2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról [LÁBJEGYZET_1] A tőkepiac fejlődésének, nemzetközi versenyképessége javulásának elősegítése, átlátható működésének biztosítása, a tőkepiaci szereplők szabályozásának fejlesztése, a befektetések biztonságának növelése, a befektetők védelme és a tőkepiac hatékony felügyeletének ellátása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK I. Fejezet A TÖRVÉNY HATÁLYA 1. § Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed a) a sorozatban kibocsátott értékpapír Magyar Köztársaság területén, valamint magyar kibocsátó által külföldön történő forgalomba hozatalára; b) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre; c) a Magyar Köztársaság területén végzett befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási és árutőzsdei szolgáltatási tevékenységre; d) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, illetve befektetési alapkezelő külföldön alapított fióktelepe által végzett befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, illetőleg befektetési alapkezelési tevékenységére; e) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező befektetési szolgáltató, illetve árutőzsdei szolgáltató határon át történő szolgáltatás nyújtásra; f) a Magyar Köztársaság területén végzett befektetési alapkezelési tevékenységre; g) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő határon át történő szolgáltatás nyújtásra; h) a Magyar Köztársaság területén végzett tőzsdei tevékenységre; i) a Magyar Köztársaság területén végzett elszámolóházi és központi értéktári tevékenységre; j) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező tőzsde, illetve elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által végzett határon átnyúló szolgáltatásra; k) a Befektető-védelmi Alapra, illetőleg az Alap által nyújtott biztosításra; l) a magyar hatóság által ellátott, e törvényben meghatározott felügyeleti tevékenységre; m) a kiszervezéssel kihelyezett ügyviteli tevékenységet folytató gazdasági társaságok e törvény szerinti felügyeletére. 2. § Nem tartozik a törvény hatálya alá a) a szövetkezeti üzletrész, a csekk, a váltó, a kárpótlási jegy, a közraktárjegy forgalomba hozatala, és az állampapír zártkörű forgalomba hozatala; b) a befektetési szolgáltatónak nem minősülő befektető által kizárólag saját számlára, a saját vagyon kockázatára folytatott befektetési tevékenység; c) a kizárólag az anyavállalat és leányvállalat között, illetve az anyavállalat egyéb leányvállalatai javára folytatott befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység, kivéve, ha azt befektetési szolgáltató végzi; d) a kibocsátó által befektetési szolgáltató igénybevétele nélkül saját számlára, a saját vagyon kockázatára saját kibocsátású értékpapírjára kötött - forgalomba hozatalnak nem minősülő - adásvételi szerződés. 3. § (1) Az MNB, a Kincstár és az ÁKK Rt. tekintetében a 91-97. §, a 106-107. §, a 172. §, a 175-181. §, 199. §-ának (1) bekezdését, valamint a 399-406. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni. (2) Fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató tekintetében a 98. §, a 106-107. §, a 179. §, a 355. §, valamint a 356-357. §, fióktelep formájában működő befektetési alapkezelő tekintetében a 355. §, valamint a 11. számú mellékletnek a személyi feltételekre vonatkozó részét, fióktelep formájában működő tőzsde tekintetében a 307-310. §, a 355. §, valamint a 356-357. §, fióktelep formájában működő elszámolóház tekintetében a 342. §, a 355. §, valamint a 356-357. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni. II. Fejezet ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 4. § A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését az 1. számú melléklet tartalmazza. 5. § (1) E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában 1. adagolt kibocsátás: hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának olyan módja, amelynek keretén belül az értékesítés a kibocsátó által meghatározott időszak alatt történik úgy, hogy az értékpapírok lejárati időpontja azonos; 2. allokáció: túljegyzés, illetve aukciós túlkereslet esetén a jegyzés, illetve az aukció lezárását követő eljárás, mely során a kibocsátó, illetve a forgalmazó az előre meghirdetett elvek alapján dönt az egyes jegyzések, illetve aukciós ajánlatok elfogadásának mértékéről; 3. anyavállalat: az Szmt.-ben meghatározott fogalom; 4. aukció: a forgalomba hozatal azon módja, amely keretén belül a kibocsátó az általa meghatározott feltételek szerint lehetőséget biztosít ajánlattételre és a beérkezett vételi ajánlatok meghatározott szempont alapján versenyeznek; 5. állampapír: a magyar vagy külföldi állam, illetve az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír; 6. áru: minden vagyoni értékkel bíró forgalomképes birtokba vehető dolog, illetve dolog módjára hasznosítható természeti erő, ide nem értve a pénzügyi eszközt; 7. befektetési alap: befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel; 8. befektetési alapkezelési tevékenység: a befektetési alapkezelő által, a meghirdetett befektetési elveknek megfelelő befektetési alap kialakítása és a befektetési alap portfóliójában lévő egyes eszközelemeknek (befektetési eszköz vagy ingatlan) a befektetési alapkezelő döntése alapján, a befektetési alap meghirdetett befektetési elveihez igazodó adásvétele; 9. befektetési alapkezelő: befektetési alapkezelési tevékenységre engedéllyel rendelkező részvénytársaság; 10. befektetési alap letétkezelési tevékenység: az a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenység, amely során a letétkezelő a befektetési alapkezelő megbízása alapján letéteményesként a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését és az ahhoz kapcsolódó kezelését, továbbá a befektetési alap bankszámlájának - ideértve az alap saját tőkéjének összegyűjtése céljából nyitandó letéti számlát is -, illetve értékpapír számlájának vezetését, valamint a befektetési jegyek eladásával, visszavásárlásával, a hozamok kifizetésével és a nettó eszközérték megállapításával kapcsolatos technikai tevékenységet és az alapkezelők sajátos ellenőrzését végzi; 11. befektetési alap letétkezelő: a befektetési alap letétkezelési tevékenységet végző hitelintézet; 12. befektetési alap saját tőkéje: a befektetési alap saját tőkéje induláskor a befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, működése során a saját tőke a befektetési alap összesített nettó eszközértékével azonos; 13. befektetési hitel: értékpapír vásárlásához nyújtott hitel, ha a hitelt nyújtó részt vesz az ügylet lebonyolításában; 14. befektetési jegy: befektetési alap nevében (javára és terhére) - meghatározott módon és alakszerűséggel - sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír; 15. befektetési jegy folyamatos forgalmazása: a nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyeknek a befektetési alap nevében történő folyamatos forgalomba hozatala és visszaváltása; 16. befektetési tanácsadás: befektetési eszközre (82. §), a tőkepiacra vonatkozó olyan, értékelést is tartalmazó elemzés, javaslat ellenszolgáltatás fejében történő átadása, amelynek célja, hogy ezek ismeretében az ügyfél olyan döntést hozzon, amely alapján a saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól teszi függővé, kockáztatja. Nem számít befektetési tanácsadásnak a nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés, hirdetés közzététele; 17. befektetési szolgáltató: a befektetési vállalkozás és a befektetési szolgáltatási tevékenységet és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet is folytató hitelintézet, ide nem értve az elszámolóházat; 18. befektető: az a személy, aki a befektetési szolgáltatóval, befektetési alapkezelővel, árutőzsdei szolgáltatóval, vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, illetve a tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja; 19. befolyásoló részesedés: egy személy olyan közvetlen és közvetett tulajdona egy vállalkozásban, illetőleg egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a személy a) összességében a tulajdoni hányad, illetőleg a szavazati jogok legalább tíz százalékát birtokolja, vagy b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, illetőleg testületei tagjainak legalább húsz százalékát kinevezheti vagy elmozdíthatja, vagy c) alapszabály, alapító okirat vagy szerződés alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére; 20. bizományosi tevékenység: megbízás alapján a befektetési szolgáltató és az árutőzsdei szolgáltató saját nevében az ügyfél javára (terhére) folytatott tevékenysége; 21. csereügylet: az Szmt. szerinti swap ügylet; 22. deltatényező: az opció alapjául szolgáló befektetési eszköz, áru vagy deviza árfolyamának (árának) egy pénzegységnyi változása hatására az opció értékében bekövetkező változást jelző mutatószám; 23. dematerializált értékpapír: az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség; 24. devizabelföldi: a) az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa), a tizennégy éven aluliak esetében pedig a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványa (a továbbiakban együtt: személyazonosító igazolvány) van, illetve azokkal rendelkezhet, b) a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van, ideértve a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozását (egyéni vállalkozót - ideértve az egyéni céget is - és az önfoglalkoztatót) is, c) a b) pont szerinti vállalkozás vagy szervezet tulajdonosa, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és alkalmazottja e minőségében a vállalkozás és a szervezet nevében tett jogügyletei és cselekményei tekintetében, ha azok alapján a vállalkozás vagy a szervezet szerez valamilyen jogot, illetve azt terheli kötelezettség, akkor is devizabelföldinek tekintendő, ha egyébként devizakülföldi, d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ide nem értve a vámszabadterületi társaságot és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 28. pontja alá tartozó társaságot, e) a külföldön lévő külképviselet; 25. devizakülföldi: a) a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet, b) a vállalkozás és a szervezet - jogi formájától függetlenül -, ha székhelye külföldön van, a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepe, c) a devizakülföldinek a belföldön lévő képviselete, d) a vámszabadterületi társaság, e) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha a fióktelepet vámszabad területen létesítették, illetve ott működik, továbbá f) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 28. pontja alá tartozó társaság; 26. dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke; 27. egyedi kockázat: az értékpapír vagy származtatott ügylet esetén az ügylet alapját képező értékpapír egyedi jellemzőihez kapcsolható árfolyamváltozás kockázata; 28. elfogadott ország: Magyarország, valamint minden olyan ország, amely kielégíti a következő feltételeket: a) a befektetési szolgáltatási tevékenység prudens folytatása biztosított és megfelelően felügyelt, b) rendelkezik a pénzmosás megelőzését szolgáló megfelelő jogszabályi előírásokkal, c) rendelkezik megfelelő adatvédelmi előírásokkal, és d) illetékes felügyeleti hatóságával a Felügyeletnek együttműködési megállapodása van; 29. elismert (szabályozott) piac: az elfogadott ország tőzsdéje és minden más olyan piaca, ahol meghatározott szabályok szerint a kereslet és a kínálat egy helyen koncentrálódik és kielégíti az alábbi feltételeket: a) a piacra lépés és a kereskedés valamely felügyeleti hatóság által jóváhagyott szabályok, piaci szokványok szerint folyik, b) rendszeres időszakonként, meghatározott időben működik, c) a piaci szereplők működésére, tevékenységére vonatkoznak bizonyos minimális feltételek (tőkekövetelmény, letéti előírás stb.), d) biztosított a nyilvános áralakulás (a nap elején, napközben és a nap végén kötelező az árakat, továbbá a forgalmi adatokat nyilvánosságra hozni), e) a forgalmazott pénzügyi eszközök piacra bevezetésének a minimális feltételeit meghatározzák, f) a piaci kereskedelemben szereplő pénzügyi eszközök kibocsátói nyilvánosságra hoznak minden olyan adatot, amely a pénzügyi eszköz árát, árfolyam-alakulását érintheti (transzparencia), g) a piaci szereplők a felügyeleti hatóság részére adatszolgáltatást teljesítenek a saját tevékenységükről, és h) a piacot a Felügyelet elismeri (nyilvántartásba veszi és közzéteszi); 30. ellenőrző részesedés: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom; 31. ellenőrzött társaság: a Gt.-ben ilyenként meghatározott fogalom; 32. elszámolási rendszer: pénz- és értékpapír-átutalások egységes rend és közös szabályok szerinti feldolgozására, pozícióvezetésre vonatkozó, a rendszer tagjai által kötött kölcsönös megállapodás; 33. elszámolóház: a tőzsdén és tőzsdén kívül megkötött pénz- és tőkepiaci ügyletek elszámolásával és teljesítésével kapcsolatos szolgáltatásokat teljesítő szakosított hitelintézet; 34. értékpapír: a forgalomba hozatal helyének joga szerint értékpapírnak minősülő befektetési eszköz; 35. értékpapírkód: a központi értéktár által kiadott, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok azonosítására szolgáló betű vagy számjelek összessége, illetve ezek kombinációja (ISIN azonosító); 36. értékpapír-sorozat: az azonos típusú, azonos előállítású, azonos jogokat megtestesítő értékpapír egy meghatározott időpontban kibocsátott teljes mennyisége, illetve az eltérő időpontban kibocsátott értékpapírok valamely későbbi időpontban azonos jogokat megtestesítő teljes mennyisége; 37. értékpapír-kölcsönzés: értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek keretében a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a kölcsönbe vevő köteles azonos darabszámú, azonos névértékű, azonos fajtájú és sorozatú értékpapírt egy, a szerződésben vagy a kölcsönbe adó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a kölcsönbe adó, vagy az általa megjelölt harmadik személy részére; 38. értékpapír-letéti őrzés: értékpapír befektetési szolgáltató által megőrzésre történő átvétele, a tulajdonos megbízásából való nyilvántartása és kiadása; 39. értékpapír-letétkezelés: értékpapír letéti őrzése, a kamat, az osztalék, a hozam, illetőleg a törlesztés beszedése és egyéb kapcsolódó szolgáltatás nyújtása; 40. értékpapírszámla: a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás; 41. felügyeleti hatóság: a külföldi befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, tőzsde, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi szervezet; 42. felosztott hozam: a tőkenövekmény azon része, amelyet a befektetési alapkezelő a kezelési szabályzat szerint a befektetési alapkezelés eredményeképpen a befektetési jegyek után köteles kifizetni; 43. forgalomba hozatal: az értékpapír tulajdonjogának első ízben történő keletkeztetésére irányuló eljárás; 44. forgalmazó: az értékpapír forgalomba hozatalában közreműködő befektetési szolgáltató; 45. főiroda: az a hely, ahol a vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos központi döntéshozatal történik; 46. független pénzügyi szakértő: olyan könyvvizsgáló, befektetési tanácsadási tevékenység végzésére jogosult személy vagy forgalmazó, aki a vételi ajánlat közzétételének időpontját megelőző három éven belül nem állt megbízásos jogviszonyban sem az ajánlattevővel, sem a vételi ajánlattal érintett részvénytársasággal, sem az ebben, illetve az ajánlattevőben befolyással rendelkező személlyel; 47. garanciaalap: tőkepiaci ügyletek elszámolásának a biztosítékaként az elszámolóház által kezelt olyan pénz-, illetve értékpapíralap, amely a teljesítéshez óvadékul szolgál; 48. harmadik ország: az az ország, amely nem tagja az Európai Uniónak; 49. hátralévő átlagos futamidő: fix kamatozású kötvények esetén az egyes kifizetésekig hátralévő időtartamnak a - kifizetések lejáratig számított hozammal diszkontált jelenértékének a kötvény árfolyamához viszonyított arányával - súlyozott átlaga. Változó kamatozású kötvények esetén az átlagos hátralévő futamidő a következő kamatmegállapításig hátralévő időtartammal egyenlő (duration); 50. hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát (a továbbiakban együtt: kamat), illetőleg az általa vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti; 51. hosszú pozíció: minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, áremelkedés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg; 52. indexkövető befektetési alap: olyan befektetési alap, amely befektetési politikájában valamely elismert (szabályozott) piac által meghirdetett index, illetve valamely, a lehetséges befektetők részére előre meghirdetett, a Felügyelet által jóváhagyott egyéb index leképezésére vállalkozott; 53. intézményi befektető: a) a hitelintézet, a befektetési vállalkozás, a befektetési alap, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőketársaság, kockázati tőkealap, a biztosító részvénytársaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, b) mindazon devizakülföldi, amely a saját joga alapján ilyennek tekintendő; 54. járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amely kizárólagosan vagy elsődlegesen egy vagy több befektetési vállalkozás vagy befektetési alapkezelő üzletszerű tevékenységét kiegészítő tevékenységet, így különösen ingatlankezelést, adatfeldolgozást, pénzszállítást, biztonsági, illetőleg kommunikációs szolgáltatást végez; 55. jegyzés: az értékpapír forgalomba hozatala során az értékpapírt megvásárolni szándékozó befektetőnek az értékpapír megvásárlására irányuló, feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozata, amellyel az ajánlatot elfogadja és kötelezettséget vállal az ellenszolgáltatás teljesítésére; 56. jegyzési garanciavállalás: a) az értékpapír saját számlára történő lejegyzésére, illetve megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás, vagy b) a jegyzés vagy eladás meghiúsulásának elkerülése érdekében szerződésben vállalt mennyiségű értékpapír lejegyzésére, illetőleg megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás; 57. jegyzett tőke: az Szmt.-ben meghatározott tőke, valamint a dotációs tőke; 58. kapcsolt vállalkozás: a vállalkozás anyavállalata, leányvállalata, a vállalkozás anyavállalatának leányvállalata, a vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos vagy olyan vállalkozás, amelyben a vállalkozás vagy a vállalkozás tulajdonosa, igazgatósági tagja, felügyelő bizottsági tagja, ügyvezetője, illetve ezek közeli hozzátartozója befolyásoló részesedéssel rendelkezik; 59. kereskedelmi tevékenység: befektetési szolgáltató, illetve árutőzsdei szolgáltató által pénzügyi eszköz, illetve áru saját számlára történő adásvétele, cseréje; 60. kibocsátási program: egy kibocsátótól származó, hitelviszonyt megtestesítő, egymást követő értékpapírkibocsátás-összesség, amelynek alapfeltételeit a kibocsátó a program indításakor rögzíti, és az egyes részkibocsátások során a kibocsátó meghatározza a kibocsátás egyedi adatait; 61. kibocsátó: az a jogi személy, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja; 62. klíring: a fizetési megbízásokra, pénz- és tőkepiaci ügyletek elszámolására, átutalásokra (transzferekre) vonatkozó megbízások feldolgozásának, egyeztetésének és megerősítésének a folyamata, a teljesítés alapjául szolgáló végső elszámolandó pozíció kialakítása a tényleges teljesítést megelőzően (bruttó vagy nettó elven); 63. klíringtag: az elszámolási rendszerben közvetlenül részt vevő személy; 64. kockázatvállalás: egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben történő kockázatvállalás, így különösen a) befektetési hitel nyújtása az ügyfélnek, illetőleg az ügyfélcsoporthoz tartozó személynek, b) halasztott pénzügyi teljesítés engedése az ügyfélnek, illetőleg az ügyfélcsoporthoz tartozó személynek, c) az ügyfél, illetőleg az ügyfélcsoporthoz tartozó személy által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megvásárlása, tulajdonban tartása, d) tulajdoni részesedés megszerzése, tulajdonban tartása az ügyfélvállalkozásban, illetőleg az ügyfélcsoporthoz tartozó bármely vállalkozásban, e) minden olyan pozíció, amely az ügyfél, illetőleg az ügyfélcsoporthoz tartozó személy által kibocsátott értékpapírra vezethető vissza, f) az ügyfél, illetőleg az ügyfélcsoporthoz tartozó személy által kibocsátott, a befektetési szolgáltatónál óvadékba helyezett értékpapír, g) értékpapír-kölcsönzés, h) az ügyféllel, illetőleg az ügyfélcsoporthoz tartozó személlyel szemben fennálló bármilyen egyéb követelés, ide nem értve 1. a szavatoló tőke kiszámítása során a befektetési szolgáltató által levont tételeket; 2. valutában bonyolított ügyletek esetében a fizetést követő negyvennyolc órát meg nem haladóan fennálló követelést; 3. értékpapír-adásvételi ügyletek esetében a fizetést vagy az értékpapír leszállítását követő öt munkanapot meg nem haladóan fennálló követelést; 65. konszolidált beszámoló: az Szmt. szerint meghatározott fogalom; 66. kollektív befektetéskezelés: a kollektív befektetési forma részére végzett portfóliókezelési tevékenység; 67. kollektív befektetési értékpapír: a) a befektetési jegy, továbbá b) az olyan külföldi intézményben való részvételt tanúsító - bemutatóra vagy névre szóló - okirat, amely intézmény alapító okiratában meghatározott célja - az egyes befektetésekkel járó kockázatviselést megosztva - az értékpapírokba vagy más eszközökbe történő befektetés; 68. kollektív befektetési forma: azonos szerződési feltételek mellett, a befektetők által átadott eszközök egymástól el nem különített, együttes kezelésével létrehozott és működtetett befektetési eszközcsoport, mely a befektetők részére végzett, előre meghatározott, azonos jogi keretek között történik. A kollektív befektetési forma létrehozatalának és működésének célja, hogy befektetői számára portfóliókezelési szolgáltatást nyújtson, illetőleg tagjaiként a befektetők közvetve vegyenek igénybe befektetéskezelési szolgáltatást; 69. közeli hozzátartozó: a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott személy; 70. központi értékpapír-nyilvántartás: a központi értéktár által vezetett, a belföldön kibocsátott értékpapírok adatait visszakereshető módon tartalmazó nyilvántartás; 71. központi értékpapírszámla: a központi értéktár által a dematerializált értékpapírról sorozatonként és értékpapír számlavezetőnként vezetett összesített nyilvántartás; 72. közvetett tulajdon, illetve közvetett befolyás: egy vállalkozás tulajdoni hányadának, illetőleg szavazati jogának a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetőleg szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (köztes vállalkozás) tulajdoni hányadán, szavazati jogán keresztül történő gyakorlása. A közvetett tulajdon, a közvetett befolyás arányának megállapításához a közvetett tulajdonnal, közvetett befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban fennálló szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak a vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik a nagyobb. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányad az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni; 73. külföldi befektetési vállalkozás: a székhely állam jogszabályi rendelkezéseinek megfelelően a 81. §-ban foglalt befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységnek megfeleltethető tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező külföldi székhelyű vállalkozás; 74. leányvállalat: az Szmt.-ben meghatározott fogalom; 75. likvid eszköz: a pénz, hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repó, az átruházhatóságában nem korlátozott, bármikor pénzzé tehető állampapír, továbbá a felmondhatóságában nem korlátozott bankbetét; 76. másodlagos értékpapír: letétkezelő által a másodlagos értékpapír tulajdonosa (végső jogosult) részére kibocsátott, az elsődleges értékpapírra vonatkozó rendelkezési jogot, illetőleg az értékpapír által megtestesített jogok gyakorlását biztosító sorozatban kibocsátott névre szóló átruházható értékpapír; 77. nettó eszközérték: a befektetési alap portfóliójában szereplő eszközök értéke, csökkentve a portfóliót terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is; 78. nyílt végű befektetési alap: az olyan befektetési alap, amelynél visszaváltható befektetési jegyek kerülnek folyamatos forgalmazásra; 79. nyilvános ajánlattétel: értékpapír nyilvános forgalomba hozatala keretében, egyedileg előre meg nem határozott befektetők részére közzétett eladási ajánlat; 80. nyilvános forgalomba hozatal: az értékpapír nem zártkörű (egyedileg előre meg nem határozott befektetők részére történő) forgalomba hozatala; 81. nyitott pozíció: a befektetési szolgáltatási tevékenység, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység során megkötött, de valamely szerződő fél által nem vagy csak részben teljesített, illetve határidőig helytállási kötelezettséget jelentő ügyletek együttes értéke; 82. nyitva szállítás: olyan átruházható értékpapírral kapcsolatos ügylet, amelynek során az értékpapír és az ellenérték szolgáltatása (átutalása) nem azonos időpontban történik; 83. pénzpiaci eszköz: sorozatban kibocsátott, pénzkövetelésre szóló - értékpapírnak nem minősülő - okirat; 84. pénzügyi eszköz: a befektetési eszköz és a deviza; 85. portfólió: a portfóliókezelési tevékenységet végző számára átadott eszközök, illetőleg ezen eszközökből a portfóliókezelési tevékenységet végző által összeállított, többféle vagyonelemet tartalmazó eszközök összessége; 86. portfóliókezelés: az a tevékenység, amelynek során a befektető meghatározott eszközei azzal a céllal kerülnek a portfóliókezelési tevékenységet végző szervezet (hitelintézet, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő) rendelkezése alá, hogy meghatározott feltételek mellett, egyedi módon, a befektető által adott megbízás alapján befektetési eszközökbe fektesse és kezelje a befektető javára azzal, hogy a befektető a megszerzett befektetési eszközökből eredő kockázatot és hozamot, így különösen annak nyereségét és veszteségét, közvetlenül viseli; 87. pozíciólezáró nettósítás: azonnali deviza- és értékpapírügyletből, származtatott ügyletből, repóra vagy fordított repóra, illetőleg értékpapír-kölcsönzésre irányuló megállapodásból vagy más hasonló pénzügyi ügyletből eredő tartozásoknak és követeléseknek az adott pénzügyi termék piacán elfogadott elszámolásaként egyetlen nettó tartozássá vagy követeléssé történő átalakítása, amelynek eredményeként a tartozás vagy a követelés kizárólag az ekként megállapított nettó összegre korlátozódik; 88. repó- és fordított repóügylet: minden olyan megállapodás, amely értékpapír tulajdonjogának átruházásáról rendelkezik a szerződéskötéssel egyidejűleg meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban történő visszavásárlási kötelezettség mellett meghatározott visszavásárlási áron, függetlenül attól, hogy az ügylet futamideje alatt a vevő az ügylet tárgyát képező értékpapírt megszerzi és azzal szabadon rendelkezhet (szállításos repóügylet) vagy nem szerzi meg az értékpapírt, azzal szabadon nem rendelkezhet, hanem óvadékként kerül elhelyezésre a vevő javára a futamidő alatt (óvadéki repóügylet). Óvadéki repóügylet kizárólag hitelintézettel köthető. A felek közötti megállapodás rendelkezhet úgy is, hogy az ügylet tárgyát képező és a biztosítékul szolgáló értékpapírok más értékpapírokra kicserélhetők. Az ügylet az értékpapír eladója szempontjából repóügyletnek, az értékpapír vevője szempontjából fordított repóügyletnek tekintendő. Az óvadéki repóügylet lejárati ideje alatt az értékpapírhoz kapcsolódó jogok - a felek eltérő megállapodásának hiányában - az eladót illetik meg, az értékpapír tulajdonjoga a futamidő végén abban az esetben száll át a vevőre, ha az eladó a visszavásárlási árat nem fizeti meg; 89. rövid pozíció: minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, árcsökkenés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg; 90. sorozatban kibocsátott értékpapír: ha jogszabály másként nem rendelkezik, az alapjául szolgáló jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket több azonos, egymással egyenértékű részre (névérték) osztva megtestesítő értékpapír; 91. szavatoló tőke: a befektetési vállalkozásnak a számviteli jogszabályok által meghatározott saját tőkéjének azon része, valamint azok az egyéb források, amelyek a befektetési vállalkozással szemben fennálló követelés kielégítésébe azonnal, harmadik fél hozzájárulása nélkül bevonhatók; 92. származtatott (derivatív) ügylet: olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva); 93. tagsági jogokat megtestesítő értékpapír: minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba vételét elismerve arra kötelezi magát, hogy az értékpapír birtokosának meghatározott szavazati, vagyoni és egyéb jogokat biztosít; 94. teljesítés: a klíringtagok egymással szemben - valamint a tőzsdei ügylet teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalással kötött ügylet esetében a klíringtagok és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet között - fennálló pénzben meghatározott követeléseinek (pozícióinak) kiegyenlítése (átutalása), illetőleg a klíringtagok egymással szemben nem pénzben fennálló követeléseinek teljesítése (szállítása); 95. tőzsde: a hatékony tőkeáramlás, tőkeértékelés, az árfolyam és egyéb kockázat megosztása érdekében a tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, azok kereskedését lebonyolító, a nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő gazdálkodó szervezet; 96. tőzsdei adat: a tőzsdei kereskedés során a tőzsdére bevezetett tőzsdei termékek vonatkozásában a tőzsdei kereskedők által tett, és a kereskedési rendszer által sorbarendezett ajánlatok, továbbá a létrejött tőzsdei ügyletek ár-, illetve árfolyam-információi, valamint a tőzsde által számított és közzétett indexértékek; 97. tőzsdére bevezetett értékpapír: a tőzsdei értékpapírlistán szereplő értékpapír; 98. tőzsdei kereskedő: a tőzsdén kereskedési joggal rendelkező személy; 99. tőzsdei termék: a tőzsdén forgalmazott pénzügyi eszköz és áru; 100. ügyfél: az a személy, aki törvény alapján arra felhatalmazott szervezettől, személytől a 81. §-ban meghatározott befektetési szolgáltatást, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatást, vagy a 83. §-ban meghatározott árutőzsdei szolgáltatást vesz igénybe; 101. ügyfélcsoport: a Hpt. szerint meghatározott fogalom; 102. ügyfélszámla: az ügyfélnek vezetett olyan korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számla, amely kizárólag a befektetési szolgáltatással, árutőzsdei szolgáltatással és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetéssel kapcsolatos elszámolás lebonyolítására szolgál; 103. ügynök: a) a befektetési szolgáltatóval, illetőleg árutőzsdei szolgáltatóval kötött szerződés alapján, annak nevében, felelősségére és kockázatára eljáró személy, aki/amely a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató bizományosi, illetőleg kereskedelmi tevékenységét megbízási szerződés alapján végzi és ennek során az ügyfél pénzét és egyéb eszközét kezeli; b) az a személy, aki/amely a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató bizományosi, illetőleg kereskedelmi tevékenységét elősegítő tevékenységet végez; 104. üzletszerű tevékenység: az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység; 105. vállalkozás: az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a fióktelep és az egyéni vállalkozás. Kétség esetén a vállalkozásjelleget vélelmezni kell; 106. vezető állású személy: a) a vállalkozás vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, b) a fióktelep esetén a fióktelep vezetésére a külföldi vállalkozás által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese, és c) minden olyan személy, akit a vállalkozás alapszabálya, alapító okirata, társasági szerződése, szervezeti és működési szabályzata ilyenként határoz meg; 107. zárt végű befektetési alap: az olyan befektetési alap, amelyre a futamidő lejáratának kivételével vissza nem váltható befektetési jegyek kerülnek kibocsátásra és forgalomba hozatalra. (2) E törvény alkalmazásában 1. Kincstár: a Magyar Államkincstár Rt, 2. ÁKK Rt.: az Államadósság Kezelő Központ Rt, 3. MNB: a Magyar Nemzeti Bank, 4. Felügyelet: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, 5. hitelintézet, bank, szakosított hitelintézet, szövetkezeti hitelintézet: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott gazdálkodó szervezet, 6. fióktelep: az Fkt.-ban ilyenként meghatározott szervezet, 7. külföldi vállalkozás: az Fkt.-ban ilyenként meghatározott szervezet. MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRTÉKPAPÍROK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS FORGALOMBA HOZATALA III. Fejezet AZ ÉRTÉKPAPÍROK ELŐÁLLÍTÁSA Általános rendelkezések 6. § (1) Az értékpapír - a kibocsátó döntése alapján - előállítható nyomdai úton okiratként vagy dematerializált értékpapírként. (2) Sorozatban csak névre szóló értékpapírt lehet kibocsátani. (3) Nyilvánosan forgalomba hozni kizárólag névre szóló és - állampapír kivételével - kizárólag dematerializált formában előállított értékpapírt lehet. (4) A kibocsátó az egy sorozatnak minősülő értékpapíroknak csak azonos névértéken és azonos módon történő előállításáról rendelkezhet. (5) Ha a kibocsátó dematerializált értékpapírt bocsátott ki, vagy az értékpapírt dematerializált értékpapírrá alakította át, annak nyomdai úton történő előállításáról utóbb nem rendelkezhet. A dematerializált értékpapír előállítása 7. § (1) A dematerializált értékpapír bármilyen nyomtatott formában történő megjelenítésén feltűnő módon fel kell tüntetni, hogy az nem értékpapír. (2) Ha a kibocsátó az értékpapír dematerializált értékpapírként történő előállításáról rendelkezett, a kibocsátó egy példányban - értékpapírnak nem minősülő - okiratot állít ki, amely tartalmazza: a) a tulajdonos neve kivételével az értékpapír jogszabályban meghatározott valamennyi tartalmi kellékét, b) a kibocsátásról szóló döntést, c) a kibocsátott teljes sorozat össznévértékét, d) a kibocsátott értékpapírok számát, névértékét, és e) a kibocsátó cégszerű aláírását, részvény esetén a kibocsátó részvénytársaság igazgatósága két tagjának aláírását. (3) A dematerializált értékpapír olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat pedig az értékpapírszámla tartalmazza. 8. § (1) Ha a kibocsátó azonos sorozatú értékpapír további kibocsátásáról rendelkező döntése alapján a 7. § (2) bekezdés c) és d) pontjában szereplő adatokban bármilyen változás áll be, a korábban kibocsátott okirat érvénytelenítésével egyidejűleg új okiratot kell kiállítani. (2) Amennyiben a kibocsátás jegyzési eljárással történik, a 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó a jegyzés tényleges lezárását követő napon állítja ki. Amennyiben a jegyzést követően allokációra kerül sor, az okiratot az allokáció lezárását követő napon kell kiállítani. Ha a kibocsátó a forgalomba hozatal más módját választja, az okiratot az azt követő napon állítja ki, amikor a kibocsátandó értékpapír mennyisége véglegessé vált. (3) Ha a kibocsátás jegyzési eljárás lefolytatása nélkül a befektetőnek történő közvetlen értékesítéssel történik, és a kibocsátó meghatározza a kibocsátani tervezett értékpapír összértékének felső határát, a 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó az értékesítés megkezdését megelőző munkanapon állítja ki, és az értékpapír értékesített mennyiségének változását új okirat benyújtásával a központi értéktárnak naponta bejelenti. 9. § (1) A 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó a központi értéktárban helyezi el, és egyidejűleg megbízza a központi értéktárat az értékpapír előállításával. (2) A dematerializált értékpapír kibocsátása esetén, ha a tulajdonosnak az értékpapír kiadására vonatkozó követelési joga megnyílt, a kibocsátó haladéktalanul köteles a központi értéktárat az allokáció eredménye alapján értesíteni az értékpapír-tulajdonos számlavezetőjének személyéről és a központi értékpapírszámlán jóváírandó értékpapír darabszámáról. A kibocsátó utasítására a központi értéktár a központi értékpapírszámlákat a 7. § (2) bekezdése szerinti okirat és a kibocsátó értesítése alapján az értékpapír jóváírásával megnyitja. (3) Az értékpapír-számlavezető - a központi értéktárnak a központi értékpapírszámla megnyitásáról szóló értesítését követően - az abban megjelölt értéknappal, az általa vezetett értékpapírszámlán jóváírja az értékpapírt és erről a számlatulajdonost értesíti. (4) A központi értéktár felel azért, hogy a központi értékpapírszámlák összesített állománya folyamatosan megegyezzen az adott értékpapír-sorozat kibocsátási mennyiségével. Ha a központi értékpapírszámlákon nyilvántartott értékpapír mennyisége a forgalomba hozott mennyiségtől eltér, a központi értéktár az eltérés okát köteles haladéktalanul kivizsgálni, és annak megszüntetése érdekében intézkedni. Az értékpapír átalakítása 10. § (1) Ha a kibocsátó a nyomdai úton előállított értékpapírt dematerializált értékpapírrá alakítja át, a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen, valamint részvény átalakítása esetén a Cégközlönyben is közzétett hirdetmény útján felszólítja az értékpapír-tulajdonosokat az értékpapír benyújtására. (2) A hirdetményben meg kell jelölni az átalakítás megkezdésének időpontját és időtartamát, valamint a benyújtás helyét. Az átalakítás időtartama hatvan napnál rövidebb nem lehet, azonban ha valamennyi értékpapírt benyújtották, az hamarabb lezárható. (3) Az értékpapír tulajdonosa a benyújtással egy időben köteles megjelölni azt a befektetési szolgáltatót, amellyel értékpapírszámlaszerződést kötött. Ennek hiányában úgy kell tekinteni, mint aki a benyújtást elmulasztotta. (4) A letétkezelőnél letétként elhelyezett értékpapírok benyújtásával kapcsolatban a letétkezelő köteles eljárni. Az átalakítás időpontjában a központi értéktárnál letétként elhelyezett értékpapírok benyújtottnak tekintendők, amennyiben az értékpapír tulajdonosa értékpapírszámlával rendelkezik. 11. § (1) Az átalakítás időpontja a nyomdai úton előállított értékpapír benyújtására megjelölt utolsó napot követő munkanap. A kibocsátó ezen a napon állítja ki a 7. § (2) bekezdésében meghatározott okiratot. (2) Az értékpapír átvételére jogosult személy az átvételt követően haladéktalanul továbbítja az értékpapírt a központi értéktárhoz. A központi értéktár az átvett nyomdai úton előállított értékpapírok ellenében ugyanolyan mennyiségű dematerializált értékpapírt ír jóvá a számlavezető központi értékpapírszámláján. Ezt követően a számlavezető haladéktalanul jóváírja a dematerializált értékpapírt a számlatulajdonos értékpapírszámláján. (3) Ha a benyújtott értékpapír zárolt alszámlán volt elhelyezve, a számlavezető köteles gondoskodni arról, hogy a dematerializált értékpapír változatlan feltételekkel, a folyamatosságot biztosítva zárolt értékpapír-alszámlán kerüljön jóváírásra. 12. § (1) Az átalakítás napjával a kibocsátó az átalakított értékpapír-sorozatot érvénytelenné nyilvánítja, dematerializált értékpapírrá alakítja. Az átalakításra érvényesen be nem nyújtott értékpapírok sorszámát a kibocsátó nyilvántartásba veszi. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és befektetési jegy átalakítása esetén a nyomdai úton előállított értékpapír tulajdonosa - az értékpapír benyújtásával és az értékpapírszámlát vezető befektetési szolgáltató megjelölésével - az értékpapír lejáratáig, illetőleg a befektetési jegyet kibocsátó befektetési alap megszűnéséig kérheti a dematerializált értékpapír értékpapírszámláján történő jóváírását. Részvény, illetőleg egyéb tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír esetében a kibocsátó az átalakított értékpapírokat befektetési szolgáltató közreműködésével értékesíti. Az értékesítés szabályait a kibocsátó az átalakításról szóló hirdetményben jelenteti meg. (2) Az érvénytelenné nyilvánított értékpapír forgalom tárgya nem lehet, azonban annak bemutatásával tulajdonosa határidő nélkül követelheti részére a dematerializált értékpapír kiadását, vagy ha az értékesítés megtörtént, illetőleg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír lejárt, vagy a befektetési jegyet kibocsátó befektetési alap megszűnt, az értékesített dematerializált értékpapír ellenértékét, illetőleg a lejáratkor esedékes összeget. A benyújtási határidőt elmulasztó értékpapír tulajdonos az igényének érvényesítéséig felmerült költségeket köteles megfizetni. Az értékpapír-követelés helyébe lépő pénzkövetelés elévülésére az értékpapírban megtestesített követelés elévülésére irányadó szabályok érvényesek. IV. Fejezet AZ ÉRTÉKPAPÍROK FORGALOMBA HOZATALA Az értékpapír zártkörű forgalomba hozatala 13. § Az értékpapír forgalomba hozatala zártkörűnek minősül (a továbbiakban: zártkörű forgalomba hozatal), ha a kibocsátás során az értékpapírt kizárólag egyedileg előre meghatározott befektetők részére ajánlják fel, a befektető előzetes szándéknyilatkozata alapján, ideértve, ha a) az értékpapírt kizárólag intézményi befektetők számára ajánlják fel; b) a részvénytársaság a részvényeseinek ingyenesen juttat az alaptőkén felüli vagyon terhére részvényeket; c) a kibocsátó olyan értékpapírcserét bonyolít le, amely a kibocsátó alaptőkéjének növekedését nem eredményezi, feltéve, hogy az átváltandó értékpapír sem került nyilvánosan forgalomba; d) a kibocsátó olyan értékpapírcserét bonyolít le, amelynek során az értékpapír forgalomba hozatalára átváltoztatható kötvények átváltásával, vagy más értékpapír által biztosított jogok gyakorlásával kerül sor, feltéve, hogy az átváltandó értékpapír sem került nyilvánosan forgalomba; e) az alaptőke felemeléséből származó értékpapírt részvénytársaságban történő befolyásszerzéssel kapcsolatban ellenértékként ajánlják fel; f) az alaptőke felemeléséből származó értékpapírt a társaságok egyesülésével kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel; g) az értékpapírt a kibocsátó a munkavállalóinak, volt munkavállalóinak, illetve választott tisztségviselőinek értékesíti. 14. § (1) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zártkörű forgalomba hozatalának feltétele: a) információs összeállítás készítése a kibocsátandó értékpapírról és a kibocsátóról és annak, valamint az értékpapír szövegtervezetének vagy a dematerializált értékpapírról kiállított okirat tervezetének a Felügyelet részére történő benyújtása; b) a kibocsátandó értékpapír fajtájának, típusának, névértékének, darabszámának, értékpapír kódjának, a kijelölt, illetve megcélzott vásárlóknak, illetve azok körének a forgalomba hozatal kezdő napját legalább tizenöt nappal megelőző, a Felügyelet részére történő bejelentése; c) az eljárásért fizetendő díj befizetésének igazolása. (2) Zártkörűen kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír névértéke nem lehet kevesebb, mint tízmillió forint. (3) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zártkörű forgalomba hozatala esetén befektetési szolgáltató igénybevétele kötelező, kivéve, ha a) hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírt hoz forgalomba, illetve az állampapír kibocsátója saját maga végzi a forgalomba hozatalt; b) a külföldi hitelintézet, illetve a külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba. 15. § (1) Az információs összeállításnak oly módon kell tartalmaznia a kibocsátandó értékpapír, továbbá a kibocsátó pénzügyi, gazdasági, jogi adatait, hogy a befektető az értékpapír-vásárlás kockázatát felmérhesse. Az információs összeállítást a kibocsátó köteles cégszerűen aláírni, és felelős az abban foglaltak valódiságáért, továbbá a bejelentések megtételéért. (2) Az információs összeállítás félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely az (1) bekezdésben meghatározott cél elérését veszélyeztetheti. Az információs összeállítást a befektetők részére át kell adni, illetőleg elektronikus úton rendelkezésükre kell bocsátani. 16. § Részvény zártkörű kibocsátása esetén a kibocsátó (alapító) köteles a) az alapító okiratot, alapszabályt, b) alaptőke-emelés esetén az erről szóló közgyűlési vagy igazgatósági határozatot, c) a részvény értékpapír kódját, d) az értékpapír szövegtervezetét, illetőleg a 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot, e) a részvény lehetséges jegyzőinek a részvények átvételére vonatkozó előzetes szándéknyilatkozatait, és f) a felügyeleti díj befizetésének igazolását a cégbírósághoz történő benyújtással egyidejűleg a Felügyelet részére benyújtani. 17. § (1) Ha a forgalomba hozatal a zártkörű forgalomba hozatalra vonatkozó jogszabályt sért, vagy jogszabály megkerülésére irányul, akkor a) részvény kibocsátása esetén a Felügyelet a 16. §-ban meghatározott iratok benyújtását követő tizenöt napon belül felhívja a kibocsátó, illetve a kibocsátó alapítói figyelmét és egyidejűleg értesíti a cégbíróságot, hogy a kibocsátás a zártkörű forgalomba hozatal feltételeinek nem felel meg; b) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása esetén a Felügyelet a 14. §-ban meghatározott bejelentést követő tizenöt napon belül megtiltja a forgalomba hozatalt. (2) Ha a Felügyelet tizenöt napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a zártkörű forgalomba hozatalra vonatkozó bejelentést tudomásul vette. 18. § Zártkörű forgalomba hozatallal kapcsolatban készített bármely írásos dokumentumban feltűnő módon fel kell tüntetni a forgalomba hozatal zártkörű voltát. A zártkörű forgalomba hozatalhoz készített dokumentáció a befektetőknek csak közvetlenül küldhető meg. 19. § A kibocsátó a forgalomba hozatal tényleges eredményét az értékesítés lezárását követő tizenöt napon belül a Felügyeletnek bejelenti. 20. § (1) A zártkörűen kibocsátott értékpapír egyedileg előre meg nem határozott személyek részére, nyilvános értékesítésre történő felajánlására az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára, illetve ezt követően a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. E szabály alkalmazása szempontjából egyedileg előre meg nem határozott körben történő átruházásnak minősül az is, ha az átruházó ajánlatát különféle nyilvántartások alapján névre szólóan, de a vele közvetlen személyes vagy üzleti kapcsolatban nem álló személyek részére teszi meg. (2) A zártkörűen kibocsátott értékpapírra vonatkozóan kibocsátott másodlagos értékpapír nem hozható nyilvánosan forgalomba. Az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala 21. § Ha az értékpapír forgalomba hozatala a zártkörű forgalomba hozatal feltételeinek nem felel meg, a nyilvános forgalomba hozatal szabályait kell alkalmazni. Állampapír nyilvános forgalomba hozatala 22. § (1) Állampapír nyilvános forgalomba hozatalának feltétele, hogy a kibocsátó a) ismertetőt és nyilvános ajánlattételt tegyen közzé, és b) ha nem saját maga végzi a forgalomba hozatalt, azzal befektetési szolgáltatót bízzon meg. (2) Az ismertető az állampapírok forgalomba hozatalával és forgalmazásával kapcsolatos általános feltételeket és szabályokat tartalmazza. Az ismertetőt a Felügyelethez tájékoztatásul előzetesen be kell nyújtani. Az ismertető teljes szövegét a közzététel szabályai szerint [37. § (4) bekezdése] nyilvánosságra kell hozni, valamint a forgalmazási helyeken megtekintésre a befektetők számára rendelkezésre kell bocsátani. (3) A nyilvános ajánlattétel az értékesítésre felajánlott értékpapír feltételeit és adatait, valamint a forgalomba hozatalra vonatkozó adatokat tartalmazza. A nyilvános ajánlattételt a kibocsátónak - befektetési szolgáltató igénybevétele esetén a forgalomba hozatalban közreműködő befektetési szolgáltatóval együttesen - kell legkésőbb a forgalomba hozatal napját megelőző három munkanappal közzétenni a közzététel szabályai szerint [37. § (4) bekezdés]. A kibocsátási árat - amennyiben az előzetesen meghatározásra kerül - a nyilvános ajánlattételben vagy legkésőbb a forgalomba hozatal napját megelőző munkanapon a nyilvános ajánlattétellel megegyező módon kell közzétenni. (4) Állampapír nyilvános forgalomba hozatala kibocsátási program keretében is történhet. A kibocsátási program keretében különböző fajta állampapírok is forgalomba hozhatók, illetőleg különböző forgalomba hozatali módok alkalmazhatók. (5) Az ismertető és a nyilvános ajánlattétel kötelező tartalmi elemeit a 2. számú melléklet tartalmazza. (6) Ha a kibocsátó az értékpapírban foglalt jogokat, vagy a nyilvános forgalomba hozatalhoz készített ismertető tartalmát megváltoztatja, a változtatás tartalmát legkésőbb a változtatás időpontját három munkanappal megelőzően köteles a Felügyeletnek megküldeni, valamint a változtatás tényét a (3) bekezdésben meghatározott módon közzétenni. Egyéb értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala 23. § (1) Az állampapír kivételével értékpapír nyilvánosan akkor hozható forgalomba, ha a kibocsátó a) tájékoztatót és nyilvános ajánlattételt tesz közzé; b) a forgalomba hozatal előkészítésével és lebonyolításával befektetési szolgáltatót bíz meg, kivéve, ha 1. befektetési vállalkozás, illetve hitelintézet saját kibocsátású értékpapírját hozza forgalomba, vagy 2. a külföldi hitelintézet, illetve a külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba. (2) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatala kibocsátási program keretében is történhet. A kibocsátási program keretében különböző fajtájú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok is forgalomba hozhatók, illetőleg különböző forgalomba hozatali módok is alkalmazhatók. (3) A kötvény nyilvános forgalomba hozatalának további feltétele, hogy a kibocsátó, illetve jogelődje legalább egy teljes üzleti éve működjön, kivéve, ha a kötvényt állami készfizető kezességvállalással, vagy valamely eszköz vagy eszközcsoport fedezetével hozzák forgalomba. 24. § (1) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatala esetén, ha a kibocsátást követően a gazdálkodó szervezet hiteltartozásainak - beleértve a kibocsátandó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt is - összege meghaladja a kibocsátó saját tőkéjének összegét, illetve ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt valamely eszköz vagy eszközcsoport fedezetével hozzák forgalomba, a kibocsátó köteles egy, a Felügyelet által elismert hitelminősítő szervezettel minősítést készíttetni, kivéve, ha a) a kibocsátó hitelintézet, vagy b) a visszafizetésére az állam készfizető kezességet, vagy hitelintézet bankgaranciát vagy készfizető kezességet vállal. (2) A kibocsátó - hitelintézet kivételével - a saját tőkéjét meghaladó mértékű hiteltartozás tényét, illetőleg az (1) bekezdésben meghatározott minősítést a kibocsátáshoz kapcsolódó dokumentumokon (ideértve a hirdetéseket is) feltűnő módon köteles feltüntetni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a minősítést a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír futamideje alatt legalább évente meg kell ismételni, s annak eredményét, megállapításait tizenöt napon belül a közzététel szabályai szerint [37. § (4) bekezdése] nyilvánosságra kell hozni. (4) Az elismert hitelminősítő szervezetek listáját a Felügyelet a Pénzügyi Közlönyben megjelenteti. A Felügyelet a hitelminősítéssel foglalkozó szervezetet akkor veszi listára, ha a szervezet által alkalmazott minősítési eljárások helytállósága múltbeli adatokkal tesztelt, a módszertan alkalmazása és tesztelése legalább egy éve folyamatban van, a szervezet működése átlátható, kvalitatív és kvantitatív jelentéseket szolgáltat a nyilvánosságnak és megfelelő működéséhez szükséges erőforrásokkal bír. 25. § (1) Jegyzési garanciavállalásra és értékpapír letétkezelési tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltató, illetve elszámolóház - a kibocsátóval történő megállapodás alapján - a saját tulajdonában lévő sorozatban kibocsátott értékpapírra vonatkozó másodlagos értékpapírt bocsáthat ki. (2) A másodlagos értékpapírnak tartalmaznia kell: a) a kibocsátó nevét, b) az elsődleges értékpapír valamennyi kellékét, c) a másodlagos értékpapír kiállításának helyét és idejét, d) a kibocsátott teljes sorozat össznévértékét, e) a kibocsátott értékpapírok számát, és f) a kibocsátó aláírását. (3) A másodlagos értékpapír kibocsátásának időpontjától annak bevonásáig az elsődleges értékpapír által jog nem gyakorolható. 26. § Semmis az értékpapír jegyzése, az adásvételére kötött szerződés, valamint a tulajdonszerzés, ha az értékpapírt a Felügyelet által engedélyezett tájékoztató és nyilvános ajánlattétel hiányában, illetőleg - a 23. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott eset kivételével - befektetési szolgáltató igénybevétele nélkül hozták forgalomba. A tájékoztató 27. § (1) A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot. (2) A tájékoztatóban, illetőleg az arról és az értékpapírról közzétett hirdetményben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak, az (1) bekezdésben meghatározott cél elérésére alkalmasnak kell lennie. (3) A tájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely az (1) bekezdésben meghatározott cél elérését veszélyeztetheti. (4) Másodlagos értékpapír kibocsátása esetén a kibocsátó a 15. § szerinti információs összeállítást készít, amihez mellékelni kell az alapul fekvő értékpapírra vonatkozó tájékoztatót. (5) Ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt valamely eszköz vagy eszközcsoport fedezetével hozták forgalomba, a tájékoztatónak tartalmaznia kell az eszköz vagy eszközcsoport, illetőleg az ezekből származó bevételek és kiadások, illetőleg az eszközzel, illetve eszközcsoporttal kapcsolatos kockázatok részletes bemutatását. 28. § A tájékoztató kötelező tartalmi elemeit a 3. és 4. számú mellékletek tartalmazzák. 29. § (1) A tájékoztatóban figyelemfelkeltésre alkalmas módon ismertetni kell az értékpapírra vonatkozó elővásárlási jogot, ennek allokációs következményét. (2) A tájékoztatónak feltűnő módon kell tartalmaznia: a) ha a részvényt részvénytársaság alapítása céljából hozzák forgalomba; b) hitelintézet kivételével azt a tényt, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátását követően a kibocsátó hiteltartozása meghaladja saját tőkéjének összegét, illetőleg a 24. § (1) bekezdése szerinti minősítést; c) a kibocsátó könyvvizsgálójának nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a tájékoztatóban szereplő, a forgalomba hozatalt megelőző időszakra vonatkozó pénzügyi tényadatok és információk a kibocsátó nyilvántartásaival megegyeznek, illetőleg az ezen adatokból következő állítások helytállóak, valamint d) a kibocsátó és a forgalmazó 40. § (1) bekezdésében meghatározott felelősségét. Egyszerűsített tájékoztató 30. § (1) A kibocsátó és a forgalmazó az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához egyszerűsített tájékoztatót készíthet a) ha a forgalomba hozatal kezdő napját megelőző hat hónapon belül a 27-29. § szerinti tájékoztatót jelentetett meg, b) kibocsátási program részkibocsátása esetében. (2) Az egyszerűsített tájékoztatónak tartalmaznia kell a forgalomba hozatal adatait és a korábbi tájékoztatóban nem szereplő újabb pénzügyi, gazdasági, jogi adatokat. Az egyszerűsített tájékoztatóhoz mellékelni kell a korábbi tájékoztatót. (3) Az egyszerűsített tájékoztató közzétételének engedélyezésére, közzétételére, az abban szereplő adatokért történő felelősségvállalásra a tájékoztatóra vonatkozó törvényi rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) Amennyiben a kibocsátó egy éven belül legalább két egyszerűsített tájékoztatót tesz közzé, úgy azokat egységes szerkezetbe foglalva kell elkészíteni. Tájékoztató a kibocsátási program keretében forgalomba hozott értékpapírok esetén 31. § (1) Ha a kibocsátó kibocsátási program keretében hoz forgalomba értékpapírt, a nyilvános forgalomba hozatalra vonatkozó szabályokat a program indulásakor köteles alkalmazni. (2) A kibocsátási programot, illetőleg megindításának tényét a program hatálya alá tartozó első részkibocsátás kezdő napját legalább hét nappal megelőzően a kibocsátó nyilvánosságra hozza. (3) A program hatálya alá tartozó egyes részkibocsátások esetében a kibocsátó a forgalomba hozatal kezdő napját legalább öt nappal megelőzően a forgalomba hozatal egyedi adatairól (a kibocsátás össznévértéke, az értékpapír futamideje, lejárata, kamata vagy egyéb járulékai, a forgalomba hozatal módja, továbbá az új értékpapír-sorozat értékpapírkódja stb.) a Felügyeletet tájékoztatja, és a forgalomba hozatal egyedi adatait nyilvánosságra hozza. (4) A kibocsátási program ideje alatt a kibocsátó köteles gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetéről információs összeállítást készíteni a tárgy üzleti évet, illetve az üzleti év hatodik hónapját követően és azt az időszak utolsó napját követő negyvenöt napon belül nyilvánosságra hozni, valamint a Felügyelet részére megküldeni. (5) A kibocsátási programra kiadott felügyeleti jóváhagyás legfeljebb két évig érvényes. A tájékoztató és a nyilvános ajánlattétel közzétételének engedélyezése 32. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges a tájékoztató és a nyilvános ajánlattétel közzétételéhez. Az engedélykérelmet a forgalmazónak és a kibocsátónak együttesen kell benyújtania. (2) Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell: a) a tájékoztató tervezetét három példányban; b) a nyilvános ajánlattétel szövegtervét; c) a jegyzési ív tervezetét, amennyiben a forgalomba hozatalra jegyzés útján kerül sor; d) a dematerializált értékpapírról kiállított okirat tervezetét; e) a felügyeleti díj befizetésének igazolását; f) gazdasági társasági, vagy szövetkezeti formában működő kibocsátó esetén a cégkivonatot és az alapszabályt (alapító okiratot) vagy a társasági szerződést; g) a kibocsátást elhatározó döntést tartalmazó okiratot, valamint h) a forgalomba hozatal előkészítésével és lebonyolításával megbízott befektetési szolgáltató és a kibocsátó közötti szerződést vagy szerződéstervezetet, illetőleg a forgalomba hozatalban közreműködő befektetési szolgáltatók egymás közötti szerződéseit. (3) A Felügyelet felhívására a kibocsátó és a forgalmazó köteles a tájékoztatóban foglaltakat igazolni, adatokkal, dokumentumokkal alátámasztani. (4) A Felügyelet jogosult a forgalmazó és a kibocsátó birtokában lévő, a tájékoztató alapjául szolgáló dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot kérni, illetve azokat az általa felkért külső szakértővel megvizsgáltatni. (5) A Felügyelet előírhatja a benyújtott tájékoztató egyes adatainak részletezését, a tájékoztató kiegészítését vagy egyes adatok, illetve állítások elhagyását. (6) Ha az értékpapír kibocsátása a befektetők szempontjából a szokásostól eltérő kockázatú, a Felügyelet kötelezheti a forgalmazót és a kibocsátót ennek a tájékoztató elején, valamint a hirdetményeiben feltűnő módon történő feltüntetésére. 33. § A kibocsátó és a forgalmazó a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenti, ha az engedélyezési eljárás időtartama alatt olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely a benyújtott tervezet helyesbítését (kiegészítését, módosítását) teszi szükségessé. 34. § (1) A Felügyelet az engedély megadását megtagadja, ha a tájékoztató nem felel meg e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseinek, joggal való visszaélésre irányul vagy a forgalmazó, a kibocsátó nem tesz eleget a 32. § (3)-(6) bekezdése alapján tett felügyeleti intézkedésnek. (2) Ha a nyilvános ajánlattétel és a tájékoztató közzétételére annak engedélyezését követő harminc napon belül nem kerül sor, az csak a Felügyelet általi ismételt engedélyezést követően tehető közzé. (3) A forgalomba hozatali eljárást a tájékoztató és a nyilvános ajánlattétel közzétételétől számított tizenöt napon belül meg kell kezdeni. A tájékoztató módosítása 35. § (1) Ha a közzététel engedélyezése és a forgalomba hozatali eljárás lezárása között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a Felügyelet tudomására, ami a tájékoztató módosítását teszi szükségessé, a Felügyelet a kibocsátó és a forgalmazó meghallgatása után elrendeli a tájékoztató módosítását. (2) A kibocsátó és a forgalmazó köteles haladéktalanul a tájékoztató módosítását kezdeményezni, ha az engedély kiadása és a forgalomba hozatali eljárás lezárásának határideje között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, amely a tájékoztató módosítását indokolttá teszi. (3) A tájékoztató módosításához a Felügyelet engedélye szükséges. A tájékoztató módosításának engedélyezése a 34. § (2) bekezdésében meghatározott határidőt nem hosszabbítja meg. A módosítás engedélyezésére a tájékoztató engedélyezésének szabályait kell alkalmazni. (4) A kibocsátó és a forgalmazó a tájékoztató Felügyelet által engedélyezett módosítását a tájékoztató közzétételére vonatkozó szabályok szerint köteles haladéktalanul közzétenni. (5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben a módosítás közzétételéig a Felügyelet a forgalomba hozatali eljárást felfüggesztheti. (6) Ha a forgalomba hozatali eljárás lezárásáig olyan tény vagy körülmény jut a Felügyelet tudomására, amely alapján a tájékoztató közzétételének engedélyezését meg kellett volna tagadni, vagy az a befektetői érdekeket súlyosan sérti, a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyét visszavonja és kötelezi a kibocsátót, valamint a forgalmazót a forgalomba hozatali folyamat leállítására. (7) A tájékoztató közzétételének engedélyezése és a forgalomba hozatali folyamat lezárása közötti időben a 3. számú melléklet I. részének f) pontjában, valamint a 4. számú melléklet e) pontjában meghatározott adatok - az értékesítésre felajánlott értékpapír mennyiségének változása kivételével - nem módosíthatók. A nyilvános ajánlattétel 36. § A nyilvános ajánlattétel tartalmazza: a) a tájékoztató közzétételét engedélyező felügyeleti határozat számát és időpontját; b) a forgalomba hozandó értékpapír, a kibocsátó megnevezését; c) a forgalomba hozandó értékpapír mennyiségét (darabszámát), névértékét és értékesítési árát vagy az ármeghatározás módját; d) a forgalomba hozatali eljárás lebonyolítására rendelkezésre álló időtartamot, a forgalomba hozatali helyeket; e) a forgalomba hozatal és a fizetés módját; f) a tájékoztató megjelentetésének, illetve megtekintésének helyét, idejét és módját. A nyilvános ajánlattétel és a tájékoztató közzététele 37. § (1) A nyilvános ajánlattételt a kibocsátó és a forgalmazó együttesen, hirdetményben hozza nyilvánosságra. (2) A hirdetményt legkésőbb hét nappal a forgalomba hozatali eljárás kezdő napját megelőzően, legalább az (5) bekezdésben megjelölt helyen kell közzétenni. (3) A kibocsátási ár a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a forgalomba hozatali eljárás kezdőnapját megelőző napon is közzétehető. Ebben az esetben a nyilvános ajánlattételnek tartalmaznia kell a kibocsátási ár közzétételének időpontját is. (4) A tájékoztató teljes szövegét a forgalomba hozatali eljárás megkezdése előtt a) közzé kell tenni az (5) bekezdésben meghatározott helyen, vagy b) valamennyi forgalomba hozatali helyen ingyenesen a nyilvánosság számára elvitelre is rendelkezésre kell bocsátani. (5) A közzététel helye: a) egy országos napilap és b) egy, a Felügyelet által működtetett, vagy a Felügyelet által ilyennek elismert, a tőkepiac szereplőitől származó hivatalos információk megjelentetését végző nyilvános elektronikus adattovábbítási és tárolási rendszer, vagy c) egy, a Felügyelet által kiadott vagy a Felügyelet által ilyennek elismert, a tőkepiac szereplőitől származó hivatalos információk megjelentetését végző nyomtatott napilap. (6) Az elektronikus úton történő közzététel esetében biztosítani kell, hogy a tájékoztató mindaddig könnyen hozzáférhető legyen, amíg az értékpapír forgalomban van. A hirdetés szabályai 38. § (1) A forgalomba hozatali eljárás lezárásáig a forgalomba hozatallal összefüggésbe hozható minden, a befektetők tájékoztatását szolgáló dokumentum, hirdetés, reklámanyag, szórólap, plakát (a továbbiakban e § alkalmazásában együtt: dokumentum) tervezetét a Felügyelethez a megjelenés előtt legalább három nappal be kell nyújtani. A Felügyelet a dokumentum nyilvánosságra hozatalát megtilthatja, ha annak tartalma ellentétes vagy félrevezető információt tartalmaz a benyújtott, illetve közzétételre engedélyezett tájékoztatóban foglaltakhoz képest. (2) Ha a Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumok benyújtását követő három munkanapon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy azok megjelenését - a feladat- és hatáskörébe tartozó jogszabályi előírások szempontjából - a Felügyelet jóváhagyta. 39. § A forgalmazó, a kibocsátó a forgalomba hozatali eljárás tényleges lezárását követő öt napon belül a Felügyeletnek bejelenti annak eredményét, valamint azt a közzététel szabályai szerint nyilvánosságra hozza. A tájékoztatóhoz kapcsolódó felelősségi szabályok 40. § (1) Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó és a forgalmazó (forgalmazási konzorcium esetében a vezető forgalmazó) egyetemlegesen felel. Ezt a körülményt a tájékoztatónak tartalmaznia kell. (2) A tájékoztatót a kibocsátó és a forgalmazó (forgalmazási konzorcium esetében a vezető forgalmazó) köteles külön aláírt felelősségvállaló nyilatkozattal ellátni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. 41. § Ha a tájékoztató a forgalomba hozatali eljárás időtartama alatt módosításra kerül, az a befektető, aki a módosított tájékoztató közzététele előtt jegyzett vagy vásárolt értékpapírt, a szerződéstől a módosítás közzétételét követő tizenöt napon belül elállhat, ha a módosítás az értékpapír piaci megítélését kedvezőtlenül érinti és a jegyzés vagy vásárlás a módosítás közzétételét megelőző hatvan napon belül történt. A befektető elállása esetén a kibocsátó, illetve a forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni. A módosítás közzétételét követő tizenöt napos időtartam alatt az allokáció nem folytatható le. 42. § (1) Ha jogszabály vagy a kibocsátó a forgalomba hozatali eljárás eredményességének feltételéül a forgalomba hozandó értékpapír legkisebb mennyiségét megjelölte és a megjelölt mennyiségre a forgalomba hozatali eljárás zárónapjáig nem történik kötelezettségvállalás, a kibocsátó, illetve a forgalmazó a forgalomba hozatali eljárás zárónapját követő hét napon belül köteles a már befizetett teljes összeget a tájékoztatóban meghirdetett módon - kamatfizetési kötelezettség nélkül - visszafizetni. (2) Ha a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyt visszavonta, a kibocsátó vagy a forgalmazó a jegyzéskor vagy vásárláskor befizetett összeget az engedély visszavonásától számított tizenöt napon belül köteles visszafizetni. A kibocsátó és a forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni. 43. § A kibocsátót és a forgalmazót (vezető forgalmazót) a nyilvános ajánlattétel megjelentetésétől számított öt évig terheli a 40-42. §-ban meghatározott felelősség. E felelősség érvényesen nem zárható ki és nem korlátozható. A forgalomba hozatal módja és általános szabályai 44. § (1) A feltételhez kötött forgalomba hozatal semmis. A forgalomba hozatal során a befektető értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozata csak írásban, nyomtatott vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában, illetőleg a Felügyelet által jóváhagyott kereskedési rendszeren keresztül érvényes. A nyilatkozatban fel kell tüntetni azt, hogy a befektető a nyilatkozatát a tájékoztatóban (egyszerűsített tájékoztatóban, ismertetőben) foglaltak ismeretében tette meg. (2) Nyilatkozat csak olyan személytől fogadható el, aki értékpapírszámlavezetésre szerződést kötött és az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatában az értékpapír-számlavezető azonosító adatait és értékpapírszámlája számát feltüntette. (3) A kibocsátó eltérő rendelkezése hiányában a forgalomba hozatali időszak alatt a forgalomba hozatali helyek a forgalomba hozatal eredményét naponta jelentik a kibocsátónak. (4) Az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozat elfogadására kizárólag az ismertetőben, a tájékoztatóban vagy az egyszerűsített tájékoztatóban meghirdetett módon (forgalomba hozatali helyeken, a forgalomba hozatalra nyitva álló időtartam alatt, üzleti órákban) kerülhet sor. Az értékpapír átvételére kizárólag az elfogadott nyilatkozat alapján kerülhet sor. (5) A befektető személy által a kibocsátónak, az eladónak vagy a forgalmazónak átadott személyes adatok - a befektető személy kifejezett hozzájárulása hiányában - az adott értékpapír forgalomba hozatalához nem kapcsolódó célra nem használhatók fel. 45. § Amennyiben a forgalomba hozatali eljárás során a kibocsátó, illetve a forgalmazó ellenértéket vesz át a befektetőtől, a forgalomba hozatali eljárás során befizetett összeget hitelintézetnél letéti számlán köteles tartani. A forgalomba hozatalban közreműködők haladéktalanul kötelesek gondoskodni az általuk átvett pénz letéti számlára történő befizetéséről. A letéti számlán elhelyezett összeg a 42. §-ban meghatározott visszafizetési kötelezettség teljesítéséig, illetve a visszafizetési kötelezettség hiányának megállapításáig nem használható fel. Az allokáció 46. § (1) A tájékoztatóban, egyszerűsített tájékoztatóban vagy ismertetőben közölni kell a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő allokáció befejezésének időpontját, valamint az allokáció eredményéről való értesítés módját. (2) Az allokáció során a forgalomba hozatali eljárás első három napja alatt az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatot tett személyek azonos elbánás alá esnek, függetlenül attól, hogy nyilatkozatukat mely időpontban tették meg. (3) Ha az értékpapír megszerzése a tájékoztatóban meghatározott okból részben vagy egészben nem fogadható el, a kibocsátó és a forgalmazó a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő hét napon belül köteles a nem kiadható értékpapírra már befizetett összeget maradéktalanul visszafizetni. 