2002. évi LXIV. törvény

egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról  [LÁBJEGYZET_1]

I. Fejezet

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996.  évi CXII. törvény módosítása

1. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 1. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:]
„e) a kiszervezett tevékenységet végző e törvény szerinti felügyeletére.”
2. § A Hpt. 2. §-a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény rendelkezései nem terjednek ki:]
„g) az 54. § kivételével a külön jogszabály alapján létrehozott Diákhitel Központra és hitelezési tevékenységére.”
3. § (1) A Hpt. 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt tevékenységek - a (9) és (10) bekezdésben foglalt eltéréssel - üzletszerűen csak engedéllyel végezhetők.”
(2) A Hpt. 3. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) bekezdés d), e) és m) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet a Felügyelet az MNB előzetes véleményének kikérésével engedélyezi.”
(3) A Hpt. 3. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A Felügyelet engedélye nélkül végezhető az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott, a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pont b) alpontja szerinti ügynöki tevékenység. Ebben az esetben az ügynök személyét a hitelintézet a Felügyelet által meghatározott módon és gyakorisággal a Felügyeletnek bejelenti.”
4. § (1) A Hpt. 3/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„3/A. § (1) Külföldi vállalkozás [a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) 2. § a) pont] pénzügyi szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet Magyarországon - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - kizárólag fióktelepe útján végezhet.”
(2) A Hpt. 3/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A külföldi pénzügyi intézmény fióktelepére a törvény 11. §-ában, 17. § (2) bekezdésében, 18. § (2) bekezdésének c) pontjában, 20-21. §-ában, 23-25. §-ában, 37-43. §-ában, 64-67. §-ában, 73. §-ában, 74. § (2) bekezdésében, 75. § (1) és (4) bekezdésében, 90-96. §-ában, 153. § (2) bekezdése b) pontjának 6. alpontjában, 153. § (2) bekezdése c) pontjának 1., 3. és 4. alpontjában, 158-160. §-ában, valamint 193. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.”
(3) A Hpt. 3/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországában székhellyel rendelkező külföldi pénzügyi intézmény a 3. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában; illetve a 3. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott tevékenységet határon átnyúló szolgáltatás formájában is végezhet, ha a székhely szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik ezen tevékenységek végzésére.”
5. § A Hpt. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:
a) kiegészítő pénzügyi szolgáltatást,
b) a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvényben foglalt feltételekkel biztosítási ügynöki tevékenységet,
c) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.) foglalt feltételekkel befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási és árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet,
d) aranykereskedelmi ügyletet,
e) részvénykönyvvezetést,
f) az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 6. §-ának (1) bekezdésében foglalt szolgáltatást, valamint
g) a külön jogszabály alapján létrehozott Diákhitel Központ hitelezési tevékenységének elősegítése érdekében végzett tevékenységet
folytathat.”
6. § (1) A Hpt. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) Pénzügyi vállalkozás
a) az a pénzügyi intézmény, amely - az 5. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység kivételével -, egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végez,
b) a pénzügyi holding társaság, illetve
c) a hitelintézeti elszámolóház.”
(2) A Hpt. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 3. § (1) bekezdésének m) pontjában és a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet pénzügyi vállalkozás csak kizárólagos tevékenységként végezheti.”
7. § A Hpt. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézményre a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket, a szövetkezeti formában működő pénzügyi intézményre - alapszabályától függően - a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény (a továbbiakban: Szt.) vagy az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Úszt.), a fióktelep formájában működő pénzügyi intézményre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
8. § (1) A Hpt. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Szövetkezeti hitelintézet legalább kétszázötvenmillió forint jegyzett tőkével alapítható.”
(2) A Hpt. 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Pénzügyi vállalkozás - kivéve a pénzügyi holding társaságot és a hitelintézeti elszámolóházat - legalább ötvenmillió forint jegyzett tőkével alapítható.”
(3) A Hpt. 9. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe - ha törvény másként nem rendelkezik - legalább kétmilliárd forint dotációs tőkével létesíthető.”
9. § (1) A Hpt. 13. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. fejezetének III. címében meghatározott bűncselekmény, illetve hamis vád (Btk. 233. §), hatóság félrevezetése (Btk. 237. §), hamis tanúzás (Btk. 238. §), hamis tanúzásra felhívás (Btk. 242. §), mentő körülmény elhallgatása (Btk. 243. §), bűnpártolás (Btk. 244. §), a XV. fejezet VII. címében meghatározott bűncselekmény, illetve terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A. §), légijármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), fegyvercsempészet (Btk. 263/B. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (Btk. 264/B. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), a XVI. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmény, továbbá a XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek, vagy olyan bűntett miatt ítélték el, amelyet bűnszervezet keretében követett el, úgyszintén az, akivel szemben e bűncselekmények bármelyike miatt büntetőeljárás van folyamatban, a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény 16. §-ában meghatározott időtartamig, illetve a büntetőeljárás befejezéséig
a) pénzváltási tevékenységet végzőnél vezető állású személyként nem nevezhető ki, illetve vezető állású személynek nem választható meg, pénzváltási tevékenységet közvetlenül nem irányíthat, illetve ilyen tevékenységet közvetlenül nem végezhet,
b) nem lehet pénzügyi intézménynél - külön jogszabályban meghatározott - biztonsági szervezet vezetője, alkalmazottja, illetve a biztonságért felelős személy.”
(2) A Hpt. 13. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A foglalkoztatási jogviszony létesítését, a tevékenységi engedély kiadását, illetve meghosszabbítását megelőzően, valamint a foglalkoztatás ideje alatt a (4) bekezdésben meghatározott foglalkoztatási feltétel fennállásának ellenőrzésére - a bűntettesek nyilvántartásának és a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásának adatai alapján - a Felügyelet jogosult.”
10. § A Hpt. 13/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13/A. § (1) A hitelintézet pénzügyi-, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetve jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, az adatvédelmi előírások betartása mellett kiszervezheti.
(2) A kiszervezett tevékenységet végzőnek - a kockázattal arányos mértékben - rendelkeznie kell mindazon személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel, melyeket jogszabály a kiszervezett tevékenységet illetően a hitelintézetre vonatkozóan előír.
(3) A hitelintézet köteles a Felügyeletnek a kiszervezésről szóló szerződés aláírását követően két napon belül bejelenteni:
a) a kiszervezés tényét,
b) a kiszervezett tevékenységet végző nevét, székhelyét vagy állandó lakcímét,
c) a kiszervezés időtartamát.
(4) A kiszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell:
a) az adatvédelemre vonatkozó előírások érvényesülésének bemutatását,
b) a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a hitelintézet belső ellenőrzése, külső könyvvizsgálója, az MNB és a Felügyelet helyszíni, illetve helyszínen kívüli ellenőrzéséhez,
c) a kiszervezett tevékenységet végző felelősségét a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért, illetve a szerződés hitelintézet részéről történő azonnali felmondási lehetőségét a szerződés ismételt vagy súlyos megsértése esetére,
d) a kiszervezett tevékenységet végzőtől elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket,
e) a kiszervezett tevékenységet végző részéről a bennfentes kereskedelem elkerülése érdekében alkalmazandó szabályokat.
(5) A hitelintézetnek rendelkeznie kell a kiszervezésre vonatkozó szerződésben foglaltaktól történő eltérő tevékenységvégzésből eredő, rendkívüli helyzetek kezelésére kidolgozott intézkedési tervvel.
(6) A hitelintézet belső ellenőrzése köteles a kiszervezett tevékenység szerződésben foglaltaknak megfelelő végzését legalább évente megvizsgálni.
(7) A hitelintézet felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. A hitelintézetnek haladéktalanul jelentenie kell a Felügyelet részére, amennyiben a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik.
(8) A Felügyelet a hitelintézet (7) bekezdésben foglalt bejelentése vagy a helyszíni ellenőrzése során feltárt hiányosságok alapján a tevékenység kiszervezését megtilthatja.
(9) Az a kiszervezett tevékenységet végző, amely egyidejűleg több hitelintézet részére végez kiszervezett tevékenységet, köteles az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten - az adatvédelmi előírások betartásával - kezelni.
(10) A kiszervezett tevékenységet végző közreműködőt abban az esetben alkalmazhat, ha a közöttük létrejövő szerződés - melyet a hitelintézetnek jóvá kell hagynia - biztosítja a kiszervezett tevékenységnek a Felügyelet, az MNB és a hitelintézet belső ellenőrzése, könyvvizsgálója által történő ellenőrzését.
(11) A hitelintézet vezető tisztségviselője vagy annak közeli hozzátartozója nem állhat tulajdonosi viszonyban a kiszervezett tevékenységet végzővel, illetve a hitelintézet vezető tisztségviselője, közeli hozzátartozója a kiszervezett tevékenység végzésével nem bízható meg.
(12) A hitelintézet a kiszervezett tevékenységek körét, és a kiszervezett tevékenység végzőjét az üzletszabályzatban köteles feltüntetni.”
11. § A Hpt. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Hitelintézeti elszámolóházban tulajdoni részesedést kizárólag az MNB, hitelintézet, hitelintézeti elszámolóház, valamint a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szerezhet.”
12. § (1) A Hpt. 18. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hitelintézetnek a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez a következőket kell a Felügyelethez benyújtani:]
„e) a folytatni kívánt tevékenységekre vonatkozó, az általános szerződési feltételeket is tartalmazó egy vagy több üzletszabályzatot,”
(2) A Hpt.18. §-a (2) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hitelintézetnek a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez a következőket kell a Felügyelethez benyújtani:]
„j) valamely, a hitelintézetek közötti elszámolásforgalom lebonyolítását végző átutalási rendszerhez való közvetlen csatlakozásról szóló nyilatkozatot és a csatlakozást biztosító informatikai rendszer könyvvizsgálói igazolását, vagy a közvetve történő csatlakozás elfogadásáról adott nyilatkozatot,”
(3) A Hpt. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Már működő pénzügyi intézmény, illetve befektetési vállalkozás tevékenységi körének pénzügyi szolgáltatással történő bővítésére vonatkozó engedély iránti kérelméhez benyújtja a tevékenység végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét bizonyító igazolást, valamint a (2) bekezdés d)-f), h), k)-l) és n) pontjában foglaltakat, ha ezek benyújtására korábban még nem került sor.”
13. § A Hpt. 18/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 3. § (1) bekezdés l) és n) pontjaiban meghatározott pénzügyi szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyt pénzügyi intézmény, illetve az ilyen tevékenység folytatására törvény által egyébként felhatalmazott kérelmező akkor kaphat, ha]
„a) megfelel a tevékenység folytatásához szükséges, a Tpt. 11. számú mellékletében meghatározott személyi, tárgyi, technikai feltételeknek,”
14. § A Hpt. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § A 14. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben az engedély iránti kérelemhez be kell nyújtani az írásbeli szerződést, amely azt a szerződési kikötést is tartalmazza, hogy a Felügyelet, illetőleg a hitelintézet korlátozás nélkül ellenőrizheti az ügynöknél a megbízás tárgyát képező tevékenységgel kapcsolatos gazdálkodást és az üzleti könyveket.”
15. § (1) A Hpt. 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) Az engedélyezési eljárás során a Felügyelet a kérelemmel összefüggő és rendelkezésére álló okiratokat és információkat gondosan mérlegeli, és meggyőződik arról, hogy az engedély kiadása nem ütközik jogszabályba. A Felügyelet a tevékenységi engedélyezési eljárás során az egyes engedélyezési feltételek meglétét a helyszínen is megvizsgálhatja.”
(2) A Hpt. 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Bank, szakosított hitelintézet alapítási engedélyéhez, tevékenységi (működési) engedélyéhez továbbá bank, szakosított hitelintézet alapszabályának a jegyzett tőkeleszállítása miatti módosításához szükséges engedélyhez, valamint bank, szakosított hitelintézet egyesüléséhez szükséges engedélyhez a Felügyelet előzetesen kikéri az MNB véleményét.”
16. § A Hpt. 41. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénzügyi intézmény öt munkanapon belül a Felügyeletet írásban tájékoztatja, ha tudomást szerez a 37-38. §-okban meghatározott arányú részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról.”
17. § (1) A Hpt. 51. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
„c) a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzati adósságrendezési eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, illetve végelszámolóval,”
[szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.]
(2) A Hpt. 51. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
„e) a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,”
[szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.]
(3) A Hpt. 51. §-a (2) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
„i) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása, továbbá a jogalap nélkül felvett ellátás összegének megtérülése érdekében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel,”
[szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.]
(4) A Hpt. 51. §-ának (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn)
„j) bírósági végrehajtási eljárásban és a bírósági végrehajtó által lefolytatott közigazgatási végrehajtási eljárásban - ideértve az 1994. évi LIII. törvény 79/C. § (2) bekezdés alapján a közös számla nem adós tulajdonosának nevére és címére vonatkozó megkeresést is - eljáró végrehajtóval”
[szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.]
18. § (1) A Hpt. 54. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem jelenti a banktitok sérelmét]
„c) a pénzügyi intézmény, a kizárólag garanciavállalással, készfizető kezesség nyújtással foglalkozó jogi személy, befektetési társaság és a Diákhitel Központ (a továbbiakban együtt: hiteladat-szolgáltató) részéről az általuk működtetett központi hitelinformációs rendszernek, illetve e rendszerből - a Diákhitel Központ kivételével - a hiteladat-szolgáltatónak a (2)-(10) bekezdésben meghatározott és a rendszer szabályainak megfelelő adatszolgáltatás,”
(2) A Hpt. 54. §-a (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem jelenti a banktitok sérelmét]
„j) a hitelintézet által kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére,”
(3) A Hpt. 54. §-ának (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
[Nem jelenti a banktitok sérelmét]
„m) az Országos Betétbiztosítási Alap által külföldi betétbiztosítási rendszerek, valamint külföldi felügyeleti hatóságok részére együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított.”
19. § A Hpt. 59. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„59. § (1) Az 58. § (2) bekezdésében meghatározott személy munkakörében vagy az annak révén birtokába jutott - a pénzügyi intézmény működésével és ügyfeleivel kapcsolatos - információt nem használhatja fel, és nem adhatja át, vagy nem teheti hozzáférhetővé illetéktelen személy számára.”
20. § A Hpt. 66. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A felügyelőbizottság előzetes egyetértése szükséges a belső ellenőrzési szervezet vezetői és alkalmazottai foglalkoztatásának létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos döntések meghozatalához, valamint díjazásuk megállapításához.”
21. § A Hpt. 67. §-a (9) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A belső ellenőrzési szervezeti egység vezetésével, illetőleg ha a pénzügyi intézmény csak egy belső ellenőrt alkalmaz, akkor a belső ellenőrzési feladatok ellátásával csak olyan személy bízható meg, aki]
„a) a 68. § (3) bekezdésében meghatározott szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, illetőleg mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik,”
22. § A Hpt. 75. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hitelintézetet kérelmére a Felügyelet az általános tartalékképzés alól mentesítheti, ha fizetőképességi mutatója (szolvencia rátája) tizenkét százalék felett van, és nincs negatív eredménytartaléka.”
23. § (1) A Hpt. 76. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hitelintézetnek legalább nyolcszázalékos - jogszabályban meghatározott módon számított - fizetőképességi mutatót kell folyamatosan fenntartania.”
(2) A Hpt. 76. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hitelintézet a tőkeszükségletének meghatározása érdekében a befektetési vagy pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos - ideértve a hitelintézetek között, a hitelintézetek és befektetési szolgáltatók között, a hitelintézetek és a Tpt. szerinti intézményi befektetők között, illetve a hitelintézetek és a Magyar Nemzeti Bank között befektetési eszközökkel végzett tevékenységet; továbbá a hitelintézet által saját kibocsátású kötvényével végzett adásvételi és csere ügyletet is - alapvetően piaci kockázatoknak kitett, kereskedési portfólióba tartozó befektetési eszközök és az ezekkel kapcsolatos kockázatvállalások nyilvántartására kereskedési könyvet köteles vezetni.”
(3) A Hpt. 76. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hitelintézetnek a Tpt. kereskedési könyvre és nagykockázat vállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmaznia azzal, hogy ahol a Tpt. befektetési szolgáltatót vagy befektetési vállalkozást említ, azon hitelintézetet kell érteni.”
(4) A Hpt. 76. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A hitelintézetnek rendelkeznie kell a (2) bekezdésben foglaltak fedezetéhez szükséges szavatoló tőkén túlmenően a (3) bekezdés szerinti kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások, továbbá az engedélyezett tevékenység egészében meglévő árukockázat és devizaárfolyam-kockázat fedezetéhez szükséges - külön jogszabály alapján meghatározott összegű - szavatoló tőkével. Ha a szavatoló tőke a (2) bekezdésben és az e bekezdésben foglalt tőkekövetelmény összegének százhúsz százaléka alatt van, az 5. számú melléklet 19. pontjában foglalt kiegészítő alárendelt kölcsöntőkével kapcsolatos mindennemű kifizetésről értesíteni kell a Felügyeletet.”
(5) A Hpt. 76. §-a (6) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet engedélye alapján nem köteles a hitelintézet kereskedési könyvet vezetni, ha]
„a) a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó bevétele - ideértve a hitelintézetek között, a hitelintézetek és befektetési szolgáltatók között, illetve a hitelintézetek és a Magyar Nemzeti Bank között befektetési eszközökkel végzett tevékenységből; továbbá a hitelintézet által saját kibocsátású kötvényével végzett adásvételi és csereügyletekből származó bevételt is - nem haladja meg a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei, az egyéb bevételek, a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó bevételek, valamint a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenységből származó negyedévi nettó árbevétel összegének öt százalékát, és”
(6) A Hpt. 76. §-a (7) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hitelintézet a Felügyelet engedélye alapján akkor is mentesül a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség alól, ha]
„a) egy naptári éven belül legfeljebb egy negyedévben lépi túl a (6) bekezdésben meghatározott mértékeket úgy, hogy az ott említett arány nem haladja meg a hat százalékot, és”
24. § A Hpt. 79. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 2. számú melléklet III. 10.1. pont c) alpontjában foglalt kötelezettségeket - a hitelintézet által kötött határidős ügyletek kivételével - ötvenszázalékos értéken kell figyelembe venni, amennyiben azt a fizetőképességi mutató számításáról szóló külön jogszabály alacsony ügyletkockázatú vagy kockázatmentes ügyletként határozza meg. A hitelintézet által kötött határidős ügyleteket a fizetőképességi mutató számításáról szóló külön jogszabályban meghatározott ügyletkockázati súlyokkal korrigálva kell figyelembe venni.”
25. § (1) A Hpt. 80. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 79. § (1)-(3) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni]
„a) a központi költségvetéssel (államkincstárral), a külön törvényben szabályozott elkülönített állami pénzalapokkal, az MNB-vel, továbbá az „A” zónába tartozó országokkal vagy központi bankokkal szemben vállalt kockázatokra,”
(2) A Hpt. 80. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 2. számú melléklet I. fejezet 10.2. pontjának d) alpontja szerinti kockázatvállalások tekintetében a 79. § (1)-(3) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a jelzálog-hitelintézet által megvásárolt önálló zálogjoggal biztosított egyes ügyfélkövetelésekre kell alkalmazni, a zálogjog megvásárlásának időpontjára vonatkozóan.”
26. § A Hpt. 83. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A hitelintézet az (1)-(3) bekezdésben foglalt korlátokat túllépheti, feltéve, hogy a túllépések összegével csökkentett szavatoló tőkével számolva is képes megfelelni a nyolcszázalékos fizetőképességi mutató fenntartására vonatkozó, valamint a szavatoló tőkéhez rendelt más korlátozó előírásnak.”
27. § (1) A Hpt. 97. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„97. § (1) A hitelintézet köteles az Országos Betétbiztosítási Alaphoz (a továbbiakban: Alap) csatlakozni.”
(2) A Hpt. 97. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező hitelintézet külföldön létesített fióktelepére az Alap által nyújtott betétbiztosítás terjed ki, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé. A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező hitelintézet külföldön létesített fióktelepe önként csatlakozhat az adott ország betétvédelmi rendszeréhez.”
(3) A Hpt. 97. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a fióktelep nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EGK irányelve által előírt betétbiztosítással, köteles csatlakozni az Alaphoz annak érdekében, hogy legalább az irányelv által megkövetelt betétbiztosítással rendelkezzen.”
(4) A Hpt. 97. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha az Alap által nyújtott betétbiztosítás legmagasabb összege, a biztosított betétek köre, vagy a kártalanítás mértéke meghaladja az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepére érvényes betétbiztosítási rendszer által alkalmazott legmagasabb összeget, a biztosított betétek körét, vagy a kártalanítás mértékét, a fióktelep kérésére az Alap a meghaladó részre kiegészítő biztosítást nyújt, amennyiben a fióktelep megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek. A kiegészítő biztosítás alapján történő kártalanításra akkor kerülhet sor, ha a fióktelep székhely országának illetékes hatósága értesítést küld az Alap részére a betétek befagyásáról. A kiegészítő kártalanítás kifizetésére egyebekben a 105. § előírásait kell alkalmazni.”
(5) A Hpt. 97. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az Alap külföldi betétbiztosítási rendszerekkel, valamint külföldi felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodásokat köthet, információkat cserélhet a betétbiztosítási rendszerek tagjaira és a biztosított betétállományra vonatkozó nyilvántartás, valamint a betétesek kártalanítása érdekében. Az együttműködés során a betétbiztosítási rendszerek egyeztetik, hogy az egyes rendszerek alapján a betétest mekkora összegű kártalanítás illeti meg.”
28. § A Hpt. 100. §-a (1) bekezdésének j) és k) pontja, valamint záró szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki]
„j) befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató,
k) kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektetővédelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja,”
„betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire.”
29. § (1) A Hpt. 101. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„101. § (1) Az Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb hárommillió forint összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint az e bekezdés szerinti összeghatárnak a megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a betét befagyása napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon történik. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka.”
(2) A Hpt. 101. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A betétes az (1)-(4) bekezdés szerinti kártalanítást meghaladó kifizetésre az Alappal szemben semmilyen jogcímen nem tarthat igényt.”
30. § A Hpt. 104. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Alap a kártalanítás kifizetésének elkerülése érdekében köteles azt a megoldási módot választani, amely a betétesek és a hitelintézetek, valamint a központi költségvetés számára a legkisebb hosszú távú veszteséggel jár.”
31. § A Hpt. 105. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„105. § (1) Az Alap a betétek befagyása vagy a Felügyeletnek a 30. § (1) bekezdés c) pontja alapján hozott határozata vagy felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzésének közzététele után tizenöt napon belül - a három időpont közül a legkorábbiban - megkezdi és három hónapon belül befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését. Az Alap legfeljebb két alkalommal kérheti a Felügyelettől a kifizetési határidő meghosszabbítását alkalmanként legfeljebb három hónappal.”
32. § A Hpt. a 105. §-t követően a következő 106. §-sal egészül ki:
„106. § A fizetésképtelen hitelintézet az Alap kezdeményezése esetén az Alap által biztosított betétek alapján járó kártalanítási igények fogadására (igénybejelentés) és a kifizetéssel együtt járó feladatok ellátására köteles az Alappal megállapodást kötni. E feladatok ellátásáért a hitelintézet a működése során hatályban volt legutolsó üzletszabályzata szerinti, vagy a legutolsó üzletszabályzata tartalmilag leginkább hasonló tételének megfelelő térítésre jogosult.”
33. § (1) A Hpt. 111. §-a (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az igazgatótanács]
„j) évente egyszer, legkésőbb a gazdasági év befejezését követő év május 30. napjáig elfogadja az Alap éves beszámolóját és a könyvvizsgáló jelentését, megállapítja az Alap vagyoni helyzetét és az ezekről szóló beszámolóját benyújtja az Állami Számvevőszéknek, valamint megküldi a hitelintézeteknek,”
(2) A Hpt. 111. §-ának (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki, egyidejűleg a bekezdés jelenlegi p) pontjának jelölése q) pontra változik:
[Az igazgatótanács]
„p) évente egyszer kialakítja az Alap ellenőrzési tervét,”
34. § A Hpt. 115. §-ának jelenlegi (5)-(6) bekezdése helyébe a következő (5)-(7) bekezdés lép:
„(5) Az Alap - az igazgatótanács jóváhagyásával - jogosult a betétbiztosítással kapcsolatos kötelezettségek teljesítését a tagintézetnél a helyszínen ellenőrizni.
(6) Ha az Alap a rendelkezésére álló adatokból megállapítja, hogy valamely hitelintézetnél e törvény szerinti közreműködése szükségessé válhat, megvizsgáltathatja a hitelintézet könyvelését, számláit és nyilvántartásait. Az Alapnak a vizsgálat lefolytatásához a Felügyelet egyetértését be kell szereznie.
(7) Az (5) és (6) bekezdés szerinti vizsgálat során az Alap vagy az általa megbízott személy betekinthet a hitelintézet könyveibe, számláiba, nyilvántartásaiba, a hitelintézet vezető állású személyeitől, alkalmazottaitól, könyvvizsgálójától, végelszámolójától vagy felszámolójától információt kérhet.”
35. § A Hpt. 121. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„121. § (1) Az Alap tagjainak éves befizetési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a hitelintézetnél a tárgyévet megelőző december 31-én fennálló - az Alap által a 99. § és a 100. § szerint biztosított - betétek teljes összegét, a hitelintézet önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapban fennálló tagságát, illetve az Alap szabályzata által megállapított egyéb szempontokat. Kiegészítő biztosítás esetén az éves díj megállapításakor figyelembe kell venni a kiegészítő biztosítással érintett betétrész összegét, illetve a fióktelep székhely országának betétbiztosítási rendszere által nyújtott biztosítást. Az Alap az éves díj megállapítása során figyelembe veheti a más jogszabályban meghatározott minősítő szervezet által a hitelintézetre, illetve annak kötelezettségeire meghatározott minősítéseket.”
36. § A Hpt. 123. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„123. § (1) A hitelintézet a 18. §-ban szabályozott tevékenységi engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot az Alapnak megküldeni, és annak másolatát csatolni a tevékenységi engedély iránti kérelemhez, kivéve, ha a fióktelep formában működő hitelintézet a 97. § (3) bekezdése alapján nem köteles csatlakozni az Alaphoz.”
37. § (1) A Hpt 128/F. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közgyűlést a kitűzött időpont előtt legalább tizenöt nappal az igazgatóságnak írásban kell összehívnia. A határozathozatal és a választás rendjét a létesítő okiratban kell meghatározni, azzal, hogy - az e törvényben rögzítettek figyelembevételével - valamennyi határozat meghozatalához legalább az önkéntes alap összes szavazatának többsége szükséges.”
(2) A Hpt. 128/F. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A közgyűlés - ha a létesítő okirat eltérően nem rendelkezik - az ülésére szóló meghívóban nem szereplő kérdéseket csak akkor tárgyalhatja meg, ha az önkéntes alap összes szavazatának legalább kétharmada hozzájárul a napirendi kérdés megtárgyalásához.”
38. § (1) A Hpt. 139. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A pénzügyi intézmények által fizetett éves felügyeleti díj a pénzügyi intézmény mérlegfőösszegének háromtized ezreléke, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó - pénzügyi intézménynek nem minősülő - vállalkozás által fizetett éves felügyeleti díj évi hatvanezer forint, a 3. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott, a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pont a) alpontja szerinti ügynöki tevékenységet végző vállalkozás által fizetett éves felügyeleti díj évi százezer forint, melyet negyedéves részletekben, a negyedévet követő hónap huszadik munkanapjáig kell a Felügyelet számlájára átutalni.”
(2) A Hpt. 139. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha a hitelintézet befektetési, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet is végez és ez után a Tpt. szerint felügyeleti díjat fizet, akkor a mérlegfőösszegből le kell vonni azoknak a mérlegben a fordulónapon szereplő eszközöknek az értékét, amelyek után a Tpt. szerint felügyeleti díjat fizet és a maradvány összeg után kell kiszámítani a (3) bekezdésben meghatározott éves díjat.”
39. § A Hpt. 142. §-ának (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi b)-d) pont jelölése c)-e) pontra változik:
[A hitelintézet igazgatósága a Felügyeletnek és az MNB-nek haladéktalanul - írásban - bejelenti, ha]
„b) a hitelintézet tevékenységi körét érintő veszélyhelyzet - pl. fizetésképtelenség - (inszolvencia) - alakul ki,”
40. § (1) A Hpt. 146. §-át megelőző cím helyébe a következő cím lép:
„Ellenőrzés”
(2) A Hpt. 146. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„146. § (1) A Felügyelet jogosult - helyszínen kívül, illetőleg helyszínen - ellenőrizni az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott - a pénzügyi intézmények alapítására, tevékenységének engedélyezésére, működésére, a fogyasztóvédelemre, a tulajdonosi jog eredményes, megbízható és a nemkívánatos befolyástól mentes gyakorlására vonatkozó - szabályok, valamint határozatok megtartását.”
(3) A Hpt. 146. §-ának jelenlegi (3)-(9) bekezdése helyébe a következő (3)-(10) bekezdés lép:
„(3) A Felügyelet az általa összeállított vizsgálati terv és vizsgálati munkaprogram szerint a tevékenységet jellemző kockázatok figyelembevételével, legalább kétévenként átfogóan ellenőrzi a hitelintézetet.
(4) A Felügyelet a (3) bekezdésben említett átfogó ellenőrzésen túl pénzügyi intézménynél egy adott probléma feltárása érdekében célvizsgálatot, valamint több pénzügyi intézménynél felmerülő probléma esetén témavizsgálatot végezhet.
(5) A Felügyelet a pénzügyi intézmény vizsgálatával - versenyeztetési szabályzata szerint - külső szakértőt is megbízhat. A szakértőnek szerepelnie kell a Felügyelet által összeállított szakértői névjegyzékben. A névjegyzékbe az vehető fel aki, (illetve amely gazdasági társaság vagy ügyvédi iroda legalább egy tagja, illetve az önkéntes betét- és intézményvédelmi alap alkalmazottja) hitelintézeti könyvvizsgálók névjegyzékében szereplő könyvvizsgáló, és legalább egy hitelintézeti referenciát fel tud mutatni.
(6) A könyvvizsgálóra és a szakértőre megfelelően alkalmazni kell a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 10. §-ának (2)-(6), valamint (8)-(11) bekezdésében és 11. §-ában foglalt rendelkezéseket. A Felügyelet a megbízást megelőzően három naptári évre visszamenőleg köteles megvizsgálni a könyvvizsgáló és a szakértő társasági tagsági és vezető tisztségviselői jogviszonyait. A könyvvizsgálónak és a szakértőnek rendelkeznie kell az általa vizsgált vállalkozás irányítója részére előírt szakvizsgával, valamint megfelelő felelősségbiztosítással.
(7) A könyvvizsgálónak és a szakértőnek rendelkeznie kell a dokumentumok (másolatok) biztonságos őrzéséhez szükséges tárgyi feltételekkel. A könyvvizsgáló és a szakértő a helyszíni vizsgálat lezárását követően nem tarthat magánál a vizsgálattal összefüggő dokumentumot, adatot.
(8) A Felügyelet által megbízólevéllel ellátott személy eljárása során hivatalos személynek minősül.
(9) A Felügyelet csak az ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében vizsgálhatja a pénzügyi intézmény ügyfelére vonatkozó adatokat.
(10) A Felügyelet felhívására a pénzügyi intézmény, a bankképviselet, valamint a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző köteles a tevékenységére vonatkozó, jogszabályban meghatározott bármely adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, igazgatósági, felügyelőbizottsági és közgyűlési előterjesztéseit, azok jegyzőkönyveit, továbbá a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, valamint belső ellenőrzésének jelentéseit, jegyzőkönyveit magyar nyelven a Felügyelet rendelkezésére bocsátani.”
41. § (1) A Hpt. 148. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„148. § (1) A Felügyelet - feladata teljesítéséhez - kérheti a pénzügyi intézménytől, bankképviselettől, valamint pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személytől beszámoló, meghatározott formájú és tagolású kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatását, továbbá felvilágosítást kérhet a pénzügyi intézménytől, bankképviselettől, valamint pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személytől, valamennyi üzleti ügyéről, valamint betekinthet könyveikbe, irataikba és adathordozóikba.”
(2) A Hpt. 148. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet által kiküldött alkalmazott vagy megbízott az ellenőrzés lefolytatásához helyiségekbe beléphet, iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot vizsgálhat meg, felvilágosítást, nyilatkozatot, valamint iratról, nyilvántartásról és egyéb dokumentumokról másolatot kérhet, próbavásárlást végezhet.”
42. § A Hpt. a 148. §-t követően a következő 148/A. §-sal egészül ki:
„148/A. § (1) Az ellenőrzésről annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal értesíti a Felügyelet a pénzügyi intézményt, bankképviseletet, valamint a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személyt.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az előzetes értesítés az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné.
(3) Az ellenőrzések lefolytatásának időtartama hat hónapnál nem lehet hosszabb.
(4) Az ellenőrzést végző személy az ellenőrzés befejezését követő hatvan napon belül írásban köteles rögzíteni megállapításait.
(5) A megállapításokat a Felügyeletnek a pénzügyi intézménnyel, bankképviselettel, valamint a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személlyel a felügyeleti intézkedés előtt írásban kell közölnie.
(6) A vizsgált szervezet a megállapításokra - a Felügyelet által biztosított megfelelő határidőn belül - írásban észrevételeket tehet.”
43. § (1) A Hpt. 151. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyeletnek mérlegelnie kell az intézkedés szükségességét, ha a pénzügyi intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy, ezek vezető állású személye, illetőleg tulajdonosa megsérti az e törvény, az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok és a jegybanki rendelkezések előírásait, illetőleg tevékenységét nyilvánvalóan nem elvárható gondossággal végzi, így különösen]
„e) fizetőképességi mutatója vagy szavatoló tőkéje alacsonyabb az e törvényben vagy a Felügyelet határozatában meghatározott mértéknél,”
(2) A Hpt. 151. §-a (2) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok, továbbá a jegybanki rendelkezések előírásainak jelentős megsértése esetén - a rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve - meg kell tennie a szükséges intézkedést (153. §, 155-156. §), ha a pénzügyi intézmény]
„c) fizetőképességi mutatója a törvényben vagy a Felügyelet határozatában számára meghatározott érték hetvenöt százalékánál alacsonyabb,
d) osztalékot kíván fizetni vagy fizet olyan helyzetben, amikor fizetőképességi mutatója nem érte el az előírt mértéket, illetve az adott évben általános tartalékát nem képezte meg,”
(3) A Hpt. 151. §-a (3) bekezdésének a)-c) és j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok és a jegybanki rendelkezések előírásainak súlyos megsértése esetén - a rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve - meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, illetőleg kivételes intézkedéseket (157-160. §), ha a hitelintézet]
„a) fizetőképességi mutatója a törvényben vagy a Felügyelet határozatában számára meghatározott érték ötven százalékánál alacsonyabb,
b) osztalékot kíván fizetni vagy fizet olyan helyzetben, amikor fizetőképességi mutatója nem éri el a négy százalékot,
c) nem tesz eleget céltartalék-képzési, illetve értékvesztés elszámolási kötelezettségének, illetőleg nem rendelkezik elégséges céltartalékkal, illetve elszámolt értékvesztéssel, azaz mérlegen kívüli tételeit és eszközeit nem megfelelően értékelte és emiatt az el nem számolt céltartalékképzés, illetve értékvesztés összegével csökkentett szavatoló tőke következtében fizetőképességi mutatója négy százalék alá csökken,”
„j) tiltott vagy színlelt szerződéseket köt vagyoni előny szerzése, vagy a mérleg szerinti eredmény, illetőleg a fizetőképességi mutató módosítása céljából,”
44. § A Hpt. 153. §-a (2) bekezdés b) pontjának 9. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 151. § (2) bekezdése szerinti esetekben - a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazza:
b) kötelezheti a pénzügyi intézményt]
„9. nyolc százaléknál magasabb, de legfeljebb a törvényi követelmény kétszeresét meg nem haladó fizetőképességi mutató elérésére, illetőleg fenntartására;”
45. § A Hpt. 157. §-a (1) bekezdés a) pontjának 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 151. § (3) bekezdése szerinti esetekben a Felügyelet - a 153. § (2)-(3) bekezdésében megjelölt intézkedéseken túlmenően - a következő, csődeljárást helyettesítő kivételes intézkedéseket alkalmazza:
a) előírhatja]
„3. a hitelintézet által végzett pénzügyi szolgáltatásokra, a hitelintézet által vállalt kockázatokra tekintettel a 76. §-ban meghatározott mértéket meghaladó fizetőképességi mutató elérését, illetőleg fenntartását;”
46. § A Hpt. 163. §-a (2) bekezdésének bevezető szövegrésze és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az (1) bekezdés b) pontja szerinti helyzet különösen akkor áll fenn, ha a hitelintézet fizetőképességi mutatója két százalék alá csökken, valamint”
„b) a tulajdonosok vagy a külföldi hitelintézet nem képesek, illetőleg nem hajlandók a hitelintézet saját tőkéjét, illetve fizetőképességi mutatóját a jogszabályban előírt szintre felemelni, vagy”
47. § A Hpt. 164. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„164. § (1) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a hitelintézet igazgatósági tagjainak a Gt. 32. §-a, az Szt. 71. §-a, valamint az Úszt. 30. §-a szerinti felelőssége fennmarad.”
48. § A Hpt. 165. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„165. § (1) Felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt vezető állású személy a Gt.-ben, az Szt.-ben, az Úszt.-ben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja a vezető állású személynek a törvényben és az alapszabályban megállapított jogait.”
49. § A Hpt. 170. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdésben említett esetekben, valamint a hitelintézet mulasztása esetén a késedelembe esés napjától számított és a késedelem napjainak számával - de legfeljebb száz nappal - felszorzott felügyeleti bírság kiszabásának van helye. A bírság egynapi tételének megfelelő összege ötvenezer forint.”
50. § A Hpt. 176. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„176. § Az MNB bírság kiszabását kezdeményezheti, ha a pénzügyi intézmény vagy a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző egyéb jogi személy megsérti az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok, az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésének egyes feltételeiről szóló jogszabályok és a jegybanki rendelkezések előírásait.”
51. § A Hpt. 179. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„179. § (1) Pénzügyi intézmény, illetve a harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepe ellen a felszámolási eljárás megindítását - a (2) bekezdésben meghatározott esetben - a Felügyelet kezdeményezheti.”
52. § A Hpt. 186. §-a (2) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Felügyelet nyilvántartásba veszi a pénzügyi intézmény következő adatait:”
53. § A Hpt. 203. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénzügyi intézmény köteles az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben hirdetményben közzétenni, valamint elektronikus kereskedelmi szolgáltatások nyújtása esetén folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé tenni:]
„a) általános szerződési feltételeit is tartalmazó üzletszabályzatait,”
54. § A Hpt. a 203. §-t követően a következő 203/A. §-sal egészül ki:
„203/A. § (1) A Felügyelet a hozzá beérkezett, e törvény hatálya alá tartozó tevékenység folytatóját érintő írásos bejelentéseket köteles az érintettnek érdemi ügyintézésre továbbítani.
(2) Az érintett köteles a Felügyelettől továbbított írásos bejelentést harminc napon belül érdemben kivizsgálni és annak eredményéről az ügyfelet és a Felügyeletet tájékoztatni.
(3) A Felügyelet az ügy során keletkezett iratokat betekintés végett bekérheti.”
55. § A Hpt. 204. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„204. § A hitelintézet köteles az Alappal, valamint a XX. fejezetben meghatározott önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi alapban való részvétel esetén az azzal kapcsolatos, a betétest érintő lényeges kérdésekről, így különösen az Alap által biztosított betéttípusokról, a biztosítás mértékéről, továbbá - a betétek befagyása, illetve a hitelintézet felszámolása esetén - a 101. § (1) bekezdése szerinti kártalanítási kifizetés feltételeiről, valamint a biztosítás igénybevételéhez szükséges eljárásról a betétest közérthető formában tájékoztatni.”
56. § A Hpt. 211. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az értékpapírszerű formában kiállított betétokiraton feltűnően fel kell tüntetni, hogy az alapjául szolgáló szerződés takarékbetét szerződés.”
57. § (1) A Hpt. 216. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„216. § (1) Szövetkezeti formában működő pénzügyi vállalkozást legalább tizenöt tag, szövetkezeti hitelintézetet legalább kétszáz tag alapíthat, illetve működtethet.”
(2) A Hpt. 216. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Szövetkezeti hitelintézetnek természetes és jogi személyek lehetnek a tagjai, a jogi személyek száma azonban nem haladhatja meg a tagok számának egyharmadát.”
(3) A Hpt. 216. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § eredeti (3) bekezdésének jelölése (4) bekezdésre változik:
„(3) Szövetkezeti hitelintézet jegyzett tőkéjében egy tulajdonosnak a közvetett és közvetlen tulajdoni hányada (részesedése) - a Magyar Állam, a feladatkörében eljáró önkéntes intézményvédelmi alap, valamint az Országos Betétbiztosítási Alap kivételével - nem lehet több tizenöt százaléknál.”
58. § A Hpt. a 216. §-t követően a következő 216/A. §-sal egészül ki:
„216/A. § (1) Szövetkezeti hitelintézet tagja, illetőleg örököse (jogutódja) tagsági jogviszonya megszűnésekor a szövetkezet saját tőkéjéből legfeljebb a részjegye összegére tarthat igényt.
(2) Ha a tagsági jogviszony a tag halálával, a jogi személy megszűnésével vagy kilépéssel, kizárással szűnik meg, legfeljebb a megszűnést követő második éves beszámolót megállapító közgyűlés (küldöttgyűlés) napjától számított harmincadik napig a szövetkezet igazgatósága köteles meghosszabbítani a részjegy összegének visszafizetését, ha ennek következtében a szövetkezeti hitelintézet saját tőkéje, szavatoló tőkéje, illetőleg fizetőképességi mutatója nem érné el az e törvényben meghatározott minimális követelményt.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben - két éven belül - a volt tag, illetőleg örököse (jogutódja) részére azt követően kell esedékessé válásuk sorrendjében a kifizetést teljesíteni, hogy ennek fedezete rendelkezésre áll.”
59. § A Hpt. a következő 216/B. §-sal egészül ki:
„216/B. § (1) Ahol e törvény a jegyzett tőke leszállításához következményeket rendel, ezen következményeket szövetkezeti hitelintézetnél
a) a veszteségrendezés érdekében végrehajtott leszállítás, valamint
b) a (2) bekezdésben szabályozott eltéréssel az adott naptári évben a jegyzett tőke legalább kettő százalékát érintő tőkekivonás
esetében kell alkalmazni.
(2) A 73. § (5) bekezdése tekintetében szövetkezeti hitelintézetnél a tőkekivonás mértékétől függetlenül kell elsődlegesen a negatív értéket elszámolni.
(3) Ha a részjegytőkét veszteségrendezésre kell felhasználni, a közgyűlés (küldöttgyűlés) a részjegyek összegét arányosan csökkenti.”
60. § A Hpt. a következő 216/C. §-sal egészül ki:
„216/C. § Szövetkezeti hitelintézet átalakulása esetén a lekötött tartalékba helyezett, fel nem osztható vagyont, a jogutód lekötött tartalékába kell helyezni.”
61. § A Hpt. 235. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg]
„a) a fizetőképességi mutató (szolvencia ráta) és az egyes pénzügyi szolgáltatási tevékenységekből származó kockázatoknak megfelelő szavatoló tőke szükséglet számítására,”
[vonatkozó részletes szabályokat.]
62. § A Hpt. 243. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„243. § E törvény - a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint ezen törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok irányadó rendelkezéseivel együtt - a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek a 6. számú mellékletben felsorolt jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”
63. § A Hpt. 2. és 4. számú melléklete az e törvény 1. számú mellékletében foglaltak szerint módosul.
64. § A Hpt. 5. és 6. számú melléklete helyébe e törvény 2. és 3. számú melléklete lép.

