2001. évi XXXVI. törvény

a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról  [LÁBJEGYZET_1]

Az Országgyűlés elismeri a köztisztviselőknek az államszervezet működésében eddig játszott jelentős szerepét. A jogállamiság alkotmányos elvének való maradéktalanabb megfelelés érdekében azonban a köztisztviselők képzettségének, a velük szemben támasztott szakmai és erkölcsi követelményeknek a további emelése szükséges. Ennek érdekében biztosítani kell, hogy érvényesüljön a köztisztviselők számadási kötelezettsége, a döntéshozatal nyíltsága, a köztisztviselők magatartásának becsületessége, a vezetők példamutatása, valamint a köz szolgálatában állók önzetlensége, befolyástól való mentessége, illetve a közügyek intézésének objektivitása.
Ugyanakkor az is elengedhetetlen, hogy e többletkövetelményekhez - ezekkel arányosan - többletjuttatások járuljanak.
Az Országgyűlés szükségesnek tartja, hogy a köztisztviselők egzisztenciális feltételei számottevően javuljanak. Ennek részeként indokolt, hogy a köztisztviselők életútja kiszámítható életpályává váljék.
Mindezek teljesülése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 1. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény hatálya a Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok és országos hatáskörű szervek, központi hivatalok, minisztériumi hivatalok (a továbbiakban együtt: központi közigazgatási szerv) és területi, helyi szerve, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala és hatósági igazgatási társulása, közterület-felügyelete, a körjegyzőség (a továbbiakban együtt: képviselő-testület hivatala) köztisztviselőinek közszolgálati jogviszonyára terjed ki.
(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a köztársasági elnök hivatala, az Országgyűlés hivatala, az Alkotmánybíróság hivatala, az országgyűlési biztos hivatala, az Állami Számvevőszék, a Közbeszerzések Tanácsa, az Országos Rádió és Televízió Testület irodája, a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága köztisztviselői közszolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(2) A Ktv. 1. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 22/A-22/B. § hatálya kiterjed a köztisztviselővel közös háztartásban élő házas-, illetve élettársára, gyermekére.”
(3) A Ktv. 1. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A közigazgatási szervnél köztisztviselőnek nem minősülő munkavállaló munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7) E törvény alkalmazásában
a) köztisztviselő az (1) és (2) bekezdésben felsorolt szervek (a továbbiakban együtt: közigazgatási szerv) feladat- és hatáskörében eljáró vezető és ügyintéző, aki előkészíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, illetve - felhatalmazás esetén - a döntést kiadmányozza, szakértelemmel foglalkozik a rábízott feladatokkal összefüggő valamennyi kérdéssel, felelős saját tevékenységéért és munkaterületén a közigazgatási szerv állandó és időszakos célkitűzéseinek érvényesítéséért, a munkaköri leírásában részére megállapított, illetve a vezető által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi;
b) közigazgatási szerv az (1) és (2) bekezdésben felsorolt, valamint a 73. § (2) bekezdése alapján kiadott jegyzéken szereplő szerv;
c) pályakezdő köztisztviselő az, aki a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettségének megszerzését követően egy éven belül első foglalkoztatási jogviszonyként közszolgálati jogviszonyt létesít.
(8) A közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladat ellátására kizárólag közszolgálati jogviszony létesíthető.”
2. § A Ktv. 2. §-ának a), b) és d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény hatálya nem terjed ki)
„a) a vagyonnyilatkozat és az illetményrendszer kivételével, illetőleg a jogállásukról szóló törvényben meghatározott kivételekkel a miniszterelnökre, a miniszterre és a politikai államtitkárra azzal, hogy ha a miniszterelnök, a miniszter, illetve a politikai államtitkár országgyűlési képviselő, a vagyonnyilatkozatot az országgyűlési képviselőkre külön törvényben meghatározott szabályok szerint teszi meg;
b) törvény eltérő rendelkezésének hiányában a Honvédség, a Határőrség, a Rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a Tűzoltóság, a katasztrófavédelem, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás, a polgári védelem és a fegyveres biztonsági őrség szerveire;”
„d) a közhasznú munkavégzés, a közmunka, közcélú munkavégzés keretében foglalkoztatottra, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalóra.”
3. § A Ktv. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni
a) a 20/A. §, 23-30/B. §, 31. §, 32. § és 34-36. § kivételével a közigazgatási államtitkárra, helyettes államtitkárra - ha a jogállásukról szóló törvény másként nem rendelkezik -, valamint
b) a 20/A. §, 23-30/B. §, a 31/A-31/F. § és a 32-36. § kivételével a politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörbe kinevezett köztisztviselőre.”
4. § A Ktv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § Az önkormányzati képviselő-testület a juttatásokkal és támogatásokkal összefüggésben e törvény keretei között rendeletben szabályozza a szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásokat, szociális és kegyeleti támogatásokat.”
5. § A Ktv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § A közszolgálati jogviszony az állam, illetve a helyi önkormányzat, valamint a nevükben foglalkoztatott köztisztviselő között a köz szolgálata és munkavégzés céljából létesített különleges jogviszony, amelyben a munkavégzéssel szükségszerűen együtt járó kötelezettségeken és jogosultságokon túlmenően mindkét felet többletkötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg.”
6. § A Ktv. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkáltatói jogokat, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a közigazgatási szerv hivatali szervezetének (a továbbiakban: hivatali szervezet) vezetője, illetve a testület gyakorolja. Törvény eltérő rendelkezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlása vezető megbízású köztisztviselőre írásban átruházható. Az átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.”
7. § (1) A Ktv. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Közszolgálati jogviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes és legalább középiskolai végzettséggel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető és tartható fenn. Jogszabály által meghatározott fontos és bizalmas munkakörre közszolgálati jogviszony csak azzal létesíthető, aki a munkakörre előírt, az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek megfelel. A jelentkezőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy ezeknek a követelményeknek megfelel, és hozzájárul ahhoz, hogy ezt az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat ellenőrizze. Az ellenőrzéshez való hozzájáruláshoz a külön törvényben meghatározott hozzátartozó nyilatkozatát is csatolni kell. Ha az érintett úgy nyilatkozik, hogy a fontos és bizalmas munkakörrel együtt járó kötelezettségeknek nem kívánja magát alávetni, vele fontos és bizalmas munkakörre közszolgálati jogviszony nem létesíthető.”
(2) A Ktv. 7. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)-(5) bekezdés számozása (3)-(6) bekezdésre változik:
„(2) Ha a központi közigazgatási szerv alaptevékenysége körében felsőfokú iskolai végzettségű pályakezdő köztisztviselőt kíván alkalmazni, a közszolgálati jogviszony létesítéséhez az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túlmenően a köztisztviselőnek angol vagy francia vagy német nyelvből államilag elismert nyelvvizsgával kell rendelkeznie. Ha a központi közigazgatási szervnél betöltendő munkakör ellátásához az előbbiekben felsorolt nyelveken kívüli nyelv használata szükséges, akkor az e nyelvből meglévő, államilag elismert nyelvvizsga az angol, francia vagy német nyelvből meglévő nyelvvizsga helyett alkalmazási feltételként elfogadható.”
(3) A Ktv. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Jogszabály - vagy jogszabály által meghatározott esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója - a közszolgálati jogviszony létesítését az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően meghatározott iskolai végzettséghez, képesítéshez, illetve gyakorlati idő letöltéséhez, valamint egészségi és pszichikai alkalmassághoz kötheti.”
(4) A Ktv. 7. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A községi önkormányzat képviselő-testülete - jogszabály tiltó rendelkezésének hiányában - a munkakör betöltésére előírt képesítési előírások alól különösen indokolt esetben felmentést adhat. A felmentés időtartama nem haladhatja meg a képesítés megszerzéséhez szükséges időtartamot. A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya megszűnik.
(6) Központi közigazgatási szerv alaptevékenysége keretében középiskolai végzettségű köztisztviselőt nem alkalmazhat. A közigazgatási szerv alaptevékenységének az alkalmazási és a képesítési követelmények szempontjából az minősül, amit jogszabály a szerv feladatkörébe utal, továbbá amit a miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője e körben alaptevékenységként határoz meg.”
(5) A Ktv. 7. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Köztisztviselői, főtisztviselői, vezetői kinevezés, vezetői megbízás - a 22/A. § (8) bekezdésének b)-h) pontjaiban felsorolt köztisztviselők esetében - csak annak adható, aki
a) az e törvényben meghatározott módon önmagára, valamint a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársára, gyermekére vonatkozóan a jogviszonya létesítésekor, valamint a 22/A. § (8) bekezdésében előírt időszakonként a 6. számú mellékletben meghatározott vagyonnyilatkozatot tesz,
b) vállalja, hogy a vagyonnyilatkozatban foglaltak ellenőrzése céljából történő személyes adat bekéréséhez a szükséges beleegyezést az e törvényben foglalt eljárások lefolytatása végett az arra illetékes szerveknek megadja,
c) megszerzi az a) pontban megjelölt hozzátartozók nyilatkozatát személyes adataik vagyonnyilatkozattal kapcsolatos - e törvényben meghatározott szervek általi kezeléséhez.”
8. § (1) A Ktv. 8. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Jegyzővé, körjegyzővé, megyei jogú város kerületi hivatalvezetőjévé, aljegyzővé (a továbbiakban együtt: jegyző) az nevezhető ki, aki]
„a) igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel, és - a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a továbbiakban: OKV) elnöksége által a teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítéssel rendelkezik, és”
(2) A Ktv. 8. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A községi önkormányzati képviselő-testület a körjegyző és az ötezernél több lakosú község jegyzője kivételével]
„a) felmentést adhat az (1) bekezdés a) pontjában foglalt igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítés alól annak a személynek, aki az előírt képesítés megszerzésére irányuló tanulmányait a kinevezéstől számított két éven belül befejezi. A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a jegyző közszolgálati jogviszonya megszűnik. A képesítés alóli felmentés esetén a (4) bekezdésben meghatározott határidőt a képesítés megszerzésétől kell számítani,”
(3) A Ktv. 8. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Főjegyzővé - valamint a főjegyző helyettesítésére aljegyzőként - az nevezhető ki, aki]
„a) állam- és jogtudományi doktori vagy okleveles közgazdász képesítéssel, és - a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy az OKV elnöksége által a teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítéssel rendelkezik, és”
(4) A Ktv. 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A képviselő-testület közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező pályázót is kinevezhet, feltéve, hogy a kinevezéstől számított egy éven belül a jogi vagy közigazgatási szakvizsgát, vagy a szakvizsga alól az OKV elnöksége által a teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítést megszerzi. A határidő eredménytelen eltelte esetén a jegyző, főjegyző közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva szűnik meg. A határidőbe nem számíthatók be a 25. § (4) bekezdésében meghatározott időtartamok.”
9. § (1) A Ktv. 10. §-ának (2)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Miniszterelnöki Hivatalnál, minisztériumnál - ide nem értve a Külügyminisztériumot -, illetve a Kormány által közvetlenül irányított központi közigazgatási szervnél főosztályvezetői megbízás - kivéve a 31/C. § (4) bekezdés és a 31/E. § (1) bekezdés esetét - csak pályázat alapján adható.
(3) Ha a köztisztviselői állás betöltésére a munkáltatói jogkör gyakorlója pályázatot ír ki, vagy a pályázat kiírását jogszabály kötelezővé teszi, a pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
- a közigazgatási szerv megnevezését;
- a betöltendő munkakör, vezetői megbízás vagy kinevezés esetén a vezetett szervezeti egység megnevezését;
- az ellátandó feladatok ismertetését;
- a munkakör betöltéséhez, illetve a pályázat elnyeréséhez jogszabályban előírt és egyéb szükséges valamennyi feltételt;
- az illetményre és az egyéb juttatásra vonatkozó tájékoztatást;
- a pályázat benyújtásának feltételeit, határidejét, valamint elbírálásának határidejét;
- a pályázati eljárásra és a pályázat elbírálásának módjára vonatkozó tájékoztatást;
- a képesség-, illetve alkalmassági vizsgálat lefolytatására vonatkozó szabályokat;
- az állás betöltésének időpontját;
- a pályázathoz csatolandó iratok felsorolását.
(4) A pályázat betöltött állásra is kiírható, feltéve, ha legkésőbb a pályázat elbírálásának napjától az állás betölthető és az állást betöltő köztisztviselőt a kiírást megelőzően legalább 8 nappal korábban a pályázat kiírásáról írásban tájékoztatják.
(5) A pályázati felhívást a Belügyminisztérium hivatalos értesítőjében közzé kell tenni, de emellett egyéb közzétételi forma is alkalmazható. A pályázat benyújtására meghatározott idő a pályázati felhívásnak a hivatalos értesítőben történő megjelenésétől számított 15 napnál rövidebb nem lehet.
(6) Képesség-, illetve alkalmassági vizsgálat csak abban az esetben írható elő a pályázati eljárásban való részvétel feltételeként, ha az a közszolgálati jogviszony létesítése és a vezetői megbízás adása szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat, és ha ezt a pályázati felhívás tartalmazta.”
(2) A Ktv. 10. §-a a következő (7)-(12) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A pályázatok előzetes értékelésére a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján legalább háromtagú előkészítő bizottság (a továbbiakban: bizottság) hozható létre. Bizottság létrehozása esetén az előkészítésbe a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjét is be lehet vonni.
(8) A pályázatokról az előkészítő bizottság által felállított rangsor figyelembevételével az első három legjobb eredményt elért közül, egyéb esetben anélkül - a benyújtásra előírt határidőt követő 30 napon belül, testület esetében a következő ülésen - a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. A munkáltatói jogkör gyakorlója - kérelemre - köteles a pályázóval reá vonatkozóan a (6) bekezdésben meghatározott vizsgálatok eredményeit megismertetni. Kinevezést és vezetői megbízást adni csak annak a köztisztviselőnek lehet, aki a pályázati eljárásban részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.
(9) A pályázat eredményéről a pályázókat haladéktalanul, de legkésőbb a pályázat elbírálásától számított 8 napon belül írásban kell tájékoztatni. Az eredménytelenül pályázóknak az értesítéssel egyidejűleg a teljes pályázati anyagukat vissza kell küldeni. A pályázat benyújtásának ténye, illetve a benyújtott pályázat tartalma a pályázat elbírálásában résztvevőkön, valamint a 63. § (1) bekezdésében meghatározott betekintésre jogosultakon kívül csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel.
(10) A (3)-(9) bekezdésben foglaltaktól a Kormány a Külügyminisztériumra és a külszolgálatra eltérő szabályokat állapíthat meg.
(11) A képviselő-testület legkésőbb a jegyző, főjegyző közszolgálati jogviszonyának megszűnését követő harminc napon belül írja ki a pályázatot a jegyzői, főjegyzői állás betöltésére. A pályázati eljárás eredménytelensége esetén harminc napon belül újabb pályázatot kell kiírni.
(12) A jegyzői, illetve a főjegyzői állás betöltésére kiírt pályázatról a képviselő-testület legkésőbb a pályázat benyújtására előírt határidőt követő legközelebbi ülésén dönt.”
10. § (1) A Ktv. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közszolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával - a (2)-(3) bekezdésben és a 11/A. §-ban foglalt kivétellel - határozatlan időre létesül. A kinevezést és annak elfogadását, továbbá minden lényeges, a közszolgálati jogviszonyt érintő jognyilatkozatot írásba kell foglalni.”
(2) A Ktv. 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3)-(5) bekezdés számozása (4)-(6) bekezdésre változik:
„(3) Sajátjogú nyugellátásban részesülővel - ide nem értve a jegyzőt - közszolgálati jogviszony csak határozott időre létesíthető. Ennek időtartama nem haladhatja meg az egy évet. A határozott időre létesített közszolgálati jogviszony ismételten meghosszabbítható.”
(3) A Ktv. 11. §-ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2)-(3) bekezdés alapján kinevezett köztisztviselőt a 23. § szerint be kell sorolni, illetményét a 42-49. §-ok alapján kell megállapítani. Ha a kinevezés időtartama az egy évet nem haladja meg, a köztisztviselő előmenetelére e törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(5) A közszolgálati jogviszony létesítéséhez és a köztisztviselő besorolásához szükséges, illetve a jogviszony fennállása alatt, azzal összefüggésben keletkezett adatokat és tényeket a köztisztviselőnek igazolnia kell. A köztisztviselő legkésőbb a munkába lépése napján köteles átadni a közigazgatási szervnek a korábbi foglalkoztatási jogviszonyának megszűnésekor részére kiállított igazolásokat.
(6) A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a köztisztviselő besorolásának alapjául szolgáló besorolási osztályt, besorolási és fizetési fokozatot, illetményét, annak a besorolása szerinti alapilletményéhez viszonyított beállási szintjét, továbbá a munkakörét és meghatározott feladatkörét, a munkavégzés helyét, az előmenetelhez előírt kötelezettségeket. A kinevezési okmány a közszolgálati jogviszonyt érintő egyéb kérdésekről is rendelkezhet. A kinevezési okmányhoz csatolni kell a köztisztviselő munkaköri leírását.”
(4) A Ktv. 11. §-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A kinevezéssel egyidejűleg a munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselőt tájékoztatja:
a) az irányadó munkarendről,
b) a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idő kezdő időpontjáról, valamint a soron következő fokozat elérésének várható időpontjáról,
c) az egyéb juttatásokról és azok mértékéről,
d) az illetmény átutalásának napjáról,
e) a munkába lépés napjáról,
f) a felmentési idő megállapításának szabályairól,
g) a rendes szabadság mértékéről és kiadásának rendjéről.
(8) A munkáltatói jogkör gyakorlója a (7) bekezdésben előírt tájékoztatást legkésőbb a kinevezéstől számított 30 napon belül írásban is köteles a köztisztviselő részére átadni. Az írásbeli tájékoztatás jogszabály vagy belső szabályozás rendelkezésére történő hivatkozással is megadható. A (7) bekezdés a)-d) és f)-g) pontjában meghatározottak változásáról a munkáltatói jogkör gyakorlója legkésőbb a változás hatálybalépését követő 30 napon belül köteles írásban tájékoztatni a köztisztviselőt.”
11. § (1) A Ktv. 11/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott munkakörök száma nem haladhatja meg a közigazgatási szervnél foglalkoztatott köztisztviselők létszámának öt százalékát. Az (1)-(3) bekezdésekben foglaltak szerint megállapított munkaköröket a szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) mellékletében kell feltüntetni.”
(2) A Ktv. 11/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó - tekintet nélkül a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejére -
a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben vezető-főtanácsos vagy főtanácsos,
b) a (3) bekezdésben meghatározott esetben főtanácsos vagy vezető-tanácsos besorolást kap.
A politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó illetményét a besorolásától függetlenül az (5) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.”
12. § A Ktv. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az eskü szövege a következő:
„Én .............................................. esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hű leszek. Országunk Alkotmányát, alkotmányos jogszabályait megtartom. Az állam- és szolgálati titkot megőrzöm. Hivatali kötelességeimet részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, becsületesen, a jogszabályoknak megfelelően, pontosan, etikusan, az emberi méltóságot feltétlenül tiszteletben tartva, a legjobb tudásom szerint, nemzetem (és ............................ önkormányzat) érdekeinek szolgálatával teljesítem. Hivatalomban és azon kívül példamutatóan viselkedem, s minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a Magyar Köztársaság fejlődését, szellemi és anyagi javainak gyarapodását előmozdítsam.”
(Az eskütevő meggyőződése szerint:)
„Isten engem úgy segéljen!”
(3) Az eskütételt a közigazgatási szerv köteles a köztisztviselői kinevezés előtt megszervezni. Az eskütételre a munkáltatói jogkör gyakorlója és a munkatársak előtt kerülhet sor. Az esküt szóban kell elmondani és írásban megerősíteni.”
13. § A Ktv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) Ha a kinevezés érvénytelenségét a munkába lépés előtt állapítják meg, akkor az érvénytelenséget előidéző ok megszüntetéséig a köztisztviselő nem állítható munkába. Ha az érvénytelenség oka a munka megkezdése után jut a kinevezési jogkört gyakorló tudomására, a köztisztviselőt az érvénytelenség orvoslásáig a munkavégzéstől el kell tiltani.
(2) Az eskütétel elmaradása érvénytelenségi ok. Eskütétel hiányában a köztisztviselő nem állítható hivatalba, erre bárki hivatkozhat.”
14. § (1) A Ktv. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kinevezés tartalmát módosítani csak a közigazgatási szerv és a köztisztviselő közös megegyezésével lehet. Nem kell a köztisztviselő beleegyezése
a) fizetési fokozatban történő előrelépése, illetményének e törvény szerinti megállapítása,
b) a közigazgatási szerven belüli átszervezés esetén, a közszolgálati jogviszony, a munkakör, a feladatkör és az illetmény változatlanul hagyása, továbbá a munkavégzés helyének kizárólag a település területén belüli megváltoztatása mellett, valamint
c) ha - a közszolgálati jogviszony, a feladatkör, az illetmény és a munkavégzés helye szerinti település megváltozása nélkül - a közigazgatási szerv személyében jogutódlás miatt bekövetkezett változás
indokolja a kinevezés módosítását.”
(2) A Ktv. 14. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a jegyző jogviszonyának fennállása alatt másik jegyzői állás betöltésére irányuló eredményes pályázatot nyújtott be és közszolgálati jogviszonyát - erre tekintettel - közös megegyezéssel szüntette meg, a jogviszonya megszüntetésének jogkövetkezményeire az áthelyezés szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
(3) A Ktv. 14. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Nem minősül a kinevezés módosításának, ha a köztisztviselő - a közigazgatási szerv hatékony működéséhez szükséges munkaszervezési okból, ideiglenesen - munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli utasítása alapján eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el (átirányítás). Az átirányítás csak akkor rendelhető el, ha a másik munkakörbe tartozó feladatok ellátása megfelel a köztisztviselő képzettségének. Az átirányítás a köztisztviselőre nézve - különösen beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat.
(6) Az átirányításról, illetőleg várható időtartamáról a köztisztviselőt legalább három munkanappal korábban írásban tájékoztatni kell. Az átirányítás alapján történő munkavégzés időtartama nem haladhatja meg naptári évenként - a munkáltatói jogkör gyakorlója és a köztisztviselő eltérő megállapodása hiányában - a negyvennégy munkanapot. Egy naptári éven belül a több alkalommal elrendelt átirányítások időtartamát össze kell számítani. Ha az átirányítás időtartama egy munkanapon belül a négy órát meghaladja, azt egy munkanapként kell számításba venni.
(7) Egy naptári éven belül az átirányítás, a kirendelés és a kiküldetés időtartamát össze kell számítani és ezek együttes időtartama - a munkáltatói jogkör gyakorlója és a köztisztviselő eltérő megállapodása hiányában - a száztíz munkanapot nem haladhatja meg.”
15. § A Ktv. 15. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[(1) A közszolgálati jogviszony megszűnik:]
„f) a 70. életév betöltésével.”
16. § A Ktv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A közszolgálati jogviszony - a (4) bekezdésben foglalt korlátozással - felmentéssel akkor szüntethető meg, ha
a) az Országgyűlés, a Kormány, illetve a helyi önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a közigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a köztisztviselő további foglalkoztatására nincs lehetőség;
b) megszűnt a közigazgatási szervnek az a tevékenysége, amelynek körében a köztisztviselőt foglalkoztatták;
c) átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált;
d) a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül.
(2) A közszolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha
a) a közigazgatási szerv jogutód nélkül megszűnik;
b) a köztisztviselő feladatai ellátására alkalmatlan;
c) a vezetői megbízás visszavonását követően a köztisztviselőt másik közigazgatási szerv nem alkalmazza, illetve a felajánlott állást a köztisztviselő visszautasítja [31. § (9) bekezdés];
d) a 31/E. § (4) bekezdése alapján a rendelkezési állomány időtartama lejár.
(3) A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.
(4) A köztisztviselő az (1) bekezdés a)-c) pontjai alapján akkor menthető fel, ha a hivatali szervezetben vagy annak irányítása alatt álló közigazgatási szervnél a képzettségének és besorolásának megfelelő másik betöltetlen munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez nem járul hozzá. A közigazgatási szerv irányítása alatt álló másik közigazgatási szervnél lévő betöltetlen munkakör csak a másik közigazgatási szerv vezetőjének egyetértésével ajánlható fel.
(5) Ha a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, a köztisztviselő akkor menthető fel, ha a hivatali szervezetben vagy annak irányítása alatt álló közigazgatási szervnél a képzettségének, besorolásának és egészségi állapotának megfelelő betöltetlen munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez a köztisztviselő nem járul hozzá.
(6) Ha a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott alkalmatlanság nem egészségügyi ok következménye, a köztisztviselő csak akkor menthető fel, ha feladatainak ellátására a munkáltató minősítési eljárásban alkalmatlannak minősítette.
(7) Az öregségi nyugdíjra jogosult vagy rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesülő köztisztviselőt, ha e jogcímen felmentését kezdeményezi, a közigazgatási szerv köteles az (1) bekezdés d) pontja alapján felmenteni. E jogcímen a köztisztviselő kezdeményezésére csak egy alkalommal kötelező a felmentés.
(8) Ha a közigazgatási szerv jogutód nélkül szűnik meg, akkor a közszolgálati jogviszony megszüntetésével, valamint a 20/A. § (2), (5) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a közigazgatási szerv felügyeleti szerve hozza meg.
(9) Amennyiben a körjegyzőség megszűnik, illetve a körjegyzőségbe tartozó önkormányzatok megváltoznak és e változás következtében a körjegyzői tisztségre új pályázat kiírására kerül sor, vagy a polgármesteri hivatal megszűnik és az érintett önkormányzat részvételével körjegyzőség alakul, illetve területszervezési intézkedés következtében önkormányzat szűnik meg vagy jön létre, ez olyan átszervezésnek minősül, amely alapján a jegyző közszolgálati jogviszonya felmentéssel a 17. § (1) bekezdés c) pontja alapján szüntethető meg.”
17. § A Ktv. 17/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17/B. § (1) Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a közigazgatási szervben a 17. § (1) bekezdésének a)-c) pontja alapján - harminc napon belül - felmentésre tervezett köztisztviselők száma
a) 20 főnél kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 5 fő,
b) 20-nál több és 100-nál kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 10 fő,
c) 100 vagy annál több, de 300-nál kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább a köztisztviselők 10%-a,
d) 300 vagy annál több köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 30 fő.
Az a)-d) pontban meghatározott rendelkezések alkalmazása szempontjából a köztisztviselők és a munkaviszonyban állók létszámát össze kell számítani.
(2) A közigazgatási szerv a csoportos létszámcsökkentés végrehajtása során köteles a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv véleményét kikérni.
(3) A közigazgatási szerv a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntésről az érintett köztisztviselőket, továbbá a közigazgatási szerv székhelye szerint illetékes munkaügyi központot a felmentés közlését megelőzően legalább harminc nappal írásban tájékoztatja. A közigazgatási szerv a munkaügyi központtal köteles közölni a létszámcsökkentéssel érintett köztisztviselők nevét, utolsó munkakörét, szakképzettségét, átlagkeresetét.
(4) Ha a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás közlésének időpontjában a köztisztviselő felmentési tilalom alatt áll, a felmentés csak a védelem megszűnését követően közölhető.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatási kötelezettség - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a jogutód nélkül megszűnő közigazgatási szerv felügyeleti szervét terheli.
(6) A (2)-(3) bekezdésben foglaltak megszegésével közölt felmentés érvénytelen.”
18. § (1) A Ktv. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A köztisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az időtartamra átlagkeresetre jogosult. A 21. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabály nem alkalmazható a munkavégzési kötelezettség alól mentesített köztisztviselővel szemben.”
(2) A Ktv. 18. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés tartamára kifizetett átlagkereset akkor sem követelhető vissza, ha a köztisztviselő ez idő alatt munkavégzéssel járó jogviszonyt létesít.”
19. § (1) A Ktv. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A végkielégítés összege, ha a felmentett köztisztviselő közszolgálati jogviszonyban töltött ideje legalább
a) három év: egyhavi,
b) öt év: kéthavi,
c) nyolc év: háromhavi,
d) tíz év: négyhavi,
e) tizenhárom év: öthavi,
J) tizenhat év: hathavi,
g) húsz év: nyolchavi
- a felmentési idő kezdetekor irányadó - illetményének megfelelő összeg. A végkielégítés mértéke négyhavi illetmény összegével emelkedik, ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság [19/A. § (1) bek. a) pont] megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. A kifizetett végkielégítés összegét fel kell tüntetni a közszolgálati igazoláson.”
(2) A Ktv. 19. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ismételten létesített közszolgálati jogviszony felmentéssel történő megszűnésekor a végkielégítés alapjául a korábbi végkielégítést követően közszolgálati jogviszonyban töltött időt lehet csak figyelembe venni. A 11. § (2) bekezdése szerint határozott időre létesített közszolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetése esetén a végkielégítés összegének meghatározásánál a kinevezés és a felmentés közötti időtartamot kell figyelembe venni.”
(3) A Ktv. 19. §-a (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(5) A (3) és (4) bekezdés alkalmazása szempontjából közszolgálati jogviszonyban töltött időnek minősül:]
„b) áthelyezés esetén a költségvetési szervnél közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, illetve 1992. július 1-jéig bármely munkáltatónál munkaviszonyban,”
(4) A Ktv. 19. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetet a munkavégzési kötelezettséggel járó utolsó munkanapon, a végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni. A hivatali szerv vezetője azonban - a köztisztviselő kérelmére - úgy is dönthet, hogy a végkielégítés összegének kifizetésére is az utolsó munkában töltött napon kerüljön sor.”
20. § (1) A Ktv. 20/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a közigazgatási szervnél alkalmazott köztisztviselőt közszolgálati jogviszonyából a 17. § (1) bekezdésének a)-c), illetve (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott ok miatt mentik fel, legfeljebb a felmentési idő tartamára beleegyezésével tartalékállományba kell helyezni - feltéve, hogy a 17. § (4) bekezdése szerinti munkakör-felajánlás nem vezet eredményre - abból a célból, hogy számára másik közigazgatási szervnél képzettségének, besorolásának megfelelő köztisztviselői állást ajánljanak fel. Ha a köztisztviselő a tartalékállományba helyezéséhez nem járul hozzá, vagy kérésére a tartalékállományból törlik, a reá irányadó végkielégítés felére jogosult. A közszolgálati jogviszony megszűnésével a tartalékállományba helyezés is megszűnik.”
