2000. évi CXXVIII. törvény a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről [LÁBJEGYZET_1] Az Országgyűlés a gépjárművezetők önkéntes jogkövető magatartásának erősítése, a közúti közlekedés biztonságának javítása érdekében a következő törvényt alkotja: 1. § (1) E törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság területén a) magyar hatóság által kiállított járművezetésre jogosító okmánnyal (a továbbiakban: vezetői engedéllyel) rendelkező, illetve b) járművezetéstől eltiltás, illetőleg a vezetői engedély visszavonásának hatálya alatt álló személy által - a vezetői engedéllyel vezethető járművekkel elkövetett - a közúti közlekedéssel összefüggő bűncselekmény és a közúti közlekedés biztonságát fokozottan veszélyeztető szabálysértés esetén (a továbbiakban együtt: szabályszegés) kell alkalmazni. (2) E törvény hatálya kiterjed arra a gépjárművezetőre is, aki a szabályszegés elkövetésekor olyan járművet vezetett, amelyre vezetői engedélye nem érvényes. 2. § A közúti közlekedési előéleti pontrendszer (a továbbiakban: pontrendszer) olyan rendszer, amely jogszabályban meghatározott szabályszegés elkövetése esetén kiszabható pontok e törvényben meghatározott számának elérése esetén a vezetői engedély ideiglenes visszavonását teszi lehetővé. 3. § (1) A pontrendszer alapján - a jogszabályban meghatározott - olyan szabályszegésre állapítható meg pont, amely miatt az elkövetőt a bíróság, a szabálysértési hatóság, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 30. §-ában meghatározott fegyelmi hatóság a jogerős határozatával - ide nem értve a megrovás, figyelmeztetés, feddés alkalmazását - elmarasztalta vagy az elkövető a helyszíni bírság kiszabását a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás után tudomásul vette. (2) A szabálysértési ügyben eljáró hatóság és a fegyelmi hatóság által hozott határozatban, helyszíni bírság esetén az elismervényben tájékoztatni kell az elkövetőt az elbírált cselekményhez - a jogszabályban - rendelt pontok számáról. (3) A bírósági határozattal elbírált cselekményhez rendelt pontok számáról az elkövetőt a belügyminiszter irányítása alatt álló, a közúti közlekedési nyilvántartást végző központi hivatal (a továbbiakban: Hivatal) szervezeti egysége (a továbbiakban: Nyilvántartó) tájékoztatja. (4) Nem állapítható meg pont olyan szabályszegés elkövetése esetén, amely miatt a bíróság vagy a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást, meghatározott járműkategória, alkategória, kombinált kategória (a továbbiakban: járműkategória) vezetésétől való eltiltást alkalmazott. (5) A járművezetőnek az eltiltás jogerőre emelkedésének időpontjáig nyilvántartásba vett pontjait törölni kell, ha a vezetői engedély visszaadására utánképzést követően kerülhet sor. 4. § (1) Az 1. § (1) bekezdése alapján pontrendszerbe vonható szabályszegésekhez rendelhető pontok száma: a) bűncselekmény gondatlan elkövetése esetén 4, b) bűncselekmény szándékos elkövetése esetén 7, c) szabálysértés elkövetése esetén 1 pont. (2) A pontrendszer hatálya alá tartozó több szabályszegés egy eljárásban történő elbírálása esetén az elbírált bűncselekmények közül a legmagasabb pontszámmal járó bűncselekményhez rendelt pontértéket 3 ponttal, szabálysértések esetén a - legmagasabb pontszámmal járó - szabálysértéshez rendelt pontértéket 1 ponttal kell növelni. (3) Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel a szabályszegés tárgyi súlyát és gyakoriságát figyelembe véve a törvény a) 1. számú melléklete jelöli meg a pontrendszerbe tartozó bűncselekményeket, és meghatározza az azokhoz rendelt pontok számát, b) 2. számú melléklete jelöli meg a pontrendszerbe tartozó szabálysértéseket, és meghatározza az azokhoz rendelt pontok számát. 