47. § A forgalomba hozatal a) jegyzés, b) aukció, c) folyamatos kibocsátás, vagy d) adagolt kibocsátás útján történhet. A jegyzési eljárás 48. § (1) Jegyzési eljárás lefolytatása kötelező, ha jogszabály azt előírja vagy a nyilvános forgalomba hozatal során összegyűjtendő tőke legkisebb mértékét meghatározza. (2) Jegyzési garanciavállalás esetén a jegyzési garanciavállalások együttes összértékének el kell érnie a tájékoztatóban meghirdetett legkisebb forgalomba hozatali összeget. (3) A jegyzésre nyitva álló időtartamot a kibocsátó határozza meg, de az nem lehet rövidebb, mint három munkanap és nem lehet hosszabb, mint hatvan munkanap. (4) A kibocsátó a jegyzést - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a kitűzött zárónap előtt is lezárhatja, ha a kibocsátás teljes mennyiségét lejegyezték és a tájékoztató a korábbi lezárás lehetőségét tartalmazta. Az aukció 49. § (1) Az aukció lebonyolításának időpontját, a lebonyolítás rendjét, az aukción való részvétel feltételeit, az aukció feltételeit, így különösen a benyújtható legkisebb vagy legmagasabb ajánlati mennyiséget, az allokáció szabályait a kibocsátó, illetve a forgalmazó a tájékoztatóban vagy az ismertetőben nyilvánosságra hozza. (2) Amennyiben a kibocsátó, illetve a forgalmazó minimális vagy maximális árat határoz meg, köteles azt az aukció kezdő időpontját megelőzően az ajánlattételre jogosultak tudomására hozni. (3) Az aukciós ajánlat feltétlen és az ajánlattételi határidő lejártát követően visszavonhatatlan. (4) Az aukciós ajánlat és annak elfogadása írásban vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában, illetve a Felügyelet által jóváhagyott kereskedési rendszeren keresztül érvényes. (5) Az aukció eredményét az ajánlattételi határidő lejártát követő két munkanapon belül a kibocsátó, illetve a forgalmazó határozza meg. Folyamatos forgalomba hozatal 50. § (1) Állampapír és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír folyamatos kibocsátás útján is forgalomba hozható. (2) A folyamatos kibocsátásra - a (3) és (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a nyilvános forgalomba hozatal általános szabályait kell alkalmazni. (3) A kibocsátási időszak tartama alatt a kibocsátó és a forgalmazó köteles egyszerűsített tájékoztatót is készíteni a tárgyév június 30-ai gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének megfelelően és azt negyvenöt napon belül közzétenni, valamint ezzel egyidejűleg a Felügyeletnek megküldeni. Ezt a szabályt állampapír folyamatos forgalomba hozatala esetén nem kell alkalmazni. (4) A kibocsátási időszak tartama alatt megjelentetett éves jelentést ki kell egészíteni a folyamatos forgalomba hozatal aktuális adataival. Adagolt kibocsátás 51. § (1) Állampapír és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatala adagolt kibocsátás útján is történhet. (2) Adagolt kibocsátás esetén a kibocsátási időszak alatt az értékpapír kibocsátási árát a kibocsátó megváltoztathatja. V. Fejezet NYILVÁNOSAN FORGALOMBA HOZOTT ÉRTÉKPAPÍROK KIBOCSÁTÓINAK TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE Rendszeres tájékoztatás 52. § (1) Az állampapír kivételével a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója köteles a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatni vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól. A rendszeres tájékoztatást éves és féléves gyorsjelentés, valamint éves jelentés formájában kell teljesíteni. A helyi önkormányzat nem köteles éves és féléves gyorsjelentést készíteni. (2) A kibocsátó a gyorsjelentést az üzleti év és félév végét követő negyvenöt napon belül, az éves jelentést - könyvvizsgáló által is felülvizsgálva - az üzleti év végét követő százhúsz napon belül köteles elkészíteni. Fel kell hívni a befektetők figyelmét arra, hogy a gyorsjelentésben közölt adatok nem auditált beszámolón alapulnak. (3) A jelentéseknek tartalmazniuk kell az előző év azonos időszakára vonatkozó adatokat. (4) A konszolidált beszámoló készítésére kötelezett kibocsátók a konszolidált beszámolón alapuló adatokat az Szmt. által előírt határidőben az (5) bekezdésnek megfelelően kötelesek közzétenni. (5) A kibocsátó köteles biztosítani, hogy a befektetők az éves és féléves gyorsjelentést, valamint az éves jelentést megtekinthessék. A kibocsátó legkésőbb az üzleti év, illetve a félév végét követő negyvenöt napon belül, illetve az üzleti év végét követő százhúsz napon belül a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen közleményben köteles közzétenni a gyorsjelentések, illetve az éves jelentés elkészültének tényét, megtekintésének helyét és idejét. A gyorsjelentések, illetve az éves jelentés megtekintését a közlemény megjelenésétől számított legkésőbb hét nap elteltével kell lehetővé tenni a 37. § (4) bekezdésében meghatározott módon. (6) Az éves és féléves gyorsjelentést az üzleti év, illetve a félév végét követő negyvenöt napon belül, az éves jelentést az üzleti év végét követő százhúsz napon belül meg kell küldeni a Felügyeletnek. (7) A Felügyelet a kibocsátót határidő meghatározásával a gyorsjelentés és az éves jelentés kiegészítésére vagy módosítására kötelezheti, ha az e törvény rendelkezéseinek nem felel meg. A kiegészített, módosított gyorsjelentés és éves jelentés nyilvánosságra hozatalára az (5) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. (8) Másodlagos értékpapír kibocsátása esetében a kibocsátó köteles biztosítani, hogy a befektetők az elsődleges értékpapírra vonatkozó rendszeres tájékoztatót megismerhessék. (9) A rendszeres tájékoztató kötelező tartalmi elemeit az 5. számú melléklet tartalmazza. (10) Valamely eszköz vagy eszközcsoport fedezetével kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében a rendszeres tájékoztatónak tartalmaznia kell az eszköz vagy eszközcsoport értékének változását, az eszközzel vagy eszközcsoporttal kapcsolatos bevételek és kiadások alakulását. (11) A tőzsde a tőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátóira vonatkozóan a Felügyelet által engedélyezett szabályzatában az (5) bekezdésben meghatározott közzétételi mód mellett más nyilvánosságra hozatali szabályokat is megállapíthat. 53. § (1) Az éves és féléves gyorsjelentést, az éves jelentést a kibocsátó köteles cégszerűen aláírni. Az éves és féléves gyorsjelentés, valamint az éves jelentés tartalmáért a kibocsátó felelősséggel tartozik. (2) Az éves és féléves gyorsjelentésnek, valamint az éves jelentésnek tartalmaznia kell a kibocsátó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, nem hallgat el olyan tényt, amely a kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bír. (3) A Hpt. 1. számú mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény az 52. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint közzéteszi a saját joga szerint elkészített éves jelentését. (4) Az a kibocsátó, amely az 52. § (2) bekezdése szerinti időszakban tájékoztatót tesz közzé, mentesül az adott időszakra vonatkozó jelentéskészítési és közzétételi kötelezettség alól, feltéve, hogy a tájékoztató tartalma megfelel az adott éves jelentésre vagy gyorsjelentésre előírt követelményeknek. A tájékoztatónak és a nyilvános ajánlattételnek tartalmaznia kell azt, hogy a tájékoztató megjelenését követően a kibocsátó gyorsjelentést vagy éves jelentést nem tesz közzé. Rendkívüli tájékoztatás 54. § (1) A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója - az állampapír kivételével - köteles haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül a Felügyeletnek megküldeni, és legalább a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen közzétenni a 6. számú mellékletben megjelölt és minden egyéb, az értékpapír értékét vagy hozamát közvetve vagy közvetlenül érintő információt. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidőt a döntés meghozatalától, az esemény, tény bekövetkeztétől, illetve azoknak a kibocsátó tudomására jutásától kell számítani. (3) A tőzsde a tőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátóira vonatkozóan a Felügyelet által engedélyezett szabályzatában az (1) bekezdésben meghatározott közzétételi mód mellett más nyilvánosságra hozatali szabályokat is megállapíthat. (4) Másodlagos értékpapír kibocsátása esetében a kibocsátó köteles biztosítani, hogy a befektetők az elsődleges értékpapírra vonatkozó rendszeres tájékoztatót megismerhessék. (5) Valamely eszköz vagy eszközcsoport fedezetével kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében a kibocsátó rendkívüli tájékoztatásban köteles közzétenni az (1) bekezdés szerint minden olyan információt, amely az adott eszköz vagy eszközcsoport értékében, a hozzá kapcsolódó kockázatokban bekövetkezett változás következtében az értékpapír értékét vagy hozamát közvetlenül vagy közvetve érinti. A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás közös szabályai 55. § (1) A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás elmaradásával, illetve félrevezető tartalmával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó felel. Ezt a körülményt a gyorsjelentésnek és az éves jelentésnek tartalmaznia kell. (2) Ha a kibocsátóról olyan valótlan adat kerül nyilvánosságra, amely az általa kibocsátott értékpapír értékét vagy hozamát érintheti, köteles a valóságnak megfelelő adatok haladéktalan közzétételére. A kibocsátó nyilatkozatát az 54. § (1) bekezdésében meghatározott módon és a valótlan adat megjelenésének helyén is közzé kell tenni. (3) A felszámolási eljárás, illetve végelszámolás esetén a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség a felszámolót, végelszámolót terheli. A tájékoztatási kötelezettség megszüntetése 56. § A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátójának rendszeres, illetve rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége megszűnik a) az értékpapír lejártával; b) nyilvános részvény kibocsátása esetében a Felügyelet 57. § szerinti engedélyével; c) az értékpapír teljes kibocsátott mennyiségének lejárat előtti visszavásárlásával. 57. § (1) Ha a kibocsátó igazolja, hogy zártkörűen működő részvénytársaságként működik tovább, kérelmezheti, hogy az adott részvénysorozat tekintetében a nyilvánosságnak történő adatszolgáltatási kötelezettség alól a Felügyelet mentesítse. (2) A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kibocsátó rendkívüli tájékoztatást köteles közzétenni legalább a 37. § (4) bekezdésében meghatározott módon, amelyben az értékpapír tulajdonosait a kérelem beadásának tényéről és annak indokairól tájékoztatja. (3) A Felügyelet a hirdetmény megjelenését követő harminc nap után, de legkésőbb negyvenöt napon belül dönt az engedély megadásáról vagy megtagadásáról. A Felügyelet az engedélyt csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn. (4) Ha a Felügyelet az engedélyt megadja, a határozatban megjelölt időponttól kezdve a kibocsátót az adott értékpapír-sorozat tekintetében a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség nem terheli. (5) A Felügyelet határozatát a kibocsátó a 37. § (5) bekezdésében előírt közzétételi helyeken köteles megjelentetni. VI. Fejezet NEMZETKÖZI ÉRTÉKPAPÍR-FORGALOM Külföldi értékpapírok belföldi nyilvános forgalomba hozatala 58. § Külföldi kibocsátó értékpapírjainak belföldön történő nyilvános forgalomba hozatalához, elismert piacra történő bevezetéséhez, külföldön forgalomba hozott értékpapír belföldön első ízben egyedileg előre meg nem határozott személyek részére, nyilvános értékesítésre történő felajánlására (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: forgalmazás) a Felügyelet engedélye szükséges. Az engedélyezési eljárásra a nyilvános forgalomba hozatalra vonatkozó szabályokat az 59-62. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 59. § (1) Amennyiben a kibocsátó székhelye az Európai Unió valamelyik tagállamában van és az ajánlattevő egyidejűleg - legfeljebb hatvan napon belül - kettő vagy több tagállamban tesz közzé nyilvános ajánlattételt, illetve nyújtja be elismert piacra történő bevezetési kérelmét, akkor az 58. § szerinti engedélyt a kibocsátó székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatósága adja meg, amennyiben a nyilvános ajánlattételre illetve a tőzsdei bevezetési kérelem benyújtására a kibocsátó székhelye szerinti tagállamban sor kerül. (2) Ha a kibocsátó székhelye szerinti tagállamban nem kívánják meg a tájékoztató előzetes hatósági engedélyezését, a nyilvános ajánlatot tevő személy megválasztja az eljáró hatóságot azon tagállamok illetékes hatóságai közül, amelyekben a nyilvános ajánlattételre, illetve a bevezetési kérelem benyújtására sor kerül, és ahol a tájékoztató előzetes hatósági engedélyezését előírják. (3) Amennyiben a kibocsátó székhelye nem azon tagállamok valamelyikében található, ahol a nyilvános ajánlattételre, illetve a tőzsdei bevezetési kérelem benyújtására sor kerül, az ajánlattevő választja meg az eljáró hatóságot azon tagállamok illetékes hatóságai közül, amelyekben a nyilvános ajánlattételre, illetve a bevezetési kérelem benyújtására sor kerül, és ahol a tájékoztató előzetes hatósági engedélyezést előírják. (4) Részvény és átváltható kötvény nyilvános forgalomba hozatala esetén, amennyiben a kibocsátó részvényeit a tőzsdére korábban bevezették és a székhely szerinti tagállamban a tájékoztatót előzetesen engedélyezték, a Felügyelet beszerzi a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságának véleményét. (5) A forgalomba hozatal kezdő napját legkésőbb hét nappal megelőzően a kibocsátó a (6) bekezdésben szereplő információval kibővített tájékoztatót, annak hiteles magyar fordítását és a székhelye szerinti, vagy a (2)-(3) bekezdésekben meghatározott felügyeleti hatóság engedélyét benyújtja a Felügyeletnek. A kibocsátó köteles tájékoztatni a Felügyeletet arról, hogy az Európai Unió melyik tagállamában nyújtott be engedélykérelmet, illetve mely tagállamban szándékozik az első engedélykérelem benyújtásától számított hat hónapon belül engedélykérelmet benyújtani. (6) A tájékoztatóban ki kell térni a magyar befektetők tájékoztatásának módjára, helyére és idejére, a forgalomba hozatali helyek megnevezésére, valamint az értékpapírral kapcsolatos adófizetési kötelezettségre. 60. § (1) Az 58. §-ban meghatározott engedélyt a Felügyelet akkor adja meg, ha a) a befektetési eszköz a magyar jog vagy a kibocsátó székhelyének joga szerint értékpapírnak minősül; b) a külföldi székhelyű kibocsátó a Felügyeletnek benyújtja a székhelyének joga által a forgalomba hozatalra meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó igazolást, illetve - ha a külföldön történő forgalomba hozatal a székhely szerinti államban engedélyköteles - az engedélyt és annak hiteles magyar nyelvű fordítását; c) a devizabelföldi befektető kibocsátóval szembeni jogérvényesítése megfelelően biztosított; d) a kibocsátó teljesíti az értékpapírok belföldi nyilvános forgalomba hozatalára vonatkozó feltételeket; e) a kibocsátó székhelye szerinti ország rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal. (2) Nemzetközi szerződés vagy együttműködési megállapodás alapján a Felügyelet elfogadja a külföldi értékpapír-felügyeletet ellátó hatóság által megkövetelt és ott közzétételre engedélyezett tájékoztatót. 61. § A Hpt. 1. számú mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott értékpapírok belföldön történő forgalomba hozatalának feltétele, hogy a kibocsátó a 7. számú melléklet szerint összeállított ismertetőt a felügyeleti engedély megadását követően a tájékoztatóra előírt módon közzétegye. 62. § (1) A külföldi kibocsátó értékpapírjának belföldön történő nyilvános forgalomba hozatalára és forgalmazására, valamint külföldön forgalomba hozott értékpapír belföldön egyedileg előre meg nem határozott személyek részére, nyilvános értékesítésre történő felajánlására és forgalmazására belföldi befektetési szolgáltató igénybevételével kerülhet sor. (2) A külföldi kibocsátó által készített, a Felügyelet által engedélyezett vagy elfogadott tájékoztatót a kibocsátó által választott nyelven és magyar nyelven is közzé kell tenni. (3) Külföldi állam által kibocsátott értékpapír esetében a nyilvános forgalomba hozatalhoz - a 22. §-ban foglaltaktól eltérően - tájékoztatót kell közzétenni. (4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni az Európai Unió másik tagállama által kibocsátott értékpapír esetében. Belföldi értékpapírok külföldi nyilvános forgalomba hozatala 63. § (1) Az állampapír kivételével belföldi székhelyű kibocsátó értékpapírjának külföldön történő nyilvános forgalomba hozatalát, elismert értékpapírpiacra történő bevezetését a Felügyeletnek be kell jelenteni. (2) A bejelentéssel egyidejűleg a Felügyeletnek meg kell küldeni: a) a forgalomba hozatal helyének joga által előírt tájékoztató, illetve információs összeállítás tervezetét, b) az értékpapír mintáját (szövegét) vagy a dematerializált okirat tervezetét. (3) Belföldi kibocsátó értékpapírja külföldön kizárólag elismert értékpapírpiacon hozható nyilvánosan forgalomba. (4) A kibocsátó a nyilvános forgalomba hozatal helyének joga szerint meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége alapján külföldön nyilvánosságra hozott, illetve a befektetőknek szolgáltatott információkat a Felügyeletnek benyújtja az adott elismert piac nyelvén és magyar nyelven. 64. § (1) A 63. §-ban foglaltaktól eltérően a belföldi székhelyű kibocsátó értékpapírjának az Európai Unió másik tagállamában történő nyilvános forgalomba hozatalát, elismert értékpapírpiacra történő bevezetését a Felügyelet a belföldi nyilvános forgalomba hozatal szabályai szerint engedélyezi, kivéve, ha az ajánlattevő a (2) bekezdés szerint más eljáró hatóságot választ. (2) Ha a belföldi székhelyű kibocsátó az Európai Unió egy vagy egyidejűleg - legfeljebb hatvan napon belül - több tagállamában nyújt be nyilvános ajánlattételre, illetve tőzsdei bevezetésre vonatkozó engedélykérelmet, és a kibocsátó Magyarországon nem kérelmezi értékpapírjai nyilvános forgalomba hozatalát, a kibocsátó választhatja meg az eljáró hatóságot az Európai Unió azon tagállamainak hatóságai közül, ahol a nyilvános forgalomba hozatalra vagy a tőzsdei bevezetésre sor kerül, feltéve, hogy az a hatóság a tájékoztató engedélyezését előzetesen megköveteli. (3) Amennyiben a belföldi székhelyű kibocsátó a (2) bekezdés alapján más eljáró hatóságot választ, az engedélykérelemnek a külföldi felügyeleti hatóság számára történő benyújtásával egyidejűleg a Felügyeletnek bejelenti a tervezett értékpapír-kibocsátást és megnevezi az általa választott eljáró hatóságot. HARMADIK RÉSZ BEFOLYÁSSZERZÉS NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁGBAN VII. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 65. § (1) E fejezet alkalmazásában befolyásszerzés: a részvénytársaság közgyűlésén a döntéshozatalban való részvétel lehetőségét biztosító szavazati jog megszerzése, ideértve a szavazati jogot biztosító részvényre vonatkozó vételi jog, visszavásárlási jog, határidős vételi megállapodás érvényesítését vagy a szavazati jog használati, haszonélvezeti jog alapján történő gyakorlását, valamint azt, ha a befolyás nem a befolyásszerző közvetlenül erre irányuló magatartása révén, hanem egyéb körülmények - így különösen öröklés, jogutódlás vagy a részvénytársaságnak a részvényesek szavazati jogát érintő, a szavazati arányokat módosító határozata vagy a szavazati jogok feléledése - következtében jön létre. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül befolyásszerzésnek minősül a részvényes által a részvénytársaság más részvényesével kötött olyan megállapodás is, amely alapján a) a részvényes jogosult a vezető tisztségviselők, illetve a felügyelő bizottság tagjai többségének megválasztására, illetőleg visszahívására, vagy b) a felek kötelezettséget vállalnak a részvénytársaság egységes szempontok szerint történő irányítására. (3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti befolyásszerzés tényének, illetve mértékének megállapítása során a közvetlen és a közvetett befolyásszerzést [5. § (1) bekezdés 72. pont], valamint a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozók befolyásának mértékét egybe kell számítani. (4) A befolyásszerzés abban az esetben is megvalósul, ha arra az egymással a (3) bekezdés szerinti kapcsolatban nem álló (független) személyek összehangolt magatartása révén került sor. (5) E fejezet alkalmazásában a) a harmadik személy által saját nevében, de a részvényes javára történő szavazati joggyakorlást a részvényes szavazati jogaként, b) a szerződést biztosító mellékkötelezettségként biztosítékul adott részvény alapján a részvényest megillető szavazati jogot - eltérő megállapodás hiányában - a biztosíték jogosultjának szavazati jogaként kell figyelembe venni. (6) Az (5) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a saját nevében, de a részvényes javára eljáró személy befolyásszerzését kell megállapítani akkor, ha az eljáró harmadik személy nem a 150. § (1) bekezdésében, és a 151. §-ban foglaltaknak megfelelően (részvényesi meghatalmazottként), hanem részvényesként jegyezteti be magát a részvénykönyvbe. 66. § Ha e fejezet közzétételről, közzétételi kötelezettségről vagy a közzététel kezdeményezéséről rendelkezik, a közzététel helye: a 37. § (5) bekezdésében meghatározott hely, valamint - ha van ilyen - a részvénytársaság honlapja. A közzététel kezdeményezésének arra kell irányulnia, hogy a közzétételre a részvénytársaság hirdetményi lapjának, illetve a tőzsde lapjának legközelebbi számában kerüljön sor. A befolyásszerzés közzététele 67. § (1) A nyilvánosan működő részvénytársaságban történő ötszázalékos mértéket elérő, majd ezt követően minden további ötszázalékos mértéket (tíz, tizenöt, húsz százalék stb.) elérő befolyásszerzést a szerző fél köteles két naptári napon belül a Felügyeletnek, valamint a részvénytársaság igazgatóságának bejelenteni. (2) Az (1) bekezdés szerinti százalékos mértékek megállapítása szempontjából a befolyást szerző fél által korábban megszerzett összes befolyást és az utolsó befolyásszerzést együttesen kell figyelembe venni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség áll fenn a befolyással rendelkező befolyásának az ott meghatározott mértékeket elérő csökkenése esetén is. (4) A bejelentésnek tartalmaznia kell: a) a befolyásszerző, illetve az elidegenítő, vagy a 65. § (2) bekezdésében meghatározott megállapodások esetében a megállapodásban részt vevő felek megnevezését, székhelyét (lakóhelyét), cégjegyzékszámát, b) az elért befolyás mértékét, c) a 65. § (2) bekezdésében meghatározott kapcsolat, vagy a hozzátartozói minőség megjelölését. (5) A befolyást szerző a bejelentéssel egyidejűleg haladéktalanul kezdeményezi a bejelentés közzétételét. Ha a befolyásszerzésre a 65. § (2) bekezdésében meghatározott módon kerül sor, a bejelentési és közzétételi kötelezettség valamennyi felet közösen terheli. (6) Az ötvenszázalékos befolyás elérését követően az (1) és (5) bekezdésben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettségnek csak a hetvenöt, illetve a kilencvenszázalékos befolyás elérésekor kell ismét eleget tenni. Ezt a szabályt kell alkalmazni a befolyás csökkenésének bejelentésére, közzétételére is. (7) Az (1) és (5) bekezdésben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettség áll fenn minden olyan megállapodás esetén is, melynek alapján a befolyás megszerzésére csak a megállapodásban meghatározott későbbi időpontban vagy feltételtől függően kerül sor. A bejelentési kötelezettség határidejét a megállapodás megkötésének napjától kell számítani és a bejelentésnek, illetve a közzétételnek tartalmaznia kell a befolyás gyakorlásának lehetséges kezdő időpontját és feltételét is. (8) Az (1) és (5) bekezdésekben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettséget a befolyásszerző helyett annak anyavállalata is teljesítheti. (9) Az (1), az (5) és a (7) bekezdésben meghatározott bejelentés és közzététel elmulasztása esetén a bejelentési kötelezettség teljesítéséig a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok nem gyakorolhatóak. (10) A részvénytársaság alapszabálya előírhatja, hogy az (1), a (3), az (5) és a (7) bekezdésben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettség a kettő százalékot elérő befolyásszerzés, illetve a befolyás kettő százalék alá csökkenése esetén is fennáll. (11) A bejelentést követően haladéktalanul, de legkésőbb kilenc napon belül a társaság a befolyásszerzés tényét közzéteszi az Európai Unió valamennyi olyan tagállamában, amelyben részvényeit elismert piacon hivatalosan jegyzik. Befolyásszerzés kötelező nyilvános vételi ajánlat útján 68. § (1) A nyilvánosan működő részvénytársaságban a harminchárom százalékot meghaladó mértékű befolyásszerzéshez előzetesen - a Felügyelet által jóváhagyott - nyilvános vételi ajánlatot (a továbbiakban: vételi ajánlat) kell tenni. Ha a nyilvánosan működő részvénytársaságban a befolyást szerezni kívánó részvényes kivételével egy részvényes sem rendelkezik - sem közvetlenül, sem közvetve - a szavazati jogok több mint tíz százalékával, a vételi ajánlat megtétele már a huszonöt százalékot meghaladó befolyás megszerzéséhez kötelező. (2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó befolyás megszerzésére a) nem a befolyást szerző közvetlenül erre irányuló magatartása következtében, vagy b) vételi jog, visszavásárlási jog érvényesítése, illetőleg határidős vételi megállapodás teljesítése alapján, c) állami vagyonkezelő szervezet által lefolytatott, törvényben szabályozott eljárás keretében, továbbá d) a 65. § (2) bekezdésében meghatározott megállapodás alapján került sor, ezt a tényt - a befolyásszerzés mértékének és jogcímének megjelölésével - a szerző fél a 67. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően bejelenti, és egyidejűleg kezdeményezi a bejelentés közzétételét. A vételi ajánlatot legkésőbb a befolyásszerzés bejelentésétől számított tizenöt napon belül kell megtenni. (3) A 65. § (2) bekezdésében meghatározott befolyásszerzés esetén a vételi ajánlat megtételére valamennyi szerződő fél közösen köteles, kivéve, ha a felek megállapodnak a vételi ajánlatot tevő fél személyéről. A vételi ajánlat megtételére kötelezett személyében való megállapodás nem mentesíti a feleket a vételi ajánlat megtételével kapcsolatos felelősség alól. (4) A vételi ajánlat útján történő befolyásszerzés lebonyolítására forgalmazót kell megbízni. 69. § (1) A vételi ajánlatot az ajánlattevő és a forgalmazó jóváhagyásra benyújtja a Felügyeletnek, és ezzel egyidejűleg a vételi ajánlatot és annak a Felügyelet részére benyújtott mellékleteit a részvénytársaság igazgatósága részére megküldi, és haladéktalanul kezdeményezi a jóváhagyásra benyújtott vételi ajánlat közzétételét. A közzétételnek a figyelem felhívására alkalmas módon tartalmaznia kell, hogy a közzétett vételi ajánlatot a Felügyelet még nem hagyta jóvá, illetve azt, ha az ajánlattevő versenyfelügyeleti eljárást kezdeményez. (2) A vételi ajánlatnak tartalmaznia kell: a) az ajánlattevő nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét); b) az ajánlattevőnek, illetve a 65. § (2) bekezdése esetében meghatározott megállapodásban részt vevő valamennyi félnek, illetve az ajánlattevőnek a részvénytársaságban befolyással rendelkező közeli hozzátartozójának a társaságban fennálló közvetlen vagy közvetett befolyása mértékét, a tulajdonában álló részvények számát, sorozatát; c) a részvényekért ajánlott ellenérték pénzben kifejezett értékét, az ellenérték összetételét (pénzbeli, illetve értékpapírral történő teljesítés aránya, értékpapír esetén a felajánlott értékpapír megnevezése stb.), illetve az ellenérték kiszámításának, teljesítésének módját, ideértve a 74. § (6)-(8) bekezdésében meghatározott szabályokra történő figyelemfelhívást is; d) a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidőt; e) a vételi ajánlat elfogadása (a továbbiakban: elfogadó nyilatkozat) megtételének lehetséges helyét és módját, továbbá a meghatalmazott vagy közreműködő igénybevételének feltételeit; f) a közreműködő forgalmazó cég nevét és székhelyét; g) a (4) bekezdésben meghatározott működési terv és az ajánlattevő gazdasági tevékenységéről szóló jelentés megtekintésének helyét; h) közös ajánlat esetén az elfogadó nyilatkozatban megjelölt részvényeknek az ajánlattevők közötti megosztási arányát; i) a vételi ajánlattól történő elállási jog fenntartására vonatkozó nyilatkozatot arra az esetre, ha az elfogadó nyilatkozatok alapján nem kerülne sor ötven százalékot meghaladó mértékű befolyás megszerzésére. (3) Tilos a vételi ajánlat oly módon történő meghatározása, amely a részvényesek tekintetében az elfogadó nyilatkozatra vonatkozóan bármilyen hátrányos megkülönböztetést tartalmaz vagy ilyen megkülönböztetést eredményezne. (4) Az ajánlattevő köteles a részvénytársaság jövőbeni működésére vonatkozóan a 8. számú mellékletben meghatározott kötelező elemeket tartalmazó működési tervet és amennyiben az ajánlattevő akár külföldi, akár belföldi gazdálkodó szervezet, gazdasági tevékenységéről jelentést készíteni. (5) Az ajánlattevő gazdasági tevékenységéről szóló jelentés valóságtartalmáért az ajánlattevő és a forgalmazó írásban felelősséget vállal. A felelősségvállaló nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a gazdasági tevékenységről szóló jelentés a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, valamint nem hallgat el olyan tényt és információt, amely az ajánlattevő és a vételi ajánlat megítélése szempontjából jelentőséggel bír. A gazdasági tevékenységről szóló jelentés félrevezető tartalma vagy információ elhallgatása következtében keletkezett kár megtérítéséért az ajánlattevő és a forgalmazó egyetemlegesen felel. (6) Az ajánlattevőnek és a forgalmazónak a vételi ajánlat jóváhagyására irányuló kérelméhez mellékelnie kell: a) a működési tervet és a gazdasági tevékenységről szóló jelentést, b) annak igazolását, hogy az ajánlatban meghatározott részvények megszerzéséhez szükséges ellenérték szolgáltatásához az ajánlattevő fedezettel rendelkezik, valamint c) ha a vételi ajánlat megtételére a 65. § (2) bekezdésében meghatározottak alapján kerül sor és a felek a vételi ajánlatot nem közösen teszik meg, az ajánlattevő személyére vonatkozó megállapodást, d) ha a vételi ajánlatra a 68. § (2) bekezdése alapján kerül sor, a vételi, illetve visszavásárlási jogot megállapító szerződést, illetve a határidős vételi megállapodás alapján történt részvényszerzés feltételeit tartalmazó szerződést. (7) A vételi ajánlat fedezete lehet: a) pénz, b) magyar állampapír vagy az OECD más tagállama által kibocsátott állampapír, c) belföldön vagy az OECD más tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet által kibocsátott bankgarancia. 70. § (1) A Felügyelet az erre irányuló kérelem benyújtásától számított tizenöt napon belül dönt a vételi ajánlat jóváhagyásáról, vagy ha a kérelem nem alkalmas a jóváhagyásra, legfeljebb ötnapos határidő kitűzésével előírhatja a jóváhagyásra benyújtott vételi ajánlat, illetve mellékletei kiegészítését, részletezését. A módosított vételi ajánlat jóváhagyásáról a Felügyelet öt napon belül határoz. (2) A Felügyelet a jóváhagyást nem tagadhatja meg, ha a vételi ajánlat és mellékletei az e törvényben foglalt követelményeknek megfelelnek. Ha a Felügyelet a kérelem tárgyában tizenöt napon belül, illetve hiánypótlás esetén öt napon belül nem dönt, a jóváhagyást megadottnak kell tekinteni. (3) A Felügyelet köteles határozatát az ajánlattevő és a részvénytársaság igazgatósága részére megküldeni. (4) Az ajánlattevő a Felügyelet határozatának kézhezvételét, illetve a jóváhagyásra nyitva álló határidő leteltét követően haladéktalanul köteles kezdeményezni a felügyeleti eljárás eredményének és a vételi ajánlatnak a közzétételét, az elfogadó nyilatkozat megtételére megadott határidő kezdő és zárónapjának megjelölésével. (5) A vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő legalább harminc nap, legfeljebb negyvenöt nap lehet. Az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő kezdőnapja nem lehet korábbi időpont, mint a (4) bekezdésben meghatározott közzététel megjelenését követő második nap, és nem lehet későbbi időpont, mint a közzétételt követő ötödik nap. (6) Ha a vételi ajánlat közzétételére - a különböző megjelentetési helyeken - eltérő időpontban kerül sor, a vételi ajánlattal kapcsolatos határidők a később megjelenő közzététel napjától számítandóak. (7) Az ajánlattevő és a 65. § (2) bekezdésében foglalt megállapodásban részt vevő felek - természetes személy esetén annak a részvénytársaságban befolyással rendelkező közeli hozzátartozója -, továbbá mindazon gazdálkodó szervezet, amelyben e személyek legalább huszonöt százalékot meghaladó mértékű - a 65. §-ban meghatározott - befolyással rendelkeznek (a továbbiakban együtt: kapcsolt személyek), az elfogadó nyilatkozatok megtételére nyitva álló határidő záró napjáig a vételi ajánlattal érintett részvények tekintetében - a vételi ajánlat keretében kötött részvény-átruházási szerződés kivételével - a részvények átruházására, elidegenítésére, megterhelésére vonatkozó ügyletet nem köthetnek. A forgalmazó az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő záró napjáig a vételi ajánlattal érintett részvényekre - a vételi ajánlat keretében kötött részvényátruházás kivételével - saját számlás ügyletet nem köthet. (8) A Felügyelet indokolt kérelemre az elfogadó nyilatkozat megtételére a vételi ajánlatban meghatározott határidőt egyszer, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja. A kérelmező legkésőbb az eredeti határidő lejártáig köteles közzétenni a határidő meghosszabbításának tényéről szóló tájékoztatást. 71. § (1) A vételi ajánlatot a részvénytársaság valamennyi szavazati jogot megtestesítő részvényére, valamennyi szavazati joggal rendelkező részvényese számára kell megtenni. (2) Az ajánlattevő - az elfogadásra nyitva álló határidő záró napjáig - a vételi ajánlatot az ellenérték tekintetében módosíthatja, feltéve, hogy a módosított ellenérték forintban meghatározott értéke meghaladja az ajánlatban meghatározott értéket és a módosítást az ajánlattevő - a 69. § (1) bekezdésében meghatározott módon - közzéteszi. Az ellenérték módosítása kiterjed a módosítás közzététele előtt tett elfogadó nyilatkozatokra is. 72. § (1) A vételi ajánlatban az ajánlat tárgyát képező részvények ellenértéke nem lehet kevesebb, mint: a) a tőzsdére bevezetetett részvény esetén a részvénynek a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtását megelőző száznyolcvan nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára és az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül a részvénytársaság részvényeire ellenérték fejében kötött átruházási szerződés legmagasabb ára vagy a vételi, visszavásárlási jog érvényesítése esetén a szerződés lehívási ára és díja együttes összege közül a magasabb összeg; b) a tőzsdére be nem vezetett részvény esetén a részvénynek a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtását megelőző száznyolcvan nap forgalommal súlyozott átlagára és az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül a részvénytársaság részvényeire ellenérték fejében kötött átruházási szerződés legmagasabb ára vagy a vételi, visszavásárlási jog érvényesítése esetén a szerződés lehívási ára és díja együttes összege közül a magasabb összeg. (2) Ha a részvények ellenértéke az (1) bekezdés szerint nem állapítható meg, az ellenérték nem lehet kevesebb, mint a vételi ajánlatban meghatározott és a Felügyelet által jóváhagyott számítási mód alapján megállapítható legkisebb összeg. 73. § (1) Ha a vételi ajánlat 69. § (1) bekezdése szerinti közzétételét megelőzően az ajánlattevő megkeresésére a részvénytársaság igazgatósága a részvénytársaság működésével kapcsolatosan információt adott át az ajánlattévő vagy a meghatalmazottja részére, azt az ajánlattevő, a meghatalmazottja, illetve a forgalmazó köteles az üzleti titokra, az értékpapírtitokra, valamint a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó szabályoknak megfelelően kezelni. (2) A részvénytársaság igazgatósága a vételi ajánlat kézhezvételének időpontjától a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidőn belül nem hozhat olyan döntést, amely alkalmas a befolyásszerzésre irányuló eljárás megzavarására, így nem határozhat az alaptőke felemeléséről vagy a részvénytársaság saját részvényeinek megszerzéséről. Ha a részvénytársaság igazgatósága már a vételi ajánlatnak a 69. § (1) bekezdésében meghatározott megküldését megelőzően tudomást szerzett a vételi szándékról, ez a szabály a tudomásszerzés időpontjától alkalmazandó. (3) A részvénytársaság igazgatósága köteles a vételi ajánlatot véleményezni, és azt a működési terv és az ajánlattevő gazdasági tevékenységéről szóló jelentés megtekintésének helyén a részvényesek számára - az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő kezdő napját megelőzően - közzétenni. Az igazgatóság véleményének kötelező tartalmi elemeit a 9. számú melléklet tartalmazza. Ha a Felügyelet a vételi ajánlatot módosított tartalommal hagyta jóvá, az igazgatóság szükség esetén a módosításokra tekintettel újabb véleményt tehet közzé. (4) A részvénytársaság igazgatósága jogosult a társaság költségén a vételi ajánlat értékelésével független pénzügyi szakértőt megbízni. A szakértői értékelést az igazgatóság a véleménnyel azonos módon teszi közzé. Az igazgatóság a szakértői vélemény közzétételéről hirdetmény útján értesíti a részvényeseket. 74. § (1) Az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő kezdő napját követően valamennyi, az ajánlat tárgyát képező részvénnyel rendelkező részvényes bejelentheti, hogy részvényét, vagy annak az elfogadó nyilatkozatban meghatározott részét a vételi ajánlatban foglalt feltételek szerint át kívánja ruházni. (2) Az elfogadó nyilatkozatot személyesen, vagy meghatalmazott útján lehet megtenni. Az elfogadó nyilatkozat meghatalmazott, illetve közreműködő (pl. posta) útján történő megtételével kapcsolatos felelősség az elfogadó nyilatkozatra jogosultat terheli. (3) Az elfogadó nyilatkozat nem vonható vissza. (4) Az ajánlattevő valamennyi felajánlott részvényt köteles megvásárolni, kivéve, ha az elfogadó nyilatkozatok alapján az ajánlattevő nem szerezne a részvénytársaságban ötven százalékot meghaladó befolyást, és a vételi ajánlat erre az esetre tartalmazta az elállás jogának fenntartását. Tilos a részvényesek között a vételi ajánlat elfogadására vonatkozó jogosultság gyakorlása során hátrányos megkülönböztetést tenni. (5) Az ajánlattevő és az elfogadó nyilatkozatot tevő részvényes között a részvény-átruházási szerződés az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő zárónapján jön létre, kivéve, ha a verseny-felügyeleti eljárás ezen a napon még nem zárult le. Ez utóbbi esetben a szerződés a verseny-felügyeleti engedély megadásának napján jön létre. (6) Az ajánlattevő az ellenérték teljesítésére a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő zárónapját - verseny-felügyeleti eljárás esetén a verseny-felügyeleti engedély megadásának napját - követő öt munkanapon belül köteles. (7) Ha az ellenérték nem vagy nem kizárólagosan pénz, az elfogadó nyilatkozatot tevő - az elfogadó nyilatkozattal egyidejűleg - kérheti, hogy az ajánlattevő az ellenértéket pénzben fizesse meg. (8) Ha az ellenérték szolgáltatása a (6) bekezdésben foglalt időpontot követően történik meg, az ajánlattevő késedelmi kamat megfizetésére köteles. Ha az ellenérték megfizetésére a (6) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő harminc napon belül nem kerül sor, az elfogadási nyilatkozatot tevő elállhat a szerződéstől. Az eladó elállási jogának gyakorlása esetén az ajánlattevő köteles ennek tényét a Felügyeletnek két munkanapon belül bejelenteni. A késedelmi kamat megfizetése, az elállási jog gyakorlása nem érinti a Felügyeletnek azon jogát, hogy az ellenérték megfizetésére vonatkozó szabályok megsértése esetén az e törvényben meghatározott szankciókat alkalmazza. Az ellenajánlat 75. § (1) Az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő zárónapját megelőző tizenötödik napig bárki jogosult új vételi ajánlat megtételére (a továbbiakban: ellenajánlat). Az ellenajánlatra - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a vételi ajánlatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) Az ellenajánlat akkor tehető közzé, és az ellenajánlatot a Felügyelet akkor hagyja jóvá, ha az a részvényesek számára kedvezőbb, mint a vételi ajánlat vagy a korábbi ellenajánlat. Az ellenajánlat akkor minősül kedvezőbbnek, ha az legalább öt százalékkal magasabb forintban kifejezett ellenértéket tartalmaz. Ha újabb ellenajánlatra kerül sor, ez az ellenajánlat akkor minősül kedvezőbbnek, ha legalább további öt százalékkal magasabb forintban meghatározott ellenértéket határoz meg, mint a korábbi ellenajánlat. (3) Ha az újabb ellenajánlat az ajánlattevő által korábban megtett ajánlattól (ellenajánlattól) csak az ellenérték tekintetében tartalmaz eltérést, úgy annak jóváhagyásáról a Felügyelet három napon belül határoz. (4) Az ellenajánlat jóváhagyásával és annak a 70. § (4) bekezdésében meghatározott közzétételével az előző vételi ajánlat (ellenajánlat), illetve az arra tett elfogadó nyilatkozat hatályát veszti. A vételi ajánlattételi eljárás lezárása 76. § (1) Az ajánlattevő, illetve a forgalmazó a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő zárónapját követő két naptári napon belül a vételi ajánlat eredményét a Felügyeletnek bejelenti, és azt a bejelentéssel egyidejűleg a vételi ajánlat közzétételére vonatkozó szabályok szerint közzéteszi. Az ajánlattevő az ellenérték szolgáltatására nyitva álló határidő lejártát követő két naptári napon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni az ellenérték teljesítésének vagy nem teljesítésének tényét, az utóbbi esetben a nem vagy részleges teljesítés indokait is. (2) Az ajánlattevőt, ha a vételi ajánlat következtében a szavazati jogok több mint kilencven százalékát megszerezte és az ellenérték teljesítésére vonatkozó kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés közzétételét követő harminc napon belül vételi jog illeti meg a tulajdonába nem került részvények tekintetében. A vételi jog gyakorlása során az ellenérték nem lehet kevesebb, mint a vételi ajánlat során alkalmazott ellenérték vagy az egy részvényre jutó saját tőke közül a magasabb. Az egy részvényre jutó saját tőkét a legutolsó könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámoló alapján kell meghatározni. (3) A vételi jogával élni kívánó befolyást szerző e szándékát két naptári napon belül a Felügyeletnek bejelenti, és ezzel egyidejűleg vételi szándékát közzéteszi. A bejelentésben és a közleményben meg kell jelölni a részvények ellenértékét, a részvények átadásának és az ellenérték megfizetésének helyét, idejét és módját. (4) A részvénytársaság a határidőben át nem adott részvényeket érvénytelenné nyilvánítja. Erre az eljárásra a Gt. 263. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (5) Ha a vételi ajánlati eljárás lezárásakor az ajánlattevőnek a részvénytársaságban fennálló befolyása meghaladja a szavazati jogok több mint kilencven százalékát, a fennmaradó részvények tulajdonosainak - a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő zárónapját követő harminc napon belül megtett - kérésére köteles e részvényeket is megvásárolni. A vételi kötelezettség esetén az ellenérték legkisebb összegének meghatározására a (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. 77. § Ha a befolyásszerzésre a 68-76. §-ban foglaltaktól eltérő módon került sor, a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok nem gyakorolhatóak. A befolyást szerző a harminchárom, illetve a huszonöt százalékot meghaladó mértékű szavazati jogot megtestesítő részvényeit köteles a szerzést vagy a Felügyelet határozatának meghozatalát követő hatvan napon belül elidegeníteni. Az elidegenítési kötelezettséggel nem érintett részvények tekintetében a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok csak az elidegenítési kötelezettség alá eső részvények elidegenítését követően gyakorolhatóak. 78. § Ha a vételi ajánlat eredményeként nem kerül sor a vételi ajánlat tárgyát képező valamennyi részvény átruházására, de az ajánlattévő a 68. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű befolyást szerzett, az ajánlattevőnek a további befolyásszerzése során nem kell újabb vételi ajánlatot tennie. Ha a vételi ajánlat eredményeként megszerzett befolyás mértéke nem éri el a 68. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket, úgy az ajánlattevőnek a további - a 68. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladó - befolyásszerzéshez előzetesen újabb vételi ajánlatot kell tennie. Befolyásszerzés önkéntes vételi ajánlat útján 79. § (1) Vételi ajánlat útján történő befolyásszerzésre akkor is sor kerülhet, ha a vételi ajánlat tétele nem kötelező (a továbbiakban: önkéntes vételi ajánlat). Önkéntes vételi ajánlat útján történő befolyásszerzésre a kötelező vételi ajánlat útján történő befolyásszerzés szabályai irányadóak azzal az eltéréssel, hogy a 71. §-ban az ajánlattétel kötelező legkisebb mértékére vonatkozó, valamint a 73. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott szabályt nem kell alkalmazni, illetve ellenajánlat nem tehető. (2) Ha az elfogadó nyilatkozatokban felajánlott részvények száma a vételi ajánlatban meghatározott mértéket meghaladja, a részvények átruházására kizárólag a részvények névértékének arányában kerülhet sor. (3) Nem tehető önkéntes vételi ajánlat a kötelező vételi ajánlatnak a 69. § (1) bekezdésében meghatározott közzétételétől az annak elfogadására nyitva álló határidő záró napjáig. 80. § (1) Az e fejezetben meghatározott rendelkezésektől csak akkor lehet eltérni, ha ezt törvény lehetővé teszi. (2) Az e fejezetben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettség nem érinti a Gt.-ben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettségeket. (3) A tőzsde - a Felügyelet által jóváhagyott - szabályzatában a tőzsdén forgalmazott részvények vételi ajánlattétel útján történő megszerzéséhez további feltételeket írhat elő. NEGYEDIK RÉSZ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK, ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓK, VALAMINT TEVÉKENYSÉGÜK ENGEDÉLYEZÉSE VIII. Fejezet BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI ÉS ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGEK 81. § (1) Befektetési szolgáltatási tevékenység az alábbi tevékenységek üzletszerű folytatása forintban, illetőleg valutában, devizában a 82. §-ban meghatározott egy vagy több befektetési eszközre: a) bizományosi tevékenység; b) kereskedelmi tevékenység; c) egyéni portfóliók egyedi kezelése a befektető által adott megbízás alapján (portfóliókezelés); d) jegyzési garanciavállalás; e) ügynöki tevékenység; f) az értékpapír forgalomba hozatalának szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás. (2) Kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység a következő tevékenységek üzletszerű folytatása: a) értékpapírok letéti őrzése és az azzal kapcsolatos nyilvántartások vezetése; b) értékpapír letétkezelés; c) befektetési hitel nyújtása a befektetőknek; d) tanácsadás társaságoknak tőkeszerkezettel, üzleti stratégiával összefüggő kérdésekben, és szolgáltatás vállalati fúziók és befolyásszerzés esetében; e) nyilvános vételi ajánlat útján részvénytársaságokban történő befolyásszerzés szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás; f) befektetési tanácsadás; g) ügyfélszámla-vezetés; h) értékpapírszámlavezetés; i) értékpapír-kölcsönzés. 82. § Befektetési eszközök: a) átruházható értékpapírok; b) pénzpiaci eszközök; c) értékpapírra, devizára, indexre, illetőleg ezek származtatott termékeire vonatkozó határidős ügyletek, ideértve az ezekkel egyenértékű készpénz-elszámolású eszközöket; d) határidős kamatlábügyletek; e) kamat-, deviza- és tőkecsereügyletek; f) vételi és eladási opciók értékpapírra, devizára, indexre és kamatlábra, illetve ezek származtatott termékeire, ideértve az ezekkel egyenértékű készpénz-elszámolású eszközöket. 83. § (1) Árutőzsdei szolgáltatási tevékenység a következő tevékenységek üzletszerű folytatása forintban, illetőleg valutában, devizában, a 84. §-ban meghatározott körben: a) bizományosi tevékenység; b) kereskedelmi tevékenység; c) ügynöki tevékenység. (2) Árutőzsdei szolgáltató - árutőzsdei szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódóan - a 81. § (2) bekezdésének g) pontjában meghatározott tevékenységet folytathat. 84. § Az árutőzsdei szolgáltatás tárgya a tőzsdei termékek közül az áru - ideértve a közraktárjegyet, annak leválasztott árujegyrészét, a forgalomképes vagyoni értékű jogot is - és az abból képzett származtatott termék. A befektetési szolgáltatók és az árutőzsdei szolgáltatók 85. § (1) Befektetési szolgáltatási tevékenységet - ha törvény eltérően nem rendelkezik - befektetési vállalkozás és hitelintézet folytathat. (2) Befektetési vállalkozás az értékpapír-bizományos, az értékpapír-kereskedő és az értékpapír-befektetési társaság (a továbbiakban: befektetési társaság). (3) A befektetési vállalkozás a 81. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenység folytatására köteles. (4) Külföldi befektetési szolgáltató befektetési szolgáltatási tevékenységet Magyarországon - az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel - kizárólag fióktelepe útján folytathat. (5) Az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező befektetési szolgáltató határon átnyúló szolgáltatást végezhet. 86. § (1) Értékpapír-bizományos a 81. § (1) bekezdésének a), e) és f) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint a 81. § (2) bekezdésének a)-b), d), valamint f)-i) pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet folytathat, továbbá értékpapír forgalomba hozatalánál jegyzési helyként közreműködhet. (2) Értékpapír-kereskedő a 81. § (1) bekezdésének a)-c), e) és f) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint a 81. § (2) bekezdésének a), b), valamint d)-i) pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet folytathat. (3) Befektetési társaság az a befektetési vállalkozás, amely engedéllyel rendelkezik a 81. § (1) bekezdésének d) pontjában, illetve (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott tevékenységek folytatására. (4) Külföldi befektetési vállalkozás fióktelepe útján a 81. §-ban, valamint a 83. §-ban meghatározott tevékenységeket akkor folytathatja, ha azok végzésére a székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik. 87. § (1) Befektetési vállalkozáson kívül más szervezet, illetőleg személy a (2)-(8) bekezdésben meghatározott körben folytathat befektetési szolgáltatási, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet. (2) A bank a befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek teljes körét folytathatja. (3) Szövetkezeti hitelintézet a 81. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint a 81. § (2) bekezdésének a), b), d) és f) pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet folytathat. (4) Szakosított hitelintézet befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet kizárólag a róla szóló külön törvényben meghatározott körben folytathat. (5) Az egyéni vállalkozó (a továbbiakban: egyéni kereskedő) a 81. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet - kizárólag a tőzsdén - folytathat, ha a szolgáltatás tárgya a 82. § c) és f) pontjában meghatározott befektetési eszköz. (6) A 81. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet olyan pénzügyi vállalkozás is folytathatja, amelynek engedélye van a Hpt. 3. § (1) bekezdésének l) vagy n) pontjában meghatározott tevékenység végzésére. (7) A 81. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint a 81. § (2) bekezdésének d) és f) pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet befektetési szolgáltatónak nem minősülő gazdasági társaság vagy szövetkezet is folytathat. (8) Amennyiben a 81. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenység végzése során az ügynök az ügyfél pénzét, vagy egyéb eszközét nem kezeli, és a befektetési szolgáltató kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállal, akkor a tevékenységet egyéni vállalkozó is folytathatja. (9) Az MNB, a Kincstár és az ÁKK Rt. a 81. §-ban meghatározott befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet a rá vonatkozó külön törvény alapján, az ott meghatározott körben folytathat. 88. § (1) A befektetési vállalkozás az e törvényben meghatározott korlátozásokkal befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységen kívül kizárólag a) váltóval bizományosi, illetve kereskedelmi tevékenységet, b) árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet, c) részvénykönyvvezetést, d) részvényesi meghatalmazotti tevékenységet (nominee), e) pénzügyi szolgáltatás közvetítését, f) biztosítási szolgáltatás közvetítését, g) önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelést [Hpt. 3. § (1) bekezdés l) pontja], valamint h) magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelést [Hpt. 3. § (1) bekezdés n) pontja] végezhet. (2) Az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás végezheti. 89. § (1) Árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet árutőzsdei szolgáltató és befektetési szolgáltató végezhet. (2) Árutőzsdei szolgáltató a) az árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet kizárólagos tevékenységként végzi, vagy b) fő tevékenységéhez kapcsolódóan végez árutőzsdei szolgáltatást. (3) A kizárólagos tevékenységet nem érinti az árutőzsdei ügyletek teljesítéséhez kapcsolódóan végzett raktározási, fuvarozási, szállítmányozási tevékenység. (4) A 83. § c) pontjában meghatározott tevékenységet árutőzsdei szolgáltatónak, vagy befektetési szolgáltatónak nem minősülő gazdasági társaság vagy szövetkezet is folytathat. Amennyiben az ügynök tevékenysége során az ügyfél pénzét vagy egyéb eszközét nem kezeli, és az árutőzsdei szolgáltató, vagy a befektetési szolgáltató kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállal, akkor a tevékenységet egyéni vállalkozó is folytathatja. (5) Külföldi vállalkozás árutőzsdei szolgáltatást Magyarországon kizárólag fióktelepe útján folytathat, ha arra a székhelye szerinti ország illetékes hatóságától engedéllyel rendelkezik. Szervezeti szabályok 90. § (1) A gazdasági társasági formában működő befektetési vállalkozásra és árutőzsdei szolgáltatóra a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket, a szövetkezeti formában működő árutőzsdei szolgáltatóra a szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezéseket, a külföldi vállalkozás fióktelepére az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A befektetési vállalkozás kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaságként vagy fióktelepként, árutőzsdei szolgáltató részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként, szövetkezetként, vagy fióktelepként működhet. (3) A befektetési vállalkozás jegyzett tőkéjének legkisebb összege: a) értékpapír-bizományos esetében ötvenmillió forint, b) értékpapír-kereskedő esetében kettőszázmillió forint, c) befektetési társaság esetében egymilliárd forint. (4) Ha a befektetési vállalkozás kettőmilliárd forintot elérő, vagy azt meghaladó értékben kezel magánnyugdíjpénztári vagyont, saját tőkéjének legkisebb összege kettőszázötvenmillió forint és a kezelt magán-nyugdíjpénztári vagyon kettőmilliárd forintot meghaladó részének egy százaléka. Ha a befektetési vállalkozás saját tőkéje eléri az egymilliárd forintot, a kezelt magán-nyugdíjpénztári vagyon növekedésével a saját tőkét tovább nem kell növelni. (5) Árutőzsdei szolgáltató jegyzett tőkéjének legkisebb összege a) részvénytársasági formában, illetve fióktelepként működő árutőzsdei szolgáltató esetében húszmillió forint, b) korlátolt felelősségű társasági, és szövetkezeti formában működő árutőzsdei szolgáltató esetében tízmillió forint. (6) A befektetési vállalkozás jegyzett tőkéje kizárólag pénzbeli hozzájárulással szolgáltatható. A pénzbeli hozzájárulással esik egy tekintet alá, ha a jegyzett tőkét a befektetési vállalkozás jegyzett tőkén felüli vagyona terhére emelik fel, illetőleg a jegyzett tőke összege egyesülés, beolvadás, összeolvadás során kerül megállapításra. (7) A jegyzett tőkét kizárólag olyan hitelintézetnél lehet befizetni, amely nem vesz részt az alapításban, illetve amelyben az alapítónak nincs tulajdona, illetve amely az alapítóban nem rendelkezik tulajdonnal. (8) Fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató esetében a jegyzett tőke alatt a dotációs tőkét kell érteni. (9) Nem vonatkozik a dotációs tőke követelmény az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepére. IX. Fejezet ENGEDÉLYEZÉS A tevékenység (működés) engedélyezése, az engedély felfüggesztése és visszavonása A befektetési szolgáltatási tevékenység és árutőzsdei szolgáltatási tevékenység engedélyezése 91. § (1) A 81. §-ban és a 83. §-ban meghatározott tevékenységek folytatásához - a (3) és (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a Felügyelet e törvényben meghatározott engedélye szükséges. (2) A Felügyelet az engedélyt az egyes tevékenységekre együtt vagy külön adja meg. A Felügyelet az engedélyt határozott időre, feltételhez kötötten, valamint korlátozott tevékenységi körrel, területi korlátozással, a befektetési szolgáltatási, illetve árutőzsdei szolgáltatási tevékenységen belül pedig üzletági vagy termékkorlátozással is megadhatja. (3) A Felügyelet engedélye nélkül folytatható ügynöki tevékenység, ha az ügynök az ügyfelek pénzét, vagy egyéb eszközeit nem kezeli és a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállal. Ebben az esetben az ügynök személyét a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a Felügyeletnek bejelenti. (4) Természetes személy a 81. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott tevékenységet - kizárólag tőzsdén - a Felügyelet engedélye nélkül folytathatja, ha annak tárgya kizárólag a 82. § c) pontjában meghatározott befektetési eszköz és a tevékenység folytatását a tőzsde szabályzata lehetővé teszi. (5) Az (1) bekezdés szerinti engedélyt nem kell beszerezni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési szolgáltató határon átnyúló szolgáltatására vonatkozóan, illetőleg magyarországi fióktelepe által végzett, a székhely állam felügyeleti hatósága által engedélyezett tevékenységet illetően. 92. § (1) A befektetési szolgáltatási tevékenység, illetőleg árutőzsdei szolgáltatási tevékenység csak az e törvényben és külön jogszabályban előírt követelményeknek megfelelő a) személyi feltételek; b) műszaki, technikai, informatikai, biztonsági felszereltség; c) az igazgatóság, illetve a taggyűlés által elfogadott szabályzatokban rögzített szervezeti, működési, ügyviteli, számviteli, nyilvántartási és ellenőrzési eljárások, rendszerek és megoldások megléte esetén kezdhető meg és folytatható. (2) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató által alkalmazott eljárásoknak, rendszereknek és megoldásoknak biztosítaniuk kell a) az ügyfelek tulajdonában lévő értékpapírok, pénzeszközök és tőzsdei termékek elkülönített kezelésének, b) a megkötött ügyleteknek, illetőleg a vállalt kockázatoknak (pozícióknak), c) a jogszabályi előírások és a szabályzatok érvényesülésének, d) az alkalmazottak személyes ügyleteinek, e) a számítógépes adatrögzítésnek, adatvédelemnek, adatmentésnek és feldolgozásnak a figyelemmel kísérését és ellenőrzését. (3) A befektetési szolgáltató és az árutőzsdei szolgáltató a szabályzataiban foglaltakat következetesen és átláthatóan köteles alkalmazni. (4) A befektetési szolgáltató és az árutőzsdei szolgáltató számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszereinek alkalmasnak kell lenniük a) a mindenkori pénzügyi helyzetének megállapítására, b) az ügyfelek szolgáltatóra bízott pénz- és befektetési eszközeinek, valamint tőzsdei termékeinek minden időpontban történő megállapítására, valamint c) jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére. (5) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató irányítását a Magyarországon létesítendő főirodában kell biztosítani. 93. § Befektetési szolgáltató esetében a tevékenységi engedély kiadására irányuló kérelemhez a 10. számú mellékletben felsorolt okiratokat kell mellékelni. Árutőzsdei szolgáltató esetében a tevékenységi engedély kiadására irányuló kérelemhez mellékelni kell a folytatni kívánt tevékenységek megjelölését, az üzletszabályzat és a szabályzatok tervezetét, továbbá mindazokat a dokumentumokat, amelyek alkalmasak a 90. §-ban és a 92. §-ban meghatározott feltételek igazolására. 94. § A Felügyelet a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató tevékenységi engedélyének megadásához előzetesen kikéri az Európai Unió másik tagállama illetékes felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató a) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás vagy hitelintézet leányvállalata; b) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás vagy hitelintézet anyavállalatának leányvállalata; c) ellenőrző részesedéssel rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban vagy hitelintézetben befolyásoló részesedéssel rendelkezik. 95. § (1) A tevékenységre vonatkozó engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező az e törvényben és más jogszabályokban előírt feltételeknek nem felel meg, illetőleg a feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlő módon nem igazolta, valamint megtévesztő vagy valótlan adatot közölt. (2) A tevékenységre vonatkozó engedély iránti kérelmet fióktelep esetében a Felügyelet akkor is elutasítja, ha a) nincs érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás a Felügyelet és a kérelmező szolgáltató székhelye szerinti felügyeleti hatóság között, b) a kérelmező székhelye szerinti állam nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal, c) a kérelmező nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal, d) a kérelmező nem nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért, e) a kérelmező nem nyújtja be a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét, f) a kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai nem biztosítják a szolgáltatók prudens, biztonságos működését, g) a kérelmező főirodája nem a székhelye szerinti országban van. 96. § (1) A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja, ha a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok megfelelő határidőn belül nem pótolhatók; b) a hitelintézet Hpt. alapján kiadott működési engedélyét, illetve a befektetési alapkezelő 229. § szerint kiadott engedélyét a Felügyelet visszavonta; c) a befektetési vállalkozás nem vitatott tartozását az esedékességet követő öt napon belül nem egyenlítette ki, illetőleg vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére nem nyújtana fedezetet; d) az árutőzsdei szolgáltató tőzsdei kereskedési joga megszűnik; e) az engedéllyel rendelkező az engedélyezett tevékenységet hat hónapon belül nem kezdi meg, vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja; f) az engedéllyel rendelkező a tevékenység folytatásával felhagy; g) az engedéllyel rendelkező a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és külön jogszabályban meghatározott előírásokat, vagy a Befektető-védelmi Alap szabályzatában foglalt kötelezettségeket ismétlődően vagy súlyosan megszegi; h) a fióktelep alapítójának az adott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta; i) a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a saját tőke feltöltési kötelezettségének a Felügyelet által előírt határidőben nem tett eleget; j) a befektetési szolgáltató a tőkemegfelelési követelményeknek a Felügyelet által előírt határidőben nem tesz eleget; k) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével, vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg. (2) Az (1) bekezdés e), illetve f) pontja alapján a Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha az engedéllyel rendelkező az ügyfelével szemben fennálló elismert kötelezettségeinek eleget tett, vagy szerződéseinek teljesítését más befektetési szolgáltató, illetőleg árutőzsdei szolgáltató átvállalta. A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató tevékenységét - az arra vonatkozó szabályok szerint - köteles folytatni. (3) A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt határozott időre felfüggeszti, ha a tevékenységvégzésnek az engedélyezéshez előírt feltételei már nem állnak fenn, de azok megfelelő határidőn belül pótolhatók. Személyi feltételek 97. § (1) A részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás ügyvezetését legalább két büntetlen előéletű, három év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkező személy, munkaviszony keretében köteles ellátni, akik közül legalább az egyik devizabelföldi. (2) Fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás vezető állású személyei között legalább egy olyan magyar állampolgárságú, devizabelföldi személynek kell lennie, aki legalább egy éve állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik. (3) A befektetési szolgáltató a) a befektetési szolgáltatási üzletágak irányítására olyan büntetlen előéletű személyt köteles kinevezni, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább kettő év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik; továbbá b) üzletkötésre, befektetési tanácsadásra olyan, vele munkaviszonyban álló főállásban alkalmazott személyt köteles alkalmazni, aki szerepel a Felügyelet által az üzletkötőkről, befektetési tanácsadókról vezetett névjegyzékben. (4) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott névjegyzékbe a Felügyelet azt a személyt jegyzi be, aki a) büntetlen előéletű; b) legalább egyéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik; c) a külön jogszabályban előírt vizsgával rendelkezik; d) ellene a Felügyelet öt éven belül nem alkalmazott figyelmeztetésnél súlyosabb szankciót. (5) Ha a névjegyzékbe bejegyzett üzletkötővel, befektetési tanácsadóval szemben a (4) bekezdésben meghatározott feltételek közül valamelyik már nem áll fenn, a befektetési szolgáltató köteles ezt a tényt a tudomására jutást követően haladéktalanul a Felügyeletnek bejelenteni. A Felügyelet az érintett üzletkötőt, illetve befektetési tanácsadót a névjegyzékből haladéktalanul törli. (6) A Felügyelet által az üzletkötőkről, befektetési tanácsadókról vezetett névjegyzék adatai nyilvánosak. 98. § (1) Az árutőzsdei szolgáltató a) az üzletág irányítására olyan büntetlen előéletű személyt köteles kinevezni, aki legalább kettő év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik; továbbá b) üzletkötésre olyan, vele munkaviszonyban, vagy tartós megbízási jogviszonyban álló személyt köteles alkalmazni, aki szerepel a Felügyelet által vezetett üzletkötői névjegyzékben. (2) Az üzletkötői névjegyzékbe az vezethető be, aki a) büntetlen előéletű; b) nem áll foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt; c) rendelkezik a külön jogszabályban előírt vizsgával; d) ellene a Felügyelet vagy a tőzsde három éven belül nem alkalmazott az árutőzsdei szolgáltatókra vonatkozó jogszabályi és tőzsdei előírások ismételt vagy súlyos megsértése miatt jogerős határozatban megállapított szankciót. (3) Ha az üzletkötővel szemben a (2) bekezdésben meghatározott kizáró körülmények merülnek fel, azt az árutőzsdei szolgáltató a tudomására jutást követően haladéktalanul jelenti a Felügyeletnek. A Felügyelet az érintett üzletkötőt a névjegyzékből haladéktalanul törli. (4) A Felügyelet által az üzletkötőkről vezetett névjegyzék adatai nyilvánosak. 99. § (1) A 97-98. §-ban meghatározott személyek esetében alkalmazási, kinevezési feltétel, hogy velük szemben ne álljanak fenn a 357. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok. (2) A 97. § alkalmazásában szakirányú szakmai gyakorlatként vehető figyelembe a) a befektetési vállalkozásnál; b) a pénzügyi intézménynél; c) az értéktőzsdén, árutőzsdén; d) a Felügyeletnél; e) az elszámolóháznál; f) a befektetésialap-kezelőnél; g) az MNB-nél; h) az ÁKK Rt-nél, a Kincstárnál; i) a közigazgatási szervnél tisztségviselőként, köztisztviselőként vagy alkalmazottként befektetési vagy pénzügyi szakterületen eltöltött idő. (3) Külföldön szerzett szakmai gyakorlat akkor vehető figyelembe, ha a szakmai gyakorlat megszerzésére a (2) bekezdésben meghatározott szervezeteknek megfelelő intézménynél, illetve nemzetközi pénzügyi intézménynél került sor. (4) A 98. § alkalmazásában szakirányú szakmai gyakorlatként a (2)-(3) bekezdésekben meghatározottakon túl figyelembe vehető az árutőzsdei szolgáltatónál eltöltött idő. (5) A 97. § alkalmazásában szakirányú felsőfokú iskolai végzettség a hazai, vagy külföldi egyetemen vagy főiskolán szerzett jogi, államigazgatási, közgazdasági, gazdálkodási vagy pénzügyi szakirányú diploma, oklevél, illetve könyvvizsgálói, felsőfokú bankszakmai, vagy befektetéselemzői képesítés. Az egyes tevékenységek engedélyezésének egyéb feltételei 100. § (1) Az értékpapír-letétkezelés és az értékpapírok letéti őrzése, valamint a hozzá kapcsolódó nyilvántartások vezetése engedélyezésének további feltétele, hogy a kérelmező a) eleget tegyen a külön jogszabályban meghatározott, a biztonságos őrzéshez szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételeknek, és b) biztonsági, értékpapír-letétkezelési és értéktári szabályzattal rendelkezzen. (2) A 81. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenység engedélyezésének további feltétele, hogy a kérelmező csatlakozzon a központi hitelinformációs rendszerhez (Hpt. 18. § (2) bekezdés l) pont]. 101. § (1) A portfóliókezelési tevékenységre jogosító engedélyt a kérelmező akkor kaphat, ha rendelkezik a) a tevékenység folytatásához szükséges, a 11. számú mellékletben meghatározott személyi, tárgyi, technikai feltételekkel; b) a 12. számú mellékletben meghatározottak szerinti tartalommal elkészített működési szabályzattal; c) a 13. számú mellékletben meghatározott eljárási szabályzattal. (2) Az engedélykérelemhez mellékelni kell a Befektetővédelmi Alap igazolását a tagság fennállásáról, vagy az Alaphoz történő csatlakozási kérelem benyújtásáról és a csatlakozási díj megfizetéséről. (3) A portfóliókezelési tevékenységet végző által alkalmazott eljárásoknak, rendszereknek és megoldásoknak biztosítaniuk kell az egyes portfóliók részét képező befektetési eszközök, pénzeszközök, illetőleg tőzsdei termékek egymástól és a portfóliókezelési tevékenységet végző tulajdonában lévő befektetési eszközöktől, pénzeszközöktől, illetőleg tőzsdei termékektől történő elkülönített kezelését. (4) A portfóliókezelési tevékenységet végző számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszereinek alkalmasnak kell lenniük a) mindenkori pénzügyi helyzetének megállapítására, b) az egyes általa kezelt portfóliók részét képező befektetési eszközök, pénzeszközök és tőzsdei termékek állományának minden időpontban történő megállapítására, c) a jogszabályban, illetőleg saját szabályzataiban foglalt előírások betartásának folyamatos ellenőrzésére, valamint d) jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére. Az Európai Unió másik tagállamában történő fióktelep-létesítés szabályai 102. § (1) A befektetési vállalkozás köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha az Európai Unió másik tagállamában fióktelepet kíván létesíteni. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a) annak az európai uniós tagállamnak a megnevezését, amelyben a befektetési vállalkozás a fióktelepet létesíteni kívánja; b) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat; c) a végezni kívánt tevékenységek megnevezését; d) az üzleti tervet; e) a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek megnevezését; f) a fióktelep címét. (3) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő befektetési vállalkozás irányítási struktúrája és pénzügyi helyzete megfelel a jogszabályi előírásoknak, a bejelentés kézhezvételétől számított három hónapon belül írásban tájékoztatja az Európai Unió érintett tagállamának illetékes felügyeleti hatóságát. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő befektetési vállalkozással is. (4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatásban a Felügyelet közli a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságával a fióktelep által végzett befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységre vonatkozó részletes befektetővédelmi szabályokat. (5) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt legkésőbb három hónapon belül határozatban közli a bejelentő befektetési vállalkozással. A határozatot meg kell indokolni. (6) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított két hónapon belül a másik tagállam illetékes felügyeleti hatósága írásban tájékoztathatja az érintett befektetési vállalkozást a folytatni kívánt tevékenység végzésével kapcsolatos feltételekről. (7) A fióktelep a (6) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követően, illetve a tájékoztatásra rendelkezésre álló két hónapos időtartam eltelte után létrehozható és megkezdheti működését. (8) Ha a működés során a (2) bekezdés b)-f) pontjaiban meghatározott információkban, illetőleg a fióktelep által végzett befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységre vonatkozó befektetővédelmi szabályokban változás következik be, a befektetési vállalkozás legalább egy hónappal a változást megelőzően írásban köteles erről tájékoztatni a Felügyeletet és a másik tagállam illetékes hatóságát. (9) A Felügyelet tájékoztatja az Európai Unió másik tagállamának felügyeleti hatóságát, ha a tagállamban fiókteleppel rendelkező befektetési vállalkozás tevékenységi engedélyét visszavonta. Határon átnyúló tevékenység végzésének szabályai 103. § (1) A befektetési vállalkozás, ha határon átnyúló tevékenységként első ízben kíván befektetési szolgáltatást, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatást nyújtani az Európai Unió másik tagállamában, a Felügyeletnek előzetesen bejelenti a másik tagállamban végezni kívánt tevékenységeket. (2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát a befektetési vállalkozás tervezett tevékenységéről. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő befektetési vállalkozással is. (3) A befektetési vállalkozás a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követően kezdheti meg tevékenységét a másik tagállamban. (4) Az (1) bekezdés alapján bejelentett tevékenységek módosítása esetén a befektetési vállalkozás előzetes írásbeli értesítést küld a Felügyeletnek és a fogadó tagállam illetékes felügyeleti hatóságának. (5) A Felügyelet tájékoztatja az Európai Unió másik tagállamának felügyeleti hatóságát, ha a tagállamban határon átnyúló tevékenységet végző befektetési vállalkozás tevékenységi engedélyét visszavonta. 104. § Ha az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy a székhelyén bejegyzett befektetési vállalkozás Magyarországon fióktelepet nyit vagy határon átnyúló szolgáltatást kíván nyújtani, a Felügyelet tájékoztatja a befektetési vállalkozást a tevékenységvégzés feltételeiről, így különösen: a) a hirdetés szabályairól, b) az ügyfelek magyar nyelven történő tájékoztatásának követelményéről, c) az üzletszabályzat tartalmi követelményeiről, d) a megbízások teljesítésére vonatkozó előírásokról. Kapcsolat az Európai Bizottsággal 105. § (1) A Felügyelet írásban bejelenti az Európai Bizottságnak a) az olyan befektetési vállalkozás számára kiadott tevékenységi engedélyt, amely közvetlenül vagy közvetve valamely harmadik országbeli vállalkozás leányvállalata; b) valamely harmadik országban bejegyzett vállalat által Magyarországon bejegyzett befektetési vállalkozásban történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a magyar befektetési vállalkozás a harmadik országbeli vállalat leányvállalatává válik. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésben részletesen be kell mutatni a vállalatcsoport szerkezetét. A befektetési vállalkozásban történő tulajdonszerzés engedélyezése 106. § A befektetési vállalkozás befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa csak olyan személy lehet, a) aki (amely) független a befektetési vállalkozás óvatos, körültekintő és megbízható működését veszélyeztető befolyástól, és képes biztosítani a befektetési vállalkozás megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzését, valamint b) akinek (amelynek) üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és nem zárja ki a befektetési vállalkozás feletti hatékony hatósági felügyelet gyakorlását. 107. § (1) A Felügyelet előzetes engedélye szükséges befektetési vállalkozásban történő befolyásolórészesedés-szerzéshez. (2) A befolyásolórészesedés megszerzésre irányuló engedélyt a Felügyelet akkor adja meg, ha a kérelmező a) a tulajdonszerzéshez szükséges pénzügyi források törvényes eredetét igazolta; b) harminc napnál nem régebbi okirattal bizonyítja, hogy állami adóhatósággal, vámhatósággal, illetékhivatallal és társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nem áll fenn; c) egyéb tulajdonosi érdekeltsége és üzleti tevékenysége nem veszélyezteti a befektetési vállalkozás biztonságos működését; d) természetes személy büntetlen előéletű és nem állnak fenn vele szemben a 357. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok; e) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet 1. alapítására jogszabályban meghatározott módon került sor, és nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás alatt, 2. vezető állású személyével szemben a 357. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok nem állnak fenn. (3) Ha a befektetési vállalkozásban tulajdont szerző vevő devizakülföldi és székhelyének, vagy tartózkodási helyének joga szerint a (2) bekezdésben meghatározott feltételek hitelt érdemlően nem igazolhatók, a Felügyelet jogosult meghatározni a kérelmező által csatolandó egyéb okiratokat. (4) Aki a befektetési vállalkozásban részesedését úgy kívánja módosítani, hogy a közvetlen és közvetett tulajdona elérje a húsz-, harminchárom, ötven-, hetvenöt, vagy a százszázalékos határértéket, köteles a Felügyelettől előzetesen engedélyt kérni, és a (2) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét hitelt érdemlően igazolni. (5) A befektetési vállalkozásban részesedéssel rendelkező személy köteles - a szerződéskötést megelőzően két nappal - bejelenteni a Felügyeletnek, ha a tulajdoni részarányát vagy az előnyt biztosító szerződését úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése, vagy szavazati joga a tíz-, húsz-, harminchárom, ötven-, hetvenöt vagy a százszázalékos határérték alá csökken. (6) A befektetési vállalkozás tulajdonosa a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek köteles folyamatosan megfelelni. Ha a megfelelés már nem áll fenn, a Felügyelet a feltételek meglétének ismételt igazolásáig, illetve a jogellenes állapot megszüntetéséig a tulajdonos szavazati jogának gyakorlását felfüggeszti. (7) Ha a befektetési vállalkozás tulajdonosa szavazati jogát törvény rendelkezése, illetve annak alapján a Felügyelet határozata szerint nem gyakorolhatja, szavazati jogát a határozatképesség megállapításánál számításon kívül kell hagyni. (8) A befektetési vállalkozás öt munkanapon belül írásban tájékoztatja a Felügyeletet, ha tudomást szerez az (1), illetőleg (4) bekezdésben meghatározott arányú részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról. ÖTÖDIK RÉSZ A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓK MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGI SZABÁLYAI X. Fejezet A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓK MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI 108. § A befektetési szolgáltató és az árutőzsdei szolgáltató olyan szervezetet köteles kialakítani és működtetni, valamint olyan működési, eljárási és nyilvántartási rendet köteles alkalmazni, amely az engedélyezett tevékenység jellemzőinek és kockázatainak megfelelően: a) a lehető legkisebb mértékűre csökkenti annak kockázatát, hogy az ügyfelek érdekei sérelmet szenvednek a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató és az ügyfél, vagy az ügyfél és egy másik ügyfél érdekeinek ellentéte következtében; b) lehetővé teszi az üzleti döntések, jogosultságszerzések, kötelezettség - pozíció - és kockázatvállalások kellő gyakorisággal és pontossággal történő figyelemmel kísérését és ellenőrzését; c) biztosítja a befektetési szolgáltatóra, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóra bízott, az ügyfelek tulajdonában lévő értékpapírok, pénzeszközök és tőzsdei termékek megfelelő, a tulajdonosi jogok védelmét biztosító kezelését; és d) megakadályozza, hogy a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a birtokában lévő 1. az ügyfél tulajdonában álló értékpapírt, pénzeszközt és tőzsdei terméket sajátjaként használja, illetőleg arról rendelkezzen, és 2. az értékpapírtitkot képező információkat rendeltetésüktől eltérően, illetve jogosulatlanul felhasználja. 109. § (1) A befektetési szolgáltató szervezetén belül az egyes tevékenységeket végző szervezeti egységeket úgy kell elkülöníteni egymástól, hogy a szervezeti felépítés a) megteremtse az egyes funkciók független végzésének és értékelésének szervezeti feltételeit, b) csökkentse a belső, az üzletvitel során keletkező információval történő visszaélés veszélyét, c) csökkentse a visszaélésekhez vezető személyi érdek-összefonódások lehetőségét, d) erősítse a folyamatba épített ellenőrzést. (2) Az (1) bekezdésben foglalt követelmények megvalósítása érdekében a szervezeti elkülönítést, az ahhoz kapcsolódó belső eljárásokat, megoldásokat úgy kell kialakítani, hogy azok biztosítsák a) az egyes funkciók elkülönülését, b) hogy az információkhoz csak az arra jogosultak férhessenek hozzá, c) hogy az egyes szervezeti egységek vezetői függetlenek legyenek egymástól, d) az objektív megítélést a folyamatba épített ellenőrzés során. 110. § (1) A befektetési szolgáltató és az árutőzsdei szolgáltató olyan belső ellenőrzési rendet köteles alkalmazni, illetve olyan belső ellenőrzési szervezetet köteles kialakítani, amely a) elősegíti a jogszabályok, tőzsdei és elszámolóházi szabályzatok, felügyeleti határozatok és a szabályzatai érvényesítését, az engedélyezett tevékenység hatékonyságának növelését és a vezetéshez szükséges információk biztosítását, b) biztosítja a jogszabályok, tőzsdei és elszámolóházi szabályzatok, felügyeleti határozatok és a szabályzatai betartásának mindenkori ellenőrzését, az előírásoktól való eltérés, illetőleg a hiányosságok feltárását, c) lehetővé teszi a jogsértések vagy mulasztások megakadályozását, illetőleg a hiányosságok kijavítását. (2) A belső ellenőrzési rendszert a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató által folytatott szolgáltatási tevékenységek sajátosságaival, kiterjedtségével, összetettségével és kockázataival összhangban kell kialakítani. (3) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató legalább egy belső ellenőrt foglalkoztat. (4) A belső ellenőrzés szervezetét, hatáskörét, feladatait, a belső ellenőrrel szemben támasztott szakmai követelményt és eljárási szabályokat belső szabályzatban kell rögzíteni. (5) A befektetési szolgáltatónál, illetve árutőzsdei szolgáltatónál működő belső ellenőrzési szervezet (belső ellenőr) feladata a) a befektetési szolgáltató, illetve az árutőzsdei szolgáltató belső szabályzatnak megfelelő működésének, valamint b) a befektetési szolgáltató, illetve az árutőzsdei szolgáltató befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységének, illetve árutőzsdei szolgáltatási tevékenységének a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség szempontjából történő vizsgálata, továbbá c) mindaz, amit külön jogszabály a feladatkörébe utal. (6) A belső ellenőrzés a) a jelentését megküldi 1. a felügyelő bizottságnak és az igazgatóságnak, 2. fióktelep esetén az alapító felügyelő bizottságának és igazgatóságának, vagy ezek megfelelő szervének; továbbá b) gondoskodik arról, hogy szükség esetén jelentése a Felügyelet rendelkezésére álljon. (7) A belső ellenőrzési szervezeti egység vezetésével, illetőleg ha a befektetési vállalkozás, vagy árutőzsdei szolgáltató csak egy belső ellenőrt alkalmaz, akkor a belső ellenőrzési feladatok ellátásával csak olyan személy bízható meg, aki a) a 99. § (5) bekezdésében meghatározott szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik, és b) büntetlen előéletű. 111. § (1) A befektetési szolgáltató, illetőleg a részvénytársasági formában működő árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának, felügyelő bizottságának elnöke és tagja, szövetkezeti formában működő árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának elnöke, tagja (ügyvezető elnöke), felügyelő bizottságának elnöke, tagja (a felügyelő bizottság feladatának ellátásával megbízott személy), illetve a korlátolt felelősségű társasági formában működő árutőzsdei szolgáltató ügyvezetője felelős azért, hogy a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az engedélyezett tevékenységeket a jogszabályokban, tőzsdei és elszámolóházi szabályzatokban, felügyeleti határozatokban és a belső szabályzatokban foglalt előírásoknak megfelelően végezze. (2) A befektetési szolgáltató, illetőleg a részvénytársasági formában működő árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának, felügyelő bizottságának elnöke és tagja, szövetkezeti formában működő árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának elnöke, tagja (ügyvezető elnöke), felügyelő bizottságának elnöke, tagja (a felügyelő bizottság feladatának ellátásával megbízott személy), illetve a korlátolt felelősségű társasági formában működő árutőzsdei szolgáltató ügyvezetője felelős azért, hogy a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató rendelkezzen mindazokkal az erőforrásokkal, eljárásokkal és megoldásokkal, amelyek az engedélyezett tevékenység megfelelő színvonalú, biztonságos ellátásához szükségesek, és felel azok alkalmazásáért is. (3) A befektetési szolgáltatónál, illetőleg árutőzsdei szolgáltatónál vezető állású személy és alkalmazott mindenkor - a beosztásával járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelő - elvárható gondossággal és szakértelemmel a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató és az ügyfelek érdekeinek figyelembevételével, a rá vonatkozó jogszabályok szerint köteles eljárni. 112. § (1) A befektetési szolgáltató, illetőleg a részvénytársasági formában működő árutőzsdei szolgáltató nevében cégjegyzésre - ideértve a bankszámla és a korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számla feletti rendelkezést is -, valamint az engedélyezett tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra kizárólag két személy együttesen jogosult. Az aláírásra jogosult személyek igazgatósági tagok vagy ügyvezetők lehetnek. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek együttes aláírási jogosultsága - a befektetési szolgáltató alapító okirata, illetve alapszabálya szerint - együttes vagy önálló aláírási jogosultságként írásban átruházható. (3) A (2) bekezdés alapján történő aláírási jogosultság átruházása nem lehet korlátlan. A bankszámla és a korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számla feletti rendelkezési jog egyszemélyi aláírási jogosultságként nem ruházható át. XI. Fejezet ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG 113. § (1) A befektetési vállalkozás vezető állású személye, üzletkötője és befektetéselemzője, valamint ezek közeli hozzátartozója nem lehet a) más befektetési vállalkozásban közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkező természetes személy; b) más befektetési vállalkozásban közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkező szervezet vezető állású személye; c) más befektetési vállalkozás vezető állású személye, üzletkötője vagy befektetéselemzője; d) tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy vagy alkalmazott, ide nem értve a befektetési vállalkozás által kibocsátott és tőzsdére bevezetett értékpapír esetét. (2) Befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetnél a befektetési üzletágat irányító, illetőleg döntésre feljogosított személy nem foglalkoztatható más üzletágban ugyanilyen munkakörben, illetve más befektetési szolgáltatónál ugyanilyen munkakört nem láthat el. Az (1) bekezdés a)-d) pontjában foglaltakat e személyek esetében megfelelően alkalmazni kell. (3) A 89. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott árutőzsdei szolgáltató vezető állású személye, és a 89. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott árutőzsdei szolgáltatónál az árutőzsdei üzletágat irányító, illetőleg döntésre feljogosított személy nem lehet szolgáltatónál, illetőleg árutőzsdei szolgáltatónál vezető állású személy és nem foglalkoztatható befektetési szolgáltatási és árutőzsdei szolgáltatási üzletág irányítójaként és döntésre felhatalmazott személyként. (4) Az a személy, aki esetében az (1)-(3) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, köteles azt haladéktalanul az érintett szervnek bejelenteni, és az összeférhetetlenségi okot kilencven napon belül megszüntetni. 114. § A befektetési vállalkozásnál vezető állású személy, illetve alkalmazott által folytatható - a befektetési vállalkozás tevékenységi köréhez kapcsolódó, ahhoz hasonló - személyes üzleti tevékenység feltételeit, nyilvántartásának módját a befektetési vállalkozás belső szabályzatban határozza meg, amelyet a Felügyelethez nyújt be. XII. Fejezet A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK ÉS ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓK TEVÉKENYSÉGI SZABÁLYAI A szerződés megkötése 115. § (1) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató tevékenységhez kapcsolódó szerződés megkötését megelőzően köteles tájékoztatni az ügyfelet a befektetési eszköz, illetőleg a tőzsdei termék árfolyamáról, az ügyletkötést megelőző időszak árfolyam-alakulásáról, piaci helyzetéről, a nyilvános információkról, az ügylet kockázatáról, az ügyfél rendelkezésére álló esetleges befektetővédelmi rendszerről és minden olyan egyéb információról, amely a szerződés megkötése és teljesítése esetén lényeges lehet. A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a tájékoztatás megtörténtét köteles belefoglalni a szerződésbe. (2) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató köteles az ügyfelét tájékoztatni a szerződéshez kapcsolódó díjakról, költségekről. (3) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a származtatott ügyletre vonatkozó szerződés megkötése előtt köteles vizsgálni azt, hogy az ajánlott befektetési eszköz, tőzsdei termék, ügylettípus, befektetési konstrukció megfelelő-e az ügyfél piaci ismeretei és kockázatviselő képessége szempontjából. (4) Határidős vagy opciós ügylet megkötésére irányuló megbízás elfogadása esetén a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató külön kockázatfeltáró nyilatkozatot köteles tenni, és annak tudomásulvételét az ügyféllel aláíratni, vagy más hitelt érdemlő módon igazoltatni. (5) A kockázatfeltáró nyilatkozatnak tartalmaznia kell az azonnali ügyletet meghaladó mértékű, a határidős vagy opciós ügylet sajátosságaiból eredő, az ügyfélre háruló különleges kockázatot. (6) Ha a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató és az ügyfél közötti kapcsolat kizárólag elektronikus úton jön létre, a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató köteles olyan információs rendszert működtetni vagy igénybe venni, amely biztosítja azt, hogy az ügyfél az (1)-(2) és (4) bekezdésben meghatározott információkhoz hozzájuthasson. (7) A befektetési szolgáltatót, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatót az (1), valamint a (3)-(4) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem terheli, ha a) az ügyfél intézményi befektető, vagy b) a szerződés korábban megkötött szerződés alapján adott eseti megbízásra irányul, olyan befektetési eszköz tekintetében, amelyre vonatkozóan az ügyfél a tájékoztatást már megkapta, vagy c) a tájékoztatásról az ügyfél írásban, vagy más hitelt érdemlő módon lemond. (8) A (7) bekezdés c) pontja alkalmazásában az ügyfél akkor mondhat le a tájékoztatásról, ha rendszeres üzleti kapcsolatban van a befektetési szolgáltatóval, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóval, a lemondást megelőző egy évben legalább öt ügyletet bonyolított és ezek összes értéke meghaladta a kettőszázmillió forintot. 116. § (1) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató köteles vizsgálni az ügyfél kockázatviselő képességét. (2) Az ügyfél kockázatviselő képességének vizsgálata keretében a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az ügyféltől vagyoni helyzetére vonatkozó írásbeli nyilatkozatot kérhet, továbbá követelheti: a) írásbeli nyilatkozatának alátámasztására okiratok bemutatását, b) az üzletszabályzatában előírtakon túl további biztosíték adását, és c) más befektetési szolgáltatóval vagy árutőzsdei szolgáltatóval való üzleti kapcsolatának feltárását. 117. § (1) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató megbízást kizárólag az üzletszabályzatában rögzített módon vehet fel. (2) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az általa kötött szerződést üzletszabályzata által előírt módon írásban vagy - írásban megkötött keretszerződés alapján - elektronikus úton rögzíti. (3) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a szerződés teljesítéséről az ügyfelet üzletszabályzatában előírt módon haladéktalanul értesíti. Az ügyfél kifejezett kívánsága alapján a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az ügyfél megbízási ajánlatának elfogadásáról és annak tartalmáról is köteles visszaigazolást küldeni. (4) A szerződésben az ügyfél megnevezéseként nem alkalmazható szám (számcsoport), jelige vagy bármely más, az ügyfél személyének elfedésére alkalmas utalás. 118. § A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató nem javasolhat olyan ügyletet, amely megtévesztő jellege folytán árfolyam-manipulációs célzatú, fiktív árfolyamot eredményez, illetve az ügyfele számára hátrányos. A szerződés megkötésének megtagadása 119. § (1) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a szerződés megkötését megtagadja, ha a) a megbízás bennfentes kereskedésre szól vagy manipulációs célzatú, b) a megbízás jogszabályba, a tőzsde, illetve az elszámolóház szabályzatának rendelkezésébe ütközik, c) az ügyfél a személyazonosságának igazolását vagy az azonosítást megtagadta, illetve az nem hitelt érdemlő, vagy d) az ügyfél kockázatviselő képességét nem ítéli megfelelő mértékűnek. (2) A szerződés megkötésének (1) bekezdés szerinti megtagadását a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató kettő napon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni. A szerződés nyilvántartása és teljesítése 120. § (1) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató összes szerződéséről, illetőleg megbízásáról egységes, folyamatos időrendi nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az ügyfél nevét, a szerződés, illetőleg megbízás tartalmát, létrejöttének, teljesítésének (megszűnésének) időpontját és módját, a fedezet, illetve letét rendelkezésre bocsátását. (2) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató köteles biztosítani a saját számlás és az ügyfél javára végzett tevékenységéhez kapcsolódó nyilvántartások elkülönítését. (3) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató nyilvántartásait - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a szerződés teljesítésétől, illetve megszűnésétől számított nyolc évig köteles megőrizni. 121. § (1) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a tőzsdére bevezetett értékpapírra - az állampapír kivételével -, illetve egyéb tőzsdei termékre vonatkozóan megbízást kizárólag tőzsdei forgalomban teljesíthet, saját számlás ügyletet - a 89. § (2) bekezdésében meghatározott árutőzsdei szolgáltató kivételével - kizárólag tőzsdén köthet. (2) A tőzsdére bevezetett értékpapírra és egyéb tőzsdei termékre - az állampapír kivételével - a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az ügyféllel csak bizományi szerződést köthet. Az ügyfél kifejezett kívánságára a befektetési szolgáltató az állampapírra is köteles a bizományi szerződést megkötni. (3) A tőzsdei kereskedés során a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az adásvételi szerződést az ügyféllel saját számlára kizárólag megfelelő ellenajánlat hiányában akkor kötheti meg, ha a tőzsdei szabályzat ezt lehetővé teszi. (4) Bizományi szerződés esetén a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató kizárólag az ügyfél kifejezett hozzájárulásával teljesítheti a megbízást saját számlás ügyletként, illetve más megbízásokkal összevontan vagy azt megbontva. (5) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató köteles az azonos tartalmú megbízásokat az időrendi nyilvántartás szerint teljesíteni, illetve az azonos tartalmú ügyletek esetén a saját számlás ügyletekkel szemben a megbízót előnyben részesíteni. (6) Ha a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a bizományi megbízásokat összevontan teljesíti, köteles biztosítani az ügyfelek egyenlő elbírálását, nem alkalmazhat olyan eljárást, amely bármely ügyfél számára hátrányos. (7) Ha a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a megbízást a szerződésben meghatározott árfolyamnál kedvezőbben teljesíti, az így jelentkező előny kizárólag a megbízót illeti meg. Az ezzel ellentétes szerződéses kikötés semmis. (8) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a megbízás teljesítése érdekében közreműködőt csak az ügyfél károsodástól való megóvásához szükséges mértékben vehet igénybe. Ajánlattétel tőzsdére be nem vezetett értékpapírokra 122. § (1) A befektetési szolgáltató valamely tőzsdére be nem vezetett értékpapír vételi, illetve eladási ajánlati árfolyamának nyilvános közlése esetén köteles megjelölni azt az időtartamot, legkisebb, illetőleg legnagyobb mennyiséget, amelyre ajánlata fennáll. Ha a befektetési szolgáltató az árfolyamajánlat érvényességének időtartamát nem közli, a közölt árfolyam visszavonásig vagy megváltoztatásig érvényes. A befektetési szolgáltató az ajánlat visszavonását vagy megváltoztatását az ajánlat közlésével azonos módon köteles közölni. (2) Az árfolyamajánlat érvényességének időtartama alatt a befektetési szolgáltató az általa közölt árfolyamtól az egyes adásvételi szerződésekben nem térhet el. (3) Rendkívüli körülmény bekövetkezte - így különösen a befektetési szolgáltató működését akadályozó üzemzavar és a rendkívüli tájékoztatásban közzétett tény miatt előálló, előre nem látott piaci helyzet - esetén a befektetési szolgáltató nyilvánosan közzétett ajánlatától elállhat. Az elállás okát az ügyféllel közölni kell. (4) Ha a befektetési szolgáltató ajánlati árat nem közöl, akkor kizárólag az általa ténylegesen megkötött ügyletek árfolyamát, értékét és időpontját teheti közzé. Egyéb kereskedési szabályok 123. § A befektetési szolgáltatók egymással kötött ügyleteit a vevő pozíciójában lévő fél két napon belül a Felügyeletnek bejelenti, ha az ügyletet megkötő befektetési szolgáltatók egymással tulajdonosi kapcsolatban vannak, illetve ha az ügyletet megkötő befektetési szolgáltatóknak olyan közös tulajdonosa van, amely a) az egyik befektetési szolgáltatóban öt százalékot meghaladó, a másik befektetési szolgáltatóban pedig bármely mértékű közvetlen, vagy b) bármelyik befektetési szolgáltatóban öt százalékot meghaladó közvetlen és közvetett tulajdoni hányaddal vagy szavazati aránnyal rendelkezik. 124. § (1) A befektetési szolgáltató a) saját kibocsátású részvényére kötött saját számlás ügyletet, és b) annak a kibocsátónak a részvényére kötött saját számlás ügyletet, amelyben tíz százalékot meghaladóan közvetlen vagy közvetett tulajdonnal rendelkezik, az üzletkötést követően haladéktalanul köteles bejelenteni a Felügyeletnek. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában írt bejelentési kötelezettség nem vonatkozik - a jegyzésre, illetve a nyilvános eladásra nyitva álló időszak alatt, továbbá a jegyzés lezárását követő harmincadik napig - a jegyzési garanciavállalás keretében megvásárolt értékpapírra. A portfóliókezelési tevékenység végzésére vonatkozó általános szabályok 125. § (1) A portfóliókezelési tevékenységet végző (a továbbiakban: portfóliókezelő) tevékenységét mindenkor a megbízó érdekében, a jogszabályoknak, működési szabályzatának, valamint a portfólió-kezelésre vonatkozó szerződésnek megfelelően köteles végezni. (2) A portfóliókezelő az egyenlő elbánás elve alapján köteles eljárni az általa kezelt portfóliók, illetve a megbízók tekintetében. Ennek biztosítása érdekében a 13. számú mellékletben meghatározott szétosztási szabályokat köteles kidolgozni. 126. § (1) A portfóliókezelő több, egymástól elkülönített portfóliót is kezelhet. A portfóliókezelő az általa kezelt portfóliókat egymástól elkülönítetten köteles kezelni és nyilvántartani. (2) A portfóliókezelő által kezelt portfóliókban lévő eszközök nem képezik a portfóliókezelő tulajdonát. 127. § (1) A portfóliókezelő az általa kezelt portfóliók részét képező eszközök tekintetében minden esetben a saját nevében, de a megbízók javára és terhére jár el. (2) A portfóliókezelő a befektetési eszközök vételével és eladásával kapcsolatosan a megbízók javára összesítetten vagy külön-külön is eljárhat. 128. § (1) A portfóliókezelési tevékenységre vonatkozó megbízást írásban vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában kötött szerződésben kell rögzíteni. (2) A szerződés kötelező tartalmi elemeit a 14. számú melléklet tartalmazza. 129. § Portfóliókezelő az általa kezelt portfóliók javára nem szerezhet egyetlen kibocsátóban sem nyilvános vételi kötelezettséget eredményező részesedést. 130. § (1) Portfóliókezelő a portfóliókezelési szerződéseket kizárólag olyan szervezet részére adhatja át, amely portfóliókezelési tevékenység végzésére jogosult. (2) A portfóliókezelési szerződések átadására a Ptk. tartozásátvállalására vonatkozó szabályait kell alkalmazni. (3) A portfóliókezelő az ügyfél kifejezett hozzájárulása esetén jogosult a portfóliókezelési tevékenység végzéséhez alvállalkozót igénybe venni. Alvállalkozó kizárólag a portfóliókezelési tevékenység végzésére vonatkozó, e törvény szerinti engedéllyel rendelkező portfóliókezelő, illetve saját joga alapján erre jogosult külföldi vállalkozás lehet. (4) A portfóliókezelő az általa harmadik féltől igénybe vett portfóliókezelési tevékenységért a megbízók felé mint sajátjáért felel, az ettől eltérő kikötés semmis. 131. § A portfóliókezelő a hozamra vonatkozó ígéretet kizárólag a tőke megóvására vonatkozó ígérettel együtt tehet. Az ígéretet köteles a) bankgaranciával biztosítani, vagy b) a hozamot biztosító pénzügyi eszközökkel és befektetési politikával alátámasztani az ügyfél részletes tájékoztatása mellett. 132. § A portfóliók részét képező befektetési eszközök piaci értékéről az ügyfeleket folyamatosan tájékoztatni kell. Az értékelés részletes szabályait a 13. számú mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő értékelési szabályzatban kell meghatározni. 133. § (1) A portfóliókezelő az elért tőkenövekmény, illetve hozam bemutatásánál illetve közzétételénél a 15. számú mellékletben megfogalmazott elvek szerint köteles eljárni. (2) A portfóliókezelő - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a megbízót legalább negyedévente küldött írásos értesítésben tájékoztatja. 134. § (1) A portfóliókezelő vezető tisztségviselője, vezető állású dolgozója, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban részt vevő alkalmazottja nem lehet közvetlenül a portfóliókezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazott személy a) a letétkezelőnél, b) a befektetési döntések végrehajtásában közreműködő szolgáltatónál, így különösen a befektetési szolgáltatónál, az ingatlanértékelőnél, ingatlanforgalmazónál, másik portfóliókezelőnél, valamint c) a portfóliókezelő ügyfelénél. (2) Az a személy, akinek esetében az (1) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenség merül fel, köteles azt haladéktalanul a Felügyeletnek bejelenteni és az összeférhetetlenséget haladéktalanul megszüntetni. (3) Törvény egyéb összeférhetetlenségi szabályokat is előírhat. 135. § A portfóliókezelő köteles biztosítani a portfóliókezelés és a portfóliókezelő saját szervezetén belül végzett egyéb üzleti tevékenység szervezeten belüli határozott elkülönítését mind az irányítás, mind a végrehajtás szintjén. 136. § (1) Portfóliókezelő - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - az általa kezelt portfólió részeként nem vásárolhat a) saját maga által kibocsátott értékpapírt; b) a portfóliókezelő kapcsolt vállalkozásai által kibocsátott értékpapírt, a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok kivételével, ideértve a tőzsdére bevezetendő értékpapírokat. Amennyiben az adott portfólióra érvényes a nyilvános tájékoztatási kötelezettség, úgy az adásvétel tényét a rendkívüli tájékoztatás szabályai szerint közzé kell tenni. (2) A portfóliókezelő az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérhet, ha a megbízó a szerződésben rendelkezik az (1) bekezdés a) és b) pont szerinti esetekben alkalmazandó eljárásra vonatkozóan. (3) A portfóliókezelő a tulajdonában lévő értékpapírokat az általa kezelt portfólióba nem helyezheti el, és nem vásárolhat az általa kezelt portfóliók részét képező értékpapírt. (4) Portfóliókezelő a kezelt portfólió javára nem köthet ügyletet elismert értékpapírpiacra be nem vezetett befektetési eszközre olyan vállalkozással, amelyben befolyásoló részesedéssel rendelkezik, vagy amely a portfóliókezelőben befolyásoló részesedéssel rendelkezik. 137. § (1) Portfóliókezelő által kezelt portfóliók - a befektetési szolgáltató által a 81. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti tevékenység keretében kezelt portfóliók kivételével - részét képező befektetési eszközök letétkezeléséhez és a befektetésekhez kapcsolódó pénzforgalmi számlájának vezetéséhez elkülönült, a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontja szerint kollektív befektetések részére letétkezelési tevékenység nyújtására engedéllyel rendelkező letétkezelőt köteles igénybe venni. (2) A letétkezelő tevékenysége során a befektetők érdekében jár el. (3) Az értékpapírszámla és a befektetésekhez kapcsolódó pénzforgalmi számla vezetését az egyes portfóliók tekintetében kizárólag egyazon letétkezelő végezheti. XIII. Fejezet AZ ÉRTÉKPAPÍROK SZÁMLÁN TÖRTÉNŐ FORGALMAZÁSA Rendelkezés a dematerializált értékpapír tulajdonjogáról 138. § (1) A dematerializált értékpapír (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: értékpapír) megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. (2) Az értékpapír tulajdonosának - az ellenkező bizonyításáig - azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják. Központi értékpapírszámla 139. § (1) Ha az értékpapír-számlavezető az általa vezetett értékpapírszámlán olyan terhelést hajt végre, amely jóváírásként más számlavezető által vezetett értékpapírszámlán jelenik meg, a terhelést a jóváírandó központi értékpapírszámla számának megjelölésével kell végrehajtani. (2) A központi értékpapírszámlán történt forgalmat követően az értékpapír-számlavezető a nála vezetett értékpapírszámlán - a központi értékpapírszámlán történő jóváírással egyező értéknappal - az értékpapírt haladéktalanul jóváírja. Az értékpapírszámla 140. § (1) Az értékpapír tulajdonos részére értékpapírszámlát a befektetési szolgáltató vezet, a befektetési szolgáltató tulajdonában álló értékpapírról értékpapírszámlát az elszámolóház vezet (a továbbiakban együtt: számlavezető). Az elszámolóház - a tőzsdei ügyletekhez kapcsolódóan - árutőzsdei szolgáltató tulajdonában álló értékpapírról is vezethet értékpapírszámlát. (2) Az értékpapírszámla értékpapír-számlaszerződéssel jön létre. Értékpapírszámlaszerződéssel a számlavezető kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél (számlatulajdonos) tulajdonában álló értékpapírt a számlavezetőnél megnyitott értékpapírszámlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerű rendelkezését teljesíti, valamint a számlán történt jóváírásról, terhelésről és a számla egyenlegéről a számlatulajdonost értesíti. 141. § (1) Az értékpapírszámla tartalmazza a) a számla számát és elnevezését, b) a számlatulajdonos azonosítására külön jogszabályban előírt adatokat, c) az értékpapír kódját (ISIN azonosító), megnevezését és mennyiségét, továbbá d) az értékpapír zárolására való utalást. (2) Nem alkalmazható a számlatulajdonos megnevezéseként szám (számcsoport), jelige vagy bármely más, a számlatulajdonos személyének elfedésére alkalmas utalás. 142. § (1) Az értékpapírszámlán végrehajtott műveletről a számlavezető a művelet napján visszaigazolást állít ki és azt az üzletszabályzatában meghatározott módon megküldi a számlatulajdonosnak. A számlavezető az értékpapírszámla forgalmáról és egyenlegéről a számlatulajdonos kérésére haladéktalanul számlakivonatot állít ki. (2) A számlakivonat az értékpapír tulajdonjogát harmadik személyek felé a kiállítás időpontjára vonatkozóan igazolja. A számlakivonat nem ruházható át és nem lehet engedményezés tárgya. 143. § (1) Az értékpapírszámla feletti rendelkezésre a számla tulajdonosa, illetve az a személy jogosult, akit erre a számla tulajdonosa meghatalmazott. A számlavezető felé a meghatalmazás csak akkor hatályos, ha azt vele az üzletszabályzatában meghatározott módon és tartalommal írásban közölték. (2) Az értékpapírszámlán nyilvántartott, közös tulajdonban álló értékpapír feletti rendelkezési jog együttesen vagy a tulajdonosok által választott és a számlavezetőnek bejelentett közös képviselő útján gyakorolható. (3) Ha a számla tulajdonosa csődeljárás, felszámolási eljárás, illetve végelszámolás alatt áll, a számla feletti rendelkezésre kizárólag a vagyonfelügyelő, a felszámoló vagy a végelszámoló jogosult. A csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolás hivatalos lapban való közzététele után a számlavezető számla feletti rendelkezést csak ezen személyektől fogadhat el. A számlatulajdonos köteles a vagyonfelügyelő, a felszámoló, a végelszámoló nevét a kirendelést, kijelölést követő három napon belül a számlavezetőnek bejelenteni. (4) A rendelkezésre jogosultak aláírásmintáját a számlavezetővel az üzletszabályzatában meghatározott módon közölni kell. (5) Az értékpapírszámla feletti rendelkezési jog gyakorlására jogszabály formanyomtatvány alkalmazását írhatja elő. Zárolt értékpapír-alszámla 144. § (1) A számlavezető zárolt értékpapír-alszámlára vezet át minden olyan értékpapírt, amelyet jogszabály, bírósági, hatósági intézkedés vagy szerződés alapján harmadik személyt megillető jog terhel, illetőleg amelyről a számlatulajdonos így rendelkezik. (2) Az alszámlán meg kell jelölni a zárolás jogcímét - így különösen óvadék, zálogjog, bírósági letét, igényper, végrehajtási eljárás - és azt a személyt, akinek javára azt bejegyezték. (3) Az alszámláról kiállított számlakivonatot a számlavezető megküldi a számlatulajdonosnak és annak a személynek, akinek javára a jogosultságot bejegyezte, továbbá az érintett bíróságnak, végrehajtónak, más hatóságnak. Ugyanígy kell eljárni a jogosultság bejegyzésének törlése esetén is. (4) Az alszámláról az értékpapír csak akkor szabadítható fel, illetve terhelhető meg újra, ha a zárolásra okot adó körülmény megszűnt, és erről az arra jogosult nyilatkozik. Ez esetben az értékpapír-számlavezető az értékpapírt haladéktalanul visszavezeti az értékpapírszámlára. (5) Ha a számlatulajdonos a zárolás időtartama alatt az értékpapírt jogosult elidegeníteni, a számlavezető gondoskodik arról, hogy a zárolásra okot adó körülmény feltüntetésével az értékpapír jóváírásra kerüljön az új számlatulajdonos javára vezetett értékpapírszámlához kapcsolódó zárolt értékpapír-alszámlán. (6) Ha az a személy, akinek javára a zárolás történt, igazolja, hogy az értékpapír tulajdonjogát megszerezte, a számlavezető haladéktalanul gondoskodik az értékpapírnak az új tulajdonos által megjelölt értékpapírszámlára történő átutalásáról. Az értékpapírszámla megszűnése 145. § (1) Az értékpapírszámlaszerződést a számlatulajdonos bármikor határidő nélkül felmondhatja, a felmondás - a számla kimerülése kivételével - azonban csak akkor érvényes, ha egyidejűleg más számlavezetőt megjelöl. (2) A számlavezető a szerződést harmincnapi felmondással akkor szüntetheti meg, ha tevékenységével felhagy, vagy a számlatulajdonos a számlavezetéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségét ismételt felszólítás ellenére nem teljesíti. A számlavezető a felmondás közlésével egyidejűleg felhívja a számlatulajdonost, hogy a felmondási idő alatt jelölje meg az új számlavezetőt. Új számlavezető kijelölése hiányában a felelős őrzés szabályait kell alkalmazni. (3) A felmondás csak írásban érvényes. (4) Az értékpapírszámla kimerülése az értékpapírszámlaszerződést nem szünteti meg. A számlarendszer részletes szabályai 146. § Az értékpapírszámla és az értékpapír letéti számla kezelésének, a számlarendszer működtetésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg. XIV. Fejezet ÜGYFÉLSZÁMLA 147. § (1) A befektetési szolgáltató és az árutőzsdei szolgáltató - a 148. §-ban foglalt eset kivételével - ügyfélszámlát vezet. A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató az ügyfélszámlán tartja nyilván a számlatulajdonost megillető bevételt, és az ügyfélszámláról teljesíti a számlatulajdonost terhelő kifizetést. A befektetési vállalkozás köteles ügyfélszámla-szerződést kötni azon ügyfelekkel, akik javára letétkezelési, illetve egyéni portfóliókezelési szolgáltatást nyújt. (2) Az ügyfélszámlán kizárólag a számlavezető befektetési szolgáltatási, illetőleg árutőzsdei szolgáltatási tevékenysége körébe tartozó ügylethez kapcsolódó pénzforgalom bonyolítható le. (3) A befektetési szolgáltató és az árutőzsdei szolgáltató az ügyfelek tulajdonát képező ügyfélszámla-állományt - ha e törvény másként nem rendelkezik - letéti számlán köteles elhelyezni. (4) Az ügyfélszámla nyitásra és kezelésre vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg. 148. § Befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézet az ügyfél által igénybe vett befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó pénzforgalmat - az ügyfél kifejezett rendelkezése alapján - az ügyfél bankszámláján is lebonyolíthatja. XV. Fejezet A RÉSZVÉNYKÖNYV VEZETÉSÉNEK EGYES SZABÁLYAI, A RÉSZVÉNYESI MEGHATALMAZOTT A megbízás alapján történő részvénykönyvvezetés szabályai 149. § (1) A részvénytársaság igazgatósága a részvénykönyv vezetésére elszámolóháznak és befektetési vállalkozásnak, pénzügyi intézménynek megbízást adhat. A megbízás tényét a Cégközlönyben és a részvénytársaság hirdetményi lapjában közzé kell tenni. (2) Az értékpapír-számlavezető - a részvényes eltérő rendelkezése hiányában vagy a 151. §-ban meghatározott szerződés kivételével - a részvénykönyv vezetőjének bejelenti a részvényes nevét (cégnevét), lakcímét (székhelyét), részvényfajtánként és sorozatonként a részvényes tulajdonában álló részvények mennyiségét, valamint törvényben meghatározott egyéb adatait. A bejelentést a részvények értékpapírszámlán történő jóváírását követő öt napon belül kell teljesíteni. (3) Ha a részvényes a (2) bekezdés alapján úgy rendelkezett, hogy adatait ne vezessék be a részvénykönyvbe és a részvényesi jogok gyakorlására az általa meghatalmazott bejegyzésére sem került sor, a részvényes tulajdonában álló részvény alapján a részvénytársasággal szemben részvényesi jog nem gyakorolható. (4) A nyomdai úton előállított és befektetési szolgáltatónál letétbe helyezett részvény tekintetében a (2)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy a jelentési, bejelentési, bejegyzési kötelezettség az értékpapír-letétkezelőt terheli. (5) Az értékpapír-számlavezető, illetőleg a letétkezelő öt napon belül bejelenti a részvénykönyv vezetőjének, ha a részvényes értékpapírszámláján történt terheléssel a részvényes tulajdonjoga megszűnt, illetőleg a részvény a letétből kikerült. 150. § (1) Ha a részvényes részvényesi jogait személyesen kívánja gyakorolni, a dematerializált értékpapírról az értékpapír-számlavezető tulajdonosi igazolást állít ki. A nyomdai úton előállított és letétbe helyezett részvényt és a letéti igazolást a részvényesi jog gyakorlása érdekében kérésre a letétkezelő köteles a részvényes rendelkezésére bocsátani. (2) A tulajdonosi, illetve letéti igazolásnak tartalmaznia kell a kibocsátó és a részvényfajta megnevezését, a részvény darabszámát, az értékpapír-számlavezető vagy letétkezelő megnevezését és cégszerű aláírását, névre szóló részvény esetén a részvényes nevét (cégnevét), lakhelyét (székhelyét). A közgyűlésen való részvételi jog gyakorlásához kiállított tulajdonosi, letéti igazolás a közgyűlés vagy a megismételt közgyűlés napjáig érvényes. (3) A tulajdonosi igazolás kiállítását követően az értékpapírszámlán - az adott értékpapírra vonatkozóan - változás nem vezethető át, a letéti igazolás kiállítását követően a tulajdonos, illetve más személy rendelkezésére bocsátani nem lehet, kivéve, ha a tulajdonosi, letéti igazolás egyidejűleg bevonásra kerül. (4) A közgyűlésen való részvételi jogok gyakorlására kiállított tulajdonosi, letéti igazolásokról az értékpapír-számlavezető, a letétkezelő a közgyűlést (megismételt közgyűlést) megelőzően írásban, vagy minősített elektronikus aláírással ellátott okiratban tájékoztatja a részvénytársaságot. Részvényesi meghatalmazott (nominee) 151. § (1) Az értékpapír-számlavezető, a letétkezelő, vagy az elszámolóház a részvényessel írásban kötött szerződés (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: szerződés) alapján, a részvényes meghatalmazottjaként (a továbbiakban: részvényesi meghatalmazott), saját nevében a részvényes javára gyakorolhatja a részvénytársasággal szemben a részvényesi jogokat. Részvényesi meghatalmazott devizakülföldi is lehet, ha saját joga alapján jogosult a saját nevében a részvényes javára a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására. Ebben az esetben a devizakülföldi részvényesi meghatalmazott eljárására a (2) bekezdésben és a 152. §-ban meghatározottakat kell alkalmazni. Ez a szabály megfelelően irányadó akkor is, ha a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására másodlagos értékpapír kibocsátása alapján, a másodlagos értékpapír tulajdonosa (végső jogosult) javára kerül sor. (2) A részvényesi meghatalmazott tevékenysége mindazon részvényesi jog gyakorlására kiterjedhet, amely jog gyakorlására a részvényes jogosult. A részvényesi meghatalmazott kizárólag az általa vezetett értékpapírszámlán nyilvántartott vagy a nála letétbe helyezett névre szóló részvények alapján gyakorolhat részvényesi jogokat. (3) A szerződés nem lehet része az értékpapírszámla vezetésére, az értékpapír letétkezelésére létesített, illetve más befektetési szolgáltatási, vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási szerződésnek. A szerződésben rendelkezni kell a részvényes és a részvényesi meghatalmazott közötti kapcsolattartás, az utasítás kikérésének és megadásának, a tájékoztatási kötelezettség teljesítésének módjáról. 152. § (1) A részvényesi meghatalmazott a részvénytársasággal szemben részvényesi jogokat a részvénykönyvbe részvényesi meghatalmazottként történő bejegyzését követően gyakorolhat. A bejegyzésnek tartalmaznia kell részvényfajtánként a joggyakorlás alapjául szolgáló részvények mennyiségét. (2) Ha a részvénytársaságban történő tulajdonszerzés hatósági engedélyhez kötött, a részvényesi meghatalmazott kizárólag a részvényessel, illetve belföldi székhelyű részvénytársaság részvényeire kibocsátott másodlagos értékpapír esetén annak tulajdonosával (végső jogosulttal) együtt jegyezhető be a részvénykönyvbe. A 151. § (1) bekezdésében meghatározott devizakülföldi részvényesi meghatalmazottként kizárólag a részvényessel együtt jegyezhető be a részvénykönyvbe. 153. § (1) A részvényesi jogok gyakorlása során a részvényesi meghatalmazott köteles az ilyen személytől elvárható gondossággal eljárni. A részvényesi meghatalmazott köteles feltüntetni azt, illetve nyilatkozni arról, hogy nem tulajdonosként, hanem részvényesi meghatalmazottként jár el. E tevékenysége során közreműködőt kizárólag indokolt mértékben vehet igénybe. (2) A részvényesi meghatalmazott tevékenysége nem irányulhat joggal való visszaélésre és köteles megtenni minden tőle elvárhatót annak érdekében, hogy a részvényes se tanúsítson ilyen magatartást. (3) A részvényesi meghatalmazott a részvényes (másodlagos értékpapír esetén annak tulajdonosa), a részvénytársaság, vagy a Felügyelet felhívására köteles megjelölni az általa képviselt részvénytulajdonosokat és a részvénytársaság, vagy a Felügyelet felhívására köteles igazolni a megbízás fennállását. (4) Minden érdekeltségét valószínűsítő harmadik személy a Felügyeletnél kezdeményezheti a részvényesi meghatalmazott által képviselt részvénytulajdonosok megismerését. 154. § (1) A részvényesi meghatalmazott köteles a részvényest a szerződésben meghatározott módon és időben tájékoztatni a részvénytársaságnak a Gt. és e törvény előírásai alapján közzétett hirdetményeiről, a közgyűlés határozatairól, és azok tartalmáról, valamint a részvényesi jogok gyakorlása körében tett intézkedéseiről és azok következményeiről. (2) A részvényesi meghatalmazott köteles a részvényest tájékoztatni a részvénytársasággal kapcsolatban tudomására jutott minden, a részvényesi jogok gyakorlását befolyásoló információról, valamint a birtokába került okiratok tartalmáról. Az okiratokról a részvényes kérésére bármikor köteles másolatot szolgáltatni. (3) A részvényesi meghatalmazott a közgyűlést megelőzően köteles írásban kikérni a részvényes utasítását. A részvényesi meghatalmazott olyan időben köteles a részvényestől utasítást kérni, hogy a részvényesnek az utasítás megadásához kellő idő álljon rendelkezésére. (4) Az utasításkérésben részletesen ismertetni kell a közgyűlés napirendi pontjait és a részvénytársaság által a részvényeseknek megküldött előterjesztéseket. (5) A részvényes utasításának hiányában - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével -, illetve ha a részvényes utasítása nem egyértelmű, a részvényesi meghatalmazott a részvényes szavazati jogát nem gyakorolhatja. (6) A részvényes utasításának hiányában a részvényesi meghatalmazott csak abban az esetben gyakorolhatja a részvényes szavazati jogát, ha a) a részvényesi meghatalmazott a (3) és (4) bekezdésben meghatározott utasításkérésben a napirendi pontok szerint közölte az általa javasolt szavazás tartalmát és indokát, feltéve, hogy b) a részvényesi meghatalmazott tevékenységére vonatkozó szerződés kifejezetten tartalmazza a részvényesi meghatalmazott általános, a részvényes részéről bármikor visszavonható felhatalmazását arra, hogy ha a részvényes nem válaszol az utasításkérésre, az a részvényesi meghatalmazott által közölt szavazás tartalmának jóváhagyását jelenti. (7) A közgyűlési szavazás során a részvényesi meghatalmazott köteles biztosítani a részvényesek eltérő utasításának megfelelő arányokat. 155. § (1) A részvényesi jogok gyakorlására kötött szerződés a részvény átruházásával megszűnik, erről a részvényesi meghatalmazott a részvénytársaságot értesíti, amennyiben korábban a részvénykönyvbe részvényesi meghatalmazottként bejegyzésre került. (2) A részvényesi meghatalmazott a részvényes erre vonatkozó írásos rendelkezése esetén köteles haladéktalanul gondoskodni a részvénykönyvben a részvényesi meghatalmazottként történt bejegyzése törléséről. (3) Devizakülföldi részvényesi meghatalmazott belföldön végzett tevékenységére e fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy devizakülföldi ügyfeleivel szembeni felelősségére a rá vonatkozó külföldi szabályozást kell alkalmazni. (4) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a részvényes és a részvényesi meghatalmazott szerződésére, a részvényesi jogok részvényesi meghatalmazott által történő gyakorlására a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. XVI. Fejezet A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK A befektetési hitelezés 156. § (1) A befektetési hitelt nyújtó köteles - a hitelkihelyezések megalapozottsága, áttekinthetősége, a kockázatok felmérése, ellenőrzése és csökkentése érdekében - hitelezési szabályzatot kidolgozni. (2) A befektetési hitelt nyújtó a kihelyezésről történő döntés előtt köteles meggyőződni az ügyfél kockázatviselő képességéről, fizetőképességéről, pénzügyi helyzetének stabilitásáról, és köteles vizsgálni az értékpapír piaci helyzetét és annak várható alakulását. (3) A hitel összege nem haladhatja meg állampapír esetében az értékpapír árának hetvenöt százalékát, egyéb értékpapír esetében az értékpapír árának ötven százalékát. (4) A hitelből megvásárolt befektetési eszköz a befektetési hitelt nyújtó javára óvadékul szolgál. (5) Befektetési hitel nem nyújtható a) a hitelnyújtó által kibocsátott részvény megvásárlásához, b) a hitelnyújtó tulajdonában lévő egyszemélyes részvénytársaság által kibocsátott részvény megvásárlásához, c) a hitelnyújtó tulajdonában lévő értékpapír megvásárlásához, valamint d) olyan vállalkozás részére, amelyben a hitelnyújtó tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezik. 157. § A hitel futamideje alatt az ügyletben érintett befektetési eszköz piaci árfolyamcsökkenésével arányosan a befektetési hitelt nyújtó köteles az óvadék kiegészítését folyamatosan megkövetelni. Ha az adós az óvadék-kiegészítési kötelezettségének - ha az a szerződésben meghatározott szint alá csökken - legkésőbb kettő banki munkanapon belül nem tesz eleget, a befektetési hitelt nyújtó a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. Halasztott pénzügyi teljesítés 158. § (1) A befektetési szolgáltató - ide nem értve az értékpapír-bizományost - az ügyfele részére halasztott pénzügyi teljesítést engedhet. (2) A halasztott pénzügyi teljesítés kizárólag az ügyfél olyan ügyletéhez engedhető, ahol a befektetési szolgáltató bizományosként jár el, valamint értékpapír forgalomba hozatalakor, ha a befektetési szolgáltató az értékpapírt jegyző meghatalmazottjaként jár el, vagy ha az értékpapír-kibocsátás lebonyolításában részt vesz. Jegyzéshez nyújtott halasztott pénzügyi teljesítés esetén a befektetési szolgáltató köteles az ügyfelet terhelő fizetési kötelezettséget annak esedékességekor az elkülönített letéti számla javára teljesíteni. 159. § (1) A halasztott pénzügyi teljesítés időtartama legfeljebb az ügyfél fizetési kötelezettségének esedékességétől számított tizenöt nap lehet. (2) A halasztott pénzügyi teljesítés időtartama alatt a megvásárolt értékpapír teljes mennyisége a befektetési szolgáltató javára óvadékul szolgál. Egyéb befektetési eszköz megvásárlásához nyújtott halasztott pénzügyi teljesítés esetén a befektetési szolgáltató köteles biztosítékot kikötni. Kiszervezés 160. § (1) A befektetési vállalkozás által kiszervezhető ügyviteli tevékenységek körét, valamint azt, hogy ezek közül melyek kiszervezését kell a Felügyelet részére bejelenteni, a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg. (2) A bejelentéshez kötött tevékenységek kiszervezését a szerződéskötés előtt harminc nappal kell a Felügyeletnek bejelenteni. A bejelentéshez mellékelni kell: a) a kiszervezésre vonatkozó szerződés tervezetét; b) az adat-, illetve titokvédelemre vonatkozó előírások érvényesülésének bemutatását, illetve a befektetési vállalkozás nyilatkozatát arról, hogy ennek teljesülését belső ellenőrzése útján látja el; c) a kiszervezésre vonatkozó szerződéstől eltérő tevékenység végzéséből eredő rendkívüli helyzetek kezelésére kidolgozott intézkedési tervet; d) a kiszervezés indokolását. (3) A befektetési vállalkozás és a gazdasági társaság között kötött szerződésnek tartalmaznia kell: a) a gazdasági társaság hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a befektetési vállalkozás belső ellenőrzése, külső könyvvizsgálója, az MNB és a Felügyelet által helyszíni, illetve helyszínen kívüli ellenőrzés keretében történő ellenőrzéséhez; b) a gazdasági társaság felelősségét a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért, illetve a szerződés befektetési vállalkozás részéről történő azonnali felmondási lehetőségét a szerződés gazdasági társaság által történő ismételt vagy súlyos megsértése esetére; c) a gazdasági társaságtól elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket; d) a gazdasági társaság részéről a bennfentes kereskedelem elkerülése érdekében alkalmazandó szabályokat. (4) A Felügyelet a kiszervezést megtilthatja, ha a szerződés nem tartalmazza a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat. (5) A befektetési vállalkozás belső ellenőrzése köteles a kiszervezett tevékenységnek a szerződésben foglaltaknak megfelelő végzését legalább évente megvizsgálni. (6) A befektetési vállalkozás felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző gazdasági társaság a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. A befektetési vállalkozásnak haladéktalanul jelentenie kell a Felügyelet részére, amennyiben a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik. (7) A Felügyelet a befektetési vállalkozás (6) bekezdésben foglalt bejelentése vagy a helyszíni ellenőrzése során feltárt hiányosságok alapján a tevékenység kiszervezését megtilthatja. (8) Az a gazdasági társaság, amely egyidejűleg több befektetési szolgáltató részére végez tevékenységet, köteles az így tudomására jutott tényt, adatot elkülönítetten kezelni. A kiszervezett tevékenységet végző gazdasági társaság alvállalkozót nem alkalmazhat. (9) A befektetési vállalkozás nem szervezheti ki a tevékenységet olyan gazdasági társasághoz, amelyben a befektetési vállalkozás vezető tisztségviselőjének vagy közeli hozzátartozójának tulajdonosi részesedése van. (10) A befektetési vállalkozás a kiszervezett tevékenységek körét az üzletszabályzatban köteles feltüntetni. XVII. Fejezet AZ ÉRTÉKPAPÍRLETÉT SPECIÁLIS SZABÁLYAI Az értékpapírletét 161. § (1) E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni minden olyan értékpapírletét esetében, amikor befektetési szolgáltató és elszámolóház (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: letétkezelő) a 81. § (2) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott tevékenység keretében vesz át nyomdai úton előállított értékpapírt letéti őrzés, letétkezelés, valamint bármely más olyan befektetési szolgáltatás nyújtása végett, amely szolgáltatás a letéti őrzést vagy a letétkezelést magában foglalja. (2) Az értékpapír letétként történő elhelyezéséről a kibocsátó vagy az értékpapír tulajdonosa dönthet. (3) Letétkezelő értékpapírt egyedi vagy gyűjtő letétként vehet át. Egyedi letét esetén a letét tárgyát alkotó értékpapírok sorszám szerint egyedileg vannak meghatározva, és a letétkezelő a letét megszűnésekor köteles ugyanazokat az értékpapírokat visszaszolgáltatni a letevőnek. Gyűjtő letét esetén a letét tárgyát képező értékpapírok sorozat és mennyiség (alapcímlet szerinti darabszám) szerint vannak meghatározva, és a letétkezelő a letét megszűnésekor a letéttel megegyező sorozatú és mennyiségű értékpapírt köteles visszaszolgáltatni a letevőnek. (4) Átruházó nyilatkozat nélküli, vagy a kedvezményezett nevét tartalmazó átruházó nyilatkozattal (teljes forgatmánnyal) ellátott névre szóló értékpapír csak egyedi letét tárgya lehet. A letétkezelő az ügyfél kifejezett eltérő rendelkezése hiányában jogosult bemutatóra szóló értékpapírt, valamint a kedvezményezett nevét nem tartalmazó átruházó nyilatkozattal (üres forgatmánnyal) ellátott névre szóló értékpapírt gyűjtőletétbe venni. 162. § (1) Az egyedi letétbe helyezett értékpapírokat a letétkezelő elkülönítve köteles kezelni. (2) A letétkezelő a gyűjtőletétbe helyezett értékpapírokat sorozat szerint, a saját vagyonától elkülönítve köteles nyilvántartani és kezelni. A letétkezelő minden időpontban köteles rendelkezni minden értékpapírfajtából és sorozatból a nála gyűjtő letétbe helyezett értékpapírok értékpapír-fajtánként és sorozatonként az alapcímlet szerinti darabszámú összesített mennyiségével megegyező értékpapírral. Hiány esetén a gyűjtőletétbe helyezett, azonos sorozatba tartozó értékpapírokra vonatkozó követeléseket az értékpapírok letevőinek letétjük arányában kell kielégíteni. 163. § (1) A letétben levő értékpapírok felett a letevő, vagy az általa megjelölt személy jogosult rendelkezni. A letétkezelő a letétben lévő értékpapírokat az értékpapír letét fennállása alatt kizárólag a letevő rendelkezése alapján jogosult felhasználni. (2) Az ügyfél letét feletti rendelkezési joga gyakorlásának feltételeit a letéti szerződés határozza meg. A letétkezelő a letét feletti rendelkezések teljesítése előtt ellenőrzi, hogy a rendelkezés megfelel-e az előírt feltételeknek. (3) A letétkezelő az ügyfél letét feletti rendelkezési jogát határidő megjelölésével, vagy mennyiségi korlát felállításával kizárólag a megbízás teljesítéséhez technikailag feltétlenül szükséges mértékben és módon korlátozhatja. A korlátozás körét és tartalmát a letétkezelési szerződésnek tartalmaznia kell. 164. § A letétkezelő a nála letétbe helyezett értékpapírokat kizárólag a letevő ügyfél olyan kifejezett hozzájárulása alapján adhatja más őrizetébe, amely kiterjed az alletéteményes személyére is. Gyűjtőletét esetén nincs szükség az ügyfél hozzájárulására ahhoz, hogy a letétkezelő a letétbe vett értékpapírokat letéti szolgáltatást nyújtó elszámolóháznál alletétbe helyezze. 165. § (1) A gyűjtőletétben levő értékpapírokról a letétkezelő minden letevő számára külön értékpapír letéti számlát vezet, amely számla tartalmazza a letevő számlatulajdonos azonosításra alkalmas adatait és az ügyfél rendelkezése alatt lévő értékpapír sorozatok megjelölését, valamint mennyiségét. Egyedi letétben levő értékpapírokról nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a letevő adatait és az értékpapír egyedi megjelölését. (2) A letétkezelő az ügyféllel kötött szerződésben meghatározott rendszerességgel és módon tájékoztatja az ügyfelet a letétállománya összetételéről és mennyiségéről. A letétkezelő köteles az ügyfél kérésére bármely időpontra vagy időszakra vonatkozóan az előző bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazó számlakivonatot bocsátani az ügyfél rendelkezésére. 166. § A gyűjtőletétbe helyezett értékpapír a letéti számlán történő jóváírással ruházható át, vagy a letéti számla zárolásával terhelhető meg. A számlajóváírással végrehajtott átruházásra megfelelően alkalmazni kell a dematerializált értékpapírok átruházására vonatkozó szabályokat. 167. § Ha a kibocsátó az egy sorozatot alkotó értékpapírokat egyenként, illetve egy vagy több összevont címletben valamely letétkezelőnél az értékpapírt megszerző befektetők javára letétbe helyezte, akkor a letétkezelő letéti számlát nyit a befektetők által megjelölt letétkezelő számára és a továbbiakban e letétkezelők az értékpapír-tulajdonosok letéteményeseiként, az a letétkezelő pedig, amelynél a kibocsátó az értékpapírt letétbe helyezte, a letétkezelők alletéteményeseként jár el. Az ilyen letétekre, illetve alletétekre mindenben e fejezet rendelkezései az irányadóak azzal az eltéréssel, hogy az értékpapír-tulajdonosok az értékpapírok birtokba vételére vonatkozó jogaikat az értékpapír kibocsátója által a kibocsátási tájékoztatóban meghatározott feltételek szerint gyakorolhatják. XVIII. Fejezet ÉRTÉKPAPÍR-KÖLCSÖNZÉS 168. § (1) Befektetési szolgáltató, befektetési alapkezelő és elszámolóház a saját tulajdonában, illetve az általa kezelt portfólióban lévő értékpapírt kölcsön adhatja, illetőleg befektetési szolgáltató az ügyfél által a befektetési szolgáltatónál letétbe helyezett vagy az ügyfél számára értékpapírszámlán nyilvántartott értékpapír-kölcsönzésében bizományosként közreműködhet. Értékpapír-kölcsönügylet tárgya csak akkor lehet, ha a kölcsönbe adó értékpapír feletti rendelkezési joga nem korlátozott. Forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, elővásárlási, vételi, visszavásárlási, óvadéki és zálogjoggal terhelt értékpapír-kölcsönügylet tárgya nem lehet. Nyomdai úton előállított, névre szóló értékpapír csak üres forgatmánnyal ellátva lehet kölcsönügylet tárgya. (2) A kölcsönbe adott értékpapír tulajdonjoga átszáll a kölcsönbe vevőre. (3) Értékpapírkölcsön-szerződés kizárólag határozott időre köthető. Az értékpapírkölcsön futamideje egy évnél hosszabb nem lehet, az ezzel ellentétes kikötés semmis. (4) Az értékpapír-kölcsön esetében a kölcsönbe adó, illetőleg a kölcsönbe adásban bizományosként közreműködő befektetési szolgáltató köteles megfelelő óvadékot kikötni. Ha az óvadék piaci értéke a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékének a (6) bekezdésben meghatározott szintje alá csökken, az óvadékot ki kell egészíteni, azt folyamatosan a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékéhez kell igazítani. (5) Ha a kölcsönbe vevő a szerződésben kikötött óvadék kiegészítési kötelezettségének nem tesz eleget, a kölcsönbe adó a rendkívüli felmondással egyidejűleg az óvadékból közvetlen kielégítést kereshet. (6) Az óvadék mértéke nem lehet kevesebb, mint a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékének a) százöt százaléka, ha a kölcsönbe adott értékpapír állampapír, állami készfizető kezességgel kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy jelzáloglevél; b) százhúsz százaléka az a) pont alá nem tartozó értékpapír esetében. 