1998. évi XC. törvény

a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről  [LÁBJEGYZET_1]

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 1999. évi központi költségvetéséről, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1999. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE

ELSŐ FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

1. § Az Országgyűlés az 1999. évi központi költségvetés
a) kiadási főösszegét - a 3. § szerinti hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások nélkül - 3 510 634,1 millió forintban, azaz hárommillió-ötszáztízezer-hatszázharmincnégy egész egytized millió forintban,
b) bevételi főösszegét - a 3. § szerinti hitelfelvételből és állampapírok értékesítéséből származó bevételek nélkül - 3 136 461,0 millió forintban, azaz hárommillió-egyszázharminchatezer-négyszázhatvanegy egész millió forintban,
c) hiányát 374 173,1 millió forintban, azaz háromszázhetvennégyezer-egyszázhetvenhárom egész egytized millió forintban állapítja meg.
2. § Az 1. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegek, valamint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatok költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését az e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
3. § A hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások és a hitelfelvételből származó bevételek részletezését az e törvény 1. számú mellékletének a XLIV. A költségvetés hitelfelvételei és adósságának törlesztése fejezete tartalmazza.
4. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. §-ban foglalt hiányt finanszírozza, valamint a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) követeléseit kezelje.
(2) A központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 82. §-ában meghatározott hitelei 1999-ben érvényes kamatlába 8,22%.

MÁSODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS MÁS ALRENDSZEREI EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A központi költségvetés céltartalék-előirányzatai

5. § (1) A központi költségvetési szerveknél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) az 1999. évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggő, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti, továbbá a kormányzati struktúra átalakításával kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések részbeni, illetőleg teljes fedezetére céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím 1. előirányzat-csoportnál.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére támogathatóak a Magyar Televízió Rt. és a Magyar Rádió Rt. létszámcsökkentésével kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések a pénzügyminiszterrel kötött megállapodás szerint.
(3) A céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt a társadalombiztosítási alapok által finanszírozott intézmények, továbbá azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében a saját bevételük fedezi, illetve azon munkavállalók után, akiket saját bevételük terhére foglalkoztatnak.

Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések

6. § (1) Az Állami Privatizációs Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.) 1999. évben a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjának bevételéből 8000 millió forintot köteles a központi költségvetésbe befizetni. Az ezen felüli bevétel 5000 millió forint záró pénzkészletet meghaladó részét a 11. számú mellékletben részletezett ráfordítások teljesítése után az államadósság törlesztésére kell fordítani. Az államadósság e bekezdés szerinti csökkentésének módjáról a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a pénzügyminiszter állapodik meg.
(2) Az ÁPV Rt. az állami vagyon utáni részesedés címén és az adóskonszolidációs követelések ellenértékeként együttesen 14 400 millió forint befizetést teljesít a központi költségvetésbe.
(3) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére 7000 millió forint értékben járul hozzá a területfejlesztés központi, regionális és megyei szerkezetátalakítási programjainak támogatásához. A hozzájárulás módjáról és feltételeiről az 50. § (11) bekezdésében foglaltakra is kiterjedően a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációért felelős miniszter 1999. február 28-ig köt megállapodást.
(4) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére 1500 millió forinttal járul hozzá a gazdálkodók által okozott, a vállalkozókra át nem hárítható környezeti károk és veszélyeztetések elhárításának támogatásához.
(5) Az agrár-reorganizációs program kamatterheinek átvállalására 1500 millió forintot fordít az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére.
(6) A nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi kármentesítésére 1000 millió forintot fordíthat az ÁPV Rt. a privatizációs bevételekből.
(7) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 24. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra 1999. évben az ÁPV Rt. nem jogosult.
(8) Az ÁPV Rt. egyedi 500 millió forint feletti reorganizációs, illetve válságkezelési célú döntéseihez a Kormány egyedi jóváhagyása szükséges.
(9) Az ÁPV Rt. egyedi, reorganizációs és válságkezelési célú döntéseinél figyelembe veszi az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás 62. Cikkelyében foglalt versenyjogi és egyéb szabályokat. Amennyiben döntése érinti az említett Cikkelyben foglalt szabályokat, előzetesen kikéri a pénzügyminiszter véleményét. A Magyar Köztársaság által az Európai Megállapodás 62. Cikkely 4. § b) pontjában vállalt információszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében az ÁPV Rt. a hatáskörébe tartozó döntésekről a pénzügyminiszternek a szükséges tájékoztatást megadja.
(10) A privatizációs tartalék a következő célokra használható fel:
a) jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kifizetések,
b) készfizető kezességek, illetve az átvállalt tartozások kiegyenlítése,
c) a belterületi föld értéke alapján, alapítói jogon kifizetendő, a helyi önkormányzatokat megillető kifizetések,
d) E-hitel garancialehívás teljesítése,
e) elvont ingatlanok után beálló kezesi felelősség rendezése,
f) bírósági végzések alapján történő kifizetések,
g) a „reverzális levelek” alapján történő kifizetések,
h) a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodás teljesítésének fedezete,
i) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján az átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalásra kerülő 20%-os részesedésigények (Privatizációs Ellenérték Hányad),
j) a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése,
k) a tartósan állami tulajdonú társaságok tőkehelyzetének rendezése.
(11) A Priv.tv. hatálya alá, de nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó társaságokban az állami részesedés után 1999. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka, valamint az e társaságok értékesítéséből származó bevételnek a privatizáció költségeivel csökkentett része a központi költségvetést illeti meg.
(12) 1996. évben az ÁPV Rt. a Kormány és a privatizációt felügyelő miniszter határozata alapján 3000 millió forint értékű ingatlan átvételének vételárát előlegezte meg a Honvédelmi Minisztériumnak. A tranzakció lezárásához a Honvédelmi Minisztérium a vagyonkezelésében lévő felesleges ingatlanvagyonból 3000 millió forint forgalmi értékű, az ÁPV Rt. és a Honvédelmi Minisztérium megállapodása alapján a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) egyetértésével, kiválasztott ingatlanokat - természetvédelmi területek kivételével - ad át az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába 1999. évben. Az átadást követően az érintett ingatlanok jegyzékét a kincstári vagyonkörből történő utólagos kivonás jóváhagyása érdekében meg kell küldeni a kincstári vagyonért felelős miniszternek.
7. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő, nem értékesíthető ingatlanokat, valamint a volt szovjet laktanyákat illetően - foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai, ifjúságpolitikai, iparfejlesztési célok megvalósításának elősegítésére - eseti döntést hozzon azok térítésmentes helyi önkormányzati tulajdonba adásáról.
8. § (1) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékéből ki kell egyenlíteni a költségvetési szerv köztartozását. Az ezt követően fennmaradó összegből - a felügyeletet ellátó szerv vezetőjének javaslatára - a pénzügyminiszter határozza meg jogcímenként a javaslatban szereplő központi költségvetési szerv által az építési beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra felhasználható összeget. A köztartozás mértékét és az értékesítés költségének összegét meghaladó bevételhányad 50%-a a központi költségvetési szervet illeti meg. A pénzügyminiszter által indokoltnak tartott esetben e visszahagyott bevételhányad magasabb is lehet.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a Honvédelmi Minisztériumra, amely a vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékét - köztartozásai kiegyenlítését követően - teljes egészében az (1) bekezdésben meghatározott jogcímekre használhatja fel.
(3) A központi költségvetési szervek az (1) bekezdésben meghatározott értékesítésből befolyt és az általuk felhasználható ellenérték összegével - amennyiben azt nem tervezték meg - a kiadási és bevételi előirányzatukat növelhetik. A bevételeknek az (1) bekezdésben meghatározott hányadot meghaladó része a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(4) Az Egészségügyi Minisztérium kormányzati beruházási céljainak megvalósítása érdekében a fejezet vagyonkezelésében lévő egészségügyi intézmények ingatlanértékesítéséből befolyó ellenértéknek a köztartozások és az ingatlanelidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összegével - legfeljebb összesen 2500 millió forint értékhatárig - az egészségügy felhalmozási célú előirányzatain belül a 9. cím, 1. alcím, 2. előirányzat-csoport kiemelt előirányzatait az egészségügyi miniszter megemelheti.
(5) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket 10 millió forint egyedi könyv szerinti bruttóérték-határig saját hatáskörben, 10 millió forint felett a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok szerint értékesítheti. Az értékesítésből származó bevétel összegével - amennyiben azt nem tervezték meg - az intézményi dologi kiadások és felhalmozási kiadások előirányzatai saját hatáskörben növelhetők.
(6) Az Áht. 108. §-a (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 20 000 forint.
(7) A kincstári vagyonnak a központi költségvetési szervek közötti vagy a költségvetési szerv, illetve szervezeti egysége megszüntetése esetén a feladatait ellátó szervezet részére történő bérbeadásánál az Áht. 108. §-ának (1) bekezdését nem kell alkalmazni.
(8) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy - a Magyar Honvédség szervezeti átalakulásával összhangban - a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő, feleslegessé váló ingatlanok - elsősorban szociális, kulturális, oktatási és foglalkoztatáspolitikai célú - hasznosítására eseti döntést hozzon, amennyiben az ingatlan nyilvános versenytárgyaláson történő értékesítése eredménytelen volt. E döntés vonatkozhat az ingatlan térítésmentes, illetve kedvezményes önkormányzati tulajdonba adására is. Az így sem hasznosítható ingatlanokat az esetleges veszélyhelyzet elhárítása után becsült forgalmi értéken a KVI részére - megállapodás alapján, térítésmentesen - át kell adni. Az átadást 1999. december 1-jéig kell befejezni.
(9) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a kormányzati célprogram keretében megvalósuló vagy megvalósult szennyvíztisztító telepek állami tulajdonban lévő forgalomképes részeit - a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium javaslata alapján - határozatával ingyenesen a vagyontárgy elhelyezkedése szerinti helyi önkormányzat tulajdonába adja.
(10) A Honvédelmi Minisztérium jogosult a (8) bekezdésben meghatározott határidőt megelőzően 9000 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó mértékben ingatlanok KVI-nek történő hasznosítási, értékesítési célú átadására. A KVI köteles az ezen ingatlanok értékesítéséből származó ellenértéket a Honvédelmi Minisztérium részére 30 napon belül átadni.
(11) A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 3. alcím, 17. Vasúti létszámkiváltás és vasúthálózat-racionalizálás miatti műszaki fejlesztés előirányzat-csoport 1500 millió forint előirányzatát a MÁV Rt. veheti igénybe abban az esetben, ha a társaságon belüli egyes szervezeti egységeknél végrehajtott létszámcsökkentés műszaki fejlesztéssel oldható meg. Ennek igénybevételére a MÁV Rt. által dokumentált, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a pénzügyminiszter által együttesen jóváhagyott feltételek, illetve adatok alapján kerülhet sor.
9. § A KVI vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon átmeneti vagy tartós hasznosításából, értékesítéséből származó - kiadásokkal csökkentett - bevétel a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A bevételből a KVI javaslatára a kincstári vagyonért felelős miniszter egyedi hozzájárulása alapján 1200 millió forint a vagyonhasznosítással, illetve a vagyongazdálkodással kapcsolatos, az állami feladatellátással összefüggő kiadásokra fordítható. Ezen belül a KVI vezérigazgatója 30 millió forintig ügyletenként - de éves szinten legfeljebb 300 millió forintig - dönt. A KVI vezérigazgatója ezen döntéséről a kincstári vagyonért felelős minisztert negyedévente utólag tájékoztatja.

A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések

10. § (1) A központi költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó, a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított eredményének 82%-át használhatja fel - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az 1999. évi eredményelszámolás alapján, a fennmaradó 18% pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2) A vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része teljes egészében felhasználható, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához kíván igénybe venni.
11. § (1) A központi költségvetési szervek bevételei közül
a) az intézményi ellátás díja,
b) az alkalmazottak térítése,
c) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési) feladatok díjbevétele, az átengedett bírságbevételek,
d) az illetékjellegű bevételek
eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50%-a saját bevételként számolható el, 50%-a pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2) Teljes egészében saját bevételként számolható el az a többletbevétel, illetve az azzal összefüggően végrehajtott előirányzat-emelés összege, amely jogszabály alapján
a) évközi díjtételemelésből, bírságemelésből,
b) saját hatáskörben végrehajtott díjmegállapításból, díjemelésből
keletkezett.
(3) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat-változtatást az eredeti előirányzat teljesítését követően legalább havonta, a hónap 20. napjáig kell végrehajtani és a Kincstárnak bejelenteni. A központi költségvetést megillető részt az előirányzat-maradvány elszámolása során kell kimutatni, és annak jóváhagyását követően kell rendezni.
12. § (1) A központi költségvetési szervek, valamint a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi költségvetési szervei - kivéve a központi edzőtáborokat, a Népstadion és Létesítményeit, a nemzeti sportuszodákat, valamint a Nemzeti Színházat, a Magyar Állami Operaházat, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Magyar Nemzeti Galériát, az Országos Széchenyi Könyvtárat, a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságot, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletet, a Szerencsejáték Felügyeletet, az Országos Vérellátó Szolgálatot, a törzsvagyon hasznosításából származó bevételek tekintetében a Magyar Tudományos Akadémiát - a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken 1999. évben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95%-át használhatják fel, a fennmaradó 5% pedig - kincstári vagyon utáni részesedés címén - a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők:
a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, a vér és vérkészítmények, mezőgazdasági termékek értékesítési bevételei;
b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat;
c) az intézmények egyéb sajátos bevételei közül:
ca) a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a külföldön működő állami képviseletek bérletidíj-bevételei,
cb) a lízingdíjbevétel,
cc) az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítéséből származó bevétel,
cd) áruértékesítésből és szolgáltatásból származó vállalkozási bevételek,
ce) az egyéb bevételek;
d) a pénzügyi befektetések árfolyamnyeresége, hozama.
(3) A központi költségvetési szervek közül az (1) bekezdésben nevesített Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság havonta 100 millió forintot, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet éves szinten - havi bontásban - 750 millió forintot, a Szerencsejáték Felügyelet éves szinten - havi bontásban - 1150 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére a tárgyhó 20. napjáig.
(4) Az (1) bekezdés szerinti, a központi költségvetés központosított bevételét képező összeg elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell intézkedni. A havonkénti rendezéstől és befizetéstől mindaddig el lehet tekinteni, amíg a központi költségvetési szerv (2) bekezdésben foglalt összes bevétele nem éri el az eredeti kiadási előirányzat 5%-át. A tárgyévet terhelő befizetési kötelezettségnek legkésőbb december 20-ig eleget kell tenni, ha ezen időpontig a teljesítendő összeg nem érte el az előbbiekben meghatározott mértéket.
13. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 9/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 70 000 forint/év, a doktori képzésben résztvevők egy főre megállapított támogatási normatívája 468 000 forint/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 195 000 forint/év.
(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 204 000 forint/fő/év.
14. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú mellékletében és 8. számú melléklet I. részében megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 18. e)-g) pontjában meghatározottakat, továbbá a 8. számú melléklet I. része 5-6. pontjait. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1. l)-m), o), valamint 2-4. pontjai.
(2) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén az (1) bekezdés szerinti normatív és normatív-kötött hozzájárulások kétszerese jár a 8. számú melléklet I. része 2-4. pontjai kivételével.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó szervtől igényelheti.
(4) A közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a január 1-jei és a szeptember 1-jei létszámáról január 15-ig, illetve szeptember 15-ig köteles adatszolgáltatást teljesíteni. A fenntartó a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás igénybevételére.
(5) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási célú normatív hozzájárulások elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik a 8. számú melléklet I. része 2-4. pontja szerint igénybe vett támogatások kivételével. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni. A 8. számú melléklet I. része 2-4. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás.
15. § A fogva tartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek (kivéve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni ellentételezésére 140 000 forint/foglalkoztatott, fogva tartott/év, de 1999. évben összességében 515 millió forint fordítható.

HARMADIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA

A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere

Állami hozzájárulás és támogatás

16. § (1) Az Országgyűlés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban: helyi önkormányzatok) számára a normatív állami hozzájárulások jogcímeit és fajlagos összegeit e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.
(2) A normatív állami hozzájárulásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter az Áht. 63. §-ának (2) bekezdésében meghatározott határidőig együttes rendeletben hirdeti ki.
17. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:
a) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra,
b) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzat részére az e törvény 7. számú mellékletében foglalt részletezés szerint,
c) helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Cct.) szabályozott címzett és céltámogatás formájában. Ezen belül az 1999. évi új induló címzett támogatásokra 2000 millió forint használható fel,
d) egyes közoktatási feladatok kiegészítő támogatására, valamint a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat részére az e törvény 8. számú mellékletében meghatározott feltételek szerint. E támogatásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, illetve szakmai mutatók alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a 16. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni,
e) a termelő, valamint a Cct. 4. számú melléklete II-III. pontja szerint támogatásban részesült, humán infrastrukturális feltételekben meglévő területi fejlettségi különbségek mérséklésére kormányrendeletben meghatározott, területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint,
f) felhalmozási és vis maior célokra szolgáló céljellegű decentralizált támogatásokra, amelyek felhasználására a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés döntési jogosultságát a Cct. szabályozza.
Ezen előirányzat a következőkre tagozódik:
fa) felhalmozási és vis maior feladatokra, amely előirányzatból normatívan az egyes megyékre, illetve a fővárosra jutó rész elosztásának módját a Cct. határozza meg;
fb) vis maior tartalékra, amelyből a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés további összeget vehetnek igénybe, ha az fa) pont szerinti éves előirányzatuknak az első félévben legalább 10%-át, a második félévben halmozottan legalább 20%-át az önkormányzati feladatokat érintő, természeti és más katasztrófából eredő károk enyhítésére már felhasználták. Az igények teljesítéséről - a vis maior felhasználás felülvizsgálatával - a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt.
(2) A normatív módon elosztott központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásoknak - a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével - lemondásból felszabaduló előirányzatai az (1) bekezdés fb) pontjában, valamint a 18. §-ban meghatározott előirányzatot növelik. Ezen előirányzatokat növeli továbbá az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 30. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt.
(3) Amennyiben az e törvény 30. §-a szerint normatív állami hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult szervezet év közben feladatot ad át helyi önkormányzat részére, amelynek az kötelező feladatellátási körébe tartozik, akkor az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív állami hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú mellékletek igényjogosultsági szabályai alapján.
18. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján, önállóságuk és működőképességük védelme érdekében az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) önkormányzatok, valamint - külön törvény alapján - a tartósan fizetésképtelen helyi önkormányzatok kiegészítő támogatást igényelhetnek az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételek szerint.
(2) A fővárosi önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a 25. § szabályai keretében - a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok tekintetében - az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja alkalmazásával. A fővárosi önkormányzat ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból az e törvény 6. számú melléklete 1. pontja szerint számított forráshiány mutatható ki.
19. § (1) Az Áht. 64. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti, az állami támogatás jogtalan felhasználásához kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség számítása szempontjából normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásnak minősül az e törvény 3. számú melléklet 5. b)-c), 6-18. pontjai, a 4. számú melléklet I.6. pontja és a 8. számú melléklet szerinti előirányzatok együttes összege.
(2) Az Áht. 64. §-ában, valamint az e törvény 6. számú mellékletében meghatározott kamatokat a központi költségvetés Egyéb vegyes bevételek (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 22. cím, 1. alcím, 8. előirányzat-csoport), illetve az Egyéb vegyes kiadások (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 11. kiemelt előirányzat) jogcímeken kell elszámolni.

