2003. évi CXXIX. törvény

a közbeszerzésekről  [LÁBJEGYZET_1]

Az Országgyűlés a közpénzek ésszerű felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében - összhangban a közbeszerzések terén nemzetközi szerződéseinkkel és az Európai Közösség jogszabályaival - a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RÉSZ

I. Fejezet

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

Alapelvek

1. § (1) A közbeszerzési eljárásban - ideértve a szerződés megkötését is - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát.
(2) Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára.
(3) Az Európai Unióban letelepedett ajánlattevők és a közösségi áruk számára nemzeti elbánást kell nyújtani a közbeszerzési eljárásban. Az Európai Unión kívül letelepedett ajánlattevők és a nem közösségi áruk számára nemzeti elbánást a közbeszerzési eljárásban a Magyar Köztársaságnak és az Európai Közösségnek a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell nyújtani.

A törvény alkalmazási köre

2. § (1) E törvény szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat különös szabályaira is e törvény alkalmazandó.
(2) Az európai közösségi (a továbbiakban: közösségi) értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre e törvény második részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre a harmadik részét, a nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzésekre pedig a negyedik részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik.
(3) E törvényt is alkalmazva kell eljárni meghatározott tervpályázati eljárások esetében.
(4) E törvényt önként alkalmazó szervezetre (személyre) a törvény minden rendelkezése vonatkozik.

A szabályozás jellege

3. § E törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi.

II. Fejezet

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

4. § E törvény alkalmazásában
1. ajánlattevő: az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetőleg amely a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tesz; ajánlattevőnek minősül a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is;
2. alvállalkozó: az a szervezet (személy), amellyel (akivel) az ajánlattevő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából, e szerződésre tekintettel fog szerződést kötni vagy módosítani, kivéve, ha a szervezet (személy) tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi;
3. egyetemes postai szolgáltatás: a postáról szóló törvényben így meghatározott fogalom;
4. európai műszaki tanúsítvány: az áru használati alkalmasságának kedvező műszaki elbírálása, amely az építési munkákra vonatkozó alapvető követelményeknek az áru belső tulajdonságai és a meghatározott alkalmazási és használati feltételek szerinti teljesítésén alapul; az európai tanúsítványt az Európai Unió tagállama által e célra kijelölt tanúsító szervezet bocsátja ki;
5. európai szabvány: az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) vagy az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) által, e szervezetek közös szabályzatával összhangban, európai szabványként (EN) vagy harmonizált dokumentumként (HD) jóváhagyott szabvány, továbbá az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) által európai távközlési szabványként (ETS) jóváhagyott szabvány;
6. Európai Unió, illetőleg az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államokat kell érteni, kivéve a 29. § (1) bekezdésének d) pontja és a 175. § b) pontja esetében;
7. építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben így meghatározott fogalom;
8. értékelemzés: olyan döntés-előkészítő módszer, amelynek alkalmazása során az áru, a szolgáltatás, illetőleg az építési beruházás funkciójának, valamint előállítási, megvalósítási vagy beszerzési és üzemeltetési, működtetési költségeinek viszonyát kell vizsgálni;
9. hamis adat: a valóságnak megfelelően ismert, de a valóságtól eltérően közölt adat;
10. helyi önkormányzati költségvetési szerv: a (fő)polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a körjegyzőség, a közös képviselő-testület hivatala, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testületének felügyelete alá tartozó egyéb költségvetési szerv, ideértve a hatósági igazgatási, intézményi és egyéb igazgatási társulást is;
11. hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának b) pontjában meghatározott személy;
12. keretmegállapodás: meghatározott egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget;
13. kizárólagos jog: jogszabály, illetőleg közigazgatási határozat alapján egy vagy csak korlátozott számú szervezet (személy) jogosultsága meghatározott tevékenység folytatására, illetőleg cselekményre, összhangban az Európai Közösséget létrehozó szerződéssel; kivéve, ha e törvény másként rendelkezik (166. §);
14. közbeszerzési eljárás előkészítése: az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése, az eljárást megindító (meghirdető) hirdetmény, felhívás és a dokumentáció előkészítése;
15. közbeszerzési műszaki leírás: azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyet különösen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció tartalmaz, és amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya oly módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek; a műszaki előírások tartalmazzák a minőségre, a teljesítményre, a biztonságra és a méretekre vonatkozó jellemzők meghatározását, ideértve a közbeszerzés tárgyára alkalmazandó, a minőségbiztosításra, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre, a címkézésre vonatkozó követelményeket; építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében továbbá tartalmazniuk kell a tervezésre és költségekre vonatkozó szabályokat, a munkák vizsgálati, ellenőrzési és átvételi feltételeit, az építési eljárásokat vagy technológiákat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt, amelyet az ajánlatkérőnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült munka és azon anyagok vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában foglal;
16. közérdekű tevékenység: a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység vagy egyéb közcélú szükségletek kielégítését szolgáló, illetőleg közszolgálati tevékenység;
17. közös műszaki leírás: olyan műszaki leírás, amelyet az Európai Unió tagállamai által elismert eljárásnak megfelelően, valamennyi tagállamban történő egységes alkalmazás biztosítása érdekében állapítottak meg, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétettek;
18. közösségi áru: a Közösségi Vámkódexről szóló tanácsi rendeletben (2913/92/EGK rendelet) így meghatározott fogalom;
19. központi adóhatóság: az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és szervei, valamint a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei;
20. központi költségvetési szerv: a minisztérium, a központi költségvetésben fejezettel rendelkező országos hatáskörű és egyéb szerv, valamint más, külön jogszabályban meghatározott fejezeti jogosítványokkal rendelkező szerv, továbbá a fentieknek, a Kormánynak, annak kijelölt tagjának a felügyelete alatt működő költségvetési szerv;
21. létesítő okirat: jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (szervezet) alapításához szükséges, jogszabályban előírt okirat;
22. meghatározó befolyást képes gyakorolni az a szervezet, amely az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik egy másik szervezet tekintetében:
a) a tagok (részvényesek) szavazatának többségével tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik,
b) más tagokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján vagy más módon a szavazatok többségével egyedül rendelkezik,
c) tagként (részvényesként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők (döntéshozók, ügyvezetők) vagy a felügyelőbizottság (felügyeleti, ellenőrző szerv, testület) tagjainak többségét megválassza (kijelölje) vagy visszahívja.
23. meghívásos eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő által - az e törvényben előírtak szerint - kiválasztottak tehetnek ajánlatot;
24. nemzeti szabvány: a nemzeti szabványosításról szóló törvényben így meghatározott fogalom;
25. nemzetközi szervezet: nemzetközi szerződéssel létrejött olyan nemzetközi jogalany, amely meghatározott cél érdekében állandó szervezettel rendelkezik, és tevékenysége több állam területére terjed ki;
26. nyílt eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben valamennyi érdekelt ajánlatot tehet;
27. nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás: olyan, más részére általában ellenszolgáltatás fejében végzett szolgáltatás, amely teljesen vagy nagyrészt jeleknek nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokon történő átviteléből, és ahol ez értelmezhető, irányításából áll, de nem foglalja magában a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások felhasználásával továbbított tartalmat szolgáltató vagy ilyen tartalom felett szerkesztői ellenőrzést gyakorló szolgáltatásokat, valamint nem foglalja magában az információs társadalommal összefüggő, más jogszabályokban meghatározott szolgáltatásokat, amelyek nem elsősorban a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokon történő jeltovábbításból állnak; kivéve továbbá a műsorterjesztési és műsorszétosztási szolgáltatást;
28. nyilvános elektronikus hírközlő hálózat: az elektronikus hírközlésről szóló törvényben így meghatározott fogalom;
29. önkormányzati adóhatóság: az adózás rendjéről szóló törvényben így meghatározott fogalom;
30. pályázó: az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetőleg amely a tervpályázati eljárásban pályázatot (pályaművet) nyújt be; pályázónak minősül a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is;
31. részvételre jelentkező: az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetőleg amely a két szakaszból álló eljárás első, részvételi szakaszában részvételi jelentkezést nyújt be; részvételre jelentkezőnek minősül a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is;
32. SDR: különleges lehívási jogok (Special Drawing Rights), a Nemzetközi Valuta Alap által meghatározott nemzetközi elszámolási egység;
33. szabvány: a nemzeti szabványosításról szóló törvényben így meghatározott fogalom;
34. támogatás: a közbeszerzésre irányuló szerződés teljesítéséhez pénzeszköz vagy egyéb anyagi előny juttatása az ajánlatkérő részére, ide nem értve az adókedvezményt és a kezességvállalást;
35. tárgyalásos eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa - e törvényben előírtak szerint - kiválasztott egy vagy több ajánlattevővel tárgyal a szerződés feltételeiről;
36. tervpályázat: olyan sajátos, külön jogszabályban részletesen szabályozott tervezési versenyforma, amely tervezési feladatok előkészítésére szolgál, illetőleg pályamű alapján a tervező kiválasztásának egyik módja;
37. üzleti titok: a Ptk. 81. §-ának (2)-(3) bekezdésében így meghatározott fogalom.

III. Fejezet

A KÖZBESZERZÉSSEL, A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

A közbeszerzések és a közbeszerzési eljárások tervezése és előkészítése

5. § (1) A 22. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők - kivéve az V. és a VII. fejezet szerint eljáró ilyen ajánlatkérőket, valamint a központosított közbeszerzés során az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet - a költségvetési év elején, lehetőség szerint április 15. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) kötelesek készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseikről. A közbeszerzési tervet az ajánlatkérőnek legalább öt évig meg kell őriznie. A közbeszerzési terv nyilvános.
(2) A közbeszerzési terv elkészítése előtt az ajánlatkérő indíthat közbeszerzési eljárást, amelyet a tervben szintén megfelelően szerepeltetni kell.
(3) A közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Az ajánlatkérő továbbá a közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésre vonatkozó eljárást is lefolytathatja, ha az általa előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás merült fel. Ezekben az esetekben a közbeszerzési tervet módosítani kell az ilyen igény vagy egyéb változás felmerülésekor, megadva a módosítás indokát is.
(4) Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzések Tanácsa vagy az illetékes ellenőrző szervek kérésére a közbeszerzési tervét megküldeni.
6. § (1) Az ajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen meg kell határoznia az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, illetőleg testületeket.
(2) Ha az ajánlatkérő nem rendelkezik általános jellegű, az (1) bekezdésnek megfelelő közbeszerzési szabályzattal, vagy a szabályzattól - az abban meghatározott módon - való eltérés feltételei fennállnak, legkésőbb az adott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően kell meghatároznia az (1) bekezdésben foglaltakat.

A közbeszerzési eljárás dokumentálása

7. § (1) Az ajánlatkérő minden egyes közbeszerzési eljárását - annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően - írásban köteles dokumentálni.
(2) A közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával és a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [98. § (4) bekezdése], illetőleg a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak jogerős befejezéséig, de legalább az említett öt évig kell megőrizni.
(3) Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzések Tanácsa vagy az illetékes ellenőrző vagy más illetékes szervek kérésére a közbeszerzéssel kapcsolatos iratokat megküldeni.

Az ajánlatkérő nevében eljáró és az eljárásba bevont személyekkel, szervezetekkel kapcsolatos szabályok

8. § (1) A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek, illetőleg szervezeteknek megfelelő - a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési és pénzügyi - szakértelemmel kell rendelkezniük.
(2) Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont szervezet akkor felel meg az (1) bekezdés szerinti követelménynek, ha a tevékenységében személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetőleg a szervezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szervezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki megfelelő szakértelemmel rendelkezik.
(3) Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni, amely írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére. A bírálóbizottsági munkáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai.
9. § (1) A közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés esetében a közbeszerzési eljárásba (második rész) az ajánlatkérő - kivéve a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezetet - hivatalos közbeszerzési tanácsadót (11. §) köteles bevonni, figyelembe véve egyben a 10. § (1)-(3) bekezdése szerinti követelményeket.
(2) A hivatalos közbeszerzési tanácsadó, illetőleg a 11. § (2) bekezdése szerinti szervezettel jogviszonyban álló, a 11. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő személy köteles szakértelmével elősegíteni a közbeszerzési eljárás e törvénynek és egyéb jogszabályoknak megfelelő lefolytatását. Az ajánlatkérő köteles a hivatalos közbeszerzési tanácsadót bevonni különösen a felhívás és a dokumentáció elkészítésébe és bevonhatja a bírálóbizottságba is. A hivatalos közbeszerzési tanácsadót a tevékenységéért megbízási díj illeti meg. A tanácsadó a tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért a Ptk. szerint felel.
(3) Az eljárásba bevont hivatalos közbeszerzési tanácsadó az adott közbeszerzési eljárással kapcsolatban nem lehet sem békéltető (353. §) sem tanúsító (309. §).
10. § (1) A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki, illetőleg amely
a) az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;
b) az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja;
c) az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
d) az a)-c) pont szerinti személy hozzátartozója.
(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdést, ha az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt érdekelt gazdálkodó szervezet, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személlyel vagy szervezettel az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként.
(3) A közbeszerzési eljárás előkészítésébe vagy más szakaszába bevont bármely személy vagy szervezet a közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó.
(4) Ha az ajánlatkérő nevében valamely személy tulajdonosi jogokat gyakorol érdekelt gazdálkodó szervezetben, az ajánlatkérő nevében e személy vagy hozzátartozója nem járhat el a közbeszerzési eljárás előkészítésében vagy az eljárás más szakaszában, kivéve, ha az érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni az ajánlatkérő vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja vagy hozzátartozója tekintetében, ha az érdekelt gazdálkodó szervezetben az ajánlatkérő rendelkezik tulajdoni részesedéssel.
(5) Ha az (1), (3) vagy (4) bekezdést megsértették, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó az (1) bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel, szervezetekkel az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet, a (3) bekezdés szerinti személy vagy szervezet, illetőleg a (4) bekezdés szerinti érdekelt gazdálkodó szervezet.
(6) Az e § szerinti összeférhetetlenség nem áll fenn azzal a személlyel vagy szervezettel szemben, aki vagy amely a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó építészeti vagy egyéb műszaki tervdokumentáció elkészítésében részt vett.
(7) Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben nem áll fenn az e § szerinti összeférhetetlenség.

A hivatalos közbeszerzési tanácsadó

11. § (1) Hivatalos közbeszerzési tanácsadó az, aki felsőfokú végzettséggel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal, továbbá legalább hároméves - külön jogszabály szerint - igazolt közbeszerzési gyakorlattal, vagy akkreditált közbeszerzési tanácsadói szakképesítéssel és legalább kétéves - külön jogszabály szerint - igazolt közbeszerzési gyakorlattal rendelkezik, valamint szerepel a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékben (380. §).
(2) A hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe felvehető az a szervezet is, amelynek a tevékenységében személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetőleg a szervezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szervezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki megfelel az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek.
(3) A hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe történő felvétel feltétele az is, hogy a személy vagy a szervezet rendelkezzen külön jogszabályban [404. § (2) bekezdésének b) pontja] meghatározott mértékű felelősségbiztosítással, kivéve, ha egyéb jogszabály által megkövetelt felelősségbiztosítással már rendelkezik, és annak mértéke eléri a külön jogszabályban meghatározott mértéket.
(4) Az ügyvédi vagy jogtanácsosi tevékenység ellátására jogosult is folytathat hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységet, ha megfelel az e §-ban foglalt feltételeknek.
(5) Hivatalos közbeszerzési tanácsadó akkor láthat el az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott tevékenységet, ha ilyen tevékenység ellátására egyébként jogosult.

A minősített ajánlattevők hivatalos jegyzéke

12. § (1) A minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét (a továbbiakban: jegyzék) a Közbeszerzések Tanácsa vezeti (386-391. §).
(2) Az ajánlattevők jegyzékbe vételének feltételeit (a továbbiakban: minősítési szempontok) és igazolási módjait a 60. § (1) bekezdésének a)-d), f) pontja, a 61. § (1) bekezdése, a 63. § (2) bekezdése, valamint a 66-68. § és a 69. § (1)-(3) bekezdése alapján a Közbeszerzések Tanácsa határozza meg, és a Közbeszerzési Értesítőben meghirdeti. A minősítési szempontok meghatározása során a Közbeszerzések Tanácsa jogosult a hivatkozott szempontok közül választani.
(3) A minősítési szempontok meghatározása során nem lehet különbséget tenni az ajánlattevők között székhelyük, illetőleg letelepedési helyük szerint, sem más módon.
13. § (1) A minősített ajánlattevő a Közbeszerzések Tanácsának jegyzék szerinti igazolását jogosult benyújtani a közbeszerzési eljárásban. Az igazolásnak tartalmaznia kell a minősítési szempontok szerinti megfelelésre történő hivatkozást és a jegyzék szerinti besorolást.
(2) A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles elfogadni a jegyzék szerinti igazolást.
(3) A minősített ajánlattevőnek külön kell a 63. § szerint igazolnia, illetőleg írásban nyilatkoznia, hogy nem tartozik a 60. § (1) bekezdése e) pontjának, valamint - ha az ajánlatkérő azt előírta - a 61. § (2) bekezdésének hatálya alá.
(4) A minősített ajánlattevőnek szintén külön kell igazolnia a szerződés teljesítésére való alkalmasságát, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban, illetőleg az előminősítési rendszerében (215-219. §) - a 12. § (2) bekezdése alapján meghatározott minősítési szempontokhoz képest - szigorúbban állapítja meg a 65-69. § alapján az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az ajánlatkérőnek erre a körülményre kifejezetten utalnia kell a hirdetményben (felhívásban).
14. § (1) Ha a belföldön letelepedett minősített ajánlattevő a Közbeszerzések Tanácsának jegyzék szerinti igazolását az Európai Unió egy másik tagállamának ajánlatkérője által meghirdetett közbeszerzési eljárásban nyújtja be, az igazolás kizárólag a 60. § (1) bekezdésének a)-d), f) pontja, a 61. § (1) bekezdése, valamint a 66. § (1) bekezdésének b)-c) pontja, a 67. § (1) bekezdésének a) pontja, (2) bekezdésének a), d) pontja és (3) bekezdésének b) pontja tekintetében vélelmezi az ajánlattevő megfelelőségét.
(2) Az (1) bekezdés megfelelően alkalmazandó abban az esetben, ha az e törvény szerinti ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában az Európai Unió egy másik tagállamában letelepedett ajánlattevő nyújt be olyan igazolást, amely a letelepedési helye szerinti, a minősített, illetőleg elismert ajánlattevők hivatalos listáját vezető szervezettől származik.

A határidők számítása

15. § (1) A napokban, hónapokban vagy években megállapított határidőbe vagy időtartamba (a továbbiakban együtt: határidő) a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik.
(2) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapot követő napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.
(3) Ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, a határidő csak az ezt követő legközelebbi munkanapon jár le.
(4) A hirdetményben (felhívásban) megjelölt határidő a hirdetmény (felhívás) feladását követő napon kezdődik.

Az éves statisztikai összegezés

16. § (1) Az ajánlatkérő az éves beszerzéseiről külön jogszabályban meghatározott minta szerint éves statisztikai összegezést köteles készíteni, amelyet legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig kell megküldenie a Közbeszerzések Tanácsának.
(2) A Közbeszerzések Tanácsa az éves statisztikai összegezések, valamint a hirdetmények alapján elkészített összesített statisztikai jelentést legkésőbb a tárgyévet követő év október 31. napjáig köteles megküldeni az Európai Bizottságnak.
(3) Ha az ajánlatkérő az (1) bekezdésben meghatározott határidő lejártáig nem küldi meg az éves statisztikai összegezést, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke felhívja az ajánlatkérőt az összegezés harminc napon belüli megküldésére, és egyben figyelmezteti, hogy ha az összegezést nem küldi meg, a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását fogja kezdeményezni (328. §).

A központosított közbeszerzés

17. § (1) A Kormány a közbeszerzések központosított eljárás keretében történő lefolytatását rendelheti el az általa irányított szervezetek vonatkozásában, meghatározva annak személyi és tárgyi hatályát, az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet, valamint az eljáráshoz való csatlakozás lehetőségét.
(2) Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott szervezeteknél az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan központosított eljárást lehet alkalmazni. A Kormány jogosult az eljárás részletes szabályainak meghatározására, beleértve a személyi és tárgyi hatályt, valamint az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet. A központosított közbeszerzések fedezete az Egészségbiztosítási Alap mindenkori költségvetésében az adott ellátási forma előirányzata.
(3) A központosított eljárás részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.
(4) Központosított eljárás keretében az ajánlatkérésre feljogosított szervezet - a központosított közbeszerzések becsült értékére is figyelemmel - e törvény és a külön jogszabály szerint köteles eljárni.

Egyéb rendelkezések

18. § Az ajánlatkérők - kivéve a 22. § (2) bekezdése, a 241. § b)-c) pontja és a 293. § b) pontja szerinti ajánlatkérőket - kötelesek az e törvény hatálya alá tartozásukról a Közbeszerzések Tanácsát értesíteni e törvény 401. §-ának (1) bekezdése szerinti hatálybalépését követő, illetőleg az e törvény hatálya alá kerülésüktől számított harminc napon belül. A Közbeszerzések Tanácsa listát vezet az ajánlatkérőkről, és azt a honlapján közzéteszi, továbbá szükség szerint tájékoztatást nyújt az Európai Bizottság részére az ajánlatkérők listájáról. Bárki jogosult bejelenteni a Közbeszerzések Tanácsához valamely - a listán nem szereplő - szervezet e törvény hatálya alá tartozását.
19. § Az 1. § (3) bekezdése szerinti nemzetközi szerződésekről a külügyminiszter, az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter és az igazságügyminiszter tájékoztatót ad ki. A tájékoztatót a Közbeszerzési Értesítőben is közzé kell tenni.
20. § (1) Az eljárási cselekmények - az e törvényben, illetőleg külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - elektronikusan is gyakorolhatók.
(2) Ahol e törvény a közbeszerzési eljárás során jegyzőkönyv készítését írja elő, ez a követelmény a közjegyző jelenlétében lefolytatott cselekmények esetében közokiratba foglalással is teljesíthető.
(3) Ahol e törvény a közbeszerzési eljárás során igazolás benyújtását írja elő, az igazolás hiteles másolatban is benyújtható.

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZÖSSÉGI ÉRTÉKHATÁROKAT ELÉRŐ ÉRTÉKŰ KÖZBESZERZÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

IV. Fejezet

ÁLTALÁNOS KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS

1. Cím

A FEJEZET ALKALMAZÁSI KÖRE

Általános rendelkezések

21. § (1) E fejezet szerint kell eljárni a 22. §-ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha
a) megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárokat;
b) tervpályázati eljárást folytatnak le (10. cím), és a 33. § szerinti értéke az eljárás megkezdésekor eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárokat.
(2) Építési koncesszió esetében a 8. cím szerinti különös szabályok is alkalmazandóak.
(3) A 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében egyszerűsített eljárás (9. cím) alkalmazható. Ez az eljárás a 3. melléklet szerinti szolgáltatások esetében nem alkalmazható; ha azonban a közbeszerzés tárgya olyan szolgáltatás, amely mind a 3. melléklet, mind a 4. melléklet szerinti valamely szolgáltatást magában foglal, az egyszerűsített eljárás alkalmazható, feltéve, hogy a 4. melléklet szerinti szolgáltatás értéke a közbeszerzés megkezdésekor meghaladja a 3. melléklet szerinti szolgáltatás értékét.
(4) Az V. fejezet szerint kell eljárni, ha a közbeszerzés, illetőleg a tervpályázat az ott meghatározott ágazatokkal, illetőleg tevékenységekkel kapcsolatos, beleértve az V. fejezet szerinti kivételeket is.

Ajánlatkérők

22. § (1) E fejezet alkalmazásában ajánlatkérők:
a) a minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet;
b) az állam, az a) pontban meghatározott szervezeteken kívüli központi költségvetési szerv, az elkülönített állami pénzalap kezelője, a társadalombiztosítási költségvetési szerv;
c) az országos kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv;
d) a helyi önkormányzat, a kisebbségi települési önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a települési önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács;
e) a köztestület, a köztestületi költségvetési szerv, a sportági országos szakszövetség;
f) a közalapítvány;
g) a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság, a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, a közszolgálati műsorszolgáltatók, valamint az a közműsor-szolgáltató, amelynek működését többségi részben állami, illetőleg önkormányzati költségvetésből finanszírozzák, továbbá az Országos Rádió és Televízió Testület;
h) az a jogképes szervezet, amelynek létrehozataláról jogszabály rendelkezik, meghatározva a szervezet által ellátandó feladatot, az irányítására, illetőleg az ellenőrzésére, valamint a működésére vonatkozó szabályokat, feltéve, hogy e bekezdés a)-g) pontjában meghatározott egy vagy több szervezet, illetőleg az Országgyűlés vagy a Kormány meghatározó befolyást képes felette gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza;
i) az a jogi személy, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, illetőleg amely ilyen tevékenységet lát el, ha e bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet, illetőleg az Országgyűlés vagy a Kormány meghatározó befolyást képes felette gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza;
j) az a jogképes szervezet, amelyet e bekezdés a)-i) pontjában meghatározott egy vagy több szervezet (ide nem értve az államot) az alaptevékenysége ellátására hoz létre, és ha ilyen szervezet felett meghatározó befolyást képes gyakorolni.
(2) E fejezet alkalmazásában - a támogatásból megvalósítandó közbeszerzés tekintetében - ajánlatkérő az az (1) bekezdés alá nem tartozó szervezet is - kivéve az egyéni vállalkozót és az egyéni céget -,
a) amelynek a 25. § (2) bekezdése szerinti építési beruházását vagy ezzel összefüggő szolgáltatás megrendelését az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet többségi részben közvetlenül támogatja;
b) amelynek közbeszerzését az Európai Unióból származó forrásból támogatják.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a működés többségi részben való finanszírozásának esetét a költségvetési év elején, az adott évre tervezetten és az összes várható bevételhez viszonyítva kell becsülni, megállapítani.
(4) Az (1) bekezdés alá tartozó hitelintézet az általa igénybe vett pénzügyi, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység, továbbá befektetési szolgáltatási, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység tekintetében nem minősül ajánlatkérőnek.

A közbeszerzés tárgyai

23. § A közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, illetőleg szolgáltatás megrendelése, kivéve a szolgáltatási koncessziót [242. § (4) bekezdése].
24. § Az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is.
25. § (1) Az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről:
a) az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;
b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;
c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése.
(2) A 22. § (2) bekezdésének a) pontja alkalmazásában építési beruházás az 1. mellékletben az 502. csoport szerinti tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka, valamint kórház, sport-, szórakozási és szabadidő-létesítmény, oktatási (iskolaépület, felsőoktatási épület) vagy közigazgatási célokra használt épület kivitelezése (építési munkái).
26. § Az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.
27. § A szolgáltatás megrendelése - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő - olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről.
28. § (1) Ha a szerződés több - egymással szükségszerűen összefüggő - közbeszerzési tárgyat foglal magában, a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni.
(2) Szolgáltatás megrendelésének minősül az a szerződés, amelynek a 24. § és a 27. § szerinti a tárgya, ha a szolgáltatás értéke meghaladja az árubeszerzés értékét.

Kivételek

29. § (1) E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni
a) az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzésre, amelynek vonatkozásában az Országgyűlés illetékes bizottsága e törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott;
b) a védelem terén az ország alapvető biztonsági érdekeit érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk (fegyverek, lőszerek, hadianyagok) beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére, összhangban az Európai Közösséget létrehozó szerződés 296. cikkével;
c) nemzetközi szerződésben, illetőleg nemzetközi egyetértési vagy együttműködési megállapodásban meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre, ha a szerződés, illetőleg a megállapodás csapatok (katonai erők) állomásoztatására, átvonulására, alkalmazására vonatkozik;
d) nemzetközi szerződésben meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre, ha az Európai Unión kívüli állammal kötött szerződés projekt közös megvalósításával, illetőleg hasznosításával összefüggő beszerzésre vonatkozik;
e) nemzetközi szervezet által meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre.
(2) E fejezet szerinti eljárást - a 27. §-ban meghatározott szolgáltatások körében - nem kell alkalmazni a következő esetekben:
a) meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vétele vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a megszerzése; kivéve az ilyen szerződéssel összefüggő pénzügyi szolgáltatásra irányuló (bármilyen formában megkötött) szerződést;
b) értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, eladásával, vételével vagy átruházásával kapcsolatos befektetési szolgáltatás, valamint a jegybanki tevékenység (szolgáltatás);
c) műsorszám (műsoranyag) műsorszolgáltató általi vétele, fejlesztése, előállítása vagy közös előállítása, valamint a műsoridőre vonatkozó szerződés;
d) távbeszélő, telex-, rádiótelefon-, személyhívó és műholdas szolgáltatás;
e) választottbírósági, közvetítői, békéltetési tevékenység;
f) munkaszerződés, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya;
g) kutatási és fejlesztési szolgáltatás; kivéve, ha annak eredményét kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja tevékenységi körében, és az ellenszolgáltatást teljes mértékben az ajánlatkérő teljesíti;
h) ha a szolgáltatást a 22. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők valamelyike jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja.

A közösségi értékhatárok

30. § E fejezet alkalmazásában az árubeszerzésre vonatkozó értékhatár
a) a 22. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, valamint akkor, ha a védelem terén a beszerzendő áru a 2. mellékletben szerepel: 130 000 SDR-nek megfelelő euró;
b) a 22. § (1) bekezdésében és (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott összes egyéb ajánlatkérő esetében, valamint a 22. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a védelem terén a beszerzendő áru a 2. mellékletben nem szerepel: 200 000 SDR-nek megfelelő euró.
31. § (1) E fejezet alkalmazásában az építési beruházásra vonatkozó értékhatár 5 millió SDR-nek megfelelő euró; a 22. § (2) bekezdésének a) pontjában említett építési beruházás, valamint b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében pedig 5 millió euró.
(2) E fejezet alkalmazásában az építési koncesszióra vonatkozó értékhatár 5 millió euró.
32. § E fejezet alkalmazásában a szolgáltatás megrendelésére vonatkozó értékhatár
a) a 22. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a szolgáltatás a 3. mellékletben szerepel, kivéve a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatásokat: 130 000 SDR-nek megfelelő euró;
b) a 22. § (1) bekezdésében meghatározott összes egyéb ajánlatkérő esetében, ha a szolgáltatás a 3. mellékletben szerepel, kivéve a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatásokat: 200 000 SDR-nek megfelelő euró;
c) a 3. mellékletben a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatások és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatások, valamint a 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében: 200 000 euró;
d) a 22. § (2) bekezdésének a) pontjában említett szolgáltatás, valamint b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében: 200 000 euró.
33. § E fejezet (10. cím) alkalmazásában a tervpályázati eljárásra vonatkozó értékhatár
a) a 32. § a)-c) pontjában meghatározott értékhatárok, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor;
b) a 32. § a)-c) pontjában meghatározott értékhatárok minden olyan tervpályázati eljárás esetében, amelynek pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezeket az értékhatárokat.
34. § (1) A 30-33. §, valamint a 42. § (1)-(2) bekezdése szerinti értékhatárok euróban és nemzeti valutákban (forintban) meghatározott összege az Európai Unió Hivatalos Lapjában a következő két évre vonatkozóan kerül közzétételre.
(2) Az (1) bekezdés szerinti értékhatárokat a Közbeszerzések Tanácsa is közzéteszi a Közbeszerzési Értesítőben.

A közbeszerzés értéke

35. § (1) A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a 36-40. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték).
(2) A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében vagy az egyszerűsített eljárás meghatározott eseteiben pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének, illetőleg - a 125. § (2) bekezdésének c) pontja (135. §) és a 147. § (4) bekezdése szerinti eljárásban - a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni.
36. § Az árubeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése:
a) határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén pedig a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is;
b) határozatlan időre kötött szerződés esetén, vagy ha a szerződés időtartama kétséges, a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa.
37. § (1) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen, illetőleg az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében:
a) az előző költségvetési év vagy tizenkét hónap során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés, illetőleg szerződések szerinti ellenszolgáltatás, módosítva a következő tizenkét hónap alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy
b) az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés, illetőleg szerződések időtartama alatti ellenszolgáltatás.
(2) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely vételi jogot is tartalmaz, a vételárral együtt számított legmagasabb ellenszolgáltatás.
(3) Ha a szerződés árubeszerzést és szolgáltatásmegrendelést is magában foglal, a becsült érték megállapításakor az árubeszerzés és a szolgáltatás becsült értékét egybe kell számítani. Úgyszintén be kell számítani adott esetben az árubeszerzés becsült értékébe a beállítás és üzembe helyezés becsült értékét is.
38. § (1) A szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat:
a) határozott időre, négy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás;
b) határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa.
(2) A szolgáltatás becsült értékének megállapításakor figyelembe kell venni
a) biztosítási szerződés esetében a fizetendő biztosítási díjat;
b) banki és egyéb pénzügyi szolgáltatás esetében a díjat, jutalékot, kamatot és egyéb ellenszolgáltatásokat;
c) a tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a fizetendő díjat vagy jutalékot.
39. § (1) Az építési beruházás becsült értéke megállapításakor a több év alatt megvalósuló építési beruházás esetében a teljes beruházásért járó ellenszolgáltatást kell számítani.
(2) Ha az építési beruházás több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani.
(3) Az építési beruházás becsült értékébe be kell számítani a megvalósításához szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk, illetőleg szolgáltatások becsült értékét is.
(4) Az építési beruházás megvalósításához nem szükséges árubeszerzés, illetőleg szolgáltatás becsült értékét az építési beruházás becsült értékébe nem lehet beszámítani azzal a céllal, hogy ilyen módon megkerüljék e törvény alkalmazását ezen árubeszerzésre, illetőleg szolgáltatás megrendelésére.
40. § (1) Tilos e törvény megkerülése céljával alkalmazni a 35-39. §-ban meghatározott becslési módszert, valamint ilyen célból a közbeszerzést a (2) bekezdésbe ütköző módon részekre bontani.
(2) A becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek
a) beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt [37. § (1) bekezdése] kerül sor [a 39. § (1) bekezdése szerinti eset kivételével], és
b) beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá
c) rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg.
(3) Ha a (2) bekezdés alapján több - egyenként a közösségi értékhatárt el nem érő értékű - beszerzési tárgy együttes értéke miatt e fejezet szerinti közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, nem minősül e törvény megkerülésének, ha az egybeszámított értékű beszerzési tárgyakat több, e fejezet szerinti közbeszerzési eljárásban szerzik be.
(4) Ha a becsült érték kiszámításakor a (2) bekezdésben foglaltakat nem vették figyelembe, az e fejezet szerinti közbeszerzésnek a költségvetési évben vagy az adott tizenkét hónapban még beszerzendő tárgyaira - azok értékétől függetlenül - csak az e fejezet szerinti közbeszerzési eljárás alapján lehet szerződést kötni.

2. Cím

A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A közbeszerzési eljárás fajtái

41. § (1) A közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás lehet. Tárgyalásos eljárást csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e fejezet megengedi.
(2) A nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. A nyílt és a meghívásos eljárásban nem lehet tárgyalni.
(3) A közbeszerzési eljárás során nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra.
(4) Ha a nyílt, a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárás eredménytelen, az ajánlatkérő - az egyes eljárási fajták alkalmazására vonatkozó szabályok szerint - új eljárás kiírásáról határoz, kivéve, ha a közbeszerzést nem kívánja megvalósítani.
(5) A meghívásos és a tárgyalásos eljárásra egyébként - ha e fejezet másként nem rendelkezik - a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Az előzetes tájékoztatás

42. § (1) Az ajánlatkérő a költségvetési év kezdetét követően haladéktalanul, de legkésőbb minden év április 15. napjáig - kivéve e határidő alól a központosított közbeszerzés során az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet - előzetes összesített tájékoztatót köteles készíteni az adott évre, illetőleg az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra tervezett
a) összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) árubeszerzéséről, ha annak becsült összértéke (35-37. §, 40. §) eléri vagy meghaladja a 750 000 eurót;
b) 3. melléklet szerinti összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) szolgáltatás megrendeléséről, ha annak becsült összértéke (35. §, 37-38. §, 40. §) eléri vagy meghaladja a 750 000 eurót.
(2) Az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót köteles készíteni a tervezett építési beruházás lényeges jellemzőiről, feltételeiről, ha az építési beruházás becsült értéke (35. §, 39-40. §) eléri vagy meghaladja az 5 millió eurót. A tájékoztatót a tervezett építési beruházás megvalósítására vonatkozó döntést követően haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül kell elkészíteni.
(3) Az előzetes összesített tájékoztatót a közbeszerzés különböző tárgyairól együttesen és külön-külön is el lehet készíteni.
43. § (1) Az ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztatót hirdetmény útján köteles közzétenni. A hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészíteni, és legkésőbb a 42. § (1)-(2) bekezdésében előírt határidő lejártáig kell megküldeni.
(2) Árubeszerzés esetében az előzetes összesítést árucsoportonkénti bontásban kell elkészíteni, és az árucsoportot külön jogszabályban meghatározott nómenklatúrára történő hivatkozással kell megadni.
(3) Szolgáltatás megrendelése esetében az előzetes összesítést a 3. melléklet szerinti szolgáltatáscsoportonkénti bontásban kell elkészíteni.
(4) Az előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzététele nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét.
(5) Az előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzététele előtt vagy ilyen hirdetmény nélkül az ajánlatkérő nem indíthatja meg az érintett közbeszerzésre vonatkozó eljárást, kivéve az általa előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség esetében. A rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.

A hirdetmények megküldése és közzététele

44. § (1) E fejezet alkalmazásában hirdetmény közzétételén az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a hirdetmények elektronikus napilapjában (a továbbiakban: TED-adatbank) történő közzétételt kell érteni, kivéve, ha e fejezet másként rendelkezik.
(2) Az ajánlatkérőnek a hirdetményt a lehető leggyorsabban és a legmegfelelőbb módon kell megküldenie - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalának. Gyorsított eljárás (136. §) esetében a hirdetményt telefaxon vagy elektronikus úton kell megküldeni.
(3) Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala a hirdetményt a feladást követően legkésőbb tizenkét napon belül teszi közzé; gyorsított eljárás, valamint a hirdetmény elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon történő feladása esetében pedig legkésőbb öt napon belül.
(4) A Közbeszerzések Tanácsa (Titkársága) az ajánlatkérő által megküldött hirdetményt - továbbküldése, feladása előtt - megvizsgálja abból a szempontból, hogy megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak.
(5) A hirdetményt közzétételre a Közbeszerzések Tanácsa adja fel. A hirdetmény feladásának napját a Közbeszerzések Tanácsának tudnia kell igazolni.
45. § (1) Az előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetmény és az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény teljes terjedelmükben és az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén kerülnek közzétételre az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a TED-adatbankban azzal, hogy egyedül az ajánlatkérő által választott hivatalos nyelven (a továbbiakban: eredeti nyelven) készült és megküldött szöveg hiteles.
(2) A közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény teljes terjedelmében és az eredeti nyelven kerül közzétételre az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a TED-adatbankban. Ezen hirdetmény lényeges elemeinek összefoglalását az Európai Unió hivatalos nyelvein is közzéteszik azzal, hogy egyedül az eredeti nyelven készült és megküldött szöveg hiteles.
(3) A hirdetményeknek az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED-adatbankban) való közzététele költségeit az Európai Unió viseli.
(4) A hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.
46. § Az ajánlatkérő olyan hirdetményének a 44. § (1) bekezdése szerinti közzétételét is kérheti, amelyben megadott közbeszerzésre nem vonatkozik az e fejezetben előírt közzétételi kötelezettség. Az ilyen közzététel azonban nem vonja maga után az e fejezet szerinti eljárás alkalmazását.
47. § (1) Az e fejezet szerinti hirdetményeket [44. § (1) bekezdése] - tájékoztató jelleggel - a Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítőben külön jogszabály szerint közzéteszi, az ajánlatkérő pedig más módon is közzéteheti azzal, hogy erre a hirdetménynek az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala részére történő feladását követően kerülhet csak sor. Az így közzétett hirdetmény nem tartalmazhat más adatokat, mint amelyek az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED-adatbankban) megjelentek, továbbá fel kell tüntetnie a Hivatal részére történő feladás napját is.
(2) Ha e fejezet a hirdetménynek a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételéről rendelkezik, a harmadik részben meghatározott közzétételi szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

3. Cím

A NYÍLT ELJÁRÁS

Az eljárás megindítása

48. § (1) A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul, amelyet az ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni.
(2) Ha az ajánlatkérő, illetőleg a 22. § (2) bekezdésében meghatározott szervezet támogatásra irányuló igényt (pályázatot) nyújtott be, vagy fog benyújtani, az ajánlati felhívást közzéteheti. Az ajánlati felhívásban (az egyéb információk körében) fel kell hívni az ajánlattevők figyelmét erre a körülményre, valamint a (3) bekezdésben foglaltakra.
(3) A (2) bekezdés esetében a 82. §-t, a 99. § (3) bekezdését és a 303. §-t úgy kell alkalmazni, hogy az ott írt oknak, illetőleg körülménynek minősül a támogatásra irányuló igény el nem fogadása.

Az ajánlati felhívás

49. § Az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint úgy kell elkészíteni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
50. § (1) Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét.
(2) A közbeszerzés mennyiségét úgy is meg lehet határozni, hogy az ajánlatkérő a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mennyiséget vagy értéket közli, és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét, előírva az eltérés százalékos mértékét.
(3) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban lehetővé teheti a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. Ebben az esetben az ajánlati felhívásban elő kell írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni.
51. § (1) Az ajánlati felhívásban szerepelnie kell, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú (alternatív) ajánlatot. Az 50. § (2) bekezdésének alkalmazása önmagában még nem minősül többváltozatú ajánlattételi lehetőségnek.
(2) Az ajánlatkérő akkor rendelkezhet a többváltozatú ajánlattétel lehetőségéről, ha az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására irányuló bírálati szempontot [57. § (2) bekezdésének b) pontja] alkalmazza az eljárásban.
(3) Többváltozatú ajánlattétel lehetősége esetén az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meg kell határoznia, hogy a változatoknak milyen minimum követelményeknek, illetőleg közbeszerzési műszaki leírásnak kell megfelelniük, és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni.
52. § Több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot. Az ajánlatkérő az ajánlattételt nem kötheti gazdasági társaság, illetőleg meghatározott jogi személy alapításához, a közös ajánlatot tevő nyertesektől azonban ezt megkövetelheti, ha az a szerződés teljesítése érdekében indokolt. Erre az ajánlati felhívásban fel kell hívni az ajánlattevők figyelmét.
53. § (1) Az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban ellenszolgáltatása teljesítésének feltételeit megadni, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozni.
(2) Ha a közbeszerzést az Európai Unióból származó forrásból is támogatják, az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban az érintett projektre (programra) vonatkozó adatokat feltüntetni.
(3) Az ajánlati felhívásban meg kell adni az eredményhirdetés időpontját [94. § (1) bekezdése] és a szerződéskötés tervezett időpontját [99. § (2) bekezdése].
(4) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő alkalmazza az értékelemzés módszerét.

A dokumentáció

54. § (1) Az ajánlatkérő - a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is - dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a részletes szerződési feltételeket vagy a szerződéstervezetet.
(2) Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit is. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy a dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele.
(3) Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon.
(4) Ha a dokumentáció megküldését kérik, az ajánlatkérő vagy az általa meghatározott szervezet a kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül köteles ennek eleget tenni, feltéve, hogy ésszerű időben kérték, illetőleg annak ellenértékét megfizették.
(5) A dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani.
(6) A dokumentáció, valamint annak ellenértéke tíz napon belül visszajár, ha
a) az ajánlatkérő visszavonja az ajánlati felhívást;
b) az eljárás a 92. § d), f) vagy g) pontja alapján eredménytelen;
c) az ajánlatkérő az eljárás eredményét az ajánlati felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki.
55. § Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlatkérő köteles a dokumentációban megadni azoknak a szervezeteknek (hatóságnak) a nevét és címét (elérhetőségét), amelyektől az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni.

A kiegészítő tájékoztatás

56. § (1) Az ajánlattevő - a megfelelő ajánlattétel érdekében - az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal.
(2) A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal kell megadni.
(3) A kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát az ajánlattevők számára hozzáférhetővé kell tenni, illetőleg meg kell küldeni. A tájékoztatás nem eredményezheti az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltak módosítását.
(4) Kiegészítő tájékoztatás nyújtható konzultáció formájában is. Ebben az esetben az ajánlati felhívásban kell megadni a konzultáció időpontját és helyét. A konzultációról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a konzultáció napjától számított öt napon belül meg kell küldeni a konzultáción részt vevő ajánlattevőknek, valamint az ajánlattevők számára egyben hozzáférhetővé kell tenni.

Bírálati szempontok

57. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontját.
(2) Az ajánlatok bírálati szempontja a következő lehet:
a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy
b) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása.
(3) Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat;
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos;
d) azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot.
(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia:
a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága;
b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját;
c) a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosság-költséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka);
d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését;
e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni.
(5) A (3) bekezdésben foglaltakat is az ajánlati felhívásban kell megadni [a c) és d) pont esetében az egyéb információk körében] azzal, hogy a d) pont szerinti módszer (módszerek) részletes ismertetése a dokumentációban is megadható.
(6) A (3) bekezdés d) pontja szerinti módszerekről, az ajánlatok elbírálásáról a Közbeszerzések Tanácsa ajánlást készít.

