2002. évi LXII. törvény

a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről  [LÁBJEGYZET_1]

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2003. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE

Első Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

1. § Az Országgyűlés a 2003. évi központi költségvetés
a) kiadási főösszegét 5 310 575,4 millió forintban, azaz ötmillió-háromszáztízezer-ötszázhetvenöt egész négytized millió forintban,
b) bevételi főösszegét 4 741 603,7 millió forintban, azaz négymillió-hétszáznegyvenegyezer-hatszázhárom egész héttized millió forintban,
c) hiányát 568 971,7 millió forintban, azaz ötszázhatvannyolcezer-kilencszázhetvenegy egész héttized millió forintban
állapítja meg.
2. § (1) Az 1. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegek, valamint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatok költségvetési fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését az e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) A központi költségvetés mérlegét az Országgyűlés az e törvény 2. számú mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.
3. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. § c) pontjában meghatározott hiányt finanszírozza, valamint a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által kezelt követeléseit kezelje.
(2) A központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 68. §-ában meghatározott hitelei 2003-ban érvényes kamatlába 7,58%.

Második Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A központi költségvetés tartalék-előirányzatai

4. § (1) Céltartalék szolgál
a) a költségvetési szerveknél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) a köztisztviselők, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó költségvetési szervek hivatásos állományú tagjai illetményhelyzetének, valamint ezzel összefüggésben az igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak illetményének javítására,
b) a főtisztviselők illetményének, továbbá
c) a központi költségvetési szerveknél a 2003. évben megvalósuló, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti létszámcsökkenésekkel összefüggő egyszeri kifizetések
részbeni, illetőleg teljes fedezetére a X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 1. Különféle személyi kifizetések jogcímcsoporton. A többlettámogatás igénylési feltételeinek megállapítására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.
(2) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai által finanszírozott intézmények, továbbá azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében a saját bevételük fedezi.

Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések

5. § (1) Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.) 2003. évben a hozzá tartozó állami vagyon értékesítésének és kezelésének bevételeit az e törvény 13. számú mellékletében részletezett kiadásokra fordíthatja. Az e kiadási előirányzatok teljesítése után fennmaradó bevételeknek 1000,0 millió forint összegű záró pénzkészletet meghaladó részéből a privatizációért felelős miniszter által meghatározott összeget a privatizációs tartalék növelésére lehet fordítani, az ezen felüli részt be kell fizetni a központi költségvetésbe az EU-csatlakozás során szükségessé váló infrastrukturális, valamint humánerőforrás-fejlesztési kiadások előfinanszírozási problémáinak kezelésére.
(2) Az ÁPV Rt. állami vagyon utáni részesedésként 8000,0 millió forintot fizet be a központi költségvetésbe. Amennyiben az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonból származó osztalékbevételei meghaladják ezt az összeget, állami vagyon utáni részesedésként az ÁPV Rt. osztalékbevételeinek megfelelő összegű befizetést teljesít.
(3) 2003. évben az ÁPV Rt. hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra nem jogosult.
(4) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv. tv.) 23. §-a (2) bekezdése szerinti privatizációs tartalék a következő célokra használható fel:
a) jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések;
b) kezességvállalásból - ideértve a készfizető kezességet is -, illetve az átvállalt tartozásokból eredő kifizetések;
c) konszernfelelősség alapján történő kifizetések;
d) elvont vagyontárgyak után beálló kezesi felelősség rendezése;
e) szerződéses kapcsolaton alapuló tartozások kiegyenlítése;
f) E-hitel garancialehívás teljesítése;
g) a belterületi föld ellenértéke alapján, alapítói jogon, a volt szovjet ingatlanok értékesítése kapcsán az önkormányzatokat megillető kifizetések;
h) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalandó 20%-os részesedésigények (Privatizációs Ellenérték Hányad);
i) a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodás teljesítése;
j) a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések;
k) a „reverzális levelek” alapján történő kifizetések;
l) a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése;
m) az a)-l) pontokban szereplő feladatok végrehajtásával kapcsolatos ráfordítások.
(5) Az ÁPV Rt. a privatizációs tartaléknak legfeljebb 90%-át a privatizációért felelős miniszter jóváhagyásával a Priv. tv. 23. §-ának (2) bekezdése szerinti részvényekben tarthatja.
(6) A privatizációs tartalék záró pénzkészlete nem lehet kevesebb 4000,0 millió forintnál.
(7) Az ÁPV Rt. a 13. számú melléklet I/2/e), II/1., II/2., II/4. pontok szerinti előirányzatok esetében az ÁPV Rt. egyedi 1000,0 millió forint feletti döntéseihez a Kormány egyedi jóváhagyása szükséges.
(8) A privatizációért felelős miniszter hozzájárulásával a kormányzati szektor hiányát növelő, illetve a kormányzati szektor hiányát nem érintő kiadási csoportokon belül az ÁPV Rt. az egyes előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre.
(9) A privatizáció felgyorsulása esetén a privatizációért felelős miniszter jóváhagyásával a 13. számú melléklet I/1/a) pont szerinti előirányzata legfeljebb 1500,0 millió forinttal túlléphető.
(10) Az ÁPV Rt. a 13. számú melléklet I/1/c) pontja szerinti előirányzatban, valamint a (4) bekezdés e) pontjában meghatározott célú döntéseinél figyelembe veszi a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 5. §-ában, 41. §-ában, valamint 49-52. §-ában meghatározott eljárást. Ezen rendelet 55. §-a szerinti információszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében az ÁPV Rt. a hatáskörébe tartozó döntésekről a pénzügyminiszternek a szükséges tájékoztatást megadja.
(11) A Priv. tv. hatálya alá, de nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó társaságokban az állami részesedés után 2003. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka, valamint az e társaságok értékesítéséből származó bevételnek a privatizáció költségeivel csökkentett része a központi költségvetést illeti meg.
(12) A Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) a kezelésében lévő, a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra feleslegesnek minősített tárgyi eszközeit és készleteit - az Áht. 109/I. § (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak kivételével - köteles térítésmentesen az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába átadni a kincstári vagyoni körből való kivonásukat követően. Az átadás során a kincstári vagyonra vonatkozó jogszabályoknak és kormányhatározatoknak a kincstári vagyonkörből történő kikerülés előkészítésére és jóváhagyására irányadó előírásait nem kell alkalmazni, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot (a továbbiakban: KVI) azonban - a nyilvántartási feladatok elvégzése érdekében - az átadott vagyonelemekről részletesen tájékoztatni kell. A törvény hatálybalépését követően átadásra kerülő ingatlanok értékesítéséből származó bevételt az ÁPV Rt. és a HM között az 1999. december 14-én megkötött megállapodásokban foglaltak teljesüléséig az elszámolásokba be kell számítani. A 2003. évben megvalósuló átadással kapcsolatos költségeket az ingatlanok, illetve készletek értékesítésének bevételéből az ÁPV Rt. téríti meg - részletes számla ellenében - a HM részére.
(13) A privatizációs tartalék felhasználásához kapcsolódó visszatérüléseket a privatizációs tartalék feltöltésére lehet fordítani. A megtérülések összegével a tartalékfeltöltési előirányzat túlléphető.
(14) Az ÁPV Rt. a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 6. §-ának (14) bekezdése alapján a privatizációs tartalék állományában elhelyezett Richter Gedeon Rt. részvénycsomagból 225,0 millió forint nyilvántartási értékű részvényt - ellenérték fejében - áthelyez a hozzárendelt vagyonba a 13. számú melléklet II/6. előirányzata terhére.
6. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő azon ingatlanokat, amelyeknek kétszeri értékesítési kísérlete nem vezetett eredményre, valamint a HM-től az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába került ingatlanokat és a volt szovjet laktanyákat illetően - foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai, sport- és ifjúságpolitikai, iparfejlesztési célok megvalósításának elősegítésére - döntést hozzon azok térítésmentes, helyi önkormányzati tulajdonba adásáról.
(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. tárgyi eszközeinek és készleteinek nemzetközi segélyezés céljára történő térítésmentes felhasználásáról eseti döntést hozzon.
(3) Az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyonába tartozó, Budapest VII. ker., Rumbach Sebestyén utca 11-13. (34 199 hrsz.) számú műemlék ingatlant térítésmentesen adja a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége tulajdonába abban az esetben, ha a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége véglegesen lemond a Budapest XII. ker., Budakeszi utca 32. (10 864 hrsz.) szám alatti ingatlanra - a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény alapján - benyújtott igényéről.
7. § (1) Az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 80 000,0 forint.
(2) Az Áht. 109/A. §-ának (6) bekezdésében meghatározott bruttó értékhatár 15,0 millió forint.
8. § (1) A KVI vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel - kivéve, ha törvény másként rendelkezik - a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételekből 1800,0 millió forintot a KVI törvényben meghatározott állami feladatainak ellátására fordíthat.
(3) A (2) bekezdésben írt összeg feletti bevétel terhére a kincstári vagyonért felelős miniszter engedélyezheti a kincstári vagyonba tartozó műemlékek helyreállítását, karbantartását.
(4) A kincstári vagyonért felelős miniszter egyedi hozzájárulása alapján a kormányzati elhelyezési feladatokkal összefüggésben értékesített kincstári vagyon teljes bevétele - elsődlegesen - az elhelyezési feladatok teljesítésére, valamint a KVI törvényben meghatározott állami feladatainak ellátására fordítható. A Miniszterelnökség Központi Üdülési és Oktatási Főigazgatósága kezelésében lévő üdülők és egyéb létesítmények értékesítéséből származó bevétel a kezelésében maradó létesítmények felhalmozási kiadásaira fordítandó.
(5) A központi költségvetési szervek a vagyonkezelésükben lévő és működésükhöz feleslegessé váló ingatlanokat - a HM fejezetbe tartozók kivételével - kötelesek felajánlani a KVI-nek más állami feladat ellátásának biztosítása érdekében. A felajánlás elfogadásáról a KVI a központi költségvetési szervet a felajánlást követő 30 naptári napon belül írásban tájékoztatja.

A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések

9. § (1) A központi költségvetési szervek (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken a tárgyévben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95%-át használhatják fel, a fennmaradó 5% pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők:
a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, a vér és vérkészítmények, a mezőgazdasági termékek értékesítési bevételei;
b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat;
c) az intézmények egyéb sajátos bevételei közül:
ca) a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a külföldön működő állami képviseletek bérletidíj-bevételeit,
cb) a lízingdíjbevétel,
cc) az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítéséből származó bevétel,
cd) áruértékesítésből és szolgáltatásból származó vállalkozási bevételek,
ce) az egyéb bevételek.
(3) A Szerencsejáték Felügyelet éves szinten - havi bontásban - 1020,0 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére a tárgyhó 20. napjáig.
10. § (1) A HM fejezet összes, alaptevékenységből eredő bevétele - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2) Nem képezik a központi költségvetés központosított bevételét a
a) külföldi államoktól és nemzetközi szervezetektől befolyó költségtérítések és egyéb támogatások,
b) pályázatok útján elnyert pénzeszközök,
c) adományok,
d) meghatározott célra átvett pénzeszközök,
e) jogszabályokban meghatározott visszatérülések.
(3) Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, valamint a felügyelete alá tartozó egészségügyi és szociális intézmények vagyonkezelésében lévő, kincstári vagyonba tartozó ingatlanok értékesítéséből befolyó bevételek a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összege - legfeljebb összesen 2000,0 millió forint értékhatárig - egészségügyi és szociális célú beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra fordítható.
(4) A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium által alapított közhasznú társaságok vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel - a köztartozások és az ingatlanelidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően - 2000,0 millió forint összeghatárig, kizárólag a Magyar Állam tulajdonában és a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek vagy az általa alapított közhasznú társaságok vagyonkezelésében, illetve kincstári vagyonkörbe tartozó, továbbá helyi önkormányzat tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő sportlétesítmények fejlesztésére, rekonstrukciójára (beruházásaira), valamint kincstári vagyonba kerülő sportcélú ingatlanok vásárlására használható fel.
(5) 2000,0 millió forint összeghatár feletti értékesítés esetében a bevételi különbözet 50%-ának felhasználására a (4) bekezdés szabályait kell alkalmazni, a különbözet fennmaradó 50%-a a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A gyermek-, ifjúsági és sportminiszter javaslatot tehet a pénzügyminiszternek magasabb bevételi hányad visszahagyására, a felhasználás célja, jogcíme, valamint a kedvezményezett egyidejű megjelölése mellett.
(6) Az Országházba látogató magyar anyanyelvűek számára a belépés díjtalan.
11. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Feot.) 9/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 91 000 Ft/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája 950 400 Ft/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 302 500 Ft/év, a diákotthoni elhelyezés, illetve az ezt kiváltó lakhatási támogatás normatívája 33 000 Ft/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás normatívája 7000 Ft/év. A hallgatói normatíva, a lakhatási támogatás normatívája, valamint a tankönyv- és jegyzettámogatás normatívája szerint biztosított intézményi előirányzatokat összevonva, hallgatói juttatási keretösszegként használja fel az intézmény a kormányrendeletben szabályozott módon.
(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 235 000 Ft/fő/év.
(3) A Feot. 9/D. §-ának (1) bekezdése szerinti sport- és kulturális tevékenység normatívája 820 forint/fő/év, melynek elosztásáról miniszteri rendelet rendelkezik.
(4) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 360 000 forint.
(5) A Feot. 10/A. §-ában meghatározott Széchenyi István Ösztöndíj havi összege egyetemi docens (tudományos főmunkatárs) esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 30%-a, főiskolai tanár esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 25%-a, a Békésy György Posztdoktori Ösztöndíj havi összege oktató, illetve kutató esetében a (4) bekezdésben meghatározott összeg 20%-a, nem oktató esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 70%-a, a Széchenyi Professzori Ösztöndíj évi összege 2 820 000 forint/fő.
(6) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 100 800 forint.
12. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú mellékletében és a 8. számú melléklet I. részének 1-5. és 7-9. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 24. f) és g) pontjában meghatározottakat. Nem vonatkozik rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 3-8. pontja.
(2) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén az (1) bekezdés szerinti, a 3. számú melléklet 19-23. és a 24. a)-c) pontja szerinti jogcímek tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó szervtől igényelheti.
(4) A közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a január 1-jei és a szeptember 1-jei létszámáról január 15-éig, illetve szeptember 15-éig köteles adatszolgáltatást teljesíteni. A fenntartó a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás igénybevételére.
(5) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási célú normatív hozzájárulások elszámolása - a zárszámadás keretében - az önkormányzatokkal azonos számítási eljárás alapján a 3. számú melléklet Kiegészítő szabályainak alkalmazásával történik a 8. számú melléklet I. része 1-5. és 7-9. pontja szerint igénybe vett támogatások kivételével. A 8. számú melléklet I. része 1-5. és 7-9. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás.

A fogva tartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek támogatása

13. § A fogva tartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek (ide nem értve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni ellentételezésére 530,6 millió forint fordítható.

Fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzatok

14. § (1) A támogatási célelőirányzatok bevételei, valamint az e törvény 21. számú mellékletében meghatározott vízkészletjárulék - a (3) bekezdésben meghatározott bevételek kivételével - a központi költségvetés központosított bevételeit képezik, az érintett fejezet támogatási célelőirányzatánál történő azonos összegű támogatás előirányzása mellett.
(2) A támogatási célelőirányzatok központosított bevételeinek - kivéve a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 30. cím, 2. alcím, 2. Infrastruktúrával kapcsolatos koncessziós és árverési díj jogcímcsoportot - az előirányzathoz viszonyított többletbevétele, valamint a bevétel kieséséből eredő csökkenése az adott évi fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzat kiadásának és támogatásának azonos összegű növelését, illetve csökkentését vonja maga után. Az érintett támogatási célelőirányzat kiadási előirányzatainak módosítását a pénzügyminiszterrel egyetértésben kell végrehajtani.
(3) A támogatási célelőirányzatok saját bevételét képezik a célelőirányzat rendeltetésének megfelelő felhasználásra átvett pénzeszközök, adományok, segélyek és önkéntes befizetések, pályázati, nevezési, eljárási díjak, késedelmi kamat.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott központi bevételi előirányzatok beszedéséért, az e törvényben meghatározott előirányzatok teljesítéséért - ha törvény másként nem rendelkezik - az adott fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője tartozik felelősséggel.
(5) A beruházásösztönzési célelőirányzat (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport) a nemzetgazdaság szempontjából kiemelkedő jelentőségű beruházásokhoz nyújt támogatást. Az előirányzat túllépéséhez a Kormány jóváhagyása szükséges.

Harmadik Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA

A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere

A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai

15. § (1) Az Országgyűlés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának (a továbbiakban: normatív hozzájárulások) jogcímeit és fajlagos összegeit e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.
(2) A normatív hozzájárulásokat - a helyi önkormányzatok Áht. 64. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter az Áht. 64. §-ának (3) bekezdésében meghatározott határidőig együttes rendeletben hirdeti ki.
16. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:
a) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra,
b) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzatok részére az e törvény 7. számú mellékletében foglalt részletezés szerint,
c) helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Cct.) szabályozott címzett és céltámogatás formájában,
d) egyes közoktatási feladatok kiegészítő támogatására, egyes szociális feladatok kiegészítő támogatására, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Tüo. tv.) alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzatok részére, valamint a lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatására az e törvény 8. számú mellékletében meghatározott feltételek szerint. E normatív támogatásokat - a helyi önkormányzatok Áht. 64. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, illetve szakmai mutatók alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a 15. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése és az önkormányzatok által szervezett, közcélú foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatás kivételével,
e) a termelő, valamint a Cct. szerint támogatásban részesülő humán infrastrukturális feltételekben meglévő területi fejlettségi különbségek mérséklésére kormányrendeletben meghatározott, területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint,
f) felhalmozási és vis maior célokra szolgáló céljellegű decentralizált támogatásokra, amelyek felhasználására a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés döntési jogosultságát a Cct. szabályozza.
Ezen előirányzat a következőkre tagolódik:
fa) felhalmozási és vis maior feladatokra, amely előirányzatból normatívan az egyes megyékre, illetve a fővárosra jutó rész elosztásának módját a Cct. határozza meg,
fb) vis maior tartalékra, amelyből a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés további összeget vehetnek igénybe, ha az fa) pont szerinti éves előirányzatuknak az első félévben legalább 10%-át, a második félévben halmozottan legalább 20%-át az önkormányzati feladatokat érintő, természeti és más katasztrófából eredő károk enyhítésére már felhasználták. Az igények teljesítéséről a Pénzügyminisztériummal történő egyeztetést követően - a vis maior felhasználás felülvizsgálatával - a belügyminiszter dönt.
(2) A normatív hozzájárulások és támogatások lemondásból felszabaduló előirányzatai - a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével - az itt meghatározott sorrendben növelik az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában, az (1) bekezdés fb) pontjában, a 6. számú mellékletének 3. pontjában, valamint 2. pontjában meghatározott előirányzatokat. Ugyanilyen sorrendben növeli továbbá ezen előirányzatokat az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 28. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt.
(3) Amennyiben az e törvény 12. §-a, illetve 28. §-a szerint normatív hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult év közben feladatot ad át a feladat ellátására kötelezett helyi önkormányzat részére, az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú melléklet igényjogosultsági szabályai alapján.
(4) Ha a helyi önkormányzat normatív hozzájárulásról és támogatásról való lemondása olyan - nem helyi önkormányzat részére történő - feladatellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő jogosult e törvény 12. §-a vagy a 28. §-a szerint normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulás, illetve támogatás előirányzatát csökkenteni kell, és az annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni.
17. § (1) Működőképességük megőrzése érdekében - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján - kiegészítő támogatásra jogosultak az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételeknek megfelelő önkormányzatok.
(2) A Fővárosi Önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a 23. § szabályai keretében - a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok tekintetében - az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja alkalmazásával. A Fővárosi Önkormányzat ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja szerint forráshiány mutatható ki.
18. § Az Áht. 64/A. §-ának (4) bekezdése szerint kiszámított, az állami támogatás jogtalan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásnak minősül az e törvény 3. számú melléklet 1., 3., 7., 11. b), 12-17., 19-24. pontja és a 4. számú melléklet B) II. c) pontja, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1-5., 7-9. pontja, II. rész 3. pontja, továbbá a III. és IV. része szerinti előirányzatok együttes összege.
19. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakóhely szerint az adózók által 2001. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg.
(2) A települési önkormányzatot az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 10%-a illeti meg.
(3) A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztásának részletes szabályait a 4. számú melléklet tartalmazza.

Az önkormányzatok által beszedett illetékek és más bevételek szabályozása

20. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 2003. január 1-jétől beszedett illeték 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg a (2)-(7) bekezdésben foglaltak szerint.
(2) A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg a megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján a megye közigazgatási területén lévő megyei jogú városok illetékességébe tartozó ügyekből befolyt bevétel, csökkentve az (1) bekezdés szerinti bevételi részesedéssel, továbbá a (4)-(7) bekezdésben foglalt, kiadásként visszatartott összeggel.
(3) A megyei illetékhivatal, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által beszedett illetéknek a központi költségvetés (1) bekezdés szerinti bevételi részesedésével és a (2) bekezdés alapján a megyei jogú várost megillető összeggel csökkentett illetékbevétel
a) 35%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot, valamint a Fővárosi Önkormányzatot,
b) 65%-ának kétharmada egyenlő összegben - egyhuszad részenként -, egyharmada a megye, valamint a főváros 2002. január 1-jei lakosságszáma arányában - az Államháztartási Hivatal országos összesítését követően - a megyei önkormányzatokat, valamint a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg.
(4) Az illetékhivatalokkal kapcsolatos kiadásokat az illetékbevételből részesedő önkormányzatok viselik a saját bevételükből az (5)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(5) A megyei jogú város önkormányzata legkésőbb 2003. január 20-áig megállapodik a megyei önkormányzattal a beszedendő bevétellel kapcsolatos kiadások viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a kiadások körét és mértékét - beleértve a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 45. §-ában szabályozott, illetékekkel összefüggő érdekeltségi célú juttatásokat is -, az elszámolási kötelezettségeket, az elszámolás ellenőrzésének módját.
(6) Az (5) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a megyei önkormányzat a felmerült kiadások fedezetére visszatarthatja a megyei jogú város illetékességébe tartozó ügyekből befolyt, a központi költségvetést megillető összeggel csökkentett bevétel, valamint a megyei önkormányzatot megillető összes - (3) bekezdés szerinti - illetékbevétel arányának megfelelő hányadot. Az arány megállapításánál az előző évi tényszámokat kell figyelembe venni.
(7) Az illetékhivatal működtetésével összefüggő éves kiadások egytizenkettede tartható vissza havonta a megyei jogú város(ok)tól, amely az illetékhivatalt működtető megyei önkormányzatot illeti meg, és illetékbevételként kell költségvetésében előirányozni és elszámolni.
21. § (1) A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 100%-a az önkormányzatot illeti meg.
(2) A termőföld-bérbeadásból származó jövedelem utáni - a települési önkormányzatok által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.
(3) A települési önkormányzat jegyzője által, külön jogszabályban meghatározott esetben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a környezetvédelmi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg.
(4) A szabálysértés miatt eljáró más szervek által jogerősen kiszabott helyszíni bírságoknak a települési önkormányzat jegyzője általi behajtásából származó bevétel 100%-a az önkormányzatot illeti meg.
22. § A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának - állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő - értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.

A fővárosi önkormányzatok bevételei

23. § A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására az Ötv. 64. §-ában, valamint a 64/A-64/C. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

24. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, a normatív alapú ápolási díj, az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása, valamint - a Munkaerőpiaci Alapból - a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az adósságcsökkentési támogatás és az adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatás, továbbá a XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti - külön jogszabály szerinti - éven belüli elszámolási kötelezettséggel.
(2) Az e törvény 5. számú melléklet 7., 10., 13. és 18. pontja, a 6. számú melléklet 1. pontjában, a 7. számú mellékletben, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1., 5., 7-9. pontjában, II. rész 3. pontjában, továbbá a III. és IV. része alapján számított előirányzatok folyósítása az Áht. 101. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint, nettó finanszírozás keretében történik.

B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata

A Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelőlegezési számláról igénybevett összeg rendezése

25. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: E. Alap) terhelő ellátások, valamint az Ny. Alapot és az E. Alapot nem terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés az Államháztartási Hivatal útján kamatmentes hitelt nyújt.
(2) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről - kormányrendeletben szabályozottak szerint - finanszírozási tervet kell készíteni, amely indokolt esetben módosítható.
(3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Ny. Alap és az E. Alap befolyó bevételeikből és az alapot nem terhelő ellátások megtérítéseiből soron kívül törlesztik.
26. § (1) Az Államháztartási Hivatal az E. Alap részére a XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 1. alcím, 3. Gyermekgondozási díj jogcímcsoport, továbbá a 3. alcím, 1. Közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatból a folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozást teljesít.
(2) Az Ny. Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 1. alcím,
a) 1. Magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására jogcímcsoport szerinti támogatás átutalása
aa) az első háromnegyed évben negyedévenként az éves előirányzat időarányos összegével,
ab) a negyedik negyedévben az aa) pont szerinti befizetések és a várható éves magán-nyugdíjpénztári tagdíjbefizetés különbözetének összegében, legfeljebb az előirányzat mértékéig
a negyedév utolsó kincstári napján,
b) 2. Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatása jogcímcsoport szerinti támogatás átutalása
ba) az első háromnegyed évben negyedévenként az éves előirányzat időarányos összegével a negyedév utolsó kincstári napján
bb) a negyedik negyedévben a ba) pontban teljesített összeget figyelembe véve a tényleges éves bevételek és kiadások függvényében, legfeljebb az előirányzat mértékéig a tárgyév december havi utolsó bevétel beérkezése és utolsó ellátás kifizetése után
történik.
(3) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1999. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben a korengedményes nyugdíjazással kapcsolatban elrendelt megtérítés végrehajtására 2003-ban a zárszámadás keretében kerül sor.

C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata

27. § A pénzalap - a bevételek befolyása és a kiadások teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén - a finanszírozási igényei teljesítéséhez igénybe veheti az előző évi maradványát, illetve legfeljebb három hónapra, de a következő évre át nem húzódóan a KESZ-t. A KESZ igénybevételét indokolt esetben a pénzügyminiszter engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább 30 nappal kell benyújtani.

Negyedik Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

Az egyházak és a társadalmi önszerveződések támogatása

28. § (1) Az Országgyűlés a szociális, a közoktatási, a külön törvényben meghatározott felsőoktatási, kulturális közfeladatokat (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, országos kisebbségi önkormányzatok, közhasznú társaságok, gazdasági társaságok és a humánszolgáltatásokat főtevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények fenntartói) részére működési és fenntartási célra normatív és egyéb állami hozzájárulást állapít meg a következők szerint:
a) a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit normatív hozzájárulás illeti meg e törvény 3. számú melléklet 19-23., 24. a)-e) pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. részének 1-5. és 7-9. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett. Nem vonatkozik rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak a 3-8. pontja;
b) a közoktatási feladatokat ellátó, a társasági és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozókat az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás, míg a közhasznú társaságokat a normatíva 100%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg; az oktatási miniszter a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 3. Humán szolgáltatás és egyházi kiegészítő támogatás jogcímcsoport előirányzatból - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - közoktatási megállapodást köthet azokkal az országos kisebbségi önkormányzatokkal, amelyek közoktatási intézményt tartanak fenn, továbbá azokkal az alapítványokkal, melyek óvodát, iskolát, kollégiumot tartanak fenn;
c) a nem állami felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 12. § (1) bekezdés szerinti hozzájárulás és támogatás illeti meg;
d) a nem állami felsőoktatási intézmények gyakorlóintézményei esetén az e törvény 12. § (2) bekezdése szerinti normatív hozzájárulás és támogatás jár. Ez a hozzájárulás és támogatás jár az egyházi jogi személyek által fenntartott intézmény esetén is, ha az az egyházi felsőoktatási intézménnyel - a fenntartói jogok közös gyakorlására - kötött megállapodás keretében közreműködik a gyakorló intézményi feladatok ellátásában. Ez esetben a megállapodásból egyértelműen ki kell tűnnie, milyen tanulólétszámra veszik igénybe ezt a normatívát, illetve igénylik az egyházi kiegészítő hozzájárulást;
e) nem jár normatív hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében részt vevőknek, ha költségeik megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből igényt tartanak;
f) az egyházi felsőoktatási intézményeket a Feot. 9/H. §-ának (4) bekezdése szerinti állami hozzájárulás illeti meg;
g) a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó, a társasági és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozókat a h) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás, míg a közhasznú társaságokat a normatíva 100%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg;
h) a személyes gondoskodást nyújtó, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó nem állami, egyházi intézmények fenntartóit normatív hozzájárulás illeti meg a helyi önkormányzatok e törvény 3. számú mellékletének 11. bd), 12. a), b), c), 13-16., 17/a), valamint 18. b), továbbá 8. számú melléklete II. részének 3. pontjaiban megállapított normatív hozzájárulásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett;
i) az oktatási, valamint az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter egyedi megállapodást köthet állami támogatásra közalapítványokkal, alapítványokkal, társadalmi szervezetekkel, országos kisebbségi önkormányzatokkal a közoktatási és szociális közfeladatot ellátó intézményeik tevékenységének támogatására. Az igénylés és a kiegészítő támogatás feltételeinek megállapítására, folyósításra és a felhasználás ellenőrzésére a megállapodást aláíró miniszter jogosult. E célra a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 3. Humánszolgáltatás és egyházi kiegészítő támogatás jogcímcsoport, 1. Oktatási célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása jogcím előirányzata terhére 1500,0 millió forint, míg a XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 19. Szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatás alcím megfelelő jogcímcsoportjai terhére 400,0 millió forint használható fel.
(2) A közoktatási feladatok ellátásához biztosított normatív hozzájárulást és támogatást a fenntartó székhelye szerint illetékes területi államháztartási hivataltól kell igényelni. A finanszírozás havi ütemezésben történik a tárgyhó 10. napjáig.
(3) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartójának az (1) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás és támogatás igénylését 2002. január 1-je után létrehozott intézmény esetén a nyilvántartásba vételről rendelkező határozat, nevelési-oktatási intézmény esetén pedig a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásáról szóló határozat jogerősítő záradékkal ellátott példánya, a közoktatási intézmény alapító okiratának másolata, a bankszámlaszerződésének másolata csatolásával, valamint a kitöltött létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján, egyébként a tényleges, a tanügyi okmányokkal dokumentálható adatszolgáltatás alapján - új intézmény esetében a tárgyév szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve szeptember 15-éig - kell benyújtania a területileg illetékes területi államháztartási hivatalhoz.
(4) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartója tanévnyitó statisztikai létszámáról (október elsejei létszám) október 15-éig köteles a fenntartó székhely szerint illetékes területi államháztartási hivatal részére adatszolgáltatást teljesíteni, melyen fel kell tüntetnie az Oktatási Minisztérium által megállapított intézményi azonosító számot. Ha év közben, bármely hónapban a tényleges létszám 10%-ot meghaladó mértékben elmarad a tervezett létszámtól, erről a hozzájárulásokat folyósító szervet nyolc napon belül értesíteni kell. A folyósító szerv az értesítés alapján módosítja az érintett fenntartók pénzellátását, s ebben az esetben az elszámolás a havi beírt létszámok éves átlaga alapján történik.
(5) Az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulások és támogatások elszámolása - a zárszámadás keretében - az önkormányzatokkal azonos számítási eljárás alapján a 3. számú melléklet Kiegészítő szabályainak alkalmazásával történik, a 8. számú melléklet I. része 1-5. és 7-9. pontja szerint igénybe vett támogatások kivételével. A 8. számú melléklet I. része 1-5. és 7-9. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás. Az elszámolás során az igénybevételre és a folyósításra egységesen alkalmazni kell az államháztartás rendszerében szabályozott kamatfizetési kötelezettséget.
(6) Az (5) bekezdés szerinti elszámolást a hozzájárulást folyósító szervezetnek kell benyújtani a tárgyévet követő január 31-éig. A területi államháztartási hivatal a helyszínen ellenőrizheti az igénylés és a felhasználás jogszerűségét. Abban az esetben, ha a normatív hozzájárulások és támogatások együttes összege a költségvetési évben meghaladja a 30 millió forintot, az elszámolás jogszerűségét független könyvvizsgáló erről szóló nyilatkozatával kell alátámasztani. A könyvvizsgálat többletköltségeihez a központi költségvetés az 5. számú melléklet 11. pontjában foglalt feltételek szerint járul hozzá, míg utalása a tevékenység támogatását szolgáló előirányzat terhére történik.
(7) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott felsőoktatási intézmények - az év első 8 hónapjára vonatkozó - normatív finanszírozása az előző évi októberi létszámok alapján történik. A költségvetési év októberi létszáma alapján az év utolsó 4 hónapjára vonatkozó támogatás korrekciója történik meg. Az éves elszámolás alapján a tényleges rendezésre a zárszámadás keretében kerül sor.
(8) A személyes gondoskodást nyújtó, szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények normatív állami hozzájárulását külön kormányrendeletben meghatározottak szerint kell igényelni és folyósítani. A folyósítás feltétele, hogy a személyes gondoskodást nyújtó, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatokat ellátó intézmény rendelkezzék működési engedéllyel.
(9) A tartós bentlakást nyújtó, szociális közfeladatot ellátó nem állami intézmények fenntartói részére megállapított normatív állami hozzájárulást és támogatást havi ütemezésben, a tárgyhó utolsó napjáig kell folyósítani. A nappali és az átmeneti ellátást nyújtó, szociális, valamint a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények részére pedig a normatív hozzájárulás és támogatás
a) egy összegben - az elosztásra vonatkozó döntést követően - folyósítható, amennyiben az érintett fenntartó szervezet éves támogatása nem haladja meg a 4,0 millió forintot;
b) évente két alkalommal - március 15-éig és szeptember 15-éig - folyósítható, amennyiben az érintett fenntartó szervezet éves támogatása nem haladja meg a 15,0 millió forintot;
c) havonta időarányosan folyósítandó, amennyiben az érintett fenntartó szervezet támogatása meghaladja a 15,0 millió forintot.
(10) A fővárosi és a megyei területi államháztartási hivatal a feltételeknek megfelelő - megyei szinten, ezen belül fenntartótípusonként, jogcímenként, az egyházi intézményfenntartóknál egyházanként összesített támogatási igényt a közoktatási feladatot ellátók tekintetében az Oktatási Minisztériumhoz, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi közfeladatot ellátók tekintetében az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumhoz nyújtja be.
(11) A normatív hozzájárulás a személyes gondoskodást nyújtó, szociális közfeladatokat ellátó intézmények esetében a tárgyévi tervezett átlaglétszám, de legfeljebb a működési engedélyben szereplő férőhelyszám erejéig - ideértve a hajléktalan személyek átmeneti szállása, illetve az éjjeli menedékhely esetén a téli időszakban igénybe vehető időszakos férőhelyszámot is -, azonban a nappali melegedőben a működési engedélyben szereplő férőhelyszám háromszorosa erejéig és a fővárosi és megyei területi államháztartási hivatallal szerződésben vállalt kötelezettség mellett vehető igénybe. Az intézmény beszámolója és dokumentációja alapján a fenntartó a tárgyév július 31-éig az első félévről, illetve a tárgyévet követő január 31-éig a teljes évről a tényleges feladatmutatók alapján számol el a fővárosi, megyei területi államháztartási hivatalnak az igénybe vett hozzájárulással. Az elszámolás során az igénybevételre és a folyósításra egységesen alkalmazni kell az államháztartás rendszerében szabályozott kamatfizetési kötelezettséget. Ha a nem állami és egyházi fenntartásban működő támogató szolgálat személyes segítésre és szállító szolgálatra fordított, külön jogszabályban meghatározott nyilvántartással igazolt munkaóráinak száma a tárgyév folyamán nem éri el a 2300 órát, a nem állami és egyházi fenntartó a normatív állami hozzájárulás arányos részét köteles visszafizetni.
(12) A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/C. § (2) bekezdésében meghatározott elkülönített pénzösszeg-képzési kötelezettség alól mentesül az a nem állami, illetve egyházi fenntartó, amely a tárgyévet megelőző évben a központi költségvetéséből - ide nem értve a normatív hozzájárulást, valamint a fejlesztési beruházási célra kapott támogatást legalább 90,0 millió forint mértékű támogatásban részesült.
(13) A normatív hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény IV-V. fejezetében, az 55-80. §-ban megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.
(14) A közoktatási közfeladatot ellátó egyházak a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosultak:
a) Az egyházak támogatásáról szóló törvény 6. § (3) bekezdése alapján kiszámított támogatási összeg - az iskolai közoktatást nem végző alapfokú művészeti oktatási intézmények kivételével -132 838 forint/valós oktatott tanuló - függetlenül az általuk igénybe vett közoktatási szolgáltatások számától -, amely a fenntartó egyházakat egyházanként illeti meg az így figyelembe vehető óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban résztvevők létszáma alapján.
b) A fenntartó egyházakat egyházanként az alapfokú művészetoktatást végző intézmények tanulólétszáma alapján külön támogatás illeti meg, amelynek összege az e bekezdés szerint számított kiegészítő támogatásnak az 50%-a.
c) Az egyházi felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei az e bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatásban nem részesülnek.
(15) A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó egyházi intézmények fenntartói a normatív hozzájáruláson túl az egyházak támogatásáról szóló törvény feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosultak. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 12. a), b), c), 13-16. és 17/a) pontjában megállapított normatíva 47,7%-a.
(16) A (14) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást az Oktatási Minisztérium egyházanként, a területi államháztartási hivatalok adatszolgáltatása alapján állapítja meg és havi 1/12 összegű részletekben a tárgyhó 10. napjáig folyósítja. A területi államháztartási hivatalok a fővárosi és a megyei önkormányzatoktól - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 81. § (11) bekezdésében szabályozott nyilatkozatok, illetve a megkötött közoktatási megállapodások alapján - kérik az adatszolgáltatást a kiegészítő támogatásnál figyelembe vehető fenntartói körről az egyházak támogatásáról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén. Ha a közoktatási megállapodást helyi önkormányzat kötötte meg, intézkednie kell a kiegészítő támogatás összegének a területi államháztartási hivatal részére történő átutalásáról.
(17) A (15) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásra a (8)-(11) bekezdés alapján járó normatív hozzájárulás megállapítására és folyósítására vonatkozó rendelkezések az irányadók.
(18) A (14)-(15) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásokkal való elszámolásra az (5)-(6) és (11) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók.
(19) A Tüo. tv. alapján a köztestületként működő önkéntes tűzoltóságokat fenntartó helyi önkormányzatok, a köztestületi önkéntes tűzoltóságok fenntartásához és működéséhez az átvállalt feladattal arányos állami támogatást a Tüo. tv. 41. §-ának (6) bekezdése, illetve 34. §-ának (3) bekezdése értelmében az e törvény 1. számú melléklete, XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 14. Köztestületi tűzoltóságok normatív támogatása alcímének előirányzatából a következő feltételek és normatívák alapján vehetik igénybe:
a) a támogatást az az önkormányzat veheti igénybe, amelynek területén a tárgyévet megelőző december 1-jén az önkéntes tűzoltóság a Tüo. tv. 34. § (1) bekezdése alapján köztestületi tűzoltóságként működött;
b) valamennyi köztestületi önkéntes tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos összegű, 8,2 millió forint alaptámogatásra jogosult;
c) a b) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzat a köztestületi tűzoltóságok területén élő lakosság a tárgyévet megelőző január 1-jei száma arányában kerül felosztásra.
(20) A nyilvános könyvtárat és közművelődési intézményt üzemeltető egyházi fenntartó az 5. számú melléklet 8. pontjában meghatározott támogatásra jogosult - az ott megjelölt 13/2002. (IV. 13.) NKÖM rendeletben foglalt feltételek szerint - a szakminisztérium által e célra elkülönített keret terhére.
(21) A közfeladatot ellátó egyházi szervezet - az önkormányzati intézményekhez hasonlóan - a feladata ellátásához kapcsolódóan fejlesztési, ingatlanfelújítási és egyéb támogatásban részesülhet a szaktárcák költségvetéséből.
29. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdésének b) pontja alapján kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2003. évi személyi jövedelemadó-rendelkezéseknél a parlagfű-mentesítés, a népegészségügyi program feladatainak támogatása. Felhasználása a 2004. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre.
30. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek.
(2) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatására előirányzott keret (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím) felhasználásáról - kijelölt bizottságának javaslata alapján - az Országgyűlés dönt.

Ötödik Fejezet

KEZESSÉGVÁLLALÁS, KEZESI HELYTÁLLÁS ÉS VISZONTGARANCIA

31. § (1) A Kormány által 2003. évben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezesség együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-ának a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 2,5%-át.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvényben meghatározott beszerzések (készletek) finanszírozására.
(3) Az (1) bekezdésben megállapított mérték - a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozások miatt bekövetkező emelkedés esetét kivéve - kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.
32. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 31. §-ban foglaltakon felül a központi költségvetés terhére a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (IBRD), az Európai Beruházási Bankkal (EIB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), a német Újjáépítési és Hitelbankkal (KfW), továbbá az Északi Beruházási Bankkal (NIB), valamint az Európa Tanács Fejlesztési Bankjával (CEB) kötendő hitelszerződéseknél - összegszerű korlátozás nélkül - kezességet, vagy egyéb szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon.
(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a hitelintézetek által az egyéni gazdaságok részére birtokfejlesztési célra nyújtott hitelekre a központi költségvetés terhére 10 000,0 millió forint összegben kezességet vállaljon.
(3) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a kormányprogramban szereplő egyes célkitűzések végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 2265/2002. (IX. 6.) Korm. határozat alapján 2003-ban induló program keretében a hitelintézetek által nyújtott - a kedvezőtlen adottságú térségek termelői adósságterhének részbeni kiváltását szolgáló - hitelekhez a központi költségvetés terhére 7500,0 millió forint összegben kezességet vállaljon.
33. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Rt. forrásszerzés céljából külföldről és belföldről felvett, éven túli hiteleinek, valamint kötvénykibocsátásainak együttes állománya 2003. december 31-én legfeljebb 800 000,0 millió forint, az éven belüli hiteleinek együttes állománya 60 000,0 millió forint lehet.
(2) A Kormány megbízásából a Magyar Fejlesztési Bank Rt. által a költségvetés terhére, harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából származó kötelezettségek együttes állománya 2003. december 31-én legfeljebb 200 000,0 millió forint lehet.
(3) A Magyar Fejlesztési Bank Rt. által finanszírozott ügyletek forrásául szolgáló hosszú lejáratú külföldi hitelekhez kapcsolódóan a Kormány által vállalható árfolyam-garancia együttes állománya 2003. december 31-én legfeljebb 500 000,0 millió forint lehet.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.
34. § Az Áht. 33. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat.
35. § (1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények együttes állománya 2003. december 31-én legfeljebb 165 000,0 millió forint lehet.
(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalt exportcélú garanciaügyletek állománya 2003. december 31-én legfeljebb 80 000,0 millió forint lehet.
(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalt nem piacképes kockázatok elleni biztosítások állománya 2003. december 31-én legfeljebb 250 000,0 millió forint lehet.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.
36. § (1) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára - a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.
(2) A Hitelgarancia Rt. a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: vállalkozások) hitelintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő - kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet.
(3) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állománya nem haladhatja meg 2003. december 31-én a 200 000,0 millió forintot.
(4) A Hitelgarancia Rt. által vállalt kezesség mértéke vállalkozásonként nem haladhatja meg a 600,0 millió forintot, továbbá a hitelszerződés esetén az adóst, illetve a bankgarancia-szerződés alapján a megbízót terhelő fizetési kötelezettség 80%-át.
(5) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgarancia kiterjed a Hitelgarancia Rt.-nek a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény alapján működő kockázati tőketársaságnak és kockázati tőkealapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességre is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.
(6) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló és a vállalkozással szemben fennálló követelés behajtására. A társaság által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.
(7) Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően a Hitelgarancia Rt. a reá átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet követelését kell kielégíteni.
37. § (1) Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára - külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.
(2) Az (1) bekezdésben vállalt költségvetési viszontgarancia - a mezőgazdasági tőkepótló hitelek kivételével - az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.
(3) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások (a továbbiakban együtt: agrárvállalkozás), hitelintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő - kötelezettségeiért vállalhat készfizető kezességet.
(4) Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség állománya 2003. év egyetlen napján sem haladhatja meg az 50 000,0 millió forintot.
(5) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-os mértékét. A 10,0 millió forintot meghaladó hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében e kötelezettségek éves átlagban pedig nem haladhatják meg a 70%-os mértéket és jogosultanként a 120,0 millió forintot, kivéve az agrárintegrátorokat.
(6) Az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására. Az Alapítvány által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.
(7) Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően az Alapítvány a reá átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet követelését kell kielégíteni.
38. § Az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal a Diákhitel Központ Rt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után a központi költségvetés kezességvállalási díjat nem számít fel. A Diákhitel Központ Rt. hitelfelvételét és kötvénykibocsátását a pénzügyminiszter engedélyezi.
39. § (1) A 31-32. § alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 0,5%-a lehet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve indokolt esetben elengedheti.
40. § Az agrárkezességek érvényesítésének forrása 2003. január 1-jétől a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. cím, 6. alcím Agrárgazdasági kezességbeváltás jogcímen előirányzott összeg.

Hatodik Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

41. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:
a) a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím),
b) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím),
c) az országos kisebbségi önkormányzatok támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 6. alcím),
d) az egyházak támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 5. alcím).
(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I-VI. és VIII. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének csökkentésére az Áht. 46. §-ában foglalt kivétellel.

A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

42. § (1) A 2. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül:
a) a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásainál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 1. alcím),
b) a helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatásainál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 5. alcím),
c) a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. alcím) közül:
ca) a lakossági közműfejlesztés támogatásánál,
cb) a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz történő hozzájárulásoknál,
cc) a belső ellenőrzési társulások támogatásánál,
cd) a helyi önkormányzatok bérkiadásainak kiegészítő támogatásánál,
amennyiben a 43. § (3) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült,
cs) az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatásánál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport), amennyiben a 16. § (2) bekezdésében és a 43. § (3) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült,
d) a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió Részvénytársaságok műsorterjesztési költségeire szolgáló előirányzatoknál (I. Országgyűlés fejezet, 10. cím, 1. alcím; 11. cím, 1. alcím; 12. cím, 1. alcím),
e) az állatkártalanítás és állati hulladékmegsemmisítésnél (XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 6. alcím),
f) a GYED, egyéb szociális ellátások és költségtérítéseknél (XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 11. cím), kivéve az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulást (11. cím, 3. alcím, 2. jogcímcsoport), a terhesség-megszakítást (11. cím, 3. alcím, 3. jogcímcsoport) és a folyósított ellátások utáni térítést (11. cím, 4. alcím),
g) a polgári szolgálatnál (XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím),
h) a kárrendezési célelőirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím, 5. jogcímcsoport),
i) a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 1. alcím), az egyéb vállalati támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 3. alcím),
j) a vegyes kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 4., 5., 6., 9., 11., 12. és 19. jogcímcsoport),
k) a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 15. cím); a lakástámogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 16. cím),
l) az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésénél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím), az agrárgazdasági kezesség beváltásnál (XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. cím, 6. alcím), a nemzetközi elszámolások kiadásainál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 28. cím),
m) a pénzbeli kárpótlásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 2. alcím), kivéve a pénzbeli kárpótlás folyósítási költségeit (24. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport),
n) a különféle - a 4. § (1) bekezdésében részletezett - személyi kifizetések tartalékkeretnél (X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport),
o) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnál (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 6. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport),
p) az átadásra nem került ingatlanok utáni (egyházi) járadéknál (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 5. alcím, 6. jogcímcsoport),
q) a központi költségvetés kamatelszámolásainál, tőke-visszatérüléseinél, az adósság- és követeléskezelés költségeinél (XLI. fejezet),
r) a felszámolt vagyon értékesítését elősegítő kamattámogatásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport),
s) a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából származó támogatásnál a játékadó 50%-os mértékéig (XXIV. Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 2. alcím, 8. jogcímcsoport), a totó játékadójából származó támogatásnál 100%-os mértékben, (XXIV. Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport, 6. jogcím), a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány sorsolásos játékadójából származó támogatásánál (XXIV. Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 2. alcím, 2. jogcímcsoport, 2. jogcím) a sorsolásos játékok játékadója 12%-os teljesülése mértékéig,
t) az egyes pénzbeli támogatásoknál (XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 78. jogcímcsoport),
u) az oktatási célú, valamint a szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatásainál, továbbá az egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása és az egyházi szociális intézményi normatíva kiegészítése előirányzatoknál (XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 10 cím, 19. alcím), továbbá a szomszédos országokban élő magyarok nevelési-oktatási tankönyv- és taneszköz-támogatása előirányzatnál (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 2. alcím, 75. jogcímcsoport),
v) a felnőttképzés normatív támogatásánál (XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 8. cím, 13. alcím),
w) a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatásánál (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 27. cím, 1. alcím),
x) a családi támogatások, egyéb szociális ellátások és költségtérítéseknél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 25. cím),
y) a beruházás ösztönzési célelőirányzatnál (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport),
a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.
(2) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) cím, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 6790,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 2172,8 millió forinttal túlléphető, ha a pénzügyminiszter által előírt feltételek teljesülnek, feltéve, hogy a Pénzügyminisztérium fejezet
a) 20. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata legalább 103%-ot és a 21. cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím előirányzata legalább 102%-ot, vagy
b) az a) pontban említett előirányzatok együttesen legalább 102%-ot
érnek el;
c) az a)-b) pontokban meghatározott feltételek teljesülése esetén a XI. Belügyminisztérium fejezet, 5. Rendőrség cím, 1. Országos Rendőr-főkapitányság és háttérintézményei (a továbbiakban: ORFK) alcím, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 210,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 67,2 millió forinttal léphető túl az adónyomozók érdekeltségi jutalmának biztosítására.
Amennyiben a tárgyév november 30-áig az a) vagy a b) pontban meghatározott bevételi előirányzatok legalább 90%-ban teljesülnek, a személyi juttatás- és járuléktöbblet-előirányzat legfeljebb 100%-át az APEH, illetve az ORFK rendelkezésére kell bocsátani.
(3) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. Vám- és Pénzügyőrség cím, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 2905,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 930,0 millió forinttal túlléphető, ha a pénzügyminiszter által előírt feltételek teljesülnek, feltéve, hogy a Pénzügyminisztérium fejezet
a) 19. cím, 4. Vám- és importbefizetések alcím előirányzata legalább 101,5%-ot és a 20. cím, 2. Jövedéki adó és 20. cím 3. Fogyasztási adó alcím előirányzata legalább 100,5%-ot, vagy
b) az a) pontban említett előirányzatok együttesen legalább 100,7%-ot érnek el.
Amennyiben tárgyév november 30-áig az a) vagy a b) pontban meghatározott bevételi előirányzatok legalább 90%-ban teljesülnek, a személyi juttatás- és járuléktöbblet-előirányzat legfeljebb 100%-át a Vám- és Pénzügyőrség rendelkezésére kell bocsátani.
(4) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 7. § (7) bekezdése szerint meghatározott és közzétett összeggel a X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 2. alcím, 88. Társadalmi szervezetek és alapítványok pályázati támogatása jogcímcsoport előirányzata túlléphető.

A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetőinek különleges jogosítványai

43. § (1) A 4. § (1) bekezdése szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcímcsoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra - felmérés alapján - történő átcsoportosítására a tárcák és a helyi önkormányzatok igényei alapján a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.
(2) A pénzügyminiszter év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 13. Rendkívüli beruházási támogatás jogcímcsoport előirányzat terhére.
(3) A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. alcím) jogcímcsoportjai között, a helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 3. alcím) jogcímcsoportjai között, továbbá a XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. és 3. alcím, valamint a 8. alcím 2. jogcímcsoport között - a felhasználási igény figyelembevételével - átcsoportosításokat hajthat végre. Ha az átcsoportosítás a XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. alcíméről a 3. alcímre történik, úgy az átcsoportosítás ez utóbbi alcímre az 1., 3., 2. jogcímcsoport számsorrendjében történik.
(4) A Kormány a védelmi felülvizsgálattal összefüggő szervezeti intézkedésekre tekintettel a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között - beleértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is - indokolt esetben átcsoportosítást hajthat végre.
(5) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az Európai Unió Strukturális Alapjainak és Kohéziós Alapjának fogadására való felkészüléssel összefüggésben keletkező kiadási többlet biztosítására - ezen összeg erejéig - átcsoportosítást hajtson végre.
44. § (1) Az I. Országgyűlés fejezeten belül a Hivatal gazdasági főigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek - mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének - tervezési, előirányzat-módosítási, -felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím, a X. Miniszterelnökség fejezet, 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím, 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím, a 12. Tartalékok cím, valamint a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 7. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím előirányzatokra.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím felett a Tanács elnöke, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím esetében a szervezet elnöke látja el. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím felett ugyanezen jogkört a Szolgálatok irányításában közreműködő politikai államtitkár útján gyakorolja, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím felett a Felügyelet elnöke látja el.
(3) A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.
(4) A fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzatok, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok Kormány által meghatározott körének tekintetében az előző években vállaltak beszámításával legfeljebb a tárgyévi eredeti kiadási előirányzat 70%-ának mértékéig vállalható a következő évekre kötelezettség, legfeljebb a tárgyévet követő három évre. A tárgyévet követő évekre vállalt összes kötelezettség egyik évben sem haladhatja meg az eredeti kiadási előirányzat 50%-át. A XV. fejezet Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 25. cím, 27. alcím, 1. jogcímcsoport előirányzatnál a 2004. évi kötelezettségvállalás mértéke 120 000,0 millió forint, a 2005. évi pedig 80 000,0 millió forint lehet.
Az előző években vállalt kötelezettség a tárgyévi előirányzat terhére még vállalható éven belüli kötelezettséget csökkenti.
(5) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 10. Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés) jogcímcsoport, valamint 11. Hallgatói létszám képzési többlete (alapítványi felsőoktatás) jogcímcsoport előirányzatokat egymás között - a szükséglet szerinti mértékben - átcsoportosítsa.
(6) A X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 8. alcím, 1. Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai jogcímcsoport felhasználásáról a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter - az Országos Területfejlesztési Tanáccsal történő egyeztetés után - dönt.
(7) A XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 2. alcím, 60. Építésügyi célelőirányzatok jogcímcsoport terhére a bevételek tervezett mértékéig lehet kötelezettséget vállalni.
(8) Az Országgyűlés felhatalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezeten belül
a) a 10. cím, 4. Agrár és vidékfejlesztési szakmai előirányzatok alcím, a 10. cím, 5. Támogatási célelőirányzatok alcím, a 11. Közvetlen termelői és piaci támogatások cím előirányzatai között,
b) a 10. cím, 3. alcím, 2. SAPARD támogatásból megvalósuló programok kötelezettségvállalással nem terhelt támogatási jogcímcsoport előirányzatát a 10. cím, 4. alcím, 1. jogcímcsoport, 1. Agrárberuházások támogatása jogcím, valamint a 10. cím, 4. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Vidéki térségek felzárkóztatása jogcím előirányzataira indokolt esetben átcsoportosítást hajthasson végre.
(9) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy ha a fejezet által be nem tervezett PHARE, ISPA, SAPARD program keretében Európai Uniós forrás érkezik a Nemzeti Alap számlájára, akkor új előirányzatot nyisson az EU támogatás előirányzatára - bevételi és kiadási oldalon egyaránt -, és a hazai társfinanszírozást a fejezet előirányzatain belüli átcsoportosítással biztosítsa.
(10) Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény alapján a piaci zavarok elhárítása céljából felvásárolt termék vagy a termék feletti rendelkezési jogot megtestesítő értékpapír értékesítéséből származó, a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. Piacrajutási támogatás megtérülése alcím bevételi előirányzatával és az azt meghaladó tényleges többletbevétellel a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. cím, 1. Piacrajutási támogatás alcím kiadási előirányzatai túlléphetők.
(11) Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések, valamint előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között - beleértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is - indokolt esetben átcsoportosítást hajtson végre.
(12) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével az egészségügyi struktúra-átalakítással összefüggő intézkedésekre a XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet címeinek, alcímeinek, jogcímcsoportjainak és jogcímeinek előirányzatait és létszámkereteit, a címen belül a kiemelt előirányzatokat is egymás között átcsoportosítsa.
(13) Az Országgyűlés felhatalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, hogy az EU csatlakozás intézményi feladataira - EU intézményfejlesztés, PHARE projektek és SAPARD programok társfinanszírozására - a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 1-8. címből átcsoportosítást hajthat végre.
(14) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a nemzeti kulturális örökség minisztere értesítése alapján a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 2. alcím, 8. Közhasznú társaságok közhasznú feladatai és a Nemzeti Színház Rt. működési támogatása jogcímcsoport előirányzatból a színházi feladatot ellátó közhasznú társaság(ok) fenntartói feladatainak önkormányzat(ok) részére megállapodással történő átadásával egyidejűleg az ő(ke)t a megállapodás szerint megillető összeget a XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 4. alcím, Helyi önkormányzatok színházi támogatása megfelelő jogcímcsoportjaira átrendezze.

Hetedik Fejezet

A KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

45. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 24. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 2003. évben 10 700 forint.
(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-a szerinti nyugdíjemelés számításánál 2003. évben 11,8%-os országos nettó átlagkereset-növekedést, 5,0%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.
46. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt illetményalap 33 000 forint.
(2) Az Áht. 93. § (1) bekezdésében foglalt jutalmazási korlát az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalra, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságára, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére és szerveikre nem terjed ki. A (fő)polgármesteri és megyei önkormányzati hivatalok, körjegyzőségek kizárólag adó- vagy illetékügyi feladatokat ellátó köztisztviselőire jutó személyi juttatási előirányzatot, illetve a részükre adott jutalmat a korlátozás számításánál figyelmen kívül kell hagyni.
47. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 69. §-ában foglalt illetménypótlék számítási alapja 2003. január 1-jétől 17 100 forint.
48. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény - 1. fizetési fokozat - 2003. január 1-jétől 202 950 forint, július 1-jétől 253 700 forint, november 1-jétől 304 400 forint.
49. § Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 46/D. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi alapilletmény (1. fizetési fokozat) 2003. január 1-jétől 202 950 forint, július 1-jétől 253 700 forint, november 1-jétől 304 400 forint.
50. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 66/F. § (2) bekezdésében meghatározott nevelőszülői díj legalacsonyabb összege - gyermekenként, fiatal felnőttenként - 11 000 forint/hó.
(2) A Gyvt. 66/L. § (1) bekezdésében meghatározott hivatásos nevelőszülői díj legalacsonyabb összege 82 500 forint/hó.
(3) A gyermekgondozási díj havi összege 2003. évben legfeljebb 83 000 forint lehet.
51. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 118. §-ának (10) bekezdésében meghatározott, kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja 3900 forint/fő/hónap.
52. § A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 22. § (1) bekezdésében meghatározott, a felnőttképzést folytató intézményben az első, állam által elismert, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben részt vevő felnőtt képzéséhez nyújtható normatív támogatás mértéke 2003. évben 300 Ft/óra/fő, a fogyatékos felnőtt képzéséhez nyújtható normatív támogatás mértéke 2003. évben 600 Ft/óra/fő.
53. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. §-ának (1) bekezdése alapján az életjáradék összege 2003. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.
(2) Az Étv. alapján 2003. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az Étv. mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni, figyelembe véve a korábbi években megvalósult járadékemeléseket is.
(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. §-ának (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 2003. március 1-je után az (1) bekezdésben foglaltak szerint emelkedik.
54. § (1) A közszolgálati média részvénytársaságok alaptőke emelésére szolgáló célelőirányzat (I. Országgyűlés fejezet, 13. cím) a tulajdonos média közalapítványok számára biztosított céltámogatás, melynek felosztásáról az alapító Országgyűlés - illetékes bizottságának javaslatára - határozatban dönt. Folyósítására a kuratóriumoknak a célszerű felhasználásról hozott döntését követően, a kuratóriumok elnökeinek kezdeményezésére kerül sor.
(2) A Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió Rt. műsorterjesztési költségeire a támogatásokat a számlával igazolt fizetési kötelezettségekhez igazodóan közvetlenül az Antenna Hungária Rt.-nek kell folyósítani. A támogatás kiszámításánál csak az állandó stúdióra és fix telepítésű országos rendszerek igénybevételére vonatkozó szolgáltatások tekintendők műsorterjesztési költségnek, az alkalmi közvetítővonalak költségei még egyidejű sugárzás esetében sem. A folyósított összeget mind kiadásként, mind állami támogatásként a megrendelő részvénytársaság köteles a könyvelésében feltüntetni.
55. § (1) A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. §-ának (3) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében a közbeszerzés értékhatára 2003. december 31-éig
a) árubeszerzés esetén: 20,0 millió forint,
b) építési beruházás esetén: 40,0 millió forint,
c) szolgáltatás megrendelése esetén: 10,0 millió forint,
d) építési beruházás esetén a Kbt. 42. §-ának (3) bekezdése szerinti előminősítési eljárás lefolytatásának kötelezettsége tekintetében: 240,0 millió forint.
(2) A Kbt. 88. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel a közbeszerzési jogorvoslati eljárásokban kiszabható bírság legalacsonyabb mértéke 2003. december 31-éig 1 000 000,0 forint, természetes személyek tekintetében 100 000,0 forint.
56. § A Paksi Atomerőmű Rt. 2003. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 21 081,5 millió forint, amelyet a Paksi Atomerőmű Rt. havonta egyenlő részletekben köteles átutalni az Alap számlájára.
57. § (1) A fejlesztési források hatékonyabb felhasználása, a gazdaság arányosabb térszerkezetének kialakítása, a területi különbségek mérséklése érdekében az Országgyűlés szükségesnek tartja, hogy a területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati rendszerben történő felhasználása a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter koordinálása mellett, az érintett miniszterek együttműködésével történjen.
(2) A X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 2. alcím, 87. jogcímcsoport (Térség- és település-felzárkóztatási célelőirányzat) fedezetet biztosít a zsáktelepülések térségi-gazdasági kapcsolatainak javítására, a hátrányos helyzetű területek tőkevonzó képességének erősítésére, valamint infrastruktúrájának fejlesztésére. Az előirányzat felhasználásáról a (7) bekezdés b) pontjában foglalt szabályok figyelembevételével a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a belügyminiszterrel, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel és a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyeztetve dönt.
(3) Az egy főre jutó bruttó hazai termék tekintetében legkedvezőtlenebb helyzetben lévő Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun és Somogy megyék fejlesztése és kiemelten az elmaradott kistérségeik felzárkóztatása érdekében az érintett miniszterek a döntési körükbe tartozó, a (4) bekezdésben felsorolt támogatási célprogramok, fejezeti kezelésű előirányzatok, illetve a Munkaerőpiaci Alap aktív foglalkoztatási eszközei központi pályázati rendszerben új induló projektek támogatására felhasználandó része 36%-ának megfelelő mértékű támogatási keretösszeget különítenek el. A keretösszegek 22%-a Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 21%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 15%-a Bács-Kiskun megye, 12%-a Békés megye, 12%-a Jász-Nagykun-Szolnok megye, 10%-a Somogy megye, 8%-a pedig Nógrád megye fejlesztésére használható fel.
(4) A (3) bekezdés szerint elkülönített támogatási kereteket a következő fejezeti kezelésű előirányzatok figyelembevételével kell megállapítani:
a) X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 8. alcím, 1. jogcímcsoport (Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai), 9. cím, 2. alcím, 31. jogcímcsoport (Turisztikai célelőirányzat);
b) XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. jogcímcsoport, 1. jogcím (Agrárberuházások támogatása), 10. cím, 4. alcím, 1. jogcímcsoport, 2. jogcím (Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás, fásítás), 10. cím, 4. alcím, 1. jogcímcsoport, 3. jogcím (Melioráció és öntözésfejlesztés), 10. cím, 4. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. jogcím (Vidéki térségek felzárkóztatása), 10. cím, 4. alcím, 3. jogcímcsoport, 2. jogcím (Vidéki környezet vonzóbbá tétele);
c) XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport (Beruházásösztönzési célelőirányzat), 25. cím, 3. alcím, 3. jogcímcsoport (Kis- és középvállalkozói célelőirányzat), 25. cím, 5. alcím, 1. jogcímcsoport (Útfenntartás és fejlesztés);
d) XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 8. alcím, 1. jogcímcsoport (Környezetvédelmi alap célfeladatok), 10. cím, 8. alcím, 2. jogcímcsoport (Vízügyi célelőirányzat);
e) XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. cím, 18. alcím, 1. jogcímcsoport (Műszaki fejlesztési célelőirányzat);
f) XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 73. jogcímcsoport, 2. jogcím (Szociális kistérségi felzárkóztatás);
g) XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 7. alcím, 1. jogcímcsoport (Nemzeti Örökség Program célelőirányzat);
h) XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 8. cím, 8. alcím (Közmunkaprogramok támogatása).
(5) A (3) és (4) bekezdés szerint elkülönített keretek összegéről, felhasználásának feltételeiről és módozatairól az érintett miniszterek és a megyei területfejlesztési tanácsok elnökei a (7) bekezdés c) pontjában foglalt szabályok, valamint a regionális, a megyei és kistérségi fejlesztési programok figyelembevételével, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter koordinációjával 2003. február 28-ig kötnek megállapodást. Az érintett miniszterek az eltérő megyei és térségi sajátosságok rugalmasabb érvényesítése érdekében - ágazati-szakmapolitikai céljaikkal összhangban - elkülönített kereteik terhére az egyes előirányzatok részletes szabályaitól eltérő támogatási célokról és feltételekről is megállapodhatnak. Az elkülönített keretek felhasználásakor a megyei területfejlesztési tanácsoknak prioritásként kell kezelni a külön jogszabályban lehatárolt leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatását, oly módon, hogy az e térségekre biztosítandó teljes támogatási keret egy főre jutó összege legalább 30%-kal haladja meg a megye egyéb területeire jutó fajlagos támogatási mértéket.
(6) A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 61. §-a alapján a 2003. évre vállalt kötelezettségek teljesítéséről - a (3) bekezdés alapján elkülönített keretösszegeken felül - az előirányzatokért felelős miniszterek gondoskodnak.
(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) az (1) bekezdésben foglalt fejezeti kezelésű előirányzatok körét és a koordináció szabályait,
b) a (2) bekezdésben foglalt előirányzat felhasználásának szabályait,
c) a (3) és (4) bekezdés szerint elkülönítendő kereteknek az eltérő megyei adottságok és programok érvényesítésére lehetőséget adó, ugyanakkor az előirányzatok eredeti rendeltetésével összhangban lévő integráltabb felhasználási szabályait.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK KÖLTSÉGVETÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

58. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) költségvetését - bevételeit és kiadásait - alaponként, jogcímenként az e törvény 9. számú melléklete szerint állapítja meg.
(2) A pénzalapok év végi egyenlege nem lehet rosszabb a 9. számú mellékletben jóváhagyott összegnél kivéve, ha a Munkaerőpiaci Alap törvényben megállapított ellátásainak - munkanélküli járadék, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély, jövedelempótló támogatás, illetve ezek közterheinek, valamint a korengedményes nyugdíj megtérítendő különbözetének kifizetése - kiadásai túllépik az előirányzatot.
(3) A pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást a pénzalapokról szóló törvények rendelkezései szabályozzák.
(4) A Munkaerőpiaci Alap 2003-ban a központi költségvetésbe a megváltozott munkaképességűek támogatására 16 900,0 millió forintot, a települési önkormányzatok szociális igazgatási feladatainak kiadására 1000,0 millió forintot, a közcélú munkavégzés kiadásaira 13 000,0 millió forintot, valamint az aktív korú nem foglalkoztatottak szociális segélyezésére 18 510,0 millió forintot ad át.
(5) Ha a Munkaerőpiaci Alapból a közcélú munkavégzés kiadásaira a (4) bekezdésben megjelölt költségvetési befizetésén felül többletforrás szükséges, úgy az Alap legfeljebb további 2360,0 millió forintig helytállni köteles.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott közcélú munkavégzés kiadásának várható összegéről az I-VI. havi tényadatok rendelkezésre állása után 30 napon belül a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, valamint az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium állapodik meg.
(7) A (4) bekezdésben meghatározott közcélú munkavégzés kiadásai, valamint az aktív korú nem foglalkoztatottak szociális segélyezésére az éves elszámolást a 2003. december 31-én fennálló állapotnak megfelelően a 2003. évről szóló zárszámadás keretében kell elvégezni. A nevezett előirányzatok felhasználásánál keletkezett maradvány a Munkaerőpiaci Alapot illeti meg.