II. Fejezet

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXXIV. törvény módosítása

65. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Hptm.) 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) A Hpt. 3/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepére a törvény 11. §-ában, 17. § (2) bekezdésében, 18. § (2) bekezdésének c) pontjában, 20-21. §-ában, 23-25. §-ában, 37-43. §-ában, 64-67. §-ában, 73. §-ában, 74. § (2) bekezdésében, 75. § (1) és (4) bekezdésében, 90-96. §-ában, 153. § (2) bekezdése b) pontjának 6. alpontjában, 153. § (2) bekezdése c) pontjának 1., 3. és 4. alpontjában, 158-160. §-ában, valamint 193. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.”
66. § A Hptm. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § A Hpt. 15. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (2) bekezdésben meghatározott engedély nem szükséges, ha a pénzügyi vállalkozás székhelye az Európai Unió másik tagállamában van, és
a) a pénzügyi vállalkozás
1. leányvállalata vagy közös vezetésű vállalata olyan hitelintézetnek, melynek székhelye a pénzügyi vállalkozás székhelyével azonos tagállamban van, vagy
2. leányvállalata vagy közös vezetésű vállalata olyan pénzügyi vállalkozásnak, amely megfelel az 1. pontban meghatározott feltételnek és székhelye a leányvállalatával azonos tagállamban van, valamint
b) tevékenységét abban a tagállamban végzi, ahol a székhelye van,
c) az anyavállalat a szavazati jog legalább kilencven százalékát gyakorolja,
d) az anyavállalat a Felügyeletnek bemutatja a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatósága igazolását arról, hogy a pénzügyi vállalkozás irányítását óvatos és körültekintő módon látja el,
e) az anyavállalat - az illetékes felügyeleti hatósága hozzájárulásával - egyetemleges felelősséget vállal a pénzügyi vállalkozás kötelezettségéért, és
f) a pénzügyi vállalkozás az anyavállalatával összevont felügyelet alatt áll.”
67. § (1) A Hptm. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A Hpt 18. §-a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hitelintézetnek a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez a következőket kell a Felügyelethez benyújtani:]
„g) az Országos Betétbiztosítási Alapnak megküldött csatlakozási nyilatkozat másolatát - hitelszövetkezet esetében e mellett önkéntes intézményvédelmi alapnak megküldött csatlakozási nyilatkozat másolatát is - kivéve, ha a fióktelep formában működő hitelintézet a 97. § (3) bekezdése alapján nem köteles csatlakozni az Országos Betétbiztosítási Alaphoz,”
(2) A Hptm. 17. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Hpt. 18. §-ának (2) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
[A hitelintézetnek a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez a következőket kell a Felügyelethez benyújtani:]
„p) harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe esetén, ha az a Felügyelet 97. § (3) bekezdés szerinti engedélye alapján nem csatlakozik az Országos Betétbiztosítási Alaphoz,
1. az ügyfelek - biztosított betéti formákról történő - magyar nyelvű tájékoztatására vonatkozó kötelezettségvállalását,
2. az anyavállalatnak a betétesek Magyarországon történő kártalanítására vonatkozó kötelezettségvállalását,
3. a kártalanítás feltételeit, módját, az eljárás menetének rendjét, illetőleg a kártalanítás kifizetését biztosító megállapodásokat.”
68. § A Hptm. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § A Hpt. a következő 32/E. §-sal egészül ki:
„32/E. § Ha az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy a székhelyén bejegyzett hitelintézet Magyarországon fióktelepet nyit, illetve határon átnyúló szolgáltatást végez, a Felügyelet tájékoztatja a hitelintézetet a XXIX. fejezetben meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezésekről, így különösen:
a) a hirdetés szabályairól,
b) az ügyfelek, valamint a betétesek magyar nyelven történő tájékoztatásáról,
c) az üzletszabályzat követelményéről, valamint
d) a fogyasztási kölcsön nyújtásának szabályáról.”
69. § (1) A Hptm. 67. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„67. § (1) A Hpt. 97. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„97. § (1) A hitelintézet - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - köteles az Országos Betétbiztosítási Alaphoz (a továbbiakban: Alap) csatlakozni.”
(2) A Hptm. 67. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Hpt 97. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Nem köteles az Alaphoz csatlakozni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepe, ha rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EGK irányelve által előírt betétbiztosítással. A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az Alaphoz harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe, ha a Felügyelet elbírálása szerint rendelkezik az Alap által nyújtott biztosítással egyenértékű betétbiztosítással.
(4) A betétbiztosítás egyenértékűségének (3) bekezdés szerinti elbírálása során a Felügyelet figyelembe veszi különösen:
a) a betétbiztosítással lefedett betétek körét;
b) a betétbiztosítással érintett ügyfélkört,
c) a betétbiztosítás mértékét;
d) a betétbiztosítás eljárásrendje alapján a betétkifizetés várható időigényét;
e) a betétkövetelés érvényesítésének lehetőségét;
f) az Alap véleményét.
(5) Fióktelep, ha megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek, önként az Alaphoz csatlakozhat.”
70. § A Hptm. 71. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„71. § (1) A Hpt. 101. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„101. § (1) Az Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb hatmillió forint összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint az e bekezdés szerinti összeghatárnak a megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a betét befagyása napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon történik. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka.”
71. § A Hptm. 108. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„108. § (1) A Hpt. 163. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontja szerinti helyzet különösen akkor áll fenn, ha a hitelintézet fizetőképességi mutatója két százalék alá csökken, valamint]
„b) a tulajdonos vagy a harmadik országbeli hitelintézet nem képes, illetőleg nem hajlandó a hitelintézet saját tőkéjét, illetve fizetőképességi mutatóját a jogszabályban vagy a Felügyelet határozatában előírt szintre felemelni, vagy”

