZOCIÁLIS FELADATOK KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA
1. Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése
ELŐIRÁNYZAT:	85 085,7 millió forint
A támogatás a települési önkormányzatok által a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) alapján rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában, a Szoctv. 41. § (1) bekezdésében szabályozott ápolási díjban, a Szoctv. 55/A. §-ának b) pontja alapján adósságcsökkentési támogatásban, az adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó, a Szoctv. 38. §-ának (5) bekezdésében meghatározott lakásfenntartási támogatásban, és a Szoctv. 38. §-ának (2) bekezdésében szabályozott lakásfenntartási támogatásban részesülő személyek számára, valamint a Szoctv. 41. §-a (1) bekezdésében szabályozott ápolási díj után járó nyugdíj-biztosítási járulékra kifizetett összegek 90%-ának fedezetére szolgál. Az előirányzat igénybevétele az önkormányzatok által havonta kifizetett összegek 90%-a alapján, a hajléktalan személyek rendszeres szociális segélye és az időskorúak járadéka, továbbá a bentlakásos szociális intézményben lakó és időskorúak járadékában részesülő személyek esetében a részükre kifizetett ellátások 100%-a alapján történik.
Megilleti továbbá a támogatás az önkormányzatokat az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a korábbi nyugdíjcsökkentés megszüntetéséről, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet alapján a személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlás címén kifizetett összegek 100%-ára.
2. Önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása
ELŐIRÁNYZAT:	15 120,0 millió forint
A támogatást a települési önkormányzat az általa - a Szoctv. 37/A. §-a (7) bekezdésének megfelelően - szervezett közcélú munka keretében foglalkoztatottak után igényelheti. A támogatás a közcélú foglalkoztatással kapcsolatos személyi, dologi, szervezési kiadásokra fordítható. A támogatás összege foglalkoztatottanként 3700 forint mindazokra a napokra, amelyekre a munkaadót a foglalkoztatással kapcsolatban kifizetési kötelezettség terheli.
A támogatás éves összege településenként 1 000 000 forint alapösszegből, valamint a rendszeres szociális segélyben részesültek és a közcélú munka keretében foglalkoztatottak száma alapján számított kiegészítő összegből áll a következők szerint:
T = 1 000 000 + (RSZ + KC x 7,21) x 40 745 (forint)
ahol
T	=	a települési önkormányzatnak közcélú foglalkoztatásra járó támogatása,
RSZ	=	a települési önkormányzat által rendszeres szociális segélyben részesültek 2004. március, június és szeptember havi létszámadatainak átlaga,
KC	=	a települési önkormányzat által közcélú munkával foglalkoztatottak 2004. március, június és szeptember havi létszámadatainak átlaga,
7,21	=	a rendszeres szociális segélyezettek létszámának a közcélú munkával foglalkoztatottak létszámához viszonyított arányszáma, a 2004. március, június és szeptember havi országos adatok alapján,
40 745	=	a települési önkormányzat fentiek szerinti (számított) létszámára jutó fajlagos támogatás.
Azon önkormányzatoknál, ahol az első félévi felhasználás nem éri el a támogatás éves összegének időarányos részét, 2005. augusztus 1-jével új előirányzat kerül megállapításra. Az új előirányzatként megállapításra kerülő összeg a támogatás éves összegének az időarányosan fel nem használt támogatás kétszeresével csökkentett összege, mely azonban nem lehet kevesebb, mint az alapösszeg, illetve a módosított előirányzat megállapításának időpontjáig felhasznált összeg.
Az eredeti előirányzatokhoz képest történt előirányzat-csökkentések országos szinten összesített összege a Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet költségvetésében tartalékot képez, amelyből a települési önkormányzatok közcélú foglalkoztatás céljára többlettámogatást igényelhetnek. A többlettámogatás igénylési szabályait a Kormány állapítja meg 2005. március 31-éig.
Az önkormányzatot így megillető új előirányzat éves felhasználásának elszámolása a tárgyévben e jogcímen felmerült kiadások, valamint az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet szerinti havi visszaigénylések alapján történik.
3. Szociális továbbképzés és szakvizsga támogatása
FAJLAGOS ÖSSZEG:	23 000 forint/foglalkoztatott
A támogatást a helyi önkormányzatok igényelhetik a szociális továbbképzés és szakvizsga megszervezéséhez. Az igényjogosultság alapja a Szoctv. 92/D. §-ának (1) bekezdésében felsorolt munkakörben személyes gondoskodást végző és a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet szerint továbbképzésre kötelezett személyek 2004. szeptember 1-jei állapotnak megfelelő statisztikai állományi létszáma. A támogatás a továbbképzésen való részvétel költségeire (részvételi díj, utazási-szállási költség), a továbbképzésen részt vevő helyettesítésével kapcsolatos kiadásokra, a továbbképzési kötelezettségének eleget tett személy jutalmazására, a szakvizsga és az erre felkészítő tanfolyamon való részvétel költségeire fordítható.
A támogatás felhasználásáról éves elszámolást kell készíteni, amelyet a tevékenységgel összefüggő eseményeket rögzítő nyilvántartásokkal és bizonylatokkal, a továbbképzésről és a szakvizsgáról kiadott igazolással, tanúsítvánnyal, bizonyítvánnyal, oklevéllel, egyéb okirattal kell alátámasztani.
Az év végi - kötelezettségvállalással nem terhelt - maradványt a központi költségvetésbe vissza kell fizetni a központi költségvetési kapcsolatokat érintő elszámolási szabályok szerint és eljárási rendben. A támogatás következő évre áthúzódó kötelezettségvállalással terhelt maradványa 2006. július 31-éig használható fel jogszerűen, a 2006. évi zárszámadás keretében történő elszámolási kötelezettséggel. A támogatás folyósítása negyedévenként, a tárgynegyedév második hónapjának 25-éig történik.
III. HELYI ÖNKORMÁNYZATI HIVATÁSOS TŰZOLTÓSÁGOK TÁMOGATÁSA
ELŐIRÁNYZAT:	30 998,6 millió forint
A támogatás a hivatásos önkormányzati tűzoltóság fenntartásához és működtetéséhez a következő normatívák alapján vehető igénybe.
1. A hivatásos önkormányzati tűzoltóság állományának személyi juttatásaihoz:
a) A készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóság személyi juttatásaihoz
FAJLAGOS ÖSSZEG:	3 603 785 forint/fő
A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet [a továbbiakban: 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet] a hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb létszáma melléklete „Létszám összesen” rovat adata szerint. A normatíva a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) illetményrendszerének megfelelő illetményt, a 10%-os és 15%-os illetménykiegészítés, valamint a 45%-os veszélyes tűzoltói beosztással járó pótlék fedezetét tartalmazza.
b) A készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóság személyi juttatásaihoz
FAJLAGOS ÖSSZEG:	4 800 000 forint/fő
A támogatást a készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe, a 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet a hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb létszáma melléklete „Létszám összesen” rovat adata szerint. A normatíva a Hszt. illetményrendszerének megfelelő illetményt, továbbá a 10%-os és 15%-os illetménykiegészítés fedezetét tartalmazza.
c) Illetménykiegészítéshez
FAJLAGOS ÖSSZEG:	88 790 forint/fő
A támogatást a Fővárosi Önkormányzat veheti igénybe az 1. a) pontban meghatározotton túl a Hszt. 103. §-a (2) bekezdésének c) és (3) bekezdésének b) pontja, valamint a Hszt. végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet és a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 20/1997. (III. 19.) BM rendelet alapján - a fővárosi tűzoltó-parancsnokság megyei illetékességű középirányító tevékenységet ellátó hivatásos állományú tagjai illetménykiegészítéséhez - a 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet, a hivatásos önkormányzati tűzoltóság kötelező legkisebb létszáma című mellékletének táblázata „Létszám összesen” rovatában - Budapest részére - meghatározott létszám szerint.