HARMADIK RÉSZ

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK 2003. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE

Első Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

59. § (1) Az Országgyűlés a társadalombiztosítási alrendszernek az Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegzéséből adódó 2003. évi
a) bevételi főösszegét 2 490 351,7 millió forintban, azaz kettőmillió-négyszázkilencvenezer-háromszázötvenegy egész héttized millió forintban,
b) kiadási főösszegét 2 767 501,6 millió forintban, azaz kettőmillió-hétszázhatvanhétezer-ötszázegy egész hattized millió forintban,
c) hiányát 277 149,9 millió forintban, azaz kettőszázhetvenhétezer-egyszáznegyvenkilenc egész kilenctized millió forintban
állapítja meg.
(2) A társadalombiztosítási alrendszer 2003. évi hiányának rendezésére a tárgyévi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor.
(3) A társadalombiztosítási alrendszer 2003. évi összevont költségvetési bevételeit és kiadásait e törvény 12. számú melléklete tartalmazza.

Második Fejezet

A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE

60. § (1) Az Országgyűlés az Ny. Alap 2003. évi
a) bevételi főösszegét 1 501 461,3 millió forintban, azaz egymillió-ötszázegyezer-négyszázhatvanegy egész háromtized millió forintban,
b) kiadási főösszegét 1 501 461,3 millió forintban, azaz egymillió-ötszázegyezer-négyszázhatvanegy egész háromtized millió forintban,
c) egyenlegét nulla millió forintban
állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését, valamint a nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást az e törvény 10. számú melléklete tartalmazza.

Harmadik Fejezet

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE

61. § (1) Az Országgyűlés az E. Alap 2003. évi
a) bevételi főösszegét 988 890,4 millió forintban, azaz kilencszáznyolcvannyolcezer-nyolcszázkilencven egész négytized millió forintban,
b) kiadási főösszegét 1 266 040,3 millió forintban, azaz egymillió-kettőszázhatvanhatezer-negyven egész háromtized millió forintban,
c) hiányát 277 149,9 millió forintban, azaz kettőszázhetvenhétezer-egyszáznegyvenkilenc egész kilenctized millió forintban
állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését, valamint az egészségbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást e törvény 11. számú melléklete tartalmazza.

Negyedik Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL, AZ EGYES ELŐIRÁNYZATOK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadások

62. § A 60. § és a 61. §-ban meghatározott kiadási előirányzatok közül
a) a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási ellátások kiadásainál a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 2. cím alatt szereplő előirányzatoknál - az 1. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. és 3. jogcím kivételével -, illetve a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím alatt szereplő előirányzatoknál - a 2. alcím, 3. jogcímcsoport 4. jogcím, a 3. alcím, 1. jogcímcsoport 1-11. és 13. jogcím, valamint a 4. jogcímcsoport 1., 2. és 3. jogcím, és az 5. jogcímcsoport kivételével -,
b) a vagyongazdálkodásnál (LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 3. cím, LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 3. cím),
c) az illetménygazdálkodás elkülönített előirányzatánál (LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 3. alcím, 10. jogcímcsoport és LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 3. alcím, 10. jogcímcsoport)
a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter és a pénzügyminiszter különleges jogosítványai

63. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoporton belül, továbbá 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoporton belül a jogcímek között az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével átcsoportosíthat, és a Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport jogcímei együttes kezeléséről dönthet.
(2) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy a világbanki kölcsönnel összefüggő tőketörlesztéssel és kamatkiadással kapcsolatosan a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 6. Kamatfizetések kiemelt előirányzat, valamint a 3. Kölcsönök előirányzat-csoport előirányzatát, illetve a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 6. Kamatfizetések kiemelt előirányzat, valamint a 3. Kölcsönök előirányzat-csoport előirányzatát a saját bevételi többlet terhére megemelje, illetve a saját bevétellel nem fedezett résszel az előirányzatot túllépje.
(3) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter egyetértésével a köztisztviselők illetményhelyzetének javítását szolgáló kifizetésekkel összefüggésben
a) a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 3. alcím, 10. Illetménygazdálkodás elkülönített előirányzata jogcímcsoport előirányzatáról az 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások és 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzatokra,
b) a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 3. alcím, 10. Illetménygazdálkodás elkülönített előirányzata jogcímcsoport előirányzatáról az 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím, valamint 2. Igazgatási szervek alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások és 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzatokra
átcsoportosítson.
(4) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy engedélyezze a nyugellátásban részesülő személyek évközi nyugellátás emelése végrehajtásával összefüggésben a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások, 2. Munkaadókat terhelő járulékok, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzat 2003. évi kiadási előirányzatai tételes elszámolás alapján történő túlteljesülését.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetése egyes előirányzatainak felhasználásával kapcsolatos rendelkezések

64. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport jogcímei együttesen kezelt előirányzatainak, a 4. jogcímcsoport jogcímei együttesen kezelt előirányzatainak és az 5. jogcímcsoport előirányzatának időarányoshoz viszonyított - egyéb törvényi felhatalmazás hiányában történő - túllépését év közben az éves előirányzat 5%-áig a pénzügyminiszter, e mérték felett a Kormány engedélyezheti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti túllépés kiszámításánál az érintett előirányzatoknál a 66. §-ban és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 102. § (12) bekezdésében, valamint e törvény 67. § (1) bekezdésében meghatározott előleget nem kell figyelembe venni.
65. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport tartalmazza az E. Alapból finanszírozott egészségügyi ellátások szerződésben foglalt feladataira tárgyévben folyósítandó összeget, ideértve a személyi juttatást és járulékait, a költségvetési rend szerint gazdálkodó egészségügyi intézményeknél a 13. havi illetményt és a dologi kiadásokat. Az előirányzat felhalmozási célú kiadásokra is fordítható.
(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport, 13. Célelőirányzatok jogcím előirányzata tartalmazza a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 5. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatói kör vonatkozásában a 2002. évi illetmény-, bér- és támogatásemeléssel összefüggő 2003. évi kiadások fedezetét.
66. § Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) az E. Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók részére - amennyiben a tárgyévet megelőző évre vonatkozó 13. havi illetményt január hónapban fizetik ki - kérelemre a tárgyév január hónapjában előleget folyósíthat. Az előleget az OEP a tárgyév február 1-jétől tizenegy havi egyenlő részletben vonja le az esedékes finanszírozási összegből.
67. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza a 8000,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.
(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 2. jogcímcsoport, 4. jogcímcsoport 1. jogcím és 5. jogcímcsoport előirányzatai tartalmazzák a gyógyfürdő, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz racionális rendelésére ösztönző forrást, valamint a külön jogszabályokban meghatározott vénykezelési díj fedezetét is.
(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport előirányzat tartalmazza az OEP által a járóbeteg-szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is.
68. § (1) Az irányított betegellátási modellkísérlet szervezésére, sikeres pályázat esetén, az erre vállalkozó egészségügyi szolgáltatók (a továbbiakban: szervező) körében 2003. évre országosan, valamint a finanszírozott vasút-egészségügyi alapellátásra is kiterjedően összesen 1 millió lakosra szerződés köthető. A szervező által ellátott lakosságszámnak meg kell haladnia az 50 ezer főt. Az irányított betegellátási modellkísérletben a törvény hatálybalépésekor résztvevő szervezők számára a kötelezően ellátandó lakosságszám elérésének határideje 2003. június 30-a.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keret feltöltése érdekében az OEP pályázatot ír ki e törvény kihirdetését követő 30 napon belül. A pályázati elbírálás során a nagyobb kockázatközösség megteremtése érdekében előnyben részesül az a pályázó, aki területi integritással az ellátottak számát 50 ezer fő fölé emeli. A pályázat nyerteseivel az OEP határozott időre szóló szerződést köt.
(3) Azzal a nyertes pályázóval köthető meg az (1) bekezdés szerinti szerződés, aki vállalja - a jogszabályban meghatározott nagy költségigényű és a személyre nem lebontható ellátások kivételével - az érintett lakosság kötelező egészségbiztosítás terhére térítésmentesen, illetve támogatás ellenében igénybe vehető egészségügyi ellátását, illetve az általa nem nyújtott szolgáltatások tekintetében az ellátások megszervezését. E feladat tekintetében érintett lakosnak minősül az a biztosított, aki a szervező által működtetett vagy a szervezővel e feladat ellátására szerződést kötött háziorvosi szolgálat orvosához Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ szám) alapján bejelentkezett (a továbbiakban: érintett lakosság).
(4) Az érintett lakosság által igénybe vett egészségügyi szolgáltatások fedezetéül a természetbeni ellátások előirányzatának az érintett lakosság kor, nem és a kormányrendeletben meghatározott egyéb szempontok alapján számított arányos része, fejkvóta szolgál. A fejkvóta szerinti összeg, valamint a biztosítottak által igénybe vett egészségügyi szolgáltatások finanszírozási díja közötti különbözet (bevételi többlet) a fejkvóta szerinti bevétel. A bevételi többlet
a) 10%-os mértékéig a bevételi többlet 80%-a,
b) 10%-ot meghaladó mértéke esetén a 10% mértékig a bevételi többlet 80%-a, továbbá a 10% fölötti rész 50%-a
a szervező által az érdekeltségi rendszerében foglaltak alapján kerül felhasználásra. A fennmaradó összeg a kormányrendeletben foglaltak szerint kerül felhasználásra.
(5) Az irányított betegellátási modellkísérlettel összefüggő egészségmegőrző, egészségfejlesztő és betegségmegelőző tevékenységek kiadásaira, valamint a szervezési feladatokkal összefüggésben a szervezőket az érintett lakosság számának megfelelően 500,0 Ft/fő prevenciós díj, továbbá az addig ellátott lakosságszámhoz képest pályázat útján bevont többlet-lakosságszámra vonatkozóan a szerződéskötéstől számított egy éven át 500,0 Ft/fő szervezési díj illeti meg. A prevenciós és a szervezési díj a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoporton belül az e célra szolgáló jogcím előirányzatát terheli.
(6) A prevenciós kiadásokra és szervezési feladatokra kiutalt pénzösszeg, valamint a (4) bekezdés szerinti bevételi többlet kiutalásának, felhasználásának, ellenőrzésének, visszavonásának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg, továbbá a modellkísérlet értékelésének szakmai szempontjait az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter rendeletben határozza meg. Az OEP folyamatosan monitorozza az irányított betegellátásban résztvevő háziorvosoknál eseti ellátásként megjelenő biztosítottak egészségügyi szolgáltatás igénybevételét is, összevetve a bejelentkezett biztosítottak által igénybe vett szolgáltatásokkal.
(7) Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium és az OEP által létrehozott szakértői csoport félévente értékeli a kísérletet, és a tapasztalatokról jelentést készít az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, a pénzügyminiszter és az OEP főigazgatója részére.
(8) A (2) bekezdésben foglalt pályáztatási kötelezettség nem érinti az irányított betegellátási modellkísérletben 2002. évben szerződéssel rendelkező szervezőket, esetükben az ellátás szervezése, a modellkísérletben való részvétel 2003. évben folyamatos.
69. § (1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. Méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátás jogcím és a 3. Méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugdíjemelés jogcím előirányzat a különös méltányolást érdemlő körülmények esetén (ideértve az E. Alapból finanszírozott nyugellátásokat is) nyugellátás megállapítására, illetve nyugdíjemelésre használható fel.
(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeni ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz megállapítására 48,0 millió forint, terhességi-gyermekágyi segély megállapítására 6,5 millió forint, gyermekgondozási díj megállapítására 10,0 millió forint, egyszeri szociális segélyre 405,0 millió forint, a 2. cím, 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére, különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 140,4 millió forint, gyógyszertámogatásra 1500,0 millió forint, gyógyászati segédeszköz támogatásra 400,0 millió forint használható fel.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott előirányzatok teljesítését a nyugellátások tényleges teljesítésének megfelelő jogcímcsoporton kell elszámolni. A (2) bekezdésben meghatározott, az E. Alapból méltányossági alapon megállapításra kerülő kifizetések teljesítését a tényleges felmerülési helyüknek megfelelően kell elszámolni.
70. § A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet és a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 3. Vagyongazdálkodás cím bevételeit ugyanezen cím kiadásaira kell fordítani. E kötelezettség teljesítésén túl a vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételek az ellátások fedezetét képezik.
71. § (1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 2. előirányzat-csoport 1. Intézményi beruházási kiadások kiemelt előirányzat tartalmazza a Fiumei úti ingatlan rekonstrukciójának 2003. évi kiadásait 3431,2 millió forint összegben.
(2) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím informatikai fejlesztésekre (ideértve a SAP-PIR üzemeltetést is) 1455,3 millió forintot (dologi kiadásokra 601,9 millió forintot, felhalmozási kiadásokra 853,4 millió forintot), az 1997. évi LXXX. törvény 47. § (4) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtására 250,0 millió forintot, a nyilvántartási rendszer fenntartására, korszerűsítésére 307,0 millió forintot tartalmaz.
(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím informatikai fejlesztésekre 1200,0 millió forintot (ezen belül személyi juttatásra 72,0 millió forintot, munkaadókat terhelő járulékokra 23,0 millió forintot, dologi kiadásokra 547,0 millió forintot, felhalmozási kiadásokra 558,0 millió forintot) tartalmaz.
(4) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. Postaköltség és egyéb kiadások jogcím előirányzatából 50,0 millió forint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 119. § (2) bekezdése alapján a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány támogatására fordítható.
(5) A világbanki kölcsönnel összefüggő tőketörlesztésre és kamatkiadásra a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím 560,0 millió forintot, a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím 790,0 millió forintot tartalmaz.
72. § Az Országgyűlés hozzájárul, hogy a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet vagyonába tartozó járuléktartozás fejében átvett, Csopak, Kőkorsó út 5. sz. alatti üdülőingatlan-részt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság könyv szerinti értéken megvásárolja.
73. § (1) Az E. Alap és az Ny. Alap 1. cím, 1. Munkáltatói nyugdíjbiztosítási és munkáltatói egészségbiztosítási járulék alcím, az 1. cím, 2. Biztosítotti nyugdíjjárulék alcím - kivéve a magánnyugdíjpénztárak átutalásait - és 2. Biztosítotti egészségbiztosítási járulék alcím, az 1. cím, 3. alcím, 1. Baleseti járulék jogcímcsoport, az 1. cím, 4. Egészségügyi hozzájárulás alcím és az 1. cím, 5. Késedelmi pótlék bírság alcím előirányzatoknak az E. Alap, illetve az Ny. Alap bevételei vonatkozásában alaponként külön-külön számított 102%-os teljesülése esetén az E. Alap 1022,2 millió forintot, az Ny. Alap 1318,6 millió forintot, a 2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. Postaköltségek és egyéb kiadások jogcím előirányzat terhére pénzeszközátadással az APEH rendelkezésére bocsáthat a járulékbevételek beszedésével kapcsolatos személyi állomány személyi juttatásainak 1773,3 millió forint és járulékainak 567,5 millió forint összegű fedezetére a pénzügyminiszter által előírt feltételek teljesítése esetén. A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata legfeljebb 1773,3 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzat kiadási előirányzata legfeljebb 567,5 millió forinttal túlléphető.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt bevételek előírt teljesítése a kincstári adatszolgáltatás alapján a tárgyév november 30-áig eléri a 90%-os mértéket, a pénzeszköz átadást 100%-os mértékben teljesíteni lehet. Az APEH a rendelkezésére bocsátott összeg felhasználásáról az éves beszámoló keretében elszámol.

NEGYEDIK RÉSZ

A KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

74. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló - módosított - 1992. évi LXVI. törvény 21. §-a az alábbi k) ponttal egészül ki:
[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]
„k) az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a Hivataltól.”

Az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvény módosítása

75. § (1) Az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló - módosított - 1990. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Ok. Tv.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az alapdíj a mindenkori köztisztviselői illetményalap hatszorosa.”
(2) Az Ok. Tv. 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A párt országgyűlési képviselőcsoportja vezetőjének helyettese a képviselői alapdíj alapulvételével 100% pótdíjban részesül. Ha a képviselőcsoport létszáma
- az 50 főt nem haladja meg, a pótdíjra egy helyettes,
- az 51 főt eléri, de a 100 főt nem haladja meg, a pótdíjra két helyettes,
- a 101 főt eléri, de a 150 főt nem haladja meg, a pótdíjra három helyettes,
- a 151 főt meghaladja, a pótdíjra négy helyettes jogosult.”
(3) Az Ok. Tv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A nyilatkozata szerint Budapesten lakóhellyel nem rendelkező képviselő részére az Országgyűlés hivatali szervezete - lehetőség szerint - szálláshelyről gondoskodik. Az a képviselő, akinek részére az Országgyűlés hivatali szervezete szálláshelyet nem tud biztosítani, vagy arra a képviselő nem tart igényt, a 3. §-ban szereplő költségtérítési átalányon túlmenően a havi alapdíj 50%-ával megegyező összegű szállásköltség-térítésre jogosult.
(2) Az a képviselő, akinek lakóhelye nyilatkozata szerint nem egyéni választókerületében vagy abban a megyében van, ahol területi listán megválasztották, ugyancsak jogosult az (1) bekezdés szerinti mértékű szállásköltség-térítésre.”
(4) Az Ok. Tv. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pártok képviselőcsoportja a működésükkel járó kiadásokra havonta képviselőcsoportonként húsz képviselő alapdíjának, valamint - képviselőnként - kormánypárt esetében az alapdíj 30%-ának megfelelő, ellenzéki párt esetében az alapdíj 60%-ának megfelelő összeget jogosultak igénybe venni az Országgyűlés hivatali szervezete költségvetéséből.”
(5) Az Ok. Tv. 6. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pártok képviselőcsoportjai, valamint a képviselők számára az Országgyűlés hivatali szervezete az Országgyűlés épületében vagy ahhoz közeli épületben - térítésmentesen - munkavégzésre alkalmas irodahelyiségeket és a képviselőcsoportok működéséhez, illetőleg a képviselők munkájához szükséges alapellátást (irodai berendezést, felszerelést stb.), valamint - az erre rendelkezésre álló költségvetési keret erejéig - a képviselők munkavégzésére alkalmas internetelérést biztosít. A képviselőcsoportok számára biztosított irodahelyiségekben kell elhelyezni a munkájukat segítő köztisztviselőket is, illetve a képviselőcsoport illetménykerete terhére foglalkoztatott köztisztviselőnek nem minősülő munkavállalókat is. A képviselőcsoport - képviselőnként - és a független képviselő a hivatali feladatok folyamatos ellátására havonta a képviselői alapdíj 25%-ának megfelelő ellátási keretet jogosult felhasználni az Országgyűlés hivatali szervezete költségvetéséből.
(2) A képviselőcsoportok munkáját segítő köztisztviselők alkalmazásának pénzügyi feltételeit (illetmény, költségtérítések) az Országgyűlés hivatali szervezete költségvetéséből kell biztosítani. Minden képviselőcsoport tizenhárom köztisztviselőre tarthat igényt, valamint minden ötödik tagja után további két - töredékszámítás esetén harmadik tagja után egy - felső- vagy középfokú iskolai végzettségű köztisztviselő, illetve köztisztviselőnek nem minősülő munkavállaló alkalmazására jogosult, azonban a köztisztviselők létszáma a képviselőcsoport tagjainak számát nem haladhatja meg. A képviselőcsoportok a megállapított köztisztviselői létszám
a) 20%-a után főtanácsadói,
b) 20%-a után tanácsadói,
c) 30%-a után az I. besorolási osztály 9. fokozata,
d) 30%-a után a II. besorolási osztály 10. fizetési fokozata
szerinti, illetménykiegészítéssel növelt és a töredékszámításokat is figyelembe vevő illetménykeretre jogosultak. Az illetménykeret terhére megbízási jogviszony is létesíthető.
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény által kötelezően előírt egyéb juttatásokat az Országgyűlés Hivatali szervezetének költségvetéséből kell biztosítani. A közigazgatási szerv mérlegelési jogkörébe tartozó juttatások biztosítására, valamint jutalmazásra a képviselőcsoportok a megállapított éves bérkeretük 10%-ának megfelelő fedezetre jogosultak, amelynek terhére azonban köztisztviselő nem alkalmazható.
(3) A képviselők részére az Országgyűlés hivatali szervezete - irodahelyiség rendelkezésre bocsátása nélkül - képviselőnként egy személy alkalmazásának pénzügyi feltételeit (személyi juttatásokat és annak járulékait) biztosítja. A képviselő az alkalmazottját határozott idejű szerződéssel, mandátuma időtartama alatt munkajogi jogviszonyban, vagy polgári jogi jogviszonyban foglalkoztathatja. A képviselő vállalkozóval is megállapodhat képviselői munkája segítéséről. A képviselő az alapdíjának 60%-a erejéig számolhat el alkalmazottra, illetőleg vállalkozóra vonatkozó kiadást, amely nem tartalmazza a kifizetett összeg társadalombiztosítási járulékát vagy általános forgalmi adóját. A feladat ellátására, illetőleg vállalkozásra vonatkozó szerződést - az Országgyűlés hivatali szervezete előzetes ellenjegyzésével - a képviselő köti meg az alkalmazottal, illetőleg a vállalkozóval. Az alkalmazással, illetőleg a vállalkozással járó, jogszabályon alapuló nyilvántartási, bejelentési és elszámolási kötelezettségeket az Országgyűlés hivatali szervezete teljesíti.”
(6) Az Ok. Tv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § A miniszterelnöki, miniszteri vagy politikai államtitkári tisztséget betöltő képviselő az 1. § (2) bekezdésében meghatározott alapdíj 100%-ára jogosult; díjazására és egyéb juttatásaira a miniszterelnök esetében a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény, a miniszter és politikai államtitkár esetében a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

76. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 21. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A köztisztviselő)
„c) nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelő bizottsági tag, kivéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke - a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva - legalább ötven százalék.”
(2) A Ktv. 44. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az Országgyűlés Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál, az Alkotmánybíróság Hivatalánál, az országgyűlési biztos hivatalaiban és az Állami Számvevőszéknél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 80%-a, a középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 35%-a.”
(3) Az Ktv. 45. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vezető alapilletménye.)
„a) a miniszter esetében a főtisztviselői alapilletmény 1,2-szerese,
b) politikai államtitkár esetében a főtisztviselői alapilletmény 0,93-szorosa,”
(4) A Ktv. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvényben meghatározottak alapján a köztisztviselő - a miniszter és a politikai államtitkár kivételével - illetménypótlékra jogosult. Ha az I. besorolási osztályba sorolt felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőnek az e törvény szerint megállapított alapilletménye nem éri el a százezer forintos mértéket, akkor azt arra ki kell egészíteni. Ha a II. besorolási osztályba sorolt középiskolai végzettségű köztisztviselő alapilletménye nem éri el a mindenkori minimálbér mértékét, akkor azt arra ki kell egészíteni.”

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

77. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló - módosított -1992. évi XXXIII. törvény 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„69. § Az e törvényben megállapított feltételek mellett a közalkalmazott a 70-75. § szerinti illetménypótlékra jogosult. A 70-75. § szerinti illetménypótlék számításának alapját (a továbbiakban: pótlékalap) a mindenkori éves költségvetési törvény állapítja meg.”

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

78. § (1) Az államháztartásról szóló - módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az államháztartás alrendszerei költségvetési egyenlegének (többletének vagy hiányának) összefüggését és kapcsolatát ki kell mutatni az Európai Unió Túlzott Hiány Eljárása keretében előírt és jelentendő mutatóval: a kormányzati szektor hiányával (maastrichti deficitmutató).”
(2) Az Áht. 8/A. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A finanszírozási célú pénzügyi műveletek a következők:)
„a) értékpapírok kibocsátása, értékesítése és visszavásárlása;”
(3) Az Áht. 10/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szöveg jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) A 113/A. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatokkal kapcsolatos ügyletek kiadásai teljesíthetők devizában is.”
(4) Az Áht. 13/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki és egyidejűleg a jelenlegi (9) bekezdés jelölése (10) bekezdésre változik és a jelenlegi (9) bekezdésben szereplő (4)-(8) bekezdésre való hivatkozás (4)-(9) bekezdésre változik:
„(9) Ha a pályázat útján elnyert központi költségvetési támogatást jogosulatlan igénybevétel vagy felhasználás miatt a jogosult államigazgatási eljárásban követeli vissza és a követelést a kötelezett határidőben nem teljesíti, a követelés köztartozásnak minősül, melyet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megkeresésre adók módjára hajt be.”
(5) Az Áht. 18/B. §-a a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Az ÁHH és a Kincstár a külön jogszabályban meghatározottak szerint a kifizetéseket megelőzően tartalmi ellenőrzést végez.
(13) Az ÁHH és a TÁH-ok a 64/A-64/D. §-ok alapján felülvizsgálják a helyi önkormányzatok központi költségvetésből származó támogatás igénybevételének és elszámolásának szabályszerűségét.”
(6) Az Áht. 18/G. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ÁKK Rt. bevételei:
a) az államadósság kezelésével összefüggésben az éves költségvetési törvényben e célra megállapított előirányzat, amelyet havi egyenlő részletekben kell az ÁKK Rt. rendelkezésére bocsátani,
b) egyéb bevételek.”
(7) Az Áht. 18/I. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kincstár bevételei
a) az államháztartás pénzforgalmának lebonyolítására és egyéb jogszabályban meghatározott feladatainak ellátására az éves költségvetési törvényben meghatározott előirányzat, amelyet havi egyenlő részletekben kell a Kincstár rendelkezésére bocsátani,
b) az a) pontba nem tartozó, szerződés alapján ellátott feladatok végzéséért, valamint szolgáltatások nyújtásáért kapott bevételek,
c) egyéb bevételek.”
(8) Az Áht. 42. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(7) bekezdés jelölése (4)-(8) bekezdésre változik:
„(3) A Kormány nem vállalhat kezességet abban az esetben, ha valószínűsíthető, hogy a kötelezett kezességbeváltás, illetve egyéb költségvetési forrás igénybevétele nélkül nem fogja tudni fizetési kötelezettségét teljesíteni.”
(9) Az Áht. 48. §-a a következő s) ponttal egészül ki:
(A pénzügyminiszter)
„s) ellátja - az Állami Számvevőszék és a Miniszterelnöki Hivatal véleményének kikérésével - az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés koordinációjával és harmonizálásával kapcsolatos jogszabály-előkészítési feladatokat, beleértve az ellenőrzési módszertan és a szakképzés feladatait is.”
(10) Az Áht. 64/A. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az illetékes TÁH a rendelkezésére álló iratok és saját nyilvántartásai alapján, illetve a helyszínen az önkormányzat év végi elszámolásának benyújtásáig megvizsgálhatja a feladatmutatók alakulását. Amennyiben az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti felhívásnak nem vagy csak részben tett eleget, és az önkormányzat adatszolgáltatása szerinti együttes összeg, valamint a TÁH álláspontja szerinti együttes összeg közötti eltérés meghaladja a 2%-ot, de legalább 1 millió Ft-ot, a helyszíni vizsgálat kötelező. A vizsgálat eredményéről a TÁH külön jogszabályban meghatározott tartalmú jegyzőkönyvet vesz föl. A jegyzőkönyvben a TÁH javasolhatja az önkormányzatnak, hogy a következő előirányzat-módosítási lehetőségnél az érvényes feladatmutatóit módosítsa, illetve az elszámolásnál a TÁH által javasolt adatokat érvényesítse.
(3) Amennyiben a helyi önkormányzat az (1)-(2) bekezdés szerinti felhívásnak, illetve a jegyzőkönyvbe foglalt javaslatnak nem tesz eleget, és a felhívásban, illetve a jegyzőkönyvben szereplő jogcímeknél az év végi elszámolás során visszafizetési kötelezettsége és a (4) bekezdés alapján igénybevételi kamatfizetési kötelezettsége keletkezik, a jogtalanul igénybe vett előirányzat, de legfeljebb a TÁH felhívásában, illetve a jegyzőkönyvbe foglalt javaslatában feltüntetett különbözet után - a (4) bekezdés szerinti igénybevételi kamaton felül - jogcímenként kiegészítő kamatot fizet. A kiegészítő kamat mértéke a jegybanki alapkamat ötven százaléka.
(4) A helyi önkormányzat igénybevételi kamatot fizet a jogtalanul igényelt teljes előirányzat után, ha az igényelt, feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulások és támogatások összege legalább 5 százalékkal meghaladja az önkormányzatot ténylegesen megillető összeget. Az igénybevételi kamat mértéke:
a) ha az önkormányzat a 64. § (5) bekezdés ab) pontja szerinti időpontig lemond az előirányzatról, a jegybanki alapkamat ötven százaléka,
b) ha a 64. § (5) bekezdés ac) pontja szerinti időpontig lemond az előirányzatról, a jegybanki alapkamat,
c) ha az év végi elszámolás során keletkezik visszafizetési kötelezettsége, illetve a jogtalan igénybevételt a TÁH a 64/D. § szerinti felülvizsgálati eljárás keretében állapítja meg, a jegybanki alapkamat kétszerese.
Amennyiben a jogtalan igénybevétel összege nem haladja meg az 500,0 ezer forintot, az egyébként irányadó kamatmérték 50%-át kell fizetni. A 64. § (5) bekezdés aa) pontja szerinti lemondást igénybevételi kamatfizetési kötelezettség nem terheli.”
(11) Az Áht. 64/A. §-a (6) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A helyi önkormányzat)
„a) évközi lemondás alapján megállapított fizetési kötelezettségét a nettó finanszírozás keretében történő elszámolással,”
(teljesíti.)
(12) Az Áht. 64/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A helyi önkormányzat a 64-64/A. §-ok hatálya alá nem tartozó, központi költségvetésből származó, a Belügyminisztérium fejezet Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai címében szereplő támogatásokat a TÁH útján igényli. A TÁH - a támogatásról szóló jogszabály, illetve tájékoztató alapulvételével - a rendelkezésére álló iratok, saját nyilvántartása, illetve helyszíni vizsgálat alapján szabályszerűségi szempontból megvizsgálja a támogatási igényt, és szükség esetén, jogszabályban meghatározott rövid határidő kitűzésével hiánypótlásra, módosításra hívja fel az önkormányzatot. Amennyiben az önkormányzat a felhívásnak nem tesz eleget, a TÁH a támogatási igényt - véleményével együtt - továbbítja az elbírálásra jogosult szervnek.”
(13) Az Áht. 64/D. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Amennyiben az önkormányzat a TÁH 64/A. § (2) bekezdése, 64/B. § (4) bekezdése szerinti jegyzőkönyvbe foglalt javaslatának, illetve a (2) bekezdés szerinti felhívásnak legkésőbb az év végi elszámolás során, illetve a (2) bekezdésben foglalt határidőig nem tett eleget, a TÁH - szükség esetén - a tényállást helyszíni felülvizsgálat során rögzíti.”
(14) Az Áht. 92. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) A központi költségvetési szervek bevételei közül az alaptevékenység bevételei eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50%-a saját bevételként számolható el, 50%-a pedig a központi költségvetés, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai központosított bevételét képezi.
(3) A fejezet felügyeletét ellátó szervek a felügyeletük alá tartozó, kizárólag saját bevételből gazdálkodó költségvetési szervek részére - ha törvény másképp nem rendelkezik - befizetési kötelezettséget írhatnak elő, mely összeg a fejezetnél év közben jelentkező többletfeladatok ellátásának fedezetére használható fel.”
(15) Az Áht. 93. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A költségvetési szerv a jóváhagyott előirányzatokon belül - beleértve a létszámkeretet is - köteles gazdálkodni. A személyi juttatásokon belül jutalmazásra fordítható előirányzat, valamint az év közben keletkezett megtakarítás tárgyévi jutalmazási célú felhasználásának mértéke - az éves költségvetési törvényben meghatározott kivétellel - a Ktv. és a Hszt. hatálya alá tartozó szerveknél nem haladhatja meg az eredeti rendszeres személyi juttatási előirányzat 50%-át. Fel nem használt kiadási előirányzatát a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv felülvizsgálja.”
(16) Az Áht. 96. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységből származó - a gazdálkodás rendjét, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított - eredményének 18%-át köteles a tárgyévi eredményelszámolás során a központi költségvetésbe befizetni.
(6) Nem kell az (5) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.”
(17) Az Áht. 101. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésében előirányzott központi költségvetési hozzájárulások és különféle térítések költségvetési törvényben jóváhagyott fedezetét, amennyiben törvény másként nem rendelkezik, időarányos mértékig, havi bontású finanszírozási terv szerint, a társadalombiztosítás által folyósított, a központi költségvetésből finanszírozott ellátási kiadások megtérítését az alap kezelőjének havi elszámolása alapján kell folyósítani.”
(18) Az Áht. 101. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a (2)-(8) bekezdés jelölése (3)-(9) bekezdésre változik:
„(2) A központi költségvetésből finanszírozott, a TÁH-ok által folyósított ellátási kiadások költségvetési törvényben jóváhagyott fedezetét havi bontásban, finanszírozási terv alapján kell folyósítani.”
(19) Az Áht. 101. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Amennyiben a fejlesztési támogatásban részesülő helyi önkormányzat és központi költségvetési szerv a beruházás megvalósítása során a kivitelezést végző szervezettel kötött szerződés alapján - közterület-használati díj, földterület-, épület-, irodatechnikai berendezés-, felvonulási terület bérlet, adás-vétel stb. jogcímen, vagy alvállalkozói munkavégzés során - bevételhez jut, úgy az e bevétel összegére jutó arányos egyéb állami támogatást is vissza kell fizetnie a központi költségvetésbe.”
(20) Az Áht. 108. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Kormány határozattal dönthet az állam kincstári és vállalkozói vagyonának egymás közötti - bármilyen jellegű visszapótlás nélküli - átcsoportosításáról. E rendelkezés az állam társadalombiztosítási ellátást szolgáló vagyonára nem vonatkozik.”
(21) Az Áht. 109/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kincstári vagyon tulajdonjogának átruházásából (a továbbiakban: értékesítés) származó bevétel - kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik - a központi költségvetés központosított bevételét képezi a (4) bekezdésben foglaltakra figyelemmel.
(4) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékéből ki kell egyenlíteni a költségvetési szerv köztartozását. A köztartozás mértékét és az értékesítés költségének összegét meghaladó bevétel 50%-a a központi költségvetési szervet illeti meg.
(5) A bevételnek a (4) bekezdésben meghatározott hányadot meghaladó része a központi költségvetés, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai központosított bevételét képezi, kivéve, ha - kormányrendeletben szabályozottak alapján - a benyújtott visszahagyási kérelemről a pénzügyminiszter másképp dönt.
(6) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket, készleteket a költségvetési törvényben meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó értékhatárig saját hatáskörben, afelett a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok szerint értékesítheti.”
(22) Az Áht. 109/F. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kincstári vagyon tárgyai felett vagyonkezelői jogot gyakorolhat
a) az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az a központi költségvetési szerv, amelyet a KVI - az érintett szerv felügyeletét ellátó szerv vezetőjének egyetértésével - kijelöl és a vagyonkezelésre vonatkozóan vele megállapodást köt (a továbbiakban: kijelölés), továbbá
b) bármely természetes és - az (1) bekezdésben jelölt szervezeteken kívül - jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amellyel a vagyonkezelésre - központi költségvetési szerv megszűnése esetén a jogutódként létrejövő szervezet alapítója egyetértésével - a KVI szerződésben megállapodik (a továbbiakban: vagyonkezelési szerződés),
c) az állami tulajdonban lévő erdő és az azzal szerves egységet képező egyéb földterületek esetében az a 100%-ig állami tulajdonban levő erdőgazdasági társaság, amellyel - a környezetvédelmi és vízügyi miniszter egyetértésével - a Nemzeti Földalap Kezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) vagyonkezelési szerződést köt,
d) az, akire a vagyonkezelői jogot e törvény rendelkezéseinek megfelelően átruházták, illetőleg - az öntözési célú létesítmények kivételével - a mezőgazdasági célokat szolgáló vízilétesítmények medrei és az azzal szerves egységet képező földterületek esetében a vízitársulat, amellyel a NFA vagyonkezelési szerződést köt,
e) a védett természeti területek tekintetében az, akivel - a földművelésügyi és vidékfejlesztési, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter egyetértésével - a KVI vagyonkezelési szerződést köt,
f) a 109/K. § (6) bekezdésében meghatározott használó.”
(23) Az Áht. 109/F. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Amennyiben az ingyenes használati joggal terhelt, kincstári vagyonkörbe tartozó ingatlanok ingyenes használója a jogszabályban előírt felújítási, karbantartási vagy állagmegóvási munkákat a KVI írásbeli felszólítása ellenére - a felszólítás kézhezvételét követő 120 napon belül - nem kezdi meg vagy a felszólításban megjelölt határidőig nem fejezi be, használati joga megszűnik. Az ingyenes használati jog törlése és a KVI vagyonkezelői jogának bejegyzése iránt a KVI intézkedik az illetékes földhivatalnál. A KVI vagyonkezelői jogának bejegyzésére a (3) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.”
(24) Az Áht. 109/I. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (3) bekezdés jelölése (4) bekezdésre változik:
„(3) A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet vagyonkezelésében lévő termőföld értékesítéséből származó bevétel 100%-át termőföldvásárlásra kell fordítani.”
(25) Az Áht. 109/K. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy nemzetközi egyezményből vagy nemzetközi szervezetben viselt tagságból eredő segítségnyújtási kötelezettség teljesítése, illetve belföldi vagy külföldi katasztrófák és súlyos szerencsétlenségek megelőzése, következményeinek elhárítása vagy enyhítése érdekében a kincstári vagyonba tartozó ingó dolgok tulajdonjogának ingyenes átruházásáról határozattal döntsön.”
(26) Az Áht. 112. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az államháztartás alrendszerei államadósságának összefüggését és kapcsolatát ki kell mutatni az Európai Unió Túlzott Hiány Eljárása keretében előírt és jelentendő mutatóval: a kormányzati szektor adósságával (maastrichti adósságmutató).”
(27) Az Áht. 120. §-a következő 120/A. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„Az államháztartás pénzügyi ellenőrzésének szervezete
120/A. § (1) Az államháztartás külső ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevőszék látja el.
(2) Az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzését
a) a vezetés részét képező - kiépített és működő - pénzügyi irányítási és szabályozási rendszerek, továbbá az elkülönült szervezetek keretei között végzett (előzetes ellenőrzések rendszere);
b) és a függetlenített (utólagos) belső ellenőrzési szervezet útján kell ellátni. Az utólagos belső ellenőrzési feladatokat a Kormány által kijelölt, a költségvetés ellenőrzéséért felelős állami szerv, továbbá a fejezetek felügyeleti ellenőrző szervezetei és a fejezetek, köztestületek, valamint a helyi önkormányzatok költségvetési szerveinek belső ellenőrei látják el.”
(28) Az Áht. 121. §-a és a 121. § előtti cím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Államháztartási külső ellenőrzés
121. § Az Állami Számvevőszék feladatait, hatáskörét és szervezetét külön törvény állapítja meg.”
(29) Az Áht. a következő 121/B. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„Az államháztartási függetlenített belső ellenőrzés
121/B. § (1) A függetlenített belső (utólagos) ellenőrzés feladata az államháztartás alrendszereiben a költségvetés tervezése, végrehajtása és a végrehajtásáról szóló beszámolás, kapcsolódóan a pénzügyi irányítási, szabályozási (előzetes ellenőrzési) rendszerek működésének vizsgálata, értékelése szabályossági, illetve hatékonysági szempontból. Az ellenőrzést elrendelő szerv vezetőjét az ellenőrzés megállapításairól, javaslatairól jelentésben kell tájékoztatni.
(2) A Kormány a központi költségvetés, az alapok, valamint a központi költségvetési szervek tekintetében a pénzügyi ellenőrzésért, továbbá a gazdálkodó szerveknek, a közalapítványoknak, az alapítványoknak, a megyei és regionális területfejlesztési tanácsoknak és - a pártok kivételével - a társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésből, alapokból juttatott pénzeszközök - ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is - felhasználásának ellenőrzéséért felelős állami szervet jelöl ki.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott állami szerv hatásköre, az állami kezesség beváltása jogosságának ellenőrzésére is kiterjed. Ennek keretében a központi költségvetés mellett a tartozás eredeti kötelezettjénél és jogosultjánál is ellenőrizheti a kezességi szerződés feltételeinek betartását.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott állami szerv feladat- és hatáskörében eljáró ellenőr az ellenőrzött szervnél államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, a jogszabályokban meghatározott adatvédelmi előírások betartásával.
(5) A fejezet felügyeletéért felelős szerv pénzügyi ellenőrzést végez a fejezet költségvetésének végrehajtása, beszámolása tekintetében a felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél és alapoknál, továbbá a fejezet költségvetéséből, illetve az alap által nyújtott támogatás rendeltetésszerű felhasználása, valamint e szerveknél egyéb szervek, magánszemélyek részére nyújtott támogatás felhasználásának rendeltetés- és szabályszerűségének tekintetében.
(6) Feladatának megfelelő ellátásához a függetlenített belső ellenőr funkcionális függetlenségét biztosítani kell különösen a következők tekintetében:
a) az ellenőrzési program elkészítésében és végrehajtásában;
b) kinevezés, felmentés és szervezeti alárendeltség tekintetében;
c) az irányítási és végrehajtási tevékenységtől való egyértelmű elkülönítés tekintetében;
d) valamint jelentéseinek önálló, befolyástól mentes kialakításában.
(7) A (6) bekezdésben foglaltak érvényre juttatásáért a 120/A. § (2) bekezdés b) pontjában megnevezett szervezetek felügyeletét ellátó vezető felelős.”
(30) Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„c) az egyes állami feladatokat is ellátó - az államháztartáson kívüli - szervek esetében a támogatás nyújtása, valamint a felhasználás és beszámolás feltételeit;”
(31) Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„u) a 120/A. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt függetlenített belső ellenőrzések szabályait;”
(rendeletben szabályozza.)

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása

79. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló - módosított - 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj, az 5. § (1) bekezdésében fel nem sorolt hozzátartozói nyugellátások, az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíja, valamint az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek I-II. csoportos rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíja kiadásainak, és a méltányossági kifizetések fedezetére szolgál.”
(2) Az AT. 4. §-a (3) bekezdése c) pontjának 5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve)
„5. a sorkatonai és polgári szolgálatot teljesítők után fizetett nyugdíjbiztosítási és egyéni nyugdíjjárulék összegét,”
(3) Az AT. 5. §-a (3) bekezdése c) pontjának 7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve)
„7. a sorkatonai és polgári szolgálatot teljesítők után fizetett egészségbiztosítási járulék összegét,”

A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosítása

80. § (1) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló - módosított -1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) 1. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az önkormányzatok címzett támogatást igényelhetnek:)
„b) szennyvízelvezetést és -tisztítást, valamint térségi szilárdhulladék-kezelő rendszer létesítését szolgáló 1 milliárd forint feletti összköltségű beruházások megvalósítására. E beruházások esetében a központi támogatás maximális mértéke - a 6. §-ban és 7. §-ban foglaltak figyelembevételével - megegyezik a céltámogatásokra vonatkozó támogatási mértékkel. A szennyvízberuházások esetében a céltámogatási igénykielégítés külön jogszabályban megállapított sorrendjét kell figyelembe venni.”
(2) A Cct. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi, a feltételeknek megfelelően benyújtott új igényre, akkor az éves céltámogatási lehetőség a következők szerint oszlik meg az egyes támogatási célok között: a térségi szilárdhulladék-kezelő rendszer építésére 15%, a működő kórházak és szakrendelők gép-műszer beszerzéseire 15%, a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira együttesen 70%. A térségi szilárdhulladék-kezelő rendszer építésére, illetve a működő kórházak és szakrendelők gép-műszer beszerzéseire felhasználható előirányzat maradványa a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira használható fel. Az egyes céloknál a további igénykielégítési sorrendet e törvény mellékletei határozzák meg.”
(3) A Cct. 19. §-ának (3) bekezdésében a „kizárólag önkormányzatok és az állam” szövegrész helyébe a „kizárólag önkormányzatok és/vagy az állam” szövegrész lép.
(4) A Cct. 19. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A központi támogatással létrejövő beruházást kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő teher-, per- és igénymentes ingatlanon lehet megvalósítani (kivéve a szennyvízcsatorna-hálózat építését).”

A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása

81. § (1) A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló - módosított - 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) 9/C. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A sorsolási jegyzőkönyv alapján 2004. január 1-jétől kezdődően az illetékes körzeti földhivatal - az állami költségvetés terhére - változási vázrajzot készít.”
(2) Az Fkbt. 12/F. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ingatlan-nyilvántartásba osztatlan közös tulajdonként bejegyzett ingatlanok esetében a megosztások költségeit 2004. január 1-jétől kezdődően az állam viseli. A körzeti földhivatal illetékességi területén lefolytatott eljárás során elsőbbséget élvez az a kérelmező, aki a megosztással kialakított önálló ingatlanát sajátjaként műveli. A megosztás költségeit a kérelmező megelőlegezheti. A költségek viselésének és megtérítésének módját a Kormány rendeletben szabályozza.”
(3) Az Fkbt. a következő 15. §-sal egészül ki:
„15. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egységes eljárás érdekében az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos földhivatali eljárás részletes szabályait, az Fkbt. 12/F. § (1) bekezdése szerint 2002. március 1-jéig benyújtott kérelmek teljesítésének ütemezése érdekében szükséges intézkedésekre vonatkozó szabályokat, a költségviselés és megtérítés szabályait rendeletben megállapítsa.”

A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása

82. § (1) A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló - módosított - 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Nkat.) 2. §-a (3) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Alapprogram céljainak megvalósítása érdekében a miniszter)
„b) a bizottsággal egyeztetve az (1) bekezdés szerinti előirányzat - a 7. § f) pontjában foglalt költségekkel csökkentett - összegének legfeljebb 25%-ában meghatározza az általa közvetlenül felhasználható keretet (a továbbiakban: miniszteri keret);
c) szakmai kollégiumokat hoz létre és kinevezi annak vezetőit. A szakmai kollégium - a miniszteri keret kivételével - a bizottság által meghatározott támogatási célok alapján, a bizottság elnökének egyetértésével dönt a pályázatok kiírásáról. A bizottság elnökének egyetértése hiányában a pályázat kiírásáról a bizottság dönt. A pályázat elbírálásáról a szakmai kollégium dönt. Amennyiben a bizottság elnöke a szakmai kollégiumnak a pályázat elbírálására vonatkozó támogató döntésével nem ért egyet, akkor azt - a döntés végrehajtásának felfüggesztésével egyidejűleg, indokolással - végleges elbírálás végett a bizottság elé terjeszti. A miniszter a szakmai kollégiumok tagjai felét saját hatáskörben kéri fel a szakmai, illetve társadalmi szervezetek véleményének meghallgatása után, másik felét pedig az érintett szakmai, illetve társadalmi szervezetek küldik.”
(2) Az Nkat. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az Alapprogram átvehet átcsoportosított előirányzatként más fejezeti kezelésű előirányzatot, amelyet annak kezelője pályázat útján kíván kulturális célok támogatására fordítani, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 24. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel. A pályáztatás lebonyolítására az Alapprogramra érvényes szabályokat kell alkalmazni.”
(3) A Nkat. 5/A. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„(1) Azoknál az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalanyoknál - az 5/A. § (3) bekezdésének második mondatában foglalt kivétellel -, akik nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá, a kulturális járulék alapja a járulékköteles termékeknek és szolgáltatásoknak az egyszerűsített vállalkozói adó alapjába számító bevétele.”
(4) A Nkat. 5/A. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„(3) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a kulturális járulék alapja a járulékköteles termékeknek és szolgáltatásoknak az egyszerűsített vállalkozói adó alapjába számító bevétele.”

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

83. § (1) A közoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 32. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi (2) és (3) bekezdés jelölése (3) és (4) bekezdésre módosul:
„(2) A kollégiumban externátusi ellátás biztosítható annak a tanulónak, akinek férőhely hiányában nem lehet kollégiumi elhelyezést biztosítani.”
(2) A Kt. 52. §-ának (3) bekezdés a)-f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A tanuló kötelező tanórai foglalkoztatása - a (4) és (6) bekezdés kivételével - nem lehet több]
„a) az első-harmadik évfolyamon napi négy tanítási óránál;
b) a negyedik-hatodik évfolyamon napi négy vagy öt (heti átlagban négy és fél) tanítási óránál;
c) a hetedik-nyolcadik évfolyamon napi öt tanítási óránál;
d) a kilencedik-tizedik évfolyamon napi öt vagy hat (heti átlagban öt és fél) tanítási óránál;
e) középiskolában - az f)-g) pontban meghatározott kivétellel - a tizenegyedik évfolyamtól napi hat tanítási óránál;
f) a szakképzésben az iskolai és iskolán kívüli gyakorlati képzés a szakképzési törvényben meghatározott időnél;”
(3) A Kt. 124. §-ának (24) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(24) A könyvtáros tanárok (tanítók) alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket 2003. szeptember 1-jétől fokozatosan kell bevezetni az általános iskolákban, középiskolákban és szakiskolákban. A kollégiumokban és az alapfokú művészetoktatási intézményekben a könyvtáros tanárok (tanítók) alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket 2004. szeptember 1-jétől fokozatosan kell bevezetni. Ezektől az időpontoktól kezdődően a számított létszámból egy, ezt követően tanévenként további fél-fél fő létszám biztosítása kötelező. Ha a közoktatási intézményekben a vezető beosztásban foglalkoztatottak száma eggyel kevesebb, mint amennyit az e törvény 1. számú mellékletének Harmadik része meghatároz, e megbízás kiadása 2004. szeptember 1-jéig nem kötelező. Ha az iskolában, kollégiumban a szabadidő-szervező munkakör nincs betöltve, e munkakör betöltése 2004. szeptember 1-jéig nem kötelező. A 2002/2003. és a 2003/2004. tanévben az e törvény 52. §-ának (7) bekezdése alapján kiszámított időkeret nyolcvan százalékának biztosítása kötelező az általános iskolákban és a szakiskolák kilencedik-tizedik évfolyamán, illetve kilencven százalékának biztosítása kötelező a középiskolák kilencedik-tizenharmadik évfolyamán.”
(4) A Kt. 1. számú melléklet Első rész „Pedagógusok” fejezet „Iskolában és kollégiumban” alcím 1. pontja a következő második-negyedik mondattal egészül ki:
„Ha külön jogszabályban meghatározottak szerint az iskolai könyvtár működtetése kötelező, a könyvtáros tanár (tanító) létszámának megállapításánál minden, az ötödik-tizenharmadik évfolyamon a helyi tantervben szereplő könyvtári órát, továbbá a könyvtár nyitva tartásának idejét is figyelembe kell venni. Ha az iskolai könyvtár működtetése kötelező a könyvtáros tanári (tanítói) létszám egynél akkor sem lehet kevesebb, ha a számítások ezt lehetővé tennék. Az alapfokú művészetoktatási intézményben, ha legalább kettőszáz és legfeljebb négyszáz tanuló befogadására létesítették egy, ha több, mint négyszáz tanuló befogadására létesítették további egy könyvtáros tanárt kell alkalmazni.”
(5) A Kt. 1. számú melléklet Első rész „Pedagógusok” fejezet „Iskolában és kollégiumban” alcím 2. pontja a következő második mondattal egészül ki:
„Kollégiumban, ha azt legalább kettőszáz és legfeljebb négyszáz tanuló befogadására létesítették egy, négyszáznál több tanuló befogadására létesítették további egy könyvtáros tanárt (tanítót) kell alkalmazni.”
(6) A Kt. 1. számú melléklet Második rész „A költségvetési hozzájárulás megállapításának elvei” 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. A költségvetési törvényben meghatározott normatív költségvetési hozzájárulásokon felül
a) normatív, kötött felhasználású előirányzattal a Belügyminisztérium fejezet Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai cím alatt megtervezett összeggel kell támogatni
- a helyi önkormányzati közoktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak részére a pedagógus-továbbképzés és -átképzés szervezését,
- a fővárosi és a megyei közalapítványok szakmai tevékenységét, és
- a taneszköz-fejlesztést.
b) Az Oktatási Minisztérium fejezet „Humán szolgáltatás és egyházi kiegészítő támogatás” alcím alatt kell megtervezni az a) pont első gondolatjelében meghatározott célok igénybevételének fedezetét a nem helyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények számára.
c) Az Oktatási Minisztérium költségvetési fejezetében elkülönített előirányzatként kell megtervezni
- az a) pont első gondolatjeles bekezdésében meghatározott célok igénybevételének fedezetét az állami felsőoktatási intézmények által fenntartott közoktatási intézmények számára,
- a közoktatás fejlesztését, megújítását szolgáló tevékenységet, a közoktatás számítógépes hálózatának kiépítését, fejlesztését, működtetését.”
(7) A Kt. 1. számú melléklet Második rész „A költségvetési hozzájárulás megállapításának elvei” 2. pontja felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A költségvetési törvényben meghatározott normatív költségvetési hozzájárulásokon belül”
(8) A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II. fejezet, 7. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) E keret terhére
- az osztályfőnöki, tanszakvezetői (tagozatvezetői, szakosztályvezetői), tanulócsoport-vezetői, szakmai munkaközösség vezetői feladatot ellátó pedagógus heti kötelező órájának teljesítésébe e feladat ellátására heti egy órát be kell számítani,
- ha az iskolában, alapfokú művészetoktatási intézményben, kollégiumban nem kötelező a könyvtárostanár (tanító) alkalmazása kettőszáz tanulóig legalább heti öt órát (napi egy órát), kettőszáz tanuló felett heti tíz órát (napi kettő órát) a kötelező óra terhére biztosítani kell az iskolai, kollégiumi könyvtári feladatok ellátásához.”

A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

84. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló - módosított - 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Exim tv.) 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Eximbank a pénzkölcsön nyújtása keretében az export finanszírozása érdekében kedvező kamatozású hitelt és kötött segélyhitelt nyújthat devizabelföldi és devizakülföldi hitelintézeteknek, a magyar áruk és szolgáltatások kivitelét végző gazdálkodó szervezeteknek és az ezen árukat, szolgáltatásokat megvásárló (igénybe vevő) devizakülföldieknek. Devizabelföldi és devizakülföldi alatt a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ában foglaltakat kell érteni.”
(2) Az Exim tv. 7. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az éves költségvetési törvényben meg kell határozni:)
„e) az Eximbank által folyósított kötött segélyhitelekhez kapcsolódó, a központi költségvetés terhére nyújtott támogatások előirányzatát.”
(3) Az Exim tv. 26. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeit és a segélyhitelnyújtás részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.”

Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosítása

85. § (1) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló - módosított - 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv. tv.) 1. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az ÁPV Rt. a Kormány felhatalmazása alapján, többségi állami tulajdonú gazdasági társasággal, az annak rendelkezése alatt álló vagyon értékesítésére és az értékesítésig történő kezelésére szerződést köthet, mely eljárásokra a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény rendelkezései nem vonatkoznak. Az értékesítésre jelen törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(2) A Priv. tv. 7. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) E törvény mellékletében feltüntetett, azonos tevékenységet folytató, tartós állami tulajdonú részesedéssel működő társaságok esetében, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) szerinti átalakulásról, az állami tulajdoni hányad változatlanul hagyása mellett, Kormány-felhatalmazás alapján, a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Rt. Igazgatósága dönt.”
(3) A Priv. tv. 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ÁPV Rt. alapítására és működésére - e törvény eltérő rendelkezései kivételével - a Gt. szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
(4) A Priv. tv. 17. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § Az igazgatóság tagjai, a felügyelő bizottsági tagok és a könyvvizsgáló az ÁPV Rt. üzleti ügyeiről szerzett értesüléseiket üzleti titokként kötelesek megőrizni [Gt. 21. § (3) bekezdés, 27. § (1) bekezdés, 38. § (1) bekezdés és 42. § (3) bekezdés.].”
(5) A Priv. tv. 23. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyonból befolyó bevételeket a következő célokra fordíthatja:)
„d) gazdasági társaság, illetve befektetési célú alap létesítésére, vagy abban való részesedés szerzésére, ingatlanok, ingóságok, vagyoni értékű jogok vásárlására.”
(6) A Priv. tv. 27. § (3) bekezdésének d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az 5. § szerinti vagyon az alábbi eljárásokkal értékesíthető:)
„d) nyilvános forgalomba hozatal (Tpt. 5. § 80. pont),
e) zártkörű forgalomba hozatal (Tpt. 13. §),”
(7) A Priv. tv. 28. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A nyilvános értékesítésre kerülő vagyon értékesítését és vagyonkezelésbe adását az ÁPV Rt.-nek vagy az általa megbízott vagyonértékesítőnek - ha e törvény kivételt nem tesz - versenyeztetés útján kell megkísérelnie. A haditechnikai eszközök és szolgáltatások kiviteléről, behozataláról, illetve reexportjáról szóló 48/1991. (VII. 23.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó és a NATO 1999. évi védelmi tervezési kérdőívére adandó magyar válaszról, a 2001-2006. közötti időszakra szóló NATO haderő-fejlesztési javaslatokkal kapcsolatos magyar álláspontról, valamint a honvédelmet érintő egyes kérdésekről szóló 2183/1999. (VII. 23.) Korm. határozat alapján az ÁPV Rt.-hez került, illetőleg a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény alapján a Honvédelmi Miniszter által honvédelmi célra feleslegesnek minősített és az ÁPV Rt. részére átadott ingó tárgyi eszközök és készletek (benne a haditechnikai eszközök és készletek) 1 millió forint, vagy ezt meghaladó egyedi átvételi értékhatár esetén zártkörű pályázattal értékesítendők.
(2) Mellőzni lehet a versenyeztetést:
a) a portfoliócsomagok kezelésére létrehozott részvénytársaságok részvényeinek nyilvános eladása esetén;
b) a több befektetőnél történő tőkepiaci jellegű zártkörű forgalomba hozatal és tőzsdei értékesítésre adott megbízás esetében;
c) a Magyar Állam tulajdonában lévő részvény, üzletrész vagy ingatlan értékarányos, vagy értékkülönbözet térítése melletti cseréje esetén, ha a csere a privatizáció előkészítését, illetőleg a tartós állami tulajdon megszerzését vagy fenntartását biztosítja;
d) a hozzárendelt vagyon elemeinek gazdasági társaságok részére, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátásakor;
e) ha az ÁPV Rt. az 54-57. §-ban meghatározott kedvezményes mértékig a munkavállalók részére értékesíti az állami vagyont;
f) ha az ÁPV Rt. (jogelődje) a külső befektető(k) részére opciót biztosított;
g) ha törvény eltérően rendelkezik;
h) nyomvonal jellegű létesítmény és helyhez kötött egyéb közcélú létesítmény elhelyezése céljára szolgáló földterület elidegenítése esetében;
i) ha az ÁPV Rt. két esetben nyilvános versenyeztetési eljárást folytatott le, amely eredménytelenül zárult;
j) az e törvény 35. §-ában meghatározott vagyonátadás esetében;
k) a telekalakításról szóló jogszabály végrehajtása vagy a telekalakítások végrehajtásához szükséges tulajdoni változásra vonatkozó megállapodás esetén;
l) a 2183/1999. (VII. 23.) Korm. határozat, illetőleg a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény alapján, a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra feleslegesnek minősített és az ÁPV Rt. részére átadott ingó tárgyi eszközök és készletek (benne haditechnikai eszközök és készletek) esetében 1 millió forint egyedi átvételi értékhatár alatt;
m) amennyiben a föld és a rajta lévő felépítmény tulajdonjoga elválik, illetve a Ptk. vonatkozó szabályainak figyelembevételével, lehetősége van a tulajdonostársnak a tulajdoni hányad megváltására, ha az értékesítésre kerülő ingatlan vagy ingatlanrész értéke nem haladja meg az 50,0 millió forintot;
n) a Magyar Állam, illetve az ÁPV Rt. kizárólagos vagy legalább 75%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek értékesítéssel, vagyonkezeléssel való megbízása, valamint privatizációhoz és vagyonkezeléshez kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele esetén.”
(8) A Priv. tv. 29. § (4) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pályázati felhívás mellett elkészítendő részletes tájékoztatónak tartalmaznia kell a (2) bekezdésen túlmenően különösen:]
„e) a társaság működésével kapcsolatos környezetvédelmi információkat, a már kialakult környezetkárosodások kármentesítésének várható költségbecslését.”
(9) A Priv. tv. 31/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a pályázati felhívásra nem nyújtottak be érvényes ajánlatot, vagy ha a benyújtott pályázatok egyike sem felel meg a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek, akkor a pályázatot eredménytelennek kell nyilvánítani, és az érintett társasági részesedés, illetve egyéb vagyon értékesítésére, a 28. § (2) bekezdés i) pontjában foglaltak figyelembevételével, új pályázatot kell kiírni.”
(10) A Priv. tv. 54. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A vezetői és munkavállalói kivásárlás esetén nem lehet alkalmazni az e törvény 55-57. §-ában foglalt rendelkezéseket.”
(11) A Priv. tv. 70. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az ÁPV Rt. alaptőkéjének leszállítása esetén, a vele szemben fennálló követeléseket a Gt. 262. §-ának (2) bekezdése szempontjából biztosítékokkal ellátottaknak kell tekinteni.”
(12) A Priv. tv. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„73. § E törvény 5. §-ában meghatározott vagyon tekintetében az ÁPV Rt.-nek, az e törvényen alapuló tulajdonosi joggyakorlása az állami tulajdonban lévő ingatlanok tekintetében, magában foglalja az ingatlan-nyilvántartási törvényben meghatározott vagyonkezelői jogot is. Ez a vagyonkezelői jog e törvény alapján jön létre, amely tényt az ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba az ÁPV Rt. nyilatkozata alapján kell bejegyezni.”
(13) A Priv. tv. mellékletéből törlésre kerülnek a következő társaságok, valamint a társaságokhoz kapcsolódó, tartós állami részesedés legalacsonyabb mértékére vonatkozó rendelkezések:
„MAHART Magyar Hajózási Rt., Magyar Légiközlekedési Rt. (MALÉV), Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Rt., Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Martonseed Martonvásári Mezőgazdasági Kísérleti Gazdaság Rt., Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Rt., Hód-Mezőgazda Rt., Lábod-Mavad Rt., Balatoni Halászati Rt., Fertő-tavi Nádgazdaság Rt., Abaúji Charolais Mezőgazdasági Rt., Tokaj Kereskedőház Rt., VOLÁNBUSZ Rt., Agria Volán Rt., Alba Volán Rt., Bács Volán Rt., Bakony Volán Rt., Balaton Volán Rt., Borsod Volán Rt., Gemenc Volán Rt., Hajdú Volán Rt., Hatvani Volán Rt., Jászkun Volán Rt., Kapos Volán Rt., Kisalföld Volán Rt., Körös Volán Rt., Kunság Volán Rt., Mátra Volán Rt., Nógrád Volán Rt., Pannon Volán Rt., Somló Volán Rt., Szabolcs Volán Rt., Tisza Volán Rt., Vasi Volán Rt., Vértes Volán Rt., Zala Volán Rt., Gyógyászati Segédeszközöket és Rehabilitációs Termékeket Gyártó Rt., TESCO Nemzetközi Műszaki-Tudományos Együttműködési és Kereskedelmi Kft., Reorg Rt., MERTCONTROL Minőségellenőrző Rt., Távközlési Innovációs Rt. fa., Cartographia Kft., HM CENTRAL Mosodák Rt., Fertővidéki HÉV Rt.”
(14) A Priv. tv. mellékletében a tartós állami részesedés legalacsonyabb mértéke a következők szerint módosul:
Tulajdonosi jogokat gyakorló szerv: Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.
„Magyar Posta Rt. 50%+1 szavazatra”
(15) A Priv. tv. mellékletében a gazdasági és közlekedési miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó társaságokból törlésre kerül a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt.

A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosítása

86. § (1) A közbeszerzésekről szóló - módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 80. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A (2) bekezdés szerinti díj, a 85. § és a 88. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti bírság (pénzbírság) beszedésére a Tanács jogosult, melyet a Tanácsnak a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetni. A teljes díj és a bírság (pénzbírság) huszonöt százaléka a Tanács saját bevétele, a fennmaradó hetvenöt százalék a központi költségvetés központosított bevételét képezi a (7) bekezdésben meghatározott elszámolási rend szerint.
(7) A Tanács a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339. § (1) bekezdésére, továbbá a 339. § (2) bekezdés q) pontjára és e törvény 91. § (5) bekezdésére tekintettel a tárgyévben keletkezett visszafizetési kötelezettségeivel csökkentett összegű tárgyévi bírság bevételeivel a december 31-i állapot szerint köteles elszámolni.”
(2) A Kbt. 89. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bíróságnak a közbeszerzési ügyben hozott határozat felülvizsgálata iránti kereset alapján indult eljárására a Pp. XX. fejezetét az e törvény 90-93. §-a szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.”

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

87. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló - módosított - 1995. évi LIII. törvény 106. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A környezetvédelmi bírságot a környezet igénybevételi járulékon és a környezetterhelési díjon felül kell megfizetni. A környezetvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás.”