III. Fejezet

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

72. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 1. §-ának a) és m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:]
„a) a sorozatban kibocsátott értékpapír Magyar Köztársaság területén, valamint magyar kibocsátó által külföldön történő forgalomba hozatalára, a sorozatban kibocsátott értékpapír Magyar Köztársaság területén működő tőzsdére történő bevezetésére;”
„m) a kiszervezett tevékenységet végző e törvény szerinti felügyeletére.”
73. § A Tpt. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Az MNB, a Kincstár és az ÁKK Rt. tekintetében a 91-97. §, a 106-107. §, a 172. §, a 175-181. §, a 199. §-ának (1) bekezdése, a 364. §-ának (2) bekezdése, valamint a 399-406. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”
74. § (1) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„9. befektetési alapkezelő: befektetési alapkezelési tevékenységre engedéllyel rendelkező részvénytársaság, vagy fióktelep;”
(2) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„13. befektetési hitel: értékpapír vásárlásához nyújtott éven belüli lejáratú hitel, ha a hitelt nyújtó részt vesz az ügylet lebonyolításában;”
(3) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„14. befektetési jegy: befektetési alap nevében (javára és terhére) - e törvényben meghatározott módon és alakszerűséggel - sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír;”
(4) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdés 53. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában 53. Intézményi befektető:]
„a) a hitelintézet, a befektetési vállalkozás, a befektetési alap, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőketársaság, kockázati tőkealap, a biztosítóintézet, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság,”
(5) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 54. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„54. járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amely kizárólagosan vagy elsődlegesen egy vagy több befektetési vállalkozás, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet vagy befektetési alapkezelő üzletszerű tevékenységét kiegészítő tevékenységet, így különösen ingatlankezelést, adatfeldolgozást, pénzszállítást, biztonsági, illetőleg kommunikációs szolgáltatást végez;”
(6) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 58. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„58. kapcsolt vállalkozás: a vállalkozás anyavállalata, leányvállalata, a vállalkozás anyavállalatának leányvállalata, a vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos vagy olyan vállalkozás, amelyben a vállalkozás vagy a vállalkozás tulajdonosa, felügyelőbizottsági tagja, vezető tisztségviselője, illetve ezek közeli hozzátartozója befolyásoló részesedéssel rendelkezik;”
(7) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 60. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„60. kibocsátási program: egy kibocsátótól származó, hitelviszonyt megtestesítő, egymást követő nyilvános értékpapírkibocsátás-összesség, amelynek alapfeltételeit a kibocsátó a program indításakor rögzíti, és az egyes részkibocsátások során a kibocsátó meghatározza a kibocsátás egyedi adatait;”
(8) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 62. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„62. klíring: a fizetési megbízásokra, pénz- és tőkepiaci ügyletek elszámolására - ide nem értve a Hpt. szerinti elszámolásforgalmi ügyletet -, átutalásokra (transzferekre) vonatkozó megbízások feldolgozásának, egyeztetésének és megerősítésének a folyamata, a teljesítés alapjául szolgáló végső elszámolandó pozíció kialakítása a tényleges teljesítést megelőzően (bruttó vagy nettó elven);”
(9) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 64. pontja a következő i), j) és k) ponttal egészül ki:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában 64. kockázatvállalás: egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben történő kockázatvállalás, így különösen]
„i) az ügyféllel, illetőleg az ügyfélcsoporthoz tartozó személlyel szemben a kereskedési és bizományosi tevékenységgel összefüggő partnerkockázat,
j) az ügyfélnek, illetőleg az ügyfélcsoporthoz tartozó személynek a portfóliója hozamára és a tőke megóvására vonatkozóan tett ígéret,
k) az ügyféllel, illetőleg az ügyfélcsoporthoz tartozó személlyel szemben fennálló bármilyen, az e) és h) alpontok szerinti kockázatok közé nem sorolható függő és jövőbeni kötelezettségvállalás;”
(10) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 71. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„71. központi értékpapírszámla: a központi értéktár által a dematerializált értékpapírról sorozatonként vezetett összesített nyilvántartás;”
(11) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 77. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„77. nettó eszközérték: a befektetési alap portfóliójában szereplő eszközök - ideértve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - értéke, csökkentve a portfóliót terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is;”
(12) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 81. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„81. nyitott pozíció: a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység, illetőleg árutőzsdei szolgáltatási tevékenység során megkötött, de valamely szerződő fél által nem vagy csak részben teljesített, illetve határidőig helytállási kötelezettséget jelentő ügyletek együttes értéke;”
(13) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 100. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„100. ügyfél: az a személy, aki az e törvény hatálya alá tartozó szolgáltatásokat igénybe veszi;”
(14) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 102. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„102. ügyfélszámla: az ügyfélnek vezetett olyan számla, amely kizárólag a befektetési szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetés által keletkezett egyenlegének terhére adott megbízások lebonyolítására szolgál;”
(15) A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 108. ponttal egészül ki:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„108. folyamatos kibocsátás: a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, valamint a nyílt végű befektetési alap befektetési jegyének olyan forgalomba hozatala, amikor az értékesítés hatvan napot meghaladó időszak alatt történik úgy, hogy az egyes értékpapírok futamideje értékesítésük időpontjától kezdődik;”
(16) A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 109. ponttal egészül ki:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„109. termékcsoport: olyan termékek köre, amelyekkel a tőzsdén annak szabályzata alapján azonos feltételek mellett lehet kereskedni;”
(17) A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 110. ponttal egészül ki:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„110. kiszervezés: ha a befektetési szolgáltató a befektetési, illetőleg a kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységéhez, valamint az árutőzsdei szolgáltató árutőzsdei szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetőleg jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, nem önállóan végzi, hanem annak folyamatos vagy rendszeres elvégzésére tőle szervezetileg független személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasággal kizárólagos szerződést köt.”
(18) A Tpt. 5. §-a (2) bekezdésének 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„6. fióktelep: az Fkt.-ban, illetve a Ctv.-ben ilyenként meghatározott szervezet;”
75. § A Tpt. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az értékpapír-számlavezető - a központi értéktárnak a központi értékpapírszámla megnyitásáról szóló értesítését követően - az abban megjelölt értéknappal, az általa vezetett értékpapírszámlán jóváírja az értékpapírt és erről a számlatulajdonost értesíti. A dematerializált értékpapír előállítása során az előállítás visszamenőleges értéknappal nem lehetséges.”
76. § (1) A Tpt. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) Ha a kibocsátó a nyomdai úton előállított értékpapírt dematerializált értékpapírrá alakítja át, az erről szóló döntést követő harminc napon belül a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen, valamint részvény átalakítása esetén a cégközlönyben is közzétett hirdetmény útján felszólítja az értékpapír-tulajdonosokat az értékpapír benyújtására.”
(2) A Tpt. 10. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az értékpapírok benyújtásával kapcsolatban a letétkezelő köteles eljárni. Az átalakítás időpontjában a központi értéktárnál letétként elhelyezett értékpapírok benyújtottnak tekintendők, amennyiben az értékpapír tulajdonosa értékpapírszámlával rendelkezik.
77. § (1) A Tpt. 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A letétkezelő az értékpapírt az átvételt követően az átalakítás időpontjáig a értékpapír letéti számlán tartja nyilván: Az átalakítás napján a központi értéktár az átvett nyomdai úton előállított értékpapírok ellenében ugyanolyan mennyiségű dematerializált értékpapírt ír jóvá a számlavezető központi értékpapírszámláján. Ezt követően a számlavezető haladéktalanul jóváírja a dematerializált értékpapírt a számlatulajdonos értékpapírszámláján.”
(2) A Tpt. 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (3) bekezdésének jelölése (4) bekezdésre változik:
„(3) Az átalakítás napjától az átalakított sorozatba tartozó, de a tulajdonos által be nem nyújtott nyomdai úton előállított értékpapír helyébe lépő dematerializált értékpapírokat a központi értéktár a kibocsátó számára vezetett központi értékpapírszámlán tartja nyilván, azzal, hogy a számlán lévő értékpapírok tulajdonjoga - a 12. § (2) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve - a nyomdai úton előállított értékpapír utolsó tulajdonosát illeti.”
78. § (1) A Tpt. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) Az átalakítás napjával a kibocsátó az átalakított értékpapír-sorozatot érvénytelenné nyilvánítja, dematerializált értékpapírrá alakítja. Az átalakításra érvényesen be nem nyújtott értékpapírok sorszámát a kibocsátó nyilvántartásba veszi. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és befektetési jegy átalakítása esetén a nyomdai úton előállított értékpapír tulajdonosa - az értékpapír benyújtásával és az értékpapírszámlát vezető befektetési szolgáltató megjelölésével - az értékpapír lejáratáig, illetőleg a befektetési jegyet kibocsátó befektetési alap megszűnéséig kérheti a dematerializált értékpapír értékpapírszámláján történő jóváírását. Részvény, illetőleg egyéb tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír esetében a kibocsátó az átalakított értékpapírokat - az átalakítástól számított hat hónapon belül - befektetési szolgáltató közreműködésével értékesíti. Az értékesítés szabályait a kibocsátó az átalakításról szóló hirdetményben jelenteti meg. Az értékesítés eredménytelensége esetén a kibocsátó az értékesítésre nyitva álló határidő lejártát követő első közgyűlésen az alaptőkét leszállítja.”
(2) A Tpt. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az érvénytelenné nyilvánított értékpapír forgalom tárgya nem lehet, azonban annak bemutatásával tulajdonosa követelheti részére a dematerializált értékpapír kiadását, vagy ha az értékesítés megtörtént, illetőleg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír lejárt, vagy a befektetési jegyet kibocsátó befektetési alap megszűnt, az értékesített dematerializált értékpapír ellenértékét, illetőleg a lejáratkor esedékes összeget. Az értékesített értékpapír ellenértékét, illetve a lejáratkor esedékes összeget a tulajdonos jelentkezéséig a kibocsátó hitelintézetnél nyitott letéti számlán tartja. A benyújtási határidőt elmulasztó értékpapír-tulajdonos az igényének érvényesítéséig felmerült költségeket köteles megfizetni. Az értékpapír kiadása iránti követelés helyébe lépő pénzkövetelés elévülésére az értékpapírban megtestesített követelés elévülésére irányadó szabályok érvényesek.”
79. § A Tpt. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az információs összeállítás kötelező tartalmi elemeit a 23. számú melléklet, a helyi önkormányzatok kötvénykibocsátásához készített információs összeállítás kötelező tartalmi elemeit a 24. számú melléklet tartalmazza.”
80. § A Tpt. 16. §-ának d) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Részvény zártkörű kibocsátása esetén a kibocsátó (alapító) köteles]
„d) tájékoztatásul az értékpapír szövegtervezetét, illetőleg a 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot”
„f) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását”
[a cégbírósághoz történő benyújtással egyidejűleg a Felügyelet részére benyújtani.]
81. § A Tpt. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ismertető az állampapírok forgalomba hozatalával és forgalmazásával kapcsolatos általános feltételeket és szabályokat tartalmazza. Az ismertetőt a Felügyelethez tájékoztatásul előzetesen be kell nyújtani. Az ismertető teljes szövegét a 37. § (5) bekezdésben meghatározott helyen nyilvánosságra kell hozni, valamint a forgalmazási helyeken megtekintésre a befektetők számára rendelkezésre kell bocsátani.”
82. § A Tpt. 24. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdésben foglaltaknak folyamatos kibocsátás, valamint kibocsátási program esetén is meg kell felelni.”
83. § (1) A Tpt. 25. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) Jegyzési garanciavállalásra és értékpapír letétkezelési tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltató, illetve elszámolóház - a kibocsátóval történő megállapodás alapján - a saját tulajdonában lévő, illetve az értékpapír tulajdonosainak megbízása alapján sorozatban kibocsátott értékpapírra vonatkozó másodlagos értékpapírt bocsáthat ki.”
(2) A Tpt. 25. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki, egyidejűleg a bekezdés c)-f) pontjának jelölése d)-g) pontra változik:
[A másodlagos értékpapírnak tartalmaznia kell:]
„c) a másodlagos értékpapír értékpapírkódját,”
84. § A Tpt. 29. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A tájékoztatónak feltűnő módon kell tartalmaznia:]
„e) az értékpapír tőzsdei bevezetésének szándékát.”
85. § A Tpt. 30. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) A kibocsátó és a forgalmazó az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához a 27-29. §-ban meghatározott tájékoztató helyett egyszerűsített tájékoztatót készíthet, ha a forgalomba hozatal kezdő napját megelőző hat hónapon belül a 27-29. § szerinti tájékoztatót jelentetett meg.”
86. § A Tpt. 32. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell:]
„e) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását;”
87. § A Tpt. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) A forgalomba hozatali eljárás lezárásáig a forgalomba hozatallal összefüggésbe hozható minden, a befektetők tájékoztatását szolgáló, a kibocsátó, illetve a forgalmazó által megjelentetett dokumentum, hirdetés, reklámanyag, szórólap, plakát (a továbbiakban e szakasz alkalmazásában együtt: dokumentum) tervezetét a Felügyelethez a megjelenés előtt legalább három munkanappal be kell nyújtani. A Felügyelet a dokumentum nyilvánosságra hozatalát megtilthatja, ha annak tartalma ellentétes vagy félrevezető információt tartalmaz a benyújtott, illetve közzétételre engedélyezett tájékoztatóban foglaltakhoz képest.”
88. § A Tpt. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § A forgalmazó, a kibocsátó a forgalomba hozatali eljárás tényleges lezárását követő öt napon belül a Felügyeletnek bejelenti annak eredményét, valamint azt a 37. § (5) bekezdésben meghatározott helyen nyilvánosságra hozza.”
89. § A Tpt. a 43. §-t követően a következő címmel és 43/A. §-sal egészül ki:

„Az értékpapírok tőzsdei bevezetése

43/A. § Az értékpapírok tőzsdei bevezetéséhez a Felügyelet engedélye szükséges. A kibocsátó a teljes értékpapír-sorozatra vonatkozó tőzsdei bevezetési engedély iránti kérelmet a nyilvános forgalomba hozatal és a tájékoztató közzétételének engedélyezésére irányuló kérelmével együtt vagy azt követően nyújtja be a Felügyelethez. A tőzsdei bevezetési engedélyt a Felügyelet a tájékoztató közzétételének engedélyezésével adja meg a tájékoztatóra, illetve az egyszerűsített tájékoztatóra vonatkozó rendelkezések szerint. Tőzsdei bevezetési engedélykérelem esetében a tájékoztatónak, illetve az egyszerűsített tájékoztatónak az e törvény 3. számú mellékletének IV. részében, illetve a 4. számú mellékletének f) pontjában felsorolt kötelező tartalmi elemeket is tartalmaznia kell. A Felügyelet tőzsdei bevezetési engedélyével rendelkező értékpapír-sorozat tényleges tőzsdei bevezetéséről és a kereskedés megkezdéséről a tőzsde a saját szabályai alapján dönt.”
90. § A Tpt. 50. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kibocsátási időszak tartama alatt a kibocsátó és a forgalmazó köteles a 30. § (2) bekezdése szerinti egyszerűsített tájékoztatót is készíteni a tárgyév június 30-i gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének megfelelően és azt negyvenöt napon belül közzétenni, valamint ezzel egyidejűleg a Felügyeletnek megküldeni. Ezt a szabályt állampapír folyamatos forgalomba hozatala esetén nem kell alkalmazni.”
91. § (1) A Tpt. 52. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kibocsátó köteles biztosítani, hogy a befektetők az éves és féléves gyorsjelentést, valamint az éves jelentést megtekinthessék. A kibocsátó legkésőbb az üzleti év, illetve a fél év végét követő negyvenöt napon belül, illetve az üzleti év végét követő százhúsz napon belül a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen közleményben köteles közzétenni a gyorsjelentések, illetve az éves jelentés elkészültének tényét, közzétételének és megtekintésének helyét és idejét. A gyorsjelentések, illetve az éves jelentés megtekintését a közlemény megjelenésétől számított legkésőbb hét nap elteltével kell lehetővé tenni. A gyorsjelentéseket, továbbá az éves jelentésnek legalább a gyorsjelentések tartalmával megegyező kivonatát a közlemény megjelenésétől számított hét napon belül kell közzétenni legalább a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen.”
(2) A Tpt. 52. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Másodlagos értékpapír kibocsátása esetében a kibocsátó köteles biztosítani, hogy az elsődleges értékpapírra vonatkozó rendszeres tájékoztatás keretében közzétett éves és féléves gyorsjelentés és jelentés valamennyi forgalomba hozatali helyen ingyenesen a nyilvánosság számára elvitelre is rendelkezésre álljon.”
92. § A Tpt 54. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Másodlagos értékpapír kibocsátása esetében a kibocsátó köteles biztosítani, hogy a befektetők az elsődleges értékpapírra vonatkozó rendkívüli tájékoztatót megismerhessék.”
93. § A Tpt 57. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kibocsátó rendkívüli tájékoztatást köteles közzétenni a 37. § (5) bekezdésben meghatározott helyen, amelyben az értékpapír tulajdonosait a kérelem beadásának tényéről és annak indokairól tájékoztatja.”
94. § A Tpt 65. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a saját nevében, de a részvényes javára eljáró személy befolyásszerzését kell megállapítani akkor, ha az eljáró harmadik személy nem a 151. § (1) bekezdésében, és a 152. §-ban foglaltaknak megfelelően (részvényesi meghatalmazottként), hanem részvényesként jegyezteti be magát a részvénykönyvbe.”
95. § A Tpt. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„66. § Ha e fejezet közzétételről, közzétételi kötelezettségről vagy a közzététel kezdeményezéséről rendelkezik, a közzététel helye a 37. § (5) bekezdésében meghatározott hely, valamint - ha van ilyen - a részvénytársaság honlapja. A közzététel kezdeményezésének arra kell irányulnia, hogy a közzétételre a részvénytársaság hirdetményi lapjának, illetve egy a Felügyelet által kiadott vagy ilyennek elismert, a tőkepiac szereplőitől származó hivatalos információk megjelentetését végző nyomtatott napilap legközelebbi számában és a 37. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott helyen kerüljön sor.”
96. § (1) A Tpt. 67. §-ának (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A bejelentésnek tartalmaznia kell:]
„d) a befolyásszerzés vagy elidegenítés időpontját.”
(2) A Tpt. 67. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A bejelentést követően haladéktalanul, de legkésőbb kilenc napon belül a társaság a befolyásszerzés tényét közzéteszi az Európai Unió valamennyi olyan tagállamában, amelyben részvényeit elismert piacon hivatalosan jegyzik.”
97. § A Tpt. 68. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vételi ajánlat útján történő befolyásszerzés lebonyolítására a 81. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységi engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltatót kell megbízni.”
98. § (1) A Tpt. 69. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„69. § (1) A vételi ajánlatot az ajánlattevő és a 81. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységi engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltató jóváhagyásra benyújtja a Felügyeletnek, és ezzel egyidejűleg a vételi ajánlatot és annak a Felügyelet részére benyújtott mellékleteit a részvénytársaság igazgatósága részére megküldi, és haladéktalanul kezdeményezi a jóváhagyásra benyújtott vételi ajánlat közzétételét. A közzétételnek a figyelem felhívására alkalmas módon tartalmaznia kell, hogy a közzétett vételi ajánlatot a Felügyelet még nem hagyta jóvá, illetve azt, ha az ajánlattevő versenyfelügyeleti eljárást kezdeményez.”
(2) A Tpt 69. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A vételi ajánlatnak tartalmaznia kell:]
„f) a közreműködő - a 81. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységi engedéllyel rendelkező - befektetési szolgáltató nevét és székhelyét;”
(3) A Tpt. 69. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ajánlattevő gazdasági tevékenységéről szóló jelentés valóságtartalmáért az ajánlattevő és a 81. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységi engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltató írásban felelősséget vállal. A felelősségvállaló nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a gazdasági tevékenységről szóló jelentés a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, valamint nem hallgat el olyan tényt és információt, amely az ajánlattevő és a vételi ajánlat megítélése szempontjából jelentőséggel bír. A gazdasági tevékenységről szóló jelentés félrevezető tartalma vagy információ elhallgatása következtében keletkezett kár megtérítéséért az ajánlattevő és a 81. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységi engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltató egyetemlegesen felel.”
(4) A Tpt. 69. §-a (6) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az ajánlattevőnek és a 81. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységi engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltatónak a vételi ajánlat jóváhagyására irányuló kérelméhez mellékelnie kell:”
99. § A Tpt. 70. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az ajánlattevő és a 65. § (2) bekezdésében foglalt megállapodásban részt vevő felek - természetes személy esetén annak a részvénytársaságban befolyással rendelkező közeli hozzátartozója -, továbbá mindezek kapcsolt vállalkozásai (a továbbiakban együtt: kapcsolt személyek), az elfogadó nyilatkozatok megtételére nyitva álló határidő záró napjáig a vételi ajánlattal érintett részvények tekintetében - a vételi ajánlat keretében kötött részvény-átruházási szerződés kivételével - a részvények átruházására, elidegenítésére, megterhelésére vonatkozó ügyletet nem köthetnek. A 81. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységi engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltató az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő záró napjáig a vételi ajánlattal érintett részvényekre a vételi ajánlat keretében kötött részvényátruházás kivételével - saját számlás ügyletet nem köthet.”
100. § A Tpt. 71. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ajánlattevő - az elfogadásra nyitva álló határidő záró napjáig - a vételi ajánlatot az ellenérték tekintetében módosíthatja, feltéve, hogy a módosított ellenérték forintban meghatározott értéke meghaladja az ajánlatban meghatározott értéket és a módosítást az ajánlattevő közzéteszi. Az ellenérték módosítása kiterjed a módosítás közzététele előtt tett elfogadó nyilatkozatokra is.”
101. § A Tpt. 73. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„73. § (1) Ha a vételi ajánlat 69. § (1) bekezdése szerinti közzétételét megelőzően az ajánlattevő megkeresésére a részvénytársaság igazgatósága a részvénytársaság működésével kapcsolatosan információt adott át az ajánlattévő vagy a meghatalmazottja részére, azt az ajánlattevő, a meghatalmazottja, illetve a 81. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységi engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltató köteles az üzleti titokra, az értékpapírtitokra, valamint a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó szabályoknak megfelelően kezelni.”
102. § (1) A Tpt. 76. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„76. § (1) Az ajánlattevő, illetve a 81. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységi engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltató a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő zárónapját követő két naptári napon belül a vételi ajánlat eredményét a Felügyeletnek bejelenti, és azt a bejelentéssel egyidejűleg a vételi ajánlat közzétételére vonatkozó szabályok szerint közzéteszi. Az ajánlattevő az ellenérték szolgáltatására nyitva álló határidő lejártát követő két naptári napon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni az ellenérték teljesítésének vagy nem teljesítésének tényét, az utóbbi esetben a nem vagy részleges teljesítés indokait is.”
(2) A Tpt. 76. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a vételi ajánlati eljárás lezárásakor az ajánlattevőnek a részvénytársaságban fennálló befolyása meghaladja a szavazati jogok több mint kilencven százalékát, a fennmaradó részvények tulajdonosainak - az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés közzétételét követő harminc napon belül megtett - kérésére köteles e részvényeket is megvásárolni. A vételi kötelezettség esetén az ellenérték legkisebb összegének meghatározására a (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”
103. § A Tpt. 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„77. § Ha a befolyásszerzésre a 68-76. §-ban foglaltaktól, illetőleg a 2001. évi L. törvény 82. §-ának (3) bekezdésében foglaltaktól eltérő módon került sor, a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok nem gyakorolhatóak. A befolyást szerző a befolyásszerzésre irányadó szabályok kijátszásával, megkerülésével szerzett részvényeit köteles a szerzést vagy a Felügyelet határozatának meghozatalát követő hatvan napon belül elidegeníteni. Az elidegenítési kötelezettséggel nem érintett részvények tekintetében a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok csak az elidegenítési kötelezettség alá eső részvények elidegenítését követően gyakorolhatóak.”
104. § A Tpt. 86. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„86. § (1) Értékpapír-bizományos a 81. § (1) bekezdésének a), e) és f) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint a 81. § (2) bekezdésének a)-b), d), valamint f)-i) pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet folytathat.”
105. § A Tpt. 88. §-ának (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki, valamint a bekezdés záró szövegrésze helyébe a következő szövegrész lép:
[A befektetési vállalkozás az e törvényben meghatározott korlátozásokkal befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységén kívül kizárólag]
„i) ügyfélszámla vezetésével kapcsolatos pénzforgalmi szolgáltatást”
„végezhet, illetve jegyzési helyként közreműködhet.”
106. § A Tpt. 91. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Felügyelet engedélye nélkül folytatható ügynöki tevékenység, ha az ügynök az ügyfelek pénzét, vagy egyéb eszközeit nem kezeli és a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállal. Ebben az esetben az ügynök személyét a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a Felügyeletnek bejelenti. Az ügynök közreműködőt nem vehet igénybe.”
107. § A Tpt. 92. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési szolgáltatási tevékenység, illetőleg árutőzsdei szolgáltatási tevékenység csak az e törvényben és külön jogszabályban előírt követelményeknek megfelelő]
„c) az elfogadott szabályzatokban rögzített szervezeti, működési, ügyviteli, számviteli, nyilvántartási és ellenőrzési eljárások, rendszerek és megoldások”
[megléte esetén kezdhető meg és folytatható]
108. § A Tpt. 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„93. § Befektetési szolgáltató esetében a tevékenységi engedély kiadására irányuló kérelemhez a 10. számú mellékletben, árutőzsdei szolgáltató esetében a tevékenységi engedély kiadására irányuló kérelemhez a 22. számú mellékletben felsorolt okiratokat kell mellékelni.”
109. § A Tpt. 99. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő j) ponttal egészül ki:
[A 97. § alkalmazásában szakirányú szakmai gyakorlatként vehető figyelembe:]
„e) elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél;”
„j) árutőzsdei szolgáltatónál”
[tisztségviselőként, köztisztviselőként vagy alkalmazottként befektetési vagy pénzügyi szakterületen eltöltött idő.]
110. § A Tpt. 110. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató legalább egy belső ellenőrt foglalkoztat. Az árutőzsdei szolgáltatók írásban megállapodhatnak arról, hogy a belső ellenőr kölcsönös foglalkoztatása ellen nem emelnek kifogást. Ugyanazon személy legfeljebb három árutőzsdei szolgáltatónál foglalkoztatható belső ellenőrként.”
111. § A Tpt. 112. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek együttes aláírási jogosultsága - a befektetési szolgáltató alapító okirata, illetve alapszabálya szerint - együttes aláírási jogosultságként írásban átruházható.”
112. § A Tpt. 113. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 89. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott árutőzsdei szolgáltató vezető állású személye, és a 89. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott árutőzsdei szolgáltatónál az árutőzsdei üzletágat irányító, illetőleg döntésre feljogosított személy nem lehet befektetési szolgáltatónál, illetőleg más árutőzsdei szolgáltatónál vezető állású személy és nem foglalkoztatható befektetési szolgáltatási és árutőzsdei szolgáltatási üzletág irányítójaként és döntésre felhatalmazott személyként.”
113. § A Tpt. 115. §-a (7) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési szolgáltatót, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatót az (1), valamint a (3)-(4) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem terheli, ha]
„b) a szerződés korábban megkötött szerződés alapján adott eseti megbízásra irányul olyan befektetési eszköz, valamint áru-, illetőleg származtatott ügylet tekintetében, amelyre vonatkozóan az ügyfél a tájékoztatást már megkapta, vagy”
114. § (1) A Tpt. 119. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a szerződés megkötését megtagadja, ha]
„a) a megbízás bennfentes kereskedésre szól vagy tisztességtelen árfolyam-befolyásolást valósít meg;”
(2) A Tpt. 119. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (2) bekezdésének jelölése (3) bekezdésre változik:
„(2) A megtagadási kötelezettség az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben akkor áll fenn, ha a befektetési szolgáltatónak, illetve az árutőzsdei szolgáltatónak tudomása van arról - vagy a megbízás körülményeit összességében értékelve alappal feltételezhető -, hogy a megbízás teljesítése bennfentes kereskedést vagy tisztességtelen árfolyam-befolyásolást eredményez.”
115. § (1) A Tpt. 120. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató összes saját számlás ügyletéről, megbízási szerződéséről, illetőleg megbízásáról egységes folyamatos időrendi nyilvántartást vezet.”
(2) A Tpt. 120. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató e törvény hatálya alá tartozó tevékenységéhez kapcsolódó nyilvántartásait - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - szerződés teljesítésétől, illetve megszűnésétől számított nyolc évig köteles megőrizni.”
116. § A Tpt. 121. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató köteles az azonos tartalmú megbízásokat az időrendi nyilvántartás szerint teljesíteni, illetve az azonos tartalmú ügyletek esetén a saját számlás ügyletekkel szemben a megbízót előnyben részesíteni. Az időrendi nyilvántartás szerinti teljesítés kötelezettsége alól kivételt képez az az eset, ha az ügyfél e kötelezettsége alól a szolgáltatót felmenti, és folyamatos, részletekben való teljesítésre vonatkozó utasítást ad.”
117. § A Tpt. 123. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„123. § A befektetési szolgáltatók egymással kötött ügyleteit a vevő pozíciójában lévő fél két napon belül a Felügyeletnek bejelenti, ha az ügyletet megkötő befektetési szolgáltatók egymással tulajdonosi kapcsolatban vannak, illetve ha az ügyletet megkötő befektetési szolgáltatóknak olyan közös tulajdonosa van, amely
a) az egyik befektetési szolgáltatóban tíz százalékot meghaladó, a másik befektetési szolgáltatóban pedig bármely mértékű közvetlen, vagy
b) bármelyik befektetési szolgáltatóban tíz százalékot meghaladó közvetlen és közvetett tulajdoni hányaddal vagy szavazati aránnyal rendelkezik.”
118. § A Tpt. 134. §-ának bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„A portfóliókezelő vezető tisztségviselője, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban résztvevő alkalmazottja nem lehet közvetlenül a portfóliókezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazott személy”
119. § A Tpt. 135. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„135. § A portfóliókezelő - a befektetési alapkezelő kivételével - köteles biztosítani a portfóliókezelés és a portfóliókezelő saját szervezetén belül végzett egyéb üzleti tevékenység szervezeten belüli határozott elkülönítését mind az irányítás, mind a végrehajtás szintjén. Ez a kötelezettség nem vonatkozik az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztár részére történő vagyonkezelésre, valamint magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelésre.”
120. § (1) A Tpt. 136. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A portfóliókezelő a tulajdonában lévő értékpapírokat az általa kezelt portfólióba nem helyezheti el, és nem vásárolhat értékpapírt az általa kezelt portfóliókból.”
(2) A Tpt. 136. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Portfóliókezelő a kezelt portfólió javára nem köthet ügyletet - a fél évnél rövidebb lejáratú állampapírok kivételével - elismert értékpapírpiacra be nem vezetett befektetési eszközre olyan vállalkozással, amelyben befolyásoló részesedéssel rendelkezik, vagy amely a portfóliókezelőben befolyásoló részesedéssel rendelkezik.”
121. § (1) A Tpt. 137. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„137. § (1) A portfóliókezelő - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - az általa kezelt portfóliók részét képező befektetési eszközök letétkezeléséhez és a befektetésekhez kapcsolódó pénzforgalmi számlájának vezetéséhez elkülönült, a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontja szerint kollektív befektetések részére letétkezelési tevékenység nyújtására engedéllyel rendelkező letétkezelőt köteles igénybe venni.”
(2) A Tpt. 137. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (2)-(3) bekezdésének jelölése (3)-(4) bekezdésre változik:
„(2) A portfóliókezelő a 81. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti tevékenység keretében kezelt portfóliók részét képező befektetési eszközök letétkezeléséhez és a befektetésekhez kapcsolódó pénzforgalmi számla vezetéséhez elkülönült, a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontja szerint kollektív befektetések részére letétkezelési tevékenység nyújtására engedéllyel rendelkező letétkezelőt vagy az e törvény 81. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti értékpapír letétkezelési engedéllyel rendelkező letétkezelőt köteles igénybe venni.”
122. § A Tpt 139. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (1)-(2) bekezdésének jelölése (2)-(3) bekezdésre változik:
„139. § (1) A központi értéktár a központi értékpapírszámlát értékpapír-számlavezetőnként vezeti. A központi értéktár az átalakításra benyújtott, de át nem vett értékpapírokról vezetett központi értékpapírszámlát a kibocsátó nevén vezeti.”
123. § A Tpt. 140. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„140. § (1) Az értékpapír-tulajdonos részére értékpapírszámlát a befektetési szolgáltató vezet, a klíringtag tulajdonában álló értékpapírról értékpapírszámlát az elszámolóház vezet (a továbbiakban együtt: számlavezető).”
124. § A Tpt. 147. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ügyfél szabadon rendelkezhet az ügyfélszámla befektetési szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás vagy értékpapír hozamából, elidegenítéséből származó összeg felhasználásáról.”
125. § A Tpt 149. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„A részvénykönyv vezetés szabályai”
126. § A Tpt 151. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„151. § (1) Az értékpapír-számlavezető, a letétkezelő, vagy az elszámolóház a részvényessel írásban kötött szerződés (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: szerződés) alapján, a részvényes meghatalmazottjaként (a továbbiakban: részvényesi meghatalmazott), saját nevében a részvényes javára gyakorolhatja a részvénytársasággal szemben a részvényesi jogokat. Részvényesi meghatalmazott devizakülföldi is lehet, ha saját joga alapján jogosult a saját nevében a részvényes javára a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására. Ez a szabály megfelelően irányadó akkor is, ha a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására másodlagos értékpapír kibocsátása alapján, a másodlagos értékpapír tulajdonosa (végső jogosult) javára kerül sor.”
127. § A Tpt. 152. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a részvénytársaságban történő tulajdonszerzés hatósági engedélyhez kötött, a részvényesi meghatalmazott kizárólag a részvényessel, illetve belföldi székhelyű részvénytársaság részvényeire kibocsátott másodlagos értékpapír esetén annak tulajdonosával (végső jogosulttal) együtt jegyezhető be a részvénykönyvbe.”
128. § A Tpt. 153. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A részvényesi meghatalmazott tevékenysége nem irányulhat joggal való visszaélésre.”
129. § A Tpt. 156. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hitelből megvásárolt értékpapír a befektetési hitelt nyújtó javára óvadékul szolgál, minden egyéb, erre vonatkozó szerződés megkötése nélkül.”
130. § A Tpt. 157. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„157. § A hitel futamideje alatt az ügyletben érintett értékpapír piaci árfolyamcsökkenésével arányosan a befektetési hitelt nyújtó köteles az óvadék kiegészítését folyamatosan megkövetelni. Ha az adós az óvadékkiegészítési kötelezettségének - a szerződésben meghatározott szint alá csökkenése esetén - legkésőbb kettő banki munkanapon belül nem tesz eleget, a befektetési hitelt nyújtó a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.”
131. § A Tpt. 160. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„160. § (1) A befektetési szolgáltató befektetési-, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységéhez, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató árutőzsdei szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetve jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, az adatvédelmi előírások betartása mellett kiszervezheti.
(2) A kiszervezett tevékenységet végzőnek - a kockázattal arányos mértékben - rendelkeznie kell mindazon személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel, melyeket jogszabály a kiszervezett tevékenységet illetően a befektetési szolgáltatóra, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóra vonatkozóan előír.
(3) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató köteles a Felügyeletnek a kiszervezésről szóló szerződés aláírását követően két napon belül bejelenteni:
a) a kiszervezés tényét,
b) a kiszervezett tevékenységet végző nevét, székhelyét vagy állandó lakcímét,
c) a kiszervezés időtartamát.
(4) A kiszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell:
a) az adatvédelemre vonatkozó előírások érvényesülésének bemutatását,
b) a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató belső ellenőrzése, külső könyvvizsgálója, az MNB és a Felügyelet helyszíni, illetve helyszínen kívüli ellenőrzéséhez,
c) a kiszervezett tevékenységet végző felelősségét a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért, illetve a szerződés befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató részéről történő azonnali felmondási lehetőségét a szerződés kiszervezett tevékenységet végző által történő ismételt vagy súlyos megsértése esetére,
d) a kiszervezett tevékenységet végzőtől elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket,
e) a kiszervezett tevékenységet végző részéről a bennfentes kereskedelem elkerülése érdekében alkalmazandó szabályokat.
(5) A befektetési szolgáltatónak, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatónak rendelkeznie kell a kiszervezésre vonatkozó szerződésben foglaltaktól történő eltérő tevékenységvégzésből eredő, rendkívüli helyzetek kezelésére kidolgozott intézkedési tervvel.
(6) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató belső ellenőrzése köteles a kiszervezett tevékenység szerződésben foglaltaknak megfelelő végzését legalább évente megvizsgálni.
(7) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. A befektetési szolgáltatónak, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatónak haladéktalanul jelentenie kell a Felügyelet részére, amennyiben a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik.
(8) Az a kiszervezett tevékenységet végző, amely egyidejűleg több befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató részére végez tevékenységet, köteles az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten - az adatvédelmi előírások betartásával - kezelni.
(9) A kiszervezett tevékenységet végző közreműködőt abban az esetben alkalmazhat, ha a közöttük létrejövő szerződés - melyet a befektetési szolgáltatónak, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatónak jóvá kell hagynia - biztosítja a kiszervezett tevékenységnek a Felügyelet, az MNB, a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató belső ellenőrzése, könyvvizsgálója által történő ellenőrzését.
(10) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató vezető tisztségviselője vagy annak közeli hozzátartozója nem állhat tulajdonosi viszonyban a kiszervezett tevékenységet végzővel, illetve a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató vezető tisztségviselője, közeli hozzátartozója a kiszervezett tevékenység végzésével nem bízható meg.
(11) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a kiszervezett tevékenységek körét és a kiszervezett tevékenység végzőjét az üzletszabályzatban köteles feltüntetni.”
132. § A Tpt. 168. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az óvadék mértéke nem lehet kevesebb, mint a kölcsönbe adott értékpapír piaci értéke.”
133. § (1) A Tpt. 175. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési vállalkozásnak - a működőképesség folytonosságának fenntartása és a befektetők védelme érdekében - az általa végzett befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító, megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely nem csökkenhet]
„b) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások piaci kockázatainak, nagykockázatának, valamint az engedélyezett tevékenység egészében meglévő árukockázat és devizaárfolyam-kockázat, továbbá a hitelezési kockázat és az országkockázat fedezetére szükséges - külön jogszabály alapján meghatározott összegű - tőkekövetelmény együttes összege, vagy”
[alá.]
(2) A Tpt. 175. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének meghatározására, kiszámítására a Hpt. 5. számú mellékletét kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tőkekövetelménynek a Hpt. 5. számú melléklet 15. pontjában meghatározott szavatoló tőke összeg kell, hogy megfeleljen.”
(3) A Tpt. 175. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki.
„(5) Ha a szavatoló tőke a Hpt. 76. § (2) bekezdésében és e § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt tőkekövetelmény összegének százhúsz százaléka alatt van, a Hpt. 5. számú mellékletének 19. pontjában foglalt kiegészítő alárendelt kölcsöntőkével kapcsolatos mindennemű kifizetésről értesíteni kell a Felügyeletet.”
134. § A Tpt. 184. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„184. § A Felügyelet a végelszámolást kimondó határozat Cégközlönyben történő közzétételét nyolc napon belül kezdeményezi, és ezzel egyidejűleg a cégbíróságnak megküldi.”
135. § A Tpt. 199. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„199. § (1) Tilos bennfentes információ felhasználásával a bennfentes információval érintett értékpapírra, valamint tőzsdei termékre ügyletet kötni vagy ilyen ügylet kötésére megbízást adni.”
136. § A Tpt. 200. §-ának b) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Bennfentes személynek minősül:]
„b) a kibocsátóban huszonöt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező jogi személynek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak a vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja, érdemi ügyintézője;”
„d) a forgalomba hozatal, illetve a VII. fejezet szerinti nyilvános vételi ajánlat szervezésében közreműködő bármely szervezet érdemi ügyintézője, vezető tisztségviselője, továbbá ezen szervezetnek és a kibocsátónak a kibocsátásban és a forgalomba hozatalban közreműködő más alkalmazottja, aki munkavégzésével kapcsolatosan bennfentes információhoz jutott, a forgalomba hozatalt követő egy évig;”
137. § A Tpt. 202. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„202. § (1) A kibocsátónál vezető állású személy
a) a tárgyévi mérleg fordulónapjától az éves beszámoló 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen történő közzétételéig terjedő időszakban (a nyilvános forgalomba hozatal esetét kivéve),
b) amennyiben a kibocsátó féléves gyorsjelentést készít, a gyorsjelentés közzétételére előírt határidő utolsó napját megelőző harminc napon belül,
c) amennyiben a kibocsátó negyedéves gyorsjelentést készít, a gyorsjelentés közzétételére előírt határidő utolsó napját megelőző tizenöt napon belül
nem köthet ügyletet a kibocsátó által kibocsátott értékpapírra. A b) és c) pontok esetén megszűnik az ügyletkötés tilalma a gyorsjelentés 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen történő közzétételének napján. Ezt a szabályt kell alkalmazni a kibocsátóval munkaviszonyban álló dolgozók és a 200. § e) pontjában meghatározott személyek közül azokra, akik a mérlegkészítésben közreműködnek.”
138. § A Tpt. 203. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bennfentes kereskedelemmel egyforma megítélés alá esik a bennfentes információ továbbadása más személynek.”
139. § A Tpt. 205. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„205. § (1) A 200. §-ban említett bennfentes személy köteles a Felügyeletnek az ügyletkötést követő két napon belül bejelenteni és a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen nyilvánosságra hozni, ha személyesen vagy megbízott útján olyan szervezet által kibocsátott értékpapírra kötött ügyletet, amellyel a 200. §-ban említett jogviszonyban áll.”
140. § (1) A Tpt. 206. §-a (2) bekezdésének záró szövegrésze helyébe a következő szövegrész lép:
[Tisztességtelen árfolyam-befolyásolásnak minősül bármely személy szándékos magatartása, amely]
„olyan árfolyam kialakulásához vezethet, amely nyilvánosan rendelkezésre álló információval kellő módon nem indokolható, és amely a piac többi szereplőjét olyan magatartás tanúsítására indíthatja, ami az értékpapírra és a tőzsdei termékre lényegesen eltérő árfolyamú ügyletek kötését eredményezheti.”
(2) A Tpt. 206. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nem minősül tisztességtelen árfolyam-befolyásolásnak, ha a kibocsátó az általa kibocsátott értékpapír árfolyamának karbantartása, a piaci egyensúly helyreállítása érdekében nyilvánosan - a cél, a mennyiség, a határidő hozzávetőleges megjelölésével -, előre meghirdetett módon megbízást ad az általa kibocsátott értékpapír vételére, illetőleg eladására és a folyamat végén annak eredményét a közzététel szabályai szerint nyilvánosan közli. A közleményt a 37. § (5) bekezdésben meghatározott helyen kell megjelentetni.”
141. § (1) A Tpt. 210. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„210. § (1) A 81. § (1) bekezdés a)-c), valamint a 81. § (2) bekezdés a)-b) és g)-h) pontjában meghatározott tevékenység (a továbbiakban: biztosított tevékenység) végzésére jogosító engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetek (kivéve az egyéni vállalkozót) tagságával az e törvényben meghatározott feladat ellátása céljából Befektetővédelmi Alap (a továbbiakban: Alap) működik. A továbbiakban ezen gazdálkodó szervezetek elnevezése: biztosított tevékenységet végző szervezet.”
(2) A Tpt. 210. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Biztosított tevékenységet végző szervezet az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel kizárólag az Alap tagjaként rendelkezhet.”
142. § (1) A Tpt. 211. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„211. § (1) Nem köteles az Alaphoz csatlakozni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe, ha tagsággal rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt befektetővédelmi rendszerben.”