(2) A Ktv. 20/A. §-ának (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A tartalékállományba helyezés nem érinti a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyából eredő jogokat, illetve kötelezettségeket.
(7) Meg kell szüntetni a tartalékállományba helyezést, ha hat hónapon belül:
a) a köztisztviselőt új munkakörbe helyezik át;
b) a köztisztviselő tartalékállományból való törlését kéri.”
21. § (1) A Ktv. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Köztisztviselő nem lehet - törvényben meghatározott egyéb megbízatásokon túl - helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely az őt alkalmazó közigazgatási szerv illetékességi területén működik.”
(2) A Ktv. 21. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Másik jegyző helyettesítése céljából - a képviselő-testületek megállapodása alapján - a jegyző további egy közszolgálati jogviszonyt létesíthet.”
(3) A Ktv. 21. §-a (5) bekezdésének a)-b) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:
[(5) A köztisztviselő]
„a) nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné;
b) pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az országgyűlési, illetve a helyi önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat;”
22. § A Ktv. 22. §-át követően az alábbi címmel és a következő 22/A-22/B. §-sal egészül ki:
„Vagyonnyilatkozat
22/A. § (1) Az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából a (7)-(8) bekezdésben meghatározott köztisztviselő (a továbbiakban együtt: nyilatkozattételre köteles köztisztviselő) a 6. számú melléklet szerinti adattartalommal, az e törvényben meghatározott eljárási szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesz (a továbbiakban: köztisztviselői vagyonnyilatkozat), illetőleg számot ad a megelőző vagyonnyilatkozatban foglaltakhoz képest bekövetkezett vagyongyarapodásáról és annak okáról. A nyilatkozattételre köteles köztisztviselő a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársára és gyermekére vonatkozóan is külön-külön vagyonnyilatkozatot tesz (a továbbiakban: hozzátartozói vagyonnyilatkozat), ha e törvény másként nem rendelkezik a köztisztviselői vagyonnyilatkozatra vonatkozó szabályok szerint.
(2) A köztisztviselői vagyonnyilatkozat és a hozzátartozói vagyonnyilatkozat (a továbbiakban együtt: vagyonnyilatkozat) egymástól elkülönülő, személyi adatokat (a továbbiakban: személyi rész) és a nyilatkozatot tartalmazó (a továbbiakban: vagyoni rész) részekből áll.
(3) A nyilatkozattételre köteles köztisztviselő a személyi részeket két példányban tölti ki, amelyekből egy-egy példányt külön-külön zárt borítékban helyez el. A zárt borítékokat átadja a munkáltatói jogkör gyakorlójának, aki a borítékokra rávezeti a közszolgálati alapnyilvántartásban számára megállapított technikai azonosító kódját. A köztisztviselő a másik példányt magánál tartja.
(4) A nyilatkozattételre köteles köztisztviselő a köztisztviselői vagyonnyilatkozat vagyoni részét három példányban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat vagyoni részét kettő példányban tölti ki. A köztisztviselői vagyonnyilatkozat vagyoni részének két példányát, illetve a hozzátartozói vagyonnyilatkozat vagyoni részének egy példányát zárt borítékban átadja a munkáltatói jogkör gyakorlójának, aki a borítékokra rávezeti a közszolgálati alapnyilvántartásban számára megállapított technikai azonosító kódját. A zárt borítékban elhelyezett és átadott vagyoni részek minden oldalát a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő a nyilatkozattétel dátumával látja el. A köztisztviselő a köztisztviselői vagyonnyilatkozat, illetve a hozzátartozói vagyonnyilatkozat vagyoni részeinek harmadik, illetve második példányát magánál tartja. A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban igazolja a vagyonnyilatkozat személyi és vagyoni részének átvételét.
(5) A köztisztviselői vagyonnyilatkozat vagyoni részének két példányából egyet a munkáltatói jogkör gyakorlója zárt borítékban magánál tart, a másikat, valamint a hozzátartozói vagyonnyilatkozat vagyoni részének példányát zárt borítékban a 22/B. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint kezeli.
(6) A közigazgatási szerv valamennyi nyilatkozattételre köteles köztisztviselőjének vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratát az egyéb iratoktól elkülönítetten és együttesen kell a közigazgatási szerven belül kezelni.
(7) A nyilatkozattételre köteles köztisztviselő, valamint a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs, gyermek a vagyonnyilatkozat személyi részéhez külön felhatalmazást csatol, amelyben felhatalmazza a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal), hogy a rájuk vonatkozó vagyonnyilatkozatban foglaltak ellenőrzése céljából, az ahhoz szükséges mértékben személyes adataikat kezelje. A felhatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
(8) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettséget
a) a nem képviselő kormánytag és a politikai államtitkár évente,
b) a közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, az államtitkári, helyettes államtitkári juttatásban részesülő köztisztviselő, valamint a főtisztviselő évente,
c) a főosztályvezető, a főosztályvezető-helyettes, az osztályvezető, a kormány-, illetve a miniszteri (fő)tanácsadó, továbbá a politikai (fő)tanácsadó kétévente,
d) a főjegyző és a jegyző kétévente,
e) az 1957. évi IV. törvény 3. §-ának (3) bekezdésében meghatározott államigazgatási ügyben döntés meghozatalára jogosult köztisztviselő kétévente,
f) a közbeszerzési eljárásban közreműködő köztisztviselő kétévente,
g) a költségvetési és egyéb pénzeszközökkel, az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás tekintetében döntési jogosultsággal rendelkező, illetőleg a pénzeszközök felhasználására, valamint a gazdálkodás ellenőrzésére jogosult köztisztviselő kétévente,
h) az a)-g) pont hatálya alá nem tartozó, de a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, továbbá az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletek szerint nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett köztisztviselő kétévente
köteles megtenni. Az e)-h) pontokban meghatározott feltételek alapján a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket a szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) mellékletében kell feltüntetni.
(9) A (8) bekezdésben fel nem sorolt köztisztviselő az e törvényben meghatározott szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tehet.
(10) A vagyonnyilatkozatot a kötelezettség esedékessé válásának évében március 31-éig kell megtenni az azt megelőző év december 31-ei állapotára vonatkozóan. Köztisztviselői, főtisztviselői, vezetői kinevezés, vezetői megbízás esetén a munkáltatói intézkedést megelőző év december 31-ei állapotára vonatkozóan kell teljesíteni a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséget.
(11) A köztisztviselői vagyonnyilatkozat vagyoni részének átadását követően hatvan napon belül a munkáltatói jogkör gyakorlója azt a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő jelenlétében összeveti a legutolsó vagyonnyilatkozatának vagyoni részével. Ha a munkaviszonyból, illetve egyéb jogviszonyból származó jövedelme vagy a munkáltató által ismert törvényes forrásból származó jövedelme a vagyongyarapodásra magyarázatot nem ad, a közigazgatási szerv vezetője a köztisztviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat személyi részei, valamint a (7) bekezdésben meghatározott felhatalmazást tartalmazó borítékok megküldésével a köztisztviselői vagyonnyilatkozatok vagyoni részei összevetésének napjától számított tizenöt napon belül ellenőrzési eljárást kezdeményez a Hivatalnál. Az ellenőrzési eljárás kezdeményezése előtt a köztisztviselőt meg kell hallgatni. Az összevetésről, a köztisztviselő meghallgatásáról, illetve az eljárás kezdeményezéséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy példányát a köztisztviselőnek át kell adni.
(12) A munkáltatói jogkör gyakorlója a (8) bekezdésben meghatározott időponttól függetlenül is vagyonnyilatkozat tételére kötelezheti a nyilatkozattételre köteles köztisztviselőt, ha olyan bejelentést tesznek vagyoni helyzetére vonatkozóan, amely szerint alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása közszolgálati jogviszonyából, illetve a munkáltató által ismert törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható. Nem lehet soron kívül nyilatkozat tételére kötelezni a köztisztviselőt, ha a bejelentő névtelen, illetve a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényt, illetve körülményt tartalmaz, amelyre nézve a munkáltatói jogkör gyakorlója már korábban nyilatkozat tételére hívta fel a nyilatkozattételre köteles köztisztviselőt. A soron kívüli vagyonnyilatkozat átadására, kezelésére, összevetésére, az ellenőrzési eljárás kezdeményezésére és lefolytatására az általános szabályok az irányadók.
(13) A köztisztviselői vagyonnyilatkozatba jogosult betekinteni saját beosztottjai tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója, a hivatali szervezet vezetője és a miniszter, a képviselő-testület hivatalában a jegyző, a jegyző tekintetében a polgármester, illetve a 22/B. § (3) bekezdésében meghatározott ellenőrzési eljárás esetén az ellenőrzést lefolytató köztisztviselő, közszolgálati jogvitával összefüggésben a bíróság, saját vagyonnyilatkozatába a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatba jogosult betekinteni a 22/B. § (3) bekezdésében meghatározott ellenőrzési eljárás esetén az ellenőrzést lefolytató köztisztviselő, közszolgálati jogvitával összefüggésben a bíróság, saját vagyonnyilatkozatába a hozzátartozó.
(14) Ha a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő a vagyonnyilatkozat tételére vonatkozó kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában szándékosan a valóságnak meg nem felelő lényeges adatot, tényt közöl, avagy a vagyonnyilatkozatát és a személyes adat kezelésére vonatkozó felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja, a közszolgálati jogviszonyát - kivéve a (8) bekezdés a) pontjában meghatározott személyeket - azonnali hatállyal a törvény erejénél fogva meg kell szüntetni.
(15) A (14) bekezdés alapján nem szüntethető meg a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő közszolgálati jogviszonya, ha a vagyonnyilatkozat tételére, illetőleg a felhatalmazás csatolására, valamint a vagyonnyilatkozatban szereplő valamely adat közlésére vonatkozó kötelezettségét önhibáján kívül eső okból nem teljesíti.
(16) A vagyonnyilatkozatban foglalt adatokról harmadik személynek csak a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő, illetőleg a rá vonatkozó adatok tekintetében a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs, gyermek írásbeli hozzájárulásával adható tájékoztatás. A közszolgálati jogviszony megszűnésekor a köztisztviselői vagyonnyilatkozatot, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat személyi részét a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő részére vissza kell adni. A nyilatkozattételre köteles köztisztviselővel közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs, gyermek számára a hozzátartozói vagyonnyilatkozat személyi részét vissza kell adni, ha a közös háztartásban élés megszűnik. Közigazgatási szervek közötti áthelyezés esetén a vagyonnyilatkozat szempontjából úgy kell eljárni, mintha a közszolgálati jogviszony megszűnt volna és a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő új jogviszonyt létesítene.
(17) A munkáltatói jogkör gyakorlója, valamint a Hivatal vezetője - saját eljárásuk körében - felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatot az adatvédelmi szabályoknak megfelelően kezeljék és az abban foglaltakat a (13) bekezdésben meghatározott személyeken kívül más ne ismerhesse meg. A vagyonnyilatkozat munkahelyi kezelésének adatvédelmi szabályait a helyi közszolgálati adatvédelmi szabályzatban kell meghatározni.
22/B. § (1) A 22/A. § (11) bekezdésében említett ellenőrzési eljárást a belügyminiszter által irányított Hivatal folytatja le. A Hivatal központi hivatali szerv. Helyettes államtitkári besorolású vezetőjét a belügyminiszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki határozatlan időre. Minisztériumi főosztályvezetői besorolású helyettesét a belügyminiszter nevezi ki határozatlan időre. A vagyonnyilatkozat tételére, a Hivatal szervezetére, működésére, valamint az ellenőrzési eljárás lefolytatására vonatkozó részletszabályokat a Kormány állapítja meg.
(2) A 22/A. § (5) bekezdésében meghatározott vagyoni részek egy-egy példányát zárt borítékban a közigazgatási szerv vezetője megküldi a Hivatalnak, amelyet 10 évig, de legfeljebb a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának fennállásáig kell megőrizni. A vagyoni részek adatait a Hivatal elektronikus nyilvántartási rendszerben is tárolhatja a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából. Az adatokat a nyilatkozattételre köteles köztisztviselővel szembeni eljárás támogatására kezelheti. Az adatok számítógépes nyilvántartása más adatrendszerrel nem kapcsolható össze, abból az ellenőrzési eljárással össze nem függő feldolgozás nem kezdeményezhető. A határidőt követően a vagyoni részek adatait meg kell semmisíteni, a számítógépes nyilvántartásból törölni kell. A közös háztartásban élés megszűnése esetén a 22/A. § (16) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni és az adatokat a számítógépes nyilvántartásból törölni kell.
(3) Ellenőrzési eljárás kezdeményezése esetén a Hivatal a vagyonnyilatkozat személyi részeiben feltüntetett adatok segítségével egymáshoz rendeli a személyi és a vagyoni részek adatait és lefolytatja az ellenőrzési eljárást. Az ellenőrzési eljárást hat hónapon belül be kell fejeznie és a befejezést követően a személyi és a vagyoni részek egymáshoz rendelését megszünteti és a személyi részekben foglalt adatokat tartalmazó iratot a közigazgatási szerv vezetője részére visszaküldi és a személyi részek adatait a számítógépes nyilvántartásból is törli.
(4) A nyilatkozattételre köteles köztisztviselő a 22/A. § (1) bekezdésében meghatározott személyekre vonatkozóan, valamint a vele közös háztartásban élő hozzátartozó a reá vonatkozó rész tekintetében betekinthet a Hivatalnál vezetett, a személyi és vagyoni részt tartalmazó nyilvántartásba, valamint az (5) bekezdésben foglaltak szerint beszerzett adatokba, függetlenül az adatok nyilvántartásának módjától.
(5) Az ellenőrzési eljárás célja a vagyongyarapodás okának megállapítása. A Hivatal feladatkörében eljárva:
a) a nyilatkozattételre köteles köztisztviselőt, a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársat és gyermeket, valamint más személyeket meghallgathat,
b) szakértőt rendelhet ki,
c) más szervektől, személyektől adatokat szerezhet be.
A meghallgatni kívánt személyek nem kötelesek nyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozatot adó meghallgatásának a megkísérlése kötelező. A megkeresett személyek, szervek az adatszolgáltatásnak a reájuk vonatkozó általános szabályok szerint kötelesek eleget tenni. Eljárásainak megállapításairól a Hivatal a munkáltatót értesíti. A jogkövetkezmények levonása a munkáltató feladata.
(6) A Hivatal az (5) bekezdés alapján átvett adatokat - feltéve, ha megállapításai alapján munkajogi vagy büntetőjogi eljárás nem indul - a 22/A. § (11) bekezdésében meghatározott eljárás befejezése után tovább nem kezelheti, azokat meg kell semmisíteni.”
23. § A Ktv. III. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„A KÖZTISZTVISELŐI ÉLETPÁLYA
A közszolgálati jogviszony tartalma”
24. § A Ktv. 24. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pályakezdő köztisztviselő - a 27. § (3)-(4) bekezdései kivételével - gyakornoki besorolást kap.
(2) A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő
a) egy év gyakornoki besorolásban töltött idő után fogalmazó,
b) három év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után tanácsos,
c) nyolc év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető-tanácsos,
d) tizenhat év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főtanácsos,
e) huszonöt év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető-főtanácsos
besorolást kap.
(3) A középiskolai végzettségű köztisztviselő
a) két év gyakornoki besorolásban töltött idő után előadó,
b) tizenkét év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főelőadó,
c) harmincegy év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főmunkatárs
besorolást kap.”
25. § (1) A Ktv. 25. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A köztisztviselőt - a 24. §-ban meghatározott közszolgálati jogviszonyban töltött idő megszerzését követően magasabb besorolási fokozatba kell sorolni, ha]
„a) a feladatainak ellátására - a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év kivételével - legalább „alkalmas” minősítést kap, és”
(2) A Ktv. 25. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A köztisztviselőnek fogalmazó besorolásához egy éven belül, előadó besorolásához két éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tennie. Közigazgatási alapvizsgát - ha jogszabály előírja - nem közszolgálati jogviszonyban álló is tehet.”
(3) A Ktv. 25. §-ának (7)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (10)-(11) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A köztisztviselőnek a tanácsos besorolásához közigazgatási szakvizsgát kell tennie. Közigazgatási szakvizsga hiányában a köztisztviselő nem sorolható a tanácsos besorolási fokozatba.
(8) Közigazgatási szakvizsgát az az I. besorolási osztályba sorolt köztisztviselő tehet, aki közigazgatási alapvizsgát tett vagy az alól mentesült, közigazgatási szervnél szerzett legalább kétéves gyakorlattal rendelkezik és részt vett a jogszabály által meghatározott felkészítő tanfolyamon. A jegyző, főjegyző és a vezetői megbízással, kinevezéssel rendelkező köztisztviselő közigazgatási szervnél szerzett gyakorlat nélkül is tehet közigazgatási szakvizsgát.
(9) E törvény alkalmazásában közigazgatási szakvizsgával egyenértékű a jogi szakvizsga, valamint az OKV elnöksége által teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat és az annak alapján adott mentesítés. Az OKV elnöksége részben is közigazgatási jellegűnek minősítheti a köztisztviselő tudományos fokozatát, ebben az esetben a köztisztviselő a közigazgatási szakvizsgának abból a részéből tesz vizsgát, amelyre a mentesítés nem vonatkozik.
(10) Közigazgatási szakvizsgát - ha jogszabály előírja - nem közszolgálati jogviszonyban álló is tehet, feltéve, ha közigazgatási alapvizsgát tett vagy állam- és jogtudományi doktori, igazgatásszervezői, okleveles közgazdász képesítést, illetve a Rendőrtiszti Főiskolán oklevelet szerzett.
(11) Az (1) bekezdés c) pontjában említett feltételek a köztisztviselő feladatának ellátásához nélkülözhetetlen ismeretek - képzés, továbbképzés, átképzés formájában történő - megszerzésére irányulhatnak.”
26. § A Ktv. 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a köztisztviselő olyan felsőfokú iskolai végzettséget szerez, amely nem szerepel a feladatköréhez szükséges képesítési előírások között, de a köztisztviselő a szakképesítési előírásoknak megfelel, az új végzettségének megfelelően kell átsorolni.”
27. § (1) A Ktv. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a következő besorolási fokozathoz jogszabály, illetve a közigazgatási szerv nem írt elő feltételeket [25. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja], de a köztisztviselő legalább féléves képzési időszak alatt, az adott szervezetben hasznosítható új ismereteket szerez, vagy „kiválóan alkalmas” minősítést kap, illetve kimagasló munkát végez, őt az előírt várakozási idő lejárta előtt eggyel magasabb besorolási fokozat legalacsonyabb fizetési fokozatába lehet sorolni.”
(2) A Ktv. 27. §-a az alábbi (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Azt a köztisztviselőt, aki állam- és jogtudományi doktori, igazgatásszervezői, okleveles közgazdász képesítést, illetve a Rendőrtiszti Főiskolán oklevelet szerzett, a fogalmazó besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába kell sorolni, akkor is, ha közszolgálati jogviszonyban töltött ideje az e besorolási fokozathoz előírt időtartamot nem éri el.
(4) Azt a pályakezdő köztisztviselőt, aki bizonyítványát, oklevelét kiváló vagy annak megfelelő minősítéssel szerezte meg, a fogalmazó besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába, illetve előadó besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába kell sorolni.
(5) A (3)-(4) bekezdésben meghatározott besorolás esetén a köztisztviselő mindaddig nem léphet magasabb besorolási fokozatba, ameddig a közszolgálati jogviszonyban töltött ideje, illetve a munkáltatói intézkedés alapján arra jogosultságot nem szerez.”
28. § A Ktv. 29. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a tanácsosi vagy annál magasabb besorolású köztisztviselő kinevezésekor, áthelyezésekor, átsorolásakor nem rendelkezik közigazgatási szakvizsgával, akkor őt a 23. § rendelkezésének megfelelően kell besorolni. A közigazgatási szakvizsgát kinevezésének, áthelyezésének, átsorolásának időpontjától számított három éven belül köteles letenni. A határidő számítására a 25. § (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. A határidő eredménytelen elteltét követően a köztisztviselő magasabb fizetési, besorolási fokozatba nem sorolható a közigazgatási szakvizsga teljesítéséig. A közigazgatási szakvizsga teljesítése után a 23. § rendelkezésének megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani.
(6) Ha a gyakornoki vagy fogalmazói besorolású köztisztviselő kinevezésekor, áthelyezésekor nem rendelkezik közigazgatási szakvizsgával, akkor a 25. § (7) és (8) bekezdése szerint köteles közigazgatási szakvizsgát tenni.”
29. § A Ktv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) A hivatali szervezet vezetője a tartósan kiemelkedő munkát végző felsőfokú iskolai végzettségű, közigazgatási szakvizsgával rendelkező köztisztviselőnek címzetes vezető-tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi, a középiskolai végzettségű köztisztviselőnek címzetes főmunkatársi címet adományozhat.
(2) Címzetes vezető-tanácsosi cím a legalább 5, címzetes főtanácsosi cím a legalább 12, címzetes vezető-főtanácsosi cím a legalább 20, címzetes főmunkatársi cím a legalább 18 év közszolgálati jogviszonyban töltött idővel rendelkező köztisztviselőnek adományozható.
(3) A köztisztviselő a címzetes vezető-tanácsosi címmel a vezető-tanácsos besorolási fokozat 7-es fizetési fokozatába, a címzetes főtanácsosi címmel a főtanácsos besorolási fokozat 11-es fizetési fokozatába, a címzetes vezető-főtanácsosi címmel a vezető-főtanácsos besorolási fokozat 14-es fizetési fokozatába, a címzetes főmunkatársi címmel a főmunkatárs besorolási fokozat 14-es fizetési fokozatába kerül. Ha a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyban töltött idő alapján eléri a címmel járó besorolási, fizetési fokozatot, akkor a cím megszűnik és a köztisztviselő további előmenetelére az általános szabályok az irányadók.
(4) Ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya nyugdíjazás miatt szűnik meg, a besorolására, valamint a cím viselésére, vezetői beosztására utaló megnevezést nyugdíjasként is viselheti.”
30. § A Ktv. 30/A. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Szakmai tanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, legalább 5 éves közigazgatási gyakorlattal és közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező köztisztviselőnek; szakmai főtanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, legalább 10 éves közigazgatási gyakorlattal és közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező köztisztviselőnek adományozható, aki „kiválóan alkalmas” minősítésű.
(3) A szakmai tanácsadó, illetve szakmai főtanácsadó a közigazgatási szervre vonatkozó szabályok szerint vezetői pótlék nélkül számított főosztályvezető-helyettesi, illetve főosztályvezetői illetményre jogosult. Vezető esetében az alapilletményt és az illetménykiegészítést a címe alapján, a vezetői pótlékot a vezetői beosztásának megfelelő illetményrendszer szerinti alapilletmény figyelembevételével kell megállapítani.”
31. § A Ktv. a 30/A. §-t követően a következő 30/B. §-sal egészül ki:
„30/B. § (1) A miniszterelnök - a belügyminiszter javaslatára - határozatlan időre címzetes főjegyzői címet adományozhat annak a tartósan kiemelkedő szakmai munkát végző jegyzőnek - ide nem értve az aljegyzőt -, aki
a) a cím adományozását megelőző tíz évben folyamatosan jegyzői, körzetközponti jegyző esetében legalább öt éve körzetközponti jegyzői tisztséget tölt be;
b) „kiválóan alkalmas” minősítésű;
c) a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetőjének támogató véleményével rendelkezik.
A cím adományozására, valamint a (3) bekezdésben meghatározott címadományozási juttatás kifizetésére minden évben a Köztisztviselők Napja alkalmából kerül sor.
(2) A miniszterelnök a körzetközponti jegyzőnek címzetes főjegyzői címet adományoz, ha a jegyző az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt feltételeknek megfelel.
(3) A címzetes főjegyző címe alapján évente egyszeri címadományozási juttatásra jogosult, melynek összege a költségvetési törvényben megállapított köztisztviselői illetményalap huszonnégyszerese. A címadományozási juttatás összegét és járulékait a központi költségvetés a Belügyminisztérium fejezeten belül, a tárca fejezeti kezelésű előirányzataként biztosítja.
(4) A címzetes főjegyzői cím adományozását a képviselő-testület a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője útján kezdeményezheti, aki a javaslatot köteles a saját és a jegyzői szakmai érdek-képviseleti szerv véleményével ellátva a belügyminiszterhez felterjeszteni. A cím adományozását a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője is kezdeményezheti, de ilyenkor ki kell kérnie a képviselő-testület, illetve a jegyzői szakmai érdek-képviseleti szerv véleményét.
(5) Nem jogosult a jegyző, valamint a körzetközponti jegyző a címzetes főjegyzői címre és a címadományozási juttatásra, ha a jegyzői közszolgálati jogviszonya - a (6) bekezdésben foglalt eseteket kivéve - megszűnt, illetve körzetközponti jegyzői feladatokat már nem lát el.
(6) A címzetes főjegyzői címet továbbra is használhatja és az a) pontban foglalt esetet kivéve a (3) bekezdésben meghatározott címadományozási juttatásra jogosult az,
a) akinek közszolgálati jogviszonya nyugállományba helyezése miatt szűnt meg;
b) aki a cím adományozását követően jegyzői közszolgálati jogviszonyát megszünteti és az azt követő munkanapon másik jegyzői közszolgálati jogviszonyt létesít.
(7) A címzetes főjegyzői címet vissza kell vonni attól, aki az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott feltétellel már nem rendelkezik, vagy akivel szemben jogerős fegyelmi büntetést szabtak ki. Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel hiánya esetén a képviselő-testület köteles haladéktalanul kezdeményezni a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője útján a cím visszavonását. A képviselő-testület kezdeményezheti a cím visszavonását attól is, aki etikai vétséget követett el. Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltétel hiánya esetén a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalvezető kezdeményezi a cím visszavonását.
(8) A belügyminiszter javaslatára a címet a miniszterelnök vonja vissza.
(9) A belügyminiszter javaslatára a miniszterelnök eltilthatja a cím viselésétől azt a nyugdíjas jegyzőt, aki a cím viselésére érdemtelenné vált.
(10) A címre való jogosultság megszűnése, a cím visszavonása a már kifizetett címadományozási juttatást nem érinti.
(11) A főjegyző részére is megállapítható a címadományozással együtt járó külön címadományozási juttatás. A juttatás megállapítására, illetve visszavonására az (1), (3)-(4), (7)-(8) és (10) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a cím viselésére nem jogosult.
(12) A címzetes főjegyzői cím adományozásának, megszűnésének és visszavonásának eljárási szabályait a belügyminiszter állapítja meg.”
32. § A Ktv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) A köztisztviselő - külön törvényben írtakon túlmenően - osztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi, főosztályvezetői megbízást kaphat közigazgatási szerv, illetve a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység vezetésére. Legfeljebb kettő főosztályvezető-helyettesi megbízás - a főosztályvezető helyettesítésére - szervezeti egység vezetése nélkül is adható, ha a főosztályvezetőt a főosztály vezetésén túlmenően egyéb rendszeres feladat ellátásával is megbízták, vagy a főosztály létszáma, illetve belső szervezeti tagozódása ezt indokolttá teszi. Megbízás esetén a vezető részére a vezetői beosztással kapcsolatos munkaköri leírását át kell adni.
(2) Vezetői megbízást, kinevezést csak felsőfokú iskolai végzettségű, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a szakvizsga alól adott OKV elnökségi teljes körű mentesítéssel rendelkező köztisztviselő kaphat. Vezetői megbízást, kinevezést közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező köztisztviselő is kaphat egy alkalommal azzal a feltétellel, hogy a szakvizsgát a vezetői megbízástól, kinevezéstől számított egy éven belül le kell tennie. A szakvizsga-kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt a vezetői megbízás, kinevezés a törvény erejénél fogva megszűnik. A határidőbe nem számíthatók be a 25. § (4) bekezdésében meghatározott időtartamok.
(3) A köztisztviselő a 25. § (1) bekezdésében előírt feltételek teljesítése esetén vezetői megbízatásának ideje alatt is magasabb besorolási fokozatba lép.
(4) A jegyző, főjegyző előmenetelére a (3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(5) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a vezetői megbízás határozatlan időre szól és külön indokolás nélkül azonnali hatállyal visszavonható, illetőleg a megbízásról a köztisztviselő bármikor indokolás nélkül harmincnapos lemondási idő megjelölésével lemondhat. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
(6) A vezetői megbízásról történt lemondás esetén a köztisztviselőnek az (5) bekezdésben meghatározott időtartam alatt ugyanannál vagy másik közigazgatási szervnél végzettségének, képzettségének megfelelő másik vezetői vagy ennek hiányában köztisztviselői munkakört kell felajánlani. A köztisztviselő elfogadó nyilatkozata esetén őt az új munkakörének megfelelően be kell sorolni, és besorolásának megfelelő illetményre jogosult.
(7) A vezetői megbízásról lemondást közszolgálati jogviszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a felajánlott állást a köztisztviselő elutasítja. Ilyenkor a 16. § rendelkezései az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a lemondási idő kezdete a vezetői megbízásról szóló lemondásban megjelölt nap, ennek hiányában a lemondás kézbesítésének napja. A munkakör jegyzőkönyvi átadás-átvételét követően a köztisztviselőt a munkavégzési kötelezettsége alól mentesíteni kell, erre az időre átlagkeresetre jogosult.
(8) A vezetői megbízás visszavonása esetén - a (2) bekezdést, az 50. § (2) bekezdés g) pontját, valamint az 58/A. § (6) bekezdését kivéve - a köztisztviselőnek a visszavonást követően legalább harminc napon belül ugyanannál, vagy másik közigazgatási szervnél végzettségének, képzettségének megfelelő másik vezetői vagy ennek hiányában köztisztviselői munkakört kell felajánlani. A harmincnapos időtartamra a köztisztviselő vezetői megbízásának megfelelő illetményre jogosult. Ha a köztisztviselő a felajánlott munkakört elfogadja, akkor új munkakörének megfelelően be kell sorolni, és amennyiben korábbi illetménye magasabb az új munkaköre szerinti illetményénél - kivéve, ha a vezetői megbízás visszavonására külszolgálatra történő kirendelés miatt került sor - hat hónapig a korábbival azonos illetményre, illetőleg - feltéve, ha ilyet részére megállapítottak - államtitkári, helyettes államtitkári juttatásra, azt követően besorolásának megfelelő illetményre jogosult. A különbözetet a foglalkoztató közigazgatási szervnek kell biztosítania.