5. § (1) A Nyilvántartó a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 8. §-a szerinti vezetői engedély nyilvántartás részeként vezeti a pontrendszer következő adatait: a) az elkövető személyazonosító adatát (családi és utónév, nők esetén a leánykori családi és utónév, anyja leánykori családi és utóneve, születési hely és idő), b) vezetői engedélyének okmányazonosító jelét, c) az elbírált cselekmény jogszabály szerinti megnevezését, minősítését, továbbá a KRESZ megszegett rendelkezéseire való hivatkozást, d) járművezetéstől eltiltás, járműkategória vezetésétől eltiltás alkalmazását, időtartamát, e) a határozat jogerőre emelkedésének idejét, helyszíni bírság kiszabásának idejét, f) a határozat, elismervény ügyszámát, illetve sorszámát, g) az eljáró bíróság, hatóság megnevezését, h) a szabályszegéshez rendelt pontszámot, i) a vezetői engedély visszavonásának időpontját, j) a vezetői engedély leadásának időpontját, k) a vezetői engedély visszaadásának időpontját, l) az utánképzés igazolásának időpontját. (2) A pontrendszer hatálya alá tartozó szabályszegést elbíráló szabálysértési hatóság, fegyelmi hatóság és a helyszíni bírság kiszabására jogosult hatóság az (1) bekezdés a)-h), a bíróság az (1) bekezdés a)-g) pontjaiban megjelölt adatokról a jogerőre emelkedéstől számított nyolc napon belül értesíti a Nyilvántartót. (3) A Nyilvántartót az (1) bekezdés j)-l) pontjaiban megjelölt adatokról a vezetői engedély átvételére, kiadására jogosult, külön jogszabályban meghatározott hatóság az okmány leadását, kiadását, az igazolás bemutatását követő három napon belül értesíti. (4) A Nyilvántartó a (2) bekezdés szerinti értesítésben megnevezett szabályszegéshez a jogszabályban rendelt pontszámot nyilvántartásba veszi. 6. § (1) A nyilvántartásba vett pontszámot a pontszám alapját képező szabályszegést megállapító határozat jogerőre emelkedésének, illetve a helyszíni bírság tudomásulvételének időpontjától számított legfeljebb két évig lehet a pontok összesítésénél figyelembe venni. (2) A Nyilvántartó értesíti a járművezetőt, ha pontjainak száma a 14-et elérte, tájékoztatja a pontok csökkentését eredményező önkéntes utánképzés lehetőségéről, továbbá figyelmezteti a felső pontérték elérésének következményeire. 7. § Ha a járművezető nyilvántartott pontjainak száma eléri vagy meghaladja a 18-at, vezetői engedélyét a Nyilvántartó határozattal visszavonja és az addig nyilvántartott pontokat nullára csökkenti. 8. § (1) A 7. § alapján visszavont vezetői engedélyt annak leadásától számított hat hónapot követően vissza kell adni, ha a) a járművezető igazolja, hogy a vezetői engedély visszavonását követően utánképzésen vett részt, és b) a vezetési jogosultság külön jogszabályban meghatározott egyéb feltételei fennállnak. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt hat hónapos időtartamba be kell számítani azt az időt, amely alatt a visszavonást megelőző szabályszegés miatt a vezetői engedély a hatóság birtokában volt. Amennyiben ez az időtartam a hat hónapot elérte vagy meghaladta, a vezetői engedélyt a hatóság az utánképzés igazolását követően visszaadja. (3) Amennyiben a bíróság, szabálysértési hatóság a vezetői engedély pontrendszer alapján történő visszavonásának időtartama alatt járművezetéstől eltiltást alkalmazott, a vezetői engedély visszaadására legkorábban az eltiltás elrendelését követő utánképzés igazolása esetén kerülhet sor, kivéve, ha a bíróság a járművezetés ismételt gyakorlását a jártasság meghatározott formájának igazolásához kötötte. 9. § (1) A járművezető nyilvántartott pontjainak számát utánképzésen való önkéntes részvétellel csökkentheti. Az utánképzés igazolásakor nyilvántartott pontok számát 14 pontig 9 ponttal, 15-17 pont között 5 ponttal kell csökkenteni. (2) A nyilvántartott pontok száma az önkéntes utánképzésen való részvétel igazolásától számított egy éven belül ismételt önkéntes utánképzéssel nem csökkenthető. (3) A Nyilvántartó értesíti a járművezetőt az önkéntes utánképzés alapján történt pontcsökkentés mértékéről és a fennmaradó pontok számáról. 