1999. évi CXXV. törvény

a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről  [LÁBJEGYZET_1]

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 2000. évi központi költségvetéséről, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2000. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE

ELSŐ FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

1. § Az Országgyűlés a 2000. évi központi költségvetés
a) kiadási főösszegét - a 3. § szerinti hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások nélkül - 3 788 275,6 millió forintban, azaz hárommillió-hétszáznyolcvannyolcezer-kettőszázhetvenöt egész hattized millió forintban,
b) bevételi főösszegét - a 3. § szerinti hitelfelvételből és állampapírok értékesítéséből származó bevételek nélkül - 3 392 043,9 millió forintban, azaz hárommillió-háromszázkilencvenkétezer-negyvenhárom egész kilenctized millió forintban,
c) hiányát 396 231,7 millió forintban, azaz háromszázkilencvenhatezer-kettőszázharmincegy egész héttized millió forintban
állapítja meg.
2. § Az 1. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegek, valamint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatok költségvetési fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését az e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
3. § A hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások és a hitelfelvételből származó bevételek részletezését az e törvény 1. számú mellékletének a XLIV. A költségvetés hitelfelvételei és adósságának törlesztése fejezete tartalmazza.
4. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. § c) pontjában foglalt hiányt finanszírozza, valamint a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) követeléseit kezelje.
(2) A központi költségvetésnek - a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 82. §-ában meghatározott - hitelei 2000-ben érvényes kamatlába: 7,92%.

MÁSODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS MÁS ALRENDSZEREI EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A központi költségvetés tartalék előirányzatai

5. § (1) A központi költségvetési szerveknél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) a 2000. évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggő, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti egyszeri személyi kifizetések részbeni, illetőleg teljes fedezetére céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím 1. jogcím-csoporton.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére támogathatóak a Magyar Televízió Részvénytársaság létszámcsökkentésével kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések a pénzügyminiszterrel kötött megállapodás szerint.
(3) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt a Társadalombiztosítási Alapok által finanszírozott intézmények, továbbá azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében a saját bevételük fedezi, illetve azon munkavállalók után, akiket saját bevételük terhére foglalkoztatnak.
(4) A fejezetek az első félévben a fejezeti tartaléknak csak 40%-át használhatják fel, a Kormány engedélye alapján.

Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések

6. § (1) Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.) 2000. évben a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjának és kezelésének bevételét az e törvény 10. számú mellékletében részletezett kiadásokra fordíthatja. Az e kiadási előirányzatok teljesítése után fennmaradó bevételeknek 5000 millió forint záró pénzkészletet meghaladó részéből legfeljebb 25 000 millió forintot a privatizációs tartalék növelésére, az ezen felüli részt az államadósság törlesztésére kell fordítani.
(2) Az ÁPV Rt. az állami vagyon utáni részesedés és az adóskonszolidációs követelések ellenértékeként együttesen 14 400 millió forint befizetést teljesít a központi költségvetésbe. Amennyiben az ÁPV Rt.-hez a hozzárendelt állami vagyonnal kapcsolatosan befolyó osztalékbevételek és adóskonszolidációs követelések értékesítéséből származó bevételek együttesen nem érik el ezt a mértéket, azokat az ÁPV Rt. a hozzárendelt állami vagyonból befolyó más bevételei terhére kiegészíti.
(3) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére 7000 millió forint értékben járul hozzá a területfejlesztés központi, regionális és megyei szerkezetátalakítási programjainak támogatásához, a vidékfejlesztési kistérségi programok végrehajtásához pedig 2500 millió forintot biztosít. A hozzájárulás módjáról és feltételeiről, a 47. § (13) bekezdésében foglaltakra is kiterjedően a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációért felelős miniszter 2000. február 28-ig köt megállapodást.
(4) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére 500 millió forinttal járul hozzá a nem biztosítható mezőgazdasági elemi károk kezeléséhez.
(5) Az agrár-reorganizációs program kamatterheinek átvállalására 500 millió forintot fordít az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére.
(6) A volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi kárelhárítására 800 millió forintot fordíthat az ÁPV Rt. a privatizációs bevételekből.
(7) A Honvédelmi Minisztérium a kezelésében lévő felesleges tárgyi eszközeit és készleteit zártkörű értékesítés (zártkörű elhelyezés) keretében az ÁPV Rt. részére köteles átadni. Az ÁPV Rt. részére 2000. évben ilyen módon átadásra kerülő vagyonelemek átadásával kapcsolatos költségeket az ÁPV Rt. előlegezi meg és fedezi.
(8) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére 1500 millió forinttal járul hozzá a gazdálkodók által okozott, a vállalkozókra át nem hárítható környezeti károk és veszélyeztetések elhárításának támogatásához.
(9) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 24. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra 2000. évben az ÁPV Rt. nem jogosult.
(10) Az ÁPV Rt. egyedi 500 millió forint feletti reorganizációs és válságkezelési, valamint üzleti célú befektetésekre vonatkozó döntéseihez a Kormány egyedi jóváhagyása szükséges.
(11) Az ÁPV Rt. a reorganizációs és válságkezelési célú döntéseinél, valamint a privatizációs tartalék (12) bekezdés a)-c) és l) pontjaiban meghatározott célokra történő felhasználása során figyelembe veszi a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások előzetes bejelentési kötelezettségéről és annak az Európai Megállapodással való összhangjának vizsgálatáról szóló 76/1999. (V. 26.) Korm. rendelet 3. §-ában, valamint 9-13. §-ában meghatározott eljárást. A Magyar Köztársaság által az Európai Megállapodás 62. Cikke 4. pontjának b) alpontjában vállalt információszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében az ÁPV Rt. a hatáskörébe tartozó döntésekről a pénzügyminiszternek a szükséges tájékoztatást megadja.
(12) A privatizációs tartalék a következő célokra használható fel:
a) jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kifizetések,
b) készfizető kezességek, illetve az átvállalt tartozások kiegyenlítése,
c) szerződéses kapcsolaton alapuló tartozás kiegyenlítése,
d) a belterületi föld értéke alapján, alapítói jogon, a volt szovjet ingatlanok értékesítése kapcsán kifizetendő, a helyi önkormányzatokat megillető kifizetések,
e) E-hitel garancialehívás teljesítése,
f) elvont ingatlanok után beálló kezesi felelősség rendezése,
g) bírósági határozatok alapján történő kifizetések,
h) a „reverzális levelek” alapján történő kifizetések,
i) a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodás teljesítésének fedezete,
j) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján az átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalásra kerülő 20%-os részesedésigények (Privatizációs Ellenérték Hányad),
k) a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése,
l) a tartósan állami tulajdonú társaságok tőkehelyzetének rendezése,
m) a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések,
n) az a)-m) pontokban szereplő kifizetésekkel kapcsolatos ráfordítások.
(13) Az ÁPV Rt. a privatizációs tartalék (12) bekezdés k) pontja szerinti igények rendezését fedező államkötvények feletti részének legfeljebb 70%-át, a privatizációért felelős miniszter és a pénzügyminiszter egyetértésével, a Priv.tv. 23. §-ának (2) bekezdése szerinti részvényekben tarthatja. Amennyiben a részvények aránya a privatizációs tartalékból történő kifizetések, illetve részvényárfolyam-változások következtében két hónapon át meghaladja a 70%-ot, az ÁPV Rt. köteles az előírt arányt helyreállítani.
(14) A Priv.tv. hatálya alá, de nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó társaságokban az állami részesedés után 2000. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka, valamint az e társaságok értékesítéséből származó bevételnek a privatizáció költségeivel csökkentett része a központi költségvetést illeti meg.
(15) A Magyar Állam 100%-os tulajdonában lévő Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. 1999. évben keletkezett adózás utáni eredménye (nyeresége) a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(16) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére az Első Közép- és Kelet-Európai Együttműködés Alapítvány által létrehozandó nemzetközi központ székhelyéül szolgáló ingatlanok megvásárlására - a Kormány előzetes jóváhagyásával - legfeljebb 2000 millió forintot, általános forgalmi adóval együtt 2500 millió forintot fordíthat azzal, hogy a megvásárolt ingatlanokat a KVI-nek kell átadni.
7. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő, nem értékesíthető ingatlanokat, valamint a volt szovjet laktanyákat illetően - foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai, ifjúságpolitikai, iparfejlesztési célok megvalósításának elősegítésére - eseti döntést hozzon azok térítésmentes helyi önkormányzati tulajdonba adásáról.
8. § (1) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékéből ki kell egyenlíteni a költségvetési szerv köztartozását. A köztartozás mértékét és az értékesítés költségének összegét meghaladó bevételhányad 50%-a - a Honvédelmi Minisztérium kivételével - a központi költségvetési szervet illeti meg. A pénzügyminiszter által indokoltnak tartott esetben e visszahagyott bevételhányad a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) javaslata alapján magasabb is lehet. Az ezt követően fennmaradó összegből a felügyeletet ellátó szerv vezetője dönt - a pénzügyminiszter egyetértésével - jogcímenként a javaslatban szereplő központi költségvetési szerv által az építési beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra, valamint környezetvédelemre (hatásvizsgálatra, kármentesítésre) felhasználható összegről.
(2) Az Ifjúsági és Sportminisztérium felügyelete alá tartozó, a 2000. évben megszűnő központi költségvetési szervek vagyonkezelésében lévő ingatlanok értékesítéséből származó ellenérték - az Ifjúsági és Sportminisztérium által javasolt építési beruházáson, ingatlanvásárláson, felújításon és rekonstrukción kívül - felhasználható a Magyar Állam 100%-os tulajdonában, az ifjúsági és sportminiszter vagyonkezelése mellett megalakuló sportlétesítményeket vagyonkezelő és fejlesztő gazdasági társaság megfelelő alapítói vagyonnal való ellátásához is.
(3) A központi költségvetési szervek az (1) bekezdésben meghatározott értékesítésből befolyt és az általuk felhasználható ellenértékkel a kiadási és bevételi előirányzatukat megnövelhetik. A bevételeknek az (1) bekezdésben meghatározott hányadot meghaladó része a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(4) A központi költségvetési szerv az ingatlan(ok) értékesítését követően 60 napon belül tájékoztatást ad a pénzügyminiszter számára a tényleges bevételről, az értékesítés önköltségéről, a nettó bevétel nagyságáról és az előzetesen meghatározott bevételhányad számszerű teljesüléséről a felhasználás célját megnevezve.
(5) Az Egészségügyi Minisztérium kormányzati beruházási céljainak megvalósítása érdekében a fejezet vagyonkezelésében lévő egészségügyi intézmények ingatlanértékesítéséből befolyó ellenértéknek a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összegével - legfeljebb összesen 2500 millió forint értékhatárig - az egészségügy felhalmozási célú előirányzatain belül a 9. cím, 1. alcím jogcím-csoportjainak kiemelt előirányzatait az egészségügyi miniszter megemelheti.
(6) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket, készleteket 10 millió forint egyedi könyv szerinti bruttóérték-határig saját hatáskörben, 10 millió forint felett a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok szerint értékesítheti. Az értékesítésből származó bevétel összegével a Honvédelmi Minisztérium kivételével - amennyiben azt nem tervezték meg - az intézményi dologi kiadások és felhalmozási kiadások előirányzatai saját hatáskörben növelhetők.
(7) Az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 50 000 forint.
(8) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a központi beruházás keretében megvalósuló vagy megvalósult szennyvíztisztító telepek állami tulajdonban lévő forgalomképes részeit - a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium javaslata alapján - határozatával ingyenesen a vagyontárgy elhelyezkedése szerinti helyi önkormányzat tulajdonába adja.
9. § A KVI vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel - kivéve, ha törvény másként rendelkezik - a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A bevételből a KVI javaslatára a kincstári vagyonért felelős miniszter egyedi hozzájárulása alapján 1200 millió forintot a KVI törvényben meghatározott állami feladatai ellátására fordít. Ezen belül a KVI vezérigazgatója 50 millió forintig ügyletenként - de éves szinten legfeljebb 500 millió forintig - saját hatáskörében - dönt. A KVI vezérigazgatója ezen döntéséről a kincstári vagyonért felelős minisztert negyedévente utólag tájékoztatja. Az 1200 millió forint feletti bevétel 50%-a a KVI javaslatára a kincstári vagyonért felelős miniszter hozzájárulása alapján a tartósan állami tulajdonban tartandó műemlékekre fordítható. Erről a KVI a kincstári vagyonért felelős minisztert félévente tájékoztatja.

A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések

10. § (1) A központi költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó, a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított eredményének 82%-át használhatja fel - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a 2000. évi eredmény-elszámolás alapján, a fennmaradó 18% pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2) A vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része teljes egészében felhasználható, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához kíván igénybe venni.
11. § (1) A központi költségvetési szervek bevételei közül
a) az intézményi ellátás díja,
b) az alkalmazottak térítése,
c) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési) feladatok díjbevétele, az átengedett bírságbevételek,
d) az illetékjellegű bevételek
eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50%-a saját bevételként számolható el, 50%-a pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2) Teljes egészében saját bevételként számolható el az a többletbevétel, illetve az azzal összefüggően végrehajtott előirányzat-emelés összege, amely jogszabály alapján
a) évközi díjtételemelésből, bírságemelésből,
b) saját hatáskörben végrehajtott díjmegállapításból, díjemelésből
keletkezett.
(3) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat-változtatást az eredeti előirányzat teljesítését követően legalább havonta, a hónap 20. napjáig kell végrehajtani és a Kincstárnak bejelenteni. A központi költségvetést megillető részt az előirányzat-maradvány elszámolása során kell kimutatni és annak jóváhagyását követően kell rendezni.
12. § (1) A központi költségvetési szervek, valamint a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi költségvetési szervei - kivéve a Nemzeti Színházat, a Magyar Állami Operaházat, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Magyar Nemzeti Galériát és az Országos Széchenyi Könyvtárat, a gazdasági társasággá történő átalakulásukig a központi edzőtáborokat, a Népstadion és Létesítményei Központi Edzőtábort, a nemzeti sportuszodákat - a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken 2000. évben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95%-át használhatják fel, a fennmaradó 5% pedig - kincstári vagyon utáni részesedés címén - a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők:
a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, a vér- és vérkészítmények, mezőgazdasági termékek értékesítési bevételei;
b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat;
c) az intézmények egyéb sajátos bevételei közül:
ca) a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve külföldön működő állami képviseletek bérletidíj-bevételeit,
cb) a lízingdíjbevétel,
cc) az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítéséből származó bevétel,
cd) áruértékesítésből és szolgáltatásból származó vállalkozási bevételek,
ce) az egyéb bevételek;
d) a pénzügyi befektetések árfolyamnyeresége, hozama.
(3) Az (1) bekezdés szerinti, a központi költségvetés központosított bevételét képező összeg elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell intézkedni. A havonkénti rendezéstől és befizetéstől mindaddig el lehet tekinteni, amíg a központi költségvetési szerv (2) bekezdésben foglalt összes bevétele nem éri el az eredeti kiadási előirányzat 5%-át. A tárgyévet terhelő befizetési kötelezettségnek legkésőbb december 20-áig eleget kell tenni, ha ezen időpontig a teljesítendő összeg nem érte el az előbbiekben meghatározott mértéket.
(4) A Szerencsejáték Felügyelet éves szinten az (1) bekezdés szerinti jogcímen - havi bontásban - 1152 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére a tárgyhó 20. napjáig.
13. § (1) A Honvédelmi Minisztérium fejezet összes alaptevékenységből eredő bevétele - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2) Nem képezik a központi költségvetés központosított bevételét az évközi többletbevételből származó
a) külföldi államoktól és nemzetközi szervezetektől befolyó költségtérítések és egyéb támogatások,
b) pályázatok útján elnyert pénzeszközök,
c) adományok,
d) meghatározott célra átvett pénzeszközök, az Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszközök kivételével,
e) jogszabályokban meghatározott visszatérülések.
14. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Feot.) 9/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 70 000 forint/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája 540 000 forint/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 225 000 forint/év, a diákotthoni elhelyezés, illetve az ezt kiváltó lakhatási támogatás normatívája 33 000 forint/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás normatívája 7000 forint/év.
(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 204 000 forint/fő/év.
(3) A Feot. 9/D. §-ának (1) bekezdése szerint sport és kulturális tevékenység normatívája 820 forint/fő/év, melynek elosztásáról miniszteri rendelet rendelkezik.
(4) A Feot. 10/A. §-ában meghatározott Széchenyi Professzori Ösztöndíj 2000. évi összege 2 160 000 forint/fő.
15. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú mellékletében és a 8. számú melléklet I. részében megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 24. c)-f) pontjában meghatározottakat, továbbá a 8. számú melléklet I. része 4. pontját. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 2. h), valamint 3-5. pontjai.
(2) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén az (1) bekezdés szerinti, a 3. számú melléklet 18-23. és 24. a), b) pontjai szerinti jogcímek tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó szervtől igényelheti.
(4) A közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a január 1-jei és a szeptember 1-jei létszámáról január 15-éig, illetve szeptember 15-éig köteles adatszolgáltatást teljesíteni. A fenntartó a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás igénybevételére.
(5) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási célú normatív hozzájárulások elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik a 8. számú melléklet I. része 1-3. pontja szerint igénybe vett támogatások kivételével. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni. A 8. számú melléklet I. része 1-3. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás.
16. § A fogvatartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek (kivéve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni ellentételezésére 140 000 forint/foglalkoztatott, fogvatartott/év, de 2000. évben összességében 545 millió forint fordítható.

HARMADIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA

A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere

Állami hozzájárulás és támogatás

17. § (1) Az Országgyűlés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban: helyi önkormányzatok) normatív állami hozzájárulásának és a normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának jogcímeit és fajlagos összegeit az e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.
(2) A normatív állami hozzájárulásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter az Áht. 63. §-ának (2) bekezdésében meghatározott határidőig együttes rendeletben hirdeti ki.
18. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:
a) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra,
b) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzat részére az e törvény 7. számú mellékletében foglalt részletezés szerint,
c) helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Cct.) szabályozott címzett és céltámogatás formájában,
d) egyes közoktatási feladatok kiegészítő támogatására, egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésére, és az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatására, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat részére, valamint a lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatására az e törvény 8. számú mellékletében meghatározott feltételek szerint. E támogatásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, illetve szakmai mutatók alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a 17. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése és az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatás kivételével;
e) a termelő, valamint a Cct. 4. számú melléklete II-III. pontja szerint támogatásban részesült, humán infrastrukturális feltételekben meglévő területi fejlettségi különbségek mérséklésére kormányrendeletben meghatározott, területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint,
f) felhalmozási és vis maior célokra szolgáló céljellegű decentralizált támogatásokra, amelyek felhasználására a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés döntési jogosultságát a Cct. szabályozza.
Ezen előirányzat a következőkre tagozódik:
fa) felhalmozási és vis maior feladatokra, amely előirányzatból normatívan az egyes megyékre, illetve a fővárosra jutó rész elosztásának módját a Cct. határozza meg;
fb) vis maior tartalékra, amelyből a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés további összeget vehetnek igénybe, ha az fa) pont szerinti éves előirányzatuknak az első félévben legalább 10%-át, a második félévben halmozottan legalább 20%-át az önkormányzati feladatokat érintő, természeti és más katasztrófából eredő károk enyhítésére már felhasználták. Az igények teljesítéséről - a vis maior felhasználás felülvizsgálatával - a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt.
(2) A normatív módon elosztott központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásoknak - a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével - lemondásból felszabaduló előirányzatai az (1) bekezdés fb) pontjában, valamint a 19. §-ban, illetve az e törvény 6. számú mellékletében meghatározott előirányzatot növelik, kivéve a 6. számú melléklet 3. pontjában szereplő egyéb támogatást. Ezen előirányzatokat növeli továbbá az intézmény-átadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 31. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt.
(3) Amennyiben az e törvény 15. §-a, illetve 31. §-a szerint normatív állami hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult szervezet év közben feladatot ad át helyi önkormányzat részére, amelynek a kötelező feladatellátási körébe tartozik, akkor az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív állami hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú mellékletek igényjogosultsági szabályai alapján.
(4) Ha normatív állami hozzájárulásról való lemondás olyan - nem helyi önkormányzat részére történő - feladatellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő szervezet jogosult e törvény 15. §-a szerint normatív állami hozzájárulás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulás, illetve támogatás előirányzatát csökkenteni kell, és az annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni.
19. § (1) A működésképtelenné vált helyi önkormányzatok a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján, önállóságuk és működőképességük védelme érdekében kiegészítő támogatást igényelhetnek az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételek szerint.
(2) A fővárosi önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a 26. § szabályai keretében - a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok tekintetében - az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja alkalmazásával. A fővárosi önkormányzat ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból az e törvény 6. számú melléklete 1. pontja szerint számított forráshiány mutatható ki.
20. § (1) Az Áht. 64. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti, az állami támogatás jogtalan felhasználásához kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség számítása szempontjából normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásnak minősül az e törvény 3. számú melléklet 1., 3., 7., 11. b)-c), 12-13. a), 14-24. pontjai és a 4. számú melléklet I. rész 2. c) pontja, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1-3., 5., továbbá a III. és IV. része szerinti előirányzatok együttes összege.
(2) Az Áht. 64. §-ában, valamint az e törvény 6. számú mellékletében meghatározott kamatokat a központi költségvetés XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 22. cím, 1. alcím, 8. Egyéb vegyes bevételek jogcím-csoporton, illetve a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 17. cím, 1. alcím, 11. Egyéb vegyes kiadások jogcímen kell elszámolni.

Átengedett, megosztott bevételek

21. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakosok által az 1998. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 40%-a, 242 313,9 millió forint illeti meg a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint.
(2) Az önkormányzatot megilleti az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 5%-a, összesen 30 289,2 millió forint.
(3) A helyi önkormányzatokat együttesen az (1) bekezdés szerint kimutatott személyi jövedelemadó 27,77%-a, összesen 168 207,3 millió forint normatívan illeti meg az a)-b) pontban foglaltak szerint:
a) 12 067,3 millió forint a megyei önkormányzatokat személyi jövedelemadó részesedés jogcímén e törvény 4. számú mellékletének I. rész 2. pontja alapján,
b) 156 140,0 millió forint e törvény 3. számú mellékletének jogcímeihez - a kiegészítő szabályok 1. pontjában, az ott meghatározott feltételek szerint - kapcsolódóan, a normatív állami hozzájárulás kiegészítéseként.
(4) Az (1) bekezdés szerinti adó 7,23%-a, összesen 43 817,4 millió forint felhasználásával - a bevételeikben meglévő aránytalanság mérséklése érdekében - a (2) bekezdés szerinti személyi jövedelemadónak és az iparűzési adóból elérhető bevétel meghatározott hányadának (adóerő-képességnek) az egy főre eső együttes összege alapján a települési önkormányzatok
a) kiegészítésre jogosultak, vagy
b) központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai csökkennek
az e törvény 4. számú melléklet I. rész 1. pontja szerint.
(5) A (2)-(4) bekezdésben foglaltakat helyi önkormányzatonként és jogcímenként részletezve a 17. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni.
22. § (1) A települési önkormányzat által a belföldi gépjárművek után beszedett adóból a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényben meghatározott alsó adótétellel számított összeg 50%-a az önkormányzatot illeti meg. Ha a képviselő-testület, illetve a közgyűlés az alsó adótételnél magasabb mértéket állapít meg, a különbözetből származó bevétel 100%-ban az önkormányzatot illeti meg. Ezen túl a települési önkormányzatot illeti meg a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből származó bevétel is.
(2) A termőföld-bérbeadásból származó jövedelem utáni - a települési önkormányzatok által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.
23. § A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának - állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő - értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.
24. § A települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a területi környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a a területileg illetékes települési önkormányzatot illeti meg.

Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozása

25. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 2000. január 1-jétől beszedett illeték - az ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték kivételével - 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat, az ingatlan-nyilvántartási eljárási illetékbevétel 90%-a a központi költségvetést, 10%-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg a 4. számú melléklet II. részében meghatározottak szerint.
(2) Az illetékhivatalok működésével kapcsolatos költségeket a beszedett bevételből részesedő önkormányzatok viselik, a 4. számú melléklet II. részében szabályozott módon.

A fővárosi önkormányzatok bevételei

26. § (1) A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására az Ötv. 64. §-ában, valamint a 64/A.-64/C. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.
(2) Az Ötv. 64. § (4) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott bevételek 64. § (5) bekezdés szerinti megosztása során a kerületi önkormányzatokat a bevételek legalább 50%-a illeti meg.
(3) Az Ötv. 64. § (4) bekezdés d) pontjában meghatározott bevételek 64. § (5) bekezdés szerinti megosztása során a kerületi önkormányzatokat a bevételek legalább 45%-a illeti meg.

A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

27. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása, a lakáscélú adósságkezelési támogatás, valamint - a Munkaerőpiaci Alapból - a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, továbbá a Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat 2000. évben első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti - külön jogszabály szerinti - éven belüli elszámolási kötelezettséggel.
(2) Az e törvény 5. számú melléklet 9., 12. pontjaiban, a 6. számú melléklet 1. pontjában, a 7. számú mellékletben, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1., 4. b), 5. pontjaiban, III. és IV. részében meghatározott előirányzatok folyósítása, az Áht. 101. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint, a nettó finanszírozás keretében történik.

A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége

28. § (1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységből származó - a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított - eredményének 18%-át köteles a 2000. évi eredmény-elszámolás során a központi költségvetésbe befizetni.
(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a helyi önkormányzat és költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.

B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata

A Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelőlegezési számláról igénybe vett összeg rendezése

29. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Alapok) terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében az Alapok bevételeinek és kiadásainak időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentesen hitelt nyújt.
(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 26. cím, 1. alcím, 1. jogcím szerinti támogatás átutalása legfeljebb az előirányzat mértékéig,
a) az első három negyedévben a negyedév utolsó banki napján, a tényleges magán-nyugdíjpénztári befizetésekkel megegyező összegben, legfeljebb az előirányzat időarányos mértékéig,
b) a negyedik negyedévben az I-III. negyedévi tényleges befizetések és a várható IV. negyedévi befizetések alapján történik.
(3) Az Egészségbiztosítási Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 26. cím, 2. alcím szerinti támogatás átutalása - legfeljebb az előirányzat időarányos mértékéig - január, április, július és október hónapban a Kincstárnak megküldött finanszírozási terv alapján történik.
(4) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel igénybevételéről finanszírozási tervet kell készíteni, amely tartalmazza a hitel legnagyobb összegét és éves növekményét. Az ellátások központi intézkedésen alapuló emelése, illetve a hóközi állományváltozás által indokolt esetben a finanszírozási terv módosítható.
(5) A Kincstár az Alapok által folyósított, de nem az Alapból finanszírozott ellátásokat az azokat folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott éves finanszírozási terv alapján finanszírozza.
(6) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Alapok befolyó bevételeikből soron kívül törlesztik. A társadalombiztosítási alrendszer alaponkénti hiányának rendezésére a 2000. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor.

C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata

30. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) költségvetését - bevételeit és kiadásait - alaponként, jogcímenként az e törvény 2. számú melléklete szerint állapítja meg.
(2) A pénzalapok év végi egyenlege nem lehet rosszabb a 2. számú mellékletben jóváhagyott összegnél, kivéve, ha a Munkaerőpiaci Alap törvényben megállapított ellátásainak - munkanélküli járadék, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély, jövedelempótló támogatás, illetve ezek közterheinek, valamint a korengedményes nyugdíj megtérítendő különbözetének kifizetése - kiadásai túllépik az előirányzatot.
(3) A pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást a pénzalapokról szóló törvények rendelkezései szabályozzák.
(4) A Munkaerőpiaci Alap a központi költségvetésbe a megváltozott munkaképességűek támogatására 13 000 millió forintot fizet be.
(5) A pénzalap - a bevételek befolyása és a kiadások teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén - a finanszírozási igényei teljesítéséhez igénybe veheti az előző évi maradványát, illetve legfeljebb három hónapra, de a következő évre át nem húzódóan a KESZ-t. A KESZ igénybevételt indokoltság esetén a pénzügyminiszter engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább 30 nappal kell benyújtani.

NEGYEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

Társadalmi önszerveződések támogatása

31. § (1) Az Országgyűlés a szociális, a közoktatási és a külön törvényben meghatározott felsőoktatási közfeladatokat (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, gazdasági társaságok és a humánszolgáltatásokat főtevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények fenntartói) részére normatív állami hozzájárulást állapít meg a következők szerint:
a) a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit az e törvény 3. számú mellékletében megállapított normatív állami hozzájárulásokkal azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegű normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 24. c)-f) pontjaiban meghatározottakat. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak a 2. pont h), valamint a 3-5. pontjai. A 8. számú melléklet I. része 1-3. pontjaiban meghatározott támogatások az ott megállapított feltételek alapján igényelhetők,
b) a közoktatási feladatokat ellátó, a társasági és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg, kivéve a közhasznú társaságokat, amelyeknek az (1) bekezdés a) pontja szerinti normatív állami hozzájárulás jár,
c) a nem állami felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 15. § (1) bekezdés szerinti hozzájárulás és támogatás illeti meg,
d) a nem állami felsőoktatási intézmények gyakorlóintézményei esetén az e törvény 15. § (2) bekezdése szerinti normatív állami hozzájárulás és támogatás jár,
e) nem jár normatív állami hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében résztvevőknek, ha költségeik megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből igényt tartanak,
f) az egyházi felsőoktatási intézményeket normatív állami hozzájárulás illeti meg az Feot.-ban meghatározottak szerint,
g) a felsőoktatási közfeladatokat ellátó nem állami és nem egyházi intézmények fenntartóit az 1996. szeptember 1-je előtt felvett nappali tagozatos hallgatók felsőoktatási képzéséhez 80 000 forint/fő/év hozzájárulás illeti meg,
h) a szociális közfeladatot ellátó, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket az i) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg a közhasznú társaságok kivételével, amelyeknek az (1) bekezdés i) pontja szerinti normatív állami hozzájárulás jár,
i) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó nem állami, egyházi intézmények fenntartóit, a helyi önkormányzatok e törvény 3. számú melléklet 12-17. pontjaiban megállapított normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegű normatív állami hozzájárulás illeti meg.
(2) A közoktatási feladatok ellátásához biztosított normatív állami hozzájárulást és támogatást a fenntartó székhelye szerinti illetékes közigazgatási hivataltól kell igényelni. A finanszírozás havi ütemezésben történik.
(3) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartójának az (1) bekezdés szerinti normatív állami hozzájárulás és támogatás igénylését 2000. január 1. után létrehozott intézmény esetén, a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásáról szóló határozat jogerősítő záradékkal ellátott példánya, a közoktatási intézmény alapító okiratának másolata, a bankszámlaszerződésének másolata csatolásával, valamint a kitöltött létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján, egyébként a tényleges, a tanügyi okmányokkal dokumentálható adatszolgáltatás alapján
a) már működő intézmény esetén a tárgyév január 1-jei és a becsült szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve január 31-éig,
b) új intézmény esetében a tárgyév szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve szeptember 15-éig
kell benyújtani a területileg illetékes közigazgatási hivatalhoz.
(4) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartója szeptember 1-jei létszámáról szeptember 15-éig köteles a fenntartó székhelye szerinti illetékes közigazgatási hivatal részére adatszolgáltatást teljesíteni, melyen fel kell tüntetni az Oktatási Minisztérium által megállapított intézményi azonosító számot.
(5) Az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulások és támogatások elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik a 8. számú melléklet I. része 1-3. pontja szerint igénybe vett támogatások kivételével. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni. Ha év közben bármely hónapban a tényleges létszám 10%-ot meghaladó mértékben elmarad a tervezett létszámtól, a hozzájárulásokat folyósító szervet erről nyolc napon belül értesíteni kell. A folyósító szerv az értesítés alapján módosítja az érintett fenntartók pénzellátását. Ebben az esetben az elszámolás a havi beírt létszámok éves átlaga alapján történik. A 8. számú melléklet I. része 1-3. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás.
(6) Az (5) bekezdés szerinti elszámolást a hozzájárulást folyósító szervezetnek kell benyújtani a tárgyévet követő január 31-éig. A közigazgatási hivatal a helyszínen ellenőrizheti az igénylés és a felhasználás jogszerűségét. Abban az esetben, ha a normatív állami hozzájárulások és támogatások együttes összege a költségvetési évben meghaladja a 30 millió forintot, az elszámolás jogszerűségét független könyvvizsgáló erről szóló nyilatkozatával kell alátámasztani.
(7) Az (1) bekezdés f)-g) pontjaiban meghatározott felsőoktatási intézmények - az év első 8 hónapjára vonatkozó - normatív finanszírozása az előző évi októberi létszámok alapján történik. A költségvetési év októberi létszáma alapján az év utolsó 4 hónapjára vonatkozó támogatás korrekciója történik meg. Az éves elszámolás alapján a tényleges rendezésre a zárszámadás keretében kerül sor.
(8) A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények normatív állami hozzájárulását külön kormányrendeletben meghatározottak szerint kell igényelni és folyósítani. A folyósítás feltétele a személyes gondoskodást nyújtó, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatokat ellátó intézmény esetében:
a) az intézmény működési feltételei és szolgáltatásai, valamint az intézményi térítési díj megfelelnek a jogszabályi előírásoknak;
b) a közfeladatokat ellátó nem állami, egyházi szerv írásbeli nyilatkozata arról, hogy rendelkezik az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint pénzügyi forrásokkal.
(9) A tartós bentlakást nyújtó szociális közfeladatot ellátó nem állami intézmények fenntartói részére megállapított állami hozzájárulást és támogatást havi ütemezésben kell folyósítani. A nappali és az átmeneti ellátást nyújtó szociális, valamint a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények részére pedig az állami hozzájárulás és támogatás
a) egy összegben - az elosztásra vonatkozó döntést követően - folyósítható, amennyiben az érintett szervezet éves támogatása nem haladja meg a 2 millió forintot;
b) évente két alkalommal - március 15-éig és szeptember 15-éig - folyósítható, amennyiben az érintett szervezet éves támogatása nem haladja meg a 12 millió forintot;
c) havonta időarányosan folyósítandó, amennyiben az érintett szervezet támogatása meghaladja a 12 millió forintot.
(10) A fővárosi és megyei közigazgatási hivatal a feltételeknek megfelelő - megyei szinten, ezen belül fenntartótípusonként, jogcímenként, az egyházi intézményfenntartóknál egyházanként összesített - támogatási igényt a Belügyminisztériumhoz nyújtja be.
(11) A normatív állami hozzájárulás a személyes gondoskodást nyújtó, szociális közfeladatokat ellátó intézmények esetében a tárgyévi tervezett átlaglétszám, de legfeljebb a működési engedélyben szereplő létszám erejéig és a fővárosi és megyei közigazgatási hivatallal szerződésben vállalt kötelezettség mellett vehető igénybe. Az intézmény a tárgyév július 31-éig, illetve a tárgyévet követő január 31-éig a tényleges feladatmutatók alapján számol el a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalnak az igénybe vett hozzájárulással.
(12) A nem állami bentlakásos szociális intézmény fenntartója az intézmény működőképességének biztosítására tartalékalapot képez. A tartalékalap mértéke az éves normatív állami hozzájárulás 10%-a. Nem kell tartalékalapot képeznie annak a fenntartónak, amely a tárgyévet megelőző évben a központi költségvetésből - ide nem értve a normatív állami hozzájárulást, valamint a fejlesztési, beruházási célra kapott támogatást - legalább 75 millió forint mértékű támogatásban részesült. A tartalékalap képzés alól mentesülő fenntartó írásban garanciát vállal az intézmény működőképességének biztosítására.
(13) Ha a bentlakást nyújtó nem állami szociális intézmény ellenőrzése során megállapításra kerül, hogy az intézmény fenntartója
a) nem tesz eleget az intézmény működésére vonatkozó jogszabályi követelményeknek, a tartalékalap-képzési kötelezettségének, valamint
b) az egyszeri hozzájárulásnak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 117/B. §-ában meghatározott mértékű elkülönítésre, felhasználásra vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti,
a közigazgatási hivatal intézkedik az éves normatív támogatás 10%-ának visszatartása iránt. A visszatartott normatíva akkor illeti meg a nem állami intézmény fenntartóját, ha a visszatartásra okot adó körülményt megszünteti.
(14) A normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.
(15) A közoktatási közfeladatot ellátó egyházak a normatív állami hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosultak. Az egyházak támogatásáról szóló törvény 6. § (3) bekezdése alapján számított támogatási összeg 54 295 forint/valós oktatott tanuló - függetlenül az általuk igénybe vett közoktatási szolgáltatások számától -, amely a fenntartó egyházakat egyházanként illeti meg az így figyelembe vehető óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzésben, elméleti oktatásban, továbbá gyógypedagógiai oktatásban résztvevők létszáma alapján.
(16) A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó egyházi intézmények fenntartói a normatív állami hozzájáruláson túl az egyházak támogatásáról szóló törvény feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosultak. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 12-17. pontjaiban megállapított normatíva 31,8%-a.
(17) A (15) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást a Belügyminisztérium egyházanként, a közigazgatási hivatalok adatszolgáltatása alapján állapítja meg és havi 1/12 összegű részletekben folyósítja. A közigazgatási hivatalok a fővárosi és megyei önkormányzatoktól - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 81. § (11) bekezdésében szabályozott nyilatkozatok, illetve a megkötött közoktatási megállapodások alapján - kérik az adatszolgáltatást a kiegészítő támogatásnál figyelembe vehető fenntartói körről az egyházak támogatásáról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén. Ha a közoktatási megállapodást helyi önkormányzat kötötte, intézkedni kell a kiegészítő támogatás összegének a közigazgatási hivatal részére történő átutalásáról.
(18) A (16) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásra a (8)-(11) bekezdés alapján járó normatív állami hozzájárulás megállapítására és folyósítására vonatkozó rendelkezések az irányadók.
(19) A (15)-(16) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásokkal való elszámolásra az (5)-(6) és (11) bekezdésben foglalt szabályok az irányadóak.
(20) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Tüo.tv.) alapján a köztestületként működő önkéntes tűzoltóságokat fenntartó helyi önkormányzatok, a köztestületi önkéntes tűzoltóságok fenntartásához és működéséhez az átvállalt feladattal arányos állami támogatást a Tüo.tv. 41. §-ának (6) bekezdése, illetve 34. §-ának (3) bekezdése értelmében az e törvény 1. számú melléklete, XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 14. Köztestületi tűzoltóságok normatív támogatása alcímének előirányzatából a következő feltételek és normatívák alapján vehetik igénybe a 2000. évben:
a) a támogatást az az önkormányzat veheti igénybe, amelynek területén 1999. december 1-jén az önkéntes tűzoltóság a Tüo.tv. 34. § (1) bekezdés alapján köztestületi tűzoltóságként működött;
b) valamennyi köztestületi önkéntes tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos összegű, hatmillió forint alaptámogatásra jogosult;
c) a b) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzat a köztestületi tűzoltóságok területén élő lakosság 1999. január 1-jei száma arányában kerül felosztásra.
32. § (1) Az I. Országgyűlés fejezet, 8. Társadalmi önszerveződések támogatása cím, 1. Társadalmi és karitatív feladatok támogatása jogcím-csoport, 2. Az SZJA meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználása jogcím előirányzatát, a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 31. §-ának (6) bekezdése alapján az ezer éves államiságunk megünneplésével kapcsolatos programok támogatására kell fordítani.
(2) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kedvezményezett előirányzatot 2000. évben az árvízkárok megelőzését szolgáló csatornaépítési és felújítási, gátépítési munkákkal kapcsolatos programok támogatására kell fordítani.
(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az (1) bekezdés szerinti előirányzat felhasználásáról rendelkezzen.
33. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek.
(2) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a társadalmi és karitatív szervezetek működésének támogatására előirányzott keretek (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím és a 8. cím, 1. jogcím-csoport, 1. jogcím) felhasználásáról - kijelölt bizottságainak javaslata alapján - az Országgyűlés dönt.
(3) A nem állami intézmények - kivéve a pártokat -, valamint más közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetek az általános tartalék, továbbá a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetései terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között. A támogatást elnyert szervek névsorát és a kapott támogatást a felhasználásért felelős szerveknek utólag nyilvánosságra kell hozniuk.

ÖTÖDIK FEJEZET

KEZESSÉGVÁLLALÁS, KEZESI HELYTÁLLÁS ÉS VISZONTGARANCIA

34. § (1) A Kormány által 2000. évben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-ának a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 1,5%-át, ezen belül a készfizető kezesség mértéke ennek 50%-át.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-importra, valamint a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvényben meghatározott beszerzések (készletek) finanszírozására.
(3) Az (1) bekezdésben megállapított mérték - a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozások miatt bekövetkező emelkedés esetét kivéve - kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.
35. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 34. §-ban foglaltakon túl a központi költségvetés terhére
a) a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, a német Újjáépítési és Hitelbankkal (Kreditanstalt für Wiederaufbau: KfW), továbbá az Északi Beruházási Bankkal kötendő, valamint az Európa Tanács Társadalomfejlesztési Alapjával kötött hitelszerződéseknél az ezen intézmények által megkívánt formában - összegszerű korlátozás nélkül - kezességet vagy szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon,
b) a Magyar Fejlesztési Bank Rt. külföldről felvett és felvételre kerülő - fejlesztési célú - közép- és hosszú lejáratú hiteleire, illetve a kötvénykibocsátásaiból eredő fizetési kötelezettségei teljesítésére kezességet vállaljon. E kezességvállalások együttes állománya 2000. december 31-én legfeljebb 150 000 millió forint lehet.
36. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 34. §-ban foglaltakon túl a hitelintézetek által nyújtott agrárhitelekre a központi költségvetés terhére 65 000 millió forint összegben kezességet vállaljon.
37. § Az Áht. 33. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat.
38. § (1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények együttes állománya 2000. december 31-én legfeljebb 85 000 millió forint lehet.
(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalt exportcélú garanciaügyletek állománya 2000. december 31-én legfeljebb 80 000 millió forint lehet.
(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalt nem piacképes kockázatok elleni biztosítások állománya 2000. december 31-én legfeljebb 250 000 millió forint lehet.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.
39. § (1) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára - a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés viszontgaranciát vállal. A Hitelgarancia Rt.
a) természetes személy,
b) gazdasági társaság,
c) közhasznú társaság,
d) szövetkezet,
e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrejött szervezet (a továbbiakban: vállalkozás)
hitelintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő - kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, ha a vállalkozás által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma - az MRP szervezet kivételével - a 250 főt nem haladja meg.
(2) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 65 000 millió forintot.
(3) A Hitelgarancia Rt. által vállalt kezesség mértéke vállalkozásonként nem haladhatja meg a 400 millió forintot, illetőleg
a) a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-át, 10 millió forint alatti hitelszerződések esetében a kötelezettség 90%-át,
b) mezőgazdasági tőkepótló hitel esetében - kivéve az 5 millió forint alattiakat - éves átlagban 60%-át.
(4) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgarancia kiterjed a Hitelgarancia Rt.-nek a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény alapján működő kockázati tőketársaságnak és kockázati tőkealapnak az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt vállalkozásban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességre is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.
(5) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló és a vállalkozással szemben fennálló követelés behajtására. A társaság által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.
(6) Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően a Hitelgarancia Rt. a reá átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet követelését kell kielégíteni.
40. § (1) Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára - külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.
(2) Az (1) bekezdésben vállalt költségvetési viszontgarancia - a mezőgazdasági tőkepótló hitelek kivételével - az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.
(3) Az Alapítvány természetes személyek, gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, szövetkezetek, magánvállalkozások (a továbbiakban együtt: agrárvállalkozás), hitelintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő - kötelezettségeiért vállalhat készfizető kezességet, ha a jogosult által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma a 250 főt nem haladja meg.
(4) Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 43 000 millió forintot.
(5) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-os mértékét. Az 5 millió forintot meghaladó hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében e kötelezettségek éves átlagban pedig nem haladhatják meg a 60%-os mértéket és jogosultanként a 100 millió forintot, kivéve az agrár-integrátorokat.
(6) Az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására. Az Alapítvány által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.
41. § A Felsőoktatási Fejlesztési Világbanki Program alapján az állam kezességet vállal a Kormány rendeletében meghatározott körben és feltételek mellett egyes felsőoktatási intézményekben tanulmányokat folytató, magyar állampolgárságú és a devizajogszabályok értelmében devizabelföldinek minősülő hallgatók által forintban felvett hitelekre.
42. § (1) A 34-36. § alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 0,5%-a lehet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve indokolt esetben elengedheti.

HATODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

43. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:
a) a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím),
b) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím), a társadalmi és karitatív szervezetek működési támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím, 1. jogcím-csoport, 1. jogcím),
c) az országos kisebbségi önkormányzatok támogatása (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 6. cím, 4. alcím),
d) az egyházak támogatása (XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 3. alcím).
(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I-VIII. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének csökkentésére az Áht. 46. §-ában foglalt kivétellel.

A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

44. § (1) A 2. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül:
a) a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásainál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 1. alcím),
b) a helyi önkormányzatok normatív módon elosztott kötött felhasználású támogatásainál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 5. alcím),
c) a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok közül:
ca) lakossági közműfejlesztés támogatásánál (5. számú melléklet 1. pontja),
cb) lakáscélú adósságkezelési támogatásnál (5. számú melléklet 6. pontja),
cc) a helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatásánál (5. számú melléklet 7. pontja),
cd) a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz történő hozzájárulásoknál (5. számú melléklet 12. pontja), amennyiben a 46. § (5) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült,
d) a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió Részvénytársaságok műsorterjesztési költségeire szolgáló előirányzatoknál (I. Országgyűlés fejezet, 10. cím, 1. jogcím-csoport; 11. cím, 1. jogcím-csoport; 12. cím, 1. jogcím-csoport),
e) az állatkártérítésnél (XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím),
f) a társadalombiztosítási szervezetek által folyósított ellátásoknál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 16. cím), kivéve az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulást (16. cím, 3. alcím, 2. jogcím-csoport), a terhesség-megszakítást (16. cím, 3. alcím, 3. jogcím-csoport), a folyósított ellátások utáni térítést (16. cím, 4. alcím),
g) a polgári szolgálatnál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport),
h) a kárrendezési célelőirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím, 5. jogcím-csoport),
i) a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 1. alcím), az egyéb vállalati támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 3. alcím),
j) a vegyes kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 9., 11., 12. és 19. jogcímek),
k) a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 15. cím); a lakástámogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 16. cím),
l) az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésénél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím),
m) a pénzbeli kárpótlásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 2. alcím), kivéve a pénzbeli kárpótlás folyósítási költségeit (24. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport),
n) a végkielégítésre és felmentési illetményre szolgáló keretnél (X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 1. jogcím-csoport),
o) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnál (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 6. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport),
p) a nemzetközi elszámolások kiadásainál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 28. cím),
q) az államadósság költségvetési elszámolásainál (XLI. fejezet),
r) a felszámolt vagyon értékesítését elősegítő kamattámogatásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport),
s) a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából származó támogatásnál a játékadó 50%-os mértékéig (XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 2. alcím, 8. jogcím-csoport), a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány sorsolásos játékok játékadójából és a totó játékadójából származó támogatásánál (XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 2. alcím, 2. jogcím-csoport, 2., 3. jogcím) a sorsolásos játékok játékadója 12%-os és a totó játékadója 100%-os tényleges teljesülése mértékéig,
t) a Vám- és Pénzügyőrség (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. cím) személyi juttatás kiemelt előirányzatánál és annak a munkaadókat terhelő járulékainál legfeljebb 6%-kal, a teljesítmények figyelembevételével, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek szerint,
u) az otthonteremtési támogatásnál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 10. alcím, 10. jogcím-csoport),
v) a mozgáskorlátozottak támogatásánál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 10. alcím, 11. jogcím-csoport),
w) a gyermektartásdíjak megelőlegezésénél (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 10. alcím, 12. jogcím-csoport) és a (VI. Bíróságok fejezet, 2. cím, 4. alcím) gyermektartásdíjak állami megelőlegezésével kapcsolatos elszámolásoknál,
x) hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz előirányzatnál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 14. alcím, 7. jogcím),
y) az oktatási célú, valamint a szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása, továbbá az egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása előirányzatoknál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 13. alcím, 1-3. jogcím-csoport),
z) a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatásánál (XV. Gazdasági Minisztérium 27. cím 1. alcím)
a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.
(2) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 20. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata 103%-os és a 21. cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím előirányzata 102%-os együttes teljesülése esetén az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. cím, 1. személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 6680 millió forinttal, a 2. munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 2405 millió forinttal túlléphető. Amennyiben a felsorolt bevételek itt előírt teljesítése 2000. november 25-ig eléri a 89%-os mértéket, az előirányzatokat 100%-os mértékben az APEH rendelkezésére kell bocsátani.
(3) A 3. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül a XLIV. A költségvetés hitelfelvételei és adósságának törlesztése fejezetnél a kiadások és bevételek külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhetnek az előirányzattól. A fejezet belföldi hitelfelvételeinek bevételei és az éven belüli belföldi hitel- és állampapír-törlesztési kiadásai előirányzattal nem rendelkeznek, és az Áht. 113/A. §-ának figyelembevételével a központi költségvetés hiánya vagy többlete alakulásának, valamint az állampapír-piaci helyzetnek megfelelően teljesülnek.
(4) Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény alapján az 1999. évben keletkezett piaci zavarok elhárítása céljából felvásárolt termékek vagy a termékek feletti rendelkezési jogot megtestesítő értékpapírok értékesítéséből származó, a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. Piacrajutási támogatás megtérülése alcím bevétele kiesésének összegével a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. cím, 1. Piacrajutási támogatás alcím kiadási előirányzatát csökkenteni kell.

A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetőinek különleges jogosítványai

45. § (1) A Kormány a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezeten belül a 10. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport, 1. Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása jogcím és a 11. Vállalkozások folyó támogatása cím előirányzatai között indokolt esetben átcsoportosítást hajthat végre.
(2) A Kormány felhatalmazást kap, hogy az egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciós és egyéb beruházásai, az egyházak nemzetközi tevékenységének támogatása, az egyházi közgyűjtemények támogatása, a közcélú egyházi feladatokhoz ingatlanjuttatás előirányzatok felhasználásáról - az egyházakkal történő egyeztetés alapján - döntsön.
46. § (1) Az 5. § (1) bekezdése szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcím-csoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra - felmérés alapján - történő átcsoportosítására a tárcák igényei alapján a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.
(2) A pénzügyminiszter év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 1. alcím, 1. jogcím-csoport előirányzatai terhére.
(3) A költségvetési fejezetek 11. § (1) bekezdésében meghatározott bevételeinek összesített előirányzatát - az intézmény megszüntetés kivételével - év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti.
(4) A 18. § (2) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben intézkedik.
(5) A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. alcím) jogcím-csoportjai között, a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 3. alcím) jogcím-csoportjai között, továbbá a XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. és 3. alcím, valamint a 8. alcím 2. jogcím-csoport között - a felhasználási igény figyelembevételével - átcsoportosításokat hajthat végre.
(6) A 18. § (3)-(4) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a fejezet felügyeletét ellátó miniszter értesítése alapján a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel együtt intézkedik.
(7) A X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 1. alcím 1-2. jogcím-csoportokon szereplő előirányzatok fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcím-csoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra kiemelt előirányzatokra történő átcsoportosítására - az előirányzat eredeti rendeltetésének változatlanul hagyása mellett - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője kap felhatalmazást.
47. § (1) Az I. Országgyűlés fejezeten belül a Hivatal gazdasági főigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek - mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének - tervezési, előirányzat-módosítási, -felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím, a X. Miniszterelnökség fejezet, 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím, 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím, valamint a 12. Tartalékok cím előirányzatokra.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím felett a Tanács elnöke, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím esetében a szervezet elnöke, a 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím felett a felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter látja el.
(3) A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.
(4) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank által támogatott felsőoktatási fejlesztési programban részt vevő intézménycsoportok körében a külön megállapodásban rögzített előirányzat-átcsoportosítási jogokat az érintett intézményeknek átadja.
(5) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a felsőoktatásban a 2000. év során végrehajtandó szervezeti intézkedésekkel összefüggően a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 2., 6. címeinek kiadási és bevételi előirányzatait, illetőleg e címeken belül is a kiemelt előirányzatokat egymás között átcsoportosítsa.
(6) Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével haderő-átalakítással összefüggő szervezeti intézkedésekre tekintettel a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címeinek, alcímeinek előirányzatait, a címen belül a kiemelt előirányzatokat is egymás között átcsoportosítsa. Ezzel összefüggésben a fejezeti kezelésű előirányzatok körében a fejlesztési programok módosítására a Kormány jogosult.
(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerveket, hogy a felügyeletük alá tartozó, kizárólag saját bevételből gazdálkodó költségvetési szervei részére - ha törvény másképp nem rendelkezik - befizetési kötelezettséget írjanak elő, mely összeg a fejezetnél év közben jelentkező többletfeladatok ellátásának fedezetére használható fel.
(8) A XV. Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím 1., 3. jogcím-csoport, továbbá a 25. cím, 4. alcím felhasználásáról a gazdasági miniszter dönt.
(9) A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 10. jogcím-csoport, 1. jogcím felhasználásáról a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter - az Országos Területfejlesztési Tanáccsal történő egyeztetés után - dönt.
(10) Az építésügyi célelőirányzat XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 40. jogcím-csoport terhére a bevételek tervezett mértékéig lehet kötelezettséget vállalni.
(11) Az Országgyűlés felhatalmazza az ifjúsági és sportminisztert, hogy XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 2. Központi Sportintézmények és Sportlétesítmények cím kiadásait és bevételeit a címen szereplő központi költségvetési szervek megszűnésekor a XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 2. alcím, 10. Sportlétesítmény-kezelés intézményi rendszerének megújítása jogcímcsoport fejezeti kezelésű előirányzatra csoportosítsa át.
(12) Az Országgyűlés felhatalmazza az ifjúsági és sportminisztert, hogy az e törvény 8. §-ának (2) bekezdése szerinti értékesítési ellenértéket a XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 1. alcím, 2. Sportlétesítmények, sportintézmények szolgáltatásainak beruházásai jogcím-csoport, illetve az 5. cím, 2. alcím, 10. Sportlétesítmény-kezelés intézményi rendszerének megújítása jogcím-csoport előirányzatára csoportosítsa át.
(13) Az állami vagyon privatizációjából származó terület- és vidékfejlesztési célokra fordítható bevételt terhelő kiadások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és azt terhelő kiadások időbeli eltéréséből fakadó átmeneti finanszírozási igények teljesítéséhez a Kincstár kamatmentes hitelt nyújt. A hitel összegéről, folyósítási és törlesztési feltételeiről a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációért felelős miniszter köt megállapodást.
(14) Az Országgyűlés felhatalmazza a nemzeti kulturális örökség miniszterét, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével, a Budapest V., Erzsébet téri ingatlan sorsának rendezésével összefüggő kötelezettségek teljesítésére a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok címen belül, alcímek között a szükséges összegű előirányzatot átcsoportosítsa.
(15) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy ha a fejezet által be nem tervezett PHARE program keretében érkezik Európai Uniós forrás a Nemzeti Alap számlájára, a be nem tervezett hazai társfinanszírozást a fejezet előirányzatain belül átcsoportosítással biztosítsa.

HETEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

48. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege a 2000. évben 5520 forint.
(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-a szerinti nyugdíjemelés számításánál a 2000. évben 8,7%-os országos nettó átlagkereset növekedést és 6,3%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.
49. § Az üdülési csekkek értékének felső határa 2000-ben 3500 millió forint, amely az inaktív rétegek üdülési támogatására biztosított céltámogatás-résszel túlléphető.
50. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály első fizetési fokozata szerinti illetményalap a 2000. évben 28 150 forint.
51. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény - 1. fizetési fokozat - a 2000. évben 173 200 forint.
52. § Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 46/D. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi alapilletmény (1. fizetési fokozat) a 2000. évben 173 200 forint.
53. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 118. §-ának (10) bekezdésében meghatározott kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés fedezetének számítási alapja 2000. augusztus 31-ig 1620 forint/fő/hónap, 2000. szeptember 1-jétől 3000 forint/fő/hónap.
54. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. §-ának (1) bekezdése alapján az életjáradék összege 2000. március 1-jétől az 1999. évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.
(2) Az Étv. alapján 2000. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az Étv. mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni, figyelembe véve a korábbi években megvalósult járadékemeléseket is.
(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. §-ának (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 2000. március 1-je után az (1) bekezdésben foglaltak szerint emelkedik.
55. § A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 79. §-ának (2) bekezdésében megjelölt üzemben tartási díj összege havi 640 forint.
56. § (1) A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. §-ának (3) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében a közbeszerzés értékhatára 2000. december 31-ig
a) árubeszerzés esetén: 16 millió forint,
b) építési beruházás esetén: 32 millió forint,
c) szolgáltatás megrendelése esetén: 8 millió forint,
d) építési beruházás esetén a Kbt. 42. §-ának (3) bekezdése szerinti előminősítési kötelezettség tekintetében: 240 millió forint.
(2) A Kbt. 88. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel a közbeszerzési jogorvoslati eljárásokban kiszabható bírság legalacsonyabb mértéke 2000. december 31-ig 1 000 000 forint, természetes személyek tekintetében 100 000 forint.
57. § A Paksi Atomerőmű Rt. 2000. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 9311,3 millió forint, amelyet a Paksi Atomerőmű Rt. havonta, egyenlő részletekben köteles átutalni az Alap számlájára.
58. § (1) Az Országgyűlés szükségesnek tartja, hogy az ország gazdaságilag - az egy főre jutó bruttó hazai termék tekintetében - legkedvezőtlenebb helyzetben lévő Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy és Békés megyéinek fejlesztése és kiemelten elmaradott kistérségeik felzárkóztatása érdekében, az érintett miniszterek a döntési körükbe tartozó, a (2) bekezdésben felsorolt támogatási célprogramok, illetve a Munkaerőpiaci Alap aktív foglalkoztatási és képzési alaprésze pályázati rendszerben kihelyezhető előirányzatai 20%-ának megfelelő mértékű támogatási keretösszegeket különítsenek el. A keretösszeg 6%-a Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 6%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 3%-a Nógrád megye, 3%-a Somogy megye, 2%-a pedig Békés megye fejlesztésére használható fel.
(2) Az (1) bekezdés szerint elkülönített támogatási kereteket a következő fejezeti kezelésű előirányzatok figyelembevételével kell megállapítani:
a) XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport, 1. jogcím (Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása), 10. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport, 2. jogcím (Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás és fásítás), 10. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport, 3. jogcím (Meliorációs és öntözésfejlesztési beruházások támogatása);
b) XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 10. jogcím-csoport, 1. jogcím (Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai), 10. cím, 4. alcím, 10. jogcím-csoport, 3. jogcím (Vidékfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai);
c) XV. Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport (Gazdaságfejlesztési előirányzat), 25. cím 4. alcím (Turisztikai célelőirányzat), 25. cím, 7. alcím, 1. jogcím-csoport (Műszaki fejlesztési alapprogram célelőirányzat), 25. cím, 15. alcím (Aktív foglalkoztatási célok támogatása), 25. cím, 17. alcím (Kis- és középvállalkozási célelőirányzat);
d) XVI. Környezetvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 4. alcím (Környezetvédelmi alap célfeladatok);
e) XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 6. alcím, 1. jogcím-csoport (Útfenntartás és fejlesztés), 13. cím, 7. alcím, 1. jogcím-csoport (Vízügyi alapfeladatok);
f) XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 5. alcím, 1. jogcím-csoport (Egyéb közmunkaprogramok támogatása), 15. cím, 10. alcím, 2. jogcím-csoport (Szociális válságkezelő programok, aktív szociálpolitikai eszközök);
g) XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 7. alcím (Nemzeti Örökség Program célelőirányzat).
(3) Az elkülönített keretek megyénkénti és kistérségenkénti mértékéről, felhasználásának feltételeiről és módjáról - ideértve a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei integrált szerkezetátalakítási program áthúzódó kötelezettségeinek rendezését is - az érintett miniszterek és a megyei területfejlesztési tanácsok elnökei a regionális, megyei és a kistérségi fejlesztési programok figyelembevételével, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter koordinációjával 2000. február 29-ig kötnek megállapodást. Az elkülönített keretek felhasználásakor a megyei területfejlesztési tanácsoknak prioritásként kell kezelni a kistérségek közti fejlettségbeli különbségek mérséklését.
(4) A (2) bekezdésben felsorolt előirányzatokból elkülönített keretek biztosítják a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 68. § (2) bekezdésében meghatározott éven túli kötelezettségvállalások fedezetét.
59. § Az Országgyűlés a HM Radar Rádiótechnikai Részvénytársaságnak a Kincstárral szemben 1999. december 31-én fennálló 178 179 681 forint, azaz egyházhetvennyolcmillió-egyházhetvenkilencezer-hatszáznyolcvanegy forint kamattartozását elengedi.
60. § (1) A fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzatok feladatainak ellátásához szükséges bevételi forrásokat és mértéküket a 9. számú melléklet tartalmazza.
(2) A fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzatok terhére legfeljebb az éves kiadási előirányzat 40%-ának megfelelő összegű éven túli kötelezettség vállalható.
61. § Az Országgyűlés a központi költségvetés mérlegét az e törvény 11/A. és 11/B. számú mellékleteiben foglaltak szerint hagyja jóvá.

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

62. § (1) Az államháztartásról szóló - módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 18/B. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A nemzetközi szerződések alapján külföldről a Magyar Állam, illetve a kincstári ügyfelek részére nyújtott támogatásokat a Kincstárhoz kell befizetni. A magyar állam, illetve a kincstári ügyfelek részére a Kincstárban vezetett devizaszámlán jóváírt támogatások a végleges felhasználáskor válnak költségvetési bevétellé. A támogatásokat a végleges felhasználást megelőzően külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően kell elszámolni.”
(2) Az Áht. 18/B. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A Kincstár a 63. § (7) bekezdése alapján indult eljárásban teljes jogkörrel eljár a Magyar Állam képviseletében.”
(3) Az Áht. 18/C. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 18/B. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak ellátásával kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására a Kincstár a Magyar Nemzeti Banknál pénzforgalmi számlával rendelkezik. A Kincstár a Magyar Nemzeti Banknál devizaszámlát nyithat és azon e törvényben meghatározott tevékenységével kapcsolatban megszerzett devizát tarthatja és használhatja fel.”
(4) Az Áht. 18/C. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Kincstárban - rendelkezési joguk biztosítása mellett - pénzforgalmi számlát kötelesek vezetni
a) a megyei és regionális területfejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik működési és fejlesztési célú pénzeszközeik kezelésére,
b) az Országos Rádió és Televízió Testület,
c) a Műsorszolgáltatási Alap,
d) az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítványok.
A felsorolt pénzforgalmi számlatulajdonosok más pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával nem rendelkezhetnek, átmenetileg szabad pénzeszközeiket a Kincstár hálózatában értékesített - az értékpapír-számlán, illetve értékpapír-letéti számlán nyilvántartott - állampapírok vásárlásával hasznosíthatják.
A Kincstár a pénzforgalmi számlavezetést, valamint a kincstári körbe tartozók 12/A. § (4) bekezdésében foglalt letéti pénzeszközei kezelését térítésmentes szolgáltatásként végzi.”
(5) Az Áht. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Költségvetési címet alkotnak a központi költségvetési szervek is. A területileg széttagoltan működő, de azonos tevékenységet végző költségvetési szervek, költségvetési egységek közül több is képezhet egy címet.”
(6) Az Áht. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A központi költségvetésben a fejezeti kezelésű előirányzatok között összevontan „Beruházás” alcímen kell előirányozni a központi beruházások előkészítésére és megvalósítására szolgáló összegeket.”
(7) Az Áht. 24. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A központi költségvetésben a 20. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott címeken, a fejezeti kezelésű előirányzatok esetében az egyes jogcím-csoportokon, jogcímeken belül el kell különíteni a működési, a felhalmozási, a kölcsönök és az egyéb speciális célú előirányzatokat, valamint be kell mutatni a költségvetésben a költségvetési létszámkeretet (a választott tisztségviselőket és a foglalkoztatottakat külön-külön). A költségvetési törvény törvényi kiemelt előirányzatként állapítja meg a működési költségvetésen belül a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok, a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai, az egyéb működési célú támogatások, kiadások és a kamatfizetések előirányzatait, továbbá a felhalmozási költségvetésen belül a beruházások, a felújítások és egyéb felhalmozási célú támogatások, kiadások előirányzatait. A bevételi előirányzatokat általában működési és felhalmozási költségvetés, valamint kölcsönök előirányzat-csoportonként kell megállapítani.
(2) Az adott költségvetési cím (1) bekezdésben meghatározott
a) működési költségvetés kiemelt előirányzatai között a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője átcsoportosítást engedélyezhet költségvetési szervei számára. Az átcsoportosítás azonban a személyi juttatások előirányzatának növelésére nem irányulhat,
b) működési és felhalmozási célú előirányzatai között, az Országgyűlés által megállapított előirányzati összeghez képest, átcsoportosítást a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője - a pénzügyminiszter egyetértésével - engedélyezhet a költségvetési szervei részére,
c) felhalmozási célú előirányzatai között év közben, a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében korlátozás nélkül hajtható végre előirányzat-átcsoportosítás a költségvetési szerveknél,
d) fejezeti kezelésű előirányzatok egyes jogcím-csoportjain vagy annak jogcímein belül a kiemelt előirányzatok között a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője év közben átcsoportosítást hajthat végre. Ennek során a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok eredeti előirányzata legfeljebb 5%-os mértékben növelhető. E mértéken felüli átcsoportosítás a pénzügyminiszter egyetértésével hajtható végre.
Nem szükséges a pénzügyminiszter e bekezdésben szabályozott egyetértése a 39. § (5) bekezdésében meghatározott fejezetek esetében. Az előirányzat-átcsoportosításokról a fejezet felügyeletét ellátó szervnek tájékoztatnia kell a Kincstárt.”
(8) Az Áht. 24. §-ának (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A fejezeti kezelésű előirányzatok címen belül - a fejezeti tartalék kivételével - az alcímek közötti átcsoportosításra csak a költségvetési törvény felhatalmazása alapján kerülhet sor.
(7) A fejezeti kezelésű előirányzatok, fejezeten belül az (1) bekezdésben foglalt címekhez, az előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelően, a törvényi kiemelt előirányzatokra is kiterjedően - a Kormány rendeletében meghatározott módon, előirányzat-módosítással - a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében csoportosíthatók át. A fejezeti kezelésű előirányzatok más fejezethez tartozó címhez az előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelő átcsoportosítása az érintett fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetőinek megállapodása alapján hajtható végre.”
(9) Az Áht. 39. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A központi költségvetésben fejezetet alkotó, de a Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe nem tartozó szervek és testületek esetében a 39. § (2) bekezdésében meghatározott, a Kormány hatáskörébe tartozó előirányzat-átcsoportosítási jogokat a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja. Az átcsoportosítás többlettámogatási igényt nem eredményezhet.”
(10) Az Áht. 52. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, illetve a külön jogszabályban arra feljogosított szerv a költségvetési törvény elfogadását követő 10 napon belül megállapítja a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt központi költségvetési szervek és feladatok költségvetési előirányzatait (kincstári költségvetés), a költségvetési törvény kihirdetését követő 20 napon belül pedig meghatározza a felügyelete alá tartozó központi költségvetési szerv elemi költségvetésének elkészítéséhez szükséges további keretszámokat, szempontokat.”
(11) Az Áht. 63. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A központi költségvetésből a helyi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulás, átengedett személyi jövedelemadó, a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos egyéb központi költségvetési kapcsolatból származó, a költségvetési törvényben meghatározott támogatás, illetve előirányzat összegét a 101. § (6)-(7) bekezdésében meghatározott tartozásokkal csökkentett összegben (nettó módon) 13 részletben, az adott hónapban esedékes jogcímek figyelembevételével kell folyósítani.”
(12) Az Áht. 63. §-a (5) bekezdésének első mondatában a (3) bekezdésre történő hivatkozás (4) bekezdésre változik.
(13) Az Áht. 63. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a (3) bekezdésben meghatározott források a nettósítás során beszámítandó, a 101. § (6) bekezdésében meghatározott tartozásokra nem nyújtanak fedezetet, akkor a különbözetet a Kincstár a helyi önkormányzatok részére átmenetileg megelőlegezi. A Kincstár az ezen a jogcímen keletkező követelése érvényesítése érdekében havonta azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen. A beszedési megbízás benyújtását követő hónap első napjától a megelőlegezett összeg után a helyi önkormányzat az előző évi átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamatot köteles fizetni addig a napig, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesíti. Külön jogszabályban meghatározott összeghatár alatti tartozás esetében a Kincstár a követelést a (3) bekezdés szerint a helyi önkormányzatokat a következő hónapokban megillető összegből történő levonás útján is érvényesítheti.”
(14) Az Áht. 63. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés megjelölése (8) bekezdésre változik:
„(7) Ha a (6) bekezdés szerinti azonnali beszedési megbízás 60 napon belül nem teljesül, a Kincstár a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján kezdeményezi az adósságrendezési eljárás megindítását.”
(15) Az Áht. 64. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi önkormányzat a költségvetési év végét követően
a) a költségvetési törvény előírásai szerint a tényleges mutatók alapján elszámol a normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásokkal, a címzett és céltámogatásokkal, illetve az államháztartás más alrendszerétől kapott egyéb támogatásokkal;
b) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92/A. § (1) és (2) bekezdése szerint könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok, valamint azok a települési önkormányzatok, ahol a lakosságszám a beszámolási időszak január 1-jén a 10 000 fő lakosságszámot meghaladja, kötelesek a külön Kormányrendeletben meghatározott tartalmú, egyszerűsített - a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó - éves pénzforgalmi jelentést, könyvviteli mérleget, pénzmaradvány-kimutatást, eredménykimutatást, valamint a kiegészítő mellékletnek a központosított előirányzatok, a kötött felhasználású normatív állami támogatások, a cél- és címzett támogatás, továbbá az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (működési forráshiányos) helyi önkormányzatok támogatása elszámolására vonatkozó mellékleteket könyvvizsgálóval hitelesíttetni, és a könyvvizsgálatról szóló jelentést minden év június 30-áig az Állami Számvevőszéknek megküldeni;
c) a központosított előirányzatok vonatkozásában évközi visszafizetés esetén, azzal egyidejűleg a helyi önkormányzat - a területileg illetékes megyei, fővárosi Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálaton keresztül - kezdeményezi a Belügyminisztériumnál az előirányzat módosítását. A jogtalanul igénybe vett összeget teljes egészében vissza kell fizetni;
d) a b) pontban rögzített könyvvizsgálat és jelentés megküldési kötelezettség nem érinti az Állami Számvevőszék ellenőrzési hatáskörét a helyi önkormányzatok által igénybe vett állami támogatások tekintetében.”
(16) Az Áht. 64. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (8)-(10) bekezdések megjelölése (9)-(11) bekezdésekre változik:
„(8) Amennyiben a helyi önkormányzat az (5) és (6) bekezdésekben meghatározott fizetési kötelezettségének a külön jogszabályban meghatározott határidőt követő 90 napon belül nem tesz eleget, akkor a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen, és a 63. § (7) bekezdésében foglaltak szerint jár el.”
(17) Az Áht. 74/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdésben foglalt ellenjegyzést a helyi kisebbségi önkormányzat megbízása alapján a helyi kisebbségi önkormányzat testületének tagja is végezheti. Nem jogosult a helyi kisebbségi önkormányzat az ellenjegyzési jogkör gyakorlásával testületének azon tagját megbízni, aki a kötelezettségvállaló, illetve utalványozó személlyel közeli hozzátartozói viszonyban van. Amennyiben nincs a helyi kisebbségi önkormányzatnak olyan testületi tagja, aki a kötelezettségvállaló, illetve utalványozó személlyel ne lenne közeli hozzátartozói viszonyban, úgy az ellenjegyzési jogkör gyakorlása a (2) bekezdés szerint történik. A kötelezettségvállalást, utalványozást, valamint az ellenjegyzést ugyanazon személy nem végezheti.”
(18) Az Áht. 74/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) E § alkalmazásában közeli hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának b) pontjában foglaltakat kell érteni.”
(19) Az Áht. 84. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői - a pénzügyminiszter irányítása és az egészségügyi miniszter, valamint a szociális és családügyi miniszter közreműködése mellett - közreműködnek a következő évre vonatkozó költségvetési irányelvek elkészítésében.”
(20) Az Áht. 84. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének részletes tervezetét az alapok kezelői a költségvetési irányelvek szerint az egészségügyi miniszter, valamint a szociális és családügyi miniszter közreműködésével állítják össze és megküldik a pénzügyminiszternek.”
(21) Az Áht. 84. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A pénzügyminiszter az 51. § (2) bekezdésében meghatározott időpontig terjeszti a Kormány elé a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési törvényjavaslat tervezetét.”
(22) Az Áht. 86. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetője a költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő 10 napon belül kincstári költségvetést készít a felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre és az Alapokra vonatkozóan, 20 napon belül pedig meghatározza a hivatali szerv és az igazgatási szervei működési költségvetése, valamint az általuk kezelt Alapok részletes előirányzatai (elemi költségvetés) elkészítéséhez szükséges további keretszámokat.”
(23) Az Áht. 86/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az irányelvek alapján az egészségügyi miniszter, valamint a szociális és családügyi miniszter közreműködésével elkészítik a kezelésükben lévő társadalombiztosítási pénzügyi alapok költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadást, és továbbítják a pénzügyminiszternek alaponként és összevontan bemutatott zárszámadási javaslatot.”
(24) Az Áht. 86/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira e törvény rendelkezései a (2)-(6) bekezdésekben foglalt eltérésekkel irányadók.”
(25) Az Áht. 86/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak gazdálkodására a 7-18. §-ok vonatkoznak azzal, hogy az Alapok maradványa - az alapok működési költségvetéseinek előirányzat-maradványa kivételével - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben foglaltak szerint, annak kihirdetését követően használható fel.”
(26) Az Áht. 86/B. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetése címekre, alcímekre, előirányzat-csoportokra és kiemelt előirányzatokra tagozódik. Címet alkotnak a szabályozási szempontból összetartozó előirányzatok. Címként jelennek meg a működési bevételek és kiadások, ezen belül alcímet alkotnak a központi hivatali szervek, a területileg széttagoltan működő igazgatási szervek és a központi hivatali szervek által kezelt előirányzatok. A költségvetési törvényben szereplő címek címrendet képeznek. A címrend év közbeni megváltoztatása az Országgyűlés kizárólagos hatásköre.
(5) A társadalombiztosítási költségvetési szervek működési költségvetése tekintetében a 24. § (1) bekezdése az irányadó.
(6) A 24. § (2) bekezdésének a)-c) pontjait, (3)-(8) bekezdését és a 93. §-t a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében a társadalombiztosítás központi hivatali szervei esetében a pénzügyminiszter, az igazgatási szervek tekintetében a társadalombiztosítás központi hivatali szervének vezetője jár el,
b) a 24. § (2) és (7) bekezdésében meghatározott címeken alcímeket kell érteni; a 24. § (7) bekezdésének második mondatában foglalt rendelkezés nem alkalmazható,
c) fejezeti kezelésű előirányzatokon a „központi hivatali szervek által kezelt előirányzatok”-at kell érteni,
d) működési kiadások részét képező központi hivatali szervek által kezelt előirányzatokat - azonos címen belül - év közben a teljesítésnek megfelelő alcímre a központi hivatali szerv vezetőjének át kell csoportosítani, utólagos beszámolási kötelezettség mellett,
e) a 93. § (9) bekezdésében a „fejezeti összesített előirányzatain” a központi hivatali szervek, azok igazgatási szervei és a központosított hivatali szervek által kezelt előirányzatok összesített előirányzatait kell érteni.”
(27) Az Áht. a következő 86/H. §-sal egészül ki:
„86/H. § (1) A működési vagyon a társadalombiztosítás alrendszeréhez tartozó vagyon. A vagyon kezelésére, nyilvántartására, tulajdonosi ellenőrzésére, értékesítésére e törvény kincstári vagyonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, az e §-ban foglalt eltérésekkel.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásában az ágazati (érintett) miniszter alatt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatóját kell érteni.
(3) A működési vagyont a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai működési költségeire kell felhasználni, illetve fordítani.”
(28) Az Áht. a következő 86/I. §-sal egészül ki:
„86/I. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak járulék-, hozzájárulás- és egyéb követelései fejében gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítő részvényt vagy üzletrészt, továbbá egyéb vagyontárgyakat elfogadni csak abban az esetben és mértékben lehet, ha a pénzbeli teljesítés nem vagy csak részben lehetséges.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyontárgyakat a legrövidebb időn belül a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) részére készpénzes értékesítésre, vagy - az értékesítésig - további hasznosításra át kell adni. A KVI az átvett vagyont kezeli, gondoskodik arról, hogy az ellenérték az Alapok Kincstárnál vezetett számláira befolyjon. Az elszámolásnál a bruttó elszámolás elvét kell érvényesíteni.
(3) A követelés fejében történő értékpapír-, vagyon-, illetve tulajdonjog-átruházást írásbeli megállapodásban kell rögzíteni, amely a társadalombiztosítási alapok kezelőinek egyetértésével jön létre.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott vagyon értékesítéséből, hasznosításából származó bevétel a társadalombiztosítási alapokat illeti meg.”
(29) Az Áht. 88. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés megjelölése (5) bekezdésre változik:
„(4) A törvény által létrehozott, felügyeleti szervvel nem rendelkező költségvetési szervek esetében az alapítást elrendelő törvény mellékletének kell tartalmaznia a (3) bekezdésben előírt tartalmú alapító okiratot.”
(30) Az Áht. 91/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az alapító a költségvetési szerv megszüntetésével egyidejűleg köteles megalapítani az új szervezetet azzal, hogy a költségvetési szervnek a 88. § (5) bekezdésében jelzett nyilvántartásból való törlésének napja megegyezik az új szervezet alapításának napjával.”
(31) Az Áht. 93. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi előirányzatain felül többletbevételét a felügyeletét ellátó szerv egyidejű tájékoztatásával, a tényleges többletnek megfelelő összegű intézményi hatáskörű előirányzat-módosítás után használhatja fel. A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője ezt az intézményi hatáskörű előirányzat-módosítási jogosultságot indokolt esetben, az érintett intézmény és a Kincstár egyidejű értesítése mellett magához vonhatja.”
(32) Az Áht. 93. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A költségvetési szerv a külön jogszabályban szabályozott felülvizsgálat után jóváhagyott előző évi előirányzat-maradványát tárgyévben, az előirányzat-maradvány teljes összegére vonatkozó intézményi hatáskörű előirányzat-módosítás után használhatja fel. A kincstári körbe tartozók, ha a törvény másként nem rendelkezik, az előirányzat-maradvány jóváhagyását megelőzően, továbbá a maradvány jóváhagyásától függő utólagos felügyeleti korrekciós és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség mellett, saját hatáskörű előirányzat-módosítással teljesíthetnek
a) a megfelelő kiadási jogcímeken és kiemelt előirányzatokon az államháztartás alrendszerein belül és az alrendszerek között az előző évben átvett pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos kiadásokat,
b) az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésével összefüggő kiadásokat.
Az előirányzat-maradványok felülvizsgálatát követő jóváhagyásig más kifizetés azok terhére nem teljesíthető.”
(33) Az Áht. 93. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az előirányzat-maradvány felülvizsgálata keretében a pénzügyminiszter jogosult a kötelezettségvállalással nem terhelt maradványrész elvonására, ha az évközi gazdasági folyamatok alakulása azt indokolja.”
(34) Az Áht. 94. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) és (3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a központi költségvetésben megtervezett fejezeti kezelésű előirányzatokra, ha azok rendeltetése államháztartáson kívüli szervezetek közvetlenül szervezetre címzett támogatása, illetve közfeladat ellátása e szervezetek közreműködése útján.”
(35) Az Áht. 101. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A központi költségvetésből a költségvetési törvényben a helyi önkormányzatok részére jóváhagyott normatív állami hozzájárulást, az átengedett személyi jövedelemadó összegét, valamint a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos egyéb, központi költségvetési kapcsolatból származó, a költségvetési törvényben meghatározott, nettó módon átutalandó támogatást, illetve előirányzatot, továbbá a költségvetési gazdálkodási rend szerint működő egészségügyi intézményeket illetően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által folyósított támogatást - a személyi juttatásokat, valamint egyéb kifizetéseket terhelő, illetve azokkal összefüggésben felmerülő és az államháztartás alrendszereit megillető kötelezettségek (szja-előleg, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, társadalombiztosítási járulék, munkaadói és munkavállalói szolidaritási járulék), valamint egyéb, az államháztartás alrendszereit megillető, jogszabályban meghatározott közterhek és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj beszámításával - csökkentett összegben, havi részletekben, a Kormány által rendeletben meghatározott időpontban kell folyósítani.”
(36) Az Áht. 101. §-ának (7)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Amennyiben a Kincstár a 63. § (7) bekezdése alapján meginduló eljárásban a helyi önkormányzattal részletfizetésben, vagy a teljesítési határidő módosításában állapodott meg, a (6) bekezdésben meghatározott összeget csökkenteni kell az adott hónapban esedékessé váló tartozás mértékével.
(8) A (6)-(7) bekezdésben szereplő tartozásoknak a (6) bekezdésben megjelölt források terhére történő levonását és a jogosult szervezetek számára történő teljesítését a Kincstár végzi. Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerveket terhelő tartozások összege csak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által folyósított támogatásból vonható le. Ha az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által folyósított támogatás a (6) bekezdésben meghatározott tartozásokra nem nyújt fedezetet, akkor a 63. § (6)-(7) bekezdése szerinti eljárás az irányadó azzal az eltéréssel, hogy az azonnali beszedési megbízást az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerv ellen kell benyújtani.”
(37) Az Áht. 102. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv részére a központi költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátása előirányzat-felhasználási keret nyitása útján történik. Az előirányzat-felhasználási keretet a jóváhagyott költségvetésben megállapított kiadási és bevételi előirányzat várható teljesülésére figyelemmel a Kormány rendeletében szabályozott módon kell megállapítani.”
(38) Az Áht. 102. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A Kincstár a következő év január 5-éig esedékes járandóságok fedezetének biztosítása érdekében december 20-át követően a következő évi előirányzatok terhére megelőlegezi
a) a központi és a társadalombiztosítási költségvetési szervek munkavállalói december havi járandóságait, az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott egészségügyi intézmények kivételével,
b) a helyi önkormányzatokat a következő évben nettó módon megillető központi költségvetési kapcsolatokból származó források külön jogszabályban meghatározott részét,
c) az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott egészségügyi intézményeket a következő évben megillető gyógyító-megelőző ellátás éves előirányzatának 5%-át,
d) a társadalombiztosítási igazgatási szervek által folyósított terhességi-gyermekágyi segély, táppénz, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. §-ában meghatározott ellátások, valamint a nem a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból finanszírozott, de a társadalombiztosítási igazgatási szervek által megállapított, illetve folyósított ellátások kiadásait, valamint
e) a Munkaerőpiaci Alapból finanszírozott munkanélküli ellátások és a keresetpótló támogatás kiadásait.”
(39) Az Áht. 102. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A (12) bekezdés b) pontja szerint meghatározott előleg összegét csökkenti a helyi önkormányzatnak a 101. § (6)-(7) bekezdésében meghatározott jogcímek alapján december 20-án fennálló tartozása.”
(40) Az Áht. 108. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó - a költségvetési törvényben, a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben, illetőleg a helyi önkormányzatoknál a helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában meghatározott értékhatár feletti - vagyont értékesíteni, az állami tulajdonban lévő vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni - ha törvény kivételt nem tesz - csak nyilvános, (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés az értékesítési célt szolgáló dolgokra, illetve a szokásos kereskedelmi kapcsolatokra, továbbá a kincstári vagyon esetében a vagyonkezelés körében történő bérbeadásra és cserére. Nem vonatkozik továbbá kincstári vagyon esetén a KVI által történő zártkörű elhelyezésre, vagyonkezelésbe és használatba adásra sem a rendelkezés.”
(41) Az Áht. 108. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyon tulajdonjogát és a vagyon vagyonkezelői jogát ingyenesen átruházni, továbbá az államháztartás alrendszereinek követeléseiről lemondani csak törvényben, a helyi önkormányzatnál, a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott módon és esetekben lehet.”
(42) Az Áht. 108/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„108/A. § (1) A központi költségvetés külföldi követeléseivel (a továbbiakban e § alkalmazásában: külföldi követelés) való gazdálkodásért a költségvetési törvény keretein belül a Kormány felelős.
(2) A külföldi követelésekkel való gazdálkodás feladatát a privatizációért felelős miniszter (a továbbiakban: illetékes miniszter) az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.) útján látja el.
(3) Felhatalmazást kap az illetékes miniszter a 100 millió USA dollárnál kisebb összegű külföldi követelések értékesítésére, illetve - a pénzügyminiszter és a gazdasági miniszter egyetértésével - azok leépítését célzó különböző konstrukciók kidolgozására és lebonyolítására, ezzel kapcsolatban szükség és lehetőség szerint pályázatok kiírására, valamint a külföldi követelések átütemezésére. A hosszú távú költségvetési szempontok és az adott viszonylathoz kapcsolódó külgazdaság-politikai meggondolások figyelembevételével a külföldi követelésekből engedményt adhat, ha azok lejártak vagy bármilyen okból kétessé váltak.
(4) Ha a külföldi követelések lebontása kapcsán magánjogi szerződések megkötése válik szükségessé, az ilyen szerződéseket a vállalkozókkal az illetékes miniszter által meghatározott feltételek szerint a Kincstár köti meg, ezt a hatáskört az illetékes miniszter kivételes esetekben magához vonhatja.
(5) 100 millió USA dollárnál nagyobb összegű külföldi követelések értékesítéséhez, átütemezéséhez a Kormány adhat felhatalmazást.
(6) A külföldi követelésekkel való gazdálkodásból eredő esetleges veszteségek közvetlenül az állami vagyont terhelik.
(7) A külföldi követelésekkel való gazdálkodásról az Országgyűlést a zárszámadás keretében évente kell tájékoztatni. Ennek során be kell mutatni a külföldi követelések alakulását országonként, követeléstípusonként, lejárat szerint, ezeken belül külön a lejárt és a kétessé vált állományt.
(8) A Magyar Nemzeti Bank - hazai és nemzetközi információi alapján - közreműködik az illetékes miniszter külföldi követelések kezelésével, értékesítésével kapcsolatos munkájában. A külföldi követelések dokumentációjával, a számlavezetéssel, a nyilvántartással kapcsolatos feladatokat a Magyar Nemzeti Bank végzi. A külföldi követelések alakulásáról a (6) bekezdésben meghatározott részletezettségben szükség szerint, de legalább negyedévente a Magyar Nemzeti Bank részletes kimutatást készít.
(9) Az illetékes miniszter meghatározott értékhatár alatt más kormányzati és pénzügyi szervezeteket is megbízhat a külföldi követelések behajtásával kapcsolatos feladatokkal.”
(43) Az Áht. 109/B. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kincstári vagyonba tartozik:)
„c) az állam közhatalmi, központi költségvetési szervei, illetve közhasznú szervezetei közérdekű, továbbá egyes gazdasági célú feladatai ellátásához szükséges ingatlanok, berendezések, felszerelések, járművek, készletek és egyéb anyagi és immateriális javak és követelések, illetőleg állami tulajdonban lévő, közcélokat szolgáló vagy nemzeti kincsnek minősülő létesítmény, alkotás, védett természeti terület, illetve védett természeti érték, amely törvény alapján nem került a helyi és szakmai önkormányzatok, a köztestületek, az egyházak és felekezetek, a pártok, a társadalmi szervezetek tulajdonába, továbbá a védelmi és egyéb céllal létesített állami tartalékok;”
(44) Az Áht. 109/C. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kincstári vagyonért felelős miniszter a kincstári vagyon felett a Magyar Állam nevében őt megillető tulajdonosi jogok gyakorlását a KVI útján látja el, ebben az esetben a kincstári vagyonnal kapcsolatos polgári jogviszonyban az államot a KVI képviseli.”
(45) Az Áht. 109/C. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kincstári vagyonról a KVI nyilvántartást vezet, ideértve a köztestület állami vagyonát, valamint a 109/K. § (6) bekezdésében meghatározott használó által kezelt kincstári vagyont is.”
(46) Az Áht. 109/C. §-a a következő (4)-(6) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) A KVI e törvényben meghatározott feladatai állami feladatnak minősülnek. Ennek keretén belül a KVI a kincstári vagyoni körbe bármely módon bekerülő, és törvény alapján más vagyonkezelésében (használatában) nem lévő vagyont:
a) kincstári vagyonkörben tartás szempontjából minősíti,
b) a minősítés alapján értékesíti a védett természeti terület, illetve védett természeti érték kivételével, vagy
c) vagyonkezelésbe adja, illetve
d) saját maga ideiglenesen kezeli, ideértve a vagyon bérbe- és használatba adását is, továbbá
e) kormányzati döntés alapján elhelyezési kötelezettségek teljesítésére használja fel.
(5) A (4) bekezdés c), illetve d) pontjából származó bevételeket a KVI kizárólag ezen és más törvényben meghatározott állami feladatai ellátására használhatja fel.
(6) A KVI-nek a kincstári vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogosítványok gyakorlása körében végzett eljárása nem minősül államigazgatási eljárásnak.”
(47) Az Áht. 109/D. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kincstári vagyon értékesítésének módjára vonatkozó szabályzatot a Kormány hagyja jóvá azzal, hogy a kincstári vagyon az alábbi eljárásokkal értékesíthető:
a) nyilvános pályázat,
b) zártkörű pályázat,
c) árverés,
d) zártkörű elhelyezés, ideértve a cserét is,
e) nyilvános ajánlattétel,
f) nyilvános forgalomba hozatal,
g) zártkörű forgalomba hozatal,
h) tőzsdei értékesítésre adott megbízás.”
(48) Az Áht. 109/D. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 108. § (1) bekezdése értelmében a (3) bekezdés a), c), f) és h) pontja nyilvános, a b) és g) pontja zártkörű versenytárgyalásnak minősül.
(5) A (3) bekezdés e)-h) pontja alkalmazásában az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény értelmező rendelkezései az irányadóak.”
(49) Az Áht. 109/F. §-ának (2) bekezdése a következő d)-e) ponttal egészül ki:
(A kincstári vagyon tárgyai felett vagyonkezelői jogot gyakorolhat)
„d) az, akire a vagyonkezelői jogot e törvény rendelkezéseinek megfelelően átruházták,
e) a 109/K. § (6) bekezdésében meghatározott használó.”
(50) Az Áht. 109/F. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A KVI a törvény alapján közvetlenül vagyonkezelői jogot gyakorol minden olyan kincstári vagyontárgy felett, amelynek nincs más vagyonkezelője. A KVI vagyonkezelői joga ezekben az esetekben e törvény alapján jön létre, amely tényt ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba a KVI nyilatkozata alapján be kell jegyezni.”
(51) Az Áht. 109/F. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vagyonkezelői jogot - az (1) és (3) bekezdésben foglaltakat, valamint a kijelölés esetét kivéve - kizárólag ellenérték fejében lehet megszerezni és gyakorolni. A kincstári vagyon kezelésbe adása, a kincstári vagyon ellenérték nélkül más használatába adása, valamint a kincstári vagyonhoz kapcsolódó jogok és más immateriális javak gazdasági társaságnak nem pénzbeli betétként, hozzájárulásként történő átengedése általános forgalmi adó- és illetékmentes.”
(52) Az Áht. 109/F. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Vagyonkezelési szerződés nem köthető azzal, aki ellen csőd- és felszámolási eljárás, önkormányzatoknál adósságrendezési eljárás van folyamatban, illetve akinek adó-, vám- vagy társadalombiztosítási járuléktartozása van.”
(53) Az Áht. 109/F. §-ának (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A KVI az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jogot, illetve a kijelölést - a kincstári vagyonért felelős miniszter egyetértésével - visszavonja, ha a vagyonkezelői joggal rendelkező központi költségvetési szerv állami feladatvállalásának változása a vagyon adott szervezet általi vagyonkezelését nem indokolja.”
(54) Az Áht. 109/G. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az átruházás joga a 109/K. § (6) bekezdésében meghatározott használót csak az ott meghatározott feltétellel illeti meg.”
(55) Az Áht. 109/G. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A központi költségvetési szervek vállalkozási és a költségvetési- vagy más törvényben jelölt egyéb bevételeinek a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott hányada - kincstári vagyon utáni részesedés címén - törvény eltérő rendelkezése hiányában a központi költségvetés központosított bevételét képezi.”
(56) Az Áht. 109/G. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonában lévő kincstári vagyonnak minősülő erdő használatba, haszonbérbe adásából származó bevételt az ÁPV Rt. azok esedékességével és megfizetésével egyidejűleg átutalja a KVI-nek. A KVI ezen bevételére a 109/C. § (5) bekezdésében foglaltak az irányadóak.”
(57) Az Áht. 109/I. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami tulajdonban lévő védett természeti területek és értékek, erdők, véderdők, műemlékingatlanok, műkincsek, valamint történeti (régészeti) emlékek és földterületek tulajdonjogának átruházására csak törvényben meghatározott esetekben és módon kerülhet sor. A védettségre az e bekezdésben felsorolt vagyontárgyak vonatkozásában az ágazati jogszabályok rendelkezései az irányadóak.”
(58) Az Áht. 109/J. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A KVI a kincstári vagyont - törvény, illetve a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabály eltérő rendelkezései hiányában - saját maga vagy az általa megbízott szervezet útján értékesítheti. Az államot megillető követelések fejében az állam tulajdonába kerülő - a 109/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak nem minősülő, értékesítésre szánt - társasági részesedések értékesítésére és annak megtörténtéig a vagyon kezelésére a KVI az ÁPV Rt.-vel köt megállapodást. Az értékesítésből származó bevételt az ÁPV Rt. törvényen alapuló egyéb befizetési kötelezettségeitől függetlenül a központi költségvetésbe befizeti.”
(59) Az Áht. 109/K. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az állami öröklés révén kincstári vagyonba kerülő és 100 000 forint hagyatékonkénti összértéket meg nem haladó muzeális értéknek, műkincsnek vagy nemesfémtárgynak, védett természeti területnek, illetve védett természeti értéknek nem minősülő ingó és ingatlan vagyont - ide nem értve a készpénzt, takarékbetétkönyvet és értékpapírt - a KVI ingyenesen az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye - ingatlan esetében annak fekvési helye - szerinti helyi önkormányzat tulajdonába adhatja. Kétség esetén a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény általános illetékességre vonatkozó rendelkezéseit alapul véve kell eljárni. A hagyatékkal járó terheket - ideértve a tárolással járó indokoltan felmerülő költségeket is - az önkormányzat a KVI-nek - az átadott vagyon mértéke erejéig - megtéríti. A vagyon átadás-átvételének módjáról az önkormányzatok és a KVI megállapodást kötnek. Az érték meghatározása szempontjából a KVI könyveiben szereplő érték az irányadó.”
(60) Az Áht. 109/K. §-ának (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„E bekezdés értelmében az adott ágazati törvény szóhasználatától függetlenül kell a használó személyét figyelembe venni.”
(61) Az Áht. 109/K. §-a a követező (7)-(8) bekezdésekkel egészül ki:
„(7) Amennyiben a (6) bekezdés értelmében nem jön létre vagyonkezelői szerződés a használót a kincstári vagyon tekintetében e törvényben, illetve a végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglalt jogok illetik, illetve kötelezettségek terhelik. Az attól való eltérésben - a jogszabályok keretei között - a KVI és a használó írásban megállapodik. A (6) bekezdés alapján létrejött vagyonkezelői jog az ágazati törvényben foglalt használat megszűntével egy időben - e törvény erejénél fogva - megszűnik. A használót a 109/G. § (1) bekezdésében meghatározott átruházás joga csak akkor illeti meg, ha a kincstári vagyonra vonatkozóan a KVI-vel megköti a vagyonkezelési szerződést.
(8) A KVI az állam általi öröklésből kincstári vagyonba került lakóingatlant szolgálati lakássá minősítheti. Ebben az esetben a lakás használatára és értékesítésére a 109/J. § (1) bekezdése és az (1) bekezdés rendelkezései az irányadók.”
(62) Az Áht. 121. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Kincstár a külön jogszabályban meghatározottak szerint a kifizetéseket megelőzően tartalmi ellenőrzést végez.”
(63) Az Áht. 124. §-ának (2) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi q)-v) pontok megjelölése r)-w) pontokra, a z) pont megjelölése pedig x) pontra változik:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„q) a Honvédelmi Minisztérium bevételei teljesítésének, kezelésének és befizetésének rendjét,”
(64) Az Áht. 124. §-a (4) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő h) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy)
„g) e törvény 40. §-a alapján a költségvetési törvényben meghatározott egyes előirányzatoknál a jóváhagyottól való - külön szabályozott módosítás nélküli - eltérés rendjét,
h) a központi költségvetési szervek működési feltételeinek, teljesítményeinek folyamatos figyelemmel kísérése, vizsgálata érdekében a fejezet felügyeletét ellátó szervekkel együttesen feladat- és teljesítménymutatókat, költségnormákat dolgozzon ki, és azokat együttes”
(rendeletben szabályozza.)

A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosítása

63. § (1) A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló - módosított - 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vámtv.) 144. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vámszervezet vámlaboratóriuma által kérelemre végzett laboratóriumi vizsgálat díja az elvégzett vizsgálat költsége, de legalább hatezer-hatszáz forint, amelyet a vizsgálatot kérő a többi költségtől elkülönítve köteles átutalni.”
(2) A Vámtv. 144. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vámhivatal hivatalos helyén kívül végzett eljárás esetében
a) nem kereskedelmi áruforgalomban megkezdett naponként ezer forint,
b) kereskedelmi áruforgalomban:
1. a munkaszüneti napon, heti pihenőnapon (szabadnapon) végzett vámkezelés esetén vámkezelési bejelentésenként kettőezer forint,
2. az állandó vámfelügyeletet igénylő szolgálat ellátása esetén a megkezdett 8 órai szolgálat térítéseként személyenként nyolcezer forint,
3. minden más, a vámhivatal hivatalos idején belül végzett vámkezelés esetében vámkezelési bejelentésenként kettőezer forint,
4. munkanapokon, a vámhivatal hivatalos idején túl végzett vámkezelés esetében a 3. alpontban említett szemledíjat, továbbá megkezdett óránként ezer forint szemledíjat kell fizetni.”
(3) A Vámtv. 144. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a vámhivatal hivatalos helyén kívüli helyre kért eljárás a kérelmezőnek vagy megbízottjának felróhatóan elmarad, vagy egy órát meghaladó várakozás után kezdhető meg, illetőleg folytatható, felemelt szemledíjat kell fizetni. A felemelt szemledíj összege a várakozás minden teljes órája (hatvan perc) után négyezer forint. Meghiúsult eljárás esetében a felmerült kiküldetési költséget és a szemledíjat akkor is meg kell fizetni, ha a várakozás ideje az egy órát nem haladja meg. Meghiúsult eljárásnak kell tekinteni, ha a kért eljárás az árunyilatkozat, az áru vagy fuvareszköz (szállítóeszköz) hiánya miatt nem végezhető el. Nem minősül meghiúsult eljárásnak, ha a fuvareszköz hiánya az eljárást kérőnek nem róható fel.”
(4) A Vámtv. 144. §-ának (8)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A közúti járművek vámzár alatt történő nemzetközi árufuvarozásra való alkalmassági vizsgálatáért - a vizsgálat eredményétől függetlenül - járművenként hatezer forint költségtérítést kell fizetni.
(9) A kereskedelmi forgalomba behozott és belföldi forgalom számára vámkezelt áruval kapcsolatban a vámmentességre vagy a vámkedvezményes eljárásra való jogosultság utólagos igazolása esetén árunyilatkozatonként négyezer forint költségtérítést kell fizetni.”
(5) A Vámtv. 144. §-ának (11)-(12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A vámáru kísérése esetén, ha arra a vámáru felett rendelkezésre jogosult kérésére kerül sor, a tényleges költséget, de legalább óránként és a vámszolgálatot végző személyenként ezer forint költségtérítést kell fizetni.
(12) A 62. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a vámhivatali raktárba felvett áruk után a megkezdett száz kilogrammonként és naponta ezer forint költségtérítést kell fizetni raktárdíjként.”

A devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény módosítása

64. § (1) A devizáról szóló - módosított - 1995. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Dtv.) 3. §-a 1. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(1. devizabelföldi:)
„a) az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa), a tizennégy éven aluliak esetében pedig a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványa van, illetve azokkal rendelkezhet (a továbbiakban együtt: személyazonosító igazolvány). A természetes személynek devizabelföldiségét a személyazonosító igazolvánnyal kell igazolnia, de a határátlépéskor magyar útlevelet felmutató személy devizabelföldiségét vélelmezni kell,”
(2) A Dtv. 3. §-a 1. pontjának e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(1. devizabelföldi:)
„e) a külföldön lévő külképviselet:”
(3) A Dtv. 3. §-a 2. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(2. devizakülföldi:)
„a) a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet.”
(4) A Dtv. 3. §-a 2. pontjának d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(2. devizakülföldi:)
„d) a devizakülföldinek a belföldön lévő képviselete,”
(5) A Dtv. 3. §-a 28. pontjának e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(átruházható eszköz:)
„e) pénzköveteléssel, értékpapírral, pénzpiaci eszközzel, illetőleg átruházható eszközzel végzett határidős ügylet, továbbá árfolyam- és kamatkockázati csereügylet és más származékos ügylet, függetlenül attól, hogy arról okiratot kiállítottak-e vagy sem:”
(6) A Dtv. 45. §-a (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Értékpapírnak devizakülföldi által történő kibocsátása vagy kiállítása és visszterhes elidegenítése esetén, valamint a belföldi vállalkozásban való részesedés, a devizabelföldi által kibocsátott - a kárpótlási jegy kivételével - hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, pénzpiaci eszköz, átruházható eszköz devizakülföldi által történő visszterhes elidegenítése esetén - ideértve a korábban ajándékba kapott belföldi vállalkozásban való részesedés elidegenítését, a 44. § szerinti megterheléssel szerzett belföldi vállalkozásban való részesedést, belföldi értékpapírt, pénzpiaci eszközt, átruházható eszközt - a devizakülföldi részére járó ellenértéket a devizabelföldi, valamint a devizakülföldi a 60. § szerinti konvertibilis forintszámlára befizetheti, vagy az ellenértéket a devizabelföldi úgy is kiegyenlítheti, hogy a felhatalmazott hitelintézetnél forintért devizát vásárol, és azt a devizakülföldi részére külföldre vagy belföldre átutalja.”
(7) A Dtv. 60. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felhatalmazott pénzintézet ..... konvertibilis forintszámlán köteles jóváírni)
„a) a belföldi vállalkozás megszűnése, jegyzett tőkéjének csökkentése a belföldi befektetési alap felszámolása, illetve a befektetési jegy visszaváltása folytán, továbbá más belföldi értékpapír, pénzpiaci eszköz, valamint a kárpótlási jegy kivételével az átruházható eszköz lejártakor esedékes összeget,
b) a belföldi vállalkozásban való részesedés, a devizabelföldi által kibocsátott kárpótlási jegy kivételével, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, pénzpiaci eszköz, az átruházható eszköz elidegenítéséért kapott forint ellenértékét,”
(8) A Dtv. 60. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felhatalmazott pénzintézet ..... konvertibilis forintszámlán köteles jóváírni)
„d) a belföldi vállalkozás nyereségéből, valamint a devizabelföldi által kibocsátott - kárpótlási jegy kivételével - a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, pénzpiaci eszköz, az átruházható eszköz hozamaként - ideértve a kamatot és a prémiumot is - a külföldit megillető összeget,”

Az értékpapírok forgalomba-hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLI. törvény módosítása

65. § (1) Az értékpapírok forgalomba-hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Éptm.) 46. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E törvény 9. §-ának (2) bekezdése, 20-22. §-a, 45. §-ának (1)-(3) és (5)-(6) bekezdése 2000. július 1-jén lép hatályba.”
(2) Az Éptm. 51. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Épt. 106. §-a és 108-109. §-a 2000. június 30-án hatályát veszti.”

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény módosítása

66. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény 61. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E törvény 36. §-ának (2) bekezdése, 37. §-a, 60. §-ának (1)-(3) és (9) bekezdése 2000. július 1-jén lép hatályba.”

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

67. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(E törvény rendelkezései nem terjednek ki:)
„h) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön-nyújtási tevékenységére.”
(2) A Hpt. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hitelintézet jegyzett tőkéjében egy tulajdonosnak sem a közvetlen és közvetett tulajdoni hányada, sem az általa gyakorolt szavazati jog mértéke - a Magyar Állam, a más hitelintézet, a biztosítóintézet, a befektetési társaság, az Országos Betétbiztosítási Alap a 104. § (1) bekezdésben meghatározott cél érdekében történő tulajdonszerzése, illetve a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - nem lehet több tizenöt százaléknál.”

A lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása

68. § (1) A lakás-takarékpénztárakról szóló - az 1997. évi CLVIII. törvénnyel módosított - 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltp. tv.) 16. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A lakás-előtakarékoskodók érdekének védelmében a szabad pénzeszközök 15. § (2)-(5) bekezdése szerinti kihelyezésének hozamából a lakás-takarékpénztár - ráfordításai között elszámolva - kiegyenlítési céltartalékot képez a tárgyév december 31-én.
(2) A kiegyenlítési céltartalék tárgyévi képzésének alapját (e § alkalmazásában: alap) a 15. § (2)-(5) bekezdése szerint kihelyezett szabad eszközök tárgyévi hozamának és a szabad eszközök tárgyévi átlagos állományának a kollektív kamat mértékével meghatározott kamatösszegének a különbözeteként kell kiszámítani.”
(2) Az Ltp. tv. 16. §-ának (3) helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (4) bekezdés megjelölése (5) bekezdésre változik:
„(3) Ha a (2) bekezdés szerinti alap meghaladja a kiegyenlítési céltartalék meglévő állományát, akkor a kiegyenlítési céltartalék tárgyévi képzésének összege az alap és a kiegyenlítési céltartalék meglévő állományának különbözete. Ellenkező esetben a kiegyenlítési céltartalék tárgyévi képzésének összege 0 forint.
(4) Ha a meglévő kiegyenlítési céltartalék és a (3) bekezdés szerint számított képzési összeg együttesen meghaladja a tárgyév december 31-i betétállomány 10%-át, akkor a tárgyévi képzés összegét a betétállomány 10%-ának és a meglévő kiegyenlítési céltartalék-állománynak a különbözeteként kell kiszámítani.”

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

69. § (1) A közoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 3. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A természetes személy egyéni vállalkozóként alapíthat és tarthat fenn közoktatási intézményt.”
(2) A Kt. 114. § (1) bekezdése b) pontjának hetedik francia bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások:)
„- a tanulói jogviszony fennállása alatt az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga, az első és második szakmai vizsga; valamint a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótlóvizsga és első alkalommal a javítóvizsga.”
(3) A Kt. 124. §-a (4) bekezdésének a) pontja első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Nemzeti alaptanterv bevezetésével összhangban)
„a) 1996. szeptember 1-jétől 1998. augusztus 31-ig a nevelési-oktatási intézmények az oktatási miniszter által kiadott (jóváhagyott) nevelési-oktatási terveket valamennyi évfolyamon, ezt követően azokon az évfolyamokon, amelyeken a nevelés és oktatás nem a helyi tanterv szerint folyik, szabadon alkalmazhatják, azzal a megkötéssel, hogy a kötelező tanórai foglalkozások száma nem haladhatja meg a nevelési-oktatási tervben található óratervben meghatározott óraszámot; az 52. § (7) bekezdésében és (10) bekezdésének c) pontjában a nem kötelező tanórai foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások megszervezésére, egyéni foglalkozásra, osztálybontásra megállapított időkeretet, az 1. számú melléklet Harmadik rész, II. fejezet, 7. pontjában meghatározott időkeretet az iskola által alkalmazott óraterv alapján kell meghatározni, ciklusos óraterv esetén egy ciklusra számítva, azzal az eltéréssel, hogy az óraterv, illetőleg a ciklusos óraterv alapján kiszámított időkeret nyolcvan százaléka használható fel, továbbá, hogy a szakképzés gyakorlati képzésében egyéni foglalkozás nem szervezhető.”
(4) A Kt. 124. §-a következő (23)-(24) bekezdéssel egészül ki:
„(23) Az e törvény 1. számú melléklete Második részének a „KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” címe 1. pontjában foglaltakat a 2000. évi költségvetési törvényben a következők szerint kell alkalmazni:
1. Az e törvény 118. §-ának (4) bekezdésében a normatív költségvetési hozzájárulásokra meghatározott összegen felül
a) normatív, kötött felhasználású előirányzattal a Belügyminisztérium fejezet Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai cím alatt megtervezett összeggel kell támogatni
- a helyi önkormányzat közoktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak részére a pedagógus-továbbképzés és -átképzés szervezését,
- a pedagógusok e törvény 19. § (3) bekezdése szerinti szakkönyvvásárlását,
- a megyei (fővárosi) önkormányzati fenntartású pedagógiai szakszolgálatok megszervezését,
- a fővárosi és a megyei közalapítványok szakmai tevékenységét, ezen belül a pedagógiai, szakmai szolgáltatás és a taneszköz-fejlesztést;
b) a Belügyminisztérium fejezet „Nem állami humánszolgáltatások normatív támogatása” alcím alatt kell megtervezni az a) pont első és második gondolatjeles bekezdésében meghatározott célok igénybevételének fedezetét a nem helyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények számára;
c) az Oktatási Minisztérium költségvetési fejezetében elkülönített előirányzatként kell megtervezni
- az a) pont első és második gondolatjeles bekezdésében meghatározott célok igénybevételének fedezetét az állami felsőoktatási intézmények által fenntartott közoktatási intézmények számára,
- a közoktatás fejlesztését, megújítását szolgáló tevékenységet, a közoktatás számítógépes hálózatának kiépítését, fejlesztését, működtetését.
d) Az a)-c) pontokban meghatározott támogatások együttes összege nem lehet kevesebb a tárgyévet megelőző második évben a helyi önkormányzatok által a közoktatásra fordított, e törvény 118. § (4) bekezdése alapján a közoktatási célú normatív hozzájárulások főösszegét megalapozó számított kiadás 80%-ának hét százalékánál.
(24) A 2000. évben az éves költségvetésről szóló törvényben az e törvény 118. §-ának (4) bekezdése szerinti közoktatási célú normatív hozzájárulások főösszegén belül kell megtervezni a diáksport támogatásához felhasználási kötöttséggel járó - normatív kötött - támogatást is.”
(5) A Kt. 132. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A közoktatási intézmény fenntartója 2000. július 31-ig elkészíti az e törvény 124. § (20) bekezdésében meghatározott - kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak 2003. augusztus 31-ig történő végrehajtásához készített - ütemtervet.”
(6) A Kt. 1. számú melléklete Második részének a „KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” címe 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Az e törvény 118. §-ának (4) bekezdésében a normatív költségvetési hozzájárulásokra meghatározott összegen felül
a) normatív, kötött felhasználású előirányzattal a Belügyminisztérium fejezet Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai cím alatt megtervezett összeggel kell támogatni
- a helyi önkormányzati közoktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak részére a pedagógus-továbbképzés és -átképzés szervezését,
- a megyei (fővárosi) önkormányzati fenntartású pedagógiai szakszolgálatok megszervezését,
- a fővárosi és a megyei közalapítványok szakmai tevékenységét, ezen belül a pedagógiai, szakmai szolgáltatás és a taneszköz-fejlesztést.
b) A Belügyminisztérium fejezet „Nem állami humánszolgáltatások normatív támogatása” alcím alatt kell megtervezni az a) pont első gondolatjelében meghatározott célok igénybevételének fedezetét a nem helyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények számára.
c) Az Oktatási Minisztérium költségvetési fejezetében elkülönített előirányzatként kell megtervezni
- az a) pont első gondolatjeles bekezdésében meghatározott célok igénybevételének fedezetét az állami felsőoktatási intézmények által fenntartott közoktatási intézmények számára,
- a közoktatás fejlesztését, megújítását szolgáló tevékenységet, a közoktatás számítógépes hálózatának kiépítését, fejlesztését, működtetését.
d) Az a)-c) pontokban meghatározott támogatások együttes összege nem lehet kevesebb az e törvény 118. §-ának (4) bekezdése alapján minimálisan biztosítandó összeg hét százalékánál.”
(7) A Kt. 1. számú melléklete Második részének a „KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” címe 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Az e törvény 118. §-ának (4) bekezdésében a normatív költségvetési hozzájárulásokra meghatározott összegen belül
a) differenciáló tényezőként figyelembe kell venni
- a korai fejlesztés és a fejlesztő felkészítés (képzési kötelezettség) megszervezését,
- a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását,
- a nem a tartózkodási helyükön, illetve ennek hiányában nem a lakóhelyükön óvodába, általános iskolába járó gyermekeket, tanulókat fogadó óvodát, általános iskolát,
- a fejlesztési tervvel összhangban működtetett intézménytársulás fenntartását,
- az óvodai ellátás, az általános iskolai oktatás megszervezését azokon a településeken, amelyeken a lakosság száma a költségvetési évet megelőző év január 1-jén nem haladta meg a 3500 főt,
- a gyermek és tanulói intézményi étkeztetést,
- az általános iskolai napközi foglalkozás szervezését,
- a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelését, iskolai oktatását, a nem kisebbségi két tanítási nyelvű oktatást.
b) Az a) pontban meghatározott szakmai normatívák jogcímeit és összegét, illetve a támogatások főösszegét, valamint az igénybevétel feltételeit az éves költségvetési törvény határozza meg.”
(8) A Kt. 1. számú melléklete Második részének a „KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” címe „A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása” alcímének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. A normatív hozzájárulás meghatározásakor
a) az óvodába felvett gyermeket egy gyermekként kell figyelembe venni;
b) a nappali rendszerű iskolai oktatásban azt a tanulót lehet egy tanulóként figyelembe venni, aki az iskolával tanulói jogviszonyban áll; azoknak a tanulóknak a létszámát, akik saját döntésük alapján magántanulók, akik vendégtanulók, illetőleg akik térítési díjat fizetnek, a normatív állami hozzájárulás meghatározásakor nem lehet figyelembe venni;
c) az alapfokú művészetoktatási intézményben azt a tanulót lehet figyelembe venni, aki a hatodik életévét elérte, de huszonkettedik életévét nem töltötte be, a következők szerint:
- egy tanulóként kell figyelembe venni azt, aki részére az iskola a tanítási év átlagában legalább heti négy foglalkozáson való részvételt biztosít, akkor is, ha négynél több foglalkozáson vesz részt, illetve több tanszakra (szakra) jár,
- azoknak a tanulóknak a számát, akik részére az iskola a tanítási év átlagában heti négy tanóra foglalkozásnál kevesebbet biztosít, kettővel el kell osztani,
- az előképző évfolyamra járó tanulók létszámából csak annyi tanuló vehető figyelembe, mint az első alapfokú évfolyamra járó tanulók létszámának 120%-a, ennél a számításnál az előképző évfolyam és az első alapfokú évfolyam tényleges létszámát kell figyelembe venni;
d) a felnőtt oktatásban, a 78. § (6) bekezdése alapján, a nappali oktatás munkarendje szerint oktatott tanulót egy tanulóként, az esti oktatás munkarendje szerint tanulók számát kettővel, a levelező oktatás munkarendje szerint öttel elosztva kell figyelembe venni; a más munkarend szerint oktatott tanulók létszámát a normatív állami hozzájárulás meghatározásakor nem lehet figyelembe venni;
e) a kollégiumi ellátásnál azt a tanulót kell egy tanulóként figyelembe venni, aki a kollégiummal kollégiumi tagsági viszonyt, externátusi jogviszonyt létesített; azoknak a tanulóknak a létszámát, akik a kollégiumi elhelyezésért térítési díjat fizetnek, kettővel el kell osztani;
f) a nem magyar állampolgár gyermeket, tanulót akkor lehet figyelembe venni, ha a magyar gyermekkel, tanulókkal azonos feltételekkel vehet részt a közoktatásban;
g) azt a tanulót, aki tandíjat fizet, a létszám-meghatározásnál figyelmen kívül kell hagyni;
h) az a)-f) pont szerint kell a gyermek, tanuló létszámát figyelembe venni akkor is, ha az e törvény 81. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján fizetési kötelezettséget írnak elő, illetve a 116. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a heti hat órát meghaladó foglalkozásért a tanuló tandíjat fizet.”