Átengedett, megosztott bevételek

20. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakosok által az 1997. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 40%-a, 199 864,3 millió forint illeti meg a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint.
(2) Az önkormányzatot megilleti az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 15%-a, összesen 74 949,1 millió forint.
(3) A helyi önkormányzatokat együttesen az (1) bekezdés szerint kimutatott személyi jövedelemadó 17,4%-a, összesen 87 018,5 millió forint normatívan illeti meg az e törvény 4. számú melléklete I. 2-8. pontjaiban foglalt jogcímek szerint.
(4) Az (1) bekezdés szerinti adó 7,6%-a, összesen 37 896,7 millió forint felhasználásával - a bevételeikben meglevő aránytalanság mérséklése érdekében - a (2) bekezdés szerinti személyi jövedelemadónak és az iparűzési adóból elérhető bevétel meghatározott hányadának (adóerő-képességnek) az egy főre eső együttes összege alapján a települési önkormányzatokat
a) kiegészítés illeti meg, vagy
b) a központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai csökkennek
az e törvény 4. számú melléklet I. 1. pontja szerint.
(5) A (2)-(4) bekezdésben foglaltakat helyi önkormányzatonként és jogcímenként részletezve a 16. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni.
21. § (1) A települési önkormányzat által a belföldi gépjárművek után beszedett adóból a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényben meghatározott alsó adótétellel számított összeg 50%-a az önkormányzatot illeti meg. Ha a képviselő-testület, illetve a közgyűlés az alsó adótételnél magasabb mértéket állapít meg, a különbözetből származó bevétel 100%-ban az önkormányzatot illeti meg.
(2) A termőföld bérbeadásból származó jövedelem utáni - a települési önkormányzatok által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.
22. § A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának - állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő - értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.
23. § A települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a területi környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a a területileg illetékes települési önkormányzatot illeti meg.

Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozása

24. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 1999. január 1-jétől beszedett illeték - az ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték kivételével - 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat, az ingatlan-nyilvántartási eljárásiilleték-bevétel 90%-a a központi költségvetést, 10%-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg a 4. számú melléklet II. részében meghatározottak szerint.
(2) Az illetékhivatalok működésével kapcsolatos költségeket a beszedett bevételből részesedő önkormányzatok viselik, a 4. számú melléklet II. részében szabályozott módon.

A fővárosi önkormányzatok bevételei

25. § A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására az Ötv. 64. §-ában, valamint a 64/A-64/C. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

26. § (1) A gyermeknevelési támogatás, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, az időskorúak járadéka, a lakáscélú adósságkezelési támogatás, valamint - a Munkaerőpiaci Alapból - a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, továbbá a Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat 1999. évben első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti - külön jogszabály szerinti - éven belüli elszámolási kötelezettséggel.
(2) Az e törvény 5. számú melléklete 1. és 16. pontjaiban, a 6. számú melléklet 1. pontjában, a 7. számú mellékletben, valamint a 8. számú melléklet I.1. és II. pontjaiban meghatározott előirányzatok folyósítása az Áht. 101. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint a nettó finanszírozás keretében történik.

A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége

27. § (1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységből származó - a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított - eredményének 18%-át köteles az 1999. évi eredményelszámolás során a központi költségvetésbe befizetni.
(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a helyi önkormányzat és költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.

B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata

A Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelőlegezési számláról igénybe vett összeg rendezése

28. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Alapok) terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében az Alapok bevételeinek és kiadásainak időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentesen hitelt nyújt.
(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 1. alcím,
a) 1. kiemelt előirányzat szerinti támogatás átutalása legfeljebb az előirányzat mértékéig,
aa) az első három negyedévben negyedévente a tényleges magánnyugdíj-pénztári befizetésekkel megegyező összegben, legfeljebb az időarányos mértékig,
ab) a negyedik negyedévben az I-III. negyedévi tényleges befizetések és a várható negyedik negyedévi befizetések alapján,
b) 2. kiemelt előirányzat szerinti támogatás átutalása - legfeljebb annak mértékéig - az 1999. december havi utolsó ellátás kifizetése után
történik.
(3) Az Egészségbiztosítási Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 2. alcím szerinti támogatás átutalása - legfeljebb az előirányzat időarányos mértékéig - január, április, július és október hónapban a pénzügyminiszter által jóváhagyott és a Kincstárnak megküldött finanszírozási terv alapján történik.
(4) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról hitelt igénybe venni csak a Kincstárnak megküldött finanszírozási terv alapján lehet, amely tartalmazza a hitel legnagyobb napi összegét és éves növekményét. A finanszírozási tervet három hónapra előre, havi és ezen belül napi bontásban a tényleges igénybevételhez igazítva kell elkészíteni, havonta a finanszírozási időszakot megelőző hónap 25-éig kell benyújtani. Az ellátások központi intézkedésen alapuló emelése, illetve a hóközi állományváltozás által indokolt esetben a finanszírozási terv módosítható.
(5) A Kincstár az Alapok által folyósított, de nem az Alapból finanszírozott ellátásokat az azokat folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott éves finanszírozási terv alapján finanszírozza. A folyósítás a folyósító szerveknek az ellátások folyósítására, azok esedékességére vonatkozó jogszabályok alapján három hónapra előre és ezen belül napi bontásban készített, havonta a pénzellátási időszakot megelőző hónap 25. napjáig a Kincstárnak és a Pénzügyminisztériumnak benyújtott finanszírozási terv szerint történik.
(6) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Alapok befolyó bevételeikből soron kívül törlesztik. A társadalombiztosítási alrendszer alaponkénti hiányának rendezésére az 1999. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor.

C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata

29. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) költségvetését - bevételeit és kiadásait - alaponként, jogcímenként az e törvény 2. számú melléklete szerint állapítja meg.
(2) A pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást a pénzalapokról szóló törvények rendelkezései szabályozzák.
(3) A Kincstár a pénzalap kiadási előirányzataira addig teljesít kifizetést - kivéve a Munkaerőpiaci Alapból a munkanélküli járadék, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély és a jövedelempótló támogatás, illetve ezek közterheinek kifizetése -, amíg a pénzalap bevételei és az előző évi maradványa erre fedezetet biztosítanak, és a folyó évi bevételek és kiadások különbsége nem haladja meg a jóváhagyott egyenleget.
(4) A Munkaerőpiaci Alap a központi költségvetésbe a megváltozott munkaképességűek támogatására 9990 millió forintot fizet be.
(5) A pénzalap - a bevételek befolyása és a kiadások teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén - a finanszírozási igényei teljesítéséhez igénybe veheti az előző évi maradványát, illetve legfeljebb három hónapra, de a következő évre át nem húzódóan a KESZ-t. A KESZ igénybevételt indokoltság esetén a pénzügyminiszter engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább 30 nappal kell benyújtani.

NEGYEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

Társadalmi önszerveződések támogatása

30. § (1) Az Országgyűlés a szociális, a közoktatási és a külön törvényben meghatározott felsőoktatási közfeladatokat (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok és a humánszolgáltatásokat főtevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények fenntartói) részére normatív állami hozzájárulást állapít meg a következők szerint:
a) a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit az e törvény 3. számú mellékletében és a 8. számú melléklet I. része 1-4. pontjaiban megállapított normatív állami hozzájárulásokkal és támogatásokkal azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegű normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 18. e)-g) pontjaiban meghatározottakat. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1. pont l)-m), o), valamint a 2-4. pontjai,
b) a közoktatási feladatokat ellátó, a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket - a közhasznú társaságok kivételével - az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg,
c) a nem állami felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú mellékletében és a 8. számú melléklet I. részében megállapított normatív állami hozzájárulásokkal és támogatásokkal azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 18. pont e)-g) pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. része 5-6. pontjában meghatározottakat; nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1. pont l)-m), o), valamint 2-4. pontjai,
d) a nem állami felsőoktatási intézmények gyakorlóintézményei esetén a c) pont szerinti normatív állami hozzájárulás és támogatás kétszerese jár a 8. számú melléklet I. része 2-4. pontjai kivételével,
e) nem jár normatív állami hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében résztvevőknek, ha költségeik megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből igényt tartanak,
f) az egyházi felsőoktatási intézményeket normatív állami hozzájárulás illeti meg az Ftv.-ben meghatározottak szerint,
g) a felsőoktatási közfeladatokat ellátó nem állami és nem egyházi intézmények fenntartóit az 1996. szeptember 1-je előtt felvett nappali tagozatos hallgatók felsőoktatási képzéséhez 80 000 forint/fő/év hozzájárulás illeti meg,
h) a szociális közfeladatot ellátó, a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket - a közhasznú társaságok kivételével - a i) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg,
i) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó nem állami intézmények fenntartóit a helyi önkormányzatok e törvény 3. számú melléklet 6-11. pontjaiban megállapított normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegű normatív állami hozzájárulás illeti meg.
(2) A közoktatási feladatok ellátásához biztosított normatív állami hozzájárulást és támogatást a fenntartó székhelye szerinti illetékes közigazgatási hivataltól kell igényelni. A finanszírozás havi ütemezésben történik.
(3) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartójának az (1) bekezdés szerinti normatív állami hozzájárulás és támogatás igénylését 1999. január 1. után létrehozott intézmény esetén a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásáról szóló határozat jogerősítő záradékkal ellátott példánya, a közoktatási intézmény alapító okiratának másolata, a bankszámla-szerződésének másolata csatolásával, valamint a kitöltött létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján, egyébként a tényleges, a tanügyi okmányokkal dokumentálható adatszolgáltatás alapján
a) már működő intézmény esetén a tárgyév január 1-jei és a becsült szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve január 31-ig,
b) új intézmény esetében a tárgyév szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve szeptember 15-ig
kell benyújtani a területileg illetékes közigazgatási hivatalhoz.
(4) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartója szeptember 1-jei létszámáról szeptember 15-ig köteles a fenntartó székhelye szerinti illetékes közigazgatási hivatal részére adatszolgáltatást teljesíteni.
(5) Az (1) bekezdés a)-d) pontokban meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulások és támogatások elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik a 8. számú melléklet I. része 2-4. pontja szerint igénybe vett támogatások kivételével. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni. Ha év közben bármely hónapban a tényleges létszám 10%-ot meghaladó mértékben elmarad a tervezett létszámtól, a hozzájárulásokat folyósító szervet erről nyolc napon belül értesíteni kell. A folyósító szerv az értesítés alapján módosítja az érintett fenntartók pénzellátását. Ebben az esetben az elszámolás a havi beírt létszámok éves átlaga alapján történik. A 8. számú melléklet I. része 2-4. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás.
(6) Az (5) bekezdés szerinti elszámolást a hozzájárulást folyósító szervezetnek kell benyújtani a tárgyévet követő január 31-éig. A közigazgatási hivatal a helyszínen ellenőrizheti az igénylés és a felhasználás jogszerűségét. Abban az esetben, ha a normatív állami hozzájárulások és támogatások együttes összege a költségvetési évben meghaladja a 30 millió forintot, az elszámolás jogszerűségét független könyvvizsgáló erről szóló nyilatkozatával kell alátámasztani.
(7) Az (1) bekezdés f)-g) pontjaiban meghatározott felsőoktatási hallgatói kör normatív támogatásának elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év átlaglétszáma alapján történik. Az átlaglétszámot a tárgyév márciusi és az októberi statisztikai létszámjelentés alapján kell kiszámítani.
(8) A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények normatív állami hozzájárulását külön kormányrendeletben meghatározottak szerint kell igényelni és folyósítani. A folyósítás feltétele a személyes gondoskodást nyújtó, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatokat ellátó intézmény esetében:
a) az intézmény működési feltételei és szolgáltatásai, valamint az intézményi térítési díj megfelelnek a jogszabályi előírásoknak,
b) a közfeladatokat ellátó nem állami szerv írásbeli nyilatkozata arról, hogy rendelkezik az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint pénzügyi forrásokkal.
(9) A fővárosi és megyei közigazgatási hivatal a feltételeknek megfelelő - megyei szinten, ezen belül fenntartótípusonként, jogcímenként, az egyházi intézményfenntartóknál egyházanként összesített - támogatási igényt a Belügyminisztériumhoz nyújtja be.
(10) A normatív állami hozzájárulás a személyes gondoskodást nyújtó, szociális közfeladatokat ellátó intézmények esetében a tárgyévi tervezett átlaglétszám, de legfeljebb a működési engedélyben szereplő létszám erejéig és a fővárosi és megyei közigazgatási hivatallal szerződésben vállalt kötelezettség mellett vehető igénybe. Az intézmény a tárgyév július 31-éig, illetve a tárgyévet követő január 31-éig a tényleges feladatmutatók alapján számol el a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalnak az igénybe vett hozzájárulással.
(11) A normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.
(12) A közoktatási közfeladatot ellátó egyházak a normatív állami hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosultak. Az egyházak támogatásáról szóló törvény 6. § (3) bekezdés alapján számított támogatási összeg 65 216 Ft/ellátott, oktatott fő, amely a fenntartó egyházakat egyházanként illeti meg az ott figyelembe vehető létszámok alapján.
(13) A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó egyházi intézmények fenntartói a normatív állami hozzájáruláson túl az egyházak támogatásáról szóló törvény feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosultak. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 6-11. pontjában megállapított normatíva 29,1%-a.
(14) A (12) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást a Belügyminisztérium egyházanként, a közigazgatási hivatalok adatszolgáltatása alapján állapítja meg és havi 1/12 összegű részletekben folyósítja. A közigazgatási hivatalok a fővárosi és megyei önkormányzatoktól - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 81. § (11) bekezdésében szabályozott nyilatkozatok, illetve a megkötött közoktatási megállapodások alapján - kérik az adatszolgáltatást a kiegészítő támogatásnál figyelembe vehető fenntartói körről az egyházak támogatásáról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén. Ha a közoktatási megállapodást helyi önkormányzat kötötte, intézkedni kell a kiegészítő támogatás összegének a közigazgatási hivatal részére történő átutalásáról.
(15) A (13) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásra a (8)-(10) bekezdés alapján járó normatív állami hozzájárulás megállapítására és folyósítására vonatkozó rendelkezések az irányadók.
(16) A (12)-(13) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásokkal való elszámolásra az (5)-(6) és (10) bekezdésben foglalt szabályok az irányadóak.
31. § (1) Az I. Országgyűlés fejezet, 8. Társadalmi önszerveződések támogatása cím, 1. Társadalmi és karitatív feladatok támogatása alcím 2. Az szja meghatározott részének az adózó rendelkezés szerinti közcélú felhasználása kiemelt előirányzatot a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 31. §-a (2) bekezdése alapján befolyó támogatásokat a szociálisan rászoruló családok, gyermekek és fiatalok támogatására kell fordítani. Az előirányzat felhasználásáról, pályázati úton történő felosztásáról a (2)-(5) bekezdésben foglaltak alapján az Országgyűlés kijelölt bizottságai határoznak.
(2) A költségvetési támogatás a családsegítő szolgáltatásokat, illetőleg a gyermekjóléti szolgálatot működtető helyi önkormányzatok, valamint a családok segítését, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeket és fiatalokat segítő feladataikat közhasznú tevékenységként ellátó közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetek egyszeri és kivételes támogatására szolgál.
(3) A támogatás összege kizárólag a közhasznú tevékenységet megvalósító program fejlesztéséhez, új programok tárgyi feltételeinek megteremtéséhez, működő programok tárgyi feltételeinek javításához, képzések, tanácsadó szolgálatok megszervezésével, fenntartásával kapcsolatos dologi kiadásokhoz használható fel. A támogatás nem vehető igénybe a szervezet folyamatos működését, fenntartását célzó kiadásokra.
(4) Az elnyert támogatást a kedvezményezett szervezettel, önkormányzattal kötött megállapodás alapján a Kincstár folyósítja. A megállapodásban meg kell határozni a támogatott program végrehajtásáról szóló beszámolás és a pénzügyi elszámolás rendjét. A támogatás felhasználását a reá irányadó szabályok alapján az Állami Számvevőszék is ellenőrzi.
(5) A megállapodásban rögzíteni kell azt is, hogy a támogatásban részesített önkormányzat, közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet az elnyert összeget kizárólag a támogatott tevékenységre fordíthatja. Amennyiben a kedvezményezett szervezet - neki fel nem róható okból - a megállapodásban rögzített kötelezettségeit csak részben valósítja meg, az igénybe nem vett támogatás, annak zárolásával visszavonásra kerül. Ha a kedvezményezett szervezet neki felróható okból nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit, az igénybe vett támogatás egészét vagy arányos részét a mindenkori jegybanki alapkamattal növelt mértékben kell visszafizetnie.
(6) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kedvezményezett előirányzaton 1999. évben az ezeréves államiságunk megünneplésével kapcsolatos programok támogatását kell érteni.
32. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet 7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek.
(2) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a társadalmi és karitatív szervezetek működésének támogatására előirányzott keretek (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím, 8. cím, 1. alcím, 1. kiemelt előirányzat) felhasználásáról - kijelölt bizottságainak javaslata alapján - az Országgyűlés dönt.
(3) A nem állami intézmények - kivéve a pártokat -, valamint más közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetek az általános tartalék, továbbá a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetései terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között. E támogatási lehetőségeket a felhasználásért felelős szerveknek nyilvánosságra kell hozniuk.

