2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről [LÁBJEGYZET_1] Abból a célból, hogy az Alkotmányban biztosított tanuláshoz való jog az állampolgár egész életpályáján érvényesüljön, a felnőttkori tanuláshoz és képzéshez való hozzáférés szabályozott lehetőségei a társadalom minden tagja számára bővüljenek, hogy az állampolgárok meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, hogy eredményesen tudjanak bekapcsolódni a munka világába és sikeresek legyenek életük során, valamint annak érdekében, hogy a felnőttkori tanulás és képzés révén az életvitel minősége javuljon az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § Az állam - e törvény keretei között - mindenki számára biztosítja a felnőttképzésben való részvételhez való jogot. 2. § (1) E törvény szabályozza a felnőttképzési, illetve a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatási és igazgatási tevékenységet, valamint a felnőttképzés intézmény- és támogatási rendszerét. (2) A felnőttképzés e törvényben nem szabályozott kérdéseiben a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Sztv.), a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktv.), valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 3. § (1) A törvény hatálya - a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel - kiterjed a) a felnőttképzésben részt vevő, illetve a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatást igénybe vevő felnőttre, b) a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységükkel kapcsolatosan a - közoktatási intézményekre, - szakképző intézményekre, - felsőoktatási intézményekre, - közhasznú társaságokra, egyesületekre, köztestületekre, alapítványokra, közalapítványokra, továbbá - egyéb jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, egyéni vállalkozókra, valamint ezek felnőttképzési tevékenység folytatására létrehozott társulásaira. (2) E törvény alkalmazásában felnőttképzési tevékenység a) a rendszeresen végzett iskolarendszeren kívüli képzés, amely célja szerint lehet általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá b) a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás. (3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a törvény IV., V. és VI. része alkalmazásában felnőttképzési tevékenységnek minősül a felsőoktatási intézményben, felnőtt hallgató részére nyújtott, az Ftv. alapján állami támogatásban nem részesülő, az Ftv. hatálya alá tartozó képzés. (4) E törvény hatálya nem terjed ki a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 13. § szerint létrejött jogi személyre, kivéve ha a) az Sztv., a Ktv. vagy az Ftv. hatálya alá tartozik és felnőttképzési tevékenységet folytat, vagy b) az alapítása kizárólag felnőttképzési tevékenység folytatása céljából történt. II. Rész A FELNŐTTKÉPZÉS IRÁNYÍTÁSA ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE A felnőttképzés irányítása 4. § (1) A Kormány a felnőttképzéssel kapcsolatos feladatai körében rendeletben határozza meg a) a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának; b) a felnőttképzési normatív támogatások igénybevételének és a IV. rész szerint támogatott képzést folytató intézménynek az állami támogatással kapcsolatos kötelezettségeinek részletes szabályait. (2) A felnőttképzés ágazati irányítását az oktatási miniszter látja el, és e feladata körében rendeletben határozza meg a) a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályait; b) a felnőttképzések egyes formái esetében a 16. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenő további részletes szabályokat. Az Országos Felnőttképzési Tanács 5. § (1) Az Országos Felnőttképzési Tanács (a továbbiakban: OFkT) az oktatási miniszter felnőttképzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását segítő, szakmai döntéselőkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületeként működik. (2) Az OFkT véleményt nyilvánít a) a felnőttképzést érintő stratégiai kérdésekben, b) a felnőttképzés-támogatási rendszer elveiről, c) a felnőttképzést érintő jogszabályok tervezetéről, d) az akkreditációs eljárás szabályairól és az akkreditáció szakmai követelményrendszeréről. (3) Az OFkT értékeli a felnőttképzésben részt vett felnőttek, ezen belül különösen a hátrányos helyzetben lévők elhelyezkedési lehetőségeinek tapasztalatait, és javaslatot tesz a szükséges változtatásokra. 