1999. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság és a Nyugat-európai Unió között Brüsszelben, 1996. október 1-jén aláírt Biztonsági Megállapodás megerősítéséről és kihirdetéséről [LÁBJEGYZET_1] 1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és a Nyugat-európai Unió között Brüsszelben, 1996. október 1-jén aláírt Biztonsági Megállapodást (a továbbiakban: Megállapodás) e törvénnyel megerősíti. 2. § A Megállapodás hivatalos magyar nyelvű szövege a következő: „Biztonsági Megállapodás a Magyar Köztársaság és a Nyugat-európai Unió között A Magyar Köztársaság és a Nyugat-európai Unió (NYEU) (a továbbiakban: Felek), - tekintettel a NYEU Tanácsának a közép-európai államokkal közösen, 1992. június 19-én, Bonnban megtartott rendkívüli miniszteri ülését követően elfogadott Nyilatkozatára, - tekintettel a NYEU Tanácsának 1994. május 9-i miniszteri ülésén elfogadott Kirchbergi Nyilatkozatára, - tekintettel a NYEU Tanácsának 1994. november 14-i noordwijki miniszteri ülésén meghozott döntéseire, - tekintettel arra, hogy a hatékony együttműködés maga után vonja a Felek közötti minősített információk és anyagok cseréjét, - egyetértve azzal, hogy a NYEU Tanácsának 1992. június 19-i miniszteri ülésén elfogadott Petersbergi Nyilatkozatában rögzített kapcsolatok és együttműködés keretei között a humanitárius jellegű missziók, a békefenntartó és válságkezelő műveletek tárgyában konzultációkat folytatnak, a következőkben állapodtak meg: 1. Cikk A Felek: 1. védik és őrzik bármelyik Fél által rendelkezésre bocsátott minősített információkat és anyagokat, továbbá azon információkat és anyagokat, amelyek ezen Szerződés alapján keletkeznek vagy a Felek egymás rendelkezésére bocsátanak; 2. a másik Féltől származó információk és anyagok tekintetében változtatás nélkül megtartják a másik Fél által megadott biztonsági minősítést, és ezen információk és anyagok védelméről ennek megfelelően gondoskodnak; 3. ezen információkat és anyagokat nem használják fel más célokra, mint amelyeket az anyag kibocsátója meghatározott, illetve mint amilyen célból az információt átadták; 4. ezen információkat és anyagokat a kibocsátó hatóság hozzájárulása nélkül harmadik Félnek nem adják át. 2. Cikk A jelen Megállapodás 1. Cikkének megfelelően, a Magyar Köztársaság nemzeti biztosági hatóságot és biztonsági szervezetet hoz létre, továbbá a NYEU Biztonsági Szabályzatában meghatározott alapelveken és a biztonsági követelményekre vonatkozó minimális szabványon alapuló programokat dolgoz ki, amelyeket a Felek biztonsági rendszereikbe beépítenek annak érdekében, hogy biztosítsák a védelem közös szabványának alkalmazását. Ezen túlmenően a Magyar Köztársaság felkészült arra, hogy a NYEU Biztonsági Szabályzatát alkalmazza a NYEU minősített információinak védelmében. 3. Cikk 1. A Felek biztosítják, hogy a joghatóságuk alá tartozó minden olyan személyt leellenőriznek, megfelelő biztonsági vizsgálatnak vetnek alá, és biztonsági felelősségéről részletesen tájékoztatnak, aki hivatalos kötelezettségei ellátása közben kapcsolatba kell hogy kerüljön, vagy kapcsolatba kerülhet a jelen Megállapodás alatt kicserélésre kerülő minősített információkkal vagy anyagokkal, mielőtt betekintési jogot kap ilyen információk és anyagok vonatkozásában. 2. A biztonsági átvilágítási eljárás úgy kerül kialakításra, hogy egy adott személy esetében - figyelembe véve a személy hűségét és megbízhatóságát - meghatározza, vajon hozzáférhet-e minősített információkhoz anélkül, hogy a NYEU Biztonsági Szabályzatban meghatározottak szerinti biztonsági kockázat keletkezne. 4. Cikk A Felek kölcsönös segítséget nyújtanak egymásnak olyan biztonsági ügyek vonatkozásában, amelyben közösen érdekeltek. 5. Cikk 1. A Magyar Köztársaság és a NYEU Tanács biztosítja, hogy az ezen Megállapodás vonatkozó előírásait mind a Magyar Köztársaság, mind a NYEU alkalmazza. 2. A NYEU Tanács irányítása alatt és a NYEU Tanács nevében a Főtitkár felelős azon minősített információk és anyagok védelmére hozott biztonsági intézkedésekért, amelyek cseréjére a jelen Megállapodás alapján kerül sor. 3. A Magyar Köztársaság részéről a Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági hatósága felelős azon minősített információk és anyagok védelmére hozott biztonsági intézkedésekért, amelyek cseréjére a jelen Megállapodás alapján kerül sor. 4. A Magyar Köztársaság és a NYEU közötti viszonossági intézkedések kidolgozására kerül sor, hogy meghatározzák: - a NYEU ismérveknek megfelelően a NYEU minősítési szintjeinek érvényesítésével a Felek által az egymásnak átadott minősített információk védelmére kialakítandó biztonsági előírásokat, - a NYEU és a Magyar Köztársaság közötti összeköttetést. 5. A NYEU Biztonsági Irodája jogosult arra, hogy időszakos ellenőrzést folytasson a Magyar Köztársaság rendelkezésére bocsátott, a NYEU által minősített információk védelmére megtett intézkedések hatékonyságát illetően. 6. Cikk Jelen Megállapodás semmilyen módon nem korlátozza a Feleket abban, hogy más államokkal vagy szervezetekkel, ugyanezen célból kétoldalú megállapodásokat kössenek. A meglévő kétoldalú megállapodások változatlanul maradnak. 7. Cikk 1. A Felek a Magyar Köztársaság és a NYEU Tanács kellő felhatalmazásával bíró hatóságának aláírásával fejezi ki szándékukat a jelen Megállapodásban foglaltak betartására. 2. A Megállapodás az arra felhatalmazást adó szervek által megkövetelt kellő eljárás befejeződése után lép hatályba, de annak rendelkezéseit az aláírást követő harmincegyedik naptól alkalmazni kell. 8. Cikk Ezen Megállapodást bármelyik Fél a másik Félnek átadott írásbeli értesítéssel mondhatja fel. A felmondás az értesítésnek a másik Fél által történt kézhezvételét követő hat hónap múlva lép hatályba, de nem érinti a jelen Megállapodás előírásai alapján addig vállalt kötelezettségeket. A fentiek tanúbizonyságául a Magyar Köztársaság és a NYEU Tanács által kellő felhatalmazással bíró alulírottak aláírták a jelen Megállapodást. Készült, Brüsszelben, 1996. október 1. napján, két példányban, angol és francia nyelven, amelyek mindegyike egyformán hiteles, s amelyeket mindkét Félnél letétbe helyeznek. (Aláírások)” 3. § A törvény a kihirdetése napján lép hatályba. [LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés az 1999. március 2-i ülésnapján fogadta el.