A közbeszerzési műszaki leírás

58. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást.
(2) A közbeszerzési műszaki leírást - a közösségi joggal összeegyeztethető kötelező műszaki szabályok sérelme nélkül - az európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványokra, európai műszaki tanúsítványokra vagy közös műszaki leírásokra hivatkozással kell meghatározni.
(3) Az ajánlatkérő a (2) bekezdésben foglaltaktól csak akkor térhet el, ha az említett szabványok, európai műszaki tanúsítványok vagy közös műszaki leírások
a) nem tartalmaznak a megfelelőség megállapítására irányuló leírást, vagy nincsenek olyan műszaki eszközök, amelyek segítségével kielégítően megállapítható, hogy a közbeszerzés tárgya az említett szabványoknak, európai műszaki tanúsítványoknak vagy közös műszaki leírásoknak megfelel;
b) alkalmazása a korábbi beszerzéshez, már használatban levő berendezéshez nem illeszkedő beszerzést vagy aránytalan többletköltséget, vagy műszaki nehézséget eredményezne az ajánlatkérőnek;
c) alkalmazása nem teszi lehetővé a kifejezetten fejlesztésre irányuló közbeszerzést;
d) alkalmazása sértené az árukra vagy a szolgáltatásokra, illetőleg a megfelelőségükre vonatkozó európai közösségi jogszabályok, illetőleg az azokkal összeegyeztethető jogszabályok alkalmazását.
(4) A (3) bekezdés b) pontja csak akkor alkalmazható, ha az ajánlatkérő egyben írásban meghatározza az említett szabványokra, európai műszaki tanúsítványokra vagy közös műszaki leírásokra megadott időn belül történő áttérésre irányuló feladattervét.
(5) Ha az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem a (2) bekezdés szerint határozza meg, a (3) bekezdés alkalmazásának indokát lehetőség szerint meg kell adnia az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban. Ezt az indokot az ajánlatkérő azonban minden esetben köteles írásban dokumentálni az eljárásában, továbbá kérésre megadni - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - az Európai Bizottságnak, valamint az Európai Unió tagállamainak.
(6) Az említett szabványok, európai műszaki tanúsítványok vagy közös műszaki leírások hiányában a közbeszerzési műszaki leírást
a) a műszaki harmonizációról szóló európai közösségi irányelvekben foglalt alapvető követelményekkel összeegyeztethetőnek elismert nemzeti műszaki leírásokra történő hivatkozással kell meghatározni;
b) meg lehet határozni az építési beruházási munkák tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint az áruk felhasználására vonatkozó nemzeti műszaki leírásokra történő hivatkozással;
c) meg lehet határozni egyéb hivatkozással, a következő rangsor szerint:
ca) nemzetközi szabványokat közzétevő nemzeti szabványok,
cb) egyéb nemzeti szabványok és nemzeti műszaki tanúsítványok,
cc) bármely egyéb szabvány.
(7) Az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes ajánlattevőket, illetőleg árukat az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé tesz meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetőleg szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és a megnevezés mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést kell szerepeltetni.

Az ajánlati biztosíték

59. § (1) Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték (a továbbiakban: biztosíték) adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg vagy az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban meghatározott időpontig, az ott megjelölt mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta.
(2) A biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérő bankszámlájára történő befizetésével, bankgarancia biztosításával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel. A befizetés helyét, illetőleg az ajánlatkérő bankszámlaszámát, továbbá a befizetés igazolásának módját az ajánlati felhívásban meg kell határozni.
(3) A biztosíték mértékét az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása mellett, a felek ajánlati kötöttségének (76-77. §) a (4) bekezdés szerinti megsértése esetére az ajánlatkérőnél - az ajánlatnak az ajánlati kötöttség ideje alatti visszavonása vagy a szerződéskötésnek az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból történő meghiúsulása miatt - előreláthatólag felmerülő veszteség mértékére tekintettel kell megállapítani.
(4) Ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése az érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg.
(5) A biztosítékot vissza kell fizetni
a) az ajánlattevők részére az ajánlati felhívás visszavonását, ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását, illetőleg az eljárás eredményének kihirdetését követő tíz napon belül;
b) a nyertes ajánlattevő, valamint - a 91. § (2) bekezdése szerinti esetben - a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére a szerződéskötést követő tíz napon belül, kivéve, ha a biztosíték az ajánlati felhívás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé válik.
(6) Ha az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt biztosíték adásához kötötte, a pénzben teljesített biztosíték kétszeres összegének, egyéb esetekben a biztosíték mértékének megfelelő összeg tíz napon belüli megfizetésére köteles
a) az ajánlattevők részére, ha az eljárás eredményét az ajánlati felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki;
b) a nyertes ajánlattevő, valamint - a 91. § (2) bekezdése szerinti esetben - a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére, ha a szerződést nem köti meg.

Kizáró okok

60. § (1) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki
a) végelszámolás alatt áll, vagy az ellene indított csődeljárás vagy felszámolási eljárás folyamatban van, illetőleg ha az ajánlattevő (alvállalkozó) személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van;
b) tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették;
c) gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységével kapcsolatban jogerős bírósági ítéletben megállapított bűncselekményt követett el, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült; illetőleg akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. §-a (2) bekezdésének b), illetőleg f) pontja alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje alatt, illetőleg ha az ajánlattevő tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon jogerősen korlátozta;
d) közbeszerzési eljárásokban való részvételtől jogerősen eltiltásra került, az eltiltás ideje alatt;
e) egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének - a letelepedése szerinti ország vagy az ajánlatkérő székhelye szerinti ország jogszabályai alapján - nem tett eleget, kivéve, ha megfizetésére halasztást kapott;
f) korábbi - három évnél nem régebben lezárult - közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták, illetőleg a hamis adat szolgáltatását jogerősen megállapították.
(2) Az (1) bekezdés e) pontjában említett adófizetési kötelezettség alatt a belföldi székhelyű ajánlattevő vagy alvállalkozó tekintetében a központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettséget kell érteni.
(3) Az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban hivatkozni az (1) bekezdésben felsorolt kizáró okokra.
61. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, illetőleg a d)-e) pont tekintetében alvállalkozó, aki
a) gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységével kapcsolatban - öt évnél nem régebben meghozott - jogerős bírósági ítéletben megállapított jogszabálysértést követett el;
b) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-a (2) bekezdésének e) pontjával kapcsolatban - öt évnél nem régebben meghozott - jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított jogszabálysértést követett el; illetőleg ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság vagy bíróság - öt évnél nem régebben - jogerősen megállapította;
c) korábbi - öt évnél nem régebben lezárult - közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségének megszegését jogerős közigazgatási, illetőleg bírósági határozat megállapította;
d) a letelepedése szerinti ország nyilvántartásában nincs bejegyezve;
e) a szolgáltatás nyújtásához a letelepedése szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal, illetőleg előírt szervezeti, kamarai tagsággal nem rendelkezik.
(2) Ha az ajánlatkérő helyi önkormányzat, kisebbségi települési önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, helyi önkormányzati költségvetési szerv vagy helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban az sem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki az ajánlatkérő székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott, egy évnél régebben lejárt adófizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha megfizetésére halasztást kapott.
(3) Ha az ajánlattevő vagy az alvállalkozó a letelepedése szerinti országban jogosult az adott szolgáltatás nyújtására, az ajánlatkérő nem zárhatja ki az eljárásból azon az alapon, hogy a hazai jogszabályok szerint az adott szolgáltatás nyújtásához előírt jogi-szervezeti feltételnek (így például hogy jogi személyiséggel rendelkezzen) az ajánlattevő vagy az alvállalkozó nem felel meg, vagy arra hivatkozással, hogy a hazai jogszabályok szerint a szolgáltatás nyújtására kizárólag természetes személy jogosult.
62. § (1) Az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia az olyan ajánlattevőt, aki, illetőleg - a 71. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben - akinek a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója
a) három évnél nem régebben súlyos, jogszabályban meghatározott szakmai kötelezettségszegést vagy szakmai etikai szabályokba ütköző cselekedetet követett el, vagy korábbi - három évnél nem régebben lezárult - közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte, amelyet az ajánlatkérő bizonyítani tud;
b) az eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének [különösen 70. § (2) bekezdése, 71. §] teljesítése során hamis adatot szolgáltatott, illetőleg hamis nyilatkozatot tett.
(2) Az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban hivatkozni az (1) bekezdésben felsorolt kizáró okokra.
63. § (1) Az ajánlattevőnek és - a 71. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának az ajánlatban a (2)-(3) bekezdés szerint kell igazolnia, illetőleg írásban nyilatkoznia, hogy nem tartozik a 60. § (1) bekezdésének, valamint - ha az ajánlatkérő azt előírta - a 61. § (1), illetőleg (2) bekezdésének hatálya alá.
(2) Az ajánlatkérő a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni:
a) a 60. § (1) bekezdésének a)-d), f) pontja és a 61. § (1) bekezdésének a)-c) pontja esetében az illetékes bíróság vagy hatóságok nyilvántartásának kivonatát (hatósági erkölcsi bizonyítványt) vagy ennek hiányában bírósági vagy hatósági igazolást;
b) a 60. § (1) bekezdésének e) pontja esetében az érintett ország illetékes hatóságainak igazolását;
c) ha az illetékes bíróság vagy hatóság nem bocsát ki az a) vagy a b) pont szerinti kivonatot vagy igazolást, vagy azok nem terjednek ki az a) pontban hivatkozott esetek mindegyikére, az ajánlattevő (alvállalkozó) eskü alatt tett nyilatkozatát, vagy ha ilyen nyilatkozat nem ismert az érintett országban, az ajánlattevő (alvállalkozó) által az illetékes bíróság, hatóság, közjegyző, kamara vagy szakmai szervezet előtt tett nyilatkozatot;
d) a 61. § (1) bekezdésének d) pontja esetében az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról szóló 93/36/EGK irányelv 21. cikkének (2) bekezdésében és módosításaiban felsorolt, az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról szóló 93/37/EGK irányelv 25. cikkében és módosításaiban felsorolt, valamint a szolgáltatás megrendelésére irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról szóló 92/50/EGK irányelv 30. cikkének (3) bekezdésében és módosításaiban felsorolt nyilvántartások szerinti igazolást (kivonatot) vagy egyéb igazolást vagy nyilatkozatot;
e) a 61. § (1) bekezdésének e) pontja esetében az engedély vagy a jogosítvány hiteles másolatát, illetőleg a szervezeti, kamarai tagságról szóló igazolást;
f) a 61. § (2) bekezdése esetében hatósági igazolást;
g) a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzéke szerinti igazolást azokban az esetekben, amelyekben a jegyzék bizonyítja - figyelemmel a 14. §-ban foglaltakra is -, hogy az ajánlattevő (alvállalkozó) nem esik a 60-61. § valamely esetének hatálya alá.
(3) Az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója az (1) bekezdésnek megfelelően köteles csatolni a 60. § (1) bekezdésének e) pontja és - ha az ajánlatkérő azt előírta - a 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozást nyilvántartó hatóságoknak az eljárás eredménye kihirdetésének időpontját legfeljebb egy évvel megelőzően kelt igazolását arról, hogy az igazolás kiállításának időpontjában nincs a hatóság által nyilvántartott köztartozása, vagy ha van, milyen időpontban járt le, és annak megfizetésére halasztást kapott-e.
(4) Ha jogszabály a 60. § (1) bekezdése e) pontjának vagy a 61. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó új közterhet állapít meg, az ezzel kapcsolatos igazolást csak azokban az eljárásokban kell csatolni, amelyekben az eljárás eredményének kihirdetése a köztartozásról szóló rendelkezés hatálybalépését követő egy évnél későbbi időpontban történik.
(5) Az ajánlatkérő kérelemre - annak kézhezvételétől számított két munkanapon belül - köteles tájékoztatni a más közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét a 61. § (1) bekezdésének c) pontjában szereplő körülményről.
64. § (1) A Közbeszerzések Tanácsa tájékoztatót ad ki a 63. § (2)-(3) bekezdésében hivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról.
(2) A Közbeszerzések Tanácsa a 63. § (2) bekezdése szerinti belföldi illetékes szervezetekről, igazolásokról, nyilatkozatokról és nyilvántartásokról köteles tájékoztatni az Európai Unió többi tagállamát és az Európai Bizottságot.

Az ajánlattevő és alvállalkozójának alkalmassága

65. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az alkalmasság feltételeit és igazolását - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók esetében is [71. § (4) bekezdése] - az ajánlatkérő kizárólag a 66-69. §-ban meghatározott módon írhatja elő.
(2) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy a nem természetes személy ajánlattevő ajánlatában adja meg a szolgáltatás teljesítésében személyesen közreműködő természetes személyek nevét és képzettségét.
66. § (1) Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetében igazolható
a) pénzügyi intézménytől származó - erről szóló - nyilatkozattal;
b) a számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának benyújtásával (ha az ajánlattevő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét);
c) az előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával;
d) az ajánlatkérő által előírt tartalmú vagy elfogadott egyéb - pénzügyi, illetőleg gazdasági alkalmasságának megállapítására alkalmas - nyilatkozattal vagy dokumentummal.
(2) Szolgáltatás megrendelése esetében a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolható, továbbá meghatározott biztosíték (felelősségbiztosítás) fennállásáról szóló igazolással.
67. § (1) Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága árubeszerzés esetében - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére - igazolható
a) az előző legfeljebb három év legjelentősebb szállításainak ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél megnevezésével);
b) a műszaki-technikai felszereltségének, a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával;
c) azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek;
d) a beszerzendő áru leírásával, mintapéldányának, illetőleg fényképének bemutatásával, amelynek eredetiségét az ajánlatkérő felhívására igazolni kell;
e) elismert (bármely nemzeti rendszerben akkreditált) tanúsító szervezettől származó tanúsítvánnyal, amely tanúsítja, hogy a leírásokra vagy szabványokra történő hivatkozással egyértelműen meghatározott áru megfelel bizonyos leírásoknak vagy szabványoknak;
f) a termelési képességéről, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeiről, minőségbiztosítási intézkedéseiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha az áru összetett, vagy ha különleges célra szolgál.
(2) Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága építési beruházás esetében igazolható
a) az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével;
b) a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség leírásával;
c) az ajánlattevő, illetőleg vezető tisztségviselői végzettségének és képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének és képzettségének ismertetésével, akik az építési beruházás teljesítéséért felelősek;
d) az előző legfeljebb három évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással;
e) azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe.
(3) Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetében - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére, továbbá arra, hogy az alkalmasságot különösen a szakértelemre, hatékonyságra, tapasztalatra és megbízhatóságra tekintettel lehet megítélni - igazolható
a) az előző legfeljebb három év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél megnevezésével);
b) az ajánlattevő, illetőleg vezető tisztségviselői végzettségének és képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének és képzettségének ismertetésével, akik a szolgáltatás teljesítéséért felelősek;
c) az előző legfeljebb három évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással;
d) azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek;
e) a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség leírásával;
f) a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával;
g) a termelési képességéről, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeiről, minőségbiztosítási intézkedéseiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha a szolgáltatás összetett, vagy ha különleges célra szolgál;
h) a szerződés (szolgáltatás) azon részének a megjelölésével, amelyre az ajánlattevő harmadik személlyel kíván szerződést kötni.
68. § (1) A 67. § (1) bekezdése a) pontjának és (3) bekezdése a) pontjának esetét a következő módon kell igazolni:
a) ha a szerződést kötő másik fél a 22. § (1) bekezdésének a)-e) pontja szerinti szervezet, az általa kiadott vagy aláírt igazolással;
b) ha a szerződést kötő másik fél az a) pontban foglalthoz képest egyéb szervezet, az általa adott igazolással vagy az ajánlattevő nyilatkozatával.
(2) A 67. § (2) bekezdése a) pontjának esetét a szerződést kötő másik fél által adott igazolással kell igazolni. Az igazolásban meg kell adni legalább az ellenszolgáltatás összegét, a teljesítés idejét és helyét, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e.
(3) Ha az ajánlatkérő az ajánlattevő (alvállalkozó) bizonyos minőségbiztosítási szabványoknak való megfelelősége tanúsításához független szervezet által kiállított tanúsítvány benyújtását írja elő, akkor a vonatkozó európai szabványsorozatnak megfelelő szervezet által tanúsított, a vonatkozó európai szabványsorozaton alapuló minőségbiztosítási rendszerekre kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő köteles elfogadni az Európai Unió más tagállamában bejegyzett szervezettől származó egyenértékű tanúsítványt, továbbá az egyenértékű minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékait is attól az ajánlattevőtől (alvállalkozótól), aki nem juthat hozzá ilyen tanúsítványhoz, vagy akinek nincs lehetősége arra, hogy ilyen tanúsítványt az adott határidőn belül beszerezzen.
(4) Ha az ajánlatkérő az ajánlattevőnek (alvállalkozónak) - a 67. § (1) bekezdésének b)-c), f) pontja, (2) bekezdésének b)-c), e) pontja vagy (3) bekezdésének b), d)-g) pontja tekintetében - bizonyos környezetvédelmi vezetési szabványoknak való megfelelősége tanúsításához független szervezet által kiállított tanúsítvány benyújtását írja elő, akkor a vonatkozó európai szabványsorozatnak megfelelő szervezet által tanúsított környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerre (EMAS) vagy a vonatkozó európai vagy nemzetközi környezetvédelmi vezetési szabványokra kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő köteles elfogadni az Európai Unió más tagállamában bejegyzett szervezettől származó egyenértékű tanúsítványt, továbbá az egyenértékű környezetvédelmi vezetési intézkedések egyéb bizonyítékait is attól az ajánlattevőtől, aki nem juthat hozzá ilyen tanúsítványhoz, vagy akinek nincs lehetősége arra, hogy ilyen tanúsítványt az adott határidőn belül beszerezzen.
69. § (1) Az ajánlatkérő a 66. és a 67. §-ban foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is előírhat.
(2) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 66. §-ban, mind a 67. §-ban foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére.
(3) Az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
(4) Az ajánlatkérő a 66. és a 67. §-ban foglaltak alapján az ajánlattevőre és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókra vonatkozóan egymástól eltérő alkalmassági igazolási módot is előírhat. Ha azonos igazolási módot ír elő, a szerződés teljesítésére való alkalmassá minősítéshez az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóknak együttesen kell megfelelniük az előírt alkalmassági követelményeknek, kivéve, ha az ajánlatkérő ettől eltérően rendelkezik.
(5) Ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, a szerződés teljesítésére való alkalmassá minősítéshez az ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek az előírt alkalmassági követelményeknek, kivéve, ha az ajánlatkérő ettől eltérően rendelkezik, amelynek indokát az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni.

Az ajánlat

70. § (1) Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatásra.
(2) Az ajánlattevőnek a kizáró okokkal kapcsolatban a 63. § (1)-(4) bekezdése szerint kell eljárnia. Az ajánlattevő továbbá köteles igazolni a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát, és az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlatban kell megadnia.
(3) Az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban nem tehet közös ajánlatot más ajánlattevővel, illetőleg abban más ajánlattevő - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt - alvállalkozójaként sem vehet részt.
71. § (1) Az ajánlatban - ha ezt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta - meg kell jelölni
a) a közbeszerzésnek azt a részét, amellyel összefüggésben az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni, e szervezet (személy) meghatározása nélkül, illetőleg
b) az ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megjelölés és igénybevétel nem érinti az ajánlattevő teljesítésért való felelősségét.
(3) Az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez nem vehet igénybe olyan alvállalkozót, aki, illetőleg amely a 60. §, illetőleg a 61. § szerint a kizáró okok hatálya alá esik. A közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók tekintetében a kizáró okokkal kapcsolatban a 63. § (1)-(4) bekezdése szerint akkor kell eljárni, ha az ajánlattevőnek az (1) bekezdés b) pontja szerint meg kell jelölnie az ilyen alvállalkozókat. Egyébként, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók tekintetében az ajánlattevő köteles nyilatkozni ajánlatában, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót.
(4) Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta, az ajánlattevő által a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságára vonatkozó igazolásokat is az ajánlatban kell megadni.
72. § Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlattevő az ajánlatában köteles nyilatkozni arról, hogy az ajánlattétel során figyelembe vette-e a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó, a teljesítés helyén hatályos kötelezettségeket. Ez nem érinti a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat vizsgálatára vonatkozó 86. § rendelkezéseinek alkalmazását.
73. § (1) Az ajánlattevő az ajánlatában - kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben - közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.
(2) Az ajánlattevő azonban nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a bírálati szempont alapján értékelésre kerül. Nem korlátozható, illetőleg nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala sem, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik.

Az ajánlattételi határidő és az ajánlati kötöttség

74. § (1) Az ajánlat benyújtására vonatkozó határidőt (ajánlattételi határidő) az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított ötvenkét napnál rövidebb időtartamban.
(2) Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább ötvenkét nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta az ajánlati felhívás hirdetményi mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is, az (1) bekezdésben előírt határidőnél rövidebbet is meg lehet határozni. Ebben az esetben az ajánlattételi határidő főszabályként nem lehet rövidebb az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminchat napnál; amely rendkívüli sürgősség esetén kivételesen huszonkét napra rövidíthető, feltéve, hogy a hirdetményt elektronikus úton adják fel.
(3) Ha a dokumentáció nagy terjedelmű, vagy ha az ajánlattételre a dokumentáció helyben való megtekintését vagy valamely helyszín megtekintését követően kerülhet csak sor, az ajánlatkérőnek ennek figyelembevételével kell az ajánlattételi határidőt - az (1)-(2) bekezdésben foglaltakhoz képest hosszabb időtartamban - meghatároznia.
(4) Az ajánlattételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez.
75. § (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben meghatározott ajánlattételi határidőt - indokolt esetben - egy alkalommal meghosszabbíthatja, ha az eredeti határidő lejárta előtt hirdetményben közzéteszi a módosított határidőt és a határidő meghosszabbításának indokát.
(2) Az ajánlattételi határidőt rövidíteni nem lehet.
76. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről e határidő lejárta előtt új hirdetményt kell közzétenni, amelyben új ajánlattételi határidőt kell megállapítani. A határidő ebben az esetben sem lehet a 74. § (1)-(2) bekezdésében foglaltaknál rövidebb.
(2) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívást az ajánlattételi határidő lejártáig visszavonhatja, amiről e határidő lejárta előtt hirdetményt kell feladni közzététel céljából, és egyidejűleg az ajánlattevőket írásban kell tájékoztatni.
77. § (1) Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja ajánlatát.
(2) Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.
78. § (1) Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik.
(2) Az ajánlattevő legalább az ajánlati felhívásban megadott tervezett szerződéskötési időpont lejártáig kötve van ajánlatához, kivéve, ha az ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni.

Az ajánlatok benyújtása és felbontása

79. § (1) Az ajánlatot írásban és zártan, az ajánlati felhívásban megadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani az ajánlattételi határidő lejártáig.
(2) Az ajánlatkérő az ajánlatoknak az (1) bekezdéstől eltérő módon történő benyújtását is megengedheti, ha képes biztosítani, hogy az ajánlatok az ajánlattételi határidő lejárta előtt ne kerüljenek felbontásra, valamint az ajánlatkérő érdekkörében ne kerüljenek jogosulatlan felhasználóhoz.
(3) Az ajánlatkérőnek a (2) bekezdés szerinti lehetőségről az ajánlati felhívásban kell rendelkeznie, és azt is előírhatja, hogy az ajánlatot - az általa előírt határidő lejártáig és írásbeli módon - meg kell erősítenie az ajánlattevőnek. Az ajánlatkérő a (2) bekezdés szerinti lehetőség technikai körülményeiről köteles tájékoztatást adni az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban.
80. § (1) Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül.
(2) Az ajánlatok felbontásánál az ajánlatkérő, az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek, továbbá - a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében - a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői, illetőleg személyek lehetnek jelen.
(3) Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek a bírálati szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek.
(4) Az ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a bontástól számított öt napon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.

Az ajánlatok elbírálása

81. § (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
(2) Az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint - ha ezt az ajánlatkérő előírta - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet.
(3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni.
(4) Az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (57. §) alapján, illetőleg a 89-90. §-ban foglaltakra tekintettel kell értékelni.
(5) Az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel.
82. § Az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.
83. § (1) Az ajánlatkérő az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, szükség esetén több alkalommal is lehetőséget biztosíthat a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására. A hiánypótlás azonban nem eredményezheti az ajánlat elbírálásra kerülő tartalmi elemeinek módosítását.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hiánypótlás lehetőségének biztosításáról vagy ennek kizárásáról az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban kell rendelkeznie. Ha az ajánlatkérő nem zárja ki a hiánypótlást, és ennek körébe eső hiányt állapít meg, a hiánypótlási felhívásban pontosan megjelölt hiányokról, a hiánypótlási határidőről egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt.
(3) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlást követően - adott esetben - a benyújtott ajánlati példányok hiánypótlással nem érintett tartalma megegyezik-e az eredeti ajánlat tartalmával. Eltérés esetén, vagy ha a hiánypótlást nem vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során.
84. § Ha az ajánlatban nyilvánvaló számítási hiba van, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket. A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban, haladéktalanul tájékoztatni kell.
85. § Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. Ez azonban nem eredményezheti az ajánlat módosítását.
86. § (1) Ha az ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell.
(2) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek valós helyzetéről. Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, a választott műszaki megoldásra, a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire vagy az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére vonatkozik.
(3) Az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak az indokolást.
(4) Ha az ajánlatok bírálati szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, az ajánlatkérő a (3) bekezdés szerinti érvénytelen ajánlatokról köteles tájékoztatni - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - az Európai Bizottságot.
87. § (1) Ha az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell.
(2) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek valós helyzetéről, teljesíthetőségéről.
(3) Az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak az indokolást.
(4) Az ajánlatkérő a (3) bekezdés szerinti érvénytelen ajánlatokról köteles tájékoztatni a Közbeszerzések Tanácsát.
88. § (1) Az ajánlat érvénytelen, ha
a) azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;
b) az ajánlattevő a biztosítékot nem vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre;
c) az ajánlattevő, illetőleg alvállalkozója nem felel meg az összeférhetetlenségi követelményeknek [10. § (3), (5) bekezdése];
d) az ajánlattevőt, illetőleg alvállalkozóját az eljárásból kizárták;
e) az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek;
f) egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek;
g) kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [86. § (3) bekezdése];
h) lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz [87. § (3) bekezdése].
(2) Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki (illetőleg akinek alvállalkozója)
a) a kizáró okok (60-61. §) ellenére nyújtotta be ajánlatát;
b) részéről a kizáró ok (60-62. §) az eljárás során következett be.
(3) Az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki
a) számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [1. § (3) bekezdése], illetőleg
b) ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [1. § (3) bekezdése].
(4) Az áru származásának megállapítására a külön jogszabályban, illetőleg a Közösségi Vámkódexről szóló tanácsi rendeletben meghatározott származási szabályokat kell alkalmazni.
(5) Ha az ajánlat érvénytelen, az ajánlatkérőnek nem kell a bírálati szempont szerint az ajánlatot értékelnie.
89. § (1) A többváltozatú (alternatív) ajánlat esetében csak az olyan változat lehet érvényes, amely megfelel az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meghatározott minimum követelményeknek, illetőleg közbeszerzési műszaki leírásnak.
(2) A többváltozatú ajánlat esetében nem nyilvánítható érvénytelennek a változat kizárólag azon az alapon, hogy a változat
a) az 58. § (2) bekezdése szerinti európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványokra, európai műszaki tanúsítványokra vagy közös műszaki leírásokra hivatkozással meghatározott vagy az 58. § (6) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti nemzeti műszaki leírásokra hivatkozással meghatározott közbeszerzési műszaki leírások alapján készült, vagy
b) elfogadása esetén a közbeszerzés tárgya árubeszerzés helyett szolgáltatás megrendelésének vagy szolgáltatás megrendelése helyett árubeszerzésnek minősülne.
90. § (1) Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az ajánlatoknak a bírálati részszempontok szerinti tartalmi elemeit az ajánlati felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli az 57. § (3) bekezdésének d) pontja alapján meghatározott módszerrel, majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.
(2) Ha több ajánlatnak azonos az (1) bekezdés szerint kiszámított összpontszáma, az az ajánlat minősül az összességében legelőnyösebbnek, amely alacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmaz; azonos ellenszolgáltatás esetében pedig az az ajánlat, amely a nem egyenlő értékelési pontszámot kapott részszempontok közül a legmagasabb súlyszámú részszempontra nagyobb értékelési pontszámot kapott.
91. § (1) Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette.
(2) Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel) kötheti meg a szerződést.
92. § Eredménytelen az eljárás, ha
a) nem nyújtottak be ajánlatot;
b) kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be;
c) egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett - az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel - megfelelő ajánlatot;
d) az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére, illetőleg teljesítésére képtelenné válása miatt (82. §) eredménytelenné nyilvánítja;
e) valamelyik ajánlattevőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről dönt;
f) a békéltetési eljárás alapján az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről dönt;
g) a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozza el, vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától.

Tájékoztatás az ajánlatok elbírálásáról, az eredményhirdetés

93. § (1) Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt írásban tájékoztatni kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának a 88. § (1) bekezdése szerinti egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek indokáról, az erről hozott döntést követő öt napon belül.
(2) Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról.
(3) A (2) bekezdés szerinti összegezést az Európai Bizottság, illetőleg a Közbeszerzések Tanácsa kérésére meg kell küldeni. Az Európai Bizottság részére az összegezést a Közbeszerzések Tanácsán keresztül kell megküldeni.
94. § (1) Az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell az ajánlatkérőnek elbírálnia és azt követően az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét kihirdetnie (a továbbiakban együtt: eredményhirdetés). Az eljárás eredményét legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc - építési beruházás esetében hatvan - napon belül, az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban nyilvánosan kell kihirdetni.
(2) Az ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját - indokolt esetben - egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal elhalaszthatja. Az ajánlatkérő az eredeti határidő lejárta előtt köteles a halasztásról és annak indokáról, valamint - ha szükséges [99. § (2) bekezdése] - a szerződéskötés új időpontjáról [99. § (2) bekezdése] az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben - ha szükséges - az ajánlatkérő felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak a szerződéskötés új időpontjának lejártáig történő fenntartására. Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége - eltérő nyilatkozat hiányában - a szerződéskötés új időpontjának lejártáig tart.
(4) Az ajánlatkérő az eredményhirdetést - indokolt esetben - az ajánlati felhívásban meghatározott időponthoz képest korábbi időpontban is megtarthatja. Az ajánlatkérő a korábbi eredményhirdetési időpont előtt legalább két munkanappal korábban köteles az új időpontról és annak indokáról, valamint - ha indokolt - a szerződéskötés új korábbi időpontjáról [99. § (2) bekezdése] az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.
(5) Ha az eredményhirdetés az ajánlati felhívásban meghatározott vagy a (2) vagy a (4) bekezdés szerint módosított időpontban nem történt meg, az ajánlatkérő - a késedelemmel kapcsolatban e törvényben vagy egyéb jogszabályokban előírt következmények viselése mellett - haladéktalanul köteles az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét kihirdetni.
95. § Az eredményhirdetésre meg kell hívni az ajánlattevőket, továbbá - a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében - a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselőit, illetőleg személyeket.
96. § (1) Az eredményhirdetés során az ajánlatkérő köteles ismertetni a 93. § (2) bekezdése szerinti összegezésben foglalt adatokat. Az írásbeli összegezést az eredményhirdetésen jelen levő ajánlattevőknek át kell adni, a távollevő ajánlattevőknek pedig az eredményhirdetést követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül meg kell küldeni.
(2) Az eredményhirdetésen az eljárás nyertese nyilatkozik arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e.
(3) Az eredményhirdetéskor és azt követően nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a 73. § (2) bekezdése körébe tartozik, illetőleg amelyet az ajánlat elbírálása során - döntése meghozatalával összefüggésben - az ajánlatkérő figyelembe vett.
(4) Az eredményhirdetés során vagy az azt követő öt napon belül az ajánlattevő kérheti az ajánlatkérőt, hogy a 93. § (2) bekezdése szerinti összegezésben észlelt bármely elírást (névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást) javítson ki. Az ajánlatkérő az elírást kérelemre vagy kérelem hiányában is kijavíthatja. A kijavított összegezést az ajánlatkérő legkésőbb az eredményhirdetést követő hét napon belül köteles egyidejűleg megküldeni az összes ajánlattevőnek.
97. § Az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is (73. §).
98. § (1) Az ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie.
(2) A hirdetményt - a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételre - legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell feladni.
(3) A hirdetményt - a 44. § (1) bekezdése szerinti közzétételre - legkésőbb a szerződéskötéstől, illetőleg ennek hiányában a szerződéskötés tervezett időpontjának lejártától számított öt munkanapon belül kell megküldeni.
(4) A közbeszerzési eljárás a (2) bekezdés szerinti hirdetmény közzétételével, illetőleg ha a szerződéskötés később történik, azzal zárul le.

A szerződés megkötése

99. § (1) Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a 91. § szerinti szervezettel (személlyel) kell az ajánlati felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban megkötni. Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel (91. §) kell szerződést kötni. E szerződés szükség esetén az ajánlatoknak, illetőleg az ajánlati felhívásnak megfelelően tartalmazhatja az ajánlattevőként szerződést kötők közötti együttműködés feltételeit is.
(2) A szerződéskötés tervezett időpontját az ajánlati felhívásban kell megadni azzal, hogy az nem határozható meg az eredményhirdetést követő naptól számított nyolcadik napnál korábbi és harmincadik - építési beruházás esetében hatvanadik - napnál későbbi időpontban.
(3) Az ajánlatkérő a 91. § szerinti szervezettel (személlyel) szemben csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az eredményhirdetést követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes.
(4) A szerződés - a 73. § (1) bekezdése szerinti melléklete kivételével, feltéve, hogy az abban foglaltak nem ellentétesek a 96. § (3) bekezdésével - nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül.

4. Cím

A KÉT SZAKASZBÓL ÁLLÓ ELJÁRÁSOK KÖZÖS SZABÁLYAI

A részvételi szakasz

100. § (1) Két szakaszból áll a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás.
(2) Az ilyen eljárás első - részvételi - szakaszában az ajánlatkérő nem kérhet, a részvételre jelentkező pedig nem tehet ajánlatot. A részvételi szakaszban az ajánlatkérő a jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról, illetőleg alkalmatlanságáról dönt.
Az eljárás megindítása, a részvételi felhívás
101. § (1) A két szakaszból álló eljárás részvételi felhívással indul, amelyet az ajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján köteles közzétenni.
(2) A részvételi felhívásra a nyílt eljárás (3. cím) ajánlati felhívással kapcsolatos rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a (3)-(4) bekezdés és a 120. § (2) bekezdése szerinti eltérésekkel.
(3) A részvételi felhívásban meg lehet adni különösen
a) az eljárás (ajánlattételi szakasz) eredményhirdetési és a szerződéskötés tervezett időpontját;
b) a dokumentáció, illetőleg a biztosíték rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos információkat.
(4) A részvételi felhívásban meg kell adni
a) a részvételi jelentkezés benyújtására vonatkozó határidőt (részvételi határidő) és címet;
b) a részvételi jelentkezések felbontásának helyét, idejét;
c) a részvételi jelentkezések felbontásán jelenlétre jogosultakat;
d) a részvételi szakasz eredményhirdetési időpontját;
e) az ajánlattételi felhívás (119. §) megküldésének tervezett napját.
(5) Az eljárás részvételi szakaszában a részvételt nem lehet biztosíték adásához kötni.

A részvételi dokumentáció

102. § (1) Az ajánlatkérő - a megfelelő részvételi jelentkezés benyújtásának elősegítése érdekében - részvételi dokumentációt készíthet. Ebben az esetben az ajánlatkérő a részvételi felhívásban köteles megadni a részvételi dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit is. Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban előírhatja, hogy a részvételi dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele.
(2) Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a részvételi dokumentáció a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától kezdve a részvételi határidő (107. §) lejártáig rendelkezésre álljon.
(3) Ha a részvételi dokumentáció megküldését kérik, az ajánlatkérő vagy az általa meghatározott szervezet a kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül köteles ennek eleget tenni, feltéve, hogy ésszerű időben kérték, illetőleg annak ellenértékét megfizették.
(4) A részvételi dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és a részvételre jelentkezők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani.
(5) A részvételi dokumentáció, valamint annak ellenértéke tíz napon belül visszajár, ha
a) az ajánlatkérő visszavonja a részvételi felhívást;
b) az eljárás részvételi szakasza a 115. § c), e) vagy f) pontja alapján eredménytelen;
c) az ajánlatkérő a részvételi szakasz eredményét a részvételi felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki;
d) az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást az eredményhirdetéstől számított öt munkanapon belül nem küldi meg.
(6) A 69. § (5) bekezdésében említett dokumentáció helyett részvételi dokumentációt kell érteni.

A kiegészítő tájékoztatás

103. § (1) A részvételre jelentkező - a megfelelő részvételi jelentkezés benyújtása érdekében - a részvételi felhívásban, illetőleg a részvételi dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb nyolc nappal.
(2) A kiegészítő tájékoztatást a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb négy nappal kell megadni.
(3) A kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse a részvételre jelentkezők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát a jelentkezők számára hozzáférhetővé kell tenni, illetőleg meg kell küldeni. A tájékoztatás nem eredményezheti a részvételi felhívásban, illetőleg a részvételi dokumentációban foglaltak módosítását.
(4) Kiegészítő tájékoztatás nyújtható konzultáció formájában is. Ebben az esetben a részvételi felhívásban kell megadni a konzultáció időpontját és helyét. A konzultációról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a konzultáció napjától számított öt napon belül meg kell küldeni a konzultáción részt vevő jelentkezőknek, valamint a jelentkezők számára egyben hozzáférhetővé kell tenni.

A részvételi jelentkezés

104. § (1) A részvételre jelentkezőnek a részvételi felhívásban, illetőleg a részvételi dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell részvételi jelentkezését elkészítenie és benyújtania.
(2) Sem a részvételi, sem az ajánlattételi szakaszban nem vehet részt, aki a kizáró okok hatálya alá tartozik. A részvételre jelentkezőnek a kizáró okokkal kapcsolatban a 63. § (1)-(4) bekezdése szerint kell megfelelően eljárnia.
(3) A jelentkező köteles továbbá - a részvételi felhívásban előírt módon - igazolni a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát, és az erre vonatkozó igazolásokat a részvételi jelentkezésben kell megadnia.
105. § (1) A részvételi jelentkezésben - ha ezt az ajánlatkérő a részvételi felhívásban előírta - meg kell jelölni
a) a közbeszerzésnek azt a részét, amellyel összefüggésben a részvételre jelentkező harmadik személlyel szerződést fog kötni, e szervezet (személy) meghatározása nélkül, illetőleg
b) a részvételre jelentkező által a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megjelölés és igénybevétel nem érinti a részvételre jelentkező teljesítésért való felelősségét.
(3) A részvételre jelentkező a szerződés teljesítéséhez nem vehet igénybe olyan alvállalkozót, aki, illetőleg amely a 60. §, illetőleg a 61. § szerint a kizáró okok hatálya alá esik. A közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók tekintetében a kizáró okokkal kapcsolatban a 63. § (1)-(4) bekezdése szerint akkor kell eljárni, ha a jelentkezőnek az (1) bekezdés b) pontja szerint meg kell jelölnie az ilyen alvállalkozókat. Egyébként, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók tekintetében a részvételre jelentkező köteles nyilatkozni részvételi jelentkezésében, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót.
(4) Ha az ajánlatkérő a részvételi felhívásban előírta, a részvételre jelentkező által a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságára vonatkozó igazolásokat is a részvételi jelentkezésben kell megadni.
106. § (1) A jelentkező a részvételi jelentkezésében - kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben - közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.
(2) A részvételre jelentkező azonban nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének) a nyilvánosságra hozatalát. Nem korlátozható, illetőleg nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala sem, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik.

A részvételi határidő

107. § (1) A részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminchét napnál rövidebb időtartamban.
(2) A részvételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő részvételi jelentkezéshez.
(3) Az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben meghatározott részvételi határidőt - indokolt esetben - egy alkalommal meghosszabbíthatja, ha az eredeti határidő lejárta előtt hirdetményben közzéteszi a módosított határidőt és a határidő meghosszabbításának indokát.
(4) A részvételi határidőt rövidíteni nem lehet.
108. § (1) Az ajánlatkérő a részvételi határidő lejártáig módosíthatja a részvételi felhívásban, illetőleg a részvételi dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről e határidő lejárta előtt új hirdetményt kell közzétenni, amelyben új részvételi határidőt kell megállapítani. A határidő ebben az esetben sem lehet a 107. § (1) bekezdésében foglaltaknál rövidebb.
(2) Az ajánlatkérő a részvételi felhívást a részvételi határidő lejártáig visszavonhatja, amiről e határidő lejárta előtt hirdetményt kell feladni közzététel céljából, és egyidejűleg a részvételre jelentkezőket írásban kell tájékoztatni.
(3) A részvételre jelentkező a részvételi határidő lejártáig módosíthatja részvételi jelentkezését.

A részvételi jelentkezések benyújtása és felbontása

109. § (1) A részvételi jelentkezést írásban és zártan, a részvételi felhívásban megadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani a részvételi határidő lejártáig.
(2) Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezésnek az (1) bekezdéstől eltérő módon történő benyújtását is megengedheti, ha képes biztosítani, hogy a jelentkezések a részvételi határidő lejárta előtt ne kerüljenek felbontásra, valamint az ajánlatkérő érdekkörében ne kerüljenek jogosulatlan felhasználóhoz.
(3) Az ajánlatkérőnek a (2) bekezdés szerinti lehetőségről a részvételi felhívásban kell rendelkeznie, és azt is előírhatja, hogy a jelentkezést - az általa előírt határidő lejártáig és írásbeli módon - meg kell erősítenie a részvételre jelentkezőnek. Az ajánlatkérő a (2) bekezdés szerinti lehetőség technikai körülményeiről köteles tájékoztatást adni a részvételi felhívásban vagy a részvételi dokumentációban.
110. § (1) A részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását a részvételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes részvételi jelentkezés felbontásra nem kerül.
(2) A részvételi jelentkezések felbontásánál az ajánlatkérő, a részvételre jelentkezők, valamint az általuk meghívott személyek, továbbá - a közbeszerzéshez támogatásban részesülő jelentkező esetében - a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői, illetőleg személyek lehetnek jelen.
(3) A részvételi jelentkezések felbontásakor ismertetni kell a részvételre jelentkezők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét).
(4) A részvételi jelentkezések felbontásáról és ismertetéséről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a bontástól számított öt napon belül meg kell küldeni az összes jelentkezőnek.

A részvételi jelentkezések elbírálása

111. § (1) A részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy a jelentkezések megfelelnek-e a részvételi felhívásban, illetőleg a részvételi dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
(2) A részvételi felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni a részvételre jelentkező, valamint - ha ezt az ajánlatkérő előírta - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet.
(3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely részvételi jelentkezések érvénytelenek, illetőleg van-e olyan részvételre jelentkező, akit az eljárásból ki kell zárni.
(4) Az ajánlatkérő köteles a részvételi jelentkezéseket elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.
112. § (1) Az ajánlatkérő az összes jelentkező számára azonos feltételekkel, szükség esetén több alkalommal is lehetőséget biztosíthat a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg a részvételi felhívásban, illetőleg a részvételi dokumentációban a részvételi jelentkezés részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, valamint egyéb, a részvételi jelentkezéssel kapcsolatos formai hiányosságok pótlására.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hiánypótlás lehetőségének biztosításáról vagy ennek kizárásáról az ajánlatkérőnek a részvételi felhívásban kell rendelkeznie. Ha az ajánlatkérő nem zárja ki a hiánypótlást, és ennek körébe eső hiányt állapít meg, a hiánypótlási felhívásban pontosan megjelölt hiányokról, a hiánypótlási határidőről egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes jelentkezőt.
(3) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlást követően - adott esetben - a benyújtott részvételi jelentkezési példányok hiánypótlással nem érintett tartalma megegyezik-e az eredeti jelentkezés tartalmával. Eltérés esetén, vagy ha a hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti részvételi jelentkezési példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során.
113. § A részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi jelentkező egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet a jelentkezőtől a részvételi jelentkezéssel kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. Ez azonban nem eredményezheti a részvételi jelentkezés módosítását.
114. § (1) A részvételi jelentkezés érvénytelen, ha
a) azt a részvételi felhívásban meghatározott részvételi határidő lejárta után nyújtották be;
b) a részvételre jelentkező ajánlatot tesz [100. § (2) bekezdése];
c) a részvételre jelentkező, illetőleg alvállalkozója nem felel meg az összeférhetetlenségi követelményeknek [10. § (3), (5) bekezdése];
d) a részvételre jelentkezőt, illetőleg alvállalkozóját az eljárásból kizárták;
e) a részvételre jelentkező, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek;
f) egyéb módon nem felel meg a részvételi felhívásban, illetőleg a részvételi dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
(2) Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt a részvételre jelentkezőt, aki (illetőleg akinek alvállalkozója)
a) a kizáró okok (60-61. §) ellenére nyújtotta be részvételi jelentkezését;
b) részéről a kizáró ok (60-62. §) az eljárás során következett be.
(3) Az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból azt a részvételre jelentkezőt, aki számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [1. § (3) bekezdése].
115. § Eredménytelen a részvételi szakasz és az eljárás, ha
a) nem nyújtottak be részvételi jelentkezést;
b) kizárólag érvénytelen részvételi jelentkezéseket nyújtottak be;
c) az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére, illetőleg teljesítésére képtelenné válása miatt [111. § (4) bekezdése] eredménytelenné nyilvánítja;
d) valamelyik részvételre jelentkezőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi jelentkező érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről dönt;
e) a békéltetési eljárás alapján az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről dönt;
f) a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozza el, vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától.