2. A hivatásos önkormányzati tűzoltóság dologi kiadásainak támogatása az alábbi normatívákkal vehető igénybe:
a) A tűzoltólaktanyák üzemeltetéséhez és fenntartásához
FAJLAGOS ÖSSZEG:	3350 forint/m2
A támogatás a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat a tűzoltólaktanya telekkönyvi nyilvántartásban, illetve a használatbavételi engedélyben szereplő fűtéssel és világítással ellátott tűzoltólaktanya és kiegészítő létesítmény nettó alapterülete, továbbá az ilyen célra igénybe vett - fűtéssel és világítással ellátott nettó alapterület - 2004. augusztus 31-ei állapot szerint jár.
b) A tűzoltójárművek és egyéb tűzoltó-technikai eszközök üzemeltetéséhez, karbantartásához
FAJLAGOS ÖSSZEG:	115 forint/km
A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok tárgyi és költségvetési átadás-átvételének rendjéről szóló 59/1995. (V. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 59/1995. (V. 30.) Korm. rendelet] „A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb gépjárműfecskendő és különleges szer állománya” című mellékletében meghatározott tűzoltójárművek, továbbá a rendelet mellékletében nem specifikált, de rendszeresített és működő különleges és speciális szerek, valamint a Riasztási és Segítségnyújtási Tervről, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságok működési területéről, valamint a tűzoltóságok vonulásával kapcsolatos költségek megtérítéséről szóló 2/2003. (I. 14.) BM rendelet [a továbbiakban: 2/2003. (I. 14.) BM rendelet] 5. számú mellékletében meghatározott, a Regionális Műszaki Mentőbázisnál üzemeltetett speciális tűzoltó-technikai eszközök előző 3 évben (2001-2003. évek) futott és pótlékolt kilométereinek hároméves átlaga alapján tervezett futásteljesítmény alapján.
c) A különleges szerek kötelező évi rendszeres műszaki felülvizsgálatához
FAJLAGOS ÖSSZEG:	500 000 forint/db
A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe az 59/1995. (V. 30.) Korm. rendelet, a 2/2003. (I. 14.) BM rendelet 5. számú mellékletében meghatározott, a Regionális Műszaki Mentőbázisnál üzemeltetett különleges tűzoltó-technikai eszközök - emelőkosaras gépjármű, gépezetes létra, daru, különleges darus gépjármű, műszaki mentő, gyorsbeavatkozó, porral oltó gépjármű, habbal oltó gépjármű, olajbalesetet elhárító gépjármű - 2004. augusztus 31-ei száma alapján.
d) A speciális szerek kötelező évi rendszeres műszaki felülvizsgálatához
FAJLAGOS ÖSSZEG:	500 000 forint/db
A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe az 59/1995. (V. 30.) Korm. rendelet mellékletében nem specifikált, de rendszeresített és működő speciális szerek, továbbá a 2/2003. (I. 14.) BM rendelet 5. számú mellékletében meghatározott, a Regionális Műszaki Mentőbázisnál üzemeltetett speciális tűzoltó-technikai eszközök - búvárszer, tűzoltóhajó, légző-bázis, turbó-reaktív oltógépjármű, por-hab kombinált oltójármű, lánctalpas-erdőtüzes gépjármű, cserefelépítményes jármű, műszaki mentő konténer, vegyi mentesítő konténer - 2004. augusztus 31-ei száma szerint.
e) Központi riasztási rendszer üzemeltetéséhez
FAJLAGOS ÖSSZEG:	57 800 000 forint
A támogatást a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokságot fenntartó Fővárosi Önkormányzat veheti igénybe, a fővárosi kerületi tűzoltó-parancsnokságok riasztásra létesített központi riasztási rendszer üzemeltetéséhez.
f) A készenléti szolgálattal rendelkező tűzoltó-parancsnokság intézményi létesítményüzemeltetési kiadásaihoz - irodaszer, információhordozó eszközök, kommunikációs és számítástechnikai eszközök - és egyéb kiadásokhoz
FAJLAGOS ÖSSZEG:	34 893 forint/fő
A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe a 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet - a hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb létszáma - melléklet „Létszám összesen” rovatának adata szerint.
g) A készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokság intézményi, létesítmény-üzemeltetési kiadásaihoz
FAJLAGOS ÖSSZEG:	500 000 forint/fő
A támogatást a készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe a 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet, a készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok létszáma mellékletének táblázata „Létszám összesen” rovatának adata szerint.
A hivatásos önkormányzati tűzoltóság fenntartásához és működtetéséhez a fenti normatívákkal juttatott állami támogatás összege együttesen szolgál a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényben előírt követelmények teljesítéséhez.
IV. LAKOSSÁGI TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK ÁRTALMATLANÍTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA
ELŐIRÁNYZAT:	197,4 millió forint
FAJLAGOS ÖSSZEG:	105 forint/m3
A támogatás az összegyűjtött és a hatóságilag kijelölt lerakóhelyeken igazoltan elhelyezett lakossági folyékony hulladék köbmétere után megilleti azon önkormányzatokat, amelyek a környezet és a vízbázisok védelme érdekében a közműves csatornahálózattal el nem látott településrészein keletkezett lakossági folyékony hulladék gyűjtéséről ártalmatlanítás céljából a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény alapján szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás keretében gondoskodnak. Az igényelt összeget a fajlagos lakossági ráfordítások (díjak) csökkentésére kell fordítani.
A támogatást a helyi önkormányzatok a lakossági folyékony hulladék becsült évi mennyisége (m3) alapján igényelhetik.
Az igénybe vett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján, az e jogcímen a tárgyévben jogszerűen elszámolt költségek figyelembevételével, az önkormányzathoz beérkezett, a lerakóhely üzemeltetője által igazolt és az önkormányzat által felülvizsgált számlák alapján történik.
V. BELSŐ ELLENŐRZÉSI TÁRSULÁSOK TÁMOGATÁSA
ELŐIRÁNYZAT:	100,0 millió forint
FAJLAGOS ÖSSZEG:	45 228 forint/költségvetési szerv
A hozzájárulás igényelhető a helyi önkormányzatok belső ellenőrzési feladatai ellátásához, amennyiben azt a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8., 9. vagy 16. §-a szerinti 2004. szeptember 30-áig létrehozott társulásban látják el.
A hozzájárulás a társulásban részt vevő helyi önkormányzatok felügyelete alá tartozó költségvetési szervei után, beleértve a polgármesteri hivatalokat, a körjegyzőségeket és a körjegyzőségeket működtető önkormányzatokat is - a 3500 fő lakosságszám feletti települési és megyei önkormányzatok költségvetési szervei kivételével - igényelhető.
A költségvetési szervek száma az igénylésnél a 2004. szeptember 30-ai állapottal megegyező.
A hozzájárulás a belső ellenőrzési feladatok ellátására fordított személyi juttatásokra, illetve szolgáltatások igénybevételének költségeire használható fel.
Az igénybe vett hozzájárulás elszámolása a költségvetési szervek számának és a költségvetési évben e jogcímen vállalt kötelezettségek, valamint jogszerűen elszámolt költségek figyelembevételével - a normatív hozzájárulásokkal való elszámolás keretében - történik, azzal, hogy a költségvetési szervek számának növekedéséhez kapcsolódó többlet-hozzájárulás az év végi elszámolás során nem igényelhető. A hozzájárulás a költségvetési szerv megszűnésének, a társulásból történő kiválásnak, a társulás megszűnésének időpontját követő hónap végéig - időarányosan - jár.
A támogatás folyósítására negyedévenként, a tárgynegyedév második hónapjának 25-éig kerül sor.