169. § Ha a kölcsönbe vevő a kölcsönszerződés lejáratakor az értékpapírt visszaszolgáltatni nem tudja, kártérítés esetén a kölcsönbe adó részére fizetendő pénzbeli kártérítés legkisebb összegeként a kölcsönbe adás, illetőleg a lejárat napjának árfolyamai közül a magasabbat kell figyelembe venni. 170. § (1) Az ügyfél által letétbe helyezett vagy az ügyfél számára értékpapírszámlán nyilvántartott értékpapír-befektetési szolgáltató által történő kölcsönzéséhez az értékpapír tulajdonosával kötött értékpapír-kölcsönzési keretszerződés, vagy értékpapírkölcsön-szerződés létrejötte szükséges. Az értékpapír kölcsönzési keretszerződés, illetőleg értékpapír kölcsön szerződés az értékpapír tulajdonosa és a befektetési szolgáltató között létrejött más szerződés része nem lehet. (2) Az értékpapír-kölcsönzési keretszerződésnek, illetőleg az értékpapírkölcsön-szerződésnek tartalmaznia kell: a) a kölcsönbe adható, illetőleg a kölcsönbe adott értékpapír megnevezését, ISIN kódját, sorozatát; b) a kölcsönbe adható, illetőleg a kölcsönbe adott értékpapír mennyiségét; c) keretszerződés esetén azon időszak megjelölését, amely alatt az értékpapír kölcsönbe adható; d) az értékpapírkölcsön futamidejére vonatkozó korlátozást, illetőleg az értékpapírkölcsön futamidejét; e) a kölcsönzési díjat, illetőleg a befektetési szolgáltató díját; f) arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a kölcsön futamideje alatt az értékpapírban megtestesített és azzal kapcsolatos jogokat a kölcsönbe adó nem gyakorolhatja; g) arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a kölcsön futamideje alatt az értékpapír a kölcsönbe adó tőkeszámláján nem szerepelhet. (3) Értékpapír-kölcsönzési keretszerződés esetén a kölcsönbe adásban közreműködő befektetési szolgáltató a kölcsönbe adás tényéről a mennyiség és futamidő megjelölésével az értékpapír tulajdonosát értesíti. Ha a befektetési szolgáltató az értékpapír tulajdonosa (kölcsönbe adó) által meghatározott korlátozásokat túllépi, a túllépéssel okozott károkért korlátlan felelősséggel tartozik. 171. § A befektetési szolgáltató az ügyfele által letétbe helyezett értékpapír kölcsönzésében bizományosként működik közre, a befektetési szolgáltató és az ügyfél közötti jogviszonyra a Ptk. bizományi szerződésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az értékpapírkölcsönre az itt nem szabályozott kérdésekben a Ptk. pénzkölcsönre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. XIX. Fejezet A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG KOCKÁZATAINAK KEZELÉSE A befektetési vállalkozás saját tőkéje 172. § (1) A befektetési vállalkozás saját tőkéje nem lehet kevesebb a 90. § (3) bekezdésében előírt legkisebb jegyzett tőke összegénél. (2) Ha a befektetési vállalkozás saját tőkéjének összege az (1) bekezdésben meghatározott mérték alá csökken, a Felügyelet meghatározott időt, legfeljebb hat hónapot biztosíthat az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére. (3) Ha a befektetési vállalkozás a (2) bekezdés alapján meghatározott idő alatt a saját tőke feltöltési kötelezettségének nem tesz eleget, a Felügyelet határidő előírásával a befektetési vállalkozást a jegyzett tőke saját tőke mértékéig történő leszállítására kötelezi. (4) Ha ennek feltételei fennállnak, a jegyzett tőke leszállításának előírásával egyidejűleg a Felügyelet a tevékenységi engedélyét módosítja, és a befektetési vállalkozást a rendelkezésre álló saját tőke mértékéhez igazodó tevékenység végzésére korlátozza. A kereskedési könyv 173. § (1) A befektetési szolgáltató - ide nem értve az egyéni kereskedőt - a tőkeszükségletének meghatározása érdekében a befektetési vagy pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos - ideértve a hitelintézetek között, a hitelintézetek és befektetési vállalkozások között, illetve a hitelintézetek és az MNB között befektetési eszközökkel végzett tevékenységet (likviditás- és kockázatkezelési tevékenység); továbbá a hitelintézet által saját kibocsátású kötvényével végzett adásvételi és csere ügyletet is -, alapvetően piaci kockázatoknak kitett, a kereskedési portfólióba tartozó befektetési eszközök, áruk pozíciói és az ezekkel kapcsolatos kockázatvállalások nyilvántartására kereskedési könyvet köteles vezetni. (2) A kereskedési könyvben az alábbi pozíciókat és kockázatvállalásokat kell nyilvántartani: a) a befektetési eszközök és áruk olyan pozícióit, amelyeket a befektetési szolgáltató a vételi és az eladási ár különbsége vagy a kamatlábváltozások révén bekövetkező rövid távú nyereség realizálása érdekében szerzett meg, valamint ezeknek a pozícióknak a fedezeti pozícióit (kereskedési célú pozíciók), továbbá az egyéb befektetési szolgáltatás nyújtásakor, különösen befektetési eszközök és áruk adásvételekor a befektetési szolgáltató által szerződésben vállalt kötelezettséghez kapcsolódó bármely nyitott pozíciót, ideértve a bizományosi szerződésekből származó kockázatokat is; b) a kereskedési könyvbe tartozó pozíciókhoz közvetlenül kapcsolódó késedelmes teljesítésből, nyitva szállításból, tőzsdén kívüli ügyletekből származó kockázatvállalásokat; c) a repó és az értékpapír kölcsönadási ügyletekből származó kockázatvállalásokat, ha az alapul szolgáló eszközt a kereskedési könyvben tartják nyilván; d) a fordított repó és értékpapír-kölcsönvételi ügyletekből származó kockázatvállalásokat, amennyiben egyidejűleg teljesítik az alábbi 1., 2., 3. és 5. vagy a 4. és 5. pontban meghatározott feltételeket: 1. a kockázatvállalás piaci értékét a külön jogszabályban meghatározott módon naponta állapítják meg, 2. a tranzakcióban szereplő biztosítékok értékének változása esetén a biztosítékok mennyiségét az értékpapír értékében bekövetkezett változás mértékének megfelelően kiigazítják, 3. a Felügyelet által elfogadott módon kötött, pozíciólezáró nettósításra vonatkozó megállapodás biztosítja, hogy valamely szerződő fél nem teljesítése esetén a követelések és a kötelezettségek automatikusan és azonnal beszámításra kerülnek, 4. a tranzakcióban részvevő szerződő fél befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, 5. a tranzakciót rövid távú nyereségszerzés céljából kötötték; e) a kereskedési könyvbe tartozó tranzakciókhoz közvetlenül kapcsolódó díjat, jutalékot, kamatot, osztalékot vagy a tőzsdei ügylethez kapcsolódóan a befektetési szolgáltató által elhelyezett letétet. (3) Ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott fedezeti pozíció nem kizárólag valamely kereskedési könyvben nyilvántartott pozíció kockázatának fedezetéül szolgál, és nem állapítható meg minden kétséget kizáróan a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíció fedezetéül szolgáló arány, akkor a fedezeti pozíció nem sorolható be a kereskedési könyvbe. (4) A (2) bekezdés d) pontjának 3. alpontjában említett, pozíciólezáró nettósításra vonatkozó megállapodást a Felügyelet akkor fogadja el, ha a szerződés vizsgálata alapján meggyőződött arról, hogy a követelések és kötelezettségek automatikus és azonnali beszámításának semmilyen jogi akadálya nincs, valamint, hogy a megállapodás jogi feltételeinek folyamatos figyelemmel kísérése a befektetési szolgáltatónál a belső szabályzatok, eljárási rendek szerint biztosított. (5) A befektetési szolgáltató belső szabályzatban köteles megállapítani a kereskedési könyvi besorolás elveit és gondoskodnia kell azok következetes alkalmazásáról. A befektetési szolgáltató a besorolási elveken évente legfeljebb egyszer változtathat. Az új besorolási elveket csak a következő naptári év első napjától lehet alkalmazni. A Felügyelet indokolt esetben ettől eltérő időponttól történő alkalmazást is engedélyezhet. A belső szabályzat besorolási elveinek változtatását megfelelő indokolással ellátva dokumentálni kell és a befektetési szolgáltató köteles a szabályzatot és annak módosítását haladéktalanul megküldeni a Felügyeletnek. (6) A befektetési szolgáltató az egyes befektetési eszközök kereskedési könyvbe történő besorolásakor a számviteli politikájában meghatározottakkal összhangban köteles eljárni. (7) A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások értékelésének meg kell felelnie a külön jogszabályban meghatározott értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. (8) A kereskedési könyvben nyilvántartott ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően, a prudens működés követelményét szem előtt tartva kell a piaci kockázatok szempontjából értékelni. (9) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások piaci értékét, valamint kockázatát naponta kell megállapítani. (10) A befektetési szolgáltatónak olyan információs, nyilvántartási és értékelési rendszerrel kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi a (2) bekezdésben meghatározott pozíciók és kockázatvállalások kockázatainak és tőkeszükségletének naprakész megállapítását. (11) A befektetési szolgáltatónak az általa vállalt különböző típusú kockázatokra nézve megfelelő kockázatkezelési eljárással kell rendelkeznie, amely meghatározza kockázatok vállalásának felelősségi kereteit, a vállalható kockázatok maximális mértékeit, a kockázatok ellenőrzését és a lehetséges veszteségek minimalizálását. (12) A kockázatkezelési eljárások elveit, legfontosabb elemeit a befektetési szolgáltató igazgatósága hagyja jóvá. (13) A befektetési vállalkozásnak biztosítania kell az intézmény által vállalt vagy ott keletkező kockázatokkal kapcsolatosan: a) a kockázatok megfelelő mérését; b) a kockázatok behatárolását szolgáló megfelelő limitrendszerek létrehozását és tényleges működtetését; c) a vállalt kockázatokra vonatkozó megfelelő, rendszeres és rendkívüli jelentő rendszer kiépítését; d) a kockázatok kezelésének és ellenőrzésének az üzleti tevékenységtől elkülönülő szervezeti elhelyezkedését; e) a személyi és tárgyi feltételeknek megfelelő, a biztonságos működésnek és a jogszabályoknak való megfelelést biztosító kockázatvállalást. 174. § (1) A befektetési vállalkozás rendszeresen köteles az általa nyújtott befektetési hiteleket, halasztott fizetéseket a külön jogszabályban meghatározott követelmények figyelembevételével elkészített és a Felügyelet részére megküldött szabályzat alapján értékelni és minősíteni. (2) A befektetési vállalkozás az egyedileg minősített hitelezési, befektetési és országkockázatot - külön jogszabályban meghatározottak szerint - értékvesztés elszámolásával és annak visszaírásával, illetőleg céltartalékképzéssel és -felhasználással, illetőleg felszabadítással veszi figyelembe. A befektetési vállalkozás az elszámolt értékvesztést, illetőleg céltartalékképzést a ráfordítások között mutatja ki. A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje, tőkeszükséglete 175. § (1) A befektetési vállalkozásnak - a működőképesség folytonosságának fenntartása és a befektetők védelme érdekében - az általa végzett befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító, megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely nem csökkenhet a) a 90. § (3) bekezdésében meghatározott összeg, b) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások piaci kockázatainak, árukockázatának és nagykockázatának, valamint az engedélyezett tevékenység egészében meglévő devizaárfolyam-kockázat, továbbá a hitelezési kockázat és az országkockázat fedezetére szükséges - külön jogszabály alapján meghatározott összegű - tőkekövetelmény együttes összege, vagy c) az előző üzleti évben felmerült működési költségek összegének huszonöt százaléka alá. (2) A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének mindig el kell érnie az (1) bekezdés a)-c) pontja alapján meghatározott legmagasabb összeget. (3) A befektetési vállalkozásnak a nem kereskedési könyvben nyilvántartott eszközök és mérlegen kívüli tételek kockázatainak fedezetére - külön jogszabály alapján meghatározott - legalább nyolcszázalékos tőkemegfeleléssel kell rendelkeznie. (4) A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének meghatározására, kiszámítására a Hpt. 5. számú mellékletét kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tőkekövetelménynek a Hpt. 5. számú melléklet II. Fejezetének 6. pontjában meghatározott szavatoló tőke összeg kell, hogy megfeleljen. 176. § Amennyiben az előző üzleti évhez képest a befektetési vállalkozás működésében nagymértékű változás következik be, a Felügyelet előírhatja, hogy a befektetési vállalkozás a 175. § (1) bekezdésének c) pontja alapján megállapított szavatoló tőke összegét vizsgálja felül. 177. § A befektetési vállalkozás a pozícióinak és kockázatvállalásainak fedezetéhez szükséges tőke összegét - külön jogszabályban meghatározott módon - naponta köteles kiszámítani. Nagykockázat-vállalás 178. § (1) A befektetési szolgáltató befektetési szolgáltatási tevékenysége körében mindenkor köteles az ügyfelekkel és ügyfélcsoportokkal kapcsolatos kockázatvállalásait figyelemmel kísérni. Az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázatok összértékét az ügyfélhez, ügyfélcsoporthoz kapcsolódó pozíciók és kockázatvállalások kockázatainak összeadásával kell meghatározni. (2) Nagykockázat-vállalásnak minősül, ha az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni kockázatok összértéke meghaladja a befektetési szolgáltató szavatoló tőkéjének tíz százalékát. (3) Az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben a befektetési szolgáltató által vállalt kockázatok összértéke nem haladhatja meg a befektetési szolgáltató szavatoló tőkéjének huszonöt százalékát. (4) Ha az ügyfél vagy ügyfélcsoport a befektetési szolgáltató kapcsolt vállalkozása, akkor a (3) bekezdéstől eltérően a befektetési szolgáltató által vállalt kockázatok összértéke nem haladhatja meg a szavatoló tőkéjének húsz százalékát. (5) A befektetési szolgáltató által vállalt nagykockázat együttes összege nem lehet több, mint a szavatoló tőkéjének nyolcszorosa. (6) A nagykockázat vállalása során a befektetési szolgáltató által vállalt kezességet és garanciát, továbbá a befektetési szolgáltató bármilyen jövőbeni vagy függő kötelezettségét - a határidős ügyletek kivételével - ötvenszázalékos értéken, a határidős ügyleteket a tőkemegfelelés szabályaira vonatkozó külön jogszabályban foglaltak szerint meghatározott ügyletkockázati súlyokkal korrigálva kell figyelembe venni. (7) A (3)-(5) bekezdésben foglalt korlátokat a szolgáltató túllépheti, ha a túllépést kizárólag a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások eredményezik. (8) A befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézet esetében az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázatok összértéke meghatározásánál a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások alapján számított kockázatokat, illetve a Hpt. alapján számított kockázatokat összevontan kell figyelembe venni. Tartalékképzés 179. § (1) A befektetési vállalkozásnak az adózott eredményéből az osztalék kifizetése előtt általános tartalékot kell képeznie. (2) A befektetési vállalkozás a tárgyévi adózott eredmény tíz százalékát köteles általános tartalékba helyezni. (3) A befektetési vállalkozást kérelmére a Felügyelet az általános tartalékképzési kötelezettség alól mentesítheti, ha szavatoló tőkéje eléri a 175. §-ban meghatározott tőkekövetelmény százötven százalékát és nincs negatív eredménytartaléka. (4) A befektetési vállalkozás osztalékot csak akkor fizethet, ha az adott üzleti évben általános tartalékot képzett vagy a Felügyelet az általános tartalékképzési kötelezettsége alól mentesítette. (5) A befektetési vállalkozás az általános tartalékot csak a tevékenységéből eredő veszteség rendezésére használhatja fel. A befektetési vállalkozás a rendelkezésre álló eredménytartalékot az általános tartalékra részben vagy egészben átcsoportosíthatja. Tartós pénzügyi befektetésekre vonatkozó korlátozások 180. § (1) A befektetési vállalkozás tevékenysége keretében megszerzett értékpapír tulajdonban tartása befektetésnek minősül akkor, ha a megszerzett értékpapír közvetlenül vagy közvetve egy éven túl van a befektetési vállalkozás tulajdonában. (2) Az (1) bekezdés szempontjából közvetett tulajdonban tartásnak számít, ha a befektetési vállalkozás az értékpapírt értékpapír-kölcsönzési vagy repómegállapodás, vagy bármely más, visszavásárlási jogot biztosító, egy- vagy többszerződéses megállapodás keretében átruházta más szerződéses partnerre azzal, hogy az értékpapírral kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlását a befektetési vállalkozás fenntartja magának. (3) Befektetési vállalkozás csak befektetési szolgáltatási tevékenységét közvetlenül szolgáló járulékos vállalkozásban, valamint hitelintézetben, befektetési vállalkozásban, árutőzsdei szolgáltatóban, biztosító intézetben, elszámolóházban, tőzsdében, befektetési alapkezelőben szerezhet befektetési célú részesedést. (4) Értékpapír-bizományos szabad pénzeszközeit a (3) bekezdésben meghatározottakon túl kizárólag állampapírba fektetheti be. (5) A befektetési vállalkozás korlátlan felelősséggel járó tulajdoni részesedést nem szerezhet. (6) A befektetési vállalkozás összes befektetése nem haladhatja meg szavatoló tőkéjének száz százalékát. 181. § (1) A befektetési vállalkozás a (2) bekezdésben foglaltak kivételével csak tevékenységéhez közvetlenül szükséges ingatlan tulajdonjogát szerezheti meg. (2) A befektetési vállalkozás a Cstv. 56. § (2) bekezdése és a Vht. alapján megszerzett ingatlant három éven belül köteles elidegeníteni. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a befektetési szolgáltatási tevékenységet közvetlenül szolgáló ingatlannak minősül az az ingatlan vagy ingatlan rész, amely a befektetési vállalkozás saját üzletviteléhez, illetve zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen, vagy alkalmazottainak jóléti szolgáltatásokkal való ellátásához szükséges. (4) A befektetési vállalkozás tulajdonában lévő ingatlanok szerzéskori összértéke nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének mértékét. XX. Fejezet BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS JOGUTÓD NÉLKÜLI MEGSZŰNÉSE ÉS AZ ÁLLOMÁNYÁTRUHÁZÁS 182. § (1) Befektetési vállalkozás végelszámolására vagy felszámolására a Cstv. és a Gt., a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás végelszámolására vagy felszámolására a Cstv. és az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Befektetési vállalkozás végelszámolójának vagy felszámolójának a csak a Hpt.-ben meghatározott közhasznú társaság jelölhető ki. Végelszámolás 183. § (1) Befektetési vállalkozásra vonatkozóan végelszámolást kimondó határozatot a Felügyelet hozhat. (2) A Felügyelet végelszámolást kimondó határozatot hoz, ha a) a befektetési vállalkozás tevékenységi engedélyét visszavonja és a befektetési vállalkozás a jogutód nélküli megszűnésről dönt, kivéve, ha az engedély visszavonása a 96. § (1) bekezdésének c) pontja alapján történik, vagy b) tudomására jut, hogy a külföldi befektetési vállalkozás alapítási, tevékenységi vagy a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás alapításra vonatkozó, a külföldi befektetési vállalkozás székhelye szerinti felügyeleti hatóság által kiadott engedélye hatályát veszti. 184. § A Felügyelet a végelszámolást kimondó határozatot nyolc napon belül a Cégközlönyben közzéteszi. 185. § (1) A Felügyelet a végelszámolást kimondó határozatában kijelöli a végelszámolót, és meghatározza a végelszámolás kezdő időpontját, amely nem lehet korábbi, mint a határozat kelte. (2) A Felügyelet a végelszámolást kimondó határozat meghozatalával egyidejűleg - ha a végelszámolás kezdő időpontja későbbi, mint a határozat kelte - felügyeleti biztost rendelhet ki, ha korábban ez nem történt meg, és a végelszámolás kezdő időpontjáig teljes körű kifizetési tilalmat rendelhet el. A felügyeleti biztos megbízatása a végelszámoló tevékenységének megkezdéséig tart. 186. § A végelszámolási eljárás során a befektetési vállalkozás szerződéses kötelezettségeinek állománya átruházható. 187. § A végelszámoló díjának összege nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás Cstv. 70. §-ának a) pontja szerinti éves beszámolója szerinti eszközei könyv szerinti értékének 0,4 százalékát. Felszámolási eljárás 188. § Befektetési vállalkozás felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik. 189. § (1) A befektetési vállalkozás esetében a Cstv. II. Fejezete nem alkalmazható. (2) Befektetési vállalkozás esetén a felszámolási eljárásban az eljárás felfüggesztésének nincs helye. (3) A befektetési vállalkozással szemben fennálló követelések esetében a Cstv. 46. §-ának (7) bekezdése nem alkalmazható. 190. § (1) Befektetési vállalkozás ellen a felszámolási eljárás megindítását a (2) bekezdésben meghatározott esetben a Felügyelet kezdeményezi. (2) A Felügyelet felszámolási eljárást kezdeményez, a) ha a befektetési vállalkozás tevékenységi engedélyét a 96. § (1) bekezdésének c) pontja alapján vonja vissza, vagy b) fióktelep esetében, ha a Magyarországon fióktelepet működtető külföldi befektetési vállalkozás ellen fizetésképtelenség megállapítására irányuló eljárás indult. (3) A befektetési vállalkozás haladéktalanul értesíti a Felügyeletet abban az esetben, ha tudomására jut, hogy ellene felszámolási eljárást kezdeményeztek. 191. § (1) A bíróság a felszámolás iránti kérelemről a benyújtástól számított nyolc napon belül határoz. A felszámolást elrendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. (2) A bíróság a Felügyelet által kezdeményezett felszámolási eljárást a befektetési vállalkozás, illetve a fióktelepet működtető külföldi befektetési vállalkozás fizetésképtelenségének megállapítása nélkül rendeli el. (3) A felszámolás elrendelését kimondó jogerős végzést a cégbíróság haladéktalanul és hivatalból jegyzi be. 192. § (1) Ha a Felügyelet már a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően felügyeleti biztost rendelt ki, a megbízatás mindaddig tart, amíg a bíróság által kijelölt felszámoló az ügyeket át nem veszi. (2) A Felügyelet a felszámolási kérelem benyújtásától kezdődően az ügyek felszámoló által történő átvételének időpontjáig teljes körű kifizetési tilalmat rendelhet el. 193. § (1) A befektetési vállalkozás felszámolása során az ügyfelek által a befektetési vállalkozásnál letétbe helyezett értékpapír, az ügyfélszámlákon nyilvántartott pénzeszköz, az ügyfelek értékpapírszámláin illetőleg értékpapír-letéti számláin nyilvántartott értékpapír nem képezi a felszámolási vagyon részét. A felszámolási eljárás során az ügyfél értékpapír-követelése helyébe lépő pénzkövetelés az eredeti értékpapír-követeléssel azonos módon kezelendő. (2) Ha az ügyfelek tulajdonát képező, az (1) bekezdésben meghatározott ügyfélvagyon részben, vagy egészben nem adható vissza az ügyfeleknek, akkor - a Cstv. 57. §-ban meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően - a felszámolási költségek kielégítését követően a befektetési vállalkozás vagyonából először ezen ügyfelek követelését kell kielégíteni. (3) Nem kell alkalmazni az (1)-(2) bekezdésben meghatározott előírást a befektetési vállalkozás befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa és vezető tisztségviselője tulajdonát képező értékpapír és pénzeszköz esetében. (4) Másodlagos értékpapír kibocsátása esetén a felszámolási eljárás során az elsődleges értékpapír a másodlagos értékpapír tulajdonosai által letétbe helyezett, az ügyfelek tulajdonát képező értékpapírként kezelendő, és az nem képezi a felszámolási vagyon részét. (5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni befektetési szolgáltatási, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet is végző hitelintézet felszámolása esetében az ügyfél tulajdonát képező értékpapírok, illetőleg pénzeszközök tekintetében, kivéve, ha az ügyfél pénzét a hitelintézet nem ügyfélszámlán, hanem bankszámlán tartja. (6) Befektetési vállalkozás felszámolása esetén a Hpt. 5. számú mellékletében meghatározott alárendelt kölcsöntőkéből, valamint kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő tartozást a Cstv. 57. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően kell kielégíteni. 194. § A felszámolási eljárás során a befektetési vállalkozás szerződéses kötelezettségeinek állománya átruházható. 195. § A felszámolás során tartott egyezségi eljáráson a Befektető-védelmi Alap (a továbbiakban: Alap) képviselője az Alap által biztosított követelések tekintetében és értékében hitelezőként vesz részt, és jogosult megtenni az egyezség létrejöttéhez szükséges engedményeket. 196. § A befektetési vállalkozás felszámolása során az egyezségi eljárásban az egyezség jóváhagyásához a Felügyelet engedélye szükséges akkor, ha az egyezség feltétele az e törvény alapján engedélyhez kötött tevékenység továbbfolytatása. 197. § (1) A felszámolói díj összege nem haladhatja meg a felszámolás során eladott vagyontárgyak árbevételének és a befolyt követelések együttes összegének 1,0 százalékát. Egyezség esetén a felszámoló díja nem lehet több a vagyontárgyak nettó értékének 1,0 százalékánál. (2) A felszámolóra a Cstv. 59. §-a, valamint 60. §-ának (4)-(6) bekezdése nem alkalmazható. Állományátruházás 198. § (1) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségei átvállalásához a Felügyelet engedélye szükséges. Az állományátruházás során, ha az állományátruházás indoka a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató végelszámolásának vagy felszámolásának kezdeményezése a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az állományátruházáshoz a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató ügyfelének hozzájárulása nem szükséges. A Felügyeletnek a szerződéses kötelezettségek átvállalására vonatkozó engedélye nem pótolja a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét. (2) Ha az állomány átruházásra nem a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató végelszámolása vagy felszámolása miatt kerül sor, az átruházó befektetési szolgáltató, illetőleg árutőzsdei szolgáltató köteles az átruházásról rendelkező szerződés hatályosulása előtt ügyfeleit az átruházás szándékáról értesíteni. Az ügyfél jogosult az átvevő személyétől eltérően meghatározni azt a befektetési szolgáltatót, illetőleg árutőzsdei szolgáltatót, amelynek szolgáltatásait a későbbiekben igénybe kívánja venni. (3) Az állományátruházás költségei, díjai az ügyfélre nem háríthatók át. HATODIK RÉSZ A BENNFENTES KERESKEDELEM ÉS A TISZTESSÉGTELEN ÁRFOLYAM-BEFOLYÁSOLÁS XXI. Fejezet A BENNFENTES KERESKEDELEM TILALMA 199. § (1) Tilos bennfentes információ felhasználásával a bennfentes információval érintett tőzsdei termékre ügyletet kötni vagy ilyen ügylet kötésére megbízást adni. (2) Bennfentes információ a) a kibocsátó, a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a garanciavállaló, a kezes pénzügyi, gazdasági vagy jogi helyzetével, illetve ezek várható változásával összefüggő információ, így különösen értékpapír-kibocsátásra, jelentős üzletkötésre, szervezeti átalakulásra, csődhelyzetre, felszámolás kezdeményezésére vonatkozó információ, b) a kibocsátóban huszonöt százalékot elérő vagy meghaladó részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező személyre és vállalkozásra vonatkozó információ, c) az olyan vállalkozásra vonatkozó információ, amelyben a kibocsátó huszonöt százalékot elérő vagy meghaladó részesedéssel, illetve szavazati joggal rendelkezik, d) az értékpapír-piaci információ, így különösen a nyilvános részvénytársaságban történő befolyásszerzési szándék, megkötött bizományi szerződés, előzetes eladási, vásárlási döntés, forint-devizaárfolyamszint-változás, a tulajdonosok közötti szindikátusi szerződés, szavazási megállapodás, e) a korábban zárt körben forgalomba hozott értékpapír egyedileg előre meg nem határozott befektetők részére történő nyilvános értékesítésre történő felajánlása érdekében folytatott előkészítő tevékenységgel összefüggő információ, továbbá f) tőzsdei áruk termelésével, készletezésével, hatósági ármeghatározással, termelési és export ártámogatással, árfolyamváltozásokkal összefüggő információ, amely még nem került nyilvánosságra, de nyilvánosságra hozatala esetén az értékpapír, tőzsdei termék értékének, árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas. Bennfentes személy 200. § Bennfentes személynek minősül: a) a kibocsátónak és annak a jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak az érdemi ügyintézője, vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja, amelyben a kibocsátó huszonöt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezik; b) a kibocsátóban huszonöt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező jogi személynek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak a vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja, érdemi ügyintézője és a vele munkaviszonyban álló személy; c) a kibocsátóval az információ felhasználásának időpontját megelőző hat hónapon belül munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állt személy, ha munkavégzésével összefüggésben bennfentes információhoz juthatott hozzá; d) a forgalomba hozatal szervezésében közreműködő bármely szervezet érdemi ügyintézője, vezető tisztségviselője, továbbá ezen szervezetnek és a kibocsátónak a kibocsátásban és a forgalomba hozatalban közreműködő más alkalmazottja, aki munkavégzésével kapcsolatosan bennfentes információhoz jutott, a forgalomba hozatalt követő egy évig; e) a kibocsátó alaptőkéje (törzstőkéje) tíz százalékát elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkező természetes személy; f) a számlavezető hitelintézet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és érdemi ügyintézője; g) az a)-b) és d) f) pontban felsorolt személy egy háztartásban élő közeli hozzátartozója; h) az a)-g) pontokban megjelölt bennfentes személyek tulajdonában lévő vállalkozás, illetőleg az irányítás alatt álló társaság nevében eljáró személy. 201. § A 200. §-ban foglaltakon kívül bennfentes személynek minősül az is, aki számára bennfentes információt átadtak vagy ahhoz bármi módon hozzájutott, és tudatában van a megszerzett információ bennfentes voltának. 202. § (1) A kibocsátónál vezető állású személy a tárgyévi mérleg fordulónapjától az éves beszámoló közzétételéig [37. § (4) bekezdés] terjedő időszakban - a nyilvános forgalomba hozatal esetét kivéve - nem köthet ügyletet a kibocsátó által kibocsátott értékpapírra. Ezt a szabályt kell alkalmazni a kibocsátóval munkaviszonyban álló dolgozók és a 200. § c) pontjában meghatározott személyek közül azokra, akik a mérlegkészítésben közreműködnek. (2) A vagyonfelügyelő, a felszámoló, a pénzügyi gondnok és a végelszámoló az e tevékenységével érintett kibocsátó saját kibocsátású értékpapírjára a saját javára ügyletet nem köthet. Bennfentes kereskedelem 203. § (1) Bennfentes kereskedelem a bennfentes személy által - saját nevében vagy képviselőként eljárva - saját vagy harmadik személy javára történő előnyszerzés céljából a) azzal az értékpapírral vagy tőzsdei termékkel folytatott kereskedelem, amelyre a bennfentes információ vonatkozik; b) más személy megbízása azzal, hogy ilyen értékpapírral vagy tőzsdei termékkel kereskedjen; vagy c) javaslat tétele más személynek arra, hogy ilyen értékpapírt vagy tőzsdei terméket megvásároljon vagy elidegenítsen. (2) A bennfentes kereskedelemmel egyforma megítélés alá esik a bennfentes információ továbbadása más olyan személynek, akiről feltételezhető, hogy azt a kereskedelemben felhasználja. (3) E § alkalmazásában a kereskedelem alatt a forgalomba hozatalt és a forgalmazást kell érteni. 204. § Nem minősül bennfentes kereskedelemnek, ha a bennfentes személy a) az ügyletet befektetési szolgáltató közreműködése nélkül kötötte, vagy b) vagyonfelügyelőként, felszámolóként, végelszámolóként, pénzügyi gondnokként a hitelezők kielégítése érdekében értékesítette a csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt álló kibocsátó saját kibocsátású értékpapírját. 205. § (1) A 200. §-ban említett bennfentes személy köteles a Felügyeletnek az ügyletkötést követő két napon belül bejelenteni és a közzététel szabályai szerint nyilvánosságra hozni, ha személyesen vagy megbízott útján olyan szervezet által kibocsátott értékpapírra kötött ügyletet, amellyel a 203. §-ban említett jogviszonyban áll. (2) A bejelentésnek tartalmaznia kell az ügyletben szereplő értékpapír megnevezését, mennyiségét, árfolyamát, az ügyletkötés időpontját és az ügyletet lebonyolító befektetési szolgáltató megnevezését. XXII. Fejezet TISZTESSÉGTELEN ÁRFOLYAM-BEFOLYÁSOLÁS TILALMA 206. § (1) Tilos olyan ügyletet kötni, amely tisztességtelen árfolyam-befolyásolást valósít meg. (2) Tisztességtelen árfolyam-befolyásolásnak minősül bármely személy szándékos magatartása, amely a) tőkepiaci információ közzétételi kötelezettségének megsértésével, b) megalapozatlan, félrevezető információ közlésével, híresztelésével, c) ugyanazon vagy az egymással kapcsolatban álló személyek által az értékpapír, illetve tőzsdei termék több ellenirányú ügyletben való mozgatásával, d) színlelt ügylet kötésével, e) a tőzsdei kereskedési rendszer vagy a tőzsdén kívüli kereskedési szokás, szabály ismeretével való visszaéléssel, vagy f) a piaci ármozgások egyéb módon való megzavarásával olyan árfolyam kialakulásához vezethet, amely nyilvánosan rendelkezésre álló információval kellő módon nem indokolható, és amely a piac többi szereplőjét olyan magatartás tanúsítására indíthatja, hogy az az értékpapír és tőzsdei termék valós árfolyamától lényegesen eltérő ügyletek kötését eredményezheti. (3) Tisztességtelen árfolyam-befolyásolás az is, ha bármely piaci szereplő az (1) bekezdésben meghatározott magatartás tanúsítására másnak megbízást ad vagy arra egyébként mást rávesz. (4) Nem minősül tisztességtelen árfolyam-befolyásolásnak, ha a kibocsátó az általa kibocsátott értékpapír árfolyamának karbantartása, a piaci egyensúly helyreállítása érdekében nyilvánosan - a cél, a mennyiség, a határidő hozzávetőleges megjelölésével -, előre meghirdetett módon megbízást ad az általa kibocsátott értékpapír vételére, illetőleg eladására és a folyamat végén annak eredményét a közzététel szabályai szerint nyilvánosan közli. A közleményt a közzététel szabályai [37. § (4) bekezdés] szerint kell megjelentetni. HETEDIK RÉSZ A BEFEKTETŐK VÉDELME XXIII. Fejezet A BEFEKTETŐK VÉDELMÉNEK EGYES SZABÁLYAI 207. § (1) Az ügyész az 55. § (1) bekezdésében és a 203. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetben pert indíthat a kibocsátó és a befektetési szolgáltató, illetőleg a bennfentes személy ellen a félrevezető tájékoztatással forgalomba hozott értékpapírra vonatkozó vagy a bennfentes kereskedelemmel létrejött szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt. Az érvénytelenség megállapítása esetén a bíróság ítéletének hatálya a félrevezető tájékoztatással vagy a bennfentes kereskedelemmel érintett valamennyi szerződésre kiterjed. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott per a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozik. 208. § (1) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató köteles üzletszabályzatát az ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló helyiségeiben kifüggeszteni, illetve azt az ügyfélnek kérésre átadni, továbbá elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén azt az ügyfél számára folyamatosan és könnyen elérhető módon elektronikus úton is elérhetővé tenni. (2) Az ügynök igénybevételéből eredő, az ügyfelet érintő esetleges következményekről, így különösen a hosszabb átfutási időről, magasabb díjtételekről az ügynök az értékpapírügylet, illetőleg az áruügylet megkötése előtt köteles tájékoztatást adni. Az ügynök az ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló irodájában jól látható módon köteles kifüggeszteni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén pedig folyamatosan és könnyen elérhető módon elektronikus úton is köteles elérhetővé tenni a vele ügynöki szerződéses kapcsolatban álló befektetési szolgáltató, illetőleg árutőzsdei szolgáltató nevét, valamint biztosítani, hogy az ügyfelek a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató üzletszabályzatát megtekinthessék. Ügyfélkövetelések védelme 209. § (1) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az ügyfél tulajdonát képező vagyont - a 148. §-ban meghatározott esetet kivéve - kizárólag az ügyfél rendelkezése szerinti célra használhatja fel. A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a rendelkezése alatt álló ügyfélvagyonnal sajátjaként nem rendelkezhet. A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató köteles biztosítani, hogy az ügyfél a tulajdonában levő befektetési eszközről, tőzsdei termékről, illetve pénzeszközről bármikor rendelkezni tudjon. (2) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató az ügyfeleit megillető pénzeszközöket saját pénzeszközeitől elkülönítve köteles kezelni. A befektetési vállalkozás a 147. §-ban meghatározott ügyfélszámlán lévő pénzeszközt kizárólag banknál, illetve szakosított hitelintézetként működő elszámolóháznál ilyen célra nyitott pénzforgalmi számlán tarthatja, de ebben az esetben is köteles biztosítani a saját és az ügyfelek tulajdonát képező pénzeszközök elkülönített kezelését. (3) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az ügyfeleit megillető befektetési eszközöket, tőzsdei termékeket saját befektetési eszközeitől, tőzsdei termékeitől elkülönítve köteles kezelni. (4) Az ügyfélszámlán és az értékpapírszámlán elkülönítetten kell nyilvántartani az azonnali, illetőleg az opciós és határidős ügyletekből eredő követeléseket és kötelezettségeket. (5) Az ügyfelet megillető, (2) és (3) bekezdés szerinti követelés a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató hitelezőjével szembeni tartozás kiegyenlítésére nem vehető igénybe. XXIV. Fejezet BEFEKTETŐ-VÉDELMI ALAP 210. § (1) A 81. § (1) bekezdés a)-c), valamint a 81. § (2) bekezdés a)-b) és g)-h) pontjában meghatározott tevékenység (a továbbiakban: biztosított tevékenység) végzésére jogosító engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltatók, befektetési alapkezelők és pénzügyi vállalkozások tagságával az e törvényben meghatározott feladat ellátása céljából Befektető-védelmi Alap (a továbbiakban: Alap) működik. (2) A befektetési szolgáltató, a befektetési alapkezelő és pénzügyi vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel kizárólag az Alap tagjaként rendelkezhet. (3) A 81. § (2) bekezdésének g) pontjában meghatározott tevékenységet végző árutőzsdei szolgáltató az Alaphoz csatlakozhat. Az Alaphoz nem csatlakozott árutőzsdei szolgáltató üzletszabályzatában és az ügyfélszámla-szerződésben köteles feltűnő módon feltüntetni azt a körülményt, hogy az ügyfélszámla-szerződésen alapuló ügyfél követelésre nem terjed ki az Alap védelme. 211. § (1) Nem köteles az Alaphoz csatlakozni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési szolgáltató, befektetési alapkezelő és pénzügyi vállalkozás fióktelepe, ha tagsággal rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK számú irányelve által előírt befektetővédelmi-rendszerben. (2) A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az Alaphoz harmadik országbeli befektetési szolgáltató, a befektetési alapkezelő és pénzügyi vállalkozás fióktelepe, ha a Felügyelet elbírálása szerint rendelkezik az Alap által nyújtott biztosítással egyenértékű befektetővédelemmel. (3) A befektetővédelem egyenértékűségének (2) bekezdés szerinti elbírálása során a Felügyelet figyelembe veszi különösen: a) a befektetővédelemmel lefedett ügyfél követelések körét; b) a befektetővédelemmel érintett ügyfélkört; c) a befektetővédelemmel lefedett ügyfél követelések összegét; d) a befektetővédelmi-rendszer eljárásrendje alapján a követelések kifizetésének várható időigényét; e) az ügyfélkövetelés érvényesítésének lehetőségét. (4) Fióktelep önként az Alaphoz csatlakozhat. (5) Az Alap külföldi befektetővédelmi-rendszerekkel, valamint külföldi felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodásokat köthet, információkat cserélhet a befektetők kártalanítására vonatkozóan. Az Alap jogállása 212. § (1) Az Alap jogi személy. (2) Az Alap székhelye: Budapest. (3) Az Alap saját vagyona, bevételei és jövedelme után társasági és helyi adó, illetőleg illeték fizetésére nem kötelezhető. (4) Az Alap pénzeszközei nem vonhatók el, abból az Alap tagjai részére kifizetés semmilyen jogcímen nem teljesíthető. Az Alap pénzeszközei kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel. (5) Az Alap saját tőkéje nem osztható fel. (6) Az Alapot harmadik személyekkel szemben bíróság és hatóság előtt az igazgatóság elnöke vagy az ügyvezető igazgató képviseli. Az Alap feladata 213. § (1) Az Alap feladata a befektetők részére a 217. § (2) bekezdésében meghatározott kártalanítási összeg megállapítása és kifizetése. (2) Kizárólag olyan követelés alapján állapítható meg kártalanítás, amely a befektető és az Alap tagja között 1997. július 1. napját követően létrejött, biztosított tevékenység végzésére kötött megállapodás teljesítése érdekében az Alap tagjának birtokába került és a befektető nevén nyilvántartott vagyon (értékpapír, pénz) kiadására vonatkozó kötelezettségen alapul (biztosított követelés). (3) A (2) bekezdésben meghatározott követelések körébe beletartozik az Alap magyarországi székhelyű tagjának más országban létesített fiókjával szemben fennálló követelés, kivéve, ha a fiók létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé. 214. § (1) Az Alap a tagok nyilvántartása céljából indokolt mértékben adatok szolgáltatását írhatja elő a tagjai számára, és a helyszínen ellenőrizheti a tagsági viszony alapján a tagokat terhelő kötelezettségek teljesítését. Ebben a körben a Felügyelet és az MNB az Alap kérésére megadja a rendelkezésére álló adatokat. Ha az Alap feladatkörében eljárva jogszabálysértést észlel, arról haladéktalanul értesíti a Felügyeletet. (2) Az Alap a kártalanításra jogosult befektetőtől kapott megbízás alapján elláthatja a befektető képviseletét az egyezségi tárgyaláson, illetve felszámolási eljárás során. (3) Az Alap tagjai - magyar nyelven - tájékoztatják a befektetőket az Alap által nyújtott védelem tartalmáról és az igényérvényesítés lényeges feltételeiről. (4) Tilos a befektetővédelemre, illetőleg az Alapra vonatkozó információkat hirdetés útján, a befektetések növelése céljából felhasználni. 215. § (1) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki a) az állam, b) a költségvetési szerv, c) a tartósan, száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, d) a helyi önkormányzat, e) az intézményi befektető, f) az Országos Betétbiztosítási Alap; az önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alap, g) az elkülönített állami pénzalap, h) a befektetési szolgáltató, i) a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézmény, j) az MNB, k) az Alap tagjánál vezető állású személy, az Alap tagjával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy és ezek közeli hozzátartozója, továbbá l) az Alap tagjában öt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező gazdálkodó szervezet vagy természetes személy és ennek ellenőrzött társasága, valamint természetes személy tulajdonos esetén ennek közeli hozzátartozója követelésére. (2) Az (1) bekezdés k)-l) pontjában meghatározott ok akkor zárja ki a kártalanítást, ha az, a kártalanítási igény alapjául szolgáló szerződés megkötésétől a kártalanítási igény benyújtásáig terjedő időszakban vagy annak egy része alatt fennállt. (3) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletből eredő követelésre sem, amely esetében a bíróság jogerős határozata megállapította, hogy a befektetés forrása bűncselekményből származott. (4) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletekből eredő pénzkövetelésre sem, amely nem euróban, vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamának törvényes fizetőeszközében áll fenn. Az Alapból történő kifizetés 216. § (1) Az Alap kártalanítási kötelezettsége abban az esetben következik be, ha a bíróság az Alap tagjának a felszámolását rendeli el. (2) Ha az Alap tagjával szemben felszámolási eljárást kezdeményeztek, erről köteles haladéktalanul értesíteni az Alapot. Az Alap tagja a kártalanítási igény elbírálásához szükséges adatot az Alap által meghatározott formában és módon haladéktalanul előállítja, majd az Alap rendelkezésére bocsátja. Az Alap jogosult az érintett tagjánál minden olyan adathoz személyesen is hozzáférni, amely a kártalanítási kötelezettségének felméréséhez szükséges. (3) Az Alap a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő tizenöt napon belül köteles a 37. § (5) bekezdésében előírt közzétételi helyeken közleményben tájékoztatni a befektetőket a kártalanítási igényérvényesítés lehetőségéről. Az Alap közzéteszi az igényérvényesítés első napját, az igényérvényesítés módját, továbbá a kifizetést végző szervezet nevét. Az igényérvényesítés első napja nem lehet később, mint a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő harmincadik nap. 217. § (1) Kártalanítás megállapítására a befektető erre irányuló kérelme alapján kerül sor. A kérelem formáját az Alap meghatározhatja. A kérelmet a befektető az igényérvényesítés első napjától számított egy éven belül terjesztheti elő. Ha a befektető menthető okból nem tudta igényét határidőben előterjeszteni, a kérelem az akadály elhárulását követő harminc napon belül terjeszthető elő. (2) Az Alap a kártalanításra jogosult befektető részére követelését - személyenként és Alap tagonként összevontan - legfeljebb hatmillió forint összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka. (3) Az Alap által biztosított követelésekre kizárólag az Alap által biztosított mértékig fizethető kártalanítás, továbbá az ilyen követelésekre kizárólag az Alap által nyújtott biztosítás terjed ki. (4) A kártalanítás mértékének megállapítása során a befektetőnek az Alap tagjánál fennálló, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó valamennyi követelését össze kell számítani. (5) Ha a biztosított követelés értékpapír kiadására vonatkozik, a kártalanítás összegét a felszámolás kezdő időpontját megelőző száznyolcvan nap átlagárfolyama alapján kell megállapítani. Árfolyamként a tőzsdei vagy a tőzsdén kívüli kereskedelemben kialakult átlagárat kell figyelembe venni. Ha az értékpapírnak ezen időszak alatt nem volt forgalma, akkor a kártalanítás alapjául szolgáló árat az Alap igazgatósága állapítja meg. Az ár megállapítása által a befektetőt olyan helyzetbe kell hozni, mintha a felszámolás kezdő időpontjában az értékpapírt értékesítette volna. (6) Devizában fennálló követelés esetén a devizában, valutában kifizetett kártalanítás összegének, valamint a (2) bekezdés szerinti összeghatárnak a megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a felszámolási eljárás megindításának napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik. Az MNB által nem jegyzett devizákat a belföldi székhelyű hitelintézetek által közzétett legmagasabb és legalacsonyabb, az adott pénznemre vonatkozó devizaeladási árfolyamok számtani átlaga alapján kell számba venni. (7) Ha az Alap tagjának az ügyféllel szemben befektetési szolgáltatási tevékenységből származó lejárt vagy a kártalanítás kifizetéséig lejáró követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során a befektető követelésébe be kell számítani. (8) Az Alap a kártalanítást pénzben nyújtja. (9) Közös tulajdonban álló értékpapír esetén a (2) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg - eltérő szerződési kikötés hiányában - a befektetőket azonos arányban illeti meg. 218. § Harmadik országbeli befektetési szolgáltató és befektetési alapkezelő fióktelepe esetében az ügyfél követelésekre kizárólag az Alap által biztosított mértékig fizethető kártalanítás. 219. § (1) Ha a kártalanításra jogosult a biztosított követelés alapjául szolgáló szerződést, továbbá a jogosultság igazolásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátja, és rendelkezésre áll az Alap tagja által vezetett nyilvántartás, akkor az Alap legkésőbb a kérelem benyújtásától számított kilencven napon belül köteles elbírálni a befektető kártalanítási kérelmét. (2) A befektető szerződéssel alátámasztott követelésének és az Alap tagja által vezetett nyilvántartás adatainak megegyezése esetén, az egyezőség erejéig az Alap kártalanítást állapít meg, és köteles gondoskodni a jogosultnak járó összeg haladéktalan, de legfeljebb az elbírálástól számított kilencven napon belül történő kifizetéséről. Különösen indokolt esetben a kifizetési határidő - a Felügyelet előzetes jóváhagyásával - egy alkalommal és legfeljebb további kilencven nappal meghosszabbítható. A kifizetés időpontjának az a nap tekintendő, amikor a befektető először hozzájuthatott a megállapított kártalanítási összeghez. (3) Az Alap az e törvényben rögzített feltételek szerint akkor is fizet kártalanítást, ha a befektető részére kártalanítás a (2) bekezdésben írtak szerint nem állapítható meg, viszont követelését jogerős bírósági határozattal igazolja. Ebben az esetben a befektető a határozat jogerőre emelkedését követő kilencven napon belül terjesztheti elő igényét, amelyhez mellékelnie kell a követelést megalapozó határozatot. (4) Amennyiben az Alap csak hitelfelvétel útján képes biztosítani a kártalanítási kötelezettség fenti határidők szerinti teljesítését, a Kormány a kártalanítási fedezet biztosítása érdekében a hitelfelvételhez - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 33. §-ának (3) bekezdésére tekintettel - készfizető kezességet vállal. A kifizetett követelések átszállása 220. § (1) Az Alapnak az a tagja vagy a tag jogutódja, amelyre tekintettel az Alap kártalanítást fizetett, köteles a kártalanítás összegét és a kártalanítás kifizetésével kapcsolatban felmerült költségeket az Alap részére visszafizetni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a tagnak az Alappal fennállott tagsági viszonya időközben megszűnt. (2) Az Alap által kifizetett kártalanítás mértékéig a követelés az ügyfélről az Alapra száll át. (3) Az Alap az (1) és (2) bekezdésben meghatározott igényét a felszámolási eljárás során érvényesíti. A felszámolási eljárás során a kielégítési sorrendben a befektetőtől átszállt követelés tekintetében az Alapot a befektető helye illeti meg. Csatlakozás az Alaphoz 221. § (1) Biztosított tevékenység folytatására engedélyt kérő gazdálkodó szervezet a tevékenységi engedély iránti kérelem Felügyelethez való benyújtását megelőzően köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot az Alap igazgatóságának megküldeni, és a csatlakozási díjat az Alap részére megfizetni (csatlakozási szándék). (2) A csatlakozási nyilatkozatot az Alap által meghatározott és közzétett formában kell megtenni. Az Alap a tagsági viszony megszerzéséhez feltételt nem írhat elő. (3) A tagsági viszony kezdete a biztosított tevékenység végzésére jogosító felügyeleti engedély hatálybalépésének napja. Amennyiben a csatlakozó szervezet önkéntesen csatlakozik az Alaphoz (árutőzsdei szolgáltató, fióktelep), úgy tagsági viszonya azon a napon kezdődik, amikor a csatlakozási nyilatkozatot benyújtja és a csatlakozási díjat megfizeti. A csatlakozás időpontját az Alap a 37. § (5) bekezdésében előírt közzétételi helyeken teszi közzé. Az Alap tagjának díjfizetési kötelezettsége 222. § (1) A csatlakozó gazdálkodó szervezet - a tagsági viszony keletkezésének feltételeként - csatlakozási díjat fizet. A csatlakozási díj mértéke a csatlakozó gazdálkodó szervezet jegyzett tőkéjének fél százaléka, de nem lehet kevesebb, mint ötszázezer forint, és nem haladhatja meg a hárommillió forintot. (2) Az Alap tagja naptári évente éves díjat fizet az Alapnak. Az Alap tagja az éves díjat a díjfizetési időszakra előre esedékesen köteles megfizetni. (3) Az éves díj alapja a tárgyévet megelőző naptári évben az Alap kártalanítási kötelezettsége alá tartozó befektetők tulajdonát képező, az Alap tagjának kezelésében lévő pénz és értékpapír átlagos állománya. (4) Az éves díj mértékét az igazgatóság állapítja meg a díjalap arányában, figyelembe véve a biztosított befektetők számát. (5) Az Alap tagja által fizetendő éves díj összege nem haladhatja meg a díjalap mértékének három ezrelékét, de az éves díj nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál (minimumdíj). Az Alap igazgatósága szabályzatban a minimumdíj mértékét ötszázezer forintnál magasabb összegben is megállapíthatja, de a minimumdíj mértéke ekkor sem haladhatja meg a kétmillió forintot. A különböző tagok esetében - a minimumdíj fizetésének esetét kivéve - azonos mértékű díjalaphoz azonos mértékű díj tartozik. (6) Az Alap igazgatósága az éves díjat a tag kérelmére mérsékelheti, ha a tag által végzett biztosított tevékenység az Alap számára az átlagosnál kisebb kockázatot jelent. A díjmérséklés részletes szabályait az igazgatóság szabályzatban határozza meg. (7) Az Alap igazgatósága rendkívüli befizetést rendel el, ha az Alap eszközei az esedékes vagy az előre látható kártalanítási kötelezettség teljesítését nem fedezik. Rendkívüli befizetés akkor is elrendelhető, ha az Alap az esedékes hiteltörlesztést, illetőleg annak kamatait nem képes határidőben teljesíteni. A rendkívüli befizetési kötelezettséget az igazgatóság által meghatározott módon és időben kell teljesíteni. A rendkívüli befizetés alapja megegyezik az éves díj alapjával, de az egy naptári évben rendkívüli befizetés jogcímén elrendelt fizetési kötelezettség nem haladhatja meg az utolsó megállapított éves díj mértékét. (8) Ha a Felügyelet minden biztosított tevékenységre kiterjedően felfüggesztette az Alap tagjának tevékenységét, és a felfüggesztés hatálya a felügyeleti engedély visszavonásáig fennáll, a tagot nem terheli a felfüggesztés hatálya alatt keletkezett díjfizetési kötelezettség. Amennyiben a tag tevékenységi engedélye nem kerül visszavonásra, a felfüggesztés ideje alatt keletkezett díjfizetési kötelezettséget a felfüggesztés feloldását követően teljesítenie kell. (9) Az Alap tagja az Alapba befizetett csatlakozási díjat, az éves díjat, valamint a rendkívüli befizetést egyéb ráfordításai között számolja el. Az Alap szervezete 223. § (1) Az Alapot héttagú igazgatóság irányítja. (2) Az igazgatóság tagja: a) a tőzsde, a központi értéktár és az MNB által kijelölt egy-egy személy; b) a befektetési szolgáltatók és befektetési alapkezelők - szakmai érdek-képviseleti szervezeteik által kijelölt - két képviselője; c) a Felügyelet által kinevezett személy; d) az Alap ügyvezető igazgatója. (3) A kinevezés vagy kijelölés három évre szól. Az igazgatósági tagságért díjazás nem jár. (4) Ha egy megüresedett hely betöltésére több szervezetet is megillet a kijelölés joga és a szervezetek nem tudnak megállapodni az igazgatósági tag személyéről, a betöltendő hely megüresedésekor kijelölésre jogosult szervezetek egy-egy jelöltje közül sorsolással kell kiválasztani az igazgatóság új tagját. (5) Az igazgatósági tagság megszűnése esetén a kijelölésre, illetve kinevezésre jogosult harminc napon belül dönt az új igazgatósági tag személyéről. (6) Megszűnik az igazgatósági tagság: a) a (3) bekezdésben meghatározott idő elteltével; b) a kijelölés visszavonásával, visszahívással, vagy az ügyvezető igazgató esetén az ügyvezető igazgatói beosztás megszűnésével; c) a tag halálával; vagy d) az ügyvezető igazgató kivételével lemondással. (7) Az igazgatóság a tagjai közül kétévente elnököt választ. Az ügyvezető igazgató nem választható meg elnöknek. (8) Az igazgatóság legalább negyedévente ülést tart. Az igazgatóság ülését össze kell hívni, ha az Alap terhére kifizetési kötelezettséggel járó helyzet bekövetkezése várható, illetve, ha a Felügyelet azt elrendeli. Az igazgatóság ülését az elnök hívja össze. (9) A Felügyelet képviselője az igazgatóság ülésén tanácskozási joggal vesz részt. (10) Az igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha az ülésen legalább öt tag jelen van. Az igazgatóság a határozatokat egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Az igazgatóság feladata 224. § (1) Az igazgatóság a) elfogadja az Alap szabályzatait; b) kinevezi és felmenti az Alap ügyvezető igazgatóját, meghatározza feladatait és díjazását; c) meghatározza a munkaszervezet feladatait; d) meghatározza a tagsági viszonyból eredő kötelezettségek teljesítése érdekében az Alap tagjai által nyújtandó jelentések tartalmát és gyakoriságát; e) meghatározza az Alap éves költségvetését, és megállapítja az Alap éves beszámolóját; f) irányítja és ellenőrzi az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét; g) negyedévente jelentést küld az Alap tagjainak és a Felügyeletnek az Alapban kezelt pénzeszközök állományáról és felhasználásáról; h) éves tevékenységéről a tárgyévet követő május 31. napjáig jelentést készít, és azt megküldi tagjainak és a Felügyeletnek; i) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat. (2) Az Alap munkaszervezetét az ügyvezető igazgató irányítja. Az ügyvezető igazgató felett a munkáltatói jogokat - az (1) bekezdés b) pontban írottak kivételével - az igazgatóság elnöke gyakorolja. 225. § (1) Az Alap igazgatósága szabályzatban határozza meg: a) a tagok által fizetendő díjakra vonatkozó szabályokat, így különösen a díjalap és a díjmérték megállapítását, valamint a díjfizetés megállapításának és befizetésének eljárását; b) az Alap kezelésének szabályait; c) az Alapból történő kifizetés rendjét; és d) az igazgatóság ügyrendjét. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában írott kivétellel az Alap szabályzata a tagjaira nem írhat elő kötelezettséget. A szabályzat nem tartalmazhat az Alap egyes tagjaira indokolatlanul hátrányos megkülönböztetést, és nem veszélyeztetheti az Alap biztonságos kezelését. (3) Az Alap köteles szabályzatait és az igazgatóság nyilvánossá minősített határozatait a 37. § (5) bekezdésében előírt közzétételi helyeken nyilvánosságra hozni. Az Alap forrásai 226. § Az Alap forrásai a) a csatlakozási díj, b) az éves díj, c) a rendkívüli befizetés, d) az Alap vagyonának hozama, e) az Alap által felvett kölcsön, és f) egyéb bevétel. Az Alap számlavezetése és pénzkezelése 227. § (1) Az Alap pénzforgalmi számláját az MNB vezeti. (2) Az Alap szabad pénzeszközeit kizárólag pénzben vagy állampapírban tarthatja. (3) Az Alap gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. (4) Az Alap kölcsönt vehet fel. (5) Az Alap által kifizetett kártalanítás forrása az Alap felhalmozott vagyona, valamint az Alap éves bevételeinek az Alap igazgatósága által jóváhagyott éves működési költségekkel csökkentett összege. A tagsági viszony megszűnése 228. § (1) Az Alappal fennálló tagsági viszony a valamennyi biztosított tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonó felügyeleti határozat hatálybalépésével szűnik meg. Amennyiben a csatlakozó szervezet önkéntesen csatlakozott az Alaphoz (árutőzsdei szolgáltató, fióktelep), az Alappal fennállott tagsági viszonyát bármikor megszüntetheti, és ilyen esetben tagsági viszonya azon a napon szűnik meg, amikor a tagsági viszony megszüntetésére vonatkozó nyilatkozatát az Alap által meghatározott formában az Alap részére átadja. A tagsági viszony megszűnésének időpontját az Alap a 37. § (5) bekezdésében előírt közzétételi helyeken teszi közzé. (2) A tagsági viszony megszűnése nem érinti a tagsági viszony fennállása alatt keletkezett ügyletekre vonatkozó biztosítást. (3) A tagsági viszony megszűnése nem érinti a gazdálkodó szervezetnek a tagsági viszony fennállása alatt keletkezett díjfizetési kötelezettségét. A tagsági viszony fennállása alatt díjfizetés címén teljesített befizetés a tagsági viszony megszűnésére hivatkozással részben sem téríthető vissza. NYOLCADIK RÉSZ BEFEKTETÉSI ALAPOK XXV. Fejezet BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 229. § (1) Befektetési alapkezelő kizárólag az alábbi tevékenységet végezheti a Felügyelet engedélyével: a) befektetési alapkezelés; b) a 81. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott portfóliókezelési tevékenység; c) önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére végzett vagyonkezelés; d) magánnyugdíjpénztár részére végzett vagyonkezelés; e) a befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alapok befektetési jegyeinek eladása és visszaváltása ügynökként; f) a 81. § (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott befektetési tanácsadás; g) a 81. § (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott értékpapír-kölcsönzés. (2) Befektetési alapkezelő az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység folytatására köteles. (3) A befektetési alapkezelőnek az (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott tevékenységére a portfóliókezelésre vonatkozó 125-137. § rendelkezéseit kell alkalmazni. 230. § (1) A Felügyelet a 229. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek végzésére jogosító engedélyt az egyes tevékenységekre együtt vagy külön adja meg. (2) A 229. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenység folytatására kizárólag befektetési alapkezelő kaphat engedélyt. (3) A 229. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek végzésére jogosító engedélyt a kérelmező akkor kaphat, ha rendelkezik a) a tevékenység folytatásához szükséges, a 11. számú mellékletben meghatározott személyi, tárgyi, technikai feltételekkel; b) a 12. számú mellékletben meghatározottak szerinti tartalommal elkészített működési szabályzattal; c) a 13. számú mellékletben meghatározott eljárási szabályzattal. (4) Ha a kérelmező a 81. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott tevékenység végzésére engedélyt kér, az engedélykérelemhez mellékelni kell a Befektető-védelmi Alap igazolását az Alaphoz történő csatlakozási kérelem benyújtásáról és a csatlakozási díj megfizetéséről. (5) A befektetési alapkezelő által alkalmazott eljárásoknak, rendszereknek és megoldásoknak biztosítaniuk kell az egyes alapok és portfóliók tulajdonában lévő értékpapírok, pénzeszközök, tőzsdei termékek, illetőleg ingatlanok egymástól, illetőleg a befektetési alapkezelő tulajdonában lévő értékpapíroktól, pénzeszközöktől, tőzsdei termékektől, illetőleg ingatlanoktól történő elkülönített kezelését. (6) A befektetési alapkezelő számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszereinek alkalmasnak kell lenniük a) mindenkori pénzügyi helyzetének megállapítására; b) az egyes, általa kezelt alapok és portfóliók részét képező befektetési eszközök, pénzeszközök, tőzsdei termékek és ingatlanok állományának minden időpontban történő megállapítására; c) a jogszabályban, illetőleg saját szabályzataiban foglalt előírások betartásának folyamatos ellenőrzésére; valamint d) jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére. 231. § A Felügyelet a befektetési alapkezelő engedélyének megadásához előzetesen kikéri az Európai Unió másik tagállama illetékes felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt befektetési alapkezelő a) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás vagy hitelintézet leányvállalata; b) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás vagy hitelintézet anyavállalatának leányvállalata; c) ellenőrző részesedéssel rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban vagy hitelintézetben befolyásoló részesedéssel rendelkezik. 232. § (1) Nem szükséges a Felügyelet 230. § (3) bekezdése szerinti engedélye az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező intézmény által európai befektetési alap tekintetében végzett befektetési alapkezelési tevékenység folytatásához, illetőleg európai befektetési alap kezelése céljából létrehozott fióktelep létesítéséhez, ha a székhelye szerinti ország illetékes felügyeleti hatóságának európai befektetési alap kezelésére vonatkozó engedélyével rendelkezik. (2) A Magyarországon bejegyzett befektetési alapkezelő által az Európai Unió másik tagállamában európai befektetési alap kezelése céljából történő fióktelep létesítése, illetőleg európai befektetési alap kezelésére irányuló befektetési alapkezelési tevékenység határon át történő nyújtása esetében a 102-103. § előírásait kell alkalmazni. (3) Harmadik országbeli befektetési alapkezelő fióktelepe európai befektetési alap kezelését és magánnyugdíjpénztár számára vagyonkezelést nem végezhet. 233. § (1) A tevékenységre vonatkozó engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező az e törvényben és más jogszabályokban előírt feltételeknek nem felel meg, illetőleg a feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlő módon nem igazolta, valamint megtévesztő vagy valótlan adatot közölt. (2) A tevékenységre vonatkozó engedély iránti kérelmet fióktelep esetében a Felügyelet akkor is elutasítja, ha a) nincs érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás a Felügyelet és a kérelmező székhelye szerinti felügyeleti hatóság között, b) a kérelmező székhelye szerinti állam nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal, c) a kérelmező nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal, d) a kérelmező nem nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért, e) a kérelmező nem nyújtja be a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep-létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét, f) a kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai nem biztosítják a prudens, biztonságos működést, g) a kérelmező főirodája nem a székhelye szerinti országban van. 234. § (1) A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja, ha a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok megfelelő határidőn belül nem pótolhatók; b) a befektetési alapkezelő a befektetésijegy-tulajdonossal szemben fennálló nem vitatott tartozását az esedékességet követő három napon belül nem egyenlítette ki, illetőleg vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére nem nyújtana fedezetet; c) az engedéllyel rendelkező az engedélyezett tevékenységet hat hónapon belül nem kezdi meg vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja; d) az engedéllyel rendelkező a tevékenység folytatásával felhagy; e) az engedéllyel rendelkező a tevékenységre vonatkozó, az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi; f) a fióktelep alapítójának az adott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta; g) a befektetési alapkezelő a sajáttőke-feltöltési kötelezettségének a Felügyelet által előírt határidőben nem tett eleget; h) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg. (2) Az (1) bekezdés d), illetve e) pontja alapján a Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha az engedéllyel rendelkező az ügyfelével szemben fennálló elismert kötelezettségeinek eleget tett, vagy szerződéseinek teljesítését más befektetési alapkezelő átvállalta. A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a befektetési alapkezelő tevékenységét - az arra vonatkozó szabályok szerint - köteles folytatni. (3) A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt határozott időre felfüggeszti, ha az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, de azok megfelelő határidőn belül pótolhatók. 235. § (1) Befektetési alapkezelő kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaság vagy fióktelep formájában működhet. (2) A részvénytársasági formában működő befektetési alapkezelőre a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket, a fióktelep formájában működő befektetési alapkezelőre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) A befektetési alapkezelő jegyzett tőkéjének legkisebb összege - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - százmillió forint. (4) Ha a befektetési alapkezelő kétmilliárd forintot elérő vagy azt meghaladó értékben kezel magán-nyugdíjpénztári vagyont, saját tőkéjének legkisebb összege kettőszázötvenmillió forint és a kezelt magán-nyugdíjpénztári vagyon kettőmilliárd forintot meghaladó részének egy százaléka. Ha a befektetési alapkezelő saját tőkéje eléri az egymilliárd forintot, a kezelt magán-nyugdíjpénztári vagyon növekedésével a saját tőkét nem szükséges tovább növelni. (5) Fióktelep formájában működő befektetési alapkezelő esetében jegyzett tőke alatt dotációs tőkét kell érteni. (6) A befektetési alapkezelő irányítását a belföldön létesített főirodában kell biztosítani. (7) Fióktelep formájában működő befektetési alapkezelő európai befektetési alapot nem kezelhet és nem kaphat engedélyt a 229. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott tevékenység végzésére. 236. § (1) A befektetési alap kezelése során az alap kezelésének különös szabályait a 16. számú mellékletnek megfelelő kezelési szabályzatba kell foglalni, amely az alapkezelő és a befektetők közötti általános szerződési feltételeket tartalmazza. A befektető a befektetési jegyek vásárlásakor nyilatkozik arról, hogy ismeri a kezelési szabályzatban foglalt feltételeket. (2) Az alapkezelő az alap működtetése során a befektető érdekében a jogszabályoknak, működési szabályoknak és a mindenkor érvényes kezelési szabályzatnak megfelelően köteles eljárni. (3) A befektetési alapkezelő az egyenlő elbánás elve alapján köteles eljárni a befektetők tekintetében. (4) A kezelési szabályzatnak tartalmaznia kell minden olyan információt, amely lehetővé teszi a befektetési alap működésének, befektetési elveinek és kezelésének megítélését. (5) A nyilvános alap tájékoztatójában és kezelési szabályzatában foglalt feltételeket az alapkezelő egyoldalúan a Felügyelet engedélyével módosíthatja. Nem szükséges a Felügyelet engedélye a módosításhoz, amennyiben az a) az ügyfelet terhelő költségek egyoldalú csökkentését jelenti, b) a forgalmazási helyek számának növelését vagy csökkentését tartalmazza, ha az új forgalmazó ilyen tevékenységre Felügyeleti engedéllyel már rendelkezik, c) jogszabály-módosítás átvezetését jelenti, ha ez nem érinti az alap befektetési politikáját, kockázati jellegét, d) piaci vagy mérlegadatok frissítését szolgálja, e) az alapkezelő, illetőleg letétkezelő tisztségviselői körében, cégadataiban bekövetkezett változás átvezetését jelenti, f) az engedélyhez kötött változások esetében a Felügyelet az engedélyt korábban megadta. 237. § (1) A befektetési alapkezelő az alap kezelésével összefüggő tevékenységért kezelési díjat számíthat fel. (2) Az alapkezelő semmilyen díjat, illetve költséget nem terhelhet a nyilvános befektetési alapra, ha az alap átlagos saját tőkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát, mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát. A mentes időszakban felmerülő költségek utólagosan sem terhelhetők az alapra. 238. § (1) A befektetési alapkezelő az alapkezelési tevékenység végzése során mindig az alap nevében jár el. (2) A befektetési alapkezelő a befektetési eszközök, illetőleg az ingatlanok vételével és eladásával kapcsolatosan a megbízók javára összesítetten vagy külön-külön is eljárhat. 239. § (1) A befektetési alapkezelő egymástól elkülönítetten több befektetési alapot is létrehozhat és kezelhet. (2) A befektetési alapkezelő a befektetési alapok és az ügyfelek vagyonát a saját vagyonától elkülönítetten köteles kezelni és nyilvántartani. (3) A befektetési alapkezelő által kezelt portfólióban lévő eszközök nem képezik az alapkezelő tulajdonát. (4) A befektetési alapkezelő az általa kezelt vagyonról befektetési alaponként és ügyfelenként elkülönített nyilvántartást köteles vezetni. (5) A befektetési alapkezelő az általa kezelt alap javára nem szerezhet egyetlen kibocsátóban sem nyilvános vételi kötelezettséget eredményező befolyást. (6) Ingatlanalap kezelése esetén a befektetési alapkezelő köteles az alap portfóliójában lévő ingatlanokra teljes körű vagyonbiztosítást kötni. 240. § (1) Befektetési alapkezelő a befektetési alap átadására kizárólag más befektetési alapkezelő részére jogosult. (2) A nyilvános befektetési alap átadására a Felügyelet engedélyével és az átadásról szóló nyilvános tájékoztatás alapján kerülhet sor. Zártkörű befektetési alap átadására a Ptk. tartozás-átvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. (3) A befektetési alapkezelő a befektetési tevékenység végzéséhez kizárólag olyan alvállalkozót vehet igénybe, amely Magyarországon székhellyel rendelkező társaság esetén rendelkezik a 81. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott tevékenységre vonatkozó engedéllyel, illetve külföldön székhellyel rendelkező társaság esetén rendelkezik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet valamelyik tagállamának hasonló tevékenység feljogosítására vonatkozó engedélyével. (4) A befektetési alapkezelő az általa harmadik féltől igénybe vett befektetési alapkezelési tevékenységért mint sajátjáért felel, az ettől eltérő kikötés semmis. 241. § A befektetési alapkezelő az alap hozamára vonatkozó ígéretet kizárólag a tőke megóvására vonatkozó ígérettel együtt tehet. Az ígéretet köteles bankgaranciával biztosítani. Összeférhetetlenségi szabályok 242. § (1) A befektetési alapkezelő vezető tisztségviselője, vezető állású dolgozója, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban részt vevő alkalmazottja nem lehet közvetlenül a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja a) a letétkezelőnek; b) a befektetési döntések végrehajtásában közreműködő szolgáltatónak, így különösen a befektetési szolgáltatónak, az ingatlanértékelőnek, ingatlanforgalmazónak, másik befektetési alapkezelőnek, valamint c) a befektetési alapkezelő ügyfelének. (2) Az a személy, aki esetében az előzőekben meghatározott összeférhetetlenség merül fel, köteles azt haladéktalanul a Felügyeletnek bejelenteni és az összeférhetetlenséget haladéktalanul megszüntetni. A befektetési jegy 243. § (1) A befektetési jegy kötelező tartalmi kellékei: a) a befektetési alap megnevezése; b) a befektetési alap fajtája (zárt végű, nyílt végű), típusa (nyilvános vagy zártkörű), futamideje; c) a befektetési jegy névértéke, értékpapír kódja és sorszáma; d) a tulajdonos neve; e) a tulajdonosnak, illetve a birtokosnak a befektetési jegyhez fűződő, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott jogai; f) a kibocsátás időpontja; g) az alap kezelését végző befektetési alapkezelő cégneve és székhelye; h) az alap kezelését végző befektetési alapkezelő cégszerű aláírása. (2) A dematerializált befektetési jegy forgalomba hozatalához kiállított okirat a 7. § (2) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott adatokat nem tartalmazza. (3) A befektetőt a tulajdonában lévő befektetési jegy mennyisége után a felosztott hozam olyan arányban illeti meg, ahogy befektetési jegyei összesített névértéke a hozam felosztásakor forgalomban lévő befektetési jegyek összesített névértékéhez viszonyul. A befektetési jegyek kibocsátása, forgalomba hozatala 244. § (1) A befektetési jegy kibocsátására, forgalomba hozatalára az e törvény Második Részében foglalt rendelkezéseket az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A dematerializált formában előállított befektetési jegyeket a befektetési alapkezelő kezdeményezésére az általa megállapított értéknappal a központi értéktár keletkezteti, illetve törli. Nyílt végű befektetési alap által kibocsátott dematerializált formában előállított befektetési jegy esetében a központi értéktár naponta állítja elő, illetve vonja ki a forgalomból a befektetési jegyeket az alapkezelő utasítása alapján. (3) A befektetési jegy tulajdonosát a jegyzési időszak kivételével nem illeti meg a 41. §-ban meghatározott elállási jog. (4) Egy befektetési alap nevében kizárólag azonos névértékű és azonos jogokat megtestesítő befektetési jegyek bocsáthatók ki. 245. § (1) A befektetési jegy nyilvános forgalomba hozatalának feltétele, hogy az alapkezelő a 17. számú mellékletnek megfelelő tartalommal nyilvános tájékoztatót, illetve a 16. számú mellékletnek megfelelő tartalommal kezelési szabályzatot és a 18. számú mellékletnek megfelelő tartalommal rövidített tájékoztatót tegyen közzé. (2) A befektetési jegyek zárt körben történő értékesítésének feltétele, hogy az alapkezelő a 16. számú mellékletnek megfelelő tartalommal kezelési szabályzatot tegyen hozzáférhetővé lehetséges befektetői számára. A nyílt végű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyek folyamatos forgalmazása 246. § (1) A befektetési jegyeknek a befektetők felé való értékesítésére az alapkezelő forgalmazót bíz meg. (2) A forgalmazó a befektetési jegyek értékesítésére ügynököt vehet igénybe. A forgalmazó az ügynök tevékenységéért a befektetők felé, mint sajátjáért felel. 247. § (1) Az alapkezelő - a forgalmazó útján - a nyilvános nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyekre a pénztári órák alatt azonnal köteles visszaváltási megbízást elfogadni és ingatlanalap esetén legfeljebb kilencven forgalmazási napon belül teljesíteni. Értékpapíralap esetén a befektetési jegy visszaváltásakor figyelembe vett nettó eszközérték legfeljebb a visszaváltási igény bejelentését követő harmadik forgalmazási napon érvényes nettó eszközérték lehet. A visszaváltásnál figyelembe vett nettó eszközérték megállapítását és a kifizetés napját az alap kezelési szabályzata tartalmazza. (2) A nyilvános nyílt végű befektetési jegyet a forgalmazó köteles minden munkanapon forgalmazni, kivéve a Felügyelet által engedélyezett zárva tartást és a forgalmazás felfüggesztésének esetét. (3) A nyílt végű befektetési jegyek forgalmazási árának alapja az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték. A folyamatos forgalmazás során a befektető terhére eladási, illetve visszaváltási (vételi) jutalék számítható fel, amely - részben vagy egészben - az alapot, a forgalmazót vagy az alapkezelőt illetheti. A jutalék mértékéről a befektetőt előzetesen tájékoztatni kell. (4) A befektetési jegy eladása és visszaváltása, valamint a felosztott hozam kifizetése a forgalmazó feladata. Az értékesítésért kizárólag a forgalmazó felel. 248. § A befektetési jegy első alkalommal történő értékesítésekor az alap kezelési szabályzatát a befektetőnek térítésmentesen át kell adni. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának felfüggesztése 249. § (1) A nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy folyamatos forgalmazását az alapkezelő kizárólag elháríthatatlan külső ok miatt, a befektetők érdekében az alábbi rendkívüli esetekben, a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett felfüggesztheti, ha a) az alap nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen ha az alap saját tőkéje több mint tíz százalékára vonatkozóan az adott értékpapírok forgalmát felfüggesztik, vagy b) a forgalmazástechnikai feltételei legalább a forgalmazási helyek felén nem adottak. (2) A forgalmazást a kiváltó ok megszűnésével vagy a Felügyelet felhívására haladéktalanul folytatni kell. 250. § A befektetési jegyek folyamatos forgalmazását fel lehet függeszteni, ha a befektetési alap megszüntetését, illetve beolvadását jóváhagyó felügyeleti engedély ezt tartalmazza. 251. § A Felügyelet meghatározott időre, de legfeljebb tíz napra felfüggesztheti a befektetési jegy folyamatos forgalmazását, ha az alapkezelő nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének vagy ha azt a befektetők érdekeinek védelme egyébként szükségessé teszi. Külföldön kibocsátott kollektív befektetési értékpapírok belföldi forgalomba hozatala és folyamatos forgalmazása 252. § (1) A külföldön kibocsátott kollektív befektetési értékpapírok nyilvános belföldi forgalomba hozatalára és forgalmazására e törvény VI. Fejezetének előírásait kell alkalmazni azzal, hogy a külföldi befektetési alap, illetőleg más kollektív befektetési forma köteles megfelelni az e részben meghatározott tájékoztatási követelményeknek, ideértve a folyamatos forgalmazáshoz készült tájékoztató tartalmi felépítésére és rendszeres közzétételére vonatkozó előírásokat is. A magyar ügyfelek tájékoztatását magyar nyelven kell biztosítani. (2) A Felügyelet a külföldi kollektív befektetési értékpapír nyilvános folyamatos forgalmazását felfüggeszti, ha az nem felel meg az (1) bekezdésben előírt szabályoknak. A Felügyelet a folyamatos forgalmazást megtilthatja, ha a felfüggesztést követően harminc napon belül a folyamatos forgalmazás törvényi feltételei nem állnak helyre, illetve amennyiben második ízben kerülne sor a forgalmazás felfüggesztésére. Befektetési alapok létrejötte 253. § (1) A befektetési alap - az alapkezelő kérelmére - a Felügyelet által történő nyilvántartásba vétellel jön létre. A nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolni kell a letétkezelő által kiállított igazolást arról, hogy a tájékoztatóban, illetőleg a kezelési szabályzatában meghatározott saját tőkét a befektetők befizették, illetve ingatlan apport esetében az ingatlant az alap rendelkezésére bocsátották. A saját tőke eredményes befizetését követően az alapkezelő köteles haladéktalanul intézkedni a befektetési alap nyilvántartásba vétele iránt. (2) Ha a befektetési alap saját tőkéjének összegyűjtésére nyitva álló időn belül nem sikerült a tőkét összegyűjteni, a forgalmazó a kezelési szabályzatban meghatározott időtartam lejártát követő öt napon belül köteles a befektetők által befizetett teljes összeget visszafizetni. (3) Befektetési alapot nyílt végű vagy zárt végű, értékpapír- vagy ingatlanalapként, nyilvánosan vagy zártkörűen lehet létrehozni. Az értékpapíralapokon belül különleges alapok, európai befektetési alap, alapokba befektető befektetési alap, származtatott ügyletekbe befektető befektetési alap és indexkövető befektetési alap is létrehozható. Európai befektetési alap csak nyilvános, nyílt végű alap lehet. 254. § (1) A nyilvános módon létrehozott befektetési alap legkisebb induló saját tőkéje: a) értékpapíralap esetén kettőszázmillió forint; b) ingatlanalap esetén egymilliárd forint. (2) A zárt körben létrehozott befektetési alap legkisebb induló saját tőkéje a) értékpapíralap esetében egyszázmillió forint; b) ingatlanalap esetén ötszázmillió forint. (3) A zártkörű ingatlanalap befektetési jegyei ingatlanapport ellenében is jegyezhetőek. Az apportálandó ingatlanokat részletesen be kell mutatni az alap kibocsátási tájékoztatójában. Az apportálandó ingatlanok értékét az alap könyvvizsgálója és az ingatlanértékelője együttesen állapítja meg. Az apport összértéke nem haladhatja meg az alap legkisebb induló tőkéjének ötven százalékát. Befektetési alap megszűnése 255. § A befektetési alap a Felügyelet által vezetett nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A Felügyelet törli az alapot a nyilvántartásból a) a pozitív saját tőkéjű, határozott futamidejű alap futamidejének lejáratakor a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő nappal; b) a pozitív saját tőkéjű alap megszüntetésekor a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő nappal; c) a negatív saját tőkéjű alap megszüntetésekor a vagyon értékesítéséből származó ellenérték teljes kifizetésekor; d) más befektetési alapba történő beolvadás esetén a beolvadás napjával; e) a nyílt végű befektetési alap esetében az összes befektetési jegy visszaváltásakor, az utolsó befektetési jegy visszaváltása napját követő nappal. 256. § (1) Az alapkezelő jogutód nélküli megszűnésekor, illetőleg az alapkezelő tevékenységi engedélye visszavonásakor - ha az alapkezelést másik alapkezelő nem vállalja el - az alapot meg kell szüntetni. (2) A határozatlan futamidejű, pozitív saját tőkéjű befektetési alapot az alapkezelő a Felügyelet engedélyével megszüntetheti. (3) A nyilvános nyílt végű befektetési alapot az alapkezelő köteles megszüntetni, amennyiben az alap saját tőkéje három hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a húszmillió forintot. (4) Az alap megszüntetését a Felügyelet határozatban elrendeli, ha az alap saját tőkéje negatív. (5) A befektetési alap (1)-(4) bekezdés szerinti megszüntetését az alapkezelő, illetőleg a letétkezelő a megszüntetésről szóló felügyeleti határozat kézhezvételét, illetve a (3) bekezdésben foglalt időszak elteltét követő kettő munkanapon belül köteles közzétenni. (6) Az (5) bekezdés szerinti közzététel napjától a nyílt végű befektetési jegyek visszaváltását és eladását fel kell függeszteni. (7) Az alap hitelezői az (5) bekezdés szerinti közzététel napjától számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül jelenthetik be követeléseiket a letétkezelőnél. (8) Amennyiben a megszüntetési eljárás során az alap saját tőkéje a (7) bekezdés szerint bejelentett kötelezettségek figyelembevételével együtt negatívvá válik, akkor a letétkezelő köteles azt a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni. 257. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, az alap megszűnésekor felmerülő feladatokat az alapkezelő, az alapkezelő akadályoztatása, illetve felszámolása esetén pedig a letétkezelő köteles elvégezni. (2) A 255. § a)-c) pontjában foglalt esetben a portfólióban lévő befektetési eszközöket egy hónapon belül, az ingatlanokat három hónapon belül értékesíteni kell. (3) Pozitív saját tőkével rendelkező befektetési alap esetében a befektetési eszközök értékesítését az alapkezelő maga is elvégezheti. Ennek hiányában a befektetési eszközök értékesítésével befektetési szolgáltatót kell megbízni, amelynek bizományosi díja megszűnési költségként az alapot terheli. (4) Pozitív saját tőkével rendelkező ingatlanalap megszűnésekor az ingatlanok értékesítését az alapkezelő maga is elvégezheti. Ennek hiányában az értékesítéssel ingatlanforgalmazó céget kell megbízni. Az értékeléshez, illetve az értékesítéshez igénybe vett ingatlanforgalmazó cég által felszámított díj megszűnési költségként az alapot terheli. (5) A (2) bekezdésben meghatározott határidő a Felügyelet engedélyével egy alkalommal három hónappal meghosszabbítható. (6) Amennyiben az ingatlanalap portfóliójában lévő ingatlanokat a (2) bekezdésben meghatározott rendelkezésre álló időtartam alatt nem sikerül legalább az értékbecslő szervezet által meghatározott értéken értékesíteni, akkor az ingatlanokat nyilvános árverésen kell értékesíteni a letétkezelő és az értékbecslő szervezet felügyelete mellett. Az árverési felhívást az alap hivatalos közzétételi helyein az árverés időpontját legalább harminc nappal megelőzően meg kell jelentetni. (7) A befektetési alap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésből származó ellenérték befolyását, valamint a 256. § (6) bekezdésében foglalt határidő elteltét követően öt napon belül megszűnési jelentést kell készíteni, és a Felügyelethez benyújtani. A letétkezelő ezt követően tíz napon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére. A megszűnési jelentés - a 19. számú mellékletben foglaltakon túlmenően - legalább az éves jelentés kötelező tartalmi elemeit tartalmazza. A kifizetés megkezdéséről rendkívüli közleményt kell közzé tenni. (8) A befektetési alap eszközei értékesítéséből befolyt ellenértékből az alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőke a befektetőket befektetési jegyei névértékének az összes forgalomban lévő befektetési jegy névértékéhez viszonyított arányában illeti meg. (9) A befektetők részére kifizetendő összeget a letétkezelő elkülönített letéti számlán köteles tartani a befektetők részére történő kifizetésig, illetve az elévülési idő elteltéig. 258. § (1) Negatív saját tőkével rendelkező alap megszüntetését a Felügyelet által a Hpt. alapján létrehozott közhasznú társaság végzi. (2) A befektetési alap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésből származó ellenérték befolyását követően a közhasznú társaság a hitelezők követeléseit a Cstv. előírásai szerinti kielégítési sorrendben egyenlíti ki. A befektetési alapkezelő felszámolására vonatkozó különleges és eltérő szabályok 259. § (1) A befektetési alapkezelő felszámolása során a Cstv. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Befektetési alapkezelő társaság felszámolójának a bíróság csak a Felügyelet által a Hpt. alapján létrehozott közhasznú társaságot jelölheti ki. (2) A befektetési alapkezelő által kezelt portfóliókban lévő eszközök nem képezik a befektetési alapkezelő tulajdonát, az a befektetési alapkezelő hitelezőinek kielégítésére nem vehető igénybe. Befektetési alap átalakulása 260. § (1) Átalakulásnak minősül a befektetési alap fajtájának, típusának vagy futamidejének megváltoztatása. (2) Nyílt végű nyilvános befektetési alap nem alakulhat zárt végű nyilvános befektetési alappá. (3) Nyilvánosan létrehozott befektetési alap csak az összes befektető hozzájárulásával alakulhat át zártkörű befektetési alappá. (4) Zárt végű, határozott futamidejű befektetési alap nem alakulhat át zárt végű határozatlan futamidejű befektetési alappá. (5) Európai befektetési alap nem alakulhat át nem európai befektetési alappá. (6) Az alapkezelő az átalakulás indokát, napját és feltételeit tartalmazó tájékoztatót köteles a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtani. Az alapkezelő a Felügyeleti engedély megszerzését követően köteles az átalakulás tényét a befektetési alap hirdetményi lapjaiban, az átalakulás napját legalább harminc nappal megelőzően közzétenni. (7) A Felügyelet a befektetők érdekeinek védelme érdekében, különösen indokolt esetben az átalakulás feltételeit egyedileg is meghatározhatja. (8) Zártkörű befektetési alap az átalakulásáról kezelési szabályzatának módosításával a 265. § (3) bekezdése szerint határoz. Befektetési alapok beolvadása 261. § (1) Az alapkezelő nyilvános befektetési alapok esetén beolvadási tájékoztató felügyeleti jóváhagyásával és nyilvánosságra hozatalával kezdeményezheti befektetési alapok beolvadását. (2) Kizárólag hasonló befektetési politikával rendelkező, valamint azonos fajtájú és típusú alapok olvadhatnak egybe. Európai befektetési alap csak európai befektetési alappal olvadhat egybe. (3) A beolvadás során meg kell jelölni a jogutód alapot. Nyílt végű nyilvános befektetési alapnak nem lehet a jogutóda zárt végű befektetési alap. (4) Ha a jogutód alap határozott futamidejű, akkor a beolvadás napjától számított hátralévő futamideje nem haladhatja meg a beolvadó alap futamidejét, és nem lehet rövidebb egy naptári évnél. (5) Zártkörű befektetési alapok beolvadásához a befektetési jegy tulajdonosok írásos, egyhangú jóváhagyó nyilatkozata szükséges. 262. § (1) A beolvadásról szóló tájékoztatóban be kell mutatni a beolvadás indokát, a beolvadó alapok befektetési politikáját, a nettó eszközértékek és az egy jegyre jutó nettó eszközértékek alakulását, az értékelési szabályokat, a beolvadás határnapját, az átváltási névérték meghatározását, a beolvadás feltételeit és a befektetési jegy tulajdonosainak teendőit. A beolvadási tájékoztatónak tartalmaznia kell a jogutód befektetési alap e törvény szerinti teljes kezelési szabályzatát. (2) A jogutód befektetési alap alapkezelője a felügyeleti engedély megszerzését követően a beolvadás napját legalább harminc nappal megelőzően köteles a beolvadás tényét a beolvadó befektetési alap hirdetményi lapjaiban közzétenni. (3) A beolvadás értéknapján meg kell állapítani a beolvadó alap befektetési jegyeinek - a jogutód befektetési alap befektetési jegyének névértékére átszámított - egy jegyre jutó napi nettó eszközértékét. Az alapkezelő és a forgalmazó a jogutód befektetési alap befektetési jegyeit - az érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértékeknek megfelelő átváltási arányban - jóváírja a beolvadó befektetési alap befektetési jegy tulajdonosainak a forgalmazónál vezetett értékpapírszámláján. (4) A jogutód alapkezelő a beolvadásról, a befektetési alapok beolvadásának napjára érvényes portfóliójáról jelentést készít, melyet a beolvadást követő nyolc munkanapon belül köteles megküldeni a Felügyeletnek, valamint mind a jogutód, mind a jogelőd befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyek forgalmazási helyein a befektetők rendelkezésére bocsátani. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfóliókban lévő eszközök tételes felsorolását, azok értékét; az összesített nettó eszközértékeket; a befektetési jegyek darabszámát, az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket, az átváltási arányt. A jelentést a jogutód befektetési alap letétkezelője és könyvvizsgálója is aláírja. XXVI. Fejezet EGYES KÜLÖNLEGES SZABÁLYOZÁST IGÉNYLŐ BEFEKTETÉSI ALAPOK Zárt végű befektetési alapok 263. § (1) A zárt végű befektetési alapra forgalomba hozott befektetési jegy a befektetési alap futamidejének vége előtt nem váltható vissza. (2) A nyilvánosan működő zárt végű alapok esetében az alapkezelő köteles a befektetési alap létrehozatalát, illetve a nyilvánossá válását követő egy hónapon belül a befektetési jegy tőzsdei bevezetését kezdeményezni. Zártkörű befektetési alapra vonatkozó eltérő rendelkezések 264. § Befektetési alap zártkörű létrehozatalának minősül, ha a befektetési jegyek jegyzésére a 13. § alapján kerül sor. 265. § (1) A zártkörű befektetési alap létrehozatalakor az alapkezelő kezelési szabályzatot köteles készíteni. A zártkörű befektetési alap kezelési szabályzatának kötelező tartalmi elemeit a 16. számú melléklet tartalmazza. A kezelési szabályzatot a Felügyelet hagyja jóvá. (2) A Felügyelet által jóváhagyott kezelési szabályzatot a jegyzést megelőzően legalább hét nappal a kezelési szabályzatban felsorolt lehetséges befektetők részére hozzáférhetővé kell tenni. (3) A kezelési szabályzat módosításához a befektetésijegy-tulajdonosok írásos egyhangú jóváhagyó nyilatkozata szükséges. A módosított kezelési szabályzatot harminc nappal a hatálybalépést megelőzően tájékoztatásul meg kell küldeni a Felügyeletnek. (4) A zártkörűen kibocsátott befektetési jegyen és a kezelési szabályzatban az (5) bekezdés szerinti átruházási korlátozást fel kell tüntetni. (5) A zártkörűen kibocsátott befektetési jegy az alap nyilvánossá válásáig kizárólag a kezelési szabályzatban felsorolt személyek között ruházható át, illetőleg nyílt végű befektetési alap esetén kizárólag a felsorolt személyek számára forgalmazható. (6) Az alapkezelő a zártkörű befektetési alap kezelési szabályzatában a 266. §-ban valamint a 289-290. §-okban foglaltaktól eltérő módon határozhatja meg a befektetők részére nyújtandó rendszeres és rendkívüli, valamint a nettó eszközértékkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségeit. (7) Az alapkezelő a 358. § (2) bekezdésében foglalt előírástól eltérően az alap éves beszámolójának ellenőrzésére nem köteles könyvvizsgálót megbízni. Erre a tényre a kezelési szabályzatban fel kell hívni a befektetők figyelmét. XXVII. Fejezet A BEFEKTETÉSI ALAPOKRA VONATKOZÓ ÉRTÉKELÉSI ÉS BEFEKTETÉSI SZABÁLYOK A nettó eszközérték kiszámításának és közzétételének szabályai 266. § (1) A befektetési alap nettó eszközértékét a letétkezelő határozza meg. (2) Az alap nettó eszközértékét az alap eszközeire vonatkozó lehető legfrissebb piaci árfolyam-információk alapján kell meghatározni. (3) A nyílt végű befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket minden forgalmazási napra meg kell állapítani és közzétenni, valamint a forgalmazási helyeken befektetők számára hozzáférhetővé tenni. (4) A nettó eszközértéket és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket zárt végű értékpapír befektetési alap esetén legalább hetente, a zárt végű ingatlanalapok esetén pedig legalább kéthetente kell megállapítani és közzétenni. (5) A befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket naponta kell megállapítani és közzétenni, ha az alap portfóliója származtatott eszközöket is tartalmaz. (6) A nyilvános befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket a megállapítását követő két munkanapon belül közzé kell tenni. (7) Az alapkezelő az ingatlanalap tulajdonában lévő ingatlanok értékének rendszeres megállapításával saját szervezetétől független, ingatlanértékeléssel foglalkozó szervezetet köteles megbízni. A megbízás érvényességéhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges. Az alapkezelő által az ingatlanok értékének megállapításával megbízott szervezet meghatározza a) az ingatlan megvásárlásakor az ingatlanalap által kifizethető legmagasabb összeget, b) az ingatlan eladásakor az ingatlanalap által elfogadható legalacsonyabb összeget, c) az ingatlanalap tulajdonában lévő ingatlanok forgalmi értékét, valamint d) az építés alatt álló ingatlanok értékét, egyúttal ellenőrzi a kivitelezési terv teljesülését. (8) Az alapkezelő által az ingatlanok értékének megállapításával megbízott szervezet az értékelés során köteles ellenőrizni az ingatlan tehermentességét. (9) Az alapkezelő az ingatlanon értékváltozást eredményező kivitelezési munkálatok megkezdését köteles az értékbecslő szervezetnek két munkanapon belül bejelenteni. (10) Az alap portfóliójában lévő ingatlanok forgalmi értékét legalább háromhavonta, az építés alatt álló ingatlanok értékét legalább havonta kell megállapítani. (11) Azon befektetési eszközök esetében, amelyekre per folyik, illetve amelyekre harmadik fél számára jogot biztosító jog került bejegyzésre, az értékeléskor felhasznált módszert, illetve információkat dokumentálni kell. (12) Az alapkezelő köteles minden, a befektetési alap nettó eszközértékének megállapításához szükséges dokumentumot naponta megküldeni a letétkezelőnek. XXVIII. Fejezet ÁLTALÁNOS BEFEKTETÉSI SZABÁLYOK 267. § (1) A befektetési alap saját tőkéje kizárólag az alábbi eszközökben tartható: a) befektetési eszköz; b) bankbetét; c) deviza; d) ingatlan. (2) Ingatlant kizárólag az ingatlanalap szerezhet. 268. § (1) A befektetési alap egyetlen kibocsátóban sem szerezhet tíz százalékot meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni részesedést, illetve tíz százalékot meghaladó szavazati jogot megtestesítő értékpapírt. (2) E törvény eltérő rendelkezésének hiányában az egy kibocsátótól származó értékpapírok nem haladhatják meg a befektetési alap saját tőkéjének húsz százalékát, kivéve az OECD-tagállamok által kibocsátott állampapírt. (3) A befektetési alap nem szerezheti meg az egy kibocsátótól származó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok több mint húsz százalékát, kivéve az OECD-tagállamok által kibocsátott állampapírt. (4) Az OECD-tagállamok által kibocsátott azonos sorozatú állampapírok saját tőkére vetített összértéke - a 285. § (8) bekezdésében meghatározott kivétellel - nem haladhatja meg a befektetési alap saját tőkéjének harmincöt százalékát. 269. § (1) Az e törvényben meghatározott befektetési szabályoknak vásárláskor kell megfelelni, az egyes portfólióelemek ügyletkötéskori piaci értékének az alap ügyletkötéskori saját tőkéjére vetített aránya alapján. (2) Az alapkezelő köteles a befektetési korlátoknak megfelelő helyzetet harminc napon belül helyreállítani, ha e törvényben meghatározott befektetési korlátok az értékpapír forgalomba hozatalakor annak körülményei miatt előre nem látható okból nem évényesíthetők. (3) Ha az értékelési árak változása, illetve nyílt végű befektetési alap esetében a visszaváltások következtében a befektetési alapban valamely portfólióelem aránya jelentősen (több mint huszonöt százalékkal) meghaladja a törvényi előírást, az alapkezelő köteles értékpapíralap esetében harminc, ingatlanalap esetében száznyolcvan napon belül legalább a törvényben megengedett szintre csökkenteni az adott portfólióelem arányát. 270. § (1) Az alapkezelő az alap saját tőkéjét nem fektetheti be az alap által kibocsátott befektetési jegybe. (2) Az alapkezelő - a 277. § kivételével - az alap saját tőkéjét nem fektetheti be az általa kezelt másik befektetési alap által kibocsátott befektetési jegybe. Hitelfelvétel, eszközök megterhelése 271. § (1) Az alapkezelő a befektetési alap portfóliójában lévő eszközöket - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve - zálogjoggal vagy egyéb módon nem terhelheti meg, és a befektetési alap nevében kötvényt vagy más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. (2) Az alapkezelő a nyílt végű befektetési alap befektetési jegyeinek visszavásárlása céljából jogosult hitelt felvenni az alap nevében, az alap saját tőkéjének legfeljebb tíz százaléka erejéig, legfeljebb harmincnapos lejárati időszakra. Az alapkezelő jogosult a befektetési alap eszközei terhére az alap nevében óvadékot nyújtani a hitel fedezeteként. (3) Az alapkezelő az e törvényben előírt feltételekkel az értékpapíralap értékpapírjait legfeljebb a saját tőke harminc százaléka erejéig az alap nevében kölcsönadhatja. (4) Az alapkezelő az alap származtatott ügyleteihez jogosult az alap nevében az alap eszközei terhére óvadékot nyújtani. (5) Az alapkezelő kizárólag a származtatott termékekbe befektető alap, illetve zártkörű alap javára jogosult értékpapírt kölcsönbe venni. Az alapkezelő jogosult az elszámolóházon keresztül kölcsönvett értékpapírok fedezeteként az alap nevében az alap vagyona terhére óvadékot nyújtani. (6) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megvásárlását és a (3) bekezdésben foglaltakat kivéve az alapkezelő az alap eszközeinek terhére kölcsönt nem nyújthat és harmadik személy részére garanciát nem vállalhat. (7) Az óvadékba, illetve kölcsönbe adott - egyébként likvid eszköznek minősülő - értékpapír nem minősül a befektetési jegyek visszaváltását biztosító likvid eszköznek. (8) Az egyes értékpapírok saját tőkén belüli arányának számításakor figyelembe kell venni az alap nevében kölcsönadott értékpapírokat, nem vehető figyelembe azonban kölcsönvett értékpapír. (9) Az alapkezelő jogosult hozzájárulni a vevőt terhelő jelzálogjog bejegyzéséhez az ingatlan befektetési alap tulajdonában lévő, de érvényes adásvételi szerződés alapján értékesített ingatlan esetében, feltéve, hogy a jelzálogjog bejegyzését a teljes vételárhátralék kielégítése céljából a vevő részére bankhitelt nyújtó hitelintézet előzetesen írásban kéri, és a vételárhátralék összegének megfelelő hitelösszeget a hitelintézet közvetlenül az alap - letétkezelőnél vezetett - bankszámlájára utalja át. (10) Az alapkezelő nem adhat el olyan értékpapírt, amely nincs az alap tulajdonában. Származtatott ügyletekre vonatkozó szabályok 272. § (1) Az alapkezelő a befektetési alap nevében származtatott ügyletet kizárólag a kezelési szabályzatban megfogalmazott befektetési célok elérése érdekében köthet, befektetési eszközre, devizára, illetve ingatlanra. (2) Az alapkezelő a befektetési alap nevében csak olyan származtatott ügyletet köthet, amely a) csökkenti az egyes befektetésekből fakadó kockázatokat (fedezeti ügylet), b) csökkenti az alap befektetési céljainak megfelelő portfólió kialakításának költségeit (portfólió hatékony kialakítása), c) kockázatmentes bevételt eredményez (arbitrázs), vagy d) nyitott származtatott ügylet lezárását eredményezi. (3) A tőzsdén kívüli származtatott ügylet lejárata nem haladhatja meg a határozott futamidejű alap hátralévő futamidejét és - a hat hónapot meghaladó, határozott futamidejű zártvégű alap kivételével - legfeljebb hat hónap lehet. (4) A befektetési korlátokat az egyes értékpapírok 273. § szerinti nettó pozíciójára kell vonatkoztatni. (5) A befektetési korlátoknak való megfelelés szempontjából az értékpapírra, illetve indexre kötött határidős ügyleteket az alapul szolgáló eszköz piaci árfolyamán, az opciós szerződéseket pedig az alapul szolgáló eszköz piaci árfolyama és az opció deltatényezőjének szorzatán kell figyelembe venni. (6) Az összetett származtatott ügyleteket az alaptermékekre felbontva kell kezelni. (7) A tőzsdei határidős ügyleteket és a tőzsdén kívüli határidős ügyleteket az alapul szolgáló eszköz és az ügylet által generált fiktív vagy valós pénzáramlás összetételeként kell kezelni. (8) A nem forintban denominált pozíciókat az alapkezelési szabályzatban meghatározott árfolyamon forintra átszámítva kell figyelembe venni. 273. § (1) A devizák, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, valamint az azonos devizára, illetve befektetési eszközre és lejáratra szóló határidős ügyletek, opciók, opciós utalványok hosszú (rövid) pozícióinak a rövid (hosszú) pozíciókkal szembeni többlete az adott befektetési eszköz nettó pozíciója. (2) A befektetési alapkezelő az alap devizában, illetve befektetési eszközben meglévő nem származtatott hosszú (rövid) pozícióját az ugyanezen devizán, illetve befektetési eszközön alapuló rövid (hosszú) származtatott pozíciójával szemben, valamint a származtatott - ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévő - hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben nettósíthatja. (3) Ugyanazon alapul szolgáló értékpapíron meglévő pozíciók az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén nettósíthatók: 1. az értékpapírok kibocsátói, a névleges kamatláb, a lejárat időpontja megegyeznek, és 2. az értékpapírok ugyanazon devizában denomináltak. (4) Az átváltható értékpapír pozíciója nem nettósítható olyan értékpapír ellentétes pozíciójával, amelyre az értékpapír átváltható. (5) A befektetési alap nettó pozícióját devizanemenként is meg kell állapítani. A nettó nyitott deviza pozíció a következő elemek együttes összege: a) a nem származtatott ügyletekből eredő pozíció, b) a nettó határidős pozíció (a határidős devizaügyletek alapján fennálló követelések és fizetési kötelezettségek közötti különbség, ideértve a tőzsdei határidős devizaügyletek és a deviza swap ügyletek tőkeösszegét is), c) a felmerült - teljesen lefedezett -, de még nem esedékes jövőbeni bevételek/kiadások, d) az ugyanazon devizára kötött opciós ügyletek nettó delta kockázata (A nettó delta kockázat a pozitív és a negatív deltakockázatok abszolút értékének különbsége. Valamely opciós ügylet delta kockázata az alapul szolgáló deviza piaci értékének és az opció delta tényezőjének szorzata), e) egyéb, devizában denominált opciók piaci értéke. (6) Az indexre szóló származtatott ügylet nettósítható az indexkosárban szereplő értékpapírokkal, ha az értékpapírok összetétele legalább nyolcvan százalékban fedi az indexkosár összetételét. (7) A szállítási kötelezettséggel vagy annak vevő által választható lehetőségével járó rövid pozíció nem nettósítható nem-szállításos származtatott hosszú pozícióval. (8) A hitelfelvétel óvadékául szolgáló vagy kölcsönadott értékpapírok nem nettósíthatók származtatott rövid pozícióval. 274. § (1) A 278. §-ban foglalt kivétellel az alapkezelő nem köthet a befektetési alap javára olyan ügyletet, amely a 273. § szerinti nettósítási szabályok alkalmazásával rövid nettó pozíciót eredményezne, kivéve az értékpapírok egyedi kockázatára a 273. § (6) bekezdése szerint vállalt rövid nettó pozíciót. (2) A befektetési alapnak folyamatosan rendelkeznie kell a származtatott hosszú pozíciói összesített kötési árfolyama és a már befizetett változóletét különbsége száz százalékának megfelelő beszámítási értékű likvid eszközzel, a befektetési jegyek visszaváltását biztosító likvid eszközökön felül. A beszámítási érték a látraszóló vagy legfeljebb harminc napra lekötött bankbetét esetén megegyezik a betét összegével; egyéb likvid eszköz esetén pedig a likvid eszköz piaci értéke nyolcvanöt százalékával. (3) Az alapkezelő az alap nevében csak abban az esetben köthet kötvényen, illetőleg kamatlábon alapuló, a 272. § (2) bekezdésének b)-c) pontja szerinti származtatott ügyletet, ha az alap kezelési szabályzata korlátozza az alap portfóliója maximális hátralévő átlagos futamidejét. Az alap portfóliójának átlagos hátralévő futamideje a származtatott ügyletek figyelembevételével sem haladhatja meg a kezelési szabályzatban meghatározott értéket. (4) A származtatott ügyletek nem nettósított, összesített - a kezelési szabályzat szerint számított - piaci értéke nem haladhatja meg az alap saját tőkéjének a harminc százalékát. (5) A (4) bekezdés szerinti korlátba nem számítandó bele a) az árfolyamkockázat csökkentésére kötött származtatott ügylet; b) a hitelintézettel állampapírra kötött repóügylet. XXIX. Fejezet A NYILVÁNOS ÉRTÉKPAPÍR-BEFEKTETÉSI ALAPOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES ÉS ELTÉRŐ SZABÁLYOK 275. § A nyilvános értékpapír-befektetési alap saját tőkéje a 267. § (1) bekezdésében foglalt elemeken belül kizárólag az alábbi eszközökben tartható: a) tőzsdén vagy más elismert piacon jegyzett értékpapír; b) olyan értékpapír, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az adott értékpapír fél éven belüli, bármely az a) pont szerinti piacok valamelyikére történő bevezetésére, és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya; c) olyan, az a)-b) pontokban meghatározott feltételnek meg nem felelő tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, amelyre a vételt megelőző harminc napon belül folyamatosan legalább két befektetési szolgáltató nyilvános módon visszavonhatatlan vételi kötelezettséget jelentő árfolyamot tett közzé; d) az a)-b) pontokban meghatározott feltételnek meg nem felelő, legfeljebb kettő éves hátralévő futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír; e) állampapír; f) befektetési jegy, illetőleg kollektív befektetési értékpapír; g) bankbetét; h) deviza; i) származtatott termék. 276. § (1) Az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén vagy más elismert értékpapírpiacon jegyzett értékpapíroknak az alap saját tőkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata „b” sorában az alap típusa szerint meghatározott értéket, kivéve az OECD-tagállam által kibocsátott állampapírokat, a jelzálogleveleket és a (2) bekezdésben foglalt esetet. (2) Az OECD-tagállam által kibocsátott állampapírok és a jelzáloglevelek kivételével az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén vagy más elismert értékpapírpiacon jegyzett, megfelelő likviditással rendelkező értékpapíroknak az alap saját tőkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata „a” sorában az alap típusa szerint meghatározott értéket. Megfelelő likviditással rendelkezőnek minősül az a tőzsdén jegyzett vagy elismert értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír, amelynek az utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot. (3) Az (1) bekezdésben foglalt korlátot meghaladó (2) bekezdés szerinti értékpapírok saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata „d” sorában az alap típusa szerint meghatározott értéket. (4) Az OECD-tagállam által kibocsátott állampapírok kivételével az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén vagy más elismert értékpapírpiacon nem jegyzett értékpapíroknak az alap saját tőkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata „c” sorában az alap típusa szerint meghatározott értéket. (5) A (4) bekezdés szerinti értékpapírok saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata „e” sorában az alap típusa szerint meghatározott értéket. (6) A kollektív befektetési értékpapírok saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata „f” sorában az alap típusa szerint meghatározott értéket. (7) Az OECD-tagállam által kibocsátott azonos sorozatba tartozó állampapírok saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata „g” sorában az alap típusa szerint meghatározott értéket. (8) A jelzáloglevelek összértéke nem haladhatja meg az alap saját tőkéjének huszonöt százalékát. (9) Az (1)-(6) bekezdésben foglaltak szempontjából a nyilvános nyílt végű kollektív befektetési értékpapírokra a tőzsdén jegyzett értékpapírokra vonatkozó befektetési szabályokat kell alkalmazni. (10) A 275. § b) pontja szerinti értékpapírok aránya legfeljebb az alap saját tőkéjének tíz százaléka lehet. Befektetési alapba befektető alapra vonatkozó eltérő szabályok 277. § (1) A befektetési alapokba fektető befektetési alap portfóliójában kizárólag kollektív befektetési értékpapírokból és a befektetési jegyek folyamatos visszaváltása teljesítését biztosító likvid eszközök lehetnek. Az alapkezelő nem köthet származékos ügyletet a befektetési alapokba fektető befektetési alap nevében. (2) A nyilvános módon létrehozott, befektetési alapba fektető alap portfóliójában lévő, nyilvános, nyílt végű, értékpapír alapú kollektív befektetési értékpapírokat nem kell figyelembe venni a 268. § (1)-(2) bekezdésében és a 276. §-ban foglalt szabályok alkalmazása során. (3) Amennyiben a befektetési alapba fektető alap a saját tőkéjének legalább huszonöt százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni egyetlen befektetési alapba, illetve kollektív befektetési formába, akkor ezen befektetési alap befektetési politikáját és ezen alapot terhelő költségeket az alap kezelési szabályzatában ismertetni kell. Származtatott ügyletekbe befektető befektetési alapra vonatkozó eltérő szabályok 278. § (1) Származtatott ügyletekbe fektető befektetési alap nevében fel kell tüntetni a „származtatott alap” elnevezést. (2) Származtatott ügyletekbe fektető befektetési alap javára és terhére az alapkezelő a 267. §-ban felsorolt eszközökön túl tőzsdei árualapú származtatott ügyletet is köthet. Az ennek keretében létrejött ügylet ugyanakkor nem zárulhat fizikai teljesítéssel vagy közraktárjegy átadásával. (3) Származtatott ügyletekbe befektető befektetési alap esetében nem kell alkalmazni a 271. § (10) bekezdésében, a 272. § (2)-(3) bekezdésében, a 273. § (7) bekezdésében és a 274. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat. (4) Származtatott ügyletekbe fektető befektetési alap esetében a származtatott ügyletek összesített kötési értéke nem haladhatja meg sem az alap saját tőkéjét, sem a likvid eszközök árfolyamértékének a négyszeresét. (5) A származtatott ügyletekbe fektető befektetési alap származtatott ügylet, illetve kölcsön vett értékpapír eladása útján nettó eladási pozíciót vehet fel. Az adott eszközre vonatkozó kötelezetti eladási pozíciók összértéke legfeljebb harminc százalékkal haladhatja meg az eszköz portfólióban lévő mennyiségének és az erre szóló származtatott vételi jogosulti pozíciónak az összértékét. (6) A származtatott ügyletekbe fektető befektetési alapnak a befektetési jegyek visszaváltását biztosító likvideszközökön felül folyamatosan rendelkeznie kell a származtatott kötelezetti vételi pozíciói összesített érvényesítési árfolyama ötven százalékának megfelelő likvideszközzel. (7) Az e törvényben meghatározott befektetési korlátozásokat a nettó eladási pozíciók abszolút értékére is alkalmazni kell. Indexkövető befektetési alapra vonatkozó eltérő szabályok 279. § (1) Az indexkövető befektetési alap nevében szerepeltetni kell az indexkövető alap elnevezést. (2) Indexkövető befektetési alap esetében az index kosarát alkotó eszközökre vonatkozóan nem kell alkalmazni a 268. §-ban és a 276. §-ban foglalt szabályokat. (3) Indexkövető befektetési alap - az állampapír kivételével - csak az indexkosárban szereplő értékpapírokat tartalmazhat. (4) Az indexkövető befektetési alap portfóliójában szereplő értékpapírok súlya az egyes értékpapírok indexbeli súlyától legfeljebb öt százalékponttal térhet el. A rövidített tájékoztatónak és az alap kezelési szabályzatának tartalmaznia kell az egyes értékpapírok indexbeli súlyától való eltérésének maximális nagyságát. (5) Az alapkezelőnek az indexkövető befektetési alap kezelése során úgy kell eljárnia, hogy a kezelési szabályzatban meghatározott index teljesítményét a portfólió teljesítménye mindenkor hűen kövesse. (6) Az indexkövető alap csak olyan index leképezésére jöhet létre, amelynek értéke legalább egy éven keresztül folyamatosan közzétételre került. Az index folyamatos közzététele megszűnésének esetén az indexkövető alapot kilencven napon belül meg kell szüntetni, illetve át kell alakítani. A határidőt a Felügyelet egy alkalommal, legfeljebb hatvan nappal meghosszabbíthatja. Ingatlanalapokra vonatkozó eltérő befektetési szabályok 280. § (1) Az ingatlanalap portfóliója az ingatlanokon felül kizárólag látra szóló és lekötött bankbetétet, illetve a lejáratát tekintve egy évnél nem hosszabb futamidejű, OECD-tagállam által kibocsátott állampapírt tartalmazhat. (2) Az ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződések érvényességéhez a letétkezelő ellenjegyzése szükséges. A letétkezelő az adott ügyletet csak törvényességi szempontok szerint minősítheti, ellenjegyzése során nem köteles, illetőleg nem jogosult az alapkezelő döntését üzleti megfontolások szempontjából értékelni. 281. § (1) Az ingatlanforgalmazó alap portfóliójában egyetlen ingatlan értéke sem haladhatja meg az alap saját tőkéjének húsz százalékát. (2) Az építés alatt álló ingatlanok értékének aránya nem haladhatja meg az ingatlanforgalmazó alap saját tőkéjének tizenöt százalékát. 282. § (1) Ingatlanfejlesztő alap kizárólag zárt végű alapként hozható létre. (2) Az ingatlanfejlesztő alap portfóliójában egyetlen ingatlan értéke sem haladhatja meg az alap saját tőkéjének harminc százalékát. (3) Az építés alatt álló ingatlanok értékének aránya nem haladhatja meg az ingatlanfejlesztő alap saját tőkéjének hatvan százalékát. 283. § (1) A befektetési szabályok vonatkozásában egy ingatlannak minősül az ingatlan-nyilvántartásban egy helyrajzi számon (alszámon) nyilvántartott, önállóan forgalomképes ingatlan. (2) Az olyan egybefüggő (telek) ingatlan, amelynek önálló ingatlanokként történő megosztását az illetékes építési hatóság jogerősen elbírálta vagy azt a hatályos Részletes Rendezési Terv előírja, a befektetési szabályok szempontjából annyi ingatlannak minősül, ahány ingatlanra az megosztásra kerül. (3) Az olyan felépítmény, amelyre az albetétek létrehozására vonatkozó társasházi alapító okiratot a földhivatalba benyújtották, a befektetési szabályok szempontjából annyi ingatlannak minősül, ahány különböző albetét kialakításra kerül. (4) Építés alatt állónak minősül az a telekingatlan, illetőleg felépítmény, amelyen az ingatlanalap kizárólag saját kockázatára, saját nevére szóló építési engedély alapján kivitelezési munkát folytat, illetve végeztet és amelyre használatbavételi engedélyt még nem adtak ki. Az alap kizárólag olyan ingatlanon folytathat, illetve végeztethet kivitelezési tevékenységet, amelyre a használatba vételt követően teljesül az (1) bekezdésben meghatározott feltétel. Az európai befektetési alapokra vonatkozó eltérő szabályok 284. § (1) A befektetési alapkezelő kizárólag értékpapír-befektetési alap kezelésével foglalkozhat, ha európai befektetési alapot hoz létre, illetve működtet. (2) Az európai befektetési alap letétkezelője kizárólag magyarországi székhelyű, részvénytársasági formában működő hitelintézet lehet. (3) Az európai befektetési alap letétkezelője magyarországi székhelyű, részvénytársasági formában működő hitelintézet, vagy Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepe lehet. 285. § (1) Az európai befektetési alap olyan nyilvános, nyílt végű alap, amelynek saját tőkéje kizárólag a 275. § a)-b), e)-i) pontjában meghatározott eszközökbe fektethető be. (2) Az alapkezelő az európai befektetési alap tőkéjét kizárólag a hatékony portfóliókialakítás céljából vagy árfolyamkockázatok csökkentése érdekében helyezheti el származtatott eszközökbe. (3) Az európai befektetési alap - az (5)-(8) bekezdésben foglalt eltéréssel - saját tőkéjének legfeljebb tíz százalékát fektetheti be ugyanazon kibocsátó értékpapírjaiba. (4) Azon értékpapírok összesített értéke, amelyek kibocsátóinak értékpapírjaiból az európai befektetési alap saját tőkéjének öt százalékát meghaladó mennyiségű értékpapírral rendelkezik, nem haladhatja meg az európai befektetési alap saját tőkéjének negyven százalékát. (5) Az európai befektetési alap - a (8) bekezdésben foglalt eltéréssel - saját tőkéjének legfeljebb harmincöt százaléka fektethető be az Európai Unió valamely tagállama vagy olyan nemzetközi szervezet által kibocsátott vagy garantált értékpapírba, amelynek az Európai Unió tagállamainak többsége tagja. (6) Az európai befektetési alap saját tőkéjének legfeljebb huszonöt százaléka fektethető be egy kibocsátó által kibocsátott jelzáloglevélbe. (7) Az európai befektetési alapba csak olyan befektetési jegy vagy kollektív befektetési értékpapír helyezhető el, amelyet európai befektetési alap, illetve ennek az Európai Unió valamely tagállamában létrehozott megfelelője bocsátott ki. Az ilyen értékpapírok összesített értéke nem haladhatja meg az európai befektetési alap saját tőkéjének öt százalékát. (8) Az európai befektetési alap saját tőkéjének harmincöt százalékát meghaladó mértékben fektethet be az (5) bekezdésben meghatározott értékpapírokba, ha saját tőkéjét legalább hat különböző kibocsátásból származó értékpapírba helyezi, és egyetlen kibocsátásból származó értékpapír sem haladhatja meg a saját tőke harminc százalékát. A kezelési szabályzatban, a tájékoztatóban és valamennyi hirdetményben meg kell nevezni azokat a tagállamokat, amelyek állampapírjaiba saját tőkéjének harmincöt százalékát meghaladóan fektetett be vagy kíván befektetni. 286. § (1) Az európai befektetési alap nem szerezheti meg egy kibocsátó szavazati jogot biztosító részvényeinek olyan hányadát, amely jelentős befolyást biztosítana az alap számára. (2) Az európai befektetési alap egy kibocsátó szavazati jogot nem biztosító részvényeinek legfeljebb tíz százalékát szerezheti meg. (3) Az európai befektetési alap egy kibocsátó által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak legfeljebb tíz százalékát szerezheti meg. (4) A (3) bekezdésben foglalt korlátozást nem kell alkalmazni az állampapírok, illetőleg állam által garantált értékpapírok esetében. 287. § (1) Az európai befektetési alap befektetési jegye az Európai Unió valamennyi tagállamában forgalmazható. Az alapkezelő köteles gondoskodni arról, hogy az Európai Unió másik tagállamában megfelelő forgalmazó helyek álljanak rendelkezésre a befektetési jegyek eladására, visszavásárlására, a befektetési jegyek tulajdonosai számára történő kifizetések lebonyolítására. (2) Az alapkezelő köteles gondoskodni arról, hogy az európai befektetési alap kezelési szabályzata, valamint az európai befektetési alap által közzétett rendszeres és rendkívüli tájékoztató az adott ország hivatalos nyelvén a befektetők rendelkezésére álljon. (3) Ha egy európai befektetési alap befektetési jegyeit az Európai Unió másik tagállamában kívánja forgalmazni, erről értesíti a Felügyeletet és a másik tagállam illetékes hatóságát. Az Európai Unió másik tagállamának illetékes hatósága számára meg kell küldeni: a) a Felügyelet igazolását arra vonatkozóan, hogy a befektetési alap európai befektetési alap; b) az alap kezelési szabályzatát; c) a tájékoztatót; d) amennyiben rendelkezésre áll, a legutolsó éves beszámolót és az azt követő féléves jelentést; valamint e) azon megállapodásokat, amelyek igazolják, hogy a befektetési jegyek forgalmazása az adott tagállamban biztosított. (4) Az európai befektetési alap befektetési jegyeinek forgalmazása az Európai Unió másik tagállamában a (3) bekezdés szerinti értesítés elküldését követő két hónap elteltével kezdhető meg, kivéve, ha az érintett tagállam illetékes felügyeleti hatósága határozatban állapítja meg, hogy azok nem felelnek meg a törvényi előírásoknak. 288. § (1) Az Európai Unió másik tagállamában létrehozott európai befektetési alap, vagy annak megfelelő kollektív befektetési forma az általa kibocsátott kollektív befektetési értékpapírt - a Felügyelet előzetes értesítésével - Magyarországon forgalomba hozhatja. Ebben az esetben a 252. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kibocsátó köteles gondoskodni a forgalmazás feltételeinek folyamatos biztosításáról, illetőleg arról, hogy a kezelési szabályzat, a tájékoztató, a rendszeres és rendkívüli jelentés magyar nyelven a befektetők rendelkezésére álljon. (3) A Felügyelet a részére megküldött értesítés kézhezvételét követő két hónapon belül a forgalmazást megtilthatja, ha nem látja biztosítottnak a feltételek meglétét. XXX. Fejezet TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG Rendszeres tájékoztatási kötelezettség 289. § (1) Az alapkezelő legalább félévenként, a tárgyfélév (pénzügyi félév) lezárása után negyvenöt napon, tárgyév (pénzügyi év) lezárása esetén százhúsz napon belül köteles az általa kezelt befektetési alapról, egyenként a 21. számú mellékletben foglaltak szerinti jelentést elkészíteni, a Felügyeletnek megküldeni, az alapkezelőnél és a forgalmazónál a befektetők számára hozzáférhetővé tenni, továbbá a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen közleményben közzétenni a jelentés elkészültének tényét, megtekintésének helyét és idejét. A jelentések megtekintését a közlemény megjelenésétől számított legkésőbb hét nap elteltével kell lehetővé tenni a 37. § (4) bekezdésében meghatározott módon. (2) Az alapkezelő köteles havonta az általa kezelt befektetési alapok tekintetében, a hónap utolsó forgalmazási napjára vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján portfóliójelentést készíteni és a megállapítás napját követő tizedik forgalmazási naptól a forgalmazónál hozzáférhetővé tenni. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfólióbefektetési eszközfajták, illetve a befektetési politikájában részletezett egyéb kategóriák szerinti bemutatását, az elszámolt költségek felsorolását, az alap hitelfelvételét, a zárolt, illetőleg óvadékba adott eszközöket, a saját tőkét és az egy egységre jutó nettó eszközértéket. (3) A befektetési jegy esetében az 52. §-ban, az 53. §-ban és az 54. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat nem kell alkalmazni. Rendkívüli tájékoztatási kötelezettség 290. § Az alapkezelő az általa kezelt alapok működésére vonatkozóan köteles közzétenni és a befektetési jegyek forgalmazójánál hozzáférhetővé tenni: a) az átalakulási, beolvadási hirdetményt, legkésőbb harminc nappal az átalakulás, beolvadás hatálybalépése előtt; b) a befektetési szabályok változását, legkésőbb harminc nappal a hatálybalépés előtt; c) a futamidőnek határozottá alakítását, a határozott futamidő csökkentését, legkésőbb harminc nappal a hatálybalépés előtt; d) a befektetési jegy visszaváltásával kapcsolatos költség változását legkésőbb a hatálybalépés előtt öt nappal; e) a kezelési szabályzat egyéb módosítását legkésőbb a hatálybalépés napján; f) az alapkezelő engedélyének visszavonását, két munkanapon belül; g) a befektetési alapkezelési tevékenység átadását, legkésőbb tizenöt nappal a hatálybalépés előtt; h) a tőke és a felosztott hozam (amennyiben a felosztott hozam kifizetése a kezelési szabályzat szerint nem automatikus) kifizetésének idejét, módját, legkésőbb az esedékesség napján; i) a befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztését, illetve újraindítását, két munkanapon belül. j) az alapkezelővel szembeni felszámolás megindítását két munkanapon belül; k) a befektetési alap megszűnésekor a megszűnési jelentést, annak a Felügyelet részére történő benyújtásával egyidejűleg; l) az egy jegyre jutó nettó eszközérték (hozamfizetés esetét kivéve) az előző nettó eszközértékhez képest, illetve napi számítás esetén három értékelési napon belül bekövetkezett jelentős (húsz százalékot meghaladó) mértékű csökkenésének okát, legkésőbb a felmerülést követő két munkanapon belül. A Felügyelet tájékoztatása 291. § (1) Az alapkezelő a rendkívüli tájékoztatás esetein kívül a Felügyeletnek köteles bejelenteni: a) belföldi és külföldi fiókjának megnyitását és bezárását; b) egy részvényesének az alaptőkében öt százalékot meghaladó részesedését és az ilyen tulajdonos minden újabb részesedés szerzését vagy részesedésének csökkenését; c) a Felügyelet által adott engedélyben, illetve a jóváhagyott kezelési szabályzatban meghatározott feltételektől való eltérést; d) az alapkezelő által a befektetési alap javára történő hitelfelvételt; e) a nyílt végű befektetési alap esetében a befektetési jegyek visszavásárlásának ideiglenes felfüggesztését. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettséget az alapkezelő az a) pont esetében a döntést követő két napon belül, a b) pont esetében a szerződéskötést követő két napon belül, a c) pont esetében az eltéréstől számított kettő napon belül, a d) és e) pont esetében haladéktalanul köteles teljesíteni. 292. § A Felügyelet részére megküldendő jelentések részletes tartalmát, felépítését, az adatszolgáltatás módját külön jogszabály határozza meg. A tájékoztatásra vonatkozó egyéb szabályok 293. § (1) A befektetési alapra mint kibocsátóra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségeknek az alap nevében az alapkezelő köteles eleget tenni. (2) A befektetési alapról, az alapkezelőről szóló, a befektetőknek szánt minden olyan dokumentum, így különösen hirdetés, reklámanyag, szórólap, plakát tervezetét, amely a befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalával, forgalmazásával összefüggésbe hozható, a Felügyeletnek legkésőbb a befektetők részére való hozzáférés napjával be kell nyújtani. (3) A befektetési alapkezelő az elért hozam bemutatásánál, illetve közzétételénél a 15. számú mellékletben megfogalmazott elvek szerint köteles eljárni. (4) Tilos a tájékoztató és a kezelési szabályzat tartalmától eltérő adatok közlése, valamint a befektetési alap hozamára, tőkéjének növekedésére vonatkozó ígéret tétele a 241. §-ban foglalt esetek kivételével. 294. § (1) A befektető részére a befektetési jegy folyamatos forgalmazása során a rövidített tájékoztatót minden esetben, kibocsátáskor a tájékoztatót, a folyamatos forgalmazás során pedig a kibocsátási tájékoztatót, a féléves vagy az éves jelentést, valamint a legfrissebb portfóliójelentést a befektető kérésére át kell adni, illetve szóbeli és elektronikus értékesítés során fel kell hívni a befektető figyelmét, hogy hol érheti el a felsorolt dokumentumokat. (2) Az (1) bekezdésben foglalt dokumentumokat az alapkezelő ingyenesen köteles a befektető rendelkezésére bocsátani. XXXI. Fejezet A LETÉTKEZELŐ 295. § (1) Az alapkezelő az általa kezelt alap és portfólió-letétkezelésével Magyarországon bejegyzett, a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott „letétkezelés kollektív befektetések részére” pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező hitelintézetet köteles megbízni. A letétkezelői megbízási szerződés hatálybalépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges. (2) A letétkezelő tevékenysége során a befektetők érdekében jár el. (3) Az értékpapírszámla és a befektetéshez kapcsolódó pénzforgalmi számla vezetését az egyes alapok és portfóliók tekintetében kizárólag egyazon letétkezelő végezheti. (4) Befektetési alap részére végzett letétkezelés esetén a letétkezelő az alábbi feladatokat végzi: a) meghatározza a befektetési alap összesített és az egy jegyre jutó nettó eszközértékét; b) gondoskodik a befektetési alap összesített és egy jegyre jutó nettó eszközértékének közzétételéről, illetve a befektetők részére történő közléséről; c) ellenőrzi, hogy a befektetési alapkezelő megfelel-e a jogszabályokban és az alapkezelési szabályzatban foglalt befektetési szabályoknak; d) biztosítja, hogy az alap eszközeit érintő ügyletekből, valamint a befektetési jegyek forgalmazásából származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos határidőn belül az alaphoz kerüljön. (5) A befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok kizárólag a letétkezelőnél vagy az általa nyitott számlákon helyezhetők el, kivéve az óvadékba helyezett értékpapírok esetét. A fel nem használt óvadékot kizárólag a letétkezelőhöz vagy az általa nyitott számlára lehet szállítani, transzferálni. (6) A befektetési alap kezelése során az alapkezelő a letétkezelőnek adott megbízás felmondását és új letétkezelő megbízását a Felügyeletnek bejelenti. (7) Tevékenysége során a jogszabályokban, az alapkezelési szabályzatban foglalt bármilyen eltérésről, valamint az alap saját tőkéjének negatívvá válásáról a letétkezelő köteles írásban értesíteni az alapkezelőt, valamint a Felügyeletet. (8) A letétkezelő tevékenysége végzése során köteles visszautasítani a befektetési alapkezelő által adott minden olyan megbízást, amely ellentétes a jogszabályokkal, illetve az alapkezelési szabályzattal, és a befektetési alapkezelőt köteles a törvényes állapot helyreállítására felszólítani. Amennyiben a befektetési alapkezelő nem tesz meg mindent a jogszabályoknak és az alapkezelési szabályzatnak megfelelő állapot helyreállítása érdekében, úgy a letétkezelő haladéktalanul értesíti a Felügyeletet. 296. § (1) A letétkezelő e törvényben foglalt kötelezettségeinek nemteljesítéséből adódó károkért felel, az ettől eltérő kitétel semmis. (2) A letétkezelő tevékenysége végzése során közreműködőt, így különösen alletétkezelőt vehet igénybe, amelynek a cselekedeteiért és mulasztásáért, mint sajátjaként felel. Alletétkezelőként kizárólag az e törvény előírásainak megfelelő másik letétkezelő, illetve ennek külföldi megfelelője vehető igénybe. KILENCEDIK RÉSZ A TŐZSDE XXXII. Fejezet TŐZSDEI TEVÉKENYSÉG 297. § (1) Tőzsdei tevékenység a tőzsdei termék szervezett, szabványosított kereskedésének üzletszerű lebonyolítása. (2) Tőzsdei tevékenységet kizárólag tőzsde végezhet. (3) A tőzsdére a gazdasági társaságokról szóló törvényi rendelkezéseket, illetőleg fióktelep formájában működő tőzsde esetében az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 298. § (1) A tőzsde - a 335. § (5) bekezdésében foglalt eltéréssel - kizárólag tőzsdei tevékenységet, illetve azt segítő, kiegészítő tevékenységet folytathat. (2) Tőzsdei tevékenységet segítő, kiegészítő tevékenység különösen az a) elszámolóházi, b) oktatási, c) informatikai, d) kiadvány előállítási és terjesztési, e) adatszolgáltatási tevékenység. XXXIII. Fejezet A TŐZSDE ALAPÍTÁSÁNAK ENGEDÉLYEZÉSE 299. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges a tőzsde alapításához. (2) Tőzsde kizárólag dematerializált részvényekkel rendelkező részvénytársaság, illetőleg külföldi tőzsde fióktelepe formájában alapítható. (3) Tőzsde árualapú ügyletek, valamint deviza kereskedése esetén legalább egyszázötven millió, egyéb tőzsdei termék kereskedése esetén legalább ötszázmillió forint pénzben befizetett alaptőkével (jegyzett tőkével) alapítható. 300. § (1) A tőzsde alapítására vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell: a) a tőzsde alapító okiratát; b) a tőzsde alapításában részt vevő tulajdonosok megnevezését, az általuk képviselt tulajdonosi jog mértékét; c) a jegyzett tőke alapítók által történő befizetését igazoló dokumentumot; d) a szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjére vonatkozó, illetőleg a szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó tervezet bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza; e) az elszámolás biztosítására vonatkozó szerződések tervezetét; f) külföldi székhelyű kérelmező esetében nyilatkozatot a kérelmező kézbesítési megbízottjáról, aki csak Magyarországon bejegyzett ügyvéd, illetve ügyvédi iroda lehet; g) nyilatkozatot arról, hogy a tőzsde irányítása a Magyarországon létesítendő főirodában történik. (2) Ha az alapítók között olyan személy szerepel, aki (amely) az alapítás alatt lévő tőzsdében befolyásoló részesedést kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a) a cég alapító okiratát; b) a cég három hónapnál nem régebbi cégkivonatát, külföldi cég esetében az eredeti cégkivonatot és annak hiteles magyar nyelvű fordítását vagy igazolást arról, hogy a céget a vállalati (gazdasági) nyilvántartásba bejegyezték; c) a cégben befolyásoló részesedéssel rendelkező személy azonosítására alkalmas adatokat, illetőleg a büntetlen előéletére vonatkozó igazolást; d) természetes személy esetében a büntetlen előéletére vonatkozó igazolást; e) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az alapításban részt vevő személynek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs; f) nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy a jegyzett tőke befizetéséhez szükséges összeg az alapításban részt vevő személy törvényes jövedelméből származik; g) a gazdasági társaság előző három naptári évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját; h) nyilatkozatot arról, hogy milyen - az Szmt. szerinti - függő és jövőbeni kötelezettségei vannak; i) az alapító tulajdonosi szerkezetének, valamint azon körülményeknek a részletes leírását, amelyek miatt az alapító kapcsolatban álló személyek csoportjához tartozónak minősül, továbbá az irányító vállalat előző évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett; j) a kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez. (3) Ha az alapítók között befolyásoló részesedést szerezni kívánó külföldi székhelyű pénzügyi intézmény, biztosító intézet vagy befektetési vállalkozás van, az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez be kell nyújtani a székhely szerinti ország illetékes felügyeleti hatóságának igazolását, illetőleg nyilatkozatát arról, hogy a vállalkozás a prudens tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat betartva működik. (4) Alapítási engedély alapján a tőzsde létesítésével kapcsolatos tevékenység végezhető. 