1999. évi CXXV. törvény a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről [LÁBJEGYZET_1] Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 2000. évi központi költségvetéséről, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2000. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE ELSŐ FEJEZET A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA 1. § Az Országgyűlés a 2000. évi központi költségvetés a) kiadási főösszegét - a 3. § szerinti hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások nélkül - 3 788 275,6 millió forintban, azaz hárommillió-hétszáznyolcvannyolcezer-kettőszázhetvenöt egész hattized millió forintban, b) bevételi főösszegét - a 3. § szerinti hitelfelvételből és állampapírok értékesítéséből származó bevételek nélkül - 3 392 043,9 millió forintban, azaz hárommillió-háromszázkilencvenkétezer-negyvenhárom egész kilenctized millió forintban, c) hiányát 396 231,7 millió forintban, azaz háromszázkilencvenhatezer-kettőszázharmincegy egész héttized millió forintban állapítja meg. 2. § Az 1. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegek, valamint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatok költségvetési fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését az e törvény 1. számú melléklete tartalmazza. 3. § A hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások és a hitelfelvételből származó bevételek részletezését az e törvény 1. számú mellékletének a XLIV. A költségvetés hitelfelvételei és adósságának törlesztése fejezete tartalmazza. 4. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. § c) pontjában foglalt hiányt finanszírozza, valamint a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) követeléseit kezelje. (2) A központi költségvetésnek - a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 82. §-ában meghatározott - hitelei 2000-ben érvényes kamatlába: 7,92%. MÁSODIK FEJEZET A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS MÁS ALRENDSZEREI EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK A központi költségvetés tartalék előirányzatai 5. § (1) A központi költségvetési szerveknél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) a 2000. évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggő, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti egyszeri személyi kifizetések részbeni, illetőleg teljes fedezetére céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím 1. jogcím-csoporton. (2) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére támogathatóak a Magyar Televízió Részvénytársaság létszámcsökkentésével kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések a pénzügyminiszterrel kötött megállapodás szerint. (3) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt a Társadalombiztosítási Alapok által finanszírozott intézmények, továbbá azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében a saját bevételük fedezi, illetve azon munkavállalók után, akiket saját bevételük terhére foglalkoztatnak. (4) A fejezetek az első félévben a fejezeti tartaléknak csak 40%-át használhatják fel, a Kormány engedélye alapján. Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések 6. § (1) Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.) 2000. évben a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjának és kezelésének bevételét az e törvény 10. számú mellékletében részletezett kiadásokra fordíthatja. Az e kiadási előirányzatok teljesítése után fennmaradó bevételeknek 5000 millió forint záró pénzkészletet meghaladó részéből legfeljebb 25 000 millió forintot a privatizációs tartalék növelésére, az ezen felüli részt az államadósság törlesztésére kell fordítani. (2) Az ÁPV Rt. az állami vagyon utáni részesedés és az adóskonszolidációs követelések ellenértékeként együttesen 14 400 millió forint befizetést teljesít a központi költségvetésbe. Amennyiben az ÁPV Rt.-hez a hozzárendelt állami vagyonnal kapcsolatosan befolyó osztalékbevételek és adóskonszolidációs követelések értékesítéséből származó bevételek együttesen nem érik el ezt a mértéket, azokat az ÁPV Rt. a hozzárendelt állami vagyonból befolyó más bevételei terhére kiegészíti. (3) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére 7000 millió forint értékben járul hozzá a területfejlesztés központi, regionális és megyei szerkezetátalakítási programjainak támogatásához, a vidékfejlesztési kistérségi programok végrehajtásához pedig 2500 millió forintot biztosít. A hozzájárulás módjáról és feltételeiről, a 47. § (13) bekezdésében foglaltakra is kiterjedően a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációért felelős miniszter 2000. február 28-ig köt megállapodást. (4) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére 500 millió forinttal járul hozzá a nem biztosítható mezőgazdasági elemi károk kezeléséhez. (5) Az agrár-reorganizációs program kamatterheinek átvállalására 500 millió forintot fordít az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére. (6) A volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi kárelhárítására 800 millió forintot fordíthat az ÁPV Rt. a privatizációs bevételekből. (7) A Honvédelmi Minisztérium a kezelésében lévő felesleges tárgyi eszközeit és készleteit zártkörű értékesítés (zártkörű elhelyezés) keretében az ÁPV Rt. részére köteles átadni. Az ÁPV Rt. részére 2000. évben ilyen módon átadásra kerülő vagyonelemek átadásával kapcsolatos költségeket az ÁPV Rt. előlegezi meg és fedezi. (8) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére 1500 millió forinttal járul hozzá a gazdálkodók által okozott, a vállalkozókra át nem hárítható környezeti károk és veszélyeztetések elhárításának támogatásához. (9) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 24. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra 2000. évben az ÁPV Rt. nem jogosult. (10) Az ÁPV Rt. egyedi 500 millió forint feletti reorganizációs és válságkezelési, valamint üzleti célú befektetésekre vonatkozó döntéseihez a Kormány egyedi jóváhagyása szükséges. (11) Az ÁPV Rt. a reorganizációs és válságkezelési célú döntéseinél, valamint a privatizációs tartalék (12) bekezdés a)-c) és l) pontjaiban meghatározott célokra történő felhasználása során figyelembe veszi a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások előzetes bejelentési kötelezettségéről és annak az Európai Megállapodással való összhangjának vizsgálatáról szóló 76/1999. (V. 26.) Korm. rendelet 3. §-ában, valamint 9-13. §-ában meghatározott eljárást. A Magyar Köztársaság által az Európai Megállapodás 62. Cikke 4. pontjának b) alpontjában vállalt információszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében az ÁPV Rt. a hatáskörébe tartozó döntésekről a pénzügyminiszternek a szükséges tájékoztatást megadja. (12) A privatizációs tartalék a következő célokra használható fel: a) jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kifizetések, b) készfizető kezességek, illetve az átvállalt tartozások kiegyenlítése, c) szerződéses kapcsolaton alapuló tartozás kiegyenlítése, d) a belterületi föld értéke alapján, alapítói jogon, a volt szovjet ingatlanok értékesítése kapcsán kifizetendő, a helyi önkormányzatokat megillető kifizetések, e) E-hitel garancialehívás teljesítése, f) elvont ingatlanok után beálló kezesi felelősség rendezése, g) bírósági határozatok alapján történő kifizetések, h) a „reverzális levelek” alapján történő kifizetések, i) a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodás teljesítésének fedezete, j) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján az átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalásra kerülő 20%-os részesedésigények (Privatizációs Ellenérték Hányad), k) a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése, l) a tartósan állami tulajdonú társaságok tőkehelyzetének rendezése, m) a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések, n) az a)-m) pontokban szereplő kifizetésekkel kapcsolatos ráfordítások. (13) Az ÁPV Rt. a privatizációs tartalék (12) bekezdés k) pontja szerinti igények rendezését fedező államkötvények feletti részének legfeljebb 70%-át, a privatizációért felelős miniszter és a pénzügyminiszter egyetértésével, a Priv.tv. 23. §-ának (2) bekezdése szerinti részvényekben tarthatja. Amennyiben a részvények aránya a privatizációs tartalékból történő kifizetések, illetve részvényárfolyam-változások következtében két hónapon át meghaladja a 70%-ot, az ÁPV Rt. köteles az előírt arányt helyreállítani. (14) A Priv.tv. hatálya alá, de nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó társaságokban az állami részesedés után 2000. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka, valamint az e társaságok értékesítéséből származó bevételnek a privatizáció költségeivel csökkentett része a központi költségvetést illeti meg. (15) A Magyar Állam 100%-os tulajdonában lévő Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. 1999. évben keletkezett adózás utáni eredménye (nyeresége) a központi költségvetés központosított bevételét képezi. (16) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére az Első Közép- és Kelet-Európai Együttműködés Alapítvány által létrehozandó nemzetközi központ székhelyéül szolgáló ingatlanok megvásárlására - a Kormány előzetes jóváhagyásával - legfeljebb 2000 millió forintot, általános forgalmi adóval együtt 2500 millió forintot fordíthat azzal, hogy a megvásárolt ingatlanokat a KVI-nek kell átadni. 7. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő, nem értékesíthető ingatlanokat, valamint a volt szovjet laktanyákat illetően - foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai, ifjúságpolitikai, iparfejlesztési célok megvalósításának elősegítésére - eseti döntést hozzon azok térítésmentes helyi önkormányzati tulajdonba adásáról. 8. § (1) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékéből ki kell egyenlíteni a költségvetési szerv köztartozását. A köztartozás mértékét és az értékesítés költségének összegét meghaladó bevételhányad 50%-a - a Honvédelmi Minisztérium kivételével - a központi költségvetési szervet illeti meg. A pénzügyminiszter által indokoltnak tartott esetben e visszahagyott bevételhányad a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) javaslata alapján magasabb is lehet. Az ezt követően fennmaradó összegből a felügyeletet ellátó szerv vezetője dönt - a pénzügyminiszter egyetértésével - jogcímenként a javaslatban szereplő központi költségvetési szerv által az építési beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra, valamint környezetvédelemre (hatásvizsgálatra, kármentesítésre) felhasználható összegről. (2) Az Ifjúsági és Sportminisztérium felügyelete alá tartozó, a 2000. évben megszűnő központi költségvetési szervek vagyonkezelésében lévő ingatlanok értékesítéséből származó ellenérték - az Ifjúsági és Sportminisztérium által javasolt építési beruházáson, ingatlanvásárláson, felújításon és rekonstrukción kívül - felhasználható a Magyar Állam 100%-os tulajdonában, az ifjúsági és sportminiszter vagyonkezelése mellett megalakuló sportlétesítményeket vagyonkezelő és fejlesztő gazdasági társaság megfelelő alapítói vagyonnal való ellátásához is. (3) A központi költségvetési szervek az (1) bekezdésben meghatározott értékesítésből befolyt és az általuk felhasználható ellenértékkel a kiadási és bevételi előirányzatukat megnövelhetik. A bevételeknek az (1) bekezdésben meghatározott hányadot meghaladó része a központi költségvetés központosított bevételét képezi. (4) A központi költségvetési szerv az ingatlan(ok) értékesítését követően 60 napon belül tájékoztatást ad a pénzügyminiszter számára a tényleges bevételről, az értékesítés önköltségéről, a nettó bevétel nagyságáról és az előzetesen meghatározott bevételhányad számszerű teljesüléséről a felhasználás célját megnevezve. (5) Az Egészségügyi Minisztérium kormányzati beruházási céljainak megvalósítása érdekében a fejezet vagyonkezelésében lévő egészségügyi intézmények ingatlanértékesítéséből befolyó ellenértéknek a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összegével - legfeljebb összesen 2500 millió forint értékhatárig - az egészségügy felhalmozási célú előirányzatain belül a 9. cím, 1. alcím jogcím-csoportjainak kiemelt előirányzatait az egészségügyi miniszter megemelheti. (6) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket, készleteket 10 millió forint egyedi könyv szerinti bruttóérték-határig saját hatáskörben, 10 millió forint felett a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok szerint értékesítheti. Az értékesítésből származó bevétel összegével a Honvédelmi Minisztérium kivételével - amennyiben azt nem tervezték meg - az intézményi dologi kiadások és felhalmozási kiadások előirányzatai saját hatáskörben növelhetők. (7) Az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 50 000 forint. (8) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a központi beruházás keretében megvalósuló vagy megvalósult szennyvíztisztító telepek állami tulajdonban lévő forgalomképes részeit - a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium javaslata alapján - határozatával ingyenesen a vagyontárgy elhelyezkedése szerinti helyi önkormányzat tulajdonába adja. 9. § A KVI vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel - kivéve, ha törvény másként rendelkezik - a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A bevételből a KVI javaslatára a kincstári vagyonért felelős miniszter egyedi hozzájárulása alapján 1200 millió forintot a KVI törvényben meghatározott állami feladatai ellátására fordít. Ezen belül a KVI vezérigazgatója 50 millió forintig ügyletenként - de éves szinten legfeljebb 500 millió forintig - saját hatáskörében - dönt. A KVI vezérigazgatója ezen döntéséről a kincstári vagyonért felelős minisztert negyedévente utólag tájékoztatja. Az 1200 millió forint feletti bevétel 50%-a a KVI javaslatára a kincstári vagyonért felelős miniszter hozzájárulása alapján a tartósan állami tulajdonban tartandó műemlékekre fordítható. Erről a KVI a kincstári vagyonért felelős minisztert félévente tájékoztatja. A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések 10. § (1) A központi költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó, a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított eredményének 82%-át használhatja fel - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a 2000. évi eredmény-elszámolás alapján, a fennmaradó 18% pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi. (2) A vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része teljes egészében felhasználható, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához kíván igénybe venni. 11. § (1) A központi költségvetési szervek bevételei közül a) az intézményi ellátás díja, b) az alkalmazottak térítése, c) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési) feladatok díjbevétele, az átengedett bírságbevételek, d) az illetékjellegű bevételek eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50%-a saját bevételként számolható el, 50%-a pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi. (2) Teljes egészében saját bevételként számolható el az a többletbevétel, illetve az azzal összefüggően végrehajtott előirányzat-emelés összege, amely jogszabály alapján a) évközi díjtételemelésből, bírságemelésből, b) saját hatáskörben végrehajtott díjmegállapításból, díjemelésből keletkezett. (3) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat-változtatást az eredeti előirányzat teljesítését követően legalább havonta, a hónap 20. napjáig kell végrehajtani és a Kincstárnak bejelenteni. A központi költségvetést megillető részt az előirányzat-maradvány elszámolása során kell kimutatni és annak jóváhagyását követően kell rendezni. 12. § (1) A központi költségvetési szervek, valamint a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi költségvetési szervei - kivéve a Nemzeti Színházat, a Magyar Állami Operaházat, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Magyar Nemzeti Galériát és az Országos Széchenyi Könyvtárat, a gazdasági társasággá történő átalakulásukig a központi edzőtáborokat, a Népstadion és Létesítményei Központi Edzőtábort, a nemzeti sportuszodákat - a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken 2000. évben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95%-át használhatják fel, a fennmaradó 5% pedig - kincstári vagyon utáni részesedés címén - a központi költségvetés központosított bevételét képezi. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők: a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, a vér- és vérkészítmények, mezőgazdasági termékek értékesítési bevételei; b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat; c) az intézmények egyéb sajátos bevételei közül: ca) a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve külföldön működő állami képviseletek bérletidíj-bevételeit, cb) a lízingdíjbevétel, cc) az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítéséből származó bevétel, cd) áruértékesítésből és szolgáltatásból származó vállalkozási bevételek, ce) az egyéb bevételek; d) a pénzügyi befektetések árfolyamnyeresége, hozama. (3) Az (1) bekezdés szerinti, a központi költségvetés központosított bevételét képező összeg elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell intézkedni. A havonkénti rendezéstől és befizetéstől mindaddig el lehet tekinteni, amíg a központi költségvetési szerv (2) bekezdésben foglalt összes bevétele nem éri el az eredeti kiadási előirányzat 5%-át. A tárgyévet terhelő befizetési kötelezettségnek legkésőbb december 20-áig eleget kell tenni, ha ezen időpontig a teljesítendő összeg nem érte el az előbbiekben meghatározott mértéket. (4) A Szerencsejáték Felügyelet éves szinten az (1) bekezdés szerinti jogcímen - havi bontásban - 1152 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére a tárgyhó 20. napjáig. 13. § (1) A Honvédelmi Minisztérium fejezet összes alaptevékenységből eredő bevétele - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a központi költségvetés központosított bevételét képezi. (2) Nem képezik a központi költségvetés központosított bevételét az évközi többletbevételből származó a) külföldi államoktól és nemzetközi szervezetektől befolyó költségtérítések és egyéb támogatások, b) pályázatok útján elnyert pénzeszközök, c) adományok, d) meghatározott célra átvett pénzeszközök, az Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszközök kivételével, e) jogszabályokban meghatározott visszatérülések. 14. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Feot.) 9/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 70 000 forint/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája 540 000 forint/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 225 000 forint/év, a diákotthoni elhelyezés, illetve az ezt kiváltó lakhatási támogatás normatívája 33 000 forint/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás normatívája 7000 forint/év. (2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 204 000 forint/fő/év. (3) A Feot. 9/D. §-ának (1) bekezdése szerint sport és kulturális tevékenység normatívája 820 forint/fő/év, melynek elosztásáról miniszteri rendelet rendelkezik. (4) A Feot. 10/A. §-ában meghatározott Széchenyi Professzori Ösztöndíj 2000. évi összege 2 160 000 forint/fő. 15. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú mellékletében és a 8. számú melléklet I. részében megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 24. c)-f) pontjában meghatározottakat, továbbá a 8. számú melléklet I. része 4. pontját. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 2. h), valamint 3-5. pontjai. (2) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén az (1) bekezdés szerinti, a 3. számú melléklet 18-23. és 24. a), b) pontjai szerinti jogcímek tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár. (3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó szervtől igényelheti. (4) A közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a január 1-jei és a szeptember 1-jei létszámáról január 15-éig, illetve szeptember 15-éig köteles adatszolgáltatást teljesíteni. A fenntartó a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás igénybevételére. (5) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási célú normatív hozzájárulások elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik a 8. számú melléklet I. része 1-3. pontja szerint igénybe vett támogatások kivételével. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni. A 8. számú melléklet I. része 1-3. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás. 16. § A fogvatartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek (kivéve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni ellentételezésére 140 000 forint/foglalkoztatott, fogvatartott/év, de 2000. évben összességében 545 millió forint fordítható. HARMADIK FEJEZET A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere Állami hozzájárulás és támogatás 17. § (1) Az Országgyűlés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban: helyi önkormányzatok) normatív állami hozzájárulásának és a normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának jogcímeit és fajlagos összegeit az e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg. (2) A normatív állami hozzájárulásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter az Áht. 63. §-ának (2) bekezdésében meghatározott határidőig együttes rendeletben hirdeti ki. 18. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg: a) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra, b) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzat részére az e törvény 7. számú mellékletében foglalt részletezés szerint, c) helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Cct.) szabályozott címzett és céltámogatás formájában, d) egyes közoktatási feladatok kiegészítő támogatására, egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésére, és az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatására, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat részére, valamint a lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatására az e törvény 8. számú mellékletében meghatározott feltételek szerint. E támogatásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, illetve szakmai mutatók alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a 17. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése és az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatás kivételével; e) a termelő, valamint a Cct. 4. számú melléklete II-III. pontja szerint támogatásban részesült, humán infrastrukturális feltételekben meglévő területi fejlettségi különbségek mérséklésére kormányrendeletben meghatározott, területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint, f) felhalmozási és vis maior célokra szolgáló céljellegű decentralizált támogatásokra, amelyek felhasználására a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés döntési jogosultságát a Cct. szabályozza. Ezen előirányzat a következőkre tagozódik: fa) felhalmozási és vis maior feladatokra, amely előirányzatból normatívan az egyes megyékre, illetve a fővárosra jutó rész elosztásának módját a Cct. határozza meg; fb) vis maior tartalékra, amelyből a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés további összeget vehetnek igénybe, ha az fa) pont szerinti éves előirányzatuknak az első félévben legalább 10%-át, a második félévben halmozottan legalább 20%-át az önkormányzati feladatokat érintő, természeti és más katasztrófából eredő károk enyhítésére már felhasználták. Az igények teljesítéséről - a vis maior felhasználás felülvizsgálatával - a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt. (2) A normatív módon elosztott központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásoknak - a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével - lemondásból felszabaduló előirányzatai az (1) bekezdés fb) pontjában, valamint a 19. §-ban, illetve az e törvény 6. számú mellékletében meghatározott előirányzatot növelik, kivéve a 6. számú melléklet 3. pontjában szereplő egyéb támogatást. Ezen előirányzatokat növeli továbbá az intézmény-átadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 31. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt. (3) Amennyiben az e törvény 15. §-a, illetve 31. §-a szerint normatív állami hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult szervezet év közben feladatot ad át helyi önkormányzat részére, amelynek a kötelező feladatellátási körébe tartozik, akkor az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív állami hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú mellékletek igényjogosultsági szabályai alapján. (4) Ha normatív állami hozzájárulásról való lemondás olyan - nem helyi önkormányzat részére történő - feladatellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő szervezet jogosult e törvény 15. §-a szerint normatív állami hozzájárulás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulás, illetve támogatás előirányzatát csökkenteni kell, és az annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni. 19. § (1) A működésképtelenné vált helyi önkormányzatok a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján, önállóságuk és működőképességük védelme érdekében kiegészítő támogatást igényelhetnek az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételek szerint. (2) A fővárosi önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a 26. § szabályai keretében - a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok tekintetében - az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja alkalmazásával. A fővárosi önkormányzat ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból az e törvény 6. számú melléklete 1. pontja szerint számított forráshiány mutatható ki. 20. § (1) Az Áht. 64. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti, az állami támogatás jogtalan felhasználásához kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség számítása szempontjából normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásnak minősül az e törvény 3. számú melléklet 1., 3., 7., 11. b)-c), 12-13. a), 14-24. pontjai és a 4. számú melléklet I. rész 2. c) pontja, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1-3., 5., továbbá a III. és IV. része szerinti előirányzatok együttes összege. (2) Az Áht. 64. §-ában, valamint az e törvény 6. számú mellékletében meghatározott kamatokat a központi költségvetés XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 22. cím, 1. alcím, 8. Egyéb vegyes bevételek jogcím-csoporton, illetve a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 17. cím, 1. alcím, 11. Egyéb vegyes kiadások jogcímen kell elszámolni. Átengedett, megosztott bevételek 21. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakosok által az 1998. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 40%-a, 242 313,9 millió forint illeti meg a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint. (2) Az önkormányzatot megilleti az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 5%-a, összesen 30 289,2 millió forint. (3) A helyi önkormányzatokat együttesen az (1) bekezdés szerint kimutatott személyi jövedelemadó 27,77%-a, összesen 168 207,3 millió forint normatívan illeti meg az a)-b) pontban foglaltak szerint: a) 12 067,3 millió forint a megyei önkormányzatokat személyi jövedelemadó részesedés jogcímén e törvény 4. számú mellékletének I. rész 2. pontja alapján, b) 156 140,0 millió forint e törvény 3. számú mellékletének jogcímeihez - a kiegészítő szabályok 1. pontjában, az ott meghatározott feltételek szerint - kapcsolódóan, a normatív állami hozzájárulás kiegészítéseként. (4) Az (1) bekezdés szerinti adó 7,23%-a, összesen 43 817,4 millió forint felhasználásával - a bevételeikben meglévő aránytalanság mérséklése érdekében - a (2) bekezdés szerinti személyi jövedelemadónak és az iparűzési adóból elérhető bevétel meghatározott hányadának (adóerő-képességnek) az egy főre eső együttes összege alapján a települési önkormányzatok a) kiegészítésre jogosultak, vagy b) központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai csökkennek az e törvény 4. számú melléklet I. rész 1. pontja szerint. (5) A (2)-(4) bekezdésben foglaltakat helyi önkormányzatonként és jogcímenként részletezve a 17. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni. 22. § (1) A települési önkormányzat által a belföldi gépjárművek után beszedett adóból a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényben meghatározott alsó adótétellel számított összeg 50%-a az önkormányzatot illeti meg. Ha a képviselő-testület, illetve a közgyűlés az alsó adótételnél magasabb mértéket állapít meg, a különbözetből származó bevétel 100%-ban az önkormányzatot illeti meg. Ezen túl a települési önkormányzatot illeti meg a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből származó bevétel is. (2) A termőföld-bérbeadásból származó jövedelem utáni - a települési önkormányzatok által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg. 23. § A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának - állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő - értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg. 24. § A települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a területi környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a a területileg illetékes települési önkormányzatot illeti meg. Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozása 25. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 2000. január 1-jétől beszedett illeték - az ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték kivételével - 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat, az ingatlan-nyilvántartási eljárási illetékbevétel 90%-a a központi költségvetést, 10%-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg a 4. számú melléklet II. részében meghatározottak szerint. (2) Az illetékhivatalok működésével kapcsolatos költségeket a beszedett bevételből részesedő önkormányzatok viselik, a 4. számú melléklet II. részében szabályozott módon. A fővárosi önkormányzatok bevételei 26. § (1) A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására az Ötv. 64. §-ában, valamint a 64/A.-64/C. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni. (2) Az Ötv. 64. § (4) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott bevételek 64. § (5) bekezdés szerinti megosztása során a kerületi önkormányzatokat a bevételek legalább 50%-a illeti meg. (3) Az Ötv. 64. § (4) bekezdés d) pontjában meghatározott bevételek 64. § (5) bekezdés szerinti megosztása során a kerületi önkormányzatokat a bevételek legalább 45%-a illeti meg. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai 27. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása, a lakáscélú adósságkezelési támogatás, valamint - a Munkaerőpiaci Alapból - a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, továbbá a Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat 2000. évben első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti - külön jogszabály szerinti - éven belüli elszámolási kötelezettséggel. (2) Az e törvény 5. számú melléklet 9., 12. pontjaiban, a 6. számú melléklet 1. pontjában, a 7. számú mellékletben, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1., 4. b), 5. pontjaiban, III. és IV. részében meghatározott előirányzatok folyósítása, az Áht. 101. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint, a nettó finanszírozás keretében történik. A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége 28. § (1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységből származó - a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított - eredményének 18%-át köteles a 2000. évi eredmény-elszámolás során a központi költségvetésbe befizetni. (2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a helyi önkormányzat és költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel. B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata A Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelőlegezési számláról igénybe vett összeg rendezése 29. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Alapok) terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében az Alapok bevételeinek és kiadásainak időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentesen hitelt nyújt. (2) A Nyugdíjbiztosítási Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 26. cím, 1. alcím, 1. jogcím szerinti támogatás átutalása legfeljebb az előirányzat mértékéig, a) az első három negyedévben a negyedév utolsó banki napján, a tényleges magán-nyugdíjpénztári befizetésekkel megegyező összegben, legfeljebb az előirányzat időarányos mértékéig, b) a negyedik negyedévben az I-III. negyedévi tényleges befizetések és a várható IV. negyedévi befizetések alapján történik. (3) Az Egészségbiztosítási Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 26. cím, 2. alcím szerinti támogatás átutalása - legfeljebb az előirányzat időarányos mértékéig - január, április, július és október hónapban a Kincstárnak megküldött finanszírozási terv alapján történik. (4) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel igénybevételéről finanszírozási tervet kell készíteni, amely tartalmazza a hitel legnagyobb összegét és éves növekményét. Az ellátások központi intézkedésen alapuló emelése, illetve a hóközi állományváltozás által indokolt esetben a finanszírozási terv módosítható. (5) A Kincstár az Alapok által folyósított, de nem az Alapból finanszírozott ellátásokat az azokat folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott éves finanszírozási terv alapján finanszírozza. (6) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Alapok befolyó bevételeikből soron kívül törlesztik. A társadalombiztosítási alrendszer alaponkénti hiányának rendezésére a 2000. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor. C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata 30. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) költségvetését - bevételeit és kiadásait - alaponként, jogcímenként az e törvény 2. számú melléklete szerint állapítja meg. (2) A pénzalapok év végi egyenlege nem lehet rosszabb a 2. számú mellékletben jóváhagyott összegnél, kivéve, ha a Munkaerőpiaci Alap törvényben megállapított ellátásainak - munkanélküli járadék, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély, jövedelempótló támogatás, illetve ezek közterheinek, valamint a korengedményes nyugdíj megtérítendő különbözetének kifizetése - kiadásai túllépik az előirányzatot. (3) A pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást a pénzalapokról szóló törvények rendelkezései szabályozzák. (4) A Munkaerőpiaci Alap a központi költségvetésbe a megváltozott munkaképességűek támogatására 13 000 millió forintot fizet be. (5) A pénzalap - a bevételek befolyása és a kiadások teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén - a finanszírozási igényei teljesítéséhez igénybe veheti az előző évi maradványát, illetve legfeljebb három hónapra, de a következő évre át nem húzódóan a KESZ-t. A KESZ igénybevételt indokoltság esetén a pénzügyminiszter engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább 30 nappal kell benyújtani. NEGYEDIK FEJEZET A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA Társadalmi önszerveződések támogatása 31. § (1) Az Országgyűlés a szociális, a közoktatási és a külön törvényben meghatározott felsőoktatási közfeladatokat (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, gazdasági társaságok és a humánszolgáltatásokat főtevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények fenntartói) részére normatív állami hozzájárulást állapít meg a következők szerint: a) a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit az e törvény 3. számú mellékletében megállapított normatív állami hozzájárulásokkal azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegű normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 24. c)-f) pontjaiban meghatározottakat. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak a 2. pont h), valamint a 3-5. pontjai. A 8. számú melléklet I. része 1-3. pontjaiban meghatározott támogatások az ott megállapított feltételek alapján igényelhetők, b) a közoktatási feladatokat ellátó, a társasági és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg, kivéve a közhasznú társaságokat, amelyeknek az (1) bekezdés a) pontja szerinti normatív állami hozzájárulás jár, c) a nem állami felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 15. § (1) bekezdés szerinti hozzájárulás és támogatás illeti meg, d) a nem állami felsőoktatási intézmények gyakorlóintézményei esetén az e törvény 15. § (2) bekezdése szerinti normatív állami hozzájárulás és támogatás jár, e) nem jár normatív állami hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében résztvevőknek, ha költségeik megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből igényt tartanak, f) az egyházi felsőoktatási intézményeket normatív állami hozzájárulás illeti meg az Feot.-ban meghatározottak szerint, g) a felsőoktatási közfeladatokat ellátó nem állami és nem egyházi intézmények fenntartóit az 1996. szeptember 1-je előtt felvett nappali tagozatos hallgatók felsőoktatási képzéséhez 80 000 forint/fő/év hozzájárulás illeti meg, h) a szociális közfeladatot ellátó, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket az i) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg a közhasznú társaságok kivételével, amelyeknek az (1) bekezdés i) pontja szerinti normatív állami hozzájárulás jár, i) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó nem állami, egyházi intézmények fenntartóit, a helyi önkormányzatok e törvény 3. számú melléklet 12-17. pontjaiban megállapított normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegű normatív állami hozzájárulás illeti meg. (2) A közoktatási feladatok ellátásához biztosított normatív állami hozzájárulást és támogatást a fenntartó székhelye szerinti illetékes közigazgatási hivataltól kell igényelni. A finanszírozás havi ütemezésben történik. (3) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartójának az (1) bekezdés szerinti normatív állami hozzájárulás és támogatás igénylését 2000. január 1. után létrehozott intézmény esetén, a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásáról szóló határozat jogerősítő záradékkal ellátott példánya, a közoktatási intézmény alapító okiratának másolata, a bankszámlaszerződésének másolata csatolásával, valamint a kitöltött létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján, egyébként a tényleges, a tanügyi okmányokkal dokumentálható adatszolgáltatás alapján a) már működő intézmény esetén a tárgyév január 1-jei és a becsült szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve január 31-éig, b) új intézmény esetében a tárgyév szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve szeptember 15-éig kell benyújtani a területileg illetékes közigazgatási hivatalhoz. (4) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartója szeptember 1-jei létszámáról szeptember 15-éig köteles a fenntartó székhelye szerinti illetékes közigazgatási hivatal részére adatszolgáltatást teljesíteni, melyen fel kell tüntetni az Oktatási Minisztérium által megállapított intézményi azonosító számot. (5) Az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulások és támogatások elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik a 8. számú melléklet I. része 1-3. pontja szerint igénybe vett támogatások kivételével. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni. Ha év közben bármely hónapban a tényleges létszám 10%-ot meghaladó mértékben elmarad a tervezett létszámtól, a hozzájárulásokat folyósító szervet erről nyolc napon belül értesíteni kell. A folyósító szerv az értesítés alapján módosítja az érintett fenntartók pénzellátását. Ebben az esetben az elszámolás a havi beírt létszámok éves átlaga alapján történik. A 8. számú melléklet I. része 1-3. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás. (6) Az (5) bekezdés szerinti elszámolást a hozzájárulást folyósító szervezetnek kell benyújtani a tárgyévet követő január 31-éig. A közigazgatási hivatal a helyszínen ellenőrizheti az igénylés és a felhasználás jogszerűségét. Abban az esetben, ha a normatív állami hozzájárulások és támogatások együttes összege a költségvetési évben meghaladja a 30 millió forintot, az elszámolás jogszerűségét független könyvvizsgáló erről szóló nyilatkozatával kell alátámasztani. (7) Az (1) bekezdés f)-g) pontjaiban meghatározott felsőoktatási intézmények - az év első 8 hónapjára vonatkozó - normatív finanszírozása az előző évi októberi létszámok alapján történik. A költségvetési év októberi létszáma alapján az év utolsó 4 hónapjára vonatkozó támogatás korrekciója történik meg. Az éves elszámolás alapján a tényleges rendezésre a zárszámadás keretében kerül sor. (8) A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények normatív állami hozzájárulását külön kormányrendeletben meghatározottak szerint kell igényelni és folyósítani. A folyósítás feltétele a személyes gondoskodást nyújtó, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatokat ellátó intézmény esetében: a) az intézmény működési feltételei és szolgáltatásai, valamint az intézményi térítési díj megfelelnek a jogszabályi előírásoknak; b) a közfeladatokat ellátó nem állami, egyházi szerv írásbeli nyilatkozata arról, hogy rendelkezik az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint pénzügyi forrásokkal. (9) A tartós bentlakást nyújtó szociális közfeladatot ellátó nem állami intézmények fenntartói részére megállapított állami hozzájárulást és támogatást havi ütemezésben kell folyósítani. A nappali és az átmeneti ellátást nyújtó szociális, valamint a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények részére pedig az állami hozzájárulás és támogatás a) egy összegben - az elosztásra vonatkozó döntést követően - folyósítható, amennyiben az érintett szervezet éves támogatása nem haladja meg a 2 millió forintot; b) évente két alkalommal - március 15-éig és szeptember 15-éig - folyósítható, amennyiben az érintett szervezet éves támogatása nem haladja meg a 12 millió forintot; c) havonta időarányosan folyósítandó, amennyiben az érintett szervezet támogatása meghaladja a 12 millió forintot. (10) A fővárosi és megyei közigazgatási hivatal a feltételeknek megfelelő - megyei szinten, ezen belül fenntartótípusonként, jogcímenként, az egyházi intézményfenntartóknál egyházanként összesített - támogatási igényt a Belügyminisztériumhoz nyújtja be. (11) A normatív állami hozzájárulás a személyes gondoskodást nyújtó, szociális közfeladatokat ellátó intézmények esetében a tárgyévi tervezett átlaglétszám, de legfeljebb a működési engedélyben szereplő létszám erejéig és a fővárosi és megyei közigazgatási hivatallal szerződésben vállalt kötelezettség mellett vehető igénybe. Az intézmény a tárgyév július 31-éig, illetve a tárgyévet követő január 31-éig a tényleges feladatmutatók alapján számol el a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalnak az igénybe vett hozzájárulással. (12) A nem állami bentlakásos szociális intézmény fenntartója az intézmény működőképességének biztosítására tartalékalapot képez. A tartalékalap mértéke az éves normatív állami hozzájárulás 10%-a. Nem kell tartalékalapot képeznie annak a fenntartónak, amely a tárgyévet megelőző évben a központi költségvetésből - ide nem értve a normatív állami hozzájárulást, valamint a fejlesztési, beruházási célra kapott támogatást - legalább 75 millió forint mértékű támogatásban részesült. A tartalékalap képzés alól mentesülő fenntartó írásban garanciát vállal az intézmény működőképességének biztosítására. (13) Ha a bentlakást nyújtó nem állami szociális intézmény ellenőrzése során megállapításra kerül, hogy az intézmény fenntartója a) nem tesz eleget az intézmény működésére vonatkozó jogszabályi követelményeknek, a tartalékalap-képzési kötelezettségének, valamint b) az egyszeri hozzájárulásnak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 117/B. §-ában meghatározott mértékű elkülönítésre, felhasználásra vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, a közigazgatási hivatal intézkedik az éves normatív támogatás 10%-ának visszatartása iránt. A visszatartott normatíva akkor illeti meg a nem állami intézmény fenntartóját, ha a visszatartásra okot adó körülményt megszünteti. (14) A normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani. (15) A közoktatási közfeladatot ellátó egyházak a normatív állami hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosultak. Az egyházak támogatásáról szóló törvény 6. § (3) bekezdése alapján számított támogatási összeg 54 295 forint/valós oktatott tanuló - függetlenül az általuk igénybe vett közoktatási szolgáltatások számától -, amely a fenntartó egyházakat egyházanként illeti meg az így figyelembe vehető óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzésben, elméleti oktatásban, továbbá gyógypedagógiai oktatásban résztvevők létszáma alapján. (16) A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó egyházi intézmények fenntartói a normatív állami hozzájáruláson túl az egyházak támogatásáról szóló törvény feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosultak. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 12-17. pontjaiban megállapított normatíva 31,8%-a. (17) A (15) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást a Belügyminisztérium egyházanként, a közigazgatási hivatalok adatszolgáltatása alapján állapítja meg és havi 1/12 összegű részletekben folyósítja. A közigazgatási hivatalok a fővárosi és megyei önkormányzatoktól - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 81. § (11) bekezdésében szabályozott nyilatkozatok, illetve a megkötött közoktatási megállapodások alapján - kérik az adatszolgáltatást a kiegészítő támogatásnál figyelembe vehető fenntartói körről az egyházak támogatásáról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén. Ha a közoktatási megállapodást helyi önkormányzat kötötte, intézkedni kell a kiegészítő támogatás összegének a közigazgatási hivatal részére történő átutalásáról. (18) A (16) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásra a (8)-(11) bekezdés alapján járó normatív állami hozzájárulás megállapítására és folyósítására vonatkozó rendelkezések az irányadók. (19) A (15)-(16) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásokkal való elszámolásra az (5)-(6) és (11) bekezdésben foglalt szabályok az irányadóak. (20) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Tüo.tv.) alapján a köztestületként működő önkéntes tűzoltóságokat fenntartó helyi önkormányzatok, a köztestületi önkéntes tűzoltóságok fenntartásához és működéséhez az átvállalt feladattal arányos állami támogatást a Tüo.tv. 41. §-ának (6) bekezdése, illetve 34. §-ának (3) bekezdése értelmében az e törvény 1. számú melléklete, XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 14. Köztestületi tűzoltóságok normatív támogatása alcímének előirányzatából a következő feltételek és normatívák alapján vehetik igénybe a 2000. évben: a) a támogatást az az önkormányzat veheti igénybe, amelynek területén 1999. december 1-jén az önkéntes tűzoltóság a Tüo.tv. 34. § (1) bekezdés alapján köztestületi tűzoltóságként működött; b) valamennyi köztestületi önkéntes tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos összegű, hatmillió forint alaptámogatásra jogosult; c) a b) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzat a köztestületi tűzoltóságok területén élő lakosság 1999. január 1-jei száma arányában kerül felosztásra. 32. § (1) Az I. Országgyűlés fejezet, 8. Társadalmi önszerveződések támogatása cím, 1. Társadalmi és karitatív feladatok támogatása jogcím-csoport, 2. Az SZJA meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználása jogcím előirányzatát, a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 31. §-ának (6) bekezdése alapján az ezer éves államiságunk megünneplésével kapcsolatos programok támogatására kell fordítani. (2) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kedvezményezett előirányzatot 2000. évben az árvízkárok megelőzését szolgáló csatornaépítési és felújítási, gátépítési munkákkal kapcsolatos programok támogatására kell fordítani. (3) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az (1) bekezdés szerinti előirányzat felhasználásáról rendelkezzen. 33. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek. (2) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a társadalmi és karitatív szervezetek működésének támogatására előirányzott keretek (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím és a 8. cím, 1. jogcím-csoport, 1. jogcím) felhasználásáról - kijelölt bizottságainak javaslata alapján - az Országgyűlés dönt. (3) A nem állami intézmények - kivéve a pártokat -, valamint más közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetek az általános tartalék, továbbá a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetései terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között. A támogatást elnyert szervek névsorát és a kapott támogatást a felhasználásért felelős szerveknek utólag nyilvánosságra kell hozniuk. ÖTÖDIK FEJEZET KEZESSÉGVÁLLALÁS, KEZESI HELYTÁLLÁS ÉS VISZONTGARANCIA 34. § (1) A Kormány által 2000. évben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-ának a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 1,5%-át, ezen belül a készfizető kezesség mértéke ennek 50%-át. (2) Az (1) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-importra, valamint a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvényben meghatározott beszerzések (készletek) finanszírozására. (3) Az (1) bekezdésben megállapított mérték - a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozások miatt bekövetkező emelkedés esetét kivéve - kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl. 35. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 34. §-ban foglaltakon túl a központi költségvetés terhére a) a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, a német Újjáépítési és Hitelbankkal (Kreditanstalt für Wiederaufbau: KfW), továbbá az Északi Beruházási Bankkal kötendő, valamint az Európa Tanács Társadalomfejlesztési Alapjával kötött hitelszerződéseknél az ezen intézmények által megkívánt formában - összegszerű korlátozás nélkül - kezességet vagy szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon, b) a Magyar Fejlesztési Bank Rt. külföldről felvett és felvételre kerülő - fejlesztési célú - közép- és hosszú lejáratú hiteleire, illetve a kötvénykibocsátásaiból eredő fizetési kötelezettségei teljesítésére kezességet vállaljon. E kezességvállalások együttes állománya 2000. december 31-én legfeljebb 150 000 millió forint lehet. 36. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 34. §-ban foglaltakon túl a hitelintézetek által nyújtott agrárhitelekre a központi költségvetés terhére 65 000 millió forint összegben kezességet vállaljon. 37. § Az Áht. 33. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat. 38. § (1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények együttes állománya 2000. december 31-én legfeljebb 85 000 millió forint lehet. (2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalt exportcélú garanciaügyletek állománya 2000. december 31-én legfeljebb 80 000 millió forint lehet. (3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalt nem piacképes kockázatok elleni biztosítások állománya 2000. december 31-én legfeljebb 250 000 millió forint lehet. (4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg. 39. § (1) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára - a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés viszontgaranciát vállal. A Hitelgarancia Rt. a) természetes személy, b) gazdasági társaság, c) közhasznú társaság, d) szövetkezet, e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrejött szervezet (a továbbiakban: vállalkozás) hitelintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő - kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, ha a vállalkozás által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma - az MRP szervezet kivételével - a 250 főt nem haladja meg. (2) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 65 000 millió forintot. (3) A Hitelgarancia Rt. által vállalt kezesség mértéke vállalkozásonként nem haladhatja meg a 400 millió forintot, illetőleg a) a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-át, 10 millió forint alatti hitelszerződések esetében a kötelezettség 90%-át, b) mezőgazdasági tőkepótló hitel esetében - kivéve az 5 millió forint alattiakat - éves átlagban 60%-át. (4) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgarancia kiterjed a Hitelgarancia Rt.-nek a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény alapján működő kockázati tőketársaságnak és kockázati tőkealapnak az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt vállalkozásban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességre is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át. (5) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló és a vállalkozással szemben fennálló követelés behajtására. A társaság által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg. (6) Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően a Hitelgarancia Rt. a reá átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet követelését kell kielégíteni. 40. § (1) Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára - külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés viszontgaranciát vállal. (2) Az (1) bekezdésben vállalt költségvetési viszontgarancia - a mezőgazdasági tőkepótló hitelek kivételével - az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik. (3) Az Alapítvány természetes személyek, gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, szövetkezetek, magánvállalkozások (a továbbiakban együtt: agrárvállalkozás), hitelintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő - kötelezettségeiért vállalhat készfizető kezességet, ha a jogosult által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma a 250 főt nem haladja meg. (4) Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 43 000 millió forintot. (5) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-os mértékét. Az 5 millió forintot meghaladó hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében e kötelezettségek éves átlagban pedig nem haladhatják meg a 60%-os mértéket és jogosultanként a 100 millió forintot, kivéve az agrár-integrátorokat. (6) Az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására. Az Alapítvány által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg. 41. § A Felsőoktatási Fejlesztési Világbanki Program alapján az állam kezességet vállal a Kormány rendeletében meghatározott körben és feltételek mellett egyes felsőoktatási intézményekben tanulmányokat folytató, magyar állampolgárságú és a devizajogszabályok értelmében devizabelföldinek minősülő hallgatók által forintban felvett hitelekre. 42. § (1) A 34-36. § alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 0,5%-a lehet. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve indokolt esetben elengedheti. HATODIK FEJEZET A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre 43. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására: a) a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím), b) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím), a társadalmi és karitatív szervezetek működési támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím, 1. jogcím-csoport, 1. jogcím), c) az országos kisebbségi önkormányzatok támogatása (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 6. cím, 4. alcím), d) az egyházak támogatása (XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 3. alcím). (2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I-VIII. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének csökkentésére az Áht. 46. §-ában foglalt kivétellel. A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei 44. § (1) A 2. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül: a) a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásainál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 1. alcím), b) a helyi önkormányzatok normatív módon elosztott kötött felhasználású támogatásainál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 5. alcím), c) a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok közül: ca) lakossági közműfejlesztés támogatásánál (5. számú melléklet 1. pontja), cb) lakáscélú adósságkezelési támogatásnál (5. számú melléklet 6. pontja), cc) a helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatásánál (5. számú melléklet 7. pontja), cd) a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz történő hozzájárulásoknál (5. számú melléklet 12. pontja), amennyiben a 46. § (5) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült, d) a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió Részvénytársaságok műsorterjesztési költségeire szolgáló előirányzatoknál (I. Országgyűlés fejezet, 10. cím, 1. jogcím-csoport; 11. cím, 1. jogcím-csoport; 12. cím, 1. jogcím-csoport), e) az állatkártérítésnél (XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím), f) a társadalombiztosítási szervezetek által folyósított ellátásoknál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 16. cím), kivéve az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulást (16. cím, 3. alcím, 2. jogcím-csoport), a terhesség-megszakítást (16. cím, 3. alcím, 3. jogcím-csoport), a folyósított ellátások utáni térítést (16. cím, 4. alcím), g) a polgári szolgálatnál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport), h) a kárrendezési célelőirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím, 5. jogcím-csoport), i) a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 1. alcím), az egyéb vállalati támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 3. alcím), j) a vegyes kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 9., 11., 12. és 19. jogcímek), k) a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 15. cím); a lakástámogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 16. cím), l) az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésénél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím), m) a pénzbeli kárpótlásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 2. alcím), kivéve a pénzbeli kárpótlás folyósítási költségeit (24. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport), n) a végkielégítésre és felmentési illetményre szolgáló keretnél (X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 1. jogcím-csoport), o) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnál (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 6. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport), p) a nemzetközi elszámolások kiadásainál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 28. cím), q) az államadósság költségvetési elszámolásainál (XLI. fejezet), r) a felszámolt vagyon értékesítését elősegítő kamattámogatásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport), s) a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából származó támogatásnál a játékadó 50%-os mértékéig (XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 2. alcím, 8. jogcím-csoport), a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány sorsolásos játékok játékadójából és a totó játékadójából származó támogatásánál (XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 2. alcím, 2. jogcím-csoport, 2., 3. jogcím) a sorsolásos játékok játékadója 12%-os és a totó játékadója 100%-os tényleges teljesülése mértékéig, t) a Vám- és Pénzügyőrség (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. cím) személyi juttatás kiemelt előirányzatánál és annak a munkaadókat terhelő járulékainál legfeljebb 6%-kal, a teljesítmények figyelembevételével, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek szerint, u) az otthonteremtési támogatásnál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 10. alcím, 10. jogcím-csoport), v) a mozgáskorlátozottak támogatásánál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 10. alcím, 11. jogcím-csoport), w) a gyermektartásdíjak megelőlegezésénél (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 10. alcím, 12. jogcím-csoport) és a (VI. Bíróságok fejezet, 2. cím, 4. alcím) gyermektartásdíjak állami megelőlegezésével kapcsolatos elszámolásoknál, x) hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz előirányzatnál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 14. alcím, 7. jogcím), y) az oktatási célú, valamint a szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása, továbbá az egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása előirányzatoknál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 13. alcím, 1-3. jogcím-csoport), z) a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatásánál (XV. Gazdasági Minisztérium 27. cím 1. alcím) a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól. (2) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 20. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata 103%-os és a 21. cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím előirányzata 102%-os együttes teljesülése esetén az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. cím, 1. személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 6680 millió forinttal, a 2. munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 2405 millió forinttal túlléphető. Amennyiben a felsorolt bevételek itt előírt teljesítése 2000. november 25-ig eléri a 89%-os mértéket, az előirányzatokat 100%-os mértékben az APEH rendelkezésére kell bocsátani. (3) A 3. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül a XLIV. A költségvetés hitelfelvételei és adósságának törlesztése fejezetnél a kiadások és bevételek külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhetnek az előirányzattól. A fejezet belföldi hitelfelvételeinek bevételei és az éven belüli belföldi hitel- és állampapír-törlesztési kiadásai előirányzattal nem rendelkeznek, és az Áht. 113/A. §-ának figyelembevételével a központi költségvetés hiánya vagy többlete alakulásának, valamint az állampapír-piaci helyzetnek megfelelően teljesülnek. (4) Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény alapján az 1999. évben keletkezett piaci zavarok elhárítása céljából felvásárolt termékek vagy a termékek feletti rendelkezési jogot megtestesítő értékpapírok értékesítéséből származó, a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. Piacrajutási támogatás megtérülése alcím bevétele kiesésének összegével a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. cím, 1. Piacrajutási támogatás alcím kiadási előirányzatát csökkenteni kell. A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetőinek különleges jogosítványai 45. § (1) A Kormány a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezeten belül a 10. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport, 1. Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása jogcím és a 11. Vállalkozások folyó támogatása cím előirányzatai között indokolt esetben átcsoportosítást hajthat végre. (2) A Kormány felhatalmazást kap, hogy az egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciós és egyéb beruházásai, az egyházak nemzetközi tevékenységének támogatása, az egyházi közgyűjtemények támogatása, a közcélú egyházi feladatokhoz ingatlanjuttatás előirányzatok felhasználásáról - az egyházakkal történő egyeztetés alapján - döntsön. 46. § (1) Az 5. § (1) bekezdése szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcím-csoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra - felmérés alapján - történő átcsoportosítására a tárcák igényei alapján a pénzügyminiszter kap felhatalmazást. (2) A pénzügyminiszter év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 1. alcím, 1. jogcím-csoport előirányzatai terhére. (3) A költségvetési fejezetek 11. § (1) bekezdésében meghatározott bevételeinek összesített előirányzatát - az intézmény megszüntetés kivételével - év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti. (4) A 18. § (2) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben intézkedik. (5) A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. alcím) jogcím-csoportjai között, a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 3. alcím) jogcím-csoportjai között, továbbá a XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. és 3. alcím, valamint a 8. alcím 2. jogcím-csoport között - a felhasználási igény figyelembevételével - átcsoportosításokat hajthat végre. (6) A 18. § (3)-(4) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a fejezet felügyeletét ellátó miniszter értesítése alapján a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel együtt intézkedik. (7) A X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 1. alcím 1-2. jogcím-csoportokon szereplő előirányzatok fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcím-csoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra kiemelt előirányzatokra történő átcsoportosítására - az előirányzat eredeti rendeltetésének változatlanul hagyása mellett - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője kap felhatalmazást. 