ÖTÖDIK FEJEZET

KEZESSÉGVÁLLALÁS, KEZESI HELYTÁLLÁS ÉS VISZONTGARANCIA

33. § (1) A Kormány által 1999. évben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-ának a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 1,0%-át.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-importra, valamint a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvényben meghatározott beszerzések (készletek) finanszírozására.
(3) Az (1) bekezdésben megállapított mérték - a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozások miatt bekövetkező emelkedés esetét kivéve - kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.
34. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33. §-ban foglaltakon túl a Sopron Megyei Jogú Város Erzsébet Kórháza rekonstrukciójához felvett hitel 1999-ben még fennálló állományára a hitelezőváltással összefüggésben kezességet vállaljon.
35. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33. §-ban foglaltakon túl a központi költségvetés terhére
a) a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, a német Újjáépítési és Hitelbankkal (Kreditanstalt für Wiederaufbau: KfW), továbbá az Északi Beruházási Bankkal kötendő, valamint az Európa Tanács Társadalomfejlesztési Alapjával kötött hitelszerződéseknél az ezen intézmények által megkívánt formában - összegszerű korlátozás nélkül - kezességet vagy szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon,
b) a Magyar Fejlesztési Bank Rt. külföldről felvett és felvételre kerülő - fejlesztési célú - közép- és hosszú lejáratú hiteleire, illetve a kötvénykibocsátásaiból eredő fizetési kötelezettségei teljesítésére kezességet vállaljon. E kezességvállalások együttes állománya 1999. december 31-én legfeljebb 120 000 millió forint lehet.
36. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33. §-ban foglaltakon túl a hitelintézetek által nyújtott agrárhitelekre a központi költségvetés terhére 16 000 millió forint összegben kezességet vállaljon.
(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33. §-ban foglaltakon túl a Földhitel és Jelzálogbank jelzálogleveleinek kibocsátásához a központi költségvetés terhére 5000 millió forint értékben kezességet vállaljon.
37. § Az Áht. 33. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat.
38. § (1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények együttes állománya 1999. december 31-én legfeljebb 85 000 millió forint lehet.
(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalt exportcélú garanciaügyletek állománya 1999. december 31-én legfeljebb 80 000 millió forint lehet.
(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalt politikai és árfolyamkockázatok elleni biztosítások állománya 1999. december 31-én legfeljebb 250 000 millió forint lehet.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.
39. § (1) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára - a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés viszontgaranciát vállal. A Hitelgarancia Rt.
a) természetes személy,
b) gazdasági társaság,
c) közhasznú társaság,
d) szövetkezet,
e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrejött szervezet (a továbbiakban: vállalkozás)
hitelintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő - kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, ha a vállalkozás által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma - az MRP szervezet kivételével - a 300 főt nem haladja meg.
(2) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 65 000 millió forintot.
(3) A Hitelgarancia Rt. által vállalt kezesség mértéke vállalkozásonként nem haladhatja meg a 400 millió forintot, illetőleg
a) a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-át, 10 millió forint alatti hitelszerződések esetében a kötelezettség 90%-át,
b) mezőgazdasági tőkepótló hitel esetében - kivéve az 5 millió forint alattiakat - éves átlagban 60%-át.
(4) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgarancia kiterjed a Hitelgarancia Rt.-nek a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény alapján működő kockázati tőketársaságnak és kockázati tőkealapnak az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt vállalkozásban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességre is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.
(5) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló és a vállalkozással szemben fennálló követelés behajtására. A társaság által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.
40. § (1) Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára - külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.
(2) Az (1) bekezdésben vállalt költségvetési viszontgarancia - a mezőgazdasági tőkepótló hitelek kivételével - az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.
(3) Az Alapítvány természetes személyek, gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, szövetkezetek, magánvállalkozások (a továbbiakban együtt: jogosult), hitelintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő - kötelezettségeiért vállalhat készfizető kezességet, ha a jogosult által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma a 250 főt nem haladja meg.
(4) Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 42 000 millió forintot.
(5) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-os mértékét. Az 5 millió forintot meghaladó hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében e kötelezettségek éves átlagban pedig nem haladhatják meg a 60%-os mértéket és jogosultanként a 100 millió forintot, kivéve az agrárintegrátorokat.
(6) Az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására. Az Alapítvány által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.
41. § Az Országgyűlés tudomásul veszi az 1998. évi gabonatermelésre a 109/1997. (XII. 30.) FM rendelet alapján felvett, állami kezességgel biztosított, legfeljebb egyéves lejáratú hitelek további egy évvel történő meghosszabbítását. Az állami kezességvállalás a meghosszabbított időtartamra változatlanul hatályos, és nem számít be a 33. § (1) bekezdésében megállapított összegbe.
42. § (1) Az állam az e törvényben és a Kormány rendeletében meghatározott feltételek mellett kezességet vállal a központi költségvetés terhére a hazai állami felsőoktatási intézményekben, továbbá nem állami felsőoktatási intézményekben az erre adott megbízás alapján első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, valamint akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben - nappali tagozaton - tanulmányokat folytató, magyar állampolgárságú és a devizajogszabályok szerint devizabelföldinek minősülő hallgatók által tandíj, illetőleg költségtérítés kifizetése céljából a Magyar Köztársaság területén bejegyzett hitelintézettől - a (4)-(5) bekezdésben és külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - forintban felvett hitel meghatározott részének (a továbbiakban: hitel) visszafizetésére.
(2) Az állami kezességvállalás mértéke a felvett hitel, de legfeljebb a hitelrészletek igénybevétele időpontjában érvényben lévő - az éves költségvetési törvényekben megállapított - egy főre eső hallgatói normatívák összege mint tőke, az ehhez kapcsolódó ügyleti kamat, a jogszabály által meghatározott büntetőkamat és a bírósági végrehajtásra irányuló eljárás megindítása közvetlen költségei összegének nyolcvan százaléka.
(3) Az állami kezességvállalás egy hallgató tanulmányainak teljes időtartama alatt legfeljebb tíz félév hitelfelvételére terjed ki.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott hitelre számított teljes ügyleti kamat és kezelési költség éves mértékét úgy kell megállapítani, hogy az a hitelszerződés fennállása alatt ne haladja meg a pénzügyminiszter által rendeletben meghatározott mértéket.
(5) A hitel után a (4) bekezdésben meghatározott ügyleti kamaton és kezelési költségen kívül egyéb költség, illetőleg díj nem számítható fel.
(6) Az (1) bekezdés szerinti kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, és azt adók módjára kell behajtani.
(7) Nem kell a tartozást a központi költségvetésnek megfizetni abban az esetben, ha a hitelfelvevő meghalt, vagy a visszafizetés esedékességekor munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható, vagy munkanélküli és a munkanélkülisége megszakítás nélkül a kezesség beváltásától számítva legalább öt évig fennáll.
(8) Ha a hitelfelvevő a visszafizetés esedékességekor munkanélküli, de a kezesség beváltásától számított öt éven belül munkába áll, akkor a munkába állását követő egy év elteltével válik a költségvetés által kifizetett összeg adók módjára behajthatóvá. Ebben az esetben a kifizetéstől eltelt időre kamatot, illetőleg késedelmi pótlékot nem kell felszámítani.
43. § (1) A 33-36. § alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 0,5%-a lehet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve indokolt esetben elengedheti.

HATODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

44. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:
a) a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím),
b) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek (az I. Országgyűlés fejezet, 6. cím), a társadalmi és karitatív szervezetek működési támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím, 1. alcím, 1. kiemelt előirányzat),
c) az országos kisebbségi önkormányzatok támogatása (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 5. cím, 5. alcím),
d) az egyházak támogatása (XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 3. alcím).
(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I-VIII. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének csökkentésére az Áht. 46. §-ában foglalt kivétellel.

A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

45. § (1) A 2. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül:
a) a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásainál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 1. alcím) és a normatív módon elosztott kötött felhasználású támogatásoknál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 5. alcím),
b) a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok közül:
ba) a körjegyzőség támogatásánál (5. számú melléklet 1. pontja),
bb) a lakossági közműfejlesztési befizetésekkel összefüggő támogatásnál (5. számú melléklet 3. pontja),
bc) a lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatásánál (5. számú melléklet 4. pontja),
bd) a gyermeknevelési támogatásnál (5. számú melléklet 9. pontja),
be) az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésénél (5. számú melléklet 10. pontja),
bf) lakáscélú adósságkezelési támogatásnál (5. számú melléklet 11. pont),
bg) a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz történő hozzájárulásoknál (5. számú melléklet 16. pontja),
amennyiben a 49. § (5) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült,
c) a végkielégítésre és felmentési illetményre szolgáló keret előirányzatánál (X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 1. előirányzat-csoport),
d) az állatkártérítésnél (XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 6. alcím),
e) a társadalombiztosítási szervezetek által folyósított ellátásoknál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 16. cím), kivéve az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulást (16. cím, 3. alcím, 2. előirányzat-csoport), a terhességmegszakítást (16. cím, 3. alcím, 3. előirányzat-csoport), a folyósított ellátások utáni térítést (16. cím, 3. alcím, 8. előirányzat-csoport),
f) a polgári szolgálatnál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport),
g) a kárrendezési célelőirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím, 5. előirányzat-csoport),
h) a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 1. alcím), az egyéb vállalati támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 3. alcím),
i) a vegyes kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 9., 11-12., 14. és 19. kiemelt előirányzat),
j) a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 15. cím),
k) a lakástámogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 16. cím),
l) az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésénél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím),
m) a pénzbeli kárpótlásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 2. alcím),
n) a Vám- és Pénzügyőrség (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. cím) személyi juttatás kiemelt előirányzatánál és annak a munkaadókat terhelő járulékainál legfeljebb 6%-kal, a teljesítmények figyelembevételével, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek szerint,
o) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnál (VI. Bíróságok fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport),
p) a nemzetközi elszámolásokkal kapcsolatos kiadásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 28. cím),
q) az államadósság költségvetési elszámolásainál (XLI. fejezet),
r) a felszámolási eljárás alatt lévő vállalkozások vagyonának megvásárlását elősegítő kamattámogatásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím, 3. előirányzat-csoport),
s) a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából származó támogatásnál a játékadó 50%-os mértékéig (XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 1. alcím, 11. előirányzat-csoport), a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány támogatásánál (XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 1. alcím, 3. előirányzat-csoport, 3-4. kiemelt előirányzat) a sorsolásos játékok játékadója 12%-os és a totó játékadója 100%-os tényleges teljesülése mértékéig,
t) az oktatási célú, valamint a szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása, valamint az egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása előirányzatoknál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 13. alcím, 1-3. előirányzat-csoportok),
u) az otthonteremtési támogatásnál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 10. alcím, 10. előirányzat-csoport),
v) a mozgáskorlátozottak támogatásánál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 10. alcím, 11. előirányzat-csoport),
w) a gyermektartásdíjak megelőlegezésénél (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 10. alcím, 12. előirányzat-csoport és a VI. Bíróságok fejezet, 2. cím, 3. alcím),
x) hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz előirányzatnál (XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport,
y) a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatásánál (XV. Gazdasági Minisztérium fejezet, 27. cím, 1. alcím),
a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 20. cím, 1. alcím Általános forgalmi adó előirányzatának 103%-os és a 21. cím, 1. alcím Személyi jövedelemadó előirányzatának 102%-os együttes teljesülése esetén az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. cím) személyi juttatás kiemelt előirányzata legfeljebb 5136 millió forinttal, a munkaadókat terhelő járulék legfeljebb 1849 millió forinttal túlléphető. Amennyiben a felsorolt bevételek itt előírt teljesítése 1999. november 25-ig eléri a 89%-os mértéket, az előirányzatokat 100%-os mértékben az APEH rendelkezésére kell bocsátani.
(3) A 3. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül a XLIV. A költségvetés hitelfelvételei és adósságának törlesztése fejezetnél a kiadások és bevételek külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhetnek az előirányzattól. A fejezet belföldi hitelfelvételeinek bevételei és az éven belüli belföldi hitel- és állampapír-törlesztési kiadásai előirányzattal nem rendelkeznek, és az Áht. 113/A. §-ának figyelembevételével a központi költségvetés hiánya vagy többlete alakulásának, valamint az állampapír-piaci helyzetnek megfelelően teljesülnek.
(4) Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény alapján az 1998. évben keletkezett piaci zavarok elhárítása céljából felvásárolt termékek vagy a termékek feletti rendelkezési jogot megtestesítő értékpapírok értékesítéséből származó, a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. Piacra jutási támogatás megtérülése alcím bevétele kiesésének összegével a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. cím, 1. Piacra jutási támogatás alcím kiadási előirányzatát csökkenteni kell.

A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetőinek különleges jogosítványai

46. § A Kormány év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 3. alcím, 6. előirányzat-csoport előirányzatai terhére.
47. § (1) A Kormány a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezeten belül a 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport és a 11. cím előirányzatai között indokolt esetben átcsoportosítást hajthat végre.
(2) A Kormány felhatalmazást kap, hogy az egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciós és egyéb beruházásai, az egyházak nemzetközi tevékenységének támogatása, az egyházi közgyűjtemények és közcélú egyházi feladathoz ingatlan juttatás támogatása előirányzatok felhasználásáról - az egyházakkal történő egyeztetés alapján - döntsön.
(3) Az Országgyűlés elrendeli, hogy a központi költségvetés általános tartalékát 1999. év januárjában meg kell emelni a
a) gazdálkodó szervezetek támogatása, beleértve az agrárgazdaság támogatását is,
b) közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása,
c) kiemelt beruházások, beruházási célprogramok,
d) egyéb felhalmozási kiadások,
e) költségvetési szervek - beleértve az I-VIII. fejezeteket is - támogatással fedezett kiadásai - ideértve a személyi juttatási előirányzatot is,
f) támogatási célprogramok támogatással fedezett kiadásai,
g) társadalmi önszerveződések támogatása,
h) egyéb kiadások,
i) kormányzati rendkívüli kiadások,
j) állam által vállalt kezesség érvényesítése
előirányzatainak 1,9%-os mértékű csökkentésével.
(4) a) A központi költségvetés általános tartalékát tovább növeli a helyi önkormányzatok állami támogatás és hozzájárulás előirányzatának 1,9%-os mértéke. E tartalék növelését a helyi önkormányzatoknál a 20. § (1), illetve (2) bekezdése szerint átengedett személyi jövedelemadó terhére, a helyben maradó személyi jövedelemadó előirányzattal arányosan kell végrehajtani. Ez nem érinti a 20. § (3) bekezdése szerint a helyi önkormányzatokat normatívan megillető személyi jövedelemadót és a 20. § (4) bekezdésében meghatározott jövedelemkiegészítés szabályait és összegét.
b) Az a) pont szerinti összeget a helyi önkormányzatok költségvetésükben céltartalékként irányozzák elő.
c) Az a) pontban foglaltak önkormányzatonkénti összegét a 16. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni.
d) A helyi önkormányzatoknak az Áht. 63. § (3) bekezdése szerinti pénzellátása a c) pont szerint csökkentett személyi jövedelemadó összeg figyelembevételével történik a 49. § (4) bekezdésében foglalt intézkedést is figyelembe véve.
(5) A (3)-(4) bekezdésben foglaltak végrehajtására és az átcsoportosított összegek elkülönített kezelésére a Kormány kap felhatalmazást.
(6) A Kormány a tényleges műsorterjesztési költségekre vonatkozó szerződések ismeretében a Magyar Rádió Rt. műsorterjesztési költségeire (I. Országgyűlés fejezet, 10. cím, 1. előirányzat-csoport), a Magyar Televízió műsorterjesztési költségeire (I. Országgyűlés fejezet, 11. cím, 1. előirányzat-csoport) és a Duna Televízió műsorterjesztési költségeire (I. Országgyűlés fejezet, 12. cím, 1. előirányzat-csoport) szolgáló előirányzatok között szükség szerint átcsoportosít. A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 75. §-a (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Magyar Rádió művészeti együtteseinek támogatására 450 millió forint összegű előirányzatot hoz létre.
(7) A X. Miniszterelnökség fejezet, 11. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport Speciális eszközök fejlesztése előirányzat felhasználásáról a pénzügyminiszter egyetértése mellett a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter dönt.
(8) A VI. Bíróságok fejezet, 2. cím, 1. alcím, 2. előirányzat-csoport, 4. Egyéb központi beruházások kiemelt előirányzatából 450 millió forint kizárólag az elsőfokú bíróságok megerősítésére használható fel.
(9) A szociális és családügyi miniszter a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 10. alcím, 27. előirányzat-csoport Üdülés szociális célú támogatása előirányzat felhasználására vonatkozóan felhatalmazást kap arra, hogy
a) ha a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (a továbbiakban: MNÜA) közhasznú szervezetté nyilvánítása 1999. március 31-ig megtörténik, akkor e támogatást teljes egészében az MNÜA rendelkezésére bocsássa;
b) amennyiben az MNÜA közhasznú szervezetté nyilvánítása az a) pontban meghatározott időpontig nem történik meg, akkor az előirányzat célszerű felhasználásáról pályázat kiírásával gondoskodjon.
48. § (1) Az Országgyűlés elrendeli, hogy 1999. évben a fejezeteknél - kivéve az I-VIII. fejezetet - az 1998. évi záró-létszámhoz képest 3%-os mértékű létszámcsökkentést kell végrehajtani. A létszámcsökkentéssel felszabaduló személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata a létszámcsökkentést végrehajtó költségvetési szervnél az egyéb működési, felhalmozási előirányzatok emelésére használható fel. Azon fejezeteknél, ahol az egy főre jutó személyijuttatás-növekedés nem éri el a 11%-ot, felhasználható személyi juttatásként is, de az egy főre jutó növekmény nem haladhatja meg a 11%-ot.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtására, ezen belül a mentesítettek körének, a végrehajtás feltételrendszerének meghatározására, a szükséges előirányzat-átcsoportosításokra.
49. § (1) Az 5. § (1) bekezdése szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, kiemelt előirányzatokra - felmérés alapján - történő átcsoportosítására és az igénylés feltételeit részletesen szabályozó útmutató kiadására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.
(2) A költségvetési fejezetek 11. § (1) bekezdésében meghatározott bevételeinek összesített előirányzatát év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti.
(3) A 17. § (2) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben intézkedik.
(4) A pénzügyminiszter 1999. július 31-ig jelentést készít a Kormány részére az első félév gazdasági folyamatairól. A Kormány a jelentés figyelembevételével dönt az általános tartalék részét képező - a 47. § (3)-(4) bekezdése szerint létrehozott - elkülönített tartalék átcsoportosításáról az államháztartási feladatok finanszírozására.
(5) A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. alcím) jogcímei között, a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 3. alcím) jogcímei között, továbbá a 2. és 3. alcím, valamint a 8. alcím 2. előirányzat-csoport között - a felhasználás iránti igény figyelembevételével - átcsoportosításokat hajthat végre.
(6) A 17. § (3) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a fejezet felügyeletét ellátó miniszter értesítése alapján a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel együtt intézkedik.
(7) A X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 6. alcím, 1-2. előirányzat-csoportokon szereplő előirányzatok fejezetekre, címekre, alcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra történő átcsoportosítására - az előirányzat eredeti rendeltetésének változatlanul hagyása mellett - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője kap felhatalmazást.
50. § (1) Az I. Országgyűlés fejezeten belül a Hivatal gazdasági főigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek - mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének - tervezési, előirányzat-módosítási, -felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet, 5. cím Közbeszerzések Tanácsa, a X. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím Kormányzati Ellenőrzési Iroda, 11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok, valamint a 12. cím központi költségvetés kormányzati végrehajtásával összefüggő, központilag kezelt és tartalék-előirányzatokra.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés fejezet, 5. cím Közbeszerzések Tanácsa felett a Tanács elnöke, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 10. cím Kormányzati Ellenőrzési Iroda esetében a szervezet elnöke, a 11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok felett a felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter látja el.
(3) A költségvetési törvényjavaslat részeként benyújtott fejezeti részletező táblázatban szereplő fejezeti kezelésű előirányzat jogcímen belül kiemelt előirányzatok szerint megtervezett összegtől az elemi költségvetésben nem lehet eltérni. Ha a fejezeti kezelésű előirányzati jogcím fejezeti részletező táblázatban szereplő és az e törvény szerint megállapított előirányzat között eltérés van, a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok eredeti előirányzatát a fejezet felügyeletét ellátó szerv megállapítja, majd jóváhagyásra 1999. január 10-ig a Kormány elé terjeszti. A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője év közben a fejezeti kezelésű előirányzatok egyes jogcímein belül az elemi költségvetésben megtervezett előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok kivételével, melyek előirányzata az adott fejezeti kezelésű előirányzat összegének legfeljebb 10%-át kitevő mértékben növelhető. E mértéken felüli átcsoportosítást a Kormány engedélyez.
(4) A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.
(5) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank által támogatott modernizációs program I. fázisában részt vevő intézménycsoportok körében a külön megállapodásban rögzített előirányzat-átcsoportosítási jogokat az érintett intézményeknek átadja.
(6) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a felsőoktatásban az 1999. év során végrehajtandó szervezeti intézkedésekkel összefüggően a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 2-6. címeinek kiadási és bevételi előirányzatait, illetőleg e címeken belül is a kiemelt előirányzatokat egymás között átcsoportosítsa.
(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerveket, hogy a felügyeletük alá tartozó, kizárólag saját bevételből gazdálkodó költségvetési szervei részére - ha törvény másképp nem rendelkezik - befizetési kötelezettséget írjanak elő, mely összeg a fejezetnél év közben jelentkező többletfeladatok ellátásának fedezetére használható fel.
(8) A XV. Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1., 3., 4. előirányzat-csoport, továbbá a 25. cím, 4. alcím, valamint a 25. cím, 6. alcím felhasználásáról a gazdasági miniszter dönt.
(9) A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 10. előirányzat-csoport, 1. kiemelt előirányzat felhasználásáról a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter - az Országos Területfejlesztési Tanáccsal történő egyeztetés után - dönt.
(10) Az építésügyi célelőirányzat XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 40. előirányzat-csoport terhére a bevételek tervezett mértékéig lehet kötelezettséget vállalni. Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy a tényleges fizetési kötelezettség és a befolyt bevételek különbözetét a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 10. előirányzat-csoport 1. kiemelt előirányzatából átcsoportosítsa.
(11) Az állami vagyon privatizációjából származó, területfejlesztési célokra fordítható bevételt terhelő kiadások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és az azt terhelő kiadások időbeli eltéréséből fakadó átmeneti finanszírozási igények teljesítéséhez a Kincstár kamatmentes hitelt nyújt. A hitel összegéről, folyósítási és törlesztési feltételeiről a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációért felelős miniszter köt megállapodást.
(12) A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím fejezeti kezelésű előirányzatok, 3. alcím beruházási célprogramok, 19. előirányzat-csoport: a MÁV Rt. modernizációs program támogatása 6000 millió forint előirányzatból 3800 millió forint a tervezett PHARE-segélyhez szükséges költségvetési támogatás.

HETEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

51. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint az e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 1999. évben 5080 forint.
52. § Az üdülési csekkek értékének felső határa 1999-ben 2500 millió forint, amely az inaktív rétegek üdülési támogatására biztosított céltámogatás-résszel túlléphető.
53. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály első fizetési fokozata szerinti illetményalap 1999. évben 26 000 forint.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott illetményalap a Ktv. 45. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjában megjelölteknél - ide nem értve a közigazgatási államtitkárokat - 23 400 forint.
54. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény - 1. fizetési fokozat - 1999. évben 160 000 forint.
55. § Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 46/D. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi alapilletmény (1. fizetési fokozat) 1999. évben 160 000 forint.
56. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 118. §-ának (10) bekezdésében meghatározott kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés fedezetének számítási alapja 1500 forint/fő/hónap. A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítést első ízben 1999. szeptember 1-jét követően lehet megállapítani.
57. § Az 1998. december 31-ét követő és a 2000. január 1-je előtti időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, árvaellátás 1998. évi legkisebb összegei - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 12. § (3) bekezdése, a 29. § (6) bekezdése és az 56. § (4) bekezdése rendelkezéseitől eltérően - 1999. január 1-jétől 12 százalékkal emelkednek. Az említett nyugellátások 1999. évi legkisebb összegeit, továbbá a Tny. 50. §-ának (6) bekezdése szerinti együttfolyósítási összeghatárt kormányrendelet tartalmazza.
58. § (1) Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 2. §-ának (1) bekezdése alapján járó egyösszegű kárpótlás 30 000 forint.
(2) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a kárpótlást a jogerős és végrehajtható határozat hozzá érkezésétől számított 30 napon belül fizeti ki.
59. § Az Országgyűlés a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 5. § (1) bekezdése c) pontjában foglalt rendelkezés alapján a fegyveres erők 1999. évi költségvetési létszámának felső határát a 9. számú mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.
60. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. §-ának (1) bekezdése alapján az életjáradék összege 1999. március 1-jétől az 1998. évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.
(2) Az Étv. alapján 1998. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az Étv. mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni, figyelembe véve a korábbi években megvalósult járadékemeléseket is.
(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. §-ának (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 1999. március 1-je után az (1) bekezdésben foglaltak szerint emelkedik.
61. § A Paksi Atomerőmű Rt. 1999. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 9164,9 millió forint, amelyet a Paksi Atomerőmű Rt. havonta, egyenlő részletekben köteles átutalni az Alap számlájára.
62. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ország leghátrányosabb helyzetű megyéi felzárkóztatása érdekében
a) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Integrált Szerkezetátalakítási és Válságkezelési Program (XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 37. előirányzat-csoport, 1. kiemelt előirányzat) 1999. évi állami támogatásának fedezetét a decentralizált agrártámogatásokon túl, a c) pontban felsorolt fejezeti kezelésű támogatási célprogramok, célelőirányzatok 1999. évi pályázati rendszerben felhasználható kerete 8%-ának terhére biztosítsa, továbbá a program megvalósításában érintett Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze pályázati rendszerben működő előirányzatának az áthúzódó determinációval együtt számított 8%-át különítse el;
b) a Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék területfejlesztési támogatásának fedezetéül a decentralizált agrártámogatási forrásokon túl a c) pontban felsorolt fejezeti kezelésű támogatási célprogramok, célelőirányzatok, illetve a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének az áthúzódó determinációval együtt számított 1999. évi pályázati rendszerében felhasználható keret 10%-ának megfelelő keretösszeget különítsen el.
Az elkülönített keretek felhasználásáról a tárcákkal egyeztetett megyei feladattervek alapján az érintett minisztériumok és megyei területfejlesztési tanácsok kötnek megállapodást.
c) A leghátrányosabb helyzetű megyék felzárkóztatása érdekében az a)-b) pontban meghatározott mértékű forrást a következő fejezeti kezelésű célprogramokból, célelőirányzatokból kell biztosítani:
ca) XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. kiemelt előirányzat (Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása), 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport, 2. kiemelt előirányzat (Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás és fásítás), 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport, 3. kiemelt előirányzat (Meliorációs és öntözésfejlesztési beruházási támogatás);
cb) XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 10. előirányzat-csoport, 1. kiemelt előirányzat (Vidékfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai);
cc) XV. Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport (Gazdaságfejlesztési célelőirányzat), 25. cím, 4. alcím (Turisztikai célelőirányzat), 25. cím, 7. alcím, 1. előirányzat-csoport (Műszaki fejlesztési alapprogram célelőirányzat);
cd) XVI. Környezetvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 6. alcím, 1. előirányzat-csoport (Környezetvédelmi feladatok);
ce) XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 6. alcím, 1. előirányzat-csoport (Útfenntartás és fejlesztés), 13. cím, 7. alcím, 1. előirányzat-csoport (Vízügyi alapfeladatok);
cf) XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 5. alcím, 1. előirányzat-csoport (Egyéb közmunkaprogramok támogatása), 15. cím, 10. alcím, 2. előirányzat-csoport (Szociális válságkezelő programok, aktív szociálpolitikai eszközök);
cg) XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 7. alcím (Nemzeti Örökség Program pályázati rendszerben működtetett része).
d) Az elkülönített keretek felhasználásáról az érintett miniszterek és a megyei területfejlesztési tanácsok elnökei 1999. február 15-ig kössék meg a megállapodásokat.
63. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy vizsgálja meg az 1999. szeptember 30-ig ténylegesen igénybe vett és a kárfizetési idő szerint 1999. december 31-ig várható teljesítés alapján a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. általi biztosítási tevékenységből eredő fizetési kötelezettségre (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím, 4. alcím) előirányzott összeg 1999. évi várható felhasználását, tekintse át a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. tőkeellátottságát, és döntsön a várható maradvány vagy egy részének a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. részére - új kiadási jogcímen - történő tőkeemeléséről.
64. § (1) A Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió Rt. műsorterjesztési költségeire a támogatásokat a számlával igazolt fizetési kötelezettségekhez - ideértve az 1998. évről áthúzódó kiadásokat is - igazodóan közvetlenül az Antenna Hungária Rt.-nek kell folyósítani. A támogatás kiszámításánál csak az állandó stúdióra és fix telepítésű országos rendszerek igénybevételére vonatkozó szolgáltatások tekintendők műsorterjesztési költségnek, az alkalmi közvetítővonalak költségei még egyidejű sugárzás esetében sem. A folyósított összeget mind kiadásként, mind állami támogatásként a megrendelő részvénytársaság köteles a könyvelésében feltüntetni.
(2) A XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 1. alcím, 3. előirányzat-csoport, 3. és 4. kiemelt előirányzatát, valamint az 5. cím, 1. alcím, 11. előirányzat-csoport előirányzatát a Kincstárral negyedévenként kell elszámolni.
65. § Az EXPO ’96. Nemzetközi Világkiállítás lemondása miatt a kártérítési peres ügyek fedezetére 1994 decemberében a ’96. Kft. (korábban EXPO ’96. Kft.) mérlegében elkülönített 1050 millió forintot és hozadékait - 1999-től kezdődően - az értékpapírok lejáratát követő 15 napon belül a központi költségvetésbe be kell fizetni.
66. § (1) Az 1999. január 1-jei hatállyal megszűnt elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: megszűnt alapok) jogutódja a megszűnt alapok felügyeletéért felelős miniszter.
(2) A megszűnt alapok feladatait, bevételeit és kiadásait az alábbi fejezetek tartalmazzák:
a) Útalaptól átvett feladatok mint „Útfenntartási és -fejlesztési célelőirányzat” (XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 6. alcím),
b) Vízügyi Alaptól átvett feladatok mint „Vízügyi célelőirányzat” (XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 7. alcím),
c) Központi Környezetvédelmi Alaptól átvett feladatok, mint „Környezetvédelmi alap célfeladatok” (XVI. Környezetvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 6. alcím),
d) Nemzeti Kulturális Alaptól átvett feladatok mint „Nemzeti kulturális alapprogram” (XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 12. alcím).
(3) Az Útalap 1998. december 31-én fennálló adósságát az államadósság terhére a központi költségvetés átvállalja.
(4) Az 1999. január 1-jén megszűnő elkülönített állami pénzalapok pénzmaradványát 1999. január 1-jén át kell utalni a fejezeti kezelésű célelőirányzat számlájára.
(5) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a (4) bekezdés szerint átutalt pénzmaradványok 1999. évi felhasználásának összegéről és ütemezéséről döntsön.
67. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a 66. § (2) bekezdésének a)-c) pontjában felsorolt fejezetekért felelős minisztereket, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben szabályozzák a fejezeti kezelésű célelőirányzatokba a megszűnt alapoktól átvett feladatokkal kapcsolatban:
a) pályázati rendszer működtetését,
b) a kiadások feletti döntési hatáskört,
c) a teljesíthető kiadások körét,
d) a kiadásokkal, nyilvántartásokkal, ellenőrzéssel kapcsolatos egyéb szabályokat.
(2) A 66. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti Nemzeti Kulturális Alapprogram tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakat a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló külön törvény szabályozza.
68. § (1) A fejezeti kezelésű célprogramok feladatainak ellátásához szükséges bevételi forrásokat és mértéküket a 10. számú melléklet tartalmazza.
(2) A fejezeti kezelésű célprogramok támogatásai terhére - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az éves kiadási előirányzat 40%-ának megfelelő összegű éven túli kötelezettség vállalható.
69. § Az Országgyűlés a központi költségvetés mérlegét az e törvény 13. számú mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

A kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet módosítása

70. § A kötvényről szóló - módosított - 1982. évi 28. törvényerejű rendelet 10. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A törvényerejű rendelet hatálya nem terjed ki a Magyar Állam és a Magyar Nemzeti Bank külföldi kötvénykibocsátásaira.”

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

71. § A közúti közlekedésről szóló - módosított - 1988. évi I. törvény 32. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az e törvény 8. §-a (1) bekezdésének h) pontjában, továbbá a 11. § (2) bekezdésében és a 34. § (1) bekezdésében, valamint más jogszabályban meghatározott, az országos közúthálózat üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére vonatkozó állami feladatok pénzügyi forrásait az éves költségvetési törvényben - fejezeti kezelésű célelőirányzatként - kell megállapítani.”

Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény módosítása

72. § Az Állami Számvevőszékről szóló - módosított - 1989. évi XXXVIII. törvény 14. §-ának (12)-(13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Az Állami Számvevőszék elnöke át nem ruházható hatáskörében - a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül, munkája értékelésétől függően, a számvevő e §-ban megállapított alapilletményét a (13) bekezdésben foglaltak kivételével - legfeljebb 40%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg.
(13) Az Állami Számvevőszék elnöke a számvevő igazgató, a számvevő igazgatóhelyettes és a számvevő főtanácsos alapilletményét - vezetői munkájuk értékelésétől függően - át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 40%-kal megemelheti.”

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

73. § A helyi adókról szóló - módosított - 1990. évi C. törvény 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A törvény hatálya - a 34. §-ban foglaltak kivételével - nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra, a Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságra, az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási vállalatra és annak, a fogva tartottak foglalkoztatását végző jogutódjára, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 28. pontjában meghatározott, külföldön tevékenységet végzőre, utóbbira azonban csak a helyi iparűzési adó vonatkozásában.”

A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény módosítása

74. § A számvitelről szóló - módosított - 1991. évi XVIII. törvény 3. §-ának (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi h) pont megjelölése i) pontra változik:
(E törvény alkalmazásában egyéb szervezet)
„h) a Műsorszolgáltatási Alap,”

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

75. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló - módosított - 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 2. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem adható meg az engedély, ha)
„c) a kérelmező a szerencsejáték szervező tevékenységével összefüggő adókötelezettségének a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül nem, hiányosan vagy késedelmesen tett eleget, illetőleg adóbevallási, bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, vagy késedelmesen teljesítette és vele szemben az adóhatóság bírságot alkalmazott.”
(2) Az Szjtv. 11. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés megjelölése (3)-(4) bekezdésre változik:
„(2) Az SZF díjbevételéből kell fedezni a koncessziós pályázatok kiírásának és elbírálásának költségeit is.”
(3) Az Szjtv. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott, legalább 100 millió forint, a fővárosban és Pest megyében üzemeltetett játékkaszinó vonatkozásában legalább 300 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező koncessziós társaság működtethet.”
(4) Az Szjtv. 27. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A koncessziós díj egységenként
a) Budapesten és Pest megyében évente legalább 350 millió forint,
b) az a) pontban foglalt kivétellel évente legalább 50 millió forint.”
(5) Az Szjtv. 27. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg az (5)-(8) bekezdések megjelölése (6)-(9) bekezdésekre változik:
„(5) A 27. § (4) bekezdésének a)-b) pontjaiban meghatározott koncessziós díjat évente valorizálni kell. A koncessziót a koncessziós díj megfizetését megelőző évi, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindexszel megnövelve kell kiszámítani és megfizetni a tárgyév február hó 15-éig. Amennyiben a koncessziós időtartam év közben kezdődik meg, az adott évre a koncessziós díj időarányos részét kell megfizetni.”
(6) Az Szjtv. 11. §-ának (3) bekezdésében a (2) bekezdésre hivatkozás (3) bekezdésre, a 12. § (3) bekezdésének d) pontjában a 11. § (2) bekezdésre való hivatkozás 11. § (3) bekezdésre, a 12. § (3) bekezdés c) pontjában a 27. § (8) bekezdésre hivatkozás 27. § (9) bekezdésre és a 28/A. § (4) bekezdésében a 11. § (2) bekezdésre hivatkozás 11. § (3) bekezdésre változik.
(7) Az Szjtv. 28. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az SZF az engedélyben a közös tartókba helyezett borravaló legfeljebb 50%-ának felosztását engedélyezheti.”
(8) Az Szjtv. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Lóversenyfogadást kizárólag e célból létrehozott, legalább 100 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező koncessziós társaság szervezhet. A koncesszió időtartama legfeljebb 10 év.”
(9) Az Szjtv. 30. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A többségében állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet, illetve központi költségvetési szerv által szervezett lottó, keno, bingójáték, valamint totófogadás és totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás esetében nyereményalapnak a játéktervben jóváhagyott, játékra jogosított sorsjegyek száma és a fogyasztói áruk szorzatának a költségekkel csökkentett összege minősül.
(3) A sorsolásos játékot és a totalizatőri rendszerű fogadást szervező állami játékszervező a nyereményalap legalább 54%-át, a totalizatőri rendszerű lóversenyfogadást szervező állami játékszervező a nyereményalap legalább 75%-át, a totalizatőri rendszerű lóversenyfogadást szervező koncessziós társaság legalább 69%-át köteles nyeremények céljára fordítani. A folyamatosan szervezett szerencsejátékok esetében az SZF engedélyezheti a nyereményeknek meghatározott időszakon belüli halmozódását.”
(10) Az Szjtv. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénznyerő automata játékadója játékhelyenként - a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata kivételével - az I. kategóriába tartozó pénznyerő automata esetén havi 28 000 forint, a II. kategóriába tartozó pénznyerő automata esetén havi 18 000 forint. A játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni.”
(11) Az Szjtv. 33/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33/A. § A játékautomata éves adója gépenként 60 000 forint. A játékautomata üzemeltetője köteles a féléves adóösszeget - a gép félévenkénti nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtását megelőzően - bevallani, és ezzel egyidejűleg megfizetni. A megfizetés tényét igazolni kell.”
(12) Az Szjtv. 35. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A játékkaszinó játékadója - ideértve a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatát is - a havi tiszta játékbevétel 30%-a.
(2) A tiszta játékbevételt növeli a tárgyhóban elfogadott borravaló 50%-a.”
(13) Az Szjtv. 39. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az 1999. év folyamán lejáró - a játékkaszinó üzemeltetésére vonatkozó - koncessziós szerződéseket a pénzügyminiszter, a koncesszióba vevő kérelmére, külön pályázat kiírása nélkül legfeljebb 1999. december 31-ig - az időarányos koncessziós díj megfizettetése mellett - meghosszabbíthatja. Ezen meghosszabbítást követően az SZF az engedély iránti kérelmet benyújtó koncessziós társaságnak nem adhatja meg az engedélyt, ha a koncessziós társaság a szerencsejáték szervező tevékenységével összefüggő adókötelezettségének a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül nem, hiányosan vagy késedelmesen tett eleget, illetőleg adóbevallási, bejelentési kötelezettségét elmulasztotta vagy késedelmesen teljesítette, és vele szemben az adóhatóság bírságot alkalmazott.”

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény módosítása

76. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló - módosított - 1991. évi LX. törvény 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állam devizában történő hitelfelvételei és külföldi értékpapír-kibocsátásai tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben meghatározott szervezetei útján jár el. Az állam esetenként megbízhatja az MNB-t is, a megbízás szólhat a fenti tevékenységek teljes vagy részleges ellátására.”

A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény módosítása

77. § A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény 86. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés szerinti kölcsön kamatának mértéke nem haladhatja meg a mindenkori jegybanki alapkamat 1,2-szeresét.”

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

78. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A végkielégítés összege, ha a felmentett köztisztviselő közszolgálati jogviszonyban töltött ideje legalább
a) három év: egy havi,
b) öt év: két havi,
c) nyolc év: három havi,
d) tíz év: négy havi,
e) tizenhárom év: öt havi,
f) tizenhat év: hat havi,
g) húsz év: nyolc havi
- a felmentés kezdetekor járó - illetményének megfelelő összeg. A kifizetett végkielégítés összegét fel kell tüntetni a közszolgálati igazoláson.”
(2) A Ktv. 42. §-a (5) bekezdésének b)-c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg)
„b)  a központi közigazgatási szervnél és területi, helyi szervénél a központi közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője, a felelősségi körébe tartozó közigazgatási szervnél az érintett közigazgatási szerv éves költségvetésében megállapított létszám legfeljebb 40%-áig a személyi juttatás előirányzata terhére,
c) a társadalombiztosítás hivatali szervénél az illetékes főigazgató.”
(3) A Ktv. 43. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hivatali szervezet vezetője - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül munkájának értékelésétől függően a köztisztviselő 42. § (2) bekezdésében meghatározott alapilletményét legfeljebb 40%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg.”
(4) A Ktv. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A köztársasági elnök, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, az országgyűlési biztos hivatalaiban, a Miniszterelnöki Hivatalban, a Kormányzati Ellenőrzési Irodánál, a minisztériumokban, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szervezeteknél, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál - a területi szervei kivételével -, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Hivatalánál, továbbá jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők illetménykiegészítésének mértéke 50%.”

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

79. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló - többször módosított - 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 37. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A közalkalmazott végkielégítésének mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő legalább
a) három év: egy havi,
b) öt év: két havi,
c) nyolc év: három havi,
d) tíz év: négy havi,
e) tizenhárom év: öt havi,
f) tizenhat év: hat havi,
g) húsz év: nyolc havi
átlagkeresetének megfelelő összeg.”
(2) A Kjt. 66. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi (7)-(8) bekezdés számozása (10)-(11) bekezdésre módosul:
„(7) Az e törvény 3. számú mellékletében meghatározott feladat ellátására létesített munkakörbe kinevezett közalkalmazott (1) bekezdés alapján számított illetményét - a feladathoz kapcsolódó - szorzószámmal (a továbbiakban: szakmai szorzó) meg kell emelni.
(8) A Kormány határozza meg azokat a munkaköröket, amelyeket a 3. számú mellékletben meghatározott feladatok ellátására lehet létesíteni.
(9) A (2)-(4) bekezdésben meghatározott illetménynövekedés megállapításánál a (7) bekezdésében foglaltakat figyelmen kívül kell hagyni.”
(3) A Kjt. a következő 93. §-sal egészül ki:
„93. § (1) A 66. § (7)-(9) bekezdésében foglaltak alapján a közalkalmazottak illetményét 1999. január 1-jétől kell megállapítani. A szakmai szorzó - a 3. számú mellékletben meghatározottaktól eltérően - 1999. augusztus 31-ig 1,16.
(2) Az e törvény alapján 1997. február 1-jét megelőzően az „F”, vagy „G” fizetési osztályba sorolt közalkalmazott havi garantált illetményét - az e törvény 66. §-a (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően - legalább e törvény 2. számú melléklete szerinti mértékben kell meghatározni, ha a közalkalmazottnak a 66. § (1) bekezdése alapján kiszámított garantált illetménye ennél alacsonyabb.
(3) Ha a közalkalmazott garantált illetményét a (2) bekezdés alapján kell megállapítani, a 66. § (2)-(11) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a garantált illetmény 66. § (2)-(4) és (7) bekezdésében meghatározottak szerinti növekedésének meghatározása során a 2. számú melléklet szerint garantált illetményt kell alapul venni.”