301. § (1) Fióktelep formájában működő tőzsde alapítása esetén a 300. § (1) bekezdésének a)-f) pontjaiban meghatározottakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a) a külföldi tőzsde alapító okiratát; b) a külföldi tőzsde székhelye szerinti felügyeleti hatóság igazolását arról, hogy a tőzsde a székhelye szerinti országban elismert piacként működik; c) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy a külföldi székhelyű tőzsdének a magyarországi és a székhelye szerinti államban lévő adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs; d) a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatóságának igazolását arra vonatkozóan, hogy a tőzsde irányítását végző főiroda a székhely szerinti államban van; e) a külföldi tőzsde előző három gazdálkodási évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját; f) az alapító tőzsde tulajdonosi szerkezetének, valamint azon körülményeknek a részletes leírását, amelyek miatt az alapító tőzsde kapcsolatban álló személyek csoportjához tartozónak minősül, továbbá az irányító vállalat előző évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett; g) a kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez; h) a fióktelep formájában működő tőzsde vezető állású személyének döntési jogkörét, valamint a kérelmező azon testületeit, amelyek hozzájárulása nélkül bizonyos döntések nem érvényesek; i) a székhely szerinti felügyeleti hatóság nyilatkozatát arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezető állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, illetőleg ellátásával kapcsolatban. (2) Fióktelep formájában működő tőzsde alapítási engedélyét a Felügyelet abban az esetben adja meg - az (1) bekezdésben és 300. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése mellett, ha a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a külföldi kérelmező székhelye szerinti felügyeleti hatóságok között; b) a külföldi kérelmező székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal; c) a külföldi kérelmező rendelkezik az e törvényben meghatározott szabályzatokkal; d) a külföldi kérelmező nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért. e) a külföldi kérelmező benyújtja a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájárulását vagy tudomásulvételét tartalmazó nyilatkozatát; f) a külföldi kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják a kérelmező prudens, biztonságos működését. (3) Fióktelep esetében jegyzett tőke alatt a dotációs tőkét kell érteni. 302. § (1) Nem szükséges a Felügyelet engedélye az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező tőzsde fióktelepének létesítéséhez. (2) Ha az alapítani kívánt tőzsde az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező tőzsde, hitelintézet vagy befektetési vállalkozás leányvállalata, a 95. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. (3) Magyarországon székhellyel rendelkező tőzsde által az Európai Unió másik tagállamában létesíteni kívánt fióktelep esetében a 102. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. (4) A Felügyelet az Európai Bizottságnak bejelenti a Magyarországon székhellyel rendelkező elismert tőzsdéket. A tőzsdei tevékenység engedélyezésének feltételei 303. § (1) A tőzsdei tevékenység végzéséhez a Felügyelet engedélye szükséges. A Felügyelet az engedélyt tőzsdei termékenként vagy a tőzsdei termékek vonatkozásában együttesen adja meg. (2) Tőzsdei tevékenység folytatására jogosító engedélyt a kérelmező akkor kaphat, ha igazolja, hogy a) legalább tizenöt befektetési szolgáltatóval, illetőleg árutőzsdei szolgáltatóval előszerződést kötött a tőzsdei kereskedővé válásról; b) rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel; c) a tőzsdei kereskedelem elszámolása biztosított; d) rendelkezik olyan, legalább hároméves üzleti tervvel, mely alapján stabil, megbízható működése vélelmezhető; e) rendelkezik az e törvény által támasztott követelményeket kielégítő, a Felügyelet által jóváhagyott szabályzatokkal; f) káreseményenként legalább százmillió forintos felelősségbiztosítással rendelkezik. (3) A Felügyelet a (2) bekezdés b), illetve c) pontja tekintetében a tőzsde által alkalmazni kívánt kereskedési, illetve elszámolási rendszerhez mért feltételek meglétét vizsgálja. (4) A tőzsde működését a Felügyelet engedélye alapján kezdi meg. 304. § A tőzsdei tevékenység végzésére szóló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell: a) a leendő tőzsdei kereskedőkkel kötött előszerződéseket; b) a végezni kívánt tőzsdei tevékenység részletes bemutatását, különösen a tőzsdei termékek felsorolását, az ügylettípusokat, a kereskedési technikákat, az elszámolási technikát, módszereket, az adatrögzítési, adatmentési, adatvédelmi megoldásokat; c) a 303. § (2) bekezdés b) és c) pontjai elbírálhatósága érdekében rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök részletes leírását, számítógépes kereskedési rendszer esetén a próbafuttatások eredményeit, melyből megállapítható, hogy a kérelmező 1. által üzemeltetett kereskedési rendszer biztosítja, hogy a tőzsdei kereskedők a kereskedésben való részvétel során azonos szolgáltatásokat azonos feltételekkel vehessenek igénybe, 2. által üzemeltetett kereskedési rendszer biztosítja a tisztességes, rendezett, megbízható és átlátható ajánlattételi rendet és áralakulást, a piaci viszonyok folyamatos nyomon követhetőségét, lehetővé teszi a tőzsde vagy a Felügyelet 325-329. §-okban meghatározott intézkedéseinek végrehajtását, 3. biztosítja a tőzsdei ajánlatok és üzletkötések rögzítését, megőrzését, illetve a tőzsdei adatok nyilvánosságra hozatalát; 4. adatkezelése megfelel a biztonságos adatvédelem feltételeinek; 5. informatikai rendszere alkalmas a tőzsdei ügyletek elszámolására (amennyiben a tőzsdei ügyletek elszámolása nem a tőzsde által történik, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel kötött megállapodást kell benyújtani); d) szabályzatait; e) üzleti tervet a működés első három évére vonatkozóan; f) a felelősségbiztosításról szóló szerződést; g) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a tevékenységét mikor kívánja megkezdeni; h) a vezető állású személyek megnevezését, valamint mindazon okiratokat, dokumentumokat, nyilatkozatokat, melyek alapján a 311. § és a 356. § előírásainak való megfelelésük megállapítható. 305. § A tőzsdei tevékenység végzésére engedélyt kapott tőzsdét a Felügyelet „elismert piacként” tartja nyilván. 306. § A tőzsdei tevékenységre kiadott engedélyt a Felügyelet visszavonja, ha a) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg; b) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és azok megfelelő határidő elteltével nem pótolhatók; c) a tőzsde az engedélyezett tevékenységet hat hónapon belül nem kezdi meg, vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja; d) a tőzsde a tevékenység folytatásával felhagy; e) a tőzsde a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és más jogszabályokban meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi; f) olyan körülmény áll fenn, amely miatt a tőzsde működése súlyosan veszélyezteti vagy sérti a befektetők, illetve a tőzsdei kereskedők érdekeit, akadályozza a pénz- és tőkepiac megfelelő működését; g) a fióktelepformában működő tőzsde létesítőjének tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta. XXXIV. Fejezet A TŐZSDE TULAJDONOSAIRA ÉS A TULAJDONSZERZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 307. § (1) Tőzsde jegyzett tőkéjében egy tulajdonosnak sem a közvetlen, sem a közvetett tulajdoni hányada nem haladhatja meg a tíz százalékot, és egyetlen tulajdonos sem rendelkezhet tőzsdében tíz százalékot meghaladó szavazati joggal. (2) Tőzsdében a (3) bekezdésben meghatározott részesedéssel rendelkező tulajdonos olyan személy lehet, aki (amely) elfogultságtól mentesen, az általános piaci érdekeket szem előtt tartva képes irányítani, illetve befolyásolni - mind szakmai, mind pénzügyi, gazdálkodási szempontból - a tőzsde megbízható, stabil, versenysemleges működését, és akivel szemben nem áll fenn a 357. §-ban meghatározott kizáró ok. (3) Köteles a Felügyelettől előzetesen engedélyt kérni, aki tőzsdében úgy kíván részesedést szerezni vagy azt úgy kívánja módosítani, hogy közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése, illetve szavazati joga elérje az öt, illetőleg a tíz százalékot. (4) A tőzsde - a (3) bekezdésben meghatározott részesedéssel rendelkező - tulajdonosa a tulajdon-, illetőleg a szavazati joghoz kapcsolódó jogokat és előnyöket csak a Felügyelet engedélyével, az engedélyben foglalt mértékig gyakorolhatja. (5) A (3) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemhez mellékelni kell: a) a kérelmező természetes vagy jogi személy megnevezését; b) a megszerezni kívánt részesedés mértékét, arányát; c) jogi személy társasági szerződését, alapító okiratát, alapszabályát, harminc napnál nem régebbi cégkivonatát; d) a kérelmezőnél vezető tisztségviselői beosztásban lévő személy tekintetében a 357. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok megítéléséhez szükséges tényeket és a 357. § (4) bekezdésében meghatározott büntetőeljárással kapcsolatos nyilatkozatot; e) nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy a tulajdonszerzéshez szükséges összeg a vásárolni szándékozó személy törvényes jövedelméből származik; f) a kérelmező közvetlen és közvetett tulajdonában álló egyéb vállalkozások megjelölését; g) természetes személy esetében a büntetlen előéletet bizonyító okiratot. (6) A tulajdonszerzésre adott felügyeleti engedély harminc napig hatályos. Az engedély hatálya különösen indokolt esetben egy alkalommal további harminc napra meghosszabbítható. (7) Ha a tőzsde tulajdonosa szavazati jogát törvény rendelkezése alapján nem gyakorolhatja, szavazati jogát a határozatképesség megállapításánál számításon kívül kell hagyni. 308. § (1) A tőzsdében a 307. § (3) bekezdésében meghatározott részesedéssel rendelkező személy kettő napon belül köteles a Felügyeletnek és a tőzsdének bejelenteni, ha a) befolyásoló részesedését teljes egészében megszüntette vagy b) tulajdoni részarányát úgy módosította, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga az öt, illetőleg tíz százalékos határérték alá csökkent. (2) A bejelentésnek - az (1) bekezdés b) pontja esetében - tartalmaznia kell a fennmaradó tulajdoni részesedést, illetve a szavazati jog mértékét. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott személy a cégbírósághoz való bejelentéssel egyidejűleg köteles a Felügyeletnek bejelenteni, ha új vezető tisztségviselőt választott. 309. § (1) A tőzsdében tulajdont szerző személy hét napon belül köteles a tőzsdét értesíteni a 307. § (3) bekezdésében meghatározott részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról. (2) A tőzsde öt munkanapon belül a Felügyeletnek bejelenti, ha tudomást szerez a 307. § (3) bekezdésében meghatározott arányú részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról. A bejelentéssel egyidejűleg ezen információt a közzététel szabályai [37. § (4) bekezdés] szerint nyilvánosságra hozza. 310. § (1) A Felügyelet megtagadja a tőzsdében történő részesedés szerzését, illetőleg a 307. § (3) bekezdésében meghatározott tulajdoni arányt elérő, illetve meghaladó tulajdonrész utáni jogok, illetve előnyök gyakorlására az engedély megadását, ha a kérelmező (ideértve tulajdonosának vagy vezető tisztségviselőjének) a) tevékenysége, illetve a tőzsdére gyakorolt befolyása veszélyezteti a tőzsde független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását vagy b) üzleti tevékenységének, illetőleg kapcsolatainak jellege vagy a más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a felügyeleti tevékenységet akadályozza. (2) Az engedélyt kérő személy vagy tulajdonosának, vezető tisztségviselőjének tevékenysége, illetve a tőzsdére gyakorolt befolyása különösen akkor veszélyezteti a tőzsde független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását, ha a) pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képező részesedésszerzés nagyságához viszonyítva nem minősíthető megfelelőnek, vagy b) nem bizonyítható a részesedésszerzéshez felhasznált pénzeszközök eredetének törvényessége, vagy a pénzeszközök tulajdonosaként megjelölt személy adatainak valódisága, illetve c) természetes személy esetén a 357. § (1) bekezdésben foglalt kizáró ok áll fenn. (3) Ha az engedély megtagadására okot adó körülmény nem áll fenn, de a jogi személy kérelmező befolyásoló részesedéssel rendelkező természetes személy tulajdonosa, vezető tisztségviselője ellen, illetve a természetes személy kérelmező ellen a 357. § (4) bekezdésében meghatározott büntetőeljárás van folyamatban, a Felügyelet az engedélyezési eljárást felfüggeszti a büntetőeljárás befejezéséig. A Felügyelet az eljárást a büntetőeljárás jogerős lezárását követően folytatja. (4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott tény, illetőleg körülmény ellenőrzése érdekében a Felügyelet az (1)-(2) bekezdésben felsorolt személyektől törvény felhatalmazása alapján kezelhető adatot, illetve tájékoztatást kérhet. (5) Ha az engedély megadásának feltételei már nem állnak fenn, a Felügyelet a jogellenes állapot megszüntetéséig, illetve a feltételek meglétének ismételt igazolásáig a tulajdonos szavazati jogának gyakorlását felfüggeszti. XXXV. Fejezet ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG 311. § (1) A tőzsdével munkaviszonyban álló személy és annak közeli hozzátartozója nem lehet a tőzsde tulajdonosánál, illetve tőzsdei kereskedőnél vezető állású személy és alkalmazott. (2) A tőzsdével munkaviszonyban álló személy és annak közeli hozzátartozója nem lehet tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy és alkalmazott, ide nem értve azt az esetet, ha a tőzsde által kibocsátott értékpapír kerül a tőzsdére bevezetésre. (3) A tőzsdével munkaviszonyban álló személy és közvetlen hozzátartozója befektetési szolgáltatóban, illetőleg árutőzsdei szolgáltatóban közvetlen tulajdonnal nem rendelkezhet. XXXVI. Fejezet A TŐZSDE MŰKÖDÉSE A tőzsdei kereskedés 312. § (1) Tőzsdén kereskedési joggal az a személy (a továbbiakban: tőzsdei kereskedő) rendelkezhet, aki a) legalább egy, az adott tőzsdén forgalmazott tőzsdei termék kereskedésének folytatásához szükséges felügyeleti, illetve más hatósági engedéllyel rendelkezik; b) megfelel a tőzsde szabályzataiban foglalt feltételeknek; c) a tőzsdével megköti a szerződést, melyben vállalja a tőzsde szabályzataiban előírt feltételek teljesítését, betartását; d) a tőzsdei ügyletek elszámolására szerződést kötött a tőzsdei ügyletek elszámolását végző szervezettel vagy olyan klíringtaggal, melyen keresztül az elszámolás teljesíthető. (2) A tőzsde a szerződéskötésre irányuló ajánlatot harminc napon belül elbírálja és a döntésének megfelelően a kérelmezővel szerződést köt. (3) A tőzsde köteles a kérelmezővel szerződést kötni, ha az megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek. (4) A tőzsdei kereskedők száma nem korlátozható. 313. § (1) Értékpapír kereskedésével foglalkozó tőzsdén kereskedési joggal rendelkezhet olyan külföldi vállalkozás, amely a) a székhelye szerinti ország illetékes felügyeleti hatóságának engedélyével rendelkezik értékpapírral végzett kereskedési, illetőleg bizományosi tevékenység végzésére vonatkozóan, és b) tagsági vagy kereskedési joggal rendelkezik egy olyan elismert piacon, amellyel a tőzsdének a kölcsönös kereskedésre vonatkozó megállapodása van, valamint c) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, tőzsdei kereskedési joggal rendelkező vállalkozások felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a külföldi vállalkozás székhelye szerinti felügyeleti hatóság között. (2) E törvény alkalmazásában nem minősül határon átnyúló szolgáltatásnak az (1) bekezdésben meghatározott külföldi vállalkozás által a tőzsdén saját számlára, illetve a külföldi megbízó megbízása alapján bizományosként folytatott kereskedés. (3) Az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező, értékpapírral végzett kereskedési, illetőleg bizományosi tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező vállalkozás az (1) bekezdéstől függetlenül rendelkezhet a tőzsdén kereskedési joggal. 314. § (1) A kereskedési jog tartalmát és gyakorlásának módját a tőzsde szabályzata határozza meg. (2) A tőzsdei kereskedő a tőzsdén csak azon tőzsdei termék kereskedésében vehet részt, amely tőzsdei termék kereskedéséhez szükséges hatósági engedéllyel rendelkezik. (3) Tőzsdei kereskedő kereskedési jogának gyakorlását az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet is jogosult korlátozni, szabályzataiban meghatározott esetekben. (4) A 312. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a (2) bekezdésben megjelölt hatósági engedély alatt a Felügyelet által kiadott tevékenységi engedély, valamint, ha valamely tőzsdei termék kereskedéséhez jogszabály más magyar vagy külföldi hatóság engedélyét is előírja, ezen engedély értendő. 315. § (1) A tőzsde jogosult a tőzsdei kereskedőktől azok tőzsdén folytatott tevékenységével kapcsolatos, illetve azt befolyásoló információk kérésére, gyűjtésére. (2) A tőzsde jogosult a tőzsdei kereskedők tőzsdén folytatott tevékenységének, valamint tőzsdén folytatott tevékenységével kapcsolatos adatok, nyilvántartások helyszíni ellenőrzésére. (3) A tőzsde köteles a (2) bekezdésben meghatározott helyszíni ellenőrzés megkezdése előtt a vizsgálat tényéről, tárgyáról, várható időtartamáról a Felügyeletet értesíteni. (4) A tőzsde a (2) bekezdésben meghatározott helyszíni ellenőrzés megkezdésekor a vizsgálat tárgyáról, várható időtartamáról tájékoztatja a tőzsdei kereskedőt. (5) A tőzsde a (2) bekezdésben meghatározott helyszíni ellenőrzés megállapításai alapján a szabályzatában meghatározott intézkedéseket tehet. (6) Ha a tőzsde feladatkörében eljárva jogszabálysértést észlel, akkor haladéktalanul értesíti a Felügyeletet. A tőzsdei kereskedési jog megszűnése 316. § (1) A tőzsdei kereskedési jog megszűnik a) a tőzsdei kereskedő megszűnésével, halálával; b) a tőzsdei kereskedési szerződés lejártával; c) a tőzsdei kereskedési szerződés felmondásával; vagy d) a tőzsdei kereskedő kereskedési tevékenység folytatására jogosító engedélyének a hatósági visszavonásával. (2) A tőzsde a tőzsdei kereskedővel kötött szerződést felmondja, ha a tőzsdei kereskedő a tőzsde szabályzataiban előírt kötelezettségeit szankció alkalmazását követően sem teljesíti. A felmondással kapcsolatos döntés ellen a tőzsdei kereskedő, annak közlésétől számított harminc napon belül bírósághoz fordulhat; e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A perindításnak a felmondásra nincs halasztó hatálya. A tőzsde szabályzatai 317. § (1) A tőzsde - törvény által meghatározott keretek között - szabályzatban határozza meg a tevékenységére vonatkozó általános szabályokat, valamint a tőzsdei kereskedőkre és kibocsátókra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket. (2) A tőzsde szabályzatainak elfogadására és módosítására kizárólag az igazgatóság jogosult. A (4) bekezdés c) és e) pontjaiban meghatározott szabályzatok elfogadása vagy módosítása előtt az igazgatóság köteles kikérni a tőzsdei kereskedők, illetve, ha a d) pontban meghatározott szabályzat értékpapírra vonatkozik, a tőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátóinak vagy azok szakmai szervezetének véleményét. (3) A tőzsdei szabályzatoknak biztosítaniuk kell, hogy a piac általános érdekeinek megfelelően a tőzsdei tevékenység, a kereskedés és az ezekről szóló információ átlátható és ellenőrizhető legyen, ezáltal teremtve meg a kereskedésben részt vevők esélyegyenlőségét, egyenlő elbírálását és a befektetők objektív piaci védelmét. (4) A tőzsde szabályzatában meg kell határozni: a) a tőzsdei kereskedési jog megszerzésének, felfüggesztésének és megszűnésének feltételeit és eljárási rendjét; b) a szabályzatok hatálya alá tartozó személyekkel szemben a tőzsde által alkalmazható szankciókat, valamint a jogorvoslat rendjét; c) a tőzsdei kereskedés szabályait; d) a tőzsdei termék bevezetésének, törlésének feltételeit és eljárási rendjét; e) a kereskedés felfüggesztésének szabályait és eljárási rendjét; f) az árfolyam és az egyéb tőzsdei információ nyilvánosságra hozatalának módját; g) a tőzsdei kereskedők, a tőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátói adatszolgáltatásának tartalmát, módját és ellenőrzésének rendjét; h) a tőzsdei forgalom elszámolásának rendjét (ha a tőzsde maga végzi ezt a tevékenységet); i) a tőzsde vezető állású személyeire és alkalmazottaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat; j) a tőzsde által a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjakat. (5) A tőzsde szabályzata nem tartalmazhat az egyes tőzsdei kereskedőre, illetve kibocsátóra indokolatlanul hátrányos megkülönböztetést. (6) A tőzsde a szabályzatait, valamint azok módosítását - a (4) bekezdés j) pontjában meghatározott szabályzat kivételével - a Felügyelet jóváhagyását követően a közzététel szabályai [37. § (4) bekezdés] szerint közzéteszi. A (4) bekezdés i) pontjában foglalt szabályzat közzétételétől a tőzsde eltekinthet. (7) A tőzsde szabályzata - a tőzsdei kereskedő, a kibocsátó, a befektető által - bíróság előtt megtámadható, ha az e törvény vagy más jogszabály előírásaival ellentétes. 318. § (1) A tőzsde szabályzatainak hatálybalépéséhez - a 317. § (4) bekezdésének j) pontja szerinti szabályzat kivételével - a Felügyelet jóváhagyása szükséges. (2) A Felügyelet a jóváhagyást akkor tagadja meg, ha a szabályzat nem felel meg e törvény vagy más jogszabály, illetve más tőzsdei szabályzat rendelkezésének, vagy ellentétes az elszámolást végző szervezet szabályzatával. (3) A tőzsde szabályzatai, illetve azok módosításai a 317. § (6) bekezdése szerinti nyilvánosságra hozatalt követően alkalmazhatók. XXXVII. Fejezet TŐZSDEI ÜGYLET 319. § (1) A tőzsdei ügylet az a szerződés, amelyet a tőzsdei kereskedő a tőzsdén - a tőzsdei szabályzat által lehetővé tett körben és módon - tőzsdei termékre vonatkozóan köt. (2) A tőzsdei ügylet azonnali, határidős és opciós ügylet és ezek kombinációja lehet. (3) A tőzsdei ügylet érvényességéhez a tőzsdei ügylet adatainak a tőzsdei szabályzatban meghatározott módon történő rögzítése, határidős és opciós ügylet esetében továbbá az elszámolóház visszaigazolása is szükséges. 320. § Ha a tőzsdei ügyletben az ügylet tárgyának tényleges átadására anélkül vállalnak kötelezettséget, hogy a teljesítés módját és idejét meghatározták volna, a kötelezettséget a tőzsdei szabályzatban meghatározott módon és időben kell teljesíteni (azonnali ügylet). 321. § (1) A felek megállapodhatnak abban, hogy a tőzsdei ügyletben vállalt kötelezettségeiket a tőzsdei szabályzat által meghatározott későbbi időpontban teljesítik (határidős ügylet). Ebben az esetben a tőzsdei ügylet a tőzsde szabályzata szerinti teljesítési feltételekkel azáltal jön létre, hogy az ügyletet az elszámolóház nyilvántartásba veszi és visszaigazolja. A határidős ügyletből eredő kötelezettséget - az elszámolóház szabályzata által meghatározott módon - mindkét fél irányában az elszámolóház teljesíti. (2) A határidős ügylet teljesítése történhet az ügylet tárgyának tényleges átadásával, közraktári jeggyel történő teljesítéssel, illetőleg készpénzes elszámolással. Az elszámolásra vonatkozó szabályok a szerződés tárgyának tényleges átadásával történő teljesítését korlátozhatják vagy kizárhatják. 322. § (1) Ha a kötelezett tőzsdei termékre másnak vételi jogot enged, a jogosult a vételi jog tárgyát egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja (vételi opció). Annak a személynek, aki a jogosulttal szemben a tőzsdei termékre vételi kötelezettséget vállal, a jogosult a tőzsdei terméket egyoldalú nyilatkozattal eladhatja (eladási opció). (2) Az opciós ügyletre vonatkozó megállapodás tartalmazza a tőzsdei termék, a vételár, az opciós díj és az opció gyakorlásának időtartama (határnapja) meghatározását. (3) Az opció a tőzsdei ügylet megkötésétől számítva legfeljebb öt évre köthető ki. Az opció gyakorlása meghatározott határnapra is kiköthető, ez esetben a határnap nem lehet távolabbi, mint a tőzsdei ügylet megkötésétől számított öt év. Az öt évet meghaladó időtartamra vagy öt évnél távolabbi határnapra, illetve határozatlan időre kikötött opció semmis. A tőzsdei szabályzat az opció - egyes tőzsdei ügyletekben kiköthető - időtartamát és határnapját meghatározhatja. (4) Az opciós ügylet azáltal jön létre, hogy azt az elszámolóház nyilvántartásba veszi és visszaigazolja. Az opciós ügyletből eredő kötelezettséget - szabályzata által meghatározott módon - mindkét fél irányában az elszámolóház teljesíti. (5) A bíróság a kötelezettet az opciós ügyletből folyó kötelezettsége alól nem mentesítheti. 323. § A tőzsdei ügylet megkötésének nem akadálya, ha az ügylet tárgya nincs az eladó tulajdonában. Tőzsdei ügyletben kikötött opció vagy elővásárlási jog átruházható és az örökösökre is átszáll. XXXVIII. Fejezet A TŐZSDEI FORGALOM ELSZÁMOLÁSA 324. § (1) A tőzsdei forgalom elszámolása a tőzsde vagy attól szervezetileg független, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által történhet. (2) Ha az elszámolás nem a tőzsde által történik, a tőzsde köteles szerződést kötni elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel. A tőzsdei forgalmazás felfüggesztése 325. § (1) A tőzsde szabályzatában meghatározott személy legfeljebb tíz tőzsdenapra felfüggesztheti meghatározott tőzsdei termék tőzsdei forgalmazását, ha a további forgalmazás nem biztosítja a rendezett, áttekinthető és tisztességes kereskedelmet, illetve a tőzsdei kereskedés elszámolása nem biztosított. Értékpapír tőzsdei forgalmazásának felfüggesztése esetén a felfüggesztésről történő döntésről a kibocsátót értesíteni kell. (2) A tőzsde szabályzatában meghatározott személy által elrendelt három tőzsdenapot meghaladó felfüggesztéshez a Felügyelet előzetes hozzájárulása szükséges. 326. § (1) Meghatározott tőzsdei termékcsoport tőzsdei forgalmazását vagy a teljes tőzsdei forgalmazást a tőzsde szabályzatában meghatározott személy - a Felügyelet azonnali tájékoztatása mellett - legfeljebb egy tőzsdenapra felfüggesztheti, ha a forgalmazás fenntartása a befektetők jogos érdekeit, a piac egyensúlyát vagy a tőzsde működését veszélyezteti. (2) A Felügyelet meghatározott tőzsdei termékfajta tőzsdei forgalmazását vagy a teljes tőzsdei forgalmazást határozott időre felfüggesztheti, ha az általános pénzügyi, gazdasági, politikai helyzet nem teszi lehetővé, hogy a tőzsdei forgalom rendezett és áttekinthető legyen, és ezáltal nem tartható fenn a folyamatos és tisztességes tőzsdei forgalmazás. 327. § (1) A tőzsde igazgatósága vagy a Felügyelet legfeljebb harminc napra felfüggesztheti meghatározott tőzsdei termék tőzsdei forgalmazását, ha a további forgalmazás nem biztosítja a rendezett, áttekinthető és tisztességes tőzsdei kereskedelmet, veszélyezteti a befektetők esélyegyenlőségét, jogos érdekeit, illetve a piac egyensúlyát, valamint ha a tőzsdei kereskedés elszámolása nem biztosított. A tőzsde igazgatósága által elrendelt felfüggesztéshez a Felügyelet jóváhagyása szükséges, ha az a három napot meghaladja. (2) A tőzsde igazgatósága vagy a Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott felfüggesztést ismételten, de legfeljebb két alkalommal, harminc-harminc napra is elrendelheti, ha a felfüggesztésre okot adó körülmény továbbra is fennáll. 328. § A teljes tőzsdei forgalmazást érintő, tíz tőzsdenapnál hosszabb időtartamú felfüggesztéshez a pénzügyminiszter jóváhagyása szükséges. 329. § (1) A tőzsde, illetve a Felügyelet a felfüggesztésre vagy a kereskedés visszaállítására vonatkozó döntéséről haladéktalanul értesíti a másik felet és döntését a 37. § (5) bekezdés c) pontjában meghatározott helyen nyilvánosságra hozza. (2) Ha a felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnt, a felfüggesztést elrendelő haladéktalanul köteles intézkedni a forgalmazás visszaállítása iránt. Ha a felfüggesztést a tőzsde rendelte el és a forgalmazás visszaállítása iránt indokolatlanul nem intézkedik, a Felügyelet az intézkedést határozattal pótolja. XXXIX. Fejezet A TŐZSDE GAZDÁLKODÁSA, BEFEKTETÉSI KORLÁTOZÁSOK 330. § (1) A tőzsde szabad pénzeszközét nem fektetheti az adott tőzsdére bevezetett és forgalmazott tőzsdei termékbe, ide nem értve az állampapírt és a tőzsde, valamint a tőzsdei elszámolást végző elszámolóház által kibocsátott részvényt. (2) A tőzsde szabad pénzeszközét nem fektetheti a 307. § (2) bekezdésében meghatározott részesedéssel rendelkező tulajdonosa által kibocsátott értékpapírba, ide nem értve az állampapírt. (3) A tőzsde ingatlant kizárólag tevékenysége ellátásához szükséges mértékben szerezhet. (4) A (3) bekezdés alkalmazásában a tőzsde tevékenysége ellátásához szükséges ingatlannak minősül az az ingatlan vagy ingatlanrész, amely a tőzsde saját üzletviteléhez, illetve zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen vagy alkalmazottainak jóléti szolgáltatásokkal való ellátásához szükséges. (5) A tőzsde működése során csak olyan gazdasági társaságot alapíthat, illetve csak olyan gazdasági társaságban lehet tulajdonos, amely tőzsdei tevékenység, illetve azt segítő kiegészítő tevékenység megvalósítását hivatott elősegíteni. (6) A tőzsde nem szerezhet olyan részesedést, illetőleg nem létesíthet olyan tagsági viszonyt vállalkozásban, amely esetben a vállalkozás tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül korlátlanul felel. XL. Fejezet A TŐZSDE MŰKÖDÉSÉNEK NYILVÁNOSSÁGA 331. § (1) A tőzsde a tőzsdei kereskedők és a befektetők tájékoztatása érdekében köteles biztosítani a tőzsdei adatok nyilvánosságát. A nyilvánossá tétel a tőzsde vagy vele szerződéses kapcsolatban álló más szervezet által történhet. (2) A tőzsde jogosult a tőzsdei adat - szabályzatában meghatározott időn, de legfeljebb húsz percen belüli - átadásáért ellenértéket kérni. A szabályzatban meghatározott időt követően a tőzsdei adat bárki által szabadon felhasználható. 332. § (1) A tőzsde a Felügyeletnek köteles bejelenteni és a bejelentéssel egyidejűleg nyilvánosságra hozni a) a tőzsdei tevékenység megkezdését; b) kereskedési szünnap elrendelését; c) a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni hányadukat; d) a 307-308. §-okban, valamint a 311. §-ban meghatározott személyi körben bekövetkezett változást; e) a közgyűlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyűlés által hozott határozatokat; f) a közgyűlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést; g) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását; h) ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult; i) ha valamely, a szolgáltatásához kapcsolódó tevékenységet nem önállóan végzi, hanem annak elvégzésére tőle szervezetileg független, önálló gazdasági társaságot bíz meg. (2) A tőzsde bejelentési kötelezettségét a döntés meghozatalát, az esemény bekövetkeztét követő kettő napon belül teljesíti. XLI. Fejezet A TŐZSDE JOGUTÓD NÉLKÜLI MEGSZŰNÉSE 333. § (1) Tőzsde felszámolójának vagy végelszámolójának a bíróság csak a Hpt.-ben meghatározott közhasznú társaságot jelölheti ki. (2) A tőzsde felszámolójának vagy végelszámolójának a kijelölését követő legalább hat hónapig a tőzsdei tevékenység folytatását biztosítania kell. TIZEDIK RÉSZ AZ ELSZÁMOLÓHÁZI ÉS KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRI TEVÉKENYSÉG XLII. Fejezet ELSZÁMOLÓHÁZI TEVÉKENYSÉG 334. § Elszámolóházi tevékenység az alábbi tevékenységek végzése: a) klíring, b) klíringelt ügylet pénzügyi teljesítése, c) klíringelt ügylet nem pénzben (termékkel) történő teljesítése, d) a tőzsdei ügylet teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalás, e) értékpapír-kölcsönzési rendszer működtetése. Elszámolóházi tevékenység végzésére jogosult szervezet 335. § (1) Elszámolóházi tevékenységek közül a) a 334. §-ban meghatározott valamennyi tevékenységet kizárólagos tevékenységként szakosított hitelintézet (a továbbiakban: elszámolóház), b) a 334. § a), c) és e) pontjában meghatározott tevékenységeket kizárólagos tevékenységként részvénytársaság, c) a 334. § a), c) és e) pontjában meghatározott tevékenységet tőzsde végezheti. (2) Az (1) bekezdés b), illetőleg c) pontja szerinti esetben az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet legalább a 334. § a) vagy c) pontjában meghatározott tevékenységek egyikét végzi. (3) Külföldi szervezet elszámolóházi tevékenységet Magyarországon fióktelepe útján folytathat. (4) Az elszámolóház elszámolóházi tevékenységen kívül kizárólag a következő tevékenységeket végezheti: a) központi értéktári tevékenység; b) a 81. § (2) bekezdésének a)-b) és h)-i) pontjaiban meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység; c) a Hpt. 3. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenység; d) az elszámolóházi tevékenységet segítő kiegészítő tevékenység. (5) Elszámolóházi tevékenységet is végző tőzsde a 298. §-ban, valamint az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenységeken kívül a 81. § (2) bekezdésének a)-b) és h)-i) pontjaiban meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet is folytathat. (6) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott részvénytársaság elszámolóházi tevékenységen kívül kizárólag a következő tevékenységeket végezheti: a) központi értéktári tevékenység, b) a 81. § (2) bekezdésének a), b), h) és i) pontjaiban meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység, c) elszámolóházi tevékenységet segítő kiegészítő tevékenység. (7) Elszámolóházi tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységnek minősül az a) informatikai, b) adatszolgáltatási, c) részvénykönyv-vezetési, d) oktatási tevékenység. XLIII. Fejezet KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRI TEVÉKENYSÉG 336. § (1) A Felügyelet egy elszámolóházat vagy egy, a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársaságot a következő központi értéktári tevékenységek egyidejű folytatására kötelezhet: a) központi értékpapír nyilvántartás, b) értékpapírkód-kiadás, c) dematerializált értékpapír-előállítás, -törlés és -nyilvántartás, d) belföldön kibocsátott értékpapírról külföldi forgalmazás céljára szolgáló okirat kiállítása; e) külföldön kibocsátott értékpapírról belföldi forgalmazás céljára szolgáló okirat kiállítása. (2) A Felügyelet elszámolóházat akkor kötelezhet az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek folytatására, ha a) nincs olyan személy, amely az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységeket együttesen folytatja; b) nem biztosítható az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott tevékenység egységes elvek szerinti folytatása; c) a magyar tőkepiac nemzetközi kapcsolatai ezt indokolttá teszik. (3) A kötelezett elszámolóház a központi értéktári tevékenységet a Felügyelet által jóváhagyott szabályzat alapján végezheti. (4) A központi értéktár folyamatosan, de legalább naponta ellenőrzi, hogy a központi értékpapír számlák összesített állománya megegyezzen az adott értékpapír kibocsátásösszegével. (5) A központi értéktár minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a nála vezetett számlákon nyilvántartott pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó jogok gyakorolhatók legyenek. XLIV. Fejezet AZ ELSZÁMOLÓHÁZI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZÉSE 337. § (1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a 334. §-ban, valamint a 335. § (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott szolgáltatásokat tőzsdének, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek, - ideértve a külföldi tőzsdét és elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet is - klíringtagnak, befektetési szolgáltatónak, árutőzsdei szolgáltatónak, befektetési alapkezelőnek, letétkezelőnek és értékpapír-kibocsátónak nyújthatja. (2) Az elszámolóház a Hpt. 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag klíringtagjainak körében végezheti, kizárólag az általa elszámolt ügylet teljesítése érdekében legfeljebb kilencven napos futamidőre, a nemteljesítés esetére - a szabályzatában rögzített módon - történő biztosíték kikötése mellett. (3) Elszámolóház a Hpt. 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag tőzsdei ügylettel, tőzsdén kívüli értékpapírügylettel, értékpapír forgalomba hozatalával, az értékpapíron alapuló fizetés, megbízás alapján végzett elszámolással, befektetési szolgáltatással, az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetéssel, valamint árutőzsdei szolgáltatással kapcsolatos elszámolás lebonyolítása érdekében végezhet. 338. § (1) Elszámolóházi tevékenység végzéséhez a Felügyelet engedélye szükséges. A Felügyelet az engedélyt az egyes tevékenységekre együtt vagy külön adja meg. (2) Az elszámolóház alapítására, működésére, felügyeletére a Hpt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) Elszámolóház legalább kettőmilliárd forint jegyzett tőkével alapítható. (4) Elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt az a kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező, a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező kérelmező kaphat, amely - az (5)-(6) bekezdésben foglalt eltéréssel - megfelel a következő feltételeknek: a) káreseményenként legalább százmillió forintos felelősségbiztosítással rendelkezik; b) legalább egy tőzsdével előszerződést kötött a részére nyújtandó szolgáltatásokról; c) legalább tíz, egy elszámolási rendszerbe tartozó befektetési szolgáltatóval, árutőzsdei szolgáltatóval előszerződést kötött a részükre nyújtandó szolgáltatásokról; d) rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételekkel; és e) rendelkezik az e törvényben meghatározott szabályzatokkal. (5) A 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársaság elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt - a (4) bekezdésben meghatározott feltételek megléte esetében - akkor kaphat, ha legalább ötszázmillió forint pénzben befizetett jegyzett tőkével rendelkezik. (6) Tőzsde a 334. §-ban meghatározott elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt a (4) bekezdés c)-e) pontjaiban meghatározott feltételek teljesítése esetén kaphat. (7) Elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt a fióktelep akkor kaphat, ha a fióktelepet létesítő külföldi kérelmező igazolja a (3)-(6) bekezdésben foglaltak teljesítését, továbbá a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a külföldi kérelmező székhelye szerinti felügyeleti hatóság között; b) a külföldi kérelmező székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal; c) a külföldi kérelmező rendelkezik az e törvényben meghatározott szabályzatokkal; d) a külföldi kérelmező nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért; e) a külföldi kérelmező benyújtja a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájárulását vagy tudomásulvételét tartalmazó nyilatkozatát; f) a külföldi kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják a kérelmező prudens, biztonságos működését; g) a külföldi kérelmező székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóság igazolja, hogy a kérelmező székhelye és főirodája is az adott államban van. 339. § Az elszámolóházi tevékenység végzésére szóló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell: a) a részvénytársaság hatályos alapító okiratát, alapszabályát, három hónapnál nem régebbi cégkivonatát; b) igazolást az alaptőke befizetéséről; c) tőzsdével, illetve klíringtagokkal kötött előszerződéseket; d) szervezeti felépítésének, irányítási, döntési és ellenőrzési rendjének bemutatását, ha ezeket az alapító okirat nem tartalmazza; e) a végezni kívánt elszámolóházi tevékenység részletes bemutatását, különösen az elszámolási technikát, módszereket, adatrögzítési, adatmentési, adatvédelmi megoldásokat; f) a 338. § (4) bekezdés e) pontja elbírálhatósága érdekében rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök részletes leírását, melyből megállapítható, hogy a kérelmező 1. által üzemeltetett elszámolási rendszer biztosítja a pontos, megbízható és átlátható elszámolási rendet, 2. adatkezelése megfelel a biztonságos adatvédelem (tárolás, mentés, visszakereshetőség) feltételeinek; g) a belső szabályzatokat; h) a működés első három évére vonatkozó üzleti tervet; i) a felelősségbiztosításról szóló szerződést; j) a kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az elszámolóházi tevékenységét mikor kívánja megkezdeni; k) a vezető állású személyek megnevezését. 340. § (1) A Felügyelet az elszámolóházi tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt az MNB elnökének egyetértésével adja ki, illetve vonja vissza. (2) Az elszámolóház pénzügyi szolgáltatási tevékenységére a Hpt. rendelkezéseit, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységére pedig e törvény negyedik, illetőleg ötödik részének rendelkezéseit az e részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) A Felügyelet az elszámolóházi tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha a) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg; b) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és azok megfelelő határidő elteltével nem pótolhatók; c) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az engedélyezett tevékenységet hat hónapon belül nem kezdi meg, vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja; d) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a tevékenység folytatásával felhagy; e) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és más jogszabályban meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi; f) a fióktelep formájában működő elszámolóházi tevékenységet végző szervezet létesítőjének tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta. (4) A Felügyelet a (3) bekezdés d) pontja alapján a tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet ügyfele felé vállalt összes kötelezettségének eleget tett, a tőzsdei forgalom elszámolását más elszámolóházi tevékenységet végző szervezet átvette. XLV. Fejezet AZ ELSZÁMOLÓHÁZI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ SZERVEZETBEN TÖRTÉNŐ TULAJDONSZERZÉS SZABÁLYAI 341. § (1) Elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben tulajdoni részesedést a) az MNB, b) tőzsde, c) befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, d) hitelintézet, e) elszámolóház és f) az elszámolóházi tevékenységet végző - a 335. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti - részvénytársaság szerezhet. (2) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet jegyzett tőkéjében egy tulajdonosnak a közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni hányada, illetőleg szavazati jogának mértéke - az MNB, elszámolóház, a 335. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti részvénytársaság és tőzsde kivételével - nem lehet több tíz százaléknál. (3) Az elszámolóházban történő tulajdonszerzés vonatkozásában a Hpt., elszámolóházi tevékenységet is végző tőzsde esetében e törvény kilencedik részének rendelkezéseit kell alkalmazni. 342. § (1) Aki elszámolóházban, illetve a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársaságban befolyásoló részesedést szerzett, illetve befolyásoló részesedését úgy módosította, hogy közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése vagy szavazati joga eléri a huszonöt, harminchárom, ötven, hatvanhat, hetvenöt vagy a százszázalékos határértéket, köteles a befolyásszerzést a Felügyeletnek, az elszámolóháznak, illetve a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársaságnak, valamint annak a tőzsdének, amely számára a befolyásszerzéssel érintett szervezet az elszámolást végzi, öt napon belül bejelenteni. (2) Az elszámolóházban, valamint a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársaságban az (1) bekezdésben meghatározott részesedéssel rendelkező személy két napon belül köteles a Felügyeletnek és annak a tőzsdének, amely számára az elszámolóház, illetve a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársaság az elszámolást végzi, bejelenteni, ha a) befolyásoló részesedését teljes egészében megszüntette, vagy b) tulajdoni részarányát úgy módosította, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga a tíz-, huszonöt, harminchárom, ötven-, hatvanhat, hetvenöt vagy százszázalékos határérték alá csökkent. (3) A bejelentésnek - a (2) bekezdés b) pontja esetében - tartalmaznia kell a fennmaradó tulajdoni részesedést, illetve a szavazati jog mértékét. (4) Az elszámolóház, illetve a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársaság öt munkanapon belül a Felügyeletnek bejelenti, ha tudomást szerez az (1) bekezdésben meghatározott arányú részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról. A bejelentéssel egyidejűleg ezen információt a közzététel szabályai [37. § (4) bekezdés] szerint nyilvánosságra hozza. XLVI. Fejezet ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG 343. § (1) Elszámolóházzal, illetve a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársasággal munkaviszonyban álló személy nem lehet befektetési szolgáltatónál, árutőzsdei szolgáltatónál, klíringtagnál és tőzsdére bevezetett értékpapír - ide nem értve az elszámolóház, a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársaság és a tőzsde által kibocsátott és tőzsdére bevezetett értékpapírt - kibocsátójánál vezető állású személy, alkalmazott. (2) Elszámolóházzal, illetőleg a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársasággal munkaviszonyban álló személy befektetési szolgáltatóban közvetlen tulajdonnal nem rendelkezhet. XLVII. Fejezet AZ ELSZÁMOLÓHÁZI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ SZERVEZET SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE 344. § (1) Klíringszerződést az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet azzal a személlyel köt, aki a) megfelel az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szabályzatában rögzített pénzügyi követelményeknek, b) vállalja az előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését, c) megfelel az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szabályzatában rögzített tárgyi, technikai feltételeknek, d) magára nézve kötelezőnek elfogadja az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szabályzatait. (2) A klíringszerződést írásba kell foglalni. A klíringszerződés tartalmazza azon ügylettípusok megjelölését, amelyek esetében az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet elszámolóházi szolgáltatást nyújt. Az elszámolóházi tevékenységhez szükséges szabályzatok 345. § (1) A 334. §-ban meghatározott tevékenységek a Felügyelet által jóváhagyott üzletszabályzat, szabályzatok alapján folytathatóak. (2) Az (1) bekezdés szerinti üzletszabályzatban, szabályzatokban meg kell határozni: a) a klíringtagság keletkezésének, megszűnésének rendjét, a klíringtagság pénzügyi és technikai feltételeit; b) a pénz- és az értékpapírszámlák számlavezetésének rendjét; c) a klíring és a teljesítés rendjét; d) a pénz- és értékpapír-kölcsönzés szabályait; e) a kockázatok kezelésének módját; f) a kötelező biztosíték képzésének, felhasználásának módját; g) a tőzsdei ügylet teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalás szabályait; h) a garancia alapok képzésének, igénybevételének, kezelésének rendjét; i) a letéti szolgáltatás igénybevételének szabályait; j) az ügyfelek által az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet részére nyújtandó információ körét, az információnyújtás rendjét; k) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által alkalmazható szankciók körét és a jogorvoslat rendjét; l) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet vezető tisztségviselői és alkalmazottai által végezhető befektetési tevékenység szabályait; m) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjat; n) a központi értéktári szolgáltatásokkal kapcsolatosan a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjat. (3) Az üzletszabályzatban, illetve a szabályzatokban kell meghatározni az ügyletek teljesítésével kapcsolatosan azt az időpontot, melyet követően a klíring, illetve elszámolási utasítás visszavonhatatlan. (4) Az üzletszabályzat és a szabályzatok nem tartalmazhatnak az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet ügyfeleire indokolatlanul hátrányos megkülönböztetést. (5) Az üzletszabályzat és a szabályzatok rendelkezéseinek tervezetét az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet véleményezteti azzal a tőzsdével, amelynek szerződés alapján tőzsdei elszámolást végez. (6) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet üzletszabályzatának és szabályzatainak hatálybalépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges. (7) A Felügyelet a jóváhagyást akkor tagadja meg, ha a) az üzletszabályzat és a szabályzat nem felel meg e törvény vagy más jogszabály rendelkezésének; b) a szabályzat ellentétes az üzletszabályzat vagy más szabályzat rendelkezésével. (8) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az üzletszabályzatát és szabályzatait, valamint azok módosítását a Felügyelet jóváhagyását követően a közzététel szabályai szerint [37. § (4) bekezdés] köteles nyilvánosságra hozni. A (2) bekezdés e) és l) pontjában meghatározott szabályzat közzétételétől az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet eltekinthet. (9) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet üzletszabályzata és szabályzatai, illetve azok módosításai a (6) bekezdés szerinti nyilvánosságra hozatalt követően lépnek hatályba. (10) A Felügyelet különösen indokolt esetben elrendelheti a szabályzat, illetve módosításának a (9) bekezdésben meghatározott határidőtől legfeljebb harminc nappal későbbi hatálybalépését. Az elszámolóházi tevékenység végzésére vonatkozó speciális szabályok 346. § (1) Az elszámolóház az általa elszámolt ügyletek teljesítésének biztosítása érdekében szabályzatában meghatározott garanciarendszert működtet, ennek keretében garanciaalapok, kötelező biztosítékok képzését, óvadék elhelyezését írja elő. (2) Az ügyletek teljesítéséhez az elszámolóház szabályzata által meghatározott módon és mértékben biztosítékként megkövetelt és a klíringtag számláján elkülönítetten nyilvántartott értékpapír és pénz az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál. A klíringtag nemteljesítése esetén valamennyi, az elszámolóháznál nyilvántartott saját tulajdonú pénz és értékpapír az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál. A garanciaalap képzésére és felhasználására is az óvadékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti óvadék igénybevétele esetén az elszámolóház a klíringtagot az óvadék haladéktalan visszapótlására szólítja fel. Az óvadék a klíringtag bevételeiből minden más követelést megelőzően visszapótolandó. 347. § (1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a befektetési szolgáltató és árutőzsdei szolgáltató tulajdonát képező, valamint az ügyfeleiket megillető bármely befektetési eszközt és pénzeszközt egymástól és saját vagyonától elkülönítve köteles nyilvántartani. (2) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet pénzforgalmi számláját az MNB vezeti. (3) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet nem köteles csatlakozni a Befektető-védelmi Alaphoz, az Országos Betétbiztosítási Alaphoz, illetve a központi hitelinformációs rendszerhez. 348. § (1) Az elszámolóház jogosult a szabályzatában meghatározott módon kockázatkezelési célra létrehozott garanciaalap kezelését végezni. (2) Az elszámolóház szabályzatában meghatározott kényszerintézkedés során tagsági jogot megtestesítő értékpapír vásárlása céljára azok vételárának száz százalékáig nyújthat kölcsönt. 349. § Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a szabályzatában meghatározottak szerint értékpapír-kölcsönzési rendszert működtethet. Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által működtetett kölcsönzési rendszer keretében kötött kölcsönügyletek esetében a felek a 168. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaktól eltérő feltételekben is megállapodhatnak. 350. § (1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet jövőbeni veszteségei fedezetére tartalékot képez. Elszámolóház esetében a tartalékképzés módjára és mértékére a Hpt. rendelkezéseit kell alkalmazni. Egyéb elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tartalékképzésének módját és mértékét külön jogszabály határozza meg. (2) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet saját tőkéjéből származó szabad pénzeszközeiből, illetve a befektetési szolgáltatók és az árutőzsdei szolgáltatók, valamint ezen intézmények ügyfelei által rendelkezésére bocsátott ügyfélpénzekből származó szabad pénzeszközökből kizárólag állampapírt vásárolhat, illetve betétet helyezhet el az MNB-nél és hitelintézetnél, valamint repóügyletet köthet. Betét elhelyezésénél az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet köteles a tőle elvárható gondossággal eljárni a betét biztonsága érdekében. Az elszámolóház jogosult továbbá a rá vonatkozó törvényi szabályoknak megfelelően pénzkölcsön nyújtására. XLVIII. Fejezet A BEFEKTETÉSEK KORLÁTOZÁSA 351. § (1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet nem szerezhet olyan részesedést, illetőleg nem létesíthet olyan tagsági viszonyt vállalkozásban, amely esetben a vállalkozás tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül korlátlanul felel. (2) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet közvetlen, illetve közvetett tulajdoni részesedést - a (3) bekezdés kivételével - kizárólag az elszámolóházi tevékenység végzésével összefüggésben pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, elszámolóházban, tőzsdében, illetve járulékos vállalkozásban szerezhet. (3) Az elszámolóház szabályzatában rögzített kényszerintézkedés következtében megszerzett részesedést az elszámolóház egy éven belül köteles elidegeníteni. Adatkezelés és titokvédelem 352. § (1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az e törvényben szabályozott feladata ellátásához azon ügyletek tekintetében, amelyeknél szerződő félként szerepel, személyes adatot kezelhet. (2) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet működése során az üzleti titokra, a banktitokra, az értékpapírtitokra és a bennfentes kereskedés tilalmára vonatkozó rendelkezések szerint jár el. (3) Ha az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet feladatkörében eljárva e törvény, illetőleg e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály megsértését észleli, arról haladéktalanul értesíti a Felügyeletet. XLIX. Fejezet ELSZÁMOLÓHÁZI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ SZERVEZET FELSZÁMOLÁSA 353. § (1) Az elszámolóház elleni felszámolási eljárás során a hitelintézetek felszámolására vonatkozó, egyéb elszámolóházi tevékenységet végző szervezetre vonatkozóan a felszámolásra vonatkozó általános szabályokat a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet ellen indított felszámolási eljárás esetén nem tartozik az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet felszámolási vagyonába a 346. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott biztosíték és óvadék. (3) A számlakövetelések kielégítésére - a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően - a felszámolási költségek kielégítését követően kerül sor. L. Fejezet A KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRI TEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK 354. § (1) A központi értéktár köteles a szolgáltatását igénybe venni kívánó ügyféllel szerződést kötni, ha az megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek és vállalja a központi értéktár szabályzatában meghatározott feltételek teljesítését. (2) Az MNB korlátozás és külön engedélyezés nélkül jogosult központi értéktári tevékenység végzésére kijelölt elszámolóházban tulajdoni részesedést szerezni. (3) Központi értéktárként működő elszámolóház kötelezése csak abban az esetben szüntethető meg, ha az általa folytatott tevékenységek végzése más kijelölt értéktár által biztosított. TIZENEGYEDIK RÉSZ A TŐKEPIACON TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK LI. Fejezet RÉSZVÉNYKÖNYVVEZETÉS 355. § (1) A befektetési vállalkozás, részvénytársasági formában működő árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, tőzsde, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezet részvényeiről és a részvények tulajdonosairól olyan részvénykönyvet köteles a befektetési vállalkozás igazgatósága vezetni, amely legalább a következő adatokat tartalmazza: a) a részvénytulajdonos nevét, természetes személy esetén lakcímét, anyja nevét, állampolgárságát, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetén székhelyét; b) ha a részvénynek több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok és a közös képviselő a) pontban meghatározott adatait; c) a részvény értékpapírkódját, illetőleg sorozatát és névértékét; d) a részvény fajtáját; e) a részvényszerzés időpontját; f) a részvényszerzés részvénykönyvbe történő bejegyzésének időpontját; g) a felülbélyegzés időpontját; h) a részvény bevonásának és megsemmisítésének időpontját; és i) a tulajdonszerzéssel összefüggő felügyeleti határozat ügyszámát és időpontját. (2) A részvénykönyvet úgy kell vezetni, hogy abból megállapítható legyen minden változtatás, módosítás, törlés vagy javítás, illetőleg az adatot bejegyző személye, valamint a bejegyzés jogalapja és időpontja. (3) Befektetési vállalkozás, tőzsde és elszámolóházi tevékenységet végző szervezet részvénykönyve mellékleteként nyilván kell tartani a legalább öt százalékot elérő tulajdonos által a befektetési vállalkozásban, tőzsdében, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben fennálló közvetett tulajdonának azonosításra alkalmas adatait is. A befektetési vállalkozásban, tőzsdében, illetve elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben ötszázalékos vagy ezt meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező, illetve ilyen hányadot megszerző tulajdonos a befektetési vállalkozásban, tőzsdében, illetve elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben birtokolt közvetett tulajdonát, illetve annak változását - az azonosításra alkalmas adatok egyidejű közlésével - köteles a befektetési vállalkozásnak, a tőzsdének, illetve az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek bejelenteni. (4) A (3) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesítő tulajdonos szavazati jogát a kötelezettség teljesítéséig e törvény erejénél fogva nem gyakorolhatja. Vezető állású személyekre, befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosokra vonatkozó feltételek 356. § Befektetési szolgáltatónál, árutőzsdei szolgáltatónál, befektetési alapkezelőnél, tőzsdénél, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki, aki a) felsőfokú végzettséggel rendelkezik; b) a felügyelő bizottsági tag kivételével legalább hároméves pénzügyi szakmai és pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik; c) büntetlen előéletű; d) akivel szemben a 357. §-ban meghatározott kizáró ok nem áll fenn. 357. § (1) A 97-99. §-ok, a 106-107. §-ok, a 308. §, a 359. §, valamint a 11. számú melléklet 1-4. pontja alkalmazásában kizáró ok olyan személlyel szemben áll fenn, aki a) tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkezik, rendelkezett, illetve vezető állású személy volt olyan a Felügyelet által felügyelt intézményben, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, vagy fizetésképtelenségét csak felügyeleti intézkedéssel lehetett elkerülni, illetve amelynek tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonta, és akinek személyes felelősségét e helyzetek kialakulásáért jogerős határozat megállapította; b) súlyosan vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe eső törvények, illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabály előírásait és emiatt vele szemben a Felügyelet, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban szankciót alkalmazott, illetőleg akit a tőzsde vagy más szervezet etikai bizottsága, tanácsa öt éven belül súlyos etikai vétség elkövetése miatt elmarasztalt; c) lakóhelye (tartózkodási helye) vagy székhelye szerinti ország hatóságaitól információ nem szerezhető meg, és a tulajdonszerzési engedélyezés elbírálásához szükséges információ megadását önként nem vállalja. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a személyre szóló bírságot csak akkor kell kizáró okként figyelembe venni, ha erre az elbírálást megelőző öt év alatt legalább három esetben került sor. (3) A 107. § (2) bekezdésének c) pontja alkalmazása szempontjából a befektetési vállalkozás biztonságos működését veszélyeztetné különösen, ha a leendő tulajdonos a) tevékenysége, illetve a befektetési vállalkozásra gyakorolt befolyása veszélyeztetheti a befektetési vállalkozás független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását; b) üzleti tevékenységének, illetőleg kapcsolatainak jellege vagy a más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a felügyeleti tevékenységet akadályozza. (4) Ha az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezésekkel érintett személy ellen a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. Fejezetének VII. és VIII. Címében, illetve a XVII. és a XVIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, illetőleg külföldön olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint büntetendő, az illetékes hatóság vádat emelt, a büntetőeljárás befejezéséig a) a büntetőeljárás alá vont személy befektetési szolgáltatónál, árutőzsdei szolgáltatónál, befektetési alapkezelőnél, tőzsdénél, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél a 98. § (1)-(3) bekezdésében, a 99. § (1) bekezdésében, a 11. számú melléklet 1-4. pontjában meghatározott tisztségéhez, munkaköréhez tartozó feladatokat nem láthat el, tőzsdénél, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél vezető állású személy nem lehet; b) a Felügyelet a 97. § (3) bekezdésének b) pontjában, illetőleg a 98. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott névjegyzékbe való bejegyzéssel kapcsolatos eljárását felfüggeszti; c) a Felügyelet a 107. §-ban, a 307. § (2) bekezdésében, illetőleg a 343. § (2) bekezdésében meghatározott engedélyt - az egyéb feltételek megléte esetén - a tulajdonos szavazati jogának felfüggesztésével adja meg. (5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott kizáró okokat a kérelmező külföldi tevékenysége tekintetében is vizsgálni kell. Könyvvizsgálat 358. § (1) Befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, tőzsde, illetőleg elszámolóházi tevékenységet ellátó szervezet által - a Gt.-nek a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően - könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére megbízás, ha a) a Felügyelet az általa - a Hpt. szabályai alapján - vezetett pénzügyi intézményi könyvvizsgálók névjegyzékében vagy a befektetési vállalkozási könyvvizsgálók névjegyzékében a könyvvizsgálót nyilvántartásba vette, b) a könyvvizsgáló nem rendelkezik a befektetési vállalkozásban, a befektetési alapkezelőben, a tőzsdében, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal, c) a könyvvizsgálónak nincs a befektetési vállalkozással, a befektetési alapkezelővel, a tőzsdével, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szemben fennálló tartozása, valamint d) a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és annak befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa a könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik. (2) Az alapkezelő a befektetési alap éves beszámolójának ellenőrzésével könyvvizsgálót köteles megbízni. Az alapkezelő által megbízott könyvvizsgáló köteles ellenőrizni azt is, hogy az alapkezelő a befektetési alap kezelése során betartja-e a kezelési szabályzatban foglalt előírásokat. (3) Az alapkezelő a (2) bekezdésben meghatározott feladat ellátására csak olyan, érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére akkor adhat megbízást, ha a) a Felügyelet az általa - a Hpt. szabályai alapján - vezetett pénzügyi intézményi könyvvizsgálók névjegyzékében vagy a befektetési vállalkozási könyvvizsgálók névjegyzékében a könyvvizsgálót nyilvántartásba vette, b) a könyvvizsgáló nem rendelkezik a befektetési alapkezelőben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal, c) a könyvvizsgálónak nincs a befektetési alapkezelővel szemben fennálló tartozása, valamint d) a befektetési alapkezelő és annak befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa a könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik. (4) Az (1) bekezdés b)-c) pontjaiban, valamint a (3) bekezdés b)-c) pontjaiban foglalt korlátozásokat a könyvvizsgáló közvetlen hozzátartozójára is alkalmazni kell. (5) A befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a befektetési alap, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és az nem hosszabbítható meg. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott vagy megbízott könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a befektetési vállalkozásnál, befektetési alapkezelőnél, befektetési alapnál, tőzsdénél, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél. (6) Az (1), illetőleg a (3) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény a természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy egyidejűleg legfeljebb öt azonos típusú intézménynél, illetőleg öt befektetési alapnál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és az egy intézménytől, illetőleg egy befektetési alaptól származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát. Az egy tulajdonosi csoportba tartozó hitelintézetektől, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, tőzsdétől és elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, illetőleg a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alaptól származó összesített jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) hatvan százalékát. (7) A könyvvizsgáló társaságokkal szemben az (1), illetőleg a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően további követelmény, hogy a könyvvizsgálói társaságon belül az (1), illetőleg a (3) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló - egyidejűleg - legfeljebb öt azonos típusú intézménynél, illetőleg öt befektetési alapnál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és a könyvvizsgálói társaság egy intézménytől, illetőleg egy befektetési alaptól származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének tíz százalékát. A könyvvizsgáló társaságnak az egy tulajdonosi csoportba tartozó hitelintézetektől, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, tőzsdétől és elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, valamint a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alaptól származó összesített bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének harminc százalékát. 359. § (1) A Felügyelet a könyvvizsgálót akkor veszi nyilvántartásba a befektetési vállalkozási minősítésű könyvvizsgálók névjegyzékébe, ha a) a könyvvizsgáló legalább három éven át befektetési vállalkozásnál, befektetési alapkezelőnél, tőzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél számviteli, ellenőrzési vagy a Felügyeletnél befektetési vállalkozással kapcsolatos felügyeleti, ellenőri munkakörben dolgozott, és legalább kétéves könyvvizsgálói gyakorlata van, vagy b) legalább három éven át könyvvizsgálói tevékenységet folytatott és befektetési vállalkozásnál, befektetési alapkezelőnél, befektetési alapnál, tőzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél tevékenykedő könyvvizsgáló mellett legalább két évig beosztott könyvvizsgálóként tevékenykedett. (2) A Felügyelet a könyvvizsgálót a befektetési vállalkozási minősítésű könyvvizsgálók névjegyzékéből határozattal törli, ha a) a könyvvizsgáló a jegyzékbevétel követelményeinek már nem felel meg; b) a könyvvizsgáló a jogszabályokban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget. (3) Ha a Felügyelet a könyvvizsgálót a névjegyzékből törli, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara a könyvvizsgáló ellen etikai eljárást kezdeményez. (4) Ha a Magyar Könyvvizsgálói Kamara a befektetési vállalkozási minősítésű könyvvizsgáló ellen etikai eljárást kezdeményez, egyidejűleg értesíti erről a Felügyeletet. 360. § (1) A befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által választott, illetőleg a befektetési alapkezelő által a befektetési alap könyvvizsgálatával megbízott könyvvizsgáló a vizsgálatának eredményéről a vizsgált intézménnyel, illetőleg az alapkezelővel egyidejűleg a Felügyeletet - írásban - haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján a) korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé, b) bűncselekmény elkövetésére vagy a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet belső szabályzatának, illetőleg a befektetési alap kezelési szabályzatának súlyos megsértésére, illetőleg az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel, c) e törvény vagy más jogszabályok, az MNB rendelkezései, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szabályzataiban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel, d) a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet kötelezettségeinek teljesítését, a rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak, e) úgy ítéli meg, hogy az alapkezelő tevékenysége folytán a befektetők érdekei veszélyben forognak. f) a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet belső ellenőrzési rendszereinek súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg, g) jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet vezetése között a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, az intézmény működése szempontjából lényeges kérdésekben. (2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt esetekben is a) a könyvvizsgáló jogosult a Felügyelettel konzultálni, illetőleg a Felügyeletet vizsgálata eredményéről tájékoztatni, b) a Felügyelet jogosult a könyvvizsgálótól vizsgálata megállapításairól közvetlenül tájékoztatást kérni és kapni. 