2000. évi CXXIV. törvény

a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról  [LÁBJEGYZET_1]

A pénz- és tőkepiac biztonságos működése, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozás elősegítése érdekében az Országgyűlés a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) módosításáról a következő törvényt alkotja:
1. § (1) A Hpt. 1. §-a a következő d) és e) ponttal egészül ki:
(Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:)
„d) a bankcsoport, a pénzügyi holding, illetőleg a vegyes tevékenységű csoport - e törvényben meghatározott - összevont alapú felügyelete érdekében a bankcsoporthoz, a pénzügyi holdinghoz, illetőleg a vegyes tevékenységű csoporthoz tartozó, pénzügyi intézménynek nem minősülő vállalkozásra,
e) a kiszervezéssel kihelyezett ügyviteli tevékenységet folytató gazdasági társaságok e törvény szerinti felügyeletére.”
(2) A Hpt. 1. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:
a) a pénzügyi intézmények Magyar Köztársaság területén történő alapítására, létesítésére, működésére,
b) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény külföldi leányvállalatának, fióktelepének létesítésére, külföldi pénzügyi intézményben történő tulajdonszerzésére,
c) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény által külföldön létesített leányvállalat, fióktelep e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, illetve bankképviseleti tevékenységének (1) bekezdés c) pont szerinti felügyeletére,
d) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény által külföldön nyújtott pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység (1) bekezdés c) pont szerinti felügyeletére,
e) a Magyar Köztársaság területén bankképviselet létesítésére, illetve működésére,
f) az e törvényben meghatározott betétbiztosításra,
g) a külföldön székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény által a Magyar Köztársaság területén történő, határon átnyúló pénzügyi szolgáltatásra, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnyújtásra.”
2. § A Hpt. 2. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény rendelkezései nem terjednek ki:)
„d) a postai pénzforgalmi közvetítő és a posta által végzett készpénzátutalási tevékenységre;”
3. § (1) A Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének b), e), i), l) és m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következő n) ponttal egészül ki:
(Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában:)
„b) hitel és pénzkölcsön nyújtása;”
„e) készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása;”
„i) letétkezelés kollektív befektetések részére;”
„l) önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelés;
m) készpénzátutalás;
n) magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelés.”
(2) A Hpt. 3. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a  következő rendelkezés lép:
[(2) Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetve devizában:]
„b) az elszámolásforgalom lebonyolítása (elszámolásforgalmi ügylet);”
(3) A Hpt. 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha törvény másként nem rendelkezik, kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet) az e törvény alapján kiadott engedélyével végezhető az (1) bekezdés a)-d), f)-l) és n) pontjaiban meghatározott pénzügyi szolgáltatás, valamint a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás.”
(4) A Hpt. 3. §-ának (5), (6) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Pénzügyi szolgáltatásnak devizában, valutában való végzését, valamint az (1) bekezdés d), e) és m) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet és a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet a Felügyelet az MNB előzetes véleményének kikérésével engedélyezi.
(6) A (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott tevékenységet az MNB engedélyezi, ellenőrzi, illetve az ilyen engedélyt az MNB vonja vissza.”
„(8) Törvény korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számla vezetését [3. § (1) bekezdésének d) pontja], váltóval saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenységet [3. § (1) bekezdésének g) pontja], továbbá az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, illetőleg magánnyugdíjpénztárak részére történő vagyonkezelést [3. § (1) bekezdésének l) és n) pontja] más jogi személy részére is lehetővé teheti.”
(5) A Hpt. 3. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott, a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pont b) alpontja szerinti tevékenységet végző ügynök személyét a hitelintézet a Felügyelet által meghatározott módon és gyakorisággal a Felügyeletnek bejelenti.
(10) A pénzügyi vállalkozás a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pontja szerinti ügynök személyét a Felügyelet által meghatározott módon és gyakorisággal a Felügyeletnek bejelenti.”
4. § (1) A Hpt. 3/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Külföldi vállalkozás [a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) 2. § a) pont] pénzügyi szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet Magyarországon - a (3) és (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - kizárólag fióktelepe útján végezhet.”
(2) A Hpt. 3/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepére a törvény 11-12. §-ában, 17. § (2) bekezdésében, 18. § (2) bekezdésének c) pontjában, 20-21. §-ában, a 23-25. §-ában, 37-43. §-ában, 64-67. §-ában, 73. §-ában, 74. § (2) bekezdésében, 75. § (1) és (4) bekezdésében, 90-96. §-ában, 153. § (2) bekezdése b) pontjának 6. alpontjában, 153. § (2) bekezdése c) pontjának 1., 3. és 4. alpontjában, 158-160. §-ában, valamint 193. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.”
(3) A Hpt. 3/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországában székhellyel rendelkező külföldi pénzügyi intézmény a 3. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott tevékenységet a hatályos deviza jogszabályoknak megfelelően határon átnyúló szolgáltatás formájában is végezhet, ha a székhely szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik ezen tevékenységek végzésére.”
(4) A Hpt. 3/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, illetőleg a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatást is végezhet.”
5. § A Hpt. a következő 3/B. §-sal egészül ki:
„3/B. § A 3. § (4)-(6) bekezdés szerinti engedélyt nem kell beszerezni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, illetőleg a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatására vonatkozóan, illetve magyarországi fióktelepe által végzett, a székhely állam felügyeleti hatósága által engedélyezett tevékenységet illetően.”
6. § (1) A Hpt. 5. §-a előtt álló cím helyébe a következő cím lép:
„A hitelintézet és szervezeti formái”
(2) A Hpt. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely a 3. §-ban meghatározott tevékenységek közül legalább betétet gyűjt, vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól (ide nem értve a külön jogszabályban meghatározott nyilvános kötvénykibocsátást), valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt.”
(3) A Hpt. 5. §-a (2) bekezdésének a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Kizárólag hitelintézet jogosult)
„a) betét gyűjtésére, valamint saját tőkéjét meghaladó mértékben - bank vagy állam által a visszafizetésre vállalt kezesség vagy bankgarancia nélkül - más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására,”
„c) készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtására, a 6. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel.”
(4) A Hpt. 5. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bank az a hitelintézet, amely a 3. § (1) bekezdésének a), b) és d) pontjában meghatározott tevékenységet üzletszerűen végzi. Kizárólag bank kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére.”
(5) A Hpt. 5. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A szövetkezeti hitelintézet a 3. § (1) bekezdésének a)-f), h), j) és m) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdésének a) pontjában, valamint kizárólag forintban a 3. § (1) bekezdésének g) pontjában, illetőleg a 3. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet.”
(6) A Hpt. 5. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Külföldi hitelintézet fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdésének a)-h) és j)-m) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére a székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.”
(7) A Hpt. 5. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdésének a)-h) és j)-m) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére a székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.”
7. § (1) A Hpt. 6. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzügyi vállalkozás
a) az a pénzügyi intézmény, amely - az 5. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység kivételével -, egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végez, illetve
b) a pénzügyi holding társaság.
(2) A 3. § (1) bekezdésének m) pontjában és a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet - hitelintézet kivételével - pénzügyi vállalkozás csak kizárólagos tevékenységként végezheti.”
(2) A Hpt. 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
„(3) A 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységet végző pénzügyi vállalkozás e tevékenysége keretében a 3. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott tevékenységet is végezheti.”
(3) A Hpt. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Pénzügyi szolgáltatás közvetítését [3. § (1) bekezdés h) pontja], - a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pont a) alpontja szerint - valamint kiegészítő pénzügyi szolgáltatást - a 3. § (2) bekezdésének b) és d) pontja kivételével - pénzügyi intézménynek nem minősülő, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagy szövetkezet is végezhet.
(4) Pénzügyi szolgáltatás közvetítését [3. § (1) bekezdés h) pontja] - a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pont b) alpontja szerint - pénzügyi intézménynek nem minősülő gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéni vállalkozó is végezheti.”
8. § (1) A Hpt. 9. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Pénzügyi vállalkozás - kivéve a pénzügyi holding társaságot - legalább ötvenmillió forint jegyzett tőkével alapítható.
(5) Pénzügyi intézmény a 3. § (1) bekezdés l), illetőleg n) pontjában meghatározott tevékenységet, ha a kezelt pénztári vagyon eléri vagy meghaladja a kettőmilliárd forintot, csak akkor végezhet, ha legalább ötszázmillió forint jegyzett és befizetett tőkével rendelkezik.”
(2) A Hpt. 9. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Pénzügyi holding társaság legalább kettőmilliárd forint jegyzett tőkével alapítható.”
9. § (1) A Hpt. 10. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Hitelintézet jegyzett tőkéje a működési engedély kiadásáig kizárólag az alapítás, illetőleg a működés e törvényben meghatározott feltételeinek megteremtése érdekében használható fel.”
(2) A Hpt. 10. § (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ha a Magyar Állam hajt végre alaptőke-emelést új részvények jegyzésével, akkor az alaptőke emelését állampapír rendelkezésre bocsátásával is végre lehet hajtani olyan esetben, amikor egy hitelintézet fizetésképtelensége az ország vagy valamely nagyobb régió gazdasági érdekeit, vagy a bankrendszer megbízható működését súlyosan veszélyeztetné, és a fizetésképtelenség, illetve a felszámolás csak az állam beavatkozásával hárítható el.”
10. § (1) A Hpt. 13. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A pénzügyi szolgáltatási tevékenység csak]
„f) a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési rendszer, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv”
[(a továbbiakban együtt: személyi és tárgyi feltételek) megléte esetén kezdhető meg, illetve folytatható.]
(2) A Hpt. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénzügyi intézmény - a pénzügyi holding társaság kivételével - csak olyan helyiségben működhet, amely megfelel a külön jogszabályban meghatározott biztonsági és ügyfélszolgálati követelményeknek.”
11. § A Hpt. a 13. §-t követően a következő címmel és 13/A. §-sal egészül ki:
„Kiszervezés
13/A. § (1) A hitelintézet által kiszervezhető ügyviteli tevékenységek körét, valamint azt, hogy ezek közül melyek kiszervezését kell a Felügyelet részére bejelenteni, pénzügyi felügyeleti rendelkezés állapítja meg.
(2) A bejelentéshez kötött tevékenységek kiszervezését a szerződéskötés előtt harminc nappal kell a Felügyelethez bejelenteni. A bejelentéshez a hitelintézetnek mellékelnie kell:
a) a kiszervezésre vonatkozó szerződés tervezetét;
b) az adatvédelemre vonatkozó előírások érvényesülésének bemutatását, illetve a hitelintézet nyilatkozatát arról, hogy ennek teljesülését belső ellenőrzése útján látja el;
c) a kiszervezési tevékenységre vonatkozó szerződéstől eltérő tevékenység végzéséből eredő rendkívüli helyzetek kezelésére kidolgozott intézkedési tervet;
d) a kiszervezés indokolását.
(3) A hitelintézet és a gazdasági társaság között kötött szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a gazdasági társaság hozzájárulását a kiszervezett tevékenység hitelintézet belső ellenőrzése, külső könyvvizsgálója, az MNB és a Felügyelet helyszíni, illetve helyszínen kívüli ellenőrzéséhez,
b) a gazdasági társaság felelősségét a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért, illetve a szerződés hitelintézet részéről történő azonnali felmondási lehetőségét a szerződés gazdasági társaság által történő ismételt vagy súlyos megsértése esetére,
c) a gazdasági társaságtól elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket,
d) a gazdasági társaság részéről a bennfentes kereskedelem elkerülése érdekében alkalmazandó szabályokat.
(4) A Felügyelet a kiszervezést megtilthatja, ha a szerződés nem tartalmazza a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat.
(5) A hitelintézet belső ellenőrzése köteles a kiszervezett tevékenységnek a szerződésben foglaltaknak megfelelő végzését legalább évente megvizsgálni.
(6) A hitelintézet felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző gazdasági társaság a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. A hitelintézetnek haladéktalanul jelentenie kell a Felügyelet részére, amennyiben a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik.
(7) A Felügyelet a hitelintézet (6) bekezdésben foglalt bejelentése vagy a helyszíni ellenőrzése során feltárt hiányosságok alapján a tevékenység kiszervezését megtilthatja.
(8) Az a gazdasági társaság, amely egyidejűleg több hitelintézet részére végez tevékenységet, köteles az így tudomására jutott tényt, adatot elkülönítetten kezelni. A kiszervezett tevékenységet végző gazdasági társaság alvállalkozót nem alkalmazhat.
(9) A hitelintézet nem szervezheti ki a tevékenységet olyan gazdasági társasághoz, amelyben a hitelintézet vezető tisztségviselőjének vagy annak közeli hozzátartozójának tulajdonosi részesedése van.
(10) A hitelintézet a kiszervezett tevékenységek körét az üzletszabályzatban köteles feltüntetni.
(11) Pénzügyi vállalkozás a Felügyelethez történő bejelentés nélkül szervezheti ki ügyviteli tevékenységét, ha azonban a kiszervezni kívánt ügyviteli tevékenység banktitkot is érint, akkor az (1)-(10) bekezdésekben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”
12. § (1) A Hpt. 14. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet engedélye szükséges - a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a hitelintézet:”
(2) A Hpt. 14. §-a (1) bekezdésének h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet engedélye szükséges - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a hitelintézet:]
„h) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének a 2. számú melléklet I. fejezet 12. a) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatás közvetítésére jogosult (a továbbiakban: ügynök) igénybevételével történő végzéséhez;
i) képviseletének, fióktelepének - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szmt.) szerinti - leányvállalatának (hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy egyéb vállalkozás) külföldön történő létesítéséhez;”
(3) A Hpt. 14. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet engedélye szükséges - a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a hitelintézet:]
„i) képviseletének, fióktelepének - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szmt.) szerinti - leányvállalatának (hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy egyéb vállalkozás) harmadik országban történő létesítéséhez;”
(4) A Hpt. 14. §-ának (1) bekezdése a következő o) és p) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet engedélye szükséges - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a hitelintézet:]
„o) alárendelt kölcsöntőkéjének a szerződésben rögzített határidő, illetőleg öt év előtt történő visszafizetéséhez;
p) kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéjének a szerződésben rögzített határidő, illetőleg kettő év előtt történő visszafizetéséhez.”
(5) A Hpt. 14. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Felügyelet (1) bekezdés szerinti engedélye nem szükséges hitelintézet fióktelepének az Európai Unió másik tagállamában történő létesítéséhez.
(4) A (2) bekezdés szerinti engedély nem szükséges olyan hitelintézet fióktelepe esetén, amelynek székhelye az Európai Unió másik tagállamában van.”
13. § A Hpt. 15. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (2) bekezdésben meghatározott engedély nem szükséges, ha a pénzügyi vállalkozás székhelye az Európai Unió másik tagállamában van, és
a) a pénzügyi vállalkozás
1. leányvállalata vagy közös vezetésű vállalata olyan hitelintézetnek, melynek székhelye a pénzügyi vállalkozás székhelyével azonos tagállamban van, vagy
2. leányvállalata vagy közös vezetésű vállalata olyan pénzügyi vállalkozásnak, amely megfelel az 1. pontban meghatározott feltételnek és székhelye a leányvállalatával azonos tagállamban van, valamint
b) tevékenységét abban a tagállamban végzi, ahol a székhelye van,
c) az anyavállalat a szavazati jog legalább kilencven százalékát gyakorolja,
d) az anyavállalat a Felügyeletnek bemutatja a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatósága igazolását arról, hogy a pénzügyi vállalat irányítását óvatos és körültekintő módon látja el,
e) az anyavállalat - az illetékes felügyeleti hatósága hozzájárulásával - egyetemleges felelősséget vállal a pénzügyi vállalkozás kötelezettségéért, és
f) a pénzügyi vállalkozás az anyavállalatával összevont felügyelet alatt áll.”
14. § (1) A Hpt. 16. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 3. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - pénzügyi vállalkozás (a továbbiakban: hitelintézeti elszámolóház) a 3. § (6) bekezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy]
„b) az elszámolásforgalmi tevékenységet - cégjegyzékben feltüntetett - főtevékenységként végzi, és egyéb tevékenysége a főtevékenységet kiegészíti, illetőleg a főtevékenység ellátását nem befolyásolja hátrányosan,”
(2) A Hpt. 16. §-a (8) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 3. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére a pénzügyi vállalkozás a 3. § (4)-(5) bekezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy]
„a) legalább ötvenmillió forint készpénzből álló jegyzett tőkével rendelkezik,
b) kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaságként vagy fióktelep formájában működik,”
15. § (1) A Hpt. 17. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyi intézmény alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell)
„d) a szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjére vonatkozó, illetőleg a szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó tervezet bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza;”
(2) A Hpt. 17. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A pénzügyi intézmény alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell)
„g) a vegyes tevékenységű csoporthoz vagy pénzügyi holdinghoz tartozó pénzügyi intézmény esetében a csoporton belüli információ átadás rendjének bemutatását, és az alapítók nyilatkozatát arról, hogy a vegyes tevékenységű holding társaság vagy a pénzügyi holding társaság a pénzügyi intézmény felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja.”
(3) A Hpt. 17. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
„(4) Az alapítási engedély kiadásának feltételeként nyilatkozatot kell adni arról, hogy a pénzügyi intézmény irányítása a Magyarországon létesítendő főirodában történik.
(5) A pénzügyi holding társaság engedély iránti kérelméhez mellékelni kell
a) az (1) bekezdés a) és c)-e) pontjában foglaltakat,
b) a középtávú - az első három évre vonatkozó - üzleti tervet,
c) a 18. § (2) bekezdés f) és h) pontjában foglaltakat,
d) nyilatkozatot arról, hogy a holdinghoz tartozó pénzügyi intézmény a felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt, információt, megoldást a Felügyelet rendelkezésére bocsátja.”
16. § (1) A Hpt. 17/A. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő d) pont lép, továbbá a következő e) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi e)-k) pont jelölése f)-l) pontra változik:
[Fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapítása esetén a 17. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell]
„d) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az alapításban részt vevő külföldi pénzügyi intézménynek a magyarországi és a székhelye szerinti államban lévő adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs,
e) a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatóságának igazolását arra vonatkozóan, hogy a pénzügyi intézmény irányítását végző főiroda a székhely szerinti államban van,”
(2) A Hpt. 17/A. §-a (2) bekezdésnek b) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapítási engedélyét a Felügyelet abban az esetben adja meg - az (1) bekezdésben és a 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése mellett -, ha]
„b) a kérelmező pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeknek megfelelő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal,”
„f) a kérelmező pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják a pénzügyi intézmények prudens, biztonságos működését.”