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

80. § (1) Az államháztartásról szóló - módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény a következő 8/B. §-sal egészül ki:
„8/B. § Ha a központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 78. §-a alapján a jegybankkal szemben fizetési kötelezettsége keletkezik, azt a központi költségvetés a Pénzügyminisztérium fejezetében, az MNB költségvetési kapcsolatainak elszámolása jogcímén teljesíti.”
(2) Az Áht. 12/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A költségvetés végrehajtása során az államháztartás alrendszereiben tárgyévi fizetési kötelezettség a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig - a saját bevételek teljesülési ütemére figyelemmel - vállalható, és kifizetések - kivéve a jogszabályon, bírósági, illetve államigazgatási jogerős határozaton alapuló kötelezettségeket és járandóságokat, továbbá a 12. § (4) bekezdésében meghatározott kiadásokat - is ezen összeghatárig rendelhetők el (utalványozás).”
(3) Az Áht. 13/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból támogatás akkor adható, ha a támogatás igénylője előzetesen írásban hozzájárul, hogy a 18/C. § (13)-(14) bekezdésében meghatározott adatait a 18/C. § (12) és (14) bekezdésében felsorolt szervek az (5)-(8) bekezdésben, valamint a 18/C. § (12)-(13) bekezdésben foglaltak szerint felhasználják.”
(4) Az Áht. 18/B. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kincstári körbe tartoznak
a) a központi költségvetés, a központi költségvetési szervek, a társadalombiztosítási alapok, a társadalombiztosítás központi hivatali szervei és ezek igazgatási szervei (ez utóbbiak együtt a továbbiakban együtt: társadalombiztosítási költségvetési szervek), a rendelkezésükbe utalt előirányzatok, az alapok,
b) a Magyar Tudományos Akadémia mint köztestület nem gazdasági társasági formában működtetett szervei.”
(5) Az Áht. 18/C. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A kincstári körbe tartozók a 18/B. § (10) bekezdésében meghatározott, nemzetközi szerződések alapján külföldről beérkező pénzeszközök befogadására és azok felhasználásának lebonyolítására devizaszámlát a Kincstárban nyithatnak. A Kincstár a devizaszámla-vezetéssel kapcsolatos tevékenysége körében - a Magyar Nemzeti Bank és a Kincstár között létrejött megállapodás alapján - a Magyar Nemzeti Bank által alkalmazott feltételek figyelembevételével díjakat számolhat fel és kamatot fizethet, amelynek feltételeit a számlatulajdonossal kötött számlaszerződésben köteles rögzíteni.”
(6) Az Áht. 18/C. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (10)-(13) bekezdések megjelölése (11)-(14) bekezdésre változik:
„(10) A kincstári körbe tartozók a 18/B. § (10) bekezdésében nem érintett jogcímen a devizajogszabályoknak megfelelően megszerzett devizaeszközeik kezelésére devizaszámláikat kereskedelmi banknál vezethetik.”
(7) Az Áht. 18/C. §-ának (11) bekezdésében a (12) bekezdésre való hivatkozás (13) bekezdésre, a (12) bekezdésben a bekezdésre hivatkozás (12) bekezdésre és a (13) bekezdésben a bekezdésekre való hivatkozás (12)-(13) bekezdésre változik.
(8) Az Áht. a következő 18/E. §-sal egészül ki:
„18/E. § A Kincstár a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása körében jogosult távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz alkalmazására is. E rendelkezés alkalmazása szempontjából a távolról hozzáférést biztosító eszköznek számít az, amellyel birtokosa rendelkezhet a Kincstárral szemben fennálló számla-követeléséről, és ezáltal fizetést teljesíthet a kedvezményezett részére, amely rendszerint személyazonosító kód és/vagy más hasonló azonosító használatához kötött. Ilyen különösen a számla-követelésről való rendelkezést a telefon vagy számítógép útján biztosító egyéb eszköz.”
(9) Az Áht. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) A központi költségvetésben a fejezeti kezelésű előirányzatok között összevontan „Beruházás” jogcímen kell előirányozni a központi beruházások előkészítésére és megvalósítására szolgáló összegeket.
(2) A szakmai programokkal összhangban álló központi beruházások hároméves programját évente ki kell dolgozni, és a költségvetési törvényjavaslattal egyidejűleg - annak részeként - kell előterjeszteni. A költségvetési törvényjavaslat keretösszegével egyező és az egyéb pénzügyi forrásokat is részletező beruházási programban az 1000 millió forint összköltség feletti beruházásokat tételesen, e összeghatár alatti projekteket összevontan kell bemutatni.”
(10) Az Áht. 24. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdés szerinti szabályozás kiterjedhet az előirányzat-maradványok jóváhagyásának és következő évi felhasználásának, az éven túli kötelezettségvállalásnak, a visszterhesen (kölcsönök) és visszatérítési kötelezettséggel nyújtható támogatások folyósításának és visszatérítésének, az előlegek folyósításának és elszámolásának, a behajthatatlan követelésekről történő, a 108. § (2) bekezdése szerinti lemondásnak a részletes szabályaira.”
(11) Az Áht. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány rendelkezik az általános tartalékkal és - ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik - a céltartalékokkal, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében képzett tartalékokkal.”
(12) Az Áht. 48. §-ának q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyminiszter)
„q) a társadalombiztosítási alrendszer költségvetésének, zárszámadásának a Kormány hatáskörébe tartozó kérdéseiben döntés-előkészítő, koordináló feladatot lát el, javaslatot tesz a 86/B. § (3) bekezdésében szabályozott tartalék felhasználására; előkészíti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési és zárszámadási törvénytervezeteit.”
(13) Az Áht. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„50. § (1) A pénzügyminiszter április 15-éig - az országgyűlési képviselők általános választásának évében legkésőbb június 30-áig - elkészíti és a Kormány elé terjeszti a következő évre vonatkozó gazdaságpolitikai elképzelésein alapuló költségvetési politika fő irányait és a költségvetési tervezés fő kereteit meghatározó költségvetési irányelveket.
(2) A Kormány május 15-éig - az országgyűlési képviselők általános választásának évében július 31-éig - benyújtja a következő évi gazdaságpolitikai elképzelésein alapuló költségvetési irányelveket az Országgyűlésnek.
(3) Az Országgyűlés június 15-éig - az országgyűlési képviselők általános választásának évében augusztus 31-éig - a benyújtott költségvetési irányelvek alapján meghatározza a privatizációs bevételek nélküli államháztartási hiány mértékét és az államháztartás kiadásainak lehetséges arányait.
(4) Az országgyűlési képviselők általános választásának évében, illetőleg a polgármesterek és a helyi önkormányzati képviselő-testületek tagjai általános választásának évében a választás napját (első forduló) megelőző 30 nappal
a) az államháztartás állapotáról a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára, saját fejezeteik tekintetében,
b) a közigazgatási államtitkárok,
c) az országos hatáskörű szervek vezetői,
d) az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója,
e) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója,
f) a jegyző, főjegyző, körjegyző, megyei főjegyző
részletes jelentést tesznek közzé pénzügyi helyzetükről és a megelőző választási ciklusban keletkezett későbbi éveket terhelő pénzügyi determinációkról, kötelezettségekről.”
(14) Az Áht. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„63. § (1) A normatív állami hozzájárulás összegét, a normatív állami hozzájárulások jogcímeit és mértékeit, továbbá az egyéb támogatások jogcímeit és feltételrendszerét a költségvetési törvény állapítja meg.
(2) A helyi önkormányzatokat megillető - adatszolgáltatásuk szerinti feladatmutatók alapján megállapított - normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó források összegét önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletben hirdeti ki a 71. § (1) bekezdésében meghatározott határidőt megelőző 15. napig.
(3) A központi költségvetésből a helyi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulás, átengedett személyi jövedelemadó, a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos egyéb, központi költségvetési kapcsolatból származó, a költségvetési törvényben meghatározott támogatás, illetve előirányzat összegét a helyi önkormányzati költségvetési szervek által utalványozott, a személyi juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok és hozzájárulások (a továbbiakban: közterhek) beszámítását követően (nettó módon) 13 részletben, az adott hónapban esedékes jogcímek figyelembevételével kell folyósítani.
(4) A (3) bekezdés szerinti finanszírozás biztosításához szükséges információkat a központosított illetményszámfejtésből rendelkezésre álló adatok, illetve a központosított számfejtést nem igénylő önkormányzatok adatszolgáltatása alapján a megyei, fővárosi Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat szolgáltatja a Kincstár részére, külön jogszabályban meghatározott módon.
(5) A (3) bekezdésben szereplő adatszolgáltatás, illetve az annak alapját képező, utalványozásnak minősülő intézményi bérszámfejtési adatok a személyi jövedelemadó, a munkavállalókat és a munkáltatókat terhelő járulékok szempontjából megfizetési rendelkezésnek minősülnek. Az adatszolgáltatás elmulasztása esetén a Kincstár a (3) bekezdés szerinti folyósítást az adatszolgáltatás pótlásáig felfüggeszti.
(6) Ha a (3) bekezdésben meghatározott források a nettósítás során beszámítandó, a külön jogszabályban rögzített közterhekre nem nyújtanak fedezetet, akkor a különbözetet a Kincstár a helyi önkormányzatok részére átmenetileg megelőlegezi, és éven belül a következő hónapokban kiutalandó nettó összegekből levonja. Ha három egymást követő hónapban vagy legkésőbb november 30-áig a különbözet levonása nem teljesül, akkor a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújthat be a helyi önkormányzat ellen. Az érintett önkormányzatok december 31-én fennálló tartozása a következő évi nettó finanszírozás keretén belül kerül elszámolásra.
(7) Amennyiben a beszámítás során a Kincstár beszedésre, inkasszálásra kényszerül, az ehhez szükséges fedezet biztosítása - az előirányzat felhasználási ütemterve alapján - a helyi önkormányzat feladata.”
(15) Az Áht. 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„64. § (1) A helyi önkormányzat a költségvetési év végét követően a költségvetési törvény előírásai szerint a tényleges mutatók alapján elszámol a normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásokkal, a címzett és céltámogatásokkal, illetve az államháztartás más alrendszerétől kapott egyéb támogatásokkal. A központosított előirányzatok vonatkozásában évközi visszafizetés esetén, azzal egyidejűleg a helyi önkormányzat - a területileg illetékes megyei, fővárosi Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálaton keresztül - kezdeményezi a Belügyminisztériumnál az előirányzat módosítását. A jogtalanul igénybe vett összeget teljes egészében vissza kell fizetni.
(2) A helyi önkormányzat kamatot fizet a jogtalanul igénybe vett teljes összeg után a központi költségvetés részére, ha
a) a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott, normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó források legalább 5 százalékkal meghaladják az őt ténylegesen megillető összeget, valamint,
b) a címzett és a céltámogatásokra és a központi költségvetésből biztosított egyéb támogatásokra a (6) bekezdés alapján nem jogosult.
(3) A központi költségvetés kamatot fizet a helyi önkormányzat részére, ha az általa időarányosan folyósított, normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó forrás legalább 5 százalékkal kevesebb a helyi önkormányzatot ténylegesen megillető összegnél.
(4) A (2) bekezdés a) pontja és a (3) bekezdés szerint fizetendő kamat mértéke 500 ezer forintot meg nem haladó eltérés esetén a költségvetési évben érvényes átlagos jegybanki alapkamat, egyébként annak kétszerese.
(5) Az a helyi önkormányzat, amely a (2) bekezdés a) pontja szerint visszafizetési kötelezettségének és kamatfizetési kötelezettségének külön jogszabály szerinti határidőre nem tesz eleget, további - az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő - kamatot köteles fizetni addig a napig, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesíti.
(6) Ha a helyi önkormányzat a (2) bekezdés b) pontjában szereplő támogatást jogtalanul vette igénybe, vagy azt nem a megjelölt feladatra használta fel, illetve a törvényben rögzített arányt meghaladó mértékű támogatást vett igénybe, vagy a támogatások igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, a költségvetési év során haladéktalanul, de legkésőbb a külön jogszabályban megjelölt határidőre köteles a támogatást visszatéríteni. Az igénybe vett napokra számítva a (7) bekezdésben meghatározott mértékű, továbbá az (5) bekezdés szerinti kamatot kell fizetnie a központi költségvetés javára.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben fizetendő kamat mértéke, ha a helyi önkormányzat visszafizetési kötelezettségének
a) az igénybevétel évében tesz eleget, a megelőző év átlagos jegybanki alapkamatának kétszerese,
b) ennél későbbi évben tesz eleget, az igénybevétel éve átlagos jegybanki alapkamatának kétszerese.
(8) Az Állami Számvevőszék által feltárt és az Országgyűlés által jóváhagyott visszafizetési kötelezettséghez kapcsolódó késedelmikamat-fizetési kötelezettség keletkezésének napja:
a) a (2) bekezdés a) pontjában szereplő állami hozzájárulás, támogatás esetében kormányrendeletben megjelölt nap,
b) a (2) bekezdés b) pontjában szereplő támogatások esetében a jogtalan igénybevétel napja.
A fizetendő kamat mértéke az igénybevétel évében érvényes átlagos jegybanki alapkamat kétszerese.
(9) Ha a helyi önkormányzat az e törvény 72. § és 80. §-ában előírt információkat határidőre nem szolgáltatja, a Belügyminisztérium - a határidőt követő hónaptól az információ szolgáltatásáig - a nettó finanszírozás keretében az önkormányzatot megillető összeg folyósítását felfüggeszti. Az így elmaradó összeg az információ szolgáltatását követően az év hátralévő részében - havonta egyenlő részletben - illeti meg az önkormányzatot. Ebben az esetben az önkormányzatot a (3) bekezdés szerinti kamat nem illeti meg.
(10) A helyi önkormányzat által a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott, továbbá a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény hatálya alá tartozó támogatások előirányzatai esetében az év közben történő lemondással, illetve visszafizetéssel felszabaduló előirányzat újraelosztására az ezeket meghatározó jogszabályok előírásai az irányadók. Az egyéb, központi költségvetési kapcsolatokból származó támogatások esetében a felszabaduló előirányzat a tárgyévben ugyanazon jogcímen újra elosztható.”
(16) Az Áht. 68. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A helyi önkormányzat a költségvetését a költségvetési törvény elfogadását követően, annak előírásai, követelményei, a központi hozzájárulásoknak, támogatásoknak az önkormányzatot megillető normatívái, valamint a központosított előirányzatok tervezett igénybevétele alapján állapítja meg.”
(17) Az Áht. 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„84. § (1) A társadalombiztosítási alrendszer finanszírozza és látja el a társadalombiztosítás törvényben meghatározott, kötelező feladatait.
(2) A társadalombiztosítási alapok kezelői - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 1. §-a (2) bekezdésében meghatározott személy (a továbbiakban: a társadalombiztosítási igazgatási szerveket felügyelő személy) irányítása és az egészségügyi miniszter közreműködése mellett - közreműködnek a következő évre vonatkozó költségvetési irányelvek elkészítésében, és elkészítik a hatáskörükbe utalt alap költségvetését, zárszámadását.
(3) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési irányelveit a pénzügyminiszter a társadalombiztosítási igazgatási szerveket felügyelő személlyel együtt április 15-éig elkészíti, és a Kormány elé terjeszti.
(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési irányelveit a Kormány állapítja meg, és az 50. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint jár el.
(5) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének részletes tervezetét az Alapok kezelői a költségvetési irányelvek szerint az egészségügyi miniszter közreműködésével állítják össze, és a társadalombiztosítási igazgatási szerveket felügyelő személy jóváhagyásával megküldik a pénzügyminiszternek.”
(18) Az Áht. 86. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetője a költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő 20 napon belül meghatározza igazgatási szervei működési költségvetése, valamint az általuk kezelt alapok részletes előirányzatait (elemi költségvetést). Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vonatkozásában e feladatot a társadalombiztosítási igazgatási szerveket felügyelő személy 10 napon belül végzi el.”
(19) Az Áht. 86. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(8) bekezdés megjelölése (6)-(10) bekezdésre változik:
„(4) Az Országgyűlés megtárgyalja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének bevételeit és kiadásait összességében és alaponként. Az Országgyűlés november 30-áig határozatban, összegszerűen meghatározza az alapok bevételi és kiadási főösszegét, a hiányt, illetőleg a többlet mértékét.
(5) A (4) bekezdésben említett határozat elfogadását követően a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről szóló törvény vitájában benyújtott módosító javaslatokra az 52. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.”
(20) Az Áht. 86/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„86/A. § (1) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az irányelvek alapján az egészségügyi miniszter közreműködésével elkészítik a kezelésükben lévő társadalombiztosítási pénzügyi alapok költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadást, és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait és a társadalombiztosítási igazgatási szerveket felügyelő személynek a jóváhagyásával továbbítják az alaponként és összevontan bemutatott zárszámadási javaslatot a pénzügyminiszternek.
(2) A Kormány a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadási javaslatát a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési beszámolójának könyvvizsgálói hitelesítését követően fogadja el. A könyvvizsgáló díjazása a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai működési költségvetését terheli.
(3) A Kormány a hitelesített mérleget is tartalmazó beszámolót megküldi az Állami Számvevőszéknek, a könyvvizsgálatok eredményéről a zárszámadás keretében tájékoztatja az Országgyűlést.
(4) A Kormány a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot a költségvetés zárszámadásáról szóló törvényjavaslattal együtt, az 53. §-ban meghatározottak szerint terjeszti az Országgyűlés elé, és küldi meg az Állami Számvevőszéknek.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott törvényjavaslatban be kell mutatni az Alapnak és ezen belül a működési költségvetésnek az előirányzat-maradványát és a költségvetési év költségvetési egyenlegére gyakorolt hatását.”
(21) Az Áht. 86/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak gazdálkodására a 7-18. §-ok vonatkoznak azzal, hogy az Alapok maradványa a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadási törvényben foglaltak szerint, annak kihirdetését követően használható fel.”
(22) Az Áht. 86/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„86/F. § A társadalombiztosítási költségvetési szervekre a központi költségvetési szervekre vonatkozó rendelkezések az irányadók.”
(23) Az Áht. a következő 86/G. §-sal egészül ki:
„86/G. § A társadalombiztosítási igazgatási szerveket felügyelő személy
a) gondoskodik az Alapok működéséről,
b) ellátja az Alapok kezelői vonatkozásában a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének azon feladatait, amelyeket az Alap kezelésére vonatkozóan nem a Kormány és nem az Alapok kezelői gyakorolnak.”
(24) Az Áht. 98. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A tartozásállomány fennállásáig az ellenjegyzés általános szabályain túlmenően csak a kincstári biztos ellenjegyzésével együtt vállalható további kötelezettség, illetve teljesíthető kifizetés.”
(25) Az Áht. 98. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (8) bekezdés megjelölése (9) bekezdésre változik:
„(8) A költségvetési szerv köteles a közbeszerzés megvalósításával összehangoltan biztosítani a szükséges költségvetési és saját forrásai rendelkezésre állását.”
(26) Az Áht. 100. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A költségvetési szervek - ideértve a társadalombiztosítási költségvetési szervet - a 66. §-ban foglalt költségvetési szervek és a Kincstár kivételével, valamint törvény eltérő rendelkezése hiányában az alapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai
a) pénzkölcsönt (hitelt) nem vehetnek fel,
b) kezességet nem vállalhatnak,
c) értékpapírt - kivéve a 94. § (4) bekezdése szerinti gazdasági társasági részesedést megtestesítő értékpapírt - nem vásárolhatnak,
d) váltót nem bocsáthatnak ki és nem fogadhatnak el,
e) kötvényt nem bocsáthatnak ki.”
(27) Az Áht. 101. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére jóváhagyott kiadási előirányzat felhasználása az alappal való rendelkezésre jogosult miniszter - társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetében az alapokat kezelő szervezet vezetője - által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott - a bevételek várható beérkezését is ütemező - előirányzat-felhasználási terv alapján a kiadások tényleges felmerülésének időpontjához igazodóan történik.”
(28) Az Áht. 101. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A helyi önkormányzatokat a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény szerint megillető, az előző években fel nem használt címzett és céltámogatások, valamint a céljellegű decentralizált támogatás előirányzatának a (3) bekezdésben foglaltak szerint igénybevételre kerülő összegével a pénzügyi teljesítés előtt, továbbá a döntéssel le nem kötött előirányzat-maradvánnyal és a helyi önkormányzatok által a tárgyévet megelőzően igénybe vett címzett és céltámogatásnak a tárgyév első félévében visszafizetett összegével a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának a központi költségvetésben megtervezett tárgyévi előirányzatát meg kell növelni. A helyi önkormányzatok által a tárgyévet megelőzően igénybe vett címzett és céltámogatásnak a tárgyév második félévében visszafizetett és a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására, valamint a céljellegű decentralizált támogatás éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékára átcsoportosított összege a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatási előirányzatát, valamint a céljellegű decentralizált támogatás tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékának előirányzatát növeli. A termelő infrastrukturális feltételekben meglevő területi fejlettségi különbségek mérséklésére, a területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére előirányzott állami támogatásnak, a tárgyévet megelőző évek maradványaiból a tárgyévben igénybe vett összegével a központi költségvetésben megtervezett tárgyévi ilyen célú előirányzatot meg kell növelni.”
(29) Az Áht. 101. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A központi költségvetésből a költségvetési törvényben a helyi önkormányzatok részére jóváhagyott normatív állami hozzájárulást, az átengedett személyi jövedelemadó összegét, valamint a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos egyéb, központi költségvetési kapcsolatból származó, a költségvetési törvényben meghatározott, nettó módon átutalandó támogatást, illetve előirányzatot, továbbá a költségvetési gazdálkodási rend szerint működő egészségügyi intézményeket illetően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által folyósított támogatást - a személyi juttatásokat, valamint egyéb kifizetéseket terhelő, illetve azokkal összefüggésben felmerülő és az államháztartás alrendszereit megillető kötelezettségek (szja-előleg, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, társadalombiztosítási járulék, munkaadói és munkavállalói szolidaritási járulék) beszámításával - csökkentett összegben, havi részletekben, a Kormány által rendeletben meghatározott időpontban kell folyósítani.”
(30) Az Áht. 102. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Az előirányzat-felhasználási keret megállapítása során a kincstári körbe tartozók által elismert tartozásállományról benyújtott adatszolgáltatás, valamint annak az (5) bekezdésben foglalt felülvizsgálata alapján a Kincstár - kormányrendeletben szabályozott módon és mértékben - az állammal és a társadalombiztosítási alapokkal szembeni tartozás összegére az előirányzat-felhasználási keretet zárolja. A tartozásállomány csökkentésére irányuló átutalási megbízások esetén a Kincstár az átutalási megbízásban foglalt összeggel a zárolt keretből teljesíti a megbízást.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás hitelességét az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal a Kormány rendeletében meghatározottak szerint ellenőrzi, és annak eredményéről a Kincstárt értesíti.”
(31) Az Áht. 102. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A Kincstár december 20-át követően megelőlegezi a központi költségvetési szervek következő évi előirányzata terhére a munkavállalók december havi járandóságait, valamint a helyi önkormányzatokat a következő évben nettó módon megillető támogatások és átengedett bevételek 1/13-ad részét, hogy a következő év január 5-éig esedékes járandóságok fedezete - az illetménykifizetés napjához igazodóan - az év végi munkanapok átcsoportosítása miatt rendelkezésre álljon.”
(32) Az Áht. 105. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az államháztartás alrendszerei közül a helyi önkormányzatok vagyonáról külön törvény rendelkezik.”
(33) Az Áht. 108. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Kormány - 2000 millió forint bruttó éves értékhatárig - rendeletben intézkedhet, az állam társadalombiztosítási ellátást szolgáló vagyona kivételével, a kincstári és vállalkozói vagyonának egymás közötti - bármilyen jellegű visszapótlás nélküli - átcsoportosításáról.”
(34) Az Áht. 109/D. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A KVI a kincstári vagyonért felelős miniszter irányítása alatt álló központi költségvetési szerv.”
(35) Az Áht. 109/D. §-ának (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A kincstári vagyon értékesítésének módjára vonatkozó szabályzatot a Kormány hagyja jóvá azzal, hogy a kincstári vagyon az alábbi eljárásokkal értékesíthető)
„g) csere”
(36) Az Áht. 109/F. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A KVI a törvény alapján közvetlenül vagyonkezelői jogot gyakorol minden olyan kincstári vagyontárgy felett, amelynek nincs más vagyonkezelője.”
(37) Az Áht. 109/F. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (1) bekezdés szerinti vagyonkezelői jogot, illetve a kijelölést a KVI - az érintett szervezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének egyetértésével - visszavonhatja.”
(38) Az Áht. 109/G. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vagyonkezelői jog jogosultját - ha jogszabály másként nem rendelkezik - megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei - ideértve a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény szerinti könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettséget is - azzal, hogy a vagyont nem értékesítheti, illetve arra zálogjogot, illetve haszonélvezeti jogot nem alapíthat. A vagyonkezelő a vagyonkezelői jogát írásbeli megállapodás alapján és a KVI-vel kötött megállapodásban foglalt, akár a versenyeztetés alól is felmentést biztosító feltételek szerint, ellenérték fejében - központi költségvetési szervek egymás közti ügylete esetén ingyenesen is - átruházhatja - a vagyonhoz kapcsolódó jogokkal és kötelezettségekkel együtt - a vagyon kezelésére jogosult más szervre, a KVI egyidejű értesítése mellett. A vagyonkezelői jog átruházása esetén a KVI-vel kötött vagyonkezelési szerződés a szükséges módosítások átvezetésével továbbra is hatályban marad. A kincstári vagyon kezelésére vonatkozó szakmai feltételeket a Kormány rendeletben állapítja meg.”
(39) Az Áht. 109/G. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ingatlanra vonatkozóan a vagyonkezelői jog megszerzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges. A 109/F. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó szervek bejegyzett kezelői jogát az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés módosítása nélkül bejegyzett vagyonkezelői jognak kell tekinteni. A KVI a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével köteles gondoskodni a kincstári vagyonba tartozó ingatlanok tekintetében a Magyar Államot és a vagyonkezelőt megillető jogok ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről.”
(40) Az Áht. 109/I. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vagyonkezelő személyének kijelöléséhez, megváltozásához, továbbá vagyonkezelési megállapodás, illetve vagyonkezelési szerződés megkötéséhez az (1) bekezdésben meghatározott vagyontárgyak tekintetében a védettség jellege szerint illetékes miniszter egyetértése szükséges. Vagyonkezelési megállapodás, illetve vagyonkezelési szerződés megkötése esetén a védettség jellege szerint illetékes miniszter egyetértési joga a megállapodásnak, illetve a szerződésnek a védettséget érintő vagyonkezelési kérdéseire terjed ki.”
(41) Az Áht. 109/K. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A KVI a kincstári vagyont - a 109/I. § (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak elidegenítése és a (4) bekezdésben említett társasági tulajdonba adás kivételével - 100 millió forint egyedi bruttó forgalmiérték-határig a KVI vezérigazgatójának jóváhagyásával, a kincstári vagyonért felelős miniszternek a kincstári vagyonkörből történő kikerülésre vonatkozó jóváhagyása nélkül és félévenként történő utólagos, az ügyeket tételesen bemutató tájékoztatása mellett értékesítheti.”
(42) Az Áht. 109/K. §-a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az állami öröklés révén kincstári vagyonba kerülő és 50 000 forint bruttó egyedi értéket meg nem haladó - muzeális értéknek, műkincsnek vagy nemesfémtárgynak nem minősülő - vagyontárgyakat a KVI ingyenesen az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye - ingatlan esetében annak fekvési helye - szerinti helyi önkormányzat tulajdonába adja. Kétség esetén a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény általános illetékességre vonatkozó rendelkezéseit alapul véve kell eljárni.
(6) Amennyiben a kizárólagos állami tulajdonban levő kincstári vagyontárgyakra vonatkozó külön törvények rendelkezései kijelölik a használó személyét, akkor a használót - a kincstári vagyonért felelős miniszter egyetértése esetén, vagyonkezelési szerződéskötés nélkül - vagyonkezelőnek kell tekinteni.”
(43) Az Áht. 116. §-ának felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„116. § Az Országgyűlés részére a központi költségvetés tárgyalásakor, illetve a zárszámadáskor tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni:”
(44) Az Áht. 116. §-ának 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. zárszámadáskor a költségvetési hiány finanszírozásának kimutatásait, így:
a) a költségvetési hiány finanszírozásának, illetve a többlet felhasználásának kimutatását hitelezők, illetve adósok szerinti bontásban;
b) a költségvetési hiány finanszírozásának, illetve a költségvetési többlet felhasználásának kimutatását eszközök szerinti bontásban;
c) az állami pénzeszközök alakulását;”
(45) Az Áht. 119. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Kincstárnak a zárszámadás előkészítése keretében a tárgyév december 31-ei állapothoz képest eltérést eredményező tételeket a kettős könyvvitel zárt rendszerében analitikával alátámasztottan át kell vezetni a folyószámla-vezető rendszerében, az előirányzat-gazdálkodási rendszerében és a főkönyvben.”
(46) Az Áht. a következő címmel és 121/A. §-sal egészül ki:
„A költségvetési ellenőrzést követő különleges intézkedések
121/A. § (1) Ellenőrzésipótlék-fizetési kötelezettség terheli a központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szervet, ha a kormányzati, felügyeleti, valamint belső költségvetési ellenőrzés során az ellenőrző szerv a költségvetési szervnél
a) a költségvetési előirányzataiból, az alapból, illetve fejezeti kezelésű előirányzatból juttatott céljellegű támogatásoknak jogszabályellenes, illetve céltól eltérő felhasználását,
b) a központi költségvetést illető egyéb befizetési kötelezettségek jogszabályi előírásnál alacsonyabb teljesítését, - ideértve az eredmény téves kimutatását is -
állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pótlék mértéke a jogszabályellenesen felhasznált előirányzat vagy befizetési elmaradás 20%-kal növelt összege.
(3) Az ellenőrzés akadályoztatása, továbbá a külön rendeletben foglalt határidők be nem tartása esetén az ellenőrzött szerv vezetője, valamint a felelőssé tett személy mulasztási bírsággal sújtható.
(4) A bírságot az ellenőrzési szervezet vezetője az államigazgatási eljárás szabályai szerint határozatban szabja ki. Ez ellen fellebbezést az ellenőrző szerv vezetőjéhez lehet benyújtani.
(5) Az (1) és (3) bekezdés szerinti befizetéseket a központi költségvetés javára kell teljesíteni.”
(47) Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„t) a 121. § (4)-(6) bekezdésében foglalt ellenőrzések szabályait, továbbá a 121/A. §-sal összefüggésben is az ellenőrző szerv, illetve az ellenőrzési szervezet fogalmát.”
(48) Az Áht. 124. §-ának (2) bekezdése a következő z) ponttal egészül ki:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„z) a 121/A. § szerinti mulasztási bírság mértékét és részletes szabályait, valamint az ott szabályozott ellenőrzési pótlék megfizetésének részletes szabályait.”
(49) Az Áht. 124. §-ának (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy)
„g) e törvény 40. §-a alapján a költségvetési törvényben meghatározott egyes előirányzatoknál a jóváhagyottól való - külön szabályozott módosítás nélküli - eltérés mértékét, rendjét,”
(rendeletben szabályozza.)