(9) Ha a köztisztviselő a felajánlott állást elutasítja, akkor a vezetői megbízás visszavonását a közszolgálati jogviszonyból történő felmentésnek kell tekinteni és a felmentési idő kezdete a vezetői megbízás visszavonásának napja. A munkakör jegyzőkönyvi átadását-átvételét követően a köztisztviselőt munkavégzési kötelezettsége alól mentesíteni kell, a mentesítés idejére átlagkeresetre jogosult.”
33. § A Ktv. a 31. §-t követően a következő címmel és az alábbi 31/A-31/F. §-sal egészül ki:
„A kiemelt főtisztviselői kar
31/A. § (1) A kormányzati munka összkormányzati szemléletének erősítését, az államháztartás működtetésének hatékonyságát, az európai integrációval összefüggő tevékenység eredményességének, a vezetés és az irányítás hatékonyságának emelését, valamint a közigazgatási stratégiai döntések előkészítését kiemelt főtisztviselői kar (a továbbiakban: főtisztviselői kar) szolgálja. A főtisztviselői kar létszámát a Kormány évenként határozza meg oly módon, hogy az nem haladhatja meg a 300 főt, s nem lehet kevesebb, mint a korábban megállapított létszám 90%-a.
(2) A főtisztviselői kart olyan köztisztviselők alkotják, akiket a miniszterelnök kormányzati főtisztviselővé nevezett ki. A főtisztviselői kinevezés - pályázat, a köztisztviselő munkáltatójának véleménye alapján - annak a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselőnek adható, aki a Miniszterelnöki Hivatalban, minisztériumban, illetve a kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló központi közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban áll, vagy sikeres pályázat alapján a főtisztviselői kinevezéssel egyidejűleg a felsorolt közigazgatási szervek valamelyikénél közszolgálati jogviszonyt létesít és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek megfelel. A főtisztviselői kinevezés határozatlan időre szól, az csak a (4) bekezdésben és a 31/D. §-ban meghatározott esetekben vonható vissza, vagy szűnhet meg. A pályázati kiírásban tájékoztatást kell adni a főtisztviselői kinevezéssel együtt járó kötelezettségekről.
(3) A főtisztviselő feladata, hogy munkakörének, beosztásának ellátása során segítse a közigazgatási stratégiai döntések, programok előkészítését és végrehajtását, az európai integrációval összefüggő kormányzati feladatok ellátását, és elvégezze a miniszterelnök - vagy megbízásából a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter - által esetenként meghatározott feladatokat.
(4) A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter köteles a főtisztviselők számára a feladataik, illetve főtisztviselői jogviszonyuk ellátásához szükséges továbbképzéseket megszervezni, amelyeken a főtisztviselő köteles részt venni. Ha a főtisztviselő a továbbképzésen egy éven belül két alkalommal neki felróható okból nem vesz részt, főtisztviselői kinevezése megszűnik.
(5) A főtisztviselők számára szervezett továbbképzés része a Miniszterelnöki Hivatal éves továbbképzési tervének. A főtisztviselők rendszeres továbbképzésének költségeit az éves költségvetési törvényben a Miniszterelnökség fejezetében külön kell biztosítani.
31/B. § A 31/A. § (2) bekezdésében meghatározott főtisztviselői kinevezés elnyeréséhez pályázatot kell benyújtani a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez. A pályázati feltételeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter - a belügyminiszterrel egyetértésben - állapítja meg, és gondoskodik azok közzétételéről. A pályázatok kezelésével, illetve a döntés előkészítésével kapcsolatos feladatokat a Miniszterelnöki Hivatal végzi.
31/C. § (1) A főtisztviselői kinevezés a köztisztviselő kinevezését, besorolását, vezetői megbízását, a (4) bekezdésben foglalt kivétellel munkakörét, munkavégzésének helyét nem érinti.
(2) A főtisztviselő alapilletményre jogosult, amelynek összege az illetményalap tizenháromszorosa. Az a)-c) pontban meghatározott főtisztviselőnek főtisztviselői illetménypótlék jár, amelynek mértéke
a) főosztályvezető esetében a főtisztviselői alapilletmény 25%-a,
b) helyettes államtitkár, helyettes államtitkári juttatású személy esetében a főtisztviselői alapilletmény 50%-a,
c) közigazgatási államtitkár, államtitkári juttatású személy esetében a főtisztviselői alapilletmény 100%-a.
A főtisztviselő illetménykiegészítésre, vezető főtisztviselő vezetői alapilletményre és egyéb illetménypótlékra nem jogosult. A főtisztviselő illetményéről a miniszterelnök a kinevezésben rendelkezik.
(3) A főtisztviselői kinevezéssel együtt járó személyi juttatás fedezetéül szolgáló előirányzat pénzügyi feltételeit az éves költségvetési törvénynek a Miniszterelnökség fejezetében kell biztosítani.
(4) A miniszterelnök döntése alapján a főtisztviselő kormányzati érdekből a köztársasági elnök kinevezési jogkörét nem érintve áthelyezhető - végzettségének, képzettségének megfelelően - a 31/A. § (2) bekezdésében meghatározott, illetőleg a Kormány által irányított egyéb szervhez. Az áthelyezéshez a főtisztviselő beleegyezése nem szükséges. A miniszterelnök döntéséről - az egyeztetés során - az áthelyezést megelőzően legalább 30 nappal korábban ki kell kérni a főtisztviselő munkáltatójának, valamint az új munkáltatójának a véleményét. A határozott időre szóló áthelyezés lejártát követően, ha a főtisztviselőt a miniszterelnök más szervhez nem helyezi át, a főtisztviselő felmentését kell kezdeményezni és a 31/D. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.
31/D. § (1) A közszolgálati jogviszony közös megegyezéssel, lemondással, a 15. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott áthelyezéssel történő megszüntetésével a főtisztviselői kinevezés is megszűnik. Megszűnik a főtisztviselői kinevezés a 31/A. § (2) bekezdésében meghatározott körbe nem tartozó közigazgatási szervhez történő áthelyezéssel is.
(2) A főtisztviselő felmentésének kezdeményezése esetén - választása szerint - közszolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, vagy rendelkezési állományba kell helyezni. A felmentés a főtisztviselői kinevezését is megszünteti.
(3) Ha a felmentésre a főtisztviselő nyugdíjazása miatt kerül sor, rendelkezési állományba nem helyezhető.
(4) Ha a közszolgálati jogviszony az (1) és a (2) bekezdésben nem említett ok miatt szűnik meg, az a főtisztviselői kinevezés elvesztését eredményezi.
(5) A főtisztviselő a főtisztviselői kinevezéséről bármikor indokolás nélkül, azonnali hatállyal lemondhat. A 31/E. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezési állományba helyezett főtisztviselő lemondása a főtisztviselői kinevezésről a közszolgálati jogviszonyát is megszünteti.
31/E. § (1) A Kormány a felmentett főtisztviselőnek a 31/A. § (1) bekezdésében meghatározott célú további foglalkoztatására rendelkezési állományt működtet. A rendelkezési állomány - ha a főtisztviselői kinevezés az e törvényben írt okból nem szűnik meg - öt évre szól. A rendelkezési állományba helyezett főtisztviselőt a Miniszterelnöki Hivatalhoz kell áthelyezni és felette a munkáltatói jogkört - a más szervhez történő áthelyezést kivéve - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter gyakorolja.
(2) A rendelkezési állomány időtartama alatt csak a 31/C. § (2) bekezdésében meghatározott főtisztviselői alapilletmény jár. Szabadságra, valamint a munkavégzéshez tartozó juttatásra - kivéve a (3) bekezdésben meghatározott munkavégzésre eső arányos részt - a főtisztviselő nem jogosult. A főtisztviselői alapilletmény pénzügyi fedezetét a Miniszterelnökség fejezetében külön előirányzatként kell biztosítani.
(3) A rendelkezési állományba helyezett főtisztviselőt a 31/A. § (2) bekezdésében meghatározott, illetőleg a Kormány által irányított egyéb szervhez munkavégzésre a miniszterelnök beoszthatja, vagy egyéb kormányzati célú feladattal megbízhatja. A munkavégzésre beosztás megváltoztatására, illetve módosítására a főtisztviselő beleegyezése nélkül is bármikor sor kerülhet. Ha a főtisztviselő e munkát nem fogadja el, főtisztviselői kinevezése megszűnik.
(4) A rendelkezési állomány időtartama lejártával a főtisztviselő számára végzettségének, képzettségének megfelelő másik köztisztviselői álláshely ajánlható fel, ha elfogadja, oda át kell helyezni, ellenkező esetben közszolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni. A felmentés a főtisztviselői kinevezését is megszünteti.
31/F. § Kiemelten fontos kormányzati érdekből a központi közigazgatási szerv területi és helyi szervénél közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő is sikeres pályázat alapján kaphat főtisztviselői kinevezést. Főtisztviselői jogviszonyára a 31/A. §, 31/B. §, 31/C. § (1) és (3)-(4) bekezdés, 31/D-E. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A 31/C. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy számára főtisztviselői illetménypótlék nem jár.”
34. § A Ktv. 32. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Főtanácsadói munkakör ellátására megbízás annak a köztisztviselőnek adható, aki feladata ellátásához szükséges szakirányú egyetemi végzettséggel, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a közigazgatási szakvizsga alól adott OKV elnökségi teljes körű mentesítéssel és legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(5) Tanácsadói munkakör ellátására megbízás annak a köztisztviselőnek adható, aki feladata ellátásához szükséges szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a közigazgatási szakvizsga alól adott OKV elnökségi teljes körű mentesítéssel és legalább 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.”
35. § (1) A Ktv. 33. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A köztisztviselő jogosult az előmenetelhez, és köteles a központilag vagy a közigazgatási szerv által előírt képzésben, továbbképzésben vagy átképzésben - ideértve a közigazgatási vezetőképzést is - (a továbbiakban együtt: továbbképzés) részt venni. Ha a vezetői megbízással, kinevezéssel rendelkező köztisztviselő e kötelezettségének neki felróható okból nem tesz eleget, vezetői pótléka legfeljebb 50%-kal, egy évig csökkenthető. Ha az elmulasztott továbbképzés pótolható, a csökkentés mindaddig tarthat, amíg a köztisztviselő a részvételi kötelezettségét nem pótolja. Ha a továbbképzési időszak meghaladja az egy hónapot, a csökkentés az időszak végéig meghosszabbítható mindaddig, amíg a köztisztviselő a kötelezettségének nem tesz eleget.
(2) Az iskolarendszeren kívüli továbbképzés pénzügyi feltételeit az éves költségvetési törvényben a Belügyminisztérium fejezeti kezelésű célelőirányzataként kell biztosítani. A célelőirányzat mértékét úgy kell megállapítani, hogy az legalább a köztisztviselők előmeneteléhez a jogszabályban jogosultságként meghatározott továbbképzés állam által elismert költségeit fedezze. Az előirányzat felhasználásának módjáról, feltételeiről és a köztisztviselő előmeneteléhez szükséges továbbképzés mértékének meghatározásáról, valamint a köztisztviselők továbbképzésére fordítható egyéb pénzügyi forrásoknak a továbbképzés tervezési rendszerében történő koordinált felhasználásáról a köztisztviselők továbbképzéséről szóló kormányrendeletben kell intézkedni.”
(2) A Ktv. 33. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A közigazgatási szakvizsga díja, valamint a vizsga letételéhez szükséges és jogszabály által meghatározott felkészítő tanfolyam költsége a közigazgatási szervet terheli.”
(3) A Ktv. 33. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A továbbképzés költségeit a köztisztviselő köteles visszatéríteni, ha neki felróható okból az előírt követelményeket nem teljesíti, illetőleg a továbbképzés befejezésétől számított két éven belül közszolgálati jogviszonyáról lemond, vagy ha hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt, illetve a 77. § (2) bekezdése alapján szűnt meg a közszolgálati jogviszonya. Nincs visszatérítési kötelezettsége a köztisztviselőnek az iskolarendszeren kívüli kötelező továbbképzés költségei esetében, kivéve az idegennyelvi képzést, valamint a külföldi képzést, továbbképzést.”
36. § (1) A Ktv. 34. §-a előtti cím helyébe a következő cím lép:
„A köztisztviselő teljesítményének értékelése, minősítése”
(2) A Ktv. a következő 34. §-sal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 34. § megjelölése 34/A. §-ra változik:
„34. § (1) A köztisztviselő munkateljesítményét munkakörének és a közigazgatási szerv kiemelt céljainak figyelembevételével meghatározott teljesítménykövetelmények alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója évente mérlegelési jogkörében eljárva írásban értékeli. A belügyminiszter ajánlást adhat az alkalmazandó módszerre.
(2) A miniszter, az 1. § (2) bekezdésében felsorolt szerv vezetője, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke évente meghatározza az irányítása, ellenőrzése és felügyelete alá tartozó közigazgatási szervekre is kiterjedően a teljesítménykövetelmények alapját képező kiemelt célokat.
(3) A helyi önkormányzat esetében a teljesítménykövetelmények alapját képező célokról a képviselő-testület dönt.
(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója a (2) és (3) bekezdésben meghatározott célok alapján előre írásban megállapítja a tárgyévre vonatkozóan a köztisztviselővel szemben támasztott követelményeket (a továbbiakban: teljesítménykövetelmények). Figyelembevételükkel a munkáltatói jogkör gyakorlója legkésőbb a tárgyév végéig értékeli a köztisztviselő teljesítményét. A teljesítménykövetelmények megállapítását, az írásbeli értékelés átadását szóbeli megbeszéléshez kell kötni.
(5) A helyi önkormányzatnál a jegyző, főjegyző a (3) bekezdés szerint kijelölt célok alapján évente meghatározza a köztisztviselő munkateljesítményének értékeléséhez szükséges teljesítménykövetelményeket.
(6) A jegyző, főjegyző esetében a polgármester állapítja meg a (4) bekezdésben meghatározott teljesítménykövetelményeket, értékeli teljesítményüket, és az értékelésről tájékoztatja a képviselő-testületet.
(7) A teljesítményértékelés tartalma hibás vagy valótlan ténymegállapításának megsemmisítése iránt a köztisztviselő közszolgálati jogvitát kezdeményezhet.
(8) A tárgyévet követő időszakra vonatkozóan a 43. § (4) bekezdésében meghatározott eltérés a (4) bekezdés szerinti tárgyévre vonatkozó teljesítményértékelés eredményétől függően alkalmazható. Ha a teljesítményértékelésre nem került sor, a köztisztviselő a korábban megemelt alapilletményre, emelés hiányában a 43. § (2) bekezdése szerinti alapilletményre jogosult és az nem csökkenthető.
(9) Az (1)-(8) bekezdésben meghatározott szabályokat nem kell alkalmazni, ha a köztisztviselő munkavégzésének időtartama a tárgyévben nem éri el a hat hónapot. Ebben az esetben a köztisztviselő a 43. § (2) bekezdése szerinti alapilletményre jogosult.”
37. § A Ktv. 34/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A köztisztviselőt előmeneteli pályáján - a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év kivételével - legalább négyévente és minden magasabb besorolási fokozatba sorolása előtt, vagy a köztisztviselő írásbeli kérelmére, ha az utolsó minősítése óta két év már eltelt - a teljesítményértékeléseket is figyelembe véve - minősíteni kell, feltéve, hogy a minősítési időszakban a köztisztviselő legalább egy évig a minősítő irányítása alatt dolgozott.”
38. § A Ktv. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § (1) A munkaidő heti negyven óra, hétfőtől csütörtökig 8-16.30 óráig, pénteken 8-14 óráig tart.
(2) A munkaidő az (1) bekezdésben foglaltnál kevesebb is lehet, ebben az esetben az egyébként járó illetményt arányosan csökkenteni kell.
(3) A munkaidőt - az (1)-(2) bekezdésben meghatározott időtartam figyelembevételével - a munkáltatói jogkör gyakorlója legfeljebb hathavi, illetve huszonhat heti keretben is meghatározhatja.
(4) A köztisztviselő munkaidő-beosztását a munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja.
(5) A köztisztviselő napi, illetve heti munkaideje a tizenkét, illetve a negyvennyolc órát nem haladhatja meg. A napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani.
(6) Munkaidő-keret megállapítása esetén az (5) bekezdés rendelkezését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a heti munkaidő mértékét a munkaidő-keret átlagában kell figyelembe venni.
(7) Rendkívüli esetben a köztisztviselő az (1) bekezdésben meghatározott munkaidején felül is köteles munkahelyén munkát végezni, illetőleg meghatározott ideig és helyen a munkavégzésre készen állni.
(8) Az (5)-(6) bekezdés alkalmazása során a készenlét teljes időtartamát munkaidőként kell figyelembe venni, ha a munkavégzés időtartama nem mérhető.”
39. § A Ktv. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § (1) A rendkívüli munkavégzést írásban kell elrendelni. Az ilyen munkavégzés elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának rendjét a hivatali szervezet vezetője állapítja meg.
(2) A köztisztviselőt a rendkívüli munkavégzés esetén annak időtartamával azonos mértékű szabadidő illeti meg.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően a köztisztviselőnek a heti pihenőnapon és munkaszüneti napon végzett munka ellenértékeként a munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő jár.
(4) A köztisztviselőt a napi munkaidőn túl teljesített ügyeletért, készenlétért legfeljebb annak időtartamával megegyező mértékű szabadidő illeti meg. Ha az ügyeletre, készenlétre a köztisztviselő heti pihenőnapján, illetve munkaszüneti napon kerül sor, részére a (3) bekezdés szerinti szabadidő jár.
(5) A rendkívüli munkavégzés időtartama évente legfeljebb 160 óra lehet. A rendszeresen rendkívüli munkavégzést teljesítő köztisztviselő számára legfeljebb évi húsz munkanap szabadidő átalány állapítható meg.
(6) A szabadidőt a rendkívüli munkavégzést követően, legkésőbb harminc - az Országgyűlés Hivatalában száznyolcvan - napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani. A megváltás mértéke a köztisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege.
(7) A rendkívüli munkavégzésért járó szabadidőre, illetve szabadidő-átalányra a vezetői kinevezéssel, megbízással rendelkező köztisztviselő nem jogosult.”
40. § A Ktv. 40. §-át követően a következő 40/A. §-sal egészül ki:
„40/A. § Ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja, a köztisztviselő részére a munkaidőn belül - a munkavégzés megszakításával - napi 30 perc, valamint minden további három óra munkavégzés után a köztisztviselő részére legalább húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani.”
41. § A Ktv. a következő 40/B. §-sal egészül ki:
„40/B. § (1) A köztisztviselő a közigazgatási szervek között létrejött megállapodás alapján más munkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezhető (kirendelés), feltéve, ha a másik munkakörbe tartozó feladatok ellátása megfelel a köztisztviselő képzettségének. A kirendelés a köztisztviselőre nézve - különösen beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat.
(2) A kirendelésről, illetve annak várható időtartamáról a köztisztviselőt legalább tíz munkanappal korábban írásban tájékoztatni kell. A kirendelés időtartamára, valamint az időtartamok számítására a 14. § (6) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy más helységbe történő kirendelés esetén a kirendelés időtartama nem haladhatja meg a huszonkét munkanapot.
(3) Nem rendelhető ki:
a) a nő terhessége megállapításának kezdetétől gyermeke hároméves koráig,
b) kiskorú gyermekét egyedül nevelő köztisztviselő,
c) tartósan ápolásra szoruló közeli hozzátartozóját gondozó köztisztviselő.
(4) A kirendelés a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyát nem érinti. A kirendelés időtartama alatt a köztisztviselő a kirendelés időpontjában érvényes illetményére jogosult, de ha a kirendelés helye szerinti közigazgatási szervnél kedvezőbb illetményre lenne jogosult, akkor illetményét ennek megfelelően kell megállapítani. Hasonlóan kell eljárni a külön és egyéb juttatások tekintetében is. A köztisztviselő illetményét, külön és egyéb juttatását, az ezzel járó közterheket és a kirendeléssel felmerülő költségeket az a közigazgatási szerv viseli, ahova a köztisztviselőt kirendelték.
(5) A kirendelésről írásban kell rendelkezni és meg kell határozni:
a) a kirendelés helyét,
b) a kirendelés időtartamát,
c) a (4) bekezdés szerinti illetményt, külön és egyéb juttatást,
d) a kirendeléssel felmerült költségeket,
e) a munkáltatói jogok gyakorlójának személyét,
f) a kirendeléssel kapcsolatos egyéb lényeges kérdéseket.
(6) A köztisztviselő az (1)-(5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz is kirendelhető.”
42. § (1) A Ktv. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A köztisztviselőt évi 25 munkanap alapszabadság és minden tíz év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után egybefüggően hathavi fizetett szabadság (a továbbiakban: rekreációs szabadság) illeti meg. A közigazgatási szerv vezetője - a szervezet működőképességének fenntartása végett - nyolc év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után előrehozottan, illetve a jogosultság megnyílásától számított két éven belül utólagosan is kiadhatja a rekreációs szabadságot. A rekreációs szabadság tartamába az igénybevétel évében járó szabadságot be kell számítani. A rekreációs szabadságra jogosító közszolgálati jogviszonyban töltött idő számítása szempontjából kizárólag a törvény hatálya alá tartozó közigazgatási szervnél eltöltött időt lehet figyelembe venni.”
(2) A Ktv. 41. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetén a pótszabadság mértéke évente
a) fogalmazó besorolásnál	3 munkanap,
b) tanácsos besorolásnál	5 munkanap,
c) vezető-tanácsos besorolásnál	7 munkanap,
d) főtanácsos besorolásnál	9 munkanap,
e) vezető-főtanácsos besorolásnál	11 munkanap.
(4) Középiskolai végzettségű köztisztviselő esetén a pótszabadság mértéke évente
a) előadó besorolásnál	5 munkanap,
b) főelőadó besorolásnál	8 munkanap,
c) főmunkatárs besorolásnál	10 munkanap.”
43. § A Ktv. 41. §-át követően új 41/A. §-sal egészül ki, és a jelenlegi 41/A. § megjelölése 41/B. §-ra változik:
„41/A. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója, a köztisztviselő igényének megismerése után, a tárgyévben február végéig köteles szabadságolási tervet készíteni a szabadságok tárgyévi ütemezéséről, s arról a köztisztviselőt tájékoztatja. A szabadságokat a tervben foglaltaknak megfelelően kell kiadni, azoktól csak rendkívül indokolt esetben lehet eltérni, de a köztisztviselő ezzel összefüggésben felmerülő kárát, költségeit - kivéve, ha az eltérésre a köztisztviselő kérelmére került sor - köteles megtéríteni. A köztisztviselő kérelmére az alapszabadság egynegyedét - a közszolgálati jogviszony első három hónapját kivéve - a tervtől eltérően a köztisztviselő által kért időpontban kell kiadni. A köztisztviselőnek erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie.
(2) A tárgyévet követő hónap végéig a munkáltatói jogkör gyakorlója megállapítja a köztisztviselő tárgyévben igénybe vett, illetve ki nem adott szabadságának mértékét. A tárgyévben ki nem adott szabadságot a következő évben járó szabadság mértékéhez hozzászámítja.
(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles nyilvántartani a köztisztviselők szabadságának kiadásával, egyéb munkaidő-kedvezményével kapcsolatos adatokat.
(4) A szabadság kiadásának időpontját - a köztisztviselő előzetes meghallgatása után - az éves szabadságolási terv alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg.
(5) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkáltatói jogkör gyakorlója
a) kivételesen fontos szolgálati érdek esetén a szabadságot legkésőbb a tárgyévet követő év január 31-éig,
b) a köztisztviselő betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül
adja ki, ha az esedékesség éve eltelt.
(6) A szabadságot kettőnél több részletben csak a köztisztviselő kérésére lehet kiadni.
(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselő már megkezdett szabadságát kivételesen fontos érdekből megszakíthatja. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetőleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A köztisztviselőnek a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a közigazgatási szerv köteles megtéríteni.”
44. § (1) A Ktv. 42. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
„Az illetményt száz forintra kerekítve kell megállapítani. A kerekítés nem minősül munkáltatói intézkedésen alapuló, az általánostól eltérő illetménymegállapításnak.”
(2) A Ktv. 42. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az önkormányzat képviselő-testülete az illetményalapot évente rendeletben köteles - a helyi érdekegyeztetés keretében kialakított állásfoglalás, valamint az államigazgatásban érvényes illetményalap figyelembevételével - megállapítani úgy, hogy az nem haladhatja meg az államigazgatásban érvényes, központilag megállapított illetményalap mértékét, illetve annál legfeljebb 10% ponttal lehet alacsonyabb, és nem lehet kisebb a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított előző évi illetményalapnál.”
45. § (1) A Ktv. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az illetményalapot a közszolgálati érdekegyeztetés keretében kialakított állásfoglalás figyelembevételével évente az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap.”
(2) A Ktv. 43. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hivatali szervezet vezetője - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül a 34. § (1) bekezdésében meghatározott teljesítményértékeléstől függően a köztisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményét legfeljebb 20%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg.”
(3) A Ktv. 43. §-a (5) bekezdésének bevezető mondata és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az államtitkár, a helyettes államtitkár, a főosztályvezető alapilletményét - vezetői munkájuk értékelésétől függően - át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 20%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg:
a) a Miniszterelnöki Hivatalban, minisztériumban az államtitkár, a helyettes államtitkár, illetve a főosztályvezető esetében a miniszter,”
(4) A Ktv. 43. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (4)-(5) bekezdés alkalmazása során a köztisztviselő korábban már megállapított alapilletménye legfeljebb 20%-kal csökkenhet.”
(5) A Ktv. 43. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az illetmény-összetevők - ide nem értve az illetménypótlékokat - változása esetén, így különösen az illetményalap emelkedése, a besorolási vagy fizetési fokozat változása során a köztisztviselő illetményét újra meg kell állapítani.”
46. § A Ktv. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § (1) Az országgyűlési biztos hivatalaiban, az Országos Rádió és Televízió Testület Irodájánál, a Gazdasági Versenyhivatalnál, a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságánál, a Miniszterelnöki Hivatalban, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál, a Közbeszerzések Tanácsánál, a minisztériumokban, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szervezeteknél, a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatalnál, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál - a belső területi szervei kivételével -, a Pénzügyi Szervek Állami Felügyeleténél, továbbá jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint - a belső igazgatási szervei kivételével - az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a.
(2) Az (1) bekezdésben nem említett központi közigazgatási szervnél, valamint a megyei, fővárosi közigazgatási hivatalnál az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 35%-a, középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a.
(3) A központi közigazgatási szerv legalább megyei illetékességű területi szervénél, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár legalább megyei illetékességű belső igazgatási szerveinél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 30%-a, a középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 10%-a.
(4) A (3) bekezdésben felsorolt közigazgatási szerv helyi és körzeti (nem megyei) illetékességű, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár legalább helyi illetékességű belső szerveinél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 10%-a.
(5) Az Országgyűlés Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál, az Alkotmánybíróság Hivatalánál és az Állami Számvevőszéknél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 80%-a, a középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 35%-a.”
47. § A Ktv. 44/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44/A. § (1) A helyi önkormányzat rendeletben évente a tárgyévre vonatkozóan egységesen valamennyi felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőnek illetménykiegészítést állapíthat meg, amelynek mértéke a köztisztviselő alapilletményének
a) a megyei önkormányzatnál, illetve a körzetközponti feladatot ellátó önkormányzatnál 30%-a,
b) községi önkormányzatnál 10%-a,
c) az a)-b) pontban nem szereplő önkormányzatnál 20%-a.
(2) A helyi önkormányzat - a községi önkormányzat kivételével - az (1) bekezdés szerint rendeletben illetménykiegészítést állapíthat meg egységesen valamennyi középiskolai végzettségű köztisztviselőnek, amelynek mértéke 10%.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott illetménykiegészítések egymástól függetlenül is megállapíthatóak.
(4) A fővárosi kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat illetménykiegészítésének megállapítására az (1) bekezdés a) pontját, illetve a (2) bekezdést kell alkalmazni.
(5) A megállapított illetménykiegészítés a tárgyév végével megszűnik. Ha az önkormányzat ismételten nem állapít meg illetménykiegészítést, a köztisztviselő illetménykiegészítésre nem jogosult és illetménye ennek megfelelően csökken.”
48. § A Ktv. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„45. § (1) A vezető alapilletménye:
a) miniszter esetében az illetményalap 6,5-szerese,
b) politikai államtitkár esetében az illetményalap 5,5-szerese,
c) államtitkár esetében az illetményalap 9-szerese,
d) helyettes államtitkár esetében az illetményalap 8,5-szerese,
e) főosztályvezető esetében az illetményalap 8-szorosa,
f) főosztályvezető-helyettes esetében az illetményalap 7,5-szerese,
g) osztályvezető esetében az illetményalap 7-szerese.
(2) A jegyző, illetve a főjegyző alapilletménye:
a) a 3000-nél kevesebb lakosú településen az illetményalap 6,25-szorosa,
b) a 3000-10 000 lakosú településen az illetményalap 7,75-szorosa,
c) a 10 000-100 000 lakosú településen az illetményalap 8-szorosa,
d) a fővárosi kerület jegyzőjének az illetményalap 8,25-szorosa,
e) a megyei jogú város jegyzőjének és a megyei főjegyzőnek az illetményalap 8,5-szerese,
f) a fővárosi főjegyző esetében az illetményalap 8,75-szorosa.
(3) A körjegyző, illetve a körjegyzői feladatot ellátó nagyközségi, városi (megyei jogú városi) jegyző illetményének a (2) bekezdés, 46. § (4) bekezdése szerinti megállapításánál a körjegyzőséghez tartozó települések együttes lakosságszámát, illetve az érintett nagyközség vagy város és községek együttes lakosságszámát kell alapul venni.
(4) Az aljegyző illetményét kinevezésekor a képviselőtestület, azt követően a jegyző a (2) bekezdés alapján összegszerűen állapítja meg úgy, hogy az nem érheti el a jegyző illetményét és nem lehet alacsonyabb a már megállapított illetményénél.