17. § (1) A Hpt. 18. §-a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hitelintézetnek a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez a következőket kell a Felügyelethez benyújtani:)
„g) az Országos Betétbiztosítási Alap nyilatkozatát - hitelszövetkezet esetében e mellett önkéntes intézményvédelmi alap nyilatkozatát is - arról, hogy a kérelmezőt felveszi tagjai közé, kivéve, ha a fióktelep formában működő hitelintézet a Felügyelet 97. § (3) bekezdése alapján adott engedélye szerint nem köteles csatlakozni az Országos Betétbiztosítási Alaphoz,”
(2) A Hpt. 18. §-a (2) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a bekezdés a következő o) ponttal egészül ki:
(A hitelintézetnek a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez a következőket kell a Felügyelethez benyújtani:)
„j) valamely, a hitelintézetek közötti országos elszámolásforgalom lebonyolítását végző átutalási rendszerhez való közvetlen csatlakozásról szóló nyilatkozatot és a csatlakozást biztosító informatikai rendszer könyvvizsgálói igazolását, vagy a közvetve történő csatlakozás elfogadásáról adott nyilatkozatot,”
„o) a szervezeti felépítését, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjét, illetőleg a szervezeti és működési szabályzatát, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza.”
(3) A Hpt. 18. §-ának (2) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
(A hitelintézetnek a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez a következőket kell a Felügyelethez benyújtani:)
„p) külföldi hitelintézet fióktelepe esetén, ha az a Felügyelet 97. § (3) bekezdés szerinti engedélye alapján nem csatlakozik az Országos Betétbiztosítási Alaphoz
1. az ügyfelek - biztosított betéti formákról történő - magyar nyelvű tájékoztatására vonatkozó kötelezettségvállalását,
2. az anyavállalatnak a betétesek Magyarországon történő kártalanítására vonatkozó kötelezettségvállalását,
3. a kártalanítás feltételeit, módját, az eljárás menetének rendjét, illetőleg a kártalanítás kifizetését biztosító megállapodásokat.”
18. § A Hpt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) Hitelintézet más típusú hitelintézetté, pénzügyi vállalkozássá, továbbá pénzügyi vállalkozás hitelintézetté történő átalakítása esetén az alapításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) Hitelintézet csak abban az esetben alakítható át pénzügyi vállalkozássá, ha betétállományát az átalakítást eldöntő közgyűlési határozatot megelőzően teljes egészében átruházta.”
19. § A Hpt. 22. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Hitelintézetbe más hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, járulékos vállalkozás és befektetési vállalkozás olvadhat be, illetve hitelintézet más hitelintézettel olvadhat össze.”
20. § A Hpt. 26. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Felügyelet a hitelintézet alapítási engedélyének megadásához előzetesen kikéri az Európai Unió másik tagállama illetékes felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt hitelintézet
a) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény leányvállalata,
b) az Európai Unió másik tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet anyavállalatának a leányvállalata,
c) ellenőrző részesedéssel rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézetben ellenőrző részesedéssel rendelkezik.”
21. § A Hpt. 29. §-ának (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet az engedélyt visszavonhatja, ha)
„j) a 17. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott információ átadás nem biztosított.”
22. § (1) A Hpt. 30. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet a hitelintézet tevékenységi engedélyét - a 29. §-ban felsorolt eseteken felül - akkor is visszavonhatja, ha a hitelintézet)
„c) nem vitatott tartozását az esedékességét követő öt napon belül nem egyenlítette ki, illetőleg vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére sem nyújtana fedezetet,
d) az Országos Betétbiztosítási Alappal fennálló tagsági jogviszonya kizárással megszűnt.”
(2) A Hpt. 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet az engedély visszavonásával egyidejűleg határozatot hoz a pénzügyi intézmény végelszámolásáról vagy kezdeményezi felszámolását.”
23. § A Hpt. 31. §-ának számozása (1) bekezdésre változik, továbbá a § a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Pénzügyi holding társaság engedélyét a Felügyeletnek akkor adhatja vissza, ha bizonyítja, hogy semmilyen kötelezettsége nincs.”
24. § A Hpt. a 32. §-t követően a következő címmel és 32/A. §-sal egészül ki:
„Az Európai Unió másik tagállamában történő fióktelep létesítés szabályai
32/A. § (1) A hitelintézet köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha az Európai Unió másik tagállamában fióktelepet kíván létesíteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell
a) annak az Európai Uniós tagállamnak a megnevezését, amelyben a hitelintézet a fióktelepet létesíteni kívánja,
b) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat,
c) a végezni kívánt tevékenységek megnevezését,
d) az üzleti tervet,
e) a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek megnevezését,
f) a fióktelep címét.
(3) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő hitelintézet irányítási struktúrája és pénzügyi helyzete megfelel a jogszabályi előírásoknak, a bejelentés kézhezvételétől számított három hónapon belül írásban tájékoztatja az érintett Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatóságát. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő hitelintézettel is.
(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatásban a Felügyelet közli a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságával a fióktelepet létesítő hitelintézet szavatoló tőkéjének és tőkemegfelelési mutatójának mértékét, valamint a fióktelep által gyűjtött betétekre vonatkozó betétbiztosítás részletes szabályait.
(5) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt legkésőbb három hónapon belül határozatban közli a bejelentő hitelintézettel. A határozatot meg kell indokolni.
(6) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított két hónapon belül a másik tagállam illetékes felügyeleti hatósága írásban tájékoztathatja az érintett hitelintézetet a folytatni kívánt tevékenység végzésével kapcsolatos feltételekről.
(7) A fióktelep a (6) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követően, illetve a tájékoztatásra rendelkezésre álló két hónapos időtartam eltelte után létrehozható és megkezdheti működését.
(8) Ha a működés során a (2) bekezdés b)-f) pontjaiban meghatározott információkban, illetőleg a fióktelep által gyűjtött betétekre vonatkozó betétbiztosítási feltételekben változás következik be, a hitelintézet legalább egy hónappal a változást megelőzően írásban köteles erről tájékoztatni a Felügyeletet és a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát.
(9) A Felügyelet tájékoztatja az Európai Unió másik tagállamának felügyeleti hatóságát, ha a tagállamban fiókteleppel rendelkező hitelintézet tevékenységi engedélyét visszavonta.”
25. § A Hpt. a következő 32/B. §-sal egészül ki:
„32/B. § (1) A 15. § (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő, magyarországi székhelyű pénzügyi vállalkozás köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha az Európai Unió másik tagállamában fióktelepet kíván létesíteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell
a) annak a tagállamnak a megnevezését, amelyben a pénzügyi vállalkozás a fióktelepet létesíteni kívánja,
b) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat,
c) a végezni kívánt tevékenységek megnevezését,
d) az üzleti tervet,
e) a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek megnevezését,
f) a fióktelep címét.
(3) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő pénzügyi vállalkozás irányítási struktúrája és pénzügyi helyzete megfelel a jogszabályi előírásoknak, a bejelentés kézhezvételétől számított három hónapon belül írásban tájékoztatja az érintett tagállam illetékes felügyeleti hatóságát. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással is.
(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatásban a Felügyelet közli a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságával a fióktelepet létesítő pénzügyi vállalkozás szavatoló tőkéjének összegét és az anyavállalatának konszolidált tőkemegfelelési mutatóját. A tájékoztatáshoz mellékelni kell a Felügyelet igazolását a 15. § (4) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról.
(5) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt legkésőbb három hónapon belül határozatban közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással. A határozatot meg kell indokolni.
(6) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított két hónapon belül a másik tagállam illetékes felügyeleti hatósága írásban tájékoztathatja az érintett pénzügyi vállalkozást a folytatni kívánt tevékenység végzésével kapcsolatos feltételekről.
(7) A fióktelep a (6) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követően, illetőleg a tájékoztatásra rendelkezésre álló két hónapos időtartam eltelte után megalapítható és megkezdheti működését.
(8) A Felügyelet tájékoztatja az Európai Unió másik tagállamának felügyeleti hatóságát, ha a tagállamban fiókteleppel rendelkező pénzügyi vállalkozás tevékenységi engedélyét visszavonta.”
26. § A Hpt. a következő címmel és 32/C. §-sal egészül ki:
„Határon átnyúló tevékenység végzésének szabályai
32/C. § (1) A hitelintézet, ha határon átnyúló tevékenységként első ízben kíván pénzügyi szolgáltatást, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtani az Európai Unió másik tagállamában, a Felügyeletnek előzetesen bejelenti a másik tagállamban végezni kívánt tevékenységeket.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát a hitelintézet tervezett tevékenységéről. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő hitelintézettel is.
(3) A hitelintézet a tevékenységét a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követően kezdheti meg a másik tagállamban.”
27. § A Hpt. a következő 32/D. §-sal egészül ki:
„32/D. § (1) A pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatást az Európai Unió másik tagállamában abban az esetben nyújthat, ha kielégíti a 15. § (4) bekezdésben meghatározott feltételeket.
(2) A pénzügyi vállalkozás, ha határon átnyúló tevékenységként első ízben kíván pénzügyi szolgáltatást, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtani az Európai Unió másik tagállamában, előzetesen bejelenti a Felügyeletnek a másik tagállamban végezni kívánt tevékenységeket.
(3) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát a pénzügyi vállalkozás tervezett tevékenységéről. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással is.
(4) A pénzügyi vállalkozás a tevékenységét a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követően kezdheti meg a másik tagállamban.”
28. § A Hpt. a következő 32/E. §-sal egészül ki:
„32/E. § Ha az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy a székhelyén bejegyzett hitelintézet Magyarországon fióktelepet nyit, a Felügyelet tájékoztatja a hitelintézetet a XXIX. fejezetben meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezésekről, így különösen:
a) a hirdetés szabályairól,
b) az ügyfelek, valamint a betétesek magyar nyelven történő tájékoztatásáról,
c) az üzletszabályzat követelményéről, valamint
d) a fogyasztási kölcsön nyújtásának szabályáról.”
29. § A Hpt. a következő címmel és 32/F. §-sal egészül ki:
„Kapcsolat az Európai Bizottsággal
32/F. § (1) A Felügyelet írásban bejelenti az Európai Bizottságnak
a) a hitelintézet részére kiadott működési engedélyt,
b) az olyan fióktelep formájában működő hitelintézet létesítésére kiadott engedélyt, amelynek anyavállalata harmadik országban bejegyzett hitelintézet,
c) harmadik országban bejegyzett hitelintézet által Magyarországon bejegyzett hitelintézetben történő olyan részesedés szerzést, amelynek eredményeképpen a magyar hitelintézet harmadik országbeli hitelintézet leányvállalatává válik,
d) a pénzügyi holding társaság számára kiadott engedélyt.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésben jelezni kell, ha a működési engedélyt olyan hitelintézetnek adták ki, amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több, harmadik országban bejegyzett hitelintézet leányvállalata, továbbá részletesen be kell mutatni ebben az esetben a vállalatcsoport struktúráját.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentést a Tanács 89/646/EGK irányelvében meghatározott Banki Tanácsadó Bizottságnak is meg kell küldeni.”
30. § A Hpt. 37. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az (1) és (4) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemnek - ha a kérelmező vegyes tevékenységű holding társaság vagy pénzügyi holding társaság - az (5) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell:
a) a vegyes tevékenységű csoporton, illetve a pénzügyi holdingon belüli információ átadás rendjének bemutatását,
b) a vegyes tevékenységű csoporthoz, illetve a pénzügyi holdinghoz tartozó pénzügyi intézmény felügyelete érdekében szükséges adat, tény Felügyelet rendelkezésére bocsátására vonatkozó nyilatkozatot.”
31. § A Hpt. a 37. §-t követően a következő 37/A. §-sal egészül ki:
„37/A. § Ha a kérelmező az Európai Unió másik tagállamában bejegyzett hitelintézet, vagy egy ilyen hitelintézet anyavállalata, és a 37. § (1)-(4) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem olyan részesedés, illetőleg befolyás szerzésére irányul, amelynek eredményeképpen a hitelintézet a kérelmező leányvállalatává, vagy a kérelmező által ellenőrzött vállalkozássá válik, a Felügyelet kikéri a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságának véleményét.”
32. § (1) A Hpt. 43. §-ának bevezető szövegrésze, továbbá (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„A pénzügyi intézmény igazgatósága a névre szóló részvényekről és a részvények tulajdonosáról olyan részvénykönyvet vezet, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:”
„c) a részvény értékpapírkódját, illetőleg sorozatát és névértékét,”
(2) A Hpt. 43. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (3) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesítő tulajdonos szavazati jogának gyakorlását a kötelezettség teljesítéséig a Felügyelet felfüggeszti.
(5) A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény vezető állású személye köteles a tulajdonában lévő, a pénzügyi intézmény által kibocsátott részvényét a pénzügyi intézmény igazgatóságának bejelenteni.”
33. § (1) A Hpt. 44. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Felügyelet a természetes személy megválasztására, illetőleg kinevezésére irányuló engedélykérelmet akkor utasítja el, ha a (4)-(5) bekezdésben felsorolt kizáró okok valamelyike a kinevezésre vagy megválasztásra javasolt személlyel szemben fennáll, illetőleg ügyvezető esetén, ha a javasolt személy a 68. §-ban foglalt feltételeknek nem felel meg.”
(2) A Hpt. 44. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Vezető állású személynek nem választható meg, továbbá annak nem nevezhető ki az, aki)
„b) súlyosan vagy rendszeresen megsértette e törvény vagy más, a banküzemre vagy a pénzügyi intézmény gazdálkodására vonatkozó jogszabály előírásait, és ezt a Felügyelet, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban megállapította;”
(3) A Hpt. 44. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Akivel szemben a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezetének VII. és VIII. címében, a XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, illetőleg külföldön olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint büntetendő, az illetékes hatóság vádat emelt, a büntetőeljárás befejezéséig vezető állású személyként nem foglalkoztatható, illetve az ilyen feladatok általa történő ellátását fel kell függeszteni.”
34. § (1) A Hpt. 47. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Cégjegyzésre - ideértve a bankszámla feletti rendelkezést is - és a hitelintézet nevében a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra)
„a) részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő hitelintézet esetében két igazgatósági tag, illetve két ügyvezető,”
(együttesen jogosult.)
(2) A Hpt. 47. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti együttes aláírási jog - a hitelintézet igazgatósága által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint - együttes aláírási jogként átruházható. A hitelintézet ügyfelének kérésére be kell mutatni a hitelintézet nevében kötelezettséget vállalók aláírási jogát meghatározó belső szabályzatot.”
35. § (1) A Hpt. 48. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vezető állású személy, illetőleg a pénzügyi intézmény könyvvizsgálója haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha)
„a) fennáll a veszélye annak, hogy a pénzügyi intézmény nem tud eleget tenni a pénzügyi szolgáltatási tevékenységből származó kötelezettségeinek, nem tud megfelelni e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.), a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a devizajogszabályok és a jegybanki rendelkezések előírásainak,”
(2) A Hpt. 48. §-a a következő d) és e) ponttal egészül ki:
(A vezető állású személy, illetőleg a pénzügyi intézmény könyvvizsgálója haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha)
„d) a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke visszafizetésekor a pénzügyi intézmény szavatoló tőkéje nem éri el a rá vonatkozó tőkekövetelmény 120%-át,
e) a pénzügyi intézmény azért nem fizette vissza a kiegészítő alárendelt kölcsöntőkét, mert ennek következményeként a rá vonatkozó tőkekövetelménynek nem felelne meg.”
36. § (1) A Hpt. 49. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Üzleti titok - minden olyan, a pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó - tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a pénzügyi intézménynek méltányolható érdeke fűződik, és amelynek titokban tartása érdekében a pénzügyi intézmény a szükséges intézkedéseket megtette.”
(2) A Hpt. 49. §-a (3) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró]
„g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal,”
(szemben.)
(3) A Hpt. 49. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a feladatkörében eljáró]
„a) nyomozó hatósággal, ügyészséggel szemben a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a feljelentés kiegészítése keretében,”
37. § (1) A Hpt. 51. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
„a) a feladatkörében eljáró Országos Betétbiztosítási Alappal, MNB-vel, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a Felügyelettel, az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal, a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal,”
(szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.)
(2) A Hpt. 51. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha az adóhatóság nemzetközi szerződés alapján, külföldi hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a pénzügyi intézménytől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot.
(4) Az írásbeli megkeresésben meg kell jelölni azt az ügyfelet vagy bankszámlát, akiről vagy amelyről a (2) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság a banktitok kiadását kéri, valamint a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha a feladatkörében eljáró Felügyelet vagy az MNB helyszíni ellenőrzést folytat.”
(3) A Hpt. 51. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján, külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a pénzügyi intézménytől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi bűnüldöző szerv által aláírt titoktartási záradékot.”
(4) A Hpt. 51. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A Felügyelet, valamint az MNB jogszabályban, jegybanki rendelkezésben, illetőleg pénzügyi felügyeleti rendelkezésben a pénzügyi intézmény számára előírt adatszolgáltatás során is jogosult banktitokhoz jutni.”
38. § (1) A Hpt. 54. §-a (1) bekezdésének b)-e) és i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő j) és k) ponttal egészül ki:
(Nem jelenti a banktitok sérelmét)
„b) a pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, pénzforgalmi számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás,
c) a pénzügyi intézmény és befektetési társaság (a továbbiakban együtt: hiteladat-szolgáltató) részéről az általuk működtetett központi hitelinformációs rendszernek, illetve e rendszerből a hiteladat-szolgáltatónak a (2)-(10) bekezdésben meghatározott és a rendszer szabályainak megfelelő adatszolgáltatás,
d) a pénzügyi intézmény által felhatalmazott könyvvizsgálónak, a megbízott vagyonellenőrnek, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint a pénzügyi intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítóintézetnek a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás,
e) a pénzügyi intézmény igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen részesedést szerezni kívánó személy (társaság), az üzletág átvételét tervező társaság, illetve az ilyen tulajdonos vagy esetleges jövőbeni tulajdonos által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás,”
„i) a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységéhez szükséges, és a külföldi felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, amennyiben a megállapodás tartalmazza az adatok bizalmas kezelésére, illetőleg felhasználására vonatkozó rendelkezést, továbbá a Felügyelet hozzájárulását a külföldi felügyeleti hatóságnak átadott adatok külföldi illetékes bűnüldöző szervnek történő továbbításához,
j) a hitelintézet által kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző gazdasági társaság részére,
k) a bankcsoporton, pénzügyi holdingon, vegyes tevékenységű csoporton belül, a 90-95. §-ban foglalt előírások teljesítése érdekében történő adatátadás.”
(2) A Hpt. 54. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A központi hitelinformációs rendszer az adósnak a hiteladat-szolgáltatóval kötött hitel szerződéseire, valamint a hitel-adatszolgáltatónak a bankkártya vagy csekkelfogadóval kötött szerződéseire vonatkozóan kizárólag a hiteladat-szolgáltatótól kapott adatot tarthat nyilván, és adhat át az érintett adósnak, valamint a hiteladat-szolgáltatónak.
(3) A központi hitelinformációs rendszer a természetes személy hiteladósokra vonatkozóan a hitelszerződés megkötéséhez vagy módosításához szükséges - a 3. számú mellékletben meghatározott - azonosító adatot, valamint az érintett szerződésben vállalt kötelezettség mibenlétére és az attól való eltérésre vonatkozó lényeges adatot kezelhet és tarthat nyilván, ha az adós a szerződésben vállalt kötelezettségeinek kilencven napot meghaladóan, összegszerűségében pedig a minimálbért meghaladóan nem tesz eleget.”
