2000. évi CXXXIII. törvény a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről [LÁBJEGYZET_1] Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2001. ÉS 2002. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE Első Fejezet A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA 1. § (1) Az Országgyűlés a 2001. évi központi költségvetés a) kiadási főösszegét - a 3. § szerinti hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások nélkül - 4 322 440,5 millió forintban, azaz négymillió-háromszázhuszonkettőezer-négyszáznegyven egész öttized millió forintban, b) bevételi főösszegét - a 3. § szerinti hitelfelvételből és állampapírok értékesítéséből származó bevételek nélkül - 3 841 404,6 millió forintban, azaz hárommillió-nyolcszáznegyvenegyezer-négyszáznégy egész hattized millió forintban, c) hiányát 481 035,9 millió forintban, azaz négyszáznyolcvanegyezer-harmincöt egész kilenctized millió forintban állapítja meg. (2) Az Országgyűlés a 2002. évi központi költségvetés a) kiadási főösszegét - a 3. § szerinti hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások nélkül - 4 556 251,4 millió forintban, azaz négymillió-ötszázötvenhatezer-kettőszázötvenegy egész négytized millió forintban, b) bevételi főösszegét - a 3. § szerinti hitelfelvételből és állampapírok értékesítéséből származó bevételek nélkül - 4 070 169,5 millió forintban, azaz négymillió-hetvenezer-egyszázhatvankilenc egész öttized millió forintban, c) hiányát 486 081,9 millió forintban, azaz négyszáznyolcvanhatezer-nyolcvanegy egész kilenctized millió forintban állapítja meg. 2. § (1) Az 1. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegek, valamint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatok költségvetési fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését az e törvény 1. számú melléklete tartalmazza. (2) A központi költségvetés mérlegét az Országgyűlés az e törvény 2/A. és a 2/B. számú mellékleteiben foglaltak szerint hagyja jóvá. 3. § A hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások, valamint a fejlesztési célú hitelfelvételből származó bevételek részletezését az e törvény 1. számú mellékletének XLIV. A költségvetés adósságának törlesztése és fejlesztési célú hitelfelvételei fejezete tartalmazza. 4. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában és az 1. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt hiányt finanszírozza, valamint a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) követeléseit kezelje. (2) A központi költségvetésnek - a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 82. § (2) bekezdésében meghatározott - hitelei 2001-ben érvényes kamatlába 7,64%, 2002-ben 7%. Második Fejezet A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK A központi költségvetés tartalék-előirányzatai 5. § (1) A központi költségvetési szerveknél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) az adott költségvetési évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggő egyszeri, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti, továbbá a köztisztviselők és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai illetményhelyzetének javítására szolgáló, valamint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) felemeléséből adódó kifizetések részbeni, illetőleg teljes fedezetére céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet 12. cím, 2. alcím, 1. Különféle személyi kifizetések jogcím-csoporton. A többlettámogatás igénylési feltételeinek megállapítására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást, annak figyelembevételével, hogy a minimálbér eléréséhez szükséges kiegészítés alapját a munkavállalónak 2001-ben 8,75%-kal, 2002. évben 7,75%-kal felemelt illetményén felüli összeg képezheti. (2) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére támogathatók a Magyar Televízió Részvénytársaság, illetve a Magyar Rádió Részvénytársaság létszámcsökkentésével kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések a pénzügyminiszterrel kötött megállapodás szerint. (3) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai által finanszírozott intézmények, továbbá azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében a saját bevételük fedezi, illetve azon munkavállalók után, akiket a saját bevételük terhére foglalkoztatnak. (4) Az e törvény 119. §-ában meghatározott feladat végrehajtására céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet 12. cím, 2. alcím, 2. Nemzeti Földalap támogatása jogcím-csoporton. Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések 6. § (1) Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.) 2001. és 2002. években a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjának és kezelésének bevételét az e törvény 11. számú mellékletében részletezett kiadásokra fordíthatja. Az e kiadási előirányzatok teljesítése után fennmaradó bevételeknek 5000 millió forint záró pénzkészletet meghaladó részéből legfeljebb 20 000 millió forintot a privatizációs tartalék növelésére, az ezen felüli részt az államadósság törlesztésére kell fordítani. (2) Az ÁPV Rt. állami vagyon utáni részesedésként 2001. évben 36 000 millió forint, 2002. évben 32 000 millió forint befizetést teljesít a központi költségvetésbe. Amennyiben az ÁPV Rt.-hez a hozzárendelt állami vagyonnal kapcsolatosan befolyó osztalékbevételek nem érik el ezt az összeget, azokat az ÁPV Rt. a hozzárendelt állami vagyonból befolyó más bevételei terhére kiegészíti. (3) A Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) kezelésében lévő, a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra feleslegesnek minősített tárgyi eszközeit és készleteit - az Áht. 109/I. § (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak kivételével - köteles térítésmentesen az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába átadni a kincstári vagyoni körből való kivonásukat követően. Az átadás során a kincstári vagyonra vonatkozó jogszabályoknak és kormányhatározatoknak a kincstári vagyonkörből történő kikerülés előkészítésére és jóváhagyására irányadó előírásait nem kell alkalmazni, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot (a továbbiakban: KVI) azonban - a nyilvántartási feladatok elvégzése érdekében - az átadott vagyonelemekről részletesen tájékoztatni kell. A 2001. és 2002. években megvalósuló átadással kapcsolatos költségeket (ide nem értve az áfát) 500 millió forint összeghatárig az ÁPV Rt. viseli. (4) Amennyiben a Duna Televízió Részvénytársaság a Duna Televízió műsorának észak-amerikai sugárzása érdekében korlátolt felelősségű társaságot hoz létre, az ÁPV Rt. e társaságban 800 millió forint erejéig minimum 25%+1 szavazati arányú tulajdonrészt vásárolhat a 11. számú melléklet II/3. előirányzatának terhére. (5) Az ÁPV Rt. 2001-ben a 11. számú melléklet I/2/e) pontja terhére - a Kormány döntése alapján - a Regionális Fejlesztési Holding Rt. tőketartalékába helyezhet 7490,0 millió forintot. (6) Az ÁPV Rt. a (10) bekezdés o) pontja alapján 2001-ben 25 000 millió forintot fordíthat a Reorg Apport Rt. kötvénykibocsátásából eredő fizetési kötelezettségeinek fedezetére. (7) Az ÁPV Rt. a (10) bekezdés k) pontja, valamint a 11. számú melléklet II/2. és II/3. előirányzatok szerinti kifizetéseihez a Kormány döntése, továbbá a (10) bekezdés o) pontja és a 11. számú melléklet I/1/c), II/1. és II/4. előirányzatok esetében az ÁPV Rt. egyedi 1000 millió forint feletti döntéseihez a Kormány egyedi jóváhagyása szükséges. (8) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 24. §-a (1) bekezdésében meghatározott hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra 2001. és 2002. években az ÁPV Rt. nem jogosult. (9) Az ÁPV Rt. a 11. számú melléklet I/1/c) és II/1. előirányzataiban, valamint a (10) bekezdés c) és o) pontjaiban meghatározott célú döntéseinél figyelembe veszi a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások előzetes bejelentési kötelezettségéről és annak az Európai Megállapodással való összhangjának vizsgálatáról szóló 76/1999. (V. 26.) Korm. rendelet 3. §-ában, valamint 9-13. §-ában meghatározott eljárást. A Magyar Köztársaság által az Európai Megállapodás 62. Cikke 4. pontjának b) alpontjában vállalt információ-szolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében az ÁPV Rt. a hatáskörébe tartozó döntésekről a pénzügyminiszternek a szükséges tájékoztatást megadja. (10) A privatizációs tartalék a következő célokra használható fel: a) jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések, b) kezességvállalásból - ideértve a készfizető kezességet is -, illetve az átvállalt tartozásokból eredő kifizetések, c) szerződéses kapcsolaton alapuló tartozás kiegyenlítése, d) a belterületi föld ellenértéke alapján, alapítói jogon, a volt szovjet ingatlanok értékesítése kapcsán kifizetendő, a helyi önkormányzatokat megillető kifizetések, e) E-hitel garancialehívás teljesítése, f) elvont vagyontárgyak után beálló kezesi felelősség rendezése, g) a „reverzális levelek” alapján történő kifizetések, h) a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodás teljesítésének fedezete, i) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalásra kerülő 20%-os részesedésigények (Privatizációs Ellenérték Hányad). j) a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése, k) a tartósan állami tulajdonú társaságok tőkehelyzetének rendezése, l) a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések, m) az a)-l) pontokban szereplő feladatok végrehajtásával kapcsolatos ráfordítások, n) a tartalékban lévő értékpapírok, részesedések értékesítésével kapcsolatos költségek, o) az állam vagyon- és gazdaságpolitikai tevékenységét támogató intézkedésekkel, válsághelyzetek megszüntetésével összefüggő kiadások. (11) Az ÁPV Rt. a privatizációs tartaléknak legfeljebb 90%-át, a privatizációért felelős miniszter és a pénzügyminiszter egyetértésével, a Priv.tv. 23. §-ának (2) bekezdése szerinti részvényekben tarthatja. (12) Az ÁPV Rt. a 11. számú melléklet II/5. előirányzata szerinti tartalékfeltöltésen felül a privatizációs bevételek terhére gondoskodik arról, hogy a privatizációs tartalék állománya ne legyen kevesebb 30 000 millió forintnál. (13) A Priv.tv. hatálya alá, de nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó társaságokban az állami részesedés után 2001. és 2002. években kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka, valamint az e társaságok értékesítéséből származó bevételnek a privatizáció költségeivel csökkentett része a központi költségvetést illeti meg. (14) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy az ÁPV Rt.-hez tartozó vagy a kincstári vagyonból a romániai magyar nyelvű egyházak számára ingyenes magyarországi ingatlanhasználatot biztosítson. E célra összesen legfeljebb 600 millió forint értékű ingatlan kerüljön a Határon Túli Magyarok Hivatalának vagyonkezelésébe, amely azokat a romániai magyar nyelvű egyházak használatába - a haszonélvezet szabályainak megfelelő feltételekkel, de dologi jogi hatály nélkül - adja át. Ha az ingatlanjuttatás állami tulajdonban álló ingatlannal nem teljesíthető, az állami tulajdonú ingatlan(ok) megszerzéséhez szükséges vételárat és az általános forgalmi adót az ÁPV Rt. biztosítja a (10) bekezdés o) pontja alapján. (15) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a Budapest V. kerület, Alkotmány utca 12. szám alatti ingatlan 49 százalékos állami tulajdoni hányadát a Magyarországi Unitárius Egyház részére térítésmentesen átadja. 7. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő ingatlanokat, amelyeknek az értékesítési kísérlete nem vezetett eredményre, valamint a HM-től az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába került ingatlanokat és a volt szovjet laktanyákat illetően - foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai, ifjúságpolitikai, iparfejlesztési célok megvalósításának elősegítésére - eseti döntést hozzon azok térítésmentes, helyi önkormányzati tulajdonba adásáról. (2) Az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyonába tartozó, Pápa, Fő tér 2. szám alatti, 5/2 hrsz.-ú műemlékingatlant térítésmentesen adja át a KVI-nek. 8. § (1) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékéből ki kell egyenlíteni a költségvetési szerv köztartozását. A köztartozás mértékét és az értékesítés költségének összegét meghaladó visszahagyott bevételhányad építési beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra, valamint környezetvédelemre (hatásvizsgálatra, kármentesítésre) használható fel. E bevételhányad 50%-a a központi költségvetési szervet illeti meg, de a pénzügyminiszter által indokoltnak tartott esetben ez a hányad magasabb is lehet. Utóbbi esetben a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője - a pénzügyminiszter egyetértésével - határozza meg a kedvezményezett költségvetési szervet és az összeg felhasználásának célját, jogcímeit. (2) A bevételeknek az (1) bekezdésben meghatározott hányadot meghaladó része a központi költségvetés központosított bevételét képezi. (3) Az Egészségügyi Minisztérium kormányzati beruházási céljainak megvalósítása érdekében a felügyelete alá tartozó egészségügyi intézmények vagyonkezelésében lévő ingatlanok értékesítéséből befolyó ellenértéknek a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összegével - legfeljebb összesen 2000 millió forint értékhatárig - az egészségügy felhalmozási célú előirányzatain belül a XXI. Egészségügyi Minisztérium fejezet, 9. cím, 1. Beruházás alcím előirányzatait az egészségügyi miniszter megemelheti. (4) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket, készleteket 15 millió forint egyedi könyv szerinti bruttóérték-határig saját hatáskörben, 15 millió forint felett a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok szerint értékesítheti. (5) Az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 80 000 forint. (6) Az Ifjúsági és Sportminisztérium, valamint a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, illetve az általa alapított közhasznú társaságok vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel kizárólag a Magyar Állam tulajdonában és az Ifjúsági és Sportminisztérium vagyonkezelésében lévő sportlétesítmények fejlesztésére, rekonstrukciójára (beruházásaira), valamint sportcélú ingatlanok vásárlására használható fel. 9. § (1) A KVI vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel - kivéve, ha törvény másként rendelkezik - a központi költségvetés központosított bevételét képezi. (2) Az (1) bekezdés szerinti bevételekből 1800 millió forintot a KVI törvényben meghatározott állami feladatainak ellátására fordíthat. (3) A (2) bekezdésben írt összeg feletti bevétel 50%-ának mértékéig a kincstári vagyonért felelős miniszter engedélyezheti e bevételrész terhére a tartósan állami tulajdonban maradó műemlékek helyreállítását, karbantartását. (4) A kincstári vagyonért felelős miniszter egyedi hozzájárulása alapján a kormányzati elhelyezési feladatokkal összefüggésben értékesített kincstári vagyon teljes bevétele az elhelyezési feladatok teljesítésére fordítható. A Miniszterelnökség Központi Üdülési és Oktatási Főigazgatósága kezelésében lévő üdülők és egyéb létesítmények értékesítéséből származó bevétel a kezelésében maradó létesítmények felhalmozási kiadásaira fordítandó. (5) A központi költségvetési szervek a vagyonkezelésükben lévő és működésükhöz feleslegessé váló ingatlanokat - a HM fejezetbe tartozók kivételével - kötelesek felajánlani a KVI-nek más állami feladat ellátásának biztosítása érdekében. A felajánlás elfogadásáról a KVI a központi költségvetési szervet a felajánlást követő 30 naptári napon belül írásban tájékoztatja. A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések 10. § (1) A központi költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó, a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított eredményének 82%-át használhatja fel - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a tárgyévi eredmény-elszámolás alapján, a fennmaradó 18% pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi. (2) A vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része teljes egészében felhasználható, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben, jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához kíván igénybe venni. 11. § (1) A központi költségvetési szervek bevételei közül a) az intézményi ellátás díja, b) az alkalmazottak térítése, c) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési) feladatok díjbevétele, d) az illetékjellegű bevételek eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50%-a saját bevételként számolható el, 50%-a pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi. (2) Teljes egészében saját bevételként számolható el az a többletbevétel, illetve az azzal összefüggően végrehajtott előirányzat-emelés összege, amely jogszabály alapján a) évközi díjtételemelésből, bírságemelésből, b) saját hatáskörben végrehajtott díjmegállapításból, díjemelésből keletkezett. (3) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat-változtatást az eredeti előirányzat teljesítését követően legalább havonta, a hónap 20. napjáig kell végrehajtani és a Kincstárnak bejelenteni. A központi költségvetést megillető részt az előirányzat-maradvány elszámolása során kell kimutatni és annak jóváhagyását követően kell rendezni. 12. § (1) A központi költségvetési szervek (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) - kivéve a Magyar Állami Operaházat, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Magyar Nemzeti Galériát, az Országos Széchényi Könyvtárat és a büntetés-végrehajtási intézeteket a fogva tartottak foglalkoztatásából származó bevételei tekintetében - a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken a tárgyévben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95%-át használhatják fel, a fennmaradó 5% pedig - kincstári vagyon utáni részesedés címén - a központi költségvetés központosított bevételét képezi. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők: a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, a vér és vérkészítmények, mezőgazdasági termékek értékesítési bevételei; b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat; c) az intézmények egyéb sajátos bevételei közül: ca) a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a külföldön működő állami képviseletek bérletidíj-bevételeit, cb) a lízingdíjbevétel, cc) az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítéséből származó bevétel, cd) áruértékesítésből és szolgáltatásból származó vállalkozási bevételek, ce) az egyéb bevételek; d) a pénzügyi befektetések árfolyamnyeresége, hozama. (3) Az (1) bekezdés szerinti, a központi költségvetés központosított bevételét képező összeg elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell intézkedni. A havonkénti rendezéstől és befizetéstől mindaddig el lehet tekinteni, amíg a központi költségvetési szerv (2) bekezdésben foglalt összes bevétele nem éri el az eredeti kiadási előirányzat 5%-át. A tárgyévet terhelő befizetési kötelezettségnek legkésőbb december 20-áig eleget kell tenni, ha ezen időpontig a teljesítendő összeg nem érte el az előbbiekben meghatározott mértéket. (4) A Szerencsejáték Felügyelet éves szinten - havi bontásban - 1152 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére a tárgyhó 20. napjáig. 13. § (1) A HM fejezet összes, alaptevékenységből eredő bevétele - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a központi költségvetés központosított bevételét képezi. (2) Nem képezik a központi költségvetés központosított bevételét az évközi többletbevételből származó a) külföldi államoktól és nemzetközi szervezetektől befolyó költségtérítések és egyéb támogatások, b) pályázatok útján elnyert pénzeszközök, c) adományok, d) meghatározott célra átvett pénzeszközök, az Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszközök kivételével, e) jogszabályokban meghatározott visszatérülések. 14. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Feot.) 9/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 70 000 forint/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája 2001-ben 612 000 forint/év, 2002-ben 660 000 forint/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 2001-ben 255 000 forint/év, 2002-ben 275 000 forint/év, a diákotthoni elhelyezés, illetve az ezt kiváltó lakhatási támogatás normatívája 33 000 forint/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás normatívája 7000 forint/év. (2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 204 000 forint/fő/év. (3) A Feot. 9/D. §-ának (1) bekezdése szerinti sport- és kulturális tevékenység normatívája 820 forint/fő/év, melynek elosztásáról miniszteri rendelet rendelkezik. (4) Az egyetemi tanári munkakör garantált illetménye 2001. évben havi 230 000 forint, 2002. évben 245 000 forint. (5) A Feot. 10/A. §-ában meghatározott Széchenyi István Ösztöndíj összege egyetemi docens esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 30%-a, főiskolai tanár esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 25%-a, a Békésy György Posztdoktori Ösztöndíj összege oktató, illetve kutató esetében a (4) bekezdésben meghatározott összeg 20%-a, nem oktató esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 70%-a, a Széchenyi Professzori Ösztöndíj 2001. évi összege 2 448 000 forint/fő, 2002. évi összege 2 638 000 forint/fő. (6) Az oktatási miniszter által rendeletben biztosított hallgatói szociális támogatás maximális keretösszege 2001-ben, illetve 2002-ben 1000,0 millió forint, mely összeg az (1) bekezdésben meghatározott hallgatói normatíva alapján képződő előirányzat része. 15. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú mellékletében és a 8. számú melléklet I. részének 1-3. és 5-6. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 24. f)-g) pontjában meghatározottakat. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 2. g), valamint 4-8. pontjai. (2) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén az (1) bekezdés szerinti, a 3. számú melléklet 19-23. és a 24. a)-e) pontjai szerinti jogcímek tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár. (3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó szervtől igényelheti. (4) A közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a január 1-jei és a szeptember 1-jei létszámáról január 15-éig, illetve szeptember 15-éig köteles adatszolgáltatást teljesíteni. A fenntartó a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás igénybevételére. (5) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási célú normatív hozzájárulások elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik a 8. számú melléklet I. része 1-3. és 5-6. pontja szerint igénybe vett támogatások kivételével. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni. A 8. számú melléklet I. része 1-3. és 5-6. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás. A fogva tartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek támogatása 16. § A fogva tartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek (kivéve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni ellentételezésére 140 000 forint/foglalkoztatott, fogva tartott/év, de összességében évi 530,6 millió forint fordítható. Fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzatok 17. § (1) A támogatási célelőirányzatok bevételei, valamint az e törvény 9. számú mellékletében meghatározott turisztikai hozzájárulás és vízkészlet-járulék - a (3) bekezdésben meghatározott bevételek kivételével - 2001. január 1-jétől a központi költségvetés központi bevételeit képezik, az érintett fejezet támogatási célelőirányzatánál történő azonos összegű támogatás előirányzása mellett. (2) A támogatási célelőirányzatok központosított bevételeinek - kivéve a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 30. cím, 2. alcím 2. Infrastruktúrával kapcsolatos koncessziós és árverési díj jogcím-csoportot - az előirányzathoz viszonyított többletbevétele, valamint a bevétel kieséséből eredő csökkenése az adott évi fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzat kiadásának és támogatásának azonos összegű növelését, illetve csökkentését vonja maga után. Az érintett támogatási célelőirányzat kiadási előirányzatainak módosítását a pénzügyminiszterrel egyetértésben kell végrehajtani. (3) A támogatási célelőirányzatok saját bevételét képezik a célelőirányzat rendeltetésének megfelelő felhasználásra átvett pénzeszközök, adományok, segélyek és önkéntes befizetések, pályázati, nevezési, eljárási díjak, késedelmi kamat. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott központi bevételi előirányzatok beszedéséért, az e törvényben meghatározott előirányzatok teljesítéséért - ha törvény másként nem rendelkezik - az adott fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője tartozik felelősséggel. (5) A fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzatok terhére legfeljebb az éves kiadási előirányzat 40%-ának mértékéig vállalható éven túli kötelezettség. Harmadik Fejezet A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai 18. § (1) Az Országgyűlés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának (a továbbiakban: normatív hozzájárulások) jogcímeit és fajlagos összegeit e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg. (2) A normatív hozzájárulásokat és támogatásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter az Áht. 63. §-ának (2) bekezdésében meghatározott határidőig együttes rendeletben hirdeti ki. 19. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg: a) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra, b) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzat részére az e törvény 7. számú mellékletében foglalt részletezés szerint, c) helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Cct.) szabályozott címzett és céltámogatás formájában, d) egyes közoktatási feladatok kiegészítő támogatására, egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésére és az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatására, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat részére, valamint a lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatására az e törvény 8. számú mellékletében meghatározott feltételek szerint. E normatív támogatásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, illetve szakmai mutatók alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a 18. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése és az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatás kivételével, e) a termelő, valamint a Cct. szerint támogatásban részesült, humán infrastrukturális feltételekben meglévő területi fejlettségi különbségek mérséklésére kormányrendeletben meghatározott, területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint, f) felhalmozási és vis maior célokra szolgáló céljellegű decentralizált támogatásokra, amelyek felhasználására a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés döntési jogosultságát a Cct. szabályozza. Ezen előirányzat a következőkre tagozódik: fa) felhalmozási és vis maior feladatokra, amely előirányzatból normatívan az egyes megyékre, illetve a fővárosra jutó rész elosztásának módját a Cct. határozza meg, fb) vis maior tartalékra, amelyből a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés további összeget vehetnek igénybe, ha az fa) pont szerinti éves előirányzatuknak az első félévben legalább 10%-át, a második félévben halmozottan legalább 20%-át az önkormányzati feladatokat érintő, természeti és más katasztrófából eredő károk enyhítésére már felhasználták. Az igények teljesítéséről - a vis maior felhasználás felülvizsgálatával - a belügyminiszter - a pénzügyminiszterrel történő egyeztetést követően - dönt. (2) A normatív hozzájárulások és támogatások lemondásból felszabaduló előirányzatai - a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével - az itt meghatározott sorrendben növelik az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában, az (1) bekezdés fb) pontjában, a 6. számú mellékletének 3. pontjában, valamint 2. pontjában meghatározott előirányzatokat. Ezen előirányzatokat növeli továbbá az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 33. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt. (3) Amennyiben az e törvény 15. §-a, illetve 33. §-a szerint normatív állami hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult év közben feladatot ad át a feladat ellátására kötelezett helyi önkormányzat részére, az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú mellékletek igényjogosultsági szabályai alapján. (4) Ha a helyi önkormányzat normatív hozzájárulásról és támogatásról való lemondása olyan - nem helyi önkormányzat részére történő - feladatellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő jogosult e törvény 15. §-a vagy a 33. §-a szerint normatív állami hozzájárulás és támogatás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulás, illetve támogatás előirányzatát csökkenteni kell és az annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni. 20. § (1) A működésképtelenné vált helyi önkormányzatok - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján - önállóságuk és működőképességük védelme érdekében kiegészítő támogatásra jogosultak az e törvény 6. számú mellékletében foglaltak szerint. (2) A Fővárosi Önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a 26. § szabályai keretében - a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok tekintetében - az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja alkalmazásával. A Fővárosi Önkormányzat ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja szerint forráshiány mutatható ki. 21. § (1) Az Áht. 64. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti, az állami támogatás jogtalan felhasználásához kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség számítása szempontjából normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásnak minősül az e törvény 3. számú melléklet 1., 3., 7., 11. b), 12-17., 19-24. pontjai és a 4. számú melléklet 2. c) pontja, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1-3. és 5-6. pontja, továbbá a III. és IV. része szerinti előirányzatok együttes összege. (2) Az Áht. 64. §-ában, valamint az e törvény 4. és 6. számú mellékletében meghatározott kamatokat a központi költségvetés XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 22. cím, 1. alcím, 8. Egyéb vegyes bevételek jogcím-csoporton, illetve a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 17. cím, 1. alcím, 11. Egyéb vegyes kiadások jogcím-csoporton kell elszámolni. 22. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen a 2001. évben az állandó lakóhely szerint az adózók által 1999. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 40%-a, összesen 286 536,1 millió forint illeti meg a (3), (5) és (7) bekezdésben foglaltak szerint. (2) A helyi önkormányzatokat együttesen a 2002. évben az (1) bekezdés szerinti jövedelemadó 116,55%-a, összesen 333 957,8 millió forint illeti meg a (4), (6) és (8) bekezdésben foglaltak szerint. (3) A települési önkormányzatot 2001. évben megilleti az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 5%-a, összesen 35 817,0 millió forint. (4) A települési önkormányzatot 2002. évben megilleti a (3) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 116,55%-a, összesen 41 744,7 millió forint. (5) A helyi önkormányzatokat együttesen 2001-ben az (1) bekezdés szerint kimutatott személyi jövedelemadó 28,05%-a, összesen 200 948,1 millió forint normatívan illeti meg az a)-b) pontban foglaltak szerint: a) 14 500,0 millió forint a megyei önkormányzatokat személyi jövedelemadó-részesedés jogcímén e törvény 4. számú mellékletének 2. pontja alapján, b) 186 448,1 millió forint az e törvény 3. számú mellékletének jogcímeihez és a 8. számú mellékletének I-IV. jogcíméhez, a normatív állami hozzájárulás és támogatás kiegészítéseként, az ott meghatározott feltételek alapján. (6) A helyi önkormányzatokat együttesen 2002-ben az (5) bekezdés szerint kimutatott személyi jövedelemadó 118,16%-a, összesen 237 443,8 millió forint normatívan illeti meg az a)-b) pontban foglaltak szerint: a) 16 500,0 millió forint a megyei önkormányzatokat személyi jövedelemadó-részesedés jogcímén e törvény 4. számú mellékletének 2. pontja alapján, b) 220 943,8 millió forint e törvény 3. számú mellékletének jogcímeihez és a 8. számú mellékletének I-IV. jogcíméhez, a normatív állami hozzájárulás és támogatás kiegészítéseként, az ott meghatározott feltételek alapján. (7) A 2001. évben az (1) bekezdés szerint kimutatott jövedelemadó 6,95%-a, összesen 49 771,0 millió forint felhasználásával a települési önkormányzatoknak a központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai a) kiegészülnek, vagy b) csökkennek a bevételeikben meglévő aránytalanság mérséklése érdekében, a (3) bekezdés szerinti személyi jövedelemadónak és az iparűzési adóból elérhető bevétel meghatározott hányadának (az adóerő-képességnek) egy főre eső együttes összege alapján az e törvény 4. számú mellékletének 1. pontja szerint. (8) A 2002. évben a (7) bekezdés szerinti jövedelemadó 110,04%-a, összesen 54 769,3 millió forint felhasználásával a települési önkormányzatoknak a központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai a) kiegészülnek, vagy b) csökkennek a bevételeikben meglévő aránytalanság mérséklése érdekében, a (4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadónak és az iparűzési adóból elérhető bevétel meghatározott hányadának (az adóerő-képességnek) egy főre eső együttes összege alapján az e törvény 4. számú mellékletének 1. pontja szerint. (9) E törvény 4. számú mellékletének 1. pontja alapján a (7) és (8) bekezdésben foglaltakon túlmenően 2001-ben és 2002-ben a Fővárosi Önkormányzattól 5000-5000 millió forint az e törvény 8. számú melléklete V. pontjának szabályai szerint átcsoportosul a kerületi önkormányzatokhoz. (10) A (3), (5), (7), valamint a (4), (6), (8), továbbá a (9) bekezdésben foglaltakat helyi önkormányzatonként részletezve a 18. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni. Az önkormányzatok által beszedett illetékek és más bevételek szabályozása 23. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 2001., illetve 2002. január 1-jétől beszedett illeték - az ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték kivételével - 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat, az ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték-bevétel 90%-a a központi költségvetést, 10%-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg a (2)-(7) bekezdésben foglaltak szerint. (2) A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg a megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján a megye közigazgatási területén lévő megyei jogú városok illetékességébe tartozó ügyekből befolyt bevétel, csökkentve az (1) bekezdés szerinti bevételi részesedéssel, továbbá az (4)-(7) bekezdésben foglalt, költségként visszatartott összeggel. (3) A megyei illetékhivatal, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által beszedett illetéknek a központi költségvetés (1) bekezdés szerinti bevételi részesedésével és a (2) bekezdés alapján a megyei jogú várost megillető összeggel, továbbá a megyei önkormányzatnál, valamint a Fővárosi Önkormányzatnál - az illetékhivatal működésével összefüggően - felmerült költségek fedezetére visszatartott összeggel csökkentett illetékbevétel a) 30%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot, valamint a Fővárosi Önkormányzatot, b) 70%-ának fele egyenlő összegben - egyhuszad részenként -, fele a megye, valamint a főváros 2000. január 1-jei, illetve 2001. január 1-jei lakosságszáma arányában - a Kincstár országos összesítését követően - a megyei önkormányzatokat, valamint a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg. (4) Az illetékhivatalok működésével kapcsolatos költségeket a beszedett bevételből részesedő önkormányzatok viselik az (5)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. (5) A megyei jogú város önkormányzata legkésőbb 2001., illetve 2002. február 1-jéig megállapodik a megyei önkormányzattal a beszedett bevétellel kapcsolatos költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét és mértékét - beleértve a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 45. §-ában szabályozott, illetékekkel összefüggő érdekeltségi célú juttatásokat is -, az elszámolási kötelezettségeket, az elszámolás ellenőrzésének módját. (6) Az (5) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a megyei önkormányzat a felmerült költségek fedezetére visszatarthatja a megyei jogú város illetékességébe tartozó ügyekből befolyt, központi költségvetést megillető összeggel csökkentett bevétel, valamint az illetékhivatal által beszedett összes, központi költségvetést megillető bevétellel csökkentett illetékbevétel arányának megfelelő hányadot. Az arány megállapításánál az előző évi tényszámokat kell figyelembe venni. (7) Az illetékhivatal működtetésével összefüggő éves költség egytizenkettede tartható vissza havonta, amely az illetékhivatalt működtető megyei, illetve fővárosi önkormányzatot illeti meg, és illetékbevételként kell költségvetésében előirányozni és elszámolni. 24. § (1) A települési önkormányzat által a belföldi gépjárművek után beszedett adóból a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényben meghatározott alsó adótétellel számított összeg 50%-a az önkormányzatot illeti meg. Ha a képviselő-testület, illetve a közgyűlés az alsó adótételnél magasabb mértéket állapít meg, a különbözetből származó bevétel 100%-ban az önkormányzatot illeti meg. Ezen túl a települési önkormányzatot illeti meg a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből származó bevétel is. (2) A termőföld-bérbeadásból származó jövedelem utáni - a települési önkormányzatok által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg. (3) A települési önkormányzat jegyzője által, külön jogszabályban meghatározott esetben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a környezetvédelmi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg. 25. § A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának - állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő - értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg. A fővárosi önkormányzatok bevételei 26. § (1) A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására az Ötv. 64. §-ában, valamint a 64/A-64/C. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni. (2) Az Ötv. 64. § (4) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott bevételek 64. § (5) bekezdés szerinti megosztása során a kerületi önkormányzatokat a bevételek legalább 70%-a illeti meg. (3) Az Ötv. 64. § (4) bekezdés d) pontjában meghatározott bevételek 64. § (5) bekezdés szerinti megosztása során a kerületi önkormányzatokat a bevételek legalább 60%-a illeti meg. A helyi önkormányzatok céltartalék tervezési kötelezettsége 27. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény - e törvény 81. §-ának (7) bekezdésével módosított - 3. számú melléklete alapján a pedagógusok és a szociális ágazatban dolgozó felsőfokú végzettségű szakalkalmazottak 2001. szeptember 1-jével hatályba lépő szakmai szorzója megemeléséhez szükséges forrást a helyi önkormányzatoknak a 2001. évi költségvetési rendeletükben céltartalékként kell megtervezniük szeptember 1-jéig. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai 28. § (1) A kiegészítő családi pótlék, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása, a lakáscélú adósságkezelési támogatás, valamint - a Munkaerőpiaci Alapból - a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, továbbá a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat 2001., illetve 2002. évben első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti - külön jogszabály szerinti - éven belüli elszámolási kötelezettséggel. (2) Az e törvény 5. számú melléklet 9., 12., 14. pontjaiban, a 6. számú melléklet 1. pontjában, a 7. számú mellékletben, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1., 4. b), 5. és 6. pontjában, továbbá a III. és IV. részében meghatározott előirányzatok folyósítása az Áht. 101. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint, nettó finanszírozás keretében történik. A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége 29. § (1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységből származó - a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított - eredményének 18%-át köteles a tárgyévi eredményelszámolás során a központi költségvetésbe befizetni. (2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a helyi önkormányzat és költségvetési szerve a tárgyévben, vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel. B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata A Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelőlegezési számláról igénybe vett összeg rendezése 30. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: E. Alap) terhelő ellátások, valamint az Ny. Alapot és az E. Alapot nem terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt. (2) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről - kormányrendeletben szabályozottak szerint - finanszírozási tervet kell készíteni, amely tartalmazza a hitel legnagyobb összegét és éves növekményét. Az ellátások előirányzatainak központi intézkedésen alapuló emelése, illetve a hóközi állományváltozás által indokolt esetben a finanszírozási terv módosítható. (3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Ny. Alap és az E. Alap befolyó bevételeikből soron kívül törlesztik. 31. § (1) A Kincstár a) az Ny. Alap által folyósított, de nem az Ny. Alapból finanszírozott ellátásokat, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 24. cím, 2. alcím, 1. Pénzbeli kárpótlás jogcím-csoportot és a 2. 1947-es Párizsi Békeszerződésből eredő kárpótlás jogcím-csoportot, valamint a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet jövedelempótló és jövedelem-kiegészítő szociális támogatásokat (16. cím, 2. alcím, 1-6. és 8-12. jogcím-csoportokat), b) az E. Alap által folyósított, a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetből finanszírozott gyermekgondozási díjat (16. cím, 1. alcím, 3. jogcím-csoport) a folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozza. (2) Az Ny. Alap részére a XXII. Pénzügyminisztériumi fejezet 26. cím, 1. alcím, a) 1. Magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására jogcím-csoport szerinti támogatás átutalása aa) az első háromnegyed évben a tényleges kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjbefizetésekkel megegyező összegben, legfeljebb az időarányos mértékig, ab) a negyedik negyedévben az aa) pont szerinti befizetések és a várható negyedik negyedévi befizetések alapján legfeljebb az előirányzat mértékéig a negyedév utolsó banki napján, b) 2. Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatása jogcím-csoport szerinti támogatás átutalása - legfeljebb annak mértékéig - az Áht. 86. § (10) bekezdésének végrehajtásaként a tárgyév december havi utolsó ellátás kifizetése után történik. (3) A Kincstár a) az E. Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 26. cím, 2. Egészségbiztosítási Alap támogatása alcím, a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 16. cím, 3. alcím, 2. Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulás jogcím-csoport, a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 16. cím, 3. alcím, 3. Terhesség-megszakítás jogcím-csoport, valamint a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 16. cím, 3. alcím, 1. Közgyógyellátás jogcím-csoport, b) az Ny. Alap részére a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 16. cím, 4. Folyósított ellátások utáni térítés alcím, valamint a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 24. cím, 2. alcím, 3. Pénzbeli kárpótlás folyósítási költségei jogcím-csoport előirányzatból az előirányzat időarányos mértékéig havi finanszírozási terv alapján finanszírozást teljesít. (4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1999. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben a korengedményes nyugdíjazással kapcsolatban elrendelt megtérítés végrehajtására 2001-ben és 2002-ben a zárszámadás keretében kerül sor. C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata 32. § A pénzalap - a bevételek befolyása és a kiadások teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén - a finanszírozási igényei teljesítéséhez igénybe veheti az előző évi maradványát, illetve legfeljebb három hónapra, de a következő évre át nem húzódóan a KESZ-t. A KESZ igénybevételt indokoltság esetén a pénzügyminiszter engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább 30 nappal kell benyújtani. Negyedik Fejezet A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA Az egyházak és társadalmi önszerveződések támogatása 33. § (1) Az Országgyűlés a szociális, a közoktatási, a külön törvényben meghatározott felsőoktatási, kulturális és egészségügyi közfeladatokat (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, országos kisebbségi önkormányzatok, közhasznú társaságok, gazdasági társaságok és a humánszolgáltatásokat főtevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények fenntartói) részére normatív és egyéb állami hozzájárulást állapít meg a következők szerint: a) a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit normatív állami hozzájárulás illeti meg e törvény 3. számú melléklet 19-24. a)-e) pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. részének 1-3., 5. és 6. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak a 2. g) pontja, valamint a 4-8. pontjai; b) a közoktatási feladatokat ellátó, a társasági és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg, kivéve a közhasznú társaságokat, amelyeknek az (1) bekezdés a) pontja szerinti normatív állami hozzájárulás jár; c) a nem állami felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 15. § (1) bekezdés szerinti hozzájárulás és támogatás illeti meg; d) a nem állami felsőoktatási intézmények gyakorlóintézményei esetén az e törvény 15. § (2) bekezdése szerinti normatív állami hozzájárulás és támogatás jár. Ez a hozzájárulás és támogatás jár az egyházi jogi személyek által fenntartott intézmény esetén is, ha az az egyházi felsőoktatási intézménnyel - a fenntartói jogok közös gyakorlására - kötött megállapodás keretében közreműködik a gyakorló intézményi feladatok ellátásában. Ez esetben a megállapodásból egyértelműen ki kell tűnnie milyen tanulólétszámra veszik igénybe ezt a normatívát, illetve igénylik az egyházi kiegészítő hozzájárulást; e) nem jár normatív állami hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében részt vevőknek, ha költségeik megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből igényt tartanak; f) az egyházi felsőoktatási intézményeket a Feot. 9/H. §-ának (4) bekezdése szerinti állami hozzájárulás illeti meg; g) a felsőoktatási közfeladatokat ellátó nem állami és nem egyházi intézmények fenntartóit az 1996. szeptember 1-je előtt felvett nappali tagozatos hallgatók felsőoktatási képzéséhez 2001. évben 80 000 forint/fő/év hozzájárulás illeti meg; h) a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó, a társasági és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket az i) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg a közhasznú társaságok kivételével, amelyeknek az (1) bekezdés i) pontja szerinti normatív állami hozzájárulás jár; i) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó nem állami, egyházi intézmények fenntartóit normatív állami hozzájárulás illeti meg a helyi önkormányzatok e törvény 3. számú melléklet 12. a), b), c), 13-17. pontjaiban megállapított normatív hozzájárulásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett. (2) A közoktatási feladatok ellátásához biztosított normatív állami hozzájárulást és támogatást a fenntartó székhelye szerinti illetékes területi államháztartási hivataltól kell igényelni. A finanszírozás havi ütemezésben történik a tárgyhó 10. napjáig. (3) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartójának az (1) bekezdés szerinti normatív állami hozzájárulás és támogatás igénylését 2000. január 1-je után létrehozott intézmény esetén a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásáról szóló határozat jogerősítő záradékkal ellátott példánya, a közoktatási intézmény alapító okiratának másolata, a bankszámlaszerződésének másolata csatolásával, valamint a kitöltött létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján, egyébként a tényleges, a tanügyi okmányokkal dokumentálható adatszolgáltatás alapján a) már működő intézmény esetén a tárgyév január 1-jei és a becsült szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve január 31-éig, b) új intézmény esetében a tárgyév szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve szeptember 15-éig kell benyújtani a területileg illetékes területi államháztartási hivatalhoz. (4) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartója szeptember 1-jei létszámáról szeptember 15-éig köteles a fenntartó székhelye szerinti illetékes területi államháztartási hivatal részére adatszolgáltatást teljesíteni, melyen fel kell tüntetni az Oktatási Minisztérium által megállapított intézményi azonosító számot. (5) Az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulások és támogatások elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik a 8. számú melléklet I. része 1-3. és 5-6. pontja szerint igénybe vett támogatások kivételével. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni. A 8. számú melléklet I. része 1-3. és 5-6. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás. Az elszámolás során az igénybevételre és a folyósításra egységesen alkalmazni kell az államháztartás rendszerében szabályozott kamatfizetési kötelezettséget. (6) Az (5) bekezdés szerinti elszámolást a hozzájárulást folyósító szervezetnek kell benyújtani a tárgyévet követő január 31-éig. A területi államháztartási hivatal a helyszínen ellenőrizheti az igénylés és a felhasználás jogszerűségét. Abban az esetben, ha a normatív állami hozzájárulások és támogatások együttes összege a költségvetési évben meghaladja a 30 millió forintot, az elszámolás jogszerűségét független könyvvizsgáló erről szóló nyilatkozatával kell alátámasztani. A könyvvizsgálat többletköltségeihez a központi költségvetés az 5. számú melléklet 13. pontjában foglalt feltételek szerint járul hozzá. (7) Az (1) bekezdés f)-g) pontjában meghatározott felsőoktatási intézmények - az év első 8 hónapjára vonatkozó - normatív finanszírozása az előző évi októberi létszámok alapján történik. A költségvetési év októberi létszáma alapján az év utolsó 4 hónapjára vonatkozó támogatás korrekciója történik meg. Az éves elszámolás alapján a tényleges rendezésre a zárszámadás keretében kerül sor. (8) A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények normatív állami hozzájárulását külön kormányrendeletben meghatározottak szerint kell igényelni és folyósítani. A folyósítás feltétele, hogy a személyes gondoskodást nyújtó, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatokat ellátó intézmény rendelkezzék működési engedéllyel. (9) A tartós bentlakást nyújtó, szociális közfeladatot ellátó nem állami intézmények fenntartói részére megállapított normatív állami hozzájárulást és támogatást havi ütemezésben, a tárgyhó 10. napjáig kell folyósítani. A nappali és az átmeneti ellátást nyújtó szociális, valamint a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények részére pedig a normatív állami hozzájárulás és támogatás a) egy összegben - az elosztásra vonatkozó döntést követően - folyósítható, amennyiben az érintett szervezet éves támogatása nem haladja meg a 4 millió forintot; b) évente két alkalommal - március 15-éig és szeptember 15-éig - folyósítható, amennyiben az érintett szervezet éves támogatása nem haladja meg a 15 millió forintot; c) havonta időarányosan folyósítandó, amennyiben az érintett szervezet támogatása meghaladja a 15 millió forintot. (10) A fővárosi és a megyei területi államháztartási hivatal a feltételeknek megfelelő - megyei szinten, ezen belül fenntartótípusonként, jogcímenként, az egyházi intézményfenntartóknál egyházanként összesített - támogatási igényt a Belügyminisztériumhoz nyújtja be. (11) A normatív állami hozzájárulás a személyes gondoskodást nyújtó, szociális közfeladatokat ellátó intézmények esetében a tárgyévi tervezett átlaglétszám, de legfeljebb a működési engedélyben szereplő létszám erejéig és a fővárosi és megyei területi államháztartási hivatallal szerződésben vállalt kötelezettség mellett vehető igénybe. Az intézmény a tárgyév július 31-éig az első félévről, illetve a tárgyévet követő január 31-éig a teljes évről a tényleges feladatmutatók alapján számol el a fővárosi, megyei területi államháztartási hivatalnak az igénybe vett hozzájárulással. Az elszámolás során az igénybevételre és a folyósításra egységesen alkalmazni kell az államháztartás rendszerében szabályozott kamatfizetési kötelezettséget. (12) A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/C. § (2) bekezdésében meghatározott tartalékalap-képzési kötelezettség alól mentesül az a nem állami, illetve egyházi fenntartó, amely a tárgyévet megelőző évben a központi költségvetéséből - ide nem értve a normatív állami hozzájárulást, valamint a fejlesztési beruházási célra kapott támogatást - legalább 90 millió forint mértékű támogatásban részesült. (13) A normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény IV-V. fejezeteiben, az 55-80. §-okban megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani. (14) A közoktatási közfeladatot ellátó egyházak a normatív állami hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosultak: a) Az egyházak támogatásáról szóló törvény 6. § (3) bekezdése alapján számított támogatási összeg - az iskolai közoktatást nem végző alapfokú művészeti oktatási intézmények kivételével - 68 103 forint/valós oktatott tanuló (2001-ben), illetve 74 583 forint/valós oktatott tanuló (2002-ben) - függetlenül az általuk igénybe vett közoktatási szolgáltatások számától -, amely a fenntartó egyházakat egyházanként illeti meg az így figyelembe vehető óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban résztvevők létszáma alapján. b) A fenntartó egyházakat egyházanként az alapfokú művészetoktatást végző intézmények tanulólétszáma alapján külön támogatás illeti meg, amelynek összege az e bekezdés szerint számított kiegészítő támogatásnak az 50%-a. c) Az egyházi felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei az e bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatásban nem részesülnek. (15) A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó egyházi intézmények fenntartói a normatív állami hozzájáruláson túl az egyházak támogatásáról szóló törvény feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosultak. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 12. a), b), c), 13-17. pontjaiban megállapított normatíva 36,0%-a a 2001. évre és 36,3%-a a 2002. évre. (16) A (14) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást a Belügyminisztérium egyházanként, a területi államháztartási hivatalok adatszolgáltatása alapján állapítja meg és havi 1/12 összegű részletekben a tárgyhó 10. napjáig folyósítja. A területi államháztartási hivatalok a fővárosi és megyei önkormányzatoktól - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 81. § (11) bekezdésében szabályozott nyilatkozatok, illetve a megkötött közoktatási megállapodások alapján - kérik az adatszolgáltatást a kiegészítő támogatásnál figyelembe vehető fenntartói körről az egyházak támogatásáról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén. Ha a közoktatási megállapodást helyi önkormányzat kötötte, intézkedni kell a kiegészítő támogatás összegének a területi államháztartási hivatal részére történő átutalásáról. (17) A (15) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásra a (8)-(11) bekezdés alapján járó normatív állami hozzájárulás megállapítására és folyósítására vonatkozó rendelkezések az irányadók. (18) A (14)-(15) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásokkal való elszámolásra az (5)-(6) és (11) bekezdésben foglalt szabályok az irányadóak. (19) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Tüo.tv.) alapján a köztestületként működő önkéntes tűzoltóságokat fenntartó helyi önkormányzatok, a köztestületi önkéntes tűzoltóságok fenntartásához és működéséhez az átvállalt feladattal arányos állami támogatást a Tüo.tv. 41. §-ának (6) bekezdése, illetve 34. §-ának (3) bekezdése értelmében az e törvény 1. számú melléklete, XI. Belügyminisztérium fejezet 19. cím, 14. Köztestületi tűzoltóságok normatív támogatása alcímének előirányzatából a következő feltételek és normatívák alapján vehetik igénybe: a) a támogatást az az önkormányzat veheti igénybe, amelynek területén a tárgyévet megelőző december 1-jén az önkéntes tűzoltóság a Tüo.tv. 34. § (1) bekezdése alapján köztestületi tűzoltóságként működött; b) valamennyi köztestületi önkéntes tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos összegű, hétmillió forint alaptámogatásra jogosult; c) a b) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzat a köztestületi tűzoltóságok területén élő lakosság a tárgyévet megelőző január 1-jei száma arányában kerül felosztásra. (20) A nyilvános könyvtárat és közművelődési intézményt üzemeltető egyházi fenntartó az 5. számú melléklet 10. pontjában meghatározott támogatásra jogosult, melynek igénybevétele a szakminisztérium által e célra elkülönített keret terhére, az 5. számú melléklet 10. pontjában meghatározott feltételek szerint történik. (21) A közfeladatot ellátó egyházi szervezet - az önkormányzati intézményekhez hasonlóan - a feladata ellátásához kapcsolódóan fejlesztési, ingatlanfelújítási és egyéb támogatásban részesülhet a szaktárcák költségvetéséből. 34. § (1) Az I. Országgyűlés fejezet 8. cím, 1. alcím, 2. Az szja meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználása jogcím-csoport előirányzatát - a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 32. §-ának (2) bekezdése alapján - 2001. évben az árvízkárok megelőzését szolgáló csatornaépítési és felújítási, gátépítési munkákkal kapcsolatos programok támogatására kell fordítani. (2) Az I. Országgyűlés fejezet 8. cím, 1. alcím, 2. Az szja meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználása jogcím-csoport előirányzatát, a (3) bekezdés szerint 2002. évben a sürgősségi betegellátás feltételeinek javítására kell fordítani. (3) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdésének b) pontja alapján meghatározott előirányzat felhasználási célja a 2001. és a 2002. évi személyi jövedelemadó rendelkezésekhez kapcsolódóan a sürgősségi betegellátás feltételeinek javítása. (4) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az (1)-(2) bekezdés szerinti előirányzat felhasználásáról és elszámoltatásáról rendelkezzen, továbbá a 2001. évi állampolgári rendelkezések összegének megfelelően módosítsa a törvény 1. számú mellékletének I. Országgyűlés fejezet 8. cím, 1. alcím, 2. Az szja meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználása jogcímcsoport 2002. évi előirányzatát a tényleges rendelkezésnek megfelelően. (5) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 7. § (7) bekezdése szerint meghatározott összeggel - első alkalommal a 2002. évi költségvetés végrehajtásakor - az I. Országgyűlés fejezet 8. cím, 1. alcím, 1. Társadalmi és karitatív feladatok támogatása jogcím-csoport előirányzatát kell megnövelni. Az összeget az APEH a 2001. december 31-i nyilvántartása szerint határozza meg 15 napon belül gondoskodva a közzétételről. 35. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet 7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) rendelkezései szerint, 2002. évben a képviselői megbízatás megszűnésének napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedően, időarányosan részesülnek. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján a 2002. évi fel nem használt előirányzat - a Ptv. 5. §-ában foglaltaknak megfelelő - új elosztására a Kormány kap felhatalmazást. (3) A (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása céljából az Országos Választási Bizottság legkésőbb az (1) bekezdésben írt határidőt 15 nappal megelőzően közli a Pénzügyminisztériummal a Ptv. 5. §-ának (2) bekezdésében foglalt elosztási arányokat, hiteles számításokkal alátámasztva. (4) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a társadalmi és karitatív szervezetek működésének támogatására előirányzott keretek (I. Országgyűlés fejezet 6. cím és a 8. cím, 1. alcím, 1. jogcím-csoport) felhasználásáról - kijelölt bizottságainak javaslata alapján - az Országgyűlés dönt. (5) A nem állami intézmények - kivéve a pártokat -, valamint más közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetek az általános tartalék, továbbá a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetései terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között. A támogatást elnyert szervek névsorát és a kapott támogatást a felhasználásért felelős szerveknek utólag nyilvánosságra kell hozniuk. Ötödik Fejezet KEZESSÉGVÁLLALÁS, KEZELÉSI HELYTÁLLÁS ÉS VISZONTGARANCIA 36. § (1) A Kormány által 2001. évben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezesség együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-a (1) bekezdésének a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 2,2%-át. A 2002-ben elvállalásra kerülő egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-a (2) bekezdésének a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 2,2%-át. (2) Az (1) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-importra, valamint a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvényben meghatározott beszerzések (készletek) finanszírozására. (3) Az (1) bekezdésben megállapított mérték - a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozások miatt bekövetkező emelkedés esetét kivéve - kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl. 37. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 36. §-ban foglaltakon túl a központi költségvetés terhére a) a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, a német Újjáépítési és Hitelbankkal (KfW), továbbá az Északi Beruházási Bankkal, valamint az Európa Tanács Fejlesztési Bankjával kötendő hitelszerződéseknél az ezen intézmények által megkívánt formában - összegszerű korlátozás nélkül - kezességet vagy egyéb szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon; b) a Magyar Fejlesztési Bank Rt. külföldről felvett és felvételre kerülő - fejlesztési célú - közép- és hosszú lejáratú hiteleire, illetve a kötvénykibocsátásaiból eredő fizetési kötelezettségei teljesítésére kezességet vállaljon. E kezességvállalások együttes állománya 2001. december 31-én legfeljebb 180 000 millió forint, 2002. december 31-én legfeljebb 200 000 millió forint lehet; c) a hitelintézetek által nyújtott agrárhitelekre a központi költségvetés terhére 15 000 millió forint összegben kezességet vállaljon. 38. § Az Áht. 33. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat. 39. § (1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények együttes állománya 2001. december 31-én legfeljebb 95 000 millió forint, 2002. december 31-én legfeljebb 95 000 millió forint lehet. (2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalt exportcélú garanciaügyletek állománya 2001. december 31-én legfeljebb 80 000 millió forint, 2002. december 31-én legfeljebb 80 000 millió forint lehet. (3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalt nem piacképes kockázatok elleni biztosítások állománya 2001. december 31-én legfeljebb 250 000 millió forint, 2002. december 31-én legfeljebb 250 000 millió forint lehet. (4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg. 40. § (1) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára - a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés viszontgaranciát vállal. A Hitelgarancia Rt. a) természetes személy, b) gazdasági társaság, c) közhasznú társaság, d) szövetkezet, e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrejött szervezet (a továbbiakban: vállalkozás) hitelintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő - kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, ha a vállalkozás által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma - az MRP szervezet kivételével - a 250 főt nem haladja meg. (2) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állománya nem haladhatja meg 2001. december 31-én a 150 000 millió forintot, 2002. december 31-én a 180 000 millió forintot. (3) A Hitelgarancia Rt. által vállalt kezesség mértéke vállalkozásonként nem haladhatja meg a 400 millió forintot, illetőleg a) a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-át, 10 millió forint alatti szerződés esetében a kötelezettség 90%-át, b) mezőgazdasági tőkepótló hitel esetében - kivéve az 5 millió forint alattiakat - éves átlagban 60%-át. (4) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgarancia kiterjed a Hitelgarancia Rt.-nek a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény alapján működő kockázati tőketársaságnak és kockázati tőkealapnak az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt vállalkozásban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességre is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át. (5) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló és a vállalkozással szemben fennálló követelés behajtására. A társaság által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg. (6) Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően a Hitelgarancia Rt. a reá átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet követelését kell kielégíteni. 41. § (1) Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára - külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés viszontgaranciát vállal. (2) Az (1) bekezdésben vállalt költségvetési viszontgarancia - a mezőgazdasági tőkepótló hitelek kivételével - az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik. (3) Az Alapítvány természetes személyek, gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, szövetkezetek, magánvállalkozások (a továbbiakban együtt: agrárvállalkozás), hitelintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő - kötelezettségeiért vállalhat készfizető kezességet, ha a jogosult által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma a 250 főt nem haladja meg. (4) Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg 2001-ben a 45 000 millió forintot, 2002-ben a 48 000 millió forintot. (5) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-os mértékét, az 5 millió forint alatti szerződések esetén a 90%-os mértéket. Az 5 millió forintot meghaladó hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében e kötelezettségek éves átlagban pedig nem haladhatják meg a 70%-os mértéket és jogosultanként a 100 millió forintot, kivéve az agrár-integrátorokat. (6) Az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására. Az Alapítvány által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg. (7) Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően az Alapítvány a reá átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet követelését kell kielégíteni. 42. § A Felsőoktatási Fejlesztési Program alapján a Kormány rendeletben határozza meg a felsőoktatási intézmények hallgatói által felvehető, a mindenkori aktuális jövedelemmel arányos visszafizetésre épülő hitelrendszer feltételeit. Az állam kezességet vállal, illetve hitelgaranciát biztosít a rendeletben meghatározott körben és feltételek mellett nyújtott hallgatói hitelhez. 43. § (1) A 36-37. § alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 0,5%-a lehet. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve indokolt esetben elengedheti. 44. § A 18/1998. (IX. 1.) FVM rendelet, a 41/1998. (X. 21.) FVM rendelet, valamint a 69/1999. (VIII. 26.) FVM rendelettel prolongált éven belüli - 70%-os kezességgel biztosított - agrárhitelek kezesség-érvényesítéséből származó, 2001. január 1-jén fennálló, állammal szembeni kötelezettségét a hiteladósnak nem kell teljesítenie. 45. § Az agrárkezességek érvényesítésének forrása 2001. január 1-jétől 50-50%-ban a XII. Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 4. alcím, 1. jogcímcsoport, 1. Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása, valamint a 11. cím 3. Agrártermelés költségeit csökkentő támogatás jogcímeken előirányzott összeg. Hatodik Fejezet A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre 46. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására: a) a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet 7. cím), b) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása (I. Országgyűlés fejezet 6. cím), a társadalmi és karitatív szervezetek működési támogatása (I. Országgyűlés fejezet 8. cím, 1. alcím, 1. jogcím-csoport), c) az országos kisebbségi önkormányzatok támogatása (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet 6. cím, 4. alcím), d) az egyházak támogatása (XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet 10. cím, 3. alcím). (2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I-VIII. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 81. §-ának (2) bekezdése szerinti díjátalány csökkentésére az Áht. 46. §-ában foglalt kivétellel. A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei 47. § (1) A 2. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül: a) a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásainál (XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 1. alcím), b) a helyi önkormányzatok normatív kötött felhasználású támogatásainál (XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 5. alcím), c) a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok közül: ca) lakossági közműfejlesztés támogatásánál (5. számú melléklet 1. pontja), cb) lakáscélú adósságkezelési támogatásnál ( 5. számú melléklet 6. pontja), cc) a helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatásánál (5. számú melléklet 7. pontja), cd) a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz történő hozzájárulásoknál (5. számú melléklet 12. pontja), amennyiben a 49. § (5) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült, d) a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió Részvénytársaságok műsorterjesztési költségeire szolgáló előirányzatoknál (I. Országgyűlés fejezet 10. cím, 1. alcím, 11. cím, 1. alcím, 12. cím, 1. alcím), e) az állatkártérítésnél (XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 5. alcím), f) a GYED, egyéb szociális ellátások és költségtérítéseknél (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 16. cím), kivéve az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulást (16. cím, 3. alcím, 2. jogcím-csoport), a terhességmegszakítást (16. cím, 3. alcím, 3. jogcímcsoport) és a folyósított ellátások utáni térítést (16. cím, 4. alcím), g) a polgári szolgálatnál (XV. Gazdasági Minisztérium fejezet 25. cím, 18. alcím), h) a kárrendezési célelőirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 13. cím, 2. alcím, 5. jogcím-csoport), i) a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 14. cím, 1. alcím), az egyéb vállalati támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 14. cím, 3. alcím), j) a vegyes kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 17. cím, 1. alcím, 9., 11., 12. és 19. jogcím-csoportok), k) a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 15. cím); a lakástámogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 16. cím, 2. alcím), l) az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésénél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 18. cím), a nemzetközi elszámolások kiadásainál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 28. cím), m) a pénzbeli kárpótlásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 24. cím, 2. alcím), kivéve a pénzbeli kárpótlás folyósítási költségeit (24. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport), n) a különféle - az 5. § (1) bekezdésében részletezett - személyi kifizetések tartalékkeretnél (X. Miniszterelnökség fejezet 12. cím, 2. alcím, 1. jogcím-csoport), o) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnál (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet 6. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport), p) a XVIII. Külügyminisztérium fejezet devizában teljesítendő kiadásainál (5. cím, 6. alcím és 19. alcím), a devizaárfolyam-változás hatásaként jelentkező tényleges kiadási összeg mértékéig, q) a központi költségvetés kamatelszámolásai, tőkevisszatérülései, az adósság- és követelés-kezelés költségei (XLI. fejezet), r) a felszámolt vagyon értékesítését elősegítő kamattámogatásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 14. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport), s) a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából származó támogatásnál a játékadó 50%-os mértékéig (XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet 5. cím, 2. alcím, 8. jogcím-csoport), a totó játékadójából származó támogatásnak 100%-os (XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet 5. cím, 2. alcím, 1. jogcím-csoport, 6. jogcím), a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány sorsolásos játékadójából származó támogatásánál (XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet 5. cím, 2. alcím, 2. jogcím-csoport, 2. jogcím) a sorsolásos játékok játékadója 12%-os teljesülése mértékéig, t) az otthonteremtési támogatásnál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 15. cím, 10. alcím, 10. jogcím-csoport), u) a mozgáskorlátozottak támogatásánál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 15. cím, 10. alcím, 11. jogcím-csoport), v) a gyermektartásdíjak megelőlegezésénél (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 15. cím, 10. alcím, 12. jogcím-csoport) és a gyermektartásdíjak állami megelőlegezésével kapcsolatos elszámolásoknál, w) hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz előirányzatnál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 15. cím, 14. alcím, 7. jogcím), x) az oktatási célú, valamint a szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása, továbbá az egyházi közoktatási és szociális intézmények kiegészítő támogatása előirányzatoknál (XI. Belügyminisztérium fejezet 19. cím, 13. alcím), y) a családi támogatások, egyéb szociális ellátások és költségtérítéseknél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 25. cím), a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól. (2) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 5. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) cím, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 7040,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 2323,2 millió forinttal túlléphető, ha a Pénzügyminisztérium fejezet a) 20. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata 103%-ban, továbbá b) 21. cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím előirányzata 102%-ban, vagy c) az a)-b) pontban említett előirányzatok együttesen 102%-ban teljesülnek. Amennyiben tárgyév november 25-éig az a)-b) vagy a c) pontban meghatározott bevételi előirányzatok 89%-ban teljesülnek, a személyi juttatás- és járuléktöbblet-előirányzat 100%-át az APEH rendelkezésére kell bocsátani. (3) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 19. cím, 4. Vám- és importbefizetések alcím előirányzatának 100%-os és a 20. cím, 2. Fogyasztási és jövedéki adó alcím előirányzatának 102%-os együttes teljesülése esetén a Vám- és Pénzügyőrség (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 6. cím) 1. Személyi juttatás kiemelt előirányzata legfeljebb 2905 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulék legfeljebb 959 millió forinttal túlléphető a pénzügyminiszter által előírt feltételek teljesítése mellett. Amennyiben a felsorolt bevételek itt előírt teljesítése tárgyév november 25-éig eléri a 89%-os mértéket, az előirányzatokat 100%-os mértékben a Vám- és Pénzügyőrség rendelkezésére kell bocsátani. (4) A 3. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül a XLIV. A költségvetés adósságának törlesztése és fejlesztési célú hitelfelvételei fejezet kiadásai és bevételei külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhetnek az előirányzattól. Az e törvény 4. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján keletkező hitelfelvételek és állampapír-kibocsátások bevételei - a XLIV. A költségvetés adósságának törlesztése és fejlesztési célú hitelfelvételei fejezetben szereplő fejlesztési célú hitelfelvételek kivételével -, valamint az éven belüli hitel- és állampapír-törlesztés kiadásai előirányzattal nem rendelkeznek, és az Áht. 113/A. §-ának figyelembevételével a központi költségvetés hiánya vagy többlete alakulásának, illetve az állampapír-piaci helyzetnek megfelelően teljesülnek. A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetőinek különleges jogosítványai 48. § (1) A Kormány a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezeten belül a 10. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport, 1. Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása jogcím és a 11. Vállalkozások folyó támogatása cím előirányzatai között indokolt esetben átcsoportosítást hajthat végre. (2) A Kormány felhatalmazást kap, hogy a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 10. cím, 3. alcím, 1. Egyházi közgyűjtemények támogatása jogcím-csoport, 2. Egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciója és egyéb beruházások jogcím-csoport, 3. Egyházak nemzetközi tevékenységének támogatása jogcím-csoport, 8. Közcélú egyházi feladatokhoz ingatlanjuttatás jogcím-csoport előirányzatainak felhasználásáról - az egyházakkal történő egyeztetés alapján - döntsön. 49. § (1) Az 5. § (1) bekezdése szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcím-csoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra - felmérés alapján - történő átcsoportosítására a tárcák igényei alapján a pénzügyminiszter kap felhatalmazást. (2) A pénzügyminiszter év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 13. cím, 1. alcím, 1. jogcím-csoport előirányzatai terhére. (3) A költségvetési fejezetek 11. § (1) bekezdésében meghatározott bevételeinek összesített előirányzatát - az intézménymegszüntetés kivételével - év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti. (4) A 19. § (2) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben intézkedik. (5) A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat (XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 2. alcím) jogcím-csoportjai között, a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása (XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 3. alcím) jogcím-csoportjai között, továbbá a XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 2. és 3. alcím, valamint a 8. alcím, 2. jogcím-csoport között - a felhasználási igény figyelembevételével - átcsoportosításokat hajthat végre. Ha az átcsoportosítás a XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 2. alcíméről a 3. alcímre történik, úgy az átcsoportosítás ez utóbbi alcímre az 1., 3., 2. jogcím-csoport számsorrendjében történik. (6) A 19. § (3)-(4) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a fejezet felügyeletét ellátó miniszter értesítése alapján a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel együtt intézkedik. (7) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a nemzeti kulturális örökség minisztere értesítése alapján a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet 10. cím, 2. alcím, 8. jogcím-csoport Közhasznú társaságok közhasznú feladataival kapcsolatos támogatásból a színházi feladatot ellátó közhasznú társaság(ok) fenntartói feladatainak önkormányzat(ok) részére megállapodással történő átadásával egyidejűleg az ő(ke)t a megállapodás szerint megillető összeget a XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 4. Helyi önkormányzatok színházi támogatása alcím megfelelő jogcím-csoportjaira átrendezze. (8) A X. Miniszterelnökség fejezet 9. cím, 1. alcím, 1-2. jogcím-csoportokon szereplő előirányzatok fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcím-csoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra történő átcsoportosítására - az előirányzat eredeti rendeltetésének változatlanul hagyása mellett - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője kap felhatalmazást. 50. § (1) Az I. Országgyűlés fejezeten belül a Hivatal gazdasági főigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek - mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének - tervezési, előirányzat-módosítási, -felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet 5. Közbeszerzések Tanácsa cím, a X. Miniszterelnökség fejezet 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím, 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím, valamint a 12. Tartalékok cím előirányzatokra. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés fejezet 5. Közbeszerzések Tanácsa cím felett a Tanács elnöke, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím esetében a szervezet elnöke, a 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím felett a felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter látja el. (3) A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke. (4) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerveket, hogy a felügyeletük alá tartozó, kizárólag saját bevételből gazdálkodó költségvetési szervek részére - ha törvény másképp nem rendelkezik - befizetési kötelezettséget írjanak elő, mely összeg a fejezetnél év közben jelentkező többletfeladatok ellátásának fedezetére használható fel. (5) A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 4. alcím, 10. jogcím-csoport, 1. jogcím felhasználásáról a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter - az Országos Területfejlesztési Tanáccsal történő egyeztetés után - dönt. (6) A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 40. Építésügyi célelőirányzatok jogcím-csoport terhére a bevételek tervezett mértékéig lehet kötelezettséget vállalni. (7) Az Országgyűlés felhatalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, hogy a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. Vállalkozások folyó támogatása címen belül 2. Piacrajutási támogatások megtérülése alcímet nyisson és azon az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény alapján felvásárolt termékek értékesítéséből származó tényleges bevételt előirányzatosítsa, egyúttal ezzel azonos összegben ugyanezen cím 1. Piacrajutási támogatások alcím kiadási előirányzatát megnövelje. (8) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy ha a fejezet által be nem tervezett PHARE, ISPA, SAPARD program keretében Európai Uniós forrás érkezik a Nemzeti Alap számlájára, akkor a hazai társfinanszírozást a fejezet előirányzatain belül átcsoportosítással biztosítsa. (9) Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével haderő-átalakítással összefüggő szervezeti intézkedésekre tekintettel a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címeinek, alcímeinek előirányzatait a címen belül a kiemelt előirányzatokat is egymás között átcsoportosítsa. Ezzel összefüggésben a fejezeti kezelésű előirányzatok körében a fejlesztési programok módosítására a Kormány jogosult. (10) A Hitelgarancia Rt. garanciaügyleteiből eredő fizetési kötelezettség (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 18. cím, 5. alcím) előirányzatának 2001. évben fel nem használt része - a várható adatok alapján 2001 decemberében a pénzügyminiszter döntése alapján - a kisvállalkozói tőke-juttatási program céljára, tőkeemelés formájában használható fel. (11) Az Országgyűlés felhatalmazza a nemzeti kulturális örökség miniszterét, hogy a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet 10. cím, 5. alcím, 1. jogcímcsoport, 1. Európai Unióhoz való csatlakozás kulturális nemzeti programjai jogcím és a 10. cím, 5. alcím, 1. jogcím-csoport, 2. Európai Unióhoz való csatlakozás kulturális nemzeti programjával és kormányzati feladataival kapcsolatos működési kiadások, tagdíjak jogcím között az Európai Unióhoz való csatlakozás kulturális nemzeti programjával összefüggő feladatok végrehajtása érdekében a szükséges átcsoportosítást végrehajtsa. Hetedik Fejezet A KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 51. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 24. §-ának (2) bekezdése szerint járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 2001. évben 6020 forint, 2002. évben 6490 forint. (2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-a szerinti nyugdíjemelés számításánál a) 2001. évben 8,6%-os országos nettó átlagkereset-növekedést, 6%-os fogyasztói árnövekedést, b) 2002. évben 8,4%-os országos nettó átlagkereset-növekedést, 5%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni. (3) A 2001. és 2002. évi januári nyugdíjemelés mértékének megállapításánál az 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (4) bekezdése szerint és a (2) bekezdés alapján számított mértéket további 3 százalékponttal növelt értékkel kell figyelembe venni. 52. § Az üdülési csekkek értékének felső határa 2001-ben 3750 millió forint, 2002-ben 3900 millió forint, amely az inaktív rétegek üdülési támogatására biztosított céltámogatásrésszel túlléphető. 53. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály első fizetési fokozata szerinti illetményalap a 2001. évben 30 600 forint, 2002. évben 33 000 forint. 54. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény - 1. fizetési fokozat - a 2001. évben 188 350 forint, a 2002. évben 202 950 forint. 55. § Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 46/D. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi alapilletmény (1. fizetési fokozat) a 2001. évben 188 350 forint, a 2002. évben 202 950 forint. 56. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 118. §-ának (10) bekezdésében meghatározott, kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés számítási alapja 2001. január 1-jétől 2001. augusztus 31-éig 3000 forint/fő/hónap, 2001. szeptember 1-jétől 2002. augusztus 31-éig 3600 forint/fő/hónap, 2002. szeptember 1-jétől 3900 forint/fő/hónap. 57. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. §-ának (1) bekezdése alapján az életjáradék összege 2001. március 1-jétől, illetve 2002. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik. (2) Az Étv. alapján 2001. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az Étv. mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni, figyelembe véve a korábbi években megvalósult járadékemeléseket is. (3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. §-ának (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 2001. március 1-je, illetve 2002. március 1-je után az (1) bekezdésben foglaltak szerint emelkedik. 58. § A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 79. §-ának (2) bekezdésében megjelölt üzemben tartási díj összege 2001. évben havi 690 forint, 2002. évben havi 740 forint. 59. § (1) A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. §-ának (3) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében a közbeszerzés értékhatára 2002. december 31-ig a) árubeszerzés esetén: 18 millió forint, b) építési beruházás esetén: 36 millió forint, c) szolgáltatás megrendelése esetén: 9 millió forint, d) építési beruházás esetén a Kbt. 42. §-ának (3) bekezdése szerinti előminősítési kötelezettség tekintetében: 240 millió forint. (2) A Kbt. 88. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel a közbeszerzési jogorvoslati eljárásokban kiszabható bírság legalacsonyabb mértéke 2002. december 31-ig 1 000 000 forint, természetes személyek tekintetében 100 000 forint. 60. § (1) A Paksi Atomerőmű Rt. 2001. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 14 877,1 millió forint, amelyet a Paksi Atomerőmű Rt. havonta egyenlő részletekben köteles átutalni az Alap számlájára. (2) A Paksi Atomerőmű Rt. 2002. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 17 199,3 millió forint, amelyet a Paksi Atomerőmű Rt. havonta egyenlő részletekben köteles átutalni az Alap számlájára. 61. § (1) Az Országgyűlés szükségesnek tartja, hogy az ország gazdaságilag - az egy főre jutó bruttó hazai termék tekintetében - legkedvezőtlenebb helyzetben lévő Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy és Békés megyéinek fejlesztése és kiemelten elmaradott kistérségeik felzárkóztatása érdekében, az érintett miniszterek a döntési körükbe tartozó, a (2) bekezdésben felsorolt támogatási célprogramok, illetve a Munkaerőpiaci Alap aktív foglalkoztatási és képzési alaprésze pályázati rendszerben kihelyezhető előirányzataiból támogatási keretösszegeket különítsenek el. Ezek mértéke a 2000. évben e jogcímen elkülönített támogatási keretösszegeknek 2001. évben 10%-kal, 2002. évben további 10%-kal megnövelt összege. A keretösszegek 30%-a Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 30%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 15%-a Nógrád megye, 15%-a Somogy megye, 10%-a pedig Békés megye fejlesztésére használható fel. (2) Az (1) bekezdés szerint elkülönített támogatási kereteket a következő fejezeti kezelésű előirányzatok figyelembevételével kell megállapítani: a) XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport, 1. jogcím (Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása), 10. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport, 2. jogcím (Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás, fásítás), 10. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport, 3. jogcím (Meliorációs és öntözésfejlesztési beruházások támogatása); b) XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 4. alcím, 10. jogcím-csoport, 1. jogcím (Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai), 10. cím, 4. alcím, 10. jogcím-csoport, 3. jogcím (Vidékfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai); c) XV. Gazdasági Minisztérium fejezet 25. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport (Gazdaságfejlesztési célelőirányzat), 25. cím, 3. alcím, 2. jogcím-csoport (Turisztikai célelőirányzat), 25. cím, 3. alcím, 3. jogcím-csoport (Kis- és középvállalkozói célelőirányzat), 25. cím, 15. alcím (Aktív foglalkoztatási célok támogatása); d) XVI. Környezetvédelmi Minisztérium fejezet 8. cím, 4. alcím (Környezetvédelmi alap célfeladatok); e) XVII. Közlekedési és Vízügyi Minisztérium fejezet 13. cím, 6. alcím, 1. jogcím-csoport (Útfenntartás és fejlesztés), 13. cím, 7. alcím, 1. jogcím-csoport (Vízügyi alapfeladatok); f) XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 15. cím, 5. alcím, 1. jogcím-csoport (Egyéb közmunkaprogramok támogatása), 15. cím, 10. alcím, 2. jogcím-csoport (Szociális válságkezelő programok, aktív szociálpolitikai eszközök); g) XX. Oktatási Minisztérium fejezet 11. cím, 18. alcím, 1. jogcím-csoport (Műszaki fejlesztési célelőirányzat); h) XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet 10. cím, 7. alcím, 1. jogcím-csoport (Nemzeti Örökség Program célelőirányzat). (3) Az elkülönített keretek 2001. és 2002. évi megyénkénti mértékéről, felhasználásának feltételeiről és módjáról - ideértve a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei integrált szerkezetátalakítási program áthúzódó kötelezettségeinek rendezését is - az érintett miniszterek és a megyei területfejlesztési tanácsok elnökei a regionális, a megyei és a kistérségi fejlesztési programok figyelembevételével, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter koordinációjával 2001. február 28-ig kötnek megállapodást. Az elkülönített keretek felhasználásakor a megyei területfejlesztési tanácsoknak prioritásként kell kezelni a kistérségek közti fejlettségbeli különbségek mérséklését. (4) A (2) bekezdésben felsorolt előirányzatokból elkülönített keretek biztosítják a tárgyévet megelőző kötelezettségvállalások fedezetét. 62. § (1) A Magyar Állam által a Világbanktól közvetlenül felvett és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak továbbkölcsönzött 3596-HU számú hitel Világbank felé történő állami előtörlesztéssel érintett része forintalapú hitelre módosul. (2) Az Ny. Alap és az E. Alap 2001. január 1-jétől - az eredeti törlesztési határidők megtartása mellett - az előtörlesztés napján könyvelt forint törlesztő-összeg időarányos részét és kamatát fizetik. A hitel kamatlába megegyezik a hat hónapos diszkont-kincstárjegy mindenkori érvényes kamatlábával. (3) Az agrár-reorganizációs program kamatterheinek támogatási forrása 2001. január 1-jétől a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 11. cím, 3. Agrártermelés költségeit csökkentő támogatás alcím előirányzata. MÁSODIK RÉSZ AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK KÖLTSÉGVETÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 63. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) költségvetését - bevételeit és kiadásait - alaponként, jogcímenként az e törvény 10. számú melléklete szerint állapítja meg. (2) A pénzalapok év végi egyenlege nem lehet rosszabb a 10. számú mellékletben jóváhagyott összegnél, kivéve, ha a Munkaerőpiaci Alap törvényben megállapított ellátásainak - munkanélküli járadék, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély, jövedelempótló támogatás, illetve ezek közterheinek, valamint a korengedményes nyugdíj megtérítendő különbözetének kifizetése - kiadásai túllépik az előirányzatot. (3) A pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást a pénzalapokról szóló törvények rendelkezései szabályozzák. (4) A Munkaerőpiaci Alap 2001-ben a központi költségvetésbe a megváltozott munkaképességűek támogatására 18 000,0 millió forintot, a települési önkormányzatok szociális igazgatási feladatainak támogatására 1270,0 millió forintot, a közcélú munkavégzés kiadásaira 10 488,2 millió forintot, valamint az aktív korú nem foglalkoztatottak segélyezésére 17 279,3 millió forintot ad át. A Munkaerőpiaci Alap 2002-ben a központi költségvetésbe a megváltozott munkaképességűek támogatására 19 000,0 millió forintot, a települési önkormányzatok szociális igazgatási feladatainak támogatására 1314,5 millió forintot, a közcélú munkavégzés kiadásaira 14 565,6 millió forintot, valamint az aktív korú nem foglalkoztatottak segélyezésére 21 546,0 millió forintot ad át. HARMADIK RÉSZ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK 2001. ÉVI ÉS 2002. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE Első Fejezet A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA 64. § (1) Az Országgyűlés a társadalombiztosítási alrendszernek az Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegzéséből adódó a) 2001. évi aa) bevételi főösszegét 1 949 538,0 millió forintban, azaz egymillió-kilencszáznegyvenkilencezer-ötszázharmincnyolc millió forintban, ab) kiadási főösszegét 1 959 600,0 millió forintban, azaz egymillió-kilencszázötvenkilencezer-hatszáz millió forintban, ac) hiányát 10 062,0 millió forintban, azaz tízezer-hatvankettő millió forintban, b) 2002. évi ba) bevételi főösszegét 2 130 336,0 millió forintban, azaz kettőmillió-egyszázharmincezer-háromszázharminchat millió forintban, bb) kiadási 2 147 543,0 millió forintban, azaz kettőmillió-egyszáznegyvenhétezer-ötszáznegyvenhárom millió forintban, bc) hiányát 17 207,0 millió forintban, tizenhétezer-kettőszázhét millió forintban állapítja meg. (2) A társadalombiztosítási alrendszer 2001. és 2002. évi alaponkénti hiányának rendezésére a tárgyévi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor. (3) A társadalombiztosítási alrendszer 2001. és 2002. évi összevont költségvetési bevételeit és kiadásait e törvény 22. számú melléklete tartalmazza. Második Fejezet A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE 65. § (1) Az Országgyűlés az Ny. Alap a) 2001. évi aa) bevételi főösszegét 1 117 170,0 millió forintban, azaz egymillió-egyszáztizenhétezer-egyszázhetven millió forintban, ab) kiadási főösszegét 1 117 170,0 millió forintban, azaz egymillió-egyszáztizenhétezer-egyszázhetven millió forintban, ac) egyenlegét nulla millió forintban, b) 2002. évi ba) bevételi főösszegét 1 232 548,0 millió forintban, azaz egymillió-kettőszázharminckettőezer-ötszáznegyvennyolc millió forintban, bb) kiadási főösszegét 1 232 548,0 millió forintban, azaz egymillió-kettőszázharminckettőezer-ötszáznegyvennyolc millió forintban, bc) egyenlegét nulla millió forintban állapítja meg. (2) Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését, valamint a nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást az e törvény 20. számú melléklete tartalmazza. Harmadik Fejezet AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE 66. § (1) Az Országgyűlés az E. Alap a) 2001. évi aa) bevételi főösszegét 832 368,0 millió forintban, azaz nyolcszázharminckettőezer-háromszázhatvannyolc millió forintban, ab) kiadási főösszegét 842 430,0 millió forintban, azaz nyolcszáznegyvenkettőezer-négyszázharminc millió forintban, ac) hiányát 10 062 millió forintban, azaz tízezer-hatvankettő millió forintban, b) 2002. évi ba) bevételi főösszegét 897 788,0 millió forintban, azaz nyolcszázkilencvenhétezer-hétszáznyolcvannyolc millió forintban, bb) kiadási főösszegét 914 995,0 millió forintban, azaz kilencszáztizennégyezer-kilencszázkilencvenöt millió forintban, bc) hiányát 17 207 millió forintban, azaz tizenhétezer-kettőszázhét millió forintban állapítja meg. (2) Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését, valamint az egészségbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást e törvény 21. számú melléklete tartalmazza. Negyedik Fejezet A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL, AZ EGYES ELŐIRÁNYZATOK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK Előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadások és bevételek 67. § A 65. § és a 66. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül a) a Nyugdíjbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételeknél (LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 1. cím), a 3. alcím, 8. és 9. jogcím-csoport és a 6. alcím, 3. jogcímcsoport kivételével, továbbá az Egészségbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételeknél (LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 1. cím), a 3. alcím, 8. és 9. jogcím-csoport, valamint 6. alcím, 1., 2. és 6. jogcím-csoport előirányzatainak kivételével, b) a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási ellátások kiadásainál (LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 2. cím, LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím) a 69. § (1) bekezdésében szereplő előirányzatok kivételével, c) a vagyongazdálkodásnál (LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 3. cím, LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 3. cím), d) a felmentés, végkielégítés előirányzatánál (LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport, 12. jogcím), e) az illetménygazdálkodás elkülönített előirányzatánál (LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 3. alcím, 10. jogcím-csoport, LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 3. alcím, 10. jogcím-csoport) a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól. A Kormány, a pénzügyminiszter, az egészségügyi miniszter, a szociális és családügyi miniszter és a központi hivatali szervek vezetőinek különleges jogosítványai 68. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár kiköltözését követően legkésőbb két hónapon belül az E. Alap működési költségvetésében szereplő Fiumei úti ingatlan üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatos előirányzatok - az épület használatának megfelelő, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) közötti - megosztása után az Ny. Alap működési költségvetési előirányzatát a megillető összeggel megemelje, egyidejűleg az E. Alap működési költségvetési előirányzatát azonos összeggel csökkentse a 2001. évi, illetve a 2002. évi vonatkozó időszakra. (2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport előirányzaton belül - ide nem értve a 12. Felmentés, végkielégítés jogcím előirányzatot - a jogcímek között az egészségügyi miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével átcsoportosíthat, vagy azok együttes kezeléséről dönthet. (3) Az Országgyűlés felhatalmazza a) a pénzügyminisztert, hogy a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 6. Kamatfizetések kiemelt előirányzat, valamint 3. Kölcsönök előirányzat-csoport előirányzatát, b) az egészségügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 6. Kamatfizetések kiemelt előirányzat, valamint 3. Kölcsönök előirányzat-csoport előirányzatát a saját bevételi többlet terhére megemelje, illetve a saját bevétellel nem fedezett résszel az előirányzatot túllépje. (4) Az Országgyűlés felhatalmazza a) a pénzügyminisztert, hogy a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 3. alcím, 10. Illetménygazdálkodás elkülönített előirányzata jogcím-csoport előirányzatáról az 5. cím, 1. Központi hivatali szerv és igazgatási szervei alcím, 1. Személyi juttatások és 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzatokra, b) az egészségügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 3. alcím, 10. Illetménygazdálkodás elkülönített előirányzata jogcím-csoport előirányzatáról az 5. cím, 1. Központi hivatali szerv és intézményei, valamint 2. Igazgatási szervek alcímek, 1. Személyi juttatások és 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzatokra átcsoportosítson. (5) A szociális és családügyi miniszter felhatalmazást kap, hogy a 74. § (1) bekezdésében meghatározott kereten belül a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 66. §-a alapján méltányossági nyugellátás megállapítását engedélyezze. (6) Az OEP főigazgatója felhatalmazást kap, hogy a 74. § (2) bekezdésében foglalt keretek között méltányossági ellátás és egyszeri szociális segély kifizetését engedélyezze. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetése egyes előirányzatainak felhasználásával kapcsolatos rendelkezések 69. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 1., 4. és 5. jogcím-csoport - az Áht. 101. §-ában előírt - előirányzat-felhasználási tervét az OEP-nek a Kincstárhoz kell benyújtania a Kormány rendeletében meghatározott határidőre. Indokolt esetben az előirányzat-felhasználási terv hó közben módosítható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott előirányzatok időarányoshoz viszonyított túllépését év közben az éves előirányzat 5%-áig a pénzügyminiszter, e mérték felett a Kormány engedélyezheti. 70. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport előirányzata tartalmazza az E. Alapból finanszírozott egészségügyi ellátások szerződésben foglalt feladataira tárgyévben folyósítandó összeget, ideértve a személyi juttatást és járulékait, a költségvetési rend szerint gazdálkodó egészségügyi intézményeknél a 13. havi illetményt, a dologi kiadásokat. Az előirányzat felhalmozási célú kiadásokra is fordítható. (2) Az OEP az E. Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók részére - amennyiben a tárgyévet megelőző évre vonatkozó évre 13. havi illetményt január hónapban fizetik ki - kérelemre a tárgyév január hónapjában előleget folyósíthat. Az előleget az OEP a tárgyév február 1-jétől öthavi egyenlő részletben vonja le az esedékes finanszírozási összegből. (3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport, 12. Felmentés, végkielégítés jogcím előirányzata az E. Alapból finanszírozott költségvetési rend szerint gazdálkodó egészségügyi intézményeknél a tárgyévben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggő, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti egyszeri személyi kifizetések részbeni, illetőleg teljes fedezetére szolgál. 71. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 2. és 4-5. jogcím-csoport előirányzatai tartalmazzák a gyógyfürdő, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz racionális rendelésére ösztönző forrást is. 72. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport előirányzat tartalmazza az OEP által a járóbeteg-szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is. 73. § (1) Az irányított betegellátás szervezésére az OEP 2001. január 1-jétől kezdve legfeljebb 500 ezer főre köthet finanszírozási szerződést az arra vállalkozó egészségügyi szervezőkkel (a továbbiakban: szervező). A szervező által ellátott lakosságszámnak meg kell haladnia a 40 ezer főt. Az irányított betegellátásban 2000-2001. években folyamatosan résztvevő szervezők számára a kötelezően ellátandó lakosságszám elérésének határideje 2001. december 31. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott keret feltöltése érdekében az OEP pályázatot ír ki a költségvetési törvény elfogadását követő 2 hónapon belül. A pályázati elbírálás során a nagyobb kockázatközösség megteremtése érdekében előnyben részesül az a pályázó, aki területi integritással az ellátottak számát 40 ezer fölé emeli. A pályázat nyerteseivel az OEP két évre szóló szerződést köt. (3) A szervező - a finanszírozás keretében - a természetbeni ellátások előirányzatának az érintett lakosság, kor, nem és a Kormány rendeletében meghatározott egyéb szempontok alapján számított arányos részére jogosult. (4) Az irányított betegellátással összefüggő egészségmegőrző és egészségfejlesztő, valamint betegségmegelőző tevékenységek kiadásaira a szervezőket a finanszírozási szerződés kezdetétől számított két éven át az érintett lakosság számának megfelelően évente 500 forint/fő illeti meg. (5) Az irányított betegellátással összefüggő szervezési feladatok ellátására a szervezőket a szerződéskötéstől számított egy éven át az érintett lakosság számának megfelelően 500 forint/fő szervezési költség illeti meg. (6) A prevenciós kiadásokra és szervezési feladatokra kapott pénzösszeg kiutalásának, felhasználásának és ellenőrzésének részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg. 74. § (1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 1. alcím, 4. jogcím-csoport, 1. Méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátás jogcím előirányzat különös méltánylást érdemlő körülmények esetén (ideértve az E. Alapból finanszírozott nyugellátásokat is) nyugellátás megállapítására használható fel. (2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alcím előirányzat összegéből, az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz megállapítására 2001-ben 45,0 millió forintot, 2002-ben 48,0 millió forintot, terhességi-gyermekágyi segély megállapítására 2001-ben 2,0 millió forintot, 2002-ben 2,0 millió forintot és gyermekgondozási díj ellátás megállapítására 2001-ben 9,0 millió forintot, 2002-ben 10,0 millió forintot, egyszeri szociális segélyekre 2001-ben 372,0 millió forintot, 2002-ben 387,0 millió forintot, a 2. cím, 3. Természetbeni ellátások alcím előirányzat összegéből, az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 2001-ben 135,0 millió forintot, 2002-ben 140,0 millió forintot, gyógyszertámogatásra 2001-ben 600,0 millió forintot, 2002-ben 615,0 millió forintot, gyógyászati-segédeszköz támogatásra 2001-ben 240,0 millió forintot, 2002-ben 252,0 millió forintot használhat fel. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott előirányzat teljesítését a nyugellátások tényleges felmerülési helyének megfelelően kell elszámolni. A (2) bekezdésben meghatározott, az E. Alapból méltányossági alapon megállapításra kerülő kifizetések teljesítését a tényleges felmerülési helyüknek megfelelően kell elszámolni. 75. § (1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 3. Vagyongazdálkodás cím és LXXII. Egészségbiztosítási fejezet 3. Vagyongazdálkodás cím kiadásait - a Postabank garanciális kötelezettségek teljesítése kivételével - a vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételek fedezik. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítésén túl, a vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételeket az ellátások fedezetére kell fordítani. (3) Az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási bevételek előirányzatának teljesítését a bevételek tényleges teljesítésének megfelelő jogcím-csoporton kell elszámolni. 76. § (1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 1. Központi hivatali szerv és igazgatási szervei alcím előirányzat informatikai fejlesztésekre 2001-ben 2101,9 millió forintot (ezen belül dologi kiadásokra 30,0 millió forintot, felhalmozási kiadásokra 2071,9 millió forintot), 2002-ben 1150,7 millió forintot (ezen belül személyi juttatásokra 269,2 millió forintot, munkaadókat terhelő járulékokra 80,8 millió forintot, dologi kiadásokra 375,0 millió forintot, felhalmozási kiadásokra 425,7 millió forintot), a Tbj. 47. § (4) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtására 2001-ben és 2002-ben 270,0 millió forintot tartalmaz. (2) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 1. alcím 2. előirányzat-csoport 1. Intézményi beruházási kiadások kiemelt előirányzat tartalmazza a Fiumei úti ingatlan rekonstrukciójának kiadásait 2001-ben 500,0 millió forint, 2002-ben 1500,0 millió forint összegben. (3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 1. Központi hivatali szerv és intézményei alcím előirányzat informatikai fejlesztésekre 2001-ben 1320,0 millió forintot (ezen belül dologi kiadásokra 499,0 millió forintot, felhalmozási kiadásokra 821,0 millió forintot), 2002-ben 1526,0 millió forintot (ezen belül dologi kiadásokra 675,0 millió forintot, felhalmozási kiadásokra 851,0 millió forintot) tartalmaz. (4) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet az 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzatból a 2001. és a 2002. évben is 250,0 millió forintot a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Fiumei úti ingatlanból történő kiköltözésével és új ingatlanban való elhelyezésével összefüggő kiadások fedezetére használhat fel. (5) A világbanki kölcsönnel összefüggő tőketörlesztésre és kamatkiadásra a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 1. Központi hivatali szerv és igazgatási szervei alcím előirányzata 2001-ben 420,0 millió forintot, 2002-ben 430,0 millió forintot, a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 1. Központi hivatali szerv és intézményei alcím előirányzata 2001-ben 810,0 millió forintot, 2002-ben 800,0 millió forintot tartalmaz. (6) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet és a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 3. alcím, 10. Illetménygazdálkodás elkülönített előirányzata jogcímcsoport tartalmazza az adott költségvetési évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggő egyszeri, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti, továbbá a köztisztviselők illetményhelyzetének javítására szolgáló, valamint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) felemeléséből adódó kifizetések részbeni, illetőleg teljes fedezetét. 77. § (1) A 67. § a) pontjában meghatározott előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő bevételekből az 1. cím, 1. Munkáltatói nyugdíjbiztosítási és munkáltatói egészségbiztosítási járulék alcím, az 1. cím, 2. Biztosítotti nyugdíjbiztosítási járulék alcím - kivéve a magánnyugdíjpénztárak átutalásait - és 2. Biztosítotti egészségbiztosítási járulék alcím, az 1. cím, 3. alcím, 1. Baleseti járulék jogcím-csoport, az 1. cím, 4. Egészségügyi hozzájárulás alcím és az 1. cím, 5. Késedelmi pótlék, bírság alcím előirányzatoknak az E. Alap, illetve az Ny. Alap bevételei vonatkozásában külön-külön számított 101%-os teljesülése esetén az E. Alap 1043,6 millió forintot, az Ny. Alap 1297,2 millió forintot a 2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 2. Postaköltségek és egyéb kiadások jogcím előirányzat terhére pénzeszközátadással az APEH rendelkezésére bocsát a járulékbevételek beszedésével kapcsolatos személyi állomány 2001. és 2002. évi személyi juttatásainak 1760,0 millió forint és járulékainak 580,8 millió forint összegű fedezetére a pénzügyminiszter által előírt feltételek teljesítése esetén. Az APEH XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 5. cím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 1760,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 580,0 millió forinttal túlléphető. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt bevételek előírt teljesítése a kincstári adatszolgáltatás alapján a tárgyév november 25-éig eléri a 89%-os mértéket, a pénzeszköz átadást 100%-os mértékben teljesíteni kell. Az APEH a rendelkezésére bocsátott összeg felhasználásáról az éves beszámoló keretében külön elszámol. NEGYEDIK RÉSZ A KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosítása 78. § Az adózás rendjéről szóló - módosított - 1990. évi XCI. törvény 35. §-ának (1) bekezdése a következő második mondattal egészül ki: „A munkáltató a kifizetést követően a kiadott bizonylaton feltünteti az adóelőleg megállapításakor figyelembe vett családi adókedvezmény összegét.” A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása 79. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (Munkaadó járulék) „40. § (1) A munkaadó a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény (kereset), valamint végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás, továbbá a személyi jövedelemadó köteles természetbeni juttatás - kivéve a reprezentáció címén nyújtott természetbeni juttatást -, étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás és a munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25%-a után 3% munkaadói járulékot köteles fizetni.” A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény módosítása 80. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló - módosított - 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 18. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az MNB vezeti az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság pénzforgalmi számláját.” (2) Az MNB tv. 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az MNB a központi költségvetésnek hitelt nem nyújthat, állampapírt közvetlenül az államtól nem vásárolhat.” (3) Az MNB tv. 82. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdésben említett kamatmérték kiszámítása szempontjából az MNB devizatartozásaként az MNB-nek azt az évet két évvel megelőző éves mérlege adatait kell figyelembe venni, amelyre a kamatfizetési kötelezettség vonatkozik. Amennyiben a mérleg adatai még nem állnak rendelkezésre, úgy az MNB prognózisát kell figyelembe venni.” A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása 81. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 56. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A közalkalmazottat) „b) az „E”, „F”, „G”, „H”, „I”, „J” fizetési osztályban és a 79/C. §-ban említett munkakör betöltése esetén évi huszonegy munkanap” (alapszabadság illeti meg.) (2) A Kjt. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „69. § Az e törvényben megállapított feltételek mellett a közalkalmazott a 70-75. § szerinti illetménypótlékra jogosult. A 70-75. § szerinti illetménypótlék számításának alapja (a továbbiakban: pótlékalap) a 2001. évben havi 15 900 forint, a 2002. évben 17 100 forint.” (3) A Kjt. a következő 79/B-79/D. §-sal egészül ki: „79/B. § A felsőoktatási intézményben - e törvény 4. számú mellékletében meghatározott - oktatói, valamint a központi költségvetési szervnél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményt is) tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerére e törvény 61., 63., 66., 71., 74. és 75. §-ában foglaltak nem alkalmazhatók. A 62., 64. és 65. §-ban foglaltak csak e törvény 57. § (1) bekezdése tekintetében alkalmazhatók. 79/C. § (1) A felsőoktatási intézményben létesíthető oktatói munkakörök besorolási feltételeit a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény figyelembevételével a miniszter határozza meg. (2) Tudományos kutatói munkakörként kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó, tudományos főmunkatárs, tudományos munkatárs, tudományos segédmunkatárs munkakör létesíthető. A tudományos munkakörbe történő besorolás feltételeit a miniszter határozza meg. 79/D. § A felsőoktatási intézményben oktatói munkakört, valamint a tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak garantált illetményét e törvény 4. számú melléklete szerint kell meghatározni az egyetemi tanári munkakör garantált illetményének költségvetési törvényben rögzített összege százalékos arányában. A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 10/A. §-a alapján Széchenyi Professzori Ösztöndíjban részesülő közalkalmazottak esetén ezt a rendelkezést az ösztöndíj megszűnését követő hónap első napjától kell alkalmazni.” (4) A Kjt. 83/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A munkáltató a közalkalmazottról az e törvény 5. számú mellékletében meghatározott adatkörre kiterjedő nyilvántartást vezet (a továbbiakban: közalkalmazotti alapnyilvántartás). Az 5. számú mellékletben nem szereplő körben - törvény eltérő rendelkezésének hiányában adatszerzés nem végezhető, ilyen adatot nyilvántartani nem lehet.” (5) A Kjt. 93. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki: „(4) A pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak a 66. § alapján megállapított illetményét akkor is meg kell emelni a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 87. §-ának (10) bekezdése alapján járó összeggel, ha az ott megjelölt határidő eltelt. Ha közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály valamely juttatás számítási alapjául a közalkalmazott illetményét határozza meg, a juttatás mértékének megállapítása során - az átlagkereset, a távolléti díj és a tizenharmadik havi illetmény, továbbá a túlóra díja kivételével - az e bekezdés alapján megállapított illetményrészt figyelmen kívül kell hagyni. (5) A felsőoktatási intézményben oktatói munkakört, valamint a tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak 79/C. § szerinti besorolását legkésőbb 2001. január 31-ig el kell végezni, valamint a 79/D. §, illetve a 4. számú melléklet szerinti illetményét - 2001. január 1. napjára visszamenőleg - legkésőbb 2001. január 31-éig meg kell állapítani. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott illetmény nem lehet kevesebb a közalkalmazott 2000. december 31-én érvényes illetményének, címpótlékának, idegennyelv-tudási pótlékának, valamint a 75. § rendelkezése alapján meghatározott oktatói, illetve tudományos kutatói pótlékának együttes összegénél.” (6) A Kjt. 1. számú mellékletének helyébe e törvény 16. számú melléklete lép. (7) A Kjt. 3. számú mellékletének helyébe e törvény 17. számú melléklete lép. (8) A Kjt. 4. számú melléklettel egészül ki az e törvény 18. számú melléklete szerint, egyidejűleg a Kjt. jelenlegi 4. számú mellékletének megjelölése 5. számú mellékletre módosul. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása 82. § (1) Az államháztartásról szóló - módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 13/A. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az államháztartás alrendszerei részére juttatott az Európai Unióból származó források (a továbbiakban: EU források), adományok, segélyek elkülönített elszámolás mellett és kizárólag arra a célra használhatók fel, amelyre az adományozó juttatta. (2) Az államháztartás alrendszereiből finanszírozott vagy támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettséget kell előírni a részükre céljelleggel - nem szociális ellátásként - juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A finanszírozó ellenőrizni köteles a felhasználást és a számadást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni.” (2) Az Áht. 13/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (8) bekezdés (9) bekezdésre változik, egyidejűleg a (8) bekezdésben a hivatkozás (4)-(8) bekezdésre változik: „(8) A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az európai közösségi támogatásból megvalósuló program kedvezményezettjével kötött szerződésben biztosítja, hogy a (2) bekezdésben írt feltételek teljesítésének elmaradása esetén a kedvezményezett haladéktalanul köteles a fejezetnek visszafizetnie a nem rendeltetésének és célnak megfelelően felhasznált közpénzeket, európai közösségi támogatást, központi költségvetési juttatást és fejezeti kezelésű célelőirányzati juttatást. A rendeltetés- és célellenesen felhasznált összegek adók módjára behajtandók.” (3) Az Áht. 18/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az államháztartás alrendszerei költségvetése végrehajtásának pénzügyi lebonyolítása e törvényben meghatározott feladatait a) a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) b) és az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság látja el.” (4) Az Áht. 18/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A Kincstár az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokon kívül a Magyar Állam nevében gondoskodik a finanszírozás, a készpénzgazdálkodás, a kincstári egységes számla napi likviditásáról, az állam által vállalt kezességek és nyújtott hitelek, az állam nemzetközi pénzügyi elszámolásainak, a többéves kihatással járó pénzügyi kötelezettségvállalásainak, az állam követeléseinek nyilvántartása, a kötelezettségek teljesítése, illetve a követelések érvényesítése jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásáról. A Kincstár a központi költségvetés nevében a központi költségvetés terhére, annak forrásaiból - a költségvetési törvényben meghatározott mértékben, célra és feltétellel - megelőlegezési, likviditási hitelt nyújthat az Egészségbiztosítási Alapnak, a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, az elkülönített állami pénzalapoknak, valamint a helyi önkormányzatoknak, továbbá a költségvetési törvényben adott felhatalmazás szerinti megállapodásban meghatározott mértékben, célra és feltételekkel, tárgyévi lejárattal (visszatérítési kötelezettséggel) a megyei és regionális fejlesztési tanácsoknak. A kincstári egységes számlára inkasszó (azonnali beszedési megbízás) nem nyújtható be, illetve a kincstári egységes számlára benyújtott inkasszó nem teljesíthető.” (5) Az Áht. 18/C. §-ának (14) bekezdésében a 13/A. § (8) bekezdésre való hivatkozás helyébe 13/A. § (9) bekezdésre való hivatkozás lép. (6) Az Áht. a következő 18/F. §-sal egészül ki: „18/F. § (1) Az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Rt.) egyszemélyes részvénytársaság. Az ÁKK Rt. részvényei névre szólók és forgalomképtelenek. (2) Az ÁKK Rt. alapítója a pénzügyminiszter. (3) Az ÁKK Rt. alapítására és működésére - e törvény eltérő rendelkezései kivételével - a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) szabályait kell megfelelően alkalmazni. (4) Az ÁKK Rt. működése során az alapítói jogokat a pénzügyminiszter gyakorolja azzal az eltéréssel, hogy az igazgatóság jogkörét nem vonhatja el. (5) A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvényben meghatározott állami vezetők az ÁKK Rt. igazgatóságában és felügyelő bizottságában tisztséget viselhetnek.” (7) Az Áht. a következő 18/G. §-sal egészül ki: „18/G. § (1) Az ÁKK Rt. vagyonával a vonatkozó jogszabályok, alapítói határozatok, valamint az igazgatósági határozatok keretein belül önállóan gazdálkodik. (2) Az ÁKK Rt. bevételei: a) az államadósság kezeléssel összefüggésben az éves költségvetési törvényben megjelölt díj. Az adott évi díj mértéke az adott évet kettővel megelőző költségvetési évre vonatkozó zárszámadási törvény szerinti bruttó adósságállomány 0,12 ezreléke, b) a saját vagyon hasznosításából származó bevételek, c) egyéb saját bevételek. (3) Az ÁKK Rt. bevételeit a következő célokra fordítja: a) saját működési és beruházási kiadásaira, b) jogszabályban megállapított fizetési kötelezettségeire, c) egyéb fizetési kötelezettségeire. (4) Az államadósság kezeléséhez kapcsolódó kamatokat, jutalékokat, díjakat, egyéb költségeket az ÁKK Rt. a költségvetési törvény mindenkori, államadósságra vonatkozó fejezetének terhére számolja el és fizeti ki. (5) Az ÁKK Rt. a jogok és kötelezettségek tekintetében a Magyar Államkincstár Államadósság Kezelő Központ általános jogutódja.” (8) Az Áht. a következő 23/A. §-sal egészül ki: „23/A. § (1) A Kormány és az Európai Unió Bizottsága által jóváhagyott éves, illetőleg több évre szóló szakmai programok - PHARE Program, ISPA Program, SAPARD Program -, és a programokhoz kapcsolódó Többéves Pénzügyi Megállapodások és Éves Pénzügyi Megállapodások egy évnél hosszabb távú kötelezettségvállalást jelentenek a Kormány részére, ami egyben a fejezetek számára is a mindenkori fejezeti költségvetési előirányzatokon belüli kötelezettségvállalással jár. (2) Az aláírt Többéves Pénzügyi Együttműködési Megállapodásokban, Éves Pénzügyi Megállapodásokban, illetve az egyes projektekre vonatkozó Pénzügyi Megállapodásokban vállalt kötelezettségek figyelembevételével kell éves szinten megtervezni a vállalt társfinanszírozás összegét, amelynek alapja minden esetben az Európai Unió Bizottsága és a Kormány által jóváhagyott programban vagy a projektben előirányzott nemzeti finanszírozás. A költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv köteles a program benyújtásakor megjelölt finanszírozási eszközt az adott időszaki fejezeti költségvetések kialakítása során megtervezni és a mindenkori fejezeti költségvetési kiadási főösszeg keretén belül biztosítani. (3) Amennyiben a Kormány célelőirányzatból történő finanszírozásra vállalt kötelezettségét, akkor a fejezet a megfelelő célelőirányzatból köteles elkülöníteni és külön költségvetési soron megtervezni és megjeleníteni az éves társfinanszírozás előirányzatát. (4) A program végrehajtásáért felelős fejezet - amennyiben önkormányzat a program kedvezményezettje vagy megvalósítója - köteles az önkormányzattal szerződést kötni a több évet átfogó kötelezettségvállalásra és az elvállalt társfinanszírozási összeg éves önkormányzati részének biztosítása érdekében.” (9) Az Áht. III. fejezetének címe helyébe a következő cím lép: „AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS HATÁSKÖRI ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK” (10) Az Áht. 52. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, illetve a külön jogszabályban arra feljogosított szerv a költségvetési törvény elfogadását követően - kormányrendeletben meghatározottak szerint - megállapítja a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt központi költségvetési szervek és feladatok költségvetési előirányzatait (kincstári költségvetés) és meghatározza a felügyelete alá tartozó központi költségvetési szerv elemi költségvetésének elkészítéséhez szükséges további keretszámokat, szempontokat.” (11) Az Áht. 52. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárvezetője a költségvetésről szóló törvény kihirdetését követően - a kormányrendeletben meghatározottak szerint - kincstári költségvetést készít a felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre és az Alapokra vonatkozóan és meghatározza a hivatali szerv és az igazgatási szervei működési költségvetése, valamint az általuk kezelt Alapok részletes előirányzatai (elemi költségvetés) elkészítéséhez szükséges további keretszámokat.” (12) Az Áht. 64. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A helyi önkormányzat a költségvetési év végét követően) „b) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92/A. § (1) és (2) bekezdése szerint könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok kötelesek a külön kormányrendeletben meghatározott tartalmú, egyszerűsített - a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó - éves pénzforgalmi jelentést, könyvviteli mérleget, pénzmaradvány-kimutatást, eredménykimutatást könyvvizsgálóval hitelesíttetni, és a könyvvizsgálatról szóló jelentést minden év június 30-áig az Állami Számvevőszéknek megküldeni;” (13) Az Áht. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „85. § Az államháztartás alrendszerét képező társadalombiztosítás irányítását, működését, hatásköri és eljárási szabályait, bevételeinek és kiadásainak körét, gazdálkodását, vagyonát, a központi költségvetéssel és az államháztartás többi alrendszerével való kapcsolatát e törvény és külön törvények szabályozzák.” (14) Az Áht. 86/B. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetése címekre, alcímekre, jogcím-csoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra és kiemelt előirányzatokra tagozódik. Címet alkotnak a szabályozási szempontból összetartozó előirányzatok. Címként jelennek meg a működési bevételek és kiadások, ezen belül alcímet alkotnak a központi hivatali szervek, az igazgatási szervek és a központi kezelésű előirányzatok. A költségvetési törvényben szereplő címek címrendet képeznek. A címrend év közbeni megváltoztatása az Országgyűlés kizárólagos hatásköre.” (15) Az Áht. 86/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „86/F. § (1) A társadalombiztosítási költségvetési szervekre az e törvény központi költségvetési szervekre vonatkozó rendelkezései az irányadók. (2) A 24. § (2) bekezdésének a)-c) pontjait, (3)-(8) bekezdését és a 93. §-t a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében az egészségbiztosítás központi hivatali szerve esetében az egészségügyi miniszter, a nyugdíjbiztosítás központi hivatali szerve esetében a pénzügyminiszter, az igazgatási szervek tekintetében a társadalombiztosítás központi hivatali szervének vezetője jár el, b) a 24. § (2) és (7) bekezdésében meghatározott címeken alcímeket kell érteni; a 24. § (7) bekezdésének második mondatában foglalt rendelkezés nem alkalmazható, c) fejezeti kezelésű előirányzatokon a „központi kezelésű előirányzatok”-at kell érteni.” (16) Az Áht. 86/I. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak járulék-, hozzájárulás- és egyéb követelései fejében gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítő részvényt vagy üzletrészt, továbbá egyéb vagyont elfogadni csak abban az esetben és mértékben lehet, ha a pénzbeli teljesítés nem vagy csak részben lehetséges. (2) Az (1) bekezdés szerinti vagyont az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (a továbbiakban: APEH) a legrövidebb időn belül a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) részére készpénzes értékesítésre, vagy - az értékesítésig - további hasznosításra át kell adni. A KVI az átvett vagyont kezeli, gondoskodik arról, hogy az ellenérték az Alapok Kincstárnál vezetett számláira befolyjon. Az elszámolásnál a bruttó elszámolás elvét kell érvényesíteni.” (17) Az Áht. 86/I. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az alapok kezelői, a KVI és az APEH közötti megállapodásban kell az (1) bekezdés szerinti vagyon átadás-átvételének, értékesítésének, valamint nyilvántartásának szabályait részletesen rögzíteni.” (18) Az Áht. 93. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi előirányzatain felül többletbevételét a tényleges többletnek, illetve szerződés esetén az abban meghatározott mértéknek megfelelő összegű, fejezeti hatáskörű előirányzat-módosítás után használhatja fel.” (19) Az Áht. 94. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az (1) és (3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a központi költségvetésben megtervezett fejezeti kezelésű előirányzatokra, ha azok rendeltetése államháztartáson kívüli szervezetek közvetlenül szervezetre címzett, a költségvetésben külön-külön vagy összevontan szereplő támogatása, illetve közfeladat ellátása e szervezetek közreműködése útján.” (20) Az Áht. 99. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Pénzeszközeit a helyi önkormányzati költségvetési szerv és a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv - a képviselő-testület döntése alapján - a helyi önkormányzat, illetve a helyi kisebbségi önkormányzat által meghatározott belföldi banknál nyitott bankszámlán, vagy a helyi önkormányzat költségvetési elszámolási számlájához kapcsolódó alszámlán, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv az országos kisebbségi önkormányzat által meghatározott belföldi banknál nyitott bankszámlán kezeli, más banknál bankszámlát nem nyithat.” (21) Az Áht. 102. §-a (12) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Kincstár a következő év január 5-éig esedékes járandóságok fedezetének biztosítása érdekében december 20-át követően a következő évi előirányzatok terhére megelőlegezi) „d) a társadalombiztosítási igazgatási szervek által folyósított terhességi-gyermekágyi segély, táppénz, gyermekgondozási díj, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. §-ában meghatározott ellátások, valamint nem a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott, de a Nyugdíjbiztosítási Alap igazgatási szervei által megállapított, illetve folyósított ellátások kiadásait, valamint” (22) Az Áht. 102. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki: „(14) Az államháztartás alrendszereibe tartozó költségvetési szervek a személyi juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő, illetve azokkal összefüggésben felmerülő és az állami adóhatóság felé teljesítendő kötelezettségüket - a helyi önkormányzat, valamint a felügyelete alá tartozó költségvetési szerv a rá vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével - minden hónap 20-ig - teljesítik.” (23) Az Áht. 113/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „113/A. § (1) A pénzügyminiszter az ÁKK Rt. útján a) az éves költségvetési törvény alapján közreműködik a központi költségvetés fizetőképességének fenntartásában; b) gondoskodik a központi költségvetést terhelő adósság és hiány finanszírozásáról, az államadósság kezeléséről és az azzal való gazdálkodásról; c) nyilvántartja a központi költségvetést terhelő államadósságot. (2) E feladatkörében az ÁKK Rt. a) elkészíti a központi költségvetés éves és középtávú finanszírozási tervét, kidolgozza az államadósság finanszírozási stratégiáját; b) a költségvetési törvény keretében szervezi az állampapír-kibocsátásokat, hitelfelvételeket és hitelátvállalásokat; c) gondoskodik az államadósság terheinek kifizetéséről; d) szervezi a másodlagos állampapírpiacot; e) a másodlagos állampapírpiacon értékpapír-műveleteket végez, állampapírokat ad el és vásárol, valamint az államadósság kezelése körében az árfolyam- és kamatkockázat csökkentése érdekében azonnali és határidős, valamint fedezeti ügyleteket köt, továbbá értékpapír- és letétkezelési feladatokat lát el; f) elemzi az állami adósságszolgálat és állampapírpiac folyamatait; g) tájékoztat az államadósság alakulásáról és az állampapírpiac folyamatairól. (3) Az ÁKK Rt. és a Kincstár az állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalát szervező és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési, továbbá ügyfélszámla-vezetési tevékenységet végezhet. Az ÁKK Rt. és a Kincstár e tevékenységeire az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.” (24) Az Áht. 118. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „118. § A helyi önkormányzatok költségvetésének előterjesztésekor, illetőleg a zárszámadáskor a képviselő-testület részére tájékoztatásul be kell mutatni az adott helyi önkormányzat összes bevételét, kiadását, finanszírozását és pénzeszközének változását és - a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott tartalommal - a 116. § 4., 6., 8., valamint szöveges indokolással együtt a 9. és 10. pontja szerinti mérlegeket.” (25) Az Áht. 121. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A költségvetési ellenőrzésért felelős, Kormány által kijelölt állami szerv feladat- és hatáskörében eljáró ellenőr az ellenőrzött szervnél államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, a jogszabályokban meghatározott adatvédelmi előírások betartásával.” (26) Az Áht. a következő 122/A. §-sal egészül ki: „122/A. § Az EU programok végrehajtásáért felelős fejezet kötelessége a kedvezményezettekkel kötött szerződésben kikötni azt a feltételt, hogy a kedvezményezett köteles az ellenőrzés érdekében az Európai Unió Bizottsága, a Kincstár és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal képviselőit ellenőrzési munkájukban a helyszínen is a megfelelő dokumentumok, számlák, a program megvalósítását igazoló anyagok rendelkezésre bocsátásával segíteni.” A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosítása 83. § (1) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló - módosított - 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az önkormányzatok címzett támogatást igényelhetnek: a) a céltámogatási körben nem támogatható vízgazdálkodási, regionális hulladékégető létesítésére vonatkozó, egészségügyi fekvőbeteg-ellátási célú, szociális, közoktatási és kulturális önkormányzati térségi, vagy jogszabály által elfogadott országos, illetve törvényben meghatározott fővárosi, megyei szakmai fejlesztési programba foglalt önkormányzati feladatok ellátását szolgáló, kiemelt fontosságú, 200 millió forint feletti beruházási összköltségű önkormányzati beruházások megvalósítására, továbbá b) szennyvízelvezetést és -tisztítást, valamint térségi szilárdhulladék kezelő rendszer létesítését szolgáló 1 milliárd forint feletti összköltségű beruházások megvalósítására. E beruházások esetében a központi támogatás maximális mértéke - a 6. §-ban foglaltak figyelembevételével - megegyezik a 2. számú mellékletben meghatározott mértékkel. A szennyvíz beruházások esetében a céltámogatási igénykielégítés külön jogszabályban megállapított sorrendjét kell figyelembe venni. A címzett támogatásokról szóló döntés során előnyben kell részesíteni azon beruházásokat, amelyekre EU támogatás (ISPA, PHARE) iránti igényt nyújtottak be és azzal az érintett szakminisztérium egyetért, illetve amelyek EU támogatási igényéről kedvező döntés született. A címzett támogatás lehívása csak akkor kezdhető meg, amikor az EU támogatás jóváhagyásáról az önkormányzat hivatalosan értesült. Amennyiben az önkormányzat EU támogatási igénye elutasításra került, úgy erről az önkormányzat haladéktalanul értesíti a Belügyminisztériumot, aki intézkedik a jóváhagyott címzett támogatási előirányzat elvonásáról. Az elvonással felszabaduló előirányzat a címzett és céltámogatás adott évi előirányzatát növeli.” (2) A Cct. 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A helyi önkormányzat által benyújtott címzett támogatási igénybejelentést a törvényjavaslatnak az Országgyűléshez történő benyújtása előtt - a rendelkezésre álló előirányzat mértékétől függően, valamint a szakmai követelményeknek megfelelően - a Belügyminisztérium és a szakminisztérium kezdeményezésére az önkormányzat módosítja.” (3) A Cct. 1/A. §-ának (3) bekezdésében a „környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter” helyébe a „földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter” lép. (4) A Cct. 1/A. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(4) A megyei területfejlesztési tanácsok, továbbá a Fővárosi Közgyűlés a terület-, illetve városfejlesztési koncepciók figyelembevételével, saját hatáskörben kialakított feltételrendszer szerint, pályázati rendszer keretében döntenek az (1) bekezdésben meghatározott támogatásnak helyi önkormányzatok részére történő odaítéléséről, valamint az alábbi célokra történő felhasználásáról: a) a helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozó, önkormányzati tulajdonra vonatkozó felhalmozási kiadások támogatása; felhalmozási támogatás a címzett és céltámogatással folyamatban lévő beruházásokra is nyújtható; b) a helyi önkormányzatok előre nem látható természeti vagy más károkból adódó - vis maior - többletkiadásainak részbeni vagy teljes támogatása. (5) Katasztrófahelyzet esetén a katasztrófa sújtotta megyékben a megyei területfejlesztési tanács, és a Fővárosi Közgyűlés a (4) bekezdés b) pontja szerinti, még rendelkezésre álló támogatási keretét köteles a katasztrófahelyzet enyhítésére fordítani. Amennyiben e kötelezettségének nem tesz eleget, az egyéb célra történő döntések támogatásának folyósítását a katasztrófahelyzet idejére a belügyminiszter felfüggesztheti.” (5) A Cct. 3. §-ának (7) bekezdésében a „törvényi” szó helyébe a „jogszabályi” szó lép és az említett benyújtási határidő „január 30”-ról „január 15”-re módosul. (6) A Cct. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „4. § (1) Céltámogatás az e törvény mellékleteiben meghatározott céloknak és feltételeknek megfelelő, 1 milliárd forint, illetve az 1 milliárd forint alatti beruházási összköltségű önkormányzati beruházások megvalósításához igényelhető. (2) Céltámogatás nyújtása a szakminisztériumok által kidolgozott, évenként felülvizsgált fajlagos költségek alapján történik, kivéve a működő kórházak és szakrendelők orvosi gép-műszer beszerzéseit.” (7) A Cct. a következő 6. §-sal egészül ki: „6. § A céltámogatás maximális mértékét e törvény melléklete határozza meg. Amennyiben az önkormányzat a beruházás megvalósításához más állami támogatásban, illetőleg EU támogatásban is részesült, úgy - az EU támogatásra vonatkozó eltérő megállapodás hiányában - a beruházás összköltségének legalább 15%-át az önkormányzat(ok)nak a saját költségvetése terhére (tényleges saját forrás), illetőleg lakossági hozzájárulásból kell biztosítani. A területfejlesztés külön kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett térségeiben, vagy a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településeken a saját erő mértéke 10%.” (8) A Cct. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Települési önkormányzatok közös beruházása esetén a céltámogatás az e törvényben meghatározott mérték 10% ponttal emelt összege.” (9) A Cct. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi, a feltételeknek megfelelően benyújtott új igényre, akkor az éves céltámogatási lehetőség a következők szerint oszlik meg az egyes támogatási célok között: a térségi szilárd hulladékkezelő rendszer építésére 15%, a működő kórházak és szakrendelők gép-műszer beszerzéseire 15%, a pincerendszerek és természetes partfalak veszély-elhárítási munkálataira 15%, a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira együttesen 55%. A térségi szilárdhulladék kezelő rendszer építésére, a működő kórházak és szakrendelők gép-műszer beszerzéseire, illetve a pincerendszerek és természetes partfalak veszélyelhárítási munkálataira felhasználható előirányzat maradványa a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira használható fel. Az egyes céloknál a további igénykielégítési sorrendet e törvény mellékletei határozzák meg.” (10) A Cct. 8. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az önkormányzatok által az indítás évében igényelhető céltámogatás nem lehet kevesebb az összes támogatás 30%-ánál. Az indítás évét követő évben a céltámogatás összege nem lehet több az összes támogatás 50%-ánál.” (11) A Cct. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és ezzel egyidejűleg (3)-(4) bekezdéssel egészül ki: „(2) A tárgyév június 30-áig lemondással, visszafizetéssel és elvonással felszabaduló címzett és céltámogatás, valamint az előző év december 31-éig a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására és a céljellegű decentralizált támogatás éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékára fel nem használt összeg az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások - e törvény 3. § (7) bekezdése szerinti - többletköltségeire, a tárgyévi előirányzatból ki nem elégíthető, de a feltételeknek megfelelő - a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira benyújtott - céltámogatási igények kielégítésére fordítható. A tárgyév június 30-áig felszabaduló összegnek a címzett támogatással folyamatban lévő beruházásokra, illetve az igénykielégítési sorrendben következő céltámogatási igények kielégítésére történő megosztásáról a Kormány dönt. (3) A szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira benyújtott, az igénykielégítési sorrendben következő céltámogatási igények kielégítéséről a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium kiegészítő jegyzéket tesz közzé az alábbi feltételek szerint: a) ha a címzett és céltámogatási igények kielégítése során a következő év terhelése a tárgyév címzett és céltámogatási előirányzatának 90%-át nem haladja meg, akkor a felszabaduló és elosztásra kerülő összeg a kiegészítő jegyzékben feltüntetett beruházások első évi ütemére nyújt fedezetet, b) ha a címzett és céltámogatási igények kielégítése során a következő év terhelése a tárgyév címzett és céltámogatási előirányzatának 90%-át meghaladja, úgy kiegészítő jegyzék közzétételére oly módon kerülhet sor, hogy a következő év terhelése nem haladhatja meg a tárgyévi előirányzat 100%-át. Ez esetben a kiegészítő jegyzékben feltüntetett beruházások évenkénti céltámogatásainak teljes fedezete a felszabaduló és elosztásra kerülő összeg, c) a kiegészítő jegyzék közzétételét követően a tárgyévben ki nem elégített igények érvényüket veszítik. (4) A tárgyév július 1-jétől lemondással, a 14. § (7) és (9) bekezdése szerinti elvonással, valamint a 14. § (8) bekezdése, a 16. § (2)-(3) bekezdése és a 19. § (1) bekezdése szerint, továbbá az Állami Számvevőszék vizsgálata miatt visszafizetéssel felszabaduló, illetve a visszafizetett összeggel azonos - maradványt növelő - előirányzat szükség szerint felhasználható a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására, valamint a céljellegű decentralizált támogatás éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékra. Ez utóbbi szabályt kell alkalmazni a céltámogatás kiegészítő jegyzékében fel nem osztott összegre.” (12) A Cct. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Címzett és céltámogatás (a továbbiakban: központi támogatás) a cél szerinti alapfunkció ellátását szolgáló műszaki-pénzügyi-gazdasági szempontból előkészített, a településrendezési tervekkel összhangban lévő önkormányzati feladat hatékony ellátásához szükséges beruházáshoz igényelhető.” (13) A Cct. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) a) A központi támogatással megvalósuló beruházásokhoz az egyéb állami, valamint decentralizált állami pénzforrásból, az állami célelőirányzatokból (a továbbiakban: egyéb állami támogatás) is pályázható támogatás. A céltámogatási igény benyújtásához csatolni kell az egyéb állami támogatások rendelkezésre bocsátásáról szóló ígérvényeket, valamint hitelfelvételi szándék esetén, a hitelintézet hitelfedezeti igazolását. b) Hitelfelvételi szándék esetén az önkormányzat a hitelintézethez benyújtandó hitelfedezeti igazolás iránti kérelméhez köteles csatolni a képviselő-testület döntését arról, hogy a kérelem legalább a hitelfelvétel évére és az azt követő két évre vonatkozóan megfelel a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 88. §-ában foglaltaknak. c) A központi támogatással megvalósuló beruházások az EU támogatások (PHARE, ISPA, SAPARD) társfinanszírozásában is figyelembe vehetők.” (14) A Cct. 10. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Amennyiben az önkormányzat a beruházás megvalósítása során a kivitelezést végző szervezettel kötött szerződés alapján - közterület-használati díj, földterület-, épület-, irodatechnikai berendezés-, felvonulási terület bérlet, adás-vétel stb. jogcímen -, vagy alvállalkozói munkavégzés alapján bevételhez jut, úgy az e bevétel összegére jutó arányos központi támogatást vissza kell fizetnie a központi költségvetésbe.” (15) A Cct. 11. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A kivitelezést - a 12/A. §-ban, valamint a 21/B. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - a támogatási jogosultság kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül meg kell kezdeni.” (16) A Cct. a következő 11/A. §-sal egészül ki: „11/A. § (1) Amennyiben az önkormányzat címzett vagy céltámogatásban részesül, köteles megfelelő képesítéssel rendelkező műszaki ellenőrt biztosítani e törvény 23. §-a g) pontjának 1. alpontja szerinti 1%-os lebonyolítási díj terhére. (2) Az önkormányzat központi támogatásra akkor jogosult, ha az igénylés szabályszerűségének és a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának jogszabályban meghatározott szervek által történő ellenőrzéséhez hozzájárul.” (17) A Cct. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A jóváhagyott és az adott évben fel nem használt központi támogatást az önkormányzat a következő évben, illetőleg - a 12/A. §-ban, a 14. § (10) bekezdésében, valamint a 21/B. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - a beruházás tervezett befejezését követő év végéig használhatja fel.” (18) A Cct. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „13. § A központi támogatást igénybe vevő önkormányzatnak a címzett és céltámogatás előirányzatának felhasználásáról a befejezést követő hat hónapon belül - a finanszírozó pénzintézet és a TÁKISZ bevonásával - el kell számolnia. Az elszámolással egyidejűleg a fel nem használt előirányzatról le kell mondania.” (19) A Cct. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) Ha az önkormányzat ugyanazon műszaki tartalmú beruházáshoz címzett és céltámogatásban is részesül, az egyik támogatásra való jogosultságát elveszíti és választása szerint az egyik támogatásról haladéktalanul le kell mondania. Az önkormányzat a központi támogatásra való jogosultságot elveszíti, ha a) a közbeszerzési eljárás során az önkormányzat a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírásban eltér a központi támogatás alapját képező jogerős, érvényes hatósági (építésre jogosító) engedély és az ahhoz tartozó tervdokumentáció tartalmától, b) a támogatásra jogosultság kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül - a 21/B. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - nem kezdi meg a kivitelezést, c) a központi támogatás a beruházás tervezett befejezését követő év végéig - a 21/B. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - nem használta fel.” (20) A Cct. 14. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) Szennyvízelvezetési és -tisztítási beruházás esetében az üzemeltetési engedélyezési eljárás során, de legkésőbb az üzembe helyezést követő egy év múlva a kérelmezőnek a Belügyminisztérium részére - az engedélyező hatóság igazolása alapján - bizonylatolni kell a 60%-os bekötési arány meglétét. E feltétel teljesítésének hiányában a céltámogatás alapját képező vízjogi létesítési engedélyben szereplő bekötő vezetékek hosszára igénybe vett központi támogatásnak a hiányzó bekötésekre eső részét haladéktalanul vissza kell fizetni a központi költségvetésbe.” (21) A Cct. 14. §-ának (5) bekezdése az alábbi c) ponttal egészül ki: (Ha az önkormányzat) „c) a (2) bekezdésben szereplő határidőre a szennyvízelvezetési és -tisztítási beruházás esetében a 60%-os bekötési arány meglétét nem tudja igazolni,” (akkor a jogtalanul felhasznált központi támogatásról haladéktalanul le kell mondania.) (22) A Cct. 14. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A lemondásról és felhasználás esetén ezzel egyidejűleg a visszafizetésről - a képviselő-testületi határozatok és az átutalási megbízás másolatának megküldésével - a döntést és a visszafizetést követő nyolc munkanapon belül értesíteni kell a TÁKISZ útján a Belügyminisztériumot. A jelzett határidő elmulasztása esetén a vissza nem fizetett összeg után az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64. §-ának (6) bekezdése szerinti - a felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásokra vonatkozó - kamatot kell fizetni a központi költségvetés javára.” (23) A Cct. 14. §-ának (8) bekezdésében az „éves költségvetési törvényben meghatározott mértékű” szövegrész helyébe az „Áht. szerinti” szövegrész lép. (24) A Cct. 16. §-ának (2) bekezdésében az „éves költségvetési törvényben” szövegrész helyébe az „Áht.-ben meghatározott” szövegrész lép. (25) A Cct. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „19. § (1) A központi támogatást az önkormányzatnak vissza kell fizetnie az állami költségvetésbe, ha a támogatás igénybevételével keletkezett vagyont - kivéve a víziközmű-beruházások üzemeltetői vagyonrészét - a beruházás időtartama alatt, vagy az azt követő tíz éven belül nem helyi önkormányzat részére elidegeníti - ide nem értve a (2) bekezdésben foglaltakat -, megterheli, illetve az igénybejelentésben megjelölt beruházási céltól eltérően hasznosítja, kivéve, ha az igénybejelentésben megjelölt beruházási cél eredeti funkciója az önkormányzati feladatellátás ésszerűsítése miatt megszűnik, vagy megszűnt, de a létesítmény más, a támogatás címzettje számára előírt kötelező feladat ellátását szolgálja. (2) Amennyiben az önkormányzat az igénybejelentést megelőző tíz évben értékesítette a kötelező feladat ellátását szolgáló vagyonát, úgy ugyanazon feladattal összefüggésben e törvény szerinti támogatásban csak akkor részesülhet, amennyiben az elidegenítést műszaki vagy szakmai okok tették szükségessé, és az elidegenítésből befolyt vételárat, vagy annak megfelelő összeget az önkormányzat saját forrásként biztosítja az ugyanazon kötelező önkormányzati feladat ellátására létesítendő beruházás során. (3) A központi támogatással megvalósult létesítmény - amelyet az önkormányzat tárgyi eszközként aktivált csak olyan gazdasági társaság vagy közhasznú társaság tulajdonába kerülhet, amelyet kizárólag az érintett önkormányzat, illetőleg önkormányzatok, vagy kizárólag önkormányzatok és az állam, vagy az önkormányzat és a kizárólagosan a tulajdonában lévő gazdasági társaság alapítottak, és a beruházás befejezésének évét követő tíz évig a gazdasági vagy közhasznú társaságnak többségi tulajdonosa(i) az alapító(k). (4) Az igénybejelentésben megjelölt beruházási cél eredeti funkciójának megszűnése esetén a létesítmény más kötelező feladatra irányuló hasznosítása érdekében a támogatás címzettje január 15-éig nyújthat be kérelmet a Belügyminisztériumhoz. A kérelmekről egyedi mérlegelés alapján dönt az Országgyűlés, az új címzett támogatásokról szóló törvényben. (5) A központi támogatással megvalósult beruházást az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő teher-, per- és igénymentes ingatlanon lehet megvalósítani.” (26) A Cct. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Egészségügyi beruházás esetén az Egészségügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium megállapodik az Egészségbiztosítási Alap kezelőjével a működtetés finanszírozásának vállalásáról.” (27) A Cct. 23. §-ának c), valamint g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a t), u) pontokkal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:) „c) Saját forrás: a támogatást igénylő önkormányzat és a társult önkormányzatok éves költségvetésében a támogatott beruházás megvalósítására jóváhagyott előirányzata (tényleges saját forrás), továbbá saját forrásként vehetők figyelembe az egyéb állami és nemzetközi forrásokból származó, dokumentumokkal igazolt támogatások, továbbá a lakossági hozzájárulás.” „g) Beruházási költség: az m) pont szerinti beruházás fogalmához, valamint az alapfunkcióhoz közvetlenül kapcsolódó költségek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint. A központi támogatás szempontjából nem vehető figyelembe 1. a beruházás lebonyolítását, megvalósítását segítő jogi, gazdasági tevékenység (a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatási Jegyzék SZJ 74.1 szerinti besorolás) díjából a beruházási összköltség 1%-át meghaladó része, 2. fővállalkozótól, alvállalkozótól, valamint a leendő üzemeltetőtől felvett kölcsön összege után megállapított kamatnak a felvétel napján érvényes jegybanki alapkamatot meghaladó része.” „t) Szennyvízközmű beruházás: szennyvíztisztító telep és szennyvízcsatorna hálózat együttes megvalósítása. u) Regionális hulladék égetőmű: kizárólag települési szilárd hulladék ártalmatlanítására szolgáló égetőmű, melynek megvalósítására címzett támogatás akkor igényelhető, ha az égetőmű szolgáltatását igénybe vevő települések állandó népessége meghaladja a 300 000 főt.” (28) A Cct. kiegészül az e törvény 14. számú melléklete szerinti 5. számú melléklettel. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása 84. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló - módosított 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) 2. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az Alapok e törvény rendelkezéseinek keretei között önállóan gazdálkodnak. Ennek során) „c) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről, illetve a költségvetés végrehajtásáról a Magyar Köztársaság költségvetéséről, illetve a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény rendelkezik.” (2) Az AT. 3. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 86/I. §-ának rendelkezéseit a (6) bekezdésében említett - nem az Ny. Alapból finanszírozott, de a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított - ellátásokkal összefüggésben keletkezett követelésekre (tartozásokra) is alkalmazni kell azzal, hogy az Ny. Alap kezelője köteles a kiadásokkal, illetőleg a vagyonértékesítésből, hasznosításból származó - a Kincstári Vagyoni Igazgatóság által átutalt - bevétellel a felügyeleti szerv felé elszámolni.” (3) Az AT. 5. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép: (Az Egészségbiztosítási Alap) „b) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, ideértve a terhességi-gyermekágyi segélyt, a táppénzt, a betegséggel kapcsolatos egyéb segélyeket, a kártérítési járadékot, a baleseti járadékot és a gyermekgondozási díjat, c) a természetben nyújtott ellátások, ideértve a gyógyító-megelőző ellátásokat, a gyógyfürdő-szolgáltatást, az anyatej-ellátást, a gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz támogatást, az utazási költségtérítést, továbbá a nemzetközi egyezményekből eredő és külföldön történő ellátásokat,” (kiadásainak fedezetére szolgál.) (4) Az AT. 5. §-a (3) bekezdésének g) pontja a következő új 4. ponttal egészül ki, a jelenlegi 4. pont egyidejűleg 5. pontra változik: (az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek, ideértve) „4. a nemzetközi egyezményekből eredő ellátások megtérítésének összegét;” (5) Az AT. 5. §-a (3) bekezdésének g) 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek, ideértve) „4. egyéb, a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben meghatározott további bevételeket;” (6) Az AT. 10. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A költségvetési szervek és a központi kezelésű előirányzatokat terhelik az ügyvitelben kifizetett személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok, a dologi kiadások, az egyéb működési célú támogatások és kiadások, a kamatfizetések, intézményi beruházási kiadások, felújítás és egyéb intézményi felhalmozási kiadások, a kölcsönök, továbbá törvényben meghatározott egyéb kiadások.” (7) Az AT. 11. §-a (1) bekezdése bevezető mondatának helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről és annak végrehajtásáról szóló törvénynek tartalmaznia kell:” A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása 85. § (1) A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló - módosított - 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „k) aktív korú: a 18. életévet betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévet be nem töltött személy,” (2) Az Szt. 92/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „92/C. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény egyházi fenntartója a 92/B. § (1) bekezdésének a), e)- f) pontjaiban, nem állami fenntartója a 92/B. § (1) bekezdésének a), e), f) és h) pontjaiban meghatározott feladatokon túl a) gondoskodik az intézmény szervezeti és működési szabályzatának, szakmai programjának, szakosított ellátást nyújtó intézmény esetében házirendjének elkészítéséről, b) biztosítja az intézmény gazdálkodásának és működésének törvényességét. (2) A bentlakásos szociális intézmény egyházi és nem állami fenntartója az intézmény működőképességének biztosítására - a (3) bekezdésben meghatározott fenntartót kivéve - tartalékalapot képez. (3) Nem kell tartalékalapot képeznie annak az egyházi és nem állami fenntartónak, illetve ezek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeinek, amelyek a tárgyévet megelőző évben - ide nem értve a normatív állami hozzájárulást, valamint a fejlesztési beruházási célra kapott támogatást - az éves költségvetési törvényben meghatározott mértékű támogatásban részesültek. A tartalékalap-képzés alól mentesülő fenntartó írásban garanciát vállal az intézmény működőképességének biztosítására. E bekezdés tekintetében az egyes egyházak jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeit egyházanként egy fenntartónak kell tekintetni. (4) A tartalékalap-képzésre kötelezett fenntartó az éves normatív állami hozzájárulás 10 százalékát kitevő összeget köteles a tartalékalapba helyezni. (5) Ha a bentlakást nyújtó egyházi és nem állami fenntartású intézmény ellenőrzése során megállapításra kerül, hogy az intézmény fenntartója nem tesz eleget az intézmény működésére vonatkozó jogszabályi követelményeknek az intézmény működési engedélyét kiadó megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal intézkedik a normatív állami hozzájárulás visszatartása iránt. A visszatartás mértéke, ha a nem állami és egyházi fenntartó: a) a tartalékalap-képzési kötelezettségét elmulasztja az éves normatív támogatás 10 százaléka, b) az egyszeri hozzájárulásnak az Szt. 117/B. §-ában meghatározott mértékű elkülönítésére, felhasználására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az éves normatív állami hozzájárulás 10 százaléka, c) az intézmény alapfeladataiban történő változást - mely új működési engedélyeztetési eljárást tesz szükségessé - nem jelzi a működést engedélyező hatóság felé, az éves normatív állami hozzájárulás 8 százaléka, d) nem biztosítja a kötelező gyógyszerkészletet vagy gyógyászati segédeszközt, az éves normatív állami hozzájárulás 8 százaléka. (6) Amennyiben a működést engedélyező hatóság több - az (5) bekezdésben megjelölt - jogszabálysértő körülményt észlel, a normatív állami hozzájárulás visszatartásának mértéke legfeljebb az éves normatív állami hozzájárulás 15 százaléka. (7) A visszatartott normatív állami hozzájárulás akkor illeti meg az egyházi és a nem állami fenntartót, ha a visszatartásra okot adó körülményt megszünteti.” (3) Az Szt. a következő 139/A. §-sal egészül ki: „139/A. § A 2000. június 30-án működési engedéllyel vagy ideiglenes működési engedéllyel rendelkező a 92/C. § szerint tartalékképzésre kötelezett intézmény fenntartója a) 2001. március 31-ig az intézmény tárgyévi normatív állami hozzájárulásának 6 százalékát, b) 2002. március 31-ig az intézmény tárgyévi normatív állami hozzájárulásának 8 százalékát, c) 2003. március 31-ig az intézmény tárgyévi normatív állami hozzájárulásának 10 százalékát kitevő összeget köteles a tartalékalapba helyezni.” A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása 86. § (1) A bányászatról szóló - módosított - 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 2. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép: „2. § E törvény hatálya alá tartozó tevékenységeket az emberi élet, az egészség, a környezet, a termőföld és a tulajdon védelmének, valamint az ásvány- és geotermikus energiavagyon gazdálkodási követelmények érvényesülésének biztosításával szabad végezni.” (2) A Bt. 48. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A Magyar Geológiai Szolgálat vezeti az állami ásványi nyersanyag és geotermikus energiavagyon nyilvántartást, amelyre a jogosult kérelmére, külön jogszabályban meghatározott díjazásért, igazolást ad ki.” (3) A Bt. 49. §-ának 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:) „16. Kivett helyek”, ahol bányászati tevékenységet csak a bányafelügyeletnek az illetékes hatósággal egyetértésben kiadott engedélyében meghatározott feltételek mellett szabad folytatni. Kivett helynek minősül többek között a belterület, a külterület beépítésre szánt része, közlekedési célt szolgáló terület, üzemi terület, temető, vízfolyás vagy állóvíz medre, függőpálya vagy vezeték alatt, illetve fölött lévő területe és biztonsági, védő övezete, vízi létesítmény, ivóvíz, ásvány-, gyógyvíz, bármely forrás és kijelölt védőterülete, védőerdő, gyógy- és üdülőhely védőövezete, a védett természeti terület, a műemléki, illetve régészeti védettség alatt álló ingatlan, továbbá a honvédelmi létesítmények területe, valamint a külfejtés vonatkozásában a termőföld.” (4) A Bt. 49. §-a kiegészül a következő 27. ponttal: (E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:) „27. Termőföld: e törvény alkalmazásában a település külterületén elhelyezkedő földrészlet, amelyet a ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert művelési ágban tartanak nyilván és az 1-4. minőségi osztályba tartozik.” A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítása 87. § A szakképzésről szóló - módosított - 1993. évi LXXVI. törvény 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke - függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától - 2001-ben a minimálbér legalább hét százaléka, 2002-ben a minimálbér hat százaléka. A pénzbeli juttatás évfolyamonkénti összegét a tanulószerződésben kell meghatározni.” A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása 88. § (1) A közoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus munkakörben foglalkoztatnak, megilleti az a jog, hogy - jogszabályban meghatározottak szerint - évenként az éves költségvetési törvényben normatív, kötött felhasználású támogatásként megállapított összegnek megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat, elektronikus ismerethordozók stb.) vásárlásához, illetve a könyvtári beiratkozáshoz.” (2) A Kt. 27. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) Az, aki nem fejezte be az általános iskola nyolcadik évfolyamát és elmúlt tizenhat éves, nappali rendszerű iskolai oktatás keretében egy-két éves felzárkóztató oktatásban vehet részt, a szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán. A felzárkóztató oktatás eredményes befejezése után a tanuló a szakiskola első szakképzési évfolyamába léphet. A felzárkóztató oktatást jogszabályban meghatározottak szerint kell szervezni.” (3) A Kt. 30. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A testi, az érzékszervi, az értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékos gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön, attól kezdődően, hogy fogyatékosságát megállapították. A különleges gondozást - a gyermek, tanuló életkorától és állapotától függően, a 35. § (2) bekezdésében meghatározott szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint - a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztő felkészítés keretében kell biztosítani. A korai fejlesztés és gondozás megvalósítható otthoni ellátás, bölcsődei gondozás, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, gyermekotthonban nyújtott gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás keretében.” (4) A Kt. 124. §-ának (23)-(24) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és (25) bekezdéssel egészül ki: „(23) A 118. §-a (4) bekezdésének első mondatában foglaltak a 2001-2002. költségvetési évekre nem vonatkoznak. (24) A könyvtáros tanárok (tanítók) alkalmazására vonatkozó rendelkezések 2003. szeptember 1-jétől kötelezőek. Ha a közoktatási intézményekben a vezető beosztásban foglalkoztatottak száma eggyel kevesebb, mint amennyit az e törvény 1. számú mellékletének Harmadik része meghatároz, e megbízás kiadása 2003. szeptember 1-jéig nem kötelező. Ha az iskolában, kollégiumban a szabadidő-szervező munkakör nincs betöltve, e munkakör betöltése 2003. szeptember 1-jéig nem kötelező. A 2001/2002. és a 2002/2003. tanévben az e törvény 52. §-ának (7) bekezdése alapján kiszámított időkeret nyolcvan százalékának biztosítása kötelező az általános iskolákban és a szakiskolák kilencedik-tizedik évfolyamán, illetve kilencven százalékának biztosítása kötelező a középiskolák kilencedik-tizenharmadik évfolyamán. (25) A kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozásokra, valamint a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra fordított kötelező órák száma a 2001/2002. tanévben azokban a pedagógus munkakörökben sem nő, amelyekben a kötelező órák száma megemelkedett. Az óraszámemelés a helyi tantervek bevezetésével és a minőségbiztosítás rendszerének kiépítésével kapcsolatos többletfeladatok végrehajtásával teljesül. A 2002/2003. tanévtől kezdődően pedig minden, az óraszámemeléssel érintett pedagógus kötelező órájából az első-negyedik évfolyamon heti egy órát a tanulókkal való egyéni foglalkozásra, felzárkóztatásra, tehetséggondozásra, az ötödik-tizenkettedik évfolyamon heti egy órát a tanulókkal való egyéni foglalkozásra, felzárkóztatásra, tehetséggondozásra, heti egy órát pedig - a szakkör kivételével - az 53. § (2) bekezdés b)-d) pontjában felsorolt nem kötelező tanórai foglalkozás megtartására kell fordítani.” (5) A Kt. 1. számú melléklet Első rész „A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak” cím, a „További foglalkoztatás a nevelési-oktatási intézményekben” címet megelőzően a következő bekezdéssel egészül ki: „A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és a szabadidő-szervező pótszabadságának, valamint juttatásainak meghatározására a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.” (6) A Kt. 1. számú melléklete Harmadik rész „A VEZETŐK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZŐ ÓRASZÁMA” cím „B) PEDAGÓGUS ÉS SZAKVIZSGÁZOTT PEDAGÓGUS MUNKAKÖRÖK” alcím helyébe e törvény 13. számú melléklete lép.” (7) A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „6. A pedagógus kötelező óráját az óvodában a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra, az iskolában, és a kollégiumban a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásra, kollégiumi foglalkozásra, napközis és tanulószobai foglalkozásra kell fordítani. A gyakorlati oktatásvezető és a gyakorlati oktatásvezető-helyettes a kötelező órája keretében ellátja a tanulók gyakorlati és elméleti képzését, a gyakorlati képzést szervezőknél folyó gyakorlati képzés ellenőrzését. A tanulókkal való közvetlen foglalkozás körébe tartozik az osztály közösségi programjainak és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak [52. § (7) bekezdés] megtartása, azoknak a szakköröknek, érdeklődési köröknek, önképző köröknek, tanulmányi, szakmai és kulturális versenyeknek, házi bajnokságoknak, iskolák közötti versenyeknek, továbbá más tanórán kívüli foglalkozásoknak [53. § (2) bekezdés b)-d) pontja] megtartása, amelyeket az iskolai nem kötelező tanórai foglalkozás időkeretének terhére szerveznek, valamint az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozások [53. § (2) bekezdés e) pontja] megtartása, kollégiumban a szabadidő eltöltését szolgáló és az egyéni törődést biztosító foglalkozások [53. § (7) bekezdés] megtartása.” A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosítása 89. § (1) A felsőoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Feot.) 10/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: „10/A. § (1) E törvény alapján pályázati rendszerben a) Széchenyi István ösztöndíjban részesíthetők pályázat alapján - 3 éves időtartamra - azon tudományos vagy ezzel egyenértékű művészeti fokozattal rendelkező személyek, akik felsőoktatási intézményben egyetemi docensi, főiskolai tanári munkakörben foglalkoztatottak, továbbá akik felsőoktatási intézményben kutatói (tudományos főmunkatársi) kinevezéssel rendelkeznek, beleértve a felsőoktatási intézményben működő MTA kutatócsoport kutatóit is. b) Békésy György Posztdoktori Ösztöndíjban részesíthetők pályázat alapján - 3 éves időtartamra - önálló munkatervre alapozott kutatás-fejlesztési vagy alkotóművészeti tevékenység folytatására a felsőoktatási intézményben azon tudományos, vagy azzal egyenértékű művészeti fokozatot szerzett személyek, akik felsőoktatási intézményben határozott idejű oktatói kinevezéssel rendelkeznek és egyetemi, főiskolai tanársegédi, adjunktusi, főiskolai docensi munkakörben foglalkoztatottak, továbbá akik felsőoktatási intézményben kutatói (tudományos, segédmunkatársi és tudományos munkatársi) kinevezéssel rendelkeznek, beleértve a felsőoktatási intézményben működő MTA kutatócsoport kutatóit is, illetve akik felsőoktatási intézménnyel munkaviszonyban nem állnak és vállalják az ösztöndíj folyósítására vonatkozó munkajogi feltételeket. (2) Mindkét ösztöndíj személyi jövedelemadó köteles, de nem képezik a társadalombiztosítási járulék alapját, mértéküket évente a költségvetési törvény határozza meg. (3) A két ösztöndíjat kuratórium ítéli oda, melynek tagjait az oktatási miniszter 3 évre kéri fel. (4) Az ösztöndíjban részesíthetők számát - mindkét ösztöndíj esetében - a Kormány állapítja meg. (5) Az ösztöndíjak odaítélésének részletes rendjét, az ösztöndíjra jogosultak körét, és a pályázat feltételeit miniszteri rendeletekben kell megállapítani.” (2) A Feot. 83. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § jelenlegi (2)-(10) bekezdésének megjelölése (3)-(11) bekezdésre változik: „(2) A felsőoktatási intézmény - jelen törvényben és a kormányrendeletben meghatározott kivétellel - köteles a jelentkezők számára felvételi vizsgát tartani.” (3) A Feot. 83. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A felsőoktatási intézmény a felvételi eljárás keretei között a felvételt az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételeken túl - külön jogszabályokban meghatározott módon - további követelményhez, különösen az érettségi minősítéséhez, a középiskolai tanulmányok, illetve középiskolai tanulmányi versenyek, továbbá az e törvény szerinti akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés során elért eredményekhez, alkalmassági vizsgálatokhoz, munkaviszonyhoz, meghatározott munkakör betöltéséhez, meghatározott időtartamú szakmai gyakorlathoz, végzettséghez kötheti. A felsőoktatási intézmény a felvételi vizsgakövetelményeket legalább két évvel, az egyéb feltételeket legalább egy évvel a bevezetésük előtt nyilvánosságra hozza. A költségtérítéses képzésre jelentkezők részére - a felvételi eljárás keretei között - a felvételi vizsga követelményeinek meghatározása a felsőoktatási intézmény hatásköre.” (4) A Feot. 83. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) A felvételi vizsga és a felvételi eljárás általános szabályait és a felsőoktatási intézmények ezzel kapcsolatos feladatait a Felsőoktatási Tudományos Tanács állásfoglalása alapján a Kormány rendeletben állapítja meg. A felvételi vizsgák megszervezése és lebonyolítása - a rendeletben meghatározottak szerint - a felsőoktatási intézmények feladata. A kormányrendelet meghatározza azokat a minőségi követelményeket, amelyeket mind az államilag finanszírozott hallgatói létszámkeretre, mind a költségtérítéses képzésre történő felvétel esetében teljesíteni kell, továbbá a külföldi állampolgárok magyar felsőoktatási intézménybe történő felvételi eljárásának általános szabályait. A hitéleti képzés tekintetében a kormányrendelet nem tartalmazhat előírást.” A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása 90. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló - módosított - 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 1. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) Az Eximbank és a Mehib Rt. állami tulajdonú egyszemélyes részvénytársaságok.” (2) Az Etv. 3. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A Mehib Rt. által vállalt, a (6) bekezdés szerinti összes belföldi hitelbiztosítási kötelezettségvállalás állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg az exportirányú külkereskedelmi szerződések alapján fennálló összes export-hitelbiztosítási kötelezettségvállalás állományát.” (3) Az Etv. 8/A. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „Az Eximbank és a Mehib Rt. a követelés behajtása során az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108/A. §-ában foglaltak figyelembevételével köteles eljárni.” (4) Az Etv. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az Eximbank és a Mehib Rt. ügyvezető szerve az igazgatóság, amely az igazgatóság elnökéből, a vezérigazgatóból és a további igazgatósági tagokból áll. Az igazgatóságok tagjait - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a pénzügyminiszter, a gazdasági miniszter, valamint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter véleményének figyelembevételével - a külügyminiszter jelöli ki.” (5) Az Etv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „15. § Az Eximbank és a Mehib Rt. ügyvezetésének és ügyvitelének ellenőrzését a felügyelő bizottság végzi. Ezen felügyelő bizottságok tagjait - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a pénzügyminiszter, valamint a gazdasági miniszter véleményének figyelembevételével - a külügyminiszter jelöli ki.” (6) Az Etv. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az Eximbank és a Mehib Rt. igazgatóságának elnökét, a felügyelő bizottság tagjai közül annak elnökét, továbbá a vezérigazgatót - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a pénzügyminiszter és a gazdasági miniszter véleményének figyelembevételével a külügyminiszter javaslatára - a miniszterelnök nevezi ki határozatlan időre és menti fel.” A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása 91. § (1) A Bérgarancia Alapról szóló - az 1995. évi CXXIV. és az 1997. évi CXX. törvénnyel módosított - 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bt.) 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal szemben, a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de legfeljebb jogosultanként a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének négyszeresét veheti figyelembe.” (2) A Bt. 2. számú mellékletében a „Megjegyzés” című szövegrész második francia bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „- a 4. oszlopban nevenként a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének négyszeresénél nagyobb összeg nem szerepelhet!” Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosítása 92. § (1) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló - módosított - 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 81/C. §-a a következő rendelkezéssel egészül ki: „Az alapilletmény nem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege.” (2) Az Üsztv. 90/A. §-a a következő rendelkezéssel egészül ki: „Az alapilletmény és az alapilletmény jellegű pótlékok együttes összege nem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege.” Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosítása 93. § (1) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló - módosított - 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 1. §-a (9) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) Az ÁPV Rt. a kormány felhatalmazása alapján állami tulajdonosi joggyakorló szervvel annak rendelkezése alatt álló - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 109/A. § szerinti - vagyon értékesítésére és az értékesítésig történő kezelésére szerződést köthet. Az értékesítés módjára a kincstári vagyonra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.” (2) A Priv.tv. 7. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A tartós állami tulajdonban maradó társaságokat - az állami tulajdonosi részesedés mértékének és az állami tagsági (részvényesi) jogokat gyakorló állami szervezet, illetve miniszter feltüntetésével - e törvény melléklete sorolja fel. A (3) bekezdésben meghatározott állami tulajdonrészen túlmenően állami részesedés privatizációja ütemének és mértékének meghatározása e törvény mellékletében megjelölt miniszter, a privatizáció végrehajtása pedig - e törvény rendelkezéseinek alkalmazásával - az ÁPV Rt. feladata, amelyet a miniszterrel egyetértésben lát el.” (3) A Priv.tv. 7. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki: „(11) Amennyiben a 7. § (4) bekezdésének hatálya alá tartozó gazdasági társaság a tartós állami tulajdoni körből jogszabályi változás folytán kikerül, a gazdasági társaság felett a tulajdonosi jogokat az ÁPV Rt. gyakorolja.” (4) A Priv.tv. 21. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés szerinti elkülönített nyilvántartás rendszerét évente az igazgatóság előterjesztése alapján - az Állami Számvevőszék előzetes véleményének kikérését követően - a pénzügyminiszter egyetértésével a privatizációért felelős miniszter hagyja jóvá.” (5) A Priv. tv. 23. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyonból befolyó bevételeket a következő célokra fordíthatja) „b) az ÁPV Rt.-t terhelő kezességből szavatossági, hitel-visszafizetési kötelezettségből, vagy más igényekből eredő, a tárgyévet terhelő kiadásokra;” (6) A Priv.tv. 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az ÁPV. Rt. kezességvállalását vagy szavatossági felelősséget - ide nem értve a Ptk. szerinti jog- és kellékszavatosságot - eredményező döntését megelőzően [(1) bekezdés b) pont] köteles a pénzügyminiszter egyetértését megszerezni, értékhatárra tekintet nélkül.” (7) A Priv.tv. 24. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A 23. §-ban foglalt bevételek terhére a központi költségvetés részére az ÁPV Rt. által fizetendő összeg előirányzott mértékéről az Országgyűlés a költségvetési törvényben rendelkezik. A költségvetési törvényben kell meghatározni továbbá az állam törvényben vállalt kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges vagyonátruházások mértékét, a kedvezményezettek körét, az ÁPV Rt. által történő hitelfelvétel, illetve kötvénykibocsátás felső határát.” (8) A Priv.tv. 27. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az ÁPV Rt. az értékesítést) „c) befektetési alapokon és befektetési vállalkozásokon keresztül,” (végzi.) (9) A Priv.tv. 27. §-a (3) bekezdésének b), d) és e) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: (Az 5. § szerinti vagyon az alábbi eljárásokkal értékesíthető) „b) nyilvános árverés (a továbbiakban az a) és b) együtt: versenyeztetés),” „d) nyilvános forgalomba hozatal [Épt. 3. § (2) bekezdés 38. pont], e) zártkörű forgalomba hozatal [Épt. 3. § (2) bekezdés 52. pont],” (10) A Priv.tv. 28. §-a (2) bekezdésének b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Mellőzni lehet a versenyeztetést:) „b) a több befektetőnél történő tőkepiaci jellegű zártkörű forgalomba hozatal és tőzsdei értékesítésre adott megbízás; c) állami tulajdonon belüli vagy privatizáció előkészítését, illetőleg a tartós állami tulajdon megszerzését vagy fenntartását biztosító részvény, üzletrész vagy ingatlan értékarányos cseréje esetén;” (11) A Priv.tv. 28. §-a (2) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Mellőzni lehet a versenyeztetést:) „j) ha az ÁPV Rt. két esetben nyilvános versenyeztetési eljárást folytatott le, amely eredménytelenül zárult;” (12) A Priv.tv. 28. §-ának (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki: (Mellőzni lehet a versenyeztetést:) „m) A 2183/1999. (VII. 23.) Korm. határozat alapján az ÁPV Rt.-hez kerülő ingó vagyoni elemek 1 millió forint egyedi átvételi értékhatár alatt az 1057/1996. (V. 31.) Korm. határozattal kiadott Versenyeztetési Szabályzat mellőzésével értékesíthetők. Azon haditechnikai eszközök és anyagok értékesítése, amelyek a 48/1991. (VII. 23.) Korm. rendelet hatálya alá tartoznak és a 2183/1999. (VII. 23.) Korm. határozat alapján kerülnek az ÁPV Rt.-hez, értékhatártól függetlenül az 1057/1996. (V. 31.) Korm. határozattal kiadott Versenyeztetési Szabályzat szerinti zártkörű pályázattal történik.” (13) A Priv.tv. 31. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az ÁPV Rt., illetve az általa megbízott vagyonértékesítő, a vagyon értékesítésére vonatkozó pályázati kiírás vagy meghirdetés előtt legalább 30 nappal köteles a gazdasági társaság munkavállalói érdek-képviseleti szerveit írásban tájékoztatni mindazon adatokról (körülményekről), amelyek a vagyon értékesítése várható következményeként a) a munkavállalók foglalkoztatását, kereseti és bérviszonyait, szociális ellátását, munkafeltételeit, képzését érinthetik; b) a munkavállalói tulajdonszerzés esetleges lehetőségeire vonatkoznak.” (14) A Priv.tv. 34. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az emlékeztetőt csatolni kell a 3. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartáshoz. Az emlékeztetőt bárki megtekintheti. Az (1) bekezdés alapján elkészített emlékeztetőt az ÁPV Rt. Igazgatósága köteles a privatizációs eljárás befejezését követően 90 napon belül egy eredeti példányban (az összes melléklettel együtt) az Országos Levéltárnál letétbe helyezni.” (15) A Priv.tv. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A 25%+1 szavazatot el nem érő és a privatizációs portfólióba be nem vitt állami társasági részesedést az ÁPV Rt. vagyonarányosan a társaság többi tagja, illetve a társaság számára vételre felajánlhatja.” (16) A Priv.tv. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „73. § Az ÁPV Rt.-nek az e törvényen alapuló tulajdonosi joggyakorlása az állami tulajdonban lévő ingatlanok tekintetében magában foglalja az ingatlan-nyilvántartási törvényben meghatározott vagyonkezelői jogot is.” (17) A Priv.tv. melléklete helyébe e törvény 12. számú melléklete lép. A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény módosítása 94. § (1) A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló - az 1998. évi XC. és az 1999. évi XLIX. törvénnyel módosított - 1995. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Vszt.) 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A törvény hatálya alá tartozó és a törvény alapján már magántulajdonba került földterületeket - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2006. december 31-ig az állam javára - az irányadó jogszabályok szerint ki kell sajátítani.” (2) A Vszt. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A kisajátítást a 4. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítését megelőzően, legkésőbb azonban 2006. december 31-ig kell végrehajtani.” A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosítása 95. § A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló - módosított - 1995. évi C. törvény 117. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Vámmentesek azok a kulturális javak, amelyeket a behozataltól számított 3 hónapon belül a Kulturális Örökség Igazgatósága védetté nyilvánít, kivéve a vámtarifa 97. árucsoportjába tartozó művészeti alkotásokat, amelyek vámmentességének nem feltétele a védetté nyilvánítás.” A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása 96. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló - módosított - 1996. évi XLIII. törvény 99. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „99. § (1) A hivatásos állomány tagja havi illetményre jogosult. Az illetmény beosztási és rendfokozati illetményből, illetménykiegészítésből, valamint illetménypótlékból áll, melynek illetménypótlék nélküli együttes összege nem lehet kevesebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegénél.” A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása 97. § A természet védelméről szóló - módosított - 1996. évi LIII. törvény 80. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ha a természetvédelmi bírságot) „b) a jegyző szabta ki (80. § (2) bekezdés], akkor az önkormányzat környezetvédelmi alapja, vagy annak természetvédelmi célokat szolgáló részének (62. § (3) bekezdés] bevételi forrása. Ha a települési önkormányzat nem rendelkezik környezetvédelmi alappal, akkor a b) pontban foglalt bevétel is a központi költségvetés bevétele.” Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosítása 98. § Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló - az 1997. évi CLI. törvénnyel módosított - 1996. évi CXI. törvény 3. §-a (3) bekezdésének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „4. Kincstár: a Magyar Államkincstár és az Államadósság Kezelő Központ Rt.” A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása 99. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 7. §-a (1) bekezdésének v) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az adózás előtti eredményt csökkenti:) „v) legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén személyenként, havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér, de legfeljebb az érvényes minimálbér fele, feltéve, hogy az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt,” (2) A Tao. 20. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában adóalap a 13. § szerint megállapított adóalap, csökkentve a 8. § (1) bekezdésének n) pontja és a 13. § (1) bekezdésének b)-d) pontjai szerinti meghatározott összeggel, növelve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történt közérdekű kötelezettségvállalás alapján a 7. § (1) bekezdésének z) pontja és a 7. § (5) bekezdésének a) pontja szerint megállapított értékkel.” Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása 100. § Az atomenergiáról szóló 1998. évi XXXIII. törvénnyel módosított 1996. évi CXVI. törvény 19/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A felügyeleti díj éves mértéke a névleges hőteljesítmény (MWth) és a számítási alap szorzata. A számítási alap 176 390 Ft/MWth/év.” Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása 101. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló - módosított - 1997. évi LXVIII. törvény 96. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az igazságügyi alkalmazott illetménye alapilletményből, továbbá - ha a folyósítás e törvényben meghatározott feltételei fennállnak - pótlékokból tevődik össze. A vezetői pótlék, a beosztási pótlék és a címpótlék alapilletmény jellegű. Az alapilletmény és az alapilletmény jellegű pótlékok együttes összege nem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege.” A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása 102. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 22. §-a (5) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „Ha ez sem áll rendelkezésre, keresetként - a nyugellátás megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva - a hiányzó időre érvényes, külön jogszabályban általánosan meghatározott minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni azokra a naptári napokra, amelyekre nyugdíjalapot képező kereset, jövedelem nem volt és a (7)-(8) bekezdés alkalmazásánál e naptári napok is osztószámot képeznek.” (2) A Tny. 38. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki: „A tartozás összegét és azt az időtartamot, amelyre a tartozás vonatkozik, az illetékes állami adóhatóság igazolja, ennek hiányában a társas vállalkozás, illetőleg az egyéni vállalkozó igazolása, nyilatkozata az irányadó. Amennyiben az állami adóhatóság vagy a társas vállalkozás, illetőleg az egyéni vállalkozó nem közli azt az időtartamot, amelyre a tartozás vonatkozik, akkor szolgálati időként a biztosítási jogviszony időtartamából annyi naptári nap nem vehető figyelembe, ahányszor a tartozás megfelel a nyugdíj megállapításának kezdő napját megelőző hónapban érvényes minimálbér harmincad része után számított nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék összegének. Ha az igény elbírálása után megállapításra kerül, hogy a társas vállalkozás vagy az egyéni vállalkozó igazolása, nyilatkozata nem felelt meg a tényeknek és ez által a nyugdíj magasabb mértékben (összegben) került megállapításra, akkor a 84-86. §-ok rendelkezései alapján az érintett köteles a jogalap nélkül megállapított és folyósított ellátás visszafizetésére, illetőleg megtérítésére.” (3) A Tny. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „66. § Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő vagy a rokkant személy, továbbá az árva az e törvényben meghatározott jogosultsági feltételek meglétének hiánya miatt nyugellátásra nem jogosult, részére különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén - az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának javaslata alapján - a szociális és családügyi miniszter kivételesen nyugellátás megállapítását engedélyezheti. A megállapításra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.” (4) A Tny. 79. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A nyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátás folyósítását a határozat beérkezését követő tizenöt napon belül postai úton vagy a jogosult kérelmére a nyugdíjfolyósító szervvel szerződéses kapcsolatban álló hitelintézet belföldön vezetett átutalási betétszámlájára (bankszámlájára), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett - gyermekek árvaellátását a gyám (hivatalos gyám), eseti gondnok által megjelölt gyámhatósági fenntartásos betétre vagy folyószámlára történő átutalással teljesíti. A nyugellátást havonta kell folyósítani, legkorábban attól a naptól kezdve, amelytől azt határozattal megállapították, a jogosultság megszűnésének (megszüntetésének) napjáig, de - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - legfeljebb a jogosult elhalálozásának napját magában foglaló naptári hónap utolsó napjáig.” (5) A Tny. a következő 86/A. §-sal egészül ki: „86/A. § Az, aki a jogosult halála esetén a kiutalt nyugellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni, ha erre őt írásban kötelezték.” (6) A Tny. 89. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén a kötelezett a Polgári Törvénykönyv 301. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján, az ott meghatározott mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni.” (7) A Tny. 93. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Amennyiben a fizetésre kötelezett munkáltató, egyéb szerv és személy a fizetésre kötelező határozat, illetőleg a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a határozatot hozó, illetőleg a fizetési meghagyást kibocsátó nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a követelését a) a bankszámlával rendelkező kötelezett esetében azonnali beszedési megbízással, b) bankszámlával nem rendelkező kötelezett személy esetében munkabérből vagy egyéb rendszeres járandóságból, továbbá kifizetőtől járó kifizetésből történő letiltással érvényesíti. (4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott végrehajtási eljárás nem vezet, vagy előreláthatóan nem vezetne eredményre, a követelést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság területileg illetékes szerve ingó- és ingatlan-végrehajtással hajtja be.” (8) A Tny. 94. §-a és az előtte lévő cím szövege helyébe a következő rendelkezés lép: „Tartozás mérséklése, elengedése, fizetési könnyítésének engedélyezése 94. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő - a nyugellátás visszafizetése, a megtérítés és annak a 89. § (5) bekezdése szerinti késedelmi kamata címén megállapított - tartozást (követelést), valamint a mulasztási bírságtartozást méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése a magánszemély és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. (2) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője kivételes méltánylást érdemlő körülmények esetén, a foglalkoztató és egyéb szerv (a továbbiakban együtt: kötelezett) kérelmére, az őt terhelő mulasztási bírságtartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha a körülményekből megállapítható, hogy a kötelezett, illetve annak intézkedésre jogosult képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja, az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. A mulasztási bírság mérséklésénél vagy elengedésénél az eset összes körülményeit mérlegelni kell, különösen a mulasztás keletkezésének körülményeit, annak súlyát, gyakoriságát. Nincs helye a mulasztási bírság mérséklésének vagy elengedésének, ha a mulasztás a kötelezett szándékos magatartásának a következménye. (3) A foglalkoztatót és egyéb szervet terhelő megtérítés és annak a 89. § (5) bekezdése szerinti késedelmi kamata címén megállapított követelésre (tartozásra) - a kötelezett kérelme alapján - a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője fizetési halasztást vagy részletfizetést (a továbbiakban együtt fizetési könnyítés) engedélyezhet. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség átmeneti jellegű, azaz a tartozás (követelés) későbbi megfizetése a körülményekből valószínűsíthető. A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője a fizetési könnyítést engedélyező határozatában a kedvezmény alkalmazását feltételhez is kötheti. A fizetési könnyítés érvényét veszti és a tartozás - annak járulékaival együtt - egy összegben esedékessé válik, ha a kötelezett a fizetési könnyítés engedélyezése során meghatározott feltételeket nem teljesíti. (4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vezetője jár el, ha a határozatot, fizetési meghagyást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság illetékes szakágazati egysége, b) a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság vezetője jár el, ha a határozatot, fizetési meghagyást a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság vagy a GYSEV Rt. Igazgatósága hozta, illetőleg bocsátotta ki. (5) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, valamint a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság vezetője a (3) bekezdés szerinti jogkörét csak a 93. § (3) bekezdésében meghatározott végrehajtási eljárás befejezéséig gyakorolhatja.” (9) A Tny. 95. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője - a vasutas biztosítottakat, illetőleg hozzátartozóikat illetően a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság vezetője - jár el) „b) a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizetésére, illetőleg megtérítésére kötelezett és a nyugdíjbiztosítási ügyviteli feladatot ellátó szerv között, valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a biztosítási kötelezettség tárgyában hozott határozatával kapcsolatban felmerült vitás ügyekben.” (10) A Tny. 97. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A foglalkoztató és egyéb szerv, valamint - a saját biztosításával összefüggő 1999. december 31-e utáni adatokról - a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerinti egyéni vállalkozó köteles a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére legalább évenkénti rendszerességgel közölni (átadni) a nyugdíjjogosultsághoz, illetőleg a nyugdíj-megállapításhoz szükséges szolgálati idő, kereseti (jövedelmi) és egyéb adatokat. A Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerinti egyéni vállalkozó első alkalommal a 2000. évi szolgálati idő, jövedelmi és egyéb adatairól 2001. évben köteles az adatszolgáltatásra. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését - a Tbj. 47. §-a (1) bekezdésének rendelkezései alapján - a foglalkoztató és egyéb szerv a tárgyévet követő év március 31-ig, az egyéni vállalkozó a tárgyévet követő év április 30. napjáig teljesíti. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ezek alapján köteles olyan nyilvántartási rendszert kiépíteni, illetőleg működtetni, amely a feladatkörébe tartozó ellátások megállapításához és folyósításához, továbbá jogszabályban előírt egyéb feladataik teljesítéséhez szükségesek.” (11) A Tny. 97. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A nyugellátásban részesülő személy 15 napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti. A 83. § (2) bekezdésben megjelölt személyek vagy a nyugellátás felvételére jogosított más személy a jogosult halálának tényét és annak időpontját 15 napon belül kötelesek bejelenteni az illetékes nyugdíjfolyósító szervnek.” (12) A Tny. 97. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Ha a foglalkoztató és egyéb szerv vagy egyéni vállalkozó a (2) bekezdésben előírt adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítését elmulasztja, akkor az adatok utólagos beszerzésével, feldolgozásával kapcsolatos költségeket köteles a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek megtéríteni. E követelés érvényesítésére a 93. §, a jogorvoslatra a 95. § (5) bekezdésének rendelkezései az irányadók.” (13) A Tny. 101. §-a (1) bekezdésének d) és i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy) „d) a 2003. január 1-je előtti korkedvezményre jogosító idő figyelembevételére vonatkozó szabályokat, i) a visszafizetési és megtérítési kötelezettség teljesítésével, elmulasztásával, továbbá a követelés érvényesítésével, valamint a mérséklés, elengedés, fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos eljárási rendelkezéseket,” (rendeletben határozza meg.) (14) A Tny. 101. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Annak a személynek, akinek az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 1996. évi LIX. törvény 21. § (7) bekezdése alapján megállapított átmeneti járadékot, előnyugdíjat vagy korengedményes nyugdíjat folyósítanak vagy folyósítottak, az öregségi, illetőleg az özvegyi nyugdíja megállapításánál a jogosultra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár alatt - a Tny. rendelkezéseitől eltérően - az ott meghatározott életkor(oka)t kell érteni.” Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása 103. § (1) Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „2. § (1) Az egyház a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 18. §-ának rendelkezései szerint saját bevételre tehet szert, gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat. Az egyház belső szabályai szerint szedett egyház-fenntartói járulékról, gyűjtött adományokról az állami, önkormányzati és közigazgatási szervek adatokat nem kérhetnek, és nyilvántartást nem vezethetnek. (2) Az egyház a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően, elkülönítetten köteles nyilvántartani gazdasági-vállalkozási tevékenységének bevételeit, költségeit és ráfordításait, továbbá - ha a közcélú adományról a személyi jövedelemadóról szóló törvény, illetve az adományról a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény rendelkezései szerinti kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást állít ki - a kapott adományt (közcélú adományt) és annak felhasználását. (3) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerinti adomány, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti közcélú adomány utáni kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás kiállítására - figyelemmel az (5) bekezdésben foglaltakra - az egyház, valamint a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 13. § (2) és (3) bekezdéseiben szereplő egyéb egyházi jogi személy jogosult, amely az alábbi feltételek közül legalább egynek megfelel: a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. §-a szerint a tárgyévet megelőző második adóévben keletkezett jövedelmükből az adózók több mint 1%-a ajánlotta fel adójának 1%-át; b) Magyarországon legalább 100 éve jelen van; c) Magyarországon legalább 30 éve szervezett formában (elismert vallásfelekezetként, illetve egyházként) működik, amely határidő számításánál az 1948. január 1. és 1990. május 2. közötti időszakot figyelmen kívül kell hagyni. (4) A (3) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő egyházak körét a pénzügyminiszter és a nemzeti kulturális örökség minisztere a tárgyévet megelőző év december 15-ig tájékoztatóban teszik közzé a Magyar Közlönyben. A 2001. évre vonatkozó tájékoztatót 2001. január 31-ig kell közzétenni. (5) Az egyház, egyéb egyházi jogi személy a gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenysége támogatása érdekében részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz vagy térítés nélkül nyújtott szolgáltatás alapján jogosult a (3) bekezdés szerinti igazolás kiadására. (6) A (2) bekezdés szerinti adomány (közcélú adomány) összegét és annak felhasználásának adatait a személyes adatok védelmét biztosító jogszabályok, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságának szabályai szerint bárki megtekintheti és arról saját költségére másolatot készíthet. (7) Az egyház esetében nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek: a) hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény működtetése, valamint az említett tevékenységek folytatása, b) üdülő hasznosítása egyházi személy részére történő szolgáltatásnyújtás révén, c) hitélethez szükséges kiadvány, kegytárgy előállítása, értékesítése, d) egyházi célra használt ingatlan (ideértve annak tartozékait is) részleges hasznosítása, e) temető fenntartása, f) a kizárólag hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet szolgáló immateriális jószág, tárgyi eszköz és készlet értékesítése (ideértve a munkaruha megtérítését is), g) hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet szolgáló eszköz nem nyereségszerzési célú hasznosítása. (8) Az egyház önálló képviseleti szervvel rendelkező, jogi személynek minősülő szervezeti egysége (a továbbiakban: egyházi intézmény) esetében nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek a (7) bekezdés szerinti tevékenységek, vagy - választása szerint - a következő tevékenységek végzése: a) hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység folytatása, és az ilyen tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásnyújtás, b) az államtól vagy önkormányzattól átvállalt közfeladat ellátása során létrehozott termék, jegyzet tankönyv, kiadvány tanulmány előállítása és értékesítése, c) kulturális, nevelési-oktatási, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet végző egyházi intézmény alkalmazottainak étkeztetését is biztosító épület bérbeadása vendéglátó-ipari vállalkozás részére üzemeltetés céljából, d) a kizárólag hitéleti, kulturális, nevelési-oktatási, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet szolgáló immateriális jószág, tárgyi eszköz és készlet értékesítése (ideértve a munkaruha megtérítését is), e) hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet szolgáló eszköz nem nyereségszerzési célú hasznosítása. (9) A (7)-(8) bekezdésben meghatározott tevékenység bevétele, különösen a szolgáltatás ellenértéke, díja, térítése, az említett tevékenységhez kapcsolódó kártalanítás, kártérítés, kötbér, bánatpénz, bírság és adóvisszatérítés, valamint az említett tevékenységhez visszafizetési kötelezettség nélkül kapott - pénzügyileg rendezett - támogatás, juttatás. (10) Nem minősül a gazdasági-vállalkozási tevékenység bevételének a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.” (2) Az Eftv. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény (Etv.) hatálya alá tartozó, az egyház által nem természetben visszakért, számára át nem adott, vagy az Etv. 2. § (4) bekezdése szerint nem rendezett egyházi ingatlanokra vonatkozó pénzbeli igény közös megegyezés esetében járadék forrásává alakítható, amely az egyház hitéleti és közcélú tevékenységének finanszírozására használható fel. A járadék folyósítása az igénylő egyház jogutód nélküli megszűnéséig tart.” (3) Az Eftv. 3. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § jelenlegi (2) és (3) bekezdésének megjelölése (3) és (4) bekezdésre módosul: „(2) A járadékalap és a kiegészítő járadék összege évente a forint devizakosárban mért átlagos leértékelésének költségvetésben alapul vett ütemével valorizálásra kerül. A valorizáció mértéke a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követően, az MNB által közzétett tényleges leértékelési ütem szerint helyesbítendő azzal, hogy amennyiben a tényleges leértékelési ütem a KSH által közzétett inflációnál alacsonyabb, akkor az utóbbit kell figyelembe venni.” (4) Az Eftv. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha az (1) és (2) bekezdések alapján valamely egyháznak juttatott támogatás nem éri el az 1998. évi költségvetési törvény 18. számú mellékletében az egyházi alapintézmények működéséhez, felújításához és beruházásaihoz nyújtott hozzájárulás összegét, legalább annak mértékéig az 1999. évtől kezdődő négy egymást követő évben a központi költségvetés - első alkalommal 1999-ben - kiegészíti.” (5) Az Eftv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „5. § (1) Az egyházi intézményfenntartók által ellátott nevelési-oktatási, felsőoktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, sport, illetőleg gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységek központi költségvetési finanszírozása az állami és önkormányzati intézményekre vonatkozó általános szabályok alapján, azokkal azonos mértékben történik. (2) Az egyházi fenntartóknak az (1) bekezdésben említett intézmények után a hasonló feladatot ellátó állami és helyi önkormányzati intézményekkel azonosan járó normatív és egyéb állami hozzájárulásának jogcímeit és fedezetét, illetve arányait az éves költségvetési törvény tartalmazza.” (6) Az Eftv. 6. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A kiegészítő támogatásra vonatkozó önkormányzati tervezett és tényleges adatok ismeretében az eltérés az érintett egyházzal történő egyeztetésnek megfelelően az éves költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben előírtak szerint kerül rendezésre.” (7) Az Eftv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „7. § (1) Az egyház a tulajdonában lévő közcélú tevékenységet szolgáló és egyéb ingatlanjainak, a vallási, kulturális örökség értékeinek, a műemlékeknek és a művészi alkotásoknak a megőrzéséhez, felújításához, gyarapításához, továbbá levéltára, könyvtára, múzeuma működéséhez az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű, az államiakhoz hasonló támogatásban részesül. (2) Az (1) bekezdés szerint előirányzott összegek egyházak és célok közötti felosztását az éves költségvetési törvény szabályozza. (3) Az állami költségvetés fedezetet nyújt az egyházi hitoktatás támogatására a mindenkori átlagos pedagógus óradíj figyelembevételével. (4) Az egyház által ellátott alap- és egyéb közcélú tevékenység elősegítésére további központi költségvetési támogatás is adható, amelyet az Országgyűlés az egyház által meghatározott célokra, az éves költségvetési törvényben állapít meg. (5) A (4) bekezdésben meghatározott támogatás jellegére és annak igénybevételére vonatkozó kérelmet az érintett egyház bírósági nyilvántartás szerinti nyilatkozattételre jogosult legfőbb szerve nyújtja be a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához.” (8) Az Eftv. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az egyházakat közcélú tevékenységük után megillető állami hozzájárulást a Belügyminisztérium költségvetésében kell megtervezni és az éves költségvetési törvény előírásai szerint a területi államháztartási hivatalok útján folyósítani. Az egyéb támogatásokat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet költségvetésében kell megtervezni.” (9) Az Eftv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „10. § A Kormány jogosult az egyházat közcélú tevékenysége folytatásához szükséges ingatlan megszerzéséhez segíteni.” A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása 104. § (1) A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és közművelődésről szóló - módosított - 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kult.tv.) 92. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A helyi önkormányzatok a közművelődéssel, a könyvtári ellátással, a kulturális javak védelmével, a múzeumi és levéltári tevékenységgel kapcsolatos feladataik ellátásához a költségvetési törvény szerint közművelődési és közgyűjteményi normatív költségvetési hozzájárulásban részesülnek, amelynek jogcímeit és összegét az éves költségvetési törvény határozza meg.” (2) A Kult.tv. 92. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A Belügyminisztérium költségvetési fejezetén belül a Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai címen, Központosított előirányzatok alcímen elkülönített Érdekeltségnövelő támogatást kell biztosítani az önkormányzati könyvtárak állománygyarapításához, a közművelődési infrastruktúra fejlesztéséhez, melynek mértékét az éves költségvetési törvény határozza meg.” (3) A Kult.tv. 92. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma költségvetési fejezetén belül támogatást kell előirányozni a) az e törvényben és Ltv.-ben meghatározott közvetlen állami feladatok ellátására, a közművelődési és a közgyűjteményi feladatfinanszírozásra, a közgyűjtemények és a közművelődési intézmények telematikai, információs feladatainak ellátására, b) a 94. § (4) bekezdésében meghatározott képzés támogatására, amelyek mértékét az éves költségvetési törvény határozza meg.” (4) A Kult.tv. 2. számú melléklete a következőképpen változik: Az országos múzeumok és felügyeleti szerveik felsorolása 6. sor „Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ-Művelődési és Közoktatási Minisztérium” szövegrész helyébe a következő rendelkezés lép „Petőfi Irodalmi Múzeum-Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma”. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény módosítása 105. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény a következő 28/A. §-sal egészül ki: „28/A. § (1) A körzeti védőnői ellátás finanszírozása korcsoportos fejkvóták megállapításával és az ellátandó terület viszonyai figyelembevételével, az iskola-egészségügyi ellátás és az alapellátási ügyelet finanszírozása fejkvóták megállapításával történik. (2) A gondozóintézeti gondozás és szűrés a rögzített alapdíj és a nyújtott szolgáltatások teljesítmény-pontértéke alapján kerül finanszírozásra. (3) Az anya-, csecsemő- és gyermekvédelem, a mozgó szakorvosi szolgálatok, valamint a büntetés-végrehajtás által fenntartott egészségügyi intézmények finanszírozása az általuk ellátott feladatok alapján történik.” A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása 106. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. §-ának (1) bekezdése és a §-t megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép: „Kiegészítő családi pótlék „19. (1) A kiegészítő családi pótlék célja a szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok anyagi támogatása, ennek révén a gyermek családi környezetben történő ellátásának elősegítése, a gyermek családból történő kiemelésének megelőzése.” (2) A Gyvt. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A kiegészítő családi pótlék havi összege - gyermekenként - a 2001. évben 4000 forint, 2002-ben 4200 forint. A 2002. évet követően a kiegészítő családi pótlék összegének emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.” (3) Ahol a Gyvt., valamint egyéb jogszabály rendszeres gyermekvédelmi támogatást említ, azon kiegészítő családi pótlékot kell érteni. Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény módosítása 107. § (1) Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ajmt.) 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „67. § Az Áfat. 36. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) és (3) bekezdés számozása (3) és (4) bekezdésre változik: „(2) A teljesítés időpontját magába foglaló adó-megállapítási időszakról adott bevallás elkészítését - de legkésőbb a bevallás benyújtására előírt határidőt - követően kézhez vett számlában, egyszerűsített számlában, számlát helyettesítő okmányban szereplő előzetesen felszámított adót a kézhezvétel napját magába foglaló adó-megállapítási időszakban kell levonható adóként szerepeltetni. A kézhezvétel időpontját a bevallás elkészítését - illetve, ha a bevallás elkészítésére a bevallás benyújtására előírt határidőt követően kerül sor, akkor a bevallás benyújtására előírt határidőt - követően kézhez vett számlán, egyszerűsített számlán, számlát helyettesítő okmányon is igazolni kell.” (2) Az Ajmt. 268. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Tao. 4. §-ának 1., 5. és a 10/a. pontja, a Tao. 4. §-a 22. pontjának c) alpontja, a Tao. 4. §-ának 29. pontja, a Tao. 6. §-ának (3) bekezdése, a Tao. 7. §-a (1) bekezdésének f) és s) pontja, a Tao. 7. §-ának (2) és (4) bekezdése, a Tao. 8. §-a (1) bekezdésének c), k) és l) pontja, a Tao. 8. §-ának (2) bekezdése, a Tao. 11. §-a, a Tao. 13. §-a (1) bekezdésének a) pontja, a Tao. 14/A. §-a, a Tao. 15. § (1) bekezdésének b) pontja, a Tao. 16. §-a (1) bekezdésének a) pontja, a Tao. 16. §-a (2) bekezdésének a), b) és g) pontja, a Tao. 16. §-a (3) bekezdésének a) és b) pontja, a Tao. 16. §-ának (4) bekezdése, a Tao. 18. §-ának (5) bekezdése, a Tao. 25. §-a, a Tao. 26. §-ának (4) és (9) bekezdése, a Tao. 27. §-ának (3)-(4), (8)-(9) bekezdése, a Tao. 29/A. §-ának (2)-(8) bekezdése, valamint a Tao. 1. számú mellékletének 9. és 12. pontja.” VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 108. § (1) Ez a törvény a (2)-(7) bekezdésben foglaltak kivételével 2001. január 1-jén lép hatályba. (2) Az e törvény a) 17. § (1) bekezdésével megállapított 9. számú melléklet vízkészletjárulékra vonatkozó rendelkezése; b) 100. §-ával megállapított, az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 19/A. §-ának (2) bekezdése; c) 120. § (1) bekezdésével és a 15. számú mellékletével megállapított, a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 1-3., 5. és 6. számú mellékletei 2001. február 15-én lépnek hatályba. (3) Az e törvény 82. §-ával megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/A. §-ának (1) bekezdése, 18/B. §-ának (2) bekezdése, 18/F. §-a, 18/G. §-a és a 113/A. §-a, valamint az e törvény 98. §-a 2001. március 1-jével lép hatályba. (4) Az e törvény 81. §-ának (7) bekezdésében megjelölt, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 3. számú melléklete - annak 4., 5. és 6/a. sorszám alatti rendelkezése kivételével - 2001. szeptember 1-jén lép hatályba. (5) Az e törvény 88. § (6) bekezdésével megállapított, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. számú melléklete Harmadik részének B) pontja 2001. szeptember 1-jén lép hatályba. (6) Az e törvény 105. §-ával megállapított, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény 28/A. §-a 2002. január 1-jén lép hatályba. (7) Az e törvény 110. § (1) bekezdésének n) pontjában, valamint 111. §-ában foglalt rendelkezések a törvény kihirdetését követő 3. napon lépnek hatályba. 109. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a) az agrárgazdasági és vidékfejlesztési célokhoz nyújtott támogatások részletes jogcímeit, a támogatások folyósításának, felhasználásának, ellenőrzésének, valamint a rendeltetéstől eltérő felhasználás szankcionálásának általános szabályait, b) a MÁV Rt. termelési támogatásainak felhasználási szabályait, valamint az egyéb vállalkozások egyedi termelési támogatásait és annak felhasználási szabályait, c) az EU Előcsatlakozási Alapok közreműködésével finanszírozott programok lebonyolítására és ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat, d) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 15. §-ának (2) bekezdésében szabályozott pótlékoknak, a 15. §-a (3) bekezdésében meghatározott alsó és felső határát, 2001. szeptember 1-jei hatállyal 20-20%-kal megemelve, e) a kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 30. § (3) bekezdés szerinti, 2001. január 1-je utáni normatíván felüli kapacitások befogadási rendjét, mértékét, valamint a kapacitás-lekötési megállapodások módosításának szabályait, eljárási rendjét, a kapacitások fenntartók, illetve szolgáltatók közötti átcsoportosításának és az új szolgáltatók befogadásának szabályait, f) a minőségbiztosított ellátásra, valamint a racionális gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyfürdőrendelésre ösztönző rendszer bevezetését és részletes szabályait, g) a Pénzügyminisztérium fejezetből finanszírozott családi támogatások, illetve jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások finanszírozásának szabályait, h) az e törvény 33. §-a szerinti humánszolgáltatások finanszírozási feladatainak ellátásával összefüggő feladatok ellátásában 2001. év során bekövetkező szervezeti változás szabályait; ezek hatálybalépéséig a normatív állami hozzájárulással kapcsolatos adatszolgáltatási, folyósítási, ellenőrzési feladatokat a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 31. §-a szerint a közigazgatási hivatalok látják el, i) a 37. § c) pontja szerint vállalható agrárkezesség felhasználásának szabályait, j) a lakóépületek energia-megtakarítást eredményező felújítása, valamint a nagyvárosi lakóépülettömbök felújítása pályázati úton való támogatásának szabályait. (2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben szabályozza a költségvetési viszontgarancia feltételeit, részletes szabályait. (3) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a külügyminiszter és a pénzügyminiszter, hogy együttes rendeletben szabályozzák az agrárexport támogatások feltételeit és mértékeit. (4) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a piacrajutási támogatások feltételeit és mértékeit. (5) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben szabályozza - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a (3)-(4) bekezdésekben nem említett agrár- és vidékfejlesztési támogatások feltételeit és mértékeit. (6) Felhatalmazást kapnak a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetői, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői arra, hogy a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék 2001. évi 20%-os, 2002. évi 18%-os, valamint az egészségbiztosítási munkáltatói járulék 2002. évi 11%-os mértékével összefüggésben keletkező kiadási többletek miatt saját hatáskörben - ezen összeg erejéig - átcsoportosítást hajtsanak végre az intézményi címek között vagy címen belül. A fejezeti kezelésű előirányzatoknál a fedezetet elsősorban az adott jogcímen belül a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítással, illetve a fejezeti tartalék igénybevételével kell biztosítani, más jogcímről csak abban az esetben csoportosítható át előirányzat, ha a kötelezettség teljesítésére az előbbiek nem nyújtanak fedezetet. Az átcsoportosítási jog nem terjed ki az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatokra, illetve azon előirányzatokra, melyek megváltoztatására az Országgyűlés magának tartotta fenn a jogot, valamint amelyek jogszabályban előírt, vagy szerződésben vállalt kötelezettség teljesítését biztosítják. 110. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: a) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 14. §-ának (3) bekezdése, és az azt megállapító 1997. évi CXXXI. törvény 13. §-ának a (3) bekezdése, b) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) 1. §-ának (3) bekezdése és az azt megállapító 1998. évi XCI. törvény 23. §-a, az AT. 2. §-ának (4) bekezdése és az azt megállapító 1999. évi CIX. törvény 17. §-ának (1) bekezdése, valamint az AT. 11. § (3) bekezdésének a)-b) pontja, c) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény 23. §-ának (2) bekezdése, valamint az 58. §-a, d) a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 59. §-ának (5) bekezdése, e) a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 80. §-ának (4) bekezdésének a) pontja, és az azt módosító 1998. évi XC. törvény 103. §-ának (2) bekezdésének vonatkozó része, f) a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 49. §-ának (4) bekezdése, g) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 127. §-ának (2) bekezdése, valamint az azt megállapító 1999. évi LXXIII. törvény 51. §-ának megfelelő része, h) az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 7. §-ának (6) bekezdése és az azt megállapító 1999. évi CXVIII. törvény 3. §-a, a Priv.tv. 7. §-ának (9) bekezdése és az azt megállapító 1997. évi LXXVI. törvény 1. §-ának a vonatkozó része, valamint a 2000. évi LXXXIX. törvény 4. §-a, a Priv.tv. 21. §-ának (3) bekezdése, a Priv.tv. 22. §-a, a Priv.tv. 27. §-ának (2) bekezdésének d) pontja, a Priv.tv. 27. §-ának (3) bekezdésének c) pontja, a Priv.tv. 28. §-ának (3) bekezdése és az azt megállapító 1997. évi IV. törvény 3. §-ának a vonatkozó része, a Priv.tv. 31. §-ának (2) bekezdése, a Priv.tv. 36. §-ának (2) bekezdése, a Priv.tv. 37-45. §-ai és az azt megállapító 1997. évi IV. törvény 7-10. §-ai, i) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 119. § (4) bekezdése és az azt megállapító 1999. évi LXVIII. törvény 54. §-ának (2) bekezdése, 123. § (3) bekezdés h) pontja harmadik gondolatjeléből az „a könyvtáros tanárra (tanítóra) vonatkozó rendelkezések alkalmazása 2002. szeptember 1-jétől kötelező”, 130. §-ának (2) bekezdése, valamint a Kt. 1. számú melléklete Második rész 1. pont d) alpontja, j) a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 97. §-a (1) bekezdése utolsó mondata és a (2) bekezdése, k) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 50. §-ának (4) bekezdése és az azt megállapító 1998. évi LXXVII. törvény 9. §-a, az 54. §-ának (3) bekezdéséből „a nevelt gyermeknek” szövegrész, az 56. §-a (2) bekezdésének c) pontja és b) pontjából a „vagy” szó, az 57. §-a, a 80. §-a (1) bekezdéséből a „jogerős” szó és a (2) bekezdésének második mondata és az azt megállapító 1999. évi CIX. törvény 19. §-a (7) bekezdésének megfelelő része, valamint a 89. §-a (3) bekezdésének a) pontja és az azt megállapító 1999. évi CIX. törvény 19. §-a (9) bekezdésének megfelelő része, l) a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 12/C. §-ának (5) bekezdése és az azt megállapító 1999. évi XLIX. törvény 9. §-ának vonatkozó része, m) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 3. számú mellékletének 6. sorszám alatti rendelkezése, n) a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló 1990. évi LXX. törvény, o) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 19. §-ának (4) bekezdése, p) az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 64. §-ának (2)-(3) bekezdése, q) az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 3. § (2) bekezdés utolsó mondata, illetve 3. § (4) bekezdése és 13. §-a, r) az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény 47. §-ának (2) bekezdése, s) az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 71. § (8) bekezdéséből az „olyan, a Kormánnyal megállapodást kötött” szövegrész. (2) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 93. §-ának (2)-(3) bekezdése, valamint a 2. számú melléklete, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény 28. §-a 2002. január 1-jén hatályát veszti. A 2. számú melléklet alapján besorolt közalkalmazott 2001. évi illetményét legalább 6%-kal, a 2002. évi illetményét legalább 5%-kal akkor is meg kell emelni, ha egyébként a besorolásra vonatkozó rendelkezések alapján nem, vagy ennél alacsonyabb mértékű illetményemelés illetné meg. (3) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 3. számú mellékletének 6/a. sorszám alatti rendelkezése 2001. augusztus 31-én hatályát veszti. (4) E törvény kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény 281. §-a (5) bekezdésének utolsó mondata. 111. § (1) A társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló 1990. évi LXX. törvény (a továbbiakban: Tász.) 1. §-ában körülírt azon ingatlanok, amelyek e törvény hatálybalépésének napján a Magyar Állam tulajdonában és a KVI vagyonkezelésében vannak, és amelyekről törvény eltérően nem rendelkezik, a kincstári vagyon részét képezik. (2) A Tász 1. §-ában meghatározott ingatlanokra a Tász. 4. §-a szerinti harmadik személyeknek fennálló jogai térítés nélkül megszűnnek. 112. § (1) Az e törvény 83. §-ával megállapított, a) Cct. 1. §-a (4) bekezdésének, az 1/A. §-a (3)-(5) bekezdésének, a 3. §-a (7) bekezdésének, 8. §-a (5) bekezdésének, a 9. §-a (2)-(3) bekezdésének, 10. §-a (1), (3) és (7) bekezdésének, a 11. §-a (4) bekezdésének, a 11/A. §-ának, a 12. §-a (2) bekezdésének, a 14. §-a (1), (2), (5) bekezdés c) pontjának, (6), (8) bekezdésének, a 16. §-a (2) bekezdésének, a 19. §-a, 20. §-a (2) bekezdésének, valamint 23. §-a c), g) pontjának rendelkezéseit első ízben a 2001. évi új igénybejelentéseknél kell alkalmazni, b) Cct. 1. §-a (1) bekezdésének, a 4. §-ának, 6. §-ának, 7. §-a (1) bekezdésének, 8. §-a (3) bekezdésének, és a 23. §-a t), u) pontjának rendelkezéseit első ízben a 2002. évi új igénybejelentésnél kell alkalmazni, c) Cct. 13. §-ának rendelkezéseit 2002. január 1-jétől kell alkalmazni. (2) E törvény 102. §-ával megállapított, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) rendelkezéseit a 2000. december 31-e utáni időponttól megállapításra kerülő ellátásokra, követelésekre kell alkalmazni azzal, hogy a Tny. 101. §-a (4) bekezdésének rendelkezését a folyamatban lévő ügyekben és az igénylő kérelmére induló új eljárás során egyaránt irányadónak kell tekinteni. 113. § Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996. évi LXIII. törvényben szabályozott kapacitás-lekötési megállapodásokra vonatkozó részletes szabályok szerinti 2002., illetve 2003. évre vonatkozó kapacitás-lekötési megállapodásokat a vonatkozó évet megelőző év november 1-ig kell megkötni. 114. § A 2000. február 1-jét megelőzően keletkezett járuléktartozások fejében átvett vagyonból az E. Alapot 43%, az Ny. Alapot 57% illeti meg. 115. § A Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió Rt. műsorterjesztési költségeire a támogatásokat a számlával igazolt fizetési kötelezettségekhez igazodóan közvetlenül az Antenna Hungária Rt.-nek kell folyósítani. A támogatás kiszámításánál csak az állandó stúdióra és fix telepítésű országos rendszerek igénybevételére vonatkozó szolgáltatások tekintendők műsorterjesztési költségnek, az alkalmi közvetítővonalak költségei még egyidejű sugárzás esetében sem. A folyósított összeget mind kiadásként, mind állami támogatásként a megrendelő részvénytársaság köteles a könyvelésében feltüntetni. 116. § Az Országgyűlés elrendeli, hogy a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 9/D. §-ának (1)-(3) bekezdéseiben és a 9/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, az előirányzatok minimum összegére vonatkozó előírásokat 2001-2002. években nem kell alkalmazni. 117. § A 47. § (1) bekezdés p) pontjában szereplő nem tervezhető - az 1999. szeptember-2000. szeptember közötti HUF/USD átlagárfolyamhoz képest adódó - többletkiadásokat a központi költségvetés viseli, árfolyamcsökkenés esetén a nyereség a központi költségvetést illeti. A Külügyminisztérium a devizaárfolyam-változások egész évi eredményéről az éves beszámolóban ad számot. 118. § (1) Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 2000. augusztus 1-jével megalapította a Nemzeti Színház Részvénytársaságot. (2) Az Országgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a Nemzeti Színház építése központi beruházási előirányzaton keletkezett, 2001-ben jóváhagyandó maradványát a színház felépítése céljára, a létrehozott Nemzeti Színház Részvénytársaság alaptőke-emelésként kapja meg. 119. § (1) Az állami tulajdonban lévő termőföldvagyonnal történő hatékony gazdálkodás érdekében külön törvényben szabályozott Nemzeti Földalap kerül létrehozásra. (2) A Nemzeti Földalap működését 2001-ben 5000 millió forint, 2002-ben 5000 millió forint költségvetési támogatás segíti. 120. § (1) A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 1-3., 5., 6. számú melléklete helyébe e törvény 15. számú melléklete lép. (2) Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 1. számú melléklet I. részének 31. pontja e törvény 24. számú melléklete szerint módosul. 121. § A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény a) 232. §-ának (2) bekezdése szerinti kamat mértéke 2001. évben 11%, 2002. évben 11%, b) 301. §-ának (1) bekezdése szerinti kamat mértéke 2001. évben 11%, 2002. évben 11%, c) 301. §-ának (2) bekezdése szerinti kamat mértéke 2001. évben 4%, 2002. évben 4%. 122. § (1) Az Országgyűlés a Magyar Televízió Rt. 2000. november 30-án fennálló, a törvény 19. számú mellékletének a) pontjában felsorolt, összesen 9 541 226 538 forint, azaz kilencmilliárd-ötszáznegyvenegymillió-kettőszázhuszonhatezer-ötszázharmincnyolc forint köztartozásának megfizetését elengedi. (2) Az Országgyűlés a törvény 19. számú mellékletének b) pontjában felsorolt egyes gazdasági társaságokat terhelő haditechnikai kutatás-fejlesztésekhez nyújtott támogatások egy része, összesen 359 612 867 forintnak, azaz háromszázötvenkilencmillió-hatszáztizenkétezer-nyolcszázhatvanhét forintnak a visszafizetését elengedi. (3) Az Országgyűlés a Mezőgazdasági Fejlesztési Alapból, illetve a Mezőgazdasági és Erdészeti Alapból visszterhes támogatást igénybe vett, de az elmúlt években természeti csapások, értékesítési problémák miatt fizetési nehézségekkel küzdő gazdaságokat mentesíti a még fennálló kötelezettségek alól és felhatalmazza a Kormányt, hogy a mentesítés szabályait és eljárási rendjét rendeletben határozza meg. 123. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 8. §-ában a „2001. január 1-je” időpont „2003. január 1-je” időpontra és „az 1997. december 31-én” hivatkozás „a 2000. december 31-én” hivatkozásra, a Tny. 53. §-a (5) bekezdésében az „(1) bekezdés”-re hivatkozás „(1)-(2) bekezdés”-re, valamint az „50. § (1) bekezdés b) pontja” hivatkozás „50. § (2) bekezdés b) pontja” hivatkozásra, a Tny. 89. §-a (3) bekezdésének felvezető szövegében a „kerülhet” szövegrész „kerül” szövegrészre, a Tny. 95. §-ának (2) bekezdésében a „mérséklésre, elengedésre irányuló” szövegrész a „tartozás mérséklésére, elengedésére, továbbá fizetési könnyítésének engedélyezésére irányuló” szövegrészre, a Tny. 96. §-a (6) bekezdésének első mondatában „A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv” szövegrész „Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság” szövegrészre, a Tny. 101. §-a (2) és (3) bekezdésében a „2001.” dátum „2003.”-ra változik; b) a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 3. § (1) bekezdése a) pontjának szövege „a 100%-ban állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: állami játékszervező) kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság, illetve az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet végezheti, és/vagy” szövegrészre, a 3. § (3) bekezdésének szövege „A számsorsjáték és - a lóversenyfogadás, valamint a bukmékeri rendszerű fogadás kivételével - a fogadás szervezésére kizárólag az állami játékszervező jogosult.” szövegrészre, a 27. § (1) bekezdésének szövege „Játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott, legalább 100 millió forint, a fővárosban és Pest megyében üzemeltetett játékkaszinó vonatkozásában legalább 300 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, illetve 100%-ban az állami játékszervező tulajdonában lévő gazdasági társaság és/vagy koncessziós társaság működtethet.” szövegrészre, a 27/A. § (2) bekezdésének szövege „Ha az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, illetve a 100%-ban az állami játékszervező tulajdonában lévő gazdasági társaság és/vagy a koncessziós társaság rendelkezik a szerencsejáték szervező tevékenységnek konvertibilis pénznemben történő végzéséhez szükséges devizahatósági engedéllyel, köteles a téteket konvertibilis pénznemben feltüntetni.” szövegrészre, a 28/A. § (2) bekezdésének szövege „A lóversenyfogadás és a bukmékeri rendszerű fogadás kivételével kizárólag az az állami játékszervező szervezhet fogadást, amely legalább 1 milliárd forint alap-(törzs-)tőkével rendelkezik és a fogadás szervezését megelőzően legalább 5 évig az e törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték(ok) szervezésével foglalkozott.” szövegrészre, és a 37. § 15. pontja a) pontjának szövege „az 1. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytató koncessziós társaság, az állami játékszervező, a 100%-ban az állami játékszervező tulajdonában lévő gazdasági társaság és az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, a liberalizált tevékenység gyakorlására létrehozott gazdasági társaság, valamint” szövegrészre változik; c) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 1. § (2) bekezdésében és a 3. §-ban a „személy” szövegrész „személyek” szövegrészre változik; d) az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: AM tv.) 8. § (6) bekezdésének „évi 250 ezer forint” szövegrésze helyébe „évi 350 ezer forint” szövegrész kerül. Az AM tv. melléklete helyébe e törvény 23. számú melléklete lép. (2) E törvény kihirdetésével egyidejűleg az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény 1. számú mellékletének 6. pontjában az Szja tv. 1. számú melléklet 8.19. pontja a „valamint annak a terméknek és szolgáltatásnak az értéke, amelyet a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a miniszterelnök, a külügyminiszter reprezentáció címén nyújt az államközi és az államok feletti szervezetekkel kapcsolatos diplomáciai esemény alkalmával; a külügyminiszter esetében ide kell érteni azt az esetet is, amikor a reprezentációt külképviselet által közvetve nyújtja;” szövegrésszel egészül ki. 124. § A helyi önkormányzatok a 2001. évre szóló költségvetési rendeletük elfogadásával egyidejűleg a 2002. évre szóló költségvetési rendeletüket, valamint azokat a rendeleteket is elfogadhatják, amelyek a javasolt előirányzatokat megalapozzák. 1. számú melléklet a 2000. évi CXXXIII. törvényhez Millió forintban Funk-ció-csoport Cím-szám Al-cím-szám Jog-cím cso-port-szám Jog-cím-szám Elő-irány-zat cso-port-szám Ki-emelt elő-irány-zat-szám Cím-név Al-cím-név Jog-cím cso-port-név Jog-cím-név Elő-irány-zat cso-port-név FEJEZET 2001. évi előirányzat 2002. évi előirányzat Kiemelt előirányzat neve Kiadás Bevétel Támogatás Kiadás Bevétel Támogatás I. ORSZÁGGYŰLÉS 1 Országgyűlés Hivatala F01.a 1 Országgyűlés hivatali szervei 8 908,6 9 144,8 1 Működési költségvetés 373,0 403,0 1 Személyi juttatások 4 569,5 4 890,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 191,4 1 162,3 3 Dologi kiadások 1 940,0 2 015,5 2 Felhalmozási költségvetés 7,0 7,0 1 Intézményi beruházási kiadások 387,7 337,0 2 Felújítás 1 200,0 1 150,0 4 Fejezeti kezelésű előirányzatok F01.a 6 Képviselő-testület váltásával kapcsolatos kiadások 1 850,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 740,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 210,0 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 80,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 380,0 2 Felújítás 440,0 1-4. cím összesen: 9 288,6 380,0 8 908,6 11 404,8 410,0 10 994,8 F01.a 5 Közbeszerzések Tanácsa 61,9 62,8 1 Működési költségvetés 262,2 331,9 1 Személyi juttatások 128,3 138,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 44,4 45,5 3 Dologi kiadások 134,3 170,4 2 Felhalmozási költségvetés 2 Felújítás 3,3 6,3 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 13,8 34,5 5. cím összesen: 324,1 262,2 61,9 394,7 331,9 62,8 F08.f 6 Nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása 105,0 110,0 7 Pártok támogatása 1 Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása F08.e 1 FIDESZ-Magyar Polgári Párt 635,0 635,0 F08.e 2 Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt 386,4 386,4 F08.e 3 Magyar Szocialista Párt 754,9 754,9 F08.e 4 Szabad Demokraták Szövetsége 295,0 295,0 F08.e 5 Magyar Igazság és Élet Pártja 234,0 234,0 2 Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása F08.e 1 Munkáspárt 72,9 72,9 F08.e 4 Kereszténydemokrata Néppárt 45,5 45,5 F08.e 5 Magyar Demokrata Fórum 94,7 94,7 F08.e 6 Magyar Demokrata Néppárt 30,6 30,6 8 Társadalmi önszerveződések támogatása 1 Társadalmi és karitatív feladatok támogatása F08.f 1 Társadalmi és karitatív szervezetek működési támogatása 348,1 348,1 F08.f 2 Az szja meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználása 551,8 1,0 6-8. cím összesen: 3 553,9 3 008,1 10 Magyar Rádió támogatása F08.c 1 Magyar Rádió Rt. műsorterjesztési költségeire 2 777,0 2 777,0 F08.b 2 Magyar Rádió művészeti együtteseinek támogatására 500,0 500,0 11 Magyar Televízió támogatása F08.c 1 Magyar Televízió műsorterjesztési költségeire 5 347,7 5 347,7 12 Duna Televízió támogatása F08.c 1 Duna Televízió műsorterjesztési költségeire 1 182,3 1 182,3 F08.c 14 Magyar Távirati Iroda Rt. támogatása 1 322,2 1 322,2 10-14. cím összesen: 11 129,2 11 129,2 I. fejezet összesen: 24 295,8 642,2 8 970,5 25 936,8 741,9 11 057,6 II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG 1 Köztársasági Elnöki Hivatal F01.a 1 Köztársasági Elnöki Hivatal 383,9 371,1 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 151,2 159,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 52,1 50,3 3 Dologi kiadások 141,6 139,8 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0 2,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 37,0 20,0 2 Fejezeti kezelésű előirányzatok 2 Célelőirányzatok F01.a 1 Állami kitüntetések 113,0 119,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 96,0 102,0 3 Dologi kiadások 17,0 17,0 II. fejezet összesen: 496,9 496,9 490,1 490,1 III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG F01.a 1 Alkotmánybíróság 795,0 812,2 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 400,6 423,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 140,5 135,4 3 Dologi kiadások 221,7 222,2 2 Felhalmozási költségvetés 15,8 16,4 1 Intézményi beruházási kiadások 38,0 38,0 2 Felújítás 10,0 10,0 3 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F01.a 1 Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai 120,0 120,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 120,0 120,0 III. fejezet összesen: 930,8 15,8 915,0 948,6 16,4 932,2 IV. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA F01.a 1 Országgyűlési Biztos Hivatala 599,3 623,1 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 348,3 374,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 123,1 120,8 3 Dologi kiadások 108,6 108,6 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 19,3 19,3 IV. fejezet összesen: 599,3 599,3 623,1 623,1 V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK F01.a 1 Állami Számvevőszék 3 153,4 3 491,1 1 Működési költségvetés 4,9 4,9 1 Személyi juttatások 1 785,5 2 007,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 594,5 619,6 3 Dologi kiadások 420,7 473,1 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 187,0 187,0 2 Felhalmozási költségvetés 1,0 1,0 1 Intézményi beruházási kiadások 82,7 91,2 2 Felújítás 86,9 116,9 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,0 2,0 F04.c 2 Továbbképzési és Módszertani Intézet 61,0 64,5 1 Működési költségvetés 47,6 53,6 1 Személyi juttatások 36,7 39,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 13,9 13,6 3 Dologi kiadások 37,5 44,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 6,0 6,0 2 Felújítás 14,5 15,5 3 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F01.a 1 Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai 87,0 86,2 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 87,0 86,2 2 EU-hoz való csatlakozás programja F01.c 1 ACQUIS átvételével kapcsolatos intézményi fejlesztés 27,9 46,0 1 Működési költségvetés 44,0 135,0 1 Személyi juttatások 12,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1,7 3 Dologi kiadások 57,7 171,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 10,0 V. fejezet összesen: 3 426,8 97,5 3 329,3 3 882,3 194,5 3 687,8 VI. BÍRÓSÁGOK F03.a 1 Bíróságok 29 446,2 30 957,4 1 Működési költségvetés 3 945,5 3 476,8 1 Személyi juttatások 20 512,9 22 175,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 6 963,5 6 944,2 3 Dologi kiadások 5 143,9 4 543,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 11,0 11,0 2 Felhalmozási költségvetés 37,1 12,0 1 Intézményi beruházási kiadások 483,9 483,9 2 Felújítás 313,6 288,5 2 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F03.a 1 Igazságszolgáltatás beruházásai 2 070,0 2 068,8 2 Felhalmozási költségvetés 840,0 880,0 4 Központi beruházási kiadások 2 910,0 2 948,8 F03.a 2 Ptk. alapján történő kártérítés 10,0 10,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 10,0 10,0 F03.a 3 Országos Ítélőtábla felállításának kiadásai 231,5 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 26,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 8,3 3 Dologi kiadások 6,7 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 190,0 VI. fejezet összesen: 36 348,8 4 822,6 31 526,2 37 636,5 4 368,8 33 267,7 VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE F03.a 1 Ügyészségek 13 909,7 13 881,4 1 Működési költségvetés 30,5 32,4 1 Személyi juttatások 8 565,5 9 225,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 907,1 2 718,2 3 Dologi kiadások 1 509,5 1 344,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 20,5 20,5 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 529,5 312,5 2 Felújítás 243,0 243,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 130,0 50,0 3 Kölcsönök 50,6 15,5 17,0 17,0 F03.b 2 Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet 146,3 153,5 1 Működési költségvetés 1,0 1,1 1 Személyi juttatások 94,7 101,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 32,2 32,3 3 Dologi kiadások 20,4 20,4 3 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F03.a 1 Igazságszolgáltatás beruházásai 974,0 1 842,9 2 Felhalmozási költségvetés 43,0 125,0 4 Központi beruházási kiadások 1 017,0 1 967,9 VIII. fejezet összesen: 15 120,0 90,0 15 030,0 16 053,3 175,5 15 877,8 X. MINISZTERELNÖKSÉG 1 Miniszterelnöki Hivatal F01.a 1 Miniszterelnöki Hivatal igazgatás 3 540,7 3 612,0 1 Működési költségvetés 1,0 1,1 1 Személyi juttatások 2 042,8 2 142,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 701,3 673,2 3 Dologi kiadások 790,7 790,7 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,4 4,4 3 Kölcsönök 3,6 1,1 4,1 1,5 F01.a 2 Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóság 2 235,9 2 268,4 1 Működési költségvetés 509,1 509,1 1 Személyi juttatások 556,2 584,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 197,0 201,2 3 Dologi kiadások 1 499,6 1 499,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,5 1,5 2 Felhalmozási költségvetés 16,0 16,0 1 Intézményi beruházási kiadások 390,7 390,7 2 Felújítás 115,0 115,0 3 Kölcsönök 1,0 1,0 F01.d 2 Magyar Közigazgatási Intézet 93,9 97,6 1 Működési költségvetés 24,0 24,0 1 Személyi juttatások 65,0 69,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 22,0 21,6 3 Dologi kiadások 26,9 26,9 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 4,0 4,0 3 Kincstári Vagyoni Igazgatóság F01.b 1 Kincstári Vagyoni Igazgatóság 1 472,9 1 498,8 1 Működési költségvetés 20,0 22,0 1 Személyi juttatások 800,2 837,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 288,4 276,9 3 Dologi kiadások 337,4 339,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,6 0,6 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 53,3 53,3 2 Felújítás 9,0 9,0 3 Kölcsönök 4,0 4,0 F01.b 2 Kincstári vagyonkezelés és hasznosítás 199,9 199,9 1 Működési költségvetés 2 600,0 2 600,0 3 Dologi kiadások 2 006,6 2 006,6 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 200,0 200,0 2 Felújítás 570,0 570,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 23,3 23,3 F01.a 3 Állami feladatellátással összefüggő elhelyezési feladatok 504,0 504,0 1 Működési költségvetés 126,0 126,0 3 Dologi kiadások 155,0 155,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 273,0 273,0 2 Felújítás 202,0 202,0 F01.a 4 Miniszterelnökség Központi Üdülési és Oktatási Főigazgatósága 1 602,1 1 606,4 1 Működési költségvetés 755,7 762,6 1 Személyi juttatások 215,8 227,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 79,2 78,3 3 Dologi kiadások 1 872,9 1 872,9 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 0,2 0,2 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 82,9 82,9 2 Felújítás 106,6 106,6 3 Kölcsönök 0,2 0,2 F12.c 5 Hírközlési Intézmények 1 Működési költségvetés 9 677,8 10 590,3 1 Személyi juttatások 1 579,2 1 667,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 550,8 532,0 3 Dologi kiadások 3 591,7 3 941,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 83,8 74,3 2 Felhalmozási költségvetés 51,0 38,0 1 Intézményi beruházási kiadások 3 527,1 4 016,4 2 Felújítás 390,0 390,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 5,0 5,0 3 Kölcsönök 1,2 1,2 9 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F01.a 1 Központi kormányzati informatikai infrastruktúra fejlesztése 435,8 435,8 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 435,8 435,8 F12.c 2 Kormányzati távközlési célprogram 228,1 228,1 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 228,1 228,1 F13.b 3 Kincstári vagyonnal öszefüggő egyéb ingatlanfejlesztési feladatok 236,9 236,9 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 236,9 236,9 F01.a 4 Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai 208,6 208,6 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 208,6 208,6 F01.b 5 Állami vagyonkezelési beruházások 290,6 290,6 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 290,6 290,6 2 Célelőirányzatok F01.a 2 Országkép építés és tájékoztatási feladatok 4 625,4 4 625,4 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 20,0 20,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 6,1 6,1 3 Dologi kiadások 4 599,3 4 599,3 F08.b 3 Kulturális kiadványok 740,0 740,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 740,0 740,0 F01.b 4 Költségvetési tájékoztató 390,0 390,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 390,0 390,0 F13.b 5 Gazdaságfejlesztési eszközprogram 1 470,0 1 470,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 1 470,0 1 470,0 F01.a 6 Európai Közigazgatási Képzési Ösztöndíj alapján közszolgálati jogviszonyt létesítők kiadásaira 294,6 294,6 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 219,7 219,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 74,9 74,9 F01.d 14 Modernizációs és Európai Integrációs Program támogatása 128,7 128,7 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 13,3 13,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 4,8 4,8 3 Dologi kiadások 95,8 95,8 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 14,8 14,8 F01.a 17 Központi kormányzati informatikai rendszerek üzemeltetése és egyéb kapcsolódó feladatok támogatása 726,0 726,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 54,1 54,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 19,4 19,4 3 Dologi kiadások 559,1 559,1 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 93,4 93,4 F13.a 18 Balatonnal kapcsolatos feladatok támogatása 991,7 991,7 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 120,0 120,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 40,0 40,0 3 Dologi kiadások 193,0 193,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 638,7 638,7 F13.b 41 Bős-Nagymaros feladatkörrel kapcsolatos kormányzati feladatok koordinálása 91,6 91,6 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 9,8 9,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 3,5 3,5 3 Dologi kiadások 78,3 78,3 F13.a 42 Balaton Fejlesztési Tanács működésének támogatása 19,9 19,9 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 19,9 19,9 F01.c 43 Modernizációs és Euro-atlanti Integrációs Projektiroda támogatása 84,6 84,6 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 84,6 84,6 F05.e 54 Állami vezetők egészségügyi ellátása 47,0 47,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 47,0 47,0 F01.c 56 EU központi továbbképzés, oktatás, egyéb kapcsolódó tevékenység támogatása 93,5 93,5 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 22,0 22,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 8,0 8,0 3 Dologi kiadások 63,5 63,5 F01.c 57 Európai Közigazgatási Képzési Ösztöndíj kiadásainak támogatása 89,3 89,3 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 9,2 9,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 3,3 3,3 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 76,8 76,8 F04.c 58 Németh László Közép-európai Népi Akadémia támogatása 19,8 19,8 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 19,8 19,8 F08.f 60 Civil szervezetek és kapcsolódó feladatok támogatása 483,9 483,9 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 50,0 50,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 18,0 18,0 3 Dologi kiadások 415,9 415,9 F06.d 62 Területfejlesztési önkormányzati társulások támogatása 489,5 489,5 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 250,0 250,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 90,0 90,0 3 Dologi kiadások 149,5 149,5 F01.a 64 A Szamos és Tisza folyók cianidszennyeződéséből adódó kormányzati feladatok koordinálására 83,3 83,3 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 70,9 70,9 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 12,4 12,4 F01.d 65 Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány 500,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 500,0 F12.c 3 Informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok 30 000,0 46 000,0 1 Működési költségvetés 1 199,0 1 063,0 3 Dologi kiadások 21 551,0 31 472,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 950,0 2 470,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 8 698,0 13 121,0 F16 10 Fejezeti tartalék 454,1 454,1 463,8 463,8 1-9. cím összesen: 67 353,0 14 980,7 52 372,3 84 773,3 15 753,6 69 019,7 10 Kormányzati Ellenőrzési Hivatal F01.b 1 Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 563,4 828,4 1 Működési költségvetés 13,9 13,9 1 Személyi juttatások 310,8 439,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 109,6 149,7 3 Dologi kiadások 127,9 224,2 2 Felhalmozási költségvetés 2 Felújítás 2,0 2,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 27,0 27,0 10. cím összesen: 577,3 13,9 563,4 842,3 13,9 828,4 11 Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok F03.b 1 Nemzetbiztonsági Hivatal 5 132,8 5 745,0 1 Működési költségvetés 83,7 87,0 1 Személyi juttatások 2 892,6 3 054,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 025,1 990,4 3 Dologi kiadások 895,9 957,8 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 158,1 173,6 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 109,2 520,2 2 Felújítás 105,6 105,6 5 Lakástámogatás 30,0 30,0 F03.b 2 Információs Hivatal 4 779,9 5 524,0 1 Működési költségvetés 126,0 131,0 1 Személyi juttatások 1 684,7 1 779,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 593,4 572,3 3 Dologi kiadások 2 407,4 2 681,8 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 87,0 95,6 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 35,4 428,3 2 Felújítás 78,0 78,0 5 Lakástámogatás 20,0 20,0 F03.b 3 Nemzetbiztonsági Szakszolgálat 11 709,3 11 258,8 1 Működési költségvetés 247,1 257,0 1 Személyi juttatások 4 189,4 4 422,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 471,3 1 421,6 3 Dologi kiadások 1 677,3 1 788,3 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 212,9 233,8 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 4 119,5 3 486,3 2 Felújítás 229,0 104,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 20,0 20,0 5 Lakástámogatás 35,0 36,0 3 Kölcsönök 2,0 3,0 4 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F03.b 1 Rend és közbiztonsági beruházások 1 378,0 1 764,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 1 378,0 1 764,0 11. cím összesen: 23 456,8 456,8 23 000,0 24 766,8 475,0 24 291,8 12 Tartalékok F16 1 Költségvetés általános tartaléka 36 700,0 37 500,0 2 Céltartalékok F16 1 Különféle személyi kifizetések 20 719,0 28 419,0 F10 2 Nemzeti Földalap támogatása 5 000,0 5 000,0 14 Központosított bevételek F12.c 1 Távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási támogatások visszatérülése 260,0 200,0 X. fejezet összesen: 153 806,1 15 711,4 75 935,7 181 301,4 16 442,5 94 139,9 XI. BELÜGYMINISZTÉRIUM 1 Belügyminisztérium igazgatása F01.a 1 Belügyminisztérium központi igazgatása 4 142,9 4 226,4 1 Működési költségvetés 42,1 43,0 1 Személyi juttatások 2 003,2 2 115,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 693,0 665,6 3 Dologi kiadások 804,0 804,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 122,8 122,8 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 308,8 308,8 2 Felújítás 253,2 253,2 F03.b 2 Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata 1 130,2 1 162,4 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 738,6 779,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 257,5 248,4 3 Dologi kiadások 83,6 83,6 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 50,5 50,5 F01.a 2 Fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok 4 657,3 4 761,2 1 Működési költségvetés 553,2 575,3 1 Személyi juttatások 2 949,7 3 100,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 066,7 1 035,4 3 Dologi kiadások 928,0 934,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 81,4 81,4 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 117,9 117,9 2 Felújítás 66,8 66,8 F06.g 4 BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 2 133,3 2 154,3 1 Működési költségvetés 46,5 48,4 1 Személyi juttatások 546,8 574,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 201,0 195,4 3 Dologi kiadások 1 056,1 1 057,2 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 166,6 166,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 174,9 174,9 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 6,0 6,0 2 Felújítás 3,4 3,4 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 25,0 25,0 5 Rendőrség F03.b 1 Országos Rendőr-főkapitányság és háttérintézményei 14 353,4 14 541,3 1 Működési költségvetés 2 158,7 2 175,1 1 Személyi juttatások 4 738,9 4 998,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 688,9 1 633,8 3 Dologi kiadások 3 667,1 3 667,1 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 394,4 1 394,4 2 Felhalmozási költségvetés 28,2 28,2 1 Intézményi beruházási kiadások 4 619,2 4 619,2 2 Felújítás 431,8 431,8 F03.b 2 Budapesti Rendőr-főkapitányság 20 684,2 21 181,3 1 Működési költségvetés 2 447,0 2 487,2 1 Személyi juttatások 12 590,2 13 265,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 4 591,8 4 454,3 3 Dologi kiadások 5 657,2 5 657,2 2 Felhalmozási költségvetés 30,0 30,0 1 Intézményi beruházási kiadások 172,0 172,0 2 Felújítás 150,0 150,0 F03.b 4 Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság 2 847,4 2 921,0 1 Működési költségvetés 224,0 229,9 1 Személyi juttatások 1 834,7 1 934,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 670,9 650,5 3 Dologi kiadások 478,6 478,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 3,0 3,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 14,2 14,2 2 Felújítás 70,0 70,0 F03.b 5 Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság 3 726,9 3 820,7 1 Működési költségvetés 212,9 220,5 1 Személyi juttatások 2 391,1 2 518,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 874,2 848,5 3 Dologi kiadások 627,2 627,2 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,0 1,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 21,3 21,3 2 Felújítás 25,0 25,0 F03.b 6 Békés Megyei Rendőr-főkapitányság 2 635,4 2 701,2 1 Működési költségvetés 193,6 198,9 1 Személyi juttatások 1 656,5 1 745,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 605,7 587,5 3 Dologi kiadások 480,7 480,7 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 16,1 16,1 2 Felújítás 70,0 70,0 F03.b 7 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság 4 694,8 4 814,1 1 Működési költségvetés 271,2 281,3 1 Személyi juttatások 3 005,3 3 167,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 098,7 1 065,6 3 Dologi kiadások 801,8 801,8 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0 2,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 28,2 28,2 2 Felújítás 30,0 30,0 F03.b 8 Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság 2 735,4 2 805,0 1 Működési költségvetés 202,2 207,8 1 Személyi juttatások 1 739,3 1 833,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 637,7 618,8 3 Dologi kiadások 508,2 508,2 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,6 1,6 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 19,8 19,8 2 Felújítás 31,0 31,0 F03.b 9 Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság 2 5818,4 2 891,0 1 Működési költségvetés 179,2 185,1 1 Személyi juttatások 1 790,4 1 888,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 653,2 633,2 3 Dologi kiadások 464,6 464,6 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 14,4 14,4 2 Felújítás 75,0 75,0 F03.b 10 Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság 2 635,1 2 704,5 1 Működési költségvetés 205,0 210,6 1 Személyi juttatások 1 708,7 1 802,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 629,2 610,3 3 Dologi kiadások 469,5 469,5 2 Felhalmozási költségvetés 4,5 4,5 1 Intézményi beruházási kiadások 14,2 14,2 2 Felújítás 23,0 23,0 F03.b 11 Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság 3 324,0 3 407,4 1 Működési költségvetés 210,1 217,1 1 Személyi juttatások 2 122,1 2 235,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 775,6 752,6 3 Dologi kiadások 588,8 588,8 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 14,6 14,6 2 Felújítás 33,0 33,0 F03.b 12 Heves Megyei Rendőr-főkapitányság 1 998,2 2 049,3 1 Működési költségvetés 112,5 116,8 1 Személyi juttatások 1 258,7 1 328,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 460,0 445,8 3 Dologi kiadások 342,9 342,9 2 Felhalmozási költségvetés 1,5 1,5 1 Intézményi beruházási kiadások 10,6 10,6 2 Felújítás 40,0 40,0 F03.b 13 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság 2 693,2 2 763,2 1 Működési költségvetés 184,0 189,6 1 Személyi juttatások 1 734,3 1 829,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 634,0 614,8 3 Dologi kiadások 474,0 474,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,5 1,5 2 Felhalmozási költségvetés 1,0 1,0 1 Intézményi beruházási kiadások 14,4 14,4 2 Felújítás 20,0 20,0 F03.b 14 Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság 2 092,5 2 146,5 1 Működési költségvetés 169,0 173,4 1 Személyi juttatások 1 335,1 1 408,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 487,9 473,0 3 Dologi kiadások 377,0 377,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,5 0,5 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 12,0 12,0 2 Felújítás 49,0 49,0 F03.b 15 Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság 1 755,0 1 801,1 1 Működési költségvetés 100,5 104,3 1 Személyi juttatások 1 133,0 1 195,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 413,7 401,0 3 Dologi kiadások 285,6 285,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,5 1,5 2 Felhalmozási költségvetés 2,0 2,0 1 Intézményi beruházási kiadások 9,7 9,7 2 Felújítás 14,0 14,0 F03.b 16 Pest Megyei Rendőr-főkapitányság 5 649,0 5 790,3 1 Működési költségvetés 328,9 340,4 1 Személyi juttatások 3 593,8 3 785,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 312,7 1 273,7 3 Dologi kiadások 988,0 988,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 3,5 3,5 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 40,9 40,9 2 Felújítás 39,0 39,0 F03.b 17 Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság 2 849,3 2 919,6 1 Működési költségvetés 208,2 214,0 1 Személyi juttatások 1 787,3 1 882,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 653,3 633,9 3 Dologi kiadások 562,4 562,4 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 14,5 14,5 2 Felújítás 40,0 40,0 F03.b 18 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság 3 290,1 3 372,6 1 Működési költségvetés 175,2 182,2 1 Személyi juttatások 2 083,4 2 195,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 760,6 737,7 3 Dologi kiadások 575,8 575,8 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0 2,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 19,5 19,5 2 Felújítás 24,0 24,0 F03.b 19 Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság 2 057,8 2 110,1 1 Működési költségvetés 137,5 141,9 1 Személyi juttatások 1 295,0 1 366,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 473,5 458,9 3 Dologi kiadások 346,1 346,1 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 10,7 10,7 2 Felújítás 70,0 70,0 F03.b 20 Vas Megyei Rendőr-főkapitányság 2 073,4 2 126,4 1 Működési költségvetés 184,9 189,2 1 Személyi juttatások 1 318,5 1 390,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 481,8 467,0 3 Dologi kiadások 429,3 429,3 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 11,7 11,7 2 Felújítás 17,0 17,0 F03.b 21 Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság 2 496,9 2 561,5 1 Működési költségvetés 193,6 198,8 1 Személyi juttatások 1 616,8 1 704,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 590,9 573,0 3 Dologi kiadások 422,2 422,2 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,0 4,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 13,6 13,6 2 Felújítás 43,0 43,0 F03.b 22 Zala Megyei Rendőr-főkapitányság 2 061,3 2 114,4 1 Működési költségvetés 174,0 178,5 1 Személyi juttatások 1 325,8 1 398,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 484,0 469,1 3 Dologi kiadások 394,6 394,6 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 11,9 11,9 2 Felújítás 19,0 19,0 F03.b 23 Készenléti Rendőrség 5 474,1 5 616,2 1 Működési költségvetés 721,6 733,0 1 Személyi juttatások 3 504,8 3 698,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 257,3 1 216,7 3 Dologi kiadások 1 387,0 1 387,0 2 Felhalmozási költségvetés 2,0 2,0 1 Intézményi beruházási kiadások 38,6 38,6 2 Felújítás 10,0 10,0 F03.b 24 Köztársasági Őrezred 4 146,5 4 257,8 1 Működési költségvetés 180,1 188,1 1 Személyi juttatások 2 734,9 2 886,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 970,0 937,4 3 Dologi kiadások 569,2 569,2 2 Felhalmozási költségvetés 0,8 0,8 1 Intézményi beruházási kiadások 33,3 33,3 2 Felújítás 20,0 20,0 F03.b 25 Híradástechnikai Szolgálat 2 461,5 2 474,5 1 Működési költségvetés 282,2 283,2 1 Személyi juttatások 335,3 352,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 125,5 122,1 3 Dologi kiadások 1 649,9 1 649,9 2 Felhalmozási költségvetés 20,0 20,0 1 Intézményi beruházási kiadások 628,0 628,0 2 Felújítás 25,0 25,0 6 Határőrség F03.b 1 Határőrség Országos Parancsnokság és szervei 5 687,3 6 223,7 1 Működési költségvetés 37,0 51,9 1 Személyi juttatások 1 328,7 1 546,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 484,6 512,3 3 Dologi kiadások 1 236,4 1 242,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 26,0 26,0 2 Felhalmozási költségvetés 240,0 240,0 1 Intézményi beruházási kiadások 1 622,8 1 922,8 2 Felújítás 1 265,8 1 265,8 F03.b 2 Határőrigazgatóságok 21 227,0 24 257,1 1 Működési költségvetés 347,2 357,3 1 Személyi juttatások 14 085,6 16 234,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 5 172,8 5 475,3 3 Dologi kiadások 2 315,8 2 904,3 F03.c 7 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 5 899,0 6 029,3 1 Működési költségvetés 207,6 216,0 1 Személyi juttatások 3 133,1 3 302,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 102,9 1 068,0 3 Dologi kiadások 983,7 987,5 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,6 4,6 2 Felhalmozási költségvetés 3,1 3,1 1 Intézményi beruházási kiadások 720,9 720,9 2 Felújítás 164,5 164,5 F08.b 10 Duna Palota és Kiadó 268,7 271,8 1 Működési költségvetés 226,6 235,7 1 Személyi juttatások 188,1 198,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 71,6 69,7 3 Dologi kiadások 174,0 177,6 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 22,5 22,5 2 Felújítás 39,1 39,1 F01.f 11 Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal 18 769,7 21 575,2 1 Működési költségvetés 8 805,3 9 157,5 1 Személyi juttatások 1 269,3 1 497,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 457,9 502,4 3 Dologi kiadások 14 551,1 18 082,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 3 263,7 2 356,6 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 7 883,6 8 144,4 2 Felújítás 149,4 149,4 F04.c 12 Rendőrtiszti Főiskola 1 010,9 1 032,5 1 Működési költségvetés 144,7 150,5 1 Személyi juttatások 586,4 619,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 211,1 204,2 3 Dologi kiadások 249,8 251,3 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 52,5 52,5 2 Felújítás 55,8 55,8 F05.a 13 BM Központi Kórház és intézményei 517,8 517,8 1 Működési költségvetés 2 844,2 2 958,0 1 Személyi juttatások 1 053,6 1 112,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 411,7 401,0 3 Dologi kiadások 1 672,0 1 737,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0 2,0 2 Felhalmozási költségvetés 1,0 1,0 1 Intézményi beruházási kiadások 77,6 77,6 2 Felújítás 146,1 146,1 14 Központi Gazdasági Főigazgatóság F03.b 1 Központi Gazdasági Főigazgatóság és háttérintézményei 2 225,6 2 251,0 1 Működési költségvetés 1 219,7 1 268,9 1 Személyi juttatások 1 131,2 1 194,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 422,0 409,5 3 Dologi kiadások 1 219,1 1 242,9 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,5 2,5 2 Felhalmozási költségvetés 11,3 11,3 1 Intézményi beruházási kiadások 52,4 52,4 2 Felújítás 229,4 229,4 6 Lakásépítés 400,0 400,0 F03.b 17 Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ 431,9 434,5 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 68,3 72,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 23,7 22,5 3 Dologi kiadások 120,2 120,2 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 219,7 219,7 18 Oktatási Igazgatóság F04.d 1 Oktatási Igazgatóság 143,2 145,7 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 33,2 35,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 11,5 11,4 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 59,6 59,6 2 Felújítás 38,9 38,9 F04.b 2 Tanintézetek 4 350,4 4 490,4 1 Működési költségvetés 288,9 305,1 1 Személyi juttatások 2 194,0 2 316,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 742,5 767,2 3 Dologi kiadások 1 467,3 1 476,8 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 65,5 65,5 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 110,0 110,0 2 Felújítás 60,0 60,0 F03.b 3 BM Nemzetközi Oktatási Központ 144,5 145,6 1 Működési költségvetés 203,2 211,3 1 Személyi juttatások 92,9 98,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 33,9 32,8 3 Dologi kiadások 220,9 226,0 19 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F01.a 2 Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai 60,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 60,0 F03.b 3 Rend és közbiztonsági beruházások 4 534,0 4 679,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 4 534,0 4 679,0 F03.c 4 Tűzvédelmi beruházások 285,0 200,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 285,0 200,0 F03.b 5 Lakáscélú beruházás 818,6 818,6 2 Felhalmozási költségvetés 5 Lakástámogatás 818,6 818,6 2 Ágazati célfeladatok F03.b 1 Gépjárműkorszerűsítési program 100,0 100,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 100,0 100,0 F08.b 2 Állami és nemzeti ünnepek központi lebonyolításának kiadásai 55,0 55,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 55,0 55,0 F03.c 3 Tűzvédelmi bírság és biztosítók tűzvédelmi hozzájárulása 2 Felhalmozási költségvetés 1 992,3 1 992,3 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1 992,3 1 992,3 F03.b 4 Közrendvédelmi bírság 1 Működési költségvetés 96,0 96,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 96,0 96,0 F03.b 5 Vagyonvédelmi bírság 1 Működési költségvetés 1 994,5 5 140,4 3 Dologi kiadások 1 994,5 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5 140,4 F03.b 6 Helyszíni bírság 1 Működési költségvetés 3 000,0 3 000,0 3 Dologi kiadások 3 000,0 3 000,0 F03.c 7 Önkéntes tűzoltóegyesületek támogatása 200,0 200,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 120,0 120,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 80,0 80,0 F02 11 Kormányzati Koordinációs Bizottság feladatai 23,0 23,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 8,0 8,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 3,3 3,3 3 Dologi kiadások 8,7 8,7 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 3,0 3,0 F03.b 15 Európai integrációs feladatok 343,7 2 751,1 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 19,6 23,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 44,5 102,0 3 Dologi kiadások 274,9 274,9 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,7 2 350,8 F02 16 NATO Békepartnerségi Program 19,0 19,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 7,0 7,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 2,3 2,3 3 Dologi kiadások 9,7 9,7 F03.b 28 Hivatásos állomány életbiztosítása 125,0 125,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 125,0 125,0 F02 29 Hivatásos állomány nyugdíjaztatása 8 488,0 9 056,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 8 488,0 9 056,0 F02 30 Országos Baleset-megelőzési Bizottság 1 Működési költségvetés 243,7 243,7 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 243,7 243,7 2 Felhalmozási költségvetés 35,0 35,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 35,0 35,0 F01.f 52 Köztisztviselői továbbképzési rendszer és közigazgatási vezetőképzés működési feltételei 200,0 200,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 200,0 200,0 F03.b 53 ORFK D.A.D.A. Program támogatása 5,0 5,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5,0 5,0 3 Társadalmi önszerveződések támogatása F08.a 2 Rendőr és Határőr SE támogatása 39,0 39,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 39,0 39,0 F08.f 3 Szakszervezetek támogatása 10,0 10,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0 10,0 F08.a 4 Magyar Rendészeti Sportszövetség támogatása 15,0 15,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 15,0 15,0 F08.f 5 Szabadságharcosokért Alapítvány 100,0 100,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 100,0 100,0 F03.b 6 Társadalmi segítők támogatása 120,0 120,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 120,0 120,0 F03.b 7 Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület támogatása 10,0 10,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0 10,0 F03.b 8 Országos Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Közalapítvány 360,0 360,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 360,0 360,0 11 PHARE program F03.b 3 COP’99 2 052,4 856,6 1 Működési költségvetés 488,0 3 Dologi kiadások 165,0 67,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 404,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 695,6 557,4 1 Intézményi beruházási kiadások 1 347,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 3 667,0 F03.b 4 COP’2000 713,2 596,8 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 146,0 56,0 2 Felhalmozási költségvetés 756,7 917,9 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1 323,9 1 458,7 F03.b 5 Katasztrófavédelem PHARE programja 1 040,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 040,0 1 Intézményi beruházási kiadások 2 080,0 13 Nem állami humánszolgáltatások normatív támogatása F04.b 1 Oktatási célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása 10 464,9 10 464,9 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10 464,9 10 464,9 F04.a 2 Egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása 3 827,9 3 827,9 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 3 827,9 3 827,9 3 Szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása F06.g 1 Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás 1 548,8 1 548,8 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 548,8 1 548,8 F06.g 2 Nappali szociális intézményi ellátás 135,4 135,4 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 135,4 135,4 F06.g 3 Pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézményi ellátása 432,5 432,5 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 432,5 432,5 F06.g 4 Gyermek- és ifjúságvédelem keretében állami és intézeti, vagy átmenetileg és tartósan neveltek, ideiglenes hatállyal elhelyezettek ellátása 83,2 83,2 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 83,2 83,2 F06.g 5 Hajléktalanok átmeneti intézményei 204,9 204,9 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 204,9 204,9 F06.g 6 Egyházi szociális intézményi normatíva kiegészítése 366,1 366,1 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 366,1 366,1 F06.g 7 Bölcsődei ellátás 11,8 11,8 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 11,8 11,8 F03.c 14 Köztestületi tűzoltóságok normatív támogatása 450,0 500,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 450,0 500,0 F16 16 Fejezeti tartalék 173,5 173,5 173,5 173,5 1-19. cím összesen: 247 817,9 36 109,5 211 708,4 259 211,9 37 553,9 221 658,0 23 Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai 1 Normatív hozzájárulások F16 1 Községek általános feladatai 1 618,5 1 569,0 F01.a 2 Települési igazgatási és kommunális feladatokhoz 2 143,0 3 909,9 F01.a 3 Körjegyzőség működéséhez 708,7 709,8 F01.a 5 Körzeti igazgatási feladatokhoz 4 067,8 F13.b 7 Üdülőhelyi feladatokhoz 1 595,0 925,0 F06.g 11 Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatokhoz 3 892,0 3 570,0 F08.a 12 Gyermekvédelmi szakellátáshoz 3 322,9 3 186,6 F06.g 13 Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátáshoz 3 673,3 3 818,6 F06.g 14 Nappali szociális intézményi ellátáshoz 1 172,0 1 244,8 F06.g 15 Hajléktalanok átmeneti intézményeire 189,8 180,4 F06.g 16 Pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézményi ellátásához 2 942,1 2 863,9 F06.g 17 Bölcsődei ellátáshoz 772,5 784,6 F06.g 18 Szociális intézményi módszertani feladatokhoz 66,7 62,2 F04.a 19 Óvodai neveléshez 38 675,8 42 954,5 F04.a 20 Iskolai oktatáshoz 175 670,2 201 403,1 F06.g 21 Különleges gondozás keretében nyújtott ellátáshoz 13 912,1 17 033,8 F04.a 22 Alapfokú művészetoktatáshoz 7 303,4 7 943,0 F04.d 23 Bentlakásos közoktatási intézményi ellátáshoz 16 114,7 18 153,0 F04.d 24 Kiegészítő hozzájárulás egyéb közoktatási feladatokhoz 31 091,2 22 584,8 F08.a 27 Települési sportfeladatokhoz 1 032,9 1 032,9 2 Központosított előirányzatok F07 1 Lakossági közműfejlesztés támogatása 1 500,0 1 600,0 F07 2 Pincerendszerek és természetes partfalak veszélyelhárítási munkálatainak támogatása 1 000,0 F07 3 Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása 4 500,0 4 900,0 F12.d 4 Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása 200,0 200,0 F03.b 5 Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása 85,0 95,0 F06.f 6 Lakáscélú adósságkezelési támogatás 200,0 F01.a 7 Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatása 845,0 900,0 F08.a 8 Gyermek és ifjúsági feladatok 160,0 170,0 F04.a 9 Kiegészítő támogatás nemzetiségi óvodák és iskolák fenntartásához 320,0 340,0 F08.b 10 Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás 600,0 630,0 F08.b 11 Helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari támogatása 400,0 455,0 F16 12 Hozzájárulás a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz 3 060,5 2 831,1 F16 13 Hozzájárulás a könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok számára 120,0 120,0 F01.f 14 Önkormányzati kincstárak támogatása 500,0 500,0 F14 15 Települési szilárdhulladék-közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása 2 000,0 2 000,0 3 Működésképtelenné vált helyi önkormányzat kiegészítő támogatása F01.a 1 Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (működési forráshiányos) helyi önkormányzatok támogatása 10 500,0 11 400,0 F01.a 2 Tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok támogatása 300,0 300,0 F16 3 Működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása 1 200,0 1 200,0 4 Helyi önkormányzatok színházi támogatása F08.b 1 Épületműködtetési hozzájárulás 3 479,2 3 972,1 F08.b 2 Művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás 1 989,4 1 989,4 F08.b 3 Bábszínházak művészeti támogatása 164,0 185,0 F08.b 4 Színházak pályázati támogatása 365,0 409,0 5 Normatív kötött felhasználású támogatások 1 Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához F04.d 1 Pedagógus szakvizsgához és továbbképzéshez 2 300,1 2 324,9 F04.d 2 Pedagógusok szakkönyvvásárlásához 2 019,5 2 215,7 F04.d 3 Tanulók tankönyvvásárlásához 3 324,8 3 344,6 F01.a 4 Körzeti, térségi feladatokhoz 5 184,4 4 705,2 F04.a 5 Kiegészítő támogatás az Arany János tehetséggondozó programhoz 348,8 780,8 F08.a 6 Diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatása 1 639,4 1 667,2 2 Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése és az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása F06.f 1 Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése 52 914,5 55 633,4 F06.d 2 Önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása 10 488,2 14 565,6 F03.c 3 Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása 4 000,0 4 000,0 F07 4 Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása 317,2 315,4 F16 6 Címzett és céltámogatások 67 300,0 58 300,0 F07 7 Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás 10 573,0 10 573,0 8 Céljellegű decentralizált támogatás F13.a 1 Területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés normatív kerete 6 300,0 6 300,0 F16 2 Vis maior tartalék 243,9 243,9 23. cím összesen: 506 338,7 537 164,0 XI. fejezet összesen: 754 156,6 36 109,5 211 708,4 796 375,9 37 553,9 221 658,0 XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM F01.a 1 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium igazgatása 5 306,9 5 715,0 1 Működési költségvetés 590,5 594,7 1 Személyi juttatások 2 517,7 2 678,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 833,4 809,9 3 Dologi kiadások 1 990,3 2 255,5 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 106,0 106,0 2 Felhalmozási költségvetés 176,0 176,0 1 Intézményi beruházási kiadások 350,0 360,0 2 Felújítás 100,0 100,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 176,0 176,0 2 Szakigazgatási intézmények F01.b 1 Költségvetési Iroda 993,1 1 028,4 1 Működési költségvetés 102,5 103,9 1 Személyi juttatások 607,0 640,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 230,9 224,2 3 Dologi kiadások 238,7 248,2 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 19,0 19,0 F10 2 Állat-egészségügyi, élelmiszer-ellenőrzési szakigazgatási intézmények 3 896,8 4 315,7 1 Működési költségvetés 11 156,2 11 190,4 1 Személyi juttatások 5 398,0 5 700,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 056,8 1 997,8 3 Dologi kiadások 5 952,3 6 162,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 47,9 47,9 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 1 418,0 1 418,0 2 Felújítás 180,0 180,0 F10 3 Növény-egészségügyi szakigazgatási intézmények 1 920,1 1 955,7 1 Működési költségvetés 4 744,8 4 883,2 1 Személyi juttatások 2 054,4 2 169,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 746,9 724,3 3 Dologi kiadások 2 741,6 2 823,3 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5,0 5,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 927,0 927,0 2 Felújítás 180,0 180,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 10,0 10,0 F10 4 Földművelésügyi szakigazgatási intézmények 6 071,8 6 206,4 1 Működési költségvetés 1 052,6 1 094,7 1 Személyi juttatások 2 896,9 3 017,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 029,4 1 005,9 3 Dologi kiadások 3 003,1 3 083,2 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0 2,0 2 Felhalmozási költségvetés 63,0 63,0 1 Intézményi beruházási kiadások 196,0 196,0 2 Felújítás 60,0 60,0 F10 5 Erdészeti szakigazgatási intézmények 1 476,0 1 518,8 1 Működési költségvetés 925,9 956,7 1 Személyi juttatások 1 081,1 1 141,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 399,1 387,0 3 Dologi kiadások 736,7 762,2 2 Felhalmozási költségvetés 73,0 73,3 1 Intézményi beruházási kiadások 223,0 223,0 2 Felújítás 35,0 35,0 F13.a 6 Területi Főépítészi Irodák 237,9 243,9 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 87,5 92,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 34,9 34,0 3 Dologi kiadások 99,5 101,5 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 16,0 16,0 F10 3 Földhivatalok, Földmérési és Távérzékelési Intézet 8 110,4 8 363,9 1 Működési költségvetés 3 421,3 3 538,4 1 Személyi juttatások 5 263,2 5 557,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 128,9 2 078,6 3 Dologi kiadások 3 859,6 3 986,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 21,0 21,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 151,0 151,0 2 Felújítás 108,0 108,0 F10 4 Mezőgazdasági minősítés és törzstenyészet-fenntartás intézményei 1 433,5 1 532,9 1 Működési költségvetés 3 256,4 3 369,9 1 Személyi juttatások 1 409,1 1 487,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 559,9 544,9 3 Dologi kiadások 2 476,8 2 625,9 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,1 4,1 2 Felhalmozási költségvetés 40,0 40,0 1 Intézményi beruházási kiadások 120,0 120,0 2 Felújítás 120,0 120,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 40,0 40,0 F10 5 Agrárintervenciós központ 678,6 698,7 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 204,6 216,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 68,7 66,6 3 Dologi kiadások 270,5 281,3 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 129,3 129,3 2 Felújítás 5,5 5,5 F04.b 6 Mezőgazdasági középfokú szakoktatás és szaktanácsadás intézményei 3 288,2 3 686,1 1 Működési költségvetés 980,8 1 007,8 1 Személyi juttatások 1 343,4 1 660,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 522,5 584,4 3 Dologi kiadások 1 552,7 1 598,4 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 11,4 11,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 39,0 39,0 2 Felhalmozási költségvetés 25,5 25,5 1 Intézményi beruházási kiadások 567,0 567,0 2 Felújítás 256,0 256,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,5 2,5 F08.b 7 Közművelődési intézmények 431,8 540,8 1 Működési költségvetés 90,5 93,0 1 Személyi juttatások 154,7 194,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 60,4 68,7 3 Dologi kiadások 153,2 266,7 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 104,0 54,0 2 Felújítás 50,0 50,0 F10 8 Agrárkutató intézetek 2 084,6 2 394,0 1 Működési költségvetés 1 888,9 1 953,8 1 Személyi juttatások 1 538,3 1 932,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 574,6 653,7 3 Dologi kiadások 1 589,5 1 488,3 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,1 1,1 2 Felhalmozási költségvetés 2,0 1 Intézményi beruházási kiadások 142,0 142,0 2 Felújítás 130,0 130,0 F08.a 9 Továbbképző és sportlétesítmények 658,7 769,6 1 Működési költségvetés 286,0 293,6 1 Személyi juttatások 219,1 231,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 81,6 79,4 3 Dologi kiadások 263,7 372,2 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 11,3 11,3 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 310,0 310,0 2 Felújítás 59,0 59,0 10 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F13.b 3 Holtág-rehabilitáció támogatása 100,0 100,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 100,0 100,0 F10 13 Mezőgazdasági tevékenységeket segítő szolgáltatások beruházása 1 120,0 1 120,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 1 120,0 1 120,0 F04.b 14 Középfokú oktatás beruházásai 250,0 250,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 250,0 250,0 F08.b 15 Művelődési beruházások 30,0 30,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 30,0 30,0 F10 16 Mezőgazdasági, erdő-, hal- és vadgazdálkodási célú kutatás és fejlesztés beruházásai 100,0 100,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 100,0 100,0 F04.d 17 Továbbképző létesítmények beruházásai 200,0 200,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 200,0 200,0 2 Ágazati célelőirányzatok F10 6 Az Európai Unióhoz való csatlakozás Nemzeti Programja 3 462,9 3 904,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 305,3 645,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 100,7 202,1 3 Dologi kiadások 1 167,9 1 167,9 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 96,0 96,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1 793,0 1 793,0 F02 7 Munkavédelmi, polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási feladatok 44,0 44,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 34,0 34,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 10,0 10,0 F10 9 Agrárkutatási feladatok támogatása 536,0 536,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 40,0 40,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 16,0 16,0 3 Dologi kiadások 224,0 224,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 246,0 246,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 10,0 10,0 F10 12 Nemzeti kataszteri program feltételrendszere 442,0 535,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 442,0 143,2 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 391,8 F10 13 Magyar Állatorvosi Kamara által ellátott állami feladatok támogatása 18,0 18,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 18,0 18,0 F10 14 Hegyközségek állami feladatainak támogatása 300,0 300,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 300,0 300,0 36 Területfejlesztési intézményrendszeri feladatok F13.a 4 Területfejlesztési intézmények működési költségeihez hozzájárulás 639,0 639,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 639,0 639,0 37 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Integrált Szerkezetátalakítási és Válságkezelési Program F13.a 1 B.-A.-Z. Megyei ISZVP támogatással fedezett kiadásai 9,8 9,8 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 9,8 9,8 38 PHARE CBC program F13.a 4 PHARE iroda működési költségei 504,0 661,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 504,0 661,0 F11 40 Építésügyi célelőirányzatok 1 Működési költségvetés 220,0 220,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 220,0 220,0 F13.a 41 Területi információs rendszer működtetése 78,3 78,3 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 78,3 78,3 F13.b 42 Vízügyi feladatok támogatása 700,0 700,0 2 Felhalmozási költségvetés 700,0 700,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1 400,0 1 400,0 F07 43 Terület- és településrendezési célfeladat 195,8 195,8 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 195,8 195,8 F10 44 Állategészségügy intézményrendszerének fejlesztése (HU 9806-01) 405,0 1 Működési költségvetés 141,0 2 Felhalmozási költségvetés 564,0 1 Intézményi beruházási kiadások 1 110,0 F10 45 Növényegészségügy intézményrendszerének fejlesztése (HU 9806-02) 485,0 1 Működési költségvetés 79,0 2 Felhalmozási költségvetés 317,0 1 Intézményi beruházási kiadások 881,0 F10 46 KAP intézményrendszerének fejlesztése (HU 9806-03) 376,0 1 Működési költségvetés 490,0 3 Dologi kiadások 866,0 F10 47 Minőségtanúsítás, élelmiszer-ipari szerkezetváltozás (HU 9806-04) 184,0 1 Működési költségvetés 101,0 2 Felhalmozási költségvetés 403,0 1 Intézményi beruházási kiadások 688,0 F10 48 Vidékfejlesztés-agrárkörnyezetvédelem intézményrendszerének fejlesztése (HU 9806-05) 1 Működési költségvetés 13,0 2 Felhalmozási költségvetés 54,0 1 Intézményi beruházási kiadások 67,0 F10 49 Növényvédelmi szolgáltatás fejlesztése (HU 9909-01) 92,0 70,0 1 Működési költségvetés 25,0 157,0 2 Felhalmozási költségvetés 100,0 626,0 1 Intézményi beruházási kiadások 217,0 853,0 F07 50 Megyei földnyilvántartási rendszer fejlesztése (HU 9909-02) 397,0 123,0 1 Működési költségvetés 100,0 317,0 2 Felhalmozási költségvetés 400,0 1 267,0 1 Intézményi beruházási kiadások 897,0 1 707,0 F10 51 Állat-egészségügyi és élelmiszer-higiéniai ellenőrzés (HU 0002-01) 647,0 363,0 1 Működési költségvetés 25,0 513,0 2 Felhalmozási költségvetés 100,0 2 052,0 1 Intézményi beruházási kiadások 772,0 2 928,0 F13.a 52 Gazdasági és szociális kohézió erősítése (HU 0008) 854,0 1 Működési költségvetés 6 389,0 3 Dologi kiadások 7 243,0 F13.a 53 Határon átnyúló CBC programok (HU 00XX) 1 065,0 1 Működési költségvetés 6 389,0 3 Dologi kiadások 7 454,0 F10 54 Agrárgazdasági intézményfejlesztés (HU 01XX) 592,0 1 Működési költségvetés 336,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 345,0 1 Intézményi beruházási kiadások 2 273,0 F13.a 55 Gazdasági és szociális kohézió erősítése (HU 01XX) 2 130,0 1 Működési költségvetés 6 389,0 3 Dologi kiadások 8 519,0 F13.a 56 Határon átnyúló CBC program (HU 01XX) 1 065,0 1 Működési költségvetés 6 389,0 3 Dologi kiadások 7 454,0 4 Támogatási célelőirányzatok 1 Agrárberuházások támogatása F10 1 Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása 67 222,1 64 060,0 2 Felhalmozási költségvetés 900,0 900,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 68 122,1 64 960,0 F10 2 Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás, fásítás 6 000,0 6 000,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 6 000,0 6 000,0 F10 3 Meliorációs és öntözésfejlesztési beruházások támogatása 1 452,0 1 452,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1 452,0 1 452,0 2 Erdészeti feladatok F10 1 Erdészeti közcélú feladatok 4 430,0 4 430,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4 430,0 4 430,0 F10 2 Erdei vasutak működtetésére 110,0 110,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 110,0 110,0 F10 3 Jóléti- és parkerdőfenntartásra 210,0 210,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 210,0 210,0 F10 3 Termőföld minőségi védelme, hasznosítása 1 800,0 1 800,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 800,0 1 800,0 F10 4 Állattenyésztési, tenyésztésszervezési feladatok 1 100,0 1 100,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 000,0 1 000,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 100,0 100,0 F10 5 Halgazdálkodási tevékenységek 250,0 250,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 250,0 250,0 F10 6 Vadgazdálkodási tevékenységek 650,0 650,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 650,0 650,0 F10 9 Agrárinformatika, farm és egyéb szakmai gyakorlatok támogatása 360,0 360,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 360,0 360,0 10 Terület- és vidékfejlesztési célfeladatok F13.a 1 Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai 17 068,5 19 068,5 1 Működési költségvetés 200,0 200,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 392,0 392,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 16 876,5 18 876,5 F13.a 3 Vidékfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai 4 500,0 5 500,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 4 500,0 5 500,0 F10 4 Agrárlogisztika 1 500,0 1 500,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 1 500,0 1 500,0 F10 5 Állatkár-térítés 1 487,0 1 487,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 487,0 1 487,0 F16 10 Fejezeti tartalék 330,0 330,0 330,0 330,0 1-10. cím összesen: 204 878,7 46 585,9 158 292,8 211 910,2 50 868,9 161 041,3 11 Vállalkozások folyó támogatása F10 1 Piacra jutási támogatás 37 735,5 41 297,7 F10 3 Agrártermelés költségeit csökkentő támogatás 67 091,1 65 690,0 F10 4 Erdőkárok felszámolásához nyújtott támogatás 324,1 360,0 11. cím összesen: 105 150,7 107 347,7 12 Központosított bevételek 1 Erdészeti bevételek F10 1 Erdőfenntartási járulék 3 100,0 3 100,0 F10 2 Erdővédelmi és erdőgazdálkodási bírság 100,0 100,0 2 Termőföld minőségvédelmével, hasznosításával kapcsolatos bevételek F10 1 Földvédelmi járulék 1 790,0 1 790,0 F10 2 Földvédelmi és talajvédelmi bírság 10,0 10,0 3 Állattenyésztési és tenyésztésszervezési bevételek F10 1 Tenyésztési hozzájárulás 1 090,0 1 090,0 F10 2 Lóverseny totalizatőr forgalom utáni bevételek 10,0 10,0 4 Halgazdálkodási bevételek F10 1 Állami halász- és horgászjegyek díja 200,0 200,0 F10 2 Halászatfejlesztési hozzájárulás 20,0 20,0 F10 3 Halvédelmi bírság 30,0 30,0 5 Vadgazdálkodási bevételek F10 1 Állami vadászjegyek díja 370,0 370,0 F10 2 Hatósági eljárási díj, trófea bírálat 30,0 30,0 F10 3 Vadvédelmi hozzájárulás 160,0 160,0 F10 4 Vadazonosító és üzemterv szolgáltatás 30,0 30,0 F10 5 Vadvédelmi bírság 60,0 60,0 F13.a 8 Területfejlesztési kölcsönök visszatérülése 300,0 300,0 XII. fejezet összesen: 310 029,4 53 885,9 158 292,8 319 257,9 58 168,9 161 041,3 XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM 1 Honvédelmi Minisztérium F01.a 1 Honvédelmi Minisztérium igazgatása 12 644,2 16 920,9 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 3 139,1 3 576,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 010,3 1 054,0 3 Dologi kiadások 2 497,4 2 152,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5 526,7 7 661,6 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 195,7 975,9 2 Felújítás 275,0 1 500,0 F02 2 HM hivatalai 4 299,5 4 092,1 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 1 835,8 1 861,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 548,8 510,2 3 Dologi kiadások 1 447,4 1 475,8 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 443,7 224,6 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 23,8 19,9 F02 3 HM háttérintézményei 32 067,7 34 773,2 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 3 752,0 4 260,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 188,4 1 256,7 3 Dologi kiadások 18 303,0 18 666,2 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 42,4 47,2 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 3 478,9 2 226,5 2 Felújítás 5 003,0 8 004,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 300,0 312,0 2 Magyar Honvédség F02 1 Honvéd Vezérkar közvetlen szervezetei 91 045,8 114 423,2 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 20 086,1 20 524,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 6 080,6 5 679,6 3 Dologi kiadások 38 549,0 47 857,2 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 842,1 871,5 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 22 878,2 32 781,7 2 Felújítás 2 609,8 6 708,3 F02 2 Magyar Honvédség Szárazföldi csapatai 27 851,4 29 014,8 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 17 972,9 18 608,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 5 659,2 5 439,6 3 Dologi kiadások 4 172,8 4 916,9 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 41,1 43,9 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 5,4 5,6 F02 3 Magyar Honvédség Repülő és légvédelmi csapatai 19 591,9 17 269,7 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 12 657,5 11 064,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 4 226,1 3 413,5 3 Dologi kiadások 2 635,5 2 716,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 72,8 75,7 3 Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok F02 1 Katonai Felderítő Hivatal 9 457,5 9 572,6 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 4 482,1 4 202,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 456,4 1 251,1 3 Dologi kiadások 2 658,0 3 208,2 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 12,0 12,8 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 824,0 867,0 2 Felújítás 25,0 31,0 F02 2 Katonai Biztonsági Hivatal 1 619,3 1 747,5 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 969,8 1 077,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 313,5 319,6 3 Dologi kiadások 245,0 253,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 6,0 6,4 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 85,0 90,0 F04.c 4 Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 9 229,0 8 459,6 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 4 439,4 3 829,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 361,5 1 063,1 3 Dologi kiadások 2 895,1 3 012,1 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 7,0 8,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 526,0 547,0 F03.a 5 MH Katonai Ügyészségek 642,3 675,3 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 442,1 474,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 146,5 144,7 3 Dologi kiadások 53,4 55,5 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,3 0,3 F05.a 6 MH Egészségügyi intézetek 5 075,0 953,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 2 388,4 419,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 822,6 131,9 3 Dologi kiadások 1 852,7 400,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 11,3 1,3 F12.c 7 Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal 189,8 204,5 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 84,2 95,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 27,6 28,6 3 Dologi kiadások 52,8 55,1 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,2 0,2 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 25,0 25,4 8 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F05.a 1 Magyar Honvédség Központi Honvédkórház 250,0 300,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 250,0 300,0 F02 5 Központilag kezelt lakástámogatási előirányzatok 3 750,0 4 200,0 2 Felhalmozási költségvetés 5 Lakástámogatás 1 000,0 1 000,0 6 Lakásépítés 2 750,0 3 200,0 F02 6 Katonai védelmi beruházások 3 500,0 3 500,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 3 500,0 3 500,0 2 Ágazati célelőirányzatok F08.a 3 Társadalmi szervek támogatása 22,1 23,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 22,1 23,0 F01.c 24 Hozzájárulás a NATO katonai költségvetéséhez 1 196,8 1 296,6 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 196,8 1 296,6 F01.c 25 Hozzájárulás a NATO Biztonsági Beruházási Programjához 1 740,0 1 340,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1 740,0 1 340,0 F01.c 26 Hozzájárulás a Nyugat-európai Fegyverzeti Csoport (WEAG) működési költségeihez 3,2 3,4 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 3,2 3,4 F06.b 32 Hozzájárulás a hivatásos katonák kedvezményes nyugellátásának és a sorállomány társadalombiztosítási ellátásának kiadásaihoz 11 790,0 12 549,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 11 790,0 12 549,0 XIII. fejezet összesen: 235 965,5 235 965,5 261 318,4 261 318,4 XIV. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM F01.a 1 Igazságügyi Minisztérium igazgatása 2 412,8 2 456,8 1 Működési költségvetés 344,7 353,5 1 Személyi juttatások 1 008,8 1 062,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 331,3 330,4 3 Dologi kiadások 1 136,8 1 136,8 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 165,0 165,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 92,5 92,5 2 Felújítás 23,1 23,1 F01.a 2 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal 398,0 404,7 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 108,0 114,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 38,8 39,5 3 Dologi kiadások 104,8 104,8 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 131,3 131,3 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 15,1 15,1 F03.a 3 Szakértői Intézetek 893,3 927,0 1 Működési költségvetés 42,5 44,4 1 Személyi juttatások 556,2 587,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 203,6 208,1 3 Dologi kiadások 176,0 176,0 F03.d 4 IM Büntetés-végrehajtás 19 841,4 21 142,0 1 Működési költségvetés 1 886,9 1 944,8 1 Személyi juttatások 8 920,3 9 619,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 963,7 2 928,8 3 Dologi kiadások 7 021,8 7 518,1 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 2,7 2,7 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2 064,0 2 162,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 380,6 380,6 2 Felújítás 275,2 375,2 5 Lakástámogatás 80,0 80,0 3 Kölcsönök 20,0 20,0 F10 5 Központi Kárrendezési Iroda 1 906,5 1 941,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 563,5 595,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 228,7 205,7 3 Dologi kiadások 1 073,2 1 099,2 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 41,1 41,1 6 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F01.a 2 Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai 199,5 199,5 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 199,5 199,5 F03.a 3 Igazságügyi szakértői tevékenység beruházásai 106,6 106,6 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 106,6 106,6 F03.d 4 Büntetés-végrehajtás beruházásai 2 665,6 2 665,6 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 2 665,6 2 665,6 2 Ágazati célfeladatok F03.d 1 A fogvatartottakat foglalkoztató gazdálkodó szervezetek támogatása 530,6 530,6 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 492,0 492,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 38,6 38,6 F08.f 2 Kisebbségi koordinációs és intervenciós keret 142,9 192,9 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 142,9 192,9 F03.a 3 Büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás 49,0 49,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 49,0 49,0 F04.d 4 Cigány tanulók ösztöndíj-támogatása 200,0 250,0 1 Működési költségvetés 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 200,0 250,0 3 Alapítványok támogatása F03.a 1 Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány 10,0 10,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0 10,0 F08.f 2 Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány támogatása 600,0 620,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 600,0 620,0 F08.f 3 Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatása 350,0 350,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 350,0 350,0 4 Országos kisebbségi önkormányzatok támogatása F01.a 1 Bolgár Országos Önkormányzat 22,0 24,2 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 22,0 24,2 F01.a 2 Görög Országos Önkormányzat 21,2 23,3 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 21,2 23,3 F01.a 3 Horvátok Magyarországi Országos Önkormányzata 63,3 69,7 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 63,3 69,7 F01.a 4 Németek Magyarországi Országos Önkormányzata 125,8 143,2 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 125,8 143,2 F01.a 5 Románok Magyarországi Országos Önkormányzata 33,5 36,9 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 33,5 36,9 F01.a 6 Cigány Országos Kisebbségi Önkormányzat 171,2 188,3 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 171,2 188,3 F01.a 7 Lengyel Országos Önkormányzat 21,2 23,3 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 21,2 23,3 F01.a 8 Örmény Országos Önkormányzat 21,2 23,3 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 21,2 23,3 F01.a 9 Szlovák Országos Önkormányzat 64,0 70,4 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 64,0 70,4 F01.a 10 Szlovén Országos Kisebbségi Önkormányzat 25,0 27,5 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 25,0 27,5 F01.a 11 Szerb Országos Önkormányzat 31,1 34,2 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 31,1 34,2 F01.a 12 Ruszin Országos Önkormányzat 16,1 17,7 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 16,1 17,7 F01.a 13 Ukrán Országos Önkormányzat 16,1 17,7 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 16,1 17,7 F16 10 Fejezeti tartalék 5,0 5,0 5,0 5,0 XIV. fejezet összesen: 33 217,0 2 274,1 30 942,9 34 893,1 2 342,7 32 550,4 XV. GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM 1 Gazdasági Minisztérium központi igazgatása F01.a 1 Gazdasági Minisztérium igazgatása 3 261,8 3 520,5 1 Működési költségvetés 271,4 283,3 1 Személyi juttatások 1 559,2 1 640,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 527,5 534,5 3 Dologi kiadások 1 331,3 1 380,1 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 53,6 184,6 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 14,2 16,5 2 Felújítás 27,4 27,4 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 20,0 20,0 3 Kölcsönök 15,3 15,3 15,3 15,3 F01.a 2 GM Gazdasági igazgatóság 602,4 627,8 1 Működési költségvetés 771,9 802,4 1 Személyi juttatások 174,9 184,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 64,2 61,5 3 Dologi kiadások 739,6 787,8 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 57,5 58,1 2 Felhalmozási költségvetés 22,3 23,0 1 Intézményi beruházási kiadások 289,0 289,7 2 Felújítás 71,4 71,4 F01.c 4 Magyar Köztársaság Kereskedelmi Képviselete, Moszkva 1 Működési költségvetés 828,0 798,0 1 Személyi juttatások 477,5 464,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 65,4 57,6 3 Dologi kiadások 281,1 272,2 2 Felhalmozási költségvetés 2,0 2,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 6,0 6,0 F11 2 Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ 35,0 36,4 1 Működési költségvetés 10,0 12,0 1 Személyi juttatások 18,4 19,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 6,3 6,1 3 Dologi kiadások 20,3 22,9 F13.b 3 GM Engedélyezési Közigazgatási Hivatala 596,3 615,5 1 Működési költségvetés 36,0 36,8 1 Személyi juttatások 257,0 271,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 86,1 81,0 3 Dologi kiadások 233,8 263,1 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 55,4 36,8 F13.b 4 Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet 35,4 36,8 1 Működési költségvetés 28,1 28,1 1 Személyi juttatások 28,2 29,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 9,5 9,1 3 Dologi kiadások 22,7 22,9 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 1,5 1,5 2 Felújítás 1,6 1,6 F09 6 Műszaki Biztonsági Főfelügyelet 1 Működési költségvetés 1 409,2 1 467,5 1 Személyi juttatások 389,5 411,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 140,7 128,9 3 Dologi kiadások 786,0 857,3 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,0 1,0 2 Felhalmozási költségvetés 1,0 1,0 1 Intézményi beruházási kiadások 60,0 50,0 2 Felújítás 30,0 20,0 3 Kölcsönök 3,0 F05.a 8 Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium 48,6 50,5 1 Működési költségvetés 34,5 35,9 1 Személyi juttatások 33,0 35,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 12,6 12,2 3 Dologi kiadások 34,5 35,6 2 Felhalmozási költségvetés 2 Felújítás 3,0 3,0 F08.b 9 Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum 24,0 28,6 1 Működési költségvetés 4,7 4,8 1 Személyi juttatások 13,4 14,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 5,6 5,6 3 Dologi kiadások 9,7 13,7 F13.b 10 Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség 728,3 737,9 1 Működési költségvetés 572,4 600,4 1 Személyi juttatások 297,9 314,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 105,3 101,3 3 Dologi kiadások 657,5 682,4 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 180,0 195,0 2 Felújítás 60,0 45,0 F13.b 11 Országos Munkaügyi és Módszertani Központ 49,6 50,7 1 Működési költségvetés 608,3 624,7 1 Személyi juttatások 313,2 330,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 117,3 108,3 3 Dologi kiadások 221,9 231,2 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0 2,0 2 Felhalmozási költségvetés 38,2 5,0 1 Intézményi beruházási kiadások 38,2 5,0 2 Felújítás 3,5 3,5 F13.b 12 Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet 1 Működési költségvetés 397,2 456,8 1 Személyi juttatások 31,5 33,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 11,2 11,2 3 Dologi kiadások 314,5 372,3 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 15,0 15,0 2 Felújítás 25,0 25,0 F11 13 Magyar Geológiai Szolgálat 834,5 892,8 1 Működési költségvetés 1 247,8 1 309,8 1 Személyi juttatások 519,3 548,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 194,3 187,1 3 Dologi kiadások 1 141,0 1 190,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 11,0 11,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 192,8 236,8 2 Felújítás 23,9 28,9 F11 14 Magyar Bányászati Hivatal 500,9 519,9 1 Működési költségvetés 21,0 21,0 1 Személyi juttatások 299,9 316,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 104,2 99,7 3 Dologi kiadások 90,8 97,5 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 15,5 15,5 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 6,4 6,4 2 Felújítás 5,1 5,1 F09 15 Magyar Energia Hivatal 1 Működési költségvetés 978,3 1 054,0 1 Személyi juttatások 371,4 392,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 122,9 117,6 3 Dologi kiadások 407,5 463,7 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 41,0 15,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 30,0 60,0 2 Felújítás 4,0 4,0 3 Kölcsönök 2,0 0,5 2,0 0,5 F13.b 20 Munkaügyi Központok 1 Működési költségvetés 10 696,3 11 180,8 1 Személyi juttatások 5 565,4 5 876,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 040,9 1 979,3 3 Dologi kiadások 3 075,6 3 310,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 14,4 14,4 2 Felhalmozási költségvetés 407,0 407,0 1 Intézményi beruházási kiadások 340,0 340,0 2 Felújítás 67,0 67,0 F13.b 21 Magyar Szabadalmi Hivatal 1 Működési költségvetés 2 709,3 2 984,9 1 Személyi juttatások 737,6 778,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 271,6 282,8 3 Dologi kiadások 1 109,1 1 192,2 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 60,0 60,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 465,0 605,0 2 Felújítás 60,0 60,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1,0 1,0 3 Kölcsönök 5,0 5,0 F13.b 22 Országos Mérésügyi Hivatal 1 Működési költségvetés 1 847,0 1 938,9 1 Személyi juttatások 711,6 751,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 239,1 228,1 3 Dologi kiadások 339,2 360,2 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 383,3 425,4 2 Felújítás 173,8 173,8 F09 24 Országos Atomenergia Hivatal 357,0 371,2 1 Működési költségvetés 1 016,3 1 027,4 1 Személyi juttatások 402,1 424,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 145,3 145,3 3 Dologi kiadások 535,9 538,7 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 190,0 190,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 90,0 90,0 2 Felújítás 10,0 10,0 25 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F11 1 Mecseki Uránércbánya bezárása 3 600,0 2 850,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 3 600,0 2 850,0 F01.a 2 Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai 123,0 873,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 123,0 873,0 2 Ágazati célelőirányzatok F13.b 4 Szabványosítási és akkreditálási nemzetközi feladatok 114,5 114,5 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 114,5 114,5 F13.b 5 Magyar találmányok külföldi bejelentése 135,5 319,5 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 11,0 11,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 124,5 308,5 F07 7 Állami Támogatású Bérlakás Program 4 000,0 5 000,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 4 000,0 5 000,0 F07 8 Lakóépületek energiamegtakarítási programja 3 000,0 4 000,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 3 000,0 4 000,0 3 Vállalkozási célelőirányzatok F13.a 1 Gazdaságfejlesztési célelőirányzat 19 159,5 20 259,5 1 Működési költségvetés 200,0 200,0 3 Dologi kiadások 550,0 650,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 6 394,0 8 818,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 50,0 50,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 11 465,5 10 041,5 3 Kölcsönök 900,0 900,0 F13.b 2 Turisztikai célelőirányzat 24 878,5 28 053,5 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 4 000,0 4 500,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 6 299,6 7 102,5 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 14 578,9 16 451,0 F13.a 3 Kis- és középvállalkozói célelőirányzat 12 225,2 16 976,4 1 Működési költségvetés 679,2 231,8 3 Dologi kiadások 532,3 436,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4 667,7 6 363,6 2 Felhalmozási költségvetés 503,0 305,1 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 8 207,4 10 713,3 F13.a 7 Regionális gazdaságépítési célelőirányzat 5 000,0 6 000,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 100,0 110,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 900,0 950,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 4 000,0 4 940,0 F02 8 Hadiipari kapacitás fenntartása 193,0 193,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 193,0 193,0 F01.c 11 ITD-H Kereskedelmi szolgálat 1 230,8 1 230,8 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 230,8 1 230,8 12 Segélyből megvalósuló programok F13.b 1 EU SAVE II program 44,5 43,4 1 Működési költségvetés 43,5 38,6 3 Dologi kiadások 88,0 82,0 F13.b 8 Békéltető Testületek EU segélyprogram 2001 22,5 1 Működési költségvetés 53,0 106,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 53,0 128,5 F13.b 9 OFE EU segélyprogram 2001 20,0 1 Működési költségvetés 47,0 53,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 47,0 73,0 F13.b 10 Tanúsító és Ellenőrző Intézetek fejlesztése program 10,4 1 Működési költségvetés 695,6 353,0 3 Dologi kiadások 695,6 353,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,4 F13.b 11 Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség PHARE Programjai 112,5 208,8 1 Működési költségvetés 53,8 107,6 3 Dologi kiadások 166,3 316,4 2 Felhalmozási költségvetés 215,0 430,3 1 Intézményi beruházási kiadások 215,0 430,3 F01.b 12 Vállalkozói vagyon kezelése 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 0,1 0,1 2 Felhalmozási költségvetés 0,1 0,1 F13.b 13 Munkahelyi egészség és biztonság HU-00-05-01 PHARE program társfinanszírozása 30,6 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 30,6 F09 16 Energia Acquis átvétele, intézményfejlesztés 1 Működési költségvetés 487,5 325,0 3 Dologi kiadások 487,5 325,0 14 Társadalmi szervezetek címzett támogatása F08.f 1 MTESZ támogatása 120,0 120,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 120,0 120,0 F13.b 2 Fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek támogatása 43,4 66,6 1 Működési költségvetés 30,0 30,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 73,4 96,6 F13.b 3 Békéltető testületek támogatása 28,0 59,6 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 28,0 59,6 F13.b 15 Aktív foglalkoztatási célok támogatása 1 Működési költségvetés 3 374,0 3 603,3 3 Dologi kiadások 100,0 108,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 150,0 159,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1 124,0 1 200,0 3 Kölcsönök 2 000,0 2 136,3 F13.b 18 Polgári szolgálat 300,0 300,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 300,0 300,0 F13.b 19 Munkaerőpiaci szervezet fejlesztési program 2 Felhalmozási költségvetés 1 200,0 1 200,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1 200,0 1 200,0 F13.b 20 Munkaerőpiaci szervezetek működési tartaléka 1 Működési költségvetés 206,0 206,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 206,0 206,0 F13.b 21 EU integrációra való felkészülés 81,0 180,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 60,0 160,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 21,0 20,0 F02 22 Hadiipari technológia-korszerűsítő beruházások támogatása 2 Felhalmozási költségvetés 83,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 83,0 F13.b 24 Energia Központ Kht. közhasznú feladatai 77,0 77,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 77,0 77,0 1-25. cím összesen: 113 425,9 31 844,7 81 581,2 126 767,8 32 311,1 94 456,7 28 Központosított bevételek F13.a 1 Gazdaságfejlesztési támogatások visszatérülése 4 100,0 4 200,0 F13.b 2 Turisztikai hozzájárulás 4 475,0 4 650,0 XV. fejezet összesen: 113 425,9 40 419,7 81 581,2 126 767,8 41 161,1 94 456,7 XVI. KÖRNYEZETVÉDELMI MINISZTÉRIUM F01.a 1 Környezetvédelmi Minisztérium igazgatása 3 244,8 3 477,0 1 Működési költségvetés 14,2 14,6 1 Személyi juttatások 1 001,2 1 104,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 350,8 353,9 3 Dologi kiadások 1 747,5 1 873,5 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 47,0 47,0 2 Felhalmozási költségvetés 2,0 2,0 1 Intézményi beruházási kiadások 64,5 64,5 2 Felújítás 50,0 50,0 F13.b 3 Országos Meteorológiai Szolgálat 791,3 809,8 1 Működési költségvetés 618,4 663,7 1 Személyi juttatások 495,7 534,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 179,5 176,8 3 Dologi kiadások 610,9 639,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 3,0 3,0 2 Felhalmozási költségvetés 129,2 134,0 1 Intézményi beruházási kiadások 184,8 189,6 2 Felújítás 65,0 65,0 F13.b 4 Háttérintézmények 1 Működési költségvetés 1 797,1 1 833,0 1 Személyi juttatások 495,6 534,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 176,5 174,0 3 Dologi kiadások 1 078,5 1 078,5 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 46,5 46,5 2 Felhalmozási költségvetés 181,3 181,3 1 Intézményi beruházási kiadások 156,3 156,3 2 Felújítás 25,0 25,0 F14 5 Természetvédelmi területi szervek 1 776,8 1 950,8 1 Működési költségvetés 408,7 453,3 1 Személyi juttatások 852,9 998,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 314,9 336,9 3 Dologi kiadások 894,5 950,3 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,9 2,9 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 44,1 39,3 2 Felújítás 75,0 75,0 3 Kölcsönök 1,5 0,3 1,5 0,3 F14 6 Környezetvédelmi területi szervek 3 145,6 3 469,3 1 Működési költségvetés 294,8 320,3 1 Személyi juttatások 1 803,3 2 053,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 658,0 686,8 3 Dologi kiadások 855,6 925,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 7,5 7,3 2 Felhalmozási költségvetés 0,5 0,5 1 Intézményi beruházási kiadások 50,0 50,3 2 Felújítás 65,0 65,0 3 Kölcsönök 2,4 0,9 2,4 0,9 8 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F01.a 1 Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai 800,0 800,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 800,0 800,0 F13.b 2 Meteorológiai szolgáltatás beruházásai 215,0 215,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 215,0 215,0 F14 3 Környezetvédelem beruházásai 340,0 340,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 340,0 340,0 F14. 