Tájékoztatás a részvételi jelentkezések elbírálásáról, a részvételi szakasz eredményhirdetése

116. § (1) Az ajánlatkérő köteles a részvételre jelentkezőt írásban tájékoztatni kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, a részvételi jelentkezésének a 114. § (1) bekezdése szerinti egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek indokáról, az erről hozott döntést követő öt napon belül.
(2) Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni a részvételi jelentkezésekről, amelyben a részvételre jelentkezők alkalmasságát, illetőleg alkalmatlanságát a részvételi felhívásban előírt alkalmassági szempontok alapján kell indokolni.
117. § (1) A részvételi jelentkezéseket a lehető legrövidebb időn belül kell az ajánlatkérőnek elbírálnia és azt követően a részvételi szakasz eredményét vagy eredménytelenségét kihirdetnie (a továbbiakban együtt: eredményhirdetés). A részvételi szakasz eredményét legkésőbb a részvételi jelentkezések felbontástól számított harminc - építési beruházás esetében hatvan - napon belül, a részvételi felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban nyilvánosan kell kihirdetni.
(2) Az ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját - indokolt esetben - egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal elhalaszthatja. Az ajánlatkérő az eredeti határidő lejárta előtt köteles a halasztásról és annak indokáról az összes jelentkezőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.
(3) Az ajánlatkérő az eredményhirdetést - indokolt esetben - a részvételi felhívásban meghatározott időponthoz képest korábbi időpontban is megtarthatja. Az ajánlatkérő a korábbi eredményhirdetési időpont előtt legalább két munkanappal korábban köteles az új időpontról és annak indokáról az összes jelentkezőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.
(4) Ha az eredményhirdetés a részvételi felhívásban meghatározott vagy a (2) vagy a (3) bekezdés szerint módosított időpontban nem történt meg, az ajánlatkérő - a késedelemmel kapcsolatban e törvényben vagy egyéb jogszabályokban előírt következmények viselése mellett - haladéktalanul köteles a részvételi szakasz eredményét vagy eredménytelenségét kihirdetni.
(5) Az eredményhirdetésre meg kell hívni a részvételre jelentkezőket, továbbá - a közbeszerzéshez támogatásban részesülő jelentkező esetében - a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselőit, illetőleg személyeket.
118. § (1) A részvételi szakasz eredményhirdetése során az ajánlatkérő köteles ismertetni a 116. § (2) bekezdése szerinti összegezésben foglalt adatokat. Az írásbeli összegezést az eredményhirdetésen jelen levő jelentkezőknek át kell adni, a távollevő jelentkezőknek pedig az eredményhirdetést követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül meg kell küldeni.
(2) Az összegezést a Közbeszerzések Tanácsának is meg kell küldeni az (1) bekezdésben előírt határidő lejártáig.
(3) Ha a részvételi szakasz a 115. § c), d), e) vagy f) pontja alapján eredménytelen, illetőleg az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatásáról dönt, köteles erről haladéktalanul tájékoztatni - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalát.
(4) Az eredményhirdetéskor és azt követően nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a 106. § (2) bekezdése körébe tartozik, illetőleg amelyet a részvételi jelentkezés elbírálása során - döntése meghozatalával összefüggésben - az ajánlatkérő figyelembe vett.
(5) Az eredményhirdetés során vagy az azt követő öt napon belül a részvételre jelentkező kérheti az ajánlatkérőt, hogy a 116. § (2) bekezdése szerinti összegezésben észlelt bármely elírást (névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást) javítson ki. Az ajánlatkérő az elírást kérelemre vagy kérelem hiányában is kijavíthatja. A kijavított összegezést az ajánlatkérő legkésőbb az eredményhirdetést követő hét napon belül köteles egyidejűleg megküldeni az összes részvételre jelentkezőnek.

Az ajánlattételi szakasz, az ajánlattételi felhívás

119. § Ha a részvételi szakasz eredményes, az eredményhirdetéstől számított öt munkanapon belül az ajánlatkérő köteles - a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárás szabályainak és a részvételi felhívásnak megfelelően kiválasztott - alkalmasnak minősített jelentkezőknek az írásbeli ajánlattételi felhívást egyidejűleg megküldeni.
120. § (1) Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);
b) hivatkozást a közzétett részvételi felhívásra és közzétételének napját;
c) a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit, ha ezeket az információkat a részvételi felhívásban az ajánlatkérő nem adta meg és a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg;
d) a részvételi felhívásban előírtakkal összhangban - ha szükséges - az ajánlathoz csatolandó azon igazolások, nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő, illetőleg alvállalkozója az ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá;
e) a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását;
f) az ajánlattételi határidőt;
g) az ajánlat benyújtásának címét;
h) az ajánlattétel nyelvét (nyelveit);
i) az ajánlatok felbontásának helyét, idejét;
j) az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat;
k) az ajánlati kötöttség időtartamát (kivéve tárgyalásos eljárásban);
l) az eredményhirdetés időpontját és a szerződéskötés tervezett időpontját, ha azt a részvételi felhívás nem tartalmazta vagy másként tartalmazta;
m) az ajánlattételi felhívás megküldésének napját.
(2) A nyílt eljárásnak (3. cím) az 54. § (6) bekezdésének a) pontjában, az 56. § (4) bekezdésében, az 59. §-ban, a 79. § (3) bekezdésében és a 83. § (2) bekezdésében említett ajánlati felhívása helyett ajánlattételi felhívást kell érteni.
(3) Az ajánlattételi felhívás tartalmazhatja azokat a követelményeket, feltételeket is, amelyeket a nyílt eljárás szabályai szerint a dokumentációban is meg lehet adni [51. § (3) bekezdése, 57. § (5) bekezdése, 58. § (1) és (5) bekezdése, 79. § (3) bekezdése].
121. § (1) Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon.
(2) Az ajánlattevő kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlattétellel összefüggésben a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban.
(3) Az ajánlattevőnek a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a részvételi felhívás, illetőleg az ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatásra.
(4) Az ajánlattevőnek és alvállalkozójának a kizáró okokkal kapcsolatban az ajánlattételi felhívásban - a 120. § (1) bekezdésének d) pontja alapján - meghatározott módon kell eljárnia. Az ajánlathoz nem kell csatolni azokat az igazolásokat, nyilatkozatokat, amelyeket a részvételi jelentkezéshez már csatolt, kivéve, ha a korábban benyújtott igazolás vagy nyilatkozat már nem alkalmas az előírtak bizonyítására.
(5) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőt - indokolt esetben - egy alkalommal meghosszabbíthatja, ha az eredeti határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatja az összes ajánlattevőt a módosított határidőről és a határidő meghosszabbításának indokáról.
(6) Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja a részvételi felhívásban nem megadott és az ajánlattételi felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről e határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül, írásban kell tájékoztatni az összes ajánlattevőt és egyben új ajánlattételi határidőt kell megállapítani. A határidő ebben az esetben sem lehet - meghívásos eljárás esetében - a 122. §-ban foglaltaknál rövidebb.
(7) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást az ajánlattételi határidő lejártáig visszavonhatja, ha az ajánlattételi felhívás megküldését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Az ajánlattételi felhívás visszavonásáról az ajánlattételi határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül, írásban kell tájékoztatni az összes ajánlattevőt. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelennek kell nyilvánítania. Az eljárás eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételére a 98. § alkalmazandó azzal az eltéréssel, hogy a (2) bekezdése szerinti hirdetményt legkésőbb az ajánlattevők említett tájékoztatásától számított öt munkanapon belül kell az ajánlatkérőnek feladnia.
(8) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
(9) Az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha az ajánlattételi határidő lejártát követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelennek kell nyilvánítania.
(10) Az ajánlatkérő az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, szükség esetén több alkalommal is lehetőséget biztosíthat a kizáró okokkal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására. A hiánypótlás azonban nem eredményezheti az ajánlat elbírálásra kerülő tartalmi elemeinek módosítását.

5. Cím

A MEGHÍVÁSOS ELJÁRÁS

Az ajánlattételi határidő

122. § (1) A két szakaszból álló eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított negyven napnál rövidebb időtartamban.
(2) Ha az ajánlatkérő a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább ötvenkét nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta a részvételi felhívás hirdetményi mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is, az (1) bekezdésben előírt határidőnél rövidebbet is meg lehet határozni. Ebben az esetben az ajánlattételi határidő nem lehet rövidebb az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított huszonhat napnál.

Ajánlattételre felhívás

123. § (1) Az ajánlatkérő meghatározhatja az ajánlattevők keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást.
(2) A keretszámnak legalább öt ajánlattevőt kell magában foglalnia. A keretszámnak a közbeszerzés tárgyához kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt.
(3) Ha az ajánlatkérő keretszámot határoz meg, azt a részvételi felhívásban kell megadnia.
(4) Ha az ajánlatkérő keretszámot határoz meg, a részvételi felhívásban meg kell adnia az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a keretszám felső határát meghaladja az alkalmas jelentkezők száma. A rangsorolást a jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni.
(5) Az ajánlatkérő a meghatározott ajánlattevői keretszámnak megfelelően - a pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság alapján - kiválasztott jelentkezőket egyidejűleg, közvetlenül, írásban hívja fel ajánlattételre, amennyiben ezt az alkalmasnak minősített jelentkezők száma lehetővé teszi. Ha az ajánlatkérő nem határozott meg keretszámot, az összes alkalmas jelentkezőt köteles ajánlattételre felhívni. Az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot.

6. Cím

A TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

Az eljárás alkalmazása

124. § (1) A tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével vagy anélkül indul.
(2) Az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat
a) ha a nyílt vagy a meghívásos eljárás a 92. § b) vagy c) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásnak és a dokumentációnak a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg;
b) építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében kivételesen, ha az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás természete vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes átfogó (mindenre kiterjedő) meghatározását;
c) építési beruházás esetében, ha az kizárólag kutatási, kísérleti vagy fejlesztési célból szükséges; ez az eset azonban nem alkalmazható, ha megalapozza a piacképességet, illetőleg a kutatásfejlesztés költségeit fedezi;
d) szolgáltatás megrendelése esetében, ha a szolgáltatás természete miatt a szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, amely lehetővé tenné a nyílt vagy a meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását, így különösen a szellemi szolgáltatások és a 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatások esetében.
125. § (1) Az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélkül induló (a továbbiakban: hirdetmény nélküli) tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat a 124. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt esetben, ha a tárgyalásra a nyílt vagy a meghívásos eljárás - 88. § (1) bekezdésének a)-e) pontja alapján nem érintett - összes ajánlattevőjét meghívja.
(2) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha
a) a nyílt vagy a meghívásos eljárás a 92. § a) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásnak és a dokumentációnak a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg, és minderről az ajánlatkérő haladéktalanul tájékoztatja - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - az Európai Bizottságot;
b) a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni;
c) az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
(3) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha
a) a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást, illetőleg szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől vagy ha a kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásteljesítéshez, az ilyen kiegészítő építési beruházásra, illetőleg szolgáltatásra irányuló - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás, illetőleg szolgáltatás értékének felét;
b) olyan új építési beruházásra, illetőleg szolgáltatás megrendelésére kerül sor, amelyet a korábbi nyertes ajánlattevővel köt meg ugyanazon ajánlatkérő azonos vagy hasonló építési beruházás, illetőleg szolgáltatás teljesítésére, feltéve, hogy az új építési beruházás, illetőleg szolgáltatás összhangban van azzal az alapprojekttel, amelyre a korábbi szerződést nyílt vagy meghívásos eljárásban megkötötték, és a korábbi eljárást megindító hirdetményben az ajánlatkérő jelezte, hogy tárgyalásos eljárást alkalmazhat, valamint a korábbi eljárásban az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás becsült értékének meghatározásakor figyelembe vette az újabb építési beruházás, illetőleg szolgáltatás becsült értékét is (a közösségi értékhatár elérésének meghatározása szempontjából); ilyen tárgyalásos eljárást azonban csak a korábbi első szerződés megkötésétől számított három éven belül lehet indítani.
(4) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá árubeszerzés esetében, ha
a) az érintett dolgot kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy fejlesztési célból állítják elő; ez az eset azonban nem alkalmazható olyan mennyiség esetén, amely megalapozza a piacképességet, illetőleg a kutatásfejlesztés költségeit fedezi;
b) a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy műszaki-technikai szempontból eltérő és nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni, vagy az ilyen beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a fenntartásban; az ilyen - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés, illetőleg szerződések együttes időtartama azonban nem haladhatja meg a három évet.
(5) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, továbbá szolgáltatás megrendelése esetében, ha arra tervpályázati eljárást követően kerül sor, és a nyertessel vagy - a bírálóbizottság ajánlása alapján - nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni; ez utóbbi esetben a tervpályázati eljárásban a bírálóbizottság által ajánlott összes pályázót (ajánlattevőt) meg kell hívni a tárgyalásra.
(6) Az ajánlatkérő kizárólag a (2) bekezdés a) pontja és a (4) bekezdés a) pontja esetében alkalmazhat hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást, az ilyen eljárásra vonatkozó szabályok szerint.

A tárgyalásos eljárások közös szabályai

126. § A tárgyalásos eljárásra a nyílt eljárás szabályait, illetőleg a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében a két szakaszból álló eljárás szabályait is - a 6. cím rendelkezései szerinti eltérésekkel - kell megfelelően alkalmazni.
127. § (1) A tárgyalásos eljárásban nem érvényesül az ajánlattételi határidők e fejezetben előírt legrövidebb időtartama, de a határidőt úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre - az ajánlattevők egyenlő eséllyel történő - megfelelő ajánlattételéhez.
(2) A tárgyalásos eljárásban nem áll fenn az ajánlattevőnek, illetőleg az ajánlatkérőnek a 76-78. § szerinti ajánlati kötöttsége, illetőleg - a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban - az ajánlatkérőnek az ajánlattételi szakaszra vonatkozóan a 108. § (1) bekezdése és a 121. § (6) bekezdése szerinti ajánlati kötöttsége. Ez azonban nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya, illetőleg feltételei olyan jellemzőjében, illetőleg körülményében tér el a közbeszerzés megkezdésekor [35. § (2) bekezdése] beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, illetőleg megadott szerződéses feltételektől, amely nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárás alkalmazását. A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre. Ha az ajánlatkérő az eljárás eredményét kihirdette, a szerződést a felhívásnak, illetőleg a dokumentációnak és az ajánlatnak a tárgyalás befejezésekori tartalma szerint kell megkötni.
(3) Ajánlati biztosíték kizárólag a szerződéskötésnek az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból történő meghiúsulása esetére köthető ki.
(4) A tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő az eredményhirdetést - indokolt esetben - a felhívásban meghatározott időponthoz képest korábbi időpontban is megtarthatja. Az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét - több ajánlattevővel történő együttes tárgyalás vagy egy ajánlattevővel való tárgyalás esetében - már az utolsó tárgyalás befejezésekor is ki lehet hirdetni, valamint - ha indokolt - a szerződéskötés új korábbi időpontját is meg lehet adni. Egyebekben az ajánlatkérő a korábbi eredményhirdetési időpont előtt legalább két munkanappal korábban köteles az új időpontról és annak indokáról, valamint - ha indokolt - a szerződéskötés új korábbi időpontjáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.
128. § (1) A tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel, illetőleg a legkedvezőbb feltételekkel köthessen szerződést.
(2) Az ajánlatkérőnek a tárgyalások során is biztosítania kell az egyenlő bánásmódot az ajánlattevők számára, így különösen az ajánlatkérő által adott bármilyen tájékoztatást az összes ajánlattevőnek meg kell adni.
(3) A tárgyalások az ajánlattevőkkel együttesen vagy egymást követően, egy vagy több fordulóban is lefolytathatóak.
(4) Többfordulós tárgyalás esetében az ajánlatkérő jogosult csak azokkal az ajánlattevőkkel folytatni a tárgyalást, akik az első, illetőleg a megadott fordulóban a legkedvezőbb ajánlatot tették. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az ajánlattételi felhívásban előre meg kell határoznia az ilyen többfordulós tárgyalás menetét, az első, illetőleg a megadott fordulót követő tárgyalásra kiválasztott ajánlattevői létszám felső határát. Az így kiválasztott ajánlattevőkkel folytatott további tárgyalás során az ajánlatkérő a 127. § (2) bekezdése szerint sem módosíthatja már feltételeit, az ajánlattevők pedig a korábbi fordulóhoz képest az ajánlatkérő számára csak kedvezőbb ajánlatot tehetnek.
(5) Az ajánlatkérőnek minden egyes tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készítenie, és azt a tárgyalás befejezésekor minden jelenlévő ajánlattevőnek alá kell írnia.

A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás különös szabályai

129. § A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban az ajánlattételi felhívásnak a 120. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell:
a) a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait;
b) az első tárgyalás időpontját.
130. § (1) A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő meghatározhatja az ajánlattevők létszámát vagy keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a létszámnak megfelelő vagy a keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást.
(2) A létszám, illetőleg a keretszám alsó határa nem lehet kevesebb háromnál. A létszámnak, illetőleg a keretszámnak a közbeszerzés tárgyához kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt.
(3) Ha az ajánlatkérő létszámot vagy keretszámot határoz meg, azt a részvételi felhívásban kell megadnia.
(4) Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban megjelölheti azokat, akiket az eljárásban való részvételre meg kíván hívni. A megjelölteken kívül az eljárásban való részvételre mindazok jelentkezhetnek a részvételi felhívás alapján, akik alkalmasak a szerződés teljesítésére. Erre a lehetőségre a részvételi felhívásban az ajánlatkérőnek hivatkoznia kell.
(5) Ha az ajánlatkérő az (1) és a (4) bekezdésben foglaltakat együttesen alkalmazza, a megjelöltek számát meghaladó létszámot vagy keretszámot köteles meghatározni.
(6) Ha az ajánlatkérő létszámot vagy keretszámot határoz meg, a részvételi felhívásban meg kell adnia az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a létszámot vagy a keretszám felső határát meghaladja az alkalmas jelentkezők száma. A rangsorolást a jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni.
(7) Az ajánlatkérő a meghatározott létszámnak vagy keretszámnak megfelelően - a pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság alapján - kiválasztott jelentkezőket egyidejűleg, közvetlenül, írásban hívja fel ajánlattételre, amennyiben ezt az alkalmasnak minősített jelentkezők száma lehetővé teszi. Ha az ajánlatkérő nem határozott meg létszámot vagy keretszámot, az összes alkalmas jelentkezőt köteles ajánlattételre felhívni. Az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot.

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás különös szabályai

131. § (1) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás - a 135. § szerinti eset kivételével - ajánlattételi felhívás megküldésével kezdődik.
(2) Ha több ajánlattevő nyújthat be ajánlatot, az ajánlattételi felhívást egyidejűleg kell megküldeni az ajánlattevőknek.
(3) A tárgyalásos eljárás 125. § (2) bekezdésének a) pontja és (4) bekezdésének a) pontja szerinti esetében az ajánlatkérőnek lehetőség szerint legalább három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívnia.
132. § A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz - telefaxon vagy elektronikus úton, vagy közvetlenül - az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre felhívni kívánt szervezetek (személyek) nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről), valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást.
133. § (1) Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);
b) a tárgyalásos eljárás 125. § szerinti jogcímét;
c) a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit, ha az ajánlatkérő dokumentációt készít és a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg;
d) a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét (nómenklatúra);
e) a szerződés meghatározását, amelynek megkötése érdekében tárgyalni kívánnak;
f) a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét;
g) a teljesítés helyét;
h) az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást;
i) annak meghatározását, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú (alternatív) ajánlatot;
j) az ajánlatok bírálati szempontját (57. §);
k) a kizáró okokat, ha több ajánlattevő nyújthat be ajánlatot;
l) az alkalmassági követelményeket és a 69. § (2) bekezdésében foglaltakat;
m) a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását;
n) az ajánlattételi határidőt;
o) az ajánlat benyújtásának címét;
p) az ajánlattétel nyelvét (nyelveit);
q) az ajánlat(ok) felbontásának helyét, idejét;
r) az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat;
s) a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait;
t) az első tárgyalás időpontját;
u) az eredményhirdetés időpontját és a szerződéskötés tervezett időpontját;
v) az ajánlattételi felhívás megküldésének napját.
(2) A nyílt eljárásnak (3. cím) az 50. § (3) bekezdésében, az 51. § (3) bekezdésében, az 52. §-ban, az 53. § (2) és (4) bekezdésében, az 54. § (6) bekezdésének a) és c) pontjában, az 56. § (1), (4) bekezdésében, az 57. § (5) bekezdésében, az 58. § (1), (5) bekezdésében, az 59. §-ban, a 60. § (3) bekezdésében, a 61. § (1)-(2) bekezdésében, a 62. § (2) bekezdésében, a 65. § (2) bekezdésében, a 69. § (5) bekezdésében, a 70. §-ban, a 71. § (1) és (4) bekezdésében, a 79. § (3) bekezdésében, a 81. §-ban, a 83. §-ban, a 85. §-ban, a 88-91. §-ban, a 94. §-ban és a 99. §-ban említett ajánlati felhívása helyett ajánlattételi felhívást kell érteni.
(3) Az ajánlattételi felhívás tartalmazhatja azokat a követelményeket, feltételeket is, amelyeket a nyílt eljárás szabályai szerint a dokumentációban is meg lehet adni [51. § (3) bekezdése, 57. § (5) bekezdése, 58. § (1) és (5) bekezdése, 79. § (3) bekezdése].
134. § (1) A 48. § (2)-(3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ajánlati felhívás közzététele helyett a tárgyalásos eljárás megkezdését kell érteni [35. § (2) bekezdése, 131. § (1) bekezdése].
(2) Az ajánlatkérő dokumentációt készíthet. Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció a tárgyalásos eljárás megkezdésének napjától kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon. Ha az ajánlatkérő nem készít dokumentációt, a szerződési feltételeket és az 55. §-ban foglaltakat az ajánlattételi felhívásban köteles megadni.
(3) Az ajánlattevő kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől az ajánlattételi határidő lejárta előtt ésszerű időben. A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb két munkanappal kell megadni.
(4) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőt - indokolt esetben - egy alkalommal meghosszabbíthatja, ha az eredeti határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatja az összes ajánlattevőt a módosított határidőről és a határidő meghosszabbításának indokáról.
(5) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást az ajánlattételi határidő lejártáig visszavonhatja. A visszavonásról e határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül, írásban kell tájékoztatni az összes ajánlattevőt és egyben a Közbeszerzési Döntőbizottságot.
(6) A 125. § (5) bekezdése szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében az ajánlatok bírálati szempontja csak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása [57. § (2) bekezdésének b) pontja] lehet.
135. § (1) A 125. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és - a 99. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni. Ebben az esetben az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, és a 60. § (1) bekezdésének e) pontja, illetőleg a 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozások hiányával kapcsolatos hatósági igazolásokat legkésőbb a szerződéskötést követő harminc napon belül kell csatolnia.
(2) Az eljárás megkezdéséről - telefaxon vagy elektronikus úton - az ajánlatkérőnek haladéktalanul tájékoztatnia kell a Közbeszerzési Döntőbizottságot. A tájékoztatást a 132. §-ban és a 133. § (1) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával kell megadni.

7. Cím

A GYORSÍTOTT ELJÁRÁS

136. § (1) Az ajánlatkérő a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében gyorsított eljárást alkalmazhat, ha rendkívüli sürgősség miatt az ilyen eljárásokra előírt határidők [107. § (1) bekezdése, 122. §] nem lennének betarthatóak. A rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
(2) A gyorsított eljárásban az ajánlatkérő a részvételi határidőt nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított tizenöt napnál, meghívásos eljárásban az ajánlattételi határidőt pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított tíz napnál rövidebb időtartamban.
(3) A gyorsított eljárásban az ajánlattételi felhívást a lehető leggyorsabban és a legmegfelelőbb módon kell megküldeni az ajánlattevők részére.
(4) Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlattételi felhívás megküldésétől kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon. Ha a dokumentáció megküldését kérik, az ajánlatkérő vagy az általa meghatározott szervezet a kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül köteles ennek eleget tenni, feltéve, hogy ésszerű időben kérték, illetőleg annak ellenértékét megfizették.
(5) Az ajánlattevő kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől az ajánlattételi határidő lejárta előtt ésszerű időben. A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb négy nappal kell megadni.

8. Cím

AZ ÉPÍTÉSI KONCESSZIÓVAL KAPCSOLATOS KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

Az ajánlatkérő eljárása építési koncesszió esetében

137. § Építési koncesszió esetében e fejezet szabályait a 8. cím rendelkezései szerint kell megfelelően alkalmazni.
138. § (1) Építési koncesszió esetében az ajánlatkérő a 42. § szerinti előzetes összesített tájékoztatót nem köteles elkészíteni és közzétenni.
(2) Az ajánlatkérőnek az eljárást megindító, felhívást tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészítenie, és közzé kell tennie.
(3) Az ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészítenie, és a Közbeszerzési Értesítőben kell közzétennie. E hirdetmény a 44. § (1) bekezdése szerint is közzétehető.
139. § (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben köteles megadni, hogy a közbeszerzési eljárás melyik fajtája szerint jár el. Eszerint kell az ajánlati felhívásra vagy a részvételi felhívásra vonatkozó szabályokat a hirdetmény elkészítésekor megfelelően alkalmazni.
(2) Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást a 124. § (2) bekezdése szerinti eseteken túlmenően is lehet alkalmazni. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kizárólag a 125. § (1) bekezdése, (2) bekezdésének a), b) pontja vagy (3) bekezdésének a) pontja alapján alkalmazható.
140. § (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben előírhatja, hogy
a) az építési koncessziót elnyerő ajánlattevő (a továbbiakban: koncessziós jogosult) köteles az építési beruházás értékének legalább harminc százaléka tekintetében harmadik személlyel szerződést kötni, vagy
b) az ajánlattevő ajánlatában jelölje meg az építési beruházás értékének azt a százalékban kifejezett részét, amelynek tekintetében az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott százalékos mértéket az ajánlattevő ajánlatában növelheti. A koncessziós jogosult ajánlata alapján a szerződésnek tartalmaznia kell ezt a minimum százalékos mértéket.
(3) Az (1) bekezdés, valamint a 143. és a 144. § alkalmazásában nem minősül harmadik személynek
a) a közös ajánlatot tevők bármelyike;
b) az, aki felett az ajánlattevő, vagy aki az ajánlattevő, vagy az ajánlattevő és egy másik szervezet felett közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni.
(4) Az ajánlattevőnek az ajánlatában meg kell adnia a (3) bekezdés b) pontja szerinti szervezetek listáját, és azt a változásoknak megfelelően módosítania kell.
(5) Az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben nem írhatja elő, hogy az ajánlattevő jelölje meg a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat.
141. § Építési koncesszió esetében
a) az ajánlatok bírálati szempontja csak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása [57. § (2) bekezdésének b) pontja] lehet;
b) nyílt eljárásban az ajánlattételi határidő, meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban a részvételi határidő nem határozható meg az eljárást megindító hirdetmény feladásának napjától számított ötvenkét napnál rövidebb időtartamban, valamint a 74. § (2) bekezdése és a 122. § (2) bekezdése nem alkalmazható.
142. § Ha az építési koncesszió egyben a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: koncessziós törvény) hatálya alá is tartozik, az ajánlatkérőnek - koncessziós pályázat kiírása helyett - a 137. § szerint kell eljárnia, valamint a koncessziós törvényt - a 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja, a 4. §-a, a 8. §-ának (1) bekezdése, a 9. §-a kivételével - is megfelelően alkalmaznia kell. E törvény 93. §-ának (2) bekezdése szerinti írásbeli összegezés készítésére a koncessziós törvény 9/A. §-a is megfelelően alkalmazandó.

A koncessziós jogosult eljárása harmadik személlyel való szerződéskötés esetében

143. § Ha a koncessziós jogosult a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérőnek minősül, harmadik személlyel az építési beruházásra irányuló szerződés megkötése céljából e fejezet szerint kell eljárnia, ha az építési beruházás értéke eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárt.
144. § (1) Ha a koncessziós jogosult nem minősül a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérőnek, harmadik személlyel az építési beruházásra irányuló szerződés megkötése céljából e fejezet szerint - a (2)-(7) bekezdés szerinti eltérésekkel - kell eljárnia, ha az építési beruházás értéke eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárt.
(2) A koncessziós jogosult a 42. § szerinti előzetes összesített tájékoztatót nem köteles elkészíteni és közzétenni.
(3) A koncessziós jogosultnak az eljárást megindító, felhívást tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészítenie, és közzé kell tennie, kivéve a 125. § szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása esetét.
(4) A koncessziós jogosultnak az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészítenie, és a Közbeszerzési Értesítőben kell közzétennie. E hirdetmény a 44. § (1) bekezdése szerint is közzétehető.
(5) A koncessziós jogosult az eljárást megindító hirdetményben köteles megadni, hogy a közbeszerzési eljárás melyik fajtája szerint jár el. Eszerint kell az ajánlati felhívásra vagy a részvételi felhívásra vonatkozó szabályokat a hirdetmény elkészítésekor megfelelően alkalmazni.
(6) Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást a 124. § (2) bekezdése szerinti eseteken túlmenően is lehet alkalmazni. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás a 125. § szerint alkalmazható.
(7) A tárgyalásos eljárás esetét kivéve az ajánlattételi határidő nem határozható meg az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának, illetőleg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított negyven napnál rövidebb időtartamban, valamint a 74. § (2) bekezdése, a 122. § (2) bekezdése és a 136. § (2) bekezdése nem alkalmazható.

9. Cím

AZ EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS

145. § (1) A 4. melléklet szerinti szolgáltatások megrendelése esetében [21. § (3) bekezdése] az ajánlatkérő a 146-152. § szerinti egyszerűsített közbeszerzési eljárást alkalmazhat.
(2) A jogi szolgáltatásoknak a 153. §-ban megadott körében az ajánlatkérő az ott meghatározott módon is eljárhat.
146. § Az egyszerűsített eljárás egyszakaszos, tárgyalás nélküli vagy tárgyalásos eljárás. A tárgyalás nélküli eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
147. § (1) Az egyszerűsített eljárásban az ajánlatkérőnek az eljárást megindító, ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészítenie, és a Közbeszerzési Értesítőben kell közzétennie, kivéve a (2) és a (4) bekezdésben foglalt eseteket.
(2) Az ajánlatkérő írásbeli ajánlattételi felhívást küldhet az ajánlattevőnek, illetőleg az ajánlattevőknek, ha
a) az (1) bekezdés szerint megindított eljárás eredménytelen volt;
b) a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni;
c) a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő szolgáltatás megrendelése szükséges a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy ha a kiegészítő szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges a szolgáltatás teljesítéshez; az ilyen kiegészítő szolgáltatásra irányuló - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti szolgáltatás értékének felét;
d) olyan új szolgáltatás megrendelésére kerül sor, amelyet a korábbi nyertes ajánlattevővel köt meg ugyanazon ajánlatkérő azonos vagy hasonló szolgáltatás teljesítésére, feltéve, hogy az új szolgáltatás összhangban van azzal az alapprojekttel, amelyre a korábbi szerződést az (1) bekezdés szerint megindított eljárásban megkötötték, és a korábbi eljárást megindító hirdetményben az ajánlatkérő jelezte, hogy a (2) bekezdés szerint induló eljárást alkalmazhat, valamint a korábbi eljárásban a szolgáltatás becsült értékének meghatározásakor figyelembe vette az újabb szolgáltatás becsült értékét is (a közösségi értékhatár elérésének meghatározása szempontjából); ilyen eljárást azonban csak a korábbi első szerződés megkötésétől számított három éven belül lehet indítani.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az ajánlatkérőnek lehetőség szerint legalább három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívnia. Ebben az esetben az ajánlattételi felhívást egyidejűleg kell megküldeni.
(4) Ha az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt az (1) bekezdés szerint induló eljárás nem lenne időben lefolytatható, azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és - a 99. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni. A rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
148. § (1) A 147. § (2) bekezdése szerinti eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz - telefaxon vagy elektronikus úton, vagy közvetlenül - az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre felhívni kívánt szervezetek (személyek) nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről), valamint az ilyen eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást.
(2) A 147. § (4) bekezdése szerinti eljárás megkezdéséről - telefaxon vagy elektronikus úton - az ajánlatkérőnek haladéktalanul tájékoztatnia kell a Közbeszerzési Döntőbizottságot. A tájékoztatást az (1) bekezdésben és a 150. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával kell megadni.
149. § (1) Az ajánlatkérőnek az eljárást megindító hirdetményben, illetőleg az ajánlattételi felhívásban meg kell határoznia, hogy az eljárásban lehet-e tárgyalni, vagy a benyújtott ajánlatokat tárgyalás nélkül bírálja el.
(2) Az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben megjelölheti azokat, akiket az eljárásban egyben ajánlattételre felhív. A megjelölteken kívül az eljárásban mindazok tehetnek ajánlatot a hirdetmény alapján, akik alkalmasak a szerződés teljesítésére. Erre a lehetőségre a hirdetményben az ajánlatkérőnek hivatkoznia kell.
150. § Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);
b) az eljárás 147. § (2) bekezdése szerinti jogcímét;
c) a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit, ha az ajánlatkérő dokumentációt készít és a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg;
d) a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét (nómenklatúra);
e) a szerződés meghatározását;
f) a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét;
g) a teljesítés helyét;
h) az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást;
i) annak meghatározását, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú (alternatív) ajánlatot;
j) az ajánlatok bírálati szempontját (57. §);
k) a kizáró okokat, ha több ajánlattevő nyújthat be ajánlatot;
l) az alkalmassági követelményeket és a 69. § (2) bekezdésében foglaltakat;
m) a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását;
n) az ajánlattételi határidőt;
o) az ajánlat benyújtásának címét;
p) az ajánlattétel nyelvét (nyelveit);
q) az ajánlat(ok) felbontásának helyét, idejét;
r) az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat;
s) a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, az első tárgyalás időpontját, kivéve, ha az eljárás tárgyalás nélküli;
t) az eredményhirdetés időpontját és a szerződéskötés tervezett időpontját;
u) az ajánlattételi felhívás megküldésének napját.
151. § (1) Ha az ajánlatkérő dokumentációt készít, köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az eljárást megindító hirdetmény közzétételének, illetőleg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon, valamint az 54. § (2) és (4)-(6) bekezdését is megfelelően alkalmazni kell.
(2) Az ajánlattevő - a megfelelő ajánlattétel érdekében - az eljárást megindító hirdetményben vagy az ajánlattételi felhívásban, illetőleg a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől az ajánlattételi határidő lejárta előtt ésszerű időben. A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb két munkanappal kell megadni. Egyben az 56. § (3)-(4) bekezdése megfelelően alkalmazandó.
(3) A kizáró okokra a 60-63. § és a 71. § (3) bekezdése megfelelően alkalmazandó azzal, hogy a 63. § (2) bekezdésének c) és d) pontja szerinti esetben egyszerű nyilatkozat is elfogadható.
(4) Az ajánlattevő és közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának alkalmasságára a 65-66. §, a 67. § (3) bekezdése, a 68-69. § és a 71. § (4) bekezdése megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlatkérő egyéb objektív alapú alkalmassági feltételt és igazolási módot is előírhat, de ennek során is megfelelően alkalmaznia kell a 69. § (3) bekezdésében foglaltakat.
(5) A hirdetményben meghatározott ajánlattételi határidő meghosszabbítására, illetőleg az eljárást megindító hirdetmény visszavonására a 75. § (1) bekezdését, illetőleg a 76. § (2) bekezdését; az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő meghosszabbítására, illetőleg az ajánlattételi felhívás visszavonására pedig a 134. § (4)-(5) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
(6) A tárgyalás nélküli eljárásban az ajánlati kötöttségre a 76. § (1) bekezdése és a 77-78. § megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlattételi felhívással induló eljárásban hirdetmény közzététele helyett az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban kell tájékoztatni.
(7) Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról. Az összegezést a Közbeszerzések Tanácsa kérésére meg kell küldeni.
(8) Az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény megküldésére és közzétételére a 98. §-t kell alkalmazni. A 98. § (3) bekezdése szerinti hirdetményben az ajánlatkérőnek nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e a hirdetmény közzétételével; ha nem ért egyet, ez a hirdetmény nem kerül közzétételre.
(9) Az egyszerűsített eljárásban a 48. § (2)-(3) bekezdése, a 49-53. §, az 57. § (1)-(5) bekezdése, az 58. §, az 59. §, a 70. §, a 73. §, a 74. § (4) bekezdése, a 75. § (2) bekezdése, a 79-89. §, a 90. § (1) bekezdése, a 91-92. §, a 93. § (1) bekezdése, a 94-97. § és a 99. § megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett az eljárást megindító hirdetményt vagy ajánlattételi felhívást kell érteni. A 90. § (2) bekezdése alkalmazható, ha arra az ajánlatkérő hivatkozott az eljárást megindító hirdetményben vagy az ajánlattételi felhívásban.
152. § (1) Ha az egyszerűsített eljárás tárgyalásos, a 127. § (2)-(4) bekezdését és a 128. §-t is megfelelően alkalmazni kell. A tárgyalás azonban nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya, illetőleg feltételei olyan jellemzőjében, illetőleg körülményében tér el a közbeszerzés megkezdésekor [35. § (2) bekezdése] beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, illetőleg megadott szerződéses feltételektől, amely nem tette volna lehetővé az egyszerűsített eljárás alkalmazását.
(2) A 147. § (4) bekezdése esetében az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, és a 60. § (1) bekezdésének e) pontja, illetőleg a 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozások hiányával kapcsolatos hatósági igazolásokat legkésőbb a szerződéskötést követő harminc napon belül kell csatolnia.
153. § (1) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott tevékenység mint szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlatkérőnek nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia.
(2) Az ajánlatkérőnek a szerződés megkötéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészítnie. A hirdetményt - a 44. § (1) bekezdése szerinti közzétételre - legkésőbb a szerződéskötéstől számított öt munkanapon belül kell megküldeni. A hirdetményben az ajánlatkérőnek nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e a hirdetmény közzétételével; ha nem ért egyet, a hirdetmény nem kerül közzétételre. Ez a nyilatkozat azonban nem érinti a 47. § (1) bekezdése szerinti közzétételt a Közbeszerzési Értesítőben.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szerződéskötés nem érinti az 1. §, az 5. § és a 16. § megfelelő alkalmazását.

10. Cím

A TERVPÁLYÁZATI ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

154. § (1) Ha az ajánlatkérő (e cím alkalmazásában a továbbiakban: kiíró) tervpályázati eljárást folytat le, a 10. cím rendelkezései szerint kell eljárnia.
(2) A tervpályázati eljárásra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg. Külön jogszabály meghatározhatja a tervpályázati eljárás lefolytatásának kötelező eseteit.
155. § (1) A tervpályázati eljárás nyílt vagy meghívásos lehet.
(2) Nyílt tervpályázati eljárás esetében valamennyi érdekelt pályázatot (pályaművet) nyújthat be.
(3) Meghívásos tervpályázati eljárás esetében
a) a kiíró meghatározhatja a pályázók létszámát vagy keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a létszámnak megfelelő vagy a keretszám felső határáig terjedő számú jelentkezőt hív fel pályázat benyújtására, illetőleg
b) a kiíró által megjelölteken kívül valamennyi érdekelt jelentkezhet az eljárásban való részvételre.
156. § (1) Meghívásos tervpályázati eljárás esetében a létszám, illetőleg a keretszám alsó határa nem lehet kevesebb ötnél. A létszámnak, illetőleg a keretszámnak a feladat nagyságához, bonyolultságához és körülményeihez kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt.
(2) Ha a kiíró a 155. § (3) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltakat együttesen alkalmazza, a megjelöltek számát meghaladó létszámot vagy keretszámot köteles meghatározni.
(3) A kiíró a meghatározott létszámnak vagy keretszámnak megfelelően - az alkalmassági követelmények alapján - kiválasztott jelentkezőket egyidejűleg, közvetlenül, írásban hívja fel pályázat benyújtására, amennyiben ezt az alkalmasnak minősített jelentkezők száma lehetővé teszi. Ha a kiíró nem határozott meg létszámot vagy keretszámot, az összes alkalmas jelentkezőt köteles pályázat benyújtására felhívni.
(4) A kiíró az alkalmassági követelményeket nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes jelentkezőket (pályázókat) az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi.
157. § (1) A tervpályázati eljárás tervpályázati kiírással indul, amelyet a kiíró hirdetmény útján köteles közzétenni. A hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészíteni.
(2) Ha a kiíró meghatározza a megjelölteket, illetőleg a létszámot vagy a keretszámot [155. § (3) bekezdése], azt a tervpályázati kiírásban kell megadnia. A 155. § (3) bekezdésének b) pontjában foglaltak alkalmazása esetében a tervpályázati kiírásban hivatkozni kell arra a lehetőségre, hogy a megjelölteken kívül valamennyi érdekelt jelentkezhet az eljárásban való részvételre.
(3) Ha a kiíró létszámot vagy keretszámot határoz meg, a tervpályázati kiírásban meg kell adnia az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a létszámot vagy a keretszám felső határát meghaladja az alkalmas jelentkezők száma. A rangsorolást a jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni.
(4) A kiíró a tervpályázati kiírásban köteles meghatározni a pályázatok elbírálási szempontjait.
158. § (1) A pályázatokat bírálóbizottságnak (zsűri) kell elbírálnia.
(2) A bírálóbizottság tagjai kizárólag a pályázóktól független természetes személyek lehetnek.
(3) Ha a tervpályázati kiírásban a pályázókkal (jelentkezőkkel) szemben szakmai követelményeket, képzettséget határozott meg a kiíró, legalább a bírálóbizottság tagjai kétharmadának meg kell felelnie a pályázóktól megkövetelt vagy azokkal egyenértékű szakmai követelményeknek, képzettségnek.
(4) A bírálóbizottságnak a titkosságot biztosítóan benyújtott pályázatokat önállóan, pártatlan és szakszerű módon - a bírálati szempontok szerint - kell elbírálnia.
159. § A kiírónak a tervpályázati eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie. A hirdetményt legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell megküldeni.
160. § (1) A hirdetmények megküldésére és közzétételére a 44-47. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A tervpályázati eljárás kapcsán az 1. §, a 6-7. §, a 10. § (3), (5) és (7) bekezdése, a 15-16. §, a 20. § (1) bekezdése, a 29. § (1) bekezdése, a 35. §, a 61. § (3) bekezdése és a 98. § (4) bekezdése is megfelelően alkalmazandó.

V. Fejezet

KÜLÖNÖS KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS A VÍZÜGYI, AZ ENERGIA-, A KÖZLEKEDÉSI ÉS AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI ÁGAZATOKBAN MŰKÖDŐ EGYES SZERVEZETEK ESETÉBEN

11. Cím

A FEJEZET ALKALMAZÁSI KÖRE

Általános rendelkezések

161. § (1) E fejezet szerint kell eljárni a 162. §-ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha
a) megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárokat;
b) tervpályázati eljárást folytatnak le (20. cím), és a 177. § szerinti értéke az eljárás megkezdésekor eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárokat.
(2) A 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében egyszerűsített eljárás (19. cím) alkalmazható. Ez az eljárás a 3. melléklet szerinti szolgáltatások esetében nem alkalmazható; ha azonban a közbeszerzés tárgya olyan szolgáltatás, amely mind a 3. melléklet, mind a 4. melléklet szerinti valamely szolgáltatást magában foglal, az egyszerűsített eljárás alkalmazható, feltéve, hogy a 4. melléklet szerinti szolgáltatás értéke a közbeszerzés megkezdésekor meghaladja a 3. melléklet szerinti szolgáltatás értékét.