(3) A Hpt. 54. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(7) bekezdés (7)-(10) bekezdésre változik:
„(4) A központi hitelinformációs rendszer a bankkártya- vagy csekkbirtokos természetes személyekre vonatkozóan a szerződés megkötéséhez vagy módosításához szükséges - a 3. sz. melléklet 1. pontjában meghatározott - azonosító adatot, továbbá a bankkártyára és használatára a 3. sz. melléklet 3. pontjában meghatározott adatot, valamint az érintett szerződésben meghatározott kötelezettség mibenlétére és az attól való eltérésre vonatkozó lényeges adatot kezelhet és tarthat nyilván, az alábbiakban meghatározott esetekben:
a) visszautasított bankkártyaigénylés, illetve a bankkártya használata körében,
1. ha az igénylő, illetve a kártyabirtokos valótlan adatot közöl, vagy
2. ha az igénylő, illetve a kártyabirtokos más személy adatait használja fel az igénylés vagy a kártyahasználat során,
b) bankkártyára vonatkozó szerződés megszegése körében
1. a bankkártya minimálbér összegét meghaladó fedezet nélküli használata esetén, vagy
2. ha a bankkártya letiltását követően a kártyabirtokos a letiltott bankkártyával tranzakciót hajt végre,
c) a kártyabirtokos megalapozatlan reklamációja esetén, ha a reklamáció egy év alatt legalább három esetben fordul elő,
d) bankkártyával összefüggő büntetőeljárás esetén,
e) ha a bankkártya- vagy csekkbirtokos a szerződésben vállalt kötelezettségeinek hatvan napot meghaladóan, összességében pedig a minimálbér összegét meghaladóan nem tesz eleget.
(5) A központi hitelinformációs rendszer a bankkártya vagy csekk elfogadókra vonatkozó - a 3. sz. melléklet 2. és 4. pontjában meghatározott - adatot, valamint az érintett szerződés tartalmára, az attól való eltérésre, az érintett szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítésére, a kötelezettség megszegésére vagy a joggal való visszaélésre vonatkozó adatot és a bankkártya vagy a csekk elfogadása körülményeit tartalmazó statisztikai adatot kezelhet és tarthat nyilván.
(6) A központi hitelinformációs rendszer kezeli azon vállalkozások 3. számú melléklet 5. pontja szerinti sorbanállási adatait, amelyek bankszámláján - fedezethiány miatt - harminc napot meghaladó időszak alatt, egymillió forintnál nagyobb összegű sorbanállást tartanak nyilván.”
39. § A Hpt. 55. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Hitelintézet jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelintézet által kezelt üzleti, illetőleg banktitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.”
40. § A Hpt. az 55. §-t követően a következő 55/A. §-sal egészül ki:
„55/A. § Üzleti, illetőleg banktitokra tekintettel sem korlátozható a közérdekű adatok nyilvánossága:
a) a központi költségvetés készfizető kezességvállalásával, illetőleg a központi költségvetést terhelő egyéb állami garanciavállalással kapcsolatos, a költségvetésre vonatkozó,
b) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásával, annak felhasználásával összefüggő,
c) a központi, illetőleg helyi önkormányzati költségvetést érintő
pénzügyi szolgáltatással, kiegészítő pénzügyi szolgáltatással közvetlenül kapcsolatos adatok tekintetében.”
41. § (1) A Hpt. 56. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vezető állású személy a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenti, ha)
„b) vállalkozásban befolyásoló részesedést szerez, vagy az ilyen részesedését megszünteti,”
(2) A Hpt. 57. §-a (4) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ebben az esetben a szerződéskötéshez a szerződő pénzügyi intézmény és - ha az nem azonos az irányító hitelintézettel - az irányító hitelintézet igazgatóságának előzetes egyetértése szükséges.”
42. § (1) A Hpt. 60. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„Hitelintézet, ide nem értve a hitelszövetkezetet - a (2)-(3) bekezdés kivételével - nem vállalhat kockázatot
a) a hitelintézet, illetve amennyiben a hitelintézet bankcsoport, pénzügyi holding, illetőleg vegyes tevékenységű csoport tagja, a csoporton belül működő vállalkozás vezető állású személye és könyvvizsgálója,”
(részére, vagy)
(2) A Hpt. 60. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben meghatározott korlátozást
a) a hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlához kapcsolódó hitelkeretre,
b) a munkáltató által adott fizetési előleg vagy lakás-, illetve más szociális célú kölcsön esetében
a belső szabályzatban meghatározott mértékig.”
43. § (1) A Hpt. 66. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felügyelő bizottság feladata különösen:)
„d) a belső ellenőrzési szervezet irányítása, melynek keretében a felügyelő bizottság
1. elfogadja a belső ellenőrzési szervezeti egység éves ellenőrzési tervét,
2. legalább félévente megtárgyalja a belső ellenőrzés által készített jelentéseket, és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását,
3. szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzés munkáját,
4. javaslatot tesz a belső ellenőrzési szervezeti egység létszámának változtatására.”
(2) A Hpt. 66. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A belső ellenőrzési szervezeti egység számára az éves tervhez képest további ellenőrzési feladatokat csak a felügyelő bizottság, a belső ellenőrzési szervezeti egység vezetője, illetőleg a felügyelő bizottság egyetértésével vagy utólagos tájékoztatásával az ügyvezető határozhat meg.
(7) A belső ellenőr feletti munkáltatói jogokat közvetlenül az ügyvezető gyakorolja.”
44. § A Hpt. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„67. § (1) A bank és a szakosított hitelintézet belső ellenőrzési rendszert működtet.
(2) A belső ellenőrzési rendszer működtetésének célja:
a) a hitelintézet jogszabályoknak megfelelő működésének elősegítése,
b) a hitelintézet belső szabályzataiban foglalt előírások betartásának ellenőrzése,
c) a jogszabályoktól és a belső szabályzatokban foglaltaktól való eltérések feltárása, jelentése, továbbá javaslattétel a feltárt hiányosságok kijavítására,
d) a döntéshozatalhoz szükséges pénzügyi és egyéb információk biztosítása,
e) a hitelintézet és ügyfelei eszközeinek és a tulajdonosok érdekeinek védelme.
(3) A belső ellenőrzési rendszer elemei a belső ellenőrzés (a folyamatba épített ellenőrzés, a vezetői ellenőrzés és a belső ellenőrzési szervezet), valamint a vezetői információs rendszer.
(4) A belső ellenőrzési rendszert a hitelintézet által folytatott szolgáltatási tevékenységek sajátosságaival, kiterjedtségével, összetettségével és kockázataival összhangban kell kialakítani.
(5) A szövetkezeti hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás legalább egy belső ellenőrt foglalkoztat. A szövetkezeti hitelintézet, illetőleg a pénzügyi vállalkozás írásban megállapodhat arról, hogy a belső ellenőr kölcsönös foglalkoztatása ellen nem emel kifogást. Ugyanazon személy legfeljebb három szövetkezeti hitelintézetnél, illetőleg pénzügyi vállalkozásnál foglalkoztatható belső ellenőrként.
(6) A belső ellenőrzés szervezetét, hatáskörét, feladatait, a belső ellenőrrel szemben támasztott szakmai követelményt és eljárási szabályokat belső szabályzatban kell rögzíteni.
(7) A pénzügyi intézménynél működő belső ellenőrzési szervezet (belső ellenőr) feladata
a) a pénzügyi intézmény belső szabályzatnak megfelelő működésének, valamint
b) a pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség szempontjából történő
vizsgálata, továbbá
c) mindaz, amit külön jogszabály a feladatkörébe utal.
(8) A belső ellenőrzés
a) a jelentését megküldi
1. a felügyelő bizottságnak és az igazgatóságnak,
2. fióktelep esetén az alapító felügyelő bizottságának és igazgatóságának vagy ezek megfelelő szervének; továbbá
b) gondoskodik arról, hogy szükség esetén jelentése a Felügyelet rendelkezésére álljon.
(9) A belső ellenőrzési szervezeti egység vezetésével csak olyan személy bízható meg, aki
a) a 68. § (3) bekezdésben meghatározott szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik,
b) büntetlen előéletű.”
45. § (1) A Hpt. 68. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze és c) pontjának 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„Részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő hitelintézetnél ügyvezetőnek, fióktelep formájában működő hitelintézetnél vezető állású személynek az nevezhető ki, illetőleg az választható meg, aki”
[c) rendelkezik]
„3. szakirányú felsőfokú végzettséggel és - vállalkozásnál vagy a közigazgatásban szerzett - legalább hatéves szakirányú vezetői gyakorlattal, vagy”
(2) A Hpt. 68. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Pénzügyi vállalkozás ügyvezetőjének az nevezhető ki, aki
a) megfelel a vezető állású személyekre vonatkozó, a 44. §-ban meghatározott általános követelményeknek;
b) akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját harminc nappal megelőzően a Felügyeletnek - az előzetes engedély megszerzése érdekében - bejelentették, és a Felügyelet az engedélyt megadta, vagy a 44. § (2) bekezdése alapján megadottnak kell tekinteni;
c) rendelkezik
1. felsőfokú iskolai végzettséggel,
2. pénzügyi intézménynél, az MNB-nél, a Felügyeletnél vagy az államigazgatásban szerzett legalább hároméves szakmai gyakorlattal, vagy
3. más gazdasági területen szerzett legalább hároméves vezetői gyakorlattal.
(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a kinevezni tervezett személy szakmai önéletrajzát, valamint a (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó okiratokat vagy azok hiteles másolatát, valamint az érintett személynek a 44. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárásra vonatkozó nyilatkozatát.”
46. § A Hpt. 69. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő hitelintézet ügyvezetését legalább két ügyvezetőnek, harmadik országbeli hitelintézet fióktelepének ügyvezetését legalább két vezető állású személynek munkaviszony keretében kell ellátnia.
(2) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe esetén a vezető állású személyek között legalább egy olyan magyar állampolgárságú devizabelföldi személynek kell lennie, aki legalább egy éve állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik.”
47. § A Hpt. III. részének címe helyébe a következő cím lép:
„A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNY PRUDENS MŰKÖDÉSE”
48. § A Hpt. 71. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege nem lehet kevesebb a 9. §-ban előírt legkisebb jegyzett tőke összegénél.
(2) Ha a pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege az (1) bekezdésben előírt legalacsonyabb szint alá csökken, a saját tőke feltöltésére a Felügyelet legfeljebb tizennyolc hónapra meghatározott időt biztosíthat.”
49. § A Hpt. 72. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a pénzügyi intézmény saját tőkéje a jegyzett tőke alá csökken, a Felügyelet kötelezheti a pénzügyi intézmény igazgatóságát a közgyűlés összehívására.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a közgyűlés dönt arról, hogy a pénzügyi intézmény jegyzett tőkéjét leszállítja, vagy a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosok gondoskodnak arról, hogy a pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege legalább a jegyzett tőkére előírt mértéknek megfelelően helyreálljon.”
50. § (1) A Hpt. 73. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a pénzügyi intézmény saját tőkéjének elemei között negatív értékű szerepel, akkor elsődlegesen a negatív értéket kell megszüntetni a saját tőke jegyzett tőkén felüli elemeinek - Szmt. szerinti - átcsoportosításával, illetve veszteségrendezés érdekében a saját tőke más elemeinek növelése céljából megvalósuló tőkeleszállítással és csak a fennmaradó jegyzett tőke tekintetében rendelkezhetnek a tulajdonosok tőkekivonási célú tőkeleszállításról.”
(2) A Hpt. 76. §-a a következő (3)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A hitelintézet a tőkeszükségletének meghatározása érdekében a befektetési vagy pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos - ideértve a hitelintézetek között, a hitelintézetek és befektetési szolgáltatók között, illetve a hitelintézetek és a Magyar Nemzeti Bank között befektetési eszközökkel végzett tevékenységet (likviditás- és kockázatkezelési tevékenység); továbbá a hitelintézet által saját kibocsátású kötvényével végzett adásvételi és csere ügyletet is - alapvetően piaci kockázatoknak kitett, kereskedési portfolióba tartozó befektetési eszközök, áruk pozíciói és az ezekkel kapcsolatos kockázatvállalások nyilvántartására kereskedési könyvet köteles vezetni.
(4) A hitelintézetnek az Épt. kereskedési könyvre és nagykockázat vállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmaznia azzal, hogy ahol az Épt. befektetési szolgáltatót vagy befektetési vállalkozást említ, azon hitelintézetet kell érteni.
(5) A hitelintézetnek rendelkeznie kell az engedélyezett tevékenység egészében meglévő devizaárfolyam-kockázat fedezetére szükséges - külön jogszabály alapján meghatározott összegű - szavatoló tőkével.
(6) A Felügyelet engedélye alapján nem köteles a hitelintézet kereskedési könyvet vezetni, ha
a) a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó bevétele - ideértve a hitelintézetek között, a hitelintézetek és befektetési szolgáltatók között, illetve a hitelintézetek és a Magyar Nemzeti Bank között befektetési eszközökkel végzett tevékenységből (likviditás- és kockázatkezelési tevékenység); továbbá a hitelintézet által saját kibocsátású kötvényével végzett adásvételi és csereügyletekből származó bevételt is - nem haladja meg a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei, az egyéb bevételek, a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó bevételek, valamint a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenységből származó negyedévi nettó árbevétel összegének öt százalékát, vagy
b) a kereskedési könyvi pozíciók - előjeltől független - együttes összértéke nem haladja meg a négymilliárd forintot.
(7) A hitelintézet a Felügyelet engedélye alapján akkor is mentesül a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség alól, ha
a) egy naptári éven belül legfeljebb egy negyedévben lépi túl a (6) bekezdésben meghatározott mértékeket úgy, hogy az ott említett arány nem haladja meg a hat százalékot, vagy
b) a kereskedési könyvi pozíciók - előjeltől független - együttes összértéke nem haladja meg az ötmilliárd forintot.
(8) A hitelintézet a (6) bekezdésben meghatározott arányokat, illetőleg a kereskedési könyv pozícióinak összértékét negyedévente köteles jelenteni a Felügyeletnek.
(9) A hitelintézet a kereskedési könyvben nyilvántartott pozícióinak és kockázatvállalásainak fedezetéhez szükséges tőke összegét - külön jogszabályban meghatározott módon - naponta köteles kiszámítani.
(10) Ha a hitelintézet kereskedési könyvet vezet, akkor a Felügyelet nem engedélyezhet felmentést a kereskedési könyv vezetésére vonatkozó kötelezettség alól.”
51. § A Hpt. 77. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzügyi intézmény - ide nem értve a pénzügyi holding társaságot - köteles a kihelyezések és kötelezettségvállalások megalapozottságát, áttekinthetőségét, a kockázatok felmérésének ellenőrzését és csökkentését lehetővé tevő - igazgatóság által elfogadott belső szabályzatot kidolgozni és alkalmazni.
(2) Pénzügyi intézmény kockázatvállalással járó ügyletet kizárólag írásban köthet. A szóban kötött pénz- és tőkepiaci ügyleteknél az ügyletkötést írásban vissza kell igazolni.”
52. § A Hpt. 78. §-a (3) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hitelintézet fedezetként nem fogadhatja el:)
„b) bankcsoporthoz, pénzügyi holdinghoz, illetve vegyes tevékenységű csoporthoz tartozó másik vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt,
c) a hitelintézet vagy a bankcsoporthoz, pénzügyi holdinghoz, vegyes tevékenységű csoporthoz tartozó másik vállalkozás a Gt.-ben meghatározott közvetlen irányítást biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét,”
53. § (1) A Hpt. 79. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 2. számú melléklet III. 10.1 pont c) alpontjában foglalt kötelezettségeket - a hitelintézet által kötött határidős ügyletek kivételével - ötvenszázalékos értéken kell figyelembe venni, amennyiben azt a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló külön jogszabály alacsony ügyletkockázatú vagy kockázatmentes ügyletként határozza meg. A hitelintézet által kötött határidős ügyleteket a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló külön jogszabályban meghatározott ügyletkockázati súlyokkal korrigálva kell figyelembe venni.
(5) Az „A” zónába tartozó országban székhellyel rendelkező más hitelintézettel szemben vállalt egy évet meg nem haladó lejáratú kockázatvállalást húszszázalékos értékben kell figyelembe venni, amennyiben az nem része a kötelezett hitelintézet szavatoló tőkéjének.”
(2) A Hpt. 79. §-a a következő (7)-(12) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha az adott ügyfél vagy ügyfélcsoport a hitelintézet anyavállalata vagy leányvállalata, az adott anyavállalat leányvállalata, a hitelintézetben befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos, vagy olyan vállalkozás, amelyben a hitelintézet vagy a hitelintézet tulajdonosa, igazgatósági tagja, felügyelő bizottsági tagja, ügyvezetője, illetve ezek közeli hozzátartozója befolyásoló részesedéssel rendelkezik, a (2) bekezdésben meghatározott arány húsz százalék.
(8) A hitelintézet a (7) bekezdésben meghatározott kockázatvállalásáról az igazgatóság jelen lévő tagjainak több mint kétharmados többségével dönt, az igazgatóság által jóváhagyott szabályzat alapján. A hitelintézet a kockázatvállalásokról elkülönített nyilvántartást vezet.
(9) A kockázatvállalásról a (8) bekezdésben meghatározott döntésnek tartalmaznia kell a kamat- és törlesztési feltételeket is.
(10) Ha a hitelintézet ügyfelei tulajdonosi struktúrájának vagy szervezeti változásának következtében lépi túl a (2) és (3), illetőleg (7) bekezdésében foglalt korlátozást, a Felügyelet - meghatározott feltételek előírásával - legfeljebb egyéves időtartamra felmentést adhat a túllépés összegének a szavatoló tőkéből történő levonása alól.
(11) A hitelintézet haladéktalanul jelenti a Felügyelet részére, amennyiben a (7) bekezdés szerinti kockázatvállalás átlag alatti, vagy rosszabb minősítést kap.
(12) Vitás esetben a Felügyelet dönt arról, hogy a kockázatvállalás a (7) bekezdés szerinti kockázatvállalásnak minősül-e.”
