2003. évi LXI. törvény

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról  [LÁBJEGYZET_1]

1. § A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) a következők szerint módosul:
A Kt. 4. §-a a következő (8)-(15) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A (7) bekezdés alkalmazásában a gyermek, tanuló hátrányos megkülönböztetésének minősül minden olyan - közvetlen vagy közvetett - különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kedvezés (a továbbiakban együtt: különbségtétel), amelynek célja vagy következménye a közoktatás terén az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása, továbbá a gyermek, tanuló zaklatása.
(9) Közvetlen hátrányos megkülönböztetés különösen valamely személynek vagy csoportnak
a) kizárása az e törvény alapján igénybe vehető bármely szolgáltatásban való részvétel lehetőségéből, az e törvényben meghatározott jogok gyakorlásából,
b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét,
c) jogellenes elkülönítése.
(10) A (8) bekezdés tekintetében zaklatás minden olyan magatartás, késztetés, amelynek célja a gyermek, tanuló megalázása, megfélemlítése, emberi méltóságának megsértése, illetve ilyen hatást kiváltó légkör, környezet kialakítása.
(11) Közvetett hátrányos megkülönböztetés minden olyan rendelkezés, intézkedés, feltétel vagy gyakorlat, amely látszólag mindenkinek azonos jogokat biztosít, mindenkivel szemben azonos követelményeket támaszt, azonban valamely személyt vagy személyek csoportját a másik összehasonlítható helyzetben lévő személlyel, csoporttal összevetve hátrányos helyzetbe hoz, jogellenesen elkülönít.
(12) Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a nevelő és oktató munka jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő különbségtétel, ha az törvényes célok érdekében, a szükséges eszközök alkalmazásával történik, így különösen az e törvény és végrehajtási rendeletei alapján szervezett bármilyen nevelés, nevelés és oktatás, illetőleg intézkedés.
(13) A hátrányos megkülönböztetés következményeit orvosolni kell. A hátrányosan megkülönböztetett gyermek, tanuló jogsérelmének orvoslása nem járhat más gyermek, tanuló jogainak megsértésével, csorbításával. A hátrányos helyzet orvoslására az e törvényben szabályozott eljárás keretében kerülhet sor. Az e törvényben szabályozott eljárás lefolytatása - függetlenül annak eredményétől - nem zárja ki a személyhez fűződő jogok bíróság előtt történő érvényesítésének lehetőségét, illetőleg más, a felelősség és jogkövetkezményeinek megállapítására alkalmas eljárás megindítását.
(14) A hátrányos megkülönböztetés miatt jogorvoslattal élővel szemben e tevékenysége miatt alkalmazott bármilyen megtorló intézkedés jogellenes, és a (13) bekezdésben meghatározottak szerint a következményeket orvosolni kell.
(15) A közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe. A közoktatásban a gyermek mindenek felett álló érdeke különösen, hogy
a) az e törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet,
b) az e törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez,
c) ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva döntsenek.”
2. § A Kt. 6. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.
(3) A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a huszadik életévét betölti.
(4) Az iskola igazgatója dönt
a) a tankötelezettség kezdetéről az óvoda véleménye alapján, illetőleg ha a gyermek nem járt óvodába, vagy az óvoda kezdeményezi a nevelési tanácsadó véleménye alapján; a sajátos nevelési igényű gyermek esetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján;
b) a tankötelezettség meghosszabbításáról a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján.”
3. § A Kt. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az iskola igazgatója vagy a gyámhatóság, illetve a gyermekjóléti szolgálat megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. A jegyző dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét.”
4. § (1) A Kt. 8. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki, valamint az eredeti (5)-(10) bekezdés számozása (6)-(11) bekezdésre változik:
„(2) Az óvodai nevelés szakasza a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését az e törvény 6. §-ának (2) bekezdése szerint meg nem kezdi.
(3) Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik, melyek a következők:
a) az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető,
b) a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő,
c) az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó,
d) a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő
szakasz. A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá - a tanulók igényéhez igazodóan, a helyi tantervben meghatározottak szerint - az alapozó szakasz kötelező tanórai foglalkozása időkeretének huszonöt-negyven százalékában nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik.
(4) A középfokú nevelés-oktatás szakasza a kilencedik évfolyamon kezdődik, és szakiskolában a tizedik, középiskolában a tizenkettedik vagy a tizenharmadik évfolyam végén fejeződik be. A középfokú nevelés-oktatás szakasza két részre tagolódik, melyek a következők:
a) a kilencedik évfolyamon kezdődő és a tizedik vagy a tizenegyedik évfolyam végéig tartó, általános műveltséget megszilárdító,
b) a tizenegyedik vagy a tizenkettedik évfolyamon kezdődő és a tizenkettedik, illetve a tizenharmadik évfolyam végéig tartó, általános műveltséget - a tanuló érdeklődésének, adottságának megfelelően - elmélyítő, pályaválasztást segítő
szakasz.
(5) Az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszán belül az egyes iskolai évfolyamok tananyaga és követelményei egymásra épülnek.”
(2) A Kt. 8. §-ának (8) bekezdése - melynek számozása az (1) bekezdés szerint (9) bekezdésre változik - helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az általános műveltséget megalapozó szakaszban az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv biztosítja. A Nemzeti alaptanterv kötelező rendelkezéseket állapíthat meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására. A Nemzeti alaptantervben kell meghatározni az iskolának az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel és a környezetvédelemmel összefüggő feladatait. A Nemzeti alaptantervben foglaltak teljesítését az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek segítik.”
(3) A Kt. 8. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A Nemzeti alaptantervet a Kormány adja ki. A Nemzeti alaptantervnek a Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács egyetértését és a Közoktatás-politikai Tanács véleményét, továbbá a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelő-oktató munkát érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését.”
5. § A Kt. 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8/A. § (1) A kerettanterv ajánlást tartalmaz:
a) a nevelés és oktatás céljára, a tantárgyak rendszerére, az egyes tantárgyak témaköreire, a témakörök tartalmára, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeire, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretre, az iskolai egészségfejlesztéssel, fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtására,
b) szakiskolában a pályaorientációra, a szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatásra, továbbá az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás és a pályaorientáció, a szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés időbeli tagolására, időkereteire, arányaira,
c) szakközépiskolában a szakmai orientációra, az elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatásra, továbbá az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás és a szakmai orientáció, az elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés időbeli tagolására, időkereteire, arányaira.
(2) Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program magában foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet, továbbá a szakképzésben részt vevő iskolákban a szakmai programot.”
6. § A Kt. 8/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését biztosító óvoda, valamint nevelését és oktatását végző iskola a 8. § (2)-(9) bekezdésében és a 8/A. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az óvodai nevelési program, illetve az iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét is. A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvében, illetve a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvében meghatározottak szerint a siket gyermek óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása jelnyelven is folyhat.”
7. § (1) A Kt. 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tanulói jogviszony megszűnése után bármelyik, a bizonyítvány kiállítására jogosult iskolában tehető alapműveltségi vizsga, illetve az érettségi vizsga vizsgaszabályzata szerint érettségi vizsga. Érettségi vizsga tehető a tanulói jogviszony fennállása alatt és a tanulói jogviszony megszűnését követően az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott vizsgaközpontban is. Az alapműveltségi vizsgát és az érettségi vizsgát minden esetben a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint kell letenni.”
(2) A Kt. 9. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és felsőoktatási intézménybe való felvételre, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. A felsőoktatási intézmény határozza meg, hogy a felvételhez az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból milyen szintű követelményekre épülő vizsgát és vizsgaeredményeket kell teljesíteni. Az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból letett vizsga - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint - megismételhető. A felsőoktatási intézmény a felvételi kérelem elbírálásakor a középiskolai tanulmányok során kapott osztályzatokat és a középiskolai tanulmányi versenyeken elért eredményeket - jogszabályban meghatározottak szerint - figyelembe veheti, illetve figyelembe veszi.”
8. § A Kt. 10. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A gyermeknek, tanulónak joga, hogy]
„a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, illetve alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében.”
9. § A Kt. 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szakközépiskola és a szakiskola tanulóját a szakképzési évfolyamokon folyó gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére [Mt. 18. §, 19. §, 21. §, 22. § (1)-(2) bekezdés, 24. § (1) bekezdés, 26-27. §, 102. § (2) bekezdés és a (3) bekezdésének b)-c) pontja]. A tanuló foglalkoztatására - a szakképzésről szóló törvény eltérő rendelkezésének hiányában - alkalmazni kell továbbá a Munka Törvénykönyve 104. §-ának (1)-(4) bekezdését, 124. §-ának (1) bekezdését, 125. §-ának (1)-(2) bekezdését, 129/A. §-ának (2)-(6) bekezdését, valamint a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokat. A tanulószerződés megkötésekor, az abból eredő jogok és kötelezettségek teljesítésekor alkalmazni kell a Munka Törvénykönyvének a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezéseit [Mt. 5. § (1)-(3) és (7)-(8) bekezdés]. A tanuló a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében - a munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint (Mt. 199-202. §) - jogvitát kezdeményezhet. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a tanulói jogviszonyt, szakszervezeten a tanulói szakszervezetet kell érteni.”
10. § (1) A Kt. 12. §-a bevezető rendelkezése - melynek jelölése a (4) bekezdés szerint (1) bekezdésre változik - helyébe a következő rendelkezés lép:
„A tanuló kötelessége, hogy”
(2) A Kt. 12. §-a - melynek jelölése a (4) bekezdés szerint (1) bekezdésre változik - a következő c) ponttal egészül ki, és az eredeti c)-f) pont jelölése d)-g) pontra változik:
[A tanuló kötelessége, hogy]
„c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint - közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában;”
(3) A Kt. 12. §-a - melynek jelölése a (4) bekezdés szerint (1) bekezdésre változik - a következő h) ponttal egészül ki:
[A tanuló kötelessége, hogy]
„h) megtartsa az iskolai, kollégiumi szervezeti és működési szabályzatban, továbbá a házirendben foglaltakat.”
(4) A Kt. 12. §-a a következő (2)-(5) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) A nevelési-oktatási intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az iskola, kollégium szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő, vagy amely a tanuló jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói, kollégiumi tagsági viszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor jött létre. A tanulót - a (4) bekezdésben meghatározottak szerint - díjazás illeti meg, ha az iskola, kollégium a vagyoni jogokat másra ruházza át.
(3) Ha az iskola, kollégium a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt - kérelemre - a tanuló részére az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett, ha az iratkezelés szabályai nem terjednek ki az adott dologra, a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a felelős őrzés szabályait (Ptk. 196-197. §) kell alkalmazni.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével - és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanulók teljesítményét.
(5) A (2) és (4) bekezdésben foglaltak - a szakképzésben részt vevő tanulókat megillető juttatások tekintetében - nem alkalmazhatók arra a tanulóra, aki a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt.”
11. § A Kt. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szülő kötelessége különösen, hogy
a) gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről,
b) biztosítsa gyermeke - e törvény 24. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak szerinti - óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének vagy képzési kötelezettségének teljesítését,
c) figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget,
d) rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal,
e) elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az óvoda, az iskola, a kollégium rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását,
f) megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében,
g) tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait.”
12. § A Kt. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott az óvodai nevelőmunka, illetve az iskolai és kollégiumi nevelő és oktató munka, valamint a pedagógiai szakszolgálat ellátása során a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.”
13. § (1) A Kt. 17. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha e törvény másképp nem rendelkezik, nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben az alkalmazható, aki az e törvényben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A megfelelő felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:]
„a) óvodában óvodapedagógusi, konduktor-óvodapedagógusi;
b) az iskolai oktatás első-negyedik évfolyamán
- valamennyi tantárgyhoz a tanítói, konduktor-tanítói, konduktori (a továbbiakban a konduktori és a konduktor-tanítói végzettség együtt: konduktor),
- a testnevelés tantárgyhoz a tantárgynak megfelelő tanári,
- feltéve, hogy e területeken az iskolában a helyi tantervben foglaltak alapján emelt szintű oktatás folyik, a művészetek, az idegen nyelv, a nemzetiségi és etnikai kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyakhoz a tantárgynak megfelelő tanári;
c) az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán a nem szakrendszerű oktatásban a b) pontban meghatározottak szerinti, a szakrendszerű oktatásban a tantárgynak megfelelő szakos tanári vagy a műveltségi területnek megfelelő képesítést nyújtó tanítói;”
(2) A Kt. 17. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha e törvény másképp nem rendelkezik, nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben az alkalmazható, aki az e törvényben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A megfelelő felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:]
„e) középiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően a tantárgynak megfelelő szakos egyetemi szintű tanári, a művészetek, a testnevelés, a technika-gyakorlati foglalkozás tantárgyak esetén a tantárgynak megfelelő tanári;”
(3) A Kt. 17. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha e törvény másképp nem rendelkezik, nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben az alkalmazható, aki az e törvényben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A megfelelő felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:]
„k) alapfokú művészetoktatási intézményben, művészeti szakközépiskolában, szakiskolában a művészeti szakmai tantárgyakat oktató pedagógusnak a művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanári vagy művész; művészeti szakközépiskolában, ha van a képzés szakirányának megfelelő egyetemi szintű képzés, a tizenegyedik évfolyamtól a művészeti tárgynak megfelelő egyetemi szintű tanári, illetve művész;”
(4) A Kt. 17. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés nyelve a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelve, illetve nem magyar nyelv, az adott nyelven folyó nevelő és oktató munkához pedagógus-munkakörben - a nevelési-oktatási intézmény típusához igazodva - az alkalmazható, aki]
„c) az (1) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, továbbá az alapképzésben vagy a szakirányú továbbképzésben elsajátította az adott tantárgy kisebbségi nyelven történő oktatásához, illetve nem magyar nyelven történő oktatásához szükséges nyelvi ismereteket,”
(5) A Kt. 17. §-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (8)-(11) bekezdés számozása (9)-(12) bekezdésre változik:
„(7) Tantárgyi modul (tánc és dráma, hon- és népismeret, egészségtan, mozgókép- és médiaismeret, etika, társadalomismeret stb.) oktatására a megfelelő szakos tanári végzettség és szakképzettség, vagy a munkakörre előírt végzettség és szakképzettség mellett a tantárgyi modulnak megfelelő szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség jogosít.
(8) Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéséhez szükséges módszereket. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítóra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkettő éves korosztály neveléséhez-oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el.”
14. § (1) A Kt. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői megbízás feltétele:
a) az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges - a 17. § (1)-(2) bekezdésben felsorolt - felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, továbbá pedagógus-szakvizsga, középiskolában - ha e törvény másképp nem rendelkezik - egyetemi szintű tanári végzettség és szakképzettség, továbbá pedagógus-szakvizsga;
b) másodszor és további alkalommal történő megbízás esetén a pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség;
c) legalább öt év - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlat;
d) a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre szóló alkalmazás, illetve a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre szóló alkalmazás.”
(2) A Kt. 18. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő egyetemi szintű tanárképzés, szakközépiskola vezetésével megbízható az is, aki a képzés szakirányának megfelelő egyetemi szintű végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá emellett pedagógus-szakvizsgával vagy azzal egyenértékű vizsgát igazoló oklevéllel rendelkezik.”
(3) A Kt. 18. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az intézményvezetői megbízásnál szakmai gyakorlatként elfogadható
a) a tanügy-irányítási munkakörben,
b) a pedagógiai szakszolgálatban és a pedagógiai-szakmai szolgálat ellátását nyújtó munkakörben,
c) szakiskolában és szakközépiskolában a nem iskolai gyakorlati képzésben szakoktatói vagy gyakorlati oktatásvezetői munkakörben,
d) művészeti szakiskolában és szakközépiskolában, valamint alapfokú művészetoktatási intézményben a képzés szakirányának megfelelő művészeti pályán
eltöltött idő is, ha a pályázó rendelkezik legalább három év - az (5) bekezdésben meghatározott - szakmai gyakorlattal.”
15. § (1) A Kt. 19. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy]
„c) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket.”
(2) A Kt. 19. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2)-(3) bekezdés számozása (5)-(6) bekezdésre változik:
„(2) A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A pedagógus - a minőség, típus és ár megjelölése nélkül - olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. Az e körbe nem tartozó felszerelések biztosítása az iskola feladata.
(3) Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul.
(4) Az iskolaszék - annak hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat - ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatosan a szülőkre háruló kiadások tekintetében korlátozásokat állapíthat meg. A korlátozás nem járhat azzal a következménnyel, hogy kizárja a (2) bekezdésben meghatározott ruházati és más felszerelések megvételét.”
16. § A Kt. 20. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A közoktatás nevelő, valamint nevelő és oktató intézményei:]
„c) szakiskola;”
17. § A Kt. 23. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) Az óvodai nevelés, iskolai nevelés-oktatás, kollégiumi nevelés, továbbá - az e törvény 30. §-ában meghatározott kivétellel - a pedagógiai szakszolgáltatás, valamint - az e törvény 36. § (2) bekezdésének e)-f) pontjában felsoroltak kivételével - a pedagógiai szakmai szolgáltatás a 20-23. §-ban felsorolt közoktatási intézményben látható el.
(3) Az óvodai nevelés, általános iskolai nevelés-oktatás, kollégiumi ellátás, nevelési tanácsadás ellátható a közös igazgatású gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységének keretei között is.
(4) A 20. § (1) bekezdés b)-d) és f) pontjában felsorolt iskolák - külön jogszabályban meghatározottak szerint - elláthatják a sportiskola feladatait is.”
18. § A Kt. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség - e törvény 6. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerinti - kezdetéig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik.
(2) Az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is.
(3) A gyermek - ha e törvény másképp nem rendelkezik - abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni.
(4) Az óvodai foglalkozásokat oly módon kell megszervezni, hogy az óvoda a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az óvodai neveléssel, a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainak. Az e törvényben meghatározott óvodai feladatok ellátásához igénybe vehető heti időkeret ötven óra, melyet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel.
(5) A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában. A nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet. A nevelőtestület egyetértését a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek, tanuló vizsgálatának megkezdése előtt szerzi be. A nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság - szakvéleményének megküldésével - értesíti a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt, ha javasolja, hogy a gyermek további egy évig óvodai nevelésben vegyen részt.”
19. § (1) A Kt. 25. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az iskolai rendszerű szakképzésbe legkorábban abban az évben kapcsolódhat be a tanuló, amelyben betölti a tizenhatodik életévét, a szeptember első munkanapján kezdődő tanítási évben. Az iskolai rendszerű szakképzés (a továbbiakban: szakképzés) - jogszabályban meghatározottak szerint - az alapfokú iskolai végzettség megszerzése előtt, az alapfokú iskolai végzettség megszerzését követően, a tizedik évfolyam befejezése után, a középiskolai érettségi vizsgára történő felkészítés utolsó évfolyamának befejezése után vagy az érettségi vizsgát követően készíthet fel szakmai vizsgára, illetve - ha e törvény megengedi - munkába álláshoz, önálló életkezdéshez szükséges ismeretekre. E bekezdésben foglaltakat a művészeti szakmai vizsgára történő felkészítés esetén nem kell alkalmazni.”
(2) A Kt. 25. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az iskolák - a helyi önkormányzatok által fenntartott iskolák az önkormányzati intézkedési tervvel [Kt. 85. § (4) bek.], illetve a fejlesztési tervvel [Kt. 88. § (1) bek.] összhangban - megállapodhatnak az e törvényben meghatározott feladataik összehangolt, illetve közös megszervezésében. Ha a helyi önkormányzat által fenntartott általános iskola kevesebb mint nyolc évfolyammal működik, a kötelező felvételt biztosító iskolával [Kt. 66. § (2) bekezdés] megállapodásban kell rendeznie az együttműködés kérdéseit. A megállapodás az iskolák fenntartóinak a jóváhagyásával válik érvényessé. A megállapodás jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az ellentétes az önkormányzati intézkedési tervvel, vagy a fenntartóra többletkötelezettség hárul, illetve a megállapodás jogszabályba ütközik. A megállapodásra egyebekben a Polgári Törvénykönyvnek a megbízásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a megállapodás megszüntetésére csak oly módon van lehetőség, hogy az érintett tanulók a megkezdett tanulmányaikat be tudják fejezni.”
20. § (1) A Kt. 27. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakiskolának - a (7)-(8), a (10) és a (12)-(14) bekezdésben meghatározott kivétellel - kilencedik-tizedik és az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges, az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van. Ha a szakiskola több szakképesítés megszerzésére készít fel, a szakképzési évfolyamok száma - a felkészítési időtől függően - az egyes szakképzésekben eltérhet egymástól.
(2) A kilencedik-tizedik évfolyamon az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik; továbbá elméleti és gyakorlati ismeretek átadását szolgáló pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás is folyhat.