361. § Ha a könyvvizsgáló jogszabályban előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a Felügyelet jogosult arra, hogy a befektetési vállalkozást, befektetési alapkezelőt, a tőzsdét, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet más, a 358. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló választására kötelezze. Ha a Felügyelet a 400. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott intézkedésként a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a befektetési alap, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet könyvvizsgálójának felmentését kezdeményezi, jogosult a könyvvizsgálót a pénzügyi intézményi, illetőleg a befektetési vállalkozási könyvvizsgálók névjegyzékéből törölni. 362. § (1) A könyvvizsgálónak a befektetési vállalkozás éves beszámolójának vizsgálata mellett az alábbiakat is meg kell vizsgálnia: a) az értékelés szakmai helyességét, b) az előírt és szükséges értékhelyesbítések és leírások elvégzését, c) az előírt és szükséges tartalékok képzésének megtörténtét, d) a kockázatkezelési modellek megfelelőségét; e) a szavatoló tőkére, a tőkeszükségletre, a tőkemegfelelésre, a folyamatos fizetőképességre, valamint az egyes befektetési szolgáltatásokra vonatkozó szabályok betartását, f) az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint a pénzforgalomról szóló jogszabályok és a jegybanki rendelkezések, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szabályzatai, illetve a felügyeleti és jegybanki határozatok betartását, valamint g) a megfelelő ellenőrzési rendszerek működését. (2) A könyvvizsgáló az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó megállapításait külön kiegészítő jelentésben rögzíti, és ezt az igazgatóságnak, az ügyvezetőnek, a felügyelő bizottság elnökének, valamint a Felügyeletnek legkésőbb az üzleti év mérlegforduló napját követő százötven napon belül megküldi. A kiegészítő jelentés szerkezetét külön jogszabály állapítja meg. 363. § (1) A befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet köteles a könyvvizsgálóval - az éves beszámoló könyvvizsgálatára - kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni. (2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló jelentésének alapján - az éves beszámoló jóváhagyása előtt - a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet igazgatóságát kötelezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót vizsgáltassa felül, helyesbítse, gondoskodjon a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő hitelesítéséről és ismételt közzétételéről. (3) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges helytelen adatot tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet igazgatóságát az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára. A módosított és könyvvizsgáló által felülvizsgált adatot - a közgyűlés elé történt beterjesztés előtt - a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet köteles a Felügyeletnek bemutatni. Az elnevezés védelme 364. § (1) Olyan szervezet, amely nem e törvény által szabályozott tevékenységet folytat, cégnevében vagy üzleti és reklámcélokra nem használhat olyan elnevezést, amely azt a megtévesztő látszatot keltheti, hogy az adott szervezet befektetési szolgáltatási tevékenységgel, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységgel, befektetési alapkezelési tevékenységgel, tőzsdei ügyletekkel, illetőleg tőzsdei vagy tőzsdén kívüli ügyletek elszámolásával foglalkozik. (2) Az a szervezet, amely e törvény által szabályozott tevékenységet folytat, üzleti dokumentumaiban, hirdetéseiben köteles feltüntetni tevékenységi engedélyének számát, illetőleg tőzsdetagságát. 365. § (1) Cégnevében, hirdetésében vagy bármilyen más módon a „befektetési alapkezelő” elnevezést, e fogalmak összetételeit, jelzős alakját, továbbá rokon értelmű vagy idegen nyelvű megfelelőjét csak az e törvényben előírtaknak megfelelően alapított, alapkezelési tevékenységet végző társaság szerepeltetheti. E korlátozások nem vonatkoznak az alapkezelők felügyeleti, szakmai és érdekképviseleti szervezeteire. (2) A „befektetési alap”, „zárt végű alap”, „nyílt végű alap”, „kötvényalap”, „részvényalap”, „pénzpiaci alap”, „vegyes alap”, „indexkövető alap”, „befektetési alapokba befektetőalap”, „származtatott ügyletekbe befektető alap”, „ingatlanalap”, „európai alap” elnevezések csak az e törvényben előírtaknak megfelelően alapított és működtetett befektetési célú alapok megjelölésére alkalmazhatók. 366. § (1) Abban a kérdésben, hogy egy vállalkozás a 364. §, illetve a 365. § alapján jogosult-e az ott megjelölt elnevezés használatára, vitás esetben a Felügyelet határoz. (2) Azokra, akik a 364. §-ban, illetve a 365. §-ban foglalt tilalmat megszegik, a Felügyelet - az elnevezés jogosulatlan használatának további megtiltása mellett - pénzbírságot szabhat ki. A bírság ismételten is kiszabható. Hirdetésre vonatkozó szabályok 367. § (1) A törvény hatálya alá tartozó szolgáltatásokra vonatkozó hirdetést csak Magyarországon bejegyzett és befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, tőzsdei, illetőleg elszámolóházi tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, tőzsde, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tehet közzé. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézményeken kívül a törvény hatálya alá tartozó szolgáltatásokra vonatkozó hirdetést csak az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkező befektetési szolgáltató, befektetési alapkezelő, tőzsde, illetőleg elszámolóház - engedélyezett tevékenysége körében - tehet közzé. (3) A törvény hatálya alá tartozó szolgáltatásokra vonatkozó hirdetések tekintetében a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, illetve a megyei (fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőségek, valamint a Gazdasági Versenyhivatal járnak el a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény szabályai szerint. (4) E § alkalmazásában hirdetés: a befektetési szolgáltatóra, árutőzsdei szolgáltatóra, befektetési alapkezelőre, tőzsdére, elszámolóházi tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező szervezetre, illetőleg befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységre, befektetési alapkezelési, tőzsdei, elszámolóházi tevékenységre vonatkozó, kereskedelmi úton történő figyelemfelhívás, tekintet nélkül arra, hogy az országban megjelenő sajtótermék vagy a posta útján, címke, kártya, matrica, szórólap, hanglemez, katalógus, árjegyzék vagy egyéb nyomtatott (nyomott) anyag szétosztásával, mozi-, az ország területén sugárzott, belföldi műsorszolgáltató rendelésére közvetített televízió- vagy rádióműsor előadásával vagy elektronikus úton vagy bármi más módon történik, ideértve az olyan hirdetést is, amely olyan cikkben, műsorban jelenik meg, amelynek nem a hirdetés az elsődleges célja, ha a cikk, illetve a műsorrészlet a szolgáltatás kezdeményezésére vagy támogatásával jött létre. Titoktartás Üzleti titok 368. § (1) Üzleti titok minden olyan, a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, valamint a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, tőzsdei, elszámolóházi, illetve központi értéktári tevékenységéhez kapcsolódó tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a befektetési szolgáltatónak, az árutőzsdei szolgáltatónak, a befektetési alapkezelőnek, a tőzsdének, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek méltányolható érdeke fűződik, és amelyet üzleti titokká minősített, illetve amelynek titokban tartása érdekében a belső szabályzatában meghatározott intézkedéseket megtette. (2) A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tulajdonosa, az e szervezetekben részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint e szervezetek alkalmazottja köteles e szervezetek működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani. (3) A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében törvény felhatalmazása alapján eljáró a) Felügyelettel, b) Befektető-védelmi Alappal, c) MNB-vel, d) Állami Számvevőszékkel, e) Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal, f) Gazdasági Versenyhivatallal, g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal, és h) nemzetbiztonsági szolgálattal szemben. (4) A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a feladatkörében eljáró a) nyomozó hatósággal a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a feljelentés kiegészítése keretében, továbbá a feladatkörében eljáró ügyészséggel szemben; b) büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint (önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben. (5) A Felügyelet - az üzleti titokra vonatkozó szabályok betartásával - a szolgáltatóról egyedi azonosításra alkalmas adatokat szolgáltat a) statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal, b) a pénz- és tőkepiaci folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a Pénzügyminisztérium részére. (6) A Felügyelet a befektetési szolgáltatóról egyedi azonosításra alkalmas adatot szolgáltat a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal részére. Értékpapírtitok 369. § (1) Értékpapírtitok minden olyan, az egyes ügyfélről a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési szolgáltatóval, árutőzsdei szolgáltatóval, befektetési alapkezelővel kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik. (2) Az értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezések szempontjából ügyfélnek kell tekinteni mindenkit, aki (amely) befektetési szolgáltatótól, árutőzsdei szolgáltatótól, befektetési alapkezelőtől, tőzsdétől, elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől szolgáltatást vesz igénybe. 370. § (1) Értékpapírtitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a) az ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható értékpapírtitok körét pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad; b) e törvény az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad; c) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, Befektető-védelmi Alappal, Országos Betétbiztosítási Alappal, MNB-vel Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a tőzsdével és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, valamint a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal, b) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, c) csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzatok adósságrendezési eljárása, bírósági végrehajtási eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, végrehajtóval, illetve végelszámolóval, d) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését folytató nyomozó hatósággal, valamint a feladatkörében eljáró ügyészséggel, e) a büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá csőd-, felszámolási eljárás, illetve az önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal, f) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel, g) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, h) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal szemben, e szerveknek a befektetési szolgáltatóhoz, az árutőzsdei szolgáltatóhoz, a befektetési alapkezelőhöz, a tőzsdéhez, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezethez intézett írásbeli megkeresése esetén. (3) Az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továbbá abban az esetben sem, ha az állami adóhatóság és a Felügyelet nemzetközi szerződés alapján külföldi állami adóhatóság és tőkepiaci felügyeleti tevékenységet ellátó szervezet írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési szolgáltatótól, az árutőzsdei szolgáltatótól, a befektetési alapkezelőtől, a tőzsdétől, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási nyilatkozatot. (4) Az írásbeli megkeresésben meg kell jelölni azt az ügyfelet, ügyfélkört vagy számlát, akiről vagy amelyről a (2) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság az értékpapírtitok kiadását kéri, valamint a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha a feladatkörében eljáró MNB vagy a Felügyelet helyszíni ellenőrzést folytat. (5) A (2) és a (3) bekezdés szerint adatkérésre jogosult a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, melyet az adatkéréskor megjelölt. (6) A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az (1)-(3) bekezdésben, valamint a 371. §-ban foglalt esetekben az adatok kiszolgáltatását - titoktartási kötelezettségre hivatkozva - nem tagadhatja meg. (7) Az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján, külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési szolgáltatótól, az árutőzsdei szolgáltatótól, a befektetési alapkezelőtől, a tőzsdétől, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi bűnüldöző szerv által aláírt titoktartási záradékot. (8) A Felügyelet, valamint az MNB jogszabályban, jegybanki rendelkezésben a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet számára előírt adatszolgáltatás során is jogosult értékpapírtitokhoz jutni. (9) A Felügyelet a (2) bekezdés d) pontja szerint értékpapírtitokhoz való hozzájutásra feljogosított nyomozóhatóságnak értékpapírtitkot tartalmazó dokumentumot adhat át. 371. § (1) Aki üzleti vagy értékpapír-titok birtokába jut, köteles azt - törvény eltérő rendelkezése hiányában - időbeli korlátozás nélkül megtartani. (2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetőleg az értékpapírtitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott körön kívül - az ügyfél felhatalmazása nélkül - nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel. (3) Aki üzleti titok vagy értékpapírtitok birtokába jut, azt nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a befektetési szolgáltatónak, árutőzsdei szolgáltatónak, befektetési alapkezelőnek, tőzsdének, és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek vagy azok ügyfeleinek hátrányt okozzon. (4) Befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, tőzsde és elszámolóházi tevékenységet végző szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnt szervezet által kezelt üzleti, illetőleg értékpapírtitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható. 372. § A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul köteles kiszolgáltatni a kért adatot az általa lebonyolított ügyletről és a nála vezetett számláról, ha adat merül fel arra, hogy az ügylet vagy a számla a) kábítószer-kereskedelemmel, b) terrorizmussal, c) illegális fegyverkereskedelemmel, d) pénzmosással, e) szervezett bűnözéssel áll összefüggésben. 373. § A 370. § (2) bekezdésének d), f) és g) pontja, valamint a 372. § alapján történő adatátadásról az érintett ügyfél nem tájékoztatható. Egyéb esetben az ügyfelet az értékpapírtitok kiadásáról tájékoztatni kell. 374. § Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét a) az olyan összesített adat szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg; b) az értékpapírszámla-tulajdonos nevére, értékpapírszámlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás; c) a befektetési szolgáltató részéről a központi hitelintézeti hitelinformációs rendszernek, illetve e rendszerből a befektetési szolgáltatónak a rendszer szabályainak megfelelő adatszolgáltatás; d) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint az intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosító intézetnek a biztosítási szerződés tejesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás; e) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet egymás közötti adatátadása; f) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő által a külföldi befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő számára történő adattovábbítás, abban az esetben, ha az ügyfél (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve biztosítottak a külföldi félnél, valamint az annak székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal; g) a külföldi befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő székhelye szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységéhez szükséges és a külföldi felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, amennyiben a megállapodás tartalmazza a külföldi felügyeleti hatóság által aláírt titoktartási záradék szükségességét; h) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a befektetési szolgáltatóban, az árutőzsdei szolgáltatóban, a befektetési alapkezelőben, a tőzsdében, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen részesedést szerezni kívánó személy (társaság), az üzletág átvételét tervező társaság, illetve az ilyen tulajdonos vagy esetleges jövőbeni tulajdonos által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás; i) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírásmintájának bemutatása; j) a Felügyelet által - az értékpapírtitokra vonatkozó szabályok betartásával - a befektetési szolgáltatókról, az árutőzsdei szolgáltatókról, a befektetési alapkezelőkről, a tőzsdéről, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása 1. statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal; 2. a pénz- és tőkepiaci folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a Pénzügyminisztérium részére; k) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző gazdasági társaság részére; l) a bankcsoporton, pénzügyi holdingon, vegyes tevékenységű csoporton belül az összevont alapú felügyeletre vonatkozó jogszabályi előírások teljesítése érdekében történő adatátadás. Összesített adatok átadása 375. § A Felügyelet - törvény eltérő rendelkezése hiányában - más személynek vagy hatóságnak befektetési szolgáltatóról, árutőzsdei szolgáltatóról, befektetési alapkezelőről, tőzsdéről, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetről vagy más személyről, illetve ezek tevékenységéről csak egyedi azonosításra nem alkalmas, összesített adatokat adhat át. LII. Fejezet A PÉNZ- ÉS TŐKEPIACI ÁLLANDÓ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG 376. § (1) Tőzsde, valamint a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások szakmai érdek-képviseleti szervei közösen megalapíthatják és működtethetik a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságot. (2) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság hatáskörére, eljárására a Vbt. rendelkezéseit a (3)-(6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (3) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárásának van helye a) a törvény hatálya alá tartozó értékpapír forgalomba hozatalával, befektetési és árutőzsdei szolgáltatással, valamint kiegészítő befektetési szolgáltatással; b) befektetők egymás közötti, befektetési eszközzel; c) részvényesi jogokkal; d) a tőzsdei ügylettel; e) a befektetési szolgáltató és ügyfele között befektetési eszközre vonatkozó megbízás elfogadásának megtagadásával; f) a tőzsde szabályzatával; g) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet alapszabályával, üzletszabályzatával és szabályzataival; h) pénzügyi szolgáltatással és kiegészítő pénzügyi szolgáltatással; i) a befektetési és pénzügyi szolgáltatók kizárólagosságot nem sértő egyéb szolgáltatási tevékenységével kapcsolatos jogvitában, ha a felek a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték és az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek. (4) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárása kiköthető a Vbt. 3. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel hiányában is. (5) A (3) bekezdés a)-b), valamint d)-i) pontjaiban meghatározott ügyekben kizárólag a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárása köthető ki, ideértve a Vbt. 47. §-a alapján nemzetközinek minősülő ügyeket is. (6) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság tagjait a tőzsde közgyűlése és az érdek-képviseleti szervek évi rendes ülése jelöli ki meghatározott időre első alkalommal a Tőzsdei Választottbíróság elnökségének, azt követően a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság elnökségének javaslata alapján. TIZENKETTEDIK RÉSZ A TŐKEPIAC ÉS A TŐKEPIACON TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ INTÉZMÉNYEK, SZEMÉLYEK FELÜGYELETE LIII. Fejezet A FELÜGYELETRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A Felügyelet feladatköre 377. § A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jogállását és hatáskörét külön törvény határozza meg. 378. § A Felügyelet feladatkörében a) elbírálja az engedély iránti kérelmet és más beadványt; b) ellenőrzi a kibocsátó információszolgáltatási kötelezettségének teljesítését; c) ellenőrzi, illetve vizsgálja a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzéssel kapcsolatban e törvényben meghatározott szabályok és elvek betartását, érvényesülését; d) rendszeresen figyelemmel kíséri a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tevékenységét; e) ellenőrzi, illetőleg vizsgálja a befektetési szolgáltatási tevékenység, az árutőzsdei szolgáltatási tevékenység, a befektetési alapkezelési tevékenység, a letétkezelési tevékenység, a tőzsdei tevékenység, az elszámolóházi tevékenység, illetőleg a központi értéktári tevékenység végzését meghatározó jogszabályok érvényesülését; f) vizsgálja, elemzi és értékeli a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a letétkezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet üzletvitelének irányítását; g) ellenőrzi a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a letétkezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet információszolgáltatásának működését; h) alkalmazza a törvényben meghatározott intézkedéseket, szankciókat; i) bennfentes kereskedelem, tisztességtelen árfolyam befolyásolás gyanúja esetén vizsgálatot folytat; j) vezeti az e törvényben előírt nyilvántartásokat; k) együttműködik külföldi hatóságokkal, különösen az Európai Unió tagállamaiban a felügyeleti feladatokat ellátó hatóságokkal; l) vitás esetben határoz arról, hogy valamely tevékenység e törvény értelmében befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységnek, illetőleg árutőzsdei szolgáltatási tevékenységnek minősül-e. A Felügyelet bevételei 379. § (1) A Felügyelet e törvény szerinti bevételei: a) igazgatási-szolgáltatási díj, b) felügyeleti díj, c) felügyeleti bírság, és d) egyéb bevétel. (2) A felügyelet bírságból származó bevétele kizárólag a következő célokra fordítható: a) tőkepiaci szakemberek képzése; b) felügyeleti tevékenységgel kapcsolatos tanulmányok készítésének és közzétételének támogatása; c) befektetők tájékoztatása; d) az Alapba történő befizetés; e) az e törvény hatálya alá tartozó szervezetek felszámolását végző közhasznú társaság felszámolásból eredő veszteségének megtérítése. (3) A Felügyelet bevételeit - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak működésének fedezetére használhatja fel. A felügyeleti díj 380. § (1) A befektetési szolgáltató, az egyéni kereskedő és az ügynök felügyeleti díjat fizet az egyéb ráfordítások terhére. (2) A befektetési szolgáltató a díjat negyedévente köteles megállapítani az a) és b) pontokban meghatározottak összegeként. A felügyeleti díj a) a bizományosi és a kereskedelmi tevékenység keretében lebonyolított árfolyamértéken számított negyedéves eladási ügyletének - ideértve a határidős eladási ügyletek, az eladott (kiírt) vételi és eladási opciók, valamint minden csereügylet mögöttes termékének vagy elvi főösszegének kötési értékét is - 0,04 ezreléke; b) az ügyfelekkel szemben az értékpapírok árfolyamértékében és a pénzben fennálló kötelezettségei tárgynegyedévre számított napi átlagának 0,025 ezreléke. (3) Ha a bizományosi vagy kereskedelmi tevékenység keretében az ügyletet tőzsdén kötötték, a díj mértéke a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott érték ötven százaléka. (4) A felügyeleti díj évi összege legalább egymillió forint. (5) Az egyéni kereskedő kereskedési tevékenysége után - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a (2) bekezdés szerinti felügyeleti díjat fizeti. Az egyéni kereskedő által fizetett éves felügyeleti díj legalább kettőszázezer forint. (6) Az ügynök havi húszezer forint felügyeleti díjat fizet. 381. § (1) Az árutőzsdei szolgáltató felügyeleti díjat fizet az egyéb ráfordítások terhére. (2) Az árutőzsdei szolgáltató a bizományosi és kereskedelmi tevékenysége keretében az általa megnyitott minden kontraktus után tíz forint felügyeleti díjat fizet. A felügyeleti díj éves összege legalább százhúszezer, és legfeljebb egymillió-kettőszázezer forint. 382. § (1) A portfóliókezelési tevékenységet végző - a befektetési alapkezelő kivételével -, valamint a befektetési alap felügyeleti díjat fizet az egyéb ráfordítások terhére. (2) A felügyeleti díj mértéke - befektetési alap kivételével - a kezelt vagyon negyedéves átlagos összegének 0,2 ezreléke. (3) Befektetési alap esetében a felügyeleti díj számításának alapja az alap nettó eszközértékének negyedéves számtani átlaga. (4) Azon alapok esetében, amelyek két vagy több sorozat befektetési jegyet bocsátottak ki, és ezek valamelyike a sorozatra jutó tőkenövekményt teljes egészében újra befekteti, a díjalap számítása során a nem újrabefektető sorozatra megállapított egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket kell az alapra kibocsátott összes befektetési jegy darabszámával szorozni. Az így kiszámolt nettó eszközérték negyedéves átlaga képezi a díjalapot. (5) A felügyeleti díj mértéke befektetési alapok esetében a (3)-(4) bekezdés szerint kiszámított díjalap 0,2 ezreléke. 383. § (1) A tőzsde felügyeleti díjat fizet az egyéb ráfordítások terhére. (2) A díj mértéke az éves mérleg főösszegének 0,1 ezreléke. 384. § (1) Az elszámolóház és a 355. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott, elszámolóházi tevékenységet végző részvénytársaság felügyeleti díjat fizet az egyéb ráfordítások terhére. (2) Az elszámolóház által fizetendő díj mértéke az éves mérleg főösszegének 0,3 ezreléke, a 355. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársaság által fizetendő díj mértéke az éves mérleg főösszegének 0,1 ezreléke. 385. § (1) A 380. § (2)-(6) bekezdésében, a 381. § (2) bekezdésében, valamint a 382. § (2) és (5) bekezdésében meghatározott felügyeleti díjat a tárgynegyedévet követő hó huszadik napjáig kell megfizetni. (2) A 383. § (2) bekezdésében, valamint a 384. § (2) bekezdésében meghatározott felügyeleti díjat a tárgyévet követő április hó harmincadik napjáig kell megfizetni. 386. § A kibocsátó, a nyilvános részvénytársaságban befolyást szerezni kívánó személy, a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a befektetési alap, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-a alapján a felügyeleti eljárási, szakértői szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat fizet. A fizetendő díjak körét és mértékét a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg. 387. § (1) A felügyeleti díj nem vagy késedelmes teljesítése esetén az e törvényben meghatározott esedékesség napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni. (2) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része. LIV. Fejezet A FELÜGYELET ELJÁRÁSA 388. § (1) A Felügyelet a hatáskörébe tartozó ügyekben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - az Áe. rendelkezései szerint jár el. (2) A Felügyelet - a bírságot megállapító határozata kivételével - határozatának azonnali végrehajtását rendelheti el, ha a) az a befektetők károsodástól történő megóvása, illetőleg a tőkepiac általános érdekeinek megóvása érdekében szükséges, b) annak hiányában a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet intézkedésre okot adó helyzetében további romlás várható. (3) A felügyeleti eljárások során idegen nyelvű iratok esetén mellékelni kell azok hiteles magyar nyelvű fordítását is. 389. § (1) Engedélyezésre irányuló eljárásban, az alapítási, illetőleg a működési engedély iránti kérelem esetében a Felügyelet eljárásának időtartama hatvan nap, egyéb esetekben harminc nap. A határidő egy esetben legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidőkbe nem számítandó be az az időtartam, amely valamely szakhatóság vagy külföldi felügyeleti hatóság megkeresése miatt szükséges. (3) Az eljárási határidő a kérelem előterjesztésétől, illetve hiánypótlás esetén az e törvény rendelkezéseinek megfelelő kérelem, illetve a Felügyelet által előírt mellékletek hiánytalan benyújtásától számítandó. (4) A tulajdonosi jogok gyakorlásának korlátozására vonatkozó határozatot a Felügyelet nyolc napon belül a Cégközlönyben közzéteszi. 390. § (1) Ha a Felügyelet tudomást szerez arról, hogy egy meghatározott személy engedély nélküli befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, tőzsdei, illetőleg elszámolóházi tevékenységet folytat, a tevékenység folytatóját felszólítja a helyzet tisztázásához szükséges szerződés, okirat, jelentés, kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatására, továbbá helyszíni ellenőrzést rendelhet el minden olyan helyen, ahol a rendelkezésére álló adat alapján ilyen tevékenység folyt, illetőleg folyik. (2) Engedély nélküli befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, tőzsdei, illetőleg elszámolóházi tevékenység megállapítása esetén a Felügyelet a) bűncselekmény gyanúja esetén büntetőeljárást kezdeményez az illetékes nyomozó hatóságnál, b) azonnali hatállyal megtiltja az engedély nélküli befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, tőzsdei, illetőleg elszámolóházi tevékenység végzését, továbbá c) a felügyelete alá tartozó intézmény esetében felügyeleti intézkedést hoz, illetőleg pénzbírságot szab ki. A Felügyelet nyilvántartásai 391. § A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat: a) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a befektetési alap, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet neve, székhelye; b) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a befektetési alap, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet alapításának időpontja; c) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tevékenységi köre; d) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet jegyzett tőkéjének mértéke; e) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tulajdonszerzés szempontjából engedély- vagy bejelentésköteles tulajdonosai; f) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet vezető állású személyei; g) az üzletkötők neve; h) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tevékenysége megkezdésének időpontja; i) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tulajdonában álló vállalkozások neve, székhelye, tevékenysége; j) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet fióktelepe létesítésének időpontja és helye; k) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő ügynökének neve, székhelye, fióktelepe; l) a kibocsátó neve, székhelye; m) a kibocsátó alapításának időpontja; n) a kibocsátó jegyzett tőkéjének nagysága; o) a kibocsátó vezető állású személyeinek neve, a kibocsátóban fennálló részesedésük (ideértve a részesedés megszerzésére vonatkozó opciót és egyéb jogokat is) mértéke; p) a kibocsátó tulajdonosainak neve (cégneve), lakcíme (székhelye), más társaságban lévő részesedése; q) a kibocsátás adatai; r) a bennfentes személyek azonosító adatai; s) a nyilvánosan működő részvénytársaság tulajdonosainak a 67. §-ban szabályozott, a befolyásszerzéshez kapcsolódó bejelentési kötelezettség alapján tudomására jutott adatai. A Felügyelet adatkezelése 392. § (1) A Felügyelet az e törvényben szabályozott feladata ellátásához - ideértve az e törvényben meghatározott személyes adatokat is - adatot kezelhet. (2) A Felügyelet által kezelt adat statisztikai célra - személyazonosításra alkalmatlan módon - felhasználható. (3) A Felügyelet feladatának ellátásához más hatóságtól - a felhasználás céljának megjelölésével - e törvényben meghatározott adatkörben (395. §) adatot vehet át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadónál, mind a Felügyeletnél dokumentálni kell. 393. § (1) A Felügyelet gondoskodik az adatkezelés körében a jogosulatlan hozzáférés, közlés, megváltoztatás vagy törlés megelőzéséről, illetőleg megakadályozását biztosító technikai és logikai védelemről. (2) A Felügyelet gondoskodik arról, hogy az adatok védelmének biztosítása érdekében a) ha törvény kivételt nem tesz, az érintett a Felügyelet által kezelt adataihoz hozzáférhessen, illetve gyakorolhassa a helyesbítéshez vagy a törléshez való jogát, és b) a tárolt adatot töröljék, ha kezelésének oka - törvény rendelkezése szerint - megszűnt vagy a bíróság az adat törlését elrendelte. 394. § (1) A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti a) a befektetési szolgáltató, illetőleg árutőzsdei szolgáltató vezető állású személyének és alkalmazottjának, az egyéni kereskedőnek a 92-94. §-ban és a 98-99. §-ban, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet vezető állású személyeinek és alkalmazottainak a 356. §-ban előírt feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait; b) a befektetési vállalkozásban, tőzsdében történő tulajdonszerzés engedélyezése iránti kérelmet benyújtó személy, illetve a befektetési vállalkozás, a tőzsde tulajdonosának a 106. §-ban, illetve a 308. §-ban előírt feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait; c) az általa folytatott eljárás keretében a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet ügyfelének adatait; d) a bejelentésre kötelezett bennfentes személy adatait; e) annak a személynek az adatait, akivel szemben bennfentes kereskedelemmel, illetve tisztességtelen árfolyam-befolyásolással kapcsolatos eljárást folytat; és f) az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzése érdekében 1. a tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy, 2. a befektetési szolgáltató vezető állású személye, üzletkötője; 3. a befektetési vállalkozás tulajdonosa, illetve a tulajdonosnál vezető állású személy, 4. a tőzsde tisztségviselője és alkalmazottja, 5. az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet vezető állású személye és alkalmazottja, 6. az ügynök, 7. a befektetési alapkezelési tevékenységet végző szervezet vezető állású személye és alkalmazottja, 8. a befektetési alapkezelési tevékenységet végző szervezet tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó letétkezelő, ingatlanértékelő, ingatlanforgalmazó vezető tisztségviselője, vezető állású személye és a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja adatait; g) a 98. §-ban és a 107. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott feltétel ellenőrzésére szolgáló adatot; h) a befolyásszerzés mértékének ellenőrzése érdekében a nyilvánosan működő részvénytársaság tulajdonosainak adatait. (2) Az (1) bekezdés alapján a Felügyelet az érintett személyazonosító adatait (családi és utónév, nők esetében leánykori családi és utónév, születési hely és idő, anyja leánykori családi és utóneve, külföldi esetén az állampolgárság) és lakcímét (tartózkodási helyét), valamint az engedélyezési és ellenőrzési célú adatkezelés során a befektetésre, tulajdoni részesedésre, szakképzettségre, szakmai gyakorlatra, választott tisztségre, beosztásra, munkaviszonyra, büntetlenségre és a 357. §-ban meghatározott kizáró okok megállapításához szükséges adatokat kezeli. (3) A Felügyelet az adatot a) a vezető tisztségviselői megbízatás, felügyelő bizottsági tagság, munkaviszony és tőzsdei tisztségviselői megbízatás megszűnésétől számított öt évig, b) az ügynök tevékenységének megszüntetését követő öt évig, c) a befektetési vállalkozásban, tőzsdében, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben meglévő tulajdon elidegenítésétől számított tíz évig, d) a bennfentes kereskedelem, tisztességtelen árfolyam-befolyásolás és ügyféllel kapcsolatos eljárás esetén a felügyeleti eljárás lezárásától számított tíz évig, e) a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyás megszűnésétől számított öt évig, és f) az a)-e) pontban meg nem határozott esetekben a Felügyelet birtokába kerülésétől számított öt évig kezelheti. Adatszolgáltatás 395. § (1) A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a Felügyeletnek köteles bejelenteni, és ezzel egyidejűleg közzétenni: a) valamely engedélyezett tevékenység megkezdését; b) a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni és szavazati hányadukat; c) a járulékos vállalkozásban [5. § (1) bekezdés 54. pont] történő tulajdon szerzését, illetőleg ilyen tulajdon megszűnését; d) a 97. § (1)-(2) bekezdésében, a 98. § (1) bekezdésében, illetőleg a 356. § (1) bekezdésében meghatározott személyi körben bekövetkezett változást; e) az ügynökkel kötött szerződés megkötését, módosítását és megszűnését; f) fiókjának, képviseletének megnyitását és megszűnését; g) a közgyűlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyűlés által hozott határozatokat; h) az ügyfélfogadás szüneteltetésének tervét; i) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását; j) ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult; és k) a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje tíz százalékát elérő vagy meghaladó hitelfelvételét. (2) A fióktelep az (1) bekezdésben foglaltakon kívül köteles a Felügyeletnek bejelenteni és ezzel egyidejűleg nyilvánosságra hozni: a) az alapító tulajdonosi szerkezetét és annak ötszázalékos mértéket meghaladó változásait, b) ha az alapító vagy annak bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné vált, vagy ellene csőd-, illetve felszámolási eljárás indult, c) ha az alapító székhelye szerinti felügyeleti hatóság az adott intézménnyel, vagy bármely államban működő fióktelepével szemben intézkedést, illetve szankciót alkalmazott. (3) A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet köteles a Felügyeletnek megküldeni a közgyűlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést, valamint ezzel egyidejűleg közzétenni a közgyűlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói záradékot. (4) A bejelentési kötelezettségének a) az (1) bekezdés a), e), f), g) és h) pontja esetében a döntést követő öt napon belül, b) az (1) bekezdés b) pontja esetén a tárgyévet követő év január 15. napjáig, c) az (1) bekezdés c) pontja esetén a részesedés megszerzését, illetve elidegenítését követő öt napon belül, d) az (1) bekezdés d) pontja esetén a kinevezést vagy választást megelőzően, illetve alkalmazása vagy megbízása megszűnését követő öt napon belül, e) az (1) bekezdés i) pontja esetén a cégbírósági határozat jogerőre emelkedését követő öt napon belül, f) az (1) bekezdés j) pontja esetén a tudomásra jutástól számított öt napon belül, g) az (1) bekezdés k) pontja esetén a hitelszerződés megkötését követő két napon belül, és h) a (3) bekezdés esetén az éves beszámoló elfogadását követő tizenöt napon belül kell eleget tenni. (5) Az MNB, a Kincstár és az ÁKK Rt. az (1) bekezdés a), e), f) és h) pontjában meghatározott adatok bejelentésére köteles. (6) A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet köteles a tevékenységéről, az általa megkötött ügyletekről külön jogszabályban előírt módon, tartalommal és gyakorisággal a Felügyeletnek, és jegybanki rendelkezésben meghatározott módon, tartalommal és gyakorisággal az MNB-nek adatot szolgáltatni. (7) A nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése keretében a Felügyelet írásbeli megkeresésére a részvényesi jogok gyakorlója köteles e jogok gyakorlására kötött megállapodást feltárni, valamennyi e tárgyban keletkezett irat másolatát a Felügyelet rendelkezésére bocsátani, illetve megjelölni azt a személyt, akinek érdekében ténylegesen eljár. LV. Fejezet HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS 396. § (1) A Felügyelet rendszeresen ellenőrzi, hogy az értékpapír forgalomba hozatala, a befektetési szolgáltatási tevékenység, az árutőzsdei szolgáltatási tevékenység, a befektetési alapkezelési tevékenység, a tőzsdei tevékenység, illetőleg az elszámolóházi tevékenység folytatása megfelel-e a jogszabályoknak, felügyeleti határozatoknak, a tőzsde alapszabályának, szabályzatainak, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet üzletszabályzatának, szabályzatainak, valamint a befektetők biztonságának. A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató és a befektetési alapkezelő szabályzata által előírt kötelezettségek betartását a Felügyelet ellenőrzi. (2) A Felügyelet felhívására a kibocsátó, a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet köteles lehetővé tenni a törvényben szabályozott tevékenységéről vezetett nyilvántartásba való betekintést, illetve az e tevékenységére vonatkozó jogszabályban meghatározott adatot köteles a Felügyeletnek átadni. (3) A Felügyelet az értékpapírok nyomdai úton történő előállítására vonatkozó külön jogszabályban előírt kötelezettségek ellenőrzése keretében, az ott meghatározott körben és módon a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal együttműködve jár el. (4) A Felügyelet rendszeresen ellenőrzi, hogy a befektetési vállalkozásban, illetőleg a tőzsdében történő tulajdonszerzés engedélyezésére előírt feltételek folyamatosan fennállnak-e. A befektetési vállalkozás és a tőzsde tulajdonosa az ellenőrzéshez szükséges adatot köteles a Felügyeletnek átadni. (5) A Felügyelet - az általa összeállított vizsgálati terv szerint - minden befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, befektetési alapkezelőnél, tőzsdénél és elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél legalább kétévenként átfogó helyszíni ellenőrzést tart. 397. § (1) A Felügyelet jogosult az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott - a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tevékenységének engedélyezésére, működésére, a tulajdonosi jog eredményes, megbízható és a nemkívánatos, befolyástól mentes gyakorlására vonatkozó - szabályok, valamint határozatainak megtartását a helyszínen ellenőrizni. (2) A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet köteles a Felügyelet számára a helyszíni ellenőrzést lehetővé tenni, illetőleg segíteni, biztosítva az üzleti könyvek, jelentések, nyilvántartások ellenőrzését, valamint a vizsgálathoz szükséges adatokhoz, információkhoz való hozzáférést. (3) Az értékpapír forgalomba hozatalára vonatkozó jogszabályok betartását, valamint a kibocsátó által a törvényben, felügyeleti határozatban előírt rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség, valamint a központi értéktár és az elszámolóház felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését a Felügyelet eseti adatbekéréssel, illetve a kibocsátó hivatalos helyiségeiben is jogosult ellenőrizni. (4) A Felügyelet a helyszíni ellenőrzési feladatokkal - indokolt esetben - könyvvizsgálót vagy külső szakértőt is megbízhat. A szakértőnek szerepelnie kell a Felügyelet által összeállított szakértői névjegyzékben. (5) A könyvvizsgálóra és a szakértőre megfelelően alkalmazni kell a Psztv. 10. §-ának (2)-(6), valamint (8)-(11) bekezdésében és 11. §-ában foglalt rendelkezéseket. A Felügyelet a megbízást megelőzően három naptári évre visszamenőleg köteles megvizsgálni a könyvvizsgáló és a szakértő társasági tagsági és vezető tisztségviselői jogviszonyait. A könyvvizsgálónak és a szakértőnek rendelkeznie kell az általa vizsgált vállalkozás irányítója részére előírt szakvizsgával, valamint megfelelő felelősségbiztosítással. (6) A könyvvizsgálónak és a szakértőnek rendelkeznie kell a dokumentumok (másolatok) biztonságos őrzéséhez szükséges tárgyi feltételekkel. A könyvvizsgáló és a szakértő a helyszíni vizsgálat lezárását követően nem tarthat magánál a vizsgálattal összefüggő dokumentumot, adatot. (7) A Felügyelet által megbízólevéllel ellátott személy eljárása során hivatalos személynek minősül. (8) A Felügyelet elnöke által a Felügyelet köztisztviselői közül kijelölt személy jogosult a tőzsdei forgalom helyszínén jelen lenni, a tőzsdei forgalmat ellenőrizni, illetőleg elektronikus úton a tőzsdei forgalmat figyelemmel kísérni, feljegyzést készíteni, az esetlegesen észlelt szabálytalanság rövid kivizsgálása érdekében technikai szünetet kérni, helyszíni jegyzőkönyvet felvenni. (9) A Felügyelet képviselője jogosult a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet igazgatósági ülésein és közgyűlésein jelen lenni. 398. § (1) A Felügyelet - feladata teljesítéséhez - kérheti a befektetési szolgáltatótól, árutőzsdei szolgáltatótól, befektetési alapkezelőtől, tőzsdétől, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől rendkívüli beszámoló, meghatározott formájú és tagolású kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatását, továbbá a befektetési szolgáltatótól, árutőzsdei szolgáltatótól, befektetési alapkezelőtől, tőzsdétől, elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, annak szervezeteitől felvilágosítást kérhet valamennyi üzleti ügyéről, valamint betekinthet könyveibe, irataiba és adathordozóiba. (2) A Felügyelet által kiküldött - helyszíni ellenőrzésre jogosult - alkalmazott vagy megbízott az ellenőrzés lefolytatásához helyiségekbe beléphet, iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot vizsgálhat meg, felvilágosítást, nyilatkozatot, iratról, nyilvántartásról másolatot kérhet, próbavásárlást végezhet. (3) A Felügyelet - külföldi felügyeleti hatóság kérésére - adatszolgáltatást kérhet, valamint elvégezheti a helyszíni ellenőrzést, a viszonosság elérhetőségének mérlegelése alapján, illetőleg érvényben lévő felügyeleti együttműködési megállapodás esetén hozzájárulhat, hogy azokat a hozzájárulást kérő külföldi felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el. LVI. Fejezet A FELÜGYELETI INTÉZKEDÉSEK ÉS A FELÜGYELETI BÍRSÁG Felügyeleti intézkedések, szankciók 399. § (1) A Felügyelet a jogszabályban, határozatában, valamint a tőzsde alapszabályában, illetve szabályzataiban, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet üzletszabályzatában, illetve szabályzataiban, az Alap szabályzataiban meghatározott előírások megsértése, illetőleg mulasztás megállapítása, a befektetők érdekét és a tőkepiac egyensúlyát, a tőkepiac többi szereplőjének helyzetét veszélyeztető magatartás esetén intézkedéseket és szankciókat alkalmazhat. (2) A Felügyelet külföldi felügyeleti hatósággal kötött, tőzsdei kereskedési joggal rendelkező vállalkozások felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás alapján a külföldi felügyeleti hatóság kezdeményezésére külföldi jogszabályban, külföldi felügyeleti hatóság határozatában, külföldi tőzsde alapszabályában vagy szabályzatában, külföldi elszámolóház alapszabályában vagy szabályzatában meghatározott előírások megsértése esetén is alkalmazhat intézkedéseket és szankciókat. (3) A Felügyelet az intézkedést, illetve szankciót a rendelkezésére álló adatok és információk elemzése, illetőleg mérlegelése alapján, a szabály megsértésének, illetőleg a hiányosságnak a) az érintett intézmény működésére, b) ügyfelére, illetve c) a tőkepiac működésére gyakorolt hatásának, veszélyességi fokának figyelembevételével választja ki és alkalmazza. 400. § (1) A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja: a) a felügyelete alá tartozó szervezetet a befektetési szolgáltatási tevékenységre, az árutőzsdei szolgáltatási tevékenységre, a befektetési alapkezelési tevékenységre, a letétkezelési tevékenységre, a tőzsdei tevékenységre, az elszámolóházi, illetőleg központi értéktári tevékenységre, valamint a nyilvánosan működő részvénytársaságokban történő befolyásszerzésre vonatkozó jogszabályban, szabályzatban és az engedélyben meghatározott feltételeknek való megfelelésre határidő kitűzésével felszólíthatja; b) az engedély nélküli befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, tőzsdei, illetőleg elszámolóházi tevékenység folytatását megtilthatja; c) a Felügyelet által kirendelt szakértő, illetve felügyeleti biztos közreműködésével kapcsolatban felmerült költségek megtérítésére kötelezhet; d) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet vezető állású személyének és könyvvizsgálójának felmentését, az alkalmazott felelősségre vonását kezdeményezheti; e) kötelezheti a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet igazgatóságát rendkívüli közgyűlés összehívására, és arra kötelező napirend megtárgyalását írhatja elő; f) a befektetési szolgáltatót, árutőzsdei szolgáltatót, befektetési alapkezelőt, tőzsdét, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet határidő meghatározásával helyreállítási terv kidolgozására és a Felügyelethez történő benyújtására kötelezheti; g) a befektetési szolgáltatót, árutőzsdei szolgáltatót, befektetési alapkezelőt, tőzsdét, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet meghatározott tartalmú rendkívüli adatszolgáltatás teljesítésére kötelezheti; h) a befektetési szolgáltatási tevékenység, az árutőzsdei szolgáltatási tevékenység, a befektetési alapkezelési tevékenység, a tőzsdei tevékenység folytatását részben vagy egészben meghatározott időre felfüggesztheti; i) meghatározott időre felfüggesztheti a tőzsdei szekcióban történő kereskedést, illetve a teljes tőzsdei kereskedést; j) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tevékenységi engedélyét visszavonhatja; k) a befektetési szolgáltatót, az árutőzsdei szolgáltatót és a befektetési alapkezelőt meglévő szerződéses kötelezettségeinek más szolgáltató részére történő átadására kötelezheti; l) felügyeleti biztost rendelhet ki befektetési vállalkozáshoz, a 89. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott árutőzsdei szolgáltatóhoz, a befektetési alapkezelőhöz, a tőzsdéhez, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezethez; m) törvényben meghatározott esetben és mértékben bírságot szabhat ki; n) meghatározott időszakra felfüggesztheti az értékpapír forgalomba hozatalát, a befektetési eszköz forgalmazását, a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre irányuló nyilvános vételi ajánlatra vonatkozó eljárást; o) ha törvény alapján a részvényes a részvénytársasággal szemben tagsági jogait nem gyakorolhatja, ezt a tényt a Felügyelet határozatban megállapítja, és szükség esetén elrendelheti a tagsági jogok gyakorlásának felfüggesztését; p) más illetékes hatóságnál eljárást kezdeményezhet; q) meghatározott időre felfüggesztheti a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató által vezetett ügyfél- és értékpapírszámlák feletti rendelkezési jogot. (2) A Felügyelet az (1) bekezdés m), n) és p) pontjában meghatározott határozatának felülvizsgálatára irányuló perben a bíróság soron kívül jár el. A tárgyalást - ha egyéb intézkedésre nincs szükség - legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik napra kell kitűzni. A bírósági határozat elleni fellebbezés határideje három nap. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket és szankciókat a Felügyelet ismételten és együttesen is alkalmazhatja. (4) A Felügyelet a tőkepiaci intézményrendszer biztonságos működése és a befektetők érdekeinek védelmében az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által vezetett egyes számlák fölötti rendelkezési jogot harminc napra korlátozhatja. A korlátozás indokolt esetben - további harminc nappal - egyszer meghosszabbítható. (5) A számla fölötti rendelkezési jogot a Felügyelet akkor korlátozhatja, ha a) a forgalomba hozatal jogszabályellenes volt és harmadik személy károsodástól való megóvása érdekében indokolt, hogy a számlán nyilvántartott értékpapír-állományban változás ne történjen; b) a rendelkezésre álló információk alapján gyanú merül fel arra, hogy a számla bűncselekménnyel van összefüggésben; c) az arra jogosult személy a tőzsdei, illetve a tőzsdén kívüli kereskedést felfüggeszti; d) a befektetési szolgáltató, illetve az árutőzsdei szolgáltató üzletvitelében olyan helyzet következik be, hogy további biztonságos működése veszélybe kerül; vagy e) az értékpapírszámlán nyilvántartott dematerializált értékpapír összesített mennyisége eltér a kibocsátott értékpapír mennyiségétől. (6) A Felügyelet (4) bekezdés szerinti intézkedése az intézkedést megelőzően megkötött tőzsdei ügyletek elszámolását nem érinti. A felügyeleti biztos 401. § (1) A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a) olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak a veszélye, hogy kötelezettségeinek nem tud eleget tenni; b) igazgatósága (más vezető állású személye) nem tudja ellátni feladatát, és ez veszélyezteti a befektetők érdekeit; c) számvitelében, belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy lehetetlenné vált valódi pénzügyi helyzetének értékelése. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott helyzet különösen akkor áll fenn, ha a) a tulajdonosok vagy a fióktelep alapítója a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet saját tőkéjét az előírt szintre nem emelik fel; b) az igazgatóság a közgyűlést felügyeleti intézkedés ellenére nem hívja össze. (3) A Felügyelet a tőzsdére felügyeleti biztost akkor rendelhet ki, ha a tőzsdének nincs a 317. § (4) bekezdés a)-d) és h) pontjaiban meghatározott érvényes szabályzata, vagy harminc napnál hosszabb időtartam alatt az igazgatóság megválasztására, illetve az ügyvezető kinevezésére nem kerül sor. A felügyeleti biztos feladatait és jogkörét a kirendelő határozat tartalmazza. (4) A felügyeleti biztos a kirendelését követő kilencven napon belül jelentést készít a Felügyeletnek az érintett szervezet helyzetéről, és javaslatot tesz a további intézkedésre. Ez a határidő - indokolt esetben - egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. (5) A felügyeleti biztos javaslata alapján a Felügyelet harminc napon belül határozatot hoz a továbbiakban alkalmazandó intézkedésekről. 402. § (1) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet igazgatósági tagjainak a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerinti felelőssége fennmarad. (2) Ha nincs lehetőség az ügyek átvételére, a felügyeleti biztos közjegyző, illetőleg a rendőrség közreműködését veheti igénybe. (3) A felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt a vezető állású személy a Gt.-ben, e törvényben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartama alatt a felügyeleti biztos gyakorolja a vezető állású személynek a törvényben és az alapszabályban megállapított jogait. (4) A felügyeleti biztos feladata: a) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet vagyoni helyzetének felmérése; b) az ügyfélkövetelések teljesíthetőségének felmérése; c) az a) és b) pontban előírtakhoz szükséges mértékben a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet nyilvántartásának helyreállítása; d) a szükséges mértékben a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet cégként való működtetése. (5) A felügyeleti biztos részére a Felügyelet más feladatot is megállapíthat. 403. § (1) A felügyeleti biztos az e minőségében okozott kárért kizárólag a Felügyelet felé tartozik felelősséggel, vele szemben közvetlenül kártérítési igény nem érvényesíthető. Ha a felügyeleti biztos a Felügyelettel köztisztviselői jogviszonyban áll, a Ktv. kártérítésre vonatkozó szabályai szerint, ha pedig megbízási jogviszonyban áll, a Ptk. 350. §-a szerint felel. (2) A felügyeleti biztos nevét és lakóhelyét - bejegyzés és közzététel végett - be kell jelenteni a cégbíróságnak. Lakóhelyként a Felügyelet címe is megjelölhető. Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező intézmények fióktelepének felügyelete 404. § (1) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, tőzsde, illetőleg elszámolóház fióktelepe megsérti a Magyarországon hatályos előírásokat, illetve a Felügyelet hiányosságot észlel a fióktelep működésében, a Felügyelet felszólítja a fióktelepet a szabályellenes helyzet megszüntetésére. (2) Ha a fióktelep a felszólításnak nem tesz eleget, a Felügyelet értesíti az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatóságát a szabályellenes helyzetről, illetőleg kezdeményezi, hogy az illetékes felügyeleti hatóság tegye meg a megfelelő intézkedést. (3) A Felügyelet közvetlenül is intézkedhet a Magyarországon hatályos előírások megsértése esetén, illetve abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy a szabályellenes helyzet fennállása súlyosan veszélyezteti a tőkepiac stabilitását, illetve az ügyfelek érdekeit. A Felügyeletnek a prudenciális szabályok esetén tett közvetlen intézkedéseit az Európai Bizottság felülvizsgálja és annak jogosságát utólagosan mérlegeli. A felügyeleti bírság 405. § (1) A Felügyelet a kibocsátót, a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzés szabályait megsértő személyt, befektetési szolgáltatót, árutőzsdei szolgáltatót, befektetési alapkezelési tevékenységet végző személyt, tőzsdét, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, illetve vezető állású személyét és alkalmazottját, a bennfentes és a tisztességtelen árfolyam-befolyásolást elkövető személyt e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, a pénzmosásról szóló törvény valamint a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége megszegése, kijátszása, elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén, továbbá, ha azt az MNB a (2) bekezdés szerint, illetőleg külföldi felügyeleti hatóság a 399. § (2) bekezdése szerint kezdeményezi, bírság megfizetésére kötelezheti. (2) Az MNB bírság kiszabását kezdeményezheti, ha a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet megsérti az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok és a jegybanki rendelkezések előírásait. (3) Nem kötelezhető bírság fizetésére az, aki bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható volt. (4) Nem szabható ki bírság, ha a kötelezettségszegés vagy mulasztás a Felügyelet tudomására jutásától számított két év, illetve az elkövetésétől számított három év - bennfentes kereskedelem esetében öt év - már eltelt. A bírság összege 406. § (1) A bírság összegét a törvényben, a külön jogszabályban és a Felügyelet határozatában meghatározott feltételtől való eltérés, illetve a mulasztás súlyának és az elért vagyoni előny mértékének figyelembevételével kell megállapítani. (2) A bírság összege: a) engedély nélkül végzett befektetési szolgáltatási és befektetési alapkezelési tevékenység esetén 2 000 000-10 000 000 forint; b) a befektetési szolgáltatási, befektetési alapkezelési tevékenység engedélyezési feltételeitől való eltérés, illetve mulasztás esetén 200 000-4 000 000 forint; c) a tevékenységi és működési szabályok, valamint a 222. § megsértése esetén 200 000-10 000 000 forint; d) bennfentes kereskedelem esetén az elért vagyoni előny száz százaléka; e) tisztességtelen árfolyam-befolyásolás esetén 1 000 000-10 000 000 forint; f) a 402. § (2) bekezdésében meghatározott jogszabályok és a jegybanki rendelkezés megsértése esetén 200 000-10 000 000 forint; g) a nyilvános forgalomba hozatalhoz, a tájékoztatóhoz kapcsolódó kötelezettségek megszegése, elmulasztása vagy hiányos teljesítése esetén 200 000-10 000 000 forint; h) a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes vagy hiányos teljesítése esetén 100 000-6 000 000 forint; i) a rendkívüli tájékoztatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes teljesítése esetén, ha a bennfentes kereskedés alapját képezheti, 1 000 000-20 000 000 forint; j) a zártkörű forgalomba hozatal előírásainak elmulasztása, megszegése, hiányos teljesítése esetén 100 000-1 000 000 forint; k) a nemzetközi értékpapír-forgalomra vonatkozó előírások megsértése esetén a forgalomba hozott értékpapír - árfolyamértéken számított - összegének 10-100 százaléka, amennyiben az érték nem állapítható meg, 1 000 000-20 000 000 forint; l) bennfentes személyre előírt bejelentési kötelezettség elmulasztása, hiányos vagy késedelmes tejesítése esetén 200 000-2 000 000 forint; m) nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzés e törvényben meghatározott szabályainak megszegése esetén 500 000-100 000 000 forint; n) engedély nélkül végzett tőzsdei tevékenység, illetőleg elszámolóházi tevékenység esetén 2 000 000-20 000 000 forint; o) a tőzsdei tevékenység engedélyezési feltételeitől való eltérés, illetve mulasztás esetén 100 000-10 000 000 forint; p) a tőzsde tevékenységi és működési szabályainak megsértése esetén 200 000-10 000 000 forint; q) a befektetési alapkezelési tevékenységre vonatkozó előírások megsértése esetén 200 000-10 000 000 forint; r) a letétkezelési tevékenységre vonatkozó előírások megsértése esetén 200 000-4 000 000 forint; s) a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény 2. §-ának (1)-(2) bekezdésében, valamint a 3. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén 100 000-500 000 forint; t) az elszámolóházi tevékenységre vonatkozó előírások megsértése esetén 100 000-10 000 000 forint. (3) A (2) bekezdésben nem említett szabályok megsértése, mulasztás vagy késedelem esetén kiszabható bírság összege 50 000-5 000 000 forint. (4) A (2)-(3) bekezdés alapján a kibocsátó, a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet vezető állású személye és alkalmazottja terhére kiszabható bírság összege 50 000-5 000 000 forint. TIZENHARMADIK RÉSZ LVII. Fejezet ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatálybalépés 407. § (1) Ez a törvény - a (3)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - 2002. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezései a folyamatban lévő ügyekben akkor alkalmazandók, ha azok az ügyfélre kedvezőbb szabályt tartalmaznak. (2) Az engedélyezési eljárások tekintetében folyamatban lévőnek kell tekinteni azt az eljárást, amelyben a kérelmet a hatálybalépés előtt - az 1996. évi CXI. törvényben, illetőleg az 1991. évi LXIII. törvényben meghatározott módon és tartalommal - szabályszerűen nyújtották be. (3) E törvény 59. §-a, 62. §-ának (4) bekezdése, 64. §-a, 67. §-ának (10) bekezdése, 85. §-ának (5) bekezdése, 90. §-ának (9) bekezdése, 91. §-ának (5) bekezdése, 92. §-ának (5) bekezdése, 94. §-a, 102-105. §-a, 211. §-a, 218. §-a, 232. §-a, 284. § (3) bekezdése, 287-288. §-a, 302. §-a, 313. § (3) bekezdése és 404. §-a az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. (4) E törvény 435. §-a 2003. január 1-jén lép hatályba. Átmeneti rendelkezések 408. § (1) A törvény hatálybalépésekor már nyilvánosan forgalomban levő, illetve a (2) bekezdés alapján forgalomba hozott nyomdai úton előállított értékpapírt legkésőbb 2004. december 31-ig kell a kibocsátónak dematerializált értékpapírrá átalakítania. (2) Ha a kibocsátó a törvény hatálybalépését megelőzően nyomdai úton előállított értékpapír nyilvános kibocsátásáról döntött, valamint a már nyomdai úton előállított névre szóló értékpapírral azonos sorozatú értékpapír forgalomba hozatala esetén a 6. § (3) bekezdésében foglalt előírást 2002. december 31-ig nem kell alkalmazni. 409. § Az 52. § (1) bekezdésében meghatározott féléves gyorsjelentést a kibocsátónak első alkalommal 2003-ban kell elkészítenie. 410. § E törvény 62. §-ának (1) bekezdése helyébe az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján az alábbi rendelkezés lép: „62. § (1) A külföldi kibocsátó értékpapírjának belföldön történő forgalomba hozatalára, illetőleg forgalmazására az Európai Unió tagállamában bejegyzett forgalmazó igénybevételével kerülhet sor.” 411. § (1) Ha e törvény hatálybalépésekor a nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabályában a részvénytársaságban történő befolyásszerzésre vonatkozó rendelkezések nem felelnek meg az e törvényben meghatározott szabályoknak, a részvénytársaság az alapszabályát - a (2) bekezdésben, valamint a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2001. évi L. törvény 82. §-ának (6) bekezdésében meghatározottak kivételével - legkésőbb e törvény hatálybalépését követő soron következő közgyűlésén módosítani köteles. (2) Ha a nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabálya e törvény hatálybalépésekor eltérő rendelkezéseket tartalmaz a vételi ajánlattételi kötelezettség küszöbértéke, illetve a vételi ajánlatban meghatározott ellenérték legkisebb összege tekintetében az e törvény harmadik részében szereplő rendelkezésekhez képest, a részvénytársaság az alapszabály e rendelkezéseit legkésőbb 2004. június 30. napjáig köteles hatályon kívül helyezni, illetve e törvényben meghatározott szabályoknak megfelelően módosítani. 412. § (1) A törvény hatálybalépésekor már működő vagy a hatálybalépést követően a 407. § (2) bekezdése alapján az Épt. szabályai szerint engedélyezett értékpapír-bizományos, valamint értékpapír-kereskedő saját tőkéjének legkésőbb 2003. december 31-ig el kell érnie a 90. § (3) bekezdésében az engedélyezés feltételeként előírt legkisebb jegyzett tőke összegét. (2) A törvény hatálybalépésekor már működő, az Áttv. alapján tőzsdetag vagy a hatálybalépést követően a 407. § (2) bekezdése alapján az Áttv. szerint a tőzsdére felvett tag 2003. december 31-ig köteles megfelelni a saját tőkére vonatkozó előírásoknak. (3) A törvény hatálybalépésekor már működő vagy a hatálybalépést követően a 407. § (2) bekezdése alapján engedélyezett befektetési szolgáltató, illetőleg árutőzsdei szolgáltató 2002. december 31-ig köteles megfelelni az e törvényben előírt szervezeti, működési, tevékenységi szabályoknak. 413. § Az a pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, illetőleg biztosító intézet, amely a törvény hatálybalépésekor kettőmilliárd forintot elérő vagy azt meghaladó értékben kezel magán-nyugdíjpénztári vagyont, 2003. december 31-ig köteles elérni a 90. § (4) bekezdésében, a 235. § (4) bekezdésében, az e törvény 437. §-ával módosított Hpt. 9. § (5) bekezdésében, illetőleg az e törvény 442. §-ával megállapított Bit. 46. § (5) bekezdésben meghatározott saját tőke összeget. 414. § A törvény hatálybalépésekor már működő vagy engedélyezési eljárás alatt lévő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató belső ellenőrzési szervezeti egysége vezetőjének (belső ellenőrének) 2003. december 31-ig meg kell felelnie a 110. § (7) bekezdésében meghatározott feltételeknek. 415. § (1) A 217. § (2) bekezdésében meghatározott kártalanítási összeghatár 2005. december 31-ig egymillió forint, 2006. január 1-jétől 2007. december 31-ig pedig kettő millió forint. (2) Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától 2007. december 31-ig a) Magyarországon székhellyel rendelkező befektetési szolgáltató által az Európai Unió másik tagállamában létesített fióktelep köteles csatlakozni a fogadó ország befektetővédelmi rendszeréhez; b) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési szolgáltató magyarországi fióktelepe esetén a befektetővédelmi rendszer biztosítása nem haladhatja meg - személyenként és befektetési szolgáltatónként összevontan - a húszezer eurónak megfelelő összeget. (3) E törvény 215. §-a nem érinti a hatálybalépés előtt keletkezett követeléseket. (4) A Befektető-védelmi Alapnak e törvény hatálybalépésekor folyamatban levő kártalanítási eljárása esetében a követelések befagyásának napján hatályos jogszabályokban előírt feltételek az irányadók. (5) A 2002. naptári évre vonatkozó éves díjfizetési előlegként kell figyelembe venni a 2001. évben éves díjfizetés címén teljesített befizetésnek a 2002. naptári évre eső részét. (6) E törvény 217. §-ának (3) bekezdése helyébe az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján az alábbi rendelkezés lép: „(3) Harmadik országbeli befektetési szolgáltató és befektetési alapkezelő fióktelepével szemben fennálló követelésekre kizárólag az Alap által biztosított mértékig fizethető kártalanítás.” 