4 Természetvédelem beruházásai 260,0 260,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 260,0 260,0 2 Ágazati célelőirányzatok F14 3 Szigetközi térség kárainak mérséklése 230,0 230,0 1 Működési költségvetés 120,0 120,0 1 Személyi juttatások 40,0 38,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 13,2 11,6 3 Dologi kiadások 76,8 79,7 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 220,0 220,0 F14 5 Balaton intézkedési terv és nagy tavaink védelme program 155,0 155,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 40,0 36,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 13,2 10,8 3 Dologi kiadások 90,8 97,2 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 11,0 11,0 F14 6 Védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítása program 800,0 800,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 800,0 800,0 F13.b 18 Energia Kht. közhasznú feladatai 24,0 24,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 24,0 24,0 F14 24 Duna-Tisza közi homokhátság vízpótlásának környezetvédelmi feladatai 12,0 14,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 12,0 14,0 4 Környezetvédelmi alap célfeladatok F14 1 Környezetvédelmi feladatok 30 450,4 31 039,1 1 Működési költségvetés 40,0 42,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 9 500,0 9 500,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 17 990,4 17 581,1 3 Kölcsönök 3 000,0 4 000,0 5 EU csatlakozás környezetvédelmi Nemzeti Programjai és kormányzati feladatai F13.b 1 ANP intézményfejlesztés technikai feltételeinek megteremtése 180,0 180,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 40,0 30,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 13,2 9,0 3 Dologi kiadások 40,0 40,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 86,8 101,0 F13.b 2 ANP jogharmonizáció műszaki megalapozása, szabványosítás 130,0 130,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 20,0 20,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 6,6 6,0 3 Dologi kiadások 103,4 104,0 F14 4 Környezetvédelmi PHARE program (HU-9807) 1 Működési költségvetés 325,0 3 Dologi kiadások 400,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 586,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1 511,0 5 ISPA segélyprogram F14 1 Győr város szennyvíztisztító telepének fejlesztése 630,0 355,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 554,0 390,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2 184,0 745,0 F14 2 [LÁBJEGYZET_2] Hajdú-Bihar megyei regionális hulladékgazdálkodási program támogatása [LÁBJEGYZET_3] 357,7 303,3 2 Felhalmozási költségvetés 1 578,1 1 338,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1 935,8 1 641,3 F14 6 EU környezetvédelmi támogatások pályázati feltételeinek megteremtése 110,0 110,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 2,0 2,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 0,7 0,6 3 Dologi kiadások 67,3 67,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 40,0 40,0 F14 8 Környezetvédelmi Phare (HU-9911) 1 Működési költségvetés 242,0 27,0 2 Felhalmozási költségvetés 970,0 106,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1 212,0 133,0 F14 11 ANP hulladékgazdálkodási intézményrendszerének fejlesztése 200,0 200,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 50,0 50,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 16,5 16,5 3 Dologi kiadások 53,5 53,5 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 80,0 80,0 F16 10 Fejezeti tartalék 41,8 41,8 27,9 27,9 1-8. cím összesen: 53 756,9 9 862,5 43 894,4 50 517,1 5 626,9 44 890,2 9 Központosított bevételek F14 1 Környezetvédelmi támogatások visszatérülése 2 645,0 2 135,0 2 Bírságok F14 1 Légszennyezési bírság 870,0 880,0 F14 3 Szennyvíz bírságok 260,0 270,0 F14 4 Veszélyes hulladék bírság 100,0 105,0 F14 5 Zaj- és rezgésvédelmi bírság 25,0 30,0 F14 6 Természetvédelmi bírság 15,0 15,0 3 Termékdíjak F14 1 Gumiabroncs termékdíjak 2 614,0 2 850,0 F14 2 Csomagolóeszközök termékdíja 4 667,0 5 070,0 F14 3 Hűtőberendezések termékdíja 1 352,0 1 400,0 F14 4 Akkumulátorok termékdíja 1 141,0 1 250,0 F14 5 Kenőolajok termékdíja 7 162,0 7 753,0 XVI. fejezet összesen: 53 756,9 30 713,5 43 894,4 50 517,1 27 384,9 44 890,2 XVII. KÖZLEKEDÉSI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM F01.a 1 Közlekedési és Vízügyi Minisztérium igazgatása 1 582,4 1 665,3 1 Működési költségvetés 269,8 269,8 1 Személyi juttatások 876,6 944,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 331,5 346,5 3 Dologi kiadások 629,1 629,1 2 Felhalmozási költségvetés 2 Felújítás 15,0 15,0 F12.d 2 Közlekedési Felügyeletek 1 Működési költségvetés 13 772,5 15 131,1 1 Személyi juttatások 4 721,0 5 029,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 669,0 1 674,0 3 Dologi kiadások 4 589,0 5 159,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 215,0 1 340,0 2 Felhalmozási költségvetés 53,4 45,6 h 1 Intézményi beruházási kiadások 1 442,0 1 726,0 2 Felújítás 162,0 221,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 4,0 4,0 3 Kölcsönök 34,0 10,1 35,0 11,3 F12.a 4 Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság 1 Működési költségvetés 902,1 929,8 1 Személyi juttatások 303,0 323,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 118,1 121,9 3 Dologi kiadások 400,0 403,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,0 1,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 50,0 50,0 2 Felújítás 20,0 20,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 10,0 10,0 F12.d 5 Légügyi Igazgatóság 141,2 151,2 1 Működési költségvetés 139,8 148,0 1 Személyi juttatások 132,2 148,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 42,9 45,1 3 Dologi kiadások 86,9 86,9 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 18,0 18,0 2 Felújítás 1,0 1,0 F12.d 6 Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság 1 Működési költségvetés 33 639,0 39 458,0 1 Személyi juttatások 7 109,3 7 653,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 405,7 2 363,4 3 Dologi kiadások 15 404,0 17 401,1 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 420,0 1 500,0 6 Kamatfizetések 500,0 500,0 2 Felhalmozási költségvetés 55,0 31,0 1 Intézményi beruházási kiadások 7 000,0 8 000,0 2 Felújítás 1 500,0 1 500,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 300,0 800,0 3 Kölcsönök 945,0 229,0 F13.b 7 Vízügyi és árvízvédelmi intézmények 5 977,4 6 372,2 1 Működési költségvetés 5 434,2 5 749,1 1 Személyi juttatások 4 742,0 5 112,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 812,7 1 794,5 3 Dologi kiadások 5 005,7 5 333,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 29,8 30,0 2 Felhalmozási költségvetés 439,6 444,8 1 Intézményi beruházási kiadások 176,0 202,6 2 Felújítás 55,0 58,0 3 Egyéb intézményi elhalmozási kiadások 29,0 34,0 3 Kölcsönök 1,0 1,0 F05.a 8 MÁV egészségügyi szolgáltatás 80,5 84,1 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 45,9 49,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 18,0 18,0 3 Dologi kiadások 16,6 16,6 F05.a 9 MÁV egészségügyi alapellátó intézmények 1 Működési költségvetés 5 064,2 5 253,4 1 Személyi juttatások 2 202,1 2 319,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 844,9 877,0 3 Dologi kiadások 1 948,5 1 987,8 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,7 0,7 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 3,0 3,0 2 Felújítás 17,5 17,5 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 47,5 47,5 F08.b 10 Közlekedési Múzeum 195,1 206,0 1 Működési költségvetés 21,5 21,5 1 Személyi juttatások 117,8 126,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 47,6 49,4 3 Dologi kiadások 49,8 49,8 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 1,4 1,4 F01.d 11 Magyar Űrkutatási Iroda 84,9 85,6 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 9,5 10,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 3,9 3,9 3 Dologi kiadások 19,8 19,8 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 51,7 51,7 13 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F12.c 1 Postai épületrekonstrukció 350,0 350,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 350,0 350,0 F14 2 Kiemelt városok szennyvízkezelése 2 000,0 3 500,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 2 000,0 3 500,0 3 Vízkárelhárítás F13.b 3 Duna Budapest-Szap közötti szakaszának rendezése 300,0 300,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 300,0 300,0 F13.b 7 Felső-Tisza vidéki árvízvédelmi rendszerek fejlesztése 3 000,0 3 000,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 3 000,0 3 000,0 F13.b 9 Bodrogközi árvízvédelmi rendszer fejlesztése 900,0 900,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 900,0 900,0 F13.b 10 Közép-Tiszai árvízvédelmi rendszer fejlesztése 600,0 600,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 600,0 600,0 F13.b 5 Egyéb regionális víziközmű-hálózat fejlesztése 600,0 600,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 600,0 600,0 F13.b 6 Balatoni regionális víziközmű-hálózat fejlesztése 1 100,0 1 250,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 1 100,0 1 250,0 7 Egyéb vízminőség-védelem F14 1 Egyéb vízminőség-védelem 260,0 260,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 260,0 260,0 F13.b 2 Vízbázisvédelem 1 900,0 2 100,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 1 900,0 2 100,0 F13.b 3 Vízrajz 410,0 410,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 410,0 410,0 F14 8 Balatoni vízminőség-védelem 800,0 800,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 800,0 800,0 9 Kombinált fuvarozás, logisztikai központok, kikötők fejlesztése F12.d 1 Kombinált fuvarozás fejlesztése 1 300,0 1 300,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 1 300,0 1 300,0 F12.d 2 Logisztikai központ fejlesztése 330,0 330,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 330,0 330,0 F12.d 3 Kikötők fejlesztése 450,0 450,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 450,0 450,0 F12.b 10 Vasúthálózat fejlesztése 17 000,0 25 988,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 17 000,0 25 988,0 11 VOLÁN autóbusz-közlekedés fejlesztése F12.a 1 VOLÁN autóbusz-rekonstrukció 3 007,0 3 001,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 3 007,0 3 001,0 F12.a 2 A Budapesti Közlekedési Szövetség tevékenységéhez kapcsolódóan a VOLÁNBUSZ Rt. beruházása 120,0 126,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 120,0 126,0 F14 12 Nagymaros feletti befejezetlen védőtöltések rendezése 150,0 150,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 150,0 150,0 F05.a 13 Vasútegészségügyi fejlesztések 600,0 600,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 600,0 600,0 F12.b 14 Infrastruktúra-fejlesztési feladatok 150,0 150,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 150,0 150,0 F12.d 16 Akadálymentes közlekedés fejlesztése 200,0 200,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 200,0 200,0 F12.d 17 Vízügyi informatikai rendszer fejlesztése 100,0 100,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 100,0 100,0 F12.a 19 Esztergomi Mária-Valéria híd építése 688,0 500,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 688,0 500,0 F12.b 20 Szlovén vasúti átmenet építése 5 800,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 5 800,0 F12.a 21 Székesfehérvárt elkerülő út építése 50,0 50,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 50,0 50,0 F12.a 22 A 4. számú főút Hajdúszoboszlót elkerülő útszakasz építése 1 435,0 1 335,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 1 435,0 1 335,0 F12.a 24 A 6. számú főútvonal tervezésének és kivitelezésének előkészítése 100,0 150,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 100,0 150,0 F12.a 25 74-es főút Zalaegerszeget elkerülő szakasza 250,0 250,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 250,0 250,0 F12.a 26 A 10-es út rekonstrukciója 100,0 100,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 100,0 100,0 F12.a 27 83-as főút Pápát elkerülő szakasza I-II. ütem 800,0 500,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 800,0 500,0 F12.a 28 Törökszentmiklóst elkerülő út építése 1 400,0 500,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 1 400,0 500,0 F12.a 29 Nyíregyházát elkerülő út tervezése és szanálása 50,0 50,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 50,0 50,0 F01.a 41 Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai 850,0 850,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 850,0 850,0 43 Vízkárelhárítás egyéb beruházásai F13.b 1 Elsőrendű árvízvédelmi művek fejlesztése és rekonstrukciója 1 400,0 1 400,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 1 400,0 1 400,0 F13.b 2 Folyó- és tószabályozás 600,0 600,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 600,0 600,0 F13.b 3 Nagyműtárgyak rekonstrukciója 850,0 850,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 850,0 850,0 F13.b 4 Dombvidéki vízrendezés 400,0 400,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 400,0 400,0 F13.b 5 Síkvidéki vízrendezés 1 300,0 1 300,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 1 300,0 1 300,0 F13.b 6 Vízpótló és elosztórendszerek 200,0 200,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 200,0 200,0 F13.b 7 Duna-Tisza közi homokhátság vízvisszatartása, vízpótlása 200,0 200,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 200,0 200,0 F13.b 8 Balatoni vízkárelhárítás 100,0 100,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 100,0 100,0 F08.b 44 Múzeumi tevékenység beruházásai 50,0 50,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 50,0 50,0 F13.b 45 Vízkészlet-gazdálkodási létesítmények 50,0 200,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 50,0 200,0 F12.d 46 Rév- és kompközlekedés fejlesztése 50,0 50,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 50,0 50,0 2 Ágazati célelőirányzatok F13.b 2 Szigetközi vízpótlással kapcsolatos működési kiadások 120,0 120,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 40,0 40,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 14,4 14,4 3 Dologi kiadások 65,6 65,6 F13.b 4 Vízkárelhárítási művek fenntartása 1 500,1 1 575,1 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 240,1 252,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 105,6 110,9 3 Dologi kiadások 1 154,4 1 212,2 F02 6 Polgári védelmi és információs feladatok 75,0 78,8 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 75,0 78,8 F12.d 7 Nemzetközi tagdíjak 140,0 147,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 140,0 147,0 F12.d 8 Kutatási feladatok 410,0 450,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 410,0 450,0 F01.c 12 EU integrációs feladatok 320,0 336,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 320,0 336,0 F01.a 13 Informatikai eszközfenntartás 90,0 94,5 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 90,0 94,5 F12.a 14 Veszélyes árufuvarozás szabályozása 5,0 5,3 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 5,0 5,3 F02 16 Légi riasztási rendszer fenntartási feladatai 15,0 15,8 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 15,0 15,8 F01.c 18 ENSZ vasúti project költségei 5,0 5,3 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5,0 5,3 F01.c 19 NATO tagságból adódó feladatok 40,0 42,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 3,0 3,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1,3 1,4 3 Dologi kiadások 35,7 37,4 F12.a 20 A közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatai 1 Működési költségvetés 506,0 506,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 506,0 506,0 F13.b 30 Nagymarosi rehabilitált területek fenntartása 35,0 35,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 35,0 35,0 F13.b 31 Kis-Balaton vízvédelmi rendszerének fenntartása 50,0 52,5 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 50,0 52,5 F13.b 32 Távlati ivóvízbázisok fenntartása 60,0 63,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 60,0 63,0 F02 35 A KöViM védelmi felkészítésének állami feladatai a honvédelemről szóló törvény alapján 5,0 5,3 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 5,0 5,3 F08.b 36 Közlekedési könyvtárak finanszírozása 15,0 15,8 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 15,0 15,8 F04.c 37 Az Országos Képzési Jegyzék szerinti szakmai vizsgák lebonyolításához 10,0 10,5 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 10,0 10,5 F01.a 38 Műszaki szabályozási feladatok 20,0 21,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 20,0 21,0 F15 39 Nemzetközi hitelekkel összefüggő bankköltségek, jutalékok 60,0 63,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 60,0 63,0 F14 40 Nukleárisbaleset-elhárítással kapcsolatos felkészítési és készenléti ágazati feladatok 10,0 10,5 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 10,0 10,5 F13.b 45 Ágazati katasztrófavédelmi rendszer és szerveinek működtetése 30,0 31,5 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 30,0 31,5 F13.b 46 Duna-Tisza-közi homokhátság monitorjának működtetése 30,0 31,5 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 30,0 31,5 F13.b 47 Ráckevei-Soroksári Dunaág fenntartási költségei 80,0 84,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 80,0 84,0 F13.b 48 Tisza tó fenntartása 80,0 84,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 80,0 84,0 F01.a 49 Nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos fordítási igény 8,0 8,4 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 8,0 8,4 F12.a 50 Esztergom-Sturovo közötti Duna híd újjáépítése (HU9 908-01) 2 Felhalmozási költségvetés 1 345,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1 345,0 F12.b 51 Budapest-Ferencváros-Soroksár vasútvonal rehabilitációja (HU 9908-02) 2 Felhalmozási költségvetés 3 497,0 538,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 3 497,0 538,0 F14 52 Észak-budapesti szennyvíztisztítómű folyadékfázis (HU 9811) 2 Felhalmozási költségvetés 3 873,6 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 3 873,6 F14 53 Vízügyi szektor ISPA segély 2 Felhalmozási költségvetés 2 869,0 8 856,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2 869,0 8 856,0 F12.a 54 Közúti szektor ISPA segély 2 Felhalmozási költségvetés 3 380,0 2 860,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 3 380,0 2 860,0 F12.b 55 Vasúti szektor ISPA segély 2 Felhalmozási költségvetés 11 336,0 8 502,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 11 336,0 8 502,0 3 Központi kezelésű felújítások F01.a 1 KöViM központi épületének felújítása 98,0 108,9 2 Felhalmozási költségvetés 2 Felújítás 98,0 108,9 F08.b 2 Közlekedési Múzeum épületeinek felújítása 35,0 35,0 2 Felhalmozási költségvetés 2 Felújítás 35,0 35,0 F01.a 3 OVF siófoki üdülőjének felújítása 25,0 2 Felhalmozási költségvetés 2 Felújítás 25,0 6 Útfenntartási és fejlesztési célelőirányzat F12.a 1 Útfenntartás és fejlesztés 62 550,0 71 800,0 1 Működési költségvetés 100,0 100,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 24 670,0 26 150,0 2 Felhalmozási költségvetés 500,0 500,0 1 Intézményi beruházási kiadások 19 280,0 25 850,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 19 200,0 20 400,0 7 Vízügyi célelőirányzat F13.b 1 Vízügyi alapfeladatok 5 900,0 6 100,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 150,0 150,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 3 050,0 3 150,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2 700,0 2 800,0 F16 10 Fejezeti tartalék 180,0 180,0 205,0 205,0 1-13. cím összesen: 220 565,4 88 152,8 132 412,6 235 883,5 89 584,4 146 299,1 15 Központosított bevételek F12.a 2 Gépjárműadó (belföldi, külföldi) és túlsúlydíj 13 400,0 13 900,0 F13.b 3 Vízügyi támogatások visszatérülése 150,0 150,0 F13.b 4 Vízkészletjárulék 5 750,0 5 950,0 XVII. fejezet összesen: 220 565,4 107 452,8 132 412,6 235 883,5 109 584,4 146 299,1 XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM F01.a 1 Külügyminisztérium igazgatása 4 308,4 4 545,0 1 Működési költségvetés 40,7 40,7 1 Személyi juttatások 2 349,0 2 531,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 831,3 817,0 3 Dologi kiadások 802,0 870,9 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 11,5 11,5 2 Felhalmozási költségvetés 5,0 5,0 1 Intézményi beruházási kiadások 304,2 304,2 2 Felújítás 56,1 56,1 3 Kölcsönök 8,0 8,0 8,0 8,0 F01.c 2 Külképviseletek 6 113,2 5 974,4 1 Működési költségvetés 501,9 501,9 1 Személyi juttatások 2 208,4 2 355,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 883,6 2 529,4 3 Dologi kiadások 1 502,2 1 570,1 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 20,9 20,9 F01.a 3 KüM Jóléti Intézményei 19,1 21,2 1 Működési költségvetés 59,8 62,8 1 Személyi juttatások 21,0 23,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 8,1 8,2 3 Dologi kiadások 43,7 46,7 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 6,1 6,1 F01.c 4 Határon Túli Magyarok Hivatala 422,1 439,6 1 Működési költségvetés 0,5 0,5 1 Személyi juttatások 181,0 194,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 68,8 72,8 3 Dologi kiadások 139,8 139,8 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 33,0 33,0 5 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F01.a 1 Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai 348,0 330,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 348,0 330,0 2 Az Európai Unióhoz való csatlakozás külügyi Nemzeti Programja F01.c 1 EU Kommunikációs stratégia 609,9 609,9 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 18,1 18,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 5,4 5,4 3 Dologi kiadások 173,7 173,7 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 412,7 412,7 F01.c 2 EU integrációs képzés 27,5 27,5 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 4,1 4,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1,4 1,4 3 Dologi kiadások 22,0 22,0 F01.c 3 EU belső piaci integráció 10,0 10,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 0,8 0,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 0,2 0,2 3 Dologi kiadások 9,0 9,0 F01.c 4 EU csatlakozáshoz kapcsolódó külső PR 133,7 133,7 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 10,0 10,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 3,0 3,0 3 Dologi kiadások 90,7 90,7 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 20,0 20,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 10,0 10,0 F01.c 3 NATO Békepartnerség 30,2 30,2 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 5,2 5,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1,9 1,9 3 Dologi kiadások 23,1 23,1 F01.c 4 NATO Kommunikációs Stratégia 30,0 30,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 0,8 0,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 0,3 0,3 3 Dologi kiadások 26,9 26,9 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0 2,0 F01.c 5 Bős-Nagymaros nemzetközi bírósági eljárás 34,6 34,6 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 24,8 24,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 2,3 2,3 3 Dologi kiadások 7,5 7,5 F01.c 6 Nemzetközi tagdíjak 2 621,9 2 621,9 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 2 621,9 2 621,9 F01.c 7 Külügyi segélyezés 17,8 17,8 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 17,8 17,8 F01.c 8 Turistakölcsönök 1,0 1,0 1 Működési költségvetés 8,0 8,0 3 Dologi kiadások 9,0 9,0 F01.c 9 Állami Protokoll kiadásai 216,3 216,3 1 Működési költségvetés 5,0 5,0 1 Személyi juttatások 20,0 20,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 6,0 6,0 3 Dologi kiadások 195,3 195,3 F01.c 10 Külföldi tájékoztatás/Idegen nyelvű lapkiadás 73,5 73,5 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 37,3 37,3 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 36,2 36,2 11 Célelőirányzatok F08.f 1 Kisebbségi koordinációs keret 241,3 241,3 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 241,3 241,3 F01.a 3 Magyarság Hírnevéért Díj 6,3 6,3 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 6,3 6,3 F08.f 4 Kisebbségekért Díj 6,9 6,9 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 6,9 6,9 12 Alapítványok támogatása F01.c 1 Új Kézfogás Közalapítvány támogatása 546,0 546,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 546,0 546,0 F01.c 2 Illyés Közalapítvány támogatása 1 021,2 1 021,2 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 021,2 1 021,2 F01.d 3 Teleki László Alapítvány támogatása 95,7 95,7 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 95,7 95,7 F08.b 4 Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítvány támogatása 14,6 14,6 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 14,6 14,6 14 Civil szervezetek támogatása F01.c 1 Az atlanti gondolatot támogató nem kormányzati szervezetek 29,8 29,8 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 29,8 29,8 F04.d 15 Határon túli magyar felsőoktatás fejlesztése 1 958,0 1 958,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 17,2 17,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 6,2 6,2 3 Dologi kiadások 84,0 84,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 12,6 12,6 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1 838,0 1 838,0 F01.c 19 Külképviseletek-Deviza 14 886,4 15 334,0 1 Működési költségvetés 6 004,5 5 995,1 1 Személyi juttatások 11 909,2 12 047,6 3 Dologi kiadások 6 843,5 7 152,7 2 Felhalmozási költségvetés 31,1 40,5 1 Intézményi beruházási kiadások 1 379,4 1 379,4 2 Felújítás 789,9 789,9 F13.b 20 Kereskedelem-fejlesztési célelőirányzat 1 500,0 1 500,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 19,5 19,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 6,8 6,8 3 Dologi kiadások 739,3 739,3 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 731,2 731,2 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 3,2 3,2 F16 21 Fejezeti tartalék 103,0 103,0 103,0 103,0 XVIII. fejezet összesen: 42 090,9 6 767,5 35 323,4 42 640,9 6 770,5 35 870,4 XIX. SZOCIÁLIS ÉS CSALÁDÜGYI MINISZTÉRIUM F01.a 1 Szociális és Családügyi Minisztérium igazgatása 1 585,9 1 624,8 1 Működési költségvetés 13,4 13,8 1 Személyi juttatások 664,9 702,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 231,0 225,0 3 Dologi kiadások 352,5 360,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 278,1 278,1 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 72,8 72,8 F01.a 2 „Lánchíd” Irodaház 1 Működési költségvetés 579,3 602,8 1 Személyi juttatások 100,2 105,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 37,5 36,3 3 Dologi kiadások 439,1 458,2 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 2,0 2,0 3 Kölcsönök 0,5 0,5 F04.d 6 SzCsM Oktatási és Pihenő Központ 9,0 9,7 1 Működési költségvetés 41,7 46,3 1 Személyi juttatások 14,7 15,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 5,9 5,7 3 Dologi kiadások 29,3 34,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 0,6 0,6 2 Felújítás 0,2 0,2 F13.b 7 Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség 1 232,6 1 291,0 1 Működési költségvetés 639,4 652,7 1 Személyi juttatások 987,1 1 042,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 356,6 345,4 3 Dologi kiadások 349,0 376,7 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 78,0 78,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 63,2 63,2 2 Felújítás 0,7 0,7 3 Kölcsönök 37,4 37,4 F06.g 8 Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet 497,6 439,0 1 Működési költségvetés 96,9 99,4 1 Személyi juttatások 212,6 225,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 81,3 78,5 3 Dologi kiadások 192,8 194,6 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 0,6 0,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 12,0 12,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 11,2 13,2 2 Felújítás 84,0 14,0 F06.g 13 Állami szociális intézetek 891,2 938,0 1 Működési költségvetés 141,5 148,2 1 Személyi juttatások 417,8 441,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 168,6 164,8 3 Dologi kiadások 279,6 283,5 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 3,7 3,7 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 88,0 88,0 2 Felújítás 75,0 105,0 F06.g 14 Gyermek- és ifjúságvédelem intézetei 2 052,8 2 152,7 1 Működési költségvetés 120,9 121,2 1 Személyi juttatások 1 010,1 1 066,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 386,2 376,1 3 Dologi kiadások 611,8 625,5 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 25,3 25,3 2 Felhalmozási költségvetés 0,6 0,6 1 Intézményi beruházási kiadások 22,7 22,7 2 Felújítás 118,2 158,2 15 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F01.a 1 Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai 83,0 83,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 83,0 83,0 F04.d 4 Egyéb oktatási tevékenységek beruházásai 3,0 3,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 3,0 3,0 F06.g 5 Gyermek- és ifjúságvédelmi ellátás beruházásai 31,0 31,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 31,0 31,0 F06.g 8 Állami szociális ellátás beruházásai 83,0 83,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 83,0 83,0 5 Közmunkavégzés támogatása F13.b 1 Egyéb közmunkaprogramok támogatása 3 000,0 3 250,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 27,0 31,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2 973,0 3 219,0 10 Ágazati célelőirányzatok F06.g 1 Hajléktalanok ellátása 386,0 522,5 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 147,1 199,1 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 238,9 323,4 F06.g 2 Szociális válságkezelő programok, aktív szociálpolitikai eszközök 550,0 744,6 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 285,0 385,8 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 265,0 358,8 F06.g 3 Szociális szak- és alapellátások fejlesztése 844,0 1 118,2 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 236,6 331,2 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 607,4 787,0 F06.g 4 Szociális oktatási, képzési, kutatási és szakértői feladatok támogatása 85,5 115,9 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 85,5 115,9 F06.g 5 Szociális szakdolgozók továbbképzése 50,0 70,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 50,0 70,0 F06.g 6 Falugondnok-hálózat fejlesztése 230,0 311,3 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 65,8 89,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 164,2 222,3 F06.g 8 PHARE programhoz való hozzájárulás 100,0 217,0 1 Működési költségvetés 982,6 413,4 3 Dologi kiadások 391,6 36,9 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 607,0 476,5 2 Felhalmozási költségvetés 429,8 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 513,8 117,0 F06.g 9 Ágazati informatikai programok 60,0 100,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 60,0 100,0 F06.f 10 Otthonteremtési támogatás 186,0 186,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 186,0 186,0 F06.f 11 Mozgáskorlátozottak támogatása 4 000,0 2 600,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4 000,0 2 600,0 F06.e 12 Gyermektartásdíjak megelőlegezése 142,0 142,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 142,0 142,0 F06.g 13 Családpolitikai programok 1 000,0 1 406,2 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 000,0 1 406,2 F06.g 14 Gyermekvédelmi intézmények, prevenciós programok és szolgálatok fejlesztése 492,4 682,2 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 112,0 233,9 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 380,4 448,3 F06.g 15 Szociális intézetek létszám normatívája 845,8 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 845,8 F06.g 27 Üdülés szociális célú támogatása 394,0 394,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 5,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 389,0 394,0 F06.f 28 Állami gondoskodásból kikerült fiatalok lakáshoz jutásának támogatása 100,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 100,0 F06.g 29 Fogyatékosügyi program támogatása 700,0 1 075,5 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 100,0 275,5 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 600,0 800,0 F06.g 30 Idősügyi Tanács programja 20,0 30,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0 20,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 10,0 10,0 F08.f 31 Esélyegyenlőségi program 10,0 10,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0 10,0 F06.g 34 Egyszeri szociális segélyezés 610,0 635,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 610,0 635,0 14 Alapítványok támogatása F06.g 2 Jóléti Szolgálat Alapítvány 10,0 20,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0 20,0 F06.g 3 Gyorssegély Alapítvány 10,0 20,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0 20,0 F06.g 4 Hajléktalanokért Alapítvány 45,0 48,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 45,0 48,0 F05.e 5 Mocsáry Lajos Alapítvány 70,0 77,7 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 70,0 77,7 F06.g 6 ADDETUR Alapítvány 10,0 13,5 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0 13,5 F06.b 7 Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz 4 112,0 4 112,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4 112,0 4 112,0 F08.f 9 Fogyatékosok Esélye Közalapítvány 270,0 405,5 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 270,0 405,5 F06.g 10 Nemzetközi Pikler Emmi Közalapítvány 15,0 15,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 15,0 15,0 F01.c 15 EU integrációra való felkészülés 511,0 912,0 1 Működési költségvetés 15,0 20,0 1 Személyi juttatások 21,8 169,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 7,2 56,2 3 Dologi kiadások 73,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 318,0 223,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 179,0 410,0 F06.f 16 TV készülék üzembentartási díj átalánya 4 724,2 4 788,8 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4 724,2 4 788,8 17 Társadalmi szervezetek támogatása 1 Fogyatékosokat képviselő és segítő szervezetek támogatása F08.f 1 Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége 52,8 71,4 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 52,8 71,4 F08.f 2 Hallássérültek Országos Szövetsége 121,9 165,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 121,9 165,0 F08.f 3 Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége 107,0 144,8 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 107,0 144,8 F08.f 4 Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége 144,0 194,9 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 144,0 194,9 F08.f 5 Magyar Szervátültetettek Országos Sport, Kulturális és Érdekvédelmi Szövetsége 10,0 10,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0 10,0 F08.f 6 Értelmi fogyatékosok országos és regionális szervezetei 43,2 58,5 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 43,2 58,5 2 Társadalmi szervezetek címzett támogatása F08.f 2 Magyar-Máltai Szeretetszolgálat 179,0 242,3 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 179,0 242,3 F08.f 3 Nagycsaládosok Országos Egyesülete 26,0 35,2 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 26,0 35,2 F08.f 4 Johannita Segítőszolgálat 10,0 10,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0 10,0 F08.f 3 Ágazati szakmai szervezetek és képviseletek támogatása 110,0 157,1 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 110,0 157,1 F06.g 19 Szociális intézmények rekonstrukciója 450,0 1 273,1 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 450,0 1 273,1 F06.g 20 Központi szociális intézmények bérpolitikai intézkedés támogatása 141,0 275,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 106,1 211,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 34,9 63,5 F06.g 21 Egyházi szociális intézmények rekonstrukciója 200,0 200,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 200,0 200,0 1-15. cím összesen: 34 608,0 3 061,1 31 546,9 35 733,8 2 118,4 33 615,4 16 GYED, egyéb szociális ellátások és költségtérítések 1 Családi támogatások F06.e 3 Gyermekgondozási díj 32 178,4 41 231,2 2 Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások F06.b 1 Rokkantsági járadék 5 600,0 5 700,0 F06.b 2 Megváltozott munkaképességűek járadéka 43 000,0 44 300,0 F06.b 3 Egészségkárosodási járadék 1 800,0 1 900,0 F06.b 4 Bányászok korengedményes nyugdíja, szénjárandóság kiegészítése és keresetkiegészítése 3 700,0 3 900,0 F06.b 5 Mezőgazdasági járadék 6 400,0 6 200,0 F06.b 6 Vakok személyi járadéka 2 500,0 300,0 F06.b 8 Politikai rehabilitációs és más nyugdíjkiegészítések 11 000,0 11 000,0 F06.b 9 Házastársi pótlék 4 600,0 4 600,0 F06.f 10 Cukorbetegek támogatása 30,0 30,0 F06.f 11 Lakbértámogatás 200,0 200,0 F06.e 12 Katonai családi segély 100,0 100,0 3 Különféle jogcímen adott térítések F06.c 1 Közgyógyellátás 11 550,0 12 050,0 F05.a 2 Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulás 3 100,0 3 200,0 F05.a 3 Terhességmegszakítás 1 000,0 1 000,0 F06.c 4 Folyósított ellátások utáni térítés 810,0 830,0 F06.e 5 GYED-en lévők után nyugdíjbiztosítási járulék megtérítése a Nyugdíjbiztosítási Alapnak 6 335,7 7 271,7 16. cím összesen: 133 904,1 143 812,9 XIX. fejezet összesen: 168 512,1 3 061,1 31 546,9 179 546,7 2 118,4 33 615,4 XX. OKTATÁSI MINISZTÉRIUM 1 Oktatási Minisztérium igazgatása F01.a 1 Oktatási Minisztérium igazgatása 3 511,4 3 618,2 1 Működési költségvetés 225,3 230,5 1 Személyi juttatások 1 669,9 1 783,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 600,1 641,6 3 Dologi kiadások 790,7 747,7 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 127,0 127,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 466,5 466,5 2 Felhalmozási költségvetés 4,7 4,7 1 Intézményi beruházási kiadások 75,0 75,0 2 Felújítás 12,2 12,2 F06.g 2 OM Jóléti és szociális intézmények 668,4 675,8 1 Működési költségvetés 348,4 359,6 1 Személyi juttatások 392,8 406,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 141,2 146,1 3 Dologi kiadások 466,1 466,5 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,5 2,5 2 Felhalmozási költségvetés 3,0 3,0 1 Intézményi beruházási kiadások 14,2 14,2 2 Felújítás 3,0 3,0 F08.f 3 Magyar UNESCO Bizottság 32,7 33,8 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 11,9 13,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 4,3 4,7 3 Dologi kiadások 16,5 16,0 F04.c 2 Egyetemek, főiskolák 99 339,5 103 791,9 1 Működési költségvetés 97 435,1 104 645,7 1 Személyi juttatások 80 833,5 85 800,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 27 804,4 28 186,6 3 Dologi kiadások 69 979,7 73 431,9 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 14 926,1 15 358,2 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 463,8 546,8 2 Felhalmozási költségvetés 8 164,7 5 000,1 1 Intézményi beruházási kiadások 8 933,2 8 611,8 2 Felújítás 1 928,0 1 390,6 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 70,6 110,9 F04.c 6 Továbbképző intézetek 1 Működési költségvetés 1 278,3 1 330,3 1 Személyi juttatások 524,7 552,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 188,6 198,3 3 Dologi kiadások 476,5 491,3 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 88,5 88,5 2 Felhalmozási költségvetés 24,0 24,0 1 Intézményi beruházási kiadások 23,5 23,5 2 Felújítás 0,5 0,5 7 Egyéb oktatási intézmények F04.d 2 Egyéb oktatási intézmények 514,5 524,6 1 Működési költségvetés 346,4 362,7 1 Személyi juttatások 353,9 372,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 217,2 224,3 3 Dologi kiadások 243,9 244,8 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 33,3 33,3 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,1 1,1 2 Felhalmozási költségvetés 4,0 4,0 1 Intézményi beruházási kiadások 15,5 15,5 F08.b 8 Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum 162,4 167,2 1 Működési költségvetés 45,1 47,9 1 Személyi juttatások 97,5 102,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 35,1 36,8 3 Dologi kiadások 74,7 75,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,2 0,2 F04.d 9 Kutató és szolgáltató intézetek 2 713,0 2 808,4 1 Működési költségvetés 4 528,2 4 887,2 1 Személyi juttatások 1 917,0 2 048,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 688,9 736,9 3 Dologi kiadások 3 927,2 4 216,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 555,3 555,2 2 Felhalmozási költségvetés 17,0 17,0 1 Intézményi beruházási kiadások 155,7 155,7 2 Felújítás 14,1 F04.d 10 Regionális átképző központok 730,8 739,1 1 Működési költségvetés 1 468,8 1 527,5 1 Személyi juttatások 760,8 788,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 274,9 285,5 3 Dologi kiadások 1 018,3 1 046,7 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 125,8 125,8 2 Felújítás 19,8 19,8 11 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F01.a 1 Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai 200,0 200,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 200,0 200,0 F04.c 2 Lágymányosi egyetemek fejlesztése 5 037,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 5 037,0 F04.c 3 Felsőoktatási fejlesztési program 2 850,7 9 387,7 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 2 850,7 9 387,7 F08.d 5 Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola beruházása 600,0 600,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 600,0 600,0 F04.d 6 Egyéb oktatási tevékenységek és szolgáltatások beruházásai 2 602,3 3 102,3 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 2 602,3 3 102,3 F08.d 7 Egyházi felsőoktatás beruházása és felújítása 350,0 700,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 350,0 700,0 2 Normatív finanszírozás F04.c 1 Felsőoktatási intézmények hallgatóinak pénzbeli juttatásai központi előirányzata 1 216,1 1 216,1 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 216,1 1 216,1 F04.c 4 Doktorandusz hallgatók ösztöndíja 21,5 21,5 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 21,5 21,5 F04.c 8 Egyházi felsőoktatási intézmények hitéleti képzése 1 190,7 1 346,2 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 190,7 1 346,2 F04.d 10 Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés) 2 322,9 2 506,1 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2 322,9 2 506,1 F04.c 11 Hallgatói létszám képzési többlete (alapítvány felsőoktatás) 1 633,0 1 736,3 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 633,0 1 736,3 F04.c 12 Felsőoktatási hallgatók lakhatási támogatása 231,0 231,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 231,0 231,0 F04.d 13 Hallgatók tankönyv, jegyzet támogatása 101,4 101,4 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 101,4 101,4 F08.a 14 Kulturális és tömegsport támogatása 12,0 12,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 12,0 12,0 F04.c 15 Köztársasági ösztöndíj 35,7 35,7 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 35,7 35,7 4 Közoktatási feladatfinanszírozás F04.d 1 Közoktatási feladatok és szakmai programok 1 140,0 1 170,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 41,8 100,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 14,0 30,0 3 Dologi kiadások 149,0 149,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 915,2 871,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 20,0 20,0 F04.d 2 Közoktatási tankönyvkiadás 400,0 400,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 20,0 20,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 6,0 6,0 3 Dologi kiadások 41,0 41,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 333,0 333,0 F04.d 3 Közoktatás-fejlesztés és számítógépes hálózat kialakítása 4 114,0 4 114,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 20,0 100,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 6,0 30,0 3 Dologi kiadások 3 684,0 3 580,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 200,0 200,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 204,0 204,0 F04.c 4 Pedagógus szakvizsga és továbbképzés 522,0 517,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 9,5 9,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 3,0 3,0 3 Dologi kiadások 45,0 45,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 464,5 459,5 F04.d 8 Diákparlament támogatása 30,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 30,0 F04.d 9 Nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények központi előirányzata 201,0 216,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 201,0 216,0 F04.b 12 Értékelési és minőségbiztosítási programok 1 720,0 1 710,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 720,0 1 710,0 F04.d 17 Középiskolai tehetséggondozói program 50,0 50,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 50,0 50,0 5 Felsőoktatási feladatfinanszírozás F04.c 1 Felsőoktatási programfinanszírozások 680,0 680,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 80,3 253,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 25,9 76,2 3 Dologi kiadások 303,8 100,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 150,0 100,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 120,0 150,0 F04.c 4 Széchenyi Professzori Ösztöndíj 896,2 1 199,4 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 150,0 691,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 16,5 207,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 729,7 300,0 F04.d 5 Szakmai könyvek, folyóiratok beszerzése a felsőoktatásban 150,0 150,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 130,0 130,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 20,0 20,0 F04.c 9 Collegium Budapest Egyesület 10,0 10,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0 10,0 F04.c 18 Gyakorló iskolák normatív ellátása 16,0 44,2 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 34,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 10,2 3 Dologi kiadások 16,0 F04.c 22 Felsőoktatási testületek támogatása 68,0 68,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 5,0 7,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 2,0 2,1 3 Dologi kiadások 35,0 32,9 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 26,0 26,0 23 Felsőoktatási fejlesztési (nem beruházási) program F04.c 1 Program támogatása 1 000,0 1 000,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 100,0 500,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 33,0 150,0 3 Dologi kiadások 700,0 183,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 167,0 167,0 F04.d 25 OM-MTA határon túli kutatás támogatása 30,0 30,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 9,0 15,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 2,9 4,5 3 Dologi kiadások 18,1 10,5 F04.c 26 Felsőoktatási kiegészítő támogatás 514,0 514,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 395,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 118,6 3 Dologi kiadások 514,0 F04.c 29 NIIF program támogatása 1 300,0 1 300,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 300,0 1 300,0 F04.c 30 Elektronikus tartalom szolgálat 300,0 300,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 300,0 300,0 F04.c 31 Önkormányzati ösztöndíj támogatás 50,0 50,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 50,0 50,0 7 Egyéb feladatfinanszírozás F08.f 4 Magyarországi nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok támogatása 143,5 144,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 19,0 19,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 7,0 7,0 3 Dologi kiadások 15,0 15,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 102,5 103,0 F08.b 5 Határon túli magyarok oktatási és kulturális támogatása 400,0 400,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 22,0 22,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 88,0 88,0 3 Dologi kiadások 10,0 10,0 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 245,0 245,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 35,0 35,0 F04.c 7 Beruházásból belépő létesítmények 46,3 46,2 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 20,0 20,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 6,6 6,6 3 Dologi kiadások 10,7 10,6 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 9,0 9,0 F08.b 9 Miniszteri díjak és kitüntetések 60,0 60,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 35,0 35,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 3,3 3,3 3 Dologi kiadások 21,7 21,7 F03.b 11 Nukleárisbaleset-elhárítás 40,0 40,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 8,0 8,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 32,0 32,0 8 Társadalmi szervezetek támogatása F08.f 1 Országos szövetségek, társaságok és egyesületek támogatása 40,0 40,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 40,0 40,0 F04.d 10 Alapítványok támogatása 1 842,0 1 842,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 842,0 1 842,0 11 Euro-atlanti oktatási programok F04.d 1 Integrációs és multilaterális oktatási feladatok 907,0 907,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 140,0 140,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 58,7 58,7 3 Dologi kiadások 132,8 132,8 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 120,0 120,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 450,5 450,5 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 5,0 5,0 F04.c 3 Jogharmonizációs Nemzeti Program (ANP) 1 283,0 1 283,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 70,0 70,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 23,1 23,1 3 Dologi kiadások 251,5 251,5 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 918,4 918,4 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 20,0 20,0 F04.d 12 Felújítások központi támogatása 2 655,0 3 155,0 2 Felhalmozási költségvetés 2 Felújítás 2 655,0 3 155,0 17 Szakképzés támogatása 1 Ifjúsági szakképzés korszerűsítése F04.b 1 Program támogatása 2 000,0 2 000,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2 000,0 2 000,0 F04.d 2 OKJ korszerűsítése 20,0 20,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 10,0 10,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 3,3 3,3 3 Dologi kiadások 6,7 6,7 F04.d 4 Hátrányos helyzetű fiatalok szakképzése 25,0 25,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 10,0 10,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 15,0 15,0 F04.d 5 Szakképzési programok támogatása 165,0 165,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 10,0 10,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 3,3 3,3 3 Dologi kiadások 141,7 141,7 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 10,0 10,0 F04.b 6 Felnőttképzés támogatása 60,0 60,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 5,0 5,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1,6 1,6 3 Dologi kiadások 53,4 53,4 F04.b 7 Művészeti szakképzés 55,0 55,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 5,0 5,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1,6 1,6 3 Dologi kiadások 48,4 48,4 18 Műszaki fejlesztési célelőirányzatok F01.e 1 Műszaki fejlesztési célelőirányzat 8 750,0 10 940,0 1 Működési költségvetés 60,0 60,0 1 Személyi juttatások 117,5 120,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 38,8 39,6 3 Dologi kiadások 1 524,7 2 486,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5 581,0 6 805,8 2 Felhalmozási költségvetés 719,0 719,0 1 Intézményi beruházási kiadások 75,0 75,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 389,0 389,0 3 Kölcsönök 1 803,0 1 803,0 F01.e 2 EU-FP 5 Keretprogram 1 605,0 3 210,0 1 Működési költségvetés 1 518,0 1 518,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 3 123,0 4 728,0 19 Kutatás-fejlesztés támogatása F01.d 1 Nemzeti kutatás-fejlesztési program 5 752,0 10 000,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5 752,0 10 000,0 F01.d 2 Felsőoktatási kutatási program 884,0 2 300,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 90,0 300,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 30,0 100,0 3 Dologi kiadások 510,0 1 600,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 84,0 150,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 170,0 150,0 F01.d 3 Nemzetközi tagdíjak 854,0 854,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 854,0 854,0 F01.d 4 Tudománypolitikai támogatás 30,0 30,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 2,0 2,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 0,7 0,7 3 Dologi kiadások 27,3 27,3 F04.d 5 OKTK Közalapítvány támogatása 90,0 90,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 90,0 90,0 F08.d 20 Hajnalcsillag Alapítvány támogatása 350,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 350,0 F16 30 Fejezeti tartalék 645,0 645,0 710,4 710,4 1-11. cím összesen: 284 160,0 116 190,0 167 970,0 306 195,7 120 741,2 185 454,5 12 Központosított bevételek F01.e 1 Műszaki fejlesztési hozzájárulások visszatérülése 1 550,0 1 550,0 XX. fejezet összesen: 284 160,0 117 740,0 167 970,0 306 195,7 122 291,2 185 454,5 XXI. EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM F01.a 1 Egészségügyi Minisztérium igazgatása 2 127,5 2 203,2 1 Működési költségvetés 130,0 132,9 1 Személyi juttatások 1 051,1 1 111,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 370,0 358,2 3 Dologi kiadások 784,1 814,1 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 52,3 52,3 F05.d 2 Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat 17 414,9 18 919,8 1 Működési költségvetés 5 182,7 5 459,5 1 Személyi juttatások 10 803,1 12 052,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 3 967,7 4 091,7 3 Dologi kiadások 7 376,8 7 768,8 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,1 1,1 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 437,2 453,2 2 Felújítás 11,7 11,7 F04.c 3 Szak- és továbbképző intézmények, könyvtárak, dokumentációs központok 7 056,7 8 751,1 1 Működési költségvetés 217,4 229,4 1 Személyi juttatások 710,6 751,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 255,3 247,7 3 Dologi kiadások 390,0 413,3 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 8,4 8,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5 836,0 7 464,8 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 70,1 91,1 2 Felújítás 3,7 3,7 F05.a 4 Gyógyító-megelőző ellátás országos szakintézetei 3 423,8 3 722,3 1 Működési költségvetés 28 005,2 29 389,3 1 Személyi juttatások 10 575,8 11 199,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 3 975,5 3 903,0 3 Dologi kiadások 13 999,2 14 874,6 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 1,5 1,5 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 6,0 6,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 1 464,4 1 669,8 2 Felújítás 170,8 176,1 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1 234,8 1 279,9 3 Kölcsönök 1,0 1,0 F05.a 5 Országos Mentőszolgálat 11 075,0 11 978,7 1 Működési költségvetés 3 761,7 4 046,2 1 Személyi juttatások 7 560,8 8 196,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 902,1 2 912,3 3 Dologi kiadások 4 044,5 4 576,5 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 220,0 220,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 109,3 119,3 F05.d 7 Országos Vérellátó Szolgálat 3 417,0 3 442,6 1 Működési költségvetés 9 073,4 9 751,6 1 Személyi juttatások 3 006,7 3 179,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 098,9 1 084,4 3 Dologi kiadások 7 562,1 8 042,5 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 636,7 701,7 2 Felújítás 186,0 186,0 9 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F05.a 1 Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet rekonstrukciója 1 400,0 1 460,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 1 400,0 1 460,0 F05.a 2 Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet diagnosztika, ambulancia, laboratórium rekonstrukciója 800,0 500,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 800,0 500,0 F05.a 3 Soproni Kórház műtéti diagnosztikai tömb 650,0 630,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 650,0 630,0 F05.a 5 Soproni Kórház IV. épület rekonstrukciója 500,0 1 200,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 500,0 1 200,0 F05.a 6 DOTE I. számú Sebészeti Klinika bővítése 396,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 396,0 F05.b 7 Országos Sportegészségügyi Intézet rekonstrukciója 1 000,0 500,0 2 Felhalmozási költségvetés 500,0 4 Központi beruházási kiadások 1 000,0 1 000,0 F04.c 8 DE. Ált. Orvost. és Főisk. Kar CIKLOTRON telepítése 150,0 250,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 150,0 250,0 F05.a 9 SE Sürgősségi Központ 400,0 800,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 400,0 800,0 F05.a 11 Egészségügy beruházásai 1 654,0 1 320,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 1 654,0 1 320,0 F05.a 12 Bp-i PET Centrum és egyéb Nukleáris Medicina fejlesztés 50,0 250,0 2 Felhalmozási kiadások 4 Központi beruházási kiadások 50,0 250,0 2 Ágazati célelőirányzatok F05.e 1 AIDS-program kiemelt feladatainak támogatása 40,0 30,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 12,0 13,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 4,0 3,9 3 Dologi kiadások 24,0 13,1 F05.e 3 Egészségfejlesztési és mentálhigiéniás célok 630,0 300,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 180,0 30,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 60,0 9,0 3 Dologi kiadások 200,0 261,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 190,0 F04.d 6 Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ és Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskola támogatása 100,0 100,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 100,0 100,0 F05.d 7 Nemzeti környezet-egészségügyi akcióprogram 50,0 30,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 15,0 8,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 5,0 2,5 3 Dologi kiadások 23,0 12,1 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 7,0 7,0 F08.f 12 Lelki elsősegély telefonszolgálat 30,0 30,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 15,0 15,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 5,0 4,5 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0 10,5 F05.a 14 Szenvedélybetegek egészségügyi ellátásának javítása 30,0 20,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 30,0 20,0 F05.e 16 Katasztrófa-egészségügyi ellátás feltételeinek javítása 50,0 40,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 50,0 40,0 F05.a 17 Ágazati kutatásfejlesztés 188,0 240,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 66,0 75,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 22,0 23,0 3 Dologi kiadások 100,0 142,0 F04.c 18 Felsőfokú szakirányú szakképzés, továbbképzés 414,7 200,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 414,7 200,0 F04.c 20 Tancélos betegellátás 300,0 150,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 300,0 150,0 F05.e 21 PHARE programokhoz való hozzájárulás 1 276,0 1 116,0 1 Működési költségvetés 16,0 1 Személyi juttatások 50,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 16,6 3 Dologi kiadások 1 225,4 1 062,0 2 Felhalmozási költségvetés 2 295,0 1 406,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2 295,0 1 460,0 F05.e 22 Ágazati informatikai programok 50,0 24,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 35,0 7,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 15,0 17,0 F04.c 23 Club Aliga szak- és továbbképzési feladatok ellátása 120,0 140,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 54,1 64,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 17,9 19,4 3 Dologi kiadások 28,8 33,6 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 19,2 22,4 F05.e 26 Bilaterális kapcsolatokhoz kötődő hozzájárulások 35,0 40,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 35,0 40,0 F05.e 27 Tervezési és statisztikai régiók stratégiai programjának támogatása 250,0 250,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 18,8 19,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 6,2 5,8 3 Dologi kiadások 55,0 55,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 100,0 100,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 70,0 70,0 F05.a 30 PHARE programhoz kapcsolódó visszaigényelhető ÁFA 2 Felhalmozási költségvetés 185,0 115,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 185,0 115,0 F05.a 36 Sürgősségi betegellátás feltételeinek javítása 409,3 100,0 2 Felhalmozási költségvetés 2 Felújítás 409,3 100,0 F05.e 37 Ágazati és intézményfelügyeleti feladatok 230,0 210,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 35,0 40,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 11,5 12,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 183,5 158,0 F05.a 38 Mentés fejlesztése 600,0 200,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 48,9 61,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 16,1 18,5 3 Dologi kiadások 135,0 40,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 400,0 80,0 F05.a 41 Egészségügyi intézmények felújítása 1 700,0 1 400,0 2 Felhalmozási költségvetés 2 Felújítás 1 700,0 1 400,0 F05.a 44 Magzatvédelmi törvényből adódó feladatok 150,0 300,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 10,0 20,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 3,3 6,0 3 Dologi kiadások 136,7 274,0 F05.a 47 Alapradiológiai géppark korszerűsítése 200,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 1,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 0,4 3 Dologi kiadások 1,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 197,4 F05.d 61 Járványügyi készenlét karanténfeltételeinek javítása 20,0 20,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 20,0 20,0 F05.c 62 Onkológiai sugárterápia feltételeinek javítása 250,0 200,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 1,2 1,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 0,4 0,4 3 Dologi kiadások 1,0 1,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 247,4 197,4 F05.a 65 Nagyértékű, kiemelt egészségügyi beavatkozások (szív-, tüdő-, máj-, hasnyálmirigy-átültetés és PET vizsgálat) 600,0 600,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 56,5 56,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 18,8 17,0 3 Dologi kiadások 524,7 526,5 F05.e 66 Rákszűrés és „Ép szív program” 60,0 60,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 18,0 18,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 6,0 6,0 3 Dologi kiadások 36,0 36,0 F05.e 5 Nem normatív humán szolgáltatás 10,0 10,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0 10,0 7 Nemzetközi megállapodások végrehajtása F05.e 2 Nemzetközi szervezetek tagdíja (WHO) 135,0 150,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 135,0 150,0 8 Alapítványok támogatása F05.a 3 Segítő Jobb Alapítvány támogatása 290,0 290,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 290,0 290,0 F08.f 4 Gézengúz Alapítvány 45,0 20,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 45,0 20,0 F05.e 6 Húszan Még Vagyunk Alapítvány támogatása 20,0 20,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 20,0 20,0 F05.e 10 EU integrációs felkészülés egészségügyi Nemzeti Programja 240,0 240,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 81,3 87,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 26,8 28,7 3 Dologi kiadások 87,9 89,3 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 44,0 35,0 14 Társadalmi szervezetek címzett támogatása F08.f 1 Magyar Vöröskereszt támogatása 500,0 240,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 500,0 240,0 F05.e 2 Magyar Orvosi Kamara támogatása 170,0 196,5 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 170,0 196,5 F08.f 3 Rákbetegek országos szervezetei 50,0 40,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 50,0 40,0 F01.a 4 Magyar Gyógyszerészkamara támogatása 30,0 30,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 30,0 30,0 F08.f 5 Ágazati szakmai szervezetek és képviseletek támogatása 50,0 40,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 50,0 40,0 F08.f 6 Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködő Fóruma támogatása 10,0 10,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0 10,0 XXI. fejezet összesen: 109 714,3 48 866,4 60 847,9 114 044,1 51 029,9 63 014,2 XXII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM F01.a 1 Pénzügyminisztérium igazgatása 3 368,8 3 449,3 1 Működési költségvetés 332,0 345,7 1 Személyi juttatások 1 869,6 1 972,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 634,8 612,3 3 Dologi kiadások 1 106,7 1 120,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 20,9 20,9 2 Felhalmozási költségvetés 10,8 10,8 1 Intézményi beruházási kiadások 24,4 24,4 2 Felújítás 55,2 55,2 2 Felügyeletek F13.b 1 Szerencsejáték Felügyelet 1 Működési költségvetés 2 300,0 2 350,0 1 Személyi juttatások 379,5 402,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 133,6 129,1 3 Dologi kiadások 1 631,9 1 663,7 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 100,0 100,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 50,0 50,0 3 Kölcsönök 5,0 5,0 F13.b 3 Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 478,0 1 Működési költségvetés 6 266,8 7 112,1 1 Személyi juttatások 2 423,7 2 557,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 821,7 790,1 3 Dologi kiadások 2 270,2 2 535,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 210,0 210,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 865,0 865,0 2 Felújítás 34,2 34,2 3 Kölcsönök 120,0 120,0 F01.b 4 Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatok 7 637,6 8 757,1 1 Működési költségvetés 1 050,1 176,9 1 Személyi juttatások 4 063,0 4 488,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 482,6 1 496,6 3 Dologi kiadások 1 794,0 1 800,7 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 29,9 29,9 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 682,8 482,8 2 Felújítás 212,2 212,2 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 402,0 402,0 3 Kölcsönök 21,2 21,2 F01.b 5 Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 58 146,1 59 254,0 1 Működési költségvetés 201,0 209,9 1 Személyi juttatások 24 813,0 26 197,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 8 669,1 8 401,3 3 Dologi kiadások 14 731,4 14 731,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5,1 5,1 2 Felhalmozási költségvetés 22,0 22,0 1 Intézményi beruházási kiadások 8 678,0 8 678,0 2 Felújítás 1 422,5 1 422,5 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 50,0 50,0 F01.b 6 Vám- és Pénzügyőrség 28 010,1 30 843,3 1 Működési költségvetés 2 956,1 3 074,9 1 Személyi juttatások 11 793,0 12 453,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 4 076,0 3 959,8 3 Dologi kiadások 10 611,9 11 373,7 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 471,1 498,1 2 Felhalmozási költségvetés 15,0 15,0 1 Intézményi beruházási kiadások 3 449,2 5 053,2 2 Felújítás 300,0 300,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 10,0 10,0 5 Lakástámogatás 70,0 75,0 6 Lakásépítés 200,0 210,0 F01.b 12 Magyar Államkincstár 6 316,6 6 515,9 1 Működési költségvetés 714,2 662,1 1 Személyi juttatások 2 790,5 2 946,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 963,4 929,5 3 Dologi kiadások 2 597,0 2 622,5 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 26,5 26,5 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 569,2 569,2 2 Felújítás 75,2 75,2 3 Kölcsönök 9,0 9,0 13 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F01.a 1 Állami beruházási intervenció 1 120,0 1 200,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 1 120,0 1 200,0 F01.b 2 Államháztartás korszerűsítési program 295,6 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 295,6 F01.b 3 APEH informatikai fejlesztése 2 200,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 2 200,0 F03.b 4 Röszke határátkelőhely és autópálya 930,0 1 363,9 2 Felhalmozási költségvetés 604,4 4 Központi beruházási kiadások 1 534,4 1 363,9 F03.b 5 Záhony határátkelőhely 837,3 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 837,3 F03.b 6 Letenye határátkelőhely 860,0 467,7 2 Felhalmozási költségvetés 335,8 4 Központi beruházási kiadások 1 195,8 467,7 F03.b 7 Gyula határátkelőhely 765,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 765,0 F03.b 8 Ártánd határátkelőhely 826,1 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 826,1 F03.b 9 Csengersima határátkelőhely 10,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 10,0 F01.b 15 Nyírábrány határátkelőhely 650,0 300,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 650,0 300,0 F01.b 16 Vállaj határátkelőhely 730,0 120,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 730,0 120,0 F01.b 17 Pénzügyi és költségvetési tevékenységek és szolgáltatások beruházásai 280,0 580,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 280,0 580,0 F01.b 19 Kiszombor határátkelőhely 650,0 300,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 650,0 300,0 2 Ágazati célelőirányzatok 5 Kárrendezési célelőirányzat F13.b 1 Függő kár kifizetés 500,0 500,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 500,0 500,0 F13.b 2 Járadék kifizetés 2 000,0 2 000,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2 000,0 2 000,0 F13.b 3 Tőkésítésre kifizetés 300,0 300,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 300,0 300,0 F13.b 25 Pénztárak Garancia Alapjának működési támogatása 61,2 61,3 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 61,2 61,3 F01.b 29 Pénzügyi információs rendszerek fejlesztése 818,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 818,0 F02 3 Országmozgósítás gazdasági felkészülés központi kiadásai 420,0 420,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 420,0 420,0 5 Segélyből megvalósuló programok F01.b 8 EU Fiskális programjában való részvétel 18,4 21,2 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 18,4 21,2 F01.b 13 Pénzügy/Államháztartás fejlesztése 1 Működési költségvetés 55,7 3 Dologi kiadások 55,7 2 Felhalmozási költségvetés 40,3 1 Intézményi beruházási kiadások 40,3 F01.b 15 ACQUIS adaptációja és adórendszer harmonizációja 1 Működési költségvetés 338,9 126,0 3 Dologi kiadások 338,9 126,0 2 Felhalmozási költségvetés 485,1 233,0 1 Intézményi beruházási kiadások 485,1 233,0 F01.b 16 Világbanki segély IOTA támogatás hazai lebonyolítására 1 Működési költségvetés 1,5 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,5 F01.b 17 Vámmodernizációs feladatokra 1 Működési költségvetés 265,3 3 Dologi kiadások 265,3 10 Fejezeti tartalék F16 1 Fejezeti általános tartalék 84,5 84,5 842,3 842,3 F01.b 2 Céltartalék az államháztartás pénzügyi rendszerének továbbfejlesztésére 2 932,5 2 932,5 3 017,0 3 017,0 1-13. cím összesen: 133 994,4 15 995,0 117 999,4 137 897,8 14 338,4 123 559,4 14 Vállalkozások folyó támogatása 1 Normatív támogatások 1 Termelési támogatás F13.b 1 Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása 18 000,0 19 000,0 2 Egyedi támogatások 1 Termelési támogatás F12.b 1 MÁV Rt. személyszállítási alapellátás termelési támogatása 49 800,0 55 280,0 F12.b 2 MÁV Rt. termelési támogatása Budapesti Közlekedési Szövetség működéséből adódó bevételkiesésének ellentételezésére 200,0 220,0 F16 3 Egyéb vállalkozások termelési támogatása 5 200,0 3 800,0 F13.b 2 Eximbank Rt. kamatkiegyenlítése 2 200,0 2 250,0 F13.b 3 Kamattámogatás (felszámolt vagyon értékesítéséhez) 600,0 550,0 3 Egyéb vállalati támogatások F16 1 Termelési támogatás 500,0 500,0 F06.f 15 Fogyasztói árkiegészítés 85 000,0 89 000,0 16 Lakástámogatások F07 1 Tömbházak rehabilitációja és Nyugdíjasházak építésének támogatási programja 4 000,0 4 000,0 F07 2 Egyéb lakástámogatások 58 652,0 59 446,0 17 Egyéb költségvetési kiadások 1 Vegyes kiadások F02 8 K-600 hírrendszer működtetésére 600,0 640,0 F16 9 Helyi önkormányzatok állami támogatásának elszámolásából eredő fizetési kötelezettség 1 500,0 1 700,0 F16 11 Egyéb vegyes kiadások 1 830,0 1 950,0 F08.f 12 1% SZJA közcélú felhasználása 4 241,0 4 665,0 F01.b 18 Bányajáradék-tartozás hitelezői nyilvántartásbavételének regisztrációs díja 1,0 1,0 F13.b 19 Eximbank és MEHIB Rt. behajtási jutaléka 24,0 31,0 18 Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése F16 1 Jogszabályi és Kormány által vállalt egyedi kezességekből eredő fizetési kötelezettség 30 000,0 50,0 F13.b 3 Eximbank által vállalt garanciaügyletekből eredő fizetési kötelezettség 4 000,0 5 000,0 F13.b 4 MEHIB Rt. általi biztosítási tevékenységből eredő fizetési kötelezettség 3 200,0 2 300,0 F16 5 Hitelgarancia Rt. garanciaügyleteiből eredő fizetési kötelezettség 7 000,0 10 000,0 F10 7 Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány garanciaügyleteiből eredő fizetési kötelezettség 1 950,0 2 125,0 19 Vállalkozások költségvetési befizetései F16 1 Társasági adó 288 000,0 313 500,0 F16 2 Pénzintézetek társasági adója 19 600,0 24 300,0 F16 3 Bányajáradék 14 500,0 14 400,0 F16 4 Vám- és importbefizetések 96 000,0 97 000,0 F16 5 Játékadó-bevétel 33 280,0 34 787,0 F16 7 Egyéb befizetések 20 000,0 20 000,0 20 Fogyasztáshoz kapcsolt adók F16 1 Általános forgalmi adó 1 197 500,0 1 282 500,0 F16 2 Fogyasztási és jövedéki adó 529 500,0 563 500,0 21 Lakosság költségvetési befizetései F16 1 Személyi jövedelemadó 771 963,9 830 542,2 F16 2 Egyéb lakossági adók 3 000,0 3 200,0 F16 3 Lakossági vámbefizetések 2 000,0 2 000,0 F16 4 Lakossági illetékek 66 200,0 68 700,0 22 Egyéb költségvetési bevételek 1 Vegyes bevételek F16 8 Egyéb vegyes bevételek 4 010,0 4 060,0 F16 9 Kezesség-visszatérülés 5 700,0 5 600,0 23 Költségvetési befizetések F16 1 Központi költségvetési szervek 32 844,0 33 436,0 F16 2 Helyi önkormányzatok befizetései 5 000,0 5 000,0 3 Elkülönített állami pénzalapok befizetései F13.b 6 Munkaerőpiaci Alap 47 037,5 56 426,1 24 Kormányzati rendkívüli kiadások F12.a 1 Magyar Fejlesztési Bank Rt. tőkejuttatása autópálya-építés céljára 35 200,0 36 000,0 2 Pénzbeli kárpótlás F06.f 1 Pénzbeli kárpótlás 6 900,0 7 000,0 F06.f 2 Az 1947-es Párizsi Békeszerződésből eredő kárpótlás 2 340,0 2 500,0 F06.c 3 Pénzbeli kárpótlás folyósítási költségei 105,0 110,0 25 Családi támogatások, egyéb szociális ellátások és költségtérítések 1 Családi támogatások F06.e 1 Családi pótlék és iskoláztatási támogatás 135 000,0 135 000,0 F06.a 2 Anyasági támogatás 2 618,1 2 964,0 F06.e 3 Gyermekgondozási segély 37 969,6 38 260,0 F06.e 4 Gyermeknevelési támogatás 13 100,6 13 886,0 2 Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások F06.b 1 Megváltozott munkaképességűek keresetkiegészítése 800,0 900,0 F06.f 2 Fogyatékossági támogatás 10 954,6 22 682,6 F06.e 3 GYES-en és GYET-en lévők után nyugdíjbiztosítási járulék megtérítése a Nyugdíjbiztosítási Alapnak 10 437,7 9 817,3 26 Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz 1 Nyugdíjbiztosítási Alap támogatása F06.b 1 Magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására 81 315,0 88 665,0 F06.b 2 Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatása 62 176,2 139 074,6 F05.e 2 Egészségbiztosítási Alap támogatása 51 425,0 34 530,0 27 MNB költségvetési kapcsolatainak elszámolása F16 1 MNB befizetése 27 732,0 23 752,0 F15 2 Jegybank támogatása 4 217,0 28 Nemzetközi elszámolások kiadásai 1 Nemzetközi tagdíjak F01.c 1 IBRD alaptőke értékállóságának biztosítása 1 115,3 1 000,0 F01.c 2 EBRD tőkeemelés 525,4 526,1 F01.c 3 IDA alaptőke-hozzájárulás 1 023,7 814,7 F01.c 4 Alaptőke-hozzájárulás az ET Társadalomfejlesztési Alapjához 121,1 F01.c 5 Tagdíj az ET Társadalomfejlesztési Alapjához 6,1 6,2 F01.c 6 MIGA tőkeemelés 245,0 F01.c 7 IMF HIPC segélyprogramban való részvétel kamattámogatása 200,0 200,0 F16 3 Egyéb kiadások 150,0 150,0 30 Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek 1 Osztalékbevételek F01.b 1 ÁPV Rt. által fizetett osztalék 36 000,0 32 000,0 2 Koncessziós bevételek F01.b 1 Szerencsejátékkal kapcsolatos koncessziós díj 1 407,0 1 401,0 F01.b 2 Infrastruktúrával kapcsolatos koncessziós díj és árverési díj 31 767,0 67 084,0 F01.b 3 Kincstári vagyonkezeléssel és -hasznosítással kapcsolatos központi költségvetést megillető bevételek 300,0 300,0 XXII. fejezet összesen: 870 437,8 3 249 336,4 117 999,4 934 492,3 3 497 826,7 123 559,4 XXIII. NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA 1 Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma igazgatása F01.a 1 Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma igazgatása 2 727,6 2 776,2 1 Működési költségvetés 124,3 130,2 1 Személyi juttatások 1 003,7 1 061,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 325,0 315,5 3 Dologi kiadások 1 164,9 1 170,8 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 144,3 144,3 2 Felhalmozási költségvetés 8,0 8,0 1 Intézményi beruházási kiadások 202,0 202,0 2 Felújítás 20,0 20,0 F01.a 3 Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Gazdasági Főigazgatóság 409,3 420,3 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 169,1 181,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 61,8 60,8 3 Dologi kiadások 160,4 160,4 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 18,0 18,0 F08.b 2 NKÖM Közgyűjtemények 5 710,3 5 748,0 1 Működési költségvetés 1 177,4 1 234,9 1 Személyi juttatások 2 897,6 2 994,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 093,0 1 046,7 3 Dologi kiadások 2 469,7 2 508,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 82,0 82,0 2 Felhalmozási költségvetés 14,5 14,5 1 Intézményi beruházási kiadások 107,7 109,7 2 Felújítás 230,2 230,2 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 22,0 26,0 F08.b 3 Művészeti intézmények 5 315,5 5 581,9 1 Működési költségvetés 1 724,8 1 823,6 1 Személyi juttatások 3 579,0 3 829,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 290,6 1 283,1 3 Dologi kiadások 1 904,6 1 954,1 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,8 2,8 2 Felhalmozási költségvetés 1,6 1,6 1 Intézményi beruházási kiadások 172,7 174,2 2 Felújítás 63,2 133,2 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 30,0 30,0 F08.b 4 Örökségvédelmi intézmények 2 128,5 2 167,8 1 Működési költségvetés 153,9 151,2 1 Személyi juttatások 731,5 781,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 262,8 258,3 3 Dologi kiadások 845,3 851,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 30,0 30,0 2 Felhalmozási költségvetés 16,5 16,5 1 Intézményi beruházási kiadások 201,2 202,2 2 Felújítás 71,6 71,6 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 156,5 140,0 F08.b 5 Kulturális kutató és szolgáltató intézmények 694,6 723,1 1 Működési költségvetés 60,6 66,6 1 Személyi juttatások 382,7 409,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 127,1 131,7 3 Dologi kiadások 225,6 228,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,3 2,3 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 5,5 6,0 2 Felújítás 12,0 12,0 F08.b 6 Kulturális Intézetek Igazgatósága 2 305,7 2 369,4 1 Működési költségvetés 200,0 200,0 1 Személyi juttatások 948,4 1 008,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 193,1 196,8 3 Dologi kiadások 1 122,3 1 122,3 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 18,1 18,1 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 143,8 143,8 2 Felújítás 80,0 80,0 10 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F08.b 1 Millenniumi beruházások 5 462,0 1 300,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 5 462,0 1 300,0 F08.b 2 Múzeumi rekonstrukció 3 010,0 3 650,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 3 010,0 3 650,0 F08.b 3 Budapesti Szent István Bazilika rekonstrukciója 50,0 1 000,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 50,0 1 000,0 F08.b 5 Királyi városok rekonstrukcióira 328,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 328,0 F08.b 6 Új Nemzeti Színház 490,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 490,0 F08.b 11 Kulturális tevékenység beruházásai 2 852,0 3 890,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 2 852,0 3 890,0 F08.b 12 Visegrádi palota rekonstrukciója 200,0 200,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 200,0 200,0 2 Kulturális feladatfinanszírozás F08.b 1 Kulturális célfeladatok 479,0 979,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 8,4 8,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 0,8 0,8 3 Dologi kiadások 41,9 41,9 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 427,9 927,9 F08.b 2 K+F tevékenység működési célú támogatása 43,0 43,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 32,3 32,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 10,7 10,7 F08.b 3 Helyi és központi közgyűjteményi, közművelődési és művészeti tevékenység bérpolitikai kerete 750,0 2 250,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 564,0 1 730,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 186,0 519,2 F08.b 8 Közhasznú társaságok közhasznú feladatai 1 581,3 1 581,3 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 581,3 1 581,3 F08.b 9 Közművelődési és könyvtári hálózat újjáépítése és újjászervezése célelőirányzat 200,0 200,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 1,0 1,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 0,4 0,4 3 Dologi kiadások 1,6 1,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 197,0 197,0 F08.b 10 Millenniumi filmprodukciók támogatása 750,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 750,0 F08.b 12 Ezeréves államiságunk megünneplése 1 000,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 66,8 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 732,1 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 201,1 15 Kulturális szaktörvények végrehajtása F08.b 1 Kulturális szaktörvényekből adódó feladatok 543,0 643,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 196,0 196,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 64,6 64,6 3 Dologi kiadások 70,4 70,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 90,0 140,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 122,0 172,0 F08.b 2 Kulturális szaktörvényi kötelezettségek teljesítése 347,0 347,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 347,0 347,0 F08.b 16 Közgyűjteményi és közművelődési telematikai fejlesztés 380,8 380,8 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 29,5 29,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 9,7 9,7 3 Dologi kiadások 67,5 67,5 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 129,1 129,1 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 145,0 145,0 F08.b 24 Millenniumi közgyűjteményi és közművelődési feladatok 100,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 100,0 F08.b 25 Hollókő Világörökség megóvása 20,0 20,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 20,0 20,0 F08.d 27 Millenniumi vallási alap 2 000,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2 000,0 F08.d 28 Egyházi Kulturális Alap 1 000,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1000,0 [LÁBJEGYZET_4] 3 Egyházak támogatása F08.d 1 Egyházi közgyűjtemények támogatása 447,7 479,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 447,7 479,0 F08.b 2 Egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciója és egyéb beruházások 2 000,0 3 000,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2 000,0 3 000,0 F08.d 3 Egyházak nemzetközi tevékenységének támogatása 62,0 62,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 62,0 62,0 F08.d 4 Hittanoktatás támogatása 2 171,3 2 301,5 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2 171,3 2 301,5 F08.d 5 Egyházi alapintézmény-működés, szja rendelkezése és kiegészítése 4 193,0 4 491,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4 193,0 4 491,0 F08.d 6 Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék 5 490,5 5 635,3 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5 490,5 5 635,3 F08.b 8 Közcélú egyházi feladatokhoz ingatlanjuttatás 50,0 50,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 50,0 50,0 4 Társadalmi szervezetek támogatása F08.f 1 Országos kulturális szövetségek, társaságok és egyesülések támogatása 317,0 257,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 