(3) A szakképzési évfolyamokon - az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a középiskola utolsó évfolyamának befejezéséhez vagy az érettségi vizsga letételéhez nem kötött szakképzettségek körében - a szakmai és vizsgakövetelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik.”
(2) A Kt. 27. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az, aki nem fejezte be az általános iskola nyolcadik évfolyamát, és elmúlt tizenhat éves, a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében felzárkóztató oktatásban vehet részt. A felzárkóztató oktatás egy vagy két évig (tíz vagy húsz hónapig) tart. A felzárkóztató oktatást a következők figyelembevételével kell megszervezni:
a) A tanuló a felzárkóztató oktatás keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek. A tanuló a felzárkóztató oktatás sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére.
b) Ha a tanuló az általános iskola
- hatodik évfolyamát sikeresen befejezte, a kétéves (húsz hónapos),
- hetedik évfolyamát sikeresen befejezte, az egyéves (tíz hónapos)
felzárkóztató oktatás befejezéséről kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít.
c) Ha a tanuló az általános iskola hat évfolyamánál kevesebb évfolyamot fejezett be sikeresen, a kétéves (húsz hónapos) felzárkóztató oktatás után alapfokú iskolai végzettség hiányában is megkezdheti tanulmányait az alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakképesítés megszerzése céljából, feltéve, hogy a szakképzési évfolyamok számát eggyel megnövelik, és minden szakképzési évfolyamon legalább háromszázötven órában biztosítják az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakasza követelményeinek az elsajátítását. Az alapfokú iskolai végzettség meglétéhez kötött szakképesítést igazoló bizonyítvány ebben az esetben alapfokú iskolai végzettséget is tanúsít.
d) Ha a tanuló az e bekezdésben meghatározottak szerint nem szerezhet vagy nem kíván alapfokú iskolai végzettséget szerezni, a felzárkóztató oktatásban egy évig (tíz hónapig) tartó szakképzést előkészítő évfolyam keretében a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciát) szerzi meg, és a szakképzési évfolyamon a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott elméleti és gyakorlati tudáselemek (kompetencia) meglétéhez kötött szakképesítés megszerzésére készülhet fel.
e) Az, aki az e bekezdésben meghatározottak szerint alapfokú iskolai végzettséget szerzett, a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon a tizedik évfolyam elvégzéséhez kötött szakképesítés megszerzése céljából, feltéve, hogy a szakképzési évfolyamok számát eggyel megnövelik, és a tanuló részére minden szakképzési évfolyamon legalább háromszázötven órában tanítják a nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszának követelményeit is.
f) Az e bekezdésben szabályozott oktatást az oktatási miniszter által e törvény 95. §-a (1) bekezdésnek j) pontja alapján kiadott pedagógiai rendszer alapján kell megszervezni.
g) A tanuló részére biztosítani kell a kollégiumi elhelyezést, ha e nélkül nem tudna bekapcsolódni a felzárkóztató oktatásba.”
(3) A Kt. 27. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A szakiskola
a) speciális szakiskolaként működik, ha a többi tanulóval fogyatékossága miatt együtt haladásra képteleneket készíti fel szakmai vizsgára, vagy nyújt részükre munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket; a munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismeretek átadása esetén a szakképzési évfolyamok száma kettő,
b) készségfejlesztő speciális szakiskolaként működik, ha a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását. Ebben az esetben a szakképzési évfolyamok száma kettő.”
(4) A Kt. 27. §-ának (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Kizárólag szakképzési évfolyammal akkor működhet a szakiskola, ha olyan tanulókat készít fel a szakmai vizsgára, akik eredményesen befejezték a tizedik évfolyamot, vagy teljesítették a tankötelezettségüket.
(14) A (8) bekezdésben szabályozott felzárkóztató oktatást a kilencedik évfolyamon kell megszervezni, amely - az oktatási miniszter által kiadott pedagógiai rendszer szerint - egy vagy két évig (tíz vagy húsz hónapig) tart. A (9)-(10) bekezdésben szabályozott szakiskola kilencedik évfolyammal működik, amelynek időtartama két évig (húsz hónapig) tart abban az esetben, ha olyan tanulókat készít fel, akik nem rendelkeznek alapfokú iskolai végzettséggel.”
(5) A Kt. 27. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(15) Ha a szakiskolai nevelés és oktatás középiskolai nevelést és oktatást ellátó többcélú intézményben folyik, a szakiskola tanulója a szakmai vizsga letételét követően - a kilencedik-tizedik évfolyamon folytatott tanulmányainak beszámításával - folytathatja tanulmányait az érettségi vizsgára történő felkészülés céljából.”
21. § A Kt. 28. §-ának (4) bekezdése a következő második-negyedik mondattal egészül ki:
„Tizenharmadik évfolyamon fejeződhet be a nevelés és oktatás a gimnáziumban akkor is, ha a kilencedik évfolyamon legalább a kötelező tanórai foglalkozások negyven százalékának megfelelő időkeretben idegen nyelvből, illetve a nemzetiségi és a kisebbségi nyelvből intenzív nyelvi felkészítés folyik, továbbá a gimnázium a tizedik-tizenharmadik évfolyamon emelt szintű oktatás keretében felkészíti a tanulót az adott nyelvből az emelt szintű érettségi vizsga letételére. A nyelvi előkészítésre fel nem használt időkeret legalább huszonöt százalékát informatikai ismeretek oktatására, a fennmaradó időkeretet pedig képességfejlesztésre kell fordítani (a továbbiakban: nyelvi előkészítő évfolyam). A hat vagy nyolc évfolyammal működő gimnáziumban a nyelvi előkészítő évfolyam a kilencedik évfolyam helyett másik évfolyamon is megszervezhető.”
22. § (1) A Kt. 29. §-ának (1) bekezdése a következő ötödik mondattal egészül ki:
„Ha a szakközépiskola több szakképesítés megszerzésére készít fel, a szakképzési évfolyamok száma - a felkészítési időtől függően - az egyes szakképzésekben eltérhet egymástól.”
(2) A Kt. 29. §-ának (2) bekezdése a következő második-negyedik mondattal egészül ki:
„Tizenharmadik évfolyamon fejeződhet be a nevelés és oktatás a szakközépiskolában akkor is, ha a kilencedik évfolyamon legalább a kötelező tanórai foglalkozások negyven százalékának megfelelő időkeretben idegen nyelvből, illetve a nemzetiségi és kisebbségi nyelvből intenzív nyelvi felkészítés folyik, továbbá a szakközépiskola a tizedik-tizenharmadik évfolyamon emelt szintű oktatás keretében felkészíti a tanulót az adott nyelvből az emelt szintű érettségi vizsga letételére. A nyelvi előkészítésre fel nem használt időkeret legalább huszonöt százalékát informatikai ismeretek oktatására, a fennmaradó időkeretet pedig képességfejlesztésre kell fordítani. A szakképzési évfolyamok száma egy évfolyammal megnövelhető, ha az oktatás két tanítási nyelven folyik.”
23. § (1) A Kt. 30. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították.”
(2) A Kt. 30. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelése és oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, óvodai tagozaton, iskolai tagozaton, osztályban, csoportban vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, óvodai tagozaton, illetve iskolai osztályban (a továbbiakban: a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók - külön vagy közös - nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és iskola, illetve kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény) történhet.”
(3) A Kt. 30. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban, a konduktív nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézménynek rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátáshoz szükségesek.”
(4) A Kt. 30. §-a (9) bekezdésének első-második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint - a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján - a gyakorlati képzés kivételével - az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól, az iskola - az e törvény 52. §-ának (7) bekezdésében, valamint (11) bekezdésének c) pontjában meghatározott időkeret terhére - egyéni foglalkozást szervez részére.”
(5) A Kt. 30. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben - az e törvény 18. § (1) bekezdésének a) pontjában a középiskolákra vonatkozó rendelkezések megtartásával - intézményi vezetői megbízást kaphat az is, aki a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-tanítói, terapeuta felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.”
24. § (1) A Kt. 33. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (12) bekezdés számozása (13) bekezdésre változik:
„(12) Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény hozható létre a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény - céljaival összhangban - elláthatja az e törvény 34. §-a a), b), e), g) és h) pontjában felsorolt pedagógiai szakszolgálat feladatait, az utazószakember-hálózat működtetését, az e törvény 36. §-a (2) bekezdésének b)-e) és g) pontjában felsorolt pedagógiai-szakmai szolgáltatás feladatait, továbbá az intézmény keretén belül óvodai, általános iskolai feladatot ellátó intézményegység működhet.”
(2) A Kt. 33. §-ának (12) bekezdése - melynek számozása az (1) bekezdés szerint (13) bekezdésre változik - a következő második mondattal egészül ki:
„Ha a közös igazgatású közoktatási intézményben vagy az általános művelődési központban a nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem közoktatási tevékenységet ellátó intézményegység is működik, annak létesítésére, tevékenységének engedélyezésére az adott feladat ellátására létrehozható intézmény engedélyezésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”
25. § A Kt. 34. §-a a következő b) ponttal egészül ki, és az eredeti b)-g) pont jelölése c)-h) pontra változik:
[Pedagógiai szakszolgálat]
„b) fejlesztő felkészítés;”
26. § A Kt. 35. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2)-(8) bekezdés számozása (3)-(9) bekezdésre változik:
„(2) A fejlesztő felkészítés feladata, hogy azoknak a gyermekeknek, akik tankötelezettségüket sajátos nevelési igényük miatt nem tudják teljesíteni, biztosítsa a fejlődésükhöz szükséges felkészítést, a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtásával.”
27. § (1) A Kt. 37. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közoktatási intézmény alapító okirata tartalmazza az
a) intézmény nevét, az alapító, illetve a fenntartó nevét és címét,
b) intézmény típusát, alaptevékenységét, nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatait, tagintézményét, a feladatellátást szolgáló vagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát, az intézmény székhelyének és valamennyi telephelyének címét, nevelési-oktatási intézmény esetén az intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszámot, a tagozat megnevezését, iskola esetén az évfolyamok számát, alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezését,
c) a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat.”
(2) A Kt. 37. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A közoktatási intézmény a nyilvántartásból való törléssel - a törlés napján - megszűnik. Az e törvényben meghatározottak mellett törölni kell a nyilvántartásból a közoktatási intézményt akkor is, ha a fenntartó jogutód nélkül megszűnik, az egyéni vállalkozó meghal, és nincs olyan jogosult, aki folytatja a fenntartói tevékenységet, vagy megszűnik a fenntartónak a közoktatás-szolgáltatás szervezési joga, illetve e jogának gyakorlásával felhagy, továbbá ha bejelenti, hogy fenntartói jogát nem kívánja tovább gyakorolni, kivéve, ha a fenntartói jog - az e törvényben meghatározottak szerint - új fenntartóra száll át. Törölni kell a nyilvántartásból továbbá azt a közoktatási intézményt is, amelyet a fenntartója megszüntetett, vagy egy nevelési, tanítási évnél hosszabb ideig nem működtetett, továbbá, amelynek törlését a bíróság elrendelte.”
28. § A Kt. 39. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.”
29. § (1) A Kt. 40. §-ának (5) bekezdése a következő harmadik mondattal egészül ki:
„A közoktatási intézmény (Kt. 20-22. §), továbbá az e törvény 30. §-a alapján a közoktatás feladatainak ellátásában közreműködő nem közoktatási intézmény köteles a közoktatás információs rendszerébe bejelentkezni, és a közoktatás információs rendszere részére adatokat szolgáltatni.”
(2) A Kt. 40. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő (8)-(12) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (8) bekezdés számozása (13) bekezdésre változik:
„(7) Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg, hogy - a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül - az e törvényben, továbbá jogszabályokban meghatározott tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani. Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg továbbá az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét, a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodás során tiltott tanulói magatartást, az iskola és a kollégium helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használatának rendjét, az iskola, kollégium által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán, kollégiumon kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartást. Az óvoda házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg.
(8) A házirend előírhatja az óvodába, iskolába, kollégiumba a gyermekek, tanulók által bevitt dolgok megőrzőben (öltözőben) való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését. A házirend az óvodai bejáráshoz, illetve a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény csak szándékos károkozás esetén felel.
(9) A házirendet az óvoda, az iskola, a kollégium vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolaszék, kollégiumszék, óvodaszék, továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
(10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék (Kt. 60-61. §) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat (Kt. 63. §) véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
(11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását.
(12) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni.”
30. § A Kt. 41. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gyermek, a tanuló, a szülő és az alkalmazott nem késztethető lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződésének megvallására, megtagadására.
(4) A gyermeket, a tanulót, a szülőt és az alkalmazottat nem érheti hátrány világnézeti, lelkiismereti, politikai meggyőződése miatt.”
31. § A Kt. 44. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nevelési-oktatási intézményben a nevelő és oktató munka nevelési, illetve pedagógiai program szerint folyik. A nevelési, illetve pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A fenntartó a nevelési program és a pedagógiai program jóváhagyása előtt köteles - az Országos szakértői névjegyzékben szereplő, az adott intézménytípusnak megfelelő szakterületen nyilvántartásba vett - szakértő véleményét beszerezni. Ha az Országos szakértői névjegyzékben nincs az intézménytípusnak megfelelő szakterület, olyan szakértő véleményét kell beszerezni, akinek az adott intézménytípusban legalább öt év pedagógus-munkakörben szerzett gyakorlata van.
(2) A nevelési, illetve pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.”
32. § (1) A Kt. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az iskola pedagógiai programot, annak részeként - ha e törvény másként nem rendelkezik - a Nemzeti alaptanterv alapján helyi tantervet készít, vagy az ilyen módon készített helyi tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként a pedagógiai programjába. Az iskola az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek alapján is elkészítheti helyi tantervét, illetve a kerettantervet is beépítheti helyi tantervként a pedagógiai programjába. A középiskola a helyi tantervének elkészítéséhez figyelembe veszi az érettségi vizsga vizsgatárgyainak vizsgakövetelményeit is.”
(2) A Kt. 45. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A pedagógiai program a tananyagot vagy annak egy részét feldolgozhatja olyan témaegységekre, amelyeknek középpontjában a mindennapi élet valamely, a tanulók által megtervezhető és kivitelezhető feladata áll. A témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül, a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján (a továbbiakban: projektoktatás). A projektoktatás megszervezésekor a tanulói foglalkozások megszervezésére vonatkozó rendelkezésektől - az iskolai időkeretek meghatározására vonatkozó előírások megtartásával - el lehet térni.”
33. § A Kt. 46. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) Ha az általános iskola kevesebb, mint nyolc évfolyammal működik, helyi tantervének összhangban kell állnia annak az iskolának a helyi tantervével, amelyikben az utolsó évfolyamának befejezését követően a tanulók - mint kötelező felvételt biztosító iskolában - folytathatják tanulmányaikat.”
34. § A Kt. 47. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az óvoda nevelési programja tartalmazza:]
„b) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését,”
35. § (1) A Kt. 48. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az iskola pedagógiai programja meghatározza:]
„b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül
- az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit,
- az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit,
- az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit,
- az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját,
- moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe,
- a középszintű érettségi vizsga témaköreit,
- a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket,
- nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyagot,
- nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot,
- a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot,”
(2) A Kt. 48. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2)-(5) bekezdés számozása (5)-(8) bekezdésre változik:
„(2) Az iskola első-negyedik évfolyamán a helyi tantervbe évfolyamonként legalább heti három, a többi évfolyamán heti átlagban két és fél testnevelési órát be kell építeni. A helyi tantervbe - a nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének terhére - további egy vagy több testnevelési óra is beépíthető. A többlet testnevelési órákkal az e törvény 52. §-ának (3) bekezdésében meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető. Ha az iskolában iskolaotthonos nevelés és oktatás folyik, a helyi tantervbe minden tanítási napra - a délelőtti vagy a délutáni tanítási időszakra - be kell építeni a testnevelési órát. A többlet testnevelési órákat az első-negyedik évfolyamon - az e törvény 17. §-ának (8) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő - testnevelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező tanár is taníthatja.
(3) Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját. Az iskolai egészségnevelési programnak tartalmaznia kell az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatokat, beleértve a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programot is. Az iskolai egészségnevelési program elkészítéséhez be kell szerezni az iskola-egészségügyi szolgálat véleményét.
(4) Az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni
a) az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát,
b) az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait.”
(3) A Kt. 48. §-ának (5) bekezdése - melynek számozása a (2) bekezdés szerint (8) bekezdésre változik - helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az alapfokú művészetoktatási intézmény pedagógiai programja meghatározza:
a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül
- az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait,
- egyes művészeti tevékenység oktatásának cél- és feladatrendszerét,
- a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,
- a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat,
- a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet,
- a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét,
- a szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit;
b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül
- az egyes tanszakok általános fejlesztési követelményeit,
- az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, a tanszakok, tantárgyak szakirányú feladatait, követelményeit, az előírt tananyagot,
- az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit,
- az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit,
- az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló szorgalma és teljesítménye értékelésének, minősítésének formáját.”
36. § (1) A Kt. 52. §-a (1) bekezdésének felvezető rendelkezése a következő második mondattal egészül ki:
„A szakközépiskola és a szakiskola szakképzési évfolyamain a tanítási év - a tanév rendjében meghatározottak szerint - februárban is megkezdhető (keresztféléves oktatásszervezés).”
(2) A Kt. 52. §-a (1) bekezdés c) pontja záró rendelkezésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A sajátos nevelési igényű tanuló esetén, valamint a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, az a)-c) pontban meghatározott életkorhoz három évet hozzá kell számítani.”
(3) A Kt. 52. §-a (7) bekezdésének ötödik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeretet a tanórán kívüli foglalkozások megtartásához és - beleértve a szakmai előkészítő és szakmai alapozó oktatást is - osztálybontáshoz is igénybe veheti.”
(4) A Kt. 52. §-ának (9) bekezdése a következő hetedik-tizedik mondattal egészül ki:
„Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez - sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként - (a továbbiakban: sportcsoport) hetente legalább kétszer negyvenöt percet biztosítani kell, a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló, a (7) bekezdés alapján számított időkeretből. Az iskolai sportkör kezdeményezésére a (7) bekezdés alapján az egész iskolára számított nem kötelező tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló időkeret legalább húsz százalékát (a továbbiakban: minimális időkeret) az iskolai sportkör foglalkozásainak a megszervezéséhez kell biztosítani, ha az iskolában a sportcsoportok száma eléri az egész iskolára számított nem kötelező tanórai foglalkozások számának a tíz százalékát. A minimális időkeret arányosan csökkenthető, ha a sportcsoportok száma kevesebb a nem kötelező tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló időkeret tíz százalékánál. A sportköri foglalkozásokat testnevelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező tanár vezeti.”
(5) A Kt. 52. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az általános iskola első-negyedik évfolyamán biztosítani kell a mindennapos testmozgást. A mindennapos testmozgás a helyi tantervben meghatározott legalább heti három testnevelési óra és a játékos testmozgás keretében valósul meg. Az általános iskola első-negyedik évfolyamain minden olyan tanítási napon, az iskolaotthonos nevelés és oktatás esetén minden olyan délelőtti tanítási időszakban, amelyben nincs testnevelési óra, meg kell szervezni a - tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó - játékos, egészségfejlesztő testmozgást. A játékos, egészségfejlesztő testmozgás ideje naponként legalább harminc perc, amelyet több, legalább tizenöt perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani. A játékos, egészségfejlesztő testmozgást a tanítási órák részeként és szükség szerint legfeljebb egy óraközi szünet ideje legfeljebb ötven százalékának felhasználásával lehet megszervezni.”
(6) A Kt. 52. §-a (11) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Egyéni - egy-három tanuló részére szervezett - foglalkozás tartható]
„a) az alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágában - az előképző kivételével - a tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló órakeret terhére heti három órában, ha a tanuló részére a tanítási év átlagában - jogszabályban meghatározott időtartamban - legalább heti négy foglalkozás biztosított, heti másfél órában, ha ennél kevesebb foglalkozás biztosított; az egyéni foglalkozást az alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágában a hangszeres és énekes főtárgyi óra esetén egy-egy tanuló részére kell biztosítani,”
(7) A Kt. 52. §-a (11) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Egyéni - egy-három tanuló részére szervezett - foglalkozás tartható]
„c) az általános iskolában, a középiskolában és szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül - a (3) bekezdésben meghatározott - heti kötelező tanórai foglalkozások tizenkettő százalékában a tehetség kibontakoztatása, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, illetőleg az első-negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítése céljából,”
37. § A Kt. 53. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A kollégiumban biztosítani kell a pedagógiai felügyeletet azoknak a tanulóknak, akik nem tartózkodnak az iskolában, illetve nem vesznek részt kollégiumi foglalkozáson. A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy a tanuló elhatározása szerint rendszeresen hazalátogathasson. A hazautazás tanítási évben - beleértve az évközi szünetek idejét is - nem lehet kötelező.