Ajánlatkérők

162. § (1) E fejezet alkalmazásában ajánlatkérők a következő szervezetek, ha a 163. §-ban meghatározott tevékenységek valamelyikét folytatják:
a) a 22. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők;
b) az a gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja], amely felett az a) pontban meghatározott egy vagy több szervezet közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást képes gyakorolni.
(2) E fejezet alkalmazásában továbbá ajánlatkérő az az (1) bekezdés alá nem tartozó szervezet is, amely a 163. §-ban meghatározott tevékenységek valamelyikét vagy ezek kombinációját különleges vagy kizárólagos jog (166. §) alapján folytatja.
163. § (1) E fejezet alkalmazási körébe - a 164-165. §-ban foglaltak kivételével - a következő tevékenységek tartoznak:
a) ivóvíz, villamos energia, gáz vagy hőenergia termelése, szállítása vagy elosztása terén közszolgáltatás nyújtása céljából működtetett helyhez kötött hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése; vagy ilyen hálózatok ivóvízzel, villamos energiával, gázzal vagy hőenergiával történő ellátása;
b) egy meghatározott földrajzi terület hasznosítása
ba) kőolaj, gáz, szén vagy más szilárd tüzelőanyag feltárása, illetőleg kitermelése (bányászata) céljából, vagy
bb) repülőtér, tengeri vagy belvízi kikötő vagy más kikötői létesítmények - légi, tengeri vagy belvízi fuvarozók, személyszállítók részére történő - rendelkezésre bocsátása céljából;
c) közszolgáltatást nyújtó hálózatok üzemeltetése a vasúti, automatikus rendszerekkel történő, villamossal, trolibusszal, autóbusszal vagy drótkötélpályán történő közlekedés terén;
d) nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése, illetőleg egy vagy több nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában hálózatnak minősül az, ha a szolgáltatást az illetékes hatóság által meghatározott (üzemeltetési) feltételek, különösen a szolgáltatási útvonalakra, a rendelkezésre bocsátandó kapacitásra vagy a szolgáltatás gyakoriságára vonatkozó feltételek alapján nyújtják.
164. § A 163. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységek körében kivételt képez a 162. § (1) bekezdésének b) pontja vagy (2) bekezdése szerinti ajánlatkérő által működtetett hálózat ivóvízzel, villamos energiával, gázzal vagy hőenergiával történő ellátása abban az esetben, ha
a) ivóvíz vagy villamos energia esetén az érintett szervezet a 163. § (1) bekezdésének a) pontjától eltérő tevékenysége keretében való felhasználás céljából állít elő ivóvizet vagy villamos energiát, valamint a hálózat ellátása kizárólag saját felhasználásától függ, és nem haladta meg az általa előállított ivóvíz vagy villamos energia teljes mennyiségének harminc százalékát, figyelembe véve a tárgyévet is magában foglaló megelőző három év átlagát;
b) gáz vagy hőenergia esetén az érintett szervezet a 163. § (1) bekezdésének a) pontjától eltérő tevékenysége folytatásának elkerülhetetlen következménye a gáz vagy a hőenergia termelése, valamint a hálózat ellátása kizárólag az ilyen termelés hasznosítására irányul, és nem haladta meg az érintett szervezet forgalmának húsz százalékát, figyelembe véve a tárgyévet is magában foglaló megelőző három év átlagát.
165. § A 163. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott tevékenységek körében kivételt képez az autóbusszal történő közforgalmú közlekedési szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha más szervezetek általában vagy egy meghatározott földrajzi területen, szabadon, azonos feltételekkel nyújthatják az ajánlatkérő által nyújtott szolgáltatást.
166. § (1) A 162. § (2) bekezdésének alkalmazásában különleges vagy kizárólagos jog az a jog, amely jogszabályból ered, illetőleg az illetékes hatóság által kiadott közigazgatási határozatból (engedélyből) származik, és amely alapján a 163. §-ban meghatározott valamely tevékenység folytatására egy vagy csak korlátozott számú vállalkozás szerezhet jogosultságot.
(2) Az ajánlatkérő különleges vagy kizárólagos joggal rendelkezőnek minősül különösen, ha
a) a 163. §-ban meghatározott hálózatok vagy létesítmények megépítésének céljából idegen ingatlan tulajdonjogának korlátozását, illetőleg kisajátítását kérheti, vagy hálózati berendezések elhelyezése érdekében közút, közút alatti vagy feletti terület (közterület) használatát kérheti;
b) a 163. § (1) bekezdésének a) pontja esetében ivóvízzel, villamos energiával, gázzal vagy hőenergiával lát el olyan hálózatot, amelyet különleges vagy kizárólagos jog alapján üzemeltetnek.

A közbeszerzés tárgyai

167. § (1) A közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése, kivéve az építési koncessziót (26. §) és a szolgáltatási koncessziót [242. § (4) bekezdése].
(2) Az árubeszerzésre a 24. §-t, az építési beruházásra a 25. § (1) bekezdését, a szolgáltatás megrendelésére a 27. §-t kell alkalmazni. A 28. § szintén alkalmazandó.

Kivételek

168. § (1) E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni arra a beszerzésre vagy tervpályázati eljárásra, amely
a) közvetlenül nem függ össze az ajánlatkérőnek a 163. §-ban meghatározott valamely tevékenysége folytatásával, vagy
b) az ajánlatkérőnek a 163. §-ban meghatározott valamely tevékenységének az Európai Unión kívüli állam területén történő folytatásával függ össze, ha az nem jár együtt az Európai Unión belüli hálózat vagy földrajzi terület fizikai használatával.
(2) E fejezet szerinti eljárást kell viszont alkalmazni a 163. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott, az ivóvízzel kapcsolatos tevékenységet folytató ajánlatkérő közbeszerzésre vagy tervpályázati eljárásra, ha az
a) vízépítési projekttel, öntözéssel vagy vízrendezéssel (vízelvezetéssel) függ össze, feltéve, hogy az ivóvízellátásra szánt víz mennyisége az ilyen projekt vagy az öntözési, illetőleg vízrendezési létesítmények által biztosított víz teljes mennyiségének több mint húsz százaléka, vagy
b) szennyvízelvezetéssel vagy -kezeléssel függ össze.
(3) Az ajánlatkérő az Európai Bizottság kérésére köteles - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - tájékoztatást adni azokról a tevékenységeiről, amelyek az (1) bekezdésben foglalt kivételi körbe tartoznak.
(4) Az ajánlatkérőnek a 163. §-ban meghatározott valamely tevékenysége folytatásával közvetlenül összefügg a közbeszerzés, ha annak tárgya nélkül e tevékenységet nem lehetne ellátni. Ha a közbeszerzés tárgyát az ajánlatkérő a hivatkozott tevékenységéhez, illetőleg az azon kívüli tevékenységéhez egyaránt használja, és az természetben nem osztható, illetőleg részekre bontása esetén nem használható megfelelően, e fejezet szerinti eljárást kell alkalmaznia, feltéve, hogy nem minősül egyben a 162. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti ajánlatkérőnek.
169. § E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni
a) a 163. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott, az ivóvízzel kapcsolatos tevékenységet folytató ajánlatkérő vízbeszerzésére;
b) a 163. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott, a villamos energiával, gázzal vagy hőenergiával kapcsolatos tevékenységet folytató ajánlatkérő, valamint a 163. § (1) bekezdésének ba) pontjában meghatározott tevékenységet folytató ajánlatkérő energia-beszerzésére vagy energia termeléséhez szükséges tüzelőanyagok beszerzésére.
170. § E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni a 163. § (1) bekezdésének ba) pontjában meghatározott tevékenységet folytató ajánlatkérőnek, illetőleg az ilyen tevékenységet folytató ajánlatkérő nem minősül a 166. § (2) bekezdésének b) pontja alapján különleges vagy kizárólagos joggal rendelkezőnek, ha a 93/38/EGK irányelv 3. cikke alapján a Közbeszerzések Tanácsának kezdeményezésére az Európai Bizottság ilyen döntést hozott.
171. § (1) E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni a 163. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott tevékenységet folytató ajánlatkérő olyan beszerzésére, amelynek kizárólagos rendeltetése az, hogy lehetővé tegye számára egy vagy több nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását, ha más szervezetek azonos földrajzi területen és lényegében azonos feltételekkel nyújthatják ezeket a szolgáltatásokat.
(2) Az ajánlatkérő az Európai Bizottság kérésére köteles - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - tájékoztatást adni azokról a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatásokról, amelyek az (1) bekezdésben foglalt kivételi körbe tartoznak.
172. § (1) E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni harmadik fél részére viszonteladás vagy bérbeadás céljából történő beszerzésre, feltéve, hogy az ajánlatkérő nem rendelkezik különleges vagy kizárólagos joggal a szerződés tárgyának eladására vagy bérbeadására, és arra más szervezetek az ajánlatkérővel azonos feltételek mellett szerezhetnek jogosultságot.
(2) Az ajánlatkérő az Európai Bizottság kérésére köteles - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - tájékoztatást adni azokról az áru-, illetőleg tevékenységcsoportokról, amelyek az (1) bekezdésben foglalt kivételi körbe tartoznak.
173. § (1) E fejezet szerinti eljárást - a szolgáltatások körében - nem kell alkalmazni, ha
a) az ajánlatkérő olyan szervezettől rendeli meg a szolgáltatást, amely felett, vagy amely az ajánlatkérő felett közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást képes gyakorolni, vagy olyan másik szervezettől, amely felett ugyanaz a szervezet gyakorol közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást, mint az ajánlatkérő felett, vagy
b) kizárólag több ajánlatkérő által a 163. §-ban meghatározott valamely tevékenység folytatására létrehozott közös vállalkozás rendeli meg a szolgáltatást olyan szervezettől, amely ezen ajánlatkérők valamelyikével az a) pont szerinti viszonyban áll, vagy
c) kizárólag több ajánlatkérő által a 163. §-ban meghatározott valamely tevékenység folytatására létrehozott közös vállalkozás rendeli meg a szolgáltatást ezen ajánlatkérők egyikétől,
feltéve, hogy az Európai Unión belüli szolgáltatások terén az a) vagy b) pont szerinti szervezet előző háromévi átlagos forgalmának legalább nyolcvan százaléka az ajánlatkérővel folytatott gazdasági tevékenységből származott. Ha az ajánlatkérővel az a) pont szerinti viszonyban álló több szervezet nyújt azonos vagy hasonló szolgáltatást az ajánlatkérő részére, e szervezetek szolgáltatásaiból származó teljes forgalmat kell figyelembe venni.
(2) Az ajánlatkérő az Európai Bizottság kérésére köteles az (1) bekezdés alkalmazásával kapcsolatban - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - tájékoztatást adni a szolgáltatást nyújtó szervezet nevéről, az érintett szerződés jellegéről és értékéről, valamint minden olyan körülményről, bizonyítékról, amelyet az Európai Bizottság szükségesnek tart annak megállapításához, hogy az érintett szerződő felek közötti viszony megfelel-e az (1) bekezdésben foglaltaknak.
174. § E fejezet szerinti eljárást - a szolgáltatások körében - nem kell alkalmazni továbbá a következő esetekben:
a) meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vétele vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a megszerzése; kivéve az ilyen szerződéssel összefüggő pénzügyi szolgáltatásra irányuló (bármilyen formában megkötött) szerződést;
b) értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, eladásával, vételével vagy átruházásával kapcsolatos befektetési szolgáltatás;
c) távbeszélő, telex-, rádiótelefon-, személyhívó és műholdas szolgáltatás;
d) választottbírósági, közvetítői, békéltetési tevékenység;
e) munkaszerződés, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya;
f) kutatási és fejlesztési szolgáltatás; kivéve, ha annak eredményét kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja tevékenységi körében, és az ellenszolgáltatást teljes mértékben az ajánlatkérő teljesíti;
g) ha a szolgáltatást a 162. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott ajánlatkérők valamelyike jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja.
175. § E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni
a) az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzésre;
b) nemzetközi szerződésben meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre, tervpályázatra, ha az Európai Unión kívüli állammal kötött szerződés projekt közös megvalósításával, illetőleg hasznosításával összefüggő beszerzésre, tervpályázatra vonatkozik;
c) nemzetközi szerződésben, illetőleg nemzetközi egyetértési vagy együttműködési megállapodásban meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre, ha a szerződés, illetőleg a megállapodás csapatok (katonai erők) állomásoztatására, átvonulására, alkalmazására vonatkozik;
d) nemzetközi szervezet által meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre.

A közösségi értékhatárok

176. § (1) E fejezet alkalmazásában a 163. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott, az ivóvízzel vagy villamos energiával kapcsolatos tevékenységet folytató ajánlatkérők, a 163. § (1) bekezdésének bb) pontjában meghatározott tevékenységet folytató ajánlatkérők, valamint a 163. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott - a nem városi vasúti közlekedés kivételével - tevékenységet folytató ajánlatkérők közbeszerzésére vonatkozó értékhatár
a) árubeszerzés és a 3. melléklet szerinti szolgáltatások megrendelése esetében, kivéve a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatásokat: 400 000 SDR-nek megfelelő euró;
b) az a) pontban meghatározott szolgáltatásokon kívüli szolgáltatások esetében: 400 000 euró;
c) építési beruházás esetében: 5 millió SDR-nek megfelelő euró.
(2) E fejezet alkalmazásában a 163. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott, a gázzal vagy hőenergiával kapcsolatos tevékenységet folytató ajánlatkérők, a 163. § (1) bekezdésének ba) pontjában meghatározott tevékenységet folytató ajánlatkérők, valamint a 163. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott - kizárólag a nem városi vasúti közlekedéssel kapcsolatos - tevékenységet folytató ajánlatkérők közbeszerzésére vonatkozó értékhatár
a) árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetében: 400 000 euró;
b) építési beruházás esetében: 5 millió euró.
(3) E fejezet alkalmazásában a 163. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott tevékenységet folytató ajánlatkérők közbeszerzésére vonatkozó értékhatár
a) árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetében: 600 000 euró;
b) építési beruházás esetében: 5 millió euró.
177. § E fejezet (20. cím) alkalmazásában a tervpályázati eljárásra vonatkozó értékhatár
a) a 176. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában, (2) bekezdésének a) pontjában vagy (3) bekezdésének a) pontjában - az ajánlatkérő tevékenysége függvényében - a szolgáltatásokra meghatározott értékhatárok, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor;
b) a 176. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában, (2) bekezdésének a) pontjában vagy (3) bekezdésének a) pontjában - az ajánlatkérő tevékenysége függvényében - a szolgáltatásokra meghatározott értékhatárok minden olyan tervpályázati eljárás esetében, amelynek pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezeket az értékhatárokat.
178. § (1) A 176-177. §, valamint a 181. § (1)-(2) bekezdése szerinti értékhatárok euróban és nemzeti valutákban (forintban) meghatározott összege az Európai Unió Hivatalos Lapjában a következő két évre vonatkozóan kerül közzétételre.
(2) Az (1) bekezdés szerinti értékhatárokat a Közbeszerzések Tanácsa is közzéteszi a Közbeszerzési Értesítőben.

A közbeszerzés értéke

179. § (1) A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a 36-40. §-ban, valamint a (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel megállapított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (becsült érték).
(2) A keretmegállapodás becsült értéke a megállapodás alapján az adott időszakban kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke.
(3) A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a közvetlen részvételi felhívás megküldésének időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében vagy az egyszerűsített eljárás meghatározott eseteiben pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének, illetőleg meghatározott esetekben a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni.
(4) Ha a 40. § (2) bekezdése alapján több - egyenként a közösségi értékhatárt el nem érő értékű - beszerzési tárgy együttes értéke miatt e fejezet szerinti közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, nem minősül e törvény megkerülésének, ha az egybeszámított értékű beszerzési tárgyakat több, e fejezet szerinti közbeszerzési eljárásban szerzik be.
(5) Ha a becsült érték kiszámításakor a 40. § (2) bekezdésében foglaltakat nem vették figyelembe, az e fejezet szerinti közbeszerzésnek a költségvetési évben vagy az adott tizenkét hónapban még beszerzendő tárgyaira - azok értékétől függetlenül - csak az e fejezet szerinti közbeszerzési eljárás alapján lehet szerződést kötni.

12. Cím

A KÜLÖNÖS KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A közbeszerzési eljárás fajtái

180. § (1) A közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás lehet. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e fejezet megengedi.
(2) A nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. A nyílt és a meghívásos eljárásban nem lehet tárgyalni.
(3) A közbeszerzési eljárás a hirdetmény fajtája szerint ajánlati felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló nyílt eljárás, részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló meghívásos vagy tárgyalásos eljárás, időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás, továbbá előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás lehet.
(4) Az ajánlatkérők keretmegállapodásos eljárást is alkalmazhatnak (18. cím).
(5) A közbeszerzési eljárás során nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra.
(6) Ha a nyílt, a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárás eredménytelen, az ajánlatkérő - az egyes eljárási fajták alkalmazására vonatkozó szabályok szerint - új eljárás kiírásáról határoz, kivéve, ha a közbeszerzést nem kívánja megvalósítani.
(7) A nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárásra egyébként - ha e fejezet másként nem rendelkezik - a IV. fejezet szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Az előzetes tájékoztatás

181. § (1) Az ajánlatkérő évente legalább egyszer, a költségvetési év kezdetét követően haladéktalanul, de legkésőbb minden év április 15. napjáig időszakos előzetes tájékoztatót köteles készíteni az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra tervezett
a) összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) árubeszerzéséről, ha annak becsült összértéke (179. §) eléri vagy meghaladja a 750 000 eurót;
b) 3. melléklet szerinti összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) szolgáltatás megrendeléséről, ha annak becsült összértéke (179. §) eléri vagy meghaladja a 750 000 eurót.
(2) Az ajánlatkérő időszakos előzetes tájékoztatót köteles készíteni a tervezett építési beruházás lényeges jellemzőiről, feltételeiről, ha az építési beruházás becsült értéke (179. §) eléri vagy meghaladja
a) az 5 millió SDR-nek megfelelő eurót a 176. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők esetében;
b) az 5 millió eurót a 176. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők esetében.
(3) A tájékoztatót a tervezett építési beruházás megvalósítására vonatkozó döntést követően haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül kell elkészíteni.
(4) Az időszakos előzetes tájékoztatót a közbeszerzés különböző tárgyairól együttesen és külön-külön is el lehet készíteni.
182. § (1) Az ajánlatkérő az időszakos előzetes tájékoztatót hirdetmény útján köteles közzétenni. A hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészíteni, és legkésőbb a 181. § (1), (3) bekezdésében előírt határidő lejártáig kell megküldeni.
(2) Árubeszerzés esetében az előzetes összesítést árucsoportonkénti bontásban kell elkészíteni, és az árucsoportot külön jogszabályban meghatározott nómenklatúrára történő hivatkozással kell megadni.
(3) Szolgáltatás megrendelése esetében az előzetes összesítést a 3. melléklet szerinti szolgáltatáscsoportonkénti bontásban kell elkészíteni.
(4) Az ajánlatkérő időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetményt közzétehet fontosabb projektjéről, építési beruházásáról anélkül, hogy megismételné azokat az információkat, amelyeket egy ilyen korábbi tájékoztatóban már közzétett, feltéve, hogy egyértelműen felhívja a figyelmet arra, hogy az utóbbi hirdetmény kiegészítő jellegű.
(5) Az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzététele nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét.
(6) Az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzététele előtt vagy ilyen hirdetmény nélkül az ajánlatkérő nem indíthatja meg az érintett közbeszerzésre vonatkozó eljárást, kivéve az általa előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség esetében. A rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
183. § Ha az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény egyben meghívásos vagy tárgyalásos eljárás meghirdetésére irányul, a 15. cím rendelkezései szerint kell eljárni.

A hirdetmények megküldése és közzététele

184. § (1) E fejezet alkalmazásában hirdetmény közzétételén az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a hirdetmények elektronikus napilapjában (a továbbiakban: TED-adatbank) történő közzétételt kell érteni, kivéve, ha e fejezet másként rendelkezik.
(2) Az ajánlatkérőnek a hirdetményt a lehető leggyorsabban és a legmegfelelőbb módon kell megküldenie - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalának.
(3) Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala a hirdetményt a feladást követően legkésőbb tizenkét napon belül teszi közzé; a hirdetmény elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon történő feladása esetében, valamint kivételes esetekben az ajánlatkérő kérésére az ajánlati, illetőleg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény (189. §, 202. §) telefaxon való feladása esetén pedig legkésőbb öt napon belül.
(4) A Közbeszerzések Tanácsa (Titkársága) az ajánlatkérő által megküldött hirdetményt - továbbküldése, feladása előtt - megvizsgálja abból a szempontból, hogy megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak.
(5) A hirdetményt közzétételre a Közbeszerzések Tanácsa adja fel. A hirdetmény feladásának napját a Közbeszerzések Tanácsának tudnia kell igazolni.
185. § (1) Az e fejezet szerinti hirdetmények teljes terjedelmükben és az eredeti nyelven kerülnek közzétételre az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a TED-adatbankban. A hirdetmények lényeges elemeinek összefoglalását az Európai Unió hivatalos nyelvein is közzéteszik azzal, hogy egyedül az eredeti nyelven készült és megküldött szöveg hiteles.
(2) A hirdetményeknek az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED-adatbankban) való közzététele költségeit az Európai Unió viseli.
(3) A hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.
186. § Az ajánlatkérő olyan hirdetményének a 184. § (1) bekezdése szerinti közzétételét is kérheti, amelyben megadott közbeszerzésre nem vonatkozik az e fejezetben előírt közzétételi kötelezettség.
187. § (1) Az e fejezet szerinti hirdetményeket [184. § (1) bekezdése] - tájékoztató jelleggel - a Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítőben külön jogszabály szerint közzéteszi, az ajánlatkérő pedig más módon is közzéteheti azzal, hogy erre a hirdetménynek az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala részére történő feladását követően kerülhet csak sor. Az így közzétett hirdetmény nem tartalmazhat más adatokat, mint amelyek az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED-adatbankban) megjelentek, továbbá fel kell tüntetnie a Hivatal részére történő feladás napját is.
(2) Ha e fejezet a hirdetménynek a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételéről rendelkezik, a harmadik részben meghatározott közzétételi szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

13. Cím

A NYÍLT ELJÁRÁS

Az alkalmazandó szabályok

188. § A nyílt eljárásra a IV. fejezet 3. címének szabályait (48-99. §) - a 13. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni.

Az eljárás megindítása

189. § A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul, amelyet az ajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján köteles közzétenni.

A közbeszerzési műszaki leírás

190. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást.
(2) A közbeszerzési műszaki leírást - a közösségi joggal összeegyeztethető kötelező műszaki szabályok sérelme nélkül - közös műszaki leírásokra, európai műszaki tanúsítványokra vagy az európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványokra (a továbbiakban együtt: európai műszaki leírások) hivatkozással kell meghatározni.
(3) Európai műszaki leírások hiányában a közbeszerzési műszaki leírást, amennyire lehetséges, olyan más szabványokra való hivatkozással kell megadni, amelyeket az Európai Unión belül használnak.
(4) Az ajánlatkérő az európai műszaki leírások vagy más szabványok kiegészítése céljából a szükséges további követelményeket köteles meghatározni. Ennek során az ajánlatkérőnek előnyben kell részesítenie az olyan közbeszerzési műszaki leírásokat, amelyek a tervezési vagy leírási jellemzők helyett teljesítménykövetelményeket adnak meg, kivéve, ha az ajánlatkérő objektív okok alapján nem tartja az ilyen leírásokat az adott közbeszerzésre megfelelőnek.
(5) Az ajánlatkérő a (2) bekezdésben foglaltaktól csak akkor térhet el, ha
a) műszaki szempontból lehetetlen megfelelő módon biztosítani, hogy a közbeszerzés tárgya megfeleljen az európai műszaki leírásoknak;
b) az európai műszaki leírások alkalmazása a korábbi beszerzéshez, már használatban levő berendezéshez nem illeszkedő beszerzést vagy aránytalan többletköltséget vagy műszaki nehézséget eredményezne az ajánlatkérőnek;
c) az európai műszaki leírások alkalmazása nem teszi lehetővé a kifejezetten fejlesztésre irányuló közbeszerzést;
d) az európai műszaki leírások alkalmazása sértené az árukra vagy a szolgáltatásokra, illetőleg a megfelelőségükre vonatkozó európai közösségi jogszabályok, illetőleg az azokkal összeegyeztethető jogszabályok alkalmazását;
e) a vonatkozó európai műszaki leírás nem megfelelő a tervezett alkalmazás céljára, vagy nem veszi figyelembe az elfogadása óta bekövetkezett műszaki-technikai fejlődést.
(6) Az (5) bekezdés b) pontja csak akkor alkalmazható, ha az ajánlatkérő egyben írásban meghatározza az európai műszaki leírásokra megadott időn belül történő áttérésre irányuló feladattervét.
(7) Az (5) bekezdés e) pontjának alkalmazása esetében az ajánlatkérő köteles tájékoztatni az illetékes szabványügyi szervezetet vagy az európai műszaki leírások felülvizsgálatára jogosult más szervezetet azokról az okokról, amelyek alapján az európai műszaki leírásokat nem tartja megfelelőnek, és ezért a felülvizsgálatát kéri.
(8) Ha az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem a (2) bekezdés szerint határozza meg, az (5) bekezdés alkalmazásának indokát meg kell adnia az ajánlati felhívásban.
(9) Az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes ajánlattevőket, illetőleg árukat az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé tesz meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetőleg szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és a megnevezés mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést kell szerepeltetni.
191. § (1) Az ajánlatkérő köteles kérésre az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani a rendszeresen hivatkozott közbeszerzési műszaki leírásokat, ideértve az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetményben hivatkozott közbeszerzési műszaki leírásokat is.
(2) Ha a hivatkozott közbeszerzési műszaki leírások az ajánlattevők számára hozzáférhető dokumentumokban kerültek meghatározásra, az ajánlatkérőnek elegendő ezen dokumentumokra utalnia.
192. § Az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírás megadásával, az alkalmasság megítélésével, az ajánlatok elbírálásával, illetőleg a szerződés megkötésével összefüggésben követelményeket határozhat meg azzal a céllal, hogy az általa rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegét az érintettek megőrizzék. Ez nem érinti a 96. § (3) bekezdésében és a 99. § (4) bekezdésében foglaltakat.

Kizáró okok

193. § A kizáró okokra a 60-63. § és a 71. § (3) bekezdése megfelelően alkalmazandó azzal, hogy a 63. § (2) bekezdésének c) és d) pontja szerinti esetben egyszerű nyilatkozat is elfogadható.

Az ajánlattevő és alvállalkozójának alkalmassága

194. § Az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának alkalmasságára a 65-67. §, a 68. § (3)-(4) bekezdése, a 69. § és a 71. § (4) bekezdése megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlatkérő egyéb objektív alapú alkalmassági feltételt és igazolási módot is előírhat, de ennek során is megfelelően alkalmaznia kell a 69. § (3) bekezdésében foglaltakat.

Az ajánlattételi határidő

195. § (1) Az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított ötvenkét napnál rövidebb időtartamban.
(2) Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább ötvenkét nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta a 208. § (2) bekezdésében említett hirdetmény mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is, az (1) bekezdésben előírt határidőnél rövidebbet is meg lehet határozni. Ebben az esetben az ajánlattételi határidő főszabályként nem lehet rövidebb az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminchat napnál; amely rendkívüli sürgősség esetén kivételesen huszonkét napra rövidíthető, feltéve, hogy a hirdetményt elektronikus úton adják fel.
(3) Ha a dokumentáció nagy terjedelmű, vagy ha az ajánlattételre a dokumentáció helyben való megtekintését vagy valamely helyszín megtekintését követően kerülhet csak sor, az ajánlatkérőnek ennek figyelembevételével kell az ajánlattételi határidőt - az (1)-(2) bekezdésben foglaltakhoz képest hosszabb időtartamban - meghatároznia.
(4) Az ajánlattételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez.

A kirívóan alacsony ellenszolgáltatás

196. § (1) Ha az ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell.
(2) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek valós helyzetéről. Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, a választott műszaki megoldásra, a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire vagy az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére vonatkozik.
(3) Az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak az indokolást.
(4) Az ajánlatkérő az állami támogatás miatt kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot csak abban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek, ha ezzel kapcsolatban előzetesen írásban tájékoztatást kért az ajánlattevőtől, és ha az ajánlattevő nem tudta igazolni, hogy a kérdéses állami támogatásról az Európai Bizottságot - az Európai Közösséget létrehozó szerződés 88. cikke (3) bekezdésének megfelelően - tájékoztatta, vagy hogy az állami támogatást az Európai Bizottság a közös piaccal összeegyeztethetőnek ítélte, jóváhagyta.
(5) Az ajánlatkérő a (4) bekezdés szerinti érvénytelen ajánlatokról köteles tájékoztatni - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - az Európai Bizottságot.

Az érvénytelen ajánlat, az ajánlattevő kizárása

197. § (1) Az érvénytelen ajánlatra, illetőleg az ajánlattevő kizárására a 88. § megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki
a) számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [1. § (3) bekezdése], illetőleg
b) ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [1. § (3) bekezdése], vagy
c) árubeszerzés esetében ajánlatában - az áruk összértéke tekintetében - ötven százalékot meghaladóan olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [1. § (3) bekezdése].
(2) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában az elektronikus hírközlő hálózati berendezésekben használt szoftvereket árunak kell tekinteni.

A többváltozatú ajánlat érvényessége

198. § (1) A többváltozatú (alternatív) ajánlat esetében csak az olyan változat lehet érvényes, amely megfelel az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meghatározott minimum követelményeknek, illetőleg közbeszerzési műszaki leírásnak.
(2) A többváltozatú ajánlat esetében nem nyilvánítható érvénytelennek a változat kizárólag azon az alapon, hogy a változat
a) a 190. § (2) bekezdése szerinti európai műszaki leírásokra hivatkozással meghatározott vagy a műszaki harmonizációról szóló európai közösségi irányelvekben foglalt alapvető követelményekkel összeegyeztethetőnek elismert nemzeti műszaki leírásokra hivatkozással meghatározott közbeszerzési műszaki leírások alapján készült, vagy
b) elfogadása esetén a közbeszerzés tárgya árubeszerzés helyett szolgáltatás megrendelésének vagy szolgáltatás megrendelése helyett árubeszerzésnek minősülne.

Előnyben részesítés

199. § (1) Árubeszerzés esetében, ha az 57. § (2) bekezdése alapján meghatározott bírálati szempont szerinti értékelés során több ajánlat azonos, az ajánlatkérő köteles előnyben részesíteni azt az ajánlatot, amely - az áruk összértéke tekintetében - ötven százalékot elérően vagy meghaladóan olyan származású árut ajánl, amely számára nemzeti elbánást kell nyújtani.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában
a) azonosnak minősül az előnyben részesítendő ajánlat, ha az árkülönbözet - az előnyben nem részesítendő ajánlat árához képest [197. § (1) bekezdésének c) pontja] - nem haladja meg a három százalékot;
b) az elektronikus hírközlő hálózati berendezésekben használt szoftvereket árunak kell tekinteni.
(3) Ebben az esetben az eljárás nyertese az előnyben részesített ajánlatot tevő, ha pedig több előnyben részesítendő ajánlat van, az az ajánlattevő, amelynek ajánlata alacsonyabb árat tartalmaz. Azonos árajánlat esetében pedig a 90. § (2) bekezdését lehet megfelelően alkalmazni, ha erre az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban hivatkozott.

Hirdetmény az eljárás eredményéről

200. § (1) Az ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie.
(2) A hirdetményt - a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételre - legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell feladni.
(3) A hirdetményt - a 184. § (1) bekezdése szerinti közzétételre - legkésőbb a szerződéskötéstől, illetőleg ennek hiányában a szerződéskötés tervezett időpontjának lejártától számított öt munkanapon belül kell megküldeni.

14. Cím

A RÉSZVÉTELI FELHÍVÁST TARTALMAZÓ HIRDETMÉNNYEL INDULÓ MEGHÍVÁSOS ÉS TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

Az alkalmazandó szabályok

201. § (1) A részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló meghívásos eljárásra a IV. fejezetnek a meghívásos eljárásra vonatkozó szabályait (3-5. cím) - a 13. és a 14. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni. A 118. § (3) bekezdése nem alkalmazandó, a 136. § pedig nem alkalmazható.
(2) A részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárásra a IV. fejezetnek a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra vonatkozó szabályait (3-4. cím, 126-130. §) - a 13. és a 14. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni. A 118. § (3) bekezdése, a 124. § (2) bekezdése nem alkalmazandó, a 136. § pedig nem alkalmazható.

Az eljárás megindítása

202. § E cím szerinti meghívásos és tárgyalásos eljárás részvételi felhívással indul, amelyet az ajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján köteles közzétenni.

A részvételi határidő

203. § A részvételi határidőt az ajánlatkérő főszabályként nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminchét napnál rövidebb időtartamban. A részvételi határidő rendkívüli sürgősség esetén kivételesen huszonkét napra rövidíthető, ha pedig a hirdetményt elektronikus úton adják fel, tizenöt napra rövidíthető.

Az ajánlattevők létszámának vagy keretszámának meghatározása

204. § (1) A meghívásos és a tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő meghatározhatja az ajánlattevők létszámát vagy keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a létszámnak megfelelő vagy a keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást.
(2) A létszámnak, illetőleg a keretszámnak a közbeszerzés tárgyához, az eljárás sajátos jellemzőihez kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt. A létszám, illetőleg a keretszám alsó határa nem lehet kevesebb háromnál.
(3) Ha az ajánlatkérő létszámot vagy keretszámot határoz meg, azt a részvételi felhívásban kell megadnia.
(4) Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban nem jelölheti meg előre azokat, akiket az eljárásban való részvételre meg kíván hívni.
(5) Ha az ajánlatkérő létszámot vagy keretszámot határoz meg, a részvételi felhívásban meg kell adnia az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a létszámot vagy a keretszám felső határát meghaladja az alkalmas jelentkezők száma. A rangsorolást a jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni.
(6) Az ajánlatkérő a meghatározott létszámnak vagy keretszámnak megfelelően - a pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság alapján - kiválasztott jelentkezőket egyidejűleg, közvetlenül, írásban hívja fel ajánlattételre, amennyiben ezt az alkalmasnak minősített jelentkezők száma lehetővé teszi. Ha az ajánlatkérő nem határozott meg létszámot vagy keretszámot, az összes alkalmas jelentkezőt köteles ajánlattételre felhívni. Az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot.

Az ajánlattételi határidő

205. § Az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő főszabályként nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított huszonnégy napnál rövidebb időtartamban. Az ajánlattételi határidő rendkívüli sürgősség esetén kivételesen tíz napra rövidíthető, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívást telefax útján vagy elektronikus úton küldi meg az ajánlatkérő.
206. § Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlattételi felhívás megküldésétől kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon.

15. Cím

AZ IDŐSZAKOS ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓT TARTALMAZÓ HIRDETMÉNNYEL MEGHIRDETETT MEGHÍVÁSOS ÉS TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

Az alkalmazandó szabályok

207. § Az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos eljárásra a 201. § (1) bekezdése szerinti szabályokat, az ilyen hirdetménnyel meghirdetett tárgyalásos eljárásra pedig a 201. § (2) bekezdése szerinti szabályokat - a 15. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni.

Az eljárás meghirdetése, az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény

208. § (1) Az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény meghívásos vagy tárgyalásos eljárás meghirdetésére is irányulhat.
(2) A hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészíteni, és közzé kell tenni. A hirdetményben az ajánlatkérő köteles megadni különösen
a) a tervezett közbeszerzés (közbeszerzések) tárgyának leírását [ideértve a 190. § (8) bekezdésében foglaltakat is];
b) a közbeszerzési eljárás fajtáját (meghívásos vagy tárgyalásos eljárás), amely további hirdetmény közzététele nélkül, közvetlen részvételi felhívással indul;
c) az érdeklődést kifejező írásbeli nyilatkozat (a továbbiakban: szándéknyilatkozat) benyújtására vonatkozó határidőt, a nyilatkozattétel nyelvét (nyelveit);
d) az eljárás (eljárások) indításának tervezett napját.

Az eljárás megindítása, a közvetlen részvételi felhívás

209. § (1) A határidő lejártáig benyújtott szándéknyilatkozatok alapján az ajánlatkérő az összes nyilatkozattevőt köteles egyidejűleg, írásban felhívni (közvetlen részvételi felhívás) szándéknyilatkozatuk megerősítésére és a részvételi jelentkezés benyújtására.
(2) A közvetlen részvételi felhívást legkésőbb az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzététele napjától számított tizenkét hónapon belül meg kell küldeni.
(3) A meghívásos vagy a tárgyalásos eljárás a közvetlen részvételi felhívás megküldésével indul. Az eljárás megindítása kapcsán a 48. § (2)-(3) bekezdése megfelelően alkalmazandó.
(4) Az ajánlatkérő akkor nem köteles az eljárást megindítani, ha az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételét követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek haladéktalanul írásban értesítenie kell a szándéknyilatkozatot tevőket és a Közbeszerzések Tanácsát.
210. § (1) A közvetlen részvételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);
b) ha szükséges, az ajánlatkérő által meghatározott azon szervezet a) pont szerinti adatait, amely a dokumentációt, a közbeszerzési műszaki leírásokat (191. §) rendelkezésre bocsátja, illetőleg kiegészítő (értelmező) tájékoztatást ad;
c) a közbeszerzési eljárás fajtáját (meghívásos vagy tárgyalásos eljárás);
d) a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét (ideértve a vételi joggal kapcsolatos információkat);
e) a rendszeresen, illetőleg az időszakonként visszatérően kötendő szerződés (37. §) esetében a következő közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét, valamint - ha lehetséges - az erre vonatkozó következő hirdetmény tervezett közzétételét;
f) a szerződés meghatározását;
g) a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét;
h) a kizáró okokat;
i) az alkalmassági követelményeket és a 69. § (2) bekezdésében foglaltakat;
j) a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását;
k) a részvételi határidőt;
l) a részvételi jelentkezés benyújtásának címét;
m) a részvételi jelentkezés nyelvét (nyelveit);
n) a részvételi jelentkezések felbontásának helyét, idejét;
o) a részvételi jelentkezések felbontásán jelenlétre jogosultakat;
p) a részvételi szakasz eredményhirdetési időpontját;
q) az ajánlattételi felhívás megküldésének tervezett napját;
r) az ajánlatok 57. § (2) bekezdése szerinti bírálati szempontját;
s) a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit;
t) hivatkozást a közzétett időszakos előzetes tájékoztatóra és közzétételének napját;
u) a közvetlen részvételi felhívás megküldésének napját;
v) a külön jogszabályban meghatározott minta szerinti egyéb információkat.
(2) A közvetlen részvételi felhívásban az ajánlatkérő meghatározhatja az ajánlattevők létszámát vagy keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a létszámnak megfelelő vagy a keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást.
211. § A részvételi határidőt az ajánlatkérő főszabályként nem határozhatja meg a közvetlen részvételi felhívás megküldésének napjától számított harminchét napnál rövidebb időtartamban. A részvételi határidő rendkívüli sürgősség esetén kivételesen huszonkét napra rövidíthető, ha pedig a felhívást telefax útján vagy elektronikus úton küldi meg az ajánlatkérő, tizenöt napra rövidíthető.

Az ajánlattételi felhívás

212. § Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);
b) hivatkozást a közzétett időszakos előzetes tájékoztatóra és közzétételének napját;
c) a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit, ha a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg;
d) a közvetlen részvételi felhívásban előírtakkal összhangban - ha szükséges - az ajánlathoz csatolandó azon igazolások, nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő, illetőleg alvállalkozója az ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá;
e) az ajánlatok bírálati szempontját (57. §), ha a közvetlen részvételi felhívás az 57. § (3) bekezdésében foglaltakat nem tartalmazta;
f) a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását;
g) az ajánlattételi határidőt;
h) az ajánlat benyújtásának címét;
i) az ajánlattétel nyelvét (nyelveit);
j) az ajánlatok felbontásának helyét, idejét;
k) az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat;
l) az ajánlati kötöttség időtartamát (kivéve tárgyalásos eljárásban);
m) tárgyalásos eljárásban a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, továbbá az első tárgyalás időpontját;
n) az eredményhirdetés időpontját és a szerződéskötés tervezett időpontját, ha azt a közvetlen részvételi felhívás nem tartalmazta, vagy másként tartalmazta;
o) az ajánlattételi felhívás megküldésének napját.

16. Cím

AZ ELŐMINŐSÍTÉSI HIRDETMÉNNYEL MEGHIRDETETT MEGHÍVÁSOS ÉS TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

Az alkalmazandó szabályok

213. § Az előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos eljárásra a 201. § (1) bekezdése szerinti szabályokat, az ilyen hirdetménnyel meghirdetett tárgyalásos eljárásra pedig a 201. § (2) bekezdése szerinti szabályokat - a 16. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni.

Az eljárás meghirdetése, az előminősítési hirdetmény

214. § (1) A meghívásos vagy a tárgyalásos eljárás meghirdetésére előminősítési hirdetmény is közzétehető.
(2) Az előminősítési hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészíteni, és közzé kell tenni. A hirdetményben az ajánlatkérő köteles megadni különösen:
a) az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);
b) az ajánlatkérő előminősítési rendszerének célját, az adott időtartam alatt tervezett közbeszerzések tárgyának leírását;
c) az előminősítési rendszer időtartamára vonatkozó információt;
d) az előminősítési dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit;
e) az előminősítési szempontokat és igazolási módjait vagy azok összegező leírását;
f) az előminősítési kérelem benyújtásának címét.
(3) Ha az előminősítési rendszer időtartama három évnél hosszabb, az előminősítési hirdetményt évenként kell közzétenni. Ha pedig ennél rövidebb időtartamra szól, elegendő az első ilyen hirdetmény közzététele.

Az ajánlatkérő előminősítési rendszere, a jelentkezők előminősítése

215. § (1) Az ajánlatkérő a jelentkezők előminősítésére szolgáló rendszert hozhat létre és működtethet, amelynek célja, hogy a meghatározott közbeszerzések megvalósítása érdekében lefolytatandó meghívásos vagy tárgyalásos eljárásokban részvételre jogosultakat előre kiválassza.
(2) Az ajánlatkérő köteles biztosítani, hogy az érintettek az előminősítési hirdetmény közzétételét követően a rendszer működtetésének időtartama alatt bármikor kérhessék előminősítésüket.
(3) Az ajánlatkérőnek meg kell határoznia - összhangban a 216. §-sal és adott esetben az európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványokkal - az előminősítési rendszer működtetésének részleteit, valamint az előminősítési szempontokat és igazolási módjait. Az előminősítési rendszer különböző minősítési fokozatokból állhat.
(4) Az előminősítési rendszer működtetésére vonatkozó szabályokat, illetőleg a minősítési szempontokat és igazolási módjait az ajánlatkérő szükség szerint felülvizsgálhatja, módosíthatja.
(5) Az előminősített jelentkezőkről az ajánlatkérőnek listát kell vezetnie (az előminősített jelentkezők listája). A lista elkészíthető a közbeszerzés tárgya, illetőleg azon belüli csoportja szerinti bontásban is. A listának tartalmaznia kell legalább az előminősített jelentkező nevét, címét (elérhetőségét), a listára vételének időpontját. A lista adatai nyilvánosak.
216. § (1) A jelentkezők listára vételének feltételeit (előminősítési szempontok) és igazolási módjait a 60. § (1) bekezdése, a 61. § (1)-(2) bekezdése, a 63. § (2) bekezdése, a 66-68. § és a 69. § (1)-(3) bekezdése alapján köteles meghatározni az ajánlatkérő azzal, hogy egyrészt a 63. § (2) bekezdésének c) és d) pontja szerinti esetben egyszerű nyilatkozat is elfogadható, másrészt az alkalmasságra egyéb objektív alapú előminősítési szempontot és igazolási módot is előírhat, de ennek során is megfelelően alkalmaznia kell a 69. § (3) bekezdésében foglaltakat. Az előminősítési szempontok meghatározása során az ajánlatkérő jogosult a hivatkozott szempontok közül választani.
(2) Az előminősítési szempontok meghatározása során nem lehet különbséget tenni a jelentkezők között székhelyük, illetőleg letelepedési helyük szerint, sem más módon.
217. § (1) Az ajánlatkérő köteles előminősítési dokumentációt készíteni, amelyben meg kell adnia különösen a 215. § (3) bekezdésében foglaltakat, továbbá az előminősítési kérelem elbírálási határidejét. Az elbírálási határidő három hónapnál hosszabb nem lehet.
(2) Ha az ajánlatkérő egy másik ajánlatkérő előminősítési rendszerét - figyelemmel az előminősítési szempontokra - egyenértékűnek tartja, köteles erről és e másik ajánlatkérő nevéről, címéről, illetőleg a hivatkozott előminősítés elfogadásáról tájékoztatást adni az előminősítési dokumentációban.
(3) Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy az előminősítési dokumentáció az előminősítési hirdetmény közzétételének napjától kezdve rendelkezésre álljon. Ha az előminősítési dokumentáció megküldését kérik, az ajánlatkérő vagy az általa meghatározott szervezet a kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül köteles ennek eleget tenni. Az előminősítési dokumentációt a Közbeszerzések Tanácsa kérésére szintén meg kell küldeni.
218. § Ha az ajánlatkérő módosítja az előminősítési rendszer működtetésére vonatkozó szabályokat, illetőleg az előminősítési szempontokat és igazolási módjait, köteles új előminősítési hirdetményt közzétenni, valamint a már listára vett előminősített jelentkezőket és az előminősítési kérelmet benyújtókat egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.
219. § (1) A jelentkező bármikor kérheti előminősítését és a listára vételét az előminősítési dokumentációban előírt adatok, tények bemutatása, a szükséges igazolások, nyilatkozatok vagy egyéb dokumentumok csatolása mellett.
(2) Az előminősítési kérelmet és a jelentkező előminősítését kizárólag a megadott előminősítési szempontok alapján lehet elbírálni.
(3) Ha az előminősítési kérelem hiányos, a jelentkezőt a hiányok megjelölése mellett hiánypótlásra kell felhívni.
(4) Az előminősítési kérelem elbírálását követően az ajánlatkérő haladéktalanul köteles értesíteni a jelentkezőt döntéséről, elutasítás esetében annak indokairól is.
(5) Ha az ajánlatkérő módosítja az előminősítési szempontokat, a már listára vett előminősített jelentkezőknek is igazolniuk kell az előírt módon megfelelőségüket az új vagy a módosult előminősítési szempont tekintetében. Erre - a 218. § szerinti tájékoztatás során - fel kell hívni az előminősített jelentkezőket. Benyújtott kérelem folyamatban levő elbírálása esetében pedig az ajánlatkérőnek a kérelem módosítás miatt szükséges kiegészítésére kell a jelentkezőt felhívnia.
(6) Az előminősített jelentkező köteles az ajánlatkérőnek bejelenteni, ha az előminősítési szempontok szerinti adataiban, körülményeiben változás állt be a változást követően haladéktalanul, de legkésőbb a változástól számított öt munkanapon belül. Ha a változás következtében az előminősített jelentkező nem felel meg a szempontoknak, az ajánlatkérőnek törölnie kell a listáról.
(7) Az ajánlatkérő maga is kezdeményezheti az előminősített jelentkező listáról való törlését, ha a rendelkezésére álló adatok szerint az előminősített már nem felel meg az előminősítési szempontoknak.
(8) A listáról való törlés előtt az érintett előminősített jelentkezőket írásban köteles az ajánlatkérő tájékoztatni, megadva a törlés indokát is. Az ajánlatkérőnek lehetőséget kell adnia az érintettnek, hogy az adott határidőn belül észrevételeit megtehesse.
(9) Az előminősítési kérelem elutasítása és a listáról való törlés ellen jogorvoslatnak van helye. Az érintett a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását kérheti [318. § (1) bekezdése].