(5) Ha a köztisztviselő vezetői beosztása megszűnik, illetményét a 43. és 44. § figyelembevételével kell meghatározni.
(6) E törvény alkalmazásában körzetközponti jegyző az a jegyző, aki a körzetközponti feladatot ellátó önkormányzatnál törvény vagy kormányrendelet alapján más településekre is kiterjedő illetékességgel államigazgatási hatáskört gyakorol.
(7) A 44. § (3) bekezdésében felsorolt szervnél - ide nem értve a szerv vezetőjét - legfeljebb kettő, a 44. § (4) bekezdésében felsorolt szervnél - ide nem értve a szerv vezetőjét - legfeljebb egy vezetői szint létesíthető. A 44. § (3) bekezdésében felsorolt szerv vezetője - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - főosztályvezetői, szervezeti egységének vezetője főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői, a 44. § (4) bekezdésében felsorolt szerv vezetője főosztályvezetői, szervezeti egységének vezetője osztályvezetői alapilletményre jogosult. A főváros területére kiterjedő illetékességgel rendelkező, a 44. § (3) bekezdésében felsorolt szerv vezetője - ide nem értve a fővárosi közigazgatási hivatal vezetőjét - a 46. § (2) bekezdésének b) pontjától eltérően 30%-os vezetői illetménypótlékra jogosult.
(8) Törvény felhatalmazása alapján a felügyeletet ellátó miniszter a 44. § (3)-(4) bekezdésben felsorolt szerveknél a (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően legfeljebb további két vezetői szintet is megállapíthat. Az egyes vezetői szintek között a vezetői pótlék tekintetében a legalacsonyabb vezetői szinthez képest 10%-os mértékű különbség állhat fenn.
(9) A helyi önkormányzatnál a főjegyzői, jegyzői, aljegyzői kinevezésen túlmenően
a) a 3000-nél kevesebb lakosú településen - ide nem értve a városokat - vezetői megbízás nem adható,
b) a 3000-10 000 lakosú településen, valamint a 3000-nél kevesebb lakosú városokban osztályvezetői szintnek megfelelő vezetői megbízás adható,
c) 10 000 feletti lakosú településen, valamint a körzetközponti feladatot ellátó önkormányzatnál, megyei jogú városi önkormányzatnál, megyei önkormányzatnál, fővárosi kerületi, fővárosi önkormányzatnál osztályvezetői és főosztályvezető-helyettesi szintnek megfelelő vezetői megbízás adható.”
49. § A Ktv. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46. § (1) A vezetői illetménypótlék mértéke a 44. § (1) és (5) bekezdésekben meghatározott közigazgatási szervnél, illetve a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetőjénél és helyettesénél:
a) miniszter, államtitkár esetén az alapilletmény 65%-a,
b) helyettes államtitkár, a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője esetén az alapilletmény 50%-a,
c) főosztályvezető, a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal hivatalvezető helyettes esetén az alapilletmény 30%-a,
d) főosztályvezető-helyettes esetén az alapilletmény 20%-a,
e) osztályvezető esetén az alapilletmény 10%-a.
(2) A 44. § (2)-(3) bekezdésekben meghatározott közigazgatási szervnél a vezetői illetménypótlék mértéke a vezető alapilletményének:
a) államtitkár, helyettes államtitkár esetén az alapilletmény 50, illetve 40%-a,
b) főosztályvezető esetén az alapilletmény 25%-a,
c) főosztályvezető-helyettes esetén az alapilletmény 15%-a,
d) osztályvezető esetén az alapilletmény 10%-a.
(3) A 44. § (4) bekezdésben meghatározott közigazgatási szervnél a vezetői illetménypótlék mértéke a vezető alapilletményének:
a) főosztályvezető esetén az alapilletmény 20%-a,
b) osztályvezető esetén az alapilletmény 10%-a.
(4) A jegyző, főjegyző vezetői illetménypótlékra jogosult, amelynek mértéke:
a) a 3000-nél kevesebb lakosú településen az alapilletményének 10%-a,
b) a 3000-10 000 lakosú településen az alapilletményének 20%-a,
c) a 10 000-100 000 lakosú településen az alapilletményének 30%-a,
d) a megyei jogú város, fővárosi kerület jegyzőjének és a megyei főjegyzőnek az alapilletményének 40%-a,
e) a fővárosi főjegyző esetében az alapilletményének 50%-a.
(5) A 3000-nél kevesebb lakosú település kivételével a helyi önkormányzat rendeletben évente a tárgyévre vonatkozóan vezetői illetménypótlékot állapíthat meg - a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - egységesen valamennyi vezetőre kiterjedően, amelynek mértéke:
a) a 3000-10 000 lakosú településen a vezető alapilletményének 10%-a,
b) az a) pontban meghatározott település kivételével az osztályvezetői szintnek megfelelő vezető alapilletményének 10%-a, a főosztályvezető-helyettesi szintnek megfelelő vezető alapilletményének 15%-a.
A megállapított vezetői illetménypótlék a tárgyév végével megszűnik. Ha az önkormányzat ismételten nem állapít meg vezetői illetménypótlékot, a köztisztviselő vezetői illetménypótlékra nem jogosult és illetménye ennek megfelelően csökken.
(6) A körjegyző a vezetői illetménypótlékon felül körjegyzői illetménypótlékra jogosult, amelynek mértéke:
a) két községből álló körjegyzőség esetén az alapilletményének 10%-a,
b) három községből álló körjegyzőség esetén az alapilletményének 15%-a,
c) négy vagy több községből álló körjegyzőség esetén az alapilletményének 25%-a.
(7) A körjegyzői feladatot ellátó nagyközségi, városi (megyei jogú városi) jegyző a vezetői illetménypótlékon felül körjegyzői feladat-illetménypótlékra jogosult, melynek mértéke:
a) a székhelyén kívül egy község esetén az alapilletményének 5%-a,
b) a székhelyén kívül két község esetén az alapilletményének 10%-a,
c) a székhelyén kívül három vagy több község esetén az alapilletményének 20%-a.”
50. § A Ktv. 47. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A pótlék mértéke óránként az illetményalap 0,14%-a.”
51. § (1) A Ktv. 48. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az idegennyelv-tudást az államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni.
(3) A képzés nyelve szempontjából államilag elismert nyelvvizsga nélkül is C típusú felsőfokú nyelvvizsgának minősül a köztisztviselő külföldön szerzett közigazgatási tárgyú felsőfokú végzettsége, vagy az azt kiegészítő szakosító továbbképzési, illetve vezetőképzési végzettsége, ha a képzés időtartama az egy évet eléri vagy meghaladja.”
(2) A Ktv. 48. §-a a következő (6)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A (4)-(5) bekezdéstől eltérően az angol, francia és német nyelvek tekintetében a pótlék alanyi jogon jár, amelynek mértéke nyelvvizsgánként
a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 100%-a,
b) középfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 50%-a.
(7) Ha a köztisztviselő a (6) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből A vagy B típusú nyelvvizsgával rendelkezik, az (5) bekezdésben foglalt mérték szerint jogosult a nyelvpótlékra.
(8) Idegennyelv-tudási pótlék legfeljebb az illetményalap 200%-áig állapítható meg.
(9) Ha a közigazgatási szerv - kivéve a felsőfokú szaknyelvi vizsgát - tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást nyújt a nyelvvizsga megszerzéséhez, a köztisztviselő a (6) bekezdésben meghatározott idegennyelv-tudási pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.
(10) A 7. § (2) bekezdésében előírt idegennyelv-ismerethez kötött munkaköröket a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.”
52. § (1) A Ktv. 48/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A feladatkör szakszerűbb ellátását biztosító tudományos fokozat, valamint a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítés, szakképzettség elismeréseként a közigazgatási szerv köztisztviselői számára a hivatali szervezet vezetője - a közigazgatási szerv személyi juttatása előirányzata terhére - képzettségi pótlékot állapíthat meg.”
(2) A Ktv. 48/A. §-ának (4) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki, és a jelenlegi a)-c) pontok jelölése b)-d) pontra változik:
[(4) A képzettségi pótlék mértéke:]
„a) doktori (PhD) fokozat, vagy a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 119. §-ának (1) bekezdése alapján azzal egyenértékű, vagy ennél magasabb tudományos fokozat esetén az illetményalap 75%-a,”
53. § A Ktv. a 49/A. §-t követően 49/B. §-sal egészül ki, és a jelenlegi 49/B-49/C. § megjelölése 49/C-49/D. §-ra változik:
„49/B. § (1) Ha a köztisztviselő a munkáltató intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, s az eredeti munkakörét is ellátja, illetményén felül külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti. A helyettesítési díj mértéke időarányosan a helyettesítő köztisztviselő illetményének 25-50%-áig terjedhet. A helyettesítési díj mértékét a hivatali szervezet vezetője állapítja meg. A helyettesítési díj a helyettesítés első napjától jár.
(2) A köztisztviselő akkor is jogosult a helyettesítési díjra, ha tartósan távol lévő köztisztviselőt helyettesít, illetve részben vagy egészben többletfeladatként betöltetlen munkakört lát el.
(3) Nem jár helyettesítési díj, ha
a) a helyettesítés a vezető munkaköri kötelezettsége,
b) a helyettesítés rendes szabadság miatt szükséges.
(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott tilalom nem vonatkozik arra az esetre, amikor a helyettesítésre azért van szükség, mert a helyettesítésre okot adó munkakör nincs betöltve, feltéve, ha a helyettesítés időtartama a 30 napot meghaladja.”
54. § A Ktv. 49/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„49/C. § (1) A közigazgatási szerv a szokásos munkavégzési hely szerinti településen kívüli munkavégzésre kötelezheti a köztisztviselőt (kiküldetés). Ennek feltétele, hogy a köztisztviselő a kiküldetés időtartama alatt is a munkáltató irányítása és utasítása alapján végezze a munkát. Nem minősül kiküldetésnek, ha a köztisztviselő a munkáját - a munka természetéből eredően - szokásosan a közigazgatási szerv székhelyén kívül végzi, valamint, ha olyan településen végzi, amely a közigazgatási szerv szervezetszerű működéséhez tartozik. Így különösen nem minősül kiküldetésnek, ha a körjegyző vagy az igazgatási, hatósági társulás köztisztviselője a körjegyzőséghez, valamint a társuláshoz tartozó településen látja el munkaköri feladatait.
(2) Nem kötelezhető a beleegyezése nélkül más helységben végzendő munkára a nő terhessége megállapításának kezdetétől gyermeke hároméves koráig. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a gyermekét egyedül nevelő férfira is.
(3) A kiküldetés a köztisztviselőre nézve - különösen beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat. A kiküldetés időtartamára, illetve az időtartamok számítására a 14. § (6) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(4) A kiküldetésben lévő köztisztviselőnek az élelmezésével kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés (a továbbiakban: napidíj) jár.
(5) A napidíj mértéke a költségvetési törvényben meghatározott illetményalap egy munkanapra eső összegének 25%-a. Kiszámításánál havonta 21 munkanapot kell figyelembe venni és azt tíz forintra felkerekítve kell megállapítani.
(6) A napidíj átalányként is elszámolható, ha a köztisztviselő havonta, rendszeresen kiküldetésben végez munkát. Az átalányt a napidíj és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni.
(7) A napidíj fele jár, ha a kiküldetésben töltött idő a 8 órát nem éri el.
(8) Nem számolható el napidíj, ha a kiküldetésben töltött idő a 4 órát nem éri el.
(9) Kiküldetés esetén a napidíjon túlmenően a munkáltató köteles a köztisztviselő számára megfizetni a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeit.”
55. § A Ktv. a 49/D. §-t követően az alábbi címmel és a következő 49/E-49/N. §-sal egészül ki:
„Egyéb juttatások
49/E. § (1) A köztisztviselő 25, 30, 35, illetve 40 évi közszolgálati jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalomra jogosult. A jubileumi jutalom az említett közszolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján esedékes.
(2) A jubileumi jutalom
a) 25 évi közszolgálati jogviszony esetén kéthavi,
b) 30 évi közszolgálati jogviszony esetén háromhavi,
c) 35 évi közszolgálati jogviszony esetén négyhavi,
d) 40 évi közszolgálati jogviszony esetén öthavi
illetménynek megfelelő összeg.
(3) A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál a 72. § (1)-(2) bekezdése az irányadó azzal, hogy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, illetőleg 1992. július 1-je után munkaviszonyban töltött időt figyelmen kívül kell hagyni.
(4) A köztisztviselő nem jogosult jubileumi jutalomra, ha másik foglalkoztatási jogviszonyban már megkapta.
(5) A közszolgálati jogviszonyának megszűnése esetén a köztisztviselőnek nyugdíjazásakor ki kell fizetni
a) a nyugdíjazása évében esedékessé váló jubileumi jutalmat;
b) a 30 év közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 2 év vagy ennél kevesebb van hátra,
c) a 35 év közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 3 év vagy ennél kevesebb van hátra,
d) a 40 év közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 4 év vagy ennél kevesebb van hátra.
(6) Ha a közszolgálati jogviszony a köztisztviselő halála miatt szűnik meg, az (5) bekezdésben foglalt szabály alkalmazása alapján járó jubileumi jutalmat az örökösnek kell kifizetni.
49/F. § (1) A köztisztviselő természetben nyújtott étkezésre vagy étkezési utalványra jogosult.
(2) Az étkezési utalvány, illetve a természetben nyújtott étkezés havi értéke a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú melléklete szerint ilyen célra adható adómentes juttatás legnagyobb mértéke.
(3) A közigazgatási szerv vezetője az étkezési hozzájárulás - (2) bekezdés szerint meghatározott - összegét legfeljebb kétszereséig felemelheti.
49/G. § (1) A köztisztviselő naptári évenként az illetményalap 150%-ának megfelelő ruházati költségtérítésre jogosult.
(2) Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a köztisztviselőnek munkaruhát köteles biztosítani. Amennyiben ruházati költségtérítést állapítottak meg, a munkaruha-ellátásban részesülő köztisztviselő a munkaruha ellenértékének és a ruházati költségtérítésnek a különbözetére jogosult.
(3) A közszolgálati jogviszony hat hónapot meghaladó szünetelése esetén, vagy ha a közszolgálati jogviszony év közben keletkezik, illetve szűnik meg, a ruházati költségtérítés időarányos része jár.
(4) A közszolgálati jogviszony megszűnése esetén a felvett ruházati költségtérítés időarányos részét vissza kell téríteni, kivéve, ha a köztisztviselő végkielégítésre jogosult, továbbá ha a közszolgálati jogviszony a köztisztviselő nyugdíjazása vagy halála miatt szűnik meg.
(5) A hivatali szervezet vezetője állapítja meg a ruházati költségtérítés fizetésének és elszámolásának feltételeit.
49/H. § A köztisztviselő részére további, visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatás biztosítható. Ilyen juttatás lehet:
a) a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet,
b) lakhatási, lakásépítési, -vásárlási támogatás,
c) albérleti díj hozzájárulás,
d) családalapítási támogatás,
e) üdülési hozzájárulás,
f) szociális támogatás,
g) illetményelőleg,
h) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás.
Az üdülési hozzájárulás mértéke naptári évenként az illetményalap 75-100%-áig terjedhet. A b)-h) pontban meghatározott juttatások mértékét, feltételeit, az elbírálás és elszámolás rendjét, valamint a visszatérítés szabályait a hivatali szervezet vezetője állapítja meg.
49/I. § (1) Ha a köztisztviselő - a külön jogszabály szerint méltányolható igényét kielégítő - lakásépítéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal.
(2) A kezességvállalás alapjául szolgáló közszolgálati jogviszony fennállását a közigazgatási szerv vezetője igazolja.
(3) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettséget a pénzügyminiszter a Magyar Államkincstár útján teljesíti.
49/J. § (1) A nyugállományú köztisztviselő a szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján pénzbeli vagy természetbeni támogatásban részesíthető.
(2) Szociális és kegyeleti támogatás céljára a közigazgatási szerv költségvetésében fedezetet kell biztosítani (szociális keret), amely más célra nem használható fel és nem csoportosítható át.
(3) A szociális támogatások körültekintő felhasználásának biztosítására, a nyugállományú köztisztviselők szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérésére, az igényjogosultság megállapítására és a támogatások folyósítására - szociális bizottságok bevonásával - a szerv vezetője a személyügyi szervezet útján köteles intézkedni.
(4) A szervek vezetői a személyügyi szervezet útján, a szociális bizottságokkal és a társadalmi és érdek-képviseleti szervekkel együttműködve kötelesek figyelemmel kísérni a nyugdíjas köztisztviselői állomány szociális helyzetét, nyilvántartani a tartósan gondozásra szorulókat, folyamatosan kapcsolatot tartani a gondozottakkal.
(5) A szociális keret terhére nyújtható pénzbeli és természetbeni támogatások:
a) eseti szociális segély,
b) jövedelem-kiegészítés,
c) temetési segély,
d) kedvezményes étkeztetés,
e) kedvezményes üdültetés,
f) egyes szolgáltatások kedvezményes igénybevétele.
49/K. § (1) A 49/J. § (4) bekezdésében meghatározott feladatokat annak a szervnek a vezetője látja el, ahonnan az érintett nyugállományba került.
(2) A szerv megszűnése esetén ezt a feladatot a jogutód szerv, ennek hiányában a felettes vagy az általa kijelölt szerv látja el.
49/L. § (1) A nyugállományú köztisztviselők szociális gondozásának, illetve szakmai tapasztalata hasznosításának elősegítésére, a velük való kapcsolattartás biztosítására a munkáltató nyugdíjas bizottságot hozhat létre, illetve támogathatja az e célokat szolgáló egyesületek létrehozását. A rendkívüli feladatok végrehajtása során, így különösen választás, népszámlálás, egyéb statisztikai felmérések keretében elsősorban az életpályájukat a közszolgálatban letöltő, tapasztalt nyugdíjas köztisztviselőket előnyben kell részesíteni. A nyugdíjas bizottság javaslatot tehet nyugdíjas köztisztviselő elismerésére a Köztisztviselők Napja alkalmából.
(2) A központi közigazgatási szerv vezetője legalább kétévente áttekinti, értékeli az (1) bekezdésben, valamint a 49/J-49/K. §-okban meghatározott rendelkezések érvényesülését, és szükség esetén a nyugdíjas köztisztviselők helyzetét javító intézkedést hoz. Az értékelés megvitatására a nyugdíjas bizottság képviselőjét is meg kell hívni.
(3) Ha nyugdíjas bizottságot nem hoznak létre, a nyugdíjas köztisztviselők ügyeinek intézésével referens bízható meg.
49/M. § (1) Az elhunyt köztisztviselőt a hivatali szerv vezetője a közszolgálat halottjává nyilváníthatja. Az elhunyt nyugalmazott köztisztviselő akkor nyilvánítható a közszolgálat halottjává, ha közszolgálati jogviszonyát nem bírói ítélet alapján vagy fegyelmi eljárás eredményeként szüntették meg.
(2) A szerv megszűnése esetén ezt a feladatot a jogutód szerv, ennek hiányában a felettes vagy az általa kijelölt szerv látja el.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv a közszolgálat halottjává nyilvánított személy temetési költségeit részben vagy egészben átvállalja.
49/N. § (1) A köztisztviselő az adott közszolgálati feladat kiemelkedő teljesítéséért, illetve feladatainak hosszabb időn át történő eredményes végzéséért a következő elismerésekben részesíthető:
a) pénz- vagy tárgyjutalom,
b) hazai vagy külföldi jutalomüdülés,
c) a miniszter által adományozott, névre szóló emléktárgy,
d) a miniszter által alapított kitüntető cím, díj, plakett, oklevél, emléklap stb.,
e) kitüntetés.
(2) Az (1) bekezdés c)-d) pontjai alkalmazása szempontjából a miniszteren saját hivatal tekintetében a köztársasági elnököt, az Országgyűlés elnökét, az Alkotmánybíróság elnökét, az országgyűlési biztost, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, a közgyűlés elnökét, a főpolgármestert, a polgármestert és a közigazgatási szerv vezetőjét is érteni kell.
(3) A köztisztviselő részére a kiemelkedő munkavégzés, illetve a többletteljesítmény elismeréseként megállapítható jutalom, érdekeltségi, illetve egyéb jogcímen alapuló és a teljesítménytől függő juttatás - kivéve az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott elismeréssel együtt járó jutalom - együttes összege, amennyiben a költségvetésről szóló törvény eltérően nem rendelkezik, évente nem haladhatja meg a köztisztviselő hathavi illetményének összegét. A közgyűlés elnöke, a főpolgármester, a polgármester által adományozott, illetve alapított, az (1) bekezdés c), d) pontjában meghatározott elismeréssel együtt járó jutalmat a korlátozás szempontjából figyelembe kell venni.”
56. § A Ktv. 54. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (4)-(5) bekezdés megjelölése (5)-(6) bekezdésre változik:
„(4) Ha a köztisztviselő tartós akadályoztatása miatt nem tud részt venni a tárgyaláson, a fegyelmi tanács elnöke az eljárást az akadályoztatás okának megszűnéséig felfüggesztheti.”
57. § A Ktv. a következő 57/A. §-sal egészül ki, és a jelenlegi 57/A. § megjelölése 57/B. §-ra változik:
„57/A. § A munkáltatói jogkör gyakorlója - vétkességre tekintet nélkül - teljes kártérítési felelősséggel tartozik azért, ha az illetmény megállapítására vonatkozó intézkedése jogszabályba ütközik és ezzel összefüggésben kerül sor kifizetésre. Amennyiben a kifizetést a képviselő-testület jogszabálysértő döntése alapozza meg, a kártérítési felelősség a döntést megszavazó képviselő-testületi tagokat egyenlő arányban terheli.”
58. § A Ktv. az 58. §-t követően a következő IV/A. fejezettel, címmel és 58/A. §-sal egészül ki:
„IV/A. Fejezet
AZ ETIKAI ELJÁRÁS
58/A. § (1) Etikai vétséget követ el a köztisztviselői etikai szabályokat vétkesen megszegő köztisztviselő.
(2) Az etikai szabályok megsértése esetén alkalmazható intézkedések:
a) szóbeli figyelmeztetés,
b) írásbeli figyelmeztetés,
c) javaslat a vezetői megbízás visszavonására,
d) elmarasztalás kihirdetése a közigazgatási szerv szervezeti egységének köztisztviselői előtt.
Egy etikai szabály megszegése esetén az intézkedések közül több is alkalmazható.
(3) Az etikai eljárást - a normasértés gyanújának tudomására jutásától számított két hónapon, de legfeljebb az elkövetéstől számított egy éven belül - hivatalból vagy bejelentésre a közigazgatási szervnél működő Etikai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) elnöke rendeli el. Az etikai ügy érdeméről az etikai eljárás megindításától számított 30 napon belül a Bizottság szótöbbséggel határoz.
(4) A Bizottság eljárása nyilvános. Ettől eltérően az egyes eljárási cselekményeken csak a Bizottság tagja, az eljárás alá vont köztisztviselő és jogi képviselője vehet részt, amennyiben más személyek részvétele államtitkot vagy szolgálati titkot sértene. A Bizottság eljárásáról és a tanácskozásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A Bizottság tagjainak a meghallgatás során, illetve az egyéb eljárási cselekményeknél együttesen kell jelen lenniük.
(5) Az eljárás eredményéről tájékoztatni kell az eljárás alá vontat, valamint azt, akinek a sérelmére az etikai vétséget elkövették.
(6) Ha a Bizottság a vezetői megbízás visszavonására tesz javaslatot, a visszavonás a munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelési jogkörébe tartozik.
(7) Az etikai szabályokat, a Bizottság megalakulásának és működésének, az etikai eljárásnak a további szabályait az Etikai Kódex tartalmazza, amelyet az országos érdekegyeztető köztisztviselői fórumok egyetértésével a belügyminiszter ajánlás formájában közzétesz.”
59. § A Ktv. 59. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A keresetet a munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc napon belül lehet a bírósághoz benyújtani
a) a közszolgálati jogviszony megszüntetésével,
b) az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítással,
c) a minősítés és a teljesítményértékelés megállapításaival,
d) a fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozattal,
e) a kinevezés egyoldalú módosításával,
f) a fizetési felszólítással,
g) a 33. § (1) bekezdésében foglalt vezetői pótlék csökkentésével
kapcsolatos ügyekben. Egyéb esetekben a köztisztviselő az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül fordulhat a bírósághoz.”
60. § A Ktv. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„60. § (1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, a köztisztviselőt - kérelmére - eredeti munkakörében kell tovább foglalkoztatni.
(2) A munkáltató kérelmére a bíróság mellőzheti a köztisztviselő eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, feltéve, ha a köztisztviselő továbbfoglalkoztatása a munkáltatótól nem várható el.
(3) Nem alkalmazható a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés, ha
a) a munkáltató általi felmentés vagy hivatalvesztés fegyelmi büntetés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe (Mt. 4. §), a hátrányos megkülönböztetés tilalmába [Mt. 5. § (1)-(2) és (4) bekezdés], illetve a felmentési védelemre, korlátozásra vonatkozó szabályokba [Mt. 90. § (1) bek., e törvény 17. § (3)-(5) bek.] ütközik, vagy
b) a munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselő közszolgálati jogviszonyát az Mt. 28. §-ába ütköző módon szüntette meg.
(4) Ha a köztisztviselő nem kéri vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a köztisztviselő eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a bíróság a munkáltatót - az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével a köztisztviselő legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi.
(5) Ha a köztisztviselő nem kéri, vagy a bíróság mellőzi az eredeti munkakörbe történő visszahelyezést, a közszolgálati jogviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedése napján szűnik meg.
(6) A közszolgálati jogviszony jogellenes megszüntetése esetén meg kell téríteni a köztisztviselő elmaradt illetményét, egyéb járandóságait és felmerült kárát. Nem kell megtéríteni az illetménynek, egyéb járandóságnak, illetve a kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült.
(7) A köztisztviselőt, ha közszolgálati jogviszonya nem felmentéssel szűnt meg - a (6) bekezdésben foglaltakon kívül - megilleti a munkavégzés alóli mentesítés idejére járó átlagkeresete és a felmentés esetén járó végkielégítés is.
(8) A felmentést nem teszi jogellenessé, ha a közigazgatási szerv e törvényben előírtnál rövidebb felmentési időt állapít meg. Ilyen esetben a közszolgálati jogviszony az e törvény szabályai szerint megállapított felmentési idő utolsó napjáig tart.”
61. § A Ktv. a 60. §-t követően a következő 60/A. §-sal egészül ki:
„60/A. § (1) A köztisztviselő, ha a közszolgálati jogviszonyát nem az e törvényben előírtak szerint szünteti meg, köteles a munkáltató számára a lemondási időre járó illetményének megfelelő összeget megfizetni.
(2) Ha a köztisztviselő a határozott időtartamú közszolgálati jogviszonyát szünteti meg jogellenesen, az (1) bekezdésben meghatározottakat megfelelően kell alkalmazni. Ha azonban a határozott időből még hátralévő időtartam rövidebb két hónapnál, a munkáltató csak a hátralévő időre járó illetmény megfizetését követelheti.
(3) A munkáltató jogosult az (1), illetve a (2) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó kárának érvényesítésére is.
(4) A munkáltató (1)-(3) bekezdés alapján keletkezett igényeinek érvényesítésére, a köztisztviselő által okozott kár megtérítésére vonatkozó szabályok az irányadók.”
62. § (1) A Ktv. VI. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONNYAL ÖSSZEFÜGGŐ ADATKEZELÉS EGYES SZABÁLYAI, A KÖZSZOLGÁLATI NYILVÁNTARTÁS”
(2) A Ktv. 61. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A közszolgálati alapnyilvántartás célja a közszolgálati jogviszonyból származó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatok kezelésének biztosítása a közszolgálati jogviszony alanyai számára.
(4) A közszolgálati alapnyilvántartásban szereplő személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért, valamint a 62. § (1) bekezdésében, a 62/A. §-ban és a 63. § (4) bekezdésében előírt adatszolgáltatásokért - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a köztisztviselőt alkalmazó közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője, képviselő-testület hivatala esetén a jegyző, főjegyző felelős.
(5) Közszolgálati adatvédelmi szabályzatban (a továbbiakban: szabályzat) kell meghatározni az iratok, az adatok kezelésének adatvédelmi, adatbiztonsági szabályait, így különösen a köztisztviselő saját adataival történő rendelkezési joga biztosításának, a harmadik személy részére történő adattovábbításnak, a betekintési jog gyakorlásának, valamint az adatkezelésben részt vevő köztisztviselő felelősségének és az adatokhoz történő hozzáférése terjedelmének szabályait. A szabályzathoz a belügyminiszter ajánlást ad.”
63. § (1) A Ktv. 62. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2)-(5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés megjelölése (6)-(7) bekezdésre változik:
„(1) A közszolgálati alapnyilvántartásnak a 4. számú mellékletben szereplő alapadatairól és változásairól, továbbá a közigazgatási szerv szervezeti adatairól évente a szeptember 1-jei állapotnak megfelelően a Kormány által megállapított rendben a közigazgatási szervek adatszolgáltatást végeznek a központi közszolgálati nyilvántartás részére.
(2) A köztisztviselőknek, valamint a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalóknak az (1) bekezdésben meghatározott időpontra vonatkozó létszám- és illetményadatait, kereseti adatait a központi létszám- és bérgazdálkodási statisztikai információs rendszer a Kormány által meghatározott rendben átadja a központi közszolgálati nyilvántartás számára az (5) bekezdés b) pontjában előírtak, valamint a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók adatainak elemzése céljából.
(3) A központi közszolgálati nyilvántartás adatkezelője a Belügyminisztérium. A központi közszolgálati nyilvántartás kezeléséért, az adatkezelésre vonatkozó döntésekért, az adatkezelés jogszerűségéért, a kapcsolódó iratok, adatok védelméért és a feldolgozott adatokból történő adatszolgáltatásokért a belügyminiszter a felelős.
(4) A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok ellenőrzik az illetékességi körükbe tartozó közigazgatási szervek adatszolgáltatását és adatgyűjtői feladatokat látnak el. A Belügyminisztérium - a Kormány által meghatározott rendben - a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok rendelkezésére bocsátja az illetékességi körükbe tartozók adatainak feldolgozott, karbantartott adatállományát. A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok a közigazgatási szervek adatszolgáltatásának ellenőrzése céljából, valamint a közszolgálati ellenőrzéshez, a törvényességi ellenőrzéshez, a közigazgatási képzési, továbbképzési feladatokhoz, illetve - a Kormány által meghatározott körben - a közvélemény tájékoztatásához hasznosíthatják a rendelkezésükre bocsátott adatállományt, amelyből hivatali adatfeldolgozást kizárólag e célból végezhetnek.