(9) Az összefüggő, a napi három órát meghaladó napközis, tanulószobai és a kollégiumi foglalkozások között, iskolaotthonos nevelés és oktatás esetén minden olyan délutáni tanítási időszakban, amelyben nincs testnevelési óra biztosítani kell a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejlesztő testmozgást. A játékos testmozgást, ha az időjárási viszonyok megengedik, szabadban kell megszervezni. A játékos testmozgás ideje legalább napi negyvenöt perc.”
38. § A Kt. 55. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Nem lehet az (1) bekezdésben meghatározott vezető az, aki közoktatási intézmény fenntartója, illetve, aki közoktatási intézmény fenntartójánál vezető állású munkavállaló vagy vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő, közalkalmazott. Ez a korlátozás nem vonatkozik a fenntartói jogot gyakorló testület (közgyűlés, képviselő-testület, kuratórium) tagjaira.”
39. § A Kt. 59. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
„(5) Az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell meghatározni, mit kell érteni a gyermekek, tanulók nagyobb csoportja alatt.”
40. § A Kt. 65. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol szülője dolgozik. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető, több óvoda esetén az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. Az óvoda - beleértve a kijelölt óvodát is - köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki e törvény 24. §-ának (3) bekezdése alapján köteles óvodába járni, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (kötelező felvételt biztosító óvoda). A kijelölt óvoda [30. § (4) bek.], ha nem látja el a kötelező felvételt biztosító óvoda feladatait, csak helyhiány miatt tagadhatja meg a gyermek felvételét. A kötelező felvételt biztosító óvoda - ha a gyermek betöltötte a harmadik életévét - nem tagadhatja meg a hátrányos helyzetű gyermek, továbbá annak a gyermeknek a felvételét, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41. §-a alapján jogosult a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére, illetve akinek a felvételét a gyámhatóság kezdeményezte.”
41. § A Kt. 66. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A gyámhatóság kezdeményezése esetén az iskola nem tagadhatja meg a tanuló napközis foglalkozásra, iskolaotthonos osztályba való felvételét.”
42. § A Kt. 68. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gyámhatóság kezdeményezésére a tanulót fel kell venni a kollégiumba. Fel kell venni a kollégiumba azt a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulót, akinek az intézeti elhelyezése nagykorúság miatt szűnt meg.
(4) A kollégiumi felvétel, externátusi elhelyezés a (3) bekezdésben meghatározott esetben a tanulói jogviszony fennállásáig, egyébként egy tanévre szól. A kollégiumi felvétel, externátusi elhelyezés iránti kérelem elfogadása, illetve elutasítása nem lehet fegyelmezési eszköz.”
43. § A Kt. 69. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyermeket, kérelemre - ha családi körülményei, képességének kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja - az óvoda vezetője felmentheti az alól, hogy e törvény 24. §-ának (3) bekezdése alapján óvodai nevelésben vegyen részt.”
44. § (1) A Kt. 70. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A pedagógus - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti.”
(2) A Kt. 70. §-a (2) bekezdésének felvezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az érdemjegyek és osztályzatok - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a következők:”
(3) A Kt. 70. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az első-harmadik évfolyamon - félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor - szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. Az iskola pedagógiai programja, az évközi érdemjegyek, a félévi és az év végi osztályzatok helyett a tanuló teljesítményének, szorgalmának, magatartásának értékelésére, minősítésére a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő jelölés, illetőleg szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha az iskola nem alkalmazza az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni. Az iskola pedagógiai programja meghatározhatja azokat a tananyagokat, tantárgyakat, amelyekből a tanuló teljesítményét, előmenetelét nem kell értékelni, illetve minősíteni, továbbá eltekinthet a magatartás és szorgalom értékelésétől és minősítésétől. Nem mellőzhető azonban a tanuló teljesítményének, előmenetelének értékelése és minősítése azokból a tantárgyakból, amelyek követelményeiből állami vizsgát kell, illetve lehet tenni. A szakiskola pedagógiai programjában kell meghatározni, hogy a szakmai előkészítő és szakmai alapozó oktatás, illetve a szakközépiskola pedagógiai programjában kell meghatározni, hogy a szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás keretében elsajátított ismereteket hány tantárgy keretei között értékelik és minősítik, továbbá moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését.”
(4) A Kt. 70. §-ának (8) bekezdése a következő negyedik mondattal egészül ki:
„Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte.”
45. § (1) A Kt. 71. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az első-harmadik évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. E rendelkezést kell alkalmazni - iskolatípustól és évfolyamtól függetlenül - az idegen nyelv tekintetében is, az idegen nyelv tanulásának első évében. Ha az iskola szakképzési évfolyamába való lépés előfeltétele az alapműveltségi vizsga vagy az érettségi vizsga megléte, a tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év első félévének utolsó napjáig az alapműveltségi vizsgabizonyítványt, illetve az érettségi bizonyítványt megszerezte.”
(2) A Kt. 71. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (6) bekezdés számozása (8) bekezdésre változik:
„(4) Ha az első-negyedik évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi - az e törvény 52. §-ának (7) bekezdésében, valamint (11) bekezdésének c) pontjában meghatározott időkeret terhére - lehetővé kell tenni, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a tanköteles tanuló tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt [121. § (1) bekezdés 41. pont] második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot.
(5) Nem tagadható meg az első-negyedik évfolyamra járó tanuló napközis foglalkozásra, iskolaotthonos osztályba való felvétele, ha eredményes felkészülése azt szükségessé teszi.
(6) A szülőt tájékoztatni kell azokról a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani gyermeke eredményes felkészüléséhez. E rendelkezések alkalmazásában eredményes felkészülés azoknak az ismereteknek, képességeknek, készségeknek a negyedik évfolyam végére történő elsajátítása, amelyek az ötödik évfolyamba lépéshez szükségesek.
(7) A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. A szakképzési évfolyam nem ismételhető meg. Nem tekinthető a szakképzési évfolyam megismétlésének a második vagy további szakképzésbe történő bekapcsolódás.”
46. § A Kt. 72. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az iskolában csak olyan bizonyítványnyomtatvány, illetve bizonyítvány kiállításához szükséges nyomtatvány alkalmazható, amelyet az Oktatási Minisztérium jóváhagyott. A bizonyítványnyomtatvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatvány előállításához, forgalmazásához az Oktatási Minisztérium engedélye szükséges. Az iskolai nyomtatványok - az év végi bizonyítvány és az állami vizsga teljesítéséről kiállított bizonyítvány kivételével - az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott rendszer alkalmazásával, a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásával elektronikus úton is elkészíthetők és tárolhatók. A bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatványt azonban nyomtatott formában is elő kell állítani, és meg kell őrizni.”
47. § (1) A Kt. 74. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha]
„e) a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a nyolcadik életévét betölti.”
(2) A Kt. 74. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában és a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a gyermek a gyámhatóság intézkedésére vették fel az óvodába, továbbá, ha a gyermek e törvény 24. §-ának (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben. Az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók akkor sem, ha a gyermek hátrányos helyzetű.”
48. § (1) A Kt. 75. §-a (1) bekezdésének i) pontja a következő második mondattal egészül ki:
„E rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a tanuló hátrányos helyzetű.”
(2) A Kt. 75. §-a (7) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A tanuló kollégiumi tagsága megszűnik]
„a) az e törvény 68. §-ának (4) bekezdésében meghatározott esetben a tanulói jogviszony megszűnésével, egyébként a tanév végén;”
(3) A Kt. 75. §-ának (8) bekezdése a következő második és harmadik mondattal egészül ki:
„Abban az esetben, ha a tanuló felvételére a gyámhatóság intézkedése alapján került sor, a (7) bekezdés c) pontjában meghatározottak nem, a d) pontjában meghatározottak pedig a gyámhatóság egyetértésével alkalmazhatók. A c) pontban foglaltak a hátrányos helyzetű tanulók tekintetében nem alkalmazhatók.”
49. § A Kt. 76. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidő a jogerős határozat közlésétől számít.”
50. § (1) A Kt. 78. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az, aki nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tud vagy nem akar részt venni, attól a tanévtől kezdve, amelyben a tizenhatodik életévét betölti, a munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnőttoktatás) kezdheti meg, illetve folytathatja tanulmányait.”
(2) A Kt. 78. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő után a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen - dönti el, hogy az iskolai tanulmányait a (2) bekezdésben meghatározott időpontig a nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a felnőttoktatásban folytatja-e, azzal a megkötéssel, hogy annak a tanévnek a végéig, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti, csak a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett oktatásban vehet részt.”
(3) A Kt. 78. §-ának (7) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A felnőttoktatásban]
„d) a tanuló akkor veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, ha nappali oktatás munkarendje szerint folytatja tanulmányait. Ha a tanuló nem veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, abban a kérdésben, hogy különleges gondozásra jogosult-e, az illetékes szakorvos szakvéleménye alapján kell dönteni.”
51. § A Kt. 79. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (5)-(6) bekezdés számozása (6)-(7) bekezdésre változik:
„(5) A nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedély akkor adható ki, ha a nevelési-oktatási intézmény állandó székhellyel rendelkezik, valamint legalább egy, az e törvény 3. számú mellékletében meghatározott maximális létszám befogadására alkalmas óvodai csoport, kollégiumi csoport, továbbá az adott iskolatípusnak megfelelően valamennyi évfolyamra egy-egy iskolai osztály működtetésére alapították, és az ehhez szükséges - jogszabályban meghatározott - személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. E rendelkezések alkalmazásában a székhely akkor tekinthető állandónak, ha a működéshez szükséges engedély kiadásának időpontjában a fenntartó a feladat ellátásához szükséges helyiségek feletti rendelkezés jogával legalább három évig rendelkezik. Nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás részére létesített nevelési-oktatási intézmény esetén az engedély kiadható akkor is, ha a helyiségek az átlaglétszámnak megfelelő gyermek, tanuló befogadására nem, de a várható gyermek-, tanulói létszám befogadására alkalmasak. E feltételek meglétét a telephelyen is vizsgálni kell.”
52. § (1) A Kt. 81. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat, illetve nem állami szerv tartja fenn]
„c) nem kell alkalmazni az iskolaalapításnál és -fenntartásnál a középtávú beiskolázási tervre [26. § (3) bek., 28. § (2) bek.] vonatkozó rendelkezéseket, a gyermekek, tanulók felvételével kapcsolatos rendelkezések közül a 46. §-t, a 65. § (2) bekezdésének első, valamint harmadik-hatodik mondatát, a 66. § (2) bekezdését, valamint a 68. § (3) bekezdését, továbbá a (4) bekezdésének első mondatát; a gyermekek napközbeni felügyeletének ellátására vonatkozó rendelkezéseket [24. § (4) bek. és 53. § (3)-(4) bek.]; a vezetői kiválasztásra vonatkozó rendelkezések közül a 18. § (8) bekezdését; az osztály-, csoportlétszámokat meghatározó 3. számú mellékletet, a maximális létszámra vonatkozó rendelkezések kivételével;”
(2) A Kt. 81. §-ának (12) bekezdése a következő harmadik mondattal egészül ki:
„Az oktatási miniszter pedagógiai-szakmai szolgáltatásra, illetve pedagógiai szakszolgálat ellátására akkor köteles közoktatási megállapodást kötni, ha e feladatok ellátásához a költségvetésről szóló törvény nem biztosít normatív hozzájárulást.”
53. § A Kt. 82. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2)-(3) bekezdés számozása (4)-(5) bekezdésre változik:
„(2) A korai fejlesztés és gondozás és a fejlesztő felkészítés feladatainak az ellátásához be kell szerezni az e törvény 79. §-ának (1) bekezdésében meghatározott engedélyt. Az engedély kiadására a főjegyző az illetékes. Az engedély kiadásával összefüggő eljárásban alkalmazni kell az e törvény 79. §-a (1)-(2) bekezdésében, (4) bekezdésének b) pontjában és (6)-(7) bekezdésében foglaltakat. Vizsgálni kell továbbá, hogy a tevékenység folytatásához - külön jogszabályban előírt - helyiségek feletti rendelkezés joga legalább három évre biztosított-e. A feltételek meglétét a székhelyen és a telephelyen is vizsgálni kell. A feladatellátásban közreműködő intézmény tekintetében az e törvény 80. §-ának (5)-(6) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell.
(3) Ha a pedagógiai szakszolgálat intézményének működéséhez nincs szükség a (2) bekezdés szerinti engedélyre, és a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény esetén az előírt feltételek meglétét a nyilvántartásba vételt megelőző eljárásban kell vizsgálni, a feladatellátásban közreműködő intézmény tekintetében alkalmazni kell az e törvény 80. § (5)-(6) bekezdésében foglaltakat.”
54. § A Kt. 83. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (5)-(9) bekezdés számozása (6)-(10) bekezdésre változik:
„(5) A fenntartó képviselője a (4) bekezdésben meghatározott eljárásban a kérelmet elutasíthatja, illetve a döntést jogszabálysértés vagy egyéni érdeksérelem esetén
a) megváltoztathatja, vagy
b) megsemmisítheti, és a nevelési-oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasíthatja.”
55. § (1) A Kt. 84. §-a (5) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Eljárására e törvény 83. §-ának (5) és (7)-(9) bekezdését, 84. §-ának (4) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a törvényességi kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs.”
(2) A Kt. 84. §-a a következő (7)-(15) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A fenntartói irányítás, illetőleg az intézményi hatáskörben hozott, a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütköző, illetve a gyermek mindenek felett álló érdekével ellentétes döntés semmis. A semmis döntés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat.
(8) A semmisség megállapítását a (4) bekezdésben szabályozott eljárás keretében, illetve, ha a döntés megtámadására a (4) bekezdés alapján nincs lehetőség - a (10) bekezdésben meghatározott kivétellel - a bíróságtól lehet kérni. A bírósági eljárás megindítása előtt az eljárás megindítására jogosultnak a döntéshozónál előzetes egyeztető eljárást kell kezdeményeznie.
(9) A semmisség megállapítását az kérheti, akit a döntés érint, ha pedig ez nem állapítható meg, bárki kérheti. A semmisség megállapítása határidő nélkül kezdeményezhető, feltéve, hogy a (8) bekezdésben meghatározott esetben a döntéshozóval folytatott előzetes egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.
(10) Nem lehet alkalmazni a (8) bekezdésben meghatározottakat, ha a döntést helyi önkormányzat, illetve szervei hozták, amennyiben a helyi önkormányzatokról szóló törvény 98. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján az ügyben a közigazgatási hivatal vezetője gyakorolja a törvényességi ellenőrzés jogkörét. Ebben az esetben a döntés megtámadására a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(11) A semmisség megállapítására indított eljárásban a döntéshozónak kell bizonyítania, hogy nem áll fenn a semmisségi ok.
(12) Ha jogszabály a fenntartói irányítás körébe tartozó valamely döntés meghozatalát előzetes vélemény, egyetértés, szakvélemény beszerzéséhez köti, az ennek elmulasztásával hozott döntés megtámadható. A sikeresen megtámadott döntés a meghozatalának időpontjától kezdődő hatállyal érvénytelenné válik. Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik. A megtámadást három hónapon belül írásban kell közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében tizenöt napon belül érvényesíteni. Az érvénytelenség megállapítását a (8) és (10) bekezdésben meghatározottak szerint lehet kezdeményezni. A három hónapos határidő a döntésnek az érdekelt részére történő közlésének napján kezdődik. Ha ez a nap nem állapítható meg, a közlés napja a döntés meghozatalát követő tizenötödik munkanap. A megtámadáshoz biztosított határidő jogvesztő, igazolásnak helye nincs.
(13) A semmisség vagy az érvénytelenség (a továbbiakban: jogsértés) megállapítása a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat nem érinti.
(14) Semmisség vagy érvénytelenség megállapítása esetén a bíróság elrendelheti
a) a jogsértés abbahagyását és eltilthatja a jogsértőt a további jogsértéstől;
b) hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és ennek a saját költségén megfelelő nyilvánosságot biztosítson;
c) a jogsértés előtti állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását;
d) a jogsértés alapján keletkező, egy költségvetési évre számított megtakarításnak a Közoktatási Fejlesztési Célelőirányzatba történő befizetését.
(15) A jogsértő döntés érvényessé nyilvánítható, ha a semmisség, illetve az érvénytelenség oka megszüntethető.”
56. § (1) A Kt. 85. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervet (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készíteni.”
(2) A Kt. 85. §-a a következő (5)-(7) bekezdésekkel egészül ki:
„(5) Ha a helyi önkormányzat az óvodai nevelésről vagy az általános iskolai nevelésről és oktatásról részben vagy egészben nem saját intézményfenntartással gondoskodik, az önkormányzati intézkedési tervben meg kell határoznia, hogy milyen módon tesz eleget az e törvényben meghatározott kötelezettségének. Az önkormányzati intézkedési tervet pedig azzal a helyi önkormányzattal közösen kell elkészítenie, amelyik által fenntartott nevelési-oktatási intézmény látja el az illetékességi területén élők tekintetében a kötelező felvételt biztosító óvoda, illetve a kötelező felvételt biztosító iskola feladatait.
(6) Az önkormányzati intézkedési terv elkészítésekor, felülvizsgálatakor a helyi önkormányzatnak be kell szereznie a fővárosi, megyei önkormányzat szakvéleményét abban a kérdésben, hogy az önkormányzati intézkedési terv összhangban áll-e a fővárosi, megyei fejlesztési tervben foglaltakkal. Ha az önkormányzati intézkedési terv, illetve annak módosítása a szakvéleményben foglaltak szerint nem áll összhangban a fővárosi, megyei fejlesztési tervvel, elfogadásakor a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 15. §-ának (2) bekezdésében szabályozott minősített többségre van szükség.
(7) A helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programját (a továbbiakban: önkormányzati minőségirányítási program). Az önkormányzati minőségirányítási program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok - gyermek- és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerő-gazdálkodás, közművelődés, egészségügy - kapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. Az intézményi minőségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minőségirányítási programmal.”
57. § A Kt. 86. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség magában foglalja a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátását is, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók.”
58. § A Kt. 87. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A megyei önkormányzat, továbbá - ha a (2) bekezdés másképp nem rendelkezik - a fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni]
„e) azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátásáról, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt,”
59. § A Kt. 88. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A helyi önkormányzat a közoktatási intézményét, illetve egyes szolgáltatás ellátását - részben vagy egészben - akkor szüntetheti meg, közoktatási intézményét akkor szervezheti át, ha az adott tevékenységről, szolgáltatásról továbbra is megfelelő színvonalon gondoskodik oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a fővárosi, megyei önkormányzat - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét. A helyi önkormányzat az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő véleményét köteles beszerezni tervezett intézkedésének véleményezése céljából. A szakértőnek abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a javasolt megoldás biztosítja-e az adott tevékenység, szolgáltatás megfelelő színvonalon történő további ellátását. A szakértő véleményét a fővárosi, megyei önkormányzat részére - a szakvélemény megkérésével egyidejűleg - meg kell küldeni. A független szakértőre - a helyi önkormányzat megkeresésére - az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont tesz javaslatot. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha a helyi önkormányzat a feladatellátásához rendelkezésre bocsátott vagyont, illetve a vagyon feletti rendelkezés jogát vonja meg a közoktatási intézménytől.”
60. § A Kt. 90. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közoktatási intézményt fenntartó helyi önkormányzat meghatározza és közzéteszi az óvodák, iskolák működési (felvételi) körzetét. Az e körzetben élő gyermekek, tanulók felvételét, átvételét az óvoda, iskola nem tagadhatja meg [65. § (2) bek. és 66. § (2) bek.]; továbbá - a fővárosi, megyei fejlesztési tervvel összhangban - a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetét, valamint az óvoda nyitva tartásának rendjét. A pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetének meghatározásához be kell szerezni a fővárosi, megyei önkormányzat - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét.
(2) A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését ellátó óvoda, óvodai tagozat, óvodai csoport, iskola, iskolai tagozat, osztály, csoport, továbbá a logopédiai intézet működési (felvételi) körzetének megállapításához a fenntartó helyi önkormányzatnak be kell szereznie a fővárosi, megyei önkormányzat - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét, továbbá az érdekelt önkormányzatok véleményét.
(3) A fővárosi, megyei önkormányzat által fenntartott sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását több megyére, országrészre kiterjedően ellátó nevelési-oktatási intézmény működési (felvételi) körzetének meghatározása előtt be kell szerezni az Oktatási Minisztérium véleményét.”