317,0 257,0 F08.b 2 Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesülete Önigazgató Szakmai Szervezete működési támogatása 390,0 390,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 390,0 390,0 F08.b 6 TIT intézmények támogatása 95,0 95,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 95,0 95,0 F08.b 7 Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága támogatása 43,0 43,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 43,0 43,0 F08.f 8 Magyar népfőiskolai mozgalom céljaira 40,0 40,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 40,0 40,0 F08.b 9 Európai Folklór Intézet működése 10,0 10,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0 10,0 5 Egyéb feladatfinanszírozás 1 Európai Unióhoz való csatlakozás kulturális nemzeti programjai F08.b 1 Európai Unióhoz való csatlakozás kulturális nemzeti programjai 54,0 54,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 54,0 54,0 F08.b 2 Európai Unióhoz való csatlakozás kulturális nemzeti programjával és kormányzati feladataival kapcsolatos működési kiadások, tagdíjak 79,0 79,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 79,0 79,0 F08.b 2 Civil társadalom fejlesztési program 15,0 15,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 15,0 15,0 F08.b 3 Határon túli magyar színházak támogatása 80,0 80,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 22,0 22,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 58,0 58,0 F08.f 4 Magyarországi nemzeti, etnikai kisebbségi kulturális feladatok támogatása 120,0 120,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 1,0 1,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 0,3 0,3 3 Dologi kiadások 1,7 1,7 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 117,0 117,0 F08.b 5 Határon túli magyarok kulturális támogatása 250,0 250,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 0,7 0,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 0,2 0,2 3 Dologi kiadások 2,0 2,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 247,1 247,1 F08.f 13 Országos Cigány Információs és Művelődési Központ Kht. működtetése 35,0 35,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 35,0 35,0 F01.c 14 Határon túli csángó magyarok kulturális támogatása 100,0 100,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 100,0 100,0 6 Alapítványok támogatása 2 Magyar Mozgókép Közalapítvány F08.b 1 Magyar Mozgókép Közalapítvány programja 1 012,0 1 012,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 012,0 1 012,0 F08.b 2 Magyar Mozgókép Közalapítvány működése 88,0 88,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 88,0 88,0 F08.b 3 Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány 800,0 800,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 800,0 800,0 4 Magyar Könyv Alapítvány F08.c 1 Magyar Könyv Alapítvány programja 84,0 84,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 84,0 84,0 F08.c 2 Magyar Könyv Alapítvány működése 6,0 6,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 6,0 6,0 5 Magyar Történelmi Film Alapítvány F08.b 1 Magyar Történelmi Film Alapítvány programja 155,0 155,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 155,0 155,0 F08.b 2 Magyar Történelmi Film Alapítvány működése 30,0 30,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 30,0 30,0 F08.f 10 Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány támogatása 30,0 30,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 30,0 30,0 15 Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány F01.d 1 Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány programja 275,0 307,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 275,0 307,0 F01.d 2 Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány működése 25,0 25,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 25,0 25,0 7 Nemzeti Örökség Program F08.b 1 Nemzeti Örökség Program célelőirányzat 1 496,0 1 885,2 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 52,5 52,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 16,4 16,4 3 Dologi kiadások 12,1 12,1 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 105,5 494,7 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1 309,5 1 309,5 F08.b 2 Műemléki törvényi kötelezettségek 211,0 211,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 13,0 13,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 4,1 4,1 3 Dologi kiadások 7,0 7,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 91,5 91,5 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 95,4 95,4 F08.b 8 Nemzeti Színház Rt. támogatása az új Nemzeti Színház felépítéséhez 10 000,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 10 000,0 F08.b 12 Nemzeti kulturális alapprogram 5 500,0 6 000,0 1 Működési költségvetés 110,0 115,0 1 Személyi juttatások 818,6 878,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 250,0 248,2 3 Dologi kiadások 537,8 609,1 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 3 904,3 4 293,3 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 82,7 69,1 2 Felújítás 16,6 16,6 F16 20 Fejezeti tartalék 1 053,5 1 053,5 2 112,0 2 112,0 1-10. cím összesen: 70 277,2 3 591,6 66 685,6 81 364,9 3 762,1 77 602,8 13 Kormányzati rendkívüli kiadások F08.d 1 Volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése 6 270,0 6 270,0 14 Központosított bevételek F08.b 1 Kulturális járulék 5 500,0 6 000,0 XXIII. fejezet összesen: 76 547,2 9 091,6 66 685,6 87 634,9 9 762,1 77 602,8 XXIV. IFJÚSÁGI ÉS SPORTMINISZTÉRIUM F01.a 1 Ifjúsági és Sportminisztérium igazgatása 1 161,1 1 210,2 1 Működési költségvetés 17,2 17,2 1 Személyi juttatások 506,4 532,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 168,0 160,7 3 Dologi kiadások 478,7 508,7 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 25,2 25,2 F08.a 2 Testnevelési és Sportmúzeum és Csanádi Árpád Központi Sportiskola 108,8 34,0 1 Működési költségvetés 19,0 1,8 1 Személyi juttatások 64,0 11,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 21,4 3,4 3 Dologi kiadások 27,9 13,0 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 1,2 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 11,4 7,4 2 Felújítás 1,9 1,0 F01.a 4 Mobilitás Módszertani Központ és Regionális Szolgáltató Irodák 603,7 629,4 1 Működési költségvetés 57,2 57,2 1 Személyi juttatások 251,0 262,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 84,3 82,2 3 Dologi kiadások 302,4 318,5 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 21,7 21,7 2 Felújítás 1,5 2,0 5 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F08.a 1 Budapest Sportcsarnok létesítménykiváltással és egyéb, az újjáépítéssel kapcsolatos állami feladatok 600,0 300,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 600,0 300,0 F08.a 2 Sportintézmények, sportlétesítmények szolgáltatásainak beruházásai 730,0 733,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 730,0 733,0 2 Sporttámogatási előirányzatok 1 Sportszervezetek támogatása F08.a 1 Sportági szakszövetségek működési kiadásainak támogatása 450,0 450,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 450,0 450,0 F08.a 3 Sportszervezetek köztartozásának rendezése 750,0 750,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 750,0 750,0 F08.a 4 Universiade támogatása 35,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 35,0 F08.a 5 Olimpiai részvétel támogatása 40,0 15,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 40,0 15,0 F08.a 6 Totó játékadóból származó támogatás 380,0 380,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 380,0 380,0 2 Szabadidősport F08.a 1 Szabadidősport programok támogatása 450,0 550,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 30,0 50,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 420,0 500,0 F08.a 2 A Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány sorsolásos játékok játékadójából származó támogatása 530,0 530,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 530,0 530,0 3 Olimpiai feladatok támogatása F08.a 1 Magyar Olimpiai Bizottság Olimpiai feladatok támogatása 750,0 750,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 710,0 710,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 40,0 40,0 F08.a 2 Olimpiai érmesek és fogyatékos sportolók járadéka, elismerése 370,0 422,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 370,0 422,0 F08.a 3 Mező Ferenc Közalapítvány támogatása 15,0 15,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 15,0 15,0 F08.a 4 Sportágfejlesztési programok 581,0 581,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 5,8 5,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1,8 1,2 3 Dologi kiadások 100,0 135,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 413,4 364,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 30,0 15,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 30,0 60,0 F08.a 5 Sportvállalkozások támogatási programja 200,0 200,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 25,0 25,0 2 Felhalmozási költségvetés 40,3 92,5 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 215,3 267,5 6 Fogyatékosok sportjának támogatása F08.a 3 Fogyatékosok sportjának fejlesztése 240,0 298,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 10,0 10,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 3,3 3,0 3 Dologi kiadások 8,0 8,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 218,7 277,0 F08.a 4 Ifjúsági és sportlétesítmények akadálymentesítése 70,0 120,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 70,0 120,0 F08.a 5 Fogyatékosok integrációját segítő szervezetek 5,0 10,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5,0 10,0 F08.a 6 Fogyatékosok sportszövetségeinek támogatása 65,0 50,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 65,0 50,0 7 Sporttámogatási célelőirányzatok F05.c 1 Sportegészségügy és doppingellenes feladatok 46,7 51,7 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 2,5 2,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 0,9 0,7 3 Dologi kiadások 5,0 5,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 38,3 43,5 F08.f 2 Sporttudomány 30,0 42,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 15,0 20,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 15,0 22,0 F08.f 3 Területi kapcsolatok 110,0 120,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 110,0 120,0 F08.a 4 Sportlétesítmények építési és korszerűsítési támogatása 700,0 700,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 70,0 70,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 630,0 630,0 F08.a 6 Labdarúgó stadionok és létesítmények fejlesztése 4 000,0 4 000,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 200,0 200,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 3 800,0 3 800,0 F08.a 8 Bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából származó támogatás 210,0 210,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 40,0 40,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 13,2 12,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 156,8 158,0 F08.a 10 Sportlétesítmény-kezelés intézményi rendszere 1 200,0 1 000,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 200,0 1 000,0 11 Sportesemények támogatása F08.a 1 Hazai rendezésű sportesemények támogatása 193,1 243,1 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 3,1 3,1 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 190,0 240,0 F08.a 2 Forma-1 Magyar Nagydíj támogatása 400,0 400,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 14,0 14,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 326,0 326,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 60,0 60,0 3 Kábítószer-fogyasztás megelőzéséhez kötődő előirányzatok F05.e 1 Kábítószer problémával kapcsolatos képzés, továbbképzés, kortársképzés támogatása 85,0 95,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 3,0 5,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1,0 1,3 3 Dologi kiadások 2,0 2,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 79,0 86,7 F05.e 3 Drogmegelőzési program 568,0 603,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 8,1 8,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 2,1 1,0 3 Dologi kiadások 106,6 106,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 451,2 487,3 F05.e 5 Drogkutatások, vizsgálatok támogatása 50,0 50,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 3,0 5,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1,0 1,5 3 Dologi kiadások 1,1 1,1 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 44,9 42,4 F06.g 6 Alacsony küszöbű és drogkezelő intézmények szolgáltatásainak fejlesztési támogatása 195,0 215,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 195,0 215,0 F05.d 7 Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság és kábítószerügyi egyeztető fórumok működésének támogatása 65,0 75,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 6,5 8,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 2,2 2,5 3 Dologi kiadások 12,0 12,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 44,3 52,0 4 Ifjúsági előirányzatok F08.f 1 Gyermek- és ifjúsági alapprogramok támogatása 495,0 500,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 495,0 500,0 F08.a 2 Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány 187,9 187,9 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 187,9 187,9 F08.b 3 II. Európai Ifjúsági Központ 60,0 70,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 60,0 70,0 F01.c 4 Két- és többoldalú nemzetközi csereprogramok és Youth Program 325,0 330,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 3,0 3,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 0,9 0,6 3 Dologi kiadások 7,6 7,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 313,5 318,8 F08.a 5 Zánkai Gyermek és Ifjúsági Üdülő Központ és ifjúsági turizmus támogatása 420,0 440,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 270,0 290,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 150,0 150,0 F08.f 6 Határon túli fiatalok együttműködési programja 90,0 100,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 90,0 100,0 F08.f 7 Ifjúsági párbeszéd és Nemzeti Ifjúsági Tanács 60,0 60,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 4,0 4,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1,3 1,2 3 Dologi kiadások 10,0 10,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 44,7 44,8 F08.a 9 Ifjúságvédelmi, erőszakmentességi program 30,0 30,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 4,0 4,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1,3 0,9 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 24,7 25,1 F08.a 10 Nagy ifjúsági rendezvények 30,0 30,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 30,0 30,0 F08.a 11 Játszótérfejlesztési program 250,0 250,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 250,0 250,0 F08.a 12 Ifjúsági házak felújítása 10,0 100,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 100,0 5 Ágazati célelőirányzat F08.a 2 Sport-, ifjúsági és droginformatikai rendszer fejlesztése 44,7 44,7 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 44,7 44,7 F16 6 Fejezeti tartalék 83,3 83,3 74,9 74,9 XXIV. fejezet összesen: 18 207,0 133,7 18 073,3 18 218,6 168,7 18 049,9 XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL F01.b 1 Gazdasági Versenyhivatal igazgatása 738,4 751,6 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 361,0 374,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 125,4 125,4 3 Dologi kiadások 83,6 83,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 128,2 128,2 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 40,2 40,2 2 Fejezeti kezelésű előirányzatok F16 10 Fejezeti tartalék 9,4 9,4 9,4 9,4 XXX. fejezet összesen: 747,8 747,8 761,0 761,0 XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 1 KSH Igazgatás F01.f 1 KSH Központi Igazgatás 3 524,0 3 861,5 1 Működési költségvetés 612,1 637,9 1 Személyi juttatások 1 780,6 1 880,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 654,6 612,9 3 Dologi kiadások 1 451,3 1 756,7 2 Felhalmozási költségvetés 2 Felújítás 50,0 50,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 199,6 199,6 2 KSH Megyei Igazgatás F01.f 1 KSH Megyei Igazgatóságai 2 820,0 2 897,8 1 Működési költségvetés 286,6 302,9 1 Személyi juttatások 1 825,9 1 928,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 648,4 632,6 3 Dologi kiadások 551,3 559,0 2 Felhalmozási költségvetés 2 Felújítás 20,0 20,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 61,0 61,0 F08.b 4 KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat 154,0 156,1 1 Működési költségvetés 21,5 22,4 1 Személyi juttatások 79,1 83,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 30,3 28,3 3 Dologi kiadások 62,0 62,6 2 Felhalmozási költségvetés 2 Felújítás 2,0 2,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,1 2,1 5 KSH kutatóintézetei F01.d 1 KSH Népességtudományi Kutató Intézet 59,9 61,2 1 Működési költségvetés 29,0 29,7 1 Személyi juttatások 42,3 44,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 15,2 14,3 3 Dologi kiadások 28,3 28,8 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 3,1 3,1 F01.d 2 KSH Gazdaságelemzési és Informatikai Intézet 122,2 125,2 1 Működési költségvetés 96,8 99,1 1 Személyi juttatások 98,1 103,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 35,5 33,4 3 Dologi kiadások 79,0 80,9 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 6,4 6,4 6 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F01.f 2 Statisztikai adatgyűjtés és -feldolgozás beruházásai 600,0 600,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 600,0 600,0 2 Célelőirányzatok F01.f 2 EU csatlakozás „Statisztika” Nemzeti Program 3 970,0 2 818,2 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 2 032,0 1 800,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 700,0 630,0 3 Dologi kiadások 1 132,1 282,3 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 105,9 105,9 F13.b 4 Agrárstatisztikai Program PHARE HU 9909-03 segélyből fedezett kiadásai 1 Működési költségvetés 336,0 269,0 3 Dologi kiadások 336,0 269,0 2 Felhalmozási költségvetés 336,0 135,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 336,0 135,0 F01.f 7 2001. évi népszámlálás 9 000,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 4 373,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 487,1 3 Dologi kiadások 2 209,1 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 930,0 F16 10 Fejezeti tartalék 10,0 10,0 10,0 10,0 XXXI. fejezet összesen: 21 978,1 1 718,0 20 260,1 12 026,0 1 496,0 10 530,0 XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 1 MTA Titkársága F01.a 1 MTA Titkárság Igazgatása 704,3 727,6 1 Működési költségvetés 65,7 72,0 1 Személyi juttatások 448,5 476,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 146,9 146,5 3 Dologi kiadások 151,9 153,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 22,7 23,3 3 Kölcsönök 9,3 9,3 9,7 9,7 F01.d 2 MTA Doktori Tanács Titkársága 2 147,9 2 250,1 1 Működési költségvetés 27,2 28,3 1 Személyi juttatások 1 903,9 1 992,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 238,9 252,9 3 Dologi kiadások 32,3 33,4 F01.a 3 Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak 1 237,1 1 291,7 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 1 113,9 1 163,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 122,5 127,9 3 Dologi kiadások 0,7 0,7 F01.d 2 MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia 12,1 12,4 1 Működési költségvetés 2,1 2,2 1 Személyi juttatások 6,9 7,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 2,2 2,2 3 Dologi kiadások 4,8 4,8 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 0,3 0,3 F08.b 3 MTA Könyvtára 307,7 312,5 1 Működési költségvetés 67,4 71,8 1 Személyi juttatások 132,5 142,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 50,0 48,7 3 Dologi kiadások 183,1 183,8 2 Felhalmozási költségvetés 3,5 3,6 1 Intézményi beruházási kiadások 8,0 8,4 2 Felújítás 5,0 5,0 F01.d 4 MTA Matematikai és természettudományi kutatóintézetek 3 946,9 4 026,5 1 Működési költségvetés 4 063,2 4 329,9 1 Személyi juttatások 3 266,8 3 481,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 088,5 1 075,1 3 Dologi kiadások 3 208,0 3 368,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 145,6 129,2 2 Felhalmozási költségvetés 164,9 167,8 1 Intézményi beruházási kiadások 422,9 426,6 2 Felújítás 41,2 41,2 3 Kölcsönök 2,0 2,0 F01.d 5 MTA Élettudományi kutatóintézetek 2 091,5 2 124,7 1 Működési költségvetés 2 105,8 2 221,3 1 Személyi juttatások 1 808,9 1 928,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 633,9 625,2 3 Dologi kiadások 1 591,7 1 655,2 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 34,1 35,0 2 Felhalmozási költségvetés 82,2 123,3 1 Intézményi beruházási kiadások 179,0 192,0 2 Felújítás 30,4 32,4 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1,5 1,5 3 Kölcsönök 1,7 1,7 1,7 1,7 F01.d 6 MTA Társadalomtudományi kutatóintézetek 1 724,7 1 763,5 1 Működési költségvetés 1 046,2 1 151,5 1 Személyi juttatások 1 454,8 1 544,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 498,2 490,2 3 Dologi kiadások 801,4 862,2 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,7 4,0 2 Felhalmozási költségvetés 48,9 49,9 1 Intézményi beruházási kiadások 61,1 62,5 2 Felújítás 1,5 1,5 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 0,1 0,1 F01.d 7 MTA Területi akadémiai központok 112,9 114,5 1 Működési költségvetés 49,6 53,1 1 Személyi juttatások 54,5 58,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 20,3 20,0 3 Dologi kiadások 56,3 58,2 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,4 0,4 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 0,5 0,5 2 Felújítás 30,5 30,5 F01.d 8 MTA Kutatást kiszolgáló szervek 721,2 727,3 1 Működési költségvetés 577,6 609,0 1 Személyi juttatások 323,1 342,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 109,1 107,2 3 Dologi kiadások 753,0 773,5 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 12,0 12,0 2 Felhalmozási költségvetés 4,9 5,1 1 Intézményi beruházási kiadások 6,5 6,7 2 Felújítás 100,0 100,0 F01.d 9 MTA Támogatott kutatóhelyek Irodája 967,1 993,6 1 Működési költségvetés 74,5 78,3 1 Személyi juttatások 672,5 708,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 242,4 235,8 3 Dologi kiadások 118,6 120,1 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 3,1 3,1 2 Felhalmozási költségvetés 13,9 17,3 1 Intézményi beruházási kiadások 18,9 22,2 F06.g 10 MTA Jóléti intézmények 162,4 165,4 1 Működési költségvetés 162,4 173,2 1 Személyi juttatások 106,9 114,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 40,7 41,9 3 Dologi kiadások 133,5 137,7 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,9 1,5 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 2,8 2,9 2 Felújítás 40,0 40,0 F01.d 11 OTKA Iroda 182,3 187,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 100,5 106,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 30,3 29,3 3 Dologi kiadások 46,5 46,5 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 5,0 5,0 12 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F01.d 1 Alapkutatás beruházásai 565,0 565,0 2 Felhalmozási költségvetés 140,0 140,0 4 Központi beruházási kiadások 705,0 705,0 2 Ágazati célelőirányzatok F01.d 1 Tudós társaságok támogatása 26,6 26,6 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 26,6 26,6 F01.d 2 Tudományos könyv- és folyóirat kiadás 147,5 147,5 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 25,0 25,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 7,0 7,0 3 Dologi kiadások 24,0 24,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 91,5 91,5 F01.d 3 Fiatal kutatók pályázatos támogatása 282,7 291,4 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 203,0 214,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 79,7 77,1 F01.d 5 Nemzeti Stratégiai Kutatások 106,9 106,9 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 64,9 64,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 22,0 22,0 3 Dologi kiadások 15,0 15,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 5,0 5,0 F01.d 6 Akadémiai Kutatási Pályázatok Forrása 126,1 126,1 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 51,0 51,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 17,0 17,0 3 Dologi kiadások 13,1 13,1 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 40,0 40,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 5,0 5,0 F01.d 8 Nagy Imre Emlékház működtetésének alapítványi támogatása 34,3 34,3 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 34,3 34,3 F01.d 10 Határon túli magyar tudósok támogatása 147,0 147,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 80,0 80,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 24,0 24,0 3 Dologi kiadások 43,0 43,0 F01.d 11 Kutatói bérrendezés 1 448,0 1 200,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 1 088,5 902,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 359,5 298,0 F01.d 13 Szakmai feladatok teljesítése 270,0 3 106,9 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 108,0 2 021,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 35,0 603,5 3 Dologi kiadások 77,0 431,9 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 50,0 50,0 F01.d 14 Intézményekhez le nem bontott bevétel 1 Működési költségvetés 808,5 808,5 1 Személyi juttatások 351,2 351,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 117,1 117,1 3 Dologi kiadások 290,2 290,2 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 20,0 20,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 40,0 40,0 3 Kölcsönök 10,0 10,0 3 Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok F01.d 1 Kutatási témapályázatok 4 201,1 5 401,1 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4 201,1 5 401,1 F01.d 2 Műszerpályázat 900,0 1 400,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 900,0 1 400,0 4 Bolyai ösztöndíj F01.d 1 Senior kutatók ösztöndíja 670,0 701,6 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 503,1 527,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 150,9 158,2 3 Dologi kiadások 16,0 16,0 F01.d 2 Korhatárhoz kötött ösztöndíjak 52,2 53,8 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 39,5 41,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 12,7 12,1 F01.d 5 Központi kezelésű felújítások 266,2 266,2 2 Felhalmozási költségvetés 2 Felújítás 266,2 266,2 F16 10 Fejezeti tartalék 68,2 68,2 68,2 68,2 XXXIII. fejezet összesen: 33 159,4 9 529,5 23 629,9 38 466,9 10 127,5 28 339,4 XXXIV. TÖRTÉNETI HIVATAL F01.a 1 Történeti Hivatal igazgatása 426,9 433,3 1 Működési költségvetés 2,1 2,2 1 Személyi juttatások 166,1 178,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 59,3 58,7 3 Dologi kiadások 66,1 66,1 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 64,3 58,6 2 Felújítás 69,2 69,2 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 4,0 4,0 XXXIV. fejezet összesen: 429,0 2,1 426,9 435,5 2,2 433,3 XLI. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAMATELSZÁMOLÁSAI, TŐKEVISSZATÉRÜLÉSEI, AZ ADÓSSÁG- ÉS KÖVETELÉSKEZELÉS KÖLTSÉGEI 1 Devizában fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai 1 Devizahitelek kamatelszámolásai 1 Nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől felvett hitelek kamatelszámolásai F15 1 Világbanki hitelek elszámolásai 4 603,0 629,6 5 091,8 486,8 F15 2 EBB hitelek kamatelszámolásai 4 243,5 290,7 8 665,0 229,1 F15 3 EBRD hitelek kamatelszámolásai 255,7 295,9 F15 4 KfW hitelek kamatelszámolásai 1 815,9 2 063,2 F15 6 ET Fejlesztési Bank hiteleinek kamatelszámolásai 696,9 1 206,6 F15 7 Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszer osztrák hitel kamatelszámolása 2 369,7 1 232,1 F15 8 Költségvetési devizabetét célú hitelek kamatelszámolásai 4 021,4 4 021,4 3 821,0 3 821,0 F15 9 MÁV-tól átvállalt hitelek kamatelszámolása 1 730,5 1 223,6 F15 2 1999-től felvett devizahitelek kamatelszámolásai 3 803,4 3 857,1 3 Belföldi devizahitelek kamatelszámolásai F15 1 1997-ben átváltott devizaadósság kamatelszámolásai 104 905,0 80 899,0 2 Devizakötvények kamatelszámolásai F15 1 1999-től kibocsátott devizakötvények kamatelszámolásai 43 241,9 52 637,0 F15 2 Angol és amerikai kötvények kamatelszámolásai 9,8 8,2 F15 3 2001/B kötvény kamatelszámolása 2 032,0 2 A forintban fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai 1 Forinthitelek kamatelszámolásai 1 MNB hitelek kamatelszámolásai F15 1 Költségvetési hiányt finanszírozó hitelek kamatelszámolásai 10 091,2 6 089,6 F15 2 Nemzetközi pénzügyi intézményekben vállalt alaptőke-részesedési hitelek kamatelszámolásai 333,0 256,3 F15 3 ÁFI-tól átvett refinanszírozási hitelek kamatelszámolásai 7 945,6 5 633,9 F15 4 Központi költségvetésnek továbbkölcsönzött világbanki hitelek kamatelszámolásai 49,1 22,6 F15 5 Állami forgóalap-létesítési hitelek kamatelszámolásai 2 060,4 1 471,9 2 Egyéb hitelek kamatelszámolásai F15 1 Hajdúsági Agráripari Egyesülés refinanszírozási hitelének kamatelszámolásai 1,5 F15 2 Útalaptól átvállalt hitel kamatelszámolása 1 317,6 876,1 F15 3 Állami kölcsön kamatelszámolása 50,0 15,0 2 Államkötvények kamatelszámolása 1 Piaci értékesítésű államkötvények kamatelszámolásai F15 1 Hiányt finanszírozó és adósságmegújító államkötvények kamatelszámolásai 290 547,4 291 025,7 F15 2 Társadalombiztosítási alapok hiányait finanszírozó államkötvények kamatelszámolása 2 814,2 2 738,3 F15 3 Kincstári takarékkötvény kamatelszámolásai 5 189,2 7 995,5 F15 4 Államkötvények felhalmozott kamatelszámolása 19 569,8 18 936,1 2 Nem piaci értékesítésű államkötvények kamatelszámolása F15 1 Lakással kapcsolatos államkötvények kamatelszámolásai 5 700,8 4 729,4 F15 2 Konszolidációval kapcsolatos államkötvények kamatelszámolásai 27 450,4 24 560,0 F15 3 Rubelkövetelések megvásárlását fedező államkötvények kamatelszámolásai 2 951,1 2 615,1 F15 4 Kamatmentes adósság kötvényesítésével kapcsolatos államkötvények kamatelszámolásai 36 041,8 31 948,9 F15 5 Pénzintézeti alapjuttatást fedező államkötvények kamatelszámolásai 76,8 F15 6 Hiányt finanszírozó államkötvények kamatelszámolásai 7 891,5 7 196,5 F15 7 Alárendelt kölcsöntőke-kötvény kamatelszámolása 1 665,7 1 455,6 F15 8 ÁPV Rt. gázközművek miatti tartalékfeltöltését fedező kötvény kamata 5 055,0 4 715,0 3 Kincstárjegyek kamatelszámolásai F15 1 Diszkont kincstárjegyek kamatelszámolása 84 453,2 84 503,9 F15 2 Lakossági kincstárjegyek kamatelszámolása 62 196,4 76 062,5 F15 4 Kincstári egységes számla forint-betét kamatelszámolásai 25 110,3 19 362,7 3 Adósság- és követeléskezelés egyéb kiadásai 1 Jutalékok és egyéb költségek F15 1 Deviza elszámolások 3 070,5 2 880,9 F15 2 Forint elszámolások 9 216,0 11 317,2 F15 2 Állampapírok lakossági értékesítését támogató kiadások 1 204,9 1 281,5 F15 3 Adósságkezelés költségei 826,4 878,7 F15 4 Követeléskezelés költségei 103,0 103,0 4 Tőke követelések visszatérülése 1 Külföld felé fennálló devizakövetelések visszatérülése 2 Kormányhitelek visszatérülése F15 1 A volt rubelelszámolású országoknak korábban nyújtott kormányhitelek visszatérülése 40 016,0 19 032,0 F15 2 A volt dollárelszámolású országoknak korábban nyújtott kormányhitelek visszatérülése 4 000,0 1 000,0 2 Belföld felé fennálló deviza- és forintkövetelések visszatérülése 1 Nemzetközi pénzügyi szervezetek és külföldi pénzintézetek belföldre kihelyezett hiteleinek tőke-visszatérülése F15 1 Világbanki hitelek tőke-visszatérülése 1 538,8 1 603,5 F15 2 EBB hitelek tőke-visszatérülése 951,2 949,4 F15 3 OECF hitel tőke-visszatérülése 169,8 339,6 F15 2 Állami kölcsön tőke-visszatérülése 10,0 10,0 F15 3 Állami alapjuttatás járadéka 4 900,0 3 200,0 XLI. fejezet összesen: 740 315,7 102 923,3 729 903,0 70 440,8 KIADÁSI FŐÖSSZEG: 4 322 440,5 4 556 251,4 BEVÉTELI FŐÖSSZEG: 3 841 404,6 4 070 169,5 A FŐÖSSZEGEK EGYENLEGE: -481 035,9 -486 081,9 XLIV. A KÖLTSÉGVETÉS ADÓSSÁGÁNAK TÖRLESZTÉSE ÉS FEJLESZTÉSI CÉLÚ HITELFELVÉTELEI 1 Devizában fennálló adósság törlesztése és felvétele 1 Devizahitelek törlesztése és felvétele 1 Nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől származó hitelek törlesztése és felvétele F15 1 Világbanki hitelek törlesztése és felvétele 2 742,4 4 304,9 14 044,5 4 068,4 F15 2 EBB hitelek törlesztése és felvétele 3 782,5 87 703,0 3 792,9 85 312,4 F15 3 EBRD hitelek törlesztése és felvétele 475,0 2 690,0 597,3 F15 4 KfW hitelek törlesztése és felvétele 2 415,2 3 400,0 3 115,3 F15 6 ET Fejlesztési Bank hitelek törlesztése és felvétele 8 647,9 7 377,6 F15 7 Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszer osztrák hitel törlesztése 9 190,0 4 778,0 F15 9 MÁV-tól átvállalt devizahitelek törlesztése 7 426,9 8 062,6 3 Belföldi devizahitelek törlesztése F15 1 1997-ben átváltott devizaadósság törlesztése 192 494,4 271 875,8 2 Devizakötvények törlesztése F15 2 Angol és amerikai kötvények törlesztése 60,2 62,4 F15 3 2001/B kötvény törlesztése 21 111,6 2 Forintban fennálló adósság törlesztése 1 Forinthitelek törlesztése 1 MNB hitelek törlesztése F15 1 Költségvetési hiányt finanszírozó hitelek törlesztése 43 204,0 44 387,0 F15 2 Nemzetközi pénzügyi intézményekben vállalt alaptőke-részesedési hitel 662,1 662,1 F15 3 ÁFI-tól átvett refinanszírozási hitel törlesztése 22 576,5 22 576,5 F15 4 Központi költségvetésnek továbbkölcsönzött világbanki hitelek törlesztése 217,1 170,6 F15 5 Állami forgóalap-létesítési hitel törlesztése 5 700,0 5 700,0 2 Egyéb hiteltörlesztések F15 1 Hajdúsági Agráripari Egyesülés refinanszírozási hitelének törlesztése 14,4 F15 2 Útalaptól átvállalt hitel törlesztése 3 412,1 3 412,1 2 Államkötvény-adósság törlesztése 1 Piaci értékesítésű államkötvények törlesztése F15 1 Hiányt finanszírozó és adósságmegújító kötvények törlesztése 574 671,3 602 482,2 F15 3 Kincstári takarékkötvény törlesztése 9 102,3 16 443,9 2 Nem piaci értékesítésű államkötvények törlesztése F15 1 Lakással kapcsolatos államkötvények törlesztése 5 490,4 5 490,4 F15 3 Rubelkövetelések megvásárlását fedező államkötvények törlesztése 4 000,0 4 000,0 F15 5 Pénzintézeti alapjuttatást fedező államkötvények törlesztése 768,0 XLIV. fejezet összesen: 909 516,4 106 745,8 1 011 653,6 96 758,4 2/A. számú melléklet a 2000. évi CXXXIII. törvényhez A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 2001. ÉS 2002. ÉVI MÉRLEGE Millió forintban BEVÉTELEK 2001. évi előirányzat 2002. évi előirányzat KIADÁSOK 2001.évi előirányzat 2002. évi előirányzat GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK BEFIZETÉSEI GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK TÁMOGATÁSA Társasági adó (pénzintézetek nélkül) 288 000,0 313 500,0 Egyedi és normatív támogatás 76 000,0 81 100,0 Bányajáradék 14 500,0 14 400,0 Egyéb támogatás 500,0 500,0 Vám- és importbefizetések 96 000,0 97 000,0 Együtt: 76 500,0 81 600,0 Játékadó 33 280,0 34 787,0 Agrárgazdaság támogatása Egyéb befizetések 20 000,0 20 000,0 Piacra jutási támogatás 37 735,5 41 297,7 Összesen: 451 780,0 479 687,0 Agrártermelési támogatás 67 415,2 66 050,0 Együtt: 105 150,7 107 347,7 Közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása 11 129,2 11 129,2 FOGYASZTÁSHOZ KAPCSOLT ADÓK Összesen: 192 779,9 200 076,9 Általános forgalmi adó 1 197 500,0 1 282 500,0 FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉS 85 000,0 89 000,0 Fogyasztási és jövedéki adó 529 500,0 563 500,0 LAKÁSTÁMOGATÁSOK 62 652,0 63 446,0 Összesen: 1 727 000,0 1 846 000,0 GARANCIA ÉS HOZZÁJÁRULÁS A TB. ALAPOK KIADÁSAIHOZ 211 689,6 279 358,6 TB. KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL FOLYÓSÍTOTT ELLÁTÁSOK Családi támogatások 220 866,7 231 341,2 Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások 90 684,6 101 812,6 LAKOSSÁG BEFIZETÉSEI Különféle jogcímen adott térítések 16 460,0 17 080,0 Személyi jövedelemadó 771 963,9 830 542,2 Összesen: 328 011,3 350 233,8 Adóbefizetések 5 000,0 5 200,0 KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK Illeték befizetések 66 200,0 68 700,0 Költségvetési szervek támogatással fedezett kiadásai 1 122 186,0 1 194 876,6 Összesen: 843 163,9 904 442,2 Költségvetési szervek saját bevétellel fedezett kiadásai 433 112,5 442 983,5 Együtt: 1 555 298,5 1 637 860,1 EGYÉB KÖZPONTOSÍTOTT BEVÉTELEK 63 336,0 65 658,0 Támogatási célprogramok támogatással fedezett kiadásai 328 604,0 376 175,8 Támogatási célprogramok saját bevétellel fedezett kiadásai 6 728,2 5 953,9 Együtt: 335 332,2 382 129,7 KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK SAJÁT BEVÉTELEI 433 112,5 442 983,5 Központi beruházások támogatással fedezett kiadásai 124 321,9 128 468,2 TÁMOGATÁSI CÉLPROGRAMOK SAJÁT BEVÉTELEI 6 728,2 5 953,9 Központi beruházások saját bevétellel fedezett kiadásai 1 963,2 1 645,0 KÖZPONTI BERUHÁZÁSOK SAJÁT BEVÉTELEI 1 963,2 1 645,0 Együtt: 126 285,1 130 113,2 Összesen: 505 139,9 516 240,4 Összesen: 2 016 915,8 2 150 103,0 TÁRSADALMI ÖNSZERVEZŐDÉSEK TÁMOGATÁSA 3 553,9 3 008,1 HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSA 506 338,7 537 164,0 KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKTŐL SZÁRMAZÓ BEFIZETÉSEK 32 844,0 33 436,0 ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK TÁMOGATÁSA HELYI ÖNKORMÁNYZATOK BEFIZETÉSEI 5 000,0 5 000,0 NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI KAPCSOLATOK KIADÁSAI 3 386,6 2 697,0 ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK BEFIZETÉSEI 47 037,5 56 426,0 ADÓSSÁGSZOLGÁLAT, KAMATTÉRÍTÉS 740 315,7 729 903,0 ÁLLAMI KINCSTÁRI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEFIZETÉSEK 69 674,0 100 785,0 MNB ELSZÁMOLÁSOKKAL KAPCSOLATOS KIADÁS 4 217,0 PÉNZINTÉZETEK TÁRSASÁGI ADÓJA 19 600,0 24 300,0 EGYÉB KIADÁSOK 8 196,0 8 987,0 MAGYAR NEMZETI BANK BEFIZETÉSE 27 732,0 23 752,0 ÁLTALÁNOS TARTALÉK 36 700,0 37 500,0 EGYÉB BEVÉTELEK 9 710,0 9 660,0 CÉLTARTALÉKOK 25 719,0 33 419,0 ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK 102 923,3 70 440,8 KORMÁNYZATI RENDKÍVÜLI KIADÁSOK 50 815,0 51 880,0 ÁLLAM ÁLTAL VÁLLALT KEZESSÉG ÉRVÉNYESÍTÉSE 46 150,0 19 475,0 BEVÉTELI FŐÖSSZEG: 3 841 404,6 4 070 169,5 KIADÁSI FŐÖSSZEG: 4 322 440,5 4 556 251,4 A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS HIÁNYA: 481 035,9 486 081,9 A KÖLTSÉGVETÉS HITELELVÉTELEI 106 745,8 96 758,4 A KÖLTSÉGVETÉS ADÓSSÁGÁNAK TÖRLESZTÉSE 909 516,4 1 011 653,6 2/B. számú melléklet a 2000. évi CXXXIII. törvényhez A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 2001. ÉS 2002. ÉVI MÉRLEGE (Funkcionális szerkezetben) Millió forintban Főcsoport Csoport Kormányzati fő funkciók 2001. évi 2002. évi száma száma Főcsoport neve előirányzat előirányzat Csoport neve Állami működési funkciók (F01+F02+F03) 869 341,2 935 050,3 F01 Általános közösségi szolgáltatások 385 468,6 411 576,2 F01.a Törvényhozó és végrehajtó szervek 120 135,7 136 355,4 F01.b Pénzügyi és költségvetési tevékenységek és szolgáltatások 121 397,9 122 774,9 F01.c Külügyek 43 268,8 43 113,9 F01.d Alapkutatás 38 926,5 50 334,0 F01.e Műszaki fejlesztés 12 652,0 16 447,0 F01.f Egyéb általános közösségi szolgáltatások 49 087,7 42 551,0 F02 Védelem 203 426,8 229 366,7 F03 Rendvédelem és közbiztonság 280 445,8 294 107,4 F03.a Igazságszolgáltatás 53 065,2 55 347,5 F03.b Rend- és közbiztonság 189 419,1 199 336,2 F03.c Tűzvédelem 13 037,0 13 140,7 F03.d Büntetés-végrehajtási igazgatás és működtetés 24 924,5 26 283,0 Jóléti funkciók (F04+F05+F06+F07+F08+F14) 1 735 856,8 1 891 926,9 F04 Oktatási tevékenységek és szolgáltatások 578 401,2 616 810,4 F04.a Iskolai előkészítés és alapfokú oktatás 225 971,7 256,858,9 F04.b Középfokú oktatás 23 483,7 24 054,8 F04.c Felsőfokú oktatás 243 924,6 255 289,8 F04.d Egyéb oktatás 85 021,2 80 606,9 F05 Egészségügy 169 355,5 151 960,6 F05.a Kórházi tevékenységek és szolgáltatások 75 083,8 73 515,2 F05.b Háziorvosi és gyermekorvosi szolgálat 1 000,0 1 000,0 F05.c RendelőI, orvosi, fogorvosi ellátás 296,7 251,7 F05.d Közegészségügyi tevékenységek és szolgáltatások 35 223,0 37 698,5 F05.e Egyéb egészségügy 57 752,0 39 495,2 F06 Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások 713 266,5 834 487,9 F06.a Táppénz, anyasági vagy ideiglenes rokkantsági juttatások 2 618,1 2 964,0 F06.b Nyugellátások 238 793,2 323 200,6 F06.c Egyéb társadalombiztosítási ellátások 12 465,0 12 990,0 F06.d Munkanélküli ellátások 10 977,7 15 055,1 F06.e Családi pótlékok és gyermekeknek járó juttatások 235 264,0 245 708,2 F06.f Egyéb szociális támogatások 167 449,3 184 720,8 F06.g Szociális és jóléti intézményi szolgáltatások 45 699,2 49 849,2 F07 Lakásügyek, települési és közösségi tevékenységek és szolgáltatások 88 635,0 91 737,2 F08 Szórakoztató, kulturális és vallási tevékenységek és szolgáltatások 128 648,2 139 329,5 F08.a Sport és szabadidős tevékenységek és szolgáltatások 21 292,8 21 126,9 F08.b Kulturális tevékenységek és szolgáltatások 61 539,7 72 740,0 F08.c Műsorszórási és kiadói tevékenységek és szolgáltatások 10 719,2 10 719,2 F08.d Hitéleti tevékenységek 21 934,5 21 538,8 F08.e Párttevékenységek 2 549,0 2 549,0 F08.f Egyéb közösségi és kulturális tevékenységek 10 613,0 10 655,6 F14 Környezetvédelem 57 550,4 57 601,3 Gazdasági funkciók (F09+F10+F11+F12+F13) 792 092,2 845 449,4 F09 Tüzelő- és üzemanyag, valamint energiaellátási feladatok 4 249,8 4 246,6 F10 Mező-, erdő-, hal- és vadgazdálkodás 264 354,1 267 439,2 F11 Bányászat és ipar 6 469,2 5 861,9 F12 Közlekedési és távközlési tevékenységek és szolgáltatások 293 902,8 326 847,2 F12.a Közúti közlekedési tevékenységek 112 488,1 119 263,1 F12.b Vasúti közlekedésügyek és szolgáltatások 87 783,0 90 678,0 c F12.c Távközlés 41 695,7 58 473,9 F12.d Egyéb közlekedés és szállítás 51 936,0 58 432,2 F13 Egyéb gazdasági tevékenységek és szolgáltatások 223 116,3 241 054,5 F13.a Többcélú fejlesztési témák tevékenységei és szolgáltatásai 83 013,0 93 657,9 F13.b Egyéb gazdasági tevékenységek és szolgáltatások 140 103,3 147 396,6 Államadósság-kezelés (F15) 744 592,7 729 966,0 F15 Államadósság-kezelés, államháztartás 744 592,7 729 966,0 Funkciókba nem sorolható tételek (F16) 180 557,6 153 858,8 F16 A főcsoportokba nem sorolható tételek 180 557,6 153 858,8 KIADÁSI FŐÖSSZEG: 4 322 440,5 4 556 251,4 BEVÉTELI FŐÖSSZEG: 3 841 404,6 4 070 169,5 A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS HIÁNYA: 481 035,9 486 081,9 3. számú melléklet a 2000. évi CXXXIII. törvényhez A helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának és a normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának jogcímei és összegei 2001. évben és 2002. évben 1. Községek általános feladatai 2001. 2002. Előirányzat: 9 083,1 millió forint 9 533,7 millió forint Fajlagos összeg: 15 000 forint/fő, de legalább 1 000 000 forint és legfeljebb 3 000 000 forint községenként, ahol a lakosságszám nem éri el az 500 főt községenként legfeljebb 4 000 000 forint 15 000 forint/fő, de legalább 1 000 000 forint és legfeljebb 3 000 000 forint községenként, ahol a lakosságszám nem éri el az 500 főt községenként legfeljebb 5 000 000 forint Legalább 2 000 000 forint hozzájárulás illeti meg az önkormányzatot, amennyiben közigazgatási feladatait egész évben körjegyzőség formájában látja el. A hozzájárulás a 2000. augusztus 31-én önálló közigazgatási státussal rendelkező községeket, nagyközségeket a lakosságszám szerint illeti meg. 2. Települési igazgatási és kommunális feladatok 2001. 2002. Előirányzat: 13 241,7 millió forint 14 863,4 millió forint Fajlagos összeg: 1 282 forint/fő 1 439 forint/fő A hozzájárulás a települési önkormányzatot az igazgatási, kommunális, út-, hídfenntartási, valamint a településüzemeltetés során jelentkező egyéb kiadásaihoz a lakosságszám szerint illeti meg. 3. Körjegyzőség működése 2001. 2002. Előirányzat: 2 907,0 millió forint [LÁBJEGYZET_5] 3 182,9 millió forint a) Alap-hozzájárulás Fajlagos összeg: 185 079 forint/körjegyzőség/hónap 193 620 forint/körjegyzőség/hónap b) Ösztönző hozzájárulás Az alap-hozzájáruláson túl illeti meg: ba) a két községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma eléri, vagy meghaladja az 1000 főt, 2001. 2002. Fajlagos összeg: 233 410 forint/hónap 262 912 forint/hónap bb) a három vagy négy községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma nem éri el az 1000 főt, 2001. 2002. Fajlagos összeg: 181 541 forint/hónap 204 487 forint/hónap bc) a három vagy több községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma eléri vagy meghaladja az 1000 főt, illetve az öt vagy több községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma nem éri el az 1000 főt, 2001. 2002. Fajlagos összeg: 363 082 forint/hónap; 408 975 forint/hónap bd) a nagyközségi, városi (megyei jogú városi) székhelyű körjegyzőséget a székhelyhez kapcsolódó második és minden további, de legfeljebb nyolc község után, 2001. 2002. Fajlagos összeg: 129 672 forint/hónap 146 062 forint/hónap Az ösztönző hozzájárulás egy jogcímen, a lakosságszám szerint vehető igénybe. Körjegyzőségnek tekintendő a közös képviselő-testület hivatala is. A hozzájárulást a körjegyzőség (a közös képviselő-testület, a körjegyzői feladatokat ellátó nagyközség, város) székhelye szerinti önkormányzat veheti igénybe. Az igénylésnél, illetve az év végi elszámolásánál - az év közben megalakuló körjegyzőség a megalakulást követő hónap első napjától, - az év során megszűnő körjegyzőség a megszűnés hónapjáig bezárólag vehető figyelembe. Amennyiben az önkormányzat 6 hónapot meghaladóan nem rendelkezik kinevezett körjegyzővel, e hozzájárulás időarányos része nem illeti meg. Ez érvényes abban az esetben is, ha a 6 hónap a költségvetési évet megelőző évben kezdődik. Új körjegyző kinevezése esetén az első betöltött teljes hónaptól jár a hozzájárulás időarányos része. 4. Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok 2001. 2002. Előirányzat: 1 001,0 millió forint 1 101,3 millió forint Fajlagos összeg: 3 422 forint/fő 3 765 forint/fő A hozzájárulás a lakott külterülettel rendelkező helyi önkormányzatot a BM Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatal által az önkormányzat adatszolgáltatása alapján 2000. január 1-jére számított külterületi lakosok száma szerint illeti meg. 5. Körzeti igazgatási feladatok 2001. 2002. Előirányzat: 3 975,6 millió forint [LÁBJEGYZET_6] 8 360, 1 millió forint a) Fajlagos összeg: 5 339 886 forint egységesen körzetközpontonként 5 804 876 forint egységesen körzetközpontonként b) Fajlagos összeg: 2 638 000 forint munkaállomásonként c) Fajlagos összeg: 251 forint/fő 270 forint/fő d) Fajlagos összeg: 88 forint/fő 94 forint/fő Az a) és c) pontokban szereplő hozzájárulás a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 106. § (2) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 52. §-ának (2) bekezdésében hivatkozott kormányrendeletben kijelölt önkormányzatok első fokú gyámügyi, egyes gyermekvédelmi, szociális, valamint építésügyi igazgatási feladataihoz kapcsolódik. A b) pontban szereplő hozzájárulás 2002. évben az okmányirodák működési kiadásait munkaállomásokhoz kapcsolódóan tartalmazza. A c) fajlagos összeg az ellátási körzet lakosságszáma szerint illeti meg kormányrendelet által kijelölt városi, fővárosi kerületi önkormányzatot. Ezt az összeget az érintett körzetre vonatkozóan csökkenti a d) pontban megjelölt önkormányzatokat megillető állami hozzájárulás. A d) pont szerinti hozzájárulásban - lakosságszámuk szerint - azon települési önkormányzatok részesülnek, amelyek saját kezdeményezésükre az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 52. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján a Kormánytól engedélyt kapnak a hivatkozott törvény 52. §-ának (2) bekezdése szerinti építésügyi hatósági jogkör ellátására. Ezeket az önkormányzatokat az a), c) pontban foglalt állami hozzájárulás nem illeti meg. 6. Megyei, fővárosi igazgatási és sportfeladatok 2001. 2002. Előirányzat: 1 993,5 millió forint 2 148,4 millió forint Fajlagos összeg: 193 forint/fő 208 forint/fő A hozzájárulás a megyei, fővárosi önkormányzatot igazgatási, területi honvédelmi igazgatási, sport, valamint területfejlesztési informatikai feladatainak kiadásaihoz a lakosságszám szerint illeti meg. 7. Üdülőhelyi feladatok 2001. 2002. Előirányzat: 5 400,2 millió forint 5 707,4 millió forint Fajlagos összeg: 2 forint/idegenforgalmi adó 2 forint/idegenforgalmi adó A hozzájárulás az üdülővendégek tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó minden forintjához 2 forint. Késedelmi pótlék, bírság, illetve üdülőépület utáni idegenforgalmi adó alapján nem igényelhető a hozzájárulás. 8. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, és/vagy súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő települési önkormányzatok kiadásaihoz történő hozzájárulás 2001. 2002. Előirányzat: 5 482,6 millió forint 5 843,6 millió forint Fajlagos összeg: 2 870 forint/fő 3 059 forint/fő A hozzájárulás a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 219/1996. (XII. 24.) Korm. rendelet által meghatározott települések önkormányzatait a lakosságszám szerint illeti meg. 9. Pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások 2001. 2002. Előirányzat: 46 293,5 millió forint [LÁBJEGYZET_7] 53 636,7 millió forint Fajlagos összeg: 2 700-13 000 forint/fő 2 900-14 000 forint/fő A hozzájárulás a települési önkormányzatok által külön jogszabály alapján nyújtandó pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátásokhoz, az egyes ellátásokhoz tartozó és az önkormányzatokat terhelő különféle járulék- és hozzájárulás-fizetési kötelezettségekhez, valamint a közcélú munka szervezésének igazgatási feladataihoz kapcsolódik. E feladatok különösen: a tartósan munkanélküliek jövedelempótló támogatásának, és az ezen ellátottak után fizetendő egészségügyi hozzájárulásnak, a rendszeres szociális segélynek, a kiegészítő családi pótléknak és az időskorúak járadékának 25%-a, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, az ápolási díj, az átmeneti (krízis) segélyezés, a temetési segély, a köztemetés, a közgyógyellátás, bölcsőde, családi napközi által nyújtott gyermekétkeztetésért fizetendő térítési díj normatív kedvezményének biztosítása, valamint a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának szociális alapon történő egyedi mérséklése, vagy elengedése. A települési önkormányzatokat ez az összeg a lakosságszám alapján, a települések szociális jellemzőiből képzett mutatószám szerint differenciáltan illeti meg. A mutatószám kialakításában - 15%-os súllyal a 0-17 éves korcsoportba tartozók száma, - 15%-os súllyal a 60 éves és idősebb korcsoportba tartozók száma, - 15%-os súllyal a rendszeres szociális segélyben részesülőknek a települési önkormányzatok visszaigénylése alapján nyilvántartott 2000. június, július és augusztus havi létszámadataiból számított átlagának, - 15%-os súllyal a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülők és a jövedelempótló támogatást közhasznú munkavégzés miatt szüneteltetők 1999. november, 2000. február, május és augusztus havi létszámadataiból számított átlagának, - 20%-os súllyal a regisztrált munkanélkülieknek a jövedelempótló támogatásban részesülőkkel csökkentett, 1999. november, 2000. február, május és augusztus havi létszámadataiból számított átlagának, - 20%-os súllyal a 18-59 éves korcsoportba tartozó, személyi jövedelemadót nem fizetők számának 1999. évi adóbevallások összesítése alapján számított lakosságszámon belüli részaránya szerepel. 10. A lakáshoz jutás és a lakásfenntartás feladatai 2001. 2002. Előirányzat: 17 221,0 millió forint 18 236,9 millió forint Fajlagos összeg: 1 000-2 000 forint/fő, de legalább 200 000 forint/település 1 100-2 100 forint/fő, de legalább 200 000 forint/település A hozzájárulás a települési önkormányzatokat az állampolgárok lakáshoz jutásának és lakásuk fenntartásának támogatásához lakosságszámuk alapján, a települések szociális és lakásellátottsági jellemzőiből képzett mutatószám szerint differenciáltan illeti meg. A mutatószám kialakításában szerepelnek: - 15%-os súllyal a 18-59 éves korcsoportba tartozóknak, - 35%-os súllyal a regisztrált munkanélküliek - 1999. november, és 2000. február, május és augusztus havi létszámadatokból számított - átlagának, - 30%-os súllyal az 1998. és 1999. évi házasságkötéseknek és - 20%-os súllyal a 2000. január 1-jén meglévő lakószobáknak a lakosságszámhoz - viszonyított aránya. 11. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok 2001. 2002. Előirányzat: 15 419,5 millió forint 16 389,3 millió forint a) Alap-hozzájárulás Fajlagos összeg: 1 100 forint/fő 1 160 forint/fő Az alap-hozzájárulás a települési önkormányzatoknak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.), valamint a Gyvt.-ben meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátási kötelezettségei körébe tartozó szolgáltatások és intézmények működési költségeihez kapcsolódik. Ezek különösen: a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított családi napközis ellátás, házi gyermekfelügyelet. Az alap-hozzájárulás a települési önkormányzatot lakosságszáma alapján illeti meg. Az a települési önkormányzat, amely a bc) pont alatt szereplő gondozási központ működtetéséhez kapcsolódó kiegészítő hozzájárulást igénybe veszi, az alap-hozzájárulás összegének 40%-ára jogosult. b) Kiegészítő-hozzájárulások ba) Családsegítő és/vagy a gyermekjóléti szolgálat működtetése 2001. 2002. Fajlagos összeg: 380 forint/fő 410 forint/fő E kiegészítő hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelő családsegítő és/vagy gyermekjóléti szolgáltatást tart fenn - és ezen feladat működtetéséhez a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 188/1999. kormányrendelet) és/vagy a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről szóló 281/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 281/1997. kormányrendelet) szerinti működési engedéllyel rendelkezik -, vagy ezen feladatot a Szt. 120. és 122. §-a és/vagy a Gyvt. 97. §-ában foglaltak szerinti ellátási szerződés útján biztosítja, valamint együttesen megfelel az alábbi feltételeknek: - a családsegítő és/vagy gyermekjóléti szolgálat önálló jogi személy, önálló jogi személyiséggel rendelkező intézmény erre a feladatra létrehozott szervezeti egysége, - a szolgálat legalább 3 főt főállásban foglalkoztat, - ezen feladat az intézmény alapító okiratában a tárgyévet megelőző év december 31-én szerepelt, - a családsegítő, illetve a gyermekjóléti szolgálatot a tárgyévben is működteti, vagy ellátási szerződés útján biztosítja. A kiegészítő hozzájárulás teljes összegét az a települési önkormányzat igényelheti, amely a meghatározott intézményi formában mind a családsegítés, mind a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait ellátja. Amennyiben az önkormányzat csak az egyik szolgáltatást működteti, a kiegészítő hozzájárulás 50%-a illeti meg. Megilleti a támogatás az önkormányzatot akkor is, ha az előző feltételek mellett a családsegítő és/vagy gyermekjóléti szolgálatot - a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 8., 9. és 16. §-ai szerint - intézményi társulás keretében működteti. A jogosultságot a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni, amelynek tartalmaznia kell, hogy a megállapodás törvényes. A kiegészítő hozzájárulást az intézményt fenntartó települési önkormányzat a lakosságszám alapján veheti igénybe. bb) Falugondnoki szolgáltatás működtetése 2001. 2002. Összeg: 1 400 000 forint egységesen 1 500 000 forint egységesen E kiegészítő hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely a falugondnoki szolgáltatást a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően tartja fenn, vagy ezen feladatot a Szt. 120. és 122. §-a szerint ellátási szerződés útján biztosítja, és a 188/1999. (XII. 16.) Korm.rendelet szerinti működési engedéllyel rendelkezik, valamint megfelel az alábbi feltételeknek: - a település lakosságszáma nem haladja meg a 660 főt, illetve - külterületi vagy egyéb belterületi lakott hellyel rendelkező település esetén az összlakosság száma nem haladja meg a 2000 főt és a külterületen, illetve az egyéb belterületi lakott helyen élő lakosság száma legalább 70 fő. A ba) pontban meghatározott társulás esetén a szolgálat székhelye szerint önkormányzat jogosult a kiegészítő hozzájárulásra. bc) Gondozási központ működtetése 2001. 2002. bca) 2 200 000 forint egységesen a 3000 főnél kisebb lakosságszámú települések esetén, 2 400 000 forint egységesen a 3000 főnél kisebb lakosságszámú települések esetén, bcb) 3 300 000 forint egységesen a 3000 és 5000 fő közötti lakosságszámú települések esetén 3 500 000 forint egységesen a 3000 és 5000 fő közötti lakosságszámú települések esetén A hozzájárulás teljes összegére az a települési önkormányzat jogosult, amely az idősek klubját a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően a tárgyévben gondozási központként működteti, és a tárgyévet megelőző év december 31-én a 188/1999. kormányrendelet szerinti működési engedéllyel rendelkezik, valamint megfelel az alábbi feltételeknek: - a település lakosságszáma nem éri el a 3000 főt, és legalább 1 főállású (teljes munkaidőben dolgozó) házi gondozót foglalkoztatnak a gondozási központban, - a település lakosságszáma 3000 fő, vagy annál több, de nem haladja meg az 5000 főt és legalább 3 főállású (teljes munkaidőben dolgozó) házi gondozót foglalkoztatnak a gondozási központban. Megilleti a támogatás az önkormányzatot akkor is, ha az előző feltételek mellett a gondozási központot - az önkormányzatok társulásairól szóló törvény 8., 9., 16. §-ai szerinti - intézményi társulás keretében működteti. Társulás esetén - a gondozási központ székhelye szerinti önkormányzatot a bcb) pont alatti hozzájárulás illeti meg, és számol el azzal, - a foglalkoztatott házi gondozók számát tekintve legalább 3 főállású teljes munkaidőben dolgozót kell alkalmazni, - további feltétel hogy, a támogatást igénylő önkormányzat rendelkezzen a társult önkormányzatoknak az a) pont alatti hozzájárulás 60%-ának lemondásáról szóló nyilatkozattal, valamint be kell szereznie a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozatát a társulás törvényességéről. A bc) pont alatti kiegészítő hozzájárulás igénybevétele mellett az önkormányzat a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatokhoz kapcsolódó a) pont alatti hozzájárulás összegének 40%-ára jogosult. A b) pont alatti hozzájárulások teljes összege csak abban az esetben jár, ha a szolgáltatás a tárgyév egészében működik. Töredékévi működtetés esetén a hozzájárulás a működtetés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig jár. Társulás esetén a működési engedély egy példányával a társulásban részt vevő valamennyi önkormányzatnak rendelkeznie kell a b) pontban szereplő kiegészítő hozzájárulások bármelyikének igénybevételénél. 12. Gyermekvédelmi szakellátás 2001. 2002. Előirányzat: 13 164,7 millió forint 14 628,9 millió forint a) Otthont nyújtó ellátás 2001. 2002. Fajlagos összeg: 576 100 forint/ellátott 640 590 forint/ellátott A hozzájárulás a Gyvt. alapján biztosított és a 281/1997. kormányrendelet szerinti működési engedéllyel rendelkező otthont nyújtó ellátásokhoz kapcsolódik, és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó megyei/fővárosi önkormányzat veheti igénybe, a gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett (a továbbiakban együtt: otthont nyújtó ellátás), illetve állami vagy intézeti nevelésbe vett, intézeti elhelyezett és ideiglenes hatállyal beutalt 0-18 éves korúak után, akik - nevelőszülőnél, - gyermekotthonban, - kollégiumban, externátusban, - többcélú közoktatási intézményben (gyógypedagógiai nevelést és oktatást biztosító intézmény, diákotthon), - fogyatékosok ápoló-gondozó otthonában, - lakóotthonban, - kórházban és egyéb egészségügyi intézményben, - albérletben és egyéb helyen elhelyezettek. b) Speciális gyermekotthoni ellátás 2001. 2002. Fajlagos összeg 664 800 forint/ellátott 714 400 forint/ellátott A hozzájárulás a gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve állami vagy intézeti nevelésbe vett, intézeti elhelyezett és ideiglenes hatállyal beutalt 0-18 éves gyermekek után vehető igénybe, akik a Gyvt. alapján az otthont nyújtó ellátás keretében speciális otthoni ellátásban részesülnek, és az ellátást nyújtó intézmény a 281/1997. kormányrendelet alapján kiadott speciális gyermekotthoni működési engedéllyel rendelkezik. A b) pont alatti hozzájárulás igénybevétele esetén az a) pont alatti hozzájárulás nem jár. c) Utógondozói ellátás 2001. 2002. Fajlagos összeg: 576 100 forint/ellátott 640 590 forint/ellátott A hozzájárulás a 18-24 éves korú volt gondozott fiatal felnőtt után vehető igénybe, amennyiben számára a gyámhivatal a Gyvt. alapján utógondozói ellátást rendel el, és az utógondozói ellátást biztosító rendelkezik a 281/1997. kormányrendelet szerinti működési engedéllyel. Amennyiben a fiatal felnőtt az ellátás időtartama alatt sorkatonai szolgálatot teljesít, a hozzájárulás összegének 20%-a (töredékévi szolgálat esetén ennek időarányos része) vehető igénybe. Amennyiben az a), vagy b), vagy c) pont szerinti ellátásban részesülő gyermek bölcsődei, óvodai ellátást/nevelést, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai oktatást, kollégiumi, externátusi nevelést, ellátást, szervezett intézményi étkeztetést, általános iskolai napközi ellátást vesz igénybe, akkor az intézményt fenntartó önkormányzat jogosult a feladathoz kapcsolódó 3. és 8. számú melléklet szerinti normatív hozzájárulások és kiegészítő támogatások igénybevételére is, az ott meghatározott feltételek szerint. Ha nem a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat biztosítja az a), b), c) pont szerinti szakellátásokat, akkor azokat a feladatot ellátó önkormányzat számára megtéríti, legalább a kapcsolódó normatív hozzájárulás összegének megfelelő szintig. Ha az otthont nyújtó-, vagy a speciális gyermekotthoni ellátásban részesülő gyermek más önkormányzat által fenntartott intézményben szervezett intézményi étkeztetésben részesül, az étkeztetésért a Gyvt. 146. §-ának (2) bekezdése szerint kell térítési díjat fizetni. Gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermek után a 13., 16. és a 23/b. jogcímen külön normatív hozzájárulás nem igényelhető. A 13., 16. és a 23/b. jogcímek szerinti intézményekben elhelyezett gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekek után az a) pont szerinti normatív hozzájárulást lehet igénybe venni. Az a), b), c) pont szerinti hozzájárulásokat nem vehetik igénybe a területi gyermekvédelmi szakszolgálatokat fenntartó önkormányzatok a központi költségvetési szerv által fenntartott intézményekben (javítóintézetben, gyermekotthonban, szociális intézményben, büntetés-végrehajtási intézetben stb.) és a központi költségvetés által finanszírozott humánszolgáltatás keretében ellátottak után. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor a gyermekvédelmi szakellátásban otthont nyújtó, speciális gyermekotthoni és utógondozói ellátásban részesülők becsült éves gondozási napjainak száma osztva 365-tel, elszámolásnál a tényleges gondozási napok száma osztva 365-tel. A gondozási napok szerinti nyilvántartást - elhelyezés-típusonként - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat köteles vezetni az ellátást nyújtó intézmények adatszolgáltatása alapján. d) Területi gyermekvédelmi szakszolgálat működtetése 2001. 2002. Fajlagos összeg: 49 700 forint/fő 62 200 forint/fő A hozzájárulás a Gyvt. alapján biztosított és a 281/1997. kormányrendelet szerinti működési engedéllyel rendelkező területi gyermekvédelmi szakszolgáltatáshoz kapcsolódik. A hozzájárulást a fenntartó megyei/fővárosi önkormányzat veheti igénybe mindazon ellátottak után, akik a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által vezetett gondozási napok nyilvántartásában szerepelnek. Ellátottak száma: tervezéskor az ellátottak becsült éves gondozási napjainak száma osztva 365-tel, elszámolásnál a tényleges gondozási napok száma osztva 365-tel. 13. Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás 2001. 2002. Előirányzat: 14 553,7 millió forint 17 530,5 millió forint Fajlagos összeg: 455 700 forint/ellátott 539 200 forint/ellátott A hozzájárulás az ápolást, gondozást nyújtó otthonokban, hajléktalan és egyéb rehabilitációs intézményekben - kivéve a pszichiátriai, szenvedélybetegek és a fogyatékosok ápoló-gondozó és rehabilitációs bentlakásos intézményeit -, valamint a gyermekek, a családok, az időskorúak, a pszichiátriai és szenvedélybetegek és a fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben, továbbá a gyermekek átmeneti gondozását biztosító helyettes szülőnél ellátottak után illeti meg az önkormányzatot. Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a Szt.-ben szabályozott módon és a 188/1999. kormányrendelet szerinti működési engedéllyel időskorúak, hajléktalanok ápoló-gondozó otthonát (ideértve rehabilitációs intézményt), továbbá időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek és fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményt tartanak fenn. Igénybe vehetik a hozzájárulást azon önkormányzatok is, amelyek a Gyvt.-ben szabályozott módon és a 281/1997. kormányrendelet szerinti működési engedéllyel gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézményt tartanak fenn, és/vagy az átmeneti gondozás biztosítására helyettes szülői jogviszonyt létrehozó írásbeli megállapodást kötöttek, és a helyettes szülői tevékenység folytatására működési engedélyt kaptak, illetve a nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői, valamint a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 150/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet szerinti önálló helyettes szülői ellátást biztosítanak írásbeli megállapodás alapján. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézménynek minősülnek a hetes jelleggel, meghatározott időszakhoz kötődően folyamatosan működő, valamint határozott időtartamra elhelyezést biztosító intézmények: gyermekek, családok átmeneti otthona, helyettes szülő, továbbá időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek gondozóháza (szállást biztosító klub, panzió, otthonház). Ha az intézmény közoktatási (korai fejlesztési és gondozási, óvodai, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai) feladatot is ellát, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók után igénybe veheti az ezen feladatokhoz kapcsolódó 3. és 8. számú melléklet szerinti közoktatási célú normatív hozzájárulásokat és kiegészítő támogatásokat is, az azokban meghatározott feltételekkel. A hajléktalanok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben ellátottak után a 15. pont alatti, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékosok bentlakásos intézményeiben ellátottak után a 16. pont alatti normatív hozzájárulás illeti meg az önkormányzatot. A gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve állami vagy intézeti nevelésbe vett beutalt szociális intézményi tartós, illetve átmeneti elhelyezése esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat időarányosan biztosítja legalább az e pont alatti normatív hozzájárulás összegét a feladatot ellátó önkormányzat számára. A hozzájárulásból támogatás biztosítható a családok átmeneti otthonából kikerülők otthontalanságának megszüntetéséhez. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az intézményben ellátottak becsült éves gondozási napjainak száma osztva 365-tel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel. 14. Nappali szociális intézményi ellátás 2001. 2002. Előirányzat: 4 643,2 millió forint 5 714,5 millió forint Fajlagos összeg: 118 300 forint/ellátott 143 300 forint/ellátott A hozzájárulás az időskorúak, a fogyatékosok, a pszichiátriai és szenvedélybetegek és a hajléktalanok nappali intézményeiben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot. Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a Szt.-ben szabályozott módon időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint hajléktalanok nappali intézményét (idősek klubja, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye, nappali melegedő) tartanak fenn, és ezen feladat működtetéséhez a 188/1999. kormányrendelet szerint működési engedéllyel rendelkeznek. A taglétszámban nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók, kivéve a nappali melegedőt igénybe vevőket. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak becsült éves száma osztva 261-gyel, elszámolásnál az ellátottak gondozási naplója (esemény-, illetve látogatási napló) alapján naponta összesített tagok (ellátottak) számának alapulvételével kiszámított éves ellátotti létszám osztva 261-gyel. 15. Hajléktalanok átmeneti intézményei 2001. 2002. Előirányzat: 752,0 millió forint 828,3 millió forint Fajlagos összeg: 202 650 forint/férőhely 230 200 forint/férőhely A hozzájárulást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szt.-ben szabályozott módon átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére, és ezen feladat működtetéséhez a 188/1999. kormányrendelet szerint működési engedéllyel rendelkeznek. A hozzájárulás a hajléktalanok átmeneti intézményében működő férőhelyek száma, továbbá a hajléktalanok kórházi ellátás előtti és utáni gondozását szolgáló olyan férőhelyek alapján illeti meg az önkormányzatot, amelyeket az OEP is finanszíroz. A hozzájárulásból támogatás biztosítható a hajléktalanokat ellátó átmeneti intézményből kikerülő hajléktalan személy egyéb lakhatási megoldásának segítéséhez. A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor a gondozási napokon rendelkezésre álló becsült éves férőhelyek összege osztva 365-tel, elszámolásnál a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves összege osztva 365-tel. 16. Pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézményi ellátása 2001. 2002. Előirányzat: 11 656,6 millió forint 13 147,6 millió forint Fajlagos összeg: 537 900 forint/ellátott 606 380 forint/ellátott A hozzájárulás a pszichiátriai és szenvedélybetegek, a fogyatékos gyermekek, illetve fogyatékos felnőttek ápoló-gondozó otthoni és rehabilitációs bentlakásos intézményeiben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot. Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a Szt.-ben szabályozott módon pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékosok (látás-, mozgás-, értelmi- és halmozottan fogyatékosok) ápoló-gondozó otthonát és rehabilitációs intézményét intézményenként legalább 10 férőhellyel tartanak fenn, vagy a Szt. 85/A. §-ában rögzítetteknek megfelelő lakóotthont üzemeltetnek, és a 188/1999. kormányrendelet szerinti működési engedéllyel rendelkeznek. Ha az idetartozó intézmények közoktatási (gyógypedagógiai ellátási, korai fejlesztési és gondozási, óvodában nevelés keretében iskolai életmódra felkészítő, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai) feladatot is ellátnak, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók alapján igénybe veheti az e feladatokhoz kapcsolódó, a 3. és 8. számú melléklet szerinti közoktatási célú normatív hozzájárulásokat és kiegészítő támogatásokat is, az azokban meghatározott feltételekkel. A gyámhatósági határozattal, ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve állami vagy intézeti nevelésbe vett beutalt szociális intézményi tartós, illetve átmeneti elhelyezése esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat időarányosan biztosítja legalább az e pont alatti normatív hozzájárulás összegét a feladatot ellátó önkormányzat számára. A 16-35 év közötti drog- és szenvedélybeteg személyeket ellátó intézmények esetében a támogatás az OEP finanszírozással együtt is igénybe vehető. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az éves becsült gondozási napok száma osztva 365-tel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel. 17. Bölcsődei ellátás 2001. 2002. Előirányzat: 3 059,9 millió forint 3 602,0 millió forint Fajlagos összeg: 177 600 forint/ellátott 208 800 forint/ellátott A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsődében ellátott, bennlévő gyermekek után veheti igénybe, ha e feladat ellátására rendelkezik a 281/1997. kormányrendelet rendelet szerinti működési engedéllyel. Ha az önkormányzat egy szervezeti egység keretében napos és hetes bölcsődét is üzemeltet, akkor az ellátásban részesülő gyermeket csak egy intézménytípusnál lehet számba venni. A bölcsődében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 30. § (1) bekezdése alapján korai fejlesztésben és gondozásban részesülő gyermek után az önkormányzat e hozzájáruláson túlmenően igénybe veheti a 21. b) pont szerinti hozzájárulást. Gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermekek után is igényelhető ez a hozzájárulás. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 261-gyel, elszámolásnál a bölcsődék havi jelentőlapja szerinti bent lévő gyermekek számának alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 261-gyel. 18. Szociális intézményi módszertani feladatok 2001. 2002. Előirányzat: 264,2 millió forint 285,7 millió forint a) Családsegítő szolgálat módszertani feladatai 2001. 2002. Összeg: 2 600 000 forint egységesen 3 100 000 forint egységesen A hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely a Szt. 88/A. § (1) bekezdése alapján a szociális és családügyi miniszter által a módszertani feladatok ellátására kijelölt olyan családsegítő szolgálatot tart fenn, amely gondoskodik a módszertani feladatoknak a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet (a továbbiakban: 1/2000. SzCsM rendelet) előírásai szerinti ellátásáról. b) Bentlakásos intézményi módszertani feladatok 2001. 2002. Összeg: 7 200 000 forint egységesen 7 700 000 forint egységesen [LÁBJEGYZET_8] A hozzájárulásra jogosult - a megyei, fővárosi önkormányzat, ha a Szt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján gondoskodik a módszertani feladatok ellátásáról az erre kijelölt egy szociális intézményben, valamint - a helyi önkormányzat, ha a szociális és családügyi miniszter által a Szt. 88/A. § (1) bekezdése alapján módszertani feladatok ellátására kijelölt bentlakásos intézményt tart fenn, amely az 1/2000. SzCsM rendelet előírásai szerint gondoskodik a módszertani feladatok ellátásáról. c) Gyermekjóléti szolgálat módszertani feladatai 2001. 2002. Összeg: 2 000 000 forint egységesen 2 000 000 forint egységesen A hozzájárulásra jogosult az a gyermekjóléti feladatot ellátó települési önkormányzat, amelyet a Gyvt. 118. § (2) bekezdésében foglaltak szerint 2000. november 30-ig módszertani feladatok ellátására jelöltek ki. 19. Óvodai nevelés 2001. 2002. Előirányzat: 38 675,8 millió forint 42 954,5 millió forint Fajlagos összeg: 115 600 forint/fő 130 000 forint/fő A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott intézményben óvodai nevelésben részesülő - beleértve az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokon részt vevő - azon gyermekek után veheti igénybe, akik a 2000., illetve 2001. évben, a közoktatási (tanévi nyitó) statisztikai létszámmérés (október 1.) időpontjáig a harmadik életévüket betöltik. Nem igényelhető hozzájárulás azon gyermekek után, akik a hetedik életévüket 2001., illetve 2002. év szeptember 1-jéig betöltik, kivéve, ha a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 16. § (1) bekezdése, illetve 22. § (2) bekezdése alapján az óvodai nevelésük meghosszabbítható. 20. Iskolai oktatás a) Alapfokú nevelés-oktatás 2001. 2002. Előirányzat: 105 605,0 millió forint 119 066,6 millió forint Fajlagos összeg: 120 300 forint/fő 135 300 forint/fő A hozzájárulást a helyi önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott általános iskola első-nyolcadik évfolyamára, 2000/2001. tanév végéig az általános iskola kifutó tizedik évfolyamára, nyolc évfolyamos gimnázium ötödik-nyolcadik évfolyamára, hat évfolyamos gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamára járó tanulók után, a közoktatási törvényben meghatározott kötelező, nem kötelező, tanórán kívüli és egyéni foglalkoztatási órakeretekben, valamint a pedagógiai programban előírt szakmai követelmények szerinti neveléshez, oktatáshoz. b) Szakmai elméleti oktatás, szakiskolai kifutó felzárkóztató oktatás 2001. 2002. Előirányzat: 11 257,8 millió forint [LÁBJEGYZET_9] 14 585,9 millió forint Fajlagos összeg: 120 300 forint/fő 135 300 forint/fő ba) A hozzájárulást a helyi önkormányzat igényelheti az általa fenntartott szakközépiskolában, szakiskolában a közoktatási törvény és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: szakképzési törvény) rendelkezéseinek megfelelően szervezett szakképzési évfolyamokon szakmai elméleti képzésben résztvevők után, az első és a második szakképesítés megszerzésére történő felkészítéskor, beleértve az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény (a továbbiakban: oktatási törvény) szerint, az Országos Szakképzési Jegyzék alapján szervezett - kifutó - technikusképző évfolyamokon és a szakiskolában a közoktatási törvény 1996-ban megállapított 27. §-ának (7) bekezdése alapján a szakképzési évfolyamon szervezett felzárkóztató oktatásban részt vevő tanulókat is. bb) A hozzájárulás kétszeresét veheti igénybe a helyi önkormányzat az általa fenntartott művészeti szakmai vizsgára felkészítő szakiskolában - a központi program szerint - az ötödik, a hetedik, a kilencedik évfolyamtól kezdődően, a Kiegészítő szabályok 2. b) pontja figyelembevételével szervezett párhuzamos oktatásban részt vevő tanulók után. c) Középfokú nevelés-oktatás 2001. 2002. Előirányzat: 54 153,9 millió forint 61 701,4 millió forint Fajlagos összeg: 143 700 forint/fő 161 200 forint/fő ca) A hozzájárulást a helyi önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott gimnázium és szakközépiskola kilencedik-tizenkettedik évfolyamára, a közoktatási törvényben meghatározott esetben tizenharmadik évfolyamára, a szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamára járó, a középfokú nevelés-oktatás szakaszán tanulók után, a közoktatási törvényben meghatározott kötelező, nem kötelező, tanórán kívüli és egyéni foglalkoztatási órakeretekben, valamint a pedagógiai programban előírt szakmai követelmények szerinti neveléshez, oktatáshoz. Ez a hozzájárulás igényelhető a szakközépiskolában a közoktatási törvény átmeneti rendelkezései alapján indított, a 2000/2001. tanévben tizenkettedik, tizenharmadik szakközépiskolai kifutó, az érettségi vizsgára felkészítő évfolyamokon tanulók után. cb) A hozzájárulás kétszeresét veheti igénybe a helyi önkormányzat az általa fenntartott művészeti szakmai vizsgára készítő szakközépiskolában - a központi program szerint - az ötödik, a hetedik, a kilencedik évfolyamtól kezdődően, a Kiegészítő szabályok 2. b) pontja figyelembevételével szervezett párhuzamos oktatásban részt vevő tanulók után, továbbá a szakiskolában a közoktatási törvény 1999-ben megállapított 27. §-ának (8) bekezdése alapján, első alkalommal a 2001/2002. tanévben, a kerettanterv alapján elkészített helyi tanterv szerint szervezett felzárkóztató oktatásban részt vevő tanulók után. d) Iskolai szakképzés (szakmai gyakorlati képzés) 2001. 2002. Előirányzat: 4 653,5 millió forint 6 049,2 millió forint Fajlagos összeg: 66 000 forint/fő 74 000 forint/fő A hozzájárulást a helyi önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott szakközépiskolában, szakiskolában (speciális szakiskolában, készség-fejlesztő szakiskolában) a közoktatási törvény és a szakképzési törvény rendelkezéseinek megfelelően, a szakképzési évfolyamokon szervezett szakmai gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után, az első és a második szakképesítés megszerzésére történő felkészítéskor, beleértve az oktatási törvény szerint, az Országos Szakképzési Jegyzék alapján szervezett - kifutó - technikus évfolyamokon és a közoktatási törvény 1996-ban megállapított 27. §-ának (7) bekezdése alapján a szakképzési évfolyamokon szervezett felzárkóztató oktatásban gyakorlati képzésben részt vevő tanulókat is. A hozzájárulás feltétele, hogy a gyakorlati oktatást a 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet 13. §-a szerint, a gyakorlati képzés tantervében meghatározott feltételekkel rendelkező iskolai tanműhelyben, tangazdaságban, tanboltban, tankórteremben, tankertben, tanudvarban, tankonyhában, laboratóriumban, tanirodában, demonstrációs teremben, gyakorló- és szaktanteremben szervezzék meg. 21. Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás a) Gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) ellátás 2001. 