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosítása

88. § (1) A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló - módosított - 1995. évi LVI. törvényt (a továbbiakban: Kttv.) 2. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettől külön jogszabályban meghatározott esetekben és feltételek teljesítése esetén - a hígítók és oldószerek kivételével - a termékdíj-fizetési kötelezettséget az első vevő, illetve a hasznosítást koordináló szervezet (a továbbiakban: másodlagos kötelezett) szerződésben a Környezetvédelmi Alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat (a továbbiakban: Kac.) kezelését végző szerv jóváhagyásával, továbbá csomagolás esetében a kötelezettnek termékértékesítést végző csomagolás összetevőit gyártó vagy forgalmazó - amennyiben a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül mentességet élvez - átvállalhatja. A csomagolás összetevőit gyártó vagy forgalmazó a termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása esetén a 2. § (1) bekezdése szerinti kötelezettnek minősül.
(3) E törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék:
a) üzemanyag és egyéb kőolajtermék,
b) gumiabroncs,
c) hűtőberendezés, hűtőközeg,
d) csomagolás,
e) akkumulátor,
f) hígítók és oldószerek,
g) az információhordozó papírok [20. § p) pont] közül a reklámhordozó papír [20. § r) pont]
[a továbbiakban: a) és f): közvetlenül szennyező termék; b)-e) és g) együtt: hulladékká váló termék].”
(2) A Kttv. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A termékdíj-fizetési kötelezettséget, amennyiben az nem került átvállalásra, a behozott termékdíjköteles termék belföldi forgalom számára történő vámkezelésekor, valamint a belföldi forgalom számára történő vámkezeltetéssel egy tekintet alá eső vámhatósági intézkedések során a vámhatóság határozattal állapítja meg (veti ki), a Vámtv., valamint e törvény rendelkezései szerint.”
(3) A Kttv. 5/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Mentesség szerezhető a termékdíj alól, ha külön jogszabályban meghatározott feltételekkel, az ott megadott kötelező hasznosítási aránynak megfelelő vagy nagyobb mennyiségű hulladékká vált termékdíjköteles terméket hasznosított a kötelezett. A mentesség megadásának részletes feltételeit és mértékét a Kormány rendeletben állapítja meg.”
(4) A Kttv. 5/C. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A megfizetett termékdíjat külön jogszabályban meghatározottak szerint visszaigényelheti a Kac.-tól
a) az exportáló, ha kötelezettől vásárolta a termékdíjköteles terméket és a terméket exportálta;
b) a kötelezett, ha a terméket
ba) változatlan formában,
bb) változatlan formában és állapotban építi be más termékbe és
exportálta.”
(5) A Kttv. 5/C. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Nem kell a környezetvédelmi termékdíjat megfizetni a Vám tv. 103. § (1), 105. §, 106. § (1)-(2) és (8) bekezdései, 108. §, 109. § (1)-(5) bekezdései, 110. § (1)-(2) bekezdései, 111. § (1)-(2) és (4)-(10) bekezdései, 112. § (1)-(2) bekezdései, 113. § (1) bekezdése, (5) bekezdése, (13) bekezdése és (17) bekezdése, 114. § (1) bekezdése, 115. §, 116. §, 117. § (1)-(4) és (6)-(10) bekezdései, 118. § (1) és (4)-(6) bekezdései, 119. §, 120. §, 121. §, 123/A. §, 123/B. §-a szerint vámmentesen vámkezelt, a Kt. hatálya alá tartozó vámáruk, valamint hajók üzemanyagtartályában lévő üzemanyag után. Az így mentesülő termékek esetében termékdíj visszaigénylésre nincs lehetőség.”
(6) A Kttv. 12. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Összetett vagy társított csomagolás esetén a fizetendő termékdíj megállapítására,)
„c) ha az fizikai módon összetevőire szét nem választható és nincs olyan összetevő, amely a csomagolás tömegének 90%-át eléri, a társított anyagokra vonatkozó termékdíjtételt kell alkalmazni.”
(7) A Kttv. 19/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és mértékig a szerves-vegyipari gyártó visszaigényelheti a termékdíjköteles hígítók és oldószerek kötelezett által befizetett Hokt. azon részét, amelyet igazoltan technológiai folyamatban használt fel.”
(8) A Kttv. a következő új VIII. fejezettel egészül ki:
„VIII. Fejezet
Reklámhordozó papírok környezetvédelmi termékdíja
19/C. § A reklámhordozó papírok után termékdíjat kell fizetni (a továbbiakban: Pkt.).
19/D. § (1) A termékdíj alapja a reklámhordozó papír tömege.
(2) A Pkt. termékdíjtételeit a 8. számú melléklet tartalmazza.”
(9) A Kttv. 20. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„c) hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban - a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 18. § (1) és (2) bekezdéseiben felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával - történő felhasználása;”
(10) A Kttv. 20. §-a a következő p)-s) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„p) információhordozó papír: a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 20. § b) pontja által meghatározott sajtótermékek közül az időszaki lap egyes lapszámai, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány - ide nem értve a bankjegyet, értékpapírt, könyvet és tankönyvet, valamint azokat az időszaki lapokat, amelyek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nyilvántartásában szerepelnek és az Országos Széchényi Könyvtár által kiadott ISSN számmal rendelkeznek -, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, valamint a térkép;  [LÁBJEGYZET_2]
r) reklámhordozó papír: olyan információhordozó papír, amely a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény 2. § g) pontja által meghatározott reklámot tartalmaz;
s) anyagában történő hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban - a Hgt. 18. § (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban és (2) bekezdésében felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával - történő felhasználása.”
(11) A Kttv. 1-3. számú melléklete helyébe az e törvény 14-16. számú melléklete lép.
(12) A Kttv. 5-7. számú melléklete helyébe az e törvény 17-19. számú melléklete lép.
(13) A Kttv. kiegészül az e törvény 20. számú mellékletével megállapított 8. számú melléklettel.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

89. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló - módosított - 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 77/A. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték ha a magánszemély)
„d) a kárpótlási jegyet az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgy, részvény, üzletrész megvásárlására használja fel; ilyenkor a kárpótlási jegy felhasználásával megszerzett vagyontárgy, részvény, üzletrész megszerzésére fordított érték meghatározásánál az eredeti jogosult magánszemélynél vagy - ha a kárpótlási jegy a hagyaték tárgyát képezte - örökösénél a kárpótlási jegy kamattal növelt értékét, míg más magánszemélynél a kárpótlási jegy megszerzésére fordított értéket figyelembe kell venni; az említett más magánszemély által a kárpótlási jegy felhasználásával megszerzett értékpapír tőzsdei ügyletben történő visszterhes átruházása esetén a megszerzett bevétel azon részének adókötelezettségére, amely nem haladja meg az értékpapír megszerzésére felhasznált kárpótlási jegy kamattal növelt értékét, - az átruházás jogcímét alapul véve, a kamatból származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések helyett - az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vagy az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket, míg a bevétel fennmaradó részének adókötelezettségére a kamatból származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”
(2) Az Szja tv. 77/A. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény rendelkezései szerint a munkavállaló részére nyújtott kedvezmény révén megszerzett dolgozói üzletrész, dolgozói részvény esetében az említett különbözet a munkavállalónál és - ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte - örökösénél árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül.”

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

90. § A természet védelméről szóló - módosított - 1996. évi LIII. törvény 80. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A természetvédelmi bírságot az igazgatóság, helyi jelentőségű védett természeti terület esetében pedig a jegyző szabja ki. A természetvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás.”

Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény módosítása

91. § Az erdőről és az erdő védelméről szóló - 1996. évi CXXIV. és 1997. évi CLIX. törvénnyel módosított - 1996. évi LIV. törvény a következő 103/A. §-sal egészül ki:
„103/A. § A határidőre meg nem fizetett erdőfenntartási járulék, erdőgazdálkodási bírság és erdővédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás.”

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

92. § A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének a napján a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) a következő 29/E. §-sal egészül ki:
„29/E. § (1) Az adózó a 21. § (7), (10)-(11) bekezdésében, a 29. § (5) bekezdés d) pontjában és az 1999. évi CXXV. törvény 93. §-ában meghatározott adókedvezményt a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját magában foglaló adóév és az azt követő adóévek adóalapja utáni adó megállapításánál az e §-ban meghatározott eltérésekkel veszi igénybe.
(2) Az adózó által a 2003-ban és azt követően kezdődő adóév(ek) adóalapja utáni adóból igénybe vett adókedvezmény és az említett időszakban megítélt más állami támogatás jelenértékének összege nem haladhatja meg a (3) bekezdés szerinti értéket. E rendelkezés alkalmazásában állami támogatás az adókedvezményre jogosító beruházásra vagy az ahhoz kapcsolódó - e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerint bejelentett - más eszközre, költségre tekintettel az államháztartás alrendszere költségvetésének terhére kapott ingyenes vagy kedvezményes forrás, egyéb előny, ha az államháztartási bevételkiesést vagy kiadást jelent, kivéve a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló kormányrendelet szerinti csekély összegű (de minimis) támogatást.
(3) A (2) bekezdés szerinti érték a társaságiadó-kedvezményhez kapcsolódó bejelentendő adatokról szóló miniszteri rendelet szerint bejelentett adatok jelenértéke, de legfeljebb a ténylegesen elszámolt összegek jelenértéke (a továbbiakban: megállapított érték) alapján a következők szerint meghatározott szorzatok összege:
a) a telekhatáron kívüli infrastrukturális beruházásra az 1997-2002. közötti időszakra megállapított érték 100 százaléka;
b) a környezetvédelmi beruházásra, az alapkutatás célját szolgáló eszközre, az alkalmazott kutatás célját szolgáló eszközre és a kísérleti fejlesztés célját szolgáló eszközre, valamint az alapkutatás költségére, az alkalmazott kutatás költségére, a kísérleti fejlesztés költségére, a munkavállalók általános képzésének költségére, a munkavállalók speciális képzésének költségére az 1997-2005. közötti időszakra megállapított értéknek és a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló kormányrendelet 2003. január 1-jén hatályos rendelkezései szerint meghatározott támogatási intenzitásnak a szorzata;
c) az immateriális javakra az 1997-2005. közötti időszakra évenként megállapított érték (de legfeljebb a tárgyi eszközökre évenként megállapított érték 25 százalékának)
ca) 75 százaléka - a (4) bekezdés szerinti tevékenység esetén 30 százaléka -, ha az adózó az adókedvezményre jogosító beruházást 1999. december 31-éig megkezdte,
cb) 50 százaléka - a (4) bekezdés szerinti tevékenység esetén 20 százaléka -, ha az adózó az adókedvezményre jogosító beruházást 1999. december 31-ét követően kezdte meg;
d) a)-c) pontban nem említett eszközre, költségre az 1997-2005. közötti időszakra telephelyenként (ideértve a székhelyet is) és évenként megállapított érték
da) 75 százaléka - a (4) bekezdés szerinti tevékenység esetén 30 százaléka -, ha az adózó az adókedvezményre jogosító beruházást 1999. december 31-ig megkezdte,
db) 50 százaléka - a (4) bekezdés szerinti tevékenység esetén 20 százaléka -, ha az adózó az adókedvezményre jogosító beruházást 1999. december 31-ét követően kezdte meg azzal, hogy a telephelyen első ízben megvalósított beruházás megkezdésének adóévét követő negyedik évtől a da)-db) pont szerint meghatározott érték 80 százaléka vehető figyelembe.
(4) A (3) bekezdés c) és d) pontjában említett tevékenység a járműgyártás [a közúti gépjármű gyártása (TEÁOR 03 DM 34.10) a hójáró motoros szán, önjáró golfkocsi, kétéltű gépjármű, sportgépjármű, diagnosztikai és kezelő jármű, tűzoltó autó, seprős autó, mozgó könyvtár, katonai használatra szánt járművek, közúton kívüli használatra szánt dömper kivételével; a gépjármű villamos részeinek gyártása (TEÁOR 03 DL 31.61); a gépjármű-karosszéria gyártása (TEÁOR 03 DM 34.20); a gépjármű alkatrészei és tartozékainak gyártása (TEÁOR 03 DM 34.30); a szék és ülés gyártása közúti gépjárművekhez (TEÁOR 03 DN 36.11)].
(5) A (2)-(3) bekezdés szerinti jelenértéket a pénzügyminiszter által közzétett módszer és referenciaráta alapján kell kiszámítani.
(6) Az adózó a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját magában foglaló adóév adóalapja után érvényesíthető adókedvezményt a következők szerint állapítja meg:
a) az (1)-(5) bekezdés rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva megállapítja, mekkora összegű adókedvezményt vehetne igénybe (a továbbiakban: számított adókedvezmény);
b) a hatálybalépést megelőző napok és az adóév napjainak hányadosa szerint meghatározza a számított adókedvezmény arányos részét, amelyet adókedvezményként vesz igénybe;
c) a b) pontban megállapított összegen felül adókedvezményként érvényesítheti az adóévre az (1)-(5) bekezdés alkalmazásával meghatározott összeget.
(7) Az adózó az (1)-(6) bekezdés rendelkezéseit nem alkalmazza, ha az adókedvezmény igénybevétele nem érinti az Európai Unió más tagállamai és Magyarország közötti kereskedelmet.
(8) Az adókedvezményre jogosító beruházás megkezdésének napján - az Európai Közösségek Bizottsága 96/280/EGK számú, a kis- és középvállalkozásokról szóló ajánlása szerint - kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó választása szerint akkor sem köteles az (1)-(6) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni, ha nem felel meg a (7) bekezdésben meghatározott feltételnek, feltéve, hogy e választását a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének a napját követő 45 napon belül bejelenti az adóhatóságnak. E határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye, és az adózó e bejelentését nem vonhatja vissza.
(9) Az az adózó, amely a (8) bekezdés szerinti választását bejelentette az adóhatósághoz, az adókedvezménnyel egyesülése esetén utoljára az átalakulás évét megelőző adóévben, ha többségi irányítást jelentő befolyással rendelkező tagjának (részvényesének) személye a bejelentést követően megváltozik, utoljára e változást megelőző adóévben élhet.
(10) Az adózó az (1)-(9) bekezdés rendelkezéseit nem köteles alkalmazni, feltéve, hogy e döntését a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének a napját követő 45. napon belül bejelenti az adóhatósághoz. E határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.”

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

93. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló - 1998. évi XC. és 1999. évi CXXV. törvénnyel módosított - 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ittv.) 28. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hiteles másolatért 3000 forint összegű díjat kell fizetni, mely összeg az általános forgalmi adót tartalmazza.
(2) Kilencven napnál régebben kiadott hiteles másolat felülhitelesítéséért az (1) bekezdés szerint járó díj felét kell fizetni, a hiteles másolat kiadását elutasító határozat elleni fellebbezés díja pedig az (1) bekezdésben megállapított díj kétszerese.”
(2) Az Ittv. 31. §-ának (1) bekezdése a következő g)-h) ponttal egészül ki:
(Tárgyánál fogva díjmentes a hiteles másolat kiadása, ha az)
„g) helyi önkormányzat külön jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a tulajdonában lévő ingatlanokról,
h) helyi önkormányzat hatósági feladatai ellátásához, amennyiben jogszabály kötelezővé teszi számára a tulajdoni lap beszerzését”
(kéri.)

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

94. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Abban az esetben, ha a magánszemély rendelkező nyilatkozatával megfogalmazott támogatási szándék valamely okból nem valósul meg - a kedvezményezett nem felel meg a 4. § előírásainak, vagy a kedvezményezett nem tart igényt a támogatásra -, akkor a rendelkezett összeget alapítványok, társadalmi szervezetek támogatására kell felhasználni, a mindenkori éves központi költségvetés Miniszterelnökség fejezetében meghatározott, civil szervezeteket támogató jogcím-csoportnál. Az összeget az APEH a december 31-ei nyilvántartása szerint határozza meg, 15 napon belül gondoskodva a közzétételről.”

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

95. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló - módosított - 1997. évi XXXI. törvény 148. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.
„(5) Gyermekétkeztetés esetén a gyermek és a tanuló nappali rendszerű oktatásban történő részvételéig
a) a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át,
b) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át,
c) tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át,
d) a kollégiumi, externátusi ellátásban részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 30%-át kedvezményként kell biztosítani (az a)-d) pont a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény).
A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. Nem jár a tanulónak kedvezmény azon étkeztetésére, amely kedvezményre - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint létrejött - tanulói szerződése alapján már jogosult.
(6) Az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott óvodás gyermek után az intézményi térítés díj további 50%-át kedvezményként kell biztosítani.”

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

96. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 22. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (5)-(7) bekezdés számozása (6)-(8) bekezdésre változik:
„(5) A betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló szervezett szűrővizsgálat igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költséghez támogatás jár. A biztosított a támogatásra akkor jogosult, ha a jogszabályban meghatározott szűrővizsgálatot behívás alapján vette igénybe.”

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény módosítása

97. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló - módosított - 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 62. §-a (2) bekezdésének a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az adó mértéke]
„a) a cigarettára 4950 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 20 százaléka;
c) a finomra vágott fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 33 százaléka.”

Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása

98. § (1) Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egyház, valamint a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 13. § (2) és (3) bekezdésében szereplő egyéb egyházi jogi személy - figyelemmel az (5) bekezdésben foglaltakra - a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerinti adomány, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti közcélú adomány utáni kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás kiállítására jogosult.”
(2) Az Eftv. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A járadékalap és a kiegészítő járadék összege évente a költségvetésben tervezett éves átlagos fogyasztói árindex változása alapján valorizálásra kerül. Az éves járadék összegét - a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követően - a KSH által közzétett előző évi átlagos fogyasztói árindex alapján korrigálni kell.”
(3) Az Eftv. 8. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az egyházakat közcélú tevékenységük után megillető állami hozzájárulásokat a szakmai felügyeletet ellátó fejezetek költségvetésében kell megtervezni és az éves költségvetési törvény előírásai szerint a területi államháztartási hivatalok útján folyósítani. Az egyéb támogatásokat a Miniszterelnökség fejezet költségvetésében kell megtervezni.
(2) A 3. § (1) bekezdése szerinti járadékot negyedévenként, az adott negyedév első hónapjának 10. napjáig kell rendelkezésre bocsátani, a 3. § (2) bekezdésében előírt korrekciót pedig egy összegben kell rendezni a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követő hónap utolsó napjáig.”

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény módosítása

99. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló - módosított - 1997. évi CLIII. törvény 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § A háziorvosi ellátás finanszírozása korcsoportos fejkvóták megállapításával, a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek tételes elszámolásával, valamint a szakképesítés, az ellátott feladatok, a területi viszonyok és a területi ellátási kötelezettség figyelembevételével olyan rendszerben történik, amely az ellátás szakmai színvonalát veszélyeztető mértékű teljesítményre irányuló érdekeltséget degressziós szorzók útján csökkenti.”
(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló - módosított - 1997. évi CLIII. törvény 26. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Az országos és regionális szakfeladatot ellátó intézmények bevétele - a progresszív betegellátásból eredő többletfeladatok fedezetéül - megemelhető, azonban ez a korrekció nem haladhatja meg az aktív fekvőbeteg-ellátás előirányzatának 2,5%-át.”

A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény módosítása

100. § (1) A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló - 2001. évi CII. törvénnyel módosított - 2000. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § A köztársasági elnök havi tiszteletdíja megegyezik a miniszterelnöknek a 20. § (1) bekezdésében meghatározott havi illetményének összegével.”
(2) A Tv. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A miniszterelnök havi illetménye a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény szerint megállapított, főtisztviselővé kinevezett közigazgatási államtitkár illetményének 1,5-szerese.”

A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosítása

101. § (1) A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló - módosított - 2000. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Költségvetési Törvény) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Országgyűlés a 2002. évi központi költségvetés
a) bevételi főösszegét - a 3. § szerinti hitelfelvételből és állampapírok értékesítéséből származó bevételek nélkül - 4 288 354,5 millió forintban, azaz négymillió-kettőszáznyolcvannyolcezer-háromszázötvennégy egész öttized millió forintban,
b) kiadási főösszegét - a 3. § szerinti hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások nélkül - 5 506 351,9 millió forintban, azaz ötmillió-ötszázhatezer-háromszázötvenegy egész kilenctized millió forintban,
c) hiányát 1 217 997,4 millió forintban, azaz egymillió-kettőszáztizenhétezer-kilencszázkilencvenhét egész négytized millió forintban
állapítja meg.”
(2) A Költségvetési Törvény 37. §-ának (1) bekezdése kiegészül a következő e) ponttal:
(Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 36. §-ban foglaltakon túl a központi költségvetés terhére)
„e) kezességet vállaljon a Nemzeti Autópálya Rt. (a továbbiakban: NA Rt.). MFB Rt.-vel szemben fennálló hiteltartozásaiért.”
(3) A Költségvetési Törvény 50. §-a kiegészül a következő (12) bekezdéssel:
„(12) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. Kormányzati rendkívüli kiadások cím 4. Az ÁPV Rt. tartalékának az önkormányzati gázközmű-igények rendezése miatti feltöltése alcím 5. A Nemzeti Autópálya Rt. részesedés megvásárlása alcím, 6. Az Állami Autópálya Kezelő Rt. részesedés megvásárlása alcím, valamint 7. A Diákhitel Központ Rt. részesedés megvásárlása alcím kiadásait államkötvénnyel teljesítse.”
(4) A Költségvetési Törvény a következő 57/A. §-sal egészül ki:
„57/A. § (1) Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 2. § (1) bekezdése alapján járó egyösszegű kárpótlás 400 000 forint. A korábban e jogcímen folyósított összeget a kárpótlás megállapításakor figyelembe kell venni.
(2) A jogosultaknak járó kárpótlás kifizetéséről a Központi Kárrendezési Iroda által hozott jogerős és végrehajtható határozat alapján a Hadigondozottak Közalapítványa intézkedik. A végrehajtás költségei fedezetének biztosítása érdekében a Kormány felhatalmazást kap, hogy a kárpótlás céljára szolgáló törvényi előirányzatból 400,0 millió forintot e célra átcsoportosítson. A kárpótlás végrehajtását, valamint a kárpótlás céljára átadott költségvetési támogatás elszámolásának módját a Kormány rendeletben szabályozza.”
(5) A Költségvetési Törvény 64. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Országgyűlés a társadalombiztosítási alrendszernek az Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegzéséből adódó)
„b) 2002. évi
ba) bevételi főösszegét 2 281 371,0 millió forintban, azaz kettőmillió-kettőszáznyolcvanegyezer-háromszázhetvenegy millió forintban,
bb) kiadási főösszegét 2 310 424,0 millió forintban, azaz kettőmillió-háromszáztízezer-négyszázhuszonnégy millió forintban,
bc) hiányát 29 053,0 millió forintban, azaz huszonkilencezer-ötvenhárom millió forintban
állapítja meg.”
(6) A Költségvetési Törvény 66. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Országgyűlés az E. Alap)
„b) 2002. évi
ba) bevételi főösszegét 1 002 323,0 millió forintban, azaz egymillió-kettőezer-háromszázhuszonhárom millió forintban,
bb) kiadási főösszegét 1 031 376,0 millió forintban, azaz egymillió-harmincegyezer-háromszázhetvenhat millió forintban,
bc) hiányát 29 053,0 millió forintban, azaz huszonkilencezer-ötvenhárom millió forintban
állapítja meg.”
(7) A Költségvetési Törvény 108. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az e törvény 105. §-ával megállapított, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény 28/A. §-ának (2)-(3) bekezdése 2002. január 1-jén, (1) bekezdése 2003. július 1-jén lép hatályba.”
(8) A Költségvetési Törvény 117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„117. § A 47. § (1) bekezdés p) pontjában szereplő nem tervezhető - az 1999. szeptember-2000. szeptember közötti HUF/USD átlagárfolyamhoz (264,52) képest adódó - többletkiadásokat a központi költségvetés viseli, árfolyam csökkenés esetén az árfolyam nyereség a Külügyminisztérium költségvetésében az 5. cím 6. „Nemzetközi tagdíjak” alcím esetében a 2002. évben esedékes kiadások és a 19. „Külképviseletek deviza” alcím esetében a 2002. évben elindított ingatlan fejlesztési kiadások teljesítésére felhasználható. A Külügyminisztérium az árfolyam változások egész évi eredményéről a zárszámadás keretében köteles elszámolni.”
(9) A Költségvetési Törvény 122. §-a a következő (4)-(23) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az Országgyűlés 2002. december 31-ei hatállyal elengedi a Gödöllői Királyi Kastély Kht.-nak a Gödöllői Grassalkovich Kastély rehabilitációjának folyatására a Környezetvédelmi Alapból nyújtott támogatási céltól eltérő felhasználásából eredő - a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal szemben fennálló 231 807 908 forint összegű tőke-, valamint az ezt terhelő, 2002. december 31-én fennálló kamattartozás megfizetését.
(5) Az Országgyűlés 2002. december 31-i hatállyal elengedi a Budapesti Közlekedési Vállalat Részvénytársaságnak (a továbbiakban: BKV Rt.) a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzatból nyújtott, 2002. december 31-én fennálló 617,0 millió forint összegű, kamatmentes visszatérítendő támogatás visszafizetését.
(6) Az Országgyűlés 2002. december 31-i hatállyal elengedi a BKV Rt. központi költségvetés felé fennálló 76,0 millió forint tőkeösszegű világbanki hiteltartozása, valamint annak kamatterhei megfizetését.
(7) Az NA Rt. autópályákat és elkerülő utakat ad át a Magyar Államnak legfeljebb 207 000,0 millió forint értékben. A központi költségvetés ennek ellenében az NA Rt. adósságaiból ezzel azonos összegű hiteltartozást - annak járulékaival együtt - vállal át. Az autópálya-átadás ellenérték fejében történő átadásnak minősül, amely mentesül az illeték és általános forgalmi adó fizetési kötelezettség alól.
(8) Az Állami Autópálya Kezelő Rt. (a továbbiakban: ÁAK Rt.) autópályákat ad át a Magyar Államnak 28 157,9 millió forint értékben. A központi költségvetés ennek ellenében az ÁAK Rt. adósságaiból ezzel azonos összegű hiteltartozást - annak járulékaival együtt - vállal át. Az autópálya-átadás ellenérték fejében történő átadásnak minősül, amely mentesül az illeték és általános forgalmi adó fizetési kötelezettség alól.
A központi költségvetés az ÁAK Rt. 2002. december 31-én fennálló 263,3 millió euró és 1660,0 millió forint (2001. december 31-i árfolyamon számítva együttesen 66 529,2 millió forint) értékű hiteltartozásaiból az autópályák átadása ellenében átvállalt hiteleken felül fennálló hiteleit - annak járulékaival együtt - ellenérték nélkül átvállalja. Az átvállalás mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.
(9) A központi költségvetés a Magyar Államvasutak Részvénytársaság (a továbbiakban: MÁV Rt.) 2002. december 31-én fennálló adósságából legfeljebb 110,0 millió euró, 34,0 millió USD, valamint 23 700,0 millió forint (2001. december 31-i árfolyamon számítva együttesen 60 284,4 millió forint) értékű hitelt - annak járulékaival együtt - ellenérték nélkül átvállal. Az átvállalás mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.
(10) A központi költségvetés a Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és -kezelő Rt. 2002. december 31-én fennálló adósságaiból legfeljebb 71,1 millió euró és 13 650,0 millió forint (2001. december 31-i árfolyamon számítva együttesen 34 854,7 millió forint) összegű hitelt - annak járulékaival együtt - ellenérték nélkül átvállal. Az átvállalás mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.
(11) A központi költségvetés a Debrecen Rendezvénycsarnok Beruházó Kft. 2002. december 31-én fennálló adósságaiból legfeljebb 4100,0 millió forint összegű hitelt - annak járulékaival együtt - ellenérték nélkül átvállal. Az átvállalás mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.
(12) A központi költségvetés a Sportfolió Sportlétesítményeket Kezelő, Hasznosító és Fejlesztésszervező Kht. 2002. december 31-én fennálló adósságaiból legfeljebb 5360,0 millió forint összegű hitelt - annak járulékaival együtt - ellenérték nélkül átvállal. Az átvállalás mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.
(13) A központi költségvetés
a) a Budakalászon felépülő szabadidő- és sportközpont megvalósításának finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról szóló 1059/2002. (V. 15.) Korm. határozat alapján kezességvállalással biztosított, 2002. december 31-én fennálló, legfeljebb 280,0 millió forint összegű hitelt - annak járulékaival együtt -,
b) a Szerencsi Városi Tanuszoda és Körzeti Nevelési Tanácsadó és Pedagógiai Szakszolgálat megépítésének finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról szóló 1060/2002. (V. 15.) Korm. határozat alapján kezességvállalással biztosított, 2002. december 31-én fennálló, legfeljebb 250,0 millió forint összegű hitelt - annak járulékaival együtt -,
c) a Mezőtúr városában felépülő sportcsarnok finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról szóló 1062/2002. (V. 15.) Korm. határozat alapján kezességvállalással biztosított, 2002. december 31-én fennálló, legfeljebb 190,0 millió forint összegű hitelt - annak járulékaival együtt -,
d) a Veresegyház városában felépülő új általános iskola tornatermének finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról szóló 1063/2002. (V. 15.) Korm. határozat alapján kezességvállalással biztosított, 2002. december 31-én fennálló, legfeljebb 166,0 millió forint összegű hitelt - annak járulékaival együtt -,
e) a Nyíradony városában felépülő tornacsarnok és uszoda finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról szóló 1064/2002. (V. 15.) Korm. határozat alapján kezességvállalással biztosított, 2002. december 31-én fennálló, legfeljebb 610,0 millió forint összegű hitelt - annak járulékaival együtt -,
f) a Hódmezővásárhely városában felépülő fedett uszoda finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról szóló 1065/2002. (V. 15.) Korm. határozat alapján kezességvállalással biztosított, 2002. december 31-én fennálló, legfeljebb 400,0 millió forint összegű hitelt - annak járulékaival együtt -,
g) a Felsőmocsolád községben felépülő sportcsarnok finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról szóló 1066/2002. (V. 15.) Korm. határozat alapján kezességvállalással biztosított, 2002. december 31-én fennálló, legfeljebb 100,0 millió forint összegű hitelt - annak járulékaival együtt -,
h) a Dabas városában felépülő sportcsarnok finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról szóló 1067/2002. (V. 15.) Korm. határozat alapján kezességvállalással biztosított, 2002. december 31-én fennálló, legfeljebb 500,0 millió forint összegű hitelt - annak járulékaival együtt -,
i) a Szeghalom városában felépülő sportcsarnok finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról szóló 1068/2002. (V. 15.) Korm. határozat alapján kezességvállalással biztosított, 2002. december 31-én fennálló, legfeljebb 108,0 millió forint összegű hitelt - annak járulékaival együtt -,
együttesen legfeljebb 2604,0 millió forint összegű hitelt - annak járulékaival együtt ellenérték nélkül átvállal. Az átvállalások mentesülnek az illetékfizetési kötelezettség alól.
(14) A központi költségvetés a Debreceni Közlekedési Részvénytársaság 2002. december 31-én fennálló adósságából legfeljebb 414,0 millió forint értékű hitelt - annak járulékaival - ellenérték nélkül átvállal. Az átvállalás mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.
(15) A központi költségvetés a Miskolci Közlekedési Részvénytársaság 2002. december 31-én fennálló adósságából legfeljebb 7,4 millió euró (2002. december 31-i árfolyamon számítva 1822,9 millió forint) értékű hitelt - annak járulékaival - ellenérték nélkül átvállal. Az átvállalás mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.
(16) A központi költségvetés a Kaposvári Tömegközlekedési Részvénytársaság 2001. december 31-én fennálló adósságából legfeljebb 155,0 millió forint értékű hitelt - annak járulékaival - ellenérték nélkül átvállal. Az átvállalás mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.
(17) A központi költségvetés a Szegedi Közlekedési Társaság 2002. december 31-én fennálló adósságából legfeljebb 170,0 millió forint és 670 ezer euró (2001. december 31-i árfolyamon számítva 165,0 millió forint), összesen legfeljebb 335,0 millió forint értékű hitelt - annak járulékaival - ellenérték nélkül átvállal. Az átvállalás mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.
(18) A központi költségvetés a BKV Rt., illetve annak kizárólagos tulajdonában lévő társaságai 2002. december 31-én fennálló adósságából legfeljebb 25,0 millió USD, valamint 31 067,0 millió forint (2001. december 31-én számított árfolyamon számítva együttesen 37 313,8 millió forint) értékű hitelt - annak járulékaival - ellenérték nélkül átvállal. Az átvállalás mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.
(19) A Magyar Állam megvásárolja az MFB Rt. NA Rt.-ben lévő részesedését saját tőke értéken, de legfeljebb 81 000,0 millió forintért.
(20) A Magyar Állam megvásárolja az MFB Rt. ÁAK Rt.-ben lévő részesedését saját tőke értéken, de legfeljebb 16 800,0 millió forintért.
(21) A Magyar Állam megvásárolja az MFB Rt. Diákhitel Központ Rt.-ben lévő részesedését saját tőke értéken, de legfeljebb 2500,0 millió forintért.”
(22) A (9)-(18) bekezdés szerint ellenérték nélkül átvállalt tartozás 2002. évben bevételként elszámolt, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 45. § (1) bekezdés b) pontja szerint passzív időbeli elhatárolásként figyelembe nem vett összege a kötelezettnél a társaságiadó-alap megállapításakor csökkenti az adózás előtti eredményt.
(23) Az Országgyűlés 2002. december 31-ei hatállyal elengedi a Pusztazámori Regionális Szilárdhulladék Lerakó építésével összefüggő, a települési önkormányzatot terhelő, az APEH felé fennálló 214 483 000 Ft tőke, 55 166 000 Ft bírság és a 2002. december 31-én fennálló késedelmi pótlék tartozást.”
(10) A Költségvetési Törvény kiegészül a következő 125. §-sal:
„125. § Az e törvény 122. § (7)-(21)bekezdései vonatkozásában az Áht. 41. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.”
(11) A Költségvetési Törvény 1. számú mellékletének 2002. évi adatai a következők szerint változnak:
a) Az I. Országgyűlés fejezet kiegészül a 13. Magyar Televízió Közalapítvány támogatása cím, 1. Magyar Televízió saját vagyona egyes elemeinek kiegészítésére alcímmel, melynek kiadási előirányzata 4960,0 millió forint. Az I. fejezet összesen kiadási előirányzata 30 896,8 millió forintra változik.
b) A X. Miniszterelnökség fejezet, 9. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Célelőirányzatok alcím, 30. Kormányzati informatika jogcímcsoport, 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport, 3. Egyéb intézményi felhalmozási kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata 2201,8 millió forintra, a 9. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Célelőirányzatok alcím, 30. Kormányzati informatika jogcímcsoport támogatási előirányzata 7580,3 millió forintra változik. A 9. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím kiegészül a 11. Az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat biztonságához és auditálhatóságához szükséges részvényvásárlás és tőkeemelés alcímmel, melynek támogatási előirányzata 370,0 millió forint, és 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport 3. Egyéb intézményi felhalmozási kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzattal, melynek összege 370,0 millió forint.
c) A XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 15. Útfenntartás és fejlesztési célelőirányzat alcím, 1. Útfenntartás és fejlesztés jogcím-csoport, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 5. Egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata 31 150,0 millió forintra, a 15. Útfenntartás és fejlesztési célelőirányzat alcím, 1. Útfenntartás és fejlesztés jogcímcsoport támogatási előirányzata 76 800,0 millió forintra változik. A XV. fejezet összesen kiadási előirányzata 264 403,6 millió forintra, az összesen támogatási előirányzata 174 784,8 millió forintra változik.
d) A XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 9. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 8. Alapítványok támogatása alcím, 12. Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz jogcímcsoport, valamint az ehhez tartozó 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport és 5. Egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzat helyébe a 12. Hozzájárulás a Hadigondozottak Közalapítványa által ellátott feladatokhoz jogcímcsoport, az ehhez tartozó 1. Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvény végrehajtásához jogcím, melynek támogatási előirányzata 4112,0 millió forint, az ehhez tartozó 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 5. Egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzat, melynek kiadási előirányzata 4112,0 millió forint, a 12. Hozzájárulás a Hadigondozottak Közalapítványa által ellátott feladatokhoz jogcímcsoporthoz tartozó 2. Hozzájárulás az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 2. § (1) bekezdésének végrehajtásához jogcím, melynek támogatási előirányzata 26 120,0 millió forint, valamint az ehhez tartozó 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 5. Egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzat, melynek kiadási előirányzata 26 120,0 millió forint lépnek. A XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet összesen kiadási előirányzata 311 565,6 millió forintra, összesen támogatási előirányzata 116 335,0 millió forintra változik.
e) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Ágazati célelőirányzatok alcím kiegészül a 11. A Diákhitel Központ Rt. működési támogatása jogcímcsoporttal, amelynek támogatási előirányzata 2120,0 millió forint és 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport 5. Egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata 2120,0 millió forint.
A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. Kormányzati rendkívüli kiadások cím kiegészül a 4. Az ÁPV Rt. tartalékának az önkormányzati gázközmű-igények rendezése miatti feltöltése alcímmel, amelynek kiadási előirányzata 11 000,0 millió forint, az 5. A Nemzeti Autópálya Rt. részesedés megvásárlása alcímmel, amelynek kiadási előirányzata 81 000,0 millió forint, a 6. Az Állami Autópálya Kezelő Rt. részesedés megvásárlása alcímmel, amelynek kiadási előirányzata 16 800,0 millió forint, a 7. A Diákhitel Központ Rt. részesedés megvásárlása, amelynek kiadási előirányzata 2500,0 millió forint, a 8. Az MFB Rt. veszteségrendezése alcímmel, amelynek kiadási előirányzata 60 000,0 millió forint, valamint a 9. Az ÁPV Rt. tartalékának feltöltése ingatlanvásárlás miatt alcímmel, amelynek kiadási előirányzata 5000,0 millió forint, valamint a 10. A Pécsi Tömegközlekedési Rt. lízingkötelezettségeinek támogatása alcímmel, amelynek kiadási előirányzata 442,5 millió forint.
A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 30. Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek cím, 1. Osztalékbevételek alcím, 1. Az ÁPV Rt. által fizetett osztalék jogcímcsoport bevételi előirányzata 0,0 millió forintra változik.
A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet kiegészül a 32. Adósságátvállalás és tartozáselengedés cím, 1. A Nemzeti Autópálya Rt. adósságának átvállalása alcímmel, melynek kiadási előirányzata 207 000,0 millió forint, 2. Az Állami Autópálya kezelő Rt. adósságának átvállalása alcímmel, melynek kiadási előirányzata 66 529,2 millió forint, 3. A MÁV Rt. adósságának átvállalása alcímmel, melynek kiadási előirányzata 60 284,4 millió forint, 4. A Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és Kezelő Rt. adósságának átvállalása alcímmel, melynek kiadási előirányzata 34 854,7 millió forint, 5. A Debrecen Rendezvénycsarnok Beruházó Kft. adósságának átvállalása alcímmel, melynek kiadási előirányzata 4100,0 millió forint, 6. A Sportfólió Sportlétesítményeket Kezelő, Hasznosító és Fejlesztő Kht. adósságának átvállalása alcímmel, melynek kiadási előirányzata 5 360,0 millió forint, 7. A BKV Rt. adósságának átvállalása alcímmel, melynek kiadási előirányzata 37 313,8 millió forint, 8. Önkormányzati sportlétesítményekhez felvett hitelek átvállalása alcímmel, melynek kiadási előirányzata 2604,0 millió forint, 9. Vidéki városok közlekedési társaságai adósságának átvállalása alcímmel, melynek kiadási előirányzata 2726,9 millió forint.
A XXII. fejezet összesen kiadási előirányzata 1 712 085,0 millió forintra, bevételi előirányzata 3 718 759,7 millió forintra változik.
f) A XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Sporttámogatási előirányzatok alcím, 7. Sporttámogatási célelőirányzatok jogcímcsoport kiegészül a 7. Bozsik-program támogatása jogcímmel, amelynek támogatási előirányzata 4200,0 millió forint és 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 5. Egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata 300,0 millió forint, 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat csoport, 3. Egyéb intézményi felhalmozási kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata 3900,0 millió forint. A XXIV. fejezet összesen kiadási előirányzata 22 418,6 millió forintra, a támogatási előirányzata 22 249,9 millió forintra emelkedik.
(12) A Költségvetési Törvény 11. számú mellékletének I. A hozzárendelt vagyont csökkentő kiadások, 2. Ráfordítások egyéb kötelezettségek alapján, a) osztalékbefizetési kötelezettség a központi költségvetés felé kiadási előirányzata 0,0 millió forintra változik.
(13) A Költségvetési Törvény 21. számú mellékletének 2002. évi adatai a következők szerint változnak:
A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai cím, 3. Természetbeni ellátások alcím, 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport kiadási előirányzata 209 035,0 millió forintra, 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport kiadási előirányzata 29 500,0 millió forintra, a LXXII. fejezet összesen kiadási előirányzata 1 031 376,0 millió forintra, a főösszegek egyenlege -29 053,0 millió forintra változik.

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosítása

102. § (1) A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Tpr.) 8. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy - az iskolától történő kölcsönzés, a napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, illetőleg a tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás útján - a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő
a) tartósan beteg vagy fogyatékos,
b) három vagy többgyermekes családban élő, továbbá egyedül álló szülő által nevelt,
c) rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulók részére a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (normatív kedvezmények).
(5) A normatív kedvezményeken túl az iskola további kedvezményeket állapíthat meg.”
(2) A Tpr. 32. §-a a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A 8. § (4) bekezdésében szabályozott normatív kedvezmények bevezetése fokozatosan történik, a következők szerint:
a) az a)-b) pont hatálya alá tartozók teljes körére a 2003/2004. tanévtől kezdődően,
b) a c) pont hatálya alá tartozóknál
ba) az első-negyedik évfolyamra járó tanulók esetében a 2003/2004. tanévtől kezdődően,
bb) az ötödik-nyolcadik évfolyamra járó tanulók esetében a 2004/2005 tanévtől kezdődően,
bc) a kilencedik-tizenharmadik és a szakképzési évfolyamokra járó tanulók esetében a 2005/2006. tanévtől kezdődően.
(10) A 8. § (4) bekezdésének b) pontjának alkalmazásában az élettársi kapcsolatban nevelt gyermek nem tekinthető egyedülálló szülő által nevelt tanulónak.”

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

103. § (1) Ez a törvény - a (2)-(12) bekezdésben, a 92. §-ban és a 112. §-ban foglaltak kivételével - 2003. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az e törvény 97. §-ával megállapított, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény 62. §-a (2) bekezdésének a) és c) pontja 2003. április 1-jén lép hatályba.
(3) Az e törvény 83. §-ának (2) bekezdésével megállapított, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 52. §-ának (3) bekezdése 2003. szeptember 1-jén lép hatályba az első, ötödik és a kilencedik évfolyamokon, ezt követően pedig felmenő rendszerben; a (8) bekezdésével megállapított Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II. fejezet 7. pontjának a) alpontja pedig 2004. szeptember 1-jén lép hatályba.
(4) Az e törvény 83. §-ával megállapított, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 52. §-ának (3) bekezdése 2003. szeptember 1-jén lép hatályba az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamokon, ezt követően pedig felmenő rendszerben. A hatálybalépés feltétele, hogy a kerettantervet szabályozó miniszteri rendelet módosítása 2003. április 30-ig megjelenjék, és az a kerettantervben előírt tananyag óraszám csökkentéssel arányos mértékű csökkenését rendelje el.
(5) Az e törvény 95. §-ával megállapított, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 148. §-ának (6) bekezdése 2003. szeptember 1-jén lép hatályba.
(6) Az e törvény 88. §-ával megállapított, a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 2. §-ának (3) bekezdése, 19/B. §-a, 19/C. §-a, 19/D. §-a, 20. §-ának p) és r) pontja, valamint 1-3. és 5-8. számú melléklete 2003. február 15-én lép hatályba, és a 2003. január 1-je és 2003. február 14-e közötti időszakban a Kttv. 2. §-ának (3) bekezdése és 1-3. és 5-6. számú mellékletében 2002. évre meghatározott termékdíjakat kell fizetni.
(7) Az e törvény 101. §-ával és 122. §-ával megállapított, a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény rendelkezései az e törvény kihirdetését követő 3. napon lépnek hatályba.
(8) E törvény 121. és 123. §-ának rendelkezései e törvény kihirdetését követő 3. napon lépnek hatályba.
(9) Az e törvény 14. § (1) bekezdésével megállapított 21. számú melléklet vízkészletjárulékra vonatkozó rendelkezése 2003. február 15-én lép hatályba.
(10) Az e törvény 93. §-ának (1) bekezdésével megállapított, az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 28. §-ának (1)-(2) bekezdése 2003. február 15-én lép hatályba.
(11) Az e törvény 1. számú mellékletének XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 2. Egyetemek, főiskolák cím támogatási előirányzatából 600,0 millió forint a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intézményi keretösszege fedezeteként használható fel.
(12) Az e törvény 120. §-ának (2) bekezdésével megállapított, az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 19/A. § (2) bekezdésének b) pontja 2003. február 15-én lép hatályba.
104. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) az agrárgazdasági és vidékfejlesztési célokhoz nyújtott támogatások részletes jogcímeit, a támogatások folyósításának, felhasználásának, ellenőrzésének, valamint a rendeltetéstől eltérő felhasználás szankcionálásának általános szabályait,
b) az egyedi támogatások, valamint az egyéb vállalati támogatások keretében nyújtott termelési támogatásokat és azok felhasználási szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, hogy a vízkészletjárulékkal kapcsolatos bejelentkezésre, nyilatkozattételi kötelezettségre és ellenőrzésre, valamint a befizetéssel kapcsolatos határidőkre vonatkozó szabályokat, továbbá a vízkészletjárulék kiszámítását érintő - a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétől függő - szabályokat rendeletben állapítsa meg.
(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben szabályozza a költségvetési viszontgarancia feltételeit, részletes szabályait.
(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 79. §-ának (1) bekezdése szerinti üzemben tartási díj 2003-ra esedékes összegének megfizetését átvállalja. Az összeg megállapításának alapja: a 2001. évben ténylegesen beszedett üzemben tartási díjbevétel 107%-a, csökkentve 9,55% (áfával növelt) beszedési költséggel, továbbá a mentesítettek után 2002-ben térített díjátalány teljes összege. Az így kialakuló kötelezettséget növelni kell a 2002. szeptember/2001. szeptemberi átlagos fogyasztói árindexváltozás mértékével.
105. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/G. §-ának (3) bekezdése, valamint az azt megállapító 2000. CXXIII. törvény 82. §-ának (7) bekezdésének megfelelő része, a 18/I. §-ának (2) bekezdése, valamint az azt megállapító 2001. évi L. törvény 7. §-ának megfelelő része, 33. §-ának (8) bekezdése, valamint az azt megállapító 2001. évi L. törvény 8. §-a, 48. §-ának o) pontjában az „és a Kincstár” szövegrész, valamint 99. §-a (1) bekezdésének szövegéből az „és pénzforgalmi betétkönyvön” szövegrész és 124. § (4) bekezdésének f) pontja, valamint az azt megállapító 1995. évi CV. törvény 108. §-a (1) bekezdésének megfelelő részre,
b) a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény 38. §-a, valamint az azt megállapító része a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény 52. §-a,
c) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. számú melléklet Első része „Pedagógusok” fejezet „Iskolában és kollégiumban” alcím 3. pontja,
d) az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 7. § (2) bekezdése, 70. §-ának (9) bekezdése, valamint az azt megállapító 1998. évi XC. törvény 92. §-ának (2) bekezdése, és a 2001. évi L. törvény 46. §-ának (1) bekezdése,
e) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 11/A. §-ának (2) bekezdéséből a „negyedévente” szövegrész,
f) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény 22. §-ának (1) bekezdése, valamint az azt megállapító 1998. évi XCI. törvény 18. §-a és 23. §-ának (3) bekezdése,
g) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 30. §-a (1) bekezdésének b) pontja, valamint a 33. §-a (6) bekezdésének c) pontja,
h) az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 2. §-ának (4) bekezdése,
i) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 44. §-ának (1) bekezdésében az „...országgyűlési biztos hivatalaiban, az ...” szövegrész, a 49/N. §-ának (3) bekezdése, valamint az ’azt megállapító 2001. évi XXXVI. törvény 55. §-ának megfelelő része,
j) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 245/H. §-ának (3) bekezdése, valamint az azt megállapító 2001. évi XXXVI. törvény 75. §-ának megfelelő része,
k) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 7. §-a (11) bekezdésének c) pontja,
l) a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény 65. § (9) bekezdésében a „kizárólag” szövegrész,
m) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 3. §-ának (6) bekezdése, valamint az azt megállapító 2001. évi LXXIV. törvény 1. §-a (2) bekezdésének megfelelő része,
n) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 5. számú mellékletének IV. pontja,
o) az egyes, egészségügyet és társadalombiztosítást érintő törvények módosításáról szóló 2002. évi LVIII. törvény 49. §-ának (9) bekezdése.
106. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 435. §-a 2002. december 31-én hatályát veszti.
(2) A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló 2002. évi XXIII. törvény 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény hatálybalépését követően az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról szóló 2001. évi CVII. törvénynek (a továbbiakban: Ekszt.) a 4-10. §-ai - ide nem értve a 9. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezést -, a 12. § (3) bekezdése, a 15. §-a, a 25. § (4) bekezdése - ide nem értve a 9. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezés tekintetében történő alkalmazhatóságát -, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 3. §-ának (3) bekezdése, a 11. §-ának (6) bekezdése, a 116. §-ának (2)-(4) bekezdései tekintetében a klinikai központra vonatkozó rendelkezései vonatkozásában, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 17. §-a (1) bekezdésének v) pontja, a 17. §-a (2) bekezdése második mondatának 17. §-a (1) bekezdésének v) pontjára utaló rendelkezése 2003. július 1-jétől alkalmazhatóak. Az Ekszt. 25. § (1) bekezdésében a „2003. január 1. napjától” szövegrész helyébe a „2003. július 1. napjától” szövegrész lép.”
(3) A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló 2002. évi XXIII. törvény 35. §-ának (2) bekezdéséből a „Sportlétesítmények Vállalat Rt.” szövegrész 2002. december 31-én hatályát veszti.
(4) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 116. §-ának (5) bekezdése, valamint 119. §-a 2002. december 31-én hatályát veszti.
(5) Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben az (1) bekezdés alapján az egyházakat megillető összeg együttesen nem éri el a nyilatkozattal érintett év államháztartási szintű, pénzforgalmi személyi jövedelemadójának 0,8 százalékát, ennek mértékéig az egyházaknak ténylegesen átutalandó összeget a központi költségvetésből ki kell egészíteni. E kiegészítés összegéből az egyes egyházak a javukra a személyi jövedelemadójuk 1%-áról közvetlenül rendelkező magánszemélyek arányában részesülnek.”
(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 4. §-ának (3) bekezdése, a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 103. §-ának (1) bekezdésének megfelelő része, valamint (4) bekezdése, továbbá a pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2001. évi LXXIV. törvény 153. §-a, az azt megelőző fejezetszámmal és fejezetcímmel együtt.
(7) Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvénynek a pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2001. évi LXXIV. törvény 153. §-a által megállapított 4. §-ának (2)-(4) bekezdései nem lépnek hatályba.
107. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az 1996. január 1-je után állami költségvetési és PHARE, ISPA, SAPARD forrásból megvalósult és megvalósuló kincstári vagyonnak minősülő szennyvízelvezető és -tisztító, valamint hulladékgazdálkodási létesítményeket, berendezéseket (gépeket) ingyenesen a vagyontárgy elhelyezkedése szerinti önkormányzat tulajdonába adja, amennyiben a projekt végső kedvezményezettje helyi önkormányzat.
108. § Az Országgyűlés a jogelőd Népstadion és Létesítményeinek a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló 1994. évi CIV. törvény 16. §-ának (1) bekezdése alapján fennálló 74 063 000,0 forint, azaz hetvennégymillió-hatvanháromezer forint befizetési kötelezettsége teljesítését a jogutód Sportfólió Sportlétesítményeket Kezelő, Hasznosító és Fejlesztésszervező Közhasznú Társaság javára elengedi.
109. § Az Országgyűlés elrendeli, hogy a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 9/D. §-ának (1)-(3) bekezdéseiben és a 9/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, az előirányzatok minimum összegére vonatkozó előírásoktól 2003. évben el lehet térni.
110. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az orosz államadósság terhére beérkező iker-motorkocsik MÁV Rt. részére történő kedvezményes átengedése érdekében saját hatáskörben a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím Fejezeti kezelésű előirányzatok, 7. alcímszámon a Fejezeti tartalék előirányzatot a 2003-ban beérkező, a vasúti személyszállítási járműpark fejlesztését szolgáló iker-motorkocsik ellenértékének megfelelően megemelje. A MÁV Rt. az erre a célra kapott költségvetési juttatást soron kívül befizeti a XLI. A központi költségvetés kamatelszámolásai, tőkevisszatérülései, az adósság- és követeléskezelés költségei fejezet, 4. cím Tőkekövetelések visszatérülése, 1. alcím Kormányhitelek visszatérülése előirányzat javára. A támogatás folyósítására a megkötendő szállítási szerződések szerinti beérkezésnek megfelelően kerül sor, elszámolása a vasúttársaságnál tőkejuttatásként történik.
111. § (1) A közoktatási feladatok ellátásánál a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók a 28. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti normatívára jogosultak. A képzésbe 2003-2004. tanévtől belépők tekintetében a 28. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt normatíva mértékeket kell alkalmazniuk.
(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók 2003. december 31-ig a 28. §-a (1) bekezdésének h) pontja szerinti, ezt követően a 28. § (1) bekezdés g) pontjában megjelölt mértékű normatívára jogosultak.
112. § Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet módosításáról szóló 2002. évi XLV. törvény 34. §-a (3) bekezdésének b) pontjában a „19. § g) pontja, továbbá 40. §-ának (4) és (5) bekezdése” szövegrész helyébe 2002. december 15-ei hatállyal a „19. §-a (2) bekezdésének g) pontja” szövegrész lép.
113. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. §-ának (2) bekezdésében és 5. §-ának (2) bekezdésében a „10. § (3) bekezdése” szövegrész „10. § (2) bekezdése” szövegrészre, a 11/A. §-ának (2) bekezdésében az „egészségügyi miniszter” szövegrész „egészségügyi, szociális és családügyi miniszter” szövegrészre változik.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásról szóló 2001. évi LXXXIV. törvény 14. §-a a) pontjának szövegében a „2002. december 31-ig” szövegrész „2003. december 31-ig” szövegrészre változik.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
„E rendelkezés alkalmazásában a biztosítási jogviszony alapján fennálló járulékfizetéssel azonos elbírálás alá esik a baleseti járulék (Tbj. 36-37. §) fizetésére fennálló kötelezettség is.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 1. számú melléklete 12. pontjában az „a 7. § (15) bekezdése szerint feloldott” szövegrész helyébe az „a 7. § (15) bekezdése vagy a 29/D. § (1) bekezdése szerint felhasznált (feloldott)” szövegrész lép.
(5) E törvény hatálybalépésével a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Fat.) 19. §-a hatályát veszti, egyidejűleg a Fat. 2003. január 1-jétől hatályos 12. §-a (5) bekezdésében a „(3) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(3)-(4) bekezdésekben” szövegrész; az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 38. §-a (2) bekezdésében és 43. § (5) bekezdésében a „33. § (4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „33. § (6) bekezdésében” szövegrész, a 3. számú melléklet I. rész 2/b) pontjában a „2. számú melléklet 6., 7. és 12. pontjában” szövegrész helyébe a „2. számú melléklet 6., 8. és 13. pontjában” szövegrész, illetve a „2. számú melléklet 6., 7. és 12. pontjai csak a 2. számú melléklet 31. pontjának” szövegrész helyébe a „2. számú melléklet 6., 8. és 13. pontjai csak a 2. számú melléklet 25. pontjának” szövegrész lép.
114. § Az e törvény 93. §-ával megállapított, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 28. §-ának (1)-(2) bekezdése, valamint 31. §-a (1) bekezdésének g)-h) pontja rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően kezdeményezett földhivatali eljárások esetében kell alkalmazni.
115. § Az e törvény 84. §-ával megállapított, a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény rendelkezései a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, a hivatalosan támogatott exporthitelek bizonyos irányelveinek alkalmazásáról szóló, a Tanács 1978. április 4-i határozata helyébe lépő 2000. december 22-én kelt 76/2001/EK határozattal összeegyeztethető szabályozást tartalmaznak.
116. § (1) A helyi önkormányzatok 2002. évi új címzett támogatásáról, valamint egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról szóló 2001. évi XCIV. törvény 1. számú mellékletének vízgazdálkodás ágazat, szennyvízcsatornázás és tisztítás alágazat alatti 9. sorszámú Sopron önkormányzat Sopron (Ágfalva, Harka, Kópháza) régió csatornázási és szennyvíztisztítási programjára megítélt összesen 587,0 millió forint (2002. évre 73,0 millió forint, 2003. évre 147,0 millió forint, 2004. évre 112,0 millió forint, 2005. évre 138,0 millió forint, 2006. évre 117,0 millió forint), a 10. sorszámú Szeged önkormányzat Szeged város csatornahálózat fejlesztésére megítélt összesen 1365,0 millió forint (2002. évre 95,0 millió forint, 2003. évre 616,0 millió forint, 2004. évre 654,0 millió forint), a hulladékgazdálkodás ágazat alatti 1. sorszámú Miskolc önkormányzat Térségi hulladékgazdálkodási programjára megítélt összesen 417,0 millió forint (2002. évre 138,0 millió forint, 2003. évre 279,0 millió forint), a 2. sorszámú Szeged önkormányzat Térségi hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása beruházásához megítélt összesen 847,0 millió forint (2002. évre 169,0 millió forint, 2003. évre 160,0 millió forint, 2004. évre 518,0 millió forint), valamint a 3. sorszámú Szolnok önkormányzat Térségi hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása beruházásához megítélt összesen 545,0 millió forint (2002. évre 223,0 millió forint, 2003. évre 322,0 millió forint) címzett támogatás azon része, mely az ISPA támogatás hazai társfinanszírozására szolgál, az e törvény XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím, 5. jogcím-csoport, „ISPA támogatásokból megvalósuló programok” előirányzatra, a fennmaradó rész az e törvény XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím, 6. jogcím-csoport, „EU környezetvédelmi támogatások pályázati feltételeinek megteremtése” előirányzatra kerül átcsoportosításra. Az átcsoportosított források kizárólag a megítélésükkor meghatározott célokra, a fenti önkormányzatok beruházásainak finanszírozására fordíthatók.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott beruházások 2002. évi címzett és céltámogatások előirányzatát terhelő összege 2003-ban kerül felhasználásra az (1) bekezdésben meghatározott módon.
(3) A finanszírozási forrás (1) és (2) bekezdés szerinti megváltoztatására abban az esetben kerül sor, amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt önkormányzatok ahhoz 2003. március 31-ig hozzájárulnak az önkormányzatok címzett támogatásról való lemondás módját meghatározó jogszabályok szerint.
(4) A helyi önkormányzatok 2002. évi új címzett támogatásáról, valamint egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról szóló 2001. évi XCIV. törvény 1. számú melléklet 3. sorában az önkormányzat megnevezése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Csorna város önkormányzata”
(5) A (4) bekezdés szerinti változtatásra az érintett önkormányzatok megállapodásától függően kerül sor.
117. § (1) A Magyar Államkincstár Rt. (a továbbiakban: Kincstár) 2003. június 30. napjával megszűnik. A Kincstár jogszabályokban foglalt feladatait 2003. június 30. napjától az Államháztartási Hivatal (a továbbiakban: ÁHH) látja el. A Kincstár jogait és kötelezettségeit 2003. június 30. napjától az ÁHH gyakorolja. Az ÁHH elnevezése 2003. június 30. napjától Magyar Államkincstárra változik.
(2) A Kincstár munkavállalóinak munkaviszonya - a munkavállaló egyetértése esetén - a Kincstár megszűnésével egyidejűleg közszolgálati jogviszonnyá alakul át azzal, hogy a munkavállaló illetménye korábbi munkaviszonya alapján őt megillető személyi alapbérnél kevesebb nem lehet. A Kincstárnál elismert és eltöltött időt közszolgálati jogviszonyban eltöltött időnek kell tekinteni.
(3) A Kincstár megszűnésével és feladatainak átadásával kapcsolatos további szabályokat külön törvény tartalmazza.
118. § A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény
a) 232. §-ának (2) bekezdése szerinti kamat mértéke 2003. évben 11%,
b) 301. §-ának (1) bekezdése szerinti kamat mértéke 2003. évben 11%,
c) 301. §-ának (2) bekezdése szerinti kamat mértéke 2003. évben 4%.
119. § Az illetményt, tiszteletdíjat az e törvény 100. §-ával megállapított, a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény 1. §-a, 20. §-ának (1) bekezdése, valamint az e törvény 76. §-ával megállapított, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 45. §-a (1) bekezdésének a), b) pontja szerint kell megállapítani azzal, hogy az érintett az illetménynövekmény, tiszteletdíj-növekmény 50%-ára 2003. január 1-jétől, a további 50%-ára 2004. január 1-jétől jogosult.
120. § (1) Az e törvény 78. §-ával megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/A. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezést először a 2003. évi normatív hozzájárulások és támogatások igénylésétől kezdődően kell alkalmazni.
(2) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 19/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felügyeleti díj éves mértéke:
a) atomerőmű és kutatóreaktor esetén a névleges hőteljesítmény (MWth) és a számítási alap szorzata, a számítási alap 176 390 Ft/MWth/év;
b) az atomerőművi kiégett üzemanyag átmeneti tárolója esetén az előző év végén tárolt kiégett kazetták darabszáma és a számítási alap szorzata, a számítási alap 75 000 Ft/db.”
121. § (1) Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény 203. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Tbj. 45. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
»(4) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történt visszalépés, valamint az Mpt. 24. §-ának (7) bekezdése és az Mpt. 29. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti átutalás esetén a tag egyéni számláján a visszalépési kérelem kézhezvételét magában foglaló negyedév fordulónapi követelésének a tagdíj-kiegészítéssel csökkentett összegét a Nyugdíjbiztosítási Alapba kell átutalni. Az átutalásról a magánnyugdíjpénztár a visszalépési kérelem kézhezvételének negyedévét követő 50 napon belül gondoskodik, hivatkozva a pénztártag személyi adataira és TAJ számára, egyidejűleg az átutalás megtörténtéről, az átutalt összegről a foglalkoztatót és a volt pénztártagot is tájékoztatja. A biztosított egyéni számláján jóváírt összegről évenkénti összesítésben adatszolgáltatást kell teljesíteni az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. A tagdíj-kiegészítés Mpt. 26. § (5) bekezdése szerinti összegét a magánnyugdíjpénztár a visszalépést követő 60 napon belül a tag, illetve a kedvezményezett rendelkezése szerint visszafizeti vagy önkéntes nyugdíjpénztárba utalja át.«
(2) Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény 274. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Mpt. 24. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (5)-(6) bekezdések számozása (6)-(7) bekezdésre változik:
»(4) Megállapodást köthet a pénztárral tagdíjfizetésre az a pénztártag, aki
a) időlegesen nem rendelkezik a tagdíj alapjául a Tbj.-ben meghatározott járulékalapot képező jövedelemmel, vagy
b) aki a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerint megállapodást köthet az illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervvel társadalombiztosítási nyugellátásra.
(5) A tagdíjfizetésre kötött megállapodás a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön létre. A tárgyhónap első napját megelőző időre megállapodás nem köthető. Ezt követően a tagdíjat a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után. A tagdíj fizetését - támogatási megállapodás alapján - a tag helyett más is átvállalhatja. A támogatás jogosultja a pénztártag. A támogatás felhasználására a tagdíjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.«
(3) Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény 208. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„208. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho.) 3. §-ának a) pontja, valamint b) pontjának bb) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és egyidejűleg a § a következő (2) bekezdéssel egészül ki, valamint a jelenlegi rendelkezés számozása (1) bekezdésre változik:
[A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapja az adóévben juttatott (megszerzett), az Szja tv.-ben meghatározott:]
»a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összeg;«
»bb) a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke, azonban az Szja tv. 69. §-a (7) bekezdésének rendelkezései szerint számított összeg után az egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetni,«
»(2) Mentes a százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az a jövedelem, természetbeni juttatás, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel a társadalombiztosítási szabályok szerint járulékfizetési kötelezettség keletkezik. E rendelkezés alkalmazásában a biztosítási jogviszony alapján fennálló járulékfizetéssel azonos elbírálás alá esik a baleseti járulék (Tbj. 36-37. §) fizetésére fennálló kötelezettség is.«”
122. § A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 74. §-ának (2) bekezdésében a „2002-ben 615,0 millió forintot” szövegrész „2002-ben 1465,0 millió forintot” szövegrészre változik.
123. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1) bekezdésében a „2002-ben” szövegrész „2002-től” szövegrészre változik.
124. § A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 102. §-a alapján a villamosenergia-ipari termelő tevékenységét 2003. január 1-jével megszüntető erőmű üzemeltető, amely a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 37. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a tevékenysége befejezéséig keretengedéllyel rendelkezik, a 2002. december 31-én készleten maradt, jövedékiadó-mentesen beszerzett tüzelőolaj-készletét a jövedéki adóra felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alóli végleges mentesüléssel átadhatja az erőmű üzemeltetését átvevő, a Jöt.-ben előírt keretengedéllyel rendelkező üzemeltetőnek. A tüzelőolaj átvétele a Jöt. rendelkezéseinek alkalmazásában adófelfüggesztéssel történő betárolásnak minősül.
125. § Az e törvény 89. § (1) bekezdésével megállapított a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 77/A. §-a (2) bekezdésének d) pontját az adózó bármely korábbi adóév adókötelezettségére alkalmazhatja.