61. § (1) A Kt. 91. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A főjegyző]
„b) az oktatási miniszter egyidejű értesítésével rendkívüli szünetet rendel el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a megye, főváros területén a nevelési-oktatási intézmények működtetése nem lehetséges. A főjegyző a döntéséhez - kivéve, ha a késlekedés jelentős veszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna - beszerzi az érdekelt önkormányzatok jegyzőinek véleményét. Ha a vélemény beszerzésére nem volt lehetőség, a főjegyző az intézkedéséről azonnal értesíti az érdekelt önkormányzatok jegyzőit.”
(2) A Kt. 91. §-a (4) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A közoktatási intézményt fenntartó, önkormányzati társulás esetén a megállapodásban megjelölt önkormányzat jegyzője, főjegyzője]
„g) közreműködik a közoktatás információs rendszerének működtetésében, a fenntartói irányítással összefüggő döntések, intézkedések előkészítésében, végrehajtásában, illetve gyakorolja a fenntartói irányítás e törvényben meghatározott jogosítványait;”
(3) A Kt. 91. §-a (7) bekezdésének b) pontja a következő negyedik gondolatjeles szövegrésszel egészül ki:
[A gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes
b) jegyző]
„- bejelentésre vagy hivatalból elrendeli, hogy a szülő gyermekével jelenjen meg a nevelési tanácsadáson, illetőleg a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatán, amennyiben arra a tankötelezettség teljesítése érdekében szükség van.”
(4) A Kt. 91. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A jegyző - az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén, az oktatási miniszter egyidejű értesítésével - a településen működő nevelési-oktatási intézményekben rendkívüli szünetet rendel el. Intézkedése előtt - kivéve, ha a késlekedés jelentős veszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna - beszerzi az érdekelt intézményfenntartók véleményét. Ha a vélemény beszerzésére nem volt lehetőség, intézkedéséről azonnal értesíti az érdekelt intézményfenntartókat.”
62. § A Kt. 92. §-át megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az ágazati irányítás, az oktatási miniszter és a Kormány szabályozási feladatai”
63. § (1) A Kt. 93. §-a (1) bekezdésének f)-h) és l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az oktatási miniszter]
„f) az Országos Köznevelési Tanács közreműködésével dönt a könyv tankönyvjegyzékbe történő felvételéről, továbbá gondoskodik a tankönyvjegyzék közzétételéről, és kiadja a közoktatási intézmények kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékét;
g) gondoskodik a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai munka országos, térségi, megyei, fővárosi szintű szakmai ellenőrzéséről, értékeléséről az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont közreműködésével;
h) működteti a közoktatás információs rendszerét;
l) jóváhagyja az iskolák által használt bizonyítványnyomtatványokat és a kiállításuk alapjául szolgáló nyomtatványokat, engedélyezi előállításukat és forgalomba hozatalukat, továbbá jóváhagyja a kötelező tanügyi nyilvántartást felváltó elektronikus adatnyilvántartást;”
(2) A Kt. 93. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A szakképzés irányításával kapcsolatos hatásköröket az oktatási miniszter és a szakképesítésért felelős miniszterek a szakképzésről szóló törvényben meghatározottak szerint gyakorolják.”
64. § (1) A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének c)-f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a bekezdés a következő g) ponttal egészül ki, és az eredeti g)-l) pont jelölése h)-m) pontra változik:
[Az oktatási miniszter szabályozza]
„c) a minőségpolitikai feladatok ellátásának rendjét, az Országos szakértői névjegyzékbe felvett szakértők szakértői tevékenységét, a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület létrehozását és működését;
d) a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésével és oktatásával kapcsolatos szakértői vélemény, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel kapcsolatos szakértői vélemény elkészítésével összefüggő eljárást, a szakértői és rehabilitációs bizottság működését, az országos és más szakértői és rehabilitációs feladatokat;
e) az óvodai nevelésben való kötelező részvétel, a tankötelezettség, a képzési kötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatokat, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos egyes kérdéseket és - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a tanulókat megillető juttatásokat, kedvezményeket;
f) a tankönyvvé nyilvánítás feltételeit és rendjét, a tankönyvjegyzék elkészítését és kiadását, a tankönyvjegyzékből való törlés és a tankönyvtámogatás rendjét, továbbá a taneszközzé nyilvánítás és törlés rendjét, a taneszközjegyzék elkészítését és kiadását, a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzék kiadását, a kerettantervek és az oktatási programok (pedagógiai rendszerek) jóváhagyásának rendjét;
g) az oktatási jogok miniszteri biztosa hivatalának feladatait és működésének szabályait;”
(2) A Kt. 94. §-ának (3) bekezdése a következő h)-l) ponttal egészül ki:
[A Kormány rendeletben szabályozza]
„h) a közoktatás információs rendszerének létrehozását, működtetését, az információs rendszer részére történő adatszolgáltatás rendjét;
i) a pedagógusigazolvány igénybevételének feltételeit, az igazolvány kiadásának és kezelésének szabályait;
j) a nem önkormányzati intézményfenntartókat megillető - a költségvetésről szóló törvényben meghatározott - állami hozzájárulások és támogatások igénylésével és elszámolásával összefüggő eljárás rendjét;
k) a Közoktatási Fejlesztési Célelőirányzat működésének részletes szabályait;
l) pedagógus-munkakör tekintetében a kötelező órát meghaladó tanítás munkáltatói elrendelését, az elrendelt tanítás díjazását, a munkaidő-beosztás, a munkaidőkeret, továbbá nevelési-oktatási intézményekben a rendkívüli munkavégzés, az ügyeletet követő pihenőidő kiadásától való eltérés sajátos szabályait.”
65. § (1) A Kt. 95. §-a (1) bekezdésének h)-i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő j)-p) ponttal egészül ki:
[Az oktatási miniszter közoktatás fejlesztéssel kapcsolatos feladata]
„h) a minőségpolitika rendszerének kiépítéséhez, működéséhez szükséges országos szolgáltató rendszer létrehozása és működtetése;
i) a hátrányos helyzetű, köztük különösen a roma gyermekek, tanulók nevelésével, oktatásával kapcsolatos feladatok végrehajtását segítő országos szolgáltató rendszer kiépítése és működtetése;
j) az oktatási programok (pedagógiai rendszerek) - így különösen ajánlott pedagógiai program és tanterv, valamint az erre épülő tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer, továbbá a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő, illetve segítő akkreditált pedagógusképzési és -továbbképzési kínálat, pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenység - kidolgozása, kiadása;
k) a vizsgaelnöki és szakértői tevékenység szakmai feltételeinek megteremtése, fejlesztése;
l) az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatás, a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatást segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatás rendszerének kiépítése, működtetése;
m) az új pedagógiai módszerek, megoldások, szervezeti formák - így különösen: óvoda-iskola, egységes iskola, általános művelődési központ, projektoktatás, iskolaotthonos oktatás, hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességét segítő iskolán kívüli foglalkozása (tanoda), erdei iskola - kidolgoztatása, elterjedésének támogatása;
n) az országos tanulmányi verseny meghirdetése, támogatása, a versenyszabályzat közzététele,
o) a Közoktatási Fejlesztési Célelőirányzat működtetése és a célprogramon keresztül a közoktatás fejlesztésével kapcsolatos feladatok támogatása, az Oktatási Minisztérium fejezetében e célra megtervezett összegek nyilvános pályázati eljárás keretében történő elosztása;
p) évenként országos és térségi mérési, értékelési feladatok elrendelése és a szükséges feltételek biztosítása.”
(2) A Kt. 95. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (3)-(6) bekezdés számozása (6)-(9) bekezdésre változik:
„(3) Az oktatási miniszter és az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter közös programok kiadásával, pályázatok kiírásával, továbbképzés biztosításával segíti a nevelési-oktatási intézményekben folyó egészségfejlesztési feladatok végrehajtását.
(4) Az oktatási miniszter és a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter közös programok kiadásával, pályázatok kiírásával, pedagógus-továbbképzés biztosításával segítheti a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását, a sportiskolák megalakulását és működését.
(5) Az oktatási miniszter és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter közös programok kiadásával, pályázatok kiírásával segíti a környezeti nevelés, oktatás feladatainak végrehajtását és az Erdei Iskola Program megvalósulását.”
(3) A Kt. 95. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az oktatási miniszter az Alkotmányban, illetve törvényben meghatározott rendkívüli időszak esetén határozatban írja elő a közoktatási intézmények működésével, működtetésével, a nevelési év, tanítási év megszervezésével kapcsolatos feladatokat. A miniszter elrendelheti a határozat azonnali végrehajtását. A határozat közlése távközlési eszköz útján is történhet.”
66. § (1) A Kt. 95/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont feladatai különösen:
a) közreműködik - a közoktatás ágazati irányításának keretei között - az ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok irányításában, szervezésében, koordinálásában;
b) közreműködik a miniszter hatáskörébe tartozó, e törvényben meghatározott hatósági feladatok ellátásában, törvényben és kormányrendeletben meghatározottak szerint első fokú hatósági jogkört gyakorol;
c) a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint közreműködik az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga megszervezésében, a jogorvoslati kérelmek elbírálásában, működteti a tanulmányok alatti vizsgák független vizsgabizottságát;
d) közreműködik az Országos szakértői és az Országos vizsgáztatási névjegyzékkel összefüggő feladatokban;
e) közreműködik az ágazati irányítás keretébe tartozó területfejlesztéssel és az ahhoz kapcsolódó finanszírozással összefüggő feladatokban;
f) közreműködik a közoktatás statisztikai rendszerével összefüggő feladatok ellátásában.”
(2) A Kt. 95/A. §-a a következő (4)-(9) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (4) bekezdés számozása (10) bekezdésre változik:
„(4) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a nevelési-oktatási intézményekben a maximális osztály-, csoportlétszámra, a gyermek- és tanulói balesetvédelemre, a tanulói óraterhelésre, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezésekben és a minimális (kötelező) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak megtartását, továbbá e körben gyakorolja a szabálysértési hatósági jogköröket.
(5) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont az ellenőrzés során feltárt szabálytalanság megszüntetése érdekében
a) felhívja a közoktatási intézmény vezetőjét a szabálytalanság megszüntetésére, és erről tájékoztatja az intézmény fenntartóját is,
b) kezdeményezi az oktatási miniszternél, hogy gyakorolja az e törvény 93. §-ának (4)-(5) bekezdésben meghatározott jogkörét,
c) felügyeleti bírságot szabhat ki, melynek összege nem haladhatja meg a százezer forintot,
d) a felügyeleti bírság kiszabása mellett vagy kiszabása nélkül szabálysértési eljárást folytat le.
(6) A hatósági ellenőrzésre - beleértve a be nem fizetett felügyeleti bírság behajtását is - egyebekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont a hozzá befolyt bírság hatvan százalékát a Közoktatási Fejlesztési Célelőirányzat számlájára utalja át. A fennmaradó összeg a saját bevétele, amely a hatósági ellenőrzéssel összefüggő személyi kiadásokra is felhasználható.
(8) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont engedélyezheti az e törvény 3. számú mellékletének I. részében meghatározott maximális létszám húsz százalékkal, illetve a II. rész 7-8. pontjában meghatározottak szerint számított maximális létszám tíz százalékkal történő túllépését, ha az oktatásszervezési okok miatt indokolt. Az engedélyt a fenntartó kérelmére lehet megadni. Az engedélyhez csatolni kell az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat egyetértését.
(9) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont az országgyűlési biztos és helyettese megkeresésére - az e törvény 107. §-ában foglaltak megtartásával - vizsgálatot végez.”
67. § A Kt. 98. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az oktatási miniszternek a szülői jogokkal összefüggő döntései előkészítésében az Országos Szülői Érdek-képviseleti Tanács működik közre. Az Országos Szülői Érdek-képviseleti Tanács véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet, állást foglalhat a szülői jogokat érintő bármilyen kérdésben. Az Országos Szülői Érdek-képviseleti Tanács kilenc tagból áll, amelynek három tagját az oktatási miniszter, hat tagját az országos szülői szervezetek delegálják. E bekezdés alkalmazásában szülői szervezeten azt a szervezetet kell érteni, amelyik alapszabályának és bírósági nyilvántartásba vételének igazolásával a Közoktatás-politikai Tanács titkárságán bejelentkezett.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben szabályozott bizottságok tagjainak megbízása - a miniszter által delegált tagok kivételével, akiknek a megbízása a miniszter megbízásának lejártával megszűnik - a delegálók által meghatározott ideig, legfeljebb azonban három évre szól. A bizottságok megválasztják tisztségviselőiket, meghatározzák működésük rendjét, ennek keretein belül meghatározhatják a megbízás megszűnésének egyéb eseteit. A bizottságok működéséhez szükséges feltételeket az Oktatási Minisztérium biztosítja.”
68. § A Kt. 99. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ágazati irányítási feladatai közül az ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtására az országos mérési feladatok keretei között kerülhet sor.
(3) Az országos ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtásában közreműködhet - az oktatási miniszter felkérése szerint - az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont és az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény. A feladatok végrehajtásában - a fenntartóval kötött megállapodás alapján - közreműködhet az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény. Az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézményt az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont is megbízhatja a feladatokban való közreműködéssel. Az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény fenntartójával az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont köthet megállapodást.”
69. § (1) A Kt. 101. §-a (6) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Szakképzés tekintetében a szakértői névjegyzék és a vizsgaelnöki névjegyzék elkészítéséről és kiadásáról a szakképzésről szóló törvény rendelkezik.”
(2) A Kt. 101. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont bejelentés alapján - határozattal - elrendelheti az érintett vizsgaelnöknek, illetve szakértőnek az Országos szakértői névjegyzékből, illetve az Országos vizsgáztatási névjegyzékből való törlését.”
70. § (1) A Kt. 102. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki, egyidejűleg az eredeti c)-f) pont jelölése d)-g) pontra változik, és az új jelölés szerinti d) pont helyébe a következő rendelkezés lép:
[A fenntartó]
„c) meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát, továbbá engedélyezi a maximális osztály, csoport létszámtól való eltérést, meghatározza az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, napközis osztályok (csoportok), a kollégiumban szervezhető csoportok számát, továbbá engedélyezi a maximális létszámtól való eltérést;
d) a minőségirányítási programban meghatározottak szerint működteti a minőségfejlesztés rendszerét, továbbá rendszeresen - ha jogszabály másképp nem rendelkezik, négyévenként legalább egy alkalommal - ellenőrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, nevelési-oktatási intézményben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket; ha a fenntartó nem helyi önkormányzat, a tanuló- és gyermekbalesetet jelenti a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei főjegyzőnek;”
(2) A Kt. 102. §-a (2) bekezdésének - új jelölés szerinti - f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A fenntartó]
„f) jóváhagyja a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát, minőségirányítási programját, valamint a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, az általános művelődési központ pedagógiai-művelődési programját;”
(3) A Kt. 102. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (10) bekezdés számozása (11) bekezdésre változik:
„(10) A fenntartói jog átadásának tilalmára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni a fenntartó jogutódlással történő megszűnésekor, az önkormányzatok szétválásával összefüggő vagyonmegosztáskor, az egyéni vállalkozó halálakor, ha van, aki a tevékenység folytatására jogosult. Az átszervezés tilalmára vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a székhely, telephely megváltoztatására azért kerül sor tanítási évben (szorgalmi időben), nevelési évben, mert a már meglévő épületet, helyiséget, területet megfelelő időben nem lehetett birtokba venni, vagy a nevelési-oktatási intézmény által használt épület, helyiség, terület váratlanul alkalmatlanná vált a rendeltetésszerű használatra. Nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére a jegyző, főjegyző engedélyezheti a székhely, telephely változását tanítási évben (szorgalmi időben), nevelési évben más, előre nem látható okból is. Ha a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó három éven belül másodszor kéri előre nem látható okból a székhely-, telephelyváltozás engedélyezését, a jegyzőnek, főjegyzőnek le kell folytatnia az e törvény 80. §-ában szabályozott törvényességi ellenőrzést.”
(4) A Kt. 102. §-a (10) bekezdésének - melynek számozása a (3) bekezdés szerint (11) bekezdésre változik - felvezető része és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A fenntartó helyi önkormányzat, az alapító okirata szerint nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben közreműködő nevelési-oktatási intézmény, továbbá az érintett gyermekek, tanulók ellátásában közreműködő pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény
e) nevelési programjának, pedagógiai programjának, pedagógiai-művelődési programjának, intézményi minőségirányítási programjának jóváhagyásához és végrehajtásának értékeléséhez”
[beszerzi az érintett helyi kisebbségi önkormányzat, térségi és országos feladatot ellátó közoktatási intézmény esetén az országos kisebbségi önkormányzat egyetértését...]
(5) A Kt. 102. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A (11) bekezdésben meghatározott ügyekben - a fenntartó megkeresésétől számított - harminc napon belül kell nyilatkozni. A határidőt egy alkalommal további harminc nappal meg lehet hosszabbítani. A meghosszabbított határidő elmulasztása jogvesztő. Ha a kisebbségi önkormányzat az egyetértését nem adta meg, és további tizenöt napon belül az érdekeltek közötti egyeztetés nem vezetett eredményre, kilenc tagból álló bizottságot kell létrehozni. A bizottságba három-három tagot delegál a kisebbségi önkormányzat, az, akinek az egyetértési jog megadásához érdeke fűződik, továbbá az e törvény 98. §-ának (1) bekezdésében szabályozott Országos Kisebbségi Bizottság. Az Országos Kisebbségi Bizottság az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők közül választhatja ki a jelölteket (a továbbiakban: jelölt tagok). A bizottság maga határozza meg működésének rendjét, azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. A döntés az egyetértést pótolja. A bizottság működési költsége azt terheli, akinek az egyetértés megszerzéséhez érdeke fűződik. A jelölt tagokat - az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértőkre vonatkozó rendelkezések szerint - díjazás illeti meg, melynek összegét az Országos Kisebbségi Bizottság határozza meg, és az fizeti, akinek az egyetértés megszerzéséhez érdeke fűződik.”
71. § (1) A Kt. 103. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fenntartó a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és az intézményi minőségirányítási program jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályt sért. Az intézményi minőségirányítási program jóváhagyása megtagadható akkor is, ha a végrehajtásához szükséges feltételek nincsenek biztosítva, továbbá ha nincs összhangban az önkormányzati minőségirányítási programmal. A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot, illetve ezek módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a fenntartó harminc napon belül, helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén - ha a döntést a képviselő-testület (közgyűlés) hozza - a harmincadik napot követő első képviselő-testületi (közgyűlési) ülésen nem nyilatkozik.”
(2) A Kt. 103. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott határidő számítására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a fenntartó ötnél több nevelési-oktatási intézményt tart fenn, és jogszabályváltozás vagy más ok miatt valamennyi intézményének felül kell vizsgálnia a szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, nevelési programját, pedagógiai programját, minőségirányítási programját, ütemterv alapján meghatározhatja azt az időpontot, amikorra a nevelési-oktatási intézménynek a benyújtást teljesítenie kell. A határidőt ebben az esetben ettől az időponttól kell számítani akkor is, ha a nevelési-oktatási intézmény korábbi időpontban nyújtotta be a szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, a nevelési, illetve a pedagógiai programját, minőségirányítási programját jóváhagyás céljából.
(5) Ha a kisebbségi önkormányzatot e törvény 102. §-ának (11) bekezdése alapján egyetértési jog illeti meg, fenntartói nyilatkozat hiányában akkor válik érvényessé a szervezeti és működési szabályzat, házirend, nevelési program, pedagógiai program, minőségirányítási program, ha a kisebbségi önkormányzat azokkal egyetértett, illetve, ha a kisebbségi önkormányzat az e törvény 102. §-ának (12) bekezdése szerint nem élt az egyetértési jogával.”
72. § A Kt. 107. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (10) bekezdés számozása (11) bekezdésre változik:
„(10) A közoktatási intézményben e törvény 80. §-a és 82. §-a alapján szervezett törvényességi ellenőrzésnél az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az előzetes egyeztetésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell megtartani, ha az az ellenőrzés eredményességét veszélyezteti.”
73. § (1) A Kt. 108. §-ának (1) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:
„E rendelkezéseket a nemzetközi iskolák tekintetében is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy az elismerést az érintett nemzetközi szervezetnek kell kiadnia.”
(2) A Kt. 108. §-ának (2) bekezdése a következő negyedik mondattal egészül ki:
„Az e törvény 80. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott törvényességi ellenőrzést az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont látja el és gyakorolja a (3)-(6) bekezdésben meghatározott jogköröket.”
(3) A Kt. 108. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdésben megjelölt nevelési-oktatási intézmény Magyarországon nemzetközi szerződés alapján is létrejöhet és működhet. A nemzetközi szerződés alapján létrejött és működő nevelési-oktatási intézményeket az oktatási miniszter hivatalból felveszi a (2) bekezdésben szabályozott nyilvántartásba. A nemzetközi szerződés alapján létrejött és működő nevelési-oktatási intézményeknek - a (2) bekezdésben meghatározott - törvényességi ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket a nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában kell alkalmazni.”