(2) A Tpt. 211. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az Alaphoz harmadik országbeli biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe, ha a Felügyelet elbírálása szerint rendelkezik az Alap által nyújtott biztosítással egyenértékű befektetővédelemmel.”
(3) A Tpt. 211. §-ának (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[A befektetővédelem egyenértékűségének (2) bekezdés szerinti elbírálása során a Felügyelet figyelembe veszi különösen]
„f) a Befektetővédelmi Alap véleményét.”
(4) A Tpt. 211. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Fióktelep önként csatlakozhat az Alaphoz, amennyiben megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek.”
(5) A Tpt. 211. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az Alap külföldi befektetővédelmi rendszerekkel, valamint külföldi felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodást köthet, információt cserélhet a befektetővédelmi rendszerek tagjaira és a biztosított követelésekre vonatkozó nyilvántartás, valamint a befektetők kártalanítása érdekében. Az együttműködés során a befektetővédelmi rendszerek egyeztetik, hogy az egyes rendszerek alapján a befektetőt mekkora összegű kártalanítás illeti meg.”
(6) A Tpt. 211. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt befektetővédelemmel, köteles csatlakozni az Alaphoz annak érdekében, hogy legalább az Alap által nyújtott befektetővédelemmel rendelkezzen.”
(7) A Tpt. 211. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha az Alap által nyújtott biztosítás legmagasabb összege, a biztosított követelések köre, vagy a kártalanítás mértéke meghaladja az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepére érvényes befektetővédelmi rendszer által alkalmazott legmagasabb összeget, a biztosított követelések körét, vagy a kártalanítás mértékét, a fióktelep kérésére az Alap a meghaladó részre kiegészítő biztosítást nyújt, amennyiben a fióktelep megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek. A kiegészítő biztosítás alapján történő kártalanításra akkor kerülhet sor, ha a fióktelep székhely országának illetékes hatósága értesítést küld az Alap részére a kártalanítás feltételeinek bekövetkezéséről. A kiegészítő kártalanítás kifizetésére egyebekben a 216-220. § előírásait kell alkalmazni.”
(8) A Tpt. 211. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Egy követelésre csak egyszer nyújtható kártalanítás és a fióktelepre érvényes, a székhely országa szerinti befektetővédelmi rendszer által nyújtott kártalanítás a kiegészítő biztosítás kivételével az Alap kártalanításával nem növelhető.”
143. § (1) A Tpt. 213. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az Alap által nyújtott biztosítás kizárólag a tagsági jogviszony fennállása alatt kötött megállapodásokra terjed ki.”
(2) A Tpt. 213. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdésben meghatározott követelések körébe beletartozik az Alap magyarországi székhelyű tagjának más országban létesített fióktelepével szemben fennálló követelés, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé.”
(3) A Tpt. 213. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet más országban létesített fióktelepe önként csatlakozhat az adott ország befektetővédelmi rendszeréhez.”
144. § A Tpt. 214. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Alap tagjai - magyar nyelven - közérthető módon tájékoztatják a befektetőket az Alap által nyújtott védelem tartalmáról és az igényérvényesítés lényeges feltételeiről.”
145. § (1) A Tpt. 215. §-a (1) bekezdésének f), h) pontja és záró szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki]
„f) kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, Befektetővédelmi Alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja,”
„h) befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató,”
„követelésére, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek követeléseire.”
(2) A Tpt. 215. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés k)-l) pontjában meghatározott ok akkor zárja ki a kártalanítást, ha az a kártalanítási igény alapjául szolgáló szerződés megkötésétől a kártalanítási igény benyújtásáig terjedő időszakban, vagy annak egy része alatt fennállt az Alap azon tagjánál, amellyel kapcsolatban kártalanítási eljárásra kerül sor.”
146. § (1) A Tpt. 217. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kártalanítás mértékének megállapítása során a befektetőnek az Alap tagjánál fennálló, valamennyi biztosított, és a tag által ki nem adott követelését össze kell számítani.”
(2) A Tpt. 217. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Devizában fennálló követelés esetén a devizában, valutában kifizetett kártalanítás összegének, valamint a (2) bekezdés szerinti összeghatárnak a megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a felszámolás kezdő időpontjának napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik. Az MNB által nem jegyzett devizákat a belföldi székhelyű hitelintézetek által közzétett legmagasabb és legalacsonyabb, az adott pénznemre vonatkozó devizaeladási árfolyamok számtani átlaga alapján kell számba venni.”
(3) A Tpt. 217. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Közös tulajdonban álló értékpapír esetén a (2) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult, az Alap tagjának nyilvántartásában szereplő minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg - eltérő szerződési kikötés hiányában - a befektetőket azonos arányban illeti meg. A közös tulajdonban álló értékpapír esetén fizetett kártalanítási összeget hozzá kell számítani a kártalanításra jogosult egyéb követelésére fizetendő kártalanítás összegéhez.”
147. § (1) A Tpt. 222. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Alap tagja naptári évente éves díjat fizet az Alapnak. Az éves díj fizetésének esedékességét az Alap igazgatósága határozza meg.”
(2) A Tpt. 222. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A befektetők tulajdonát képező pénz- és értékpapír-állomány után a díjfizetési kötelezettség azt a tagot terheli, amely a befektetővel biztosított tevékenység végzésére kötött szerződés alapján a letét kiadására köteles.”
(3) A Tpt. 222. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Kiegészítő biztosítás esetén az éves díj megállapításakor figyelembe kell venni a követelés kiegészítő biztosítással érintett részének összegét, illetve a fióktelep székhely országának befektetővédelmi rendszere által nyújtott biztosítást.”
(4) A Tpt. 222. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az Alap tagja által fizetendő éves díj összege nem haladhatja meg a díjalap mértékének három ezrelékét, de az éves díj nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál (minimumdíj). Az Alap igazgatósága szabályzatban a minimumdíj mértékét ötszázezer forintnál magasabb összegben is megállapíthatja, de a minimumdíj mértéke ekkor sem haladhatja meg a kétmillió forintot. Ha az Alap tagjának sem a tárgyévben, sem a tárgyévet megelőző naptári évben nincs az Alap kártalanítási kötelezettsége alá tartozó befektetője, csak a törvényi minimum fizetésére kötelezhető. A különböző tagok esetében - a minimumdíj fizetésének esetét kivéve - azonos mértékű díjalaphoz azonos mértékű díj tartozik.”
148. § A Tpt. 223. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az igazgatóság tagja:]
„b) az Alap tagjainak - szakmai érdek-képviseleti szervezetei által kijelölt - két képviselője;”
149. § (1) A Tpt. 225. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Alap igazgatósága szabályzatban határozza meg:]
„a) a tagok által fizetendő díjakra vonatkozó szabályokat, így különösen a díjalap és a díjmérték megállapítását, valamint a díjfizetés megállapításának és befizetésének eljárását, továbbá a befizetés ütemezését;”
(2) A Tpt. 225. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Alap köteles szabályzatait és az igazgatóság nyilvánossá minősített határozatait a 37. § (5) bekezdés b) és c) pontja szerint nyilvánosságra hozni. Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szabályzat közzétételétől az Alap eltekinthet.”
150. § A Tpt. 229. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A befektetési alapkezelőnek az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységére a portfóliókezelésre vonatkozó 125-134. § és 136-137. § rendelkezéseit, az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott tevékenységére a portfóliókezelésre vonatkozó 125-127. §, 129-132. §, 133. § (1) bekezdés, 134. §, 136. § és 137. § rendelkezéseit kell alkalmazni.”
151. § A Tpt. 235. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Nem vonatkozik a dotációs tőkekövetelmény az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő fióktelepére.”
152. § A Tpt. 237. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az alapkezelő a kezelési díjat nem terhelheti a nyilvános befektetési alapra, ha az alap átlagos saját tőkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát, mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát. A mentes időszakban felmerülő kezelési díj utólagosan sem terhelhető az alapra.”
153. § A Tpt. 238. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„238. § (1) A befektetési alapkezelő az alapkezelési tevékenység végzése során - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - az alap nevében jár el.”
154. § A Tpt. 239. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ingatlanalap kezelése esetén a befektetési alapkezelő köteles az alap portfóliójában lévő, biztosítható ingatlanokra teljes körű vagyonbiztosítást kötni.”
155. § A Tpt. 242. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő szövegrész lép:
„A befektetési alapkezelő vezető tisztségviselője, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban résztvevő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye nem lehet közvetlenül a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye”
156. § A Tpt. 245. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Egy alapkezelő több alapja esetében az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumok típusonként egységes szerkezetben is elkészíthetők.
(4) A befektetési jegynek az adott befektető számára első alkalommal történő értékesítésekor az alap kezelési szabályzatát és rövidített tájékoztatóját a befektetőnek térítésmentesen át kell adni, az alap tájékoztatóját, a legutóbbi éves és féléves jelentését a befektető kérésére térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani.”
157. § A Tpt. 248. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„248. § A befektető részére a befektetési jegy folyamatos forgalmazása során a rövidített tájékoztatót, a tájékoztatót, a kezelési szabályzatot, a féléves vagy az éves jelentést, valamint a legfrissebb portfóliójelentést a befektető kérésére térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani, illetve szóbeli és elektronikus értékesítés során fel kell hívni a befektető figyelmét, hogy hol érheti el a felsorolt dokumentumokat.”
158. § A Tpt. 249. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az alapkezelő az (1) bekezdésben meghatározott felfüggesztésről haladéktalanul tájékoztatja valamennyi olyan tagállam illetékes hatóságát, amelyben a befektetési jegyet forgalmazzák.”
159. § (1) A Tpt. 252. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„252. § (1) A külföldön kibocsátott kollektív befektetési értékpapírok nyilvános belföldi forgalomba hozatalára és forgalmazására e törvény VI. fejezetének előírásait kell alkalmazni azzal, hogy a külföldi befektetési alap, illetőleg más kollektív befektetési forma köteles megfelelni a 245. § (4) bekezdésében, a 248. §-ban, 289. §-ban, a 290. §-ban és a 293. §-ban meghatározott tájékoztatási követelményeknek, ideértve a folyamatos forgalmazáshoz készült tájékoztató tartalmi felépítésére és rendszeres közzétételére vonatkozó előírásokat is. A magyar ügyfelek tájékoztatását magyar nyelven kell biztosítani.”
(2) A Tpt. 252. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (2) bekezdésének jelölése (3) bekezdésre változik:
„(2) Ha a kibocsátó rendelkezik a székhelye szerint illetékes értékpapír-felügyeletet ellátó hatóság által közzétételre engedélyezett tájékoztatóval, úgy a belföldi forgalomba hozatalhoz szükséges tájékoztatót a hatályos tájékoztató alapján kell elkészíteni, kiegészítve a belföldi forgalomba hozatal adataival, így különösen a devizabelföldi befektetők tájékoztatásának módjára, helyére és idejére, a forgalomba hozatal módjára és helyére, az értékpapírral kapcsolatos adófizetési kötelezettségre, illetve a befektetés kockázatára vonatkozó információkkal.”
160. § A Tpt. 253. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„253. § (1) A befektetési alap - az alapkezelő kérelmére - a Felügyelet által történő nyilvántartásba vétellel jön létre. A nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolni kell a letétkezelő által kiállított igazolást arról, hogy a tájékoztatóban, illetőleg a kezelési szabályzatában meghatározott saját tőkét a befektetők befizették, illetve ingatlan apport esetében az ingatlan tulajdonjogának átruházására vonatkozó okiratokat az alap rendelkezésére bocsátották. A saját tőke eredményes befizetését követően az alapkezelő köteles haladéktalanul intézkedni a befektetési alap nyilvántartásba vétele iránt.”
161. § (1) A Tpt. 266. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nyílt végű befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket minden forgalmazási napra meg kell állapítani és a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen közzé kell tenni, valamint a forgalmazási helyeken a befektetők számára hozzáférhetővé kell tenni.”
(2) A Tpt. 266. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A nettó eszközértéket és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket zárt végű értékpapír-befektetési alap esetén legalább hetente, a zárt végű ingatlanalapok esetén pedig legalább havonta kell megállapítani és a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen közzétenni.”
(3) A Tpt. 266. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket naponta kell megállapítani és a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen közzétenni, ha az alap portfóliója származtatott eszközöket is tartalmaz.”
(4) A Tpt. 266. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az alapkezelő az ingatlanalap tulajdonában lévő ingatlanok értékének rendszeres megállapításával saját szervezetétől független, az alap befektetéseiben nem érdekelt ingatlanértékelő személyt, illetve szervezetet köteles megbízni. A megbízás érvényességéhez a letétkezelő Ptk. 215. § (1) bekezdése szerinti beleegyezése, továbbá a Felügyelet jóváhagyása szükséges. Amennyiben a Felügyeletnek az ingatlanértékelő által kiadott értékbecslés elfogulatlanságával, szakmai megalapozottságával kapcsolatban alapos kételye merül fel, úgy kötelezheti az alapkezelőt, hogy más ingatlanértékelőt bízzon meg. Az alapkezelő által az ingatlanok értékének megállapításával megbízott ingatlan értékbecslő meghatározza
a) az ingatlan megvásárlásakor az ingatlanalap által kifizethető legmagasabb összeget,
b) az ingatlan eladásakor az ingatlanalap által elfogadható legalacsonyabb összeget,
c) az ingatlanalap tulajdonában lévő ingatlanok forgalmi értékét, valamint
d) az építés alatt álló ingatlanok értékét, egyúttal ellenőrzi a kivitelezési terv teljesülését.”
162. § A Tpt. a 270. §-t követően a következő 270/A. §-sal egészül ki:
„270/A. § (1) Az alapkezelő az általa kezelt befektetési alap részére nem vásárolhat
a) saját maga által kibocsátott értékpapírt;
b) az alapkezelő kapcsolt vállalkozásai által kibocsátott értékpapírt, a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok kivételével, ideértve a tőzsdére bevezetendő értékpapírokat.
(2) Az alapkezelő a tulajdonában lévő befektetési eszközöket az általa kezelt alapba nem helyezheti el, és nem vásárolhat befektetési eszközt az általa kezelt alapoktól.
(3) Az alapkezelő a kapcsolt vállalkozásai tulajdonában lévő befektetési eszközöket az általa kezelt nyilvános alapba nem helyezheti el, a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok és a fél évnél rövidebb lejáratú állampapírok kivételével, ideértve az elismert értékpapírpiacra bevezetett értékpapírokat.
(4) Az (1) bekezdés b) pontjában, illetve a (3) bekezdésben kivételként szereplő befektetési eszközökre kötött ügyleteknél, valamint az alapkezelő által kezelt alapok, portfóliók egymás közötti ügyleteinél az ügylet kötésekor érvényben lévő piaci árat dokumentálni kell.”
163. § (1) A Tpt. 271. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„271. § (1) Az alapkezelő a befektetési alap portfóliójában lévő eszközöket - a (2)-(7) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve - zálogjoggal vagy egyéb módon nem terhelheti meg, és a befektetési alap nevében kötvényt vagy más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.”
(2) A Tpt. 271. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az alapkezelő
a) az alap származtatott ügyleteihez, valamint
b) ingatlanbefektetési alap halasztott fizetés mellett kötött ingatlanvételi ügyletei esetében, ha az óvadék nyújtásának feltétele, hogy az alap tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez az eladó legkésőbb az óvadék rendelkezésre bocsátásával egyidejűleg hozzájáruljon,
jogosult az alap nevében az alap eszközei terhére óvadékot nyújtani.”
(3) A Tpt. 271. §-ának jelenlegi (6)-(10) bekezdése helyébe a következő (6)-(11) bekezdés lép:
„(6) Az alapkezelő az ingatlanbefektetési alap által vásárolt egyes ingatlanok vételárának, illetve adott ingatlanberuházások nettó eszközérték számításakor figyelembe vehető értékének ötven százaléka erejéig jelzálog fedezete mellett kölcsönt vehet fel, amennyiben ez az alapkezelési szabályzatban foglalt általános feltételeknek megfelel. A kölcsön fedezeteként az alap - a megterhelt ingatlanra kötött vagyonbiztosítás, illetve az adott ingatlanból befolyó bevételek hitelező bank számára történő engedményezését túlmenően - egyéb biztosítékot nem nyújthat. Az alap letétkezelője jelzáloggal fedezett kölcsön esetén hitelezőként nem szerepelhet.
(7) Az alapkezelő jogosult hozzájárulni a vevőt terhelő jelzálogjog bejegyzéséhez az ingatlanbefektetési alap tulajdonában lévő, de érvényes adásvételi szerződés alapján értékesített ingatlan esetében, feltéve, hogy a jelzálogjog bejegyzését a teljes vételárhátralék kielégítése céljából a vevő részére bankhitelt nyújtó hitelintézet előzetesen írásban kéri, és a vételárhátralék összegének megfelelő hitelösszeget a hitelintézet közvetlenül az alap - letétkezelőnél vezetett - bankszámlájára utalja át. Az alapkezelő érvényes adásvételi szerződés alapján jogosult hozzájárulni az alap tulajdonában lévő ingatlanra vonatkozó vételi, visszavásárlási és elővásárlási jog bejegyzéséhez.
(8) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megvásárlását és a (3) bekezdésben foglaltakat kivéve az alapkezelő az alap eszközeinek terhére kölcsönt nem nyújthat és harmadik személy részére garanciát nem vállalhat.
(9) Az óvadékba, illetve kölcsönbe adott - egyébként likvid eszköznek minősülő - értékpapír nem minősül a befektetési jegyek visszaváltását biztosító likvid eszköznek.
(10) Az egyes értékpapírok saját tőkén belüli arányának számításakor figyelembe kell venni az alap nevében kölcsönadott értékpapírokat, nem vehető figyelembe azonban kölcsönvett értékpapír.
(11) Az alapkezelő nem adhat el olyan értékpapírt, amely nincs az alap tulajdonában.”
164. § A Tpt. 272. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tőzsdén kívüli származtatott ügylet lejárata nem haladhatja meg a határozott futamidejű alap hátralévő futamidejét.”
165. § (1) A Tpt. 276. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„276. § (1) Az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén vagy más elismert értékpapírpiacon jegyzett értékpapíroknak, illetve a 275. § b) pontja szerinti értékpapíroknak az alap saját tőkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata b) sorában az alap típusa szerint meghatározott értéket, kivéve az OECD tagállam által kibocsátott állampapírokat, a jelzálogleveleket és a (2) bekezdésben foglalt esetet.”
(2) A Tpt. 276. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A 275. § b) pontja szerinti értékpapírok összesített aránya legfeljebb az alap saját tőkéjének harminc százaléka lehet.”
(3) A Tpt. 276. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A 275. § b) pontja szerinti értékpapírokra a tőzsdén kívüli értékpapírokra vonatkozó szabályok vonatkoznak, amennyiben a kibocsátó kötelezettségvállalása ellenére sem történik meg a kötelezettségvállalás időpontját követő fél éven belül az értékpapírnak a 275. § a) pontja szerinti piacra történő bevezetése.”
166. § (1) A Tpt. 278. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A származtatott ügyeletekbe fektető befektetési alap esetében a 273. § (1) bekezdése szerinti nettó pozíciók abszolút értékeinek összege nem haladhatja meg az alap saját tőkéjének kétszeresét, a likvid eszközökön kívül kizárólag deviza alapú származtatott ügyletekbe fektető alap esetében pedig a saját tőke négyszeresét.”
(2) A Tpt. 278. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A származtatott ügyletekbe fektető befektetési alap származtatott ügylet, illetve kölcsönvett értékpapír eladása útján nettó eladási pozíciót vehet fel.”
167. § (1) A Tpt. 279. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Indexkövető befektetési alap - az állampapír kivételével - csak az indexkosárban szereplő értékpapírokat, valamint az indexre vagy indexkosárban szereplő értékpapírra szóló származtatott ügyleteket tartalmazhat.”
(2) A Tpt. 279. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az indexkövető befektetési alap portfóliójában szereplő értékpapírok súlya az egyes értékpapírok indexbeli súlyától legfeljebb öt százalékponttal térhet el. A súlyok számításánál figyelembe kell venni a származtatott ügyletekből származó pozíciót is. A rövidített tájékoztatónak és az alap kezelési szabályzatának tartalmaznia kell az egyes értékpapírok indexbeli súlyától való eltérésének maximális nagyságát.”
168. § A Tpt. 280. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„280. § (1) Az ingatlanalap portfóliója az ingatlanokon felül kizárólag látra szóló és lekötött bankbetétet, illetve a lejáratát tekintve egy évnél nem hosszabb futamidejű, OECD tagállam által kibocsátott állampapírt, valamint devizaárfolyamhoz kötött ingatlanügyletekből befolyó bevételek árfolyamkockázatának fedezése céljából kötött határidős ügyleteket tartalmazhat.
(2) Ingatlanalap az ingatlanok átruházása (elidegenítése, megszerzése) körében köthet adásvételi, valamint a Ptk.-ban az adásvétel különös nemeiként nevesített - ideértve az adásvétellel vegyes szerződéseket is -, illetve időpont vagy feltétel bekövetkezésétől függő hatályú szerződéseket.
(3) Az ingatlanokra vonatkozó adásvételi, valamint az ingatlanok megterhelésére vonatkozó jelzálogkölcsön szerződések érvényességéhez a letétkezelő ellenjegyzése szükséges. A letétkezelő az adott ügyletet csak a befektetési alapokra vonatkozó jogszabályok szerint minősítheti, ellenjegyzése során az alapkezelő döntését üzleti megfontolások szempontjából nem értékeli.”
169. § A Tpt. 281. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az építés alatt álló ingatlanok értékének aránya nem haladhatja meg az ingatlanforgalmazó alap saját tőkéjének huszonöt százalékát.”
170. § A Tpt. 285. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az alapkezelő az európai befektetési alap tőkéjét kizárólag a hatékony portfólió-kialakítás céljából vagy árfolyam- és kamatlábkockázatok csökkentése érdekében helyezheti el származtatott eszközökbe.”
171. § A Tpt. 289. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„289. § (1) Az alapkezelő legalább félévenként, a tárgyfélév (pénzügyi félév) lezárása után negyvenöt - külföldi befektetési alapkezelő esetén hatvan - napon, tárgyév (pénzügyi év) lezárása esetén százhúsz napon belül köteles az általa kezelt befektetési alapokról egyenként a 21. számú mellékletben foglaltak szerinti jelentést elkészíteni, a Felügyeletnek megküldeni, az alapkezelőnél és a forgalmazónál a befektetők számára hozzáférhetővé tenni, továbbá a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen közleményben közzétenni a jelentés elkészültének tényét, megtekintésének helyét és idejét. A jelentések megtekintését legkésőbb a közlemény megjelenésétől számított hét nap elteltével kell lehetővé tenni a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen.
(2) Az alapkezelő köteles havonta az általa kezelt nyíltvégű befektetési alapok tekintetében, a hónap utolsó forgalmazási napjára vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján portfóliójelentést készíteni, a Felügyeletnek megküldeni és a megállapítás napját követő tizedik forgalmazási naptól a forgalmazási helyeken és a saját székhelyén hozzáférhetővé tenni. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfólióbefektetési eszközfajták, illetve a befektetési politikájában részletezett egyéb kategóriák szerinti bemutatását, a saját tőkét és az egy egységre jutó nettó eszközértéket.
(3) A befektetési jegy esetében az 52-54. §-ban foglalt előírásokat nem kell alkalmazni.”
172. § (1) A Tpt. 290. §-ának bevezető szövegrésze helyébe a következő szövegrész lép, egyidejűleg a § jelölése (1) bekezdésre változik:
„(1) Az alapkezelő az általa kezelt alapok működésére vonatkozóan a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen köteles közzétenni és a befektetési jegyek forgalmazójánál hozzáférhetővé tenni:”
(2) A Tpt. 290. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Külföldi befektetési alapok esetén, amennyiben kollektív befektetési jegyeit Magyarországon forgalomba hozza, az alapkezelő a 290. § (1) bekezdésének a), b) és c) pontja szerinti módosításokról szóló bejelentést a módosításoknak a kibocsátás országának Felügyelete által történt jóváhagyása után haladéktalanul köteles közzétenni és a befektetési jegyek forgalmazójánál hozzáférhetővé tenni.”
173. § A Tpt. 291. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az alapkezelő a rendkívüli tájékoztatás esetein kívül a Felügyeletnek köteles bejelenteni:]
„a) telephelyének és külföldi fióktelepének megnyitását és bezárását;”
174. § (1) A Tpt. 295. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„295. § (1) Az alapkezelő az általa kezelt alap letétkezelésével Magyarországon bejegyzett, a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott „letétkezelés kollektív befektetések részére” pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező hitelintézetet köteles megbízni. A letétkezelői megbízási szerződés hatálybalépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges.”
(2) A Tpt. 295. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A letétkezelő tevékenysége során független módon, kizárólag a befektetők érdekében jár el.”
(3) A Tpt. 295. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A befektetési alap kezelése során a letétkezelőnek adott megbízás felmondása esetén az új letétkezelő megbízását a Felügyelet hagyja jóvá.”
175. § A Tpt. 299. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Tőzsde árualapú ügyletek, deviza, valamint határidős kamatláb-ügyletek kereskedése esetén legalább egyszázötven millió, egyéb tőzsdei termék kereskedése esetén legalább ötszázmillió forint pénzben befizetett alaptőkével (jegyzett tőkével) alapítható.”
176. § (1) A Tpt. 302. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az alapítani kívánt tőzsde az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező tőzsde, hitelintézet vagy befektetési vállalkozás leányvállalata, a 94. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.”
(2) A Tpt. 302. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Felügyelet az Európai Bizottságnak bejelenti a Magyarországon székhellyel rendelkező elismert piacokat.”
177. § A Tpt. 305. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„305. § A 82. §-ban meghatározott befektetési eszközök valamelyikének kereskedésére engedéllyel rendelkező tőzsdét a Felügyelet »elismert piacként« tartja nyilván.”
178. § (1) A Tpt. 307. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„307. § (1) Zártkörű részvénytársaságként működő tőzsde alapító okirata előírhatja az egy tulajdonos által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét.”
(2) A Tpt. 307. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Köteles a Felügyelettől előzetesen engedélyt kérni, aki tőzsdében részesedést úgy kíván szerezni, vagy azt úgy kívánja módosítani, hogy közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje a harminchárom, ötven, hatvanhat, hetvenöt, vagy a százszázalékos határértéket. A Felügyelet tulajdonszerzésre vonatkozó engedélye nem pótolja a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét.”
179. § A Tpt. 308. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A tőzsdében a 307. § (3) bekezdésében meghatározott részesedéssel rendelkező személy kettő napon belül köteles a Felügyeletnek és a tőzsdének bejelenteni, ha]
„b) tulajdoni részarányát úgy módosította, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga a harminchárom, ötven, hatvanhat, hetvenöt vagy százszázalékos határérték alá csökkent.”
180. § A Tpt. 309. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tőzsde öt munkanapon belül a Felügyeletnek bejelenti, ha tudomást szerez a 307. § (3) bekezdésében meghatározott arányú részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról. A bejelentéssel egyidejűleg ezen információt a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen nyilvánosságra hozza.”
181. § (1) A Tpt. 311. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„311. § (1) A tőzsdével munkaviszonyban álló személy és vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozója nem lehet a tőzsde tulajdonosánál, illetve tőzsdei kereskedőnél vezető állású személy és érdemi ügyintéző.”
(2) A Tpt. 311. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tőzsdével munkaviszonyban álló személy és vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozója nem lehet tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy és érdemi ügyintéző, ide nem értve azt az esetet, ha a tőzsde által kibocsátott értékpapír vagy állampapír kerül a tőzsdére bevezetésre.”
(3) A Tpt. 311. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tőzsdével munkaviszonyban álló személy és közeli hozzátartozója befektetési szolgáltatóban, illetőleg árutőzsdei szolgáltatóban közvetlen tulajdonnal nem rendelkezhet.”
182. § A Tpt. 317. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A tőzsde a szabályzatait, valamint azok módosítását a Felügyelet jóváhagyását követően a 37 § (5) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott helyen közzéteszi. A (4) bekezdés i) pontjában foglalt szabályzat közzétételétől a tőzsde eltekinthet.”
183. § A Tpt. 318. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„318. § (1) A tőzsde szabályzatainak érvényességéhez - a 317. § (4) bekezdésének j) pontja szerinti szabályzat kivételével - a Felügyelet jóváhagyása szükséges.”
184. § A Tpt. 326. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet meghatározott tőzsdei termékcsoport tőzsdei forgalmazását vagy a teljes tőzsdei forgalmazást határozott időre felfüggesztheti, ha az általános pénzügyi, gazdasági, politikai helyzet nem teszi lehetővé, hogy a tőzsdei forgalom rendezett és áttekinthető legyen, és ezáltal nem tartható fenn a folyamatos és tisztességes tőzsdei forgalmazás.”
185. § A Tpt. 332. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő szövegrész lép:
„A tőzsde a Felügyeletnek köteles bejelenteni és a bejelentéssel egyidejűleg a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen nyilvánosságra hozni”
186. § (1) A Tpt. 336. §-a (2) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő szövegrész lép:
„A Felügyelet elszámolóházat, illetve a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársaságot akkor kötelezhet az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek folytatására, ha”
(2) A Tpt. 336. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kötelezett elszámolóház, illetve a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársaság a központi értéktári tevékenységet a Felügyelet által jóváhagyott szabályzat alapján végezheti.”
187. § A Tpt. 337. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„337. § (1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a 334. §-ban, valamint a 335. § (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott szolgáltatásokat tőzsdének, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek, befektetési szolgáltatónak, e törvény szerinti értékpapír letéti őrzési, értékpapír letétkezelési, illetve értékpapír-számlavezetési tevékenységet végző szervezetnek, árutőzsdei szolgáltatónak, befektetési alapkezelőnek, törvény által meghatározott szervezett piac szereplőjének, valamint értékpapír-kibocsátónak nyújthatja, ideértve a külföldi tőzsdét, a külföldi elszámolóházi tevékenységet, illetve központi értéktári tevékenységet végző szervezetet, és a külföldi értékpapír-kibocsátót. Külföldi értékpapír-kibocsátó számára szolgáltatás kizárólag az általa kibocsátott értékpapír vonatkozásában nyújtható, ide nem értve a magyar értékpapírra külföldön kibocsátott másodlagos értékpapírt. Befektetési alapkezelő számára szolgáltatás kizárólag az általa kezelt befektetési jegy vonatkozásában nyújtható. A központi értéktári tevékenység végzésére kijelölt elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szolgáltatásokat nyújthat a Magyar Állam, a Magyar Állam vagyonát kezelő központi költségvetési szervek és a Magyar Állam vagyonát kezelő más szervezetek számára.”
188. § A Tpt. 340. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„340. § (1) A Felügyelet az elszámolóházi tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt az MNB elnökének egyetértésével adja ki, módosítja, illetve vonja vissza.”
189. § (1) A Tpt. 341. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben tulajdoni részesedést]
„g) a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi holding társaság”
[szerezhet.]
(2) A Tpt. 341. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársaság jegyzett tőkéjében egy tulajdonosnak a közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni hányada, illetőleg szavazati jogának mértéke - az MNB, elszámolóház, a 335. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti részvénytársaság és tőzsde kivételével - nem lehet több tíz százaléknál.”