A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény módosítása

81. § A nemzeti gondozásról szóló - 1994. évi XLV. törvénnyel módosított - 1992. évi LII. törvény 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem jogosult az (1) bekezdésben említett nemzeti gondozási díjra az, aki az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvénynek az azt módosító 1997. évi XXIX. törvény hatálybalépése előtt - 1997. június 7-ig - hatályban volt 2. §-a szerint kapott kárpótlást.”

A távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény módosítása

82. § (1) A távközlésről szóló - módosított - 1992. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Tt.) 3. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés megjelölése (3)-(4) bekezdésre változik:
„(2) Ha a távközlési szervezet az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt szolgáltatás végzésére jogosult, ugyanezen pont szerinti, de önállóan is nyújtható szolgáltatásra csak pályázat alapján szerezhet jogot. E tevékenységét a már működő koncessziós társasága keretében - az újabb koncessziós pályázat feltételeinek megfelelően módosított és kiegészített koncessziós szerződés szerint - végezheti.”
(2) A Tt. a következő 36. §-sal egészül ki:
„36. § Az e törvény 33. §-ában megállapított, továbbá más jogszabályban meghatározott állami feladatok pénzügyi forrásait az éves költségvetésről szóló törvényben - fejezeti kezelésű előirányzatként - kell megállapítani.”

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosítása

83. § (1) Az általános forgalmi adóról szóló - módosított - 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 13. § (1) bekezdése 18. pontjának d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában/)
„d) a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához;”
(2) Az Áfa tv. 36. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adólevonási jog keletkezésének időpontja:)
„b) kézhez vett határozat alapján az Áfa-jogcímen teljesített befizetés időpontja, vagy ha az adó befizetése készpénzben nyújtott vámbiztosíték elszámolásából teljesül, akkor a határozat kelte [32. § (1) bekezdésének b) pontja];”
(3) az Áfa tv. 72. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az adóhatóság a NATO biztonsági beruházási program keretében megvalósuló belföldi beruházások, áruszállítások és szolgáltatások teljesítése esetén - saját hatáskörében - engedélyezi az e törvény rendelkezései alapján le nem vonható előzetesen felszámított adó-visszatérítését. Az adó-visszatérítési kérelemhez csatolni kell a Honvédelmi Minisztérium igazolását arról, hogy a teljesítés Beruházási Program keretében bonyolódik.”
(4) Az Áfa tv. 1. számú melléklete az e törvény 14. számú melléklete szerint módosul.
(5) Az Áfa tv. 4. számú melléklete az e törvény 15. számú melléklete szerint módosul.

A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosítása

84. § A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló - módosított - 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tárgyév év június 30-áig lemondással, visszafizetéssel és elvonással felszabaduló címzett és céltámogatás, valamint az előző év december 31-éig a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására és a céljellegű decentralizált támogatás éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékára fel nem használt összeg a tárgyévi előirányzatból ki nem elégíthető, de a feltételeknek megfelelő - a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira benyújtott -, az igénykielégítési sorrendben következő céltámogatási igények kielégítésére fordítható. Erről a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium kiegészítő jegyzéket tesz közzé. Ha a címzett és céltámogatási igények kielégítése során a következő év terhelése a tárgyév címzett és céltámogatási előirányzatának 90%-át nem haladja meg, akkor a felszabaduló és elosztásra kerülő összeg a kiegészítő jegyzékben feltüntetett beruházások első évi ütemére nyújt fedezetet. Ha a címzett és céltámogatási igények kielégítése során a következő év terhelése a tárgyév címzett és céltámogatási előirányzatának 90%-át meghaladja, az e fölöttieknél a kiegészítő jegyzékben feltüntetett beruházások évenkénti céltámogatásainak teljes fedezete a felszabaduló és elosztásra kerülő összeg.
A kiegészítő jegyzék közzétételét követően a tárgyévben ki nem elégített igények érvényüket veszítik. A tárgyév július 1-jétől lemondással, a 14. § (7) és (9) bekezdés szerinti elvonással, valamint a 14. § (8) bekezdés, a 16. § (2)-(3) és a 19. § (1) bekezdése szerint, továbbá az Állami Számvevőszék vizsgálata miatt visszafizetéssel felszabaduló, illetve a visszafizetett összeggel azonos - maradványt növelő - előirányzat szükség szerint felhasználható a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására, valamint a céljellegű decentralizált támogatás éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékra.”

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

85. § A bányászatról szóló - az 1995. évi XXXVII. és az 1997. évi XII. törvénnyel módosított - 1993. évi XLVIII. törvény 20. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az évente befizetett bányajáradék 10%-át a bányavállalkozóra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezési feladatok finanszírozására kell fordítani. Ennek felhasználását a környezetvédelmi alap célfeladatok kiadásai között kell előirányozni.”

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes jogszabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

86. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes jogszabályokról szóló - módosított - 1993. évi LXXVIII. törvény a következő 62/B. §-sal egészül ki:
„62/B. § (1) Az önkormányzat a 62. § (1)-(2) bekezdésében említett bevételét - a külön jogszabályban meghatározott lakáscélú lakossági adósságkezelés során - a hitelintézettől felvett lakáskölcsönre fennálló tartozás kiegyenlítésére, továbbá településrendezési tervek szerint lakóövezetbe sorolt területek közművesítésére, építési telkek kialakítására, lakásépítési és lakásvásárlási támogatás nyújtására, emberi lakhatás céljára nem alkalmas telepek felszámolására, csereingatlan biztosítására irányuló kötelezettség teljesítésére is felhasználhatja.
(2) Az önkormányzat a lakások elidegenítéséből származó bevételei felhasználásának részletes szabályait rendeletben határozza meg.”