(4) A Kt. 108. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő (10) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (10) bekezdés számozása (11) bekezdésre változik:
„(9) A külföldi közoktatási intézmény, illetőleg a nemzetközi iskola fenntartójával az oktatási miniszter köthet közoktatási megállapodást.
(10) Az e §-ban szabályozott közoktatási intézmények kötelesek bejelentkezni és adatot szolgáltatni a közoktatás információs rendszerének.”
74. § (1) A Kt. 110. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nem magyar állampolgár akkor tanköteles Magyarországon, ha a magyar jogszabályok szerint menedékjogot kérő, menekült, menedékes, bevándorolt, letelepedett, humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező kísérő nélküli kiskorú, illetve szülőjével együtt tartózkodási engedéllyel vagy humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező kiskorú.”
(2) A Kt. 110. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nem magyar állampolgár mindaddig, ameddig megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, az óvodai nevelést, az iskolai nevelést és oktatást, a pedagógiai szakszolgálatokat a tankötelezettség fennállása, továbbá a tankötelezettség ideje alatt megkezdett és a tankötelezettség megszűnése után folytatott tanulmányok alatt a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel veheti igénybe.”
(3) A Kt. 110. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az a nem magyar állampolgár, aki nem tartozik az (1)-(4) bekezdésben foglaltak hatálya alá - ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másképpen nem rendelkezik, illetve az ingyenességet biztosító viszonosság hiányában -, az óvodai, iskolai és kollégiumi ellátásért, továbbá a pedagógiai szakszolgálat igénybevételéért díjat fizet. A díj nem haladhatja meg a szakmai feladatra jutó folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A közoktatási intézmény vezetője a díjat a fenntartó által meghatározott szabályok alapján csökkentheti, illetve elengedheti.”
(4) A Kt. 110. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az (1) és (7) bekezdésben meghatározottak óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához az oktatási miniszter pedagógiai rendszereket (oktatási programokat) ad ki.”
75. § A Kt. 114. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az ingyenes szolgáltatások körében a nevelési program, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a mindenki számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozást, kirándulást, erdei iskolát a nevelési-oktatási intézmény költségvetésének terhére lehet megszervezni. Az iskolaszék - annak hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat - meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni.”
76. § A Kt. 118. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet az iskolafenntartó kap a piaci áron forgalomba kerülő tanulói tankönyvek megvásárlásának támogatásához. A támogatás módjáról a nevelőtestület a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 6-7. §-ában meghatározottak szerint dönt. Az iskolának a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. §-ának (4) bekezdésében meghatározottak szerint gondoskodnia kell az ingyenes tankönyvellátásról. Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet az iskolafenntartó kap a gyermekek kedvezményes étkeztetésének megszervezéséhez, figyelembe véve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 148. §-ának (5)-(6) bekezdésében meghatározott normatív kedvezményeket.”
77. § A Kt. 120. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, illetve a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló szakértői vélemény alapján
- tanulmányait magántanulóként folytatja, illetve
- a szülő otthoni ellátás keretében tesz eleget a képzési kötelezettségnek,
az önkormányzati feladatellátás keretében, a szakértői véleményben megjelölt szakember biztosításáról - külön jogszabályban meghatározottak szerint - az iskolának, a fejlesztő felkészítést nyújtó, illetve a szakértői véleményt készítő intézménynek kell gondoskodnia.”
78. § (1) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 7. és 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő 15-17. ponttal egészül ki, és az eredeti 15-16. pont számozása 18-19. pontra, továbbá az eredeti 18. pont számozása 20. pontra változik:
[E törvény alkalmazásában]
„7. emelt szintű oktatás: meghatározott tantárgy ismeretanyagának a helyi tanterv szerinti magasabb követelményekkel történő oktatása, a Nemzeti alaptantervben meghatározott órakeret felhasználásával;
14. hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak;
15. intézményátszervezés: minden olyan fenntartói döntés, amely az alapító okiratnak e törvény 37. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározottak módosulásával jár;
16. integrációs felkészítés: az esélyt teremtő nevelésének és oktatásának az oktatási miniszter által kiadott oktatási program alkalmazásával történő megszervezése, melyben a szociális helyzetükből és fejlettségükből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából részt vevő gyermekek, tanulók a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, osztálybontás esetén azonos csoportban vesznek részt a foglalkozáson, illetve tanulnak oly módon, hogy az érintett gyermekeknek, tanulóknak a többi gyermekekhez, tanulókhoz viszonyított aránya nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott mértéket;
17. iskolaotthonos nevelés és oktatás: az oktatás megszervezése a délelőtti és a délutáni tanítási időszakban - melyben a tanulók elsajátítják az új ismereteket, tananyagot, és a következő tanítási napokra is felkészülnek - a kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a napközis foglalkozások, a mindennapos testedzés foglalkozásai időkeretében;”
(2) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„27. országos feladat ellátása: országos feladatot lát el a közoktatási intézmény, ha a szolgáltatásait igénybe vevők legalább ötvenegy százaléka - az intézmény székhelyét leszámítva - legkevesebb öt különböző megyéből (fővárosból) élők közül kerül ki, feltéve, hogy az adott feladatot ellátó, szolgáltatást nyújtó közoktatási intézményből legfeljebb három működik az országban (például nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot lát el, vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként működik, gyógypedagógiai feladatot lát el); továbbá az e törvény 81. §-ának (10) és (12) bekezdésének alkalmazásában akkor is, ha az adott feladatot az országban egy intézmény látja el.”
(3) A Kt. 121. §-a (1) bekezdése a következő 28-29. ponttal egészül ki, és az eredeti 28-31. pont jelölése 30-33. pontra változik:
„28. sajátos nevelési igényű neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek: a gyermek, tanuló külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai neveléséhez és oktatásához, a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és más segédletek; magánoktatáshoz, integrált óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz, a képzési kötelezettséghez, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása; a foglalkozásokhoz szükséges speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök; a gyermek, tanuló részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása;
29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján
a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar);”
(4) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következő 34. ponttal egészül ki, és az eredeti 32-42. pont számozása 35-45. pontra változik:
[E törvény alkalmazásában]
„34. szakrendszerű oktatás: ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat (a továbbiakban együtt: tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja; nem szakrendszerű az oktatás, ha a tanulók részére a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét egy, tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja;”
(5) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 32. pontja - melynek számozása a (4) bekezdés szerint 35. pontra változik - helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„35. székhely: az az alapító okiratban meghatározott, a közoktatási intézmény alapfeladatának ellátását szolgáló feladatellátási hely, ahol a közoktatási intézmény képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezető munkahelye található;”
(6) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 41. pontja - melynek számozása a (4) bekezdés szerint 44. pontra változik - helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„44. telephely: az alapító okiratban meghatározott, a székhelyen kívül működő szervezeti egység (tagintézmény, kihelyezett osztály, csoport, műhely, gyakorlóhely, iroda, napközi, tanulószoba, konyha stb.) elhelyezését szolgáló feladatellátási hely;”
(7) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 42. pontja - melynek számozása a (4) bekezdés szerint 45. pontra változik - helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„45. térségi feladat ellátása: térségi feladatot lát el a közoktatási intézmény, ha öt év átlagában szolgáltatásait legalább ötvenegy százalékban - az intézmény székhelyét leszámítva - kettőnél több megyében, illetve a főváros határain kívül élők veszik igénybe.”
(8) A Kt. 121. § a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha jogszabály az óvodai nevelésben részt vevő, a tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban álló vagy a képzési kötelezettséget teljesítő fogyatékos gyermek részére kedvezményt, juttatást, jogosultságot, kötelezettséget állapít meg, a fogyatékos gyermek, tanuló fogalom alatt a sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót kell érteni.”
79. § A Kt. 124. §-ának (24) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(24) A könyvtáros tanárok (tanítók) alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket 2003. szeptember 1-jétől fokozatosan kell bevezetni az általános iskolákban, középiskolákban és szakiskolákban. A kollégiumokban és az alapfokú művészetoktatási intézményekben a könyvtáros tanárok (tanítók) alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket 2005. szeptember 1-jétől fokozatosan kell bevezetni. Ezektől az időpontoktól kezdődően a számított létszámból egy, ezt követően tanévenként további fél-fél fő létszám biztosítása kötelező. Ha a közoktatási intézményekben a vezető beosztásban foglalkoztatottak száma eggyel kevesebb, mint amennyit az e törvény 1. számú mellékletének Első része meghatároz, e megbízás kiadása 2005. szeptember 1-jéig nem kötelező. Ha az iskolában, kollégiumban a szabadidő-szervező munkakör nincs betöltve, e munkakör betöltése 2005. szeptember 1-jéig nem kötelező. Az e törvény 52. §-ának (7) bekezdése alapján kiszámított teljes időkeretet a 2004/2005. tanévtől az első-második, az ötödik-hatodik és kilencedik-tizedik évfolyamon lehet bevezetni, a többi évfolyamon az általános iskolában a teljes időkeret nyolcvan százalékának, a középiskolában a kilencven százalékának a biztosítása kötelező. A 2005/2006. tanévtől kezdődően a teljes időkeretet kell biztosítani továbbá a harmadik, a hetedik és a tizenegyedik évfolyamokon, míg a 2006/2007. tanévtől kezdődően valamennyi évfolyamon.”
80. § A Kt. 127. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés, szakiskolában - az elméletigényes szakmai gyakorlat kivételével - alkalmazható határozatlan időre az is, aki középiskolai végzettséggel és mestervizsgával rendelkezik; továbbá a népzenész- és a szórakoztatózenész-képzésben az, aki emelt szintű szakképesítéssel rendelkezik.”
81. § A Kt. 128. §-a a következő (14)-(23) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A Kt. 81. § (12) bekezdésének módosítása a 2003. szeptember 1. előtt kötött közoktatási megállapodások érvényességét - függetlenül annak elnevezésétől - nem érinti.
(15) Új tantárgyi modul bevezetése esetén a bevezetés első évétől számított tíz évig az adott ismereteket magában foglaló, feldolgozó tantárgy tanítására és az adott iskolatípusban és évfolyamon pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség akkor is jogosít, ha van megfelelő, a szakirányú továbbképzésben szerezhető szakképzettség.
(16) 2004. március 31-éig a közoktatási intézmény fenntartójának az e törvény 37. §-ának (5) bekezdése alapján át kell tekintenie az általa fenntartott közoktatási intézmény alapító okiratát, s szükség esetén el kell végeznie annak módosítását. A nem önkormányzati intézményfenntartónak - ha módosította - 2004. április 15-éig meg kell küldenie az alapító okiratot az illetékes jegyzőnek, főjegyzőnek, majd a jóváhagyást követő harminc napon belül a közoktatás információs rendszerének.
(17) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont - a fenntartó 2003. december 31-éig benyújtott kérelmére - engedélyezheti, hogy a közoktatási intézmény a kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltakat 2003. augusztus 31. után, legkésőbb 2008. augusztus 31-éig teljesítse. A kérelemhez mellékelni kell az eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak végrehajtását szolgáló - tanítási évekre lebontott - ütemtervet, az ütemterv végrehajtásának várható költségvetési vonzatát, a fenntartó nyilatkozatát, helyi önkormányzat esetén a közgyűlés, képviselő-testület határozatát, amelyben vállalja az ütemtervben foglaltak végrehajtását. Abban az esetben, ha az ütemterv végrehajtásának várható együttes költségvetési vonzata eléri a működési kiadás 2003. évi összegének tíz százalékát, legalább két tanítási évet engedélyezni kell a kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak végrehajtásához. Az ütemtervben foglaltak teljesítését az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont évente ellenőrzi. Az ütemtervben foglaltak végrehajtásáért a fenntartó, ha a fenntartó testület, a testület vezetője, helyi önkormányzat esetén a polgármester, illetve a közgyűlés elnöke a felelős. Az ütemterv végrehajtásának ellenőrzésére e törvény 95/A. §-ának (4)-(7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(18) A 2006/2007. tanév végéig az alapfokú művészetoktatási intézményben, a művészeti szakközépiskolában, szakiskolában tovább foglalkoztathatók, akik nem felelnek meg az e törvény 17. §-a (1) bekezdésének k) pontjában meghatározott követelményeknek, amennyiben ez az ok a megváltozott előírásokra vezethető vissza. Ezt követően tovább foglalkoztathatók azok, akik megkezdték a tanulmányaikat a megfelelő felsőfokú végzettség megszerzése céljából. E rendelkezés alapján a továbbfoglalkoztatásra a megkezdett tanulmányok befejezéséig, de legfeljebb a hallgatói jogviszony kezdetétől számított hat évig van lehetőség.
(19) A 2008/2009-2010/2011. tanítási évben az ötödik-hatodik évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megszervezhető oly módon is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra húsz százalékát éri el.
(20) A 2012/2013. tanítási év végéig az ötödik-hatodik évfolyamon, továbbá emelt szintű oktatás esetén az e törvény 17. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint az első-negyedik évfolyamon, a nem szakrendszerű oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember 1-jéig legalább öt év gyakorlatot szerzett az első-negyedik évfolyamon.
(21) A 2012/2013. tanítási év végéig fejlesztőpedagógus-munkakörben foglalkoztatható az is, aki pedagógus-továbbképzés keretében elsajátította a szükséges ismereteket.
(22) A másodszor és további alkalommal történő vezetői megbízáshoz a 2015/2016. tanítási évtől kezdődően kell megkövetelni az intézményvezetői szakképzettség meglétét.
(23) Az iskolák, az e törvénynek a 2002. évi LXII. törvény 83. §-ával megállapított 52. §-ának (3) bekezdésében előírt kötelező tanórai foglalkozásokra történő 2003. szeptember 1-jei áttérést az első, ötödik és kilencedik, ezt követően a magasabb évfolyamokon, a helyi tanterv szükség szerinti kiigazításával, saját hatáskörben, szakértő igénybevétele és fenntartói jóváhagyás nélkül is végrehajthatják.
82. § A Kt. 129. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„129. § (1) Annak a gyermeknek, aki tanulmányait az általános iskola első évfolyamán az 1997/98. tanévben, illetve azt megelőzően kezdte meg, tankötelezettsége annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.
(2) A tankötelezettség - 6. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti - kiterjesztésének pedagógiai, jogi, pénzügyi és technikai feltételeit a Kormánynak és a helyi önkormányzatoknak fokozatosan meg kell teremteniük annak érdekében, hogy az átállás ne okozzon fennakadást.
(3) A pedagógus kötelező órája a 2003/2004. tanévben akkor sem változtatható meg, ha az új rendelkezések alapján eltérő kötelező óraszámot kellene részére megállapítani.
(4) Az iskolában a pedagógiai program elkészítésében közreműködő pedagógusok heti kötelező óraszáma legfeljebb heti három órával csökkenthető a helyi tanterv elkészítésével kapcsolatos feladatok végrehajtásához. Egy pedagógus esetén a csökkentés együttes időtartama nem haladhatja meg a huszonhárom hetet. Az óraszámcsökkentés legfeljebb a megadott pedagógus-álláshelyek tíz százalékát érintheti. Az óraszámcsökkentés - a megadott keretek között - több pedagógus között megosztható. Ez az idő akkor vehető igénybe maradéktalanul, ha az iskola kizárólag a Nemzeti alaptanterv alapján maga dolgozza ki a helyi tantervét, és a nevelőtestület elfogadja a helyi tanterv elkészítésének ütemtervét. Az ütemtervben kell meghatározni a közreműködők feladatait és az ahhoz kapcsolódó órakedvezményt, továbbá a végrehajtás időpontját, a beszámolás és ellenőrzés rendjét. Ha az iskola a kerettantervek vagy más által kidolgozott helyi tanterv alapján készíti el helyi tantervét, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pedagógusok kötelező óraszáma legfeljebb heti másfél órával csökkenthető. Az e bekezdés alapján - három órával - számított teljes időkeret legfeljebb tíz százaléka igénybe vehető az intézményi minőségirányítási program kidolgozásához, öt százaléka pedig a házirend felülvizsgálatához. A munkáltató és a pedagógus megállapodása alapján az óraszámcsökkentés helyett az elvégzett munkáért kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés is adható.
(5) Azok a helyi önkormányzatok, amelyeknek nem volt kötelező elkészíteni az e törvény 85. §-ának (4) bekezdésében szabályozott önkormányzati intézkedési tervet, kötelesek azt legkésőbb 2004. január 31-éig elfogadni, és tizenöt napon belül megküldeni a megyei önkormányzatnak. Eddig az időpontig a helyi önkormányzatok felülvizsgálják az intézkedési tervüket a tekintetben, hogy az összhangban áll-e a fővárosi, megyei fejlesztési tervben foglaltakkal. Azok az általános iskolák, amelyek kevesebb, mint nyolc évfolyammal működnek, 2004. június 30-áig megállapodást kötnek a kötelező felvételt biztosító általános iskolával. Valamennyi helyi önkormányzat 2004. január 31-éig elkészíti az önkormányzati minőségirányítási programját, és megküldi a közoktatási intézményei részére.
(6) Az óvodák, iskolák és kollégiumok 2004. június 30-áig felülvizsgálják a nevelési, pedagógiai programjukat, és megküldik a fenntartó részére jóváhagyás céljából. Eddig az időpontig elkészítik az intézményi minőségirányítási programot, melyet a nevelési-oktatási intézmények a nevelési, pedagógiai programmal együtt küldenek meg a fenntartónak. Ha a fenntartónak ötnél több közoktatási intézménye van, ütemtervet készíthet, amelyben meghatározhatja, hogy melyik intézménynek mikorra kell benyújtania a nevelési, pedagógiai programját és intézményi minőségirányítási programját. Az ütemtervben a benyújtásra vonatkozó legkorábbi időpont 2004. április 15. lehet. Az általános iskolák helyi tantervének felülvizsgálata két lépcsőben is végrehajtható a következők szerint: az e bekezdésben meghatározott időpontig elkészítik az első-negyedik évfolyamra vonatkozó rendelkezéseket, és a megadott határidőket követően egy évre az ötödik-nyolcadik évfolyamra vonatkozó rendelkezéseket.
(7) A kollégiumok nevelőtestületei 2004. január 31-éig titkos szavazás keretében döntenek arról, hogy bevezetik-e a pedagógiai felügyelői munkakörben történő foglalkoztatást. A titkos szavazás rendjét a kollégium határozza meg, azzal a megkötéssel, hogy a nevelőtestület akkor határozatképes, ha a munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottak több mint fele jelen van. A támogató döntéshez a jelen lévők több mint felének igenlő szavazatára van szükség. Azokban a kollégiumokban, amelyekben a nevelőtestület támogatja a pedagógiai felügyelői munkakörben történő foglalkoztatást, 2004. augusztus 31-éig vizsgálják felül a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak közalkalmazotti kinevezését, illetve munkaszerződését. Ennek során határozzák meg, hogy 2004. szeptember 1-jétől kik azok, akiket pedagógiai felügyelő munkakörben, illetve pedagógus-munkakörben vagy - kettős munkakörben - a pedagógiai felügyelő és kollégiumi nevelő munkakörökben foglalkoztatnak tovább. Kettős munkakörben történő foglalkoztatás esetén meg kell határozni, hogy a teljes munkaidő hányad részét kell a kollégiumi nevelői, illetve a pedagógiai felügyelői feladatok ellátására fordítani. Kettős munkakörben történő foglalkoztatás esetén a kollégiumi nevelői feladatok ellátására meghatározott munkaidőhányadnak megfelelően csökkentett számú kötelező órát kell teljesíteni a kollégiumi nevelői munkakörben, illetve a pedagógiai felügyelői feladatok ellátására meghatározott munkaidőhányadnak megfelelően csökkentett munkaidőt kell teljesíteni a teljes munkaidőből a pedagógiai felügyelői munkakörben. Ha a pedagógiai felügyelői munkakörben történő foglalkoztatás bevezetését a nevelőtestület nem támogatja, a kollégiumi nevelő munkát a következők szerint kell megszervezni: a kollégiumi nevelők kötelező óraszáma 30, illetve a gyakorló kollégiumban és fogyatékos tanulók kollégiumában 26; továbbá a kollégiumi pedagóguslétszám meghatározásánál figyelembe kell venni a tanulók nemenként és épületenként megadott létszámát, a kollégiumi foglalkozási időn kívül nemenként és épületenként 100-120 tanulói csoporttal számolva; valamint a kötelező óraszám teljesíthető az iskolai vagy kollégiumi foglalkozáson részt nem vevő tanulók - étkezési, alvási és a heti pihenőnapon, munkaszüneti napon teljesített ügyeleti időn kívüli - folyamatos pedagógiai felügyeletének ellátásával [114. § (1) bekezdés c) pont], feltéve, hogy egy pedagógusra legalább ötven, legfeljebb száz tanuló jut. A kollégiumi nevelőtestület titkos szavazással hozott döntésével a pedagógiai felügyelői munkakörben történő foglalkoztatás 2004. szeptember után is bevezethető. Szavazás évente egy alkalommal tartható. A szavazás a tanítási év utolsó hónapjában tartható, melynek eredményétől függően a következő tanévtől lehet bevezetni pedagógiai felügyelő munkakörben történő foglalkoztatást. Ha a kollégiumban bevezették a pedagógiai felügyelői munkakörben történő foglalkoztatást, annak megszüntetéséhez a fenntartó egyetértésére van szükség. A megszüntetéssel kapcsolatos döntésre egyebekben a bevezetésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(8) Az óvodák, iskolák és kollégiumok 2004. december 31-éig felülvizsgálják házirendjüket, és megküldik a fenntartó részére jóváhagyás céljából. Ha a fenntartó ötnél több nevelési-oktatási intézmény fenntartásáról gondoskodik, ütemtervet készíthet, amelyben meghatározhatja, hogy melyik nevelési-oktatási intézménynek mikorra kell felülvizsgálnia és benyújtania a házirendjét. Az ütemtervben a házirend benyújtására vonatkozó legkorábbi időpont 2004. november 30. lehet.