47. § (1) Az I. Országgyűlés fejezeten belül a Hivatal gazdasági főigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek - mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének - tervezési, előirányzat-módosítási, -felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím, a X. Miniszterelnökség fejezet, 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím, 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím, valamint a 12. Tartalékok cím előirányzatokra. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím felett a Tanács elnöke, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím esetében a szervezet elnöke, a 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím felett a felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter látja el. (3) A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke. (4) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank által támogatott felsőoktatási fejlesztési programban részt vevő intézménycsoportok körében a külön megállapodásban rögzített előirányzat-átcsoportosítási jogokat az érintett intézményeknek átadja. (5) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a felsőoktatásban a 2000. év során végrehajtandó szervezeti intézkedésekkel összefüggően a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 2., 6. címeinek kiadási és bevételi előirányzatait, illetőleg e címeken belül is a kiemelt előirányzatokat egymás között átcsoportosítsa. (6) Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével haderő-átalakítással összefüggő szervezeti intézkedésekre tekintettel a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címeinek, alcímeinek előirányzatait, a címen belül a kiemelt előirányzatokat is egymás között átcsoportosítsa. Ezzel összefüggésben a fejezeti kezelésű előirányzatok körében a fejlesztési programok módosítására a Kormány jogosult. (7) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerveket, hogy a felügyeletük alá tartozó, kizárólag saját bevételből gazdálkodó költségvetési szervei részére - ha törvény másképp nem rendelkezik - befizetési kötelezettséget írjanak elő, mely összeg a fejezetnél év közben jelentkező többletfeladatok ellátásának fedezetére használható fel. (8) A XV. Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím 1., 3. jogcím-csoport, továbbá a 25. cím, 4. alcím felhasználásáról a gazdasági miniszter dönt. (9) A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 10. jogcím-csoport, 1. jogcím felhasználásáról a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter - az Országos Területfejlesztési Tanáccsal történő egyeztetés után - dönt. (10) Az építésügyi célelőirányzat XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 40. jogcím-csoport terhére a bevételek tervezett mértékéig lehet kötelezettséget vállalni. (11) Az Országgyűlés felhatalmazza az ifjúsági és sportminisztert, hogy XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 2. Központi Sportintézmények és Sportlétesítmények cím kiadásait és bevételeit a címen szereplő központi költségvetési szervek megszűnésekor a XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 2. alcím, 10. Sportlétesítmény-kezelés intézményi rendszerének megújítása jogcímcsoport fejezeti kezelésű előirányzatra csoportosítsa át. (12) Az Országgyűlés felhatalmazza az ifjúsági és sportminisztert, hogy az e törvény 8. §-ának (2) bekezdése szerinti értékesítési ellenértéket a XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 1. alcím, 2. Sportlétesítmények, sportintézmények szolgáltatásainak beruházásai jogcím-csoport, illetve az 5. cím, 2. alcím, 10. Sportlétesítmény-kezelés intézményi rendszerének megújítása jogcím-csoport előirányzatára csoportosítsa át. (13) Az állami vagyon privatizációjából származó terület- és vidékfejlesztési célokra fordítható bevételt terhelő kiadások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és azt terhelő kiadások időbeli eltéréséből fakadó átmeneti finanszírozási igények teljesítéséhez a Kincstár kamatmentes hitelt nyújt. A hitel összegéről, folyósítási és törlesztési feltételeiről a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációért felelős miniszter köt megállapodást. (14) Az Országgyűlés felhatalmazza a nemzeti kulturális örökség miniszterét, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével, a Budapest V., Erzsébet téri ingatlan sorsának rendezésével összefüggő kötelezettségek teljesítésére a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok címen belül, alcímek között a szükséges összegű előirányzatot átcsoportosítsa. (15) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy ha a fejezet által be nem tervezett PHARE program keretében érkezik Európai Uniós forrás a Nemzeti Alap számlájára, a be nem tervezett hazai társfinanszírozást a fejezet előirányzatain belül átcsoportosítással biztosítsa. HETEDIK FEJEZET A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 48. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege a 2000. évben 5520 forint. (2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-a szerinti nyugdíjemelés számításánál a 2000. évben 8,7%-os országos nettó átlagkereset növekedést és 6,3%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni. 49. § Az üdülési csekkek értékének felső határa 2000-ben 3500 millió forint, amely az inaktív rétegek üdülési támogatására biztosított céltámogatás-résszel túlléphető. 50. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály első fizetési fokozata szerinti illetményalap a 2000. évben 28 150 forint. 51. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény - 1. fizetési fokozat - a 2000. évben 173 200 forint. 52. § Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 46/D. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi alapilletmény (1. fizetési fokozat) a 2000. évben 173 200 forint. 53. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 118. §-ának (10) bekezdésében meghatározott kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés fedezetének számítási alapja 2000. augusztus 31-ig 1620 forint/fő/hónap, 2000. szeptember 1-jétől 3000 forint/fő/hónap. 54. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. §-ának (1) bekezdése alapján az életjáradék összege 2000. március 1-jétől az 1999. évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik. (2) Az Étv. alapján 2000. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az Étv. mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni, figyelembe véve a korábbi években megvalósult járadékemeléseket is. (3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. §-ának (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 2000. március 1-je után az (1) bekezdésben foglaltak szerint emelkedik. 55. § A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 79. §-ának (2) bekezdésében megjelölt üzemben tartási díj összege havi 640 forint. 56. § (1) A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. §-ának (3) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében a közbeszerzés értékhatára 2000. december 31-ig a) árubeszerzés esetén: 16 millió forint, b) építési beruházás esetén: 32 millió forint, c) szolgáltatás megrendelése esetén: 8 millió forint, d) építési beruházás esetén a Kbt. 42. §-ának (3) bekezdése szerinti előminősítési kötelezettség tekintetében: 240 millió forint. (2) A Kbt. 88. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel a közbeszerzési jogorvoslati eljárásokban kiszabható bírság legalacsonyabb mértéke 2000. december 31-ig 1 000 000 forint, természetes személyek tekintetében 100 000 forint. 57. § A Paksi Atomerőmű Rt. 2000. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 9311,3 millió forint, amelyet a Paksi Atomerőmű Rt. havonta, egyenlő részletekben köteles átutalni az Alap számlájára. 58. § (1) Az Országgyűlés szükségesnek tartja, hogy az ország gazdaságilag - az egy főre jutó bruttó hazai termék tekintetében - legkedvezőtlenebb helyzetben lévő Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy és Békés megyéinek fejlesztése és kiemelten elmaradott kistérségeik felzárkóztatása érdekében, az érintett miniszterek a döntési körükbe tartozó, a (2) bekezdésben felsorolt támogatási célprogramok, illetve a Munkaerőpiaci Alap aktív foglalkoztatási és képzési alaprésze pályázati rendszerben kihelyezhető előirányzatai 20%-ának megfelelő mértékű támogatási keretösszegeket különítsenek el. A keretösszeg 6%-a Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 6%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 3%-a Nógrád megye, 3%-a Somogy megye, 2%-a pedig Békés megye fejlesztésére használható fel. (2) Az (1) bekezdés szerint elkülönített támogatási kereteket a következő fejezeti kezelésű előirányzatok figyelembevételével kell megállapítani: a) XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport, 1. jogcím (Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása), 10. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport, 2. jogcím (Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás és fásítás), 10. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport, 3. jogcím (Meliorációs és öntözésfejlesztési beruházások támogatása); b) XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 10. jogcím-csoport, 1. jogcím (Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai), 10. cím, 4. alcím, 10. jogcím-csoport, 3. jogcím (Vidékfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai); c) XV. Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport (Gazdaságfejlesztési előirányzat), 25. cím 4. alcím (Turisztikai célelőirányzat), 25. cím, 7. alcím, 1. jogcím-csoport (Műszaki fejlesztési alapprogram célelőirányzat), 25. cím, 15. alcím (Aktív foglalkoztatási célok támogatása), 25. cím, 17. alcím (Kis- és középvállalkozási célelőirányzat); d) XVI. Környezetvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 4. alcím (Környezetvédelmi alap célfeladatok); e) XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 6. alcím, 1. jogcím-csoport (Útfenntartás és fejlesztés), 13. cím, 7. alcím, 1. jogcím-csoport (Vízügyi alapfeladatok); f) XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 5. alcím, 1. jogcím-csoport (Egyéb közmunkaprogramok támogatása), 15. cím, 10. alcím, 2. jogcím-csoport (Szociális válságkezelő programok, aktív szociálpolitikai eszközök); g) XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 7. alcím (Nemzeti Örökség Program célelőirányzat). (3) Az elkülönített keretek megyénkénti és kistérségenkénti mértékéről, felhasználásának feltételeiről és módjáról - ideértve a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei integrált szerkezetátalakítási program áthúzódó kötelezettségeinek rendezését is - az érintett miniszterek és a megyei területfejlesztési tanácsok elnökei a regionális, megyei és a kistérségi fejlesztési programok figyelembevételével, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter koordinációjával 2000. február 29-ig kötnek megállapodást. Az elkülönített keretek felhasználásakor a megyei területfejlesztési tanácsoknak prioritásként kell kezelni a kistérségek közti fejlettségbeli különbségek mérséklését. (4) A (2) bekezdésben felsorolt előirányzatokból elkülönített keretek biztosítják a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 68. § (2) bekezdésében meghatározott éven túli kötelezettségvállalások fedezetét. 59. § Az Országgyűlés a HM Radar Rádiótechnikai Részvénytársaságnak a Kincstárral szemben 1999. december 31-én fennálló 178 179 681 forint, azaz egyházhetvennyolcmillió-egyházhetvenkilencezer-hatszáznyolcvanegy forint kamattartozását elengedi. 60. § (1) A fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzatok feladatainak ellátásához szükséges bevételi forrásokat és mértéküket a 9. számú melléklet tartalmazza. (2) A fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzatok terhére legfeljebb az éves kiadási előirányzat 40%-ának megfelelő összegű éven túli kötelezettség vállalható. 61. § Az Országgyűlés a központi költségvetés mérlegét az e törvény 11/A. és 11/B. számú mellékleteiben foglaltak szerint hagyja jóvá. MÁSODIK RÉSZ A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása 62. § (1) Az államháztartásról szóló - módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 18/B. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(10) A nemzetközi szerződések alapján külföldről a Magyar Állam, illetve a kincstári ügyfelek részére nyújtott támogatásokat a Kincstárhoz kell befizetni. A magyar állam, illetve a kincstári ügyfelek részére a Kincstárban vezetett devizaszámlán jóváírt támogatások a végleges felhasználáskor válnak költségvetési bevétellé. A támogatásokat a végleges felhasználást megelőzően külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően kell elszámolni.” (2) Az Áht. 18/B. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki: „(11) A Kincstár a 63. § (7) bekezdése alapján indult eljárásban teljes jogkörrel eljár a Magyar Állam képviseletében.” (3) Az Áht. 18/C. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A 18/B. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak ellátásával kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására a Kincstár a Magyar Nemzeti Banknál pénzforgalmi számlával rendelkezik. A Kincstár a Magyar Nemzeti Banknál devizaszámlát nyithat és azon e törvényben meghatározott tevékenységével kapcsolatban megszerzett devizát tarthatja és használhatja fel.” (4) Az Áht. 18/C. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A Kincstárban - rendelkezési joguk biztosítása mellett - pénzforgalmi számlát kötelesek vezetni a) a megyei és regionális területfejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik működési és fejlesztési célú pénzeszközeik kezelésére, b) az Országos Rádió és Televízió Testület, c) a Műsorszolgáltatási Alap, d) az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítványok. A felsorolt pénzforgalmi számlatulajdonosok más pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával nem rendelkezhetnek, átmenetileg szabad pénzeszközeiket a Kincstár hálózatában értékesített - az értékpapír-számlán, illetve értékpapír-letéti számlán nyilvántartott - állampapírok vásárlásával hasznosíthatják. A Kincstár a pénzforgalmi számlavezetést, valamint a kincstári körbe tartozók 12/A. § (4) bekezdésében foglalt letéti pénzeszközei kezelését térítésmentes szolgáltatásként végzi.” (5) Az Áht. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Költségvetési címet alkotnak a központi költségvetési szervek is. A területileg széttagoltan működő, de azonos tevékenységet végző költségvetési szervek, költségvetési egységek közül több is képezhet egy címet.” (6) Az Áht. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A központi költségvetésben a fejezeti kezelésű előirányzatok között összevontan „Beruházás” alcímen kell előirányozni a központi beruházások előkészítésére és megvalósítására szolgáló összegeket.” (7) Az Áht. 24. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A központi költségvetésben a 20. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott címeken, a fejezeti kezelésű előirányzatok esetében az egyes jogcím-csoportokon, jogcímeken belül el kell különíteni a működési, a felhalmozási, a kölcsönök és az egyéb speciális célú előirányzatokat, valamint be kell mutatni a költségvetésben a költségvetési létszámkeretet (a választott tisztségviselőket és a foglalkoztatottakat külön-külön). A költségvetési törvény törvényi kiemelt előirányzatként állapítja meg a működési költségvetésen belül a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok, a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai, az egyéb működési célú támogatások, kiadások és a kamatfizetések előirányzatait, továbbá a felhalmozási költségvetésen belül a beruházások, a felújítások és egyéb felhalmozási célú támogatások, kiadások előirányzatait. A bevételi előirányzatokat általában működési és felhalmozási költségvetés, valamint kölcsönök előirányzat-csoportonként kell megállapítani. (2) Az adott költségvetési cím (1) bekezdésben meghatározott a) működési költségvetés kiemelt előirányzatai között a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője átcsoportosítást engedélyezhet költségvetési szervei számára. Az átcsoportosítás azonban a személyi juttatások előirányzatának növelésére nem irányulhat, b) működési és felhalmozási célú előirányzatai között, az Országgyűlés által megállapított előirányzati összeghez képest, átcsoportosítást a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője - a pénzügyminiszter egyetértésével - engedélyezhet a költségvetési szervei részére, c) felhalmozási célú előirányzatai között év közben, a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében korlátozás nélkül hajtható végre előirányzat-átcsoportosítás a költségvetési szerveknél, d) fejezeti kezelésű előirányzatok egyes jogcím-csoportjain vagy annak jogcímein belül a kiemelt előirányzatok között a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője év közben átcsoportosítást hajthat végre. Ennek során a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok eredeti előirányzata legfeljebb 5%-os mértékben növelhető. E mértéken felüli átcsoportosítás a pénzügyminiszter egyetértésével hajtható végre. Nem szükséges a pénzügyminiszter e bekezdésben szabályozott egyetértése a 39. § (5) bekezdésében meghatározott fejezetek esetében. Az előirányzat-átcsoportosításokról a fejezet felügyeletét ellátó szervnek tájékoztatnia kell a Kincstárt.” (8) Az Áht. 24. §-ának (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A fejezeti kezelésű előirányzatok címen belül - a fejezeti tartalék kivételével - az alcímek közötti átcsoportosításra csak a költségvetési törvény felhatalmazása alapján kerülhet sor. (7) A fejezeti kezelésű előirányzatok, fejezeten belül az (1) bekezdésben foglalt címekhez, az előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelően, a törvényi kiemelt előirányzatokra is kiterjedően - a Kormány rendeletében meghatározott módon, előirányzat-módosítással - a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében csoportosíthatók át. A fejezeti kezelésű előirányzatok más fejezethez tartozó címhez az előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelő átcsoportosítása az érintett fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetőinek megállapodása alapján hajtható végre.” (9) Az Áht. 39. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A központi költségvetésben fejezetet alkotó, de a Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe nem tartozó szervek és testületek esetében a 39. § (2) bekezdésében meghatározott, a Kormány hatáskörébe tartozó előirányzat-átcsoportosítási jogokat a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja. Az átcsoportosítás többlettámogatási igényt nem eredményezhet.” (10) Az Áht. 52. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, illetve a külön jogszabályban arra feljogosított szerv a költségvetési törvény elfogadását követő 10 napon belül megállapítja a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt központi költségvetési szervek és feladatok költségvetési előirányzatait (kincstári költségvetés), a költségvetési törvény kihirdetését követő 20 napon belül pedig meghatározza a felügyelete alá tartozó központi költségvetési szerv elemi költségvetésének elkészítéséhez szükséges további keretszámokat, szempontokat.” (11) Az Áht. 63. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A központi költségvetésből a helyi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulás, átengedett személyi jövedelemadó, a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos egyéb központi költségvetési kapcsolatból származó, a költségvetési törvényben meghatározott támogatás, illetve előirányzat összegét a 101. § (6)-(7) bekezdésében meghatározott tartozásokkal csökkentett összegben (nettó módon) 13 részletben, az adott hónapban esedékes jogcímek figyelembevételével kell folyósítani.” (12) Az Áht. 63. §-a (5) bekezdésének első mondatában a (3) bekezdésre történő hivatkozás (4) bekezdésre változik. (13) Az Áht. 63. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Ha a (3) bekezdésben meghatározott források a nettósítás során beszámítandó, a 101. § (6) bekezdésében meghatározott tartozásokra nem nyújtanak fedezetet, akkor a különbözetet a Kincstár a helyi önkormányzatok részére átmenetileg megelőlegezi. A Kincstár az ezen a jogcímen keletkező követelése érvényesítése érdekében havonta azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen. A beszedési megbízás benyújtását követő hónap első napjától a megelőlegezett összeg után a helyi önkormányzat az előző évi átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamatot köteles fizetni addig a napig, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesíti. Külön jogszabályban meghatározott összeghatár alatti tartozás esetében a Kincstár a követelést a (3) bekezdés szerint a helyi önkormányzatokat a következő hónapokban megillető összegből történő levonás útján is érvényesítheti.” (14) Az Áht. 63. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés megjelölése (8) bekezdésre változik: „(7) Ha a (6) bekezdés szerinti azonnali beszedési megbízás 60 napon belül nem teljesül, a Kincstár a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján kezdeményezi az adósságrendezési eljárás megindítását.” (15) Az Áht. 64. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A helyi önkormányzat a költségvetési év végét követően a) a költségvetési törvény előírásai szerint a tényleges mutatók alapján elszámol a normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásokkal, a címzett és céltámogatásokkal, illetve az államháztartás más alrendszerétől kapott egyéb támogatásokkal; b) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92/A. § (1) és (2) bekezdése szerint könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok, valamint azok a települési önkormányzatok, ahol a lakosságszám a beszámolási időszak január 1-jén a 10 000 fő lakosságszámot meghaladja, kötelesek a külön Kormányrendeletben meghatározott tartalmú, egyszerűsített - a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó - éves pénzforgalmi jelentést, könyvviteli mérleget, pénzmaradvány-kimutatást, eredménykimutatást, valamint a kiegészítő mellékletnek a központosított előirányzatok, a kötött felhasználású normatív állami támogatások, a cél- és címzett támogatás, továbbá az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (működési forráshiányos) helyi önkormányzatok támogatása elszámolására vonatkozó mellékleteket könyvvizsgálóval hitelesíttetni, és a könyvvizsgálatról szóló jelentést minden év június 30-áig az Állami Számvevőszéknek megküldeni; c) a központosított előirányzatok vonatkozásában évközi visszafizetés esetén, azzal egyidejűleg a helyi önkormányzat - a területileg illetékes megyei, fővárosi Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálaton keresztül - kezdeményezi a Belügyminisztériumnál az előirányzat módosítását. A jogtalanul igénybe vett összeget teljes egészében vissza kell fizetni; d) a b) pontban rögzített könyvvizsgálat és jelentés megküldési kötelezettség nem érinti az Állami Számvevőszék ellenőrzési hatáskörét a helyi önkormányzatok által igénybe vett állami támogatások tekintetében.” (16) Az Áht. 64. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (8)-(10) bekezdések megjelölése (9)-(11) bekezdésekre változik: „(8) Amennyiben a helyi önkormányzat az (5) és (6) bekezdésekben meghatározott fizetési kötelezettségének a külön jogszabályban meghatározott határidőt követő 90 napon belül nem tesz eleget, akkor a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen, és a 63. § (7) bekezdésében foglaltak szerint jár el.” (17) Az Áht. 74/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A (2) bekezdésben foglalt ellenjegyzést a helyi kisebbségi önkormányzat megbízása alapján a helyi kisebbségi önkormányzat testületének tagja is végezheti. Nem jogosult a helyi kisebbségi önkormányzat az ellenjegyzési jogkör gyakorlásával testületének azon tagját megbízni, aki a kötelezettségvállaló, illetve utalványozó személlyel közeli hozzátartozói viszonyban van. Amennyiben nincs a helyi kisebbségi önkormányzatnak olyan testületi tagja, aki a kötelezettségvállaló, illetve utalványozó személlyel ne lenne közeli hozzátartozói viszonyban, úgy az ellenjegyzési jogkör gyakorlása a (2) bekezdés szerint történik. A kötelezettségvállalást, utalványozást, valamint az ellenjegyzést ugyanazon személy nem végezheti.” (18) Az Áht. 74/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) E § alkalmazásában közeli hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának b) pontjában foglaltakat kell érteni.” (19) Az Áht. 84. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői - a pénzügyminiszter irányítása és az egészségügyi miniszter, valamint a szociális és családügyi miniszter közreműködése mellett - közreműködnek a következő évre vonatkozó költségvetési irányelvek elkészítésében.” (20) Az Áht. 84. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének részletes tervezetét az alapok kezelői a költségvetési irányelvek szerint az egészségügyi miniszter, valamint a szociális és családügyi miniszter közreműködésével állítják össze és megküldik a pénzügyminiszternek.” (21) Az Áht. 84. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A pénzügyminiszter az 51. § (2) bekezdésében meghatározott időpontig terjeszti a Kormány elé a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési törvényjavaslat tervezetét.” (22) Az Áht. 86. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetője a költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő 10 napon belül kincstári költségvetést készít a felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre és az Alapokra vonatkozóan, 20 napon belül pedig meghatározza a hivatali szerv és az igazgatási szervei működési költségvetése, valamint az általuk kezelt Alapok részletes előirányzatai (elemi költségvetés) elkészítéséhez szükséges további keretszámokat.” (23) Az Áht. 86/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az irányelvek alapján az egészségügyi miniszter, valamint a szociális és családügyi miniszter közreműködésével elkészítik a kezelésükben lévő társadalombiztosítási pénzügyi alapok költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadást, és továbbítják a pénzügyminiszternek alaponként és összevontan bemutatott zárszámadási javaslatot.” (24) Az Áht. 86/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira e törvény rendelkezései a (2)-(6) bekezdésekben foglalt eltérésekkel irányadók.” (25) Az Áht. 86/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak gazdálkodására a 7-18. §-ok vonatkoznak azzal, hogy az Alapok maradványa - az alapok működési költségvetéseinek előirányzat-maradványa kivételével - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben foglaltak szerint, annak kihirdetését követően használható fel.” (26) Az Áht. 86/B. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki: „(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetése címekre, alcímekre, előirányzat-csoportokra és kiemelt előirányzatokra tagozódik. Címet alkotnak a szabályozási szempontból összetartozó előirányzatok. Címként jelennek meg a működési bevételek és kiadások, ezen belül alcímet alkotnak a központi hivatali szervek, a területileg széttagoltan működő igazgatási szervek és a központi hivatali szervek által kezelt előirányzatok. A költségvetési törvényben szereplő címek címrendet képeznek. A címrend év közbeni megváltoztatása az Országgyűlés kizárólagos hatásköre. (5) A társadalombiztosítási költségvetési szervek működési költségvetése tekintetében a 24. § (1) bekezdése az irányadó. (6) A 24. § (2) bekezdésének a)-c) pontjait, (3)-(8) bekezdését és a 93. §-t a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében a társadalombiztosítás központi hivatali szervei esetében a pénzügyminiszter, az igazgatási szervek tekintetében a társadalombiztosítás központi hivatali szervének vezetője jár el, b) a 24. § (2) és (7) bekezdésében meghatározott címeken alcímeket kell érteni; a 24. § (7) bekezdésének második mondatában foglalt rendelkezés nem alkalmazható, c) fejezeti kezelésű előirányzatokon a „központi hivatali szervek által kezelt előirányzatok”-at kell érteni, d) működési kiadások részét képező központi hivatali szervek által kezelt előirányzatokat - azonos címen belül - év közben a teljesítésnek megfelelő alcímre a központi hivatali szerv vezetőjének át kell csoportosítani, utólagos beszámolási kötelezettség mellett, e) a 93. § (9) bekezdésében a „fejezeti összesített előirányzatain” a központi hivatali szervek, azok igazgatási szervei és a központosított hivatali szervek által kezelt előirányzatok összesített előirányzatait kell érteni.” (27) Az Áht. a következő 86/H. §-sal egészül ki: „86/H. § (1) A működési vagyon a társadalombiztosítás alrendszeréhez tartozó vagyon. A vagyon kezelésére, nyilvántartására, tulajdonosi ellenőrzésére, értékesítésére e törvény kincstári vagyonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, az e §-ban foglalt eltérésekkel. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásában az ágazati (érintett) miniszter alatt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatóját kell érteni. (3) A működési vagyont a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai működési költségeire kell felhasználni, illetve fordítani.” (28) Az Áht. a következő 86/I. §-sal egészül ki: „86/I. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak járulék-, hozzájárulás- és egyéb követelései fejében gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítő részvényt vagy üzletrészt, továbbá egyéb vagyontárgyakat elfogadni csak abban az esetben és mértékben lehet, ha a pénzbeli teljesítés nem vagy csak részben lehetséges. (2) Az (1) bekezdés szerinti vagyontárgyakat a legrövidebb időn belül a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) részére készpénzes értékesítésre, vagy - az értékesítésig - további hasznosításra át kell adni. A KVI az átvett vagyont kezeli, gondoskodik arról, hogy az ellenérték az Alapok Kincstárnál vezetett számláira befolyjon. Az elszámolásnál a bruttó elszámolás elvét kell érvényesíteni. (3) A követelés fejében történő értékpapír-, vagyon-, illetve tulajdonjog-átruházást írásbeli megállapodásban kell rögzíteni, amely a társadalombiztosítási alapok kezelőinek egyetértésével jön létre. (4) A (2) bekezdésben meghatározott vagyon értékesítéséből, hasznosításából származó bevétel a társadalombiztosítási alapokat illeti meg.” (29) Az Áht. 88. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés megjelölése (5) bekezdésre változik: „(4) A törvény által létrehozott, felügyeleti szervvel nem rendelkező költségvetési szervek esetében az alapítást elrendelő törvény mellékletének kell tartalmaznia a (3) bekezdésben előírt tartalmú alapító okiratot.” (30) Az Áht. 91/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az alapító a költségvetési szerv megszüntetésével egyidejűleg köteles megalapítani az új szervezetet azzal, hogy a költségvetési szervnek a 88. § (5) bekezdésében jelzett nyilvántartásból való törlésének napja megegyezik az új szervezet alapításának napjával.” (31) Az Áht. 93. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi előirányzatain felül többletbevételét a felügyeletét ellátó szerv egyidejű tájékoztatásával, a tényleges többletnek megfelelő összegű intézményi hatáskörű előirányzat-módosítás után használhatja fel. A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője ezt az intézményi hatáskörű előirányzat-módosítási jogosultságot indokolt esetben, az érintett intézmény és a Kincstár egyidejű értesítése mellett magához vonhatja.” (32) Az Áht. 93. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A költségvetési szerv a külön jogszabályban szabályozott felülvizsgálat után jóváhagyott előző évi előirányzat-maradványát tárgyévben, az előirányzat-maradvány teljes összegére vonatkozó intézményi hatáskörű előirányzat-módosítás után használhatja fel. A kincstári körbe tartozók, ha a törvény másként nem rendelkezik, az előirányzat-maradvány jóváhagyását megelőzően, továbbá a maradvány jóváhagyásától függő utólagos felügyeleti korrekciós és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség mellett, saját hatáskörű előirányzat-módosítással teljesíthetnek a) a megfelelő kiadási jogcímeken és kiemelt előirányzatokon az államháztartás alrendszerein belül és az alrendszerek között az előző évben átvett pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos kiadásokat, b) az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésével összefüggő kiadásokat. Az előirányzat-maradványok felülvizsgálatát követő jóváhagyásig más kifizetés azok terhére nem teljesíthető.” (33) Az Áht. 93. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) Az előirányzat-maradvány felülvizsgálata keretében a pénzügyminiszter jogosult a kötelezettségvállalással nem terhelt maradványrész elvonására, ha az évközi gazdasági folyamatok alakulása azt indokolja.” (34) Az Áht. 94. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az (1) és (3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a központi költségvetésben megtervezett fejezeti kezelésű előirányzatokra, ha azok rendeltetése államháztartáson kívüli szervezetek közvetlenül szervezetre címzett támogatása, illetve közfeladat ellátása e szervezetek közreműködése útján.” (35) Az Áht. 101. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A központi költségvetésből a költségvetési törvényben a helyi önkormányzatok részére jóváhagyott normatív állami hozzájárulást, az átengedett személyi jövedelemadó összegét, valamint a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos egyéb, központi költségvetési kapcsolatból származó, a költségvetési törvényben meghatározott, nettó módon átutalandó támogatást, illetve előirányzatot, továbbá a költségvetési gazdálkodási rend szerint működő egészségügyi intézményeket illetően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által folyósított támogatást - a személyi juttatásokat, valamint egyéb kifizetéseket terhelő, illetve azokkal összefüggésben felmerülő és az államháztartás alrendszereit megillető kötelezettségek (szja-előleg, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, társadalombiztosítási járulék, munkaadói és munkavállalói szolidaritási járulék), valamint egyéb, az államháztartás alrendszereit megillető, jogszabályban meghatározott közterhek és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj beszámításával - csökkentett összegben, havi részletekben, a Kormány által rendeletben meghatározott időpontban kell folyósítani.” (36) Az Áht. 101. §-ának (7)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Amennyiben a Kincstár a 63. § (7) bekezdése alapján meginduló eljárásban a helyi önkormányzattal részletfizetésben, vagy a teljesítési határidő módosításában állapodott meg, a (6) bekezdésben meghatározott összeget csökkenteni kell az adott hónapban esedékessé váló tartozás mértékével. (8) A (6)-(7) bekezdésben szereplő tartozásoknak a (6) bekezdésben megjelölt források terhére történő levonását és a jogosult szervezetek számára történő teljesítését a Kincstár végzi. Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerveket terhelő tartozások összege csak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által folyósított támogatásból vonható le. Ha az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által folyósított támogatás a (6) bekezdésben meghatározott tartozásokra nem nyújt fedezetet, akkor a 63. § (6)-(7) bekezdése szerinti eljárás az irányadó azzal az eltéréssel, hogy az azonnali beszedési megbízást az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerv ellen kell benyújtani.” (37) Az Áht. 102. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv részére a központi költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátása előirányzat-felhasználási keret nyitása útján történik. Az előirányzat-felhasználási keretet a jóváhagyott költségvetésben megállapított kiadási és bevételi előirányzat várható teljesülésére figyelemmel a Kormány rendeletében szabályozott módon kell megállapítani.” (38) Az Áht. 102. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(12) A Kincstár a következő év január 5-éig esedékes járandóságok fedezetének biztosítása érdekében december 20-át követően a következő évi előirányzatok terhére megelőlegezi a) a központi és a társadalombiztosítási költségvetési szervek munkavállalói december havi járandóságait, az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott egészségügyi intézmények kivételével, b) a helyi önkormányzatokat a következő évben nettó módon megillető központi költségvetési kapcsolatokból származó források külön jogszabályban meghatározott részét, c) az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott egészségügyi intézményeket a következő évben megillető gyógyító-megelőző ellátás éves előirányzatának 5%-át, d) a társadalombiztosítási igazgatási szervek által folyósított terhességi-gyermekágyi segély, táppénz, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. §-ában meghatározott ellátások, valamint a nem a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból finanszírozott, de a társadalombiztosítási igazgatási szervek által megállapított, illetve folyósított ellátások kiadásait, valamint e) a Munkaerőpiaci Alapból finanszírozott munkanélküli ellátások és a keresetpótló támogatás kiadásait.” (39) Az Áht. 102. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki: „(13) A (12) bekezdés b) pontja szerint meghatározott előleg összegét csökkenti a helyi önkormányzatnak a 101. § (6)-(7) bekezdésében meghatározott jogcímek alapján december 20-án fennálló tartozása.” (40) Az Áht. 108. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó - a költségvetési törvényben, a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben, illetőleg a helyi önkormányzatoknál a helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában meghatározott értékhatár feletti - vagyont értékesíteni, az állami tulajdonban lévő vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni - ha törvény kivételt nem tesz - csak nyilvános, (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés az értékesítési célt szolgáló dolgokra, illetve a szokásos kereskedelmi kapcsolatokra, továbbá a kincstári vagyon esetében a vagyonkezelés körében történő bérbeadásra és cserére. Nem vonatkozik továbbá kincstári vagyon esetén a KVI által történő zártkörű elhelyezésre, vagyonkezelésbe és használatba adásra sem a rendelkezés.” (41) Az Áht. 108. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyon tulajdonjogát és a vagyon vagyonkezelői jogát ingyenesen átruházni, továbbá az államháztartás alrendszereinek követeléseiről lemondani csak törvényben, a helyi önkormányzatnál, a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott módon és esetekben lehet.” (42) Az Áht. 108/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „108/A. § (1) A központi költségvetés külföldi követeléseivel (a továbbiakban e § alkalmazásában: külföldi követelés) való gazdálkodásért a költségvetési törvény keretein belül a Kormány felelős. (2) A külföldi követelésekkel való gazdálkodás feladatát a privatizációért felelős miniszter (a továbbiakban: illetékes miniszter) az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.) útján látja el. (3) Felhatalmazást kap az illetékes miniszter a 100 millió USA dollárnál kisebb összegű külföldi követelések értékesítésére, illetve - a pénzügyminiszter és a gazdasági miniszter egyetértésével - azok leépítését célzó különböző konstrukciók kidolgozására és lebonyolítására, ezzel kapcsolatban szükség és lehetőség szerint pályázatok kiírására, valamint a külföldi követelések átütemezésére. A hosszú távú költségvetési szempontok és az adott viszonylathoz kapcsolódó külgazdaság-politikai meggondolások figyelembevételével a külföldi követelésekből engedményt adhat, ha azok lejártak vagy bármilyen okból kétessé váltak. (4) Ha a külföldi követelések lebontása kapcsán magánjogi szerződések megkötése válik szükségessé, az ilyen szerződéseket a vállalkozókkal az illetékes miniszter által meghatározott feltételek szerint a Kincstár köti meg, ezt a hatáskört az illetékes miniszter kivételes esetekben magához vonhatja. (5) 100 millió USA dollárnál nagyobb összegű külföldi követelések értékesítéséhez, átütemezéséhez a Kormány adhat felhatalmazást. (6) A külföldi követelésekkel való gazdálkodásból eredő esetleges veszteségek közvetlenül az állami vagyont terhelik. (7) A külföldi követelésekkel való gazdálkodásról az Országgyűlést a zárszámadás keretében évente kell tájékoztatni. Ennek során be kell mutatni a külföldi követelések alakulását országonként, követeléstípusonként, lejárat szerint, ezeken belül külön a lejárt és a kétessé vált állományt. (8) A Magyar Nemzeti Bank - hazai és nemzetközi információi alapján - közreműködik az illetékes miniszter külföldi követelések kezelésével, értékesítésével kapcsolatos munkájában. A külföldi követelések dokumentációjával, a számlavezetéssel, a nyilvántartással kapcsolatos feladatokat a Magyar Nemzeti Bank végzi. A külföldi követelések alakulásáról a (6) bekezdésben meghatározott részletezettségben szükség szerint, de legalább negyedévente a Magyar Nemzeti Bank részletes kimutatást készít. (9) Az illetékes miniszter meghatározott értékhatár alatt más kormányzati és pénzügyi szervezeteket is megbízhat a külföldi követelések behajtásával kapcsolatos feladatokkal.” (43) Az Áht. 109/B. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kincstári vagyonba tartozik:) „c) az állam közhatalmi, központi költségvetési szervei, illetve közhasznú szervezetei közérdekű, továbbá egyes gazdasági célú feladatai ellátásához szükséges ingatlanok, berendezések, felszerelések, járművek, készletek és egyéb anyagi és immateriális javak és követelések, illetőleg állami tulajdonban lévő, közcélokat szolgáló vagy nemzeti kincsnek minősülő létesítmény, alkotás, védett természeti terület, illetve védett természeti érték, amely törvény alapján nem került a helyi és szakmai önkormányzatok, a köztestületek, az egyházak és felekezetek, a pártok, a társadalmi szervezetek tulajdonába, továbbá a védelmi és egyéb céllal létesített állami tartalékok;” (44) Az Áht. 109/C. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A kincstári vagyonért felelős miniszter a kincstári vagyon felett a Magyar Állam nevében őt megillető tulajdonosi jogok gyakorlását a KVI útján látja el, ebben az esetben a kincstári vagyonnal kapcsolatos polgári jogviszonyban az államot a KVI képviseli.” (45) Az Áht. 109/C. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A kincstári vagyonról a KVI nyilvántartást vezet, ideértve a köztestület állami vagyonát, valamint a 109/K. § (6) bekezdésében meghatározott használó által kezelt kincstári vagyont is.” (46) Az Áht. 109/C. §-a a következő (4)-(6) bekezdésekkel egészül ki: „(4) A KVI e törvényben meghatározott feladatai állami feladatnak minősülnek. Ennek keretén belül a KVI a kincstári vagyoni körbe bármely módon bekerülő, és törvény alapján más vagyonkezelésében (használatában) nem lévő vagyont: a) kincstári vagyonkörben tartás szempontjából minősíti, b) a minősítés alapján értékesíti a védett természeti terület, illetve védett természeti érték kivételével, vagy c) vagyonkezelésbe adja, illetve d) saját maga ideiglenesen kezeli, ideértve a vagyon bérbe- és használatba adását is, továbbá e) kormányzati döntés alapján elhelyezési kötelezettségek teljesítésére használja fel. (5) A (4) bekezdés c), illetve d) pontjából származó bevételeket a KVI kizárólag ezen és más törvényben meghatározott állami feladatai ellátására használhatja fel. (6) A KVI-nek a kincstári vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogosítványok gyakorlása körében végzett eljárása nem minősül államigazgatási eljárásnak.” (47) Az Áht. 109/D. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A kincstári vagyon értékesítésének módjára vonatkozó szabályzatot a Kormány hagyja jóvá azzal, hogy a kincstári vagyon az alábbi eljárásokkal értékesíthető: a) nyilvános pályázat, b) zártkörű pályázat, c) árverés, d) zártkörű elhelyezés, ideértve a cserét is, e) nyilvános ajánlattétel, f) nyilvános forgalomba hozatal, g) zártkörű forgalomba hozatal, h) tőzsdei értékesítésre adott megbízás.” (48) Az Áht. 109/D. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki: „(4) A 108. § (1) bekezdése értelmében a (3) bekezdés a), c), f) és h) pontja nyilvános, a b) és g) pontja zártkörű versenytárgyalásnak minősül. (5) A (3) bekezdés e)-h) pontja alkalmazásában az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény értelmező rendelkezései az irányadóak.” (49) Az Áht. 109/F. §-ának (2) bekezdése a következő d)-e) ponttal egészül ki: (A kincstári vagyon tárgyai felett vagyonkezelői jogot gyakorolhat) „d) az, akire a vagyonkezelői jogot e törvény rendelkezéseinek megfelelően átruházták, e) a 109/K. § (6) bekezdésében meghatározott használó.” (50) Az Áht. 109/F. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A KVI a törvény alapján közvetlenül vagyonkezelői jogot gyakorol minden olyan kincstári vagyontárgy felett, amelynek nincs más vagyonkezelője. A KVI vagyonkezelői joga ezekben az esetekben e törvény alapján jön létre, amely tényt ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba a KVI nyilatkozata alapján be kell jegyezni.” (51) Az Áht. 109/F. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A vagyonkezelői jogot - az (1) és (3) bekezdésben foglaltakat, valamint a kijelölés esetét kivéve - kizárólag ellenérték fejében lehet megszerezni és gyakorolni. A kincstári vagyon kezelésbe adása, a kincstári vagyon ellenérték nélkül más használatába adása, valamint a kincstári vagyonhoz kapcsolódó jogok és más immateriális javak gazdasági társaságnak nem pénzbeli betétként, hozzájárulásként történő átengedése általános forgalmi adó- és illetékmentes.” (52) Az Áht. 109/F. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Vagyonkezelési szerződés nem köthető azzal, aki ellen csőd- és felszámolási eljárás, önkormányzatoknál adósságrendezési eljárás van folyamatban, illetve akinek adó-, vám- vagy társadalombiztosítási járuléktartozása van.” (53) Az Áht. 109/F. §-ának (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „A KVI az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jogot, illetve a kijelölést - a kincstári vagyonért felelős miniszter egyetértésével - visszavonja, ha a vagyonkezelői joggal rendelkező központi költségvetési szerv állami feladatvállalásának változása a vagyon adott szervezet általi vagyonkezelését nem indokolja.” (54) Az Áht. 109/G. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „Az átruházás joga a 109/K. § (6) bekezdésében meghatározott használót csak az ott meghatározott feltétellel illeti meg.” (55) Az Áht. 109/G. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A központi költségvetési szervek vállalkozási és a költségvetési- vagy más törvényben jelölt egyéb bevételeinek a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott hányada - kincstári vagyon utáni részesedés címén - törvény eltérő rendelkezése hiányában a központi költségvetés központosított bevételét képezi.” (56) Az Áht. 109/G. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonában lévő kincstári vagyonnak minősülő erdő használatba, haszonbérbe adásából származó bevételt az ÁPV Rt. azok esedékességével és megfizetésével egyidejűleg átutalja a KVI-nek. A KVI ezen bevételére a 109/C. § (5) bekezdésében foglaltak az irányadóak.” (57) Az Áht. 109/I. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az állami tulajdonban lévő védett természeti területek és értékek, erdők, véderdők, műemlékingatlanok, műkincsek, valamint történeti (régészeti) emlékek és földterületek tulajdonjogának átruházására csak törvényben meghatározott esetekben és módon kerülhet sor. A védettségre az e bekezdésben felsorolt vagyontárgyak vonatkozásában az ágazati jogszabályok rendelkezései az irányadóak.” (58) Az Áht. 109/J. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A KVI a kincstári vagyont - törvény, illetve a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabály eltérő rendelkezései hiányában - saját maga vagy az általa megbízott szervezet útján értékesítheti. Az államot megillető követelések fejében az állam tulajdonába kerülő - a 109/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak nem minősülő, értékesítésre szánt - társasági részesedések értékesítésére és annak megtörténtéig a vagyon kezelésére a KVI az ÁPV Rt.-vel köt megállapodást. Az értékesítésből származó bevételt az ÁPV Rt. törvényen alapuló egyéb befizetési kötelezettségeitől függetlenül a központi költségvetésbe befizeti.” (59) Az Áht. 109/K. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az állami öröklés révén kincstári vagyonba kerülő és 100 000 forint hagyatékonkénti összértéket meg nem haladó muzeális értéknek, műkincsnek vagy nemesfémtárgynak, védett természeti területnek, illetve védett természeti értéknek nem minősülő ingó és ingatlan vagyont - ide nem értve a készpénzt, takarékbetétkönyvet és értékpapírt - a KVI ingyenesen az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye - ingatlan esetében annak fekvési helye - szerinti helyi önkormányzat tulajdonába adhatja. Kétség esetén a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény általános illetékességre vonatkozó rendelkezéseit alapul véve kell eljárni. A hagyatékkal járó terheket - ideértve a tárolással járó indokoltan felmerülő költségeket is - az önkormányzat a KVI-nek - az átadott vagyon mértéke erejéig - megtéríti. A vagyon átadás-átvételének módjáról az önkormányzatok és a KVI megállapodást kötnek. Az érték meghatározása szempontjából a KVI könyveiben szereplő érték az irányadó.” (60) Az Áht. 109/K. §-ának (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „E bekezdés értelmében az adott ágazati törvény szóhasználatától függetlenül kell a használó személyét figyelembe venni.” (61) Az Áht. 109/K. §-a a követező (7)-(8) bekezdésekkel egészül ki: „(7) Amennyiben a (6) bekezdés értelmében nem jön létre vagyonkezelői szerződés a használót a kincstári vagyon tekintetében e törvényben, illetve a végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglalt jogok illetik, illetve kötelezettségek terhelik. Az attól való eltérésben - a jogszabályok keretei között - a KVI és a használó írásban megállapodik. A (6) bekezdés alapján létrejött vagyonkezelői jog az ágazati törvényben foglalt használat megszűntével egy időben - e törvény erejénél fogva - megszűnik. A használót a 109/G. § (1) bekezdésében meghatározott átruházás joga csak akkor illeti meg, ha a kincstári vagyonra vonatkozóan a KVI-vel megköti a vagyonkezelési szerződést. (8) A KVI az állam általi öröklésből kincstári vagyonba került lakóingatlant szolgálati lakássá minősítheti. Ebben az esetben a lakás használatára és értékesítésére a 109/J. § (1) bekezdése és az (1) bekezdés rendelkezései az irányadók.” (62) Az Áht. 121. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A Kincstár a külön jogszabályban meghatározottak szerint a kifizetéseket megelőzően tartalmi ellenőrzést végez.” (63) Az Áht. 124. §-ának (2) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi q)-v) pontok megjelölése r)-w) pontokra, a z) pont megjelölése pedig x) pontra változik: (A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg) „q) a Honvédelmi Minisztérium bevételei teljesítésének, kezelésének és befizetésének rendjét,” (64) Az Áht. 124. §-a (4) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő h) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy) „g) e törvény 40. §-a alapján a költségvetési törvényben meghatározott egyes előirányzatoknál a jóváhagyottól való - külön szabályozott módosítás nélküli - eltérés rendjét, h) a központi költségvetési szervek működési feltételeinek, teljesítményeinek folyamatos figyelemmel kísérése, vizsgálata érdekében a fejezet felügyeletét ellátó szervekkel együttesen feladat- és teljesítménymutatókat, költségnormákat dolgozzon ki, és azokat együttes” (rendeletben szabályozza.) A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosítása 63. § (1) A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló - módosított - 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vámtv.) 144. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A vámszervezet vámlaboratóriuma által kérelemre végzett laboratóriumi vizsgálat díja az elvégzett vizsgálat költsége, de legalább hatezer-hatszáz forint, amelyet a vizsgálatot kérő a többi költségtől elkülönítve köteles átutalni.” (2) A Vámtv. 144. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A vámhivatal hivatalos helyén kívül végzett eljárás esetében a) nem kereskedelmi áruforgalomban megkezdett naponként ezer forint, b) kereskedelmi áruforgalomban: 1. a munkaszüneti napon, heti pihenőnapon (szabadnapon) végzett vámkezelés esetén vámkezelési bejelentésenként kettőezer forint, 2. az állandó vámfelügyeletet igénylő szolgálat ellátása esetén a megkezdett 8 órai szolgálat térítéseként személyenként nyolcezer forint, 3. minden más, a vámhivatal hivatalos idején belül végzett vámkezelés esetében vámkezelési bejelentésenként kettőezer forint, 4. munkanapokon, a vámhivatal hivatalos idején túl végzett vámkezelés esetében a 3. alpontban említett szemledíjat, továbbá megkezdett óránként ezer forint szemledíjat kell fizetni.” (3) A Vámtv. 144. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Ha a vámhivatal hivatalos helyén kívüli helyre kért eljárás a kérelmezőnek vagy megbízottjának felróhatóan elmarad, vagy egy órát meghaladó várakozás után kezdhető meg, illetőleg folytatható, felemelt szemledíjat kell fizetni. A felemelt szemledíj összege a várakozás minden teljes órája (hatvan perc) után négyezer forint. Meghiúsult eljárás esetében a felmerült kiküldetési költséget és a szemledíjat akkor is meg kell fizetni, ha a várakozás ideje az egy órát nem haladja meg. Meghiúsult eljárásnak kell tekinteni, ha a kért eljárás az árunyilatkozat, az áru vagy fuvareszköz (szállítóeszköz) hiánya miatt nem végezhető el. Nem minősül meghiúsult eljárásnak, ha a fuvareszköz hiánya az eljárást kérőnek nem róható fel.” (4) A Vámtv. 144. §-ának (8)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) A közúti járművek vámzár alatt történő nemzetközi árufuvarozásra való alkalmassági vizsgálatáért - a vizsgálat eredményétől függetlenül - járművenként hatezer forint költségtérítést kell fizetni. (9) A kereskedelmi forgalomba behozott és belföldi forgalom számára vámkezelt áruval kapcsolatban a vámmentességre vagy a vámkedvezményes eljárásra való jogosultság utólagos igazolása esetén árunyilatkozatonként négyezer forint költségtérítést kell fizetni.” (5) A Vámtv. 144. §-ának (11)-(12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(11) A vámáru kísérése esetén, ha arra a vámáru felett rendelkezésre jogosult kérésére kerül sor, a tényleges költséget, de legalább óránként és a vámszolgálatot végző személyenként ezer forint költségtérítést kell fizetni. (12) A 62. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a vámhivatali raktárba felvett áruk után a megkezdett száz kilogrammonként és naponta ezer forint költségtérítést kell fizetni raktárdíjként.” A devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény módosítása 64. § (1) A devizáról szóló - módosított - 1995. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Dtv.) 3. §-a 1. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (1. devizabelföldi:) „a) az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa), a tizennégy éven aluliak esetében pedig a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványa van, illetve azokkal rendelkezhet (a továbbiakban együtt: személyazonosító igazolvány). A természetes személynek devizabelföldiségét a személyazonosító igazolvánnyal kell igazolnia, de a határátlépéskor magyar útlevelet felmutató személy devizabelföldiségét vélelmezni kell,” (2) A Dtv. 3. §-a 1. pontjának e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (1. devizabelföldi:) „e) a külföldön lévő külképviselet:” (3) A Dtv. 3. §-a 2. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (2. devizakülföldi:) „a) a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet.” (4) A Dtv. 3. §-a 2. pontjának d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (2. devizakülföldi:) „d) a devizakülföldinek a belföldön lévő képviselete,” (5) A Dtv. 3. §-a 28. pontjának e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (átruházható eszköz:) „e) pénzköveteléssel, értékpapírral, pénzpiaci eszközzel, illetőleg átruházható eszközzel végzett határidős ügylet, továbbá árfolyam- és kamatkockázati csereügylet és más származékos ügylet, függetlenül attól, hogy arról okiratot kiállítottak-e vagy sem:” (6) A Dtv. 45. §-a (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) Értékpapírnak devizakülföldi által történő kibocsátása vagy kiállítása és visszterhes elidegenítése esetén, valamint a belföldi vállalkozásban való részesedés, a devizabelföldi által kibocsátott - a kárpótlási jegy kivételével - hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, pénzpiaci eszköz, átruházható eszköz devizakülföldi által történő visszterhes elidegenítése esetén - ideértve a korábban ajándékba kapott belföldi vállalkozásban való részesedés elidegenítését, a 44. § szerinti megterheléssel szerzett belföldi vállalkozásban való részesedést, belföldi értékpapírt, pénzpiaci eszközt, átruházható eszközt - a devizakülföldi részére járó ellenértéket a devizabelföldi, valamint a devizakülföldi a 60. § szerinti konvertibilis forintszámlára befizetheti, vagy az ellenértéket a devizabelföldi úgy is kiegyenlítheti, hogy a felhatalmazott hitelintézetnél forintért devizát vásárol, és azt a devizakülföldi részére külföldre vagy belföldre átutalja.” (7) A Dtv. 60. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A felhatalmazott pénzintézet ..... konvertibilis forintszámlán köteles jóváírni) „a) a belföldi vállalkozás megszűnése, jegyzett tőkéjének csökkentése a belföldi befektetési alap felszámolása, illetve a befektetési jegy visszaváltása folytán, továbbá más belföldi értékpapír, pénzpiaci eszköz, valamint a kárpótlási jegy kivételével az átruházható eszköz lejártakor esedékes összeget, b) a belföldi vállalkozásban való részesedés, a devizabelföldi által kibocsátott kárpótlási jegy kivételével, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, pénzpiaci eszköz, az átruházható eszköz elidegenítéséért kapott forint ellenértékét,” (8) A Dtv. 60. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A felhatalmazott pénzintézet ..... konvertibilis forintszámlán köteles jóváírni) „d) a belföldi vállalkozás nyereségéből, valamint a devizabelföldi által kibocsátott - kárpótlási jegy kivételével - a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, pénzpiaci eszköz, az átruházható eszköz hozamaként - ideértve a kamatot és a prémiumot is - a külföldit megillető összeget,” Az értékpapírok forgalomba-hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLI. törvény módosítása 65. § (1) Az értékpapírok forgalomba-hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Éptm.) 46. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) E törvény 9. §-ának (2) bekezdése, 20-22. §-a, 45. §-ának (1)-(3) és (5)-(6) bekezdése 2000. július 1-jén lép hatályba.” (2) Az Éptm. 51. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az Épt. 106. §-a és 108-109. §-a 2000. június 30-án hatályát veszti.” A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény módosítása 66. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény 61. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) E törvény 36. §-ának (2) bekezdése, 37. §-a, 60. §-ának (1)-(3) és (9) bekezdése 2000. július 1-jén lép hatályba.” A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása 67. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (E törvény rendelkezései nem terjednek ki:) „h) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön-nyújtási tevékenységére.” (2) A Hpt. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A hitelintézet jegyzett tőkéjében egy tulajdonosnak sem a közvetlen és közvetett tulajdoni hányada, sem az általa gyakorolt szavazati jog mértéke - a Magyar Állam, a más hitelintézet, a biztosítóintézet, a befektetési társaság, az Országos Betétbiztosítási Alap a 104. § (1) bekezdésben meghatározott cél érdekében történő tulajdonszerzése, illetve a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - nem lehet több tizenöt százaléknál.” A lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása 68. § (1) A lakás-takarékpénztárakról szóló - az 1997. évi CLVIII. törvénnyel módosított - 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltp. tv.) 16. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A lakás-előtakarékoskodók érdekének védelmében a szabad pénzeszközök 15. § (2)-(5) bekezdése szerinti kihelyezésének hozamából a lakás-takarékpénztár - ráfordításai között elszámolva - kiegyenlítési céltartalékot képez a tárgyév december 31-én. (2) A kiegyenlítési céltartalék tárgyévi képzésének alapját (e § alkalmazásában: alap) a 15. § (2)-(5) bekezdése szerint kihelyezett szabad eszközök tárgyévi hozamának és a szabad eszközök tárgyévi átlagos állományának a kollektív kamat mértékével meghatározott kamatösszegének a különbözeteként kell kiszámítani.” (2) Az Ltp. tv. 16. §-ának (3) helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (4) bekezdés megjelölése (5) bekezdésre változik: „(3) Ha a (2) bekezdés szerinti alap meghaladja a kiegyenlítési céltartalék meglévő állományát, akkor a kiegyenlítési céltartalék tárgyévi képzésének összege az alap és a kiegyenlítési céltartalék meglévő állományának különbözete. Ellenkező esetben a kiegyenlítési céltartalék tárgyévi képzésének összege 0 forint. (4) Ha a meglévő kiegyenlítési céltartalék és a (3) bekezdés szerint számított képzési összeg együttesen meghaladja a tárgyév december 31-i betétállomány 10%-át, akkor a tárgyévi képzés összegét a betétállomány 10%-ának és a meglévő kiegyenlítési céltartalék-állománynak a különbözeteként kell kiszámítani.” A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása 69. § (1) A közoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 3. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „A természetes személy egyéni vállalkozóként alapíthat és tarthat fenn közoktatási intézményt.” (2) A Kt. 114. § (1) bekezdése b) pontjának hetedik francia bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások:) „- a tanulói jogviszony fennállása alatt az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga, az első és második szakmai vizsga; valamint a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótlóvizsga és első alkalommal a javítóvizsga.” (3) A Kt. 124. §-a (4) bekezdésének a) pontja első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: (A Nemzeti alaptanterv bevezetésével összhangban) „a) 1996. szeptember 1-jétől 1998. augusztus 31-ig a nevelési-oktatási intézmények az oktatási miniszter által kiadott (jóváhagyott) nevelési-oktatási terveket valamennyi évfolyamon, ezt követően azokon az évfolyamokon, amelyeken a nevelés és oktatás nem a helyi tanterv szerint folyik, szabadon alkalmazhatják, azzal a megkötéssel, hogy a kötelező tanórai foglalkozások száma nem haladhatja meg a nevelési-oktatási tervben található óratervben meghatározott óraszámot; az 52. § (7) bekezdésében és (10) bekezdésének c) pontjában a nem kötelező tanórai foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások megszervezésére, egyéni foglalkozásra, osztálybontásra megállapított időkeretet, az 1. számú melléklet Harmadik rész, II. fejezet, 7. pontjában meghatározott időkeretet az iskola által alkalmazott óraterv alapján kell meghatározni, ciklusos óraterv esetén egy ciklusra számítva, azzal az eltéréssel, hogy az óraterv, illetőleg a ciklusos óraterv alapján kiszámított időkeret nyolcvan százaléka használható fel, továbbá, hogy a szakképzés gyakorlati képzésében egyéni foglalkozás nem szervezhető.” (4) A Kt. 124. §-a következő (23)-(24) bekezdéssel egészül ki: „(23) Az e törvény 1. számú melléklete Második részének a „KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” címe 1. pontjában foglaltakat a 2000. évi költségvetési törvényben a következők szerint kell alkalmazni: 1. Az e törvény 118. §-ának (4) bekezdésében a normatív költségvetési hozzájárulásokra meghatározott összegen felül a) normatív, kötött felhasználású előirányzattal a Belügyminisztérium fejezet Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai cím alatt megtervezett összeggel kell támogatni - a helyi önkormányzat közoktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak részére a pedagógus-továbbképzés és -átképzés szervezését, - a pedagógusok e törvény 19. § (3) bekezdése szerinti szakkönyvvásárlását, - a megyei (fővárosi) önkormányzati fenntartású pedagógiai szakszolgálatok megszervezését, - a fővárosi és a megyei közalapítványok szakmai tevékenységét, ezen belül a pedagógiai, szakmai szolgáltatás és a taneszköz-fejlesztést; b) a Belügyminisztérium fejezet „Nem állami humánszolgáltatások normatív támogatása” alcím alatt kell megtervezni az a) pont első és második gondolatjeles bekezdésében meghatározott célok igénybevételének fedezetét a nem helyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények számára; c) az Oktatási Minisztérium költségvetési fejezetében elkülönített előirányzatként kell megtervezni - az a) pont első és második gondolatjeles bekezdésében meghatározott célok igénybevételének fedezetét az állami felsőoktatási intézmények által fenntartott közoktatási intézmények számára, - a közoktatás fejlesztését, megújítását szolgáló tevékenységet, a közoktatás számítógépes hálózatának kiépítését, fejlesztését, működtetését. d) Az a)-c) pontokban meghatározott támogatások együttes összege nem lehet kevesebb a tárgyévet megelőző második évben a helyi önkormányzatok által a közoktatásra fordított, e törvény 118. § (4) bekezdése alapján a közoktatási célú normatív hozzájárulások főösszegét megalapozó számított kiadás 80%-ának hét százalékánál. (24) A 2000. évben az éves költségvetésről szóló törvényben az e törvény 118. §-ának (4) bekezdése szerinti közoktatási célú normatív hozzájárulások főösszegén belül kell megtervezni a diáksport támogatásához felhasználási kötöttséggel járó - normatív kötött - támogatást is.” (5) A Kt. 132. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(11) A közoktatási intézmény fenntartója 2000. július 31-ig elkészíti az e törvény 124. § (20) bekezdésében meghatározott - kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak 2003. augusztus 31-ig történő végrehajtásához készített - ütemtervet.” (6) A Kt. 1. számú melléklete Második részének a „KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” címe 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „1. Az e törvény 118. §-ának (4) bekezdésében a normatív költségvetési hozzájárulásokra meghatározott összegen felül a) normatív, kötött felhasználású előirányzattal a Belügyminisztérium fejezet Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai cím alatt megtervezett összeggel kell támogatni - a helyi önkormányzati közoktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak részére a pedagógus-továbbképzés és -átképzés szervezését, - a megyei (fővárosi) önkormányzati fenntartású pedagógiai szakszolgálatok megszervezését, - a fővárosi és a megyei közalapítványok szakmai tevékenységét, ezen belül a pedagógiai, szakmai szolgáltatás és a taneszköz-fejlesztést. b) A Belügyminisztérium fejezet „Nem állami humánszolgáltatások normatív támogatása” alcím alatt kell megtervezni az a) pont első gondolatjelében meghatározott célok igénybevételének fedezetét a nem helyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények számára. c) Az Oktatási Minisztérium költségvetési fejezetében elkülönített előirányzatként kell megtervezni - az a) pont első gondolatjeles bekezdésében meghatározott célok igénybevételének fedezetét az állami felsőoktatási intézmények által fenntartott közoktatási intézmények számára, - a közoktatás fejlesztését, megújítását szolgáló tevékenységet, a közoktatás számítógépes hálózatának kiépítését, fejlesztését, működtetését. d) Az a)-c) pontokban meghatározott támogatások együttes összege nem lehet kevesebb az e törvény 118. §-ának (4) bekezdése alapján minimálisan biztosítandó összeg hét százalékánál.” (7) A Kt. 1. számú melléklete Második részének a „KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” címe 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „2. Az e törvény 118. §-ának (4) bekezdésében a normatív költségvetési hozzájárulásokra meghatározott összegen belül a) differenciáló tényezőként figyelembe kell venni - a korai fejlesztés és a fejlesztő felkészítés (képzési kötelezettség) megszervezését, - a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását, - a nem a tartózkodási helyükön, illetve ennek hiányában nem a lakóhelyükön óvodába, általános iskolába járó gyermekeket, tanulókat fogadó óvodát, általános iskolát, - a fejlesztési tervvel összhangban működtetett intézménytársulás fenntartását, - az óvodai ellátás, az általános iskolai oktatás megszervezését azokon a településeken, amelyeken a lakosság száma a költségvetési évet megelőző év január 1-jén nem haladta meg a 3500 főt, - a gyermek és tanulói intézményi étkeztetést, - az általános iskolai napközi foglalkozás szervezését, - a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelését, iskolai oktatását, a nem kisebbségi két tanítási nyelvű oktatást. b) Az a) pontban meghatározott szakmai normatívák jogcímeit és összegét, illetve a támogatások főösszegét, valamint az igénybevétel feltételeit az éves költségvetési törvény határozza meg.” (8) A Kt. 1. számú melléklete Második részének a „KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” címe „A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása” alcímének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „1. A normatív hozzájárulás meghatározásakor a) az óvodába felvett gyermeket egy gyermekként kell figyelembe venni; b) a nappali rendszerű iskolai oktatásban azt a tanulót lehet egy tanulóként figyelembe venni, aki az iskolával tanulói jogviszonyban áll; azoknak a tanulóknak a létszámát, akik saját döntésük alapján magántanulók, akik vendégtanulók, illetőleg akik térítési díjat fizetnek, a normatív állami hozzájárulás meghatározásakor nem lehet figyelembe venni; c) az alapfokú művészetoktatási intézményben azt a tanulót lehet figyelembe venni, aki a hatodik életévét elérte, de huszonkettedik életévét nem töltötte be, a következők szerint: - egy tanulóként kell figyelembe venni azt, aki részére az iskola a tanítási év átlagában legalább heti négy foglalkozáson való részvételt biztosít, akkor is, ha négynél több foglalkozáson vesz részt, illetve több tanszakra (szakra) jár, - azoknak a tanulóknak a számát, akik részére az iskola a tanítási év átlagában heti négy tanóra foglalkozásnál kevesebbet biztosít, kettővel el kell osztani, - az előképző évfolyamra járó tanulók létszámából csak annyi tanuló vehető figyelembe, mint az első alapfokú évfolyamra járó tanulók létszámának 120%-a, ennél a számításnál az előképző évfolyam és az első alapfokú évfolyam tényleges létszámát kell figyelembe venni; d) a felnőtt oktatásban, a 78. § (6) bekezdése alapján, a nappali oktatás munkarendje szerint oktatott tanulót egy tanulóként, az esti oktatás munkarendje szerint tanulók számát kettővel, a levelező oktatás munkarendje szerint öttel elosztva kell figyelembe venni; a más munkarend szerint oktatott tanulók létszámát a normatív állami hozzájárulás meghatározásakor nem lehet figyelembe venni; e) a kollégiumi ellátásnál azt a tanulót kell egy tanulóként figyelembe venni, aki a kollégiummal kollégiumi tagsági viszonyt, externátusi jogviszonyt létesített; azoknak a tanulóknak a létszámát, akik a kollégiumi elhelyezésért térítési díjat fizetnek, kettővel el kell osztani; f) a nem magyar állampolgár gyermeket, tanulót akkor lehet figyelembe venni, ha a magyar gyermekkel, tanulókkal azonos feltételekkel vehet részt a közoktatásban; g) azt a tanulót, aki tandíjat fizet, a létszám-meghatározásnál figyelmen kívül kell hagyni; h) az a)-f) pont szerint kell a gyermek, tanuló létszámát figyelembe venni akkor is, ha az e törvény 81. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján fizetési kötelezettséget írnak elő, illetve a 116. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a heti hat órát meghaladó foglalkozásért a tanuló tandíjat fizet.” A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása 70. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 21. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A köztisztviselő munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt - tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével - csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével létesíthet. (3) Vezetői megbízású köztisztviselő - tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével - munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt nem létesíthet.” (2) A Ktv. 21. §-ának (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (A köztisztviselő) „c) nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelő bizottsági tag, kivéve ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja.” (3) Ktv. 44. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az Országgyűlés Hivatalában dolgozók illetménykiegészítésre jogosultak. Az Országgyűlés Hivatalánál dolgozók illetménykiegészítése - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - az (1) bekezdésben meghatározott mérték szerinti kiegészítés és a köztisztviselő alapilletményének 20%-a együttesen. (6) Az Országgyűlés Hivatalánál dolgozó felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők illetménykiegészítése a (2) bekezdésben meghatározott mérték szerinti kiegészítés és a köztisztviselő alapilletményének 30%-a együttesen.” A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása 71. § A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló - az 1997. évi CXLVI. törvénnyel módosított - 1996. évi XXV. törvény 4. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (Az adósságrendezési eljárás akkor kezdeményezhető, ha a helyi önkormányzat vagy az önkormányzati költségvetési szerv) „e) az államháztartás más alrendszereivel szemben fennálló köztartozását az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 63. §-ának (7) bekezdése szerinti azonnali beszedési megbízás benyújtását követő 60 napon belül nem teljesíti.” A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosítása 72. § (1) A felsőoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Feot.) 10/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „10/A. § (1) E törvény alapján pályázati rendszerben Széchenyi Professzori Ösztöndíjban részesíthetők azok a minősített oktatók, akiket az oktatási miniszter által létrehozott kuratórium tudományos és oktatói teljesítményük alapján arra érdemesnek ítél. (2) Az ösztöndíj - amely személyi jövedelemadó köteles, de nem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját - négy évre nyerhető el, és mértékét évente a költségvetési törvény határozza meg. (3) Az ösztöndíjban részesíthetők számát a Kormány állapítja meg. (4) Az ösztöndíj odaítélésének részletes feltételeit miniszteri rendeletben kell megállapítani.” (2) A Feot. 111. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A felsőoktatási intézmények tudományos (művészeti) tevékenységének támogatását szolgáló, a 9/E. § (1) bekezdésében meghatározott összeg legkevesebb 50%-át az intézmények kutatási és fejlesztési tevékenységére vonatkozó teljesítményi mutatók arányában kell a felsőoktatási intézmények között felosztani. A fennmaradó rész pályázat alapján nyerhető el kiemelkedő tudományos eredményeket ígérő kutatások és fejlesztések támogatására, illetőleg mielőbbi gyakorlati bevezethetőségük céljára az FTT által meghatározott stratégiai szempontok szerint.” A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása 73. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „69. § Az e törvényben megállapított feltételek mellett a közalkalmazott a 70-75. § szerinti illetménypótlékra jogosult. A 70-75. § szerinti illetménypótlék számításának alapja (a továbbiakban: pótlékalap) havi 14 600 forint. (2) A Kjt. 1. számú mellékletének helyébe e törvény 12. számú melléklete, 2. számú mellékletének helyébe e törvény 13. számú melléklete lép. (3) A Kjt. 3. számú mellékletének helyébe e törvény 14. számú melléklete lép. Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény módosítása 74. § Az Állami Számvevőszékről szóló - módosított - 1989. évi XXXVIII. törvény 10. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az Állami Számvevőszék elnöki, elnökhelyettesi, vezetői és számvevői tisztségei összeegyeztethetetlenek minden olyan szervnél betöltött tisztséggel, amely szerv állami költségvetési támogatásban részesül, továbbá az Állami Számvevőszéknél történő alkalmazásuk idején nem lehetnek tagjai az Országgyűlésnek, és nem tölthetnek be érdekképviseleti szervnél vezetői tisztséget. (2) Az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettesei, vezetői és számvevői - tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével - más megbízást vagy kereső foglalkozást nem folytathatnak, díjazást nem fogadhatnak el.” Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása 75. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló - az 1998. évi XC. törvénnyel módosított - 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Itm.) 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A hiteles másolatért, valamint a már kiadott hiteles másolatra rávezetett változásért 2000 forint összegű díjat kell fizetni, mely összeg az általános forgalmi adót tartalmazza.” (2) Az Itm. 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés c)-g) pontjaiban említett szervezetet a díjmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében, kivéve a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett.” Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása 76. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló - az 1998. évi XC. törvénnyel módosított - 1997. évi CXLI. törvény 72. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A Kincstári Vagyoni Igazgatóság saját adatfeldolgozó eszközökkel - csatlakozási díj fizetése nélkül - a kincstári vagyonba tartozó ingatlanokra vonatkozó, valamint a kincstári vagyonba tartozást bizonyító adatok megállapítása érdekében a számítógépes ingatlan-nyilvántartásra csatlakozhat.” A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása 77. § (1) A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló - módosított - 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kult.jtv.) 91. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(1) A minisztérium költségvetési fejezetében biztosítja] „c) a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesülete, a népfőiskolai mozgalmak és más, országos, illetve regionális közművelődési társadalmi szervezetek működési támogatását.” (2) A Kult.jtv. 92. §-a (5) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma költségvetési fejezetén belül) „a) az e törvényben és az Ltv.-ben meghatározott közvetlen állami feladatok ellátására, a közművelődési és a közgyűjteményi feladatfinanszírozásra, a közgyűjtemények és a közművelődési intézmények telematikai, információs feladatainak ellátására a (2) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás 35%-ának, b) a 94. § (4) bekezdésében meghatározott képzés támogatására a (2) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás 1,5%-ának” (megfelelő összeget kell biztosítani.) (3) A Kult.jtv. 94. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben foglalkoztatott szakemberek hét évente szervezett képzésben vesznek részt. A szervezett képzésnek minősülő képzési formák körét, a képzés alóli mentesítések lehetőségét a nemzeti kulturális örökség minisztere rendeletben szabályozza. (5) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben teljes munkaidőben, szakmai munkakörben foglalkoztatott munkavállalót megilleti az a jog, hogy - jogszabályban meghatározottak szerint - évenként, az év első munkanapján érvényes legkisebb munkabér (minimálbér) 50%-a közterhekkel csökkentett összegének megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe dokumentum (nyomtatott, hangzó, elektronikus) vásárlására.” Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosítása 78. § (1) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló - módosított - 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 23. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyonból befolyó bevételeket a következő célokra fordíthatja:) „i) külön jogszabály szerinti kifizetésekre.” (2) A Priv.tv. 23. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt célok szerinti, a tárgyévet követő időszak várható kötelezettségei fedezetére az ÁPV Rt. tartalékot köteles képezni. Az ÁPV Rt. a privatizációs tartalékát részben a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett társaságok részvényeiben tarthatja, amelynek mértékét az éves költségvetési törvény határozza meg.” Az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló 1994. évi XIII. törvény módosítása 79. § Az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló - módosított - 1994. évi XIII. törvény 1. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az orosz haditechnikai termékek .... forintértéke a központi költségvetésben) „a) a XLI. az Államadósság költségvetési elszámolásai fejezet bevételeit,” Az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvény módosítása 80. § (1) Az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló - módosított - 1990. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Ogy. képv. költség. tv.) 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az Országgyűlés Alkotmány- és igazságügyi bizottságának, valamint Költségvetési és pénzügyi bizottságának tisztségviselője és tagja az (1) bekezdésben megállapított pótdíjon felül az alapdíj alapulvételével további 40% pótdíjban részesül.” (2) Az Ogy. képv. költség. tv. 3. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A képviselő havonta költségtérítési átalányra jogosult. A költségtérítési átalány az alapdíjnak - ha a képviselő nyilatkozata szerint lakóhelye a) Budapest főváros területén van - a 70%-a, b) Budapesttől számított 100 km-en belül van - a 100%-a, c) Budapesttől számított 100 km-en túl van - a 130%-a, d) Budapesttől számított 200 kilométeren túl van - a 160%-a.” A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény módosítása 81. § A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló - az 1998. évi XXXIII. törvénnyel módosított - 1997. évi CXLV. törvény 9. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételének költségtérítései - melynek részletes szabályait az igazságügyminiszter rendeletben határozza meg - a központi költségvetés központosított bevételét képezik.” A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása 82. § A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló - az 1996. évi XXIX. és az 1998. évi XC. törvénnyel módosított - 1993. évi XXIII. törvény 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az alapprogram céljainak megvalósítása érdekében a miniszter: a) az elvi, irányító és koordináló döntések meghozatalára bizottságot létesít, amelynek elnöke a miniszter, illetve az általa kinevezett személy. A miniszter a bizottság hat tagját saját hatáskörében, továbbá ha tagját pedig az érintett szakmai, illetve társadalmi szervezetek jelölése alapján bízza meg; b) a bizottsággal egyeztetve az (1) bekezdés szerinti előirányzat - a 7. § f) pontjában foglalt költségekkel csökkentett - összegének legfeljebb 50%-ában meghatározza az általa közvetlenül felhasználható keretet (a továbbiakban: miniszteri keret); c) szakmai kollégiumokat hoz létre és kinevezi annak vezetőit. A szakmai kollégium - a miniszteri keret kivételével - a bizottság által meghatározott támogatási célok alapján, a bizottság elnökének egyetértésével dönt a pályázatok kiírásáról. A bizottság elnökének egyetértése hiányában a pályázat kiírásáról a bizottság dönt. A pályázat elbírálásáról a szakmai kollégium dönt. Amennyiben a bizottság elnöke a szakmai kollégiumnak a pályázat elbírálására vonatkozó támogató döntésével nem ért egyet, akkor azt - a döntés végrehajtásának felfüggesztésével egyidejűleg, indoklással - végleges elbírálás végett a bizottság elé terjeszti. A miniszter a szakmai kollégiumok tagjainak felét saját hatáskörében kéri fel, másik felét pedig az érintett szakmai, illetve társadalmi szervezetek küldik; d) meghatározott körben és feltételekkel szakmai kollégiumot ideiglenes jelleggel is létrehozhat.” A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény módosítása 83. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló - módosított - 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) a következő 20. §-sal egészül ki: „20. § (1) Az MNB a külföldi pénznemben fennálló követelései és kötelezettségei hivatalos árfolyamon, illetve centrumárfolyamon való értékeléséből származó árfolyamnyereség, illetőleg árfolyamveszteség különbözetét a banküzem egyéb forrásai között a kiegyenlítési tartalékba köteles helyezni. (2) Az MNB a devizában fennálló, értékpapíron alapuló követelések piaci értékelése alapján megállapított különbözetet - a nyitóállomány visszavezetése után - a banküzem egyéb forrásai között a deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartalékába köteles helyezni. (3) Amennyiben az (1)-(2) bekezdés szerinti kiegyenlítési tartalék negatív egyenlegű és annak mértéke meghaladja a mérleg szerinti eredmény elszámolása utáni eredmény-tartalék összegét, akkor ezt a különbözetet a tárgyévi mérleget elfogadó közgyűlés napját követő év január 15-éig a központi költségvetés közvetlenül az eredménytartalék javára megtéríti.” (2) Az Mnbtv. 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „56. § A közgyűlés feladata az alapszabály megállapítása és módosítása, az alaptőke meghatározása, a mérleg és az eredmény-kimutatás megállapítása, továbbá az igazgatóság választható tagjai és a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, valamint az elnök, az alelnökök, a jegybanktanács, az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjai és a könyvvizsgáló díjazásának megállapítása.” (3) Az Mnbtv. 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „78. § (1) Az MNB a 20. § előírásai figyelembevételével meghatározott bevételei és ráfordításai alapján számított tárgyévi eredményének a (4) bekezdés szerint fizetett osztalékkal csökkentett összegét az eredmény-tartalék javára számolja el. Amennyiben a tárgyévi eredmény a (4) bekezdés szerint fizetett osztalékra nem nyújt fedezetet, a különbözetre az eredmény-tartalékot kell igénybe venni az eredmény-elszámolás során. (2) Az MNB mérleg szerinti eredménye csak akkor lehet veszteség, ha a tárgyévi eredmény és az eredmény-tartalék összevontan a tárgyévben fizetett osztalékra nem nyújt fedezetet. Ez esetben a központi költségvetés az eredmény-tartalék terhére elszámolt mérleg szerinti veszteséget az MNB-nek közvetlenül az eredmény-tartalék javára, a tárgyévi mérleget elfogadó közgyűlés napját követő 30 napon belül megtéríti. (3) Az MNB-nél az értékelési tartalék nélküli saját tőke - átmenetileg - csak a tárgyév mérleg szerinti eredménye (vesztesége) miatt lehet kevesebb, mint a jegyzett tőke. (4) Az MNB a tárgyévben a tárgyévet megelőző második, harmadik és negyedik év tárgyévi eredménye átlagának megfelelő osztalékot köteles fizetni. Az éves szinten fizetendő osztalék terhére minden hónapban, a hónap 20. napján osztalékelőleget kell fizetni, a fizetendő osztalék 1/12-ed részében. (5) Amennyiben a tárgyévet megelőző második, harmadik és negyedik év tárgyévi eredményének átlaga veszteség, ezt a veszteséget a központi költségvetés közvetlenül az eredmény-tartalék javára megtéríti. Az éves szintre megállapított átlagos veszteség 1/12-ed részét téríti meg minden hónapban a központi költségvetés a hónap utolsó napján.” A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása 84. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló - módosított - 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 2. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés megjelölése (6) bekezdésre változik: „(5) Az SZF az engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmezővel, illetve vezető tisztségviselőjével szemben az adóhatóság a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül jogerősen 1 millió forintot meghaladó adóbírságot, vagy 100 ezer forintot meghaladó mulasztási bírságot alkalmazott, vagy a kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül a kérelmezőnek, illetve vezető tisztségviselőjének 1 millió forintot meghaladó köztartozása, vagy a kérelem benyújtásakor adótartozása volt.” (2) Az Szjtv. 12. §-a (3) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A bírság) „f) 200 ezer forinttól 4 millió forintig terjedhet a 2. § (2) és (6) bekezdéseibe, a 26. § (3) bekezdésébe, a 30. § (3) bekezdésébe és a 39. §-ba” (ütköző tevékenység vagy mulasztás esetén.) (3) Az Szjtv. 26. § (2) bekezdése b) pontjának 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (II. kategóriába tartozó pénznyerő automatának az a berendezés minősül, amelynél) „1. az egy játékhelyen maximálisan megtehető tét 200 forint,” (4) Az Szjtv. a következő 27/A. §-sal egészül ki: „27/A. § (1) A játékkaszinóban a játékosok vendéglátásához és pénzváltásához szorosan kapcsolódó tevékenységen kívül más tevékenység nem folytatható. Pénzváltási tevékenység, mint kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, kizárólag a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben előírt engedély birtokában végezhető. (2) Ha a koncessziós társaság rendelkezik a szerencsejáték szervező tevékenységnek konvertibilis pénznemben történő végzéséhez szükséges devizahatósági engedéllyel, köteles a tételeket konvertibilis pénznemben feltüntetni.” (5) Az Szjtv. 30. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) E törvény alkalmazása szempontjából a sorsolásos játékoknál nyereményalapnak minősül a kibocsátott sorsjegyek számának és fogyasztói árának szorzata. Folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében nyereményalapnak minősül a játéktervben jóváhagyott játékra jogosító sorsjegyek számának és fogyasztói árának szorzata. (2) Az e törvény 16. §-a szerinti sorsolásos játék kivételével a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok nyereményalapjának legalább 55%-át nyeremények céljára kell fordítani. A folyamatosan szervezett szerencsejátékok esetében az SZF engedélyezheti a nyereményeknek meghatározott időszakon belüli halmozódását. (3) Az e törvény 21. §-a szerinti sorsjáték havi nyereményalapja a tárgyhóban a játékosok részére értékesített sorsjegyek jóváhagyott játékterv szerinti árának megfelelő tétek összessége. Sorsjáték esetén a nyereményalap legalább 55%-át nyeremények céljára kell fordítani.” (6) Az Szjtv. 30. § a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki: „(4) A számsorsjátékoknál - a bingójáték és a kenó kivételével - a nyereményalap legalább 45%-át nyeremények céljára kell fordítani. A bingójáték esetén az e törvény 30. §-ának (1) bekezdése szerinti nyereményalap legalább 68%-át, kenó játék esetén pedig a nyereményalap legalább 48%-át kell nyeremények céljára fordítani. (5) Lottójáték esetén havi nyereményalapnak minősül a tárgyhónapban játékra jogosított sorsjegyek tétjeként a játékosok által megfizetett összeg.” (7) Az Szjtv. a következő 30/A. §-sal egészül ki: „30/A. § A fogadás nyereményalapja a fogadásra fizetett tétek összessége. A bukmékeri rendszerű fogadás esetén a nyereményalapnak legalább 60%-át, az állami játékszervező által szervezett totalizatőri rendszerű fogadásnál a nyereményalap legalább 45%-át, a totalizatőri rendszerű agár- és lóversenyfogadás nyereményalapjának legalább 68%-át nyeremények céljára kell fordítani. E feltételeknek a bukmékeri rendszerű fogadás esetén évente, a totalizatőri rendszerű fogadás esetén fogadásonként kell megfelelni.” (8) Az Szjtv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „32. § (1) Az e törvény 16. §-ában foglaltak kivételével, más nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok játékadója a nyereményalap 16%-a. A sorsjáték játékadója a 30. § (3) bekezdése szerinti havi nyereményalap 16%-a, a lottójáték játékadója a 30. § (5) bekezdése szerinti havi nyereményalap 17%-a, a bingójáték játékadója a havi nyereményalap 7%-a, a jokerjáték játékadója pedig a havi nyereményalap 17%-a. A kenójáték játékadója a havi tiszta játékbevétel 24%-a. (2) A folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadások játékadója a havi nyereményalap 17%-a, a nem folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadások játékadója pedig a nyereményalap 17%-a. (3) A bukmékeri rendszerű fogadás tiszta játékbevételét csökkenteni kell az érvénytelen fogadások miatt a tárgyhónapban visszafizetett tétek összegével. A bukmékeri rendszerű fogadás játékadója az így csökkentett tiszta játékbevétel 30%-a. (4) A 16. § szerinti sorsolásos játék, valamint a 23. § szerinti ajándéksorsolás, továbbá a totalizatőri rendszerű agár- és/vagy lóversenyfogadás a játékadó fizetési kötelezettség alól mentes.” (9) Az Szjtv. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A pénznyerő automata játékadója játékhelyenként - a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata kivételével - az I. és a II. kategóriába tartozó pénznyerő automaták esetén havi 45 000 forint. A játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni.” A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosítása 85. § (1) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló - módosított - 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az adott év április 1-jéig benyújtott, a feltételeknek megfelelő igénybejelentések részesíthetők céltámogatásban. A határidő elmulasztása az adott évi igény tekintetében jogvesztő. Az igénybejelentés a benyújtás határidejét követően nem módosítható.” (2) A Cct. 9. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „(2) Ez utóbbi szabályt kell alkalmazni a céltámogatás kiegészítő jegyzékében fel nem osztott összegre.” (3) A Cct. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A központi támogatással megvalósuló beruházásokhoz az egyéb állami, valamint decentralizált állami pénzforrásból, az állami célelőirányzatokból (a továbbiakban: egyéb állami támogatás) is pályázható támogatás. A céltámogatási igény benyújtásához csatolni kell az egyéb állami támogatások rendelkezésre bocsátásáról szóló ígérvényeket, valamint hitelfelvételi szándék esetén, a hitelintézet hitelfedezeti igazolását. A központi támogatással megvalósuló beruházások az EU támogatások (pl. PHARE, ISPA) társfinanszírozásában is figyelembe vehetők.” (4) A Cct. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A központi támogatás a támogatási igény benyújtása előtt meg nem kezdett beruházáshoz igényelhető.” (5) A Cct. 11. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A kivitelezést - a 12/A. §-ban foglaltak kivételével - a támogatási jogosultság kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül meg kell kezdeni.” (6) A Cct. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A jóváhagyott és az adott évben fel nem használt központi támogatást az önkormányzat a következő évben, illetőleg - a 12/A. §-ban foglaltak kivételével - a beruházás tervezett befejezését követő év végéig használhatja fel.” (7) A Cct. a következő 12/A. §-sal egészül ki: „12/A. § Az EU támogatásban részesülő önkormányzatok beruházásainál a beruházás megkezdésére, illetve a beruházás tervezett befejezésére vonatkozó határidők az EU támogatás feltételei szerint módosulnak.” (8) A Cct. 14. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(10) A helyi önkormányzatok központi támogatásának adott évi előirányzatából, továbbá az előző évek előirányzat-maradványából az adott év június 30-áig lemondással, illetve a (7) és (9) bekezdés szerinti elvonással, valamint a (8) bekezdés, a 16. § (2)-(3) bekezdése és a 19. § (1) bekezdése szerint, továbbá - a 21/C. §-ban foglaltak kivételével - az Állami Számvevőszék vizsgálata miatt visszafizetéssel felszabaduló, illetve a visszafizetett összeggel azonos - maradványt növelő - előirányzat felhasználható a 9. § (2) bekezdés szerinti céltámogatási igények kielégítésére. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a kiegészítő jegyzékbe kerülhetnek, a Belügyminisztérium megkeresésére nyolc munkanapon belül nyilatkozniuk kell a támogatási igényük fenntartásáról. A határidő elmulasztása jogvesztő. A céltámogatásban részesülő önkormányzatok kiegészítő jegyzékét a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium évente szeptember 30-áig teszi közzé. A kiegészítő jegyzékben szereplő beruházásoknál a tervezett befejezés egy évvel későbbre módosul. Egyebekben a kiegészítő jegyzékben szereplő beruházások esetén a céltámogatás felhasználására vonatkozó feltételek változatlanok.” (9) A Cct. 21/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „21/B. § (1) A központi támogatásban 1998. és 1999. évben első ízben részesült beruházásoknál a kivitelezés megkezdésére huszonnégy hónap áll az önkormányzatok rendelkezésére. (2) Az 1999. január 1-jén központi támogatással folyamatban lévő és 1999. december 31-ével a központi támogatás igénybevételi jogosultságot elvesztő beruházások, valamint az (1) bekezdés szerinti beruházások tervezett befejezéséhez és a végelszámolásukhoz kötődő feladatok és határidők egy évvel későbbre tolódnak. A határidő változások miatt az önkormányzatokat további központi támogatás nem illeti meg.” (10) A Cct. a következő 21/C. §-sal egészül ki: „21/C. § A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény szerint az Állami Számvevőszék vizsgálata alapján jogtalanul igénybe vett címzett és céltámogatás önkormányzatok által visszafizetett összegének az 1999. évi céltámogatás második fordulójára fel nem osztott maradványa a belterületi vízrendezésre benyújtott és a jogszabályi feltételeknek megfelelő 2000. évi címzett támogatási igénybejelentések támogatására használható fel úgy, hogy az a címzett támogatás összes évi ütemére fedezetet nyújtson.” (11) A Cct. 23. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) „c) Saját forrás: a támogatást igénylő önkormányzat és a társult önkormányzatok éves költségvetésében a támogatott beruházás megvalósítására jóváhagyott előirányzata. Saját forrásként nem vehetők figyelembe a központi, az egyéb állami és nemzetközi forrásokból származó támogatások.” (12) A Cct. 23. §-ának g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) „g) Beruházási költség: az m) pont szerinti beruházás fogalmához, valamint az alapfunkcióhoz közvetlenül kapcsolódó költségek a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény szerint. A központi támogatás szempontjából nem vehető figyelembe 1. a beruházás lebonyolítását, megvalósítását segítő jogi, gazdasági tevékenység (a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatási Jegyzék SZJ 74.1 szerinti besorolás) díjából a beruházási összköltség 0,7%-át meghaladó része, 2. fővállalkozótól, alvállalkozótól, valamint a leendő üzemeltetőtől felvett kölcsön összege után megállapított kamatnak a felvétel napján érvényes jegybanki alapkamatot meghaladó része.” (13) A Cct. 23. § a következő r) ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:) „r) Ivóvízhálózat: ivóvíz-közműhálózat (ivóvíz törzshálózat és ivóvíz bekötővezetékek együttesen)” (14) A Cct. 23. § a következő s) ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:) „s) Műszakilag az elmúlt évek során szétszakadt beruházás: szennyvízelvezetés és/vagy szennyvíztisztítás céljára megvalósult beruházás, melynek vízjogi létesítési engedélyében tervezett beruházásként szerepel azon önkormányzat(ok) szennyvízelvezetés vagy szennyvíztisztítás célú beruházása is, mely forráshiány vagy egyéb ok miatt nem kezdődött el, illetve a megvalósult mű önállóan nem helyezhető üzembe, valamint azok a beruházások, melyeknél a hatóságok 1999. november 1-jét megelőzően kötelezték az önkormányzato(ka)t záros határidőn belül megvalósításra, illetve intézményi vagy ipari műre csatlakoztatottak, és azok megszűnése vagy tulajdonváltása miatt nem üzemeltethetők.” (15) A Cct. 4. számú mellékletének I. pontja az e törvény 15. számú melléklete szerint módosul. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény módosítása 86. § (1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Jöt.) 7. §-ának 1. pontja kiegészül a következő j) ponttal: [E törvény alkalmazásában 1. jövedéki termék belföldi előállítása: a belföldön bármilyen alapanyag, termék felhasználásával, bármilyen eljárással végzett termelési, feldolgozási, kiszerelési (palackozási) tevékenység, amelynek eredményeként jövedéki termék jön létre, kivéve:] „j) a 36. § (1) bekezdésének l) pontjában megnevezett biodízel és az igazoltan szabadforgalomba bocsátott, adózottan vásárolt 2710 00 66 01 vámtarifaszám alatti ásványolaj terméknek a gépjármű vagy jármű üzemanyagtartályában, üzemanyagtöltő állomáson történő összekeveredését.” (2) A Jöt. 15. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Adófizetési kötelezettség keletkezik, ha) „b) a 36. § (1) bekezdés m) pontjában megjelölt ásványolaj terméket, az ott megjelölt módon kínálják, értékesítik vagy felhasználják.” (3) A Jöt. 17. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Adófizetésre kötelezett személy továbbá az is, aki az adózatlan jövedéki terméket e törvény rendelkezéseitől eltérő módon, jogellenesen megszerzi, birtokolja vagy forgalomba hozza, valamint aki (amely) a 36. § (1) bekezdés m) pontjában megjelölt ásványolaj terméket az ott megjelöltek szerint kínálja, értékesíti vagy felhasználja.” (4) A Jöt.-nek az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi XCIX. törvényben elfogadott 36. §-ában az (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés kiegészül a következő m) ponttal: (Az ásványolaj adójának mértéke - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel -:) „l) a 3824 90 95 99 vámtarifaszám alá tartozó termékek közül kizárólag növényi olajból észterezéssel előállított, üzemanyagként felhasznált vagy felhasználásra kerülő, a 41. § (1) bekezdés j) pontja szerinti biodízel adóraktárban előállított, a hatályos magyar szabvány előírásainak megfelelő termékre (a továbbiakban: biodízel) 0 Ft/liter; m) a 34. § szerinti, de a § a)-l) pontjában nem említett ásványolajra - a 2710 00 87 vámtarifaszám alá tartozó kétütemű motorolaj kivételével - a belső égésű motorokhoz motorbenzinként, a motorbenzin adalékaként vagy higítóanyagaként való kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 100,50 Ft/liter, a belső égésű motorokhoz gázolajként, a gázolaj adalékaként vagy higítóanyagaként, illetve a tüzelőolajként történő kínálás és értékesítés vagy felhasználás esetén 80,20 Ft/liter, a közúti járművek üzemanyagaként kínált, értékesített vagy felhasznált cseppfolyós halmazállapotú gáz esetén 43,00 Ft/kg, gáz halmazállapot esetén 22,00 Ft/nm3.” (5) A Jöt. 36. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az adó mértéke az (1) bekezdés a), b), d), e) és m) pontjában meghatározott mérték 20,00 Ft/literrel, az (1) bekezdés l) pontjában meghatározott mérték 80,20 Ft/literrel, illetve a cseppfolyós halmazállapotú gáz esetén 20 Ft/kilogrammal, gáz halmazállapot esetén 20 Ft/nm3-rel növelt összege, amennyiben a termék nem felel meg a hatályos magyar szabvány, illetve a Magyar Gyógyszerkönyv előírásainak.” (6) A Jöt. 41. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés kiegészül a következő j) ponttal: (Ásványolaj adóraktári engedély) „a) a 36. § (1) bekezdés a)-f), h)-k), m) pontjaiban szereplő ásványolajat kőolajból atmoszférikus és vákumdesztillációval, valamint ehhez kapcsolódó technológiákkal előállító üzemre (a továbbiakban: kőolajfinomító);” „j) a biodízelt a megújuló energiaforrások részarányának növelése céljából indított kormányprogram végrehajtására kiadott külön jogszabály szerint előállító és forgalmazó (felhasználó) üzemre (e törvény alkalmazásában: biodízel adóraktár)” (adható). ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 87. § (1) Ez a törvény - a (2)-(8) bekezdésben foglaltak kivételével - 2000. január 1-jén lép hatályba. (2) Az e törvény 62. §-ával megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 102. §-ának (12) és (13) bekezdése a törvény kihirdetése napján lép hatályba. (3) Az e törvény 83. §-ával megállapított, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 20. §-a, 78. §-ának (1)-(3) bekezdése 1999. december 30-án lép hatályba. (4) Az e törvény 65. §-ával megállapított, az értékpapírok forgalomba-hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLI. törvény módosítására vonatkozó törvény 46. §-ának (3) bekezdése és 51. §-ának (3) bekezdése, valamint az e törvény 66. §-ával megállapított, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény módosításáról szóló 61. §-ának (3) bekezdése 1999. december 31-én lép hatályba. (5) Az e törvény 85. §-ával megállapított Cct. a) 11. §-ának (4) bekezdése, 12. §-ának (2) bekezdése, 12/A. §-a, 21/B. §-a, 23. §-ának r) pontja, továbbá a 4. számú melléklete I. Vízgazdálkodási célnál az igénybevétel feltételeit meghatározó 1. pont második mondata e törvény kihirdetését követő 5. napon lép hatályba azzal, hogy e rendelkezéseket a központi támogatásban részesülő, folyamatban lévő beruházásokra is alkalmazni kell; b) 23. §-ának g) pontja e törvény kihirdetését követő 10. napon lép hatályba azzal, hogy a hatálybalépést követően keletkezett, a központi támogatás szempontjából figyelembe nem vehető költségek nem finanszírozhatók a központi támogatásból. (6) Az e törvény a) 63. §-ával megállapított, a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 144. §-ának (2), (4), (6), (8)-(9) és (11)-(12) bekezdése, valamint b) 75. §-ával megállapított, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási-szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 28. §-ának (1) bekezdése, valamint 30. §-ának (2) bekezdése, c) 84. §-ával megállapított, a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 30. §-a, a 30/A. §-a, a 32. §-a és a 33. §-ának (1) bekezdése, d) 60. §-ának (1) bekezdésével megállapított 9. számú melléklete 18. pontja, e) 96. §-ának (1) bekezdésével és a 16. számú mellékletével megállapított, a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 1., 5. és 6. számú mellékletei 2000. február 15-én lépnek hatályba. (7) Az e törvény 73. §-ának (3) bekezdésével megállapított, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 3. számú melléklete 2000. március 1-jén lép hatályba. (8) Az e törvény 31. §-ának (12)-(13) bekezdése 2000. július 1-jén lép hatályba. 88. § Az e törvény 70. §-ának (2) bekezdésével megállapított Ktv. 21. §-a (5) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezést úgy kell alkalmazni, hogy az e törvény hatálybalépését megelőzően gazdasági társaságnál létesített vezetői tisztségviselői jogviszonyt, illetve felügyelő bizottsági tagságot a köztisztviselő az e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül - kivéve, ha a társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálta - köteles megszüntetni, és e tényt írásban a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni. Amennyiben a köztisztviselő az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, közszolgálati jogviszonya a határidő utolsó napján az e törvény erejénél fogva megszűnik. 89. § Az e törvény 62. §-ának a) (15) bekezdésével megállapított Áht. 64. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakat első alkalommal az 1999. évi önkormányzati beszámolók esetén kell alkalmazni; b) (17) bekezdésével megállapított Áht. 74/A. §-ának (3) bekezdésében foglalt - az e törvény hatálybalépésének időpontjában fennálló - összeférhetetlenséget a helyi kisebbségi önkormányzat testülete köteles az e törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül megszüntetni. 90. § Az e törvény 87. §-a (8) bekezdésében meghatározott határidőt követően, bentlakásos szociális intézmény működése - kormányrendeletben meghatározott feltételek fennállásán túl - akkor engedélyezhető, ha a fenntartó a 31. § (12) bekezdésében megállapított tartalékalap-képzési kötelezettségének a működési engedély iránti kérelem benyújtásáig eleget tett. A már működő bentlakásos szociális intézmény esetében a tartalékalapot három éven belül kell képezni. 91. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a) rendeletben szabályozza az agrárgazdasági célokhoz nyújtandó támogatás folyósításának, felhasználásának, ellenőrzésének, valamint a rendeltetéstől eltérő felhasználás szankcionálásának szabályait, b) rendeletben állapítsa meg a gazdálkodó szervezetek 2000. évi egyedi termelési támogatásait és annak felhasználási szabályait, c) rendeletben állapítsa meg a felszámolási eljárás alatt lévő vállalkozások vagyonának megvásárlását elősegítő támogatás szabályait, d) rendeletben állapítsa meg az e törvény 31. §-a (12) bekezdésében megállapított tartalékalap képzésének és felhasználásának részletes szabályait, e) rendeletben állapítsa meg a fiatal házasok, a többgyermekes családok és más arra rászorultak méltányolható igényű otthonhoz jutásához szükséges helyi önkormányzati támogatás, valamint hitelek kamattámogatásának módját, továbbá ezek részletes szabályait. f) rendeletben állapítsa meg a 36. § szerint vállalható agrárkezesség felhasználásának szabályait. (2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy a) rendeletben szabályozza a viszontgarancia feltételeit, részletes szabályait, b) rendeletben határozza meg az e törvény 41. §-ának (4) bekezdésében meghatározott állami kezességvállalással biztosított hitel teljes ügyleti kamatának és kezelési költségének maximális mértékét, c) helyt álljon a költségvetési szervek vagyonbiztosítása alapján - a központi költségvetés terhére - az 1971. január 1. napja előtt gépjárművel okozott káreseményekkel összefüggésben a költségvetést terhelő kártérítésekért, a feladat ellátásával jogszabályban költségvetési szervet bízzon meg, és rendeletben határozza meg az ezen balesetekkel összefüggésben folyósított járadékok emelésének mértékét, d) az oktatási miniszterrel egyetértésben a 2000. január 1-jén integrálódó felsőoktatási intézmények év végi bérfizetésének megelőlegezésére az Áht. 102. §-ának (12) bekezdésében foglaltaktól eltérően rendelkezzen. (3) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben szabályozza a) - a pénzügyminiszterrel és a gazdasági miniszterrel egyetértésben - a piacrajutási támogatás feltételeit és mértékeit, b) az a) pontban nem említett agrártámogatások feltételeit és mértékeit. 92. § (1) Az elkülönített állami pénzalapok, a fejezeti kezelésű előirányzatok, a törvény 6. §-ának (3) bekezdésében meghatározott privatizációs ráfordítások, valamint a 18. § (1) bekezdés e)-f) pontjaiban meghatározott támogatási előirányzatok terhére nyújtható fejlesztési célú központi, illetve decentralizált döntési körbe tartozó támogatások pályázati felhívásait legkésőbb 2000. február 28-ig közzé kell tenni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott előirányzatok fejlesztési célú támogatási rendszereinek döntés-előkészítési és döntéshozatali eljárásrendjét úgy kell kialakítani, hogy az új induló fejlesztések tekintetében az első támogatási döntések legkésőbb 2000. május 31-ig meghozhatók legyenek. 93. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 21. §-a (7), (10) és (11) bekezdésében meghatározott adókedvezmény igénybevételét - a §-ban foglalt egyéb feltételek változatlansága mellett - az említett rendelkezésekben meghatározott (hivatkozott) 10 adóévnél hosszabb időszakra engedélyezze. Az adókedvezményt az adózó az engedélyben foglalt feltételek szerint, utoljára a 2011. adóévi adóalap utáni adóból veheti igénybe. (2) A Kormány az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményt nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű beruházás esetén biztosíthatja, feltéve, hogy az adózó az (1) bekezdésben említett rendelkezésekben meghatározott adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezését követően (de legfeljebb az ezt követő 10. adóév végéig) további, legalább 60 000 millió forint értékű beruházást helyez üzembe. 94. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 127. §-ának (11) bekezdése, valamint 1. számú melléklete Második részének a „KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” címe 3. pontja és az annak szövegét megállapító 1998. évi XC. törvény 87. §-ának (8) bekezdése, b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 9. §-ának (3) bekezdése és az annak szövegét megállapító 1997. évi CI. törvény 7. §-a, a 21/A. §-a és az annak szövegét megállapító 1997. évi CI. törvény 20. §-ának (2) bekezdése, c) a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló 1999. évi XLIX. törvény 14. §-ának (5) bekezdése, d) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 10. §-ának (3)-(4) bekezdése és az annak szövegét megállapító 1998. évi XCI. törvény 29. §-ának megfelelő szövegrésze, e) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 86/E. §-a és az annak szövegét megállapító 1996. évi CXXI. törvény 34. §-a és a 86/G. §-a és az annak szövegét megállapító 1998. évi XC. törvény 80. § (23) bekezdése, f) a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló 1998. évi LXXXVI. törvény 47. §-a, g) a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 91. §-a (1) bekezdésének d) pontja, h) az Szjtv. 2. §-a (4) bekezdésének c), e) és f) pontja, a 26. §-ának (6) bekezdése, a 27. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata és a 27. § (8) bekezdése, i) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 12. §-ának (2) bekezdése, j) az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvény 2. § (1) bekezdésének hatodik francia bekezdéséből az „és a független képviselők megbízottja” szövegrész. (2) 2000. február 15-én hatályát veszti: a) az Szjtv. 34. §-a és a 37. § 2. pontjának „bukmékeri rendszeri fogadás esetében pedig a befizetett tétek és a kifizetett nyeremények különbözetének a pénzügyminiszter által meghatározott költségekkel csökkentett része” szövegrész, b) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 8. §-a (1) bekezdésének g) pontja. 95. § A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 9/D. §-ának (1)-(3) bekezdéseiben és a 9/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, az előirányzatok minimum összegére vonatkozó előírások hatályát az Országgyűlés 2000. január 1-jétől 2000. december 31-ig felfüggeszti. 96. § (1) A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 1., 5. és 6. számú mellékletei helyébe e törvény 16. számú melléklete lép. (2) Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 1. számú melléklete II. részének 52. pontja e törvény 17. számú melléklete szerint módosul. 97. § (1) Az e törvény 84. §-ával megállapított Szjtv. rendelkezései hatálybalépésekor érvényes engedéllyel rendelkező szerencsejáték-szervező az engedélyében foglalt változatlan feltételekkel az engedély lejártáig folytathatja a szerencsejáték-szervező tevékenységét. A hatálybalépést követően ezen engedélyek - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem hosszabbíthatók meg és játékterveik nem módosíthatók. (2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó, a lóversenyfogadás szervezésére jogosult állami játékszervező engedélye - legfeljebb a lóversenyfogadás szervezésére vonatkozó koncessziós szerződés alapján létrejött koncessziós társaság tevékenységének megkezdéséig - meghosszabbítható. (3) A 2000. január 1-jén folyamatban lévő engedélyezési ügyekben az e törvény 84. §-ával megállapított Szjtv. rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) 2000. január 1-jétől, ahol Szjtv. lóversenyfogadást említ, azon agár- és/vagy lóversenyfogadást is kell érteni. 98. § (1) Az MNB által az 1999. évben az 1999. évre, mint tárgyévre vonatkozóan befizetett osztalékelőleg minősül tárgyévi osztaléknak. Az 1999. évi eredmény és a befizetett osztalék különbözetét kell az eredmény-tartalék javára elszámolni, illetve amennyiben arra a tárgyévi eredmény nem nyújt fedezetet, a különbözetre az eredménytartalékot kell igénybe venni. (2) Az 1999. év könyvviteli zárlati tételei között az MNB könyveiben kimutatott általános tartalék és tőketartalék összegét - az éves zárlat keretében - az eredménytartalék javára át kell vezetni. (3) Az MNB közgyűlése határozhat úgy, hogy az MNB a központi költségvetés által az 1999. évben - az Mnbtv. 78. §-ának (7) bekezdése alapján - térített összeget 2000. december 31-ig részben vagy egészben visszafizesse. 99. § (1) Az e törvény 83. §-ával megállapított Mnbtv. 20. §-át és 78. §-ának (1)-(2) bekezdését az MNB 1999. évi eredmény-elszámolásánál is alkalmazni kell. (2) Az e törvény 83. §-ával megállapított Mnbtv. 78. §-ának (4)-(5) bekezdéseiben foglaltakat 2000-2001. évben úgy kell alkalmazni, hogy a 2000. évben fizetendő osztalékot az 1998. év eredménye, a 2001-ben fizetendő osztalékot az 1998. és 1999. év eredményének átlaga alapján kell megállapítani. (3) A pénzügyminiszter a Magyar Nemzeti Bank elnökének egyetértésével 2000. június 30-ig köteles a Kormánynak javaslatot tenni az államháztartási és jegybanki számvitel harmonizációjára - módjára és ütemezésére -, mely lehetővé teszi a költségvetés és a jegybank devizakövetelésén és tartozásán keletkező, a forint és a különböző devizák árfolyamának változásából adódó átértékelési különbözetek közgazdasági szempontból is konzisztens elszámolását. 100. § Az e törvény 85. §-ával megállapított a) Cct. 8. §-a (4) bekezdésének és 23. §-a s) pontjának rendelkezését első ízben a 2000. évi új igénybejelentéseknél kell alkalmazni; b) Cct. 9. §-a (2) bekezdése utolsó mondatának rendelkezését első ízben az 1999. évi céltámogatás kiegészítő jegyzékében fel nem osztott összegre kell alkalmazni; c) Cct. 10. §-a (3) bekezdésének, 11. §-a (1) bekezdésének, 23. §-a c) pontjának rendelkezését első ízben a 2001. évi új igénybejelentéseknél kell alkalmazni; d) Cct. 4. számú melléklet I. pontjához tartozó Vízgazdálkodás célnál, az igénykielégítés sorrendjét meghatározó első három mondat, továbbá ugyanezen cél I.3. pontjánál (szennyvízcsatorna-hálózat építése) az igénybevétel feltételeit meghatározó utolsó mondat rendelkezéseit első ízben a 2000. évi új igénybejelentéseknél kell alkalmazni. 101. § A Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány létrejöttéig az e törvény 1. számú mellékletének XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 2. alcím, 2. jogcím-csoport, 2-3. jogcímek alatt szereplő támogatások a jogelőd Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Közalapítvány és a Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány részére folyósíthatók. 1. számú melléklet az 1999. évi CXXV. törvényhez Millió forintban Funk-ció-cso-port Cím-szám Alcím-szám Jog-cím cso-port-szám Jog-cím-szám Elő-irány-zat cso-port-szám Kie-melt elő-irány-zat-szám Cím-név Alcím-név Jog-cím cso-port-név Jog-cím-név Elő-irány-zat cso-port-név FEJEZET__________________________________Kiemelt előirányzat neve Kiadás Bevétel Támogatás I. ORSZÁGGYŰLÉS 1 Országgyűlés Hivatala F01.a 1 Országgyűlés hivatali szervei 7 957,0 1 Működési költségvetés 340,5 1 Személyi juttatások 4 179,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 175,4 3 Dologi kiadások 1 705,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 387,7 2 Felújítás 839,9 4 Fejezeti kezelésű előirányzatok F01.a 2 Megalakuló országgyűlési bizottságok kiadásai 25,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 15,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 5,0 3 Dologi kiadások 5,0 F01.a 3 EU-integrációs felkészülés kiadásai 50,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 11,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 4,0 3 Dologi kiadások 35,0 F01.a 7 Nemzetközi konferenciák megrendezése 70,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 6,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 2,4 3 Dologi kiadások 61,0 1-4. cím összesen: 8 442,5 340,5 8 102,0 F01.a 5 Közbeszerzések Tanácsa 51,9 1 Működési költségvetés 245,8 1 Személyi juttatások 108,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 42,8 3 Dologi kiadások 130,9 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 12,5 2 Felújítás 3,3 5. cím összesen: 297,7 245,8 51,9 F08.f 6 Nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása 94,6 7 Pártok támogatása 1 Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása F08.e 1 FIDESZ-Magyar Polgári Párt 635,0 F08.e 2 Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt 386,4 F08.e 3 Magyar Szocialista Párt 754,9 F08.e 4 Szabad Demokraták Szövetsége 295,0 F08.e 5 Magyar Igazság és Élet Pártja 234,0 2 Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása F08.e 1 Munkáspárt 72,9 F08.e 4 Kereszténydemokrata Néppárt 45,5 F08.e 5 Magyar Demokrata Fórum 94,7 F08.e 6 Magyar Demokrata Néppárt 30,6 8 Társadalmi önszerveződések támogatása 1 Társadalmi és karitatív feladatok támogatása F08.f 1 Társadalmi és karitatív szervezetek működési támogatása 348,1 F08.f 2 Az SZJA meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználása 45,9 10 Magyar Rádió támogatása F08.c 1 Magyar Rádió Rt. műsorterjesztési költségeire 2 777,0 2 Magyar Rádió művészeti együtteseinek támogatására 500,0 11 Magyar Televízió támogatása F08.c 1 Magyar Televízió műsorterjesztési költségeire 5 347,7 12 Duna Televízió támogatása F08.c 1 Duna Televízió műsorterjesztési költségeire 1 182,3 F08.c 14 Magyar Távirati Iroda Rt. támogatása 1 322,2 I. fejezet összesen: 22 907,0 586,3 8 153,9 II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG 1 Köztársasági Elnöki Hivatal F01.a 1 Köztársasági Elnöki Hivatal 265,5 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 101,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 38,1 3 Dologi kiadások 112,1 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 3,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 11,1 F01.a 2 Köztársasági Elnök Katonai Irodája 7,4 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 1,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 0,7 3 Dologi kiadások 5,0 2 Fejezeti kezelésű előirányzatok 2 Célelőirányzatok F01.a 1 Állami kitüntetések 107,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 90,0 3 Dologi kiadások 17,0 F01.a 2 Köztársaság elnöki ciklusváltás 120,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 90,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 30,0 II. fejezet összesen: 499,9 499,9 III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG F01.a 1 Alkotmánybíróság 777,1 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 375,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 143,3 3 Dologi kiadások 215,4 2 Felhalmozási költségvetés 5,5 1 Intézményi beruházási kiadások 38,0 2 Felújítás 10,0 3 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F01.a 1 Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai 120,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 120,0 III. fejezet összesen: 902,6 5,5 897,1 IV. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA F01.a 1 Országgyűlési Biztos Hivatala 572,7 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 320,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 123,2 3 Dologi kiadások 102,4 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 26,8 IV. fejezet összesen: 572,7 572,7 V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK F01.a 1 Állami Számvevőszék 2 232,9 1 Működési költségvetés 4,1 1 Személyi juttatások 1 282,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 475,5 3 Dologi kiadások 341,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 7,0 2 Felhalmozási költségvetés 1,0 1 Intézményi beruházási kiadások 57,7 2 Felújítás 71,9 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,0 F04.c 2 Továbbképzési és Módszertani Intézet 58,9 1 Működési költségvetés 41,4 1 Személyi juttatások 32,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 13,5 3 Dologi kiadások 35,4 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 4,0 2 Felújítás 14,5 3 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F01.a 1 Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai 136,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 136,0 2 EU-hoz való csatlakozás programja F01.c 1 ACQUIS átvételével kapcsolatos intézményi fejlesztés 100,0 1 Működési költségvetés 200,7 1 Személyi juttatások 69,8 3 Dologi kiadások 104,9 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 126,0 V. fejezet összesen: 2 775,0 247,2 2 527,8 VI. BÍRÓSÁGOK F03.a 1 Bíróságok 26 960,7 1 Működési költségvetés 3 395,9 1 Személyi juttatások 18 294,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 6 711,9 3 Dologi kiadások 4 579,3 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 11,0 2 Felhalmozási költségvetés 119,9 1 Intézményi beruházási kiadások 483,9 2 Felújítás 396,4 2 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F03.a 1 Igazságszolgáltatás beruházásai 2 638,1 2 Felhalmozási költségvetés 810,0 3 Központi beruházási kiadások 3 448,1 F16 2 Ptk. alapján történő kártérítés 65,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 65,0 F06.e 4 Gyermektartásdíjak állami megelőlegezésével kapcsolatos elszámolások 66,0 1 Működési költségvetés 26,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 92,0 VI. fejezet összesen: 34 081,6 4 351,8 29 729,8 VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE F03.a 1 Ügyészségek 11 430,8 1 Működési költségvetés 29,2 1 Személyi juttatások 7 352,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 863,5 3 Dologi kiadások 932,3 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 20,5 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 127,9 2 Felújítás 163,0 F03.b 2 Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet 130,2 1 Működési költségvetés 0,8 1 Személyi juttatások 87,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 32,9 3 Dologi kiadások 10,9 3 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F03.a 1 Igazságszolgáltatás beruházásai 600,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 600,0 VIII. fejezet összesen: 12 191,0 30,0 12 161,0 X. MINISZTERELNÖKSÉG 1 Miniszterelnöki Hivatal F01.a 1 Miniszterelnöki Hivatal igazgatás 2 905,0 1 Működési költségvetés 0,2 1 Személyi juttatások 1 607,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 598,5 3 Dologi kiadások 692,9 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,4 3 Kölcsönök 2,5 0,8 F01.a 2 Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóság 2 293,2 1 Működési költségvetés 264,0 1 Személyi juttatások 486,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 186,3 3 Dologi kiadások 1 306,9 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,5 2 Felhalmozási költségvetés 16,0 1 Intézményi beruházási kiadások 440,7 2 Felújítás 151,0 F01.d 2 Magyar Közigazgatási Intézet 88,5 1 Működési költségvetés 24,0 1 Személyi juttatások 61,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 22,1 3 Dologi kiadások 26,9 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 2,0 3 Kincstári Vagyoni Igazgatóság F01.b 1 Kincstári Vagyoni Igazgatóság 1 431,4 1 Működési költségvetés 10,0 1 Személyi juttatások 754,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 292,6 3 Dologi kiadások 327,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,6 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 53,3 2 Felújítás 9,0 3 Kölcsönök 4,0 F01.b 2 Kincstári vagyonkezelés és hasznosítás 199,9 1 Működési költségvetés 1 795,7 3 Dologi kiadások 1 652,3 2 Felhalmozási költségvetés 2 Felújítás 320,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 23,3 F01.a 3 Állami feladatellátással összefüggő elhelyezési feladatok 567,0 1 Működési költségvetés 141,8 3 Dologi kiadások 106,4 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 400,4 2 Felújítás 202,0 F01.a 4 Miniszterelnökség Központi Üdülési és Oktatási Főigazgatósága 800,0 1 Működési költségvetés 600,0 1 Személyi juttatások 55,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 20,4 3 Dologi kiadások 1 304,2 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 20,0 9 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F01.a 1 Központi kormányzati informatikai infrastruktúra fejlesztése 445,1 2 Felhalmozási költségvetés 3 Központi beruházási kiadások 445,1 F12.c 2 Kormányzati távközlési célprogram 233,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 233,0 F13.b 3 EXPO ’96 lemondásával összefüggő területrendezési és egyéb ingatlanfejlesztési feladatok 296,8 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 296,8 F01.a 4 Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai 213,1 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 213,1 F01.b 5 Állami vagyonkezelési beruházások 296,8 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 296,8 2 Célelőirányzatok F01.a 2 Országkép építés és kommunikációs feladatok 4 316,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 4 316,0 F01.a 6 Európai Közigazgatási Képzési Ösztöndíj alapján közszolgálati jogviszonyt létesítők kiadásaira 119,7 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 88,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 31,6 F01.d 14 Modernizációs és Integrációs Program támogatása 131,5 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 13,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 4,8 3 Dologi kiadások 98,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 14,8 F01.a 17 Központi kormányzati informatikai rendszerek üzemeltetése 197,9 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 197,9 F13.a 18 Balatonnal kapcsolatos feladatok támogatása 247,3 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 30,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 10,8 3 Dologi kiadások 47,3 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 159,2 F13.b 41 Bős-Nagymaros feladatkörrel kapcsolatos kormányzati feladatok koordinálása 93,6 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 9,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 3,5 3 Dologi kiadások 80,3 F13.a 42 Balaton Fejlesztési Tanács működésének támogatása 19,9 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 19,9 F01.c 43 Modernizációs és Euro-atlanti Integrációs Projektiroda támogatása 86,4 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 86,4 F01.f 52 PHARE HU-9603 Modernizációs program stratégiai menedzsmentje 1 Működési költségvetés 300,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 300,0 F05.e 54 Állami vezetők egészségügyi ellátása 48,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 48,0 F01.c 56 EU központi továbbképzés, oktatás, egyéb kapcsolódó tevékenység támogatása 95,9 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 22,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 8,0 3 Dologi kiadások 65,9 F01.c 57 Európai Közigazgatási Képzési Ösztöndíj kiadásainak támogatása 91,2 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 9,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 3,3 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 78,7 F04.c 58 Németh László Közép-európai Népi Akadémia támogatása 19,8 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 19,8 F02 59 Országmozgósítás gazdasági felkészülés központi kiadásai 240,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 24,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 8,7 3 Dologi kiadások 101,4 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 105,6 F08.f 60 Civil szervezetek és kapcsolódó feladatok támogatása 494,3 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 50,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 18,0 3 Dologi kiadások 426,3 F01.f 61 2000. év informatikai problémáinak (Y2K) koordinációjára 312,6 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 54,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 19,4 3 Dologi kiadások 139,1 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 100,0 F13.a 62 Területfejlesztési önkormányzati társulások támogatása 500,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 250,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 90,0 3 Dologi kiadások 160,0 F16 10 Fejezeti tartalék 326,8 326,8 1-9. cím összesen: 20 263,2 3 152,5 17 110,7 10 Kormányzati Ellenőrzési Hivatal F01.b 1 Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 361,3 1 Működési költségvetés 13,9 1 Személyi juttatások 183,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 70,1 3 Dologi kiadások 89,9 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 30,0 2 Felújítás 2,0 2 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 EU-hoz való csatlakozás programja F01.c 1 ACQUIS átvételével kapcsolatos intézményi fejlesztés támogatással fedezett része 4,1 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 4,1 F01.c 2 ACQUIS átvételével kapcsolatos intézményi fejlesztés segéllyel fedezett része 1 Működési költségvetés 286,0 3 Dologi kiadások 286,0 10. cím összesen: 665,3 299,9 365,4 11 Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok F03.b 1 Nemzetbiztonsági Hivatal 4 753,9 1 Működési költségvetés 79,7 1 Személyi juttatások 2 714,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 044,0 3 Dologi kiadások 761,7 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 148,4 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 64,2 2 Felújítás 70,6 5 Lakástámogatás 30,0 F03.b 2 Információs Hivatal 4 394,8 1 Működési költségvetés 120,0 1 Személyi juttatások 1 581,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 604,2 3 Dologi kiadások 2 119,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 81,7 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 35,4 2 Felújítás 78,0 5 Lakástámogatás 15,0 F03.b 3 Nemzetbiztonsági Szakszolgálat 9 489,9 1 Működési költségvetés 235,3 1 Személyi juttatások 3 806,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 453,9 3 Dologi kiadások 1 206,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 199,9 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 2 909,1 2 Felújítás 104,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 20,0 5 Lakástámogatás 26,0 4 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F03.b 1 Rend és közbiztonsági beruházások 1 654,1 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 1 654,1 11. cím összesen: 20 727,7 435,0 20 292,7 12 Tartalékok F16 1 Költségvetés általános tartaléka 19 424,8 2 Céltartalékok F16 1 Végkielégítésre és felmentési illetményre szolgáló keret 1 600,0 X. fejezet összesen: 62 681,0 3 887,4 37 768,8 XI. BELÜGYMINISZTÉRIUM 1 Belügyminisztérium igazgatása F01.a 1 Belügyminisztérium központi igazgatása 4 153,9 1 Működési költségvetés 34,4 1 Személyi juttatások 1 691,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 640,4 3 Dolog kiadások 815,8 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 382,8 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 338,2 2 Felújítás 319,2 F03.b 2 Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata 1 037,2 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 693,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 262,1 3 Dologi kiadások 57,3 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 24,8 F01.a 2 Fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok 4 065,6 1 Működési költségvetés 471,9 1 Személyi juttatások 2 329,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 917,7 3 Dologi kiadások 897,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 78,4 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 161,3 2 Felújítás 139,9 5 Lakástámogatás 13,5 F01.b 3 Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatok 4 407,2 1 Működési költségvetés 1 096,7 1 Személyi juttatások 2 676,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 079,4 3 Dologi kiadások 1 095,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 33,7 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 483,8 2 Felújítás 111,5 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,0 5 Lakástámogatás 21,2 F06.g 4 BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 1 287,0 1 Működési költségvetés 36,5 1 Személyi juttatások 428,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 171,2 3 Dologi kiadások 466,3 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 16,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 206,2 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 6,0 2 Felújítás 3,4 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 25,0 5 Rendőrség F03.b 1 Országos Rendőr-főkapitányság és háttérintézményei 14 673,7 1 Működési költségvetés 1 623,2 1 Személyi juttatások 4 262,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 639,6 3 Dologi kiadások 3 092,8 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 394,4 2 Felhalmozási költségvetés 28,2 1 Intézményi beruházási kiadások 4 917,5 2 Felújítás 857,5 5 Lakástámogatás 160,5 F03.b 2 Budapesti Rendőr-főkapitányság 18 956,4 1 Működési költségvetés 1 354,2 1 Személyi juttatások 10 994,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 4 366,9 3 Dologi kiadások 4 467,2 2 Felhalmozási költségvetés 30,0 1 Intézményi beruházási kiadások 284,8 2 Felújítás 158,0 5 Lakástámogatás 69,0 F03.b 4 Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság 2 559,1 1 Működési költségvetés 151,5 1 Személyi juttatások 1 612,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 640,8 3 Dologi kiadások 376,2 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 3,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 21,5 2 Felújítás 43,0 5 Lakástámogatás 14,0 F03.b 5 Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság 3 357,7 1 Működési költségvetés 120,4 1 Személyi juttatások 2 078,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 823,6 3 Dologi kiadások 499,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 27,8 2 Felújítás 28,0 5 Lakástámogatás 20,0 F03.b 6 Békés Megyei Rendőr-főkapitányság 2 363,3 1 Működési költségvetés 106,1 1 Személyi juttatások 1 442,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 574,7 3 Dologi kiadások 383,9 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 19,6 2 Felújítás 35,0 5 Lakástámogatás 14,0 F03.b 7 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság 4 415,5 1 Működési költségvetés 157,3 1 Személyi juttatások 2 733,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 083,0 3 Dologi kiadások 660,2 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 35,4 2 Felújítás 36,0 5 Lakástámogatás 23,0 F03.b 8 Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság 2 530,2 1 Működési költségvetés 119,7 1 Személyi juttatások 1 543,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 616,0 3 Dologi kiadások 401,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,6 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 21,1 2 Felújítás 54,0 5 Lakástámogatás 12,0 F03.b 9 Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság 2 593,0 1 Működési költségvetés 101,7 1 Személyi juttatások 1 607,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 636,2 3 Dologi kiadások 376,5 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 20,2 2 Felújítás 42,0 5 Lakástámogatás 12,0 F03.b 10 Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság 2 437,8 1 Működési költségvetés 117,5 1 Személyi juttatások 1 532,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 607,2 3 Dologi kiadások 367,5 2 Felhalmozási költségvetés 4,5 1 Intézményi beruházási kiadások 19,9 2 Felújítás 21,0 5 Lakástámogatás 12,0 F03.b 11 Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság 3 097,6 1 Működési költségvetés 137,6 1 Személyi juttatások 1 915,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 760,1 3 Dologi kiadások 493,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 25,0 2 Felújítás 27,0 5 Lakástámogatás 15,0 F03.b 12 Heves Megyei Rendőr-főkapitányság 1 898,0 1 Működési költségvetés 76,2 1 Személyi juttatások 1 174,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 464,2 3 Dologi kiadások 300,0 2 Felhalmozási költségvetés 1,5 1 Intézményi beruházási kiadások 14,7 2 Felújítás 14,0 5 Lakástámogatás 8,0 F03.b 13 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság 2 499,7 1 Működési költségvetés 111,4 1 Személyi juttatások 1 552,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 616,4 3 Dologi kiadások 390,5 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,5 2 Felhalmozási költségvetés 1,0 1 Intézményi beruházási kiadások 20,3 2 Felújítás 19,0 5 Lakástámogatás 12,0 F03.b 14 Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság 1 942,4 1 Működési költségvetés 91,5 1 Személyi juttatások 1 199,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 476,0 3 Dologi kiadások 315,5 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,5 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 15,5 2 Felújítás 18,0 5 Lakástámogatás 9,0 F03.b 15 Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság 1 666,5 1 Működési költségvetés 64,2 1 Személyi juttatások 1 041,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 410,6 3 Dologi kiadások 244,9 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,5 2 Felhalmozási költségvetés 2,0 1 Intézményi beruházási kiadások 12,9 2 Felújítás 13,0 5 Lakástámogatás 8,0 F03.b 16 Pest Megyei Rendőr-főkapitányság 5 028,1 1 Működési költségvetés 195,0 1 Személyi juttatások 3 109,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 233,5 3 Dologi kiadások 770,1 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 3,5 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 40,6 2 Felújítás 46,0 5 Lakástámogatás 20,0 F03.b 17 Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság 2 599,8 1 Működési költségvetés 135,6 1 Személyi juttatások 1 574,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 626,3 3 Dologi kiadások 476,2 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 21,1 2 Felújítás 24,0 5 Lakástámogatás 13,0 F03.b 18 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság 3 070,7 1 Működési költségvetés 102,7 1 Személyi juttatások 1 890,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 747,8 3 Dologi kiadások 464,2 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 24,2 2 Felújítás 32,0 5 Lakástámogatás 13,0 F03.b 19 Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság 1 886,5 1 Működési költségvetés 86,2 1 Személyi juttatások 1 185,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 468,9 3 Dologi kiadások 280,8 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 15,0 2 Felújítás 15,0 5 Lakástámogatás 8,0 F03.b 20 Vas Megyei Rendőr-főkapitányság 1911,3 1 Működési költségvetés 107,4 1 Személyi juttatások 1 171,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 464,5 3 Dologi kiadások 340,3 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 15,0 2 Felújítás 15,0 5 Lakástámogatás 12,0 F03.b 21 Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság 2 214,7 1 Működési költségvetés 106,1 1 Személyi juttatások 1 403,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 557,2 3 Dologi kiadások 308,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 18,6 2 Felújítás 17,0 5 Lakástámogatás 13,0 F03.b 22 Zala Megyei Rendőr-főkapitányság 1 923,9 1 Működési költségvetés 91,5 1 Személyi juttatások 1 208,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 478,3 3 Dologi kiadások 285,3 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 15,4 2 Felújítás 18,0 5 Lakástámogatás 10,0 F03.b 23 Készenléti Rendőrség 5 052,6 1 Működési költségvetés 387,8 1 Személyi juttatások 3 075,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 194,9 3 Dologi kiadások 1 074,0 2 Felhalmozási költségvetés 2,0 1 Intézményi beruházási kiadások 45,9 2 Felújítás 32,0 5 Lakástámogatás 20,0 F03.b 24 Köztársasági Őrezred 3 211,4 1 Működési költségvetés 97,5 1 Személyi juttatások 2 033,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 769,4 3 Dologi kiadások 409,6 2 Felhalmozási költségvetés 0,8 1 Intézményi beruházási kiadások 45,9 2 Felújítás 18,0 5 Lakástámogatás 33,0 F03.b 25 Híradástechnikai Szolgálat 1 844,2 1 Működési költségvetés 168,4 1 Személyi juttatások 309,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 125,5 3 Dologi kiadások 1 543,1 2 Felhalmozási költségvetés 20,0 1 Intézményi beruházási kiadások 43,3 2 Felújítás 11,0 6 Határőrség F03.b 1 Határőrség Országos Parancsnokság és szervei 4 044,0 1 Működési költségvetés 12,9 1 Személyi juttatások 1 297,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 523,0 3 Dologi kiadások 908,9 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 26,0 2 Felhalmozási költségvetés 239,9 1 Intézményi beruházási kiadások 799,9 2 Felújítás 622,0 5 Lakástámogatás 120,0 F03.b 2 Határőr-igazgatóságok 17 903,1 1 Működési költségvetés 236,8 1 Személyi juttatások 10 909,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 4 397,2 3 Dologi kiadások 1 833,2 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 000,0 F03.c 7 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 5 819,9 1 Működési költségvetés 155,4 1 Személyi juttatások 2 872,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 125,5 3 Dologi kiadások 935,1 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,6 2 Felhalmozási költségvetés 3,1 1 Intézményi beruházási kiadások 729,0 2 Felújítás 259,0 5 Lakástámogatás 53,2 F03.c 9 BM Tűzvédelmi Kiképző Intézet 650,4 1 Működési költségvetés 27,0 1 Személyi juttatások 324,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 128,4 3 Dologi kiadások 138,2 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 36,7 2 Felújítás 46,5 5 Lakástámogatás 3,1 F08.b 10 Duna Palota és Kiadó 200,2 1 Működési költségvetés 220,5 1 Személyi juttatások 162,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 67,8 3 Dologi kiadások 144,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 22,5 2 Felújítás 24,0 F01.f 11 Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal 2 427,9 1 Működési költségvetés 631,7 1 Személyi juttatások 779,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 311,9 3 Dologi kiadások 1 373,1 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 15,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 392,4 2 Felújítás 188,0 F04.c 12 Rendőrtiszti Főiskola 771,4 1 Működési költségvetés 113,5 1 Személyi juttatások 414,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 165,9 3 Dologi kiadások 187,3 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 58,4 2 Felújítás 55,8 5 Lakástámogatás 3,5 F05.a 13 BM Központi Kórház és intézményei 498,2 1 Működési költségvetés 2 230,8 1 Személyi juttatások 967,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 413,3 3 Dologi kiadások 1 111,8 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0 2 Felhalmozási költségvetés 1,0 1 Intézményi beruházási kiadások 77,6 2 Felújítás 158,2 14 Központi Gazdasági Főigazgatóság F03.b 1 Központi Gazdasági Főigazgatóság és háttérintézményei 2 288,0 1 Működési költségvetés 1 191,6 1 Személyi juttatások 1 052,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 432,2 3 Dologi kiadások 1 191,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,5 2 Felhalmozási költségvetés 11,3 1 Intézményi beruházási kiadások 52,4 2 Felújítás 285,0 5 Lakástámogatás 75,0 6 Lakásépítés 400,0 F03.b 2 BM Nemzetközi Oktatási Központ 119,5 1 Működési költségvetés 159,4 1 Személyi juttatások 68,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 27,5 3 Dologi kiadások 183,2 F04.b 3 Szakközépiskolák 3 454,2 1 Működési költségvetés 206,4 1 Személyi juttatások 1 616,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 635,9 3 Dologi kiadások 1 321,9 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 65,5 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 21,0 F03.b 15 BM Országos Közbeszerzési Főigazgatóság 283,3 1 Működési költségvetés 536,3 1 Személyi juttatások 164,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 64,1 3 Dologi kiadások 562,6 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 12,5 2 Felújítás 16,4 19 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F01.a 2 Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai 162,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 162,0 F03.b 3 [LÁBJEGYZET_2] Rend és közbiztonsági beruházások 2 728,8 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 2 728,8 F03.c 4 Tűzvédelmi beruházások 315,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 315,0 F03.c 5 Tűzoltógépjármű fecskendő beszerzés 1 824,2 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 1 824,2 2 Ágazati célfeladatok F03.b 1 Gépjármű-korszerűsítési program 100,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 100,0 F08.b 2 Állami és nemzeti ünnepek központi lebonyolításának kiadásai 55,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 55,0 F03.c 3 Tűzvédelmi bírság és biztosítók tűzvédelmi hozzájárulása 2 Felhalmozási költségvetés 1 803,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1 803,0 F03.b 4 Közrendvédelmi bírság 1 Működési költségvetés 90,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 90,0 F03.c 6 Önkéntes tűzoltóegyesületek támogatása 200,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 120,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 80,0 F02 8 [LÁBJEGYZET_3] NATO Békepartnerségi program (Polgári Védelem feladatai) 19,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 7,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 2,3 3 Dologi kiadások 9,7 F02 10 [LÁBJEGYZET_4] NATO tagsággal kapcsolatos feladatok 96,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 35,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 10,0 3 Dologi kiadások 51,0 F02 11 [LÁBJEGYZET_5] Nukleárisbaleset-elhárítási Kormánybizottság feladatai 20,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 13,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 4,7 3 Dologi kiadások 2,3 F03.b 14 [LÁBJEGYZET_6] BM és felügyelete alá tartozó szervek pénzügyi-gazdálkodási rendszerének fejlesztése 19,2 1 Működési költségvetés 8 662,1 3 Dologi kiadások 16,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 8 662,1 2 Felhalmozási költségvetés 58,4 1 Intézményi beruházási kiadások 2,6 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 58,4 F03.b 15 [LÁBJEGYZET_7] Európai integrációs feladatok 1 152,8 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 102,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 33,0 3 Dologi kiadások 780,4 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 237,4 F01.f 19 [LÁBJEGYZET_8] Nemzetközi követelményeknek megfelelő okmánycsalád bevezetése 9 123,3 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 4 588,8 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 4 534,5 F03.c 21 [LÁBJEGYZET_9] Hivatásos önkormányzati tűzoltóságok miniszteri jutalmazása, hősi halottakkal kapcsolatos szociális és kegyeleti kiadásai 40,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 36,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 4,0 F03.b 28 [LÁBJEGYZET_10] Hivatásos állomány életbiztosítása 130,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 130,0 F02 29 [LÁBJEGYZET_11] Hivatásos állomány nyugdíjaztatása 7 910,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 7 910,0 F02 30 Országos Balesetmegelőzési Bizottság 1 Működési költségvetés 273,7 1 Személyi juttatások 19,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 6,6 3 Dologi kiadások 174,9 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 73,0 2 Felhalmozási költségvetés 5,0 1 Intézményi beruházási kiadások 5,0 F01.f 52 Köztisztviselői továbbképzési rendszer és közigazgatási vezetőképzés működési feltételei 200,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 200,0 F02 53 ORFK D.A.D.A. Program támogatása 5,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5,0 3 Társadalmi önszerveződések támogatása F08.a 2 Rendőr és határőr SE támogatása 27,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 27,0 F08.f 3 Szakszervezetek támogatása 10,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0 F08.a 4 Magyar Rendészeti Sportszövetség támogatása 1 Működési költségvetés 15,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 15,0 F08.f 5 Szabadságharcosokért Alapítvány 75,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 75,0 11 PHARE program F03.b 1 Cop’97 340,6 1 Működési költségvetés 312,3 3 Dologi kiadások 652,9 2 Felhalmozási költségvetés 50,6 1 Intézményi beruházási kiadások 50,6 F03.b 2 COP’98 1 040,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 385,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 052,0 1 Intézményi beruházási kiadások 1 707,0 F03.b 3 COP’99 1 385,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 250,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 525,4 1 Intézményi beruházási kiadások 2 660,4 F03.b 4 Katasztrófavédelem PHARE programja 1 040,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 040,0 1 Intézményi beruházási kiadások 2 080,0 13 Nem állami humánszolgáltatások normatív támogatása F04.b 1 Oktatási célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása 10 720,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10 720,0 F04.a 2 Egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása 3 910,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 3 910,0 3 Szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása F06.g 1 Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás 1 582,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 582,0 F06.g 2 Nappali szociális intézményi ellátás 138,3 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 138,3 F06.g 3 Pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézményi ellátása 441,8 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 441,8 F06.g 4 Gyermek- és ifjúságvédelem keretében állami és intézeti, vagy átmenetileg és tartósan neveltek, ideiglenes hatállyal elhelyezettek ellátása 85,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 85,0 F06.g 5 Hajléktalanok átmeneti intézményei 209,3 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 209,3 F06.g 6 Egyházi szociális intézményi normatíva kiegészítése 374,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 374,0 F06.g 7 Bölcsődei ellátás 12,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 12,0 14 Köztestületi tűzoltóságok normatív támogatása F03.c 1 Köztestületi tűzoltóságok támogatása 300,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 300,0 1-19. cím összesen: 221 340,7 28 390,3 192 950,4 23 Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai 1 Normatív hozzájárulások F01.a 1 Községek általános feladatai 842,2 F01.a 2 Települési igazgatási, kommunális és sportfeladatokhoz 1 028,4 F01.a 3 Körjegyzőség működéséhez 628,9 F13.b 7 Üdülőhelyi feladatokhoz 1 456,1 F06.g 11 Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatokhoz 4 168,0 F08.a 12 Gyermekvédelmi szakellátáshoz 3 414,1 F06.g 13 Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátáshoz 3 702,9 F06.g 14 Nappali szociális intézményi ellátáshoz 1 143,7 F06.g 15 Hajléktalanok átmeneti intézményeire 209,3 F06.g 16 Pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok ápoló-gondozó otthoni és gyógypedagógiai intézeti ellátásához 3 183,2 F06.g 17 Bölcsődei ellátáshoz 770,3 F04.a 18 Óvodai neveléshez 34 626,0 F04.a 19 Iskolai oktatáshoz 139 284,2 F04.b 20 Iskolai szakképzéshez 15 582,0 F06.g 21 Különleges gondozás keretében nyújtott ellátáshoz 11 742,6 F04.a 22 Alapfokú művészetoktatáshoz 6 575,7 F04.d 23 Bentlakásos közoktatási intézményi ellátáshoz 14 995,8 F04.d 24 Kiegészítő hozzájárulás egyéb közoktatási feladatokhoz 28 908,8 2 Központosított előirányzatok F07 1 Lakossági közműfejlesztés támogatása 1 500,0 F07 2 Pincerendszerek és természetes partfalak veszélyelhárítási munkálatainak támogatása 1 000,0 F07 3 Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása 4 100,0 F12.d 4 Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása 200,0 F03.b 5 Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása 80,1 F06.f 6 Lakáscélú adósságkezelési támogatás 400,0 F01.a 7 Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatása 803,0 F08.a 8 Gyermek és ifjúsági feladatok 155,0 F04.a 9 Kiegészítő támogatás nemzetiségi óvodák és iskolák fenntartásához 300,0 F08.b 10 Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás 568,0 F08.b 11 Helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari támogatása 350,0 F16 12 Hozzájárulás a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz 4 000,0 F01.a 13 Hozzájárulás a könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok számára 300,0 F03.c 14 Tűzoltólaktanya létesítése 50,0 3 Működésképtelenné vált helyi önkormányzat kiegészítő támogatása F01.a 1 Önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) helyi önkormányzat támogatása 9 613,4 F01.a 2 Tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok támogatása 720,0 F16 3 Működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása 1 200,0 4 Helyi önkormányzatok színházi támogatása F08.b 1 Épületműködtetési hozzájárulás 3 165,5 F08.b 2 Művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás 1 989,4 F08.b 3 Bábszínházak művészeti munkájának támogatása 129,0 F08.b 4 Színházak pályázati támogatása 341,6 5 Normatív módon elosztott kötött felhasználású támogatások 1 Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához F04.d 2 Pedagógus szakvizsgához és továbbképzéshez 2 432,3 F04.d 3 Pedagógusok szakkönyvvásárlásához 1 777,5 F04.d 4 Tanulók tankönyvvásárlásához 3 144,9 F01.a 6 Körzeti, térségi feladatokhoz 5 300,0 F03.c 2 Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása 16 013,0 F06.f 3 Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése és az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása 1 Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése 37 519,8 2 Önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása 3 773,0 F07 4 Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása 233,3 F08.a 5 Diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatása 1 676,5 F16 6 Címzett és céltámogatások 52 300,0 F07 7 Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás 10 900,0 8 Céljellegű decentralizált támogatás F13.a 1 Területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés normatív kerete 6 540,0 F16 2 Vis maior tartalék 330,0 23. cím összesen: 445 167,5 XI. fejezet összesen: 666 508,2 28 390,3 192 950,4 XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM F01.a 1 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 3 672,4 1 Működési költségvetés 567,9 1 Személyi juttatások 1 783,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 749,7 3 Dologi kiadások 1 491,2 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 66,0 2 Felhalmozási költségvetés 176,0 1 Intézményi beruházási kiadások 50,0 2 Felújítás 100,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 176,0 2 Szakigazgatási intézmények F01.b 1 Költségvetési Iroda 967,4 1 Működési költségvetés 100,9 1 Személyi juttatások 462,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 198,3 3 Dologi kiadások 388,7 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 19,0 F10 2 Állat-egészségügyi, élelmiszer-ellenőrzési szakigazgatási intézmények 2 988,8 1 Működési költségvetés 10 264,1 1 Személyi juttatások 4 992,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 047,0 3 Dologi kiadások 5 332,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 47,9 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 653,0 2 Felújítás 180,0 F10 3 Növény-egészségügyi szakigazgatási intézmények 1 316,5 1 Működési költségvetés 4 204,2 1 Személyi juttatások 1 988,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 782,8 3 Dologi kiadások 2 042,9 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 512,0 2 Felújítás 180,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 10,0 F10 4 Földművelésügyi szakigazgatási intézmények 2 579,9 1 Működési költségvetés 983,8 1 Személyi juttatások 1 487,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 568,6 3 Dologi kiadások 1 418,8 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0 2 Felhalmozási költségvetés 113,0 1 Intézményi beruházási kiadások 140,0 2 Felújítás 60,0 F10 5 Erdészeti szakigazgatási intézmények 1 354,8 1 Működési költségvetés 749,3 1 Személyi juttatások 924,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 367,5 3 Dologi kiadások 626,8 2 Felhalmozási költségvetés 73,0 1 Intézményi beruházási kiadások 223,0 2 Felújítás 35,0 F13.a 6 Területi Főépítészeti Irodák 150,4 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 60,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 26,2 3 Dologi kiadások 47,9 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 16,0 F10 3 Földhivatalok, Földmérési és Távérzékelési Intézet 6 863,9 1 Működési költségvetés 3 280,4 1 Személyi juttatások 4 658,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 997,0 3 Dologi kiadások 3 259,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 21,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 100,0 2 Felújítás 108,0 F10 4 Mezőgazdasági minősítés és törzstenyészet-fenntartás intézményei 1 438,4 1 Működési költségvetés 3 107,1 1 Személyi juttatások 1 287,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 555,5 3 Dologi kiadások 2 418,2 5 Egyéb műszaki célú támogatások, kiadások 4,1 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 120,0 2 Felújítás 120,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 40,0 F10 5 Agrárintervenciós központ 547,7 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 194,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 69,9 3 Dologi kiadások 193,8 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 84,3 2 Felújítás 5,5 F04.b 6 Mezőgazdasági középfokú szakoktatás és szaktanácsadás intézményei 2 388,3 1 Működési költségvetés 954,2 1 Személyi juttatások 1 062,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 463,7 3 Dologi kiadások 964,6 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 8,3 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 39,0 2 Felhalmozási költségvetés 20,7 1 Intézményi beruházási kiadások 567,0 2 Felújítás 256,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,5 F08.b 7 Közművelődési intézmények 324,3 1 Működési költségvetés 86,3 1 Személyi juttatások 136,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 58,1 3 Dologi kiadások 112,4 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 54,0 2 Felújítás 50,0 F10 8 Agrárkutató intézetek 1 485,6 1 Működési költségvetés 1 851,4 1 Személyi juttatások 1 140,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 482,8 3 Dologi kiadások 1 418,1 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 23,9 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 142,0 2 Felújítás 130,0 F08.a 9 Továbbképző és sportlétesítmények 334,8 1 Működési költségvetés 251,0 1 Személyi juttatások 126,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 55,6 3 Dologi kiadások 295,2 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 50,0 2 Felújítás 59,0 10 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F13.b 3 Holtág rehabilitáció támogatása 100,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 100,0 F10 13 Mezőgazdasági tevékenységeket segítő szolgáltatások beruházása 1 120,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 1 120,0 F04.b 14 Középfokú oktatás beruházásai 250,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 250,0 F08.b 15 Művelődési beruházások 30,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 30,0 F10 16 Mezőgazdasági, erdő-, hal- és vadgazdálkodási célú kutatás és fejlesztés beruházásai 100,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 100,0 F04.d 17 Továbbképző létesítmények beruházásai 200,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 200,0 2 Ágazati célelőirányzatok F10 3 PHARE intézményfejlesztés 1 Működési költségvetés 3 878,0 3 Dologi kiadások 3 878,0 F10 4 Mezőgazdasági birtokrendezés feladatai 563,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 200,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 85,0 3 Dologi kiadások 58,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 100,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 120,0 F01.c 6 Az Európai Unióhoz való csatlakozás Nemzeti Programja 5 807,6 1 Működés költségvetés 1 Személyi juttatások 721,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 276,0 3 Dologi kiadások 2 180,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 96,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 2 534,0 F02 7 Munkavédelmi, polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási feladatok 45,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 35,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 10,0 F01.c 8 Nemzetközi feladatok, tagdíjak 172,9 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 172,9 F10 9 Agrárkutatási feladatok támogatása 440,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 40,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 16,0 3 Dologi kiadások 224,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 150,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 10,0 F10 12 Nemzeti kataszteri program feltételrendszere 870,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 300,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 119,0 3 Dologi kiadások 101,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 350,0 F10 13 Magyar Állatorvosi Kamara által ellátott állami feladatok támogatása 18,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 18,0 F10 14 Hegyközségek állami feladatainak támogatása 275,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 275,0 36 Területfejlesztési intézményrendszeri feladatok F13.a 4 Területfejlesztési intézmények működési költségeihez hozzájárulás 448,4 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 448,4 F13.a 5 Területfejlesztési intézményrendszer segéllyel fedezett kiadásai 1 Működési költségvetés 1 710,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 710,0 37 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Integrált Szerkezetátalakítási és Válságkezelési Program F13.a 1 B.-A.-Z. Megyei ISZVP támogatással fedezett kiadásai 9,8 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 9,8 38 PHARE CBC program F13.a 1 PHARE CBC program támogatással fedezett kiadásai 681,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 681,0 F13.a 2 PHARE CBC program segéllyel fedezett kiadásai 1 Működési költségvetés 15 918,1 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 15 918,1 F13.a 4 PHARE iroda működési költségei 200,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 200,0 F11 40 Építésügyi célelőirányzatok 1 Működési költségvetés 220,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 220,0 F13.a 41 Területi információs rendszer működtetése 80,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 80,0 F13.b 42 Vízügyi feladatok támogatása 700,0 2 Felhalmozási költségvetés 700,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1 400,0 43 Terület- és településrendezési célfeladat 200,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 200,0 4 Támogatási célelőirányzatok 1 Agrárberuházások támogatása F10 1 Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása 41 922,5 2 Felhalmozási költségvetés 500,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 42 422,5 F10 2 Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás, fásítás 2 645,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2 645,0 F10 3 Meliorációs és öntözésfejlesztési beruházások támogatása 2 275,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2 275,0 2 Erdészeti feladatok F10 1 Erdészeti közcélú feladatok 1 000,0 1 Működési költségvetés 3 200,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4 200,0 F10 2 Erdei vasutak működtetésére 105,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 105,0 F10 3 Jóléti- és parkerdőfenntartásra 205,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 205,0 F10 3 Termőföld minőségi védelme, hasznosítása 1 Működési költségvetés 1 400,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 400,0 F10 4 Állattenyésztési, tenyésztésszervezési feladatok 1 Működési költségvetés 800,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 800,0 2 Felhalmozási költségvetés 100,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 100,0 F10 5 Halgazdálkodási tevékenységek 1 Működési költségvetés 220,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 220,0 F10 6 Vadgazdálkodási tevékenységek 1 Működési költségvetés 600,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 600,0 F10 9 Agrárinformatika, farm és egyéb szakmai gyakorlatok támogatása 370,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 370,0 10 Terület- és vidékfejlesztési célfeladatok F13.a 1 Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai 3 233,5 1 Működési költségvetés 800,0 5 Működési célú támogatások, kiadások 392,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézmény felhalmozási kiadások 3 641,5 F13.a 2 Területfejlesztési célfeladatok segéllyel fedezett kiadásai 2 Felhalmozási költségvetés 17 920,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 17 920,0 F13.a 3 Vidékfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai 1 000,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1 000,0 F10 5 Állatkár-térítés 1 518,9 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 518,9 F16 10 Fejezeti tartalék 330,0 330,0 1-10. cím összesen: 168 078,2 74 749,4 93 328,8 11 Vállalkozások folyó támogatása F10 1 Piacrajutási támogatás 58 303,5 F10 2 Piacrajutási támogatás megtérülése 10 000,0 F10 3 Agrártermelés költségeit csökkentő támogatás 32 828,0 F10 4 Erdőkárok felszámolásához nyújtott támogatás 255,0 11. cím összesen: 91 386,5 10 000,0 XII. fejezet összesen: 259 464,7 84 749,4 93 328,8 XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM 1 Honvédelmi Minisztérium F01.a 1 Honvédelmi Minisztérium igazgatása 3 292,5 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 1 317,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 481,2 3 Dologi kiadások 1 210,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 8,7 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 175,3 2 Felújítás 100,0 F02 2 HM hivatalai 2 929,8 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 912,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 235,5 3 Dologi kiadások 1 577,3 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 189,5 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 14,6 F02 3 HM háttérintézményei 10 409,3 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 3 972,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 312,9 3 Dologi kiadások 3 604,5 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 61,2 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 1 404,7 2 Felújítás 49,2 3 Kölcsönök 4,5 2 Magyar Honvédség F02 1 Magyar Honvédség Parancsnoksága (Honvéd Vezérkar) és közvetlen szervezetei 84 397,7 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 17 492,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 5 639,1 3 Dologi kiadások 40 569,7 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 267,6 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 14 339,9 2 Felújítás 6 022,4 3 Kölcsönök 66,6 F02 2 Magyar Honvédség Szárazföldi csapatai 25 418,7 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 15 388,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 4 966,5 3 Dologi kiadások 4 962,9 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 64,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 5,0 3 Kölcsönök 31,9 F02 3 Magyar Honvédség Repülő és légvédelmi csapatai 16 897,6 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 10 587,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 3 674,2 3 Dologi kiadások 2 513,3 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 94,6 3 Kölcsönök 28,0 3 Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok F02 1 Katonai Felderítő Hivatal 6 942,6 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 3 484,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 117,8 3 Dologi kiadások 1 781,9 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 8,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 546,8 3 Kölcsönök 4,1 F02 2 Katonai Biztonsági Hivatal 1 402,9 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 825,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 276,4 3 Dologi kiadások 219,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5,6 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 70,2 2 Felújítás 4,6 3 Kölcsönök 1,2 4 MH Katonai Tanintézetek F04.c 1 Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 8 863,5 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 3 700,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 171,3 3 Dologi kiadások 2 737,8 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 7,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 501,4 2 Felújítás 743,0 3 Kölcsönök 3,0 F03.a 5 MH Katonai Ügyészségek 563,6 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 381,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 130,7 3 Dologi kiadások 50,1 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,5 3 Kölcsönök 0,6 F05.a 6 MH Egészségügyi intézetek 7 755,6 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 3 081,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 123,5 3 Dologi kiadások 3 529,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 21,2 F12.c 7 Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal 237,5 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 93,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 31,8 3 Dologi kiadások 42,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,2 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 69,2 8 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F05.a 1 Magyar Honvédség Központi Honvédkórház 200,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 200,0 F02 5 Központilag kezelt lakástámogatási előirányzatok 2 570,0 2 Felhalmozási költségvetés 5 Lakástámogatás 900,0 6 Lakásépítés 1 670,0 F02 6 Katonai védelmi beruházások 1 630,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 1 630,0 2 Ágazat célelőirányzatok F08.a 3 Társadalmi szervek támogatása 179,3 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 179,3 F02 11 Légvédelmi rakétabeszerzés 19,8 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 19,8 F12.c 13 Frekvenciasáv átrendezési feladatok 1 000,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 1 000,0 F03.b 23 Nukleárisbaleset-elhárítási feladatok végrehajtásában való közreműködés 243,9 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 4,9 3 Dologi kiadások 48,8 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 153,6 2 Felújítás 36,6 F01.c 24 Hozzájárulás a NATO katonai költségvetéséhez 1 100,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 100,0 F01.c 25 Hozzájárulás a NATO Biztonsági Beruházási Programjához 1 200,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1 200,0 F14 27 Szennyező források, szennyezett területek kármentesítése 1 Működési költségvetés 750,8 3 Dologi kiadások 627,7 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 123,1 F05.a „8 Kórházak és kijelölt laktanyák hatáskörben történő felújításai 250,0 2 Felhalmozási költségvetés 2 Felújítás 250,0 F08.b 30 Hozzájárulás a Millenniumi ünnepségsorozathoz 100,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 100,0 F02 31 HVK Hadtudományi Alapítvány alaptőke-emelése 100,0 3 Kölcsönök 10,0 F06.b 32 Hozzájárulás a hivatásos katonák speciális nyugdíjrendszerének és a sorállomány társadalombiztosításának kiadásaihoz 11 000,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 11 000,0 33 Díszegyenruha program megvalósítása 35,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 35,0 XIII. fejezet összesen: 189 400,1 189 400,1 XIV. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM F01.a 1 Igazságügyi Minisztérium igazgatása 2 232,4 1 Működési költségvetés 139,9 1 Személyi juttatások 901,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 314,3 3 Dologi kiadások 975,8 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 115,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 42,5 2 Felújítás 23,1 F01.a 2 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal 353,7 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 101,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 38,0 3 Dologi kiadások 84,8 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 114,5 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 15,1 F03.a 3 Szakértői Intézetek 834,8 1 Működési költségvetés 38,4 1 Személyi juttatások 515,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 194,2 3 Dologi kiadások 168,0 F03.d 4 IM Büntetés-végrehajtás 17 880,2 1 Működési költségvetés 1 797,1 1 Személyi juttatások 7 786,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 769,0 3 Dologi kiadások 6 257,1 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 2,7 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2 006,2 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 380,6 2 Felújítás 275,2 5 Lakástámogatás 100,0 6 Lakásépítés 100,0 F10 5 Központi Kárrendezési Iroda 1 906,5 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 528,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 223,5 3 Dologi kiadások 1 143,2 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,1 2 Felhalmozási költségvetés 2 Felújítás 10,0 6 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F03.d 1 Előzetesen letartóztatott fogvatartottak büntetés-végrehajtási intézetének létesítése (Venyige) 1 200,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 1 200,0 F01.a 2 Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai 199,5 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 199,5 F03.a 3 Igazságügyi szakértői tevékenység beruházásai 112,6 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 112,6 F03.d 4 Büntetés-végrehajtás beruházásai 2 Felhalmozási költségvetés 1 761,1 4 Központi beruházási kiadások 1 761,1 2 Ágazati célfeladatok F03.d 1 A fogvatartottakat foglalkoztató gazdálkodó szervezetek támogatása 542,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 492,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 50,0 F08.f 2 Kisebbségi koordinációs és intervenciós keret 43,8 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 43,8 F16 3 Büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás 50,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 50,0 F04.d 4 Cigány tanulók ösztöndíj-támogatása 100,0 1 Működési költségvetés 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 100,0 3 Alapítványok támogatása F03.a 1 Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány 9,9 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működés célú támogatások, kiadások 9,9 F08.f 2 Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány támogatása 1 Működési költségvetés 556,3 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 556,3 F08.f 3 Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatása 278,5 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 278,5 4 Országos kisebbségi önkormányzatok támogatása F01.a 1 Bolgár Országos Önkormányzat 19,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 19,0 F01.a 2 Görög Országos Önkormányzat 18,4 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 18,4 F01.a 3 Horvátok Magyarországi Országos Önkormányzata 55,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 55,0 F01.a 4 Németek Magyarországi Országos Önkormányzata 106,8 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 106,8 F01.a 5 Románok Magyarországi Országos Önkormányzata 29,1 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 29,1 F01.a 6 Cigány Országos Kisebbségi Önkormányzat 148,9 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 148,9 F01.a 7 Lengyel Országos Önkormányzat 18,4 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 18,4 F01.a 8 Örmény Országos Önkormányzat 18,4 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 18,4 F01.a 9 Szlovák Országos Önkormányzat 55,6 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 55,6 F01.a 10 Szlovén Országos Kisebbségi Önkormányzat 21,6 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 21,6 F01.a 11 Szerb Országos Önkormányzat 27,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 27,0 F01.a 12 Ruszin Országos Önkormányzat 14,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 14,0 F01.a 13 Ukrán Országos Önkormányzat 14,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 14,0 F16 10 Fejezeti tartalék 7,1 7,1 XIV. fejezet összesen: 30 594,0 1 975,4 28 618,6 XV. GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM 1 Gazdasági Minisztérium központi igazgatása F01.a 1 Gazdasági Minisztérium igazgatása 4 072,5 1 Működési költségvetés 97,0 1 Személyi juttatások 1 702,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 602,9 3 Dologi kiadások 1 745,9 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 53,6 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 17,6 2 Felújítás 27,4 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 20,0 F01.a 2 GM Gazdasági igazgatóság 711,7 1 Működési költségvetés 737,2 1 Személyi juttatások 180,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 74,0 3 Dologi kiadások 802,9 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 25,0 2 Felhalmozási költségvetés 5,0 1 Intézményi beruházási kiadások 299,9 2 Felújítás 72,0 F01.c 4 Magyar Köztársaság Kereskedelmi Képviselete, Moszkva 1 Működési költségvetés 694,4 1 Személyi juttatások 411,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 65,4 3 Dologi kiadások 217,9 2 Felhalmozási költségvetés 5,6 1 Intézményi beruházási kiadások 5,6 F11 2 Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ 34,2 1 Működési költségvetés 8,4 1 Személyi juttatások 17,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 6,6 3 Dologi kiadások 18,7 F13.b 3 GM Engedélyezési Közigazgatási Hivatala 332,0 1 Működési költségvetés 23,7 1 Személyi juttatások 140,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 52,1 3 Dologi kiadások 136,7 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 26,0 F13.b 4 Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet 34,5 1 Működési költségvetés 27,6 1 Személyi juttatások 26,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 9,8 3 Dologi kiadások 22,7 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 1,5 2 Felújítás 1,6 F09 6 Műszaki Biztonsági Főfelügyelet 1 Működési költségvetés 1 223,0 1 Személyi juttatások 365,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 133,5 3 Dologi kiadások 638,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0 2 Felhalmozási költségvetés 1,0 1 Intézményi beruházási kiadások 55,0 2 Felújítás 30,0 F13.b 7 Regionális idegenforgalmi bizottságok titkárságai 1 Működési költségvetés 314,1 3 Dologi kiadások 285,8 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 25,0 2 Felhalmozási költségvetés 32,6 1 Intézményi beruházási kiadások 24,8 2 Felújítás 11,1 F05.a 8 Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium 45,9 1 Működési költségvetés 33,4 1 Személyi juttatások 29,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 12,9 3 Dologi kiadások 33,8 2 Felhalmozási költségvetés 2 Felújítás 3,0 F08.b 9 Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum 23,5 1 Működési költségvetés 4,3 1 Személyi juttatások 12,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 5,7 3 Dologi kiadások 9,5 F13.b 10 Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség 840,6 1 Működési költségvetés 587,3 1 Személyi juttatások 279,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 111,7 3 Dologi kiadások 560,5 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 103,8 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 365,0 2 Felújítás 7,4 F13.b 12 Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet 1 Működési költségvetés 323,9 1 Személyi juttatások 29,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 10,6 3 Dologi kiadások 243,7 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 15,0 2 Felújítás 25,0 F11 13 Magyar Geológiai Szolgálat 748,7 1 Működési költségvetés 1 190,4 1 Személyi juttatások 487,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 201,1 3 Dologi kiadások 1 095,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 11,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 120,8 2 Felújítás 23,9 F11 14 Magyar Bányászati Hivatal 464,0 1 Működési költségvetés 20,0 1 Személyi juttatások 264,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 101,8 3 Dologi kiadások 90,9 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 15,3 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 6,4 2 Felújítás 5,1 F09 15 Magyar Energia Hivatal 1 Működési költségvetés 913,3 1 Személyi juttatások 349,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 112,6 3 Dologi kiadások 392,7 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 50,0 2 Felújítás 4,0 F01.e 18 Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Hivatala 1 428,6 1 Működési költségvetés 261,8 1 Személyi juttatások 376,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 146,3 3 Dologi kiadások 858,3 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 262,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 35,0 2 Felújítás 12,2 F13.b 21 Magyar Szabadalmi Hivatal 1 Működési költségvetés 2 209,3 1 Személyi juttatások 684,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 255,2 3 Dologi kiadások 820,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 60,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 345,0 2 Felújítás 40,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1,0 3 Kölcsönök 4,0 F13.b 22 Országos Mérésügyi Hivatal 1 Működési költségvetés 1 861,7 1 Személyi juttatások 667,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 274,8 3 Dologi kiadások 373,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 362,4 2 Felújítás 183,8 F08.b 23 Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár 361,3 1 Működési költségvetés 703,6 1 Személyi juttatások 252,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 96,9 3 Dologi kiadások 657,9 2 Felhalmozási költségvetés 6,5 1 Intézményi beruházási kiadások 50,0 2 Felújítás 14,1 F09 24 Országos Atomenergia Hivatal 350,5 1 Működési költségvetés 788,3 1 Személyi juttatások 359,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 138,6 3 Dologi kiadások 410,3 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 190,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 40,0 25 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F11 1 Mecseki Uránércbánya bezárása 4 179,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 4 179,0 F01.a 2 Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai 209,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 209,0 F13.b 3 Földmérés és térképészet beruházásai 125,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 125,0 2 Ágazati célelőirányzatok F13.b 4 Szabványosítási és akkreditálási nemzetközi feladatok 114,5 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 114,5 F13.b 5 Magyar találmányok külföldi bejelentése 119,5 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 11,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 108,5 F16 6 [LÁBJEGYZET_12] Külföldi kormányzati követelések lebontásának költségei 35,3 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 35,3 3 Gazdaságfejlesztési célelőirányzatok F13.a 1 Gazdaságfejlesztő előirányzat 12 425,5 1 Működési költségvetés 200,0 3 Dologi kiadások 471,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4 225,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 4 390,0 3 Kölcsönök 7 250,0 3 710,5 F13.b 3 „Hannover 2000” 900,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 900,0 F13.b 4 Turisztikai célelőirányzat 3 773,7 1 Működési költségvetés 4 090,0 3 Dologi kiadások 2 784,8 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 3 244,9 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1 834,0 7 Műszaki fejlesztési célelőirányzatok F01.e 1 Műszaki fejlesztési alapprogram célelőirányzat 6 300,0 1 Működési költségvetés 60,0 1 Személyi juttatások 97,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 34,3 3 Dologi kiadások 1 193,1 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4 317,7 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 75,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 389,0 3 Kölcsönök 1 803,0 1 550,0 F01.e 2 EU-FP 5 Keretprogram 1 762,0 1 Működési költségvetés 1 518,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 3 280,0 F02 8 Hadiipari kapacitás fenntartása 143,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 143,0 F01.c 11 ITD-H Kereskedelmi szolgálat 1 230,8 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 230,8 12 Segélyből megvalósuló programok F13.b 1 EU SAVE II program 49,5 1 Működési költségvetés 45,0 3 Dologi kiadások 94,5 F13.b 5 ITD-H által kezelt PHARE program 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 296,0 2 Felhalmozási költségvetés 296,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 4,0 F13.b 6 ÁPV Rt. kezelésében lévő PHARE programok 4,0 1 Működési költségvetés 3 945,0 3 Dologi kiadások 3 945,0 F13.a 7 Notifikációs központ kialakítása HU-9703 32,9 1 Működési költségvetés 44,7 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 77,6 F13.b 8 Békéltető Testületek PHARE 2000 Program 11,0 1 Működési költségvetés 283,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 294,0 F13.b 9 Fogyasztóvédelem OFE PHARE 2000 Program 10,0 1 Működési költségvetés 122,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 132,0 14 Társadalmi szervezetek címzett támogatása F08.f 1 MTESZ támogatása 98,5 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 98,5 F13.b 2 Fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek támogatása 43,4 1 Működési költségvetés 30,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 73,4 F13.b 3 Békéltető testületek támogatása 19,6 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 19,6 F13.b 15 Aktív foglalkoztatási célok támogatása 1 Működési költségvetés 2 580,0 3 Dologi kiadások 45,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 600,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 850,0 3 Kölcsönök 1 085,0 F13.a 17 Kis- és középvállalkozói célelőirányzat 5 230,0 1 Működési költségvetés 1 200,0 3 Dologi kiadások 100,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2 180,0 2 Felhalmozási költségvetés 600,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 4 750,0 1-25. cím összesen: 78 611,8 32 351,6 46 260,2 27 Alapok támogatása F14 1 Központi Nukleáris Pénzügyi Alap 756,0 XV. fejezet összesen: 79 367,8 32 351,6 46 260,2 XVI. KÖRNYEZETVÉDELMI MINISZTÉRIUM F01.a 1 Környezetvédelmi Minisztérium igazgatása 2 517,3 1 Működési költségvetés 13,5 1 Személyi juttatások 788,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 300,7 3 Dologi kiadások 1 319,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0 2 Felhalmozási költségvetés 1,5 1 Intézményi beruházási kiadások 51,5 2 Felújítás 62,5 F13.b 3 Országos Meteorológiai Szolgálat 665,3 1 Működési költségvetés 618,7 1 Személyi juttatások 434,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 170,8 3 Dologi kiadások 536,7 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,0 2 Felhalmozási költségvetés 80,0 1 Intézményi beruházási kiadások 160,0 2 Felújítás 60,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1,0 F13.b 4 Háttérintézmények 17,0 1 Működési költségvetés 1 739,5 1 Személyi juttatások 455,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 175,8 3 Dologi kiadások 1 077,5 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 47,5 2 Felhalmozási költségvetés 181,3 1 Intézményi beruházási kiadások 156,3 2 Felújítás 25,0 F14 5 Természetvédelmi területi szervek 1 265,5 1 Működési költségvetés 345,1 1 Személyi juttatások 729,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 292,4 3 Dologi kiadások 497,3 2 Felhalmozási költségvetés 177,6 1 Intézményi beruházási kiadások 193,1 2 Felújítás 75,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1,2 3 Kölcsönök 0,2 F14 6 Környezetvédelmi területi szervek 2 488,9 1 Működési költségvetés 321,1 1 Személyi juttatások 1 563,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 619,0 3 Dologi kiadások 536,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 11,4 2 Felhalmozási költségvetés 0,5 1 Intézményi beruházási kiadások 15,8 2 Felújítás 65,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 0,9 3 Kölcsönök 1,4 8 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F01.a 1 Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai 815,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 815,0 F13.b 2 Meteorológiai szolgáltatás beruházásai 200,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 200,0 F14 3 Környezetvédelem beruházásai 340,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 340,0 F14 4 Természetvédelem beruházásai 260,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 260,0 2 Ágazati célelőirányzatok F14 1 Alföld program 1 Működési költségvetés 80,0 1 Személyi juttatások 27,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 9,7 3 Dologi kiadások 23,3 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 20,0 F14 2 Rajka-Budapest közötti Duna-szakasz megfigyelő