10. § A Nyilvántartó a) a pontrendszer adatait a b) pontban foglaltak kivételével a nyilvántartásba vételtől számított három évig kezeli, b) ha a vezetői engedély visszaadására nem kerül sor, a visszavonás alapját képező adatokat a járművezető haláláig kezeli, c) a pontrendszer alapján visszavont vezetői engedélyt a visszaadásáig, de legfeljebb a leadásától számított tíz évig tárolja. 11. § (1) A pontrendszerre az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szabályait a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Nincs helye bírósági felülvizsgálatnak: a) a pontok nyilvántartásba vétele, b) a vezetői engedély visszavonását elrendelő határozat ellen. (3) A Nyilvántartó határozata ellen benyújtott fellebbezést a Hivatal vezetője bírálja el. (4) A pontrendszer nyilvántartási, adatvédelmi, adatszolgáltatási szabályaira, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Kknyt. szabályait kell alkalmazni. 12. § A közúti közlekedési nyilvántartásban 2001. január 1-jén szereplő, illetve a nyilvántartásba későbbiekben felvett járművezetőt 0 ponttal rendelkezőnek kell tekinteni, a pontszám ez alá nem csökkenhet. 13. § (1) Ez a törvény 2001. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépése után elkövetett szabályszegések esetében kell alkalmazni. (2) Az e törvény hatálybalépésével egyidejűleg a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 48. §-a (3) bekezdése a) pontjának 7. alpontja hatályát veszti. (3) E törvény 15. § (2) bekezdésében meghatározott kormányrendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 4. § (3) bekezdésének b) pontja hatályát veszti, és a 4. § (1) bekezdés c) pontjában az „1 pont” szövegrész „1-3 pont” szövegrészre változik. 14. § (1) A Kkt. 18. §-ának (4) és (5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(4) Utánképzésen kell részt vennie annak a járművezetőnek a) akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság közlekedési szabálysértés miatt legalább 6 hónapra, illetve b) akit a bíróság közlekedési bűncselekmény elkövetése miatt a járművezetéstől eltiltott, továbbá c) akinek vezetői engedélyét a közúti közlekedési előéleti pontrendszer alapján az eljáró hatóság visszavonta. (5) A vezetői engedély csak abban az esetben adható vissza, ha az érintett személy igazolja, hogy az utánképzésen részt vett.” (2) A Kknyt. 33. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A jármű üzemben tartója (tulajdonosa), ha törvény eltérően nem rendelkezik, köteles a rendőrhatóság - adatkérés célját tartalmazó - felhívására a szabályszegés elkövetésekor a járművet vezető személyről adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatási kötelezettség legfeljebb az adatkérést megelőző hat hónap időtartamra terjed ki.” (3) A Kknyt. 33. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Ha a jármű új tulajdonosa az (1) bekezdés b) pontjában, a jármű üzemben tartója a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségének önhibájából nem tett eleget, a járművet az illetékes hatóság a külön jogszabályban meghatározott időtartamra kivonja a forgalomból.” 15. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a pontrendszer alkalmazásának részletes szabályait. (2) A Kormány vizsgálja meg a 2002. június 30-ig eltelt időszakra vonatkozóan a pontrendszer közlekedésbiztonságra gyakorolt hatását, és annak eredményeként a 4. § (3) bekezdésében foglalt elvekre figyelemmel 2003. január 1-jével rendeletben határozza meg a pontrendszer hatálya alá tartozó szabálysértéseket és az egyes szabálysértésekhez rendelhető pontok számát. A Kormány rendeletében a szabálysértésekhez rendelt pontok számát 1 és 3 pont között, differenciáltan határozhatja meg. Ezt követően évente a pontrendszer alkalmazását vizsgálja felül, és a szükséges módosításokat végezze el. (3) A Kormány a (2) bekezdésben foglalt vizsgálat eredményéről 2002. október 15-ig az Országgyűlést tájékoztatja. (4) A Kormány a (2) bekezdésben foglaltak végrehajtására készített rendelettervezetet az Országgyűlés Önkormányzati és Rendészeti Bizottságának 2002. október 31-ig bemutatja. [LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2000. december 12-i ülésnapján fogadta el.