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

70. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 21. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A köztisztviselő munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt - tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével - csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével létesíthet.
(3) Vezetői megbízású köztisztviselő - tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével - munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt nem létesíthet.”
(2) A Ktv. 21. §-ának (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A köztisztviselő)
„c) nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelő bizottsági tag, kivéve ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja.”
(3) Ktv. 44. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az Országgyűlés Hivatalában dolgozók illetménykiegészítésre jogosultak. Az Országgyűlés Hivatalánál dolgozók illetménykiegészítése - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - az (1) bekezdésben meghatározott mérték szerinti kiegészítés és a köztisztviselő alapilletményének 20%-a együttesen.
(6) Az Országgyűlés Hivatalánál dolgozó felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők illetménykiegészítése a (2) bekezdésben meghatározott mérték szerinti kiegészítés és a köztisztviselő alapilletményének 30%-a együttesen.”

A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása

71. § A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló - az 1997. évi CXLVI. törvénnyel módosított - 1996. évi XXV. törvény 4. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az adósságrendezési eljárás akkor kezdeményezhető, ha a helyi önkormányzat vagy az önkormányzati költségvetési szerv)
„e) az államháztartás más alrendszereivel szemben fennálló köztartozását az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 63. §-ának (7) bekezdése szerinti azonnali beszedési megbízás benyújtását követő 60 napon belül nem teljesíti.”

A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosítása

72. § (1) A felsőoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Feot.) 10/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10/A. § (1) E törvény alapján pályázati rendszerben Széchenyi Professzori Ösztöndíjban részesíthetők azok a minősített oktatók, akiket az oktatási miniszter által létrehozott kuratórium tudományos és oktatói teljesítményük alapján arra érdemesnek ítél.
(2) Az ösztöndíj - amely személyi jövedelemadó köteles, de nem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját - négy évre nyerhető el, és mértékét évente a költségvetési törvény határozza meg.
(3) Az ösztöndíjban részesíthetők számát a Kormány állapítja meg.
(4) Az ösztöndíj odaítélésének részletes feltételeit miniszteri rendeletben kell megállapítani.”
(2) A Feot. 111. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A felsőoktatási intézmények tudományos (művészeti) tevékenységének támogatását szolgáló, a 9/E. § (1) bekezdésében meghatározott összeg legkevesebb 50%-át az intézmények kutatási és fejlesztési tevékenységére vonatkozó teljesítményi mutatók arányában kell a felsőoktatási intézmények között felosztani. A fennmaradó rész pályázat alapján nyerhető el kiemelkedő tudományos eredményeket ígérő kutatások és fejlesztések támogatására, illetőleg mielőbbi gyakorlati bevezethetőségük céljára az FTT által meghatározott stratégiai szempontok szerint.”

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

73. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„69. § Az e törvényben megállapított feltételek mellett a közalkalmazott a 70-75. § szerinti illetménypótlékra jogosult. A 70-75. § szerinti illetménypótlék számításának alapja (a továbbiakban: pótlékalap) havi 14 600 forint.
(2) A Kjt. 1. számú mellékletének helyébe e törvény 12. számú melléklete, 2. számú mellékletének helyébe e törvény 13. számú melléklete lép.
(3) A Kjt. 3. számú mellékletének helyébe e törvény 14. számú melléklete lép.

Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény módosítása

74. § Az Állami Számvevőszékről szóló - módosított - 1989. évi XXXVIII. törvény 10. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Állami Számvevőszék elnöki, elnökhelyettesi, vezetői és számvevői tisztségei összeegyeztethetetlenek minden olyan szervnél betöltött tisztséggel, amely szerv állami költségvetési támogatásban részesül, továbbá az Állami Számvevőszéknél történő alkalmazásuk idején nem lehetnek tagjai az Országgyűlésnek, és nem tölthetnek be érdekképviseleti szervnél vezetői tisztséget.
(2) Az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettesei, vezetői és számvevői - tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével - más megbízást vagy kereső foglalkozást nem folytathatnak, díjazást nem fogadhatnak el.”

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

75. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló - az 1998. évi XC. törvénnyel módosított - 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Itm.) 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hiteles másolatért, valamint a már kiadott hiteles másolatra rávezetett változásért 2000 forint összegű díjat kell fizetni, mely összeg az általános forgalmi adót tartalmazza.”
(2) Az Itm. 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés c)-g) pontjaiban említett szervezetet a díjmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében, kivéve a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett.”

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

76. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló - az 1998. évi XC. törvénnyel módosított - 1997. évi CXLI. törvény 72. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Kincstári Vagyoni Igazgatóság saját adatfeldolgozó eszközökkel - csatlakozási díj fizetése nélkül - a kincstári vagyonba tartozó ingatlanokra vonatkozó, valamint a kincstári vagyonba tartozást bizonyító adatok megállapítása érdekében a számítógépes ingatlan-nyilvántartásra csatlakozhat.”

A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása

77. § (1) A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló - módosított - 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kult.jtv.) 91. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A minisztérium költségvetési fejezetében biztosítja]
„c) a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesülete, a népfőiskolai mozgalmak és más, országos, illetve regionális közművelődési társadalmi szervezetek működési támogatását.”
(2) A Kult.jtv. 92. §-a (5) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma költségvetési fejezetén belül)
„a) az e törvényben és az Ltv.-ben meghatározott közvetlen állami feladatok ellátására, a közművelődési és a közgyűjteményi feladatfinanszírozásra, a közgyűjtemények és a közművelődési intézmények telematikai, információs feladatainak ellátására a (2) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás 35%-ának,
b) a 94. § (4) bekezdésében meghatározott képzés támogatására a (2) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás 1,5%-ának”
(megfelelő összeget kell biztosítani.)
(3) A Kult.jtv. 94. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben foglalkoztatott szakemberek hét évente szervezett képzésben vesznek részt. A szervezett képzésnek minősülő képzési formák körét, a képzés alóli mentesítések lehetőségét a nemzeti kulturális örökség minisztere rendeletben szabályozza.
(5) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben teljes munkaidőben, szakmai munkakörben foglalkoztatott munkavállalót megilleti az a jog, hogy - jogszabályban meghatározottak szerint - évenként, az év első munkanapján érvényes legkisebb munkabér (minimálbér) 50%-a közterhekkel csökkentett összegének megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe dokumentum (nyomtatott, hangzó, elektronikus) vásárlására.”

Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosítása

78. § (1) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló - módosított - 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 23. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyonból befolyó bevételeket a következő célokra fordíthatja:)
„i) külön jogszabály szerinti kifizetésekre.”
(2) A Priv.tv. 23. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt célok szerinti, a tárgyévet követő időszak várható kötelezettségei fedezetére az ÁPV Rt. tartalékot köteles képezni. Az ÁPV Rt. a privatizációs tartalékát részben a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett társaságok részvényeiben tarthatja, amelynek mértékét az éves költségvetési törvény határozza meg.”

Az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló 1994. évi XIII. törvény módosítása

79. § Az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló - módosított - 1994. évi XIII. törvény 1. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az orosz haditechnikai termékek .... forintértéke a központi költségvetésben)
„a) a XLI. az Államadósság költségvetési elszámolásai fejezet bevételeit,”

Az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvény módosítása

80. § (1) Az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló - módosított - 1990. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Ogy. képv. költség. tv.) 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Országgyűlés Alkotmány- és igazságügyi bizottságának, valamint Költségvetési és pénzügyi bizottságának tisztségviselője és tagja az (1) bekezdésben megállapított pótdíjon felül az alapdíj alapulvételével további 40% pótdíjban részesül.”
(2) Az Ogy. képv. költség. tv. 3. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A képviselő havonta költségtérítési átalányra jogosult. A költségtérítési átalány az alapdíjnak - ha a képviselő nyilatkozata szerint lakóhelye
a) Budapest főváros területén van - a 70%-a,
b) Budapesttől számított 100 km-en belül van - a 100%-a,
c) Budapesttől számított 100 km-en túl van - a 130%-a,
d) Budapesttől számított 200 kilométeren túl van - a 160%-a.”

A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény módosítása

81. § A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló - az 1998. évi XXXIII. törvénnyel módosított - 1997. évi CXLV. törvény 9. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételének költségtérítései - melynek részletes szabályait az igazságügyminiszter rendeletben határozza meg - a központi költségvetés központosított bevételét képezik.”

A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása

82. § A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló - az 1996. évi XXIX. és az 1998. évi XC. törvénnyel módosított - 1993. évi XXIII. törvény 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az alapprogram céljainak megvalósítása érdekében a miniszter:
a) az elvi, irányító és koordináló döntések meghozatalára bizottságot létesít, amelynek elnöke a miniszter, illetve az általa kinevezett személy. A miniszter a bizottság hat tagját saját hatáskörében, továbbá ha tagját pedig az érintett szakmai, illetve társadalmi szervezetek jelölése alapján bízza meg;
b) a bizottsággal egyeztetve az (1) bekezdés szerinti előirányzat - a 7. § f) pontjában foglalt költségekkel csökkentett - összegének legfeljebb 50%-ában meghatározza az általa közvetlenül felhasználható keretet (a továbbiakban: miniszteri keret);
c) szakmai kollégiumokat hoz létre és kinevezi annak vezetőit. A szakmai kollégium - a miniszteri keret kivételével - a bizottság által meghatározott támogatási célok alapján, a bizottság elnökének egyetértésével dönt a pályázatok kiírásáról. A bizottság elnökének egyetértése hiányában a pályázat kiírásáról a bizottság dönt. A pályázat elbírálásáról a szakmai kollégium dönt. Amennyiben a bizottság elnöke a szakmai kollégiumnak a pályázat elbírálására vonatkozó támogató döntésével nem ért egyet, akkor azt - a döntés végrehajtásának felfüggesztésével egyidejűleg, indoklással - végleges elbírálás végett a bizottság elé terjeszti. A miniszter a szakmai kollégiumok tagjainak felét saját hatáskörében kéri fel, másik felét pedig az érintett szakmai, illetve társadalmi szervezetek küldik;
d) meghatározott körben és feltételekkel szakmai kollégiumot ideiglenes jelleggel is létrehozhat.”

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény módosítása

83. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló - módosított - 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) a következő 20. §-sal egészül ki:
„20. § (1) Az MNB a külföldi pénznemben fennálló követelései és kötelezettségei hivatalos árfolyamon, illetve centrumárfolyamon való értékeléséből származó árfolyamnyereség, illetőleg árfolyamveszteség különbözetét a banküzem egyéb forrásai között a kiegyenlítési tartalékba köteles helyezni.
(2) Az MNB a devizában fennálló, értékpapíron alapuló követelések piaci értékelése alapján megállapított különbözetet - a nyitóállomány visszavezetése után - a banküzem egyéb forrásai között a deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartalékába köteles helyezni.
(3) Amennyiben az (1)-(2) bekezdés szerinti kiegyenlítési tartalék negatív egyenlegű és annak mértéke meghaladja a mérleg szerinti eredmény elszámolása utáni eredmény-tartalék összegét, akkor ezt a különbözetet a tárgyévi mérleget elfogadó közgyűlés napját követő év január 15-éig a központi költségvetés közvetlenül az eredménytartalék javára megtéríti.”
(2) Az Mnbtv. 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„56. § A közgyűlés feladata az alapszabály megállapítása és módosítása, az alaptőke meghatározása, a mérleg és az eredmény-kimutatás megállapítása, továbbá az igazgatóság választható tagjai és a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, valamint az elnök, az alelnökök, a jegybanktanács, az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjai és a könyvvizsgáló díjazásának megállapítása.”
(3) Az Mnbtv. 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„78. § (1) Az MNB a 20. § előírásai figyelembevételével meghatározott bevételei és ráfordításai alapján számított tárgyévi eredményének a (4) bekezdés szerint fizetett osztalékkal csökkentett összegét az eredmény-tartalék javára számolja el. Amennyiben a tárgyévi eredmény a (4) bekezdés szerint fizetett osztalékra nem nyújt fedezetet, a különbözetre az eredmény-tartalékot kell igénybe venni az eredmény-elszámolás során.
(2) Az MNB mérleg szerinti eredménye csak akkor lehet veszteség, ha a tárgyévi eredmény és az eredmény-tartalék összevontan a tárgyévben fizetett osztalékra nem nyújt fedezetet. Ez esetben a központi költségvetés az eredmény-tartalék terhére elszámolt mérleg szerinti veszteséget az MNB-nek közvetlenül az eredmény-tartalék javára, a tárgyévi mérleget elfogadó közgyűlés napját követő 30 napon belül megtéríti.
(3) Az MNB-nél az értékelési tartalék nélküli saját tőke - átmenetileg - csak a tárgyév mérleg szerinti eredménye (vesztesége) miatt lehet kevesebb, mint a jegyzett tőke.
(4) Az MNB a tárgyévben a tárgyévet megelőző második, harmadik és negyedik év tárgyévi eredménye átlagának megfelelő osztalékot köteles fizetni. Az éves szinten fizetendő osztalék terhére minden hónapban, a hónap 20. napján osztalékelőleget kell fizetni, a fizetendő osztalék 1/12-ed részében.
(5) Amennyiben a tárgyévet megelőző második, harmadik és negyedik év tárgyévi eredményének átlaga veszteség, ezt a veszteséget a központi költségvetés közvetlenül az eredmény-tartalék javára megtéríti. Az éves szintre megállapított átlagos veszteség 1/12-ed részét téríti meg minden hónapban a központi költségvetés a hónap utolsó napján.”

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

84. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló - módosított - 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 2. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés megjelölése (6) bekezdésre változik:
„(5) Az SZF az engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmezővel, illetve vezető tisztségviselőjével szemben az adóhatóság a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül jogerősen 1 millió forintot meghaladó adóbírságot, vagy 100 ezer forintot meghaladó mulasztási bírságot alkalmazott, vagy a kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül a kérelmezőnek, illetve vezető tisztségviselőjének 1 millió forintot meghaladó köztartozása, vagy a kérelem benyújtásakor adótartozása volt.”
(2) Az Szjtv. 12. §-a (3) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bírság)
„f) 200 ezer forinttól 4 millió forintig terjedhet a 2. § (2) és (6) bekezdéseibe, a 26. § (3) bekezdésébe, a 30. § (3) bekezdésébe és a 39. §-ba”
(ütköző tevékenység vagy mulasztás esetén.)
(3) Az Szjtv. 26. § (2) bekezdése b) pontjának 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(II. kategóriába tartozó pénznyerő automatának az a berendezés minősül, amelynél)
„1. az egy játékhelyen maximálisan megtehető tét 200 forint,”
(4) Az Szjtv. a következő 27/A. §-sal egészül ki:
„27/A. § (1) A játékkaszinóban a játékosok vendéglátásához és pénzváltásához szorosan kapcsolódó tevékenységen kívül más tevékenység nem folytatható. Pénzváltási tevékenység, mint kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, kizárólag a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben előírt engedély birtokában végezhető.
(2) Ha a koncessziós társaság rendelkezik a szerencsejáték szervező tevékenységnek konvertibilis pénznemben történő végzéséhez szükséges devizahatósági engedéllyel, köteles a tételeket konvertibilis pénznemben feltüntetni.”
(5) Az Szjtv. 30. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény alkalmazása szempontjából a sorsolásos játékoknál nyereményalapnak minősül a kibocsátott sorsjegyek számának és fogyasztói árának szorzata. Folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében nyereményalapnak minősül a játéktervben jóváhagyott játékra jogosító sorsjegyek számának és fogyasztói árának szorzata.
(2) Az e törvény 16. §-a szerinti sorsolásos játék kivételével a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok nyereményalapjának legalább 55%-át nyeremények céljára kell fordítani. A folyamatosan szervezett szerencsejátékok esetében az SZF engedélyezheti a nyereményeknek meghatározott időszakon belüli halmozódását.
(3) Az e törvény 21. §-a szerinti sorsjáték havi nyereményalapja a tárgyhóban a játékosok részére értékesített sorsjegyek jóváhagyott játékterv szerinti árának megfelelő tétek összessége. Sorsjáték esetén a nyereményalap legalább 55%-át nyeremények céljára kell fordítani.”
(6) Az Szjtv. 30. § a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A számsorsjátékoknál -  a bingójáték és a kenó kivételével - a nyereményalap legalább 45%-át nyeremények céljára kell fordítani. A bingójáték esetén az e törvény 30. §-ának (1) bekezdése szerinti nyereményalap legalább 68%-át, kenó játék esetén pedig a nyereményalap legalább 48%-át kell nyeremények céljára fordítani.
(5) Lottójáték esetén havi nyereményalapnak minősül a tárgyhónapban játékra jogosított sorsjegyek tétjeként a játékosok által megfizetett összeg.”
(7) Az Szjtv. a következő 30/A. §-sal egészül ki:
„30/A. § A fogadás nyereményalapja a fogadásra fizetett tétek összessége. A bukmékeri rendszerű fogadás esetén a nyereményalapnak legalább 60%-át, az állami játékszervező által szervezett totalizatőri rendszerű fogadásnál a nyereményalap legalább 45%-át, a totalizatőri rendszerű agár- és lóversenyfogadás nyereményalapjának legalább 68%-át nyeremények céljára kell fordítani. E feltételeknek a bukmékeri rendszerű fogadás esetén évente, a totalizatőri rendszerű fogadás esetén fogadásonként kell megfelelni.”
(8) Az Szjtv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) Az e törvény 16. §-ában foglaltak kivételével, más nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok játékadója a nyereményalap 16%-a. A sorsjáték játékadója a 30. § (3) bekezdése szerinti havi nyereményalap 16%-a, a lottójáték játékadója a 30. § (5) bekezdése szerinti havi nyereményalap 17%-a, a bingójáték játékadója a havi nyereményalap 7%-a, a jokerjáték játékadója pedig a havi nyereményalap 17%-a. A kenójáték játékadója a havi tiszta játékbevétel 24%-a.
(2) A folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadások játékadója a havi nyereményalap 17%-a, a nem folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadások játékadója pedig a nyereményalap 17%-a.
(3) A bukmékeri rendszerű fogadás tiszta játékbevételét csökkenteni kell az érvénytelen fogadások miatt a tárgyhónapban visszafizetett tétek összegével. A bukmékeri rendszerű fogadás játékadója az így csökkentett tiszta játékbevétel 30%-a.
(4) A 16. § szerinti sorsolásos játék, valamint a 23. § szerinti ajándéksorsolás, továbbá a totalizatőri rendszerű agár- és/vagy lóversenyfogadás a játékadó fizetési kötelezettség alól mentes.”
(9) Az Szjtv. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénznyerő automata játékadója játékhelyenként - a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata kivételével - az I. és a II. kategóriába tartozó pénznyerő automaták esetén havi 45 000 forint. A játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni.”

A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosítása

85. § (1) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló - módosított - 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az adott év április 1-jéig benyújtott, a feltételeknek megfelelő igénybejelentések részesíthetők céltámogatásban. A határidő elmulasztása az adott évi igény tekintetében jogvesztő. Az igénybejelentés a benyújtás határidejét követően nem módosítható.”
(2) A Cct. 9. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„(2) Ez utóbbi szabályt kell alkalmazni a céltámogatás kiegészítő jegyzékében fel nem osztott összegre.”
(3) A Cct. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A központi támogatással megvalósuló beruházásokhoz az egyéb állami, valamint decentralizált állami pénzforrásból, az állami célelőirányzatokból (a továbbiakban: egyéb állami támogatás) is pályázható támogatás. A céltámogatási igény benyújtásához csatolni kell az egyéb állami támogatások rendelkezésre bocsátásáról szóló ígérvényeket, valamint hitelfelvételi szándék esetén, a hitelintézet hitelfedezeti igazolását. A központi támogatással megvalósuló beruházások az EU támogatások (pl. PHARE, ISPA) társfinanszírozásában is figyelembe vehetők.”
(4) A Cct. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A központi támogatás a támogatási igény benyújtása előtt meg nem kezdett beruházáshoz igényelhető.”
(5) A Cct. 11. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kivitelezést - a 12/A. §-ban foglaltak kivételével - a támogatási jogosultság kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül meg kell kezdeni.”
(6) A Cct. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jóváhagyott és az adott évben fel nem használt központi támogatást az önkormányzat a következő évben, illetőleg - a 12/A. §-ban foglaltak kivételével - a beruházás tervezett befejezését követő év végéig használhatja fel.”
(7) A Cct. a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § Az EU támogatásban részesülő önkormányzatok beruházásainál a beruházás megkezdésére, illetve a beruházás tervezett befejezésére vonatkozó határidők az EU támogatás feltételei szerint módosulnak.”
(8) A Cct. 14. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A helyi önkormányzatok központi támogatásának adott évi előirányzatából, továbbá az előző évek előirányzat-maradványából az adott év június 30-áig lemondással, illetve a (7) és (9) bekezdés szerinti elvonással, valamint a (8) bekezdés, a 16. § (2)-(3) bekezdése és a 19. § (1) bekezdése szerint, továbbá - a 21/C. §-ban foglaltak kivételével - az Állami Számvevőszék vizsgálata miatt visszafizetéssel felszabaduló, illetve a visszafizetett összeggel azonos - maradványt növelő - előirányzat felhasználható a 9. § (2) bekezdés szerinti céltámogatási igények kielégítésére. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a kiegészítő jegyzékbe kerülhetnek, a Belügyminisztérium megkeresésére nyolc munkanapon belül nyilatkozniuk kell a támogatási igényük fenntartásáról. A határidő elmulasztása jogvesztő. A céltámogatásban részesülő önkormányzatok kiegészítő jegyzékét a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium évente szeptember 30-áig teszi közzé. A kiegészítő jegyzékben szereplő beruházásoknál a tervezett befejezés egy évvel későbbre módosul. Egyebekben a kiegészítő jegyzékben szereplő beruházások esetén a céltámogatás felhasználására vonatkozó feltételek változatlanok.”
(9) A Cct. 21/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21/B. § (1) A központi támogatásban 1998. és 1999. évben első ízben részesült beruházásoknál a kivitelezés megkezdésére huszonnégy hónap áll az önkormányzatok rendelkezésére.
(2) Az 1999. január 1-jén központi támogatással folyamatban lévő és 1999. december 31-ével a központi támogatás igénybevételi jogosultságot elvesztő beruházások, valamint az (1) bekezdés szerinti beruházások tervezett befejezéséhez és a végelszámolásukhoz kötődő feladatok és határidők egy évvel későbbre tolódnak. A határidő változások miatt az önkormányzatokat további központi támogatás nem illeti meg.”
(10) A Cct. a következő 21/C. §-sal egészül ki:
„21/C. § A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény szerint az Állami Számvevőszék vizsgálata alapján jogtalanul igénybe vett címzett és céltámogatás önkormányzatok által visszafizetett összegének az 1999. évi céltámogatás második fordulójára fel nem osztott maradványa a belterületi vízrendezésre benyújtott és a jogszabályi feltételeknek megfelelő 2000. évi címzett támogatási igénybejelentések támogatására használható fel úgy, hogy az a címzett támogatás összes évi ütemére fedezetet nyújtson.”
(11) A Cct. 23. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„c) Saját forrás: a támogatást igénylő önkormányzat és a társult önkormányzatok éves költségvetésében a támogatott beruházás megvalósítására jóváhagyott előirányzata. Saját forrásként nem vehetők figyelembe a központi, az egyéb állami és nemzetközi forrásokból származó támogatások.”
(12) A Cct. 23. §-ának g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„g) Beruházási költség: az m) pont szerinti beruházás fogalmához, valamint az alapfunkcióhoz közvetlenül kapcsolódó költségek a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény szerint. A központi támogatás szempontjából nem vehető figyelembe
1. a beruházás lebonyolítását, megvalósítását segítő jogi, gazdasági tevékenység (a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatási Jegyzék SZJ 74.1 szerinti besorolás) díjából a beruházási összköltség 0,7%-át meghaladó része,
2. fővállalkozótól, alvállalkozótól, valamint a leendő üzemeltetőtől felvett kölcsön összege után megállapított kamatnak a felvétel napján érvényes jegybanki alapkamatot meghaladó része.”
(13) A Cct. 23. § a következő r) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„r) Ivóvízhálózat: ivóvíz-közműhálózat (ivóvíz törzshálózat és ivóvíz bekötővezetékek együttesen)”
(14) A Cct. 23. § a következő s) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„s) Műszakilag az elmúlt évek során szétszakadt beruházás: szennyvízelvezetés és/vagy szennyvíztisztítás céljára megvalósult beruházás, melynek vízjogi létesítési engedélyében tervezett beruházásként szerepel azon önkormányzat(ok) szennyvízelvezetés vagy szennyvíztisztítás célú beruházása is, mely forráshiány vagy egyéb ok miatt nem kezdődött el, illetve a megvalósult mű önállóan nem helyezhető üzembe, valamint azok a beruházások, melyeknél a hatóságok 1999. november 1-jét megelőzően kötelezték az önkormányzato(ka)t záros határidőn belül megvalósításra, illetve intézményi vagy ipari műre csatlakoztatottak, és azok megszűnése vagy tulajdonváltása miatt nem üzemeltethetők.”
(15) A Cct. 4. számú mellékletének I. pontja az e törvény 15. számú melléklete szerint módosul.

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény módosítása

86. § (1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Jöt.) 7. §-ának 1. pontja kiegészül a következő j) ponttal:
[E törvény alkalmazásában
1. jövedéki termék belföldi előállítása: a belföldön bármilyen alapanyag, termék felhasználásával, bármilyen eljárással végzett termelési, feldolgozási, kiszerelési (palackozási) tevékenység, amelynek eredményeként jövedéki termék jön létre, kivéve:]
„j) a 36. § (1) bekezdésének l) pontjában megnevezett biodízel és az igazoltan szabadforgalomba bocsátott, adózottan vásárolt 2710 00 66 01 vámtarifaszám alatti ásványolaj terméknek a gépjármű vagy jármű üzemanyagtartályában, üzemanyagtöltő állomáson történő összekeveredését.”
(2) A Jöt. 15. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Adófizetési kötelezettség keletkezik, ha)
„b) a 36. § (1) bekezdés m) pontjában megjelölt ásványolaj terméket, az ott megjelölt módon kínálják, értékesítik vagy felhasználják.”
(3) A Jöt. 17. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Adófizetésre kötelezett személy továbbá az is, aki az adózatlan jövedéki terméket e törvény rendelkezéseitől eltérő módon, jogellenesen megszerzi, birtokolja vagy forgalomba hozza, valamint aki (amely) a 36. § (1) bekezdés m) pontjában megjelölt ásványolaj terméket az ott megjelöltek szerint kínálja, értékesíti vagy felhasználja.”
(4) A Jöt.-nek az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi XCIX. törvényben elfogadott 36. §-ában az (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés kiegészül a következő m) ponttal:
(Az ásványolaj adójának mértéke - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel -:)
„l) a 3824 90 95 99 vámtarifaszám alá tartozó termékek közül kizárólag növényi olajból észterezéssel előállított, üzemanyagként felhasznált vagy felhasználásra kerülő, a 41. § (1) bekezdés j) pontja szerinti biodízel adóraktárban előállított, a hatályos magyar szabvány előírásainak megfelelő termékre (a továbbiakban: biodízel) 0 Ft/liter;
m) a 34. § szerinti, de a § a)-l) pontjában nem említett ásványolajra - a 2710 00 87 vámtarifaszám alá tartozó kétütemű motorolaj kivételével - a belső égésű motorokhoz motorbenzinként, a motorbenzin adalékaként vagy higítóanyagaként való kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 100,50 Ft/liter, a belső égésű motorokhoz gázolajként, a gázolaj adalékaként vagy higítóanyagaként, illetve a tüzelőolajként történő kínálás és értékesítés vagy felhasználás esetén 80,20 Ft/liter, a közúti járművek üzemanyagaként kínált, értékesített vagy felhasznált cseppfolyós halmazállapotú gáz esetén 43,00 Ft/kg, gáz halmazállapot esetén 22,00 Ft/nm3.”
(5) A Jöt. 36. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adó mértéke az (1) bekezdés a), b), d), e) és m) pontjában meghatározott mérték 20,00 Ft/literrel, az (1) bekezdés l) pontjában meghatározott mérték 80,20 Ft/literrel, illetve a cseppfolyós halmazállapotú gáz esetén 20 Ft/kilogrammal, gáz halmazállapot esetén 20 Ft/nm3-rel növelt összege, amennyiben a termék nem felel meg a hatályos magyar szabvány, illetve a Magyar Gyógyszerkönyv előírásainak.”
(6) A Jöt. 41. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés kiegészül a következő j) ponttal:
(Ásványolaj adóraktári engedély)
„a) a 36. § (1) bekezdés a)-f), h)-k), m) pontjaiban szereplő ásványolajat kőolajból atmoszférikus és vákumdesztillációval, valamint ehhez kapcsolódó technológiákkal előállító üzemre (a továbbiakban: kőolajfinomító);”
„j) a biodízelt a megújuló energiaforrások részarányának növelése céljából indított kormányprogram végrehajtására kiadott külön jogszabály szerint előállító és forgalmazó (felhasználó) üzemre (e törvény alkalmazásában: biodízel adóraktár)”
(adható).

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

87. § (1) Ez a törvény - a (2)-(8) bekezdésben foglaltak kivételével - 2000. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az e törvény 62. §-ával megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 102. §-ának (12) és (13) bekezdése a törvény kihirdetése napján lép hatályba.
(3) Az e törvény 83. §-ával megállapított, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 20. §-a, 78. §-ának (1)-(3) bekezdése 1999. december 30-án lép hatályba.
(4) Az e törvény 65. §-ával megállapított, az értékpapírok forgalomba-hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLI. törvény módosítására vonatkozó törvény 46. §-ának (3) bekezdése és 51. §-ának (3) bekezdése, valamint az e törvény 66. §-ával megállapított, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény módosításáról szóló 61. §-ának (3) bekezdése 1999. december 31-én lép hatályba.
(5) Az e törvény 85. §-ával megállapított Cct.
a) 11. §-ának (4) bekezdése, 12. §-ának (2) bekezdése, 12/A. §-a, 21/B. §-a, 23. §-ának r) pontja, továbbá a 4. számú melléklete I. Vízgazdálkodási célnál az igénybevétel feltételeit meghatározó 1. pont második mondata e törvény kihirdetését követő 5. napon lép hatályba azzal, hogy e rendelkezéseket a központi támogatásban részesülő, folyamatban lévő beruházásokra is alkalmazni kell;
b) 23. §-ának g) pontja e törvény kihirdetését követő 10. napon lép hatályba azzal, hogy a hatálybalépést követően keletkezett, a központi támogatás szempontjából figyelembe nem vehető költségek nem finanszírozhatók a központi támogatásból.
(6) Az e törvény
a) 63. §-ával megállapított, a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 144. §-ának (2), (4), (6), (8)-(9) és (11)-(12) bekezdése, valamint
b) 75. §-ával megállapított, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási-szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 28. §-ának (1) bekezdése, valamint 30. §-ának (2) bekezdése,
c) 84. §-ával megállapított, a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 30. §-a, a 30/A. §-a, a 32. §-a és a 33. §-ának (1) bekezdése,
d) 60. §-ának (1) bekezdésével megállapított 9. számú melléklete 18. pontja,
e) 96. §-ának (1) bekezdésével és a 16. számú mellékletével megállapított, a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 1., 5. és 6. számú mellékletei
2000. február 15-én lépnek hatályba.
(7) Az e törvény 73. §-ának (3) bekezdésével megállapított, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 3. számú melléklete 2000. március 1-jén lép hatályba.
(8) Az e törvény 31. §-ának (12)-(13) bekezdése 2000. július 1-jén lép hatályba.
88. § Az e törvény 70. §-ának (2) bekezdésével megállapított Ktv. 21. §-a (5) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezést úgy kell alkalmazni, hogy az e törvény hatálybalépését megelőzően gazdasági társaságnál létesített vezetői tisztségviselői jogviszonyt, illetve felügyelő bizottsági tagságot a köztisztviselő az e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül - kivéve, ha a társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálta - köteles megszüntetni, és e tényt írásban a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni. Amennyiben a köztisztviselő az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, közszolgálati jogviszonya a határidő utolsó napján az e törvény erejénél fogva megszűnik.
89. § Az e törvény 62. §-ának
a) (15) bekezdésével megállapított Áht. 64. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakat első alkalommal az 1999. évi önkormányzati beszámolók esetén kell alkalmazni;
b) (17) bekezdésével megállapított Áht. 74/A. §-ának (3) bekezdésében foglalt - az e törvény hatálybalépésének időpontjában fennálló - összeférhetetlenséget a helyi kisebbségi önkormányzat testülete köteles az e törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül megszüntetni.
90. § Az e törvény 87. §-a (8) bekezdésében meghatározott határidőt követően, bentlakásos szociális intézmény működése - kormányrendeletben meghatározott feltételek fennállásán túl - akkor engedélyezhető, ha a fenntartó a 31. § (12) bekezdésében megállapított tartalékalap-képzési kötelezettségének a működési engedély iránti kérelem benyújtásáig eleget tett. A már működő bentlakásos szociális intézmény esetében a tartalékalapot három éven belül kell képezni.
91. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) rendeletben szabályozza az agrárgazdasági célokhoz nyújtandó támogatás folyósításának, felhasználásának, ellenőrzésének, valamint a rendeltetéstől eltérő felhasználás szankcionálásának szabályait,
b) rendeletben állapítsa meg a gazdálkodó szervezetek 2000. évi egyedi termelési támogatásait és annak felhasználási szabályait,
c) rendeletben állapítsa meg a felszámolási eljárás alatt lévő vállalkozások vagyonának megvásárlását elősegítő támogatás szabályait,
d) rendeletben állapítsa meg az e törvény 31. §-a (12) bekezdésében megállapított tartalékalap képzésének és felhasználásának részletes szabályait,
e) rendeletben állapítsa meg a fiatal házasok, a többgyermekes családok és más arra rászorultak méltányolható igényű otthonhoz jutásához szükséges helyi önkormányzati támogatás, valamint hitelek kamattámogatásának módját, továbbá ezek részletes szabályait.
f) rendeletben állapítsa meg a 36. § szerint vállalható agrárkezesség felhasználásának szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy
a) rendeletben szabályozza a viszontgarancia feltételeit, részletes szabályait,
b) rendeletben határozza meg az e törvény 41. §-ának (4) bekezdésében meghatározott állami kezességvállalással biztosított hitel teljes ügyleti kamatának és kezelési költségének maximális mértékét,
c) helyt álljon a költségvetési szervek vagyonbiztosítása alapján - a központi költségvetés terhére - az 1971. január 1. napja előtt gépjárművel okozott káreseményekkel összefüggésben a költségvetést terhelő kártérítésekért, a feladat ellátásával jogszabályban költségvetési szervet bízzon meg, és rendeletben határozza meg az ezen balesetekkel összefüggésben folyósított járadékok emelésének mértékét,
d) az oktatási miniszterrel egyetértésben a 2000. január 1-jén integrálódó felsőoktatási intézmények év végi bérfizetésének megelőlegezésére az Áht. 102. §-ának (12) bekezdésében foglaltaktól eltérően rendelkezzen.
(3) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben szabályozza
a) - a pénzügyminiszterrel és a gazdasági miniszterrel egyetértésben - a piacrajutási támogatás feltételeit és mértékeit,
b) az a) pontban nem említett agrártámogatások feltételeit és mértékeit.
92. § (1) Az elkülönített állami pénzalapok, a fejezeti kezelésű előirányzatok, a törvény 6. §-ának (3) bekezdésében meghatározott privatizációs ráfordítások, valamint a 18. § (1) bekezdés e)-f) pontjaiban meghatározott támogatási előirányzatok terhére nyújtható fejlesztési célú központi, illetve decentralizált döntési körbe tartozó támogatások pályázati felhívásait legkésőbb 2000. február 28-ig közzé kell tenni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előirányzatok fejlesztési célú támogatási rendszereinek döntés-előkészítési és döntéshozatali eljárásrendjét úgy kell kialakítani, hogy az új induló fejlesztések tekintetében az első támogatási döntések legkésőbb 2000. május 31-ig meghozhatók legyenek.
93. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 21. §-a (7), (10) és (11) bekezdésében meghatározott adókedvezmény igénybevételét - a §-ban foglalt egyéb feltételek változatlansága mellett - az említett rendelkezésekben meghatározott (hivatkozott) 10 adóévnél hosszabb időszakra engedélyezze. Az adókedvezményt az adózó az engedélyben foglalt feltételek szerint, utoljára a 2011. adóévi adóalap utáni adóból veheti igénybe.
(2) A Kormány az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményt nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű beruházás esetén biztosíthatja, feltéve, hogy az adózó az (1) bekezdésben említett rendelkezésekben meghatározott adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezését követően (de legfeljebb az ezt követő 10. adóév végéig) további, legalább 60 000 millió forint értékű beruházást helyez üzembe.
94. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 127. §-ának (11) bekezdése, valamint 1. számú melléklete Második részének a „KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” címe 3. pontja és az annak szövegét megállapító 1998. évi XC. törvény 87. §-ának (8) bekezdése,
b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 9. §-ának (3) bekezdése és az annak szövegét megállapító 1997. évi CI. törvény 7. §-a, a 21/A. §-a és az annak szövegét megállapító 1997. évi CI. törvény 20. §-ának (2) bekezdése,
c) a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló 1999. évi XLIX. törvény 14. §-ának (5) bekezdése,
d) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 10. §-ának (3)-(4) bekezdése és az annak szövegét megállapító 1998. évi XCI. törvény 29. §-ának megfelelő szövegrésze,
e) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 86/E. §-a és az annak szövegét megállapító 1996. évi CXXI. törvény 34. §-a és a 86/G. §-a és az annak szövegét megállapító 1998. évi XC. törvény 80. § (23) bekezdése,
f) a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló 1998. évi LXXXVI. törvény 47. §-a,
g) a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 91. §-a (1) bekezdésének d) pontja,
h) az Szjtv. 2. §-a (4) bekezdésének c), e) és f) pontja, a 26. §-ának (6) bekezdése, a 27. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata és a 27. § (8) bekezdése,
i) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 12. §-ának (2) bekezdése,
j) az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvény 2. § (1) bekezdésének hatodik francia bekezdéséből az „és a független képviselők megbízottja” szövegrész.
(2) 2000. február 15-én hatályát veszti:
a) az Szjtv. 34. §-a és a 37. § 2. pontjának „bukmékeri rendszeri fogadás esetében pedig a befizetett tétek és a kifizetett nyeremények különbözetének a pénzügyminiszter által meghatározott költségekkel csökkentett része” szövegrész,
b) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 8. §-a (1) bekezdésének g) pontja.
95. § A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 9/D. §-ának (1)-(3) bekezdéseiben és a 9/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, az előirányzatok minimum összegére vonatkozó előírások hatályát az Országgyűlés 2000. január 1-jétől 2000. december 31-ig felfüggeszti.
96. § (1) A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 1., 5. és 6. számú mellékletei helyébe e törvény 16. számú melléklete lép.
(2) Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 1. számú melléklete II. részének 52. pontja e törvény 17. számú melléklete szerint módosul.
97. § (1) Az e törvény 84. §-ával megállapított Szjtv. rendelkezései hatálybalépésekor érvényes engedéllyel rendelkező szerencsejáték-szervező az engedélyében foglalt változatlan feltételekkel az engedély lejártáig folytathatja a szerencsejáték-szervező tevékenységét. A hatálybalépést követően ezen engedélyek - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem hosszabbíthatók meg és játékterveik nem módosíthatók.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó, a lóversenyfogadás szervezésére jogosult állami játékszervező engedélye - legfeljebb a lóversenyfogadás szervezésére vonatkozó koncessziós szerződés alapján létrejött koncessziós társaság tevékenységének megkezdéséig - meghosszabbítható.
(3) A 2000. január 1-jén folyamatban lévő engedélyezési ügyekben az e törvény 84. §-ával megállapított Szjtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) 2000. január 1-jétől, ahol Szjtv. lóversenyfogadást említ, azon agár- és/vagy lóversenyfogadást is kell érteni.
98. § (1) Az MNB által az 1999. évben az 1999. évre, mint tárgyévre vonatkozóan befizetett osztalékelőleg minősül tárgyévi osztaléknak. Az 1999. évi eredmény és a befizetett osztalék különbözetét kell az eredmény-tartalék javára elszámolni, illetve amennyiben arra a tárgyévi eredmény nem nyújt fedezetet, a különbözetre az eredménytartalékot kell igénybe venni.
(2) Az 1999. év könyvviteli zárlati tételei között az MNB könyveiben kimutatott általános tartalék és tőketartalék összegét - az éves zárlat keretében - az eredménytartalék javára át kell vezetni.
(3) Az MNB közgyűlése határozhat úgy, hogy az MNB a központi költségvetés által az 1999. évben - az Mnbtv. 78. §-ának (7) bekezdése alapján - térített összeget 2000. december 31-ig részben vagy egészben visszafizesse.
99. § (1) Az e törvény 83. §-ával megállapított Mnbtv. 20. §-át és 78. §-ának (1)-(2) bekezdését az MNB 1999. évi eredmény-elszámolásánál is alkalmazni kell.
(2) Az e törvény 83. §-ával megállapított Mnbtv. 78. §-ának (4)-(5) bekezdéseiben foglaltakat 2000-2001. évben úgy kell alkalmazni, hogy a 2000. évben fizetendő osztalékot az 1998. év eredménye, a 2001-ben fizetendő osztalékot az 1998. és 1999. év eredményének átlaga alapján kell megállapítani.
(3) A pénzügyminiszter a Magyar Nemzeti Bank elnökének egyetértésével 2000. június 30-ig köteles a Kormánynak javaslatot tenni az államháztartási és jegybanki számvitel harmonizációjára - módjára és ütemezésére -, mely lehetővé teszi a költségvetés és a jegybank devizakövetelésén és tartozásán keletkező, a forint és a különböző devizák árfolyamának változásából adódó átértékelési különbözetek közgazdasági szempontból is konzisztens elszámolását.
100. § Az e törvény 85. §-ával megállapított
a) Cct. 8. §-a (4) bekezdésének és 23. §-a s) pontjának rendelkezését első ízben a 2000. évi új igénybejelentéseknél kell alkalmazni;
b) Cct. 9. §-a (2) bekezdése utolsó mondatának rendelkezését első ízben az 1999. évi céltámogatás kiegészítő jegyzékében fel nem osztott összegre kell alkalmazni;
c) Cct. 10. §-a (3) bekezdésének, 11. §-a (1) bekezdésének, 23. §-a c) pontjának rendelkezését első ízben a 2001. évi új igénybejelentéseknél kell alkalmazni;
d) Cct. 4. számú melléklet I. pontjához tartozó Vízgazdálkodás célnál, az igénykielégítés sorrendjét meghatározó első három mondat, továbbá ugyanezen cél I.3. pontjánál (szennyvízcsatorna-hálózat építése) az igénybevétel feltételeit meghatározó utolsó mondat rendelkezéseit első ízben a 2000. évi új igénybejelentéseknél kell alkalmazni.
101. § A Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány létrejöttéig az e törvény 1. számú mellékletének XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 2. alcím, 2. jogcím-csoport, 2-3. jogcímek alatt szereplő támogatások a jogelőd Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Közalapítvány és a Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány részére folyósíthatók.