54. § (1) A Hpt. 80. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze, továbbá a), valamint d)-g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„A 79. § (1)-(3) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni
a) a központi költségvetéssel (államkincstárral), a külön törvényben szabályozott elkülönített állami pénzalapokkal, az MNB-vel és az Országos Betétbiztosítási Alappal, továbbá az „A” zónába tartozó országokkal vagy központi bankokkal szemben vállalt kockázatokra,”
„d) a központi költségvetés készfizető kezességével, az MNB, az „A” zónába tartozó országok vagy központi bankok, illetve az Európai Közösségek garanciavállalásával biztosított kockázatvállalásra,
e) az „A” zónába tartozó ország pénznemében levő, óvadékként lekötött összeg vagy óvadékul adott betétokirat, „A” zónába tartozó ország állampapírja, központi bankja által kibocsátott értékpapírja, illetve az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír által fedezett kockázatvállalásra, kivéve, ha az óvadék letevőjével szemben felszámolási eljárás van folyamatban,
f) a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság nem-piacképes kockázatú biztosításával fedezett exporthitel-szerződéseknél a biztosított összeg önrészesedéssel csökkentett mértékéig abban az esetben, ha az export árbevételt a hitelintézetre engedményezték és a biztosítási szerződésből eredő kárfizetés jogosultja a hitelintézet,
g) a hitelintézet anyavállalatával, az adott anyavállalat más leányvállalatával vagy a hitelintézet saját leányvállalatával szemben vállalt kockázatra, amennyiben az érintett vállalkozásokra olyan összevont alapú felügyelet vonatkozik, amelybe a hitelintézet is beletartozik.”
(2) A Hpt. 80. §-ának (1) bekezdése a következő h)-i) ponttal egészül ki:
[A 79. § (1)-(3) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni]
„h) az Európai Közösségekkel szembeni kockázatvállalásra,
i) arra a kockázatvállalásra, melynek biztosítéka az ”A„ zónába tartozó országok vagy központi bankok, illetve az Európai Közösségek által kibocsátott, külön jogszabály alapján nulla kockázati súlyozásúnak minősülő értékpapír,”
55. § A Hpt. 82. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hitelintézet nem vállalhat kockázatot olyan ügyletért, amelynek célja, hogy az ügyfél a hitelintézet vagy a bankcsoporthoz, vegyes tevékenységű csoporthoz, pénzügyi holdinghoz tartozó más vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogot megtestesítő értékpapírt vagy alárendelt kölcsöntőkének minősülő értékpapírt vásároljon.”
56. § A Hpt. 87. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hitelintézet az eszközökkel összefüggésben felmerülő hitelezési, befektetési és országkockázatokat az eszközök után elszámolt értékvesztéssel és annak visszaírásával veszi figyelembe az eredményben, a felmerült kamat és árfolyamkockázat, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségekhez kapcsolódó kockázat és minden egyéb kockázat fedezetére pedig kockázati céltartalékot képez. A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók kockázatainak fedezetére nem képezhető ráfordításként elszámolt kockázati céltartalék, illetőleg nem számolható el értékvesztés.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a hitelintézet a kockázatvállalással összefüggő, előre nem látható, illetőleg előre nem meghatározható lehetséges veszteségeinek fedezetére - a korrigált mérlegfőösszeg legfeljebb 1,25 százalékáig - általános kockázati céltartalékot képezhet, amelyet a kockázati céltartalékok között, elkülönítetten kell nyilvántartani.
(3) A hitelintézet a kockázati céltartalékot, ideértve az általános kockázati céltartalékot is, ráfordításként történő elszámolással képzi. A kockázatvállalásból származó veszteségre először a kockázati céltartalékot, illetőleg az általános kockázati céltartalékot kell felhasználni.”
57. § A Hpt. 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„88. § Hitelintézet nyilvános forrásgyűjtés céljából - betét elfogadásán kívül - kizárólag kötvényt és letéti jegyet bocsáthat ki.”
58. § A Hpt. 89. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe legalább százszázalékos eszközfenntartási mutatót köteles folyamatosan teljesíteni.”
59. § (1) A Hpt. XIV. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„A BANKCSOPORT, A PÉNZÜGYI HOLDING ÉS A VEGYES TEVÉKENYSÉGŰ CSOPORT ÖSSZEVONT FELÜGYELETE”
(2) A Hpt. 90. §-a előtt álló cím és a 90. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az összevont felügyelet terjedelme
90. § (1) Az irányító hitelintézet, a pénzügyi holding társaság és a vegyes tevékenységű holding társaság akkor is köteles e fejezet rendelkezéseit teljesíteni, ha
a) az Szmt. alapján konszolidált éves beszámoló készítésére nem kötelezett,
b) leányvállalata egy belföldi székhelyű hitelintézetnek.
(2) A Felügyelet a következő vállalkozások körében lát el összevont felügyeleti feladatokat:
a) az irányító hitelintézet,
b) a bankcsoportba tartozó vállalkozás,
c) olyan pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, biztosítóintézet, járulékos és más vállalkozás, amely jegyzett tőkéjének legalább húsz százaléka közvetlenül vagy közvetve a bankcsoporthoz tartozó vállalkozás tulajdonában van,
d) olyan pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, biztosítóintézet, járulékos és más vállalkozás, amely nem tartozik a bankcsoporthoz, de amely olyan személy ellenőrzése alatt áll, aki a bankcsoportot vagy annak valamely hitelintézet tagját is ellenőrzi,
e) pénzügyi holding társaság,
f) a pénzügyi holdingba tartozó vállalkozás,
g) vegyes tevékenységű holding társaság,
h) a vegyes tevékenységű csoportba tartozó vállalkozás,
i) külföldi felügyeleti hatósággal együttműködve ellenőrzött vállalkozás.
(3) A Felügyelet feladata a bankcsoporthoz, a pénzügyi holdinghoz és a vegyes tevékenységű csoporthoz tartozó pénzügyi intézmények, befektetési vállalkozások, biztosítóintézetek prudens működésének felügyelete.”
(3) A Hpt. 90. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Nem köteles a Felügyelet a bankcsoport, a pénzügyi holding, illetőleg a vegyes tevékenységű csoport összevont felügyeletét ellátni, ha az a 96/A. § (2)-(4) bekezdése alapján az Európai Unió másik tagállama felügyeleti hatóságának összevont felügyelete alatt áll. Ebben az esetben is köteles azonban a Felügyelet ellátni az e törvényben meghatározott felügyeleti tevékenységet a Magyarországon bejegyzett pénzügyi intézmény, illetőleg befektetési vállalkozás tekintetében.”
60. § A Hpt. 91. §-a előtt álló cím és a 91. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„A bankcsoport és a pénzügyi holding összevont felügyelete
91. § (1) A Felügyelet a bankcsoportokról és a pénzügyi holdingokról nyilvántartást vezet.
(2) Az irányító hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság köteles haladéktalanul kérni a Felügyelettől a bankcsoport, illetőleg a pénzügyi holding létrejöttének, valamint a bankcsoport, illetőleg a pénzügyi holding összetételében bekövetkezett módosulásoknak nyilvántartásba vételét, függetlenül attól hogy a bankcsoporthoz, illetőleg a pénzügyi holdinghoz tartozó pénzügyi intézményt, illetőleg befektetési vállalkozást Magyarországon jegyezték-e be.
(3) A nyilvántartásba való bejegyzés előtt a Felügyelet ellenőrizheti a bejegyzés iránti kérelemben foglalt adatokat, illetőleg információkat és a bejegyzést ennek alapján teljesíti.
(4) Vitás esetben a Felügyelet dönt arról, hogy valamely vállalkozás a bankcsoporthoz, illetőleg a pénzügyi holdinghoz tartozónak minősül-e.
(5) A bankcsoporthoz, illetőleg a pénzügyi holdinghoz tartozó pénzügyi intézményeknek, biztosítóintézeteknek, befektetési vállalkozásoknak és járulékos vállalkozásoknak okmányaikban fel kell tüntetniük, hogy melyik - a Felügyelet által bejegyzett - bankcsoporthoz, pénzügyi holdinghoz tartoznak.”
61. § A Hpt. 92. §-a előtt álló cím és a 92. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„A bankcsoport és a pénzügyi holding prudens működése
92. § (1) Az irányító hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság köteles úgy irányítani és összehangolni az ellenőrzés alatt álló pénzügyi intézmények, befektetési vállalkozások, biztosítóintézetek, járulékos és más vállalkozások tevékenységét, hogy a bankcsoporthoz, illetőleg a pénzügyi holdinghoz tartozó pénzügyi intézmények, befektetési vállalkozások és biztosítóintézetek számára külön-külön, valamint a bankcsoport, illetőleg a pénzügyi holding egészére együttesen is biztosított legyen a prudens működés.
(2) Az irányító hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság felelős a bankcsoporthoz, illetőleg a pénzügyi holdinghoz tartozó pénzügyi intézmények és befektetési vállalkozások, valamint a csoport egészének összevont alapon számított tőkemegfeleléséért, valamint a prudens tevékenység végzésére vonatkozó előírások csoportszintű betartásáért.
(3) Az irányító hitelintézet, valamint a pénzügyi holding társaság igazgatósága az ellenőrzött pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás és biztosítóintézet vezetésére vonatkozóan az V. fejezetben, valamint a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében utasíthatja az ellenőrzött pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás és biztosítóintézet igazgatóságát, amely köteles az utasítást végrehajtani.
(4) Az irányító hitelintézet igazgatósága köteles megjelölni, hogy mely ügyvezető tagja felelős a bankcsoport egészének prudens működéséért.”
62. § A Hpt. 93. §-a előtt álló cím és a 93. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„A bankcsoport és a pénzügyi holding kockázatvállalása és tőkemegfelelése
93. § (1) Az azonos bankcsoporthoz, illetőleg pénzügyi holdinghoz tartozó pénzügyi intézmények és befektetési vállalkozások által együttesen vállalt kockázatokra is alkalmazni kell a 77-85. §-ban foglalt korlátozásokat.
(2) Az azonos bankcsoporthoz, illetőleg pénzügyi holdinghoz tartozó pénzügyi intézményeknek és befektetési vállalkozásoknak együttesen - külön jogszabályban meghatározott módon - meg kell felelniük a 76. § előírásainak.
(3) Az irányító hitelintézet ingatlanba történő befektetéseibe - a 84. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül - nem kell beszámítani a járulékos vállalkozás által a járulékos vállalkozás működéséhez használt ingatlanokat.
(4) A bankcsoport az Szmt. szerint készített, összevont (konszolidált) - könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó - éves beszámolóját az üzleti jelentéssel együtt, annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő június 30-áig megküldi a Felügyeletnek.”
63. § A Hpt. 94. §-a előtt álló cím és a 94. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„A prudens előírásoknak való összevont megfelelés számítása során alkalmazható módszerek
94. § (1) A 93. § előírásainak való megfelelés érdekében az összevont limiteket az irányító hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holdinghoz tartozó hitelintézet számítja ki. Ha a pénzügyi holdinghoz több hitelintézet tartozik, a pénzügyi holding társaság bejelenti a Felügyeletnek, hogy melyik, a pénzügyi holdinghoz tartozó hitelintézet végzi az összevont limitek számítását.
(2) Az összevont limitek számításába a bankcsoporthoz, illetőleg a pénzügyi holdinghoz tartozó pénzügyi intézményeket a (3)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével teljeskörűen kell bevonni.
(3) Az összevont limitek számítása során a Szmt.-ben meghatározott tőkerészesedés szerinti konszolidálásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni:
a) a 90. § (2) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott vállalkozásra,
b) az olyan vállalkozásra, amelyben a bankcsoport valamely tagja befolyásoló részesedéssel rendelkezik,
c) a bankcsoport valamely tagjához tartozó közös vezetésű vállalkozásra [függetlenül attól, hogy a társtulajdonosok a 90. § (3) bekezdés szerinti összevont felügyelet alá tartoznak-e vagy sem], ha szerződés garantálja, hogy az anyavállalatot kötelezettség csak tulajdoni hányada arányában terheli, és a bankholding társaság megítélése alapján a társtulajdonosok pénzügyi helyzete kielégítő.
(4) A Felügyelet egyedi mérlegelés alapján mentesítést adhat az irányító hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság részére az (1) és (2) bekezdésben meghatározott vállalkozás összevont felügyeletbe történő bevonása alól, amennyiben:
a) az összevont limitek számításához szükséges adatok, információk nem állnak rendelkezésre, mert a vállalkozás olyan országban található, amelynek jogrendszere nem teszi lehetővé azok átadását,
b) a csoport egészének megítélését tekintve az adott vállalkozás bevonása az összevont limitek számításába félrevezető eredményre vezetne.
(5) A bankcsoport összevont szavatoló tőkéjének számítása során az irányító hitelintézet szavatoló tőkéjéhez az ellenőrzött pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás és biztosítóintézet szavatoló tőkéjének olyan hányadát kell hozzáadni, amely megegyezik az általa ellenőrzött vállalkozásban közvetlenül és közvetve birtokolt tulajdoni, illetve szavazati hányaddal.
(6) Ha a bankcsoportba tartozó pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás és biztosítóintézet nem közli a 95. § (4) bekezdése szerinti adatokat, az irányító hitelintézet az összevont szavatoló tőke számítása során az (5) bekezdés szerinti tőkeértéket nem veheti figyelembe.”
64. § A Hpt. 95. §-a előtt álló cím és a 95. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„Adatszolgáltatási követelmények
95. § (1) Az összevont felügyelettel kapcsolatos feladatok ellátása érdekében a Felügyelet - rendszeresen vagy esetenként - jelentést, adatot, illetőleg információt kérhet a 90. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozástól, amely azt köteles a Felügyeletnek megadni.
(2) A 90. § (2) bekezdésében meghatározott, pénzügyi intézménynek, befektetési vállalkozásnak, biztosítóintézetnek vagy járulékos vállalkozásnak nem minősülő vállalkozásokról - irányító hitelintézeten, pénzügyi holding társaságon, vegyes tevékenységű csoport esetében a vele azonos csoportba tartozó pénzügyi intézményen keresztül - a Felügyelet csak olyan adatot és információt kérhet, amely valamely pénzügyi intézmény, illetőleg befektetési vállalkozás felügyeletének ellátása érdekében szükséges. A Felügyeletnek rendszeresen szolgáltatandó adatok körét külön jogszabály határozza meg.
(3) A pénzügyi intézménynek, befektetési vállalkozásnak és járulékos vállalkozásnak nem minősülő vállalkozás köteles - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a (2) bekezdésben meghatározott adatokat és információkat a vele azonos bankcsoportba, pénzügyi holdingba vagy vegyes tevékenységű csoportba tartozó holding társaság, illetve hitelintézet részére is megadni.
(4) A 90. § (2) bekezdésének b)-d) pontjában meghatározott vállalkozás köteles - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az irányító hitelintézet részére megadni az összevont alapú (konszolidált) limitek számításához és az összevont felügyelet ellátásához szükséges jelentést, adatot, illetőleg információt.
(5) A pénzügyi holdingba tartozó vállalkozás köteles - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a pénzügyi holding társaság részére megadni az összevont alapú limitek számításához szükséges és az összevont felügyelet ellátásához szükséges jelentést, adatot, illetőleg információt.
(6) Az irányító hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság köteles gondoskodni arról, hogy a bankcsoporthoz, illetőleg a pénzügyi holdinghoz tartozó, az összevont felügyelet hatálya alá tartozó vállalkozás rendelkezzen az összevont alapú felügyelet ellátásához szükséges adatok, információk biztosításához szükséges információs rendszerrel, illetőleg a szolgáltatott adatok, információk megbízhatóságát biztosító belső ellenőrzési rendszerrel.”
65. § A Hpt. 96. §-a előtt álló cím és a 96. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ellenőrzés
96. § Az összevont felügyelettel kapcsolatban felmerülő feladatok ellátása érdekében a 90. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások körében a Felügyelet jogosult adatszolgáltatás útján és helyszíni ellenőrzés során ellenőrizni a 90-95. §-ban foglalt rendelkezések megtartását.”
66. § (1) A Hpt. a 96. §-t követően a következő címmel és 96/A. §-sal egészül ki:
„A Felügyelet nemzetközi együttműködése más országok felügyeleti hatóságaival az összevont felügyelet tekintetében
96/A. § A Felügyelet - külföldi felügyeleti hatóság kérésére - elvégezheti a 96. § szerinti vizsgálatot, a viszonosság elérhetőségének mérlegelése alapján, illetőleg érvényben lévő felügyeleti együttműködési megállapodás esetén hozzájárulhat, hogy azokat a hozzájárulást kérő külföldi felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.”
(2) A Hpt. 96/A. §-a a következő (2)-(6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Ha az irányító hitelintézetet, illetőleg a bankcsoporthoz tartozó pénzügyi intézményt és befektetési vállalkozást az Európai Unió különböző tagállamaiban jegyezték be, az összevont felügyeletet azon tagállam felügyeleti hatósága látja el, amelyben az irányító hitelintézetet bejegyezték.
(3) Ha a pénzügyi holding társaságot és a pénzügyi holdinghoz tartozó hitelintézetet az Európai Unió különböző tagállamaiban jegyezték be, az összevont felügyeletet azon tagállam felügyeleti hatósága látja el, amelyben a hitelintézetet bejegyezték.
(4) Ha egy pénzügyi holdinghoz több hitelintézet tartozik, és ezeket az Európai Unió különböző tagállamaiban jegyezték be, az összevont felügyeletet azon tagállam felügyeleti hatósága látja el, amelyben a pénzügyi holding társaságot és legalább egy, a pénzügyi holdinghoz tartozó hitelintézetet bejegyezték. Amennyiben a pénzügyi holding társaság székhelye szerinti tagállamban nincs bejegyezve a pénzügyi holdinghoz tartozó hitelintézet, az érintett tagállamok felügyeleti hatóságai megállapodnak abban, hogy melyikük látja el az összevont felügyeletet.
(5) A Felügyelet együttműködik az Európai Unió tagállamainak felügyeleti hatóságaival az összevont felügyelet ellátása területén. E feladatkörében
a) a Felügyelet az összevont felügyelet ellátásához szükséges adatot, információt adhat át másik tagállam felügyeleti hatóságának, illetőleg ilyen adatokat, információkat másik tagállam felügyeleti hatóságától átvehet, kezelhet;
b) a Felügyelet másik tagállam felügyeleti hatóságának felkérésére a Magyarországon bejegyzett, de másik tagállamban összevont felügyelet alá tartozó vállalatoktól információkat kérhet, illetőleg ellenőrzést folytathat;
c) a Felügyelet másik tagállam felügyeleti hatóságát megbízhatja a területén bejegyzett, de a Felügyelet összevont felügyelete alatt álló vállalatok ellenőrzésével, illetőleg ilyen vállalatokra vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását kérheti;
d) másik tagállam felügyeleti hatóságának hozzájárulásával a Felügyelet összevont felügyelete alatt álló, a másik tagállamban bejegyzett vállalatnál ellenőrzést folytathat, illetőleg az ellenőrzéssel könyvvizsgálót vagy egyéb szakértőt megbízhat;
e) a Felügyelet hozzájárulhat, hogy a Magyarországon bejegyzett, de a másik tagállam felügyeleti hatóságának összevont alapú felügyelete alatt álló vállalatnál a másik tagállam felügyeleti hatósága, illetőleg az általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő ellenőrzést folytasson.
(6) A Felügyelet az általa engedélyezett pénzügyi holding társaságok jegyzékét közli a többi tagállam felügyeleti hatóságával.”
67. § (1) A Hpt. 97. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hitelintézet - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - köteles az Országos Betétbiztosítási Alaphoz (a továbbiakban: Alap) csatlakozni.”