(5) A központi közszolgálati nyilvántartás célja:
a) a Kormány közszolgálati személyzetpolitikájának kialakításához és megvalósításához szükséges, a köztisztviselői életpályával összefüggő adatok és elemzések biztosítása;
b) a köztisztviselői életpálya előmeneteli és illetményrendszerének országos működtetéséhez szükséges létszám- és illetményadatok elemzése az illetményalapra vonatkozó országgyűlési döntést előkészítő illetékes kormányzati szervek, illetve országgyűlési bizottságok részére;
c) a főtisztviselői karra vonatkozó adatnyilvántartás vezetése és a szükséges tájékoztatás biztosítása a Miniszterelnöki Hivatal részére;
d) az európai integrációval összefüggő esetenkénti adatszolgáltatás biztosítása az illetékes szervek számára;
e) a köztisztviselői tartalékállomány információs bázisának működtetése;
f) a Kormány által meghatározott körben a közvélemény tájékoztatása a köztisztviselői életpályával összefüggő adatokról.”
(2) A Ktv. 62. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A központi közszolgálati nyilvántartásból - jogszabályban meghatározott módon - a 20/A. §-ban és a 31/A-31/F. §-ban meghatározott célra és jogosult számára személyazonosításra alkalmas módon, statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat.”
64. § A Ktv. a 62. §-t követően a következő 62/A. §-sal egészül ki:
„62/A. § A tartalékállományba helyezett köztisztviselőknek az 5. számú melléklet szerinti adatairól, valamint az üres álláshelyekről és azok betöltéséről a közigazgatási szerv folyamatos adatszolgáltatást végez a Kormány által meghatározott rendben a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok útján a központi közszolgálati nyilvántartás részére.”
65. § (1) A Ktv. 63. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közigazgatási szervnél vezetett közszolgálati alapnyilvántartásba - eljárásában indokolt mértékig jogosult betekinteni, illetőleg a központi közszolgálati nyilvántartáson túlmenően abból adatokat átvenni:
a) saját adataiba a köztisztviselő,
b) a köztisztviselő felettese,
c) a minősítést végző vezető,
d) a törvényességi ellenőrzést végző,
e) a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy,
f) munkaügyi per kapcsán a bíróság,
g) feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a közszolgálati jogviszonnyal összefüggésben indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság,
h) az ügyészi törvényességi feladatkörében eljárva az ügyész,
i) a személyes adatok kezelésével összefüggésben az adatvédelmi biztos,
j) a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül, e törvény 3. számú mellékletének I/A., I/B., II., IV., V., VII., VIII. és X. pontokban foglalt adatkörökből a köztisztviselő illetményének számfejtése, illetve annak ellenőrzése céljából,
k) a központi közszolgálati nyilvántartás vezetésével összefüggésben a Belügyminisztérium és a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal köztisztviselője feladatkörében.
(2) A központi közszolgálati nyilvántartásba jogosult betekinteni:
a) saját adataiba a köztisztviselő,
b) a kormányzati döntések megalapozásához szükséges körben a miniszter,
c) a főtisztviselői kar adatállománya tekintetében a miniszterelnök, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és a Hivatal kijelölt köztisztviselője,
d) illetékességi területének adatai körében a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője.”
(2) A Ktv. 63. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A főtisztviselői kinevezéssel rendelkező köztisztviselő adatainak változásáról a közigazgatási szerv folyamatos adatszolgáltatást végez a 62. § (1) bekezdésében szereplő központi közszolgálati nyilvántartás számára a Kormány által megállapított rendben. A központi közszolgálati nyilvántartás a főtisztviselő nevét is tartalmazza. A főtisztviselői kar adatállományát a központi közszolgálati nyilvántartáson belül elkülönítetten kell feldolgozni, kezelni és védeni.”
66. § (1) A Ktv. 64. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A köztisztviselő közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos iratok közül a köztisztviselő öt évnél nem régebbi fényképét, a közszolgálati alapnyilvántartás adatlapját, az önéletrajzot, az erkölcsi bizonyítványt, az esküokmányt, a kinevezést és annak módosítását, a főtisztviselői kinevezést, a vezetői megbízást és annak visszavonását, a címadományozást, a besorolásról, illetve a visszatartásról, valamint az áthelyezésről rendelkező iratokat, a teljesítményértékelést, a minősítést, a közszolgálati jogviszonyt megszüntető iratot, a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozatot, a közszolgálati igazolás másolatát együttesen kell tárolni (személyi anyag).”
(2) A Ktv. 64. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 61. § (2) bekezdésében szereplő nyilvános adatokon túl a köztisztviselő nyilvántartott adatairól tájékoztatás nem adható; személyi anyagát a (3) bekezdésben foglalt eset kivételével kiadni nem lehet.”
67. § A Ktv. 65-66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyben a Ktv. a következő 65/A-65/B. §-okkal, az ezeket, illetőleg a 66. §-t megelőző alcímekkel egészül ki:
„65. § A közigazgatási szervek, a köztisztviselők érdekeinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, megfelelő megállapodások kialakítása céljából a Kormány, valamint a köztisztviselők országos munkavállalói érdek-képviseleti szervezeteinek tárgyalócsoportja részvételével érdekegyeztetési fórumok működnek.
A központi érdekegyeztetési fórumok
65/A. § (1) A közigazgatási szervek - ide nem értve a helyi önkormányzatokat -, a köztisztviselők érdekeinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, megfelelő megállapodások kialakítása céljából a Kormány, valamint a köztisztviselők országos munkavállalói érdek-képviseleti szervezeteinek tárgyalócsoportja részvételével Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: KÉT) működik.
(2) A KÉT hatáskörébe az államigazgatásban foglalkoztatott köztisztviselők élet- és munkakörülményeire, foglalkoztatási feltételeire vonatkozó tárgykörök tartoznak. Ezekkel kapcsolatban:
a) a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő kérdésekben,
b) a központi és a társadalombiztosítási költségvetésnek a közszolgálati jogviszonyban állókat érintő rendelkezéseivel összefüggésben,
c) az igazgatási munkaerővel és személyi juttatásokkal való gazdálkodás elvi kérdéseiben,
ki kell a véleményét kérni;
d) a Köztisztviselői Etikai Kódex szabályaira vonatkozó ajánlás tekintetében egyetértési joga van.
(3) A KÉT a hatáskörébe utalt ügyekben tájékoztatáskérésre, illetve javaslattételre jogosult.
(4) A KÉT szervezetének és működésének szabályait a Kormány nevében eljáró belügyminiszter és az érdekegyeztetésben részt vevő munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek közötti megállapodás tartalmazza. Titkársági feladatait a Belügyminisztérium látja el.
65/B. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala, valamint az általa alkalmazott köztisztviselők érdekeinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése és megállapodások kialakítása céljából országos szinten a belügyminiszter, az országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek, illetve az önkormányzati köztisztviselők országos munkavállalói érdek-képviseleti szervezeteinek tárgyalócsoportja részvételével Országos Önkormányzati Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: OÖKÉT) működik.
(2) Az OÖKÉT hatáskörébe az önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselők élet- és munkakörülményeire, foglalkoztatási feltételeire vonatkozó tárgykörök tartoznak. A közszolgálati jogviszonnyal összefüggő kérdésekben, valamint a közigazgatási munkaerővel és személyi juttatásokkal való gazdálkodás elvi kérdéseiben véleményezésre és tájékoztatáskérésre jogosult. Ki kell kérni az egyetértését a Köztisztviselői Etikai Kódex szabályairól.
(3) Az OÖKÉT ajánlást adhat ki a képviselő-testületek, illetve a munkáltatók köztisztviselőket érintő szabályozásának összehangolására. Így különösen:
a) az illetményalap megállapítására,
b) a szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásokra, szociális és kegyeleti támogatásokra vonatkozó szabályozásra,
c) a közigazgatási munkaerővel és személyi juttatásokkal való gazdálkodás elvi kérdéseire.
(4) Az OÖKÉT szervezetének és működésének szabályait a Kormány nevében eljáró belügyminiszter és az érdekegyeztetésben részt vevő felek közötti megállapodás tartalmazza. Titkársági feladatait a Belügyminisztérium látja el.
Munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetés
66. § (1) A munkahelyi közszolgálati kérdések rendezésére a munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetés szolgál. A munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetésben a közigazgatási szerv vezetője és a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv választott tisztségviselője vesz részt. A tárgyalópartnerek a vitás kérdések egyeztetésébe szakértőket is bevonhatnak.
(2) A közigazgatási szerv vezetője köteles kikérni a helyi munkavállalói érdek-képviseleti szerv véleményét a köztisztviselők munkavégzésére, munka- és pihenőidejére, jutalmazására, valamint juttatásaira vonatkozó, a hivatalvezető hatáskörébe utalt szabályozásról.
(3) A helyi munkavállalói érdek-képviseleti szerv tájékoztatást kérhet:
a) a (2) bekezdésben felsorolt tárgykörökben készült tervezetek, statisztikai létszám- és illetményadatok, számítások, elemzések és irányelvek megismerése érdekében,
b) a közszolgálati jogszabályok végrehajtásáról,
c) a helyi megállapodások betartásáról.
(4) A helyi munkavállalói érdek-képviseleti szerv javaslatot tehet:
a) a közigazgatási szerv részére a köztisztviselőket érintő intézkedésekre,
b) a köztisztviselőket érintő helyi szabályozás egységes értelmezésére, valamint
c) a köztisztviselőket érintő helyi szabályozási tárgykörökre.
(5) A munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetés keretében a képviselő-testület, közgyűlés köteles kikérni a helyi munkavállalói érdek-képviseleti szerv véleményét az illetményalap mértékének megállapítása tekintetében.”
68. § (1) A Ktv. 71. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Munka Törvénykönyve rendelkezéseit az alábbiak szerint kell megfelelően alkalmazni:”
(2) A Ktv. 71. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A Munka Törvénykönyve rendelkezéseit az alábbiak szerint kell megfelelően alkalmazni:]
„a) 3. §-ának (1)-(4) bekezdését, 4. §-át, 5. §-ának (1)-(3) és (5)-(8) bekezdését, 6-12. §-át, 15. §-át, 18-19. §-át, 21-28. §-át, 74. §-át, 77. §-át, 85. §-át, 97. §-át, 102. §-ának (1)-(3) bekezdését, 103. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdését, 104. §-ának (4)-(5) bekezdését, 107. §-át, 117. §-ának (1) bekezdését, 117/B. §-ának (5) bekezdését, 118. §-ának (2) bekezdését, 118/A. §-ának (4)-(5) bekezdését, 119. §-ának (1)-(2) bekezdését és az (5) bekezdését, 120-121. §-át, 123-126. §-át, 127. §-ának (1)-(2) és (5)-(6) bekezdését, 128. §-ának (1) bekezdését, 129. §-át, 130. §-ának (2) bekezdését, 132. §-ának (1)-(3) bekezdését, 133. §-át, 135-140/A. §-át, 142/A. §-át, 144. §-ának (1) bekezdését, 151. §-ának (2)-(4) bekezdését, 152-153. §-át, 154. §-a (1) bekezdésének első és harmadik mondatát, 155-157. §-át, 159-164. §-át, 165. §-ának (2) bekezdését, 166. §-ának (2) bekezdését, 167. §-ának (1) és (3) bekezdését, 168-169. §-át, 171-172. §-át, 174. §-át, 176-183. §-át, 184. §-ának (1)-(2) bekezdését, 185-187. §-át, 204-205. §-át, 207. §-át;
b) 90. §-ának (1)-(2) bekezdését - kivéve a jogutód nélküli megszűnés esetét - azzal, hogy a védelem nem vonatkozik a köztisztviselőre, ha öregségi nyugdíjasnak minősül [e törvény 19/A. § (1) bekezdés], továbbá a 90. § (4) bekezdését azzal, hogy a felmentés közlésének, illetve a csoportos létszámcsökkentés esetén az e törvény 17/B. §-ának (4) bekezdésében meghatározott tájékoztatás időpontja az irányadó;”
(3) A Ktv. 71. §-a (3) bekezdésének kilencedik francia bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Eltérő rendelkezés hiányában, ahol jogszabály]
„- személyi alapbért, ott a köztisztviselő alapilletményét, illetménykiegészítését, valamint a vezetői illetménypótlékát, főtisztviselőnél a főtisztviselői alapilletményt és a főtisztviselői illetménypótlékot”
(is érteni kell.)
69. § A Ktv. 71/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„71/A. § A Köztisztviselők Napja július 1-je, amely a közigazgatási szerveknél - a munkaviszonyban állókra is kiterjedően - munkaszüneti nap.”
70. § A Ktv. 72. §-a (6) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(6) Ahol jogszabály]
„c) államigazgatási dolgozót említ, azon köztisztviselőt”
(kell érteni.)
71. § A Ktv. 80. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány rendeletben határozza meg
a) a képesítésre, továbbképzésre, közigazgatási alap- és szakvizsgára, az ügykezelői alapvizsgára, a közigazgatási vezetőképzésre,
b) a közszolgálati nyilvántartásra,
c) a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő személyi iratokra,
d) a közigazgatási szervek létszám- és bérgazdálkodására,
e) a tartósan külföldön foglalkoztatott köztisztviselők közszolgálati jogviszonyára,
f) a köztisztviselők ideiglenes (három hónapot meg nem haladó) külföldi kiküldetésére, az ezzel kapcsolatos költségek (napidíj, utazási és szállásköltség, egyéb költségek) megtérítésére, valamint az eljárási rendre,
g) a tartalékállományba helyezésre,
h) a főtisztviselői kar működtetésére,
i) a vagyonnyilatkozat átadására, kezelésére és az abban foglalt adatok védelmére, illetve a Hivatal szervezetére és működésére,
j) a rekreációs szabadság feltételeire, kiadására vonatkozó további szabályokat.”
72. § A Ktv. a következő 81. §-sal egészül ki:
„81. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban - az Mt. irányadó rendelkezéseivel együtt -, a munkaidő szervezésének néhány vonatkozásáról szóló, a Tanács 93/104/EK irányelvével és a munkáltatónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeiről való tájékoztatási kötelezettségéről szóló, a Tanács 91/533/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”
73. § (1) A Ktv. 1. számú mellékletének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. A jogszabályban előírt, a kormányprogramban, a Kormány munkatervében és törvényalkotási programjában, az önkormányzat ciklusprogramjában és munkatervében és a közigazgatási szerv munkatervében, valamint a munkáltató által meghatározott feltételek, feladatok: ....................................................”
(2) A Ktv. 2. számú melléklete helyébe e törvény 1. számú melléklete lép.
(3) A Ktv. 3. számú mellékletének I., II., V., VI. és IX. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyidejűleg az I. pont megnevezése I/A. és I/B. pontokra változik, és a következő X. ponttal egészül ki:
„I/A.
- neve (leánykori neve)
- születési helye, ideje
- anyja neve
- lakóhely, lakáscím, tartózkodási hely, telefonszám
- családi állapot
- adóazonosító jele
- társadalombiztosítási azonosító jele
- bankszámlaszáma (49/A. § (1) bek.]
I/B. eltartott gyermeke(i)
- neve
- születési helye, ideje
- anyja neve
- lakóhely, lakáscím, tartózkodási hely
- adóazonosító jele
- társadalombiztosítási azonosító jele
II.
- legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi)
- szakképzettsége(i)
- iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai
- tudományos fokozata
- idegennyelv-ismerete
- képzésre, továbbképzésre, vezetőképzésre, átképzésre vonatkozó adatai”
„V.
- az alkalmazó közigazgatási szerv neve, székhelye, statisztikai számjele
- e szervnél a közszolgálati jogviszony kezdete
- köztisztviselő jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja
- munkakör(ök) megnevezése és a betöltés időtartama, FEOR szám
- vezetői megbízása, a megbízás megszűnésének adatai
- címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai
- a minősítések időpontja
- hatályos fegyelmi büntetés
VI.
- személyi juttatások nyilvántartása a központi létszám- és bérgazdálkodási statisztikai információs rendszer figyelembevételével”
„IX.
- a 21. § (5) bekezdés c) pontjában foglaltakkal összefüggő adatai (a köztisztviselő bejelentése gazdasági társaságnál vezető tisztségviselői, illetve felügyelő bizottsági tagságával kapcsolatos megbízásáról)
X.
- a főtisztviselői kinevezés elnyerésével összefüggő adatok (jogosultság, díjazás, időtartam, az áthelyezés időpontja, célja, időtartama, a főtisztviselői továbbképzés adatai, a rendelkezési állomány adatai, a főtisztviselői kinevezés megszűnésének módja, időpontja).”
(4) A Ktv. 4. számú mellékletének II., V., VI. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő VIII. ponttal egészül ki:
„II.
- neme, a főtisztviselő neve
- születési ideje”
„V.
- az alkalmazó közigazgatási szerv neve, székhelye, statisztikai számjele
- e szervnél közszolgálati jogviszonyának kezdete
- jelenlegi besorolása, vezetői megbízatása, FEOR száma
- címadományozásra vonatkozó adatok
VI.
- képzéssel, továbbképzéssel, vezetőképzéssel, átképzéssel összefüggő adatok”
„VIII.
- a főtisztviselői kinevezés elnyerésével összefüggő adatok (jogosultság, díjazás, időtartam, az áthelyezés időpontja, célja, időtartama, a főtisztviselői továbbképzés adatai, a rendelkezési állomány adatai, a főtisztviselői kinevezés megszűnésének módja, időpontja).”
74. § A Ktv. az e törvény 2. számú melléklete szerinti 6. számú melléklettel egészül ki.

MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK

75. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) az alábbi új XIX/A. fejezettel és 245/A-245/R. §-sal egészül ki:
„XIX/A. Fejezet
A HATÁRŐRSÉG, A RENDŐRSÉG, A POLGÁRI VÉDELEM, A HIVATÁSOS ÁLLAMI ÉS ÖNKORMÁNYZATI TŰZOLTÓSÁG, A POLGÁRI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK, A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI SZERVEZET, A VÁM- ÉS PÉNZÜGYŐRSÉG HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK
245/A. § A határőrség, a rendőrség, a polgári védelem, a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltóság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet, a vám- és pénzügyőrség hivatásos állományára a törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Vagyonnyilatkozat
245/B. § (1) A közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából az e fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél osztályvezető, illetve azzal azonos vagy annál magasabb vezetői beosztásba (a továbbiakban: vezetői beosztás), a közbeszerzési eljárásban közreműködő, valamint a költségvetési és egyéb pénzeszközökkel, állami vagyonnal való gazdálkodás tekintetében döntési jogosultsággal rendelkező, illetőleg a pénzeszközök felhasználására, valamint a gazdálkodás ellenőrzésére jogosult hivatásos állományú beosztásba csak az nevezhető ki, illetve beosztásában csak az tartható meg, aki
a) önmagára, valamint a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársára és gyermekére vonatkozóan a kinevezéskor, valamint a (3) bekezdésben meghatározott időszakonként a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 6. számú melléklete szerinti adattartalommal külön-külön vagyonnyilatkozatot tesz,
b) vállalja, hogy a vagyonnyilatkozatban foglaltak ellenőrzése végett történő személyes adat kezeléséhez szükséges hozzájárulását a Ktv.-ben foglalt eljárások lefolytatása végett az arra illetékes szerveknek átadja,
c) megszerzi az a) pontban megjelölt hozzátartozója hozzájárulását személyes adataik vagyonnyilatkozattal kapcsolatos - a Ktv.-ben meghatározott szervek általi - kezeléséhez.
(2) A vagyonnyilatkozat tételére és annak kezelésére vonatkozóan a Ktv. 22/A-22/B. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy
a) az állami vezetőnek minősülő vezetők, valamint a központi tisztikar tagjai évente,
b) az a) pont alá nem tartozó vezetők és az (1) bekezdésben meghatározott egyéb beosztásúak kétévente tesznek vagyonnyilatkozatot.
(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra egyebekben a Ktv. 22/A. § és 22/B. § szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.
(4) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt hivatásos állomány az e törvényben és a Ktv.-ben meghatározott szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tehet.
245/C. § (1) A hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva azonnali hatállyal megszűnik az 59. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül a vagyonnyilatkozat tételére vonatkozó kötelezettségének szándékos elmulasztása vagy a vagyonnyilatkozatában a valóságnak meg nem felelő adat, tény szándékos közlése, vagy a személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásának visszavonása miatt is.
(2) Az (1) bekezdés alapján nem szüntethető meg a nyilatkozattételre köteles hivatásos állományú szolgálati viszonya, ha a vagyonnyilatkozat tételére, illetőleg a felhatalmazás csatolására, valamint a vagyonnyilatkozatban szereplő valamely adat közlésére vonatkozó kötelezettségét önhibáján kívül eső okból nem teljesíti.
Vezetői beosztásba történt kinevezés visszavonása
245/D. § (1) A hivatásos állomány tagja a vezetői beosztásából indokolás nélkül azonnali hatállyal felmenthető, illetve arról az érintett 30 napos határidővel indokolás nélkül bármikor lemondhat.
(2) A vezetői kinevezés visszavonását követően legalább 30 napon belül - amennyiben az nem a 123. § (1) bekezdés g) pont szerinti fenyítés végrehajtása miatt történik - az érintett részére az adott fegyveres szerv valamely szervezeti egységénél - vezetői beosztást, illetve az azt megelőző beosztása besorolását is figyelembe véve - képzettségének, végzettségének, rendfokozatának megfelelő másik beosztást, ennek hiányában más alacsonyabb besorolású beosztást kell felajánlani.
(3) Amennyiben a vezetői kinevezés visszavonásakor a (2) bekezdés szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható, de az a későbbiekben várható, úgy az érintett beleegyezésével - a vezetői besorolásának és illetményének változatlanul hagyása mellett - a beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 3 évig rendelkezési állományba helyezhető. Ez esetben a szolgálati hely és szolgálati tevékenység meghatározásáról az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.
(4) Ha a hivatásos állomány tagja a részére felajánlott azonos besorolású beosztást elfogadja, új beosztásának megfelelően be kell sorolni azzal, hogy illetménye nem csökkenthető. Amennyiben alacsonyabb besorolású beosztásba kerül, akkor az új munkakörének megfelelően be kell sorolni és illetményét megállapítani, azonban 6 hónapig a korábbi vezetői beosztása szerinti illetményt kell részére folyósítani és - feltéve, ha ilyet részére megállapítottak - az államtitkári, helyettes államtitkári juttatásokat kell biztosítani.
(5) A szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos állomány tagja a vezetői kinevezésről történő lemondás esetén a részére felajánlott bármely - a képzettségének, végzettségének és rendfokozatának megfelelő - beosztást nem fogadja el.
(6) Ha a hivatásos állomány számára a vezetői kinevezés visszavonását követően azonos vagy alacsonyabb besorolású beosztás biztosítható és azt nem fogadja el, szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.
245/E. § A 80. § (3) bekezdés b) pontjától eltérően a hivatásos állomány tagját magasabb beosztásba történő kinevezésekor a soron következő rendfokozatba elő lehet léptetni.
Teljesítményértékelés
245/F. § (1) A hivatásos állomány tagjának munkateljesítményét az adott fegyveres szerv kiemelt céljának és az érintett munkakörének figyelembevételével meghatározott teljesítménykövetelmények alapján az állományilletékes parancsnok mérlegelési jogkörében eljárva, évente írásban értékeli.
(2) A teljesítménykövetelmények alapját képező kiemelt célokat az illetékes miniszter - az önkormányzati tűzoltóságok esetében a képviselő-testület - évente határozza meg.
(3) Az állományilletékes parancsnok az (1) és (2) bekezdésben meghatározott célok alapján előre írásban megállapítja a tárgyévre vonatkozóan a hivatásos állomány tagjával szemben támasztott követelményeket (a továbbiakban: teljesítménykövetelmények), amelyek figyelembevételével legkésőbb a tárgyév végéig értékeli az állomány tagjának teljesítményét. A teljesítménykövetelmények megállapítását és az írásbeli értékelés átadását szóbeli megbeszéléshez kell kötni.
(4) A teljesítményértékelés valótlan ténymegállapításai miatt a hivatásos állomány tagja szolgálati jogvitát kezdeményezhet.
(5) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, valamint a többi fegyveres szerv bűnügyi, felderítő tevékenységet ellátó tagja a teljesítményértékelést bíróság előtt nem támadhatja meg.
(6) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szabályokat nem kell alkalmazni, ha a hivatásos állomány tagja munkavégzésének időtartama a tárgyévben nem éri el a hat hónapot. Ebben az esetben a hivatásos állomány tagja a 100. § szerinti illetményre jogosult.
Illetmény
245/G. § (1) A 99. § (3) bekezdésének rendelkezései az e fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szervek hivatásos állományára nem alkalmazhatók.
(2) Az e fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szervek hivatásos állománya esetében a 116. § rendelkezéseit az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:
a) a hivatásos állomány tagja évente az illetményalap 250%-ának megfelelő összegű ruházati utánpótlási ellátmányra jogosult,
b) újonnan rendszeresített egyenruházattal történő ellátás esetén a hivatásos állomány tagja a mindenkori ruházati utánpótlási illetmény terhére a miniszter által meghatározott mértékben köteles a ruházat költségeit fedezni,
c) a szolgálati viszony megszűnését követően a személyi tulajdonba adott egyenruházati cikkeket csak egyenruha jellegüktől megfosztva (jelvény, állományjelzés, gomb, vállszalag, váll-lap, felirat, valamint paszpólozás eltávolítása) viselheti polgári öltözetként, azokat polgári személy részére nem ajándékozhatja el, illetve nem értékesítheti,
d) a miniszter állapítja meg a nyugállományba helyezettek által viselhető egyenruha formáját és viselésének rendjét.
245/H. § (1) E fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai illetményének megállapításakor - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a 6/A. számú mellékletben meghatározott beosztási kategóriákat és illetményszorzószámokat kell alapul venni.
(2) A vezetők beosztási illetménye:
a) országos parancsnok esetében az illetményalap 9-szerese,
b) országos parancsnok helyettese esetében az illetményalap 8,5-szerese,
c) főosztályvezető esetében az illetményalap 8-szorosa,
d) főosztályvezető-helyettes esetében az illetményalap 7,5-szerese,
e) osztályvezető esetében az illetményalap 7-szerese.
E fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szervek országos szintű szerveinél - a szerv vezetőjét nem számítva - legfeljebb négy, a területi (megyei illetékességű) szerveknél - a szerv vezetőjét nem számítva - legfeljebb kettő, a helyi szerveknél - a szerv vezetőjét nem számítva - egy vezetői szint létesíthető. E szervek országos parancsnoka államtitkári, helyetteseik helyettes államtitkári illetményre és juttatásra jogosultak, a területi szervek vezetője - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - főosztályvezetői, szervezeti egységének vezetője főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői, a helyi szervek vezetője főosztályvezetői, szervezeti egységének vezetője osztályvezetői beosztási illetményre jogosult. Törvény felhatalmazása alapján az illetékes miniszter a fegyveres szervek területi, helyi szerveinél legfeljebb további két vezetői szintet is megállapíthat. Az egyes vezetői szintek között a vezetői pótlék tekintetében a legalacsonyabb vezetői szinthez képest 10%-os mértékű különbség állhat fenn.
(3) A hivatásos állomány tagja részére a kiemelkedő szolgálati tevékenység, illetve többletteljesítmény elismeréseként megállapítható jutalom, érdekeltségi és egyéb jogcímen alapuló juttatás - kivéve a miniszter által alapított díjjal együtt járó jutalom - együttes összege, amennyiben a költségvetésről szóló törvény eltérően nem rendelkezik, évente nem haladhatja meg az érintett hathavi illetményének összegét.
(4) A hivatásos állomány felsőfokú végzettségű tagja - a Hszt. 103. § rendelkezéseitől eltérően - az alábbi mértékű illetménykiegészítésre jogosult:
a) országos parancsnokságon, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál szolgálatot teljesítők esetében a beosztási illetmény 35%-a,
b) megyei illetékességű középirányító szervnél (parancsnokságon, igazgatóságon) szolgálatot teljesítők esetében a beosztási illetmény 25%-a.
(5) A hivatásos állomány vezetőként szolgálatot teljesítő tagja vezetői illetménypótlékra jogosult:
a) országos parancsnok esetében a beosztási illetmény 65%-a,
b) országos parancsnok helyettese esetében a beosztási illetmény 50%-a,
c) főosztályvezető esetében:
- Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetője esetében a beosztási illetmény 35%-a,
- központi és területi szerveknél a beosztási illetmény 30%-a,
- helyi szerveknél a beosztási illetmény 20%-a,
d) főosztályvezető-helyettes esetében a beosztási illetmény 20%-a,
e) osztályvezető esetében a beosztási illetmény 10%-a.
(6) Az e fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szervek hivatásos állományára vonatkozóan a törvény 97. §-át az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) az e törvény hatálybalépéséig felhalmozódott előző évi szabadságokat legkésőbb 2002. december 31-ig ki kell adni;
b) a törvény hatálybalépésének évétől kezdődően szabadság megváltására csak a szolgálati viszony megszüntetése esetén az adott évre időarányosan járó és az elévülési időn belül ki nem adott szabadság tekintetében kerülhet sor.
245/I. § (1) Az idegennyelv-tudási pótlék az angol, francia és német nyelvekből szerzett C típusú nyelvvizsga meglétekor
a) felsőfokú nyelvvizsga esetében az illetményalap 100%-a,
b) középfokú nyelvvizsga esetében az illetményalap 50%-a.
(2) Amennyiben a hivatásos állomány tagja az (1) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből A vagy B típusú nyelvvizsgával rendelkezik, a 104. § (4) bekezdése szerinti mértékben jogosult a nyelvpótlékra.
(3) Ha a fegyveres szerv tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást nyújt a nyelvvizsga megszerzéséhez, a hivatásos állomány tagja mindaddig nem jogosult idegennyelv-tudási pótlékra, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás összegét.