9. számú melléklet a 2004. évi CXXXV. törvényhez

Millió forintban
Cím-szám	Al-cím-szám	Jog-cím-csop.-szám	Jog-cím-szám	Elő-ir.-csop.-szám	Ki-emelt előir.-szám	Cím-név	Al-cím-név	Jog-cím-csop.-név	Jog-cím-név	Elő-ir.-csop.-név	ALAP	2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Egyenleg
LXIII. MUNKAERŐPIACI ALAP
1						Aktív foglalkoztatási eszközök
1						Foglalkoztatási és képzési támogatások	50 000,0
2						Szakképzési célú kifizetések	21 832,4
3						Munkanélküli-ellátások	80 304,1
4						Jövedelempótló támogatás	50,8
5						Bérgarancia kifizetések	4 200,0
6						Rehabilitációs célú kifizetések
6						Munkahelyteremtő támogatás	3 300,0
7						Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása	52 000,0
7						Az alapkezelőnek átadott pénzeszköz	338,0
8						Állami Foglalkoztatási Szolgálat működése és fejlesztése
1						Állami Foglalkoztatási Szolgálatnak átadott pénzeszköz	19 264,9
2						Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztési program	1 187,5
9						Állami Foglalkoztatási Szolgálat központosított kerete	237,5
10						Átadás EU társfinanszírozásra
1						Munkanélküliség kezelése	4 591,0
2						Felnőttképzés	1 067,0
3						Szakképzés fejlesztése	949,0
11						Országos Munkabiztonsági és Munkavédelmi Felügyelőségnek pénzeszköz	396,6
12						Tb-alapnak átadás	730,0
14						Területkiegyenlítésre pénzeszközátadás	405,0
15						Nonprofit szektorbeli munkavállalás támogatása	250,0
22						Munkaadói járulék		176 440,0
23						Munkavállalói járulék		54 024,0
24						Vállalkozói járulék		11 183,7
26						Egyéb bevétel
1						Területi egyéb bevétel		2 300,0
2						Központi egyéb bevétel		297,7
3						Szakképzési egyéb bevétel		250,0
28						Rehabilitációs hozzájárulás		9 900,0
29						Visszterhes támogatások törlesztése		160,0
31						Szakképzési hozzájárulás		23 598,4
33						Bérgarancia támogatás törlesztése		550,0
34						Munkanélküli-ellátórendszer változásával összefüggő költségvetési befizetés	29 300,0
35						Járulékkedvezmény visszatérítés
1						Normatív járulékkedvezmény visszatérítés	5 500,0
2						Ötven év felettiek járulékkedvezménye	2 800,0
1-35. cím összesen:	278 703,8	278 703,8
Összesen:	278 703,8	278 703,8
LXVI. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP
1						Kis- és közepes aktivitású hulladéktárolók létesítésének előkészítése
1						Kis- és közepes aktivitású hulladéktároló létesítésének előkészítése	3 400,0
2						Püspökszilágyi RHFT beruházásai	980,0
2						Nagy aktivitású hulladéktároló létesítésének előkészítése	1 000,0
3						Nukleáris előkészítési és lebonyolítási feladatok
1						Kiégett fűtőelemek átmeneti tárolójának bővítése	2 700,0
2						Paksi Atomerőmű leszerelésének előkészítése	50,0
3						Kiégett fűtőelemek átmeneti tárolójának felújítása	46,6
4						Hulladéktárolók és RHK Kht. működtetése
1						Kiégett kazetták átmeneti tárolójának működtetése	785,4
2						RHK Kht. működtetési költsége és a püspökszilágyi hulladéktároló üzemeltetése	1 084,5
5						Felügyeleti díjfizetési kötelezettség	289,3
6						Önkormányzatok támogatására	709,8
7						Alapkezelőnek működési célra	65,0
8						Nukleáris létesítmények befizetései
1						Paksi Atomerőmű Rt.		23 709,6
9						Radioaktív hulladékok végleges, eseti elhelyezése		6,5
10						Költségvetési támogatás		5 790,0
1-10. cím összesen:	11 110,6	29 506,1	18 395,5
50						A Központi Nukleáris Alap függő, átfutó és hitellel kapcsolatos tételei
1						Betétállomány változása	18 395,5
Összesen:	29 506,1	29 506,1
LXVIII. WESSELÉNYI MIKLÓS ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELMI KÁRTALANÍTÁSI ALAP
1						Rendszeres befizetés		5,5
3						Költségvetési támogatás		84,5
6						Alapkezelő működési költségei	90,0
Összesen:	90,0	90,0
LXIX. KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS ALAP
2						Vállalkozások K+F és innovációs tevékenységének támogatása	8 989,1
3						Regionális innováció támogatása	7 950,7
4						Innovációs és kutatási partnerség, hálózatépítés, infrastruktúra és mobilitás támogatása	3 653,6
5						K+F eredmények elterjesztése, gazdasági és társadalmi hasznosítása	280,0
6						Nemzeti Kutatási és Fejlesztési programok	13 600,0
7						Nemzetközi együttműködésből eredő feladatok	919,9
8						Alapkezelőnek átadott pénzeszköz	1 215,0
9						Új fejlesztési tervekre való felkészülés támogatása	210,0
15						Innovációs járulék		23 423,2
16						Költségvetési támogatás		12 196,9
17						Visszterhes támogatások törlesztései		798,2
18						Átvett pénzeszköz		400,0
Összesen:	36 818,3	36 818,3

10. számú melléklet a 2004. évi CXXXV. törvényhez

Millió forintban
Cím-szám	Al-cím-szám	Jog-cím-csop.-szám	Jog-cím-szám	Elő-ir.-csop.-szám	Ki-emelt előir.-szám	Cím-név	Al-cím-név	Jog-cím-csop.-név	Jog-cím-név	Elő-ir.-csop.-név	FEJEZET	2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
LXXI. NYUGDÍJ-BIZTOSÍTÁSI ALAP
1						Nyugdíj-biztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek
1						Munkáltatói nyugdíj-biztosítási járulék		1 126 887,3
2						Biztosítotti nyugdíjjárulék
1						Biztosított által fizetett nyugdíjjárulék		244 206,2
2						Magán-nyugdíjpénztári tagok által fizetett nyugdíjjárulék		13 203,0
3						Magánnyugdíjpénztárak átutalásai
1						Rokkantsági nyugellátás		696,1
2						Pénztártagok visszalépése		569,1
3						Egyéb járulékok és hozzájárulások
2						Megállapodás alapján fizetők járulékai		1 459,0
5						Közteherjegy után befolyt járulék		305,6
8						Sorkatonai és polgári szolgálatot teljesítők utáni nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulék
2						Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezetből		31,0
9						Fegyveres testületek kedvezményes nyugellátásainak kiadásaihoz hozzájárulás
1						Honvédelmi Minisztérium fejezettől		13 803,9
2						Belügyminisztérium fejezettől		11 447,2
3						Igazságügyi Minisztérium fejezettől		1 848,3
4						Pénzügyminisztérium fejezettől		580,8
5						Miniszterelnökség fejezettől		662,4
5						Késedelmi pótlék, bírság		6 654,1
6						Központi költségvetési hozzájárulások
3						Gyesben, gyedben, gyetben részesülők utáni központi költségvetési térítés		22 947,0
4						Magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására költségvetési támogatás		211 248,0
5						Központi költségvetésben tervezett pénzeszközátadás		187 209,1
7						Nyugdíj-biztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek
3						Kifizetések visszatérülése és egyéb bevételek		9 009,2
2						Nyugdíj-biztosítási ellátások kiadásai
1						Nyugellátások
1						Öregségi nyugdíj	1 189 455,0
2						Rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj	279 229,2
3						Hozzátartozói nyugellátás	254 816,0
6						Tizenharmadik havi nyugdíj	103 411,3
4						Nyugdíjbiztosítás egyéb kiadásai
4						Egyéb, ellátáshoz kapcsolódó kiadások
2						Postaköltség	4 187,3
3						Egyéb kiadások	400,0
3						Vagyongazdálkodás
1						Ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodás
1						Járuléktartozás fejében átvett vagyon	12,0	15,0
2						Egyéb vagyon (ingyenes vagyonjuttatás stb.)	8,0	5,0
1-3. cím összesen:	1 831 518,8	1 852 787,3
5						Nyugdíj-biztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok
1						Központi hivatali szerv			5 953,8
1						Működési költségvetés		1 500,0
1						Személyi juttatások	2 087,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	653,7
3						Dologi kiadások	2 797,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
6						Kamatfizetések	110,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	1 272,6
2						Felújítás	2,8
3						Kölcsönök	480,0
2						Igazgatási szervek			15 314,7
1						Működési költségvetés		86,5
1						Személyi juttatások	9 760,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3 109,1
3						Dologi kiadások	2 328,3
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	126,0
2						Felújítás	77,0
LXXI. fejezet összesen:	1 854 373,8	1 854 373,8	21 268,5
KIADÁSI FŐÖSSZEG:		1 854 373,8
BEVÉTELI FŐÖSSZEG:		1 854 373,8
A FŐÖSSZEGEK EGYENLEGE:		0,0