(2) A Hpt. 97. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Nem köteles az Alaphoz csatlakozni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepe, ha rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EGK számú irányelve által előírt betétbiztosítással. A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az Alaphoz harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe, ha a Felügyelet elbírálása szerint rendelkezik az Alap által nyújtott biztosítással egyenértékű betétbiztosítással.
(4) A betétbiztosítás egyenértékűségének (3) bekezdés szerinti elbírálása során a Felügyelet figyelembe veszi különösen:
a) a betétbiztosítással lefedett betétek körét;
b) a betétbiztosítással érintett ügyfélkört;
c) a betétbiztosítás mértékét;
d) a betétbiztosítás eljárásrendje alapján a betétkifizetés várható időigényét;
e) a betétkövetelés érvényesítésének lehetőségét.
(5) Fióktelep önként az Alaphoz csatlakozhat.”
68. § A Hpt. 97/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„97/A. § Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe által gyűjtött betétre kizárólag az Alap által biztosított mértékig fizethető kártalanítás.”
69. § A Hpt. 98. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Alap feladata)
„d) a betétes magyar nyelvű tájékoztatása, illetőleg magyarországi székhelyű hitelintézet külföldön létrehozott fióktelepe esetén annak az országnak a nyelvén történő tájékoztatása, amelyben a fióktelepet létrehozták.”
70. § (1) A Hpt. 100. § (1) bekezdésének j)-l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a következő n) ponttal egészül ki:
(Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki)
„j) a befektetési vállalkozás, tőzsdetag,
k) kötelező vagy önkéntes intézmény-, illetve befektetővédelmi alap,
l) a hitelintézet vezető állású személye, a hitelintézet választott könyvvizsgálója, továbbá a hitelintézetben legalább ötszázalékos tulajdoni hányaddal rendelkező személy és mindezen személyekkel közös háztartásban élő közeli hozzátartozói,”
„n) a kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap”
(betéteire.)
(2) A Hpt. 100. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[(2) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki továbbá]
„c) olyan betétre, melyet nem euróban, vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamának törvényes fizetőeszközében helyeztek el.”
71. § (1) A Hpt. 101. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb hatmillió forint összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Az ötszáz forintnál kisebb összegű kártalanítás nem fizethető ki. Devizabetét esetén a devizában kifizetett kártalanítás összegének, valamint az e bekezdés szerinti összeghatárnak a megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a betét befagyása napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon történik. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka.”
(2) A Hpt. 101. §-ának (2) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Alap a befagyott tőkeösszeg után a kártalanításra jogosult személy részére a kártalanítás kifizetésének a 105. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjáig járó, még nem tőkésített és ki nem fizetett kamatot az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárig, a szerződés szerinti kamatlábbal, de legfeljebb a kamattérítés időtartama alatt alkalmazott - az idővel súlyozott - átlagos jegybanki alapkamatlábbal számítottan téríti meg.”
„(7) Hitelintézetek egyesülése esetén az (1) bekezdés szerinti összeghatár szempontjából továbbra is külön betétnek minősülnek egyazon betétesnek az egyesülés időpontja előtt az összeolvadó, beolvadó vagy átvevő hitelintézetnél elhelyezett betétei - a lakástakarékpénztári betétek kivételével - legfeljebb öt évig.”
72. § A Hpt. 105. §-ának (1), (3) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Alap a betétek befagyását követő legfeljebb harminc nap elteltével, illetve felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzésének közzététele után tizenöt napon belül - a két időpont közül a korábbiban - megkezdi és három hónapon belül befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését. Az Alap legfeljebb két alkalommal kérheti a Felügyelettől a kifizetési határidő meghosszabbítását alkalmanként legfeljebb három hónappal.”
„(3) Ha a kártalanításra jogosult a jogosultság igazolásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátja, és azok a (4) bekezdés szerinti nyilvántartás adataival megegyeznek, az Alap gondoskodik a neki vagy az általa teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazott személy részére járó kártalanítás kifizetéséről.”
„(5) A kifizetések teljesítése hitelintézetnek adott megbízás, a kártalanítási összeg más hitelintézethez betétként való áthelyezése, postai átutalás, csekk kiállítása vagy közvetlen kifizetés útján történik.”
73. § A Hpt. 107. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (2) bekezdés alkalmazásában a kifizetéshez kapcsolódóan az Alapnál felmerülő költség a kifizető hitelintézet díja, az átutalások költsége, a nyomdaköltség és a kommunikációs költség.”
74. § A Hpt. 110. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A 111. § (1) bekezdés o) pontjában meghatározott intézkedések nem alkalmazhatóak, ha azt az igazgatótanács bármelyik tagja ellenzi.”
75. § (1) A Hpt. 115. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Alaphoz csatlakozott fióktelep vezető állású személye az Alapnak haladéktalanul - írásban - bejelenti, ha a külföldi hitelintézet vagy annak bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné vált.”
(2) A Hpt. 115. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdés szerinti vizsgálat során az Alap vagy az általa megbízott személy betekinthet a hitelintézet könyveibe, számláiba, nyilvántartásaiba, a hitelintézet vezető állású személyeitől, alkalmazottaitól, könyvvizsgálójától, végelszámolójától vagy felszámolójától információt kérhet.”
76. § A Hpt. 121. §-ának (1) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Alap tagjainak éves befizetési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a hitelintézetnél a tárgyévet megelőző december 31-én fennálló, az Alap által a 99. § és 100. § szerint biztosított betétek teljes összegét, a hitelintézet önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapban fennálló tagságát, illetve az Alap szabályzata által megállapított egyéb szempontokat. Az Alap az éves díj megállapítása során figyelembe veheti a más jogszabályban meghatározott minősítő szervezet által a hitelintézetre, illetve annak kötelezettségeire meghatározott minősítéseket.”
„(10) A hitelintézet végelszámolása vagy felszámolása kezdő évében a végelszámolás vagy felszámolás kezdő napjáig az e §-ban meghatározottak szerint köteles időarányos éves díjat fizetni. A díj vetítési alapja a befizetést megelőző negyedév átlagos biztosított betétállománya.”
77. § A Hpt. 124. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felszólítást követő harminc nap elteltével - ha a hitelintézet az (1) bekezdés szerinti jogsértő magatartást nem szüntette meg - az Alap kezdeményezheti a Felügyeletnél a hitelintézettel szemben intézkedés, bírság alkalmazását, vagy a Felügyelet egyetértésével a hitelintézetet tagjai sorából kizárja legalább tizenkét hónappal az erre vonatkozó intézkedés bejelentése után, ha ez alatt az idő alatt a hitelintézet továbbra sem szüntette meg a jogsértő magatartást. Az Alap a felügyeleti intézkedés kezdeményezéséről egyidejűleg értesíti az MNB-t.”
78. § A Hpt. a 128. §-t követően a következő címmel és 128/A. §-sal egészül ki:
„Az önkéntes alap megalakítása
128/A. § (1) Az önkéntes alap megalakítása céljából alakuló közgyűlést kell tartani, amelynek feladata a tagok névjegyzékének megállapítása, a létesítő okirat megalkotása, az e törvényben meghatározott belső szabályzatok elfogadása, valamint tisztségviselők megválasztása.
(2) Az alakuló közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A határozathozatalra egyebekben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Önkéntes alapot kizárólag határozatlan időre lehet alapítani.”
79. § A Hpt. a következő 128/B. §-sal egészül ki:
„128/B. § (1) Az alakuló közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a közgyűlés által választott elnök és jegyzőkönyvvezető ír alá, valamint két tag hitelesít.
(2) Az alakuló közgyűlés által elfogadott létesítő okiratot valamennyi tag által aláírt közjegyzői hitelesítéssel ellátott okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.”
80. § A Hpt. a következő 128/C. §-sal egészül ki:
„128/C. § (1) Az önkéntes alap alapítását a létesítő okirat elfogadásától számított tizenöt napon belül engedélyezés végett
a) az alakuló közgyűlésről felvett hitelesített jegyzőkönyv,
b) a létesítő okirat, valamint
c) a tagok névjegyzékének
megküldésével be kell jelenteni a Felügyeletnek.
(2) Az engedélyt - a 194. §-tól eltérően - megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem kézhezvételét követő harminc napon belül azt nem utasítja el.
(3) A Felügyelet az engedélykérelmet csak akkor utasíthatja el, ha a benyújtott iratok nem felelnek meg a jogszabályokban foglalt előírásoknak.
(4) Az engedély megadását - illetve a (2) bekezdésben meghatározott esetben a határidő lejártát - követő harminc napon belül az önkéntes alap megalapítását - az (1) bekezdésben meghatározott iratok benyújtásával - nyilvántartásba vétel kérése céljából be kell jelenteni az önkéntes alap székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróságnak (a továbbiakban: bíróság).
(5) A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet az önkéntes alap képviseletére jogosult személy nyújtja be. A bíróság a nyilvántartásba vételről nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A bíróság a nyilvántartásba vételről szóló határozatát a Felügyeletnek is kézbesíti.
(6) Az önkéntes alap nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha az alapítói az e törvényben előírt feltételeknek eleget tettek.
(7) Az önkéntes alap a bíróság nyilvántartásba vételével, az alakuló közgyűlés napjára visszamenő hatállyal jön létre.
(8) Az önkéntes alap nyilvántartásba vételére egyebekben a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló jogszabályt kell megfelelően alkalmazni.”
81. § A Hpt. a következő címmel és 128/D. §-sal egészül ki:
„A létesítő okirat
128/D. § (1) Az önkéntes alap szervezetének és működésének rendjét a létesítő okirat tartalmazza.
(2) A létesítő okiratban meg kell határozni:
a) az önkéntes alap nevét és székhelyét,
b) az alapítókat,
c) az önkéntes alaphoz történő csatlakozás és az abból történő kilépés, kizárás rendjét,
d) az önkéntes alap szervezetét,
e) a közgyűlésen történő szavazás rendjét, a tagok szavazati arányát,
f) az önkéntes alap feladatait és az azokhoz kapcsolódó jogokat,
g) az önkéntes alap tagjának jogait és kötelezettségeit,
h) az önkéntes alap által kezelt vagyon kezelésének szabályait,
i) a tagok díjfizetési rendjét,
j) a tagok kilépése, kizárása esetén történő elszámolás rendjét.
(3) Az önkéntes alap létesítő okiratának elfogadásához, valamint a létesítő okirat módosításához, az önkéntes alap megszűnéséhez - a 128/C. § megfelelő alkalmazásával - a Felügyelet jóváhagyása szükséges.”
82. § A Hpt. a következő címmel és 128/E. §-sal egészül ki:
„A tagok névjegyzéke
128/E. § (1) Az önkéntes alap tagjairól névjegyzéket kell készíteni, és az abban bekövetkezett változásokat folyamatosan vezetni kell. A névjegyzéket az igazgatóság vezeti.
(2) A névjegyzékben legalább a tag nevének (cégének), székhelyének, valamint a tagok kirendeltségei címének és vezető állású személyei nevének szerepelnie kell.
(3) A tagsági viszony a névjegyzékbe történt felvétellel, a közgyűlés döntésének napjára visszamenő hatállyal jön létre.”
83. § A Hpt. a következő címmel és 128/F. §-sal egészül ki:
„Közgyűlés
128/F. § (1) Az önkéntes alap legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.
(2) Az önkéntes alap minden tagja jogosult a közgyűlés tevékenységében részt venni.
(3) A közgyűlés hatáskörét a létesítő okiratban kell meghatározni. A közgyűlés kizárólagos hatásköre
a) a létesítő okirat megalkotása és módosítása,
b) döntés tagfelvételről, valamint kizárásról,
c) az önkéntes alap éves költségvetésének megállapítása és az éves beszámoló elfogadása,
d) az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjainak és elnökének megválasztása,
e) a könyvvizsgáló megválasztása,
f) döntés egyesülés, szétválás és a megszűnés kérdésében, továbbá
g) amelyet törvény hatáskörébe utal.
(4) A közgyűlést a létesítő okiratban meghatározott időközönként, de évente legalább kettő alkalommal össze kell hívni. A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg a tagok - létesítő okiratban meghatározott hányada - az ok és a cél megjelölésével indítványozzák.
(5) A közgyűlést a kitűzött időpont előtt legalább tizenöt nappal az igazgatóságnak írásban kell összehívnia. A határozathozatal és a választás rendjét a létesítő okiratban kell meghatározni, azzal, hogy - az e törvényben rögzítettek figyelembevételével - valamennyi határozat meghozatalához legalább az összes tag szótöbbsége szükséges.
(6) A közgyűlés - ha a létesítő okirat eltérően nem rendelkezik - az ülésére szóló meghívóban nem szereplő kérdéseket csak akkor tárgyalhatja meg, ha az önkéntes alap tagjainak legalább kétharmada hozzájárul a napirendi kérdés megtárgyalásához.”
84. § A Hpt. a következő címmel és 128/G. §-sal egészül ki:
„Igazgatóság
128/G. § (1) A közgyűlés - a létesítő okiratban meghatározott létszámú - de legalább öt, legfeljebb tizenegy tagból álló igazgatóságot, s ennek tagjai közül elnököt választ.
(2) Az önkéntes alapot harmadik személyekkel szemben és a hatóságok előtt az elnök képviseli. A létesítő okirat a képviseletre az elnökön kívül más tagot is feljogosíthat.”
85. § A Hpt. a következő 128/H. §-sal egészül ki:
„128/H. § (1) Az igazgatóság a közgyűlés határozatai szerint irányítja az önkéntes alap működését, dönt minden olyan ügyben, amelyet törvény vagy a létesítő okirat nem utal az önkéntes alap más testületének vagy tisztségviselőjének hatáskörébe.
(2) Az igazgatóság a létesítő okiratban meghatározott gyakorisággal, de legalább kéthavonta ülésezik. Tevékenységéről legalább évente beszámol a közgyűlésnek.
(3) Az igazgatóság határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg, amelyet a közgyűlés hagy jóvá.
(4) Az igazgatóság tagjai az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az önkéntes alap érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek eljárni. Kötelezettségeik megszegésével az önkéntes alapnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.
(5) Nem terheli a (4) bekezdés szerinti felelősség azt az igazgatósági tagot, aki a határozat ellen szavazott vagy az intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását a felügyelő bizottságnak bejelentette.”
86. § A Hpt. a következő címmel és 128/I. §-sal egészül ki:
„Felügyelő bizottság
128/I. § (1) A közgyűlés - a létesítő okiratban meghatározott létszámú - de legalább három, legfeljebb kilenc tagból álló felügyelő bizottságot, s ennek tagjai közül elnököt választ.
(2) A felügyelő bizottság a közgyűlés részére ellenőrzi az önkéntes alap ügyvezetését.
(3) A felügyelő bizottság
a) az önkéntes alap szerveinek működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat,
b) felhívhatja az igazgatóságot, hogy a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak vagy más belső szabályzatnak megfelelően járjon el,
c) indítványozhatja az igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak felmentését, felelősségre vonását, valamint a közgyűlés rendkívüli összehívását,
d) a Felügyelet egyidejűleg történt értesítésével összehívja a közgyűlést, ha az igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó kötelezettségének,
e) véleményt nyilvánít a közgyűlés elé terjesztett éves költségvetésről, valamint éves beszámolóról, amely nélkül ezen tárgyakban érvényes határozat nem hozható,
f) javaslatot tesz a közgyűlésnek az igazgatósági tagok díjazásának megállapítására.”
87. § A Hpt. a következő 128/J. §-sal egészül ki:
„128/J. § (1) A felügyelő bizottság - ha a tagok érdekei megkívánják - az igazgatóság működését átmeneti időre felfüggesztheti.
(2) Az igazgatóság felfüggesztésével egyidejűleg a felügyelő bizottság köteles
a) harminc napon belül rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezni,
b) a közgyűlés összehívásáig gondoskodni az ügyvezetésről.”
88. § A Hpt. a következő 128/K. §-sal egészül ki:
„128/K. § (1) A felügyelő bizottság testületként jár el.
(2) A felügyelő bizottság határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van.
(3) A felügyelő bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a közgyűlés hagy jóvá.
(4) A felügyelő bizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az önkéntes alapnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért.”
89. § A Hpt. a következő címmel és 128/L. §-sal egészül ki:
„Könyvvizsgáló
128/L. § (1) Az önkéntes alap könyvvizsgálót bíz meg.
(2) Az önkéntes alap könyvvizsgálóját a pénzügyi intézmények könyvvizsgálatára jogosultak közül választja a közgyűlés.
(3) A könyvvizsgáló megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és az nem hosszabbítható meg.
(4) A könyvvizsgáló feladata az önkéntes alap könyvviteli nyilvántartásának és éves beszámolójának felülvizsgálata, továbbá véleménynyilvánítás az önkéntes alap gazdálkodásával, a vagyonkezeléssel és felhasználással kapcsolatos közgyűlési előterjesztések hitelességéről. A könyvvizsgáló véleménye és jelentéstételi kötelezettsége nélkül e kérdésekben nem hozható határozat.”
90. § A Hpt. a következő címmel és 128/M. §-sal egészül ki:
„Az önkéntes alap döntésével szembeni jogorvoslat
128/M. § (1) Az önkéntes alap valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag - a tudomására jutástól számított harminc napon, de legkésőbb a határozat keltétől számított kilencven napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja.
(2) A határozat megtámadása a határozat végrehajtásának nem akadálya, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.”
91. § A Hpt. a következő 128/N. §-sal egészül ki:
„128/N. § (1) Az önkéntes alap törvénysértő határozata esetén a Felügyelet - ha a működés törvényessége másként nem biztosítható - bírósághoz fordulhat. A Felügyelet keresete alapján a bíróság
a) megsemmisítheti az önkéntes alap törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el,
b) a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja az önkéntes alap közgyűlését,
c) felfüggesztheti az önkéntes alap működését.
(2) Az önkéntes alap tagja (128/M. §), valamint a Felügyelet által indított perek a nyilvántartásba vétel szerinti bíróság hatáskörébe tartoznak.”
92. § A Hpt. 131. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az üzleti nyilvántartások vezetésével szemben támasztott követelmények:
a) tegye lehetővé a pénzügyi intézmény belső ellenőrzését,
b) biztosítsa a gondos és megbízható irányítást, vezetést, ideértve a vezető állású személyek tevékenységének a megítélését, valamint a tulajdonosok, a könyvvizsgáló, a Felügyelet és az MNB által történő ellenőrzést, továbbá segítse a pénzügyi intézményt abban, hogy eleget tegyen a jogszabályokban és a szerződésekben előírt kötelezettségek teljesítésének.”
93. § (1) A Hpt. 132. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzügyi intézmény köteles, az arra jogosult testület által elfogadott - könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó - éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a Felügyeletnek annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig, az összevont (konszolidált) éves beszámolót annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig megküldeni.
(2) A 3. § (2) bekezdésének a) és c) pontjaiban meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat végző jogi személy könyvvezetésére és könyvvizsgálatára a 131-137. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”
(2) A Hpt. 132. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Magyarországon fiókteleppel rendelkező harmadik országbeli pénzügyi intézmény a saját joga alapján elkészített és könyvvizsgálóval hitelesített mérlegének és eredménykimutatásának hivatalos magyar nyelvű fordítását a jóváhagyását követő harminc napon belül két országos napilapban köteles közzétenni.”