1. számú melléklet a 2002. évi LXII. törvényhez

I. ORSZÁGGYŰLÉS

Millió forintban
Cím-szám	Alcím-szám	Jog-cím-cso-port-szám	Jog-cím-szám	Elő-irány-zat-cso-port-szám	Kie-melt elő-irány-zat-szám	Cím-név	Alcím-név	Jog-cím-cso-port-név	Jog-cím-név	Elő-irány-zat-cso-port-név	FEJEZET	2003. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Országgyűlés Hivatala
1						Országgyűlés hivatali szervei			12 408,7
1						Működési költségvetés		550,0
1						Személyi juttatások	6 964,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 741,4
3						Dologi kiadások	2 627,3
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	337,0
2						Felújítás	1 289,0
1. cím összesen:	12 958,7	550,0	12 408,7
5						Közbeszerzések Tanácsa			153,9
1						Működési költségvetés		668,8
1						Személyi juttatások	282,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	94,1
3						Dologi kiadások	405,5
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	30,0
2						Felújítás	10,8
5. cím összesen:	822,7	668,8	153,9
6						Nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása	110,0
7						Pártok támogatása
1						Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása
1						Magyar Szocialista Párt	969,2
2						FIDESZ - Magyar Polgári Párt	817,4
3						Szabad Demokraták Szövetsége	282,0
4						Magyar Demokrata Fórum	284,1
2						Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása
1						Munkáspárt	39,8
3						Magyar Igazság és Élet Pártja	87,0
7						Centrum Párt	69,4
6-7. cím összesen:	2 658,9
10						Magyar Rádió támogatása
1						Magyar Rádió Rt. műsorterjesztési költségeire	4 529,5
2						Magyar Rádió művészeti együtteseinek támogatására	660,0
11						Magyar Televízió támogatása
1						Magyar Televízió műsorterjesztési költségeire	6 999,2
12						Duna Televízió támogatása
1						Duna Televízió műsorterjesztési költségeire	1 096,4
13						A közszolgálati média részvénytársaságok alaptőke emelésére	7 191,8
14						Magyar Távirati Iroda Rt. támogatása	1 522,2
15						Üzemben tartási díj pótlása	20 397,0
10-15. cím összesen:	42 396,1
I. fejezet összesen:	58 836,4	1 218,8	12 562,6

II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG

Millió forintban
Cím-szám	Alcím-szám	Jog-cím-cso-port-szám	Jog-cím-szám	Elő-irány-zat-cso-port-szám	Kie-melt elő-irány-zat-szám	Cím-név	Alcím-név	Jog-cím-cso-port-név	Jog-cím-név	Elő-irány-zat-cso-port-név	FEJEZET	2003. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Köztársasági Elnöki Hivatal
1						Köztársasági Elnöki Hivatal			716,3
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	278,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	89,2
3						Dologi kiadások	257,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	89,3
3						Kölcsönök	2,0
2						Fejezeti kezelésű előirányzatok
2						Célelőirányzatok
1						Állami kitüntetések			144,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	102,0
3						Dologi kiadások	42,0
II. fejezet összesen:	860,3		860,3

III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

Millió forintban
Cím-szám	Alcím-szám	Jog-cím-cso-port-szám	Jog-cím-szám	Elő-irány-zat-cso-port-szám	Kie-melt elő-irány-zat-szám	Cím-név	Alcím-név	Jog-cím-cso-port-név	Jog-cím-név	Elő-irány-zat-cso-port-név	FEJEZET	2003. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Alkotmánybíróság			1 057,1
1						Működési költségvetés		8,7
1						Személyi juttatások	583,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	191,6
3						Dologi kiadások	237,9
2						Felhalmozási költségvetés		34,7
1						Intézményi beruházási kiadások	58,0
2						Felújítás	30,0
III. fejezet összesen:	1 100,5	43,4	1 057,1

IV. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA

Millió forintban
Cím-szám	Alcím-szám	Jog-cím-cso-port-szám	Jog-cím-szám	Elő-irány-zat-cso-port-szám	Kie-melt elő-irány-zat-szám	Cím-név	Alcím-név	Jog-cím-cso-port-név	Jog-cím-név	Elő-irány-zat-cso-port-név	FEJEZET	2003. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Országgyűlési Biztos Hivatala			1 031,6
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	565,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	182,4
3						Dologi kiadások	280,5
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	3,7
IV. fejezet összesen:	1 031,6		1 031,6

V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

Millió forintban
Cím-szám	Alcím-szám	Jog-cím-cso-port-szám	Jog-cím-szám	Elő-irány-zat-cso-port-szám	Kie-melt elő-irány-zat-szám	Cím-név	Alcím-név	Jog-cím-cso-port-név	Jog-cím-név	Elő-irány-zat-cso-port-név	FEJEZET	2003. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Állami Számvevőszék			5 850,9
1						Működési költségvetés		19,0
1						Személyi juttatások	3 158,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	988,4
3						Dologi kiadások	1 113,3
2						Felhalmozási költségvetés		1,0
1						Intézményi beruházási kiadások	232,3
2						Felújítás	378,9
3						Fejezeti kezelésű előirányzatok
2						EU-hoz való csatlakozás programja
1						ACQUIS átvételével kapcsolatos intézményi fejlesztés			46,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	2,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	0,7
3						Dologi kiadások	33,3
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	10,0
V. fejezet összesen:	5 916,9	20,0	5 896,9

VI. BÍRÓSÁGOK

Millió forintban
Cím-szám	Alcím-szám	Jog-cím-cso-port-szám	Jog-cím-szám	Elő-irány-zat-cso-port-szám	Kie-melt elő-irány-zat-szám	Cím-név	Alcím-név	Jog-cím-cso-port-név	Jog-cím-név	Elő-irány-zat-cso-port-név	FEJEZET	2003. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Bíróságok			40 248,7
1						Működési költségvetés		4 121,1
1						Személyi juttatások	28 303,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	8 923,8
3						Dologi kiadások	6 159,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	11,0
2						Felhalmozási költségvetés		8,6
1						Intézményi beruházási kiadások	695,3
2						Felújítás	285,1
2						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
1						Igazságszolgáltatás beruházásai		3 070,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	3 070,0
2						Ptk. alapján történő kártérítés			10,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	10,0
3						Az Európai Unióhoz való csatlakozás nemzeti programjai és kormányzati feladatai
1						PHARE program
1						Bírák közösségi jogi felkészítése (HU 0103-02)
1						Működési költségvetés		252,2
3						Dologi kiadások	252,2
2						Bírósági informatikai rendszer- és hálózatfejlesztés (HU 0007-02)
2						Felhalmozási költségvetés		432,7
1						Intézményi beruházási kiadások	432,7
4						Be. törvény módosításából eredő létszámfejlesztés és egyéb többletek			1 419,6
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	606,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	139,6
3						Dologi kiadások	390,5
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	283,5
5						Szabálysértési törvény módosításából eredő létszámfejlesztések			860,8
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	404,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	138,0
3						Dologi kiadások	102,6
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	216,0
6						A Pp. módosításából eredő többletek			444,3
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	159,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	17,6
3						Dologi kiadások	267,0
7						A hatósági eljárásban közreműködők díjának rendezése miatti fejlesztés			1 222,2
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	1 150,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	72,1
8						A PHARE támogatásból beszerzett eszközök működtetésének energia- és licencdíjai			550,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	550,0
9						Egyéb létszámfejlesztések (informatikusi, tisztviselői és teremőri álláshelyek)			162,7
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	120,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	40,4
3						Dologi kiadások	1,9
VI. fejezet összesen:	52 802,9	4 814,6	47 988,3

VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE

Millió forintban
Cím-szám	Alcím-szám	Jog-cím-cso-port-szám	Jog-cím-szám	Elő-irány-zat-cso-port-szám	Kie-melt elő-irány-zat-szám	Cím-név	Alcím-név	Jog-cím-cso-port-név	Jog-cím-név	Elő-irány-zat-cso-port-név	FEJEZET	2003. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Ügyészségek			18 981,6
1						Működési költségvetés		80,0
1						Személyi juttatások	11 760,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3 522,5
3						Dologi kiadások	2 926,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	10,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	642,9
2						Felújítás	150,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	50,0
3						Kölcsönök	20,0	20,0
3						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
1						Igazságszolgáltatás beruházásai			670,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	670,0
2						Az Európai Unióhoz való csatlakozás nemzeti programjai és kormányzati feladatai
1						PHARE támogatással megvalósuló programok
1						HU-0007-01 MKÜ országos informatikai fejlesztése
2						Felhalmozási költségvetés		141,6
1						Intézményi beruházási kiadások	141,6
2						HU-0502-01 MKÜ országos informatikai fejlesztése
2						Felhalmozási költségvetés		604,6
1						Intézményi beruházási kiadások	604,6
VIII. fejezet összesen:	20 497,8	846,2	19 651,6

X. MINISZTERELNÖKSÉG

Millió forintban
Cím-szám	Alcím-szám	Jog-cím-cso-port-szám	Jog-cím-szám	Elő-irány-zat-cso-port-szám	Kie-melt elő-irány-zat-szám	Cím-név	Alcím-név	Jog-cím-cso-port-név	Jog-cím-név	Elő-irány-zat-cso-port-név	FEJEZET	2003. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Miniszterelnöki Hivatal
1						Miniszterelnöki Hivatal igazgatás			7 098,5
1						Működési költségvetés		4,0
1						Személyi juttatások	4 135,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 289,2
3						Dologi kiadások	1 670,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	4,4
3						Kölcsönök	7,0	4,0
2						Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóság			3 821,5
1						Működési költségvetés		1 036,3
1						Személyi juttatások	899,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	298,0
3						Dologi kiadások	3 074,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,5
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	462,1
2						Felújítás	121,2
3						Kölcsönök	1,0
2						Magyar Közigazgatási Intézet			132,5
1						Működési költségvetés		123,9
1						Személyi juttatások	145,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	44,3
3						Dologi kiadások	33,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	25,8
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	7,4
4						Miniszterelnökség Központi Üdülési és Oktatási Főigazgatósága			1 653,4
1						Működési költségvetés		70,8
1						Személyi juttatások	142,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	44,7
3						Dologi kiadások	194,3
4						Ellátottak pénzbeli juttatásai	0,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 203,2
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	51,5
2						Felújítás	85,3
3						Kölcsönök	2,6
6						Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal		491,2
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	162,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	55,3
3						Dologi kiadások	110,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	148,3
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	15,1
7						Határon Túli Magyarok Hivatala			743,0
1						Működési költségvetés		0,5
1						Személyi juttatások	347,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	123,0
3						Dologi kiadások	235,3
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	38,0
9						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
1						Központi kormányzati informatikai infrastruktúra fejlesztése			316,8
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	316,8
2						Kormányzati távközlési célprogram			165,8
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	165,8
4						Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai			208,6
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	208,6
2						Célelőirányzatok
6						Európai Közigazgatási Képzési Ösztöndíj alapján közszolgálati jogviszonyt létesítők kiadásaira			131,6
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	99,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	31,8
14						Modernizációs és Európai Integrációs Program támogatása			150,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	15,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	4,8
3						Dologi kiadások	130,2
16						Ünnepi rendezvények támogatása			1 400,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	1 400,0
17						Központi kormányzati informatikai rendszerek üzemeltetése és egyéb kapcsolódó feladatok támogatása			327,7
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	30,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	12,0
3						Dologi kiadások	165,7
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	120,0
18						Balatonnal kapcsolatos feladatok támogatása			500,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	30,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	10,0
3						Dologi kiadások	63,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	30,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	367,0
24						Területfejlesztési PHARE programok működési kiadásai			750,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	750,0
27						Szabadkai Magyar Ház			154,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	154,0
28						Kisebbségi intézmények átvételének és fenntartásának támogatása			440,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	175,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	265,0
29						Ukrán Országos Önkormányzat részére székház biztosítása			100,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	100,0
30						Kormányzati Informatika támogatása			2 980,8
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	1 632,8
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	1 348,0
31						Turisztikai célelőirányzat			19 000,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	1 000,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	8 000,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	10 000,0
32						Kormány-MTA közötti kutatási megállapodások kiadásai			300,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	300,0
33						Integrációs Fejlesztési Munkacsoport támogatása			280,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	50,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	16,0
3						Dologi kiadások	214,0
34						Dokumentációs Központ bővítése, működtetése			95,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	65,5
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	29,5
35						Vállalkozási övezetek támogatása			1 000,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	80,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	920,0
36						Kistérségi támogatási alap			2 000,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	160,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1 840,0
37						Roma koordinációs és intervenciós keret			68,5
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	68,5
38						Konfliktuskezelési és jogvédő alap			26,5
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	26,5
39						Roma kulturális alap			173,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	173,0
41						Szigetközi térség rehabilitációjával kapcsolatos feladatok			99,2
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	10,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3,5
3						Dologi kiadások	85,7
42						Mosoni-Duna fejl. terv és Mosonmagyaróvár bel. szak. rend.			65,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	65,0
44						Lakossági tájékoztatáshoz kapcsolódó kiadások			1 079,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	1 079,0
54						Állami vezetők egészségügyi ellátása			47,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	47,0
56						EU központi továbbképzés, oktatás, egyéb kapcsolódó tevékenység támogatása			93,5
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	22,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	8,0
3						Dologi kiadások	63,5
57						Európai Közigazgatási Képzési Ösztöndíj kiadásainak támogatása			79,1
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	11,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	64,0
60						Civil szervezetek és kapcsolódó feladatok támogatása			396,2
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	50,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	18,0
3						Dologi kiadások	48,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	279,7
62						Kistérségi megbízott hálózat működtetése			600,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	402,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	113,4
3						Dologi kiadások	84,6
70						Határon túli magyarok koordinációs kerete			560,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	560,0
71						Magyarság Hírnevéért Díj			7,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	7,0
72						Kisebbségekért Díj			7,6
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	7,6
73						Szomszéd államokban élő magyarokról szóló törvény végrehajtásának kiadásai			292,7
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	292,7
75						A szomszédos országokban élő magyarok nevelési-oktatási, tankönyv- és taneszköz-támogatása			1 200,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1 200,0
79						Kisebbségi koordinációs és intervenciós keret			127,3
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	127,3
84						Határon túli magyar felsőoktatás fejlesztése			1 958,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	17,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	6,2
3						Dologi kiadások	33,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	2,6
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1 899,0
87						Térség- és település-felzárkóztatási célelőirányzat			12 000,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	1 199,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	385,0
3						Dologi kiadások	500,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	9 915,3
88						Társadalmi szervezetek és alapítványok pályázati támogatása			400,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	400,0
90						Területfejlesztési intézményekkel kapcsolatos kiadások
4						Területfejlesztési intézményrendszeri feladatok			639,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	639,0
94						Területi információs rendszer működtetése			120,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	120,0
95						Területrendezési célfeladat			120,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	120,0
4						Államháztartáson kívüli szervezetek támogatása
2						Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány támogatása			42,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	42,0
3						Balaton Fejlesztési Tanács működésének támogatása			20,9
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	20,9
4						EU Kommunikációs Közalapítvány			1 500,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 000,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	500,0
5						Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány			50,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
6						Illyés Közalapítvány támogatása			1 021,2
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 021,2
7						Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatása			1 135,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 135,0
8						Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány támogatása			663,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	663,0
9						Millenáris Kht. támogatása			312,5
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	312,5
10						Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projektiroda támogatása			225,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	225,0
11						Nagy Imre Alapítvány támogatása			15,7
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	15,7
12						Németh László Közép-európai Népi Akadémia támogatása			25,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	25,0
14						Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítvány támogatása			14,6
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	14,6
15						Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány			50,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
16						Új Kézfogás Közalapítvány támogatása			560,7
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	560,7
17						Veresegyház és Térsége Fejlesztéséért Kiemelten Közhasznú Társaság működésének támogatása			300,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	300,0
5						Egyházak támogatása
1						Egyházi közgyűjtemények támogatása			792,6
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	792,6
2						Egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciója és egyéb beruházások			500,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	500,0
3						Egyházak nemzetközi tevékenységének támogatása			62,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	62,0
4						Hittanoktatás támogatása			3 601,5
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3 601,5
5						Egyházi alapintézmény-működés, szja rendelkezése és kiegészítése			8 933,3
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	8 933,3
6						Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék			7 035,3
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	7 035,3
7						Közcélú egyházi feladatokhoz ingatlanjuttatás			50,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	50,0
8						Az 5000 lakosnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelem pótléka			1 424,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 424,0
9						Egyházi Kulturális Alap			500,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	500,0
10						Egyházi alapintézmények korrekciós támogatása			850,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	850,0
6						Országos kisebbségi önkormányzatok támogatása
1						Bolgár Országos Önkormányzat			34,3
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	34,3
2						Görög Országos Önkormányzat			33,3
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	33,3
3						Horvátok Magyarországi Országos Önkormányzata			84,4
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	84,4
4						Németek Magyarországi Országos Önkormányzata			165,6
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	165,6
5						Románok Magyarországi Országos Önkormányzata			48,3
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	48,3
6						Országos Cigány Önkormányzat			214,9
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	214,9
7						Lengyel Országos Önkormányzat			33,3
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	33,3
8						Örmény Országos Önkormányzat			33,3
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	33,3
9						Szlovák Országos Önkormányzat			85,1
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	85,1
10						Szlovén Országos Kisebbségi Önkormányzat			38,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	38,0
11						Szerb Országos Önkormányzat			45,3
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	45,3
12						Ruszin Országos Önkormányzat			27,2
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	27,2
13						Ukrán Országos Önkormányzat			27,2
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	27,2
7						EU-hoz való csatlakozás miniszterelnökségi nemzeti programja és kormányzati feladatai
1						PHARE támogatással megvalósuló programok
1						PHARE HU0010-01 Access 1999/2000
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	25,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	230,0
2						Felhalmozási költségvetés		275,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	20,0
2						PHARE HU0105-01 Strukturális alapokra való intézményi felkészülés			50,0
1						Működési költségvetés		750,0
3						Dologi kiadások	400,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	400,0
5						Roma integrációt elősegítő intézményfejlesztési programok			71,0
1						Működési költségvetés		104,0
3						Dologi kiadások	75,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	100,0
6						Diszkrimináció ellenes program			225,5
1						Működési költségvetés		483,0
3						Dologi kiadások	300,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	408,5
10						Gazdasági és társadalmi kohézió erősítése (HU 02XX)			576,7
1						Működési költségvetés		102,6
3						Dologi kiadások	150,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	200,0
2						Felhalmozási költségvetés		410,4
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	738,8
11						Gazdasági és társadalmi kohézió erősítése (HU 03XX)			2 508,5
1						Működési költségvetés		488,6
3						Dologi kiadások	433,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 000,0
2						Felhalmozási költségvetés		1 954,4
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	3 517,9
12						Határon átnyúló CBC programok (HU 00XX)			367,7
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	67,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	300,0
14						Határon átnyúló CBC (HU 02XX)			1 004,4
1						Működési költségvetés		453,2
3						Dologi kiadások	81,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	700,0
2						Felhalmozási költségvetés		1 812,7
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	2 488,7
15						Határon átnyúló CBC (HU 03XX)			522,8
1						Működési költségvetés		371,3
3						Dologi kiadások	49,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	600,0
2						Felhalmozási költségvetés		742,7
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	987,8
16						INTERREG III. HU 02XX			211,2
1						Működési költségvetés		107,5
3						Dologi kiadások	75,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	100,0
2						Felhalmozási költségvetés		430,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	573,4
17						INTERREG III. HU 03XX			150,3
1						Működési költségvetés		87,9
3						Dologi kiadások	50,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	100,0
2						Felhalmozási költségvetés		351,8
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	439,7
18						Projekt Generation Facility			1 400,0
1						Működési költségvetés		337,5
3						Dologi kiadások	737,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 000,0
2						Felhalmozási költségvetés		1 000,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1 000,0
19						PHARE ACCESS 2002. HU0210			62,5
1						Működési költségvetés		463,0
3						Dologi kiadások	141,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	384,3
20						PHARE ACCESS 2001. HU0104-03
1						Működési költségvetés		400,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	400,0
2						ACQUIS átvételének nemzeti programja
1						Regionális és kistérségi rendszer kialakítása és működtetése			1 017,2
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	642,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	213,5
3						Dologi kiadások	161,5
2						Decentralizációs eljárásra történő intézményi felkészülés			1 257,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	857,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	400,0
3						Uniós projektek előkészítése			232,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	232,0
8						Támogatási célprogram
1						Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai			7 400,1
1						Működési költségvetés		200,0
3						Dologi kiadások	200,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	400,1
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	7 000,0
10						Fejezeti tartalék			406,4
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	406,4
1-9. cím összesen:	124 981,9	12 565,1	112 416,8
10						Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
1						Kormányzati Ellenőrzési Hivatal			1 064,8
1						Működési költségvetés		6,0
1						Személyi juttatások	608,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	203,6
3						Dologi kiadások	214,6
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	42,3
2						Felújítás	2,0
10. cím összesen:	1 070,8	6,0	1 064,8
11						Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok
1						Nemzetbiztonsági Hivatal			7 608,4
1						Működési költségvetés		50,0
1					Személyi juttatások	4 498,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 447,9
3						Dologi kiadások	956,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	203,6
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	428,1
2						Felújítás	105,6
5						Lakástámogatás	18,5
2						Információs Hivatal			7 548,5
1						Működési költségvetés		50,0
1						Személyi juttatások	2 977,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	953,2
3						Dologi kiadások	2 980,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	112,1
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	485,2
2						Felújítás	78,0
5						Lakástámogatás	12,2
3						Nemzetbiztonsági Szakszolgálat			12 932,9
1						Működési költségvetés		147,6
1						Személyi juttatások	6 866,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	2 197,7
3						Dologi kiadások	2 229,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	274,3
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	1 386,5
2						Felújítás	104,0
5						Lakástámogatás	22,3
3						Kölcsönök	23,0	23,0
11. cím összesen:	28 360,4	270,6	28 089,8
12						Tartalékok
1						Költségvetés általános tartaléka	27 100,0
2						Céltartalékok
1						Különféle személyi kifizetések	11 400,0
13						Kormányzati rendkívüli kiadások
1						Volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése	7 070,0
14						Központosított bevételek
1						Területfejlesztési kölcsönök visszatérülése		420,0
X. fejezet összesen:	199 983,1	13 261,7	141 571,4

XI. BELÜGYMINISZTÉRIUM

Millió forintban
Cím-szám	Alcím-szám	Jog-cím-cso-port-szám	Jog-cím-szám	Elő-irány-zat-cso-port-szám	Kie-melt elő-irány-zat-szám	Cím-név	Alcím-név	Jog-cím-cso-port-név	Jog-cím-név	Elő-irány-zat-cso-port-név	FEJEZET	2003. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Belügyminisztérium igazgatása
1						Belügyminisztérium központi igazgatása			5 324,0
1						Működési költségvetés		600,0
1						Személyi juttatások	3 001,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	936,9
3						Dologi kiadások	1 507,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	122,8
2						Felhalmozási költségvetés		4 000,0
1						Intézményi beruházási kiadások	4 146,4
2						Felújítás	208,6
2						Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata			1 792,2
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	1 201,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	381,2
3						Dologi kiadások	140,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	69,9
3						BM Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal			354,9
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	160,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	53,6
3						Dologi kiadások	106,3
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	34,2
4						Területi Főépítészi Irodák			329,5
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	160,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	56,0
3						Dologi kiadások	101,5
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	11,3
2						Fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok			7 494,1
1						Működési költségvetés		958,6
1						Személyi juttatások	5 246,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 735,2
3						Dologi kiadások	1 122,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	203,4
2						Felhalmozási költségvetés		8,5
1						Intézményi beruházási kiadások	109,4
2						Felújítás	43,9
4						BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal			3 930,7
1						Működési költségvetés		162,4
1						Személyi juttatások	1 837,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	627,8
3						Dologi kiadások	1 380,7
4						Ellátottak pénzbeli juttatásai	40,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	174,9
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	11,1
2						Felújítás	2,7
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	18,0
5						Rendőrség
1						Országos Rendőr-főkapitányság és háttérintézményei			20 612,5
1						Működési költségvetés		996,3
1						Személyi juttatások	8 846,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	2 814,0
3						Dologi kiadások	3 816,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 394,4
2						Felhalmozási költségvetés		28,2
1					Intézményi beruházási kiadások	4 094,8
2						Felújítás	671,0
2						Budapesti Rendőr-főkapitányság			28 700,5
1						Működési költségvetés		1 987,4
1						Személyi juttatások	19 355,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	6 328,3
3						Dologi kiadások	4 898,6
2						Felhalmozási költségvetés		30,0
2						Felújítás	135,9
4						Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság			4 235,5
1						Működési költségvetés		201,0
1						Személyi juttatások	2 988,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	977,0
3						Dologi kiadások	467,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3,0
5						Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság			5 479,7
1						Működési költségvetés		207,8
1						Személyi juttatások	3 822,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 248,1
3						Dologi kiadások	615,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,0
6						Békés Megyei Rendőr-főkapitányság			3 761,9
1						Működési költségvetés		159,0
1						Személyi juttatások	2 617,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	855,5
3						Dologi kiadások	448,4
7						Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság			6 933,1
1						Működési költségvetés		293,4
1						Személyi juttatások	4 873,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 590,7
3						Dologi kiadások	760,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,0
8						Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság			4 051,6
1						Működési költségvetés		180,0
1						Személyi juttatások	2 824,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	923,7
3						Dologi kiadások	481,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,6
9						Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság			4 265,1
1						Működési költségvetés		199,9
1						Személyi juttatások	2 902,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	945,7
3						Dologi kiadások	459,3
2						Felhalmozási költségvetés
2						Felújítás	157,2
10						Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság			3 891,8
1						Működési költségvetés		203,4
1						Személyi juttatások	2 754,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	900,2
3						Dologi kiadások	440,5
11						Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság			5 022,8
1						Működési költségvetés		202,4
1						Személyi juttatások	3 497,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 143,1
3						Dologi kiadások	584,4
12						Heves Megyei Rendőr-főkapitányság			2 920,4
1						Működési költségvetés		115,2
1						Személyi juttatások	2 035,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	664,6
3						Dologi kiadások	335,7
13						Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság			3 973,6
1						Működési költségvetés		273,7
1						Személyi juttatások	2 810,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	917,9
3						Dologi kiadások	484,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,5
2						Felhalmozási költségvetés		1,0
2						Felújítás	34,0
14						Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság			3 044,0
1						Működési költségvetés		149,8
1						Személyi juttatások	2 101,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	686,6
3						Dologi kiadások	405,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,5
15						Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság			2 592,5
1						Működési költségvetés		102,4
1						Személyi juttatások	1 806,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	589,6
3						Dologi kiadások	297,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,5
16						Pest Megyei Rendőr-főkapitányság			8 283,3
1						Működési költségvetés		350,9
1						Személyi juttatások	5 749,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 875,9
3						Dologi kiadások	1 005,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3,5
17						Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság			4 223,7
1						Működési költségvetés		190,1
1						Személyi juttatások	2 923,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	956,3
3						Dologi kiadások	534,2
18						Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság			5 012,9
1						Működési költségvetés		189,6
1						Személyi juttatások	3 492,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 140,0
3						Dologi kiadások	567,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,0
19						Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság			3 005,8
1						Működési költségvetés		174,4
1						Személyi juttatások	2 134,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	697,4
3						Dologi kiadások	348,3
20						Vas Megyei Rendőr-főkapitányság			2 944,3
1						Működési költségvetés		170,9
1						Személyi juttatások	2 048,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	669,1
3						Dologi kiadások	397,3
21						Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság			3 813,8
1						Működési költségvetés		166,1
1						Személyi juttatások	2 626,0
2						Munkaadókat terhelőjárulékok	857,9
3						Dologi kiadások	442,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	4,0
2						Felhalmozási költségvetés
2						Felújítás	49,9
22						Zala Megyei Rendőr-főkapitányság			3 086,4
1						Működési költségvetés		167,0
1						Személyi juttatások	2 168,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	707,9
3						Dologi kiadások	376,6
23						Készenléti Rendőrség			7 201,7
1						Működési költségvetés		638,7
1						Személyi juttatások	4 985,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 609,5
3						Dologi kiadások	1 245,7
24						Köztársasági Őrezred			5 920,0
1						Működési költségvetés		239,6
1						Személyi juttatások	4 247,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 358,3
3						Dologi kiadások	554,1
6						Határőrség
1						Határőrség Országos Parancsnokság és szervei			7 162,4
1						Működési költségvetés		51,9
1						Személyi juttatások	2 056,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	587,5
3						Dologi kiadások	2 416,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	26,0
2						Felhalmozási költségvetés		1 197,6
1						Intézményi beruházási kiadások	1 922,8
2						Felújítás	1 403,1
2						Határőrigazgatóságok			31 185,8
1						Működési költségvetés		537,0
1						Személyi juttatások	21 073,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	6 912,5
3						Dologi kiadások	3 737,1
7						BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság			8 516,5
1						Működési költségvetés		400,7
1						Személyi juttatások	5 179,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 645,9
3						Dologi kiadások	1 209,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	303,5
2						Felhalmozási költségvetés		2 018,3
1						Intézményi beruházási kiadások	2 471,2
2						Felújítás	126,0
8						Távközlési Szolgálat			1 650,8
1						Működési költségvetés		309,2
1						Személyi juttatások	500,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	169,8
3						Dologi kiadások	1 289,7
10						Duna Palota és Kiadó			236,3
1						Működési költségvetés		223,3
1						Személyi juttatások	189,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	64,6
3						Dologi kiadások	164,1
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	17,5
2						Felújítás	24,0
11						Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal			16 934,0
1						Működési költségvetés		4 500,0
1						Személyi juttatások	1 477,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	494,8
3						Dologi kiadások	15 452,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	170,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	3 690,0
2						Felújítás	149,4
12						Rendőrtiszti Főiskola			1 461,1
1						Működési költségvetés		248,8
1						Személyi juttatások	952,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	311,2
3						Dologi kiadások	255,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	57,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	71,6
2						Felújítás	62,7
13						BM Központi Kórház és intézményei			1 278,0
1						Működési költségvetés		2 769,5
1						Személyi juttatások	2 291,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	786,6
3						Dologi kiadások	882,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	45,0
2						Felújítás	40,0
14						Központi Gazdasági Főigazgatóság
1						Központi Gazdasági Főigazgatóság és háttérintézményei			2 127,5
1						Működési költségvetés		1 443,2
1						Személyi juttatások	1 543,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	521,2
3						Dologi kiadások	1 698,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	14,1
2						Felhalmozási költségvetés		472,6
1						Intézményi beruházási kiadások	91,5
2						Felújítás	175,4
17						Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ			258,2
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	94,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	30,5
3						Dologi kiadások	90,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	43,6
18						Oktatási igazgatóság
1						Oktatási Igazgatóság			1 034,8
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	268,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	58,2
3						Dologi kiadások	527,8
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	136,4
2						Felújítás	43,9
2						Tanintézetek			5 698,0
1						Működési költségvetés		482,3
1						Személyi juttatások	3 442,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 123,1
3						Dologi kiadások	1 538,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	65,5
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	8,0
2						Felújítás	2,0
3						BM Nemzetközi Oktatási Központ			184,2
1						Működési költségvetés		486,5
1						Személyi juttatások	167,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	54,8
3						Dologi kiadások	448,9
19						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
3						Rend és közbiztonsági beruházások			3 760,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	3 760,0
4						Tűzvédelmi beruházások			440,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	440,0
5						Lakáscélú beruházás			818,6
2						Felhalmozási költségvetés
5						Lakástámogatás	818,6
6						Lakásépítés			400,0
2						Felhalmozási költségvetés
6						Lakásépítés	400,0
2						Ágazati célfeladatok
1						Gépjármű-korszerűsítési program			100,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	100,0
3						Tűzvédelmi bírság és biztosítók tűzvédelmi hozzájárulása
2						Felhalmozási költségvetés		4 308,3
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	4 308,3
4						Közrendvédelmi bírság
1						Működési költségvetés		8,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	8,0
7						Önkéntes tűzoltó-egyesületek támogatása			200,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	120,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	80,0
10						NATO-tagsággal kapcsolatos feladatok			115,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	42,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	12,3
3						Dologi kiadások	60,7
11						Kormányzati Koordinációs Bizottság feladatai			23,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	8,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3,3
3						Dologi kiadások	8,7
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	3,0
15						Európai integrációs feladatok			1 585,7
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	54,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	68,3
3						Dologi kiadások	464,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	513,8
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	484,6
28						Hivatásos állomány életbiztosítása			150,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	150,0
29						Hivatásos állomány nyugdíjaztatása			10 895,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	10 895,0
30						Országos Baleset-megelőzési Bizottság
1						Működési költségvetés		390,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	390,0
2						Felhalmozási költségvetés		60,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	60,0
31						Bűnmegelőzéssel összefüggő feladatok támogatása			200,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	200,0
52						Köztisztviselői továbbképzési rendszer és közigazgatási vezetőképzés működési feltételei			1 540,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	853,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	272,0
3						Dologi kiadások	125,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	200,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	90,0
53						ORFK D.A.D.A. Program támogatása			5,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	5,0
54						Energia racionalizálás
2						Felhalmozási költségvetés		43,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	43,0
55						Fogyasztóvédelmi bírság
1						Működési költségvetés		73,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	73,0
2						Felhalmozási költségvetés		7,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	7,0
58						Állami Támogatású Bérlakás Program			10 000,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	10 000,0
59						Lakóépületek energiamegtakarítási programja			2 000,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	2 000,0
60						Építésügyi célelőirányzatok
1						Működési költségvetés		220,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	220,0
62						Településrendezési célfeladat			94,7
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	94,7
63						Közép és Kelet Európai Választási Szakértők Egyesületének (ACEEEO) támogatása			25,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú kiadások, támogatások	25,0
64						IDEA program támogatása			40,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	40,0
3						Társadalmi önszerveződések támogatása
2						Rendőr és Határőr SE támogatása			27,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	27,0
3						Szakszervezetek támogatása			10,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	10,0
4						Magyar Rendészeti Sportszövetség támogatása			16,5
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	16,5
5						Szabadságharcosokért Alapítvány			108,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	108,0
6						Társadalmi segítők támogatása			120,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	120,0
7						Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület támogatása			10,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	10,0
9						Belügyi Általános Beruházó és Fejlesztő KHT támogatása			308,2
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	308,2
10						Biztonságos Magyarországért Közalapítvány			360,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	360,0
11						Az Európai Unióhoz való csatlakozás belügyi nemzeti programjai és kormányzati feladatai
1						PHARE támogatással megvalósuló programok
5						HU-0103-01 COP2001			20,0
1						Működési költségvetés		490,6
3						Dologi kiadások	510,6
6						HU02-XX-XX COP2002			732,9
1						Működési költségvetés		425,1
3						Dologi kiadások	775,4
2						Felhalmozási költségvetés		454,4
1						Intézményi beruházási kiadások	837,0
7						HU03-XX-XX COP2003			146,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	146,0
8						Katasztrófavédelem PHARE programja			156,0
1						Működési költségvetés		207,0
3						Dologi kiadások	234,0
2						Felhalmozási költségvetés		988,0
1						Intézményi beruházási kiadások	1 117,0
14						Köztestületi tűzoltóságok normatív támogatása			660,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	660,0
16						Fejezeti tartalék	65,3		65,3
1-19. cím összesen:	311 224,8	36 163,0	275 061,8
23						Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai
1						Normatív hozzájárulások
11						Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok	15 093,5
12						Gyermekvédelmi szakellátás	13 537,5
13						Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás	17 757,6
14						Nappali szociális intézményi ellátás	5 596,3
15						Hajléktalanok átmeneti intézményei	942,7
16						Fogyatékos személyek, pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos intézményi ellátása	12 791,2
17						Gyermekek napközbeni ellátása	4 612,0
18						Szociális és gyermekjóléti intézményi módszertani feladatok	266,7
19						Óvodai nevelés	56 586,9
20						Iskolai oktatás	275 501,9
21						Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás	25 985,1
22						Alapfokú művészetoktatás	11 609,6
23						Bentlakásos közoktatási intézményi ellátás	23 854,5
24						Kiegészítő hozzájárulás egyéb közoktatási feladatokhoz	51 363,9
2						Központosított előirányzatok
1						Lakossági közműfejlesztés támogatása	1 600,0
2						Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása	5 600,0
3						Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása	210,0
4						Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása	100,0
5						Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatása	1 263,5
6						Gyermek- és ifjúsági feladatok	170,0
7						Kiegészítő támogatás nemzetiségi óvodák és iskolák fenntartásához	340,0
8						Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás	630,0
9						Helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari támogatása	990,0
10						Hozzájárulás a létszámcsökkentéssel kapcsolatos kiadásokhoz	500,0
11						Hozzájárulás a könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok számára	120,0
12						Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása	2 000,0
13						Belső ellenőrzési társulások támogatása	100,0
14						„ART” mozihálózat fejlesztésének támogatása	500,0
15						Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása	1 385,0
16						Helyi önkormányzatok állat- és növénykerti, vadasparki támogatása	410,0
17						Fővárosi Állat- és Növénykert rekonstrukciójának támogatása	300,0
18						Kiegészítő támogatás a helyi önkormányzatok bérkiadásaihoz	3 000,0
19						Pincerendszerek, természetes partfalak és földcsuszamlások veszélyelhárítása	795,0
3						A helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások
1						Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatása	11 500,0
2						Tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok támogatása	300,0
3						Működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása	1 200,0
4						Helyi önkormányzatok színházi támogatása
1						Működtetési hozzájárulás	7 000,1
2						Művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás	2 500,0
3						Bábszínházak működtetési hozzájárulása	104,0
4						Bábszínházak művészeti tevékenységének támogatása	204,5
5						Színházak pályázati támogatása	605,0
5						Normatív, kötött felhasználású támogatások
1						Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához
1						Pedagógus szakvizsga és továbbképzés	2 322,8
2						Pedagógusok szakkönyvvásárlása	2 235,9
3						Kiegészítő támogatás a rászorultsági alapon járó óvodai ingyenes intézményi étkeztetéshez	819,3
4						Tanulók tankönyvvásárlása	4 605,3
5						Diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatása	1 606,3
6						A fővárosi és megyei közalapítványok szakmai tevékenysége	2 000,0
7						Szakmai fejlesztési feladatok	4 000,0
8						Pedagógiai szakszolgálat	2 402,2
9						Pedagógiai szakmai szolgáltatás	1 206,5
2						Egyes szociális feladatok kiegészítő támogatása
1						Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése	59 005,7
2						Önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása	13 000,0
3						Szociális továbbképzés és szakvizsga	613,0
6						Címzett- és céltámogatások	56 505,0
7						Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás	10 573,00
8						Céljellegű decentralizált támogatás
1						Területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés normatív kerete	6 300,0
2						Vis maior tartalék	243,9
23. cím összesen:	726 365,4
XI. fejezet összesen:	1 037 590,2	36 163,0	275 061,8

XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

Millió forintban
Cím-szám	Alcím-szám	Jog-cím-cso-port-szám	Jog-cím-szám	Elő-irány-zat-cso-port-szám	Kie-melt elő-irány-zat-szám	Cím-név	Alcím-név	Jog-cím-cso-port-név	Jog-cím-név	Elő-irány-zat-cso-port-név	FEJEZET	2003. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium központi igazgatása			7 928,8
1						Működési költségvetés		278,0
1						Személyi juttatások	4 164,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 309,5
3						Dologi kiadások	2 055,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	15,0
2						Felhalmozási költségvetés		176,0
1						Intézményi beruházási kiadások	550,0
2						Felújítás	112,4
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	176,0
2						Szakigazgatási intézmények
1						Költségvetési Iroda			1 221,4
1						Működési költségvetés		260,0
1						Személyi juttatások	909,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	317,9
3						Dologi kiadások	242,2
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	12,1
2						Állat-egészségügyi, élelmiszer-ellenőrzési szakigazgatási intézmények			7 064,1
1						Működési költségvetés		12 000,0
1						Személyi juttatások	8 236,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	2 797,2
3						Dologi kiadások	6 433,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	47,9
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	1 069,8
2						Felújítás	480,0
3						Növény-egészségügyi szakigazgatási intézmények			2 895,8
1						Működési költségvetés		4 883,0
1						Személyi juttatások	3 180,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 047,7
3						Dologi kiadások	2 556,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	5,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	499,2
2						Felújítás	480,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	10,0
4						Földművelésügyi szakigazgatási intézmények			6 767,6
1						Működési költségvetés		1 095,0
1						Személyi juttatások	4484,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 500,8
3						Dologi kiadások	1 846,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,0
2						Felhalmozási költségvetés		63,0
1						Intézményi beruházási kiadások	31,5
2						Felújítás	60,0
5						Erdészeti szakigazgatási intézmények			2 067,4
1						Működési költségvetés		956,7
1						Személyi juttatások	1 739,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	577,9
3						Dologi kiadások	583,1
2						Felhalmozási költségvetés		73,3
1						Intézményi beruházási kiadások	161,5
2						Felújítás	35,0
7						Nemzeti Földalapkezelő Szervezet			1 000,0
1						Működési költségvetés		1 200,0
1						Személyi juttatások	647,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	212,4
3						Dologi kiadások	433,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	85,0
2						Felhalmozási költségvetés		480,0
1						Intézményi beruházási kiadások	1 286,4
3						Kölcsönök	15,0
3						Földhivatalok, Földmérési és Távérzékelési Intézet			10 943,0
1						Működési költségvetés		8 540,0
1						Személyi juttatások	9 465,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3 321,0
3						Dologi kiadások	5 934,7
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	541,4
2						Felújítás	215,0
3						Kölcsönök	5,0
4						Mezőgazdasági minősítés és törzstenyészet-fenntartás intézményei			2 262,4
1						Működési költségvetés		3 487,0
1						Személyi juttatások	2 361,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	824,6
3						Dologi kiadások	2 564,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	44,1
2						Felhalmozási költségvetés		250,0
1						Intézményi beruházási kiadások	105,3
2						Felújítás	100,0
5						Agrárintervenciós központ			674,3
1						Működési költségvetés		300,0
1						Személyi juttatások	487,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	154,3
3						Dologi kiadások	491,7
2						Felhalmozási költségvetés		240,0
1						Intézményi beruházási kiadások	75,4
2						Felújítás	5,5
6						Mezőgazdasági középfokú szakoktatás és szaktanácsadás intézményei			6 517,8
1						Működési költségvetés		1 258,1
1						Személyi juttatások	3 489,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 191,4
3						Dologi kiadások	2 257,0
4						Ellátottak pénzbeli juttatásai	18,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	49,0
2						Felhalmozási költségvetés		141,9
1						Intézményi beruházási kiadások	692,3
2						Felújítás	207,5
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	12,5
7						Közművelődési intézmények			746,0
1						Működési költségvetés		130,0
1						Személyi juttatások	338,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	114,9
3						Dologi kiadások	237,3
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	145,0
2						Felújítás	40,0
8						Agrárkutató intézetek			3 705,2
1						Működési költségvetés		2 153,0
1						Személyi juttatások	2 837,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	961,9
3						Dologi kiadások	1 841,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,1
2						Felhalmozási költségvetés		25,0
1						Intézményi beruházási kiadások	132,1
2						Felújítás	110,0
10						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
13						Intézmények központi beruházásai			670,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	670,0
2						Egyéb fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Munkavédelmi, polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási feladatok			40,1
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	2,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	0,9
3						Dologi kiadások	28,4
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	8,0
2						Agrárkutatási feladatok, műszaki fejlesztés			1 673,1
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	240,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	116,0
3						Dologi kiadások	524,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	199,1
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	594,0
3						Tanüzemek, tangazdaságok támogatása			1 000,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	1 000,0
4						Felügyelt állami tulajdonú társaságok támogatása			700,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	700,0
5						Nemzeti kataszteri program feltételrendszere			588,2
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	96,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	491,8
6						Magyar Állatorvosi Kamara által ellátott állami feladatok támogatása			16,4
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	16,4
7						Hegyközségek állami feladatainak támogatása			330,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	330,0
8						Ágazati szakmai szervezetek és képviseletek támogatása			200,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	200,0
9						Vízügyi feladatok támogatása			365,0
2						Felhalmozási költségvetés		700,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1 065,0
3						Az Európai Unióhoz való csatlakozás agrár nemzeti programja
1						PHARE támogatásból megvalósuló programok
1						HU0201-01 EU konform agrárpiaci rendtartás, CMO-k létrehozása			101,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	56,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	17,9
3						Dologi kiadások	15,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	12,1
2						Felhalmozási költségvetés		270,0
1						Intézményi beruházási kiadások	270,0
2						HU0201-02 EU BSE ellenőrző rendszer			118,0
2						Felhalmozási költségvetés		490,0
1						Intézményi beruházási kiadások	608,0
3						HU0201-03 Vidékfejlesztési intézkedések kivitelezését szolgáló intézményi struktúra kialakítása			19,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	4,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1,5
3						Dologi kiadások	0,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,3
2						Felhalmozási költségvetés		74,0
1						Intézményi beruházási kiadások	86,3
4						HU0201-04 Vetőmagok, szaporítóanyagok és takarmányok minősítésének fejlesztése			180,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	5,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1,9
3						Dologi kiadások	0,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,6
2						Felhalmozási költségvetés		458,0
1						Intézményi beruházási kiadások	629,1
5						HU0201-05 Juh és kecske regisztrációs rendszer			108,0
1						Működési költségvetés		231,0
1						Személyi juttatások	21,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	6,7
3						Dologi kiadások	30,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	6,3
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	275,0
6						HU0201-06 Élelmiszerbiztonság			57,0
1						Működési költségvetés		221,0
1						Személyi juttatások	39,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	12,6
3						Dologi kiadások	3,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,1
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	221,0
7						Határátkelőhelyek szakemberképzése (HU02B/AG02)			44,0
1						Működési költségvetés		201,0
1						Személyi juttatások	30,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	9,8
3						Dologi kiadások	2,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,4
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	201,0
8						A vidékfejlesztés Operatív Programjához kapcsolódó intézményrendszer			5,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	1,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	0,5
3						Dologi kiadások	1,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,5
2						Felhalmozási költségvetés		43,0
1						Intézményi beruházási kiadások	43,0
9						Agrárgazdasági PHARE Kivitelező Csoport működési költsége			120,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	46,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	15,3
3						Dologi kiadások	45,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	12,2
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1,5
10						Agrárgazdasági intézményfejlesztés (HU 01XX)			19,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	19,0
2						Sapard támogatásból megvalósuló programok			6 355,4
1						Működési költségvetés		413,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	607,0
2						Felhalmozási költségvetés		18 689,8
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	24 852,0
3						ACQUIS átvételének agrár nemzeti programja			4 901,8
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	3 248,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 039,9
3						Dologi kiadások	613,9
4						Tagállamként való működés programja			200,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	127,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	40,7
3						Dologi kiadások	32,0
5						Uniós projektek előkészítése			116,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	116,0
4						Agrár- és Vidékfejlesztési szakmai előirányzatok
1						Mezőgazdasági termelés korszerűsítése
1						Agrárberuházások támogatása			54 764,6
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	470,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	54 294,6
2						Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás, fásítás			5 540,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	5 540,0
3						Melioráció és öntözésfejlesztés			3 510,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	3 510,0
4						Agrárlogisztika			400,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	400,0
5						Farm- és egyéb szakmai gyakorlat			90,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	90,0
2						Fenntartható fejlődés feltételeinek kialakítása
1						Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program			4 500,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	4 500,0
3						Agrárgazdasági szolgáltatások fejlesztése			4 140,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	4 140,0
3						Társadalmi és gazdasági kohézió fejlesztése
1						Vidéki térségek felzárkóztatása			1 200,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	50,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 150,0
2						Vidéki környezet vonzóbbá tétele			2 233,8
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	2 233,8
5						Támogatási célelőirányzatok
1						Erdészeti feladatok			5 660,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	10,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	5 650,0
2						Termőföld minőségi védelme, hasznosítása			2 450,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	950,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1 500,0
3						Állattenyésztési, tenyésztésszervezési feladatok			1 100,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 000,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	100,0
4						Halgazdálkodási tevékenységek			220,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	220,0
5						Vadgazdálkodási tevékenységek			720,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	720,0
6						Állatkártalanítás és állati hulladék megsemmisítés			1 318,6
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 318,6
10						Fejezeti tartalék	330,0		330,0
1-10. cím összesen:	219 679,4	59 781,6	159 897,8
11						Közvetlen termelői és piaci támogatások
1						Piacra jutási támogatás	43 000,0
2						Piacra jutási támogatás megtérülése		10,0
3						Agrártermelés költségeit csökkentő támogatás	72 170,0
4						Erdőkárok felszámolásához nyújtott támogatás	300,0
6						Agrárgazdasági kezesség beváltás	3 000,0
11. cím összesen:	118 470,0	10,0
12						Központosított bevételek
1						Erdészeti bevételek
1						Erdőfenntartási járulék		4 100,0
2						Erdővédelmi és erdőgazdálkodási bírság		150,0
2						Termőföld minőségvédelmével, hasznosításával kapcsolatos bevételek
1						Földvédelmi járulék		2 400,0
2						Földvédelmi és talajvédelmi bírság		50,0
3						Állattenyésztési és tenyésztésszervezési bevételek
1						Tenyésztési hozzájárulás		1 090,0
2						Lóverseny totalizatőr forgalom utáni bevételek		10,0
4						Halgazdálkodási bevételek
1						Állami halász- és horgászjegyek díja		150,0
2						Halászatfejlesztési hozzájárulás		50,0
3						Halvédelmi bírság		20,0
5						Vadgazdálkodási bevételek
1						Állami vadászjegyek díja		365,0
2						Hatósági eljárási díj, trófea bírálat		75,0
3						Vadvédelmi hozzájárulás		195,0
4						Vadazonosító és üzemterv szolgáltatás		45,0
5						Vadvédelmi bírság		40,0
XII. fejezet összesen:	338 149,4	68 531,6	159 897,8

XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM

Millió forintban
Cím-szám	Alcím-szám	Jog-cím-cso-port-szám	Jog-cím-szám	Elő-irány-zat-cso-port-szám	Kie-melt elő-irány-zat-szám	Cím-név	Alcím-név	Jog-cím-cso-port-név	Jog-cím-név	Elő-irány-zat-cso-port-név	FEJEZET	2003. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Honvédelmi Minisztérium
1						Honvédelmi Minisztérium igazgatása			12 319,2
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	5 371,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 671,9
3						Dologi kiadások	1 785,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	275,6
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	2 485,1
2						Felújítás	729,0
2						HM hivatalai			5 486,5
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	2 495,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	707,8
3						Dologi kiadások	1 635,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	485,1
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	162,5
3						HM háttérintézményei			50 667,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	6 230,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 681,7
3						Dologi kiadások	31 460,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	55,2
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	3 638,0
2						Felújítás	7 181,0
3						Kölcsönök	420,2
2						Magyar Honvédség
1						Honvéd Vezérkar közvetlen szervezetei			110 860,6
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	25 205,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	7 445,9
3						Dologi kiadások	47 599,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	73,5
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	23 996,0
2						Felújítás	6 540,4
2						Magyar Honvédség Szárazföldi csapatai			36 362,4
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	25 285,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	7 634,3
3						Dologi kiadások	3 365,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	77,4
3						Magyar Honvédség Repülő és légvédelmi csapatai			26 162,2
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	15 906,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	5 019,8
3						Dologi kiadások	5 157,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	78,4
3						Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok
1						Katonai Felderítő Hivatal			12 382,5
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	6 196,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 757,3
3						Dologi kiadások	3 497,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	18,3
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	875,2
2						Felújítás	38,4
2						Katonai Biztonsági Hivatal			2 661,1
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	1 746,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	536,1
3						Dologi kiadások	283,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	5,6
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	90,0
4						Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem			7 880,9
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	4 386,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 296,5
3						Dologi kiadások	1 776,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	8,9
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	412,8
5						Katonai Ügyészségek			893,3
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	612,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	193,7
3						Dologi kiadások	63,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,1
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	21,6
6						MH Egészségügyi intézetek			5 516,6
1						Működési költségvetés		4 980,8
1						Személyi juttatások	5 752,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 863,9
3						Dologi kiadások	2 858,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	22,5
7						Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal			262,9
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	135,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	42,5
3						Dologi kiadások	58,2
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	27,0
8						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
1						Magyar Honvédség Központi Honvédkórház			400,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	400,0
5						Központilag kezelt lakástámogatási előirányzatok			5 700,0
2						Felhalmozási költségvetés
5						Lakástámogatás	2 000,0
6						Lakásépítés	3 700,0
6						Katonai védelmi beruházások			4 000,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	4 000,0
2						Ágazati célelőirányzatok
3						Társadalmi szervek támogatása			28,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	28,0
4						A főtisztviselői kar illetményének finanszírozása			9,2
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	7,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	2,2
5						Közhasznú Társaságok által ellátott állami feladatok finanszírozása			7 311,9
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	7 311,9
24						Hozzájárulás a NATO költségvetéséhez			1 000,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 000,0
25						Hozzájárulás a NATO Biztonsági Beruházási Programjához			5 640,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	5 640,0
26						Hozzájárulás a Nyugat-európai Fegyverzeti Csoport (WEAG) működési költségeihez			18,6
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	18,6
32						Hozzájárulás a hivatásos katonák kedvezményes nyugellátásának és a sorállomány társadalombiztosítási ellátásának kiadásaihoz			13 935,5
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	13 935,5
XIII. fejezet összesen:	314 479,2	4 980,8	309 498,4

XIV. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM

Millió forintban
Cím-szám	Alcím-szám	Jog-cím-cso-port-szám	Jog-cím-szám	Elő-irány-zat-cso-port-szám	Kie-melt elő-irány-zat-szám	Cím-név	Alcím-név	Jog-cím-cso-port-név	Jog-cím-név	Elő-irány-zat-cso-port-név	FEJEZET	2003. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Igazságügyi Minisztérium igazgatása			3 110,8
1						Működési költségvetés		711,1
1						Személyi juttatások	1 745,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	543,2
3						Dologi kiadások	1 293,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	150,5
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	66,1
2						Felújítás	23,1
2						Országos Pártfogói Felügyelői Szolgálat Hivatala			600,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	300,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	100,0
3						Dologi kiadások	150,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	50,0
3						Szakértői Intézetek			1 324,0
1						Működési költségvetés		45,2
1						Személyi juttatások	889,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	292,3
3						Dologi kiadások	187,4
4						IM Büntetésvégrehajtás			33 110,9
1						Működési költségvetés		2 140,9
1						Személyi juttatások	18 104,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	5 540,1
3						Dologi kiadások	8 833,3
4						Ellátottak pénzbeli juttatásai	2,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 890,0
2						Felhalmozási költségvetés		100,0
1						Intézményi beruházási kiadások	480,6
2						Felújítás	375,2
5						Lakástámogatás	100,0
3						Kölcsönök	105,0	80,0
5						Központi Kárrendezési Iroda			1 624,3
1						Működési költségvetés		22,2
1						Személyi juttatások	691,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	226,0
3						Dologi kiadások	682,6
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	46,9
6						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
2						Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai			100,7
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	100,7
3						Igazságügyi szakértői tevékenység beruházásai			69,8
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	69,8
4						Büntetés-végrehajtás beruházásai			1 202,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	1 202,0
2						Ágazati célfeladatok
1						A fogvatartottakat foglalkoztató gazdálkodó szervezetek támogatása			530,6
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	530,6
3						Büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás			49,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	49,0
3						Alapítványok támogatása
1						Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány			12,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	12,0
2						Trieri Európai Jogi Akadémia Alapítványhoz támogató tagként történő csatlakozás			12,5
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	12,5
5						Az Európai Unióhoz való csatlakozás igazságügyi nemzeti programjai és kormányzati feladatai
1						PHARE támogatásból megvalósuló programok
1						Börtönkörülmények javítása			197,5
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	207,7
2						Felhalmozási költségvetés		627,3
1						Intézményi beruházási kiadások	617,1
10						Fejezeti tartalék	5,0		5,0
XIV. fejezet összesen:	45 675,8	3 726,7	41 949,1

XV. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM

Millió forintban
Cím-szám	Alcím-szám	Jog-cím-cso-port-szám	Jog-cím-szám	Elő-irány-zat-cso-port-szám	Kie-melt elő-irány-zat-szám	Cím-név	Alcím-név	Jog-cím-cso-port-név	Jog-cím-név	Elő-irány-zat-cso-port-név	FEJEZET	2003. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Igazgatása
1						Gazdasági és Közlekedési Minisztérium			5 398,7
1						Működési költségvetés		260,1
1						Személyi juttatások	2 659,0
2						Munkaadókat terhelőjárulékok	840,6
3						Dologi kiadások	2 086,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	60,3
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	12,4
3						Kölcsönök	15,3	15,3
2						GKM Gazdasági igazgatóság			1 322,4
1						Működési költségvetés		378,2
1						Személyi juttatások	262,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	86,4
3						Dologi kiadások	1 074,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3,5
2						Felhalmozási költségvetés		5,0
1						Intézményi beruházási kiadások	207,5
2						Felújítás	71,1
2						Szénbányászati Szerkezet-átalakítási Központ			46,5
1						Működési költségvetés		18,7
1						Személyi juttatások	22,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	7,2
3						Dologi kiadások	22,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	6,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	6,3
3						GKM Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala			976,7
1						Működési költségvetés		36,8
1						Személyi juttatások	411,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	127,5
3						Dologi kiadások	280,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,2
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	194,1
4						Műszaki Biztonsági Főfelügyelet
1						Működési költségvetés		1 571,2
1						Személyi juttatások	603,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	199,3
3						Dologi kiadások	685,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,8
2						Felhalmozási költségvetés		0,3
1						Intézményi beruházási kiadások	60,0
2						Felújítás	20,0
5						Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium			79,0
1						Működési költségvetés		38,2
1						Személyi juttatások	58,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	19,3
3						Dologi kiadások	39,9
6						Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum			50,1
1						Működési költségvetés		6,0
1						Személyi juttatások	28,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	10,0
3						Dologi kiadások	18,1
7						Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség			1 115,8
1						Működési költségvetés		648,1
1						Személyi juttatások	613,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	203,1
3						Dologi kiadások	759,8
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	172,1
2						Felújítás	15,0
8						Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet
1						Működési költségvetés		439,0
1						Személyi juttatások	42,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	14,3
3						Dologi kiadások	354,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,1
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	15,0
2						Felújítás	12,3
9						Magyar Geológiai Szolgálat			1 288,7
1						Működési költségvetés		1 035,9
1						Személyi juttatások	916,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	304,9
3						Dologi kiadások	985,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	11,0
2						Felhalmozási költségvetés		11,3
1						Intézményi beruházási kiadások	101,3
2						Felújítás	18,9
3						Kölcsönök		2,2
10						Magyar Bányászati Hivatal			722,4
1						Működési költségvetés		22,0
1						Személyi juttatások	453,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	140,9
3						Dologi kiadások	132,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	10,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	4,7
2						Felújítás	3,1
11						Magyar Energia Hivatal
1						Működési költségvetés		1 565,9
1						Személyi juttatások	445,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	132,6
3						Dologi kiadások	849,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,0
2						Felhalmozási költségvetés		3,2
1						Intézményi beruházási kiadások	137,1
2						Felújítás	2,0
3						Kölcsönök	2,4	1,0
12						Magyar Szabadalmi Hivatal
1						Működési költségvetés		3 550,0
1						Személyi juttatások	989,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	349,9
3						Dologi kiadások	1 330,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	125,2
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	688,8
2						Felújítás	60,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1,0
3						Kölcsönök	5,0
13						Országos Mérésügyi Hivatal
1						Működési költségvetés		2 544,1
1						Személyi juttatások	968,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	324,1
3						Dologi kiadások	795,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	5,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	214,0
2						Felújítás	237,6
14						Országos Atomenergia Hivatal			435,4
1						Működési költségvetés		1 260,4
1						Személyi juttatások	480,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	157,9
3						Dologi kiadások	945,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,5
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	110,0
15						Közlekedési Felügyeletek
1						Működési költségvetés		20 381,0
1						Személyi juttatások	7 437,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	2 398,4
3						Dologi kiadások	6 167,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2 368,0
2						Felhalmozási költségvetés		98,2
1						Intézményi beruházási kiadások	1 718,3
2						Felújítás	308,0
3						Kölcsönök	88,5	7,3
16						Közlekedési Múzeum			319,2
1						Működési költségvetés		27,5
1						Személyi juttatások	217,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	78,3
3						Dologi kiadások	49,8
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	1,4
17						Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság
1						Működési költségvetés		1 104,8
1						Személyi juttatások	395,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	144,9
3						Dologi kiadások	473,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	65,0
2						Felújítás	10,0
3						Kölcsönök	15,0
18						Polgári Légiközlekedési Hatóság			232,6
1						Működési költségvetés		347,9
1						Személyi juttatások	324,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	101,2
3						Dologi kiadások	130,4
2						Felhalmozási költségvetés		17,5
1						Intézményi beruházási kiadások	40,5
2						Felújítás	1,0
19						MÁV egészségügyi szolgáltatás			59,7
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	39,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	14,2
3						Dologi kiadások	6,2
20						MÁV egészségügyi alapellátó intézmények
1						Működési költségvetés		7 184,7
1						Személyi juttatások	3 754,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 338,1
3						Dologi kiadások	2 020,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,7
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	53,5
2						Felújítás	17,5
21						HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat
1						Működési költségvetés		14 469,3
1						Személyi juttatások	5 217,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 630,3
3						Dologi kiadások	5 606,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	243,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	2 098,6
2						Felújítás	263,7
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	8,0
3						Kölcsönök	25,0	623,0
25						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
1						Mecseki Uránércbánya bezárása			1 200,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	1 200,0
2						Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai			800,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	800,0
4						Kombinált fuvarozás, logisztikai központok, kikötők fejlesztése
1						Kombinált fuvarozás fejlesztése			100,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	100,0
2						Logisztikai központ fejlesztése			150,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	150,0
3						Budapesti Intermod. Logisztikai Központ			950,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	950,0
4						Kikötők fejlesztése			949,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	949,0
7						Vasútegészségügyi fejlesztések			282,2
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	282,2
8						Infrastruktúra-fejlesztési feladatok			45,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	45,0
9						Akadálymentes közlekedés fejlesztése			100,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	100,0
20						Rév- és kompközlekedés fejlesztése			50,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	50,0
21						Múzeumi tevékenység beruházásai			30,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	30,0
23						„Schengeni” vasúti határállomások kialakítása			150,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	150,0
34						Egészségügyi szakigazgatás beruházásai			30,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	30,0
2						Ágazati célelőirányzatok
1						Polgári védelmi és információs feladatok			11,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	11,0
2						Energiafelhasználási hatékonyság javítása			1 400,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1 400,0
3						Szabványosítási és akkreditálási nemzetközi feladatok			200,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	200,0
4						Magyar találmányok külföldi bejelentése			190,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	20,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	170,0
7						Veszélyes árufuvarozás szabályozása			5,7
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	5,7
8						NATO tagságból adódó feladatok			46,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	2,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	0,9
3						Dologi kiadások	43,0
9						A közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatai
1						Működési költségvetés		670,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	670,0
10						A tárca védelmi felkészítésének állami feladatai a honvédelemről szóló törvény alapján			155,5
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	155,5
11						Műszaki szabályozási feladatok			49,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	49,0
12						Nemzetközi hitelekkel összefüggő bankköltségek, jutalékok			80,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	80,0
13						Nukleárisbaleset-elhárítással kapcsolatos felkészítési és készenléti ágazati feladatok			32,6
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	32,6
14						Technológiai kutatási feladatok			60,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	60,0
15						Ágazati katasztrófa védelmi rendszer és szerveinek működtetése			38,5
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	38,5
16						Közlekedési felügyeletek támogatása			200,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	200,0
17						PLH és PoLéBiSz támogatása			30,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	19,5
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	10,5
43						Vállalkozói vagyon kezelése
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	0,1
2						Felhalmozási költségvetés		0,1
44						Magyarország által nyújtott segélyhitelek és segélyek díjtámogatása			500,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	500,0
45						Belvízi hajózási alapprogram			1,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	1,0
3						Vállalkozási célelőirányzatok
1						Beruházás-ösztönzési célelőirányzat			15 600,0
1						Működési költségvetés		200,0
3						Dologi kiadások	2 230,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3 654,2
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	9 915,8
3						Kis- és középvállalkozói célelőirányzat			20 000,0
1						Működési költségvetés		72,2
3						Dologi kiadások	455,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	4 096,5
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	15 520,5
4						Központi kezelésű felújítások
1						Közlekedési Múzeum épületeinek felújítása			40,0
2						Felhalmozási költségvetés
2						Felújítás	40,0
5						Útfenntartási és fejlesztési célelőirányzat
1						Útfenntartás és fejlesztés			55 000,0
1						Működési költségvetés		200,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	27 930,0
2						Felhalmozási költségvetés		500,0
1						Intézményi beruházási kiadások	19 370,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	8 400,0
7						Fejezeti tartalék	150,0		150,0
8						Hadiipari kapacitás fenntartása			193,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	193,0
11						ITD-H Kereskedelmi szolgálat támogatása			1 230,8
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 230,8
12						Az EU-hoz való csatlakozás gazdasági és közlekedési programja és kormányzati feladatai
1						PHARE támogatásból megvalósuló programok
1						EU SAVE II program			24,8
1						Működési költségvetés		21,5
3						Dologi kiadások	46,3
2						Püspökszilágyi radioaktív hulladékkezelő és tároló telep visszanyerhetőségi és elhelyezési lehetőségeinek értékelése (HU 0111-02)
1						Működési költségvetés		73,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	73,2
3						VVER-440/213 típusú atomerőművek 2. szintű valószínűségi biztonsági elemzésének hatósági értékelése HU 0111-01
1						Működési költségvetés		183,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	183,2
4						Műszaki támogatás a nukleáris biztonsági hatóságok számára az atomerőművek öregedési, kezelési és maradék élettartam kezelési programokhoz HU 9916
1						Működési költségvetés		97,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	97,7
5						A nyugati hatósági módszerek és gyakorlatok átadása a nukleáris biztonsági hatóságoknak HU 9916
1						Működési költségvetés		195,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	195,4
10						Tanúsító és Ellenőrző Intézetek fejlesztése program (HU-01-02-01)			28,0
1						Működési költségvetés		51,5
3						Dologi kiadások	51,5
2						Felhalmozási költségvetés		23,5
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	51,5
16						Energia Acquis átvétele, intézményfejlesztés			30,0
1						Működési költségvetés		229,0
3						Dologi kiadások	229,0
2						Felhalmozási költségvetés		30,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	60,0
22						A közúti közlekedés jogharmonizációja (HU/IB/2001/TR/01)
2						Felhalmozási költségvetés		633,6
1						Intézményi beruházási kiadások	633,6
2						ISPA támogatásból megvalósuló programok			15 329,6
2						Felhalmozási költségvetés		26 321,9
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	41 651,5
3						Uniós projektek előkészítése			379,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	379,0
14						Társadalmi szervezetek címzett támogatása
1						MTESZ támogatása			125,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	125,0
2						Fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek támogatása			67,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	67,0
3						Békéltető testületek támogatása			60,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	60,0
4						Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatása			120,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	120,0
5						Magyar Szabványügyi Testület támogatása			130,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	130,0
22						Hadiipari technológia-korszerűsítő beruházások támogatása			80,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	3,2
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	76,8
24						Közhasznú szervezetek támogatása
1						Energia Központ Kht. közhasznú feladatai			77,3
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	77,3
2						Magyar Gazdaságelemző Intézet Kht. támogatása			210,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	210,0
26						Autópálya részvénytársaságok támogatása
1						Nemzeti Autópálya Rt. támogatása			3 000,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3 000,0
2						Állami Autópálya Kezelő Rt. támogatása			6 200,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	6 200,0
27						Felzárkóztatási Infrastrukturális Fejlesztési Alapprogram
1						Gyorsforgalmi úthálózat program			79 400,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	79 400,0
2						Törökszentmiklóst elkerülő út építése			800,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	800,0
3						A 4. számú főút Hajdúszoboszlót elkerülő útszakasz építése			1 800,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1 800,0
4						Autóbusz-rekonstrukció			1 000,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1 000,0
5						Vasúthálózat fejlesztése			9 700,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	9 700,0
6						Cegléd-Kiskunfélegyháza pályarehabilitáció EIB hitelből			5 400,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	5 400,0
1-25. cím összesen:	323 234,1	87 176,9	236 057,2
27						Alapok támogatása
1						Központi Nukleáris Pénzügyi Alap	2 448,4
28						Központosított bevételek
1						Gazdaságfejlesztési támogatások visszatérülése		3 850,0
2						Gépjárműadó és túlsúlydíj		4 100,0
XV. fejezet összesen:	325 682,5	95 126,9	236 057,2