6. § (1) Az OFkT 13 tagból áll. Tagjait az oktatási miniszter kéri fel 3 évre az alábbiak szerint: a) egy-egy főt az oktatás irányításáért, a központi költségvetés tervezéséért, a foglalkoztatáspolitikáért, a közművelődés irányításáért, valamint a megváltozott munkaképességű személyek képzéséért felelős minisztérium képviseletében, b) négy főt a felnőttképzés különböző területein elismert szakemberek közül, c) egy főt a munkavállalók, egy főt a munkaadók érdek-képviseleti szervezeteinek képviselői, valamint további egy főt a gazdasági kamarák és egy főt a felnőttképzést folytató intézmények érdek-képviseleti szervezeteinek képviselői közül. A tagok névsorát az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. (2) Az OFkT elnökét - a tagok közül - az oktatási miniszter kéri fel. (3) Az OFkT ügyrendjét maga állapítja meg. (4) Az OFkT működéséhez szükséges feltételek biztosításáról az oktatási miniszter gondoskodik. Nemzeti Felnőttképzési Intézet 7. § Az oktatási miniszter a) a felnőttképzési tevékenység szakmai, módszertani fejlesztésére, b) a felnőttképzési fejlesztési feladatok ellátására, c) a felnőttképzésre vonatkozó szakmai dokumentációk létrehozására és folyamatos fejlesztésére, d) a felnőttképzési kutatások és felnőttképzési szakmai szolgáltatások országos összehangolására, valamint, e) a felnőttképzés, a közoktatás, a felsőoktatás, illetve a közművelődés közötti kapcsolat erősítésére, f) a nemzetközi együttműködés, így az Európai Unió tagországainak felnőttképzési intézményeivel történő együttműködés fejlesztésére, g) a Felnőttképzési Akkreditáló Testület (a továbbiakban: FAT) titkársági feladatainak ellátására Nemzeti Felnőttképzési Intézetet (továbbiakban: NFI) hoz létre. A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartása 8. § (1) A 3. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt jogalanyok kizárólag akkor jogosultak felnőttképzési tevékenység és a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás megkezdésére, ha a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepelnek. (2) E törvény alkalmazásában felnőttképzést folytató intézménynek az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban szereplő szervezetek, illetve személyek minősülnek (a továbbiakban: felnőttképzést folytató intézmény). (3) A felnőttképzési tevékenységet folytató felsőoktatási intézményekre az (1) bekezdésben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha az Ftv. hatálya alá nem tartozó képzési tevékenységet folytatnak. (4) A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartását az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (a továbbiakban: OKÉV) vezeti. (5) Az OKÉV nyilvántartásba veszi a felnőttképzést folytató intézményt, ha a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel. Az OKÉV a nyilvántartásba vételről tanúsítványt ad ki. (6) A nyilvántartásba vételt megtagadó, illetve a nyilvántartásból törlő határozattal szemben a kérelmező az Oktatási Minisztériumhoz fordulhat fellebbezéssel. A nyilvántartással kapcsolatos eljárásokban az államigazgatási eljárás szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt (a továbbiakban: Áe.) kell alkalmazni. 9. § (1) A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartása tartalmazza: a) a felnőttképzést folytató intézmény megnevezését, székhelyét, levelezési címét, b) közoktatási intézmény esetén az OM azonosító számot, c) a nyilvántartásba vételi számot, d) a nyilvántartásba vétel időpontját, e) a beszámolási kötelezettség teljesítésének határidejét [9. § (5)], f) a tervezett felnőttképzési tevékenységnek a 3. § (2) bekezdés szerinti célját, illetve a tervezett felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás formáját, g) nyelvi képzés esetén azt, hogy a képzés államilag vagy nemzetközileg elismert nyelvvizsga megszerzésére irányul-e, a nyelvvizsga szintjét, a nyelv(ek) megnevezését, h) az államilag elismert nyelvvizsga szervezésének jogosultságát, az akkreditációs számot, i) szakmai célú képzés esetén azt, hogy a képzés államilag vagy nemzetközileg elismert szakképesítés megszerzésére készít-e fel, a szakképesítés megnevezését, j) államilag elismert szakképesítések esetében a szakmai vizsgáztatás szervezésre való jogosultságot, a jogosultságot megalapozó jogszabály számát, a szakképesítés megnevezését, k) az akkreditált