11. számú melléklet a 2004. évi CXXXV. törvényhez

Millió forintban
Cím-szám	Al-cím-szám	Jog-cím-csop.-szám	Jog-cím-szám	Elő-ir.-csop.-szám	Ki-emelt előir.-szám	Cím-név	Al-cím-név	Jog-cím-csop.-név	Jog-cím-név	Elő-ir.-csop.-név	FEJEZET	2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP
1						Egészségbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek
1						Munkáltatói egészségbiztosítási járulék		689 778,9
2						Biztosítotti egészségbiztosítási járulék
1						Biztosított által fizetett egészségbiztosítási járulék		223 817,8
3						Egyéb járulékok és hozzájárulások
1						Baleseti járulék		2 673,8
2						Megállapodás alapján fizetők járulékai		854,5
4						Munkáltatói táppénz hozzájárulás		23 332,0
5						Közteherjegy után befolyt járulék		373,2
8						Sorkatonai és polgári szolgálatot teljesítők utáni egészségbiztosítási járulék
2						Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezetből		19,0
9						Fegyveres testületek kedvezményes nyugellátásainak kiadásaihoz hozzájárulás
1						Honvédelmi Minisztérium fejezettől		315,7
2						Belügyminisztérium fejezettől		1 059,5
3						Igazságügyi Minisztérium fejezettől		161,7
4						Pénzügyminisztérium fejezettől		28,9
5						Miniszterelnökség fejezettől		14,9
4						Egészségügyi hozzájárulás
1						Tételes egészségügyi hozzájárulás		143 868,8
2						Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás		18 521,9
5						Késedelmi pótlék, bírság		5 175,7
6						Központi költségvetési hozzájárulások
1						Terhességmegszakítással kapcsolatos költségvetési térítés		1 250,0
2						Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos központi költségvetési hozzájárulás		3 500,0
8						Gyed folyósítás kiadásainak megtérítése a központi költségvetésből		57 941,0
7						Egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek
1						Terhességmegszakítás egyéni térítési díja		700,0
2						Baleseti és egyéb kártérítési megtérítések		2 700,0
3						Kifizetések visszatérítése és egyéb bevételek		2 000,0
7						Gyógyszergyártók és forgalmazók befizetése		200,0
8						Nemzetközi egyezményből eredő ellátások megtérítése
1						EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások		218,0
2						Nem EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások		172,0
11						Egészségügyi szolgáltatók visszafizetése		0,1
2						Egészségbiztosítási ellátások kiadásai
1						Nyugellátások
2						Rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj	235 037,1
3						Hozzátartozói nyugellátás	8 670,8
6						Tizenharmadik havi nyugdíj	15 231,5
2						Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai
1						Terhességi-gyermekágyi segély	25 340,0
2						Táppénz
1						Táppénz	93 750,7
2						Gyermekápolási táppénz	3 660,1
3						Baleseti táppénz	7 217,2
3						Betegséggel kapcsolatos segélyek
1						Külföldi gyógykezelés	659,5
4						Egyszeri segély	450,0
4						Kártérítési járadék	1 045,0
5						Baleseti járadék	6 480,4
6						Gyermekgondozási díj	57 941,0
3						Természetbeni ellátások
1						Gyógyító-megelőző ellátás
1						Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás	63 939,8
2						Védőnői szolgáltatás, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem	17 028,5
3						Fogászati ellátás	21 760,1
4						Gondozóintézeti gondozás	10 769,4
5						Betegszállítás és orvosi rendelvényű halottszállítás	6 296,6
6						Járóbeteg-szakellátás	108 937,6
7						CT, MRI	11 155,3
8						Művesekezelés	16 829,4
9						Házi szakápolás	3 558,1
10						Fekvőbeteg-szakellátás	411 079,3
11						Működési költségelőleg	350,8
13						Célelőirányzatok	7 041,4
15						Mentés	17 984,2
2						Gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátás támogatása	5 708,4
3						Anyatej-ellátás	315,2
4						Gyógyszertámogatás
1						Gyógyszertámogatás kiadásai	257 820,0
2						Speciális beszerzésű gyógyszerkiadás	25 080,0
3						Vénykezelési díj, gyógyszertárak ellátási érdekből történő támogatása	1 100,0
5						Gyógyászati segédeszköz támogatás
1						Kötszertámogatás	4 100,0
2						Gyógyászati segédeszköz kölcsönzési rendszer bevezetése és kialakítása	1 500,0
3						Egyéb gyógyászati segédeszköz támogatás	39 600,0
6						Utazási költségtérítés	5 637,8
7						Nemzetközi egyezményből eredő és külföldön történő ellátások kiadásai
1						EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások	954,4
2						Nem EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások	620,0
3						Külföldi sürgősségi gyógykezelés	120,0
4						Egészségbiztosítás egyéb kiadásai
4						Egyéb, ellátásokhoz kapcsolódó kiadások
1						Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés	1 232,9
2						Postaköltség	2 182,3
3						Egyéb kiadások	138,5
4						Orvosspecifikus vények	308,0
5						Gyógyszergyártók ellentételezése	45,4
3						Vagyongazdálkodás
1						Ellátások fedezésére szolgáló vagyongazdálkodási költségvetés
1						Járuléktartozás fejében átvett vagyon	13,0	23,0
2						Egyéb vagyon (ingyenes vagyonjuttatás stb.)	28,0	60,0
1-3. cím összesen:	1 498 717,7	1 178 760,4
5						Egészségbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok
1						Központi hivatali szerv			17 150,2
1						Működési költségvetés		389,4
1						Személyi juttatások	10 536,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3 462,4
3						Dologi kiadások	1 769,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	215,0
6						Kamatfizetések	157,0
2						Felhalmozási költségvetés		3,0
1						Intézményi beruházási kiadások	762,4
3						Kölcsönök	690,0	50,0
2						Igazgatási szervek			4 212,0
1						Működési költségvetés		1 162,6
1						Személyi juttatások	1 850,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	506,1
3						Dologi kiadások	3 017,7
LXXII. fejezet összesen:	1 521 684,9	1 180 365,4	21 362,2
KIADÁSI FŐÖSSZEG:		1 521 684,9
BEVÉTELI FŐÖSSZEG:		1 180 365,4
A FŐÖSSZEGEK EGYENLEGE:		-341 319,5

12. számú melléklet a 2004. évi CXXXV. törvényhez

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK MÉRLEGE

Millió forintban
BEVÉTELEK	2005. évi előirányzat		KIADÁSOK	2005. évi előirányzat
ELLÁTÁSOK FEDEZETÉÜL SZOLGÁLÓ BEVÉTELEK			TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK KIADÁSAI
Társadalombiztosítási járulékbevételek	1 816 666,2		Nyugellátások
Biztosítotti nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékok	482 492,2		Öregségi nyugdíj	1 189 455,0
Egyéb járulékok és hozzájárulások	58 971,4		Rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj	514 266,3
Egészségügyi hozzájárulás	162 390,7		Hozzátartozói nyugellátás	263 486,8
Késedelmi pótlék, bírság	11 829,8		Tizenharmadik havi nyugdíj	118 642,8
Garancia és hozzájárulás az alapok kiadásaihoz	421 404,1		Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai	196 543,9
Központi költségvetési hozzájárulások	62 691,0		Természetbeni ellátások	1 039 286,3
Egyéb bevételek	14 999,3		Egyéb kiadások	8 494,4
Összesen:	3 031 444,7		Összesen:	3 330 175,5
VAGYONGAZDÁLKODÁS BEVÉTELEI	103,0		VAGYONGAZDÁLKODÁS KIADÁSAI	61,0
TB KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK SAJÁT BEVÉTELEI	3 191,5		TB KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK KIADÁSAI	45 822,2
BEVÉTELI FŐÖSSZEG:	3 034 739,2		KIADÁSI FŐÖSSZEG:	3 376 058,7
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALAPOK HIÁNYA:	341 319,5