XVI. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Millió forintban
Cím-szám	Alcím-szám	Jog-cím-cso-port-szám	Jog-cím-szám	Elő-irány-zat-cso-port-szám	Kie-melt elő-irány-zat-szám	Cím-név	Alcím-név	Jog-cím-cso-port-név	Jog-cím-név	Elő-irány-zat-cso-port-név	FEJEZET	2003. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium igazgatása			5 304,5
1						Működési költségvetés		17,0
1						Személyi juttatások	1 998,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	660,0
3						Dologi kiadások	2 560,2
2						Felhalmozási költségvetés		6,0
1						Intézményi beruházási kiadások	64,5
2						Felújítás	34,0
3						Kölcsönök	15,0	5,0
2						Hatósági és középirányító szervek
1						Országos Vízügyi Főigazgatóság			1 164,5
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	344,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	114,3
3						Dologi kiadások	705,5
3						Kölcsönök	3,5	3,5
3						Országos Meteorológiai Szolgálat			1 097,6
1						Működési költségvetés		818,5
1						Személyi juttatások	751,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	251,9
3						Dologi kiadások	668,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,3
2						Felhalmozási költségvetés		11,5
1						Intézményi beruházási kiadások	190,0
2						Felújítás	65,0
3						Kölcsönök	3,0	3,0
4						Háttérintézmények
1						Környezetgazdálkodási Intézet			1 351,8
1						Működési költségvetés		160,0
1						Személyi juttatások	578,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	192,4
3						Dologi kiadások	671,1
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	50,0
2						Felújítás	20,0
3						Kölcsönök	1,0	1,0
2						OVF Siófoki Üdülője			30,5
1						Működési költségvetés		28,4
1						Személyi juttatások	25,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	8,9
3						Dologi kiadások	24,8
3						Vízügyi Múzeum és Levéltár			119,9
1						Működési költségvetés		60,0
1						Személyi juttatások	46,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	15,6
3						Dologi kiadások	118,2
5						Természetvédelmi területi szervek			3 396,9
1						Működési költségvetés		669,2
1						Személyi juttatások	1 655,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	557,2
3						Dologi kiadások	1 614,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	41,1
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	81,3
2						Felújítás	110,0
3						Kölcsönök	7,5	1,3
6						Környezetvédelmi területi szervek			5 539,8
1						Működési költségvetés		369,4
1						Személyi juttatások	3 235,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 085,8
3						Dologi kiadások	1 333,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,2
2						Felhalmozási költségvetés		0,5
1						Intézményi beruházási kiadások	142,3
2						Felújítás	100,0
3						Kölcsönök	17,1	6,6
7						Vízügyi területi szervek			10 586,9
1						Működési költségvetés		5 385,0
1						Személyi juttatások	8 447,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	2 878,1
3						Dologi kiadások	4 448,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	32,2
2						Felhalmozási költségvetés		23,7
1						Intézményi beruházási kiadások	189,2
3						Kölcsönök	19,4	19,4
10						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
1						Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai			1 400,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	1 400,0
2						Meteorológiai szolgáltatás beruházásai			182,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	182,0
3						Környezetvédelem beruházásai			290,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	290,0
4						Természetvédelem beruházásai			220,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	220,0
5						Vízügyi szervek beruházásai			260,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	260,0
6						Kiemelt városok szennyvízkezelése			2 367,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	2 367,0
7						Vízkárelhárítás
1						Duna Budapest-Szap közötti szakaszának rendezése			203,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	203,0
2						Felső-Tisza vidéki árvízvédelmi rendszerek fejlesztése			2 629,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	2 629,0
3						Bodrogközi árvízvédelmi rendszer fejlesztése			609,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	609,0
4						Közép-Tiszai árvízvédelmi rendszer fejlesztése			706,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	706,0
8						Egyéb regionális víziközmű-hálózat fejlesztése			406,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	406,0
9						Balatoni regionális víziközmű-hálózat fejlesztése			1 845,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	1 845,0
10						Egyéb vízminőség-védelem
1						Egyéb vízminőség-védelem			276,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	276,0
2						Vízbázisvédelem			1 420,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	1 420,0
3						Vízrajz			177,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	177,0
11						Balatoni vízminőség-védelem			741,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	741,0
12						Nagymaros feletti befejezetlen védtöltések rendezése			101,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	101,0
13						Vízügyi informatikai rendszer fejlesztése			68,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	68,0
14						Vízkárelhárítás egyéb beruházásai
1						Elsőrendű árvízvédelmi művek fejlesztése és rekonstrukciója			1 347,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	1 347,0
2						Folyó- és tószabályozás			406,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	406,0
3						Nagy műtárgyak rekonstrukciója			575,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	575,0
4						Dombvidéki vízrendezés			271,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	271,0
5						Síkvidéki vízrendezés			880,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	880,0
6						Vízpótló és elosztórendszerek			135,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	135,0
7						Duna-Tisza közi homokhátság vízvisszatartása, vízpótlása			135,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	135,0
8						Balatoni vízkárelhárítás			68,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	68,0
15						Vízkészlet-gazdálkodási létesítmények			135,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	135,0
16						Infrastruktúra-fejlesztési feladatok			36,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	36,0
2						Ágazati célelőirányzatok
1						Szigetközi térség megfigyelő rendszere			100,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	14,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	4,5
3						Dologi kiadások	81,5
2						Szigetközi térség kárainak mérséklése			90,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	90,0
3						Balaton intézkedési terv és nagy tavaink védelme program			155,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	36,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	11,5
3						Dologi kiadások	96,5
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	11,0
4						Védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítása program			600,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	600,0
5						Energia Központ Kht. közhasznú feladatai			24,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	24,0
6						Duna-Tisza közi homokhátság vízpótlásának környezetvédelmi feladatai			14,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	14,0
7						Vízkár-elhárítási művek fenntartása			395,6
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	100,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	32,0
3						Dologi kiadások	263,6
8						Távlati ivóvízbázisok fenntartása			32,2
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	32,2
12						Kutatási feladatok			51,8
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	51,8
13						Informatikai eszközfenntartás			16,9
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	16,9
5						EU-csatlakozás környezetvédelmi Nemzeti Programjai és kormányzati feladatai
1						ANP intézményfejlesztés technikai feltételeinek megteremtése			120,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	10,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3,2
3						Dologi kiadások	45,8
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	61,0
2						ANP jogharmonizáció műszaki megalapozása, szabványosítás			80,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	10,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3,2
3						Dologi kiadások	66,8
3						ANP hulladékgazdálkodás intézményrendszerének fejlesztése			100,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	25,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	8,0
3						Dologi kiadások	47,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	20,0
4						PHARE támogatásból megvalósuló programok
5						Környezetvédelmi PHARE program (HU-0004)
1						Működési költségvetés		23,4
3						Dologi kiadások	23,4
2						Felhalmozási költségvetés		51,4
1						Intézményi beruházási kiadások	51,4
6						Környezetvédelmi PHARE program (HU-0102)
1						Működési költségvetés		750,0
3						Dologi kiadások	750,0
2						Felhalmozási költségvetés		242,4
1						Intézményi beruházási kiadások	242,4
8						Környezetvédelmi PHARE program (HU-0204)
1						Működési költségvetés		970,0
3						Dologi kiadások	970,0
2						Felhalmozási költségvetés		412,5
1						Intézményi beruházási kiadások	412,5
9						Környezetvédelmi PHARE program (HU-03xx)
1						Működési költségvetés		206,2
3						Dologi kiadások	206,2
5						ISPA támogatásból megvalósuló programok			4 674,0
1						Működési költségvetés		1 891,0
3						Dologi kiadások	1 565,0
2						Felhalmozási költségvetés		13 850,0
1						Intézményi beruházási kiadások	18 850,0
6						EU környezetvédelmi támogatások pályázati feltételeinek megteremtése			150,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	2,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	0,6
3						Dologi kiadások	67,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	80,0
7						EU integrációs vízügyi feladatok			54,6
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	54,6
8						Uniós projektek előkészítése			326,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	326,0
8						Környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat
1						Környezetvédelmi alap célfeladatok			27 041,8
1						Működési költségvetés		100,0
1						Személyi juttatások	200,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	64,0
3						Dologi kiadások	1 000,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	5 877,8
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	16 000,0
3						Kölcsönök	4 000,0
2						Vízügyi célelőirányzat			9 700,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	2 720,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3 350,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	3 630,0
10						Fejezeti tartalék	201,9		201,9
1-10. cím összesen:	116 494,1	26 085,9	90 408,2
11						Központosított bevételek
1						Környezetvédelmi támogatások visszatérülése		1 400,0
2						Bírságok
1						Légszennyezési bírság		680,0
3						Szennyvízbírságok		236,0
4						Veszélyes hulladék bírság		60,0
5						Zaj- és rezgésvédelmi bírság		14,0
6						Természetvédelmi bírság		10,0
3						Termékdíjak
1						Gumiabroncs termékdíjak		3 800,0
2						Csomagolóeszközök termékdíja		6 700,0
3						Hűtőberendezések termékdíja		900,0
4						Akkumulátorok termékdíja		600,0
5						Kenőolajok termékdíja		6 300,0
6						Hígítók és oldószerek termékdíja		2 000,0
7						Reklámhordozó papírok termékdíja		100,0
4						Vízügyi támogatások visszatérülése		150,0
5						Vízkészletjárulék		9 550,0
XVI. fejezet összesen:	116 494,1	58 585,9	90 408,2

XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM

Millió forintban
Cím-szám	Alcím-szám	Jog-cím-cso-port-szám	Jog-cím-szám	Elő-irány-zat-cso-port-szám	Kie-melt elő-irány-zat-szám	Cím-név	Alcím-név	Jog-cím-cso-port-név	Jog-cím-név	Elő-irány-zat-cso-port-név	FEJEZET	2003. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Külügyminisztérium
1						Külügyminisztérium központi igazgatása			7 907,8
1						Működési költségvetés		145,5
1						Személyi juttatások	4 362,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 352,4
3						Dologi kiadások	1 751,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	13,0
2						Felhalmozási költségvetés		15,0
1						Intézményi beruházási kiadások	519,8
2						Felújítás	56,1
3						Kölcsönök	25,0	12,0
2						Külképviseletek igazgatása			24 817,9
1						Működési költségvetés		10 269,7
1						Személyi juttatások	16 851,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3 039,6
3						Dologi kiadások	10 997,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	23,0
2						Felhalmozási költségvetés		177,3
1						Intézményi beruházási kiadások	3 436,8
2						Felújítás	917,3
5						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
1						Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai			874,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	874,0
2						Az Európai Unióhoz való csatlakozás külügyi Nemzeti Programja
2						EU integrációs képzés			27,5
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	4,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1,4
3						Dologi kiadások	22,0
3						EU belső piaci integráció			10,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	0,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	0,2
3						Dologi kiadások	9,0
3						NATO Békepartnerség			30,2
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	5,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1,9
3						Dologi kiadások	23,1
5						Bős-Nagymaros nemzetközi bírósági eljárás			65,2
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	24,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	2,3
3						Dologi kiadások	38,1
6						Nemzetközi tagdíjak			2 889,7
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	2 889,7
7						Külügyi segélyezés			17,8
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	17,8
8						Turistakölcsönök			1,0
1						Működési költségvetés		8,0
3						Dologi kiadások	9,0
9						Állami Protokoll kiadásai			816,3
1						Működési költségvetés		5,0
1						Személyi juttatások	38,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	8,9
3						Dologi kiadások	774,4
10						Külföldi tájékoztatás/Idegen nyelvű lapkiadás			73,5
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	37,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	36,2
12						Alapítványok támogatása
3						Teleki László Alapítvány támogatása			135,7
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	135,7
14						Civil szervezetek támogatása
1						Az atlanti gondolatot támogató nem kormányzati szervezetek			29,8
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	29,8
15						Külügyi Kommunikáció			923,6
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	35,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	10,5
3						Dologi kiadások	349,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	518,2
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	10,0
20						Kereskedelemfejlesztési célelőirányzat			1 500,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	19,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	6,8
3						Dologi kiadások	739,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	731,2
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	3,2
22						Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Program			1 380,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 380,0
XVIII. fejezet összesen:	52 132,5	10 632,5	41 500,0

XX. OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Millió forintban
Cím-szám	Alcím-szám	Jog-cím-cso-port-szám	Jog-cím-szám	Elő-irány-zat-cso-port-szám	Kie-melt elő-irány-zat-szám	Cím-név	Alcím-név	Jog-cím-cso-port-név	Jog-cím-név	Elő-irány-zat-cso-port-név	FEJEZET	2003. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Oktatási Minisztérium igazgatása
1						Oktatási Minisztérium igazgatása			4 227,6
1						Működési költségvetés		599,7
1						Személyi juttatások	2 496,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	807,8
3						Dologi kiadások	1 329,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	89,5
2						Felhalmozási költségvetés		29,7
1						Intézményi beruházási kiadások	122,0
2						Felújítás	12,2
2						Oktatási Minisztérium Szolgáltató Intézmény			935,2
1						Működési költségvetés		372,6
1						Személyi juttatások	607,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	212,7
3						Dologi kiadások	454,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,5
2						Felhalmozási költségvetés		3,0
1						Intézményi beruházási kiadások	29,2
2						Felújítás	3,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	2,0
3						Magyar UNESCO Bizottság			41,6
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	19,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	6,6
3						Dologi kiadások	16,0
2						Egyetemek, főiskolák			155 222,7
1						Működési költségvetés		126 313,7
1						Személyi juttatások	130 972,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	42 085,5
3						Dologi kiadások	80 441,0
4						Ellátottak pénzbeli juttatásai	20 551,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	668,3
2						Felhalmozási költségvetés		8 733,6
1						Intézményi beruházási kiadások	13 495,9
2						Felújítás	1 879,9
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	115,6
3						Kölcsönök	71,0	11,3
6						Továbbképző intézetek
1						Működési költségvetés		1 549,3
1						Személyi juttatások	678,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	225,9
3						Dologi kiadások	571,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	74,0
2						Felhalmozási költségvetés		29,0
1						Intézményi beruházási kiadások	18,5
2						Felújítás	10,5
7						Egyéb oktatási intézmények
2						Egyéb oktatási intézmények			477,1
1						Működési költségvetés		209,8
1						Személyi juttatások	279,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	187,0
3						Dologi kiadások	206,6
4						Ellátottak pénzbeli juttatásai	0,2
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	13,5
8						Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum			290,9
1						Működési költségvetés		58,2
1						Személyi juttatások	191,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	65,2
3						Dologi kiadások	92,4
9						Kutató és szolgáltató intézetek			4 528,8
1						Működési költségvetés		2 951,0
1						Személyi juttatások	2 744,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	963,4
3						Dologi kiadások	2 959,3
4						Ellátottak pénzbeli juttatásai	456,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	227,6
2						Felhalmozási költségvetés		18,7
1						Intézményi beruházási kiadások	137,8
2						Felújítás	10,0
11						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
1						Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai			200,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	200,0
3						Felsőoktatási fejlesztési program			9 133,5
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	9 133,5
6						Egyéb oktatási tevékenységek és szolgáltatások beruházásai			1 256,5
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	1 256,5
7						Egyházi felsőoktatás beruházása és felújítása			700,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	700,0
2						Normatív finanszírozás
1						Felsőoktatási intézmények hallgatóinak juttatásai központi előirányzata			2 326,4
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2 326,4
3						Humán szolgáltatás és egyházi kiegészítő támogatás
1						Oktatási célú humán szolgáltatások normatív állami támogatása			23 369,3
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	23 369,3
2						Egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása			6 630,7
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	6 630,7
7						Hallgatói létszám képzési többlete (állami felsőoktatás)			300,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	100,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	32,0
3						Dologi kiadások	168,0
8						Egyházi felsőoktatási intézmények hitéleti képzése			1 923,4
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 923,4
10						Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés)			4 807,6
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	4 807,6
11						Hallgatói létszám képzési többlete (alapítvány felsőoktatás)			2 084,1
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2 084,1
17						Gyakorló iskolák normatív támogatása			100,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	72,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	23,0
3						Dologi kiadások	5,0
4						Közoktatási feladatfinanszírozás
1						Közoktatás feladatok és szakmai programok			3 160,6
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	110,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	35,2
3						Dologi kiadások	145,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2 869,9
2						Közoktatási tankönyvkiadás			600,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	9,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	590,7
3						Közoktatás-fejlesztés és számítógépes hálózat kialakítása			7 175,2
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	127,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	41,2
3						Dologi kiadások	1 406,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3 341,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	2 259,0
4						Pedagógus-szakvizsga és továbbképzés			550,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	12,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	4,4
3						Dologi kiadások	51,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	481,8
8						Kormányzati testületek			70,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	35,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	11,2
3						Dologi kiadások	23,8
9						Nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények központi előirányzata			289,5
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	289,5
12						Értékelési és minőségbiztosítási programok			1 650,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	120,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	34,8
3						Dologi kiadások	250,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 210,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	35,0
17						Középiskolai tehetséggondozói program			40,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	40,0
5						Felsőoktatási feladatfinanszírozás
1						Felsőoktatási programfinanszírozások			899,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	400,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	128,0
3						Dologi kiadások	241,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	80,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	50,0
4						Széchenyi Professzori Ösztöndíj			550,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	163,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	25,5
3						Dologi kiadások	3,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	357,7
5						Szakmai könyvek, folyóiratok beszerzése a felsőoktatásban			150,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	135,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	15,0
9						Collegium Budapest Egyesület			30,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	30,0
22						Felsőoktatási testületek támogatása			80,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	40,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	12,8
3						Dologi kiadások	27,2
24						Felsőoktatási informatikai fejlesztés			1 250,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	950,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	300,0
26						Felsőoktatási kiegészítő támogatás			500,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	388,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	111,7
29						NIIF program támogatása			1 300,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	1 300,0
30						Elektronikus tartalom szolgálat			500,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	500,0
34						Szent-Györgyi Albert Ösztöndíj			170,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	128,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	14,0
3						Dologi kiadások	28,0
7						Egyéb feladatfinanszírozás
4						Magyarországi nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok támogatása			900,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	140,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	45,0
3						Dologi kiadások	103,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	611,6
5						Határon túli magyarok oktatási és kulturális támogatása			1 365,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	204,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	65,4
3						Dologi kiadások	202,5
4						Ellátottak pénzbeli juttatásai	388,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	184,5
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	320,0
7						Beruházásból belépő létesítmények			83,1
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	50,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	16,0
3						Dologi kiadások	17,1
10						Zánka Gyermek és Ifjúsági Centrum Kht. támogatása			250,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	150,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	100,0
11						Nukleárisbaleset-elhárítás			40,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	8,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	32,0
8						Társadalmi szervezetek támogatása
1						Országos szövetségek, társaságok és egyesületek támogatása			100,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	100,0
10						Alapítványok támogatása			2 400,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2 400,0
11						Euro-atlanti oktatási programok
4						Multilaterális feladatok			250,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	11,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	4,1
3						Dologi kiadások	138,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	96,0
5						Bilaterális feladatok			685,5
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	191,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	61,3
3						Dologi kiadások	235,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	197,7
12						Felújítások központi támogatása			3 220,0
2						Felhalmozási költségvetés
2						Felújítás	3 220,0
17						Szakképzés támogatása
5						Szakképzési programok támogatása			150,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	27,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	8,9
3						Dologi kiadások	98,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	15,0
7						Művészeti szakképzés			60,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	11,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3,5
3						Dologi kiadások	45,5
8						Szakiskolai szakképzés korszerűsítési program támogatása			421,3
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	70,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	22,4
3						Dologi kiadások	328,9
18						Műszaki fejlesztési célelőirányzatok
1						Műszaki fejlesztési célelőirányzat			8 960,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	600,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	174,0
3						Dologi kiadások	1 060,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2 900,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	1 800,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1 600,0
3						Kölcsönök	826,0
19						Kutatás-fejlesztés támogatása
1						Nemzeti kutatás-fejlesztési program			7 600,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	780,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	226,0
3						Dologi kiadások	1 400,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3 100,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	800,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1 294,0
2						Felsőoktatási kutatási program			890,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	400,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	128,0
3						Dologi kiadások	182,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	80,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	100,0
3						Nemzetközi tagdíjak			1 300,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	1 256,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	44,0
5						OKTK Közalapítvány támogatása			100,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	100,0
6						EU-FP 6 keretprogram			2 100,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2 100,0
22						EU-hoz való csatlakozás oktatási nemzeti programjai és kormányzati feladatai
1						ACQUIS átvételének nemzeti programja			1 358,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	110,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	34,0
3						Dologi kiadások	622,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	589,2
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	2,0
2						Tagállamként való működés programja			27,4
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	12,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	4,0
3						Dologi kiadások	8,9
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	2,0
3						PHARE támogatással megvalósuló programok
1						HU 0105-03 Vállalkozási készségek fejlesztése a közép- és felsőoktatásban PHARE forrás
1						Működési költségvetés		391,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	391,0
2						HU 0105-03 Vállalkozási készségek fejlesztése a közép- és felsőoktatásban hazai társfinanszírozás			300,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	300,0
3						„Információs technológia az általános iskolában” program 2002 PHARE forrás
2						Felhalmozási költségvetés		1 417,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1 417,0
4						„Információs technológia az általános iskolában” program 2002 hazai társfinanszírozás			1 716,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 716,0
6						Projektkészítő Alap (PGF) hazai társfinanszírozás			80,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	80,0
4						Uniós projektek előkészítése			184,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	50,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	16,0
3						Dologi kiadások	30,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	88,0
30						Fejezeti tartalék	800,0		800,0
1-11. cím összesen:	415 547,6	142 687,6	272 860,0
12						Központosított bevételek
1						Műszaki fejlesztési hozzájárulások visszatérülése		1 700,0
XX. fejezet összesen:	415 547,6	144 387,6	272 860,0

XXI. EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS CSALÁDÜGYI MINISZTÉRIUM

Millió forintban
Cím-szám	Alcím-szám	Jog-cím-cso-port-szám	Jog-cím-szám	Elő-irány-zat-cso-port-szám	Kie-melt elő-irány-zat-szám	Cím-név	Alcím-név	Jog-cím-cso-port-név	Jog-cím-név	Elő-irány-zat-cso-port-név	FEJEZET	2003. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium igazgatása			4 523,5
1						Működési költségvetés		147,1
1						Személyi juttatások	2 542,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	804,8
3						Dologi kiadások	1 192,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	15,3
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	116,2
2						Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat			24 856,4
1						Működési költségvetés		6 002,4
1						Személyi juttatások	16 619,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	5 526,5
3						Dologi kiadások	8 139,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,1
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	511,0
2						Felújítás	61,2
3						Szak- és továbbképző intézmények, könyvtárak, dokumentációs központok, kutatóintézetek			10 897,7
1						Működési költségvetés		335,2
1						Személyi juttatások	1 205,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	396,5
3						Dologi kiadások	632,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	8 909,4
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	85,2
2						Felújítás	3,7
4						Gyógyító-megelőző ellátás országos szakintézetei			4 311,6
1						Működési költségvetés		40 671,8
1						Személyi juttatások	18 572,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	6 334,2
3						Dologi kiadások	17 616,5
4						Ellátottak pénzbeli juttatásai	1,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	118,7
2						Felhalmozási költségvetés		1 111,8
1						Intézményi beruházási kiadások	1 870,2
2						Felújítás	251,6
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1 329,9
5						Országos Mentőszolgálat			17 305,3
1						Működési költségvetés		5 077,1
1						Személyi juttatások	13 146,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	4 496,0
3						Dologi kiadások	4 438,4
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	112,0
2						Felújítás	190,0
7						Országos Vérellátó Szolgálat			3 558,9
1						Működési költségvetés		10 773,4
1						Személyi juttatások	4 183,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 405,6
3						Dologi kiadások	7 872,3
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	684,9
2						Felújítás	186,0
8						Állami szociális intézetek			1 235,8
1						Működési költségvetés		169,2
1						Személyi juttatások	745,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	262,3
3						Dologi kiadások	310,1
4						Ellátottak pénzbeli juttatásai	3,7
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	83,3
9						Gyermek- és ifjúságvédelem intézetei			3 214,9
1						Működési költségvetés		124,4
1						Személyi juttatások	1 830,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	640,7
3						Dologi kiadások	797,1
4						Ellátottak pénzbeli juttatásai	46,8
2						Felhalmozási költségvetés		0,7
1						Intézményi beruházási kiadások	25,4
10						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
1						Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet rekonstrukciója			1 932,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	1 932,0
2						Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet diagnosztika, ambulancia, laboratórium rekonstrukciója			423,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	423,0
3						Soproni Kórház műtéti diagnosztikai tömb			304,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	304,0
5						Soproni Kórház IV. épület rekonstrukciója			1 860,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	1 860,0
7						Országos Sportegészségügyi Intézet rekonstrukciója			461,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	461,0
11						Egyéb beruházások			1 350,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	1 350,0
2						Egészségügyi, szociális ágazati célelőirányzatok
17						Ágazati kutatásfejlesztés			400,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	75,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	24,0
3						Dologi kiadások	142,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	159,0
26						Bilaterális kapcsolatokhoz kötődő hozzájárulások és nemzetközi szervezetek tagdíjai és támogatása			190,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	40,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	150,0
41						Központi intézmények felújítása
1						Intézményi felújítások			1 665,0
2						Felhalmozási költségvetés
2						Felújítás	1 665,0
2						Központi intézmények akadálymentesítése			140,0
2						Felhalmozási költségvetés
2						Felújítás	140,0
58						Konszolidációs és reorganizációs feladatok ellátása			580,0
1						Működési költségvetés		500,0
3						Dologi kiadások	1 080,0
71						Népegészségügyi program			2 000,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	432,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	138,0
3						Dologi kiadások	1 200,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	230,0
72						Felsőoktatási törvény által előírt feladatok			480,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	480,0
73						Kiemelt egészség- és szociálpolitikai feladatok
1						Egyes kiemelt egészség- és szociálpolitikai feladatok			7 890,2
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	2 114,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	677,0
3						Dologi kiadások	1 947,2
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	3 152,0
2						Szociális kistérségi felzárkóztatás			200,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	200,0
3						Üdülés szociális célú támogatása			400,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	400,0
74						Alap- és sürgősségi betegellátás, mentés, katasztrófa egészségügyi ellátás feltételeinek javítása			2 459,5
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	190,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	61,0
3						Dologi kiadások	262,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1 946,5
75						Egészségügyi gép-műszer beszerzési programok			2 000,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	2 000,0
77						Nem központi intézmények rekonstrukciója, infrastrukturális fejlesztései			435,7
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	435,7
78						Egyes pénzbeli támogatások
1						Otthonteremtési támogatás			186,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	186,0
2						Mozgáskorlátozottak támogatása			2 600,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2 600,0
3						Gyermektartásdíjak megelőlegezése			142,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	142,0
4						Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz			4 112,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	4 112,0
5						Gyesen és gyeden lévők hallgatói hitelének célzott támogatása			22,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	22,0
79						Gyermekvédelmi törvényben előírt feladatok			1 000,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	113,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	37,0
3						Dologi kiadások	550,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	300,0
11						Az Európai Unióhoz való csatlakozás egészségügyi, szociális nemzeti programja és kormányzati feladatai
1						PHARE programokhoz való hozzájárulás
1						HU0011-01 A járványügyi felügyeletek informatikai technikai fejlesztése			685,0
2						Felhalmozási költségvetés		600,0
1						Intézményi beruházási kiadások	1 285,0
2						HU0202-03 Járványügyi biztonság fenntartása a fertőző betegségek területén			872,0
1						Működési költségvetés		150,0
1						Személyi juttatások	25,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	8,0
3						Dologi kiadások	317,0
2						Felhalmozási költségvetés		651,0
1						Intézményi beruházási kiadások	1 323,0
3						HU0006-02 Drogprojekt twinning			60,0
1						Működési költségvetés		109,0
3						Dologi kiadások	169,0
4						HU2003XE-S PHARE Informatikai fejlesztés előkészítése			200,0
2						Felhalmozási költségvetés		590,0
1						Intézményi beruházási kiadások	790,0
2						ACQUIS átvételének nemzeti programja			451,0
1						Működési költségvetés		33,0
1						Személyi juttatások	50,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	16,0
3						Dologi kiadások	368,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	50,0
3						Tagállamként való működés programja			632,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	327,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	105,0
3						Dologi kiadások	150,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	50,0
4						Uniós projektek előkészítése			195,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	195,0
14						Társadalmi szervezetek címzett támogatása
3						Rákbetegek országos szervezetei			55,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	55,0
16						Alapítványok támogatása
1						Magyar Koraszülött Mentők Közalapítvány támogatása			420,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	420,0
2						Segítő Jobb Alapítvány támogatása			304,5
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	304,5
3						Gézengúz Alapítvány támogatása			21,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	21,0
4						Húszan Még Vagyunk Alapítvány támogatása			21,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	21,0
5						Jóléti Szolgálat Alapítvány támogatása			21,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	21,0
6						Gyorssegély Alapítvány támogatása			21,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	21,0
7						Hajléktalanokért Alapítvány támogatása			50,4
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,4
8						Mocsári Lajos Alapítvány támogatása			81,6
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	81,6
9						ADDETUR Alapítvány támogatása			14,2
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	14,2
10						Fogyatékosok Esélye Közalapítvány támogatása			450,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	450,0
11						Nemzetközi Pikler Emmi Közalapítvány támogatása			15,8
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	15,8
12						Tessedik Sámuel, hogy a gyermekek megszülessenek és felnőjenek Alapítvány			20,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	20,0
17						Köztestületek támogatása
1						Magyar Orvosi Kamara támogatása			215,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	215,0
2						Magyar Gyógyszerész Kamara támogatása			85,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	85,0
19						Szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása
1						Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás			4 412,7
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	4 412,7
2						Nappali szociális intézményi ellátás			405,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	405,0
3						Pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékosok bentlakásos intézményi ellátása			1 293,7
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 293,7
4						Gyermek- és ifjúságvédelem keretében állami és intézeti, vagy átmenetileg tartósan neveltek, ideiglenes hatállyal elhelyezettek ellátása			248,9
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	248,9
5						Hajléktalanok átmeneti intézményei			612,9
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	612,9
6						Egyházi szociális intézményi normatíva kiegészítése			366,1
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	366,1
7						Bölcsődei ellátás			35,3
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	35,3
8						Szociális továbbképzés és szakvizsga			50,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
9						Bentlakásos intézményi módszertani feladatok			52,8
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	52,8
10						Támogató szolgálatok működtetése			220,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	220,0
20						Egészségügyi és szociális ágazati szakmai szervezetek és képviseletek támogatása
1						Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége támogatása			75,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	75,0
2						Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége támogatása			173,3
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	173,3
3						Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége támogatása			152,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	152,0
4						Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége támogatása			204,6
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	204,6
5						Magyar Szervátültetettek Országos Sport, Kulturális és Érdekvédelmi Szövetsége támogatása			10,5
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	10,5
6						Értelmi fogyatékosok országos és regionális szervezeti támogatása			61,4
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	61,4
7						Magyar Máltai Szeretetszolgálat támogatása			254,4
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	254,4
8						Nagycsaládosok Országos Egyesülete támogatása			37,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	37,0
9						Egyéb egészségügyi és szociális ágazati szakmai szervezetek és képviseletek támogatása			225,6
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	225,6
10						Magyar Vöröskereszt támogatása			281,2
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	281,2
22						Tartalék	50,0		50,0
1-10. cím összesen:	184 295,5	67 046,1	117 249,4
11						Gyed, egyéb szociális ellátások és költségtérítések
1						Családi támogatások
3						Gyermekgondozási díj
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	44 000,0
2						Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások
1						Rokkantsági járadék
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	7 300,0
2						Megváltozott munkaképességűek járadéka
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	58 500,0
3						Egészségkárosodási járadék
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2 700,0
4						Bányászok korengedményes nyugdíja, szénjárandóság kiegészítése és keresetkiegészítése
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	4 200,0
5						Mezőgazdasági járadék
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	5 100,0
6						Fogyatékossági támogatás és a vakok személyi járadéka
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	18 000,0
8						Politikai rehabilitációs és más nyugdíjkiegészítések
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	17 300,0
9						Házastársi pótlék
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	4 900,0
13						Egyéb támogatások (Cukorbetegek támogatása, Lakbértámogatás, Katonai családi segély)
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	300,0
3						Különféle jogcímen adott térítések
1						Közgyógyellátás
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	18 000,0
2						Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulás
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3 300,0
3						Terhességmegszakítás
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 100,0
4						Folyósított ellátások utáni térítés
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	1 000,0
5						Gyeden lévők után nyugdíjbiztosítási járulék megtérítése a Nyugdíjbiztosítási Alapnak
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	7 920,0
XXI. fejezet összesen:	377 915,5	67 046,1	117 249,4

XXII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM

Millió forintban
Cím-szám	Alcím-szám	Jog-cím-cso-port-szám	Jog-cím-szám	Elő-irány-zat-cso-port-szám	Kie-melt elő-irány-zat-szám	Cím-név	Alcím-név	Jog-cím-cso-port-név	Jog-cím-név	Elő-irány-zat-cso-port-név	FEJEZET	2003. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Pénzügyminisztérium igazgatása			5 028,7
1						Működési költségvetés		469,5
1						Személyi juttatások	2 819,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	885,9
3						Dologi kiadások	1 479,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	13,6
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	244,8
2						Felújítás	55,2
2						Felügyeletek
1						Szerencsejáték Felügyelet
1						Működési költségvetés		2 800,0
1						Személyi juttatások	653,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	207,8
3						Dologi kiadások	1 611,2
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	218,0
2						Felújítás	104,5
3						Kölcsönök	5,0
5						Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal			60 295,5
1						Működési költségvetés		220,0
1						Személyi juttatások	32 949,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	10 593,4
3						Dologi kiadások	13 940,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	5,1
2						Felhalmozási költségvetés		23,5
1						Intézményi beruházási kiadások	2 000,0
2						Felújítás	1 000,0
3						Kölcsönök	50,0
6						Vám- és Pénzügyőrség			33 244,5
1						Működési költségvetés		2 742,0
1						Személyi juttatások	17 729,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	5 596,6
3						Dologi kiadások	10 965,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	610,0
2						Felhalmozási költségvetés		15,0
1						Intézményi beruházási kiadások	685,0
2						Felújítás	130,0
5						Lakástámogatás	75,0
6						Lakásépítés	210,0
3						Kölcsönök	44,3	44,3
7						Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
1						Működési költségvetés		8 355,1
1						Személyi juttatások	3 996,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 330,0
3						Dologi kiadások	2 366,8
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	524,4
2						Felújítás	4,2
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	13,0
3						Kölcsönök	164,9	44,9
9						Kincstári Vagyoni Igazgatóság
1						Kincstári Vagyoni Igazgatóság			2 031,6
1						Működési költségvetés		22,0
1						Személyi juttatások	1 197,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	392,3
3						Dologi kiadások	409,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,6
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	25,0
2						Felújítás	25,0
3						Kölcsönök	10,0	6,0
2						Kincstári vagyonkezelés és hasznosítás			3 868,5
1						Működési költségvetés		2 300,0
3						Dologi kiadások	1 875,2
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	3 700,0
2						Felújítás	570,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	23,3
3						Állami feladatellátással összefüggő elhelyezési feladatok			434,0
1						Működési költségvetés		126,0
3						Dologi kiadások	428,0
2						Felhalmozási költségvetés
2						Felújítás	132,0
12						Államháztartási Hivatal
1						Államháztartási Hivatal			16 109,0
1						Működési költségvetés		289,0
1						Személyi juttatások	8 960,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3 054,0
3						Dologi kiadások	4 212,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	49,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	50,0
2						Felújítás	42,0
3						Kölcsönök	30,2
13						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
1						PHARE támogatásból megvalósuló programok
1						Tompa határátkelőhely			600,0
2						Felhalmozási költségvetés		273,6
4						Kormányzati beruházás	873,6
2						Barcs határátkelőhely			500,0
2						Felhalmozási költségvetés		256,5
4						Kormányzati beruházás	756,5
3						Pénzügyi és költségvetési tevékenységek és szolgáltatások beruházásai			1 032,0
2						Felhalmozási költségvetés		1 099,0
4						Kormányzati beruházás	2 131,0
4						Beregsurány határátkelőhely			780,0
2						Felhalmozási költségvetés		324,9
4						Kormányzati beruházás	1 104,9
2						Egyéb beruházások
10						Kincstári vagyonnal összefüggő egyéb ingatlanfejlesztési feladatok			200,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	200,0
12						EU Inter-operabilitás projekt fejlesztési feladatai			1 000,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	1 000,0
2						Ágazati célelőirányzatok
5						Kárrendezési célelőirányzat
1						Függő kár kifizetés			500,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	500,0
2						Járadék kifizetés			2 000,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2 000,0
3						Tőkésítésre kifizetés			300,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	300,0
6						MÁK Rt. finanszírozása			1 503,8
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 503,8
7						Államadósság Kezelő Központ Rt. finanszírozása			840,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	840,0
10						Államháztartási reform és az „üvegzseb” program végrehajtásával összefüggő feladatok			1 000,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	1 000,0
3						Védelmi felkészítés előirányzatai
1						Országmozgósítás gazdasági felkészülés központi kiadásai			500,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	46,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	14,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	440,0
2						Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működési feltételeinek biztosítása			150,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	150,0
5						Az Európai Unióhoz való csatlakozás pénzügyi nemzeti programjai és kormányzati feladatai
1						PHARE támogatásból megvalósuló programok
1						EU Customs Programban való részvétel			30,9
1						Működési költségvetés		12,6
3						Dologi kiadások	43,5
2						EU Fiskális programjában való részvétel			19,3
1						Működési költségvetés		7,5
3						Dologi kiadások	26,8
7						Pénzügyi ellenőrzés - Twinning program
1						Működési költségvetés		288,3
3						Dologi kiadások	288,3
8						2002/000-180-06-01 Technikai segítségnyújtás a PHARE EDIS II. és III. folyamat támogatására
1						Működési költségvetés		141,2
3						Dologi kiadások	141,2
2						ISPA támogatásból megvalósuló programok
1						2001/HU/16/P/PA-010 Technikai segítségnyújtás az ISPA EDIS II. és III. folyamat támogatására
1						Működési költségvetés		135,0
3						Dologi kiadások	135,0
10						Fejezeti tartalék
1						Fejezeti általános tartalék			1 820,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 820,0
3						Céltartalék a kincstári rendszer szervezeti átalakításával kapcsolatos kiadásokra			2 246,2
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2 246,2
1-13. cím összesen:	156 029,9	19 995,9	136 034,0
14						Vállalkozások folyó támogatása
1						Normatív támogatások
1						Termelési támogatás
1						Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása	36 000,0
2						Egyedi támogatások
1						Termelési támogatás
1						MÁV Rt. személyszállítási alapellátás termelési támogatása	57 650,6
3						Bányabezárás	2 500,0
5						GYSEV támogatása	1 126,0
6						Mezőgazdasági biztosító egyesületek alapításának és működésének támogatása	50,0
2						Eximbank Rt. kamatkiegyenlítése	2 373,4
3						Kamattámogatás (felszámolt vagyon értékesítéséhez)	150,0
3						Egyéb vállalati támogatások
1						Termelési támogatás
1						Mecseki bányászatban foglalkoztatottak keresetkiegészítése	40,0
2						Mecseki uránbányászok baleseti járadékainak és egyéb kártérítési kötelezettségeinek átvállalása	225,0
7						Egyéb megszűnt jogcímek miatt járó támogatás
15						Fogyasztói árkiegészítés	104 000,0
16						Lakástámogatások
2						Egyéb lakástámogatások	81 571,2
17						Egyéb költségvetési kiadások
1						Vegyes kiadások
4						Felszámolásokkal kapcsolatos kiadások	300,0
5						Szanálással kapcsolatos kiadások	10,0
6						Magán- és egyéb jogi személyek kártérítése	1 500,0
8						K-600 hírrendszer működtetésére	400,0
9						Helyi önkormányzatok állami támogatásának elszámolásából eredő fizetési kötelezettség	2 000,0
11						Egyéb vegyes kiadások	1 420,0
12						1% SZJA közcélú felhasználása	5 640,0
13						Rendkívüli beruházási támogatás	860,0
18						Bányajáradék-tartozás hitelezői nyilvántartásba vételének regisztrációs díja	1,0
19						Eximbank, MEHIB és MFB Rt. behajtási jutaléka	10,0
18						Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése
1						Jogszabályi és Kormány által vállalt egyedi kezességekből eredő fizetési kötelezettség	1 900,0
3						Eximbank által vállalt garanciaügyletekből eredő fizetési kötelezettség	500,0
4						MEHIB Rt. általi biztosítási tevékenységből eredő fizetési kötelezettség	1 400,0
5						Hitelgarancia Rt. garanciaügyleteiből eredő fizetési kötelezettség	4 600,0
7						Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány garanciaügyleteiből eredő fizetési kötelezettség	950,0
9						Diákhitelekkel kapcsolatos kezességből eredő fizetési kötelezettség	300,0
19						Vállalkozások költségvetési befizetései
1						Társasági adó		373 800,0
2						Pénzintézetek társasági adója		42 500,0
3						Bányajáradék		16 000,0
4						Vám- és importbefizetések		145 000,0
5						Játékadó-bevétel		47 763,6
6						Egyszerűsített vállalkozói adó		16 000,0
7						Egyéb befizetések		20 000,0
20						Fogyasztáshoz kapcsolt adók
1						Általános forgalmi adó		1 587 000,0
2						Jövedéki adó		591 200,0
3						Fogyasztási adó		49 000,0
21						Lakosság költségvetési befizetései
1						Személyi jövedelemadó		970 809,4
2						Egyéb lakossági adók		2 200,0
3						Lakossági vámbefizetések		4 800,0
4						Lakossági illetékek		74 700,0
22						Egyéb költségvetési bevételek
1						Vegyes bevételek
8						Egyéb vegyes bevételek		4 450,0
9						Kezesség-visszatérülés		4 500,0
10						Szerencsejáték Felügyelet befizetése		1 020,0
23						Költségvetési befizetések
1						Központi költségvetési szervek		26 000,0
2						Helyi önkormányzatok befizetései		5 600,0
3						Elkülönített állami pénzalapok befizetései
6						Munkaerő-piaci Alap		49 410,0
24						Kormányzati rendkívüli kiadások
2						Pénzbeli kárpótlás
1						Pénzbeli kárpótlás	6 400,0
2						Az 1947-es Párizsi Békeszerződésből eredő kárpótlás	2 900,0
3						Pénzbeli kárpótlás folyósítási költségei	112,0
25						Családi támogatások, egyéb szociális ellátások és költségtérítések
1						Családi támogatások
1						Családi pótlék és iskoláztatási támogatás	176 000,0
2						Anyasági támogatás	5 000,0
3						Gyermekgondozási segély	50 500,0
4						Gyermeknevelési támogatás	14 000,0
5						Apákat megillető munkaidő-kedvezmény távolléti díjának megtérítése	1 000,0
2						Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások
1						Megváltozott munkaképességűek keresetkiegészítése	800,0
3						Gyesen és gyeten lévők után nyugdíjbiztosítási járulék megtérítése a Nyugdíjbiztosítási Alapnak	11 320,0
26						Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz
1						Nyugdíjbiztosítási Alap támogatása
1						Magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására	130 517,5
2						Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatása	115 912,6
28						Nemzetközi elszámolások kiadásai
1						Nemzetközi tagdíjak
1						IBRD alaptőke értékállóságának biztosítása	550,0
2						EBRD tőkeemelés	477,9
4						Tagdíj az ET Társadalomfejlesztési Alapjához	2,9
2						Nemzetközi multilaterális segélyezési tevékenység
1						IDA alaptőke-hozzájárulás	941,9
2						IMF HIPC segélyprogramban való részvétel kamattámogatása	80,0
3						Egyéb kiadások	150,0
30						Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek
1						Osztalékbevételek
1						ÁPV Rt. által fizetett osztalék		8 000,0
2						Koncessziós bevételek
1						Szerencsejátékkal kapcsolatos koncessziós díj		1 807,0
2						Infrastruktúrával kapcsolatos koncessziós díj és árverési díj		9 500,0
3						Kincstári vagyonkezeléssel és -hasznosítással kapcsolatos központi költségvetést megillető bevételek		350,0
XXII. fejezet összesen:	980 206,9	4 071 405,9	136 034,0

XXIII. NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA

Millió forintban
Cím-szám	Alcím-szám	Jog-cím-cso-port-szám	Jog-cím-szám	Elő-irány-zat-cso-port-szám	Kie-melt elő-irány-zat-szám	Cím-név	Alcím-név	Jog-cím-cso-port-név	Jog-cím-név	Elő-irány-zat-cso-port-név	FEJEZET	2003. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma igazgatása
1						Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma igazgatása			2 966,7
1						Működési költségvetés		73,2
1						Személyi juttatások	1 301,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	362,7
3						Dologi kiadások	1 093,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	80,9
2						Felhalmozási költségvetés		8,0
1						Intézményi beruházási kiadások	190,0
2						Felújítás	20,0
3						Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Gazdasági Főigazgatóság			571,5
1						Működési költségvetés		6,0
1						Személyi juttatások	280,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	92,7
3						Dologi kiadások	186,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	8,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	10,0
2						NKÖM Közgyűjtemények			9 549,7
1						Működési költségvetés		1 641,8
1						Személyi juttatások	5 554,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 856,2
3						Dologi kiadások	3 352,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	77,7
2						Felhalmozási költségvetés		129,4
1						Intézményi beruházási kiadások	253,5
2						Felújítás	220,9
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	6,0
3						Művészeti intézmények			8 596,4
1						Működési költségvetés		1 902,9
1						Személyi juttatások	6 397,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 778,5
3						Dologi kiadások	2 205,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	55,4
2						Felhalmozási költségvetés		5,3
1						Intézményi beruházási kiadások	42,5
2						Felújítás	25,4
4						Örökségvédelmi intézmények			3 089,9
1						Működési költségvetés		307,7
1						Személyi juttatások	1 303,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	416,5
3						Dologi kiadások	1 249,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	55,5
2						Felhalmozási költségvetés		30,0
1						Intézményi beruházási kiadások	211,8
2						Felújítás	70,6
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	120,0
5						Kulturális kutató és szolgáltató intézmények			882,6
1						Működési költségvetés		889,3
1						Személyi juttatások	740,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	225,2
3						Dologi kiadások	503,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,3
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	279,5
2						Felújítás	20,2
6						Kulturális Intézetek Igazgatósága			2 772,7
1						Működési költségvetés		251,9
1						Személyi juttatások	1 121,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	232,1
3						Dologi kiadások	1 375,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	34,0
2						Felhalmozási költségvetés		8,1
1						Intézményi beruházási kiadások	142,3
2						Felújítás	127,2
10						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
2						Múzeumi rekonstrukció			2 740,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	2 740,0
3						Budapesti Szent István Bazilika rekonstrukciója			700,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	700,0
11						Kulturális tevékenység beruházásai			3 840,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	3 840,0
12						Visegrádi palota rekonstrukciója			100,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	100,0
2						Kulturális feladatfinanszírozás
1						Kulturális célfeladatok			971,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	21,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	6,0
3						Dologi kiadások	181,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	763,0
2						K+F tevékenység működési célú támogatása			18,5
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	18,5
8						Közhasznú társaságok közhasznú feladatainak és a Nemzeti Színház Rt. működésének támogatása			6 424,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	6 424,0
9						Nemzeti közművelődési és könyvtári hálózatfejlesztési program			700,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	700,0
15						Kulturális szaktörvényből adódó feladatok és kötelezettségek			1 227,7
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	9,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3,5
3						Dologi kiadások	113,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	996,3
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	105,0
16						Nemzeti kulturális örökség digitalizálása és telematikai fejlesztés			300,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	0,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	0,2
3						Dologi kiadások	20,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	84,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	100,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	95,0
25						Világörökségi értékeink bemutatása, fejlesztése			50,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	50,0
30						Közgyűjtemények modernizációja			300,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	30,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	120,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	50,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	100,0
31						Filmszakmai támogatások			3 200,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3 200,0
32						Első filmesek támogatása			200,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	200,0
4						Társadalmi szervezetek támogatása
1						Országos kulturális szövetségek, társaságok és egyesülések támogatása			270,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	254,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	16,0
2						Területi Művelődési Intézmények Egyesülete (TEMI)			765,3
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	753,2
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	12,1
6						TIT intézmények támogatása			100,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	95,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	5,0
7						Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága támogatása			45,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	45,0
8						Magyar népfőiskolai mozgalom céljaira			45,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	45,0
9						Európai Folklór Intézet működése			12,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	11,5
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	0,5
10						Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ)			14,3
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	14,3
5						Egyéb feladatfinanszírozás
2						Civil társadalom fejlesztési program			15,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	15,0
3						Határon túli magyar színházak támogatása			80,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	80,0
4						Magyarországi nemzeti, etnikai kisebbségi kulturális feladatok támogatása			120,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	1,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	0,3
3						Dologi kiadások	1,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	117,0
5						Határon túli magyarok kulturális támogatása			250,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	1,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	0,5
3						Dologi kiadások	2,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	245,0
13						Országos Cigány Információs és Művelődési Központ Kht. működtetése			35,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	35,0
14						Határon túli csángó magyarok kulturális támogatása			100,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	100,0
6						Alapítványok támogatása
2						Magyar Mozgókép Közalapítvány			1 100,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 100,0
3						Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány			1 295,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 295,0
4						Magyar Könyv Alapítvány			90,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	90,0
5						Magyar Történelmi Film Alapítvány			200,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	200,0
10						Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány			133,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	133,0
11						Politikatörténeti Alapítvány			270,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	270,0
16						Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány			120,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	120,0
21						Terror Háza Múzeum működésének támogatása			180,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	173,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	7,0
22						Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány támogatása			300,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	300,0
7						Nemzeti Örökség Program
1						Nemzeti Örökség Program célelőirányzat			896,7
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	38,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	12,0
3						Dologi kiadások	54,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	342,4
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	20,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	430,0
9						Nemzeti kulturális intézmények felújítása			159,1
2						Felhalmozási költségvetés
2						Felújítás	159,1
12						Nemzeti kulturális alapprogram			7 250,0
1						Működési költségvetés		115,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	7 365,0
19						Európai Unióhoz való csatlakozás kulturális nemzeti programjai és kormányzati feladatai			256,7
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	20,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	236,7
20						Fejezeti tartalék	800,9		800,9
1-10. cím összesen:	69 472,3	5 368,6	64 103,7
14						Központosított bevételek
1						Kulturális járulék		7 250,0
XXIII. fejezet összesen:	69 472,3	12 618,6	64 103,7

XXIV. GYERMEK-, IFJÚSÁGI ÉS SPORTMINISZTÉRIUM

Millió forintban
Cím-szám	Alcím-szám	Jog-cím-cso-port-szám	Jog-cím-szám	Elő-irány-zat-cso-port-szám	Kie-melt elő-irány-zat-szám	Cím-név	Alcím-név	Jog-cím-cso-port-név	Jog-cím-név	Elő-irány-zat-cso-port-név	FEJEZET	2003. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium igazgatása			1 762,6
1						Működési költségvetés		57,2
1						Személyi juttatások	792,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	248,5
3						Dologi kiadások	598,5
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	180,0
2						Testnevelési és Sportmúzeum és Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet			948,6
1						Működési költségvetés		30,0
1						Személyi juttatások	429,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	142,8
3						Dologi kiadások	398,6
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	7,4
4						Mobilitás			687,1
1						Működési költségvetés		72,7
1						Személyi juttatások	334,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	112,8
3						Dologi kiadások	291,2
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	21,7
5						Fejezeti kezelésű előirányzatok
2						Sporttámogatási előirányzatok
1						Sportszervezetek támogatása
1						Sportági szakszövetségek működési kiadásainak támogatása			500,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	500,0
5						Olimpiai részvétel támogatása			75,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	75,0
6						Totó játékadóból származó támogatás			380,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	380,0
2						Szabadidősport
1						Szabadidősport programok támogatása			350,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	100,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	250,0
2						A Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány sorsolásos játékok játékadójából származó támogatása			530,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	530,0
3						Iskolai, diák- és felsőoktatási sport támogatása			240,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	40,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	200,0
3						Olimpiai feladatok támogatása
1						Magyar Olimpiai Bizottság olimpiai feladatok támogatása			1 300,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 300,0
2						Olimpiai érmesek és fogyatékos sportolók járadéka, elismerése			560,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	560,0
3						Mező Ferenc Közalapítvány támogatása			15,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	15,0
4						Sportolók és sportszakemberek jutalmazása, kitüntetése			205,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	184,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	20,3
4						Sportágfejlesztési programok, műhelytámogatás			800,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	800,0
5						Sportvállalkozások támogatási programja			50,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	100,0
2						Felhalmozási költségvetés		50,0
6						Fogyatékosok sportjának támogatása
3						Fogyatékosok sportjának fejlesztése			298,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	10,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3,2
3						Dologi kiadások	8,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	276,8
4						Ifjúsági és sportlétesítmények akadálymentesítése			108,7
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	108,7
5						Fogyatékosok integrációját segítő szervezetek			10,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	10,0
6						Fogyatékosok sportszövetségeinek támogatása			50,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
7						Egyéb sporttámogatási előirányzatok
1						Sportegészségügy és doppingellenes feladatok			170,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	60,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	110,0
2						Sporttudomány			92,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	44,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	48,0
3						Területi kapcsolatok			200,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	200,0
7						Sportlétesítmény-fejlesztési program			2 030,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	150,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1 880,0
8						Bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából származó támogatás			210,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	210,0
10						Sportlétesítmény-kezelés intézményi rendszere			1 840,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 840,0
11						Sportesemények támogatása
1						Hazai rendezésű sportesemények támogatása			250,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	250,0
2						Forma-1 Magyar Nagydíj támogatása			3 000,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3 000,0
3						Kábítószer-fogyasztás megelőzéséhez kötődő előirányzatok
1						Kábítószer-problémával kapcsolatos képzés, továbbképzés, kortársképzés támogatása			85,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	15,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	70,0
3						Drogmegelőzési program			336,1
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	30,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	10,0
3						Dologi kiadások	86,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	210,0
5						Drogkutatások, vizsgálatok támogatása			50,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	20,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	30,0
6						Alacsony küszöbű és drogkezelő intézmények szolgáltatásainak fejlesztési támogatása			215,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	15,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	100,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	100,0
7						A Kábítószer-ellenes Nemzeti Stratégia megvalósítása			1 000,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 000,0
4						Ifjúsági előirányzatok
1						Gyermek- és ifjúsági alapprogramok támogatása			530,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	490,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	40,0
2						Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány			86,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	86,0
3						II. Európai Ifjúsági Központ			70,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	19,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	24,0
2						Felújítás	27,0
4						Két- és többoldalú nemzetközi csereprogramok és Youth Program			325,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	2,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	0,8
3						Dologi kiadások	9,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	312,0
5						Zánkai Gyermek és Ifjúsági Üdülő Központ és ifjúsági turizmus támogatása			580,5
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	0,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	0,3
3						Dologi kiadások	10,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	349,5
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	220,0
6						Határon túli fiatalok együttműködési programja			136,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	18,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	118,0
7						Ifjúsági párbeszéd és szervezeti demokrácia programja			130,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	5,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1,6
3						Dologi kiadások	18,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	105,0
10						Ifjúsági fesztiválok támogatása			40,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	5,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	35,0
14						Gyermekprogramok támogatása			500,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	110,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	390,0
5						Ágazati célelőirányzat
2						Sport-, ifjúsági és droginformatikai rendszer fejlesztése			50,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	50,0
6						Budapest Sportcsarnok üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatos állami kiadások			105,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	105,0
6						Fejezeti tartalék	105,4		105,4
7						Az Európai Unióhoz való csatlakozás gyermek-, ifjúsági és drogprevenciós nemzeti programja és kormányzati feladatai
2						Tagállamként való működés programja			62,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	40,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	14,0
3						Dologi kiadások	8,0
3						PHARE támogatásból megvalósuló programok
1						HU-0205-02 Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok Intézményfejlesztése projekt			15,9
1						Működési költségvetés		244,3
3						Dologi kiadások	244,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	15,9
2						Esélyegyenlőség biztosítása a fogyatékkal élők számára			11,3
1						Működési költségvetés		36,6
3						Dologi kiadások	47,9
3						Kábítószerügyi Információs Szolgáltató Irodák létrehozása			6,0
1						Működési költségvetés		5,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	8,0
2						Felhalmozási költségvetés		24,4
1						Intézményi beruházási kiadások	27,4
XXIV. fejezet összesen:	21 621,4	520,2	21 101,2

XXV. INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM

Millió forintban
Cím-szám	Alcím-szám	Jog-cím-cso-port-szám	Jog-cím-szám	Elő-irány-zat-cso-port-szám	Kie-melt elő-irány-zat-szám	Cím-név	Alcím-név	Jog-cím-cso-port-név	Jog-cím-név	Elő-irány-zat-cso-port-név	FEJEZET	2003. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Informatikai és Hírközlési Minisztérium Igazgatása			1 717,6
1						Működési költségvetés		10,0
1						Személyi juttatások	856,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	256,4
3						Dologi kiadások	555,0
2						Felhalmozási költségvetés
2						Felújítás	60,0
2						Magyar Űrkutatási Iroda			100,2
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	17,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	5,2
3						Dologi kiadások	26,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	52,0
3						Hírközlési Intézmények
1						Működési költségvetés		12 008,0
1						Személyi juttatások	2 251,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	738,1
3						Dologi kiadások	4 828,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	56,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	3 901,4
2						Felújítás	222,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	11,0
5						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházások
1						Postai beruházások			400,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	400,0
2						Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai			250,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	250,0
2						Célelőirányzatok
1						Informatikai eszközfenntartás			20,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	20,0
2						Védelemszervezési feladatok			35,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	35,0
3						Kutatási feladatok			200,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	200,0
4						Nemzetközi tagdíjak nemzetközi kapcsolattal összefüggő feladatok			225,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	225,0
5						Légi riasztási rendszer fenntartási feladatai			20,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	20,0
3						EU-csatlakozás informatikai és hírközlési nemzeti programja
1						ACQUIS átvételének nemzeti programja			60,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	10,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3,0
3						Dologi kiadások	47,0
2						Tagállamként való működés programja			30,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	12,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3,7
3						Dologi kiadások	14,0
3						EU Információs társadalom projekt támogatásának, pályázati feltételeinek megteremtése a projektek technikai-műszaki előkészítése			350,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	30,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	9,5
3						Dologi kiadások	40,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	270,0
4						Informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok			25 550,0
1						Működési költségvetés		1 276,0
3						Dologi kiadások	20 826,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 000,0
2						Felhalmozási költségvetés
2						Felújítás	600,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	4 400,0
5						Fejezeti tartalék	100,0		100,0
1-5. cím összesen:	42 351,8	13 294,0	29 057,8
6						Központosított bevételek
1						Távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási támogatások visszatérülése		200,0
XXV. fejezet összesen:	42 351,8	13 494,0	29 057,8

XXVI. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM

Millió forintban
Cím-szám	Alcím-szám	Jog-cím-cso-port-szám	Jog-cím-szám	Elő-irány-zat-cso-port-szám	Kie-melt elő-irány-zat-szám	Cím-név	Alcím-név	Jog-cím-cso-port-név	Jog-cím-név	Elő-irány-zat-cso-port-név	FEJEZET	2003. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Igazgatása			1 797,9
1						Működési költségvetés		251,2
1						Személyi juttatások	1 170,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	384,1
3						Dologi kiadások	470,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	10,7
2						Felhalmozási költségvetés		20,0
1						Intézményi beruházási kiadások	33,6
2						Foglalkoztatási Hivatal			108,8
1						Működési költségvetés		883,1
1						Személyi juttatások	513,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	170,9
3						Dologi kiadások	300,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3,4
2						Felhalmozási költségvetés		25,0
1						Intézményi beruházási kiadások	20,0
2						Felújítás	8,2
3						Munkaügyi Központok
1						Működési költségvetés		15 375,6
1						Személyi juttatások	8 671,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	2 939,1
3						Dologi kiadások	3 763,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,2
2						Felhalmozási költségvetés		387,0
1						Intézményi beruházási kiadások	325,0
2						Felújítás	62,0
4						Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség			2 532,4
1						Működési költségvetés		902,4
1						Személyi juttatások	1 839,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	617,4
3						Dologi kiadások	722,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	148,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	46,2
2						Felújítás	0,7
3						Kölcsönök	60,0
5						Regionális átképző központok			1 206,9
1						Működési költségvetés		1 696,3
1						Személyi juttatások	1 144,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	385,3
3						Dologi kiadások	1 222,2
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	127,5
2						Felújítás	24,2
6						Nemzeti Felnőttképzési Intézet			91,8
1						Működési költségvetés		580,0
1						Személyi juttatások	420,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	135,3
3						Dologi kiadások	58,2
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	37,6
2						Felújítás	20,4
7						FMM Oktatási és Pihenő Központ			18,8
1						Működési költségvetés		46,3
1						Személyi juttatások	22,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	8,1
3						Dologi kiadások	33,8
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	0,6
2						Felújítás	0,2
8						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
1						Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai			97,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	97,0
2						Egyéb oktatási tevékenységek beruházásai			3,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	3,0
2						Polgári szolgálat			2 300,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	1,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 200,0
3						Dologi kiadások	4,5
4						Ellátottak pénzbeli juttatásai	1 079,6
6						Kamatfizetések	14,4
3						Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztési program
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	168,0
2						Felhalmozási költségvetés		1 250,0
1						Intézményi beruházási kiadások	1 082,0
4						Állami Foglalkoztatási Szolgálat működési tartaléka
1						Működési költségvetés		206,0
1						Személyi juttatások	6,6
2						Munkaadókat terhelőjárulékok	2,1
3						Dologi kiadások	197,3
6						Az Európai Unióhoz való csatlakozás foglalkoztatás és munkaügyi nemzeti programjai és korm. feladatai
1						ACQUIS átvételének nemzeti programja			402,6
1						Működési költségvetés		13,4
1						Személyi juttatások	159,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	53,2
3						Dologi kiadások	158,8
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	44,1
2						Tagállamként való működés programja			350,5
1						Működési költségvetés		28,8
1						Személyi juttatások	193,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	65,1
3						Dologi kiadások	53,2
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	68,0
3						PHARE támogatással megvalósuló programok
1						HU 0008-03 Többszörösen hátrányos helyzetű lakosságcsoportok foglalkoztathatóságának javítása			90,0
1						Működési költségvetés		263,1
3						Dologi kiadások	41,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	296,3
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	15,0
2						HU 0104-01 Az autonóm párbeszéd megerősítése
1						Működési költségvetés		338,2
1						Személyi juttatások	7,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	2,4
3						Dologi kiadások	328,6
2						Felhalmozási költségvetés		83,0
1						Intézményi beruházási kiadások	61,1
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	21,9
3						HU 0006-01 Munkahelyi egészség és biztonság - közös projekt			7,0
1						Működési költségvetés		12,0
3						Dologi kiadások	19,0
4						HU 0104-02 Kísérleti program a nők munkaerő-piaci reintegrációjának támogatására			30,0
1						Működési költségvetés		466,6
1						Személyi juttatások	1,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1,5
3						Dologi kiadások	27,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	466,6
5						HU 0105-02 A foglalkoztatási rehabilitáció eszköztárának rendszerszemléletű fejlesztése			30,0
1						Működési költségvetés		886,0
1						Személyi juttatások	7,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3,0
3						Dologi kiadások	17,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	886,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	3,0
6						HU 0105-01 SPP II-Speciális felkészítő program a Strukturális Alapok fogadására			25,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	25,0
7						HU 0202-01 Humánerőforrás-fejlesztés a munkahelyi egészség és biztonság területén			50,0
1						Működési költségvetés		56,2
3						Dologi kiadások	106,2
8						HU 0202-02 Állami Foglalkoztatási Szolgálat modernizálása
1						Működési költségvetés		190,9
1						Személyi juttatások	16,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	5,4
3						Dologi kiadások	169,4
2						Felhalmozási költségvetés		811,5
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	811,5
9						HU 0201-04 Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen			1 350,0
1						Működési költségvetés		1 225,0
1						Személyi juttatások	10,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3,6
3						Dologi kiadások	101,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2 450,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	10,0
10						HU 0201-3 PGF-Project Előkészítési Alap
1						Működési költségvetés		269,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	269,6
11						HU 0201- Humánerőforrás-fejlesztés OP ex-ante értékelése			5,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	5,0
4						Uniós programok előkészítése			125,0
1						Működési költségvetés		48,0
3						Dologi kiadások	173,0
8						Közmunkaprogramok támogatása			3 000,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	48,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	16,0
3						Dologi kiadások	74,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2 850,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházás	12,0
9						Esélyegyenlőségi program			79,7
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	9,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3,0
3						Dologi kiadások	57,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	10,0
11						Euroatlanti oktatási programok
1						Integrációs és multilaterális oktatási feladatok			22,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	7,0
2						Munkaadókat terhelőjárulékok	3,0
3						Dologi kiadások	2,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	10,0
12						Szakképzési programok támogatása			29,6
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	1,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	0,4
3						Dologi kiadások	27,2
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	1,0
13						Felnőttképzés normatív támogatása			475,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	475,0
15						Felnőttképzés támogatása			60,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	5,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1,6
3						Dologi kiadások	53,4
16						Egységes munkaügyi nyilvántartási rendszer			200,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	200,0
17						Üzemi és közalkalmazotti tanács választásához való hozzájárulás			10,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	0,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	0,3
3						Dologi kiadások	2,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	7,0
18						Országos munkavédelmi program támogatása			12,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	12,0
19						Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány támogatása			5,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	5,0
20						Civil és sajtóprogramok			40,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	5,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1,6
3						Dologi kiadások	33,4
21						Közszolgálati reform előkészítése			60,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	60,0
XXVI. fejezet összesen:	40 930,2	26 315,2	14 615,0

XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL

Millió forintban
Cím-szám	Alcím-szám	Jog-cím-cso-port-szám	Jog-cím-szám	Elő-irány-zat-cso-port-szám	Kie-melt elő-irány-zat-szám	Cím-név	Alcím-név	Jog-cím-cso-port-név	Jog-cím-név	Elő-irány-zat-cso-port-név	FEJEZET	2003. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Gazdasági Versenyhivatal igazgatása			1 066,4
1						Működési költségvetés		0,2
1						Személyi juttatások	626,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	205,1
3						Dologi kiadások	128,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	63,0
2						Felhalmozási költségvetés		0,8
1						Intézményi beruházási kiadások	25,1
2						Felújítás	20,0
2						Fejezeti kezelésű előirányzatok
2						Az Európai Unióhoz való csatlakozás vállalatokra vonatkozó versenyszabályozás nemzeti programja és kormányzati feladatai
1						Tagállamként való működés programja			60,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	26,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	7,0
3						Dologi kiadások	25,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	2,0
10						Fejezeti tartalék	9,4		9,4
XXX. fejezet összesen:	1 136,8	1,0	1 135,8

XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

Millió forintban
Cím-szám	Alcím-szám	Jog-cím-cso-port-szám	Jog-cím-szám	Elő-irány-zat-cso-port-szám	Kie-melt elő-irány-zat-szám	Cím-név	Alcím-név	Jog-cím-cso-port-név	Jog-cím-név	Elő-irány-zat-cso-port-név	FEJEZET	2003. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						KSH Igazgatás
1						KSH Központi Igazgatás			6 277,6
1						Működési költségvetés		595,9
1						Személyi juttatások	3 057,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	995,1
3						Dologi kiadások	2 571,2
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	199,6
2						Felújítás	50,0
2						KSH Megyei Igazgatás
1						KSH Megyei Igazgatóságai			4 213,9
1						Működési költségvetés		177,7
1						Személyi juttatások	2 892,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	941,4
3						Dologi kiadások	489,9
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	48,2
2						Felújítás	20,0
4						KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat			225,8
1						Működési költségvetés		16,4
1						Személyi juttatások	134,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	44,5
3						Dologi kiadások	59,6
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	2,1
2						Felújítás	2,0
5						KSH kutatóintézetei
1						KSH Népességtudományi Kutató Intézet			105,0
1						Működési költségvetés		32,1
1						Személyi juttatások	70,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	22,5
3						Dologi kiadások	41,2
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	3,1
2						KSH Gazdaságelemzési és Informatikai Intézet			174,1
1						Működési költségvetés		116,6
1						Személyi juttatások	140,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	45,3
3						Dologi kiadások	98,4
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	6,4
6						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
2						Statisztikai adatgyűjtés és -feldolgozás beruházásai			430,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	430,0
2						Az Európai Unióhoz való csatlakozás „Statisztika” nemzeti programja és kormányzati feladatai
1						ACQUIS átvételének nemzeti programja			748,6
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	121,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	39,5
3						Dologi kiadások	467,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	121,1
2						PHARE támogatással megvalósuló programok
2						HU 0101-02 Az egészségügy finanszírozási rendszere
1						Működési költségvetés		85,5
3						Dologi kiadások	85,5
3						INTRASTAT
1						Működési költségvetés		78,2
3						Dologi kiadások	78,2
10						Fejezeti tartalék	10,0		10,0
XXXI. fejezet összesen:	13 287,4	1 102,4	12 185,0

XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

Millió forintban
Cím-szám	Alcím-szám	Jog-cím-cso-port-szám	Jog-cím-szám	Elő-irány-zat-cso-port-szám	Kie-melt elő-irány-zat-szám	Cím-név	Alcím-név	Jog-cím-cso-port-név	Jog-cím-név	Elő-irány-zat-cso-port-név	FEJEZET	2003. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						MTA Titkársága
1						MTA Titkárság Igazgatása			892,3
1						Működési költségvetés		24,0
1						Személyi juttatások	596,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	186,2
3						Dologi kiadások	130,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	4,0
3						Kölcsönök	10,0	10,0
2						MTA Doktori Tanács Titkársága			2 768,5
1						Működési költségvetés		24,0
1						Személyi juttatások	2 484,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	278,9
3						Dologi kiadások	29,1
3						Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak			1 707,8
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	1 540,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	166,5
3						Dologi kiadások	0,7
2						MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia			16,4
1						Működési költségvetés		2,2
1						Személyi juttatások	9,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	2,7
3						Dologi kiadások	6,3
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	0,6
3						MTA Könyvtára			553,4
1						Működési költségvetés		25,0
1						Személyi juttatások	240,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	81,1
3						Dologi kiadások	170,3
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	1,0
2						Felújítás	85,5
4						MTA Matematikai és természettudományi kutatóintézetek			7 855,4
1						Működési költségvetés		4 321,6
1						Személyi juttatások	5 992,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 862,3
3						Dologi kiadások	3 979,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	31,6
2						Felhalmozási költségvetés		350,4
1						Intézményi beruházási kiadások	632,9
2						Felújítás	26,7
3						Kölcsönök	2,0
5						MTA Élettudományi kutatóintézetek			4 201,7
1						Működési költségvetés		2 122,2
1						Személyi juttatások	3 342,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 079,7
3						Dologi kiadások	1 775,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	28,1
2						Felhalmozási költségvetés		497,0
1						Intézményi beruházási kiadások	570,6
2						Felújítás	20,4
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	0,7
3						Kölcsönök	4,8	1,7
6						MTA Társadalomtudományi kutatóintézetek			3 843,0
1						Működési költségvetés		1 342,0
1						Személyi juttatások	2 971,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	945,1
3						Dologi kiadások	1 186,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3,5
2						Felhalmozási költségvetés		71,4
1						Intézményi beruházási kiadások	147,5
2						Felújítás	2,4
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	0,1
7						MTA Területi akadémiai központok			152,1
1						Működési költségvetés		51,6
1						Személyi juttatások	97,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	33,2
3						Dologi kiadások	57,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,4
2						Felhalmozási költségvetés
2						Felújítás	15,1
8						MTA Kutatást kiszolgáló szervek			1 247,2
1						Működési költségvetés		383,8
1						Személyi juttatások	491,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	153,9
3						Dologi kiadások	790,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	12,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	1,6
2						Felújítás	181,5
9						MTA Támogatott kutatóhelyek Irodája			2 183,3
1						Működési költségvetés		241,3
1						Személyi juttatások	1 599,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	522,0
3						Dologi kiadások	289,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	8,1
2						Felhalmozási költségvetés		51,5
1						Intézményi beruházási kiadások	56,7
10						MTA Jóléti intézmények			282,4
1						Működési költségvetés		183,1
1						Személyi juttatások	189,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	65,5
3						Dologi kiadások	182,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,5
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	0,5
2						Felújítás	26,0
11						OTKA Iroda			331,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	189,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	60,1
3						Dologi kiadások	66,5
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	15,0
12						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
1						Alapkutatás beruházásai			300,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Kormányzati beruházás	300,0
2						Ágazati célelőirányzatok
1						Tudós társaságok támogatása			27,1
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	27,1
2						Tudományos könyv- és folyóirat kiadás			157,5
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	25,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	7,0
3						Dologi kiadások	24,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	101,5
3						Fiatal kutatók pályázatos támogatása			887,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	666,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	220,7
5						Nemzeti Stratégiai Kutatások			106,9
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	64,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	22,0
3						Dologi kiadások	15,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	5,0
6						Akadémiai Kutatási Pályázatok Forrása			126,1
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	51,0
2						Munkaadókat terhelőjárulékok	17,0
3						Dologi kiadások	13,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	40,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	5,0
8						Nagy Imre Emlékház működtetésének alapítványi támogatása			34,3
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	34,3
10						Határon túli magyar tudósok kutatásainak támogatása
1						Határon túli magyar tudósok támogatása			47,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	40,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	7,0
2						Arany János Közalapítvány támogatása			100,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	100,0
13						Szakmai feladatok teljesítése			653,5
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	135,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	39,8
3						Dologi kiadások	78,7
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	400,0
14						Intézményekhez le nem bontott bevétel
1						Működési költségvetés		4 608,5
1						Személyi juttatások	1 871,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	557,1
3						Dologi kiadások	1 830,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	20,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	240,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	100,0
3						Kölcsönök		10,0
3						Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok
1						Kutatási témapályázatok			6 200,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	2 400,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	600,0
3						Dologi kiadások	2 800,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	100,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	300,0
2						Műszerpályázat			500,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	500,0
4						Bolyai ösztöndíj
1						Senior kutatók ösztöndíja			829,9
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	630,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	183,0
3						Dologi kiadások	16,0
5						Központi kezelésű felújítások			441,6
2						Felhalmozási költségvetés
2						Felújítás	441,6
10						Fejezeti tartalék	50,0		50,0
XXXIII. fejezet összesen:	50 816,7	14 321,3	36 495,4

XXXIV. TÖRTÉNETI HIVATAL

Millió forintban
Cím-szám	Alcím-szám	Jog-cím-cso-port-szám	Jog-cím-szám	Elő-irány-zat-cso-port-szám	Kie-melt elő-irány-zat-szám	Cím-név	Alcím-név	Jog-cím-cso-port-név	Jog-cím-név	Elő-irány-zat-cso-port-név	FEJEZET	2003. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Történeti Hivatal igazgatása			493,5
1						Működési költségvetés		3,0
1						Személyi juttatások	257,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	86,3
3						Dologi kiadások	95,6
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	38,0
2						Felújítás	15,0
3						Kölcsönök	4,0
XXXIV. fejezet összesen:	496,5	3,0	493,5

XLI. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAMATELSZÁMOLÁSAI, TŐKE-VISSZATÉRÜLÉSEI, AZ ADÓSSÁG- ÉS KÖVETELÉSKEZELÉS KÖLTSÉGEI

Millió forintban
Cím-szám	Alcím-szám	Jog-cím-cso-port-szám	Jog-cím-szám	Elő-irány-zat-cso-port-szám	Kie-melt elő-irány-zat-szám	Cím-név	Alcím-név	Jog-cím-cso-port-név	Jog-cím-név	Elő-irány-zat-cso-port-név	FEJEZET	2003. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
1						Devizában fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai
1						Devizahitelek kamatelszámolásai
1						Nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől felvett hitelek kamatelszámolásai
1						Világbanki hitelek elszámolásai	5 165,2	374,3
2						EBB hitelek kamatelszámolásai	4 693,4	144,9
3						KfW hitelek kamatelszámolásai	1 636,6
4						ET Fejlesztési Bank hiteleinek kamatelszámolásai	2 553,2
5						MÁV-tól 2000-ben átvállalt hitelek kamatelszámolása	617,3
6						MÁV-tól és a GySEV-től 2002-ben átvállalt hitelek kamatelszámolásai	2 117,4
2						1999-től felvett devizahitelek kamatelszámolásai	4 127,0
3						Belföldi devizahitelek kamatelszámolásai
1						1997-ben átváltott devizaadósság kamatelszámolásai	59 884,5
2						MÁV-tól 2002-ben átvállalt hitel kamatelszámolásai	598,6
2						Devizakötvények kamatelszámolásai
1						1999-től kibocsátott devizakötvények kamatelszámolásai	43 903,6
2						Angol és amerikai kötvények kamatelszámolásai	9,3
3						Devizaszámla kamatelszámolásai		245,4
2						A forintban fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai
1						Forinthitelek kamatelszámolásai
1						MNB hitelek kamatelszámolásai
1						Költségvetési hiányt finanszírozó hitelek kamatelszámolásai	3 204,5
2						Nemzetközi pénzügyi intézményekben vállalt alaptőke-részesedési hitelek kamatelszámolásai	226,7
3						ÁFI-tól átvett refinanszírozási hitelek kamatelszámolásai	4 367,7
4						Állami forgóalap-létesítési hitelek kamatelszámolásai	1 156,3
2						Egyéb hitelek kamatelszámolásai
1						Útalaptól átvállalt hitel kamatelszámolása	543,0
3						Állami kölcsön kamatelszámolása		5,0
2						Államkötvények kamatelszámolása
1						Piaci értékesítésű államkötvények kamatelszámolásai
1						Hiányt finanszírozó és adósságmegújító államkötvények kamatelszámolásai	336 500,8
2						Társadalombiztosítási alapok hiányait finanszírozó államkötvények kamatelszámolása	2 705,3
3						Kincstári takarékkötvény kamatelszámolásai	3 023,1
4						Államkötvények felhalmozott kamatelszámolása		22 724,8
2						Nem piaci értékesítésű államkötvények kamatelszámolása
1						Lakással kapcsolatos államkötvények kamatelszámolásai	4 008,7
2						Konszolidációval kapcsolatos államkötvények kamatelszámolásai	23 520,5
3						Rubelkövetelések megvásárlását fedező államkötvények kamatelszámolásai	2 279,1
4						Kamatmentes adósság kötvényesítésével kapcsolatos államkötvények kamatelszámolásai	30 044,5
5						Postabank Rt.-nek átadott államkötvények kamatelszámolásai	7 429,7
6						ÁPV Rt. gázközművek miatti tartalékfeltöltését fedező kötvény kamata	1 645,5
7						Alárendelt kölcsöntőke-kötvény kamatelszámolása		1 447,6
3						Kincstárjegyek kamatelszámolásai
1						Diszkont kincstárjegyek kamatelszámolása	120 421,3
2						Lakossági kincstárjegyek kamatelszámolása	49 025,0
4						Kincstári egységes számla forintbetét kamatelszámolásai		33 592,1
3						Adósság- és követeléskezelés egyéb kiadásai
1						Jutalékok és egyéb költségek
1						Deviza elszámolások	2 136,5
2						Forint elszámolások	7 094,8
2						Állampapírok értékesítését támogató kommunikációs kiadások	800,0
4						Követeléskezelés költségei	120,0
4						Tőke követelések visszatérülése
1						Kormányhitelek visszatérülése		30 000,0
2						Nemzetközi pénzügyi szervezetek és külföldi pénzintézetek belföldre kihelyezett hiteleinek tőke-visszatérülése
1						Világbanki hitelek tőke-visszatérülése		1 053,9
2						EBB hitelek tőke-visszatérülése		819,4
3						OECF hitel tőke-visszatérülése		225,9
3						Állami kölcsön tőke-visszatérülése		3,0
4						Állami alapjuttatás járadéka		1 800,0
XLI. fejezet összesen:	725 559,1	92 436,3
KIADÁSI FŐÖSSZEG:		5 310 575,4
BEVÉTELI FŐÖSSZEG:		4 741 603,7
A FŐÖSSZEGEK EGYENLEGE:		-568 971,7

2. számú melléklet a 2002. évi LXII. törvényhez

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 2003. ÉVI MÉRLEGE

Millió forintban
BEVÉTELEK	2003. évi előirányzat
GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK BEFIZETÉSEI
Társasági adó (pénzintézetek nélkül)	373 800,0
Egyszerűsített vállalkozói adó	16 000,0
Bányajáradék	16 000,0
Vám és importbefizetések	145 000,0
Játékadó	47 763,6
Egyéb befizetések	20 010,0
Összesen:	618 573,6
FOGYASZTÁSHOZ KAPCSOLT ADÓK
Általános forgalmi adó	1 587 000,0
Jövedéki és fogyasztási adó	640 200,0
Összesen:	2 227 200,0
LAKOSSÁG BEFIZETÉSEI
Személyi jövedelemadó	970 809,4
Adóbefizetések	7 000,0
Illeték befizetések	74 700,0
Összesen:	1 052 509,4
EGYÉB KÖZPONTOSÍTOTT BEVÉTELEK	58 760,0
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK SAJÁT BEVÉTELEI	534 442,4
TÁMOGATÁSI CÉLPROGRAMOK SAJÁT BEVÉTELEI	2 591,0
KÖZPONTI BERUHÁZÁSOK SAJÁT BEVÉTELEI	1 954,0
Összesen:	538 987,4
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKTŐL SZÁRMAZÓ BEFIZETÉSEK	26 000,0
HELYI ÖNKORMÁNYZATOK BEFIZETÉSEI	5 600,0
ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK BEFIZETÉSEI	49 410,0
ÁLLAMI KINCSTÁRI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEFIZETÉSEK	19 657,0
PÉNZINTÉZETEK TÁRSASÁGI ADÓJA	42 500,0
MAGYAR NEMZETI BANK BEFIZETÉSE
EGYÉB BEVÉTELEK	9 970,0
ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK	92 436,3
BEVÉTELI FŐÖSSZEG:	4 741 603,7
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS HIÁNYA:	568 971,7
KIADÁSOK	2003. évi előirányzat
GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK TÁMOGATÁSA
Egyedi és normatív támogatás	99 850,0
Egyéb támogatás	300,0
Együtt:	100 150,0
Agrárgazdaság támogatása
Piacra jutási támogatás	43 000,0
Agrártermelési támogatás	75 470,0
Együtt:	118 470,0
Közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása	42 396,1
Összesen:	261 016,1
FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉS	104 000,0
LAKÁSTÁMOGATÁSOK	81 571,2
GARANCIA ÉS HOZZÁJÁRULÁS A TB-ALAPOK KIADÁSAIHOZ TB KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL FOLYÓSÍTOTT ELLÁTÁSOK	265 670,1
Családi támogatások	290 500,0
Jövedelempótló és jövedelem kiegészítő szociális támogatások	119 100,0
Különféle jogcímen adott térítések	23 400,0
Összesen:	433 000,0
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK
Költségvetési szervek támogatással fedezett kiadásai	1 847 748,7
Költségvetési szervek saját bevétellel fedezett kiadásai	534 442,4
Együtt:	2 382 191,1
Támogatási célprogramok támogatással fedezett kiadásai	166 651,9
Támogatási célprogramok saját bevétellel fedezett kiadásai	2 591,0
Együtt:	169 242,9
Központi beruházások támogatással fedezett kiadásai	75 922,5
Központi beruházások saját bevétellel fedezett kiadásai	1 954,0
Együtt:	77 876,5
Összesen:	2 629 310,5
TÁRSADALMI ÖNSZERVEZŐDÉSEK TÁMOGATÁSA	2 658,9
HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSA	726 365,4
ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK TÁMOGATÁSA	2 448,4
NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI KAPCSOLATOK KIADÁSAI	2 202,7
ADÓSSÁGSZOLGÁLAT, KAMATTÉRÍTÉS	725 559,1
MNB ELSZÁMOLÁSOKKAL KAPCSOLATOS KIADÁS
EGYÉB KIADÁSOK	12 141,0
ÁLTALÁNOS TARTALÉK	27 100,0
CÉLTARTALÉKOK	11 400,0
KORMÁNYZATI RENDKÍVÜLI KIADÁSOK	16 482,0
ÁLLAM ÁLTAL VÁLLALT KEZESSÉG ÉRVÉNYESÍTÉSE:	9 650,0
KIADÁSI FŐÖSSZEG:	5 310 575,4

3. számú melléklet a 2002. évi LXII. törvényhez

A helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásai

1. Községek általános feladatai
Fajlagos összeg:	15 000 forint/lakos,
de legalább 1 000 000 forint,
és legfeljebb 3 000 000 forint községenként, azonban ahol a lakosságszám nem éri el az 500 főt, ott községenként legfeljebb 5 000 000 forint.
Legalább 2 000 000 forint hozzájárulás illeti meg az önkormányzatot, amennyiben közigazgatási feladatait egész évben körjegyzőség formájában látja el.
2. Települési igazgatási, kommunális és sportfeladatok
Fajlagos összeg:	2261 forint/lakos
A hozzájárulás a települési önkormányzatot az igazgatási, sport, kommunális, út-, hídfenntartási, valamint a településüzemeltetés során jelentkező egyéb kiadásaihoz a lakosságszám szerint illeti meg.
3. Körjegyzőség működésével kapcsolatos feladatok
a) Alap-hozzájárulás
Fajlagos összeg:	296 152 forint/körjegyzőség/hónap
b) Ösztönző hozzájárulás
Az alap-hozzájáruláson túl illeti meg:
ba) a két községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma eléri vagy meghaladja az 1000 főt,
Fajlagos összeg:	262 912 forint/hónap
bb) a három vagy négy községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma nem éri el az 1000 főt,
Fajlagos összeg:	204 487 forint/hónap
bc) a három vagy több községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma eléri vagy meghaladja az 1000 főt, illetve az öt vagy több községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó együttes lakosságszám nem éri el az 1000 főt,
Fajlagos összeg:	408 975 forint/hónap
bd) a nagyközségi, városi (megyei jogú városi) székhelyű körjegyzőséget a székhelyhez kapcsolódó második és minden további, de legfeljebb nyolc község után.
Fajlagos összeg:	146 062 forint/hónap
Az ösztönző hozzájárulás egy jogcímen, a lakosságszám szerint vehető igénybe.
Körjegyzőségnek tekintendő a társult képviselő-testület hivatala is.
A hozzájárulást a körjegyzőség (a társult képviselő-testület, a körjegyzői feladatokat ellátó nagyközség, város) székhelye szerinti önkormányzat veheti igénybe. Az igénylésnél, illetve az év végi elszámolásánál
- az év közben megalakuló körjegyzőség a megalakulást követő hónap első napjától,
- az év során megszűnő körjegyzőség a megszűnés hónapjáig bezárólag vehető figyelembe.
Amennyiben az önkormányzat 6 hónapot meghaladóan nem rendelkezik kinevezett körjegyzővel, e hozzájárulás időarányos része nem illeti meg. Ez érvényes abban az esetben is, ha a 6 hónap a költségvetési évet megelőző évben kezdődik. Új körjegyző kinevezése esetén az első betöltött teljes hónaptól jár az időarányos hozzájárulás.
4. Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok
Fajlagos összeg:	3862 forint/külterületi lakos
A hozzájárulás a lakott külterülettel rendelkező települési önkormányzatokat a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal által számított 2002. augusztusi állapotra az önkormányzat adatszolgáltatása alapján kimutatott külterületi lakosok száma szerint illeti meg.
5. Körzeti igazgatási feladatok
a) Fajlagos összeg:	6 837 090 forint/körzetközpont
b) Fajlagos összeg:	510 forint, az egyes okmányirodák 2001. október 1.-2002. szeptember 30. közötti egyévi ügyiratszáma után, de legalább a munkaállomások 2002. október 31-ei száma szorozva 1 500 000 forinttal
c) Fajlagos összeg:	420 forint/lakos
d) Fajlagos összeg:	124 forint/lakos
Az a)-c) pontban szereplő hozzájárulás a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 106. § (2) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 52. §-ának (2) bekezdésében hivatkozott kormányrendeletben kijelölt önkormányzatok elsőfokú gyámügyi, egyes gyermekvédelmi, szociális, valamint építésügyi igazgatási feladataihoz, továbbá a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló az 1992. évi LXVI. törvény 7/A §-ában meghatározottak szerint az okmányirodák működéséhez kapcsolódik. Ez tartalmazza az ellátási körzetben a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt álló személyek törvényes képviseletét ellátó hivatásos gondnokok foglalkoztatásához kapcsolódó hozzájárulást is.
A b) pontban szereplő hozzájárulás a helyi önkormányzatokat az okmányirodák működési kiadásaihoz a feldolgozott ügyeknek és/vagy a munkaállomásoknak a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal által rendelkezésre bocsátott száma szerint illeti meg.
A c) pontban szereplő hozzájárulás a kormányrendeletek által kijelölt városi, fővárosi, kerületi önkormányzatot az ellátási körzet lakosságszáma szerint a gyám- és építésügyi igazgatási feladatai tekintetében illeti meg. Ezt az összeget az érintett körzetre vonatkozóan csökkenti a d) pontban megjelölt önkormányzatokat megillető állami hozzájárulás.
A d) pontban szereplő hozzájárulás - lakosságszám szerint - azon települési önkormányzatokat illeti meg, amelyek saját kezdeményezésükre az Étv. 52. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján a Kormánytól engedélyt kapnak a hivatkozott törvény 52. §-ának (2) bekezdése szerinti építésügyi hatósági jogkör ellátására. Ezeket az önkormányzatokat az a) és c) pontban foglalt állami hozzájárulás nem illeti meg.
6. Megyei, fővárosi igazgatási és sportfeladatok
Fajlagos összeg:	250 forint/lakos
A hozzájárulás a megyei, fővárosi önkormányzatot igazgatási, területi honvédelmi igazgatási, sport-, valamint területfejlesztési informatikai feladatainak kiadásaihoz a lakosságszám szerint illeti meg.
7. Üdülőhelyi feladatok
Fajlagos összeg:	2 forint/idegenforgalmi adóforint
A hozzájárulás az üdülővendégek tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó minden forintjához 2 forint. Késedelmi pótlék, bírság, illetve üdülőépület utáni idegenforgalmi adó alapján nem igényelhető a hozzájárulás.
8. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő települési önkormányzatok kiadásaihoz történő hozzájárulás
Fajlagos összeg:	3400 forint/lakos
A hozzájárulás a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló - 2003. január 1-jétől hatályos - kormányrendelet által meghatározott települések önkormányzatait a lakosságszám szerint illeti meg. A fajlagos összeg 50%-a illeti meg azon önkormányzatokat, melyek 2003. évben a kormányrendeletben már nem szerepelnek, de 2002. évben jogosultak voltak ezen hozzájárulásra.
9. Pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások
Fajlagos összeg:	3300-15 000 forint/lakos
A hozzájárulás a települési önkormányzatok által külön jogszabály alapján nyújtható pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátásokhoz, az egyes ellátásokhoz tartozó és az önkormányzatokat terhelő különféle járulék- és hozzájárulás-fizetési kötelezettségekhez, valamint a közcélú munka szervezésének igazgatási feladataihoz kapcsolódik.
E feladatok különösen: a rendszeres gyermekvédelmi támogatásnak, a rendszeres szociális segélynek, az időskorúak járadékának, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) 41. § (1) bekezdésében szabályozott ápolási díjnak és az utána fizetendő nyugdíjbiztosítási járuléknak, az adósságcsökkentési támogatásnak, az adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatásnak, a tartósan munkanélküliek jövedelempótló támogatásának és az ezen ellátottak után fizetendő egészségügyi hozzájárulásnak a 10%-a, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, az Szt. 41. § (4) bekezdésében szabályozott ápolási díj és nyugdíjbiztosítási járuléka, a lakásfenntartási támogatás, az átmeneti (krízis-) segélyezés, a temetési segély, a köztemetés, a közgyógyellátás, valamint a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának szociális alapon történő egyedi mérséklése vagy elengedése.
A települési önkormányzatokat ez az összeg a lakosságszám alapján a települések szociális jellemzőiből képzett mutatószám szerint differenciáltan illeti meg.
A mutatószám kialakításában:
- 30%-os súllyal a kiegészítő családi pótlékban részesülőknek a 2002. március, június és szeptember havi létszámadatokból számított átlagának,
- 20%-os súllyal a 60 éves és idősebb korcsoportba tartozók számának,
- 30%-os súllyal a rendszeres szociális segélyben részesülőknek a települési önkormányzatok visszaigénylése alapján nyilvántartott, valamint a közcélú foglalkoztatásban részt vevőknek a 2002. március, június és szeptember havi együttes létszámadataiból számított átlagának,
- 20%-os súllyal a 18-59 éves korcsoportba tartozó, személyi jövedelemadót nem fizetők számának a 2001. évi adóbevallások összesítése alapján számított lakosságszámon belüli
részaránya szerepel.
10. A lakáshoz jutás feladatai
Fajlagos összeg:	1100-2100 forint/lakos, de legalább 200 000 forint/település
A hozzájárulás a települési önkormányzatokat az állampolgárok lakáshoz jutásának támogatásához lakosságszámuk alapján, a települések szociális és lakásellátottsági, valamint lakás-közművesítettségi jellemzőiből képzett mutatószám szerint differenciáltan illeti meg.
A mutatószám kialakításában szerepelnek:
- 15%-os súllyal a 18-59 éves korcsoportba tartozóknak,
- 30%-os súllyal a regisztrált munkanélküliek - 2001. november, és 2002. február, május és augusztus havi létszámadatokból számított - átlagának,
- 10%-os súllyal a 2000. és 2001. évi polgári házasságkötéseknek,
- 5%-os súllyal a 2002. január 1-jén meglévő lakószobáknak, és
- 40%-os súllyal a csatornahálózatba be nem kapcsolt lakásoknak
a lakosságszámhoz viszonyított aránya.
11. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok
a) Alap-hozzájárulás
Fajlagos összeg:	1300 forint/lakos
Az alap-hozzájárulás a települési önkormányzatoknak az Szt.-ben, valamint a Gyvt.-ben meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátási kötelezettségei körébe tartozó szolgáltatások és intézmények működési költségeihez kapcsolódik.
Ezek különösen: az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a speciális alapellátási feladatok, a gyermekjóléti szolgáltatás.
Az alap-hozzájárulás a települési önkormányzatot lakosságszáma alapján illeti meg.
Az a települési önkormányzat, amely a bc) pont alatt szereplő gondozási központ működtetéséhez kapcsolódó kiegészítő hozzájárulást igénybe veszi, az alap-hozzájárulás összegének időarányosan 40%-ára jogosult.
b) Kiegészítő hozzájárulások
ba) Családsegítő és/vagy a gyermekjóléti szolgálat működtetése
Fajlagos összeg:	520 forint/lakos
A kiegészítő hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelő családsegítő és/vagy gyermekjóléti szolgáltatást tart fenn, és együttesen megfelel az alábbi feltételeknek:
- a családsegítő és/vagy gyermekjóléti szolgálat önálló jogi személy vagy önálló jogi személyiséggel rendelkező intézmény erre a feladatra létrehozott szervezeti egysége,
- a szolgálat legalább 3 főt - ha mindkét szolgáltatást működteti, összesen legalább 5 főt - főállásban foglalkoztat,
- a feladat az intézmény alapító okiratában a tárgyévet megelőző év december 31-én szerepelt,
- a családsegítő, illetve a gyermekjóléti szolgálatot a tárgyévben is működteti, vagy a feladat ellátását az Szt. 120-122. §-a és/vagy a Gyvt. 97. §-ában foglaltak szerinti ellátási szerződés alapján biztosítja.
A kiegészítő hozzájárulás teljes összegét az a települési önkormányzat igényelheti, amely a meghatározott intézményi formában mind a családsegítés, mind a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait ellátja, ha csak az egyik szolgáltatást működteti, a kiegészítő hozzájárulás 50%-a illeti meg.
Megilleti a támogatás a települési önkormányzatot akkor is, ha az előző feltételek mellett a családsegítő és/vagy gyermekjóléti szolgálatot - a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 8., 9. és 16. §-a szerint - intézményi társulás keretében működteti. A jogosultságot a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni, amelynek tartalmaznia kell, hogy a megállapodás törvényes.
A kiegészítő hozzájárulást az intézményt fenntartó települési önkormányzat a lakosságszám alapján veheti igénybe. Töredékévi működtetés esetén a hozzájárulás a működtetés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig jár. Társulás esetén a társulásban részt vevő önkormányzatok jogosultak a hozzájárulás igénybevételére.
bb) Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás működtetése
Fajlagos összeg:	2 000 000 forint/szolgálat
A kiegészítő hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely a falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatást a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően tartja fenn, vagy ezen feladatot az Szt. 120.-122. §-a szerinti ellátási szerződés útján biztosítja, és megfelel az Szt. 60. §-a szerinti előírásoknak.
Megilleti a támogatás a települési önkormányzatot akkor is, ha az előző feltételek mellett a falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatást - a Ttv. 8., 9. és 16. §-a szerint - intézményi társulás keretében működteti. A jogosultságot a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni, amelynek tartalmaznia kell, hogy a megállapodás törvényes.
bc) Gondozási központ működtetése
Fajlagos összeg:	bca) 3 001 000 forint a 3000 főnél kisebb lakosságszámú települések esetén,
bcb) 4 001 700 forint a 3000 és 5000 fő közötti lakosságszámú települések esetén.
A hozzájárulás teljes összegére az a települési önkormányzat jogosult, amely az Szt. 57/A. §-a alapján gondozási központot már a tárgyévet megelőző év december 31-én működtet, valamint megfelel az alábbi feltételek egyikének:
- a település lakosságszáma nem éri el a 3000 főt, és legalább 1 főállású (teljes munkaidőben dolgozó) házi gondozót foglalkoztatnak a gondozási központban,
- a település lakosságszáma 3000 fő vagy annál több, de nem haladja meg az 5000 főt, és legalább 3 főállású (teljes munkaidőben dolgozó) házi gondozót foglalkoztatnak a gondozási központban.
Megilleti a támogatás a települési önkormányzatot akkor is, ha az előző feltételek mellett a gondozási központot - a Ttv. 8., 9., 16. §-a szerinti - intézményi társulás keretében működteti.
Társulás esetén
- a gondozási központ székhelye szerinti önkormányzatot a bcb) pont alatti hozzájárulás illeti meg és számol el azzal,
- a foglalkoztatott házi gondozók számát tekintve legalább 3 főállású teljes munkaidőben dolgozót kell alkalmazni,
- további feltétel, hogy a támogatást igénylő önkormányzat rendelkezzen a társult önkormányzatoknak az a) pont alatti hozzájárulás 60%-ának lemondásáról szóló nyilatkozattal, valamint a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozatával a társulás törvényességéről.
A bc) pont alatti kiegészítő hozzájárulás igénybevétele mellett az önkormányzat a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatokhoz kapcsolódó a) pont alatti hozzájárulás összegének időarányosan 40%-ára jogosult.
A b) pont alatti hozzájárulások teljes összege csak abban az esetben jár, ha a szolgáltatás a tárgyév egészében működik. Töredékévi működtetés esetén a hozzájárulás a működtetés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig jár.
Társulás esetén a működési engedély egy példányával a társulásban részt vevő valamennyi önkormányzatnak rendelkeznie kell a b) pontban szereplő kiegészítő hozzájárulások bármelyikének igénybevételénél.
bd) Támogató szolgálatok működtetése
Fajlagos összeg:	10 000 000 forint/támogató szolgálat
A kiegészítő hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely a támogató szolgálatot az Szt. 65/C. §-a alapján, valamint a külön jogszabályban foglalt szakmai követelmények szerint működteti, és legkésőbb 2003. július 31-étől legalább 4 főállású dolgozót foglalkoztat, továbbá a támogató szolgálatot 2002-ben is működtette, és ehhez az ESzCsM vagy a Fogyatékosok Közalapítványa támogatást nyújtott.
A támogatásra jogosultak továbbá azok az 50 000 lakosságszámnál nagyobb települési önkormányzatok, amelyek 2003-ban támogató szolgálatot hoznak létre, és 2003. július 31-én rendelkeznek működési engedéllyel.
Töredékévi működtetés esetén a hozzájárulás a működtetés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig jár.
A támogató szolgálat feladatait az önkormányzat az Szt. 120-122. §-a szerinti ellátási szerződés keretében is biztosíthatja.
12. Gyermekvédelmi szakellátás
a) Otthont nyújtó ellátás
Fajlagos összeg:	794 000 forint/ellátott
A hozzájárulás a Gyvt. alapján szervezett otthont nyújtó ellátásokhoz kapcsolódik, és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó megyei/fővárosi önkormányzat veheti igénybe a gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett (a továbbiakban együtt: otthont nyújtó ellátás), illetve intézeti elhelyezett és ideiglenes hatállyal beutalt 0-17 éves korúak után, akik
- nevelőszülőnél,
- gyermekotthonban,
- kollégiumban, externátusban,
- többcélú közoktatási intézményben (gyógypedagógiai nevelést és oktatást biztosító intézmény, diákotthon),
- fogyatékosok ápoló-gondozó otthonában,
- lakóotthonban,
- kórházban és egyéb egészségügyi intézményben,
- albérletben és egyéb helyen
elhelyezettek.
b) Speciális (gyermekotthoni) ellátás
Fajlagos összeg:	952 600 forint/ellátott
A hozzájárulás a helyi önkormányzatot a gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, intézeti elhelyezett és ideiglenes hatállyal beutalt 0-17 éves gyermekek után illeti meg, akik a Gyvt. alapján az otthont nyújtó ellátás keretében speciális gyermekotthoni ellátásban részesülnek, illetve akiket a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye speciális szükségletűnek minősített.
A b) pont alatti hozzájárulás igénybevétele esetén az a), c) pont alatti hozzájárulás nem jár.
c) Utógondozói ellátás
Fajlagos összeg:	720 000 forint/ellátott
A hozzájárulás a helyi önkormányzatot a 18-24 éves korú, az a), b) pont szerinti gondozásban korábban már részesült fiatal felnőtt után illeti meg, amennyiben számára a gyámhivatal a Gyvt. alapján utógondozói ellátást rendel el.
Amennyiben a fiatal felnőtt az ellátás időtartama alatt sorkatonai szolgálatot vagy polgári szolgálatot teljesít, a hozzájárulás összegének 20%-a (töredékévi szolgálat esetén ennek időarányos része) vehető igénybe.
Amennyiben az a) vagy b) vagy c) pont szerinti ellátásban részesülő gyermek bölcsődei, óvodai ellátást/nevelést, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai oktatást, kollégiumi, externátusi nevelést, ellátást, szervezett intézményi étkeztetést, általános iskolai napközi ellátást vesz igénybe, akkor az intézményt fenntartó önkormányzat jogosult a feladathoz kapcsolódó e melléklet és az e törvény 8. számú melléklete szerinti normatív hozzájárulások és kiegészítő támogatások igénybevételére is, az ott meghatározott feltételek szerint.
Ha nem a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat biztosítja az a), b), c) pont szerinti szakellátásokat, akkor azokat a feladatot ellátó önkormányzat számára megtéríti, legalább a kapcsolódó normatív hozzájárulás összegének megfelelő szintig.
Ha az otthont nyújtó, vagy a speciális gyermekotthoni ellátásban részesülő gyermek más önkormányzat által fenntartott intézményben szervezett intézményi étkeztetésben részesül, az étkeztetésért a Gyvt. 146. §-ának (2) bekezdése szerint kell térítési díjat fizetni.
Gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermek után a 13., 16. és a 23. b) jogcímen külön normatív hozzájárulás nem igényelhető. A 13., 16. és a 23. b) jogcím szerinti intézményekben elhelyezett, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekek után az a) pont szerinti normatív hozzájárulás vehető igénybe.
Az a), b), c) pont szerinti hozzájárulásokat nem vehetik igénybe a területi gyermekvédelmi szakszolgálatokat fenntartó önkormányzatok a központi költségvetési szerv által fenntartott intézményekben (javítóintézetben, gyermekotthonban, szociális intézményben, büntetés-végrehajtási intézetben stb.) és a központi költségvetés által finanszírozott humánszolgáltatás keretében ellátottak után.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor a gyermekvédelmi szakellátásban otthont nyújtó, speciális gyermekotthoni és utógondozói ellátásban részesülők becsült éves gondozási napjainak száma osztva 365-tel, elszámolásnál a tényleges gondozási napok száma osztva 365-tel. A gondozási napok szerinti nyilvántartást - elhelyezés-típusonként - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat köteles vezetni az ellátást nyújtó intézmények adatszolgáltatása alapján.
d) Területi gyermekvédelmi szakszolgálat működtetése
Fajlagos összeg:	69 000 forint/ellátott
A hozzájárulás a Gyvt. alapján szervezett területi gyermekvédelmi szakszolgáltatáshoz és a megyei/fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottsághoz kapcsolódik. A hozzájárulást a fenntartó megyei/fővárosi önkormányzat veheti igénybe mindazon ellátottak után, akik a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által a gondozási napokról vezetett nyilvántartásában szerepelnek.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak becsült éves gondozási napjainak száma osztva 365-tel, elszámolásnál a tényleges gondozási napok száma osztva 365-tel.
13. Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás
Fajlagos összeg:	725 000 forint/ellátott
A hozzájárulás az ápolást, gondozást nyújtó otthonokban, hajléktalan- és egyéb rehabilitációs intézményekben - kivéve a pszichiátriai, szenvedélybetegek és a fogyatékosok ápoló-gondozó és rehabilitációs bentlakásos intézményeit -, valamint a gyermekek, a családok, az időskorúak, a pszichiátriai és szenvedélybetegek és a fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben, továbbá a gyermekek átmeneti gondozását biztosító helyettes szülőnél ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.
A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek az Szt.-ben szabályozott módon időskorúak, hajléktalanok ápoló-gondozó otthonát (ideértve a rehabilitációs intézményt), továbbá időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményt tartanak fenn. Igénybe vehetik a hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok is, amelyek a Gyvt.-ben szabályozott módon gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézményt tartanak fenn, és/vagy az átmeneti gondozás biztosítására helyettes szülői jogviszonyt létrehozó írásbeli megállapodást kötöttek, és a helyettes szülői tevékenység folytatására működési engedélyt kaptak, illetve a nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői, valamint a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 150/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet szerinti önálló helyettes szülői ellátást biztosítanak írásbeli megállapodás alapján.
Átmeneti elhelyezést nyújtó intézménynek minősülnek a hetes jelleggel, meghatározott időszakhoz kötődően folyamatosan működő, valamint határozott időtartamra elhelyezést biztosító intézmények: gyermekek, családok átmeneti otthona, helyettes szülő, továbbá időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek gondozóháza (panzió, otthonház).
Ha az intézmény közoktatási (korai fejlesztési és gondozási, óvodai, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai) feladatot is ellát, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók után igénybe veheti a feladatokhoz kapcsolódó e melléklet és az e törvény 8. számú melléklete szerinti közoktatási célú normatív hozzájárulásokat és kiegészítő támogatásokat is, az ott meghatározott feltételekkel.
A hajléktalanok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben ellátottak után a 15. pont alatti, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékosok bentlakásos intézményeiben ellátottak után a 16. pont alatti normatív hozzájárulás illeti meg a helyi önkormányzatot.
A gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett beutalt szociális intézményi tartós, illetve átmeneti elhelyezése esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat időarányosan biztosítja legalább az e pont alatti normatív hozzájárulás összegét a feladatot ellátó önkormányzat számára.
A hozzájárulásból támogatás biztosítható a családok átmeneti otthonából kikerülők otthontalanságának megszüntetéséhez.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az intézményben ellátottak becsült éves gondozási napjainak száma osztva 365-tel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.
14. Nappali szociális intézményi ellátás
a) Időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek, hajléktalanok nappali ellátása
Fajlagos összeg:	176 000 forint/ellátott
A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek az Szt.-ben szabályozott módon időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint hajléktalanok nappali intézményét (idősek klubja, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye, nappali melegedő) tartanak fenn. A taglétszámban nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók, kivéve a nappali melegedőt igénybevevőket.
b) Fogyatékos személyek nappali ellátása
Fajlagos összeg:	442 000 forint/ellátott
A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek az Szt.-ben szabályozott módon fogyatékosok nappali intézményét tartanak fenn. A taglétszámban nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak becsült éves száma osztva 252-vel, elszámolásnál az ellátottak gondozási naplója (esemény-, illetve látogatási napló) alapján naponta összesített tagok (ellátottak) számának alapulvételével kiszámított éves ellátotti létszám osztva 252-vel.
A nappali melegedőben az elszámolás alapja a külön jogszabályban meghatározott látogatási napló alapján számított létszám, amely naponként nem lehet több a működési engedélyben szereplő férőhelyszám háromszorosánál.
15. Hajléktalanok átmeneti intézményei
Fajlagos összeg:	399 500 forint/férőhely
A hozzájárulást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek az Szt.-ben szabályozott módon átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére. A hozzájárulás a helyi önkormányzatot a hajléktalanok átmeneti intézményében működő férőhelyek száma, továbbá a hajléktalanok kórházi ellátás előtti és utáni gondozását szolgáló olyan férőhelyek alapján illeti meg, amelyeket az OEP is finanszíroz.
A hozzájárulásból támogatás biztosítható a hajléktalanokat ellátó átmeneti intézményből kikerülő hajléktalan személy egyéb lakhatása megoldásának segítéséhez.
A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor a gondozási napokon rendelkezésre álló becsült éves férőhelyek összege osztva 365-tel, elszámolásnál a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves összege osztva 365-tel.
16. Fogyatékos személyek, pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos intézményi ellátása
Fajlagos összeg:	770 000 forint/ellátott
A hozzájárulás a pszichiátriai és szenvedélybetegek, a fogyatékos gyermekek, illetve fogyatékos felnőttek ápoló-gondozó otthoni és rehabilitációs bentlakásos intézményeiben ellátottak után illeti meg a helyi önkormányzatot.
A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek az Szt.-ben szabályozott módon pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékos személyek (látás-, mozgás-, értelmi és halmozottan fogyatékos személyek) ápoló-gondozó otthonát és rehabilitációs intézményét intézményenként legalább 10 férőhellyel tartanak fenn, vagy az Szt. 85/A §-ában rögzítetteknek megfelelő lakóotthont üzemeltetnek.
Ha az ide tartozó intézmények közoktatási (gyógypedagógiai ellátási, korai fejlesztési és gondozási, óvodai nevelés keretében iskolai életmódra felkészítő, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai) feladatot is ellátnak, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók alapján igénybe veheti a feladatokhoz kapcsolódó e melléklet és az e törvény 8. számú melléklete szerinti közoktatási célú normatív hozzájárulásokat és kiegészítő támogatásokat is, az ott meghatározott feltételekkel.
A gyámhatósági határozattal, ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett beutalt szociális intézményi tartós, illetve átmeneti elhelyezése esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat időarányosan biztosítja legalább az e pont alatti normatív hozzájárulás összegét a feladatot ellátó helyi önkormányzat számára.
A 16-35 év közötti drog- és szenvedélybeteg személyeket ellátó intézmények esetében a támogatás az OEP finanszírozással együtt is igénybe vehető.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az éves becsült gondozási napok száma osztva 365-tel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.
17. Gyermekek napközbeni ellátása
a) Bölcsődei ellátás
Fajlagos összeg:	361 000 forint/ellátott
A hozzájárulás a Gyvt. alapján szervezett, a helyi önkormányzat által fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsődében ellátott gyermekek után vehető igénybe.
Ha az önkormányzat egy szervezeti egység keretében napos és hetes bölcsődét is üzemeltet, akkor az ellátásban részesülő gyermeket csak egy intézménytípusnál lehet számításba venni. A bölcsődében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 30. § (1) bekezdése alapján korai fejlesztésben és gondozásban részesülő gyermek után az önkormányzat e hozzájáruláson túlmenően igénybe veheti a 21. b) pont szerinti hozzájárulást.
A hozzájárulás gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermekek után is igényelhető.
Ez tartalmazza a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának normatív alapon történő mérsékléséhez kapcsolódó támogatást is.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 252-vel, elszámolásnál a bölcsődék havi jelentőlapja szerinti bent lévő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 252-vel.
b) Családi napközi ellátás
Fajlagos összeg:	100 000 forint/ellátott
A hozzájárulás a Gyvt. alapján szervezett, a helyi önkormányzat által fenntartott családi napköziben ellátott gyermekek után vehető igénybe legfeljebb 14 éves korig.
Ez tartalmazza a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának normatív alapon történő mérsékléséhez kapcsolódó támogatást is.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 252-vel, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti bent lévő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 252-vel.
18. Szociális és gyermekjóléti intézményi módszertani feladatok
a) Családsegítő szolgálat módszertani feladatai
Fajlagos összeg:	6 000 000 forint/szolgálat
A hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely az Szt. 88/A § (1) bekezdése alapján a szociális és családügyi miniszter által a módszertani feladatok ellátására kijelölt olyan családsegítő szolgálatot tart fenn, amely gondoskodik a módszertani feladatoknak a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet (a továbbiakban: 1/2000. SzCsM rendelet) előírásai szerinti ellátásáról.
b) Bentlakásos intézményi módszertani feladatok
Fajlagos összeg:	10 550 000 forint/szolgálat
A hozzájárulásra jogosult
- a megyei, fővárosi önkormányzat, ha az Szt. 88. § (1) bekezdésének c) pontja alapján gondoskodik a módszertani feladatok ellátásáról az erre kijelölt egy szociális intézményben, valamint
- a helyi önkormányzat, ha a szociális és családügyi miniszter által az Szt. 88/A. § (1) bekezdése alapján módszertani feladatok ellátására kijelölt bentlakásos intézményt tart fenn,
amely az 1/2000. SzCsM rendelet előírásai szerint gondoskodik a módszertani feladatok ellátásáról.
c) Gyermekjóléti szolgálat módszertani feladatai
Fajlagos összeg:	4 060 000 forint/szolgálat
A hozzájárulásra jogosult az a gyermekjóléti feladatot ellátó települési önkormányzat, amelyet a Gyvt. 118. § (2) bekezdésében foglaltak szerint módszertani feladatok ellátására jelöltek ki.
Töredékévi működtetés esetén a hozzájárulás a működtetés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig jár.
19. Óvodai nevelés
Fajlagos összeg:	182 000 forint/gyermek
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott intézményben óvodai nevelésben részesülő - beleértve az óvodai nevelés keretében folyó, iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokon részt vevő - azon gyermekek után veheti igénybe, akik a 2002. illetve 2003. évben, a közoktatási (tanévi nyitó) statisztikai létszámmérés (október 1.) időpontjáig a harmadik életévüket betöltik.
Nem igényelhető hozzájárulás azon gyermekek után, akik a hetedik életévüket 2002., illetve 2003. év szeptember 1-jéig betöltik, kivéve, ha a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 16. § (1) bekezdése, illetve 22. § (2) bekezdése alapján az óvodai nevelésük meghosszabbítható.
20. Iskolai oktatás
a) Iskolai oktatás az 1-4. évfolyamon
Fajlagos összeg:	187 000 forint/tanuló
A hozzájárulást a helyi önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott általános iskola 1-4. évfolyamára járó tanulók után, a Kt.-ben meghatározott kötelező, nem kötelező, tanórán kívüli és egyéni foglalkoztatási órakeretekben, valamint a pedagógiai programban előírt szakmai követelmények szerinti neveléshez, oktatáshoz.
b) Iskolai oktatás az 5-8. évfolyamon
Fajlagos összeg:	194 000 forint/tanuló
ba) A hozzájárulást a helyi önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott általános iskola és a nyolc évfolyamos gimnázium 5-8., a hat évfolyamos gimnázium 7-8. évfolyamára járó tanulók után a Kt.-ben meghatározott kötelező, nem kötelező, tanórán kívüli és egyéni foglalkoztatási órakeretekben, valamint a pedagógiai programban előírt szakmai követelmények szerinti neveléshez, oktatáshoz.
bb) A hozzájárulás kétszeresét veheti igénybe a helyi önkormányzat az általa fenntartott, művészeti szakmai vizsgára felkészítő, párhuzamos művészeti képzést folytató szakiskola és szakközépiskola 5-8. évfolyamára járó tanulók után, ha a tanuló a központi program alapján az 5., a 7. évfolyamtól kezdődően - a Kt. 27. § (7), illetőleg a 29. § (8) bekezdése szerint - ugyanabban az iskolában egyidejűleg sajátítja el az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit. A művészeti szakmai vizsgára felkészítő párhuzamos oktatás esetén ez a hozzájárulás szolgál a művészeti szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatáshoz is, ezért ezen a jogcímen a 20. d) és a 20. e) pont szerinti hozzájárulás nem igényelhető.
c) Iskolai oktatás a 9-13. évfolyamokon
Fajlagos összeg:	240 000 forint/tanuló
ca) A hozzájárulást a helyi önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott gimnázium és szakközépiskola 9-12., továbbá a Kt. 28. §-ának (4) bekezdésében, illetve 29. §-ának (2), (8) bekezdésében meghatározott esetben a 13., valamint a szakiskola 9-10. évfolyamára járó tanulók után, a Kt.-ben meghatározott kötelező, nem kötelező, tanórán kívüli és egyéni foglalkoztatási órakeretekben, valamint a pedagógiai programban előírt szakmai követelmények szerinti neveléshez, oktatáshoz.
cb) A hozzájárulás kétszeresét veheti igénybe a helyi önkormányzat az általa fenntartott, művészeti szakmai vizsgára felkészítő, párhuzamos művészeti képzést folytató szakiskola 9-10. és a szakközépiskola 9-12., továbbá a Kt. 28. §-ának (4) bekezdésében, illetve 29. §-ának (2), (8) bekezdésében meghatározottak szerint a 13. évfolyamára járó tanulók után, ha a tanuló a központi program alapján - a Kt. 27. § (7), illetőleg a 29. § (8) bekezdése szerint - ugyanabban az iskolában egyidejűleg sajátítja el az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit. A művészeti szakmai vizsgára felkészítő párhuzamos oktatás esetén ez a hozzájárulás szolgál a művészeti szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatáshoz is, ezért ezen a jogcímen a 20. d) és a 20. e) pont szerinti hozzájárulás nem igényelhető.
cc) A hozzájárulás kétszerese jár a szakiskolában a Kt. 1999-ben megállapított 27. §-ának (8) bekezdése alapján, a kerettanterv alapján elkészített helyi tanterv szerint szervezett felzárkóztató oktatásban részt vevő 9-10. évfolyamos tanulók után.
cd) A hozzájárulás kétszeresét veheti igénybe a helyi önkormányzat azok után a középiskolai tanulók után, akik számára az Oktatási Minisztériummal kötött megállapodás alapján az Arany János Tehetséggondozó Program keretében szervezik meg az oktatást.
Az e pont alatti hozzájárulások egy tanuló után csak egy jogcímen vehetők igénybe.
d) Iskolai szakképzés (szakmai elméleti képzés)
Fajlagos összeg:	190 000 forint/tanuló
A hozzájárulást a helyi önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott szakközépiskolában, szakiskolában (speciális szakiskolában, készségfejlesztő szakiskolában) a Kt. és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: szakképzési törvény) rendelkezéseinek megfelelően, a szakképzési évfolyamokon szervezett szakmai elméleti képzésben részt vevő tanulók után, az első és a második szakképesítés megszerzésére történő felkészítéskor.
e) Iskolai szakképzés (szakmai gyakorlati képzés)
Fajlagos összeg:	102 000 forint/tanuló
A hozzájárulást a helyi önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott szakközépiskolában, szakiskolában (speciális szakiskolában, készségfejlesztő szakiskolában) a Kt. és a szakképzési törvény rendelkezéseinek megfelelően, a szakképzési évfolyamokon szervezett szakmai gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után, az első és a második szakképesítés megszerzésére történő felkészítéskor.
A hozzájárulás feltétele, hogy a gyakorlati oktatást a 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet 13. §-a szerint, a gyakorlati képzés tantervében meghatározott feltételekkel rendelkező iskolai tanműhelyben, tangazdaságban, tanboltban, tankórteremben, tankertben, tanudvarban, tankonyhában, laboratóriumban, tanirodában, demonstrációs teremben, gyakorló és szaktanteremben szervezzék meg.
21. Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás
a) Gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) ellátás
Fajlagos összeg:	430 000 forint/gyermek, tanuló
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, iskolában az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) nevelésben, oktatásban részt vevő gyermek, tanuló - beleértve a második és további szakképzésben részt vevő tanulót - után veheti igénybe. Függetlenül attól jár ez a hozzájárulás, hogy az érintett gyermeknek, tanulónak a többi gyermekkel, tanulóval együtt vagy a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott csoportban, osztályban, tagozatban, óvodában, iskolában a többi gyermektől, tanulótól elkülönítve biztosítják a nevelést, oktatást.
A hozzájárulás igénybe vehető a fogyatékos tanuló után abban az esetben is, ha tanulmányi kötelezettségét a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesíti, feltéve, hogy részére az iskola legalább heti hat tanítási óra egyéni felkészítést biztosít, továbbá, ha a nem fogyatékos tanuló - az emelt összegű családi pótlékra való jogosultság megállapítására vonatkozó rendelkezésekben [17/1990. (V. 8.) SZEM rendelet] meghatározott - orvosi igazolás alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, feltéve, hogy részére az iskola legalább heti hat tanítási óra egyéni felkészítést biztosít.
Ez a hozzájárulás igényelhető a helyi önkormányzat által fenntartott - a Kt. 27. § (10) és (12) bekezdésében meghatározott - speciális szakiskolába, készségfejlesztő szakiskolába, előkészítő szakiskolába járó tanulók után is.
E hozzájárulás mellett a közoktatási célú normatív hozzájárulások közül csak a 20. e), valamint a 24. a) és c)-g) pontban meghatározott hozzájárulások igényelhetők, az ott meghatározott feltételekkel.
b) Korai fejlesztés, gondozás
Fajlagos összeg:	225 000 forint/gyermek
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján otthoni ellátásban, vagy közoktatási, illetve nem közoktatási intézményben - bölcsőde, fogyatékosok ápoló, gondozó otthona, gyermekotthon - szervezett korai fejlesztésben és gondozásban részt vevő gyermek után veheti igénybe, ha a feladat ellátásáról a Kt.-ben, valamint a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 8. §-ában foglalt követelményeknek megfelelően gondoskodik. E hozzájárulás mellett a közoktatási célú normatívák közül más normatíva nem igényelhető.
c) Fejlesztő felkészítés
Fajlagos összeg:	302 000 forint/gyermek
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján otthoni ellátásban, vagy közoktatási, illetve nem közoktatási - fogyatékosok ápoló gondozó otthona, fogyatékosok rehabilitációs intézménye, fogyatékosok nappali intézménye - intézményben szervezett fejlesztő felkészítésben (képzési kötelezettség) részt vevő gyermekek után veheti igénybe, ha a feladat ellátásáról a Kt.-ben, valamint a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 9. §-ában foglalt követelményeknek megfelelően gondoskodik. E hozzájárulás mellett a közoktatási célú normatívák közül más normatíva nem igényelhető.
22. Alapfokú művészetoktatás
a) Zeneművészeti ág
Fajlagos összeg:	100 000 forint/tanuló
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott alapfokú művészetoktatási intézmény zeneművészeti ágán a 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletben meghatározott egyéni foglalkozás keretében történő oktatásban részesülő tanulók után veheti igénybe.
b) Képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág
Fajlagos összeg:	66 000 forint/tanuló
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott alapfokú művészetoktatási intézmény képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágán tanulók után veheti igénybe. Ez a hozzájárulás jár a zeneművészeti ágon csoportos főtanszakos zeneoktatásban részesülők után is.
Az alapfokú művészetoktatási intézménybe beírt és a foglalkozásokon részt vevő tanuló csak egy jogcímen vehető figyelembe, abban az esetben is, ha az a) és b) jogcím szerinti oktatást együttesen veszi igénybe, vagy ha a tanuló több tanszakra jár, vagy több alapfokú művészetoktatási intézmény szolgáltatását veszi igénybe. Az után a tanuló után, aki az a) és b) jogcím alatt felsorolt oktatásban is részt vesz, az a hozzájárulás igényelhető, amelyikben a tanuló az iskola magasabb évfolyamára jár.
Azonos évfolyam esetén a tanulót azon a jogcímen kell figyelembe venni, amelyikben az összes foglalkozási órából több foglalkozást igényel, azonos foglalkozási órák esetén pedig az a) pont szerinti hozzájárulás jár.
23. Bentlakásos közoktatási intézményi ellátás
a) Kollégiumi, externátusi nevelés, ellátás
Fajlagos összeg:	330 000 forint/tanuló
aa) A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott kollégiumban biztosított kollégiumi, externátusi nevelésben, ellátásban részesülő, nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló után veheti igénybe abban az esetben, ha a tanuló az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény vagy a Kt. szerint szervezett iskolai rendszerű oktatásban vesz részt. Externátusi ellátásban részesülő tanuló esetén a hozzájárulás akkor igényelhető, ha a tanuló részére férőhely hiánya miatt nem lehetett kollégiumi elhelyezést biztosítani.
Az externátusi nevelésben, ellátásban részesülők esetében az igénybevétel további feltétele, hogy a lakhatási költségeket (albérleti díj, közüzemi díj) a fenntartó vállalja.
Nem igényelhető a hozzájárulás a - Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontjában meghatározott - közeli hozzátartozóknál lakó tanuló esetén.
A Kt. szerint gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevők kollégiumi ellátásához nem ez, hanem a b) pont szerinti hozzájárulás igényelhető.
ab) A hozzájárulás kétszeresét veheti igénybe a helyi önkormányzat azok után a kollégiumi nevelésben, ellátásban részesülő tanulók után, akik számára az Oktatási Minisztériummal kötött megállapodás alapján az Arany János Tehetséggondozó Program keretében szervezik meg a nevelést, oktatást, ellátást.
b) Fogyatékos gyermekek, tanulók kollégiumi ellátása
Fajlagos összeg:	670 000 forint/gyermek, tanuló
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott diákotthonba, kollégiumba a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján felvett fogyatékos tanulók után veheti igénybe, függetlenül attól, hogy külön erre a célra létrehozott intézményben, illetve a többi tanulóval együtt szervezik-e meg az ellátást.
E hozzájárulás igényelhető akkor is, ha a fogyatékos gyermek - a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján, a kollégiummal együtt, többcélú intézmény keretében működő óvodában - az óvodai nevelés mellett kollégiumi ellátásban is részesül.
A gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve állami vagy intézeti nevelésbe vett gyermek, tanuló után ez a hozzájárulás nem igényelhető. Ha a gyermekvédelmi szakellátást nem a fogyatékos tanulók kollégiumi ellátását is biztosító önkormányzat nyújtja, akkor az illetékes területi szakszolgálatot fenntartó önkormányzatnak legalább e normatív hozzájárulásoknak megfelelő összeget meg kell térítenie az elhelyezettek után, az ott meghatározott feltételek megléte esetén.
24. Kiegészítő hozzájárulás egyéb közoktatási feladatokhoz
a) Általános iskolai napközi foglalkozás
Fajlagos összeg:	20 000 forint/tanuló
A kiegészítő hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskolában, a nyolc évfolyamos gimnázium 5-8. évfolyamán, a hat évfolyamos gimnázium 7-8. évfolyamán nappali rendszerű oktatáshoz kapcsolódóan a Kt. 53. § (4) bekezdése szerinti időkeretekben szervezett napközis vagy tanulószobai foglalkozáson részt vevő tanulók után veheti igénybe a Kiegészítő szabályok 1. i) pontja szerint.
A hozzájárulás húsz százalékkal növelt összegét veheti igénybe a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskola 1-4. évfolyamán a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/C. §-ának megfelelően szervezett egész napos iskolaotthonos osztályba járó tanulók után is.
b) Különleges helyzetben lévő gyermekek, tanulók támogatása
Fajlagos összeg:	17 000 forint/gyermek, tanuló
ba) A kiegészítő hozzájárulást igényelheti a helyi önkormányzat utoljára a 2002/2003. tanévre (a 2003. költségvetési év első nyolc hónapjára) az általa fenntartott általános iskola 1-8. évfolyamára, a nyolc évfolyamos gimnázium 5-8. évfolyamára, hat évfolyamos gimnázium 7-8. évfolyamára járó, tanköteles, nappali rendszerű oktatásban részt vevő, a család gondozásában lévő, hátrányos helyzetű tanulók - Kiegészítő szabályok 1. a) pontja szerint számított - létszáma után.
A hátrányos helyzetet az iskolaigazgató javaslata alapján a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyző állapítja meg a Gyvt. 19. §-a alapján rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő, illetve ugyanezen törvény 138. § (2) bekezdése alapján védelembe vett gyermekekről - a 2002. augusztus 31-ei tényleges létszám figyelembevételével - készített nyilvántartás alapján. Az iskolaigazgató javaslata alapján kivételesen indokolt esetben az a tanuló is figyelembe vehető, aki nem szerepel az említett nyilvántartásban. Ezeknek a tanulóknak a száma nem lehet több az iskola tanulólétszámának 5%-ánál.
A kiegészítő hozzájárulást a tanulást közvetlenül segítő tantárgyi foglalkozások, tantárgyi korrepetáló, személyiségfejlesztő és tehetséggondozó programok megvalósítása esetén lehet igényelni, ha a programokat külön terv alapján, tanulónként legalább heti öt órában, maximum tizenöt fős csoportokban szervezik meg. A hozzájárulás az e programokban részt vevő gyermekek után igényelhető az egyes intézményekben nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók létszámának legfeljebb 30%-áig.
Nem igényelhető a hozzájárulás, ha a tanuló a 20. cc) pont szerint a Kt. 1999-ben megállapított 27. §-ának (8) bekezdése alapján szervezett felzárkóztató oktatásban vesz részt, vagy ha a 20. cd) pont szerint az Arany János Tehetséggondozó Programban vesz részt, vagy ha 21. a) pont alapján különleges gondozás keretében nyújtott ellátásban részesül, valamint, ha a 24. ca) pont alapján roma kisebbségi oktatás keretében vesz részt felzárkóztató tehetséggondozó oktatásban.
bb) A 2003/2004. tanévtől (először a 2003. költségvetési év utolsó négy hónapjára) ez a kiegészítő hozzájárulás igényelhető a nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló után, ha a tanuló a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. §-ában meghatározott követelmények és az oktatási miniszter által kiadott program szerint képességkibontakoztató felkészítésben vesz részt.
Nem igényelhető a hozzájárulás, ha a tanuló a 20. cc) pont szerint a Kt. 1999-ben megállapított 27. §-ának (8) bekezdése alapján szervezett felzárkóztató oktatásban vesz részt, vagy ha a 20. cd) pont szerint az Arany János Tehetséggondozó Programban vesz részt, vagy ha 21. a) pont alapján különleges gondozás keretében nyújtott ellátásban részesül.
bc) A kiegészítő hozzájárulás kétszeresét igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában óvodai nevelésben részt vevő gyermek, az iskolában nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanköteles tanuló után, ha a gyermeket, tanulót a nevelési tanácsadó súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási zavar miatt terápiás gondozásba vette, és a gyermeknek, tanulónak a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak alapján a teljes óvodai nevelését, iskolai oktatását kis létszámú - legfeljebb tizenöt fős - óvodai csoportban, iskolai osztályban szervezik meg.
Ez a hozzájárulás jár a szakiskolában a Kt. 1996-ban megállapított 27. §-ának (7) bekezdése szerinti szakképzési évfolyamokon szervezett (kifutó) felzárkóztató oktatásban részt vevő tanulók után is.
Nem igényelhető a hozzájárulás, ha a tanuló a 20. cc) pont szerint a Kt. 1999-ben megállapított 27. §-ának (8) bekezdése alapján szervezett felzárkóztató oktatásban, vagy ha a 20. cd) pont szerint az Arany János Tehetséggondozó Programban vesz részt, vagy ha a 21. a) pont alapján különleges gondozás keretében nyújtott ellátásban részesül, vagy ha a 24. ca) pont alapján a 2002/2003. tanévben a roma kisebbségi oktatás keretében vesz részt felzárkóztató tehetséggondozó oktatásban.
bd) A 2003/2004. tanévtől (először a 2003. költségvetési év utolsó négy hónapjára) e kiegészítő hozzájárulás háromszorosa igényelhető a nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló után, ha a tanuló a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/E. §-ában meghatározott követelmények és az oktatási miniszter által kiadott program szerint vesz részt integrációs nevelésben, oktatásban.
Nem igényelhető a hozzájárulás, ha a tanuló a 20. cc) pont szerint a Kt. 1999-ben megállapított 27. §-ának (8) bekezdése alapján szervezett felzárkóztató oktatásban vesz részt, vagy ha a 20. cd) pont szerint az Arany János Tehetséggondozó Programban vesz részt, vagy ha a 21. a) pont alapján különleges gondozás keretében nyújtott ellátásban részesül.
be) A kiegészítő hozzájárulás kétszeresét igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott gyermekgyógyüdülőben, egészségügyi intézményben, rehabilitációs intézményben, a tanévből a 180 naptári napot el nem érő, de 90 naptári napot meghaladóan gyógykezelés alatt álló tanuló után. A tanéven belül megszakítás nélkül legalább 180 naptári napon tartós gyógykezelés alatt álló, nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló után - ha részére az intézményben az oktatást folyamatosan biztosítják - a kiegészítő hozzájárulás négyszerese jár. A hozzájárulás igénybevételét megalapozó tanulólétszámot a Kiegészítő szabályok 1. j) pontjában foglaltak szerint kell megállapítani. E hozzájárulás mellett a feladatellátáshoz további, közoktatási jogcímű hozzájárulás nem igényelhető.
A b) pont alatti hozzájárulások egy gyermek, tanuló után csak egy jogcímen vehetők igénybe
c) Nem magyar nyelven folyó nevelés és oktatás, valamint a roma kisebbségi oktatás
Fajlagos összeg:	44 000 forint/gyermek, tanuló
ca) A kiegészítő hozzájárulást a helyi önkormányzat a következő esetekben igényelheti:
- Ha az általa fenntartott óvodában nemzetiséghez, etnikumhoz tartozó gyermekek óvodai nevelését a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvéről kiadott 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet (a továbbiakban: kisebbségi oktatás irányelve) szerinti nevelési program alapján szervezi meg, az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek létszáma után.
- Ha az általa fenntartott iskolában nemzetiséghez tartozó, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók részére, a nyelvoktató iskolai nevelést-oktatást (ide értve a roma nyelveket is) megszervezi, azokon az évfolyamokon, amelyeken a helyi tanterv alkalmazása kötelező, illetve választható, a kisebbségi oktatás irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv, azokon az évfolyamokon pedig, ahol az oktatás nem a helyi tanterv szerint folyik - a roma nyelvoktatás kivételével - a miniszter által kiadott nevelési-oktatási terv alapján, az ebben a képzésben részt vevő tanulók létszáma után.
- Utoljára a 2002/2003. tanévben (a költségvetési év első nyolc hónapjára) az előző bekezdés feltételei mellett illeti meg a kiegészítő hozzájárulás a helyi önkormányzatot az általa fenntartott iskolában a nappali rendszerű képzésben, roma felzárkóztató oktatásban részt vevő tanulók után is, azzal az eltéréssel, hogy azokon az évfolyamokon, amelyeken az oktatás nem a helyi tanterv szerint folyik, ott a kisebbségi oktatás irányelve előírásainak megfelelően biztosítják a felkészítést legalább heti hat tanórai és tanórán kívüli foglalkozás keretében. A 2003/2004. tanévtől (a költségvetési év utolsó négy hónapjára) a 24. bb) és bd) pont alapján járó hozzájárulás igényelhető az ott meghatározott feltételek megléte esetén.)
- A 2003/2004. tanévtől (a költségvetési év utolsó négy hónapjára) a kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi nappali rendszerű iskolai nevelés-oktatás esetén, a nyelvoktató iskolai nevelés-oktatás megszervezéséhez biztosított hozzájárulás számításánál a részt vevő tanulók számát az igényjogosultság számításánál el kell osztani 2-vel.
- Ha az általa fenntartott iskolában kiegészítő kisebbségi oktatást szervez a Kt. 86. §-ának (5) bekezdése alapján, a kisebbségi oktatás irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv szerint, az ebben a képzésben részt vevő tanulók létszáma után.
cb) A kiegészítő hozzájárulás másfélszeresét igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolában, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő azon tanulók után, akik részére az oktatást
- nemzetiségi nyelven vagy nemzetiségi és magyar nyelven (nemzetiségi két tanítási nyelvű oktatás) szervezi meg, azokon az évfolyamokon, amelyeken a helyi tanterv alkalmazása kötelező, illetve választható, ott a kisebbségi oktatás irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv, azokon az évfolyamokon pedig, ahol az oktatás nem a helyi tanterv szerint folyik, ott a miniszter által kiadott nevelési-oktatási terv alapján, továbbá
- két tanítási nyelven (két tanítási nyelvű oktatás) szervezi meg, azokon az évfolyamokon, amelyeken a helyi tanterv alkalmazása kötelező, illetve választható, ott a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve szerint készült helyi tanterv alkalmazásával, azokon az évfolyamokon pedig, ahol az irányelv alkalmazása nem kötelező, ott a Művelődési Minisztérium 29207/1987. (MK. 22.) számú engedélye szerint.
A c) pont szerinti kiegészítő hozzájárulások gyermekenként, tanulónként csak egy jogcímen vehetők igénybe.
A hozzájárulás igénylésének további, együttes feltételeit a Kiegészítő szabályok 1. l) pontja tartalmazza.
d) Óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett intézményi étkeztetés
Fajlagos összeg:	20 000 forint/gyermek, tanuló
da) A kiegészítő hozzájárulás a helyi önkormányzat által fenntartott óvodában, kollégiumban ellátásban, továbbá az iskolában nappali rendszerű oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók után igényelhető, akik számára a fenntartó szervezett intézményi étkeztetést biztosít, de nem jogosultak a Gyvt. 148. § (5) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott normatív térítésidíj-kedvezményre.
db) A kiegészítő hozzájárulás másfélszerese jár a helyi önkormányzat által fenntartott óvodában, kollégiumban ellátásban, továbbá az iskolában nappali rendszerű oktatásban részt vevő és a Gyvt. 148. § (5) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott normatív térítésidíj-kedvezményre jogosult gyermekek, tanulók után, ha számukra a fenntartó szervezett intézményi étkeztetést biztosít.
2003. szeptember 1-jétől az óvodai étkezésben részt vevő és a Gyvt. 148. § (6) bekezdése szerint ingyenes étkezésben részesülők után a 8. számú melléklet I. 3. pontja szerinti kiegészítő támogatás is jár.
Az e pontban foglalt kiegészítő hozzájárulások gyermekenként, tanulónként csak egy jogcímen igényelhetők. Emellett ugyanazon gyermek, tanuló - művészeti (párhuzamos) oktatás, vagy a kiegészítő kisebbségi oktatásban vendégtanulói jogviszony, vagy kollégiumi ellátás esetén - csak egy intézménynél vehető figyelembe.
Az igényjogosultság számítása a Kiegészítő szabályok 1. k) pontja szerint történik.
e) Óvodába, általános iskolába bejáró gyermekek, tanulók ellátása
Fajlagos összeg:	22 500 forint/gyermek, tanuló
A kiegészítő hozzájárulást a fenntartó helyi önkormányzat a nem a lakóhelye, ennek hiányában nem a tartózkodási helye szerint óvodába járó, illetve az általános iskola 1-8. évfolyamára, a hat évfolyamos gimnázium 7-8. évfolyamára, a nyolc évfolyamos gimnázium 5-8. évfolyamára járó, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók ellátásához veheti igénybe.
A kollégiumi elhelyezésben részesülők esetén, a kollégium székhelyén nevelésben, oktatásban részt vevők után, továbbá a főváros közigazgatási területén lakók után, ha fővárosi székhelyű óvodát, iskolát vesznek igénybe, a hozzájárulás nem igényelhető.
f) Intézményfenntartó társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók támogatása
Fajlagos összeg:	33 900 Ft/gyermek, tanuló
A kiegészítő hozzájárulást az a községi, városi önkormányzat veheti igénybe, amely a megyei fejlesztési tervvel egyezően, az óvodai neveléssel és az általános iskolai nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók iskolai oktatásának biztosításával összefüggő törvényben előírt kötelező feladatait - a Ttv. szerint létrehozott - társulás keretében oldja meg.
A hozzájárulás igénylésének további feltétele az érintett nevelési-oktatási intézmény írásos megállapodásban rögzített közös alapítása és/vagy megállapodás alapján közös üzemeltetése, az intézmény költségvetésének közös meghatározása.
A hozzájárulás igényelhető a nyolc évfolyamos gimnázium 5-8. évfolyamán, illetve a hat évfolyamos gimnázium 7-8. évfolyamán nappali rendszerben oktatott tanulók után is, ha a gimnáziumi oktatást az ebben a pontban előírt feltételeknek megfelelő társulás keretében oldják meg.
A hozzájárulás nem igényelhető a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatok között létrejött társulások keretében ellátott, oktatott gyermekek, tanulók után, a városi székhelyű intézménybe bejáró városi lakóhelyű vagy tartózkodási helyű tanulók után, valamint azon gyermekek, tanulók után, akik nem a társulási megállapodás alapján veszik igénybe a nevelést, oktatást a társulás keretei között működő intézményben.
g) A kistelepülések támogatása
Fajlagos összeg:	12 000 forint/gyermek, tanuló
A kiegészítő hozzájárulást a következő feltételek fennállása esetén az a települési önkormányzat veheti igénybe, amely 2002. október 21-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett és az óvoda, iskola fenntartása összhangban áll a megyei fejlesztési tervben foglaltakkal:
ga) Kiegészítő hozzájárulást vehet igénybe az az önkormányzat, amelynek illetékességi területén a lakosságszám 2999 főnél több, de a 3500 főt nem haladja meg, az általa fenntartott
- óvodában óvodai nevelésben részesülő gyermekek után,
- általános iskolában, valamint hat évfolyamos gimnázium 7-8., illetve nyolc évfolyammal működő gimnázium 5-8. évfolyamán nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után.
Amennyiben a közoktatási intézmény társulás keretében működik, abban az esetben vehető igénybe a kiegészítő hozzájárulás, ha az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat illetékességi területén a lakosságszám nem haladja meg a 3500 főt.
gb) A kiegészítő hozzájárulás összegének kétszeresét veheti igénybe az az önkormányzat, amelynek illetékességi területén a lakosságszám eléri az 1100 főt, de nem haladja meg a 2999 főt, az általa fenntartott
- óvodában óvodai nevelésben részesülő gyermekek után,
- általános iskolában, valamint hat évfolyamos gimnázium 7-8., illetve nyolc évfolyammal működő gimnázium 5-8. évfolyamán nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után.
Amennyiben a közoktatási intézmény társulás keretében működik, abban az esetben vehető igénybe a kiegészítő hozzájárulás, ha az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat illetékességi területén a lakosságszám nem haladja meg a 2999 főt.
gc) A hozzájárulás összegének kétszeresét veheti igénybe az az önkormányzat, amelynek illetékességi területén a lakosságszám nem éri el az 1100 főt, az általa fenntartott
- általános iskola 5-8., valamint hat évfolyamos gimnázium 7-8., illetve nyolc évfolyamos gimnázium 5-8. évfolyamán nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után,
- általános iskola 1-4. évfolyamán nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után, ha a gd) pont szerinti hozzájárulást nem igényelheti.
Amennyiben a közoktatási intézmény társulás keretében működik, abban az esetben vehető igénybe a kiegészítő hozzájárulás, ha az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat illetékességi területén a lakosságszám nem érte el az 1100 főt.
gd) A hozzájárulás összegének négyszeresét veheti igénybe az az önkormányzat, amelynek az illetékességi területén a lakosságszám nem éri el az 1100 főt, az általa fenntartott
- óvodában óvodai nevelésben részesülő gyermekek után,
- általános iskola 1-4. évfolyamára járó, nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után, ha az önkormányzat - a Kt. 85. §-ának (4) bekezdése alapján készített önkormányzati intézkedési terv, illetve, ha ilyen készítésére az önkormányzat nem köteles, a megyei fejlesztési terv alapján - az általános iskolai nevelésről-oktatásról az 5-8. évfolyamon - az f) pont szerinti feltételeknek megfelelően létrehozott - társulás keretében gondoskodik. Ha a települési önkormányzat az általa fenntartott közoktatási intézményben, a 4. évfolyamnál magasabb évfolyamon nemzeti kisebbségi iskolai nevelést-oktatást biztosít, egyéb feltételek megléte esetén a hozzájárulást társulásban való részvétel nélkül is igényelheti.
Amennyiben a közoktatási intézmény társulás keretében működik, akkor az 1100 fő alatti lakosságszámú önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek, tanulók után jár a hozzájárulás.
A ga)-gd) pontban meghatározottak alapján igényelhető hozzájárulás kétszeresét igényelheti a helyi önkormányzat azon gyermekek, tanulók után, akiknek nemzetiségi nyelvű vagy nemzetiségi két tanítási nyelvű óvodai nevelést, illetve nemzetiségi nyelvű, nemzetiségi két tanítási nyelvű vagy nemzetiségi nyelvoktató, nappali rendszerű iskolai nevelést-oktatást biztosít.
A g) pont alatti kiegészítő hozzájárulások gyermekenként, tanulónként csak egy jogcímen igényelhetők.
25. Helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok
Fajlagos összeg:	1114 forint/lakos
A hozzájárulás a lakosságszám szerint illeti meg a települési önkormányzatot a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést szolgáló feladatai ellátásához.
26. Megyei/fővárosi közművelődési és közgyűjteményi feladatok
Fajlagos összeg:	94 450 950 forint/megye, főváros 373 forint/lakos
A hozzájárulás a megye/főváros lakosságszáma szerint illeti meg a megyei/fővárosi önkormányzatot a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és közművelődést szolgáló feladatok ellátásához.
Kiegészítő szabályok
1. Közoktatási célú normatív hozzájárulásokkal összefüggő kiegészítő és értelmező szabályok:
a) A közoktatási célú normatív hozzájárulások megállapítása - az e pont szerinti kivételes szabályok figyelembevételével - a tervezésnél az önkormányzatok által közölt tényleges - az előző év október 1-jei közoktatási statisztikai adatok -, illetve a költségvetési évben induló tanévi becsült, tanévi nyitó létszámokból központilag kiszámított mutatószámok alapján történik. Az elszámoltatás is a költségvetési éven belüli tanévváltáshoz igazodóan, az ellátott, oktatott létszám 8/12 részének és 4/12 részének önkormányzati szinten figyelembe vett éves, jogcímenként az itt leírtak szerint összesített átlaga alapján történik. Amennyiben a szakképzés tört tanéves rendszerben folyik, az érintett tanulók után igényelt hozzájárulás elszámolása az egyes félévekben oktatott létszám - a félévváltások időpontjához igazodóan - 1/12, 7/12, illetve 4/12 részének átlaga alapján történik.
b) A közoktatási célú normatív hozzájárulások igénybevétele és az elszámolás a nevelési-oktatási feladatoknak megfelelő közoktatási statisztikai adatokra és az azt megalapozó előírt tanügyi okmányokra vagy a hozzájárulást megalapozó okmányokra épül.
c) A Kt. 1. számú melléklet Második része határozza meg, hogy a normatív hozzájárulás megállapítása során milyen módon kell számításba venni az óvodai nevelésben, iskolai oktatásban részt vevő tanulót, a kollégiumi ellátásban részesített tanulót, a felnőttoktatásban részt vevőket, a térítési díjat fizetőket, az alapfokú művészetoktatásban részesülőket stb. A számításoknál jogcímenként előforduló tört létszám esetén az általános kerekítési szabályokat - fenntartói szinten - kell alkalmazni. A kiegészítő hozzájárulásokra való jogosultság meghatározásához is e bekezdés előírásai az irányadók. Azokban az esetekben, amikor a hozzájárulást csak a nappali rendszerű oktatásban résztvevők után lehet igényelni, a tanulói létszám meghatározására vonatkozó rendelkezések közül - a 24. be) pontban a tartós gyógykezelés alatt állók számára szervezett oktatás, valamint a 24. ca) pont első és negyedik gondolatjelében meghatározottak kivételével - csak az e létszám számítására vonatkozó rendelkezéseket lehet alkalmazni. Figyelembe kell venni azokat a magántanulókat is, akik után a hozzájárulás igénybe vehető a 21. a) pont alapján. A beszámoltató rendszerű szakképzésben részt vevők létszámát a felnőttoktatásban a levelező munkarend szerint oktatottakra vonatkozó előírások szerint kell meghatározni. A nem magyar állampolgárok a Kt. 110. §-ának feltételei szerint vehetők számításba a létszámok tervezésénél.
d) A közoktatási célú normatív hozzájárulások a tanulói jogviszony szünetelése esetén nem igényelhetők.
e) A közoktatási célú normatív hozzájárulások kizárólag az olyan intézményben ellátottak, oktatottak után vehetők igénybe, amelynek alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység szerepel, beleértve a kiegészítő hozzájárulások igénybevételére jogosító tevékenységeket is - a 24. pont e), f), g) pontját kivéve -, továbbá OM azonosítóval rendelkezik, a közoktatási információs rendszer adatbázisába bejelentkezett és nyilvántartásba vették.
f) A 24. pont szerinti hozzájárulásoknál az egy-egy jogcímhez kapcsolódó igénylés az óvodai nevelés esetén a 19. pont szerinti, iskolai oktatás, illetve gyógypedagógiai ellátás esetén a nappali rendszerű oktatásban részt vevők létszámát nem haladhatja meg.
g) A gyermekvédelmi szakellátásban részesülő ellátottak után - kivéve a 23. b) pont szerint a fogyatékos tanulók diákotthoni, kollégiumi ellátásában részesülők - a bölcsődei, óvodai, kollégiumi, externátusi elhelyezéshez, az intézményi étkeztetéshez, valamint a napközis foglalkozáshoz a hozzájárulásokat az ezen ellátásokat nyújtó önkormányzat igényelheti.
h) A 21. b) és c) pont szerinti, a korai fejlesztéshez, gondozáshoz és a fejlesztő felkészítéshez a hozzájárulás a 2003. naptári évben az ezen ellátásokat igénybe vevők - becsült 12 havi átlaglétszáma figyelembevételével számított és - tízzel elosztott átlaglétszáma alapján igényelhető, az elszámolás az előbbiek szerint számított tényleges átlaglétszám figyelembevételével történik.
i) A 24. a) pont szerinti, a napközis és tanulószobai foglalkozás szervezéséhez a foglalkozásokon részt vevő tanulók 2003. évi költségvetési évre - tanévenként - becsült átlaglétszáma alapján tervezhető, illetve igényelhető a hozzájárulás. Az elszámolásnál a foglalkozási naplók szerint a naptári évre naponként összesített létszámot száznyolcvanöt nappal kell elosztani. Ha a tanévek átlagában a Kt. 53. § (4) bekezdésében foglalt időkeret legalább 75%-át nem éri el a tényleges foglalkoztatási órák száma, a hozzájárulásra való igényjogosultság számításánál a foglalkozáson részt vevők átlaglétszámát kettővel el kell osztani. Abban az esetben, ha a tanulók számára a Kt. 53. § (4) bekezdésben meghatározott időkereten felüli foglalkoztatást is szerveznek, nem igényelhető egy tanuló után ezen a jogcímen többszörös hozzájárulás. Az iskolaotthonos oktatásban részt vevők számát az ugyanezen jogcímű hozzájárulás igénybevételéhez az a) pont szerinti számítással kell megállapítani.
j) A 24. be) pont szerinti, a tartósan gyógykezelés alatt álló tanulók oktatásának megszervezéséhez kapcsolódó kiegészítő hozzájárulást az a helyi önkormányzat igényelhet, amely a nem közoktatási (egészségügyi) intézményében ellátott közoktatási tevékenységével összefüggésben OM azonosítóval rendelkezik és a közoktatási információs rendszer adatbázisába bejelentkezett. A hozzájárulás igénylése becsléssel, elszámolása az intézménybe való felvételt és az elbocsátás időpontját igazoló dokumentumok, valamint a tanügy-igazgatási nyilvántartások (tanulói törzslap, foglalkozási napló) naptári éven belüli tényleges adatai alapján történik.
k) A 24. d) pont alatti, a gyermek és tanulói intézményi étkeztetéshez kapcsolódó hozzájárulások az étkeztetést igénybe vevő, illetve a Gyvt. 148. § (5) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott normatív térítésidíj-kedvezményre jogosultak 2003. évi becsült átlaglétszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhető, illetve igényelhető. A hozzájárulás szempontjából a szervezett intézményi (óvodai, kollégiumi, iskolai) étkeztetésben részt vevők számának megállapításánál egy fő - függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz - csak egy létszámként és egy jogcímen szerepelhet. Az igényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a gyermek, tanuló számít, akinek naponta legalább a déli, többfogásos, meleg főétkezés az intézmény által szervezett keretek között biztosított. Az elszámolás dokumentuma a da) pont szerinti hozzájárulás esetén az élelmezési nyilvántartás, a db) pont szerinti hozzájárulás esetén pedig az élelmezési nyilvántartás és a térítésidíj-kedvezményre való jogosultságot alátámasztó irat (határozat). Az elszámoláshoz az élelmezési nyilvántartásban a térítésidíj-kedvezményben részesülőket elkülönítetten kell kimutatni. Az étkezésben részt vevők naptári évre, naponként összesített éves létszámát el kell osztani óvodai étkeztetés esetén 220 nappal, kollégiumi étkeztetés esetén 200 nappal, iskolai étkeztetés esetén 185 nappal.
l) A nemzeti, etnikai kisebbségi oktatáshoz meghatározott kiegészítő hozzájárulások igénylésének együttes feltételei a következők:
- a nevelési-oktatási intézmény alapító okirata tartalmazza a nemzeti-etnikai kisebbségi feladatok ellátását, és
- a nemzeti, etnikai kisebbségek óvodai nevelését vagy iskolai nevelését és oktatását legalább 8, ugyanahhoz a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermek szülőjének, gondviselőjének írásban benyújtott igénye alapján szervezzék, és
- amennyiben az óvoda, iskola olyan településen működik, ahol nem jött létre helyi kisebbségi önkormányzat, illetve nincsen kisebbségi szószóló, be kell szerezni az országos kisebbségi önkormányzat nyilatkozatát, mely szerint az oktatási intézmény nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot lát el.
2. Ha a tanuló a gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményben van elhelyezve, lakóhelyét annak alapján kell megállapítani, hogy az elhelyezését szolgáló épület melyik településen található.
3. A közös tulajdonú (ez esetben a fenntartás is közös), illetőleg közös fenntartású intézmények esetén - e melléklet 11. pont ba) jogcím kivételével - az intézmény székhelye szerinti önkormányzat igényelheti a normatív hozzájárulást és számol is el a hozzájárulással.
4. A helyi kisebbségi önkormányzati közoktatáshoz e melléklet 19-24. pont szerinti hozzájárulások igényelhetők az egyes jogcímekben meghatározott feltételek megléte esetén.
5. Amennyiben helyi önkormányzat más helyi önkormányzatnak 2003. január 1-jével ad át feladatot, illetve intézményt, az erről szóló megállapodás alapján a feladatot, intézményt átvevő helyi önkormányzatnak az átvevő által a mutatószám-felméréskor közölt adatok alapján jár a normatív hozzájárulás.
6. Gondozási nap: egy gondozott egy napi intézményi gondozása (különféle ápoló-, gondozóotthoni intézményi, átmeneti és nappali szociális intézményi ellátás, valamint az állami gondozásban részesülők ellátása), amely az intézményben történő felvétellel kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. Az ideiglenes távollévők - kórházi ápolás, szabadság - is beszámítanak a gondozási napokba.
7. A lakosságszámra és a korcsoportokba tartozókra a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal adatait a 2002. január 1-jei állapot szerint, a települési önkormányzatok közigazgatási státusát a 2002. október 21-i állapot szerint kell figyelembe venni.
8. A 11-17. pontban szereplő hozzájárulásokat azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet és/vagy a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről szóló 281/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel rendelkeznek.