rendszere 1 Működési költségvetés 100,0 1 Személyi juttatások 35,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 12,5 3 Dologi kiadások 22,5 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 30,0 F14 3 Szigetközi térség kárainak mérséklése 120,0 1 Működési költségvetés 120,0 1 Személyi juttatások 40,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 14,4 3 Dologi kiadások 75,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 110,0 F14 4 Nemzetközi tagdíjak 200,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 200,0 F14 5 Balaton intézkedési terv és nagy tavaink védelme program 1 Működési költségvetés 155,0 1 Személyi juttatások 52,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 18,8 3 Dologi kiadások 84,2 F14 6 Védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítása program 850,0 2 Felhalmozási költségvetés 200,0 1 Intézményi beruházási kiadások 1 050,0 F14 8 Gödöllői Királyi Kastély Kht. természetvédelmi célú támogatása 5,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5,0 F14 9 Esterházy Kastély Kht. természetvédelmi célú támogatása 5,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5,0 10 Nemzeti Környezetvédelmi Program F14 2 Környezetvédelmi szakmai programok támogatása 90,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 90,0 F14 3 Természetvédelmi célokat szolgáló fejlesztési programok támogatása 100,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 50,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 50,0 F08.b 11 Védett természeti értékek megóvása 1 Működési költségvetés 150,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 150,0 F13.b 12 Drávai monitoring rendszer kialakítása 45,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 16,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 5,8 3 Dologi kiadások 23,2 F14 14 Közhiteles természetvédelmi nyilvántartás kialakítása 50,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 50,0 F14 14 Természetvédelmi kezelési tervek készítése 100,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 100,0 F14 15 Országos Környezetvédelmi Tanács működtetése 23,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 8,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 3,0 3 Dologi kiadások 11,9 F14 16 Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrzési KHT támogatása 5,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5,0 4 Környezetvédelmi alap célfeladatok F14 1 Környezetvédelmi feladatok 9 133,0 1 Működési költségvetés 16 058,3 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 9 193,7 2 Felhalmozási költségvetés 1 500,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 20 359,3 3 Kölcsönök 2 861,7 5 EU csatlakozás környezetvédelmi Nemzeti Programjai és kormányzati feladatai F13.b 1 ANP intézményfejlesztés technika feltételeinek megteremtése 180,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 40,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 14,0 3 Dologi kiadások 40,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 86,0 F13.b 2 ANP jogharmonizáció műszaki megalapozása, szabványosítás 130,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 20,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 7,2 3 Dologi kiadások 102,8 F14 3 Környezetvédelmi PHARE program (HU-9513) 2 Felhalmozási költségvetés 157,8 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 157,8 F14 4 Környezetvédelmi PHARE program (HU-9805) 2 Felhalmozási költségvetés 2 340,7 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2 340,7 F13.a 5 ISPA segélyprogram 2 Felhalmozási költségvetés 11 572,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 11 572,0 F14 6 EU környezetvédelmi támogatások pályázati feltételeinek megteremtése 160,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 120,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 40,0 F01.c 7 OECD tagság, EU csatlakozás és egyéb nemzetközi kötelezettségek többletfeladatai 140,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 25,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 9,0 3 Dologi kiadások 106,0 F16 10 Fejezeti tartalék 208,1 208,1 XVI. fejezet összesen: 58 889,0 38 775,9 20 113,1 XVII. KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM F01.a 1 Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium 1 446,1 1 Működési költségvetés 284,8 1 Személyi juttatások 805,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 336,1 3 Dologi kiadások 574,3 2 Felhalmozási költségvetés 2 Felújítás 15,0 F12.d 2 Közlekedési Felügyeletek 1 Működési költségvetés 10 872,3 1 Személyi juttatások 4 092,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 545,9 3 Dologi kiadások 2 661,9 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 098,5 2 Felhalmozási költségvetés 30,5 1 Intézményi beruházási kiadások 1 366,0 2 Felújítás 123,2 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 16,1 3 Kölcsönök 1,0 F12.c 3 Hírközlési Intézmények 1 Működési költségvetés 7 664,7 1 Személyi juttatások 1 309,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 496,6 3 Dologi kiadások 2 691,7 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 40,0 2 Felhalmozási költségvetés 39,2 1 Intézményi beruházási kiadások 2 812,1 2 Felújítás 347,5 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 6,2 F12.a 4 Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság 1 Működési költségvetés 697,2 1 Személyi juttatások 260,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 105,7 3 Dologi kiadások 250,1 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 50,0 2 Felújítás 20,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 10,0 F12.d 5 Légügyi Igazgatóság 128,8 1 Működési költségvetés 115,6 1 Személyi juttatások 100,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 38,5 3 Dologi kiadások 86,9 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézmény beruházási kiadások 18,0 2 Felújítás 1,0 F12.d 6 Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság 1 Működési költségvetés 26 230,0 1 Személyi juttatások 5 971,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 332,0 3 Dologi kiadások 13 621,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 300,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 055,0 1 Intézményi beruházási kiadások 3 500,0 2 Felújítás 1 400,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 175,0 3 Kölcsönök 15,0 F13.b 7 Vízügyi és árvízvédelmi intézmények 5 544,4 1 Működési költségvetés 4 588,7 1 Személyi juttatások 4 288,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 776,1 3 Dologi kiadások 4 180,5 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 37,6 2 Felhalmozási költségvetés 345,1 1 Intézményi beruházási kiadások 136,0 2 Felújítás 53,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 6,5 F05.a 8 MÁV egészségügyi szolgáltatás 137,0 1 Működési költségvetés 0,3 1 Személyi juttatások 71,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 31,5 3 Dologi kiadások 34,4 F05.a 9 MÁV egészségügyi alapellátó intézmények 1 Működési költségvetés 6 129,1 1 Személyi juttatások 2 299,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 921,8 3 Dologi kiadások 2 837,1 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,7 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 3,7 2 Felújítás 17,5 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 47,5 F08.b 10 Közlekedési Múzeum 183,4 1 Működési költségvetés 21,5 1 Személyi juttatások 108,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 45,4 3 Dologi kiadások 49,8 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 1,4 F01.d 11 Magyar Űrkutatási Iroda 84,1 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 8,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 4,0 3 Dologi kiadások 19,8 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 51,7 13 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F12.c 1 Postai épületrekonstrukció 335,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 335,0 F14 2 Kiemelt városok szennyvízkezelése 1 453,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 1 453,0 3 Vízkárelhárítás F13.b 3 Duna Budapest-Szap közötti szakaszának rendezése 300,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 300,0 F13.b 7 Felső-Tisza vidéki árvízvédelmi rendszerek Fejlesztése 2 800,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 2 800,0 F13.b 9 Bodrogközi árvízvédelmi rendszer fejlesztése 800,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 800,0 F13.b 10 Közép-Tiszai árvízvédelmi rendszer fejlesztése 550,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 550,0 F13.b 5 Egyéb regionális víziközmű-hálózat fejlesztése 600,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 600,0 F13.b 6 Balatoni regionális víziközmű-hálózat fejlesztése 1 250,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 1 250,0 7 Egyéb vízminőség-védelem F14 1 Egyéb vízminőség-védelem 260,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 260,0 F13.b 2 Vízbázisvédelem 1 997,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 1 997,0 F13.b 3 Vízrajz 410,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 410,0 F14 8 Balatoni vízminőségvédelem 800,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 800,0 9 Kombinált fuvarozás, logisztikai központok, kikötők fejlesztése F12.d 1 Kombinált fuvarozás fejlesztése 1 300,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 1 300,0 F12,d 2 Logisztikai központ fejlesztés 330,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 330,0 F12.d 3 Kikötők fejlesztése 250,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 250,0 F12.b 10 Vasúthálózat fejlesztése 16 710,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 16 710,0 F12.a 11 VOLÁN autóbusz-rekonstrukció 2 630,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 2 630,0 F14 12 Nagymaros feletti befejezetlen védtöltése rendezése 150,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 150,0 F05.a 13 Vasút-egészségügyi fejlesztések 600,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 600,0 F12.b 14 Infrastruktúra-fejlesztési feladatok 145,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 145,0 F12.c 15 Postai szállítóeszközpark feldolgozás, kapacitás és kézbesítő rendszer fejlesztés 427,5 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 427,5 F12.d 16 Akadálymentes közlekedés fejlesztése 180,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 180,0 F12.d 17 Vízügyi informatikai rendszer fejlesztése 100,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 100,0 F12.a '8 44-es főút Gyulát elkerülő szakasza, I. ütem 300,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 300,0 F12.a 19 Esztergomi Mária-Valéria híd építése 300,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 300,0 F12.b 20 Szlovén vasúti átmenet építése 5 000,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 5 000,0 F12.a 21 Székesfehérvárt elkerülő út építése 125,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 125,0 F12.a 22 A 4. számú főút Hajdúszoboszlót elkerülő útszakasz építése 435,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 435,0 F12.a 23 A 3. számú főút Miskolcot elkerülő útszakasz építése 415,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 415,0 F12.a 24 A 6. számú főútvonal tervezésének és kivitelezésének előkészítése 110,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 110,0 F12.a 25 74-es főút Zalaegerszeget elkerülő szakasza 225,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 225,0 F12.a 26 A 10-es út rekonstrukciója 100,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 100,0 F01.a 41 Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai 850,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 850,0 43 Vízkárelhárítás egyéb beruházásai F13.b 1 Elsőrendű árvízvédelmi művek fejlesztése és rekonstrukciója 1 200,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 1 200,0 F13.b 2 Folyó- és tószabályozás 600,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 600,0 F13.b 3 Nagyműtárgyak rekonstrukciója 850,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 850,0 F13.b 4 Síkvidéki vízrendezés 1 300,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 1 300,0 F13.b 5 Dombvidéki vízrendezés 400,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 400,0 F13.b 6 Vízpótló és elosztórendszerek 200,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 200,0 F13.b 7 Duna-Tisza közi homokhátság vízvisszatartása, vízpótlása 200,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 200,0 F13.b 8 Balatoni vízkárelhárítás 100,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 100,0 F08.b 44 Múzeumi tevékenység beruházásai 75,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 75,0 2 Ágazati célelőirányzatok F14.b 2 Szigetközi vízpótlással kapcsolatos kiadások 100,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 31,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 13,4 3 Dologi kiadások 55,6 F13.b 4 Vízkárelhárítási művek fenntartása 1 302,1 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 205,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 89,6 3 Dologi kiadások 1 007,4 F02 6 Polgári védelmi és információs feladatok 75,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 75,0 F12.d 7 Nemzetközi tagdíjak 100,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 100,0 F12.d 2 Kutatási feladatok 360,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 360,0 F01.c 12 EU integrációs feladatok 250,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 250,0 F01.a 13 Informatikai eszközfenntartás 60,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 60,0 F12.a 14 Veszélyes árufuvarozás szabályozása 5,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 5,0 F02 16 Légi riasztási rendszer fenntartási feladatai 15,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 8,9 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 6,1 F01.c 18 ENSZ vasúti project költségei 5,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5,0 F01.c 19 NATO tagságból adódó feladatok 40,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 40,0 F12.a 20 A közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatai 1 Működési költségvetés 506,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 506,0 F12.b 21 MÁV Rt. modernizációs program állami szerepvállalása részben PHARE segélyből 2 Felhalmozási költségvetés 4 171,0 3 Egyéb intézményi célú felhalmozási kiadások 4 171,0 F12.b 24 Technikai Segélyprogram a MÁV modernizációhoz (HU-9608) 2 Felhalmozási költségvetés 1 877,0 3 Egyéb intézményi célú felhalmozási kiadások 1 877,0 F13.b 30 Nagymarosi rehabilitált területek fenntartása 35,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 35,0 F13.b 31 Kis-Balaton vízvédelmi rendszerének fenntartása 50,0 3 Dologi kiadások 50,0 F13.b 32 Távlati ivóvízbázisok fenntartása 60,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 60,0 F02 35 A tárca védelmi felkészítésének állami feladatai a honvédelemről szóló törvény alapján 4,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 4,0 F08.b 36 Közlekedési könyvtárak finanszírozása 15,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 15,0 F04.c 37 Az Országos Képzési Jegyzék szerinti szakmai vizsgák lebonyolításához 10,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 10,0 F01.a 38 Műszaki szabályozási feladatok 20,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 20,0 F15 39 Nemzetközi hitelekkel összefüggő bankköltségek, jutalékok 100,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 100,0 F14 40 Nukleárisbaleset-elhárítással kapcsolatos felkészítési és készenléti ágazati feladatok 10,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 10,0 F12.a 41 Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési program 27 200,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2 600,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 24 600,0 3 Központi kezelésű felújítások F01.a 1 KHVM központi épületének felújítása 50,0 2 Felhalmozási költségvetés 2 Felújítás 50,0 F08.b 2 Közlekedési Múzeum épületeinek felújítása 35,0 2 Felhalmozási költségvetés 2 Felújítás 35,0 F01.a 3 OVF siófoki üdülőjének felújítása 15,0 2 Felhalmozási költségvetés 2 Felújítás 15,0 5 Hírközlési célfeladatok F12.c 1 Távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok 7 525,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 180,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 565,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 5 780,0 6 Útfenntartási és fejlesztési célelőirányzat F12.a 1 Útfenntartás és fejlesztés 10 800,0 57 313,7 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 28 930,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 39 183,0 7 Vízügyi célelőirányzat F13.b 1 Vízügyi alapfeladatok 5 550,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 252,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2 848,0 2 Felhalmozási költségvetés 150,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2 600,0 F16 10 Fejezeti tartalék 180,0 180,0 XVII. fejezet összesen: 230 765,1 88 669,0 142 096,1 XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM F01.a 1 Külügyminisztérium igazgatás 3 394,2 1 Működési költségvetés 28,3 1 Személyi juttatások 1 718,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 668,6 3 Dologi kiadások 695,1 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 11,5 2 Felhalmozási költségvetés 5,0 1 Intézményi beruházási kiadások 278,0 2 Felújítás 56,1 3 Kölcsönök 8,0 8,0 F01.c 2 Külképviseletek 18 061,0 1 Működési költségvetés 4 600,7 1 Személyi juttatások 10 879,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 749,4 3 Dologi kiadások 7 186,0 2 Felhalmozási költségvetés 20,1 1 Intézményi beruházási kiadások 1 059,8 2 Felújítás 806,9 F01.a 3 KüM Jóléti Intézményei 23,1 1 Működési költségvetés 84,3 1 Személyi juttatások 24,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 10,1 3 Dologi kiadások 64,6 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 0,3 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 8,1 F01.c 4 Határon Túli Magyarok Hivatala 354,7 1 Működési költségvetés 0,5 1 Személyi juttatások 152,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 59,3 3 Dologi kiadások 100,5 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 43,0 5 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F01.a 1 Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai 348,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Központi beruházási kiadások 348,0 2 Az Európai Unióhoz való csatlakozás külügyi Nemzeti Programja F01.c 1 EU Kommunikációs stratégia 214,1 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 6,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1,8 3 Dologi kiadások 56,2 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 150,1 F01.c 2 EU integrációs képzés 22,3 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 2,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 0,9 3 Dologi kiadások 18,6 F01.c 3 EU belső piaci integráció 10,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 10,0 F01.c 14 EU csatlakozáshoz kapcsolódó külső PR 133,7 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 105,6 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 28,1 F01.c 3 NATO Békepartnerség 55,2 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 1,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 0,5 3 Dologi kiadások 53,5 F01.c 4 NATO Kommunikációs Stratégia 30,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 0,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 0,3 3 Dologi kiadások 19,9 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 9,0 F01.c 5 Bős-Nagymaros nemzetközi bírósági eljárás 153,6 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 110,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 10,0 3 Dologi kiadások 33,6 F01.c 6 Nemzetközi tagdíjak 1 270,3 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 1 270,3 F01.c 7 Külügyi segélyezés 17,8 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 17,8 F01.c 8 Túristakölcsönök 1,0 1 Működési költségvetés 6,0 3 Dologi kiadások 7,0 F01.c 9 Állami Protokoll kiadásai 220,9 1 Működési költségvetés 5,0 1 Személyi juttatások 20,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 6,0 3 Dologi kiadások 199,9 F01.c 10 Külföldi tájékoztatás/Idegen nyelvű lapkiadás 47,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 9,8 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 37,2 11 Célelőirányzatok F08.f 1 Kisebbségi koordinációs keret 83,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 83,0 F01.a 2 „Magyarország 2000” tanácskozás 46,2 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 46,2 F01.a 3 Magyarság Hírnevéért Díj 6,4 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 6,4 F08.f 4 Kisebbségekért Díj 7,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 7,0 12 Alapítványok támogatása F01.c 1 Új Kézfogás Közalapítvány támogatása 302,3 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 302,3 F01.c 2 Illyés Közalapítvány támogatása 801,1 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 801,1 F01.d 3 Teleki László Alapítvány támogatása 62,2 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 62,2 F08.b 4 Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítvány támogatása 9,8 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 9,8 F01.d 5 Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 19,2 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 19,2 13 Társadalmi szervezetek címzett támogatása F01.c 1 Magyarok Világszövetségének támogatása 262,4 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 262,4 14 Civil szervezetek támogatása F01.c 1 Magyar Atlanti Tanács 15,1 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 15,1 F04.d 15 Határon túli magyar felsőoktatás fejlesztése 2 000,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2 000,0 F16 20 Fejezeti tartalék 103,0 103,0 XVIII. fejezet összesen: 32 832,5 4 860,9 27 971,6 XIX. SZOCIÁLIS ÉS CSALÁDÜGYI MINISZTÉRIUM F01.a 1 Szociális és Családügyi Minisztérium igazgatása 1 660,6 1 Működési költségvetés 306,0 1 Személyi juttatások 822,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 311,3 3 Dologi kiadások 471,9 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 286,4 2 Felhalmozási költségvetés 17,0 1 Intézményi beruházási kiadások 89,8 2 Felújítás 1,5 F01.a 2 „Lánchíd” Irodaház 1 Működési költségvetés 527,0 1 Személyi juttatások 75,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 31,6 3 Dologi kiadások 418,1 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 2,0 F04.d 5 Regionális átképző központok 713,8 1 Működési költségvetés 1 251,3 1 Személyi juttatások 684,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 269,8 3 Dologi kiadások 934,7 2 Felhalmozási költségvetés 69,0 1 Intézményi beruházási kiadások 125,8 2 Felújítás 19,8 F04.d 6 SzCsM Oktatási és Pihenő Központ 8,3 1 Működési költségvetés 33,6 1 Személyi juttatások 13,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 6,1 3 Dologi kiadások 22,0 2 Felhalmozási költségvetés 0,8 1 Intézményi beruházási kiadások 0,6 2 Felújítás 0,2 F13.b 7 Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség 1 169,5 1 Működési költségvetés 548,5 1 Személyi juttatások 902,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 345,4 3 Dologi kiadások 324,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 82,6 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 63,2 2 Felújítás 0,7 8 Család- és szociálpolitika háttérintézményei 483,1 1 Működési költségvetés 94,3 1 Személyi juttatások 230,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 95,8 3 Dologi kiadások 186,3 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 0,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 12,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 6,2 2 Felújítás 46,0 F13.b 9 Országos Munkaügyi és Módszertani Központ 48,4 1 Működési költségvetés 539,6 1 Személyi juttatások 271,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 103,6 3 Dologi kiadások 207,9 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0 2 Felhalmozási költségvetés 5,0 1 Intézményi beruházási kiadások 5,0 2 Felújítás 3,5 F13.b 10 Munkaügyi Központok 1 Működési költségvetés 10 147,6 1 Személyi juttatások 5 232,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 094,9 3 Dologi kiadások 2 794,1 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 26,4 2 Felhalmozási költségvetés 395,0 1 Intézményi beruházási kiadások 281,4 2 Felújítás 113,6 F06.g 13 Állami szociális intézetek 702,2 1 Működési költségvetés 123,8 1 Személyi juttatások 362,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 160,6 3 Dologi kiadások 234,0 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 0,8 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 6,2 2 Felújítás 61,6 F06.g 14 Gyermek- és ifjúságvédelem intézetei 1 818,4 1 Működési költségvetés 114,7 1 Személyi juttatások 896,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 375,6 3 Dologi kiadások 510,2 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 19,2 2 Felhalmozási költségvetés 0,6 1 Intézményi beruházási kiadások 22,7 2 Felújítás 109,6 15 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F01.a 1 Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai 83,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 83,0 F01.d 2 Munkaügyi kutatás beruházásai 2,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 2,0 F04.d 4 Egyéb oktatási tevékenységek beruházásai 23,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 23,0 F06.g 5 Gyermek- és ifjúságvédelmi ellátás beruházásai 92,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 92,0 4 Normatív finanszírozás F13.b 1 Polgári szolgálat 306,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 306,0 5 Közmunkavégzés támogatása F13.b 1 Egyéb közmunkaprogramok támogatása 2 000,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2 000,0 F13.b 6 Munkaerő-piaci szervezet fejlesztési program 2 Felhalmozási költségvetés 850,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 850,0 F13.b 7 Munkaerőpiaci Szervezetek Működési Tartaléka 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 200,0 2 Felhalmozási költségvetés 200,0 10 Ágazati célelőirányzatok F06.g 1 Hajléktalanok ellátása 400,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 151,1 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 248,9 F06.g 2 Szociális válságkezelő programok, aktív szociálpolitikai eszközök 570,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 285,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 285,0 F06.g 3 Szociális szak- és alapellátások fejlesztése 870,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 262,6 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 607,4 F06.g 4 Szociális oktatási, képzési, kutatási és szakértői feladatok támogatása 80,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 80,0 F06.g 6 Falugondnok-hálózat fejlesztése 230,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 65,8 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 164,2 F06.g 8 PHARE programhoz való hozzájárulás 1 Működési költségvetés 1 076,8 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 076,8 2 Felhalmozási költségvetés 31,6 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 31,6 F06.g 9 Ágazati informatikai programok 50,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 50,0 F06.f 10 Otthonteremtési támogatás 190,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 190,0 F06.f 11 Mozgáskorlátozottak támogatása 4 086,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2 076,08 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2 010,0 F06.e 12 Gyermektartásdíjak megelőlegezése 145,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 145,0 F06.g 13 Családsegítő és gyermekvédelmi prevenciós programok és szolgáltatások fejlesztése 267,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 267,0 F06.g 14 Gyermekvédelmi intézmények fejlesztése 550,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 100,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 450,0 F06.g 15 Szociális intézetek létszám normatívája 1 399,4 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 399,4 F06.g 27 Nemzeti Üdülési Alapítvány 394,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 394,0 F06.g 29 Fogyatékosügyi program támogatása 200,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 200,0 F06.g 30 Idősügyi Tanács programja 20,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 10,0 14 Alapítványok támogatása F06.g 2 Jóléti Szolgálat Alapítvány 20,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 20,0 F06.g 3 Gyorssegély Alapítvány 20,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 20,0 F06.g 4 Hajléktalanokért Alapítvány 20,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 20,0 F06.e 5 Mocsáry Lajos Alapítvány 49,2 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 49,2 F06.g 6 ADDETUR Alapítvány 10,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0 F06.b 7 Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz 4 200,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4 200,0 F05e. 8 Kézenfogva Alapítvány támogatása 50,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 50,0 F08.f 9 Fogyatékosok Esélye Közalapítvány 300,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 300,0 F01.c 15 EU Integrációra való felkészülés 657,7 1 Működési költségvetés 13,7 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 534,6 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 136,8 F06.f 16 TV készülék üzembentartási díj átalánya 4 580,6 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4 580,6 17 Társadalmi szervezetek támogatása 1 Fogyatékosokat képviselő és segítő szervezetek támogatása F08.f 1 Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége 91,2 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 91,2 F08.f 2 Hallássérültek Országos Szövetsége 116,1 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 116,1 F08.f 3 Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége 101,6 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 101,6 F08.f 4 Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége 137,2 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 137,2 F08.f 5 Magyar Szervátültetettek Országos Sport, Kulturális és Érdekvédelmi Szövetsége 10,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0 2 Társadalmi szervezetek címzett támogatása F08.f 2 Magyar-Máltai Szeretetszolgálat 170,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 170,0 F08.f 3 Nagycsaládosok Országos Egyesülete 25,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 25,0 F08.f 3 Ágazati szakmai-szervezetek és képviseletek támogatása 100,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 100,0 F06.g 18 Átfogó szociális programok felhalmozási feladatai 55,8 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 55,8 1-15. cím összesen: 45 622,0 16 345,9 29 276,1 16 A társadalombiztosítási szervezetek által folyósított ellátások 1 Családi támogatások F06.e 1 Családi pótlék 133 800,0 F06.e 2 Anyasági támogatás 2 740,0 F06.e 3 Gyermekgondozási díj 36 300,0 F06.e 4 Gyermekgondozási segély 28 000,0 F06.e 5 Gyermeknevelési támogatás 12 930,0 2 Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások F06.b 1 Rokkantsági járadék 3 700,0 F06.b 2 Megváltozott munkaképességűek járadéka 42 000,0 F06.b 3 Egészségkárosodási járadék 1 500,0 F06.b 4 Bányászok korengedményes nyugdíja, szénjárandóság kiegészítése és keresetkiegészítése 3 900,0 F06.b 5 Mezőgazdasági járadék 7 300,0 F06.b 6 Vakok személyi járadéka 4 300,0 F06.b 7 Megváltozott munkaképességűek keresetkiegészítése 600,0 F06.b 8 Politikai rehabilitációs és más nyugdíjkiegészítések 11 300,0 F06.b 9 Házastársi pótlék 4 800,0 F06.f 10 Cukorbetegek támogatása 30,0 F06.f 11 Lakbértámogatás 200,0 F06.e 12 Katonai családi segély 200,0 3 Különféle jogcímen adott térítések F06.c 1 Közgyógyellátás 11 000,0 F05.a 2 Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulás 2 900,0 F05.a 3 Terhességmegszakítás 900,0 F06.c 4 Folyósított ellátások utáni térítés 2 330,0 F06.e 5 GYES-en, GYED-en és GYET-en lévők után nyugdíjbiztosítási járulék megtérítése a Nyugdíjbiztosítási Alapnak 17 000,0 16. cím összesen: 327 730,0 XIX. fejezet összesen: 373 352,0 16 345,9 29 276,1 XX. OKTATÁSI MINISZTÉRIUM 1 Oktatási Minisztérium igazgatása F01.a 1 Oktatási Minisztérium igazgatása 2 454,8 1 Működési költségvetés 125,3 1 Személyi juttatások 1 089,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 429,3 3 Dologi kiadások 551,6 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 100,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 368,2 2 Felhalmozási költségvetés 4,7 1 Intézményi beruházási kiadások 46,0 F06.g 2 OM Jóléti és szociális intézmények 471,7 1 Működési költségvetés 348,4 1 Személyi juttatások 321,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 132,2 3 Dologi kiadások 350,1 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,5 2 Felhalmozási költségvetés 3,0 1 Intézményi beruházási kiadások 14,2 2 Felújítás 3,0 F08.f 3 Magyar UNESCO Bizottság 27,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 9,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 3,6 3 Dologi kiadások 14,1 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,2 F04.c 2 Egyetemek, főiskolák 88 827,8 1 Működési költségvetés 77 221,4 1 Személyi juttatások 61 918,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 23 737,8 3 Dologi kiadások 63 199,1 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 13 973,2 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 460,5 2 Felhalmozási költségvetés 4 997,0 1 Intézményi beruházási kiadások 6 450,3 2 Felújítás 1 199,1 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 110,9 3 Kölcsönök 3,0 F04.c 6 Továbbképző intézetek 1 Működési költségvetés 965,8 1 Személyi juttatások 405,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 141,6 3 Dologi kiadások 330,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 88,5 2 Felhalmozási költségvetés 24,0 1 Intézményi beruházási kiadások 23,5 2 Felújítás 0,5 7 Egyéb oktatási intézmények F04.d 2 Egyéb oktatási intézmények 384,1 1 Működési költségvetés 213,4 1 Személyi juttatások 255,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 99,4 3 Dologi kiadások 203,2 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 33,3 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,1 2 Felhalmozási költségvetés 4,0 1 Intézményi beruházási kiadások 9,0 F08.b 8 [LÁBJEGYZET_13] Országos Pedagógiai Könyvár és Múzeum 150,2 1 Működési költségvetés 8,2 1 Személyi juttatások 78,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 30,5 3 Dologi kiadások 49,5 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,2 F04.d 9 Kutató- és szolgáltató intézetek 2 0050,7 1 Működési költségvetés 2 404,4 1 Személyi juttatások 1 013,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 376,7 3 Dologi kiadások 2 496,3 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 501,9 2 Felhalmozási költségvetés 17,0 1 Intézményi beruházási kiadások 83,7 10 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F01.a 1 Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai 260,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 260,0 F04.c 2 Lágymányosi egyetemek fejlesztése 5 264,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 5 264,0 F04.c 3 Világbanki hitelből megvalósuló felsőoktatási program 2 155,3 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 2 155,3 4 Világbanki hitelből megvalósuló felsőoktatási program hazai hozzájárulása 1 436,9 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 1 436,93 F04.d 5 Egyéb oktatási tevékenységek és szolgáltatások beruházásai 2 310,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 2 310,0 2 Normatív finanszírozás F04.c 1 Felsőoktatási intézmények hallgatóinak pénzbeli juttatásai központi előirányzata 1 366,0 1 Működési költségvetés 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 100,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 266,0 F04.c 4 Doktorandusz hallgatók ösztöndíja 33,1 1 Működési költségvetés 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 16,1 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 17,0 F04.c 7 Hallgatói létszám képzési többlete (állami felsőoktatás) 2 628,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 638,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 230,0 3 Dologi kiadások 1 759,5 F04.c 8 Egyházi felsőoktatási intézmények hitéleti képzése 1 000,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 000,0 F04.d 10 Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés) 1 861,9 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 861,9 F04.c 11 Hallgatói létszám képzési többlete (alapítvány felsőoktatás) 1 300,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 300,0 F04.c 12 Felsőoktatási hallgatók lakhatási támogatása 208,5 1 Működési költségvetés 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 45,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 163,5 F04.d 13 Hallgatói tankönyv, jegyzet támogatása 105,6 1 Működési költségvetés 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 47,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 58,0 F08.a 14 Kulturális és tömegsport támogatása 104,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 87,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 17,0 F04.c 15 Köztársasági ösztöndíj 28,1 1 Működési költségvetés 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 3,3 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 24,8 4 Közoktatási feladatfinanszírozás F04.d 1 Közoktatás feladatok és szakmai programok 1 243,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 63,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 21,0 3 Dologi kiadások 95,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 064,0 F04.d 2 Közoktatási tankönyvkiadás 437,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 20,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 6,0 3 Dologi kiadások 10,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 401,0 F04.d 3 Közoktatás-fejlesztés és számítógépes hálózat kialakítása 3 780,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 30,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 10,0 3 Dologi kiadások 1 855,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 875,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 10,0 F04.c 4 Pedagógus szakvizsga és továbbképzés 400,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 48,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 16,0 3 Dologi kiadások 51,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 285,0 F04.d 6 Kommunikációs testületek, szakmai bizottságok 47,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 20,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 8,0 3 Dologi kiadások 19,0 F04.d 9 Nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények központi előirányzata 650,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 570,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 80,0 F04.b 12 Értékelési és minőségbiztosítási programok 1 784,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 10,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 4,0 3 Dologi kiadások 236,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 534,0 F04.d 17 Középiskolai tehetséggondozói program 200,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 200,0 5 Felsőoktatási feladatfinanszírozás F04.c 1 Felsőoktatási programfinanszírozások 810,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 185,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 66,6 3 Dologi kiadások 200,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 103,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 255,4 F04.d 3 Felsőoktatási központi kutatási előirányzat 1 004,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 220,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 79,2 3 Dologi kiadások 554,8 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 50,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 100,0 F04.e 4 Széchenyi Professzori Ösztöndíj 1 886,3 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 1 081,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 122,0 3 Dologi kiadások 25,2 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 657,6 F04.d 5 Szakmai könyvek, folyóiratok beszerzése a felsőoktatásban 170,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 150,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 20,0 F04.c 9 Collegium Budapest Egyesület 10,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0 F04.c 18 Gyakorlóiskolák normatív ellátása 173,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 91,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 32,9 3 Dologi kiadások 48,8 F04.c 22 Felsőoktatási testületek támogatása 41,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 15,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 26,0 23 Felsőoktatási Világbanki (nem beruházási) program F04.c 1 Program hitelfedezete 876,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 175,0 3 Dologi kiadások 521,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 180,0 F04.c 2 Program hazai hozzájárulása 584,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 100,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 99,0 3 Dologi kiadások 265,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 120,0 F04.c 24 Felsőoktatási informatikai fejlesztés 90,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 30,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 10,8 3 Dologi kiadások 9,2 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 40,0 F04.d 25 OM-MTA határon túli kutatás támogatása 30,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 30,3 F04.c 246 Felsőoktatási kiegészítő támogatás 500,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 300,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 200,0 F04.c 29 NIF program támogatása 1 290,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 290,0 F01.d 36 Tudománypolitikai támogatás 20,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 20,0 7 Egyéb feladatfinanszírozás 10,0 F08.f 2 Civil társadalom fejlesztési program 10,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0 F08.f 4 Magyarországi nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok támogatása 200,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 19,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 7,0 3 Dologi kiadások 15,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 16,0 2 Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások 143,0 F08.b 4 Határon túli magyarok oktatási és kulturális támogatása 400,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 22,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 88,0 3 Dologi kiadások 10,0 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 245,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 35,0 F04.c 4 Vagyon-, munka-, tűzvédelem, energiaracionalizálási és polgári védelmi feladatok 10,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 6,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 4,0 F04.c 7 Beruházásból belépő létesítmények 60,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 20,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 7,2 3 Dologi kiadások 23,8 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 9,0 F08.b 9 Miniszteri díjak és kitüntetések 50,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 30,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 3,3 3 Dologi kiadások 16,7 F03.b 11 Nukleárisbaleset-elhárítás 39,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 7,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 32,0 8 Társadalmi szervezetek támogatása F08.f 1 Országos szövetségek, társaságok és egyesületek támogatása 60,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 60,0 F04.d 4 Országos Diákjogi Tanács 5,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 3,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1,0 3 Dologi kiadások 1,0 F04.d 5 Országos Kisebbségi Bizottság 8,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 4,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 2,0 3 Dologi kiadások 2,0 10 Alapítványok támogatása F01.d 1 Osztrák-Magyar Tudományos és Kooperációs Alapítvány 52,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 52,0 F04.c 4 Nemzetközi Pető András Közalapítvány 540,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 540,0 F04.b 5 Gandhi Közalapítvány 200,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 200,0 F04.a 7 Autizmus Alapítvány 72,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 72,0 F04.d 8 Közoktatási Modernizációs Közalapítvány 280,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 280,0 F04.d 19 Fulbright Alapítvány 25,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 25,0 F04.d 20 OKTK Közalapítvány támogatása 90,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 90,0 F04.d 26 Esélyt a Tanulásra Közalapítvány 400,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 400,0 F08.b 27 Magyar-Francia Ifjúsági Alapítvány 60,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 60,0 F04.d 34 A Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány 200,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 200,0 F04.d 36 Nemzeti Kollégium Közalapítvány 192,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 192,0 F04.d 38 Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány 100,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 100,0 11 Euro-atlanti oktatási programok F04.d 1 Integrációs és multilaterális oktatási feladatok 1 352,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 5,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1,5 3 Dologi kiadások 444,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 900,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 1,5 F01.c 2 Euro-atlanti integrációs és egyéb célokat szolgáló nemzetközi oktatási feladatok 45,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 30,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 11,2 3 Dologi kiadások 3,8 F04.c 3 Jogharmonizációs Nemzeti Program (ANP) 689,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 20,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 6,0 3 Dologi kiadások 63,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 600,0 F04.d 12 Felújítások központi támogatása 2 655,0 2 Felhalmozási költségvetés 2 Felújítás 17 Szakképzés támogatása 2 655,0 1 Ifjúsági szakképzés korszerűsítése világbanki program F04.b 1 Hitelfedezet 2 052,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 2 052,0 F04.b 2 VÁM-áfakiadások 648,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 648,0 F04.d 2 OKJ korszerűsítés 55,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 13,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 4,7 3 Dologi kiadások 35,3 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 2,0 F04.d 4 Hátrányos helyzetű fiatalok szakképzése 50,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 20,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 30,0 F04.d 5 Szakképzési programok támogatása 190,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 10,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 3,6 3 Dologi kiadások 166,4 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 10,0 F16 20 Fejezeti tartalék 200,00 200,0 XX. fejezet összesen: 227 781,6 86 339,6 141 442,0 XXI. EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM F01.a 1 Egészségügyi Minisztérium igazgatása 1 724,0 1 Működési költségvetés 65,0 1 Személyi juttatások 801,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 302,5 3 Dologi kiadások 633,9 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 50,8 F05.d 2 Népegészségügyi Intézetek 14 213,4 1 Működési költségvetés 4 820,1 1 Személyi juttatások 8 392,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 3 309,1 3 Dologi kiadások 6898,1 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,1 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 421,2 2 Felújítás 11,7 F04.c 3 Szak- és továbbképző intézmények, könyvtárak, dokumentációs központok 5 041,9 1 Működési költségvetés 208,1 1 Személyi juttatások 637,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 245,2 3 Dologi kiadások 374,2 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 8,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 3 934,1 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 47,4 2 Felújítás 3,7 F05.a 4 Gyógyító-megelőző ellátás országos szakintézetei 6 417,1 1 Működési költségvetés 33 291,8 1 Személyi juttatások 11 662,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 4 732,8 3 Dologi kiadások 20 007,5 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 1,5 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,2 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 1 478,3 2 Felújítás 344,1 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1 481,2 F05.a 5 Országos Mentőszolgálat 9 114,5 1 Működési költségvetés 3 958,0 1 Személyi juttatások 6 235,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 561,4 3 Dologi kiadások 3 956,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 220,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 99,3 F01.a 6 Egészségügyi Minisztérium üdülője 13,0 1 Működési költségvetés 17,1 1 Személyi juttatások 7,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 3,6 3 Dologi kiadások 18,7 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 0,2 9 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F05.a 1 Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet rekonstrukciója 850,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 850,0 F05.a 2 Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet diagnosztika, ambulancia, laboratórium rekonstrukciója 400,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 400,0 F05.a 3 Soproni Kórház műtéti diagnosztikai tömb 865,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 865,0 F05.a 4 Soproni Kórház II. épület rekonstrukciója 1 000,6 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 1 000,6 F05.a 5 Soproni Kórház IV. épület rekonstrukciója 300,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 300,0 F05.a 6 DOTE I. számú Sebészeti klinika bővítése 454,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 454,0 F05.b 7 Országos Sportegészségügyi Intézet rekonstrukciója 2 Felhalmozási költségvetés 800,0 4 Központi beruházási kiadások 800,0 F05.a 11 Egészségügy beruházásai 1 875,8 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 1 875,8 2 Ágazati célelőirányzatok F05.e 1 Az AIDS-program kiemelt feladatainak támogatása 50,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 15,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 6,0 3 Dologi kiadások 29,0 F05.e 2 Állami egészségügyi intézmények ügyeleti díjának rendezése 2 000,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 1 470,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 529,4 F05.e 3 Egészségfejlesztési és mentálhigiéniés célok 600,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 140,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 56,0 3 Dologi kiadások 279,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 25,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 100,0 F05.e 4 Egészségügyi minőségbiztosítás feltételeinek kialakítása 100,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 15,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 6,0 3 Dologi kiadások 73,2 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 5,5 F04.d 6 DOTE Népegészségügyi Iskola működtetése 50,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 50,0 F05.d 7 Nemzeti Környezet-egészségügyi akcióprogram 100,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 19,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 6,3 3 Dologi kiadások 74,6 F08.f 8 Betegjogi képviseletek kialakítása 50,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 50,0 F05.a 10 Ápolási eszközfejlesztés, home care program 100,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 8,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 3,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 89,0 F08.f 12 Lelki elsősegély telefonszolgálat 50,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 50,0 F05.a 14 Drogbeteg-ellátás feltételeinek javítása 50,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 50,0 F05.e 16 Katasztrófa-egészségügyi ellátás feltételeinek javítása 200,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 200,0 F05.e 17 Ágazati kutatásfejlesztés 300,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 300,0 F04.c 18 Felsőfokú szakirányú szakképzés, továbbképzés 400,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 400,0 F04.c 20 Tancélos betegellátás 300,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 300,0 F05.e 21 PHARE programhoz való hozzájárulás 1 055,5 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 350,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 140,0 3 Dologi kiadások 1 100,0 2 Felhalmozási költségvetés 2 477,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1 942,5 F05.e 22 Ágazati informatikai programok 100,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 100,0 F05.e 25 Egészségügyi polgárivédelmi feladatok 59,0 2 Felhalmozási költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 59,0 F05.e 26 Bilaterális kapcsolatokhoz kötődő hozzájárulások 40,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 40,0 F05.e 35 Nemzeti egészségügyi struktúrafejlesztés 100,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 100,0 F05.a 36 Sürgősségi betegellátás, mentés feltételeinek javítása 1 600,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 600,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 240,0 3 Dologi kiadások 160,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 600,0 F05.e 37 Ágazati és intézményfelügyeleti feladatok 300,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 300,0 F05.a 41 Egészségügyi intézmények felújítása 1 500,0 2 Felhalmozási költségvetés 2 Felújítás 1 500,0 F05.a 47 Alapradiológiai géppark korszerűsítése 600,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 600,0 F05.a 59 Fekvőbeteg-ellátás szerkezet-átalakítás programja 200,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 80,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 30,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 90,0 F05.d 61 Járványügyi készenlét karanténfeltételeinek javítása 100,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 55,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 45,0 F05.c 62 Az onkológiai sugárterápia feltételeinek javítása 600,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 600,0 F05.a 65 Nagyértékű, kiemelt egészségügyi beavatkozások (szív-, tüdő-, máj-, hasnyálmirigy átültetés és PET 650,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 650,0 F05.a 67 Aneszteziológiai és intenzív ellátás minimum-követelményeinek biztosítása 250,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 250,0 F05.e 5 Nem normatív humán szolgáltatás 10,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0 7 Nemzetközi megállapodások végrehajtása F05.e 1 Világbanki megállapodásokban vállalt kötelezettség 750,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 70,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 30,0 3 Dologi kiadások 650,0 F05.e 2 Nemzetközi szervezetek tagdíja (WHO) 122,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 122,0 8 Alapítványok támogatása F05.a 3 Segítő Jobb Alapítvány támogatása 280,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 280,0 F08.f 4 Gézengúz Alapítvány 40,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 40,0 F05.e 6 Húszan Még Vagyunk Alapítvány támogatása 10,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0 F05.e. 10 EU integrációs felkészülés egészségügyi Nemzeti Programja 250,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 107,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 43,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 50,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 50,0 14 Társadalmi szervezetek címzett támogatása F08.f 1 Magyar Vöröskereszt támogatása 470,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 470,0 F05.e 2 Magyar Orvosi Kamara támogatása 86,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 86,0 F08.f 3 Rákbetegek Országos Szervezetei 55,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 55,0 F01.a 4 Magyar Gyógyszerészkamara támogatása 25,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 25,0 F08.f 5 Ágazati szakmai szervezetek és képviseletek támogatása 60,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 60,0 XXI. fejezet összesen: 101 568,9 45 637,1 55 931,8 XXII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM F01.a 1 Pénzügyminisztérium igazgatása 2 625,5 1 Működési költségvetés 356,5 1 Személyi juttatások 1 456,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 516,7 3 Dologi kiadások 923,1 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 6,5 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 24,4 2 Felújítás 55,2 2 Felügyeletek F13.b 1 Állami Biztosításfelügyelet 1 Működési költségvetés 720,0 1 Személyi juttatások 243,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 89,9 3 Dologi kiadások 276,5 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 50,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 50,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 10,0 F13.b 2 Állami Pénztárfelügyelet 478,0 1 Működési költségvetés 300,0 1 Személyi juttatások 268,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 101,0 3 Dologi kiadások 291,5 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 15,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 50,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 7,0 3 Kölcsönök 45,0 F13.b 3 Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet 1 Működési költségvetés 4 760,0 1 Személyi juttatások 1 497,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 558,0 3 Dologi kiadások 1 889,2 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 75,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 440,0 2 Felújítás 250,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 50,0 F13.b 4 Szerencsejáték Felügyelet 1 Működési költségvetés 2 200,0 1 Személyi juttatások 274,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 104,5 3 Dologi kiadások 1 551,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 200,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 50,0 2 Felújítás 15,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 5,0 F01.b 5 Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 55 297,2 1 Működési költségvetés 190,3 1 Személyi juttatások 22 677,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 8 473,4 3 Dologi kiadások 13 712,7 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5,1 2 Felhalmozási költségvetés 22,0 1 Intézményi beruházási kiadások 9 178,0 2 Felújítás 1 422,5 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 40,0 F01.b 6 Vám- és Pénzügyőrség 24 754,8 1 Működési költségvetés 2 879,1 1 Személyi juttatások 10 603,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 3 854,6 3 Dologi kiadások 7 947,5 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 443,1 2 Felhalmozási költségvetés 2 987,0 1 Intézményi beruházási kiadások 7 352,0 2 Felújítás 210,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 10,0 5 Lakástámogatás 50,0 6 Lakásépítés 150,0 F01.b 12 Magyar Államkincstár 5 827,7 1 Működési költségvetés 787,8 1 Személyi juttatások 2 568,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 971,9 3 Dologi kiadások 2 450,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 230,9 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 311,6 2 Felújítás 75,2 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 7,0 13 Fejezeti kezelésű előirányzatok Beruházás F16 1 Állami beruházási intervenció 937,5 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 937,5 F01.b 2 Államháztartás korszerűsítési program 31,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 31,0 F01.b 3 APEH informatikai fejlesztése 2 200,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 2 200,0 F03.b 4 Röszke határátkelőhely és autópálya 1 200,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 1 200,0 F03.b 5 Záhony határátkelőhely 380,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 380,0 F03.b 6 Letenye határátkelőhely 700,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 700,0 F03.b 7 Gyula határátkelőhely 77,4 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 77,4 F03.b 8 Ártánd határátkelőhely 420,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 420,0 F03.b 9 Csengersima határátkelőhely 850,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 850,0 F01.b 17 Pénzügyi és költségvetési tevékenységek és szolgáltatások beruházásai 1 084,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 1 084,0 2 Ágazati célelőirányzatok F01.b 2 Államháztartási reform munkák és a kapcsolódó információs rendszerek korszerűsítése 100,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 100,0 5 Kárrendezési célelőirányzat F13.b 1 Függő kár kifizetés 500,0 1 Működési költségvetés 10,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 510,0 F13.b 2 Járadék kifizetés 1 810,4 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 810,4 F13.b 3 Tőkésítésre kifizetés 310,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 310,0 F01.b 11 Önkormányzati modellezések, adó és illeték feldolgozása 60,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 60,0 F04.d 13 Szakemberképzés, továbbképzés feladatai 50,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 29,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 10,4 3 Dologi kiadások 10,0 F01.b 22 Kincstári biztosok alkalmazásával kapcsolatos kiadások 50,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 50,0 F01.b 24 Adójegyek előállítási költségeire 1 200,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 1 200,0 F13.b 25 Pénztárak Garancia Alapjának működési támogatása 58,5 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 58,5 5 Segélyből megvalósuló programok F01.f 4 Közbeszerzés fejlesztése 1 Működési költségvetés 33,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 33,0 F13.b 7 Közösségi programokhoz nyújtott végfelhasználói támogatás 1 Működési költségvetés 13,2 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 13,2 F01.b 8 EU Fiskális programjában való részvétel 15,3 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 15,3 F01.b 13 Pénzügy/Államháztartás fejlesztése 1 Működési költségvetés 276,2 3 Dologi kiadások 276,2 2 Felhalmozási költségvetés 92,1 1 Intézményi beruházási kiadások 92,1 F01.b 15 ACQUIS adaptációja és adórendszer harmonizációja 1 Működési költségvetés 184,1 3 Dologi kiadások 184,1 2 Felhalmozási költségvetés 341,9 1 Intézményi beruházási kiadások 341,9 F01.b 16 Világbanki segély IOTA támogatás hazai lebonyolítására 1 Működési költségvetés 6,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 6,6 F16 10 Fejezeti tartalék 554,8 554,8 1-13. cím összesen: 117 731,9 16 159,8 101 572,1 14 Vállalkozások folyó támogatása 1 Normatív támogatások 1 Termelési támogatás F13.b 1 Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása 13 000,0 2 Egyedi támogatások F16 1 Termelési támogatás 50 739,0 F13.b 2 Eximbank Rt. kamatkiegyenlítése 1 300,0 F13.b 3 Kamattámogatás (felszámolt vagyon értékesítéséhez) 650,0 3 Egyéb vállalati támogatások F16 1 Termelési támogatás 500,0 F06.f 15 Fogyasztói árkiegészítés 78 000,0 F07 16 Lakástámogatás 71 350,0 17 Egyéb költségvetési kiadások 1 Vegyes kiadások F02 8 K-600 hírrendszer működtetése 560,0 F16 9 Helyi önkormányzatok állami támogatásának elszámolásából eredő fizetési kötelezettség 1 700,0 F16 11 Egyéb vegyes kiadások 1 373,1 F08.f 12 1% szja közcélú felhasználása 3 100,0 F01.b 18 Bányajáradék-tartozás hitelezői nyilvántartásba vételének regisztrációs díja 5,0 F13 19 Eximbank és Mehib Rt. behajtási jutaléka 32,0 18 Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése F16 1 Jogszabályi és Kormány által vállalt egyedi kezességekből eredő fizetési kötelezettség 10 200,0 F13.b 3 Eximbank által vállalt garanciaügyletekből eredő fizetési kötelezettség 3 000,0 F16 4 Mehib Rt. általi biztosítási tevékenységből eredő fizetési kötelezettség 3 200,0 F16 5 Hitelgarancia Rt. garanciaügyletekből eredő