felnőttképzési program(ok) megnevezését és azonosítási számát, l) a nyilvántartásból való törlés és a nyilvántartás felfüggesztésének időpontját és okát. (2) A felnőttképzést folytató intézmény köteles a nyilvántartásba vételi számát a tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban (jelenléti ív, haladási napló, bizonyítvány stb.), valamint a képzéssel kapcsolatos üzleti dokumentumokon folyamatosan használni, arról ügyfeleit tájékoztatni, tevékenységéről közreadott írott tájékoztatójában, programfüzetében szerepeltetni, és az ügyfelek által jól látható módon kifüggeszteni. (3) A nyilvántartásba vételi eljárásért a felnőttképzést folytató intézmény külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni. (4) A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartási jegyzéke nyilvános, azt évente az OKÉV megjelenteti. A nyilvántartás adatait és a mellékelt okiratokat a nyilvántartás helyén bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, abból - igazgatási-szolgáltatási díj ellenében - másolatot kérhet. (5) A felnőttképzési intézmény jogszabályban előírt módon nyilvántartásba vételétől számítva kétévenként tevékenységéről beszámolót készít, melyet megküld a nyilvántartást vezető számára. A felnőttképzési intézmények ellenőrzése 10. § (1) Az OKÉV ellenőrzi, hogy a) a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmény szerepel-e a nyilvántartásban, b) tevékenysége megfelel-e a jogszabályi, illetve a tanúsítvány kiadása alapjául szolgáló feltételeknek. (2) A felnőttképzési intézmény köteles az ellenőrzés jogszabályban előírt feltételeit biztosítani. (3) Az OKÉV hatósági feladatainak ellátása során a szakképesítésért felelős miniszter által meghatalmazott szakértőt vesz igénybe. (4) Egyebekben az OKÉV ellenőrzési hatáskörére az Áe. hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A regionális munkaerő-fejlesztő és képző központok 11. § (1) A felnőttképzési feladatok ellátása érdekében az oktatási miniszter regionális munkaerő-fejlesztő és képző központokat (a továbbiakban: képző központ) működtet. (2) A képző központ központi költségvetési szerv. (3) Az oktatási miniszter látja el a képző központok felügyeletét és gyakorolja az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben meghatározott fenntartói jogokat. A képző központ alapszintű működési költségeit az állami költségvetés biztosítja. (4) A képző központ alapfeladatként a) ellátja a központi képzési programokban meghatározott rétegek képzését, b) közreműködik a foglalkoztatást elősegítő képzések lebonyolításában, c) ellátja a szakképzési törvényben számára meghatározott feladatokat, d) részt vesz felnőttképzési nemzetközi programokban, e) felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásokat nyújthat. III. Rész A FELNŐTTKÉPZÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A felnőttképzést folytató intézmények akkreditációja 12. § (1) A 8. §-ban meghatározott nyilvántartásban szereplő felnőttképzést folytató intézmények külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján kérhetik akkreditálásukat. (2) A FAT akkreditációs eljárás lefolytatása alapján kiadja az akkreditációs tanúsítványt. (3) Az akkreditációs eljárás feltétele, hogy a felnőttképzést folytató intézmény rendelkezzen a 14. §-ban szereplő szakmai tanácsadó testület által jóváhagyott éves képzési tervvel, valamint hogy a képzés mellett felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatást is nyújtson. (4) A felnőttképzést folytató intézmény akkreditációja négy év elteltével érvényét veszti. (5) A felnőttképzést folytató intézménynek az akkreditáció iránti kérelmét a FAT-hez kell benyújtania. (6) Más törvény felhatalmazása alapján az e törvény szerinti intézmény-akkreditációnak tekinthető eljárásban, az abban meghatározott tevékenység folytatására feljogosított felnőttképzést folytató intézmény esetén, a FAT - külön jogszabály keretei között - az e § szerinti eljárás alóli részbeni vagy teljes mentesítéssel adja ki az intézmény-akkreditációra vonatkozó tanúsítványt. (7) Az akkreditációs eljárásért a felnőttképzést folytató intézmény külön jogszabályban meghatározott eljárási díjat köteles fizetni. A Felnőttképzési Akkreditáló Testület 13. § (1) A felnőttképzési tevékenységet végző intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának elvégzésére az