2003. évi LVIII. törvény a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról [LÁBJEGYZET_1] Az Országgyűlés az állam és a társadalom egészének a veszélyeztetett területeken élő lakosságról való gondoskodás felelőssége elvéből kiindulva, az érintetteknek a károk utólagos mérséklésében vagy megtérítésében való érdekközössége kialakításának, illetőleg öngondoskodó felelősségének megerősítése és az állami segítség hatékonyabbá tétele érdekében a következő törvényt alkotja: A törvény célja 1. § A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap (a továbbiakban: Alap) az ár- és belvízkárok megtérítésében való önkéntes részvételre ösztönző elkülönített állami pénzalap, amelybe a Magyar Köztársaság területén a veszélyeztetett területeken lakóingatlan tulajdonnal rendelkező természetes személyek szerződés alapján befizetést teljesíthetnek, ezáltal jogosulttá válnak a káresemények utáni kártalanításra. 2. § E törvény alkalmazásában a) hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület; b) nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, s így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti; c) az árvízzel kapcsolatos belvíz által veszélyeztetett terület: az a terület, amelyet a felgyülemlett víz által felszíni elöntés veszélyeztethet; d) mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült; e) veszélyeztetett terület: az a)-d) pontokban meghatározott terület; f) szerződő: az a természetes személy, aki az e) pontban meghatározott területen lévő lakóingatlan tulajdonosaként, önkéntesen vállalt szerződés alapján rendszeres befizetést teljesít az Alapba; g) adományozó: az f) pontban meghatározott szerződőn kívül az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki/amely az Alap részére önkéntes befizetést teljesít; h) lakóingatlan: lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakóépülethez tartozó földrészlet, valamint az azon létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület); i) víztöbblet: árvízből és belvízből származó, a medréből kilépő vízfolyás vagy állóvíz. A jogosultság feltételei 3. § Az Alap kezelőjével e törvény szerinti szerződés megkötésére az a természetes személy jogosult, a) akinek lakóingatlan tulajdona a 2. § e) pontjában meghatározott veszélyeztetett területen található, és b) a lakóingatlan ba) jogerős építési engedélynek megfelelően épült és használatbavételére jogerős használatbavételi engedély alapján került sor, vagy bb) fennmaradását az építésügyi hatóság jogerősen engedélyezte, amennyiben a kártalanítást jogszabály nem korlátozta vagy nem zárta ki. 4. § (1) Az Alap kártalanítási kötelezettsége a 3. § szerinti szerződés alapján a víztöbblet következtében a veszélyeztetett területeken keletkezett károkért áll fenn. (2) Az Alap általi kártalanításra az a szerződő jogosult, a) akinek a tulajdonában lévő lakóingatlanban víztöbblet következtében kár keletkezett, és b) akinek a szerződéses jogviszonya a kár bekövetkezését megelőzően legalább 30 napja fennállt. (3) Azon természetes személy kártalanítása során, aki a 3. § szerinti lakóingatlant gazdasági tevékenység folytatására is használja, a lakóingatlan értékének megállapításánál a többirányú használatot értéknövelő tényezőként nem lehet figyelembe venni. (4) Kártalanításra - a lakóingatlan elidegenítése esetén - az új tulajdonos akkor jogosult, ha az adásvételi szerződés időpontjában a lakóingatlanra az eladó érvényes szerződéssel rendelkezett, és az új tulajdonos az adásvételi szerződés megkötését követő 30 napon belül szerződést köt az Alappal. A befizetés mértéke 5. § (1) Az Alapba a szerződő a 7. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint, más természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet kizárólag a 7. § (1) bekezdés b) pontja szerint teljesíthet befizetést. (2) A szerződő éves befizetési kötelezettségének összege a lakóingatlan értéke alapján a veszélyeztetettségi fokozat szerinti korrekciós tényező alkalmazásával a szerződésben kerül meghatározásra. (3) Szociális rászorultság esetén, a rászorultság mértékétől függően, az önkormányzat jegyzőjének igazolása alapján a befizetés éves összege a szerződésben legfeljebb 30%-kal csökkenthető. A kártalanítás mértéke 6. § (1) A szerződő káreseményenként legfeljebb tizenötmillió forint kártalanításra jogosult. (2) Az a szerződő, aki a káresemény bekövetkezését megelőzően hat hónapnál rövidebb ideig teljesített rendszeres befizetést az Alap részére - a 4. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel - a kártalanítás 50%-ára jogosult. Az Alap működése 7. § (1) Az Alap bevételei: a) szerződés alapján történő rendszeres befizetések, b) önkéntes, nem rendszeres befizetések és adományok. (2) Az Alap egyéb bevételeit képezik: a) költségvetési támogatás, ha az Alap pénzállománya a kötelezettségeinek teljesítéséhez nem elegendő, b) árvízkár enyhítésére szolgáló nemzetközi segélyek. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt befizetés közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül (Ptk. 593-596. §). (4) Az Alap bevételei kizárólag a) az e törvény hatálya alá tartozó káreseménnyel összefüggő kártalanítás megfizetésére, ideértve a káresemény miatt a lakóingatlan lakhatatlanná válását követően a veszélyeztetett területről való elköltözést is, valamint b) az Alap működési költségeire használhatók fel. (5) Az Alap bevétele és év végi maradványa nem vonható el. 8. § Az Alappal a pénzügyminiszter e törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény előírásai szerint rendelkezik. 9. § (1) Az Alapot a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Alapkezelő) kezeli. (2) Az Alapkezelő feladatai különösen: a) szerződést köt a 3. § szerinti jogosulttal, b) nyilvántartja és kezeli a szerződők szerződéssel kapcsolatban birtokába került személyes adatait, c) fogadja a befizetéseket, a káresemény bekövetkezése esetén felméri a károkat és teljesíti a szerződők felé a kifizetéseket. (3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szerződésben meg kell határozni különösen: a) a szerződő természetes személy személyazonosító és lakcímadatait, b) a lakóingatlan elhelyezkedésére vonatkozó adatokat, c) az éves befizetés összegét, d) a befizetések gyakoriságát és módját, e) az ingatlan szerződéskötéskori állapotát és értékét. (4) Az Alapkezelő - a (2) bekezdés alapján - külön jogszabályban meghatározott feladatai ellátására mást (beleértve a biztosítóintézetet) is megbízhat. (5) Az Alapkezelő, illetve a megbízottja az e törvényben foglaltak alapján ellátott feladatokkal kapcsolatban, a kártalanításra való jogosultság fennállásának megállapítása céljából - a szerződés megszűnésétől számított egy évig - kezelheti a szerződő természetes személyek személyazonosító és lakcímadatait, a szerződés tárgyát képező lakóingatlanra vonatkozó adatokat, valamint a befizetésre vonatkozó adatokat. Átmeneti rendelkezések 10. § (1) E törvény 2003. augusztus 1. napján lép hatályba. (2) A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdése az alábbi g) ponttal egészül ki: „g) a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap tevékenységére.” (3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 5. §-ának (4) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: (Biztosító a 4. § szerinti biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat, kivéve:) „i) a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény 9. § (4) bekezdése szerinti tevékenységet.” (4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 9. számú melléklete kiegészül a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap e törvény melléklete szerinti költségvetésével. (5) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg: a) az Alap felhasználásának, nyilvántartásának és ellenőrzésének szabályait, b) az Alapkezelő feladatait, valamint a szerződésekkel kapcsolatos eljárás szabályait, c) a korrekciós tényező számításának és alkalmazásának szabályait, d) a befizetések éves mértékének számítási módszerét. (6) Felhatalmazást kap a környezetvédelmi és vízügyi miniszter és a belügyminiszter, hogy együttes rendeletben állapítsa meg az ár- és belvíz által veszélyeztetett területek lehatárolásának, a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásának, valamint a besorolás felülvizsgálatának szabályait. (7) A lakóingatlan tulajdonosa a 4. § (1) bekezdés szerinti kártalanításra e törvény hatálybalépését követően 2005. december 31-ig akkor is jogosult, ha a 3. § b) pontjában meghatározott feltételeknek nem felel meg. [LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2003. június 23-i ülésnapján fogadta el.