Az eljárás megindítása, a közvetlen részvételi felhívás

220. § (1) Az előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás a közvetlen részvételi felhívás megküldésével indul. Az eljárás megindítása kapcsán a 48. § (2)-(3) bekezdése megfelelően alkalmazandó.
(2) Az eljárásban az ajánlatkérő kizárólag a listájára felvett előminősített jelentkezőket hívhatja fel részvételi jelentkezés benyújtására. A felhívást egyidejűleg, írásban kell megküldeni (közvetlen részvételi felhívás).
(3) Az ajánlatkérő az összes előminősített jelentkezőnek köteles közvetlen részvételi felhívást küldeni, kivéve, ha a lista a közbeszerzés tárgya, illetőleg azon belüli csoportja szerinti bontásban készült. Ebben az esetben csak a bontás szerinti előminősített jelentkezőknek kell felhívást küldeni.
(4) Az ajánlatkérő az előminősítési hirdetmény közzététele alapján nem köteles az eljárást megindítani, ha a hirdetmény közzétételét követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek haladéktalanul egyidejűleg, írásban értesítenie kell az előminősített jelentkezőket és a Közbeszerzések Tanácsát.
(5) Az ajánlatkérő az előminősítési hirdetménnyel érintett közbeszerzésre továbbá más meghirdetendő eljárást is alkalmazhat, különösen, ha az előminősített jelentkezők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az új hirdetményben utalnia kell erre a körülményre, és az új hirdetmény közzétételéről - a közzétételt követően haladéktalanul - egyidejűleg, írásban értesítenie kell az előminősített jelentkezőket.
221. § (1) A közvetlen részvételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);
b) ha szükséges, az ajánlatkérő által meghatározott azon szervezet a) pont szerinti adatait, amely a dokumentációt, a közbeszerzési műszaki leírásokat (191. §) rendelkezésre bocsátja, illetőleg kiegészítő (értelmező) tájékoztatást ad;
c) a közbeszerzési eljárás fajtáját (meghívásos vagy tárgyalásos eljárás);
d) a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét (ideértve a vételi joggal kapcsolatos információkat);
e) a szerződés meghatározását;
f) a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét;
g) a teljesítés helyét;
h) ha szükséges, a részvételi jelentkezéshez csatolandó azon igazolások, nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az előminősített jelentkező a részvételi szakaszban sem tartozik - az előminősítési szempontok szerinti - kizáró okok hatálya alá;
i) ha szükséges, az adott szerződés teljesítéséhez - az előminősítési szempontokhoz képest - szigorúbb alkalmassági követelményeket és a 69. § (2) bekezdésében foglaltakat;
j) a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását;
k) a részvételi határidőt;
l) a részvételi jelentkezés benyújtásának címét;
m) a részvételi jelentkezés nyelvét (nyelveit);
n) a részvételi jelentkezések felbontásának helyét, idejét;
o) a részvételi jelentkezések felbontásán jelenlétre jogosultakat;
p) a részvételi szakasz eredményhirdetési időpontját;
q) az ajánlattételi felhívás megküldésének tervezett napját;
r) az ajánlatok 57. § (2) bekezdése szerinti bírálati szempontját;
s) a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit;
t) hivatkozást az előminősítési hirdetményre és közzétételének napját;
u) a közvetlen részvételi felhívás megküldésének napját.
(2) A közvetlen részvételi felhívásban - nagyobb számú előminősített jelentkező esetében - az ajánlatkérő meghatározhatja az ajánlattevők létszámát vagy keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a létszámnak megfelelő vagy a keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást.
222. § A részvételi határidőt az ajánlatkérő főszabályként nem határozhatja meg a közvetlen részvételi felhívás megküldésének napjától számított harminchét napnál rövidebb időtartamban. A részvételi határidő rendkívüli sürgősség esetén kivételesen huszonkét napra rövidíthető, ha pedig a felhívást telefax útján vagy elektronikus úton küldi meg az ajánlatkérő, tizenöt napra rövidíthető.
223. § Több előminősített jelentkező közösen is benyújthat részvételi jelentkezést és közösen is tehet ajánlatot.

Az ajánlattételi felhívás

224. § Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);
b) hivatkozást az előminősítési hirdetményre és közzétételének napját;
c) a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit, ha a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg;
d) az ajánlatok bírálati szempontját (57. §), ha a közvetlen részvételi felhívás az 57. § (3) bekezdésében foglaltakat nem tartalmazta;
e) a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását;
f) az ajánlattételi határidőt;
g) az ajánlat benyújtásának címét;
h) az ajánlattétel nyelvét (nyelveit);
i) az ajánlatok felbontásának helyét, idejét;
j) az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat;
k) az ajánlati kötöttség időtartamát (kivéve tárgyalásos eljárásban);
l) tárgyalásos eljárásban a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, továbbá az első tárgyalás időpontját;
m) az eredményhirdetés időpontját és a szerződéskötés tervezett időpontját, ha azt a közvetlen részvételi felhívás nem tartalmazta;
n) az ajánlattételi felhívás megküldésének napját.

17. Cím

A HIRDETMÉNY NÉLKÜLI TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

Az eljárás alkalmazása

225. § (1) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat, ha
a) a 180. § (3) bekezdése szerinti valamely eljárás azért volt eredménytelen, mert az eljárásban nem nyújtottak be ajánlatot, feltéve, hogy a felhívásnak és a dokumentációnak a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg;
b) a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni;
c) a közbeszerzés kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy fejlesztési célból szükséges; ez az eset azonban nem alkalmazható nyereségszerzési cél esetén, illetőleg, ha a kutatásfejlesztés költségeit fedezi, továbbá nem sértheti az ilyen utóbbi célú későbbi közbeszerzési eljárásokat;
d) a szerződést a 13-16. cím szerinti valamely eljárásban megkötött keretmegállapodás alapján köti;
e) az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a 180. § (3) bekezdése szerinti eljárásokra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
(2) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást, illetőleg szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy ha a kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéshez; az ilyen kiegészítő építési beruházásra, illetőleg szolgáltatásra irányuló - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás, illetőleg szolgáltatás értékének felét.
(3) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá árubeszerzés esetében, ha
a) a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy műszaki-technikai szempontból eltérő és nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni, vagy az ilyen beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a fenntartásban; az ilyen - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés, illetőleg szerződések együttes időtartama azonban nem haladhatja meg a három évet;
b) az áru árutőzsdén jegyzett és beszerzett;
c) a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele más eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna;
d) az árut kivételesen kedvező feltételekkel, felszámolási eljárás vagy végelszámolás, illetőleg az érintett szervezet személyes joga szerinti hasonló eljárás során történő értékesítés keretében szerzi be.
(4) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá építési beruházás esetében, ha olyan új építési beruházásra kerül sor, amelyet a korábbi nyertes ajánlattevővel köt meg ugyanazon ajánlatkérő azonos vagy hasonló építési beruházás teljesítésére, feltéve, hogy az új építési beruházás összhangban van azzal az alapprojekttel, amelyre a korábbi szerződést a 180. § (3) bekezdése szerinti valamely eljárásban megkötötték, és a korábbi eljárást megindító vagy meghirdető hirdetményben az ajánlatkérő jelezte, hogy ilyen hirdetmény nélküli eljárást alkalmazhat, valamint a korábbi eljárásban az építési beruházás becsült értékének meghatározásakor figyelembe vette az újabb építési beruházás becsült értékét is (a közösségi értékhatár elérésének meghatározása szempontjából); ilyen eljárást azonban csak a korábbi első szerződés megkötésétől számított három éven belül lehet indítani.
(5) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá szolgáltatás megrendelése esetében, ha arra e fejezet szerinti tervpályázati eljárást követően kerül sor, és a nyertessel vagy - a bírálóbizottság ajánlása alapján - a nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni; ez utóbbi esetben a tervpályázati eljárásban a bírálóbizottság által ajánlott összes pályázót (ajánlattevőt) meg kell hívni a tárgyalásra.
(6) Az ajánlatkérő kizárólag az (1) bekezdés a) és c) pontja esetében alkalmazhat hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást, az ilyen eljárásra vonatkozó szabályok szerint.

Az alkalmazandó egyéb szabályok

226. § A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására a IV. fejezetnek a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra vonatkozó szabályait (3. cím, 126-128. §, 131-135. §) - a 13. és a 17. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni.
227. § (1) A tárgyalásos eljárás - a 225. § (1) bekezdésének e) pontja, (3) bekezdésének b)-d) pontja szerinti eset kivételével - ajánlattételi felhívás megküldésével kezdődik.
(2) A tárgyalásos eljárás 225. § (1) bekezdésének a) pontja és c) pontja szerinti esetében az ajánlatkérőnek lehetőség szerint legalább három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívnia.
(3) A tárgyalásos eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz - telefaxon vagy elektronikus úton, vagy közvetlenül - az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre felhívni kívánt szervezetek (személyek) nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről), valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást.
(4) Az ajánlattételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez.
(5) A 225. § (5) bekezdése szerinti tárgyalásos eljárás esetében az ajánlatok bírálati szempontja csak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása [57. § (2) bekezdésének b) pontja] lehet.
228. § (1) A 225. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti tárgyalásos eljárásban azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és - a 99. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni. Ebben az esetben az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, és a 60. § (1) bekezdésének e) pontja, illetőleg a 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozások hiányával kapcsolatos hatósági igazolásokat legkésőbb a szerződéskötést követő harminc napon belül kell csatolnia.
(2) Az eljárás megkezdéséről - telefaxon vagy elektronikus úton - az ajánlatkérőnek haladéktalanul tájékoztatnia kell a Közbeszerzési Döntőbizottságot. A tájékoztatást a 227. § (3) bekezdésében és a 133. § (1) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával kell megadni.
229. § (1) A 225. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő a kedvező feltételekről való tudomásszerzést követően haladéktalanul ajánlattételi felhívást köteles küldeni telefaxon vagy elektronikus úton a kedvező feltételeket felajánlónak és lehetőség szerint még legalább két ismert ajánlattevőnek. A felhívottakkal a kedvező feltételek fennállásának időtartamán belül kell tárgyalni, és a nyertessel - a 99. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően - írásban szerződést kötni.
(2) Az eljárás megkezdéséről - telefaxon vagy elektronikus úton - az ajánlatkérőnek haladéktalanul tájékoztatnia kell a Közbeszerzési Döntőbizottságot. A tájékoztatást a 227. § (3) bekezdésében és a 133. § (1) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával kell megadni.
(3) Az ajánlatkérőnek a kedvező feltételeket felajánló dokumentumot is a 7. § (2) bekezdése szerint kell megőriznie.
230. § A 225. § (3) bekezdésének b) és d) pontja szerinti tárgyalásos eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz - telefaxon vagy elektronikus úton - a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást, a d) pont szerinti esetben továbbá az érintett szervezet nevét és címét.
231. § (1) Az ajánlatkérőnek a tárgyalásos eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie.
(2) A hirdetményt - a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételre - legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell feladni.
(3) A hirdetményt - a 184. § (1) bekezdése szerinti közzétételre - legkésőbb a szerződéskötéstől, illetőleg ennek hiányában a szerződéskötés tervezett időpontjának lejártától számított öt munkanapon belül kell megküldeni.

18. Cím

A KERETMEGÁLLAPODÁSOS ELJÁRÁS

Az eljárás két része

232. § (1) A keretmegállapodásos eljárás két részből áll. Az első részben az ajánlatkérő (ajánlatkérők) a 13. cím szerinti nyílt eljárást vagy a 14-16. cím szerinti valamely meghívásos vagy tárgyalásos eljárást köteles alkalmazni keretmegállapodás megkötése céljából.
(2) Az ajánlatkérő az (1) bekezdésnek megfelelően megkötött keretmegállapodás alapján egy vagy több hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat [225. § (1) bekezdésének d) pontja] az adott közbeszerzés(ek) megvalósítása érdekében. Az eljárás ezen második részére a 226. § szerinti szabályokat - a 18. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni.

Az alkalmazandó egyéb szabályok

233. § (1) Tilos versenykorlátozási céllal alkalmazni a keretmegállapodásos eljárást.
(2) A keretmegállapodásos eljárás első részét megindító hirdetményben, illetőleg közvetlen részvételi felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámát, amelynek legfeljebb felső határáig terjedő számú ajánlattevővel köt majd keretmegállapodást. A keretszámnak a közbeszerzés tárgyához, az eljárás sajátos jellemzőihez kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt. A keretszámnak legalább három ajánlattevőt kell magában foglalnia.
(3) Az eljárásban az azonos ajánlatok elbírálására a 90. § (2) bekezdése és a 199. § (3) bekezdése nem alkalmazható. Ha a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámának felső határán több ajánlat azonos, az összes ilyen azonos ajánlatot tevővel keretmegállapodást kell kötni.
(4) Keretmegállapodás legfeljebb négy évre köthető.
(5) A keretmegállapodásnak tartalmaznia kell az adott időtartam alatt annak alapján kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen a közbeszerzések tárgyát, az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, a közbeszerzések előirányzott mennyiségét.
(6) A keretmegállapodás - a 73. § (1) bekezdése szerinti melléklete kivételével, feltéve, hogy az abban foglaltak nem ellentétesek a 96. § (3) bekezdésével - nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül.
234. § (1) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás ajánlattételi felhívás megküldésével kezdődik, amelyet a keretmegállapodást kötött ajánlattevőnek - illetőleg összes ajánlattevőnek egyidejűleg - írásban kell megküldeni. Más ajánlattevőt az eljárásba nem lehet bevonni. A tárgyalásos eljárás megkezdéséről a 227. § (3) bekezdése szerint kell az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Döntőbizottságot tájékoztatni.
(2) Az ajánlatkérő nem köteles a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást megindítani, ha a keretmegállapodás megkötését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés (szerződések) megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek haladéktalanul írásban értesítenie kell a keretmegállapodást kötött ajánlattevőket és a Közbeszerzések Tanácsát.
(3) Az ajánlatkérő a keretmegállapodás szerinti közbeszerzés megvalósítására más meghirdetendő eljárást [180. § (3) bekezdése] is alkalmazhat, különösen a több évre kötött keretmegállapodás esetében, illetőleg ha a keretmegállapodást kötött ajánlattevők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az új hirdetményben utalnia kell erre a körülményre, és az új hirdetmény közzétételéről - a közzétételt követően haladéktalanul - egyidejűleg, írásban értesítenie kell a keretmegállapodást kötött ajánlattevőket.
235. § (1) Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);
b) hivatkozást a keretmegállapodásos eljárás első részét megindító, illetőleg meghirdető hirdetményre és közzétételének napját;
c) hivatkozást a megkötött keretmegállapodásra;
d) a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit, ha az ajánlatkérő dokumentációt készít és a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg;
e) a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét;
f) a szerződés meghatározását, amelynek megkötése érdekében tárgyalni kívánnak;
g) a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét;
h) a teljesítés helyét;
i) az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást;
j) a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását;
k) az ajánlatok bírálati szempontját (57. §);
l) az ajánlattételi határidőt;
m) az ajánlat benyújtásának címét;
n) az ajánlattétel nyelvét (nyelveit);
o) az ajánlatok felbontásának helyét, idejét;
p) az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat;
q) a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, továbbá az első tárgyalás időpontját;
r) az eredményhirdetés időpontját és a szerződéskötés tervezett időpontját;
s) az ajánlattételi felhívás megküldésének napját.
(2) Az ajánlatok bírálati szempontja nem lehet más, mint amelyet az ajánlatkérő az eljárás első részében meghatározott.
236. § (1) A keretmegállapodásban meghatározott feltételeket az ajánlattételi felhívásban, az ajánlatban, illetőleg a tárgyalás (tárgyalások) eredményeként lényegesen nem lehet módosítani. Az ajánlattevő a keretmegállapodásban foglaltakhoz képest az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozóan az ajánlatkérő számára csak kedvezőbb ajánlatot tehet. A módosítás nem járhat azzal, hogy a keretmegállapodás alapján megkötött szerződés tárgya, illetőleg feltételei olyan jellemzőjében, illetőleg körülményében tér el a keretmegállapodásban meghatározott közbeszerzési tárgytól vagy feltételektől, amely nem tette volna lehetővé hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását.
(2) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő (ajánlatkérők) és egy vagy több ajánlattevő közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy a keretmegállapodásban nem szereplő szerződéses feltételekben a felek megállapodjanak, illetőleg az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel köthessen szerződést.
237. § (1) Az ajánlatkérőnek a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie.
(2) A hirdetményt - a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételre - legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell feladni.
(3) A hirdetményt - a 184. § (1) bekezdése szerinti közzétételre - legkésőbb a szerződéskötéstől, illetőleg ennek hiányában a szerződéskötés tervezett időpontjának lejártától számított öt munkanapon belül kell megküldeni.

19. Cím

AZ EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS

238. § (1) A 4. melléklet szerinti szolgáltatások megrendelése esetében [161. § (2) bekezdése] az ajánlatkérő egyszerűsített közbeszerzési eljárást alkalmazhat.
(2) Az egyszerűsített eljárásra a IV. fejezet 9. címének szabályait (146-152. §) kell megfelelően alkalmazni a (3)-(5) bekezdés szerinti eltérésekkel. A jogi szolgáltatásoknak a 153. §-ban megadott körében az ajánlatkérő az ott meghatározott módon is eljárhat.
(3) Az ajánlatkérő írásbeli ajánlattételi felhívást küldhet abban az esetben is, ha a szolgáltatásnyújtás nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele a 147. § (1) bekezdése alkalmazása esetén meghiúsulna. Az ajánlatkérő a kedvező feltételekről való tudomásszerzést követően haladéktalanul ajánlattételi felhívást köteles küldeni telefaxon vagy elektronikus úton a kedvező feltételeket felajánlónak és lehetőség szerint még legalább két ismert ajánlattevőnek. Az ajánlatkérőnek a kedvező feltételeket felajánló dokumentumot is a 7. § (2) bekezdése szerint kell megőriznie. A 148. § (1) bekezdése megfelelően alkalmazandó.
(4) A közbeszerzési műszaki leírásra a 190-191. §, a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás esetére a 196. §, a többváltozatú (alternatív) ajánlat érvényességére a 198. § alkalmazandó, továbbá a 192. § is alkalmazható.
(5) Az ajánlatkérő egyszerűsített eljárás alkalmazásával nem köthet keretmegállapodást.

20. Cím

A TERVPÁLYÁZATI ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

239. § (1) Ha az ajánlatkérő (kiíró) tervpályázati eljárást folytat le, a IV. fejezet 10. címének szabályait (154-160. §) kell megfelelően alkalmaznia. A tervpályázati eljárás kapcsán továbbá a 168. § és a 175. § is megfelelően alkalmazandó.
(2) A kiírónak a tervpályázati kiírást, valamint a tervpályázati eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie.

HARMADIK RÉSZ

A NEMZETI ÉRTÉKHATÁROKAT ELÉRŐ ÉRTÉKŰ KÖZBESZERZÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

VI. Fejezet

ÁLTALÁNOS KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS

21. Cím

A FEJEZET ALKALMAZÁSI KÖRE

Általános rendelkezések

240. § (1) E fejezet szerint kell eljárni a 241. §-ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha
a) megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem a IV. fejezet szerint kell eljárni;
b) tervpályázati eljárást folytatnak le (32. cím), és a 244. § (2) bekezdése szerinti értéke az eljárás megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem a IV. fejezet szerint kell eljárni.
(2) Építési koncesszió esetében a 29. cím szerinti, szolgáltatási koncesszió esetében pedig a 30. cím szerinti különös szabályok is alkalmazandóak.
(3) A 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében egyszerűsített eljárás (31. cím) alkalmazható. Ez az eljárás a 3. melléklet szerinti szolgáltatások esetében nem alkalmazható; ha azonban a közbeszerzés tárgya olyan szolgáltatás, amely mind a 3. melléklet, mind a 4. melléklet szerinti valamely szolgáltatást magában foglal, az egyszerűsített eljárás alkalmazható, feltéve, hogy a 4. melléklet szerinti szolgáltatás értéke a közbeszerzés megkezdésekor meghaladja a 3. melléklet szerinti szolgáltatás értékét.
(4) A VII. fejezet szerint kell eljárni, ha a közbeszerzés, illetőleg a tervpályázat az ott meghatározott ágazatokkal, illetőleg tevékenységekkel kapcsolatos, beleértve az V. fejezet szerinti kivételeket is.

Ajánlatkérők

241. § E fejezet alkalmazásában ajánlatkérők:
a) a 22. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők, a 22. § (4) bekezdése szerinti kivétellel;
b) a támogatásból megvalósítandó közbeszerzés tekintetében az a) pont alá nem tartozó szervezet - kivéve az egyéni vállalkozót és az egyéni céget -, amelynek e fejezet szerinti közbeszerzését az a) pontban meghatározott egy vagy több szervezet költségvetési forrásból, illetőleg az Európai Unióból származó forrásból többségi részben közvetlenül támogatja;
c) az a) pont alá nem tartozó szervezet, amelynek fizetési kötelezettségéért a Kormány az államháztartásról szóló törvény alapján készfizető kezességet vállalt, ha a kezesség útján szerzett pénzeszközökből végrehajtandó beszerzés e fejezet szerinti közbeszerzésnek minősül, és a kezesség mértéke (vagy összege) eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat.

A közbeszerzés tárgyai

242. § (1) A közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, illetőleg szolgáltatási koncesszió.
(2) Az árubeszerzésre a 24. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy árubeszerzésnek minősül az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése is az ajánlatkérő részéről.
(3) Az építési beruházásra a 25. § (1) bekezdését, az építési koncesszióra a 26. §-t, a szolgáltatás megrendelésére a 27. §-t kell alkalmazni. A 28. § szintén alkalmazandó.
(4) A szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatásmegrendelés, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása a szolgáltatás nyújtásával összefüggő hasznosítási jog meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.

Kivételek

243. § E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni a 29. § szerinti kivételek esetében, az ott meghatározott feltételekkel.

A nemzeti értékhatárok

244. § (1) E fejezet alkalmazásában az árubeszerzésre, az építési beruházásra, az építési koncesszióra, a szolgáltatás megrendelésére és a szolgáltatási koncesszióra vonatkozó nemzeti értékhatárokat a 2006. évre és azt követően az éves költségvetési törvény állapítja meg.
(2) E fejezet (32. cím) alkalmazásában a tervpályázati eljárásra vonatkozó értékhatár
a) a szolgáltatás megrendelésére meghatározott értékhatár, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor;
b) a szolgáltatás megrendelésére meghatározott értékhatár minden olyan tervpályázati eljárás esetében, amelynek pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezt az értékhatárt.
(3) A nemzeti értékhatárokat a Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítőben közzéteszi.

A közbeszerzés értéke

245. § (1) A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a 36-40. §-ban, valamint a (2)-(3) bekezdésben foglaltakra tekintettel megállapított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (becsült érték).
(2) Ha a szerződés tárgya ingatlan használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése, a becsült érték megállapítására a 36-37. §-t kell megfelelően alkalmazni.
(3) A keretmegállapodás becsült értéke a megállapodás alapján az adott időszakban kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke.
(4) A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében vagy az egyszerűsített eljárás meghatározott eseteiben pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének, illetőleg bizonyos esetekben a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni.
(5) Ha a 40. § (2) bekezdése alapján több - egyenként a nemzeti értékhatárt el nem érő értékű - beszerzési tárgy együttes értéke miatt e fejezet szerinti közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, nem minősül e törvény megkerülésének, ha az egybeszámított értékű beszerzési tárgyakat több, e fejezet szerinti közbeszerzési eljárásban szerzik be.
(6) Ha a becsült érték kiszámításakor a 40. § (2) bekezdésében foglaltakat nem vették figyelembe, az e fejezet szerinti közbeszerzésnek a költségvetési évben vagy az adott tizenkét hónapban még beszerzendő tárgyaira - azok értékétől függetlenül - csak az e fejezet szerinti közbeszerzési eljárás alapján lehet szerződést kötni.

22. Cím

A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A közbeszerzési eljárás fajtái

246. § (1) A közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás lehet. Tárgyalásos eljárást csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e fejezet megengedi.
(2) A nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig - a 254. § szerinti kivétellel - az ajánlatához kötve van. A nyílt és a meghívásos eljárásban - a 254. § szerinti eset kivételével - nem lehet tárgyalni.
(3) Az ajánlatkérők keretmegállapodásos eljárást is alkalmazhatnak (28. cím).
(4) A közbeszerzési eljárás során nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra.
(5) Ha a nyílt, a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárás eredménytelen, az ajánlatkérő - az egyes eljárási fajták alkalmazására vonatkozó szabályok szerint - új eljárás kiírásáról határoz, kivéve, ha a közbeszerzést nem kívánja megvalósítani.
(6) A nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárásra egyébként - ha e fejezet másként nem rendelkezik - a IV. fejezet szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Az előzetes tájékoztatás

247. § (1) Az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót készíthet legkésőbb minden év április 15. napjáig - kivéve e határidő alól a központosított közbeszerzés során az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet - az adott évre, illetőleg az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra tervezett
a) összes (a kivételi körbe nem tartozó és a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű) árubeszerzéséről, ha az ilyen árubeszerzés becsült értéke (245. §) egyben nem éri el a vonatkozó közösségi értékhatárt;
b) összes (a kivételi körbe nem tartozó és a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű) szolgáltatás megrendeléséről, ha az ilyen szolgáltatásmegrendelés becsült értéke (245. §) egyben nem éri el a vonatkozó közösségi értékhatárt.
(2) Az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót készíthet a tervezett építési beruházás lényeges jellemzőiről, feltételeiről, ha az építési beruházás becsült értéke (245. §) nem éri el a vonatkozó közösségi értékhatárt. A tájékoztatót a tervezett építési beruházás megvalósítására vonatkozó döntést követően legkésőbb tizenöt napon belül lehet elkészíteni.
(3) Az előzetes összesített tájékoztatót a közbeszerzés különböző tárgyairól együttesen és külön-külön is el lehet készíteni.
248. § (1) Az ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztatót hirdetmény útján teheti közzé. A hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészíteni, és legkésőbb a 247. § (1)-(2) bekezdésében előírt határidő lejártáig lehet feladni.
(2) Az előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzététele nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét, továbbá az ajánlatkérő jogosult az ilyen hirdetményben közzé nem tett közbeszerzésekre vonatkozó eljárások lefolytatására is.

A hirdetmények megküldése és közzététele

249. § (1) E fejezet alkalmazásában hirdetmény közzétételén a Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapjában, a Közbeszerzési Értesítőben, illetőleg elektronikus változatában (a továbbiakban: Közbeszerzési Értesítő) történő közzétételt kell érteni.
(2) Az ajánlatkérőnek a hirdetményt a lehető leggyorsabban és a legmegfelelőbb módon kell megküldenie a Közbeszerzések Tanácsának (Titkárságának). Gyorsított eljárás (27. cím) esetében a hirdetményt telefaxon vagy elektronikus úton kell megküldeni.
(3) A Közbeszerzések Tanácsa a hirdetményt a feladást követően legkésőbb tizenkét napon belül teszi közzé; gyorsított eljárás, valamint a hirdetmény elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon történő feladása esetében pedig legkésőbb öt napon belül.
(4) A hirdetmény feladásának napját az ajánlatkérőnek tudnia kell igazolni.
(5) A Közbeszerzések Tanácsa (Titkársága) az ajánlatkérő által megküldött hirdetményt megvizsgálja abból a szempontból, hogy megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak.
(6) A hirdetmények teljes terjedelmükben kerülnek közzétételre.
(7) A hirdetmény, illetőleg lényeges elemeinek összegezése idegen nyelven is közzétehető azzal, hogy egyedül az ajánlatkérő által választott nyelven (eredeti nyelven) készült és megküldött szöveg hiteles.
(8) A hirdetményeknek a Közbeszerzési Értesítőben való közzététele költségeit a feladó viseli.
(9) A hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályait, valamint a hirdetmények mintáit külön jogszabály határozza meg.
250. § Az ajánlatkérő olyan hirdetményének a 249. § (1) bekezdése szerinti közzétételét is kérheti, amelyben megadott közbeszerzésre nem vonatkozik az e fejezetben előírt közzétételi kötelezettség. Az ilyen közzététel azonban nem vonja maga után az e fejezet szerinti eljárás alkalmazását.
251. § Az e fejezet szerinti hirdetményeket [249. § (1) bekezdése] az ajánlatkérő más módon is közzéteheti, azzal, hogy erre a hirdetménynek a Közbeszerzések Tanácsa részéről történő közzétételét követően kerülhet csak sor. Az így közzétett hirdetmény nem tartalmazhat más adatokat, mint amelyek a Közbeszerzései Értesítőben megjelentek, továbbá fel kell tüntetnie a Közbeszerzések Tanácsa részére történő feladás napját is.

23. Cím

A NYÍLT ELJÁRÁS

Az alkalmazandó szabályok

252. § A nyílt eljárásra a IV. fejezet 3. címének szabályait (48-99. §) - a 23. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni.
253. § (1) Az ajánlati felhívás közzétételére a 48. § (2)-(3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha az ajánlatkérő, illetőleg a 241. § b) pontjában meghatározott szervezet támogatásra irányuló igényt (pályázatot) nyújtott be, vagy fog benyújtani, az ajánlati felhívást közzéteheti. Az ajánlati felhívásban (az egyéb információk körében) fel kell hívni az ajánlattevők figyelmét erre a körülményre, valamint a 48. § (3) bekezdésében foglaltakra.
(2) Az ajánlattételi határidő meghatározására a 74. §-t azzal az eltéréssel lehet alkalmazni, hogy
a) az ajánlattételi határidő legkevesebb ötvenkét [74. § (1) bekezdése], illetőleg harminchat napos időtartamát [74. § (2) bekezdése] legfeljebb hét nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon adja fel az ajánlatkérő;
b) az ajánlattételi határidő legkevesebb ötvenkét, illetőleg harminchat napos időtartamát, vagy ennek az a) pont szerint lerövidített időtartamát (negyvenöt nap, huszonkilenc nap) legfeljebb öt nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemében közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától, és a hirdetményben megadja a hozzáférés adatait.
(3) A kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról a 86. § (4) bekezdésének alkalmazásában a Közbeszerzések Tanácsát kell tájékoztatni.
(4) Az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételére a 98. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni.
254. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlatok 81. § (4) bekezdése szerinti értékelését követően tárgyalást kezdeményezhet, ha
a) egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett - az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel - megfelelő ajánlatot, vagy
b) az 57. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti bírálati szempont alapján történő értékelés alapján a legkedvezőbb érvényes ajánlat magasabb ellenszolgáltatást tartalmaz, mint a következő legkedvezőbb, legfeljebb két ajánlat.
(2) Ha az ajánlatkérő tárgyalást kezdeményez, az első három legkedvezőbb ajánlatot tevőt kell tárgyalásra felhívni. Ha az érvényes ajánlatot tevők száma ennél kevesebb, mindkét vagy az egyetlen érvényes ajánlatot tevőt kell tárgyalásra felhívni.
(3) A tárgyalásra való felhívást egyidejűleg, írásban kell megküldeni az érintett ajánlattevőknek. A felhívásban az ajánlatkérőnek meg kell adnia a tárgyalás kezdeményezésének indokát, a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, valamint az első tárgyalás időpontját is. A felhívásban az ajánlatkérő újabb ajánlat - tárgyalás nélküli - adott határidőn belüli megtételére is felhívhatja az érintett ajánlattevőket.
(4) A tárgyalás (újabb ajánlattétel) kezdeményezéséről - a felhívás megküldésével egyidejűleg - az összes ajánlattevőt egyidejűleg, írásban kell tájékoztatni.
(5) A tárgyalás, illetőleg az újabb ajánlattétel kizárólag az ajánlat módosítására irányulhat. Az ajánlattevő az eredeti ajánlatában foglaltakhoz képest az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozóan az ajánlatkérő számára csak kedvezőbb ajánlatot tehet. Ha a felhívott ajánlattevő nem tesz újabb ajánlatot, az eredeti ajánlatát érvényesnek kell tekinteni. A tárgyalásra egyebekben a 128. § megfelelően alkalmazandó.
(6) Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki a tárgyalás, illetőleg az újabb ajánlattétel vagy az eredeti ajánlattétel alapján az ajánlatkérő részére az eredeti bírálati szempont szerinti legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. A 86-88. § és a 92. § megfelelően alkalmazandó.
(7) Az ajánlatok elbírálásáról készítendő írásbeli összegezésben [93. § (2) bekezdése], valamint az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményben az ajánlatkérőnek a tárgyalás kezdeményezéséről és annak eredményéről is tájékoztatást kell adnia.

24. Cím

A KÉT SZAKASZBÓL ÁLLÓ ELJÁRÁSOK KÖZÖS SZABÁLYAI

Az alkalmazandó szabályok

255. § (1) Két szakaszból áll a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás.
(2) A két szakaszból álló eljárásokra a IV. fejezet 4. címének szabályait (100-120. §) - a 24. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni. A 253. § (1) bekezdése is megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett részvételi felhívást kell érteni.
(3) A részvételi határidő meghatározására a 107. §-t azzal az eltéréssel lehet alkalmazni, hogy a részvételi határidő legkevesebb harminchét napos időtartamát [107. § (1) bekezdése] legfeljebb hét nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy a részvételi felhívást tartalmazó hirdetményt elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon adja fel az ajánlatkérő.
(4) Az ajánlatkérőnek a részvételi szakasz eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie. A hirdetményt legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell feladni. A 118. § (2)-(3) bekezdése nem alkalmazandó.

25. Cím

A MEGHÍVÁSOS ELJÁRÁS

Az alkalmazandó szabályok

256. § (1) A meghívásos eljárásra a IV. fejezet 5. címének szabályait [122-123. §, ideértve a 41. § (5) bekezdését is] - a 25. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az ajánlattételi határidő meghatározására a 122. §-t azzal az eltéréssel lehet alkalmazni, hogy az ajánlattételi határidő legkevesebb negyvennapos [122. § (1) bekezdése], illetőleg huszonhat napos időtartamát [122. § (2) bekezdése] legfeljebb öt nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemében közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától, és a felhívásban megadja a hozzáférés adatait.
(3) A meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszában a 254. § szerint kezdeményezhető tárgyalás. A 253. § (3)-(4) bekezdése is alkalmazandó.

26. Cím

A TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

Az alkalmazandó szabályok

257. § (1) A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra továbbá a IV. fejezet 6. címének szabályait [124. §, 126-130. §, ideértve a 41. § (5) bekezdését is]; a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra pedig a IV. fejezet 6. címének szabályait (125-128. §, 131-135. §, ideértve a 41. § (5) bekezdését is] - a 26. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat a 125. §-ban foglaltakon túl, ha
a) ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzésére irányul a közbeszerzés;
b) a szerződést e fejezet szerinti nyílt, meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban megkötött keretmegállapodás alapján köti.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban lehetőség szerint legalább három ajánlattevő részére kell ajánlattételi felhívást küldeni. A Közbeszerzési Döntőbizottság tájékoztatására a 132. § alkalmazandó. Az ajánlatkérő a (2) bekezdés a) pontja esetében alkalmazhat hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást is, az ilyen eljárásra vonatkozó szabályok szerint.
(4) A tárgyalásos eljárás 125. § (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásában a Közbeszerzések Tanácsát kell tájékoztatni. A tárgyalásos eljárásban a 253. § (1), (3)-(4) bekezdése is megfelelően alkalmazandó.

27. Cím

A GYORSÍTOTT ELJÁRÁS

Az alkalmazandó szabályok

258. § (1) A gyorsított eljárásra a IV. fejezet 7. címének szabályait (136. §) - a 27. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az ajánlatkérő a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében gyorsított eljárást alkalmazhat, ha rendkívüli sürgősség miatt az ilyen eljárásokra előírt határidők [107. § (1) bekezdése, 122. §, 255. § (3) bekezdése, 256. § (2) bekezdése] nem lennének betarthatóak. A rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.

28. Cím

A KERETMEGÁLLAPODÁSOS ELJÁRÁS

Az eljárás két része

259. § (1) A keretmegállapodásos eljárás két részből áll. Az első részben az ajánlatkérő (ajánlatkérők) e fejezet szerinti nyílt, meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást köteles alkalmazni keretmegállapodás megkötése céljából. Gyorsított eljárás nem alkalmazható.
(2) Az ajánlatkérő az (1) bekezdésnek megfelelően megkötött keretmegállapodás alapján egy vagy több hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat [257. § (2) bekezdésének b) pontja] az adott közbeszerzés(ek) megvalósítása érdekében. Az eljárás ezen második részére a 257. § (1) bekezdése szerinti szabályokat - a 28. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni.

Az alkalmazandó egyéb szabályok

260. § (1) Tilos versenykorlátozási céllal alkalmazni a keretmegállapodásos eljárást.
(2) A keretmegállapodásos eljárás első részét megindító hirdetményben az ajánlatkérő köteles megadni az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámát, amelynek legfeljebb felső határáig terjedő számú ajánlattevővel köt majd keretmegállapodást. A keretszámnak a közbeszerzés tárgyához, az eljárás sajátos jellemzőihez kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt. A keretszámnak legalább három ajánlattevőt kell magában foglalnia.
(3) Az eljárásban az azonos ajánlatok elbírálására a 90. § (2) bekezdése nem alkalmazható. Ha a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámának felső határán több ajánlat azonos, az összes ilyen azonos ajánlatot tevővel keretmegállapodást kell kötni.
(4) Keretmegállapodás legfeljebb négy évre köthető.
(5) A keretmegállapodásnak tartalmaznia kell az adott időtartam alatt annak alapján kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen a közbeszerzések tárgyát, az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, a közbeszerzések előirányzott mennyiségét.
(6) A keretmegállapodás - a 73. § (1) bekezdése szerinti melléklete kivételével, feltéve, hogy az abban foglaltak nem ellentétesek a 96. § (3) bekezdésével - nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül.
261. § (1) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás ajánlattételi felhívás megküldésével kezdődik, amelyet a keretmegállapodást kötött ajánlattevőnek - illetőleg összes ajánlattevőnek egyidejűleg - írásban kell megküldeni. Más ajánlattevőt az eljárásba nem lehet bevonni. A tárgyalásos eljárás megkezdéséről a 132. § szerint kell az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Döntőbizottságot tájékoztatni.
(2) Az ajánlatkérő nem köteles a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást megindítani, ha a keretmegállapodás megkötését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés (szerződések) megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek haladéktalanul írásban értesítenie kell a keretmegállapodást kötött ajánlattevőket és a Közbeszerzések Tanácsát.
(3) Az ajánlatkérő a keretmegállapodás szerinti közbeszerzés megvalósítására e fejezet szerinti más, hirdetmény közzétételével induló eljárást is alkalmazhat, különösen a több évre kötött keretmegállapodás esetében, illetőleg ha a keretmegállapodást kötött ajánlattevők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az új hirdetményben utalnia kell erre a körülményre, és az új hirdetmény közzétételéről - a közzétételt követően haladéktalanul - egyidejűleg, írásban értesítenie kell a keretmegállapodást kötött ajánlattevőket.
262. § (1) Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);
b) hivatkozást a keretmegállapodásos eljárás első részét megindító hirdetményre és közzétételének napját;
c) hivatkozást a megkötött keretmegállapodásra;
d) a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit, ha az ajánlatkérő dokumentációt készít és a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg;
e) a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét;
f) a szerződés meghatározását, amelynek megkötése érdekében tárgyalni kívánnak;
g) a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét;
h) a teljesítés helyét;
i) az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást;
j) az ajánlatok bírálati szempontját (57. §);
k) a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását;
l) az ajánlattételi határidőt;
m) az ajánlat benyújtásának címét;
n) az ajánlattétel nyelvét (nyelveit);
o) az ajánlatok felbontásának helyét, idejét;
p) az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat;
q) a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, továbbá az első tárgyalás időpontját;
r) az eredményhirdetés időpontját és a szerződéskötés tervezett időpontját;
s) az ajánlattételi felhívás megküldésének napját.
(2) Az ajánlatok bírálati szempontja nem lehet más, mint amelyet az ajánlatkérő az eljárás első részében meghatározott.
263. § (1) A keretmegállapodásban meghatározott feltételeket az ajánlattételi felhívásban, az ajánlatban, illetőleg a tárgyalás (tárgyalások) eredményeként lényegesen nem lehet módosítani. Az ajánlattevő a keretmegállapodásban foglaltakhoz képest az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozóan az ajánlatkérő számára csak kedvezőbb ajánlatot tehet. A módosítás nem járhat azzal, hogy a keretmegállapodás alapján megkötött szerződés tárgya, illetőleg feltételei olyan jellemzőjében, illetőleg körülményében tér el a keretmegállapodásban meghatározott közbeszerzési tárgytól vagy feltételektől, amely nem tette volna lehetővé hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását.
(2) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő (ajánlatkérők) és egy vagy több ajánlattevő közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy a keretmegállapodásban nem szereplő szerződéses feltételekben a felek megállapodjanak, illetőleg az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel köthessen szerződést.
264. § Az ajánlatkérőnek a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie. A hirdetményt legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell feladni.

29. Cím

AZ ÉPÍTÉSI KONCESSZIÓVAL KAPCSOLATOS KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

Az alkalmazandó szabályok

265. § (1) Építési koncesszió esetében a IV. fejezet (8. cím) szabályait - a 29. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az előírt ajánlattételi határidő (nyílt eljárásban) vagy részvételi határidő [141. § b) pont] akkor rövidíthető le legfeljebb hét nappal, ha az eljárást megindító hirdetményt elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon adja fel közzétételre az ajánlatkérő. Az ajánlattételi határidő (további) legfeljebb öt nappal való lerövidíthetőségére (nyílt vagy meghívásos eljárásban) a 253. § (2) bekezdésének b) pontja, illetőleg a 256. § (2) bekezdése megfelelően alkalmazható.
(3) A 143-144. §-ban foglaltakat a közösségi értékhatár helyett a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű építési beruházás esetén sem kell alkalmazni. A 140. § (5) bekezdését nem kell alkalmazni.
(4) Építési koncesszió esetében a 253. § (1), (3)-(4) bekezdése és a 255. § (4) bekezdése is alkalmazandó, a 254. § pedig alkalmazható. Keretmegállapodásos eljárás is alkalmazható.

30. Cím

A SZOLGÁLTATÁSI KONCESSZIÓVAL KAPCSOLATOS KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

Az alkalmazandó szabályok

266. § A szolgáltatási koncesszió esetében az eljárásra a IV. fejezet szabályait és a 23-26. cím szabályait - a 30. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni a 3. melléklet és a 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében egyaránt.
267. § (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben köteles megadni, hogy a közbeszerzési eljárás melyik fajtája szerint jár el. Eszerint kell az ajánlati felhívásra vagy a részvételi felhívásra vonatkozó szabályokat a hirdetmény elkészítésekor megfelelően alkalmazni. Gyorsított eljárás és keretmegállapodásos eljárás nem alkalmazható.
(2) Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást a 124. § (2) bekezdése szerinti eseteken túlmenően is lehet alkalmazni. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kizárólag a 125. § (1) bekezdése, (2) bekezdésének a), b) pontja vagy (3) bekezdésének a) pontja alapján alkalmazható.
(3) Szolgáltatási koncesszió esetében az ajánlatok bírálati szempontja csak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása [57. § (2) bekezdésének b) pontja] lehet.
(4) Ha a szolgáltatási koncesszió egyben a koncessziós törvény hatálya alá is tartozik, az ajánlatkérőnek a koncessziós törvény szerint kell eljárnia azzal, hogy erről a Közbeszerzések Tanácsát haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell.