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

87. § (1) A közoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 27. §-a (6) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha a szakiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel, a szakiskolára vonatkozó rendelkezéseket a következő eltéréssel kell alkalmazni:)
„d) párhuzamos oktatás esetén a tanuló az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz és a szakképzés követelményeit ugyanabban az iskolában, eltérő évfolyamokon is teljesítheti,”
(2) A Kt. 37. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közoktatási intézmény alapítását az alapító okirat aláírását követő harminc napon belül az alapító okirat, továbbá - ha a fenntartó a tevékenységet nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el - a közoktatási szolgáltató tevékenység folytatására jogosító okirat megküldésével, nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni. A bejelentést költségvetési szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnél, más esetben a jegyzőnél, főjegyzőnél kell teljesíteni a következők szerint: óvoda, általános iskola esetén a székhely szerint illetékes jegyzőnél, alapfokú művészetoktatási intézmény, középiskola, szakiskola, kollégium, gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény, több célú intézmény és a többi közoktatási intézmény esetén a székhely szerint illetékes főjegyzőnél. A nyilvántartásba vétellel összefüggő eljárás költségeit a kérelem benyújtója viseli.”
(3) A Kt. 79. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az engedély kiadásáról óvoda, általános iskola esetén az intézmény székhelye szerint illetékes jegyző, alapfokú művészetoktatási intézmény, középiskola, szakiskola, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, több célú intézmény nevelési-oktatási intézménye és kollégium esetén az intézmény székhelye szerint illetékes főjegyző dönt. A jegyző, főjegyző döntése előtt a (4) bekezdés a) pontja tekintetében köteles szakértői véleményt beszerezni. Szakértői véleményt az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő adhat. Az engedély kiadásával összefüggő eljárás költségeit a kérelem benyújtója viseli.”
(4) A Kt.118. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A közoktatási intézmény vezetője keresetkiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve - a helyettesítést kivéve - az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés). A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés megállapítható - a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére - egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló keresetkiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítés egy nevelési évnél, tanítási évnél hosszabb időre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható. A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés feltételeit a kollektív szerződésben, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.”
(5) A Kt. 118. §-a a következő (11)-(12) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az intézményfenntartó valamennyi közoktatási intézményét figyelembe véve megtervezi a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés fedezetét. Az összeg meghatározásának számítási alapja az éves költségvetésről szóló törvényben egy főre meghatározott összeg és a nevelési-oktatási intézményekben, valamint a pedagógiai szakszolgáltatást ellátó intézményekben pedagógus munkakörben, a pedagógiai szakmai szolgáltató intézményekben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak létszámának szorzata.
(12) A fenntartó a (11) bekezdés szerint meghatározott összeget az érintettek létszámának megfelelően osztja szét az intézmények között.”
(6) A Kt. 124. §-ának (22) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(22) A jegyző 1999. január 31-ig megküldi a főjegyzőnek az alapfokú művészetoktatási intézmények iratait (alapító okirat, működés megkezdéséhez szükséges engedély stb.).”
(7) A Kt. 1. számú melléklete Második részének a „A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” címe 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Az e törvény 118. §-ának (4) bekezdésében a normatív költségvetési hozzájárulásokra meghatározott összegen felül
a) más célra fel nem használható központosított előirányzattal, normatív módon elosztott előirányzattal, vagy az Oktatási Minisztérium költségvetésében megtervezett összeggel kell támogatni
- a közoktatás fejlesztését, megújítását szolgáló tevékenységet, a közoktatás számítógépes hálózatának kiépítését, fejlesztését, működtetését,
- a pedagógus-szakvizsga, -továbbképzés és -átképzés szervezését (a támogatás összegén belül elkülönítetten kell feltüntetni a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatást végző pedagógusok továbbképzésére és átképzésére fordítható összeget),
- az országos, a fővárosi és megyei közalapítványok szakmai tevékenységét, a pedagógiai szakszolgálatok megszervezését és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások igénybevételét.
b) Az a) pontban meghatározott támogatások együttes összege nem lehet kevesebb az e törvény 118. §-ának (4) bekezdése alapján minimálisan biztosítandó összeg hét százalékánál.”
(8) A Kt. 1. számú melléklete Második részének a „A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” címe 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Az 1-2. pontban meghatározott szakmai normatívák összegét, illetve a támogatások főösszegét és az igénybevétel feltételeit az éves költségvetési törvény határozza meg.”
(9) A Kt. 3. számú melléklete I. részének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„g) alapfokú művészetoktatási intézményi oktatás
zeneművészeti ágban	8	15
művészeti ágban	10	20”

A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosítása

88. § (1) A felsőoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 4/A. §-ának első és második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A felsőoktatási intézmények e törvény 1. számú melléklete szerinti felsorolása 1999. december 31-ével hatályát veszti. A 2000. január 1-jével hatályba lépő új felsorolást a Kormány 1999. február 28-ig az Országgyűlés elé terjeszti. 1999. december 31-ig az állami felsőoktatási intézmények e törvény 3. § (1) bekezdésében, illetőleg a 4. § (1) bekezdésében foglalt feltételeinek megfelelő alapító okiratát a Kormány az Országgyűlés elé terjeszti.”
(2) Az Ftv. 9/E. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felsőoktatási intézményekben folyó, a képzést tematikusan elkülönülten megalapozó kutatások, műszaki fejlesztések, valamint tudományos műhelyek támogatására, továbbá a doktori képzés keretében a doktori fokozat megszerzésére felkészítő programok feltételeinek biztosítására az éves központi költségvetési törvényben kutatási előirányzat áll rendelkezésre. A kutatási előirányzat összegét a felsőoktatási intézményekben teljes munkaidőben foglalkoztatott tudományos és művészeti fokozattal rendelkező oktatók és kutatók, továbbá az államilag finanszírozott nappali doktori képzésben résztvevők együttes létszáma, valamint a kutatási normatíva szorzata alapján kell meghatározni. A kutatási normatíva nem lehet kisebb, mint a legalacsonyabb képzési és fenntartási normatíva kétszerese. E pénzeszközök elosztásánál a 111. § (6) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.”

Az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló 1994. évi XIII. törvény módosítása

89. § Az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló - az 1996. évi CXXIV. törvénnyel módosított - 1994. évi XIII. törvény 1. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az orosz haditechnikai termékek - az USD, a szállítmány magyar vámkezelése napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamának, a Kormány által meghatározott arányban átszámított - forintértéke a központi költségvetésben)
„a) a XLI. az Államadósság költségvetési elszámolásai fejezet bevételeit - kivéve ha törvény másként nem rendelkezik -,”

A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény módosítása

90. § A gazdasági kamarákról szóló - módosított - 1994. évi XVI. törvény 2. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„b) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet - a lakásszövetkezet kivételével - a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az egyesülés, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági vállalkozó,”

Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosítása

91. § (1) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló - módosított - 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A végkielégítés összege, ha az ügyészségi szolgálati viszonyban töltött ideje legalább
a) három év: egy havi,
b) öt év: két havi,
c) nyolc év: három havi,
d) tíz év: négy havi,
e) tizenhárom év: öt havi,
f) tizenhat év: hat havi,
g) húsz év: nyolc havi
átlagilletménynek megfelelő összeg.”
(2) Az Üsztv. 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„81. § Ha az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó ügyészségi szolgálati viszonyban töltött ideje legalább
a) három év: egy havi,
b) öt év: két havi,
c) nyolc év: három havi,
d) tíz év: négy havi,
e) tizenhárom év: öt havi,
f) tizenhat év: hat havi,
g) húsz év: nyolc havi
átlagilletményének megfelelő összegű végkielégítésre jogosult.”
(3) Az Üsztv. 87. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közös megegyezésre, a felmentésre...)
„b) a végkielégítés összege, ha a tisztviselő, ügykezelő és fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonyban töltött ideje legalább
ba) három év: egy havi,
bb) öt év: két havi,
bc) nyolc év: három havi,
bd) tíz év: négy havi,
be) tizenhárom év: öt havi,
bf) tizenhat év: hat havi,
bg) húsz év: nyolc havi
átlagilletményének megfelelő összeg.”

Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosítása

92. § (1) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló - módosított - 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az igazgatóság tagjai e jogviszonyuk fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított két évig az 5. §-ban megjelölt gazdálkodó szervezeteknél munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban nem állhatnak. Az igazgatóság tagjai e jogviszonyuk megszűnésétől számított két évig érvényesen nem lehetnek vezető tisztségviselők és felügyelő bizottsági tagok az e törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságoknál.”
(2) A Priv.tv. 70. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A bankkonszolidációban részt vett pénzintézetek (Budapest Bank Rt., Kereskedelmi és Hitelbank Rt. és a Konzumbank Rt.), valamint a Földhitel és Jelzálogbank Rt. állami tulajdonban lévő részvényei tekintetében a tulajdonosi jogokat az ÁPV Rt. gyakorolja.”
(3) A Priv.tv. mellékletében a tulajdonosi jogokat gyakorló földművelésügyi miniszter cím alatti felsorolás a következők szerint módosul:
(Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: földművelésügyi miniszter)
„Concordia Közraktár Rt.	100%.
Városépítési Tudományos és Tervező Kht.	100%”
Ezzel egyidejűleg a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet Kht. tekintetében a környezetvédelmi miniszter tulajdonosi joggyakorlása megszűnik.
(4) A Priv.tv. mellékletében a tulajdonosi jogokat gyakorló Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. cím alatti felsorolás kiegészül a tartós állami tulajdon részarányának változatlanul hagyásával a következő társaságokkal:
(Tulajdonosi jogokat gyakorló szerv: Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.)
„Eximbank Rt.	100%
MEHIB Rt.	100%
Hitelgarancia Rt.	50%+1 szavazat
Szerencsejáték Rt.	100%
Reorg Rt.	50%+1 szavazat
Magyar Fejlesztési Bank Rt.	100%”
Ezzel egyidejűleg a pénzügyminiszter tulajdonosi joggyakorlása megszűnik.
(5) A Priv.tv. mellékletében a tulajdonosi jogokat gyakorló Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. cím alatti felsorolásból a következő társaságok törlésre kerülnek:
Balatonfüredi Volán Kft.	50%+1 szavazat
Dudari Volán Kft.	50%+1 szavazat
Sümegi Volán Kft.	50%+1 szavazat
Tapolcai Volán Kft.	50%+1 szavazat
Várpalotai Volán Kft.	50%+1 szavazat

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

93. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló - az 1997. évi CXLIV. törvénnyel módosított - 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 56. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A központi költségvetés”
(2) A Kvt. 57. §-a és címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat
57. § A környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat a környezetkímélő gazdasági szerkezet kialakításának ösztönzését, a környezeti ártalmak megelőzését, a bekövetkezett környezeti károk felszámolását - a külön törvényben meghatározott tájrendezést -, továbbá természeti értékek, területek fenntartását, a leghatékonyabb megoldások ösztönzését, előmozdítását, a társadalom környezeti szemléletének fejlődését, valamint a környezetvédelmi kutatást elősegítő előirányzat.”
(3) A Kvt. 103. §-ának (2) bekezdésében a Központi Környezetvédelmi Alap szövegrész helyébe a következő rendelkezés lép:
„környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat”

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosítása

94. § A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló - módosított - 1995. évi LVI. törvény 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az üzemanyag termékdíjat a jövedéki adó fizetésére kötelezett a jövedéki adó részeként a jövedéki adóban fizeti meg. Az üzemanyag termékdíj mértéke az üzemanyagok után befizetett jövedéki adó három százaléka, amely a környezetvédelmi alap célfeladatok fejezeti kezelésű előirányzatot illeti meg.”

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

95. § (1) A vízgazdálkodásról szóló - az 1997. évi CXL. törvénnyel módosított - 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami tulajdonban lévő vizekről és vízilétesítményekről a 9-10. §-okban és a 13. §-ban foglaltakra is figyelemmel, a közérdek mértékéig, a központi költségvetés - ideértve a fejezeti kezelésű vízügyi célelőirányzat pénzeszközeinek felhasználásával -, illetve vízgazdálkodási társulat útján (IX. Fejezet) kell gondoskodni.”
(2) A Vgtv. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A helyi önkormányzat tulajdonában lévő vizekről és vízilétesítményekről a 9-10. §-okban és a 13. §-ban foglaltakra is figyelemmel a központi és az önkormányzati költségvetésben meghatározott pénzeszközök felhasználásával, illetve vízgazdálkodási társulat útján (IX. Fejezet) kell gondoskodni.”
(3) A Vgtv. 15. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A vízhasználó a vízjogi létesítési, üzemeltetési engedélyben lekötött, vagy engedély nélkül felhasznált, az üzemi fogyasztó a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után a vízügyi célelőirányzat javára vízkészletjárulékot köteles fizetni.
(8) A vízügyi célelőirányzat a vízgazdálkodás e törvényben meghatározott közcélú feladatainak ellátását, ezen belül különösen, a vizek kártételei elleni védekezést, a vízkészletek védelmét, a takarékos és gazdaságos vízhasználatot (ivóvízhasználatot), a közcélú vízilétesítmények (víziközművek létesítését, fejlesztését), a vízrajzi tevékenység fejlesztését, az állami vízügyi alapfeladatok ellátását, a vízgazdálkodási kutatás és műszaki fejlesztés forrásainak kiegészítését elősegítő előirányzat.”

A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény módosítása

96. § A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló - módosított - 1995. évi XCIII. törvény 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kisajátítást a 4. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítését megelőzően, legkésőbb azonban a törvény hatálybalépésétől számított 5 éven belül kell végrehajtani.”

A devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény módosítása

97. § (1) A devizáról szóló - módosított - 1995. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Dtv.) 60. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felhatalmazott pénzintézet a devizakülföldit az alábbi jogcímeken megillető forintösszegeket, a devizakülföldi kérésére a konvertibilis forintszámlán köteles jóváírni)
„e) a 21. § (3)-(5) bekezdésében és a 22. §-ban megjelölt jogcímeken megillető forintösszeget.”
(2) A Dtv. 87/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Államkincstár a Magyar Nemzeti Banknál devizaszámlát nyithat és azon az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben meghatározott tevékenységével kapcsolatban megszerzett devizát tarthatja, és használhatja fel.”
(3) A Dtv. 88. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Állam nevében eljáró pénzügyminiszternek nem kell devizahatósági engedély a devizakülfölditől történő devizahitel felvételhez, továbbá külföldön kötvény kibocsátáshoz, azonban a devizahitel felvételéről, továbbá a kibocsátásáról köteles előzetesen tájékoztatni a devizahatóságot.”

A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény módosítása

98. § (1) A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységekről szóló - módosított - 1995. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Bit.) 69. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Az e törvény 9. számú mellékletében, valamint külön törvényben meghatározott tevékenységek gyakorlásának feltétele, hogy a tevékenységből eredő esetleges kártérítési kötelezettségek fedezetére a tevékenység folytatására jogosult felelősségbiztosítási szerződést kössön.”
(2) A Bit. 168. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„c) a 69. § (1) bekezdésében foglaltakkal kapcsolatos részletes szabályokat”
(rendeletben szabályozza.)
(3) A Bit. az e törvény 12. számú melléklete szerinti 9. számú melléklettel egészül ki.

A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosítása

99. § (1) A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló - módosított - 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 7. §-a (5) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kezességvállalási engedély a bankgarancia érvényességének időtartama alatt a bankgarancia összegétől függően az alábbiakra jogosítja fel az engedélyest:)
„d) ha a bankgarancia összege legalább 20 millió forint vagy annál több, az engedélyes bármely vámhivatalnál azonos időben a bankgarancia összegének mértékéig vállalhat készfizető kezességet, kivéve az árutovábbítás esetét. Árutovábbítás esetén készfizető kezesség összeghatárra tekintet nélkül vállalható.”
(2) A Vtv. a következő 123/A. §-sal egészül ki:
„123/A. § Vámmentesek a NATO Biztonsági Beruházási Program keretében beérkező, a Programban megvalósításra kerülő védelmi rendszer kiépítésére és fenntartására szolgáló termékek. A vámkezelési kérelemhez csatolni kell a Honvédelmi Minisztérium igazolását arról, hogy a beszerzés Beruházási Program keretében bonyolódott.”
(3) A Vtv. 143. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Kérelemre a pénzügyminiszter a kereskedelmi forgalomban behozott vámárukra kiszabott statisztikai illeték és vámkezelési díj megfizetése alól felmentést adhat, ha annak nemzetgazdasági indokoltsága fennáll.”
(4) A Vtv. 143. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A (6) bekezdés szerinti feltételek fennállását a Gazdasági Minisztérium véleményezi. A feltételek nem teljesülése esetén a statisztikai illeték és vámkezelési díj összegét utólag az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alkalmazása mellett kell megfizetni.”
(5) A Vtv. 144. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„144. § (1) A vámkezeléskor vagy utóellenőrzéskor felmerült szakértői és más vizsgálati díjat, továbbá a fuvarozási, kiszállási és más költségeket - a (2) és (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a vámteherrel együtt vagy a vámhivatal eljárása során kell kiszabni és beszedni.
(2) A vámszervezet vámlaboratóriuma által kérelemre végzett laboratóriumi vizsgálat díja az elvégzett vizsgálat költsége, de legalább hatezer forint, amelyet a vizsgálatot kérő a többi költségtől elkülönítve köteles átutalni.
(3) A felmerült szakértői és más vizsgálati díjat a vámkezelést kérőnek akkor kell megfizetnie, ha
a) a vámkezelés során a vizsgálat elvégzésére kifejezett kívánságra kerül sor,
b) a jogorvoslati eljárás során kért szakértői vizsgálat a vámhatóság megállapításával szemben az ügyfél állítását nem támasztja alá,
c) az utóellenőrzés megszakítása miatt költség merül fel,
d) a laboratóriumi vizsgálatra a vámterhek megállapításához szükséges minőség meghatározás céljából, vagy azért került sor, mert a vámkezelést kérő által benyújtott analízis bizonyítvány alapján az áru vámkezelése nem volt elvégezhető.
(4) A vámhivatal hivatalos helyén kívül végzett eljárás esetében
a) nem kereskedelmi áruforgalomban megkezdett naponként kilencszáz forint,
b) kereskedelmi áruforgalomban:
1. a munkaszüneti napon, heti pihenőnapon (szabadnapon) végzett vámkezelés esetén ezernyolcszáz forint,
2. az állandó vámfelügyeletet igénylő szolgálat ellátása esetén a megkezdett nyolc órai szolgálat térítéseként személyenként hétezer-kettőszáz forint,
3. minden más, a vámhivatal hivatalos idején belül végzett vámkezelés esetében vámkezelési bejelentésenként ezernyolcszáz forint,
4. munkanapon, a vámhivatal hivatalos idején túl végzett vámkezelés esetében a 3. alpontban említett szemledíjat, továbbá megkezdett óránként kilencszáz forint
szemledíjat kell fizetni.
A vámkezelési bejelentés formáját és tartalmát e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.
(5) A (4) bekezdés d) pontjában meghatározott szemledíjat a vámhivatal - a 2. alpont kivételével - az eljárás megkezdése előtt szabja ki, és szedi be. A 2. alpontban meghatározott szemledíjat naptári hónaponként összesítve szabja ki, és szedi be.
(6) Ha a vámhivatal hivatalos helyén kívüli helyre kért eljárás a kérelmezőnek vagy megbízottjának felróhatóan elmarad, vagy egy órát meghaladó várakozás után kezdhető meg, illetőleg folytatható, felemelt szemledíjat kell fizetni. A felemelt szemledíj összege a várakozás minden teljes órája (hatvan perc) után háromezer-hatszáz forint. Meghiúsult eljárás esetében a felmerült kiküldetési költséget és a szemledíjat akkor is meg kell fizetni, ha az egy órát nem haladja meg. Meghiúsult eljárásnak kell tekinteni, ha a kért eljárás az árunyilatkozat, az áru vagy fuvareszköz (szállítóeszköz) hiánya miatt nem végezhető el. Nem minősül meghiúsult eljárásnak, ha a fuvareszköz hiánya az eljárást kérőnek nem róható fel.
(7) A szemledíjat az köteles megfizetni, aki az eljárást kérte. A kérelmezőnek, illetőleg megbízottjának fel nem róható akadály következtében előállott várakozás vagy meghiúsult eljárás esetén szemledíjat fizetni nem kell. A szemledíj kiszabása ellen fellebbezésnek van helye.
(8) A közúti járművek vámzár alatt történő nemzetközi árufuvarozásra való alkalmassági vizsgálatáért - a vizsgálat eredményétől függetlenül - járművenként ötezer-négyszáz forint költségtérítést kell fizetni.
(9) A kereskedelmi forgalomban behozott és a belföldi forgalom számára vámkezelt áruval kapcsolatban a vámmentességre vagy vámkedvezményes eljárásra való jogosultság utólagos igazolása esetén árunyilatkozatonként háromezer-hatszáz forint költségtérítést kell fizetni.
(10) Az ideiglenesen megnyitott határátkelőhelyen, valamint az állandó jelleggel megnyitott határátkelőhelyen a nyitvatartási idő meghosszabbításával végzett vámszolgálatért fizetendő díj mértékét - a tényleges költségek figyelembevételével - a pénzügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg.
(11) A vámáru kísérése esetén, ha arra a vámáru felett rendelkezésre jogosult kérésére kerül sor, a tényleges költséget, de legalább óránként és a vámszolgálatot végző személyenként kilencszáz forint költségtérítést kell fizetni.
(12) A 62. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a vámhivatali raktárba felvett áruk után a megkezdett száz kilogrammonként és naponta kilencszáz forint költségtérítést kell fizetni raktárdíjként.
(13) A jövedéki törvény előírásai szerint zárjeggyel ellátandó jövedéki termékek utáni adó-visszatérítéshez szükséges vámhivatali eljárás (zárjegy levétele) esetén az ellenőrzést kérő a (4) bekezdésben meghatározott szemledíjat köteles fizetni. Vámkezelési bejelentésnek ilyen esetben a benyújtott kérelmet kell tekinteni.”
(6) A Vtv. 148. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A pénzforgalmi jellegű bankszámlát vezető hitelintézet a bankszámla megnyitásától számított 15 napon belül a pénzforgalmi jelzőszámot a vámhatósággal közli.”