1. számú melléklet az 1999. évi CXXV. törvényhez

Millió forintban
Funk-ció-cso-port	Cím-szám	Alcím-szám	Jog-cím cso-port-szám	Jog-cím-szám	Elő-irány-zat cso-port-szám	Kie-melt elő-irány-zat-szám	Cím-név	Alcím-név	Jog-cím cso-port-név	Jog-cím-név	Elő-irány-zat cso-port-név	FEJEZET__________________________________Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
I. ORSZÁGGYŰLÉS
1						Országgyűlés Hivatala
F01.a		1						Országgyűlés hivatali szervei			7 957,0
1						Működési költségvetés		340,5
1						Személyi juttatások	4 179,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 175,4
3						Dologi kiadások	1 705,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	10,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	387,7
2						Felújítás	839,9
4						Fejezeti kezelésű előirányzatok
F01.a		2						Megalakuló országgyűlési bizottságok kiadásai			25,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	15,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	5,0
3						Dologi kiadások	5,0
F01.a		3						EU-integrációs felkészülés kiadásai			50,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	11,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	4,0
3						Dologi kiadások	35,0
F01.a		7						Nemzetközi konferenciák megrendezése			70,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	6,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	2,4
3						Dologi kiadások	61,0
1-4. cím összesen:	8 442,5	340,5	8 102,0
F01.a	5						Közbeszerzések Tanácsa			51,9
1						Működési költségvetés		245,8
1						Személyi juttatások	108,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	42,8
3						Dologi kiadások	130,9
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	12,5
2						Felújítás	3,3
5. cím összesen:	297,7	245,8	51,9
F08.f	6						Nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása	94,6
7						Pártok támogatása
1						Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása
F08.e				1						FIDESZ-Magyar Polgári Párt	635,0
F08.e				2						Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt	386,4
F08.e				3						Magyar Szocialista Párt	754,9
F08.e				4						Szabad Demokraták Szövetsége	295,0
F08.e				5						Magyar Igazság és Élet Pártja	234,0
2						Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása
F08.e			1							Munkáspárt	72,9
F08.e			4							Kereszténydemokrata Néppárt	45,5
F08.e			5							Magyar Demokrata Fórum	94,7
F08.e			6							Magyar Demokrata Néppárt	30,6
8						Társadalmi önszerveződések támogatása
1						Társadalmi és karitatív feladatok támogatása
F08.f				1						Társadalmi és karitatív szervezetek működési támogatása	348,1
F08.f				2						Az SZJA meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználása	45,9
10						Magyar Rádió támogatása
F08.c			1						Magyar Rádió Rt. műsorterjesztési költségeire	2 777,0
2						Magyar Rádió művészeti együtteseinek támogatására	500,0
11						Magyar Televízió támogatása
F08.c			1						Magyar Televízió műsorterjesztési költségeire	5 347,7
12						Duna Televízió támogatása
F08.c			1						Duna Televízió műsorterjesztési költségeire	1 182,3
F08.c	14						Magyar Távirati Iroda Rt. támogatása	1 322,2
I. fejezet összesen:	22 907,0	586,3	8 153,9
II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG
1						Köztársasági Elnöki Hivatal
F01.a		1						Köztársasági Elnöki Hivatal			265,5
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	101,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	38,1
3						Dologi kiadások	112,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	11,1
F01.a		2						Köztársasági Elnök Katonai Irodája		7,4
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	1,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	0,7
3						Dologi kiadások	5,0
2						Fejezeti kezelésű előirányzatok
2						Célelőirányzatok
F01.a			1						Állami kitüntetések			107,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	90,0
3						Dologi kiadások	17,0
F01.a			2						Köztársaság elnöki ciklusváltás			120,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	90,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	30,0
II. fejezet összesen:	499,9		499,9
III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
F01.a	1						Alkotmánybíróság			777,1
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	375,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	143,3
3						Dologi kiadások	215,4
2						Felhalmozási költségvetés		5,5
1						Intézményi beruházási kiadások	38,0
2						Felújítás	10,0
3						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
F01.a			1						Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai			120,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	120,0
III. fejezet összesen:	902,6	5,5	897,1
IV. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA
F01.a	1						Országgyűlési Biztos Hivatala			572,7
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	320,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	123,2
3						Dologi kiadások	102,4
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	26,8
IV. fejezet összesen:	572,7		572,7
V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
F01.a	1						Állami Számvevőszék			2 232,9
1						Működési költségvetés		4,1
1						Személyi juttatások	1 282,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	475,5
3						Dologi kiadások	341,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	7,0
2						Felhalmozási költségvetés		1,0
1						Intézményi beruházási kiadások	57,7
2						Felújítás	71,9
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	2,0
F04.c	2						Továbbképzési és Módszertani Intézet			58,9
1						Működési költségvetés		41,4
1						Személyi juttatások	32,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	13,5
3						Dologi kiadások	35,4
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	4,0
2						Felújítás	14,5
3						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
F01.a			1						Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai			136,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	136,0
2						EU-hoz való csatlakozás programja
F01.c			1						ACQUIS átvételével kapcsolatos intézményi fejlesztés			100,0
1						Működési költségvetés		200,7
1						Személyi juttatások	69,8
3						Dologi kiadások	104,9
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	126,0
V. fejezet összesen:	2 775,0	247,2	2 527,8
VI. BÍRÓSÁGOK
F03.a	1						Bíróságok			26 960,7
1						Működési költségvetés		3 395,9
1						Személyi juttatások	18 294,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	6 711,9
3						Dologi kiadások	4 579,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	11,0
2						Felhalmozási költségvetés		119,9
1						Intézményi beruházási kiadások	483,9
2						Felújítás	396,4
2						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
F03.a			1						Igazságszolgáltatás beruházásai			2 638,1
2						Felhalmozási költségvetés		810,0
3						Központi beruházási kiadások	3 448,1
F16		2						Ptk. alapján történő kártérítés			65,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	65,0
F06.e		4						Gyermektartásdíjak állami megelőlegezésével kapcsolatos elszámolások			66,0
1						Működési költségvetés		26,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	92,0
VI. fejezet összesen:	34 081,6	4 351,8	29 729,8
VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE
F03.a	1						Ügyészségek			11 430,8
1						Működési költségvetés		29,2
1						Személyi juttatások	7 352,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	2 863,5
3						Dologi kiadások	932,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	20,5
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	127,9
2						Felújítás	163,0
F03.b	2						Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet			130,2
1						Működési költségvetés		0,8
1						Személyi juttatások	87,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	32,9
3						Dologi kiadások	10,9
3						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
F03.a			1						Igazságszolgáltatás beruházásai			600,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	600,0
VIII. fejezet összesen:	12 191,0	30,0	12 161,0
X. MINISZTERELNÖKSÉG
1						Miniszterelnöki Hivatal
F01.a		1						Miniszterelnöki Hivatal igazgatás			2 905,0
1						Működési költségvetés		0,2
1						Személyi juttatások	1 607,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	598,5
3						Dologi kiadások	692,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	4,4
3						Kölcsönök	2,5	0,8
F01.a		2						Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóság			2 293,2
1						Működési költségvetés		264,0
1						Személyi juttatások	486,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	186,3
3						Dologi kiadások	1 306,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,5
2						Felhalmozási költségvetés		16,0
1						Intézményi beruházási kiadások	440,7
2						Felújítás	151,0
F01.d	2						Magyar Közigazgatási Intézet			88,5
1						Működési költségvetés		24,0
1						Személyi juttatások	61,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	22,1
3						Dologi kiadások	26,9
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	2,0
3						Kincstári Vagyoni Igazgatóság
F01.b		1						Kincstári Vagyoni Igazgatóság			1 431,4
1						Működési költségvetés		10,0
1						Személyi juttatások	754,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	292,6
3						Dologi kiadások	327,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,6
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	53,3
2						Felújítás	9,0
3						Kölcsönök	4,0
F01.b		2						Kincstári vagyonkezelés és hasznosítás			199,9
1						Működési költségvetés		1 795,7
3						Dologi kiadások	1 652,3
2						Felhalmozási költségvetés
2						Felújítás	320,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	23,3
F01.a		3						Állami feladatellátással összefüggő elhelyezési feladatok			567,0
1						Működési költségvetés		141,8
3						Dologi kiadások	106,4
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	400,4
2						Felújítás	202,0
F01.a	4						Miniszterelnökség Központi Üdülési és Oktatási Főigazgatósága			800,0
1						Működési költségvetés		600,0
1						Személyi juttatások	55,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	20,4
3						Dologi kiadások	1 304,2
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	20,0
9						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
F01.a			1						Központi kormányzati informatikai infrastruktúra fejlesztése			445,1
2						Felhalmozási költségvetés
3						Központi beruházási kiadások	445,1
F12.c			2						Kormányzati távközlési célprogram			233,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	233,0
F13.b			3						EXPO ’96 lemondásával összefüggő területrendezési és egyéb ingatlanfejlesztési feladatok			296,8
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	296,8
F01.a			4						Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai			213,1
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	213,1
F01.b			5						Állami vagyonkezelési beruházások			296,8
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	296,8
2						Célelőirányzatok
F01.a			2						Országkép építés és kommunikációs feladatok			4 316,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	4 316,0
F01.a			6						Európai Közigazgatási Képzési Ösztöndíj alapján közszolgálati jogviszonyt létesítők kiadásaira			119,7
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	88,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	31,6
F01.d			14						Modernizációs és Integrációs Program támogatása			131,5
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	13,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	4,8
3						Dologi kiadások	98,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	14,8
F01.a			17						Központi kormányzati informatikai rendszerek üzemeltetése			197,9
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	197,9
F13.a			18						Balatonnal kapcsolatos feladatok támogatása			247,3
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	30,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	10,8
3						Dologi kiadások	47,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	159,2
F13.b			41						Bős-Nagymaros feladatkörrel kapcsolatos kormányzati feladatok koordinálása			93,6
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	9,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3,5
3						Dologi kiadások	80,3
F13.a			42						Balaton Fejlesztési Tanács működésének támogatása			19,9
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	19,9
F01.c			43						Modernizációs és Euro-atlanti Integrációs Projektiroda támogatása			86,4
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	86,4
F01.f			52						PHARE HU-9603 Modernizációs program stratégiai menedzsmentje
1						Működési költségvetés		300,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	300,0
F05.e			54						Állami vezetők egészségügyi ellátása			48,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	48,0
F01.c			56						EU központi továbbképzés, oktatás, egyéb kapcsolódó tevékenység támogatása			95,9
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	22,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	8,0
3						Dologi kiadások	65,9
F01.c			57						Európai Közigazgatási Képzési Ösztöndíj kiadásainak támogatása			91,2
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	9,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	78,7
F04.c			58						Németh László Közép-európai Népi Akadémia támogatása			19,8
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	19,8
F02			59						Országmozgósítás gazdasági felkészülés központi kiadásai			240,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	24,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	8,7
3						Dologi kiadások	101,4
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	105,6
F08.f			60						Civil szervezetek és kapcsolódó feladatok támogatása			494,3
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	50,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	18,0
3						Dologi kiadások	426,3
F01.f			61						2000. év informatikai problémáinak (Y2K) koordinációjára			312,6
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	54,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	19,4
3						Dologi kiadások	139,1
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	100,0
F13.a			62						Területfejlesztési önkormányzati társulások támogatása			500,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	250,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	90,0
3						Dologi kiadások	160,0
F16		10						Fejezeti tartalék	326,8		326,8
1-9. cím összesen:	20 263,2	3 152,5	17 110,7
10						Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
F01.b		1						Kormányzati Ellenőrzési Hivatal			361,3
1						Működési költségvetés		13,9
1						Személyi juttatások	183,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	70,1
3						Dologi kiadások	89,9
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	30,0
2						Felújítás	2,0
2						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						EU-hoz való csatlakozás programja
F01.c				1						ACQUIS átvételével kapcsolatos intézményi fejlesztés támogatással fedezett része			4,1
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	4,1
F01.c				2						ACQUIS átvételével kapcsolatos intézményi fejlesztés segéllyel fedezett része
1						Működési költségvetés		286,0
3						Dologi kiadások	286,0
10. cím összesen:	665,3	299,9	365,4
11						Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok
F03.b		1						Nemzetbiztonsági Hivatal			4 753,9
1						Működési költségvetés		79,7
1						Személyi juttatások	2 714,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 044,0
3						Dologi kiadások	761,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	148,4
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	64,2
2						Felújítás	70,6
5						Lakástámogatás	30,0
F03.b		2						Információs Hivatal			4 394,8
1						Működési költségvetés		120,0
1						Személyi juttatások	1 581,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	604,2
3						Dologi kiadások	2 119,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	81,7
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	35,4
2						Felújítás	78,0
5						Lakástámogatás	15,0
F03.b		3						Nemzetbiztonsági Szakszolgálat			9 489,9
1						Működési költségvetés		235,3
1						Személyi juttatások	3 806,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 453,9
3						Dologi kiadások	1 206,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	199,9
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	2 909,1
2						Felújítás	104,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	20,0
5						Lakástámogatás	26,0
4						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
F03.b				1						Rend és közbiztonsági beruházások			1 654,1
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	1 654,1
11. cím összesen:	20 727,7	435,0	20 292,7
12						Tartalékok
F16		1						Költségvetés általános tartaléka	19 424,8
2						Céltartalékok
F16			1						Végkielégítésre és felmentési illetményre szolgáló keret	1 600,0
X. fejezet összesen:	62 681,0	3 887,4	37 768,8
XI. BELÜGYMINISZTÉRIUM
1						Belügyminisztérium igazgatása
F01.a		1						Belügyminisztérium központi igazgatása			4 153,9
1						Működési költségvetés		34,4
1						Személyi juttatások	1 691,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	640,4
3						Dolog kiadások	815,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	382,8
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	338,2
2						Felújítás	319,2
F03.b		2						Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata			1 037,2
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	693,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	262,1
3						Dologi kiadások	57,3
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	24,8
F01.a	2						Fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok			4 065,6
1						Működési költségvetés		471,9
1						Személyi juttatások	2 329,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	917,7
3						Dologi kiadások	897,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	78,4
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	161,3
2						Felújítás	139,9
5						Lakástámogatás	13,5
F01.b	3						Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatok			4 407,2
1						Működési költségvetés		1 096,7
1						Személyi juttatások	2 676,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 079,4
3						Dologi kiadások	1 095,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	33,7
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	483,8
2						Felújítás	111,5
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	2,0
5						Lakástámogatás	21,2
F06.g	4						BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal			1 287,0
1						Működési költségvetés		36,5
1						Személyi juttatások	428,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	171,2
3						Dologi kiadások	466,3
4						Ellátottak pénzbeli juttatásai	16,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	206,2
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	6,0
2						Felújítás	3,4
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	25,0
5						Rendőrség
F03.b		1						Országos Rendőr-főkapitányság és háttérintézményei			14 673,7
1						Működési költségvetés		1 623,2
1						Személyi juttatások	4 262,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 639,6
3						Dologi kiadások	3 092,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 394,4
2						Felhalmozási költségvetés		28,2
1						Intézményi beruházási kiadások	4 917,5
2						Felújítás	857,5
5						Lakástámogatás	160,5
F03.b		2						Budapesti Rendőr-főkapitányság			18 956,4
1						Működési költségvetés		1 354,2
1						Személyi juttatások	10 994,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	4 366,9
3						Dologi kiadások	4 467,2
2						Felhalmozási költségvetés		30,0
1						Intézményi beruházási kiadások	284,8
2						Felújítás	158,0
5						Lakástámogatás	69,0
F03.b		4						Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság			2 559,1
1						Működési költségvetés		151,5
1						Személyi juttatások	1 612,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	640,8
3						Dologi kiadások	376,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	21,5
2						Felújítás	43,0
5						Lakástámogatás	14,0
F03.b		5						Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság			3 357,7
1						Működési költségvetés		120,4
1						Személyi juttatások	2 078,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	823,6
3						Dologi kiadások	499,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	27,8
2						Felújítás	28,0
5						Lakástámogatás	20,0
F03.b		6						Békés Megyei Rendőr-főkapitányság			2 363,3
1						Működési költségvetés		106,1
1						Személyi juttatások	1 442,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	574,7
3						Dologi kiadások	383,9
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	19,6
2						Felújítás	35,0
5						Lakástámogatás	14,0
F03.b		7						Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság			4 415,5
1						Működési költségvetés		157,3
1						Személyi juttatások	2 733,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 083,0
3						Dologi kiadások	660,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	35,4
2						Felújítás	36,0
5						Lakástámogatás	23,0
F03.b		8						Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság			2 530,2
1						Működési költségvetés		119,7
1						Személyi juttatások	1 543,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	616,0
3						Dologi kiadások	401,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,6
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	21,1
2						Felújítás	54,0
5						Lakástámogatás	12,0
F03.b		9						Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság			2 593,0
1						Működési költségvetés		101,7
1						Személyi juttatások	1 607,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	636,2
3						Dologi kiadások	376,5
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	20,2
2						Felújítás	42,0
5						Lakástámogatás	12,0
F03.b		10						Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság			2 437,8
1						Működési költségvetés		117,5
1						Személyi juttatások	1 532,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	607,2
3						Dologi kiadások	367,5
2						Felhalmozási költségvetés		4,5
1						Intézményi beruházási kiadások	19,9
2						Felújítás	21,0
5						Lakástámogatás	12,0
F03.b		11						Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság			3 097,6
1						Működési költségvetés		137,6
1						Személyi juttatások	1 915,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	760,1
3						Dologi kiadások	493,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	25,0
2						Felújítás	27,0
5						Lakástámogatás	15,0
F03.b		12						Heves Megyei Rendőr-főkapitányság			1 898,0
1						Működési költségvetés		76,2
1						Személyi juttatások	1 174,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	464,2
3						Dologi kiadások	300,0
2						Felhalmozási költségvetés		1,5
1						Intézményi beruházási kiadások	14,7
2						Felújítás	14,0
5						Lakástámogatás	8,0
F03.b		13						Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság			2 499,7
1						Működési költségvetés		111,4
1						Személyi juttatások	1 552,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	616,4
3						Dologi kiadások	390,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,5
2						Felhalmozási költségvetés		1,0
1						Intézményi beruházási kiadások	20,3
2						Felújítás	19,0
5						Lakástámogatás	12,0
F03.b		14						Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság			1 942,4
1						Működési költségvetés		91,5
1						Személyi juttatások	1 199,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	476,0
3						Dologi kiadások	315,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,5
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	15,5
2						Felújítás	18,0
5						Lakástámogatás	9,0
F03.b		15						Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság			1 666,5
1						Működési költségvetés		64,2
1						Személyi juttatások	1 041,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	410,6
3						Dologi kiadások	244,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,5
2						Felhalmozási költségvetés		2,0
1						Intézményi beruházási kiadások	12,9
2						Felújítás	13,0
5						Lakástámogatás	8,0
F03.b		16						Pest Megyei Rendőr-főkapitányság			5 028,1
1						Működési költségvetés		195,0
1						Személyi juttatások	3 109,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 233,5
3						Dologi kiadások	770,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3,5
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	40,6
2						Felújítás	46,0
5						Lakástámogatás	20,0
F03.b		17						Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság			2 599,8
1						Működési költségvetés		135,6
1						Személyi juttatások	1 574,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	626,3
3						Dologi kiadások	476,2
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	21,1
2						Felújítás	24,0
5						Lakástámogatás	13,0
F03.b		18						Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság			3 070,7
1						Működési költségvetés		102,7
1						Személyi juttatások	1 890,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	747,8
3						Dologi kiadások	464,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	24,2
2						Felújítás	32,0
5						Lakástámogatás	13,0
F03.b		19						Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság			1 886,5
1						Működési költségvetés		86,2
1						Személyi juttatások	1 185,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	468,9
3						Dologi kiadások	280,8
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	15,0
2						Felújítás	15,0
5						Lakástámogatás	8,0
F03.b		20						Vas Megyei Rendőr-főkapitányság			1911,3
1						Működési költségvetés		107,4
1						Személyi juttatások	1 171,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	464,5
3						Dologi kiadások	340,3
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	15,0
2						Felújítás	15,0
5						Lakástámogatás	12,0
F03.b		21						Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság			2 214,7
1						Működési költségvetés		106,1
1						Személyi juttatások	1 403,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	557,2
3						Dologi kiadások	308,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	4,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	18,6
2						Felújítás	17,0
5						Lakástámogatás	13,0
F03.b		22						Zala Megyei Rendőr-főkapitányság			1 923,9
1						Működési költségvetés		91,5
1						Személyi juttatások	1 208,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	478,3
3						Dologi kiadások	285,3
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	15,4
2						Felújítás	18,0
5						Lakástámogatás	10,0
F03.b		23						Készenléti Rendőrség			5 052,6
1						Működési költségvetés		387,8
1						Személyi juttatások	3 075,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 194,9
3						Dologi kiadások	1 074,0
2						Felhalmozási költségvetés		2,0
1						Intézményi beruházási kiadások	45,9
2						Felújítás	32,0
5						Lakástámogatás	20,0
F03.b		24						Köztársasági Őrezred			3 211,4
1						Működési költségvetés		97,5
1						Személyi juttatások	2 033,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	769,4
3						Dologi kiadások	409,6
2						Felhalmozási költségvetés		0,8
1						Intézményi beruházási kiadások	45,9
2						Felújítás	18,0
5						Lakástámogatás	33,0
F03.b		25						Híradástechnikai Szolgálat			1 844,2
1						Működési költségvetés		168,4
1						Személyi juttatások	309,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	125,5
3						Dologi kiadások	1 543,1
2						Felhalmozási költségvetés		20,0
1						Intézményi beruházási kiadások	43,3
2						Felújítás	11,0
6						Határőrség
F03.b		1						Határőrség Országos Parancsnokság és szervei			4 044,0
1						Működési költségvetés		12,9
1						Személyi juttatások	1 297,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	523,0
3						Dologi kiadások	908,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	26,0
2						Felhalmozási költségvetés		239,9
1						Intézményi beruházási kiadások	799,9
2						Felújítás	622,0
5						Lakástámogatás	120,0
F03.b		2						Határőr-igazgatóságok			17 903,1
1						Működési költségvetés		236,8
1						Személyi juttatások	10 909,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	4 397,2
3						Dologi kiadások	1 833,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 000,0
F03.c	7						BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság			5 819,9
1						Működési költségvetés		155,4
1						Személyi juttatások	2 872,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 125,5
3						Dologi kiadások	935,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	4,6
2						Felhalmozási költségvetés		3,1
1						Intézményi beruházási kiadások	729,0
2						Felújítás	259,0
5						Lakástámogatás	53,2
F03.c	9						BM Tűzvédelmi Kiképző Intézet			650,4
1						Működési költségvetés		27,0
1						Személyi juttatások	324,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	128,4
3						Dologi kiadások	138,2
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	36,7
2						Felújítás	46,5
5						Lakástámogatás	3,1
F08.b	10						Duna Palota és Kiadó			200,2
1						Működési költségvetés		220,5
1						Személyi juttatások	162,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	67,8
3						Dologi kiadások	144,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	22,5
2						Felújítás	24,0
F01.f	11						Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal			2 427,9
1						Működési költségvetés		631,7
1						Személyi juttatások	779,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	311,9
3						Dologi kiadások	1 373,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	15,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	392,4
2						Felújítás	188,0
F04.c	12						Rendőrtiszti Főiskola			771,4
1						Működési költségvetés		113,5
1						Személyi juttatások	414,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	165,9
3						Dologi kiadások	187,3
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	58,4
2						Felújítás	55,8
5						Lakástámogatás	3,5
F05.a	13						BM Központi Kórház és intézményei			498,2
1						Működési költségvetés		2 230,8
1						Személyi juttatások	967,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	413,3
3						Dologi kiadások	1 111,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,0
2						Felhalmozási költségvetés		1,0
1						Intézményi beruházási kiadások	77,6
2						Felújítás	158,2
14						Központi Gazdasági Főigazgatóság
F03.b		1						Központi Gazdasági Főigazgatóság és háttérintézményei			2 288,0
1						Működési költségvetés		1 191,6
1						Személyi juttatások	1 052,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	432,2
3						Dologi kiadások	1 191,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,5
2						Felhalmozási költségvetés		11,3
1						Intézményi beruházási kiadások	52,4
2						Felújítás	285,0
5						Lakástámogatás	75,0
6						Lakásépítés	400,0
F03.b		2						BM Nemzetközi Oktatási Központ			119,5
1						Működési költségvetés		159,4
1						Személyi juttatások	68,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	27,5
3						Dologi kiadások	183,2
F04.b		3						Szakközépiskolák			3 454,2
1						Működési költségvetés		206,4
1						Személyi juttatások	1 616,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	635,9
3						Dologi kiadások	1 321,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	65,5
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	21,0
F03.b	15						BM Országos Közbeszerzési Főigazgatóság			283,3
1						Működési költségvetés		536,3
1						Személyi juttatások	164,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	64,1
3						Dologi kiadások	562,6
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	12,5
2						Felújítás	16,4
19						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
F01.a			2						Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai			162,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	162,0
F03.b			3  [LÁBJEGYZET_2] 						Rend és közbiztonsági beruházások			2 728,8
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	2 728,8
F03.c			4						Tűzvédelmi beruházások			315,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	315,0
F03.c			5						Tűzoltógépjármű fecskendő beszerzés			1 824,2
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	1 824,2
2						Ágazati célfeladatok
F03.b			1						Gépjármű-korszerűsítési program			100,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	100,0
F08.b			2						Állami és nemzeti ünnepek központi lebonyolításának kiadásai			55,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	55,0
F03.c			3						Tűzvédelmi bírság és biztosítók tűzvédelmi hozzájárulása
2						Felhalmozási költségvetés		1 803,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1 803,0
F03.b			4						Közrendvédelmi bírság
1						Működési költségvetés		90,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	90,0
F03.c			6						Önkéntes tűzoltóegyesületek támogatása			200,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	120,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	80,0
F02			8  [LÁBJEGYZET_3] 						NATO Békepartnerségi program (Polgári Védelem feladatai)			19,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	7,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	2,3
3						Dologi kiadások	9,7
F02			10  [LÁBJEGYZET_4] 						NATO tagsággal kapcsolatos feladatok			96,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	35,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	10,0
3						Dologi kiadások	51,0
F02			11  [LÁBJEGYZET_5] 						Nukleárisbaleset-elhárítási Kormánybizottság feladatai			20,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	13,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	4,7
3						Dologi kiadások	2,3
F03.b			14  [LÁBJEGYZET_6] 						BM és felügyelete alá tartozó szervek pénzügyi-gazdálkodási rendszerének fejlesztése			19,2
1						Működési költségvetés		8 662,1
3						Dologi kiadások	16,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	8 662,1
2						Felhalmozási költségvetés		58,4
1						Intézményi beruházási kiadások	2,6
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	58,4
F03.b			15  [LÁBJEGYZET_7] 						Európai integrációs feladatok			1 152,8
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	102,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	33,0
3						Dologi kiadások	780,4
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	237,4
F01.f			19  [LÁBJEGYZET_8] 						Nemzetközi követelményeknek megfelelő okmánycsalád bevezetése			9 123,3
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	4 588,8
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	4 534,5
F03.c			21  [LÁBJEGYZET_9] 						Hivatásos önkormányzati tűzoltóságok miniszteri jutalmazása, hősi halottakkal kapcsolatos szociális és kegyeleti kiadásai			40,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	36,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	4,0
F03.b			28  [LÁBJEGYZET_10] 						Hivatásos állomány életbiztosítása			130,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	130,0
F02			29  [LÁBJEGYZET_11] 						Hivatásos állomány nyugdíjaztatása			7 910,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	7 910,0
F02			30						Országos Balesetmegelőzési Bizottság
1						Működési költségvetés		273,7
1						Személyi juttatások	19,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	6,6
3						Dologi kiadások	174,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	73,0
2						Felhalmozási költségvetés		5,0
1						Intézményi beruházási kiadások	5,0
F01.f			52						Köztisztviselői továbbképzési rendszer és közigazgatási vezetőképzés működési feltételei			200,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	200,0
F02			53						ORFK D.A.D.A. Program támogatása			5,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	5,0
3						Társadalmi önszerveződések támogatása
F08.a				2						Rendőr és határőr SE támogatása			27,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	27,0
F08.f				3						Szakszervezetek támogatása			10,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	10,0
F08.a				4						Magyar Rendészeti Sportszövetség támogatása
1						Működési költségvetés			15,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	15,0
F08.f				5						Szabadságharcosokért Alapítvány			75,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	75,0
11						PHARE program
F03.b			1						Cop’97			340,6
1						Működési költségvetés		312,3
3						Dologi kiadások	652,9
2						Felhalmozási költségvetés		50,6
1						Intézményi beruházási kiadások	50,6
F03.b			2						COP’98			1 040,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	385,0
2						Felhalmozási költségvetés		1 052,0
1						Intézményi beruházási kiadások	1 707,0
F03.b			3						COP’99			1 385,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	250,0
2						Felhalmozási költségvetés		1 525,4
1						Intézményi beruházási kiadások	2 660,4
F03.b			4						Katasztrófavédelem PHARE programja			1 040,0
2						Felhalmozási költségvetés		1 040,0
1						Intézményi beruházási kiadások	2 080,0
13						Nem állami humánszolgáltatások normatív támogatása
F04.b			1						Oktatási célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása			10 720,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	10 720,0
F04.a			2						Egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása			3 910,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3 910,0
3						Szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása
F06.g				1						Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás			1 582,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 582,0
F06.g				2						Nappali szociális intézményi ellátás			138,3
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	138,3
F06.g				3						Pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézményi ellátása			441,8
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	441,8
F06.g				4						Gyermek- és ifjúságvédelem keretében állami és intézeti, vagy átmenetileg és tartósan neveltek, ideiglenes hatállyal elhelyezettek ellátása			85,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	85,0
F06.g				5						Hajléktalanok átmeneti intézményei			209,3
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	209,3
F06.g				6						Egyházi szociális intézményi normatíva kiegészítése			374,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	374,0
F06.g				7						Bölcsődei ellátás			12,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	12,0
14						Köztestületi tűzoltóságok normatív támogatása
F03.c			1						Köztestületi tűzoltóságok támogatása			300,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	300,0
1-19. cím összesen:	221 340,7	28 390,3	192 950,4
23						Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai
1						Normatív hozzájárulások
F01.a			1						Községek általános feladatai	842,2
F01.a			2						Települési igazgatási, kommunális és sportfeladatokhoz	1 028,4
F01.a			3						Körjegyzőség működéséhez	628,9
F13.b			7						Üdülőhelyi feladatokhoz	1 456,1
F06.g			11						Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatokhoz	4 168,0
F08.a			12						Gyermekvédelmi szakellátáshoz	3 414,1
F06.g			13						Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátáshoz	3 702,9
F06.g			14						Nappali szociális intézményi ellátáshoz	1 143,7
F06.g			15						Hajléktalanok átmeneti intézményeire	209,3
F06.g			16						Pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok ápoló-gondozó otthoni és gyógypedagógiai intézeti ellátásához	3 183,2
F06.g			17						Bölcsődei ellátáshoz	770,3
F04.a			18						Óvodai neveléshez	34 626,0
F04.a			19						Iskolai oktatáshoz	139 284,2
F04.b			20						Iskolai szakképzéshez	15 582,0
F06.g			21						Különleges gondozás keretében nyújtott ellátáshoz	11 742,6
F04.a			22						Alapfokú művészetoktatáshoz	6 575,7
F04.d			23						Bentlakásos közoktatási intézményi ellátáshoz	14 995,8
F04.d			24						Kiegészítő hozzájárulás egyéb közoktatási feladatokhoz	28 908,8
2						Központosított előirányzatok
F07			1						Lakossági közműfejlesztés támogatása	1 500,0
F07			2						Pincerendszerek és természetes partfalak veszélyelhárítási munkálatainak támogatása	1 000,0
F07			3						Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása	4 100,0
F12.d			4						Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása	200,0
F03.b			5						Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása	80,1
F06.f			6						Lakáscélú adósságkezelési támogatás	400,0
F01.a			7						Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatása	803,0
F08.a			8						Gyermek és ifjúsági feladatok	155,0
F04.a			9						Kiegészítő támogatás nemzetiségi óvodák és iskolák fenntartásához	300,0
F08.b			10						Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás	568,0
F08.b			11						Helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari támogatása	350,0
F16			12						Hozzájárulás a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz	4 000,0
F01.a			13						Hozzájárulás a könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok számára	300,0
F03.c			14						Tűzoltólaktanya létesítése	50,0
3						Működésképtelenné vált helyi önkormányzat kiegészítő támogatása
F01.a			1						Önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) helyi önkormányzat támogatása	9 613,4
F01.a			2						Tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok támogatása	720,0
F16			3						Működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása	1 200,0
4						Helyi önkormányzatok színházi támogatása
F08.b			1						Épületműködtetési hozzájárulás	3 165,5
F08.b			2						Művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás	1 989,4
F08.b			3						Bábszínházak művészeti munkájának támogatása	129,0
F08.b			4						Színházak pályázati támogatása	341,6
5						Normatív módon elosztott kötött felhasználású támogatások
1						Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához
F04.d				2						Pedagógus szakvizsgához és továbbképzéshez	2 432,3
F04.d				3						Pedagógusok szakkönyvvásárlásához	1 777,5
F04.d				4						Tanulók tankönyvvásárlásához	3 144,9
F01.a				6						Körzeti, térségi feladatokhoz	5 300,0
F03.c			2						Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása	16 013,0
F06.f			3						Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése és az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása
1						Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése	37 519,8
2						Önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása	3 773,0
F07			4						Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása	233,3
F08.a			5						Diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatása	1 676,5
F16		6						Címzett és céltámogatások	52 300,0
F07		7						Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás	10 900,0
8						Céljellegű decentralizált támogatás
F13.a			1						Területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés normatív kerete	6 540,0
F16			2						Vis maior tartalék	330,0
23. cím összesen:	445 167,5
XI. fejezet összesen:	666 508,2	28 390,3	192 950,4
XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
F01.a	1						Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium			3 672,4
1						Működési költségvetés		567,9
1						Személyi juttatások	1 783,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	749,7
3						Dologi kiadások	1 491,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	66,0
2						Felhalmozási költségvetés		176,0
1						Intézményi beruházási kiadások	50,0
2						Felújítás	100,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	176,0
2						Szakigazgatási intézmények
F01.b		1						Költségvetési Iroda			967,4
1						Működési költségvetés		100,9
1						Személyi juttatások	462,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	198,3
3						Dologi kiadások	388,7
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	19,0
F10		2						Állat-egészségügyi, élelmiszer-ellenőrzési szakigazgatási intézmények			2 988,8
1						Működési költségvetés		10 264,1
1						Személyi juttatások	4 992,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	2 047,0
3						Dologi kiadások	5 332,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	47,9
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	653,0
2						Felújítás	180,0
F10		3						Növény-egészségügyi szakigazgatási intézmények			1 316,5
1						Működési költségvetés		4 204,2
1						Személyi juttatások	1 988,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	782,8
3						Dologi kiadások	2 042,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	5,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	512,0
2						Felújítás	180,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	10,0
F10		4						Földművelésügyi szakigazgatási intézmények			2 579,9
1						Működési költségvetés		983,8
1						Személyi juttatások	1 487,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	568,6
3						Dologi kiadások	1 418,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,0
2						Felhalmozási költségvetés		113,0
1						Intézményi beruházási kiadások	140,0
2						Felújítás	60,0
F10		5						Erdészeti szakigazgatási intézmények			1 354,8
1						Működési költségvetés		749,3
1						Személyi juttatások	924,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	367,5
3						Dologi kiadások	626,8
2						Felhalmozási költségvetés		73,0
1						Intézményi beruházási kiadások	223,0
2						Felújítás	35,0
F13.a		6						Területi Főépítészeti Irodák			150,4
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	60,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	26,2
3						Dologi kiadások	47,9
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	16,0
F10	3						Földhivatalok, Földmérési és Távérzékelési Intézet			6 863,9
1						Működési költségvetés		3 280,4
1						Személyi juttatások	4 658,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 997,0
3						Dologi kiadások	3 259,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	21,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	100,0
2						Felújítás	108,0
F10	4						Mezőgazdasági minősítés és törzstenyészet-fenntartás intézményei			1 438,4
1						Működési költségvetés		3 107,1
1						Személyi juttatások	1 287,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	555,5
3						Dologi kiadások	2 418,2
5						Egyéb műszaki célú támogatások, kiadások	4,1
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	120,0
2						Felújítás	120,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	40,0
F10	5						Agrárintervenciós központ			547,7
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	194,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	69,9
3						Dologi kiadások	193,8
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	84,3
2						Felújítás	5,5
F04.b	6						Mezőgazdasági középfokú szakoktatás és szaktanácsadás intézményei			2 388,3
1						Működési költségvetés		954,2
1						Személyi juttatások	1 062,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	463,7
3						Dologi kiadások	964,6
4						Ellátottak pénzbeli juttatásai	8,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	39,0
2						Felhalmozási költségvetés		20,7
1						Intézményi beruházási kiadások	567,0
2						Felújítás	256,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	2,5
F08.b	7						Közművelődési intézmények			324,3
1						Működési költségvetés		86,3
1						Személyi juttatások	136,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	58,1
3						Dologi kiadások	112,4
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	54,0
2						Felújítás	50,0
F10	8						Agrárkutató intézetek			1 485,6
1						Működési költségvetés		1 851,4
1						Személyi juttatások	1 140,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	482,8
3						Dologi kiadások	1 418,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	23,9
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	142,0
2						Felújítás	130,0
F08.a	9						Továbbképző és sportlétesítmények			334,8
1						Működési költségvetés		251,0
1						Személyi juttatások	126,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	55,6
3						Dologi kiadások	295,2
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	50,0
2						Felújítás	59,0
10						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
F13.b			3						Holtág rehabilitáció támogatása			100,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	100,0
F10			13						Mezőgazdasági tevékenységeket segítő szolgáltatások beruházása			1 120,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	1 120,0
F04.b			14						Középfokú oktatás beruházásai			250,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	250,0
F08.b			15						Művelődési beruházások			30,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	30,0
F10			16						Mezőgazdasági, erdő-, hal- és vadgazdálkodási célú kutatás és fejlesztés beruházásai			100,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	100,0
F04.d			17						Továbbképző létesítmények beruházásai			200,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	200,0
2						Ágazati célelőirányzatok
F10			3						PHARE intézményfejlesztés
1						Működési költségvetés		3 878,0
3						Dologi kiadások	3 878,0
F10			4						Mezőgazdasági birtokrendezés feladatai			563,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	200,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	85,0
3						Dologi kiadások	58,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	100,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	120,0
F01.c			6						Az Európai Unióhoz való csatlakozás Nemzeti Programja			5 807,6
1						Működés költségvetés
1						Személyi juttatások	721,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	276,0
3						Dologi kiadások	2 180,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	96,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	2 534,0
F02			7						Munkavédelmi, polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási feladatok			45,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	35,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	10,0
F01.c			8						Nemzetközi feladatok, tagdíjak			172,9
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	172,9
F10			9						Agrárkutatási feladatok támogatása			440,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	40,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	16,0
3						Dologi kiadások	224,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	150,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	10,0
F10			12						Nemzeti kataszteri program feltételrendszere			870,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	300,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	119,0
3						Dologi kiadások	101,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	350,0
F10			13						Magyar Állatorvosi Kamara által ellátott állami feladatok támogatása			18,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	18,0
F10			14						Hegyközségek állami feladatainak támogatása			275,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	275,0
36						Területfejlesztési intézményrendszeri feladatok
F13.a				4						Területfejlesztési intézmények működési költségeihez hozzájárulás			448,4
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	448,4
F13.a				5						Területfejlesztési intézményrendszer segéllyel fedezett kiadásai
1						Működési költségvetés		1 710,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 710,0
37						Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Integrált Szerkezetátalakítási és Válságkezelési Program
F13.a				1						B.-A.-Z. Megyei ISZVP támogatással fedezett kiadásai			9,8
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	9,8
38						PHARE CBC program
F13.a				1						PHARE CBC program támogatással fedezett kiadásai			681,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	681,0
F13.a				2						PHARE CBC program segéllyel fedezett kiadásai
1						Működési költségvetés		15 918,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	15 918,1
F13.a				4						PHARE iroda működési költségei			200,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	200,0
F11			40						Építésügyi célelőirányzatok
1						Működési költségvetés		220,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	220,0
F13.a			41						Területi információs rendszer működtetése			80,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	80,0
F13.b			42						Vízügyi feladatok támogatása			700,0
2						Felhalmozási költségvetés		700,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1 400,0
43						Terület- és településrendezési célfeladat			200,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	200,0
4						Támogatási célelőirányzatok
1						Agrárberuházások támogatása
F10				1						Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása			41 922,5
2						Felhalmozási költségvetés		500,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	42 422,5
F10				2						Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás, fásítás			2 645,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	2 645,0
F10				3						Meliorációs és öntözésfejlesztési beruházások támogatása			2 275,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	2 275,0
2						Erdészeti feladatok
F10				1						Erdészeti közcélú feladatok			1 000,0
1						Működési költségvetés		3 200,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	4 200,0
F10				2						Erdei vasutak működtetésére			105,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	105,0
F10				3						Jóléti- és parkerdőfenntartásra			205,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	205,0
F10			3						Termőföld minőségi védelme, hasznosítása
1						Működési költségvetés		1 400,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 400,0
F10			4						Állattenyésztési, tenyésztésszervezési feladatok
1						Működési költségvetés		800,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	800,0
2						Felhalmozási költségvetés		100,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	100,0
F10			5						Halgazdálkodási tevékenységek
1						Működési költségvetés		220,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	220,0
F10			6						Vadgazdálkodási tevékenységek
1						Működési költségvetés		600,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	600,0
F10			9						Agrárinformatika, farm és egyéb szakmai gyakorlatok támogatása			370,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	370,0
10						Terület- és vidékfejlesztési célfeladatok
F13.a				1						Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai			3 233,5
1						Működési költségvetés		800,0
5						Működési célú támogatások, kiadások	392,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézmény felhalmozási kiadások	3 641,5
F13.a				2						Területfejlesztési célfeladatok segéllyel fedezett kiadásai
2						Felhalmozási költségvetés		17 920,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	17 920,0
F13.a				3						Vidékfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai			1 000,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1 000,0
F10		5						Állatkár-térítés			1 518,9
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 518,9
F16		10						Fejezeti tartalék	330,0		330,0
1-10. cím összesen:	168 078,2	74 749,4	93 328,8
11						Vállalkozások folyó támogatása
F10		1						Piacrajutási támogatás	58 303,5
F10		2						Piacrajutási támogatás megtérülése		10 000,0
F10		3						Agrártermelés költségeit csökkentő támogatás	32 828,0
F10		4						Erdőkárok felszámolásához nyújtott támogatás	255,0
11. cím összesen:	91 386,5	10 000,0
XII. fejezet összesen:	259 464,7	84 749,4	93 328,8
XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM
1						Honvédelmi Minisztérium
F01.a		1						Honvédelmi Minisztérium igazgatása			3 292,5
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	1 317,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	481,2
3						Dologi kiadások	1 210,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	8,7
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	175,3
2						Felújítás	100,0
F02		2						HM hivatalai			2 929,8
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	912,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	235,5
3						Dologi kiadások	1 577,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	189,5
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	14,6
F02		3						HM háttérintézményei			10 409,3
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	3 972,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 312,9
3						Dologi kiadások	3 604,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	61,2
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	1 404,7
2						Felújítás	49,2
3						Kölcsönök	4,5
2						Magyar Honvédség
F02		1						Magyar Honvédség Parancsnoksága (Honvéd Vezérkar) és közvetlen szervezetei			84 397,7
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	17 492,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	5 639,1
3						Dologi kiadások	40 569,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	267,6
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	14 339,9
2						Felújítás	6 022,4
3						Kölcsönök	66,6
F02		2						Magyar Honvédség Szárazföldi csapatai			25 418,7
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	15 388,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	4 966,5
3						Dologi kiadások	4 962,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	64,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	5,0
3						Kölcsönök	31,9
F02		3						Magyar Honvédség Repülő és légvédelmi csapatai			16 897,6
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	10 587,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3 674,2
3						Dologi kiadások	2 513,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	94,6
3						Kölcsönök	28,0
3						Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok
F02		1						Katonai Felderítő Hivatal			6 942,6
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	3 484,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 117,8
3						Dologi kiadások	1 781,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	8,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	546,8
3						Kölcsönök	4,1
F02		2						Katonai Biztonsági Hivatal			1 402,9
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	825,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	276,4
3						Dologi kiadások	219,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	5,6
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	70,2
2						Felújítás	4,6
3						Kölcsönök	1,2
4						MH Katonai Tanintézetek
F04.c		1						Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem			8 863,5
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	3 700,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 171,3
3						Dologi kiadások	2 737,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	7,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	501,4
2						Felújítás	743,0
3						Kölcsönök	3,0
F03.a	5						MH Katonai Ügyészségek			563,6
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	381,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	130,7
3						Dologi kiadások	50,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,5
3						Kölcsönök	0,6
F05.a	6						MH Egészségügyi intézetek			7 755,6
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	3 081,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 123,5
3						Dologi kiadások	3 529,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	21,2
F12.c	7						Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal			237,5
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	93,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	31,8
3						Dologi kiadások	42,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,2
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	69,2
8						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
F05.a			1						Magyar Honvédség Központi Honvédkórház			200,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	200,0
F02			5						Központilag kezelt lakástámogatási előirányzatok			2 570,0
2						Felhalmozási költségvetés
5						Lakástámogatás	900,0
6						Lakásépítés	1 670,0
F02			6						Katonai védelmi beruházások			1 630,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	1 630,0
2						Ágazat célelőirányzatok
F08.a			3						Társadalmi szervek támogatása			179,3
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	179,3
F02			11						Légvédelmi rakétabeszerzés			19,8
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	19,8
F12.c			13						Frekvenciasáv átrendezési feladatok			1 000,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	1 000,0
F03.b			23						Nukleárisbaleset-elhárítási feladatok végrehajtásában való közreműködés			243,9
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	4,9
3						Dologi kiadások	48,8
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	153,6
2						Felújítás	36,6
F01.c			24						Hozzájárulás a NATO katonai költségvetéséhez			1 100,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 100,0
F01.c			25						Hozzájárulás a NATO Biztonsági Beruházási Programjához			1 200,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1 200,0
F14			27						Szennyező források, szennyezett területek kármentesítése
1						Működési költségvetés			750,8
3						Dologi kiadások	627,7
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	123,1
F05.a			„8						Kórházak és kijelölt laktanyák hatáskörben történő felújításai			250,0
2						Felhalmozási költségvetés
2						Felújítás	250,0
F08.b			30						Hozzájárulás a Millenniumi ünnepségsorozathoz			100,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	100,0
F02			31						HVK Hadtudományi Alapítvány alaptőke-emelése			100,0
3						Kölcsönök	10,0
F06.b			32						Hozzájárulás a hivatásos katonák speciális nyugdíjrendszerének és a sorállomány társadalombiztosításának kiadásaihoz			11 000,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	11 000,0
33						Díszegyenruha program megvalósítása			35,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	35,0
XIII. fejezet összesen:	189 400,1		189 400,1
XIV. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM
F01.a	1						Igazságügyi Minisztérium igazgatása			2 232,4
1						Működési költségvetés		139,9
1						Személyi juttatások	901,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	314,3
3						Dologi kiadások	975,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	115,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	42,5
2						Felújítás	23,1
F01.a	2						Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal			353,7
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	101,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	38,0
3						Dologi kiadások	84,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	114,5
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	15,1
F03.a	3						Szakértői Intézetek			834,8
1						Működési költségvetés		38,4
1						Személyi juttatások	515,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	194,2
3						Dologi kiadások	168,0
F03.d	4						IM Büntetés-végrehajtás			17 880,2
1						Működési költségvetés		1 797,1
1						Személyi juttatások	7 786,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	2 769,0
3						Dologi kiadások	6 257,1
4						Ellátottak pénzbeli juttatásai	2,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2 006,2
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	380,6
2						Felújítás	275,2
5						Lakástámogatás	100,0
6						Lakásépítés	100,0
F10	5						Központi Kárrendezési Iroda			1 906,5
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	528,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	223,5
3						Dologi kiadások	1 143,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,1
2						Felhalmozási költségvetés
2						Felújítás	10,0
6						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
F03.d			1						Előzetesen letartóztatott fogvatartottak büntetés-végrehajtási intézetének létesítése (Venyige)			1 200,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	1 200,0
F01.a			2						Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai			199,5
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	199,5
F03.a			3						Igazságügyi szakértői tevékenység beruházásai			112,6
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	112,6
F03.d			4						Büntetés-végrehajtás beruházásai
2						Felhalmozási költségvetés			1 761,1
4						Központi beruházási kiadások	1 761,1
2						Ágazati célfeladatok
F03.d			1						A fogvatartottakat foglalkoztató gazdálkodó szervezetek támogatása			542,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	492,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	50,0
F08.f			2						Kisebbségi koordinációs és intervenciós keret			43,8
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	43,8
F16			3						Büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás			50,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
F04.d			4						Cigány tanulók ösztöndíj-támogatása			100,0
1						Működési költségvetés
4						Ellátottak pénzbeli juttatásai	100,0
3						Alapítványok támogatása
F03.a				1						Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány			9,9
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működés célú támogatások, kiadások	9,9
F08.f				2						Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány támogatása
1						Működési költségvetés			556,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	556,3
F08.f				3						Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatása			278,5
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	278,5
4						Országos kisebbségi önkormányzatok támogatása
F01.a				1						Bolgár Országos Önkormányzat			19,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	19,0
F01.a				2						Görög Országos Önkormányzat			18,4
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	18,4
F01.a				3						Horvátok Magyarországi Országos Önkormányzata			55,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	55,0
F01.a				4						Németek Magyarországi Országos Önkormányzata			106,8
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	106,8
F01.a				5						Románok Magyarországi Országos Önkormányzata			29,1
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	29,1
F01.a				6						Cigány Országos Kisebbségi Önkormányzat			148,9
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	148,9
F01.a				7						Lengyel Országos Önkormányzat			18,4
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	18,4
F01.a				8						Örmény Országos Önkormányzat			18,4
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	18,4
F01.a				9						Szlovák Országos Önkormányzat			55,6
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	55,6
F01.a				10						Szlovén Országos Kisebbségi Önkormányzat			21,6
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	21,6
F01.a				11						Szerb Országos Önkormányzat			27,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	27,0
F01.a				12						Ruszin Országos Önkormányzat			14,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	14,0
F01.a				13						Ukrán Országos Önkormányzat			14,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	14,0
F16		10						Fejezeti tartalék	7,1		7,1
XIV. fejezet összesen:	30 594,0	1 975,4	28 618,6
XV. GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
1						Gazdasági Minisztérium központi igazgatása
F01.a		1						Gazdasági Minisztérium igazgatása			4 072,5
1						Működési költségvetés		97,0
1						Személyi juttatások	1 702,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	602,9
3						Dologi kiadások	1 745,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	53,6
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	17,6
2						Felújítás	27,4
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	20,0
F01.a		2						GM Gazdasági igazgatóság			711,7
1						Működési költségvetés		737,2
1						Személyi juttatások	180,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	74,0
3						Dologi kiadások	802,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	25,0
2						Felhalmozási költségvetés		5,0
1						Intézményi beruházási kiadások	299,9
2						Felújítás	72,0
F01.c		4						Magyar Köztársaság Kereskedelmi Képviselete, Moszkva
1						Működési költségvetés		694,4
1						Személyi juttatások	411,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	65,4
3						Dologi kiadások	217,9
2						Felhalmozási költségvetés		5,6
1						Intézményi beruházási kiadások	5,6
F11	2						Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ			34,2
1						Működési költségvetés		8,4
1						Személyi juttatások	17,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	6,6
3						Dologi kiadások	18,7
F13.b	3						GM Engedélyezési Közigazgatási Hivatala			332,0
1						Működési költségvetés		23,7
1						Személyi juttatások	140,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	52,1
3						Dologi kiadások	136,7
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	26,0
F13.b	4						Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet			34,5
1						Működési költségvetés		27,6
1						Személyi juttatások	26,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	9,8
3						Dologi kiadások	22,7
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	1,5
2						Felújítás	1,6
F09	6						Műszaki Biztonsági Főfelügyelet
1						Működési költségvetés		1 223,0
1						Személyi juttatások	365,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	133,5
3						Dologi kiadások	638,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,0
2						Felhalmozási költségvetés		1,0
1						Intézményi beruházási kiadások	55,0
2						Felújítás	30,0
F13.b	7						Regionális idegenforgalmi bizottságok titkárságai
1						Működési költségvetés		314,1
3						Dologi kiadások	285,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	25,0
2						Felhalmozási költségvetés		32,6
1						Intézményi beruházási kiadások	24,8
2						Felújítás	11,1
F05.a	8						Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium			45,9
1						Működési költségvetés		33,4
1						Személyi juttatások	29,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	12,9
3						Dologi kiadások	33,8
2						Felhalmozási költségvetés
2						Felújítás	3,0
F08.b	9						Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum			23,5
1						Működési költségvetés		4,3
1						Személyi juttatások	12,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	5,7
3						Dologi kiadások	9,5
F13.b	10						Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség			840,6
1						Működési költségvetés		587,3
1						Személyi juttatások	279,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	111,7
3						Dologi kiadások	560,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	103,8
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	365,0
2						Felújítás	7,4
F13.b	12						Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet
1						Működési költségvetés		323,9
1						Személyi juttatások	29,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	10,6
3						Dologi kiadások	243,7
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	15,0
2						Felújítás	25,0
F11	13						Magyar Geológiai Szolgálat			748,7
1						Működési költségvetés		1 190,4
1						Személyi juttatások	487,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	201,1
3						Dologi kiadások	1 095,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	11,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	120,8
2						Felújítás	23,9
F11	14						Magyar Bányászati Hivatal			464,0
1						Működési költségvetés		20,0
1						Személyi juttatások	264,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	101,8
3						Dologi kiadások	90,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	15,3
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	6,4
2						Felújítás	5,1
F09	15						Magyar Energia Hivatal
1						Működési költségvetés		913,3
1						Személyi juttatások	349,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	112,6
3						Dologi kiadások	392,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	5,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	50,0
2						Felújítás	4,0
F01.e	18						Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Hivatala			1 428,6
1						Működési költségvetés		261,8
1						Személyi juttatások	376,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	146,3
3						Dologi kiadások	858,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	262,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	35,0
2						Felújítás	12,2
F13.b	21						Magyar Szabadalmi Hivatal
1						Működési költségvetés		2 209,3
1						Személyi juttatások	684,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	255,2
3						Dologi kiadások	820,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	60,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	345,0
2						Felújítás	40,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1,0
3						Kölcsönök	4,0
F13.b	22						Országos Mérésügyi Hivatal
1						Működési költségvetés		1 861,7
1						Személyi juttatások	667,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	274,8
3						Dologi kiadások	373,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	362,4
2						Felújítás	183,8
F08.b	23						Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár			361,3
1						Működési költségvetés		703,6
1						Személyi juttatások	252,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	96,9
3						Dologi kiadások	657,9
2						Felhalmozási költségvetés		6,5
1						Intézményi beruházási kiadások	50,0
2						Felújítás	14,1
F09	24						Országos Atomenergia Hivatal			350,5
1						Működési költségvetés		788,3
1						Személyi juttatások	359,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	138,6
3						Dologi kiadások	410,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	190,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	40,0
25						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
F11			1						Mecseki Uránércbánya bezárása			4 179,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	4 179,0
F01.a			2						Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai			209,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	209,0
F13.b			3						Földmérés és térképészet beruházásai			125,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	125,0
2						Ágazati célelőirányzatok
F13.b			4						Szabványosítási és akkreditálási nemzetközi feladatok			114,5
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	114,5
F13.b			5						Magyar találmányok külföldi bejelentése			119,5
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	11,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	108,5
F16			6  [LÁBJEGYZET_12] 						Külföldi kormányzati követelések lebontásának költségei			35,3
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	35,3
3						Gazdaságfejlesztési célelőirányzatok
F13.a			1						Gazdaságfejlesztő előirányzat			12 425,5
1						Működési költségvetés		200,0
3						Dologi kiadások	471,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	4 225,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	4 390,0
3						Kölcsönök	7 250,0	3 710,5
F13.b			3						„Hannover 2000”			900,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	900,0
F13.b		4						Turisztikai célelőirányzat			3 773,7
1						Működési költségvetés		4 090,0
3						Dologi kiadások	2 784,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3 244,9
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1 834,0
7						Műszaki fejlesztési célelőirányzatok
F01.e			1						Műszaki fejlesztési alapprogram célelőirányzat			6 300,0
1						Működési költségvetés		60,0
1						Személyi juttatások	97,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	34,3
3						Dologi kiadások	1 193,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	4 317,7
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	75,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	389,0
3						Kölcsönök	1 803,0	1 550,0
F01.e			2						EU-FP 5 Keretprogram			1 762,0
1						Működési költségvetés		1 518,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3 280,0
F02		8						Hadiipari kapacitás fenntartása			143,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	143,0
F01.c		11						ITD-H Kereskedelmi szolgálat			1 230,8
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 230,8
12						Segélyből megvalósuló programok
F13.b			1						EU SAVE II program			49,5
1						Működési költségvetés		45,0
3						Dologi kiadások	94,5
F13.b			5						ITD-H által kezelt PHARE program
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások		296,0
2						Felhalmozási költségvetés	296,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások		4,0
F13.b			6						ÁPV Rt. kezelésében lévő PHARE programok	4,0
1						Működési költségvetés		3 945,0
3						Dologi kiadások	3 945,0
F13.a			7						Notifikációs központ kialakítása HU-9703			32,9
1						Működési költségvetés		44,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	77,6
F13.b			8						Békéltető Testületek PHARE 2000 Program			11,0
1						Működési költségvetés		283,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	294,0
F13.b			9						Fogyasztóvédelem OFE PHARE 2000 Program			10,0
1						Működési költségvetés		122,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	132,0
14						Társadalmi szervezetek címzett támogatása
F08.f			1						MTESZ támogatása			98,5
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	98,5
F13.b			2						Fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek támogatása			43,4
1						Működési költségvetés		30,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	73,4
F13.b			3						Békéltető testületek támogatása			19,6
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	19,6
F13.b		15						Aktív foglalkoztatási célok támogatása
1						Működési költségvetés		2 580,0
3						Dologi kiadások	45,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	600,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	850,0
3						Kölcsönök	1 085,0
F13.a		17						Kis- és középvállalkozói célelőirányzat			5 230,0
1						Működési költségvetés		1 200,0
3						Dologi kiadások	100,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2 180,0
2						Felhalmozási költségvetés		600,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	4 750,0
1-25. cím összesen:	78 611,8	32 351,6	46 260,2
27						Alapok támogatása
F14		1						Központi Nukleáris Pénzügyi Alap	756,0
XV. fejezet összesen:	79 367,8	32 351,6	46 260,2
XVI. KÖRNYEZETVÉDELMI MINISZTÉRIUM
F01.a	1						Környezetvédelmi Minisztérium igazgatása			2 517,3
1						Működési költségvetés		13,5
1						Személyi juttatások	788,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	300,7
3						Dologi kiadások	1 319,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	10,0
2						Felhalmozási költségvetés		1,5
1						Intézményi beruházási kiadások	51,5
2						Felújítás	62,5
F13.b	3						Országos Meteorológiai Szolgálat			665,3
1						Működési költségvetés		618,7
1						Személyi juttatások	434,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	170,8
3						Dologi kiadások	536,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,0
2						Felhalmozási költségvetés		80,0
1						Intézményi beruházási kiadások	160,0
2						Felújítás	60,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1,0
F13.b	4						Háttérintézmények			17,0
1						Működési költségvetés		1 739,5
1						Személyi juttatások	455,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	175,8
3						Dologi kiadások	1 077,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	47,5
2						Felhalmozási költségvetés		181,3
1						Intézményi beruházási kiadások	156,3
2						Felújítás	25,0
F14	5						Természetvédelmi területi szervek			1 265,5
1						Működési költségvetés		345,1
1						Személyi juttatások	729,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	292,4
3						Dologi kiadások	497,3
2						Felhalmozási költségvetés		177,6
1						Intézményi beruházási kiadások	193,1
2						Felújítás	75,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1,2
3						Kölcsönök		0,2
F14	6						Környezetvédelmi területi szervek			2 488,9
1						Működési költségvetés		321,1
1						Személyi juttatások	1 563,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	619,0
3						Dologi kiadások	536,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	11,4
2						Felhalmozási költségvetés		0,5
1						Intézményi beruházási kiadások	15,8
2						Felújítás	65,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	0,9
3						Kölcsönök		1,4
8						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
F01.a			1						Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai			815,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	815,0
F13.b			2						Meteorológiai szolgáltatás beruházásai			200,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	200,0
F14			3						Környezetvédelem beruházásai			340,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	340,0
F14			4						Természetvédelem beruházásai			260,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	260,0
2						Ágazati célelőirányzatok
F14			1						Alföld program
1						Működési költségvetés		80,0
1						Személyi juttatások	27,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	9,7
3						Dologi kiadások	23,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	20,0
F14			2						Rajka-Budapest közötti Duna-szakasz megfigyelő rendszere
1						Működési költségvetés		100,0
1						Személyi juttatások	35,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	12,5
3						Dologi kiadások	22,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	30,0
F14			3						Szigetközi térség kárainak mérséklése			120,0
1						Működési költségvetés		120,0
1						Személyi juttatások	40,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	14,4
3						Dologi kiadások	75,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	110,0
F14			4						Nemzetközi tagdíjak			200,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	200,0
F14			5						Balaton intézkedési terv és nagy tavaink védelme program
1						Működési költségvetés		155,0
1						Személyi juttatások	52,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	18,8
3						Dologi kiadások	84,2
F14			6						Védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítása program			850,0
2						Felhalmozási költségvetés		200,0
1						Intézményi beruházási kiadások	1 050,0
F14			8						Gödöllői Királyi Kastély Kht. természetvédelmi célú támogatása			5,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	5,0
F14			9						Esterházy Kastély Kht. természetvédelmi célú támogatása			5,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	5,0
10						Nemzeti Környezetvédelmi Program
F14				2						Környezetvédelmi szakmai programok támogatása			90,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	90,0
F14				3						Természetvédelmi célokat szolgáló fejlesztési programok támogatása			100,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	50,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
F08.b			11						Védett természeti értékek megóvása
1						Működési költségvetés		150,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	150,0
F13.b			12						Drávai monitoring rendszer kialakítása			45,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	16,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	5,8
3						Dologi kiadások	23,2
F14			14						Közhiteles természetvédelmi nyilvántartás kialakítása			50,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	50,0
F14			14						Természetvédelmi kezelési tervek készítése			100,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	100,0
F14			15						Országos Környezetvédelmi Tanács működtetése			23,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	8,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3,0
3						Dologi kiadások	11,9
F14			16						Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrzési KHT támogatása			5,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	5,0
4						Környezetvédelmi alap célfeladatok
F14			1						Környezetvédelmi feladatok			9 133,0
1						Működési költségvetés		16 058,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	9 193,7
2						Felhalmozási költségvetés		1 500,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	20 359,3
3						Kölcsönök		2 861,7
5						EU csatlakozás környezetvédelmi Nemzeti Programjai és kormányzati feladatai
F13.b			1						ANP intézményfejlesztés technika feltételeinek megteremtése			180,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	40,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	14,0
3						Dologi kiadások	40,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	86,0
F13.b			2						ANP jogharmonizáció műszaki megalapozása, szabványosítás			130,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	20,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	7,2
3						Dologi kiadások	102,8
F14			3						Környezetvédelmi PHARE program (HU-9513)
2						Felhalmozási költségvetés		157,8
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	157,8
F14			4						Környezetvédelmi PHARE program (HU-9805)
2						Felhalmozási költségvetés		2 340,7
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	2 340,7
F13.a			5						ISPA segélyprogram
2						Felhalmozási költségvetés		11 572,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	11 572,0
F14			6						EU környezetvédelmi támogatások pályázati feltételeinek megteremtése			160,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	120,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	40,0
F01.c			7						OECD tagság, EU csatlakozás és egyéb nemzetközi kötelezettségek többletfeladatai			140,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	25,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	9,0
3						Dologi kiadások	106,0
F16		10						Fejezeti tartalék	208,1		208,1
XVI. fejezet összesen:	58 889,0	38 775,9	20 113,1
XVII. KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
F01.a	1						Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium			1 446,1
1						Működési költségvetés		284,8
1						Személyi juttatások	805,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	336,1
3						Dologi kiadások	574,3
2						Felhalmozási költségvetés
2						Felújítás	15,0
F12.d	2						Közlekedési Felügyeletek
1						Működési költségvetés		10 872,3
1						Személyi juttatások	4 092,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 545,9
3						Dologi kiadások	2 661,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 098,5
2						Felhalmozási költségvetés		30,5
1						Intézményi beruházási kiadások	1 366,0
2						Felújítás	123,2
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	16,1
3						Kölcsönök		1,0
F12.c	3						Hírközlési Intézmények
1						Működési költségvetés		7 664,7
1						Személyi juttatások	1 309,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	496,6
3						Dologi kiadások	2 691,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	40,0
2						Felhalmozási költségvetés		39,2
1						Intézményi beruházási kiadások	2 812,1
2						Felújítás	347,5
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	6,2
F12.a	4						Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság
1						Működési költségvetés		697,2
1						Személyi juttatások	260,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	105,7
3						Dologi kiadások	250,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	50,0
2						Felújítás	20,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	10,0
F12.d	5						Légügyi Igazgatóság			128,8
1						Működési költségvetés		115,6
1						Személyi juttatások	100,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	38,5
3						Dologi kiadások	86,9
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézmény beruházási kiadások	18,0
2						Felújítás	1,0
F12.d	6						Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság
1						Működési költségvetés		26 230,0
1						Személyi juttatások	5 971,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	2 332,0
3						Dologi kiadások	13 621,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	300,0
2						Felhalmozási költségvetés		1 055,0
1						Intézményi beruházási kiadások	3 500,0
2						Felújítás	1 400,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	175,0
3						Kölcsönök		15,0
F13.b	7						Vízügyi és árvízvédelmi intézmények			5 544,4
1						Működési költségvetés		4 588,7
1						Személyi juttatások	4 288,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 776,1
3						Dologi kiadások	4 180,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	37,6
2						Felhalmozási költségvetés		345,1
1						Intézményi beruházási kiadások	136,0
2						Felújítás	53,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	6,5
F05.a	8						MÁV egészségügyi szolgáltatás			137,0
1						Működési költségvetés		0,3
1						Személyi juttatások	71,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	31,5
3						Dologi kiadások	34,4
F05.a	9						MÁV egészségügyi alapellátó intézmények
1						Működési költségvetés		6 129,1
1						Személyi juttatások	2 299,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	921,8
3						Dologi kiadások	2 837,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,7
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	3,7
2						Felújítás	17,5
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	47,5
F08.b	10						Közlekedési Múzeum			183,4
1						Működési költségvetés		21,5
1						Személyi juttatások	108,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	45,4
3						Dologi kiadások	49,8
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	1,4
F01.d	11						Magyar Űrkutatási Iroda			84,1
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	8,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	4,0
3						Dologi kiadások	19,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	51,7
13						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
F12.c			1						Postai épületrekonstrukció			335,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	335,0
F14			2						Kiemelt városok szennyvízkezelése			1 453,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	1 453,0
3						Vízkárelhárítás
F13.b				3						Duna Budapest-Szap közötti szakaszának rendezése			300,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	300,0
F13.b				7						Felső-Tisza vidéki árvízvédelmi rendszerek Fejlesztése			2 800,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	2 800,0
F13.b				9						Bodrogközi árvízvédelmi rendszer fejlesztése			800,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	800,0
F13.b				10						Közép-Tiszai árvízvédelmi rendszer fejlesztése			550,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	550,0
F13.b			5						Egyéb regionális víziközmű-hálózat fejlesztése			600,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	600,0
F13.b			6						Balatoni regionális víziközmű-hálózat fejlesztése			1 250,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	1 250,0
7						Egyéb vízminőség-védelem
F14				1						Egyéb vízminőség-védelem			260,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	260,0
F13.b				2						Vízbázisvédelem			1 997,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	1 997,0
F13.b				3						Vízrajz			410,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	410,0
F14			8						Balatoni vízminőségvédelem			800,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	800,0
9						Kombinált fuvarozás, logisztikai központok, kikötők fejlesztése
F12.d				1						Kombinált fuvarozás fejlesztése			1 300,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	1 300,0
F12,d				2						Logisztikai központ fejlesztés			330,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	330,0
F12.d				3						Kikötők fejlesztése			250,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	250,0
F12.b			10						Vasúthálózat fejlesztése			16 710,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	16 710,0
F12.a			11						VOLÁN autóbusz-rekonstrukció			2 630,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	2 630,0
F14			12						Nagymaros feletti befejezetlen védtöltése rendezése			150,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	150,0
F05.a			13						Vasút-egészségügyi fejlesztések			600,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	600,0
F12.b			14						Infrastruktúra-fejlesztési feladatok			145,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	145,0
F12.c			15						Postai szállítóeszközpark feldolgozás, kapacitás és kézbesítő rendszer fejlesztés			427,5
2						Felhalmozási költségvetés
4					Központi beruházási kiadások	427,5
F12.d			16						Akadálymentes közlekedés fejlesztése			180,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	180,0
F12.d			17						Vízügyi informatikai rendszer fejlesztése			100,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	100,0
F12.a			'8						44-es főút Gyulát elkerülő szakasza, I. ütem			300,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	300,0
F12.a			19						Esztergomi Mária-Valéria híd építése			300,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	300,0
F12.b			20						Szlovén vasúti átmenet építése			5 000,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	5 000,0
F12.a			21						Székesfehérvárt elkerülő út építése			125,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	125,0
F12.a			22						A 4. számú főút Hajdúszoboszlót elkerülő útszakasz építése			435,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	435,0
F12.a			23						A 3. számú főút Miskolcot elkerülő útszakasz építése			415,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	415,0
F12.a			24						A 6. számú főútvonal tervezésének és kivitelezésének előkészítése			110,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	110,0
F12.a			25						74-es főút Zalaegerszeget elkerülő szakasza			225,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	225,0
F12.a			26						A 10-es út rekonstrukciója			100,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	100,0
F01.a			41						Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai			850,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	850,0
43						Vízkárelhárítás egyéb beruházásai
F13.b				1						Elsőrendű árvízvédelmi művek fejlesztése és rekonstrukciója			1 200,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	1 200,0
F13.b				2						Folyó- és tószabályozás			600,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	600,0
F13.b				3						Nagyműtárgyak rekonstrukciója			850,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	850,0
F13.b				4						Síkvidéki vízrendezés			1 300,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	1 300,0
F13.b				5						Dombvidéki vízrendezés			400,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	400,0
F13.b				6						Vízpótló és elosztórendszerek			200,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	200,0
F13.b				7						Duna-Tisza közi homokhátság vízvisszatartása, vízpótlása			200,0
2						Felhalmozási költségvetés
4							Központi beruházási kiadások	200,0
F13.b				8						Balatoni vízkárelhárítás			100,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	100,0
F08.b			44						Múzeumi tevékenység beruházásai			75,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	75,0
2						Ágazati célelőirányzatok
F14.b			2						Szigetközi vízpótlással kapcsolatos kiadások			100,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	31,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	13,4
3						Dologi kiadások	55,6
F13.b			4						Vízkárelhárítási művek fenntartása			1 302,1
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	205,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	89,6
3						Dologi kiadások	1 007,4
F02			6						Polgári védelmi és információs feladatok			75,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	75,0
F12.d			7						Nemzetközi tagdíjak			100,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	100,0
F12.d			2						Kutatási feladatok			360,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	360,0
F01.c			12						EU integrációs feladatok			250,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	250,0
F01.a			13						Informatikai eszközfenntartás			60,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	60,0
F12.a			14						Veszélyes árufuvarozás szabályozása			5,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	5,0