(3) A Tpt. 341. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elszámolóházban történő tulajdonszerzés vonatkozásában az (1) bekezdésben foglaltakon túl a Hpt., elszámolóházi tevékenységet is végző tőzsde esetében e törvény kilencedik részének rendelkezéseit is alkalmazni kell.”
190. § A Tpt. 342. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az elszámolóház, illetve a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársaság öt munkanapon belül a Felügyeletnek bejelenti, ha tudomást szerez az (1) bekezdésben meghatározott arányú részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról. A bejelentéssel egyidejűleg ezen információt a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen nyilvánosságra hozza.”
191. § (1) A Tpt. 345. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet üzletszabályzatának és szabályzatainak alkalmazhatóságához szükséges jóváhagyást a Felügyelet az MNB elnökének egyetértésével adja meg. Az MNB elnöke az egyetértést akkor tagadja meg, ha az üzletszabályzat, vagy szabályzat a tárgyban kiadott jogszabály vagy jegybanki rendelkezés által előírt követelményeknek nem felel meg.”
(2) A Tpt. 345. §-ának (7) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet a jóváhagyást akkor tagadja meg, ha]
„c) az MNB elnöke a (6) bekezdés szerinti jóváhagyást nem adja meg.”
(3) A Tpt. 345. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az üzletszabályzatát és szabályzatait, valamint azok módosítását a Felügyelet jóváhagyását követően a 37. § (5) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott helyen nyilvánosságra hozza. A (2) bekezdés e) és l) pontjában meghatározott szabályzat közzétételétől az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet eltekinthet.”
(4) A Tpt. 345. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az elszámolóház szabályzata a bíróság előtt megtámadható, ha az e törvény vagy más jogszabály előírásaival ellentétes.”
192. § A Tpt. 347. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet nem köteles csatlakozni az Országos Betétbiztosítási Alaphoz, illetve a központi hitelinformációs rendszerhez.”
193. § A Tpt. 350. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet saját tőkéjéből származó szabad pénzeszközeiből, illetve a befektetési szolgáltatók és az árutőzsdei szolgáltatók, valamint ezen intézmények ügyfelei által rendelkezésére bocsátott ügyfélpénzekből származó szabad pénzeszközökből kizárólag állampapírt, valamint hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt vásárolhat, illetve betétet helyezhet el az MNB-nél és hitelintézetnél, valamint repóügyletet köthet. Betét elhelyezésénél az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet köteles a tőle elvárható gondossággal eljárni a betét biztonsága érdekében. Az elszámolóház jogosult továbbá a rá vonatkozó törvényi szabályoknak megfelelően pénzkölcsön nyújtására.”
194. § (1) A Tpt. 351. §-át megelőző cím helyébe a következő cím lép:
„XLVIII. Fejezet
BEFEKTETÉSI SZABÁLYOK”
(2) A Tpt. 351. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet közvetlen tulajdoni részesedést - a (3) bekezdés kivételével - kizárólag az elszámolóházi tevékenység végzésével összefüggésben pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, elszámolóházban, tőzsdében, illetve olyan járulékos vállalkozásban szerezhet, amelynek kizárólag pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, elszámolóházban, illetve tőzsdében lehet tulajdoni részesedése. Az elszámolóház másodlagos értékpapír kibocsátása céljából jogosult nyilvánosan kibocsátott értékpapírok tulajdonjogának megszerzésére.”
195. § (1) A Tpt. 358. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés b)-c) pontjaiban, valamint a (3) bekezdés b)-c) pontjaiban foglalt korlátozásokat a könyvvizsgáló közeli hozzátartozójára is alkalmazni kell.”
(2) A Tpt. 358. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (1), illetőleg a (3) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény a természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy egyidejűleg legfeljebb öt azonos típusú intézménynél, illetőleg öt befektetési alapnál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és az egy intézménytől, illetőleg egy befektetési alapkezelőtől származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát. Az egy tulajdonosi csoportba tartozó hitelintézetektől, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, tőzsdétől és elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, illetőleg a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alaptól származó összesített jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) hatvan százalékát.”
196. § A Tpt. 359. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet a könyvvizsgálót akkor veszi nyilvántartásba a befektetési vállalkozási minősítésű könyvvizsgálók névjegyzékébe, ha]
„a) a könyvvizsgáló legalább három éven át befektetési vállalkozásnál, befektetési alapkezelőnél, tőzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél számviteli, ellenőrzési vagy a Felügyeletnél befektetési vállalkozással kapcsolatos felügyeleti, ellenőri munkakörben dolgozott, és legalább kétéves könyvvizsgálói gyakorlata van, amely utóbbi magába foglalja a könyvvizsgálói kamaráról szóló 1997. évi LV. törvény 26. § (2) bekezdésében foglalt tevékenységeket, vagy”
197. § A Tpt. 362. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A könyvvizsgáló az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó megállapításait külön kiegészítő jelentésben rögzíti, és ezt az igazgatóságnak, az ügyvezetőnek, a felügyelőbizottság elnökének, valamint a Felügyeletnek a tárgyévet követő évben az auditálás befejezésével, de legkésőbb a közgyűlést követő tizenöt napon belül megküldi. A kiegészítő jelentés szerkezetét külön jogszabály állapítja meg.”
198. § A Tpt. 364. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az a szervezet, amely e törvény által szabályozott tevékenységet folytat, üzleti dokumentumaiban, írott formában (nyomtatott vagy elektronikus módon) megjelentetett hirdetéseiben köteles feltüntetni tevékenységi engedélyének számát, illetőleg tőzsdetagságát.”
199. § A Tpt. 367. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézményeken kívül a törvény hatálya alá tartozó szolgáltatásokra vonatkozó hirdetést csak az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkező befektetési szolgáltató, befektetési alapkezelő, tőzsde, illetőleg elszámolóház - engedélyezett tevékenysége körében - tehet közzé.”
200. § (1) A Tpt. 370. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
„e) a büntető, valamint polgári ügyben, továbbá csőd-, felszámolási eljárás, illetve az önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,”
(2) A Tpt. 370. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Befektetővédelmi Alap által külföldi befektetővédelmi rendszerek, valamint külföldi felügyeleti hatóságok részére együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás esetén, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított.”
201. § A Tpt. 374. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő m) ponttal egészül ki:
[Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét]
„e) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetésialap-kezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet - a tevékenységükhöz szükséges mértékben és körben történő - adattovábbítása, ide nem értve a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató és a befektetésialap-kezelő egymás között történő adattovábbítását;”
„m) a jogsértés elkövetőjével szemben a bennfentes kereskedelem, illetve tisztességtelen árfolyam-befolyásolás tárgyában meghozott felügyeleti határozat tényállást tisztázó indoklási részének közzététele.”
202. § (1) A Tpt. 376. §-ának (5) bekezdése következő mondattal egészül ki:
„A kizárólagosság a belföldi székhelyű állandó választottbíróságok tekintetében áll fenn.”
(2) A Tpt. 376. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (7)-(23) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A hitelintézet és a befektetési vállalkozás a választottbíráskodásra vonatkozó üzletszabályzati kikötését az üzletszabályzat első módosításakor, de legkésőbb 2003. december 31-ig köteles e § előírásainak megfelelően módosítani.
(7) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárásának e § szerinti kikötése nem érinti
a) a 2002. január 1-je előtt megkötött egyedi szerződésben, valamint
b) a hitelintézet és a befektetési vállalkozás üzletszabályzatában - a (6) bekezdés szerinti módosítás előtt - szereplő,
a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság hatáskörének kikötésére vonatkozó esetleges előírás érvényességét. Az ilyen kikötések alapján a jogvita választottbírósági rendezésére továbbra is - a felek eltérő rendelkezése hiányában - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróságnak van hatásköre.
(8) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság választottbírói testületének tagjait a tőzsde közgyűlése és az érdek-képviseleti szervek testületi ülése jelöli ki meghatározott időre első alkalommal a Tőzsdei Választottbíróság elnökségének, azt követően a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság elnökségének javaslata alapján.
(9) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság jogi személy. Székhelye Budapest.
(10) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság jogi személyiségét alapító okiratának Pénzügyi Közlönyben történő közzététele napjával nyeri el. A közzétételt a pénzügyminiszter rendeli el a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság bejelentése alapján. A bejelentéshez mellékelni kell az alapító okiratot.
(11) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság alapító okiratában meg kell határozni:
a) a választottbíróság szervezeti rendjét,
b) az elnökség tagjai kijelölésének szabályait,
c) a választottbíróság képviseletének rendjét,
d) az elnökség feladatait, jogkörét,
e) az alapítói hozzájárulás összegét.
(12) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság működésének forrásai:
a) alapítói hozzájárulások,
b) választottbírósági díjak,
c) a vagyon hozama,
d) egyéb bevételek.
(13) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság szervezete a választottbírói testületből, a testület tagjai közül kijelölt legalább három, legfeljebb öttagú elnökségből és a Gazdasági Hivatalból áll.
(14) Az elnökség a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság általános döntéshozó és irányító szerve. Az elnökség kijelölésének és működésének szabályait az alapító okirat és a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság szabályzatai tartalmazzák.
(15) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságot harmadik személlyel szemben, a bíróság és hatóságok előtt az elnökség tagjai, illetve az általuk arra felhatalmazott személyek képviselik a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság szabályzataiban meghatározott módon.
(16) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság szabályzatait maga állapítja meg. A díj- és költségviselés szabályait is magába foglaló eljárási szabályzatot a Pénzügyi Közlönyben kell közzétenni.
(17) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eszközei nem vonhatók el, azok kizárólag a választottbíráskodás működtetéséhez és fejlesztéséhez használhatók fel az alapító okiratban meghatározottak alapján.
(18) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság tevékenysége kizárólag a választottbíráskodás és a szervezet működtetése, gazdasági, vállalkozói tevékenységet nem végezhet.
(19) Szabad pénzeszközét a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság kizárólag állampapírba fektetheti. A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság ingatlant kizárólag székhelyének megvásárlása céljából szerezhet.
(20) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság bevételei után társasági és helyi adót nem fizet.
(21) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(22) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségét külön jogszabály állapítja meg
(23) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság megszüntetésére irányuló szándékot az elnökség köteles tizenkét hónappal a javasolt megszűnési időpont előtt bejelenteni a pénzügyminiszternek. A bejelentéshez mellékelni kell a hitelezői igények maradéktalan kielégítésének igazolását és a folyamatban lévő választottbírósági eljárások lezárásának ütemtervét. A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság megszüntetését, valamint a megszüntetés napját a pénzügyminiszter a Pénzügyi Közlönyben közzéteszi.”
203. § (1) A Tpt. 380. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési szolgáltató a díjat negyedévente köteles megállapítani az a) és b) pontokban meghatározottak összegeként. A felügyeleti díj]
„b) az ügyfelekkel szemben az értékpapírok árfolyamértékében és a pénzben fennálló kötelezettségei tárgynegyedévre számított napi átlagának 0,01 ezreléke, ide nem értve azokat a követeléseket, amelyekre a 382. § (2) bekezdésében foglaltak alapján fizet felügyeleti díjat.”
(2) A Tpt. 380. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Nem tartozik a felügyeleti díj számításának alapjába a hitelintézetek között, a hitelintézetek és befektetési vállalkozások között, illetve a hitelintézetek és az MNB között befektetési eszközökkel végzett tevékenység (likviditás- és kockázatkezelési tevékenység), ideértve a külföldi hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal kötött említett célú ügyleteket.”
204. § (1) A Tpt. 382. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A portfóliókezelési tevékenységet végző, valamint a befektetési alap felügyeleti díjat fizet az egyéb ráfordítások terhére.”
(2) A Tpt. 382. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A portfóliókezelési tevékenység esetén a felügyeleti díj mértéke a kezelt vagyon negyedéves átlagos összegének 0,075 ezreléke.”
(3) A Tpt. 382. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A felügyeleti díj mértéke befektetési alapok esetében a (3)-(4) bekezdés szerint kiszámított díjalap 0,075 ezreléke.”
205. § A Tpt. 384. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„384. § (1) Az elszámolóház és a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott, elszámolóházi tevékenységet végző részvénytársaság felügyeleti díjat fizet az egyéb ráfordítások terhére.
(2) Az elszámolóház által fizetendő díj mértéke az éves mérleg főösszegének 0,3 ezreléke, a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársaság által fizetendő díj mértéke az éves mérleg főösszegének 0,1 ezreléke.
(3) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az (1)-(2) bekezdésben szabályozottakon túl a 380. § (2) bekezdésében meghatározott felügyeleti díjat fizeti az értékpapír letétkezelési, értékpapír számlavezetési, illetve befektetésialap-kezelési tevékenységet nem folytató ügyfeleivel szemben az értékpapír árfolyamértékében fennálló kötelezettségei után.
(4) Nem terheli felügyeleti díj az elszámolóház által folytatott központi értéktári tevékenységből fakadó, ügyfelekkel szemben fennálló kötelezettségeket.”
206. § A Tpt. a 390. §-t követően a következő 390/A. §-sal egészül ki:
„390/A. § (1) A Felügyelet a hozzá beérkezett, e törvény hatálya alá tartozó tevékenység folytatóját érintő írásos bejelentéseket köteles az érintettnek érdemi ügyintézésre továbbítani.
(2) Az érintett köteles a Felügyelettől továbbított írásos bejelentést harminc napon belül érdemben kivizsgálni és annak eredményéről az ügyfelet és a Felügyeletet tájékoztatni.
(3) A Felügyelet az ügy során keletkezett iratokat betekintés végett bekérheti.”
207. § (1) A Tpt. 395. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő szövegrész lép:
„A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel egyidejűleg - az i) és a k) pontban foglaltak kivételével - közzétenni:”
(2) A Tpt. 395. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel egyidejűleg - az i) és a k) pontban foglaltak kivételével - közzétenni:]
„d) a 97. § (1)-(3) bekezdésében, a 98. § (1) bekezdésében, illetőleg a 356. §-ában meghatározott személyi körben bekövetkezett változást;”
(3) A Tpt. 395. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel egyidejűleg - az i) és a k) pontban foglaltak kivételével - közzétenni:]
„f) fióktelepének, képviseletének megnyitását és megszűnését;”
(4) A Tpt. 395. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel egyidejűleg - az i) és a k) pontban foglaltak kivételével - közzétenni:]
„k) a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje tíz százalékát elérő vagy meghaladó hitelfelvételét és hitelfelvételnek minősülő ügyletét.”
(5) A Tpt. 395. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet köteles a Felügyeletnek megküldeni a közgyűlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést, valamint ezzel egyidejűleg közzétenni a közgyűlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói záradékot.”
(6) A Tpt. 395. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet köteles a tevékenységéről, az általa megkötött ügyletekről külön jogszabályban előírt módon, tartalommal és gyakorisággal a Felügyeletnek, és jegybanki rendelkezésben meghatározott módon, tartalommal és gyakorisággal az MNB-nek adatot szolgáltatni.”
208. § (1) A Tpt. 396. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„396. § (1) A Felügyelet jogosult - helyszínen kívül, illetőleg a helyszínen - ellenőrizni az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott - a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet alapítására, tevékenységének engedélyezésére, prudens működésére, a befektetők érdekeinek védelmére, a tulajdonosi jog eredményes, megbízható és a nemkívánatos befolyástól mentes gyakorlására vonatkozó - jogszabályok, határozatok, valamint szabályzatok megtartását.”
(2) A Tpt. 396. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet felhívására a kibocsátó, a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet köteles az e tevékenységre vonatkozó, jogszabályban meghatározott bármely adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, igazgatósági, felügyelőbizottsági és közgyűlési előterjesztéseit, azok jegyzőkönyveit, továbbá a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, valamint belső ellenőrzésének jelentéseit, jegyzőkönyveit magyar nyelven a Felügyelet rendelkezésére bocsátani.”
(3) A Tpt. 396. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (3)-(4) bekezdésének jelölése (6)-(7) bekezdésre változik:
„(3) A Felügyelet - az általa összeállított vizsgálati terv és munkaprogram szerint - a befektetési szolgáltatót, az árutőzsdei szolgáltatót, a befektetési alapkezelőt, a tőzsdét és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet legalább kétévente átfogóan, a tevékenységet jellemző kockázatok figyelembevételével ellenőrzi.
(4) A Felügyelet a (3) bekezdés szerinti átfogó vizsgálatot az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél a működési megbízhatóság és a rendszerkockázatok kezelése tekintetében az MNB bevonásával végzi.”
(4) A Tpt. 396. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Felügyelet a (3) bekezdésben említett átfogó ellenőrzésen túl a befektetési szolgáltatónál, az árutőzsdei szolgáltatónál, a befektetési alapkezelőnél, a tőzsdénél, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél egy adott probléma feltárása érdekében célvizsgálatot, valamint több befektetési szolgáltatónál, árutőzsdei szolgáltatónál, befektetési alapkezelőnél, tőzsdénél és elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél felmerülő probléma esetén témavizsgálatot végezhet.”
209. § (1) A Tpt. 397. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„397. § (1) A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet köteles a Felügyelet számára az ellenőrzést lehetővé tenni, illetőleg segíteni, biztosítva a vizsgálathoz szükséges adatokhoz, információkhoz való hozzáférést.”
(2) A Tpt. 397. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Felügyelet az ellenőrzési feladatokkal - versenyeztetési szabályzata szerint - külső szakértőt is megbízhat. A szakértőnek szerepelnie kell a Felügyelet által összeállított szakértői névjegyzékben.”
(3) A Tpt. 397. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A szakértőre megfelelően alkalmazni kell a Psztv. 10. §-ának (2)-(6), valamint (8)-(11) bekezdésében és 11. §-ában foglalt rendelkezéseket. A Felügyelet a megbízást megelőzően három naptári évre visszamenőleg köteles megvizsgálni, hogy a könyvvizsgáló és a szakértő társasági tagsága és vezető tisztségviselői megfelelnek-e a jogszabályokban foglalt feltételeknek. A könyvvizsgálónak és a szakértőnek rendelkeznie kell az általa vizsgált vállalkozás irányítója részére előírt szakvizsgával, valamint megfelelő felelősségbiztosítással.”
(4) A Tpt. 397. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A szakértőnek rendelkeznie kell a dokumentumok (másolatok) biztonságos őrzéséhez szükséges tárgyi feltételekkel. A könyvvizsgáló és a szakértő a helyszíni vizsgálat lezárását követően nem tarthat magánál a vizsgálattal összefüggő dokumentumot, adatot.”
(5) A Tpt. 397. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (8)-(9) bekezdésének jelölése (9)-(10) bekezdésre változik:
„(8) A Felügyelet által a terv, illetve munkaprogram szerinti ellenőrzéshez igénybe vett szakértő díja és költsége a Felügyeletet terheli.”
210. § A Tpt. 398. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet képviselője az ellenőrzés lefolytatásához helyiségekbe beléphet, iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot vizsgálhat meg, felvilágosítást, nyilatkozatot, valamint iratról, nyilvántartásról és egyéb dokumentumokról másolatot kérhet, próbavásárlást végezhet.”
211. § A Tpt. a 398. §-t követően a következő 398/A. §-sal egészül ki:
„398/A. § (1) Az ellenőrzés tartásáról - annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal - a Felügyelet írásban értesíti a befektetési szolgáltatót, az árutőzsdei szolgáltatót, a befektetési alapkezelőt, a tőzsdét és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az előzetes értesítés az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné.
(3) Az ellenőrzések lefolytatásának időtartama hat hónapnál nem lehet hosszabb.
(4) Az ellenőrzést végző személy megállapításait az ellenőrzés befejezését követő hatvan napon belül írásban rögzíteni köteles.
(5) A megállapításokat a Felügyeletnek a befektetési szolgáltatóval, az árutőzsdei szolgáltatóval, a befektetési alapkezelővel, a tőzsdével és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel a felügyeleti intézkedés előtt írásban kell közölnie.
(6) A vizsgált befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a megállapításokra - a Felügyelet által biztosított megfelelő határidőn belül - írásban észrevételeket tehet.”
212. § (1) A Tpt. 400. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]
„a) a kibocsátót, valamint a felügyelete alá tartozó szervezetet a befektetési szolgáltatási tevékenységre, az árutőzsdei szolgáltatási tevékenységre, a befektetési alapkezelési tevékenységre, a letétkezelési tevékenységre, a tőzsdei tevékenységre, az elszámolóházi, illetőleg központi értéktári tevékenységre, valamint a nyilvánosan működő részvénytársaságokban történő befolyásszerzésre vonatkozó jogszabályban, szabályzatban és az engedélyben meghatározott feltételeknek való megfelelésre határidő kitűzésével felszólíthatja;”
(2) A Tpt. 400. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]
„g) a kibocsátót, a befektetési szolgáltatót, árutőzsdei szolgáltatót, befektetési alapkezelőt, tőzsdét, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet meghatározott tartalmú rendkívüli adatszolgáltatás teljesítésére kötelezheti;”
(3) A Tpt. 400. §-ának (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]
„r) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, tőzsde, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezet
1. osztalékának kifizetését,
2. vezető állású személyének történő kifizetést,
3. tulajdonosainak e szervezetektől való kölcsönfelvételét, illetőleg, hogy e szervezetek részükre kockázatvállalással járó szolgáltatást nyújtsanak,
4. tulajdonosainak és vezető tisztségviselőinek érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások részére történő hitel, kölcsön nyújtását, illetve annak minősülő ügyletkötést,
5. hitel vagy kölcsönszerződésében foglalt határidők meghosszabbítását (prolongálását),
6. új fiókjának megnyitását, új tevékenységének, valamint új üzletágának megkezdését;”
(4) A Tpt. 400. §-ának (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]
„s) kötelezheti a befektetési szolgáltatót, árutőzsdei szolgáltatót, befektetési alapkezelőt, tőzsdét, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet
1. belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, illetőleg alkalmazására,
2. az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére, illetőleg megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,
3. működési költségek csökkentésére,
4. megfelelő nagyságú tartalék képzésére;”
(5) A Tpt. 400. §-ának (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]
„t) a tőzsde jogszabályba ütköző tevékenységét megtiltja, a tőzsdét új szabályzat kidolgozására vagy új határozat hozatalára kötelezi;”
(6) A Tpt. 400. §-ának (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]
„u) a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató üzletkötőjét törölheti a Felügyelet által vezetett névjegyzékből.”
(7) A Tpt. 400. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet az (1) bekezdés h), i), n), o,) q), r) és s) pontjában meghatározott határozatának felülvizsgálatára irányuló perben a bíróság soron kívül jár el. A tárgyalást - ha egyéb intézkedésre nincs szükség - legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik napra kell kitűzni.”
(8) A Tpt. 400. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Felügyelet a tőkepiaci intézményrendszer biztonságos működése és a befektetők érdekeinek védelmében az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által vezetett egyes számlák fölött a számlatulajdonos és a részvényesi meghatalmazott rendelkezési jogát harminc napra korlátozhatja. A korlátozás indokolt esetben - további harminc nappal - egyszer meghosszabbítható.”
(9) A Tpt. 400. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Felügyelet a tevékenység kiszervezését megtilthatja, ha nem felel meg a 160. §-ban foglalt előírásoknak.”
(10) A Tpt. 400. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A Felügyelet az (1) bekezdés r) pontja 1. alpontjában foglalt intézkedést akkor alkalmazhatja, ha az osztalék kifizetése esetén a befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, tőzsde, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezet előírt tőkekövetelményeknek való megfelelése nem biztosított.”
213. § A Tpt. 405. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„405. § (1) A Felügyelet a kibocsátót, a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzés szabályait megsértő személyt, befektetési szolgáltatót, árutőzsdei szolgáltatót, befektetési alapkezelési tevékenységet végző személyt, tőzsdét, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, illetve vezető állású személyét és alkalmazottját, a bennfentes és a tisztességtelen árfolyam-befolyásolást elkövető személyt e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, a pénzmosásról szóló törvény, valamint a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége, továbbá a saját szabályzatában foglaltak megszegése, kijátszása, elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén, továbbá, ha azt az MNB a (2) bekezdés szerint, illetőleg külföldi felügyeleti hatóság a 399. § (2) bekezdése szerint kezdeményezi, bírság megfizetésére kötelezheti.”
214. § (1) A Tpt. 406. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bírság összege:]
„d) bennfentes kereskedelem esetén az elért vagyoni előny százötven százaléka;”
(2) A Tpt. 406. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bírság összege:]
„e) tisztességtelen árfolyam-befolyásolás esetén 100 000-10 000 000 forint;”
(3) A Tpt. 406. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bírság összege:]
„f) a 405. § (2) bekezdésében meghatározott jogszabályok és a jegybanki rendelkezés megsértése esetén 200 000-10 000 000 forint;”
215. § (1) A Tpt. 407. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„407. § (1) Ez a törvény - a (3)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - 2002. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezései a folyamatban lévő ügyekben akkor alkalmazandók, ha azok az Áe. szerinti értelemben vett ügyfélre kedvezőbb szabályt tartalmaznak.”
(2) A Tpt. 407. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az engedélyezési eljárások tekintetében folyamatban lévőnek kell tekinteni azt az eljárást, amelyben a kérelmet a hatálybalépés előtt - az 1996. évi CXI. törvényben, az 1991. évi LXIII. törvényben, illetőleg az 1994. évi XXXIX. törvényben meghatározott módon és tartalommal - szabályszerűen nyújtották be.”
(3) A Tpt. 407. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E törvény 59. §-a, 62. §-ának (4) bekezdése, 64. §-a, 85. §-ának (5) bekezdése, 90. §-ának (9) bekezdése, 91. §-ának (5) bekezdése, 92. §-ának (5) bekezdése, 94. §-a, 102-105. §-a, 211. §-a, 218. §-a, 231. §-a, 232. §-a, 284. § (3) bekezdése, 287-288. §-a, 302. §-a, 313. § (3) bekezdése és 404. §-a az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.”
(4) A Tpt. 407. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az Áttv., a Bat., valamint az Épt. előírásait kell alkalmazni, ha a felügyeleti intézkedés kiszabására okot adó esemény e törvény hatálybalépése előtt következett be.”
216. § A Tpt. 408. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően a folyamatos forgalomba hozatal útján kibocsátott értékpapírok esetében - amennyiben a kibocsátó a forgalmazást 2002. december 31-ig megkezdte és az értékpapírok 2004. december 31-ig lejárnak - a 6. § (3) bekezdésében foglalt előírást 2004. december 31-ig nem kell alkalmazni.”
217. § (1) A Tpt. 412. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A törvény hatálybalépésekor már működő, az Áttv. alapján tőzsdetag, vagy a hatálybalépést követően a 407. § (2) bekezdése alapján az Áttv. szerint a tőzsdére felvett tag 2003. december 31-ig köteles megfelelni a saját tőkére vonatkozó előírásoknak, valamint az e törvényben előírt szervezeti, működési, tevékenységi szabályoknak.”
(2) A Tpt. 412. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A törvény hatálybalépésekor már működő, vagy a hatálybalépést követően a 407. § (2) bekezdése alapján engedélyezett befektetési szolgáltató 2002. december 31-ig köteles megfelelni az e törvényben előírt szervezeti, működési, tevékenységi szabályoknak.”
218. § (1) A Tpt. 415. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„415. § (1) A 217. § (2) bekezdésében meghatározott kártalanítási összeghatár 2005. december 31-ig egymillió forint, 2006. január 1-től 2007. december 31-ig pedig kettőmillió forint. A kártalanítási összeghatár megállapításánál a felszámolási eljárás kezdő napját kell figyelembe venni.”
(2) A Tpt. 415. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától 2007. december 31-ig
a) Magyarországon székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet által az Európai Unió másik tagállamában létesített fióktelep köteles csatlakozni a fogadó ország befektetővédelmi rendszeréhez;
b) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet magyarországi fióktelepe esetén a befektetővédelmi rendszer biztosítása nem haladhatja meg - személyenként és befektetési szolgáltatónként összevontan - a húszezer eurónak megfelelő összeget.”
219. § A Tpt. 416. §-ának (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A törvény 11. számú mellékletének 1-4. pontjában meghatározott szakmai vizsga alól 2004. december 31-ig felmentést kap az a személy, akinek legalább két éves szakmai gyakorlata van.”
220. § A Tpt. 419. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (5)-(6) bekezdésének számozása (6)-(7) bekezdésre változik:
„(5) A törvény hatálybalépésekor érvényben levő szerződéseit az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet 2003. december 31. napjáig köteles átalakítani a 337. § (1) bekezdésére tekintettel.”
221. § A Tpt. 420. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 10/A. §-ában meghatározott nyilvános elektronikus felügyeleti tájékoztatási rendszert a Felügyelet 2002. december 31-ig köteles létrehozni.”
222. § A Tpt. 422. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„422. § E törvény hatálybalépésekor már működő vagy engedélyezési eljárás alatt lévő pénzügyi intézmény belső ellenőrének - ha a belső ellenőrzési feladatok ellátásával a pénzügyi intézmény kizárólag egy személyt bíz meg - 2004. december 31-éig meg kell felelnie a Hpt. - e törvény 437. §-ával módosított - 67. §-ának (9) bekezdésében meghatározott feltételeknek.”
223. § A Tpt. 431. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„431. § (1) A tőzsde az átalakulási közgyűlésen hozott döntést követő nyolc napon belül köteles az átalakulás elhatározásáról a Cégközlönynél valamint a Felügyelet által kiadott, vagy a Felügyelet által ilyennek elismert, a tőkepiac szereplőitől származó hivatalos információk megjelentetését végző nyomtatott napilapnál közlemény közzétételét kezdeményezni, amelyet két egymást követő lapszámban kell közzétenni. Ezzel egyidőben a közleményt a 37. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott helyen is közzéteszi.”
224. § A Tpt. 433. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„433. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető, 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek a 25. számú mellékletben felsorolt jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”
225. § A Tpt. 1., 3., 4., 5., 6., 10., 12., 15., 16., 18., 20. és 21. számú melléklete e törvény 4. számú mellékletében foglaltak szerint módosul.
226. § A Tpt. az e törvény 5., 6. és 7. számú mellékletében meghatározott 22., 23. és 24. számú melléklettel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 22. számú mellékletének jelölése 25. számú mellékletre változik.