13. számú melléklet a 2004. évi CXXXV. törvényhez

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. privatizációval és vagyonkezeléssel összefüggő ráfordításai, tartalékfeltöltése

Millió forintban
Megnevezés	2005. évi előirányzat
I. A kormányzati szektor hiányát érintő ráfordítások	47 713,0
1. Ráfordítások az 1995. évi XXXIX. tv. alapján	19 551,0
a) a hozzárendelt vagyon, továbbá az értékesítésre és az értékesítésig történő kezelésre átvett vagyon értékesítése előkészítésének költségei, az értékesítéssel kapcsolatban felmerülő kiadások, díjak [23. § (1) bek. a) és f) pontok, 24/B. §], az ÁPV Rt. által kibocsátott kötvény kamata	8 092,0
ebből: az ÁPV Rt. által kibocsátott kötvény kamata	2 500,0
b) vagyonkezeléssel összefüggő ráfordítások [23. § (1) bek. e) pont, 24/B. §]	4 733,0
c) a hozzárendelt vagyonba tartozó társaságok támogatása [23. § (1) bek. g) pont, 24/B. §], forrásátadás, kamatátvállalás, válságkezelés	700,0
d) az ÁPV Rt. működési költségei [23. § (1) bek. h) pont, 24/B. §]	5 000,0
e) a privatizációval és vagyonkezeléssel kapcsolatos reorganizációs célú kifizetések	300,0
f) vagyontárgyak vásárlása	726,0
2. Egyéb ráfordítások	28 162,0
a) osztalékbefizetési kötelezettség a központi költségvetés felé	16 937,0
b) az ÁPV Rt. és a jogelődök portfóliójába tartozó vállalatok, társaságok, illetve egyéb vagyontárgyak esetén az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatok finanszírozása	10 230,0
c) a volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi kárelhárítása	995,0
II. A kormányzati szektor hiányát nem érintő ráfordítások	132 346,0
1. A privatizációval és vagyonkezeléssel kapcsolatos reorganizációs célú kifizetések	9 000,0
2. Üzleti célú befektetések	20 570,0
3. Vagyontárgyak vásárlása	46 938,0
4. Privatizációs tartalék feltöltése	54 338,0
5. Kárpótlási jegy bevonás	1500,0
Ráfordítások összesen	180 059,0

14. számú melléklet a 2004. évi CXXXV. törvényhez

Az Operatív Programok prioritásai szerinti kötelezettségvállalási keret-előirányzatok

Millió forint
2004	2005	2006
Operatív Program	Prioritás	EU forrás	Központi költségvetési forrás	Összesen	EU forrás	Központi költségvetési forrás	Összesen	EU forrás	Központi költségvetési forrás	Összesen
Humán Erőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP)
Aktív munkaerőpiaci politikák támogatása	7 143,1	2 381,0	9 524,1	10 197,8	3 399,3	13 597,1	13 212,0	4 404,0	17 616,0
Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra történő belépés segítségével	3 882,5	1 294,2	5 176,7	5 542,9	1 847,6	7 390,5	7 181,2	2 393,7	9 574,9
Az egész életen át tartó tanulás támogatása és az alkalmazkodóképesség javítása	10 230,7	3 410,2	13 640,9	14 606,0	4 868,6	19 474,6	18 923,0	6 307,6	25 230,6
Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése	10 554,3	2 567,7	13 122,0	15 067,9	3 665,8	18 733,7	19 521,5	4 749,2	24 270,7
HEFOP Technikai segítségnyújtás	1 677,6	559,2	2 236,8	2 395,1	798,3	3 193,4	3 103,0	1 034,3	4 137,3
Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP)
Beruházás-ösztönzés	5 873,4	2 433,8	8 307,2	8 385,3	3 474,6	11 859,9	10 863,7	4 501,6	15 365,3
Kis- és középvállalkozások fejlesztése	7 139,1	2 991,7	10 130,8	10 192,2	4 271,2	14 463,4	13 204,6	5 533,6	18 738,2
Kutatás-fejlesztés, innováció	5 871,1	2 184,5	8 055,6	8 381,9	3 118,7	11 500,6	10 859,2	4 040,6	14 899,8
Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés	5 619,3	2 029,4	7 648,7	8 022,5	2 897,3	10 919,8	10 393,7	3 753,6	14 147,3
GVOP Technikai segítségnyújtás	1 023,3	341,1	1 364,4	1 460,9	487,0	1 947,9	1 892,8	630,9	2 523,7
Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP)
Versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban	10 764,4	3 580,8	14 345,2	15 367,9	5 112,2	20 480,1	19 910,1	6 623,2	26 533,3
Élelmiszer-feldolgozás modernizálása	2 641,7	880,5	3 522,2	3 771,4	1 257,2	5 028,6	4 886,1	1 628,7	6 514,8
Vidéki térségek fejlesztése	4 998,4	1 306,1	6 304,5	7 136,0	1 864,7	9 000,7	9 245,2	2 415,8	11 661,0
AVOP Technikai segítségnyújtás	470,2	156,7	626,9	671,2	223,8	895,0	869,6	289,9	1 159,5
Regionális Operatív Program (ROP)
A turisztikai potenciál erősítése a régiókban	4 820,3	1 630,5	6 450,8	6 881,8	2 327,8	9 209,6	8 915,8	3 015,8	11 931,6
Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése	12 085,8	2 387,1	14 472,9	17 254,5	3 407,9	20 662,4	22 354,3	4 415,2	26 769,5
A humánerőforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erősítése	3 193,8	882,3	4 076,1	4 559,6	1 259,7	5 819,3	5 907,3	1 632,0	7 539,3
ROP Technikai segítségnyújtás	1 285,7	428,6	1 714,3	1 835,6	611,9	2 447,5	2 378,2	792,7	3 170,9
Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP)
Környezetvédelem	7 454,8	2 479,7	9 934,5	10 643,0	3 540,2	14 183,2	13 788,7	4 586,5	18 375,2
Közlekedési infrastruktúra fejlesztése	11 237,5	3 745,8	14 983,3	16 043,3	5 347,8	21 391,1	20 785,2	6 928,4	27 713,6
KIOP Technikai segítségnyújtás	778,9	259,6	1 038,5	1 112,0	370,6	1 482,6	1 440,6	480,2	1 920,8
Összesen	118 745,8	37 930,7	156 676,5	169 528,8	54 152,3	223 681,1	219 635,4	70 157,7	289 793,1

15. számú melléklet a 2004. évi CXXXV. törvényhez

Az EQUAL Közösségi Kezdeményezés intézkedései szerinti kötelezettségvállalási keret-előirányzatok

Millió forint
2004	2005	2006
Intézkedés	EU forrás	Központi költségvetési forrás	Összesen	EU forrás	Központi költségvetési forrás	Összesen	EU forrás	Központi költségvetési forrás	Összesen
A munkaerőpiac szempontjából hátrányos helyzetű személyek munkaerőpiacra való belépésének vagy visszailleszkedésének segítése	767,1	255,7	1 022,8	1 083,4	361,1	1 444,5	1 387,4	462,5	1 849,9
Az egész életen át tartó tanulás támogatása és befogadó munkahelyi gyakorlatok kialakítása a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű személyek munkavállalásának és munkában maradásának elősegítésére	712,3	237,4	949,7	1 006,0	335,3	1 341,3	1 288,4	429,4	1 717,8
A nemek közötti munkaerőpiaci különbség és a foglalkozási szegregáció csökkentése	146,1	48,7	194,8	206,3	68,8	275,1	264,3	88,1	352,4
Menedékkérők	54,8	18,3	73,1	77,4	25,8	103,2	99,1	33,0	132,1
Technikai Segítségnyújtás	146,1	48,7	194,8	206,3	68,8	275,1	264,3	88,1	352,4
Összesen	1 826,4	608,8	2 435,2	2 579,5	859,8	3 439,3	3 303,5	1 101,1	4 404,6