F02			16						Légi riasztási rendszer fenntartási feladatai			15,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	8,9
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	6,1
F01.c			18						ENSZ vasúti project költségei			5,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	5,0
F01.c			19						NATO tagságból adódó feladatok			40,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	40,0
F12.a			20						A közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatai
1						Működési költségvetés		506,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	506,0
F12.b			21						MÁV Rt. modernizációs program állami szerepvállalása részben PHARE segélyből
2						Felhalmozási költségvetés		4 171,0
3						Egyéb intézményi célú felhalmozási kiadások	4 171,0
F12.b			24						Technikai Segélyprogram a MÁV modernizációhoz (HU-9608)
2						Felhalmozási költségvetés		1 877,0
3						Egyéb intézményi célú felhalmozási kiadások	1 877,0
F13.b			30						Nagymarosi rehabilitált területek fenntartása			35,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	35,0
F13.b			31						Kis-Balaton vízvédelmi rendszerének fenntartása			50,0
3						Dologi kiadások	50,0
F13.b			32						Távlati ivóvízbázisok fenntartása			60,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	60,0
F02			35						A tárca védelmi felkészítésének állami feladatai a honvédelemről szóló törvény alapján			4,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	4,0
F08.b			36						Közlekedési könyvtárak finanszírozása			15,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	15,0
F04.c			37						Az Országos Képzési Jegyzék szerinti szakmai vizsgák lebonyolításához			10,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	10,0
F01.a			38						Műszaki szabályozási feladatok			20,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	20,0
F15			39						Nemzetközi hitelekkel összefüggő bankköltségek, jutalékok			100,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	100,0
F14			40						Nukleárisbaleset-elhárítással kapcsolatos felkészítési és készenléti ágazati feladatok			10,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	10,0
F12.a			41						Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési program			27 200,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2 600,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	24 600,0
3						Központi kezelésű felújítások
F01.a			1						KHVM központi épületének felújítása			50,0
2						Felhalmozási költségvetés
2						Felújítás	50,0
F08.b			2						Közlekedési Múzeum épületeinek felújítása			35,0
2						Felhalmozási költségvetés
2						Felújítás	35,0
F01.a			3						OVF siófoki üdülőjének felújítása			15,0
2						Felhalmozási költségvetés
2						Felújítás	15,0
5						Hírközlési célfeladatok
F12.c			1						Távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok		7 525,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	180,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 565,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	5 780,0
6						Útfenntartási és fejlesztési célelőirányzat
F12.a			1						Útfenntartás és fejlesztés		10 800,0	57 313,7
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	28 930,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	39 183,0
7						Vízügyi célelőirányzat
F13.b			1						Vízügyi alapfeladatok		5 550,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	252,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2 848,0
2						Felhalmozási költségvetés		150,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	2 600,0
F16		10						Fejezeti tartalék	180,0		180,0
XVII. fejezet összesen:	230 765,1	88 669,0	142 096,1
XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM
F01.a	1						Külügyminisztérium igazgatás			3 394,2
1						Működési költségvetés		28,3
1						Személyi juttatások	1 718,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	668,6
3						Dologi kiadások	695,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	11,5
2						Felhalmozási költségvetés		5,0
1						Intézményi beruházási kiadások	278,0
2						Felújítás	56,1
3						Kölcsönök	8,0	8,0
F01.c	2						Külképviseletek			18 061,0
1						Működési költségvetés		4 600,7
1						Személyi juttatások	10 879,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	2 749,4
3						Dologi kiadások	7 186,0
2						Felhalmozási költségvetés		20,1
1						Intézményi beruházási kiadások	1 059,8
2						Felújítás	806,9
F01.a	3						KüM Jóléti Intézményei			23,1
1						Működési költségvetés		84,3
1						Személyi juttatások	24,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	10,1
3						Dologi kiadások	64,6
4						Ellátottak pénzbeli juttatásai	0,3
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	8,1
F01.c	4						Határon Túli Magyarok Hivatala			354,7
1						Működési költségvetés		0,5
1						Személyi juttatások	152,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	59,3
3						Dologi kiadások	100,5
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	43,0
5						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
F01.a			1						Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai			348,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Központi beruházási kiadások	348,0
2						Az Európai Unióhoz való csatlakozás külügyi Nemzeti Programja
F01.c			1						EU Kommunikációs stratégia			214,1
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	6,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1,8
3						Dologi kiadások	56,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	150,1
F01.c			2						EU integrációs képzés			22,3
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	2,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	0,9
3						Dologi kiadások	18,6
F01.c			3						EU belső piaci integráció			10,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	10,0
F01.c			14						EU csatlakozáshoz kapcsolódó külső PR			133,7
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	105,6
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	28,1
F01.c		3						NATO Békepartnerség			55,2
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	1,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	0,5
3						Dologi kiadások	53,5
F01.c		4						NATO Kommunikációs Stratégia			30,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	0,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	0,3
3						Dologi kiadások	19,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	9,0
F01.c		5						Bős-Nagymaros nemzetközi bírósági eljárás			153,6
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	110,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	10,0
3						Dologi kiadások	33,6
F01.c		6						Nemzetközi tagdíjak			1 270,3
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	1 270,3
F01.c		7						Külügyi segélyezés			17,8
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	17,8
F01.c		8						Túristakölcsönök			1,0
1						Működési költségvetés		6,0
3						Dologi kiadások	7,0
F01.c		9						Állami Protokoll kiadásai			220,9
1						Működési költségvetés		5,0
1						Személyi juttatások	20,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	6,0
3						Dologi kiadások	199,9
F01.c		10						Külföldi tájékoztatás/Idegen nyelvű lapkiadás			47,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	9,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	37,2
11						Célelőirányzatok
F08.f			1						Kisebbségi koordinációs keret			83,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	83,0
F01.a			2						„Magyarország 2000” tanácskozás			46,2
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	46,2
F01.a			3						Magyarság Hírnevéért Díj			6,4
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	6,4
F08.f			4						Kisebbségekért Díj			7,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	7,0
12						Alapítványok támogatása
F01.c				1						Új Kézfogás Közalapítvány támogatása			302,3
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	302,3
F01.c				2						Illyés Közalapítvány támogatása			801,1
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	801,1
F01.d				3						Teleki László Alapítvány támogatása			62,2
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	62,2
F08.b				4						Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítvány támogatása			9,8
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	9,8
F01.d				5						Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány			19,2
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	19,2
13						Társadalmi szervezetek címzett támogatása
F01.c				1						Magyarok Világszövetségének támogatása			262,4
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	262,4
14						Civil szervezetek támogatása
F01.c				1						Magyar Atlanti Tanács			15,1
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	15,1
F04.d		15						Határon túli magyar felsőoktatás fejlesztése			2 000,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2 000,0
F16		20						Fejezeti tartalék	103,0	103,0
XVIII. fejezet összesen:	32 832,5	4 860,9	27 971,6
XIX. SZOCIÁLIS ÉS CSALÁDÜGYI MINISZTÉRIUM
F01.a	1						Szociális és Családügyi Minisztérium igazgatása			1 660,6
1						Működési költségvetés		306,0
1						Személyi juttatások	822,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	311,3
3						Dologi kiadások	471,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	286,4
2						Felhalmozási költségvetés		17,0
1						Intézményi beruházási kiadások	89,8
2						Felújítás	1,5
F01.a	2						„Lánchíd” Irodaház
1						Működési költségvetés		527,0
1						Személyi juttatások	75,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	31,6
3						Dologi kiadások	418,1
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	2,0
F04.d	5						Regionális átképző központok			713,8
1						Működési költségvetés		1 251,3
1						Személyi juttatások	684,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	269,8
3						Dologi kiadások	934,7
2						Felhalmozási költségvetés		69,0
1						Intézményi beruházási kiadások	125,8
2						Felújítás	19,8
F04.d	6						SzCsM Oktatási és Pihenő Központ			8,3
1						Működési költségvetés		33,6
1						Személyi juttatások	13,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	6,1
3						Dologi kiadások	22,0
2						Felhalmozási költségvetés		0,8
1						Intézményi beruházási kiadások	0,6
2						Felújítás	0,2
F13.b	7						Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség			1 169,5
1						Működési költségvetés		548,5
1						Személyi juttatások	902,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	345,4
3						Dologi kiadások	324,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	82,6
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	63,2
2						Felújítás	0,7
8						Család- és szociálpolitika háttérintézményei			483,1
1						Működési költségvetés		94,3
1						Személyi juttatások	230,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	95,8
3						Dologi kiadások	186,3
4					Ellátottak pénzbeli juttatásai	0,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	12,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	6,2
2						Felújítás	46,0
F13.b	9						Országos Munkaügyi és Módszertani Központ			48,4
1						Működési költségvetés		539,6
1						Személyi juttatások	271,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	103,6
3						Dologi kiadások	207,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,0
2						Felhalmozási költségvetés		5,0
1						Intézményi beruházási kiadások	5,0
2						Felújítás	3,5
F13.b	10						Munkaügyi Központok
1						Működési költségvetés		10 147,6
1						Személyi juttatások	5 232,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	2 094,9
3						Dologi kiadások	2 794,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	26,4
2						Felhalmozási költségvetés		395,0
1						Intézményi beruházási kiadások	281,4
2						Felújítás	113,6
F06.g	13						Állami szociális intézetek			702,2
1						Működési költségvetés		123,8
1						Személyi juttatások	362,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	160,6
3						Dologi kiadások	234,0
4					Ellátottak pénzbeli juttatásai	0,8
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	6,2
2						Felújítás	61,6
F06.g	14						Gyermek- és ifjúságvédelem intézetei			1 818,4
1						Működési költségvetés		114,7
1						Személyi juttatások	896,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	375,6
3						Dologi kiadások	510,2
4					Ellátottak pénzbeli juttatásai	19,2
2						Felhalmozási költségvetés		0,6
1						Intézményi beruházási kiadások	22,7
2						Felújítás	109,6
15						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
F01.a			1						Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai			83,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	83,0
F01.d			2						Munkaügyi kutatás beruházásai			2,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	2,0
F04.d			4						Egyéb oktatási tevékenységek beruházásai			23,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	23,0
F06.g			5						Gyermek- és ifjúságvédelmi ellátás beruházásai			92,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	92,0
4						Normatív finanszírozás
F13.b			1						Polgári szolgálat			306,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	306,0
5						Közmunkavégzés támogatása
F13.b			1						Egyéb közmunkaprogramok támogatása			2 000,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2 000,0
F13.b			6						Munkaerő-piaci szervezet fejlesztési program
2						Felhalmozási költségvetés		850,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	850,0
F13.b			7						Munkaerőpiaci Szervezetek Működési Tartaléka
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	200,0
2						Felhalmozási költségvetés		200,0
10						Ágazati célelőirányzatok
F06.g			1						Hajléktalanok ellátása			400,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	151,1
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	248,9
F06.g			2						Szociális válságkezelő programok, aktív szociálpolitikai eszközök			570,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	285,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	285,0
F06.g			3						Szociális szak- és alapellátások fejlesztése			870,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	262,6
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	607,4
F06.g			4						Szociális oktatási, képzési, kutatási és szakértői feladatok támogatása			80,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	80,0
F06.g			6						Falugondnok-hálózat fejlesztése			230,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	65,8
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	164,2
F06.g			8						PHARE programhoz való hozzájárulás
1						Működési költségvetés		1 076,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 076,8
2						Felhalmozási költségvetés		31,6
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	31,6
F06.g			9						Ágazati informatikai programok			50,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
F06.f			10						Otthonteremtési támogatás			190,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	190,0
F06.f			11						Mozgáskorlátozottak támogatása			4 086,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2 076,08
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	2 010,0
F06.e			12						Gyermektartásdíjak megelőlegezése			145,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	145,0
F06.g			13						Családsegítő és gyermekvédelmi prevenciós programok és szolgáltatások fejlesztése			267,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	267,0
F06.g			14						Gyermekvédelmi intézmények fejlesztése			550,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	100,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	450,0
F06.g			15						Szociális intézetek létszám normatívája			1 399,4
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 399,4
F06.g			27						Nemzeti Üdülési Alapítvány			394,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	394,0
F06.g			29						Fogyatékosügyi program támogatása			200,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	200,0
F06.g			30						Idősügyi Tanács programja			20,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	10,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	10,0
14						Alapítványok támogatása
F06.g				2						Jóléti Szolgálat Alapítvány			20,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	20,0
F06.g				3						Gyorssegély Alapítvány			20,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	20,0
F06.g				4						Hajléktalanokért Alapítvány			20,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	20,0
F06.e				5						Mocsáry Lajos Alapítvány			49,2
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	49,2
F06.g				6						ADDETUR Alapítvány			10,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	10,0
F06.b				7						Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz			4 200,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	4 200,0
F05e.				8						Kézenfogva Alapítvány támogatása			50,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
F08.f				9						Fogyatékosok Esélye Közalapítvány			300,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	300,0
F01.c		15						EU Integrációra való felkészülés			657,7
1						Működési költségvetés		13,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	534,6
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	136,8
F06.f		16						TV készülék üzembentartási díj átalánya			4 580,6
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	4 580,6
17						Társadalmi szervezetek támogatása
1						Fogyatékosokat képviselő és segítő szervezetek támogatása
F08.f				1						Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége			91,2
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	91,2
F08.f				2						Hallássérültek Országos Szövetsége			116,1
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	116,1
F08.f				3						Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége			101,6
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	101,6
F08.f				4						Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége			137,2
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	137,2
F08.f				5						Magyar Szervátültetettek Országos Sport, Kulturális és Érdekvédelmi Szövetsége			10,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	10,0
2						Társadalmi szervezetek címzett támogatása
F08.f				2						Magyar-Máltai Szeretetszolgálat			170,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	170,0
F08.f				3						Nagycsaládosok Országos Egyesülete			25,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	25,0
F08.f			3						Ágazati szakmai-szervezetek és képviseletek támogatása			100,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	100,0
F06.g		18						Átfogó szociális programok felhalmozási feladatai			55,8
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	55,8
1-15. cím összesen:	45 622,0	16 345,9	29 276,1
16						A társadalombiztosítási szervezetek által folyósított ellátások
1						Családi támogatások
F06.e			1						Családi pótlék	133 800,0
F06.e			2						Anyasági támogatás	2 740,0
F06.e			3						Gyermekgondozási díj	36 300,0
F06.e			4						Gyermekgondozási segély	28 000,0
F06.e			5						Gyermeknevelési támogatás	12 930,0
2						Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások
F06.b			1						Rokkantsági járadék	3 700,0
F06.b			2						Megváltozott munkaképességűek járadéka	42 000,0
F06.b			3						Egészségkárosodási járadék	1 500,0
F06.b			4						Bányászok korengedményes nyugdíja, szénjárandóság kiegészítése és keresetkiegészítése	3 900,0
F06.b			5						Mezőgazdasági járadék	7 300,0
F06.b			6						Vakok személyi járadéka	4 300,0
F06.b			7						Megváltozott munkaképességűek keresetkiegészítése	600,0
F06.b			8						Politikai rehabilitációs és más nyugdíjkiegészítések	11 300,0
F06.b			9						Házastársi pótlék	4 800,0
F06.f			10						Cukorbetegek támogatása	30,0
F06.f			11						Lakbértámogatás	200,0
F06.e			12						Katonai családi segély	200,0
3						Különféle jogcímen adott térítések
F06.c			1						Közgyógyellátás	11 000,0
F05.a			2						Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulás	2 900,0
F05.a			3						Terhességmegszakítás	900,0
F06.c		4						Folyósított ellátások utáni térítés	2 330,0
F06.e		5						GYES-en, GYED-en és GYET-en lévők után nyugdíjbiztosítási járulék megtérítése a Nyugdíjbiztosítási Alapnak	17 000,0
16. cím összesen:	327 730,0
XIX. fejezet összesen:	373 352,0	16 345,9	29 276,1
XX. OKTATÁSI MINISZTÉRIUM
1						Oktatási Minisztérium igazgatása
F01.a		1						Oktatási Minisztérium igazgatása			2 454,8
1						Működési költségvetés		125,3
1						Személyi juttatások	1 089,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	429,3
3						Dologi kiadások	551,6
4						Ellátottak pénzbeli juttatásai	100,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	368,2
2						Felhalmozási költségvetés		4,7
1						Intézményi beruházási kiadások	46,0
F06.g		2						OM Jóléti és szociális intézmények			471,7
1						Működési költségvetés		348,4
1						Személyi juttatások	321,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	132,2
3						Dologi kiadások	350,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,5
2						Felhalmozási költségvetés		3,0
1						Intézményi beruházási kiadások	14,2
2						Felújítás	3,0
F08.f		3						Magyar UNESCO Bizottság			27,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	9,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3,6
3						Dologi kiadások	14,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,2
F04.c	2						Egyetemek, főiskolák			88 827,8
1						Működési költségvetés		77 221,4
1						Személyi juttatások	61 918,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	23 737,8
3						Dologi kiadások	63 199,1
4					Ellátottak pénzbeli juttatásai	13 973,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	460,5
2						Felhalmozási költségvetés		4 997,0
1						Intézményi beruházási kiadások	6 450,3
2						Felújítás	1 199,1
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	110,9
3						Kölcsönök		3,0
F04.c	6						Továbbképző intézetek
1						Működési költségvetés		965,8
1						Személyi juttatások	405,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	141,6
3						Dologi kiadások	330,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	88,5
2						Felhalmozási költségvetés		24,0
1						Intézményi beruházási kiadások	23,5
2						Felújítás	0,5
7						Egyéb oktatási intézmények
F04.d		2						Egyéb oktatási intézmények			384,1
1						Működési költségvetés		213,4
1						Személyi juttatások	255,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	99,4
3						Dologi kiadások	203,2
4					Ellátottak pénzbeli juttatásai	33,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,1
2						Felhalmozási költségvetés		4,0
1						Intézményi beruházási kiadások	9,0
F08.b	8  [LÁBJEGYZET_13] 						Országos Pedagógiai Könyvár és Múzeum			150,2
1						Működési költségvetés		8,2
1						Személyi juttatások	78,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	30,5
3						Dologi kiadások	49,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,2
F04.d	9						Kutató- és szolgáltató intézetek			2 0050,7
1						Működési költségvetés		2 404,4
1						Személyi juttatások	1 013,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	376,7
3						Dologi kiadások	2 496,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	501,9
2						Felhalmozási költségvetés		17,0
1						Intézményi beruházási kiadások	83,7
10						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
F01.a			1						Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai			260,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	260,0
F04.c			2						Lágymányosi egyetemek fejlesztése			5 264,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	5 264,0
F04.c			3						Világbanki hitelből megvalósuló felsőoktatási program			2 155,3
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	2 155,3
4						Világbanki hitelből megvalósuló felsőoktatási program hazai hozzájárulása			1 436,9
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	1 436,93
F04.d			5						Egyéb oktatási tevékenységek és szolgáltatások beruházásai			2 310,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	2 310,0
2						Normatív finanszírozás
F04.c			1						Felsőoktatási intézmények hallgatóinak pénzbeli juttatásai központi előirányzata			1 366,0
1						Működési költségvetés
4						Ellátottak pénzbeli juttatásai	100,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 266,0
F04.c			4						Doktorandusz hallgatók ösztöndíja			33,1
1						Működési költségvetés
4						Ellátottak pénzbeli juttatásai	16,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	17,0
F04.c			7						Hallgatói létszám képzési többlete (állami felsőoktatás)			2 628,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	638,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	230,0
3						Dologi kiadások	1 759,5
F04.c			8						Egyházi felsőoktatási intézmények hitéleti képzése			1 000,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 000,0
F04.d			10						Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés)			1 861,9
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 861,9
F04.c			11						Hallgatói létszám képzési többlete (alapítvány felsőoktatás)			1 300,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 300,0
F04.c			12						Felsőoktatási hallgatók lakhatási támogatása			208,5
1						Működési költségvetés
4						Ellátottak pénzbeli juttatásai	45,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	163,5
F04.d			13						Hallgatói tankönyv, jegyzet támogatása			105,6
1						Működési költségvetés
4						Ellátottak pénzbeli juttatásai	47,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	58,0
F08.a			14						Kulturális és tömegsport támogatása			104,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	87,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	17,0
F04.c			15						Köztársasági ösztöndíj			28,1
1						Működési költségvetés
4						Ellátottak pénzbeli juttatásai	3,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	24,8
4						Közoktatási feladatfinanszírozás
F04.d			1						Közoktatás feladatok és szakmai programok			1 243,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	63,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	21,0
3						Dologi kiadások	95,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 064,0
F04.d			2						Közoktatási tankönyvkiadás			437,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	20,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	6,0
3						Dologi kiadások	10,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	401,0
F04.d			3						Közoktatás-fejlesztés és számítógépes hálózat kialakítása			3 780,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	30,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	10,0
3						Dologi kiadások	1 855,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 875,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	10,0
F04.c			4						Pedagógus szakvizsga és továbbképzés			400,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	48,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	16,0
3						Dologi kiadások	51,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	285,0
F04.d			6						Kommunikációs testületek, szakmai bizottságok			47,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	20,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	8,0
3						Dologi kiadások	19,0
F04.d			9						Nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények központi előirányzata			650,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	570,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	80,0
F04.b			12						Értékelési és minőségbiztosítási programok			1 784,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	10,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	4,0
3						Dologi kiadások	236,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 534,0
F04.d			17						Középiskolai tehetséggondozói program			200,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	200,0
5						Felsőoktatási feladatfinanszírozás
F04.c			1						Felsőoktatási programfinanszírozások			810,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	185,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	66,6
3						Dologi kiadások	200,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	103,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	255,4
F04.d			3						Felsőoktatási központi kutatási előirányzat			1 004,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	220,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	79,2
3						Dologi kiadások	554,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	100,0
F04.e			4						Széchenyi Professzori Ösztöndíj			1 886,3
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	1 081,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	122,0
3						Dologi kiadások	25,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	657,6
F04.d			5						Szakmai könyvek, folyóiratok beszerzése a felsőoktatásban			170,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	150,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	20,0
F04.c			9						Collegium Budapest Egyesület			10,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	10,0
F04.c			18						Gyakorlóiskolák normatív ellátása			173,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	91,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	32,9
3						Dologi kiadások	48,8
F04.c			22						Felsőoktatási testületek támogatása			41,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	15,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	26,0
23						Felsőoktatási Világbanki (nem beruházási) program
F04.c				1						Program hitelfedezete			876,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	175,0
3						Dologi kiadások	521,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	180,0
F04.c				2						Program hazai hozzájárulása			584,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	100,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	99,0
3						Dologi kiadások	265,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	120,0
F04.c			24						Felsőoktatási informatikai fejlesztés			90,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	30,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	10,8
3						Dologi kiadások	9,2
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	40,0
F04.d			25						OM-MTA határon túli kutatás támogatása			30,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	30,3
F04.c			246					Felsőoktatási kiegészítő támogatás			500,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	300,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	200,0
F04.c			29						NIF program támogatása			1 290,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 290,0
F01.d			36						Tudománypolitikai támogatás			20,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	20,0
7						Egyéb feladatfinanszírozás			10,0
F08.f			2						Civil társadalom fejlesztési program	10,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	10,0
F08.f			4						Magyarországi nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok támogatása			200,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	19,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	7,0
3						Dologi kiadások	15,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	16,0
2						Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások	143,0
F08.b			4						Határon túli magyarok oktatási és kulturális támogatása			400,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	22,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	88,0
3						Dologi kiadások	10,0
4						Ellátottak pénzbeli juttatásai	245,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	35,0
F04.c			4						Vagyon-, munka-, tűzvédelem, energiaracionalizálási és polgári védelmi feladatok			10,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	6,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	4,0
F04.c			7						Beruházásból belépő létesítmények			60,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	20,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	7,2
3						Dologi kiadások	23,8
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	9,0
F08.b			9						Miniszteri díjak és kitüntetések			50,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	30,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3,3
3						Dologi kiadások	16,7
F03.b			11						Nukleárisbaleset-elhárítás			39,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	7,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	32,0
8						Társadalmi szervezetek támogatása
F08.f			1						Országos szövetségek, társaságok és egyesületek támogatása			60,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	60,0
F04.d			4						Országos Diákjogi Tanács			5,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	3,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1,0
3						Dologi kiadások	1,0
F04.d			5						Országos Kisebbségi Bizottság			8,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	4,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	2,0
3						Dologi kiadások	2,0
10						Alapítványok támogatása
F01.d			1						Osztrák-Magyar Tudományos és Kooperációs Alapítvány			52,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	52,0
F04.c			4						Nemzetközi Pető András Közalapítvány			540,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	540,0
F04.b			5						Gandhi Közalapítvány			200,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	200,0
F04.a			7						Autizmus Alapítvány			72,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	72,0
F04.d			8						Közoktatási Modernizációs Közalapítvány			280,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	280,0
F04.d			19						Fulbright Alapítvány			25,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	25,0
F04.d			20						OKTK Közalapítvány támogatása			90,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	90,0
F04.d			26						Esélyt a Tanulásra Közalapítvány			400,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	400,0
F08.b			27						Magyar-Francia Ifjúsági Alapítvány			60,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	60,0
F04.d			34						A Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány			200,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	200,0
F04.d			36						Nemzeti Kollégium Közalapítvány			192,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	192,0
F04.d			38						Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány			100,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	100,0
11						Euro-atlanti oktatási programok
F04.d			1						Integrációs és multilaterális oktatási feladatok			1 352,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	5,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1,5
3						Dologi kiadások	444,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	900,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	1,5
F01.c			2						Euro-atlanti integrációs és egyéb célokat szolgáló nemzetközi oktatási feladatok			45,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	30,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	11,2
3						Dologi kiadások	3,8
F04.c			3						Jogharmonizációs Nemzeti Program (ANP)			689,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	20,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	6,0
3						Dologi kiadások	63,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	600,0
F04.d		12						Felújítások központi támogatása			2 655,0
2						Felhalmozási költségvetés
2						Felújítás
17						Szakképzés támogatása	2 655,0
1						Ifjúsági szakképzés korszerűsítése világbanki program
F04.b				1						Hitelfedezet			2 052,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	2 052,0
F04.b				2						VÁM-áfakiadások			648,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	648,0
F04.d			2						OKJ korszerűsítés			55,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	13,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	4,7
3						Dologi kiadások	35,3
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	2,0
F04.d			4						Hátrányos helyzetű fiatalok szakképzése			50,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	20,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	30,0
F04.d			5						Szakképzési programok támogatása			190,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	10,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3,6
3						Dologi kiadások	166,4
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	10,0
F16		20						Fejezeti tartalék	200,00		200,0
XX. fejezet összesen:	227 781,6	86 339,6	141 442,0
XXI. EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM
F01.a	1						Egészségügyi Minisztérium igazgatása			1 724,0
1						Működési költségvetés		65,0
1						Személyi juttatások	801,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	302,5
3						Dologi kiadások	633,9
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	50,8
F05.d	2						Népegészségügyi Intézetek			14 213,4
1						Működési költségvetés		4 820,1
1						Személyi juttatások	8 392,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3 309,1
3						Dologi kiadások	6898,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,1
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	421,2
2						Felújítás	11,7
F04.c	3						Szak- és továbbképző intézmények, könyvtárak, dokumentációs központok			5 041,9
1						Működési költségvetés		208,1
1						Személyi juttatások	637,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	245,2
3						Dologi kiadások	374,2
4						Ellátottak pénzbeli juttatásai	8,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3 934,1
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	47,4
2						Felújítás	3,7
F05.a	4						Gyógyító-megelőző ellátás országos szakintézetei			6 417,1
1						Működési költségvetés		33 291,8
1						Személyi juttatások	11 662,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	4 732,8
3						Dologi kiadások	20 007,5
4						Ellátottak pénzbeli juttatásai	1,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,2
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	1 478,3
2						Felújítás	344,1
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1 481,2
F05.a	5						Országos Mentőszolgálat			9 114,5
1						Működési költségvetés		3 958,0
1						Személyi juttatások	6 235,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	2 561,4
3						Dologi kiadások	3 956,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	220,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	99,3
F01.a	6						Egészségügyi Minisztérium üdülője			13,0
1						Működési költségvetés		17,1
1						Személyi juttatások	7,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3,6
3						Dologi kiadások	18,7
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	0,2
9						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
F05.a			1						Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet rekonstrukciója			850,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	850,0
F05.a			2						Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet diagnosztika, ambulancia, laboratórium rekonstrukciója			400,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	400,0
F05.a			3						Soproni Kórház műtéti diagnosztikai tömb			865,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	865,0
F05.a			4						Soproni Kórház II. épület rekonstrukciója			1 000,6
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	1 000,6
F05.a			5						Soproni Kórház IV. épület rekonstrukciója			300,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	300,0
F05.a			6						DOTE I. számú Sebészeti klinika bővítése			454,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	454,0
F05.b			7						Országos Sportegészségügyi Intézet rekonstrukciója
2						Felhalmozási költségvetés		800,0
4						Központi beruházási kiadások	800,0
F05.a			11						Egészségügy beruházásai			1 875,8
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	1 875,8
2						Ágazati célelőirányzatok
F05.e			1						Az AIDS-program kiemelt feladatainak támogatása			50,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	15,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	6,0
3						Dologi kiadások	29,0
F05.e			2						Állami egészségügyi intézmények ügyeleti díjának rendezése			2 000,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	1 470,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	529,4
F05.e			3						Egészségfejlesztési és mentálhigiéniés célok			600,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	140,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	56,0
3						Dologi kiadások	279,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	25,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	100,0
F05.e			4						Egészségügyi minőségbiztosítás feltételeinek kialakítása			100,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	15,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	6,0
3						Dologi kiadások	73,2
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	5,5
F04.d			6						DOTE Népegészségügyi Iskola működtetése			50,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
F05.d			7						Nemzeti Környezet-egészségügyi akcióprogram			100,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	19,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	6,3
3						Dologi kiadások	74,6
F08.f			8						Betegjogi képviseletek kialakítása			50,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
F05.a			10						Ápolási eszközfejlesztés, home care program			100,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	8,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	89,0
F08.f			12						Lelki elsősegély telefonszolgálat			50,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
F05.a			14						Drogbeteg-ellátás feltételeinek javítása			50,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
F05.e			16						Katasztrófa-egészségügyi ellátás feltételeinek javítása			200,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	200,0
F05.e			17						Ágazati kutatásfejlesztés			300,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	300,0
F04.c			18						Felsőfokú szakirányú szakképzés, továbbképzés			400,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	400,0
F04.c			20						Tancélos betegellátás			300,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	300,0
F05.e			21						PHARE programhoz való hozzájárulás			1 055,5
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	350,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	140,0
3						Dologi kiadások	1 100,0
2						Felhalmozási költségvetés		2 477,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1 942,5
F05.e			22						Ágazati informatikai programok			100,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	100,0
F05.e			25						Egészségügyi polgárivédelmi feladatok			59,0
2						Felhalmozási költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	59,0
F05.e			26						Bilaterális kapcsolatokhoz kötődő hozzájárulások			40,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	40,0
F05.e			35						Nemzeti egészségügyi struktúrafejlesztés			100,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	100,0
F05.a			36						Sürgősségi betegellátás, mentés feltételeinek javítása			1 600,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	600,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	240,0
3						Dologi kiadások	160,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	600,0
F05.e			37						Ágazati és intézményfelügyeleti feladatok			300,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	300,0
F05.a			41						Egészségügyi intézmények felújítása			1 500,0
2						Felhalmozási költségvetés
2						Felújítás	1 500,0
F05.a			47						Alapradiológiai géppark korszerűsítése			600,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	600,0
F05.a			59						Fekvőbeteg-ellátás szerkezet-átalakítás programja			200,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	80,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	30,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	90,0
F05.d			61						Járványügyi készenlét karanténfeltételeinek javítása			100,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	55,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	45,0
F05.c			62						Az onkológiai sugárterápia feltételeinek javítása			600,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	600,0
F05.a			65						Nagyértékű, kiemelt egészségügyi beavatkozások (szív-, tüdő-, máj-, hasnyálmirigy átültetés és PET			650,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	650,0
F05.a			67						Aneszteziológiai és intenzív ellátás minimum-követelményeinek biztosítása			250,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	250,0
F05.e		5						Nem normatív humán szolgáltatás			10,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	10,0
7						Nemzetközi megállapodások végrehajtása
F05.e			1						Világbanki megállapodásokban vállalt kötelezettség			750,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	70,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	30,0
3						Dologi kiadások	650,0
F05.e			2						Nemzetközi szervezetek tagdíja (WHO)			122,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	122,0
8						Alapítványok támogatása
F05.a				3						Segítő Jobb Alapítvány támogatása			280,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	280,0
F08.f				4						Gézengúz Alapítvány			40,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	40,0
F05.e				6						Húszan Még Vagyunk Alapítvány támogatása			10,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	10,0
F05.e.		10						EU integrációs felkészülés egészségügyi Nemzeti Programja			250,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	107,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	43,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	50,0
14						Társadalmi szervezetek címzett támogatása
F08.f				1						Magyar Vöröskereszt támogatása			470,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	470,0
F05.e				2						Magyar Orvosi Kamara támogatása			86,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	86,0
F08.f				3						Rákbetegek Országos Szervezetei			55,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	55,0
F01.a				4						Magyar Gyógyszerészkamara támogatása			25,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	25,0
F08.f				5						Ágazati szakmai szervezetek és képviseletek támogatása			60,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	60,0
XXI. fejezet összesen:	101 568,9	45 637,1	55 931,8
XXII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM
F01.a	1						Pénzügyminisztérium igazgatása			2 625,5
1						Működési költségvetés		356,5
1						Személyi juttatások	1 456,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	516,7
3						Dologi kiadások	923,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	6,5
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	24,4
2						Felújítás	55,2
2						Felügyeletek
F13.b		1						Állami Biztosításfelügyelet
1						Működési költségvetés		720,0
1						Személyi juttatások	243,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	89,9
3						Dologi kiadások	276,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	50,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	10,0
F13.b		2						Állami Pénztárfelügyelet			478,0
1						Működési költségvetés		300,0
1						Személyi juttatások	268,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	101,0
3						Dologi kiadások	291,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	15,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	50,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	7,0
3						Kölcsönök	45,0
F13.b		3						Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet
1						Működési költségvetés		4 760,0
1						Személyi juttatások	1 497,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	558,0
3						Dologi kiadások	1 889,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	75,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	440,0
2						Felújítás	250,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	50,0
F13.b		4						Szerencsejáték Felügyelet
1						Működési költségvetés		2 200,0
1						Személyi juttatások	274,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	104,5
3						Dologi kiadások	1 551,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	200,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	50,0
2						Felújítás	15,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	5,0
F01.b		5						Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal			55 297,2
1						Működési költségvetés		190,3
1						Személyi juttatások	22 677,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	8 473,4
3						Dologi kiadások	13 712,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	5,1
2						Felhalmozási költségvetés		22,0
1						Intézményi beruházási kiadások	9 178,0
2						Felújítás	1 422,5
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	40,0
F01.b	6						Vám- és Pénzügyőrség			24 754,8
1						Működési költségvetés		2 879,1
1						Személyi juttatások	10 603,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3 854,6
3						Dologi kiadások	7 947,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	443,1
2						Felhalmozási költségvetés		2 987,0
1						Intézményi beruházási kiadások	7 352,0
2						Felújítás	210,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	10,0
5						Lakástámogatás	50,0
6						Lakásépítés	150,0
F01.b	12						Magyar Államkincstár			5 827,7
1						Működési költségvetés		787,8
1						Személyi juttatások	2 568,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	971,9
3						Dologi kiadások	2 450,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	230,9
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	311,6
2						Felújítás	75,2
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	7,0
13						Fejezeti kezelésű előirányzatok
Beruházás
F16			1						Állami beruházási intervenció			937,5
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	937,5
F01.b			2						Államháztartás korszerűsítési program			31,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	31,0
F01.b			3						APEH informatikai fejlesztése			2 200,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	2 200,0
F03.b			4						Röszke határátkelőhely és autópálya			1 200,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	1 200,0
F03.b			5						Záhony határátkelőhely			380,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	380,0
F03.b			6						Letenye határátkelőhely			700,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	700,0
F03.b			7						Gyula határátkelőhely			77,4
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	77,4
F03.b			8						Ártánd határátkelőhely			420,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	420,0
F03.b			9						Csengersima határátkelőhely			850,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	850,0
F01.b			17						Pénzügyi és költségvetési tevékenységek és szolgáltatások beruházásai			1 084,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	1 084,0
2						Ágazati célelőirányzatok
F01.b			2						Államháztartási reform munkák és a kapcsolódó információs rendszerek korszerűsítése			100,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	100,0
5						Kárrendezési célelőirányzat
F13.b				1						Függő kár kifizetés			500,0
1						Működési költségvetés		10,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	510,0
F13.b				2						Járadék kifizetés			1 810,4
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 810,4
F13.b				3						Tőkésítésre kifizetés			310,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	310,0
F01.b			11						Önkormányzati modellezések, adó és illeték feldolgozása			60,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	60,0
F04.d			13						Szakemberképzés, továbbképzés feladatai			50,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	29,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	10,4
3						Dologi kiadások	10,0
F01.b			22						Kincstári biztosok alkalmazásával kapcsolatos kiadások			50,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
F01.b			24						Adójegyek előállítási költségeire			1 200,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	1 200,0
F13.b			25						Pénztárak Garancia Alapjának működési támogatása			58,5
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	58,5
5						Segélyből megvalósuló programok
F01.f			4						Közbeszerzés fejlesztése
1						Működési költségvetés		33,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	33,0
F13.b			7						Közösségi programokhoz nyújtott végfelhasználói támogatás
1						Működési költségvetés		13,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	13,2
F01.b			8						EU Fiskális programjában való részvétel			15,3
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	15,3
F01.b			13						Pénzügy/Államháztartás fejlesztése
1						Működési költségvetés		276,2
3						Dologi kiadások	276,2
2						Felhalmozási költségvetés		92,1
1						Intézményi beruházási kiadások	92,1
F01.b			15						ACQUIS adaptációja és adórendszer harmonizációja
1						Működési költségvetés		184,1
3						Dologi kiadások	184,1
2						Felhalmozási költségvetés		341,9
1						Intézményi beruházási kiadások	341,9
F01.b			16						Világbanki segély IOTA támogatás hazai lebonyolítására
1						Működési költségvetés		6,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	6,6
F16		10						Fejezeti tartalék	554,8		554,8
1-13. cím összesen:	117 731,9	16 159,8	101 572,1
14						Vállalkozások folyó támogatása
1						Normatív támogatások
1						Termelési támogatás
F13.b				1						Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása	13 000,0
2						Egyedi támogatások
F16			1						Termelési támogatás	50 739,0
F13.b			2						Eximbank Rt. kamatkiegyenlítése	1 300,0
F13.b			3						Kamattámogatás (felszámolt vagyon értékesítéséhez)	650,0
3						Egyéb vállalati támogatások
F16			1						Termelési támogatás	500,0
F06.f	15						Fogyasztói árkiegészítés	78 000,0
F07	16						Lakástámogatás	71 350,0
17						Egyéb költségvetési kiadások
1						Vegyes kiadások
F02				8						K-600 hírrendszer működtetése	560,0
F16				9						Helyi önkormányzatok állami támogatásának elszámolásából eredő fizetési kötelezettség	1 700,0
F16				11						Egyéb vegyes kiadások	1 373,1
F08.f				12						1% szja közcélú felhasználása	3 100,0
F01.b				18						Bányajáradék-tartozás hitelezői nyilvántartásba vételének regisztrációs díja	5,0
F13				19						Eximbank és Mehib Rt. behajtási jutaléka	32,0
18						Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése
F16		1						Jogszabályi és Kormány által vállalt egyedi kezességekből eredő fizetési kötelezettség	10 200,0
F13.b		3						Eximbank által vállalt garanciaügyletekből eredő fizetési kötelezettség	3 000,0
F16		4						Mehib Rt. általi biztosítási tevékenységből eredő fizetési kötelezettség	3 200,0
F16		5						Hitelgarancia Rt. garanciaügyletekből eredő fizetési kötelezettség	2 500,0
F10		7						Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány garanciaügyleteiből eredő fizetési kötelezettség	1 100,0
19						Vállalkozások költségvetési befizetései
1						Társasági adó
F16			1						Társasági adó (pénzintézetek nélkül)		277 000,0
F16			2						Pénzintézetek társasági adója		22 000,0
F16		2						Bányajáradék		19 100,0
F16		3						Vám- és importbefizetések		118 000,0
F16		5						Játékadó-bevétel		27 500,0
F16		7						Egyéb befizetések		20 000,0
20						Fogyasztáshoz kapcsolt adók
F16		1						Általános forgalmi adó		1 019 500,0
F16		2						Fogyasztási és jövedéki adó		496 700,0
21						Lakosság költségvetési befizetései
F16		1						Személyi jövedelemadó		635 520,1
F16		2						Egyéb lakossági adók		2 850,0
F16		3						Lakossági vámbefizetések		2 000,0
F16		4						Lakossági illetékek		56 700,0
22						Egyéb költségvetési bevételek
1						Vegyes bevételek
F16			8						Egyéb vegyes bevételek		5 800,0
F16			9						Kezességi visszatérülés		5 500,0
23						Költségvetési befizetések
F16		1						Központi költségvetési szervek		31 114,9
F16		2						Helyi önkormányzatok befizetései		5 000,0
3						Elkülönített állami pénzalapok befizetései
F13.b			6						Munkaerőpiaci Alap		19 817,0
24						Kormányzati rendkívüli kiadások
2						Pénzbeli kárpótlás
F06.f			1						Pénzbeli kárpótlás	6 600,0
F06.f			2						Az 1947-es Párizsi Békeszerződésből eredő kárpótlás	2 400,0
F06.c			3						Pénzbeli kárpótlás folyósítási költségei	100,0
26						Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási
1						Nyugdíjbiztosítási Alap támogatása
F06.b				1						Magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására	69 074,0
F05.e		2						Egészségbiztosítási Alap támogatása	26 700,0
27						MNB költségvetési kapcsolatainak elszámolása
F16		1						MNB befizetése		20 100,0
28						Nemzetközi elszámolások kiadásai
1						Nemzetközi tagdíjak
F16			1						IBRD	1 922,4
F16			2						EBRD	444,2
F16			3						IDA	1 086,0
F01.c			4						Alaptőke-hozzájárulás az ET Társadalomfejlesztési Alapjához	118,5
F01.c			5						Tagdíj az ET Társadalomfejlesztési Alapjához	6,0
F16		3						Egyéb kiadások	150,0
30						Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek
1						Osztalékbevételek
F16			1						ÁPV Rt. által fizetett osztalék és adóskonszolidációs bevétel		14 400,0
3						Koncessziós bevételek
F16			1						Koncessziós díjbevétel (szerencsejáték)		1 200,0
F16			2						Infrastruktúrával kapcsolatos koncessziós díj		18 126,0
F01.b		4							Kincstári vagyonkezeléssel és -hasznosítással kapcsolatos központi költségvetést megillető bevételek		300,0
XXII. fejezet összesen:	468 642,1	2 834 387,8  [LÁBJEGYZET_14] 	101 572,1
XXIII. NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA
1						Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma igazgatása
F01.a		1						Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma igazgatása			2 060,1
1						Működési költségvetés		13,0
1						Személyi juttatások	777,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	284,0
3						Dologi kiadások	728,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	78,3
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	150,0
2						Felújítás	20,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	35,0
F01.a		3						Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Gazdasági Főigazgatóság			366,6
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	141,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	55,7
3						Dologi kiadások	151,9
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	18,0
F08.b	2						NKÖM Közgyűjtemények			5 105,6
1						Működési költségvetés		1 390,5
1						Személyi juttatások	2 602,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 063,1
3						Dologi kiadások	2 481,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	22,0
2						Felhalmozási költségvetés		36,0
1						Intézményi beruházási kiadások	178,1
2						Felújítás	184,5
F08.b	3						Művészeti intézmények			3 907,8
1						Működési költségvetés		1 281,1
1						Személyi juttatások	2 498,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1 004,4
3						Dologi kiadások	1 641,5
2						Felhalmozási költségvetés		6,0
1						Intézményi beruházási kiadások	16,0
2						Felújítás	34,9
F08.f	4						Műemlékvédelmi Intézmények			1 590,4
1						Működési költségvetés		129,3
1						Személyi juttatások	557,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	217,6
3						Dologi kiadások	626,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	58,6
2						Felújítás	69,6
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	140,0
F08.b	5						Kulturális igazgatási, kutató és szolgáltató intézmények			368,3
1						Működési költségvetés		493,1
1						Személyi juttatások	298,9
2						Munkaadókat terhelő járulékok	102,3
3						Dologi kiadások	261,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	27,3
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	130,6
2						Felújítás	41,0
F08.b	6						Kulturális Intézetek Igazgatósága			1 868,9
1						Működési költségvetés		200,0
1						Személyi juttatások	786,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	148,1
3						Dologi kiadások	921,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	17,1
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	130,8
2						Felújítás	65,0
10						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
F08.b			1						Millenniumi beruházások			4 149,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	4 149,0
F08.b			2						Múzeumi rekonstrukció			3 500,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	3 500,0
F08.b			3						Budapesti Szent István Bazilika rekonstrukciója			1 000,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	1 000,0
F08.b			5						Királyi városok rekonstrukciója			790,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	790,0
F08.b			6						Új Nemzeti Színház			1 500,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	1 500,0
F08.b			11						Kulturális tevékenység felhalmozási kiadásai			2 821,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	2 821,0
2						Kulturális feladatfinanszírozás
F08.b			1						Kulturális célfeladatok			761,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	8,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	0,8
3						Dologi kiadások	79,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	672,5
F08.b			8						Közhasznú társaságok közhasznú feladatai			1 271,3
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 271,3
F08.b			9						Közművelődési hálózat újjáépítése és újjászervezése célelőirányzat			200,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	1,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	0,4
3						Dologi kiadások	1,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	197,0
F08.b			10						Millenniumi filmprodukciók támogatása			1 050,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 050,0
F08.b			11						Művészeti díjak			24,3
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	21,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	2,3
3						Dologi kiadások	0,5
F08.b			12						Ezeréves államiságunk megünneplése			1 500,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	37,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	13,0
3						Dologi kiadások	296,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	951,6
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	201,1
F08.b			15						Kulturális szaktörvényekből adódó feladatok			1 183,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	289,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	104,8
3						Dologi kiadások	104,4
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	418,3
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	266,2
F08.b			16						Közgyűjteményi és közművelődési telematikai fejlesztés			381,1
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	29,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	10,0
3						Dologi kiadások	67,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	129,1
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	145,0
F08.b			17						Nemzeti kulturális intézmények modernizációja, átalakítása			15,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	15,0
F08.b			20						Pannonhalmi Főapátság rekonstrukció hiteltörlesztéséhez hozzájárulás			100,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	100,0
F08.b			23						Miniszteri díjak és kitüntetések			42,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	30,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3,3
3						Dologi kiadások	8,7
F08.b			24						Millenniumi közgyűjteményi és közművelődési feladatok			640,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	40,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	14,7
3						Dologi kiadások	495,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	90,0
25						Hollókő Világörökség megóvása			20,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	20,0
3						Egyházak támogatása
F08.d			1						Egyházi közgyűjtemények támogatása			418,4
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	418,4
F08.d			2						Egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciója és egyéb beruházások			4 007,4
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	4 007,4
F08.d			3						Egyházak nemzetközi tevékenységének támogatása			60,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	60,0
F08.d			4						Hittanoktatás támogatása			1 809,4
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 809,4
F08.d			5						Egyházi alapintézmény-működés, szja rendelkezése és kiegészítése			3 615,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3 615,0
F08.d			6						Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék			5 417,8
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	5 417,8
F08.b			8						Közcélú egyházi feladatokhoz ingatlanjuttatás			50,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	50,0
4						Társadalmi szervezetek támogatása
F08.f			1						Országos kulturális szövetségek, társaságok és egyesülések támogatása			230,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	230,0
F08.b			2						Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesülete Önigazgató Szakmai Szervezete működési támogatása			380,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	380,0
F08.b			6						TIT intézmények támogatása			85,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	85,0
F08.b			7						Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága támogatása			40,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	40,0
F08.f			8						Magyar népfőiskolai mozgalom céljaira			35,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	35,0
F08.b			9						Európai Folklór Központ működése
1						Működési költségvetés			10,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	10,0
5						Egyéb feladatfinanszírozás
F08.b			1						Az Európai Unióhoz való csatlakozás Nemzeti Programja			83,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	83,0
F08.b			2						Civil társadalom fejlesztési program			15,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	15,0
F08.b			3						Határon túli magyar színházak támogatása			70,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	4,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1,0
3						Dologi kiadások	22,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	43,0
F08.f			4						Magyarországi nemzeti, etnikai kisebbségi kulturális feladatok támogatása			100,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	6,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	2,0
3						Dologi kiadások	5,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	87,0
F08.b			5						Határon túli magyarok kulturális támogatása			380,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	3,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1,0
3						Dologi kiadások	12,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	239,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	125,0
F08.b			6						Vagyon-, munka-, tűzvédelem, energiaracionalizálási és polgári védelmi feladatok			30,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	2,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1,0
3						Dologi kiadások	21,4
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	5,0
F08.b			7						Beruházásból belépő létesítmények			201,9
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	61,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	30,8
3						Dologi kiadások	110,0
F01.c			8						Finnugor Világkongresszus tagdíja			2,5
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,5
F08.b			12						Intézményi üzemeltetési feladatok előirányzata			270,9
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	270,9
F08.f			13						Országos Cigány Információs és Művelődési Központ Kht. működtetése			35,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	35,0
6						Alapítványok támogatása
2						Magyar Mozgókép Közalapítvány
F08.b				1						Magyar Mozgókép Közalapítvány programja			1 012,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 012,0
F08.b				2						Magyar Mozgókép Közalapítvány működése			88,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	88,0
F08.b			3						Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány			720,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	720,0
4						Magyar Könyv Alapítvány
F08.c				1						Magyar Könyv Alapítvány programja			74,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	74,0
F08.c				2						Magyar Könyv Alapítvány működése			6,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	6,0
5						Magyar Történelmi film Alapítvány
F08.b				1						Magyar Történelmi Film Alapítvány programja			150,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	150,0
F08.b				2						Magyar Történelmi Film Alapítvány működése			30,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	30,0
F08.f				10					Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány támogatása			30,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	30,0
15						Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány
F01.d				1						Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány programja			175,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	175,0
F01.d				2						Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány működése			25,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	25,0
F08.b		7						Nemzeti Örökség Program célelőirányzat			2 656,7
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	115,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	37,7
3						Dologi kiadások	127,5
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	335,5
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	2 040,5
12						Nemzeti kulturális alapprogram
F08.b			1						Nemzeti kulturális alapprogram célelőirányzat		4 612,0
1						Működési költségvetés		16,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	4 499,4
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	128,6
F16		20						Fejezeti tartalék	531,0		5131,0
1-10. cím összesen:	67 236,4	8 177,0	59 059,4
13						Kormányzati rendkívüli kiadások
F08.d		1						Volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése	6 000,0
XXIII. fejezet összesen:	73 236,4	8 177,0	59 059,4
XXIV. IFJÚSÁGI ÉS SPORTMINISZTÉRIUM
F01.a	1						Ifjúsági és Sportminisztérium igazgatása			811,1
1						Működési költségvetés		17,2
1						Személyi juttatások	342,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	130,1
3						Dologi kiadások	321,6
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	25,2
2						Felújítás	8,6
F08.a	2						Központi sportintézmények és sportlétesítmények			1 194,7
1						Működési költségvetés		1 971,2
1						Személyi juttatások	943,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	383,5
3						Dologi kiadások	1 676,4
4						Ellátottak pénzbeli juttatásai	1,2
2						Felhalmozási költségvetés		1,0
1						Intézményi beruházási kiadások	93,9
2						Felújítás	68,2
F01.a	4						MOBILITÁS Ifjúsági Szolgálat és Regionális Ifjúsági Irodák			213,5
1						Működési költségvetés		6,0
1						Személyi juttatások	95,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	36,1
3						Dologi kiadások	82,8
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	5,6
5						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
F08.a			2						Sportintézmények, sportlétesítmények szolgáltatásainak beruházásai			700,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	700,0
2						Sporttámogatási előirányzatok
1						Sportszervezetek támogatása
F08.a				1						Sportági szakszövetségek működési kiadásainak támogatása			536,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	536,0
F08.a				2						Sydney 2000. olimpiai támogatása			767,6
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	767,6
F08.a				3						Sportszervezetek köztartozásainak rendezése			850,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	850,0
2						Szabadidősport
F08.a				1						Szabadidősport programok támogatása			300,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	300,0
F08.a				2						A Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány sorsolásos játékok játékadójából származó támogatása			530,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	530,0
F08.a				3						Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány totó játékadójából származó támogatása			380,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	380,0
3						Olimpiai feladatok támogatása
F08.a				1						Magyar Olimpiai Bizottság Olimpiai feladatok támogatása			350,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	350,0
F08.a				2						Olimpiai érmesek és fogyatékos sportolók járadéka, elismerése			248,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	248,0
F08.a				3						Mező Ferenc Közalapítvány támogatása			10,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	10,0
4						Kiemelt sportprogramok támogatása
F08.a				1						Olimpiai műhelyek támogatása			420,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	357,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	63,0
F08.a				2						Futball-fejlesztési program			400,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	2,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	0,8
3						Dologi kiadások	17,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	85,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	295,0
F08.a				3						Nemzeti atlétikai program			330,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	8,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3,4
3						Dologi kiadások	42,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	226,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	50,0
F08.a				4						Kosárlabda-fejlesztési program			100,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	50,0
F08.a			5						Sportvállalkozások támogatási programja			300,0
1						Működési költségvetés		92,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	92,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	300,0
6						Fogyatékosok sportjának támogatása
F08.a				1						Magyar Speciális Olimpiai Szövetség			8,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	8,0
F08.a				2						Magyar Paralimpiai Bizottság			16,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	16,0
F08.a				3						Fogyatékosok sportjának fejlesztése			59,4
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	44,4
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	15,0
F08.a				4						Ifjúsági és sportlétesítmények akadálymentesítése			10,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	6,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	4,0
7						Sporttámogatási célelőirányzatok
F05.c				1						Sportegészségügy és doppingellenes feladatok			35,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	15,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	20,0
F08.f				2						Sporttudomány			30,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	2,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	0,8
3						Dologi kiadások	7,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	20,0
F08.f				3						Területi kapcsolatok			90,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	90,0
4						Létesítmények és stadionok építési és korszerűsítési támogatása			800,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	800,0
F08.a			8						Bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából származó támogatás			210,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	210,0
F08.a			10						Sportlétesítmény-kezelés intézményi rendszerének megújítása			298,1
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	68,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	179,9
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	50,0
11						Sportesemények támogatása
F08.a				1						Hazai rendezésű sportesemények támogatása			243,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	243,0
F08.a				2						Forma-1 Magyar Nagydíj támogatása			400,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	400,0
3						Kábítószerfogyasztás megelőzéséhez kötődő előirányzatok
F05.e			1						Kábítószer problémával kapcsolatos képzés, továbbképzés, kortársképzés támogatása			50,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
F05.e			2						Nemzeti Droginformációs Központ és Módszertani Intézet, illetve Focal Point létesítés			50,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	35,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	15,0
F05.e			3						Drogmegelőzési program			501,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	501,0
F05.e			5						Drogkutatások, vizsgálatok támogatása			48,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	48,0
F06.g			6						Alacsony küszöbű intézmények szolgáltatásainak fejlesztési támogatása			85,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	85,0
F05.d			7						Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság és kábítószerügyi egyeztető fórumok működésének támogatása			58,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	8,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	3,1
3						Dologi kiadások	33,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	13,5
4						Ifjúsági előirányzatok
F08.f			1						Gyermek- és ifjúsági alapprogramok támogatása			447,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	447,0
F08.a			2						Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány			156,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	156,0
F08.b			3						II. Európai Ifjúsági Központ			20,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	20,0
F01.c			4						Két- és többoldalú nemzetközi csereprogramok és Youth Program			318,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	318,0
F08.a			5						Zánkai Gyermek és Ifjúsági Üdülő Központ és ifjúsági turizmus támogatása			375,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	30,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	150,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	195,0
F08.f			6						Határon túli fiatalok együttműködési programja			71,0
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	10,0
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	53,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	8,0
F08.f			7						Ifjúsági párbeszéd és szervezeti demokrácia programja			48,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	48,0
F01.d			8						Ifjúságtudományi kutatások támogatása			10,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	10,0
5						Ágazati célelőirányzatok
F08.a			1						Nemzetközi kapcsolatok			45,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	12,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	4,4
3						Dologi kiadások	28,6
F08.a			2						Sport-, ifjúsági és droginformatikai rendszer fejlesztése			85,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	5,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1,8
3						Dologi kiadások	8,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	60,0
2						Felhalmozási költségvetés
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	10,0
XXIV. fejezet összesen:	15 094,8	2 087,4	13 007,4
XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL
F01.b	1						Gazdasági Versenyhivatal igazgatása			550,6
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	282,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	106,1
3						Dologi kiadások	79,9
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	47,2
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	35,2
2						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Ágazati célelőirányzatok
F01.b			1						Az 1997. január 1-jétől hatályos versenytörvény alkalmazásához kapcsolódó feladatok			2,1
1						Működési költségvetés
3						Dologi kiadások	2,1
F16		10						Fejezeti tartalék	9,4		9,4
XXX. fejezet összesen:	562,1		562,1
XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
1						KSH Igazgatás
F01.f		1						KSH Központi Igazgatás			3 467,2
1						Működési költségvetés		452,8
1						Személyi juttatások	1 635,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	670,8
3						Dologi kiadások	1 363,7
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	200,0
2						Felújítás	50,0
2						KSH Megyei Igazgatás
F01.f		1						KSH Megyei Igazgatóságai			2 750,9
1						Működési költségvetés		208,3
1						Személyi juttatások	1 680,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	665,4
3						Dologi kiadások	532,8
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	61,0
2						Felújítás	20,0
F08.b	4						KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat			151,0
1						Működési költségvetés		15,9
1						Személyi juttatások	72,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	31,1
3						Dologi kiadások	58,9
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	2,1
2						Felújítás	2,0
5						KSH kutatóintézetei
F01.d		1						KSH Népességtudományi Kutató Intézet			45,6
1						Működési költségvetés		21,6
1						Személyi juttatások	29,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	12,6
3						Dologi kiadások	21,7
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	3,1
F01.d		2						KSH Gazdaságelemzési és Informatikai Intézet			95,7
1						Működési költségvetés		72,2
1						Személyi juttatások	73,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	31,1
3						Dologi kiadások	56,8
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	6,4
6						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
F01.f			2						Statisztikai adatgyűjtés- és feldolgozás beruházásai			600,0
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	600,0
2						Célelőirányzatok
F01.f			1						Az Európai Unió tevékenységi osztályozásának (NACE) bevezetéséhez szükséges fejlesztések			49,3
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	28,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	20,0
3						Dologi kiadások	1,0
F01.f			2							EU csatlakozás „Statisztika” Nemzeti Program			2 500,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	1 345,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	462,0
3						Dologi kiadások	587,1
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	105,9
F01.f			17						2001. évi népszámlálás			1 504,3
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	477,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	158,0
3						Dologi kiadások	869,3
F16		10						Fejezeti tartalék	10,0		10,0
XXXI. fejezet összesen:	11 944,8	770,8	11 174,0
XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
1						MTA Titkársága
F01.a		1						MTA Titkárság Igazgatása			477,3
1						Működési költségvetés		6,2
1						Személyi juttatások	278,6
2						Munkaadókat terhelő járulékok	106,8
3						Dologi kiadások	98,1
F01.d		2						MTA Doktori Tanács Titkársága			1 673,9
1						Működési költségvetés		13,0
1						Személyi juttatások	1 495,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	167,3
3						Dologi kiadások	24,6
F01.a		3						Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak			925,3
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	833,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	91,7
3						Dologi kiadások	0,4
F01.d	2						MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia			10,3
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	4,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	1,4
3						Dologi kiadások	3,8
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	0,3
F08.b	3						MTA Könyvtára			292,1
1						Működési költségvetés		12,0
1						Személyi juttatások	118,8
2						Munkaadókat terhelő járulékok	48,7
3						Dologi kiadások	135,6
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	1,0
F01.d	4						MTA Matematikai és természettudományi kutatóintézetek			3 719,2
1						Működési költségvetés		2 794,5
1						Személyi juttatások	2 561,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	955,8
3						Dologi kiadások	2 728,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	98,6
2						Felhalmozási költségvetés		84,1
1						Intézményi beruházási kiadások	230,1
2						Felújítás	24,0
F01.d	5						MTA Élettudományi kutatóintézetek			1 973,3
1						Működési költségvetés		1 087,1
1						Személyi juttatások	1 257,5
2						Munkaadókat terhelő járulékok	491,6
3						Dologi kiadások	1 208,2
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	30,8
2						Felhalmozási költségvetés		35,4
1						Intézményi beruházási kiadások	95,6
2						Felújítás	12,0
3						Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	0,1
F01.d	5						MTA Társadalomtudományi kutatóintézetek			1 573,4
1						Működési költségvetés		545,6
1						Személyi juttatások	1 154,7
2						Munkaadókat terhelő járulékok	441,8
3						Dologi kiadások	509,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,5
2						Felhalmozási költségvetés		2,3
1						Intézményi beruházási kiadások	14,1
2						Felújítás	0,5
F01.d	7						MTA Területi akadémiai központok			90,2
1						Működési költségvetés		19,9
1						Személyi juttatások	43,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	17,9
3						Dologi kiadások	32,7
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,3
2						Felhalmozási költségvetés
2						Felújítás	16,0
F01.d	8						MTA Kutatást kiszolgáló szervek			662,2
1						Működési költségvetés		138,9
1						Személyi juttatások	224,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	90,5
3						Dologi kiadások	373,8
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	12,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	0,4
2						Felújítás	100,1
F01.d	9						MTA Támogatott kutatóhelyek Irodája			889,8
1						Működési költségvetés		19,6
1						Személyi juttatások	583,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	226,2
3						Dologi kiadások	92,1
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3,1
2						Felhalmozási költségvetés		3,9
1						Intézményi beruházási kiadások	8,9
F06.g	10						MTA Jóléti intézmények			132,1
1						Működési költségvetés		146,2
1						Személyi juttatások	89,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	38,4
3						Dologi kiadások	121,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	3,0
2						Felújítás	26,9
F01.d	11						OTKA Iroda			175,9
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	92,1
2						Munkaadókat terhelő járulékok	32,8
3						Dologi kiadások	46,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	5,0
12						Fejezeti kezelésű előirányzatok
1						Beruházás
F01.d			1						Alapkutatás beruházásai			564,4
2						Felhalmozási költségvetés
4						Központi beruházási kiadások	564,4
2						Ágazati célelőirányzatok
F01.d			1						Tudós társaságok támogatása			13,6
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	13,6
F01.d			2						Tudományos könyv- és folyóirat kiadás			97,5
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	2,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	0,7
3						Dologi kiadások	17,3
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	77,5
F01.d			3						Fiatal kutatók pályázatos támogatása			277,3
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	194,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	83,0
F01.d			4						Kutatóintézeti konszolidáció			270,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	42,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	17,0
3						Dologi kiadások	211,0
F01.d			5						Nemzeti Stratégiai Kutatások			109,2
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	67,2
2						Munkaadókat terhelő járulékok	22,0
3						Dologi kiadások	15,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	5,0
F01.d			6						Akadémiai Kutatási Pályázatok Forrása			151,4
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	37,3
2						Munkaadókat terhelő járulékok	12,5
3						Dologi kiadások	48,6
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	40,0
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	13,0
F01.d			8						Nagy Imre Emlékház működtetésének alapítványi támogatása			35,0
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	35,0
F01.d			10						Határon túli magyar tudósok támogatása			50,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	15,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	5,0
3						Dologi kiadások	30,0
F01.d			11						Átlagkereset emelése			500,0
1						Működési költségvetés		116,1
1						Személyi juttatások	453,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	163,1
3						Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok
F01.d			1						Kutatási témapályázatok			3 167,6
1						Működési költségvetés
5						Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3 167,6
4						Bolyai ösztöndíj
F01.d			1						Senior kutatók ösztöndíja			564,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	412,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	136,0
3						Dologi kiadások	16,0
F01.d			2						Korhatárhoz kötött ösztöndíjak			50,0
1						Működési költségvetés
1						Személyi juttatások	37,0
2						Munkaadókat terhelő járulékok	13,0
F01.d		5						Központi kezelésű felújítások			176,2
2						Felhalmozási költségvetés
2						Felújítás	176,2
F16		10						Fejezeti tartalék	3 993,9	3 941,2	52,7
XXXIII. fejezet összesen:	27 639,9	8 966,0	18 673,9
XXXIV. TÖRTÉNETI HIVATAL
F01.a	1						Történeti Hivatal igazgatása			414,6
1						Működési költségvetés		0,7
1						Személyi juttatások	135,4
2						Munkaadókat terhelő járulékok	50,5
3						Dologi kiadások	75,5
2						Felhalmozási költségvetés
1						Intézményi beruházási kiadások	84,7
2						Felújítás	69,2
XXXIV. fejezet összesen:	415,3	0,7	414,6
XLI. AZ ÁLLAMADÓSSÁG KÖLTSÉGVETÉSI ELSZÁMOLÁSAI
1						A devizában fennálló adósság kamatkiadásai
1						Devizahitelek kamata
1						Nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől felvett hitelek kamattörlesztése
F15				1						Világbank felé	6 807,0
F15				2						EBB felé	2 537,0
F15				3						EBRD felé	169,0
F15				4						KfW felé	1 754,0
F15				5						OECF felé térítés	503,0
F15				6						Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszer osztrák hitel kamata	2 570,0
F15				7						Költségvetési devizabetét célú hitel kamata	3 446,0
F15				8						Egyéb finanszírozó hitelek kamata	4 660,0
2						Belföldi devizahitelek kamata
F15				1						1997-ben átváltott devizaadósság kamata	132 348,0
2						Devizakötvények kamata
1						Külföld felé
F15				1						ÁFI kötvény kamata	5 273,0
F15				2						1999-től felvett devizaadósság kamata	31 166,0
F15				3						Angol és amerikai kötvények kamata	9,0
2						Belföld felé
F15				1						2001/B kötvény kamata	1 991,0
2						A forintban fennálló adósság kamatkiadásai
1						Költségvetés által felvett hitelek kamata
1						MNB hitelek kamata
F15				1						Költségvetési hiányt finanszírozó hitelek kamata	13 826,0
F15				2						Nemzetközi pénzügyi intézményekben vállalt alaptőke-részesedési hitelek kamata	396,0
F15				3						ÁFI-tól átvett refinanszírozási hitelek kamata	9 998,0
F15				4						Központi költségvetésnek továbbkölcsönzött világbanki hitelek kamata	92,0
F15				5						Állami forgóalap-létesítési hitelek kamata	2 576,0
2						Egyéb hitelek kamata
F15				1						Hajdúsági Agráripari Egyesülés refinanszírozási hitelének kamata	5,0
F15				2						Útalap hitelének kamata	2 742,0
2						Államkötvények kamata
1						Piaci értékesítésű államkötvények kamata
F15				1						Hiányt finanszírozó és adósságmegújító államkötvények kamata	273 021,0
F15				2						Társadalombiztosítási alapok hiányait finanszírozó államkötvények kamata	3 048,0
2						Nem piaci értékesítésű államkötvények kamata
F15				1						Lakással kapcsolatos államkötvények kamata	7 690,0
F15				2						Konszolidációval kapcsolatos államkötvények kamata	35 847,0
F15				3						Rubelkövetelések megvásárlását fedező államkötvények kamata	3 135,0
F15				4						Kamatmentes adósság kötvényesítésével kapcsolatos államkötvények kamata	48 710,0
F15				6						Pénzintézeti alapjuttatást fedező államkötvények kamata	154,0
F15				7						Hiányt finanszírozó államkötvények kamata	23 017,0
3						Kincstári takarékkötvény kamata	355,0
F15		4						Kincstárjegyek kamata	175 772,0
3						Egyéb költségek
1						Deviza kifizetések	3 231,2
F15			1						Devizahitelek rendelkezésretartási jutalék kifizetései	3 231,2
2						Forint kifizetések
F15				1						Jutalékok	6 481,3
F15				2						A központi költségvetés külföldi és belföldi követeléseinek kezelésével kapcsolatos költségek	73,0
F15				3						Állampapírok nyomda- és tájékoztatási költségei	203,0
6						Tőke követelések visszatérülése
1						Külföldi követelések visszatérülése
1						Kormányhitelek visszatérülése
1						A volt rubel elszámolású országoknak korábban nyújtott kormányhitelek visszatérülése		18 000,0
F15				4						A volt dollár elszámolású országoknak korábban nyújtott kormányhitelek visszatérülése		3 200,0
2						Nemzetközi pénzügyi szervezetek és külföldi pénzintézetek belföldre kihelyezett hiteleinek tőke visszatérülése
F15				1						Világbanki hitelek tőke visszatérülése		1 314,8
F15				2						EBB hitelek tőke visszatérülése		848,9
2						Belföldi követelések visszatérülése
1						Államháztartáson kívüli adósokkal szemben fennálló követelések visszatérülése
F15				1						Állami kölcsön törlesztés		60,0
F15				2						Állami alapjuttatás járadéka		7 300,0
7						Kamatbetétek
1						Devizahitelek és devizakötvények kamatbevétele
1						Nemzetközi pénzügyi szervezetek és külföldi pénzintézetek belföldre kihelyezett kamat és rendelkezésre-tartási jutalék visszatérülése
F15				1						Világbanki hitelek kamat visszatérülése		858,4
F15				2						EBB hitelek kamat visszatérülése		294,8
F15				4						Költségvetési devizabetét célú hitel kamata		3 446,0
F15				6						Deviza KESZ kamata		7 414,0
2						Devizakötvények kamatbevétele
F15				1						ÁFI kötvény kamatvisszatérülése		5 273,0
2						Forint-követelések kamatbevétele
F15				1						Állami kölcsön kamata		50,0
F15				2						Alárendelt kölcsöntőke-kötvény kamata		2 189,0
F15				3						Kincstári egységes számla forint-betét kamata		25 614,0
6						Egyéb kamatok
F15				1						Államkötvények felhalmozott kamata		20 989,0
F15			7						ÁPV Rt. gázközművek miatti tartalékfeltöltését fedező kötvény kamata		3 535,0
8						Konszolidációval kapcsolatos bevételek
F16		1						Hitelkonszolidációs bevételek		64,0
XLI. fejezet összesen:	803 605,5	100 450,9
KIADÁSI FŐÖSSZEG:	3 788 275,6
BEVÉTELI FŐÖSSZEG:	3 392 043,9
A FŐÖSSZEGEK EGYENLEGE:	-396 231,7
XLIV. A KÖLTSÉGVETÉS HITELFELVÉTELEI ÉS ADÓSSÁGÁNAK TÖRLESZTÉSE
1						Devizában fennálló adósság törlesztése
1						Devizahitelek törlesztése
1						Korábban nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől felvett hitelek törlesztése
F15				1						Világbank felé	2 766,0
F15				2						EBB felé	3 259,0
F15				3						EBRD felé	460,0
F15				4						KfW felé	4 165,0
F15				4						Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszer osztrák hitel törlesztése miatti térítés	9 968,0
2						Belföldi devizahitelek törlesztése
F15				1						1997-ben átváltott devizaadósság törlesztése	332 265,0
2						Devizakötvények törlesztése
1						Külföld felé
F15				1						ÁFI kötvény törlesztése	50 216,0
F15				3						Angol és amerikai kötvények törlesztése	9,0
2						Forintban fennálló adósság törlesztése
1						Költségvetés által felvett hitelek törlesztése
1						MNB hitel törlesztése
F15				1						Költségvetési hiányt finanszírozó hitelek törlesztése	42 850,0
F15				2						Nemzetközi pénzügyi intézményekben vállalt alaptőke-részesedési hitel törlesztése	662,0
F15				3						ÁFI-tól átvett refinanszírozási hitel törlesztése	22 902,0
F15				4						Költségvetésnek továbbkölcsönzött világbanki hitelek törlesztése	253,0
F15				5						Állami forgóalap-létesítési hitel törlesztése	5 700,0
2						Egyéb hiteltörlesztések
F15				1						Hajdúsági Agráripari Egyesülés refinanszírozási hitelének törlesztése	14,0
F15				2						Útalap hitelének törlesztése	3 412,0
2						Államkötvény-adósság törlesztése
1						Piaci értékesítésű államkötvények törlesztése
F15				1						Hiányt finanszírozó és adósságmegújító kötvények törlesztése	511 573,0
2						Nem piaci értékesítésű államkötvények törlesztése
F15				1						Lakással kapcsolatos államkötvények törlesztése	5 490,0
F15				4						Pénzintézeti alapjuttatást fedező államkötvények törlesztése	768,0
5						A költségvetés külföldi hitelfelvételei
1						Hitelfelvétel nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől
F15			1						Világbanki hitelek felvétele		5 852,0
F15			2						EBB hitelek felvétele		3 655,0
F15			5						KfW hitelek felvétele		4 100,0
XLIV. fejezet összesen:	996 732,0	13 607,0