oktatási miniszter létrehozza a FAT-et. (2) A FAT ellenőrzi az akkreditált felnőttképzést folytató intézmények felnőttképzési tevékenységét, és az ellenőrzés eredményéhez képest dönt az akkreditáció visszavonásáról. (3) A FAT független szakmai testület. (4) A FAT-nak legfeljebb 20 tagja lehet. A FAT tagjait az oktatási miniszter kéri fel 3 éves időtartamra az oktatáspolitikáért, a foglalkoztatáspolitikáért és a megváltozott munkaképességűek, valamint a fogyatékossággal élők beilleszkedéséért felelős miniszter által a minisztérium képviseletére kijelölt személyek, valamint az egyházak, a gazdasági kamarák, a munkaadók, a munkavállalók, a helyi önkormányzatok, a felnőttképzést folytató intézmények képviselői, továbbá a felnőttképzés elismert szakértői közül. (5) A FAT tagjainak névsorát az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. (6) A FAT elnökét - a tagok közül - az oktatási miniszter kéri fel három éves időtartamra. (7) A FAT működése során figyelembe veszi a Magyar Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) határozatait és javaslatait, továbbá biztosítja a MAB képviselőjének a testületi üléseken tanácskozási joggal történő részvételét. (8) Az oktatási miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a FAT működése felett. Szakmai tanácsadó testület 14. § (1) A felnőttképzést folytató intézmény szakmai munkájának, a képzés színvonalának folyamatos biztosítása, a felhasználók igényeinek megfelelő minőség biztosítása érdekében szakmai tanácsadó testülete(ke)t hozhat létre. (2) A szakmai tanácsadó testület legalább 5 főből áll. Tagjai az intézmény oktatói, az intézmény fő képzési profiljának megfelelő szakmai testületek, továbbá a munkaadók képviselői. A felnőttképzést folytató intézménnyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló tagok aránya nem haladhatja meg az 1/3-ot. (3) A szakmai tanácsadó testület feladatai: a) véleményezi a felnőttképzést folytató intézmény éves képzési tervét, kétéves beszámolóját, arról állást foglal, b) közreműködik a felnőttképzést folytató intézmény minőségbiztosítási rendszerének kialakításában, c) segíti a felnőttképzést folytató intézmény szakmai nyilvánosságának, valamint közönségkapcsolatainak kialakítását. (4) A szakmai tanácsadó testület ügyrendjét maga határozza meg. Az éves képzési terv 15. § (1) Az éves képzési terv tartalmazza a tervezett képzéseket, a képzések célcsoportját, a finanszírozás forrásait, a felnőttképzést folytató intézmény által végzett képzésekhez szükséges személyi-tárgyi feltételek biztosításának módját. (2) Az éves képzési tervet a képzésben érdekeltek számára hozzáférhetővé kell tenni. (3) Szakmai tanácsadó testület működése esetén az éves képzési terv teljesüléséről a felnőttképzést folytató intézmény a szakmai tanácsadó testületnek évente köteles beszámolni. A képzési program tartalma és akkreditációja 16. § (1) Felnőttképzést csak képzési program alapján lehet folytatni. (2) A képzési program tartalmazza: a) a képzés során megszerezhető kompetenciát, b) a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit, c) a tervezett képzési időt, d) a képzés módszereit (egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás stb.), e) a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tartalmát, terjedelmét, f) a maximális csoportlétszámot, g) a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszer leírását, h) a képzésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit, i) a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját. (3) A képzési program moduláris felépítésű is lehet. 17. § (1) A képzési programnak igazodnia kell a képzésben részt vevő felnőttek eltérő előképzettségéhez és képességeihez. (2) A képzésre jelentkező felnőtt kérheti tudásszintjének előzetes felmérését, amelyet a felnőttképzést folytató intézmény köteles értékelni és figyelembe venni. 18. § A felnőttek képzése nyitott képzés, illetve távoktatás formájában is megszervezhető. 