IV. Fejezet

A lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása

227. § A lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltp.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § E törvény alkalmazásában:
1. értékelési fordulónap: a kiutalási időszak első napja, amikor a lakás-takarékpénztár meghatározza a kiutalási összeget, valamint az egyes szerződések értékszámát, és az értékszám nagysága alapján sorrendet állít fel a lakáselőtakarékoskodók között;
2. értékszám: a lakás-takarékpénztár által meghatározott, a szerződő megtakarítási teljesítményének mérésére szolgáló szám. Az értékszám növekedésének üteme a megtakarítások elhelyezésének időpontjától és összegétől függ;
3. kezelési költség: az az összeg, amelyet a lakás-takarékpénztár költségként felszámít;
4. kiutalás: az adott kiutalási időszak utolsó napján (a kiutalási időpontban) a lakás-előtakarékoskodók nyilatkozata és az értékelési fordulónapon meghatározott sorrend alapján hozott döntés a kiutalási összegből kifizethető szerződéses összegekről, illetőleg betétösszegekről;
5. kiutalási időpont: az adott kiutalási időszak utolsó napja;
6. kiutalási időszak: az értékelési fordulónaptól a kiutalási időpontig tartó három hónap;
7. kollektív kamat: a lakás-előtakarékossági szerződésekben rögzített lakáskölcsönkamatoknak a ki nem utalt összes szerződéses összegben képviselt arányuk alapján súlyozott átlagos értéke;
8. megtakarítási évek: a betételhelyezés hónapjának első napjától számított évek (12 hónap) a betét felvételéig;
9. megtakarítási idő: az első betételhelyezéstől az összegyűlt betét felvételéig eltelt idő;
10. módozat: a lakás-takarékpénztár modellszámítások alapján kidolgozott pénzügyi terméke;
11. szerződéses összeg: a lakás-előtakarékoskodó által vállalt összes betételhelyezés, a betétre jóváírt kamat, az állami támogatás, a támogatásra jóváírt kamat és a lakás-előtakarékoskodó, illetve kedvezményezett által igényelhető lakáskölcsön együttes összege.”
228. § (1) Az Ltp. 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) a működési engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a szerződéses módozatokra vonatkozó modellszámítások alapján az általános szerződési feltételek a szerződések teljesíthetőségét nem mutatják tartósan garantáltnak, vagy a szerződéses összegek kiutalását indokolatlanul elhalasztanák, méltánytalanul hosszú minimális megtakarítási időket határoznak meg, vagy a betételhelyezők egyéb érdekeit nem védik megfelelően.”
(2) Az Ltp. 3. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A módozat tartalmi elemei:
a) a kiutaláshoz tartozó értékelési fordulónapra elérendő legkisebb értékszám (minimális értékszám),
b) minimális megtakarítási hányad, amely a kiutaláshoz tartozó értékelési fordulónapra legalább megtakarítandó teljes megtakarítás aránya a szerződéses összegben,
c) a módozat minimális megtakarítási ideje, amelynek eltelte előtt a lakás-előtakarékossági szerződés nem utalható ki,
d) a szerződéses összeg hányadaként meghatározott megtakarítási ráta, amelyet a fizetési gyakoriságnak megfelelően betétként el kell helyezni,
e) a szerződéses összeg adott hányadaként meghatározott törlesztési ráta, amellyel a fizetési gyakoriság szerint a lakáskölcsönt törleszteni kell,
f) a betételhelyezés, illetve a törlesztés fizetési gyakorisága,
g) az egyes módozatok összehasonlítását lehetővé tévő, értékszámok közötti átszámítási kulcs (értékszám-faktor).”
229. § (1) Az Ltp. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) Lakás-takarékpénztár részére pénzügyi szolgáltatás közvetítését (Hpt. 2. számú mellékletének I/12. b) pontja szerinti ügynöki tevékenység) természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban: ügynök) a Felügyelet engedélye nélkül végezhet.”
(2) Az Ltp. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ügynöknek megbízási díj (jutalék) csak az után a lakás-előtakarékossági szerződés után jár, ami után az ügyfél a számlanyitási díjat megfizette.”
(3) Az Ltp. 5. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A lakás-takarékpénztár a Felügyelet által meghatározott módon és gyakorisággal az általa alkalmazott ügynökök névsorát a Felügyeletnek megküldi. Az ügynökök jegyzékét a Felügyelet évente a Pénzügyi Közlönyben közzéteszi.”
230. § (1) Az Ltp. 6. §-a (1) bekezdésének a), b) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Lakás-előtakarékossági szerződést (a továbbiakban: szerződés) köthet a lakás-takarékpénztárral:]
„a) devizabelföldi természetes személy saját nevében, saját maga javára, vagy teljesen, illetve korlátozottan cselekvőképes természetes személy az általa megnevezett, a (2) bekezdésben megjelölt devizabelföldi természetes személy kedvezményezett javára,
b) gyám, eseti gondnok, alapítvány, devizabelföldi természetes személy, társadalmi szervezet, egyház, illetőleg helyi önkormányzat, a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermek, mint kedvezményezett javára, életkezdésének elősegítése céljából,”
„d) a társasház épületenként kétharmados közgyűlési határozattal a közös tulajdonukban álló épületrészek felújításához és korszerűsítéséhez szükséges pénzügyi források biztosítása céljából.”
(2) Az Ltp. 6. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Kedvezményezett lehet]
„b) gyámság alatt álló gyermek (a Csjt. 98. §) az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján, akinek a javára a lakás-előtakarékoskodó a lakás-előtakarékossági szerződést megkötötte.”
231. § (1) Az Ltp. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A szerződés olyan betét- és hitelszerződés, amelyben a lakás-előtakarékoskodó arra kötelezi magát, hogy - a szerződés módozata szerint - a szerződéskötéskor egy összegben vagy a megtakarítási idő alatt előre meghatározott rendszerességgel egyenlő részletekben történő befizetésekkel meghatározott összeget a lakás-takarékpénztárnál betétként leköt, illetve elhelyez, a lakás-takarékpénztár pedig kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződésben meghatározott feltételek teljesülése és a lakás-előtakarékoskodó, illetve a kedvezményezett hitelképessége esetén az üzletszabályzatban rögzített módszer szerint a szerződésben meghatározott módon kiszámított összegű lakáscélú kölcsönt (a továbbiakban: lakáskölcsön) nyújt a lakás-előtakarékoskodó, illetve a cselekvőképes kedvezményezett kérésére.”
(2) Az Ltp. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szerződés meghatározott összegre, a szerződéses összegre szól.”
(3) Az Ltp. 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szerződés alapján lakás-takarékpénztárnál elhelyezett betétből a lakás-előtakarékoskodó részösszeget nem vehet ki.”
(4) Az Ltp. 7. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a lakás-takarékpénztárnál elhelyezett betét egy részét a lakás-takarékpénztár bírósági végrehajtási eljárás keretében a bírósági végrehajtó letéti számlájára utalta át, a lakás-takarékpénztár megszünteti a szerződést oly módon, hogy a már jóváírt állami támogatást és kamatait átutalja a központi költségvetésnek, a fennmaradó megtakarítást pedig kamataival együtt visszafizeti a lakás-előtakarékoskodónak.”
(5) Az Ltp. 7. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Lakáskölcsönt csak kiutalt szerződésre és akkor nyújthat a lakás-takarékpénztár, ha a megtakarítási idő elérte a módozat szerinti minimális megtakarítási időt, de legalább a 4 évet és a szerződéses összeg lakáscélú felhasználásra kerül.”
(6) Az Ltp. 7. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A lakás-takarékpénztár az általános szerződési feltételekben meghatározott módszer szerint a szerződési feltételeket teljesített lakás-előtakarékoskodók között az adott kiutalási időszakhoz tartozó értékelési fordulónapon sorrendet határoz meg. A sorrend meghatározása az értékszám alapján történik. A lakás-takarékpénztár e sorrend alapján határozza meg, hogy az adott kiutalási időpontban mely szerződések esetében kerülhet a szerződéses összeg kiutalásra. A lakás-előtakarékoskodónak, illetve a kedvezményezettnek, amennyiben igényli, a lakás-takarékpénztár a szerződéses összeget a kiutalási időponttól, illetve attól az időponttól számított tizenöt napon belül folyósítja, amikor a lakás-előtakarékoskodó teljesítette az általa meghatározott lakáscélú felhasználás igazolására vonatkozó kötelezettségét és hitelfelvétel esetén a lakáskölcsön kifizetési feltételeit.”
232. § Az Ltp. 8. §-a (1) bekezdésének a) és d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában lakáscélú felhasználásnak minősül:]
„a) a lakás-előtakarékoskodó, illetve ha a szerződésben kedvezményezettet neveznek meg, a kedvezményezett
1. javára történő, a Magyar Köztársaság területén elhelyezkedő lakótelek vásárlása, lakás, családi ház vagy tanyai lakóingatlan vásárlása, építése, cseréje, valamint nyugdíjasházban a jogosult élete végéig fennálló bérleti, lakáshasználati jog vásárlása,
2. tulajdonában vagy az 1. pontnak megfelelő jogcímen használatában lévő lakás, családi ház vagy tanyai lakóingatlan bővítése, felújítása, korszerűsítése, helyreállítása,
3. a tulajdonában vagy az 1. pontnak megfelelő jogcímen használatában lévő lakáshoz, családi házhoz vagy tanyai lakóingatlanhoz szükséges, illetve a beépítés alatt álló vagy már beépített terület lakhatóságát javító, a következőkben felsorolt közművek, kommunális létesítmények saját vagy önkormányzati, közműfejlesztési társulat által megvalósított beruházás keretében történő kialakítása (kiépítése, szerelése) és felújítása: szilárd burkolatú út, kerítés, járda, áram-, gáz-, vízvezeték, szennyvízcsatorna, csapadékvíz-elvezető csatorna, árok, központi fűtés, informatikai hálózati kapcsolat (telefon, kábeltelevízió, Internet-elérés);”
„d) az a)-c) pontban meghatározott célok finanszírozására pénzügyi intézménytől, vagy biztosítóintézettől felvett kölcsön, valamint a hitelintézet által folyósított és igazolt célra felhasznált munkáltatói, illetve települési önkormányzat által nyújtott kölcsön kiváltása.”
233. § (1) Az Ltp. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Ha a lakás-előtakarékoskodó kedvezményezettet nevez meg, az elhelyezett betét és kamata felett a megtakarítás időtartama alatt a lakás-előtakarékoskodó rendelkezik. A kiutalás elfogadásával a szerződéses összeg folyósításakor, illetve a betét lakáscélú felhasználása esetén a cselekvőképes kedvezményezett a betét, a támogatás, a jóváírt kamatok, valamint a lakáskölcsön feletti rendelkezési jogot megszerzi.”
(2) Az Ltp. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Természetes személy lakás-előtakarékoskodó elhalálozása esetén a szerződésben megjelölt cselekvőképes kedvezményezett, korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kedvezményezett esetén a kedvezményezett szülői felügyeletét gyakorló szülője, gyámja, gondnoka, kedvezményezett hiányában az örökös, nem természetes személy lakás-előtakarékoskodó jogutóddal történő megszűnése esetén a jogutódja a lakás-takarékpénztárhoz címzett írásos nyilatkozattal az elhalálozott, jogutóddal megszűnt szerződő fél helyébe léphet. Vitatott esetben, vagy ha a szerződés folytatására több személy is jogosult lenne, a gyámhatóság jogerős határozata, a jogerős hagyatékátadó végzés, jogerős bírósági végzés vagy ítélet, ilyen hiányában az érdekeltek írásos megállapodása az irányadó azzal, hogy ha annak a végrehajtása jogszabályba vagy a lakás-takarékpénztár által meghatározott általános szerződési feltételekbe ütközne, akkor a lakás-takarékpénztár - az ok megjelölése mellett - jogosult a szerződést megszüntetni.”
(3) Az Ltp. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés alapján folytatott szerződés alapján az elhalálozott lakás-előtakarékoskodó javára már megigényelt, illetve jóváírt állami támogatást a szerződéses összeg lakáscélú felhasználása esetén az új lakás-előtakarékoskodó - a 24. § (2) bekezdésétől eltérően - nem köteles visszafizetni akkor sem, ha a folytatott szerződést az abba való belépés bejelentésével egyidejűleg bejelentett kérelmével összevonja másik olyan szerződésével, amelyre a folytatott szerződés megtakarítási időszaka alatt már kapott állami támogatást.”
(4) Az Ltp. 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 6. § (1) bekezdés b) pontja alapján kötött szerződéseknél a kiskorú gyámságát ellátó személy változása esetén az új gyám a korábbi gyám helyébe léphet.”
(5) Az Ltp. 9. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A lakás-előtakarékoskodó személye a (2) és (4) bekezdésben foglalt esetek kivételével csak akkor változtatható, ha az új lakás-előtakarékoskodó az eredeti lakás-előtakarékoskodó közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]. A lakás-előtakarékoskodó személyének megváltoztatásához jogerős bírósági, hatósági határozat vagy a korábbi és az új tulajdonos írásos nyilatkozata szükséges.”
(6) Az Ltp. 9. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A természetes személy lakás-előtakarékoskodó halála esetén, ha a szerződésen a 6. § (2) bekezdés szerinti kedvezményezetti jelölés áll fenn, a lakás-előtakarékossági szerződésen elhelyezett betét és kamatai nem tartoznak az elhunyt lakás-előtakarékoskodó hagyatékához, azok felett a szerződés folytatására a (2) bekezdés szerint jogosult kedvezményezett a hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet.”
234. § Az Ltp. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) A lakás-takarékpénztár a szerződéses összeget és annak részeként a lakáskölcsönt a kiutalási összegből folyósítja. A kiutalási összeg a következő részekből áll: a lakás-előtakarékoskodók által befizetett betétek, a betétekre jóváírt kamatok, a jóváírt állami támogatás és annak kamatai, valamint a már lakáskölcsönt kapott lakás-előtakarékoskodók, illetve kedvezményezettek tőketörlesztései.
(2) A lakás-takarékpénztár a Felügyeletnek haladéktalanul jelentést tesz, ha az adott kiutalási időpontban a kiutalási összegből nem tudja azoknak a lakás-előtakarékoskodóknak a szerződéses összeg kiutalására vonatkozó igényét sem kielégíteni, akik a szerződéses összeg 55%-át már megtakarították, elérték a minimális értékszámot és a módozat szerinti minimális megtakarítási időt. Ebben az esetben a lakás-takarékpénztár a folyósítandó lakáskölcsön fedezetére az Felügyelet engedélyével kölcsönt is felvehet. Amennyiben a Felügyelet a továbbiakban nem látja biztosítottnak a szerződések teljesíthetőségét, a Hpt. szerinti intézkedéseket tesz, és bírságot szabhat ki.”
235. § (1) Az Ltp. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A lakás-takarékpénztár a szerződésszerűen takarékoskodó szerződő részére, hitelvizsgálat alapján, kizárólag a 8. § (1) bekezdése szerinti lakáscélú felhasználásra a lakás-előtakarékossági szerződésben rögzítettektől eltérő feltételekkel és külön kölcsönszerződés alapján a (2)-(6) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő, legfeljebb a szerződéses összeggel megegyező összegű áthidaló kölcsönt nyújthat.”
(2) Az Ltp. 11. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Kedvezményezett jelölése esetén az áthidaló kölcsön csak a kedvezményezett tulajdonában álló vagy vásárlással, cserével, építéssel tulajdonába kerülő ingatlanra használható fel.”
(3) Az Ltp. 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az áthidaló kölcsön adósa e kölcsönt a kiutalt szerződéses összegből a kiutalás napján egy összegben fizeti vissza azzal, hogy a továbbiakban a visszafizetéshez felhasznált lakáskölcsön módozat szerinti törlesztésére köteles.”
(4) Az Ltp. 11. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A lakás-takarékpénztár az áthidaló kölcsön lakáscélú felhasználásának igazolásaként olyan számlát, lakáscélú kölcsön törlesztéséről szóló igazolást, illetve adásvételi szerződés vagy a tulajdonjog visszterhes átruházására irányuló egyéb okirat alapján a vételár kifizetéséről szóló okiratot fogadhat el, amely a hitelkérelem benyújtásának napját követően keletkezett.”
236. § Az Ltp. 12. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő c) ponttal egészül ki:
[A lakás-takarékpénztár a 7. §-ban meghatározott szerződés szerinti betétgyűjtésen és hitelnyújtáson, valamint áthidaló kölcsön nyújtásán kívül kizárólag a következő tevékenységeket végezheti:]
„b) lakáscélú finanszírozáshoz közvetlenül kapcsolódóan más pénzügyi intézmény, illetve biztosítóintézet részére pénzügyi szolgáltatás közvetítését (ügynöki tevékenységet) végezhet,
c) a 10. és a 11. §-ban meghatározott hitelnyújtáshoz kapcsolódóan ingatlanértékelési tevékenységet végezhet.”
237. § Az Ltp. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felvett kölcsönök állományának alakulásáról a lakás-takarékpénztár a folyamatos adatszolgáltatás körében jelentést tesz a Felügyeletnek.”
238. § Az Ltp. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § A 6. § (1) bekezdésének c) és d) pontja szerinti lakás-előtakarékoskodókkal kötött, érvényben lévő szerződések együttes szerződéses összege az új szerződések megkötésének időpontjában nem haladhatja meg a lakás-takarékpénztár előző hónap utolsó napján érvényben lévő összes szerződéséből eredő szerződéses összeg 15%-át.”
239. § Az Ltp. 15. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A lakás-takarékpénztár szabad eszközei előző hónap utolsó napján meglévő állományának legfeljebb harminc százalékát fektetheti be jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevélbe.”
240. § Az Ltp. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § A lakás-takarékpénztár a 10. és 11. § alapján nyújtott kölcsönöket - a vállalt kockázatnak megfelelően - személyi vagy dologi biztosítékokkal, elsősorban ingatlanra bejegyzett jelzáloggal biztosítja.”
241. § (1) Az Ltp. 18. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A lakás-takarékpénztár üzletszabályzatában köteles a 7. §-ban meghatározott szerződés szerinti betétgyűjtési és hitelnyújtási tevékenység és az áthidaló kölcsön nyújtásának általános szerződési feltételeit meghatározni úgy, hogy az legalább a következőket tartalmazza:]
„d) a lakáskölcsön kamatozása, kezelési költsége, illetve a teljes hiteldíj mértéke,”
(2) Az Ltp. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az általános szerződési feltételek módosításához a Felügyelet engedélye szükséges.”
242. § (1) Az Ltp. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) A lakás-takarékpénztár biztonságos működése és az ügyfeleinek érdekében a Felügyelet a lakás-takarékpénztárhoz - a működési engedély kiadásától számított 2 éven belül - ellenőrt nevez ki.”
(2) Az Ltp. 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ellenőr a (2) bekezdésben meghatározott ellenőrzés során feltárt jogsértés vagy hiányosság esetén a Felügyeletnél intézkedések megtételét, illetve bírság kiszabását kezdeményezi.”
243. § Az Ltp. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § A lakás-takarékpénztár szerződési állományát a Felügyelet engedélyével más lakás-takarékpénztárra ruházhatja át.”
244. § (1) Az Ltp. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) A devizabelföldi lakás-előtakarékoskodót, illetve kedvezményezettet - legfeljebb az első nyolc megtakarítási év során - a lakás-előtakarékoskodó által az adott megtakarítási évben befizetett betét összegéhez igazodó mértékben állami támogatás illeti meg, amelyet a lakás-előtakarékoskodónak a lakás-takarékpénztárnál - a szerződéskötéskor vagy később benyújtott kérelme alapján a központi költségvetés évente nyújt. A lakás-előtakarékoskodó jogosult az állami támogatás iránti kérelmét a megtakarítási év utolsó napjáig a teljes megtakarítási évre vonatkozóan módosítani. Az állami támogatás igénylésének, folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének rendjét a Kormány rendeletben határozza meg.”
(2) Az Ltp. 21. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ugyanazon személy javára, egy naptári évben - a (4)-(5) bekezdésben foglalt eltéréssel -csak egy szerződés után igényelhető az állami támogatás.”
(3) Az Ltp. 21. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A lakásszövetkezet, illetve a társasház által kötött szerződések esetében a (3) bekezdést nem kell alkalmazni.”
(4) Az Ltp. 21. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásában a társasházi lakás tulajdonosa, illetve a lakásszövetkezet tagja által kötött szerződés esetén a lakásszövetkezet, illetve a társasház által kötött szerződés után igénybe vett állami támogatást nem kell figyelembe venni.”
245. § Az Ltp. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) Az állami támogatás éves mértéke a lakás-előtakarékoskodó által az adott megtakarítási évben a lakás-takarékpénztárnál az adott szerződés alapján betétként elhelyezett összeg harminc százaléka, legfeljebb azonban megtakarítási évenként hetvenkétezer forint. A támogatás mértékének és felső határának módosítása a már megkötött szerződéseket nem érinti.
(2) Lakásszövetkezet, illetve a társasház által a közös tulajdonú részek felújítása céljából kötött szerződések esetében az állami támogatás éves mértéke épületenként az adott megtakarítási évben a lakás-takarékpénztárnál betétként elhelyezett összeg harminc százaléka, legfeljebb azonban
a) száznyolcezer forint 2-4 lakásos épület esetén,
b) száznegyvennégyezer forint 5-30 lakásos épület esetén,
c) száznyolcvanezer forint 31-60 lakásos épület esetén,
d) kétszáztizenhatezer forint 61-nél több lakásos épület esetén.”
246. § Az Ltp. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) Az állami támogatás összegét a központi költségvetés átutalja és a lakás-takarékpénztár a lakás-előtakarékoskodó lakás-előtakarékossági számláján betétként jóváírja éves rendszerességgel a megtakarítási év leteltét követő egy hónapon belül. A lakás-takarékpénztár a jóváírt állami támogatást és annak kamatait a lakás-előtakarékoskodó számláján elkülönítve kezeli.
(2) Az állami támogatás összegének meghatározásánál nem minősül betétbefizetésnek az előző megtakarítási évben betétként elhelyezett összeg alapján a tárgyévben betétként jóváírt állami támogatás összege, a lakás-takarékpénztár által a 7. § (8) bekezdése szerint fizetett késedelmi kamat, valamint az az összeg, amelyre mint lakáscélú megtakarításra korábban adókedvezményt vettek igénybe.”
247. § (1) Az Ltp. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) Az állami támogatásra való jogosultságot elveszti a lakás-előtakarékoskodó, ha a megtakarítási ideje a betét felvételekor nem érte el a négy évet, vagy a támogatással és kamatokkal növelt betétjét nem lakáscélra használja fel. Amennyiben a betét felvételekor a megtakarítási idő még nem érte el a négy évet, a lakás-takarékénztár a lakás-előtakarékoskodó betétszámlájáról levonja a jóváírt összes állami támogatást az arra jóváírt betéti kamattal, és a levont összeget átutalja a központi költségvetésnek.”
(2) Az Ltp. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a természetes személy lakás-előtakarékoskodó, illetőleg a kedvezményezett javára, vagy a nem természetes személy lakás-előtakarékoskodó által ugyanarra az épületre kötött szerződésre a szerződés(ek) módosításának, illetőleg átruházásának következtében ugyanazon naptári évben korábban több szerződés után jóváírták az állami támogatást, a lakás-előtakarékoskodót - saját választása alapján - csak az egyik szerződése után illeti meg az állami támogatás a 9. § (3) bekezdésében foglalt eltéréssel. A többi szerződés után jóváírt állami támogatást az arra jóváírt betéti kamattal együtt a lakás-takarékpénztár a betétszámlá(k)ról levonja azokra az évekre vonatkozóan, amikor több szerződés után átutalták a támogatást, és a levont összeget átutalja a központi költségvetésnek.”
(3) Az Ltp. 24. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben a lakás-előtakarékoskodó a szerződése alapján felvett összeg részeként az állami támogatást is igénybe vette és a megtakarítási ideje elérte vagy meghaladta a négy évet, a lakás-előtakarékosság állami támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott időn belül igazolnia kell a felvett összeg lakáscélú felhasználását. Amennyiben a lakás-előtakarékoskodó az összegyűlt betétjének felvételekor úgy nyilatkozik, hogy nem lakáscélra kívánja felhasználni a betétösszeget, a lakás-takarékpénztár a lakás-előtakarékoskodó betétszámlájáról levonja a jóváírt összes állami támogatást az arra jóváírt betéti kamattal és a levont összeget átutalja a központi költségvetésnek.”
(4) Az Ltp. 24. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Amennyiben a lakás-előtakarékoskodó az állami támogatást felvette, a lakás-takarékpénztár utólag is ellenőrizheti a felvett összeg lakáscélú felhasználását.”
(5) Az Ltp. 24. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a lakás-előtakarékoskodó felvette az állami támogatást, de a kormányrendeletben meghatározott időn belül nem igazolja a támogatással növelt betétösszeg lakáscélú felhasználását, illetve az utólagos ellenőrzés során nem tudja azt bizonyítani, vissza kell fizetnie a kapott állami támogatást a felvétel napjáig jóváírt betéti kamattal, valamint a felvétel napjától számított időszakra jutó mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegben a központi költségvetésnek. Ha a lakás-előtakarékoskodó a lakás-előtakarékossági szerződés alapján felvett összeg csak egy részének lakáscélú felhasználását igazolja, visszafizetési kötelezettsége a nem igazolt összeggel arányos. Ha a lakás-takarékpénztár megállapítja a támogatással növelt betétösszeg nem lakáscélú felhasználását, az állami támogatás és járulékai megfizetése iránti követelést - a jogosult Magyar Állam nevében eljárva - bírósági úton érvényesíti, amely eljárásban a lakás-takarékpénztár mentesül az eljárási illeték megelőlegezése és viselése alól. A jogerős fizetési meghagyás, illetőleg a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozat végrehajtható okirat, amely alapján a lakás-takarékpénztár megkeresésére a tartozást az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adók módjára hajtja be. A lakás-takarékpénztár az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 92. § (2) bekezdésében meghatározott költségátalány megelőlegezésére nem kötelezhető.”

