1999. évi XLV. törvény az alkotmányjogi panasz alapján alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály konkrét esetben történő alkalmazhatóságának visszamenőleges kizárására irányuló eljárás megteremtéséről [LÁBJEGYZET_1] 1. § (1) A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) a 262. §-t követően az alábbi 262/A. §-sal egészül ki: „262/A. § A jogerős ítélet ellen a Legfelsőbb Bíróság határozata alapján a XXIV. Fejezetben meghatározottak szerint perújításnak van helye, ha az Alkotmánybíróság az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabálynak a konkrét esetben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak.” (2) A Pp. 266. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A 262/A. § alapján előterjesztett perújítási kérelem esetében a perújítás a törvény erejénél fogva megengedett, arról a bíróságnak külön határozatot hoznia nem kell.” (3) A Pp. a következő XXIV. Fejezettel (360-363. §) egészül ki: „XXIV. Fejezet Alkotmányjogi panasz alapján alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály konkrét esetben történő alkalmazhatóságának visszamenőleges kizárására irányuló eljárás 360. § Ha az Alkotmánybíróság az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabálynak a konkrét esetben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét - az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával - a Legfelsőbb Bíróság állapítja meg. 361. § A Legfelsőbb Bíróság az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében az alábbiak szerint határoz: a) ha az Alkotmánybíróság anyagi jogszabályt vagy rendelkezést semmisített meg, és az ügyben kizárólag per (vagy nemperes eljárás) volt folyamatban, értesíti a panasz indítványozóját, hogy harminc napon belül perújítási kérelmet terjeszthet elő a perben eljárt elsőfokú bíróságnál; b) ha az Alkotmánybíróság eljárási jogszabályt vagy rendelkezést semmisített meg, megállapítja az Alkotmánybíróság határozatából következő eljárási jog gyakorolhatóságát a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával, s szükség esetén az eljárás azon szakaszának újbóli lefolytatását rendeli el az azt befejező határozat egyidejű hatályon kívül helyezésével, melynek kimenetelére az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása hatással lehetett. 362. § (1) Az eljárás az indítványozó - az Alkotmánybíróság határozatának részére történő kézbesítésétől számított harminc napon belül előterjeszthető - kérelmére indul. A Legfelsőbb Bíróság nemperes eljárásban határoz. (2) A Legfelsőbb Bíróság indokolt esetben az alkotmányjogi panasz indítványozóját, illetve az Alkotmánybíróság határozatában megjelölt ügyben lefolytatott eljárásban részt vevő ellenérdekű felet meghallgatja. A szabályszerűen megidézettek vagy valamelyikük elmaradása az ügy elintézését nem gátolja. (3) A Legfelsőbb Bíróság határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye. 363. § (1) Az eredményes alkotmányjogi panasz alapján indított eljárásokat soron kívül kell lefolytatni. (2) Ha e Fejezet másként nem rendelkezik, eljárása során a Legfelsőbb Bíróság az általános szabályok megfelelő alkalmazásával jár el.” (4) A Pp. 395. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a bírósági ügyvitel és a statisztikai adatszolgáltatás rendjét - az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal egyetértésben - rendeletben állapítsa meg.” 2. § Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény a következő 71/A. §-sal egészül ki: „71/A. § (1) Ha az Alkotmánybíróság az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabálynak a konkrét esetben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak, és az ügyben az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának nincs helye, a felettes államigazgatási szerv az államigazgatási szerv határozatát megváltoztatja, illetve megsemmisíti, és szükség esetén az ügyben eljárt államigazgatási szervet új eljárásra utasítja. A 71. § (2) bekezdésének b)-c) pontjai ebben az esetben nem alkalmazhatóak. Ha az ügyben eljárt szervnek nincs felettes szerve, a 4. § (5) bekezdése megfelelő alkalmazásának van helye. (2) A felettes államigazgatási szerv - az Alkotmánybíróság határozatának részére történő kézbesítésétől számított harminc napon belül - hivatalból jár el.” 3. § A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény a következő 404/A. §-sal egészül ki: „404/A. § Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a bírósági ügyvitel és a statisztikai adatszolgáltatás rendjét - az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal egyetértésben - rendeletben állapítsa meg.” 4. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §-ának (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki: (Illetékmentes a polgári ügyekben:) „n) az eredményes alkotmányjogi panasz alapján induló eljárás.” 5. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba. Rendelkezéseit az Alkotmánybíróság által a hatálybalépés után elbírált (befejezett) alkotmányjogi panasz alapján indult ügyekben kell alkalmazni. (2) A büntetőbíróság polgári jogi igényt vagy kártalanítási igényt elbíráló határozata vonatkozásában - az alkalmazott polgári anyagi vagy polgári eljárási jogszabály alkotmányellenessége esetében - e törvény 1. §-ában szabályozott eljárásnak van helye. [LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés az 1999. május 4-i ülésnapján fogadta el.