(9) A maximális óvodai csoport-, iskolai osztálylétszámot meghaladó gyermekeknek, tanulóknak a normatív hozzájárulás megállapításánál történő figyelmen kívül hagyására vonatkozó rendelkezéseket a 2004/2005. nevelési évben induló óvodai csoportoknál, illetve tanítási évben induló első, ötödik és kilencedik évfolyamok osztályainál, ezt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.
(10) Az e törvény 52. §-a (11) bekezdésének c) pontjában található, az egyéni foglalkozásra felhasználható időkeret növelésére vonatkozó rendelkezések alkalmazása a 2004/2005. tanévtől kötelező oly módon, hogy az időkeretet tanévenként egy-egy százalékkal meg kell emelni.
(11) A közoktatási intézmény vezetőjére vonatkozó teljesítménypótlék alkalmazására a 2005/2006. tanévtől van lehetőség; bevezetése fokozatosan történhet oly módon, hogy a 2005/2006. tanévben a megállapítható összeg ötven százalékát, ezt követően tanévenként további tíz-tíz százalékkal emelt összeggel lehet kifizetni.
(12) Az e törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott - az oktatási miniszter által kiadott pedagógiai rendszer alapján - felzárkóztató oktatás a 2005/2006. tanévtől indítható. Addig az időpontig a kiadott kerettantervek alapján indítható felzárkóztató oktatás.
(13) Az e törvény 52. §-a (6) bekezdés c) pontjában a gyengénlátók habilitációs, rehabilitációs órakeretét huszonöt százalékról harmincöt százalékra a 2005/2006. tanévtől kezdődően kötelező bevezetni oly módon, hogy az időkeretet tanévenként öt-öt százalékkal meg kell emelni.
(14) Az e törvény 1. számú mellékletében a gyermek- és ifjúsági felügyelőnek vagy gyógypedagógiai asszisztensnek a siketek, vakok, középsúlyos értelmi fogyatékosok, autista, helyváltoztatásra képtelen testi fogyatékosok, halmozottan fogyatékosok iskoláiban, kollégiumaiban történő foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések alkalmazása a 2005/2006. tanévtől kötelező oly módon, hogy a létszámot tizenkét tanulónként, ezt követően tanévenként két-két tanulóval csökkentve kell megállapítani.
(15) A technikai létszámot meghatározó rendelkezések alapján számított létszám nem szolgálhat alapul a közalkalmazotti jogviszony, a munkaviszony megszüntetéséhez. Ha a nevelési-oktatási intézményben a meghatározott technikai létszám nincs biztosítva, azt a fenntartó a 2006/2007. tanítási év, nevelési év kezdő napjára köteles biztosítani. A rendszergazda alkalmazása a 2006/2007. tanítási évtől kötelező. A nem önkormányzati intézményfenntartók eddig az időpontig írásban jelzik az illetékes jegyzőnek, főjegyzőnek, hogy az általuk fenntartott nevelési-oktatási intézményekben a technikai létszám rendelkezésre áll. Új működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadására azonban 2004. szeptember 1-jétől kezdődően csak az előírt technikai létszám megléte esetén van lehetőség.
(16) A szakiskolák az e törvény 20. §-ával megállapított Kt. 27. §-ának (3) bekezdése alapján a 2006/2007. tanévtől indítják az első szakképzési évfolyamot.
(17) A korai fejlesztés és gondozás és a fejlesztő felkészítés feladataiban nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartásban közreműködő közoktatási és nem közoktatási intézmények 2004. július 31-éig kötelesek beszerezni az e törvény 82. §-ának (2) bekezdésében meghatározott engedélyt. E körülményre a főjegyzők 2003. szeptember 30-áig hívják fel írásban a fenntartók figyelmét. A működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásakor - legfeljebb két évre - engedélyezhető az előírt személyi és tárgyi feltétektől való eltérés.
(18) 2008. augusztus 31-éig szakképzési évfolyammal működhet a szakiskola, ha olyan tanulókat készít fel a szakmai vizsgára, akik eredményesen befejezték a tizedik évfolyamot, vagy az adott évben induló tanítási évben betöltik vagy már betöltötték a tizennyolcadik életévüket.”
83. § A Kt. 131. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„131. § (1) Az alternatív iskolák a részükre kiadott kerettantervben meghatározottak szerint készítik el pedagógiai programjukat. Az alternatív iskolai kerettantervben lehet meghatározni az általános szabályoktól eltérő, sajátos, az adott iskolában
a) oktatott tananyagot, követelményeket,
b) folyó felkészítést az állami vizsgákra,
c) alkalmazott építésügyi előírásokat, eszközöket és felszereléseket, a minőségpolitika rendszerét, módszereit és eszközeit,
d) működő vezetési modellt, oktatásszervezést,
e) elfogadott pedagógus végzettséget és szakképzettséget.
(2) A kerettanterv az (1) bekezdésben meghatározott körben eltérhet az e törvényben meghatározottaktól, illetve az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályoktól azzal a megkötéssel, hogy az alternatív iskolák működésével járó többletköltségekhez központi költségvetési többlettámogatás nem igényelhető.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában alternatív iskola az az iskola, amelyik nem hagyományos pedagógiai módszerekkel végzi nevelő és oktató munkáját. Abban a kérdésben, hogy az iskola alternatív iskolaként végzi-e tevékenységét, az engedélyezési eljárásban az Országos Köznevelési Tanács foglal állást. Az engedély iránti kérelmet, ha van olyan hálózat, szervezet, amelyik az alternatív iskolát képviseli, a hálózat, szervezet, ha nincs ilyen hálózat, szervezet, az iskola fenntartója jogosult benyújtani.
(4) Az iskolafenntartó egyházi jogi személy - e törvény és a Nemzeti alaptanterv keretei között - kerettantervet nyújthat be jóváhagyás céljából. A kerettantervet az e törvény 81. §-ának (13) bekezdésében megjelölt nyilatkozatra jogosult egyházi szerv nyújthatja be.
(5) Kerettantervet - e törvény és a Nemzeti alaptanterv keretei között - benyújthat a fenntartó, továbbá fenntartójának egyetértésével az iskola, illetve a jogosultak közösen.
(6) A kerettantervet az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponthoz kell benyújtani. Az oktatási miniszter a kerettantervet az Országos Köznevelési Tanács egyetértése esetén hagyhatja jóvá. A kerettantervet az oktatási miniszter a benyújtó hozzájárulásával rendeletben is kihirdetheti. A rendeletben kihirdetett kerettanterv szabadon felhasználható. Ha a kerettanterv kihirdetésére nem kerül sor, az csak a benyújtó hozzájárulásával alkalmazható.”
84. § (1) A Kt. 1. számú melléklet Első rész „A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN FOGLALKOZTATOTT VEZETŐK ÉS ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA” fejezet „A kötelezően foglalkoztatott vezetők és alkalmazottak” cím „Vezetők” alcím a következő 6. ponttal egészül ki:
„6. A 2. pontban meghatározottaktól az e melléklet Negyedik részében meghatározottak szerint el lehet térni.”
(2) A Kt. 1. számú melléklet Első rész „A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN FOGLALKOZTATOTT VEZETŐK ÉS ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA” fejezet „Pedagógusok” cím „Iskolában és kollégiumban” alcím a következő 3. ponttal egészül ki:
„3.	fejlesztő pedagógus
az integrációs oktatásban részt vevő iskolában az integrációs oktatásban részt vevő hátrányos helyzetű tanulók létszáma alapján számítva, háromszáz tanulóig a szabadidő-szervező feladatainak az ellátására is	1
háromszáz-négyszázötven tanulóig	1
négyszázötven tanuló felett	2
[elláthatja, aki szakirányú továbbképzés keretében elsajátította a gyermekek, tanulók fejlesztéséhez szükséges pszichológiai, pedagógiai, módszertani ismereteket]”
(3) A Kt. 1. számú melléklet Első rész „A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN FOGLALKOZTATOTT VEZETŐK ÉS ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA” fejezet „A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak” cím „Iskolában és kollégiumban” alcím a következő 1. ponttal egészül ki, és az eredeti 1-8. pont számozása 2-9. pontra változik:
„1.	pedagógiai felügyelő kollégiumban nemenként és épületenként 100 tanulóra számítva, de legalább	1”
[elláthatja a 17. § (1) bekezdés j) pontjában, a 30. § (11) bekezdésében, a 127. § (1) bekezdésében és (11) bekezdésében felsorolt végzettséggel és szakképzettséggel vagy pszichológus, szociális munkás végzettséggel rendelkező szakember; a foglalkoztatás megoldható kettős munkakörben: pedagógus és pedagógiai felügyelő munkakörben történő foglalkoztatással.]
(4) A Kt. 1. számú melléklet Első rész „A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN FOGLALKOZTATOTT VEZETŐK ÉS ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA” fejezet „A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak” cím „Iskolában és kollégiumban” 1. pontja - melynek számozása a (3) bekezdés szerint 2. pontra változik - helyébe a következő rendelkezés lép:
„2.	gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, egészségnevelő
-	általános iskolában,
-	középiskolában,
-	szakiskolában	1
[elláthatja az iskolatípusnak megfelelő, a 17. § (1) bekezdésének b)-e) és j) pontjában, illetve (2) bekezdésében felsorolt, továbbá családpedagógus, szociálpedagógus vagy pszichológus, szociális munkás végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező szakember;
a foglalkoztatása megoldható kettős munkakörben, pl. a munkaidő egy részében a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokra, és a munkaidő másik részében pedagógus-munkakörben vagy egészségnevelő munkakörben történő foglalkoztatással]”
(5) A Kt. 1. számú melléklet Első rész „A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN FOGLALKOZTATOTT VEZETŐK ÉS ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA” fejezet „A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak” cím „Iskolában és kollégiumban” alcím 3. pontja - melynek számozása a (3) bekezdés szerint 4. pontra változik - helyébe a következő rendelkezés lép:
„4.	gyermek- és ifjúsági felügyelő vagy gyógypedagógiai asszisztens
-	általános iskolai kollégiumban	1
-	fogyatékosokat nevelő iskolában tizenöt tanulónként	1
-	gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményként működő általános iskolai kollégiumban tizenöt tanulónként	1
-	a siket, a vak, a középsúlyos értelmi fogyatékos, az önálló helyváltoztatásra képtelen testi fogyatékos, az autista és a halmozottan fogyatékos tanulókat nevelő és oktató iskolában és kollégiumban hat tanulónként	1”
(6) A Kt. 1. számú melléklet Első rész „A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN FOGLALKOZTATOTT VEZETŐK ÉS ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA” fejezet „A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak” cím „Iskolában és kollégiumban” alcím 4. pontja - melynek számozása a (3) bekezdés szerint 5. pontra változik - helyébe a következő rendelkezés lép:
„5.	szabadidő-szervező
-	az iskolában, kollégiumban, ha a tanulók létszáma eléri a háromszázat	1
-	ha az iskolában jogszabályban meghatározottak szerinti integrációs felkészítést szerveznek, és az abban részt vevő hátrányos helyzetű tanulók létszáma nem éri el a háromszázat, a fejlesztő pedagógus feladatainak ellátására is	1”
(7) A Kt. 1. számú melléklet Első rész „A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN FOGLALKOZTATOTT VEZETŐK ÉS ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA” fejezet, „A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak” cím „Iskolában és kollégiumban” alcím utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-szervező és a pedagógiai felügyelő pótszabadságának, valamint juttatásainak meghatározására a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”
(8) A Kt. 1. számú melléklet Első rész „A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN FOGLALKOZTATOTT VEZETŐK ÉS ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA” fejezet „További foglalkoztatás a nevelési-oktatási intézményekben” cím a következő 3-9. ponttal egészül ki:
„3. A fenntartó köteles biztosítani az 1. és a 2/c) pontban felsorolt munkakörök betöltéséhez, szakemberek foglalkoztatásához szükséges létszámot (a továbbiakban: technikai létszám). A technikai létszám nem lehet kevesebb, mint a pedagógusok teljes munkaidejére - beleértve az óraadó tanárok foglalkoztatási idejét is - számított létszámának
a) tíz százaléka, de legalább egy létszám az alapfokú művészetoktatási intézményben,
b) tizenöt százaléka, de legalább kettő létszám szakiskolában, készségfejlesztő szakiskolában, speciális szakiskolában, előkészítő szakiskolában,
c) tizenöt százaléka, de legalább kettő létszám az óvodában,
d) húsz százaléka, de legalább kettő létszám az általános iskolában, gimnáziumban,
e) harminc százaléka, de legalább négy létszám a szakközépiskolában,
f) hatvan százaléka, de legalább kettő létszám a kollégiumban.
4. Többcélú intézmény esetén a technikai létszámot a következők szerint kell meghatározni: az ellátott feladatoknak megfelelő intézményre meghatározott százalékok összegét el kell osztani az ellátott feladatok számával. Az így számított létszám nem lehet kevesebb, mint az egyes intézményekhez meghatározott tényleges létszámok összegének a hetven százaléka. A számításoknál a 3. pontban felsorolt nevelési és oktatási intézményeket kell figyelembe venni. Emellett biztosítani kell a 3. pontban fel nem sorolt feladathoz jogszabályban biztosított létszámot. Ha jogszabály az adott feladatra nem határoz meg létszámot, akkor a technikai létszámot feladatonként egy-egy létszámmal meg kell növelni.
5. A technikai létszámot a székhelyen és a telephelyen foglalkoztatott valamennyi pedagógus foglalkoztatási idejére vetítve kell számítani.
6. A technikai létszámhoz egy létszámot hozzá kell számítani, ha a nevelési-oktatási intézményben a gyermekek, tanulók legalább húsz százaléka hátrányos helyzetű, vagy beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd, illetve, ha a sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat a többiekkel egy csoportban, osztályban nevelik, tanítják. A különböző csoportba tartozó gyermekek, tanulók létszámát együttesen is figyelembe lehet venni a húsz százalék megállapításához. A technikai létszámhoz tagintézményenként további egy-egy létszámot hozzá kell számítani.
7. A nevelési-oktatási intézmény vezetője dönti el, hogy a technikai létszám terhére milyen, a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő technikai feladatokat (ügyviteli, műszaki, kisegítő, karbantartó, fűtő, udvari munkás, portás) old meg, illetve - a kötelező foglalkoztatáson felül - milyen speciális végzettségű szakembert (pszichológust, családpedagógust, fejlesztő pedagógust, logopédust, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, orvost stb.) alkalmaz. A legalább középiskolai végzettséggel és szakirányú szakképzettséggel rendelkező rendszergazda alkalmazása kötelező minden olyan középiskolában és szakiskolában, amelyben a tanulói létszám meghaladja a háromszázat, és az iskolában a tanítási órák legalább húsz százalékában alkalmazzák a számítógépet.
8. A technikai létszám keretén felül kell megoldani a nevelési-oktatási intézményben működtetett főző és melegítő konyha üzemeltetését. A technikai létszámot meg kell emelni az olyan feladatok ellátásához szükséges létszámmal, amelyet a nevelési-oktatási intézmény jogszabály rendelkezései szerint köteles megszervezni (munkavédelem, tűzvédelem, gazdasági szervezet stb.).
9. A 3-5. pont alapján számított technikai létszámot a fenntartó arányosan, de legfeljebb negyven százalékkal csökkentheti, tört szám esetén a csökkentést felfelé kerekítve, ha a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő technikai feladatokat külső szolgáltatóval oldatja meg.”
85. § (1) A Kt. 1. számú melléklet Második rész „A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” fejezet 2/a) pontjának második gondolatjele helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a bekezdés a következő harmadik és negyedik gondolatjellel egészül ki:
[2. A költségvetési törvényben meghatározott normatív költségvetési hozzájárulásokon belül
a) differenciáló tényezőként figyelembe kell venni]
„- a sajátos nevelési igényű és a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását, az iskolában szervezett integrációs felkészítést,
- az iskolában szervezett nyelvi előkészítő évfolyamot,”
(2) A Kt. 1. számú melléklet Második rész „A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” fejezet „A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása” cím a következő 3. ponttal egészül ki:
„3. Ha a gyermekek, tanulók létszáma meghaladja az e törvény 3. számú mellékletének I. részében meghatározott, illetőleg II. részének 7-8. pontja alapján megállapítható, továbbá az e törvény 95/A. §-ának (8) bekezdése alapján engedélyezett maximális létszámot, a maximális létszám feletti gyermekek, tanulók létszámát a normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni.”
86. § (1) A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész „A VEZETŐK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZŐ ÓRASZÁMA” fejezet, B) PEDAGÓGUS ÉS SZAKVIZSGÁZOTT PEDAGÓGUS MUNKAKÖRÖK” címen belül a kollégiumi nevelőkre vonatkozó rendelkezések helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá e rendelkezéseket követően a következő szöveggel egészül ki:
[Vezető beosztás, munkakör	Heti kötelező óraszám]
„- kollégiumi nevelő	24
- kollégiumi nevelő gyakorló kollégiumban	22
- kollégiumi nevelő fogyatékos tanulók kollégiumában	22
- fejlesztő pedagógus iskolában	24
- fejlesztő pedagógus gyakorló és fogyatékos tanulók iskolájában	22”
(2) A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész „A VEZETŐK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZŐ ÓRASZÁMA” cím II/17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg a következő 18. ponttal egészül ki, továbbá a jelenlegi 18. pont számozása 19. pontra módosul:
„17. A munkáltató elrendelheti, hogy a pedagógus - a rendes munkaidőn belül - a munkakörére, beosztására - e törvényben vagy megállapodásban - megállapított kötelező órájánál többet tanítson, ha erre a nevelő és oktató munka zavartalan megszervezése érdekében szükség van. Az ily módon teljesített kötelező óráért a munkáltató óradíjat köteles fizetni. Az elrendelhető tanítási órák száma - kormányrendeletben meghatározott kivétellel - egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat tanítási órát nem haladhatja meg. Az óradíj összege nem lehet kevesebb a Munka Törvénykönyve rendkívüli munkaidőben végzett munkáért járó díjazás megállapítására vonatkozó rendelkezései alapján számítható óradíj összegénél. A Kormány rendeletben állapítja meg a kötelező órát meghaladó tanítás elrendelésének feltételeit, valamint az óradíj megállapításának szabályait.
18. A Kt. 1. számú mellékletének Első részében nem szabályozott pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatás esetén a pedagógus heti kötelező órája óvodában megegyezik az óvodapedagógus kötelező órájával, iskolában és kollégiumban pedig a szociálpedagógus heti kötelező órájával.”
87. § A Kt. 1. számú melléklete a következő Negyedik résszel egészül ki:
„Negyedik rész
A TELJESÍTMÉNYPÓTLÉK ALKALMAZÁSA
1. A munkáltató és a beosztott pedagógus - teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén - a munkaszerződésben vagy a közalkalmazotti kinevezésben megállapodhatnak abban, hogy a heti teljes munkaidő keretei között, az adott munkakörre meghatározott kötelező órát legfeljebb heti hét órával megemelik. A megállapodás időtartama nem lehet rövidebb egy nevelési évnél, egy tanítási évnél, és határozatlan időre is szólhat. A beosztott pedagógus részére - a végzett munkával arányos - teljesítménypótlék jár.
2. A teljesítménypótlékot a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 1. számú mellékletének alkalmazásával, az érintett pedagógus besorolásának megfelelően meghatározott összeg (a továbbiakban: számítási alap) alapján kell megállapítani. Teljesítménypótlék alkalmazása esetén további tanítás elrendelésére csak kormányrendeletben meghatározott, különösen indokolt esetben kerülhet sor.