fizetési kötelezettség 2 500,0 F10 7 Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány garanciaügyleteiből eredő fizetési kötelezettség 1 100,0 19 Vállalkozások költségvetési befizetései 1 Társasági adó F16 1 Társasági adó (pénzintézetek nélkül) 277 000,0 F16 2 Pénzintézetek társasági adója 22 000,0 F16 2 Bányajáradék 19 100,0 F16 3 Vám- és importbefizetések 118 000,0 F16 5 Játékadó-bevétel 27 500,0 F16 7 Egyéb befizetések 20 000,0 20 Fogyasztáshoz kapcsolt adók F16 1 Általános forgalmi adó 1 019 500,0 F16 2 Fogyasztási és jövedéki adó 496 700,0 21 Lakosság költségvetési befizetései F16 1 Személyi jövedelemadó 635 520,1 F16 2 Egyéb lakossági adók 2 850,0 F16 3 Lakossági vámbefizetések 2 000,0 F16 4 Lakossági illetékek 56 700,0 22 Egyéb költségvetési bevételek 1 Vegyes bevételek F16 8 Egyéb vegyes bevételek 5 800,0 F16 9 Kezességi visszatérülés 5 500,0 23 Költségvetési befizetések F16 1 Központi költségvetési szervek 31 114,9 F16 2 Helyi önkormányzatok befizetései 5 000,0 3 Elkülönített állami pénzalapok befizetései F13.b 6 Munkaerőpiaci Alap 19 817,0 24 Kormányzati rendkívüli kiadások 2 Pénzbeli kárpótlás F06.f 1 Pénzbeli kárpótlás 6 600,0 F06.f 2 Az 1947-es Párizsi Békeszerződésből eredő kárpótlás 2 400,0 F06.c 3 Pénzbeli kárpótlás folyósítási költségei 100,0 26 Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási 1 Nyugdíjbiztosítási Alap támogatása F06.b 1 Magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására 69 074,0 F05.e 2 Egészségbiztosítási Alap támogatása 26 700,0 27 MNB költségvetési kapcsolatainak elszámolása F16 1 MNB befizetése 20 100,0 28 Nemzetközi elszámolások kiadásai 1 Nemzetközi tagdíjak F16 1 IBRD 1 922,4 F16 2 EBRD 444,2 F16 3 IDA 1 086,0 F01.c 4 Alaptőke-hozzájárulás az ET Társadalomfejlesztési Alapjához 118,5 F01.c 5 Tagdíj az ET Társadalomfejlesztési Alapjához 6,0 F16 3 Egyéb kiadások 150,0 30 Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek 1 Osztalékbevételek F16 1 ÁPV Rt. által fizetett osztalék és adóskonszolidációs bevétel 14 400,0 3 Koncessziós bevételek F16 1 Koncessziós díjbevétel (szerencsejáték) 1 200,0 F16 2 Infrastruktúrával kapcsolatos koncessziós díj 18 126,0 F01.b 4 Kincstári vagyonkezeléssel és -hasznosítással kapcsolatos központi költségvetést megillető bevételek 300,0 XXII. fejezet összesen: 468 642,1 2 834 387,8 [LÁBJEGYZET_14] 101 572,1 XXIII. NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA 1 Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma igazgatása F01.a 1 Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma igazgatása 2 060,1 1 Működési költségvetés 13,0 1 Személyi juttatások 777,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 284,0 3 Dologi kiadások 728,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 78,3 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 150,0 2 Felújítás 20,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 35,0 F01.a 3 Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Gazdasági Főigazgatóság 366,6 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 141,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 55,7 3 Dologi kiadások 151,9 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 18,0 F08.b 2 NKÖM Közgyűjtemények 5 105,6 1 Működési költségvetés 1 390,5 1 Személyi juttatások 2 602,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 063,1 3 Dologi kiadások 2 481,5 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 22,0 2 Felhalmozási költségvetés 36,0 1 Intézményi beruházási kiadások 178,1 2 Felújítás 184,5 F08.b 3 Művészeti intézmények 3 907,8 1 Működési költségvetés 1 281,1 1 Személyi juttatások 2 498,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 004,4 3 Dologi kiadások 1 641,5 2 Felhalmozási költségvetés 6,0 1 Intézményi beruházási kiadások 16,0 2 Felújítás 34,9 F08.f 4 Műemlékvédelmi Intézmények 1 590,4 1 Működési költségvetés 129,3 1 Személyi juttatások 557,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 217,6 3 Dologi kiadások 626,9 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 50,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 58,6 2 Felújítás 69,6 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 140,0 F08.b 5 Kulturális igazgatási, kutató és szolgáltató intézmények 368,3 1 Működési költségvetés 493,1 1 Személyi juttatások 298,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 102,3 3 Dologi kiadások 261,3 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 27,3 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 130,6 2 Felújítás 41,0 F08.b 6 Kulturális Intézetek Igazgatósága 1 868,9 1 Működési költségvetés 200,0 1 Személyi juttatások 786,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 148,1 3 Dologi kiadások 921,8 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 17,1 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 130,8 2 Felújítás 65,0 10 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F08.b 1 Millenniumi beruházások 4 149,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 4 149,0 F08.b 2 Múzeumi rekonstrukció 3 500,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 3 500,0 F08.b 3 Budapesti Szent István Bazilika rekonstrukciója 1 000,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 1 000,0 F08.b 5 Királyi városok rekonstrukciója 790,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 790,0 F08.b 6 Új Nemzeti Színház 1 500,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 1 500,0 F08.b 11 Kulturális tevékenység felhalmozási kiadásai 2 821,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 2 821,0 2 Kulturális feladatfinanszírozás F08.b 1 Kulturális célfeladatok 761,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 8,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 0,8 3 Dologi kiadások 79,3 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 672,5 F08.b 8 Közhasznú társaságok közhasznú feladatai 1 271,3 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 271,3 F08.b 9 Közművelődési hálózat újjáépítése és újjászervezése célelőirányzat 200,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 1,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 0,4 3 Dologi kiadások 1,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 197,0 F08.b 10 Millenniumi filmprodukciók támogatása 1 050,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 050,0 F08.b 11 Művészeti díjak 24,3 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 21,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 2,3 3 Dologi kiadások 0,5 F08.b 12 Ezeréves államiságunk megünneplése 1 500,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 37,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 13,0 3 Dologi kiadások 296,5 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 951,6 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 201,1 F08.b 15 Kulturális szaktörvényekből adódó feladatok 1 183,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 289,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 104,8 3 Dologi kiadások 104,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 418,3 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 266,2 F08.b 16 Közgyűjteményi és közművelődési telematikai fejlesztés 381,1 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 29,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 10,0 3 Dologi kiadások 67,5 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 129,1 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 145,0 F08.b 17 Nemzeti kulturális intézmények modernizációja, átalakítása 15,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 15,0 F08.b 20 Pannonhalmi Főapátság rekonstrukció hiteltörlesztéséhez hozzájárulás 100,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 100,0 F08.b 23 Miniszteri díjak és kitüntetések 42,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 30,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 3,3 3 Dologi kiadások 8,7 F08.b 24 Millenniumi közgyűjteményi és közművelődési feladatok 640,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 40,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 14,7 3 Dologi kiadások 495,3 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 90,0 25 Hollókő Világörökség megóvása 20,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 20,0 3 Egyházak támogatása F08.d 1 Egyházi közgyűjtemények támogatása 418,4 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 418,4 F08.d 2 Egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciója és egyéb beruházások 4 007,4 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 4 007,4 F08.d 3 Egyházak nemzetközi tevékenységének támogatása 60,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 60,0 F08.d 4 Hittanoktatás támogatása 1 809,4 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 809,4 F08.d 5 Egyházi alapintézmény-működés, szja rendelkezése és kiegészítése 3 615,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 3 615,0 F08.d 6 Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék 5 417,8 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5 417,8 F08.b 8 Közcélú egyházi feladatokhoz ingatlanjuttatás 50,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 50,0 4 Társadalmi szervezetek támogatása F08.f 1 Országos kulturális szövetségek, társaságok és egyesülések támogatása 230,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 230,0 F08.b 2 Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesülete Önigazgató Szakmai Szervezete működési támogatása 380,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 380,0 F08.b 6 TIT intézmények támogatása 85,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 85,0 F08.b 7 Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága támogatása 40,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 40,0 F08.f 8 Magyar népfőiskolai mozgalom céljaira 35,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 35,0 F08.b 9 Európai Folklór Központ működése 1 Működési költségvetés 10,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0 5 Egyéb feladatfinanszírozás F08.b 1 Az Európai Unióhoz való csatlakozás Nemzeti Programja 83,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 83,0 F08.b 2 Civil társadalom fejlesztési program 15,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 15,0 F08.b 3 Határon túli magyar színházak támogatása 70,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 4,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1,0 3 Dologi kiadások 22,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 43,0 F08.f 4 Magyarországi nemzeti, etnikai kisebbségi kulturális feladatok támogatása 100,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 6,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 2,0 3 Dologi kiadások 5,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 87,0 F08.b 5 Határon túli magyarok kulturális támogatása 380,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 3,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1,0 3 Dologi kiadások 12,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 239,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 125,0 F08.b 6 Vagyon-, munka-, tűzvédelem, energiaracionalizálási és polgári védelmi feladatok 30,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 2,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1,0 3 Dologi kiadások 21,4 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 5,0 F08.b 7 Beruházásból belépő létesítmények 201,9 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 61,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 30,8 3 Dologi kiadások 110,0 F01.c 8 Finnugor Világkongresszus tagdíja 2,5 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,5 F08.b 12 Intézményi üzemeltetési feladatok előirányzata 270,9 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 270,9 F08.f 13 Országos Cigány Információs és Művelődési Központ Kht. működtetése 35,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 35,0 6 Alapítványok támogatása 2 Magyar Mozgókép Közalapítvány F08.b 1 Magyar Mozgókép Közalapítvány programja 1 012,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 012,0 F08.b 2 Magyar Mozgókép Közalapítvány működése 88,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 88,0 F08.b 3 Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány 720,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 720,0 4 Magyar Könyv Alapítvány F08.c 1 Magyar Könyv Alapítvány programja 74,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 74,0 F08.c 2 Magyar Könyv Alapítvány működése 6,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 6,0 5 Magyar Történelmi film Alapítvány F08.b 1 Magyar Történelmi Film Alapítvány programja 150,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 150,0 F08.b 2 Magyar Történelmi Film Alapítvány működése 30,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 30,0 F08.f 10 Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány támogatása 30,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 30,0 15 Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány F01.d 1 Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány programja 175,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 175,0 F01.d 2 Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány működése 25,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 25,0 F08.b 7 Nemzeti Örökség Program célelőirányzat 2 656,7 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 115,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 37,7 3 Dologi kiadások 127,5 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 335,5 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2 040,5 12 Nemzeti kulturális alapprogram F08.b 1 Nemzeti kulturális alapprogram célelőirányzat 4 612,0 1 Működési költségvetés 16,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4 499,4 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 128,6 F16 20 Fejezeti tartalék 531,0 5131,0 1-10. cím összesen: 67 236,4 8 177,0 59 059,4 13 Kormányzati rendkívüli kiadások F08.d 1 Volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése 6 000,0 XXIII. fejezet összesen: 73 236,4 8 177,0 59 059,4 XXIV. IFJÚSÁGI ÉS SPORTMINISZTÉRIUM F01.a 1 Ifjúsági és Sportminisztérium igazgatása 811,1 1 Működési költségvetés 17,2 1 Személyi juttatások 342,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 130,1 3 Dologi kiadások 321,6 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 25,2 2 Felújítás 8,6 F08.a 2 Központi sportintézmények és sportlétesítmények 1 194,7 1 Működési költségvetés 1 971,2 1 Személyi juttatások 943,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 383,5 3 Dologi kiadások 1 676,4 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 1,2 2 Felhalmozási költségvetés 1,0 1 Intézményi beruházási kiadások 93,9 2 Felújítás 68,2 F01.a 4 MOBILITÁS Ifjúsági Szolgálat és Regionális Ifjúsági Irodák 213,5 1 Működési költségvetés 6,0 1 Személyi juttatások 95,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 36,1 3 Dologi kiadások 82,8 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 5,6 5 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F08.a 2 Sportintézmények, sportlétesítmények szolgáltatásainak beruházásai 700,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 700,0 2 Sporttámogatási előirányzatok 1 Sportszervezetek támogatása F08.a 1 Sportági szakszövetségek működési kiadásainak támogatása 536,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 536,0 F08.a 2 Sydney 2000. olimpiai támogatása 767,6 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 767,6 F08.a 3 Sportszervezetek köztartozásainak rendezése 850,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 850,0 2 Szabadidősport F08.a 1 Szabadidősport programok támogatása 300,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 300,0 F08.a 2 A Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány sorsolásos játékok játékadójából származó támogatása 530,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 530,0 F08.a 3 Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány totó játékadójából származó támogatása 380,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 380,0 3 Olimpiai feladatok támogatása F08.a 1 Magyar Olimpiai Bizottság Olimpiai feladatok támogatása 350,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 350,0 F08.a 2 Olimpiai érmesek és fogyatékos sportolók járadéka, elismerése 248,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 248,0 F08.a 3 Mező Ferenc Közalapítvány támogatása 10,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0 4 Kiemelt sportprogramok támogatása F08.a 1 Olimpiai műhelyek támogatása 420,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 357,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 63,0 F08.a 2 Futball-fejlesztési program 400,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 2,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 0,8 3 Dologi kiadások 17,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 85,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 295,0 F08.a 3 Nemzeti atlétikai program 330,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 8,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 3,4 3 Dologi kiadások 42,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 226,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 50,0 F08.a 4 Kosárlabda-fejlesztési program 100,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 50,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 50,0 F08.a 5 Sportvállalkozások támogatási programja 300,0 1 Működési költségvetés 92,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 92,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 300,0 6 Fogyatékosok sportjának támogatása F08.a 1 Magyar Speciális Olimpiai Szövetség 8,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 8,0 F08.a 2 Magyar Paralimpiai Bizottság 16,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 16,0 F08.a 3 Fogyatékosok sportjának fejlesztése 59,4 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 44,4 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 15,0 F08.a 4 Ifjúsági és sportlétesítmények akadálymentesítése 10,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 6,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 4,0 7 Sporttámogatási célelőirányzatok F05.c 1 Sportegészségügy és doppingellenes feladatok 35,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 15,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 20,0 F08.f 2 Sporttudomány 30,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 2,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 0,8 3 Dologi kiadások 7,2 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 20,0 F08.f 3 Területi kapcsolatok 90,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 90,0 4 Létesítmények és stadionok építési és korszerűsítési támogatása 800,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 800,0 F08.a 8 Bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából származó támogatás 210,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 210,0 F08.a 10 Sportlétesítmény-kezelés intézményi rendszerének megújítása 298,1 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 68,2 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 179,9 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 50,0 11 Sportesemények támogatása F08.a 1 Hazai rendezésű sportesemények támogatása 243,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 243,0 F08.a 2 Forma-1 Magyar Nagydíj támogatása 400,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 400,0 3 Kábítószerfogyasztás megelőzéséhez kötődő előirányzatok F05.e 1 Kábítószer problémával kapcsolatos képzés, továbbképzés, kortársképzés támogatása 50,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 50,0 F05.e 2 Nemzeti Droginformációs Központ és Módszertani Intézet, illetve Focal Point létesítés 50,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 35,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 15,0 F05.e 3 Drogmegelőzési program 501,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 501,0 F05.e 5 Drogkutatások, vizsgálatok támogatása 48,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 48,0 F06.g 6 Alacsony küszöbű intézmények szolgáltatásainak fejlesztési támogatása 85,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 85,0 F05.d 7 Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság és kábítószerügyi egyeztető fórumok működésének támogatása 58,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 8,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 3,1 3 Dologi kiadások 33,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 13,5 4 Ifjúsági előirányzatok F08.f 1 Gyermek- és ifjúsági alapprogramok támogatása 447,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 447,0 F08.a 2 Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány 156,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 156,0 F08.b 3 II. Európai Ifjúsági Központ 20,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 20,0 F01.c 4 Két- és többoldalú nemzetközi csereprogramok és Youth Program 318,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 318,0 F08.a 5 Zánkai Gyermek és Ifjúsági Üdülő Központ és ifjúsági turizmus támogatása 375,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 30,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 150,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 195,0 F08.f 6 Határon túli fiatalok együttműködési programja 71,0 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 10,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 53,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 8,0 F08.f 7 Ifjúsági párbeszéd és szervezeti demokrácia programja 48,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 48,0 F01.d 8 Ifjúságtudományi kutatások támogatása 10,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0 5 Ágazati célelőirányzatok F08.a 1 Nemzetközi kapcsolatok 45,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 12,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 4,4 3 Dologi kiadások 28,6 F08.a 2 Sport-, ifjúsági és droginformatikai rendszer fejlesztése 85,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 5,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1,8 3 Dologi kiadások 8,2 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 60,0 2 Felhalmozási költségvetés 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 10,0 XXIV. fejezet összesen: 15 094,8 2 087,4 13 007,4 XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL F01.b 1 Gazdasági Versenyhivatal igazgatása 550,6 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 282,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 106,1 3 Dologi kiadások 79,9 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 47,2 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 35,2 2 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Ágazati célelőirányzatok F01.b 1 Az 1997. január 1-jétől hatályos versenytörvény alkalmazásához kapcsolódó feladatok 2,1 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 2,1 F16 10 Fejezeti tartalék 9,4 9,4 XXX. fejezet összesen: 562,1 562,1 XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 1 KSH Igazgatás F01.f 1 KSH Központi Igazgatás 3 467,2 1 Működési költségvetés 452,8 1 Személyi juttatások 1 635,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 670,8 3 Dologi kiadások 1 363,7 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 200,0 2 Felújítás 50,0 2 KSH Megyei Igazgatás F01.f 1 KSH Megyei Igazgatóságai 2 750,9 1 Működési költségvetés 208,3 1 Személyi juttatások 1 680,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 665,4 3 Dologi kiadások 532,8 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 61,0 2 Felújítás 20,0 F08.b 4 KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat 151,0 1 Működési költségvetés 15,9 1 Személyi juttatások 72,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 31,1 3 Dologi kiadások 58,9 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 2,1 2 Felújítás 2,0 5 KSH kutatóintézetei F01.d 1 KSH Népességtudományi Kutató Intézet 45,6 1 Működési költségvetés 21,6 1 Személyi juttatások 29,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 12,6 3 Dologi kiadások 21,7 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 3,1 F01.d 2 KSH Gazdaságelemzési és Informatikai Intézet 95,7 1 Működési költségvetés 72,2 1 Személyi juttatások 73,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 31,1 3 Dologi kiadások 56,8 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 6,4 6 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F01.f 2 Statisztikai adatgyűjtés- és feldolgozás beruházásai 600,0 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 600,0 2 Célelőirányzatok F01.f 1 Az Európai Unió tevékenységi osztályozásának (NACE) bevezetéséhez szükséges fejlesztések 49,3 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 28,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 20,0 3 Dologi kiadások 1,0 F01.f 2 EU csatlakozás „Statisztika” Nemzeti Program 2 500,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 1 345,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 462,0 3 Dologi kiadások 587,1 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 105,9 F01.f 17 2001. évi népszámlálás 1 504,3 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 477,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 158,0 3 Dologi kiadások 869,3 F16 10 Fejezeti tartalék 10,0 10,0 XXXI. fejezet összesen: 11 944,8 770,8 11 174,0 XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 1 MTA Titkársága F01.a 1 MTA Titkárság Igazgatása 477,3 1 Működési költségvetés 6,2 1 Személyi juttatások 278,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 106,8 3 Dologi kiadások 98,1 F01.d 2 MTA Doktori Tanács Titkársága 1 673,9 1 Működési költségvetés 13,0 1 Személyi juttatások 1 495,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 167,3 3 Dologi kiadások 24,6 F01.a 3 Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak 925,3 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 833,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 91,7 3 Dologi kiadások 0,4 F01.d 2 MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia 10,3 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 4,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1,4 3 Dologi kiadások 3,8 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 0,3 F08.b 3 MTA Könyvtára 292,1 1 Működési költségvetés 12,0 1 Személyi juttatások 118,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 48,7 3 Dologi kiadások 135,6 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 1,0 F01.d 4 MTA Matematikai és természettudományi kutatóintézetek 3 719,2 1 Működési költségvetés 2 794,5 1 Személyi juttatások 2 561,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 955,8 3 Dologi kiadások 2 728,1 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 98,6 2 Felhalmozási költségvetés 84,1 1 Intézményi beruházási kiadások 230,1 2 Felújítás 24,0 F01.d 5 MTA Élettudományi kutatóintézetek 1 973,3 1 Működési költségvetés 1 087,1 1 Személyi juttatások 1 257,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 491,6 3 Dologi kiadások 1 208,2 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 30,8 2 Felhalmozási költségvetés 35,4 1 Intézményi beruházási kiadások 95,6 2 Felújítás 12,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 0,1 F01.d 5 MTA Társadalomtudományi kutatóintézetek 1 573,4 1 Működési költségvetés 545,6 1 Személyi juttatások 1 154,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 441,8 3 Dologi kiadások 509,7 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,5 2 Felhalmozási költségvetés 2,3 1 Intézményi beruházási kiadások 14,1 2 Felújítás 0,5 F01.d 7 MTA Területi akadémiai központok 90,2 1 Működési költségvetés 19,9 1 Személyi juttatások 43,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 17,9 3 Dologi kiadások 32,7 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,3 2 Felhalmozási költségvetés 2 Felújítás 16,0 F01.d 8 MTA Kutatást kiszolgáló szervek 662,2 1 Működési költségvetés 138,9 1 Személyi juttatások 224,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 90,5 3 Dologi kiadások 373,8 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 12,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 0,4 2 Felújítás 100,1 F01.d 9 MTA Támogatott kutatóhelyek Irodája 889,8 1 Működési költségvetés 19,6 1 Személyi juttatások 583,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 226,2 3 Dologi kiadások 92,1 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 3,1 2 Felhalmozási költségvetés 3,9 1 Intézményi beruházási kiadások 8,9 F06.g 10 MTA Jóléti intézmények 132,1 1 Működési költségvetés 146,2 1 Személyi juttatások 89,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 38,4 3 Dologi kiadások 121,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 3,0 2 Felújítás 26,9 F01.d 11 OTKA Iroda 175,9 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 92,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 32,8 3 Dologi kiadások 46,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 5,0 12 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Beruházás F01.d 1 Alapkutatás beruházásai 564,4 2 Felhalmozási költségvetés 4 Központi beruházási kiadások 564,4 2 Ágazati célelőirányzatok F01.d 1 Tudós társaságok támogatása 13,6 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 13,6 F01.d 2 Tudományos könyv- és folyóirat kiadás 97,5 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 2,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 0,7 3 Dologi kiadások 17,3 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 77,5 F01.d 3 Fiatal kutatók pályázatos támogatása 277,3 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 194,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 83,0 F01.d 4 Kutatóintézeti konszolidáció 270,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 42,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 17,0 3 Dologi kiadások 211,0 F01.d 5 Nemzeti Stratégiai Kutatások 109,2 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 67,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 22,0 3 Dologi kiadások 15,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 5,0 F01.d 6 Akadémiai Kutatási Pályázatok Forrása 151,4 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 37,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 12,5 3 Dologi kiadások 48,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 40,0 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 13,0 F01.d 8 Nagy Imre Emlékház működtetésének alapítványi támogatása 35,0 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 35,0 F01.d 10 Határon túli magyar tudósok támogatása 50,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 15,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 5,0 3 Dologi kiadások 30,0 F01.d 11 Átlagkereset emelése 500,0 1 Működési költségvetés 116,1 1 Személyi juttatások 453,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 163,1 3 Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok F01.d 1 Kutatási témapályázatok 3 167,6 1 Működési költségvetés 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 3 167,6 4 Bolyai ösztöndíj F01.d 1 Senior kutatók ösztöndíja 564,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 412,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 136,0 3 Dologi kiadások 16,0 F01.d 2 Korhatárhoz kötött ösztöndíjak 50,0 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 37,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 13,0 F01.d 5 Központi kezelésű felújítások 176,2 2 Felhalmozási költségvetés 2 Felújítás 176,2 F16 10 Fejezeti tartalék 3 993,9 3 941,2 52,7 XXXIII. fejezet összesen: 27 639,9 8 966,0 18 673,9 XXXIV. TÖRTÉNETI HIVATAL F01.a 1 Történeti Hivatal igazgatása 414,6 1 Működési költségvetés 0,7 1 Személyi juttatások 135,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 50,5 3 Dologi kiadások 75,5 2 Felhalmozási költségvetés 1 Intézményi beruházási kiadások 84,7 2 Felújítás 69,2 XXXIV. fejezet összesen: 415,3 0,7 414,6 XLI. AZ ÁLLAMADÓSSÁG KÖLTSÉGVETÉSI ELSZÁMOLÁSAI 1 A devizában fennálló adósság kamatkiadásai 1 Devizahitelek kamata 1 Nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől felvett hitelek kamattörlesztése F15 1 Világbank felé 6 807,0 F15 2 EBB felé 2 537,0 F15 3 EBRD felé 169,0 F15 4 KfW felé 1 754,0 F15 5 OECF felé térítés 503,0 F15 6 Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszer osztrák hitel kamata 2 570,0 F15 7 Költségvetési devizabetét célú hitel kamata 3 446,0 F15 8 Egyéb finanszírozó hitelek kamata 4 660,0 2 Belföldi devizahitelek kamata F15 1 1997-ben átváltott devizaadósság kamata 132 348,0 2 Devizakötvények kamata 1 Külföld felé F15 1 ÁFI kötvény kamata 5 273,0 F15 2 1999-től felvett devizaadósság kamata 31 166,0 F15 3 Angol és amerikai kötvények kamata 9,0 2 Belföld felé F15 1 2001/B kötvény kamata 1 991,0 2 A forintban fennálló adósság kamatkiadásai 1 Költségvetés által felvett hitelek kamata 1 MNB hitelek kamata F15 1 Költségvetési hiányt finanszírozó hitelek kamata 13 826,0 F15 2 Nemzetközi pénzügyi intézményekben vállalt alaptőke-részesedési hitelek kamata 396,0 F15 3 ÁFI-tól átvett refinanszírozási hitelek kamata 9 998,0 F15 4 Központi költségvetésnek továbbkölcsönzött világbanki hitelek kamata 92,0 F15 5 Állami forgóalap-létesítési hitelek kamata 2 576,0 2 Egyéb hitelek kamata F15 1 Hajdúsági Agráripari Egyesülés refinanszírozási hitelének kamata 5,0 F15 2 Útalap hitelének kamata 2 742,0 2 Államkötvények kamata 1 Piaci értékesítésű államkötvények kamata F15 1 Hiányt finanszírozó és adósságmegújító államkötvények kamata 273 021,0 F15 2 Társadalombiztosítási alapok hiányait finanszírozó államkötvények kamata 3 048,0 2 Nem piaci értékesítésű államkötvények kamata F15 1 Lakással kapcsolatos államkötvények kamata 7 690,0 F15 2 Konszolidációval kapcsolatos államkötvények kamata 35 847,0 F15 3 Rubelkövetelések megvásárlását fedező államkötvények kamata 3 135,0 F15 4 Kamatmentes adósság kötvényesítésével kapcsolatos államkötvények kamata 48 710,0 F15 6 Pénzintézeti alapjuttatást fedező államkötvények kamata 154,0 F15 7 Hiányt finanszírozó államkötvények kamata 23 017,0 3 Kincstári takarékkötvény kamata 355,0 F15 4 Kincstárjegyek kamata 175 772,0 3 Egyéb költségek 1 Deviza kifizetések 3 231,2 F15 1 Devizahitelek rendelkezésretartási jutalék kifizetései 3 231,2 2 Forint kifizetések F15 1 Jutalékok 6 481,3 F15 2 A központi költségvetés külföldi és belföldi követeléseinek kezelésével kapcsolatos költségek 73,0 F15 3 Állampapírok nyomda- és tájékoztatási költségei 203,0 6 Tőke követelések visszatérülése 1 Külföldi követelések visszatérülése 1 Kormányhitelek visszatérülése 1 A volt rubel elszámolású országoknak korábban nyújtott kormányhitelek visszatérülése 18 000,0 F15 4 A volt dollár elszámolású országoknak korábban nyújtott kormányhitelek visszatérülése 3 200,0 2 Nemzetközi pénzügyi szervezetek és külföldi pénzintézetek belföldre kihelyezett hiteleinek tőke visszatérülése F15 1 Világbanki hitelek tőke visszatérülése 1 314,8 F15 2 EBB hitelek tőke visszatérülése 848,9 2 Belföldi követelések visszatérülése 1 Államháztartáson kívüli adósokkal szemben fennálló követelések visszatérülése F15 1 Állami kölcsön törlesztés 60,0 F15 2 Állami alapjuttatás járadéka 7 300,0 7 Kamatbetétek 1 Devizahitelek és devizakötvények kamatbevétele 1 Nemzetközi pénzügyi szervezetek és külföldi pénzintézetek belföldre kihelyezett kamat és rendelkezésre-tartási jutalék visszatérülése F15 1 Világbanki hitelek kamat visszatérülése 858,4 F15 2 EBB hitelek kamat visszatérülése 294,8 F15 4 Költségvetési devizabetét célú hitel kamata 3 446,0 F15 6 Deviza KESZ kamata 7 414,0 2 Devizakötvények kamatbevétele F15 1 ÁFI kötvény kamatvisszatérülése 5 273,0 2 Forint-követelések kamatbevétele F15 1 Állami kölcsön kamata 50,0 F15 2 Alárendelt kölcsöntőke-kötvény kamata 2 189,0 F15 3 Kincstári egységes számla forint-betét kamata 25 614,0 6 Egyéb kamatok F15 1 Államkötvények felhalmozott kamata 20 989,0 F15 7 ÁPV Rt. gázközművek miatti tartalékfeltöltését fedező kötvény kamata 3 535,0 8 Konszolidációval kapcsolatos bevételek F16 1 Hitelkonszolidációs bevételek 64,0 XLI. fejezet összesen: 803 605,5 100 450,9 KIADÁSI FŐÖSSZEG: 3 788 275,6 BEVÉTELI FŐÖSSZEG: 3 392 043,9 A FŐÖSSZEGEK EGYENLEGE: -396 231,7 XLIV. A KÖLTSÉGVETÉS HITELFELVÉTELEI ÉS ADÓSSÁGÁNAK TÖRLESZTÉSE 1 Devizában fennálló adósság törlesztése 1 Devizahitelek törlesztése 1 Korábban nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől felvett hitelek törlesztése F15 1 Világbank felé 2 766,0 F15 2 EBB felé 3 259,0 F15 3 EBRD felé 460,0 F15 4 KfW felé 4 165,0 F15 4 Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszer osztrák hitel törlesztése miatti térítés 9 968,0 2 Belföldi devizahitelek törlesztése F15 1 1997-ben átváltott devizaadósság törlesztése 332 265,0 2 Devizakötvények törlesztése 1 Külföld felé F15 1 ÁFI kötvény törlesztése 50 216,0 F15 3 Angol és amerikai kötvények törlesztése 9,0 2 Forintban fennálló adósság törlesztése 1 Költségvetés által felvett hitelek törlesztése 1 MNB hitel törlesztése F15 1 Költségvetési hiányt finanszírozó hitelek törlesztése 42 850,0 F15 2 Nemzetközi pénzügyi intézményekben vállalt alaptőke-részesedési hitel törlesztése 662,0 F15 3 ÁFI-tól átvett refinanszírozási hitel törlesztése 22 902,0 F15 4 Költségvetésnek továbbkölcsönzött világbanki hitelek törlesztése 253,0 F15 5 Állami forgóalap-létesítési hitel törlesztése 5 700,0 2 Egyéb hiteltörlesztések F15 1 Hajdúsági Agráripari Egyesülés refinanszírozási hitelének törlesztése 14,0 F15 2 Útalap hitelének törlesztése 3 412,0 2 Államkötvény-adósság törlesztése 1 Piaci értékesítésű államkötvények törlesztése F15 1 Hiányt finanszírozó és adósságmegújító kötvények törlesztése 511 573,0 2 Nem piaci értékesítésű államkötvények törlesztése F15 1 Lakással kapcsolatos államkötvények törlesztése 5 490,0 F15 4 Pénzintézeti alapjuttatást fedező államkötvények törlesztése 768,0 5 A költségvetés külföldi hitelfelvételei 1 Hitelfelvétel nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől F15 1 Világbanki hitelek felvétele 5 852,0 F15 2 EBB hitelek felvétele 3 655,0 F15 5 KfW hitelek felvétele 4 100,0 XLIV. fejezet összesen: 996 732,0 13 607,0 2. számú melléklet az 1999. évi CXXV. törvényhez Millió forintban Funk-ció-cso-port Cím-szám Alcím-szám Elő-irány-zat cso-port-szám Kie-melt elő-irány-zat-szám Cím-név Alcím-név Elő-irány-zat cso-port-név FEJEZET__________________________________Kiemelt előirányzat neve Kiadás Bevétel Egyenleg [LÁBJEGYZET_15] LXIII. MUNKAERŐPIACI ALAP 1 Aktív foglalkoztatási eszközök F13.b 1 Foglalkoztatási és képzési támogatások 30 239,0 F13.b 2 Gazdasági Minisztérium célelőirányzatnak átadás 2 580,0 F04.b 2 Szakképzési célú kifizetések 9 200,0 F06.d 3 Munkanélküli ellátások 57 196,4 F06.f 4 Jövedelempótló támogatás 21 850,5 F13.b 5 Bérgarancia kifizetések 600,0 6 Rehabilitációs célú kifizetések F13.b 6 Munkahelyteremtő támogatás 2 150,0 F13.b 7 Megváltozott munkaképesség személyek foglalkoztatásának támogatása 13 000,0 F13.b 7 Az alapkezelőnek átadott pénzeszköz 310,0 8 A munkaerő-piaci szervezet működése és fejlesztése F13.b 1 Országos munkaerő-piaci szervezetnek átadott pénzeszköz 11 045,3 F13.b 2 Országos munkaerő-piaci szervezet fejlesztési program 850,0 9 A Munkaerőpiaci Alap tartalékai F13.b 1 Munkaerő-piaci szervezet központosított kerete 200,0 F06.d 22 Munkaadói járulék 96 927,9 F06.d 23 Munkavállalói járulék 43 224,3 F13.b 26 Egyéb bevétel 900,0 F13.b 27 Rehabilitációs hozzájárulás 2 000,0 F13.b 28 Visszterhes támogatások törlesztése 150,0 F04.b 31 Szakképzési hozzájárulás 9 150,0 F04.b 32 Szakképzési kamatmentes kölcsön visszafizetése 50,0 F13.b 33 Bérgarancia támogatás törlesztése 200,0 34 Munkanélküli ellátórendszer változásával összefüggő költségvetési befizetés F06.d 1 Munkanélküli járadékból kikerülő aktív korúak rendszeres szociális segélyezésére 1 827,0 F06.d 2 Közcélú munkavégzés kiadásaira 3 773,0 F06.d 3 Munkanélküli ellátórendszer átalakításához kötődő igazgatási feladatok 1 217,0 F13.b 35 Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnek átadott pénzeszköz 344,7 [LÁBJEGYZET_16] 1-35. cím összesen: 156 382,9 152 602,2 -3 780,7 50 A Munkaerőpiaci Alap függő, átfutó és hitellel kapcsolatos tételei F13.b 6 Betétállomány változása 3 780,7 Összesen: 156 382,9 156 382,9 LXVI. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP F14 1 Kis- és közepes aktivitású hulladéktároló létesítésének előkészítése 983,8 F14 2 Nagy aktivitású hulladéktároló létesítésének előkészítése 380,1 F14 3 Kiégett fűtőelemek átmeneti tárolójának bővítése 685,4 4 Átadott pénzeszközök 1 Hulladéktárolók és RHK Kht. működtetése F14 1 Kiégett kazetták átmeneti tárolójának működtetése 230,0 F14 2 RHK Kht. működtetés Püspökszilágy hulladéktároló üzemeltetésével együtt 545,7 F14 2 Önkormányzatok támogatása 163,0 F14 3 Alapkezelőnek működési célra 39,6 5 Nukleáris létesítmények befizetései F14 1 Paksi Atomerőmű Rt. 9 311,3 F14 6 Radioaktív hulladékok végleges, eseti elhelyezése 11,2 F14 8 Költségvetési támogatás 756,0 1-8. cím összesen: 3 027,6 10 078,5 7 050,9 50 A Központi Nukleáris Alap függő, átfutó és hitellel kapcsolatos tételei F14 1 Betétállomány változása 7 050,9 Összesen: 10 078,5 10 078,5 3. melléklet az 1999. évi CXXV. törvényhez A helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának és a normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának jogcímei és összegei 1. Községek általános feladatai Előirányzat: 8421,7 millió forint Fajlagos összeg: 15 000 forint/fő, de legalább 1 000 000 forint és legfeljebb 3 000 000 forint községenként. Legalább 2 000 000 Ft hozzájárulás illeti meg az önkormányzatot, amennyiben közigazgatási feladatait egész évben körjegyzőség formájában látja el. A hozzájárulás az 1999. augusztus 31-én önálló közigazgatási státusszal rendelkező községeket, nagyközségeket illeti meg, figyelembe véve az 1999. január 1-jei lakosságszámot. 2. Települési igazgatási, kommunális és sportfeladatok Előirányzat: 12 818,4 millió forint Fajlagos összeg: 1237 forint/fő A hozzájárulás a települési önkormányzatot az igazgatási, sport, kommunális út-, hídfenntartási, valamint a település üzemeltetés során jelentkező egyéb kiadásaihoz az 1999. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg. 3. Körjegyzőség működése Előirányzat: 2096,4 millió forint a) Alap-hozzájárulás Fajlagos összeg: 175 680 forint/körjegyzőség/hónap b) Ösztönző hozzájárulás Az alap-hozzájáruláson túl illeti meg: ba) a két községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma eléri, vagy meghaladja az 1000 főt, fajlagos összege: 155 250 forint/hónap; bb) a három vagy több községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma nem éri el az 1000 főt, fajlagos összege: 120 750 forint/hónap; bc) a három vagy több községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma eléri vagy meghaladja az 1000 főt, fajlagos összege: 241 500 forint/hónap; bd) a nagyközségi, városi (megyei jogú városi) székhelyű körjegyzőséget a székhelyhez kapcsolódó második és minden további, de legfeljebb nyolc község után, fajlagos összege: községenként 86 250 forint/hónap. Az ösztönző hozzájárulás egy jogcímen vehető igénybe az 1999. január 1-jei lakosságszám alapján. Körjegyzőségnek tekintendő a közös képviselő-testület hivatala is. A hozzájárulást a körjegyzőség (a közös képviselő-testület, a körjegyzői feladatokat ellátó nagyközség, város) székhelye szerinti önkormányzat veheti igénybe. Az igénylésnél, illetve az év végi elszámolásánál - a 2000. év közben megalakuló körjegyzőség a megalakulást követő hónap első napjától, - az év során megszűnő körjegyzőség a megszűnés hónapjáig bezárólag vehető figyelembe. Kinevezett körjegyzővel 6 hónapot meghaladóan nem rendelkező önkormányzatot - a 2000. évben, illetve megelőző évben elkezdett 6 üres hónap lejártát követő hónap első napjától - nem illeti meg e hozzájárulás időarányos része. Új körjegyző kinevezése esetén az első betöltött teljes hónaptól jár az időarányos hozzájárulás. 4. Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok Előirányzat: 884,4 millió forint Fajlagos összeg: 3061 forint/fő A hozzájárulás a lakott külterülettel rendelkező helyi önkormányzatokat a BM Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatal által 1999. január 1-jei számított állapotnak megfelelően, az önkormányzat adatszolgáltatása alapján kimutatott külterületi lakosok száma alapján illeti meg. 5. Körzeti igazgatási feladatok Előirányzat: 3736,5 millió forint a) Összege: 5 121 000 forint egységesen b) Fajlagos összeg: 240 forint/fő, az ellátási körzet 1999. január 1-jei lakosságszáma alapján illeti meg a kijelölt városi, fővárosi kerületi önkormányzatot. A hozzájárulás a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 106. § (2) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 52. §-ának (2) bekezdésében hivatkozott kormányrendeletben kijelölt önkormányzatok elsőfokú gyámügyi és építésügyi igazgatási feladataihoz kapcsolódik. Ezt az összeget az érintett körzetre vonatkozóan csökkenti a c) pontban megjelölt önkormányzatokat megillető állami hozzájárulás. c) Fajlagos összeg: 83 forint/fő, a Kormány által - az a), b) pontokban érintetteken túl - kijelölt települések önkormányzatát az 1999. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg. Azon település, amely saját kezdeményezésére az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 52. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján a Kormánytól engedélyt kap a hivatkozott törvény 52. §-ának (2) bekezdése szerinti építésügyi hatósági jogkör ellátására. Ezeket az önkormányzatokat az a), b) pontban foglalt állami hozzájárulás nem illeti meg. 6. Megyei, fővárosi igazgatási és sportfeladatok Előirányzat: 1844,5 millió forint Fajlagos összeg: 178 forint/fő A hozzájárulás a megyei, fővárosi önkormányzatot igazgatási, területi honvédelmi igazgatási, sport, valamint területfejlesztési informatikai feladatainak kiadásaihoz az 1999. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg. 7. Üdülőhelyi feladatok Előirányzat: 4853,6 millió forint Fajlagos összeg: 2 forint/idegenforgalmi adó A hozzájárulás az üdülővendégek tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó minden forintjához 2 forint. Késedelmi pótlék, bírság, illetve üdülőépület utáni idegenforgalmi adó alapján nem igényelhető a hozzájárulás. 8. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, és/vagy súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő települési önkormányzatok kiadásaihoz történő hozzájárulás Előirányzat: 5120,2 millió forint Fajlagos összeg: 2670 forint/fő A hozzájárulás a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, és/vagy az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 219/1996. (XII. 24.) Korm. rendelet által meghatározott települések önkormányzatait illeti meg az 1999. január 1-jei lakosságszám alapján. 9. Pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások Előirányzat: 41 398,2 millió forint Fajlagos összeg: 2500-11 500 forint/fő A hozzájárulás a települési önkormányzatok által külön jogszabály alapján nyújtandó pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátásokhoz, az egyes ellátásokhoz tartozó és az önkormányzatokat terhelő különféle járulék- és hozzájárulás-fizetési kötelezettségekhez kapcsolódik. E feladatok különösen: a tartósan munkanélküliek jövedelempótló támogatásának, és az ezen ellátottak után fizetendő egészségügyi hozzájárulásnak, a rendszeres szociális segélynek, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásnak és az időskorúak járadékának 25%-a, a közcélú munka szervezésével kapcsolatos igazgatási feladatok, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, az ápolási díj, az átmeneti (krízis) segélyezés, a temetési segély, a köztemetés, a közgyógyellátás, valamint a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának szociális alapon történő egyedi mérséklése, vagy elengedése. A települési önkormányzatokat ez az összeg az 1999. január 1-jei lakosságszám alapján, a települések szociális jellemzőiből képzett mutatószám szerint differenciáltan illeti meg. A mutatószám kialakításában - 15%-os súllyal a 0-17 éves korcsoportba tartozók 1999. január 1-jei állapot szerinti lakosságszáma, - 15%-os súllyal a 60 éves és idősebb korcsoportba tartozók 1999. január 1-jei állapot szerinti lakosságszáma, - 30%-os súllyal a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülők és a jövedelempótló támogatást közhasznú munkavégzés miatt szüneteltetők együttes - az 1998. november, az 1999. február, május és augusztus havi létszámadatokból számított - átlagának, - 20%-os súllyal a regisztrált munkanélkülieknek az előző bekezdésben foglaltakkal csökkentett - az 1998. november, az 1999. február, május és augusztus havi létszámadatokból számított - átlagának, - 20%-os súllyal a 18-59 éves korcsoportba tartozó, személyi jövedelemadót nem fizetők számának az 1998. évi adóbevallások összesítése alapján számított összes népességen belüli részaránya szerepel. 10. A lakáshoz jutás és a lakásfenntartás feladatai Előirányzat: 16 500,0 millió forint Fajlagos összeg: 720-1900 forint/fő, de legalább 200 000 forint/település A hozzájárulás a települési önkormányzatokat a külön jogszabályban meghatározott helyi otthonteremtési támogatáshoz az 1999. január 1-jei lakosságszáma alapján, a települések szociális és lakás-ellátottsági jellemzőiből képzett mutatószám szerint differenciáltan illeti meg. A mutatószám kialakításában - 10%-os súllyal az 1999. január 1-jei állapot szerint 18-59 éves korcsoportba tartozó lakosságának, - 25%-os súllyal a regisztrált munkanélküliek - az 1998. november, az 1999. február, május és augusztus havi létszámadatokból számított - átlaglétszámának, - 20%-os súllyal az 1997. és 1998. évi házasságkötések népességen belüli részaránya, - 5%-os súllyal az 1999. január 1-jén meglévő lakószobák és az állandó népesség számának aránya, valamint - 8%-os súllyal a településen lévő 11 és több lakásos lakóépületek 1999. január 1-jén meglévő aránya az összes lakóépülethez, továbbá - 7%-os súllyal az 1960. év előtt épület lakások, - 20%-os súllyal a közcsatornával ellátott lakások, - 5%-os súllyal a távfűtéssel ellátott lakások összes lakáson belüli 1999. január 1-jén meglévő részaránya szerepel. 11. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok Előirányzat: 13 893,4 millió forint a) Alap-hozzájárulás Fajlagos összeg: 1030 forint/fő Az alap-hozzájárulás a települési önkormányzatoknak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátási kötelezettségei körébe tartozó szolgáltatások és intézmények működési költségeihez kapcsolódik. Ezek különösen: a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a gyermekjóléti szolgáltatás, a nem közoktatási intézmény által nyújtott gyermekétkeztetésért fizetendő térítési díj normatív kedvezményének biztosítása, a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított családi napközis ellátás, házi gyermekfelügyelet. Az alap-hozzájárulás a települési önkormányzatot az 1999. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg. b) Kiegészítő hozzájárulás családsegítő és/vagy gyermekjóléti szolgálat működtetéséhez Fajlagos összeg: 350 forint/fő E kiegészítő hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelő családsegítő és/vagy gyermekjóléti szolgáltatást tart fenn - és ezen feladat működtetéséhez a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről szóló 161/1996. (XI. 7.) Korm. rendelet, és/vagy a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről szóló 281/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel rendelkezik -, vagy ezen feladatot a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 120. és 122. §-a és/vagy a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 97. §-ában foglaltak szerinti ellátási szerződés útján biztosítja, valamint együttesen megfelel az alábbi feltételeknek: - a családsegítő és/vagy gyermekjóléti szolgálat önálló jogi személy, önálló jogi személyiséggel rendelkező intézmény erre a feladatra létrehozott szervezeti egysége, - a szolgálat legalább 3 főt főállásban foglalkoztat, - ezen feladat az intézmény alapító okiratában 1999. december 31-i időpontban szerepelt, - a családsegítő, illetve a gyermekjóléti szolgálatot a 2000. évben is működteti, vagy ellátási szerződés útján biztosítja. A kiegészítő hozzájárulás teljes összegét az a települési önkormányzat igényelheti, amely a meghatározott intézményi formában, mind a családsegítés, mind a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait ellátja. Amennyiben az önkormányzat csak az egyik szolgáltatást működteti, a kiegészítő hozzájárulás 50%-a illeti meg. Megilleti a támogatás az önkormányzatot akkor is, ha az előző feltételek mellett a családsegítő és/vagy gyermekjóléti szolgálatot - a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény szerint - intézményi társulás keretében működteti. A jogosultságot a Közigazgatási Hivatal vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni, amelynek tartalmaznia kell, hogy a társulási megállapodást megküldték a Közigazgatási Hivatalnak és a megállapodás törvényes. A kiegészítő hozzájárulást az intézményt fenntartó települési önkormányzat az 1999. január 1-jei lakosságszám alapján veheti igénybe. c) Kiegészítő hozzájárulás falugondnoki szolgáltatás működtetéséhez Összege: 1 000 000 forint egységesen E kiegészítő hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely a falugondnoki szolgáltatást a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően tartja fenn, vagy ezen feladatot a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 120. és 122. §-a szerint ellátási szerződés útján biztosítja, valamint együttesen megfelel az alábbi feltételeknek: - a település lakosságának az 1999. január 1-jei száma nem haladja meg a 2000 főt, továbbá - a települési önkormányzat vagy ellátási szerződés keretében a feladatot átvállaló nem állami szervezet a Szociális és Családügyi Minisztériummal, illetve a megyei területfejlesztési tanáccsal 1990. január 1-je és 1999. december 31-e között a falugondnoki szolgáltatás működtetésére vagy bevezetésére vonatkozóan szerződést vagy megállapodást kötött, és a szolgáltatást 2000. évben is működteti. A b) és c) jogcímű hozzájárulás teljes összege csak abban az esetben jár, ha a szolgáltatás egész évben működik. Töredékévi működtetés esetén a hozzájárulás a működtetés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnését követő hónap 1-jéig jár. 12. Gyermekvédelmi szakellátás Előirányzat: 11 380,2 millió forint a) Otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás Fajlagos összeg: 488 000 forint/ellátott A hozzájárulás a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján biztosított és a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről szóló 281/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel rendelkező gyermekvédelmi szakellátásokhoz (otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás, területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás) kapcsolódik, és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó megyei/fővárosi önkormányzat veheti igénybe, a gyermekvédelmi gondoskodásban élő ellátottak után, az alábbiak szerint: aa) Gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett (a továbbiakban együtt: otthont nyújtó ellátás), illetve állami vagy intézeti nevelésbe vett, intézeti elhelyezett és ideiglenes hatállyal beutalt 0-18 éves korúak után, akik - nevelőszülőnél, - gyermekotthonban, - kollégiumban, externátusban, - többcélú közoktatási intézményben (gyógypedagógiai nevelést és oktatást biztosító intézmény, diákotthon), - fogyatékosok ápoló-gondozó otthonában, - kórházban és egyéb egészségügyi intézményben, - albérletben és egyéb helyen elhelyezettek. Amennyiben az otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermek bölcsődei, óvodai ellátást/nevelést, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai, szakmunkásképző iskolai oktatást, kollégiumi, externátusi nevelést, ellátást, szervezett intézményi étkeztetést, általános iskolai napközi ellátást vesz igénybe, akkor az intézményt fenntartó önkormányzat jogosult a 3. számú melléklet szerinti normatív hozzájárulások igénybevételére, valamint a 8. számú melléklet I. részében szereplő egyes közoktatási feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő támogatásokra is, az ott meghatározott feltételek szerint. Ha otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermek más önkormányzat által fenntartott intézményben szervezett intézményi étkeztetésben részesül, az étkeztetésért a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 146. §-ának (2) bekezdése szerint kell térítési díjat fizetni. Otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermekek után a 13., 16. és 23. b) pont alatti jogcímen külön normatív hozzájárulás nem igényelhető. Ha ezt az ellátást nem a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat biztosítja, akkor a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat a feladatot ellátó önkormányzat számára azt megtéríti, legalább a kapcsolódó normatív hozzájárulásnak megfelelő szintig. ab) Az előzőeken túlmenően igénybe vehető ezen hozzájárulás 18-24 éves korig a volt gondozott fiatal felnőtt után (a továbbiakban: utógondozói ellátás), ha - számára a gyámhivatal utógondozói ellátást rendelt el, - az utógondozói ellátás időtartama alatt sorkatonai szolgálatot teljesít, ez esetben azonban a hozzájárulás összegének csak 20%-a (töredékévi szolgálat esetén ez utóbbinak időarányos része) jár. A hozzájárulás nem vehető igénybe sem az aa), sem az ab) pont szerinti esetekben a központi költségvetési szerv által fenntartott intézményekben (javítóintézetben, gyermekotthonban, szociális intézményben, büntetés-végrehajtási intézetben stb.) és a központi költségvetés által finanszírozott humánszolgáltatás keretében ellátottak után. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor a gyermekvédelmi szakellátásban otthont nyújtó és utógondozói ellátásban részesülők becsült éves gondozási napjainak száma osztva 366-tal, elszámolásnál a tényleges gondozási napok száma osztva 366-tal. A gondozási napok szerinti nyilvántartást - elhelyezéstípusonként - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat köteles vezetni az ellátást nyújtó intézmények adatszolgáltatása alapján. b) Területi gyermekvédelmi szakszolgálat működtetése Fajlagos összeg: 40 000 forint/fő A hozzájárulás a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján biztosított, és a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről szóló 281/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel rendelkező területi gyermekvédelmi szakszolgáltatáshoz kapcsolódik, és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó megyei/fővárosi önkormányzat veheti igénybe az a) pontban megjelölt ellátásban részesülők után, akik a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által vezetett gondozási napok nyilvántartásában szerepelnek. 13. Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás Előirányzat: 12 342,9 millió forint a) Intézményi ellátás Fajlagos összeg: 388 000 forint/ellátott A hozzájárulás az ápolást, gondozást nyújtó otthonokban és egyéb rehabilitációs intézményekben - kivéve a pszichiátriai, szenvedélybetegek és a fogyatékosok ápoló-gondozó és rehabilitációs bentlakásos intézményeit -, valamint a gyermekek, a családok, az időskorúak, a pszichiátriai és szenvedélybetegek és a fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben, továbbá a gyermekek átmeneti gondozását biztosító helyettes szülőnél ellátottak után illeti meg az önkormányzatot. Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről szóló 161/1996. (XI. 7.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel - időskorúak, hajléktalanok ápoló-gondozó otthonát (ideértve rehabilitációs intézményt), továbbá időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek és fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményt tartanak fenn. Igénybe vehetik a hozzájárulást azon önkormányzatok is, amelyek - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott módon, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről szóló 281/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel - gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézményt tartanak fenn, és/vagy az átmeneti gondozás biztosítására helyettes szülői jogviszonyt létrehozó írásbeli megállapodást kötöttek, és a helyettes szülői tevékenység folytatására működési engedélyt kaptak. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézménynek minősülnek a hetes jelleggel, meghatározott időszakhoz kötődően folyamatosan működő, valamint határozott időtartamra elhelyezést biztosító intézmények: gyermekek, családok átmeneti otthona, helyettes szülői hálózat, továbbá időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek gondozóháza (szállást biztosító klub, panzió, lakóotthon, otthonház). Ha az intézmény közoktatási (korai fejlesztési és gondozási, óvodai, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai és szakmunkásképző iskolai) feladatot is ellát, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók után igénybe veheti az ezen feladatokhoz kapcsolódó, a 3. számú melléklet szerinti közoktatási célú normatív hozzájárulásokat, valamint a 8. számú melléklet I. részében szereplő egyes közoktatási feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő támogatásokat is, az azokban meghatározott feltételekkel. A hajléktalanok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben ellátottak után a 15. pont alatti, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékosok bentlakásos intézményeiben ellátottak után a 16. pont alatti normatív hozzájárulás illeti meg az önkormányzatot. A gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve állami vagy intézeti nevelésbe vett beutalt szociális intézményi tartós, illetve átmeneti elhelyezése esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat időarányosan biztosítja legalább az e pont alatti normatív hozzájárulás összegét a feladatot ellátó önkormányzat számára. A hozzájárulásból a családok átmeneti otthonából kikerülő ellátottakra vonatkozóan szükség szerinti támogatás biztosítható a család otthontalanságának megszüntetéséhez. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az intézményben ellátottak becsült éves gondozási napjainak száma osztva 366-tal, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 366-tal. b) Módszertani feladatok ellátása Összege: 6 200 000 forint egységesen A hozzájárulásra jogosult a megyei, fővárosi önkormányzat, ha a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 88. § (1) bekezdésének c) pontja alapján gondoskodik a módszertani feladatok ellátásáról az erre kijelölt egy szociális intézményben, és ezt a feladatot ellátja a 2/1994. (I. 30.) NM rendelet előírásai szerint. 14. Nappali szociális intézményi ellátás Előirányzat: 3812,4 millió forint Fajlagos összeg: 96 500 forint/ellátott A hozzájárulás az időskorúak, a fogyatékosok, a pszichiátriai és szenvedélybetegek és a hajléktalanok nappali intézményeiben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot. Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint hajléktalanok nappali intézményét (idősek klubja, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye, nappali melegedő) tartanak fenn és ezen feladat működtetéséhez a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről szóló 161/1996. (XI. 7.) Korm. rendelet szerint működési engedéllyel rendelkeznek. A taglétszámban nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók, kivéve a nappali melegedőt igénybevevőket. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak becsült éves száma osztva 261-gyel, elszámolásnál az ellátottak gondozási naplója (esemény-, illetve látogatási napló) alapján naponta összesített tagok (ellátottak) számának alapulvételével kiszámított éves ellátási létszám osztva 261-gyel. 15. Hajléktalanok átmeneti intézményei Előirányzat: 697,6 millió forint Fajlagos összeg: 170 600 forint/férőhely A hozzájárulást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére, és ezen feladat működtetéséhez a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről szóló 161/1996. (XI. 7.) Korm. rendelet szerint működési engedéllyel rendelkeznek. A hozzájárulás a hajléktalanok átmeneti intézményében működő férőhelyek száma alapján illeti meg az önkormányzatot. A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor a gondozási napokon rendelkezésre álló becsült éves férőhelyek összege osztva 366-tal, elszámolásnál a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves összege osztva 366-tal. 16. Pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézményi ellátása Előirányzat: 10 610,7 millió forint Fajlagos összeg: 472 700 forint/ellátott A hozzájárulás a pszichiátriai és szenvedélybetegek, a fogyatékos gyermekek, illetve fogyatékos felnőttek ápoló-gondozó otthoni és rehabilitációs bentlakásos intézményeiben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot. Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékosok (látás-, mozgás-, értelmi és halmozottan fogyatékos) ápoló-gondozó otthonát és rehabilitációs intézményt intézményenként legalább 10 férőhellyel tartanak fenn, és a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről szóló 161/1996. (XI. 7.) Korm. rendelet szerint működési engedéllyel rendelkeznek. Ha az ide tartozó intézmények közoktatási (gyógypedagógiai ellátási, korai fejlesztési és gondozási, óvodában nevelés keretében iskolai életmódra felkészítő, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai és szakmunkásképző iskolai) feladatot is ellátnak, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók alapján igénybe veheti az ezen feladatokhoz kapcsolódó, a 3. számú melléklet szerinti közoktatási célú normatív hozzájárulásokat, valamint a 8. számú melléklet I. részében szereplő egyes közoktatási feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő támogatásokat is, az azokban meghatározott feltételekkel. A gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve állami vagy intézeti nevelésbe vett beutalt szociális intézményi tartós, illetve átmeneti elhelyezése esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat időarányosan biztosítja legalább az e pont alatti normatív hozzájárulás összegét a feladatot ellátó önkormányzat számára. A 16-35 év közötti drog- és szenvedélybeteg személyeket ellátó intézmények esetében a támogatás az OEP finanszírozással együtt vehető igénybe. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az éves becsült gondozási napok száma osztva 366-tal, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 366-tal. 17. Bölcsődei ellátás Előirányzat: 2567,6 millió forint Fajlagos összeg: 143 200 forint/ellátott A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsődében ellátott, bennlévő gyermekek után veheti igénybe, ha e feladat ellátására rendelkezik a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről szóló 281/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel. Ha az önkormányzat egy szervezeti egység keretében napos és hetes bölcsődét is üzemeltet, akkor az ellátásban részesülő gyermeket csak egy intézménytípusnál lehet számba venni. A bölcsődében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30. § (1) bekezdése alapján korai fejlesztésben és gondozásban részesülő gyermek után az önkormányzat e hozzájáruláson túlmenően igénybe veheti a 21. b) pont szerinti hozzájárulást. Gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermekek után is igényelhető ez a hozzájárulás. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 261-gyel, elszámolásnál a bölcsődék havi jelentőlapja szerinti bent lévő gyermekek számának alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 261-gyel. 18. Óvodai nevelés Előirányzat: 34 626 millió forint Fajlagos összeg: 100 000 forint/fő A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott intézményben óvodai nevelésben részesülő, továbbá az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokon részt vevő gyermekek után veheti igénybe. Azon ellátottak után, akik 1999. évben a közoktatási (tanévi nyitó) statisztikában figyelembe vehető időpontig a harmadik életévüket nem töltötték be, és óvodai ellátásban ezen időpontig ténylegesen a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) szerint nem részesülhetnek, a hozzájárulás az 1999/2000. nevelési évre nem igényelhető. A 2000/2001. évi óvodai nevelési év 2000. évi költségvetést érintő részében nem igényelhető hozzájárulás azon gyermekek után, akik a hetedik életévüket 2000. év szeptember 1-jéig betöltik, kivéve, ha a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 16. § (1) bekezdése, illetve 22. § (2) bekezdése alapján az óvodai nevelésük meghosszabbítható. 19. Iskolai oktatás a) Általános iskolai oktatás Előirányzat: 92 996,5 millió forint Fajlagos összeg: 104 000 forint/fő A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskolában az 1-10. évfolyamon tanulók, a nyolcévfolyamos gimnázium első négy évfolyamán, illetve a hatévfolyamos gimnázium első két évfolyamán oktatott tanulók után veheti igénybe a közoktatási törvényben meghatározott kötelező, nem kötelező, tanórán kívüli és egyéni foglalkoztatási órakeretekben, valamint a pedagógiai programban előírt szakmai követelmények szerinti neveléshez, oktatáshoz. b) Gimnáziumi és szakközépiskolai érettségi vizsgára felkészítő oktatás Előirányzat: 39 586,4 millió forint Fajlagos összeg: 126 000 forint/fő A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott gimnáziumban, szakközépiskolában a négy-, a közoktatási törvényben meghatározott kivételek szerint ötévfolyamos oktatásban, a nyolcévfolyamos gimnáziumi oktatás esetén az 5. évfolyamtól, illetve a hatévfolyamos gimnáziumi oktatás esetén a 3. évfolyamtól kezdődően az általános műveltséget megalapozó és az érettségire felkészítő pedagógiai szakaszon tanulók után veheti igénybe a közoktatási törvényben meghatározott kötelező, nem kötelező, tanórán kívüli és egyéni foglalkoztatási órakeretekben, valamint a pedagógiai programban előírt szakmai követelmények szerinti neveléshez, oktatáshoz. Ez a hozzájárulás jár a közoktatási törvény átmeneti rendelkezései alapján utoljára az 1997/1998. tanévben indított szakközépiskolai kifutó évfolyamokon tanulók után az érettségi vizsga letételéig. E hozzájárulás kétszerese jár a kiegészítő szabályok 2. b) pontja figyelembevételével, ha a szakközépiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel az 5., 7., 9. évfolyamtól kezdődően - központi program szerinti - párhuzamos oktatásban. c) Szakiskolai oktatás Előirányzat: 6701,3 millió forint Fajlagos összeg: 115 000 forint/fő A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában - a közoktatási törvényben meghatározott kivételekkel - a 9-10. évfolyamon tanulók után veheti igénybe az általános műveltséget megalapozó, alapműveltségi vizsgára felkészítő oktatási szakaszon a pedagógiai programban előírt szakmai követelmények szerint, a kötelező tanórai, nem kötelező tanórai, tanórán kívüli és egyéni foglalkoztatási órakeretekben történő neveléshez, oktatáshoz. E hozzájárulás kétszerese jár a kiegészítő szabályok 2. b) pontja figyelembevételével, ha a szakiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel az 5., 7., 9. évfolyamtól kezdődően - központi program szerinti - párhuzamos oktatásban. 20. Iskolai szakképzés a) Szakmai-elméleti oktatás Előirányzat: 10 782,8 millió forint Fajlagos összeg: 104 300 forint/fő A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakközépiskolában, szakiskolában szervezett szakképzési évfolyamokon tanulók szakmai elméleti képzése után veheti igénybe a közoktatási és szakképzési törvényekben meghatározott követelményeknek megfelelően az első és/vagy második szakképesítés megszerzését biztosító oktatáshoz. Ez a hozzájárulás jár a közoktatási törvény átmeneti rendelkezései alapján utoljára az 1997/1998. tanévben indított, a 10. évfolyamot követő szakmunkásképző évfolyamokon az elméleti oktatás után is. b) Szakmai gyakorlati képzés Előirányzat: 4799,2 millió forint Fajlagos összeg: 60 000 forint/fő A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakközépiskolában, szakiskolában szervezett szakképzési évfolyamokon tanulók iskolai szakmai gyakorlati képzése után veheti igénybe a közoktatási és szakképzési törvényekben meghatározott követelményeknek megfelelően az első és/vagy második szakképesítés megszerzését biztosító iskolai rendszerű oktatáshoz. Ez a hozzájárulás jár a közoktatási törvény átmeneti rendelkezései alapján utoljára az 1997/1998. tanévben indított, a 10. évfolyamot követő szakmunkásképző évfolyamokon a szakmai-gyakorlati oktatás után is. A hozzájárulás feltétele az is, hogy a gyakorlati oktatást a 2/1997. (I. 22.) MüM rendelet 13. §-a szerint gyakorlati képzés tantervében meghatározott feltételekkel rendelkező iskolai tanműhelyben, tangazdaságban, tanboltban, tankórteremben, tankertben, tanudvarban, tankonyhában, laboratóriumban, tanirodában, demonstrációs teremben, gyakorló- és szaktanteremben biztosítsák. 21. Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás a) Gyógypedagógiai ellátás Előirányzat: 11 084,9 millió forint Fajlagos összeg: 220 000 forint/fő A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, iskolában az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő gyermek, tanuló után veheti igénybe, függetlenül attól, hogy az érintett gyermeknek, tanulónak a többi gyermekkel, tanulóval együtt, vagy az ellátás jellege szerint külön csoportban, osztályban biztosítják a nevelést, oktatást. A teljes hozzájárulás igényelhető azon fogyatékos tanuló után, aki tanulmányi kötelezettségét a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesíti, illetve aki a közoktatási törvény szabályainak megfelelően második vagy további szakképesítés megszerzésében vesz részt. Ez a hozzájárulás jár a közoktatási törvény 27. § (10) bekezdése szerinti speciális és készségfejlesztő szakiskolai és (12) bekezdése szerinti előkészítő szakiskolai képzésben részesülő tanulók után is. E hozzájárulás mellett a közoktatási célú normatív hozzájárulások közül csak a 20. b) és a 24. b)-24. j) pontokban meghatározott hozzájárulások igényelhetők, az ott meghatározott feltételek megléte esetén. b) Korai fejlesztés, gondozás Előirányzat: 242,8 millió forint Fajlagos összeg: 115 300 forint/fő A hozzájárulást az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján családi, otthoni vagy intézeti, illetve nem közoktatási intézményi ellátás keretében korai fejlesztésben és gondozásban részesülő gyermek után veheti igénybe a helyi önkormányzat, ha a feladat ellátásáról a közoktatási törvényben foglalt követelményeknek megfelelően gondoskodik. A hozzájárulás a bölcsődében, a fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában korai fejlesztésben részesülő gyermek után is igényelhető abban az esetben, ha az intézmény az ellátott részére a közoktatási törvényben meghatározott habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatást biztosítja. c) Fejlesztő felkészítés Előirányzat: 414,9 millió forint Fajlagos összeg: 155 200 forint/fő A hozzájárulást az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján családi, otthoni vagy intézeti ellátás keretében fejlesztő felkészítésben (képzési kötelezettség) részt vevő gyermek, tanuló után veheti igénybe a helyi önkormányzat, ha a feladat ellátásáról a közoktatási törvényben foglalt követelményeknek megfelelően gondoskodik. A fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában, valamint a fogyatékosok rehabilitációs intézményében, fogyatékosok nappali intézetében ellátott után is igényelhető a hozzájárulás abban az esetben, ha az intézet az ellátott részére a közoktatási törvényben meghatározott habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatást biztosítja. 22. Alapfokú művészetoktatás a) Zeneművészeti ágon Előirányzat: 5138,5 millió forint Fajlagos összeg: 60 000 forint/fő A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott alapfokú művészetoktatási intézmény zeneművészeti ágán egyéni foglalkozás keretében történő hangszeres oktatásban részesülő tanulók után veheti igénybe. b) Képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágon Előirányzat: 1437,2 millió forint Fajlagos összeg: 47 000 forint/fő A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott alapfokú művészetoktatási intézmény képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágán tanulók után veheti igénybe. Ez a hozzájárulás jár a csoportos főtanszakos zeneoktatásban részesülők után is. 23. Bentlakásos közoktatási intézményi ellátás a) Kollégiumi, externátusi nevelés, ellátás Előirányzat: 12 372,6 millió forint Fajlagos összeg: 195 000 forint/fő A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott kollégiumban biztosított kollégiumi, externátusi nevelésben, ellátásban részesülő gyermek, tanuló után veheti igénybe abban az esetben, ha az ellátott gyermek iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson, továbbá az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény (a továbbiakban: oktatási törvény) vagy a közoktatási törvény szerint szervezett iskolai rendszerű oktatásban vesz részt. A közoktatási törvény szerint gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban résztvevők kollégiumi ellátásához nem ez, hanem a b) bekezdés szerinti hozzájárulás igényelhető. b) Fogyatékos tanulók diákotthoni ellátása Előirányzat: 2623,2 millió forint Fajlagos összeg: 400 000 forint/fő A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott fogyatékosokat nevelő és nem fogyatékosok részére létesített diákotthonban, kollégiumban elhelyezett, bentlakásos ellátásban, gondozásban részesülő gyermekek, tanulók után veheti igénybe. Az ide tartozó intézményekben az intézményi keretek között oktatott tanulók után az alapító okiratban meghatározott feladatokhoz kapcsolódó közoktatási célú normatív hozzájárulások igényelhetők. A gyámhatósági határozattal állami vagy intézeti nevelésbe vett gyermek, tanuló után ez a hozzájárulás nem igényelhető. Ha a gyermekvédelmi szakellátást nem a diákotthoni, kollégiumi ellátást is biztosító önkormányzat nyújtja, akkor az illetékes területi szakszolgálatot fenntartó önkormányzatnak legalább e normatív hozzájárulásnak megfelelő összeget meg kell térítenie az elhelyezettek után, az ott meghatározott feltételek megléte esetén. 24. Kiegészítő hozzájárulás egyéb közoktatási feladatokhoz a) Felzárkóztató oktatás Előirányzat: 521,2 millió forint Fajlagos összeg: 26 000 forint/fő A kiegészítő hozzájárulást igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, továbbá az általános iskolában az 1-10. évfolyamokon nevelésben, nappali rendszerű oktatásban részt vevő gyermek, tanuló után, ha a gyermeket, tanulót a nevelési tanácsadó súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási zavar miatt terápiás gondozásba vette, továbbá a gyermeknek, tanulónak a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak alapján kis létszámú - legfeljebb 15 fős csoportokban - óvodai foglalkozásokat, tanórai foglalkozásokat szerveznek. Ez a hozzájárulás jár a szakiskolában a közoktatási törvény [1996. évben megállapított 27. § (7) bekezdése] szerinti felzárkóztató oktatásban résztvevők után is. A közoktatási törvény 27. § (10) bekezdése szerinti speciális és készségfejlesztő szakiskolai és (12) bekezdése szerinti előkészítő szakiskolai képzéshez nem ez, hanem a 21. pont a) bekezdése szerinti hozzájárulás jár. b) Óvodába, általános iskolába bejáró gyermekek, tanulók ellátásának támogatása Előirányzat: 1284,8 millió forint Fajlagos összeg: 14 000 forint/fő A kiegészítő hozzájárulást a fenntartó helyi önkormányzat a nem a tartózkodási helyükön, illetve ennek hiányában nem a lakóhelyükön óvodába, általános iskolába, nyolcévfolyamos gimnázium első négy évfolyamára, hatévfolyamos gimnázium első két évfolyamára járó nappali rendszerű oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók ellátásához veheti igénybe. Ez a hozzájárulás nem igényelhető a főváros közigazgatási területén lakók után, ha fővárosi székhelyű óvodát, iskolát vesznek igénybe. c) Intézményfenntartó társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók ellátása Előirányzat: 2207,8 millió forint Fajlagos összeg: 20 000 forint/fő A kiegészítő hozzájárulást a községi, városi önkormányzat veheti igénybe, az óvodába, általános iskolába járó nappali rendszerű oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók után, ha a közoktatási törvényben meghatározott kötelező közoktatási feladatai ellátását - a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény szerint létrehozott - társulás keretében oldja meg. A megállapodás törvényességét a Közigazgatási Hivatal vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni, melynek tartalmaznia kell, hogy a társulási megállapodást megküldték a Közigazgatási Hivatalnak és a megállapodás törvényes. A hozzájárulás igénylésének további feltétele az érintett nevelési-oktatási intézmény írásos megállapodásban rögzített közös alapítása és/vagy megállapodás alapján közös üzemeltetése, az intézmény költségvetésének közös meghatározása. Ez a hozzájárulás igényelhető a nyolcévfolyamos gimnázium első négy évfolyamán, illetve a hatévfolyamos gimnázium első két évfolyamán nappali rendszerben oktatott tanulók után is, ha a gimnáziumi oktatást az ebben a pontban előírt feltételeknek megfelelő társulás keretében oldják meg. A hozzájárulás nem igényelhető a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatok között létrejött társulások keretében ellátott, oktatott gyermekek, tanulók után, valamint azon tanulók után, akik nem a társulási megállapodás alapján veszik igénybe a nevelést, oktatást a társulás keretei között működő intézményben. d) 1100 főnél kisebb lakosságszámú településen óvodába, általános iskolába járó gyermekek, tanulók ellátása Előirányzat: 2640,4 millió forint Fajlagos összeg: 46 000 forint/fő A kiegészítő hozzájárulást az a települési önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott óvodában nevelésben, ellátásban, 1-4. évfolyamos általános iskolában nappali rendszerű oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók után, amely 1999. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett, és illetékességi területén a lakosságszám 1999. január 1-jén nem érte el az 1100 főt. Társulás esetén az 1100 fő alatti lakosságszámú önkormányzatok illetékességi területén lakóhellyel rendelkező tanulók után jár a hozzájárulás. A 4. évfolyamnál magasabb évfolyamot működtető iskolában az 1-4. évfolyamra járó tanulók után csak abban az esetben igényelhető a hozzájárulás 2000. január 1-jétől, ha a magasabb évfolyamokon legkésőbb 2000. szeptember 1-jétől az oktatást a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény szerint létrehozott társulás keretében működteti. Ez alól kivételt képez az a települési önkormányzat, amely által fenntartott közoktatási intézményben a 4. évfolyamnál magasabb évfolyamon kisebbségi tanítási nyelvű, kétnyelvű és nyelvoktató nemzeti kisebbségi nevelés-oktatás folyik. A hozzájárulás kétszeresét igényelheti a helyi önkormányzat azon gyermekek, tanulók után, akik számára kisebbségi tanítási nyelvű, kétnyelvű és nyelvoktató nemzeti kisebbségi nevelés-oktatás folyik az általa fenntartott közoktatási intézményben. e) 3000 főnél kisebb lakosságszámú településen óvodába, általános iskolába járó gyermekek, tanulók ellátása Előirányzat: 6735,8 millió forint Fajlagos összeg: 24 000 forint/fő A kiegészítő hozzájárulást az a települési önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott óvodában nevelésben ellátásban, általános iskolában, nyolcévfolyamos gimnázium első négy évfolyamán, illetve hatévfolyamos gimnázium első két évfolyamán nappali rendszerű oktatásban résztvevők után, amely 1999. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett, és illetékességi területén a lakosságszám 1999. január 1-jén elérte az 1100 főt, de nem haladta meg a 2999 főt. Szintén ezt a hozzájárulást igényelheti az a települési önkormányzat az általa fenntartott általános iskola 5-8. évfolyamán, nyolcévfolyamos gimnázium első négy évfolyamán, hatévfolyamos gimnázium első két évfolyamán nappali rendszerű oktatásban résztvevők után, amely 1999. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett, és illetékességi területén a lakosságszám 1999. január 1-jén nem érte el az 1100 főt. Ugyancsak ez a hozzájárulás illeti meg az 1100 fő alatti lakosságszámú települési önkormányzatot az általa fenntartott általános iskola 1-4. évfolyamán oktatott azon tanulók száma alapján, akik után a d) pont szerinti hozzájárulás nem igényelhető. A hozzájárulás kétszeresét igényelheti a helyi önkormányzat azon gyermekek, tanulók után, akik számára kisebbségi tanítási nyelvű, kétnyelvű és nyelvoktató nemzeti kisebbségi nevelés-oktatás folyik az általa fenntartott közoktatási intézményben. f) A 3000 és 3500 fő közötti lakosságszámú településen óvodába, általános iskolába járó gyermekek, tanulók ellátása Előirányzat: 501,9 millió forint Fajlagos összeg: 12 000 forint/fő A kiegészítő hozzájárulást az a települési önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott óvodában, általános iskolában, nyolcévfolyamos gimnázium első négy évfolyamán, illetve hatévfolyamos gimnázium első két évfolyamán ellátásban, nappali rendszerű oktatásban résztvevők után, amely 1999. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett, és illetékességi területén a lakosságszám 1999. január 1-jén 2999 főnél több volt, de a 3500 főt nem haladta meg. A hozzájárulás kétszeresét igényelheti a helyi önkormányzat azon gyermekek, tanulók után, akik számára kisebbségi tanítási nyelvű, kétnyelvű és nyelvoktató nemzeti kisebbségi nevelés-oktatás folyik az általa fenntartott közoktatási intézményben. g) Óvodában, iskolában szervezett intézményi étkeztetés Előirányzat: 17 244,1 millió forint Fajlagos összeg: 20 000 forint/fő A kiegészítő hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, iskolában szervezett intézményi étkeztetésben részt vevő - iskolai oktatás esetén csak a nappali rendszerű oktatásban részesülő - gyermekek, tanulók után veheti igénybe a kiegészítő szabályok 2. i) pontja szerint. Ugyanazon gyermek, tanuló - párhuzamos oktatás, vagy vendégtanulói jogviszony esetén - csak egy intézménynél vehető figyelembe. Ez a hozzájárulás szolgál a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 148. § (5) bekezdésében meghatározott gyermekétkeztetés keretében biztosítandó normatív kedvezmények igénybevételéhez is. Nem igényelhető hozzájárulás az iskolában az oktatásért térítési díjat vagy tandíjat fizető tanulók után. h) Általános iskolai napközis foglalkozás Előirányzat: 4905,6 millió forint Fajlagos összeg: 15 000 forint/fő A kiegészítő hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskolában, nyolcévfolyamos gimnázium első négy évfolyamán, illetve a hatévfolyamos gimnázium első két évfolyamán napközis foglalkozáson részt vevő tanulók után veheti igénybe a Kiegészítő szabályok 2. j) pontja szerint. i) Kisebbségi nyelven vagy két - kisebbségi és magyar - tanítási nyelven történő oktatás az iskolában, valamint nem kisebbségi két tanítási nyelvű oktatás Előirányzat: 960,0 millió forint Fajlagos összeg: 41 000 forint/fő A kiegészítő hozzájárulást igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolában a Kiegészítő szabályok 2. u) pontja alapján szervezett kisebbségi nyelven, vagy két - kisebbségi és magyar - tanítási nyelven történő oktatásban, valamint a Kiegészítő szabályok 2. t) pontja alapján szervezett nem kisebbségi két tanítási nyelvű nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után. A nemzeti kisebbségek iskolai nevelése és oktatása esetében az igénylés további feltétele, hogy az 1-2. évfolyamon 2000. szeptember 1-jétől, a 3. évfolyamon - helyi döntés alapján a 7-8. évfolyamon, 2000. szeptember 1-jétől a 9. évfolyamon - a nemzeti kisebbség iskolai oktatásának irányelve szerint készült helyi tanterv alkalmazásával, a nemzetiségi oktatás további évfolyamain nemzetiségi tanterv alapján szervezzék az oktatást. j) Nemzeti-etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek kisebbségi program szerinti nevelése az óvodában, továbbá cigány kisebbségi és nyelvoktató kisebbségi nevelés, oktatás az iskolában Előirányzat: 3579,3 millió forint Fajlagos összeg: 27 500 forint/fő A kiegészítő hozzájárulást igényelheti a helyi önkormányzat, ha a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását az 1-2. évfolyamon, 2000. szeptember 1-jétől a 3. évfolyamon - helyi döntés alapján a 7-8. évfolyamon, 2000. szeptember 1-jétől a 9. évfolyamon - a nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve, illetve iskolai oktatásának irányelve szerint készült nevelési terv, helyi tanterv alkalmazásával szervezik meg, illetve az iskolai oktatás többi évfolyamain a nemzetiségi tantervek szerint oktatnak. A cigány kisebbségi oktatás esetén további feltétel, hogy a többi évfolyamon az irányelv előírásainak megfelelően biztosítsák az oktatást, legalább heti hat órában tanórai és tanórán kívüli oktatás keretében. A kiegészítő hozzájárulás csak abban az esetben igényelhető, ha a képzést a Kiegészítő szabályok 2. u) pontja alapján szervezik. k) Hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztató oktatása Előirányzat: 717,4 millió forint Fajlagos összeg: 15 000 forint/fő A kiegészítő hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskola 1-10. évfolyamán nappali rendszerű oktatásban résztvevő, a család gondozásában lévő hátrányos helyzetű tanulók után igényelheti. A hátrányos helyzetet az iskolaigazgató javaslata alapján a jegyző állapítja meg a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 19. §-a alapján rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő, illetve ugyanezen törvény 138. § (2) bekezdése alapján védelembe vett gyermekekről készült nyilvántartások 1999. augusztus 31-i állapota és a 2000. augusztus 31-re becsült létszáma figyelembevételével. Az iskolaigazgató javaslatában az iskola tanulólétszámának 5%-ánál nem lehet magasabb azok aránya, akik nem szerepelnek a gyermekvédelmi törvény alapján készült nyilvántartásokban. A kiegészítő hozzájárulást a tanulást közvetlenül segítő tantárgyi foglalkozások, tantárgyi korrepetáló, személyiségfejlesztő és tehetséggondozó programok megvalósítása esetén lehet igényelni, ha a programokat külön terv alapján, tanulónként legalább heti öt órában, maximum 15 fős csoportokban szervezik meg. A hozzájárulás az e programokban részt vevő gyermekek után igényelhető az egyes intézményekben nappali rendszerű oktatásban résztvevő tanulók létszámának legfeljebb 30%-áig. Nem igényelhető a hozzájárulás abban az esetben, ha a tanuló a 3. számú melléklet 24. pont j) bekezdése alapján cigány kisebbségi oktatás keretében vesz részt felzárkóztató tehetséggondozó oktatásban, nevelésben, továbbá, ha a 21. pont alapján különleges gondozás keretében nyújtott ellátásban részesül. 25. Helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok Előirányzat: 7575,0 millió forint Fajlagos összeg: 731 forint/fő A hozzájárulás az 1999. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg a települési önkormányzatot a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és a levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést szolgáló feladatai ellátásához. 26. Megyei/fővárosi közművelődési és közgyűjteményi feladatok Előirányzat: 3743,9 millió forint a) Összege: 61 290 000 forint egységesen b) Fajlagos összeg: 243 forint/fő a megye/főváros 1999. január 1-jei lakosságszáma alapján illeti meg a megyei/fővárosi önkormányzatot. A hozzájárulás a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és a levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést szolgáló feladatok ellátásához kapcsolódik. Kiegészítő szabályok 1. A normatív hozzájárulások, illetve részesedések forrásai: - a 18-23. jogcímek esetén 100%-ban állami támogatás, - a 24. jogcím esetén 70%-ban állami támogatás, 30%-ban átengedett személyi jövedelemadó, - a 3., 7., 11-17. jogcímek esetén 30%-ban állami támogatás, 70%-ban átengedett személyi jövedelemadó, - az 1. jogcím esetén 10%-ban állami támogatás, 90%-ban átengedett személyi jövedelemadó, - a 2. jogcím esetén 8,02%-ban állami támogatás, 91,98%-ban átengedett személyi jövedelemadó, - a 4-6., valamint a 8-10., 25-26. jogcímek esetén 100%-ban átengedett személyi jövedelemadó. 2. Közoktatási célú normatív hozzájárulásokkal összefüggő kiegészítő és értelmező szabályok: a) A közoktatási törvény átmeneti rendelkezései alapján az oktatási törvény szerint (hagyományos módon) szervezik az oktatást a szakközépiskolában, szakmunkásképző iskolában, ha az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz és a szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeire egyidejűleg, egy évfolyamon készítik fel a tanulót, utoljára az 1997/1998. tanévben indított (kifutó) évfolyamokon. b) Párhuzamosan szervezik a művészeti szakmai vizsgára felkészítő oktatást, ha a tanuló ugyanabban az iskolában egyidejűleg sajátítja el az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit a közoktatási törvény 27. § (7), illetőleg a 29. § (8) bekezdése szerint. c) Szakképzési évfolyamon folyik a felkészítés, ha a tanuló kizárólag a szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit sajátítja el. d) A szakképzésben részt vevő tanulók után - a fogyatékos gyermekek kivételével - csak akkor igényelhető normatív hozzájárulás, ha a tanuló a közoktatási törvény rendelkezései szerint az első, illetve először az 1999/2000. tanévtől a második, fogyatékos tanulók esetén a további szakképesítés megszerzésére készül fel. e) A közoktatási célú alap-hozzájárulások összege tartalmazza az óvodaszék és az óvodai szülői szervezetek, az iskolaszék és az iskolai szülői szervezetek, valamint a diákönkormányzatok működtetésének fedezetét. f) A közoktatási célú normatív hozzájárulások megállapítása - a g), h), i), j), v) bekezdések figyelembevételével - a tervezésnél az önkormányzatok által közölt tényleges, illetve becsült tanévnyitó létszámokból központilag kiszámított mutatószámok alapján történik. Az elszámoltatás is a költségvetési éven belüli tanévváltás időpontjához, augusztus 31-hez igazodóan, az ellátott, oktatott létszám 8/12-ed részének és 4/12-ed részének önkormányzati szinten figyelembe vett éves, jogcímenként a g) pont szerinti összesített átlaga alapján történik. Amennyiben a szakképzés tört tanéves rendszerben történik, az érintett tanulók után igényelt hozzájárulás elszámolása az egyes félévekben oktatott létszám - félévváltások időpontjához igazodóan - 1/12, 7/12, illetve 4/12-ed részének átlaga alapján történik. g) A közoktatási célú normatív hozzájárulásokkal az elszámolás a nevelési-oktatási feladatoknak megfelelő közoktatási statisztikai adatokra, és az azt megalapozó előírt tanügyi okmányokra, vagy a hozzájárulást megalapozó okmányokra épül. h) Intézményfenntartó társulások támogatása jogcímen hozzájárulás - a bejáró gyermek, tanuló utáni hozzájárulás mellett - az után a gyermek, tanuló után igényelhető, aki a társult önkormányzatok önkormányzati törvényben kötelezően előírt feladatellátása keretében vesz részt óvodai nevelésben, általános iskolai oktatásban. A városi önkormányzat által fenntartott intézménybe beíratott városi tanulók után e kiegészítő hozzájárulás nem jár. A település közigazgatási státusza vonatkozásában az 1999. augusztus 31-i állapot az irányadó. Intézményfenntartó társulás esetén abban az esetben vehető igénybe a 24. e) vagy f) pont szerinti hozzájárulás, ha a közös intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat illetékességi területén a lakosságszám nem éri el a 3000, illetve nem haladja meg a 3500 főt. i) A gyermek és tanulói intézményi étkeztetéshez az étkeztetést igénybe vevők 2000. évi összes létszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhető, illetve igényelhető a hozzájárulás. A hozzájárulás szempontjából a szervezett intézményi (óvodai, iskolai) étkeztetésben résztvevők számának megállapításánál egy fő - függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz - csak egy létszámként szerepelhet. Az igényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a gyermek, tanuló számít, akinek naponta legalább a déli, többfogásos, meleg főétkezés az intézmény által szervezett keretek között biztosított. Az elszámolás dokumentuma az élelmezési nyilvántartás. Az elszámolásnál az étkezésben résztvevők naponként összesített éves létszámát el kell osztani óvodai étkeztetés esetén 240 nappal, iskolai étkeztetés esetén 185 nappal. j) A napközis foglalkozás szervezéséhez a napközis foglalkozásokon részt vett tanulók 2000. évi átlagos létszáma alapján tervezhető, illetve igényelhető a hozzájárulás. Az elszámolásnál a foglalkozási naplók szerint a naptári évre naponként összesített létszámot 185 nappal kell elosztani. k) Az f) pont szerinti központi számításokban a közoktatási törvény 1. számú melléklet Második része az irányadó, amely meghatározza, hogy a normatív hozzájárulás megállapítása során milyen módon kell számításba venni az iskolai oktatásban részt vevő tanulót, a kollégiumi ellátásban részesített tanulót, a felnőttoktatásban résztvevőket, a térítési díjat fizetőket, az alapfokú művészetoktatásban részesülőket stb. A számításoknál jogcímenként előforduló tört létszám esetén az általános kerekítési szabályokat kell alkalmazni. A kiegészítő hozzájárulásokra való jogosultság meghatározásához is e bekezdés előírásai az irányadók. l) Az alapfokú művészetoktatási intézménybe beírt és a foglalkozásokon részt vevő tanuló csak egy jogcímen vehető figyelembe, abban az esetben is, ha a 22. pont a) és b) jogcím szerinti képzést együttesen veszi igénybe, vagy ha több tanszakra jár. m) A beszámoltató rendszerű szakképzésben résztvevők létszámát a felnőttoktatásban a levelező munkarend szerint oktatottakra vonatkozó előírások szerint kell meghatározni. n) A 24. pont szerinti hozzájárulásoknál az egy-egy jogcímhez kapcsolódó igénylés az óvodai nevelés esetén a 18. pont szerinti, iskolai oktatás, illetve gyógypedagógiai ellátás esetén a nappali rendszerű oktatásban résztvevők létszámát nem haladhatja meg. o) A nem magyar állampolgárok a közoktatási törvény 110. §-ának feltételei szerint vehetők számításba a létszámok tervezésénél. p) A közoktatási célú normatív hozzájárulások a tanulói jogviszony szünetelése esetén nem igényelhetők. q) A közoktatási célú normatív hozzájárulások nem vehetők igénybe az olyan intézményben ellátottak, oktatottak után, amelyek alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység nem szerepel, beleértve a kiegészítő hozzájárulás igénybevételére jogosító tevékenységeket is. r) A gyermekvédelmi szakellátásban részesülő ellátottak után - kivéve a 23. b) alpont szerint a fogyatékos tanulók diákotthoni ellátásában részesülők - a bölcsődei, óvodai, kollégiumi, externátusi elhelyezéshez, az intézményi étkeztetéshez, valamint a napközis foglalkozáshoz a hozzájárulásokat az ezen ellátásokat nyújtó önkormányzat igényelheti. s) A 24. pont i) bekezdésében a nem kisebbségi két tanítási nyelvű oktatást szolgáló támogatást a helyi önkormányzat az általa fenntartott nevelési, oktatási intézményben a Művelődési Minisztérium 29.207/1987. (MK. 22.) számú engedélyében foglaltaknak megfelelően, vagy a két tanítás nyelvű iskolai oktatás irányelvének kihirdetéséről szóló 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet szerint szervezett nem kisebbségi két tanítási nyelvű általános és középiskolai oktatáshoz veheti igénybe. t) A 24. pont d), e), f), i) és j) bekezdéseiben a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatáshoz meghatározott kiegészítő hozzájárulások igénylésének együttes feltételei a következők: - a nevelési-oktatási intézmény alapító okirata tartalmazza a nemzeti-etnikai kisebbségi feladatok ellátását, és - a nemzeti, etnikai kisebbségek óvodai nevelését és oktatását, legalább nyolc, ugyanahhoz a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermek szülőjének, gondviselőjének igénye alapján szervezik meg az oktatást, - a hozzájárulás igénybevételéhez - legalább - a 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet 2. számú mellékletében meghatározott heti foglalkoztatási óraszám biztosítása és dokumentálása szükséges, - amennyiben az óvoda, iskola olyan településen működik, ahol nem működik helyi kisebbségi önkormányzat, illetve nincsen kisebbségi szószóló, a támogatás további feltétele az országos kisebbségi önkormányzat nyilatkozata, mely szerint az oktatási intézmény nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot lát el, - a d), e), f) pont alatt felsorolt kiegészítő támogatás gyermekenként, tanulónként csak egy jogcímen vehető igénybe. u) A korai fejlesztéshez, gondozáshoz és a fejlesztő felkészítéshez a hozzájárulás a 2000. naptári évben az ezen ellátásokat igénybevevők - havi átlaglétszáma figyelembevételével számított - éves átlaglétszáma alapján igényelhető. 3. Ha a tanuló a gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményben van elhelyezve, lakóhelyét az alapján kell megállapítani, hogy az elhelyezését szolgáló épület melyik településen található. 4. A közös tulajdonú (ez esetben a fenntartás is közös), illetőleg közös fenntartású intézmények esetén - a 3. számú melléklet 11. pont b) és c) jogcímek kivételével - az intézmény székhelye szerinti önkormányzat igényelheti a normatív hozzájárulást és számol is el a hozzájárulással. 5. Amennyiben helyi önkormányzat más helyi önkormányzatnak 2000. január 1-jével ad át feladatot, illetve intézményt, az erről szóló megállapodás alapján a feladatot, intézményt átvevő helyi önkormányzatnak az átvevő által a mutatószám felméréskor közölt adatok alapján jár a normatív hozzájárulás. 6. Gondozási nap: egy gondozott egy napi intézményi gondozása (különféle ápoló-, gondozóotthoni intézményi, átmeneti és nappali szociális intézményi ellátás, valamint az állami gondozásban részesülők ellátása), amely az intézményben történő felvétellel kezdődik, és annak végleges elhagyásával fejeződik be. Az ideiglenes távollévők - kórházi ápolás, szabadság - is beszámítanak a gondozási napokba. 7. A lakosságszámra vonatkozó adatok a BM Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatal adatai. A lakosságszám megállapításához az 1999. január 1-jei állapotot kell figyelembe venni. 4. számú melléklet az 1999. évi CXXV. törvényhez I. A helyi önkormányzatokat normatívan megillető személyi jövedelemadó jogcímei és összegei 1. A települési önkormányzatok jövedelem differenciálódásának mérséklése Előirányzat: 43 817,4 millió forint 1.1. Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél a 21. § (2) bekezdés szerint a képződés helyén maradó személyi jövedelemadó-bevétel és a 1.2. pont szerinti iparűzési adóerő-képesség - az 1998. január 1-jei lakosságszámra - együttesen számított egy főre jutó összege nem éri el a 1.3. pontban szereplő összeget, a bevétel e szintig kiegészül. Ha az egy főre jutó összeg nagyobb az 1.3. pontban szereplő összegnél, akkor a központi költségvetési kapcsolatból származó forrásokból az önkormányzatot együttesen megillető összeg az 1.4. pontban szereplő számítási módszer alapján csökkentésre kerül. Az önkormányzat közigazgatási státuszát az 1999. augusztus 31-i állapotnak megfelelően kell alapul venni. Az ezen időpontig szétvált önkormányzatoknál a számítás alapjául szolgáló bevételeket az érintett önkormányzatok megállapodása alapján kell megosztani. Ennek hiányában a bevételeket az 1999. évi költségvetésükben tervezetteknek megfelelően kell számításba venni. Mindkettő hiányában a bevételek megosztása az 1999. augusztus 31-i lakosságszám arányában történik. 1.2. E törvény szempontjából a helyi önkormányzat 2000. évi iparűzési adóerő-képességét az alábbiak szerint kell meghatározni: 1.2.1. Számított adóerő-képesség kiszámítása Ae=(Tax1,25+LxEa)x0,012 ahol Ae = számított iparűzési adóerő-képesség Ta = az 1998. évi társasági adóbevallásokból az APEH által telephelyenként kimutatott és településre számított - az anyagköltséggel csökkentett - iparűzési adóalap L = a település 1998. január 1-jei lakosságszáma Ea = az SZJA törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók által bevallott iparűzési adóalap település népessége szerint képzett csoportonkénti jellemző középértéke - 2 000 főig 13 500 forint/fő 2 000 - 10 000 főig 33 750 forint/fő 10 000 fő felett 54 000 forint/fő 1.2.2. Az 1.1. pontban figyelembe veendő iparűzési adóerő-képesség: 1.2.2.1. Nem lehet kevesebb az egyes önkormányzatok 1998. évi korrigált iparűzési adóbevétel 25%-kal növelt - ezáltal 2000-re valorizált - összegének 60%-ánál, illetve nem lehet több annak 110%-ánál. Az 1998. évi korrigált iparűzési adóbevétel alatt az önkormányzat 1998. évi adóbeszedési számláján ténylegesen befolyt iparűzési adóbevételnek (a továbbiakban: 1998. évi iparűzési adóbevétel), az APEH által településekre kimutatott anyaghányad 67%-ával csökkentett és a törvényi kulcsváltozással (2/1,4) növelt összegét kell érteni. Ha a településre nincs APEH által kimutatott adóalap, akkor a korrigált iparűzési adóbevétel megegyezik az 1998. évi iparűzési adóbevétellel. A 2000-re előzőek szerint számított korrigált iparűzési adóbevételt a helyi önkormányzat a 17. § (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során pontosíthatja. Abban az esetben, ha a ténylegesen befolyt - hátralékváltozással korrigált - iparűzési adó meghaladja az önkormányzat által pontosítottat, ennek az 1.1., 1.3. és 1.4. pont szerint számított kiegészítésre, illetve levonásra gyakorolt hatásával az önkormányzatnak az Áht. 64. § (1) bekezdésében foglaltak keretében év végén el kell számolnia. A jogtalanul igénybe vett összeget a költségvetési évben érvényes átlagos jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelve kell a központi költségvetés részére visszafizetni. Ha a helyi önkormányzat visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségének külön jogszabály szerinti határidőre nem tesz eleget, további - az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő - kamatot köteles fizetni addig a napig, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesíti. A határidőt követő 90. napon a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen, és az Áht. 63. § (7) bekezdésében foglaltak szerint jár el. 1.2.2.2. Megegyezik az önkormányzattípus, azon belül népességszám szerinti kategóriába tartozó önkormányzatok 1.2.2.1. szerinti adóerő-képességének átlagával, ha az adott önkormányzatnak nem volt 1998. évi iparűzési adóbevétele, és a számított iparűzési adóerőképessége ennél az átlagnál magasabb. 1.2.2.3. Azonos a településkategórián belül az 1.2.2.1. és az 1.2.2.2. szerint legalacsonyabb adóerő-képességű önkormányzatok egytizedének átlagos adóerő-képessége felével, ha az adott önkormányzat 1.2.2.1. és 1.2.2.2. szerinti adóerő-képessége ennél alacsonyabb lenne. 1.3. A jövedelemkülönbségek mérséklésénél figyelembe veendő értékhatár: a) - község 11 800 forint/fő b) - város 14 715 forint/fő c) - megyei jogú város 16 500 forint/fő d) - főváros (kerületekkel együtt) 22 295 forint/fő Az a) és b) pontban szereplő nem kötelező térségi feladatokat is ellátó települési önkormányzatok esetén az értékhatár nő a 2. c) pont szerinti fajlagos összeg és a 3. számú melléklet 13. a), 15., 16., 19. b)-c), 20-23. pontok szerinti ellátottak/férőhely együttes száma szorzatának a település 1998. január 1-jei lakosságszámára vetített összegével. 1.4. A 1.3. pont szerinti értékhatár %-ában a levonás sávonkénti számítása Az 1-3. pontban szereplő értékhatár %-ában sávonként Sávonként a levonásra kerülő egy főre jutó összeg A központi költségvetési kapcsolatból levonásra kerülő összeg %-ban forint/fő %-ban forint/fő 4. oszlop összesen x a település 1998. január 1-jei lakosságszáma forintban 1. 2. 3. 4. 5. 100-130 0 - 130-170 25 - 170-230 45 - 230-300 75 - 300 felett 90 - Levonandó összesen: - - A levonandó összeg azonban nem lehet több, mint a települési önkormányzatot a kötelezően ellátandó feladatai után a 3. számú melléklet 1., 2., 4-11., 14., 17., 18., 19. a), 21. a), 24-26. pontjai alapján megillető normatív állami hozzájárulás és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadó. E normatív hozzájárulások év végi elszámolásának hatását az Áht. 64. § (1) bekezdésében foglaltak szerint figyelembe kell venni. 2. Megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó részesedése Előirányzat: 12 067,3 millió forint Ebből minden megyei önkormányzatot megillet: a) egységesen 257 millió forint, b) a megye 1999. január 1-jei lakosságszáma után 556 forint/fő, c) a megyei fenntartású intézményekben ellátottak után 14 905 forint/ellátott. A c) pontban az ellátottak számbavételénél az e törvény 3. számú mellékletének 12. a), 13., 14., 16., 17. számú jogcímeihez kapcsolódóan tervezett ellátott, a 15. számú jogcímhez kapcsolódóan tervezett férőhely, a 18-23. számú jogcímekhez kapcsolódóan tervezett ellátott, oktatott létszámot együttesen kell alapul venni. II. Az illetékbevételek szabályozása 1. A Fővárosi Önkormányzatot illeti meg a Fővárosi Illetékhivatal által beszedett, a központi költségvetés bevételével csökkentett e törvény 25. §-a szerinti illetékbevétel. 2. A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg a megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján a megye közigazgatási területén lévő megyei jogú városok illetékességébe tartozó ügyekből befolyt bevétel, csökkentve e törvény 25. §-a szerinti bevételi részesedéssel, továbbá a 4., illetve 5. pontban foglalt költségként visszatartott összeggel. 3. A megyei illetékhivatal által beszedett illetéknek a központi költségvetés e törvény 25. §-a szerinti bevételi részesedésével és a 2. pont szerinti, megyei jogú várost megillető összeggel, továbbá a megyei önkormányzatnál - az illetékhivatal működésével összefüggően - felmerült költségek fedezetére visszatartott összeggel csökkentett illetékbevétel a) 30%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot, b) 70%-ának fele egyenlő összegben - egytizenkilenced részenként -, fele a megye 1999. január 1-jei lakosság száma arányában - a Kincstár országos összesítését követően - a megyei önkormányzatokat illeti meg. 4. A megyei jogú város önkormányzata legkésőbb 2000. február 1-jéig megállapodik a megyei önkormányzattal a beszedett bevétellel kapcsolatos költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét és mértékét - beleértve a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 45. §-ában szabályozott, illetékekkel összefüggő érdekeltségi célú juttatásokat is -, az elszámolási kötelezettségeket, az elszámolás ellenőrzésének módját. 5. A 4. pont szerinti megállapodás hiányában a megyei önkormányzat a felmerült költségek fedezetére visszatarthatja a megyei jogú város illetékességébe tartozó ügyekből befolyt, központi költségvetést megillető összeggel csökkentett bevétel, valamint az illetékhivatal által beszedett összes, központi költségvetést megillető bevétellel csökkentett illetékbevétel arányának megfelelő hányadot. Az arány megállapításánál az előző évi tényszámokat kell figyelembe venni. 6. Az illetékhivatal működtetésével összefüggő éves költség egytizenkettede tartható vissza havonta, amely az illetékhivatalt működtető megyei önkormányzatot illeti meg, és illetékbevételként kell költségvetésében előirányozni és elszámolni. 5. számú melléklet az 1999. évi CXXV. törvényhez A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok Millió forintban Sor-szám Cél Igénybevétel feltételei Előirányzat 1. Lakossági közműfejlesztés támogatása A magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló 73/1999. (V. 21.) Korm. rendelet alapján igényelhető. 1500,0 2. Pincerendszerek és természetes partfalak veszélyelhárítási munkálatainak támogatása a) Pincerendszerek esetén: Igényelheti azon - veszélyeztetett közterülettel rendelkező - település önkormányzata, amely a település szakszerűen kidolgozott komplex veszélyelhárítási programját és ezen belül annak 2000-re vonatkozó munkatervét a Belügyminisztériumhoz benyújtotta. A támogatásban részesülő veszélyelhárítási programokról (pincékről és kapcsolódó létesítményekről), valamint a támogatásnak a település vállalt önrészesedését is figyelembe vevő mértékéről - a sürgősség és a védendő közvagyon mérlegelésével - a belügyminiszter által vezetett tárcaközi bizottság dönt. Az ilyen célokra engedélyezhető összes támogatás összege maximálisan 500 millió forint. 1000,0 b) Természetes partfalak esetén: Igényelheti az a települési önkormányzat, ahol a természetes partfalak mozgása a települést különösen veszélyezteti, és amely önkormányzat a belügyminiszternek az érintett társminiszterekkel egyetértésben megjelentetett részletes támogatási feltételei szerint - az abban közölt határidőig - támogatási igényét benyújtja. A támogatás összegéről a tárcaközi bizottság javaslata alapján a belügyminiszter dönt. Az e célra engedélyezhető összes támogatás maximálisan 500 millió forint. 3. Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása Az előirányzat azoknak a településeknek a támogatására szolgál, amelyeken az önkormányzati, az állami és egyéb szolgáltatók által végzett lakossági közműves ivóvízellátás és szennyvíz-szolgáltatás, valamint a más vízközműtől vásárolt (átvett) lakossági célú ivóvíz ráfordításai magasak. Az igénybejelentés részletes rendjéről a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter - az érintett társminiszterekkel egyetértésben - tájékoztatót jelentet meg. Az igényekről a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által vezetett tárcaközi bizottság dönt. A tárcaközi bizottság - a rendelkezésére álló előirányzat keretei között - az érintett körben figyelembe veszi az igénybejelentést megelőző egy éves időszak lakossági fogyasztása mennyiségét, az ebben várható változásokat, a szolgáltatás tényleges, illetve várható ráfordításait, valamint azt, hogy az érintett önkormányzatok - az említett tájékoztatóban részletezett módon a szolgáltatóval egyeztetett - igénybejelentései képviselő-testületi határozatokkal alátámasztottak-e. Több települést ellátó szolgáltató esetén, vagy regionális érdekek érvényesítésére a támogatás összegét a bizottság a támogatási küszöbérték feletti települések átlagos fajlagos ráfordításai alapján is megállapíthatja. A tárcaközi bizottság intézkedik arról is, hogy a jóváhagyott összeg az egy települést ellátó vízközmű esetén a szolgáltató székhelye szerinti önkormányzathoz, több települést ellátó vízközmű esetén pedig az igénybejelentésben megjelölt önkormányzathoz kerüljön átutalásra. A jóváhagyott összeget az önkormányzat - dokumentálható és ellenőrizhető módon - kizárólag a lakossági ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás ráfordításainak csökkentésére használhatja fel. 4100,0 Az előirányzat szolgál részbeni fedezetül az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ráfordításaira is. 4. Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása Az előirányzat a meglévő közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartására szolgál, ha az említett eszközökön végzendő munkákat - kivételes esetben új eszköz beszerzését - a műszaki előírások vagy a műszaki állapot szükségessé teszik, és az eszközöknek a felújítás utáni tartós használata biztosítva van. Kivételesen méltánylandó kistérségi foglalkoztatáspolitikai szempontok esetén lehetőség van a működtetés támogatására is, amennyiben a településről más tömegközlekedési eszközzel munkába járni nem lehet. 200,0 Az összegnek azon települési önkormányzatok közötti elosztásáról, amelyeknek az említett eszközök a tulajdonában és működtetésében vannak, vagy amelyeknek közigazgatási területén az említett eszközöket közforgalmú-közútpótló jelleggel érvényes engedély birtokában működtetik, tárcaközi bizottság dönt. Az igénybejelentés feltételeiről a tárcaközi bizottságot vezető közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter az érintett társminiszterekkel egyeztetett tájékoztatót jelentet meg. 5. Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása Támogatásban részesül - a Határőrség Országos Parancsnoksága által kimutatott 1999. évi (közúti ki- és beléptetési) adatok alapján - minden határátkelőhelyet fenntartó települési önkormányzat. 80,1 A támogatás átutalásáról a Belügyminisztérium 2000. március 15-ig intézkedik. 6. Lakáscélú adósságkezelési támogatás A szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítéséről és lakhatási körülményeinek javításáról szóló, módosított 96/1998. (V. 13.) Korm. rendelet alapján a helyi önkormányzat központi költségvetési támogatásra jogosult, ha az e rendeletben, valamint az önkormányzat rendeletében foglaltak szerint adósságkezelést folytat. Az önkormányzat az adósságkezelés során kifizetett összeg 55%-át, a 219/1996. (II. 24.) Korm. rendelet mellékletében felsorolt, a társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település önkormányzata a 80%-át a központi költségvetéstől visszaigényelheti e törvény 3. számú melléklete 10. pontja alapján az önkormányzatot megillető összeg 3%-ának erejéig, de legalább 200 000 forintig. 400,0 7. Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatása Támogatásra jogosultak a helyi kisebbségi önkormányzatok a települési önkormányzaton keresztül, valamint a települési kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban: kisebbségi önkormányzat). A támogatás éves összege 583 932 forint/kisebbségi önkormányzat. A támogatást a kisebbségi önkormányzat működési kiadásaira használhatja fel. 803,0 A támogatás átutalása két egyenlő részletben 2000. február 15-ig, illetve 2000. július 31-ig történik. A támogatásnak az érintett önkormányzatok részére történő átutalásáról a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal intézkedik a Belügyminisztérium útján a Kincstár felé. Időarányos támogatásra jogosult az a kisebbségi önkormányzat, amely az időközi választást követően év közben alakul meg. Ez esetben a kisebbségi önkormányzat a támogatásra a megalakulás napjától jogosult. A támogatásra való jogosultságát a kisebbségi önkormányzatnak be kell jelentenie a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalnak, valamint a Belügyminisztériumnak a megyei TÁKISZ-on keresztül. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal a Belügyminisztérium útján intézkedik a Kincstár felé a támogatás időarányos összegének folyósításáról. Nem illeti meg a támogatás időarányos része a kisebbségi önkormányzatot, ha évközben megszűnik (feloszlatták, feloszlott, valamint ha a képviselők száma a képviselőtestület működéséhez szükséges létszám alá csökken), a megszűnés napját követő naptól. A kisebbségi önkormányzatnak megszűnésével egyidejűleg értesítenie kell a Belügyminisztériumot a megyei TÁKISZ-on keresztül az őt meg nem illető - időarányos - támogatás előirányzatról való lemondásáról, továbbá a Kincstárt az ennek megfelelő összeg egyidejű visszautalásáról. Ezzel egyidejűleg a kisebbségi önkormányzat - gazdálkodásának végrehajtó szerve útján - a támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a megszűnését követő 30 napon belül az idevonatkozó bizonylatok becsatolásával elszámol a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatallal. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal a Belügyminisztérium útján intézkedik a Kincstár felé a további folyósítás megszüntetéséről. 8. Gyermek- és ifjúsági feladatok A támogatási keret felhasználásáról az ifjúsági és sportminiszter által vezetett tárcaközi bizottság dönt. 155,0 9. Kiegészítő támogatás nemzetiségi óvodák és iskolák fenntartásához Igényelhetik azok a helyi önkormányzatok, amelyek a nemzetiségi, etnikai nevelési-oktatási feladatokat ellátó óvoda és iskola fenntartását a bevételi forrásaik hiánya miatt nem tudják a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelően biztosítani. A támogatás folyósítása a nettó finanszírozás keretében történik. 300,0 A támogatás igénylésének, a folyósítás részletes rendjének szabályait, valamint az elszámolás feltételeit az oktatási miniszter - a belügyminiszter, az igazságügyi miniszter, valamint a pénzügyminiszter véleményének kikérésével - 2000. március 31-ig határozza meg. 10. Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás Igényelhetik települési és megyei/fővárosi önkormányzatok az általuk fenntartott nyilvános könyvtár állománygyarapításához, a közművelődési infrastruktúra technikai, műszaki fejlesztéséhez. A támogatás részletes pályázati feltételeit, az igénylés és az elszámolás rendjét a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról szóló 15/1998. (III. 31.) MKM rendelet határozza meg. 568,0 11. Helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari támogatása Helyi önkormányzat fenntartásában, vagy közhasznú társasági formában működő hivatásos zenekarok és énekkarok kiadásaihoz a helyi önkormányzatok támogatást vehetnek igénybe. A helyi önkormányzatokat a támogatási keretből 250 millió forint működési kiadásokra, 100 millió forint az önkormányzati hozzájárulás arányában illeti meg. A támogatás igénybevételét a nemzeti kulturális örökség minisztere 2000. február 15-ig rendeletben szabályozza. 350,0 12. Hozzájárulás a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz A központi költségvetés egyszeri hozzájárulást biztosít a helyi önkormányzatoknak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott körön kívüli feladatellátás racionálisabb megszervezése, szükségtelen foglalkoztatás megszüntetése folytán felszabaduló létszám miatti, 1999. szeptember 30. napját követően hozott döntéseikhez kapcsolódó kötelezettségei teljesítéséhez. További feltétel, hogy az önkormányzati szintű létszámcsökkentéssel kapcsolatban meghozott döntés az álláshely megszüntetését is jelentse. Az öregségi nyugdíjkorhatárt két éven belül elérők esetében a kisebb összegű kötelezettségvállalással járó munkaviszony megszüntetési forma (felmentés vagy korengedményes nyugdíjazás) támogatható. A támogatás folyósítása a nettó finanszírozás keretében történik. 4000,0 A pályázat feltételeit a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben 2000. február 15-ig jelenteti meg. 13. Hozzájárulás a könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok számára A központi költségvetés egyszeri hozzájárulást biztosít az államháztartásról szóló 1992. XXVIII. törvény 64. § (1) bekezdés b) pontja szerint könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok többletfeladataihoz. Az előirányzat 40%-a valamennyi könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatot egységesen illeti meg, a 60%-a pedig az érintett önkormányzatok 1999. évi könyvvizsgáló által hitelesítendő központi költségvetési források nagyságrendje alapján kerül elosztásra. 300,0 A támogatás igénylésének és elszámolásának módját a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben 2000. március 31-ig határozza meg. 14. Tűzoltólaktanya létesítése A központi költségvetés egyszeri hozzájárulást biztosít a szentendrei tűzoltólaktanya megvalósításához, amely az egyházi tulajdonrendezés miatt szűnt meg. 50,0 Központosított előirányzat összesen: 13 806,1 6. számú melléklet az 1999. évi CXXV. törvényhez A működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása 1. Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (működési forráshiányos) helyi önkormányzatok támogatása Előirányzat: 9 613,4 millió forint A forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés esetén az önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő helyi önkormányzat kiegészítő támogatást igényelhet. E támogatást csak az az önkormányzat igényelheti, amely a normatívan képződő forrásokon túl a saját források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések (pl. intézmények társulásos működtetése, körjegyzőség, hatósági feladatok társulás útján való ellátása) mellett sem képes a kötelező önkormányzati feladatok ellátására, valamint az 1990. december 31. előtti hitel-, kötvénykötelezettség és azok 2000. évben esedékes kamatai teljesítésére. Az önkormányzattól elvárható bevételek és az elismerhető kiadások számításához e törvény alapján a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium részletes módszertani útmutatót (a továbbiakban: útmutatót) készít, és arról - a területileg illetékes TÁKISZ-okon keresztül - a helyi önkormányzatokat 2000. március 10-ig tájékoztatja. Nem igényelhet támogatást ezen a címen az a helyi önkormányzat, amely a) lakosságszáma 500 fő alatt van és körjegyzőséghez nem tartozik, kivéve ha az igénybejelentés időpontjáig döntött és megállapodást kötött legkésőbb 2001. január 1-jétől körjegyzőségben való részvételről. E feltétel alól a közigazgatási hivatal különösen méltányos esetekben adhat felmentést; b) polgármesteri hivatalon túl intézményt nem tart fenn, kivéve, ha részt vesz intézményfenntartó társulásban; c) az egészségügyi, szociális, oktatási intézményeinek intézményenkénti kihasználtsága 1100 lakosságszám alatt az 50%-ot, 1100 lakosságszám felett a 70%-ot nem éri el, kivéve azt az 500 lakosságszám alatti helyi önkormányzatot, ahol intézménytípusonként csak egy intézmény üzemel és oktatási intézményénél az általános iskolai tanulók 4. évfolyamnál magasabb évfolyamainak oktatása a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény szerint létrehozott társulás keretében történik; d) az alacsony kihasználtsággal működő intézményeinek társulás útján történő közös fenntartását nem kezdeményezte; e) 3 hónapra vagy ennél hosszabb időre lekötött tartós bankbetéttel rendelkezik intézményeit is ideértve, kivéve, ha a bankbetét összege nem haladja meg a g) pont szerinti felhalmozási célú bevételeknél átmenetileg fel nem használt forrásokat; f) helyi adó bevezetéséről nem döntött, illetve ilyen bevételt nem tervez; g) a tárgyévi összes felhalmozási célú bevételein túl tervezi a felhalmozási célú kiadásait, ideértve az 1991. január 1. után felvett fejlesztési célú hitel törlesztését és annak kamatait. Felhalmozási célú bevételként a felhalmozási célra kapott támogatás vagy átvett pénzeszköz, a társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott települések támogatására a települési önkormányzatnak a személyi jövedelemadóból való részesedése, a lakáshoz jutás és lakásfenntartás jogcímen a települési önkormányzatot megillető személyi jövedelemadó 50%-a, a megyei önkormányzatok egységes és lakosságszám arányos személyi jövedelemadó részesedésének 10%-a, továbbá a magánszemélyek kommunális adójának 100%-a, a magánszemélyek által befizetett építményadó és telekadó 20%-a, az önkormányzatok felhalmozási és tőke jellegű bevételei, a pénzmaradvány felhalmozási célú része, a felhalmozási kiadások áfa-tartalmának visszatérített összege, valamint a felhalmozási célra felvett hitel vehető figyelembe. A forráshiány összegének megállapításánál csak a kötelező önkormányzati feladatok - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott feladatok (a továbbiakban: OEP finanszírozási kör) nélküli - 1999. évi tényleges működési kiadásait a 2000. évi költségvetési törvényből fakadó kötelezettséggel, továbbá az államháztartás alrendszereitől átvett kötelező feladatok előirányzatának összegével növelten - lehet figyelembe venni. Az OEP finanszírozási kör 1999. évi kiadása alatt a következő forrásokból teljesített kiadások értendők: egészségügyi működési célra OEP-től és egyéb szervektől átvett pénzeszköz, a gyógyító-megelőző feladatellátás saját működési bevétele, az ilyen célú előző évi maradvány-felhasználás. A működési kiadás számításánál - az útmutatónak megfelelően - a személyi juttatások összegét a 2000. évi költségvetési törvény alapján kialakításra került ágazati növekményt lehet figyelembe venni. A forráshiány számításánál a helyi önkormányzat elvárható bevételeit - az OEP finanszírozási kör nélkül - az e törvényben meghatározott központi költségvetési kapcsolatokból származó működési célú forrásai és az intézményi működési bevételek, valamint az önkormányzatok sajátos működési bevételei, a működési célú átvett pénzeszközök, a működési célú kölcsönökből és értékpapírokból származó bevételek, továbbá a kötelezettség nélküli működési célú pénzmaradvány és a felhalmozási bevételből működésre fordított összeg képezi. Amennyiben az intézményi működési és önkormányzati sajátos működési bevételeknek az útmutató szerint korrigált összege az előző évi teljesítéshez képest nem növekszik legalább a tárgyévre prognosztizált infláció mértékével, a különbözet csökkenti, valamint ha az önkormányzatok - előzőek szerint figyelembe vett - sajátos működési bevételein belül a tervezett iparűzési adó nem éri el a számított iparűzési adóerő-képességet, e különbözet csökkenti a számított forráshiányt. Továbbá csökkenti a számított forráshiányt az az összeg, amellyel a tárgyévet megelőző évben a helyi önkormányzat felhalmozási kiadásai meghaladták a felhalmozási bevételeit. A pénzmaradvány igazolt kötelezettségeken felüli összege csökkenti a számított forráshiányt. Az előző évi pénzmaradványok megállapítását és felhasználását - képviselő-testületi (közgyűlési) jóváhagyással alátámasztva - tételesen be kell mutatni. A kiegészítő támogatás számított összegét csökkenti a 2000. évi normatív állami hozzájárulás, valamint az átengedett személyi jövedelemadó és az iparűzési adóerő-képesség együttes összegének 2%-a. Az előző években felvett működési hitel 2000. évi visszafizetési kötelezettsége a számított forráshiányt nem növeli. Amennyiben a helyi önkormányzat egy ellátottra, lakosra jutó 1999. évi teljesített működési kiadásainak összege az 1998. évi teljesített működési kiadások (8,4%-kal növelt) országos, településkategóriánkénti egy ellátottra, lakosra jutó - az útmutatóban meghatározott helyi kötelező feladatok reprezentálását eredményező korrekciókkal - tisztított átlagának 120%-át meghaladja, illetve annak összege nem éri el az 1998. évi teljesített működési kiadások (8,4%-kal növelt) országos, településkategóriánkénti egy ellátottra, lakosra jutó, tisztított átlagának 90%-át, akkor a forráshiány számított összege csökken, illetve nő. A számítást az OEP finanszírozási kör figyelembevétele nélkül kell elvégezni. A helyi önkormányzatok igényüket a Pénzügyminisztériumhoz a TÁKISZ-okon keresztül nyújthatják be 3 példányban. A TÁKISZ-okhoz való beérkezés időpontja: - 2000. április 20. - 2000. szeptember 30. Az igénylést a következő dokumentumokkal kell megküldeni (a 2000. első félévre vonatkozó dokumentumok csak a második határidőre szükségesek): - az 1999. évi költségvetés végrehajtásáról, az 1999. évi önkormányzati pénzmaradvány megállapításáról és felhasználásáról, a 2000. évi költségvetésről és a 2000. első félévi beszámolóról szóló képviselő-testületi előterjesztés, rendelet, illetőleg határozat, - az 1990. december 31. előtti hiteltartozás és kamatai 2000. évet érintő kötelezettségének igazolásáról szóló banki bizonylat, - működési célú éven belüli hitelek és azok kamatainak (kivéve a munkabérhitelek) igazolásáról szóló banki bizonylat, - a képviselő-testület nyilatkozata a)-f) pontokban foglaltak igazolására. A Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium ütemezésének megfelelően a TÁKISZ-ok az igénybenyújtásra vonatkozó határidőket követően legkésőbb 30 napon belül a rendelkezésre álló dokumentumok és a helyi ismereteik alapján rövid szöveges és számszaki elemzést készítenek a figyelembe vehető forráshiány összegére. A kérelmeket és azok mellékleteit önkormányzatonként 2 példányban a Pénzügyminisztérium részére küldik meg. A kérelmek döntés-előkészítése során - indokolt esetben - a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az illetékes TÁKISZ-tól, és - szükség esetén - helyszíni ellenőrzést végezhet. A támogatások odaítéléséről készített közös javaslatot a pénzügyminiszter és a belügyminiszter 2000. július 15-ig, illetve 2000. november 30-ig bemutatja az Országgyűlés Önkormányzati és rendészeti bizottságának. Ezt követően a támogatások odaítéléséről a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együtt dönt. A döntésüket - évenként két alkalommal - a Magyar Közlönyben teszik közzé. A támogatás átutalása - a nettó finanszírozás keretében - a közzététel hónapjáig időarányosan járó támogatásra szólóan - az előleggel korrigálva - egy összegben, a további részre vonatkozóan havi ütemezésben történik. Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő forráshiányos önkormányzat az őt 2000. évben megillető kiegészítő állami támogatás összegének terhére - utólagos elszámolási kötelezettség mellett - finanszírozási előleget vehet igénybe. Az előleg igénylésére az önkormányzat elfogadott költségvetési rendelete alapján, annak elfogadási időpontjához igazodóan 2000. február 5-ig, illetve 2000. március 5-ig - van lehetőség. A jogosan igénybe vehető előleg összege: - ha az előző évben is forráshiányos volt az önkormányzat nem lehet több, mint 1999. évben a részére folyósított forráskiegészítő támogatás összegének 60%-a, - ha az előző évben ezen a címen nem részesült támogatásban az önkormányzat nem haladhatja meg az elfogadott költségvetési rendeletében az általa meghatározott működési forráshiány 60%-át. Az erre irányuló kérelmeket a Belügyminisztériumnak címezve az illetékes TÁKISZ-hoz kell benyújtani. Az előleg átutalása az első hét hónap során havonta időarányosan, a nettó finanszírozás keretében történik a kiegészítő támogatás terhére. Amennyiben az első alkalommal megállapított kiegészítő támogatás összege kisebb, mint az igényelt előleg, akkor a jogtalanul igénybe vett előleg különbözetet - az előleg folyósításától a támogatás folyósításának megkezdéséig számított, a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten - a nettó finanszírozásba tartozó források terhére kell - a tartozás erejéig - elszámolni. Az igénybe vett előlegről az önkormányzatok 2000. május 31-ig mondhatnak le írásban. A lemondást a Belügyminisztériumnak kell címezni, és az illetékes TÁKISZ-hoz kell benyújtani. Az előleg folyósításától a lemondás időpontjáig igénybe vett előleget a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten a nettó finanszírozás keretében kell - a tartozás erejéig - elszámolni. Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzat a jóváhagyott támogatásról év végén az útmutató szerint elszámol, és bemutatja az igénybejelentés alapjául szolgáló feltételrendszer teljesülését. A jogtalanul igénybe vett támogatást az Áht. 64. § (6) bekezdésében foglaltak szerinti visszafizetési kötelezettség terheli. 2. Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, az adósságrendezés alatt működési célra igényelhető támogatásra, valamint a pénzügyi gondnok díjára Előirányzat: 720 millió forint a) Visszterhes kamattámogatás iránti kérelmet nyújthat be az a helyi önkormányzat, amely a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvényben szabályozott eljárás keretében az egyezséget pénzintézeti hitellel teremtette meg. A visszatérítendő kamattámogatás legfeljebb a jegybanki alapkamat +1% mértékig nyújtható. A kamattámogatás kamatmentes. Visszatérítését a hitel lejáratát követő évben kell megkezdeni. A kamattámogatás visszatérítésének időtartama nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje. A kérelemhez mellékelni kell a pénzintézeti hitelről kötött megállapodást, az önkormányzat saját forrásaira és a fizetőképességére vonatkozó nyilatkozatot, a kamattámogatás visszatérítéséhez előkészített megállapodás tervezetét és az ezeket bizonyító okiratokat. b) Az adósságrendezés megindítását követően, az adósságrendezési eljárás időtartama alatt a forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés és az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában foglalt feltételek fennállása esetén a helyi önkormányzat támogatást igényelhet. E támogatást csak az a helyi önkormányzat igényelheti, amely a források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képes a válságköltségvetésben vagy a működési válságtervben foglalt feladatok ellátására. A visszterhes kamattámogatás és a működési támogatás igénylésének és elbírálásának rendjét a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 10-14. §-ai rögzítik. A kérelmek döntés-előkészítése során indokolt esetben a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az illetékes TÁKISZ-tól. c) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő pénzügyi gondnokok díjához állami támogatás vehető igénybe. A pénzügyi gondnokok díjának folyósításáról - a bíróság díjmegállapító végzésének jogerőre emelkedését követően - a belügyminiszter intézkedik a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 9. §-a alapján. A pénzügyi gondnok díjának összege 2000-ben - az általános forgalmi adóval együtt - legalább 600 ezer forint, legfeljebb 2500 ezer forint. 3. A működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása Előirányzat: 1200 millió forint Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek működőképessége az előzőekben megfogalmazott feltételek mellett nem biztosítható, a belügyminiszter különösen indokolt esetben visszatérítendő vagy vissza nem térítendő állami támogatást adhat. A támogatás elsősorban a likviditási helyzet átmeneti megoldására biztosítható. A belügyminiszter a támogatás tételes felhasználásáról az Országgyűlés Önkormányzati és rendészeti bizottságát 2001. február 28-ig tájékoztatja. Az e célú előirányzat évközben nem növelhető. 7. számú melléklet az 1999. évi CXXV. törvényhez Helyi önkormányzatok színházi támogatása A helyi önkormányzatok színházi támogatása 2000. évben összesen 5625,5 millió forint. Ebből: a) Épületműködtetési hozzájárulás 3165,5 millió forint Költségvetési szervként, vagy közhasznú társasági formában, állandó vagy alkalmi társulattal új produkciókat létrehozó, folyamatosan játszó kőszínházat fenntartó helyi önkormányzatokat színházépület működtetési hozzájárulás illeti meg az alábbiak szerint: Millió forint Önkormányzatok Működtetési hozzájárulás Békés Megyei Önkormányzat (Jókai Színház) 80,7 Heves Megyei Önkormányzat (Gárdonyi Géza Színház) 84,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat (Móricz Zsigmond Színház) 83,8 Tolna Megyei Önkormányzat (Deutsche Bühne) 29,6 [LÁBJEGYZET_17] Veszprém Megyei Önkormányzat (Petőfi Színház) 97,0 Zala Megyei Önkormányzat (Hevesi Sándor Színház) 91,9 Debrecen Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Csokonai Színház) 127,7 Dunaújváros Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Bartók Színház) 14,3 Győr Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház) 168,6 Kaposvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Csiky Gergely Színház) 102,2 Kecskemét Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Katona József Színház) 90,9 Miskolc Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház) 139,7 Pécs Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház, Harmadik Színház) 152,2 Sopron Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Petőfi Színház) 83,8 Szeged Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház) 161,4 Székesfehérvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Vörösmarty Színház) 53,1 Szolnok Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Szigligeti Színház) 101,1 Tatabánya Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Jászai Mari Színház) 43,1 Budaörs Városi Önkormányzat (Budaörsi Játékszín) 8,0 Budapest Főváros VIII. Kerületi Önkormányzata (Bárka Színház) 76,1 Budapest Fővárosi Önkormányzat (Bp. Bábszínház, Fővárosi Operettszínház, József Attila Színház, Katona József Színház, Kolibri Színház, Madách Színház, Mikroszkóp Színpad, Radnóti Miklós Színház, Thália Színház, Új Színház, Vidám Színpad, Vígszínház) 1 375,5 Összesen: 3 165,5 b) Művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás 1 989,4 millió forint [LÁBJEGYZET_18] A helyi önkormányzatokat a költségvetési rendeletükben tervezett színháztámogatási előirányzatuk arányában a művészeti kiadásokhoz hozzájárulás illeti meg. Az igénybevétel rendjét a nemzeti kulturális örökség minisztere 2000. január 31-ig rendeletben szabályozza. c) Bábszínházak művészeti támogatás 129,0 millió forint A helyi önkormányzatokat az önálló bábszínházak után művészeti támogatás illeti meg az általuk fenntartott, költségvetési szervként vagy közhasznú társasági formában működő, az a) pontban nem szereplő bábszínházak részére, a fenntartó önkormányzatok költségvetési rendeletükben tervezett támogatási előirányzat arányában. Az igénybevétel rendjét a nemzeti kulturális örökség minisztere 2000. január 31-ig rendeletben szabályozza. d) Színházak pályázati támogatása 341,6 millió forint [LÁBJEGYZET_19] E támogatást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázati felhívása alapján a helyi önkormányzatok által fenntartott - az a) pontban nem szereplő -, illetve az általuk támogatott szabadtéri színpadok, nemzetiségi színházak, valamint színházi vállalkozások és alternatív műhelyek igényelhetik. Az e célra felosztható támogatási összeg megoszlása a következő: Szabadtéri színházak 142,0 millió forint Nemzetiségi színházak 47,6 millió forint Színházi vállalkozások, alternatív műhelyek 152,0 millió forint Az elosztásról kuratórium dönt. A támogatás az önkormányzatot illeti meg. 8. számú melléklet az 1999. évi CXXV. törvényhez Normatív, kötött felhasználású támogatások I. Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához 1. Pedagógus szakvizsga és továbbképzés Előirányzat: 2432,3 millió forint Fajlagos összeg: 15 182 forint/fő A támogatást a helyi önkormányzatok igényelhetik a pedagógus szakvizsga és továbbképzés megszervezéséhez. Az igényjogosultság alapja a közoktatási törvény 20-21. §-ában és a 122. § (3) bekezdésében felsorolt típusú intézményekben, pedagógus-munkakörben, illetve a törvény 22. §-ában felsorolt intézményekben pedagógiai szakértő vagy pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak 1999/2000. tanévi nyitó statisztika szerinti létszáma és a 2000/2001. tanévi nyitó állapotra becsült létszáma. A támogatás a pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően használható fel. Az igénybe vett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján az e jogcímen 2000. január 1. és december 31. között jogszerűen elszámolt költségek figyelembevételével történik. A tárgyévi támogatással történő elszámolást az ezzel összefüggő gazdasági eseményeket rögzítő nyilvántartásokkal és bizonylatokkal, valamint a szakvizsgáról, illetve továbbképzésről kibocsátott igazolással, tanúsítvánnyal, bizonyítvánnyal, oklevéllel, egyéb okirattal kell alátámasztani. 2. Pedagógusok szakkönyvvásárlása Előirányzat: 1777,5 millió forint Fajlagos összeg: 11 250 forint/fő A támogatást a helyi önkormányzatok igényelhetik a közoktatási törvény 19. § (3) bekezdése alapján, az általuk fenntartott - a törvény 20-21. §-ában és a 122. § (3) bekezdésében felsorolt típusú - intézményekben közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus-munkakörben, illetve a törvény 22. §-ában felsorolt intézményekben pedagógiai szakértő vagy pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak után. Az igényjogosultság részletes feltételeit a közoktatási törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet határozza meg. Az igényjogosultság alapja az 1999. december 31-én várható (becsült) pedagógus létszám, a fent hivatkozott rendelet jogosultságra vonatkozó előírásainak figyelembevételével. Az igénybe vett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján, az e jogcímen 2000. január 1. és december 31. között jogszerűen elszámolt költségek figyelembevételével, a kormányrendelet 7. §-a alapján - az 1999. december 31-én közalkalmazotti jogviszonyban állók létszámának figyelembevételével - történik. 3. Tanulók tankönyvvásárlása Előirányzat: 3144,9 millió forint Fajlagos összeg: 2251 forint/fő A támogatást a helyi önkormányzatok a közoktatási törvény 118. § (5) bekezdéséhez kapcsolódóan a 2000/2001. évi tanévi nyitó állapotra becsült tanulói létszám alapján igényelhetik. Az igényjogosultság alapja a 3. számú melléklet 19., 20. a) és 21. a) pontjaiban meghatározott igénylésénél az iskolai nappali rendszerű oktatásban résztvevőknek a 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok 2. f) pontja szerint figyelembe vett adata. A támogatás felhasználása a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 5/1998. (II. 18.) MKM rendelet alapján történik. Az igénybe vett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján, az e jogcímen 2000. január 1. és december 31. között jogszerűen elszámolt költségek, valamint a 2000/2001. tanévi nyitó közoktatási statisztikában szereplő, nappali rendszerű oktatásban résztvevők létszámának figyelembevételével történik. 4. Körzeti, térségi feladatok a) Fővárosi és megyei közalapítványok szakmai tevékenysége Előirányzat: 4550,0 millió forint A támogatás a megyei (fővárosi) önkormányzatokat illeti meg a megye (főváros) területén működő helyi önkormányzatok számára az e törvény 3. számú mellékletében közoktatási célra biztosított normatív hozzájárulási főösszeg arányában. A támogatás 30%-a a megyei fejlesztési tervvel összefüggő szakmai célokra, feladatokra, ezen belül különösen a kistérségi közoktatási társulások és a térségi feladatot ellátó közoktatási intézmények épületeinél a balesetveszély elhárítását szolgáló állagmegóvási munkák támogatására, a társult önkormányzatok területéről a tanköteleseket szállító iskolabusz vásárlására, az utazási feltételek javítására, továbbá a települések külterületén az 1-4. évfolyammal működő általános iskolák támogatására fordítható. A támogatás 60%-a kizárólag - a fejlesztési terv alapján - a közoktatási törvény 124. § (20) bekezdéséhez kapcsolódóan a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú mellékletében szereplő eszközök, felszerelések beszerzésére és informatikai oktatás támogatására fordítható annak érdekében, hogy a hivatkozott rendelet 54. § (5) bekezdésében meghatározott kötelezettség teljesíthető legyen. A támogatás 10%-a kizárólag a közoktatási törvény 36. § (2)-(6) bekezdésében meghatározott pedagógiai szakmai szolgáltatásoknak a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet szerinti igénybevételének támogatására fordítható. A közalapítványnak az éves támogatási összeg felhasználására vonatkozóan, mindhárom cél vonatkozásában feladat- és ehhez kapcsolódó pénzügyi tervet kell készítenie, amely az elszámolás alapja. A közalapítvány működtetését más (saját) forrásokból kell biztosítani, erre a célra a támogatás nem fordítható. Az igénybe vett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás keretében történik a közalapítványnál e jogcímen 2000. január 1. és 2000. december 31. között e célokra, a támogatási céloknak megfelelő felhasználási arány szerint jogszerűen elszámolt költségek figyelembevételével. A közalapítványnak a megyei (fővárosi) önkormányzat részére a támogatás felhasználását dokumentálni kell. A kitűzött feladatok lebonyolításához (pályázati kiírás, kiértékelés, a támogatás kiutalása és egyéb szervezési feladatokra) a rendelkezésre álló összegek maximum 1%-a használható fel. b) Pedagógiai szakszolgálatok tevékenysége Előirányzat: 750,0 millió forint A támogatás a megyei önkormányzatokat és a fővárosi önkormányzatot illeti meg a megye (főváros) területén működő helyi önkormányzatok számára e törvény 3. számú mellékletében közoktatási célra biztosított normatív hozzájárulási főösszeg arányában a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet szerinti feladataik ellátásához. A támogatás a hivatkozott rendelet előírásai szerinti szakmai tevékenységre fordítható. Az igénybe vevő önkormányzatnak az éves támogatási összeg felhasználására vonatkozó feladat- és ehhez kapcsolódó pénzügyi tervet kell készítenie, amely az elszámolás alapja. Az igénybe vett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás keretében történik az ezen a jogcímen 2000. január 1. és 2000. december 31. között a feladatterv alapján e célra jogszerűen elszámolt költségek figyelembevételével. 5. Diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatása Előirányzat: 1676,5 millió forint Fajlagos összeg: 1200 forint/fő A kiegészítő támogatás a helyi önkormányzatot az iskolai és diáksporttal kapcsolatos feladatai ellátásához illeti meg. Az igényjogosultság alapja a 3. számú melléklet 19., 20. a) és 21. a) pontjaiban meghatározott hozzájárulások igénylésénél az iskolai nappali rendszerű oktatásban résztvevőknek a 3. számú melléklet Kiegészítő szabályai 2. f) pontja szerint figyelembe vett adata. Kiegészítő szabályok 1. Pénzellátási szabályok: a) Az 1., a 4. pont b) bekezdésében és az 5. pontban meghatározott támogatások folyósítása a 27. § (2) bekezdése szerint, a nettó finanszírozás keretei között történik. b) A 2. pontban meghatározott támogatás folyósítása egy összegben, április 25-ig történik. c) A 3. pontban meghatározott támogatás folyósítása egy összegben, augusztus 25-ig történik. d) A 4. a) pontban meghatározott támogatás folyósítása négy egyenlő részletben, január 25-ig, április 25-ig, július 25-ig, illetve október 25-ig történik. 2. Az évközi egy összegű (2., 3. pont szerinti) támogatások folyósítását megelőzően az elszámolás követelményei szerint jogosulatlanná vált támogatás részről a helyi önkormányzatnak le kell mondania. 3. Jogosulatlan igénybevételnek a 4. pont szerinti támogatás esetén az a támogatás rész minősül, amelynek rendeltetésszerű felhasználása nem alátámasztott. II. Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése és az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása 1. Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése Előirányzat: 37 519,8 millió forint A támogatás a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján járó, a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában részesülő személyek számára, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a gyermekes családok részére járó rendszeres gyermekvédelmi támogatás önkormányzatok által kifizetett összege 75%-ának fedezetére szolgál. Igénybevétele az önkormányzatok által havonta kifizetett összegek 75%-a alapján, a hajléktalan személyek részére megállapított rendszeres szociális segély, az időskorúak járadékánál a bentlakásos szociális intézményekben ellátottak és a hajléktalan személyeknek kifizetett támogatások 100%-a alapján történik. A települési önkormányzat az általa a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 37/A. §-a (6) bekezdésének megfelelően szervezett közcélú munka keretében foglalkoztatottak után igényelheti a rendszeres szociális segély 75%-át. Az igénylés rendjét az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet tartalmazza. Megilleti továbbá a támogatás az önkormányzatokat a 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet alapján a személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlás címén kifizetett összegek 100%-ára. 2. Az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása Előirányzat: 3 773,0 millió forint A támogatást a települési önkormányzat, az általa - szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 37/A. §-a (6) bekezdésének megfelelően - szervezett közcélú munka keretében foglalkoztatottak után igényelheti. A támogatás összege mindazokra a napokra, amelyekre a munkaadót a foglalkoztatással kapcsolatban kifizetési kötelezettség terheli, foglalkoztatottanként 1500 forint településenként, éves szinten legfeljebb az önkormányzatot a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások jogcímen megillető normatív állami hozzájárulás 11%-a, de legalább 180 000 forint. III. Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása Előirányzat: 16 013,0 millió forint A támogatás a hivatásos önkormányzati tűzoltóság fenntartásához és működtetéséhez a következő normatívák alapján vehető igénybe. 1. A hivatásos önkormányzati tűzoltóság állományának személyi juttatásaihoz a) A készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóság személyi juttatásaihoz 1 867 126 forint/fő. A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet a hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb létszáma című mellékletének „Létszám összesen” rovat adata szerint. b) A készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóság személyi juttatásaihoz 2 400 000 forint/fő. A támogatást a készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet, a hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb létszáma című mellékletének táblázata „Létszám összesen” rovat adata szerint. c) Illetménykiegészítéshez 26 000 forint/fő. A támogatást a fővárosi önkormányzat veheti igénybe az 1. a) pontban meghatározottan túl az 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 103. § (1) bekezdésének b) pontja, valamint a Hszt. végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet és a 20/1997. (III. 19.) BM rendelet alapján - a fővárosi tűzoltó-parancsnokság megyei illetékességű középirányító tevékenységet ellátó hivatásos állományú tagjai illetménykiegészítéséhez - a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet, a hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb létszáma című mellékletének táblázata „Létszám összesen” rovatában - a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság részére - meghatározott létszám szerint. 2. A hivatásos önkormányzati tűzoltóság dologi kiadásainak támogatása alábbi normatívákkal vehető igénybe a) A tűzoltólaktanyák üzemeltetéséhez 3100 forint/m2. A támogatás a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzatnak a tűzoltólaktanya telekkönyvi nyilvántartásban, illetve a használatba vételi engedélyben szereplő fűtéssel és világítással ellátott tűzoltólaktanya nettó alapterülete, továbbá az ilyen célra igénybe vett - fűtéssel és világítással ellátott nettó alapterület - 1999. augusztus 31-i állapot szerint jár. b) A tűzoltójárművek üzemeltetéséhez és karbantartásához 71 forint/km. A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok tárgyi és költségvetési átadás-átvételének rendjéről szóló 59/1995. (V. 30.) Korm. rendelet, A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb gépjárműfecskendő és különleges szer állománya című mellékletében meghatározott tűzoltójárművek, továbbá a rendelet mellékletében nem specifikált, de rendszeresített és működő speciális szerek előző 3 évben (1996-98) futott és pótlékolt kilométereinek három éves átlaga alapján tervezett futásteljesítmény alapján. c) A különleges szerek kötelező évi rendszeres műszaki felülvizsgálatához és javításához 329 240 forint/db. A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok tárgyi és költségvetési átadás-átvételének rendjéről szóló 59/1995. (V. 30.) Korm. rendelet, A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb gépjárműfecskendő és különleges szer állománya című mellékletében meghatározott különleges szerek - emelőkosaras gépjármű, gépezetes létra, daru, műszaki mentő, gyorsbeavatkozó, porral oltó gépjármű, habbal oltó gépjármű, olajbalesetet elhárító gépjármű - 1999. augusztus 31-i száma alapján. d) A speciális szerek kötelező évi rendszeres műszaki felülvizsgálatához és javításához 260 000 forint/db. A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe az 59/1995. (V. 30.) Korm. rendelet mellékletében nem specifikált, de rendszeresített és működő speciális szerek - búvárszer, tűzoltóhajó, légzőbázis, turbóreaktív oltógépjármű, por-hab kombinált oltójármű, lánctalpas-erdőtüzes gépjármű, konténerszállító gépjármű - 1999. augusztus 30-i száma szerint. e) A készenléti szolgálattal rendelkező tűzoltó-parancsnokság intézményi kiadásaihoz - irodaszer, információhordozó eszközök, kommunikációs és számítástechnikai eszközök, egyéb kiadások - 28 051 forint/fő. A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet, A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb létszáma című mellékletének „Létszám összesen” rovatának adata szerint. f) A készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokság intézményi kiadásaihoz 420 000 forint/fő. A támogatást a készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet, A készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok létszáma című mellékletének táblázata „Létszám összesen” rovatának adata szerint. A hivatásos önkormányzati tűzoltóság fenntartásához és működtetéséhez a fenti normatívákkal juttatott állami támogatás összege együttesen szolgál a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényben előírt követelmények teljesítéséhez. IV. Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása Előirányzat: 233,3 millió forint Fajlagos összeg: 100 forint/m3 A támogatás az összegyűjtött és a hatóságilag kijelölt lerakóhelyeken igazoltan elhelyezett lakossági folyékony hulladék köbmétere után megilleti azon önkormányzatokat, amelyek a környezet és a vízbázisok védelme érdekében a közműves csatornahálózattal el nem látott településrészein keletkezett lakossági folyékony hulladék gyűjtéséről ártalmatlanítás céljából az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény alapján szervezett módon gondoskodnak. Az igényelt összeget a fajlagos lakossági ráfordítások (díjak) csökkentésére kell fordítani. A támogatást a helyi önkormányzatok a lakossági folyékony hulladék becsült évi mennyisége (m3) alapján igényelhetik. Az igénybe vett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján, az e jogcímen 2000. január 1. és december 31. között jogszerűen elszámolt költségek figyelembevételével, az önkormányzathoz beérkezett, a lerakóhely üzemeltetője által igazolt és az önkormányzat által felülvizsgált számlák alapján történik. 9. számú melléklet az 1999. évi CXXV. törvényhez Fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzatok egyes szabályai 1. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport tekintetében bevétel: visszatérítési kötelezettséggel adott támogatások tárgyévi megtérülése. 2. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 2. jogcím-csoport tekintetében bevétel: a) az erdőfenntartási járulék, b) az erdővédelmi bírság, c) az újraerdősítési költség, d) az erdőgazdálkodási bírság. 3. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 3. jogcím-csoport tekintetében bevétel: a) a földvédelmi járulék, b) a földvédelmi bírság, c) a talajvédelmi bírság. 4. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport tekintetében bevétel: a) a tenyésztési hozzájárulás, b) az állattenyésztési bírság, c) a lóverseny-totalizatőr forgalma. 5. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 5. jogcím-csoport tekintetében bevétel: a) az államot megillető halászati jog haszonbérbe adása, b) az állami halászjegy és az állami horgászjegy díja, c) a halászvizsga és a horgászvizsga díja, d) halgazdálkodási bírság és a halvédelmi bírság, e) a halászat céljait elősegítő egyéb önkéntes befizetések, f) jogszabályban előírt egyéb befizetések, g) halászatfejlesztési hozzájárulás. 6. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 6. jogcím-csoport tekintetében bevétel: a) a vadászati hatósági eljárásban fizetett díjak (vadászjegyek, vadászati engedélyek, trófeabírálat díja stb.), b) a vadvédelmi hozzájárulás, c) a vadgazdálkodási bírság, d) a vadvédelmi bírság. 7. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 10. jogcím-csoport, 1. jogcím tekintetében bevétel: a vételárrész [az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 51. § (6) bekezdés]. 8. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 40. jogcím-csoport tekintetében bevétel: építésügyi bírság [az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 50. § (2) bekezdés]. 9. A XV. Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím tekintetében bevétel: a) a turisztikai hozzájárulás; b) a turisztikai hozzájárulás mértéke: ba) a kereskedelmi szálláshelyek - fizetővendéglátás kivételével - éves nettó árbevételének 2%-a. A figyelembe vett szolgáltatások a következők: - 081100 szállodai szolgáltatás, - 081210 turistaszállás-szolgáltatás, - 081220 panziószolgáltatás, - 081230 kempingszolgáltatás, - 081240 nyaraló szolgáltatás, bb) a vendéglátóhelyek éves nettó árbevételének 1%-a. A figyelembe vett szolgáltatások a következők: - 082100 éttermi vendéglátás, - 082200 cukrászdai vendéglátás, - 082300 egyéb nyílt árusítású vendéglátás, bc) az utazásszervezői és egyéb turisztikai szolgáltatások: - 094320 utazásszervezés és/vagy - közvetítői tevékenység éves árrésének és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások éves árrésének 1%-a. - 094320 idegenvezetési tevékenység éves nettó árbevételének 1%-a, - 113110 személygépkocsi-kölcsönzésből származó éves nettó árbevétel 2%-a, - 113110 vezető nélküli sportjárművek kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a, - 113120 kezelőszemélyzet nélküli vízi sporteszközök kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a, - 113130 kezelőszemélyzet nélküli sportrepülők kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a, - 113430 személyi használatú cikkek (kerékpár, vízibicikli, szörf) kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a, - 191950 játékautomaták üzemeltetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2%-a, - 191990 sétakocsikázás- és lovagoltatás-szolgáltatásból származó éves nettó árbevétel 1%-a, - 195120 pénznyerő automaták üzemeltetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2%-a, - 195130 játékkaszinók működtetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2%-a; c) az előirányzat terhére nyújtott visszatérítendő támogatások visszafizetéséből származó összeg; d) „pályázati eljárási díj” bevétel. 10. Turisztikai hozzájárulást fizetnek a 9. pont ba)-bc) alpontjaiban meghatározott tevékenységet folytató jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók. 11. A turisztikai hozzájárulás befizetésének teljesítésére év közben a vállalkozók előleget fizetnek, az előleg alapja a tárgyévet megelőző teljes év nettó árbevételének (az utazásszervezés és/vagy közvetítő tevékenységnél árrésének) időarányos része. Az így kiszámított díjat a vállalkozók negyedévenként vallják be, az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint. Az év közben újonnan alakult vagy átalakult vállalkozások előlegének alapja a meghatározott tevékenységekből várható éves árbevétel (az utazásszervezés és/vagy közvetítő tevékenységnél árrés), amelynek összegét a vállalkozásnak az alakulástól, illetve átalakulástól számított 15 napon belül be kell jelentenie az állami adóhatósághoz. A turisztikai hozzájárulás fizetésének határidejére féléves, majd negyedévenkénti előlegfizetési kötelezettség vonatkozik. Az éves adatok alapján számított előlegfizetés mértéke az első félévre 50%, a harmadik negyedévben 30%, a negyedik negyedévben 20%. A tárgyévi befizetés határideje az első félévet követő hónap 20., illetve a tárgynegyedévet követő hónap 20. napja. A turisztikai hozzájárulásról a tárgyévet követő május 31-éig kell bevallást adni. A kötelezettség és a tényleges befizetés közötti különbözet rendezésének (befizetés, visszaigénylés) határideje július 20. 12. A 9. pont ba)-bc) alpontjaiban meghatározott árbevétel alatt a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 45. § (1)-(2) bekezdésének alapján meghatározott értékesítés nettó árbevétele értendő, amely az e tevékenységekkel kapcsolatos alvállalkozói tevékenységek és/vagy bérmunkák ellenében kifizetett összegekkel csökken. A 9. pont bc) alpontjában a játékautomaták, pénznyerő automaták, illetve játékkaszinók esetében az adózott nettó árbevétel alatt a következő értendő: a fenti tevékenységből származó - az előzőekben meghatározott - nettó árbevételt csökkenteni kell az ezen tevékenységek után fizetett játékadóval és helyi iparűzési adóval. 13. A turisztikai hozzájárulásként fizetendő összeget a befizető ráfordításként (költségként) számolhatja el. 14. A XVI. Környezetvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport tekintetében a bevétel: a) a környezet- és természetvédelmi bírságok, b) a környezetvédelmi termékdíjak, c) nemzetközi segélyek, d) az önkéntes befizetések és támogatások, e) a támogatások visszafizetése és ezek kamatai, f) a megtérített kármentesítési és kárelhárítási költségek és kártérítés. 15. A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 5. alcím, 1. jogcím-csoport tekintetében bevétel: a) a koncessziós díj (a távközlési szolgáltatásokra kötött koncessziós szerződésekből származó - a koncesszióba adással kapcsolatos költségek levonása után fennmaradt - egyszeri koncessziós díj 70%-a, majd az évente fizetendő koncessziós díj 70%-a, de a 2000. évben a 7525 millió forint feletti bevétel a központi költségvetést illeti meg), b) a koncessziós szerződés megszegése miatt érvényesített követelések alapján befolyt összegek, továbbá a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény 22. §-a alapján megállapított és megfizetett bírságok teljes összege, c) a külön jogszabályban meghatározott hírközlési szabálysértések miatt megállapított és megfizetett pénzbírságok teljes összege, d) az előirányzat terhére nyújtott visszatérítendő támogatások visszafizetéséből származó összeg. 16. A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 6. alcím, 1. jogcím-csoport tekintetében bevétel: a) a külföldi gépjárműadó, b) a belföldi gépjárműadó, c) a túlsúlydíj, d) a nemzetközi segély, e) a települési önkormányzatok és más szervezetek által adott hozzájárulás és támogatás, valamint megfizetett díj. 17. A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 7. alcím tekintetében bevétel: a) a vízkészletjárulék és annak késedelmes befizetése esetén megállapított késedelmi pótlék, adóbírság és mulasztási bírság, b) a visszatérítendő támogatásokból származó befizetések, azok kamatai és késedelmi kamatai, c) a külön jogszabályok rendelkezései alapján a vízjogi engedély nélkül, vagy attól eltérően megvalósított vízi létesítmények, vízimunkák, vagy gyakorolt vízhasználatok miatt a vízügyi hatóság által kiszabott bírság, d) az a), c) pontokban megjelölt bevételi források körében keletkezett tartozások - azonnali beszedési megbízással is beszedhető - köztartozásnak minősülnek, e) az egyéb hozzájárulás és támogatás. 18. (1) A vízhasználó és az üzemi fogyasztó a vízügyi célelőirányzat javára vízkészletjárulékot köteles fizetni. (2) a) Vízhasználó az, aki vízjogi engedélyköteles tevékenységet folytat, kivéve, ha a 21. pont alapján mentesül a vízkészletjárulék fizetése alól, b) az üzemi fogyasztó az, aki ivóvizet szolgáltató közműről a saját gazdasági célú vízhasználatához településenként évi 10 000 m3-nél nagyobb vízmennyiséget használ fel. (3) A vízhasználónak a vízkészletjárulékot a) a b)-c) pontokban meghatározott vízhasználatot kivéve 1,70 forint/m3 alapjárulék, b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget - az egyes külön megjelölt időszakra is tekintettel - 10%-nál nagyobb mértékben túllépi, a teljes többletmennyiség után 3,40 forint/m3 alapjárulék, c) ha a vízjogi engedélyköteles a tevékenységet engedély nélkül folytatja (a továbbiakban: engedély nélküli vízhasználat), 10,90 forint/m3 alapjárulék figyelembevételével, a befizetés összegét meghatározó, külön jogszabályban előírt - az igénybe vett vízmennyiség meghatározásának módjától, a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétől, továbbá az adott térség vízkészlet-gazdálkodási helyzetétől függő - szorzószámok alkalmazásával, a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség alapján kell kiszámítani. A vízmennyiség meghatározását az engedély nélküli vízhasználatnál a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni. (4) A vízhasználó a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80%-a után köteles a 18. pont (3) bekezdés a) pontjában meghatározott 1,70 forint/m3 alapjárulék figyelembevételével - a (3) bekezdésben foglaltak szerint - a vízkészletjárulékot kiszámítani, ha az általa igénybe vett víz mennyisége - a 21. pont (1) bekezdés b), f) és i) pontjaiban meghatározott esetek kivételével - a vízjogi engedélyben megjelölt mennyiség 80%-át nem éri el. (5) Az üzemi fogyasztónak a vízkészletjárulékot 5,30 forint/m3 járulék alapján a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után kell kiszámítani. (6) A járulékfizetésre kötelezett a vízkészletjárulék késedelmes megfizetése esetén a késedelem okától függetlenül a befizetési határidő napjától késedelmi pótlékot köteles kiszámítani és megfizetni. (7) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet. (8) A járulékfizetésre kötelezett által befizetett összeget - ha az összes tartozásnál kisebb - sorrendben (ezen belül nemenként a legrégebbi tartozástól kezdve) az adóbírságra, a mulasztási bírságra, azt követően a késedelmi pótlékra, végül a vízkészletjárulék tartozásra kell elszámolni. 19. (1) A vízhasználó és az üzemi fogyasztó - a (2) és (3) bekezdésben megállapított kivételekkel - a vízkészletjárulékot a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig köteles befizetni az illetékes vízügyi hatóság vízügyi célelőirányzat számlájára. (2) A tárgyévet követő első hónap 15. napjáig köteles a vízhasználó a vízkészletjárulékot befizetni a) ha a vízjogi engedélyben meghatározott éves vízmennyiség napi átlaga (365 nap alapján) nem haladja meg a 25 m3/nap mennyiséget (kisfogyasztó), b) ha az évnek csak meghatározott időszakában használ vizet (időszakos vízhasználó), c) ha a 18. pont (3) bekezdésének b) pontja alapján fizet vízkészletjárulékot. (3) Az engedély nélküli vízhasználat után a vízkészletjárulékot a jogerős hatósági határozat közlését követő hónap 15. napjáig kell kiszámítani és befizetni. 20. (1) A járulékfizetésre kötelezett a fizetési kötelezettségét annak keletkezésétől - vízhasználónál a vízjogi engedély kézhezvételétől, üzemi fogyasztónál a vízfelhasználás megkezdésétől - számított 15 napon belül az illetékes vízügyi hatóságnak - az e célra készített nyomtatványon - bejelenteni köteles (bejelentkezés). (2) A járulékfizetésre kötelezett köteles a bejelentkezésen túl a vízügyi hatóság részére nyilatkozatot adni a) a tényleges vízigénybevételről, a fizetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról, a 19. pont (1)-(3) bekezdéseiben előírt határidőben, valamint a negyedéves befizetési kötelezettség körébe eső vízhasználó az éves adatokról összevontan is, a tárgyévet követő hónap 15. napjáig, az e célra szolgáló adatlapon, a befizetett összegek jogcímeiről pedig teljesítés (átutalási) bizonylatán, b) az üzemi fogyasztók részére lekötött vízmennyiségekről a tárgyévet követő hónap 15. napjáig az e célra szolgáló adatlapon. (3) A vízkészletjárulék-fizetés bizonylatait a vízügyi hatóság ellenőrzi. Ha a fizetésre kötelezett a bejelentkezési, a nyilatkozattételi, a nyilvántartási, illetőleg a vízkészletjárulék - és pótlékbefizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol a törvény adóhatóságot említ, azon a vízügyi hatóságot kell érteni. Vízkészletjárulék ügyben I. fokon a területileg illetékes vízügyi igazgatóság jár el. (4) Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 67. § (3) bekezdése első fordulatában a pótlékfizetés kezdő napjának eltérő megállapítására, a 73. § (1) bekezdésében, továbbá a 82. §-ban meghatározott, a fizetési kötelezettség mérséklésére, elengedésére vonatkozó szabályokat a vízügyi hatóság nem alkalmazhatja. 21. (1) Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie a) a felszín alatti vízkivételnél a vízjogi engedély szerinti víztartó rétegbe visszasajtolt - a felszín alatti vizeket nem veszélyeztető - vízmennyiség után, b) a tűzivízellátás, a polgári védelmi készenléti célokat szolgáló vízmennyiség, továbbá az életveszélyt okozó bányászati vízbetörés esetén az életmentés időtartamára kiemelt vízmennyiség után, c) a vízjogi engedélyenként évi 500 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után, d) a talajvízdúsításra betáplált vízmennyiséggel azonos vízmennyiség kitermelése után, ha az a talajvízdúsítással igénybe vett vízadó rétegből történik, e) az ár- és belvíz befogadására kijelölt csatornák, halastavak, tározók védekezési célból történő feltöltésére használt és a főműveken átvezetett, a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiség után, f) a vízjogi engedély szerinti vízmennyiség azon része után, amely nem vehető igénybe, mert a vízkészlet természeti okokból nem áll rendelkezésre, g) ha a hatóság a vízkivételt korlátozta, h) a használt víz ismételt felhasználása vagy átadása után, kivéve a kettősműködésű csatornákból történő vízkivételt, i) a felszíni vízből történő ökológiai célú vízhasználat vízmennyisége után, j) ha a vízkészletjárulék tárgyévre vonatkozó összege nem haladja meg az 1000 forintot. (2) A vízhasználónak az (1) bekezdés b) és f) pontjában megjelölt mentesség megállapítását az ok bekövetkezésétől számított hatvan napon belül az illetékes vízügyi hatóságtól kell kérnie. Hatvan nap után a mentességre hivatkozni nem lehet. (3) Nem kell az üzemi fogyasztónak vízkészletjárulékot fizetnie, ha a közegészségügyi előírások az igénybe vett vízmennyiség több mint 50%-ára ivóvízminőséget határoznak meg. 22. A XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 10. cím, 7. alcím, tekintetében bevétel: a) a műemlékvédelmi bírság, b) a műemlékvédelmi hozzájárulás, c) az állami tulajdonú műemlék értékesítéséből, hasznosításából származó bevétel, d) a támogatást igénylő pályázó által fizetett pályázati díj, e) a célelőirányzatból nyújtott támogatások visszafizetett összege. 10. számú melléklet az 1999. évi CXXV. törvényhez Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. költségvetési befizetési kötelezettségei és a privatizációval, a vagyonkezeléssel összefüggő ráfordításai Millió forintban Megnevezés 2000. évi előirányzat I. Költségvetési befizetési kötelezettségek a) az állami vagyon utáni részesedés, az adóskonszolidációs követelések értékesítése alapján együttesen 14 400 b) az ÁPV Rt. gázközművek miatti tartalékfeltöltését fedező államkötvények kamatának visszafizetése 3 535 Összesen: 17 935 II. Ráfordítások 1. Ráfordítások az 1995. évi XXXIX. tv. 23. §-a alapján 46 500 a) a hozzárendelt vagyon értékesítése előkészítésének költségei, az értékesítéssel kapcsolatban felmerülő kiadások, díjak [23. § (1) bek. a), d) és f) pontok] 8 000 b) vagyonkezeléssel összefüggő ráfordítások [23. § (1) bek. e) pont] 3 000 c) a privatizációval és a vagyonkezeléssel kapcsolatos reorganizációs kifizetések [23. § (1) bek. g) pont] 20 000 d) az ÁPV Rt. működési költségei [23. § (1) bek. h) pont] 4 500 e) alacsony kamatozású államadósság törlesztése E-hitelből és kárpótlási jegy bevonása [23. § (1) bek. i) pont] 11 000 2. Ráfordítások e törvény alapján 15 600 a) a területfejlesztés központi, regionális és megyei szerkezetátalakítási programjainak támogatása 7 000 Ebből: Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1 500 Nógrád megye 360 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 900 Somogy megye 360 Békés megye 360 b) a vidékfejlesztési kistérségi programok végrehajtásának támogatása 2 500 c) a nem biztosítható mezőgazdasági elemi károk kezelésének támogatása 500 d) az agrárreorganizációs program kamatterheinek átvállalása 500 e) a volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi kárelhárítása 800 f) a gazdálkodók által okozott, a vállalkozókra át nem hárítható környezeti károk és veszélyeztetések elhárításának támogatása 1 500 g) e törvény 6. § (7), 6. § (16) és az Áht. 109/G. § (6) bekezdése szerinti kifizetésekre 2 800 3. Ráfordítások egyéb kötelezettségek alapján 18 000 a) az ÁPV Rt. és a jogelődök portfóliójába tartozó cégek esetén az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatok finanszírozása 3 000 b) egyéb szerződéses kötelezettség (Reorg Apport Rt. veszteségeinek fedezete) 15 000 4. Az állam gazdaságpolitikai tevékenységét támogató intézkedések veszteségeire, válsághelyzetek megszüntetésére 5 000 5. Üzleti célú befektetések 23 000 Összesen: 108 100 Kiadások összesen: 126 035 11/A. számú melléklet az 1999. évi CXXV. törvényhez A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 2000. ÉVI MÉRLEGE Millió forintban BEVÉTELEK 2000. évi előirányzat KIADÁSOK 2000. évi előirányzat GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK BEFIZETÉSEI GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK TÁMOGATÁSA Társasági adó (pénzintézetek nélkül) 277 000,0 Egyedi és normatív támogatás 65 689,0 Bányajáradék 19 100,0 Egyéb támogatás 500,0 Vám- és importbefizetések 118 000,0 Együtt: 66 189,0 Játékadó 27 500,0 Agrárgazdaság támogatása Egyéb befizetések, biztosítási adó 30 000,0 Piacra jutási támogatás 58 303,5 Összesen: 471 600,0 Agrártermelési támogatás 33 083,0 Együtt: 91 386,5 Közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása 11 129,2 FOGYASZTÁSHOZ KAPCSOLT ADÓK Összesen: 168 704,7 Általános forgalmi adó 1 019 500,0 FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉS 78 000,0 Fogyasztási és jövedéki adó 496 700,0 LAKÁSTÁMOGATÁSOK 71 350,0 Összesen: 1 516 200,0 GARANCIA ÉS HOZZÁJÁRULÁS A TB-ALAPOK KIADÁSAIHOZ 112 774,0 TB KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL FOLYÓSÍTOTT ELLÁTÁSOK Családi támogatások 213 770,0 LAKOSSÁG BEFIZETÉSEI Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások 79 830,0 Személyi jövedelemadó 635 520,1 Különféle jogcímen adott térítések 17 130,0 Adóbefizetések 4 850,0 Összesen: 310 730,0 Illetékbefizetések 56 700,0 KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK Összesen: 697 070,1 Költségvetési szervek támogatással fedezett kiadásai 990 627,8 Költségvetési szervek saját bevétellel fedezett kiadásai 374 203,5 Együtt: 1 364 831,3 KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK SAJÁT BEVÉTELEI 374 203,5 Támogatási célprogramok támogatással fedezett kiadásai 156 193,9 TÁMOGATÁSI CÉLPROGRAMOK SAJÁT BEVÉTELEI 87 551,5 Támogatási célprogramok saját bevétellel fedezett kiadásai 87 551,5 KÖZPONTI BERUHÁZÁSOK SAJÁT BEVÉTELEI 1 610,0 Együtt: 243 745,4 Összesen: 463 365,0 Központi beruházások támogatással fedezett kiadásai 117 341,6 Központi beruházások saját bevétellel fedezett kiadásai 1 610,0 Együtt: 118 951,6 Összesen: 1 727 528,3 KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKTŐL SZÁRMAZÓ BEFIZETÉSEK 31 114,9 TÁRSADALMI ÖNSZERVEZŐDÉSEK TÁMOGATÁSA 3 037,6 HELYI ÖNKORMÁNYZATOK BEFIZETÉSEI 5 000,0 HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSA 445 167,5 ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK BEFIZETÉSEI 19 817,0 ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK TÁMOGATÁSA 756,0 ÁLLAMI, KINCSTÁRI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEFIZETÉSEK 34 026,0 NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI KAPCSOLATOK KIADÁSAI 3 727,1 PÉNZINTÉZETEK TÁRSASÁGI ADÓJA 22 000,0 ADÓSSÁGSZOLGÁLAT, KAMATTÉRÍTÉS 803 605,5 MAGYAR NEMZETI BANK BEFIZETÉSE 20 100,0 EGYÉB KIADÁSOK 6 770,1 EGYÉB BEVÉTELEK 11 300,0 ÁLTALÁNOS TARTALÉK 19 424,8 ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK 100 450,9 CÉLTARTALÉKOK 1 600,0 KORMÁNYZATI RENDKÍVÜLI KIADÁSOK 15 100,0 ÁLLAM ÁLTAL VÁLLALT KEZESSÉG ÉRVÉNYESÍTÉSE 20 000,0 BEVÉTELI FŐÖSSZEG: 3 392 043,9 KIADÁSI FŐÖSSZEG: 3 788 275,6 A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS HIÁNYA: 396 231,7 A KÖLTSÉGVETÉS HITELFELVÉTELEI 13 607,0 A KÖLTSÉGVETÉS ADÓSSÁGÁNAK TÖRLESZTÉSE 996 732,0 11/B. számú melléklet az 1999. évi CXXV. törvényhez A központi költségvetés 2000. évi mérlege (Funkcionális szerkezetben) Millió forintban Főcsoport száma Csoport száma Kormányzati fő funkciók 2000. évi előirányzat Főcsoport neve Csoport neve Állami működési funkciók (F01+F02+F03) 738 904,3 F01 Általános közösségi szolgáltatások 305 661,5 F01.a Törvényhozó és végrehajtó szervek 96 698,6 F01.b Pénzügyi és költségvetési tevékenységek és szolgáltatások 109 626,0 F01.c Külügyek 39 276,8 F01.d Alapkutatás 22 583,4 F01.e Műszaki fejlesztés 12 880,4 F01.f Egyéb általános közösségi szolgáltatások 24 596,3 F02 Védelem 162 039,1 F03 Rendvédelem és közbiztonság 271 203,7 F03.a Igazságszolgáltatás 47 547,9 F03.b Rend- és közbiztonság 173 274,4 F03.c Tűzvédelem 27 201,0 F03.d Büntetés-végrehajtási igazgatás és működtetés 23 180,4 Jóléti funkciók (F04+F05+F06+F07+F08+F14) 1 494 138,5 F04 Oktatási tevékenységek és szolgáltatások 512 547,6 F04.a Iskolai előkészítés és alapfokú oktatás 184 767,9 F04.b Középfokú oktatás 38 259,8 F04.c Felsőfokú oktatás 211 246,7 F04.d Egyéb oktatás 78 273,2 F05 Egészségügy 142 270,3 F05.a Kórházi tevékenységek és szolgáltatások 85 738,1 F05.b Háziorvosi és gyermekorvosi szolgálat 800,0 F05.c Rendelői, orvosi, fogorvosi ellátás 635,0 F05.d Közegészségügyi tevékenységek és szolgáltatások 19 291,5 F05.e Egyéb egészségügy 35 805,7 F06 Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások 586 056,4 F06.a Táppénz, anyasági vagy ideiglenes rokkantsági juttatások 2 740,0 F06.b Nyugellátások 163 674,0 F06.c Egyéb társadalombiztosítási ellátások 13 430,0 F06.d Munkanélküli ellátások 41 292,8 F06.e Családi pótlékok és gyermekeknek járó juttatások 228 467,0 F06.f Egyéb szociális támogatások 96 486,6 F06.g Szociális és jóléti intézményi szolgáltatások 39 966,0 F07 Lakásügyek, települési és közösségi tevékenységek és szolgáltatások 89 083,3 F08 Szórakoztató, kulturális és vallási tevékenységek és szolgáltatások 120 386,3 F08.a Sport- és szabadidős tevékenységek és szolgáltatások 18 342,7 F08.b Kulturális tevékenységek és szolgáltatások 60 821,0 F08.c Műsorszórási és kiadói tevékenységek és szolgáltatások 11 209,2 F08.d Hitéleti tevékenységek 17 320,6 F08.e Párttevékenységek 2 549,0 F08.f Egyéb közösségi és kulturális tevékenységek 10 143,8 F14 Környezetvédelem 43 794,6 Gazdasági funkciók (F09+F10+F11+F12+F13) 591 315,9 F09 Tüzelő- és üzemanyag, valamint energiaellátási feladatok 3 276,1 F10 Mező-, erdő-, hal- és vadgazdálkodás 201 720,3 F11 Bányászat és ipar 6 864,7 F12 Közlekedési és távközlési tevékenységek és szolgáltatások 187 795,0 F12.a Közúti közlekedési tevékenységek 101 161,9 F12.b Vasúti közlekedésügyek és szolgáltatások 27 903,0 F12.c Távközlés 17 461,9 F12.d Egyéb közlekedés és szállítás 41 268,2 F13 Egyéb gazdasági tevékenységek és szolgáltatások 191 659,8 F13.a Többcélú fejlesztési témák tevékenységei és szolgáltatásai 84 674,0 F13.b Egyéb gazdasági tevékenységek és szolgáltatások 106 985,8 Államadósság-kezelés (F15) 803 705,5 F15 Államadósság-kezelés, államháztartás 803 705,5 Funkciókba nem sorolható tételek (F16) 160 211,4 F16 A főcsoportokba nem sorolható tételek 160 211,4 KIADÁSI FŐÖSSZEG: 3 788 275,6 BEVÉTELI FŐÖSSZEG: 3 392 043,9 A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS HIÁNYA: 396 231,7 12. számú melléklet az 1999. évi CXXV. törvényhez [1. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez] A fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege forintban, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok Fizetési foko-zatok Fizetési osztályok A B C D E F G H I J 1. 21 300 23 900 25 100 26 400 30 200 36 400 40 200 42 800 47 700 52 700 2. 1,04 1,05 1,05 1,05 1,05 1,06 1,06 1,06 1,06 1,06 3. 1,08 1,10 1,10 1,10 1,10 1,12 1,12 1,12 1,12 1,12 4. 1,12 1,15 1,15 1,15 1,15 1,18 1,18 1,18 1,18 1,18 5. 1,16 1,21 1,21 1,21 1,21 1,24 1,24 1,24 1,24 1,24 6. 1,20 1,27 1,27 1,27 1,27 1,30 1,30 1,30 1,30 1,30 7. 1,24 1,33 1,33 1,33 1,33 1,36 1,36 1,36 1,36 1,36 8. 1,28 1,39 1,39 1,39 1,39 1,42 1,42 1,42 1,42 1,42 9. 1,32 1,45 1,45 1,45 1,45 1,48 1,48 1,48 1,48 1,48 10. 1,36 1,51 1,51 1,51 1,51 1,54 1,54 1,54 1,54 1,54 11. 1,40 1,57 1,57 1,57 1,57 1,60 1,60 1,60 1,60 1,60 12. 1,44 1,63 1,63 1,63 1,63 1,66 1,66 1,66 1,66 1,66 13. 1,48 1,69 1,69 1,69 1,69 1,73 1,73 1,73 1,73 1,73 14. 1,52 1,75 1,75 1,75 1,75 1,80 1,80 1,80 1,80 1,80 13. számú melléklet az 1999. évi CXXV. törvényhez [2. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez] Az 1997. február 1-jét megelőzően „F” vagy „G” fizetési osztályba sorolt közalkalmazottak garantált illetménye forintban Fizetési fokozatok „F” fizetési osztály „G” fizetési osztály 1. - 45 200 2. - 46 200 3. 46 000 - 4. 48 300 - 5. 50 800 - 6. 52 900 - 7. 56 100 60 600 8. 58 900 62 900 9. 60 400 64 300 10. 62 000 - 11. 65 000 - 12. 65 300 - 13. 66 500 - 14. 66 500 - 14. számú melléklet az 1999. évi CXXV. törvényhez [3. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez] Jegyzék azokról a feladatokról, amelyek ellátására létesített munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott illetményét szakmai szorzó alkalmazásával kell meghatározni, továbbá a feladatokhoz kapcsolódó szorzószámról Sor-szám Feladat megjelölése Szakmai szorzó 1. Óvodákban, iskolákban, kollégiumokban, a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozás, kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások, kollégiumi foglalkozások megtartása pedagógiai szakszolgálat intézményeiben a gyermekek, tanulók vizsgálata, egyéni vagy csoportos foglalkoztatása; illetve a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátása. 1,19 2. Közoktatási intézményekben minden, nem pedagógus munkakörbe tartozó tevékenység ellátása. 1,05 3. Felsőoktatási intézményekben minden, nem oktatói és nem kutatói munkakörbe tartozó tevékenységek ellátása. 1,05 4. Központi költségvetési szervként működő kutatóintézetekben, nem kutatóintézetként működő központi költségvetési szervnél és a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, kutatást kiegészítő támogatott kutatóhelyeken tudományos kutatói munkakörben az alap- és a technológiai fejlesztő kutatási tevékenységek közvetlen ellátása. 1,05 5. Humán egészségügyi szolgáltatás keretében a betegek vizsgálatával, gyógyításával, ápolásával, gondozásával, utókezelésével kapcsolatos egészségügyi tevékenységeknek az adott munkakörre jogszabályban előírt szakképesítéssel történő közvetlen ellátása, valamint a közúti és légúti betegszállítás közvetlen ellátása. 1,05 6. Szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi szolgáltatás keretében a gondozottak ellátását, ápolását, gyógyítását, szállítását közvetlenül szolgáló tevékenységeknek az adott munkakörre jogszabályban előírt szakképesítéssel történő ellátása. 1,05 7. Művészeti, levéltári, múzeumi, könyvtári, közművelődési, műemlékvédelmi szolgáltatás keretében a kulturális javak létrehozását, közvetítését, védelmét, bemutatását, valamint nyilvántartását közvetlenül szolgáló tevékenységeknek az adott munkakörre jogszabályban előírt szakképesítéssel történő ellátása. 1,05 15. számú melléklet az 1999. évi CXXV. törvényhez [4. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez] Támogatható célok 1999-2001. évekre Sor-szám Támogatható cél Igénybevétel feltételei I. Vízgazdálkodás 1. A szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos támogatás az állandó népesség ellátására igényelhető. A támogatás az egyes utcákban létesített utolsó állandó lakosú ingatlanig igényelhető a törzshálózat és szennyvízbekötő-vezeték építéséhez, közbeeső, üdülő céljára hasznosított ingatlan bekötő vezetékével együtt. Szennyvízelvezetés és -tisztítás Az igénykielégítés sorrendje: Amennyiben az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi jogos, a I.1., I.2. és I.3. célokra benyújtott igény kielégítésére, akkor a műszakilag az elmúlt évek során szétszakadt beruházások támogatását követően az igénykielégítés sorrendjét az ivóvízbázis-védelmi célprogram figyelembevételével a Kormány rendeletben teszi közzé. Az adott évi céltámogatási jogosultság megállapítása az előző év december 31-én hatályos lista alapján történik. Az igények rangsorolásánál az adott évre célonként külön benyújtott támogatási igényű, de üzembe helyezhetőség szempontjából műszakilag összetartozó beruházásokat, valamint az állami főműre csatlakozó önkormányzati beruházásokat együttesen kell figyelembe venni. Közös beruházásnál az igények sorrendjének megállapítása a legkedvezőbb prioritási csoportba tartozó társult önkormányzat figyelembevételével történik. 2. Nem igényelhető támogatás a meglévő létesítmény rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő, valamint az üzemeltetést szolgáló javítási, karbantartási munkákhoz. I.1. Szennyvíztisztító-telep építése Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti. A 2000 fő alatti állandó népességű település önkormányzata akkor igényelhet egyedi vagy közös beruházáshoz támogatást, ha a beruházás indokoltságát ivóvízbázis-védelem vagy tartósan magas talajvízállás szempontjából a megvalósíthatósági tanulmány igazolja. Azoknak a helyi önkormányzatoknak - amelyek területén olyan természetes, illetve jogi személyek vannak, akik ipari tevékenységük folytán csatornabírságolás hatálya alá eső szennyvizet bocsátanak ki a közcsatorna-hálózatba - igazolniuk kell, hogy megtették azokat a hatósági intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a szennyvíztisztító telep üzembe helyezését követően az ipari előtisztító által kibocsátott szennyvíz minősége nem haladja meg a csatornabírságról szóló jogszabályban szereplő, a közcsatornát károsító anyagokra előírt határértékeket. A támogatási arány: 50% I.2. Települési folyékony hulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztítótelep építése Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti. A 2000 fő alatti állandó népességű település önkormányzata akkor igényelhet egyedi vagy közös beruházáshoz támogatást, ha a beruházás indokoltságát ivóvízbázis-védelem vagy tartósan magas talajvízállás szempontjából a megvalósíthatósági tanulmány igazolja. További feltételek: a) az önkormányzat központi belterületére kiterjedő közműves ivóvízellátás biztosított; b) a létesítendő tisztítótelep a későbbiek során kiépítendő közcsatorna-hálózathoz csatlakoztatható és a szennyvíz tisztítására alkalmassá tehető. A felsorolt feltételek együttes fennállása esetén a támogatási arány: 50%. I.3. Szennyvízcsatorna-hálózat építése Támogatást igényelhet minden települési önkormányzat a szennyvízközcsatorna-hálózattal még nem rendelkező területek ellátásához. Egy önkormányzat e célra annyi igényt nyújthat be, ahány közbeszerzési eljárást kíván lefolytatni. Az igényhez csatolni kell az önkormányzat nyilatkozatát arról, hogy az érintett területre vonatkozóan az ingatlantulajdonosok legalább 60%-a vállalta a bekötést. A támogatási arány 5000 fő feletti állandó népességű település esetében: 40%. A támogatási arány 5000 fő alatti állandó népességű település esetében: 50%. Más önkormányzat, vagy állam tulajdonában lévő - érvényes üzemeltetési vízjogi engedéllyel rendelkező - szennyvíztisztító műre, vagy folyamatban lévő állami főmű építéséhez való csatlakozás esetén a támogatási arány 10%-ponttal növekszik. 16. számú melléklet az 1999. évi CXXV. törvényhez [1. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez] A gumiabroncsok termékdíjtételei Kategória Termékdíjtétel (Ft/kg) Jóváhagyott [(ENSZ EGB) „E” jellel rendelkező] új gumiabroncs, valamint külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és mennyiségben a felújításra (újrafutózásra) behozott gumiabroncs esetén 38,50 Jóváhagyott [(ENSZ EGB) „E” jellel rendelkező] felújított (újrafutózott) gumiabroncs behozatala esetén 48,30 Felújításra (újrafutózásra) (külön jogszabályban meghatározott feltételekkel) behozott használt gumiabroncs esetén 154 Importált használt gumiabroncs esetén 500 [5. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez] Az egyéb kőolajtermékek termékdíjtételei Termékdíjköteles termék Termékdíjtétel Ft/kg Kenőolaj 74,50 Magyar szabványnak nem megfelelő fűtőolaj, kivéve a kőolajfinomító adóraktári engedéllyel rendelkező importőr által belföldi forgalom számára vámkezelt 2710 00 71 vámtarifaszámú fűtőolajat 74,50 Magyar szabványnak megfelelő, de 2,8%-ot meghaladó kéntartalmú fűtőolaj 4,20 [6. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez] Akkumulátorok termékdíjtételei Termékdíjköteles termék Termékdíjtétel Ft/kg Elektrolittal feltöltött akkumulátorok 50 Elektrolittal fel nem töltött akkumulátorok 70 17. számú melléklet az 1999. évi CXXV. törvényhez Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 1. számú melléklete II. részének 52. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A nulla felszámított adómérték alá tartozó termékek és szolgáltatások köre:) „52. A Jöt. 36. § (1) bekezdésének l) pontja szerinti biodízel ex 3824 90 95 99” [LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés az 1999. december 21-i ülésnapján fogadta el. [LÁBJEGYZET_2] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2000/16. [LÁBJEGYZET_3] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2000/16. [LÁBJEGYZET_4] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2000/16. [LÁBJEGYZET_5] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2000/16. [LÁBJEGYZET_6] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2000/16. [LÁBJEGYZET_7] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2000/16. [LÁBJEGYZET_8] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2000/16. [LÁBJEGYZET_9] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2000/16. [LÁBJEGYZET_10] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2000/16. [LÁBJEGYZET_11] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2000/16. [LÁBJEGYZET_12] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2000/16. [LÁBJEGYZET_13] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2000/16. [LÁBJEGYZET_14] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2000/16. [LÁBJEGYZET_15] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2000/16. [LÁBJEGYZET_16] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2000/16. [LÁBJEGYZET_17] Amennyiben a Tolna Megyei Önkormányzat fenntartásában működő Deutsche Bühne 2000. év folyamán a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata fenntartásába kerül át, úgy a támogatási előirányzat időarányos része átcsoportosul a XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet Magyarországi Németek Országos Önkormányzata előirányzatába. [LÁBJEGYZET_18] Amennyiben nemzetiségi színház(ak) 2000. év folyamán az érintett országos kisebbségi önkormányzatok fenntartásába kerül(nek) át, úgy a támogatás időarányos része az érintett országos kisebbségi önkormányzatot illeti meg oly módon, hogy azt a helyi önkormányzat átadja a részére. [LÁBJEGYZET_19] Amennyiben nemzetiségi színház(ak) 2000. év folyamán az érintett országos kisebbségi önkormányzatok fenntartásába kerül(nek) át, úgy a támogatás időarányos része az érintett országos kisebbségi önkormányzatot illeti meg oly módon, hogy azt a helyi önkormányzat átadja a részére.