(4) Több nyelvvizsga esetén idegennyelv-tudási pótlék legfeljebb az illetményalap 200%-áig terjedően állapítható meg.
Központi tisztikar
245/J. § (1) A központi tisztikart olyan hivatásos állományú tisztek, főtisztek, tábornokok alkotják, akiknek a miniszterelnök „központi tiszt” címet adományozott. A központi tisztikar létszáma legfeljebb 150 fő.
(2) A központi tisztikar tagjának (a továbbiakban: központi tiszt) feladata, hogy a beosztásának (munkakörének) ellátása során segítse a közigazgatási, rendészeti, nemzetbiztonsági stratégiai döntések, programok előkészítését és végrehajtását, az európai integrációval összefüggő, a fegyveres szervet érintő kormányzati feladatok ellátását.
(3) A központi tiszti cím - pályázat alapján - annak a felsőfokú végzettséggel rendelkező hivatásos állományúnak adható, aki az országos parancsnokság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományában vagy a miniszter által irányított minisztériumban, hivatalban - berendelés, vezénylés alapján - teljesít szolgálatot. Kiemelten fontos kormányzati érdekből központi tiszti cím - sikeres pályázat esetén - a fegyveres szervek területi és helyi szerveinél szolgálatot teljesítő hivatásos állományú részére is adható, akiknek a jogviszonyára a 245/J-245/R. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az érintettek illetménypótlékra nem jogosultak. A területi és helyi szerv állományából központi tiszt címet kapott hivatásos állomány a 245/K. § (3) bekezdés szerinti áthelyezése csak a Kormány által irányított szervhez, illetve a fegyveres szervek országos parancsnokságára történhet.
(4) A cím adományozása határozatlan időre szól, amelynek visszavonására, illetve megszüntetésére vonatkozóan a Ktv. 31/A. § (4) bekezdésének, valamint 31/D. §-ának rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.
245/K. § (1) A központi tiszti cím elnyeréséhez a pályázat kiírására, a központi tisztikar tagjának munkavégzésére, továbbképzésére vonatkozóan a Ktv. 31/A-31/B. §-ainak rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A központi tiszti cím a hivatásos állomány tagjának beosztását, vezetői kinevezését, a szolgálat teljesítésének helyét - a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével - nem érinti.
(3) A központi tiszt a miniszterelnök döntése alapján - a köztársasági elnök kinevezési jogkörét nem érintve - a fegyveres szerv rendeltetésének figyelembevételével, végzettségének és képzettségének megfelelően - beleegyezése nélkül - a Kormány által irányított szervhez, illetve a fegyveres szervek országos parancsnokságára a fogadó miniszter véleményének kikérése mellett, áthelyezhető. A miniszterelnök döntéséről - az egyeztetés során - az áthelyezést megelőzően legalább 30 nappal korábban ki kell kérni a központi tiszt munkáltatójának, valamint az új munkáltatójának a véleményét.
245/L. § (1) A központi tiszt alapilletményre jogosult, amelynek összege a mindenkori illetményalap tizenháromszorosa.
(2) Az alapilletményen túl a központi tisztet az alábbi mértékű illetménypótlék is megilleti:
a) a főosztályvezető esetében az alapilletmény 25%-a,
b) országos parancsnok-helyettes esetében az alapilletmény 50%-a,
c) országos parancsnok esetében az alapilletmény 100%-a.
(3) A központi tiszt rendfokozati illetményre, illetménykiegészítésre és egyéb illetménypótlékra nem jogosult.
245/M. § A központi tiszt szolgálati viszonya felmentéssel történő megszüntetésének kezdeményezése esetén - választása szerint - felmenthető, vagy annak hiányában a Ktv. 31/E. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezési állományba kell helyezni, és vele szemben az ott meghatározottakat kell alkalmazni. Előmenetelére az általános szabályok az irányadóak.
Vegyes rendelkezések
245/N. § (1) A Hszt. 245/D. § (1) bekezdés rendelkezéseit a törvény e fejezetének hatálybalépésekor vezetői beosztásban lévők esetében úgy kell alkalmazni, mintha vezetői beosztásba történt kinevezésük a törvény hatálybalépésének napján kezdődne.
(2) E fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél a Kormány határozza meg a Hszt. 245/H. § (2) bekezdésének megfelelően a vezetői munkakörök besorolását, a betöltésükhöz szükséges képesítési követelményeket, az ott elérhető legmagasabb rendfokozatokat, valamint a központi tisztikar működtetésére, továbbá - figyelemmel a Ktv. 80. § (1) bekezdésének i) pontjára - a vagyonnyilatkozat átadására, kezelésére és az abban foglaltak védelmére vonatkozó szabályokat.
245/O. § E fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szervek esetében - a Hszt. 245/F. §-ban meghatározott teljesítményértékeléstől függően - az állományilletékes parancsnok a rendelkezésére álló illetménykereten belül a hivatásos állomány tagjának besorolás szerinti beosztási illetményét az adott fizetési fokozatra megállapítottnál legfeljebb 20%-kal magasabban, illetve 20%-kal alacsonyabban állapíthatja meg. Ennek alkalmazása során a hivatásos állomány tagjának korábban már megállapított beosztási illetménye legfeljebb 20%-kal csökkenhet.
245/P. § (1) A törvény XIX/A. fejezete rendelkezéseinek hatálybalépésétől számított 120 napon belül a munkáltatói jogkör gyakorlója - 2001. július 1-jei hatállyal - köteles e törvény szabályai szerint a hivatásos állomány tagjait besorolni és illetményét az e törvény 5. számú mellékletével meghatározott 6/B. számú mellékletben szereplő szorzószámok szerint megállapítani. 2001. december 31-ig külön törvény határozza meg az e törvény 3. számú mellékletével megállapított 6/A. számú melléklete szerinti fizetési fokozathoz tartozó szorzószámok teljes mértékű vagy több szakaszban történő bevezetésének időpontját oly módon, hogy legkésőbb 2003. július 1-jétől a hivatásos állomány tagja az e törvény 3. számú mellékletével megállapított 6/A. számú melléklete szerinti fizetési fokozathoz tartozó szorzószám alapján számított beosztási illetményre jogosult.
(2) Ha a Hszt. XIX/A. fejezete alá tartozó hivatásos állomány tagja e törvény hatálybalépésekor személyi illetményben részesül, az megszűnik azzal, hogy a már megszerzett illetmény összege nem csökkenthető, s az 2002. január 1-jétől a Központi Statisztikai Hivatal adatainak figyelembevételével évente legfeljebb az előző évi infláció mértékével és a bruttó hazai össztermék együttes százalékos növekedésének felével emelhető.
(3) A törvény e fejezetének hatálybalépésével a Hszt. 101. § (4) bekezdése szerint megállapított beosztási illetményeltérítések megszűnnek, emiatt azonban a már megállapított beosztási illetmény összege nem csökkenthető. A feltételek megléte esetén az állományilletékes parancsnok ismételten intézkedhet a beosztási illetmény eltérítésére azzal, hogy az (1) bekezdésben foglaltak alapján számított beosztási illetményt kell az eltérítés alapjának tekinteni.
(4) E fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél 2008. január 1-jétől tiszti beosztásba a 37. §-ban meghatározott feltételeken túl pályakezdőként csak az a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy nevezhető ki, illetve vezetői kinevezést csak az kaphat, aki angol vagy francia vagy német nyelvből államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezik. Amennyiben a betöltendő szolgálati beosztás ellátásához az előzőekben felsorolt nyelveken kívüli nyelv szükséges, akkor az e nyelvből meglévő államilag elismert nyelvvizsga az angol, francia vagy német nyelvből meglévő nyelvvizsga helyett alkalmazási feltételként elfogadható.
(5) A hivatásos állomány tagja a 245/G. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott ruházati utánpótlási ellátmány teljes összegére első alkalommal 2002. évben jogosult.
(6) Amennyiben e törvény hatálybalépésekor a hivatásos állomány tagja részére biztosított ruházati utánpótlási ellátmány összege az illetményalap 250%-ának megfelelő összeget nem éri el, úgy az illetményrendszer bevezetési ütemezésének (2001. július 1-jétől 70%, a továbbiakban a 245/P. § (1) bekezdésében foglaltak szerint) megfelelő mértékű ruházati utánpótlási ellátmány kiegészítésre jogosult.
245/R. § Felhatalmazást kap az illetékes miniszter, hogy a törvény XIX/A. fejezete rendelkezéseinek hatálybalépését követően 6 hónapon belül, a törvény alapján rendeletben szabályozza a fegyveres szerveknél azon idegen nyelvek körét, amelyek után a fegyveres szerv rendelkezésére álló személyi juttatások előirányzatán belül a Hszt. 245/I. § (1) bekezdése szerinti mértékű nyelvpótlék folyósítható.”
76. § A Hszt. 254. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 104. §-ban meghatározott pótlékokon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék mértéke alsó és felső határ között állapítható meg, a pótlék tényleges mértékét az érintett munkakörének az általános munkakörülményektől való eltérősége alapján kell meghatározni. A pótlékok mértéke:
a) egy hónapra számítva:
- különleges bevetési pótlék	100-150%
- lovasjárőri pótlék	25%
- kutyavezetői pótlék	20%
- gépjárművezetői pótlék	13%
- különleges gépjárművezetői pótlék	25%
- díszelgési pótlék	25%
- hajóvezetői pótlék	20%
- nyomozói pótlék	20%
- zenekari pótlék	10%
- nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, illetőleg mérgezésnek, valamint biológiai anyag feldolgozása közben fertőzés veszélyének kitett beosztásban szolgálatot teljesítők pótléka	45%
b) teljesített óránként:
- repülőgép-(helikopter-)vezetői pótlék	10%
- éjszakai pótlék	0,5%
- délutáni pótlék	0,25%
- készenléti pótlék	0,25%
- tűzszerészpótlék	9%
- búvárpótlék	5%
- akció szolgálati pótlék	0,5%
c) szolgálatonként:
- ügyeleti pótlék	3,8-7,4%.”
77. § A Hszt. a következő 254/A. §-sal egészül ki:
„254/A. § (1) A Hszt. 7. számú - a személyügyi nyilvántartás adatkörét tartalmazó - mellékletében az I. „Személyügyi adatok” pontja I/A. és I/B. pontokra változik:
I/A. Személyi adatok:
- név (leánykori név),
- arcképmás, saját kezű aláírásminta,
- születési hely, idő,
- anyja neve,
- lakóhely, lakáscím, tartózkodási hely, telefonszám,
- családi állapot,
- házastárs (élettárs) neve, lakcíme,
- társadalombiztosítási azonosító jele,
- adóazonosító jele,
- bankszámlaszáma.
I/B. Eltartott gyermeke(i)
- neve,
- születési helye, ideje,
- anyja neve,
- eltartás kezdete,
- lakcíme,
- társadalombiztosítási azonosító jele,
- adóazonosító jele,
- egyéb eltartottak száma, eltartás kezdete.
(2) Az illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül jogosult a Hszt. 7. számú mellékletében foglalt adatkörökből - kivéve az V. és XIII. pontokat - a hivatásos állomány illetményének számfejtése, illetve annak ellenőrzése céljából a szükséges adatokat felhasználni.”
78. § A Hszt. 255. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„255. § A határőrség hivatásos állományú tagjaira megfelelően alkalmazni kell a 211-215. §-ok, továbbá a 258. § (1) bekezdésének, a 258/A-258/C. §-ok, valamint a 322. § (2) bekezdésének rendelkezéseit.”
79. § A Hszt. 258. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„258. § (1) Rendőri szolgálati jogviszony - a 37. § (1) bekezdésében és a 245/B. §-ban meghatározott feltételeken túl - akkor létesíthető, ha
a) a jelentkezőnek, valamint közeli hozzátartozóinak és a vele egy háztartásban élőknek az életvitele kifogástalan, és
b) a jelentkező írásban hozzájárul:
ba) személyes adatai kezeléséhez,
bb) lakó- és családi körülményei, továbbá a büntetlen vagy büntetett előéletére vonatkozó adatok - a felvételi követelményeknek való megfelelés megállapítása érdekében történő - előzetes ellenőrzéséhez,
bc) életvitele kifogástalanságának a szolgálati viszony tartama alatti ellenőrzéséhez, és
c) megszerzi közeli hozzátartozói, illetve a vele közös háztartásban élők hozzájárulását a saját személyes adataik kezeléséhez.
(2) E törvény alkalmazásában a kifogástalan életvitel alatt az érintett magatartásával, életvitelével szemben a hivatásos állományba tartozókkal szembeni társadalmi elvárhatóságnak megfelelést kell érteni. Így különösen vizsgálni kell az érintett jogkövető magatartását, családi és lakókörnyezeti kapcsolatainak rendezettségét, bűncselekményt elkövető vagy azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolatát, anyagi-jövedelmi viszonyainak rendezettségét.
(3) Többes állampolgárságú magyar állampolgár szolgálati viszonyának létesítését a belügyminiszter engedélyezi.”
80. § A Hszt. a következő 258/A-258/C. §-sal egészül ki:
„258/A. § A felvételi követelményeknek való megfelelés megállapítását célzó ellenőrzést a rendőri, illetve határőri szolgálati jogviszonyt létesíteni kívánó fegyveres szerv, a kifogástalan életvitel szolgálati viszony tartama alatti ellenőrzését a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény alapján a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítő feladatokat ellátó szerv végzi.
258/B. § (1) A kifogástalan életvitelt ellenőrző szerv kezelheti a szolgálati jogviszonyban álló személy 203. § (3) bekezdésében meghatározott, közérdekűnek minősülő személyi adatain túl
a) születési helyét és idejét,
b) lakó-, illetve tartózkodási helyének címét, telefonszámát,
c) bűnügyi nyilvántartásban szereplő adatait,
d) a fegyelmi eljárásokra vonatkozó adatokat.
(2) A kifogástalan életvitelt ellenőrző szerv az ellenőrzés végrehajtásáról - az ellenőrzött személy előtt leplezett módon - kép- és hangfelvételt készíthet, amelyek csak az ellenőrzés célja érdekében, illetőleg, ha az ellenőrzés során megállapított adatok alapján büntetőeljárás indult, a büntetőeljárásban használhatók fel.
258/C. § (1) A jelentkezőt, illetve a szolgálati viszonyban álló személyt - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - az ellenőrzés befejezését követő 30 napon belül tájékoztatni kell az ellenőrzés tényéről, annak terjedelméről, a megvizsgált körülményekről és a következtetésekről.
(2) Nem kell tájékoztatást adni abban az esetben, ha az ellenőrzés során megállapított adatok alapján titkos információgyűjtés elrendelésére vagy büntetőeljárás megindítására kerül sor, és a tájékoztatás a titkos információgyűjtés, illetve a büntetőeljárás eredményességét veszélyeztetné.
(3) Ha a szolgálati viszony nem jön létre, vagy a szolgálati viszony fennállása alatti ellenőrzés jogsértést, illetőleg a kifogástalan életvitel megkérdőjelezésére alkalmas körülményt nem állapít meg, a keletkezett iratokat, illetve adatokat az ellenőrzés befejezésétől számított 8 napon belül meg kell semmisíteni.”
81. § (1) A Hszt. 293. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 292. §-ban meghatározott pótlékon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában meghatározva pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék mértéke alsó és felső határ között állapítható meg, a pótlék tényleges mértékét az érintett munkakörének az általános munkakörülményektől való eltérősége alapján kell meghatározni. A pótlékok mértéke:
Egy hónapra számítva:
- személyi pótlék	50-100%
- tanácsosi pótlék	50%
- főtanácsosi pótlék	100%
- gépjármű-vezetői pótlék	13%
Teljesített óránként:
- délutáni pótlék, óránként	0,25%
- éjszakai pótlék, óránként	0,5%
- készenléti pótlék, óránként	0,25%
- akció szolgálati pótlék	0,5%
Teljesített szolgálatonként:
- ügyeleti díj	3,8-7,4%.”
(2) A Hszt. 293. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok 86. § (6) bekezdése szerinti ünnepnapja március 1-je, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok megalakulásának napja.”
(3) A Hszt. 300. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében - a 342. § (2) bekezdésében meghatározottaktól eltérően - a miniszter utasításban állapítja meg:]
„c) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyekben az idegen nyelv használata szükséges, illetőleg ahol idegen nyelv ismerete a szolgálati beosztással járó feladat, továbbá a ritka és a kettőnél több nyelv használatáért adható kiegészítő nyelvpótlék mértékét, valamint ahol - a 245/I. § (1) bekezdésében meghatározott nyelveken túl - más nyelv után is az ott meghatározott mértékű nyelvpótlék adható, illetve több nyelvvizsga után a nyelvpótlék az illetményalap 200%-át meghaladhatja.”
82. § (1) A Hszt. 301. §-a a következő szövegrésszel egészül ki:
„A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjaira megfelelően alkalmazni kell a 211-215. §-ok, továbbá a 258. § (1) bekezdésének, a 258/A-258/C. §-ok rendelkezéseit.”
(2) A Hszt. 303. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 42. § (2) bekezdés e) pontja alapján a hivatásos állomány tagja a fogva tartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetnél is teljesíthet szolgálatot. Az így szolgálatot teljesítő személyt vezénylésével egyidejűleg a büntetés-végrehajtási intézet rendelkezési állományába kell helyezni.”
(3) A Hszt. 306. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„306. § A 104. §-ban meghatározott pótlékokon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék mértéke alsó és felső határ között állapítható meg, a pótlék tényleges mértékét az érintett munkakörének az általános munkakörülményektől való eltérősége alapján kell meghatározni. A pótlékok mértéke:
- gépjármű-vezetői	havonta	13%
- lovasjárőri	havonta	25%
- kutyavezetői	havonta	15-20%
- orvosi ügyeleti díj	ügyeletenként	10-15%
- ügyeleti díj	szolgálatonként	3,8-7,4%
- különleges gépjármű-vezetői szolgálat	naponként	10%
- készenléti	teljesített óránként	0,25%
- éjszakai	teljesített óránként	0,5%
- délutáni	teljesített óránként	0,25%
- fokozottan veszélyes munkakör ellátásáért	teljesített óránként	0,5%.”
83. § (1) A Hszt. 307. §-a a következő szövegrésszel egészül ki:
„A Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományára megfelelően alkalmazni kell a 211-215. §-ok, továbbá a 258. § (1) bekezdésének, valamint a 258/A-258/C. §-ok rendelkezéseit.”
(2) A Hszt. 322. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A 104. §-ban meghatározott pótlékokon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék mértéke alsó és felső határ között állapítható meg, a pótlék tényleges mértékét az érintett munkakörének az általános munkakörülményektől való eltérősége alapján kell meghatározni. A pótlékok mértéke:
a) ügyeleti pótlék	szolgálatonként	3,8-7,4%
b) készenléti pótlék	teljesített óránként	0,25%
c) akciószolgálati pótlék	teljesített óránként	0,5%
d) éjszakai pótlék	óránként	0,5%
e) gépjármű-vezetői pótlék	havonta	10%
f) hajóvezetői pótlék	havonta	10%
g) kutyavezetői pótlék	havonta	10%
h) nyomozói pótlék	havonta	20%
i) zenekari pótlék	havonta	10%
j) utasforgalmi pótlék	havonta	10%
k) éjszakai pótlék	havonta	10%
l) veszélyességi pótlék	havonta	45%
m) szemlepótlék	havonta	10%
n) képviseleti pótlék	havonta	15%
o) pénzkezelői pótlék	havonta	5%.”
84. § A Hszt. e törvény 3. számú melléklete szerint a következő 6/A. számú melléklettel és 5. számú melléklete szerint a következő 6/B. számú melléklettel egészül ki.
85. § A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény Harmadik Része a következő XII. fejezettel és 193/R-193/Z. §-okkal egészül ki:
„XII. Fejezet
A közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó eltérő rendelkezések
193/R. § (1) E fejezet a III-VII. fejezetben foglalt szabályoktól eltérő szabályokat állapít meg arra a munkavállalóra, aki az 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) hatálya alá tartozó szervnél áll munkaviszonyban.
(2) A munkáltatói jogokat a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője gyakorolja. A munkáltatói jogkör - törvény eltérő rendelkezése hiányában - átruházható.
193/S. § (1) Munkaviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes, a munkakör betöltésére külön jogszabályban megállapított képesítési követelménynek, illetve biztonsági feltételeknek megfelelő személlyel létesíthető. A munkavállaló írásbeli titoktartási nyilatkozatot tesz, amelynek megtételéig nem állítható munkába. A nyilatkozat szövege a következő:
„Titoktartási nyilatkozat
Alulírott .................................................... (név, lakcím) e nyilatkozattal kötelezem magamat, hogy a .......................... (munkáltató megnevezése)-val kötött munkaviszonyom fennállása alatt tudomásomra jutott állam- és szolgálati titkot megőrzöm, a tevékenységem során előttem ismertté vált olyan adatokról, tényekről illetéktelen szervnek vagy személynek tájékoztatást nem adok, amelyek kiszolgáltatása az állam, a közigazgatási szerv (önkormányzat), munkatársam, vagy az állampolgár számára hátrányos, vagy jogellenesen előnyös következményekkel járna.”
(2) A munkaszerződésnek tartalmaznia kell - ügykezelői munkakör esetén - az ügykezelői alapvizsgára vonatkozó kötelezettséget is. A munkaszerződéshez csatolni kell a munkaköri leírást.
(3) Az ügykezelői munkakörben dolgozó munkavállalónak a munkaviszony keletkezésétől számított egy éven belül ügykezelői alapvizsgát kell tennie. Ha az alapvizsgát az előírt határidőn belül nem teszi le, a munkaviszonya azonnali hatállyal megszűnik. Nem kell ügykezelői alapvizsgát tennie annak, aki közgazdasági szakközépiskola igazgatás ügyviteli szakán szerzett képesítéssel, illetőleg közigazgatási alap- vagy szakvizsgával rendelkezik. Az ügykezelői alapvizsga költségeinek viselésére a Ktv. 33. § (4) és (5) bekezdésének rendelkezései megfelelően irányadóak.
(4) A próbaidő tartama legfeljebb három hónap lehet.
193/T. § Nem minősül a munkaszerződés módosításának
a) a munkakör és a személyi alapbér változatlanul hagyása mellett a közigazgatási szerven belüli áthelyezés,
b) a munkakör és a személyi alapbér, valamint a munkavégzés helye szerinti település megváltozása nélkül a közigazgatási szerv személyében bekövetkezett jogutódlás miatti változás.
193/U. § A munkavállaló nem lehet helyi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely őt alkalmazza.
193/V. § A munkavállaló minden naptári évben - külön juttatásként - az adott közigazgatási szervnél a tárgyévi munkavégzési kötelezettsége időtartamának arányában legalább egyhavi személyi alapbérének megfelelő díjazásra jogosult. Ezt az összeget legkésőbb a tárgyév utolsó hónapjában kell kifizetni. Ha a munkaviszony év közben megszűnik, a legalább egyhavi személyi alapbérének időarányos részét az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni. A juttatás kifizetését a munkáltatói igazolásra rá kell vezetni. A juttatás mértékének alapja a kifizetés esedékességekor irányadó személyi alapbér.
193/Z. § Felhatalmazást kap a Kormány a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyával összefüggő személyi iratokra és munkaügyi nyilvántartásra vonatkozó részletszabályok megalkotására.”
86. § (1) A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Jt.) 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közigazgatási államtitkár közszolgálati jogviszonya a 21. § (2) bekezdésének a)-e) pontjában felsorolt okok alapján, áthelyezéssel, illetőleg hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel, továbbá a 3. § (6) bekezdésében foglalt esetben szűnik meg.”
(2) A Jt. 29. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a közigazgatási államtitkár a felajánlott vezető beosztást elfogadja, át kell helyezni, s az áthelyezésétől számított hat hónapon át megilleti a korábbi illetménye és az új illetménye különbségének összege, ha az előbbi magasabb volt.”
(3) A Jt. 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyettes államtitkár közszolgálati jogviszonya a 21. § (2) bekezdésének a)-e) pontjában felsorolt okok alapján, áthelyezéssel, valamint hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel, továbbá a 3. § (6) bekezdésében foglalt esetben szűnik meg.”
87. § (1) Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ásztv.) 12. §-a a következő (7)-(9) bekezdésekkel egészül ki:
„(7) Amennyiben az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese e megbízatását legalább három évig betöltötte és megbízatása megszűnésére a megbízatás időtartam letelte, a 70. életév betöltése, lemondás, felmentés, illetve halál miatt kerül sor további hat hónapon - lemondás esetén pedig további három hónapon - keresztül a havi illetményének megfelelő összegű juttatásra jogosult, amely társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás - valamint a halál esetének kivételével - egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem.
(8) Halál esetén a juttatás az özvegyet (örököst) illeti meg. E juttatásból egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni nem kell. E juttatás a hozzátartozói nyugellátás megállapításakor a havi átlagkereset alapjául szolgáló keresetként nem vehető figyelembe. Amennyiben a megbízatás megszűnésére három évnél hamarabb kerül sor, de a megbízatás legalább egy évig betöltésre került, a juttatás 50%-a jár. Írásbeli kérelemre, illetve halál esetén a juttatást, illetve annak még fennmaradt részét a kérelem kézhezvételétől, illetve a halál tényéről való hivatalos tudomásszerzéstől számított 15 napon belül egy összegben kell kifizetni.
(9) Ha az Állami Számvevőszék elnökének, elnökhelyettesének megbízatása megszűnik, jogosult az e megbízatására utaló megnevezést használni, feltéve, hogy a megbízatása nem a 12. § (1) bekezdés d) vagy f) pontja alapján szűnt meg.”
(2) Az Ásztv. 14. §-ának (4) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A számvevőt
- számvevő gyakornok,
- számvevő, vagy
- számvevő tanácsos kategóriába kell sorolni.”
„(7) A számvevő alapilletménye a külön törvényben megállapított illetményalap szerint:
a) a számvevő gyakornok esetében az illetményalap 3,9-szerese,
b) a számvevő esetében az illetményalap 7-szerese,
c) a számvevő tanácsos esetében az illetményalap 7,5-szerese,
d) a számvevő főtanácsos esetében az illetményalap 8-szorosa,
e) a számvevő igazgatóhelyettes esetében az illetményalap 8,5-szerese,
f) a számvevő igazgató esetében az illetményalap 9-szerese.”
88. § A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 13. §-a (1)-(2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra - a (2) bekezdés kivételével - megfelelően alkalmazni kell a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) következő rendelkezéseit: 37. §-át; 39. § (1)-(3), (5) bekezdését; 47. § (1)-(2), (4) bekezdését; 48. §-át; 49. §-át; 49/A. §-át; 49/C. §-át; 49/E-49/I. §-át; 51. § (1)-(4) bekezdését; 51/A. § (2)-(6) bekezdését; 52. § (1)-(2) bekezdését (az 51-51/A. § és az 52. § alkalmazásánál a vizsgálóbiztos helyett vizsgálóbizottság jár el); 54-55. §-át; 55/A. § (1) bekezdését [az 54. és 55/A. § (1) bekezdés alkalmazásánál a fegyelmi tanácson képviselő-testület értendő]; 56. § (1) bekezdését; 58. §-át; 59. § (1)-(3) bekezdését; 71. § (2) bekezdését, kivéve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénynek a bekezdésben felsorolt következő rendelkezéseit: 85. §-át; 90. §-ának (1)-(2) bekezdését; 105-106. §-át; 132. § (1) bekezdését; 140. §-át; 167-168. §-át.
(2) A társadalmi megbízatású polgármester nem jogosult jubileumi jutalomra, napidíjra, valamint az egyéb juttatásokra.”
89. § Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 1. §-a (2) bekezdésének e) és f) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[(2) Ügyészségi alkalmazott:]
„e) a tisztviselő;
f) az írnok;”
90. § (1) Az Üsztv. 15. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A legfőbb ügyész a megválasztását követő harminc napon belül, majd ezt követően háromévente vagyonnyilatkozatát átadja az Országgyűlés elnökének. A legfőbb ügyész vagyonnyilatkozatára a Legfelsőbb Bíróság elnökének vagyonnyilatkozatára vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”
(2) Az Üsztv. 21. §-ának (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[(1) A legfőbb ügyész helyettes megbízatása megszűnik:]
„i) a megállapítás napjával, ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatban szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, avagy a vagyonnyilatkozatát és a személyes adat kezelésére felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja.”
(3) Az Üsztv. 26. §-a kiegészül a következő m) ponttal:
(A legfőbb ügyész által kinevezett ügyész ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik:)
„m) a megállapítás napjával, ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatban szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, avagy a vagyonnyilatkozatát és a személyes adat kezelésére felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja.”
(4) Az Üsztv. 87. §-ának (1) bekezdése kiegészül a következő i) ponttal:
(A tisztviselő, ügykezelő és fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik:)
„i) a megállapítás napjával, ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatban szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, avagy a vagyonnyilatkozatát és a személyes adat kezelésére felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja.”
(5) Az Üsztv. a 94/A. §-a után a következő 94/B. §-sal egészül ki:
„94/B. § (1) A köztársasági elnök, a legfőbb ügyész, illetőleg a munkáltatói jogkört gyakorló ügyészségi vezető az ügyészt, az ügyészségi titkárt, nyomozót, továbbá a csoportvezető és az irodavezető kivételével a magasabb vezető állású és a vezető állású tisztviselőt, az ügyészségi ügyintézőt, a közbeszerzési eljárásban közreműködő tisztviselőt, a költségvetési és egyéb pénzeszközök tekintetében döntési jogosultsággal rendelkező, illetőleg a pénzeszközök felhasználására, a gazdálkodás ellenőrzésére jogosult tisztviselőt, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett ügyészségi alkalmazottat abban az esetben nevezheti ki, ha
a) az e törvényben meghatározott módon önmagára, valamint vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársára, gyermekére vonatkozóan az ügyészségi szolgálati viszonya létesítésekor, valamint háromévenként a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 6. számú mellékletében meghatározott vagyonnyilatkozatot tesz,
b) vállalja, hogy a vagyonnyilatkozatban foglaltak ellenőrzése céljából történő személyes adat bekéréséhez a szükséges beleegyezést megadja,
c) megszerzi az a) pontban megjelölt hozzátartozói nyilatkozatát személyes adataik vagyonnyilatkozattal kapcsolatos kezeléséhez.