19. § (1) A 8. §-ban meghatározott nyilvántartásban szereplő felnőttképzést folytató intézmények külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján kérhetik képzési programjaik akkreditálását. (2) A FAT akkreditációs eljárás lefolytatása alapján külön jogszabály keretei között megállapítja a program-akkreditáció érvényességének határidejét és kiadja a program-akkreditációs tanúsítványt. (3) Más törvény felhatalmazása alapján akkreditált vagy hatósági jogkörben engedélyezett képzési programok esetén külön jogszabályban meghatározottak szerint a képzési programot a FAT-hoz be kell jelenteni. A bejelentés alapján a FAT kiadja a program-akkreditációs tanúsítványt. (4) Az egyházi felnőttképzési intézmények és képzési programjaik akkreditálása során a hittudományokra, illetve kizárólag a hitélet gyakorlására vonatkozó tárgyak, ismeretek tartalma nem vizsgálható. A felnőttképzési szerződés 20. § (1) A felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt felnőttképzési szerződést köt. (2) A felnőttképzési szerződés tartalmazza: a) a képzéssel megszerezhető képzettséget vagy kompetenciát, b) a rész vevő teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját, c) a képzés helyét, időtartamát, ütemezését, d) a képzési díj - beleértve a vizsgadíj - mértékét, e) a részt vevő felnőtt és a felnőttképzést folytató intézmény szerződésszegésének következményeit, f) mindazt, amit jogszabály előír. (3) A felnőttképzési szerződést írásban kell megkötni, és öt évig a felnőttképzést folytató intézmény köteles megőrizni. (4) A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 52. §-a (2) bekezdésében meghatározott képzési szerződést felnőttképzési szerződésként el kell fogadni. IV. Rész FELNŐTTKÉPZÉSI TÁMOGATÁSOK A támogatások általános szabályai 21. § (1) A magyar állampolgárságú felnőtt részére nyújtott felnőttképzést az állam az e törvény IV. részében foglalt rendelkezések szerint támogatja. (2) A felnőttképzés támogatásának államháztartási forrásai: a) a központi költségvetés, b) a szakképzési hozzájárulásnak a felnőttképzésre elszámolható része, c) a Munkaerőpiaci Alap (a továbbiakban: MPA) foglalkoztatási, fejlesztési és képzési alaprészei, d) külön jogszabályban meghatározott adókedvezmények. Felnőttképzési normatív támogatás 22. § (1) Az állam a költségvetési törvényben meghatározott mértékű felnőttképzési normatív támogatást nyújt a felnőttképzést folytató intézményben az első, állam által elismert, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben részt vevő felnőtt, valamint a fogyatékos felnőttek képzéséhez. (2) Az oktatási miniszter javaslatára a Kormány évente meghatározhatja azon felnőttek további körét, akik képzéséhez az állam a költségvetési törvényben meghatározott felnőttképzési normatív támogatást nyújthat. (3) Az oktatási miniszter javaslatára a Kormány évente meghatározza az (1)-(2) bekezdés szerint felnőttképzési normatív támogatásban részesíthető felnőttek összlétszámát. (4) Felnőttképzési normatív támogatásban kizárólag a 12. § szerint akkreditált és - külön jogszabályban meghatározottak szerint - az Oktatási Minisztériummal a felnőttképzés támogatásáról szóló megállapodást megkötött felnőttképzést folytató intézmény részesülhet. 23. § (1) Jogszabályi előírás alapján költségvetési támogatásban részesíthető azon felnőttek képzése, akiknek a továbbképzésére a közfeladatok magasabb szintű ellátása érdekében van szükség. (2) A támogatás csak a 12. § szerint akkreditált felnőttképzést folytató intézménynek a 19. § szerint akkreditált programjain való részvételre használható fel. Foglalkoztatást elősegítő képzések támogatása 24. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 14. §-ában meghatározott esetekben és feltételekkel a felnőtt képzése az MPA terhére támogatásban részesíthető. (2) E paragrafus alapján kizárólag a 12. § szerint akkreditált felnőttképzést folytató intézményben tanuló felnőtt képzése részesíthető támogatásban. Saját munkavállaló képzésének támogatása 25. § A munkavállaló felnőtt képzését a munkaadó a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvényben meghatározott módon és mértékben támogathatja. A felnőttképzés technikai feltételei fejlesztésének támogatása 26. § A felnőttképzés technikai feltételei fejlesztésének támogatására az oktatási miniszter - az OFkT véleményének kikérésével - a felnőttképzést folytató akkreditált intézmények számára a Munkaerőpiaci Alap fejlesztési és képzési alaprésze terhére pályázatot írhat ki, és dönt támogatásukról. Személyi jövedelemadó-kedvezmény 27. § A személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályai szerint a felnőttet, illetve a felnőtt hallgatót a képzésben történő részvétele alapján személyi