3. A teljesítménypótlékok havi mértéke a következő:
a) heti egy órával történő emelés esetén a számítási alap 5-8%-a;
b) heti két órával történő emelés esetén a számítási alap 10-14%-a;
c) heti három órával történő emelés esetén a számítási alap 15,5-21%-a;
d) heti négy órával történő emelés esetén a számítási alap 22-28%-a;
e) heti öt órával történő emelés esetén a számítási alap 29-36%-a;
f) heti hat órával történő emelés esetén a számítási alap 37-44%-a;
g) heti hét órával történő emelés esetén a számítási alap 45-52%-a.
4. Az általános iskolában, a középiskolában és a szakiskolában osztályfőnöki, az alapfokú művészetoktatási intézményben tanszakvezetői (tagozatvezetői, szakosztály-vezetői), a kollégiumban tanulócsoport-vezetői feladatot ellátó pedagógus részére - a munkaszerződés, közalkalmazotti kinevezés közös megegyezéssel történő módosításával - a 3/b) pontban meghatározott teljesítménypótlékot lehet megállapítani. A teljesítménypótlék alkalmazása esetén a Harmadik rész II/7. a) pontja első gondolatjelében szabályozott órakedvezmény nem vehető igénybe. Az így megállapított összeg magában foglalja a külön jogszabályban meghatározott osztályfőnöki pótlék összegét is. Az e pontban szabályozott teljesítménypótlék szerinti juttatásra a feladatellátás időtartama alatt jogosult a pedagógus. Az e pont alapján alkalmazott teljesítménypótlék nem zárja ki a 3. pontban szabályozott teljesítménypótlék alkalmazását.
5. A közoktatási intézmény vezetőjének és helyettesének - munkaszerződésének, közalkalmazotti kinevezésének módosításával - vezetői megbízásának idejére, vezetői pótlékának folyósítása mellett teljesítménypótlékot kell megállapítani, a következő szerint:
a) ha a vezető heti kötelező óraszáma meghaladja a heti hat órát, továbbá - a b)-c) pontban meghatározott kivétellel - azokban a közoktatási intézményekben, amelyekben a vezetőnek nincs kötelező óraszáma, a 3/d) pontban, a helyettes esetében a 3/b) pontban meghatározott teljesítménypótlék alkalmazásával,
b) ha a vezető heti kötelező óraszáma nem haladja meg a heti hat órát, továbbá azokban a közoktatási intézményekben, amelyekben a vezetőnek nincs kötelező óraszáma, ha az intézmény körzeti feladatot lát el, a 3/e) pontban, a helyettes esetében a 3/c) pontban meghatározott teljesítménypótlék alkalmazásával,
c) ha a vezető heti kötelező óraszáma nem haladja meg a heti két órát, továbbá azokban a közoktatási intézményekben, amelyekben a vezetőnek nincs kötelező óraszáma, ha az intézmény térségi vagy országos feladatot lát el, a 3/f) pontban, a helyettes esetében a 3/d) pontban meghatározott teljesítménypótlék alkalmazásával.”
6. Az 5. pontban foglaltak alkalmazása akkor kötelező, ha a közoktatási intézményekben kiadott vezetői megbízások száma kevesebb, mint az Első rész „Vezetők” cím 2. pont alapján megállapítható vezetői megbízások. A teljesítménypótlék alkalmazása esetén helyettesítési díj nem állapítható meg.
7. A 3-5. pont szerinti teljesítménypótlék összegét a kollektív szerződés, annak hiányában - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott elvek figyelembevételével - a megállapodásban kell meghatározni. A teljesítménypótlék összege az egyes pedagógus-munkakörökben eltérő lehet, a munkakör sajátosságaira - a munkakörre e törvényben meghatározott kötelező óra, tanítási órára való felkészülés, dolgozat előkészítése és javítása stb. - tekintettel.
8. A 3-5. pont alapján biztosított teljesítménypótlék összegét - minden olyan esetben, amikor valamely juttatás számítási alapja az illetmény, illetőleg a személyi alapbér - figyelembe kell venni.”
88. § (1) A Kt. 2. számú melléklet „A gyermekek, tanulók adatai” cím 2. pontja a következő hatodik-kilencedik gondolatjellel, továbbá ezt követően a következő 3. ponttal egészül ki:
(Az adatok továbbíthatók)
„- a gyermek óvodai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett óvodához, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza;
- az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából,
- a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából,
- az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából.
3. A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.”
(2) A Kt. 2. számú melléklete az „Az adatok statisztikai célú felhasználása” címet megelőzően a következő címmel és rendelkezésekkel egészül ki:
„Adatkezelés a közoktatási intézményekben
1. A pedagógust és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha alóla a szülővel történő közlés tekintetében a tanuló, másokkal történő közlés tekintetében a tanuló és a szülő közösen, mindkét esetben írásban felmentést adott. A tanuló írásbeli hozzájárulásának hiányában sem minősül a titoktartási kötelezettség megszegésének a cselekvőképtelen kiskorú szülőjének tájékoztatása, ha az a konkrét tény, adat, információ átadása nélkül, és azt követően történik, hogy a pedagógus, illetve a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott meggyőződött arról, hogy a tanulót ezzel nem hozza hátrányos helyzetbe. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezletre, a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermek, tanuló érdekében végzett megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki azokra az adatokra, amelyek e törvény alapján kezelhetők és továbbíthatók. A titoktartási kötelezettség kiterjed azokra is, akik részt vesznek a nevelőtestület ülésén.
2. A közoktatási intézmények a gyermekek, tanulók személyes adatait csak pedagógiai célból, pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, iskola-egészségügyi célból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, már folyamatban lévő büntetőeljárásban, szabálysértési eljárásban a büntethetőség és a felelősségre vonás mértékének megállapítása céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik.
3. A pedagógus, illetve a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott az óvoda vezetője, iskola igazgatója útján - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 17. §-ára is tekintettel - köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló - más vagy saját magatartása miatt - súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.
4. A közoktatási intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik.
5. Adattovábbításra a közoktatási intézmény vezetője és - a meghatalmazás keretei között - az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult.
6. Az iratkezelési szabályzatban, ha ilyen készítése nem kötelező, a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatának mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzatban kell meghatározni az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, illetve módosításánál nevelési-oktatási intézményben a szülői szervezetet (közösséget) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg.
7. Önkéntes adatszolgáltatás esetén a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt is tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Kiskorú tanulónak az önkéntes adatszolgáltatásba történő bevonásához be kell szerezni a szülő engedélyét.
(3) A Kt. 2. számú melléklete az „Az adatok statisztikai célú felhasználása” címet és rendelkezéseket követően a következő címekkel és rendelkezésekkel egészül ki:
„A közoktatás információs rendszere
1. A közoktatás információs rendszere - központi nyilvántartás keretében - a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, gyermek- és tanulói adatokat tartalmazza. A közoktatás információs rendszeréből személyes adat csak az érdekelt kérése, illetve hozzájárulása esetén, illetve az érdekelt egyidejű értesítése mellett a 4. és 6. pontban meghatározott esetben adható ki. A közoktatási információs rendszer keretében folyó adatkezelés jogszerűségéért az oktatási miniszter felelős.
2. A közoktatás információs rendszerébe - kormányrendeletben meghatározottak szerint - kötelesek adatot szolgáltatni azok az intézményfenntartók, illetve azok az intézmények, amelyek közreműködnek az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában.
3. A Közoktatási Információs Központ annak, akit első alkalommal alkalmaznak pedagógus-munkakörben, illetve nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben, pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben, azonosító számot ad ki.
4. A közoktatás információs rendszere tartalmazza azoknak a nyilvántartását, akik azonosító számmal rendelkeznek. A nyilvántartás tartalmazza az érintett nevét, születési adatait, az azonosító számot, a végzettségre és szakképzettségre vonatkozó adatokat, a munkahely címét és típusát, valamint OM-azonosítóját. A nyilvántartásból személyes adat - az érintetten kívül - csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére. Az információs rendszerben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.
5. A Közoktatási Információs Központ annak, aki első alkalommal létesít tanulói jogviszonyt, azonosító számot ad ki.
6. A közoktatás információs rendszere tartalmazza a tanulói nyilvántartást. A tanulói nyilvántartás tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, diákigazolványának számát, valamint az érintett nevelési-oktatási intézmény adatait. A tanulói nyilvántartásból személyes adat - az érintetten kívül - csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.
A pedagógusigazolvány
A munkáltató a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadó és pedagógiai szakértői munkakörben, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-szervező és a pedagógiai felügyelő munkakörökben foglalkoztatottak részére - kérelemre - pedagógusigazolványt ad ki. A pedagógusigazolványt a Közoktatási Információs Központ készítteti el és küldi meg a munkáltatón keresztül a jogosult részére. A pedagógusigazolvány a közoktatás információs rendszerében található adatokat tartalmazhatja. A pedagógusigazolvány tartalmazza továbbá az igazolvány számát, a jogosult fényképét és aláírását. A pedagógusigazolványt jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az igényléshez szükséges adatok a pedagógusigazolvány elkészítéséhez továbbíthatók. A pedagógusigazolvány elkészítője az adatokat az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelheti. Az adatkezelés kizárólagosan a pedagógusigazolvány elkészítését, az adatok tárolását és a Közoktatási Információs Központtal történő egyeztetését foglalja magában.
A diákigazolvány
Az iskola a tanuló részére - kérelemre - diákigazolványt ad ki. A diákigazolványt a Közoktatási Információs Központ készítteti el, és küldi meg az iskolán keresztül a jogosult részére. A diákigazolvány tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, a tanuló aláírását, cselekvőképtelen tanuló esetén a szülő aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét. A diákigazolványon a kedvezmények igénybevételéhez szükséges további - nem személyes adatok - is feltüntethetők. A diákigazolványt a jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az elkészítéshez szükséges adatok a diákigazolvány elkészítőjéhez továbbíthatók. A diákigazolvány elkészítője az adatokat kezelheti, az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig. Az adatkezelés kizárólagosan a diákigazolvány elkészítését, az adatok tárolását és a Közoktatási Információs Központtal történő egyeztetését foglalja magában.
89. § (1) A Kt. 3. számú melléklete I. rész „Létszámhatárok” cím „Iskola” alcím b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Átlaglétszám	Maximális létszám
Iskola)
„b)	az 5-8. évfolyamon és a szakiskola 9-10. évfolyamán	23		30	”
(2) A Kt. 3. számú melléklete II. rész 3-4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. A beszéd- és az enyhe értelmi fogyatékos, a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermeket, tanulót - függetlenül attól, hogy a gyermek, tanuló a többi gyermekkel együtt vagy külön vesz részt óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben - az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál kettő, a testi, érzékszervi és a középsúlyos értelmi fogyatékos, továbbá az autista gyermeket, tanulót pedig három gyermekként, tanulóként kell számításba venni. Két tanulóként kell számításba venni a felzárkóztató oktatásban [27. § (8) bekezdés] részt vevő tanulót.
4. Összevont osztályokat szervezni az általános iskolában, továbbá a felzárkóztató oktatásban [27. § (8) bekezdés] lehet. Tanév közben osztályt összevonni nem lehet. Összevont osztályt szervezni - a felzárkóztató oktatás kivételével - legfeljebb három iskolai évfolyam tanulójából lehet. Ha az iskolában, tagiskolában az oktatás csak az első-negyedik évfolyamon folyik, az összevont osztályba valamennyi évfolyam bevonható.”
90. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2003. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény
a) 4. §-ával megállapított Kt. 8. § (3)-(5) és (9) bekezdése, valamint az 5. §-ával megállapított Kt. 8/A. §-a, a 13. §-ával megállapított Kt. 17. §-a (1) bekezdése, 35. §-ával megállapított Kt. 48. §-ának (2) bekezdése, 36. §-ával megállapított Kt. 52. §-ának (10) bekezdése, 44. §-ával megállapított Kt. 70. §-a (3) bekezdésének első mondata és a 45. §-ával megállapított Kt. 71. §-ának (1) bekezdése 2004. szeptember 1-jén lép hatályba az első évfolyamon, illetve a 45. §-ával megállapított Kt. 71. §-ának (1) bekezdése az iskola legalacsonyabb évfolyamán is, ezt követően felmenő rendszerben. A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok, továbbá azok az iskolatársulások, amelyekben biztosított a tanulók felvételi eljárás nélküli továbbhaladása, a helyi tantervüket - a hatályos követelmények alapján - a Kt. 8. § (5) bekezdése szerint átdolgozhatják.
b) 86. § (2) bekezdésével megállapított Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész „A VEZETŐK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZŐ ÓRASZÁMA” cím II/17-18. pontja, a 87. §-ával megállapított Kt. 1. számú mellékletének Negyedik része - az 5. pont kivételével - 2004. szeptember 1-jén lép hatályba.
c) 7. §-ával megállapított Kt. 9. § (8) bekezdése 2004. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a 2005-ben szervezett felvételi vizsgáktól kezdődően kell alkalmazni.
d) 17. §-ával megállapított Kt. 23. §-a (4) bekezdésének hatálybalépéséről külön jogszabály intézkedik.
e) 21. §-ával megállapított Kt. 28. § (4) bekezdése 2004. szeptember 1-jén lép hatályba, oly módon, hogy egy-egy gimnáziumban, egy-egy osztályban, ezt követően tanítási évenként további egy-egy osztályban lehet megkezdeni az idegen nyelvi felkészítést segítő kilencedik évfolyamot.
f) 22. §-ával megállapított Kt. 29. §-ának (2) bekezdése 2004. szeptember 1-jén lép hatályba, oly módon, hogy egy-egy szakközépiskolában, egy-egy osztályban, ezt követően tanítási évenként további egy-egy osztályban lehet megkezdeni az idegen nyelvi felkészítést segítő kilencedik évfolyamot.
g) 65. §-ával megállapított Kt. 95. § (1) bekezdésének o) pontja hatálybalépéséről kormányrendelet intézkedik. A Közoktatási Fejlesztési Célelőirányzat létrejöttéig az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont a befolyt bírság hatvan százalékát az Oktatási Minisztérium részére utalja át. Az átutalt összeget az Oktatási Minisztérium a közoktatás fejlesztésével kapcsolatos feladatokra használhatja fel.
h) 84. §-ának (2) bekezdésével megállapított, az 1. számú melléklete Első rész „Iskolában és Kollégiumban” alcím 3. pontja, valamint a (4)-(6) bekezdéssel megállapított 1. számú melléklete Első rész a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak cím, „Iskolában és kollégiumban” alcím 2. és 4-5. pontja 2005. szeptember 1-jén lép hatályba.
i) 88. §-ával megállapított Kt. 2. számú mellékletének az azonosító számra vonatkozó rendelkezései hatálybalépéséről és bevezetéséről kormányrendelet intézkedik.
j) 89. §-ával megállapított 3. számú melléklet I. Rész „Iskola” alcím 2005. szeptember 1-jén lép hatályba.
k) 92. §-ával megállapított 2001. évi C. törvény 4. §-ának (5) bekezdése 2004. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3) E törvény 81. §-ával megállapított Kt. 128. §-ának (17) és (23) bekezdése a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(4) E törvény hatálybalépésének napján
a) a Kt. 8. §-ának (7) bekezdésében - melynek számozása a 4. § (1) bekezdés szerint (8) bekezdésre változik -, 93-94. §-ában, 97. §-át megelőző címben és a 97. §-ában a „Közoktatáspolitikai Tanács” szöveg helyébe a „Közoktatás-politikai Tanács” szöveg,
b) a Kt. 8. §-ának (10) bekezdésében - melynek számozása a 4. § (1) bekezdés szerint (11) bekezdésre változik -, 13. §-a (5) bekezdésében, 27. §-a (9) bekezdésében, 78. §-a (2) bekezdésének c) pontjában, 89. §-a b) pontjában, 114. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontjában, 114. §-a (2) bekezdésében, 119. §-a (2) bekezdésében, 120. §-a (2) bekezdésében és a 2. számú mellékletében a „testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos”, illetve a „testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos” szöveg helyébe a „sajátos nevelési igényű” szöveg,
c) - a Kt. 18. §-a (3) bekezdésében a „fogyatékos gyermekek, illetőleg tanulók nevelését” szöveg helyébe a „sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését” szöveg,
- a Kt. 19. §-a (7) bekezdésének b) pontjában és 121. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában a „fogyatékosságát” szöveg helyébe a „sajátos nevelési igényét” szöveg,
- a Kt. 30. §-ának (6) bekezdésében és 69. §-ának (2) bekezdésében a „fogyatékossága” szöveg helyébe a „sajátos nevelési igénye” szöveg,
- a Kt. 30. §-ának (8) bekezdésében a „fogyatékosságban szenved” szöveg helyébe a „sajátos nevelési igényű” szöveg,
- a Kt. 30. §-a (11) bekezdésének a)-b) pontjában, az 50. § a) pontjában és az 52. §-ának (6) bekezdésében a „fogyatékosságból”, illetve „a fogyatékosságából” szöveg helyébe a „sajátos nevelési igényből”, illetve „sajátos nevelési igényéből” szöveg,
- a Kt. 35. §-a (1) bekezdésében a „testi, az érzékszervi, az értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékosság” szöveg helyébe a „sajátos nevelési igény” szöveg,
- a Kt. 50. §-ának felvezető részében a „testi, érzékszervi, enyhe vagy középsúlyos értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekek” szöveg helyébe a „sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók” szöveg,
- a Kt. 52. §-a (6) bekezdésének felvezető szövegében, 91. §-a (4) bekezdésének e) pontjában, 121. §-a (1) bekezdésének 22. és 34. pontjában - melynek számozása a 78. § (4) bekezdés szerint 37. pontra változik - a „fogyatékos” szöveg helyébe a „sajátos nevelési igényű”,
- a Kt. 52. §-a (6) bekezdésének b) pontjában a „más fogyatékos” szöveg helyébe a „többi fel nem sorolt fogyatékos” szöveg,
- a Kt. 89. §-ának f) pontjában a „fogyatékosok nevelését-oktatását ellátó iskola és diákotthon, kollégium” helyébe a „sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat fogadó iskola és diákotthon, kollégium” szöveg,
- a Kt. 93. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának irányelvét” szöveg helyébe a „Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét” szöveg,
- a Kt. 94. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve, a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve” szöveg helyébe a „Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve, a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve” szöveg,
- a Kt. 2. számú mellékletében a „testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermek, tanuló fogyatékosságára” szöveg helyébe a „sajátos nevelési igényre” szöveg,
d) a Kt. 28. §-ának (1) bekezdésében a „(2)-(3)” bekezdésre történő utalás helyébe az „(2) és (4)” bekezdésre történő utalás,
e) a Kt. 29. §-ának (1) bekezdésében a „kerettantervben” szöveg helyébe a „Nemzeti alaptantervben” szöveg,
f) a Kt. 33. §-ának (4) és (5) bekezdésében a „121. § (1) bekezdésének 22. pontjában felsorolt” szöveg helyére a „121. § (1) bekezdésének 25. pontjában felsorolt” szöveg,
g) a Kt. 30. §-a (7)-(8) bekezdésében és a Kt. 35. §-ának (3) bekezdésében - melynek számozása a 26. § szerint (4) bekezdésre változik -, 2. számú mellékletében a „beilleszkedési zavarral (zavarokkal), tanulási nehézséggel (nehézségekkel), magatartási rendellenességgel küzdő” szöveg helyébe a „beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő” szöveg, továbbá a Kt. 41. §-ának (6) bekezdésében a „beilleszkedési zavarok” szöveg helyébe a „beilleszkedési nehézségek” szöveg,
h) a Kt. 52. §-ának (1) bekezdésében a „[121. § (1) bekezdésének 23. alpontja] szöveg helyébe a „[121. § (1) bekezdésének 26. alpontja] szöveg; (1) bekezdésének záró szövegében az „a tanulmányait a hetedik életévében kezdte meg” szöveg helyébe „a tanulmányait a hetedik vagy a nyolcadik életévében kezdte meg” szöveg; a (6) bekezdés c) pontjában a „huszonöt százaléka” szöveg helyébe a „harmincöt százaléka” szöveg; a (8) bekezdésében a „16 fős csoportonként” szöveg helyébe a „tizenhat fős csoportonként” szöveg, a (17) bekezdésében a „(2) és a (9) bekezdés kivételével” szöveg helyébe a „(2) és (11) bekezdés kivételével” szöveg,
i) a Kt. 53. §-ának (7) bekezdésében az „52. §-a (10) bekezdésének b) pontjában és (11) bekezdésében” szöveg helyébe az „52. §-a (11) bekezdésének b) pontjában és (12) bekezdésében” szöveg,
j) a Kt. 54. §-ának (1) bekezdésében a „minőségbiztosítási rendszerének” szöveg helyébe a „minőségirányítási programjának” szöveg,
k) a Kt. 57. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „foglalkozási” kifejezés helyébe a „nevelési” kifejezés,
l) a Kt. 57. §-ának (7) bekezdésében a „(121. § (1) bekezdés 26. alpontja]” szöveg helyébe a [121. § (1) bekezdés 31. alpontja]” szöveg,
m) a Kt. 78. § (7) bekezdés b) pontjában „a száznyolcvanöt tanítási napot” szöveg helyébe a „tanév rendjében meghatározott tanítási napot” szöveg,
n) a Kt. 114. § (1) bekezdésének b) pontjában az „[52. § (3)-(6) bekezdés]” szöveg helyébe az „[52. § (3)-(11) bekezdés]” szöveg,
o) a Kt. 121. § (1) bekezdésének 16. alpontjában - melynek számozása a 78. § (1) bekezdés szerint 19. pontra változik - a „11. § (1) bekezdésének u) pontja, a 39. § (2) bekezdése” szöveg helyébe a „11. § (1) bekezdésének u) pontja, a 19. § (2) bekezdése, a 39. § (2) bekezdése,” továbbá az „59. § (5) bekezdése” szöveg helyébe az „59. § (6) bekezdése” szöveg,
p) a Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 23. pontjában a „minőségbiztosítás” kifejezés helyére a „minőségpolitika” szöveg,
r) a Kt. 2. számú mellékletében az „állandó és ideiglenes lakcím” szöveg helyébe az „állandó lakcím és tartózkodási hely” szöveg, az „állandó és ideiglenes lakásának” szöveg helyébe az „állandó lakásának és tartózkodási helyének” szöveg,
s) a Kt. 3. számú melléklet II. rész 10. pontjában az „52. § (6)” bekezdésére való hivatkozás helyébe az „52. § (7)” bekezdésére való hivatkozás
lép.