16. számú melléklet a 2004. évi CXXXV. törvényhez

A Kohéziós Alap forrásaiból rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret-előirányzatok

Millió forint
Szektor megnevezése	2004	2005	2006
EU forrás
Közlekedés	35 904,9	29 156,0	42 141,1
Környezetvédelem	35 474,9	27 422,9	42 719,8
Összes Kohéziós Alap forrás	71 379,8	56 578,9	84 860,9

17. számú melléklet a 2004. évi CXXXV. törvényhez

A Schengen Alap forrásaiból rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret-előirányzatok

Millió forint
Cél megnevezése	2004	2005	2006
EU forrás
Külső határok őrizetének megerősítése	8 004,7	8 044,7	8 189,4
Az ellenőrzési képesség fokozása az adatszolgáltatási kapacitás növelésével	2 661,5	2 674,8	2 722,9
A mélységi ellenőrzés hatékonyságának növelése	2 544,1	2 556,8	2 602,8
A nemzetközi bűnügyi együttműködési képesség és kapacitás fokozása	325,7	327,3	333,2
Menedzsment költségek	501,0	503,5	512,6
Összesen	14 037,0	14 107,1	14 360,9

18. számú melléklet a 2004. évi CXXXV. törvényhez

A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv intézkedései szerinti kötelezettségvállalási keret-előirányzatok

Millió forint
2004	2005	2006
Prioritás	Intézkedés	EU forrás	Központi költségvetési forrás	Összesen	EU forrás	Központi költségvetési forrás	Összesen	EU forrás	Központi költségvetési forrás	Összesen
A környezeti állapot megőrzése és javítása
Agrár-környezetgazdálkodás	16 977,7	4 245,1	21 222,8	20 367,6	5 092,6	25 460,2	25 223,5	6 305,7	31 529,2
EU környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítése	10 739,9	2 685,0	13 424,9	13 933,9	3 484,1	17 418,0	6 039,3	1 508,9	7 548,2
A termőhelyi adottságokhoz és a piaci viszonyokhoz jobban igazodó termelési szerkezet kialakításának támogatása
Mezőgazdasági területek erdősítése	4 089,8	1 023,1	5 112,9	4 929,6	1 231,8	6 161,4	7 202,3	1 801,4	9 003,7
A termelők gazdasági életképességének, pénzügyi helyzetének és piaci pozícióinak javítása
Félig önellátó gazdaságok támogatása	857,6	213,8	1 071,4	1 458,3	363,9	1 822,2	2 570,4	643,9	3 214,3
Termelői csoportok létrehozása	1 547,4	386,8	1 934,2	2 524,6	631,2	3 155,8	2 850,4	712,6	3 563,0
Korkedvezményes nyugdíjba vonulás programok kiegészítő támogatása	-	-	-	-	-	-	3 944,8	987,4	4 932,2
A mezőgazdasági tevékenységek fenntartása és fejlesztése, ezáltal kiegészítő jövedelem és munkahely teremtése különös tekintettel azon gazdálkodók számára, akik kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken gazdálkodnak
Kedvezőtlen adottságú területek támogatása	5 031,5	1 257,2	6 288,7	5 624,4	1 407,4	7 031,8	5 919,7	1 480,7	7 400,4
Egyéb tevékenységek
SAPARD program keretében jóváhagyott projektek	3 817,5	1 272,5	5 090,0	-	-	-	-
Technikai segítségnyújtás	3 054,0	763,5	3 817,5	2 545,0	636,3	3 181,3	2 036,0	509,0	2 545,0
Összesen	46 115,4	11 847,0	57 962,4	51 383,5	12 847,2	64 230,7	55 786,4	13 949,6	69 736,0

19. számú melléklet a 2004. évi CXXXV. törvényhez

A decentralizált támogatási programok előirányzatai régiónkénti összege

Millió forint
Megnevezés	Közép-Magyar-ország	Közép-Dunántúl	Nyugat-Dunántúl	Dél-Dunántúl	Észak-Magyar-ország	Észak-Alföld	Dél-Alföld	Összesen
régió
I. Regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe utalt támogatási előirányzatok	8 892,3	3 555,6	3 221,3	4 749,0	6 213,9	8 021,4	5 596,5	40 250,0
IX. Helyi önkormányzatok támogatásai
2. cím Központosított előirányzatok
12. alcím Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása	413,0	162,0	173,0	126,0	194,0	208,0	224,0	1 500,0
24. alcím Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása	4 788,8	919,4	804,0	840,8	865,6	857,1	924,3	10 000,0
6. cím Címzett és céltámogatások	279,0	309,0	271,0	327,6	396,0	459,0	458,4	2 500,0
XVII. Területfejlesztés
5. cím, 3. alcím Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat
2. jogcímcsoport Decentralizált területfejlesztési programok	1 561,5	1 282,2	1 088,3	2 365,6	3 661,3	5 065,3	2 975,8	18 000,0
3. jogcímcsoport Decentralizált szakmai fejlesztési programok	730,0	443,0	485,0	689,0	597,0	832,0	474,0	4 250,0
LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap
3. cím Regionális innováció támogatása	1 120,0	440,0	400,0	400,0	500,0	600,0	540,0	4 000,0
II. A megyei területfejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe utalt támogatási előirányzatok	1 564,8	1 516,0	1 342,9	2 313,2	3 262,3	3 965,0	2 908,8	16 873,0
IX. Helyi önkormányzatok támogatásai
7. cím A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása	1 564,8	1 516,0	1 342,9	2 313,2	3 262,3	3 965,0	2 908,8	16 873,0
Decentralizált programok támogatásai mindösszesen (I+II)	10 457,1	5 071,6	4 564,2	7 062,2	9 476,2	11 986,4	8 505,3	57 123,0

20. számú melléklet a 2004. évi CXXXV. törvényhez

„1. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez

A fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege forintban, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok 2005. január 1-jétől

Fizetési osztályok
Fize-tési fokozatok	A	B	C	D	E	F	G	H	I	J
1.	57 000	60 200	62 400	64 500	75 000	107 200	112 600	115 200	128 600	142 000
2.	1,025	1,04	1,04	1,04	1,04	1,04	1,04	1,06	1,06	1,06
3.	1,050	1,08	1,08	1,08	1,08	1,08	1,08	1,12	1,12	1,12
4.	1,075	1,12	1,12	1,12	1,12	1,12	1,12	1,18	1,18	1,18
5.	1,100	1,16	1,16	1,16	1,16	1,17	1,17	1,24	1,24	1,24
6.	1,125	1,20	1,20	1,20	1,20	1,22	1,22	1,30	1,30	1,30
7.	1,150	1,24	1,24	1,24	1,24	1,27	1,27	1,36	1,36	1,36
8.	1,175	1,28	1,28	1,28	1,28	1,32	1,32	1,42	1,42	1,42
9.	1,200	1,32	1,32	1,32	1,32	1,37	1,37	1,48	1,48	1,48
10.	1,225	1,36	1,36	1,36	1,36	1,42	1,42	1,54	1,54	1,54
11.	1,250	1,40	1,40	1,40	1,40	1,47	1,47	1,60	1,60	1,60
12.	1,275	1,44	1,44	1,44	1,44	1,52	1,52	1,66	1,66	1,66
13.	1,300	1,48	1,48	1,48	1,48	1,57	1,57	1,73	1,73	1,73
14.	1,325	1,52	1,52	1,52	1,52	1,62	1,62	1,80	1,80	1,80

A fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege forintban, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok 2005. szeptember 1-jétől