31. Cím

AZ EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS

Az alkalmazandó szabályok

268. § (1) A 4. melléklet szerinti szolgáltatások megrendelése esetében [240. § (3) bekezdése] az ajánlatkérő a IV. fejezet 9. címe (145-153. §) szerinti egyszerűsített közbeszerzési eljárást alkalmazhat a (2)-(3) bekezdés szerinti eltérésekkel.
(2) A kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról a 86. § (4) bekezdésének alkalmazásában a Közbeszerzések Tanácsát kell tájékoztatni.
(3) Az ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie. A hirdetményt legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell feladni. A hirdetmények közzétételén a 249. § (1) bekezdése szerinti közzétételt kell érteni.
269. § (1) A jogi szolgáltatásoknak a 153. §-ban megadott körében az ajánlatkérő az ott meghatározott módon is eljárhat, a (2) bekezdés szerinti eltéréssel.
(2) Az ajánlatkérőnek a szerződés megkötéséről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie. A hirdetményt a szerződéskötéstől számított öt munkanapon belül kell feladni. A hirdetmény közzétételén a 249. § (1) bekezdése szerinti közzétételt kell érteni.

32. Cím

A TERVPÁLYÁZATI ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Az alkalmazandó szabályok

270. § (1) Ha az ajánlatkérő (kiíró) tervpályázati eljárást folytat le, a IV. fejezet 10. címének (154-160. §) rendelkezései szerint kell eljárnia, a (2)-(3) bekezdés szerinti eltérésekkel.
(2) A hirdetmények megküldésére és közzétételére a 249-251. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A hirdetményeket külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészíteni.
(3) A tervpályázati eljárásban a 245. § is megfelelően alkalmazandó.

VII. FEJEZET

KÜLÖNÖS KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS A VÍZÜGYI, AZ ENERGIA-, A KÖZLEKEDÉSI, AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI ÉS A POSTAI ÁGAZATOKBAN MŰKÖDŐ EGYES SZERVEZETEK ESETÉBEN

33. Cím

A FEJEZET ALKALMAZÁSI KÖRE

Általános rendelkezések

271. § (1) E fejezet szerint kell eljárni a 162. §-ban és a 272. §-ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha
a) megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem az V. fejezet szerint kell eljárni;
b) tervpályázati eljárást folytatnak le (42. cím), és a 273. § (2) bekezdése szerinti értéke az eljárás megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem az V. fejezet szerint kell eljárni.
(2) A 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében egyszerűsített eljárás (41. cím) alkalmazható. Ez az eljárás a 3. melléklet szerinti szolgáltatások esetében nem alkalmazható; ha azonban a közbeszerzés tárgya olyan szolgáltatás, amely mind a 3. melléklet, mind a 4. melléklet szerinti valamely szolgáltatást magában foglal, az egyszerűsített eljárás alkalmazható, feltéve, hogy a 4. melléklet szerinti szolgáltatás értéke a közbeszerzés megkezdésekor meghaladja a 3. melléklet szerinti szolgáltatás értékét.
(3) Az e fejezet szerinti eljárás során az V. fejezet szabályait, beleértve az V. fejezet szerinti kivételeket is - a VII. fejezet rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni.
272. § (1) E fejezet alkalmazásában ajánlatkérők a következő szervezetek is, ha egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatásokat nyújtanak:
a) a 22. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők;
b) az a gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont], amely felett az a) pontban meghatározott egy vagy több szervezet közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást képes gyakorolni.
(2) E fejezet alkalmazásában továbbá ajánlatkérő az az (1) bekezdés alá nem tartozó szervezet is, amely egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatásokat különleges vagy kizárólagos jog [166. § (1) bekezdése] alapján nyújt.
(3) Az e fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni arra a beszerzésre vagy tervpályázati eljárásra, amely közvetlenül nem függ össze az ajánlatkérőnek az (1)-(2) bekezdésben meghatározott tevékenysége folytatásával. A 168. § (4) bekezdése megfelelően alkalmazandó.

A nemzeti értékhatárok

273. § (1) E fejezet alkalmazásában az árubeszerzésre, az építési beruházásra és a szolgáltatás megrendelésére vonatkozó nemzeti értékhatárokat a 2006. évre és azt követően az éves költségvetési törvény állapítja meg.
(2) E fejezet (42. cím) alkalmazásában a tervpályázati eljárásra vonatkozó értékhatár
a) a szolgáltatás megrendelésére meghatározott értékhatár, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor;
b) a szolgáltatás megrendelésére meghatározott értékhatár minden olyan tervpályázati eljárás esetében, amelynek pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezt az értékhatárt.
(3) A nemzeti értékhatárokat a Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítőben közzéteszi.

A közbeszerzés értéke

274. § (1) A közbeszerzés értékére (becsült érték) a 179. § (1)-(3) bekezdése alkalmazandó.
(2) Ha a 40. § (2) bekezdése alapján több - egyenként a nemzeti értékhatárt el nem érő értékű - beszerzési tárgy együttes értéke miatt e fejezet szerinti közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, nem minősül e törvény megkerülésének, ha az egybeszámított értékű beszerzési tárgyakat több, e fejezet szerinti közbeszerzési eljárásban szerzik be.
(3) Ha a becsült érték kiszámításakor a 40. § (2) bekezdésében foglaltakat nem vették figyelembe, az e fejezet szerinti közbeszerzésnek a költségvetési évben vagy az adott tizenkét hónapban még beszerzendő tárgyaira - azok értékétől függetlenül - csak az e fejezet szerinti közbeszerzési eljárás alapján lehet szerződést kötni.

34. Cím

A KÜLÖNÖS KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A közbeszerzési eljárás fajtái

275. § (1) A közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás lehet. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást csak meghatározott esetekben lehet alkalmazni.
(2) A nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. A nyílt és a meghívásos eljárásban nem lehet tárgyalni. Kivétel ez alól a 283. § szerinti eset a nyílt eljárásban.
(3) A közbeszerzési eljárás a hirdetmény fajtája szerint ajánlati felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló nyílt eljárás, részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló meghívásos vagy tárgyalásos eljárás, időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás, továbbá előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás lehet.
(4) Az ajánlatkérők keretmegállapodásos eljárást is alkalmazhatnak (40. cím).

Az előzetes tájékoztatás

276. § (1) Az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót készíthet legkésőbb minden év április 15. napjáig az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra tervezett
a) összes (a kivételi körbe nem tartozó és a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű) árubeszerzéséről, ha az ilyen árubeszerzés becsült értéke (274. §) egyben nem éri el a vonatkozó közösségi értékhatárt;
b) összes (a kivételi körbe nem tartozó és a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű) szolgáltatás megrendeléséről, ha az ilyen szolgáltatásmegrendelés becsült értéke (274. §) egyben nem éri el a vonatkozó közösségi értékhatárt.
(2) Az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót készíthet a tervezett építési beruházás lényeges jellemzőiről, feltételeiről, ha az építési beruházás becsült értéke (274. §) nem éri el a vonatkozó közösségi értékhatárt. A tájékoztatót a tervezett építési beruházás megvalósítására vonatkozó döntést követően legkésőbb tizenöt napon belül lehet elkészíteni.
(3) Az előzetes összesített tájékoztatót a közbeszerzés különböző tárgyairól együttesen és külön-külön is el lehet készíteni.
277. § (1) Az ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztatót hirdetmény útján teheti közzé. A hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészíteni, és legkésőbb a 276. § (1)-(2) bekezdésében előírt határidő lejártáig lehet feladni.
(2) Az előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzététele nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét, továbbá az ajánlatkérő jogosult az ilyen hirdetményben közzé nem tett közbeszerzésekre vonatkozó eljárások lefolytatására is.

A hirdetmények megküldése és közzététele

278. § (1) E fejezet alkalmazásában hirdetmény közzétételén a Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapjában, a Közbeszerzési Értesítőben, illetőleg elektronikus változatában (a továbbiakban: Közbeszerzési Értesítő) történő közzétételt kell érteni.
(2) Az ajánlatkérőnek a hirdetményt a lehető leggyorsabban és a legmegfelelőbb módon kell megküldenie a Közbeszerzések Tanácsának (Titkárságának).
(3) A Közbeszerzések Tanácsa a hirdetményt a feladást követően legkésőbb tizenkét napon belül teszi közzé; a hirdetmény elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon történő feladása esetében, valamint kivételes esetekben az ajánlatkérő kérésére az ajánlati, illetőleg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény (189. §, 202. §) telefaxon való feladása esetén pedig legkésőbb öt napon belül.
(4) A hirdetmény feladásának napját az ajánlatkérőnek tudnia kell igazolni.
(5) A Közbeszerzések Tanácsa (Titkársága) az ajánlatkérő által megküldött hirdetményt megvizsgálja abból a szempontból, hogy megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak.
(6) A hirdetmények teljes terjedelmükben kerülnek közzétételre.
(7) A hirdetmény, illetőleg lényeges elemeinek összegezése idegen nyelven is közzétehető azzal, hogy egyedül az ajánlatkérő által választott nyelven (eredeti nyelven) készült és megküldött szöveg hiteles.
(8) A hirdetményeknek a Közbeszerzési Értesítőben való közzététele költségeit a feladó viseli.
(9) A hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályait, valamint a hirdetmények mintáit külön jogszabály határozza meg.
279. § Az ajánlatkérő olyan hirdetményének a 278. § (1) bekezdése szerinti közzétételét is kérheti, amelyben megadott közbeszerzésre nem vonatkozik az e fejezetben előírt közzétételi kötelezettség. Az ilyen közzététel azonban nem vonja maga után az e fejezet szerinti eljárás alkalmazását.
280. § Az e fejezet szerinti hirdetményeket [278. § (1) bekezdése] az ajánlatkérő más módon is közzéteheti, azzal, hogy erre a hirdetménynek a Közbeszerzések Tanácsa részéről történő közzétételét követően kerülhet csak sor. Az így közzétett hirdetmény nem tartalmazhat más adatokat, mint amelyek a Közbeszerzései Értesítőben megjelentek, továbbá fel kell tüntetnie a Közbeszerzések Tanácsa részére történő feladás napját is.

35. Cím

A NYÍLT ELJÁRÁS

Az alkalmazandó szabályok

281. § A nyílt eljárásra az V. fejezet 13. címének szabályait (188-200. §) - a 35. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni.
282. § (1) Az ajánlattételi határidő meghatározására a 195. §-t azzal az eltéréssel lehet alkalmazni, hogy
a) az ajánlattételi határidő legkevesebb ötvenkét [195. § (1) bekezdése], illetőleg harminchat napos időtartamát [195. § (2) bekezdése] legfeljebb hét nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon adja fel az ajánlatkérő;
b) az ajánlattételi határidő legkevesebb ötvenkét, illetőleg harminchat napos időtartamát, vagy ennek az a) pont szerint lerövidített időtartamát (negyvenöt nap, huszonkilenc nap) legfeljebb öt nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemében közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától, és a hirdetményben megadja a hozzáférés adatait.
(2) A kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról [196. § (5) bekezdése] a Közbeszerzések Tanácsát kell tájékoztatni.
(3) Az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételére a 200. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni.
283. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlatok 81. § (4) bekezdése szerinti értékelését követően tárgyalást kezdeményezhet, ha
a) egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett - az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel - megfelelő ajánlatot, vagy
b) az 57. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti bírálati szempont alapján történő értékelés alapján a legkedvezőbb érvényes ajánlat magasabb ellenszolgáltatást tartalmaz, mint a következő legkedvezőbb, legfeljebb két ajánlat, ideértve a 199. § szerinti esetet is.
(2) Ha az ajánlatkérő tárgyalást kezdeményez, az első három legkedvezőbb ajánlatot tevőt kell tárgyalásra felhívni. Ha az érvényes ajánlatot tevők száma ennél kevesebb, mindkét vagy az egyetlen érvényes ajánlatot tevőt kell tárgyalásra felhívni.
(3) A tárgyalásra való felhívást egyidejűleg, írásban kell megküldeni az érintett ajánlattevőknek. A felhívásban az ajánlatkérőnek meg kell adnia a tárgyalás kezdeményezésének indokát, a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, valamint az első tárgyalás időpontját is. A felhívásban az ajánlatkérő újabb ajánlat - tárgyalás nélküli - adott határidőn belüli megtételére is felhívhatja az érintett ajánlattevőket.
(4) A tárgyalás (újabb ajánlattétel) kezdeményezéséről - a felhívás megküldésével egyidejűleg - az összes ajánlattevőt egyidejűleg írásban kell tájékoztatni.
(5) A tárgyalás, illetőleg az újabb ajánlattétel kizárólag az ajánlat módosítására irányulhat. Az ajánlattevő az eredeti ajánlatában foglaltakhoz képest az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozóan az ajánlatkérő számára csak kedvezőbb ajánlatot tehet. Ha a felhívott ajánlattevő nem tesz újabb ajánlatot, az eredeti ajánlatát érvényesnek kell tekinteni. A tárgyalásra egyebekben a 128. § megfelelően alkalmazandó.
(6) Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki a tárgyalás, illetőleg az újabb ajánlattétel vagy az eredeti ajánlattétel alapján az ajánlatkérő részére az eredeti bírálati szempont szerinti legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. A 87-88. §, a 92. §, a 196-197. § és a 199. § megfelelően alkalmazandó.
(7) Az ajánlatok elbírálásáról készítendő írásbeli összegezésben [93. § (2) bekezdése], valamint az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményben az ajánlatkérőnek a tárgyalás kezdeményezéséről és annak eredményéről is tájékoztatást kell adnia.

36. Cím

A RÉSZVÉTELI FELHÍVÁST TARTALMAZÓ HIRDETMÉNNYEL INDULÓ MEGHÍVÁSOS ÉS TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

Az alkalmazandó szabályok

284. § (1) A részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló meghívásos és tárgyalásos eljárásra az V. fejezet 14. címének szabályait (201-206. §) - a 36. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni. A 282. § (2)-(3) bekezdése is alkalmazandó.
(2) A részvételi határidő meghatározására a 203. §-t azzal az eltéréssel lehet alkalmazni, hogy a részvételi határidő legkevesebb harminchét, illetőleg huszonkét napos időtartamát legfeljebb hét nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy a részvételi felhívást tartalmazó hirdetményt elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon adja fel az ajánlatkérő.
(3) Az ajánlatkérőnek a részvételi szakasz eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie. A hirdetményt legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell feladni. A 118. § (2)-(3) bekezdése nem alkalmazandó.
(4) Az ajánlattételi határidő legkevesebb huszonnégy napos időtartamát (205. §) legfeljebb öt nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemében közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától, és a felhívásban megadja a hozzáférés adatait.

37. Cím

AZ IDŐSZAKOS ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓT TARTALMAZÓ HIRDETMÉNNYEL MEGHIRDETETT MEGHÍVÁSOS ÉS TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

Az alkalmazandó szabályok

285. § (1) Az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárásra az V. fejezet 15. címének szabályait (207-212. §) - a 37. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni. A 282. § (2)-(3) bekezdése is alkalmazandó, a 284. § (4) bekezdése pedig alkalmazható.
(2) Az ajánlatkérő e fejezet szerinti, időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárást csak akkor alkalmazhat, ha a hirdetménnyel meghirdetett tervezett közbeszerzés (közbeszerzések) becsült értéke - figyelemmel a 37. §-ban foglaltakra is - nem éri el a vonatkozó közösségi értékhatárokat.
(3) Az ajánlatkérőnek a részvételi szakasz eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie. A hirdetményt legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell feladni. A 118. § (2)-(3) bekezdése nem alkalmazandó.

38. Cím

AZ ELŐMINŐSÍTÉSI HIRDETMÉNNYEL MEGHIRDETETT MEGHÍVÁSOS ÉS TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

Az alkalmazandó szabályok

286. § (1) Az előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárásra az V. fejezet 16. címének szabályait (213-224. §) - a 38. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni. A 282. § (2)-(3) bekezdése is alkalmazandó, a 284. § (4) bekezdése pedig alkalmazható.
(2) Az ajánlatkérő e fejezet szerinti, előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárást csak akkor alkalmazhat, ha az adott időtartam alatt tervezett közbeszerzések becsült értéke - figyelemmel a 37. §-ban foglaltakra is - nem éri el a vonatkozó közösségi értékhatárokat.
(3) Ha az ajánlatkérő az V. fejezet, valamint az e fejezet szerinti előminősítési rendszert is működtet, külön-külön kell listát vezetnie az előminősített jelentkezőkről.
(4) Az ajánlatkérőnek a részvételi szakasz eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie. A hirdetményt legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell feladni. A 118. § (2)-(3) bekezdése nem alkalmazandó.

39. Cím

HIRDETMÉNY NÉLKÜLI TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

Az alkalmazandó szabályok

287. § (1) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra az V. fejezet 17. címének szabályait (225-231. §) - a 38. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni. A 282. § (2)-(3) bekezdése is alkalmazandó.
(2) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására a 225. §-t kell megfelelően alkalmazni. A 225. §-ban hivatkozott közbeszerzési eljárások alatt az e fejezet szerinti eljárásokat kell érteni.

40. Cím

A KERETMEGÁLLAPODÁSOS ELJÁRÁS

Az alkalmazandó szabályok

288. § (1) A keretmegállapodásos eljárásra az V. fejezet 18. címének szabályait (232-237. §) - a 40. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni.
(2) A keretmegállapodásos eljárás két részből áll. Az első részben az ajánlatkérő (ajánlatkérők) a 35. cím szerinti nyílt eljárást vagy a 36-38. cím szerinti valamely meghívásos vagy tárgyalásos eljárást köteles alkalmazni keretmegállapodás megkötése céljából.
(3) Az ajánlatkérő a (2) bekezdésnek megfelelően megkötött keretmegállapodás alapján egy vagy több hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat [225. § (1) bekezdésének d) pontja] az adott közbeszerzés(ek) megvalósítása érdekében. Az eljárás ezen második részére a 226. § szerinti szabályokat - a 18. és a 39. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni. A 237. § (3) bekezdése nem alkalmazandó.

41. Cím

AZ EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS

Az alkalmazandó szabályok

289. § (1) A 4. melléklet szerinti szolgáltatások megrendelése esetében [271. § (2) bekezdése] az ajánlatkérő az V. fejezet 19. címe (238. §) szerinti egyszerűsített közbeszerzési eljárást alkalmazhat a (2)-(3) bekezdés szerinti eltérésekkel.
(2) A kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról [196. § (5) bekezdése] a Közbeszerzések Tanácsát kell tájékoztatni.
(3) Az ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie. A hirdetményt legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell feladni. A hirdetmények közzétételén a 278. § (1) bekezdése szerinti közzétételt kell érteni.
290. § (1) A jogi szolgáltatásoknak a 153. §-ban megadott körében az ajánlatkérő az ott meghatározott módon is eljárhat, a (2) bekezdés szerinti eltéréssel.
(2) Az ajánlatkérőnek a szerződés megkötéséről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie. A hirdetményt a szerződéskötéstől számított öt munkanapon belül kell feladni. A hirdetmény közzétételén a 278. § (1) bekezdése szerinti közzétételt kell érteni.

42. Cím

A TERVPÁLYÁZATI ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Az alkalmazandó szabályok

291. § (1) Ha az ajánlatkérő (kiíró) tervpályázati eljárást folytat le, a IV. fejezet 10. címének (154-160. §) rendelkezései szerint kell eljárnia, a (2)-(3) bekezdés szerinti eltérésekkel. A tervpályázati eljárás kapcsán továbbá a 168. §, a 175. § és a 272. § (3) bekezdése is megfelelően alkalmazandó.
(2) A hirdetmények megküldésére és közzétételére a 278-280. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A hirdetményeket külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészíteni.
(3) A tervpályázati eljárásban a 274. § is megfelelően alkalmazandó.

NEGYEDIK RÉSZ

A NEMZETI ÉRTÉKHATÁROK ALATTI ÉRTÉKŰ KÖZBESZERZÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK, EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS

43. Cím

A NEGYEDIK RÉSZ ALKALMAZÁSI KÖRE

Általános rendelkezések

292. § (1) E rész szerint kell eljárni a 293. §-ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha
a) megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárait, és nem a IV. vagy a VI. fejezet szerint kell eljárni;
b) tervpályázati eljárást folytatnak le (45. cím), és a 297. § (2) bekezdése szerinti értéke az eljárás megkezdésekor eléri vagy meghaladja az egyszerű tervpályázati eljárás értékhatárát, és nem a IV. vagy a VI. fejezet szerint kell eljárni.
(2) E rész szerint kell eljárni a 294. §-ban meghatározott szervezeteknek is, ha megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem a IV. vagy a VI. fejezet szerint kell eljárni.

Ajánlatkérők

293. § E rész alkalmazásában ajánlatkérők:
a) a 22. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők, a 22. § (4) bekezdése szerinti kivétellel;
b) a támogatásból megvalósítandó közbeszerzés tekintetében az a) pont alá nem tartozó szervezet - kivéve az egyéni vállalkozót és az egyéni céget -, amelynek az e rész szerinti közbeszerzését az a) pontban meghatározott egy vagy több szervezet költségvetési forrásból, illetőleg az Európai Unióból származó forrásból többségi részben közvetlenül támogatja.
294. § (1) E rész alkalmazásában ajánlatkérő a 22. § (1) bekezdése, valamint a 162. § (2) bekezdése és a 272. § (2) bekezdése alá nem tartozó olyan szervezet, amely szolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységét a 22. § (1) bekezdésében meghatározott valamely szervezet által biztosított különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatja, ha közbeszerzése közvetlenül összefügg e tevékenység folytatásával.
(2) Az ajánlatkérőnek az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége folytatásával közvetlenül összefügg a közbeszerzés, ha annak tárgya nélkül e tevékenységet nem lehetne ellátni. Ha a közbeszerzés tárgyát az ajánlatkérő a hivatkozott tevékenységéhez, illetőleg az azon kívüli tevékenységéhez egyaránt használja, és az természetben nem osztható, illetőleg részekre bontása esetén nem használható megfelelően, e rész szerinti eljárást kell alkalmaznia.
(3) A különleges vagy kizárólagos jog biztosításakor rendelkezni kell az e rész szerinti eljárási kötelezettségről, ideértve az 1. §-ban foglaltakat is.

A közbeszerzés tárgyai

295. § (1) A közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése.
(2) Az árubeszerzésre a 24. §-t, az építési beruházásra a 25. § (1) bekezdését, a szolgáltatás megrendelésére a 27. §-t kell alkalmazni. A 28. § szintén alkalmazandó.

Kivételek

296. § E rész szerinti eljárást nem kell alkalmazni
a) a 29. § szerinti kivételek esetében azzal, hogy (1) bekezdésének a) pontja szerinti kivétel nem igényel előzetes döntéshozatalt;
b) ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni;
c) ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt nem lehetséges az egyszerű eljárás lefolytatása; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából;
d) építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást, illetőleg szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy ha a kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéshez; az ilyen kiegészítő építési beruházásra, illetőleg szolgáltatásra irányuló - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás, illetőleg szolgáltatás értékének felét;
e) árubeszerzés esetében, ha a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy műszaki-technikai szempontból eltérő és nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni, vagy az ilyen beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a fenntartásban; az ilyen - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés, illetőleg szerződések együttes időtartama azonban nem haladhatja meg a három évet;
f) szolgáltatás megrendelése esetében, ha arra e rész szerinti egyszerű tervpályázati eljárást követően kerül sor, és a nyertessel kell szerződést kötni;
g) a 4. melléklet szerinti szolgáltatás megrendelése esetében, ha az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv;
h) olyan szolgáltatás megrendelése esetében, amely az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányul, ha az ajánlatkérő központi költségvetési szerv;
i) a 153. §-ban meghatározott szolgáltatás megrendelése esetében.

Értékhatárok

297. § (1) E rész alkalmazásában az árubeszerzésre, az építési beruházásra és a szolgáltatás megrendelésére vonatkozó értékhatárokat a 2006. évre és azt követően az éves költségvetési törvény állapítja meg.
(2) E rész (45. cím) alkalmazásában az egyszerű tervpályázati eljárásra vonatkozó értékhatár
a) a szolgáltatás megrendelésére meghatározott értékhatár, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor;
b) a szolgáltatás megrendelésére meghatározott értékhatár minden olyan tervpályázati eljárás esetében, amelynek pályázati díja és a pályázóknak fizetett (fizetendő) díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezt az értékhatárt.
(3) Ezeket az értékhatárokat a Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítőben közzéteszi.

A közbeszerzés értéke

298. § (1) A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a 36-40. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (becsült érték).
(2) A közbeszerzés megkezdésén az egyszerű közbeszerzési eljárást megindító ajánlattételi felhívás közzétételre való feladásának vagy az ajánlattevőknek való megküldésének időpontját kell érteni.
(3) Ha a 40. § (2) bekezdése alapján több - egyenként a 297. § szerinti értékhatárt el nem érő értékű - beszerzési tárgy együttes értéke miatt e rész szerinti közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, nem minősül e törvény megkerülésének, ha az egybeszámított értékű beszerzési tárgyakat több, e rész szerinti közbeszerzési eljárásban szerzik be.

44. Cím

AZ EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS

299. § (1) Az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő
a) az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben (249. §) köteles közzétenni, ha az e rész szerinti közbeszerzései értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a VI. fejezet szerinti mindenkori nemzeti értékhatárok felét, vagy
b) legalább három ajánlattevőnek köteles egyidejűleg, írásbeli ajánlattételi felhívást küldeni, ha az e rész szerinti közbeszerzései értéke a közbeszerzés megkezdésekor nem éri el a VI. fejezet szerinti mindenkori nemzeti értékhatárok felét, vagy
c) az ajánlattételi felhívást a Közbeszerzési Értesítőben is közzéteheti a b) pont szerinti esetben.
(2) Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);
b) a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét, a közbeszerzési műszaki leírást, illetőleg a minőségi követelményeket, teljesítménykövetelményeket;
c) a szerződés meghatározását;
d) a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét;
e) a teljesítés helyét;
f) az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást;
g) az ajánlatok bírálati szempontját;
h) az alkalmassági követelményeket és a 69. § (2) bekezdésében foglaltakat;
i) a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását;
j) az ajánlattételi határidőt;
k) az ajánlat benyújtásának címét;
l) az ajánlattétel nyelvét (nyelveit);
m) az ajánlat(ok) felbontásának helyét, idejét;
n) annak meghatározását, hogy az eljárásban lehet-e tárgyalni, vagy a benyújtott ajánlatokat tárgyalás nélkül bírálják el;
o) ha az eljárás tárgyalásos, a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, az első tárgyalás időpontját;
p) a szerződéskötés tervezett időpontját;
q) az ajánlattételi felhívás feladásának, illetőleg megküldésének napját.
(3) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban a kizáró okokat is meghatározhatja. Ebben az esetben kizárólag a 60-62. §-ban foglalt kizáró okokat lehet előírni. A kizáró okok fenn nem állásáról az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell.
(4) Az ajánlattevő alkalmasságának meghatározására a 66. §, a 67. § és a 69. § megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlatkérő egyéb objektív alapú alkalmassági feltételt és igazolási módot is előírhat, de ennek során is megfelelően alkalmaznia kell a 69. § (3) bekezdésében foglaltakat.
300. § (1) Ha a 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben nem nyújtott be legalább három ajánlattevő ajánlatot, az ajánlatok felbontása nélkül az ajánlatkérő újabb, a 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti ajánlattételi felhívásra köteles. Ennek során azt az ajánlattevőt, aki ajánlatot nyújtott be, ismételten fel kell hívni ajánlattételre azzal, hogy a benyújtott ajánlat fenntartható, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben nem változtak meg. Ha az újabb ajánlattételi felhívás alapján ismételten nem nyújtott be legalább három ajánlattevő ajánlatot, az ajánlatkérő a benyújtott ajánlat, illetőleg ajánlatok alapján bírálhat.
(2) Ha szolgáltatás megrendelésére tervpályázati eljárást követően kerül sor, és - a bírálóbizottság ajánlása alapján - a nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni, az ajánlatkérőnek a tervpályázati eljárásban a bírálóbizottság által ajánlott összes pályázót (ajánlattevőt) fel kell hívnia ajánlattételre. Ebben az esetben az (1) bekezdés nem alkalmazandó.
(3) Az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van, kivéve, ha az eljárás tárgyalásos. A tárgyalás azonban nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya, illetőleg feltételei olyan jellemzőjében, illetőleg körülményében tér el a közbeszerzés megkezdésekor [298. § (2) bekezdése] beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, illetőleg megadott szerződéses feltételektől, amely nem tette volna lehetővé az egyszerű közbeszerzési eljárás alkalmazását. A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre.
(4) Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról. Az írásbeli összegezést az ajánlatkérő köteles a szerződéskötés előtt az összes ajánlattevőnek megküldeni. Az összegezést a Közbeszerzések Tanácsa kérésére meg kell küldeni. Az összegezés a Közbeszerzési Értesítőben is közzétehető.
(5) Az egyszerű közbeszerzési eljárás - ha eredményes - a szerződéskötéssel zárul le.
(6) Az egyszerű közbeszerzési eljárásban a 48. § (2)-(3) bekezdése, az 52. §, az 56. §, az 57. § (1)-(2) bekezdése, (3) bekezdésének a)-b) pontja és (4)-(5) bekezdése, a 70. § (1) bekezdése, a 73. §, a 74. § (4) bekezdése, a 75. § (2) bekezdése, a 79. §, a 80. § (2), (4) bekezdése, a 81. § (1)-(3), (5) bekezdése, a 82. §, a 83-89. §, a 91-92. §, a 97. §, a 99. § (1), (3)-(4) bekezdése, valamint tárgyalás esetén a 128. § is megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni. Az egyszerű közbeszerzési eljárás kapcsán a 249. § is megfelelően alkalmazandó.

45. Cím

AZ EGYSZERŰ TERVPÁLYÁZATI ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

301. § (1) Ha az ajánlatkérő (kiíró) egyszerű tervpályázati eljárást folytat le, a 45. cím rendelkezései szerint kell eljárnia.
(2) Az egyszerű tervpályázati eljárásra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.
302. § (1) Az egyszerű tervpályázati eljárás olyan meghívásos eljárás, amelyben a kiíró legalább három pályázót köteles egyidejűleg, közvetlenül, írásban felhívni pályázat benyújtására.
(2) A kiíró a pályázatok elbírálásának befejezésekor írásbeli összegezést köteles készíteni a pályázatokról.
(3) Az egyszerű tervpályázati eljárás kapcsán az 1. §, a 6-7. §, a 10. § (3), (5) és (7) bekezdése, a 15-16. §, a 20. § (1) bekezdése, a 61. § (3) bekezdése, a 156. § (4) bekezdése, a 157. § (4) bekezdése, a 158. §, a 296. § a) pontja és a 298. § is megfelelően alkalmazandó.

ÖTÖDIK RÉSZ

A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ALAPJÁN MEGKÖTÖTT SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA ÉS TELJESÍTÉSE, A KÖZBESZERZÉSEK ELLENŐRZÉSE

46. Cím

A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA ÉS TELJESÍTÉSE

A szerződés módosítása

303. § A felek csak akkor módosíthatják a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően - a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében - beállott körülmény miatt a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.

A szerződés teljesítése

304. § (1) A szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként [91. § (2) bekezdése, 52. §] szerződő félnek kell teljesítenie.
(2) Az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében - ha az ajánlatkérő a felhívásban előírta a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók megjelölését - csak az ajánlatában megjelölt alvállalkozó működhet közre. Ha a szerződéskötést követően - a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés vagy annak egy része nem lenne teljesíthető a megjelölt alvállalkozóval, az ajánlatkérőként szerződő fél más megjelölt szervezet (személy) közreműködéséhez is hozzájárulhat, ha az megfelel a közbeszerzési eljárásban az alvállalkozókra meghatározott követelményeknek.
305. § (1) Az ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőnek a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számított legkésőbb harminc napon belül az ellenszolgáltatást teljesíteni, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik, vagy a felek az ellenszolgáltatás halasztott, illetőleg részletekben történő teljesítésében állapodtak meg.
(2) Az ajánlatkérőként szerződő fél által igazolt szerződésszerű teljesítés esetén, az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően az ajánlattevőként szerződő fél azonnali beszedési megbízást nyújthat be a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő bankszámlája terhére.

Egyéb rendelkezések

306. § (1) Az ajánlatkérőként szerződő fél, ha a nyertes ajánlattevő részére gazdasági társaság alapítását írja elő (52. §), és az ajánlattevő a társasági szerződés megkötését, illetőleg az alapszabály elfogadását a szerződés aláírásától számított hatvan napon belül a cégbírósághoz nem jelenti be, a szerződést felmondhatja.
(2) Építési beruházás esetében az ajánlattevőként szerződő fél köteles megfelelő felelősségbiztosítási szerződést kötni.
(3) Építési beruházás esetében a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése során az ajánlatkérőként szerződő fél - külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - köteles a munkát megbízott helyszíni képviselője (műszaki ellenőr) útján ellenőrizni.
(4) A 303. §-ban, a 304. § (2) bekezdésében, valamint az (1)-(3) bekezdésben meghatározott feltételek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek erről nem vagy eltérően állapodtak meg.
(5) Építési koncesszió esetében, ha a szerződés egyben a koncessziós törvény hatálya alá is tartozik, annak a koncessziós szerződésre és a koncessziós társaságra vonatkozó rendelkezései szerinti eltérésekkel kell a (4) bekezdésben foglaltakat alkalmazni.
(6) A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre egyebekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

47. Cím

A KÖZBESZERZÉSEK ELLENŐRZÉSE

Tájékoztatás a szerződés módosításáról és teljesítéséről

307. § (1) Az ajánlatkérő köteles a szerződés módosításáról, valamint a szerződés teljesítéséről külön jogszabályban meghatározott minta szerint tájékoztatót készíteni, és hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni. A hirdetményt legkésőbb a szerződés módosításától, illetőleg a szerződés teljesítésétől számított öt munkanapon belül kell feladni. Az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a szerződés részteljesítéséről tájékoztatót készíteni. A tájékoztatóban az ajánlattevőként szerződő félnek nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e az abban foglaltakkal.
(2) A Közbeszerzések Tanácsa az illetékes ellenőrző szerveknek, valamint a 308. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzést végzőknek megküldi azokat az (1) bekezdés szerinti hirdetményeket, amelyek alapján valószínűsíthető, hogy a szerződés módosítása a 303. §-ba ütköző módon történt, illetőleg a szerződésszegés jelentős és olyan körülményekre vezethető vissza, amelyekért valamelyik fél felel.

Az ellenőrző szervek, a belső ellenőrzés

308. § (1) A közbeszerzéseket, illetőleg a közbeszerzési eljárásokat a külön jogszabályban meghatározott illetékes ellenőrző szervek a feladat- és hatáskörüknek megfelelően rendszeresen ellenőrzik, és jogsértés esetén eljárást, intézkedést kezdeményeznek.
(2) A költségvetési szervek külön jogszabályban meghatározott felügyeleti és belső ellenőrzési rendszerében a közbeszerzéseket, illetőleg a közbeszerzési eljárásokat ellenőrizni kell.

HATODIK RÉSZ

A TANÚSÍTÁS

Az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásainak és gyakorlatának tanúsítása

309. § (1) Az ajánlatkérő e törvény hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásai és gyakorlata jogszabályoknak való megfelelésének tanúsítását kérheti. A tanúsítás kizárólag akkreditált tanúsítótól kérhető.
(2) A tanúsítvány a kiadásától számított három évig tanúsítja az ajánlatkérő (1) bekezdés szerinti megfelelőségét, feltéve, hogy időközben a közbeszerzési jogszabályok lényegesen nem módosultak.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkreditált tanúsító a Magyarországon, illetőleg az Európai Unió bármely tagállamában akkreditált tanúsító szervezet vagy személy.
(4) Az ajánlatkérő nem kérhet fel olyan akkreditált tanúsítót a tanúsítási eljárás lefolytatására, aki, illetőleg amely a tanúsítási eljárással érintett - a tanúsítási eljárás megkezdése előtt három éven belüli időpontban lezárult - közbeszerzési eljárásaiban hivatalos közbeszerzési tanácsadóként, egyéb bevont személyként, szervezetként vett rész vagy békéltetőként járt el.
310. § (1) A 162. §-ban meghatározott ajánlatkérő a tanúsítvány megszerzéséről az 5. mellékletben meghatározott nyilatkozatot teheti közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED-adatbankban) közzétételre kerülő hirdetményeiben, ha a tanúsítvány az V. fejezet szerinti közbeszerzési eljárásainak és gyakorlatának megfelelőségére is vonatkozik.
(2) Ha a 162. §-ban meghatározott ajánlatkérő tanúsítványa kizárólag a VII. fejezet szerinti közbeszerzési eljárásainak és gyakorlatának megfelelőségére vonatkozik, a 6. mellékletben meghatározott nyilatkozatot teheti közzé a Közbeszerzési Értesítőben közzétételre kerülő hirdetményeiben.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben nem említett ajánlatkérők a tanúsítvány megszerzéséről a 6. mellékletben meghatározott nyilatkozatot tehetik közzé a Közbeszerzési Értesítőben közzétételre kerülő hirdetményeikben.

A tanúsítók akkreditálása

311. § A tanúsítók akkreditálását (odaítélés, felfüggesztés, visszavonás) a Nemzeti Akkreditáló Testület (a továbbiakban: Testület) végzi a külön jogszabályban meghatározottak szerint. A Testület a Közbeszerzések Tanácsával együttműködik.
312. § (1) A tanúsító akkreditálásának feltételei:
a) felsőfokú végzettség és legalább hároméves közbeszerzési gyakorlat;
b) büntetlen előélet;
c) a közbeszerzésre vonatkozó hazai és európai közösségi jogszabályok ismerete;
d) a vonatkozó szabvány [(MSZ) EN 45503] alapján egyéb követelmények teljesítése.
(2) Ha az akkreditálást kérő nem természetes személy, akkreditálásának feltétele, hogy a tevékenységében személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetőleg a szervezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szervezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki megfelel az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek, valamint a szervezet teljesíti a vonatkozó szabvány alapján meghatározott egyéb követelményeket.
(3) A Testület az akkreditáltságot felfüggeszti, illetőleg visszavonja, ha a tanúsító nem felel meg az akkreditáláshoz szükséges feltételeknek, illetőleg ha a tanúsító nem a jogszabályoknak és a vonatkozó szabványnak megfelelően folytatja tevékenységét.
(4) Az akkreditáltság felfüggesztése, illetőleg visszavonása nem érinti a tanúsító által azt megelőzően kiadott tanúsítványok érvényességét.
(5) Az a tanúsító, amelynek akkreditáltságát a Testület visszavonta, csak a visszavonástól számított három év elteltével nyújthat be újabb akkreditálás iránti kérelmet.
313. § (1) Az akkreditált tanúsító köteles az akkreditálás feltételeinek teljesítésében bekövetkezett változásokat a Testületnek haladéktalanul bejelenteni.
(2) A Közbeszerzések Tanácsa jogosult ellenőrizni a tanúsítónál az akkreditálás feltételeinek megtartását, illetőleg a tanúsító tevékenységét.
(3) A Közbeszerzések Tanácsa ellenőrzés céljából a tanúsítási tevékenységgel kapcsolatos dokumentumokat bekérheti, a tanúsítót a szükséges információk benyújtására felhívhatja és helyszíni szemlét végezhet.
(4) A Közbeszerzések Tanácsa ellenőrzése alapján az akkreditált tanúsító tevékenysége ellen panaszt nyújthat be a Testület fellebbviteli bizottságához, illetőleg kezdeményezheti az akkreditáltság visszavonását.
314. § A Közbeszerzések Tanácsa - a Testület akkreditált tanúsítókról vezetett nyilvántartásának megfelelően - közzéteszi a Közbeszerzési Értesítőben és a honlapján az akkreditált tanúsítók listáját.

A tanúsítási eljárás

315. § (1) A tanúsító az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásainak és gyakorlatának tanúsítását külső befolyástól mentesen köteles végezni.
(2) A tanúsító köteles az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásait és gyakorlatát részletesen megvizsgálni. A vizsgálat eredményéről írásban beszámolót kell készíteni az ajánlatkérő részére. Ha a vizsgálat során a tanúsító hiányosságot, illetőleg szabálytalanságot észlel, köteles felhívni ajánlatkérőt azok megszüntetésére.
(3) A tanúsító az ajánlatkérő részére tanúsítványt állít ki, ha közbeszerzési eljárásait és gyakorlatát a lefolytatott tanúsítási eljárás során a jogszabályokkal összhangban állónak ítéli.
(4) Ha a tanúsító az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásaiban és gyakorlatában hiányosságot, illetőleg szabálytalanságot észlel, a tanúsítványt csak akkor állíthatja ki, ha az ajánlatkérő azokat megszüntette, továbbá meghozta az újabb szabálytalanságok megakadályozásához szükséges intézkedéseket.
(5) A tanúsítót titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tény, megoldás vagy adat tekintetében, amelyről a tanúsítási eljárások során szerzett tudomást.
(6) A tanúsítási eljárás lefolytatására egyebekben a vonatkozó szabványban [(MSZ) EN 45503] foglaltak az irányadóak azzal, hogy kizárólag a IV. és a VI. fejezet, valamint a negyedik rész szerinti közbeszerzési eljárások és gyakorlat tanúsítására megfelelően irányadóak a szabványban foglaltak.
(7) A tanúsítási eljárás költségei a tanúsítási eljárást kérelmező ajánlatkérőt terhelik.

HETEDIK RÉSZ

A KÖZBESZERZÉSEKKEL KAPCSOLATOS JOGORVOSLAT

VIII. Fejezet

A JOGORVOSLATRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

316. § (1) A közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt e rész rendelkezései szerint jogorvoslatnak van helye.
(2) A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéssel kapcsolatos jogvita - kivéve a szerződés 303. §-ba ütköző módosítása vagy 304. §-ba, illetőleg 306. § (2) bekezdésébe ütköző teljesítése miatti jogvitát -, illetőleg a közbeszerzési eljárással kapcsolatos polgári jogi igények elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik.
(3) Ahol e rész közbeszerzést, illetőleg közbeszerzési eljárást említ, azon a tervpályázati eljárást is érteni kell.

IX. Fejezet

A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG ELJÁRÁSA, A HATÁROZATA ELLENI JOGORVOSLAT

48. Cím

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az államigazgatási eljárás szabályainak alkalmazása

317. § A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

A Közbeszerzési Döntőbizottság hatásköre és illetékessége

318. § (1) A közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárás lefolytatása, ideértve a 219. § (9) bekezdésének esetét is, a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik.
(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése miatt indult eljárás lefolytatása.
(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik e törvényt önként alkalmazó szervezet (személy) (1)-(2) bekezdés szerinti jogsértésével kapcsolatos jogvita elbírálása is.
(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság illetékessége az ország egész területére kiterjed.

49. Cím

AZ ELJÁRÓ KÖZBESZERZÉSI BIZTOSOK

319. § (1) A 318. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott ügyekben (a továbbiakban: közbeszerzési ügy) - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Közbeszerzési Döntőbizottság három közbeszerzési biztosból álló tanácsban jár el, határozatát többségi szavazás alapján hozza.
(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke jelöli ki az eljáró tanács tagjait és az eljáró tanács elnökét. Az eljáró tanács tagjait úgy kell kijelölni, hogy legalább két tagnak jogi szakvizsgával, további egy tagnak pedig - lehetőség szerint - az ügy tárgyával leginkább összefüggő egyetemi vagy főiskolai végzettséggel kell rendelkeznie. Az eljáró tanács elnöke kizárólag jogi szakvizsgával rendelkező közbeszerzési biztos lehet.
(3) Az eljáró tanács elnökének feladata az eljárás előkészítése és levezetése. Az ideiglenes intézkedésen és a közbeszerzési ügy érdemében hozott határozaton [340. § (1) bekezdése] kívül az eljáró tanács elnöke megtehet minden olyan intézkedést és meghozhat minden olyan határozatot, amelyet a törvény a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe utal.
(4) A 328. § szerinti ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság egy közbeszerzési biztosa jár el. A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke kizárólag jogi szakvizsgával rendelkező közbeszerzési biztost jelölhet ki egyedül eljáró biztosnak. Ahol e törvény a továbbiakban eljáró tanácsot (elnököt) említ, azon az egyedül eljáró biztost is érteni kell.
320. § (1) A közbeszerzési ügyben - az Áe. 19. §-ának (1) és (3) bekezdésében meghatározottakon túl - nem járhat el az a közbeszerzési biztos, aki
a) az ajánlatkérő, a közbeszerzési eljárást jogtalanul mellőzve beszerző, az ajánlattevő vagy az eljárást kezdeményező egyéb érdekelt szervezetben (a továbbiakban együtt: ügyfélszervezet) tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
b) olyan szervezetben rendelkezik tulajdoni részesedéssel, amely az ügyfélszervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban áll;
c) a jogorvoslati eljárás megindításának időpontját megelőző két évben az ügyfélszervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban állt, illetőleg annak vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja volt, vagy az ügyfélszervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezett.
(2) A közbeszerzési ügyben nem járhat el az a közbeszerzési biztos, akinek hozzátartozója
a) az ügyfélszervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban áll, illetőleg annak vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottságának tagja;
b) az ügyfélszervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
c) olyan szervezettel áll munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban, illetőleg annak vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, vagy abban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, amely az ügyfélszervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban áll;
d) olyan szervezettel áll közszolgálati jogviszonyban, amely az ügyfélszervezet felügyelő vagy alárendelt szervezete, illetőleg amely az ügyfélszervezet részére támogatást, illetőleg kizárólagos jogot biztosított.
321. § (1) A közbeszerzési biztos a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben a 320. §-ban vagy az Áe. 19. §-ának (1), illetőleg (3) bekezdésében meghatározott kizárási ok áll fenn. A bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.
(2) A kizárás kérdésében a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke dönt, szükség esetén kijelöli az eljáró tanács új tagját, továbbá dönt arról, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt közbeszerzési biztos járt el.
(3) Ha a közbeszerzési biztos a kizárási okot maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig az ügyben nem járhat el. Minden más esetben az ügyben eljárhat, de az ügy befejezését eredményező határozat meghozatalában nem vehet részt. Az ügyfél által ugyanazon biztos ellen ismételten előterjesztett bejelentés esetén ez a korlátozás nem érvényesül.
(4) Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárást megtagadó határozatot a közbeszerzési ügyben hozott érdemi határozat [340. § (1) bekezdése] elleni jogorvoslatban kifogásolhatja.
(5) Az eljáró tanács tagjának kizárása esetén a kizárás elintézésére fordított időt az eljárási határidők számítása során figyelmen kívül kell hagyni.
(6) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke az eljáró tanács tagjaként részt vesz az eljárásban, a kizárása kérdésében a Közbeszerzések Tanácsának elnöke dönt.