2002. Előirányzat: 13 111,5 millió forint 15 983,5 millió forint Fajlagos összeg: 250 000 forint/fő 300 300 forint/fő A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, iskolában az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) nevelésben, oktatásban részt vevő gyermek, tanuló - beleértve a második vagy további szakképzésben részt vevő tanulót - után veheti igénybe, függetlenül attól, hogy az érintett gyermeknek, tanulónak a többi gyermekkel, tanulóval együtt, vagy a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott csoportban, osztályban, tagozatban, óvodában, iskolában a többi gyermektől, tanulótól elkülönítve biztosítják a nevelést, oktatást. A hozzájárulás igénybe vehető a fogyatékos tanuló után abban az esetben is, ha tanulmányi kötelezettségét a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesíti, feltéve, hogy részére az iskola legalább heti hat tanítási óra egyéni felkészítést biztosít. A hozzájárulás igénybe vehető, ha a nem fogyatékos tanuló - az emelt összegű családi pótlékra való jogosultság megállapítására vonatkozó rendelkezésekben [17/1990. (V. 8.) SZEM rendelet] meghatározott - orvosi igazolás alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, feltéve, hogy részére az iskola legalább heti hat tanítási óra egyéni felkészítést biztosít. Ez a hozzájárulás igényelhető a helyi önkormányzat által fenntartott speciális szakiskolába, készségfejlesztő szakiskolába, előkészítő szakiskolába [közoktatási törvény 27. § (10) és (12) bekezdése] járó tanulók után is. E hozzájárulás mellett a közoktatási célú normatív hozzájárulások közül csak a 20. d), valamint a 24. ba) és c)-g) pontokban meghatározott hozzájárulások igényelhetők, az ott meghatározott feltételekkel. b) Korai fejlesztés, gondozás 2001. 2002. Előirányzat: 278,9 millió forint 372,3 millió forint Fajlagos összeg: 127 000 forint/fő 163 300 forint/fő A hozzájárulást az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján otthoni ellátás, vagy közoktatási, illetve nem közoktatási intézményben - bölcsőde, fogyatékosok ápoló, gondozó otthona, gyermekotthon - szervezett korai fejlesztésben és gondozásban részt vevő gyermek után veheti igénybe a helyi önkormányzat, ha a feladat ellátásáról a közoktatási törvényben, valamint a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 8. §-ában foglalt követelményeknek megfelelően gondoskodik. c) Fejlesztő felkészítés 2001. 2002. Előirányzat: 521,7 millió forint 678,0 millió forint Fajlagos összeg: 174 300 forint/fő 218 000 forint/fő A hozzájárulást az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján otthoni ellátás vagy közoktatási, illetve nem közoktatási - fogyatékosok ápoló gondozó otthona, fogyatékosok rehabilitációs intézménye, fogyatékosok nappali intézménye - intézményben szervezett fejlesztő felkészítésben (képzési kötelezettség) részt vevő gyermekek után veheti igénybe a helyi önkormányzat, ha a feladat ellátásáról a közoktatási törvényben, valamint a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 9. §-ában foglalt követelményeknek megfelelően gondoskodik. 22. Alapfokú művészetoktatás a) Zeneművészeti ág 2001. 2002. Előirányzat: 5 437,9 millió forint 5 895,8 millió forint Fajlagos összeg: 65 000 forint/fő 69 000 forint/fő A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott alapfokú művészetoktatási intézmény zeneművészeti ágán egyéni foglalkozás keretében történő hangszeres oktatásban részesülő tanulók után veheti igénybe. b) Képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág 2001. 2002. Előirányzat: 1 865,5 millió forint 2 047,2 millió forint Fajlagos összeg: 48 500 forint/fő 50 000 forint/fő A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott alapfokú művészetoktatási intézmény képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágán tanulók után veheti igénybe. Ez a hozzájárulás jár a csoportos főtanszakos zeneoktatásban részesülők után is. 23. Bentlakásos közoktatási intézményi ellátás a) Kollégiumi, externátusi nevelés, ellátás 2001. 2002. Előirányzat: 13 263,4 millió forint 14 932,8 millió forint Fajlagos összeg: 215 000 forint/fő 237 300 forint/fő A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott kollégiumban biztosított kollégiumi, externátusi nevelésben, ellátásban részesülő, nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló után veheti igénybe abban az esetben, ha a tanuló az oktatási törvény vagy a közoktatási törvény szerint szervezett iskolai rendszerű oktatásban vesz részt. Az externátusi nevelésben, ellátásban részesülők esetében az igénybevétel további feltétele, hogy a lakhatási költségeket a fenntartó vállalja. A közoktatási törvény szerint gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban résztvevők kollégiumi ellátásához nem ez, hanem a b) pont szerinti hozzájárulás igényelhető. b) Fogyatékos tanulók kollégiumi ellátása 2001. 2002. Előirányzat: 2 851,3 millió forint 3 220,2 millió forint Fajlagos összeg: 430 000 forint/fő 474 600 forint/fő A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott diákotthonban, kollégiumban a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján felvett fogyatékos tanulók után veheti igénybe, függetlenül attól, hogy külön erre a célra létrehozott intézményben, illetve a többi tanulóval együtt szervezik meg az ellátást. E hozzájárulás igényelhető akkor is, ha a fogyatékos gyermek - a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján, a kollégiummal együtt, többcélú intézmény keretében működő óvodában - az óvodai nevelés mellett kollégiumi ellátásban is részesül. A gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve állami vagy intézeti nevelésbe vett gyermek, tanuló után a b) pont szerinti hozzájárulás nem igényelhető. Ha a gyermekvédelmi szakellátást nem a fogyatékos tanulók, kollégiumi ellátását is biztosító önkormányzat nyújtja, akkor az illetékes területi szakszolgálatot fenntartó önkormányzatnak legalább e normatív hozzájárulásoknak megfelelő összeget meg kell térítenie az elhelyezettek után, az ott meghatározott feltételek megléte esetén. 24. Kiegészítő hozzájárulás egyéb közoktatási feladatokhoz a) Fejlesztő és felzárkóztató oktatás 2001. 2002. Előirányzat: 603,5 millió forint 752,4 millió forint Fajlagos összeg: 27 500 forint/fő 32 000 forint/fő A kiegészítő hozzájárulást igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában óvodai nevelésben részt vevő gyermek, továbbá iskolában nappali rendszerű oktatásban részt vevő, tanköteles tanuló után, ha a gyermeket, tanulót a nevelési tanácsadó súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási zavar miatt terápiás gondozásba vette, és a gyermeknek, tanulónak a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak alapján a teljes óvodai nevelését, iskolai oktatását kis létszámú - legfeljebb tizenöt fős óvodai csoportban, iskolai osztályban - szervezik meg. Ez a hozzájárulás jár a szakiskolában a közoktatási törvény 1996-ban megállapított 27. §-ának (7) bekezdése szerinti szakképzési évfolyamokon szervezett felzárkóztató oktatásban részt vevő tanulók után is. Nem igényelhető a hozzájárulás, ha a tanuló a 20. cb) pont szerint a közoktatási törvény 1999-ben megállapított 27. §-ának (8) bekezdése alapján szervezett felzárkóztató oktatásban vesz részt, ha a 21. a) pont alapján különleges gondozás keretében nyújtott ellátásban részesül, vagy ha a 24. ca) pont alapján a cigány kisebbségi oktatás keretében vesz részt felzárkóztató tehetséggondozó oktatásban. E hozzájárulás igénybevétele esetén a 24. bb) pont alatti hozzájárulás nem vehető igénybe. b) Általános iskolai napközis foglalkozás, a hátrányos helyzetű tanulók felkészülését segítő foglalkozások 2001. 2002. Előirányzat: 6 096,8 millió forint 6 984,3 millió forint Fajlagos összeg: 15 000 forint/fő 17 000 forint/fő ba) A kiegészítő hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskolában, a nyolc évfolyamos gimnázium ötödik-nyolcadik évfolyamán, a hat évfolyamos gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán nappali rendszerű oktatásban, napközis foglalkozáson részt vevő tanulók után veheti igénybe a Kiegészítő szabályok 2. i) pontja szerint. bb) Ugyanezt a kiegészítő hozzájárulást igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskola első-nyolcadik évfolyamára, 2000/2001. tanév végéig az általános iskola kifutó tizedik évfolyamára, nyolc évfolyamos gimnázium ötödik-nyolcadik évfolyamára, hat évfolyamos gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamára járó, tanköteles, nappali rendszerű oktatásban résztvevő, a család gondozásában lévő, hátrányos helyzetű tanulók után. A hátrányos helyzetet az iskolaigazgató javaslata alapján a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyző állapítja meg a Gyvt. 19. §-a alapján rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, 2001-től kiegészítő családi pótlékban részesülő, illetve ugyanezen törvény 138. § (2) bekezdése alapján védelembe vett gyermekekről - a 2000. augusztus 31-i állapot, valamint a 2001. augusztus 31-re és a 2002. augusztus 31-re becsült létszám figyelembevételével - készített nyilvántartás alapján. Az iskolaigazgató javaslata alapján kivételesen indokolt esetben az a tanuló is figyelembe vehető, aki nem szerepel az említett nyilvántartásban. Ezeknek a tanulóknak a száma nem lehet több az iskola tanulólétszámának 5%-ánál. A kiegészítő hozzájárulást a tanulást közvetlenül segítő tantárgyi foglalkozások, tantárgyi korrepetáló, személyiségfejlesztő és tehetséggondozó programok megvalósítása esetén lehet igényelni, ha a programokat külön terv alapján, tanulónként legalább heti öt órában, maximum tizenöt fős csoportokban szervezik meg. A hozzájárulás az e programokban részt vevő gyermekek után igényelhető az egyes intézményekben nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók létszámának legfeljebb 30%-áig. Nem igényelhető a hozzájárulás, ha a tanuló a 20. cb) pont szerint a közoktatási törvény 1999-ben megállapított 27. §-ának (8) bekezdése alapján szervezett felzárkóztató oktatásban vesz részt, ha a 21. a) pont alapján különleges gondozás keretében nyújtott ellátásban részesül, vagy a 24. a) pont alapján felzárkóztató oktatásban vesz részt, valamint, ha a 24. ca) pont alapján cigány kisebbségi oktatás keretében vesz részt felzárkóztató tehetséggondozó oktatásban. bc) A kiegészítő hozzájárulás húsz százalékkal növelt összegét veheti igénybe a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskola első-negyedik évfolyamán a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletnek megfelelően szervezett egész napos iskolaotthonos osztályba járó tanulók után. c) Nem magyar nyelven folyó nevelés és oktatás, valamint a cigány kisebbségi oktatás 2001. 2002. Előirányzat: 4 737,8 millió forint 5 604,7 millió forint Fajlagos összeg: 29 000 forint/fő 33 000 forint/fő ca) A kiegészítő hozzájárulást abban az esetben igényelheti a helyi önkormányzat, ha - az általa fenntartott óvodában a nemzetiséghez, etnikumhoz tartozó gyermekek óvodai nevelését a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvéről kiadott 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet szerinti nevelési program alapján szervezi meg, az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek létszáma után, - az általa fenntartott iskolában a nemzetiséghez tartozó, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók részére, a nyelvoktató iskolai nevelést-oktatást megszervezi, azokon az évfolyamokon, amelyeken a helyi tanterv alkalmazása kötelező, illetve választható, a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvéről kiadott 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet (a továbbiakban: kisebbségi oktatás irányelve) figyelembevételével készült helyi tanterv, azokon az évfolyamokon pedig ahol az oktatás nem a helyi tanterv szerint folyik, a miniszter által kiadott nevelési-oktatási terv alapján, az ebben a képzésben részt vevő tanulók létszáma után. Ugyanezen feltételek mellett illeti meg a kiegészítő hozzájárulás a helyi önkormányzatot az általa fenntartott iskolában a nappali rendszerű képzésben, cigány kisebbségi oktatásban részt vevő tanulók után is azzal az eltéréssel, hogy azokon az évfolyamokon, amelyeken az oktatás nem a helyi tanterv szerint folyik, ott a kisebbségi oktatás irányelve előírásainak megfelelően biztosítják a felkészítést legalább heti hat tanórai és tanórán kívüli foglalkozás keretében, - az általa fenntartott iskolában kiegészítő kisebbségi oktatást szervez a közoktatási törvény 86. §-ának (5) bekezdése és a kisebbségi oktatás irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv szerint, az ebben a képzésben részt vevő tanulók létszáma után. cb) A kiegészítő hozzájárulás másfélszeresét igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolában, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő azon tanulók után, akik részére az oktatást - nemzetiségi nyelven, vagy nemzetiségi és magyar nyelven (nemzetiségi két tanítási nyelvű oktatás) szervezi meg, azokon az évfolyamokon, amelyeken a helyi tanterv alkalmazása kötelező, illetve választható, ott a kisebbségi oktatás irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv, azokon az évfolyamokon pedig ahol az oktatás nem a helyi tanterv szerint folyik, ott a miniszter által kiadott nevelési-oktatási terv alapján, továbbá - két tanítási nyelven (két tanítási nyelvű oktatás) szervezi meg, azokon az évfolyamokon, amelyeken a helyi tanterv alkalmazása kötelező, illetve választható, ott a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve szerint készült helyi tanterv alkalmazásával, azokon az évfolyamokon pedig ahol az irányelv alkalmazása nem kötelező, ott a Művelődési Minisztérium 29.207/1987. (MK 22.) számú engedélye szerint. A nemzeti, etnikai kisebbségi oktatáshoz meghatározott kiegészítő hozzájárulások igénylésének együttes feltételei a következők: - a nevelési-oktatási intézmény alapító okirata tartalmazza a nemzeti-etnikai kisebbségi feladatok ellátását, és - a nemzeti, etnikai kisebbségek óvodai nevelését és oktatását legalább nyolc, ugyanahhoz a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermek szülőjének, gondviselőjének igénye alapján szervezzék, és - amennyiben az óvoda, iskola olyan településen működik, ahol nem működik helyi kisebbségi önkormányzat, illetve nincsen kisebbségi szószóló, be kell szerezni az országos kisebbségi önkormányzat nyilatkozatát, mely szerint az oktatási intézmény nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot lát el. A kiegészítő hozzájárulás gyermekenként, tanulónként csak egy jogcímen vehető igénybe. d) Óvodában, kollégiumban, iskolában szervezett intézményi étkeztetés 2001. 2002. Előirányzat: 18 995,4 millió forint 20 924,2 millió forint Fajlagos összeg: 21 800 forint/fő 24 000 forint/fő A kiegészítő hozzájárulás azok után - a helyi önkormányzat által fenntartott óvodában, kollégiumban ellátásban, továbbá az iskolában a nappali rendszerű oktatásban részt vevő - a gyermekek, tanulók után igényelhető, akik számára a fenntartó szervezett intézményi étkeztetést biztosít a Kiegészítő szabályok 2. h) pontja szerint. Ugyanazon gyermek, tanuló - párhuzamos oktatás vagy vendégtanulói jogviszony, kollégiumi ellátás esetén - csak egy intézménynél vehető figyelembe. Ez a hozzájárulás szolgál a Gyvt. 148. § (5) bekezdésében meghatározott gyermekétkeztetés keretében biztosítandó normatív kedvezmények igénybevételéhez is. e) Óvodába, általános iskolába bejáró gyermekek, tanulók ellátása 2001. 2002. Előirányzat: 1 322,8 millió forint 1 289,5 millió forint Fajlagos összeg: 14 000 forint/fő 14 000 forint/fő A kiegészítő hozzájárulást a fenntartó helyi önkormányzat a nem a lakóhelye, ennek hiányában nem a tartózkodási helye szerint óvodába járó, illetve az általános iskola első-nyolcadik évfolyamára, a hat évfolyamos gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamára, a nyolc évfolyamos gimnázium hatodik-nyolcadik évfolyamára járó, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók ellátásához veheti igénybe. A kollégiumi elhelyezésben részesülők esetén a kollégium székhelyén nevelésben, oktatásban résztvevők után, továbbá a főváros közigazgatási területén lakók után, ha fővárosi székhelyű óvodát, iskolát vesznek igénybe a hozzájárulás nem igényelhető. f) Intézményfenntartó társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók támogatása 2001. 2002. Előirányzat: 2 276,9 millió forint 2 295,0 millió forint Fajlagos összeg: 20 000 forint/fő 20 000 forint/fő A kiegészítő hozzájárulást az a községi, városi önkormányzat veheti igénybe, amely a megyei fejlesztési tervvel egyezően, az óvodai neveléssel és az általános iskolai, nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók, iskolai oktatásának biztosításával összefüggő kötelező feladatait - a Ttv. szerint létrehozott - társulás keretében oldja meg. A hozzájárulás igénylésének további feltétele az érintett nevelési-oktatási intézmény írásos megállapodásban rögzített közös alapítása és/vagy megállapodás alapján közös üzemeltetése, az intézmény költségvetésének közös meghatározása. Ez a hozzájárulás igényelhető a nyolc évfolyamos gimnázium ötödik-nyolcadik évfolyamán, illetve a hat évfolyamos gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán nappali rendszerben oktatott tanulók után is, ha a gimnáziumi oktatást az ebben a pontban előírt feltételeknek megfelelő társulás keretében oldják meg. A hozzájárulás nem igényelhető a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatok között létrejött társulások keretében ellátott, oktatott gyermekek, tanulók után, valamint azon gyermekek, tanulók után, akik nem a társulási megállapodás alapján veszik igénybe a nevelést, oktatást a társulás keretei között működő intézményben. g) A kistelepülések támogatása 2001. 2002. Előirányzat: 10 053,0 millió forint 10 053,8 millió forint Fajlagos összeg: 12 000 forint/fő 12 000 forint/fő A kiegészítő hozzájárulást a következő feltételek fennállása esetén az a települési önkormányzat vehet igénybe, amely 2000. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett: ga) Kiegészítő hozzájárulást vehet igénybe az az önkormányzat, amelynek illetékességi területén a lakosságszám 2999 főnél több, de a 3500 főt nem haladja meg az általa fenntartott - óvodában óvodai nevelésben részesülő gyermekek után, - általános iskolában, valamint hat évfolyamos gimnázium hetedik-nyolcadik, illetve nyolc évfolyammal működő gimnázium ötödik-nyolcadik évfolyamán nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után. Amennyiben a közoktatási intézmény társulás keretében működik, abban az esetben vehető igénybe a kiegészítő hozzájárulás, ha az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat illetékességi területén a lakosságszám nem haladja meg a 3500 főt. gb) A kiegészítő hozzájárulás összegének kétszeresét veheti igénybe az az önkormányzat, amelynek illetékességi területén a lakosságszám eléri az 1100 főt, de nem haladja meg a 2999 főt az általa fenntartott - óvodában óvodai nevelésben részesülő gyermekek után, - általános iskolába, valamint hat évfolyamos gimnázium hetedik-nyolcadik, illetve nyolc évfolyammal működő gimnázium ötödik-nyolcadik évfolyamán nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után. Amennyiben a közoktatási intézmény társulás keretében működik, abban az esetben vehető igénybe a kiegészítő hozzájárulás, ha az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat illetékességi területén a lakosságszám nem haladja meg a 2999 főt. gc) A hozzájárulás összegének kétszeresét veheti igénybe az az önkormányzat, amelynek illetékességi területén a lakosságszám nem éri el az 1100 főt az általa fenntartott - általános iskola ötödik-nyolcadik, valamint hat évfolyamos gimnázium hetedik-nyolcadik, illetve nyolc évfolyamos gimnázium ötödik-nyolcadik évfolyamán nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után, - általános iskola első-negyedik évfolyamán nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után, ha a gd) pont szerinti hozzájárulást nem igényelheti. Amennyiben a közoktatási intézmény társulás keretében működik, abban az esetben vehető igénybe a kiegészítő hozzájárulás, ha az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat illetékességi területén a lakosságszám nem érte el az 1100 főt. gd) A hozzájárulás összegének négyszeresét veheti igénybe az az önkormányzat, amelynek az illetékességi területén a lakosságszám nem éri el az 1100 főt, az általa fenntartott - óvodában óvodai nevelésben részesülő gyermekek után, - általános iskola első-negyedik évfolyamára járó, nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után, ha az önkormányzat - a közoktatási törvény 85. §-ának (4) bekezdése alapján készített önkormányzati intézkedési terv, illetve, ha ilyen készítésére az önkormányzat nem köteles a megyei fejlesztési terv alapján - az általános iskolai nevelésről-oktatásról az ötödik-nyolcadik évfolyamon - az f) pont szerinti feltételeknek megfelelően létrehozott társulás keretében gondoskodik. Ha a települési önkormányzat, az általa fenntartott közoktatási intézményben, a negyedik évfolyamnál magasabb évfolyamon nemzeti kisebbségi iskolai nevelést-oktatást biztosít, egyéb feltételek megléte esetén a hozzájárulást társulásban való közreműködés nélkül is igényelheti. Amennyiben a közoktatási intézmény társulás keretében működik, akkor az 1100 fő alatti lakosságszámú önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek, tanulók után jár a hozzájárulás. ge) A ga)-gd) pontban meghatározottak alapján igényelhető hozzájárulás kétszeresét igényelheti a helyi önkormányzat azon gyermekek, tanulók után, akiknek nemzetiségi nyelvű, vagy nemzetiségi két tanítási nyelvű óvodai nevelést, illetve nemzetiségi nyelvű, nemzetiségi két tanítási nyelvű, vagy nemzetiségi nyelvoktató, nappali rendszerű iskolai nevelést-oktatást biztosít. A ga)-ge) pontok alatti kiegészítő hozzájárulások gyermekenként, tanulónként csak egy jogcímen igényelhetők. 25. Helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok 2001. 2002. Előirányzat: 8 180,5 millió forint 8 872,7 millió forint Fajlagos összeg: 792 forint/fő 859 forint/fő A hozzájárulás a lakosságszám szerint illeti meg a települési önkormányzatot a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést szolgáló feladatai ellátásához. 26. Megyei/fővárosi közművelődési és közgyűjteményi feladatok 2001. 2002. Előirányzat: 4 087,2 millió forint 4 428,4 millió forint Összeg: 67 500 000 forint egységesen 73 200 000 forint egységesen Fajlagos összeg: 265 forint/fő, a megye/főváros lakosságszáma szerint illeti meg a megyei/fővárosi önkormányzatot. 287 forint/fő, a megye/főváros lakosságszáma szerint illeti meg a megyei/fővárosi önkormányzatot A hozzájárulás a megye/főváros lakosságszáma szerint illeti meg a megyei/fővárosi önkormányzatot a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést szolgáló feladatok ellátásához. 27. Települési sportfeladatokhoz 2001. 2002. Előirányzat: 1 032,9 millió forint 1 032,9 millió forint Fajlagos összeg: 100 forint/fő 100 forint/fő A hozzájárulás a települési önkormányzatot sportfeladatai során jelentkező kiadásaihoz a lakosságszám szerint illeti meg. Kiegészítő szabályok 1. A normatív hozzájárulások, illetve részesedések forrásai a) 2001-ben: - a 19-23. és a 27. jogcímek esetén 100%-ban állami támogatás, - a 24. jogcím esetén 70,5%-ban állami támogatás, 29,5%-ban átengedett személyi jövedelemadó, - a 7. jogcím esetén 29,5%-ban állami támogatás, 70,5%-ban átengedett személyi jövedelemadó, - a 11-18. jogcímek esetén 25,2%-ban állami támogatás, 74,8%-ban átengedett személyi jövedelemadó, - a 3. jogcím esetén 24,4%-ban állami támogatás, 75,6%-ban átengedett személyi jövedelemadó, - az 1. jogcím esetén 17,8%-ban állami támogatás, 82,2%-ban átengedett személyi jövedelemadó, - a 2. jogcím esetén 16,2%-ban állami támogatás, 83,8%-ban átengedett személyi jövedelemadó, - a 4-6., a 8-10. és a 25-26. jogcímek esetén 100%-ban átengedett személyi jövedelemadó. b) 2002-ben: - a 19-23. és a 27. jogcímek esetén 100%-ban állami támogatás, - az 5. jogcím esetén 48,7%-ban állami támogatás, 51,3%-ban átengedett személyi jövedelemadó, - a 24. jogcím esetén 47,1%-ban állami támogatás, 52,9%-ban átengedett személyi jövedelemadó, - a 2. jogcím esetén 26,3%-ban állami támogatás, 73,7%-ban átengedett személyi jövedelemadó, - a 3. jogcím esetén 22,3%-ban állami támogatás, 77,7%-ban átengedett személyi jövedelemadó, - a 11-18. jogcímek esetén 21,8%-ban állami támogatás, 78,2%-ban átengedett személyi jövedelemadó, - az 1. jogcím esetén 16,5%-ban állami támogatás, 83,5%-ban átengedett személyi jövedelemadó, - a 7. jogcím esetén 16,2%-ban állami támogatás, 83,8%-ban átengedett személyi jövedelemadó, - a 4., 6., 8-10. és a 25-26. jogcímek esetén 100%-ban átengedett személyi jövedelemadó. 2. Közoktatási célú normatív hozzájárulásokkal összefüggő kiegészítő és értelmező szabályok: a) A közoktatási törvény átmeneti rendelkezései alapján az oktatási törvény szerint (hagyományos módon) szervezik az oktatást a szakközépiskolában, ha az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz és a szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeire egyidejűleg, egy évfolyamon készítik fel a tanulót, utoljára az 1997/1998. tanévben indított (kifutó) évfolyamokon. b) Párhuzamosan szervezik a művészeti szakmai vizsgára felkészítő oktatást, ha a tanuló ugyanabban az iskolában egyidejűleg sajátítja el az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit a közoktatási törvény 27. § (7), illetőleg a 29. § (8) bekezdése szerint. A művészeti szakmai vizsgára felkészítő oktatásban részesülő tanulók után - ezen a jogcímen - a 20. pont d) pont szerinti hozzájárulás nem igényelhető. c) Szakképzési évfolyamon folyik a felkészítés, ha a tanuló kizárólag a szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit sajátítja el. d) A szakképzésben részt vevő tanulók után - a fogyatékos gyermekek kivételével - csak akkor igényelhető normatív hozzájárulás, ha a tanuló a közoktatási törvény rendelkezései szerint az első, illetve a második, fogyatékos tanulók esetén a további szakképesítés megszerzésére készül fel. e) A közoktatási célú normatív hozzájárulások megállapítása - az f), g), h), i), r) bekezdések figyelembevételével - a tervezésnél az önkormányzatok által közölt tényleges, illetve becsült tanévnyitó létszámokból központilag kiszámított mutatószámok alapján történik. Az elszámoltatás is a költségvetési éven belüli tanévváltáshoz igazodóan, az ellátott, oktatott létszám 8/12-ed részének és 4/12-ed részének önkormányzati szinten figyelembe vett éves, jogcímenként az f) pont szerint összesített átlaga alapján történik. Amennyiben a szakképzés tört tanéves rendszerben folyik, az érintett tanulók után igényelt hozzájárulás elszámolása az egyes félévekben oktatott létszám - félévváltások időpontjához igazodóan - 1/12, 7/12, illetve 4/12-ed részének átlaga alapján történik. f) A közoktatási célú normatív hozzájárulások igénybevétele és az elszámolás a nevelési-oktatási feladatoknak megfelelő közoktatási statisztikai adatokra, és az azt megalapozó előírt tanügyi okmányokra vagy a hozzájárulást megalapozó okmányokra épül. g) Intézményfenntartó társulások támogatása jogcímen hozzájárulás - a bejáró gyermek, tanuló utáni hozzájárulás mellett - az után a gyermek, tanuló után igényelhető, aki a társult önkormányzatok törvényben kötelezően előírt feladatellátása keretében vesz részt óvodai nevelésben, iskolai oktatásban. A városi önkormányzat által fenntartott intézménybe beíratott városi tanulók után e kiegészítő hozzájárulás nem jár. A település közigazgatási státusa vonatkozásában a 2000. augusztus 31-i állapot az irányadó. h) A gyermek és tanulói intézményi étkeztetéshez a hozzájárulás az étkeztetést igénybe vevők 2001., illetve 2002. évi becsült átlaglétszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhető, illetve igényelhető. A hozzájárulás szempontjából a szervezett intézményi (óvodai, kollégiumi, iskolai) étkeztetésben résztvevők számának megállapításánál egy fő - függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz - csak egy létszámként szerepelhet. Az igényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a gyermek, tanuló számít, akinek naponta legalább a déli, többfogásos, meleg főétkezés az intézmény által szervezett keretek között biztosított. Az elszámolás dokumentuma az élelmezési nyilvántartás. Az elszámolásnál az étkezésben résztvevők naptári évre, naponként összesített éves létszámát el kell osztani óvodai étkeztetés esetén kettőszáztíz nappal, kollégiumi étkeztetés esetén kettőszáz nappal, iskolai étkeztetés esetén száznyolcvanöt nappal. i) A napközis foglalkozás szervezéséhez a napközis foglalkozásokon részt vevő tanulók 2001. és 2002. évi becsült átlaglétszáma alapján tervezhető, illetve igényelhető a hozzájárulás. Az elszámolásnál a foglalkozási naplók szerint a naptári évre naponként összesített létszámot száznyolcvanöt nappal kell elosztani. j) A közoktatási törvény 1. számú melléklet Második része határozza meg, hogy a normatív hozzájárulás megállapítása során milyen módon kell számításba venni az óvodai nevelésben, iskolai oktatásban részt vevő tanulót, a kollégiumi ellátásban részesített tanulót, a felnőttoktatásban résztvevőket, a térítési díjat fizetőket, az alapfokú művészetoktatásban részesülőket stb. A számításoknál jogcímenként előforduló tört létszám esetén az általános kerekítési szabályokat - fenntartói szinten - kell alkalmazni. A kiegészítő hozzájárulásokra való jogosultság meghatározásakor is e bekezdés előírásai az irányadók. Azokban az esetekben, amikor a hozzájárulás csak a nappali rendszerű oktatásban résztvevők után lehet igényelni, a tanulói létszám meghatározására vonatkozó rendelkezések közül - a 24. ab) pont harmadik gondolatjelében meghatározott kiegészítő kisebbségi oktatás kivételével - csak az e létszám meghatározására vonatkozó rendelkezéseket lehet alkalmazni; továbbá figyelembe kell venni azokat a magántanulókat is, akik után a hozzájárulás igénybe vehető a 21. a) pontja alapján. A kiegészítő, kisebbségi oktatást a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/B. §-a szerint kell megszervezni. k) Az alapfokú művészetoktatási intézménybe beírt és a foglalkozásokon részt vevő tanuló csak egy jogcímen vehető figyelembe, abban az esetben is, ha a 22. a) és 22. b) jogcím szerinti oktatást együttesen veszi igénybe, vagy ha a tanuló több tanszakra jár. Az után a tanuló után, aki a 22. a) és a 22. b) jogcím alatt felsorolt oktatásban is részt vesz, az a hozzájárulás igényelhető, amelyikben a tanuló az iskola magasabb évfolyamára jár. Azonos évfolyam esetén a tanulót azon a jogcímen kell figyelembe venni, amelyikben az összes foglalkozási órából több foglalkozást igényel, azonos foglalkozási órák esetén pedig a 22. a) pont szerinti hozzájárulás jár. l) A beszámoltató rendszerű szakképzésben résztvevők létszámát a felnőttoktatásban a levelező munkarend szerint oktatottakra vonatkozó előírások szerint kell meghatározni. m) A 24. pont szerinti hozzájárulásoknál az egy-egy jogcímhez kapcsolódó igénylés az óvodai nevelés esetén a 19. pont szerinti, iskolai oktatás, illetve gyógypedagógiai ellátás esetén a nappali rendszerű oktatásban résztvevők létszámát nem haladhatja meg. n) A nem magyar állampolgárok a közoktatási törvény 110. §-ának feltételei szerint vehetők számításba a létszámok tervezésénél. o) A közoktatási célú normatív hozzájárulások a tanulói jogviszony szünetelése esetén nem igényelhetők. p) A közoktatási célú normatív hozzájárulások nem vehetők igénybe az olyan intézményben ellátottak, oktatottak után, amelyek alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység nem szerepel, beleértve a kiegészítő hozzájárulás igénybevételére jogosító tevékenységeket is. q) A gyermekvédelmi szakellátásban részesülő ellátottak után - kivéve a 23. b) pont szerint a fogyatékos tanulók diákotthoni, kollégiumi ellátásában részesülők - a bölcsődei, óvodai, kollégiumi, externátusi elhelyezéshez, az intézményi étkeztetéshez, valamint a napközis foglalkozáshoz a hozzájárulásokat az ezen ellátásokat nyújtó önkormányzat igényelheti. r) A korai fejlesztéshez, gondozáshoz és a fejlesztő felkészítéshez a hozzájárulás a 2001., illetve 2002. naptári évben az ezen ellátásokat igénybe vevők - becsült havi átlaglétszáma figyelembevételével számított - tíz hónapra számított átlaglétszáma alapján igényelhető. 3. Ha a tanuló a gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményben van elhelyezve, lakóhelyét az alapján kell megállapítani, hogy az elhelyezését szolgáló épület melyik településen található. 4. A közös tulajdonú (ez esetben a fenntartás is közös), illetőleg közös fenntartású intézmények esetén - a 3. számú melléklet 11. pont ba) és bb) jogcímek kivételével - az intézmény székhelye szerinti önkormányzat igényelheti a normatív hozzájárulást és számol is el a hozzájárulással. 5. A helyi kisebbségi önkormányzati közoktatáshoz a 3. számú melléklet 19-24. pontok szerinti hozzájárulások igényelhetők az egyes jogcímekben meghatározott feltételek megléte esetén. 6. Amennyiben helyi önkormányzat más helyi önkormányzatnak 2001. január 1-jével ad át feladatot, illetve intézményt, az erről szóló megállapodás alapján a feladatot, intézményt átvevő helyi önkormányzatnak az átvevő által a mutatószám felméréskor közölt adatok alapján jár a normatív hozzájárulás. 7. Gondozási nap: egy gondozott egy napi intézményi gondozása (különféle ápoló-, gondozóotthoni intézményi, átmeneti és nappali szociális intézményi ellátás, valamint az állami gondozásban részesülők ellátása), amely az intézményben történő felvétellel kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. Az ideiglenes távollévők - kórházi ápolás, szabadság - is beszámítanak a gondozási napokba. 8. A lakosságszámra és a korcsoportokba tartozókra a BM Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatal adatait a 2000. január 1-jei állapot szerint, a települési önkormányzatok közigazgatási státusát a 2000. augusztus 31-i állapot szerint kell figyelembe venni. 4. számú melléklet a 2000. évi CXXXIII. törvényhez 1. A települési önkormányzatok jövedelem-differenciálódásának mérséklése 2001. évi előirányzat 49 771,0 millió forint 2002. évi előirányzat 54 769,3 millió forint 1.1. Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél a 22. § (3), illetve (4) bekezdés szerint a képződés helyén maradó személyi jövedelemadó-bevétel és az 1.2., illetve 1.3. pont szerinti iparűzési adóerőképesség - az 1999., illetve 2000. január 1-jei lakosságszámra - együttesen számított egy főre jutó összege nem éri el az 1.4. pontban szereplő összeget, a bevétel e szintig kiegészül. Ha az egy főre jutó összeg nagyobb az 1.4. pontban szereplő összegnél, akkor a központi költségvetési kapcsolatból származó forrásokból az önkormányzatot együttesen megillető összeg az 1.5. pontban szereplő számítási módszer alapján csökkentésre kerül, kivéve ha a települési önkormányzat korrigált iparűzési adóbevétele 15 millió forint alatti. Az önkormányzat közigazgatási státusát a 2000. augusztus 31-i állapotnak megfelelően kell alapul venni. Az ezen időpontig szétvált önkormányzatoknál a számítás alapjául szolgáló bevételeket az érintett önkormányzatok megállapodása alapján kell megosztani. Ennek hiányában a bevételek megosztása a 2000. január 1-jei lakosságszám arányában történik. 1.2. E törvény szempontjából a helyi önkormányzat iparűzési adóerő-képességét 2001. évre az alábbiak szerint kell meghatározni: 1.2.1. Számított adóerő-képesség: Ae=(Ta x 1,15 + L x Ea) x 0,012 ahol Ae = számított iparűzési adóerő-képesség Ta = az 1999. évi társasági adóbevallásokból az APEH által telephelyenként kimutatott és településre számított - az anyagköltséggel csökkentett - iparűzési adóalap L = település 1999. január 1-jei lakosságszáma Ea = az Szja-törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók által bevallott iparűzési adóalap településnépessége szerint képzett csoportonkénti jellemző középértéke - 2000 főig 14 000 forint/fő 2000-10 000 főig 35 500 forint/fő 10 000 fő felett 58 000 forint/fő 1.2.2. Az 1.1. pontban figyelembe veendő iparűzési adóerő-képesség: 1.2.2.1. Nem lehet kevesebb az egyes önkormányzatok 1999. évi korrigált iparűzési adóbevétel 15%-kal növelt - ezáltal 2001-re valorizált - összegének 60%-ánál, illetve nem lehet több annak 100%-ánál. Az 1999. évi korrigált iparűzési adóbevétel alatt az 1999. évi önkormányzati beszámoló iparűzési adóbevétel teljesítésének (a továbbiakban: 1999. évi iparűzési adóbevétel) az APEH által településekre kimutatott anyaghányad 33%-ával csökkentett és a törvényi kulcsváltozással (2/1,7) növelt összegét kell érteni. Ha a településre nincs APEH által kimutatott adóalap, akkor a korrigált iparűzési adóbevétel megegyezik az 1999. évi iparűzési adóbevétellel. Az előzőek szerint számított korrigált iparűzési adóbevételt a helyi önkormányzat a 18. § (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során abban az esetben pontosíthatja, ha van hatályos iparűzési adó rendelete. Amennyiben a ténylegesen befolyt - hátralékváltozással korrigált - iparűzési adó meghaladja az önkormányzat által pontosítottat, ennek a kiegészítésre, illetve levonásra gyakorolt hatásával az önkormányzatnak az Áht. 64. § (1) bekezdésében foglaltak keretében 2001. évre el kell számolnia. A jogtalanul igénybe vett összeget a költségvetési évben érvényes átlagos jegybanki alapkamat másfélszeresével megnövelve kell a központi költségvetés részére visszafizetni. Ha a helyi önkormányzat visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségének külön jogszabály szerinti határidőre nem tesz eleget, további - az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő - kamatot köteles fizetni addig a napig, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesíti. A határidőt követő 90. napon a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen, és az Áht. 63. § (7) bekezdésében foglaltak szerint jár el. 1.2.2.2. Megegyezik az önkormányzattípus, azon belül népességszám szerinti kategóriába tartozó önkormányzatok 1.2.2.1. szerinti adóerő-képességének átlagával, ha az adott önkormányzatnak nem volt 1999. évi adóbevétele, és a számított iparűzési adóerő-képessége ennél az átlagnál magasabb. 1.2.2.3. Megegyezik az önkormányzattípus, azon belül népességszám szerinti kategóriába tartozó önkormányzatok 1.2.2.1. szerinti adóerő-képességének átlagával, ha az adott önkormányzatnak volt 1999. évben iparűzési adó bevétele, de ugyanez év január 1-jén nem volt hatályos iparűzési adó rendelete és az adott önkormányzat 1.2.2.1. szerinti adóerő-képessége ennél alacsonyabb lenne. 1.2.2.4. Azonos a településkategórián belül az 1.2.2.1. és az 1.2.2.2. szerint legalacsonyabb adóerő-képességű önkormányzatok egytizedének átlagos adóerő-képessége felével, ha az adott önkormányzat 1.2.2.1. és 1.2.2.2. szerinti adóerő-képessége ennél alacsonyabb lenne. 1.3. E törvény szempontjából a helyi önkormányzat 2002. évi iparűzési adóerő-képessége az 1.2. szerint számított adóerő-képesség 108%-a. 1.4. A jövedelemkülönbségek mérséklésénél figyelembe veendő értékhatár: 2001. évben 2002. évben a) község 13 943 15 705 b) város 16 530 18 320 c) megyei jogú város 18 712 20 745 d) főváros (kerületekkel együtt) 18 934 20 522 Az a) és b) pontban szereplő nem kötelező térségi feladatokat is ellátó települési önkormányzatok esetén az értékhatár 2001- és 2002-ben nő a 2. c) pont szerinti fajlagos összeg és a 3. számú melléklet 13., 15., 16., 20. b) c) d), 21. b) c), 22., 23. pontok szerinti ellátottak/férőhely együttes száma szorzatának 2001. évben a település 1999. január 1-jei lakosságszámára, 2002. évben a település 2000. január 1-jei lakosságszámára vetített összegével. 1.5. Az 1.4. pont szerinti értékhatár %-ában a levonás sávonkénti számítása 2001-2002-ben: Az 1.4. pontban szereplő értékhatár %-ában sávonként Sávonként a levonásra kerülő egy főre jutó összeg A központi költségvetési kapcsolatból levonásra kerülő összeg %-ban forint/fő %-ban forint/fő 4. oszlop összesen x a település (2001-ben az 1999. január 1-jei, 2002-ben a 2000. január 1-jei) lakosságszáma forintban 1. 2. 3. 4. 5. 100-125 0 - 125-150 25 - 150-175 45 - 175-200 75 - 200 felett 90 - Levonandó összesen: - - A levonandó összeg azonban nem lehet több, mint a települési önkormányzatot - beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatokat is - a kötelezően ellátandó feladatai után a 3. számú melléklet 1., 2., 4., 5., 7-11., 14., 17., 19., 20. a) 21. a), 24-27. pontjai alapján megillető állami hozzájárulás. Községi önkormányzatoknál a levonandó összeg felső határába nem számít bele az intézményfenntartó települést megillető 24. e) és f) jogcímeken, valamint a 24. e) jogcímhez kapcsolódó mutatószám alapján járó 19. és 20. a) jogcím szerinti normatív állami hozzájárulás. E normatív hozzájárulások év végi elszámolásának hatását az Áht. 64. § (1) bekezdésében foglaltak szerint figyelembe kell venni. 2. Megyei önkormányzatok személyijövedelemadó-részesedése 2001. évi előirányzat: 14 500 millió forint 2002. évi előirányzat: 16 500 millió forint Ebből minden megyei önkormányzatot megillet: a) 2001. évben egységesen 293,3 millió forint, 2002. évben egységesen 349 millió forint, b) a megye 2000. január 1-jei lakosságszáma után 2001. évben 645 forint/fő, 2002. évben 710 forint/fő, c) a megyei fenntartású intézményekben ellátottak után 2001. évben 16 700 forint/ellátott, 2002. évben 18 000 forint/ellátott. A c) pontban az ellátottak számbavételénél az e törvény 3. számú mellékletének 12 a)-c), 13., 14., 16., 17. számú jogcímeihez kapcsolódóan tervezett ellátott, a 15. számú jogcímhez kapcsolódóan tervezett férőhely, a 19-24. számú jogcímekhez kapcsolódóan tervezett ellátott, oktatott létszámot együttesen kell alapul venni. 5. számú melléklet a 2000. évi CXXXIII. törvényhez A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok Millió forintban Sor-szám Cél Igénybevétel feltételei Előirányzat 2001. 2002. 1. Lakossági közműfejlesztés támogatása A magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló 73/1999. (V. 21.) Korm. rendelet alapján igényelhető. 1 500,0 1 600,0 2. Pincerendszerek és természetes partfalak veszélyelhárítási munkálatainak támogatása a) Pincerendszerek esetén: Igényelheti azon - veszélyeztetett közterülettel rendelkező - település önkormányzata, amely a település szakszerűen kidolgozott komplex veszélyelhárítási programját és ezen belül annak 2001-re vonatkozó munkatervét a Belügyminisztériumhoz benyújtotta. 1 000,0 0,0 A támogatásban részesülő veszélyelhárítási programokról (pincékről és kapcsolódó létesítményekről), valamint a támogatásnak a település vállalt önrészesedését is figyelembe vevő mértékéről - a sürgősség és a védendő közvagyon mérlegelésével - a tárcaközi bizottság javaslata alapján a belügyminiszter dönt. Az ilyen célokra engedélyezhető összes támogatás összege maximálisan 500 millió forint. b) Természetes partfalak esetén: Igényelheti az a települési önkormányzat, ahol a természetes partfalak mozgása a települést különösen veszélyezteti, és amely önkormányzat a Belügyminisztériumnak az érintett minisztériumokkal egyetértésben megjelentetett részletes támogatási feltételei szerint - az abban közölt határidőig - támogatási igényét benyújtja. A támogatás szempontjából partfalnak tekinthető a földfelszín olyan természetes úton kialakult szintkülönbség-változása, ahol a szintkülönbség meghaladja a 3 métert és felületének legalább 2/3 részében 60°-nál meredekebb, és mozgásával élet, valamint közterület vagy közintézmény biztonságát veszélyezteti. A támogatás összegéről a tárcaközi bizottság javaslata alapján a belügyminiszter dönt. Az e célra engedélyezhető összes támogatás maximálisan 500 millió forint. 3. Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása Az előirányzat azoknak a településeknek a támogatására szolgál, amelyeken az önkormányzati, az állami és egyéb szolgáltatók által végzett lakossági közműves ivóvízellátás és szennyvíz-szolgáltatás, valamint a más vízközműtől vásárolt (átvett) lakossági célú ivóvíz ráfordításai magasak. Az igényekről a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium által vezetett tárcaközi bizottság dönt. A tárcaközi bizottság - a rendelkezésére álló előirányzat keretei között - az érintett körben figyelembe veszi az igénybejelentést megelőző egyéves időszak lakossági fogyasztása mennyiségét, az ebben várható változásokat, a szolgáltatás tényleges, illetve várható ráfordításait, valamint azt, hogy az érintett önkormányzatok - az említett tájékoztatóban részletezett módon, a szolgáltatóval egyeztetett - igénybejelentései képviselő-testületi határozatokkal alátámasztottak-e. Több települést ellátó szolgáltató esetén, vagy regionális érdekek érvényesítésére a támogatás összegét a bizottság a támogatási küszöbérték feletti települések átlagos fajlagos ráfordításai alapján is megállapíthatja. A támogatás megállapításánál az elismert ráfordításon belüli értékcsökkenési leírás, illetve az önkormányzati használati díjban szereplő értékcsökkenési leírást pótló hányad nem haladhatja meg az eszközök pótlásának, felújításának céljaira felhasznált mértéket. A tárcaközi bizottság intézkedik arról is, hogy a jóváhagyott összeg az egy települést ellátó vízközmű esetén a szolgáltató székhelye szerinti önkormányzathoz, több települést ellátó vízközmű esetén pedig az igénybejelentésben megjelölt önkormányzathoz kerüljön átutalásra. A jóváhagyott összeget, ezen belül az eszközök pótlására és felújítására jóváhagyott összeget az önkormányzat, illetve a szolgáltató dokumentálható és ellenőrizhető módon kizárólag a lakossági ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás ráfordításainak csökkentésére használhatja fel. 4 500,0 4 900,0 Az előirányzat szolgál részbeni fedezetül az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ráfordításaira is. Az igénybejelentés részletes rendjéről a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium - a Belügyminisztériummal, a Pénzügyminisztériummal és a Szociális és Családügyi Minisztériummal egyeztetett - tájékoztatót jelentet meg tárgyév január 15-ig. 4. Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása Az előirányzat a meglévő közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartására szolgál, ha az említett eszközökön végzendő munkákat - kivételes esetben új eszköz beszerzését - a műszaki előírások vagy a műszaki állapot szükségessé teszik, és az eszközöknek a felújítás utáni tartós használata biztosítva van. Kivételesen méltányolandó kistérségi foglalkoztatás-politikai szempontok esetén lehetőség van a működtetés támogatására is, amennyiben a településről más tömegközlekedési eszközzel munkába járni nem lehet. 200,0 200,0 Az összegnek azon települési önkormányzatok közötti elosztásáról, amelyeknek az említett eszközök a tulajdonában és működtetésében vannak, vagy amelyeknek közigazgatási területén az említett eszközöket közforgalmú-közútpótló jelleggel érvényes engedély birtokában, működtetik, tárcaközi bizottság dönt. Az igénybejelentés feltételeiről a tárcaközi bizottságot vezető Közlekedési és Vízügyi Minisztérium - a Belügyminisztériummal, a Pénzügyminisztériummal és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal egyeztetett - tájékoztatót jelentet meg tárgyév március 31-ig. 5. Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása Támogatásban részesül - a Határőrség Országos Parancsnoksága által kimutatott 2000., illetve 2001. évi (közúti ki- és beléptetési) adatok alapján - minden határátkelőhelyet fenntartó települési önkormányzat. 85,0 95,0 A támogatás átutalásáról a Belügyminisztérium tárgyév március 15-ig intézkedik. 6. Lakáscélú adósságkezelési támogatás A szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítéséről és lakhatási körülményeinek javításáról szóló módosított 96/1998. (V. 13.) Korm. rendelet alapján a helyi önkormányzat központi költségvetési támogatásra jogosult, ha az e rendeletben, valamint az önkormányzat rendeletében foglaltak szerint adósságkezelést folytat. Az önkormányzat az adósságkezelés során kifizetett összeget a Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően visszaigényelheti a központi költségvetéstől e törvény 3. számú melléklete 10. pontja alapján az önkormányzatot megillető összeg 3%-ának erejéig, de legalább 200 000 forintig. 200,0 0,0 7. Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatása Támogatásra jogosultak a helyi kisebbségi önkormányzatok a települési önkormányzaton keresztül, valamint a települési kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban: kisebbségi önkormányzat). A támogatás éves összege 2001. évben 628 000 forint/kisebbségi önkormányzat, 2002. évben 655 000 forint/kisebbségi önkormányzat. A támogatás a helyi kisebbségi önkormányzatok működését szolgálja. A támogatás átutalása négy egyenlő részletben tárgyév február 15-ig, május 15-ig, augusztus 15-ig, november 15-ig, illetve 2002. évben december 15-ig történik. A támogatásnak az érintett önkormányzatok részére történő negyedévenkénti átutalásáról a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (a továbbiakban: NEKH) intézkedik a Belügyminisztérium útján a Kincstár felé a fővárosi/megyei közigazgatási hivatalok által készített, az illetékességi területükön működő kisebbségi önkormányzatokról szóló értesítése alapján. 845,0 900,0 Ha a kisebbségi önkormányzat év közben megszűnik (feloszlatták, feloszlott, valamint ha a képviselők száma a képviselő-testület működéséhez szükséges létszám alá csökken) és az időközi választás eredménytelen, a megszűnést követő hónap 1-jétől nem illeti meg a támogatás időarányos része. A kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve az időközi választás eredménytelensége esetén - azzal egyidejűleg - értesíti a NEKH-t, valamint a Belügyminisztériumot a megyei TÁKISZ-on keresztül az őt meg nem illető - időarányos - támogatási előirányzatról való lemondásról, és intézkedik az ennek megfelelő összeg visszautalásáról a megyei TÁKISZ-on keresztül a Kincstár felé. A 2002. évi támogatási keretből 23 millió forint szolgálja a 2002. évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását követően újonnan megalakuló kisebbségi önkormányzatok működését. A támogatás összege legfeljebb a kisebbségi önkormányzatok 2002. évi támogatásának időarányos része lehet. Az újonnan megalakuló kisebbségi önkormányzatok igényének kielégítése után fennmaradó részt a NEKH egyenlő arányban osztja szét a választást követően megalakult - a fővárosi/megyei közigazgatási hivatalok értesítése alapján számba vett - valamennyi kisebbségi önkormányzat között. Az így elkülönített összeg felosztásáról és a települési önkormányzatokon keresztül a kisebbségi önkormányzatok részére történő átutalásáról a NEKH - a Belügyminisztérium útján - intézkedik a Kincstár részére. 8. Gyermek- és ifjúsági feladatok A támogatási keret felhasználásáról az Ifjúsági és Sportminisztérium által vezetett tárcaközi bizottság dönt. 160,0 170,0 [LÁBJEGYZET_10] 9. Kiegészítő támogatás nemzetiségi óvodák és iskolák fenntartásához Igényelhetik azok a helyi önkormányzatok, amelyek a nemzetiségi, etnikai nevelési-oktatási feladatokat ellátó óvoda és iskola fenntartását a bevételi forrásaik hiánya miatt nem tudják a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelően biztosítani. A támogatás folyósítása a nettó finanszírozás keretében történik. 320,0 340,0 A támogatás igénylésének, a folyósítás részletes rendjének szabályait, valamint az elszámolás feltételeit az Oktatási Minisztérium - a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, valamint a Pénzügyminisztérium véleményének kikérésével - tárgyév március 31-ig határozza meg. 10. Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás Igényelhetik a helyi önkormányzatok az általuk fenntartott nyilvános könyvtár állománygyarapításához, a közművelődési infrastruktúra technikai, műszaki fejlesztéséhez. A támogatás részletes pályázati feltételeit, az igénylés és az elszámolás rendjét a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról szóló 15/1998. (III. 31.) MKM rendelet határozza meg. 600,0 630,0 11. Helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari támogatása Igényelhetik a helyi önkormányzatok, ha hivatásos zenekart és/vagy énekkart tartanak fenn, illetve abban az esetben, ha olyan hivatásos zenekart vagy énekkart támogatnak, amellyel a zene-, illetve az énekkar működtetésére a helyi önkormányzat a tárgyévet megelőző év szeptember 1-jéig hosszú távú - legalább 5 éves - közszolgáltatási szerződést kötöttek. A helyi önkormányzatokat a támogatási keretből 2001-ben 290 millió forint, 2002-ben 330 millió forint működési kiadásokra, 2001-ben 110 millió forint, 2002-ben 125 millió forint az önkormányzati hozzájárulás arányában illeti meg. A támogatás igénybevételét és annak további feltételeit a nemzeti kulturális örökség minisztere tárgyév február 15-ig rendeletben szabályozza. 400,0 455,0 12. Hozzájárulás a létszámcsökkentéssel kapcsolatos kiadásokhoz A központi költségvetés hozzájárulást biztosít a helyi önkormányzatoknak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott körön kívüli feladatellátás racionálisabb megszervezése folytán felszabaduló létszám miatti 2000., illetve 2001. szeptember 30. napját követően hozott döntéseikhez kapcsolódó kötelezettségei teljesítéséhez. További feltétel, hogy az önkormányzati szintű létszámcsökkentéssel kapcsolatban meghozott döntés az álláshely megszüntetését is jelentse. Az öregségi nyugdíjkorhatárt két éven belül elérők esetében a kisebb összegű kötelezettségvállalással járó munkaviszony megszüntetési forma (felmentés vagy korengedményes nyugdíjazás) támogatható. 3 060,5 2 831,1 A támogatás igénybevételének feltételeit a Belügyminisztérium - a Pénzügyminisztériummal egyeztetve - tárgyév február 15-ig jelenteti meg. 13. Hozzájárulás a könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok számára A központi költségvetés hozzájárulást biztosít az Áht. 64. § (1) bekezdés b) pontja szerint könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok feladataihoz. Az előirányzat valamennyi könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatot egységesen illeti meg. A támogatás igénylésének és elszámolásának módját a Belügyminisztérium - a Pénzügyminisztérium véleményének kikérésével - tárgyév március 31-ig határozza meg. 120,0 120,0 14. Önkormányzati kincstárak támogatása A központi költségvetés támogatást biztosít azoknak a helyi önkormányzatoknak, ahol olyan kincstári rendszert alakítanak ki, amelynek keretében az önálló és részben önálló költségvetési szervek pénzforgalmát - az önálló bankszámlák megszüntetésével - bevonják a helyi önkormányzat költségvetési elszámolási számlájához kapcsolódó alszámlá(k)ra. Az igénylés, a folyósítás és az elszámolás részletes feltételeit a Pénzügyminisztérium - a Belügyminisztérium véleményének kikérésével - tárgyév január 31-ig jelenteti meg. 500,0 500,0 15. Települési szilárd hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása Igényelhetik azok a települési önkormányzatok, amelyek települési szilárdhulladék-kezelési feladatokat látnak el. A támogatás igénybevételének részletes feltételeit a Környezetvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium tárgyév január 31-ig közleményben állapítja meg. 2 000,0 2 000,0 Központosított előirányzat összesen: 15 490,5 14 741,1 6. számú melléklet a 2000. évi CXXXIII. törvényhez A működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása 1. Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (működési forráshiányos) helyi önkormányzatok támogatása 2001. évi előirányzat: 10 500,0 millió forint 2002. évi előirányzat: 11 400,0 millió forint Működési forráshiányból eredően az önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben levő helyi önkormányzat támogatást igényelhet az alábbi feltételek szerint. E támogatást csak az az önkormányzat igényelheti, amely a normatívan képződő forrásokon túl a saját források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képes a kötelező önkormányzati feladatok ellátására, valamint az 1990. december 31. előtti hitel-, kötvénykötelezettség és azok tárgyévben esedékes kamatai teljesítésére. Az önkormányzattól elvárható bevételek és az elismerhető kiadások számításához e törvény alapján a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium részletes módszertani útmutatót (a továbbiakban: útmutatót) készít, és arról - a területileg illetékes TÁKISZ-okon keresztül - a helyi önkormányzatokat tárgyév március 10-ig tájékoztatja. 1.1. Nem igényelhet támogatást ezen a címen az a helyi önkormányzat, amely(nek): 1.1.1. lakosságszáma a tárgyévet megelőző év január 1-jén 500 fő vagy ez alatti és körjegyzőséghez nem tartozik, kivéve ha a közigazgatási hivatal felmentésével rendelkezik, 1.1.2. polgármesteri hivatalon túl intézményt nem tart fenn, kivéve, ha részt vesz a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) szerint létrehozott társulásban, 1.1.3. az egészségügyi, szociális, oktatási intézményeinek intézményenkénti kihasználtsága 3000 fő vagy ez alatti lakosságszámú települések esetében 50%-ot, 3000 fő feletti lakosságszámú önkormányzatok esetében a 70%-ot nem éri el, kivéve azt az 500 fő, vagy ez alatti lakosságszámú helyi önkormányzatot, ahol intézménytípusonként csak egy intézmény üzemel és oktatási intézményeinél az általános iskolai tanulók 4. évfolyamnál magasabb évfolyamainak oktatása a Ttv. szerint létrehozott társulás keretében történik, 1.1.4. 3 hónapra vagy ennél hosszabb időre lekötött tartós bankbetéttel rendelkezik, intézményeit is ideértve, kivéve, ha a bankbetét összege nem haladja meg az 1.1.6. pont szerinti felhalmozási célú bevételeknél átmenetileg fel nem használt forrásokat, 1.1.5. helyi adó bevezetéséről - ide nem értve a megyei önkormányzatokat - nem döntött, illetve ilyen bevételt nem tervez, 1.1.6. a tárgyévi összes felhalmozási célú bevételein túl tervezi a felhalmozási célú kiadásait, ideértve az 1991. január 1. után felvett fejlesztési célú hitel törlesztését és annak kamatait. Felhalmozási célú bevételként a felhalmozási célra kapott támogatás vagy átvett pénzeszköz, a társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott települések támogatására a települési önkormányzatnak a személyi jövedelemadóból való részesedése, a lakáshoz jutás és lakásfenntartás jogcímen a települési önkormányzatot megillető személyi jövedelemadó 50%-a, a megyei önkormányzatok egységes és lakosságszám arányos személyi jövedelemadó részesedésének 20%-a, továbbá a magánszemélyek kommunális adójának 100%-a, a magánszemélyek által befizetett építményadó és telekadó 20%-a, az önkormányzatok felhalmozási és tőke jellegű bevételei, a pénzmaradvány felhalmozási célú része, a felhalmozási kiadások áfa-tartalmának visszatérített összege, valamint a felhalmozási célra felvett hitel vehető figyelembe. 1.2. A forráshiány összegének megállapításánál csak a kötelező önkormányzati feladatok - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott feladatok (a továbbiakban: OEP finanszírozási kör) nélküli - tárgyévet megelőző év tényleges működési kiadásait a tárgyévre vonatkozó költségvetési törvényből fakadó kötelezettséggel, továbbá az államháztartás alrendszereitől átvett kötelező feladatok előirányzatának összegével növelten lehet figyelembe venni. Az OEP finanszírozási kör tárgyévet megelőző év kiadása alatt a következő forrásokból teljesített kiadások értendők: egészségügyi működési célra OEP-től és egyéb szervektől átvett pénzeszköz, a gyógyító-megelőző feladatellátás saját működési bevétele, az ilyen célú előző évi maradványfelhasználás. 1.2.1. A működési kiadás számításánál, ezen belül a személyi juttatásoknál - az útmutatónak megfelelően - a tárgyévre vonatkozó költségvetési törvény alapján kialakításra került ágazati növekményt lehet figyelembe venni. 1.2.2. A forráshiány számításánál a helyi önkormányzat elvárható bevételeit - az OEP finanszírozási kör nélkül - az e törvényben meghatározott központi költségvetési kapcsolatokból származó működési célú forrásai és az intézményi működési bevételek, valamint az önkormányzatok sajátos működési bevételei, a működési célú átvett pénzeszközök, a működési célú kölcsönökből és értékpapírokból származó bevételek, továbbá a kötelezettség nélküli működési célú pénzmaradvány és a felhalmozási bevételből működésre fordított összeg képezi. Amennyiben az intézményi működési és önkormányzati sajátos működési bevételeknek az útmutató szerint korrigált összege az előző évi teljesítéshez képest nem növekszik legalább a tárgyévre prognosztizált infláció mértékével, a különbözet csökkenti, valamint ha az önkormányzatok - előzőek szerint figyelembe vett - sajátos működési bevételein belül a tervezett iparűzési adó nem éri el a számított iparűzési adóerő-képességet, e különbözet csökkenti a számított forráshiányt. 1.2.3. Továbbá a tárgyévet megelőző évben e kiegészítő támogatásban nem részesült önkormányzatoknál csökkenti a számított forráshiányt az az összeg, amellyel a tárgyévet megelőző évben a helyi önkormányzat felhalmozási kiadásai meghaladták a felhalmozási bevételeit. 1.2.4. A pénzmaradvány igazolt kötelezettségeken felüli összege csökkenti a számított forráshiányt. Az előző évi pénzmaradványok megállapítását és felhasználását - képviselő-testületi (közgyűlési) jóváhagyással alátámasztva - tételesen be kell mutatni. 1.2.5. A kiegészítő támogatás számított összegét csökkenti a - 3. számú melléklet 24. e) és f) jogcímeit, valamint a 24. e) jogcímhez kapcsolódó mutatószám alapján járó 19. és 20. a) jogcím szerinti hozzájárulások kivételével számított - tárgyévi normatív hozzájárulás, és az átengedett személyi jövedelemadó, valamint az iparűzési adóerő-képesség együttes összegének 2%-a. 1.2.6. Az előző években felvett működési hitel tárgyévi visszafizetési kötelezettsége a számított forráshiánynak nem része. 1.2.7. Amennyiben a helyi önkormányzat egy ellátottra, lakosra jutó tárgyévet megelőző évi teljesített működési kiadásainak összege 2001. évben az 1999. évi, illetve 2002. évben a 2000. évi teljesített működési kiadások (5, illetve 4%-kal növelt) országos, településkategóriánkénti egy ellátottra, lakosra jutó - az útmutatóban meghatározott helyi kötelező feladatok reprezentálását eredményező korrekciókkal - tisztított átlagának 110%-át meghaladja, illetve annak összege nem éri el a 2001. évben az 1999. évi, illetve a 2002. évben a 2000. évi teljesített működési kiadások (5, illetve 4%-kal növelt) országos, településkategóriánkénti egy ellátottra, lakosra jutó, tisztított átlagának 90%-át, akkor a forráshiány számított összege csökken, illetve nő. A számítást az OEP finanszírozási kör figyelembevétele nélkül kell elvégezni. 1.2.8. Az előző pontokba foglalt korrekciókkal számított támogatás nem lehet több az önkormányzat költségvetési rendeletében elfogadott működési célú hitel összegénél. 1.3. A helyi önkormányzatok igényüket a Pénzügyminisztériumhoz a TÁKISZ-okon keresztül nyújthatják be 2 példányban. A TÁKISZ-okhoz való beérkezés időpontja tárgyév április 20. és tárgyév szeptember 30. Az igénylést a következő dokumentumokkal kell megküldeni (a tárgyév első félévére vonatkozó dokumentumok csak a második határidőre szükségesek): - a tárgyévet megelőző év költségvetésének végrehajtásáról, a tárgyévet megelőző évben az önkormányzat pénzmaradványának megállapításáról és felhasználásáról, a tárgyévi költségvetésről és a tárgyévi első félévi beszámolóról szóló képviselő-testületi előterjesztés, rendelet, illetőleg határozat, - az 1990. december 31. előtti hiteltartozás és kamatai tárgyévet érintő kötelezettségének igazolásáról szóló banki bizonylat, - működési célú éven belüli hitelek és azok kamatainak (kivéve a munkabérhitelek) igazolásáról szóló banki bizonylat, - a képviselő-testület nyilatkozata 1.1.1-1.1.5. pontokban foglaltak igazolására. A Pénzügyminisztérium ütemezésének megfelelően a TÁKISZ-ok az igénybenyújtásra vonatkozó határidőket követően legkésőbb 30 napon belül a rendelkezésre álló dokumentumok és a helyi ismereteik alapján rövid szöveges és számszaki elemzést készítenek a figyelembe vehető forráshiányról. A kérelmeket és azok mellékleteit önkormányzatonként 1 példányban a Pénzügyminisztérium részére küldik meg. A kérelmek döntés-előkészítése során - indokolt esetben - a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az illetékes TÁKISZ-tól, és - szükség esetén - helyszíni ellenőrzést végezhet. 1.4. A támogatásokról a pénzügyminiszter a belügyminiszterrel történt egyeztetést követően tárgyév július 15-ig, illetve tárgyév november 30-ig előzetesen tájékoztatja az Országgyűlés Önkormányzati és Rendészeti Bizottságát. A támogatásokat önkormányzatonként - évente két alkalommal - a Magyar Közlönyben kell közzé tenni. 1.5. Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő forráshiányos önkormányzat a tárgyévben megillető kiegészítő állami támogatás összegének terhére - utólagos elszámolási kötelezettség mellett - finanszírozási előleget vehet igénybe. Az előleg igénylésére az önkormányzat elfogadott költségvetési rendelete alapján, annak elfogadási időpontjához igazodóan tárgyév február 5-ig, illetve tárgyév március 5-ig - van lehetőség. 1.5.1. A jogosan igénybe vehető előleg összege: - ha az előző évben is forráshiányos volt az önkormányzat nem lehet több, mint a tárgyévet megelőző évben a részére folyósított kiegészítő támogatás összegének 60%-a, - ha az előző évben ezen a címen nem részesült támogatásban az önkormányzat, nem haladhatja meg az elfogadott költségvetési rendeletében meghatározott működési célú hitel 60%-át. 1.5.2. Az erre irányuló kérelmeket a Belügyminisztériumnak címezve az illetékes TÁKISZ-hoz kell benyújtani. Az előleg átutalása az első hét hónap során havonta időarányosan, a nettó finanszírozás keretében történik a kiegészítő támogatás terhére. 1.5.3. Amennyiben az első alkalommal megállapított kiegészítő támogatás összege kisebb, mint az igényelt előleg, akkor a jogtalanul igénybe vett előlegkülönbözetet - az előleg folyósításától a támogatás folyósításának megkezdéséig számított, a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten - a nettó finanszírozásba tartozó források terhére kell - a tartozás erejéig - elszámolni. 1.5.4. Az igénybe vett előlegről az önkormányzatok tárgyév május 31-ig mondhatnak le írásban. A lemondást a Belügyminisztériumnak kell címezni, és az illetékes TÁKISZ-hoz kell benyújtani. Az előleg folyósításától a lemondás időpontjáig igénybe vett előleget a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten a nettó finanszírozás keretében kell - a tartozás erejéig - elszámolni. 1.6. A támogatás átutalása - a nettó finanszírozás keretében - a közzététel hónapjáig időarányosan járó támogatásra szólóan - az előleggel korrigálva - egy összegben, a további részre vonatkozóan havi ütemezésben történik. 1.7. A támogatott helyi önkormányzat a jóváhagyott támogatásról év végén az útmutató szerint elszámol, és bemutatja az igénybejelentés alapjául szolgáló feltételrendszer teljesülését. A jogtalanul igénybe vett támogatást az Áht. 64. § (6) bekezdésében foglaltak szerinti visszafizetési kötelezettség terheli. 2. Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, az adósságrendezés alatt működési célra igényelhető támogatásra, valamint a pénzügyi gondnok díjára. 2001. évi előirányzat: 300 millió forint 2002. évi előirányzat: 300 millió forint 2.1. Visszterhes kamattámogatás iránti kérelmet nyújthat be az a helyi önkormányzat, amely a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvényben szabályozott eljárás keretében az egyezséget pénzintézeti hitellel teremtette meg. A visszatérítendő kamattámogatás legfeljebb a jegybanki alapkamat +0,5% mértékig nyújtható. A kamattámogatás kamatmentes. Visszatérítését a hitel lejáratát követő évben kell megkezdeni. A kamattámogatás visszatérítésének időtartama nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje. A kérelemhez mellékelni kell a pénzintézeti hitelről kötött megállapodást, az önkormányzat saját forrásaira és a fizetőképességére vonatkozó nyilatkozatot, a kamattámogatás visszatérítéséhez előkészített megállapodás tervezetét, és az ezeket bizonyító okiratokat. 2.2. Az adósságrendezés megindítását követően, az adósságrendezési eljárás időtartama alatt a forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés és az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában foglalt feltételek fennállása, esetén a helyi önkormányzat támogatást igényelhet. E támogatást csak az a helyi önkormányzat igényelheti, amely a források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képes a válságköltségvetésben vagy a működési válságtervben foglalt feladatok ellátására. A visszterhes kamattámogatás és a működési támogatás igénylésének és elbírálásának rendjét a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 10-14. §-ai rögzítik. A kérelmek döntés-előkészítése során indokolt esetben a Belügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól. 2.3. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő pénzügyi gondnokok díjához állami támogatás vehető igénybe. A pénzügyi gondnokok díjának folyósításáról - a bíróság díjmegállapító végzésének jogerőre emelkedését követően - a Belügyminisztérium intézkedik a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 9. §-a alapján. A pénzügyi gondnok díjának összege - az általános forgalmi adóval együtt - legalább 600 ezer forint, legfeljebb 2500 ezer forint. 3. A működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása 2001. évi előirányzat: 1200 millió forint 2002. évi előirányzat: 1200 millió forint Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek működőképessége az 1. és 2. pont alapján igénybe vehető támogatások mellett nem biztosítható, a belügyminiszter visszatérítendő, vagy vissza nem térítendő támogatást adhat, melyet célhoz, feladathoz is köthet. A belügyminiszter az előirányzat felhasználásáról az Országgyűlés Önkormányzati és Rendészeti Bizottságát a tárgyévet követő év február 28-ig tájékoztatja. 7. számú melléklet a 2000. évi CXXXIII. törvényhez Helyi önkormányzatok színházi támogatása Millió forint Működtetési hozzájárulás 2001. 2002. A helyi önkormányzatok színházi támogatása 5 997,6 6 555,5 Ebből: 2001. 2002. a) Épületműködtetési hozzájárulás 3 479,2 3 972,1 Költségvetési szervként, vagy közhasznú társasági formában, állandó vagy alkalmi társulattal új produkciókat létrehozó, folyamatosan játszó kőszínházat fenntartó helyi önkormányzatokat színházépület működtetési hozzájárulás illeti meg az alábbiak szerint: Millió forint Önkormányzatok Működtetési hozzájárulás 2001. 2002. Békés Megyei Önkormányzat (Jókai Színház) 91,3 111,0 Heves Megyei Önkormányzat (Gárdonyi Géza Színház) 99,8 115,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat (Móricz Zsigmond Színház) 91,5 110,0 Tolna Megyei Önkormányzat (Deutsche Bühne) 32,6* 37,8 Veszprém Megyei Önkormányzat (Petőfi Színház) 106,9 123,0 Zala Megyei Önkormányzat (Hevesi Sándor Színház) 104,7 118,8 Debrecen Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Csokonai Színház) 140,3 160,7 Dunaújváros Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Bartók Színház) 18,6 27,6 Győr Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház) 178,5 197,0 Kaposvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Csiky Gergely Színház) 112,2 126,0 Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzat (Katona József Színház) 100,7 117,0 Miskolc Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház) 155,4 180,0 Pécs Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház, Harmadik Színház) 164,7 183,0 Sopron Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Petőfi Színház) 92,3 104,2 Szeged Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház) 174,1 198,9 Székesfehérvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Vörösmarty Színház) 64,7 83,0 Szolnok Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Szigligeti Színház) 111,1 125,0 Tatabánya Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Jászai Mari Színház) 52,9 69,0 Budaörs Városi Önkormányzat (Budaörsi Játékszín) 14,5 22,7 Budapest Főváros IX. kerületi Önkormányzata (Pinceszínház) 0,0 19,9 Budapest Főváros VIII. kerületi Önkormányzata (Bárka Színház) 106,5 122,0 Budapest Fővárosi Önkormányzat (Bp. Bábszínház, Fővárosi Operettszínház, József Attila Színház, Katona József Színház, Kolibri Színház, Madách Színház, Mikroszkóp Színpad, Radnóti Miklós Színház, Thália Színház, Vidám Színpad, Vígszínház) 1 465,9 1 620,5 Összesen: 3 479,2 3 972,1 * Amennyiben a Tolna Megyei Önkormányzat fenntartásában működő Deutsche Bühne a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata fenntartásába kerül át, úgy a támogatási előirányzat időarányos része átcsoportosul a XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet Magyarországi Németek Országos Önkormányzata előirányzatba. 2001. 2002. b) Művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás 1 989,4 1 989,4 A helyi önkormányzatokat a költségvetési rendeletükben tervezett színház-támogatási előirányzatuk arányában a művészeti kiadásokhoz hozzájárulás illeti meg. Az igénybevétel rendjét a nemzeti kulturális örökség minisztere a tárgyév január 31-ig rendeletben szabályozza. 2001. 2002. c) Bábszínházak művészeti támogatása 164,0 185,0 A helyi önkormányzatokat az önálló bábszínházak után művészeti támogatás illeti meg az általuk fenntartott, költségvetési szervként vagy közhasznú társasági formában működő, az a) pontban nem szereplő bábszínházak részére, a fenntartó önkormányzatok költségvetési rendeletükben tervezett támogatási előirányzat arányában. Az igénybevétel rendjét a nemzeti kulturális örökség minisztere a tárgyév január 31-ig rendeletben szabályozza. 2001. 2002. d) Színházak pályázati támogatása 365,0** 409,0** ** Amennyiben nemzetiségi színházak az érintett országos kisebbségi önkormányzatok fenntartásába kerül/nek át, úgy a támogatás időarányos része az érintett országos kisebbségi önkormányzatot illeti meg oly módon, hogy azt a helyi önkormányzat átadja a részére. E támogatást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázati felhívása alapján a helyi önkormányzatok által fenntartott - az a) pontban nem szereplő -, illetve az általuk támogatott szabadtéri színpadok, nemzetiségi színházak, valamint színházi vállalkozások és alternatív műhelyek igényelhetik. Az e célra felosztható támogatási összeg megoszlása a következő: 2001. 2002. Szabadtéri színházak 154,0 177,0 Nemzetiségi színházak 51,0 56,0 Színházi vállalkozások, alternatív színházi műhelyek 100,0 102,0 Alternatív tánc- és mozgásszínházi műhelyek 60,0 74,0 Az elosztásról kuratórium dönt. A támogatás az önkormányzatot illeti meg. 8. számú melléklet a 2000. évi CXXXIII. törvényhez Normatív, kötött felhasználású támogatások 1. Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához 1. Pedagógus szakvizsga és továbbképzés 2001. 2002. Előirányzat: 2 300,1 millió forint 2 324,9 millió forint Fajlagos összeg: 14 420 forint/fő 14 420 forint/fő A támogatást a helyi önkormányzatok igényelhetik a pedagógus szakvizsga és továbbképzés megszervezéséhez. Az igényjogosultság alapja a közoktatási törvény 20-21. §-ában és a 122. § (3) bekezdésében felsorolt típusú intézményekben, - a helyi önkormányzat költségvetési rendeletében engedélyezett létszámú - pedagógus-munkakörben, illetve a törvény 22. §-ában felsorolt intézményekben pedagógiai szakértő vagy pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak - 2000/2001 tanévi nyitó statisztika szerinti létszáma és a 2001/2002. tanévi nyitó statisztikai állapotra becsült létszáma, illetve - 2001/2002 tanévi nyitó, és a 2002/2003. tanévi nyitó statisztikai állapotra becsült létszáma. A támogatás a pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően használható fel. Az igénybe vett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján a költségvetési évben e jogcímen vállalt kötelezettségek, valamint jogszerűen elszámolt költségek figyelembevételével történik. A tárgyévi támogatással történő elszámolást az ezzel összefüggő gazdasági eseményeket rögzítő nyilvántartásokkal és bizonylatokkal, valamint a szakvizsgáról, illetve továbbképzésről kibocsátott igazolással, tanúsítvánnyal, bizonyítvánnyal, oklevéllel, egyéb okirattal kell alátámasztani. 2. Pedagógusok szakkönyvvásárlása 2001. 2002. Előirányzat: 2 019,5 millió forint 2 215,7 millió forint Fajlagos összeg: 12 750 forint/fő 13 740 forint/fő A támogatást a helyi önkormányzatok igényelhetik a közoktatási törvény 19. § (3) bekezdése alapján, az általuk fenntartott - a törvény 20-21. §-ában és a 122. § (3) bekezdésében felsorolt típusú - intézményekben, közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus-munkakörben, továbbá szabadidő-szervező és gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, illetve a törvény 22. §-ában felsorolt intézményekben pedagógiai szakértő vagy pedagógiai előadó munkakörben (a továbbiakban együtt: pedagógus létszám) foglalkoztatottak után. Az igényjogosultság részletes feltételeit a közoktatási törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet határozza meg. Az igényjogosultság alapja - a 2000. december 31-én, illetve - 2001. december 31-én várható (becsült) pedagógus létszám, a fent hivatkozott rendelet jogosultságra vonatkozó előírásainak figyelembevételével. Az igénybe vett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján, a költségvetési évben e jogcímen jogszerűen elszámolt költségek figyelembevételével, a Korm. rendelet 7. §-a alapján - 2000. december 31-én, illetve - 2001. december 31-én figyelembe vehető pedagógus létszám alapján történik. 3. Tanulók tankönyvvásárlása 2001. 2002. Előirányzat: 3 324,8 millió forint 3 344,6 millió forint Fajlagos összeg: 2 390 forint/fő 2 390 forint/fő A támogatást a helyi önkormányzatok a közoktatási törvény 118. § (5) bekezdéséhez kapcsolódóan 2001/2002., illetve a 2002/2003. tanévi nyitó statisztikai állapotra becsült tanulói létszám alapján igényelhetik. Az igényjogosultság alapja a 3. számú melléklet 20. a)-c) és 21. a) pontjaiban meghatározott, az iskolai nappali rendszerű oktatásban résztvevőknek a 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok 2. e) pontja szerint figyelembe vett adata. A támogatás felhasználása a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 5/1998. (II. 18.) MKM rendelet alapján történik. Az igénybe vett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján, a költségvetési évben e jogcímen jogszerűen elszámolt költségek, valamint a 2001/2002., illetve a 2002/2003. tanévi nyitó közoktatási statisztikában szereplő, nappali rendszerű oktatásban résztvevők létszámának figyelembevételével történik. 4. Körzeti, térségi feladatok a) Fővárosi és megyei közalapítványok szakmai tevékenysége 2001. 2002. Előirányzat: 4 434,4 millió forint 3 955,2 millió forint A támogatás a megyei (fővárosi) önkormányzatokat illeti meg a megye (főváros) területén működő helyi önkormányzatok számára az e törvény 3. számú mellékletében közoktatási célra biztosított normatív hozzájárulási főösszeg arányában. aa) A támogatás 30%-a a megyei fejlesztési tervvel összefüggő szakmai célokra, feladatokra, ezen belül különösen a kistérségi közoktatási társulások, a körzeti és térségi feladatot ellátó közoktatási intézmények fenntartói feladatainak támogatására, a közoktatási intézmények épületeinél a balesetveszély elhárítását szolgáló állagmegóvási munkák támogatására, a társult önkormányzatok területéről a tanköteleseket szállító iskolabusz vásárlására, az utazási feltételek javítására, továbbá a települések külterületén az egy-négy évfolyammal működő általános iskolák támogatására, a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerének létrehozására és működtetésére, az utazó szakember-hálózat létrehozására és működtetésére fordítható. ab) A támogatás 50%-a kizárólag a közoktatási törvény 124. §-a (20) bekezdéséhez kapcsolódóan, a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú mellékletében, a 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet 4. számú mellékletében és a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 4. számú mellékletében meghatározott eszközök, felszerelések beszerzésére fordítható. A közalapítvány e forrás felhasználásának szakmai elveiről megállapodást köt az Oktatási Minisztériummal. ac) A támogatás 20%-a kizárólag az iskolai, kollégiumi, pedagógiai intézeti könyvtárak állománygyarapítására, a közoktatási intézmények könyvtárainak, könyvtárszobáinak fejlesztésére fordítható. A támogatás folyósításától számított tizenöt napon belül a megyei, illetve a fővárosi önkormányzatnak intézkednie kell a közalapítványhoz történő átutalásról. A közalapítványnak az éves támogatási összeg felhasználására vonatkozóan, mindhárom cél vonatkozásában feladat- és ehhez kapcsolódó pénzügyi tervet kell készítenie, amely az elszámolás alapja. A közalapítvány működtetését más (saját) forrásokból kell biztosítani, erre a célra a támogatás nem fordítható. Az igénybe vett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás keretében történik a közalapítványnál a költségvetési évben e jogcímen - a megfelelő felhasználási arányok szerint - vállalt kötelezettségek és jogszerűen elszámolt költségek figyelembevételével. A közalapítványnak a megyei (fővárosi) önkormányzat részére a támogatás felhasználását dokumentálni kell. A kitűzött feladatok lebonyolításához (pályázati kiírás, kiértékelés, a támogatás kiutalása és egyéb szervezési feladatokra) a rendelkezésre álló összegek maximum 2%-a használható fel. b) Pedagógiai szakszolgáltatások megszervezésének támogatása 2001. 