(5) E törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti a Kt.
- 6. §-ának (5) bekezdése;
- 8/B. §-ának (9) bekezdése;
- 11. §-a (1) bekezdésének k) pontjából a „kerettantervben” kifejezés;
- 27. §-ának (5) bekezdése;
- 28. §-ának (3) bekezdése;
- 29. §-ának (3) bekezdése;
- 30. §-a (11) bekezdésének b) pontjából „a fogyatékos gyermek, tanuló ép értelmű és” szöveg;
- 41. § (5) bekezdéséből a „továbbá az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal a tanulók fizikai állapotának méréséről” szöveg;
- 47. § f) pontja, 48. § (1) bekezdés a) pontjának kilencedik gondolatjele, 49. § (2) bekezdés j) pontja;
- 52. §-ának (5) bekezdéséből az „az e törvény 27. §-ának (10) bekezdése szerinti munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek átadásakor napi öt vagy hat (heti átlagban öt és fél) tanítási óránál” szöveg;
- 95. §-a új jelölés szerinti (7) bekezdésének b) pontja;
- 101. § (8) bekezdés második mondata;
- 104. § (3) bekezdés második mondata;
- 105. §-a;
- 108. §-ának (5) bekezdéséből a „szakiskolát a Munkaügyi Minisztérium” szöveg;
- 121. §-a (1) bekezdésének eredeti számozás szerinti 17. pontja, és eredeti számozás szerinti 19-20. pontja;
- 123. § (3) bekezdésének a)-b) pontja, g)-h) pontja, (4)-(9) bekezdése;
- 124. §-ának (3), (6), (13)-(17), (19), (22) és (23) bekezdése;
- 128. § (11) bekezdése;
- 132. § (9) bekezdése;
- a Kt. 1. számú melléklet, Első rész „A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN FOGLALKOZTATOTT VEZETŐK ÉS ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA” fejezet, „Pedagógusok” cím „Iskolában és kollégiumban” alcím 2. pontjából az „- a kollégiumi nemenként és épületenként megadott létszám” szöveg;
- a Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész „A VEZETŐK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZŐ ÓRASZÁMA” cím II/5. pontjából a „beleértve a túlmunka díjazását is” szöveg;
- a Kt. 1. számú melléklet, Harmadik rész „A VEZETŐK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZŐ ÓRASZÁMA” cím II/6. pontjából a „továbbá az iskolai vagy kollégiumi foglalkozáson részt nem vevő tanulók - étkezési, alvási és a heti pihenőnapon, munkaszüneti napon teljesített ügyeleti időn kívüli - folyamatos pedagógiai felügyeletének ellátása [114. § (1) bekezdés c) pont], feltéve, hogy egy pedagógusra legalább ötven, legfeljebb száz tanuló jut” szöveg;
- a Kt. 3. számú melléklet I. rész „Kollégium” cím „egy időben - nemenként és épületenként -100 120” szöveg,
- a 2002. évi LXII. törvény 8. számú melléklete 4/b) pontjából a „súlyos” kifejezés;
- a 2001. évi XXXVII. törvény 32. §-ának (10) bekezdése.
91. § E törvény hatálybalépésének napján a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a törvény a következő 47/A. §-sal egészül ki:
„47. § (1) A kisebbségi önkormányzat - a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - részt vehet a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésével, iskolai nevelésével és oktatásával, kollégiumi nevelésével és oktatásával összefüggő kötelező önkormányzati feladatok végrehajtásában.
(2) A kisebbségi önkormányzat - a közoktatási törvényben meghatározottak szerint - közoktatási intézményt létesíthet és tarthat fenn, illetve átveheti a más által létesített közoktatási intézmény fenntartói jogát. Az intézmény fenntartói jogának átadása nem járhat átszervezéssel. Az átadás tervezett időpontját megelőző és az átadás időpontját követő két éven belüli átszervezést - az ellenkező bizonyításig - a fenntartói jog átadásával összefüggő átszervezésnek kell tekinteni. E rendelkezés alkalmazásában átszervezés az intézmény összevonása, illetve egy intézmény több intézményre tagolása.
(3) Kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzattól a közoktatási intézmény fenntartói jogát - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a közoktatási törvényben meghatározottak szerint veheti át.
(4) Az országos kisebbségi önkormányzat megkeresésére az intézményt fenntartó helyi önkormányzat köteles átadni az országos kisebbségi önkormányzatnak annak a térségi, illetve országos feladatot ellátó iskolának vagy kollégiumnak a fenntartói jogát, amelyik alapító okirata alapján kisebbségi feladatot lát el, ha minden tanuló részt vesz a kisebbségi oktatásban. E rendelkezést kell alkalmazni a körzeti feladatot ellátó iskola és kollégium esetében is, ha a nemzetiséghez tartozók országon belüli elhelyezkedése miatt nem láthat el az iskola, kollégium országos vagy térségi feladatot. A megkereséshez csatolni kell az érintett iskola, kollégium iskolaszékének, kollégiumi székének, ennek hiányában szülői szervezetének (közösségének) és az iskolai, illetve kollégiumi diákönkormányzatának a véleményét.
(5) A közoktatási intézmény átadását-átvételét megállapodásba kell foglalni. Az intézmény átadás-átvételénél a közoktatásról szóló törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a helyi önkormányzat a fenntartói jog átadásával kapcsolatos döntéséhez beszerzi az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, ennek hiányában a szülői szervezet (közösség) és az iskolai, illetve kollégiumi diákönkormányzat egyetértését, ha az átadás nem a (4) bekezdésben meghatározottak szerint történik.
(6) Ha a nevelési-oktatási intézmény átadása
a) a (4) bekezdés alapján történik, az oktatási miniszter,
b) nem a (4) bekezdés alapján történik, az átadó helyi önkormányzat
köteles az átvevő kisebbségi önkormányzattal - a közoktatási törvényben foglaltak szerint - közoktatási megállapodást kötni.
(7) A fenntartói jog átadásával együtt a közoktatási intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont az átvevő használatába kell adni. Az átadás ingyenes. A használat átadásának időpontja nevelési-oktatási intézmény esetén a bejelentés évét követő július elseje, más közoktatási intézmény esetén a bejelentést követő év január elseje. A használatba adás ideje nem lehet tíz évnél rövidebb.
(8) Ha a fenntartói jog átadása nem a (4) bekezdés alapján történik, a fenntartói jog kisebbségi önkormányzat részére történő átadása nem érinti a helyi önkormányzatnak a feladatellátási kötelezettségét. A fenntartói jog átadásának ideje alatt a helyi önkormányzat fenntartói, irányítási joga szünetel, és a fenntartói irányításnak a közoktatásról szóló törvény 102-104. §-aiban és 106. §-ában meghatározott feladatait az átvevő kisebbségi önkormányzat gyakorolja. A fenntartói jog szünetelése alatt a helyi önkormányzat az önkormányzati feladatok ellátásáról tájékoztatást kérhet a kisebbségi önkormányzattól, és javaslatot tehet azoknak a feladatoknak az ellátására, amelyeket szükségesnek tart.
(9) Ha a kisebbségi önkormányzat megszűnik anélkül, hogy megalakulna a másik kisebbségi önkormányzat, a fenntartói jog gyakorlását, ha annak átadása
a) a (4) bekezdés alapján történt, az Oktatási Minisztérium,
b) nem a (4) bekezdés alapján történt, a fenntartói jogot átadó helyi önkormányzat köteles gyakorolni, addig az időpontig, ameddig a kisebbségi önkormányzat megalakul.
(10) A közoktatási intézményt átvevő kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzatokkal azonos jogcímen és feltételekkel igényelheti a mindenkori költségvetésről szóló törvényben meghatározott hozzájárulásokat és támogatásokat - a (6) bekezdés szerint megkötött közoktatási megállapodás alapján -, igényelhet továbbá a kisebbségi feladatok megszervezéséhez nyújtott kiegészítő támogatást (a továbbiakban: kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatás), valamint - a pályázatban meghatározott feltételek szerint - részt vehet minden olyan pályázaton, amelyet a helyi önkormányzatok részére írtak ki.
(11) Ha az átadás a (4) bekezdés alapján történik, a kiegészítő kisebbségi támogatásról a központi költségvetés terhére kell gondoskodni. Ha az átadás nem a (4) bekezdés alapján történik, a kisebbségi önkormányzat részére a központi költségvetés terhére kell kifizetni a kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatást, és annak összegével az intézményt átadó helyi önkormányzattal szemben - a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - el kell számolni. A (4) bekezdés alapján átadott nevelési-oktatási intézmény működéséhez - a központi költségvetésben e célra biztosított összeg terhére kiírt pályázat útján, a pályázatban meghatározottak szerint - az állam kiegészítő támogatást biztosít. A kisebbségi önkormányzat a közoktatási feladatok ellátásához igénybe vett költségvetési hozzájárulásokat és támogatásokat, valamint a kisebbségi fenntartói kiegészítő, működési támogatást kizárólag az adott intézményhez kapcsolódó célnak megfelelően használhatja fel. A közoktatási célú költségvetési hozzájárulásokat és támogatásokat, valamint a kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatást a többi bevételétől elkülönítetten kell nyilvántartani, s felhasználásáról el kell számolni.
(12) A (10) bekezdés szerinti kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatás meghatározása minden évben a költségvetési tervezéskor ismert adatok alapján történik, az éves költségvetésről szóló törvényben, a közoktatási szolgáltatások igénybevételének figyelembevételével. A kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatás összegének számításához az önkormányzatok adott ágazati működési kiadásainak és felújítási költségeinek összegét csökkenteni kell az intézményi saját bevételekkel, továbbá a közoktatásra központosított előirányzatból adott olyan külön támogatással, amelyhez pályázat útján az önkormányzati és kisebbségi önkormányzati fenntartók, illetve intézményei egyaránt hozzájuthatnak. Az így megállapított összegből határozandó meg a normatív támogatás aránya és a kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatás számított összege.
(13) Ha az országos kisebbségi önkormányzat új iskolát alapít, az e § (6) bekezdésének a) pontjában, (10) bekezdésében és az a) ponthoz kapcsolódóan a (11) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, feltéve, hogy az iskola a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 27. pontja alapján országos intézménynek minősül. Ha a helyi kisebbségi önkormányzat alapít új iskolát, e § (6) bekezdésének b) pontjában, (10) bekezdésében és a b) ponthoz kapcsolódóan a (11) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, feltéve hogy az adott településen nincs olyan iskola, amelyik ellátná az adott kisebbségi oktatási feladatokat.
(14) Az Oktatási Minisztérium költségvetésében kell megtervezni azt az összeget, amellyel a kisebbségi önkormányzati intézményfenntartók - pályázat útján - támogatást kaphatnak az általuk fenntartott közoktatási intézmény működtetéséhez.
(15) A helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat a közoktatási intézmény közös fenntartására megállapodást köthet. A közös fenntartású közoktatási intézmény tekintetében a (10) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(16) A kisebbségi önkormányzat által fenntartott közoktatási intézményben történő foglalkoztatásra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
47/A. § Ha jogszabály a kisebbségi önkormányzat részére valamely döntés meghozatalánál a közoktatással kapcsolatos ügyben véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, a nyilatkozat megtételére - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - harminc nap áll rendelkezésre. A határidőt - az érdekelt kérelmére - egy alkalommal további harminc nappal meg kell hosszabbítani. E határidő jogvesztő. Ha a kisebbségi önkormányzat az egyetértését nem adta meg, és további tizenöt napon belül az érdekeltek közötti egyeztetés nem vezetett eredményre, kilenc tagból álló bizottságot kell létrehozni. A bizottságba három-három tagot delegál a kisebbségi önkormányzat, az, akinek az egyetértési jog megadásához érdeke fűződik, továbbá a közoktatásról szóló törvény 98. §-ának (1) bekezdésében szabályozott Országos Kisebbségi Bizottság. Az Országos Kisebbségi Bizottság az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők közül választhatja ki a jelölteket (a továbbiakban: jelölt tagok). A bizottság maga határozza meg működésének rendjét, azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. A döntés az egyetértést pótolja. A bizottság működési költsége azt terheli, akinek az egyetértés megszerzéséhez érdeke fűződik. A jelölt tagokat - Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértőkre vonatkozó rendelkezések szerint - díjazás illeti meg, melynek összegét az Országos Kisebbségi Bizottság határozza meg, és az fizeti, akinek az egyetértés megszerzéséhez érdeke fűződik.”
92. § (1) E törvény hatálybalépésének napján a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Kbo. tv.) 4. §-ának (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(5) A külföldi bizonyítványok és oklevelek által tanúsított szakképesítés és szakképzettség e törvény Harmadik része szerinti elismerése azon minisztérium vagy az általa kijelölt hatóság hatáskörébe tartozik, amely az elismerni kért szakképesítést vagy szakképzettséget tanúsító bizonyítvány vagy oklevél birtoklásához kötött szakma, hivatás, foglalkozás vagy munkakör (a továbbiakban: szakma) gyakorlásának szabályozásáért felelős.”
(2) A Kbo. tv. 4. §-ának (8) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(8) E törvény alkalmazása során eljáró hatóságnak az (1)-(7) bekezdésben meghatározott minisztérium, az általa kijelölt hatóság vagy oktatási intézmény minősül.”
(3) A Kbo. tv. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az oktatási intézmény végzettségi szint továbbtanulási céllal történő elismerése, továbbá résztanulmányok, vizsga beszámítása esetén szakértőként az Oktatási Minisztériumot is megkeresheti.”
(4) A Kbo. tv. 5. §-ának (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(5) Az e törvény Harmadik részében szabályozott, ápolói és szülésznői bizonyítványok, fogorvosi, gyógyszerészi és orvosi oklevelek elismeréséből adódó teendők összehangolása az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, illetve az általa kijelölt hatóság feladata.”
(5) A Kbo. tv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A magyar középiskolai érettségi bizonyítvánnyal egyenértékű az a külföldi középiskola elvégzését tanúsító és az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosító bizonyítvány, amelyet az Európai Gazdasági Térséghez tartozó államban vagy olyan államban állítottak ki, amely a 2001. évi XCIX. törvénnyel kihirdetett, a felsőoktatási képesítéseknek az európai régióban történő elismeréséről szóló, 1997. április 11-én, Lisszabonban aláírt Egyezmény rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismerte el.
(2) Ha a középiskolai érettségi bizonyítvány nem minősül az (1) bekezdésben meghatározottak alapján a magyar középiskolai érettségivel egyenértékűnek, középiskolai érettségi bizonyítványként az olyan külföldi bizonyítvány ismerhető el, amely - figyelembe véve a külföldi oktatási intézmény jogállását, a bizonyítvány jogi hatályát és a tanulmányi követelményeket - a hazai középiskolai érettségi bizonyítvánnyal azonos végzettségi szintet tanúsít, továbbá
a) a kérelmezőt az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosítja,
b) közoktatási intézményben legalább tizenkét évfolyam elvégzését tanúsítja, és
c) tanúsítja, hogy a kérelmező tanulmányai befejezésekor legalább négy tantárgyból külön vizsgát tett.
(3) Ha az elismerés továbbtanulási céllal történik, akkor középiskolai érettségi bizonyítványként a (2) bekezdés feltételeinek meg nem felelő olyan külföldi bizonyítvány is elismerhető, amely
a) közoktatási intézményben legalább tizenkét évfolyam, vagy ha az adott külföldi államban a közoktatás tizenegy évfolyamból áll, akkor tizenegy évfolyam elvégzését tanúsítja,
b) a kérelmezőt az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosítja, és
c) valószínűsíti, hogy a kérelmező felkészült a további tanulmányok folytatására.
(4) Az eljáró hatóság az elismerésről értesíti az Oktatási Minisztériumot is.
(5) Ha a bizonyítvány nem tartozik az (1) bekezdés hatálya alá, és a (2) bekezdés szerint sem ismerhető el, a kérelmező bármely, érettségi vizsga lebonyolítására, érettségi bizonyítvány kiállítására jogosult oktatási intézményben, vizsgaközpontban kérheti tanulmányainak és vizsgáinak az érettségi vizsgába történő beszámítását. Az oktatási intézmény, illetve a vizsgaközpont állapítja meg, hogy milyen tantárgyból kell érettségi vizsgát tenni, amelynek letételét követően kiállítja a magyar érettségi bizonyítványt.”
93. § E törvény hatálybalépésének napján a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.)
a) 148. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az (5) bekezdés szerinti normatív kedvezmény megállapításához közös háztartásban élőként kell figyelembe venni
a) a tizennyolc éven aluli,
b) a huszonöt évesnél fiatalabb, közoktatásban nappali rendszerű oktatásban részt vevő, illetve felsőoktatásban nappali tagozaton tanuló, valamint
c) az életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos
gyermekeket.”
b) A Gyvt. 25. §-ának (4) bekezdésében a „80. § (1) bekezdésének a) pontjában” szöveg helyébe a „80. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában” szöveg; a Gyvt. módosításáról szóló 2002. évi IX. törvény 106. §-a (3) bekezdésében a „az 1997. november 1-je és 2003. január 1-je után nagykorúvá vált” szöveg helyébe a „az 1997. november 1-je és 2003. január 1-je között nagykorúvá vált” szöveg lép.
94. § (1) E törvény hatálybalépésének napján a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: tprt.) 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az oktatási miniszter hatáskörébe tartozó tankönyvek jóváhagyásakor első fokon az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont, felettes szervként az oktatási miniszter jár el.”
(2) A tprt. 8. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A (4) bekezdésben meghatározott normatív kedvezményre való jogosultságot a
a) tartósan beteg, három- vagy többgyermekes családban élő, továbbá az egyedülálló szülő által nevelt gyermek esetén a hasonló jogcímen folyósított családi pótlékról - a családtámogatási kifizetőhely által - kiállított igazolással, illetve, ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt, szakorvosi igazolással, egyedülálló szülő esetén a szülő által tett nyilatkozattal,
b) fogyatékosság esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményével,
c) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozattal
kell igazolni. Az igényjogosultságot az iskolai tankönyvrendelés elkészítése előtt, az iskola által meghatározott időben kell bejelenteni. Ha a bejelentés későbbi időpontban történik - beleértve az iskolaváltást is - az iskola a tankönyvek kölcsönzésével, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek rendelkezésre bocsátásával köteles az igényt teljesíteni.
(7) Ha a nem állami, nem önkormányzati iskola a közoktatásról szóló törvény 81. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a tanulói jogviszony fenntartását - írásbeli megállapodásban - fizetési kötelezettséghez köti, e megállapodásban a (4) bekezdésben meghatározott normatív kedvezményt korlátozhatja. A korlátozás alapján nyújtott kedvezmény azonban nem lehet kisebb, mint a költségvetésről szóló törvényben a tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott hozzájárulás egy tanulóra jutó összege.
(8) Az iskolai tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás - a normatív kedvezményre jogosult tanulók körében - a tanulói munkatankönyv, munkafüzet, ajánlott és kötelező olvasmányok beszerzésének támogatására is felhasználható, amennyiben a (4) bekezdésben meghatározott normatív kedvezmények biztosítottak.”

[LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2003. június 23-i ülésnapján fogadta el.