2. számú melléklet az 1999. évi CXXV. törvényhez

Millió forintban
Funk-ció-cso-port	Cím-szám	Alcím-szám	Elő-irány-zat cso-port-szám	Kie-melt elő-irány-zat-szám	Cím-név	Alcím-név	Elő-irány-zat cso-port-név	FEJEZET__________________________________Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Egyenleg  [LÁBJEGYZET_15]
LXIII. MUNKAERŐPIACI ALAP
1						Aktív foglalkoztatási eszközök
F13.b		1						Foglalkoztatási és képzési támogatások	30 239,0
F13.b		2						Gazdasági Minisztérium célelőirányzatnak átadás	2 580,0
F04.b	2						Szakképzési célú kifizetések	9 200,0
F06.d	3						Munkanélküli ellátások	57 196,4
F06.f	4						Jövedelempótló támogatás	21 850,5
F13.b	5						Bérgarancia kifizetések	600,0
6						Rehabilitációs célú kifizetések
F13.b		6						Munkahelyteremtő támogatás	2 150,0
F13.b		7						Megváltozott munkaképesség személyek foglalkoztatásának támogatása	13 000,0
F13.b	7						Az alapkezelőnek átadott pénzeszköz	310,0
8						A munkaerő-piaci szervezet működése és fejlesztése
F13.b		1						Országos munkaerő-piaci szervezetnek átadott pénzeszköz	11 045,3
F13.b		2						Országos munkaerő-piaci szervezet fejlesztési program	850,0
9						A Munkaerőpiaci Alap tartalékai
F13.b		1						Munkaerő-piaci szervezet központosított kerete	200,0
F06.d	22						Munkaadói járulék		96 927,9
F06.d	23						Munkavállalói járulék		43 224,3
F13.b	26						Egyéb bevétel		900,0
F13.b	27						Rehabilitációs hozzájárulás		2 000,0
F13.b	28						Visszterhes támogatások törlesztése		150,0
F04.b	31						Szakképzési hozzájárulás		9 150,0
F04.b	32						Szakképzési kamatmentes kölcsön visszafizetése		50,0
F13.b	33						Bérgarancia támogatás törlesztése		200,0
34						Munkanélküli ellátórendszer változásával összefüggő költségvetési befizetés
F06.d		1						Munkanélküli járadékból kikerülő aktív korúak rendszeres szociális segélyezésére	1 827,0
F06.d		2						Közcélú munkavégzés kiadásaira	3 773,0
F06.d		3						Munkanélküli ellátórendszer átalakításához kötődő igazgatási feladatok	1 217,0
F13.b	35						Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnek átadott pénzeszköz	344,7  [LÁBJEGYZET_16]
1-35. cím összesen:	156 382,9	152 602,2	-3 780,7
50						A Munkaerőpiaci Alap függő, átfutó és hitellel kapcsolatos tételei
F13.b		6						Betétállomány változása		3 780,7
Összesen:	156 382,9	156 382,9
LXVI. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP
F14	1						Kis- és közepes aktivitású hulladéktároló létesítésének előkészítése	983,8
F14	2						Nagy aktivitású hulladéktároló létesítésének előkészítése	380,1
F14	3						Kiégett fűtőelemek átmeneti tárolójának bővítése	685,4
4						Átadott pénzeszközök
1						Hulladéktárolók és RHK Kht. működtetése
F14			1						Kiégett kazetták átmeneti tárolójának működtetése	230,0
F14			2						RHK Kht. működtetés Püspökszilágy hulladéktároló üzemeltetésével együtt	545,7
F14		2						Önkormányzatok támogatása	163,0
F14		3						Alapkezelőnek működési célra	39,6
5						Nukleáris létesítmények befizetései
F14		1						Paksi Atomerőmű Rt.		9 311,3
F14	6						Radioaktív hulladékok végleges, eseti elhelyezése		11,2
F14	8						Költségvetési támogatás		756,0
1-8. cím összesen:	3 027,6	10 078,5	7 050,9
50						A Központi Nukleáris Alap függő, átfutó és hitellel kapcsolatos tételei
F14		1						Betétállomány változása	7 050,9
Összesen:	10 078,5	10 078,5

3. melléklet az 1999. évi CXXV. törvényhez

A helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának és a normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának jogcímei és összegei

1. Községek általános feladatai
Előirányzat: 8421,7 millió forint
Fajlagos összeg: 15 000 forint/fő, de legalább 1 000 000 forint és legfeljebb 3 000 000 forint községenként.
Legalább 2 000 000 Ft hozzájárulás illeti meg az önkormányzatot, amennyiben közigazgatási feladatait egész évben körjegyzőség formájában látja el.
A hozzájárulás az 1999. augusztus 31-én önálló közigazgatási státusszal rendelkező községeket, nagyközségeket illeti meg, figyelembe véve az 1999. január 1-jei lakosságszámot.
2. Települési igazgatási, kommunális és sportfeladatok
Előirányzat: 12 818,4 millió forint
Fajlagos összeg: 1237 forint/fő
A hozzájárulás a települési önkormányzatot az igazgatási, sport, kommunális út-, hídfenntartási, valamint a település üzemeltetés során jelentkező egyéb kiadásaihoz az 1999. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg.
3. Körjegyzőség működése
Előirányzat: 2096,4 millió forint
a) Alap-hozzájárulás
Fajlagos összeg: 175 680 forint/körjegyzőség/hónap
b) Ösztönző hozzájárulás
Az alap-hozzájáruláson túl illeti meg:
ba) a két községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma eléri, vagy meghaladja az 1000 főt, fajlagos összege: 155 250 forint/hónap;
bb) a három vagy több községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma nem éri el az 1000 főt, fajlagos összege: 120 750 forint/hónap;
bc) a három vagy több községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma eléri vagy meghaladja az 1000 főt, fajlagos összege: 241 500 forint/hónap;
bd) a nagyközségi, városi (megyei jogú városi) székhelyű körjegyzőséget a székhelyhez kapcsolódó második és minden további, de legfeljebb nyolc község után, fajlagos összege: községenként 86 250 forint/hónap.
Az ösztönző hozzájárulás egy jogcímen vehető igénybe az 1999. január 1-jei lakosságszám alapján.
Körjegyzőségnek tekintendő a közös képviselő-testület hivatala is.
A hozzájárulást a körjegyzőség (a közös képviselő-testület, a körjegyzői feladatokat ellátó nagyközség, város) székhelye szerinti önkormányzat veheti igénybe. Az igénylésnél, illetve az év végi elszámolásánál
- a 2000. év közben megalakuló körjegyzőség a megalakulást követő hónap első napjától,
- az év során megszűnő körjegyzőség a megszűnés hónapjáig bezárólag
vehető figyelembe.
Kinevezett körjegyzővel 6 hónapot meghaladóan nem rendelkező önkormányzatot - a 2000. évben, illetve megelőző évben elkezdett 6 üres hónap lejártát követő hónap első napjától - nem illeti meg e hozzájárulás időarányos része. Új körjegyző kinevezése esetén az első betöltött teljes hónaptól jár az időarányos hozzájárulás.
4. Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok
Előirányzat: 884,4 millió forint
Fajlagos összeg: 3061 forint/fő
A hozzájárulás a lakott külterülettel rendelkező helyi önkormányzatokat a BM Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatal által 1999. január 1-jei számított állapotnak megfelelően, az önkormányzat adatszolgáltatása alapján kimutatott külterületi lakosok száma alapján illeti meg.
5. Körzeti igazgatási feladatok
Előirányzat: 3736,5 millió forint
a) Összege: 5 121 000 forint egységesen
b) Fajlagos összeg: 240 forint/fő, az ellátási körzet 1999. január 1-jei lakosságszáma alapján illeti meg a kijelölt városi, fővárosi kerületi önkormányzatot.
A hozzájárulás a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 106. § (2) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 52. §-ának (2) bekezdésében hivatkozott kormányrendeletben kijelölt önkormányzatok elsőfokú gyámügyi és építésügyi igazgatási feladataihoz kapcsolódik. Ezt az összeget az érintett körzetre vonatkozóan csökkenti a c) pontban megjelölt önkormányzatokat megillető állami hozzájárulás.
c) Fajlagos összeg: 83 forint/fő, a Kormány által - az a), b) pontokban érintetteken túl - kijelölt települések önkormányzatát az 1999. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg.
Azon település, amely saját kezdeményezésére az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 52. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján a Kormánytól engedélyt kap a hivatkozott törvény 52. §-ának (2) bekezdése szerinti építésügyi hatósági jogkör ellátására. Ezeket az önkormányzatokat az a), b) pontban foglalt állami hozzájárulás nem illeti meg.
6. Megyei, fővárosi igazgatási és sportfeladatok
Előirányzat: 1844,5 millió forint
Fajlagos összeg: 178 forint/fő
A hozzájárulás a megyei, fővárosi önkormányzatot igazgatási, területi honvédelmi igazgatási, sport, valamint területfejlesztési informatikai feladatainak kiadásaihoz az 1999. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg.
7. Üdülőhelyi feladatok
Előirányzat: 4853,6 millió forint
Fajlagos összeg: 2 forint/idegenforgalmi adó
A hozzájárulás az üdülővendégek tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó minden forintjához 2 forint. Késedelmi pótlék, bírság, illetve üdülőépület utáni idegenforgalmi adó alapján nem igényelhető a hozzájárulás.
8. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, és/vagy súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő települési önkormányzatok kiadásaihoz történő hozzájárulás
Előirányzat: 5120,2 millió forint
Fajlagos összeg: 2670 forint/fő
A hozzájárulás a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, és/vagy az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 219/1996. (XII. 24.) Korm. rendelet által meghatározott települések önkormányzatait illeti meg az 1999. január 1-jei lakosságszám alapján.
9. Pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások
Előirányzat: 41 398,2 millió forint
Fajlagos összeg: 2500-11 500 forint/fő
A hozzájárulás a települési önkormányzatok által külön jogszabály alapján nyújtandó pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátásokhoz, az egyes ellátásokhoz tartozó és az önkormányzatokat terhelő különféle járulék- és hozzájárulás-fizetési kötelezettségekhez kapcsolódik.
E feladatok különösen: a tartósan munkanélküliek jövedelempótló támogatásának, és az ezen ellátottak után fizetendő egészségügyi hozzájárulásnak, a rendszeres szociális segélynek, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásnak és az időskorúak járadékának 25%-a, a közcélú munka szervezésével kapcsolatos igazgatási feladatok, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, az ápolási díj, az átmeneti (krízis) segélyezés, a temetési segély, a köztemetés, a közgyógyellátás, valamint a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának szociális alapon történő egyedi mérséklése, vagy elengedése.
A települési önkormányzatokat ez az összeg az 1999. január 1-jei lakosságszám alapján, a települések szociális jellemzőiből képzett mutatószám szerint differenciáltan illeti meg.
A mutatószám kialakításában
- 15%-os súllyal a 0-17 éves korcsoportba tartozók 1999. január 1-jei állapot szerinti lakosságszáma,
- 15%-os súllyal a 60 éves és idősebb korcsoportba tartozók 1999. január 1-jei állapot szerinti lakosságszáma,
- 30%-os súllyal a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülők és a jövedelempótló támogatást közhasznú munkavégzés miatt szüneteltetők együttes - az 1998. november, az 1999. február, május és augusztus havi létszámadatokból számított - átlagának,
- 20%-os súllyal a regisztrált munkanélkülieknek az előző bekezdésben foglaltakkal csökkentett - az 1998. november, az 1999. február, május és augusztus havi létszámadatokból számított - átlagának,
- 20%-os súllyal a 18-59 éves korcsoportba tartozó, személyi jövedelemadót nem fizetők számának az 1998. évi adóbevallások összesítése alapján számított
összes népességen belüli részaránya szerepel.
10. A lakáshoz jutás és a lakásfenntartás feladatai
Előirányzat: 16 500,0 millió forint
Fajlagos összeg: 720-1900 forint/fő, de legalább 200 000 forint/település
A hozzájárulás a települési önkormányzatokat a külön jogszabályban meghatározott helyi otthonteremtési támogatáshoz az 1999. január 1-jei lakosságszáma alapján, a települések szociális és lakás-ellátottsági jellemzőiből képzett mutatószám szerint differenciáltan illeti meg.
A mutatószám kialakításában
- 10%-os súllyal az 1999. január 1-jei állapot szerint 18-59 éves korcsoportba tartozó lakosságának,
- 25%-os súllyal a regisztrált munkanélküliek - az 1998. november, az 1999. február, május és augusztus havi létszámadatokból számított - átlaglétszámának,
- 20%-os súllyal az 1997. és 1998. évi házasságkötések népességen belüli részaránya,
- 5%-os súllyal az 1999. január 1-jén meglévő lakószobák és az állandó népesség számának aránya, valamint
- 8%-os súllyal a településen lévő 11 és több lakásos lakóépületek 1999. január 1-jén meglévő aránya az összes lakóépülethez, továbbá
- 7%-os súllyal az 1960. év előtt épület lakások,
- 20%-os súllyal a közcsatornával ellátott lakások,
- 5%-os súllyal a távfűtéssel ellátott lakások
összes lakáson belüli 1999. január 1-jén meglévő részaránya szerepel.
11. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok
Előirányzat: 13 893,4 millió forint
a) Alap-hozzájárulás
Fajlagos összeg: 1030 forint/fő
Az alap-hozzájárulás a települési önkormányzatoknak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátási kötelezettségei körébe tartozó szolgáltatások és intézmények működési költségeihez kapcsolódik.
Ezek különösen: a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a gyermekjóléti szolgáltatás, a nem közoktatási intézmény által nyújtott gyermekétkeztetésért fizetendő térítési díj normatív kedvezményének biztosítása, a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított családi napközis ellátás, házi gyermekfelügyelet.
Az alap-hozzájárulás a települési önkormányzatot az 1999. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg.
b) Kiegészítő hozzájárulás családsegítő és/vagy gyermekjóléti szolgálat működtetéséhez
Fajlagos összeg: 350 forint/fő
E kiegészítő hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelő családsegítő és/vagy gyermekjóléti szolgáltatást tart fenn - és ezen feladat működtetéséhez a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről szóló 161/1996. (XI. 7.) Korm. rendelet, és/vagy a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről szóló 281/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel rendelkezik -, vagy ezen feladatot a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 120. és 122. §-a és/vagy a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 97. §-ában foglaltak szerinti ellátási szerződés útján biztosítja, valamint együttesen megfelel az alábbi feltételeknek:
- a családsegítő és/vagy gyermekjóléti szolgálat önálló jogi személy, önálló jogi személyiséggel rendelkező intézmény erre a feladatra létrehozott szervezeti egysége,
- a szolgálat legalább 3 főt főállásban foglalkoztat,
- ezen feladat az intézmény alapító okiratában 1999. december 31-i időpontban szerepelt,
- a családsegítő, illetve a gyermekjóléti szolgálatot a 2000. évben is működteti, vagy ellátási szerződés útján biztosítja.
A kiegészítő hozzájárulás teljes összegét az a települési önkormányzat igényelheti, amely a meghatározott intézményi formában, mind a családsegítés, mind a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait ellátja. Amennyiben az önkormányzat csak az egyik szolgáltatást működteti, a kiegészítő hozzájárulás 50%-a illeti meg.
Megilleti a támogatás az önkormányzatot akkor is, ha az előző feltételek mellett a családsegítő és/vagy gyermekjóléti szolgálatot - a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény szerint - intézményi társulás keretében működteti. A jogosultságot a Közigazgatási Hivatal vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni, amelynek tartalmaznia kell, hogy a társulási megállapodást megküldték a Közigazgatási Hivatalnak és a megállapodás törvényes.
A kiegészítő hozzájárulást az intézményt fenntartó települési önkormányzat az 1999. január 1-jei lakosságszám alapján veheti igénybe.
c) Kiegészítő hozzájárulás falugondnoki szolgáltatás működtetéséhez
Összege: 1 000 000 forint egységesen
E kiegészítő hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely a falugondnoki szolgáltatást a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően tartja fenn, vagy ezen feladatot a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 120. és 122. §-a szerint ellátási szerződés útján biztosítja, valamint együttesen megfelel az alábbi feltételeknek:
- a település lakosságának az 1999. január 1-jei száma nem haladja meg a 2000 főt, továbbá
- a települési önkormányzat vagy ellátási szerződés keretében a feladatot átvállaló nem állami szervezet a Szociális és Családügyi Minisztériummal, illetve a megyei területfejlesztési tanáccsal 1990. január 1-je és 1999. december 31-e között a falugondnoki szolgáltatás működtetésére vagy bevezetésére vonatkozóan szerződést vagy megállapodást kötött, és a szolgáltatást 2000. évben is működteti.
A b) és c) jogcímű hozzájárulás teljes összege csak abban az esetben jár, ha a szolgáltatás egész évben működik. Töredékévi működtetés esetén a hozzájárulás a működtetés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnését követő hónap 1-jéig jár.
12. Gyermekvédelmi szakellátás
Előirányzat: 11 380,2 millió forint
a) Otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás
Fajlagos összeg: 488 000 forint/ellátott
A hozzájárulás a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján biztosított és a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről szóló 281/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel rendelkező gyermekvédelmi szakellátásokhoz (otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás, területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás) kapcsolódik, és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó megyei/fővárosi önkormányzat veheti igénybe, a gyermekvédelmi gondoskodásban élő ellátottak után, az alábbiak szerint:
aa) Gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett (a továbbiakban együtt: otthont nyújtó ellátás), illetve állami vagy intézeti nevelésbe vett, intézeti elhelyezett és ideiglenes hatállyal beutalt 0-18 éves korúak után, akik
- nevelőszülőnél,
- gyermekotthonban,
- kollégiumban, externátusban,
- többcélú közoktatási intézményben (gyógypedagógiai nevelést és oktatást biztosító intézmény, diákotthon),
- fogyatékosok ápoló-gondozó otthonában,
- kórházban és egyéb egészségügyi intézményben,
- albérletben és egyéb helyen
elhelyezettek.
Amennyiben az otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermek bölcsődei, óvodai ellátást/nevelést, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai, szakmunkásképző iskolai oktatást, kollégiumi, externátusi nevelést, ellátást, szervezett intézményi étkeztetést, általános iskolai napközi ellátást vesz igénybe, akkor az intézményt fenntartó önkormányzat jogosult a 3. számú melléklet szerinti normatív hozzájárulások igénybevételére, valamint a 8. számú melléklet I. részében szereplő egyes közoktatási feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő támogatásokra is, az ott meghatározott feltételek szerint.
Ha otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermek más önkormányzat által fenntartott intézményben szervezett intézményi étkeztetésben részesül, az étkeztetésért a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 146. §-ának (2) bekezdése szerint kell térítési díjat fizetni.
Otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermekek után a 13., 16. és 23. b) pont alatti jogcímen külön normatív hozzájárulás nem igényelhető. Ha ezt az ellátást nem a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat biztosítja, akkor a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat a feladatot ellátó önkormányzat számára azt megtéríti, legalább a kapcsolódó normatív hozzájárulásnak megfelelő szintig.
ab) Az előzőeken túlmenően igénybe vehető ezen hozzájárulás 18-24 éves korig a volt gondozott fiatal felnőtt után (a továbbiakban: utógondozói ellátás), ha
- számára a gyámhivatal utógondozói ellátást rendelt el,
- az utógondozói ellátás időtartama alatt sorkatonai szolgálatot teljesít, ez esetben azonban a hozzájárulás összegének csak 20%-a (töredékévi szolgálat esetén ez utóbbinak időarányos része) jár.
A hozzájárulás nem vehető igénybe sem az aa), sem az ab) pont szerinti esetekben a központi költségvetési szerv által fenntartott intézményekben (javítóintézetben, gyermekotthonban, szociális intézményben, büntetés-végrehajtási intézetben stb.) és a központi költségvetés által finanszírozott humánszolgáltatás keretében ellátottak után.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor a gyermekvédelmi szakellátásban otthont nyújtó és utógondozói ellátásban részesülők becsült éves gondozási napjainak száma osztva 366-tal, elszámolásnál a tényleges gondozási napok száma osztva 366-tal. A gondozási napok szerinti nyilvántartást - elhelyezéstípusonként - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat köteles vezetni az ellátást nyújtó intézmények adatszolgáltatása alapján.
b) Területi gyermekvédelmi szakszolgálat működtetése
Fajlagos összeg: 40 000 forint/fő
A hozzájárulás a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján biztosított, és a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről szóló 281/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel rendelkező területi gyermekvédelmi szakszolgáltatáshoz kapcsolódik, és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó megyei/fővárosi önkormányzat veheti igénybe az a) pontban megjelölt ellátásban részesülők után, akik a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által vezetett gondozási napok nyilvántartásában szerepelnek.
13. Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás
Előirányzat: 12 342,9 millió forint
a) Intézményi ellátás
Fajlagos összeg: 388 000 forint/ellátott
A hozzájárulás az ápolást, gondozást nyújtó otthonokban és egyéb rehabilitációs intézményekben - kivéve a pszichiátriai, szenvedélybetegek és a fogyatékosok ápoló-gondozó és rehabilitációs bentlakásos intézményeit -, valamint a gyermekek, a családok, az időskorúak, a pszichiátriai és szenvedélybetegek és a fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben, továbbá a gyermekek átmeneti gondozását biztosító helyettes szülőnél ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.
Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről szóló 161/1996. (XI. 7.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel - időskorúak, hajléktalanok ápoló-gondozó otthonát (ideértve rehabilitációs intézményt), továbbá időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek és fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményt tartanak fenn. Igénybe vehetik a hozzájárulást azon önkormányzatok is, amelyek - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott módon, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről szóló 281/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel - gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézményt tartanak fenn, és/vagy az átmeneti gondozás biztosítására helyettes szülői jogviszonyt létrehozó írásbeli megállapodást kötöttek, és a helyettes szülői tevékenység folytatására működési engedélyt kaptak.
Átmeneti elhelyezést nyújtó intézménynek minősülnek a hetes jelleggel, meghatározott időszakhoz kötődően folyamatosan működő, valamint határozott időtartamra elhelyezést biztosító intézmények: gyermekek, családok átmeneti otthona, helyettes szülői hálózat, továbbá időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek gondozóháza (szállást biztosító klub, panzió, lakóotthon, otthonház).
Ha az intézmény közoktatási (korai fejlesztési és gondozási, óvodai, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai és szakmunkásképző iskolai) feladatot is ellát, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók után igénybe veheti az ezen feladatokhoz kapcsolódó, a 3. számú melléklet szerinti közoktatási célú normatív hozzájárulásokat, valamint a 8. számú melléklet I. részében szereplő egyes közoktatási feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő támogatásokat is, az azokban meghatározott feltételekkel.
A hajléktalanok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben ellátottak után a 15. pont alatti, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékosok bentlakásos intézményeiben ellátottak után a 16. pont alatti normatív hozzájárulás illeti meg az önkormányzatot.
A gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve állami vagy intézeti nevelésbe vett beutalt szociális intézményi tartós, illetve átmeneti elhelyezése esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat időarányosan biztosítja legalább az e pont alatti normatív hozzájárulás összegét a feladatot ellátó önkormányzat számára.
A hozzájárulásból a családok átmeneti otthonából kikerülő ellátottakra vonatkozóan szükség szerinti támogatás biztosítható a család otthontalanságának megszüntetéséhez.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az intézményben ellátottak becsült éves gondozási napjainak száma osztva 366-tal, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 366-tal.
b) Módszertani feladatok ellátása
Összege: 6 200 000 forint egységesen
A hozzájárulásra jogosult a megyei, fővárosi önkormányzat, ha a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 88. § (1) bekezdésének c) pontja alapján gondoskodik a módszertani feladatok ellátásáról az erre kijelölt egy szociális intézményben, és ezt a feladatot ellátja a 2/1994. (I. 30.) NM rendelet előírásai szerint.
14. Nappali szociális intézményi ellátás
Előirányzat: 3812,4 millió forint
Fajlagos összeg: 96 500 forint/ellátott
A hozzájárulás az időskorúak, a fogyatékosok, a pszichiátriai és szenvedélybetegek és a hajléktalanok nappali intézményeiben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.
Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint hajléktalanok nappali intézményét (idősek klubja, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye, nappali melegedő) tartanak fenn és ezen feladat működtetéséhez a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről szóló 161/1996. (XI. 7.) Korm. rendelet szerint működési engedéllyel rendelkeznek. A taglétszámban nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók, kivéve a nappali melegedőt igénybevevőket.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak becsült éves száma osztva 261-gyel, elszámolásnál az ellátottak gondozási naplója (esemény-, illetve látogatási napló) alapján naponta összesített tagok (ellátottak) számának alapulvételével kiszámított éves ellátási létszám osztva 261-gyel.
15. Hajléktalanok átmeneti intézményei
Előirányzat: 697,6 millió forint
Fajlagos összeg: 170 600 forint/férőhely
A hozzájárulást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére, és ezen feladat működtetéséhez a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről szóló 161/1996. (XI. 7.) Korm. rendelet szerint működési engedéllyel rendelkeznek. A hozzájárulás a hajléktalanok átmeneti intézményében működő férőhelyek száma alapján illeti meg az önkormányzatot.
A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor a gondozási napokon rendelkezésre álló becsült éves férőhelyek összege osztva 366-tal, elszámolásnál a  gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves összege osztva 366-tal.
16. Pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézményi ellátása
Előirányzat: 10 610,7 millió forint
Fajlagos összeg:  472 700 forint/ellátott
A hozzájárulás a pszichiátriai és szenvedélybetegek, a fogyatékos gyermekek, illetve fogyatékos felnőttek ápoló-gondozó otthoni és rehabilitációs bentlakásos intézményeiben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.
Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékosok (látás-, mozgás-, értelmi és halmozottan fogyatékos) ápoló-gondozó otthonát és rehabilitációs intézményt intézményenként legalább 10 férőhellyel tartanak fenn, és a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről szóló 161/1996. (XI. 7.) Korm. rendelet szerint működési engedéllyel rendelkeznek.
Ha az ide tartozó intézmények közoktatási (gyógypedagógiai ellátási, korai fejlesztési és gondozási, óvodában nevelés keretében iskolai életmódra felkészítő, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai és szakmunkásképző iskolai) feladatot is ellátnak, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók alapján igénybe veheti az ezen feladatokhoz kapcsolódó, a 3. számú melléklet szerinti közoktatási célú normatív hozzájárulásokat, valamint a 8. számú melléklet I. részében szereplő egyes közoktatási feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő támogatásokat is, az azokban meghatározott feltételekkel.
A gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve állami vagy intézeti nevelésbe vett beutalt szociális intézményi tartós, illetve átmeneti elhelyezése esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat időarányosan biztosítja legalább az e pont alatti normatív hozzájárulás összegét a feladatot ellátó önkormányzat számára.
A 16-35 év közötti drog- és szenvedélybeteg személyeket ellátó intézmények esetében a támogatás az OEP finanszírozással együtt vehető igénybe.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az éves becsült gondozási napok száma osztva 366-tal, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 366-tal.
17. Bölcsődei ellátás
Előirányzat: 2567,6 millió forint
Fajlagos összeg: 143 200 forint/ellátott
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsődében ellátott, bennlévő gyermekek után veheti igénybe, ha e feladat ellátására rendelkezik a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről szóló 281/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel.
Ha az önkormányzat egy szervezeti egység keretében napos és hetes bölcsődét is üzemeltet, akkor az ellátásban részesülő gyermeket csak egy intézménytípusnál lehet számba venni. A bölcsődében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30. § (1) bekezdése alapján korai fejlesztésben és gondozásban részesülő gyermek után az önkormányzat e hozzájáruláson túlmenően igénybe veheti a 21. b) pont szerinti hozzájárulást.
Gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermekek után is igényelhető ez a hozzájárulás.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 261-gyel, elszámolásnál a bölcsődék havi jelentőlapja szerinti bent lévő gyermekek számának alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 261-gyel.
18. Óvodai nevelés
Előirányzat: 34 626 millió forint
Fajlagos összeg: 100 000 forint/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott intézményben óvodai nevelésben részesülő, továbbá az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokon részt vevő gyermekek után veheti igénybe. Azon ellátottak után, akik 1999. évben a közoktatási (tanévi nyitó) statisztikában figyelembe vehető időpontig a harmadik életévüket nem töltötték be, és óvodai ellátásban ezen időpontig ténylegesen a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) szerint nem részesülhetnek, a hozzájárulás az 1999/2000. nevelési évre nem igényelhető. A 2000/2001. évi óvodai nevelési év 2000. évi költségvetést érintő részében nem igényelhető hozzájárulás azon gyermekek után, akik a hetedik életévüket 2000. év szeptember 1-jéig betöltik, kivéve, ha a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 16. § (1) bekezdése, illetve 22. § (2) bekezdése alapján az óvodai nevelésük meghosszabbítható.
19. Iskolai oktatás
a) Általános iskolai oktatás
Előirányzat: 92 996,5 millió forint
Fajlagos összeg: 104 000 forint/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskolában az 1-10. évfolyamon tanulók, a nyolcévfolyamos gimnázium első négy évfolyamán, illetve a hatévfolyamos gimnázium első két évfolyamán oktatott tanulók után veheti igénybe a közoktatási törvényben meghatározott kötelező, nem kötelező, tanórán kívüli és egyéni foglalkoztatási órakeretekben, valamint a pedagógiai programban előírt szakmai követelmények szerinti neveléshez, oktatáshoz.
b) Gimnáziumi és szakközépiskolai érettségi vizsgára felkészítő oktatás
Előirányzat: 39 586,4 millió forint
Fajlagos összeg: 126 000 forint/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott gimnáziumban, szakközépiskolában a négy-, a közoktatási törvényben meghatározott kivételek szerint ötévfolyamos oktatásban, a nyolcévfolyamos gimnáziumi oktatás esetén az 5. évfolyamtól, illetve a hatévfolyamos gimnáziumi oktatás esetén a 3. évfolyamtól kezdődően az általános műveltséget megalapozó és az érettségire felkészítő pedagógiai szakaszon tanulók után veheti igénybe a közoktatási törvényben meghatározott kötelező, nem kötelező, tanórán kívüli és egyéni foglalkoztatási órakeretekben, valamint a pedagógiai programban előírt szakmai követelmények szerinti neveléshez, oktatáshoz.
Ez a hozzájárulás jár a közoktatási törvény átmeneti rendelkezései alapján utoljára az 1997/1998. tanévben indított szakközépiskolai kifutó évfolyamokon tanulók után az érettségi vizsga letételéig.
E hozzájárulás kétszerese jár a kiegészítő szabályok 2. b) pontja figyelembevételével, ha a szakközépiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel az 5., 7., 9. évfolyamtól kezdődően - központi program szerinti - párhuzamos oktatásban.
c) Szakiskolai oktatás
Előirányzat: 6701,3 millió forint
Fajlagos összeg: 115 000 forint/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában - a közoktatási törvényben meghatározott kivételekkel - a 9-10. évfolyamon tanulók után veheti igénybe az általános műveltséget megalapozó, alapműveltségi vizsgára felkészítő oktatási szakaszon a pedagógiai programban előírt szakmai követelmények szerint, a kötelező tanórai, nem kötelező tanórai, tanórán kívüli és egyéni foglalkoztatási órakeretekben történő neveléshez, oktatáshoz.
E hozzájárulás kétszerese jár a kiegészítő szabályok 2. b) pontja figyelembevételével, ha a szakiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel az 5., 7., 9. évfolyamtól kezdődően - központi program szerinti - párhuzamos oktatásban.
20. Iskolai szakképzés
a) Szakmai-elméleti oktatás
Előirányzat: 10 782,8 millió forint
Fajlagos összeg: 104 300 forint/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakközépiskolában, szakiskolában szervezett szakképzési évfolyamokon tanulók szakmai elméleti képzése után veheti igénybe a közoktatási és szakképzési törvényekben meghatározott követelményeknek megfelelően az első és/vagy második szakképesítés megszerzését biztosító oktatáshoz.
Ez a hozzájárulás jár a közoktatási törvény átmeneti rendelkezései alapján utoljára az 1997/1998. tanévben indított, a 10. évfolyamot követő szakmunkásképző évfolyamokon az elméleti oktatás után is.
b) Szakmai gyakorlati képzés
Előirányzat: 4799,2 millió forint
Fajlagos összeg: 60 000 forint/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakközépiskolában, szakiskolában szervezett szakképzési évfolyamokon tanulók iskolai szakmai gyakorlati képzése után veheti igénybe a közoktatási és szakképzési törvényekben meghatározott követelményeknek megfelelően az első és/vagy második szakképesítés megszerzését biztosító iskolai rendszerű oktatáshoz.
Ez a hozzájárulás jár a közoktatási törvény átmeneti rendelkezései alapján utoljára az 1997/1998. tanévben indított, a 10. évfolyamot követő szakmunkásképző évfolyamokon a szakmai-gyakorlati oktatás után is.
A hozzájárulás feltétele az is, hogy a gyakorlati oktatást a 2/1997. (I. 22.) MüM rendelet 13. §-a szerint gyakorlati képzés tantervében meghatározott feltételekkel rendelkező iskolai tanműhelyben, tangazdaságban, tanboltban, tankórteremben, tankertben, tanudvarban, tankonyhában, laboratóriumban, tanirodában, demonstrációs teremben, gyakorló- és szaktanteremben biztosítsák.
21. Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás
a) Gyógypedagógiai ellátás
Előirányzat: 11 084,9 millió forint
Fajlagos összeg: 220 000 forint/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, iskolában az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő gyermek, tanuló után veheti igénybe, függetlenül attól, hogy az érintett gyermeknek, tanulónak a többi gyermekkel, tanulóval együtt, vagy az ellátás jellege szerint külön csoportban, osztályban biztosítják a nevelést, oktatást.
A teljes hozzájárulás igényelhető azon fogyatékos tanuló után, aki tanulmányi kötelezettségét a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesíti, illetve aki a közoktatási törvény szabályainak megfelelően második vagy további szakképesítés megszerzésében vesz részt.
Ez a hozzájárulás jár a közoktatási törvény 27. § (10) bekezdése szerinti speciális és készségfejlesztő szakiskolai és (12) bekezdése szerinti előkészítő szakiskolai képzésben részesülő tanulók után is.
E hozzájárulás mellett a közoktatási célú normatív hozzájárulások közül csak a 20. b) és a 24. b)-24. j) pontokban meghatározott hozzájárulások igényelhetők, az ott meghatározott feltételek megléte esetén.
b) Korai fejlesztés, gondozás
Előirányzat: 242,8 millió forint
Fajlagos összeg: 115 300 forint/fő
A hozzájárulást az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján családi, otthoni vagy intézeti, illetve nem közoktatási intézményi ellátás keretében korai fejlesztésben és gondozásban részesülő gyermek után veheti igénybe a helyi önkormányzat, ha a feladat ellátásáról a közoktatási törvényben foglalt követelményeknek megfelelően gondoskodik.
A hozzájárulás a bölcsődében, a fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában korai fejlesztésben részesülő gyermek után is igényelhető abban az esetben, ha az intézmény az ellátott részére a közoktatási törvényben meghatározott habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatást biztosítja.
c) Fejlesztő felkészítés
Előirányzat: 414,9 millió forint
Fajlagos összeg: 155 200 forint/fő
A hozzájárulást az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján családi, otthoni vagy intézeti ellátás keretében fejlesztő felkészítésben (képzési kötelezettség) részt vevő gyermek,  tanuló után veheti igénybe a helyi önkormányzat, ha a feladat ellátásáról a közoktatási törvényben foglalt követelményeknek megfelelően gondoskodik.
A fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában, valamint a fogyatékosok rehabilitációs intézményében, fogyatékosok nappali intézetében ellátott után is igényelhető a hozzájárulás abban az esetben, ha az intézet az  ellátott részére a közoktatási törvényben meghatározott habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatást biztosítja.
22. Alapfokú művészetoktatás
a) Zeneművészeti ágon
Előirányzat: 5138,5  millió forint
Fajlagos összeg: 60 000 forint/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott alapfokú művészetoktatási intézmény zeneművészeti ágán egyéni foglalkozás keretében történő hangszeres oktatásban részesülő tanulók után veheti igénybe.
b) Képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágon
Előirányzat: 1437,2 millió forint
Fajlagos összeg: 47 000 forint/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott alapfokú művészetoktatási intézmény képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágán tanulók után veheti igénybe. Ez a hozzájárulás jár a csoportos főtanszakos zeneoktatásban részesülők után is.
23. Bentlakásos közoktatási intézményi ellátás
a) Kollégiumi, externátusi nevelés, ellátás
Előirányzat: 12 372,6 millió forint
Fajlagos összeg: 195 000 forint/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott kollégiumban biztosított kollégiumi, externátusi nevelésben, ellátásban részesülő gyermek, tanuló után veheti igénybe abban az esetben, ha az ellátott gyermek iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson, továbbá az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény (a továbbiakban: oktatási törvény) vagy a közoktatási törvény szerint szervezett iskolai rendszerű oktatásban vesz részt.
A közoktatási törvény szerint gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban résztvevők kollégiumi ellátásához nem ez, hanem a b) bekezdés szerinti hozzájárulás igényelhető.
b) Fogyatékos tanulók diákotthoni ellátása
Előirányzat: 2623,2 millió forint
Fajlagos összeg: 400 000 forint/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott fogyatékosokat nevelő és nem fogyatékosok részére létesített diákotthonban, kollégiumban elhelyezett, bentlakásos ellátásban, gondozásban részesülő gyermekek, tanulók után veheti igénybe.
Az ide tartozó intézményekben az intézményi keretek között oktatott tanulók után az alapító okiratban meghatározott feladatokhoz kapcsolódó közoktatási célú normatív hozzájárulások igényelhetők.
A gyámhatósági határozattal állami vagy intézeti nevelésbe vett gyermek, tanuló után ez a hozzájárulás nem igényelhető. Ha a gyermekvédelmi szakellátást nem a diákotthoni, kollégiumi ellátást is biztosító önkormányzat nyújtja, akkor az illetékes területi szakszolgálatot fenntartó önkormányzatnak legalább e normatív hozzájárulásnak megfelelő összeget meg kell térítenie az elhelyezettek után, az ott meghatározott feltételek megléte esetén.
24. Kiegészítő hozzájárulás egyéb közoktatási feladatokhoz
a) Felzárkóztató oktatás
Előirányzat: 521,2 millió forint
Fajlagos összeg: 26 000 forint/fő
A kiegészítő hozzájárulást igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, továbbá az általános iskolában az 1-10. évfolyamokon nevelésben, nappali rendszerű oktatásban részt vevő gyermek, tanuló után, ha a gyermeket, tanulót a nevelési tanácsadó súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási zavar miatt terápiás gondozásba vette, továbbá a gyermeknek, tanulónak a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak alapján kis létszámú - legfeljebb 15 fős csoportokban - óvodai foglalkozásokat, tanórai foglalkozásokat szerveznek.
Ez a hozzájárulás jár a szakiskolában a közoktatási törvény [1996. évben megállapított 27. § (7) bekezdése] szerinti felzárkóztató oktatásban résztvevők után is. A közoktatási törvény 27. § (10) bekezdése szerinti speciális és készségfejlesztő szakiskolai és (12) bekezdése szerinti előkészítő szakiskolai képzéshez nem ez, hanem a 21. pont a) bekezdése szerinti hozzájárulás jár.
b) Óvodába, általános iskolába bejáró gyermekek, tanulók ellátásának támogatása
Előirányzat: 1284,8 millió forint
Fajlagos összeg: 14 000 forint/fő
A kiegészítő hozzájárulást a fenntartó helyi önkormányzat a nem a tartózkodási helyükön, illetve ennek hiányában nem a lakóhelyükön óvodába, általános iskolába, nyolcévfolyamos gimnázium első négy évfolyamára, hatévfolyamos gimnázium első két évfolyamára járó nappali rendszerű oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók ellátásához veheti igénybe. Ez a hozzájárulás nem igényelhető a főváros közigazgatási területén lakók után, ha fővárosi székhelyű óvodát, iskolát vesznek igénybe.
c) Intézményfenntartó társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók ellátása
Előirányzat: 2207,8 millió forint
Fajlagos összeg: 20 000 forint/fő
A kiegészítő hozzájárulást a községi, városi önkormányzat veheti igénybe, az óvodába, általános iskolába járó nappali rendszerű oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók után, ha a közoktatási törvényben meghatározott kötelező közoktatási feladatai ellátását - a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény szerint létrehozott - társulás keretében oldja meg. A megállapodás törvényességét a Közigazgatási Hivatal vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni, melynek tartalmaznia kell, hogy a társulási megállapodást megküldték a Közigazgatási Hivatalnak és a megállapodás törvényes. A hozzájárulás igénylésének további feltétele az érintett nevelési-oktatási intézmény írásos megállapodásban rögzített közös alapítása és/vagy megállapodás alapján közös üzemeltetése, az intézmény költségvetésének közös meghatározása.
Ez a hozzájárulás igényelhető a nyolcévfolyamos gimnázium első négy évfolyamán, illetve a hatévfolyamos gimnázium első két évfolyamán nappali rendszerben oktatott tanulók után is, ha a gimnáziumi oktatást az ebben a pontban előírt feltételeknek megfelelő társulás keretében oldják meg.
A hozzájárulás nem igényelhető a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatok között létrejött társulások keretében ellátott, oktatott gyermekek, tanulók után, valamint azon tanulók után, akik nem a társulási megállapodás alapján veszik igénybe a nevelést, oktatást a társulás keretei között működő intézményben.
d) 1100 főnél kisebb lakosságszámú településen óvodába, általános iskolába járó gyermekek, tanulók ellátása
Előirányzat: 2640,4 millió forint
Fajlagos összeg: 46 000 forint/fő
A kiegészítő hozzájárulást az a települési önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott óvodában nevelésben, ellátásban, 1-4. évfolyamos általános iskolában nappali rendszerű oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók után, amely 1999. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett, és illetékességi területén a lakosságszám 1999. január 1-jén nem érte el az 1100 főt. Társulás esetén az 1100 fő alatti lakosságszámú önkormányzatok illetékességi területén lakóhellyel rendelkező tanulók után jár a  hozzájárulás. A 4. évfolyamnál magasabb évfolyamot működtető iskolában az 1-4. évfolyamra járó tanulók után csak abban az esetben igényelhető a hozzájárulás 2000. január 1-jétől, ha a magasabb évfolyamokon legkésőbb  2000. szeptember 1-jétől az oktatást a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény szerint létrehozott társulás keretében működteti. Ez alól kivételt képez az a települési önkormányzat, amely által fenntartott közoktatási intézményben a 4. évfolyamnál magasabb évfolyamon kisebbségi tanítási nyelvű, kétnyelvű és nyelvoktató nemzeti kisebbségi nevelés-oktatás folyik.
A hozzájárulás kétszeresét igényelheti a helyi önkormányzat azon gyermekek, tanulók után, akik számára kisebbségi tanítási nyelvű, kétnyelvű és nyelvoktató nemzeti kisebbségi nevelés-oktatás folyik az általa fenntartott közoktatási intézményben.
e) 3000 főnél kisebb lakosságszámú településen óvodába, általános iskolába járó gyermekek, tanulók ellátása
Előirányzat: 6735,8 millió forint
Fajlagos összeg: 24 000 forint/fő
A kiegészítő hozzájárulást az a települési önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott óvodában nevelésben ellátásban, általános iskolában, nyolcévfolyamos gimnázium első négy évfolyamán, illetve hatévfolyamos gimnázium első két évfolyamán nappali rendszerű oktatásban résztvevők után,  amely 1999. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett, és illetékességi területén a lakosságszám 1999. január 1-jén elérte az 1100 főt, de nem haladta meg a 2999 főt.
Szintén ezt a hozzájárulást igényelheti az a települési önkormányzat az általa fenntartott általános iskola 5-8. évfolyamán, nyolcévfolyamos gimnázium első négy évfolyamán, hatévfolyamos gimnázium első két évfolyamán nappali rendszerű oktatásban résztvevők után, amely 1999. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett, és illetékességi területén a lakosságszám 1999. január 1-jén nem érte el az 1100 főt. Ugyancsak ez a hozzájárulás illeti meg az 1100 fő alatti lakosságszámú települési önkormányzatot az általa fenntartott általános iskola 1-4. évfolyamán oktatott azon tanulók száma alapján, akik után a d) pont szerinti hozzájárulás nem igényelhető.
A hozzájárulás kétszeresét igényelheti a helyi önkormányzat azon gyermekek, tanulók után, akik számára kisebbségi tanítási nyelvű, kétnyelvű és nyelvoktató nemzeti kisebbségi nevelés-oktatás folyik az általa fenntartott közoktatási intézményben.
f) A 3000 és 3500 fő közötti lakosságszámú településen óvodába, általános iskolába járó gyermekek, tanulók ellátása
Előirányzat: 501,9 millió forint
Fajlagos összeg: 12 000 forint/fő
A kiegészítő hozzájárulást az a települési önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott óvodában, általános iskolában, nyolcévfolyamos gimnázium első négy évfolyamán, illetve hatévfolyamos gimnázium első két évfolyamán ellátásban, nappali rendszerű oktatásban résztvevők után, amely 1999. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett, és illetékességi területén a lakosságszám 1999. január 1-jén 2999 főnél több volt, de a 3500 főt nem haladta meg.
A hozzájárulás kétszeresét igényelheti a helyi önkormányzat azon gyermekek, tanulók után, akik számára kisebbségi tanítási nyelvű, kétnyelvű és nyelvoktató nemzeti kisebbségi nevelés-oktatás folyik az általa fenntartott közoktatási intézményben.
g) Óvodában, iskolában szervezett intézményi étkeztetés
Előirányzat: 17 244,1 millió forint
Fajlagos összeg: 20 000 forint/fő
A kiegészítő hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, iskolában szervezett intézményi étkeztetésben részt vevő - iskolai oktatás esetén csak a nappali rendszerű oktatásban részesülő - gyermekek, tanulók után veheti igénybe a kiegészítő szabályok 2. i) pontja szerint. Ugyanazon gyermek, tanuló - párhuzamos oktatás, vagy vendégtanulói jogviszony esetén - csak egy intézménynél vehető figyelembe.
Ez a hozzájárulás szolgál a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 148. § (5) bekezdésében meghatározott gyermekétkeztetés keretében biztosítandó normatív kedvezmények igénybevételéhez is.
Nem igényelhető hozzájárulás az iskolában az oktatásért térítési díjat vagy tandíjat fizető tanulók után.
h) Általános iskolai napközis foglalkozás
Előirányzat: 4905,6 millió forint
Fajlagos összeg: 15 000 forint/fő
A kiegészítő hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskolában, nyolcévfolyamos gimnázium első négy évfolyamán, illetve a hatévfolyamos gimnázium első két évfolyamán napközis foglalkozáson részt vevő tanulók után veheti igénybe a Kiegészítő szabályok 2. j) pontja szerint.
i) Kisebbségi nyelven vagy két - kisebbségi és magyar - tanítási nyelven történő oktatás az iskolában, valamint nem kisebbségi két tanítási nyelvű oktatás
Előirányzat: 960,0 millió forint
Fajlagos összeg: 41 000 forint/fő
A kiegészítő hozzájárulást igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolában a Kiegészítő szabályok 2. u) pontja alapján szervezett kisebbségi nyelven, vagy két - kisebbségi és magyar - tanítási nyelven történő oktatásban, valamint a Kiegészítő szabályok 2. t) pontja alapján szervezett nem kisebbségi két tanítási nyelvű nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után.
A nemzeti kisebbségek iskolai nevelése és oktatása esetében az igénylés további feltétele, hogy az 1-2. évfolyamon 2000. szeptember 1-jétől, a 3. évfolyamon - helyi döntés alapján a 7-8. évfolyamon, 2000. szeptember 1-jétől a 9. évfolyamon - a nemzeti kisebbség iskolai oktatásának irányelve szerint készült helyi tanterv alkalmazásával, a nemzetiségi oktatás további évfolyamain nemzetiségi tanterv alapján szervezzék az oktatást.
j) Nemzeti-etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek kisebbségi program szerinti nevelése az óvodában, továbbá cigány kisebbségi és nyelvoktató kisebbségi nevelés, oktatás az iskolában
Előirányzat: 3579,3 millió forint
Fajlagos összeg: 27 500 forint/fő
A kiegészítő hozzájárulást igényelheti a helyi önkormányzat, ha a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását az 1-2. évfolyamon, 2000. szeptember 1-jétől a 3. évfolyamon - helyi döntés alapján a 7-8. évfolyamon, 2000. szeptember 1-jétől a 9. évfolyamon - a nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve, illetve iskolai oktatásának irányelve szerint készült nevelési terv, helyi tanterv alkalmazásával szervezik meg, illetve az iskolai oktatás többi évfolyamain a nemzetiségi tantervek szerint oktatnak. A cigány kisebbségi oktatás esetén további feltétel, hogy a többi évfolyamon az irányelv előírásainak megfelelően biztosítsák az oktatást, legalább heti hat órában tanórai és tanórán kívüli oktatás keretében.
A kiegészítő hozzájárulás csak abban az esetben igényelhető, ha a képzést a Kiegészítő szabályok 2. u) pontja alapján szervezik.
k) Hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztató oktatása
Előirányzat: 717,4 millió forint
Fajlagos összeg: 15 000 forint/fő
A kiegészítő hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskola 1-10. évfolyamán nappali rendszerű oktatásban résztvevő, a család gondozásában lévő hátrányos helyzetű tanulók után igényelheti. A hátrányos helyzetet az iskolaigazgató javaslata alapján a jegyző állapítja meg a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 19. §-a alapján rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő, illetve ugyanezen törvény 138. § (2) bekezdése alapján védelembe vett gyermekekről készült nyilvántartások 1999. augusztus 31-i állapota és a 2000. augusztus 31-re becsült létszáma figyelembevételével. Az iskolaigazgató javaslatában az iskola tanulólétszámának 5%-ánál nem lehet magasabb azok aránya, akik nem szerepelnek a gyermekvédelmi törvény alapján készült nyilvántartásokban.
A kiegészítő hozzájárulást a tanulást közvetlenül segítő tantárgyi foglalkozások, tantárgyi korrepetáló, személyiségfejlesztő és tehetséggondozó programok megvalósítása esetén lehet igényelni, ha a programokat külön terv alapján, tanulónként legalább heti öt órában, maximum 15 fős csoportokban szervezik meg. A hozzájárulás az e programokban részt vevő gyermekek után igényelhető az egyes intézményekben nappali rendszerű oktatásban résztvevő tanulók létszámának legfeljebb 30%-áig.
Nem igényelhető a hozzájárulás abban az esetben, ha a tanuló a 3. számú melléklet 24. pont j) bekezdése alapján cigány kisebbségi oktatás keretében vesz részt felzárkóztató tehetséggondozó oktatásban, nevelésben, továbbá, ha a 21. pont alapján különleges gondozás keretében nyújtott ellátásban részesül.
25. Helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok
Előirányzat: 7575,0 millió forint
Fajlagos összeg: 731 forint/fő
A hozzájárulás az 1999. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg a települési önkormányzatot a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és a levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést szolgáló feladatai ellátásához.
26. Megyei/fővárosi közművelődési és közgyűjteményi feladatok
Előirányzat: 3743,9 millió forint
a) Összege: 61 290 000 forint egységesen
b) Fajlagos összeg: 243 forint/fő a megye/főváros 1999. január 1-jei lakosságszáma alapján illeti meg a megyei/fővárosi önkormányzatot.
A hozzájárulás a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és a levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést szolgáló feladatok ellátásához kapcsolódik.
Kiegészítő szabályok
1. A normatív hozzájárulások, illetve részesedések forrásai:
- a 18-23. jogcímek esetén 100%-ban állami támogatás,
- a 24. jogcím esetén 70%-ban állami támogatás, 30%-ban átengedett személyi jövedelemadó,
- a 3., 7., 11-17. jogcímek esetén 30%-ban állami támogatás, 70%-ban átengedett személyi jövedelemadó,
- az 1. jogcím esetén 10%-ban állami támogatás, 90%-ban átengedett személyi jövedelemadó,
- a 2. jogcím esetén 8,02%-ban állami támogatás, 91,98%-ban átengedett személyi jövedelemadó,
- a 4-6., valamint a 8-10., 25-26. jogcímek esetén 100%-ban átengedett személyi jövedelemadó.
2. Közoktatási célú normatív hozzájárulásokkal összefüggő kiegészítő és értelmező szabályok:
a) A közoktatási törvény átmeneti rendelkezései alapján az oktatási törvény szerint (hagyományos módon) szervezik az oktatást a szakközépiskolában, szakmunkásképző iskolában, ha az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz és a szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeire egyidejűleg, egy évfolyamon készítik fel a tanulót, utoljára az 1997/1998. tanévben indított (kifutó) évfolyamokon.
b) Párhuzamosan szervezik a művészeti szakmai vizsgára felkészítő oktatást, ha a tanuló ugyanabban az iskolában egyidejűleg sajátítja el az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit a közoktatási törvény 27. § (7), illetőleg a 29. § (8) bekezdése szerint.
c) Szakképzési évfolyamon folyik a felkészítés, ha a tanuló kizárólag a szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit sajátítja el.
d) A szakképzésben részt vevő tanulók után - a fogyatékos gyermekek kivételével - csak akkor igényelhető normatív hozzájárulás, ha a tanuló a közoktatási törvény rendelkezései szerint az első, illetve először az 1999/2000. tanévtől a második, fogyatékos tanulók esetén a további szakképesítés megszerzésére készül fel.
e) A közoktatási célú alap-hozzájárulások összege tartalmazza az óvodaszék és az óvodai szülői szervezetek, az iskolaszék és az iskolai szülői szervezetek, valamint a diákönkormányzatok működtetésének fedezetét.
f) A közoktatási célú normatív hozzájárulások megállapítása - a g), h), i), j), v) bekezdések figyelembevételével - a tervezésnél az önkormányzatok által közölt tényleges, illetve becsült tanévnyitó létszámokból központilag kiszámított mutatószámok alapján történik. Az elszámoltatás is a költségvetési éven belüli tanévváltás időpontjához, augusztus 31-hez igazodóan, az ellátott, oktatott létszám 8/12-ed részének és 4/12-ed részének önkormányzati szinten figyelembe vett éves, jogcímenként a g) pont szerinti összesített átlaga alapján történik. Amennyiben a szakképzés tört tanéves rendszerben történik, az érintett tanulók után igényelt hozzájárulás elszámolása az egyes félévekben oktatott létszám - félévváltások időpontjához igazodóan - 1/12, 7/12, illetve 4/12-ed részének átlaga alapján történik.
g) A közoktatási célú normatív hozzájárulásokkal az elszámolás a nevelési-oktatási feladatoknak megfelelő közoktatási statisztikai adatokra, és az azt megalapozó előírt tanügyi okmányokra, vagy a hozzájárulást megalapozó okmányokra épül.
h) Intézményfenntartó társulások támogatása jogcímen hozzájárulás - a bejáró gyermek, tanuló utáni hozzájárulás mellett - az után a gyermek, tanuló után igényelhető, aki a társult önkormányzatok önkormányzati törvényben kötelezően előírt feladatellátása keretében vesz részt óvodai nevelésben, általános iskolai oktatásban. A városi önkormányzat által fenntartott intézménybe beíratott városi tanulók után e kiegészítő hozzájárulás nem jár. A település közigazgatási státusza vonatkozásában az 1999. augusztus 31-i állapot az irányadó. Intézményfenntartó társulás esetén abban az esetben vehető igénybe a 24. e) vagy f) pont szerinti hozzájárulás, ha a közös intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat illetékességi területén a lakosságszám nem éri el a 3000, illetve nem haladja meg a 3500 főt.
i) A gyermek és tanulói intézményi étkeztetéshez az étkeztetést igénybe vevők 2000. évi összes létszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhető, illetve igényelhető a hozzájárulás. A hozzájárulás szempontjából a szervezett intézményi (óvodai, iskolai) étkeztetésben résztvevők számának megállapításánál egy fő - függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz - csak egy létszámként szerepelhet. Az igényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a gyermek, tanuló számít, akinek naponta legalább a déli, többfogásos, meleg főétkezés az intézmény által szervezett keretek között biztosított. Az elszámolás dokumentuma az élelmezési nyilvántartás. Az elszámolásnál az étkezésben résztvevők naponként összesített éves létszámát el kell osztani óvodai étkeztetés esetén 240 nappal, iskolai étkeztetés esetén 185 nappal.
j) A napközis foglalkozás szervezéséhez a napközis foglalkozásokon részt vett tanulók 2000. évi átlagos létszáma alapján tervezhető, illetve igényelhető a hozzájárulás. Az elszámolásnál a foglalkozási naplók szerint a naptári évre naponként összesített létszámot 185 nappal kell elosztani.
k) Az f) pont szerinti központi számításokban a közoktatási törvény 1. számú melléklet Második része az irányadó, amely meghatározza, hogy a normatív hozzájárulás megállapítása során milyen módon kell számításba venni az iskolai oktatásban részt vevő tanulót, a kollégiumi ellátásban részesített tanulót, a felnőttoktatásban résztvevőket, a térítési díjat fizetőket, az alapfokú művészetoktatásban részesülőket stb. A számításoknál jogcímenként előforduló tört létszám esetén az általános kerekítési szabályokat kell alkalmazni. A kiegészítő hozzájárulásokra való jogosultság meghatározásához is e bekezdés előírásai az irányadók.
l) Az alapfokú művészetoktatási intézménybe beírt és a foglalkozásokon részt vevő tanuló csak egy jogcímen vehető figyelembe, abban az esetben is, ha a 22. pont a) és  b) jogcím szerinti képzést együttesen veszi igénybe, vagy ha több tanszakra jár.
m) A beszámoltató rendszerű szakképzésben résztvevők létszámát a felnőttoktatásban a levelező munkarend szerint oktatottakra vonatkozó előírások szerint kell meghatározni.
n) A 24. pont szerinti hozzájárulásoknál az egy-egy jogcímhez kapcsolódó igénylés az óvodai nevelés esetén a 18. pont szerinti, iskolai oktatás, illetve gyógypedagógiai ellátás esetén a nappali rendszerű oktatásban résztvevők létszámát nem haladhatja meg.
o) A nem magyar állampolgárok a közoktatási törvény 110. §-ának feltételei szerint vehetők számításba a létszámok tervezésénél.
p) A közoktatási célú normatív hozzájárulások a tanulói jogviszony szünetelése esetén nem igényelhetők.
q) A közoktatási célú normatív hozzájárulások nem vehetők igénybe az olyan intézményben ellátottak, oktatottak után, amelyek alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység nem szerepel, beleértve a kiegészítő hozzájárulás igénybevételére jogosító tevékenységeket is.
r) A gyermekvédelmi szakellátásban részesülő ellátottak után - kivéve a 23. b) alpont szerint a fogyatékos tanulók diákotthoni ellátásában részesülők - a bölcsődei, óvodai, kollégiumi, externátusi elhelyezéshez, az intézményi étkeztetéshez, valamint a napközis foglalkozáshoz a hozzájárulásokat az ezen ellátásokat nyújtó önkormányzat igényelheti.
s) A 24. pont i) bekezdésében a nem kisebbségi két tanítási nyelvű oktatást szolgáló támogatást a helyi önkormányzat az általa fenntartott nevelési, oktatási intézményben a Művelődési Minisztérium 29.207/1987. (MK. 22.) számú engedélyében foglaltaknak megfelelően,  vagy a két tanítás nyelvű iskolai oktatás irányelvének kihirdetéséről szóló 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet szerint szervezett nem kisebbségi két tanítási nyelvű általános és középiskolai oktatáshoz veheti igénybe.
t) A 24. pont d), e), f), i) és j) bekezdéseiben a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatáshoz meghatározott kiegészítő hozzájárulások igénylésének együttes feltételei a következők:
- a nevelési-oktatási intézmény alapító okirata tartalmazza a nemzeti-etnikai kisebbségi feladatok ellátását, és
- a nemzeti, etnikai kisebbségek óvodai nevelését és oktatását, legalább nyolc, ugyanahhoz a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermek szülőjének, gondviselőjének igénye alapján szervezik meg az oktatást,
- a hozzájárulás igénybevételéhez - legalább - a 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet 2. számú mellékletében meghatározott heti foglalkoztatási óraszám biztosítása és dokumentálása szükséges,
- amennyiben az óvoda, iskola olyan településen működik, ahol nem működik helyi kisebbségi önkormányzat, illetve nincsen kisebbségi szószóló, a támogatás további feltétele az országos kisebbségi önkormányzat nyilatkozata, mely szerint az oktatási intézmény nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot lát el,
- a d), e), f) pont alatt felsorolt kiegészítő támogatás gyermekenként, tanulónként csak egy jogcímen vehető igénybe.
u) A korai fejlesztéshez, gondozáshoz és a fejlesztő felkészítéshez a hozzájárulás a 2000. naptári évben az ezen ellátásokat igénybevevők - havi átlaglétszáma figyelembevételével számított - éves átlaglétszáma alapján igényelhető.
3. Ha a tanuló a gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményben van elhelyezve, lakóhelyét az alapján kell megállapítani, hogy az elhelyezését szolgáló épület melyik településen található.
4. A közös tulajdonú (ez esetben a fenntartás is közös), illetőleg közös fenntartású intézmények esetén - a 3. számú melléklet 11. pont b) és c) jogcímek kivételével - az intézmény székhelye szerinti önkormányzat igényelheti a normatív hozzájárulást és számol is el a hozzájárulással.
5. Amennyiben helyi önkormányzat más helyi önkormányzatnak 2000. január 1-jével ad át feladatot, illetve intézményt, az erről szóló megállapodás alapján a feladatot, intézményt átvevő helyi önkormányzatnak az átvevő által a mutatószám felméréskor közölt adatok alapján jár a normatív hozzájárulás.
6. Gondozási nap: egy gondozott egy napi intézményi gondozása (különféle ápoló-, gondozóotthoni intézményi, átmeneti és nappali szociális intézményi ellátás, valamint az állami gondozásban részesülők ellátása), amely az intézményben történő felvétellel kezdődik, és annak végleges elhagyásával fejeződik be. Az ideiglenes távollévők - kórházi ápolás, szabadság - is beszámítanak a gondozási napokba.
7. A lakosságszámra vonatkozó adatok a BM Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatal adatai. A lakosságszám megállapításához az 1999. január 1-jei állapotot kell figyelembe venni.