50. Cím

A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG ELJÁRÁSA

A jogorvoslati eljárás megindítása

322. § A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul.
323. § (1) Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.
(2) A kérelem a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
(3) A (2) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés megtörténtének kell tekinteni
a) a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét, közvetlen felhívás esetében a felhívás megküldését;
b) az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét;
c) a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontját, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdését.
(4) A (2) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutásának kell tekinteni
a) a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény közzétételétől vagy közvetlen felhívás kézhezvételétől, illetőleg dokumentáció esetében annak rendelkezésre bocsátásától számított tizenötödik napot;
b) az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételétől számított tizenötödik napot;
c) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése esetében a szerződés módosításáról, illetőleg teljesítéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételétől számított harmincadik napot.
(5) A kérelem benyújtása előtt az ajánlattevő vagy egyéb érdekelt kérelmező köteles erről értesíteni az ajánlatkérőt, illetőleg a beszerzőt.
324. § (1) A kérelemben meg kell jelölni
a) a kérelmező (és képviselőjének) nevét, székhelyét (lakóhelyét), a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tényeket;
b) a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének nevét, székhelyét és a közbeszerzés tárgyát, illetőleg a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a beszerző nevét, székhelyét és a beszerzés tárgyát;
c) a jogsértő esemény megtörténtének és a kérelmező arról való tudomásszerzésének időpontját;
d) a megsértett jogszabályi rendelkezést;
e) a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére [340. § (2)-(6) bekezdése] irányuló indítványt, ennek indokait;
f) ideiglenes intézkedés (332. §) elrendelésére irányuló indítványt, ennek indokait;
g) a közbeszerzési ügy lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét, székhelyét (lakóhelyét).
(2) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező meghatalmazott képviselőjének meghatalmazását, ha a kérelmező helyett meghatalmazott jár el az eljárásban.
(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért százötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A díj megfizetése alól mentesség nem adható. A kérelemhez csatolni kell a díj befizetéséről szóló igazolást.
(4) A kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány - a kérelmező által ismert - ügyfél az eljárásban részt vesz.
325. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást legkésőbb a 323. § (1)-(4) bekezdésének és a 324. §-nak megfelelő kérelem beérkezését követő munkanapon indítja meg.
(2) Ha a kérelem a 324. § (1) bekezdése szerinti adatokat nem tartalmazza, vagy a 324. § (3) bekezdése szerinti díj befizetéséről szóló igazolást, illetőleg a meghatalmazott képviselő meghatalmazását nem csatolták, a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívja a kérelmezőt a hiányok öt napon belüli pótlására, és egyben figyelmezteti, hogy ha a kérelmet újból hiányosan nyújtja be, a Közbeszerzési Döntőbizottság azt el fogja utasítani.
(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet - érdemi vizsgálat nélkül - elutasítja, ha megállapítja, hogy a hiányokat nem pótolták. A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet - érdemi vizsgálat nélkül - akkor is elutasítja, ha megállapítja, hogy a kérelem nem az arra jogosulttól származik, vagy a kérelem elkésett.
(4) A kérelmet a (3) bekezdés szerint elutasító határozat ellen a 345. § szerint külön jogorvoslatnak van helye.
(5) A kérelmező az eljárás megindítására irányuló kérelmét az érdemi határozat [340. § (1) bekezdése] meghozataláig visszavonhatja. A kérelem visszavonása esetén a kérelmező nem tarthat igényt az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítésére.
326. § A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását hivatalból a 327. § (1) bekezdése, a 328. § és 329. § szerinti esetekben indítja meg.
327. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során e törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra:
a) a Közbeszerzések Tanácsának tagja, elnöke;
b) az Állami Számvevőszék;
c) a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal;
d) a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal;
e) a Magyar Államkincstár;
f) az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, valamint az adatvédelmi biztos;
g) a közbeszerzéshez támogatást nyújtó szervezet;
h) a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet.
(2) Az eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidőre a 323. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdés b), c), e) és g) pontjában meghatározott szervezetek a jogsértés megtörténtétől számított egy éven túl, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetében pedig a jogsértés megtörténtétől számított három éven túl nem kezdeményezhetnek eljárást.
(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását kezdeményező iratban meg kell jelölni a 324. § (1) bekezdésének a)-d) és g) pontjában szereplő adatokat és javaslatot lehet tenni az e) és f) pontjában foglaltakra. A kezdeményező irathoz csatolni kell a jogsértéssel érintett beszerzéssel (közbeszerzéssel) kapcsolatban rendelkezésre álló iratok másolatát.
(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság az (1)-(3) bekezdésnek megfelelő kezdeményezés beérkezését követő munkanapon külön határozattal indítja meg az eljárást.
328. § Ha az ajánlatkérő a 16. § (3) bekezdésében meghatározott határidő lejártáig nem küldi meg a Közbeszerzések Tanácsának az éves statisztikai összegezést, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke - a 327. § szerint - kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását.
329. § (1) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, illetőleg az egyszerűsített eljárás megkezdéséről a Közbeszerzési Döntőbizottság részére megküldött iratok vizsgálata során megállapítja, hogy megalapozottan feltételezhető e törvény szabályainak, illetőleg alapelveinek megsértése, az iratok beérkezésétől számított tizenöt napon belül külön határozattal hivatalból megindítja a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását.
(2) Ha az ajánlatkérő által megküldött iratokból nem állapítható meg egyértelműen a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, illetőleg az egyszerűsített eljárás alkalmazhatósága meghatározott feltételeinek fennállása, illetőleg az előírt ajánlattételi felhívás jogszerűsége, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke felhívja az ajánlatkérőt a szükséges adatok három napon belüli pótlására. Ha az ajánlatkérő a hiányokat nem pótolja, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a rendelkezésre álló adatok alapján dönt az eljárás megindításáról.
330. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás megindításáról az ügyfeleket és a közbeszerzési ügyben érdekelteket a kérelem megküldésével, hivatalból való eljárás esetében az eljárást elrendelő határozat és az annak alapjául szolgáló kezdeményező irat megküldésével értesíti és felhívja, hogy öt napon belül küldjék meg észrevételeiket. Felhívja továbbá a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét, illetőleg a közbeszerzési eljárást mellőzve beszerzőt a közbeszerzéssel, illetőleg a beszerzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló összes irat, vagy amennyiben ez nem szükséges, az általa meghatározott iratok azonnali megküldésére.
(2) Ha a kérelmet az ajánlatkérő nyújtja be, a rendelkezésére álló iratokat a kérelemmel együtt köteles megküldeni.
(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának megindítása esetén az ajánlatkérő a folyamatban levő közbeszerzési eljárását felfüggesztheti, a szerződés megkötését elhalaszthatja a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatának meghozataláig. Erről köteles értesíteni a Közbeszerzési Döntőbizottságot is. A közbeszerzési eljárás felfüggesztése a folyamatban lévő határidőket a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítja.

Egyesítés

331. § A Közbeszerzési Döntőbizottság együttes elintézés végett elrendelheti az előtte folyamatban levő olyan ügyek egyesítését, amelyek tárgya egymással összefügg, vagy ha az ügyek együttes elintézését célszerűségi, gazdaságossági vagy más eljárási szempontok indokolják.

Ideiglenes intézkedések

332. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a folyamatban lévő ügyben kérelemre vagy hivatalból - a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás (vagy beszerzés) alapján történő szerződéskötésig - az eset összes körülményére tekintettel ideiglenes intézkedés elrendeléséről határozhat, ha valószínűsíthető e törvény szabályainak, illetőleg alapelveinek megsértése vagy ennek veszélye fennáll.
(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként
a) a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendeli el;
b) a még meg nem kötött szerződés megkötését megtiltja;
c) felszólítja a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét, hogy az eljárásba a kérelmezőt vonja be.
(3) A közbeszerzési eljárás felfüggesztése a felhívásban előírt és folyamatban lévő határidőket a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítja.

Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése

333. § (1) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi az Európai Közösséget létrehozó szerződésben foglalt szabályok szerint, erről külön határozattal dönt és egyidejűleg az eljárást felfüggeszti. A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában meghatározza azt a kérdést, amely az Európai Bíróság előzetes döntését igényli, valamint - a feltett kérdés megválaszolásához szükséges mértékben - ismerteti a tényállást és a magyar jog érintett szabályait. A Közbeszerzési Döntőbizottság a határozatot az Európai Bíróság számára való kézbesítéssel egyidejűleg tájékoztatásul megküldi az Igazságügyi Minisztérium részére is.
(2) Az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező határozat ellen a 345. § szerint külön jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslati kérelemnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.

A Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálatának terjedelme

334. § (1) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során a kérelem, illetőleg a kezdeményezés alapján vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást az érdemi határozat [340. § (1) bekezdése] meghozatala előtt, ezek vonatkozásában is eljár hivatalból.
(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelem visszavonása esetén az eljárást folytatja, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a jogsértés valószínűsíthető.
(3) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás során más jogszabály megsértésére utaló körülményt észlel, köteles azt jelezni az illetékes szervnek, így különösen a nyomozó hatóságnak, az Állami Számvevőszéknek, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak vagy a Gazdasági Versenyhivatalnak.

Az ügyfelek egyenlő elbánásban való részesítése

335. § A Közbeszerzési Döntőbizottság gondoskodik arról, hogy a kérelmező (az eljárást kezdeményező) és az ellenérdekű ügyfél minden, az eljárás során felvetődött új tényt, előterjesztett kérelmet, nyilatkozatot, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz benyújtott okiratot megismerhessen és azokkal kapcsolatos álláspontját kifejthesse.

A tárgyalás

336. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság tárgyalást tart, ha a tényállás tisztázása érdekében szükséges. A tárgyaláson az ügyfelek és egyéb érdekeltek személyesen vagy képviselőik útján jelen lehetnek, észrevételt tehetnek, a tárgyalás befejezéséig bizonyítékaikat előterjeszthetik.
(2) A tárgyalás nyilvános. A Közbeszerzési Döntőbizottság indokolt határozatával a tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosságot kérelemre vagy hivatalból kizárhatja, ha az államtitok, szolgálati titok, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott más titok megőrzése miatt feltétlenül szükséges.

Az iratok megtekintése

337. § (1) A közbeszerzési ügy kérelmezője (az eljárást kezdeményező), az ellenérdekű ügyfél, továbbá ezek képviselője és a közbeszerzések Tanácsának tagja az eljárás során külön engedély nélkül bármikor betekinthet a közbeszerzési eljárás, illetőleg a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba, és azokról másolatot, feljegyzést készíthet.
(2) Az ajánlatkérő és az ajánlattevő, a részvételre jelentkező - az üzleti titok védelmére hivatkozással - kérheti az (1) bekezdés szerinti személyek iratbetekintési jogának kizárását vagy korlátozását az olyan iratok vagy adatok tekintetében, amelyek nem minősülnek közérdekű adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak, megismerésük hiánya nem akadályozza az ellenérdekű ügyfelet jogorvoslati jogának gyakorlásában, ugyanakkor az iratok vagy adatok mások általi megismerése aránytalanul súlyosan sértené az ügyfél üzleti érdekeit. A kérelemről való döntéssel egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottság kötelezheti az érintettet olyan iratváltozat elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívüli személyek akkor tekinthetnek be a közbeszerzési eljárás, illetőleg a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba, illetőleg készíthetnek azokról másolatot, feljegyzést, ha az iratok ismeretéhez jogos érdekük fűződik, és az iratbetekintés nem ütközik a titokvédelmi szabályokba. Egyébként a Közbeszerzési Döntőbizottság engedélye szükséges.
(4) Betekintési engedély hiányában nem lehet betekinteni az államtitkot, illetőleg a szolgálati titkot tartalmazó iratba. Nem lehet betekinteni a törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba sem, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja, vagy ha a védett adat megismerésének hiánya nem akadályozza az (1) bekezdésben meghatározott, betekintést kérő személyt jogorvoslati jogának gyakorlásában.
(5) Az olyan tárgyalásról készült jegyzőkönyvet, amelyről a nyilvánosságot államtitok vagy szolgálati titok megőrzése miatt zárták ki, nem lehet lemásolni vagy arról feljegyzést készíteni. Ilyen ügyben az iratok megtekintésének is csak - az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényben meghatározott megismerési engedély alapján - a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által megállapított feltételek mellett van helye.

Az eljárás során kiszabható rendbírság

338. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő rendbírsággal sújthatja a közbeszerzési ügy részvevőjét, ha
a) hamis adatot közöl, illetőleg az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot elhallgat;
b) felvilágosítást nem vagy nem határidőn belül ad meg;
c) a gazdasági, szakmai, illetőleg közbeszerzési tevékenységével kapcsolatos iratokba való betekintést akadályozza;
d) nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon közbeszerzési biztos ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz.
(2) A rendbírság ismételten is kiszabható.
(3) A rendbírságot kiszabó határozat ellen a 345. §-ban foglaltak szerint külön jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslati kérelemnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.

Az elintézési határidő

339. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság - a (3) bekezdésben meghatározott ügy kivételével - az eljárás megindításától számított tizenöt napon belül köteles határozatot hozni, ha az ügyben tárgyalás tartására nem került sor.
(2) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben tárgyalást tartott, az eljárás megindításától számított harminc napon belül köteles - a (3) bekezdésben meghatározott ügy kivételével - határozatot hozni.
(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság a 318. § (2) bekezdésében meghatározott ügyben az eljárás megindításától számított hatvan napon belül köteles határozatot hozni.
(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti határidő legfeljebb tíz nappal, a (3) bekezdés szerinti határidő pedig legfeljebb harminc nappal - indokolt esetben egy alkalommal - meghosszabbítható; erről legkésőbb az (1)-(3) bekezdés szerinti határidő lejárta napján a feleket értesíteni kell.

A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata

340. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a határozatát a Közbeszerzések Tanácsa nevében hozza meg. Ennek során az e §-ban meghatározott jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhatja.
(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában
a) hatásköre hiányát állapítja meg;
b) az alaptalan kérelmet elutasítja;
c) a hivatalból indított eljárást jogsértés hiányában megszünteti;
d) a kérelem visszavonása esetén az eljárást megszünteti, kivéve, ha a 334. § (2) bekezdése alapján az eljárást folytatja;
e) megállapítja a jogsértés megtörténtét;
f) a jogsértés megállapítása mellett a közbeszerzési eljárás befejezése előtt felhívja a jogsértőt e törvénynek megfelelő eljárásra, illetőleg az ajánlatkérő döntésének meghozatalát feltételhez köti;
g) a jogsértés megállapítása mellett megsemmisíti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott vagy azt lezáró döntését, ha e döntés alapján a szerződést még nem kötötték meg;
h) rendelkezik az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárás költségeinek viseléséről.
(3) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a (2) bekezdés e)-g) pontja szerint határoz, egyben
a) az ajánlattevőt legfeljebb öt évre eltilthatja a közbeszerzési eljárásban való részvételtől;
b) elrendelheti az ajánlattevőnek a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéből való törlését;
c) elrendelheti az ajánlatkérő tanúsítványának visszavonását;
d) elrendelheti a 40. § (4) bekezdésének, a 179. § (5) bekezdésének, a 245. § (6) bekezdésének vagy a 274. § (3) bekezdésének alkalmazását;
e) bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért, illetőleg a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki, ha a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan és rosszhiszemű mellőzésével valósult meg.
(5) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a 328. § szerinti ügyben megállapítja a jogsértés megtörténtét, bírságot szab ki.
(6) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a 318. § (2) bekezdése szerinti ügyben megállapítja a jogsértés megtörténtét, bírságot szabhat ki.
(7) Az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása nem zárja ki a Ptk. 200. §-a (2) bekezdésének alkalmazását a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző módon megkötött szerződés semmisségének megállapítása tekintetében.
(8) A Közbeszerzési Döntőbizottság a polgári jog általános szabályai szerint pert indíthat a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző módon megkötött szerződés semmisségének megállapítása iránt.
341. § (1) A 340. § (3) bekezdése a) pontja alkalmazásának csak súlyos vagy ismételt jogsértés esetén van helye. Az eltiltás időtartamát az eset összes körülményére tekintettel kell megállapítani.
(2) A 340. § (3) bekezdése b) pontja alkalmazásának akkor van helye, ha megállapításra kerül, hogy a minősített ajánlattevő nem felel meg a minősítési szempontoknak.
(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.
(4) A 340. § (3) bekezdésének e) pontja, valamint (4)-(6) bekezdése szerinti bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka lehet.
(5) A 340. § (4) bekezdése szerinti bírság mértéke a beszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább kettőmillió forint, természetes személyek tekintetében pedig kettőszázezer forint.
(6) A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére. A hivatalból indított jogorvoslati eljárás költségét jogsértés megállapításának hiányában az állam viseli. A jogorvoslati eljárás költsége mindaz a költség, amely a célszerű és jóhiszemű eljárásvitellel kapcsolatban az eljárás során felmerült (különösen a tanú-, szakértői és tolmácsdíj, a fordítási költség, a helyszíni szemle költsége, az ügyfél iratbetekintési jogának gyakorlásával kapcsolatban felmerült költség, az ügyfelet képviselő ügyvéd, jogtanácsos készkiadásai és megbízási díja).
(7) A jogorvoslati eljárás költségének összegét általában az érintett ügyfél, az eljárás egyéb résztvevője által bemutatott bizonyítékok alapján, ha pedig ez nem lehetséges, az érintett írásbeli nyilatkozata alapján kell megállapítani. A Közbeszerzési Döntőbizottság az indokolatlanul magas eljárási költség összegét mérsékelheti. Döntését indokolni köteles.
342. § (1) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő jogosult a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított harminc napon belül új döntést hozni. Döntése meghozatala előtt be kell szereznie valamennyi érvényes ajánlatot tevő nyilatkozatát arról, hogy ajánlatát fenntartja.
(2) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a 340. § (1) bekezdése szerinti határozatában megállapítja a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértését, az ajánlatkérőként, illetőleg az ajánlattevőként szerződő fél - a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának kézbesítésétől számított harminc napon belül - elállhat az érintett közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéstől, feltéve, hogy a jogsértés befolyásolta a közbeszerzési eljárást lezáró döntést.

A határozat kézbesítése és nyilvánosságra hozatala

343. § (1) A határozatot az ügyfeleknek és egyéb érdekelteknek kézbesíteni kell, valamint a Közbeszerzési Értesítőben közzé kell tenni. A határozatot akkor is közzé kell tenni, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a tárgyalásról a nyilvánosságot a 336. § (2) bekezdése alapján kizárta. Amennyiben a határozat támogatással megvalósuló közbeszerzésre vonatkozik, a határozatot a közbeszerzéshez támogatást nyújtó szervezet részére is kézbesíteni kell.
(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság az ügy érdemében hozott határozatát akkor is közzéteszi, ha a határozat bírósági felülvizsgálatát (345. §) kérték, de erre a tényre utalni kell.

Az előminősítési ügyekben való jogorvoslati eljárás

344. § (1) A 219. § (9) bekezdése szerinti ügyben való jogorvoslati eljárásra az e fejezet rendelkezéseit a (2)-(4) bekezdés szerinti eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
(2) Kérelmet nyújthat be a jelentkező az előminősítési kérelme elutasítása és az előminősítési listáról való törlése ellen. A kérelem az ajánlatkérő erről történő írásbeli értesítésének kézhezvételét követő tizenöt napon belül nyújtható be.
(3) A kérelemben meg kell jelölni
a) a kérelmező (és képviselőjének) nevét, székhelyét (lakóhelyét);
b) a kérelemmel érintett, előminősítési rendszert működtető ajánlatkérő nevét, székhelyét;
c) az ajánlatkérő írásbeli értesítése kézhezvételének napját;
d) a megsértett jogszabályi rendelkezést;
e) a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére irányuló indítványt, ennek indokait.
(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában a jogsértés megállapítása mellett megsemmisíti vagy megváltoztatja az ajánlatkérő döntését.

51. Cím

JOGORVOSLAT A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG HATÁROZATA ELLEN

Jogorvoslat a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott határozata ellen

345. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott határozata ellen külön jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha azt e törvény megengedi. E § szabályai szerint van helye jogorvoslatnak a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának felfüggesztését elrendelő határozat ellen is.
(2) A jogorvoslati kérelmet a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül kell benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet - az ügy irataival együtt - beérkezését követően haladéktalanul továbbítja a bíróságnak.
(3) A Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott határozata elleni külön jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban, soron kívül bírálja el. A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát megváltoztathatja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.
(4) A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetét kell megfelelően alkalmazni, amennyiben e törvényből, illetőleg a nemperes eljárás jellegéből más nem következik.

Jogorvoslat a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az ügy érdemében hozott határozata ellen

346. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottságnak az ügy érdemében hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. Akinek jogát vagy jogos érdekét a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az ügy érdemében hozott határozata sérti, illetőleg a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását a 327. § (1) bekezdése alapján kezdeményező szervezet vagy személy keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát.
(2) A bíróság eljárására - a 347-349. §-ban meghatározott eltérésekkel - a Pp. XX. fejezete az irányadó.
347. § (1) A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását.
(2) A keresetnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, azonban a bíróság a határozat végrehajtásának felfüggesztését az eljárás folyamán bármikor akár hivatalból, akár kérelemre elrendelheti.
(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság a keresetlevelet - az ügy irataival és a Pp. 331. §-a szerinti nyilatkozatával együtt - a keresetlevél beérkezését követően haladéktalanul továbbítja a bíróságnak. A Közbeszerzési Döntőbizottságnak a nyilatkozatban közölnie kell, kéri-e tárgyalás tartását.
348. § (1) Az ügy elintézéséből ki van zárva és abban mint bíró nem vehet részt az a személy, aki a 320. §-ban meghatározott okok alapján közbeszerzési biztosként sem járhatna el.
(2) A bíróság a jogszabálynak megfelelő keresetlevelet nyolc napon belül kézbesíti, és egyidejűleg
a) írásban közli a Közbeszerzési Döntőbizottság nyilatkozatát a felperessel;
b) tájékoztatja a beavatkozás lehetőségéről a közbeszerzési ügyben szerepelt azon érdekelteket is, akikre nézve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata rendelkezést tartalmaz.
(3) Ha a tárgyalás tartását a felek nem kérték, a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el. Ellenkező esetben a tárgyalás napját nyolc napon belül ki kell tűzni oly módon, hogy az első tárgyalási nap legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított harmincadik napon belül megtartható legyen.
(4) A bírósági eljárást soron kívül kell lefolytatni.
(5) A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát megváltoztathatja és alkalmazhatja a 340. § (2) bekezdésének b) és e)-h) pontja, valamint (3)-(6) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket.
(6) Amennyiben a határozat támogatással megvalósuló közbeszerzésre vonatkozik, a határozatot a közbeszerzéshez támogatást nyújtó szervezet részére is kézbesíteni kell.
349. § (1) A 346. § szerinti ügyben első fokon eljáró bíróság határozata ellen a határozat közlésétől számított nyolc napon belül fellebbezésnek van helye.
(2) A másodfokú bírósági eljárást soron kívül kell lefolytatni.
(3) A határozat kézbesítésére a 348. § (6) bekezdése alkalmazandó.

X. Fejezet

A KÖZBESZERZÉSEKKEL KAPCSOLATOS POLGÁRI PEREK

350. § A közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértésére alapított bármely polgári jogi igény érvényesíthetőségének feltétele, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetőleg - a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata során - a bíróság a jogsértést jogerősen megállapítsa.
351. § Ha az ajánlattevő kártérítésként kizárólag az ajánlat elkészítésével és a közbeszerzési eljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerült költségeinek megtérítését követeli az ajánlatkérőtől, e kártérítési igény érvényesítéséhez elegendő azt bizonyítania, hogy
a) ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok valamely rendelkezését, és
b) valódi esélye volt a szerződés elnyerésére, valamint
c) a jogsértés kedvezőtlenül befolyásolta a szerződés elnyerésére vonatkozó esélyét.

XI. Fejezet

ÁLTALÁNOS BÉKÉLTETÉS

52. Cím

A BÉKÉLTETÉSI ELJÁRÁS ALKALMAZÁSI KÖRE ÉS CÉLJA

352. § (1) E fejezet szerint békéltetési eljárás kezdeményezhető minden olyan esetben, amikor a 318. § (1) és (3) bekezdése alapján jogorvoslatnak van helye, kivéve a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetét.
(2) A békéltetési eljárás célja az ajánlatkérő és az ajánlattevő, vagy a 323. § (1) bekezdése szerinti egyéb érdekelt közötti vitás ügy jogszabályoknak megfelelő megegyezéssel való rendezésének megkísérlése.
(3) A békéltetési eljárásban való részvétel önkéntes. Ha a vitában érintett bármelyik fél visszautasítja a békéltetési eljárásban való részvételt, a békéltetési eljárás nem folytatható le.
(4) A békéltetési eljárás igénybevétele nem zárja ki az e törvényben biztosított egyéb jogorvoslati lehetőségek igénybevételét, azonban a békéltetési eljárás befejezése előtt nem kezdeményezhető jogorvoslat.

53. Cím

BÉKÉLTETŐK ÉS MŰKÖDÉSÜK

A békéltetők névjegyzéke

353. § (1) A békéltetési eljárás lefolytatására a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzéken szereplő békéltetők jogosultak.
(2) A békéltetők névjegyzékét a Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítőben és a honlapján teszi közzé.
(3) A névjegyzék tartalmazza a békéltető
a) nevét;
b) szakterületét, amellyel kapcsolatban békéltetést vállal;
c) által megjelölt nyelvet, amelyen békéltetést vállal;
d) elérhetőségi címét;
e) a névjegyzékbe bejegyzésének időpontját.

A békéltetővé válás feltételei

354. § (1) Békéltető az lehet, aki felsőfokú végzettséggel - jogi végzettség esetében jogi szakvizsgával is - rendelkezik, valamint az általa ellátott ügyek számára és jellegére vonatkozó iratokkal, illetőleg a Közbeszerzések Tanácsa által tartott személyes meghallgatáson igazolja, hogy megfelelő közbeszerzési szakértelemmel és legalább hároméves közbeszerzési gyakorlattal rendelkezik.
(2) Nem lehet békéltető, aki
a) a polgári jog szabályai szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes;
b) a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült;
c) közbeszerzési biztos;
d) a Közbeszerzések Tanácsának tagja.
355. § (1) A békéltetők névjegyzékébe történő felvételt a Közbeszerzések Tanácsánál kell írásban kérelmezni.
(2) A kérelmezőnek a névjegyzékbe történő felvételért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. A díj mértéke nyolcvanezer forint. A díj megfizetése alól mentesség nem adható.
(3) A kérelemben meg kell adni a 353. § (3) bekezdésének a)-d) pontja szerinti adatokat. A kérelemhez csatolni kell azokat az okiratokat vagy azok hiteles másolatát, amelyek alapján megállapítható, hogy a kérelmező megfelel a 354. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek, és nem áll fenn vele szemben a 354. § (2) bekezdése szerinti kizáró ok. A kérelemhez csatolni kell a (2) bekezdés szerinti díj befizetéséről szóló igazolást is.
(4) A kérelmezőnek a Közbeszerzések Tanácsa által tartott személyes meghallgatáson igazolnia kell, hogy rendelkezik a szükséges közbeszerzési ismeretekkel és gyakorlattal. A meghallgatásról a Közbeszerzések Tanácsa jegyzőkönyvet készít.
(5) A Közbeszerzések Tanácsa a kérelemről - a kézhezvételét követő hatvan napon belül - határozattal dönt. A határidő - indokolt esetben - egy alkalommal harminc nappal meghosszabbítható. Ha a kérelem hiányos, vagy a (2) bekezdés szerinti díj befizetéséről szóló igazolást nem csatolták, a Közbeszerzések Tanácsa felhívja a kérelmezőt a megjelölt hiányok pótlására. Ebben az esetben a határidő a hiányok pótlására előírt határidővel meghosszabbodik.
(6) A Közbeszerzések Tanácsa a kérelmet elutasítja, ha az iratokból, illetőleg a személyes meghallgatás alapján megállapítható, hogy a kérelmező a 354. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek nem felel meg, illetőleg vele szemben a 354. § (2) bekezdése szerinti kizáró ok áll fenn, valamint ha hiánypótlási kötelezettségének határidőben nem tett eleget. A kérelem elutasítását indokolni kell.
(7) A békéltető attól az időponttól válik jogosulttá békéltetői tevékenység folytatására, amely időponttal a névjegyzékbe bejegyzést nyert.

A névjegyzékből való törlés

356. § (1) A békéltetőt a Közbeszerzések Tanácsa törli a névjegyzékből, ha
a) nem felel meg a 354. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek;
b) a 354. § (2) bekezdése szerinti valamely kizáró ok bekövetkezik;
c) a békéltetői feladatainak ellátására tartósan képtelenné válik;
d) a békéltetői megbízatás időtartama lejárt;
e) békéltetői kötelezettségeit megszegi vagy azoknak nem tesz eleget [361. § (3) bekezdése];
f) lemond békéltetői megbízatásáról;
g) meghalt.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a békéltetőt törlése előtt szükség szerint a Közbeszerzések Tanácsa meghallgatja.
(3) A békéltető megbízatása három évre szól. A megbízatás megújítható. A megbízatás megújítására a névjegyzékbe történő felvételre vonatkozó szabályok irányadóak azzal az eltéréssel, hogy negyvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(4) A békéltető nem mondhat le békéltetői megbízatásáról, ha folyamatban lévő békéltetési eljárásban vesz részt.
(5) A Közbeszerzések Tanácsa a törlésről indokolással ellátott határozattal dönt.
(6) A békéltető a névjegyzékből való törléséről szóló határozat kézhezvételét követően köteles haladéktalanul a folyamatban levő békéltetési eljárást megszüntetni és a felekkel elszámolni.
357. § A békéltető köteles a Közbeszerzések Tanácsának bejelenteni, ha a 353. § (3) bekezdése és a 354. § szerinti adataiban, körülményeiben változás állt be a változást követően haladéktalanul, de legkésőbb a változástól számított öt munkanapon belül. Ha a változás következtében a békéltető nem felel meg a 354. § szerinti feltételeknek, a Közbeszerzések Tanácsa törli a névjegyzékből.

Jogorvoslat

358. § (1) A Közbeszerzések Tanácsának a kérelmet elutasító vagy a törlésről hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs, de a kérelmező, illetőleg az érintett békéltető - a 356. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti eset kivételével - a határozat felülvizsgálatát kérheti a bíróságtól a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül.
(2) A kérelemről a Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül határoz. A bíróság a Közbeszerzések Tanácsának határozatát megváltoztathatja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. A bíróság eljárására a Pp. XX. fejezetét kell megfelelően alkalmazni, amennyiben e törvényből, illetőleg a nemperes eljárás jellegéből más nem következik.

A békéltető nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége

359. § (1) A békéltető köteles évente nyilvántartást vezetni az általa lefolytatott békéltetési eljárásokról.
(2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a) a békéltetési eljárás megindításának időpontját;
b) a felek és képviselőjük nevét, székhelyét (lakcímét);
c) a jogvita jellegét;
d) a békéltetési eljárás eredményét vagy eredménytelenségét, a békéltetési eljárás befejezésének időpontját;
e) az eljárásban felszámított költségek összegét.
(3) A békéltető minden év január 31. napjáig köteles adatszolgáltatást teljesíteni a Közbeszerzések Tanácsa részére az előző évben lefolytatott békéltetési eljárások számáról, a jogvita jellegéről és eredményéről.
(4) A békéltető a békéltetési eljárás iratait az eljárás befejezését követő öt évig köteles megőrizni.
(5) A békéltető a felek költségére - kérelmük alapján - az őrzési idő alatt az iratokról egyszerű másolatot adhat ki.

A békéltető díjazása

360. § A békéltető tevékenységét díjazás ellenében végzi. A békéltetőt - a díjazáson felül - a felmerült szükséges és igazolt költségei után költségtérítés illeti meg.

A békéltetői működés ellenőrzése

361. § (1) A Közbeszerzések Tanácsa jogosult hivatalból vagy a békéltetési eljárásban érintettek bejelentése alapján a névjegyzékbe felvett békéltetők működésének rendszeres és eseti ellenőrzésére.
(2) Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a békéltető e törvényben meghatározott kötelezettségeit vagy a 364. § (2) bekezdése szerinti Etikai Kódex előírásait megszegte, a Közbeszerzések Tanácsa figyelmezteti a békéltetőt e törvény, illetőleg az Etikai Kódex betartására.
(3) Ha a békéltető e törvény vagy az Etikai Kódex szerinti kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi, vagy annak a figyelmeztetés ellenére sem tesz eleget, a Közbeszerzések Tanácsa a békéltetőt törli a névjegyzékből.

54. Cím

A BÉKÉLTETÉSI ELJÁRÁS

A békéltetési eljárás megindítása

362. § (1) A békéltetés kérelemre indul. A kérelmet a Közbeszerzések Tanácsánál írásban kell benyújtani a - 323. § (2)-(4) bekezdése szerinti - jogorvoslati határidő megnyíltától számított öt napon belül. A kérelmező a békéltetési eljárás kezdeményezéséről - a kérelem benyújtásával egyidejűleg - köteles tájékoztatni a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét, illetőleg ajánlattevőit.
(2) A kérelemhez csatolni kell azt az iratot, illetőleg annak másolatát, amelynek tartalmára a kérelmező bizonyítékként hivatkozik, továbbá a kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kérelmező és képviselőjének nevét, székhelyét (lakóhelyét) és rövid úton történő értesítésének módját;
b) a békéltetési eljárás lefolytatására felkért békéltető nevét;
c) a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének nevét, székhelyét, a közbeszerzés tárgyát;
d) a jogvita rövid leírását és a szükséges bizonyítékokat;
e) a jogsértés megtörténtének és a kérelmező arról való tudomásszerzésének időpontját;
f) a kérelemmel érintett közbeszerzési ügy lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét és székhelyét (lakóhelyét) és rövid úton történő értesítésének módját.
(3) A Közbeszerzések Tanácsa a kérelmet haladéktalanul továbbítja a kérelemben kijelölt békéltetőnek, valamint a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének (illetőleg az ellenérdekű félnek), ez utóbbit egyben felhívja békéltető jelölésére.

A békéltető tanács megalakulása, összeférhetetlenség

363. § (1) A békéltetést három békéltetőből álló tanács (a továbbiakban: békéltető tanács) folytatja le. A három békéltető közül egyet a békéltetési eljárás kérelmezője, egy másikat az ellenérdekű fél (a továbbiakban: felek) jelöl a békéltetők Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékéről, és az így kijelölt békéltetők jelölik ki - közös megegyezéssel - a harmadik békéltetőt. Az eljáró békéltető tanács tagjait úgy kell kijelölni, hogy közülük legalább egy jogi szakvizsgával rendelkezzen. Az eljáró békéltető tanács tagjai maguk közül - jogi szakvizsgával rendelkező - elnököt választanak.
(2) A felek megegyezése alapján a békéltetés lefolytatására - a felek által közösen kijelölt - békéltető egyedül is jogosult. Egyedül eljáró békéltetőként csak az jelölhető ki, aki jogi szakvizsgával rendelkezik. Ahol e törvény a továbbiakban eljáró békéltető tanácsot (elnököt) említ, azon az egyedül eljáró békéltetőt is érteni kell.
(3) Ha a felek bármelyike nem él a jelölés lehetőségével, vagy a két kijelölt békéltető nem egyezik meg a harmadik békéltető személyében, a békéltetési eljárás nem folytatható le.
(4) A békéltetőnek javasolt személy és a kijelölt békéltető haladéktalanul köteles feltárni a felek előtt minden olyan körülményt, amely jogos kétségeket ébreszthet függetlensége vagy pártatlansága tekintetében. A békéltető a jelölést az (5) bekezdés szerinti összeférhetetlenség esetén köteles visszautasítani, egyéb akadályoztatás esetén pedig visszautasíthatja.
(5) A békéltető az eljárásból ki van zárva, ha neki vagy hozzátartozójának a vitás ügyhöz, illetőleg a vitás üggyel érintett felek bármelyikéhez személyi vagy vagyoni érdekeltsége fűződik, illetőleg egyéb ok miatt elfogult, kivéve, ha a feleket erről tájékoztatta, és ennek ismeretében személye ellen egyik fél sem emelt kifogást. Kizáró oknak kell tekinteni különösen, ha a békéltető vagy hozzátartozója a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárásban hivatalos közbeszerzési tanácsadóként vesz, illetőleg vett részt, vagy a felkérést megelőző három éven belül a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjére vonatkozó tanúsítási eljárásban tanúsítóként vett részt.
364. § (1) A békéltetőnek függetlennek és pártatlannak kell lennie, nem lehet képviselője a feleknek, eljárása során utasítást nem fogadhat el. A békéltető feladata, hogy a békéltetés során pártatlanul, legjobb tudása szerint közreműködjön a felek közötti vitát lezáró, jogszabályoknak megfelelő megegyezés létrehozásában. Teljes titoktartásra kötelezett a békéltetés során tudomására jutott tények és adatok tekintetében, az eljárás megszűnése után is.
(2) A békéltetőknek a békéltetés során tanúsítandó magatartását a Közbeszerzések Tanácsa által kidolgozott Etikai Kódex tartalmazza.

A békéltetési eljárás lefolytatása

365. § (1) A békéltető tanács elnöke a megválasztását és egyben a 362. § szerinti kérelem kézhezvételét követően haladéktalanul időpontot és helyszínt tűz ki a meghallgatásra.
(2) A békéltető tanács elnöke - rövid úton - haladéktalanul értesíti a békéltetési eljárás megindulásáról a békéltetési eljárással érintett közbeszerzési eljárásban résztvevő ajánlattevőket és egyéb érdekelteket, tájékoztatja a békéltetési eljárásban való részvétel lehetőségéről, valamint a meghallgatás kitűzött időpontjáról és helyszínéről.
(3) A békéltetési eljárás megindulása esetén az ajánlatkérő a folyamatban levő közbeszerzési eljárását felfüggesztheti, a szerződés megkötését elhalaszthatja a békéltetési eljárás befejezéséig. Erről köteles értesíteni a békéltető tanács elnökét is. A közbeszerzési eljárás felfüggesztése a folyamatban lévő határidőket a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítja.
366. § (1) A békéltetési eljárásban a felek képviselő útján is eljárhatnak.
(2) Ha a felek bármelyike személyesen vagy képviselője útján nem jelenik meg a meghallgatáson, a békéltető tanács elnöke a békéltetési eljárást megszünteti.
(3) A feleket a békéltetési eljárás során egyenlő elbánásban kell részesíteni, és mindegyik félnek meg kell adni a lehetőséget álláspontja előadására, illetőleg beadványai előterjesztésére. Az egyik fél által a békéltető tanácshoz beterjesztett beadványt közölni kell a másik féllel is.
367. § (1) A békéltető tanács megkísérli, hogy a felek a jogvitájukat - a jogszabályoknak megfelelő - megegyezéssel rendezzék.
(2) A békéltetési eljárásról és a békéltetés eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak egy-egy példányát kézbesíteni kell a feleknek.
(3) Megszűnik a békéltetési eljárás akkor is, ha azt bármelyik fél kezdeményezi, ha a fél a kérelmét visszavonja, vagy ha a békéltetési eljárás befejezésére előírt határidő [368. § (1) bekezdése] lejárt.
(4) Ha a békéltetési eljárással érintett közbeszerzési eljárás kapcsán a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból eljár, vagy a békéltetési eljárásban nem résztvevő jogorvoslati eljárást kért, illetőleg kezdeményezett, az ajánlatkérő köteles értesíteni erről a békéltető tanács elnökét. Ebben az esetben a békéltető tanács a békéltetési eljárást megszünteti.
(5) A békéltetési eljárás költségeit a felek - eltérő megállapodás hiányában - egyenlő arányban viselik, a békéltetési eljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerült saját költségeiket pedig maguk viselik. A békéltetési eljárásba a 365. § (2) bekezdése alapján beavatkozó ajánlattevők, egyéb érdekeltek a békéltetési eljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerült költségeiket maguk viselik.

A békéltetési eljárás befejezése

368. § (1) A békéltetést a 362. § (1) bekezdése szerinti kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül be kell fejezni.
(2) A békéltetési eljárás alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárása érvénytelenítéséről dönthet.

XII. Fejezet

KÜLÖNÖS BÉKÉLTETÉS

369. § (1) Bármely ajánlattevő vagy egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti a 162. § szerinti ajánlatkérőnek az V. fejezet szerinti eljárásával kapcsolatos, e törvénybe ütköző magatartása vagy mulasztása, e fejezet szabályai szerint békéltetési eljárást kezdeményezhet.
(2) A kérelmet írásban a Közbeszerzések Tanácsánál vagy az Európai Bizottságnál kell benyújtani. A Közbeszerzések Tanácsa a hozzá benyújtott kérelmet haladéktalanul továbbítja az Európai Bizottsághoz.
370. § (1) Az Európai Bizottság megkeresésére az ajánlatkérő köteles tájékoztatni a Bizottságot a békéltetési eljárásban való részvételi szándékáról. Az ajánlatkérő jogosult a békéltetési eljárásban való részvétel visszautasítására. Ebben az esetben a békéltetési eljárás nem folytatható le, és erről az Európai Bizottság értesíti a kérelmezőt.
(2) Ha a békéltetési eljárás lefolytatható, az Európai Bizottság - a békéltetők általa vezetett listájáról - egy békéltetőt kijelöl, és erről értesíti az ajánlatkérőt és az eljárás kezdeményezőjét (a továbbiakban: felek). További egy-egy békéltetőt - az említett listáról - a felek jelölnek, egyben kötelesek nyilatkozni az Európai Bizottság által kijelölt békéltető elfogadásáról vagy elutasításáról. A békéltetést három békéltető folytatja le.
(3) A békéltetők - a jogszabályoknak megfelelő - megegyezést kísérelnek meg létrehozni a felek között. Kötelesek tájékoztatni az Európai Bizottságot a létrejött megegyezésről, illetőleg az eljárás során tudomásukra jutott tényekről.
(4) A békéltetők az eljárás során - legfeljebb két - szakértőt vehetnek igénybe. A szakértőként felkért személy eljárásba történő bevonását bármelyik fél és az Európai Bizottság is jogosult visszautasítani.
(5) A békéltetési eljárás során a felek, valamint a közbeszerzési eljárásban résztvevő egyéb ajánlattevők mind szóban, mind írásban kifejthetik álláspontjukat.
(6) Mindkét fél jogosult a békéltetési eljárás - az eljárás bármely szakaszában történő - megszüntetésére.
(7) Eltérő megállapodás hiányában a felek, illetőleg az (5) bekezdés alapján beavatkozó egyéb ajánlattevők, érdekeltek maguk viselik a békéltetési eljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerült saját költségeiket. A felek egyenlő arányban viselik a békéltetés eljárás költségeit.
371. § (1) Ha a békéltetési eljárás bármely résztvevője ugyanabban az ügyben jogorvoslati eljárást kezdeményez vagy arról tudomást szerez, köteles erről értesíteni a békéltetőket.
(2) Ha a békéltetési eljárásban nem résztvevő kezdeményezett jogorvoslati eljárást, az ajánlatkérő köteles értesíteni erről a békéltetőket. A békéltetők tájékoztatják a jogorvoslati eljárást kezdeményezőt a folyamatban lévő békéltetési eljárásról és a békéltetési eljárásban való részvételi lehetőségről. A jogorvoslati eljárást kezdeményező a békéltetők által megadott határidőn belül köteles nyilatkozni a békéltetési eljárásban való részvételi szándékáról. Ha a békéltetési eljárásban való részvételt visszautasítja, a békéltetők szótöbbséggel hozott döntéssel a békéltetési eljárást megszüntethetik, amennyiben álláspontjuk szerint az érintett ajánlattevő vagy egyéb érdekelt részvétele szükséges a vita rendezéséhez. Döntésükről és annak indokairól tájékoztatják az Európai Bizottságot.
(3) A békéltetési eljárás nem zárja ki az e törvényben biztosított egyéb jogorvoslati lehetőségek igénybevételét.