416. § (1) A törvény hatálybalépésekor már működő befektetési alapkezelő saját tőkéjének legkésőbb 2003. december 31-ig el kell érnie a 235. § (3), illetve (4) bekezdésében az engedélyezés feltételeként meghatározott minimális jegyzett tőkekövetelmény összegét. (2) A törvény hatálybalépésekor már működő befektetési alapkezelőnek, illetőleg portfóliókezelési tevékenységet végző egyéb intézménynek az e törvényben meghatározott szervezeti, tevékenységi, működési, összeférhetetlenségi szabályoknak 2002. december 31-ig kell megfelelnie. (3) A törvény 11. számú mellékletének 1-4. pontjában meghatározott szakmai vizsga alól 2003. december 31-ig felmentést kap az a személy, akinek legalább ötéves szakmai gyakorlata és kettőéves, befektetési alapkezelőnél vagy befektetési szolgáltatónál eltöltött vezetői gyakorlata, illetőleg biztosító intézetnél, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál vagy magánnyugdíjpénztárnál vagyonkezelési területen eltöltött vezetői gyakorlata van. 417. § (1) A 2001. december 31. előtt az Épt., illetőleg az Áttv. szerint alapított tőzsde legkésőbb 2003. december 31-ig köteles átalakulni az e törvényben meghatározott szabályok szerint működő tőzsdévé. (2) A 2003. december 31-ig át nem alakult tőzsde alapszabályára és szabályzataira kiadott jóváhagyást a Felügyelet visszavonja, az ilyen szervezet a továbbiakban tőzsdei tevékenységet nem folytathat. (3) A tőzsde átalakulására az e törvényben foglalt eltérésekkel a Gt.-nek a részvénytársaság alapítására vonatkozó szabályait kell alkalmazni. (4) A 2001. december 31. előtt az Épt., illetőleg az Áttv. szerint alapított tőzsde működésére, felügyeletére - átalakulásáig - a 2001. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a) az e törvény 313. §-ában foglalt rendelkezés az átalakulás időpontjától függetlenül, e törvény hatálybalépésétől alkalmazható, b) az Áttv. 29. §-ának b) pontjától eltérően a tőzsde abban az esetben szűnik meg, ha a tőzsdetagok száma hat hónapon túl nem éri el a tizenötöt. (5) E törvény hatálybalépését követően tőzsde kizárólag az e törvényben meghatározott feltételek szerint létesíthető. 418. § (1) Az e törvény alapján működő tőzsdének nem kell a társasági adót és a helyi iparűzési adót megfizetnie utoljára arra az adóévre vonatkozóan, amelynek utolsó napja 2006. évben van. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adómentesség megszűnik abban az esetben, ha a tőzsde másik, nem tőzsdeként működő gazdasági társasággal vagy külföldi tőzsdével egyesül. 419. § (1) A törvény hatálybalépésekor már működő vagy a hatálybalépést követően a 407. § (2) bekezdése alapján engedélyezett elszámolóház a jelen törvényben foglalt előírásoknak 2003. december 31-ig köteles eleget tenni. (2) A 2003. december 31. napjáig az (1) bekezdésben rögzített kötelezettséget nem teljesítő elszámolóház tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonja. (3) Az az elszámolóház, amelyet a központi értéktári feladatok ellátására az Épt. alapján kijelöltek, e tevékenységét a kijelölésben foglaltaknak megfelelően változatlanul folytatja. (4) A törvény hatálybalépésekor már működő és e törvény előírásai szerint szakosított hitelintézetté átalakuló elszámolóház esetében a Hpt. alapításra, alapítási engedély kiadására, valamint a már engedélyezett tevékenységek vonatkozásában a tevékenység engedélyezésére vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni. (5) A Cstv. 38. § (6) bekezdése szerinti fizetési és értékpapír elszámolási rendszernek minősül a Magyar Nemzeti Bank által üzemeltetett valós idejű bruttó elszámolási rendszer (VIBER), a GIRO Elszámolásforgalmi Részvénytársaság által működtetett bankközi klíringrendszer (BKR) és a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Rt. (KELÉR) által működtetett értékpapír és határidős elszámolási rendszer. (6) E törvény 450. § (3) bekezdésének a)-e) pontjában foglalt rendelkezés nem érinti a hatálybalépése előtt kibocsátott, illetőleg a 408. § (2) bekezdése szerint forgalomba hozott letéti jegy, kincstárjegy, valamint kötvény érvényességét. 420. § (1) A Felügyelet e törvény hatálybalépése előtt megválasztott elnökének, valamint kinevezett elnökhelyettesének megbízatása a választási, illetve kinevezési okmányon feltüntetett határidővel jár le. (2) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 11/A. §-ában meghatározott nyilvános elektronikus felügyeleti tájékoztatási rendszert a Felügyelet 2002. december 31-ig köteles létrehozni. 421. § A törvény hatálybalépésekor működő Tőzsdei Választott bíróság 2002. június 30-ig köteles alapító okiratát az e törvényben meghatározottak szerint módosítani. 422. § E törvény hatálybalépésekor már működő, vagy engedélyezési eljárás alatt lévő pénzügyi intézmény belső ellenőrének - ha a belső ellenőrzési feladatok ellátásával a pénzügyi intézmény kizárólag egy személyt bíz meg - 2003. december 31-ig meg kell felelnie a Hpt. e törvény 437. §-ával módosított 67. §-ának (9) bekezdésében meghatározott feltételeknek. 423. § A Hpt. 3. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésének ellenőrzését 2002. december 31-ig az MNB végzi. A tőzsde átalakulására vonatkozó szabályok 424. § (1) Tőzsde kizárólag részvénytársasággá alakulhat át. (2) Tőzsdéből történő átalakulással részvénytársaság kizárólag zártkörűen alapítható. (3) Az átalakulással létrejövő részvénytársaság a cégjegyzékbe történt bejegyzés időpontját követő nappal kezdi meg működését. (4) A tőzsde részvénytársasággá történő átalakulásakor külön illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik. 425. § (1) A tőzsde részvénytársasággá alakulásával kapcsolatos e törvényben szabályozott kérdések eldöntése a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az átalakulással kapcsolatos kérdésekben a közgyűlés - a (2) bekezdésben szabályozott eltéréssel - a határozati javaslatot elfogadó szavazatok legalább háromnegyedes többségével határoz. (2) Ha az átalakulással kapcsolatos kérdésben a közgyűlés - legalább egyszeri sikertelen kísérletet követően - érvényes határozatot nem hoz, 2003. január 1-jétől az (1) bekezdéstől eltérően a közgyűlés a határozati javaslatot elfogadó szavazatok legalább többségével határoz. (3) A tőzsde közgyűlése az átalakulásról két alkalommal, az előkészítő és az átalakulási közgyűlésen határoz. 426. § (1) Az előkészítő közgyűlés első ízben a tőzsdetanács előterjesztése alapján azt állapítja meg, hogy a tőzsde tagjai egyetértenek-e az átalakulás szándékával. (2) Ha az előkészítő közgyűlés egyetért az átalakulással, a tőzsdetanács - a közgyűlés által meghatározott fordulónapra - elkészíti a) az átalakuló tőzsde vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, b) az átalakulással létrejövő részvénytársaság vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, illetve c) az alapító okirat tervezetét. (3) Ha az előkészítő közgyűlés az átalakulással egyetért, az átalakulás további feltétele, hogy azt a Felügyelet engedélyezze. (4) A Felügyelet nem engedélyezi az átalakulást, ha az átalakulásról szóló döntés, illetve a döntéshozatali eljárás jogszabályt, illetve a tőzsde alapszabályába foglalt rendelkezést sért. Ha a Felügyelet az engedély megadását megtagadja, felhívja a tőzsdét új előkészítő közgyűlés tartására. Átalakulási közgyűlés nem tartható a Felügyelet átalakulást engedélyező határozata hiányában. 427. § (1) Az átalakulás során a tőzsde vagyona nem csökkenhet. (2) Ha az előkészítő közgyűlés egyetért az átalakulással, a tőzsde tulajdonosai a tulajdonosi jogok keretében kizárólag a részvények értékpapírszámlán történő jóváírását követelhetik. 428. § (1) A vagyonmérleg-tervezetet a tőzsdére vonatkozó számviteli szabályok szerinti beszámoló mérlegére vonatkozó módszerekkel és azzal azonos bontásban kell elkészíteni. A tőzsde vagyonmérleg-tervezeteként a rá vonatkozó számviteli szabályok szerinti beszámoló mérlege is elfogadható abban az esetben, ha annak fordulónapja az átalakulási közgyűlésen hozott döntés időpontját legfeljebb hat hónappal előzte meg. (2) A tőzsde a rá vonatkozó számviteli szabályok szerinti beszámoló mérlegében kimutatott eszközeit és kötelezettségeit átértékelheti. (3) A vagyonmérleg-tervezetek és a vagyonleltár-tervezetek elkészítésére és az átértékelésre vonatkozó részletes szabályokat, továbbá az átalakulással létrejövő gazdasági társaság tervezett saját tőkéjének és jegyzett tőkéjének megállapítására vonatkozó rendelkezéseket a Gt. és az Szmt. tartalmazza. (4) A vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval és felügyelő bizottsággal is ellenőriztetni kell. A tőzsde könyvvizsgálója erre nem jogosult. A létrejövő részvénytársaság könyvvizsgálójává a részvénytársaság cégbejegyzésétől számított három éven belül nem jelölhető ki az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket ellenőrizte. A gazdasági társaság vagyonának értékét, a saját tőke összegét a könyvvizsgáló által megállapított értéknél magasabb értékben nem lehet meghatározni. 429. § (1) A vagyonmérleg-tervezet adatai, a tőzsde alapszabályának rendelkezései, illetve a tőzsdetanács előterjesztése alapján tételesen meg kell határozni az átalakulással létrejövő részvénytársaság részvényeseit a tervezett jegyzett tőkéből megillető hányadot. (2) Az átalakulással létrejövő részvénytársaság részvényeseinél a megszűnt tőzsdével kapcsolatos befektetés értékét rendkívüli ráfordításként, a kapott részvények értékét rendkívüli bevételként kell kivezetni, illetve állományba venni. 430. § (1) A részvénytársaság alaptőkéjének meghatározása során a pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulás arányára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a jogutód részvénytársaság vagyonleltár-tervezetében meg kell jelölni azokat a vagyontárgyakat, amelyek a saját tőkének a mérlegfőösszeghez viszonyított arányos értéke alapján a jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéjét fogják képezni. (3) A végleges vagyonmérlegeket az átalakulás cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával a Gt. és az Szmt. előírásai szerint kell elkészíteni. 431. § (1) A tőzsde az átalakulásról hozott, a 426. § (1) bekezdésében meghatározott döntését követő nyolc napon belül köteles az átalakulás elhatározásáról a Cégközlönynél, valamint a tőzsde hivatalos lapjánál közlemény közzétételét kezdeményezni, amelyet két egymást követő lapszámban kell közzétenni. (2) A közleménynek tartalmaznia kell: a) az átalakuló tőzsde nevét, székhelyét; b) a létrejövő részvénytársaság nevét és székhelyét; c) az alapító okirat elfogadásának napját; d) a vagyonmérleg-tervezet legfontosabb adatait, így különösen a saját tőke, illetve a jegyzett tőke összegét, ez utóbbin belül a pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulás arányát; e) a részvények típusát, fajtáját (osztályát) és névértékét; f) a létrejövő részvénytársaság vezető tisztségviselőinek és a felügyelő bizottság tagjainak nevét és lakóhelyét; g) a hitelezőknek szóló felhívást. (3) Az átalakulás az átalakuló tőzsdével szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá. 432. § (1) Az átalakulással létrejövő részvénytársaság az átalakult tőzsde jogutódja. A jogutód részvénytársaságot illetik meg a tőzsde jogai és terhelik a tőzsde kötelezettségei. (2) A törvény rendelkezései szerint átalakulással létrejövő tőzsde esetében a törvénynek a tőzsde alapítására és a tőzsdei tevékenység engedélyezésére vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni. 433. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek a 22. számú mellékletben felsorolt jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. Módosuló jogszabályok 434. § (1) A Psztv. 1. §-a előtt álló cím helyébe a következő cím lép: „I. Fejezet A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jogállása, hatásköre és feladatai” (2) A Psztv. 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A Felügyelet fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott költségvetési szerv, amelynek költségvetése a Pénzügyminisztérium fejezeten belül elkülönítetten szerepel.” (3) A Psztv. 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A Felügyelet számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály írhat elő. A Felügyelet a jogszabályokban meghatározott feladatkörében nem utasítható.” (4) A Psztv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „2. § (1) A Felügyelet tevékenységének célja a pénz- és tőkepiac zavartalan és eredményes működésének, a pénzügyi szervezetek ügyfelei érdekei védelmének, a piaci viszonyok átláthatóságának, a pénzügyi piacokkal szembeni bizalom erősítésének, továbbá a tisztességes piaci verseny fenntartása érdekében a pénzügyi szolgáltatási, a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, a befektetési szolgáltatási, a kiegészítő befektetési szolgáltatási, az elszámolóházi, a befektetés-kezelési, árutőzsdei szolgáltatási, a biztosítási, biztosításközvetítői, a biztosítási szaktanácsadói tevékenységet szervező szervezet, illetve személy, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak, közraktárak, kockázati tőketársaságok, kockázati tőkealapok, kockázati tőkealap kezelők, valamint a tőzsdék és tagjaik (a továbbiakban együtt: pénzügyi szervezetek) prudens és hatékony működésének, tulajdonosaik gondos joggyakorlásának elősegítése és folyamatos felügyelete. (2) A Felügyelet folyamatosan vizsgálja a pénzügyi szervezetek működésére vonatkozó jogszabályok és felügyeleti rendelkezések betartását, melyek - különösen a pénzmosással, bennfentességgel, tisztességtelen árfolyam manipulációval kapcsolatos előírások - megsértése esetén a külön jogszabályokban meghatározott intézkedési jogkörrel rendelkezik, valamint más hatáskörrel rendelkező szervnél eljárást kezdeményez.” (5) A Psztv. 3. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A Felügyelet hatásköre kiterjed:] „b) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.),” (hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletére.) (6) A Psztv. 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A Felügyelet véleményezési joggal rendelkezik a pénzügyi rendszert, illetőleg a felügyelt intézményeket és személyeket érintő jogszabályok előkészítése során, valamint javaslatot tesz jogszabályok megalkotására. A Felügyelet véleményét a pénzügyi rendszert, a felügyelt intézményeket érintő döntések és jogszabályok tervezeteire nézve ki kell kérni.” (7) A Psztv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „5. § (1) A Felügyelet feladatai ellátásához, a konszolidált felügyelet megvalósítása és az integrációs folyamatok előmozdítása érdekében a külföldi pénzügyi felügyeletekkel együttműködési megállapodást köthet, információkat cserélhet. (2) A Felügyelet a pénzügyi felügyeletek egymás közötti nemzetközi együttműködését előmozdító nemzetközi szervezetekbe tagként beléphet. (3) A nemzetközi együttműködés során a külföldi pénzügyi felügyeletektől kapott egyedi adatokat, információkat a Felügyelet kizárólag az alábbi célokra használhatja fel, illetőleg külföldi pénzügyi felügyeleteknek az alábbi célokra adhat ki adatokat: a) a pénzügyi szervezetek alapításának, működésének engedélyezésére vonatkozó kérelmek elbírálásához, illetve az engedélyben foglaltak ellenőrzéséhez, a szervezetek prudens működésének megítéléséhez, b) felügyeleti határozatok, így különösen intézkedések, illetve szankciók megalapozásához. (4) A felügyeleti együttműködés keretében nyújtott, illetve szerzett egyedi adatokat és információkat harmadik fél részére csak az adatszolgáltató felügyelet előzetes írásos hozzájárulása alapján lehet továbbadni. (5) Felügyeleti információk és adatok csak akkor adhatók ki külföldi pénzügyi felügyeletnek, ha a külföldi partner megfelelő, a magyar szabályozással legalább egyenértékű jogi védelmet képes garantálni a részére nyújtott információk kezeléséhez.” (8) A Psztv. a 6. §-t követően a következő címmel és 6/A-6/C. §-sal egészül ki: „II. Fejezet A FELÜGYELET KAPCSOLATAI MÁS SZERVEKKEL Kapcsolat az Országgyűléssel 6/A. § A Felügyelet elnöke a Felügyelet tevékenységéről évente - a Kormánynak adott beszámolót követően - tájékoztatja az Országgyűlés illetékes bizottságát. Kapcsolat a Kormánnyal, minisztériumokkal 6/B. § (1) A Felügyelet elnöke a Felügyelet tevékenységéről minden év szeptember 30. napjáig beszámol a Kormánynak, mellyel egyidejűleg működéséről tájékoztatót tesz közzé. (2) A Kormány üléseinek a Felügyelet feladatkörét érintő napirendi pontjához a Felügyelet elnökét meg kell hívni. Kapcsolat a Magyar Nemzeti Bankkal 6/C. § (1) A Felügyelet feladatai ellátása során együttműködik a Magyar Nemzeti Bankkal (a továbbiakban: MNB). (2) A Felügyelet által engedélyek kiadása, illetve visszavonása törvény által meghatározott esetben az MNB előzetes véleményének kikérésével, illetőleg egyetértésével történik.” (9) A Psztv. 7. §-a előtt álló cím helyébe a következő cím lép: „III. Fejezet A Felügyelet vezetői és alkalmazottai” (10) A Psztv. 7. §-ának (1), (2) és (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (7)-(10) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés jelölése (12) bekezdésre változik: „(1) A Felügyelet élén az elnök áll, akinek két helyettese van. (2) A Felügyelet elnökét hatéves időtartamra a miniszterelnök javaslatára az Országgyűlés választja, illetve hívja vissza. A javasolt személyt az Országgyűlés illetékes bizottsága meghallgatja. A Felügyelet két elnökhelyettesét hatéves időtartamra a miniszterelnök nevezi ki, illetve menti fel. A kinevezésre, illetve felmentésre irányuló javaslatot a Felügyelet elnöke teszi meg, amelyet - egyetértése esetén - a pénzügyminiszter terjeszt elő a miniszterelnöknek.” „(4) A Felügyelet elnökének megbízatása megszűnik: a) a megbízatási időtartam leteltével; b) lemondással; c) visszahívással; d) összeférhetetlenség megállapításával; e) halálával. (5) A lemondást írásban kell közölni az Országgyűlés elnökével és a miniszterelnökkel. (6) Visszahívással a) szüntethető meg a megbízatás, ha a Felügyelet elnöke neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak; b) szűnik meg a megbízatás, ha a Felügyelet elnöke neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetve jogerős bírósági ítélet megállapítása szerint bűncselekményt követett el. (7) Ha a Felügyelet elnökének megbízatása visszahívással szűnik meg, a visszahívást nyilvánosan indokolni kell. (8) Ha a Felügyelet elnökével kapcsolatban a 10. §-ban foglalt összeférhetetlenségi ok áll fenn, azt a megválasztását követő tíz napon belül meg kell szüntetnie. Ennek megtörténtéig a tisztségből eredő jogkörét nem gyakorolhatja. (9) Ha a Felügyelet elnöke a (8) bekezdésben foglalt kötelezettségének a fenti határidőben nem tesz eleget, az Országgyűlés határozattal állapítja meg az összeférhetetlenséget. (10) E § (4) bekezdését - kivéve annak d) pontját - továbbá a (6) és (7) bekezdéseket a Felügyelet elnökhelyettesei tekintetében is alkalmazni kell azzal, hogy a visszahíváson felmentést kell érteni és a lemondást a miniszterelnökkel kell írásban közölni.” (11) A Psztv. a 9. §-t követően a következő címmel és 9/A. §-sal egészül ki: „A Felügyelet elnökének, elnökhelyetteseinek jövedelme 9/A. § (1) A Felügyelet elnökének éves összes jövedelme az MNB elnökének az MNB-től származó tárgyévi összes jövedelmével egyezik meg. (2) Az elnökhelyettesek éves összes jövedelme az MNB elnökének az MNB-től származó tárgyévi összes jövedelme nyolcvan százalékával egyezik meg.” (12) A Psztv. a következő címmel és 9/B. §-sal egészül ki: „Felügyeleti Tanács 9/B. § (1) A Felügyeleti Tanács az elnök tizenöt tagból álló tanácsadó szerve. A tanács üléseit a Felügyelet elnöke vezeti. (2) A tagokat a Felügyelet elnöke a tagok egyharmada tekintetében a pénzügyminiszterrel, kétharmada tekintetében a felügyelt szektort reprezentáló szakmai szövetségekkel való konzultáció alapján nevezi ki a pénzügyi szervezetek tevékenységével kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő elméleti, illetőleg gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkező személyek közül. (3) A Felügyeleti Tanács a Felügyelet fejlesztésének stratégiai, valamint a szabályozás és annak alkalmazása, továbbfejlesztése elvi kérdéseiben foglal állást. (4) A tagok megbízatása 3 évre szól.” (13) A Psztv. 10. §-ának (2) bekezdése, (3) bekezdésének b) és c) pontja, valamint (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A Felügyelet köztisztviselője nem létesíthet tagsági viszonyt, munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, vezető tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelő bizottsági tagságot pénzügyi szervezettel - a Hpt. 110. § (2) bekezdésének c) pontja kivételével - az Országos Betétbiztosítási Alappal és a Befektető-védelmi Alappal. Nem jelenti e tilalom sérelmét, ha a köztisztviselő önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és magánnyugdíjpénztár, illetőleg biztosítási egyesület tagja. A Felügyelet köztisztviselője megbízható a Hpt.-ben meghatározott közhasznú társaság felügyelő bizottsági tagságával.” [(3) A Felügyelet köztisztviselője az öröklés kivételével:] „b) bel- és külföldi állampapír, letéti jegy, befektetési jegy, jelzáloglevél, valamint zártkörűen kibocsátott értékpapír kivételével értékpapírt, c) a b) pontban fel nem sorolt egyéb befektetési eszközt (Tpt. 82. §-a)” (nem szerezhet.) „(11) A Felügyelet köztisztviselője befektetési jegyet, zárt körben kibocsátott értékpapírt, jelzáloglevelet a munkáltatói jogkör gyakorlója által szabályozottan szerezhet.” (14) A Psztv. 10. §-a a következő (14) és (15) bekezdéssel egészül ki: „(14) A Felügyelet elnöke, elnökhelyettesei pártban tisztséget nem viselhetnek, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathatnak, nem lehetnek országgyűlési vagy önkormányzati képviselők, önkormányzati vagy állami vezetők. (15) A (14) bekezdésben említett személy nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja.” (15) A Psztv. a 10. §-t követően a következő 10/A. §-sal egészül ki: „10/A. § (1) A Felügyelet nyilvános információs rendszert működtet annak érdekében, hogy az e törvény 3. §-ában meghatározott szervezetek és személyek által a nyilvánosság és a Felügyelet felé nyújtandó információk nyilvánosan elérhetők legyenek. (2) A nyilvános információs rendszer elektronikus rendszer és nyomtatott formában megjelenő napilap.” (16) A Psztv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „11. § (1) A Felügyelettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban álló személyek kötelesek a feladatkörük ellátása során tudomásukra jutott banktitkot, értékpapírtitkot, pénztártitkot, a biztosítási titkot, valamint üzleti titkot megőrizni. Ez a kötelezettség a munkaviszony és a megbízatás megszűnését követően is fennmarad. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt személy szakmai titokként köteles megőrizni a felügyeleti tevékenység ellátásával kapcsolatban tudomására jutott adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény előírásai szerint a Felügyelet nem köteles más hatóság, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni, nem teheti jogosulatlanul közzé és nem hasznosíthatja.” (17) A Psztv. a 11. §-t követően a következő címmel és 11/A. §-sal egészül ki: „IV. Fejezet A Felügyelet gazdálkodása 11/A. § (1) A Felügyelet bevételeit képezik a külön törvényekben meghatározott: a) igazgatási-szolgáltatási díj; b) felügyeleti díj; c) felügyeleti bírság; d) egyéb bevételek. (2) A 3. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek és személyek meghatározott mértékű igazgatási-szolgáltatási és felügyeleti díj, valamint törvényben meghatározott esetekben bírság fizetésére kötelesek. Külön törvények felhatalmazása alapján az igazgatási-szolgáltatási díjak mértékét a pénzügyminiszter állapítja meg rendeletben. A díjak emelése, illetve csökkentése kérdésében a pénzügyminiszter köteles a Felügyelet elnökének véleményét figyelembe venni. A díjaknak a Felügyelet folyamatos és zavartalan működését biztosítania kell.” (18) A Psztv. a következő 11/B. §-sal egészül ki: „11/B. § (1) A Felügyelet díjbevételeivel önállóan gazdálkodik, a bírság felhasználásának mértékére a külön jogszabályok rendelkezései irányadók. (2) A Felügyelet bevételeit - a bírságból származó bevétel kivételével - működésének fedezetére használja fel és azok más célra nem vonhatók el.” (19) A Psztv. 13. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A Felügyelet költségvetése tekintetében a Felügyelet elnöke látja el mindazokat a feladatokat, amelyeket az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 49. §-a a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének hatáskörébe utal.” 435. § A Psztv. 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A Felügyelet költségvetési szerv, amely a központi költségvetésben önálló fejezetet alkot.” 436. § (1) A Ptk. 338/B. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § kiegészül a következő (4)-(9) bekezdésekkel: „(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában bemutatóra szól az értékpapír, ha nem tartalmazza a jogosult személyének megjelölését vagy tartalmazza ugyan, de az értékpapír tartalma szerint az értékpapír kötelezettje nemcsak a megjelölt személynek, hanem az értékpapír bármely bemutatójának köteles teljesíteni (bemutatási záradék). A bemutatóra szóló értékpapírt annak birtokba adásával lehet átruházni. (3) A nyomdai úton előállított névre szóló értékpapír teljes vagy üres forgatmány útján ruházható át. (4) A teljes forgatmány a forgatható értékpapírra vagy az ahhoz csatolt lapra (toldat) vezetett, az átruházó által aláírt írásbeli nyilatkozat, amely kifejezi az értékpapír átruházásának szándékát, és megjelöli azt a személyt, akire az értékpapírt átruházzák. A forgatmány nem érvényességi kelléke az átruházás jogcíméül szolgáló szerződésnek (előszerződésnek). (5) Az üres forgatmány az értékpapír hátlapjára vagy a toldatra rávezetett, az átruházó által aláírt olyan írásbeli nyilatkozat, amely kifejezi az értékpapír átruházásának szándékát, de nem tartalmazza annak a személynek a megjelölését, akire az értékpapírt átruházzák. Üres forgatmánynak minősül az átruházónak az értékpapír hátlapján vagy a toldaton szereplő aláírása is. (6) Az értékpapír üres forgatmánnyal való átruházása esetében az értékpapír birtokosa a) az üres forgatmányt kitöltheti akár a saját nevére, akár más személy nevére, b) az értékpapírt újból átruházhatja akár üres forgatmánnyal, akár más személy nevére szóló teljes forgatmánnyal, c) az értékpapírt harmadik személynek tovább adhatja anélkül, hogy az üres forgatmányt kitöltené és az értékpapírt újabb forgatmánnyal látná el. (7) Jogszabály felhatalmazást adhat arra, hogy a kibocsátó az értékpapírba felvett írásbeli nyilatkozatával a forgatmány útján való átruházás lehetőségét kizárja (negatív rendeleti záradék). Az ilyen értékpapír az engedményezés hatályával ruházható át. (8) A dematerializált értékpapír átruházása külön jogszabályban meghatározott módon a jogosult javára vezetett értékpapírszámlán történő jóváírással történik. (9) Az egyes értékpapírokat szabályozó jogszabály az értékpapír átruházására vonatkozóan e § rendelkezéseitől eltérő szabályokat is megállapíthat.” (2) A Ptk. a következő 338/C. §-sal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 338/C. § számozása 338/D. §-ra változik: „338/C. § (1) Az értékpapírból eredő jogok gyakorlására jogosultnak kell tekinteni: a) bemutatóra szóló értékpapír esetén az értékpapír birtokosát; b) névre szóló értékpapír esetén 1. ha azt nyomdai úton előállították, az értékpapír azon birtokosát, akit az értékpapír eredeti szövege jogosultként megjelöl vagy akit a forgatmányok megszakítatlan láncolata jogosultként igazol, akkor is, ha az utolsó forgatmány üres. Ha valamely üres forgatmányra újabb forgatmány következik, az utóbbi aláíróját úgy kell tekinteni, mint aki az értékpapírt üres forgatmány útján szerezte meg; 2. ha az dematerializált értékpapírként került előállításra, azt, akinek az értékpapírszámláján az értékpapírt nyilvántartják. (2) A bemutatóra szóló, és a negatív rendeleti záradékot nem tartalmazó névre szóló értékpapír átruházásával az értékpapírból eredő jogok átszállnak az értékpapír új jogosultjára, függetlenül attól, hogy az átruházó milyen jogokkal rendelkezett. (3) Az értékpapír kötelezettje a jogosulttal szemben az értékpapír tartalmából kitűnő kifogásokon kívül nem hivatkozhat olyan kifogásokra, amelyek valamely korábbi jogosulttal szemben fennálló személyes viszonyán alapulnak. (4) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés szerint jogosultnak tekintendő jóhiszemű személynek az értékpapírból eredő jogosultságát nem befolyásolja az, ha valamely korábbi átruházásnak nem volt jogcíme vagy ha a jogcím érvénytelen vagy hatálytalan volt.” (3) A Ptk. 473. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A bankletétre, az értékpapírletétre, a bírói letétre és a közgyűjteményi letétre a jelen fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni, feltéve, hogy jogszabály eltérően nem rendelkezik.” 437. § (1) A Hpt. 2. §-ának (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: (E törvény rendelkezései nem terjednek ki:) „i) a külön jogszabályban meghatározott fogyasztói csoportok szervezőinek tevékenységére.” (2) A Hpt. 5. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A szövetkezeti hitelintézet a 3. § (1) bekezdésének a)-h), j) és m) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet.” (3) A Hpt. 9. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Pénzügyi intézmény a 3. § (1) bekezdésének n) pontjában meghatározott tevékenységet, ha a kezelt magán-nyugdíjpénztári vagyon eléri vagy meghaladja a kettőmilliárd forintot, csak akkor végezhet, ha kettőszázötvenmillió forint és a kezelt pénztári vagyon kettőmilliárd forintot meghaladó részének egy százalékát elérő saját tőkével rendelkezik. Ha a pénzügyi intézmény saját tőkéje eléri az egymilliárd forintot, a kezelt magán-nyugdíjpénztári vagyon növekedésével a saját tőkét tovább növelni nem kell.” (4) A Hpt. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A hitelintézet működésének - pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének-megkezdéséhez a Felügyelet engedélye szükséges.” (5) A Hpt. a 18. §-át követően a következő 18/A. §-sal egészül ki: „18/A. § (1) A 3. § (1) bekezdés l) és n) pontjaiban meghatározott pénzügyi szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyt pénzügyi intézmény, illetve az ilyen tevékenység folytatására törvény által egyébként felhatalmazott kérelmező akkor kaphat, ha a) megfelel a tevékenység folytatásához szükséges, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 11. számú mellékletében meghatározott személyi, tárgyi, technikai feltételeknek, b) rendelkezik a Tpt. 12. számú mellékletében meghatározottak szerinti tartalommal elkészített működési szabályzattal, c) rendelkezik a Tpt. 13. számú mellékletében meghatározott eljárási szabályzattal. (2) A 3. § (1) bekezdés l) és n) pontjaiban meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzése során a Tpt. portfóliókezelésre vonatkozó (125-137. §) szabályait a 126. § (2) bekezdése, a 127. §, a 128. §, a 130. § (3)-(4) bekezdése és a 133. § (2) bekezdése kivételével megfelelően alkalmazni kell.” (6) A Hpt. 54. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Nem jelenti a banktitok sérelmét) „c) a pénzügyi intézmény, a kizárólag garanciavállalással, készfizető kezesség nyújtással foglalkozó jogi személy és befektetési társaság (a továbbiakban együtt: hiteladat-szolgáltató) részéről az általuk működtetett központi hitelinformációs rendszernek, illetve e rendszerből a hiteladat-szolgáltatónak a (2)-(10) bekezdésben meghatározott és a rendszer szabályainak megfelelő adatszolgáltatás.” (7) A Hpt. 67. § (9) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: „A belső ellenőrzési szervezeti egység vezetésével, illetőleg ha a pénzügyi intézmény csak egy belső ellenőrt alkalmaz, akkor a belső ellenőrzési feladatok ellátásával csak olyan személy bízható meg, aki” (8) A Hpt. 69/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha a hitelintézet befektetési szolgáltatási vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet is végez, olyan belső szervezeti, működési és eljárási rendet kell kialakítania, amelyen belül elkülönülnek a pénzügyi szolgáltatással, illetőleg a befektetési szolgáltatással foglalkozó szervezeti egységek. A szervezeti elkülönítés során a 3. § (1) bekezdés l) és n) pontjában meghatározott tevékenységeket - a 18/A. § (2) bekezdésére is tekintettel - a befektetési szolgáltatások között kell figyelembe venni.” (9) A Hpt. 91. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Felügyelet a bankcsoportról, a pénzügyi holdingról és a 90. § (2) bekezdésében meghatározottak köréről nyilvántartást vezet az irányító hitelintézet és a pénzügyi holding társaság által szolgáltatott adatok alapján.” (10) A Hpt. 101. § (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint az e bekezdés szerinti összeghatárnak a megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a betét befagyása napján érvényes - az MNB által jegyzett devizáknál - hivatalos devizaárfolyamon történik.” (11) A Hpt. 105. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A kifizetések teljesítése hitelintézetnek adott megbízás, a kártalanítási összeg más hitelintézethez betétként való áthelyezése, postai átutalás, csekk kiállítása vagy közvetlen kifizetés útján forintban történik. Az ötszáz forintnál kisebb összegű kártalanítás nem fizethető ki.” (12) A Hpt. 133. §-ának (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: [Az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény a hitelintézeti természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy] „d) az egy tulajdonosi csoporthoz tartozó pénzügyi intézményektől, befektetési szolgáltatóktól, befektetési alapkezelő társaságoktól, tőzsdétől, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, valamint a tulajdonosi csoporthoz tartozó befektetési alapkezelő társaság által kezelt befektetési alaptól származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) hatvan százalékát.” (13) A Hpt. 133. §-ának (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: [A hitelintézeti könyvvizsgáló társaságokkal szemben az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően további követelmény, hogy] „d) a könyvvizsgáló társaságnak az egy tulajdonosi csoporthoz tartozó pénzügyi intézményektől, befektetési szolgáltatóktól, befektetési alapkezelő társaságoktól, tőzsdétől, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, valamint a tulajdonosi csoporthoz tartozó befektetési alapkezelő társaság által kezelt befektetési alaptól származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének harminc százalékát.” (14) A Hpt. 139. § (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A Felügyelet által kirótt felügyeleti bírságokból származó bevétel kizárólag a következő célokra fordítható: a) bankszakemberek képzése; b) a felügyeleti tevékenységgel kapcsolatos tanulmányok készítésének és közzétételének támogatása; c) a betétesek, illetve más ügyfelek tájékoztatása; d) az Alapba, illetőleg az önkéntes alapba történő befizetés; e) a pénzügyi intézmények felszámolását végző közhasznú társaság felszámolásból eredő veszteségének megtérítése.” (15) A Hpt. 139. §-a a következő (9) és (10) bekezdésekkel egészül ki: „(9) A felügyeleti díj nem vagy késedelmes teljesítése esetén a (3) bekezdésben megjelölt esedékesség napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni. (10) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része.” (16) A Hpt. 146. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5)-(7) bekezdések számozása (7)-(9) bekezdésre változik: „(5) A könyvvizsgálóra és a szakértőre megfelelően alkalmazni kell a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 10. §-ának (2)-(6), valamint (8)-(11) bekezdésében és 11. §-ában foglalt rendelkezéseket. A Felügyelet a megbízást megelőzően három naptári évre visszamenőleg köteles megvizsgálni a könyvvizsgáló és a szakértő társasági tagsági és vezető tisztségviselői jogviszonyait. A könyvvizsgálónak és a szakértőnek rendelkeznie kell az általa vizsgált vállalkozás irányítója részére előírt szakvizsgával, valamint megfelelő felelősségbiztosítással. (6) A könyvvizsgálónak és a szakértőnek rendelkeznie kell a dokumentumok (másolatok) biztonságos őrzéséhez szükséges tárgyi feltételekkel. A könyvvizsgáló és a szakértő a helyszíni vizsgálat lezárását követően nem tarthat magánál a vizsgálattal összefüggő dokumentumot, adatot.” (17) A Hpt. 178. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A hitelintézet esetében a Cstv. II. Fejezete nem alkalmazható.” (18) A Hpt. 179. §-a (3) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: „A bíróság a Felügyelet által kezdeményezett felszámolási eljárást” (19) A Hpt. 183. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik: „(2) Hitelintézet felszámolása esetén az 5. számú mellékletben meghatározott alárendelt kölcsöntőkéből, valamint kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő tartozást a Cstv. 57. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően kell kielégíteni.” (20) A Hpt. 201. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A pénzügyi intézmény nem küldhet ügyfelének közvetlen postai vagy elektronikus levelezési úton reklámanyagot, ha ezt az ügyfél kifejezett rendelkezéssel kizárta.” (21) A Hpt. 203. §-ának (2) bekezdése, valamint (3) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a pénzügyi intézmény köteles az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben könnyen hozzáférhető helyen kifüggeszteni, valamint az ügyfél kívánságára azt ingyenesen az ügyfél rendelkezésére bocsátani, továbbá elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé tenni. (3) A pénzügyi intézmény köteles az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben hirdetményben közzétenni, valamint elektronikus kereskedelmi szolgáltatások nyújtása esetén folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé tenni:” (22) A Hpt. 210. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A pénzügyi intézmény pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést csak írásban vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában köthet. Az írásban kötött szerződés egy eredeti példányát a pénzügyi intézmény köteles az ügyfélnek átadni.” (23) A Hpt. 210. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az üzletszabályzat kamatot, díjat vagy egyéb feltételeket érintő - az ügyfél számára kedvezőtlen - módosítását a módosítás hatálybalépését tizenöt nappal megelőzően, hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni.” (24) A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezetének 3. pontja a következő szöveggel egészül ki: „Nem minősül visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő gyűjtésének a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és korlátokkal történő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátás.” (25) A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 14. pontjának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „Nem minősül pénzváltási tevékenységnek a külföldi pénznemre szóló, forgalomban lévő vagy forgalomban lévőre még átcserélhető pénzérmék és bankjegyek numizmatikai célú forgalmazása, valamint belkereskedelemben az áruval, illetőleg szolgáltatással kapcsolatos ügyletekre vonatkozó fizetések teljesítése.” (26) A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 16. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép: „16. Készpénzátutalás: pénz átutalása - bankszámla nyitása nélkül - természetes személy megbízása alapján természetes személy részére valuta vagy forint befizetésével külföldre vagy belföldre, azzal, hogy a pénz befizetése, illetőleg kifizetése a készpénz-átutalási rendszerben részt vevők erre engedélyezett helyiségében történik; az összeg kifizetése a kifizetést teljesítő, a rendszerben részt vevő általi megelőlegezésével, s a befizetést fogadó, a rendszerben részt vevővel, illetőleg a rendszerrel történő utólagos elszámolással bonyolódik le.” 438. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXXIV. törvény 71. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Hpt. 101. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb hatmillió forint összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint az e bekezdés szerinti összeghatárnak a megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a betét befagyása napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon történik. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka.” 439. § (1) A Cstv. 4. §-ának (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: [Nem tartozik a (2) bekezdés hatálya alá:] „e) a 38. § (6) bekezdése szerinti esetben a jogosult követelésének kielégítésére szolgáló összeg.” (2) A Cstv. 28. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha a hitelező és az adós között a felszámolás kezdő időpontját megelőzően pozíciólezáró nettósításra irányuló megállapodás jött létre, akkor a hitelezőnek a nettó követelést kell a felszámolónak hitelezői igényként bejelentenie.” (3) A Cstv. 38. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Ha az adós valamely kötelezettség biztosítására óvadékot nyújtott, a felszámolás közzétételekor az óvadékra vonatkozó megállapodás megszűnik, és az óvadék tárgyát képező vagyont a felszámoló részére ki kell adni.” (4) A Cstv. 38. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az (5) bekezdésben foglalt rendelkezés nem vonatkozik a külön jogszabályban meghatározott fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben nyújtott óvadékra. A jogosult ebben az esetben az óvadékból közvetlenül kielégítheti követelését. Ezt követően köteles a fennmaradó összeget a felszámoló részére haladéktalanul átadni.” (5) A Cstv. 40. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) Nem minősül a hitelezők kijátszására szolgáló, az adós vagyonát csökkentő jogügyletnek a pozíciólezáró nettósításra irányuló szerződés alapján történő nettósítás.” 440. § (1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 48. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A pénztár a befektetések irányítására olyan büntetlen előéletű, külön jogszabályban előírt értékpapír-forgalmazói vizsgával rendelkező, vele munkaviszonyban álló személyt köteles alkalmazni, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább kettő év szakmai gyakorlattal rendelkezik, valamint megfelel a Tpt. 11. mellékletében meghatározott személyi feltételeknek.” (2) Az Mpt. 66. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (6) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik: „(6) A pénztár vagyonkezelési tevékenységére a Tpt.-nek a portfóliókezelési tevékenységre vonatkozó szabályait - a 126. § (2) bekezdése, a 127. §, a 128. §, a 130. § (3)-(4) bekezdése és a 133. § (2) bekezdése kivételével - alkalmazni kell, azzal, hogy ahol a Tpt. valamely rendelkezése megbízót említ, az alatt a pénztár tagját kell érteni.” (3) Az Mpt. 67. § (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A pénztár) „c) az állampapírok és a nyílt végű befektetési alap befektetési jegyeinek kivételével nem szerezheti meg az egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírok tíz százalékot meghaladó mértékű részét,” (4) Az Mpt. 67. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A pénztár vagyonkezelését végző befektetési alapkezelő a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének egyidejű tájékoztatása mellett fektetheti a pénztár eszközeit az általa kezelt befektetési alap nevében kibocsátott befektetési jegybe.” (5) Az Mpt. új 67/A. §-sal egészül ki: „67/A. § A pénztár az általa alapított vagy tulajdoni részesedése mellett működő szolgáltatók kivételével a pénztári eszközöket kizárólag az alábbi eszközökben tarthatja: a) tőzsdén vagy más elismert piacon jegyzett értékpapír; b) olyan értékpapír, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az adott értékpapír fél éven belüli, bármely az a) pont szerinti piacok valamelyikére történő bevezetésére, és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya; c) olyan, az a)-b) pontokban meghatározott feltételeknek meg nem felelő tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, amelyre a vételt megelőző harminc napon belül folyamatosan legalább két befektetési szolgáltató nyilvános módon visszavonhatatlan vételi kötelezettséget jelentő árfolyamot tesz közzé; d) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír; e) befektetési jegy, illetőleg kollektív befektetési értékpapír; f) jelzáloglevél; g) ingatlan; h) határidős ügyletek; i) opciós ügyletek; j) lekötött betét; k) folyószámla; l) házipénztár.” (6) Az Mpt. 76. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A pénztár a letétkezeléssel kapcsolatos feladatai ellátásával olyan hitelintézetet köteles megbízni, amely a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontja szerinti „letétkezelés kollektív befektetések részére” szolgáltatás nyújtására jogosult. A pénztár csak egy letétkezelőt bízhat meg. A pénztár köteles minden befektetési tevékenységét olyan módon végezni, hogy a pénztár tulajdonában lévő és a vagyonkezelést végző szervezet vagy szervezetek rendelkezésére bocsátott eszközök teljes egészében és folyamatosan a letétkezelő birtokában maradjanak.” (7) Az Mpt. 111. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A Felügyelet által a pénztárakra kirótt felügyeleti bírságból származó bevételt kizárólag a) pénztári szakemberek képzésére, b) a felügyeleti tevékenységgel kapcsolatos tanulmányok készítésének és közzétételének támogatására, c) a tagok és más személyek, szervezetek tájékoztatására, valamint d) a pénztárak felszámolását végző közhasznú társaság felszámolásból eredő veszteségének megtérítésére lehet fordítani.” (8) Az Mpt. 118. §-a a következő (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki: „(3) A felügyeleti díj nem vagy késedelmes teljesítése esetén az (1) bekezdésben megjelölt esedékesség napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni. (4) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része.” 441. § (1) Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 9/A. §-a a következő (5)-(6) bekezdésekkel egészül ki: „(5) A felügyeleti díj nem vagy késedelmes teljesítése esetén a (3) bekezdésben megjelölt esedékesség napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni. (6) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része.” (2) Az Öpt. 30. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A pénztár vagyonkezelési tevékenységére a Tpt.-nek a portfóliókezelési tevékenységre vonatkozó szabályait - a 126. § (2) bekezdése, a 127. §, a 128. §, a 133. § (2) bekezdése és a 130. § (3)-(4) bekezdése kivételével - alkalmazni kell, azzal, hogy ahol a Tpt. valamely rendelkezése megbízót említ, az alatt a pénztár tagját kell érteni.” (3) Az Öpt. 37. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A pénztár vagyonkezelését végző befektetési alapkezelő a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének egyidejű tájékoztatása mellett fektetheti a pénztár eszközeit az általa kezelt befektetési alapra kibocsátott befektetési jegybe.” (4) Az Öpt. 67. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A Felügyelet által a pénztárakra kirótt felügyeleti bírságból származó bevételt kizárólag a) pénztári szakemberek képzésére, b) a felügyeleti tevékenységgel kapcsolatos tanulmányok készítésének és közzétételének támogatására, c) a tagok és más személyek, szervezetek tájékoztatására, valamint d) a pénztárak felszámolását végző közhasznú társaság felszámolásból eredő veszteségének megtérítésére lehet fordítani.” 442. § (1) A Bit. 5. § (4) bekezdésének d) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(4) Biztosító a 4. § szerinti biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat, kivéve:] „d) biztosító részvénytársaság esetén a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. §-a (1) bekezdésének l) és n) pontjában meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelést,” „f) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 81. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott ügynöki tevékenységet,” (2) A Bit. 43. §-ának (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki: [(1) A Felügyelet engedélye szükséges:] „o) a biztosító egyesületek részére történő vagyonkezelési tevékenység megkezdéséhez.” (3) A Bit. 43. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az 5. § (4) bekezdésének h) pontjában meghatározott tevékenység csak olyan biztosító egyesület részére végezhető, amellyel a biztosító intézet a biztosítási tevékenysége körében üzleti kapcsolatban áll. A tevékenységvégzés engedélyezésének feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen a Tpt.-ben a portfóliókezelési tevékenység végzéséhez előírt feltételekkel. A tevékenység végzése során a Tpt. portfóliókezelésre vonatkozó szabályait alkalmazni kell.” (4) A Bit. 46. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Ha a biztosítóintézet kétmilliárd forintot elérő vagy azt meghaladó értékben kezel magán-nyugdíjpénztári vagyont, saját tőkéje összegének el kell érnie a kettőszázötvenmillió forint és a kezelt magán-nyugdíjpénztári vagyon kettőmilliárd forintot meghaladó részének egy százaléka összegét. Ha a biztosító intézet saját tőkéje az egymilliárd forintot eléri, a kezelt magán-nyugdíjpénztári vagyon növekedésével a saját tőkét tovább növelni nem kell.” (5) A Bit. 84. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A 75. § (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott tartalék fedezetét képező portfólió vagyonkezelése során a Tpt. portfóliókezelésre vonatkozó szabályait - a 126. § (2) bekezdése, a 127. §, a 128. §, a 133. § (2) bekezdése és a 130. § (3)-(4) bekezdése kivételével - az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: a) ahol a Tpt. valamely rendelkezése megbízót említ, az alatt a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések esetében a szerződő felet kell érteni; b) ahol a Tpt. valamely rendelkezése portfóliót említ, az alatt a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések tartalékából képzett, egymástól elkülönített eszközalapokat kell érteni; c) ahol a Tpt. a portfóliókezelési tevékenység körében alvállalkozó igénybevételét említi, az alatt a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések tartalékának fedezetét képező eszközök kezelésének és befektetésének teljes egészében vagy meghatározó részében történő kiszervezését kell érteni; d) a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések tartalékának fedezetét képező eszközök kezelésének és befektetésének teljes egészében vagy meghatározó részében történő kiszervezéséhez, valamint közreműködő igénybevételéhez nem kell a szerződő fél írásos beleegyezését kérni; e) a biztosító intézetben befolyásoló részesedéssel rendelkező kapcsolt vállalkozások (Tpt. 5. § (1) bekezdésének 58. pontja) által kibocsátott nyilvános árjegyzésű részvényeknek a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések tartalékából képzett eszközalapok részére történő megvásárlása nem jelenti a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 294. §-ának (1) bekezdésében foglalt részesedésszerzési tilalom sérelmét.” 443. § (1) A kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 5. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A tőketársaságra és az alapkezelőre a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.), valamint a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) rendelkezéseit, a fióktelepre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A tőkejegy forgalomba hozatalára, a kibocsátó kötelezettségeire az e törvényben foglalt eltérésekkel a Tpt. rendelkezéseit kell alkalmazni.” (2) A Kttv. 14. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A Tpt.-ben és az e törvényben meghatározottaktól eltérő módon forgalomba hozott tőkejegy forgalomba hozatala semmis.” (3) A Kttv. 21. §-ának (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A Felügyelet (4)-(6) bekezdésben foglalt kezdeményezésére a bíróság az alap fizetésképtelenségének megállapítása nélkül köteles a felszámolást elrendelni. (8) Az alap felszámolójának a bíróság csak a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 176/A. §-ának (2) bekezdése alapján létrehozott közhasznú társaságot jelölheti ki.” (4) A Kttv. 25. § (1) bekezdés bevezető szövegrészének első mondata, valamint (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „A nyilvánosan működő tőketársaság a rendszeres tájékoztatási kötelezettségének a Tpt. szabályai szerint, e törvényben foglalt eltérésekkel köteles eleget tenni.” „(4) A nyilvánosan működő tőketársaság rendkívüli tájékoztatási kötelezettségének a Tpt. szerint köteles eleget tenni. (5) A nyilvánosan működő alap kezelője rendkívüli tájékoztatási kötelezettségének a Tpt. szerint, a 4. számú mellékletben foglalt kiegészítésekkel köteles eleget tenni, és ezen információkat két napon belül a Felügyeletnek megküldeni, valamint ezzel egyidejűleg a Tpt. 37. §-ának (5) bekezdésében előírt közzétételi helyeken közzétenni.” (5) A Kttv. 27. § (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „A tőketársaság, valamint az alapkezelő a tőketársaság, illetve az alap éves beszámolójának ellenőrzésével a Hpt. szabályai alapján vezetett pénzügyi intézményi könyvvizsgálók névjegyzékében vagy befektetési vállalkozási könyvvizsgálók névjegyzékében nyilvántartásba vett könyvvizsgálót köteles megbízni.” (6) A Kttv. 1. számú melléklet II. Része 1. pontjának 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „2. A kibocsátási tájékoztatóban fel kell tüntetni a Tpt. 40. § (1) bekezdésében, valamint a 207. §-ban foglaltakat. A kibocsátási tájékoztatónak meg kell felelnie a Tpt. 27. §-ában és 28. §-ában foglalt egyéb feltételeknek.” (7) A Kttv. 1. számú melléklet II. Része 2. pontjának 16. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „16. Az értékpapír szövege (az értékpapír mintája), dematerializált értékpapír esetén a Tpt. 7. § (2) bekezdésében meghatározott okirat szövegének tervezete.” (8) A Kttv. 2. számú mellékletének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: „A nyilvánosan működő tőketársaság éves jelentését a Tpt. 5. számú mellékletében foglaltak alapján a következő adatokkal kiegészítve kell elkészíteni:” 444. § (1) A jelzálog-hitelintézetről és jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jltv.) 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A jelzálog-hitelintézet alapítására, működésére, felügyeletére a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), a jelzálog-hitelintézet befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységére pedig a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.” (2) A Jltv. 3. § (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Jelzálog-hitelintézet kizárólag az alábbi pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységeket végzi:) „e) a Tpt. 81. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kereskedelmi tevékenység a kamatláb-csereügylet, illetőleg devizaforrásai árfolyamkockázatának fedezetére szolgáló deviza-csereügylet (swap) tekintetében;” (3) A Jltv. 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A jelzáloglevélre a kötvényről szóló jogszabály, a jelzáloglevél forgalomba hozatalára pedig a Tpt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.” (4) A Jltv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „13. § (1) Jelzáloglevél nyilvános forgalomba hozatala esetén a Tpt. 23. §-a (3) bekezdésében előírt feltételt nem kell alkalmazni. (2) A jelzáloglevél kibocsátása esetén a tájékoztatónak a Tpt. előírásain túlmenően tartalmaznia kell a kibocsátás alapjául szolgáló rendes és pótfedezet értékét is.” (5) A Jltv. 19. §-ának bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: „A jelzálog-hitelintézet éves jelentésének a Tpt.-ben előírt tartalmi követelményeken túl az alábbiakat is tartalmaznia kell:” (6) A Jltv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „22. § A Felügyelet a jelzálog-hitelintézet felett a Hpt.-ben és a Tpt.-ben meghatározottakon túl különleges felügyeletet gyakorol. A különleges felügyelet keretében a Felügyelet az általa összeállított vizsgálati terv szerint a jelzálog-hitelintézetnél legalább évenként átfogó helyszíni ellenőrzést végez.” (7) A Jltv. 23. §-ának bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: „A Felügyelet a Hpt.-ben és a Tpt.-ben meghatározottakon túlmenően a következő intézkedést és kivételes intézkedést alkalmazhatja:” (8) A Jltv. 24. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: „A Felügyelet a Hpt.-ben és a Tpt.-ben meghatározottakon túl az alábbi esetekben alkalmazhat bírságot:” 445. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 2. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az Eximbank a magyar áruk és szolgáltatások exportjához és a külföldön megvalósuló magyar befektetésekhez, valamint az importhoz kapcsolódó alábbi pénzügyi szolgáltatásokat, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat és befektetési szolgáltatásokat végzi:) „d) kereskedelmi tevékenység a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 82. § b)-f) pontjaiban meghatározott befektetési eszközökkel;” 446. § (1) A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 50. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „50. § (1) Az I. Országgyűlés fejezeten belül a Hivatal gazdasági főigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek - mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének - tervezési, előirányzat-módosítási, -felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet 5. Közbeszerzések Tanácsa cím, a X. Miniszterelnökség fejezet 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím, 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím, a 12. Tartalékok cím, valamint a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 3. cím előirányzatokra. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés fejezet 5. Közbeszerzések Tanácsa cím felett a Tanács elnöke, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím esetében a szervezet elnöke, a 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím felett a felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím felett a Felügyelet elnöke látja el.” (2) A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény az alábbi 107/A. §-sal egészül ki: „107/A. § A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 7. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki: (11) A Felügyelet elnökére, elnökhelyettesére és alkalmazottaira az e törvényben foglalt eltérésekkel a köztisztviselők jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) rendelkezései az irányadóak azzal, hogy a) a Ktv. 8. § (1) bekezdésének b) pontja, illetve a 30/A. § (2) bekezdése alkalmazása tekintetében közigazgatási gyakorlatnak minősül a Felügyelet által felügyelt pénzügyi szervezetnél korábban munkaviszonyban töltött idő; b) a Ktv. 30/A. §-ának (1) bekezdésében megállapított arány harmincöt százalék; c) a Felügyelet alkalmazottai vonatkozásában a Ktv. 49/N. § (3) bekezdése szerinti korlátozást nem kell alkalmazni.” 447. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFBtv.) 1. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az MFB Rt.-re, az általa végzett pénzügyi szolgáltatási tevékenységre, továbbá a befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységre a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.), illetőleg a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) és a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.” (2) Az MFBtv. 4. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (4. § Az MFB Rt. kizárólag a 2. §-ban felsorolt feladataihoz közvetlenül kapcsolódóan az alábbi befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységeket végezheti:) „a) bizományosi és kereskedelmi tevékenység a Tpt. 82. §-ának b)-f) pontjaiban meghatározott befektetési eszközök, valamint állampapír és zárt körben kibocsátott értékpapír tekintetében,” (3) Az MFBtv. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az MFB Rt. munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt csak a Hpt.-ben és a Tpt.-ben meghatározott személyi feltételeknek megfelelő, büntetlen előéletű, cselekvőképes személlyel létesíthet, aki feladatainak ellátásához szükséges magas szintű elméleti ismeretekkel, gyakorlattal rendelkezik és megfelel az összeférhetetlenségi szabályoknak. Az alkalmazottakra vonatkozó részletes szabályokat az MFB Rt. szervezeti-működési szabályzatában kell meghatározni.” (4) Az MFBtv. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az MFB Rt. igazgatóságának, felügyelő bizottságának tagjaira, alkalmazottaira a Gt.-ben, Hpt.-ben, a Tpt.-ben és a (2)-(6) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat kell alkalmazni.” 448. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 8. számú mellékletének 14. pontja az alábbiak szerint módosul: „14. Ha a befektetés tárgya befektetési alap által kibocsátott, 1998. december 31-ét követően vásárolt befektetési jegy, akkor az 1. pont alkalmazásában az igazolt befektetésnek az adóév egy napjára jutó összegét a tőkeszámla vezetőjének azzal az eltéréssel kell figyelembe vennie, hogy amennyiben a befektetési alap nettó eszközértékében az állampapírok részaránya valamely napon a befektetési alap kezelési szabályzatában előírt, a visszaváltási igények teljesítése céljára elkülönített likvid eszközök részarányát - de legfeljebb 15 százalékos részarányt - több mint 20 százalékponttal meghaladja vagy - ilyen előírás hiányában - több mint 20 százalék, akkor a többlet százalékpontoknak megfelelő százalékos mértékkel az igazolt befektetés adott napi összegét csökkenteni kell.” 449. § Ahol a hatálybalépés előtt kihirdetett jogszabály az 1996. évi CXI. törvényre vagy az Épt.-re, az 1994. évi XXXIX. törvényre vagy az Áttv.-re, illetőleg az 1991. évi LXIII. törvényre vagy a Bat.-ra utal, azon e törvényt kell érteni. Hatályukat vesztő jogszabályok 450. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: a) az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény a 235. §, a 238. §, valamint a 241. § kivételével; b) az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLI. törvény; c) az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről szóló 1994. évi XXXIX. törvény; d) a befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény; e) a befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény módosításáról szóló 1994. évi XXXI. törvény. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: a) a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 310. §-a, 318. §-a és 319. §-ának (1) és (3) bekezdése; b) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 63. §-ának (7) bekezdésében az „a Pénztártanács bevonásával” szövegrész, valamint 67. § (4) bekezdésének d) pontja, 70. §-ának (1) bekezdése, 121. §-a, 126. §-a és 129. §-a; c) a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 105. §-a; d) a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 52. §-a; e) a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény módosításáról szóló 2000. évi XCVIII. törvény 119. §-a; f) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXXIV. törvény 141. §-ának (2) bekezdése, valamint 155. §-a; g) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXXXVIII. törvény 51. § (2) bekezdésének a) pontja; h) a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 98. §-a; i) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 31. §-a; j) a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény 33. §-ának (5) bekezdése, valamint 43. §-ának (1) bekezdése; k) a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény a cégbejegyzéshez, illetve a cégjegyzék adatainak igazolásához szükséges mellékletek című mellékletének 2/B. részvénytársaság zártkörű alapításakor című pontjának d) alpontja; l) a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény 97. § (1) bekezdésének d) pontja; m) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 3. §-ának c) és d) pontja, valamint 4. §-ának (5) bekezdése; n) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. § (2) bekezdésének e) pontja, 3/A. §-ának (3) bekezdésében „a hatályos devizajogszabályoknak megfelelően” szövegrész, 151. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben a „devizajogszabályok” szövegrész; 176. §-ában a „devizajogszabályok” szövegrész; o) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény 2. §-ának (3)-(4) bekezdései; p) a biztosító intézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 133-136. §-a, valamint 140-142. §-a; q) a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2001. évi L. törvény 34-45. §-a, valamint 82. §-ának (4)-(5) bekezdése; r) a zálogjoggal kapcsolatos törvényi szabályozás módosításáról szóló 2000. évi CXXXVII. törvény 3. §-ának (1) bekezdése. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: a) a letéti jegyről szóló 1988. évi 18. törvényerejű rendelet; b) a kincstárjegyről szóló 1987. évi 23. törvényerejű rendelet; c) a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet; d) a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet módosításáról szóló 1987. évi 22. törvényerejű rendelet; e) a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 80/1992. (V. 12.) Korm. rendelet; f) az árutőzsdei felügyeleti szolgáltatások díjáról szóló 3/1995. (III. 1.) PM rendelet. (4) A Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti e törvény 235. §-ának (7) bekezdése. Felhatalmazások 451. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a) a befektetési szolgáltatási és az árutőzsdei szolgáltatási tevékenység végzésének személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételeit; b) az értékpapír-letétkezelés és az értékpapír-letéti őrzés végzésének személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételeit; c) az elszámolóház tevékenységének részletes személyi, tárgyi és biztonsági feltételeit; d) az egyes értékpapírok tartalmi kellékeit és kibocsátásuk feltételeit; e) az egyes értékpapírok nyomdai úton történő előállításának, kezelésének és fizikai megsemmisítésének biztonsági szabályait és a Felügyelet ebből eredő együttműködési kötelezettségét; f) a dematerializált értékpapír előállításának és továbbításának módját, biztonsági szabályait; g) az értékpapírszámla, a központi értékpapírszámla, a tőzsdeforgalmi számla, az értékpapír letéti számla és az ügyfélszámla megnyitására, vezetésére és kezelésére, a számlarendszer működtetésére vonatkozó részletes szabályokat, ideértve a számlák elkülönített kezelésére, valamint a számlák feletti rendelkezési jog gyakorlására vonatkozó szabályokat is; h) a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet üzletszabályzatának kötelező tartalmi elemeit; i) a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályait; j) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, az árfolyamkockázat és nagykockázatok fedezetére szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályait; k) a kamatlábkockázat kezelésére alkalmazott rendszerre vonatkozó szabályokat; l) az egyedi portfóliókezelési tevékenység végzésének részletes szabályait; valamint m) az értékpapírok hozamszámítására és közzétételére vonatkozó részletes szabályokat. (2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg a) az értékpapírkód elemeinek tartalmi meghatározását; b) a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet Felügyelet részére történő adatszolgáltatási kötelezettségének tartalmát, módját és gyakoriságát; c) a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végtő szervezet és a befektetési szolgáltató tájékoztatási kötelezettségének tartalmát, módját és gyakoriságát; d) a felügyeleti államigazgatási eljárások és igazgatási szolgáltatások díját; e) az értékpapír-forgalmazói vizsga vizsgakövetelményeit, a vizsga lebonyolítási rendjét; f) a kintlevőségek, befektetések, a mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének, illetőleg értékelésének szempontjait; g) a belső ellenőrzési rendszer kialakítására, valamint működtetésére vonatkozó részletes szabályokat; h) az országkockázat tőkekövetelményére vonatkozó szabályokat; i) a nem kereskedési könyvben nyilvántartott eszközök és mérlegen kívüli tételek kockázatainak fedezetére vonatkozó tőkemegfelelési mutató kiszámításának szabályait; j) a befektetési hitelekre és a halasztott fizetésekre vonatkozó követelményeket; k) az elszámolóháznak nem minősülő elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tartalékképzésének módját és mértékét; l) a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet, az árutőzsdei szolgáltató és a befektetési alapkezelő üzleti, szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, a Felügyelet részére történő adatszolgáltatási kötelezettségét, az adatszolgáltatás tartalmát, felépítését, módját, gyakoriságát; m) a befektetési vállalkozás szolgáltatásához kapcsolódó ügyviteli tevékenység Felügyelethez történő bejelentéssel, illetve bejelentés nélkül kiszervezhető körét, valamint a kiszervezés követelményeit; n) a könyvvizsgálók által a Felügyeletnek évente készítendő külön kiegészítő jelentés szerkezetét, tartalmát. [LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2001. december 18-i ülésnapján fogadta el.