V. Fejezet

A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény módosítása

248. § A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény (a továbbiakban. Bit.) 3. §-ának 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„34. az ügymenet kiszervezése: a biztosítási tevékenység valamely részének más által történő végzése;”
249. § A Bit. 36. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosítási alkusz engedélyét a Felügyelet akkor vonhatja vissza, ha]
„f) a felügyeleti ellenőrzés során bebizonyosodik, hogy a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsértette.”
250. § A Bit. 37. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. törvény 18-21. §-aiban foglaltak szerinti kiegyenlítés az ügynököt csak a biztosítóval írásban kötött erre irányuló megállapodás esetében illeti meg.”
251. § A Bit. 37/A. §-a (6) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A többes biztosítási ügynök tevékenységi engedélyét a Felügyelet akkor vonhatja vissza, ha]
„d) a felügyeleti ellenőrzés során bebizonyosodik, hogy a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsértette.”
252. § A Bit. 40. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosítási szaktanácsadó engedélyét a Felügyelet akkor vonhatja vissza, ha a szaktanácsadó]
„d) felügyeleti ellenőrzése során bebizonyosodik, hogy a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsértette.”
253. § A Bit. 48/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„48/A. § (1) A biztosító - az adatvédelmi előírások betartása mellett - az ügymenetének bármely elemét kiszervezheti, kivéve a 10. számú melléklet I. pontjában foglaltakat.
(2) Az ügymenet kiszervezésének feltétele, hogy az irányítási és ellenőrzési jog megmaradjon a biztosítónál.
(3) A biztosító a 10. számú melléklet II. pontjában felsorolt tevékenységek kiszervezését köteles a Felügyeletnek a szerződés megkötését követő harminc napon belül bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kiszervezés tényét, a kiszervezett tevékenységet végző nevét és címét, valamint a kiszervezés időtartamát is.”
254. § A Bit. 48/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„48/B. § (1) A kiszervezett tevékenységet a Felügyelet a tevékenységet végzőnél ugyanazon módon és eszközökkel vizsgálhatja, mintha a tevékenységet a biztosító végezné.
(2) A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott bármely kárért a biztosító a kiszervezett tevékenységet végzővel egyetemlegesen felel.
(3) A biztosító felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. Amennyiben a biztosító észleli, hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik, haladéktalanul köteles felszólítani a kiszervezett tevékenységet végzőt, hogy tevékenységét a jogszabálynak, illetve a szerződésnek megfelelően végezze. Amennyiben a felszólítás ellenére a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet továbbra is jogszabálysértő, illetve ismételten vagy súlyosan szerződésszegő módon végzi, a biztosító köteles a szerződést azonnali hatállyal felmondani.
(4) Amennyiben a Felügyelet észleli, hogy a biztosító a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, a tevékenység kiszervezését megtilthatja.
(5) Az a kiszervezett tevékenységet végző, amely egyidejűleg több biztosító részére végez tevékenységet, köteles az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten - az adatvédelmi előírások betartásával - kezelni.
(6) A biztosító nem szervezheti ki a tevékenységet olyan szervezethez,
a) amelyben a biztosító vezető tisztségviselőjének vagy e vezető tisztségviselő közeli hozzátartozójának tulajdonosi részesedése van, vagy
b) amelynek a biztosító vezető tisztségviselője vagy e tisztségviselő közeli hozzátartozója vezető tisztségviselője.”
255. § A Bit. 48/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„48/C. § (1) A kiszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a kiszervezett tevékenység végzése során a tevékenységet végző tudomására jutott biztosítási titok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket;
b) a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a biztosító belső ellenőre, könyvvizsgálója és a Felügyelet által történő ellenőrzéséhez;
c) a kiszervezett tevékenységet végző felelősségét a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért;
d) az elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket;
e) a biztosító részéről történő azonnali hatályú felmondás lehetőségét a kiszervezett tevékenységet végző által történő jogszabálysértő tevékenység, illetve ismételt vagy súlyos szerződésszegés esetén.
(2) Az ügymenet kiszervezési szerződésben a biztosító köteles előírni, hogy bármely típusú felügyeleti ellenőrzés esetén a vele szerződő fél köteles a felügyeleti ellenőrzést végzőknek az ügymenet kiszervezéssel kapcsolatos valamennyi adatot, dokumentumot, információt megadni.”
256. § A Bit. 53. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője ellenőrzi és a biztosító első számú vezetője mellett aláírásával igazolja a Felügyeletnek beküldött, a 93. § (1) és (2) bekezdésében és a 109. § (1) bekezdésében meghatározott éves beszámoló, éves jelentés és negyedéves jelentés helytállóságát.”
257. § A Bit. 54. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A belső ellenőrzés vezetője jelentéseit mind a felügyelőbizottság, mind az igazgatóság részére köteles megküldeni. A belső ellenőrzés vezetője jelentéseit köteles magyar nyelven is elkészíteni és a felügyeleti ellenőrzés alkalmával az ellenőrzést végzők rendelkezésére bocsátani.”
258. § A Bit. 97. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A titoktartási kötelezettség nem áll fenn]
„c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal,”
[szemben.]
259. § A Bit. 98. §-ának (1) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:
[Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét]
„g) a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a Pénzügyminisztérium részére történő adatátadás,
h) a biztosító által kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére.”
260. § A Bit. 107. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„107. § (1) A Felügyelet jogosult - helyszínen kívül, illetőleg a helyszínen - ellenőrizni az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott, a biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó alapítására, tevékenységének engedélyezésére, működésére, a biztosítottak érdekeinek védelmére, a tulajdonosi jog eredményes, megbízható és a nemkívánatos befolyástól mentes gyakorlására vonatkozó szabályok, valamint határozatok megtartását.
(2) A Felügyelet felhívására a biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó köteles az e tevékenységére vonatkozó, e törvényben, vagy más jogszabályban meghatározott bármely adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, igazgatósági, felügyelőbizottsági és közgyűlési előterjesztéseit, azok jegyzőkönyveit, továbbá a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, valamint belső ellenőrzésének jelentéseit, jegyzőkönyveit magyar nyelven a Felügyelet rendelkezésére bocsátani.
(3) A Felügyelet - az általa összeállított vizsgálati terv és vizsgálati munkaprogram szerint - a biztosító részvénytársaságot és szövetkezetet a tevékenységét jellemző kockázatok figyelembevételével, legalább kétévenként átfogóan ellenőrzi.
(4) A Felügyelet a (3) bekezdésben említett átfogó ellenőrzésen túl a biztosítónál, a biztosítási alkusznál, a többes biztosítási ügynöknél és a biztosítási szaktanácsadónál egy adott probléma feltárása érdekében célvizsgálatot, valamint több biztosítónál, a biztosítási alkusznál, a többes biztosítási ügynöknél és a biztosítási szaktanácsadónál felmerülő probléma esetén témavizsgálatot végezhet.
(5) A Felügyelet érvényben lévő felügyeleti megállapodás alapján külföldi felügyeleti hatóság kérésére is adatszolgáltatást kérhet és helyszíni ellenőrzést végezhet. A Felügyelet a viszonosság elérhetőségének mérlegelése alapján, illetve érvényben lévő felügyeleti együttműködési megállapodás esetén hozzájárulhat, hogy az adatkérést, illetve a helyszíni ellenőrzést a hozzájárulást kérő külföldi felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.”
261. § A Bit. 108. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„108. § A biztosítók, a biztosítási alkuszok, a többes biztosítási ügynökök és a biztosítási szaktanácsadók a Felügyeletnek jogszabályon alapuló rendszeres és eseti, illetőleg felügyeleti határozaton alapuló eseti adatszolgáltatást teljesítenek.”
262. § A Bit. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„109. § (1) A Felügyelet részére a biztosító köteles
a) az éves beszámolón kívül, évente egy alkalommal, a biztosító tevékenységét értékelő belső, nyilvánosságra nem kerülő jelentését,
b) negyedévenként a biztosító tevékenységének legfontosabb jellemzőire vonatkozó - a nagykockázatokat és a nagykárokat, valamint a szavatoló tőke, a saját tőke és a biztosítástechnikai tartalékok becsült értékének bemutatását is felölelő - jelentését,
c) évente egy alkalommal a biztosító aktuáriusi jelentését
megküldeni.
(2) A biztosító - külön jogszabályban meghatározott rendszerességgel - köteles eszközeit (befektetett pénzügyi eszközeit, követeléseit, értékpapírjait, illetve pénzeszközeit és készleteit), vállalt kötelezettségeit értékelni és minősíteni.”
263. § A Bit. 110. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„110. § A segítségnyújtási tevékenységet folytató biztosító éves beszámolójában és negyedéves jelentésében köteles ismertetni az általa vállalt segítségnyújtási szolgáltatások teljesítéséhez rendelkezésére álló pénzügyi és egyéb eszközöket.”
264. § A Bit. 111. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„111. § Az alkusz köteles a cégbíróságnál letétbe helyezettel egyező éves beszámolót a Felügyeletnek a mérleg fordulónapot követő százötven napon belül megküldeni.”
265. § A Bit. 112. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„112. § A biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó köteles a Felügyelet számára az ellenőrzést lehetővé tenni, illetőleg segíteni, biztosítva a vizsgálathoz szükséges adatokhoz, információkhoz való hozzáférést.”
266. § A Bit. 113. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„113. § (1) A Felügyelet - feladata teljesítéséhez - kérheti a biztosítótól, a biztosítási alkusztól, a többes biztosítási ügynöktől és a biztosítási szaktanácsadótól meghatározott formájú és tagolású kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatását, továbbá felvilágosítást kérhet a biztosító, az alkusz, a többes biztosítási ügynök és a szaktanácsadó valamennyi üzleti ügyéről, valamint betekinthet könyveikbe, irataikba és adathordozóikba.
(2) A Felügyelet képviselője az ellenőrzés lefolytatásához helyiségekbe beléphet, iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot vizsgálhat meg, felvilágosítást, nyilatkozatot, valamint iratról, nyilvántartásról és egyéb dokumentumokról másolatot kérhet, próbavásárlást végezhet.”
267. § A Bit. 114. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„114. § (1) Az ellenőrzés tartásáról annak megkezdése előtt a Felügyelet legalább tizenöt nappal írásban köteles értesíteni a biztosítót, a biztosítási alkuszt, a többes biztosítási ügynököt és a biztosítási szaktanácsadót.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az előzetes értesítés az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné.
(3) Az ellenőrzések lefolytatásának időtartama hat hónapnál nem lehet hosszabb.
(4) A Felügyelet megállapításait az ellenőrzés befejezését követő hatvan napon belül írásban rögzíteni, és a megállapításokat a biztosítóval, a biztosítási alkusszal, a többes biztosítási ügynökkel és a biztosítási szaktanácsadóval közölni köteles.
(5) A megállapításokat a Felügyelet a biztosítóval, a biztosítási alkusszal, a többes biztosítási ügynökkel és a biztosítási szaktanácsadóval a felügyeleti intézkedés meghozatalát megelőzően köteles közölni.
(6) A vizsgált biztosító, biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök és biztosítási szaktanácsadó a megállapításokra azok kézhezvételétől számított tizenöt munkanapon belül írásban észrevételeket tehet.”
268. § A Bit. 115. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„115. § (1) A Felügyelet az ellenőrzési feladatokkal - indokolt esetben, versenyeztetési szabályzata szerint - külső szakértőt is megbízhat. A szakértőnek szerepelnie kell a Felügyelet által összeállított szakértői névjegyzékben.
(2) A szakértői névjegyzékbe az vehető fel, aki a könyvvizsgálók névjegyzékében szerepel és megfelel a 94. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek.
(3) A szakértőre megfelelően alkalmazni kell a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 10. § (2)-(6), valamint (8)-(11) bekezdéseiben és 11. §-ában foglalt rendelkezéseket. A Felügyelet a megbízást megelőzően három naptári évre visszamenőleg köteles megvizsgálni a könyvvizsgáló és a szakértő gazdasági társaságban betöltött tagsági és vezető tisztségviselői jogviszonyait. A szakértőnek rendelkeznie kell az általa vizsgált vállalkozás irányítója részére előírt szakvizsgával, valamint megfelelő felelősségbiztosítással.
(4) A szakértőnek rendelkeznie kell a dokumentumok (másolatok) biztonságos őrzéséhez szükséges tárgyi feltételekkel. A szakértő a helyszíni vizsgálat lezárását követően nem tarthat magánál a vizsgálattal összefüggő dokumentumot, adatot.
(5) A Felügyelet által megbízólevéllel ellátott személy eljárása során hivatalos személynek minősül.”
269. § A Bit. 132. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„132. § (1) A biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó és a külföldi biztosító magyarországi képviselete a költségeik terhére felügyeleti díjat kötelesek fizetni.
(2) A biztosító által fizetett felügyeleti díj mértéke - a (3) bekezdés c) és d) pontjában foglalt biztosítók kivételével - a biztosító éves díjbevételének két ezreléke.
(3) A felügyeleti díj összege
a) a biztosítási alkusz és a többes biztosítási ügynök esetén évi 60 ezer forint,
b) a biztosítási szaktanácsadó esetén évi 40 ezer forint,
c) a kizárólag viszontbiztosítási tevékenységet folytató biztosító részvénytársaság esetén évi 200 ezer forint,
d) külföldi székhelyű biztosító magyarországi képviselete esetén évi 20 ezer forint.
(4) A felügyeleti díjat
a) a (2) bekezdésben meghatározott biztosítónak negyedéves részletekben, a tárgynegyedévet követő hónap huszadik napjáig,
b) a (3) bekezdésben meghatározott biztosítóknak és egyéb szervezeteknek a tárgyévet követő hónap huszadik napjáig kell a Felügyelet számlájára átutalni.
(5) A felügyeleti díjat a Felügyelet működésének fedezetéül kell felhasználni, év végi maradványának megállapítására, elszámolására, felhasználására a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendjéről szóló kormányrendeletet kell alkalmazni.
(6) A felügyeleti díj nem vagy késedelmes teljesítése esetén a (4) bekezdésben megjelölt esedékesség napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.
(7) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része.
(8) Aki biztosítási, biztosítási alkuszi, többes biztosítási ügynöki, biztosítási szaktanácsadói tevékenység engedélyezése, biztosítási tevékenység módosításának engedélyezése, továbbá biztosító átalakulásának, egyesülésének, szétválásának engedélyezése iránt kérelmet terjeszt elő, köteles az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-a alapján a felügyeleti eljárási szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat fizetni. A fizetendő díjak körét és mértékét a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.”
270. § A Bit. 138. §-a (2) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosító a Felügyeletnek harminc napon belül köteles bejelenteni:]
„m) a 10. számú melléklet II. pontjába tartozó tevékenység kiszervezését.”
271. § A Bit. 168. §-ának (2) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy]
„p) a felügyeleti eljárási szolgáltatások igénybevételéért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjat” [rendeletben szabályozza]
272. § A Bit. 10. számú mellékletének II. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„II. A Felügyeletnek bejelentendő kiszervezések:
1. aktuáriusi feladatok;
2. elektronikus adatfeldolgozás;
3. kárrendezés;
4. befektetési vagyonkezelési tevékenység.”

VI. Fejezet

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása

273. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2. §-ának m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„m) Pénzügyi és nyugdíjpénztári szolgáltatás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény hatálya alá tartozó pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény hatálya alá tartozó befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység, a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény és a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, valamint az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény hatálya alá tartozó szolgáltatási tevékenység, a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény hatálya alá tartozó biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói tevékenység.”
274. § A Fgyty. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § (1) Az ellen, akinek jogszabályba ütköző tevékenysége a fogyasztók széles körét érinti vagy jelentős nagyságú hátrányt okoz, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet vagy az ügyész, valamint a 2. § b) és m) pontjában meghatározott szolgáltatással kapcsolatban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is pert indíthat a fogyasztók széles körének védelme, illetőleg a jelentős nagyságú hátrány kiküszöbölése érdekében. Ilyen per akkor is indítható, ha a sérelmet szenvedett fogyasztók személye nem állapítható meg.”

VII. Fejezet

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

275. § (1) E törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2003. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 216. §-a és 217. §-a 2002. december 31-én lép hatályba.
(3) E törvény 228. §-ának (2) bekezdése, 231. §-ának (6) bekezdése és 245. §-a 2003. április 1-jén lép hatályba.
(4) E törvény 8. §-ának (3) bekezdése, 23. §-ának (5) és (6) bekezdése, 27. §-ának (3)-(5) bekezdése, 35. §-a, 36. §-a, 51. §-a, 96. §-ának (2) bekezdése, 147. §-ának (3) bekezdése, 151. §-a, 158. §-a és 199. §-a az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések

276. § A Hpt. 3/A. §-ának (1) bekezdése helyébe az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján a következő rendelkezés lép:
„3/A. § (1) Külföldi vállalkozás [a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) 2. § a) pont] pénzügyi szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet Magyarországon - a (3) és (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - kizárólag fióktelepe útján végezhet.”
277. § A Hpt. - e törvény 15. §-ának (2) bekezdésével módosított - 26. §-ának (2) bekezdése e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazható.
278. § (1) E törvény hatálybalépésekor már működő, illetőleg engedélyezési eljárás alatt levő szövetkezeti hitelintézet saját tőkéjének legkésőbb 2006. december 31-ig el kell érnie a kétszázmillió forintot, 2007. december 31-ig a kétszázötvenmillió forintot.
(2) Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától szövetkezeti hitelintézet szavatoló tőkéje - ha saját tőkéje nem éri el a kétszázötvenmillió forintot - nem csökkenhet a mindenkor elért legmagasabb szint alá.
(3) E törvény hatálybalépésekor már működő, illetőleg engedélyezési eljárás alatt levő szövetkezeti hitelintézetnek legkésőbb 2004. december 31-ig kell megfelelnie a Hpt. - e törvény 57. §-ával beiktatott - 216. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelménynek.
(4) E törvény hatálybalépésekor a Hpt. - e törvény 57. §-ával beiktatott - 216. §-ának (3) bekezdésében meghatározott korlátot túllépő tulajdoni hányaddal rendelkező hitelintézet, biztosítóintézet, befektetési társaság, pénzügyi holding társaság és egyetemes postai szolgáltató a megengedett arányt meghaladó tulajdoni hányadát 2005. december 31-ig köteles elidegeníteni; 2006. január 1-jétől semmilyen, e tulajdoni hányaddal kapcsolatos szavazati, illetve nyereségből való részesedési jogot nem gyakorolhat.
(5) E törvény hatálybalépésekor - az alapszabálya szerint - már az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény szerint működő, illetőleg engedélyezési eljárás alatt levő szövetkezeti hitelintézetnél a Hpt. - e törvény 58. §-ával beiktatott - 216/A. §-ának (1) bekezdésében foglaltak kizárólag az e törvény hatálybalépését követően szerzett tagsági viszony megszűnésekor alkalmazhatók.
279. § A Hpt. - e törvény 18. §-ának (1) bekezdésével módosított - 54. §-ának rendelkezéseit a Diákhitel Központ e törvény hatálybalépését követően megkötött kölcsönszerződéseire kell alkalmazni.
280. § (1) Az Országos Betétbiztosítási Alapnak a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő kártalanítási eljárása esetében a betétek befagyásának napján hatályos jogszabályokban előírt feltételek az irányadók.
(2) A Hpt. - e törvény 28. §-ával módosított, illetőleg beiktatott - 100. §-ának (1) bekezdése, és a Hpt. - e törvény 63. §-ával, illetve e törvény 1. számú mellékletével módosított, illetőleg beiktatott - 2. számú mellékletének IV. fejezete nem érinti a hatálybalépés előtt elhelyezett betéteket.
281. § Ahol e törvény hatálybalépése előtt a Hpt. felhatalmazása alapján kihirdetett jogszabály tőkemegfelelési mutatót tartalmaz, azon a Hpt. szerinti fizetőképességi mutatót (szolvencia rátát) kell érteni.
282.  § (1) E törvény IV. fejezetének rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a hatálybalépést követően megkötött lakás-előtakarékossági szerződésekre, áthidaló kölcsönszerződésekre és lakáskölcsön szerződésekre kell alkalmazni. Az e törvény hatálybalépése előtt megkötött lakás-előtakarékossági szerződésekre a szerződés megkötésének időpontjában hatályos rendelkezések az irányadók.
(2) E törvény 232. §-át, 233. §-ának (2)-(4) és (6) bekezdését és 235. §-ának (4) bekezdését a hatálybalépést megelőzően kötött szerződésekre is alkalmazni kell, ha a kiutalási időszak, a lakás-előtakarékoskodó halála, a kiskorú gyámságát ellátó személy változása, illetve az áthidaló kölcsönre vonatkozó hitelkérelem benyújtása a törvény hatálybalépése utáni időszakra esik.
283. § A Tpt. - e törvény 74. §-ának (3) bekezdésével módosított - 5. §-a (1) bekezdésének 14. pontja nem érinti az e törvény hatálybalépése előtt a befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény szerint kibocsátott befektetési jegyek érvényességét.
284. § A Tpt. - e törvény 79. §-ával beiktatott - 15. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a 2004. január 1-jét követően beadott kibocsátási engedélyezési kérelem esetén kell alkalmazni.
285. § E törvény 202. §-ával beiktatott rendelkezések nem érintik a törvény hatálybalépésekor a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság előtt folyamatban lévő ügyeket, valamint a jogi személyisége elnyerése előtt a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság javára és terhére megszerzett jogokat, vállalt kötelezettségeket.
286. § A Tpt. - e törvény 205. §-ával beiktatott - 384. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a jelen törvény hatálybalépését megelőzően megkötött szerződésekre.
287. § A biztosítónak a kiszervezésre vonatkozó - e törvény hatálybalépésekor már megkötött - szerződéseit 2003. december 31-ig kell e törvénynek megfelelően módosítania.

Módosuló jogszabályok

288. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 119. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„119. § (1) A felek, az ügyész és a perben részt vevő egyéb személyek, valamint azok képviselői a per iratait - a határozatok tervezeteinek és az esetleges különvéleménynek kivételével - a per bármely szakaszában külön engedély nélkül megtekinthetik és azokról maguknak másolatokat (kivonatokat) készíthetnek. Oly tárgyalásról készült jegyzőkönyvet azonban, amelyről a nyilvánosságot államtitok vagy szolgálati titok megőrzése végett zárták ki, lemásolni vagy arról kivonatot készíteni nem szabad. Ilyen ügyben az iratok megtekintésének is csak - az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvényben meghatározott megismerési engedély alapján - a bíróság elnöke által megállapított feltételek mellett van helye.
(2) A felek, az ügyész és a perben részt vevő egyéb személyek, valamint azok képviselői az eljárás során az üzleti titkot vagy a külön törvényben meghatározott, az (1) bekezdésben nem említett más titkot tartalmazó iratok esetében - a titok megtartásának kötelezettségét tartalmazó, írásba foglalt nyilatkozat megtétele mellett -, az eljáró bíró által megállapított rendben és szabályok szerint gyakorolhatják az iratbetekintési és másolatkészítési jogot.”
289. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Eximtv.) 1. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az Eximbank nem köteles csatlakozni az Országos Betétbiztosítási Alaphoz.”
(2) Az Eximtv. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 5. számú mellékletének 13. pontjában foglaltakat az Eximbankra nem kell alkalmazni.”
(3) Az Eximtv. 20. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az Eximbank esetében a Hpt. XIV. fejezetét nem kell alkalmazni.”
(4) Az Eximtv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § A Hpt. 51. §-ában foglalt titoktartási kötelezettség nem terjed ki - a Hpt. 51. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően - a központi költségvetés készfizető kezességvállalása mellett befogadott ügyletek tekintetében a Pénzügyminisztérium, valamint a tulajdonosi jogok gyakorlója részére adott adatszolgáltatásra sem.”
(5) Az Eximtv. 25. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Bit. 97. § (2) bekezdésében meghatározott szervek mellett a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben előírt feltételekkel végzett biztosítási tevékenységgel kapcsolatban nem áll fenn a biztosítási titoktartási kötelezettség a tulajdonosi jogok gyakorlójával és a Pénzügyminisztériummal szemben.”
290. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFBtv.) 1. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az MFB Rt. nem köteles csatlakozni az Országos Betétbiztosítási Alaphoz.”
(2) Az MFBtv. 8. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az MFB Rt. esetében a szavatoló tőke kiszámításánál
a) a Hpt. 5. számú melléklet 13. pontjának a) alpontjában foglaltak helyett a járulékos tőkeelemek az alapvető tőkeelemek összegét ötven százalékkal haladhatják meg,
b) a Hpt. 5. számú melléklet 13. pontjának b) alpontjától eltérően az alárendelt kölcsöntőke összege nem haladhatja meg az alapvető tőkeelemek százötven százalékát.”
(3) Az MFBtv. 17. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az MFB Rt. feladatkörét érintő ügyben az üzleti titok megtartásának kötelezettsége alól az MFB Rt. alkalmazottai részére a felmentést az MFB Rt. munkáltatói jogokat gyakorló vezérigazgatója adhatja meg.”
291. § (1) Az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Úszt.) 13. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A szövetkezetet - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az igazgatóság elnöke vagy az alapszabályban meghatározott igazgatósági tag képviseli. Más tag vagy munkavállaló az alapszabály felhatalmazása alapján képviselheti a szövetkezetet.
(2) Az igazgatóság elnöke vagy a képviseleti joggal rendelkező igazgatósági tag cégjegyzési joga - törvény eltérő rendelkezése hiányában - önálló. Más tag vagy munkavállaló cégjegyzésének érvényességéhez két képviseleti jogkörrel rendelkező személy együttes aláírása szükséges.”
(2) Az Úszt. 57. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.
„(2) A szövetkezet - kivéve a szövetkezeti hitelintézetet - a tagjaival folytatott gazdasági együttműködés során nem törekszik saját nyereségre.”
(3) Az Úszt. 64. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„64. § (1) Ha a tagsági jogviszony a tag kilépése, vagyoni hozzájárulásának nemteljesítése, halála, illetve megszűnése vagy kizárása miatt szűnik meg, a volt taggal, örökösével, illetve jogutódjával e fejezet rendelkezései szerint kell elszámolni; ennek során az értékelési tartalék és a lekötött tartalék nem vehető figyelembe.”
292. § A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 2. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvénynek]
„a) a csődeljárásra, felszámolási eljárásra és a végelszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben; valamint a tőkepiacról szóló törvényben”
[foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.]
293. § Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank létrehozásáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló 1991. évi LV. törvény 3. §-a a következő (2) és (3) bekezdésekkel egészül ki és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) A Megállapodás 34. Cikk 2. pontja szerinti kapcsolattartó szerv feladatait a Pénzügyminisztérium látja el. A pénzforgalmi lebonyolítási feladatokról és a kamatfizetési kötelezettséggel nem járó kötelezvények kiállításáról a Magyar Államkincstár Részvénytársaság (a továbbiakban: Kincstár) gondoskodik.
(3) A Kincstár a Bank jóváhagyásával köteles a Magyar Nemzeti Bank által korábban kiállított és még esedékessé nem vált kötelezvényeket azonos feltételű és lejáratú új kötelezvények kiállítása útján kicserélni, majd megsemmisíteni.”
294. § A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank alapokmányának kihirdetéséről szóló 1982. évi 15. törvényerejű rendelet 3. §-a a következő (2) és (3) bekezdésekkel egészül ki és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) Az Alapokmány III. Cikk 2. szakasza szerinti kapcsolattartó pénzügyi szerv feladatait a Pénzügyminisztérium látja el. A pénzforgalmi lebonyolítási feladatokról és a kamatfizetési kötelezettséggel nem járó kötelezvények kiállításáról a Magyar Államkincstár Részvénytársaság (a továbbiakban: Kincstár) gondoskodik.
(3) A Kincstár a Bank jóváhagyásával köteles a Magyar Nemzeti Bank által korábban kiállított és még esedékessé nem vált kötelezvényeket azonos feltételű és lejáratú új kötelezvények kiállítása útján kicserélni, majd megsemmisíteni.”
295. § A Nemzetközi Fejlesztési Társulás alapokmányának kihirdetéséről szóló 1985. évi 19. törvényerejű rendelet 3. §-a a következő (2) és (3) bekezdésekkel egészül ki és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) Az Alapokmány VI. Cikk 10. szakasza szerinti kapcsolattartó szerv feladatait a Pénzügyminisztérium látja el. A pénzforgalmi lebonyolítási feladatokról és a kamatfizetési kötelezettséggel nem járó kötelezvények kiállításáról a Magyar Államkincstár Részvénytársaság (a továbbiakban: Kincstár) gondoskodik.
(3) A Kincstár a Társulás jóváhagyásával köteles a Magyar Nemzeti Bank által korábban kiállított és még esedékessé nem vált kötelezvényeket azonos feltételű és lejáratú új kötelezvények kiállítása útján kicserélni, majd megsemmisíteni.”
296. § A Nemzetközi Pénzügyi Társaság alapokmányának kihirdetéséről szóló 1985. évi 20. törvényerejű rendelet 4. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) Az Alapokmány IV. Cikk 10. szakasza szerinti kapcsolattartó szerv feladatait a Pénzügyminisztérium látja el. A pénzforgalmi lebonyolítási feladatokról és a kamatfizetési kötelezettséggel nem járó kötelezvények kiállításáról a Magyar Államkincstár Részvénytársaság gondoskodik.”
297. § A Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség létrehozásáról szóló, Szöulban, 1985. október 11-én kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1989. évi 7. törvényerejű rendelet 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Egyezmény 38. Cikke szerinti kapcsolattartó szerv feladatait a Pénzügyminisztérium látja el. A pénzforgalmi lebonyolítási feladatokról és a kamatfizetési kötelezettséggel nem járó kötelezvények kiállításáról a Magyar Államkincstár Részvénytársaság gondoskodik.”
298. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/B. §-ának (2) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:
[A Kincstár feladatai különösen:]
„j) részt vesz a Magyar Állam nemzetközi pénzügyi és fejlesztési intézményekkel való együttműködésével, tagságával összefüggő feladatok lebonyolításában, így különösen gondoskodik az időszakonként fizetendő összegek megfelelő forrásokból történő kifizetéséről, át nem ruházható, kamatfizetési kötelezettséget nem tartalmazó kötelezvények kiállításáról, a végrehajtandó műveletek és ügyletek létrehozásáról és lebonyolításáról; valamint a Magyar Állam javára átutalt vagy fizetett bármilyen összeg tekintetében jogosultként eljár;
k) ellátja a külön jogszabályokban megjelölt hatósági letétekkel kapcsolatos kezelői feladatokat.”

Hatályukat vesztő jogszabályok

299. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a Hpt. 2. §-a (1) bekezdésének g) pontja, 12. §-a, 14. §-a (1) bekezdésének m) pontja, 14. §-a (2) bekezdésének h) pontja, 16. §-ának (5) bekezdése, 18. §-a (2) bekezdésének k) és m) pontja, 79. §-ának (5) bekezdése, 82. §-ának (2) bekezdése, 99. §-ának (4) bekezdése, 119. §-ának (4) bekezdése, 142. §-a (2) bekezdésének a) pontja, 147. §-ának (2) bekezdése, 185. §-ának (1) bekezdése, 226. §-ának (3) bekezdése, 235. §-a (1) bekezdésének b) pontja, 235. §-a (2) bekezdésének c), d), e), i), k) és q) pontja és 4. számú mellékletének 6. pontja;
b) a Tpt. 5. §-a 29. pontjának h) alpontja, 31. §-ának (4) bekezdése, 67. §-ának (11) bekezdése, 112. §-ának (3) bekezdése, 156. §-ának (2) bekezdése, 156. §-a (5) bekezdésének c) pontja, 191. §-ának (3) bekezdése, 223. §-a (3) bekezdésének második mondata, 231. §-a, 278. §-ának (6) bekezdése, 294. §-a, 367. §-ának (2) bekezdése, 415. §-ának (6) bekezdése, 418. §-ának (2) bekezdése, 451. §-a (2) bekezdésének m) pontja és 16. számú melléklete I. fejezetének 6. d) pontja;
c) a Bit. 43. §-a (1) bekezdésének k) pontja, 108. §-át megelőző alcím, 110. §-át megelőző alcím, 114. §-át megelőző alcím;
d) az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankban való tagság elfogadásáról és ezzel kapcsolatos más kérdésekről szóló 61/1991. (X. 29.) OGY határozattal kiegészített 78/1990. (XI. 17.) OGY határozat 2. pontja és a 3. pont (1) bekezdése;
e) a Magyar Köztársaság részvényjegyzéséről az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank alaptőke emelése kapcsán szóló 14/1997. (III. 12.) OGY határozat 3. pontja;
f) a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankban a tagság elfogadásáról és ezzel kapcsolatos más kérdésekről szóló 9/1982. (V. 4.) NET határozat 2. pontja, 3. a) pontja és 4. pontja;
g) a Nemzetközi Fejlesztési Társulásban a tagság elfogadásáról és ezzel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 10/1985. (IV. 13.) NET határozat 2. pontja, 3. a) pontja és 4. pontja;
h) a Nemzetközi Pénzügyi Társaságban a tagság elfogadásáról és ezzel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 11/1985. (IV. 13.) NET határozat 2. pontja, 3. a) pontja és 4. pontja;
i) a Nemzetközi Fejlesztési Társulás alapjainak tizedik feltöltésében való magyar részvételről szóló 30/1994. (IV. 13.) OGY határozat 3. pontja;
j) a Magyar Köztársaság részvételéről a Nemzetközi Fejlesztési Társulás alapjainak 11. feltöltésében és a Közbülső Alapban című 13/1997. (III. 12.) OGY határozat 3. pontja.
(2) Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti a Tpt. 217. §-ának (3) bekezdése és 284. §-ának (2) bekezdése.

[LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2002. december 23-i ülésnapján fogadta el.