XIII. Fejezet

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ELJÁRÁSA

372. § Amennyiben az Európai Bizottság a második rész szerinti közbeszerzési eljárásban a közbeszerzésekre vonatkozó európai közösségi jogszabályok nyilvánvaló megsértését észleli, a 373. § szerint eljárást kezdeményezhet.
373. § (1) Az Európai Bizottság az észlelt jogsértésről értesíti az ajánlatkérőt is, és felhívja a jogsértésnek a szerződés megkötéséig történő orvoslására.
(2) Az ajánlatkérő a jelzett jogsértéssel kapcsolatos tájékoztatását a Közbeszerzések Tanácsának köteles megküldeni oly módon, hogy a Közbeszerzések Tanácsa a megkeresés kézhezvételétől számított huszonegy, a 162. § szerinti ajánlatkérő esetében harminc napon belül továbbítani tudja azt az Európai Bizottság részére.
(3) Az ajánlatkérő különösen arról köteles tájékoztatást adni, hogy
a) a jogsértést orvosolták, vagy
b) a jogsértést nem orvosolták, vagy
c) az érintett közbeszerzési eljárását felfüggesztette, illetőleg a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárásban ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendelte el.
(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatást indokolással kell ellátni. Ha az állítólagos jogsértés orvoslására azért nem került sor, mert az folyamatban lévő jogorvoslati eljárás tárgyát képezi, a Közbeszerzések Tanácsa haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot a jogorvoslati eljárás során hozott határozatról.
(5) A (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a Közbeszerzések Tanácsa szintén haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot a közbeszerzési eljárás, illetőleg a jogorvoslati eljárás eredményéről, a jelzett jogsértés orvoslásának kérdéséről.

NYOLCADIK RÉSZ

A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA

A Tanács jogállása

374. § (1) Az e törvényben meghatározott célok érvényesülésének biztosítása érdekében Közbeszerzések Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) működik, amely csak az Országgyűlésnek van alárendelve.
(2) A Tanács az Országgyűlés felügyelete alatt álló, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely az e törvényben meghatározott feladatkörében általános hatáskörrel rendelkezik. Székhelye Budapest.
(3) A Tanács költségvetését az éves központi költségvetésben elkülönítetten kell előirányozni. Előirányzatának terhére az Országgyűlés jóváhagyása nélkül év közben nem hajtható végre átcsoportosítás.

A Tanács tagjai, tisztségviselői

375. § (1) A Tanács tizenkilenc tagból áll. A Tanácsban az egyes közérdekű célokat, az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket azonos számú tag képviseli.
(2) A törvény alapelveinek és egyes közérdekű céloknak az érvényesítése a Tanácsban a következő szervezetek vagy személyek által kijelölt személyek feladata:
a) a legfőbb ügyész;
b) a Gazdasági Versenyhivatal elnöke;
c) a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter;
d) a gazdasági miniszter;
e) a környezetvédelmi miniszter;
f) az igazságügyminiszter.
(3) A közbeszerzési eljárás ajánlatkérőinek általános érdekeit a Tanácsban a következő szervezetek vagy személyek által kijelölt személyek képviselik:
a) a Kormány által kijelölt két személy;
b) a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által kijelölt személy;
c) a társadalombiztosítás igazgatási szerveinek felügyeletét ellátó személy által kijelölt személy;
d) a helyi önkormányzatok országos szövetségei által együttesen kijelölt személy;
e) az országos gazdasági kamarák, az országos szakmai kamarák és a Magyar Tudományos Akadémia által együttesen kijelölt személy.
(4) A közbeszerzési eljárás ajánlattevőinek általános érdekeit a Tanácsban a munkáltatók országos érdekképviseletei és az országos gazdasági kamarák által kijelölt hat személy képviseli.
(5) A Tanács elnöke a Tanács tagjává válik akkor is, ha nem a tagok közül választották. Ha a Tanács elnökét a Tanács tagjai közül választották, az elnök a továbbiakban nem képviseli az őt kijelölő (kijelölők) szerinti általános célokat vagy érdekeket, a kijelölő (kijelölők) pedig jogosult a Tanácsba új tagot kijelölni. A kijelölő (kijelölők) a Tanács elnökével szemben nem élhet a 377. § (6) bekezdésének b) pontjában és (7) bekezdésében biztosított jogával.
(6) A Tanács tagja évenként köteles beszámolni az őt kijelölőnek (kijelölőknek) az általa érvényesítendő célok, illetőleg képviselendő általános érdekek, továbbá e törvény céljainak megvalósulása érdekében a Tanácsban folytatott tevékenységéről, valamint ezeknek a közbeszerzések terén való érvényesüléséről.
376. § (1) Nem lehet a Tanács tagja, aki
a) országgyűlési képviselő;
b) büntetett előéletű.
(2) A tagok megbízatása legalább két évre szól.
(3) A tagok kijelölésének és visszahívásának az (1)-(2) bekezdés esetén kívüli szabályait a kijelölő szervezetek állapítják meg úgy, hogy a Tanács működőképessége állandóan biztosítható legyen.
(4) A tagok megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni.
377. § (1) A Tanács elnökének öt évre történő kinevezéséről a Tanács a jelen levő tagok kétharmados szótöbbségével dönt. A kinevezés egyszer ismételhető.
(2) A Tanács elnökére a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A Tanács elnöke a közigazgatási államtitkárnak járó illetményre, valamint egyéb juttatásokra jogosult.
(4) A Tanács elnöke felett a munkáltatói jogokat a Tanács gyakorolja, az elnök az összeférhetetlenségével kapcsolatos bejelentést [392. § (6) bekezdése] a Tanácsnak köteles megtenni.
(5) A Tanács a tagok közül két évre a jelen levő tagok kétharmados szótöbbségével hozott döntéssel alelnököt választ.
(6) A Tanács elnökének, alelnökének és tagjainak megbízatása megszűnik
a) a megbízatás időtartamának lejártával;
b) visszahívással;
c) lemondással;
d) a 376. § (1) bekezdésében foglalt körülmények bekövetkezése esetében;
e) a tisztségre méltatlanná vagy tartósan alkalmatlanná válás esetében;
f) halálával.
(7) A (6) bekezdés e) pontja szerinti esetben a megbízatás megszűnését a Tanács a jelen levő tagok kétharmadának szavazatával - az érintett személyt kijelölő szervezetek, személyek véleményének figyelembevételével - állapítja meg.
378. § (1) A Tanács elnöke
a) képviseli a Tanácsot;
b) meghívása esetén részt vesz az Országgyűlés és bizottságainak ülésein és ismerteti a Tanács éves beszámolóját;
c) a közbeszerzésekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról elnöki tájékoztatót ad ki;
d) a halasztást nem tűrő ügyek eldöntése érdekében - a Tanács szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - az ülések közötti időszakban rövid úton való szavazást kezdeményez;
e) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Tanács főtitkára (a továbbiakban: főtitkár), valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke és elnökhelyettese vonatkozásában.
(2) A Tanács elnökét távolléte esetén az alelnök teljes jogkörrel helyettesíti.

A Tanács hatásköre

379. § (1) A Tanács
a) figyelemmel kíséri e törvény szabályainak érvényesülését, kezdeményezi az arra jogosultnál a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok megalkotását, módosítását;
b) véleményezi a közbeszerzésekkel és a Tanács működésével kapcsolatos jogszabálytervezeteket;
c) a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok keretei között, azok végrehajtását elősegítő ajánlásokat készít;
d) megállapítja a Közbeszerzési Döntőbizottság létszámát;
e) kinevezi, illetőleg felmenti a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét, elnökhelyettesét és a közbeszerzési biztosokat; elbírálja a közbeszerzési biztosokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi ügyeket;
f) vezeti és közzéteszi a XI. fejezet szerinti békéltetők névjegyzékét; jogosult ellenőrizni a békéltetők tevékenységét; kidolgozza a békéltetőkre vonatkozó Etikai Kódexet;
g) vezeti és közzéteszi a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékét;
h) vezeti és közzéteszi a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét, meghatározza a minősítési szempontokat és igazolási módjait;
i) közzéteszi az akkreditált tanúsítók listáját; jogosult ellenőrizni az akkreditált tanúsítók tevékenységét;
j) gondoskodik a „Közbeszerzési Értesítő - a Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapjá”-nak, illetőleg elektronikus változatának szerkesztéséről, a közbeszerzési és a tervpályázati eljárással kapcsolatos hirdetmények ellenőrzéséről, közzétételéről; közzéteszi a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatait, valamint a bíróság ezek felülvizsgálata tárgyában hozott jogerős határozatait, a közbeszerzési eljárásban való részvételtől eltiltott ajánlattevők listáját (az eltiltás idejével), a c) pont szerinti ajánlásokat, továbbá egyéb, a közbeszerzésekkel kapcsolatos tájékoztatókat és közleményeket;
k) figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosítását és tejesítését [307. § (2) bekezdése];
l) nyilvántartást vezet az ajánlatkérőkről, valamint a közbeszerzésekről, ideértve a közbeszerzések tárgyainak az egységre vetített - közbeszerzési eljárás alapján fizetendő - ellenértékét is; éves összesített statisztikai jelentést készít;
m) felügyeli, koordinálja, elősegíti a közbeszerzési eljárásban résztvevők oktatását és továbbképzését;
n) kapcsolatot tart más államok közbeszerzési szervezeteivel és nemzetközi szervezetekkel;
o) elfogadja saját szervezeti és működési, valamint más, működését érintő belső szabályzatát - így különösen a hirdetmények vizsgálata kapcsán a jogorvoslati eljárás indításának eljárásrendjét -, továbbá költségvetési javaslatát és éves költségvetési beszámolóját;
p) ellátja a részére e törvényben és egyéb törvényben előírt egyéb feladatokat.
(2) A Tanács évente beszámolót készít az Országgyűlésnek a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint tevékenységéről. A beszámolónak megállapításokat kell tartalmaznia arra nézve, hogy e törvény szabályai mennyiben felelnek meg a gazdasági élet és az államháztartási szabályok követelményeinek, illetőleg milyen módon lehet biztosítani az ezekkel való összhangot. A Tanács a beszámolót tájékoztatásul az Állami Számvevőszéknek is megküldi.
(3) A Közbeszerzési Értesítő kiadására a Magyar Közlöny és más hivatalos lapok kiadására a jogalkotásról szóló törvényben, illetőleg a végrehajtásáról szóló jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni.

A hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzéke

380. § (1) E törvény szerinti hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység folytatására a Tanács által vezetett névjegyzéken szereplő közbeszerzési tanácsadók jogosultak.
(2) A hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékét a Tanács a Közbeszerzési Értesítőben és a honlapján teszi közzé.
(3) A névjegyzék tartalmazza a hivatalos közbeszerzési tanácsadó
a) nevét;
b) szakterületét;
c) elérhetőségi címét;
d) a névjegyzékbe bejegyzésének időpontját.
(4) A névjegyzék szervezet esetében tartalmazza
a) a szervezet elnevezését, székhelyét, nyilvántartási számát, elérhetőségi címét;
b) a 11. § (2) bekezdésében meghatározott személy, illetőleg személyek (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti adatait;
c) a szervezet névjegyzékbe bejegyzésének időpontját.
381. § (1) Hivatalos közbeszerzési tanácsadó az lehet, aki megfelel a 11. §-ban meghatározott feltételeknek.
(2) Nem lehet hivatalos közbeszerzési tanácsadó, aki
a) a polgári jog szabályai szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes;
b) a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült;
c) közbeszerzési biztos;
d) a Közbeszerzések Tanácsának tagja.
382. § (1) A hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe történő felvételt a Tanácsnál kell írásban kérelmezni.
(2) A névjegyzékbe történő felvételért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A díj mértéke nyolcvanezer forint. A díj megfizetése alól mentesség nem adható.
(3) A kérelemben meg kell adni a 380. § (3) bekezdésének a)-c) pontja, illetőleg (4) bekezdésének a)-b) pontja szerinti adatokat. A kérelemhez csatolni kell azokat az okiratokat vagy azok hiteles másolatát, amelyek alapján megállapítható, hogy a kérelmező megfelel a 381. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek, és nem áll fenn vele szemben a 381. § (2) bekezdése szerinti kizáró ok. A kérelemhez csatolni kell a (2) bekezdés szerinti díj befizetéséről szóló igazolást is.
(4) A Tanács a kérelemről - a kézhezvételét követő harminc napon belül - határozattal dönt. A határidő - indokolt esetben - egy alkalommal harminc nappal meghosszabbítható. Ha a kérelem hiányos, vagy a (2) bekezdés szerinti díj befizetéséről szóló igazolást nem csatolták, a Tanács felhívja a kérelmezőt a megjelölt hiányok pótlására. Ebben az esetben a határidő a hiányok pótlására előírt határidővel meghosszabbodik.
(5) A Tanács a kérelmet elutasítja, ha az iratokból megállapítható, hogy a kérelmező a 381. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek nem felel meg, illetőleg vele szemben a 381. § (2) bekezdése szerinti kizáró ok áll fenn, valamint ha hiánypótlási kötelezettségének határidőben nem tett eleget. A kérelem elutasítását indokolni kell.
(6) A hivatalos közbeszerzési tanácsadó attól az időponttól válik jogosulttá tevékenysége folytatására, amely időponttal a névjegyzékbe bejegyzést nyert.
383. § (1) A hivatalos közbeszerzési tanácsadót a Tanács törli a névjegyzékből, ha
a) nem felel meg a 381. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek;
b) a 381. § (2) bekezdése szerinti valamely kizáró ok bekövetkezik;
c) a közbeszerzési tanácsadói feladatainak ellátására tartósan képtelenné válik;
d) közbeszerzési ügyben jogerős határozattal megállapították, hogy a hivatalos közbeszerzési tanácsadó ilyen minőségében szándékosan megsértette a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó vagy egyéb jogszabályokat;
e) azt a hivatalos közbeszerzési tanácsadó kéri;
f) meghalt, illetőleg a szervezet megszűnt.
(2) A hivatalos közbeszerzési tanácsadó csak akkor kérheti a névjegyzékből való törlését, ha folyamatban levő közbeszerzési eljárásban nem vesz részt.
(3) A Tanács a törlésről indokolással ellátott határozattal dönt.
(4) A hivatalos közbeszerzési tanácsadó a névjegyzékből való törléséről szóló határozat kézhezvételétét követően köteles haladéktalanul a folyamatban levő tanácsadói tevékenységét megszüntetni és a felekkel elszámolni.
(5) Az a hivatalos közbeszerzési tanácsadó, akit a névjegyzékből az (1) bekezdés d) pontja alapján törölt a Tanács, csak a törlésétől számított három év elteltével nyújthat be a névjegyzékbe történő felvétele iránt újabb kérelmet.
384. § A hivatalos közbeszerzési tanácsadó köteles a Tanácsnak bejelenteni, ha a 380. § (3)-(4) bekezdése és a 381. § szerinti adataiban, körülményeiben változás állt be a változást követően haladéktalanul, de legkésőbb a változástól számított öt munkanapon belül. Ha a változás következtében a hivatalos közbeszerzési tanácsadó nem felel meg a 381. § szerinti feltételeknek, a Tanács törli a névjegyzékből.
385. § (1) A Tanácsnak a kérelmet elutasító vagy a törlésről hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs, de a kérelmező, illetőleg az érintett hivatalos közbeszerzési tanácsadó a határozat felülvizsgálatát kérheti a bíróságtól a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül.
(2) A kérelemről a Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül határoz. A bíróság a Tanács határozatát megváltoztathatja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. A bíróság eljárására a Pp. XX. fejezetét kell megfelelően alkalmazni, amennyiben e törvényből, illetőleg a nemperes eljárás jellegéből más nem következik.

A minősített ajánlattevők hivatalos jegyzéke

386. § (1) A Tanács által vezetett minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét a Tanács a Közbeszerzési Értesítőben és a honlapján közzéteszi.
(2) A hivatalos jegyzék tartalmazza a minősített ajánlattevő
a) nevét, székhelyét (lakóhelyét);
b) a jegyzék szerinti besorolását;
c) a jegyzékbe bejegyzésének időpontját.
(3) A Tanács, mint a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét vezető szervezet a címét köteles megküldeni az Európai Unió többi tagállamának és az Európai Bizottságnak.
387. § (1) Minősített ajánlattevő az lehet, aki megfelel a Tanács által meghatározott és meghirdetett minősítési szempontoknak és azt az előírt módon igazolja (12. §).
(2) A minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékébe történő felvételt a Tanácsnál kell írásban kérelmezni. A kérelmező bármikor kérheti minősítését és a hivatalos jegyzékbe vételét az előírt adatok, tények bemutatása, a szükséges igazolások, nyilatkozatok vagy egyéb dokumentumok csatolása mellett.
(3) A minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékébe történő felvételért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A díj mértéke százötvenezer forint. A díj megfizetése alól mentesség nem adható. A kérelemhez csatolni kell a díj befizetéséről szóló igazolást is.
(4) A Tanács a kérelemről - a kézhezvételét követő hatvan napon belül - határozattal dönt. A határidő - indokolt esetben - egy alkalommal harminc nappal meghosszabbítható. Ha a kérelem hiányos, vagy a (3) bekezdés szerinti díj befizetéséről szóló igazolást nem csatolták, a Tanács felhívja a kérelmezőt a megjelölt hiányok pótlására. Ebben az esetben a határidő a hiányok pótlására előírt határidővel meghosszabbodik.
(5) A Tanács a kérelmet elutasítja, ha az iratokból megállapítható, hogy a kérelmező a minősítési szempontoknak nem felel meg, valamint ha hiánypótlási kötelezettségének határidőben nem tett eleget. A kérelem elutasítását indokolni kell.
(6) A kérelmező attól az időponttól válik minősített ajánlattevővé, amely időponttal a hivatalos jegyzékbe bejegyzést nyert.
388. § (1) A minősített ajánlattevőt a Tanács törli a hivatalos jegyzékből, ha
a) nem felel meg a minősítési szempontoknak;
b) közbeszerzéssel kapcsolatos jogorvoslati eljárásban jogerős határozattal eltiltották közbeszerzési eljárásban való részvételtől;
c) közbeszerzéssel kapcsolatos jogorvoslati eljárásban jogerős határozattal elrendelték a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéből való törlését;
d) azt a minősített ajánlattevő kéri;
e) megszűnt, illetőleg meghalt.
(2) A minősített ajánlattevő csak akkor kérheti a hivatalos jegyzékből való törlését, ha folyamatban levő közbeszerzési eljárásban nem vesz részt.
(3) A Tanács a törlésről indokolással ellátott határozattal dönt.
(4) A minősített ajánlattevő a hivatalos jegyzékből való törléséről szóló határozat kézhezvételét követően köteles haladéktalanul törlését bejelenteni az ajánlatkérőnek, ha folyamatban levő közbeszerzési eljárásban vesz részt.
389. § A minősített ajánlattevő köteles a Tanácsnak bejelenteni, ha a minősítési szempontok szerinti adataiban, körülményeiben változás állt be a változást követően haladéktalanul, de legkésőbb a változástól számított öt munkanapon belül. Ha a változás következtében a minősített ajánlattevő nem felel meg a minősítési szempontoknak, a Tanács törli a hivatalos jegyzékből.
390. § (1) Ha a Tanács módosítja a minősítési szempontokat és igazolási módjait, köteles a minősítési szempontokat újra meghirdetni, valamint a már jegyzékbe vett minősített ajánlattevőket és a kérelmet benyújtókat egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.
(2) A minősítési szempontok módosítása esetében a már jegyzékbe vett minősített ajánlattevőknek is igazolniuk kell az előírt módon megfelelőségüket az új vagy a módosult minősítési szempont tekintetében. Erre - az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás során - fel kell hívni a minősített ajánlattevőket. Benyújtott kérelem folyamatban levő elbírálása esetében pedig a Tanácsnak a kérelem módosítás miatt szükséges kiegészítésére kell a kérelmezőt felhívnia.
391. § (1) A Tanácsnak a kérelmet elutasító vagy a törlésről hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs, de a kérelmező, illetőleg az érintett minősített ajánlattevő a határozat felülvizsgálatát kérheti a bíróságtól a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül.
(2) A kérelemről a Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül határoz. A bíróság a Tanács határozatát megváltoztathatja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. A bíróság eljárására a Pp. XX. fejezetét kell megfelelően alkalmazni, amennyiben e törvényből, illetőleg a nemperes eljárás jellegéből más nem következik.

A Tanács működése

392. § (1) A Tanács testületi üléseit szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal tartja.
(2) A Tanács határozatképes, ha a tagok kétharmada jelen van.
(3) A Tanács határozatait - a 377. § (1), (5), (7) bekezdése és a 395. § (4) bekezdése szerinti kivételtől eltekintve - egyszerű szótöbbséggel hozza.
(4) A Tanácsnak a 379. § (1) bekezdésének e) pontja tárgyában hozott határozata előkészítésében és eldöntésében nem vehet részt a Tanács azon tagja, aki az üggyel érintett személy hozzátartozója.
(5) A Tanácsnak a 355-356. §, a 382-383. § és a 387-388. § szerinti eljárásában nem vehet részt a Tanács azon tagja, illetőleg annak előkészítésében a Tanács szervezetének azon alkalmazottja, akinek az eljárással érintettekhez személyi vagy vagyoni érdekeltsége fűződik.
(6) A Tanács tagja az elnöknek köteles bejelenteni, ha személyére nézve a (4)-(5) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn vagy az keletkezett, és köteles a folyamatban levő eljárásban való részvételét azonnal megszüntetni.
393. § (1) A Tanács üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytathat, vagyoni hozzájárulást semmilyen szervezettől vagy személytől nem fogadhat el, részükre vagyoni hozzájárulást nem nyújthat.
(2) A 324. § (3) bekezdése, a 355. § (2) bekezdése, a 382. § (2) bekezdése és a 387. § (3) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj, a 338. § szerinti rendbírság, valamint a 340. § (3) bekezdésének e) pontja és (4)-(6) bekezdése szerinti bírság beszedésére a Tanács jogosult, amelyet a Tanácsnak a Magyar Államkincstárnál vezetett MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára kell befizetni készpénzátutalással vagy átutalási megbízással.
(3) A 324. § (3) bekezdése, a 355. § (2) bekezdése, a 382. § (2) bekezdése és a 387. § (3) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj a kérelem elutasítása, illetőleg visszavonása esetén nem kerül visszafizetésre.
(4) A (2) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díj teljes összege, továbbá a rendbírság és a bírság ötven százaléka a Tanács saját bevétele, a fennmaradó ötven százalék a központi költségvetés központosított bevételét képezi a (6) bekezdésben meghatározott elszámolási rend szerint.
(5) A (2) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjakat, továbbá a rendbírságnak és a bírságnak a Tanácsnál fennmaradó részét a Tanács törvényben előírt feladatainak teljesítése során felmerülő kiadásokra kell fordítani.
(6) A Tanács - a díjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzéséhez - a befizetett igazgatási szolgáltatási díjakról, rendbírságról, bírságról külön nyilvántartást vezet. A Tanács a Pp. 339. §-ának (1) bekezdésére és 339. §-a (2) bekezdésének q) pontjára, valamint e törvény 345. §-ának (3) bekezdésére és 348. §-ának (5) bekezdésére tekintettel a tárgyévben keletkezett visszafizetési kötelezettségeivel csökkentett összegű tárgyévi bírság bevételeivel a december 31-i állapot szerint köteles elszámolni. A díjak, a rendbírság, a bírság nyilvántartására, kezelésére és elszámolására egyebekben a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeiről szóló jogszabályt kell alkalmazni.
(7) A (2) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjak tekintetében az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
a) 3. §-ának (4) bekezdésében és 28. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltakat a díjfizetési kötelezettségre,
b) 31. §-a (1) bekezdésének első mondatában, illetőleg 31. §-ának (2), (4), (5), (7) bekezdésében foglaltakat a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítására,
c) 86. §-ában foglaltakat az elévülésre
megfelelően kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol az Itv. illetéket említ, azon díjat kell érteni.

A Tanács szervezete

394. § (1) A Tanács tevékenységével kapcsolatos koordinációt, döntéseinek előkészítését és végrehajtását, továbbá az ennek végzéséhez szükséges adatgyűjtő, nyilvántartó, valamint adminisztratív tevékenységet a Tanács Titkársága végzi. A Titkárságot a főtitkár vezeti.
(2) A főtitkár és a Titkárság alkalmazottai a Tanáccsal állnak közszolgálati jogviszonyban. A főtitkár gyakorolja a munkáltatói jogokat a Titkárság alkalmazottai vonatkozásában. A főtitkár a helyettes államtitkárnak járó illetményre, valamint egyéb juttatásokra jogosult.
(3) A Tanács a Titkárság keretében Szerkesztőbizottságot működtet a Közbeszerzési Értesítő szerkesztésével kapcsolatos feladata végrehajtásának érdekében.
395. § (1) A Tanács mellett Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) működik, amelynek feladata a közbeszerzésekkel és a tervpályázati eljárásokkal kapcsolatos jogsértő vagy vitás ügyek miatti jogorvoslat intézése.
(2) A Döntőbizottság hatékony működését a Tanács költségvetéséből kell biztosítani.
(3) A Döntőbizottság a Tanács által meghatározott számú és a Tanáccsal közszolgálati jogviszonyban álló közbeszerzési biztosból áll, akiket a Tanács nevez ki és ment fel.
(4) A Döntőbizottság elnökét és elnökhelyettesét a közbeszerzési biztosok közül a Tanács a jelen levő tagok kétharmadának szavazatával választja meg öt évre. Az elnökhelyettes személyére a Döntőbizottság elnöke tesz javaslatot. A Döntőbizottság elnöke és elnökhelyettese újraválasztható. A Döntőbizottság elnöke a helyettes államtitkárnak járó illetményre, valamint egyéb juttatásokra jogosult. Az elnökhelyettes főosztályvezetői illetményre jogosult.
396. § (1) A Döntőbizottság elnöke
a) irányítja a Döntőbizottság munkáját;
b) képviseli a Döntőbizottságot;
c) gyakorolja a munkáltatói jogokat - az elnökhelyettes kivételével - a közbeszerzési biztosok vonatkozásában;
d) elkészíti és a Tanácshoz jóváhagyásra előterjeszti a Döntőbizottság szervezeti és működési szabályzatát;
e) ellenőrzi az eljárási határidők megtartását;
f) gondoskodik a Döntőbizottság határozatainak közzétételéről.
(2) A Döntőbizottság elnökét távolléte esetén az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti.
397. § (1) A Tanács elnöke, alelnöke és tagjai, a főtitkár, a Titkárság alkalmazottai és a közbeszerzési biztosok vagy azon személyek, akik ilyen tisztséget viseltek, tevékenységet végeztek, a feladatuk ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott szolgálati és üzleti titkot kötelesek megőrizni.
(2) A Tanács elnöke, illetőleg a közbeszerzési biztos megkeresésére a közbeszerzéssel kapcsolatos ügyben minden szervezet köteles tizenöt napon belül tájékoztatást adni.

A közbeszerzési biztosok közszolgálati jogviszonya

398. § A közbeszerzési biztosok közszolgálati jogviszonyára a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt (a továbbiakban: Ktv.) az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
399. § (1) Közbeszerzési biztos az lehet, aki felsőfokú végzettséggel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal, valamint közigazgatási, illetőleg jogi szakvizsgával rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakvizsga előírásra a Ktv.-ben meghatározott határidőket megfelelően alkalmazni kell.
(3) A közbeszerzési biztos - tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével - más megbízást nem fogadhat el, más keresőfoglalkozást nem folytathat, nem lehet gazdasági társaságban személyes közreműködésre kötelezett tag, vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag.
(4) Nem lehet közbeszerzési biztos, aki
a) országgyűlési, helyi önkormányzati képviselő, polgármester, illetőleg kamarai tisztségviselő;
b) gazdasági társaságban huszonöt százaléknál, illetőleg huszonöt millió forintnál nagyobb tulajdoni részesedéssel rendelkezik.
400. § (1) A közbeszerzési biztost a Ktv. előmeneteli szabályainak megfelelően kell besorolni azzal az eltéréssel, hogy a besorolási fokozatánál kettővel magasabb besorolási fokozathoz tartozó illetményre jogosult.
(2) A főtanácsosi besorolású közbeszerzési biztos osztályvezetői illetményre, a vezető-főtanácsosi besorolású közbeszerzési biztos pedig főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosult.
(3) A közbeszerzési biztos évente vagyonnyilatkozatot tesz a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint.
(4) A közbeszerzési biztos közszolgálati jogviszonya felmentéssel szűnhet meg a Ktv.-ben szabályozottakon túlmenően akkor is, ha a Tanács a Döntőbizottság létszámát csökkentette.
(5) Ha a közbeszerzési biztos megbízatása megszűnik, akkor őt a Ktv. szabályai szerint újra be kell sorolni.
(6) A közbeszerzési biztost a Ktv. 38. §-ának (1) bekezdése alapján nem lehet utasítani a jogorvoslati eljárás, illetőleg határozat vonatkozásában.

KILENCEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

401. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - 2004. május 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés után megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra, illetőleg kérelmezett békéltetési eljárásokra kell alkalmazni.
(2) Ez a törvény - az 5. §-a, a 9. §-a, a 13. §-a, a hatodik része és a XI. fejezete kivételével - az Európai Unió strukturális, illetőleg kohéziós alapjaiból származó forrásból támogatott közbeszerzésekre irányuló eljárások vonatkozásában 2004. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a 2004. január 1-je után megkezdett ilyen közbeszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni. Az ilyen közbeszerzési eljárásokban e törvény 1. §-ának (3) bekezdését úgy kell alkalmazni, hogy nemzeti elbánást kell nyújtani az Európai Unióhoz 2004. május 1. napján csatlakozó államokban letelepedett ajánlattevők és az onnan származó áruk számára is.
(3) E törvénynek a közbeszerzés értékére vonatkozó rendelkezései, valamint a 12. §-a, a 353-358. §-a és a nyolcadik része 2004. január 1-jén lépnek hatályba.
(4) E törvény 5. §-a és 9. §-a 2005. január 1-jén lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések

402. § (1) E törvény VI. fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2004. január 1-jétől 2004. december 31-ig:
a) árubeszerzés esetében: 25 millió forint;
b) építési beruházás esetében: 60 millió forint;
c) építési koncesszió esetében: 100 millió forint;
d) szolgáltatás megrendelése esetében: 15 millió forint;
e) szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forint.
(2) E törvény VI. fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2005. január 1-jétől 2005. december 31-ig:
a) árubeszerzés esetében: 25 millió forint;
b) építési beruházás esetében: 70 millió forint;
c) építési koncesszió esetében: 100 millió forint;
d) szolgáltatás megrendelése esetében: 20 millió forint;
e) szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forint.
(3) E törvény VII. fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2004. január 1-jétől 2005. december 31-ig:
a) árubeszerzés esetében: 50 millió forint;
b) építési beruházás esetében: 100 millió forint;
c) szolgáltatás megrendelése esetében: 50 millió forint.
(4) E törvény negyedik része alkalmazásában az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatára 2004. január 1-jétől 2005. december 31-ig:
a) árubeszerzés esetében: 2 millió forint;
b) építési beruházás esetében: 10 millió forint;
c) szolgáltatás megrendelése esetében: 2 millió forint.
403. § (1) A 2004. január 1-je és 2004. április 30-a között megkezdett beszerzésekre a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni - kivéve a 401. § (2) bekezdése szerinti közbeszerzéseket -, ha e törvénynek a közbeszerzés értékére vonatkozó, 2004. január 1-jétől alkalmazandó rendelkezései alapján a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény szerinti közbeszerzések értéke eléri vagy meghaladja a 402. § (1), (3) bekezdése szerinti értékhatárokat.
(2) A 2004. január 1-je és 2004. április 30-a között megkezdett beszerzésekre a központi költségvetési szervek szabadkézi vétellel történő beszerzéseinek szabályairól szóló 126/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni - kivéve a 401. § (2) bekezdése szerinti közbeszerzéseket -, ha e törvénynek a közbeszerzés értékére vonatkozó, 2004. január 1-jétől alkalmazandó rendelkezései alapján a beszerzések értéke eléri vagy meghaladja a 402. § (4) bekezdésének a) vagy c) pontja szerinti értékhatárokat.
(3) A 2004. január 1-je és 2005. december 31-e között indított jogorvoslati eljárásban e törvény 319. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljáró tanács legalább egy tagjának jogi szakvizsgával kell rendelkeznie.

Felhatalmazás

404. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza
a) a hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályait, a hirdetmények ellenőrzésének rendjét és díjának mértékét, befizetését, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjét és díjának mértékét, befizetését;
b) a tervpályázati eljárásra vonatkozó részletes szabályokat;
c) a központosított eljárások részletes - e törvénytől az ilyen eljárások sajátossága miatt szükséges eltérő - szabályait, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet részére fizetendő, kizárólag a végrehajtással felmerülő költségeket fedező díj mértékét;
d) az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott szervezeteknél az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó központosított eljárások részletes - e törvénytől az ilyen eljárások sajátossága miatt szükséges eltérő - szabályait, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet részére fizetendő, kizárólag a végrehajtással felmerülő költségeket fedező díj mértékét;
e) az elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályait, valamint az elektronikus úton történő beszerzés - szükség szerint e törvénytől eltérő - szabályait; e szabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás esetében e törvény VIII-X. fejezetét alkalmazni kell;
f) az építési beruházás esetében a közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályokat;
g) a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök közbeszerzésének - e törvénytől az ilyen eljárások sajátossága miatt szükséges eltérő - részletes szabályait;
h) az államtitkot vagy a szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályait;
i) a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokat;
j) a NATO Biztonsági Beruházási Programja keretében megvalósuló beszerzésre vonatkozó részletes - e törvénytől az ilyen eljárások sajátossága miatt szükséges eltérő - szabályokat.
(2) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy rendeletben szabályozza
a) a hirdetmények, bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezés mintáját;
b) a közbeszerzésekre vonatkozó nómenklatúrát;
c) a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező közbeszerzési gyakorlatra és annak igazolására vonatkozó szabályokat;
d) a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező felelősségbiztosításra vonatkozó szabályokat, a pénzügyminiszterrel együttesen.
(3) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, hogy rendeletben szabályozza a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség teljesítésének eljárási szabályait és díjazását.

Hatályukat vesztő rendelkezések

405. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény, valamint az azt módosító 1996. évi I. törvény 160. §-a, 1996. évi CXXIV. törvény 72. §-a, 1996. évi CXXVII. törvény 36. §-ának (9) bekezdése, 1997. évi XIII. törvény, 1997. évi CXL. törvény 106. §-a, 1997. évi CXLVI. törvény 67. §-a, 1998. évi XCI. törvény 39. §-a (3) bekezdésének e) pontja, 1999. évi LX. törvény, 1999. évi XCV. törvény 19. §-a, 1999. évi CIX. törvény 18. §-a, 2001. évi LXXIV. törvény 138-151. §-a és 175. §-a, 2001. évi CII. törvény 14. §-a, 2002. évi XXIII. törvény 26. §-a, 2002. évi LXII. törvény 86. §-a, 2003. évi XXIV. törvény 30-31. §-a;
b) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 9/A. §-a (8) bekezdésének f) pontja és 9/B. §-a (5) bekezdésének d) pontja;
c) a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-a (3) bekezdésének b) pontja;
d) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 11. §-a (4) bekezdésének i) pontja;
e) a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 45. §-a (3) bekezdésének f) pontja;
f) a büntetés-végrehajtási szervezetekről szóló 1995. évi CVII. törvény 9. §-ának (4) bekezdése;
g) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 32. §-ának (9)-(10) bekezdése, valamint 62. §-a (2) bekezdésének h) pontja;
h) a „Közbeszerzési Értesítő, A Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapjá”-ban történő közzététel rendjéről és térítési díjáról szóló 128/1995. (X. 20.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 68/1998. (IV. 8.) Korm. rendelet, 4/1999. (I. 18.) Korm. rendelet, 4/2001. (I. 17.) Korm. rendelet, 245/2002. (XI. 22.) Korm. rendelet;
i) a központi költségvetési szervek központosított közbeszerzéseinek részletes szabályairól szóló 125/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 241/1996. (XII. 27.) Korm. rendelet, 64/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet, 78/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet, 153/1999. (X. 22.) Korm. rendelet, 115/2000. (VI. 30.) Korm. rendelet, 209/2002. (X. 1.) Korm. rendelet;
j) a központi költségvetési szervek szabadkézi vétellel történő beszerzéseinek szabályairól szóló 126/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 46/2001. (III. 27.) Korm. rendelet, továbbá az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-a (2) bekezdésének n) pontja;
k) a központosított közbeszerzési eljárás körébe tartozó, népjóléti fejezeti szinten kiemelt termékek állami normatíváiról szóló 264/1997. (XII. 21.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 30/1998. (II. 20.) Korm. rendelet;
l) egyes beszerzések nemzetbiztonsági és titokvédelmi okok miatti sajátos szabályairól szóló 151/1999. (X. 22.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 69/2001. (IV. 20.) Korm. rendelet;
m) a haditechnikai eszközök beszerzésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 152/1999. (X. 22.) Korm. rendelet;
n) egyes gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök beszerzéséről és forgalmazásáról szóló 110/2000. (VI. 29.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 227/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 8-10. §-a;
o) a közbeszerzés keretében megvalósuló építési beruházásra vonatkozó ajánlati felhívás dokumentációjának részletes műszaki tartalmáról szóló 1/1996. (II. 7.) KTM rendelet;
p) a településrendezési és építészeti tervpályázatok részletes szabályairól szóló 16/1998. (VI. 3.) KTM rendelet, valamint az azt módosító 24/2000. (V. 26.) FVM rendelet,
azzal, hogy a felsorolt, hatályon kívül helyezett jogszabályok rendelkezéseit az e törvény hatálybalépésekor folyamatban levő eljárásokban alkalmazni kell.
(2) 2004. január 1-jén hatályát veszti a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 26. §-ának (3) bekezdése, 35. §-a, 55. §-a (6) bekezdésének negyedik mondata és 59. §-ának (2)-(6) bekezdése, az ezen időpont után megkezdett közbeszerzések vonatkozásában.
(3) 2004. január 1-jén hatályát veszti az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 98. §-ának (7) bekezdése.

Módosuló rendelkezések

406. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 271. §-a a következő l) ponttal egészül ki:
(A felülvizsgálat kizárásáról csak e törvény rendelkezhet. Nincs helye felülvizsgálatnak)
„l) a Közbeszerzési Döntőbizottságnak a jogorvoslati eljárás során hozott határozata, illetve a Közbeszerzések Tanácsának a békéltetők, a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe és a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékébe történő felvételi kérelmet elutasító vagy a törlésről hozott határozata elleni jogorvoslati kérelem elbírálása tárgykörében hozott végzés ellen.”
b) a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § Ha a közbeszerzésekről szóló törvény (Kbt.) szerinti építési koncesszió egyben e törvény hatálya alá is tartozik, e törvényt a Kbt.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”
c) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 42. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Kormány a kezességvállalásáról szóló határozatában a kezesség körülményeinek figyelembevételével rendelkezik arról, hogy a kezesség útján szerzett pénzeszközökből végrehajtott beszerzésekre a közbeszerzésekről szóló törvény szabályait kell-e alkalmazni. A közbeszerzési eljárás alkalmazását el kell rendelni, ha a kezességgel érintett beszerzés egyébként a közbeszerzési törvény tárgyi hatálya alá tartozik, a kezesség mértéke eléri vagy meghaladja a nemzeti közbeszerzési értékhatárt, és a Kormány készfizető kezességet vállal.”
d) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 10. §-a (2) bekezdésnek h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pályázati kiírásnak, a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényben meghatározottakon túlmenően, tartalmaznia kell:)
„h) a pályázatok elbírálásának szempontjait (pl. a munkaprogram tartalma, a pályázatban meghatározottnál magasabb mértékű bányajáradék megfizetésének vállalása);”
e) a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló 1995. évi XXIX. törvény 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nemzeti akkreditálás rendszerének keretében, az akkreditáláshoz kapcsolódó, az európai és nemzetközi szabványokat közzétevő nemzeti szabványok, valamint a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvényben foglaltak figyelembevételével, a következő szervezetek - környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerek, valamint a közbeszerzési törvény szerinti ajánlatkérők közbeszerzési gyakorlatának tanúsítása esetében szervezetek és természetes személyek - akkreditálhatók:
a) vizsgálólaboratóriumok,
b) kalibrálólaboratóriumok,
c) terméktanúsító szervezetek,
d) minőségügyi rendszert tanúsító szervezetek,
e) személyzettanúsító szervezetek,
f) ellenőrző szervezetek,
g) környezetközpontú irányítási rendszert tanúsító, illetve környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert (EMAS) hitelesítő szervezetek és természetes személyek,
h) közbeszerzési eljárásokat és gyakorlatot tanúsító szervezetek és természetes személyek.”
f) a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló 1995. évi XXIX. törvény 1. számú melléklete a következő szabvánnyal egészül ki:
„MSZ EN 45503 a vízügyi, az energia-, a közlekedési és az elektronikus hírközlési ágazatokban működő szervezetek közbeszerzési eljárásai tanúsításának általános feltételei”
g) a büntetés-végrehajtási szervezetekről szóló 1995. évi CVII. törvény 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gazdálkodó szervezetek gazdasági tevékenységüket az érvényes jogszabályok alapján végzik.”
h) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 32. §-ának (7)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) Az építészeti-műszaki tervpályázat a (8) bekezdésben meghatározott tervezési feladatok előkészítésére szolgáló sajátos tervezési versenyforma, és az építészeti-műszaki pályamű alapján a tervező kiválasztásának egyik módja.
(8) A településrendezés, valamint az építmény (épület és műtárgy) és a rendeltetéséhez szorosan kapcsolódó technológia, továbbá a belsőépítészet, a táj- és kertépítés építési-műszaki tervezésére - jogszabályban meghatározott esetekben és módon - építészeti-műszaki tervpályázatot lehet, illetőleg kell kiírni.”
i) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-ának (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)
„n) az építészeti-műszaki tervpályázati eljárás részletes szabályait”
(rendelettel állapítsa meg.)
j) az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. §-ának (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[Az ügyvéd az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül elláthatja a következő tevékenységeket is:]
„h) külön törvényben szabályozott közbeszerzési békéltetői tevékenység, valamint hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység.”
(2) 2004. január 1-jével a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény a következő 53/A. §-sal egészül ki:
„53/A. § (1) Az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki
a) számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [24. § (3) bekezdése], illetőleg
b) ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani, figyelemmel a nemzetközi szerződésekben foglaltakra.
(2) Az áru származásának megállapítására a külön jogszabályban meghatározott származási szabályokat kell alkalmazni.”
(3) 2004. január 1-jével az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-ának (2) bekezdése a következő cs) ponttal egészül ki:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„cs) a részben vagy egészben az Európai Unió strukturális, illetőleg kohéziós alapjaiból finanszírozott programokat lebonyolító és ellenőrző szervek feladat- és hatáskörére, a programokkal kapcsolatos tevékenységére vonatkozó részteles szabályokat;”
(4) 2004. január 1-jével az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Felhatalmazást kap az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel és az igazságügyminiszterrel együtt rendeletben szabályozza a részben vagy egészben az Európai Unió strukturális, illetőleg kohéziós alapjaiból finanszírozott programokat lebonyolító szervezeteknek a támogatást igénylőkkel kapcsolatos feladatait, eljárását.”
(5) 2004. január 1-jével a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 3. §-a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OKJ-ben kell meghatározni)
„g) a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei (a továbbiakban: szakmai és vizsgakövetelmény) meghatározására feljogosított minisztert, ideértve a Központi Statisztikai Hivatal elnökét, illetőleg a Közbeszerzések Tanácsának elnökét is (a továbbiakban: szakképesítésért felelős miniszter).”
(6) 2004. január 1-jével az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ának 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„8. Építmény (az épület, műtárgy gyűjtőfogalma): a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre.”

Az Európai Közösség jogszabályaihoz való közelítés

407. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösség következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 1971. július 26-i irányelve az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatos, a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó korlátozások megszüntetéséről és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződéseknek képviseleteken vagy fióktelepeken keresztül eljáró ajánlattevők számára történő odaítéléséről;
b) a Tanács 92/50/EGK irányelve a szolgáltatás megrendelésére irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról;
c) a Tanács 93/36/EGK irányelve az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról;
d) a Tanács 93/37/EGK irányelve az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról;
e) az Európai Parlament és a Tanács 97/52/EK irányelve a 92/50/EGK, a 93/36/EGK és a 93/37/EGK irányelv módosításáról;
f) a Tanács 89/665/EGK irányelve az árubeszerzésre és építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárások alkalmazását szabályozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról;
g) a Tanács 93/38/EGK irányelve a vízügyi, az energia-, a közlekedési és a távközlési ágazatokban működő szervezetek közbeszerzési eljárásainak összehangolásáról;
h) az Európai Parlament és a Tanács 98/4/EK irányelve a 93/38/EGK irányelv módosításáról;
i) a Tanács 92/13/EGK irányelve a vízügyi, az energia-, a közlekedési és a távközlési ágazatokban működő szervezetek közbeszerzési eljárásaira vonatkozó közösségi szabályok alkalmazását szabályozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.

[LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2003. december 22-i ülésnapján fogadta el.