4. számú melléklet az 1999. évi CXXV. törvényhez

I.

A helyi önkormányzatokat normatívan megillető személyi jövedelemadó jogcímei és összegei

1. A települési önkormányzatok jövedelem differenciálódásának mérséklése
Előirányzat: 43 817,4 millió forint
1.1. Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél a 21. § (2) bekezdés szerint a képződés helyén maradó személyi jövedelemadó-bevétel és a 1.2. pont szerinti iparűzési adóerő-képesség - az 1998. január 1-jei lakosságszámra - együttesen számított egy főre jutó összege nem éri el a 1.3. pontban szereplő összeget, a bevétel e szintig kiegészül.
Ha az egy főre jutó összeg nagyobb az 1.3. pontban szereplő összegnél, akkor a központi költségvetési kapcsolatból származó forrásokból az önkormányzatot együttesen megillető összeg az 1.4. pontban szereplő számítási módszer alapján csökkentésre kerül.
Az önkormányzat közigazgatási státuszát az 1999. augusztus 31-i állapotnak megfelelően kell alapul venni.
Az ezen időpontig szétvált önkormányzatoknál a számítás alapjául szolgáló bevételeket az érintett önkormányzatok megállapodása alapján kell megosztani. Ennek hiányában a bevételeket az 1999. évi költségvetésükben tervezetteknek megfelelően kell számításba venni. Mindkettő hiányában a bevételek megosztása az 1999. augusztus 31-i lakosságszám arányában történik.
1.2. E törvény szempontjából a helyi önkormányzat 2000. évi iparűzési adóerő-képességét az alábbiak szerint kell meghatározni:
1.2.1. Számított adóerő-képesség kiszámítása
Ae=(Tax1,25+LxEa)x0,012
ahol
Ae	=	számított iparűzési adóerő-képesség
Ta	=	az 1998. évi társasági adóbevallásokból az APEH által telephelyenként kimutatott és településre számított - az anyagköltséggel csökkentett - iparűzési adóalap
L	=	a település 1998. január 1-jei lakosságszáma
Ea	=	az SZJA törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók által bevallott iparűzési adóalap település népessége szerint képzett csoportonkénti jellemző középértéke
-		2 000 főig	13 500 forint/fő
2 000	-	10 000 főig	33 750 forint/fő
10 000		fő felett	54 000 forint/fő
1.2.2. Az 1.1. pontban figyelembe veendő iparűzési adóerő-képesség:
1.2.2.1. Nem lehet kevesebb az egyes önkormányzatok 1998. évi korrigált iparűzési adóbevétel 25%-kal növelt - ezáltal 2000-re valorizált - összegének 60%-ánál, illetve nem lehet több annak 110%-ánál.
Az 1998. évi korrigált iparűzési adóbevétel alatt az önkormányzat 1998. évi adóbeszedési számláján ténylegesen befolyt iparűzési adóbevételnek (a továbbiakban: 1998. évi iparűzési adóbevétel), az APEH által településekre kimutatott anyaghányad 67%-ával csökkentett és a törvényi kulcsváltozással (2/1,4) növelt összegét kell érteni. Ha a településre nincs APEH által kimutatott adóalap, akkor a korrigált iparűzési adóbevétel megegyezik az 1998. évi iparűzési adóbevétellel.
A 2000-re előzőek szerint számított korrigált iparűzési adóbevételt a helyi önkormányzat a 17. § (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során pontosíthatja. Abban az esetben, ha a ténylegesen befolyt - hátralékváltozással korrigált - iparűzési adó meghaladja az önkormányzat által pontosítottat, ennek az 1.1., 1.3. és 1.4. pont szerint számított kiegészítésre, illetve levonásra gyakorolt hatásával az önkormányzatnak az Áht. 64. § (1) bekezdésében foglaltak keretében év végén el kell számolnia.
A jogtalanul igénybe vett összeget a költségvetési évben érvényes átlagos jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelve kell a központi költségvetés részére visszafizetni. Ha a helyi önkormányzat visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségének külön jogszabály szerinti határidőre nem tesz eleget, további - az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő - kamatot köteles fizetni addig a napig, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesíti. A határidőt követő 90. napon a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen, és az Áht. 63. § (7) bekezdésében foglaltak szerint jár el.
1.2.2.2. Megegyezik az önkormányzattípus, azon belül népességszám szerinti kategóriába tartozó önkormányzatok 1.2.2.1. szerinti adóerő-képességének átlagával, ha az adott önkormányzatnak nem volt 1998. évi iparűzési adóbevétele, és a számított iparűzési adóerőképessége ennél az átlagnál magasabb.
1.2.2.3. Azonos a településkategórián belül az 1.2.2.1. és az 1.2.2.2. szerint legalacsonyabb adóerő-képességű önkormányzatok egytizedének átlagos adóerő-képessége felével, ha az adott önkormányzat 1.2.2.1. és 1.2.2.2. szerinti adóerő-képessége ennél alacsonyabb lenne.
1.3. A jövedelemkülönbségek mérséklésénél figyelembe veendő értékhatár:
a) - község	11 800 forint/fő
b) - város	14 715 forint/fő
c) - megyei jogú város	16 500 forint/fő
d) - főváros (kerületekkel együtt)	22 295 forint/fő
Az a) és b) pontban szereplő nem kötelező térségi feladatokat is ellátó települési önkormányzatok esetén az értékhatár nő a 2. c) pont szerinti fajlagos összeg és a 3. számú melléklet 13. a), 15., 16., 19. b)-c), 20-23. pontok szerinti ellátottak/férőhely együttes száma szorzatának a település 1998. január 1-jei lakosságszámára vetített összegével.
1.4. A 1.3. pont szerinti értékhatár %-ában a levonás sávonkénti számítása
Az 1-3. pontban szereplő értékhatár %-ában sávonként	Sávonként a levonásra kerülő egy főre jutó összeg	A központi költségvetési kapcsolatból levonásra kerülő összeg
%-ban	forint/fő	%-ban	forint/fő	4. oszlop összesen x a település 1998. január 1-jei lakosságszáma forintban
1.	2.	3.	4.	5.
100-130		0		-
130-170		25		-
170-230		45		-
230-300		75		-
300 felett		90		-
Levonandó összesen:	-	-
A levonandó összeg azonban nem lehet több, mint a települési önkormányzatot a kötelezően ellátandó feladatai után a 3. számú melléklet 1., 2., 4-11., 14., 17., 18., 19. a), 21. a), 24-26. pontjai alapján megillető normatív állami hozzájárulás és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadó.
E normatív hozzájárulások év végi elszámolásának hatását az Áht. 64. § (1) bekezdésében foglaltak szerint figyelembe kell venni.
2. Megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó részesedése
Előirányzat: 12 067,3 millió forint
Ebből minden megyei önkormányzatot megillet:
a) egységesen 257 millió forint,
b) a megye 1999. január 1-jei lakosságszáma után 556 forint/fő,
c) a megyei fenntartású intézményekben ellátottak után 14 905 forint/ellátott.
A c) pontban az ellátottak számbavételénél az e törvény 3. számú mellékletének 12. a), 13., 14., 16., 17. számú jogcímeihez kapcsolódóan tervezett ellátott, a 15. számú jogcímhez kapcsolódóan tervezett férőhely, a 18-23. számú jogcímekhez kapcsolódóan tervezett ellátott, oktatott létszámot együttesen kell alapul venni.

II.

Az illetékbevételek szabályozása

1. A Fővárosi Önkormányzatot illeti meg a Fővárosi Illetékhivatal által beszedett, a központi költségvetés bevételével csökkentett e törvény 25. §-a szerinti illetékbevétel.
2. A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg a megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján a megye közigazgatási területén lévő megyei jogú városok illetékességébe tartozó ügyekből befolyt bevétel, csökkentve e törvény 25. §-a szerinti bevételi részesedéssel, továbbá a 4., illetve 5. pontban foglalt költségként visszatartott összeggel.
3. A megyei illetékhivatal által beszedett illetéknek a központi költségvetés e törvény 25. §-a szerinti bevételi részesedésével és a 2. pont szerinti, megyei jogú várost megillető összeggel, továbbá a megyei önkormányzatnál - az illetékhivatal működésével összefüggően - felmerült költségek fedezetére visszatartott összeggel csökkentett illetékbevétel
a) 30%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot,
b) 70%-ának fele egyenlő összegben - egytizenkilenced részenként -, fele a megye 1999. január 1-jei lakosság száma arányában - a Kincstár országos összesítését követően - a megyei önkormányzatokat
illeti meg.
4. A megyei jogú város önkormányzata legkésőbb 2000. február 1-jéig megállapodik a megyei önkormányzattal a beszedett bevétellel kapcsolatos költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét és mértékét - beleértve a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 45. §-ában szabályozott, illetékekkel összefüggő érdekeltségi célú juttatásokat is -, az elszámolási kötelezettségeket, az elszámolás ellenőrzésének módját.
5. A 4. pont szerinti megállapodás hiányában a megyei önkormányzat a felmerült költségek fedezetére visszatarthatja a megyei jogú város illetékességébe tartozó ügyekből befolyt, központi költségvetést megillető összeggel csökkentett bevétel, valamint az illetékhivatal által beszedett összes, központi költségvetést megillető bevétellel csökkentett illetékbevétel arányának megfelelő hányadot. Az arány megállapításánál az előző évi tényszámokat kell figyelembe venni.
6. Az illetékhivatal működtetésével összefüggő éves költség egytizenkettede tartható vissza havonta, amely az illetékhivatalt működtető megyei önkormányzatot illeti meg, és illetékbevételként kell költségvetésében előirányozni és elszámolni.

5. számú melléklet az 1999. évi CXXV. törvényhez

A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok

Millió forintban
Sor-szám	Cél		Igénybevétel feltételei	Előirányzat
1.	Lakossági közműfejlesztés támogatása		A magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló 73/1999. (V. 21.) Korm. rendelet alapján igényelhető.	1500,0
2.	Pincerendszerek és természetes partfalak veszélyelhárítási munkálatainak támogatása		a) Pincerendszerek esetén: Igényelheti azon - veszélyeztetett közterülettel rendelkező - település önkormányzata, amely a település szakszerűen kidolgozott komplex veszélyelhárítási programját és ezen belül annak 2000-re vonatkozó munkatervét a Belügyminisztériumhoz benyújtotta. A támogatásban részesülő veszélyelhárítási programokról (pincékről és kapcsolódó létesítményekről), valamint a támogatásnak a település vállalt önrészesedését is figyelembe vevő mértékéről - a sürgősség és a védendő közvagyon mérlegelésével - a belügyminiszter által vezetett tárcaközi bizottság dönt. Az ilyen célokra engedélyezhető összes támogatás összege maximálisan 500 millió forint.	1000,0
b) Természetes partfalak esetén: Igényelheti az a települési önkormányzat, ahol a természetes partfalak mozgása a települést különösen veszélyezteti, és amely önkormányzat a belügyminiszternek az érintett társminiszterekkel egyetértésben megjelentetett részletes támogatási feltételei szerint - az abban közölt határidőig - támogatási igényét benyújtja. A támogatás összegéről a tárcaközi bizottság javaslata alapján a belügyminiszter dönt. Az e célra engedélyezhető összes támogatás maximálisan 500 millió forint.
3.	Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása		Az előirányzat azoknak a településeknek a támogatására szolgál, amelyeken az önkormányzati, az állami és egyéb szolgáltatók által végzett lakossági közműves ivóvízellátás és szennyvíz-szolgáltatás, valamint a más vízközműtől vásárolt (átvett) lakossági célú ivóvíz ráfordításai magasak. Az igénybejelentés részletes rendjéről a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter - az érintett társminiszterekkel egyetértésben - tájékoztatót jelentet meg. Az igényekről a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által vezetett tárcaközi bizottság dönt. A tárcaközi bizottság - a rendelkezésére álló előirányzat keretei között - az érintett körben figyelembe veszi az igénybejelentést megelőző egy éves időszak lakossági fogyasztása mennyiségét, az ebben várható változásokat, a szolgáltatás tényleges, illetve várható ráfordításait, valamint azt, hogy az érintett önkormányzatok - az említett tájékoztatóban részletezett módon a szolgáltatóval egyeztetett - igénybejelentései képviselő-testületi határozatokkal alátámasztottak-e. Több települést ellátó szolgáltató esetén, vagy regionális érdekek érvényesítésére a támogatás összegét a bizottság a támogatási küszöbérték feletti települések átlagos fajlagos ráfordításai alapján is megállapíthatja. A tárcaközi bizottság intézkedik arról is, hogy a jóváhagyott összeg az egy települést ellátó vízközmű esetén a szolgáltató székhelye szerinti önkormányzathoz, több települést ellátó vízközmű esetén pedig az igénybejelentésben megjelölt önkormányzathoz kerüljön átutalásra. A jóváhagyott összeget az önkormányzat - dokumentálható és ellenőrizhető módon - kizárólag a lakossági ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás ráfordításainak csökkentésére használhatja fel.	4100,0
Az előirányzat szolgál részbeni fedezetül az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ráfordításaira is.
4.	Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása		Az előirányzat a meglévő közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartására szolgál, ha az említett eszközökön végzendő munkákat - kivételes esetben új eszköz beszerzését - a műszaki előírások vagy a műszaki állapot szükségessé teszik, és az eszközöknek a felújítás utáni tartós használata biztosítva van. Kivételesen méltánylandó kistérségi foglalkoztatáspolitikai szempontok esetén lehetőség van a működtetés támogatására is, amennyiben a településről más tömegközlekedési eszközzel munkába járni nem lehet.	200,0
Az összegnek azon települési önkormányzatok közötti elosztásáról, amelyeknek az említett eszközök a tulajdonában és működtetésében vannak, vagy amelyeknek közigazgatási területén az említett eszközöket közforgalmú-közútpótló jelleggel érvényes engedély birtokában működtetik, tárcaközi bizottság dönt. Az igénybejelentés feltételeiről a tárcaközi bizottságot vezető közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter az érintett társminiszterekkel egyeztetett tájékoztatót jelentet meg.
5.	Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása		Támogatásban részesül - a Határőrség Országos Parancsnoksága által kimutatott 1999. évi (közúti ki- és beléptetési) adatok alapján - minden határátkelőhelyet fenntartó települési önkormányzat.	80,1
A támogatás átutalásáról a Belügyminisztérium 2000. március 15-ig intézkedik.
6.	Lakáscélú adósságkezelési támogatás		A szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítéséről és lakhatási körülményeinek javításáról szóló, módosított 96/1998. (V. 13.) Korm. rendelet alapján a helyi önkormányzat központi költségvetési támogatásra jogosult, ha az e rendeletben, valamint az önkormányzat rendeletében foglaltak szerint adósságkezelést folytat. Az önkormányzat az adósságkezelés során kifizetett összeg 55%-át, a 219/1996. (II. 24.) Korm. rendelet mellékletében felsorolt, a társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település önkormányzata a 80%-át a központi költségvetéstől visszaigényelheti e törvény 3. számú melléklete 10. pontja alapján az önkormányzatot megillető összeg 3%-ának erejéig, de legalább 200 000 forintig.	400,0
7.	Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatása		Támogatásra jogosultak a helyi kisebbségi önkormányzatok a települési önkormányzaton keresztül, valamint a települési kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban: kisebbségi önkormányzat). A támogatás éves összege 583 932 forint/kisebbségi önkormányzat. A támogatást a kisebbségi önkormányzat működési kiadásaira használhatja fel.	803,0
A támogatás átutalása két egyenlő részletben 2000. február 15-ig, illetve 2000. július 31-ig történik. A támogatásnak az érintett önkormányzatok részére történő átutalásáról a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal intézkedik a Belügyminisztérium útján a Kincstár felé.
Időarányos támogatásra jogosult az a kisebbségi önkormányzat, amely az időközi választást követően év közben alakul meg. Ez esetben a kisebbségi önkormányzat a támogatásra a megalakulás napjától jogosult. A támogatásra való jogosultságát a kisebbségi önkormányzatnak be kell jelentenie a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalnak, valamint a Belügyminisztériumnak a megyei TÁKISZ-on keresztül. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal a Belügyminisztérium útján intézkedik a Kincstár felé a támogatás időarányos összegének folyósításáról.
Nem illeti meg a támogatás időarányos része a kisebbségi önkormányzatot, ha évközben megszűnik (feloszlatták, feloszlott, valamint ha a képviselők száma a képviselőtestület működéséhez szükséges létszám alá csökken),  a megszűnés napját követő naptól. A kisebbségi önkormányzatnak megszűnésével egyidejűleg értesítenie kell a Belügyminisztériumot a megyei TÁKISZ-on keresztül az őt meg nem illető - időarányos - támogatás előirányzatról való lemondásáról, továbbá a Kincstárt az ennek megfelelő összeg egyidejű visszautalásáról. Ezzel egyidejűleg a kisebbségi önkormányzat - gazdálkodásának végrehajtó szerve útján - a támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a megszűnését követő 30 napon belül az idevonatkozó bizonylatok becsatolásával elszámol a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatallal.
A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal a Belügyminisztérium útján intézkedik a Kincstár felé a további folyósítás megszüntetéséről.
8.	Gyermek- és ifjúsági feladatok		A támogatási keret felhasználásáról az ifjúsági és sportminiszter által vezetett tárcaközi bizottság dönt.	155,0
9.	Kiegészítő támogatás nemzetiségi óvodák és iskolák fenntartásához		Igényelhetik azok a helyi önkormányzatok, amelyek a nemzetiségi, etnikai nevelési-oktatási feladatokat ellátó óvoda és iskola fenntartását a bevételi forrásaik hiánya miatt nem tudják a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelően biztosítani. A támogatás folyósítása a nettó finanszírozás keretében történik.	300,0
A támogatás igénylésének, a folyósítás részletes rendjének szabályait, valamint az elszámolás feltételeit az oktatási miniszter - a belügyminiszter, az igazságügyi miniszter, valamint a pénzügyminiszter véleményének kikérésével - 2000. március 31-ig határozza meg.
10.	Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás		Igényelhetik települési és megyei/fővárosi önkormányzatok az általuk fenntartott nyilvános könyvtár állománygyarapításához, a közművelődési infrastruktúra technikai, műszaki fejlesztéséhez. A támogatás részletes pályázati feltételeit, az igénylés és az elszámolás rendjét a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról szóló 15/1998. (III. 31.) MKM rendelet határozza meg.	568,0
11.	Helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari támogatása		Helyi önkormányzat fenntartásában, vagy közhasznú társasági formában működő hivatásos zenekarok és énekkarok kiadásaihoz a helyi önkormányzatok támogatást vehetnek igénybe. A helyi önkormányzatokat a támogatási keretből 250 millió forint működési kiadásokra, 100 millió forint az önkormányzati hozzájárulás arányában illeti meg. A támogatás igénybevételét a nemzeti kulturális örökség minisztere 2000. február 15-ig rendeletben szabályozza.	350,0
12.	Hozzájárulás a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz		A központi költségvetés egyszeri hozzájárulást biztosít a helyi önkormányzatoknak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott körön kívüli feladatellátás racionálisabb megszervezése, szükségtelen foglalkoztatás megszüntetése folytán felszabaduló létszám miatti, 1999. szeptember 30. napját követően hozott döntéseikhez kapcsolódó kötelezettségei teljesítéséhez. További feltétel, hogy az önkormányzati szintű létszámcsökkentéssel kapcsolatban meghozott döntés az álláshely megszüntetését is jelentse. Az öregségi nyugdíjkorhatárt két éven belül elérők esetében a kisebb összegű kötelezettségvállalással járó munkaviszony megszüntetési forma (felmentés vagy korengedményes nyugdíjazás) támogatható. A támogatás folyósítása a nettó finanszírozás keretében történik.	4000,0
A pályázat feltételeit a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben 2000. február 15-ig jelenteti meg.
13.	Hozzájárulás a könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok számára		A központi költségvetés egyszeri hozzájárulást biztosít az államháztartásról szóló 1992. XXVIII. törvény 64. § (1) bekezdés b) pontja szerint könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok többletfeladataihoz. Az előirányzat 40%-a valamennyi könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatot egységesen illeti meg, a 60%-a pedig az érintett önkormányzatok 1999. évi könyvvizsgáló által hitelesítendő központi költségvetési források nagyságrendje alapján kerül elosztásra.	300,0
A támogatás igénylésének és elszámolásának módját a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben 2000. március 31-ig határozza meg.
14.	Tűzoltólaktanya létesítése		A központi költségvetés egyszeri hozzájárulást biztosít a szentendrei tűzoltólaktanya megvalósításához, amely az egyházi tulajdonrendezés miatt szűnt meg.	50,0
Központosított előirányzat összesen:	13 806,1

6. számú melléklet az 1999. évi CXXV. törvényhez

A működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása

1. Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (működési forráshiányos) helyi önkormányzatok támogatása
Előirányzat: 9 613,4 millió forint
A forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés esetén az önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő helyi önkormányzat kiegészítő támogatást igényelhet. E támogatást csak az az önkormányzat igényelheti, amely a normatívan képződő forrásokon túl a saját források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések (pl. intézmények társulásos működtetése, körjegyzőség, hatósági feladatok társulás útján való ellátása) mellett sem képes a kötelező önkormányzati feladatok ellátására, valamint az 1990. december 31. előtti hitel-, kötvénykötelezettség és azok 2000. évben esedékes kamatai teljesítésére.
Az önkormányzattól elvárható bevételek és az elismerhető kiadások számításához e törvény alapján a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium részletes módszertani útmutatót (a továbbiakban: útmutatót) készít, és arról - a területileg illetékes TÁKISZ-okon keresztül - a helyi önkormányzatokat 2000. március 10-ig tájékoztatja.
Nem igényelhet támogatást ezen a címen az a helyi önkormányzat, amely
a) lakosságszáma 500 fő alatt van és körjegyzőséghez nem tartozik, kivéve ha az igénybejelentés időpontjáig döntött és megállapodást kötött legkésőbb 2001. január 1-jétől körjegyzőségben való részvételről. E feltétel alól a közigazgatási hivatal különösen méltányos esetekben adhat felmentést;
b) polgármesteri hivatalon túl intézményt nem tart fenn, kivéve, ha részt vesz intézményfenntartó társulásban;
c) az egészségügyi, szociális, oktatási intézményeinek intézményenkénti kihasználtsága 1100 lakosságszám alatt az 50%-ot, 1100 lakosságszám felett a 70%-ot nem éri el, kivéve azt az 500 lakosságszám alatti helyi önkormányzatot, ahol intézménytípusonként csak egy intézmény üzemel és oktatási intézményénél az általános iskolai tanulók 4. évfolyamnál magasabb évfolyamainak oktatása a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény szerint létrehozott társulás keretében történik;
d) az alacsony kihasználtsággal működő intézményeinek társulás útján történő közös fenntartását nem kezdeményezte;
e) 3 hónapra vagy ennél hosszabb időre lekötött tartós bankbetéttel rendelkezik intézményeit is ideértve, kivéve, ha a bankbetét összege nem haladja meg a g) pont szerinti felhalmozási célú bevételeknél átmenetileg fel nem használt forrásokat;
f) helyi adó bevezetéséről nem döntött, illetve ilyen bevételt nem tervez;
g) a tárgyévi összes felhalmozási célú bevételein túl tervezi a felhalmozási célú kiadásait, ideértve az 1991. január 1. után felvett fejlesztési célú hitel törlesztését és annak kamatait. Felhalmozási célú bevételként a felhalmozási célra kapott támogatás vagy átvett pénzeszköz, a társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott települések támogatására a települési önkormányzatnak a személyi jövedelemadóból való részesedése, a lakáshoz jutás és lakásfenntartás jogcímen a települési önkormányzatot megillető személyi jövedelemadó 50%-a, a megyei önkormányzatok egységes és lakosságszám arányos személyi jövedelemadó részesedésének 10%-a, továbbá a magánszemélyek kommunális adójának 100%-a, a magánszemélyek által befizetett építményadó és telekadó 20%-a, az önkormányzatok felhalmozási és tőke jellegű bevételei, a pénzmaradvány felhalmozási célú része, a felhalmozási kiadások áfa-tartalmának visszatérített összege, valamint a felhalmozási célra felvett hitel vehető figyelembe.
A forráshiány összegének megállapításánál csak a kötelező önkormányzati feladatok - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott feladatok (a továbbiakban: OEP finanszírozási kör) nélküli - 1999. évi tényleges működési kiadásait a 2000. évi költségvetési törvényből fakadó kötelezettséggel, továbbá az államháztartás alrendszereitől átvett kötelező feladatok előirányzatának összegével növelten - lehet figyelembe venni. Az OEP finanszírozási kör 1999. évi kiadása alatt a következő forrásokból teljesített kiadások értendők: egészségügyi működési célra OEP-től és egyéb szervektől átvett pénzeszköz, a gyógyító-megelőző feladatellátás saját működési bevétele, az ilyen célú előző évi maradvány-felhasználás.
A működési kiadás számításánál - az útmutatónak megfelelően - a személyi juttatások összegét a 2000. évi költségvetési törvény alapján kialakításra került ágazati növekményt lehet figyelembe venni.
A forráshiány számításánál a helyi önkormányzat elvárható bevételeit - az OEP finanszírozási kör nélkül - az e törvényben meghatározott központi költségvetési kapcsolatokból származó működési célú forrásai és az intézményi működési bevételek, valamint az önkormányzatok sajátos működési bevételei, a működési célú átvett pénzeszközök, a működési célú kölcsönökből és értékpapírokból származó bevételek, továbbá a kötelezettség nélküli működési célú pénzmaradvány és a felhalmozási bevételből működésre fordított összeg képezi. Amennyiben az intézményi működési és önkormányzati sajátos működési bevételeknek az útmutató szerint korrigált összege az előző évi teljesítéshez képest nem növekszik legalább a tárgyévre prognosztizált infláció mértékével, a különbözet csökkenti, valamint ha az önkormányzatok - előzőek szerint figyelembe vett - sajátos működési bevételein belül a tervezett iparűzési adó nem éri el a számított iparűzési adóerő-képességet, e különbözet csökkenti a számított forráshiányt.
Továbbá csökkenti a számított forráshiányt az az összeg, amellyel a tárgyévet megelőző évben a helyi önkormányzat felhalmozási kiadásai meghaladták a felhalmozási bevételeit.
A pénzmaradvány igazolt kötelezettségeken felüli összege csökkenti a számított forráshiányt. Az előző évi pénzmaradványok megállapítását és felhasználását - képviselő-testületi (közgyűlési) jóváhagyással alátámasztva - tételesen be kell mutatni.
A kiegészítő támogatás számított összegét csökkenti a 2000. évi normatív állami hozzájárulás, valamint az átengedett személyi jövedelemadó és az iparűzési adóerő-képesség együttes összegének 2%-a.
Az előző években felvett működési hitel 2000. évi visszafizetési kötelezettsége a számított forráshiányt nem növeli.
Amennyiben a helyi önkormányzat egy ellátottra, lakosra jutó 1999. évi teljesített működési kiadásainak összege az 1998. évi teljesített működési kiadások (8,4%-kal növelt) országos, településkategóriánkénti egy ellátottra, lakosra jutó - az útmutatóban meghatározott helyi kötelező feladatok reprezentálását eredményező korrekciókkal - tisztított átlagának 120%-át meghaladja, illetve annak összege nem éri el az 1998. évi teljesített működési kiadások (8,4%-kal növelt) országos, településkategóriánkénti egy ellátottra, lakosra jutó, tisztított átlagának 90%-át, akkor a forráshiány számított összege csökken, illetve nő. A számítást az OEP finanszírozási kör figyelembevétele nélkül kell elvégezni.
A helyi önkormányzatok igényüket a Pénzügyminisztériumhoz a TÁKISZ-okon keresztül nyújthatják be 3 példányban. A TÁKISZ-okhoz való beérkezés időpontja:
- 2000. április 20.
- 2000. szeptember 30.
Az igénylést a következő dokumentumokkal kell megküldeni (a 2000. első félévre vonatkozó dokumentumok csak a második határidőre szükségesek):
- az 1999. évi költségvetés végrehajtásáról, az 1999. évi önkormányzati pénzmaradvány megállapításáról és felhasználásáról, a 2000. évi költségvetésről és a 2000. első félévi beszámolóról szóló képviselő-testületi előterjesztés, rendelet, illetőleg határozat,
- az 1990. december 31. előtti hiteltartozás és kamatai 2000. évet érintő kötelezettségének igazolásáról szóló banki bizonylat,
- működési célú éven belüli hitelek és azok kamatainak (kivéve a munkabérhitelek) igazolásáról szóló banki bizonylat,
- a képviselő-testület nyilatkozata a)-f) pontokban foglaltak igazolására.
A Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium ütemezésének megfelelően a TÁKISZ-ok az igénybenyújtásra vonatkozó határidőket követően legkésőbb 30 napon belül a rendelkezésre álló dokumentumok és a helyi ismereteik alapján rövid szöveges és számszaki elemzést készítenek a figyelembe vehető forráshiány összegére. A kérelmeket és azok mellékleteit önkormányzatonként 2 példányban a Pénzügyminisztérium részére küldik meg.
A kérelmek döntés-előkészítése során - indokolt esetben - a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az illetékes TÁKISZ-tól, és - szükség esetén - helyszíni ellenőrzést végezhet. A támogatások odaítéléséről készített közös javaslatot a pénzügyminiszter és a belügyminiszter 2000. július 15-ig, illetve 2000. november 30-ig bemutatja az Országgyűlés Önkormányzati és rendészeti bizottságának. Ezt követően a támogatások odaítéléséről a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együtt dönt. A döntésüket - évenként két alkalommal - a Magyar Közlönyben teszik közzé. A támogatás átutalása - a nettó finanszírozás keretében - a közzététel hónapjáig időarányosan járó támogatásra szólóan - az előleggel korrigálva - egy összegben, a további részre vonatkozóan havi ütemezésben történik.
Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő forráshiányos önkormányzat az őt 2000. évben megillető kiegészítő állami támogatás összegének terhére - utólagos elszámolási kötelezettség mellett - finanszírozási előleget vehet igénybe. Az előleg igénylésére az önkormányzat elfogadott költségvetési rendelete alapján, annak elfogadási időpontjához igazodóan 2000. február 5-ig, illetve 2000. március 5-ig - van lehetőség.
A jogosan igénybe vehető előleg összege:
- ha az előző évben is forráshiányos volt az önkormányzat nem lehet több, mint 1999. évben a részére folyósított forráskiegészítő támogatás összegének 60%-a,
- ha az előző évben ezen a címen nem részesült támogatásban az önkormányzat nem haladhatja meg az elfogadott költségvetési rendeletében az általa meghatározott működési forráshiány 60%-át.
Az erre irányuló kérelmeket a Belügyminisztériumnak címezve az illetékes TÁKISZ-hoz kell benyújtani. Az előleg átutalása az első hét hónap során havonta időarányosan, a nettó finanszírozás keretében történik a kiegészítő támogatás terhére.
Amennyiben az első alkalommal megállapított kiegészítő támogatás összege kisebb, mint az igényelt előleg, akkor a jogtalanul igénybe vett előleg különbözetet - az előleg folyósításától a támogatás folyósításának megkezdéséig számított, a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten - a nettó finanszírozásba tartozó források terhére kell - a tartozás erejéig - elszámolni.
Az igénybe vett előlegről az önkormányzatok 2000. május 31-ig mondhatnak le írásban. A lemondást a Belügyminisztériumnak kell címezni, és az illetékes TÁKISZ-hoz kell benyújtani. Az előleg folyósításától a lemondás időpontjáig igénybe vett előleget a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten a nettó finanszírozás keretében kell - a tartozás erejéig - elszámolni.
Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzat a jóváhagyott támogatásról év végén az útmutató szerint elszámol, és bemutatja az igénybejelentés alapjául szolgáló feltételrendszer teljesülését. A jogtalanul igénybe vett támogatást az Áht. 64. § (6) bekezdésében foglaltak szerinti visszafizetési kötelezettség terheli.
2. Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, az adósságrendezés alatt működési célra igényelhető támogatásra, valamint a pénzügyi gondnok díjára
Előirányzat: 720 millió forint
a) Visszterhes kamattámogatás iránti kérelmet nyújthat be az a helyi önkormányzat, amely a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvényben szabályozott eljárás keretében az egyezséget pénzintézeti hitellel teremtette meg. A visszatérítendő kamattámogatás legfeljebb a jegybanki alapkamat +1% mértékig nyújtható. A kamattámogatás kamatmentes. Visszatérítését a hitel lejáratát követő évben kell megkezdeni. A kamattámogatás visszatérítésének időtartama nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje. A kérelemhez mellékelni kell a pénzintézeti hitelről kötött megállapodást, az önkormányzat saját forrásaira és a fizetőképességére vonatkozó nyilatkozatot, a kamattámogatás visszatérítéséhez előkészített megállapodás tervezetét és az ezeket bizonyító okiratokat.
b) Az adósságrendezés megindítását követően, az adósságrendezési eljárás időtartama alatt a forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés és az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában foglalt feltételek fennállása esetén a helyi önkormányzat támogatást igényelhet. E támogatást csak az a helyi önkormányzat igényelheti, amely a források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képes a válságköltségvetésben vagy a működési válságtervben foglalt feladatok ellátására.
A visszterhes kamattámogatás és a működési támogatás igénylésének és elbírálásának rendjét a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 10-14. §-ai rögzítik.
A kérelmek döntés-előkészítése során indokolt esetben a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az illetékes TÁKISZ-tól.
c) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő pénzügyi gondnokok díjához állami támogatás vehető igénybe.
A pénzügyi gondnokok díjának folyósításáról - a bíróság díjmegállapító végzésének jogerőre emelkedését követően - a belügyminiszter intézkedik a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 9. §-a alapján.
A pénzügyi gondnok díjának összege 2000-ben - az általános forgalmi adóval együtt - legalább 600 ezer forint, legfeljebb 2500 ezer forint.
3. A működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása
Előirányzat: 1200 millió forint
Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek működőképessége az előzőekben megfogalmazott feltételek mellett nem biztosítható, a belügyminiszter különösen indokolt esetben visszatérítendő vagy vissza nem térítendő állami támogatást adhat. A támogatás elsősorban a likviditási helyzet átmeneti megoldására biztosítható.
A belügyminiszter a támogatás tételes felhasználásáról az Országgyűlés Önkormányzati és rendészeti bizottságát 2001. február 28-ig tájékoztatja.
Az e célú előirányzat évközben nem növelhető.