94. § (1) A Hpt. 133. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze, valamint b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Pénzügyi intézmény esetén - a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően - könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére megbízás, ha”
„b) a Felügyelet az általa vezetett pénzügyi intézményi könyvvizsgálók névjegyzékében a könyvvizsgálót határozattal nyilvántartásba vette,”
(2) A Hpt. 133. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Pénzügyi intézmény nem adhat könyvvizsgálói megbízást a Felügyelet alkalmazottjának, illetőleg annak közeli hozzátartozójának.”
95. § A Hpt. a 133. §-t követően a következő 133/A. §-sal egészül ki:
„133/A. § (1) A Felügyelet a könyvvizsgálót akkor veszi a pénzügyi intézményi minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók névjegyzékébe, ha
a) a könyvvizsgáló legalább három éven át pénzügyi intézménynél számviteli, ellenőrzési vagy a Felügyeletnél bankfelügyelői, ellenőri, az MNB-nél ellenőri, önkéntes intézményvédelmi alapnál ellenőri munkakörben dolgozott és legalább kétéves könyvvizsgálói gyakorlata van, vagy
b) legalább három éven át könyvvizsgálói tevékenységet folytatott és pénzügyi intézményi minősítésű könyvvizsgáló mellett legalább két évig beosztott könyvvizsgálóként tevékenykedett.
(2) A Felügyelet a könyvvizsgálót a pénzügyi intézményi minősítésű könyvvizsgálók nyilvántartásából határozattal törli, ha
a) a könyvvizsgáló a jegyzékbe vétel követelményeinek már nem felel meg,
b) a könyvvizsgáló a jogszabályokban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.
(3) Ha a Felügyelet a könyvvizsgálót a névjegyzékből törli, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara a könyvvizsgáló ellen etikai eljárást kezdeményez.
(4) Ha a Magyar Könyvvizsgálói Kamara pénzügyi intézményi minősítésű könyvvizsgáló ellen etikai eljárást kezdeményez, egyidejűleg értesíti erről a Felügyeletet.”
96. § A Hpt. 134. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze, valamint b) és d)-f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzügyi intézmény által választott könyvvizsgáló a vizsgálatának eredményéről a pénzügyi intézménnyel egyidejűleg a Felügyeletet - írásban - haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján”
„b) bűncselekmény elkövetésére vagy a pénzügyi intézmény belső szabályzatának súlyos megsértésére, illetőleg az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel,”
„d) a pénzügyi intézmény kötelezettségeinek teljesítését, a rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak, vagy
e) a pénzügyi intézmény belső ellenőrzési rendszereinek súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg,
f) jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a pénzügyi intézmény vezetése között a pénzügyi intézmény fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a pénzügyi intézmény működését lényegesen érintő kérdésekben.”
97. § A Hpt. 135. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„135. § A Felügyelet a 151. § (3) bekezdésének k) pontjában meghatározott esetben jogosult arra, hogy a hitelintézetet más könyvvizsgáló választására kötelezze és a névjegyzékből a könyvvizsgálót törölje.”
98. § A Hpt. 137. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzügyi intézmény köteles a könyvvizsgálóval - az éves beszámoló könyvvizsgálatára - kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni.
(2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló jelentésének alapján - az éves beszámoló jóváhagyása előtt - a pénzügyi intézmény igazgatóságát kötelezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót vizsgáltassa felül, helyesbítse, gondoskodjon a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő hitelesítéséről és ismételt közzétételéről.
(3) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló helytelen adatot tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a pénzügyi intézmény igazgatóságát az adatok felülvizsgáltatására, könyvvizsgálóval való hitelesíttetésére. A felülvizsgált és könyvvizsgálóval hitelesített adatot - a közgyűlés elé történt beterjesztés előtt - a pénzügyi intézmény köteles a Felügyeletnek bemutatni.”
99. § A Hpt. 139. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A pénzügyi intézmények által fizetett éves felügyeleti díj a pénzügyi intézmény mérlegfőösszegének háromtized ezreléke, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó - pénzügyi intézménynek nem minősülő - vállalkozás által fizetett éves felügyeleti díj évi hatvanezer forint, melyet negyedéves részletekben, a negyedévet követő hónap huszadik munkanapjáig kell a Felügyelet számlájára átutalni.”
100. § A Hpt. 141. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az engedély nélküli pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység folytatóját a Felügyelet felszólítja a helyzet tisztázásához szükséges szerződés, okirat, jelentés, kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatására, továbbá helyszíni ellenőrzést rendelhet el minden olyan helyen, ahol a rendelkezésére álló adat alapján ilyen tevékenység folyt, illetőleg folyik.”
101. § A Hpt. 142. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hitelintézet igazgatósága köteles a Felügyeletnek két munkanapon belül - írásban - bejelenteni)
„c) az egyes pénzügyi szolgáltatási tevékenységek szüneteltetését, korlátozását, megszüntetését.”
102. § A Hpt. 148. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet által kiküldött - helyszíni ellenőrzésre jogosult - alkalmazott vagy megbízott az ellenőrzés lefolytatásához helyiségekbe beléphet, iratokat, adathordozókat, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg, a vizsgált iratokról, adathordozókról másolatot készíthet, felvilágosítást, nyilatkozatot kérhet, próbavásárlást végezhet.”
103. § A Hpt. 150. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„150. § E törvény és a pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó egyéb jogszabályok, jegybanki rendelkezések, illetve pénzügyi felügyeleti rendelkezések, továbbá a Felügyelet határozatai maradéktalan betartása, a jogsértések vagy hiányosságok megelőzése, illetőleg megszüntetése érdekében a Felügyelet a pénzügyi intézménnyel szemben - az MNB egyidejű értesítése mellett - intézkedést, kivételes intézkedést és bírságot alkalmazhat.”
104. § (1) A Hpt. 151. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze, továbbá e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a bekezdés a következő j) ponttal egészül ki:
„A Felügyeletnek mérlegelnie kell az intézkedés szükségességét, ha a pénzügyi intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy, ezek vezető állású személye, illetőleg tulajdonosa megsérti az e törvény, az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, a pénzügyi felügyeleti rendelkezések, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a devizajogszabályok és a jegybanki rendelkezések előírásait, illetőleg tevékenységét nyilvánvalóan nem elvárható gondossággal végzi, így különösen”
„e) tőkemegfelelési mutatója vagy szavatoló tőkéje alacsonyabb az e törvényben vagy a Felügyelet határozatában meghatározott mértéknél,”
„j) a pénzügyi intézmény a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény 2. §-ának (1)-(2) bekezdésében, valamint a 3. §-ának (1) bekezdésében megfogalmazott kötelezettségeit nem teljesíti.”
(2) A Hpt. 151. §-a (2) bekezdésének bevezető szövegrésze, továbbá c) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a bekezdés a következő m) ponttal egészül ki:
„A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, a pénzügyi felügyeleti rendelkezések, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a devizajogszabályok, továbbá a jegybanki rendelkezések előírásainak jelentős megsértése esetén - a rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve - meg kell tennie a szükséges intézkedést (153. §, 155-156. §), ha a pénzügyi intézmény”
„c) tőkemegfelelési mutatója a törvényben vagy a Felügyelet határozatában számára meghatározott érték hetvenöt százalékánál alacsonyabb,”
„e) nem rendelkezik elégséges céltartalékkal, illetve eszközei értékelése nem megfelelő és emiatt szavatoló tőkéjét csökkentenie kell az el nem számolt céltartalékképzés, illetve értékvesztés összegével,”
„m) a rá vonatkozó tőkemegfelelési előírásnak csak úgy tud megfelelni, hogy nem fizeti vissza lejáratkor a kiegészítő alárendelt kölcsönt.”
(3) A Hpt. 151. §-a (3) bekezdésének bevezető szövegrésze, továbbá a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, a pénzügyi felügyeleti rendelkezések, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a devizajogszabályok és a jegybanki rendelkezések előírásainak súlyos megsértése esetén - a rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve - meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, illetőleg kivételes intézkedéseket (157-160.§), ha a hitelintézet”
„a) tőkemegfelelési mutatója a törvényben vagy a Felügyelet határozatában számára meghatározott érték ötven százalékánál alacsonyabb,”
„c) nem tesz eleget céltartalékképzési kötelezettségének, illetőleg nem rendelkezik elégséges céltartalékkal, illetőleg eszközeit nem megfelelően értékelte és emiatt az el nem számolt céltartalékképzés, illetve értékvesztés összegével csökkentett szavatoló tőke következtében tőkemegfelelési mutatója négy százalék alá csökken,”
(4) A Hpt. 151. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyeletnek a (3) bekezdésen kívül akkor is meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, illetőleg kivételes intézkedéseket (157-160. §), ha]
„a) a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepének eszköz fenntartási mutatója száz százalék alá csökken,”
(5) A Hpt. 151. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Felügyelet intézkedést tehet továbbá, ha a harmadik országbeli hitelintézet székhelye szerinti felügyeleti hatóság az adott hitelintézettel vagy annak bármely államban működő fióktelepével szemben olyan ok miatt alkalmazott intézkedést, szankciót, amely a fióktelep biztonságos működését érinti.”
105. § A Hpt. 153. §-a (2) bekezdésének b) pontja a következő 9. alponttal egészül ki:
[A 151. § (2) bekezdése szerinti esetekben - a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazza:
b) kötelezheti a pénzügyi intézményt]
„9. nyolc százaléknál magasabb, de legfeljebb a törvényi követelmény kétszeresét meg nem haladó tőkemegfelelési mutató elérésére, illetőleg fenntartására,”
106. § A Hpt. 157. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe esetében az (1) bekezdésben meghatározott kivételes intézkedésekkel egyidejűleg a Felügyelet értesíti a harmadik országbeli hitelintézetet és annak felügyeleti hatóságát.”
107. § A Hpt. 161. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A betétállomány és más visszafizetendő pénzeszköz - az átadó és az átvevő hitelintézet közötti megállapodás alapján - a Felügyelet engedélyével átruházható. Az állományátruházás során a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az állományátruházáshoz nem szükséges a szerződő fél hozzájárulása. A Felügyelet engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatalnak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerinti engedélyét.”
108. § (1) A Hpt. 163. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontja szerinti helyzet különösen akkor áll fenn, ha a hitelintézet tőkemegfelelési mutatója két százalék alá csökken, valamint]
„b) a tulajdonos vagy a harmadik országbeli hitelintézet nem képes, illetőleg nem hajlandó a hitelintézet saját tőkéjét, illetve tőkemegfelelési mutatóját a jogszabályban vagy a Felügyelet határozatában előírt szintre felemelni, vagy”
(2) A Hpt. 163. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felügyeleti biztosnak olyan természetes személy nevezhető ki, aki megfelel a hitelintézeti ügyvezetőkkel szemben támasztott, a 68. §-ban meghatározott követelményeknek.”
109. § A Hpt. 168. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Nem minősül befagyott betétnek a Felügyelet 176/B. § (5) bekezdése alapján elrendelt kifizetési tilalma miatt nem kifizethető betét, a végelszámolást kimondó határozat meghozatalától számított tizenöt napig.”
110. § A Hpt. XXIV. fejezete a következő címmel és 168/A. §-sal egészül ki:
„Az Európai Unió másik tagállama fióktelepének felügyelete
168/A. § (1) Ha az Európai Unió másik tagállama pénzügyi intézményének fióktelepe megsérti a Magyarországon hatályos előírásokat, illetve hiányosságot észlel a fióktelep működésében, a Felügyelet felszólítja a fióktelepet a szabályellenes helyzet megszüntetésére.
(2) Ha a fióktelep a felszólításnak nem tesz eleget, a Felügyelet értesíti az Európai Unió másik tagállamának felügyeleti hatóságát a szabályellenes helyzetről, illetőleg kezdeményezi, hogy a felügyeleti hatóság tegye meg a megfelelő intézkedést.
(3) A Felügyelet közvetlenül is intézkedhet abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy a szabályellenes helyzet fennállása súlyosan veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását, illetve az ügyfelek érdekeit. A Felügyelet ilyen jellegű intézkedéseit az Európai Bizottság felülvizsgálja és annak jogosságát utólagosan mérlegeli.”
111. § A Hpt. 169. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„169. § (1) A pénzügyi szolgáltatásokra és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok, jegybanki rendelkezések és pénzügyi felügyeleti rendelkezések előírásainak megsértése esetén a Felügyelet bírságot szabhat ki.
(2) A Felügyelet bírságot alkalmazhat a törvényben felsorolt intézkedések, illetőleg a kivételes intézkedések mellett, azokkal egyidejűleg is.
(3) A bírság megállapításakor a Felügyelet mérlegeli:
a) a szabályszegéssel vagy a mulasztással előidézett kockázat, illetőleg kár mértékét,
b) a felelős személyek által a Felügyelettel, illetőleg az Alappal kapcsolatban tanúsított együttműködést,
c) az intézkedéssel érintett személy jó-, illetve rosszhiszeműségét, az általa a szabályszegéssel vagy a mulasztással elért vagyoni előnyt, kárenyhítési hajlandóságát,
d) az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolását, illetve annak szándékát,
e) a szabályok megsértésének ismétlődését, illetőleg gyakoriságát.”
112. § A Hpt. XXVI. fejezetének címe helyébe a következő cím lép, továbbá a 176. §-t követően a következő 176/A. §-sal egészül ki:
„Pénzügyi intézmény jogutód nélküli megszűnése
176/A. § (1) A részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény végelszámolására vagy felszámolására a Cstv. és a gazdasági társaságokról szóló törvény, a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény végelszámolására vagy felszámolására az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Pénzügyi intézmény felszámolójának vagy végelszámolójának csak a Felügyelet által létrehozott közhasznú társaság jelölhető ki.
(3) A (2) bekezdés szerinti közhasznú társaságot - ha törvény másként nem rendelkezik - kizárólag pénzügyi intézmény felszámolására, illetve végelszámolására lehet kijelölni.”
113. § A Hpt. a következő címmel és 176/B. §-sal egészül ki:
„Végelszámolás
176/B. § (1) Pénzügyi intézményre vonatkozóan végelszámolást kimondó határozatot a Felügyelet hozhat.
(2) A Felügyelet végelszámolást kimondó határozatot hoz, ha
a) a pénzügyi intézmény tevékenységi engedélyét visszavonja, kivéve, ha az engedély visszavonása a 30. § (1) bekezdésének c) pontja alapján történik, vagy
b) tudomására jut, hogy a külföldi pénzügyi intézmény alapítási, tevékenységi (működési) vagy a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapításra vonatkozó, a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti felügyeleti hatóság által kiadott engedélye hatályát veszti.
(3) A Felügyelet végelszámolással történő megszűnést kimondó határozata meghozatalához nem kell beszerezni a Cstv. 8. §-ának (1) bekezdésében meghatározott előzetes egyetértést.
(4) A Felügyelet a végelszámolást kimondó határozatában kijelöli a végelszámolót, és meghatározza a végelszámolás kezdő időpontját, amely nem lehet korábbi, mint a határozat kelte.
(5) A Felügyelet a végelszámolást kimondó határozat meghozatalával egyidejűleg - ha a végelszámolás kezdő időpontja későbbi, mint a határozat kelte - felügyeleti biztost rendelhet ki - ha korábban ez nem történt meg -, akinek megbízatása a végelszámoló tevékenységének megkezdéséig tart, és a végelszámolás kezdő időpontjáig teljes körű kifizetési tilalmat rendelhet el.
(6) A végelszámolási eljárás befejezésének feltétele annak igazolása, hogy a jogosult számára ki nem fizetett betétek állományátruházása megtörtént.”
114. § A Hpt. a következő 176/C. §-sal egészül ki:
„176/C. § (1) A cégbíróság a végelszámolást kimondó határozat kézhezvételét követően soron kívül hoz végzést, és rendeli el annak Cégközlönyben való közzétételét.
(2) A végelszámoló díjának összege nem haladhatja meg a pénzügyi intézménynek a Cstv. 70. §-ának a) pontja szerinti éves beszámolója szerinti eszközök könyvszerinti értékének fél százalékát.
(3) Pénzügyi intézmény végelszámolása során a hitelezők a végelszámolás közzétételétől számított hatvan napon belül kötelesek bejelenteni követeléseiket.”
115. § A Hpt. a 177. § előtt a következő címmel egészül ki, egyidejűleg a § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Felszámolási eljárás”
„(2) Pénzügyi intézmény felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik.”
116. § A Hpt. 178. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hitelintézet esetében a Cstv. II. fejezete nem alkalmazható. Egyszerűsített felszámolási eljárás pénzügyi intézmény esetében nem alkalmazható.”
„(3) A pénzügyi intézménnyel szemben fennálló követelések esetében a Cstv. 46. §-ának (7) bekezdése nem alkalmazható.”
117. § (1) A Hpt. 179. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Pénzügyi intézmény, illetve a külföldi pénzügyi intézmény fióktelepe ellen a felszámolási eljárás megindítását - a (2) bekezdésben meghatározott esetben - a Felügyelet kezdeményezheti.
(2) A Felügyelet felszámolási eljárást kezdeményez,
a) ha a pénzügyi intézmény tevékenységi engedélyét a 30. § (1) bekezdésének c) pontja alapján vonja vissza, vagy
b) fióktelep esetében, ha a Magyarországon fióktelepet működtető külföldi pénzügyi intézmény ellen fizetésképtelenség megállapítására irányuló eljárás indult.”
(2) A Hpt. 179. § (3) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A bíróság a felszámolást]
„a) a részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény,
b) a fióktelepet működtető külföldi pénzügyi intézmény”
(fizetésképtelenségének megállapítása nélkül köteles elrendelni.)
118. § A Hpt. 181. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Ha a Felügyelet már a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően felügyeleti biztost rendelt ki, a megbízatás mindaddig tart, amíg a bíróság a felszámolás elrendeléséről szóló határozatában a felszámolót nem rendeli ki.”
„(3) Pénzügyi intézmény felszámolása során a hitelezők a felszámolást elrendelő bírósági végzés közzétételétől számított hatvan napon belül kötelesek követeléseiket bejelenteni.”
119. § A Hpt. 182. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felszámolói díj összege nem haladhatja meg a felszámolás során eladott vagyontárgyak árbevételének és a befolyt követelések együttes összegének 1,25 százalékát. Egyezség esetén a felszámoló díja nem lehet több a vagyontárgyak nettó értékének 1,25 százalékánál.”
120. § A Hpt. 184. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felszámolási eljárás során a felszámoló, illetőleg az Alap indokolt kérelme alapján - a felszámolás alatt álló pénzügyi intézmény számára - a Felügyelet a pénzügyi szolgáltatások meghatározott körére ideiglenes tevékenységi engedélyt adhat.