4. számú melléklet a 2002. évi LXII. törvényhez

A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztása

A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakhely szerint az adózók által 2001. évre bevallott, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott (a továbbiakban: településre kimutatott) személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg az A) és B) pontban meghatározott szabályok szerint. Az A)-B) pontban foglaltakat helyi önkormányzatonként részletezve az e törvény 15. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni.
Előirányzat:	405 100,0 millió forint
A) A települési önkormányzatot megilleti a településre kimutatott személyi jövedelemadó 10%-a. A 2002. évben szétvált önkormányzatoknál - eltérő megállapodás hiányában - a szétválás előtti közigazgatási területre kimutatott személyi jövedelemadót a 2001. január 1-jei lakosságszám arányában kell megosztani.
Előirányzat:	101 275,0 millió forint
B) A helyi önkormányzatokat a településre kimutatott személyi jövedelemadó 30%-a illeti meg az I-III. pont szerint.
I. E törvény 3. és 8. számú melléklete egyes jogcímeiben az átengedett személyi jövedelemadó-hányad
Előirányzat:	201 017,3 millió forint
- A 3. számú melléklet 1-10. és 25-26. jogcímének, valamint a 8. számú melléklet III. és IV. jogcímének forrása 100,00%-ban az átengedett személyi jövedelemadó:
- 3. számú melléklet	1. jogcím	9 512,1 millió forint,
2. jogcím	23 219,3 millió forint,
3. jogcím	4 002,3 millió forint,
4. jogcím	1 149,8 millió forint,
5. jogcím	10 952,1 millió forint,
6. jogcím	2 567,4 millió forint,
7. jogcím	6 010,0 millió forint,
8. jogcím	6 441,8 millió forint,
9. jogcím	57 018,1 millió forint,
10. jogcím	14 236,9 millió forint,
25. jogcím	11 440,2 millió forint,
26. jogcím	5 719,5 millió forint,
- 8. számú melléklet	III. jogcím	27 099,5 millió forint,
IV. jogcím	163,7 millió forint,
- A 3. számú melléklet 12-18. jogcímének forrása 23,64%-ban az átengedett személyi jövedelemadó:
- 3. számú melléklet	12. jogcím	4 190,5 millió forint,
13. jogcím	5 496,8 millió forint,
14. jogcím	1 732,3 millió forint,
15. jogcím	291,8 millió forint,
16. jogcím	3 959,4 millió forint,
17. jogcím	1 427,7 millió forint,
18. jogcím	82,6 millió forint.
A 3. számú melléklet 11. jogcímének forrása 22,19%-ban az átengedett személyi jövedelemadó:
- 3. számú melléklet	11. jogcím	4 303,5 millió forint.
II. Megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó-részesedése
Előirányzat:	23 307,3 millió forint
Ebből minden megyei önkormányzatot megillet:
a) egységesen	660 millió forint,
b) a megye 2002. január 1-jei lakosságszáma után	710 forint/fő,
c) a megyei fenntartású intézményekben ellátottak után	23 590 forint/ellátott.
A c) pontban az ellátottak számbavételénél az e törvény 3. számú mellékletének 12. a)-c), 13., 14., 16., 17. számú jogcíméhez kapcsolódó ellátott, a 15. számú jogcímhez kapcsolódó férőhely, a 19-24. számú jogcímhez kapcsolódó ellátott, oktatott létszámot együttesen kell alapul venni.
A B) I. és a B) II. c) pont szerinti személyi jövedelemadó összege az e törvény 3. és 8. számú mellékletének idekapcsolódó normatív támogatásait és hozzájárulásait megalapozó mutatószámok alakulását követi.
III. A települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérsékelése
Előirányzat:	79 500,4 millió forint
1. Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél az A) pont szerinti személyi jövedelemadó-bevétel és a 2. pont szerinti iparűzési adóerő-képesség - a 2001. január 1-jei lakosságszámra - együttesen számított egy főre jutó összege nem éri el a 3. pontban szereplő összeget, a bevétel e szintig kiegészül.
Ha az egy főre jutó összeg nagyobb a 3. pontban szereplő összegnél, akkor a központi költségvetési kapcsolatból származó forrásokból az önkormányzatot együttesen megillető összeg a 4. pontban szereplő számítási módszer alapján csökkentésre kerül.
Az önkormányzat közigazgatási státusát a 2002. október 21-ei állapotnak megfelelően kell alapul venni.
A 2002. évben szétvált önkormányzatoknál a számítás alapjául szolgáló bevételeket a 2001. január 1-jei lakosságszám arányában kell figyelembe venni.
2. E törvény szempontjából a helyi önkormányzat 2003. évi iparűzési adóerő-képességét az alábbiak szerint kell meghatározni:
2.1. Számított adóerő-képesség:
Ae = (Ta x 1,2 + L x Ea) x 0,012
ahol
Ae = számított iparűzési adóerő-képesség
Ta = a 2001. évi társasági adó-bevallásokból az APEH által telephelyenkénti adatokból településenként kimutatott iparűzési adóalap
L = település 2001. január 1-jei lakosságszáma
Ea = az Szja-törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók által bevallott iparűzési adóalap 1 lakosra jutó összege településnépesség szerint képzett csoportonként
község 500 főig	10 000 forint/fő
község 501-2000 főig	14 000 forint/fő
község 2000 fő felett	25 000 forint/fő
város 10 000 főig	35 000 forint/fő
város 10 001-100 000 főig	50 000 forint/fő
város 100 000 fő felett	63 000 forint/fő
főváros (kerületekkel együtt)	65 000 forint/fő
2.2. Az 1. pontban figyelembe veendő iparűzési adóerő-képesség:
2.2.1. Nem lehet kevesebb az egyes önkormányzatok 2003. évre valorizált - vagyis a 2001. évi önkormányzati beszámolóban szereplő és 20%-kal megnövelt - iparűzési adó-bevétel összegének 60%-ánál, illetve nem lehet több annak 100%-ánál.
Az előzőek szerint számított valorizált iparűzési adó-bevételt a helyi önkormányzat a 15. § (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során abban az esetben csökkentheti, ha 2002. október 1-jén rendelkezett hatályos iparűzésiadó-rendelettel. Amennyiben a ténylegesen befolyt - hátralékváltozással korrigált - iparűzési adó eltér az önkormányzat által csökkentettől, ennek a kiegészítésre, illetve az elvonásra gyakorolt hatásával az önkormányzatnak az Áht. 64. § (7) bekezdésében foglaltak keretében 2003. évre el kell számolnia.
A jogtalanul igénybe vett összeget a költségvetési évben érvényes átlagos jegybanki alapkamat másfélszeresével megnövelve kell a központi költségvetés részére visszafizetni. Ha a helyi önkormányzat visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségének külön jogszabály szerinti határidőre nem tesz eleget, további - az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő - kamatot köteles fizetni addig a napig, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesíti. A határidőt követő 90. napon az Államháztartási Hivatal azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen, és az Áht. 63. § (7) bekezdésében foglaltak szerint jár el.
Az év végi elszámolás során az önkormányzatot megilleti az az összeg, amely a ténylegesen befolyt - hátralékváltozással korrigált - és az általa csökkentett iparűzési adó különbözetének a kiegészítésre, illetve az elvonásra gyakorolt hatásából származik.
2.2.2. Megegyezik az önkormányzattípus, azon belül népességszám szerinti kategóriába tartozó önkormányzatok 2.2.1. szerinti adóerő-képességének a legalacsonyabb és legmagasabb adóerő-képességű önkormányzatok egy-egy tizede figyelmen kívül hagyásával számított átlagával, ha az adott önkormányzatnak nem volt 2001. évi adóbevétele, vagy volt ugyan bevétele, de ugyanez év január 1-jén nem volt hatályos iparűzési adó-rendelete, és a számított iparűzési adóerő-képessége ennél az átlagnál magasabb.
2.2.3. Azonos az önkormányzattípus, azon belül népességszám szerinti kategóriába tartozó a 2.2.1. és a 2.2.2. szerint legalacsonyabb adóerő-képességű önkormányzatok egytizedének átlagos adóerő-képessége felével, ha az adott önkormányzat 2.2.1. és 2.2.2. szerinti adóerő-képessége ennél alacsonyabb lenne.
3. A jövedelemkülönbségek mérséklésénél figyelembe veendő lakosonkénti értékhatár forintban:
a) község 500 főig	22 212
b) község 501-2000 főig	24 100
c) község 2000 fő felett	25 000
d) város 10 000 főig	28 501
e) város 10 000 fő felett	31 500
f) megyei jogú város	35 500
g) főváros (kerületekkel együtt)	31 285
Az a)-e) pontban szereplő nem kötelező térségi feladatokat is ellátó települési önkormányzatok esetén az értékhatár a II. c) pont szerinti fajlagos összeg és e törvény 3. számú melléklet 13., 15., 16., 21. c) d) e), 21. b) c), 22., 23. pont szerinti ellátottak/férőhely együttes száma szorzatának a település 2001. január 1-jei lakosságszámára vetített összegével tovább nő.
4. A 3. pont szerinti értékhatár %-ában a levonás sávonkénti számítása 2003-ban:
A 3. pontban szereplő értékhatár%-ában sávonként	Sávonként a levonásra kerülő egy főre jutó összeg	A normatív hozzájárulásból levonásra kerülő összeg
%-ban	forint/fő	%-ban	forint/fő	4. oszlop összesen x a település 2001. január 1-jei lakosságszáma forintban
1.	2.	3.	4.	5.
100-125		0		-
125-150		25		-
150-175		45		-
175-200		75		-
200 felett		90		-
Levonandó összesen:	-	-
A levonandó összeg azonban nem lehet több, mint a települési önkormányzatot - beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatokat is - a kötelezően ellátandó feladatai után e törvény 3. számú melléklet 1., 2., 4., 5., 7-11., 14., 17., 19., 20. a) b), 21. a), 24. a)-c), db), e)-g), 25., 26. pontja alapján megillető normatív hozzájárulás összegének 80%-a. Községi önkormányzatoknál a levonandó összeg felső határába nem számít bele az intézményfenntartó települést megillető 24. e) és f) jogcímen, valamint a 24. e) jogcímhez kapcsolódó mutatószám alapján járó 19. és 20. a) b) jogcím szerinti normatív hozzájárulás.
Ezen központi költségvetési kapcsolatokból származó források év végi alakulásának a jövedelemkülönbség mérséklésre gyakorolt hatását az Áht. 64. § (7) bekezdése szerinti elszámolás során érvényesíteni kell.
Az elszámolás során a véglegezett beszámítási összeg 25%-a, de legfeljebb az önkormányzat által - saját forrásaiból - 2003-ban beruházásra felhasznált összeg visszaigényelhető. A saját forrásba az államháztartás alrendszereiből származó átvett pénzeszköz nem számítható be.

5. számú melléklet a 2002. évi LXII. törvényhez

A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok

Millió forintban
Sor-szám	Cél	Igénybevétel feltételei	Előirányzat
2003.
1.	Lakossági közműfejlesztés támogatása	A magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló 73/1999. (V. 21.) Korm. rendelet szerint igényelhető.	1 600,0
2.	Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása	Az előirányzat azoknak a településeknek a támogatására szolgál, amelyeken az önkormányzati, az állami és egyéb szolgáltatók által végzett lakossági közműves ivóvízellátás és szennyvízszolgáltatás, valamint a más vízközmű társaságtól vásárolt (átvett) lakossági célú ivóvíz ráfordításai magasak. Az igénybejelentés részletes rendjéről a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium - a Belügyminisztériummal, a Pénzügyminisztériummal és az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériummal egyeztetett - tájékoztatót jelentet meg tárgyév január 15-éig. Az igényekről a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által vezetett tárcaközi bizottság dönt. A tárcaközi bizottság - a rendelkezésére álló előirányzat keretei között - az érintett körben figyelembe veszi az igénybejelentést megelőző egyéves időszak lakossági fogyasztásának mennyiségét, az ebben várható változásokat, a szolgáltatás tényleges, illetve várható ráfordításait, valamint azt, hogy az érintett önkormányzatok - a szolgáltatóval egyeztetett - igénybejelentései képviselő-testületi határozatokkal alátámasztottak-e. Több települést ellátó szolgáltató esetén vagy regionális érdekek érvényesítésére a támogatás összegét a bizottság a támogatási küszöbérték feletti települések átlagos fajlagos ráfordításai alapján is megállapíthatja. A támogatás megállapításánál az elismert ráfordításon belüli értékcsökkenési leírás, illetve az önkormányzati használati díjban szereplő értékcsökkenési leírást pótló hányad nem haladhatja meg az eszközök pótlásának, felújításának céljaira felhasznált mértéket. A tárcaközi bizottság intézkedik arról is, hogy a jóváhagyott összeg az egy települést ellátó vízközmű esetén a szolgáltató székhelye szerinti önkormányzathoz, több települést ellátó vízközmű esetén pedig az igénybejelentésben megjelölt önkormányzathoz kerüljön átutalásra. A jóváhagyott összeget, ezen belül az eszközök pótlására és felújítására jóváhagyott összeget az önkormányzat, illetve a szolgáltató dokumentálható és ellenőrizhető módon, kizárólag a lakossági ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás ráfordításainak csökkentésére használhatja fel. Ennek érdekében az önkormányzat és a szolgáltató szerződésben állapodik meg, amely rögzíti a központi költségvetésből kapott összeg pontos rendeltetését és azt, hogy az összeg önkormányzathoz érkezésétől számított sürgős továbbutalása milyen időtartamon belül történik meg.	5 600,0
Az előirányzat szolgál részbeni fedezetül az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ráfordításaira is.
3.	Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása	Az előirányzat a meglévő közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartására szolgál, ha az említett eszközökön végzendő munkákat - kivételes esetben új eszköz beszerzését - a műszaki előírások vagy a műszaki állapot szükségessé teszik, és az eszközöknek a felújítás utáni tartós használata biztosítva van. Kivételesen méltányolandó kistérségi foglalkoztatáspolitikai szempontok esetén lehetőség van a működtetés támogatására is, amennyiben a településről más tömegközlekedési eszközzel munkába járni nem lehet.	210,0
Az összegnek azon települési önkormányzatok közötti elosztásáról, amelyeknek az említett eszközök a tulajdonában és működtetésében vannak, vagy amelyeknek közigazgatási területén az említett eszközöket közforgalmú közútpótló jelleggel érvényes engedély birtokában működtetik, tárcaközi bizottság dönt. A támogatás igényléséről, döntési rendszeréről, folyósításáról és elszámolásának részletes feltételeiről a tárcaközi bizottságot vezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium - a Belügyminisztériummal és a Pénzügyminisztériummal egyeztetett - tájékoztatót jelentet meg tárgyév március 31-éig.
4.	Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása	Támogatásban részesül - a Határőrség Országos Parancsnoksága által kimutatott 2002. évi (közúti ki- és beléptetési) adatok alapján - minden közúti határátkelőhelyet fenntartó települési önkormányzat.	100,0
A támogatás egyösszegű átutalásáról a Belügyminisztérium tárgyév március 15-éig intézkedik.
5.	Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatása	Támogatásra jogosultak a helyi kisebbségi önkormányzatok a települési önkormányzaton keresztül, valamint a települési kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban: kisebbségi önkormányzat). A támogatás éves összege 680 ezer forint/kisebbségi önkormányzat. A támogatás a helyi kisebbségi önkormányzatok működését szolgálja. A támogatás átutalása négy egyenlő részletben tárgyév február 15-éig, május 15-éig, augusztus 15-éig, november 15-éig történik. A támogatásnak az érintett önkormányzatok részére történő negyedévenkénti átutalásáról a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (a továbbiakban: NEKH) a fővárosi/megyei közigazgatási hivatalok által készített, az illetékességi területükön működő kisebbségi önkormányzatokról szóló értesítése alapján intézkedik a Belügyminisztérium útján az Államháztartási Hivatal felé.	1263,5
Ha a kisebbségi önkormányzat év közben megszűnik (feloszlatták, feloszlott, valamint ha a képviselők száma a képviselő-testület működéséhez szükséges létszám alá csökken) és az időközi választás eredménytelen, a megszűnést követő hónap 1-jétől nem illeti meg a támogatás időarányos része.
A kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve az időközi választás eredménytelensége esetén - azzal egyidejűleg - értesíti a NEKH-t, valamint a Belügyminisztériumot a megyei TÁH-on keresztül az őt meg nem illető - időarányos - támogatási előirányzatról való lemondásról, és intézkedik az ennek megfelelő összeg visszautalásáról a megyei TÁH-on keresztül az Államháztartási Hivatal felé.
6.	Gyermek- és ifjúsági feladatok	Igényelhetik a helyi önkormányzatok az ifjúsági referensi hálózat bővítésére, gyermek és/vagy ifjúsági önkormányzat, települési szintű korosztályi képviseleti testület létrehozására, működtetésére, valamint a helyi önkormányzatok gyermek- és ifjúsági feladatellátását segítő, szolgáltató intézményrendszer kialakítására. A támogatás igényléséről, döntési rendszeréről, folyósításáról és elszámolásának részletes feltételeiről a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium - a Belügyminisztériummal és a Pénzügyminisztériummal egyeztetett - tájékoztatót jelentet meg tárgyév február 15-éig.	170,0
7.	Kiegészítő támogatás nemzetiségi óvodák és iskolák fenntartásához	Igényelhetik azok a helyi önkormányzatok, amelyek a nemzetiségi nyelvű és nemzetiségi kétnyelvű (beleértve a romani és beás nyelvet is) nevelési-oktatási feladatokat ellátó óvoda és iskola fenntartását bevételi forrásaik hiánya miatt nem tudják a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, illetve az egyes kisebbségi vegyes bizottságok által elfogadott és a Kormány határozatával megerősített ajánlásoknak megfelelően biztosítani.	340,0
A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről az Oktatási Minisztérium - a Belügyminisztériummal, a Pénzügyminisztériummal és a Nemzeti Etnikai Kisebbségi Hivatallal egyeztetett - tájékoztatót jelentet meg tárgyév március 31-éig.
8.	Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás	Igényelhetik a helyi önkormányzatok az általuk fenntartott nyilvános könyvtár állománygyarapításához, a közművelődési infrastruktúra technikai, műszaki fejlesztéséhez. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeit a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról szóló 13/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet határozza meg.	630,0
9.	Helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari támogatása	Igényelhetik a helyi önkormányzatok, ha hivatásos zenekart és/vagy énekkart tartanak fenn, illetve abban az esetben, ha olyan hivatásos zenekart vagy énekkart támogatnak, amellyel a zene-, illetve az énekkar működtetésére a helyi önkormányzat a tárgyévet megelőző év szeptember 1-jéig hosszú távú - legalább 5 éves - közszolgáltatási szerződést kötött. A helyi önkormányzatokat a támogatási keretből 865 millió forint működési kiadásokra, 125 millió forint az önkormányzati hozzájárulás arányában illeti meg. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma - a Pénzügyminisztériummal egyeztetett - tájékoztatót jelentet meg tárgyév február 15-éig.	990,0
10.	Hozzájárulás a létszámcsökkentéssel kapcsolatos kiadásokhoz	A központi költségvetés hozzájárulást biztosít a helyi önkormányzatoknak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott körön kívüli feladatellátás racionálisabb megszervezése folytán felszabaduló létszám miatti, 2002. szeptember 30. napját követően hozott döntéseikhez kapcsolódó kötelezettségei teljesítéséhez. Az öregségi nyugdíjkorhatárt két éven belül elérők esetében a kisebb összegű kötelezettségvállalással járó munkaviszony megszüntetési forma (felmentés vagy korengedményes nyugdíjazás) támogatható. További feltétel, hogy az önkormányzati szintű létszámcsökkentéssel kapcsolatban meghozott döntés az álláshely megszüntetését is jelentse. Az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultak, illetve az abban részesülők esetében kizárólag a felmentési illetmény támogatható.	500,0
A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről a Belügyminisztérium - a Pénzügyminisztériummal egyeztetett - tájékoztatót jelentet meg tárgyév február 15-éig.
11.	Hozzájárulás a könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok számára	A központi költségvetés hozzájárulást biztosít az a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92/A. § (1) és (2) bekezdése szerint könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok feladataihoz. Az előirányzat valamennyi könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatot egységesen illeti meg. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről a Belügyminisztérium - a Pénzügyminisztériummal egyeztetett - tájékoztatót jelentet meg tárgyév március 31-éig.	120,0
12.	Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása	Igényelhetik azok a települési önkormányzatok, amelyek a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény alapján települési hulladékkezelési feladatokat látnak el. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium - a Pénzügyminisztériummal egyeztetett - tájékoztatót jelentet meg tárgyév január 31-éig.	2 000,0
13.	Belső ellenőrzési társulások támogatása	A központi költségvetés hozzájárulást biztosít a helyi önkormányzatok belső ellenőrzési feladatai ellátásához, amennyiben azt a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8-9. és 16. §-a szerint létrehozott társulásban látják el. A támogatás feltétele, hogy a társulásban részt vevő helyi önkormányzatok száma meghaladja a 10-et, és a helyi önkormányzatok felügyelete alá tartozó költségvetési szervek száma, beleértve a polgármesteri hivatalokat és a körjegyzőségeket is - a 3500 fő lakosság szám feletti települési, valamint megyei önkormányzatok költségvetési szervei nélkül - eléri a 30-at. A társulási megállapodásnak tartalmaznia kell a főállású belső ellenőr feladatait, az ellenőrzés megszervezésére, éves munkaterve összeállításának rendjére, valamint működése értékelésére vonatkozó szabályokat.	100,0
A támogatás mértéke a főállásban foglalkoztatott belső ellenőr(ök) 2003. évi teljesített személyi juttatásainak és járulékainak 50%-a, de legfeljebb 80 ezer forint felügyeleti ellenőrzés keretében vizsgált költségvetési szervenként. A támogatás alapját képező felügyeleti vizsgálatok száma nem haladhatja meg a költségvetési szervek számának - ide nem értve a 3500 fő lakosságszám feletti települési, valamint megyei önkormányzatok költségvetési szerveit - felét.
Az évközben induló társulás a támogatást időarányosan veheti igénybe.
E jogcímnél az önkormányzatok és a költségvetési szervek száma a 2003. január 1-jei állapottal megegyező, az újonnan induló társulások esetén pedig a társulási megállapodás létrejöttekor meglévővel azonos.
A helyi önkormányzatok igényüket - a 2003. évi tervezett személyi juttatás és annak járulékai alapján - a Pénzügyminisztériumhoz - a TÁH-okon keresztül - tárgyév március 10-éig és szeptember 10-éig nyújthatják be. A támogatást a társulás székhelye szerinti önkormányzat igényelheti. A pénzügyminiszter a támogatásokról 2003. április 30-áig és október 30-áig döntést hoz, s arról közleményben értesíti az önkormányzatokat. A támogatás egy összegben kerül folyósításra. A támogatott önkormányzat év végén a 2003. évi teljesített személyi juttatás és annak járulékai szerint a támogatással elszámol.
A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről a Pénzügyminisztérium  - a Belügyminisztériummal egyeztetett - tájékoztatót jelentet meg tárgyév január 31-éig.
14.	„ART” mozihálózat fejlesztésének támogatása	Támogatásban azon „art” mozit fenntartó, illetve nem önkormányzati tulajdonban lévő „art” mozit támogató helyi önkormányzatok részesülhetnek, amelyek vállalják, hogy a támogatással kialakítják, illetve javítják e filmszínházak műszaki, technikai, kényelmi feltételeit.	500,0
A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma - a Pénzügyminisztériummal egyeztetett - tájékoztatót jelentet meg tárgyév január 31-éig.
15.	Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása	Igényelhetik a települési önkormányzatok azon magánszemély tulajdonosok támogatására, akiknek a martinsalakból épült - építési engedéllyel rendelkező - lakott lakóépülete a 2002. január 15-éig benyújtott kérelme és a szakértői vélemény szerint helyreállításra, újjáépítésre szorul. Az igényelt támogatást a Belügyminisztérium az épületek károsodásának mértéke (kategóriái) és a településen belül az azonos károsodásoknak egyidejű javítására tekintettel sorolja. A támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről a Belügyminisztérium - a Kormány által meghatározott elvek alapján - tájékoztatót jelentet meg tárgyév január 31-éig.	1 385,0
16.	Helyi önkormányzatok állat- és növénykerti, vadasparki támogatása	Támogatást igényelhetnek a helyi önkormányzatok, ha állat- és növénykertet, vadasparkot tartanak fenn, vagy abban az esetben, ha a fentiek működtetésére a tárgyévben hosszú távú - legalább 3-5 éves - közszolgáltatási szerződést kötnek.	410,0
A helyi önkormányzatokat - kivéve a Fővárosi Önkormányzatot - 50 millió forint támogatás a működési kiadásokra illeti meg az önkormányzati hozzájárulás arányában. A támogatás igénybevételének feltételeit a nemzeti kulturális örökség minisztere a tárgyév február 15-éig rendeletben szabályozza.
360 millió forint az állat- és növénykertek, vadasparkok működési, felújítási és beruházási feladatainak pályázati úton történő támogatására szolgál. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma - a Pénzügyminisztériummal egyeztetett - tájékoztatót jelentet meg tárgyév február 15-éig.
17.	Fővárosi Állat- és Növénykert rekonstrukciójának támogatása	A Fővárosi Állat- és Növénykert rekonstrukciójához támogatás illeti meg a Fővárosi Önkormányzatot.	300,0
A támogatás igénybevételének ütemezéséről, feltételeiről a nemzeti kulturális örökség minisztere a főpolgármesterrel a tárgyév február 15-éig megállapodást köt.
18.	Kiegészítő támogatás a helyi önkormányzatok bérkiadásaihoz	Kiegészítő támogatás illeti meg a helyi önkormányzatot bér- és a kapcsolódó kiadási kötelezettségeihez, ha a 2003. évi forrásainak növekménye nem nyújt fedezetet a közalkalmazottak átlagosan 50%-os 2002. szeptember 1-jei béremeléséből, a köztisztviselők 2001. július 1-jei illetmény-előmeneteli rendszere módosításából, a szociális ágazatban foglalkoztatottak 2001. évi munkahelyi pótlékemeléséből, valamint a közművelődési és kulturális területen foglalkoztatottak 2001. évi szakmai szorzó emeléséből következő, a vonatkozó felmérések szerinti 2003. évi - jubileumi jutalom nélkül számított - együttes kiadása 98%-ára.	3000,0
A forrásnövekmény kiszámításánál az önkormányzat bevételeként a következőket kell figyelembe venni: 2002. évi jogszerűen igénybe vett normatív hozzájárulásokat és támogatásokat, normatív szja-t, a lakhely szerinti személyi jövedelemadó 2002. évi előirányzatát, a termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó, valamint az iparűzési adó, az önkormányzatot megillető gépjárműadó és illetékbevétel költségvetési információs rendszer szerinti 2002. évi eredeti előirányzatait; 2003. évben e törvény alapján és az Áht. 64. § (4) bekezdése szerinti normatív hozzájárulások és támogatások, normatív SZJA módosított előirányzatát, a lakhely szerinti személyi jövedelemadó előirányzatát, a termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó, valamint az iparűzési adó, a gépjárműadó és az önkormányzatot megillető illetékbevétel költségvetési információs rendszer szerinti eredeti előirányzatait. E számításnál figyelmen kívül kell hagyni a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokhoz, a lakáshoz jutás feladataihoz, valamint a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott települések kiadásaihoz kapcsolódó hozzájárulásokat és támogatásokat. Nem érvényesíthető a 2003. évi iparűzési adókulcs, valamint gépjárműadó mérték csökkentés miatti bevételkiesés.
A forrásnövekmény számítása során - fentieken túl - az intézményfenntartó társulásokat, körjegyzőségeket költségvetési rendeletében szerepeltető (gesztor) önkormányzatoknál a bér- és kapcsolódó kiadások miatti átvétel többletét - legalább a 2002. évben e jogcímen átvett pénzeszköz 120%-át - figyelembe kell venni.
A Fővárosi Önkormányzat abban az esetben igényelhet támogatást, ha a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból itt forráshiány mutatható ki.
A helyi önkormányzat igényét a Pénzügyminisztériumhoz a TÁH-okon keresztül nyújthatja be tárgyév április 20-áig.
E támogatás terhére az önkormányzat elfogadott költségvetési rendeletében foglaltak szerint, annak elfogadási időpontjához igazodóan a tárgyév február 5-éig, illetve március 5-éig előleget igényelhet. Az igénybe vehető előleg összege az általa ilyen címen tervezett előirányzat 50%-a, amely májusig bezárólag havi egyenlő részletekben kerül folyósításra a nettó finanszírozás keretében. Az előleg elszámolása e törvény 6. számú mellékletének 1.5.3. pontja alkalmazásával történik.
A támogatásokról a pénzügyminiszter tárgyév május 31-éig dönt. A folyósítás - a nettó finanszírozás keretében - a közzététel napjáig időarányosan járó támogatásra szólóan - az előleggel korrigálva - egy összegben; a további részre vonatkozóan havi ütemezésben történik.
A támogatással az önkormányzat bevételi forrásainak éves teljesítése alapján számol el. Az adó- és illetékbevételeknél a hátraléknövekedés nem ismerhető el. Az év végi elszámolás során többletigény nem érvényesíthető. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást az önkormányzat a zárszámadás keretében fizeti vissza. Kamatfizetés szempontjából a jogtalan igénybevétel napja 2003. június 30.
A támogatás számításának módszeréről, az igénylés, a folyósítás és az elszámolás rendjéről, a Pénzügyminisztérium 2003. január 31-éig útmutatót jelentet meg.
19.	Pincerendszerek, természetes partfalak és földcsuszamlások veszély-elhárítási munkálatainak támogatása	Támogatást az önkormányzatok komplex vizsgálat és éves munkaterv alapján igényelhetnek, kizárólag közterület, önkormányzati, állami vagy egyházi tulajdonú intézmény védelme, illetve közvetlen életveszély elhárítása esetén.	795,0
Földcsuszamlások esetén további megkötés, hogy az életveszély-elhárítás legalább három ingatlant érint, illetve a rétegcsúszás árvizet vagy más katasztrófahelyzetet idézhet elő.
Pincerendszerek esetén csak mesterséges üregek által okozott veszélyhelyzet elhárítása támogatható.
Természetes partfalnak - a támogatás szempontjából - a földfelszín olyan természetes úton kialakult szintkülönbség változása tekinthető, ahol a szintkülönbség meghaladja a 3 métert és felületének legalább 2/3 részében 60°-nál meredekebb.
A támogatásról, illetve a felhasználás és az elszámolás feltételeiről a belügyminiszter határoz az általa kinevezett szakértői bizottság vizsgálata és javaslata figyelembevételével. A nyújtható támogatás mértéke 60%-90%, az önkormányzat éves költségvetésétől függően.
A pályázat részletes feltételeit a pályázati felhívás tartalmazza.

6. számú melléklet a 2002. évi LXII. törvényhez

A helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások

1. Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatása
ELŐIRÁNYZAT:	11 500 millió forint
A működési forráshiányból és az önkormányzati kötelező feladatok alacsony szintű ellátási képességéből eredően az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben levő helyi önkormányzatok támogatást igényelhetnek az alábbi feltételek szerint.
E támogatást csak azok az önkormányzatok igényelhetik, amelyek a normatívan képződő forrásokon túl a saját források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képesek a kötelező önkormányzati feladatok ellátására, valamint az 1990. december 31. előtti hitel-, kötvénykötelezettség és azok tárgyévben esedékes kamatai teljesítésére.
Az önkormányzattól elvárható bevételek és az elismerhető kiadások számításához e törvény alapján a Pénzügyminisztérium részletes módszertani útmutatót (a továbbiakban: útmutatót) készít, és arról - a területileg illetékes TÁH-okon keresztül - a helyi önkormányzatokat tárgyév március 10-éig tájékoztatja.
1.1. Nem igényelhetnek támogatást ezen a címen azok a helyi önkormányzatok, amelyek(nek):
1.1.1. lakosságszáma a tárgyévet megelőző év január 1-jén 500 fő vagy ez alatti és körjegyzőséghez nem tartoznak, kivéve, ha ez alól a közigazgatási hivatal felmentésével rendelkeznek,
1.1.2. polgármesteri hivatalon túl intézményt nem tartanak fenn, kivéve, ha részt vesznek a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) szerint létrehozott társulásban,
1.1.3. az egészségügyi, szociális, oktatási intézményeinek intézményenkénti kihasználtsága 3000 fő vagy ez alatti lakosságszámú települések esetében 50%-ot, 3000 fő feletti lakosságszámú önkormányzatok esetében a 70%-ot nem éri el, kivéve azt az 500 fő, vagy ez alatti lakosságszámú helyi önkormányzatot, ahol intézménytípusonként csak egy intézmény üzemel és oktatási intézményeinél az általános iskolai tanulók 4. évfolyamnál magasabb évfolyamainak oktatása a Ttv. szerint létrehozott társulás keretében történik,
1.1.4. 3 hónapra vagy ennél hosszabb időre lekötött tartós bankbetéttel rendelkeznek intézményeiket is ideértve, kivéve, ha a bankbetét összege nem haladja meg az 1.1.6. pont szerinti felhalmozási célú bevételeknél átmenetileg fel nem használt forrásokat,
1.1.5. helyi adó bevezetéséről - ide nem értve a megyei önkormányzatokat - nem döntöttek, illetve ilyen bevételt nem terveznek,
1.1.6. a tárgyévi összes felhalmozási célú bevételeiken túl tervezik a felhalmozási célú kiadásaikat, ideértve az 1991. január 1. után felvett fejlesztési célú hitel törlesztését és annak kamatait. Felhalmozási célú bevételként a felhalmozási célra kapott támogatás vagy átvett pénzeszköz, a társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott települések támogatására a települési önkormányzatnak a személyi jövedelemadóból való részesedése, a lakáshoz jutás és lakásfenntartás jogcímen a települési önkormányzatot megillető személyi jövedelemadó 50%-a, a megyei önkormányzatok egységes és lakosságszám arányos személyi jövedelemadó részesedésének 20%-a, továbbá a magánszemélyek kommunális adójának 100%-a, a magánszemélyek által befizetett építményadó és telekadó 20%-a, az önkormányzatok felhalmozási és tőke jellegű bevételei, a pénzmaradvány felhalmozási célú része, a felhalmozási kiadások áfatartalmának visszatérített összege, valamint a felhalmozási célra felvett hitel vehető figyelembe.
1.2. A forráshiány összegének megállapításánál a kötelező önkormányzati feladatok - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott feladatok (a továbbiakban: OEP finanszírozási kör) nélküli - tárgyévet megelőző év tényleges működési kiadásait a tárgyévre vonatkozó költségvetési törvényből fakadó kötelezettséggel, továbbá az államháztartás alrendszereitől átvett kötelező feladatok előirányzatának összegével növelten lehet figyelembe venni. Az OEP finanszírozási kör tárgyévet megelőző év kiadása alatt a következő forrásokból teljesített kiadások értendők: egészségügyi működési célra OEP-től és egyéb szervektől átvett pénzeszköz, a gyógyító-megelőző feladatellátás saját működési bevétele, az ilyen célú előző évi maradvány-felhasználás.
1.2.1. A működési kiadás számításánál, ezen belül a személyi juttatásoknál - az útmutatónak megfelelően - a tárgyévre vonatkozó költségvetési törvény alapján kialakításra került ágazati növekményt lehet figyelembe venni.
1.2.2. A személyi juttatások számításánál a polgármester díjazását a társadalmi megbízatású polgármester éves tiszteletdíjának megfelelő mértékéig
- azon helyi önkormányzatnál, ahol a tárgyévet megelőző év január 1-jén a lakosságszám 350 fő vagy ez alatti, az e törvény 46. §-a szerinti köztisztviselői illetményalappal megegyezően,
- azon helyi önkormányzatnál, ahol a tárgyévet megelőző év január 1-jén a lakosságszám 351-750 fő közötti, az e törvény 46. §-a szerinti köztisztviselői illetményalap kétszeresével megegyezően
lehet figyelembe venni.
E szabályok nem vonatkoznak azon településekre, amelyek 2003. január 1-jén körjegyzőségi székhelyként működnek és a körjegyzőség három vagy több községből áll.
1.2.3. A forráshiány számításánál a helyi önkormányzat elvárható bevételeit - az OEP finanszírozási kör nélkül - az e törvényben meghatározott központi költségvetési kapcsolatokból származó működési célú forrásai, ide értve a 2003. évi bér és kapcsolódó kiadási kötelezettségek teljesítéséhez az e törvény 5. számú melléklete 18. pontja szerinti kiegészítő támogatás összegét is, és az intézményi működési bevételek, valamint az önkormányzatok sajátos működési bevételei, a működési célú átvett pénzeszközök, a működési célú kölcsönökből és értékpapírokból származó bevételek, továbbá a kötelezettség nélküli működési célú pénzmaradvány és a felhalmozási bevételből működésre fordított összeg képezi. Amennyiben az intézményi működési és önkormányzati sajátos működési bevételeknek az útmutató szerint korrigált összege az előző évi teljesítéshez képest nem növekszik legalább a tárgyévre prognosztizált infláció mértékével, a különbözet csökkenti, valamint ha az önkormányzatok - előzőek szerint figyelembe vett - sajátos működési bevételein belül a tervezett iparűzési adó nem éri el a számított iparűzési adóerő-képességet, e különbözet csökkenti a számított forráshiányt.
1.2.4. A forráshiány számítása során a működési célú pénzeszközátadások és átvételek egyenlege az útmutató szerint számított növekménnyel együtt kerül figyelembevételre.
1.2.5. A tárgyévet megelőző évben e kiegészítő támogatásban nem részesült önkormányzatoknál csökkenti a számított forráshiányt az az összeg, amellyel a tárgyévet megelőző évben a helyi önkormányzat felhalmozási kiadásai meghaladták a felhalmozási bevételeit.
1.2.6. A pénzmaradvány igazolt kötelezettségeken felüli összege csökkenti a számított forráshiányt. Az előző évi pénzmaradványok megállapítását és felhasználását - képviselő-testületi (közgyűlési) jóváhagyással alátámasztva - tételesen be kell mutatni.
1.2.7. A kiegészítő támogatás összegét csökkenti az e törvény 3. számú mellékletének 24. e) és f) jogcímeihez, valamint a 24. e) jogcímhez kapcsolódó mutatószám alapján járó 19., 20. a) és 20. ba) jogcím szerinti hozzájárulások kivételével számított tárgyévi normatív hozzájárulás, és az átengedett személyi jövedelemadó valamint az iparűzési adóerő-képesség együttes összegének 2%-a.
1.2.8. Az előző években felvett működési hitel tárgyévi visszafizetési kötelezettsége a számított forráshiánynak nem része.
1.2.9. Amennyiben a helyi önkormányzat egy ellátottra, lakosra jutó tárgyévet megelőző évi teljesített működési kiadásainak összege a 2001. évi teljesített működési kiadások (4%-kal növelt) országos, településkategóriánkénti egy ellátottra, lakosra jutó - az útmutatóban meghatározott helyi kötelező feladatok megjelenítését eredményező korrekciókkal és a legalacsonyabb és legmagasabb működési kiadást teljesítő önkormányzatok 3%-a figyelmen kívül hagyásával - számított átlagának 110%-át meghaladja, illetve annak összege nem éri el a 2001. évi teljesített működési kiadások (4%-kal növelt) országos, településkategóriánkénti egy ellátottra, lakosra jutó, tisztított átlagának 90%-át, akkor a forráshiány összege csökken, illetve nő. A számítást az OEP finanszírozási kör nélkül kell elvégezni.
1.2.10. Az előző pontokba foglalt korrekciókkal számított támogatás nem lehet több az önkormányzat költségvetési rendeletében elfogadott működési célú hitel összegénél.
1.3. A helyi önkormányzatok igényüket a Pénzügyminisztériumhoz a TÁH-okon keresztül nyújthatják be 2 példányban. A TÁH-okhoz való beérkezés időpontja tárgyév április 20. és tárgyév szeptember 30.
Az igénylést a következő dokumentumokkal kell megküldeni (a tárgyév első félévére vonatkozó dokumentumok csak a második határidőre szükségesek):
- a tárgyévet megelőző év költségvetésének végrehajtásáról, a tárgyévet megelőző évben az önkormányzat pénzmaradványának megállapításáról és felhasználásáról, a tárgyévi költségvetésről, és a tárgyévi első félévi beszámolóról szóló képviselő-testületi előterjesztés, rendelet, illetőleg határozat, könyvvizsgálói jelentés,
- az 1990. december 31. előtti hiteltartozás és kamatai tárgyévet érintő kötelezettségének igazolásáról szóló banki bizonylat,
- működési célú éven belüli hitelek és azok kamatainak (kivéve a munkabérhitelek) igazolásáról szóló banki bizonylat,
- a képviselő-testület nyilatkozata 1.1.1-1.1.5. pontokban foglaltak igazolására.
A Pénzügyminisztérium ütemezésének megfelelően a TÁH-ok az igénybenyújtásra vonatkozó határidőket követően legkésőbb 30 napon belül a rendelkezésre álló dokumentumok és a helyi ismereteik alapján rövid szöveges és számszaki elemzést készítenek a figyelembe vehető forráshiányról. A kérelmeket és azok mellékleteit önkormányzatonként 1 példányban a Pénzügyminisztérium részére küldik meg.
A kérelmek döntés-előkészítése során - indokolt esetben - a Pénzügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az illetékes TÁH-tól.
1.4. A támogatásokról a pénzügyminiszter döntése meghozatala előtt a tárgyév július 15-éig, illetve tárgyév november 30-áig előzetesen tájékoztatja az Országgyűlés Önkormányzati Bizottságát. A támogatásokat önkormányzatonként - évente két alkalommal - a Magyar Közlönyben kell közzé tenni.
1.5. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok a tárgyévben megillető kiegészítő állami támogatás összegének terhére - utólagos elszámolási kötelezettség mellett - finanszírozási előleget vehetnek igénybe. Az előleg igénylésére az önkormányzat elfogadott költségvetési rendelete alapján, annak elfogadási időpontjához igazodóan tárgyév február 5-éig, illetve tárgyév március 5-éig van lehetőség.
1.5.1. A jogosan igénybe vehető előleg összege:
- ha az előző évben is forráshiányos volt az önkormányzat nem lehet több, mint a tárgyévet megelőző évben a részére folyósított kiegészítő támogatás összegének 70%-a,
- ha az előző évben ezen a címen nem részesült támogatásban az önkormányzat, nem haladhatja meg az elfogadott költségvetési rendeletében meghatározott működési célú hitel 60%-át.
1.5.2. Az erre irányuló kérelmeket a Belügyminisztériumnak címezve az illetékes TÁH-hoz kell benyújtani. Az előleg átutalása az első hét hónap során havonta időarányosan, a nettó finanszírozás keretében történik a kiegészítő támogatás terhére.
1.5.3. Amennyiben az első alkalommal megállapított kiegészítő támogatás összege kisebb, mint az igényelt előleg, akkor a jogtalanul igénybe vett előleg különbözetet - az előleg folyósításától a támogatás folyósításának megkezdéséig számított, a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten - a nettó finanszírozásba tartozó források terhére kell - a tartozás erejéig - elszámolni.
1.5.4. Az igénybe vett előlegről az önkormányzatok tárgyév május 31-éig mondhatnak le írásban. A lemondást a Belügyminisztériumnak kell címezni, és az illetékes TÁH-hoz kell benyújtani. Az előleg folyósításától a lemondás időpontjáig igénybe vett előleget a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten a nettó finanszírozás keretében kell - a tartozás erejéig - elszámolni.
1.6. A támogatás átutalása - a nettó finanszírozás keretében - a közzététel hónapjáig időarányosan járó támogatásra szólóan - az előleggel korrigálva - egy összegben, a további részre vonatkozóan havi ütemezésben történik.
1.7. A támogatott helyi önkormányzat a jóváhagyott támogatásról év végén az útmutató szerint elszámol. Az elszámolás során a helyi önkormányzat bemutatja az igénybejelentés alapjául szolgáló feltételrendszer teljesülését, valamint az e melléklet szerinti 1.7.2-1.7.4. pontokban foglaltakat.
1.7.1. Amennyiben az elszámolás során a helyi önkormányzat az e melléklet 1.1.1-1.1.6. pontja szerinti valamely feltételt - a felhalmozási egyensúly tekintetében a teljesített bevételek és kiadások számbavétele alapján - nem teljesíti, a támogatásra nem jogosult, s a jogtalanul igénybe vett teljes támogatást az Áht. 64/B. § (1) bekezdésében foglaltak szerint visszafizeti az Áht. 64/B. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti kamattal együtt.
1.7.2. Amennyiben a helyi önkormányzat tárgyévben teljesített működési célú intézményi bevételei és önkormányzati sajátos - SZJA nélküli - működési bevételei meghaladják a támogatásnál e jogcímeken figyelembe vett működési bevételeket, úgy a működési célú intézményi bevételi többlet 30%-át meghaladó bevétel összegével megegyező támogatást a központi költségvetés javára vissza kell fizetnie. A visszafizetési kötelezettség összegét csökkenti a 2003. évi bér és kapcsolódó kiadási kötelezettségek teljesítéséhez az e törvény 5. számú melléklete 18. pontja szerinti kiegészítő támogatás elszámolása során visszafizetendő támogatás összege.
1.7.3. Az elszámolás során visszafizetendő a központi költségvetés javára a kiegészítő támogatásnál figyelembe nem vett normatív hozzájárulás évközi és év végi pótlólagos igénylése során kapott támogatásnak megfelelő összeg is, a kötelező feladatellátási körben eddig el nem látott új feladathoz és a beruházással összefüggő mutatószám növekedéséhez kapcsolódó normatív hozzájárulás kivételével.
1.7.4. Az 1.7.2-1.7.3. pontokban foglalt visszafizetési kötelezettség együttes összege nem haladhatja meg az e jogcímen kapott kiegészítő támogatás összegét. A jogtalan igénybevételt az Áht. 64/B. § (2) bekezdésében foglalt kamatfizetési kötelezettség terheli. A jogtalan igénybevétel napja 2003. év december 31.
2. Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, az adósságrendezés alatt működési célra igényelhető támogatásra, valamint a pénzügyi gondnok díjára.
ELŐIRÁNYZAT:	300 millió forint
2.1. Visszterhes kamattámogatás iránti kérelmet nyújthat be az a helyi önkormányzat, amely a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvényben szabályozott eljárás keretében az egyezséget pénzintézeti hitellel teremtette meg. A visszatérítendő kamattámogatás legfeljebb a jegybanki alapkamat + 0,5% mértékig nyújtható. A kamattámogatás kamatmentes. Visszatérítését a hitel lejáratát követő évben kell megkezdeni. A kamattámogatás visszatérítésének időtartama nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje. A kérelemhez mellékelni kell a pénzintézeti hitelről kötött megállapodást, az önkormányzat saját forrásaira és a fizetőképességére vonatkozó nyilatkozatot, a kamattámogatás visszatérítéséhez előkészített megállapodás tervezetét, és az ezeket bizonyító okiratokat.
2.2. Az adósságrendezés megindítását követően, az adósságrendezési eljárás időtartama alatt a forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés és az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában foglalt feltételek fennállása esetén a helyi önkormányzat támogatást igényelhet. E támogatást csak az a helyi önkormányzat igényelheti, amely a források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képes a válságköltségvetésben vagy a működési válságtervben foglalt feladatok ellátására. Amennyiben az önkormányzat adott költségvetési évben az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában szabályozott támogatásban már részesült, úgy e jogcímen támogatást nem igényelhet.
A visszterhes kamattámogatás és a működési támogatás igénylésének és elbírálásának rendjét a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 10-14. §-ai rögzítik.
A kérelmek döntés-előkészítése során indokolt esetben a Belügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól.
2.3. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő pénzügyi gondnokok díjához állami támogatás vehető igénybe.
A pénzügyi gondnokok díjának folyósításáról - a bíróság díjmegállapító végzésének jogerőre emelkedését követően - a Belügyminisztérium intézkedik a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 9. §-a alapján.
A pénzügyi gondnok díjának összege - az általános forgalmi adóval együtt - legalább 600 ezer forint, legfeljebb 2500 ezer forint.
3. A működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása
ELŐIRÁNYZAT:	1200 millió forint
Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek működőképessége az 1. és 2. pont alapján igénybe vehető támogatások mellett nem biztosítható, a belügyminiszter visszatérítendő, vagy vissza nem térítendő támogatást adhat, melyet célhoz, feladathoz is köthet.
A belügyminiszter az előirányzat felhasználásáról az Országgyűlés Önkormányzati Bizottságát a tárgyévet követő év február 28-áig tájékoztatja.