2002. Előirányzat: 750,0 millió forint 750,0 millió forint A támogatás a megyei önkormányzatokat és a fővárosi önkormányzatot illeti meg a megye (főváros) területén működő helyi önkormányzatok számára e törvény 3. számú mellékletében közoktatási célra biztosított normatív hozzájárulási főösszeg arányában a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet szerinti feladataik ellátásához. A támogatás elosztásánál figyelembe kell venni a fővárosi, megyei fejlesztési terv alapján a feladatellátásban közreműködő önkormányzati, valamint az önkormányzati feladatellátásban közreműködő nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók által fenntartott intézményekben ellátott gyermekek, tanulók számát. A támogatás a hivatkozott rendelet előírásai szerinti szakmai tevékenységre fordítható. Az igénybe vevő önkormányzatnak az éves támogatási összeg felhasználására vonatkozó feladat- és ehhez kapcsolódó pénzügyi tervet kell készítenie, amely az elszámolás alapja. Az igénybe vett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás keretében történik a költségvetési évben, ezen a jogcímen a feladatterv alapján vállalt kötelezettségek és jogszerűen elszámolt költségek figyelembevételével. 5. Kiegészítő támogatás az Arany János Tehetséggondozó Program támogatására 2001. 2002. Előirányzat: 348,8 millió forint 780,8 millió forint Fajlagos összeg: 200 000 forint/fő 225 000 forint/fő Igényelheti az a helyi önkormányzat, amelynek a fenntartásában működő gimnázium, illetve kollégium az Oktatási Minisztériummal kötött megállapodás alapján részt vesz az Arany János Tehetséggondozó Programban. Az igénylés a programban részt vevő tanulók 2000/2001. tanévi nyitó statisztika szerinti létszáma és 2001/2002. tanévi nyitó statisztikai állapotra becsült létszáma, illetve a 2001/2002. és 2002/2003. tanévi nyitó statisztikai állapotra becsült létszáma alapján történik. Az összeg a tehetséggondozó program végrehajtására használható fel, beleértve a részt vevő pedagógusok többletmunkájának elismerését. A hozzájárulást igényelheti a kollégium és a gimnázium fenntartója külön-külön. Ha a kollégium és a gimnázium fenntartója ugyanaz a helyi önkormányzat, a hozzájárulást mind a két intézménye után igényelheti. Igényelheti a helyi önkormányzat a kollégiumi és a gimnáziumi hozzájárulást akkor is, ha a kollégiumi és a gimnáziumi feladatokat többcélú intézmény keretében látják el. A hozzájárulás a 3. számú melléklet alapján járó hozzájáruláson felül igényelhető. Az igénybe vett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás keretében a 2000/2001. és 2001/2002., illetve a 2001/2002. és 2002/2003. tanévi nyitó statisztikában szereplő tanulók száma és a költségvetési évben ezen a jogcímen vállalt kötelezettségek és jogszerűen elszámolt költségek figyelembevételével történik. 6. Diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatása 2001. 2002. Előirányzat: 1 639,4 millió forint 1 667,2 millió forint Fajlagos összeg: 1 200 forint/fő 1 200 forint/fő A kiegészítő támogatást a helyi önkormányzat a 3. számú melléklet 20. a)-c) és 21. a) pontjaiban meghatározott, az iskolai nappali rendszerű oktatásban résztvevőknek a 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok 2. e) pontja szerint figyelembe vett adata alapján veheti igénybe az iskolai mindennapos testedzés feladatainak megoldásához. Kiegészítő szabályok: 1. Pénzellátási szabályok: a) Az 1., a 4. b), az 5. és a 6. pontban meghatározott támogatások folyósítása a 28. § (2) bekezdése szerint, a nettó finanszírozás keretei között történik. b) A 2. pontban meghatározott támogatás folyósítása egy összegben, április 25-ig történik. c) A 3. pontban meghatározott támogatás folyósítása egy összegben, augusztus 25-ig történik. d) A 4. a) és az 5. pontban meghatározott támogatás folyósítása négy egyenlő részletben, január 25-ig, április 25-ig, július 25-ig, illetve október 25-ig történik. 2. Az évközi egyösszegű (2., 3. pont szerinti) támogatások folyósítását megelőzően az elszámolás követelményei szerint jogosulatlanná vált támogatásrészről a helyi önkormányzatnak le kell mondania. 3. Jogosulatlan igénybevételnek a 4. pont szerinti támogatás esetén az a támogatásrész minősül, amelynek rendeltetésszerű felhasználása nem alátámasztott. 4. A helyi kisebbségi önkormányzati közoktatási feladatellátásokhoz kapcsolódóan a kiegészítő támogatások az I. 1-6. jogcímeknél meghatározott feltételek szerint igényelhetők, illetve számolhatók el. II. Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése és az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása 1. Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése 2001. 2002. Előirányzat: 52 914,5 millió forint 55 633,4 millió forint A támogatás a rendszeres szociális segélyben, továbbá az időskorúak járadékában részesülő személyek számára, valamint a Gyvt. alapján a gyermekes családok részére járó kiegészítő családi pótlék önkormányzatok által kifizetett összege 75%-ának fedezetére szolgál. Igénybevétele az önkormányzatok által havonta kifizetett összegek 75%-a alapján, a hajléktalan személyek részére megállapított rendszeres szociális segély, az időskorúak járadékánál a bentlakásos szociális intézményekben ellátottak és a hajléktalan személyeknek kifizetett támogatások 100%-a alapján történik. Megilleti továbbá a támogatás az önkormányzatokat a 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet alapján a személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlás címén kifizetett összegek 100%-ára. 2. Az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása 2001. 2002. Előirányzat: 10 488,2 millió forint 14 565,6 millió forint A támogatást a települési önkormányzat az általa - a Szt. 37/A. §-a (6) bekezdésének megfelelően - szervezett közcélú munka keretében foglalkoztatottak után igényelheti. A támogatás összege mindazokra a napokra, amelyekre a munkaadót a foglalkoztatással kapcsolatban kifizetési kötelezettség terheli, foglalkoztatottanként 2001. évben 3000 forint, 2002. évben 3490 forint. A támogatás összege településenként, éves szinten legfeljebb az önkormányzatot a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások jogcímen 2001. évben, illetve 2002. évben megillető normatív hozzájárulás arányában - a lakosságszám alapján differenciáltan - meghatározott mérték szerinti összeg, de 2001-ben legalább 450 000 forint, 2002. évben legalább 550 000 forint az alábbiak szerint: A települési önkormányzat lakosságszáma (fő) A pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások normatív hozzájárulásának aránya (%) 2001. évben 2002. évben 499 vagy kevesebb 47,5 49,0 500-1999 35,0 37,0 2000-4999 25,0 30,0 5000-49 999 20,0 25,0 50 000 vagy több 15,0 20,0 III. Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása 2001. 2002. Előirányzat: 17 169,0 millió forint 18 475,0 millió forint A támogatás a hivatásos önkormányzati tűzoltóság fenntartásához és működtetéséhez a következő normatívák alapján vehető igénybe. 1. A hivatásos önkormányzati tűzoltóság állományának személyi juttatásaihoz: a) a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóság személyi juttatásaihoz 2001. 2002. Fajlagos összeg: 1 991 060 forint/fő 2 148 470 forint/fő A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet a hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb létszáma című mellékletének „Létszám összesen” rovat adata szerint. b) a készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóság személyi juttatásaihoz 2001. 2002. Fajlagos összeg: 2 600 000 forint/fő 2 700 000 forint/fő A támogatást a készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet, a hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb létszáma című mellékletének táblázata „Létszám összesen” rovat adata szerint. c) Illetménykiegészítéshez 2001. 2002. Fajlagos összeg: 28 283 forint/fő 32 000 forint/fő A támogatást a fővárosi önkormányzat veheti igénybe az 1/a) pontban meghatározotton túl a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 103. § (1) bekezdésének b) pontja, valamint a Hszt. végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet és a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 20/1997. (III. 19.) BM rendelet alapján - a fővárosi tűzoltó-parancsnokság megyei illetékességű középirányító tevékenységet ellátó hivatásos állományú tagjai illetménykiegészítéséhez - a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet, a hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb létszáma című mellékletének táblázata „Létszám összesen” rovatában - a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság részére - meghatározott létszám szerint. 2. A hivatásos önkormányzati tűzoltóság dologi kiadásainak támogatása alábbi normatívákkal vehető igénybe: a) a tűzoltólaktanyák üzemeltetéséhez 2001. 2002. Fajlagos összeg: 3 100 forint/m2 3 160 forint/m2 A támogatás a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzatnak a tűzoltólaktanya telekkönyvi nyilvántartásban, illetve a használatbavételi engedélyben szereplő fűtéssel és világítással ellátott tűzoltólaktanya nettó alapterülete, továbbá az ilyen célra igénybe vett - fűtéssel és világítással ellátott nettó alapterület - 2000. augusztus 31-i állapot szerint jár. b) a tűzoltójárművek üzemeltetéséhez és karbantartásához. 2001. 2002. Fajlagos összeg: 92 forint/km 100 forint/km A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok tárgyi és költségvetési átadás-átvételének rendjéről szóló 59/1995. (V. 30.) Korm. rendelet, a hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb gépjárműfecskendő és különleges szer állománya című mellékletében meghatározott tűzoltójárművek, továbbá a rendelet mellékletében nem specifikált, de rendszeresített és működő speciális szerek előző 3 évben (1997-99) futott és pótlékolt kilométereinek hároméves átlaga alapján tervezett futásteljesítmény alapján. c) a különleges szerek kötelező évi rendszeres műszaki felülvizsgálatához és javításához 2001. 2002. Fajlagos összeg: 350 000 forint/db 380 000 forint/db A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok tárgyi és költségvetési átadás-átvételének rendjéről szóló 59/1995. (V. 30.) Korm. rendelet, a hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb gépjárműfecskendő és különleges szer állománya című mellékletében meghatározott különleges szerek - emelőkosaras gépjármű, gépezetes létra, daru, műszaki mentő, gyorsbeavatkozó, porral oltó gépjármű, habbal oltó gépjármű, olajbalesetet elhárító gépjármű - 2000. augusztus 31-i száma alapján. d) a speciális szerek kötelező évi rendszeres műszaki felülvizsgálatához és javításához 2001. 2002. Fajlagos összeg: 300 000 forint/db 340 000 forint/db A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe az 59/1995. (V. 30.) Korm. rendelet mellékletében nem specifikált, de rendszeresített és működő speciális szerek - búvárszer, tűzoltóhajó, légzőbázis, turbóreaktív oltógépjármű, por-hab kombinált oltójármű, lánctalpas-erdőtüzes gépjármű, konténerszállító gépjármű - 2000. augusztus 30-i száma szerint. e) a készenléti szolgálattal rendelkező tűzoltó-parancsnokság intézményi kiadásaihoz - irodaszer, információhordozó eszközök, kommunikációs és számítástechnikai eszközök, egyéb kiadások 2001. 2002. Fajlagos összeg: 30 440 forint/fő 30 846 forint/fő A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet - a hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb létszáma - című mellékletének „Létszám összesen” rovatának adata szerint. f) a készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokság intézményi kiadásaihoz 2001. 2002. Fajlagos összeg: 430 000 forint/fő 450 000 forint/fő A támogatást a készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet, A készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok létszáma című mellékletének táblázata „Létszám összesen” rovatának adata szerint. A hivatásos önkormányzati tűzoltóság fenntartásához és működtetéséhez a fenti normatívákkal juttatott állami támogatás összege együttesen szolgál a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényben előírt követelmények teljesítéséhez. Az elszámolásnál az önkormányzatnak azt kell dokumentálni, hogy az 1. és 2. pont alatti támogatásokat e célra fordította. Kiegészítő szabály: E támogatás forrása a) 2001-ben: 23,3%-ban állami támogatás, 76,7%-ban átengedett személyi jövedelemadó b) 2002-ben: 21,6%-ban állami támogatás, 78,4%-ban átengedett személyi jövedelemadó IV. Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása 2001. 2002. Előirányzat: 317,2 millió forint 315,4 millió forint Fajlagos összeg: 100 forint/m3 100 forint/m3 A támogatás az összegyűjtött és a hatóságilag kijelölt lerakóhelyeken igazoltan elhelyezett lakossági folyékony hulladék köbmétere után megilleti azon önkormányzatokat, amelyek a környezet és a vízbázisok védelme érdekében a közműves csatornahálózattal el nem látott településrészein keletkezett lakossági folyékony hulladék gyűjtéséről ártalmatlanítás céljából a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény alapján szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás keretében gondoskodnak. Az igényelt összeget a fajlagos lakossági ráfordítások (díjak) csökkentésére kell fordítani. A támogatást a helyi önkormányzatok a lakossági folyékony hulladék becsült évi mennyisége (m3) alapján igényelhetik. Az igénybe vett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján, az e jogcímen a tárgyévben jogszerűen elszámolt költségek figyelembevételével, az önkormányzathoz beérkezett, a lerakóhely üzemeltetője által igazolt és az önkormányzat által felülvizsgált számlák alapján történik. V. Fővárosi kerületek belterületi útjainak szilárd burkolattal való ellátása 2001. 2002. Előirányzat: 5000 millió forint 5000 millió forint Fajlagos összeg: 5 394 907 forint/km 5 394 907 forint/km A támogatás mindkét évben a fővárosi kerületek burkolatlan útállományának kerületi hosszúságai alapján jár az 1999. december 31-i állapotnak megfelelően, amely adatokat az 1998. évre szóló Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról alkotott 194/1997. (XI. 4.) Korm. rendelet szerinti 1063. számú KSH által készített „Jelentés a városi önkormányzatok belterületi útjainak állományáról” tartalmazza. A támogatás a burkolatlan utak szilárd burkolattal való ellátását, a csapadékvíz elvezetését, valamint a burkolás közvetlen előfeltételéül szolgáló mellékgyűjtő és főgyűjtő csatornaszakaszok megépítését célozza. A támogatás elsődlegesen a csatornázott, de burkolatlan utak szilárd burkolattal való ellátására szolgál. Ha a támogatási összeg nem használható fel maradéktalanul a tárgyévben az elsődleges célra, akkor másodlagosan mellékgyűjtő csatorna megépítésével egy beruházásban történő útburkolásra használható fel, ha a támogatási összeg nem merül ki az elsődleges és másodlagos célra való felhasználásban, akkor harmadlagosan a főgyűjtő csatorna megépítésével és mellékgyűjtő csatorna építéssel együtt burkolhatóvá tett utak burkolattal való ellátására használható fel. Az igénybe vett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján, az e jogcímen a tárgyévben jogszerűen elszámolt kiadások figyelembevételével, az önkormányzathoz beérkezett, az önkormányzat által igazolt számlák alapján történik. Kiegészítő szabályok: A támogatás forrása az e törvény 22. §-ának (9) bekezdése szerinti jövedelemkülönbség mérséklése címen átcsoportosított összeg, amelyet a kerületi önkormányzat bevételként ugyanilyen jogcímen számol el. A támogatás folyósítása négy egyenlő részletben, minden negyedév első hónapjának 25-éig történik. 9. számú melléklet a 2000. évi CXXXIII. törvényhez Turisztikai hozzájárulás 1. A turisztikai hozzájárulás mértéke a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékének (SZJ) besorolása szerint: a) a kereskedelmi szálláshelyek - fizetővendéglátás kivételével - éves nettó árbevételének 2%-a. A figyelembe vett szolgáltatások a következők: - 55.11.10.0 szállodai szolgáltatás, étteremmel, - 55.12.10.0 szállodai szolgáltatás, étterem nélkül, - 55.21.10.2 turistaszállás-szolgáltatás, - 55.22.10.0 kempingszolgáltatás, - 55.23.12.0 üdülői, üdülőházi szálláshely-szolgáltatás, b) a vendéglátóhelyek éves nettó árbevételének 1%-a. A figyelembe vett szolgáltatások a következők: - 55.30.11.0 éttermi, cukrászdai szolgáltatás, - 55.30.12.0 étkeztetés járművön, - 55.30.13.0 önkiszolgáló étkeztetés, - 55.30.14.0 egyéb étkezőhelyi szolgáltatás, - 55.40.10.0 egyéb nyílt árusítású vendéglátás, - 55.52.12.0 ételkészítés közlekedési szervezetnek, c) az utazásszervezői és egyéb turisztikai szolgáltatások: - 63.30.11.0 csomagtúra szolgáltatás éves árrésének 1%-a - 63.30.12.1 utazásközvetítés éves árrésének 1%-a - 63.30.12.2 külföldi szálláshely-értékesítés éves árrésének 1%-a - 63.30.12.3 egyéb utazási ügynöki szolgáltatás éves árrésének 1%-a - 63.30.14.0 idegenvezetési tevékenység éves nettó árbevételének 1%-a - 71.10.10.0 gépjármű-kölcsönzésből származó éves nettó árbevétel 2%-a - 71.21.14.0 motorkerékpár, lakókocsi, utánfutó kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a - 71.21.15.0 egyéb szárazföldi jármű kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a - 71.22.10.0 vízi jármű kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a - 71.23.10.0 légi jármű kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a - 71.40.14.0 szórakozási, szabadidős cikk kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a - 74.84.15.0 kiállítás-, vásár-, kongresszus szervezés éves árrésének 1%-a - 92.34.13.1 játékautomata üzemeltetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2%-a - 92.34.13.9 egyéb szórakoztatás éves nettó árbevételének 1%-a - 92.71.10.2 pénznyerő-automata üzemeltetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2%-a - 92.71.10.3 játékkaszinó működtetéséből származó éves adózott nettó árbevétel 2%-a 2. Turisztikai hozzájárulást fizetnek az 1. pont a)-c) alpontjaiban meghatározott tevékenységet folytató jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók. 3. A turisztikai hozzájárulás befizetésének teljesítésére év közben a vállalkozók előleget fizetnek, az előleg alapja a tárgyévet megelőző teljes év nettó árbevételének (a csomagtúra szolgáltatási, az utazásközvetítési, a külföldi szálláshely-értékesítési, az egyéb utazási ügynöki szolgáltatási, valamint a kiállítás-, vásár-, kongresszus szervezési tevékenységnél árrésének) időarányos része. Az így kiszámított díjat a vállalkozók negyedévenként vallják be, az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint. Az év közben újonnan alakult vagy átalakult vállalkozások előlegének alapja a meghatározott tevékenységekből várható éves árbevétel (a csomagtúra szolgáltatás, az utazásközvetítési, a külföldi szálláshely-értékesítési, az egyéb utazási ügynöki szolgáltatási, valamint a kiállítás-, vásár-, kongresszus szervezési tevékenységnél árrés), amelynek összegét a vállalkozásnak az alakulástól, illetve átalakulástól számított 15 napon belül be kell jelentenie az állami adóhatósághoz. A turisztikai hozzájárulás fizetésének határidejére féléves, majd negyedévenkénti előlegfizetési kötelezettség vonatkozik. Az éves adatok alapján számított előlegfizetés mértéke az első fél évre 50%, a harmadik negyedévben 30%, a negyedik negyedévben 20%. A tárgyévi befizetés határideje az első fél évet követő hónap 20., illetve a tárgynegyedévet követő hónap 20. napja. A turisztikai hozzájárulásról a tárgyévet követő május 31-éig kell bevallást adni. A kötelezettség és a tényleges befizetés közötti különbözet rendezésének (befizetés, visszaigénylés) határideje július 20. 4. Az 1. pont a)-c) alpontjaiban meghatározott árbevétel alatt a számviteli törvény alapján meghatározott értékesítés nettó árbevétele értendő, amely az e tevékenységekkel kapcsolatos alvállalkozói tevékenységek és/vagy bérmunkák ellenében kifizetett összegekkel csökkenthető. A 1. pont c) alpontjában a játékautomaták, pénznyerő automaták, illetve játékkaszinók esetében az adózott nettó árbevétel alatt a következő értendő: a fenti tevékenységből származó - az előzőekben meghatározott - nettó árbevételt csökkenteni kell az ezen tevékenységek után fizetett játékadóval és helyi iparűzési adóval. 5. A turisztikai hozzájárulásként fizetendő összeget a befizető ráfordításként (költségként) számolhatja el. 6. Az 1. pont a)-c) alpontjaiban meghatározott szolgáltatások vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékének (SZJ) az 1999. év július hónap első napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekintetni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg. Vízkészletjárulék 1. A vízhasználó és az üzemi fogyasztó vízkészletjárulékot köteles fizetni. 2. a) vízhasználó az, aki vízjogi engedélyköteles tevékenységet folytat, kivéve, ha a 16-18. pontok alapján mentesül a vízkészletjárulék fizetése alól, b) üzemi fogyasztó az, aki ivóvizet szolgáltató közműről a saját gazdasági célú vízhasználatához településenként évi 10 000 m3-nél nagyobb vízmennyiséget használ fel. 3. A vízhasználónak a vízkészletjárulékot a) a b)-c) alpontokban meghatározott vízhasználatot kivéve 2001. évben 1,80 forint/m3, 2002. évben 1,90 forint/m3 alapjárulék, b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget - az egyes külön megjelölt időszakra is tekintettel - 10%-nál nagyobb mértékben túllépi, a teljes többletmennyiség után 2001. évben 3,60 forint/m3, 2002. évben 3,80 forint/m3 alapjárulék, c) ha a vízjogi engedélyköteles a tevékenységet engedély nélkül folytatja (a továbbiakban: engedély nélküli vízhasználat), 2001. évben 11,60 forint/m3, 2002. évben 12,20 forint/m3 alapjárulék figyelembevételével, a befizetés összegét meghatározó, külön jogszabályban előírt - az igénybe vett vízmennyiség meghatározásának módjától, a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétől, továbbá az adott térség vízkészlet-gazdálkodási helyzetétől függő - szorzószámok alkalmazásával, a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség alapján kell kiszámítania. A vízmennyiség meghatározását az engedély nélküli vízhasználatnál a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni. 4. A vízhasználó a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80%-a után köteles a 3/a) pontjában 2001. évre 1,80 forint/m3, 2002. évre 1,90 forint/m3 meghatározott alapjárulék figyelembevételével - a 3. pontban foglaltak szerint - a vízkészletjárulékot kiszámítani, ha az általa igénybe vett víz mennyisége - a 4. pont (1) bekezdés b), f) és i) alpontjaiban meghatározott esetek kivételével - a vízjogi engedélyben megjelölt mennyiség 80%-át nem éri el. 5. Az üzemi fogyasztónak a vízkészletjárulékot 2001. évben 5,60 forint/m3, 2002. évben 5,90 forint/m3 járulék alapján a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után kell kiszámítania. 6. A járulékfizetésre kötelezett a vízkészletjárulék késedelmes megfizetése esetén a késedelem okától függetlenül a befizetési határidő napjától késedelmi pótlékot köteles kiszámítani és megfizetni. 7. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet. 8. A járulékfizetésre kötelezett által befizetett összeget - ha az összes tartozásnál kisebb - sorrendben (ezen belül nemenként a legrégebbi tartozástól kezdve) az adóbírságra, a mulasztási bírságra, azt követően a késedelmi pótlékra, végül a vízkészletjárulék tartozásra kell elszámolni. 9. A vízhasználó és az üzemi fogyasztó - a 10. és 11. pontokban megállapított kivételekkel - a vízkészletjárulékot a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig köteles befizetni az illetékes vízügyi hatóság vízügyi célelőirányzat számlájára. 10. A tárgyévet követő első hónap 15. napjáig köteles a vízhasználó a vízkészletjárulékot befizetni. a) ha a vízjogi engedélyben meghatározott éves vízmennyiség napi átlaga (365 nap alapján) nem haladja meg a 25 m3/nap mennyiséget (kisfogyasztó), b) ha az évnek csak meghatározott időszakában használ vizet (időszakos vízhasználó), c) ha a 3/b) pont alapján fizet vízkészletjárulékot. 11. Az engedély nélküli vízhasználat után a vízkészletjárulékot a jogerős hatósági határozat közlését követő hónap 15. napjáig kell kiszámítani és befizetni. 12. A járulékfizetésre kötelezett a fizetési kötelezettségét annak keletkezésétől - vízhasználónál a vízjogi engedély kézhezvételétől, üzemi fogyasztónál a vízfelhasználás megkezdésétől - számított 15 napon belül az illetékes vízügyi hatóságnak - az e célra készített nyomtatványon - bejelenteni köteles (bejelentkezés). 13. A járulékfizetésre kötelezett köteles a bejelentkezésen túl a vízügyi hatóság részére nyilatkozatot adni a) a tényleges vízigénybevételről, a fizetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról, a 9-11. pontokban előírt határidőben, valamint a negyedéves befizetési kötelezettség körébe eső vízhasználó az éves adatokról összevontan is, a tárgyévet követő hó 15. napjáig, az e célra szolgáló adatlapon, a befizetett összegek jogcímeiről pedig a teljesítés (átutalási) bizonylatán, b) az üzemi fogyasztó részére lekötött vízmennyiségekről a tárgyévet követő hónap 15. napjáig az e célra szolgáló adatlapon. 14. A vízkészletjárulék-fizetés bizonylatait a vízügyi hatóság ellenőrzi. Ha fizetésre kötelezett a bejelentkezési, a nyilatkozattételi, a nyilvántartási, illetőleg a vízkészletjárulék- és pótlékbefizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol a törvény adóhatóságot említ, azon a vízügyi hatóságot kell érteni. Vízkészletjárulék ügyben I. fokon a területileg illetékes vízügyi igazgatóság jár el. 15. Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 67. § (3) bekezdése első fordulatában a pótlékfizetés kezdő napjának eltérő megállapítására, a 73. § (1) bekezdésében, továbbá a 82. §-ban meghatározott, a fizetési kötelezettség mérséklésére, elengedésére vonatkozó szabályokat a vízügyi hatóság nem alkalmazhatja. 16. Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie a) a felszín alatti vízkivételnél a vízjogi engedély szerinti víztartó rétegbe visszasajtolt - a felszín alatti vizeket nem veszélyeztető - vízmennyiség után, b) a tűzivízellátás, a polgári védelmi készenléti célokat szolgáló vízmennyiség, továbbá az életveszélyt okozó bányászati vízbetörés esetén az életmentés időtartamára kiemelt vízmennyiség után, c) a vízjogi engedélyenként évi 500 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után, d) a talajvízdúsításra betáplált vízmennyiséggel azonos vízmennyiség kitermelése után, ha az a talajvízdúsítással igénybe vett vízadó rétegből történik, e) az ár- és belvíz befogadására kijelölt csatornák, halastavak, tározók védekezési célból történő feltöltésére használt és a főműveken átvezetett, a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiség után, f) a vízjogi engedély szerinti vízmennyiség azon része után, amely nem vehető igénybe, mert a vízkészlet természeti okokból nem áll rendelkezésre, g) ha a hatóság a vízkivételt korlátozta, h) a használt víz ismételt felhasználása vagy átadása után, kivéve a kettősműködésű csatornákból történő vízkivételt, i) a felszíni vízből történő ökológiai célú vízhasználat vízmennyisége után, j) ha a vízkészletjárulék tárgyévre vonatkozó összege nem haladja meg az 1000 forintot. 17. A vízhasználónak a 16/b) és a 16/f) pontokban megjelölt mentesség megállapítását az ok bekövetkezésétől számított hatvan napon belül az illetékes vízügyi hatóságtól kell kérnie. Hatvan nap után a mentességre hivatkozni nem lehet. 18. Nem kell az üzemi fogyasztónak vízkészletjárulékot fizetnie, ha a közegészségügyi előírások az igénybe vett vízmennyiség több mint 50%-ára ivóvízminőséget határoznak meg. 10. számú melléklet a 2000. évi CXXXIII. törvényhez Millió forintban Funk-ció-csoport Cím-szám Al-cím-szám Jog-cím cso-port-szám Jog-cím-szám Elő-irány-zat cso-port-szám Ki-emelt elő-irány-zat-szám Cím-név Al-cím-név Jog-cím cso-port-név Jog-cím-név Elő-irány-zat cso-port-név ALAP 2001. évi előirányzat 2002. évi előirányzat Kiemelt előirányzat neve Kiadás Bevétel Egyenleg [LÁBJEGYZET_11] Kiadás Bevétel Egyenleg [LÁBJEGYZET_12] LXIII. MUNKAERŐPIACI ALAP 1 Aktív foglalkoztatási eszközök F13.b 1 Foglalkoztatási és képzési támogatások 43 281,5 50 353,1 F13.b 2 Gazdasági Minisztérium célelőirányzatnak átadás 3 374,0 3 603,3 F04.b 2 Szakképzési célú kifizetések 11 550,0 12 050,0 F06.d 3 Munkanélküli ellátások 48 158,0 50 662,4 F06.f 4 Jövedelempótló támogatás 6 317,7 1 043,3 F13.b 5 Bérgarancia kifizetések 1 200,0 1 600,0 6 Rehabilitációs célú kifizetések F13.b 6 Munkahelyteremtő támogatás 2 250,0 2 350,0 F13.b 7 Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása 18 000,0 19 000,0 F13.b 7 Az alapkezelőnek átadott pénzeszköz 325,0 338,0 8 A munkaerő-piaci szervezet működése és fejlesztése F13.b 1 Országos munkaerő-piaci szervezetnek átadott pénzeszköz 11 657,9 12 125,6 F13.b 2 Országos munkaerő-piaci szervezet fejlesztési program 1 200,0 1 200,0 9 A Munkaerőpiaci Alap tartalékai F13.b 1 Munkaerőpiaci szervezet központosított kerete 206,0 206,0 F01.a 11 Országos Munkabiztonsági és Munkavédelmi Felügyelőségnek pénzeszközátadás 359,2 372,5 F06.c 12 TB-alapnak átadás 2 000,0 1 000,0 F06.d 22 Munkaadói járulék 104 850,7 115 964,8 F06.d 23 Munkavállalói járulék 48 058,4 53 152,6 F13.b 26 Egyéb bevétel 900,0 900,0 F13.b 27 Rehabilitációs hozzájárulás 2 100,0 2 200,0 F13.b 28 Visszterhes támogatások törlesztése 150,0 150,0 F04.b 31 Szakképzési hozzájárulás 11 500,0 12 000,0 F04.b 32 Szakképzési kamatmentes kölcsön visszafizetése 50,0 50,0 F13.b 33 Bérgarancia támogatás törlesztése 600,0 900,0 34 Munkanélküli ellátórendszer változásával összefüggő költségvetési befizetés F06.g 1 Munkanélküli járadékból kikerülő aktív korúak rendszeres szociális segélyezése 17 279,3 21 546,0 F06.d 2 Közcélú munkavégzés kiadásaira 10 488,2 14 565,6 F13.b 3 Munkanélküli ellátórendszer átalakításhoz kötődő igazgatási feladatok 1 270,0 1 314,5 1-34. cím összesen: 178 916,8 168 209,1 -10 707,7 193 330,3 185 317,4 -8 012,9 50 A Munkaerőpiaci Alap függő, átfutó és hitellel kapcsolatos tételei F13.b 6 Betétállomány változása 10 707,7 8 012,9 Összesen: 178 916,8 178 916,8 193 330,3 193 330,3 LXVI. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP F14 1 Kis- és közepes aktivitású hulladéktároló létesítésének előkészítése 1 082,0 4 396,3 3 Nukleáris előkészítési és lebonyolítási feladatok F14 1 Kiégett fűtőelemek átmeneti tárolójának bővítése 3 394,0 4 858,7 F09 2 Paksi Atomerőmű leszerelésének előkészítése 50,0 4 Átadott pénzeszközök 1 Hulladéktárolók és RHK Kht. működtetése F14 1 Kiégett kazetták átmeneti tárolójának működtetése 579,7 656,6 F14 2 RHK Kht. működtetés Püspökszilágy hulladéktároló üzemeltetésével együtt 596,9 632,9 F14 2 Önkormányzatok támogatására 575,5 775,7 F14 3 Alapkezelőnek működési célra 44,4 48,6 5 Nukleáris létesítmények befizetései F14 1 Paksi Atomerőmű Rt. 14 877,1 17 199,3 F14 6 Radioaktív hulladékok végleges, eseti elhelyezése 6,5 6,5 1-6. cím összesen: 6 322,5 14 883,6 8 561,1 11 368,8 17 205,8 5 837,0 50 A Központi Nukleáris Alap függő, átfutó és hitellel kapcsolatos tételei F14 1 Betétállomány változása 8 561,1 5 837,0 Összesen: 14 883,6 14 883,6 17 205,8 17 205,8 11. számú melléklet a 2000. évi CXXXIII. törvényhez Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. privatizációval és vagyonkezeléssel összefüggő ráfordításai, tartalékfeltöltése Millió forintban Megnevezés 2001. évi előirányzat 2002. évi előirányzat I. A hozzárendelt vagyont csökkentő kiadások 85 500 60 500 1. Ráfordítások az 1995. évi XXXIX. tv. alapján 33 500 19 000 a) a hozzárendelt vagyon értékesítése előkészítésének költségei, az értékesítéssel kapcsolatban felmerülő kiadások, díjak [23. § (1) bek. a) és f) pontok] 10 000 5 000 b) vagyonkezeléssel összefüggő ráfordítások [23. § (1) bek. e) pont] 4 000 3 000 c) a hozzárendelt vagyonba tartozó társaságok támogatása [23. § (1) bek. g) pont] forrásátadás, kamatátvállalás 4 000 3 000 d) az ÁPV Rt. működési költségei [23. § (1) bek. h) pont] 5 500 6 000 e) alacsony kamatozású államadósság törlesztése E-hitelből és kárpótlási jegy bevonása [23. § (1) bek. i) pont] 10 000 2 000 2. Ráfordítások egyéb kötelezettségek alapján 52 000 41 500 a) osztalék-befizetési kötelezettség a központi költségvetés felé [e törvény 6. § (2) bek.] 36 000 32 000 b) az ÁPV Rt. és a jogelődök portfóliójába tartozó vállalatok, társaságok, illetve egyéb vagyontárgyak esetén az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatok finanszírozása 4 000 4 000 c) a volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi kárelhárítása 1 000 2 000 d) a HM-től átvételre kerülő vagyonelemekkel kapcsolatos megelőlegezési költségek [e törvény 6. § (3) bek.], továbbá e vagyonelemek kezelésével és értékesítésével kapcsolatos ráfordítások 3 000 3 000 - ebből: a vagyonátvétel megelőlegezési költségei 500 500 e) egyéb kötelezettség [RFH Rt. Áht. 109/G. § (6) bek. szerinti kifizetések] 8 000 500 II. A hozzárendelt vagyon változását nem eredményező kiadások 95 000 35 000 1. A privatizációval és vagyonkezeléssel kapcsolatos reorganizációs célú kifizetések [1995. évi XXXIX. tv. 23. § (1) bek. g) pont] 20 000 10 000 2. Vagyontárgyak vásárlása 12 000 5 000 3. Fejlesztési projektek 18 000 5 000 4. Üzleti célú befektetések 15 000 5 000 5. Privatizációs tartalék feltöltése 30 000 10 000 Ráfordítások összesen 180 500 95 500 12. számú melléklet a 2000. évi CXXXIII. törvényhez [Melléklet az 1995. évi XXXIX. törvényhez] A tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő társaságok - az állami tulajdon arányának és az állami tagsági (részvényesi) jogokat gyakorló miniszter, illetőleg szerv megjelölésével - a következők: Társaság neve Tartós állami részesedés legalacsonyabb mértéke Tulajdonosi jogokat gyakorló szerv: Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. Magyar Villamosművek Rt. 50% + 1 szavazat MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. 1 db szavazatelsőbbségi részvény MAHART Magyar Hajózási Rt. 50% + 1 szavazat Magyar Légiközlekedési Rt. (MALÉV) 25% + 1 szavazat Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Rt. 50% + 1 szavazat CD Hungary Ingatlanforgalmazó és Szolgáltató Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. 50% + 1 szavazat Balatonfelvidéki Erdő és Fafeldolgozó Rt. 100% Délalföldi Erdészeti Rt. 100% Észak-Magyarországi Erdőgazdasági Rt. 100% Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Rt. 100% „Gyulaj” Erdészeti és Vadászati Rt. 100% Ipoly Erdő Rt. 100% Kisalföldi Erdőgazdaság Rt. 100% Kiskunsági Erdészeti és Faipari Rt. 100% Mátra-Nyugatbükki Erdő és Fafeldolgozó Rt. 100% Mecseki Erdészeti Rt. 100% Nagykunsági Erdészeti és Faipari Rt. 100% Nyírségi Erdészeti Rt. 100% Pilisi Parkerdőgazdaság Rt. 100% Somogyi Erdészeti és Faipari Rt. 100% Szombathelyi Erdészeti Rt. 100% Tanulmányi Erdőgazdaság Rt. 100% VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Rt. 100% Vértesi Erdészeti és Faipari Rt. 100% Zalai Erdészeti és Faipari Rt. 100% Martonseed Martonvásári Mezőgazdasági Kísérleti Gazdaság Rt. 50% + 1 szavazat Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Rt. 75% Hód-Mezőgazda Rt. 75% Lábod-Mavad Rt. 50% + 1 szavazat Balatoni Halászati Rt. 75% Fertő-tavi Nádgazdaság Rt. 75% Abaúji Charolais Mezőgazdasági Rt. 75% Tokaj Kereskedőház Rt. 100% TISZAVÍZ Kft. 100% VOLÁNBUSZ Rt. 50% + 1 szavazat Agria Volán Rt. 50% + 1 szavazat Alba Volán Rt. 50% + 1 szavazat Bács Volán Rt. 50% + 1 szavazat Bakony Volán Rt. 50% + 1 szavazat Balaton Volán Rt. 50% + 1 szavazat Borsod Volán Rt. 50% + 1 szavazat Gemenc Volán Rt. 50% + 1 szavazat Hajdú Volán Rt. 50% + 1 szavazat Hatvani Volán Rt. 50% + 1 szavazat Jászkun Volán Rt. 50% + 1 szavazat Kapos Volán Rt. 50% + 1 szavazat Kisalföld Volán Rt. 50% + 1 szavazat Körös Volán Rt. 50% + 1 szavazat Kunság Volán Rt. 50% + 1 szavazat Mátra Volán Rt. 50% + 1 szavazat Nógrád Volán Rt. 50% + 1 szavazat Pannon Volán Rt. 50% + 1 szavazat Somló Volán Rt. 50% + 1 szavazat Szabolcs Volán Rt. 50% + 1 szavazat Tisza Volán Rt. 50% + 1 szavazat Vasi Volán Rt. 50% + 1 szavazat Vértes Volán Rt. 50% + 1 szavazat Zala Volán Rt. 50% + 1 szavazat Hungaropharma Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény Gyógyászati Segédeszközöket és Rehabilitációs Termékeket Gyártó Rt. 50% + 1 szavazat PICK Szeged Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény Zsolnay Porcelángyár Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény HERZ Szalámigyár Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény KAGE Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. 25% + 1 szavazat Északdunántúli Gázszolgáltató Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény Középdunántúli Gázszolgáltató Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény Délalföldi Gázszolgáltató Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény Tiszántúli Gázszolgáltató Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény Déldunántúli Gázszolgáltató Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény Paksi Atomerőmű Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény Dunamenti Erőmű Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény Vértesi Erőmű Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény Bakonyi Erőmű Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény Pécsi Erőmű Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény Mátrai Erőmű Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény Tiszai Erőmű Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény Budapesti Erőmű Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény Északdunántúli Áramszolgáltató Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény Dunántúli Áramszolgáltató Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény Délmagyarországi Áramszolgáltató Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény Tiszántúli Áramszolgáltató Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény Északmagyarországi Áramszolgáltató Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény Budapesti Elektromos Művek Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény Országos Villamostávvezeték Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény TESCO Nemzetközi Műszaki-Tudományos Együttműködési és Kereskedelmi Kft. 25% + 1 szavazat Szerencsejáték Rt. 100% Eximbank Rt. 100% MEHIB Rt. 100% Reorg Rt. 50% + 1 szavazat HUNGEXPO Vásár és Reklám Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: közlekedési és vízügyi miniszter Magyar Államvasutak Rt. 100% Magyar Posta Rt. 100% Fertővidéki HÉV Rt. 25% + 1 szavazat Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt. 50% + 1 szavazat Közlekedéstudományi Intézet Rt. (KTI Rt.) 50% + 1 szavazat Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. (VITUKI) 50% + 1 szavazat Dunamenti Regionális Vízmű Rt. 50% + 1 szavazat Dunántúli Regionális Vízmű Rt. 50% + 1 szavazat Észak-dunántúli Regionális Vízmű Rt. 50% + 1 szavazat Észak-magyarországi Regionális Vízmű Rt. 50% + 1 szavazat Tiszamenti Regionális Vízmű Rt. 50% + 1 szavazat Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: gazdasági miniszter Autóipari Kutató és Fejlesztő Rt. 25% + 1 szavazat Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Rt. 50% + 1 szavazat Ipari Technológiai Centrum Kft. 25% + 1 szavazat Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. 50% + 1 szavazat MERTCONTROL Minőségellenőrző Rt. 25% + 1 szavazat Távközlési Innovációs Rt. 25% + 1 szavazat Villamosenergia-ipari Kutató Intézet Rt. 50% + 1 szavazat ExVÁ Robbanásbiztos Villamos Berendezéseket Vizsgáló Kht. 100% Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Agroster Besugárzó Rt. 50% + 1 szavazat Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. 75% Cartographia Kft. 50% + 1 szavazat Concordia Közraktár Rt. 100% ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. 25% + 1 szavazat Geodéziai és Térképészeti Rt. 25% + 1 szavazat Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Kht. 100% Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Kht. 100% Fertődi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Kht. 100% Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Kht. 100% Konzervipari Kutató és Fejlesztő és Minőségvizsgáló Kft. 100% Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. 100% Országos Húsipari Kutatóintézet Kft. 100% Országos Mesterséges Termékenyítő Rt. 50% + 1 szavazat Pécsi Geodéziai és Térképészeti Kft. 25% + 1 szavazat Temperáltvizű Halszaporító és Kereskedelmi Kft. 100% Zöldségtermesztési Kutató Intézet Rt. 100% Városépítési Tudományos és Tervező Intézet Kht. 100% Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: környezetvédelmi miniszter Hortobágyi Génmegőrző Kht. 100% Hortobágyi Halgazdasági Rt. 100% Tulajdonosi jogokat gyakorló szerv: Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Agora Ipari Kft. 100% Erfo Ipari Kft. 100% Fővárosi Kézműipari Rt. 100% Főkefe Ipari Kft. 100% Savaria Nett-Pack Kft. 100% Szegedi Fonalfeldolgozó Rt. 100% Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: egészségügyi miniszter Gyógynövénykutató Intézet Rt. 25% + 1 szavazat Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: nemzeti kulturális örökség minisztere Nemzeti Színház Rt. 100% Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: honvédelmi miniszter HM ARCOM Kommunikációtechnikai Rt. 50% + 1 szavazat HM ARZENAL Elektromechanikai Rt. 50% + 1 szavazat HM Budapesti Erdőgazdasági Rt. 100% HM CENTRAL Mosodák Rt. 50% + 1 szavazat HM CURRUS Gödöllői Harcjárműtechnika Rt. 50% + 1 szavazat HM Elektronikai Igazgatóság Rt. 100% HM Kaszói Erdőgazdaság Rt. 100% HM VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Rt. 100% Dunai Repülőgépgyár Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: igazságügyminiszter Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Rt. 50% + 1 szavazat Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: ifjúsági és sportminiszter Sportlétesítmények Vállalat Rt. 75% Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter KOPINT DATORG Szervezési és Adatfeldolgozási Rt. 50% + 1 szavazat Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. 100% Magyar Távközlési Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: pénzügyminiszter Hitelgarancia Rt. 50% + 1 szavazat Magyar Fejlesztési Bank Rt. 100% Földhitel- és Jelzálogbank Rt. 100% Államadósság Kezelő Központ Rt. 100% Tulajdonosi jogokat gyakorló szerv: gazdasági miniszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter együttesen Regionális Fejlesztési Holding Rt. 100% 13. számú melléklet a 2000. évi CXXXIII. törvényhez [1. számú melléklet az 1993. évi LXXIX. törvényhez] [Harmadik rész A VEZETŐK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZŐ ÓRASZÁMA] „B) PEDAGÓGUS ÉS SZAKVIZSGÁZOTT PEDAGÓGUS MUNKAKÖRÖK - óvodapedagógus 32 - óvodapedagógus gyakorló óvodában 24 - óvodapedagógus, fogyatékos gyermekek óvodájában 19 - óvodapedagógus, fogyatékos gyermekek gyakorló óvodájában 13 - nem szaktanítást végző tanító általános iskolában 22 - nem szaktanítást végző tanító gyakorló általános iskolában 13 - szaktanítást végző tanító, tanár általános iskolában 22 - szaktanítást végző tanító, tanár gyakorló általános iskolában 14 - nem szaktanítást végző osztálytanító általános iskola egésznapos (iskolaotthonos) osztályában 22 - nem szaktanítást végző osztálytanító gyakorló általános iskola egésznapos (iskolaotthonos) osztályában 14 - nem szaktanítást végző osztálytanító fogyatékos tanulók általános iskolája egésznapos (iskolaotthonos) osztályában 19 - tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók általános iskolájában 19 - tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók gyakorló általános iskolájában 13 - tanár középiskolában, szakiskolában 22 - tanár alapfokú művészetoktatási intézményben 22 - tanár gyakorló középiskolában, szakiskolában, alapfokú művészetoktatási intézményben 12 - tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók középiskolájában, szakiskolájában 19 - napközis foglalkoztatást, tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár általános iskolában, középiskolában, szakiskolában 23 - napközis foglalkozást, tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár gyakorló általános iskolában, középiskolában, szakiskolában 19 - napközis foglalkozást, tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók általános iskolájában, középiskolájában, szakiskolájában 21 - szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati oktató, szakoktató, fogyatékos tanulók iskolájában műhelyoktató 25 - kollégumi nevelő 30 - kollégiumi nevelő gyakorló kollégiumban 26 - kollégiumi nevelő fogyatékos tanulók kollégiumában 26 - pszichológus, szociálpedagógus nevelési-oktatási intézményben 26 - pszichológus, szociálpedagógus gyakorló nevelési-oktatási intézményben 20 - konduktor, logopédus nevelési-oktatási intézményben 19 - konduktor, logopédus gyakorló nevelési-oktatási intézményben 10 - könyvtárostanár (tanító) nevelési-oktatási intézményben 24 - könyvtárostanár (tanító) a gyakorló nevelési-oktatási intézményben 14 - könyvtárostanár (tanító) fogyatékos tanulók nevelési-oktatási intézményében és a gyakorló nevelési-oktatási intézményben 19 - pszichológus, szociálpedagógus, konduktor, logopédus, pedagógus, gyógypedagógus, gyógytestnevelő a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben 19” 14. számú melléklet a 2000. évi CXXXIII. törvényhez [5. számú melléklet az 1992. évi LXXXIX. törvényhez] Támogatható célok 2002-2004. évekre Sor-szám Támogatható cél Igénybevétel feltételei I. Szennyvízelvezetés és -tisztítás 1. A szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos támogatás az állandó népesség ellátására igényelhető. A támogatás az egyes utcákban létesített utolsó állandó lakosú ingatlanig igényelhető a törzshálózat és szennyvízbekötő-vezeték építéséhez, közbeeső, üdülő céljára hasznosított ingatlan bekötő vezetékével együtt. Az igénykielégítés sorrendje: Amennyiben az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi jogos, a I.1., I.2., I.3. és I.4. Célokra benyújtott igény kielégítésére, akkor a műszakilag az elmúlt évek során szétszakadt beruházások támogatását követően az igénykielégítés sorrendjét az ivóvízbázis védelmi célprogram figyelembevételével a Kormány rendeletben teszi közzé. 2. Nem igényelhető támogatás a meglévő létesítmény rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő, az üzemeltetést szolgáló javítási, karbantartási munkákhoz, valamint a meglévő szennyvízcsatorna-hálózat kapacitásnövelő átalakításához. Az adott évi céltámogatási jogosultság megállapítása az előző év december 31-én hatályos lista alapján történik. 3. Nem igényelhet támogatást az az önkormányzat, ahol a bekötések száma a meglévő szennyvízcsatorna-hálózat 1 kilométerére vonatkozóan a városokban az 50, a községekben a 30 bekötést nem éri el. Az igények rangsorolásánál az állami főműre csatlakozó önkormányzati beruházásokat együttesen kell figyelembe venni. Közös beruházásnál az igények sorrendjének megállapítása a legkedvezőbb prioritási csoportba tartozó társult önkormányzat figyelembevételével történik, ha a legkedvezőbb prioritási csoportba tartozó társult önkormányzat állandó lakosainak száma meghaladja a 2000 főt. Ha a legkedvezőbb prioritási csoportba tartozó társult önkormányzat állandó lakosainak száma 2000 főnél kevesebb, úgy az igény sorrendjének megállapítása a legnagyobb népességű önkormányzat figyelembevételével történik. I.1. Szennyvízközmű beruházás: A szennyvíztisztító-telep, valamint a szennyvízcsatorna-hálózat együttes megvalósítása szennyvízközmű beruházásnak minősül. Az önkormányzat a szennyvízközmű beruházásra vonatkozó igényét egy igénybejelentésben nyújtja be. Az I.2. és I.3. célok esetében az önkormányzat csak akkor nyújthat be igényt, amennyiben az a meglévő szennyvíztisztító-telep kapacitásának növelésére irányul. Az I.4. célra csak akkor nyújtható be igény, amennyiben - a meglévő tisztítótelep jobb kihasználása céljából - a csatornahálózat bővítését tervezi az önkormányzat. I.2. Szennyvíztisztító-telep építése Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti. A 2000 fő alatti állandó népességű település önkormányzata akkor igényelhet egyedi vagy közös beruházáshoz támogatást, ha a beruházás indokoltságát ivóvízbázis-védelem vagy tartósan magas talajvízállás szempontjából a megvalósíthatósági tanulmány igazolja, és a szakmai értékelést végző szervezet javaslatával alátámasztja. Azoknak a helyi önkormányzatoknak - amelyek területén olyan természetes, illetve jogi személyek vannak, akik ipari tevékenységük folytán csatornabírságolás hatálya alá eső szennyvizet bocsátanak ki a közcsatorna-hálózatba - igazolniuk kell, hogy megtették azokat a hatósági intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a szennyvíztisztító-telep üzembe helyezését követően az ipari előtisztító által kibocsátott szennyvíz minősége nem haladja meg a csatornabírságról szóló jogszabályban szereplő, a közcsatornát károsító anyagokra előírt határértékeket. A támogatási arány: 50% I.3. Települési folyékony hulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztítótelep építése Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti. A 2000 fő alatti állandó népességű település önkormányzata akkor igényelhet egyedi vagy közös beruházáshoz támogatást, ha a beruházás indokoltságát ivóvízbázis-védelem vagy tartósan magas talajvízállás szempontjából a megvalósíthatósági tanulmány igazolja, és a szakmai értékelést végző szervezet javaslatával alátámasztja. További feltételek: a) az önkormányzat központi belterületére kiterjedő közműves ivóvízellátás biztosított; b) a létesítendő tisztítótelep a későbbiek során kiépítendő közcsatorna-hálózathoz csatlakoztatható és a szennyvíz tisztítására alkalmassá tehető. A felsorolt feltételek együttes fennállása esetén a támogatási arány: 50%. I.4. Szennyvízcsatorna-hálózat építése Támogatást igényelhet minden települési önkormányzat a szennyvízcsatorna-hálózattal még nem rendelkező területek ellátásához. Egy önkormányzat e célra annyi igényt nyújthat be, ahány közbeszerzési eljárást kíván lefolytatni. Az igényhez csatolni kell az önkormányzat nyilatkozatát arról, hogy az érintett területre vonatkozóan a tervezett szennyvízcsatorna-hálózat 1 kilométerére nézve az ingatlantulajdonosok 60%-a, de városban legalább 50, községben legalább 30 ingatlantulajdonos vállalta, hogy legkésőbb az üzembe helyezést követő 1 éven belül rácsatlakozik a szennyvízcsatorna hálózatra. A támogatási arány 5000 fő feletti állandó népességű település esetében: 40%. A támogatási arány 5000 fő alatti állandó népességű település esetében: 50%. Más önkormányzat vagy állam tulajdonában lévő - érvényes üzemeltetési vízjogi engedéllyel rendelkező - szennyvíztisztító műre, vagy folyamatban lévő állami főmű építéséhez való csatlakozás esetén a támogatási arány 10%-ponttal növekszik. II. Egészségügy Működő kórházak és szakrendelők gép-műszer beszerzéseiAz igénykielégítés sorrendje:Amennyiben az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi jogos, benyújtott önkormányzati igény kielégítésére, akkor az igények kielégítése elsőként a települési önkormányzatok állandó népességszám szerinti csökkenő sorrendjében történik. Ha települési és megyei önkormányzat közös beruházást valósít meg, akkor a települési önkormányzat népességét kell figyelembe venni. Ezt követően a megyei önkormányzat igényeinek kielégítése a megye egy lakosára számított GDP összegének növekvő sorrendjében történik. Támogatást igényelhetnek a helyi önkormányzatok 1 millió Ft egyedi értékben felüli és egy éven túl elhasználódó egészségügyi gép-műszer beszerzéséhez a következő szakterületek számára: - hagyományos röntgen-diagnosztika, - kórházi központi klinikai laboratóriumok, - anaesthesiológiai és intenzív terápia, - sterilizálás és fertőtlenítés. A támogatási arány: 40% III.III.1. HulladékgazdálkodásTérségi szilárd hulladék kezelő rendszer építéseAz igénykielégítés sorrendje:Amennyiben az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi jogos, benyújtott önkormányzati igény kielégítésére, akkor a beruházás megvalósítására társult önkormányzatok összes állandó népességének csökkenő mértéke szerint történik az igények sorrendjének megállapítása. Támogatást igényelhetnek térségi szilárd hulladék kezelő rendszer létesítéséhez az erre a célra társult települési önkormányzatok, ahol 30 kilométeres körzetben nincs a műszaki követelményeknek megfelelő fogadóképes lerakó, vagy a településeken az állandó népesség együttesen meghaladja a 100 000 főt, továbbáa) olyan hulladéklerakóval rendelkeznek, amely(ek) legalább egyike sérülékeny vízbázist veszélyeztet, vagy b) ahol a meglévő lerakó az emberi egészségre ártalmas és felszámolását hatósági felszólítás írja elő. A támogatási arány: 40%. IV. Pincerendszerek és természetes partfalak veszélyelhárítási munkálatai A támogatási arány, ha- a település lakosságszáma 2000 fő alatti, 80% - a település lakosságszáma 2000-10 000 fő, 60% - a település lakosságszáma 10 000 fő feletti, 40%. A támogatási igény benyújtásának feltételeit és az igénykielégítés sorrendjét a Kormány rendeletben teszi közzé. IV.1. Pincék, pincerendszerekKözterületen lévő (belterületi közutak, közparkok és közmű vezetékek), valamint a közintézmények alatti (állami, önkormányzati tulajdonú) pinceingatlanok veszélyelhárítása Támogatást igényelhetnek a települési önkormányzatok műszaki tervekkel és költségszámításokkal alátámasztott (a közutak és a közművek szükségszerű helyreállítását is szolgáló) olyan beszakadt vagy omlásveszélyes pincék hatástalanítási feladataihoz, amelyek elvégeztetése nélkülözhetetlen a település működőképességének fenntartásához. Az igénybejelentéseket a Belügyminisztérium által irányított szakértői bizottság értékeli veszélyeztetettségi kategóriába sorolás alapján. Veszélyességi kategóriák: Azonnali beavatkozást igénylő közvetlen közintézményi és közterületi veszélyelhárítás. Ideiglenes intézkedésekkel (útelzárás, forgalomterelés, vízelvezetés, épületmegtámasztás stb.) rövid időre a közvetlen élet- és balesetveszély elhárítása. A földfelszín és a létesítmények mozgására utaló jelek (úthorpadások, partfalomlás, épületrepedések stb.) esetén a beavatkozást igénylő közterületi és közintézményi veszélyelhárítás. IV.2. Természetes partfalakTermészetes partfalak által veszélyeztetett közterületek (belterületi közutak, közparkok és közművezetékek), valamint (állami, önkormányzati tulajdonú) közintézmények veszélyelhárítása Támogatást igényelhetnek azok a települési önkormányzatok, ahol a természetes partfalak mozgása a település működését különösen veszélyezteti. A támogatás szempontjából természetes partfal a földfelszín olyan - természetes úton kialakult - szintkülönbség-változása, ami meghaladja a 3 métert és felületének legalább 2/3-ad részében 60%-nál meredekebb. Az igénybejelentéseket a Belügyminisztérium által irányított szakértői bizottság értékeli veszélyeztetettségi kategóriába sorolás alapján. Veszélyességi kategóriák: Azonnali beavatkozást igénylő közvetlen közintézményi és közterületi veszélyelhárítás. Ideiglenes intézkedésekkel (útlezárás, forgalomterelés, vízelvezetés, épületmegtámasztás stb.) rövid időre a közvetlen élet- és balesetveszély elhárítása. A földfelszín mozgására utaló jelek esetén a beavatkozást igénylő közterületi és közintézményi veszélyelhárítás. 15. számú melléklet a 2000. évi CXXXIII. törvényhez [1. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez] A gumiabroncsok termékdíjtételei Kategória 2001. évi termékdíjtétel (Ft/kg) 2002. évi termékdíjtétel (Ft/kg) 1. Jóváhagyott [(ENSZ EGB) „E” jellel rendelkező] új gumiabroncs, valamint külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és mennyiségben a felújításra (újrafutózásra) behozott gumiabroncs esetén 40,8 42,8 2. Jóváhagyott [(ENSZ EGB) „E” jellel rendelkező] felújított (újrafutózott) gumiabroncs behozatala esetén 51,2 53,8 3. Felújításra (újrafutózásra) (külön jogszabályban meghatározott feltételekkel) behozott használt gumiabroncs esetén 163,2 171,4 4. Importált használt gumiabroncs esetén 530 556,5 [2. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez] A csomagolóeszközök termékdíjtételei A csomagolóeszköz anyaga 2001. évi termékdíjtétel (Ft/kg) 2002. évi termékdíjtétel (Ft/kg) Műanyag 13,5 14,2 Társított 16,1 16,9 Alumínium 5,9 6,2 Fém (kivéve alumínium) 4,6 4,8 Papír, fa, természetes alapú textil 5,9 6,2 Üveg 2,2 2,3 Egyéb 5,9 6,2 [3. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez] Hűtőberendezések és hűtőközegek termékdíjtételei I. Az új hűtőberendezések termékdíjtételei Névleges hűtőtérfogat 2001. évi termékdíjtétel t(Ft/db) 2002. évi termékdíjtétel t(Ft/db) 120 literig 1077 1131 120,01-250,00 literig 1939 2036 250,01 liter fölött 5002 5252 k(Ft/db) k(Ft/db) 0,50 kg-ig 268,4 281,8 0,51-2,00 kg-ig 480,3 504,3 2,01 kg fölött 1258 1321 II. A termékdíjköteles új hűtőközegek termékdíjtételei Termékdíjköteles hűtőközeg 2001. évi termékdíjtétel (Ft/kg) 2002. évi termékdíjtétel (Ft/kg) HCFC és HCFC keverék 196,1 205,9 III. Termékdíjtételek használt hűtőberendezések importja esetén Névleges hűtőtérfogat 2001. évi termékdíjtétel t(Ft/db) 2002. évi termékdíjtétel t(Ft/db) 120 literig 4308 4523 120,01-250,00 literig 7755 8143 250,01 liter fölött 20009 21009 k(Ft/db) k(Ft/db) 0,50 kg-ig 1073,6 1127,3 0,51-2,00 kg-ig 1921,2 2017,3 2,01 kg fölött 5035 5287 IV. Termékdíjtételek regenerált, illetve regenerálásra alkalmas hűtőközegek importja esetén Termékdíjköteles hűtőközeg 2001. évi termékdíjtétel (Ft/kg) 2002. évi termékdíjtétel [LÁBJEGYZET_13] (Ft/kg) Regenerált CFC és CFC keverék 2565,2 2693,5 HCFC és HCFC keverék 782 821 [5. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez] Az egyéb kőolajtermékek termékdíjtételei Termékdíjköteles termék 2001. évi termékdíjtétel (Ft/kg) 2002. évi termékdíjtétel (Ft/kg) Kenőolaj 79 83 Magyar szabványnak nem megfelelő fűtőolaj 79 83 Magyar szabványnak megfelelő, de 2,8%-ot meghaladó kéntartalmú fűtőolaj 4,5 4,7 [6. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez] Az akkumulátorok termékdíjtételei Termékdíjköteles termék 2001. évi termékdíjtétel (Ft/kg) 2002. évi termékdíjtétel [LÁBJEGYZET_14] (Ft/kg) Elektrolittal feltöltött akkumulátorok 53 55,7 Elektrolittal fel nem töltött akkumulátorok 74 77,7 16. számú melléklet a 2000. évi CXXXIII. törvényhez [1. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez] A fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege forintban, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok a 2001. évben Fizetési osztályok Fizetési fokozatok A B C D E F G H I J 1. 23 200 26 000 27 300 28 700 32 800 39 600 43 700 46 500 51 900 57 300 2. 1,04 1,05 1,05 1,05 1,05 1,06 1,06 1,06 1,06 1,06 3. 1,08 1,10 1,10 1,10 1,10 1,12 1,12 1,12 1,12 1,12 4. 1,12 1,15 1,15 1,15 1,15 1,18 1,18 1,18 1,18 1,18 5. 1,16 1,21 1,21 1,21 1,21 1,24 1,24 1,24 1,24 1,24 6. 1,20 1,27 1,27 1,27 1,27 1,30 1,30 1,30 1,30 1,30 7. 1,24 1,33 1,33 1,33 1,33 1,36 1,36 1,36 1,36 1,36 8. 1,28 1,39 1,39 1,39 1,39 1,42 1,42 1,42 1,42 1,42 9. 1,32 1,45 1,45 1,45 1,45 1,48 1,48 1,48 1,48 1,48 10. 1,36 1,51 1,51 1,51 1,51 1,54 1,54 1,54 1,54 1,54 11. 1,40 1,57 1,57 1,57 1,57 1,60 1,60 1,60 1,60 1,60 12. 1,44 1,63 1,63 1,63 1,63 1,66 1,66 1,66 1,66 1,66 13. 1,48 1,69 1,69 1,69 1,69 1,73 1,73 1,73 1,73 1,73 14. 1,52 1,75 1,75 1,75 1,75 1,80 1,80 1,80 1,80 1,80 A fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege forintban, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok a 2002. évben Fizetési osztályok Fizetési fokozatok A B C D E F G H I J 1. 25 000 28 000 29 400 30 900 35 300 42 700 47 100 50 100 55 900 61 700 2. 1,04 1,05 1,05 1,05 1,05 1,06 1,06 1,06 1,06 1,06 3. 1,08 1,10 1,10 1,10 1,10 1,12 1,12 1,12 1,12 1,12 4. 1,12 1,15 1,15 1,15 1,15 1,18 1,18 1,18 1,18 1,18 5. 1,16 1,21 1,21 1,21 1,21 1,24 1,24 1,24 1,24 1,24 6. 1,20 1,27 1,27 1,27 1,27 1,30 1,30 1,30 1,30 1,30 7. 1,24 1,33 1,33 1,33 1,33 1,36 1,36 1,36 1,36 1,36 8. 1,28 1,39 1,39 1,39 1,39 1,42 1,42 1,42 1,42 1,42 9. 1,32 1,45 1,45 1,45 1,45 1,48 1,48 1,48 1,48 1,48 10. 1,36 1,51 1,51 1,51 1,51 1,54 1,54 1,54 1,54 1,54 11. 1,40 1,57 1,57 1,57 1,57 1,60 1,60 1,60 1,60 1,60 12. 1,44 1,63 1,63 1,63 1,63 1,66 1,66 1,66 1,66 1,66 13. 1,48 1,69 1,69 1,69 1,69 1,73 1,73 1,73 1,73 1,73 14. 1,52 1,75 1,75 1,75 1,75 1,80 1,80 1,80 1,80 1,80 17. számú melléklet a 2000. évi CXXXIII. törvényhez [3. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez] Jegyzék azokról a feladatokról, amelyek ellátására létesített munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott illetményét szakmai szorzó alkalmazásával kell meghatározni, továbbá a feladatokhoz kapcsolódó szorzószámról Sor-szám Feladat megjelölése Szakmai szorzó 1. Óvodákban, iskolákban, kollégiumokban, a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozás, kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások, kollégiumi foglalkozások megtartása, gyermek- és ifjúságvédelemmel, szabadidő szervezéssel összefüggő tevékenység ellátása, pedagógiai szakszolgálat intézményeiben a gyermekek, tanulók vizsgálata, egyéni vagy csoportos foglalkoztatása; illetve a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátása. 1,43 2. Közoktatási intézményekben minden, nem pedagógus munkakörbe tartozó tevékenység ellátása. 1,05 3. Felsőoktatási intézményekben minden, nem oktatói és nem kutatói munkakörbe tartozó tevékenység ellátása. 1,05 4. Humán egészségügyi szolgáltatás keretében a betegek vizsgálatával, gyógyításával, ápolásával, gondozásával, utókezelésével kapcsolatos egészségügyi tevékenységeknek az adott munkakörre jogszabályban előírt szakképzettséggel, szakképesítéssel történő közvetlen ellátása, valamint a közúti és légi betegszállítás közvetlen ellátása. 1,20 5. Szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi szolgáltatás keretében az ellátottak ápolását, foglalkoztatását, fejlesztését, ellátását, gondozását, szociális segítését, szállítását közvetlenül szolgáló tevékenységeknek az adott munkakörre jogszabályban meghatározott - felsőfokú végzettséget és szakképzettséget nem tanúsító - szakképesítéssel történő ellátása. 1,20 6/a. Szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi szolgáltatás keretében az ellátottak gyógyítását, ápolását, foglalkoztatását, fejlesztését, ellátását, gondozását, szociális segítését közvetlenül szolgáló tevékenységeknek az adott munkakörre jogszabályban meghatározott, felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel történő ellátása. 1,05 6/b. Szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi szolgáltatás keretében az ellátottak gyógyítását, ápolását, foglalkoztatását, fejlesztését, ellátását, gondozását, szociális segítését közvetlenül szolgáló tevékenységeknek az adott munkakörre jogszabályban meghatározott, felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel történő ellátása. 1,26 7. Levéltári, múzeumi, könyvtári, közművelődési, műemlékvédelmi szolgáltatás keretében a kulturális javak létrehozását, közvetítését, védelmét, bemutatását, valamint nyilvántartását közvetlenül szolgáló tevékenységeknek, továbbá művészeti tevékenységeknek az adott munkakörre jogszabályban előírt szakképzettséggel, szakképesítéssel történő ellátása. 1,20 9. Felsőoktatási intézményekben egyéb (művésztanár, mérnöktanár, műszaki/gazdasági tanár, műszaki (gazdasági) oktató, nyelvtanár, testnevelő tanár, kollégiumi nevelőtanár) oktatói munkakörbe tartozó tevékenység ellátása. 1,20 18. számú melléklet a 2000. évi CXXXIII. törvényhez [4. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez] A felsőoktatási intézményben oktatói munkakört, valamint a tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak garantált illetményét meghatározó, az egyetemi tanári munkakörnek a költségvetési törvényben megállapított garantált illetményére vetülő arányszámok Munkakör Arányszám (%) Egyetemi tanár 100 Egyetemi docens 70 Egyetemi adjunktus 50 Egyetemi tanársegéd 40 Főiskolai tanár 75 Főiskolai docens 55 Főiskolai adjunktus 45 Főiskolai tanársegéd 40 Kutatóprofesszor 100 Tudományos tanácsadó 100 Tudományos főmunkatárs 70 Tudományos munkatárs 50 Tudományos segédmunkatárs 40 19. számú melléklet a 2000. évi CXXXIII. törvényhez a) A Magyar Televízió Rt. 2000. november 30-án fennálló elengedésre javasolt köztartozásai Tartozás megnevezése Összeg Ft-ban SZJA 2 346 030 721 ÁFA 674 051 000 Rehabilitációs hozzájárulás 4 121 000 Egészségbiztosítási járulék 1 188 299 126 Nyugdíj-biztosítási járulék 1 941 541 935 Késedelmi pótlék (1998. 12. 31-ig fennálló tartozásokra) 361 085 900 Munkaadói járulék 151 506 320 Munkavállalói járulék 68 480 436 Egészségügyi hozzájárulás 203 071 000 Nemzeti kulturális járulék 62 851 000 Szakképzési hozzájárulás 121 240 000 Adóbírság, pótlék 13 189 100 Késedelmi pótlék (1998. 12. 31-ig fennálló tartozásokra) 361 085 900 Késedelmi pótlék (1999. 01. 01-1999. 12. 31.) 1 305 758 000 Késedelmi pótlék (2000. 01. 01.-2000. 11. 30.) 1 100 000 000 Összesen: 9 541 226 538 b) A haditechnikai kutatás-fejlesztéshez nyújtott támogatások elengedésre javasolt állománya AVIATRONIC Kft. 18 500 000 BME Atomfizikai Tanszék 32 000 000 DANUVIA Gépipari Kft. 2 000 000 GAMMA Műszaki Rt. 7 300 000 HÍRADÁSTECHNIKA Rt. 46 738 000 HM ARZENAL Elektromechanikai Rt. 32 000 000 HM CURRUS Gödöllői Harcjárműtechnikai Rt. 24 090 000 HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Rt. 30 000 000 HM RADAR Rádiótechnikai Rt. 11 000 000 Industrialexport Külkereskedelmi, Fővállalkozó és Mérnökiroda Rt. 31 047 000 ITEA Kft. 6 000 000 KFKI Direkt Digitális Rendszerelőállító és Karbantartó Kft. 4 000 000 KFKI Számítástechnikai Rt. 6 000 000 MEGAMICRO Elektronikai és Biztonságtechnikai Rt. 10 000 000 MSF 2000 Magyar Lőszergyártó Rt. 7 400 000 MIKI Méréstechnikai, Informatikai, Kutató és Innovációs Rt. 43 500 000 MM Speciális Rt. 22 037 867 MMG Automatikai Művek Rt. 16 000 000 Respirátor Rt. 10 000 000 Összesen: 359 612 867 20. számú melléklet a 2000. évi CXXXIII. törvényhez Millió forintban Funk-ció-cso-port Cím-szám Al-cím-szám Jog-cím cso-port-szám Jog-cím-szám Elő-irány-zat cso-port-szám Ki-emelt elő-irány-zat-szám Cím-név Al-cím-név Jog-cím cso-port-név Jog-cím-név Elő-irány-zat cso-port-név FEJEZET 2001. évi előirányzat 2002. évi előirányzat Kiemelt előirányzat neve Kiadás Bevétel Támogatás Kiadás Bevétel Támogatás LXXI. NYUGDÍJ-BIZTOSÍTÁSI ALAP 1 Nyugdíj-biztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek F06.c 1 Munkáltatói nyugdíj-biztosítási járulék 751 943,8 760 336,4 2 Biztosítotti nyugdíjjárulék F06.c 1 Biztosított által fizetett nyugdíjjárulék 147 273,0 165 033,0 F06.c 2 Magán-nyugdíjpénztári tagok által fizetett nyugdíjjárulék 27 105,0 29 555,0 3 Magánnyugdíjpénztárak átutalásai F06.a 1 Rokkantsági nyugellátás 780,0 960,0 3 Egyéb járulékok és hozzájárulások F06.c 2 Megállapodás alapján fizetők járulékai 802,0 865,0 F06.c 5 Közteherjegy után befolyt járulék 59,0 64,0 F06.c 8 Sorkatonai szolgálatot teljesítők utáni nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulék 1 574,0 1 660,0 9 Fegyveres testületek kedvezményes nyugellátásainak kiadásaihoz hozzájárulás F06.b 1 Honvédelmi Minisztérium fejezettől 9 367,0 9 995,0 F06.b 2 Belügyminisztérium fejezettől 7 769,0 8 289,0 F06.b 3 Igazságügyi Minisztérium fejezettől 1 352,0 1 443,0 F06.b 4 Pénzügyminisztérium fejezettől 440,0 469,0 F06.b 5 Miniszterelnökség fejezettől 451,0 481,0 F06.c 5 Késedelmi pótlék, bírság 4 323,0 4 660,0 6 Központi költségvetési hozzájárulások F06.e 3 GYES-ben, GYED-ben, GYET-ben részesülők utáni központi költségvetési térítés 16 774,0 17 089,0 F06.c 4 Magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására költségvetési támogatás 81 315,0 88 665,0 F06.c 5 Központi költségvetésben tervezett pénzeszköz-átadás 62 176,2 139 074,6 7 Nyugdíj-biztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek F06.c 3 Kifizetések visszatérülése és egyéb bevételek 2 607,0 2 771,0 2 Nyugdíj-biztosítási ellátások kiadásai 1 Nyugellátások F06.b 1 Öregségi nyugdíj 756 444,4 835 237,0 F06.a 2 Rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj 180 903,2 [LÁBJEGYZET_15] 199 027,0 [LÁBJEGYZET_16] F06.b 3 Hozzátartozói nyugellátás 157 045,4 [LÁBJEGYZET_17] 173 424,0 [LÁBJEGYZET_18] 4 Egyösszegű méltányossági kifizetések F06.b 1 Méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátás 100,0 [LÁBJEGYZET_19] 100,0 [LÁBJEGYZET_20] 4 Nyugdíjbiztosítás egyéb kiadásai 4 Egyéb kiadások F06.c 2 Postaköltségek és egyéb kiadások 2820,0 [LÁBJEGYZET_21] 3591,0 [LÁBJEGYZET_22] 3 Vagyongazdálkodás 1 Ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodás F01.b 1 Járuléktartozás fejében átvett vagyon 15,0 F01.b 2 Egyéb vagyon (ingyenes vagyonjuttatás stb.) 10,0 F01.b 3 Postabank 1 350,0 1 350,0 1-3. cím összesen: 1 098 673,0 1 116 126,0 1 212 729,0 1 231 410,0 5 Nyugdíj-biztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok F06.c 1 Központi hivatali szerv és igazgatási szervei 16 929,9 18 263,1 1 Működési költségvetés 1 044,0 1 138,0 1 Személyi juttatások 7 128,2 8 323,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 531,1 2 809,5 3 Dologi kiadások 4 592,2 4 978,2 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 15,0 15,0 6 Kamatfizetések 150,0 130,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 3 046,9 2 390,6 2 Felújítás 215,5 404,7 3 Kölcsönök 295,0 350,0 3 Központi kezelésű előirányzatok 9 EU-hoz való csatlakozás társadalombiztosítási nemzeti programjai és kormányzati feladatai F06.g 2 Támogatással fedezett programrész 150,0 50,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 63,4 28,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 17,1 4,2 3 Dologi kiadások 41,0 17,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 28,5 FD6.g 10 Illetménygazdálkodás elkülönített előirányzata 373,1 367,9 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 283,0 279,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 90,1 88,2 5. cím összesen: 18 497,0 1 044,0 17 453,0 19 819,0 1 138,0 18 681,0 XI. fejezet összesen: 1 117 170,0 1 117 170,0 17 453,0 1 232 548,0 1 232 548,0 18 681,0 KIADÁSI FŐÖSSZEG: 1 117 170,0 1 232 548,0 BEVÉTELI FŐÖSSZEG: 1 117 170,0 1 232 548,0 A FŐÖSSZEGEK EGYENLEGE: 0,0 0,0 21. számú melléklet a 2000. évi CXXXIII. törvényhez Millió forintban Funk-ció-cso-port Cím-szám Al-cím-szám Jog-cím cso-port-szám Jog-cím-szám Elő-irány-zat cso-port-szám Ki-emelt elő-irány-zat-szám Cím-név Al-cím-név Jog-cím cso-port-név Jog-cím-név Elő-irány-zat cso-port-név FEJEZET 2001. évi előirányzat 2002. évi előirányzat Kiemelt előirányzat neve Kiadás Bevétel Támogatás Kiadás Bevétel Támogatás LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP 1 Egészségbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek F06.c 1 Munkáltatói egészségbiztosítási járulék 411 042,6 456 902,2 2 Biztosítotti egészségbiztosítási járulék F06.c 1 Biztosított által fizetett egészségbiztosítási járulék 107 990,0 119 942,0 3 Egyéb járulékok és hozzájárulások F06.c 1 Baleseti járulék 1 187,0 1 287,0 F06.c 2 Megállapodás alapján fizetők járulékai 524,0 568,1 F06.c 4 Munkáltatói táppénz-hozzájárulás 15 387,0 16 679,0 F06.c 5 Közteherjegy után befolyt járulék 44,0 48,0 F06.c 8 Sorkatonai szolgálatot teljesítők utáni egészségbiztosítási járulék 634,0 665,0 9 Fegyveres testületek kedvezményes nyugellátásainak kiadásaihoz hozzájárulás F06.b 1 Honvédelmi Minisztérium fejezettől 215,0 229,0 F06.b 2 Belügyminisztérium fejezettől 719,0 767,0 F06.b 3 Igazságügyi Minisztérium fejezettől 118,0 126,0 F06.b 4 Pénzügyminisztérium fejezettől 21,0 23,0 F06.b 5 Miniszterelnökség fejezettől 11,0 11,0 4 Egészségügyi hozzájárulás F06.c 1 Tételes egészségügyi hozzájárulás 185 237,0 197 653,0 F06.c 2 Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás 12 880,0 13 962,0 F06.c 5 Késedelmi pótlék, bírság 3 276,0 3 551,0 6 Központi költségvetési hozzájárulások F05.e 1 Terhességmegszakítással kapcsolatos költségvetési térítés 1 000,0 1 000,0 F05.e 2 Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos központi költségvetési hozzájárulás 3 100,0 3 200,0 F05.e 6 Központi költségvetésből átadott pénzeszköz 51 425,0 34 530,0 F06.e 8 GYED folyósítás kiadásainak megtérítése a központi költségvetésből 32 178,4 41 231,2 7 Egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek F05.e 1 Terhességmegszakítás egyéni térítési díja 380,0 400,0 F05.e 2 Baleseti és egyéb kártérítési megtérítések 2 600,0 2 767,0 F06.c 3 Kifizetések visszatérítése és egyéb bevételek 1 376,0 1 345,0 F05.a 5 Önkormányzati kórházak csődjével összefüggő támogatás visszatérülése 111,0 11,0 F05.e 7 Gyógyszertámogatás visszatérítése 80,0 100,0 F05.a 8 Nemzetközi egyezményből eredő ellátások megtérítése 350,0 367,5 2 Egészségbiztosítási ellátások kiadásai 1 Nyugellátások F06.a 2 Rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj 137 015,4 151 740,9 F06.b 3 Hozzátartozói nyugellátás 4 631,8 5 162,1 2 Egészségbiztosítás pénzbeni ellátásai F06.a 1 Terhességi-gyermekágyi segély 8 954,0 11 574,1 2 Táppénz F06.a 1 Táppénz 50 191,1 54 551,5 F06.a 2 Gyermekápolási táppénz 2 312,1 2 653,3 F06.a 3 Baleseti táppénz 3 890,3 4 504,9 3 Betegséggel kapcsolatos segélyek F06.g 1 Külföldi gyógykezelés 478,0 497,0 F06.g 4 Egyszeri szociális segély 372,0 387,0 F06.c 4 Kártérítési járadék 1 059,0 1 151,0 F06.c 5 Baleseti járadék 3 805,0 4 264,0 F06.e 6 Gyermekgondozási díj 32 178,4 41 231,2 3 Természetbeni ellátások 1 Gyógyító-megelőző ellátás F05.b 1 Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás 40 957,7 43 652,1 F05.c 2 Védőnői szolgáltatás, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem 9 543,7 10 375,6 F05.c 3 Fogászati ellátás 11 502,5 12 094,2 F05.a 4 Gondozóintézeti gondozás 8 465,3 9 025,8 F05.a 5 Betegszállítás és orvosi rendelvényű halottszállítás 4 073,5 4 516,5 F05.c 6 Járóbeteg-szakellátás 59 580,4 66 306,7 F05.a 7 CT, MRI 8 032,0 8 423,2 F05.c 8 Művesekezelés 11 206,4 11 959,8 F05.e 9 Házi szakápolás 1 462,8 1 613,7 F05.a 10 Fekvőbeteg- szakellátás 242 337,6 259 530,7 F05.e 11 Működési költségelőleg 355,5 350,6 F05.e 12 Felmentés, végkielégítés 591,9 583,7 F05.e 13 Célelőirányzatok 1 188,6 1 248,4 F05.e 2 Gyógyfürdő-szolgáltatás 2 759,0 3 250,0 F05.e 3 Anyatej-ellátás 205,0 213,0 F05.e 4 Gyógyszertámogatás 147 000,0 153 000,0 F05.e 5 Gyógyászati segédeszköz támogatás 25 096,0 26 654,0 F06.g 6 Utazási költségtérítés 2 710,0 3 119,0 7 Nemzetközi egyezményből eredő és külföldön történő ellátások kiadásai F05.a 1 Nemzetközi egyezményekből eredő kiadások 500,0 520,0 F05.a 2 Külföldi sürgősségi gyógykezelés 128,0 133,0 4 Egészségbiztosítás egyéb kiadásai 4 Egyéb kiadások F06.c 1 Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés 645,0 671,0 F06.c 2 Postaköltség és egyéb kiadások 1 022,0 1 063,0 3 Vagyongazdálkodás 1 Ellátások fedezésére szolgáló vagyongazdálkodási költségvetés F01.b 1 Járuléktartozás fejében átvett vagyon 11,0 132,0 37,0 50,0 F06.c 2 Egyéb vagyon (ingyenes vagyonjuttatás stb.) 20,0 50,0 23,0 F01.b 3 Postabank 532,0 530,0 1-3. cím összesen: 824 813,0 832 068,0 896 588,0 897 438,0 5 Egészségbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok F06.c 1 Központi hivatali szerv és intézményei 15 216,5 15 777,3 1 Működési költségvetés 280,4 328,8 1 Személyi juttatások 6 413,0 7 009,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 348,7 2 347,5 3 Dologi kiadások 4 311,9 4 536,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0 10,0 6 Kamatfizetések 280,0 250,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 1 377,3 1 214,0 2 Felújítás 190,0 153,0 3 Kölcsönök 566,0 586,0 F06.c 2 Igazgatási szervek 1 696,2 1 681,8 1 Működési költségvetés 19,6 21,2 1 Személyi juttatások 1 008,4 1 070,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 342,5 318,3 3 Dologi kiadások 274,9 276,4 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 70,0 25,0 2 Felújítás 20,0 13,1 3 Központi kezelésű előirányzatok 9 EU-hoz való csatlakozás társadalombiztosítási nemzeti programjai és kormányzati feladatai F05.e 2 Támogatással fedezett programrész 96,3 270,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 134,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 43,1 3 Dologi kiadások 58,8 92,4 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 37,5 F06.g 10 Illetménygazdálkodás elkülönített előirányzata 308,0 327,9 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 231,5 252,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 76,5 75,7 5. cím összesen: 17 617,0 300,0 17 317,0 18 407,0 350,0 18 057,0 LXXII. fejezet összesen: 842 430,0 832 368,0 17 317,0 914 995,0 897 788,0 18 057,0 KIADÁSI FŐÖSSZEG: 842 430,0 914 995,0 BEVÉTELI FŐÖSSZEG: 832 368,0 897 788,0 A FŐÖSSZEGEK EGYENLEGE: -10 062,0 -17 207,0 22. számú melléklet a 2000. évi CXXXIII. törvényhez A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK 2001. ÉS 2002. ÉVI MÉRLEGE Millió forintban BEVÉTELEK 2001. évi előirányzat 2002. évi előirányzat KIADÁSOK 2001. évi előirányzat 2002. évi előirányzat ELLÁTÁSOK FEDEZETÉÜL SZOLGÁLÓ BEVÉTELEK TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK KIADÁSAI Nyugellátások Társadalombiztosítási járulékbevételek 1 162 986,4 1 217 238,6 Öregségi nyugdíj 756 444,4 835 237,0 Biztosítotti nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékok 283 148,0 315 490,0 Rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj 317 918,6 350 767,9 Egyéb járulékok és hozzájárulások 40 674,0 43 669,1 Hozzátartozói nyugellátás 161 677,2 178 586,1 Egészségügyi hozzájárulás 198 117,0 211 615,0 Méltányossági kifizetések 100,0 100,0 Késedelmi pótlék, bírság 7 599,0 8 211,0 Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai 103 239,9 120 814,0 Központi költségvetési hozzájárulások 247 968,6 324 789,8 Természetbeni ellátások 577 695,9 616 570,0 Egyéb bevételek 7 504,0 7 761,5 Egyéb kiadások 4 487,0 5 325,0 Összesen: 1 947 997,0 2 128 775,0 Összesen: 1 921 563,0 2 107 400,0 VAGYONGAZDÁLKODÁS BEVÉTELEI 197,0 73,0 VAGYONGAZDÁLKODÁS KIADÁSAI 1 923,0 1 917,0 TB KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK SAJÁT BEVÉTELEI 1 344,0 1 488,0 TB KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK - saját bevétellel fedezett kiadásai 1 344,0 1 488,0 - támogatással fedezett kiadásai 34 770,0 36 738,0 Összesen 36 114,0 38 226,0 BEVÉTELI FŐÖSSZEG: 1 949 538,0 2 130 336,0 KIADÁSI FŐÖSSZEG: 1 959 600,0 2 147 543,0 A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALAPOK HIÁNYA: 10 062,0 17 207,0 23. számú melléklet a 2000. évi CXXXIII. törvényhez [Melléklet az 1997. évi LXXIV. törvényhez] Az alkalmi foglalkoztatás során kifizetett munkadíj, a közteherjegy és az ellátási alap sávjai Ha a kifizetett munkadíj (Ft/nap) A közteherjegy értéke (Ft/nap) Az ellátási alap (Ft/nap) 1200-1599 1200 1700 1600-2099 1600 2300 2100-2599 2000 3000 2600-3099 2500 3700 3100-4000 3000 4300 24. számú melléklet a 2000. évi CXXXIII. törvényhez [1. számú melléklet az 1992. évi LXXIV. törvényhez] „31. Vércsoport-reagensek, kontrasztanyag-készítmények, hormon és spermicid alapú kémiai fogamzásgátló készítmények állatgyógyászati célra ex 3006 20ex 3006 30 Fogászati cement és más fogászati tömőanyagok, csontpótló cementek, gyökértömő csúcs 3006 40ex 3006 60” [LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2000. december 19-i ülésnapján fogadta el. [LÁBJEGYZET_2] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2001/14. [LÁBJEGYZET_3] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2001/14. [LÁBJEGYZET_4] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2001/14. [LÁBJEGYZET_5] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2001/14. [LÁBJEGYZET_6] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2001/14. [LÁBJEGYZET_7] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2001/14. [LÁBJEGYZET_8] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2001/14. [LÁBJEGYZET_9] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2001/14. [LÁBJEGYZET_10] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2001/14. [LÁBJEGYZET_11] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2001/14. [LÁBJEGYZET_12] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2001/14. [LÁBJEGYZET_13] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2001/2. [LÁBJEGYZET_14] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2001/2. [LÁBJEGYZET_15] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2001/14. [LÁBJEGYZET_16] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2001/14. [LÁBJEGYZET_17] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2001/14. [LÁBJEGYZET_18] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2001/14. [LÁBJEGYZET_19] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2001/14. [LÁBJEGYZET_20] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2001/14. [LÁBJEGYZET_21] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2001/14. [LÁBJEGYZET_22] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2001/14.