(2) A pénzügyi intézmény felszámolása során az egyezségi eljárásban az egyezség jóváhagyásához a Felügyelet engedélye szükséges akkor, ha az egyezség feltétele a pénzügyi intézmény további működése, hitelintézetként vagy pénzügyi vállalkozásként.”
121. § A Hpt. 186. § (2) bekezdésének bevezető szövegrésze, továbbá k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a következő l) ponttal egészül ki:
„A Felügyelet nyilvántartásba veszi a pénzügyi intézmény, a bankcsoport, illetőleg a pénzügyi holding következő adatait:”
„k) a 3. § (9) és (10) bekezdésében meghatározott ügynökök;
l) az a)-k) pontokban felsorolt adatokban történt változások.”
122. § A Hpt. 189. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„189. § A Felügyelet saját feladatai ellátására szolgáló banktitkot, üzleti titkot és egyéb adatot vagy információt kizárólag az 51. § (2)-(3) bekezdésében megjelölt szerveknek - a törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben -, valamint nemzetközi együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint szolgáltathat. A külföldi felügyeleti hatóságtól származó bank- vagy üzleti titoknak minősülő adatot és információt a Felügyelet nem közölhet harmadik féllel, azt csak a külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint kezelheti és kizárólag az érintett külföldi felügyelet hozzájárulásával továbbíthatja.”
123. § (1) A Hpt. 190. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A Felügyelet az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához a 186-187. §-ban meghatározott, valamint az általa elrendelt adatszolgáltatások alapján nyilvántartja:]
„a) a pénzügyi intézményeket, a bankcsoportokat, pénzügyi holdingokat és bankképviseleteket,”
(2) A Hpt. 190. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Felügyelet nyilvántartásba veszi a pénzügyi vállalkozás, valamint a hitelintézet ügynökét.”
124. § A Hpt. 198. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet az általa kiadott engedélyekről, azok módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatát, ideértve a 14. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti engedélyét is, haladéktalanul megküldi a cégbíróságnak.”
125. § A Hpt. a következő 198/A. §-sal egészül ki:
„198/A. § A 3. § (9) és (10) bekezdésben meghatározott ügynökök jegyzékét a Felügyelet félévente a Pénzügyi Közlönyben közzéteszi.”
126. § (1) A Hpt. 201. §-ának (3) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hitelintézet által közzétett hirdetésben egyértelműen szerepelnie kell a betét, illetve a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír jogszabályban előírt módon számított egy évre vonatkozó kamata, illetőleg hozama mértékének.”
„(6) E § alkalmazásában hirdetés: a pénzügyi intézményre, bankképviseletre, illetőleg a pénzügyi, valamint a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó, kereskedelmi úton történő figyelemfelhívás, tekintet nélkül arra, hogy az az országban megjelenő sajtótermék vagy a posta útján, címke, kártya, matrica, szórólap, hanglemez, katalógus, árjegyzék vagy egyéb nyomtatott (nyomott) anyag szétosztásával, mozi-, az ország területén sugárzott, belföldi műsorszolgáltató rendelésére közvetített televízió- vagy rádióműsor előadásával vagy bármi más módon történik, ideértve az olyan hirdetést is, amely olyan cikkben, műsorban jelenik meg, amelynek nem a hirdetés az elsődleges célja, ha a cikk, illetve a műsorrészlet a pénzügyi intézmény kezdeményezésére vagy támogatásával jött létre.”
(2) A Hpt. 201. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Hirdetést csak Magyarországon bejegyzett és pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény tehet közzé.”
(3) A Hpt. 201. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Hirdetést csak Magyarországon bejegyzett és pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény, valamint az Európai Unióban székhellyel rendelkező hitelintézet és a 15. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő pénzügyi vállalkozás tehet közzé.”
127. § A Hpt. a 206. §-t követően a következő 206/A. §-sal egészül ki:
„206/A. § (1) A 201-202. § tekintetében a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, illetve a megyei (fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőségek (a továbbiakban együtt: fogyasztóvédelmi felügyelőség) járnak el a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény szabályai szerint.
(2) A 203. §, a 206. § tekintetében a fogyasztóvédelmi felügyelőség a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény szabályai szerint jár el.”
128. § A Hpt. 212. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fogyasztási kölcsönszerződésnek tartalmaznia kell a külön jogszabály alapján megállapított éves százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót.
(2) A teljes hiteldíj a fogyasztó által a kölcsönért fizetendő terhelés, amely tartalmazza a kamatokat, folyósítási jutalékokat és minden egyéb - a kölcsön felhasználásával kapcsolatosan fizetendő - költséget.
(3) A teljes hiteldíjmutató az a belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és teljes hiteldíj egyenlő az ügyfél által a folyósításkor a pénzügyi intézménynek fizetett költségekkel csökkentett hitelösszeggel.”
129. § A Hpt. 213. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„213. § (1) Semmis az a fogyasztási kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza
a) a szerződés tárgyát,
b) az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót, a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vett egyéb - esetleges - költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést,
c) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét,
d) azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást,
e) a törlesztő részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat,
f) a szükséges biztosítékok meghatározását, valamint
g) a szerződéshez kapcsolódóan a fogyasztótól megkövetelt biztosítások megjelölését.
(2) A fogyasztási kölcsönszerződésre vonatkozó szabályoktól a fogyasztó hátrányára eltérő szerződési kikötés semmis.
(3) A szerződés semmisségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.
(4) A hitelező köteles a fogyasztót a fogyasztási kölcsönszerződés megkötésekor minden olyan szerződési feltételről tájékoztatni, amely jogszabály alapján válik a szerződés részévé.”
130. § A Hpt. a következő 214/A. §-sal egészül ki:
„214/A. § (1) Ha a fogyasztó a kölcsönt olyan, a hitelező és az áru vagy szolgáltatás értékesítője közötti előzetes megállapodásra tekintettel kapja, melynek értelmében a fogyasztónak kizárólag az adott hitelező nyújthat kölcsönt az értékesítőtől áru vásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére, és
a) az értékesítő a fogyasztóval kötött szerződés teljesítésével késedelembe esik vagy hibásan teljesít, és
b) a fogyasztó késedelemből, illetve hibás teljesítésből eredő követeléseinek az értékesítő nem tett határidőben eleget,
a fogyasztó a fogyasztási kölcsönszerződés alapján esedékessé váló fizetést visszatarthatja az igénye kielégítéséig. Erre az időszakra kamat nem számítható fel. A visszatartási jog gyakorlását megalapozó körülményekről a fogyasztó az erre vonatkozó okiratok megküldésével köteles írásban tájékoztatni a hitelezőt. A visszatartási jog a tájékoztatást követően illeti meg a fogyasztót.
(2) Ha a fogyasztó a szerződéstől az értékesítő szerződésszegése miatt eláll, egyúttal jogosult a fogyasztási kölcsönszerződéstől is elállni. Az elállás alapján a hitelező köteles a fogyasztó által addig kifizetett összeg azonnali visszafizetésére. A hitelező az általa folyósított kölcsön visszafizetését csak az értékesítőtől követelheti, kivéve, ha az a vételárat a fogyasztónak visszafizette. A fogyasztótól az elállásra, illetve az eredeti állapot helyreállítására tekintettel kamat, költség, kártérítés nem követelhető.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni:
a) azokra a hitelmegállapodásokra, melyek összege hatvanezer forintnál kisebb, vagy hatmillió forintnál nagyobb,
b) azokra a hitelmegállapodásokra, amelyek alapján a fogyasztónak a hitelt vagy három hónapot meg nem haladó időszak alatt, vagy tizenkét hónapot meg nem haladó időszak alatt legfeljebb négy fizetési részletben kell visszafizetni,
c) azokra a hitelmegállapodásokra, melyeket közokiratba foglaltak,
d) azokra a hitelmegállapodásokra, melyeket ingatlanon kikötött jelzálogjog fedezete mellett kötöttek.”
131. § A Hpt. a következő 214/B. §-sal egészül ki:
„214/B. § Fogyasztási kölcsönszerződés esetén a Ptk. 329. §-ában foglaltaktól a fogyasztó hátrányára eltérni nem lehet.”
132. § A Hpt. a következő 214/C. §-sal egészül ki:
„214/C. § (1) A fogyasztó nem kötelezhető arra, hogy a hitelezőnek a fogyasztási kölcsönszerződésből származó követelései ellenében váltókötelezettséget vállaljon.
(2) A hitelező a fogyasztási kölcsönszerződésből származó követelése biztosítására csekket a fogyasztótól nem fogadhat el.
(3) A fogyasztó bármikor követelheti a hitelezőtől az olyan váltó vagy csekk visszaadását, amelyet az (1) vagy (2) bekezdéssel ellentétben bocsátott ki.
(4) A hitelező felel minden olyan kárért, amely a fogyasztót az (1) vagy a (2) bekezdéssel ellentétes váltó- vagy csekk-kibocsátással összefüggésben érte.”
133. § A Hpt. 220. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„220. § (1) Az MFB Rt. esetében - a 79. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a szavatoló tőke harmincöt százalékát meghaladó kockázat minősül nagykockázatnak.
(2) Az MFB Rt. esetében - a 79. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően - az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázatok együttes összege nem haladhatja meg az MFB Rt. szavatoló tőkéjének negyvenöt százalékát.
(3) A 79. § (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni az MFB Rt. által a hitelintézetek számára nyújtott fejlesztési célú közép- és hosszú lejáratú hitelek esetében.
(4) Az MFB Rt. esetében a 79. § (7) bekezdésében foglalt korlátozást azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy olyan vállalkozással szemben, amelyben az MFB Rt. befolyásoló részesedéssel rendelkezik, a vállalt kockázatok együttes összege nem érheti el az MFB Rt. szavatoló tőkéjének harmincöt százalékát.
(5) Az MFB Rt. esetében a 83. § (1) bekezdésében foglalt, a közvetlen és közvetett befektetések mértékére vonatkozó korlátozást azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az MFB Rt. - más pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, biztosítóintézet, illetve a járulékos vállalkozás kivételével - egy vállalkozásban sem szerezhet, illetve nem tarthat birtokában szavatoló tőkéjének húsz százalékát meghaladó - nettó értéken számított - közvetlen és közvetett tulajdoni hányadot megtestesítő befektetést.
(6) Az MFB Rt. esetében a 83. § (2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.
(7) Az MFB Rt. esetében a 83. § (3) bekezdésében foglalt, a részesedések összegére vonatkozó korlátozást azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az MFB Rt. egyéb - más pénzügyi intézményen, befektetési vállalkozáson, biztosítóintézeten, valamint járulékos vállalkozáson kívüli - vállalkozásokban meglévő befolyásoló részesedéseinek teljes, nettó értéken számított összege nem haladhatja meg szavatoló tőkéjének hetvenöt százalékát.
(8) Az MFB Rt. esetében a szavatoló tőke kiszámításánál (5. számú melléklet, II. fejezet, 2. pont) a járulékos tőkeelemek az alapvető tőkeelemek összegét ötven százalékkal meghaladhatják, amennyiben a többletet alárendelt kölcsöntőke képezi.
(9) A költségvetési törvényben kell meghatározni a Kormány által a központi költségvetési keret terhére, az MFB Rt. fejlesztési célú közép- és hosszú lejáratú nemzetközi hitelfelvételből, illetve kötvénykibocsátásból eredő fizetési kötelezettségeinek teljesítéséért vállalt készfizető kezességállományának felső határát.”
134. § A Hpt. 228. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Pit. 5. §-ának (2) bekezdése, illetve 35. §-a szerinti szakosított pénzintézet saját tőkéjének 1999. december 31-ig el kell érnie az egymilliárd forintot és 2002. december 31-ig bankká, szakosított hitelintézetté vagy pénzügyi vállalkozássá köteles átalakulni. Tevékenységére és felügyeletére - az átalakulásig - e törvénynek a bankra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
135. § (1) A Hpt. 235. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„f) a devizaárfolyam-kockázat fedezetére szükséges tőkekövetelmény megállapítására”
(vonatkozó részletes szabályokat.)
(2) A Hpt. 235. §-ának (2) bekezdése a következő o) és p) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg)
„o) az országkockázat tőkekövetelményére,
p) a banki értékesítői, az értékpapír értékesítői, a szakképesített banktisztviselői és a befektetési tanácsadói képesítés szakmai és vizsgakövetelményeire”
(vonatkozó részletes szabályokat.)
(3) A Hpt. 235. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy pénzügyi felügyeleti rendelkezésben állapítsa meg:
a) az azonnali fizetőképesség alapelveire és az esedékességi napok nyilvántartási rendszereire,
b) a belső ügyintézésre, eljárásokra vonatkozó szabályzatok kötelező tartalmára, ideértve a nyilvántartások vezetésére vonatkozó előírásokat is,
c) a Felügyeletnek szolgáltatandó rendszeres jelentések tartalmára, formájára, a jelentésadás módjára és időpontjára,
d) a hitelintézetek követelései és kötelezettségei lejárati időpontjainak összhangjával kapcsolatosan a lejárati szerkezetre,
e) a kockázatok megállapítására, elemzésére, értékelésére, behatárolására, kezelésére és csökkentésére, a kockázatvállalás ellenőrzésére,
f) az információs és ellenőrzési rendszerek megfelelő működtetésére,
g) a hitelintézet szolgáltatásához kapcsolódó ügyviteli tevékenység Felügyelethez történő bejelentéssel, illetve bejelentés nélkül kiszervezhető körére, valamint a kiszervezés követelményére
vonatkozó részletes szabályokat.”
136. § A Hpt. a következő 243. §-sal egészül ki:
„243. § E törvény - az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint ezen törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok irányadó rendelkezéseivel együtt - a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek a 6. számú mellékletben felsorolt jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”
137. § (1) A Hpt. 1. számú melléklet 6. és 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvény hatálya alól kivett nemzetközi pénzügyi intézmények)
„6. Északi Beruházási Bank”
„8. Európa Tanács Fejlesztési Bankja”
(2) A Hpt. 4. számú melléklete a következő 6. ponttal egészül ki:
„6. A számításnál a tulajdoni vagy szavazati hányad közül a magasabb értékűt kell figyelembe venni.”
138. § A Hpt. 2., 5. és 6. számú melléklete e törvény 1., 2. és 3. számú mellékletében foglaltak szerint módosul.
139. § A Hpt. 3. számú melléklete helyébe e törvény 4. számú melléklete lép.
140. § (1) A Hpt. 2. számú melléklete III. fejezetének 31. és 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. Külföldi hitelintézet: az a hitelintézet, amelynek székhelye Magyarországon kívül van.
32. Külföldi pénzügyi vállalkozás: az a pénzügyi vállalkozás, amelynek székhelye Magyarországon kívül van.”
(2) A Hpt. 2. számú mellékletének III. fejezete a következő 44-46. ponttal egészül ki:
„44. Harmadik országbeli hitelintézet: az a hitelintézet, amely a székhely állam szerinti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően engedéllyel rendelkezik olyan tevékenységek végzésére, amelyek megfeleltethetők a 3. § (1) bekezdése a), b), d) vagy e) pontjában foglaltaknak, és amelynek székhelye nem az Európai Unió tagállamában van.
45. Harmadik országbeli pénzügyi vállalkozás: az a pénzügyi vállalkozás, amely a székhely állam szerinti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően engedéllyel rendelkezik egy vagy több olyan tevékenység végzésére, amelyek megfeleltethetők a 3. § (1) bekezdésének b)-c) és f)-l) pontjában, valamint a (2) bekezdésében foglaltaknak, és amelynek székhelye nem az Európai Unió tagállamában van.
46. Harmadik országbeli pénzügyi intézmény: a harmadik országbeli hitelintézet és a harmadik országbeli pénzügyi vállalkozás.”

Átmeneti és záró rendelkezések

141. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2001. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 3. §-ának (4) bekezdése 2002. január 1-jén lép hatályba.
(3) E törvény 1. §-ának (2) bekezdése, 4. §-ának (2) és (4) bekezdése, 5. §-a, 6. §-ának (7) bekezdése, 12. §-ának (3) és (5) bekezdése, 13. §-a, 17. §-ának (1) és (3) bekezdése, 20. §-a, 24-29. §-a, 31. §-a, 46. §-a, 58. §-a, 59. §-ának (3) bekezdése, 66. §-ának (2) bekezdése, 67. §-a, 68. §-a, 71. §-ának (1) bekezdése, 93. §-ának (2) bekezdése, 104. §-ának (4) és (5) bekezdése, 106. §-a, 108. §-ának (1) bekezdése, 110. §-a, 126. §-ának (3) bekezdése, 140. §-a, 149. §-a, 150. §-a és 153. §-a az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(4) E törvény 159. §-a és 160. §-ának (4) bekezdése 2001. január 2-án lép hatályba.
142. § (1) E törvény hatálybalépésekor már engedéllyel rendelkező, illetőleg engedélyezési eljárás alatt levő pénzügyi vállalkozás 2001. december 31-ig köteles eleget tenni a Hpt. - e törvény 10. §-ával beiktatott - 13. § (1) bekezdés f) pontjában, a Hpt. - e törvény 14. §-ának (2) bekezdésével, 44. §-ával és 94. §-ának (1) bekezdésével módosított - 16. § (8) bekezdésének a) pontjában, 67. §-ának (7)-(9) bekezdésében, 133. §-ának (1) bekezdésében foglalt előírásnak, illetve saját tőkéjének 2002. december 31-ig el kell érnie legalább az ötvenmillió forintot.
(2) Ha e törvény hatálybalépésekor a részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi vállalkozás megválasztott, kinevezett ügyvezetője nem felel meg a Hpt. - e törvény 45. §-ának (2) bekezdésével beiktatott - 68. § (4) bekezdésében előírt követelményeknek, határozott idejű megbízatásának, kinevezésének lejártáig tisztségét betöltheti.
(3) E törvény hatálybalépésekor már működési engedéllyel rendelkező önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alap 2001. június 30-ig köteles létesítő okiratát a Hpt. XX. fejezetében meghatározottak szerint módosítani.
(4) Az Országos Betétbiztosítási Alapnak a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő kártalanítási eljárása esetében a betétek befagyásának napján hatályos jogszabályokban előírt feltételek az irányadók.
(5) Pénzügyi intézménynek e törvény hatálybalépésekor folyamatban levő felszámolási eljárására a felszámolási eljárás kezdeményezésekor hatályos jogszabályi előírásokat kell alkalmazni.
143. § A Hpt. - e törvény 70. §-ával módosított, illetőleg beiktatott - 100. §-ának (1) és (2) bekezdése nem érinti a hatálybalépés előtt elhelyezett betéteket.
144. § A Hpt. - e törvény 71. §-ával módosított - 101. § (7) bekezdésében meghatározott időbeli korlátozás kizárólag az e törvény hatálybalépését követően elhelyezett betétre vonatkozik.
145. § A Hpt. - e törvény 116. §-ával módosított - 178. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezést e törvény hatálybalépését követően indított felszámolási eljárásra kell alkalmazni.
146. § Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjáig a Hpt. - e törvény 53. §-ának (2) bekezdésével beiktatott - 79. §-ának (7) bekezdésében meghatározott korlát tizenöt százalék.