Fizetési osztályok
Fize-tési fokozatok	A	B	C	D	E	F	G	H	I	J
1.	59 600	62 900	65 200	67 400	78 400	112 000	117 700	120 400	134 400	148 400
2.	1,025	1,04	1,04	1,04	1,04	1,04	1,04	1,06	1,06	1,06
3.	1,050	1,08	1,08	1,08	1,08	1,08	1,08	1,12	1,12	1,12
4.	1,075	1,12	1,12	1,12	1,12	1,12	1,12	1,18	1,18	1,18
5.	1,100	1,16	1,16	1,16	1,16	1,17	1,17	1,24	1,24	1,24
6.	1,125	1,20	1,20	1,20	1,20	1,22	1,22	1,30	1,30	1,30
7.	1,150	1,24	1,24	1,24	1,24	1,27	1,27	1,36	1,36	1,36
8.	1,175	1,28	1,28	1,28	1,28	1,32	1,32	1,42	1,42	1,42
9.	1,200	1,32	1,32	1,32	1,32	1,37	1,37	1,48	1,48	1,48
10.	1,225	1,36	1,36	1,36	1,36	1,42	1,42	1,54	1,54	1,54
11.	1,250	1,40	1,40	1,40	1,40	1,47	1,47	1,60	1,60	1,60
12.	1,275	1,44	1,44	1,44	1,44	1,52	1,52	1,66	1,66	1,66
13.	1,300	1,48	1,48	1,48	1,48	1,57	1,57	1,73	1,73	1,73
14.	1,325	1,52	1,52	1,52	1,52	1,62	1,62	1,80	1,80	1,80”

21. számú melléklet a 2004. évi CXXXV. törvényhez

Vízkészletjárulék

1. A vízhasználó és az üzemi fogyasztó vízkészletjárulékot köteles fizetni.
2. a) vízhasználó az, aki vízjogi engedélyköteles tevékenységet folytat, kivéve, ha a 16-18. pontok alapján mentesül a vízkészletjárulék fizetése alól,
b) üzemi fogyasztó az, aki ivóvizet szolgáltató közműről a saját gazdasági célú vízhasználatához településenként évi 10 000 m3-nél nagyobb vízmennyiséget használ fel.
3. A vízhasználónak a vízkészletjárulékot
a) a b)-c) alpontokban meghatározott vízhasználatot kivéve 2005. évben 3,90 forint/m3 alapjárulék,
b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget - az egyes külön megjelölt időszakra is tekintettel - 10%-nál nagyobb mértékben túllépi, a teljes többletmennyiség után 2005. évben a 7,80 forint/m3 alapjárulék,
c) ha a vízjogi engedélyköteles a tevékenységet engedély nélkül folytatja (a továbbiakban: engedély nélküli vízhasználat), 2005. évben 25,00 forint/m3 alapjárulék figyelembevételével, a befizetés összegét meghatározó, külön jogszabályban előírt - az igénybe vett vízmennyiség meghatározásának módjától, a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétől, továbbá az adott térség vízkészlet-gazdálkodási helyzetétől függő - szorzószámok alkalmazásával, a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség alapján kell kiszámítania.
A vízmennyiség meghatározását az engedély nélküli vízhasználatnál a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.
4. A vízhasználó a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80%-a után köteles a 3. a) pontjában 2005. évre 3,90 forint/m3 meghatározott alapjárulék figyelembevételével - a 3. pontban foglaltak szerint - a vízkészletjárulékot kiszámítani, ha az általa igénybe vett víz mennyisége - a 16. pont b), f) és i) alappontjaiban meghatározott esetek kivételével - a vízjogi engedélyben megjelölt mennyiség 80%-át nem éri el.
5. Az üzemi fogyasztónak a vízkészletjárulékot 2005. évben 12,20 forint/m3 járulék alapján a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után kell kiszámítania.
6. A járulékfizetésre kötelezett a vízkészletjárulék késedelmes megfizetése esetén a késedelem okától függetlenül a befizetési határidő napjától késedelmi pótlékot köteles kiszámítani és megfizetni.
7. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.
8. A járulékfizetésre kötelezett által befizetett összeget - ha az összes tartozásról kisebb - sorrendben (ezen belül nemenként a legrégebbi tartozástól kezdve) az adóbírságra, a mulasztási bírságra, azt követően a késedelmi pótlékra, végül a készletjárulék tartozásra kell elszámolni.
9. A vízhasználó és az üzemi fogyasztó - a 10. és 11. pontokban megállapított kivételekkel - a vízkészletjárulékot a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig köteles befizetni az illetékes vízügyi hatóság környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat számlájára.
10. A tárgyévet követő első hónap 15. napjáig köteles a vízhasználó a vízkészletjárulékot befizetni,
a) ha a vízjogi engedélyben meghatározott éves vízmennyiség napi átlaga (365 nap alapján) nem haladja meg a 25 m3/nap mennyiséget (kisfogyasztó),
b) ha az évnek csak meghatározott időszakában használt vizet (időszakos vízhasználó),
c) ha a 3. b) pont alapján fizet vízkészletjárulékot.
11. Az engedély nélküli vízhasználat után a vízkészletjárulékot a jogerős hatósági határozat közlését követő hónap 15. napjáig kell kiszámítani és befizetni.
12. A járulékfizetésre kötelezett a fizetési kötelezettségét annak keletkezésétől - vízhasználónál a vízjogi engedély kézhezvételétől, üzemi fogyasztónál a vízfelhasználás megkezdésétől - számított 15 napon belül az illetékes vízügyi hatóságnak - az e célra készített nyomtatványon - bejelenteni köteles (bejelentkezés).
13. A járulékfizetésre kötelezett köteles a bejelentkezésen túl a vízügyi hatóság részére nyilatkozatot adni
a) a tényleges vízigénybevételéről, a fizetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról, a 9-11. pontokban előírt határidőben, valamint a negyedéves befizetési kötelezettség körébe eső vízhasználó az éves adatokról összevontan is, a tárgyévet követő hó 15. napjáig, az e célra szolgáló adatlapon, a befizetett összegek jogcímeiről pedig a teljesítés (átutalási) bizonylatán,
b) az üzemi fogyasztó részére lekötött vízmennyiségekről a tárgyévet követő hónap 15. napjáig az e célra szolgáló adatlapon.
14. A vízkészletjárulék-fizetés bizonylatait a vízügyi hatóság ellenőrzi. Ha fizetésre kötelezett a bejelentkezési, a nyilatkozattételi, a nyilvántartási, illetőleg a vízkészletjárulék- és pótlékbefizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol a törvény adóhatóságot említ, azon a vízügyi hatóságot kell érteni. Vízkészletjárulék ügyben I. fokon a területileg illetékes vízügyi hatóság jár el.
15. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 165. §-a (3) bekezdése első fordulatában a pótlékfizetés kezdő napjának eltérő megállapítására a 171. § (1) bekezdésében, továbbá a 134. §-ban meghatározott, a fizetési kötelezettség mérséklésére, elengedésére vonatkozó szabályokat a vízügyi hatóság nem alkalmazhatja.
16. Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie
a) a felszín alatti vízkivételnél a vízjogi engedély szerinti víztartó rétegbe visszasajtolt - a felszín alatti vizeket nem veszélyeztető - vízmennyiség után,
b) a tűzivízellátás, a polgári védelmi készenléti célokat szolgáló vízmennyiség, továbbá az életveszélyt okozó bányászati vízbetörés esetén az életmentés időtartamára kiemelt vízmennyiség után,
c) a vízjogi engedélyenként évi 500 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után,
d) a talajvízdúsításra betáplált vízmennyiséggel azonos vízmennyiség kitermelése után, ha az a talajvízdúsítással igénybe vett vízadó rétegből történik,
e) az ár- és belvíz befogadására kijelölt csatornák, halastavak, tározók védekezési célból történő feltöltésére használt és a főműveken átvezetett, a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiség után,
f) a vízjogi engedély szerinti vízmennyiség azon része után, amely nem vehető igénybe, mert a vízkészlet természeti okokból nem áll rendelkezésre,
g) ha a hatóság a vízkivételt korlátozta,
h) a használt víz ismételt felhasználás vagy átadása után, kivéve a kettősműködésű csatornákból történő vízkivételt,
i) a felszíni vízből történő ökológiai célú vízhasználat vízmennyisége után,
j) ha a vízkészletjárulék tárgyévre vonatkozó összege nem haladja meg az 1000 forintot,
k) kármentesítés céljából történő vízkivétel hatósági kötelezés vagy engedély alapján.
17. A vízhasználónak a 16. b) és a 16. f) pontokban megjelölt mentesség megállapítását az ok bekövetkezésétől számított hatvan napon belül az illetékes vízügyi hatóságtól kell kérnie. Hatvan nap után a mentességre hivatkozni nem lehet.
18. Nem kell az üzemi fogyasztónak vízkészletjárulékot fizetnie, ha a közegészségügyi előírások az igénybe vett vízmennyiség több mint 50%-ára ivóvízminőséget határoznak meg.