7. számú melléklet a 2002. évi LXII. törvényhez

A helyi önkormányzatok színházi támogatása

A helyi önkormányzatok színházi támogatási előirányzata összesen 10 413,6 millió forint.
Ebből:
a) Működtetési hozzájárulás
ELŐIRÁNYZAT:	7 000,1 millió forint
Költségvetési szervként, vagy közhasznú társasági formában, állandó vagy alkalmi társulattal új produkciókat létrehozó, folyamatosan játszó kőszínházat fenntartó helyi önkormányzatokat működtetési hozzájárulás illeti meg az alábbiak szerint:
Millió forint
Önkormányzatok	Működtetési hozzájárulás
Békés Megyei Önkormányzat (Jókai Színház)	214,1
Heves Megyei Önkormányzat (Gárdonyi Géza Színház)	199,9
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat (Móricz Zsigmond Színház)	201,1
Tolna Megyei Önkormányzat (Deutsche Bühne)	52,9  [LÁBJEGYZET_3]
Veszprém Megyei Önkormányzat (Petőfi Színház)	211,7
Zalaegerszeg Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Hevesi Sándor Színház)	205,9
Debrecen Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Csokonai Színház)	323,4
Dunaújváros Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Bartók Színház)	70,6
Győr Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház)	370,5
Kaposvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Csiky Gergely Színház)	200,2
Kecskemét Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Katona József Színház)	196,7
Miskolc Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház)	288,2
Pécs Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház, Harmadik Színház)	317,6
Sopron Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Petőfi Színház)	181,4
Szeged Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház)	344,9
Székesfehérvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Vörösmarty Színház)	197,2
Szolnok Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Szigligeti Színház)	213,5
Tatabánya Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Jászai Mari Színház)	105,8
Budaörs Városi Önkormányzat (Budaörsi Játékszín)	35,3
Budapest Főváros VIII. kerületi Önkormányzat (Bárka Színház)	152,9
Budapest Főváros IX. kerületi Önkormányzat (Pinceszínház)	26,7
Budapest Fővárosi Önkormányzat (Bp. Bábszínház, Fővárosi Operettszínház, József Attila Színház, Katona József Színház, Kolibri Színház, Madách Színház, Mikroszkóp Színpad, Radnóti Miklós Színház, Thália Színház, Trafó Kht., Új Színház, Vidám Színpad, Vígszínház)	2 889,6
Összesen:	7 000,1
b) Művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás
ELŐIRÁNYZAT:	2 500,0 millió forint
A helyi önkormányzatokat a költségvetési rendeletükben tervezett színház-támogatási előirányzatuk arányában a művészeti kiadásokhoz hozzájárulás illeti meg. Az igénybevétel rendjét a nemzeti kulturális örökség minisztere a 2003. január 31-éig rendeletben szabályozza.
c) Bábszínházak működtetési hozzájárulása
ELŐIRÁNYZAT:	104,0 millió forint
Költségvetési szervként, vagy közhasznú társasági formában, állandó vagy alkalmi társulattal új produkciókat létrehozó, folyamatosan játszó bábszínházat fenntartó helyi önkormányzatokat működtetési hozzájárulás illeti meg az alábbiak szerint:
Millió forint
Önkormányzatok	Működtetési hozzájárulás
Debrecen Megyei Jogú Város (Vojtina Bábszínház)	13,0
Győr Megyei Jogú Város (Vaskakas Bábszínház)	13,0
Kecskemét Megyei Jogú Város (Ciróka Bábszínház)	13,0
Miskolc Megyei Jogú Város (Csodamalom Bábszínház)	13,0
Szeged Megyei Jogú Város (Kövér Béla Bábszínház)	13,0
Vas Megyei Önkormányzat (Mesebolt Bábszínház)	13,0
Heves Megyei Önkormányzat (Harlekin Bábszínház)	13,0
Veszprém Megyei Önkormányzat (Kabóca Bábszínház)	13,0
Összesen:	104,0
d) Bábszínházak művészeti tevékenységének támogatása
ELŐIRÁNYZAT:	204,5 millió forint
A helyi önkormányzatokat az önálló bábszínházak után művészeti támogatás illeti meg az általuk fenntartott, költségvetési szervként vagy közhasznú társasági formában működő, az a) pontban nem szereplő bábszínházak részére, a fenntartó önkormányzatok költségvetési rendeletében tervezett támogatási előirányzat arányában. Az igénybevétel rendjét a nemzeti kulturális örökség minisztere a 2003. január 31-ig rendeletben szabályozza.
e) Színházak pályázati támogatása
ELŐIRÁNYZAT:	605,0 millió forint
Amennyiben nemzetiségi színházak az érintett országos kisebbségi önkormányzatok fenntartásába kerülnek át, úgy a támogatás időarányos része az érintett országos kisebbségi önkormányzatot illeti meg oly módon, hogy azt a helyi önkormányzat átadja a részére.
E támogatást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázati felhívása alapján a helyi önkormányzatok által fenntartott - az a) pontban nem szereplő -, illetve az általuk támogatott szabadtéri színpadok, nemzetiségi színházak, valamint színházi vállalkozások és alternatív műhelyek igényelhetik. Az e célra felosztható támogatási összeg megoszlása a következő:
Millió forint
Színházak pályázati támogatása
Szabadtéri színházak	235,0
Nemzetiségi színházak	80,0
Színházi vállalkozások, alternatív színházi műhelyek	200,0
Alternatív tánc- és mozgásszínházi műhelyek	90,0
Összesen:	605,0
Az elosztásról kuratórium dönt. A támogatás az önkormányzatot illeti meg.

8. számú melléklet a 2002. évi LXII. törvényhez

A helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatásai

I. KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁS EGYES KÖZOKTATÁSI FELADATOK ELLÁTÁSÁHOZ

1. Pedagógus szakvizsga és továbbképzés
FAJLAGOS ÖSSZEG:	14 500 forint/pedagógus
A támogatást a helyi önkormányzatok igényelhetik a pedagógus szakvizsga és továbbképzés megszervezéséhez. Az igényjogosultság alapja a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 20-21. §-ában és a 122. § (3) bekezdésében felsorolt típusú intézményekben, pedagógus-munkakörben, illetve a törvény 22. §-ában felsorolt intézményekben pedagógiai szakértő vagy pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak 2002/2003. tanévi nyitó, és a 2003/2004. tanévi nyitó közoktatási statisztikai tényleges, illetve becsült, teljes munkaidőre átszámított létszáma. Az így megállapított létszám nem haladhatja meg a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott, engedélyezett álláshelyek számát.
A támogatás a pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően használható fel. Az igénybe vett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján a költségvetési évben e jogcímen vállalt kötelezettségek, valamint jogszerűen elszámolt költségek figyelembevételével történik. A tárgyévi támogatással történő elszámolást az ezzel összefüggő gazdasági eseményeket rögzítő nyilvántartásokkal és bizonylatokkal, valamint a szakvizsgáról, illetve továbbképzésről kibocsátott igazolással, tanúsítvánnyal, bizonyítvánnyal, oklevéllel, egyéb okirattal kell alátámasztani.
2. Pedagógusok szakkönyvvásárlása
FAJLAGOS ÖSSZEG:	14 000 forint/pedagógus
A támogatást a helyi önkormányzatok igényelhetik a Kt. 19. § (3) bekezdése alapján, az általuk fenntartott - a törvény 20-21. §-ában és a 122. § (3) bekezdésében felsorolt típusú - intézményekben, közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus-munkakörben, továbbá szabadidő-szervező és gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, illetve a törvény 22. §-ában felsorolt intézményekben pedagógiai szakértő vagy pedagógiai előadó munkakörben (a továbbiakban együtt: pedagógus létszám) foglalkoztatottak után. Az igényjogosultság részletes feltételeit a Kt. végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet határozza meg. Az igényjogosultság alapja a 2002. december 31-én várható (becsült) pedagógus létszám, a fent hivatkozott rendelet jogosultságra vonatkozó előírásainak figyelembevételével.
Az igénybe vett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján, a költségvetési évben e jogcímen jogszerűen elszámolt költségek figyelembevételével, a Korm. rendelet 7. §-a alapján 2002. december 31-ei tényleges pedagógus létszám alapján történik. A tárgyévi támogatással történő elszámolást az ezzel összefüggő gazdasági eseményeket rögzítő nyilvántartásokkal és bizonylatokkal kell alátámasztani.
3. Kiegészítő támogatás a rászorultsági alapon járó óvodai ingyenes intézményi étkeztetéshez
FAJLAGOS ÖSSZEG:	32 000 forint/gyermek
A támogatást a helyi önkormányzatok a Kt. 10. § (4) bekezdése, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 148. § (6) bekezdése alapján először 2003. szeptember 1-jétől igényelhetik a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő családokban élő, óvodai nevelésben részesülő gyermekek ingyenes étkeztetéséhez, akik számára a fenntartó szervezett intézményi étkeztetést biztosít.
Az igényjogosultság alapja a jogszabály alapján ingyenes étkeztetésben részesülők 2003. szeptember 1-jétől december 31-éig figyelembe vehető, becsült, havi átlaglétszáma. Az elszámolás a tényleges létszám figyelembevételével történik, melynek számításánál az ingyenes étkezésben részt vevők szeptember 1-je és december 31-e közötti nyitvatartási naponként összesített létszámát el kell osztani az ugyanezen időszakban az intézményi nyitvatartási napok számával. Az így kapott eredmény 4/12-e felel meg az elszámolásban érvényesíthető létszámnak. Az igénybevétel abban az esetben válik jogszerűvé, ha az ingyenesség biztosításához elszámolt költségek a helyi önkormányzat szintjén elérik - az e törvény 3. számú mellékletének 24. d) pontja alapján az óvodában, kollégiumban, iskolában szervezett intézményi étkeztetéshez kapcsolódó normatív hozzájárulásból kiegészítve - a térítésmentes étkezésben részesülő óvodás gyermekenként legalább a 6 000 Ft/hónap átlagos fajlagos összeget. Az ingyenes étkezésben részesülő gyermekek körében a kedvezményezést - a 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok 1. k) pontját is figyelembe véve - dokumentálni kell a jogszerű elszámoláshoz.
4. Tanulók tankönyvvásárlása
a) Általános támogatás a tanulói tankönyvvásárláshoz
FAJLAGOS ÖSSZEG:	2 400 forint/tanuló
A hozzájárulást a helyi önkormányzatok a Kt. 118. § (5) bekezdéséhez kapcsolódóan az e törvény 3. számú mellékletének 20. a)-d) és 21. a) pontjában meghatározott, az iskolai nappali rendszerű oktatásban részt vevőknek a 2003/2004. tanévi nyitó (október 1-jei) közoktatási statisztikai állapotra becsült tanulói létszáma alapján igényelhetik, az elszámolás a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján a költségvetési évben e jogcímen jogszerűen elszámolt költségek, valamint a 2003/2004. tanévi (tényleges) nyitó közoktatási statisztikában szereplő, nappali rendszerű oktatásban részt vevők létszámának figyelembevételével történik.
A hozzájárulás felhasználásánál figyelembe kell venni a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 5/1998. (II. 18.) MKM rendelet előírásait.
b) Kiegészítő támogatás az ingyenes tankönyvellátáshoz
FAJLAGOS ÖSSZEG:	5 600 forint/tanuló
A támogatást a helyi önkormányzatok a Kt. 10. § (4) bekezdése, továbbá a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Tpr.) 8. § (4) bekezdése és 32. § (9) bekezdése alapján igényelhetik a tartósan beteg, vagy súlyos fogyatékos, a három vagy többgyermekes családban élő, továbbá az egyedülálló szülő eltartásában élő nappali rendszerű oktatásban részt vevő iskolai tanulók, valamint az 1-4. évfolyamon a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulók ingyenes tankönyvellátásához a 2003/2004. tanévi nyitó (október 1-jei) közoktatási statisztikában szereplő létszám alapján. A támogatás egy tanuló után egy rászorultsági jogcímen igényelhető. A támogatás felhasználása a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 5/1998. (II. 18.) MKM rendelet alapján történik.
Az igénybe vett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján, a 2003/2004. tanévi (tényleges) nyitó közoktatási statisztikában szereplő, és a Tpr. 8. § (4) bekezdése, valamint a 32. § (9) bekezdés alapján 100 százalékos térítésmentességben részesülő tanulói körben a kedvezményezés dokumentumokkal való alátámasztása mellett történik. Az igénybevétel abban az esetben válik jogszerűvé, ha az elszámolt költségek a helyi önkormányzat szintjén elérik az e címen rendelkezésre bocsátott 1 főre jutó támogatás és az a) pont alapján járó, az általános tanulói tankönyvvásárlásához kapcsolódó 1 főre jutó hozzájárulás együttes fajlagos összegét, és az érintett létszám figyelembevételével számított átlagköltség legalább 8 000 forint/tanuló.
5. Diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatása
FAJLAGOS ÖSSZEG:	1 200 forint/tanuló
A kiegészítő támogatást a helyi önkormányzat az e törvény 3. számú mellékletének 20. a)-d) és 21. a) pontjaiban meghatározott, az iskolai nappali rendszerű oktatásban részt vevőknek az e törvény 3. számú mellékletének Kiegészítő szabályok 1. a) pontja szerint figyelembe vett adata alapján veheti igénybe - figyelembe véve az iskolai sporttevékenységről szóló 34/2001. (IX. 14.) OM-ISM együttes rendelet 3. §-ában foglaltakat is - az iskolai mindennapos testedzés feladatainak megoldásához.
6. A fővárosi és megyei közalapítványok szakmai tevékenysége
ELŐIRÁNYZAT:	2 000,0 millió forint
A támogatás a megyei (fővárosi) önkormányzatokat illeti meg a megye (főváros) területén működő helyi önkormányzatok számára az e törvény 3. számú mellékletében közoktatási célra biztosított normatív hozzájárulási főösszeg eredeti előirányzata arányában.
A támogatás a megyei fejlesztési tervvel összefüggő szakmai fejlesztési, működtetési, üzemeltetési célokra, feladatokra fordítható.
A közalapítványnak az éves támogatási összeg felhasználására vonatkozóan feladat- és ehhez kapcsolódó pénzügyi tervet kell készítenie, amely az elszámolás alapja.
A közalapítvány működtetését más (saját) forrásokból kell biztosítani, erre a célra a támogatás nem fordítható.
Az igénybe vett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás keretében történik a közalapítványnál a költségvetési évben e jogcímen vállalt kötelezettségek és jogszerűen elszámolt költségek figyelembevételével. A közalapítványnak a megyei (fővárosi) önkormányzat részére a támogatás felhasználását dokumentálni kell.
A kitűzött feladatok lebonyolításához (pályázati kiírás, kiértékelés, a támogatás folyósítása és egyéb szervezési feladatok) a rendelkezésre álló összegek maximum 1%-a használható fel.
7. Szakmai fejlesztési feladatok
ELŐIRÁNYZAT:	4 000,0 millió forint
A támogatást a helyi önkormányzatok az általuk fenntartott közoktatási intézményekben meglévő informatikai berendezések, felszerelések korszerűsítésére, fejlesztésére és működtetésével összefüggő beszerzésekre, továbbá taneszközök és felszerelések beszerzésére igényelhetik az e törvény 3. számú mellékletének 20. a)-d), 21. a), valamint 23. pontjában meghatározott, az iskolai nappali rendszerű oktatásban részt vevőknek, és a 22. pont szerinti létszámnak az e törvény 3. számú mellékletének Kiegészítő szabályok 1. a) pontja figyelembevételével számított adatához kapcsolódó eredeti előirányzata alapján.
8. Pedagógiai szakszolgálat
FAJLAGOS ÖSSZEG:	635 000 forint/közalkalmazott
A támogatást a pedagógiai szakszolgálatot fenntartó helyi önkormányzat igényelheti a pedagógiai szakszolgáltató intézményeiben - az e törvény 3. számú mellékletének 21. a) pontja alá tartozó óvodai nevelés, iskolai oktatás keretében végzett konduktív feladatokat ellátók, valamint a 21. b) pont alá tartozó korai fejlesztés, gondozás kivételével - közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus és szakmai munkát segítő munkakörben foglalkoztatottak 2002. október 1-jei tényleges, illetve 2003. október 1-jei becsült és teljes munkaidőre átszámított létszáma alapján, ha a pedagógiai szakszolgálatot a Kt. 33. §-ának (4)-(5) bekezdésében és 34. §-ában, valamint a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 1. §-ának (3) bekezdésében és 3/A. §-ában foglaltak szerint szervezik meg.
Az igénybe vett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján a költségvetési évben e jogcímen felmerült költségek figyelembevételével történik. A tárgyévi támogatással történő elszámolást az ezzel összefüggő gazdasági eseményeket rögzítő nyilvántartásokkal és bizonylatokkal kell alátámasztani.
9. Pedagógiai szakmai szolgáltatás
FAJLAGOS ÖSSZEG:	720 forint/gyermek, tanuló
A támogatást a Kt. 36. §-a alapján szervezett, pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételéhez a helyi önkormányzat igényelheti az e törvény 3. számú mellékletének 19. pontja, a 20. a)-d) pontja és 21. a) pontja szerint számított együttes gyermek- és tanulólétszám után.
A támogatás a nevelési, oktatási intézmények számára, a szakmai szolgáltatások - bármely OM azonosítóval rendelkező közoktatási intézménytől történő - megvásárlását szolgálja.
Az igénybe vett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján a költségvetési évben e jogcímen felmerült költségek figyelembevételével történik. A tárgyévi támogatással történő elszámolást az ezzel összefüggő gazdasági eseményeket rögzítő nyilvántartásokkal és bizonylatokkal kell alátámasztani.
Kiegészítő szabályok
1. Pénzellátási szabályok
a) Az 1., az 5. és a 7-9. pontban meghatározott támogatások folyósítása az e törvény 24. §-ának (2) bekezdése szerint, a nettó finanszírozás keretei között történik.
b) A 2. pontban meghatározott támogatás folyósítása egy összegben, április 25-éig történik.
c) A 3. pontban meghatározott támogatás folyósítása szeptember 25-étől kezdődően, 4 egyenlő részletben havonként történik.
d) A 4. a) és b) pontban meghatározott támogatás folyósítása egy összegben, augusztus 25-éig történik.
e) A 6. pontban meghatározott támogatás folyósítása az e törvény 24. §-ának (2) bekezdése szerint 4 egyenlő részletben, január 25-éig, április 25-éig, július 25-éig, illetve október 25-éig történik.
2. Az évközi egy összegű (2., 4. pont szerinti) támogatások, továbbá a 3. pont szerinti támogatás első folyósítását megelőzően az elszámolás követelményei szerint jogosulatlanná vált támogatásrészről a helyi önkormányzatnak le kell mondania.
3. Az 1., a 2., a 6. és a 7. pontban meghatározott támogatások év végi - kötelezettségvállalással nem terhelt - maradványát a központi költségvetésbe vissza kell fizetni a központi költségvetési kapcsolatokat érintő elszámolási szabályok szerint és eljárási rendben. E pontokban meghatározott támogatások következő évre áthúzódó kötelezettség-vállalással terhelt maradványai a 2003/2004. tanév végéig használhatók fel jogszerűen, a 2004. évi zárszámadás keretében történő elszámolási kötelezettséggel. A tanév végét követően 2004. július 31-ig dokumentálni kell a teljes támogatási időszakra vonatkozóan az előirányzatok felhasználását. A 3., a 4., az 5., a 8. és a 9. pontban meghatározott támogatások teljes összegével 2003. december 31-ei zárónappal kell elszámolni és az év végi maradványokat a központi költségvetésbe vissza kell fizetni a vonatkozó eljárási rend szerint.
4. A helyi kisebbségi önkormányzati közoktatási feladatellátásokhoz kapcsolódóan a kiegészítő támogatások az I. 1-9. jogcímnél meghatározott feltételek szerint igényelhetők, illetve számolhatók el.

II. EGYES SZOCIÁLIS FELADATOK KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA

1. Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése
ELŐIRÁNYZAT:	59 005,7 millió forint
A támogatás a települési önkormányzatok által külön jogszabály alapján a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, a rendszeres szociális segélyben, az időskorúak járadékában, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 41. § (1) bekezdésében szabályozott ápolási díjban, az adósságcsökkentési támogatásban, az adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatásban részesülő személyek számára, valamint az Szt. 41. § (1) bekezdésében szabályozott ápolási díj után járó nyugdíjbiztosítási járulékra kifizetett összegek 90%-ának fedezetére szolgál. Az előirányzat igénybevétele az önkormányzatok által havonta kifizetett összegek 90%-a alapján, a hajléktalan személyek rendszeres szociális segélye és az időskorúak járadéka esetében, továbbá a bentlakásos szociális intézményben lakó és időskorúak járadékában részesülő személyek esetében a részükre kifizetett ellátások 100%-a alapján történik.
Megilleti továbbá a támogatás az önkormányzatokat a 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet alapján a személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlás címén kifizetett összegek 100%-ára.
2. Önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása
ELŐIRÁNYZAT:	13 000,0 millió forint
A támogatást a települési önkormányzat az általa - az Szt. 37/A. §-a (7) bekezdésének megfelelően - szervezett közcélú munka keretében foglalkoztatottak után igényelheti. A támogatás a közcélú foglalkoztatással kapcsolatos személyi, dologi, szervezési kiadásokra fordítható. A támogatás összege foglalkoztatottanként 3500 Ft mindazokra a napokra, amelyekre a munkaadót a foglalkoztatással kapcsolatban kifizetési kötelezettség terheli. A támogatás összege településenként, éves szinten az önkormányzatokat a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások jogcímén 2003. évben megillető normatív hozzájárulás arányában - a lakosságszám alapján differenciáltan - meghatározott mérték szerinti összeg, de legalább 700 000 Ft a következők szerint:
A települési önkormányzat lakosságszáma (fő)	A közcélú foglalkoztatás támogatása a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások normatív hozzájárulásának arányában (%)
499 vagy kevesebb	45,0
500-1999	32,0
2000-4999	25,0
5000-49 999	20,0
50 000 vagy több	15,0
Az I-VI. hónapban igénybe vett támogatás felhasználásáról az önkormányzat a központi költségvetéssel elszámol, és ennek alapján számára új előirányzat - éves eredeti előirányzatának legfeljebb 118,1%-a - kerül megállapításra. Az elszámolás és az előirányzat-módosítás rendjét kormányrendelet határozza meg.
Az önkormányzatot így megillető új előirányzat éves felhasználásának elszámolása a tárgyévben e jogcímen felmerült kiadások, valamint a 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet szerinti havi visszaigénylések alapján történik.
3. Szociális továbbképzés és szakvizsga
FAJLAGOS ÖSSZEG:	22 300 forint/foglalkoztatott
A támogatást a helyi önkormányzatok igényelhetik a szociális továbbképzés és szakvizsga megszervezéséhez. Az igényjogosultság alapja az Szt. 92/D. §-ának (1) bekezdésében felsorolt munkakörben személyes gondoskodást végző és a 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet szerint továbbképzésre kötelezett személyek 2002. szeptember 1-jei állapotnak megfelelő statisztikai állományi létszáma. A támogatás a továbbképzésen való részvétel költségeire (részvételi díj, utazási-szállási költség), a továbbképzésen részt vevő helyettesítésével kapcsolatos kiadásokra, a továbbképzési kötelezettségének eleget tett személy jutalmazására, a szakvizsga és az erre felkészítő tanfolyamon való részvétel költségeire fordítható.
A támogatás felhasználásáról éves elszámolást kell készíteni, amelyet a tevékenységgel összefüggő eseményeket rögzítő nyilvántartásokkal és bizonylatokkal, a továbbképzésről és a szakvizsgáról kiadott igazolással, tanúsítvánnyal, bizonyítvánnyal, oklevéllel, egyéb okirattal kell alátámasztani.
Az év végi - kötelezettségvállalással nem terhelt - maradványt a központi költségvetésbe vissza kell fizetni a központi költségvetési kapcsolatokat érintő elszámolási szabályok szerint és eljárási rendben. A támogatás következő évre áthúzódó kötelezettségvállalással terhelt maradványa 2004. július 31-éig használható fel jogszerűen, a 2004. évi zárszámadás keretében történő elszámolási kötelezettséggel. A támogatás folyósítása negyedévenként, a tárgynegyedév második hónapjának 25-éig történik.

III. HELYI ÖNKORMÁNYZATI HIVATÁSOS TŰZOLTÓSÁGOK TÁMOGATÁSA

ELŐIRÁNYZAT:	27 099,5 millió forint
A támogatás a hivatásos önkormányzati tűzoltóság fenntartásához és működtetéséhez a következő normatívák alapján vehető igénybe.
1. A hivatásos önkormányzati tűzoltóság állományának személyi juttatásaihoz:
a) A készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóság személyi juttatásaihoz
FAJLAGOS ÖSSZEG:	3 179 882 forint/fő
A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet (a továbbiakban: 28/1996. BM rendelet) a hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb létszáma című mellékletének „Létszám összesen” rovat adata szerint.
b) Regionális Műszaki Mentőbázisokon szolgálatot teljesítő készenléti állomány személyi juttatásaihoz
FAJLAGOS ÖSSZEG:	3 265 000 forint/fő
A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó, Regionális Műszaki Mentőbázist üzemeltető helyi önkormányzat veheti igénybe, a 28/1996. BM rendelet hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb létszáma című mellékletének Regionális Műszaki Mentőbázis létszámadata szerint.
c) A készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóság személyi juttatásaihoz
FAJLAGOS ÖSSZEG:	4 400 000 forint/fő
A támogatást a készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe, a többször módosított 28/1996. BM rendelet, a hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb létszáma című mellékletének táblázata „Létszám összesen” rovat adata szerint.
d) Illetménykiegészítéshez
FAJLAGOS ÖSSZEG:	62 164 forint/fő
A támogatást a fővárosi önkormányzat veheti igénybe az 1/a pontban meghatározottan túl a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 103. § (1) bekezdésének b) pontja, valamint a Hszt. végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet és a 20/1997. (III. 19.) BM rendelet alapján - a fővárosi tűzoltó-parancsnokság megyei illetékességű középirányító tevékenységet ellátó hivatásos állományú tagjai illetménykiegészítéséhez - a 28/1996. BM rendelet, a hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb létszáma című mellékletének táblázata „Létszám összesen” rovatában - a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság részére - meghatározott létszám szerint.
2. A hivatásos önkormányzati tűzoltóság dologi kiadásainak támogatása alábbi normatívákkal vehető igénybe:
a) A tűzoltólaktanyák üzemeltetéséhez
FAJLAGOS ÖSSZEG:	3 160 forint/m2
A támogatás a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzatnak a tűzoltó laktanya telekkönyvi nyilvántartásban, illetve a használatbavételi engedélyben szereplő fűtéssel és világítással ellátott tűzoltólaktanya nettó alapterülete, továbbá az ilyen célra igénybe vett - fűtéssel és világítással ellátott nettó alapterület - 2002. augusztus 31-ei állapot szerint jár.
b) A tűzoltójárművek üzemeltetéséhez és karbantartásához
FAJLAGOS ÖSSZEG:	100 forint/km
A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok tárgyi és költségvetési átadás-átvételének rendjéről szóló 59/1995. (V. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 59/1995. Korm. rend.). A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb gépjárműfecskendő és különleges szer állománya című mellékletében meghatározott tűzoltó járművek, továbbá a rendelet mellékletében nem specifikált, de rendszeresített és működő speciális szerek előző 3 évben (1999-2001.) futott és pótlékolt kilométereinek hároméves átlaga alapján tervezett futásteljesítmény alapján.
c) A különleges szerek kötelező évi rendszeres műszaki felülvizsgálatához
FAJLAGOS ÖSSZEG:	380 000 forint/db
A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe az 59/1995. Korm. rend. A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb gépjárműfecskendő és különleges szer állománya című mellékletében meghatározott különleges szerek - emelőkosaras gépjármű, gépezetes létra, daru, műszaki mentő, gyorsbeavatkozó, porral oltó gépjármű, habbal oltó gépjármű, olajbalesetet elhárító gépjármű - 2002. augusztus 31-ei száma alapján.
d) A speciális szerek kötelező évi rendszeres műszaki felülvizsgálatához
FAJLAGOS ÖSSZEG:	340 000 forint/db
A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe az 59/1995. Korm. rend. mellékletében nem specifikált, de rendszeresített és működő speciális szerek - búvárszer, tűzoltóhajó, légző-bázis, turbó-reaktív oltógépjármű, por-hab kombinált oltójármű, lánctalpas-erdőtüzes gépjármű, konténerszállító gépjármű - 2002. augusztus 31-ei száma szerint.
e) Központi riasztási rendszer üzemeltetéséhez
FAJLAGOS ÖSSZEG:	56 400 000 forint/db
A támogatást a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokságot fenntartó Fővárosi Önkormányzat veheti igénybe, a fővárosi kerületi tűzoltó-parancsnokságok riasztásra létesített központi riasztási rendszer üzemeltetéséhez.
f) A készenléti szolgálattal rendelkező tűzoltó-parancsnokság intézményi kiadásaihoz irodaszer, információhordozó eszközök, kommunikációs és számítástechnikai eszközök, egyéb kiadások
FAJLAGOS ÖSSZEG:	30 846 forint/fő
A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe a 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet - A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb létszáma - című melléklet „Létszám összesen” rovatának adata szerint.
g) A készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokság intézményi, létesítmény-üzemeltetési kiadásaihoz
FAJLAGOS ÖSSZEG:	450 000 forint/fő
A támogatást a készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe a 28/1996. BM rendelet. A készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok létszáma című mellékletének táblázata „Létszám összesen” rovatának adata szerint.
A hivatásos önkormányzati tűzoltóság feladatainak ellátásához, fenntartáshoz és működtetéshez a fenti normatívákkal juttatott állami támogatás összege együttesen szolgál a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényben előírt követelmények teljesítéséhez.

IV. LAKOSSÁGI TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK ÁRTALMATLANÍTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA

ELŐIRÁNYZAT:	163,7 millió forint
FAJLAGOS ÖSSZEG:	105 forint/m3
A támogatás az összegyűjtött és a hatóságilag kijelölt lerakóhelyeken igazoltan elhelyezett lakossági folyékony hulladék köbmétere után megilleti azon önkormányzatokat, amelyek a környezet és a vízbázisok védelme érdekében a közműves csatornahálózattal el nem látott településrészein keletkezett lakossági folyékony hulladék gyűjtéséről ártalmatlanítás céljából a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény alapján szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás keretében gondoskodnak. Az igényelt összeget a fajlagos lakossági ráfordítások (díjak) csökkentésére kell fordítani.
A támogatást a helyi önkormányzatok a lakossági folyékony hulladék becsült évi mennyisége (m3) alapján igényelhetik.
Az igénybe vett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján, az e jogcímen a tárgyévben jogszerűen elszámolt költségek figyelembevételével, az önkormányzathoz beérkezett, a lerakóhely üzemeltetője által igazolt és az önkormányzat által felülvizsgált számlák alapján történik.

9. számú melléklet a 2002. évi LXII. törvényhez

Millió forintban
Cím-szám	Alcím-szám	Jog-cím-cso-port-szám	Jog-cím-szám	Elő-irány-zat-cso-port-szám	Kie-melt elő-irány-zat-szám	Cím-név	Alcím-név	Jog-cím-cso-port-név	Jog-cím-név	Elő-irány-zat-cso-port-név	FEJEZET	2003. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
LXIII. MUNKAERŐPIACI ALAP
1						Aktív foglalkoztatási eszközök
1						Foglalkoztatási és képzési támogatások	47 980,3
3						Aktív foglalkoztatási eszközök tartalék	2 360,0
2						Szakképzési célú kifizetések	18 231,0
3						Munkanélküli ellátások	68 176,0
4						Jövedelempótló támogatás	200,0
5						Bérgarancia kifizetések	1 700,0
6						Rehabilitációs célú kifizetések
6						Munkahelyteremtő támogatás	2 926,6
7						Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása	16 900,0
7						Az alapkezelőnek átadott pénzeszköz	271,2
8						Állami Foglalkoztatási Szolgálat működése és fejlesztése
1						Állami Foglalkoztatási Szolgálatnak átadott pénzeszköz	18 043,7
2						Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztési program	1 250,0
3						Állami Foglalkoztatási Szolgálat PHARE program társfinanszírozás	600,0
9						Állami Foglalkoztatási Szolgálat központosított kerete	206,0
11						Országos Munkabiztonsági és Munkavédelmi Felügyelőségnek pénzeszköz-átadás	398,6
12						TB alapnak átadás	1 000,0
22						Munkaadói járulék		143 195,8
23						Munkavállalói járulék		46 100,0
26						Egyéb bevétel		1 400,0
27						Rehabilitációs hozzájárulás		2 776,6
28						Visszterhes támogatások törlesztése		150,0
31						Szakképzési hozzájárulás		18 191,0
32						Szakképzési kamatmentes kölcsön visszafizetése		40,0
33						Bérgarancia-támogatás törlesztése		900,0
34						Munkanélküli ellátórendszer változásával összefüggő költségvetési befizetés
1						Munkanélküli járadékból kikerülő aktív korúak rendszeres szociális segélyezése	18 510,0
2						Közcélú munkavégzés kiadásaira	13 000,0
3						Munkanélküli ellátórendszer átalakításhoz kötődő igazgatási feladatok	1 000,0
1-34. cím összesen:	212 753,4	212 753,4	0,0
Összesen:	212 753,4	212 753,4	0,0
LXVI. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP
1						Kis- és közepes aktivitású hulladéktárolók létesítésének előkészítése
1						Kis- és közepes aktivitású hulladéktároló létesítésének előkészítése	5 237,6
2						Püspökszilágyi RHFT beruházásai	1 060,5
2						Nagy aktivitású hulladéktároló létesítésének előkészítése	498,6
3						Nukleáris előkészítési és lebonyolítási feladatok
1						Kiégett fűtőelemek átmeneti tárolójának bővítése	256,0
3						Kiégett fűtőelemek átmeneti tárolójának felújítása	156,5
4						Hulladéktárolók és RHK Kht. működtetése
1						Kiégett kazetták átmeneti tárolójának működtetése	683,0
2						RHK Kht. működtetési költsége és a püspökszilágyi hulladéktároló üzemeltetése	1 035,0
5						Felügyeleti díjfizetési kötelezettség	233,0
6						Önkormányzatok támogatására	413,5
7						Alapkezelőnek működési célra	51,0
8						Nukleáris létesítmények befizetései
1						Paksi Atomerőmű Rt.		21 081,5
9						Radioaktív hulladékok végleges, eseti elhelyezése		6,5
10						Költségvetési támogatás		2 448,4
1-10. cím összesen:	9 624,7	23 536,4	13 911,7
50						A Központi Nukleáris Alap függő, átfutó és hitellel kapcsolatos tételei
1						Betétállomány változása	13 911,7
Összesen:	23 536,4	23 536,4	0,0

10. számú melléklet a 2002. évi LXII. törvényhez

Alcím-szám	Jog-cím-cso-port-szám	Jog-cím-szám	Elő-irány-zat-cso-port-szám	Kie-melt elő-irány-zat-szám	Cím-név	Alcím-név	Jog-cím-cso-port-név	Jog-cím-név	Elő-irány-zat-cso-port-név	FEJEZET	2003. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP
1						Nyugdíjbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek
1						Munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék		972 979,2
2						Biztosítotti nyugdíjjárulék
1						Biztosított által fizetett nyugdíjjárulék		193 936,6
2						Magán-nyugdíjpénztári tagok által fizetett nyugdíjjárulék		27 382,9
3						Magánnyugdíjpénztárak átutalásai
1						Rokkantsági nyugellátás		542,0
3						Egyéb járulékok és hozzájárulások
2						Megállapodás alapján fizetők járulékai		1 156,8
5						Közteherjegy után befolyt járulék		69,5
8						Sorkatonai és polgári szolgálatot teljesítők utáni nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék
1						Honvédelmi Minisztérium fejezetből		1 154,3
2						Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezetből		728,8
9						Fegyveres testületek kedvezményes nyugellátásainak kiadásaihoz hozzájárulás
1						Honvédelmi Minisztérium fejezettől		12 025,0
2						Belügyminisztérium fejezettől		9 972,0
3						Igazságügyi Minisztérium fejezettől		1 738,0
4						Pénzügyminisztérium fejezettől		562,0
5						Miniszterelnökség fejezettől		577,0
5						Késedelmi pótlék, bírság		5 714,5
6						Központi költségvetési hozzájárulások
3						Gyesben, gyedben, gyetben részesülők utáni központi költségvetési térítés		19 240,0
4						Magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására költségvetési támogatás		130 517,5
5						Központi költségvetésben tervezett pénzeszközátadás		115 912,6
7						Nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek
3						Kifizetések visszatérülése és egyéb bevételek		5 924,5
2						Nyugdíjbiztosítási ellátások kiadásai
1						Nyugellátások
1						Öregségi nyugdíj	1 012 817,8
2						Rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj	235 030,8
3						Hozzátartozói nyugellátás	193 406,7
4						Egyösszegű méltányossági kifizetések
1						Méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátás	100,0
3						Méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugdíjemelés	600,0
6						Tizenharmadik havi nyugdíj	28 800,0
4						Nyugdíjbiztosítás egyéb kiadásai
4						Egyéb kiadások
2						Postaköltségek és egyéb kiadások	3 913,5
3						Vagyongazdálkodás
1						Ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodás
1						Járuléktartozás fejében átvett vagyon	15,0	33,0
2						Egyéb vagyon (ingyenes vagyonjuttatás stb.)	8,0
3						Postabank	922,3
1-3. cím összesen:	1 475 614,1	1 500 166,2
5						Nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok
1						Központi hivatali szerv			21 640,2
1						Működési költségvetés		1 295,1
1						Személyi juttatások	9 377,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3 210,4
3						Dologi kiadások	4 626,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	15,0
6						Kamatfizetések	160,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	4 738,9
2						Felújítás	357,0
3						Kölcsönök	450,0
2						Igazgatási szervek			1 972,7
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	351,2
3						Dologi kiadások	1 621,5
3						Központi kezelésű előirányzatok
9						EU-hoz való csatlakozás társadalombiztosítási nemzeti programjai és kormányzati feladatai
2						Támogatással fedezett programrész			132,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	57,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	18,5
3						Dologi kiadások	45,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	11,5
10						Illetménygazdálkodás elkülönített előirányzata			807,2
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	611,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	195,7
5. cím összesen:	25 847,2	1 295,1	24 552,1
LXXI. fejezet összesen:	1 501 461,3	1 501 461,3	24 552,1
KIADÁSI FŐÖSSZEG:		1 501 461,3
BEVÉTELI FŐÖSSZEG:		1 501 461,3
A FŐÖSSZEGEK EGYENLEGE:		0,0

11. számú melléklet a 2002. évi LXII. törvényhez

LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP

Millió forintban
Cím-szám	Alcím-szám	Jog-cím-cso-port-szám	Jog-cím-szám	Elő-irány-zat-cso-port-szám	Kie-melt elő-irány-zat-szám	Cím-név	Alcím-név	Jog-cím-cso-port-név	Jog-cím-név	Elő-irány-zat-cso-port-név	FEJEZET	2003. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP
1						Egészségbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek
1						Munkáltatói egészségbiztosítási járulék		585 778,3
2						Biztosítotti egészségbiztosítási járulék
1						Biztosított által fizetett egészségbiztosítási járulék		141 978,7
3						Egyéb járulékok és hozzájárulások
1						Baleseti járulék		1 803,0
2						Megállapodás alapján fizetők járulékai		853,0
4						Munkáltatói táppénz-hozzájárulás		21 460,0
5						Közteherjegy után befolyt járulék		53,7
8						Sorkatonai és polgári szolgálatot teljesítők utáni egészségbiztosítási járulék
1						Honvédelmi Minisztérium fejezetből		480,5
2						Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezetből		302,5
9						Fegyveres testületek kedvezményes nyugellátásainak kiadásaihoz hozzájárulás
1						Honvédelmi Minisztérium fejezettől		275,0
2						Belügyminisztérium fejezettől		923,0
3						Igazságügyi Minisztérium fejezettől		152,0
4						Pénzügyminisztérium fejezettől		28,0
5						Miniszterelnökség fejezettől		13,0
4						Egészségügyi hozzájárulás
1						Tételes egészségügyi hozzájárulás		159 255,8
2						Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás		16 274,0
5						Késedelmi pótlék, bírság		4 108,1
6						Központi költségvetési hozzájárulások
1						Terhességmegszakítással kapcsolatos költségvetési térítés		1 100,0
2						Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos központi költségvetési hozzájárulás		3 300,0
8						GYED folyósítás kiadásainak megtérítése a központi költségvetésből		44 000,0
7						Egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek
1						Terhességmegszakítás egyéni térítési díja		610,0
2						Baleseti és egyéb kártérítési megtérítések		2 948,3
3						Kifizetések visszatérítése és egyéb bevételek		1 804,3
8						Nemzetközi egyezményből eredő ellátások megtérítése		370,0
2						Egészségbiztosítási ellátások kiadásai
1						Nyugellátások
2						Rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj	200 183,9
3						Hozzátartozói nyugellátás	6 856,6
6						Tizenharmadik havi nyugdíj	4 000,0
2						Egészségbiztosítás pénzbeni ellátásai
1						Terhességi-gyermekágyi segély	16 355,0
2						Táppénz
1						Táppénz	75 204,0
2						Gyermekápolási táppénz	3 080,0
3						Baleseti táppénz	7 272,0
3						Betegséggel kapcsolatos segélyek
1						Külföldi gyógykezelés	607,0
4						Egyszeri szociális segély	405,0
4						Kártérítési járadék	1 298,0
5						Baleseti járadék	5 543,7
6						Gyermekgondozási díj	44 000,0
3						Természetbeni ellátások
1						Gyógyító-megelőző ellátás
1						Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás	46 206,6
2						Védőnői szolgáltatás, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem	10 602,5
3						Fogászati ellátás	16 556,1
4						Gondozóintézeti gondozás	8 216,9
5						Betegszállítás és orvosi rendelvényű halottszállítás	4 864,7
6						Járóbeteg-szakellátás	76 444,0
7						CT, MRI	8 707,4
8						Művesekezelés	13 440,4
9						Házi szakápolás	1 871,8
10						Fekvőbeteg szakellátás	295 285,9
11						Működési költségelőleg	550,6
13						Célelőirányzatok	132 812,4
2						Gyógyfürdő-szolgáltatás	5 434,7
3						Anyatejellátás	300,2
4						Gyógyszertámogatás
1						Gyógyszertámogatás kiadásai	198 644,2
2						Speciális beszerzésű gyógyszerkiadás	16 688,1
3						Vénykezelési díj	1 640,0
5						Gyógyászatisegédeszköz-támogatás	31 956,7
6						Utazási költségtérítés	4 559,5
7						Nemzetközi egyezményből eredő és külföldön történő ellátások kiadásai
1						Nemzetközi egyezményekből eredő kiadások	885,2
2						Külföldi sürgősségi gyógykezelés	139,0
4						Egészségbiztosítás egyéb kiadásai
4						Egyéb kiadások
1						Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés	930,0
2						Postaköltség és egyéb kiadások	1 455,1
3						Vagyongazdálkodás
1						Ellátások fedezésére szolgáló vagyongazdálkodási költségvetés
1						Járuléktartozás fejében átvett vagyon	7,8	18,0
2						Egyéb vagyon (ingyenes vagyonjuttatás stb.)	6,6	12,0
3						Postabank	235,6
1-3. cím összesen:	1 243 247,2	987 901,2
5						Egészségbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok
1						Központi hivatali szerv			15 604,9
1						Működési költségvetés		97,4
1						Személyi juttatások	8 662,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	2 909,7
3						Dologi kiadások	2 452,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	10,0
6						Kamatfizetések	225,0
2						Felhalmozási költségvetés		10,0
1						Intézményi beruházási kiadások	711,5
2						Felújítás	140,5
3						Kölcsönök	601,0
2						Igazgatási szervek			5 314,0
1						Működési költségvetés		776,8
1						Személyi juttatások	1 829,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	480,2
3						Dologi kiadások	3 398,6
2						Felhalmozási költségvetés		105,0
1						Intézményi beruházási kiadások	282,7
2						Felújítás	205,1
3						Központi kezelésű előirányzatok
9						EU-hoz való csatlakozás társadalombiztosítási nemzeti programjai és kormányzati feladatai
2						Támogatással fedezett programrész			132,5
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	60,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	19,2
3						Dologi kiadások	33,3
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	20,0
10						Illetménygazdálkodás elkülönített előirányzata			752,5
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	570,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	182,4
5. cím összesen:	22 793,1	989,2	21 803,9
LXXII. fejezet összesen:	1 266 040,3	988 890,4	21 803,9
KIADÁSI FŐÖSSZEG:		1 266 040,3
BEVÉTELI FŐÖSSZEG:		988 890,4
A FŐÖSSZEGEK EGYENLEGE:		-277 149,9

12. számú melléklet a 2002. évi LXII. törvényhez

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI 2003. ÉVI MÉRLEGE

Millió forintban
BEVÉTELEK	2003. évi előirányzat	KIADÁSOK	2003. évi előirányzat
ELLÁTÁSOK FEDEZETÉÜL SZOLGÁLÓ BEVÉTELEK		TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK KIADÁSAI
Társadalombiztosítási járulékbevételek	1 558 757,5	Nyugellátások
Biztosított nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékok	363 840,2	Öregségi nyugdíj	1 012 817,8
Egyéb járulékok és hozzájárulások	54 327,1	Rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj	435 214,7
Egészségügyi hozzájárulás	175 529,8	Hozzátartozói nyugellátás	200 263,3
Késedelmi pótlék, bírság	9 822,6	Méltányossági kifizetések	33 500,0
Garancia és hozzájárulás az alapok kiadásaihoz	265 670,1	Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai	153 764,7
Központi költségvetési hozzájárulások	48 400,0	Természetbeni ellátások	875 806,9
Egyéb bevételek	11 657,1	Egyéb kiadások	6 298,6
Összesen:	2 488 004,4	Összesen:	2 717 666,0
VAGYONGAZDÁLKODÁS BEVÉTELEI	63,0	VAGYONGAZDÁLKODÁS KIADÁSAI	1 195,3
TB KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK SAJÁT BEVÉTELEI	2 284,3	TB KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK
- saját bevétellel fedezett kiadásai	2 284,3
- támogatással fedezett kiadásai	46 356,0
Összesen:	48 640,3
BEVÉTELI FŐÖSSZEG:	2 490 351,7	KIADÁSI FŐÖSSZEG:	2 767 501,6
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALAPOK HIÁNYA:	277 149,9

13. számú melléklet a 2002. évi LXII. törvényhez

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. privatizációval és vagyonkezeléssel összefüggő ráfordításai, tartalékfeltöltése

Millió forintban
Megnevezés	2003. évi előirányzat
I. A kormányzati szektor hiányát érintő ráfordítások	25 300,0
1. Ráfordítások az 1995. évi XXXIX. tv. alapján	11 050,0
a) a hozzárendelt vagyon értékesítése előkészítésének költségei, az értékesítéssel kapcsolatban felmerülő kiadások, díjak [23. § (1) bek. a) és f) pontok]	4 000,0
b) vagyonkezeléssel összefüggő ráfordítások [23. § (1) bek. e) pont]	1 550,0
c) a hozzárendelt vagyonba tartozó társaságok támogatása [23. § (1) bek. g) pont], forrásátadás, kamatátvállalás, válságkezelés	550,0
d) az ÁPV Rt. működési költségei [23. § (1) bek. h) pont]	5 000,0
2. Egyéb ráfordítások	14 250,0
a) osztalék-befizetési kötelezettség a központi költségvetés felé	8 000,0
b) az ÁPV Rt. és a jogelődök portfóliójába tartozó vállalatok, társaságok, illetve egyéb vagyontárgyak esetén az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatok finanszírozása	3 000,0
c) a volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi kárelhárítása	1 000,0
d) a HM-tól átvett vagyonelemek átvételével, kezelésével és értékesítésével kapcsolatos ráfordítások	2 000,0
e) vagyontárgyak vásárlása	250,0
II. A kormányzati szektor hiányát nem érintő ráfordítások	73 760,0
1. A privatizációval és vagyonkezeléssel kapcsolatos reorganizációs célú kifizetések	10 700,0
2. Üzleti célú befektetések	6 350,0
3. Kárpótlási jegy bevonása	19 000,0
4. Részesedések vásárlása az MFB Rt.-től	20 000,0
5. Privatizációs tartalék feltöltése	8 685,0
6. Részvény-átcsoportosítás a privatizációs tartalékból	9 025,0
Ráfordítások összesen	99 060,0

14. számú melléklet a 2002. évi LXII. törvényhez

„1. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez

A gumiabroncsok termékdíjtételei

Kategória	2003. február 15-től a termékdíj-tétel (Ft/kg)	2004. évi termékdíjtétel (Ft/kg)	2005. évi termékdíjtétel (Ft/kg)
1.	Jóváhagyott (ENSZ EGB) „E” jellel rendelkező új gumiabroncs, valamint külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és mennyiségben felújításra (újrafutózásra) behozott gumiabroncs esetén	55,7	70,6	86
2.	Jóváhagyott (ENSZ EGB) „E” jellel rendelkező felújított (újrafutózott) gumiabroncs behozatala esetén	70	90	110
3.	Felújításra (újrafutózásra) (külön jogszabályban meghatározott feltételekkel) behozott használt gumiabroncs esetén	222,9	282,9	344
4.	Importált használt gumiabroncs esetén	1300	1700	2100”

15. számú melléklet a 2002. évi LXII. törvényhez

„2. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez

A csomagolás termékdíjtételei

A csomagolás anyaga	2003. február 15-től a termékdíjtétel (Ft/kg)	2004. évi termékdíjtétel (Ft/kg)	2005. évi termékdíjtétel (Ft/kg)
Műanyag	25,5	29	30,4
Társított	30,4	35	36,8
Alumínium	11,1	13	13,7
Fém (kivéve alumínium)	8,6	10	10,5
Papír, fa, természetes alapú textil	11,1	13	13,7
Üveg	4,1	5	5,3
Egyéb	30,4	35	36,8”

16. számú melléklet a 2002. évi LXII. törvényhez

„3. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez

Hűtőberendezések és hűtőközegek termékdíjtételei

I. Az új hűtőberendezések termékdíjtételei
Névleges hűtőtérfogat	2003. február 15-től a termékdíjtétel t(Ft/db)  [LÁBJEGYZET_4] 	2004. évi termékdíjtétel t(Ft/db)	2005. évi termékdíjtétel t(Ft/db)
120 literig	1 470	1 866	2 262
120,01-250,00 literig	2 647	3 360	4 072
250,01 liter fölött	6 828	8 667	10 504
k(Ft/db)	k(Ft/db)	k(Ft/db)
0,50 kg-ig	366	465	564
0,51-2,00 kg-ig	655	832	1 010
2,01 kg fölött	1 717	2 180	2 642
II. A termékdíjköteles hűtőközegek termékdíjtételei
Termékdíjköteles hűtőközeg	2003. február 15-től a termékdíjtétel t(Ft/kg)	2004. évi termékdíjtétel t(Ft/kg)	2005. évi termékdíjtétel t(Ft/kg)
HCFC és HCFC keverék	546	693	840
III. Termékdíjtételek használt hűtőberendezések importja esetén
Névleges hűtőtérfogat	2003. február 15-től a termékdíjtétel t(Ft/db)	2004. évi termékdíjtétel t(Ft/db)	2005. évi termékdíjtétel t(Ft/db)
120 literig	9 046	12 000	15 600
120,01-250,00 literig	16 286	21 200	27 500
250,01 liter fölött	42 018	54 600	71 000
k(Ft/db)	k(Ft/db)	k(Ft/db)
0,50 kg-ig	2 255	3 000	3 900
0,51-2,00 kg-ig	4 035	5 300	6 900
2,01 kg fölött	10 574	13 800	18 000
IV. Termékdíjak regenerált, illetve regenerálásra alkalmas hűtőközegek importja esetén
Termékdíjköteles hűtőközege	2003. február 15-től a termékdíjtétel t(Ft/kg)	2004. évi termékdíjtétel t(Ft/kg)	2005. évi termékdíjtétel t(Ft/kg)
Regenerált CFC és CFC keverék  [LÁBJEGYZET_5] 	5 387	-	-
HCFC és HCFC keverék	1 642	2 200	2 900
Regenerálásra alkalmas HCFC	1 260	1 700	2 300
Regenerálásra alkalmas CFC  [LÁBJEGYZET_6] 	1 260	-	-”

17. számú melléklet a 2002. évi LXII. törvényhez

„5. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez

Az egyéb kőolajtermékek termékdíjtételei

Termékdíjköteles termék	2003. február 15-től a termékdíjtétel (Ft/kg)	2004. évi termékdíjtétel (Ft/kg)	2005. évi termékdíjtétel (Ft/kg)
Kenőolaj	88	92,4	97”

18. számú melléklet a 2002. évi LXII. törvényhez

„6. számú melléklet a 1995. évi LVI. törvényhez

Az akkumulátorok termékdíjtételei

Termékdíjköteles termék	2003. február 15-től a termékdíjtétel (Ft/kg)	2004. évi termékdíjtétel (Ft/kg)	2005. évi termékdíjtétel (Ft/kg)
Elektrolittal feltöltött akkumulátorok	89,1	100,3	112
Elektrolittal fel nem töltött akkumulátorok	124,3	140	156”

19. számú melléklet a 2002. évi LXII. törvényhez

„7. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez
I. Hígítók és egyéb oldószerek termékdíja
Termékdíjköteles termék	2003. február 15-től a termékdíjtétel (Ft/kg)	2004. évi termékdíjtétel (Ft/kg)	2005. évi termékdíjtétel (Ft/kg)
A hígítók és egyéb oldószerek	200	210	221
II. A fizetendő termékdíjtétel (T) meghatározása
T = t x p x s, ahol
t = 200 Ft/kg
p = az értékesítésre, illetve vámkezelésre kerülő hígító és egyéb oldószer mennyisége (kg)
s = a termék környezeti jellemzőitől függő korrekciós tényező, melynek értékei:
a) s =1, ha az oldószer aromás tartalma 30% felett van;
b) s = 0,8, ha az oldószer aromás tartalma a 20-30% között van;
c) s = 0,6, ha az oldószer aromás tartalma 0,5-19,99% között van, vagy ha az oldószer alifás tartalma 40% felett van;
d) s = 0,4, ha az oldószer alifás tartalma 15-40% között van;
e) s = 0,1, ha az oldószer alifás tartalma 15% alatt van”

20. számú melléklet a 2002. évi LXII. törvényhez

„8. számú melléklet a 1995. évi LVI. törvényhez

A reklámhordozó papírok termékdíjtétele

Termékdíjköteles termék	2003. február 15-től a termékdíjtétel (Ft/kg)	2004. évi termékdíjtétel (Ft/kg)	2005. évi termékdíjtétel (Ft/kg)
Reklámhordozó papír	13	19,5	26”

21. számú melléklet a 2002. évi LXII. törvényhez

Vízkészletjárulék
1. A vízhasználó és az üzemi fogyasztó vízkészletjárulékot köteles fizetni.
2. a) vízhasználó az, aki vízjogi engedélyköteles tevékenységet folytat, kivéve, ha a 16-18. pontok alapján mentesül a vízkészletjárulék fizetése alól,
b) üzemi fogyasztó az, aki ivóvizet szolgáltató közműről a saját gazdasági célú vízhasználatához településenként évi 10 000 m3-nél nagyobb vízmennyiséget használ fel.
3. A vízhasználónak a vízkészletjárulékot
a) a b)-c) alpontokban meghatározott vízhasználatot kivéve 2003. évben 2,40 forint/m3 alapjárulék,
b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget - az egyes külön megjelölt időszakra is tekintettel - 10%-nál nagyobb mértékben túllépi, a teljes többletmennyiség után 2003. évben a 4,80 forint/m3 alapjárulék,
c) ha a vízjogi engedélyköteles a tevékenységet engedély nélkül folytatja (a továbbiakban: engedély nélküli vízhasználat), 2003. évben 15,40 forint/m3 alapjárulék figyelembevételével, a befizetés összegét meghatározó, külön jogszabályban előírt - az igénybe vett vízmennyiség meghatározásának módjától, a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétől, továbbá az adott térség vízkészlet-gazdálkodási helyzetétől függő - szorzószámok alkalmazásával, a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség alapján kell kiszámítania.
A vízennyiség meghatározását az engedély nélküli vízhasználatnál a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.
4. A vízhasználó a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80%-a után köteles a 3/a) pontjában 2003. évre 2,40 forint/m3 meghatározott alapjárulék figyelembevételével - a 3. pontban foglaltak szerint - a vízkészletjárulékot kiszámítani, ha az általa igénybe vett víz mennyisége - a 16. pont b), f) és i) alappontjaiban meghatározott esetek kivételével - a vízjogi engedélyben megjelölt mennyiség 80%-át nem éri el.
5. Az üzemi fogyasztónak a vízkészletjárulékot 2003. évben 7,50 forint/m3 járulék alapján a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után kell kiszámítania.
6. A járulékfizetésre kötelezett a vízkészletjárulék késedelmes megfizetése esetén a késedelem okától függetlenül a befizetési határidő napjától késedelmi pótlékot köteles kiszámítani és megfizetni.
7. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.
8. A járulékfizetésre kötelezett által befizetett összeget - ha az összes tartozásnál kisebb - sorrendben (ezen belül nemenként a legrégebbi tartozástól kezdve) az adóbírságra, a mulasztási bírságra, azt követően a késedelmi pótlékra, végül a készletjárulék tartozásra kell elszámolni.
9. A vízhasználó és az üzemi fogyasztó - a 10. és 11. pontokban megállapított kivételekkel - a vízkészletjárulékot a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig köteles befizetni az illetékes vízügyi hatóság vízügyi célelőirányzat számlájára.
10. A tárgyévet követő első hónap 15. napáig köteles a vízhasználó a vízkészletjárulékot befizetni,
a) ha a vízjogi engedélyben meghatározott éves vízmennyiség napi átlaga (365 nap alapján) nem haladja meg a 25 m3/nap mennyiséget (kisfogyasztó),
b) ha az évnek csak meghatározott időszakában használt vizet (időszakos vízhasználó),
c) ha a 3/b) pont alapján fizet vízkészletjárulékot.
11. Az engedély nélküli vízhasználat után a vízkészletjárulékot a jogerős hatósági határozat közlését követő hónap 15. napjáig kell kiszámítani és befizetni.
12. A járulékfizetésre kötelezett a fizetési kötelezettségét annak keletkezésétől - vízhasználónál a vízjogi engedély kézhezvételétől, üzemi fogyasztónál a vízfelhasználás megkezdésétől - számított 15 napon belül az illetékes vízügyi hatóságnak - az e célra készített nyomtatványon - bejelenteni köteles (bejelentkezés).
13. A járulékfizetésre kötelezett köteles a bejelentkezésen túl a vízügyi hatóság részére nyilatkozatot adni
a) a tényleges vízigénybevételéről, a fizetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról, a 911. pontokban előírt határidőben, valamint a negyedéves befizetési kötelezettség körébe eső vízhasználó az éves adatokról összevontan is, a tárgyévet követő hó 15. napjáig, az e célra szolgáló adatlapon, a befizetett összegek jogcímeiről pedig a teljesítés (átutalási) bizonylatán,
b) az üzemi fogyasztó részére lekötött vízmennyiségekről a tárgyévet követő hónap 15. napjáig az e célra szolgáló adatlapon.
14. A vízkészletjárulék-fizetés bizonylatait a vízügyi hatóság ellenőrzi. Ha fizetésre kötelezett a bejelentkezési, a nyilatkozattételi, a nyilvántartási, illetőleg a vízkészletjárulék- és pótlékbefizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol a törvény adóhatóságot említ, azon a vízügyi hatóságot kell érteni. Vízkészletjárulék ügyben I. fokon a területileg illetékes vízügyi igazgatóság jár el.
15. Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 67. § (3) bekezdése első fordulatában a pótlékfizetés kezdő napjának eltérő megállapítására, a 73. § (1) bekezdésében, továbbá a 82. §-ban meghatározott, a fizetési kötelezettség mérséklésére, elengedésére vonatkozó szabályokat a vízügyi hatóság nem alkalmazhatja.
16. Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie
a) a felszín alatti vízkivételnél a vízjogi engedély szerinti víztartó rétegbe visszasajtolt - a felszín alatti vizeket nem veszélyeztető - vízmennyiség után,
b) a tűzivízellátás, a polgári védelmi készenléti célokat szolgáló vízmennyiség, továbbá az életveszélyt okozó bányászati vízbetörés esetén az életmentés időtartamára kiemelt vízmennyiség után,
c) a vízjogi engedélyenként évi 500 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után,
d) a talajvízdúsításra betáplált vízmennyiséggel azonos vízmennyiség kitermelése után, ha az a talajvízdúsítással igénybe vett vízadó rétegből történik,
e) az ár- és belvíz befogadására kijelölt csatornák, halastavak, tározók védekezési célból történő feltöltésére használt és a főműveken átvezetett, a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiség után,
f) a vízjogi engedély szerinti vízmennyiség azon része után, amely nem vehető igénybe, mert a vízkészlet természeti okokból nem áll rendelkezésre,
g) ha a hatóság a vízkivételt korlátozta,
h) a használt víz ismételt felhasználás vagy átadása után, kivéve a kettősműködésű csatornákból történő vízkivételt,
i) a felszíni vízből történő ökológiai célú vízhasználat vízmennyisége után,
j) ha a vízkészletjárulék tárgyévre vonatkozó összege nem haladja meg az 1000 forintot.
17. A vízhasználónak a 16/b) és a 16/f) pontokban megjelölt mentesség megállapítását az ok bekövetkezésétől számított hatvan napon belül az illetékes vízügyi hatóságtól kell kérnie. Hatvan nap után a mentességre hivatkozni nem lehet.
18. Nem kell az üzemi fogyasztónak vízkészletjárulékot fizetnie, ha a közegészségügyi előírások az igénybe vett vízmennyiség több mint 50%-ára ivóvízminőséget határoznak meg.

[LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2002. december 23-i ülésnapján fogadta el.

[LÁBJEGYZET_2] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2003/74.

[LÁBJEGYZET_3] Amennyiben a Tolna Megyei Önkormányzat fenntartásában működő Deutsche Bühne a Németek Magyarországi Országos Önkormányzat fenntartásába kerül át, úgy a támogatási előirányzat időarányos része átcsoportosul a X. Miniszterelnökség fejezet Németek Magyarországi Ország Önkormányzata előirányzatba.

[LÁBJEGYZET_4] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2003/20.

[LÁBJEGYZET_5] 2004. január 1-jétől külön jogszabály tiltja a felhasználását.

[LÁBJEGYZET_6] 2004. január 1-jétől külön jogszabály tiltja a felhasználását.