jövedelemadó-kedvezmény illeti meg. Statisztikai adatnyilvántartás és -szolgáltatás 28. § (1) A felnőttképzést folytató intézmények e törvény mellékletében meghatározott adatokat tartják nyilván, illetve kezelik azokat. Jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve az adatok harmadik személy számára csak az érintett hozzájárulásával adhatók ki. (2) A felnőttképzést folytató intézmény felnőttképzési tevékenységéről a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény előírásai szerint statisztikai célú adatszolgáltatásra kötelezett. V. Rész ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 29. § E törvény alkalmazásában: 1. Intézmény-akkreditáció: a felnőttképzési intézményben folytatott képzési (tananyagfejlesztés, oktatás/képzés, értékelés) és felnőttképzési szolgáltató tevékenységnek, az intézmény irányítási és döntési folyamatok szabályozottságának vizsgálata és minőség szempontjából történő hitelesítése. 2. Program-akkreditáció: a képzési célnak való megfelelés (különös tekintettel a munkaerő-piaci szükségességre, az életminőség javítására), a megvalósíthatóság, továbbá a képzés tartalmi elemeinek és a pedagógiai/andragógiai követelményeknek való megfelelés vizsgálata és minőség szempontjából történő hitelesítése. 3. A nyitott képzés vagy távoktatás formájában szervezett felnőttképzés olyan sajátos információ-technológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatára épül, amely az oktató és a képzésben részt vevő felnőtt interaktív kapcsolatán és az önálló munkán alapuló képzést tesz lehetővé. Időtartamát, valamint az ismeretátadás és a tanulmányok teljesítése ellenőrzésének formáit a képzésben részt vevő felnőttel kötött felnőttképzési szerződésben a felnőttképzést folytató intézmény határozza meg. 4. Általános célú képzés: olyan képzés, amely az általános műveltség növelését célozza, amely hozzájárul a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához. 5. Felnőtt: felnőttképzésben részt vevő természetes személy, aki külön törvényben meghatározottak szerint tankötelezettségét teljesítette. 6. Hátrányos helyzetű felnőtt: olyan felnőtt, akinek valamely szociális, életviteli vagy egyéb okból a képzési lehetőségekhez való hozzáférése állami támogatás nélkül az átlagosnál nehezebben megvalósítható. 7. Felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás formái különösen az előzetes tudásszint felmérés, a pályaorientációs és -korrekciós tanácsadás, a képzési szükségletek felmérése és a képzési tanácsadás, valamint az elhelyezkedési tanácsadás és az álláskeresési technikák oktatása. 8. Fogyatékos felnőtt: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontjában meghatározott fogyatékos személy, amennyiben e törvény alkalmazásában felnőttnek minősül. 9. Iskolarendszeren kívüli képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. 10. Kompetencia: a felnőttképzésben részt vett személy ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére. 11. Munkanélküli felnőtt: az Flt. 58. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott természetes személy, amennyiben e törvény alkalmazásában felnőttnek minősül. 12. Rendszeresen végzett képzésnek minősül a folyamatosan nyújtott képzés, illetve az egy éven belül ismétlődően nyújtott képzés, amennyiben a képzés minimális időtartama 15 óra, és legalább 3 nap. VI. Rész ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 30. § (1) E törvény - a (2) bekezdés kivételével - 2002. január 1-jén lép hatályba. (2) A 22., 24. §, a 27. §-a és a 28. § (2) bekezdése 2003. január 1-jén, míg a 23. § (2) bekezdése 2004. január 1-jén lép hatályba. (3) A felnőttképzést folytató intézmények 2002. július 1-je után kérhetik intézmény és program akkreditációjukat. (4) Az e törvény hatálybalépését megelőzően az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézmények nyilvántartásába vett intézmény bejegyzése a nyilvántartásba vételtől számított két évig e törvény 8. §-ában meghatározott nyilvántartásba vétellel egyenértékűnek minősül. (5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Flt. 53. §-a. (6) A munkaügyi központok a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet szerinti nyilvántartást 2002. január 31-ig kötelesek az OKÉV részére átadni. [LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2001. december 18-i ülésnapján fogadta el.