(2) A vagyonnyilatkozat tekintetében a Ktv. 22/A. §-ában - a (8) bekezdés kivételével - és a 22/B. §-ának (2)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a vagyonnyilatkozat ellenőrzése a legfőbb ügyész által utasításban meghatározott ügyészségi szervezeti egység feladata.
(3) A vagyonnyilatkozat átadására, kezelésére és az abban foglalt adatok védelmére vonatkozó szabályokat a legfőbb ügyész állapítja meg.”
91. § (1) Az Üsztv. 90/B. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az írnokot a IV. fizetési osztályba kell besorolni. A besorolásánál a 90/D. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával legfeljebb két fizetési fokozattal csökkentett fizetési fokozat állapítható meg.
(5) A fizikai alkalmazott alapilletményét a felek közös megegyezésével a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény alapján kell megállapítani azzal, hogy a 2001. június 30-án járó alapilletmény nem csökkenthető.”
(2) Az Üsztv. a következő 94/C. §-sal egészül ki:
„94/C. § (1) A (2)-(3) bekezdésben nem említett nem ügyész ügyészségi alkalmazott beosztási pótlékkal növelt alapilletménye nem lehet kevesebb
a) a Legfőbb Ügyészség és az OKRI alkalmazottja esetén a központi közigazgatási szerveknél (Ktv. 44. § (1) bekezdés),
b) az a) pontba nem tartozó szervek alkalmazottja esetén a megyei közigazgatási hivataloknál
a besorolása szerint azonos szolgálati idővel rendelkező köztisztviselő Ktv. szerinti illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél. A Ktv. szerinti I. besorolási osztály az e törvény szerinti III. fizetési osztálynak, a Ktv. szerinti II. besorolási osztály pedig az e törvény szerinti IV. fizetési osztálynak felel meg.
(2) Az ügyészségi titkár alapilletménye nem lehet kevesebb a szolgálati viszonya kezdetétől számítva azonos szolgálati idővel rendelkező köztisztviselőnek a Ktv. szerint a központi közigazgatási szerveknél (Ktv. 44. § (1) bekezdés] az illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél.
(3) Az ügyészségi fogalmazó alapilletménye nem lehet kevesebb a besorolása szerint azonos szolgálati idővel rendelkező köztisztviselőnek a Ktv. szerint a megyei közigazgatási hivatalnál az illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint számított illetménykülönbözetet életpálya-különbözetként kell kifizetni.”
(3) Az Üsztv. 90/B. §-ának (1) bekezdésében az „és a fizikai alkalmazott”, „- fizikai alkalmazott esetében fizetési csoportba -”, „(fizetési csoportokhoz)”, (2) bekezdésében a „(fizetési csoportokat)”, „a fizikai alkalmazott esetében pedig a 6. számú melléklet”, (3) bekezdésében „az ügykezelőt pedig az V. fizetési osztályba”, 90/E. §-ának (2) bekezdésében az „és a fizikai alkalmazott”, 92. §-ának a) pontjában az „és a fizikai alkalmazott”, „illetőleg fizetési csoportba” szövegrész és a 6. számú melléklet hatályát veszti.
(4) Az Üsztv. XV. és XVI. fejezetében az „ügykezelő” szövegrész helyébe az „írnok” szövegrész lép.
(5) Az Üsztv. 5. számú melléklete helyébe az e törvény 6. számú mellékletével megállapított 5. számú melléklete lép.
92. § Az e törvény hatálybalépését követő 120 napon belül - a 2001. június 30-i állapotnak megfelelően köteles vagyonnyilatkozatot tenni az ügyészségi szolgálati viszonyban álló, vagyonnyilatkozat tételére köteles ügyészségi alkalmazott. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, ügyészségi szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.
93. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 3. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi f) pont megjelölése g) pontra változik:
(A Magyar Köztársaságban bírónak az nevezhető ki, aki)
„f) vállalja, hogy e törvény rendelkezéseinek megfelelően vagyonnyilatkozatot tesz.”
(2) A Bjt. a 10. § után a következő címmel és 10/A-10/F. §-sal egészül ki:
„Vagyonnyilatkozat
10/A. § (1) Az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából a bíró a 4. számú melléklet szerinti adattartalommal, az e törvényben meghatározott eljárási szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesz (a továbbiakban: bírói vagyonnyilatkozat), illetőleg háromévenként számot ad az előző vagyonnyilatkozatban foglaltakhoz képest bekövetkezett vagyongyarapodásáról és annak jövedelmi forrásairól. A bíró a vele közös háztartásban élő házastársára, élettársára és gyermekére (a továbbiakban együtt: hozzátartozók) vonatkozóan is külön-külön vagyonnyilatkozatot tesz (a továbbiakban: hozzátartozói vagyonnyilatkozat). Ha e törvény másként nem rendelkezik, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatra a bírói vagyonnyilatkozatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A bírói és a hozzátartozói vagyonnyilatkozat (a továbbiakban együtt: vagyonnyilatkozat) két egymástól elkülönülő részből, a személyi adatokat tartalmazó személyi részből és a nyilatkozatot tartalmazó vagyoni részből áll.
(3) A vagyonnyilatkozat személyi részét két példányban kell kitölteni. A bírói és a hozzátartozói vagyonnyilatkozat személyi részének egy-egy példányát külön-külön, a személyi nyilvántartásban a bíró részére megállapított nyilvántartási számmal ellátott zárt borítékban a munkáltatói jogkör gyakorlójának, az OIT kinevezési jogkörébe tartozó vezetők esetében az OIT elnökének (a továbbiakban együtt: a munkáltatói jogkör gyakorlója) kell átadni, a másik példány a bírónál marad.
(4) A bíró a vagyonnyilatkozat személyi részéhez külön nyilatkozatot csatol, amelyben felhatalmazza az OIT-ot, hogy a vagyonnyilatkozatban foglaltak ellenőrzése céljából, az ahhoz szükséges mértékben a személyes adatait kezelje. A felhatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott felhatalmazást a bíróval közös háztartásban élő hozzátartozótól is meg kell szerezni és a hozzátartozói vagyonnyilatkozat személyi részéhez kell csatolni.
(6) A bírói vagyonnyilatkozat vagyoni részét három példányban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat vagyoni részét két példányban kell kitölteni. A bírói vagyonnyilatkozat vagyoni részének két példányát külön-külön, továbbá a hozzátartozói vagyonnyilatkozat vagyoni részének egyik példányát a bíró nyilvántartási számával ellátott zárt borítékban a munkáltatói jogkör gyakorlójának kell átadni. A bírói vagyonnyilatkozat vagyoni részének harmadik, illetve a hozzátartozói vagyonnyilatkozat vagyoni részének másik példánya a bírónál marad.
(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban igazolja a vagyonnyilatkozat személyi és vagyoni részének átvételét.
(8) A munkáltatói jogkör gyakorlója a bírói vagyonnyilatkozat vagyoni részét tartalmazó zárt boríték egyik példányát, továbbá a hozzátartozói vagyonnyilatkozat vagyoni részét tartalmazó zárt borítékot megküldi az OIT-nak. A vagyoni részt tartalmazó zárt borítékok kezeléséről az OIT Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) gondoskodik.
(9) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratot az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni.
10/B. § (1) A vagyonnyilatkozatot az eskü (13. §) letételét megelőzően, ezt követően a kötelezettség esedékessé válásának évében március hó 31. napjáig kell megtenni.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott időponttól függetlenül is vagyonnyilatkozat tételére kötelezheti a bírót, ha a vagyoni helyzetére vonatkozóan olyan bejelentést tesznek, amely szerint alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása a szolgálati viszonyából, illetve a munkáltató által ismert más törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható.
(3) Nem lehet soron kívül nyilatkozat tételre kötelezni a bírót, ha a bejelentés névtelen, illetve nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényt, illetve körülményt tartalmaz, amelyre nézve a munkáltatói jogkör gyakorlója már korábban nyilatkozat tételre hívta fel a bírót. A soron kívüli vagyonnyilatkozat átadására, kezelésére, összevetésére, az ellenőrzési eljárás kezdeményezésére és lefolytatására az általános szabályok az irányadók.
(4) A vagyonnyilatkozatot, az átadását követő hatvan napon belül a munkáltatói jogkör gyakorlója a bíró jelenlétében összeveti a legutolsó vagyonnyilatkozatával. Ha a vagyongyarapodásra a bírónak a szolgálati viszonyából vagy a munkáltató által ismert más törvényes forrásból származó jövedelme nem ad magyarázatot, a munkáltatói jogkör gyakorlója - a bírói és a hozzátartozói vagyonnyilatkozat személyi részeit és az azokhoz csatolt felhatalmazást [10/A. § (4)-(5) bekezdés] tartalmazó zárt borítékok egyidejű megküldésével - a bírói vagyonnyilatkozatok összevetésének napjától számított tizenöt napon belül ellenőrzési eljárást kezdeményez az OIT-nál. Az összevetésről, a bíró meghallgatásáról, illetve az ellenőrzési eljárás kezdeményezéséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy példányát át kell adni a bírónak.
(5) A bíró vagyonnyilatkozatába a bíró és a munkáltatói jogkör gyakorlója, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatba - a reá vonatkozó adatok tekintetében - a bíróval közös háztartásban élő hozzátartozója, továbbá mind a bírói, mind a hozzátartozói vagyonnyilatkozatba a 10/C. §-ban meghatározott ellenőrzési eljárás esetén az OIT tagjai, valamint a szolgálati jogvitával összefüggésben a bíróság jogosult betekinteni.
(6) A vagyonnyilatkozatban foglalt adatokról harmadik személynek csak a bíró, illetőleg - a reá vonatkozó adatok tekintetében - a vele közös háztartásban élő hozzátartozó írásbeli hozzájárulásával adható tájékoztatás.
(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója, valamint az OIT és a Hivatal vezetője saját hatáskörében felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatot az adatvédelmi szabályoknak megfelelően kezeljék és az abban foglaltakat az (5)-(6) bekezdésben meghatározott személyeken kívül más ne ismerhesse meg.
(8) A szolgálati viszony megszűnésekor a vagyonnyilatkozatot a bíró részére vissza kell adni. A közös háztartás megszűnése esetén a vagyonnyilatkozat reá vonatkozó részét a hozzátartozónak kell visszaadni.
(9) A vagyonnyilatkozat átadására, kezelésére, ellenőrzésére és az abban foglalt adatok védelmére vonatkozó részletes szabályokat az OIT állapítja meg.
10/C. § (1) A Hivatalnál a vagyonnyilatkozat vagyoni részét tartalmazó zárt borítékot 10 évig, de legfeljebb a bíró jogviszonyának fennállásig kell megőrizni. A vagyoni rész adatait a Hivatal elektronikus nyilvántartási rendszerben is tárolhatja, illetőleg kezelheti. Az adatok számítógépes nyilvántartása más adatrendszerrel nem kapcsolható össze, abból az ellenőrzési eljárással össze nem függő feldolgozás nem végezhető. A határidő lejártát követően a vagyoni rész adatait meg kell semmisíteni, illetőleg a számítógépes nyilvántartásból törölni kell.
(2) A közös háztartás megszűnése esetén a hozzátartozó adatai tekintetében az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
(3) Az ellenőrzési eljárást az OIT, illetőleg az általa kijelölt tagjai vagy tagja folytatja le.
(4) Ellenőrzési eljárás kezdeményezése esetén, az ellenőrzés lefolytatása céljából a személyi részben feltüntetett adatok segítségével a személyi és a vagyoni rész adatait egymáshoz kell rendelni. Az ellenőrzési eljárást hat hónapon belül be kell fejezni. Az ellenőrzési eljárás befejezését követően a személyi és a vagyoni rész egymáshoz rendelését meg kell szüntetni és a személyi részben foglalt adatokat tartalmazó borítékot a munkáltatói jogkör gyakorlójának vissza kell küldeni, egyidejűleg a személyi rész adatait a számítógépes nyilvántartásból törölni kell.
(5) Az ellenőrzés célja a vagyongyarapodás okának megállapítása. Az OIT, illetőleg az általa kijelölt tagjai vagy tagja feladatkörében eljárva:
a) a bírót, a vele közös háztartásban élő hozzátartozót, valamint más személyeket meghallgathat,
b) szakértőt rendelhet ki,
c) más szervektől, személyektől adatokat szerezhet be.
(6) A meghallgatni kívánt személyek nem kötelesek nyilatkozatot tenni. A bíró meghallgatásának megkísérlése kötelező. A megkeresett személyek, szervek az adatszolgáltatásnak a reájuk vonatkozó általános szabályok szerint kötelesek eleget tenni.
(7) A bíró és - a reá vonatkozó adatok tekintetében - a bíróval közös háztartásban élő hozzátartozója a Hivatalban nyilvántartott vagyonnyilatkozatába, valamint az (5) bekezdésben foglaltak szerint beszerzett adatokba az adatok nyilvántartásának módjától függetlenül jogosult betekinteni.
(8) Az OIT az ellenőrzési eljárás megállapításait közli a munkáltatói jogkör gyakorlójával. A munkáltatói jogkör gyakorlója a döntéséről és annak indokairól 15 napon belül tájékoztatja a bírót és az OIT-ot. Ha a bíró a munkáltatói jogkör gyakorlójának a Bjt. 57. § (1) bekezdésének k) pontjára alapított döntését vitatja, jogorvoslatért a bírósághoz fordulhat.
(9) A (6) bekezdés alapján átvett adatokat - feltéve, hogy az ellenőrzés megállapításai alapján nem indult a szolgálati jogviszonyból eredő jogvita vagy büntetőeljárás - az ellenőrzési eljárás befejezése után meg kell semmisíteni.
10/D. § A vagyonnyilatkozatot első ízben a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény vagyonnyilatkozatra vonatkozó rendelkezéseinek a hatálybalépését követő 120 napon belül, a hatálybalépés napján fennálló állapotnak megfelelően kell megtenni. Ha a bíró e kötelezettségének nem tesz eleget, szolgálati viszonya megszűnik.
10/E. § (1) A Legfelsőbb Bíróság elnökére a 10/A-10/D. §-okban foglalt rendelkezéseket a (2)-(6) bekezdések szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A Legfelsőbb Bíróság elnöke a megválasztásától számított harminc napon belül az e törvény 4. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat személyi és vagyoni részének egy-egy példányát zárt borítékban átadja az Országgyűlés elnökének. A zárt borítékok kezeléséről az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága (a továbbiakban: bizottság) gondoskodik.
(3) Az elnöki megbízás megszűnésekor a vagyonnyilatkozatot a Legfelsőbb Bíróság elnöke részére vissza kell adni. A közös háztartás megszűnése esetén a vagyonnyilatkozat reá vonatkozó részét a hozzátartozónak vissza kell adni.
(4) Ellenőrzési eljárás kezdeményezése esetén az ellenőrzés lefolytatása céljából a személyi és vagyoni rész adatait egymáshoz kell rendelni. Az ellenőrzési eljárás befejezését követően a személyi és vagyoni rész egymáshoz rendelését meg kell szüntetni.
(5) Az ellenőrzést a bizottság tagjaiból - sorsolással létrehozott háromtagú vizsgálóbizottság végzi. Az ellenőrzési eljárás megállapításairól a bizottság tájékoztatja az Országgyűlést.
(6) A vagyonnyilatkozattal összefüggésben a munkáltatói jogkör gyakorlóján az Országgyűlést kell érteni.
10/F. § A 10/A-10/D. §-ok rendelkezéseit kell alkalmazni a Legfelsőbb Bíróságra és az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíróra is, azzal, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a Legfelsőbb Bíróság elnöke, illetőleg az igazságügyminiszter.”
(3) A Bjt. 13. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Esküt az a bíró tehet, aki a vagyonnyilatkozatot benyújtotta.”
(4) A Bjt. 57. §-ának (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A bíró szolgálati viszonya megszűnik)
„k) ha a bíró a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatában - a vele közös háztartásban élő hozzátartozók adatait is ideértve - lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl, illetőleg elhallgat, vagy a vagyonnyilatkozatát és a személyes adat kezelésére felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja.”
(5) A Bjt. az e törvény 7. számú melléklete szerinti 4. számú melléklettel egészül ki.
94. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 2. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Igazságügyi alkalmazott:)
„d) az írnok.”
(2) Az Iasz. a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § (1) Bírósági titkárnak, igazságügyi szakértőnek, - a csoportvezető, a csoportvezető-helyettes és az irodavezető kivételével - magasabb vezető állású és vezető állású tisztviselőnek, bírósági ügyintézőnek, végrehajtási ügyintézőnek, fővárosi, megyei bírósági végrehajtónak, végrehajtó-helyettesnek és hivatásos pártfogónak az nevezhető ki, aki
a) az e törvényben meghatározott módon, önmagára, valamint a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársára, gyermekére vonatkozóan az igazságügyi alkalmazotti jogviszonya létesítésekor, ezt követően háromévenként a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 6. számú mellékletében meghatározott vagyonnyilatkozatot tesz,
b) vállalja, hogy a vagyonnyilatkozatban foglaltak ellenőrzése céljából történő személyes adat bekéréséhez a szükséges beleegyezést megadja,
c) megszerzi az a) pontban megjelölt hozzátartozóinak nyilatkozatát a személyes adataik vagyonnyilatkozattal kapcsolatos kezeléséhez.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni a közbeszerzési eljárásban közreműködő, a költségvetési és egyéb pénzeszközök felhasználására, a gazdálkodás ellenőrzésére jogosult, továbbá a nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett igazságügyi alkalmazottak esetében is.
(3) A vagyonnyilatkozat tekintetében a Ktv. 22/A. §-ában a (8) bekezdés kivételével, továbbá a 22/B. §-ának (2)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a vagyonnyilatkozat ellenőrzése a bíróságok és az OIT Hivatalának alkalmazottai tekintetében az OIT feladata, a vagyoni részeket tartalmazó zárt borítékok kezeléséről az OIT Hivatala gondoskodik.
(4) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket, továbbá a vagyonnyilatkozat átadására, kezelésére és az abban foglalt adatok védelmére vonatkozó szabályokat a bíróságok és az OIT Hivatala tekintetében az OIT, az ISZI Hivatala és az igazságügyi szakértői intézetek tekintetében az igazságügyminiszter állapítja meg.
(5) A vagyonnyilatkozatot első ízben a Ktv.-nek a vagyonnyilatkozatra vonatkozó rendelkezései hatálybalépését követő 120 napon belül, a hatálybalépés napján fennálló állapotnak megfelelően kell megtenni. Ha a vagyonnyilatkozat tételére köteles alkalmazott e kötelezettségének nem tesz eleget, az igazságügyi alkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.”
(3) Az Iasz. 19. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szöveg megjelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) A szolgálati viszony a törvény erejénél fogva megszűnik, ha az igazságügyi alkalmazott a vagyonnyilatkozattételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl, vagy a vagyonnyilatkozatát és a személyes adat kezelésére felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja.”
(4) Az Iasz. 99. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az írnoki munkakört ellátó alkalmazottat a 4. számú mellékletben megjelölt IV. fizetési osztályba kell besorolni. A besorolásnál a 101. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával legfeljebb két fizetési fokozattal csökkentett fokozat állapítható meg.
(4) A fizikai alkalmazott alapilletményét a felek közös megegyezésével a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény alapján kell megállapítani azzal, hogy a 2001. június 30. napján járó alapilletmény nem csökkenthető.”
(5) Az Iasz. a következő 103/A. §-sal egészül ki:
„103/A. § (1) Az igazságügyi alkalmazott beosztási pótlékkal növelt alapilletménye nem lehet kevesebb
a) a Legfelsőbb Bíróság és az OIT Hivatalának alkalmazottja esetén a Ktv. 44. § (1) bekezdésében meghatározott központi közigazgatási szerveknél,
b) az ISZI Hivatalának alkalmazottja esetén a Ktv. 44. § (2) bekezdésében meghatározott központi közigazgatási szerveknél,
c) az a)-b) pontba nem tartozó szervek alkalmazottja esetén a megyei közigazgatási hivataloknál
a besorolása szerint azonos szolgálati idővel rendelkező köztisztviselő Ktv. szerinti illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél.
(2) A bírósági titkár és az igazságügyi szakértő alapilletménye nem lehet kevesebb a szolgálati viszonya kezdetétől számítva azonos szolgálati idővel rendelkező köztisztviselőnek a Ktv. szerint a központi közigazgatási szerveknél [Ktv. 44. § (1) bekezdés] az illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél.
(3) A bírósági fogalmazó és a szakértő-jelölt alapilletménye nem lehet kevesebb a besorolása szerint azonos szolgálati idővel rendelkező köztisztviselőnek a Ktv. szerint a megyei közigazgatási hivatalnál az illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint számított illetménykülönbözetet életpálya-különbözetként kell kifizetni.”
95. § (1) Ahol az Iasz. az ügykezelőről rendelkezik, azon a továbbiakban az írnokot kell érteni.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Iasz. 99. § (1) bekezdésének első mondatában „az V. fizetési osztályba az ügykezelők” szövegrész, valamint az 5. számú melléklet a hatályát veszti.
(3) Az Iasz. 4. számú melléklete helyébe az e törvény 8. számú mellékletével megállapított 4. számú melléklete lép.
96. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkaügyi kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő
a) ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati miniszter (a továbbiakban: miniszter) az országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek bevonásával az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel, az ágazati sajátosságoknak megfelelően ágazati (alágazati) érdekegyeztető fórumban,
b) területi és települési jelentőségű kérdésekben az önkormányzat az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel önkormányzati érdekegyeztető fórumban egyeztet.”
(2) A Kjt. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A miniszter az országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek bevonásával az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel véleményezteti
a) az ágazatba (alágazatba) tartozó közalkalmazottak foglalkoztatását érintő, országos és ágazati szintű döntések tervezetét,
b) a napi munkaidő leghosszabb mértékére, valamint a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli rendszerre vonatkozó kormányjavaslatokat.”
(3) A Kjt. 4. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az (1) bekezdés szerinti érdekegyeztető fórumok létrehozása, működtetése, továbbá személyi, tárgyi és anyagi feltételeinek biztosítása a miniszter, illetve az önkormányzat kötelessége. Az érdekegyeztető fórumok a működésükre vonatkozó szabályokat - megállapodás útján - maguk alakítják ki. Az érdekegyeztető fórumok létrehozására és működésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha az önkormányzati érdekszövetségekkel, az érintett költségvetési intézményekkel, illetve az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel kötött megállapodás alapján az ágazaton belül a tárcaszintű társadalmi párbeszéd egyéb fórumait alakítják ki.”
(4) A Kjt. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 4. §-ban foglalt jogok gyakorlása szempontjából az ágazatban, illetve az önkormányzat területén reprezentatívnak azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelynek jelöltjei az adott körben a közalkalmazotti tanács választásokon az érvényes szavazatok tíz százalékát megszerezték.”
(5) A Kjt. 38. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A létszámcsökkentést eredményező döntést megelőzően a miniszter az ágazati (alágazati) érdekegyeztető fórumban, az önkormányzat az önkormányzati érdekegyeztető fórumban - az érdekegyeztetésben részt vevő felekkel - tárgyalást kezdeményez.”
97. § Az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvény 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A képviselőcsoportok munkáját segítő köztisztviselők alkalmazásának pénzügyi feltételeit (illetmény, költségtérítések) az Országgyűlés hivatali szervezete költségvetéséből kell biztosítani. Minden képviselőcsoport tizenhárom köztisztviselőre tarthat igényt, valamint minden ötödik tagja után további két - töredékszámítás esetén harmadik tagja után egy - felső- vagy középfokú iskolai végzettségű köztisztviselő, illetve köztisztviselőnek nem minősülő munkavállaló alkalmazására jogosult, azonban a köztisztviselők létszáma a képviselőcsoport tagjainak számát nem haladhatja meg. A képviselőcsoportok a megállapított köztisztviselői létszám
a) 20%-a után főtanácsadói,
b) 20%-a után tanácsadói,
c) 30%-a után az I. besorolási osztály 9. fokozata,
d) 30%-a után a II. besorolási osztály 10. fizetési fokozata
szerinti, illetménykiegészítéssel növelt és a töredékszámításokat is figyelembe vevő illetménykeretre jogosultak.
Az 1992. évi XXIII. törvény által kötelezően előírt egyéb juttatásokat az Országgyűlés Hivatali szervezetének költségvetéséből kell biztosítani. A közigazgatási szerv mérlegelési jogkörébe tartozó juttatások biztosítására, valamint jutalmazásra a képviselőcsoportok a megállapított éves bérkeretük 10%-ának megfelelő fedezetre jogosultak, amelynek terhére azonban köztisztviselő nem alkalmazható.”
98. § A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 5. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3)-(4) bekezdés számozása (7)-(8) bekezdésre változik:
„(1) A központi költségvetési szerveknél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) az adott költségvetési évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggő egyszeri, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti, továbbá - a helyi önkormányzatok által foglalkoztatottakra, valamint az igazságügyi és ügyészségi alkalmazottakra is kiterjedően - a köztisztviselők és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai illetményhelyzetének javítására szolgáló, valamint a központi költségvetési szerveknél a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) felemeléséből adódó kifizetések részbeni, illetőleg teljes fedezetére céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet 12. cím, 2. alcím, 1. Különféle személyi kifizetések jogcím-csoporton. A többlettámogatás igénylési feltételeinek megállapítására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást, annak figyelembevételével, hogy a minimálbér eléréséhez szükséges kiegészítés alapját a munkavállalónak 2001-ben 8,75%-kal, 2002. évben 7,75%-kal felemelt illetményén felüli összeg képezheti.”
„(3) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére támogathatók a közszolgálati életpálya átalakításával összefüggő - ott fel nem sorolt - jogintézmények. A támogatás elosztására a Kormány kap felhatalmazást.
(4) Ha az önkormányzat illetménykiegészítést, vezetői illetménypótlékot mérlegelési jogkörébe tartozóan biztosít a köztisztviselő részére, a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok - költségvetési törvény szerint igényelhető - kiegészítő támogatása összegének meghatározásakor a számított forráshiányt csökkenteni kell az illetménykiegészítés, illetve a vezetői pótlék miatti többletkiadás összegével.
(5) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 49/N. §-ának (3) bekezdésében foglalt jutalmazási korlát az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalra és szerveire nem terjed ki. Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál és szerveinél a Ktv. 45. § (8) bekezdése szerint a vezetői szinteket megállapítsa.
(6) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 245/H. §-ának (3) bekezdésében foglalt jutalmazási korlát a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságára és szerveire nem terjed ki.”
99. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 36. §-a jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik, és a § a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A Kormány jogosult - a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 1. számú mellékletének I-VI. fejezetében felsorolt szervek kivételével - a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) - kivéve a Magyar Honvédséget és a Határőrséget - hatálya alá tartozó központi költségvetési szervek létszámkeretének meghatározására.”
(2) Az Áht. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Állami feladatok, központi költségvetési szervek előirányzatainak célját, rendeltetését nem érintő, fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra - a 24. § (7) bekezdésében foglalt eset kivételével -, továbbá a 36. § (2) bekezdésében meghatározottak létszámkeretének módosítására a Kormány jogosult.”
(3) Az Áht. 49. §-ának h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője - ha törvény másként nem rendelkezik -)
„h) jóváhagyja - a 36. § (2) bekezdésében foglalt keret érvényesítésével - a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt szervek létszámát, átcsoportosítási jogot gyakorol - a 39. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - a fejezeten belüli, illetve címen belüli létszámkeretek tekintetében a Kormány rendeletében meghatározott módon előkészíti, koordinálja a fejezetbe tartozó mindazon költségvetési szervek, költségvetési előirányzatok és létszámkeretek tekintetében a megállapítással, módosítással kapcsolatos döntéseket, amelyeknél törvény rendelkezése alapján nem a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja ezen jogköröket.”
(4) Az Áht. 93. §-ának (1) és (5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A költségvetési szerv a jóváhagyott előirányzatokon belül - beleértve a létszámkeretet is - köteles gazdálkodni. A személyi juttatásokon belül jutalmazásra fordítható előirányzat, valamint az év közben keletkezett megtakarítás tárgyévi felhasználásának mértékét, feltételeit a 36. § (2) bekezdésében meghatározottaknál a Kormány, helyi önkormányzatok Ktv. és a Hszt. hatálya alá tartozó munkavállalóinál az önkormányzat - a Ktv. keretei között - rendeletben határozza meg. Fel nem használt kiadási előirányzatát a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv felülvizsgálja.”
„(5) Az előző évi előirányzat-maradvány jóváhagyását követően az előirányzat-maradvány személyi juttatásokra fordítható részének az ugyanezen előirányzatok megtakarításából származó összeget kell tekinteni. A 36. § (2) bekezdésében meghatározottaknál kizárólag a kötelezettségvállalással terhelt maradvány használható fel, a fennmaradó rész felhasználásáról a Kormány intézkedik.”
(5) Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„d) a költségvetési szervek egyes típusai - ideértve a fegyveres erőket, a nemzetbiztonsági szolgálatokat, a rendvédelmi szerveket, a külképviseleteket, a Magyar Tudományos Akadémia nem gazdasági társaság formájában működtetett intézményeit és a társadalombiztosítási költségvetési szerveket -, valamint a társadalombiztosítási pénzügyi alapok költségvetése tervezésének, pénzellátásának, előirányzat-felhasználásának, kincstári gazdálkodásának és nyilvántartásának - e törvény előírásaival összehangolt - sajátosságainak megfelelő szervezeti és eljárási rendjére vonatkozó, a kincstári rendszer általános szabályaitól eltérő részletes szabályait, továbbá a 36. § (2) bekezdésében meghatározottak létszámnormáit.”
100. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § A Gazdasági Versenyhivatal elnökét a miniszternek, elnökhelyetteseit a közigazgatási államtitkárnak a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben foglaltak szerint megállapított havi alapilletményével azonos díjazás, illetve azonos juttatások, a Versenytanács tagjait a helyettes államtitkárnak a hivatkozott törvény szerint megállapított havi alapilletményével azonos díjazás illeti meg azzal az eltéréssel, hogy az elnök alapilletménye a köztisztviselői illetményalap tízszerese, a vezetői illetménypótlék mértéke az elnök esetén az alapilletménye 100%-a, az elnökhelyettes esetén az alapilletménye 80%-a, a Versenytanács tagja esetén az alapilletménye 70%-a.”