22. számú melléklet a 2004. évi CXXXV. törvényhez

„6. számú melléklet az 1992. évi LXXXIX. törvényhez

Támogatható célok 2005-2006. évekre

Sor-szám	Támogatható cél	Igénybevétel feltételei
I.	Szennyvízelvezetés és -tisztítás	1. A szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos támogatás az állandó népesség ellátására igényelhető. A támogatás az egyes utcákban létesített utolsó állandó lakosú ingatlanig igényelhető a törzshálózat és szennyvízbekötő-vezeték építéséhez, közbeeső, üdülő céljára hasznosított ingatlan bekötő vezetékével együtt.
A Regionális Fejlesztési Tanácsok a benyújtott céltámogatási igényeket az alábbi szempontok alapján rangsorolják: 1. A tervezett fejlesztés a műszakilag az elmúlt évek során szétszakadt beruházásnak minősíthető-e.	2. Nem igényelhető támogatás a meglévő létesítmény rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő, az üzemeltetést szolgáló javítási, karbantartási munkákhoz, valamint a meglévő szennyvízcsatorna-hálózat kapacitásnövelő átalakításához.
2. A beruházás megvalósítása a Nemzeti Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program teljesítéséhez szükséges-e. Ezen belül is előnyben kell részesíteni: 2.1. a 10 000 lakosegyenértéknél nagyobb terhelést meghaladó szennyvíz-kibocsátású, külön jogszabály által kijelölt érzékeny területen fekvő települést vagy agglomerációt, 2.2. a 15 000 lakosegyenértéknél nagyobb terhelést meghaladó szennyvíz-kibocsátású szennyvízelvezetési agglomeráció területét, 2.3. a 10 000-15 000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvíz-kibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomeráció területét, 2.4. a 2000-10 000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvíz-kibocsátású szennyvízelvezetési agglomeráció területét. Az azonos kategóriába eső igények esetében a szennyező anyag csökkenésének mértéke szerinti sorrendet is fel kell állítani.
3. Az igénykielégítés során előnyben kell részesíteni azokat a beruházásokat, amelyeknél a megvalósíthatósági tanulmány alapján kiválasztott megoldás beruházási összköltsége és az üzemeltetési költségei a legelőnyösebbek. Figyelembe lehet venni - az egy ingatlanra jutó beruházási költség összegét, továbbá a talajviszonyokból és az úthelyreállításból adódó magasabb költségek szükségességét.	3. Nem igényelhet támogatást az az önkormányzat, ahol a bekötések száma a meglévő szennyvízcsatorna-hálózat 1 kilométerére vonatkozóan a városokban az 50, a községekben a 30 bekötést nem éri el.
I.1.	Szennyvízközmű beruházás: A szennyvíztisztító-telep, valamint a szennyvízcsatorna-hálózat együttes megvalósítása szennyvízközmű beruházásnak minősül. Az önkormányzat a szennyvízközmű beruházásra vonatkozó igényét egy igénybejelentésben nyújtja be. Az I.2. és I.3. célok esetében az önkormányzat csak akkor nyújthat be igényt, amennyiben az a meglévő szennyvíztisztító-telep kapacitásának növelésére irányul. Az I.4. célra csak akkor nyújtható be igény, amennyiben - a meglévő tisztítótelep jobb kihasználása céljából - a csatornahálózat bővítését tervezi az önkormányzat.
I.2.	Szennyvíztisztító-telep építése	Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti. A 2000 fő alatti állandó népességű település önkormányzata akkor igényelhet egyedi vagy közös beruházáshoz támogatást, ha a beruházás indokoltságát ivóvízbázis-védelem vagy tartósan magas talajvízállás szempontjából a megvalósíthatósági tanulmány igazolja, és a szakmai értékelést végző szervezet javaslatával alátámasztja.
Azoknak a helyi önkormányzatoknak - amelyek területén olyan természetes, illetve jogi személyek vannak, akik ipari tevékenységük folytán csatornabírságolás hatálya alá eső szennyvizet bocsátanak ki a közcsatorna-hálózatba - igazolniuk kell, hogy megtették azokat a hatósági intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a szennyvíztisztító-telep üzembe helyezését követően az ipari előtisztító által kibocsátott szennyvíz minősége nem haladja meg a csatornabírságról szóló jogszabályban szereplő, a közcsatornát károsító anyagokra előírt határértékeket. A támogatási arány: 50%
I.3.	Települési folyékony hulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztítótelep építése	Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti. A 2000 fő alatti állandó népességű település önkormányzata akkor igényelhet egyedi vagy közös beruházáshoz támogatást, ha a beruházás indokoltságát ivóvízbázis-védelem vagy tartósan magas talajvízállás szempontjából a megvalósíthatósági tanulmány igazolja, és a szakmai értékelést végző szervezet javaslatával alátámasztja.
További feltételek: a) az önkormányzat központi belterületére kiterjedő közműves ivóvízellátás biztosított;b) a létesítendő tisztítótelep a későbbiek során kiépítendő közcsatorna-hálózathoz csatlakoztatható és a szennyvíz tisztítására alkalmassá tehető. A felsorolt feltételek együttes fennállása esetén a támogatási arány: 40%.
I.4.	Szennyvízcsatorna-hálózat építése	Támogatást igényelhet minden települési önkormányzat a szennyvízcsatorna-hálózattal még nem rendelkező területek ellátásához. Egy önkormányzat e célra annyi igényt nyújthat be, ahány közbeszerzési eljárást kíván lefolytatni. Az igényhez csatolni kell az önkormányzat nyilatkozatát arról, hogy az érintett területre vonatkozóan a tervezett szennyvízcsatorna-hálózat 1 kilométerére nézve az ingatlantulajdonosok 80%-a, de városban legalább 50, községben legalább 30 ingatlantulajdonos vállalta, hogy legkésőbb az üzembe helyezést követő 1 éven belül rácsatlakozik a szennyvízcsatorna hálózatra. A támogatási arány 15 000 fő feletti állandó népességű település esetében: 40%. A támogatási arány 2000 fő fölötti és 15 000 fő alatti állandó népességű település esetében: 50%. Más önkormányzat vagy állam tulajdonában lévő érvényes üzemeltetési vízjogi engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító műre, vagy folyamatban lévő állami főmű építéséhez való csatlakozás esetén a támogatási arány 10%-ponttal növekszik.
II.	Egészségügy - Működő Kórházak és szakrendelők gép-műszer beszerzései	Támogatást igényelhetnek a helyi önkormányzatok 1 millió Ft egyedi értéken felüli és egy éven túl elhasználódó egészségügyi gép-műszer beszerzéséhez a következő szakterületek számára:
A Regionális Fejlesztési Tanácsok a céltámogatási igényeket az alábbi szempontok szerint rangsorolják:	- képalkotó-diagnosztika, kivéve CT és MRI berendezések; - aneszteziológiai-intenzív terápiás-sürgősségi eszközök.
1. Az ellátásban részesülők társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településen élnek-e.
2. Az érintett kórházak az egészségügyi ellátásban betöltött progresszivitási szintjük szerint hol helyezkednek el.
3. Az érintett egészségügyi intézmény által ellátottak száma magas-e. Ezen belül: - azon önkormányzatok esetében, amelyek több kórház fenntartói teendőit látják el, külön kell vizsgálni az egyes kórházak által ellátottak számát.
4. Előnyben kell részesíteni azon műszerigényeket, amelyek nélkülözhetetlenek a működéshez szükséges minimumfeltételek teljesítéséhez.	A támogatási arány: 40%”

[LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2004. december 20-i ülésnapján fogadta el.

[LÁBJEGYZET_2] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2005/31.

[LÁBJEGYZET_3] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2005/14.

[LÁBJEGYZET_4] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2005/14.