147. § E törvény 149. és 153. §-ában foglalt rendelkezés nem érinti a hatálybalépése előtt elhelyezett bemutatóra szóló takarékbetét-szerződés érvényességét.
148. § Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter a Hpt. - módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt - szövegének a Magyar Közlönyben történő közzétételére.

Módosuló jogszabályok

149. § A takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet 15. §-át követően a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § Új bemutatóra szóló takarékbetét-szerződést kötni, ilyen takarékbetétkönyvet nyitni, továbbá bemutatóra szóló takarékbetétkönyvbe, illetve bemutatóra szóló takarékbetét-szerződés alapján új befizetést (betételhelyezést) teljesíteni nem lehet. Ezt a rendelkezést az egyéb megkötéssel, fenntartással elhelyezett takarékbetétre is alkalmazni kell.”
150. § A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény 2. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Bemutatóra szóló, vagy az egyéb megkötéssel, fenntartással elhelyezett takarékbetétkönyvből kért kifizetés esetén az ügyfél azonosítását összeghatárra tekintet nélkül el kell végezni.”
151. § A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 19. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Szövetkezet esetében a jegyzett tőke változását évente egy alkalommal kötelező - legkésőbb a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását követő tizenöt napon belül - a cégbíróságnak bejelenteni, a beszámoló fordulónapja szerinti állapotnak megfelelően.”
152. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény a „Fogyasztási kölcsön” alcím alatt a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § (1) Fogyasztási kölcsönszerződés esetében a Ptk. 329. §-ában foglaltaktól a fogyasztó hátrányára eltérni nem lehet.
(2) A fogyasztó nem kötelezhető arra, hogy a hitelezőnek a fogyasztási kölcsönszerződésből származó követelései ellenében váltókötelezettséget vállaljon.
(3) A hitelező a fogyasztási kölcsönszerződésből származó követelése biztosítására csekket a fogyasztótól nem fogadhat el.
(4) A fogyasztó bármikor követelheti a hitelezőtől az olyan váltó vagy csekk visszaadását, amelyet a (2) vagy (3) bekezdéssel ellentétben bocsátott ki.
(5) A hitelező felel minden olyan kárért, amely a fogyasztót a (2) vagy (3) bekezdéssel ellentétes váltó- vagy csekk-kibocsátással összefüggésben érte.”
153. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 533. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A takarékbetétet névre szólóan lehet elhelyezni. A takarékbetét elhelyezhető a pénzintézetnél más kedvezményezett részére is.”
154. § (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Felügyelet határozatát felügyeleti jogkörben megváltoztatni, módosítani vagy megsemmisíteni nem lehet, és ellene - a közigazgatási eljárás keretében - fellebbezésnek nincs helye.”
(2) A Psztv. 4. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Felügyelet tevékenységéről minden év szeptember 30-ig beszámol a Kormánynak és közzéteszi éves tájékoztatóját.”
(3) A Psztv. 4. §-a új (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Felügyelet elnöke a Felügyelet jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető ajánlást adhat ki. Az ajánlásnak, a 3. §-ban megjelölt törvények hatálya alá tartozó szervezetekre, személyekre nézve kötelező ereje nincs, rendeltetése a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése.”
(4) A Psztv. 7. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Felügyelet elnökére, elnökhelyettesére és alkalmazottaira az e törvényben foglalt eltérésekkel a köztisztviselők jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) rendelkezései az irányadók, azzal hogy a Ktv. 30/A. §-ának (1) bekezdésében megállapított arány harmincöt százalék, a 42. § (5) bekezdésének b) pontjában megállapított arány negyvennyolc százalék, továbbá a 44. §-ának (1) bekezdésében megállapított illetménykiegészítés mértéke negyvenöt százalék.”
(5) A Psztv. 8. §-a az alábbi g) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet elnöke:)
„g) külön törvényben meghatározott körben pénzügyi felügyeleti rendelkezést ad ki.”
155. § (1) Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„104. § (1) A befektetési szolgáltató - ide nem értve az egyéni kereskedőt - a tőkeszükségletének meghatározása érdekében a befektetési vagy pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos - ideértve a hitelintézetek között, a hitelintézetek és befektetési szolgáltatók között, illetve a hitelintézetek és a Magyar Nemzeti Bank között befektetési eszközökkel végzett tevékenységet (likviditás- és kockázatkezelési tevékenység); továbbá a hitelintézet által saját kibocsátású kötvényével végzett adásvételi és csere ügyletet is - alapvetően piaci kockázatoknak kitett, kereskedési portfólióba tartozó befektetési eszközök, áruk pozíciói és az ezekkel kapcsolatos kockázatvállalások nyilvántartására kereskedési könyvet köteles vezetni.
(2) A kereskedési könyvben az alábbi pozíciókat és kockázatvállalásokat kell nyilvántartani:
a) a befektetési eszközök és áruk olyan pozícióit, amelyeket a befektetési szolgáltató a vételi és az eladási ár különbsége vagy a kamatlábváltozások révén bekövetkező rövidtávú nyereség realizálása érdekében szerzett meg, valamint ezeknek a pozícióknak a fedezeti pozícióit (kereskedési célú pozíciók), továbbá az egyéb befektetési szolgáltatás nyújtásakor, különösen befektetési eszközök és áruk adásvételekor a befektetési szolgáltató által szerződésben vállalt kötelezettséghez kapcsolódó bármely nyitott pozíciót, ideértve a bizományosi szerződésekből származó kockázatokat is;
b) a kereskedési könyvbe tartozó pozíciókhoz közvetlenül kapcsolódó késedelmes teljesítésből, nyitva szállításból, tőzsdén kívüli ügyletekből származó kockázatvállalásokat;
c) a repó és az értékpapír kölcsönadási ügyletekből származó kockázatvállalásokat, ha az alapul szolgáló eszközt a kereskedési könyvben tartják nyilván;
d) a fordított repó és értékpapír-kölcsönvételi ügyletekből származó kockázatvállalásokat, amennyiben egyidejűleg teljesítik az alábbi 1., 2., 3. és 5. vagy a 4. és 5. pontban meghatározott feltételeket:
1. a kockázatvállalás piaci értékét a külön jogszabályban meghatározott módon naponta állapítják meg,
2. a tranzakcióban szereplő biztosítékok értékének változása esetén a biztosítékok mennyiségét az értékpapír értékében bekövetkezett változás mértékének megfelelően kiigazítják,
3. a Felügyelet által elfogadott módon kötött megállapodás biztosítja, hogy valamely szerződő fél nem teljesítése esetén a követelések és a kötelezettségek automatikusan és azonnal beszámításra kerülnek,
4. a tranzakcióban részt vevő szerződő fél befektetési vállalkozás vagy hitelintézet,
5. a tranzakciót rövid távú nyereségszerzés céljából kötötték;
e) a kereskedési könyvbe tartozó tranzakciókhoz közvetlenül kapcsolódó díjat, jutalékot, kamatot, osztalékot vagy a tőzsdei ügylethez kapcsolódóan a befektetési szolgáltató által elhelyezett letétet.
(3) Ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott fedezeti pozíció nem kizárólag valamely kereskedési könyvben nyilvántartott pozíció kockázatának fedezetéül szolgál, és nem állapítható meg minden kétséget kizáróan a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíció fedezetéül szolgáló arány, akkor a fedezeti pozíció nem sorolható be a kereskedési könyvbe.
(4) A befektetési szolgáltató belső szabályzatban köteles megállapítani a kereskedési könyvi besorolás elveit, és gondoskodnia kell azok következetes alkalmazásáról. A befektetési szolgáltató a besorolási elveken évente legfeljebb egyszer változtathat. Az új besorolási elveket csak a következő naptári év első napjától lehet alkalmazni. A Felügyelet indokolt esetben ettől eltérő időponttól történő alkalmazást is engedélyezhet. A belső szabályzat besorolási elveinek változtatását megfelelő indokolással ellátva dokumentálni kell, és a befektetési szolgáltató köteles a szabályzatot és annak módosítását haladéktalanul megküldeni a Felügyeletnek.
(5) A befektetési szolgáltató az egyes befektetési eszközök kereskedési könyvbe történő besorolásakor a számviteli politikájában meghatározottakkal összhangban köteles eljárni.
(6) A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások értékelésének meg kell felelnie a külön jogszabályban meghatározott értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak.
(7) A kereskedési könyvben nyilvántartott ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően, a prudens működés követelményét szem előtt tartva kell a piaci kockázatok szempontjából értékelni.
(8) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások piaci értékét, valamint kockázatát naponta kell megállapítani.
(9) A befektetési szolgáltatónak olyan információs, nyilvántartási és értékelési rendszerrel kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi a (2) bekezdésben meghatározott pozíciók és kockázatvállalások kockázatainak és tőkeszükségletének naprakész megállapítását.
(10) A befektetési szolgáltatónak rendelkeznie kell megfelelő kockázatkezelési rendszerrel. A kockázatkezelési rendszerre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.”
(2) Az Épt. 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„105. § (1) A befektetési vállalkozás rendszeresen köteles az általa nyújtott befektetési hiteleket, halasztott fizetéseket a külön jogszabályban meghatározott követelmények figyelembevételével elkészített és a Felügyelet részére megküldött szabályzat alapján értékelni és minősíteni.
(2) A befektetési vállalkozás az egyedileg minősített hitelezési, befektetési és országkockázatot - külön jogszabályban meghatározottak szerint - értékvesztés elszámolásával és annak visszaírásával, illetőleg céltartalékképzéssel és -felhasználással, illetőleg felszabadítással veszi figyelembe. A befektetési vállalkozás az elszámolt értékvesztést, illetőleg céltartalékképzést az egyéb ráfordítások között mutatja ki.”
(3) Az Épt. 110. §-át megelőző cím a következőképpen módosul, és egyidejűleg a 110. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje, tőkeszükséglete
110. § (1) A befektetési vállalkozásnak - a működőképesség folytonosságának fenntartása és a befektetők védelme érdekében - az általa végzett befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító, megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely nem csökkenhet
a) a 9. § (3) bekezdésében meghatározott összeg,
b) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások piaci kockázatainak, árukockázatának és nagykockázatának, valamint az engedélyezett tevékenység egészében meglévő devizaárfolyam-kockázat, továbbá a hitelezési kockázat és az országkockázat fedezetére szükséges - külön jogszabály alapján meghatározott összegű - tőkekövetelmény együttes összege, vagy
c) az előző üzleti évben felmerült működési költségek összegének huszonöt százaléka
alá.
(2) A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének mindig el kell érnie az (1) bekezdés a)-c) pontja alapján meghatározott legmagasabb összeget.
(3) A befektetési vállalkozásnak a nem kereskedési könyvben nyilvántartott eszközök és mérlegen kívüli tételek kockázatainak fedezetére - külön jogszabály alapján meghatározott - legalább nyolcszázalékos tőkemegfeleléssel kell rendelkeznie.
(4) A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének meghatározására, kiszámítására a Hpt. 5. számú mellékletét kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tőkekövetelménynek a Hpt. 5. számú melléklet II. fejezetének 6. pontjában meghatározott szavatoló tőke összeg kell, hogy megfeleljen.”
(4) Az Épt. 111. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„111. § A befektetési vállalkozás pozícióinak és kockázatvállalásainak fedezetéhez szükséges tőke összegét - külön jogszabályban meghatározott módon - naponta köteles kiszámítani.”
(5) Az Épt. 112. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„112. § (1) A befektetési szolgáltató befektetési szolgáltatási tevékenysége körében mindenkor köteles az ügyfelekkel és ügyfélcsoportokkal kapcsolatos kockázatvállalásait figyelemmel kísérni. Az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázatok összértékét az ügyfélhez, ügyfélcsoporthoz kapcsolódó pozíciók és kockázatvállalások kockázatainak összeadásával kell meghatározni.
(2) Nagykockázat vállalásnak minősül, ha az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni kockázatok összértéke meghaladja a befektetési szolgáltató szavatoló tőkéjének tíz százalékát.
(3) Az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben a befektetési szolgáltató által vállalt kockázatok összértéke nem haladhatja meg a befektetési szolgáltató szavatoló tőkéjének huszonöt százalékát.
(4) Ha az ügyfél vagy ügyfélcsoport a befektetési szolgáltató kapcsolt vállalkozása, akkor a (3) bekezdéstől eltérően a befektetési szolgáltató által vállalt kockázatok összértéke nem haladhatja meg a szavatoló tőkéjének húsz százalékát.
(5) A befektetési szolgáltató által vállalt nagykockázat együttes összege nem lehet több, mint a szavatoló tőkéjének nyolcszorosa.
(6) A nagykockázat vállalása során a befektetési szolgáltató által vállalt kezességet és garanciát, továbbá a befektetési szolgáltató bármilyen jövőbeni vagy függő kötelezettségét - a határidős ügyletek kivételével - ötven százalékos értéken, a határidős ügyleteket a tőkemegfelelés szabályaira vonatkozó külön jogszabályban foglaltak szerint meghatározott ügyletkockázati súlyokkal korrigálva kell figyelembe venni.
(7) A (3)-(5) bekezdésben foglalt korlátokat a befektetési szolgáltató túllépheti, ha a túllépést kizárólag a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások eredményezik.
(8) A befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézet esetében az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázatok összértékének meghatározásánál a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások alapján számított kockázatokat, illetve a Hpt. alapján számított kockázatokat összevontan kell figyelembe venni.”
(6) Az Épt. 120. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(Nem jelenti az értékpapír-titok sérelmét)
„g) a bankcsoporton, pénzügyi holdingon vagy vegyes tevékenységű csoporton belül a 112. §-ban és a Hpt. 90-95. §-ában foglalt előírások teljesítése érdekében történő adatátadás.”
(7) Az Épt. 247. §-ának (2) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„j) az országkockázat tőkekövetelményére vonatkozó szabályokat;
k) a nem kereskedési könyvben nyilvántartott eszközök és mérlegen kívüli tételek kockázatainak fedezetére vonatkozó tőkemegfelelési mutató kiszámításának szabályait.”
(8) Az Épt. 247. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy pénzügyi felügyeleti rendelkezésben állapítsa meg:
a) a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet üzleti-befektetési szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, a Felügyelet részére történő adatszolgáltatási kötelezettségét, az adatszolgáltatás tartalmát, módját, gyakoriságát.”
156. § (1) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Krtv.) 5. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:)
„e) a kölcsönnyújtással kapcsolatos szabályzatokat, ideértve a fedezetek minősítésére, illetőleg értékelésére vonatkozó szabályzatot;”
(2) A Krtv. 28. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közraktár által nyújtott kölcsön árufedezetét legalább negyedévente minősíteni kell, és ha a fedezetminősítés szerint meghatározott érték kisebb, mint a - zálogjegy megvásárlásaként elszámolt - nyújtott kölcsön, a különbség összegében értékvesztést kell elszámolni (kimutatni) a zálogjegy könyv szerinti értéke után.”
157. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Eximbank a magyar áruk és szolgáltatások exportjához és a külföldön megvalósuló magyar befektetésekhez, valamint az importhoz kapcsolódó alábbi pénzügyi szolgáltatásokat, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat és befektetési szolgáltatásokat végzi:)
„a) hitel és pénzkölcsön nyújtása;”
158. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. §-a (8) bekezdésének 1-3. és 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„1. tőzsde, tőzsdei határidős, opciós és azonnali ügylet: az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvényben (a továbbiakban: Épt.) meghatározott fogalom;
2. nyitott pozíció, elszámolóház, központi értékpapírszámla, értékpapírszámla, ügyfélszámla, dematerializált értékpapír, tőzsdeforgalmi számla, forgalmazó, befektetési szolgáltató, portfólió-kezelés: az Épt.-ben meghatározott fogalom;
3. pénzügyi instrumentum: az Épt. szerint meghatározott tőzsdei termék, valamint az értékpapír, a deviza, az opció és ezek származékai;”
„6. tőzsdén kívüli opciós ügylet: valamely árura, pénzügyi instrumentumra tőzsdén kívül kötött, az Épt.-ben opciós ügyletként meghatározott fogalomnak megfelelő ügylet;”
159. § A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § (1) Cégnevében, hirdetésében vagy bármely más módon a „biztosító”, „biztosítási alkusz”, „egyes biztosítási ügynök”, „többes biztosítási ügynök” vagy „biztosítási szaktanácsadó” elnevezést, annak bármely szóösszetételben történő használatát csak az e törvényben előírtaknak megfelelően alapított és működtetett biztosító, biztosítási alkusz, egyes biztosítási ügynök, többes biztosítási ügynök vagy biztosítási szaktanácsadó szerepeltetheti.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak:
a) a Felügyeletre, a biztosítók és a biztosítási alkuszok, a többes biztosítási ügynökök, valamint a biztosítási szaktanácsadók szakmai érdek-képviseleti szervezeteire,
b) oktatási és tudományos szervezetekre, továbbá
c) a jogszabály által létrehozott szervezetekre, alapokra.
Abban a kérdésben, hogy valamely személy az (1) bekezdés alapján jogosult- vagy kötelezett-e az ott megjelölt elnevezés használatára, a Felügyelet határoz.”

Hatályukat vesztő jogszabályok

160. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a Hpt. 2. §-a (2) bekezdésének g) pontja, 3. §-a (5) bekezdésének második és harmadik mondata, 4. §-a (3) bekezdésének e) pontja, 5. §-ának (8) bekezdése, 17/A. §-ának (3) bekezdése, 61. §-a, 61/A. §-a, 63. §-ának (2) bekezdése, 66. § (3) bekezdésének f) pontja, 78. §-ának (2) bekezdése, 106. §-a, 124. §-a (3) bekezdésének b) pontja, 129. § (1) és (2) bekezdése, 133. §-a (1) bekezdésének a) pontja, 170. §-ának (1) bekezdése, a 177. §-ának (1), (3) és (4) bekezdése, 184. §-ának (3) bekezdése, 185. §-ának (2) bekezdése, 188. §-a, 195. §-ának (2) bekezdése, 218. §-ának (3) bekezdése, 219. §-a (1) bekezdésének b) pontja, 235. §-a (2) bekezdésének d), e), g), i), j) és k) pontja, 2. számú melléklet III. fejezet 35. pontja;
b) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 127. §-ának (1) és (4) bekezdése;
c) az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi XCIX. törvény 184. §-a;
d) az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény 110. §-át követő cím, 126. §-ának (2) bekezdése, 247. §-a (1) bekezdésének h) pontja és 8. számú melléklete.
(2) 2002. január 1-jén hatályát veszti a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 33/B. §-ának (1) bekezdése.
(3) 2000. december 31-én hatályát veszti:
a) az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLI. törvény 24-26. §-a,
b) a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény módosításáról szóló 2000. évi XCVIII. törvény 120. §-a.
(4) 2001. január 2-án hatályát veszti a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvényt módosító 2000. évi XCVIII. törvény 26. §-a és 114. §-ának (3) bekezdése.

[LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2000. december 12-i ülésnapján fogadta el.