(2) A Tpvt. 42/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„42/A. § (1) A vizsgálót gyakornok, vizsgáló, vizsgáló tanácsos, vizsgáló főtanácsos, vizsgáló vezető főtanácsos kategóriába kell sorolni.”
(3) A Tpvt. 42/A. §-ának (3)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„42/A. § (3) A vizsgáló gyakornokot 5, a vizsgálót 10, a vizsgáló tanácsost 11, a vizsgáló főtanácsost 12 munkanap pótszabadság illeti meg. A vezetőt megillető pótszabadság mértéke vizsgáló vezető főtanácsosnál és vizsgáló irodavezetőnél 13 munkanap.
(4) A vizsgáló alapilletménye a külön törvényben megállapított illetményalap szerint:
a) a vizsgáló gyakornok esetében az illetményalap 4-szerese,
b) a vizsgáló esetében az illetményalap 7-szerese,
c) a vizsgáló tanácsos esetében az illetményalap 7,5-szerese,
d) a vizsgáló főtanácsos esetében az illetményalap 8-szorosa,
e) a vizsgáló vezető főtanácsos esetében az illetményalap 8,25-szerese,
f) a vizsgáló irodavezető esetében az illetményalap 8,5-szerese.
(5) A vezetői illetménypótlék mértéke a vizsgáló főtanácsos esetében az alapilletmény 20%-a, a vizsgáló vezető főtanácsos esetén az alapilletmény 30%-a, a vizsgáló irodavezető esetén az alapilletmény 40%-a.
(6) A vizsgáló
a) pályakezdő köztisztviselőként vizsgáló gyakornoki besorolást kap;
b) vizsgálói besorolást kap, ha a Gazdasági Versenyhivatalban vizsgáló gyakornokként legalább két évet eltöltött és legalább alkalmas minősítésű, illetve abban az esetben, ha a szakterületén legalább három év szakmai gyakorlattal rendelkezik és közigazgatási alapvizsgát tett, vagy azzal egyenértékű képesítést szerzett.
(7) A vizsgáló
a) vizsgáló tanácsosi besorolást kap, ha két év vizsgáló gyakorlatot szerzett, alkalmas minősítésű és közigazgatási szakvizsgával vagy azzal egyenértékű képesítéssel rendelkezik;
b) vizsgáló főtanácsosi besorolást kaphat, ha kiválóan alkalmas minősítésű és közigazgatási szakvizsgával vagy azzal egyenértékű képesítéssel rendelkezik;
c) vizsgáló vezető főtanácsosi besorolást kaphat a munkáját kimagasló színvonalon végző, különleges felelősséggel felruházott vizsgáló főtanácsos.”
101. § Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § Az Alkotmánybíróság elnökének illetményét és juttatásait külön törvény határozza meg. Az Alkotmánybíróság többi tagjának - köztük a helyettes elnökének - a díjazása megegyezik a miniszterek díjazásával azzal az eltéréssel, hogy a vezetői illetménypótléka a miniszteri illetménypótlék másfélszerese. Egyebekben az Alkotmánybíróság tagja a minisztert megillető juttatásokra jogosult.”

HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

102. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - 2001. július 1-jén lép hatályba, és ezzel egyidejűleg
a) a Ktv. 10. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata; a 20. §-a, a 20/A. §-ának (8)-(11) bekezdése; a 30/A. §-ának (4) bekezdésében az „és a szakvizsga-pótlékra” szövegrész; a 42. §-a (4) bekezdésében az „az ügykezelőt a III., a fizikai alkalmazottat a IV.” szövegrész és az (5) bekezdése; a 43. §-a (5) bekezdésének b) pontjában a „44. § (2) bekezdésében említett” szövegrész; a 48. §-ának (1) bekezdésében a „- feltéve, ha az nem munkaköri kötelezettsége -” szövegrész; a 49/A. §-ának (3) bekezdése; az 50. §-a (2) bekezdésének f) pontja, (5) bekezdése harmadik francia bekezdésében az f) pontra utalás; VIII. fejezete; a 72. §-a (6) bekezdésének d) pontja; a 73. §-ának (6)-(7) bekezdése; a 75. §-ának (1) bekezdésében az „ügykezelői” szövegrész; a (3) bekezdésének bevezető mondatában az „és az ügykezelő” szövegrész, az a) pontjában az „illetve ügykezelői” szövegrész és a (7) bekezdésében az „és a 68. § (1) bekezdésének” szövegrész; a 76. §-ának (4) bekezdésében az „ügykezelő és fizikai alkalmazott” szövegrész; a Ktv. 5. számú melléklete IV. pontjának második francia bekezdése és a jelenlegi V. pontja; a jelenlegi VI. pontjának ötödik francia bekezdése,
b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CI. törvény 74. §-ának (1) bekezdése, (4) bekezdésének a)-d) pontja, (7)-(8) bekezdése,
c) a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény 5. §-ának (5) bekezdéséből „a közigazgatási és a helyettes” szövegrész,
d) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 128. §-a (8) bekezdésének és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 1999. évi LXVIII. törvény 58. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata,
e) a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény 112. §-ának (5)-(6) bekezdése,
f) az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 14. §-ának (9)-(10) bekezdése,
g) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 4. §-ának (2) és (4) bekezdése,
h) a köztisztviselők munkavégzéséről, munka- és pihenőidejéről, jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló 170/1992. (XII. 22.) Korm. rendelet
hatályát veszti.
(2) Az e törvénnyel módosított Ktv. 7. §-ának (2) bekezdésében a nyelvvizsgára vonatkozó rendelkezést 2008. január 1. után adott köztisztviselői kinevezésre kell alkalmazni, valamint a Ktv. 7. §-ának (5) bekezdése 2004. január 1-jén hatályát veszti.
(3) Az e törvény 8. §-ának (2) bekezdése 2004. január 1-jén lép hatályba.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Ktv. 7. §-ának (4) bekezdésében „a (4) bekezdésben,” hivatkozás „az (5) bekezdésben,” hivatkozásra változik; a 11/A. §-ának (1) bekezdésében a „Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára” szövegrész helyébe a „Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter” szövegrész lép; 17/A. §-ának (1) bekezdésében a „17. § (1) bekezdésének a) pontjában” hivatkozás a „17. § (2) bekezdésének a) pontjában” hivatkozásra változik; 17/A. §-ának (4) bekezdésében a „17. § (1) bekezdésének a) pontjában” hivatkozás a „17. § (2) bekezdésének a) pontjában” hivatkozásra változik, a (6) bekezdésében az „e törvénynek az (1) bekezdésében meghatározott időpontban irányadó szabályai” szövegrész helyébe „az (1) bekezdésben meghatározott időpontban irányadó szabálya” szövegrész lép; a 19. § (6) bekezdésében a „17. § (3)-(4) bekezdése” hivatkozás a „17. § (4)-(5) bekezdése” hivatkozásra változik és e bekezdés utolsó mondatában a „személyi illetményben,” szövegrész helyébe a „besorolása szerinti illetményénél magasabb illetményben,” szövegrész lép; a 19/A. § (1) bekezdésében a „17. § (1) bekezdés f) pontja” hivatkozás a „17. § (1) bekezdés d) pontja” hivatkozásra változik és a (4) bekezdésében a „17. § (6) bekezdés” hivatkozás a „17. § (7) bekezdés” hivatkozásra változik; a 20/A. §-ának (2) bekezdésében a „(62. §)” hivatkozás a „(62/A. §)” hivatkozásra változik; a 25. § (2) bekezdésében „a 10 éven aluli” szövegrész helyébe „a 14 éven aluli” szövegrész lép és a (6) bekezdésében „okleveles közgazda” szövegrész helyébe „okleveles közgazdász” szövegrész lép; a 27. §-ának (1) bekezdésében a „legmagasabb fizetési fokozatába” szövegrész helyébe a „legalacsonyabb fizetési fokozatába” szövegrész lép; a 29. § (4) bekezdésében a „11. § (2) bekezdése” hivatkozás a „11. § (2)-(3) bekezdése” hivatkozásra változik; a 32. § (2) bekezdésének a harmadik és negyedik mondatában a „szak-főtanácsosi” szövegrész helyébe a „vezető-főtanácsosi” szövegrész lép; a 37. §-ának (1) bekezdésében a „kultúrált” szövegrész helyébe a „kulturált” szövegrész lép, a (2) bekezdésében az „állami” szövegrész helyébe az „állam-” szövegrész lép; a 48/A. §-ának (5) bekezdése második mondatában a jelenlegi „a)-c)” pontra hivatkozás „a)-d)” pontra és a (6) bekezdésben a „c)” pontra hivatkozás „d)” pontra változik; a 49. §-ának (1) bekezdésében az „a tárgyévet követő első hónap 15-éig” szövegrész helyébe az „a tárgyév december 31-éig” szövegrész lép; a 61. §-ának (2) bekezdésében a „közérdekű” szövegrész helyébe „nyilvános” szövegrész lép; a 72. § (1) bekezdésének második mondatában „a 10 éven aluli” szövegrész helyébe „a 14 éven aluli” szövegrész lép; a 75. §-ának (7) bekezdésében az „öregségi nyugellátásra” szövegrész helyébe „öregségi nyugdíjra” szövegrész lép; a Ktv. 5. számú melléklete VI. pontjának számozása V. pontra változik.
(5) Az e törvény
- 9. §-ának (1) bekezdésével megállapított Ktv. 10. §-ának (2) bekezdésében meghatározott rendelkezést az e törvény hatálybalépését követően,
- 10. §-ának (2) bekezdésével megállapított Ktv. 11. § (3) bekezdésben meghatározott rendelkezést az e törvény hatálybalépését követően adott kinevezésekre,
- 11. §-ának (1) bekezdésével megállapított Ktv. 11/A. § (4) bekezdését az e törvény hatálybalépését követően megállapított munkakörökre, illetve adott kinevezésekre,
- 15. §-ával megállapított Ktv. 15. § (1) bekezdése f) pontját e törvény hatálybalépését követő egy év eltelte után,
- 55. §-ával megállapított Ktv. 49/G. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést 2002. január 1-jét követően
kell alkalmazni.
(6) Az e törvény 36. §-ával megállapított Ktv. 34. §-ában foglaltakat 2002. január 1-jétől kell alkalmazni. 2002. december 31-éig a Ktv. 43. §-ának (4) bekezdése alapján teljesítményértékelés nélkül is el lehet térni az alapilletménytől.
(7) E törvény hatálybalépését követő 30 napon belül a hivatali szervezet vezetője - 2001. július 1-jei hatállyal - megszünteti a vezetői megbízás visszavonása miatti, valamint az ügykezelő és fizikai alkalmazott tartalékállományba helyezését. Az ügykezelő és fizikai alkalmazott részére intézkedni kell a még hátralévő felmentési időre járó illetménynek, valamint a végkielégítésnek a Ktv. 19. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelő kifizetésére.
(8) A törvény hatálybalépésekor már közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő az e törvény 12. §-ával megállapított Ktv. 12. § (2) bekezdése szerint esküt tesz a törvény hatálybalépését követő 60 napon belül. Eskütétel hiányában a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.
(9) Ha a törvény hatálybalépésekor a jegyző másik jegyző helyettesítése céljából egynél több további közszolgálati jogviszonyt tart fenn, e jogviszonyokat egy kivételével a törvény hatálybalépésétől számított 120 napon belül köteles megszüntetni.
103. § (1) A törvény hatálybalépésétől számított 120 napon belül a munkáltatói jogkör gyakorlója - 2001. július 1-jei hatállyal - köteles e törvény szabályai szerint a köztisztviselőt besorolni és illetményét megállapítani.
(2) A köztisztviselőt - kivéve a vezetőt, jegyzőt, főjegyzőt - a Ktv. 23. §-ában foglaltak alapján az e törvény 73. §-ának (2) bekezdésével módosított Ktv. 2. számú melléklete szerinti fizetési fokozatba kell sorolni, és alapilletményét 2001-ben - az államigazgatásban érvényes illetményalappal - az e törvény 4. számú mellékletében meghatározott szorzószámok szerint kell megállapítani.
(3) 2001. december 31-ig külön törvény határozza meg az e törvény 73. §-ának (2) bekezdésével módosított Ktv. 2. számú melléklete szerinti fizetési fokozathoz tartozó szorzószámok teljes mértékű egy vagy több szakaszban történő bevezetésének időpontját oly módon, hogy legkésőbb 2003. július 1-jétől a köztisztviselő az e törvény 73. §-ának (2) bekezdésével módosított Ktv. 2. számú melléklete szerinti fizetési fokozathoz tartozó szorzószám alapján számított alapilletményre jogosult. A vezető és a jegyző, főjegyző alapilletményét legkésőbb 2003. július 1-jétől az e törvény 48. §-ával módosított Ktv. 45. §-ában megállapított szorzószám alapján kell megállapítani.
(4) A vezető és a jegyző, főjegyző - a minisztert, politikai államtitkárt kivéve - alapilletményének megállapítására a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(5) Az e törvény hatálybalépése után hozott, a köztisztviselői besorolást érintő munkáltatói intézkedések - ideértve a kinevezést is - esetében az alapilletmény megállapítása szempontjából a (2)-(4) bekezdés figyelembevételével kell eljárni.
(6) Ha e törvény hatálybalépésekor a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított illetményalap meghaladja az e törvény hatálybalépésekor az államigazgatásban érvényes illetményalapot, s a helyi önkormányzattal közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő korábbi szorzószám alapján megállapított alapilletménye meghaladja a (2)-(4) bekezdések alapján megállapított alapilletményt, a már megszerzett alapilletmény összege nem csökkenthető, s az 2002. január 1-jétől a Központi Statisztikai Hivatal adatainak figyelembevételével legfeljebb az előző évi infláció mértékével és a bruttó hazai össztermék együttes százalékos növekedésének felével emelhető. E szerint kell eljárni mindaddig, amíg a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított illetményalap meghaladja az államigazgatásban érvényes illetményalapot.
(7) A törvény hatálybalépésekor körjegyzői vezetői illetménypótlékra jogosult körjegyző, illetve körjegyzői feladatot ellátó nagyközségi, városi (megyei jogú városi) jegyző vezetői illetménypótlékát meg kell szüntetni és annak összegét az alapilletményébe be kell építeni. Ez az e törvény 49. §-ával megállapított Ktv. 46. §-ának (4) bekezdésében meghatározott vezetői illetménypótlékra való jogosultságát nem érinti.
(8) E törvény hatálybalépésével a Ktv. 43. §-ának (4)-(5) bekezdésében foglaltak alapján megállapított alapilletmény eltérítések megszűnnek és az alapilletményt a (2)-(4) bekezdés alapulvételével kell megállapítani azzal a feltétellel, hogy a már megállapított alapilletmény összege nem csökkenthető. Ha az meghaladja az ily módon számított alapilletményt, az 2002. január 1-jétől a Központi Statisztikai Hivatal adatainak figyelembevételével legfeljebb az előző évi infláció mértékével és a bruttó hazai össztermék együttes százalékos növekedésének felével emelhető.
(9) E törvény hatálybalépésével a Ktv. 27-28. §-ai alapján hozott munkáltatói intézkedések érvényüket vesztik, emiatt azonban a már megállapított alapilletmény összege nem csökkenthető. A feltételek megléte esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója ismételten intézkedhet a Ktv. 27-28. §-ai szerinti besorolásról és annak megfelelő alapilletmény megállapításáról azzal a feltétellel, hogy a Ktv. 28. §-a szerinti várakozási idő meghosszabbítása nem haladhatja meg azt az időtartamot, amennyi az e törvény hatálybalépése előtt hozott várakozási idő meghosszabbítására vonatkozó intézkedés határidejéből e törvény hatálybalépésekor még hátra volt.
(10) Ha e törvény hatálybalépésekor a köztisztviselő a Ktv. 26. §-ának (1) bekezdése alapján eggyel alacsonyabb besorolási fokozatban van, a fizetési fokozathoz tartozó közszolgálati jogviszonyban töltött időnek megfelelően kell őt besorolni, amíg a képesítési előírásnak megfelelő iskolai végzettséget, illetve szakképesítést meg nem szerzi.
(11) Ha e törvény hatálybalépésekor a köztisztviselő a Ktv. 50. § (2) bekezdésének b), d), e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, őt a fegyelmi büntetésben megállapított besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó közszolgálati jogviszonyban töltött időnek megfelelő fizetési fokozatba kell sorolni, amíg a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. Azt követően a közszolgálati jogviszonyban töltött idő alapján kell besorolni.
(12) A törvény hatálybalépésekor közigazgatási szakvizsgapótlékkal rendelkező köztisztviselő szakvizsgapótlékát meg kell szüntetni, s annak összegét a köztisztviselő alapilletményébe be kell építeni.
(13) Az Állami Számvevőszék és a Gazdasági Versenyhivatal külön törvény szerint besorolt köztisztviselői esetében a besorolást és az alapilletmény megállapítását az (1)-(12) bekezdések megfelelő alkalmazásával kell elvégezni.
(14) A hivatali szervezet vezetője 2001. évben ruházati költségtérítést állapíthat meg, amelynek mértéke az illetményalap 100-150%-áig terjedhet.
(15) A törvény hatálybalépésekor fennálló politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói kinevezéseket az e törvény 11. §-ának (1) bekezdésével megállapított Ktv. 11/A. § (4) bekezdésében meghatározott létszámkorlát nem érinti.
(16) Az e törvény 97. §-ában az országgyűlési képviselőcsoportok köztisztviselőire megállapított illetménykereteket a Ktv., illetve annak 2. számú melléklete alapján számított illetmények figyelembevételével kell a törvény hatálybalépésétől biztosítani.
104. § Ha a köztisztviselő e törvény hatálybalépésekor személyi illetményre jogosult, személyi illetményét meg kell szüntetni és illetményét a 103. § (2)-(5) bekezdés alapulvételével kell megállapítani azzal a feltétellel, hogy illetménye nem csökkenthető azon közszolgálati jogviszonya fennállásáig, amely alapján a személyi illetményre jogosultságot szerzett. Ha a személyi illetmény összege meghaladja az ily módon számított illetményét, az 2002. január 1-jétől a Központi Statisztikai Hivatal adatainak figyelembevételével legfeljebb az előző évi infláció mértékével és a bruttó hazai össztermék együttes százalékos növekedésének felével emelhető.
105. § (1) Ha a törvény hatálybalépésekor közszolgálati jogviszonyban álló I. besorolási osztályba sorolt köztisztviselő nem rendelkezik közigazgatási szakvizsgával, a közigazgatási szakvizsgát a törvény hatálybalépésétől számított 3 éven belül kell letennie. A határidő számítására a Ktv. 25. § (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. A határidő eredménytelen eltelte esetén magasabb fizetési, illetve besorolási fokozatba nem sorolható. Ha később a közigazgatási szakvizsgát megszerzi, a Ktv. 23. § rendelkezéseinek megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani.
(2) Ha a törvény hatálybalépésekor közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő - ide nem értve a vezetőt, a jegyzőt és a főjegyzőt - betöltötte az ötvenötödik életévét, mentesül a közigazgatási szakvizsga letétele alól, s számára a besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó illetményt kell megállapítani. Hasonlóan kell eljárni, ha e köztisztviselőt a törvény hatálybalépése után másik közigazgatási szervhez áthelyezik mindaddig, amíg a közszolgálati jogviszonya meg nem szűnik.
(3) A törvény hatálybalépése előtt adományozott címzetes tanácsosi és címzetes szak-főtanácsosi címet címzetes főtanácsosi és címzetes vezető-főtanácsosi címnek kell tekinteni. A törvény hatálybalépésekor e címekkel, valamint címzetes főtanácsosi és címzetes főmunkatársi címmel rendelkező köztisztviselőtől a címeket akkor sem lehet visszavonni, ha a köztisztviselő a címadományozás feltételeként e törvényben megállapított közszolgálati jogviszonyban töltött idővel, illetve közigazgatási szakvizsgával nem rendelkezik. A törvény hatálybalépése előtt a címzetes tanácsosi címmel rendelkező köztisztviselőt a főtanácsosi besorolási fokozat 13. fizetési fokozatába, a címzetes főtanácsosi címmel rendelkező köztisztviselőt a vezető főtanácsos besorolási fokozat 15. fizetési fokozatába, a címzetes szak-főtanácsosi címmel rendelkező köztisztviselőt a vezető-főtanácsosi besorolási fokozat 17. fizetési fokozatába, a címzetes főmunkatársi címmel rendelkező köztisztviselőt a főmunkatárs besorolási fokozat 16. fizetési fokozatába kell sorolni.
(4) 2002. december 31-ig az e törvény 31. §-ával megállapított Ktv. 30/B. § (1) bekezdésében meghatározott címzetes főjegyzői cím annak a körzetközponti jegyzőnek is adható, aki folyamatosan legalább 3 éve körzetközponti jegyzői tisztséget tölt be.
106. § (1) A köztisztviselő 2001. évre járó szabadságát az e törvény 42. §-ának (2) bekezdésével megállapított Ktv. 41. §-ának (3)-(4) bekezdése alapján a törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül kell megállapítani azzal, hogy a törvény hatálybalépése előtt reá irányadó pótszabadság nem csökkenhet. Ezzel egyidejűleg meg kell állapítani a köztisztviselőnek az e törvény hatálybalépése előtt ki nem adott szabadságnapok számát. A ki nem adott szabadságot 2002. december 31-ig kell kiadni.
(2) Az e törvény 42. §-ával módosított Ktv. 41. §-ának (1) bekezdésében meghatározott rekreációs szabadságra jogosító közszolgálati jogviszonyban töltött idő számítása szempontjából az e törvény hatálybalépése utáni időtartam vehető figyelembe.
(3) Az e törvény hatálybalépését követő 120 napon belül - a 2000. december 31-i állapotnak megfelelően - vagyonnyilatkozatot kell tennie a törvény hatálybalépésekor közszolgálati jogviszonyban álló vagyonnyilatkozat tételére köteles köztisztviselőnek. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.
(4) Az e törvény 26. §-ával megállapított Ktv. 26. §-ának (2) bekezdésében, valamint az e törvény 51. §-ának (2) bekezdésével megállapított Ktv. 48. §-ának (9) bekezdésében meghatározott rendelkezést az e törvény hatálybalépése után megkezdett tanulmányok, illetve nyújtott pénzügyi támogatás esetében kell alkalmazni.
(5) Az e törvény 18. §-ának (1) bekezdésével megállapított Ktv. 18. §-ának (3) bekezdésében, 19. §-ának (4) bekezdésével megállapított Ktv. 19. §-ának (7) bekezdésében meghatározott átlagkeresetre vonatkozó rendelkezést, 19. §-ának (1) bekezdésével megállapított Ktv. 19. §-ának (2) bekezdésében szereplő emelt összegű végkielégítésre vonatkozó rendelkezést, 32. §-ával megállapított Ktv. 31. §-ának (5)-(9) bekezdéseiben meghatározott vezetőkre vonatkozó rendelkezést, 35. §-ának (2) bekezdésével megállapított Ktv. 33. §-a (4) bekezdésének utolsó mondatát, 53. §-ával megállapított Ktv. 49/B. § (1) bekezdésének utolsó két mondatát, 57. §-ával megállapított Ktv. 57/A. §-át az e törvény hatálybalépését követően meghozott munkáltatói intézkedésekre kell alkalmazni.
(6) A hivatali szervezet vezetőjének általános szabályozási hatáskörébe tartozó tárgykörökről egységesen a közszolgálati szabályzatban kell rendelkezni. A közszolgálati szabályzatot e törvény hatálybalépésétől számított 120 napon belül kell elkészíteni. A szabályzatban foglaltakról a köztisztviselőket tájékoztatni kell.
(7) Az e törvény hatálybalépését követő 120 napon belül a képviselő-testület köteles felülvizsgálni, s e törvény szabályainak megfelelően módosítani a Ktv. alapján hozott rendeleteit.
(8) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója az e törvény hatálybalépésekor fennálló közszolgálati jogviszony tekintetében nem az e törvény 10. §-ának (4) bekezdésével megállapított Ktv. 11. § (7)-(8) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően járt el, az e törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül köteles a tájékoztatást írásban megadni.
(9) Az e törvény 14. §-ának (3) bekezdésével megállapított Ktv. 14. §-a (5)-(6) bekezdésének, az e törvény 41. §-ával megállapított Ktv. 40/B. §-ának, az e törvény 54. §-ával megállapított Ktv. 49/C. §-ának rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését követően elrendelt átirányításra, kirendelésre, kiküldetésre kell alkalmazni.
(10) E törvény hatálybalépésének évében az e törvény 14. §-ának (3) bekezdésével megállapított Ktv. 14. §-a (6)-(7) bekezdésében, az e törvény 41. §-ával megállapított Ktv. 40/B. §-a (2) bekezdésében, az e törvény 54. §-ával megállapított Ktv. 49/C. §-a (3) bekezdésében meghatározott időbeli korlátozást - a hatálybalépés időpontjától kezdődő, december 31-ig tartó időszakra figyelemmel - arányosan kell megállapítani és alkalmazni.
(11) A hivatali szervezet vezetője e törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül köteles felülvizsgálni és az e törvény szabályai szerint megállapítani a munkarendre, munkaidőkeretre, munkaidő-beosztásra és munkavégzésre vonatkozó szabályokat.
107. § (1) E törvény hatálybalépésekor a Ktv. hatálya alá tartozó közigazgatási szerveknél foglalkoztatott ügykezelők és fizikai alkalmazottak közszolgálati jogviszonya 2001. július 1-jén munkaviszonnyá alakul át. Az átalakulás tényéről a munkáltatónak intézkedni kell.
(2) A munkáltatói intézkedésben rendelkezni kell a közszolgálati jogviszony munkaviszonnyá történő átalakulásáról azzal, hogy a személyi alapbér nem lehet alacsonyabb az átalakulás időpontjában érvényes alapilletmény és - ha erre az ügykezelő és fizikai alkalmazott jogosult volt - illetménykiegészítés együttes összegénél.
(3) A közigazgatási szervnél a munkaviszony fennállásáig, illetve, ha a közigazgatási szerv közfeladata ellátására új szervezetet alakít és a munkaviszonyban álló e szervezetben a továbbfoglalkoztatást vállalja, továbbra is biztosítani kell részére azokat a juttatásokat és egyéb jogosultságokat, amelyekre e törvény hatálybalépése előtt közszolgálati jogviszonyban állóként jogot szerzett. A jubileumi jutalomra való jogosultság megszerzése szempontjából a munkaviszonyban töltött időt olyannak kell tekinteni, mintha a munkavállaló közszolgálati jogviszonyban töltötte volna el.
(4) A közszolgálati jogviszonyból átalakult munkaviszonyt munkáltatói rendes felmondással csak a 2001. június 30-án hatályos Ktv. 17. § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban meghatározott okok alapján lehet megszüntetni, és a felmondási idő, valamint a végkielégítés mértékének megállapítására a 2001. június 30-án irányadó szabályok szerint számított felmentési időt és a végkielégítés mértékét kell figyelembe venni, ha az érintett számára kedvezőbb.
108. § (1) 2001. június 30-án az ügykezelő és fizikai alkalmazott ellen folyamatban lévő, vagy általuk kezdeményezett fegyelmi eljárást, illetve a munkáltató fegyelmi határozatával összefüggő munkaügyi pert - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - meg kell szüntetni.
(2) Ha a per hivatalvesztés tekintetében folyik, a kereset elbírálásánál - a jog gyakorlására nyitva álló határidők kivételével - a rendkívüli felmondás szabályait kell megfelelően alkalmazni. A hivatalvesztés tekintetében folyamatban lévő perben a Ktv. 54-56. § szabályait is alkalmazni kell. A hivatalvesztés végrehajtására vonatkozó, a Ktv. 59. §-a (4) bekezdésének rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha az ügykezelő, fizikai alkalmazott jogviszonya a per tartama alatt e törvény erejénél fogva munkaviszonnyá alakul át.
109. § (1) A határozott időre szóló fegyelmi büntetések végrehajtását az ügykezelő és fizikai alkalmazott esetében 2001. június 30. napjával meg kell szüntetni.
(2) A fegyelmi büntetéshez fűződő hatály az ügykezelő és fizikai alkalmazott esetében 2001. június 30. napjával megszűnik.
(3) Az ügykezelő és fizikai alkalmazott közszolgálati jogviszonyával kapcsolatban 2001. július 1-jét megelőzően keletkező igényre az igény keletkezésekor hatályos jog, az igény érvényesítésére a 2001. július 1-jén hatályba lépett szabályok az irányadóak.
(4) Amennyiben az ügykezelő és a fizikai alkalmazott közszolgálati jogviszonyának megszüntetése tárgyában 2001. június 30-án munkaügyi per van folyamatban, és a jogviszony a per tárgyát képező jognyilatkozat folytán a fenti időpont előtt már megszűnt, a munkáltatói intézkedés jogellenességének megállapítása esetén
- ha az ügykezelő, fizikai alkalmazott a perben visszahelyezést kér, visszahelyezése esetén jogviszonyára a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell;
- ha az ügykezelő, fizikai alkalmazott a perben visszahelyezését nem kéri, a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményeit illetően a Ktv. 60. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.
110. § Amennyiben az ügykezelő és fizikai alkalmazott közszolgálati jogviszonyának megszüntetése tárgyában 2001. június 30-án munkaügyi per van folyamatban, és a jogviszony a per tárgyát képező jognyilatkozat folytán a fenti időpont előtt még nem szűnt meg, a jogviszony tekintetében a munkaviszonnyá alakulásra vonatkozó szabályokat az e törvényben meghatározott eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell.
111. § (1) A Ktv. 57/B. §-ának szabályai szerint leltárhiányért felelős ügykezelő és fizikai alkalmazott munkaviszonnyá alakult jogviszonya tekintetében a Ktv. 57/B-58. §-ainak rendelkezéseit 2001. december 31-ig lehet alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a leltárhiányért való kártérítési igényt közvetlen kártérítésre kötelezés helyett, az Mt. 173. §-a szerint kell érvényesíteni.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója legkésőbb 2001. szeptember 30-ig köteles gondoskodni a leltározás elrendeléséről. A leltározást követően kezdődő leltáridőszak tekintetében az Mt. szabályait kell alkalmazni.
112. § Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét a kihirdetést követő hatvan napon belül a Magyar Közlönyben közzétegye.

[LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2001. május 29-i ülésnapján fogadta el.