7. számú melléklet az 1999. évi CXXV. törvényhez

Helyi önkormányzatok színházi támogatása

A helyi önkormányzatok színházi támogatása 2000. évben összesen 5625,5 millió forint.
Ebből:
a) Épületműködtetési hozzájárulás	3165,5 millió forint
Költségvetési szervként, vagy közhasznú társasági formában, állandó vagy alkalmi társulattal új produkciókat létrehozó, folyamatosan játszó kőszínházat fenntartó helyi önkormányzatokat színházépület működtetési hozzájárulás illeti meg az alábbiak szerint:
Millió forint
Önkormányzatok	Működtetési hozzájárulás
Békés Megyei Önkormányzat (Jókai Színház)	80,7
Heves Megyei Önkormányzat (Gárdonyi Géza Színház)	84,8
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat (Móricz Zsigmond Színház)	83,8
Tolna Megyei Önkormányzat (Deutsche Bühne)	29,6  [LÁBJEGYZET_17]
Veszprém Megyei Önkormányzat (Petőfi Színház)	97,0
Zala Megyei Önkormányzat (Hevesi Sándor Színház)	91,9
Debrecen Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Csokonai Színház)	127,7
Dunaújváros Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Bartók Színház)	14,3
Győr Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház)	168,6
Kaposvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Csiky Gergely Színház)	102,2
Kecskemét Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Katona József Színház)	90,9
Miskolc Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház)	139,7
Pécs Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház, Harmadik Színház)	152,2
Sopron Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Petőfi Színház)	83,8
Szeged Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház)	161,4
Székesfehérvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Vörösmarty Színház)	53,1
Szolnok Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Szigligeti Színház)	101,1
Tatabánya Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Jászai Mari Színház)	43,1
Budaörs Városi Önkormányzat (Budaörsi Játékszín)	8,0
Budapest Főváros VIII. Kerületi Önkormányzata (Bárka Színház)	76,1
Budapest Fővárosi Önkormányzat (Bp. Bábszínház, Fővárosi Operettszínház, József Attila Színház, Katona József Színház, Kolibri Színház, Madách Színház, Mikroszkóp Színpad, Radnóti Miklós Színház, Thália Színház, Új Színház, Vidám Színpad, Vígszínház)	1 375,5
Összesen:	3 165,5
b) Művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás	1 989,4 millió forint  [LÁBJEGYZET_18]
A helyi önkormányzatokat a költségvetési rendeletükben tervezett színháztámogatási előirányzatuk arányában a művészeti kiadásokhoz hozzájárulás illeti meg. Az igénybevétel rendjét a nemzeti kulturális örökség minisztere 2000. január 31-ig rendeletben szabályozza.
c) Bábszínházak művészeti támogatás	129,0 millió forint
A helyi önkormányzatokat az önálló bábszínházak után művészeti támogatás illeti meg az általuk fenntartott, költségvetési szervként vagy közhasznú társasági formában működő, az a) pontban nem szereplő bábszínházak részére, a fenntartó önkormányzatok költségvetési rendeletükben tervezett támogatási előirányzat arányában. Az igénybevétel rendjét a nemzeti kulturális örökség minisztere 2000. január 31-ig rendeletben szabályozza.
d) Színházak pályázati támogatása	341,6 millió forint  [LÁBJEGYZET_19]
E támogatást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázati felhívása alapján a helyi önkormányzatok által fenntartott - az a) pontban nem szereplő -, illetve az általuk támogatott szabadtéri színpadok, nemzetiségi színházak, valamint színházi vállalkozások és alternatív műhelyek igényelhetik. Az e célra felosztható támogatási összeg megoszlása a következő:
Szabadtéri színházak	142,0 millió forint
Nemzetiségi színházak	47,6 millió forint
Színházi vállalkozások, alternatív műhelyek	152,0 millió forint
Az elosztásról kuratórium dönt. A támogatás az önkormányzatot illeti meg.

8. számú melléklet az 1999. évi CXXV. törvényhez

Normatív, kötött felhasználású támogatások

I.

Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához

1. Pedagógus szakvizsga és továbbképzés
Előirányzat: 2432,3 millió forint
Fajlagos összeg: 15 182 forint/fő
A támogatást a helyi önkormányzatok igényelhetik a pedagógus szakvizsga és továbbképzés megszervezéséhez. Az igényjogosultság alapja a közoktatási törvény 20-21. §-ában és a 122. § (3) bekezdésében felsorolt típusú intézményekben, pedagógus-munkakörben, illetve a törvény 22. §-ában felsorolt intézményekben pedagógiai szakértő vagy pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak 1999/2000. tanévi nyitó statisztika szerinti létszáma és a 2000/2001. tanévi nyitó állapotra becsült létszáma. A támogatás a pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően használható fel.
Az igénybe vett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján az e jogcímen 2000. január 1. és december 31. között jogszerűen elszámolt költségek figyelembevételével történik. A tárgyévi támogatással történő elszámolást az ezzel összefüggő gazdasági eseményeket rögzítő nyilvántartásokkal és bizonylatokkal, valamint a szakvizsgáról, illetve továbbképzésről kibocsátott igazolással, tanúsítvánnyal, bizonyítvánnyal, oklevéllel, egyéb okirattal kell alátámasztani.
2. Pedagógusok szakkönyvvásárlása
Előirányzat: 1777,5 millió forint
Fajlagos összeg: 11 250 forint/fő
A támogatást a helyi önkormányzatok igényelhetik a közoktatási törvény 19. § (3) bekezdése alapján, az általuk fenntartott - a törvény 20-21. §-ában és a 122. § (3) bekezdésében felsorolt típusú - intézményekben közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus-munkakörben, illetve a törvény 22. §-ában felsorolt intézményekben pedagógiai szakértő vagy pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak után. Az igényjogosultság részletes feltételeit a közoktatási törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet határozza meg. Az igényjogosultság alapja az 1999. december 31-én várható (becsült) pedagógus létszám, a fent hivatkozott rendelet jogosultságra vonatkozó előírásainak figyelembevételével.
Az igénybe vett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján, az e jogcímen 2000. január 1. és december 31. között jogszerűen elszámolt költségek figyelembevételével, a kormányrendelet 7. §-a alapján - az 1999. december 31-én közalkalmazotti jogviszonyban állók létszámának figyelembevételével - történik.
3. Tanulók tankönyvvásárlása
Előirányzat: 3144,9 millió forint
Fajlagos összeg: 2251 forint/fő
A támogatást a helyi önkormányzatok a közoktatási törvény 118. § (5) bekezdéséhez kapcsolódóan a 2000/2001. évi tanévi nyitó állapotra becsült tanulói létszám alapján igényelhetik. Az igényjogosultság alapja a 3. számú melléklet 19., 20. a) és 21. a) pontjaiban meghatározott igénylésénél az iskolai nappali rendszerű oktatásban résztvevőknek a 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok 2. f) pontja szerint figyelembe vett adata. A támogatás felhasználása a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 5/1998. (II. 18.) MKM rendelet alapján történik.
Az igénybe vett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján, az e jogcímen 2000. január 1. és december 31. között jogszerűen elszámolt költségek, valamint a 2000/2001. tanévi nyitó közoktatási statisztikában szereplő, nappali rendszerű oktatásban résztvevők létszámának figyelembevételével történik.
4. Körzeti, térségi feladatok
a) Fővárosi és megyei közalapítványok szakmai tevékenysége
Előirányzat: 4550,0 millió forint
A támogatás a megyei (fővárosi) önkormányzatokat illeti meg a megye (főváros) területén működő helyi önkormányzatok számára az e törvény 3. számú mellékletében közoktatási célra biztosított normatív hozzájárulási főösszeg arányában.
A támogatás 30%-a a megyei fejlesztési tervvel összefüggő szakmai célokra, feladatokra, ezen belül különösen a kistérségi közoktatási társulások és a térségi feladatot ellátó közoktatási intézmények épületeinél a balesetveszély elhárítását szolgáló állagmegóvási munkák támogatására, a társult önkormányzatok területéről a tanköteleseket szállító iskolabusz vásárlására, az utazási feltételek javítására, továbbá a települések külterületén az 1-4. évfolyammal működő általános iskolák támogatására fordítható.
A támogatás 60%-a kizárólag - a fejlesztési terv alapján - a közoktatási törvény 124. § (20) bekezdéséhez kapcsolódóan a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú mellékletében szereplő eszközök, felszerelések beszerzésére és informatikai oktatás támogatására fordítható annak érdekében, hogy a hivatkozott rendelet 54. § (5) bekezdésében meghatározott kötelezettség teljesíthető legyen.
A támogatás 10%-a kizárólag a közoktatási törvény 36. § (2)-(6) bekezdésében meghatározott pedagógiai szakmai szolgáltatásoknak a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet szerinti igénybevételének támogatására fordítható.
A közalapítványnak az éves támogatási összeg felhasználására vonatkozóan, mindhárom cél vonatkozásában feladat- és ehhez kapcsolódó pénzügyi tervet kell készítenie, amely az elszámolás alapja.
A közalapítvány működtetését más (saját) forrásokból kell biztosítani, erre a célra a támogatás nem fordítható.
Az igénybe vett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás keretében történik a közalapítványnál e jogcímen 2000. január 1. és 2000. december 31. között e célokra, a támogatási céloknak megfelelő felhasználási arány szerint jogszerűen elszámolt költségek figyelembevételével. A közalapítványnak a megyei (fővárosi) önkormányzat részére a támogatás felhasználását dokumentálni kell.
A kitűzött feladatok lebonyolításához (pályázati kiírás, kiértékelés, a támogatás kiutalása és egyéb szervezési feladatokra) a rendelkezésre álló összegek maximum 1%-a használható fel.
b) Pedagógiai szakszolgálatok tevékenysége
Előirányzat: 750,0 millió forint
A támogatás a megyei önkormányzatokat és a fővárosi önkormányzatot illeti meg a megye (főváros) területén működő helyi önkormányzatok számára e törvény 3. számú mellékletében közoktatási célra biztosított normatív hozzájárulási főösszeg arányában a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet szerinti feladataik ellátásához. A támogatás a hivatkozott rendelet előírásai szerinti szakmai tevékenységre fordítható. Az igénybe vevő önkormányzatnak az éves támogatási összeg felhasználására vonatkozó feladat- és ehhez kapcsolódó pénzügyi tervet kell készítenie, amely az elszámolás alapja.
Az igénybe vett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás keretében történik az ezen a jogcímen 2000. január 1. és 2000. december 31. között a feladatterv alapján e célra jogszerűen elszámolt költségek figyelembevételével.
5. Diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatása
Előirányzat: 1676,5 millió forint
Fajlagos összeg: 1200 forint/fő
A kiegészítő támogatás a helyi önkormányzatot az iskolai és diáksporttal kapcsolatos feladatai ellátásához illeti meg. Az igényjogosultság alapja a 3. számú melléklet 19., 20. a) és 21. a) pontjaiban meghatározott hozzájárulások igénylésénél az iskolai nappali rendszerű oktatásban résztvevőknek a 3. számú melléklet Kiegészítő szabályai 2. f) pontja szerint figyelembe vett adata.
Kiegészítő szabályok
1. Pénzellátási szabályok:
a) Az 1., a 4. pont b) bekezdésében és az 5. pontban meghatározott támogatások folyósítása a 27. § (2) bekezdése szerint, a nettó finanszírozás keretei között történik.
b) A 2. pontban meghatározott támogatás folyósítása egy összegben, április 25-ig történik.
c) A 3. pontban meghatározott támogatás folyósítása egy összegben, augusztus 25-ig történik.
d) A 4. a) pontban meghatározott támogatás folyósítása négy egyenlő részletben, január 25-ig, április 25-ig, július 25-ig, illetve október 25-ig történik.
2. Az évközi egy összegű (2., 3. pont szerinti) támogatások folyósítását megelőzően az elszámolás követelményei szerint jogosulatlanná vált támogatás részről a helyi önkormányzatnak le kell mondania.
3. Jogosulatlan igénybevételnek a 4. pont szerinti támogatás esetén az a támogatás rész minősül, amelynek rendeltetésszerű felhasználása nem alátámasztott.

II.

Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése és az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása

1. Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése
Előirányzat: 37 519,8 millió forint
A támogatás a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján járó, a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában részesülő személyek számára, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a gyermekes családok részére járó rendszeres gyermekvédelmi támogatás önkormányzatok által kifizetett összege 75%-ának fedezetére szolgál. Igénybevétele az önkormányzatok által havonta kifizetett összegek 75%-a alapján, a hajléktalan személyek részére megállapított rendszeres szociális segély, az időskorúak járadékánál a bentlakásos szociális intézményekben ellátottak és a hajléktalan személyeknek kifizetett támogatások 100%-a alapján történik. A települési önkormányzat az általa a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 37/A. §-a (6) bekezdésének megfelelően szervezett közcélú munka keretében foglalkoztatottak után igényelheti a rendszeres szociális segély 75%-át. Az igénylés rendjét az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet tartalmazza.
Megilleti továbbá a támogatás az önkormányzatokat a 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet alapján a személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlás címén kifizetett összegek 100%-ára.
2. Az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása
Előirányzat: 3 773,0 millió forint
A támogatást a települési önkormányzat, az általa - szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 37/A. §-a (6) bekezdésének megfelelően - szervezett közcélú munka keretében foglalkoztatottak után igényelheti. A támogatás összege mindazokra a napokra, amelyekre a munkaadót a foglalkoztatással kapcsolatban kifizetési kötelezettség terheli, foglalkoztatottanként 1500 forint településenként, éves szinten legfeljebb az önkormányzatot a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások jogcímen megillető normatív állami hozzájárulás 11%-a, de legalább 180 000 forint.

III.

Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása

Előirányzat: 16 013,0 millió forint
A támogatás a hivatásos önkormányzati tűzoltóság fenntartásához és működtetéséhez a következő normatívák alapján vehető igénybe.
1. A hivatásos önkormányzati tűzoltóság állományának személyi juttatásaihoz
a) A készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóság személyi juttatásaihoz 1 867 126 forint/fő.
A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet a hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb létszáma című mellékletének „Létszám összesen” rovat adata szerint.
b) A készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóság személyi juttatásaihoz 2 400 000 forint/fő.
A támogatást a készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet, a hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb létszáma című mellékletének táblázata „Létszám összesen” rovat adata szerint.
c) Illetménykiegészítéshez 26 000 forint/fő.
A támogatást a fővárosi önkormányzat veheti igénybe az 1. a) pontban meghatározottan túl az 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 103. § (1) bekezdésének b) pontja, valamint a Hszt. végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet és a 20/1997. (III. 19.) BM rendelet alapján - a fővárosi tűzoltó-parancsnokság megyei illetékességű középirányító tevékenységet ellátó hivatásos állományú tagjai illetménykiegészítéséhez - a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet, a hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb létszáma című mellékletének táblázata „Létszám összesen” rovatában - a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság részére - meghatározott létszám szerint.
2. A hivatásos önkormányzati tűzoltóság dologi kiadásainak támogatása alábbi normatívákkal vehető igénybe
a) A tűzoltólaktanyák üzemeltetéséhez 3100 forint/m2.
A támogatás a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzatnak a tűzoltólaktanya telekkönyvi nyilvántartásban, illetve a használatba vételi engedélyben szereplő fűtéssel és világítással ellátott tűzoltólaktanya nettó alapterülete, továbbá az ilyen célra igénybe vett - fűtéssel és világítással ellátott nettó alapterület - 1999. augusztus 31-i állapot szerint jár.
b) A tűzoltójárművek üzemeltetéséhez és karbantartásához 71 forint/km.
A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok tárgyi és költségvetési átadás-átvételének rendjéről szóló 59/1995. (V. 30.) Korm. rendelet, A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb gépjárműfecskendő és különleges szer állománya című mellékletében meghatározott tűzoltójárművek, továbbá a rendelet mellékletében nem specifikált, de rendszeresített és működő speciális szerek előző 3 évben (1996-98) futott és pótlékolt kilométereinek három éves átlaga alapján tervezett futásteljesítmény alapján.
c) A különleges szerek kötelező évi rendszeres műszaki felülvizsgálatához és javításához 329 240 forint/db.
A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok tárgyi és költségvetési átadás-átvételének rendjéről szóló 59/1995. (V. 30.) Korm. rendelet, A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb gépjárműfecskendő és különleges szer állománya című mellékletében meghatározott különleges szerek - emelőkosaras gépjármű, gépezetes létra, daru, műszaki mentő, gyorsbeavatkozó, porral oltó gépjármű, habbal oltó gépjármű, olajbalesetet elhárító gépjármű - 1999. augusztus 31-i száma alapján.
d) A speciális szerek kötelező évi rendszeres műszaki felülvizsgálatához és javításához 260 000 forint/db.
A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe az 59/1995. (V. 30.) Korm. rendelet mellékletében nem specifikált, de rendszeresített és működő speciális szerek - búvárszer, tűzoltóhajó, légzőbázis, turbóreaktív oltógépjármű, por-hab kombinált oltójármű, lánctalpas-erdőtüzes gépjármű, konténerszállító gépjármű - 1999. augusztus 30-i száma szerint.
e) A készenléti szolgálattal rendelkező tűzoltó-parancsnokság intézményi kiadásaihoz - irodaszer, információhordozó eszközök, kommunikációs és számítástechnikai eszközök, egyéb kiadások - 28 051 forint/fő.
A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet, A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb létszáma című mellékletének „Létszám összesen” rovatának adata szerint.
f) A készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokság intézményi kiadásaihoz 420 000 forint/fő.
A támogatást a készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet, A készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok létszáma című mellékletének táblázata „Létszám összesen” rovatának adata szerint.
A hivatásos önkormányzati tűzoltóság fenntartásához és működtetéséhez a fenti normatívákkal juttatott állami támogatás összege együttesen szolgál a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényben előírt követelmények teljesítéséhez.

IV.

Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása

Előirányzat: 233,3 millió forint
Fajlagos összeg: 100 forint/m3
A támogatás az összegyűjtött és a hatóságilag kijelölt lerakóhelyeken igazoltan elhelyezett lakossági folyékony hulladék köbmétere után megilleti azon önkormányzatokat, amelyek a környezet és a vízbázisok védelme érdekében a közműves csatornahálózattal el nem látott településrészein keletkezett lakossági folyékony hulladék gyűjtéséről ártalmatlanítás céljából az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény alapján szervezett módon gondoskodnak. Az igényelt összeget a fajlagos lakossági ráfordítások (díjak) csökkentésére kell fordítani.
A támogatást a helyi önkormányzatok a lakossági folyékony hulladék becsült évi mennyisége (m3) alapján igényelhetik.
Az igénybe vett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján, az e jogcímen 2000. január 1. és december 31. között jogszerűen elszámolt költségek figyelembevételével, az önkormányzathoz beérkezett, a lerakóhely üzemeltetője által igazolt és az önkormányzat által felülvizsgált számlák alapján történik.

9. számú melléklet az 1999. évi CXXV. törvényhez

Fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzatok egyes szabályai

1. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport tekintetében bevétel: visszatérítési kötelezettséggel adott támogatások tárgyévi megtérülése.
2. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 2. jogcím-csoport tekintetében bevétel:
a) az erdőfenntartási járulék,
b) az erdővédelmi bírság,
c) az újraerdősítési költség,
d) az erdőgazdálkodási bírság.
3. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 3. jogcím-csoport tekintetében bevétel:
a) a földvédelmi járulék,
b) a földvédelmi bírság,
c) a talajvédelmi bírság.
4. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport tekintetében bevétel:
a) a tenyésztési hozzájárulás,
b) az állattenyésztési bírság,
c) a lóverseny-totalizatőr forgalma.
5. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 5. jogcím-csoport tekintetében bevétel:
a) az államot megillető halászati jog haszonbérbe adása,
b) az állami halászjegy és az állami horgászjegy díja,
c) a halászvizsga és a horgászvizsga díja,
d) halgazdálkodási bírság és a halvédelmi bírság,
e) a halászat céljait elősegítő egyéb önkéntes befizetések,
f) jogszabályban előírt egyéb befizetések,
g) halászatfejlesztési hozzájárulás.
6. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 6. jogcím-csoport tekintetében bevétel:
a) a vadászati hatósági eljárásban fizetett díjak (vadászjegyek, vadászati engedélyek, trófeabírálat díja stb.),
b) a vadvédelmi hozzájárulás,
c) a vadgazdálkodási bírság,
d) a vadvédelmi bírság.
7. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 10. jogcím-csoport, 1. jogcím tekintetében bevétel: a vételárrész [az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 51. § (6) bekezdés].
8. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 40. jogcím-csoport tekintetében bevétel: építésügyi bírság [az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 50. § (2) bekezdés].
9. A XV. Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím tekintetében bevétel:
a) a turisztikai hozzájárulás;
b) a turisztikai hozzájárulás mértéke:
ba) a kereskedelmi szálláshelyek - fizetővendéglátás kivételével - éves nettó árbevételének 2%-a. A figyelembe vett szolgáltatások a következők:
- 081100 szállodai szolgáltatás,
- 081210 turistaszállás-szolgáltatás,
- 081220 panziószolgáltatás,
- 081230 kempingszolgáltatás,
- 081240 nyaraló szolgáltatás,
bb) a vendéglátóhelyek éves nettó árbevételének 1%-a. A figyelembe vett szolgáltatások a következők:
- 082100 éttermi vendéglátás,
- 082200 cukrászdai vendéglátás,
- 082300 egyéb nyílt árusítású vendéglátás,
bc) az utazásszervezői és egyéb turisztikai szolgáltatások:
- 094320 utazásszervezés és/vagy - közvetítői tevékenység éves árrésének és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások éves árrésének 1%-a.
- 094320 idegenvezetési tevékenység éves nettó árbevételének 1%-a,
- 113110 személygépkocsi-kölcsönzésből származó éves nettó árbevétel 2%-a,
- 113110 vezető nélküli sportjárművek kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a,
- 113120 kezelőszemélyzet nélküli vízi sporteszközök kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a,
- 113130 kezelőszemélyzet nélküli sportrepülők kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a,
- 113430 személyi használatú cikkek (kerékpár, vízibicikli, szörf) kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a,
- 191950 játékautomaták üzemeltetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2%-a,
- 191990 sétakocsikázás- és lovagoltatás-szolgáltatásból származó éves nettó árbevétel 1%-a,
- 195120 pénznyerő automaták üzemeltetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2%-a,
- 195130 játékkaszinók működtetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2%-a;
c) az előirányzat terhére nyújtott visszatérítendő támogatások visszafizetéséből származó összeg;
d) „pályázati eljárási díj” bevétel.
10. Turisztikai hozzájárulást fizetnek a 9. pont ba)-bc) alpontjaiban meghatározott tevékenységet folytató jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók.
11. A turisztikai hozzájárulás befizetésének teljesítésére év közben a vállalkozók előleget fizetnek, az előleg alapja a tárgyévet megelőző teljes év nettó árbevételének (az utazásszervezés és/vagy közvetítő tevékenységnél árrésének) időarányos része. Az így kiszámított díjat a vállalkozók negyedévenként vallják be, az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint. Az év közben újonnan alakult vagy átalakult vállalkozások előlegének alapja a meghatározott tevékenységekből várható éves árbevétel (az utazásszervezés és/vagy közvetítő tevékenységnél árrés), amelynek összegét a vállalkozásnak az alakulástól, illetve átalakulástól számított 15 napon belül be kell jelentenie az állami adóhatósághoz. A turisztikai hozzájárulás fizetésének határidejére féléves, majd negyedévenkénti előlegfizetési kötelezettség vonatkozik. Az éves adatok alapján számított előlegfizetés mértéke az első félévre 50%, a harmadik negyedévben 30%, a negyedik negyedévben 20%. A tárgyévi befizetés határideje az első félévet követő hónap 20., illetve a tárgynegyedévet követő hónap 20. napja. A turisztikai hozzájárulásról a tárgyévet követő május 31-éig kell bevallást adni. A kötelezettség és a tényleges befizetés közötti különbözet rendezésének (befizetés, visszaigénylés) határideje július 20.
12. A 9. pont ba)-bc) alpontjaiban meghatározott árbevétel alatt a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 45. § (1)-(2) bekezdésének alapján meghatározott értékesítés nettó árbevétele értendő, amely az e tevékenységekkel kapcsolatos alvállalkozói tevékenységek és/vagy bérmunkák ellenében kifizetett összegekkel csökken.
A 9. pont bc) alpontjában a játékautomaták, pénznyerő automaták, illetve játékkaszinók esetében az adózott nettó árbevétel alatt a következő értendő: a fenti tevékenységből származó - az előzőekben meghatározott - nettó árbevételt csökkenteni kell az ezen tevékenységek után fizetett játékadóval és helyi iparűzési adóval.
13. A turisztikai hozzájárulásként fizetendő összeget a befizető ráfordításként (költségként) számolhatja el.
14. A XVI. Környezetvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport tekintetében a bevétel:
a) a környezet- és természetvédelmi bírságok,
b) a környezetvédelmi termékdíjak,
c) nemzetközi segélyek,
d) az önkéntes befizetések és támogatások,
e) a támogatások visszafizetése és ezek kamatai,
f) a megtérített kármentesítési és kárelhárítási költségek és kártérítés.
15. A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 5. alcím, 1. jogcím-csoport tekintetében bevétel:
a) a koncessziós díj (a távközlési szolgáltatásokra kötött koncessziós szerződésekből származó - a koncesszióba adással kapcsolatos költségek levonása után fennmaradt - egyszeri koncessziós díj 70%-a, majd az évente fizetendő koncessziós díj 70%-a, de a 2000. évben a 7525 millió forint feletti bevétel a központi költségvetést illeti meg),
b) a koncessziós szerződés megszegése miatt érvényesített követelések alapján befolyt összegek, továbbá a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény 22. §-a alapján megállapított és megfizetett bírságok teljes összege,
c) a külön jogszabályban meghatározott hírközlési szabálysértések miatt megállapított és megfizetett pénzbírságok teljes összege,
d) az előirányzat terhére nyújtott visszatérítendő támogatások visszafizetéséből származó összeg.
16. A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 6. alcím, 1. jogcím-csoport tekintetében bevétel:
a) a külföldi gépjárműadó,
b) a belföldi gépjárműadó,
c) a túlsúlydíj,
d) a nemzetközi segély,
e) a települési önkormányzatok és más szervezetek által adott hozzájárulás és támogatás, valamint megfizetett díj.
17. A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 7. alcím tekintetében bevétel:
a) a vízkészletjárulék és annak késedelmes befizetése esetén megállapított késedelmi pótlék, adóbírság és mulasztási bírság,
b) a visszatérítendő támogatásokból származó befizetések, azok kamatai és késedelmi kamatai,
c) a külön jogszabályok rendelkezései alapján a vízjogi engedély nélkül, vagy attól eltérően megvalósított vízi létesítmények, vízimunkák, vagy gyakorolt vízhasználatok miatt a vízügyi hatóság által kiszabott bírság,
d) az a), c) pontokban megjelölt bevételi források körében keletkezett tartozások - azonnali beszedési megbízással is beszedhető - köztartozásnak minősülnek,
e) az egyéb hozzájárulás és támogatás.
18. (1) A vízhasználó és az üzemi fogyasztó a vízügyi célelőirányzat javára vízkészletjárulékot köteles fizetni.
(2) a) Vízhasználó az, aki vízjogi engedélyköteles tevékenységet folytat, kivéve, ha a 21. pont alapján mentesül a vízkészletjárulék fizetése alól,
b) az üzemi fogyasztó az, aki ivóvizet szolgáltató közműről a saját gazdasági célú vízhasználatához településenként évi 10 000 m3-nél nagyobb vízmennyiséget használ fel.
(3) A vízhasználónak a vízkészletjárulékot
a) a b)-c) pontokban meghatározott vízhasználatot kivéve 1,70 forint/m3 alapjárulék,
b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget - az egyes külön megjelölt időszakra is tekintettel - 10%-nál nagyobb mértékben túllépi, a teljes többletmennyiség után 3,40 forint/m3 alapjárulék,
c) ha a vízjogi engedélyköteles a tevékenységet engedély nélkül folytatja (a továbbiakban: engedély nélküli vízhasználat), 10,90 forint/m3 alapjárulék figyelembevételével, a befizetés összegét meghatározó, külön jogszabályban előírt - az igénybe vett vízmennyiség meghatározásának módjától, a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétől, továbbá az adott térség vízkészlet-gazdálkodási helyzetétől függő - szorzószámok alkalmazásával, a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség alapján kell kiszámítani. A vízmennyiség meghatározását az engedély nélküli vízhasználatnál a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.
(4) A vízhasználó a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80%-a után köteles a 18. pont (3) bekezdés a) pontjában meghatározott 1,70 forint/m3 alapjárulék figyelembevételével - a (3) bekezdésben foglaltak szerint - a vízkészletjárulékot kiszámítani, ha az általa igénybe vett víz mennyisége - a 21. pont (1) bekezdés b), f) és i) pontjaiban meghatározott esetek kivételével - a vízjogi engedélyben megjelölt mennyiség 80%-át nem éri el.
(5) Az üzemi fogyasztónak a vízkészletjárulékot 5,30 forint/m3 járulék alapján a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után kell kiszámítani.
(6) A járulékfizetésre kötelezett a vízkészletjárulék késedelmes megfizetése esetén a késedelem okától függetlenül a befizetési határidő napjától késedelmi pótlékot köteles kiszámítani és megfizetni.
(7) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.
(8) A járulékfizetésre kötelezett által befizetett összeget - ha az összes tartozásnál kisebb - sorrendben (ezen belül nemenként a legrégebbi tartozástól kezdve) az adóbírságra, a mulasztási bírságra, azt követően a késedelmi pótlékra, végül a vízkészletjárulék tartozásra kell elszámolni.
19. (1) A vízhasználó és az üzemi fogyasztó - a (2) és (3) bekezdésben megállapított kivételekkel - a vízkészletjárulékot a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig köteles befizetni az illetékes vízügyi hatóság vízügyi célelőirányzat számlájára.
(2) A tárgyévet követő első hónap 15. napjáig köteles a vízhasználó a vízkészletjárulékot befizetni
a) ha a vízjogi engedélyben meghatározott éves vízmennyiség napi átlaga (365 nap alapján) nem haladja meg a 25 m3/nap mennyiséget (kisfogyasztó),
b) ha az évnek csak meghatározott időszakában használ vizet (időszakos vízhasználó),
c) ha a 18. pont (3) bekezdésének b) pontja alapján fizet vízkészletjárulékot.
(3) Az engedély nélküli vízhasználat után a vízkészletjárulékot a jogerős hatósági határozat közlését követő hónap 15. napjáig kell kiszámítani és befizetni.
20. (1) A járulékfizetésre kötelezett a fizetési kötelezettségét annak keletkezésétől - vízhasználónál a vízjogi engedély kézhezvételétől, üzemi fogyasztónál a vízfelhasználás megkezdésétől - számított 15 napon belül az illetékes vízügyi hatóságnak - az e célra készített nyomtatványon - bejelenteni köteles (bejelentkezés).
(2) A járulékfizetésre kötelezett köteles a bejelentkezésen túl a vízügyi hatóság részére nyilatkozatot adni
a) a tényleges vízigénybevételről, a fizetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról, a 19. pont (1)-(3) bekezdéseiben előírt határidőben, valamint a negyedéves befizetési kötelezettség körébe eső vízhasználó az éves adatokról összevontan is, a tárgyévet követő hónap 15. napjáig, az e célra szolgáló adatlapon, a befizetett összegek jogcímeiről pedig teljesítés (átutalási) bizonylatán,
b) az üzemi fogyasztók részére lekötött vízmennyiségekről a tárgyévet követő hónap 15. napjáig az e célra szolgáló adatlapon.
(3) A vízkészletjárulék-fizetés bizonylatait a vízügyi hatóság ellenőrzi. Ha a fizetésre kötelezett a bejelentkezési, a nyilatkozattételi, a nyilvántartási, illetőleg a vízkészletjárulék - és pótlékbefizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol a törvény adóhatóságot említ, azon a vízügyi hatóságot kell érteni. Vízkészletjárulék ügyben I. fokon a területileg illetékes vízügyi igazgatóság jár el.
(4) Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 67. § (3) bekezdése első fordulatában a pótlékfizetés kezdő napjának eltérő megállapítására, a 73. § (1) bekezdésében, továbbá a 82. §-ban meghatározott, a fizetési kötelezettség mérséklésére, elengedésére vonatkozó szabályokat a vízügyi hatóság nem alkalmazhatja.
21. (1) Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie
a) a felszín alatti vízkivételnél a vízjogi engedély szerinti víztartó rétegbe visszasajtolt - a felszín alatti vizeket nem veszélyeztető - vízmennyiség után,
b) a tűzivízellátás, a polgári védelmi készenléti célokat szolgáló vízmennyiség, továbbá az életveszélyt okozó bányászati vízbetörés esetén az életmentés időtartamára kiemelt vízmennyiség után,
c) a vízjogi engedélyenként évi 500 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után,
d) a talajvízdúsításra betáplált vízmennyiséggel azonos vízmennyiség kitermelése után, ha az a talajvízdúsítással igénybe vett vízadó rétegből történik,
e) az ár- és belvíz befogadására kijelölt csatornák, halastavak, tározók védekezési célból történő feltöltésére használt és a főműveken átvezetett, a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiség után,
f) a vízjogi engedély szerinti vízmennyiség azon része után, amely nem vehető igénybe, mert a vízkészlet természeti okokból nem áll rendelkezésre,
g) ha a hatóság a vízkivételt korlátozta,
h) a használt víz ismételt felhasználása vagy átadása után, kivéve a kettősműködésű csatornákból történő vízkivételt,
i) a felszíni vízből történő ökológiai célú vízhasználat vízmennyisége után,
j) ha a vízkészletjárulék tárgyévre vonatkozó összege nem haladja meg az 1000 forintot.
(2) A vízhasználónak az (1) bekezdés b) és f) pontjában megjelölt mentesség megállapítását az ok bekövetkezésétől számított hatvan napon belül az illetékes vízügyi hatóságtól kell kérnie. Hatvan nap után a mentességre hivatkozni nem lehet.
(3) Nem kell az üzemi fogyasztónak vízkészletjárulékot fizetnie, ha a közegészségügyi előírások az igénybe vett vízmennyiség több mint 50%-ára ivóvízminőséget határoznak meg.
22. A XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 10. cím, 7. alcím, tekintetében bevétel:
a) a műemlékvédelmi bírság,
b) a műemlékvédelmi hozzájárulás,
c) az állami tulajdonú műemlék értékesítéséből, hasznosításából származó bevétel,
d) a támogatást igénylő pályázó által fizetett pályázati díj,
e) a célelőirányzatból nyújtott támogatások visszafizetett összege.

10. számú melléklet az 1999. évi CXXV. törvényhez

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. költségvetési befizetési kötelezettségei és a privatizációval, a vagyonkezeléssel összefüggő ráfordításai

Millió forintban
Megnevezés	2000. évi előirányzat
I.	Költségvetési befizetési kötelezettségek
a)	az állami vagyon utáni részesedés, az adóskonszolidációs követelések értékesítése alapján együttesen	14 400
b)	az ÁPV Rt. gázközművek miatti tartalékfeltöltését fedező államkötvények kamatának visszafizetése	3 535
Összesen:	17 935
II.	Ráfordítások
1.	Ráfordítások az 1995. évi XXXIX. tv. 23. §-a alapján	46 500
a)	a hozzárendelt vagyon értékesítése előkészítésének költségei, az értékesítéssel kapcsolatban felmerülő kiadások, díjak [23. § (1) bek. a), d) és f) pontok]	8 000
b)	vagyonkezeléssel összefüggő ráfordítások [23. § (1) bek. e) pont]	3 000
c)	a privatizációval és a vagyonkezeléssel kapcsolatos reorganizációs kifizetések [23. § (1) bek. g) pont]	20 000
d)	az ÁPV Rt. működési költségei [23. § (1) bek. h) pont]	4 500
e)	alacsony kamatozású államadósság törlesztése E-hitelből és kárpótlási jegy bevonása [23. § (1) bek. i) pont]	11 000
2.	Ráfordítások e törvény alapján	15 600
a)	a területfejlesztés központi, regionális és megyei szerkezetátalakítási programjainak támogatása	7 000
Ebből:
Borsod-Abaúj-Zemplén megye	1 500
Nógrád megye	360
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye	900
Somogy megye	360
Békés megye	360
b)	a vidékfejlesztési kistérségi programok végrehajtásának támogatása	2 500
c)	a nem biztosítható mezőgazdasági elemi károk kezelésének támogatása	500
d)	az agrárreorganizációs program kamatterheinek átvállalása	500
e)	a volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi kárelhárítása	800
f)	a gazdálkodók által okozott, a vállalkozókra át nem hárítható környezeti károk és veszélyeztetések elhárításának támogatása	1 500
g)	e törvény 6. § (7), 6. § (16) és az Áht. 109/G. § (6) bekezdése szerinti kifizetésekre	2 800
3.		Ráfordítások egyéb kötelezettségek alapján	18 000
a)	az ÁPV Rt. és a jogelődök portfóliójába tartozó cégek esetén az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatok finanszírozása	3 000
b)	egyéb szerződéses kötelezettség (Reorg Apport Rt. veszteségeinek fedezete)	15 000
4.	Az állam gazdaságpolitikai tevékenységét támogató intézkedések veszteségeire, válsághelyzetek megszüntetésére	5 000
5.	Üzleti célú befektetések	23 000
Összesen:	108 100
Kiadások összesen:	126 035

11/A. számú melléklet az 1999. évi CXXV. törvényhez

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 2000. ÉVI MÉRLEGE

Millió forintban
BEVÉTELEK	2000. évi előirányzat			KIADÁSOK	2000. évi előirányzat
GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK BEFIZETÉSEI				GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK TÁMOGATÁSA
Társasági adó (pénzintézetek nélkül)	277 000,0			Egyedi és normatív támogatás	65 689,0
Bányajáradék	19 100,0			Egyéb támogatás	500,0
Vám- és importbefizetések	118 000,0			Együtt:	66 189,0
Játékadó	27 500,0			Agrárgazdaság támogatása
Egyéb befizetések, biztosítási adó	30 000,0			Piacra jutási támogatás	58 303,5
Összesen:	471 600,0			Agrártermelési támogatás	33 083,0
Együtt:	91 386,5
Közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása	11 129,2
FOGYASZTÁSHOZ KAPCSOLT ADÓK				Összesen:	168 704,7
Általános forgalmi adó	1 019 500,0			FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉS	78 000,0
Fogyasztási és jövedéki adó	496 700,0			LAKÁSTÁMOGATÁSOK	71 350,0
Összesen:	1 516 200,0			GARANCIA ÉS HOZZÁJÁRULÁS A TB-ALAPOK KIADÁSAIHOZ	112 774,0
TB KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL FOLYÓSÍTOTT ELLÁTÁSOK
Családi támogatások	213 770,0
LAKOSSÁG BEFIZETÉSEI				Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások	79 830,0
Személyi jövedelemadó	635 520,1			Különféle jogcímen adott térítések	17 130,0
Adóbefizetések	4 850,0			Összesen:	310 730,0
Illetékbefizetések	56 700,0			KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK
Összesen:	697 070,1			Költségvetési szervek támogatással fedezett kiadásai	990 627,8
Költségvetési szervek saját bevétellel fedezett kiadásai	374 203,5
Együtt:	1 364 831,3
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK SAJÁT BEVÉTELEI	374 203,5			Támogatási célprogramok támogatással fedezett kiadásai	156 193,9
TÁMOGATÁSI CÉLPROGRAMOK SAJÁT BEVÉTELEI	87 551,5			Támogatási célprogramok saját bevétellel fedezett kiadásai	87 551,5
KÖZPONTI BERUHÁZÁSOK SAJÁT BEVÉTELEI	1 610,0			Együtt:	243 745,4
Összesen:	463 365,0			Központi beruházások támogatással fedezett kiadásai	117 341,6
Központi beruházások saját bevétellel fedezett kiadásai	1 610,0
Együtt:	118 951,6
Összesen:	1 727 528,3
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKTŐL SZÁRMAZÓ BEFIZETÉSEK	31 114,9			TÁRSADALMI ÖNSZERVEZŐDÉSEK TÁMOGATÁSA	3 037,6
HELYI ÖNKORMÁNYZATOK BEFIZETÉSEI	5 000,0			HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSA	445 167,5
ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK BEFIZETÉSEI	19 817,0			ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK TÁMOGATÁSA	756,0
ÁLLAMI, KINCSTÁRI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEFIZETÉSEK	34 026,0			NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI KAPCSOLATOK KIADÁSAI	3 727,1
PÉNZINTÉZETEK TÁRSASÁGI ADÓJA	22 000,0			ADÓSSÁGSZOLGÁLAT, KAMATTÉRÍTÉS	803 605,5
MAGYAR NEMZETI BANK BEFIZETÉSE	20 100,0			EGYÉB KIADÁSOK	6 770,1
EGYÉB BEVÉTELEK	11 300,0			ÁLTALÁNOS TARTALÉK	19 424,8
ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK	100 450,9			CÉLTARTALÉKOK	1 600,0
KORMÁNYZATI RENDKÍVÜLI KIADÁSOK	15 100,0
ÁLLAM ÁLTAL VÁLLALT KEZESSÉG ÉRVÉNYESÍTÉSE	20 000,0
BEVÉTELI FŐÖSSZEG:	3 392 043,9			KIADÁSI FŐÖSSZEG:	3 788 275,6
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS HIÁNYA:	396 231,7
A KÖLTSÉGVETÉS HITELFELVÉTELEI	13 607,0			A KÖLTSÉGVETÉS ADÓSSÁGÁNAK TÖRLESZTÉSE	996 732,0

11/B. számú melléklet az 1999. évi CXXV. törvényhez

A központi költségvetés 2000. évi mérlege (Funkcionális szerkezetben)

Millió forintban
Főcsoport száma	Csoport száma	Kormányzati fő funkciók	2000. évi előirányzat
Főcsoport neve
Csoport neve
Állami működési funkciók (F01+F02+F03)	738 904,3
F01			Általános közösségi szolgáltatások	305 661,5
F01.a			Törvényhozó és végrehajtó szervek	96 698,6
F01.b			Pénzügyi és költségvetési tevékenységek és szolgáltatások	109 626,0
F01.c			Külügyek	39 276,8
F01.d			Alapkutatás	22 583,4
F01.e			Műszaki fejlesztés	12 880,4
F01.f			Egyéb általános közösségi szolgáltatások	24 596,3
F02			Védelem	162 039,1
F03			Rendvédelem és közbiztonság	271 203,7
F03.a			Igazságszolgáltatás	47 547,9
F03.b			Rend- és közbiztonság	173 274,4
F03.c			Tűzvédelem	27 201,0
F03.d			Büntetés-végrehajtási igazgatás és működtetés	23 180,4
Jóléti funkciók (F04+F05+F06+F07+F08+F14)	1 494 138,5
F04			Oktatási tevékenységek és szolgáltatások	512 547,6
F04.a			Iskolai előkészítés és alapfokú oktatás	184 767,9
F04.b			Középfokú oktatás	38 259,8
F04.c			Felsőfokú oktatás	211 246,7
F04.d			Egyéb oktatás	78 273,2
F05			Egészségügy	142 270,3
F05.a			Kórházi tevékenységek és szolgáltatások	85 738,1
F05.b			Háziorvosi és gyermekorvosi szolgálat	800,0
F05.c			Rendelői, orvosi, fogorvosi ellátás	635,0
F05.d			Közegészségügyi tevékenységek és szolgáltatások	19 291,5
F05.e			Egyéb egészségügy	35 805,7
F06			Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások	586 056,4
F06.a			Táppénz, anyasági vagy ideiglenes rokkantsági juttatások	2 740,0
F06.b			Nyugellátások	163 674,0
F06.c			Egyéb társadalombiztosítási ellátások	13 430,0
F06.d			Munkanélküli ellátások	41 292,8
F06.e			Családi pótlékok és gyermekeknek járó juttatások	228 467,0
F06.f			Egyéb szociális támogatások	96 486,6
F06.g			Szociális és jóléti intézményi szolgáltatások	39 966,0
F07			Lakásügyek, települési és közösségi tevékenységek és szolgáltatások	89 083,3
F08			Szórakoztató, kulturális és vallási tevékenységek és szolgáltatások	120 386,3
F08.a			Sport- és szabadidős tevékenységek és szolgáltatások	18 342,7
F08.b			Kulturális tevékenységek és szolgáltatások	60 821,0
F08.c			Műsorszórási és kiadói tevékenységek és szolgáltatások	11 209,2
F08.d			Hitéleti tevékenységek	17 320,6
F08.e			Párttevékenységek	2 549,0
F08.f			Egyéb közösségi és kulturális tevékenységek	10 143,8
F14			Környezetvédelem	43 794,6
Gazdasági funkciók (F09+F10+F11+F12+F13)	591 315,9
F09			Tüzelő- és üzemanyag, valamint energiaellátási feladatok	3 276,1
F10			Mező-, erdő-, hal- és vadgazdálkodás	201 720,3
F11			Bányászat és ipar	6 864,7
F12			Közlekedési és távközlési tevékenységek és szolgáltatások	187 795,0
F12.a			Közúti közlekedési tevékenységek	101 161,9
F12.b			Vasúti közlekedésügyek és szolgáltatások	27 903,0
F12.c			Távközlés	17 461,9
F12.d			Egyéb közlekedés és szállítás	41 268,2
F13			Egyéb gazdasági tevékenységek és szolgáltatások	191 659,8
F13.a			Többcélú fejlesztési témák tevékenységei és szolgáltatásai	84 674,0
F13.b			Egyéb gazdasági tevékenységek és szolgáltatások	106 985,8
Államadósság-kezelés (F15)	803 705,5
F15			Államadósság-kezelés, államháztartás	803 705,5
Funkciókba nem sorolható tételek (F16)	160 211,4
F16			A főcsoportokba nem sorolható tételek	160 211,4
KIADÁSI FŐÖSSZEG:	3 788 275,6
BEVÉTELI FŐÖSSZEG:	3 392 043,9
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS HIÁNYA:	396 231,7

12. számú melléklet az 1999. évi CXXV. törvényhez

[1. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez]

A fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege forintban, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok

Fizetési foko-zatok	Fizetési osztályok
A	B	C	D	E	F	G	H	I	J
1.	21 300	23 900	25 100	26 400	30 200	36 400	40 200	42 800	47 700	52 700
2.	1,04	1,05	1,05	1,05	1,05	1,06	1,06	1,06	1,06	1,06
3.	1,08	1,10	1,10	1,10	1,10	1,12	1,12	1,12	1,12	1,12
4.	1,12	1,15	1,15	1,15	1,15	1,18	1,18	1,18	1,18	1,18
5.	1,16	1,21	1,21	1,21	1,21	1,24	1,24	1,24	1,24	1,24
6.	1,20	1,27	1,27	1,27	1,27	1,30	1,30	1,30	1,30	1,30
7.	1,24	1,33	1,33	1,33	1,33	1,36	1,36	1,36	1,36	1,36
8.	1,28	1,39	1,39	1,39	1,39	1,42	1,42	1,42	1,42	1,42
9.	1,32	1,45	1,45	1,45	1,45	1,48	1,48	1,48	1,48	1,48
10.	1,36	1,51	1,51	1,51	1,51	1,54	1,54	1,54	1,54	1,54
11.	1,40	1,57	1,57	1,57	1,57	1,60	1,60	1,60	1,60	1,60
12.	1,44	1,63	1,63	1,63	1,63	1,66	1,66	1,66	1,66	1,66
13.	1,48	1,69	1,69	1,69	1,69	1,73	1,73	1,73	1,73	1,73
14.	1,52	1,75	1,75	1,75	1,75	1,80	1,80	1,80	1,80	1,80

13. számú melléklet az 1999. évi CXXV. törvényhez

[2. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez]

Az 1997. február 1-jét megelőzően „F” vagy „G” fizetési osztályba sorolt közalkalmazottak garantált illetménye forintban

Fizetési fokozatok	„F” fizetési osztály	„G” fizetési osztály
1.	-	45 200
2.	-	46 200
3.	46 000	-
4.	48 300	-
5.	50 800	-
6.	52 900	-
7.	56 100	60 600
8.	58 900	62 900
9.	60 400	64 300
10.	62 000	-
11.	65 000	-
12.	65 300	-
13.	66 500	-
14.	66 500	-

14. számú melléklet az 1999. évi CXXV. törvényhez

[3. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez]

Jegyzék azokról a feladatokról, amelyek ellátására létesített munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott illetményét szakmai szorzó alkalmazásával kell meghatározni, továbbá a feladatokhoz kapcsolódó szorzószámról

Sor-szám	Feladat megjelölése	Szakmai szorzó
1.	Óvodákban, iskolákban, kollégiumokban, a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozás, kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások, kollégiumi foglalkozások megtartása pedagógiai szakszolgálat intézményeiben a gyermekek, tanulók vizsgálata, egyéni vagy csoportos foglalkoztatása; illetve a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátása.	1,19
2.	Közoktatási intézményekben minden, nem pedagógus munkakörbe tartozó tevékenység ellátása.	1,05
3.	Felsőoktatási intézményekben minden, nem oktatói és nem kutatói munkakörbe tartozó tevékenységek ellátása.	1,05
4.	Központi költségvetési szervként működő kutatóintézetekben, nem kutatóintézetként működő központi költségvetési szervnél és a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, kutatást kiegészítő támogatott kutatóhelyeken tudományos kutatói munkakörben az alap- és a technológiai fejlesztő kutatási tevékenységek közvetlen ellátása.	1,05
5.	Humán egészségügyi szolgáltatás keretében a betegek vizsgálatával, gyógyításával, ápolásával, gondozásával, utókezelésével kapcsolatos egészségügyi tevékenységeknek az adott munkakörre jogszabályban előírt szakképesítéssel történő közvetlen ellátása, valamint a közúti és légúti betegszállítás közvetlen ellátása.	1,05
6.	Szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi szolgáltatás keretében a gondozottak ellátását, ápolását, gyógyítását, szállítását közvetlenül szolgáló tevékenységeknek az adott munkakörre jogszabályban előírt szakképesítéssel történő ellátása.	1,05
7.	Művészeti, levéltári, múzeumi, könyvtári, közművelődési, műemlékvédelmi szolgáltatás keretében a kulturális javak létrehozását, közvetítését, védelmét, bemutatását, valamint nyilvántartását közvetlenül szolgáló tevékenységeknek az adott munkakörre jogszabályban előírt szakképesítéssel történő ellátása.	1,05

15. számú melléklet az 1999. évi CXXV. törvényhez

[4. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez]

Támogatható célok 1999-2001. évekre

Sor-szám	Támogatható cél			Igénybevétel feltételei
I.	Vízgazdálkodás			1. A szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos támogatás az állandó népesség ellátására igényelhető. A támogatás az egyes utcákban létesített utolsó állandó lakosú ingatlanig igényelhető a törzshálózat és szennyvízbekötő-vezeték építéséhez, közbeeső, üdülő céljára hasznosított ingatlan bekötő vezetékével együtt.
Szennyvízelvezetés és -tisztítás
Az igénykielégítés sorrendje:
Amennyiben az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi jogos, a I.1., I.2. és I.3. célokra benyújtott igény kielégítésére, akkor a műszakilag az elmúlt évek során szétszakadt beruházások támogatását követően az igénykielégítés sorrendjét az ivóvízbázis-védelmi célprogram figyelembevételével a Kormány rendeletben teszi közzé. Az adott évi céltámogatási jogosultság megállapítása az előző év december 31-én hatályos lista alapján történik. Az igények rangsorolásánál az adott évre célonként külön benyújtott támogatási igényű, de üzembe helyezhetőség szempontjából műszakilag összetartozó beruházásokat, valamint az állami főműre csatlakozó önkormányzati beruházásokat együttesen kell figyelembe venni. Közös beruházásnál az igények sorrendjének megállapítása a legkedvezőbb prioritási csoportba tartozó társult önkormányzat figyelembevételével történik.			2. Nem igényelhető támogatás a meglévő létesítmény rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő, valamint az üzemeltetést szolgáló javítási, karbantartási munkákhoz.
I.1.	Szennyvíztisztító-telep építése			Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti. A 2000 fő alatti állandó népességű település önkormányzata akkor igényelhet egyedi vagy közös beruházáshoz támogatást, ha a beruházás indokoltságát ivóvízbázis-védelem vagy tartósan magas talajvízállás szempontjából a megvalósíthatósági tanulmány igazolja. Azoknak a helyi önkormányzatoknak - amelyek területén olyan természetes, illetve jogi személyek vannak, akik ipari tevékenységük folytán csatornabírságolás hatálya alá eső szennyvizet bocsátanak ki a közcsatorna-hálózatba - igazolniuk kell, hogy megtették azokat a hatósági intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a szennyvíztisztító telep üzembe helyezését követően az ipari előtisztító által kibocsátott szennyvíz minősége nem haladja meg a csatornabírságról szóló jogszabályban szereplő, a közcsatornát károsító anyagokra előírt határértékeket.
A támogatási arány: 50%
I.2.	Települési folyékony hulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztítótelep építése			Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti. A 2000 fő alatti állandó népességű település önkormányzata akkor igényelhet egyedi vagy közös beruházáshoz támogatást, ha a beruházás indokoltságát ivóvízbázis-védelem vagy tartósan magas talajvízállás szempontjából a megvalósíthatósági tanulmány igazolja.
További feltételek:
a) az önkormányzat központi belterületére kiterjedő közműves ivóvízellátás biztosított;
b) a létesítendő tisztítótelep a későbbiek során kiépítendő közcsatorna-hálózathoz csatlakoztatható és a szennyvíz tisztítására alkalmassá tehető.
A felsorolt feltételek együttes fennállása esetén a támogatási arány: 50%.
I.3.	Szennyvízcsatorna-hálózat építése			Támogatást igényelhet minden települési önkormányzat a szennyvízközcsatorna-hálózattal még nem rendelkező területek ellátásához.
Egy önkormányzat e célra annyi igényt nyújthat be, ahány közbeszerzési eljárást kíván lefolytatni.
Az igényhez csatolni kell az önkormányzat nyilatkozatát arról, hogy az érintett területre vonatkozóan az ingatlantulajdonosok legalább 60%-a vállalta a bekötést.
A támogatási arány 5000 fő feletti állandó népességű település esetében: 40%.
A támogatási arány 5000 fő alatti állandó népességű település esetében: 50%.
Más önkormányzat, vagy állam tulajdonában lévő - érvényes üzemeltetési vízjogi engedéllyel rendelkező - szennyvíztisztító műre, vagy folyamatban lévő állami főmű építéséhez való csatlakozás esetén a támogatási arány 10%-ponttal növekszik.

16. számú melléklet az 1999. évi CXXV. törvényhez

[1. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez]

A gumiabroncsok termékdíjtételei

Kategória	Termékdíjtétel (Ft/kg)
Jóváhagyott  [(ENSZ EGB) „E” jellel rendelkező] új gumiabroncs, valamint külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és mennyiségben a felújításra (újrafutózásra) behozott gumiabroncs esetén		38,50
Jóváhagyott [(ENSZ EGB) „E” jellel rendelkező] felújított (újrafutózott) gumiabroncs behozatala esetén		48,30
Felújításra (újrafutózásra) (külön jogszabályban meghatározott feltételekkel) behozott használt gumiabroncs esetén		154
Importált használt gumiabroncs esetén		500
[5. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez]

Az egyéb kőolajtermékek termékdíjtételei

Termékdíjköteles termék	Termékdíjtétel Ft/kg
Kenőolaj		74,50
Magyar szabványnak nem megfelelő fűtőolaj, kivéve a kőolajfinomító adóraktári engedéllyel rendelkező importőr által belföldi forgalom számára vámkezelt 2710 00 71 vámtarifaszámú fűtőolajat		74,50
Magyar szabványnak megfelelő, de 2,8%-ot meghaladó kéntartalmú fűtőolaj		4,20
[6. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez]

Akkumulátorok termékdíjtételei

Termékdíjköteles termék	Termékdíjtétel Ft/kg
Elektrolittal feltöltött akkumulátorok		50
Elektrolittal fel nem töltött akkumulátorok		70

17. számú melléklet az 1999. évi CXXV. törvényhez

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 1. számú melléklete II. részének 52. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nulla felszámított adómérték alá tartozó termékek és szolgáltatások köre:)
„52. A Jöt. 36. § (1) bekezdésének l) pontja szerinti biodízel ex 3824 90 95 99”

[LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés az 1999. december 21-i ülésnapján fogadta el.

[LÁBJEGYZET_2] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2000/16.

[LÁBJEGYZET_3] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2000/16.

[LÁBJEGYZET_4] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2000/16.

[LÁBJEGYZET_5] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2000/16.

[LÁBJEGYZET_6] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2000/16.

[LÁBJEGYZET_7] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2000/16.

[LÁBJEGYZET_8] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2000/16.

[LÁBJEGYZET_9] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2000/16.

[LÁBJEGYZET_10] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2000/16.

[LÁBJEGYZET_11] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2000/16.

[LÁBJEGYZET_12] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2000/16.

[LÁBJEGYZET_13] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2000/16.

[LÁBJEGYZET_14] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2000/16.

[LÁBJEGYZET_15] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2000/16.

[LÁBJEGYZET_16] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2000/16.

[LÁBJEGYZET_17] Amennyiben a Tolna Megyei Önkormányzat fenntartásában működő Deutsche Bühne 2000. év folyamán a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata fenntartásába kerül át, úgy a támogatási előirányzat időarányos része átcsoportosul a XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet Magyarországi Németek Országos Önkormányzata előirányzatába.

[LÁBJEGYZET_18] Amennyiben nemzetiségi színház(ak) 2000. év folyamán az érintett országos kisebbségi önkormányzatok fenntartásába kerül(nek) át, úgy a támogatás időarányos része az érintett országos kisebbségi önkormányzatot illeti meg oly módon, hogy azt a helyi önkormányzat átadja a részére.

[LÁBJEGYZET_19] Amennyiben nemzetiségi színház(ak) 2000. év folyamán az érintett országos kisebbségi önkormányzatok fenntartásába kerül(nek) át, úgy a támogatás időarányos része az érintett országos kisebbségi önkormányzatot illeti meg oly módon, hogy azt a helyi önkormányzat átadja a részére.