A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosítása

100. § (1) A rádiózásról és a televíziózásról szóló - módosított - 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: média tv.) 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Testület az Országgyűlés felügyelete alatt álló, önálló jogi személy, amely a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok értelemszerű alkalmazásával gazdálkodik, ideértve, hogy számláit a Magyar Államkincstár vezeti. A Testület költségvetését az Országgyűlés önálló törvényben, a 77. § (3) bekezdésében meghatározott források terhére, a 84. § (2)-(3) bekezdése szerinti keretek között hagyja jóvá. A törvényjavaslatot az Országgyűlés költségvetési ügyekben illetékes bizottsága a tárgyévet megelőző év október 31-éig - a Testület augusztus 31-ig megküldött javaslata, ennek hiányában a bizottság által felkért szakértő(k) szakértői véleménye alapján - nyújtja be az Országgyűlésnek. A Testület gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.”
(2) A média tv. 32. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(10) bekezdések megjelölése (4)-(11) bekezdésre változik:
„(3) Az Országgyűlés - az (1) bekezdésben leírt eljárás szerint előterjesztett - zárszámadási törvényjavaslat elfogadásával dönt az (1) bekezdésben meghatározott önálló törvény végrehajtásáról, ideértve a 77. § (6) bekezdése szerinti mellékletet is. E törvény esetében a benyújtási határidők minden év május 31., illetve augusztus 31.”
(3) A média tv. 75. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állam a központi költségvetés „Országgyűlés” fejezetében a részvénytársaságokat a műsorterjesztési költségeiknek megfelelő támogatásban részesíti.”
(4) A média tv. 77. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (6) bekezdés megjelölése (7) bekezdésre változik:
„(6) Az Alap éves költségvetését - a 32. § (1) bekezdése szerinti önálló törvény mellékleteként - az Országgyűlés hagyja jóvá.”

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

101. § A személyi jövedelemadóról szóló - módosított - 1995. évi CXVII. törvény 81/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„81/A. § A mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiadásával, érvényesítésével kapcsolatos feladatokat, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolványnak és a mezőgazdasági őstermelő e törvény szerinti adatainak a nyilvántartását Megyei Földművelésügyi Hivatal látja el. A Megyei Földművelésügyi Hivatal a mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiadásáról, bevonásáról, adatairól negyedévenként a negyedévet követő hó 20-áig adatot szolgáltat az adóhatóságnak. A mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiállításához és a nyilvántartáshoz a magánszemély az e törvény által meghatározott adatokat, valamint az adóazonosító jelét megadja és igazolja, amelyeket a Megyei Földművelésügyi Hivatal az igazolvány kiállításához, továbbá törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez felhasznál. A Megyei Földművelésügyi Hivatal a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal összefüggő, előzőekben meghatározott feladatait - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az adózás rendjéről szóló törvénynek az adóhatóságra vonatkozó rendelkezése szerint látja el.”

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

102. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló - módosított - 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 63. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A végkielégítés összege, ha a hivatásos állomány felmentett tagja szolgálati viszonyban töltött ideje legalább
a) három év: egy havi,
b) öt év: két havi,
c) nyolc év: három havi,
d) tíz év: négy havi,
e) tizenhárom év: öt havi,
f) tizenhat év: hat havi,
g) húsz év: nyolc havi
távolléti díjnak megfelelő összeg.”
(2) A Hszt. 99. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hivatásos állomány kimagasló teljesítményt nyújtó tagjának a miniszter - a személyi juttatás előirányzata terhére - az éves költségvetési törvényben megállapított létszám 40%-áig az e törvényben meghatározott illetményrendszertől eltérő személyi illetményt állapíthat meg.”
(3) A Hszt. 101. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az állományilletékes parancsnok a rendelkezésére álló illetménykereten belül a hivatásos állomány tagját mérlegelés alapján a fizetési fokozatra megállapított beosztási illetmény összegénél 40%-ig terjedően magasabb, illetve 20%-ig alacsonyabb összegben sorolhatja be.”

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

103. § (1) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 69. §-ának (2) bekezdésében a „Központi Környezetvédelmi Alapban” szövegrész helyébe a következő rendelkezés lép:
„Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzatban”
(2) A Tvt. 80. §-a (4) bekezdésének a)-b) pontjában a „Központi Környezetvédelmi Alapot” szövegrész helyébe a következő rendelkezés lép:
„Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzatot”
(3) A Tvt. 81. §-a (4) bekezdésében a „Központi Környezetvédelmi Alap” szövegrész helyébe a következő rendelkezés lép:
„Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat”

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

104. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ittv.) 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hiteles másolatért, valamint a már kiadott hiteles másolatra rávezetett változásért 1500 forint összegű díjat kell fizetni, mely összeg az általános forgalmi adót tartalmazza.”
(2) Az Ittv. 30. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Az (1) bekezdés c)-g) pontjaiban említett szervezetet a díjmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett.
(3) Az illeték mentességének a (2) bekezdésben meghatározott feltétele meglétéről a szervezet (alapítvány) az eljárás megindításakor írásban köteles nyilatkozni.”

Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosítása

105. § (1) Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló - módosított - 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 213. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az elszámolóház a befektetési szolgáltató és a befektetési szolgáltató ügyfeleit megillető befektetési eszközöket és pénzeszközöket - külön jogszabályban előírt módon - elkülönítve köteles kezelni.”
(2) Az Épt. 226. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A külön jogszabályban előírt értékpapír-forgalmazói vizsga meglétét az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően 1999. december 31-ig kell igazolni az erre kötelezetteknek.”
(3) Az Épt. 247. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„f) az értékpapír-számla, a központi értékpapír-számla, a tőzsdeforgalmi számla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének részletes szabályait, ideértve e számlák elkülönített kezelésére, valamint e számlák feletti rendelkezési jog gyakorlására vonatkozó szabályokat is,”
(4) Az Épt. 247. §-ának (2) bekezdése a következő g)-i) pontokkal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„g) a kintlevőségek, befektetések, a mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének, illetőleg értékelésének szempontjait,
h) a kockázatok megállapítását, elemzését, értékelését, behatárolását, kezelését és csökkentését, a kockázatvállalás ellenőrzését,
i) a belső ellenőrzési rendszer kialakítására, valamint működtetésére vonatkozó részletes szabályokat.”
(5) Az Épt. 14. §-a (2) bekezdésének c) pontjából a „szakmai” szövegrész és a 32. §-a (1) bekezdésének b) pontja 1999. január 1-jén hatályát veszti.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

106. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló - módosított - 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[(1) E törvény rendelkezései nem terjednek ki]
„g) az ellenőrző részesedéssel rendelkező vállalkozás és az ellenőrzött vállalkozások közötti pénzkölcsönnyújtásra, kezességvállalásra és a pénzügyi lízingnyújtásra, ha egyik vállalkozás sem minősül e törvény szerint pénzügyi intézménynek.”
(2) A Hpt. 10. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„(2) Ha a Magyar Állam a 12. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott eset bekövetkezte miatt hajt végre alaptőke-emelést új részvények jegyzésével, akkor az alaptőke emelését állampapír rendelkezésre bocsátásával is végre lehet hajtani.”
(3) A Hpt. 49. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a felügyelet által a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezés céljából a Pénzügyminisztérium részére.”
(4) A Hpt. 73. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítása esetén, ha a hitelintézet tőkemegfelelése a jegyzett tőke leszállított értéke tekintetében is eléri vagy meghaladja a 76. § (2) bekezdésében előírt mértéket, a vele szemben fennálló követeléseket a gazdasági társaságokról szóló törvényi rendelkezések szempontjából biztosítékkal ellátottnak kell tekinteni.”
(5) A Hpt. 73. §-a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés megjelölése (5) bekezdésre változik:
„(3) A hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítása esetén, ha a hitelintézet tőkemegfelelése a jegyzett tőke leszállított értéke tekintetében nem éri el a 76. § (2) bekezdésében előírt mértéket, de a leszállítást elrendelő közgyűlés egyidejűleg dönt a tőkeemelésről is, melynek következtében a hitelintézet tőkemegfelelése eléri vagy meghaladja a 76. § (2) bekezdésében előírt mértéket, akkor a hitelintézettel szemben fennálló követeléseket a gazdasági társaságokról szóló törvényi rendelkezések szempontjából biztosítékkal ellátottnak kell tekinteni és a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 262. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.
(4) Nem kerülhet sor a jegyzett tőke (3) bekezdésben említett leszállításának és felemelésének cégbírósági bejegyzésére, ha a tőkeemelés meghiúsul vagy nem éri el azt a mértéket, amelynek következtében a hitelintézet tőkemegfelelése elérné vagy meghaladná a 76. § (2) bekezdésében előírt mértéket.”
(6) A Hpt. 2. számú mellékletének III. fejezete a következő 35. ponttal egészül ki:
„35. Hiteljellegű szerződés (54. §) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására irányuló szerződés is.”

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

107. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló - módosított - 1997. évi LXVIII. törvény 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) A végkielégítés mértéke, ha a szolgálati viszony ideje legalább
a) három év: egy havi,
b) öt év: két havi,
c) nyolc év: három havi,
d) tíz év: négy havi,
e) tizenhárom év: öt havi,
f) tizenhat év: hat havi,
g) húsz év: nyolc havi
illetménynek megfelelő összeg.”

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

108. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 50. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az épített környezet alakításának és védelmének pénzügyi eszközökkel történő támogatására, így különösen
a) a településrendezési feladatok támogatására,
b) minőségügyi, építésfelügyeleti, építésügyi hatósági ellenőrzésre, az ezzel kapcsolatos feladatok támogatására, az ellenőrzések hatékonyságának és színvonalának emelésére,
c) hatósági végrehajtások elvégzésére, illetve pénzügyi fedezetük pályázati úton történő megelőlegezésére,
d) a helyi építészeti örökség védetté nyilvánításával és védelmével kapcsolatos önkormányzati kiadások pályázati úton történő támogatására,
e) az építészeti örökség védelmével kapcsolatos nemzetközi egyezmények végrehajtására, támogatására,
f) az építészeti értékek bemutatásának elősegítésére,
g) az építészeti és településrendezési társadalmi szervezetek szakmai feladatainak ellátására, támogatására,
h) az építészeti kultúra fejlesztésére
a költségvetés Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetében építésügyi célelőirányzat áll rendelkezésre.”
(2) Az Étv. 50. §-ának (2)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az építésügyi bírságból a költségvetés Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetébe építésügyi célelőirányzatként befolyt bevételek 30%-a az érintett építmény helye szerinti települési önkormányzatot, 30%-a pedig az első fokon eljáró építésügyi hatóságokat illeti meg. Amennyiben az építésügyi hatósági eljárásban a másodfokú hatóság is eljár, úgy az első fokú építésügyi hatóságot megillető 30%-ból 15% a másodfokon eljáró építésügyi hatóságot illeti meg.
(3) Az érintett építmény, építményrész helye szerinti települési önkormányzattal szemben kiszabott építésügyi bírságból befolyt bevételből a települési önkormányzatot illető rész (30%) is az építésügyi célelőirányzatot illeti.”
(3) Az Étv. 53. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elvi építési, az építési, a bontási, a használatbavételi és a fennmaradási engedélyezéssel kapcsolatos hatósági, továbbá az építésügyi hatósági ellenőrzési és kötelezési ügyek döntésre való szakmai előkészítését és végrehajtását, továbbá az építésfelügyeleti tevékenységet csak jogszabályban meghatározott szakirányú egyetemi vagy főiskolai, más építésügyi hatósági ügyek esetében pedig legalább szakirányú középfokú képesítéssel, továbbá jogszabályban meghatározott szakmai feltételekkel rendelkező köztisztviselő végezheti.”

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

109. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló - módosított - 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 62. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az 1999. január 1-je előtti időponttól megállapított saját jogú és hozzátartozói nyugellátást, baleseti nyugellátást - ideértve a mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékot és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékát is - 1999. január hónapban az 1999. évre tervezett fogyasztói árnövekedés mértékének megfelelően 11 százalékkal, de legalább 3500 forinttal kell emelni, az emelés mértéke azonban ez utóbbi esetben sem haladhatja meg a 25,5 százalékot. Az a személy, aki egyidejűleg több nyugellátásban részesül, ellátásonként jogosult a 11 százalékos mértékű emelésre, azonban a saját jogú nyugellátásának, baleseti rokkantsági nyugdíjának emelése ebben az esetben sem lehet 3500 forintnál kevesebb, de a saját jogú nyugellátása, baleseti rokkantsági nyugdíja emelésének mértéke nem haladhatja meg a 25,5 százalékot.”
(2) A Tny. 62. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7)-(8) bekezdés jelölése (8)-(9) bekezdésre változik:
„(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az (5) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a tényleges, illetőleg a várható makrogazdasági folyamatok és adatok ismeretében - a (2) bekezdésben meghatározott emelésen túlmenően - a szükséges feltételek megléte esetén további kiegészítő intézkedéseket tegyen.”

Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása

110. § Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nem természetben visszaigényelt ingatlanokra vonatkozó pénzbeli igény járadékká alakítását az egyház e törvény hatálybalépését követő 180 napon belül írásban kérheti, csatolva azt az értékfeltüntetést is tartalmazó ingatlanjegyzéket, amely a számítás alapját képezi. A járadék induló összege a Kormány, illetve az érintett egyház felhatalmazott képviselője által megkötött megállapodásban kerül meghatározásra, kölcsönösen elfogadott értékelés alapján. A járadék folyósítása 1998. január 1-jétől történik. A Kormány, illetve az érintett egyház felhatalmazott képviselője az e bekezdésben meghatározott megállapodásban a járadék kiegészítésében is megállapodhat, amennyiben az érintett egyház hitéleti és közcélú tevékenysége indokolja.”

A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása

111. § (1) A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kjvt.) 96. §-ának (3) bekezdésében az 1999-es évszám 2000. évszámra módosul.
(2) A Kjvt. 96. §-ának (4) bekezdésében foglalt hatálybalépés időpontja „1999. január 1”-jéről „2000. január 1”-jére módosul.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

112. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 91. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ez a törvény 2000. január 1. napján lép hatályba.”

Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLI. törvény módosítása

113. § (1) Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Éptm.) 46. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény 7. §-a 1999. január 1-jén lép hatályba.
(3) E törvény 9. §-ának (2) bekezdése, 20-22. §-a, 24-26. §-a, 45. §-ának (1)-(3) és (5)-(6) bekezdése 2000. január 1-jén lép hatályba.”
(2) Az Éptm. 51. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Épt. 8. §-ának (9) bekezdése1999. január 1-jén hatályát veszti.”
(3) Az Éptm. 51. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az Épt. 106. §-a és 108-109. §-a 2000. január 1-jén hatályát veszti.”

A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény módosítása

114. § (1) A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló, az 1998. évi XXXIV. és az 1998. évi XXXVIII. törvénnyel módosított 1997. évi CXLVI. törvény (a továbbiakban: 1998. évi költségvetési törvény) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § Az Országgyűlés az 1998. évi központi költségvetés
a) kiadási főösszegét - a 3. § szerinti hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások nélkül - a Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelése és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (a továbbiakban: ÁPV Rt.) tartalékának feltöltése gázközmű céljára nélkül 2 845 823,1 millió forintban, azaz kettőmillió-nyolcszáznegyvenötezer-nyolcszázhuszonhárom egész egytized millió forintban; a Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelésével és az ÁPV Rt. tartalékának feltöltésével gázközmű céljára 3 027 823,1 millió forintban, azaz hárommillió-huszonhétezer-nyolcszázhuszonhárom egész egy tized millió forintban,
b) bevételi főösszegét - a 3. § szerinti hitelfelvételből és állampapírok értékesítéséből származó bevételek nélkül - 2 426 789,9 millió forintban, azaz kettőmillió-négyszázhuszonhatezer-hétszáznyolcvankilenc egész kilenctized millió forintban,
c) hiányát a Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelése és az ÁPV Rt. tartalékának feltöltése gázközmű céljára nélkül 419 033,2 millió forintban, azaz négyszáztizenkilencmillió-harminchárom egész kettőtized millió forintban; a Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelésével és az ÁPV Rt. tartalékának feltöltésével gázközmű céljára 601 033,2 millió forintban, azaz hatszázegyezer-harminchárom egész kettőtized millió forintban
állapítja meg.”
(2) Az 1998. évi költségvetési törvény 4. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés jelölése (3) bekezdésre változik:
„(2) A következő előirányzatokon szereplő összegek fedezésére:
a) a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 24. Kormányzati rendkívüli kiadások cím,
aa) a 4. Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelés fedezete alcím rendkívüli előirányzat, és
ab) az 5. ÁPV Rt. tartalékának feltöltése gázközmű céljára alcím rendkívüli előirányzatán szereplő összegek fedezésére a Magyar Állam a Kincstár útján felhasznál már kibocsátott, de még nem értékesített államkötvényeket, továbbá új államkötvényeket bocsát ki,
és ezeket átadja a Postabank és Takarékpénztár Rt. és az ÁPV Rt. részére.”
(3) Az 1998. évi költségvetési törvény 6. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A hitelintézetekben, illetve a nem az ÁPV Rt.-hez tartozó gazdasági társaságokban az állami részesedés után 1998. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon utáni más hozadék a központi költségvetés bevételét képezi.
(2) Az ÁPV Rt. 1998. évben a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjával és vagyonkezelésével kapcsolatos bevételből e törvény 11. számú mellékletében részletezett ráfordítási előirányzatok teljesítése után 5000 millió forintot meghaladó részt a (4) bekezdésben részletezett jövőbeni kifizetésekre szolgáló tartalék (a továbbiakban: privatizációs tartalék) feltöltésére kell fordítani. Az ÁPV Rt. 1998. évi nyitó készpénzállományából 11 800 millió forintot a központi költségvetésbe fizet be, és a folyó működéséhez szükséges 5000 millió forint fölötti részt az év folyamán a privatizációs tartalékba helyezi.”
(4) Az 1998. évi költségvetési törvény 6. §-ának (4) bekezdése a következő k)-l) ponttal egészül ki:
(A privatizációs tartalék a következő célokra szolgál:)
„k) a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése,
l) a tartósan állami tulajdonú társaságok tőkehelyzetének rendezése.”
(5) Az 1998. évi költségvetési törvény 6. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A privatizációs tartalék felhasználásához:)
„c) a (4) bekezdés j) pontjában meghatározott célra fordítható összeg nem haladhatja meg az 55 000 millió forintot, amelyből éves szinten 1000 millió forint értékig - ügyletenként 200 millió forint értékhatárig - az ÁPV Rt. Igazgatósága, a Kormány félévenkénti utólagos tájékoztatása mellett dönthet. A további összeg felhasználására a Kormány egyedi döntése alapján kerülhet sor.”
(6) Az 1998. évi költségvetési törvény 6. §-a a következő (11)-(13) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az ÁPV Rt. a közvetlen privatizációs és privatizációt előkészítő kiadások (díjak és járulékok) vagyonkezeléssel kapcsolatos ráfordítások között számolja el a Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelésével összefüggő 20 000 millió forint, a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. részvénycsomag 15 300 millió forint ráfordításait.
(12) A központi költségvetés által az ÁPV Rt. részére biztosított 50 000 millió forint forrás az Alkotmánybíróság 36/1998. (IX. 16.) AB határozata alapján a gázközművekkel kapcsolatos kötelezettségek fedezete. Ezen összeget az ÁPV Rt. privatizációs tartalékába kell helyezni, és felhasználására a privatizációt felügyelő miniszter és a pénzügyminiszter egyetértésével kerülhet sor.
(13) A központi költségvetés által az ÁPV Rt. részére a Magyar Fejlesztési Bank Rt. tőketartalékának növelése céljából biztosított 40 000 millió forint forrás az ÁPV Rt. privatizácós tartalékát, ezen belül a (4) bekezdés l) pontjában meghatározott célkitűzések előirányzatát növeli.”
(7) Az 1998. évi költségvetési törvény a következő 34/A. §-sal egészül ki:
„34/A. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33. §-ban foglaltakon túl a Postabank és Takarékpénztár Rt. biztonságos működési feltételeinek megteremtését célzó intézkedések keretében a központi költségvetés terhére - szükség esetén - legfeljebb 71 000 millió forint összegben kezességet vállaljon.
(2) A kezesség beváltását követően a pénzügyminiszter - a tartozás eredeti kötelezettjének adatszolgáltatása alapján - köteles az Országgyűlésnek tételesen beszámolni a kezesség összegének szükségessé vált nagyságáról, annak felhasználásáról és a központi költségvetésből kifizetett összeg adók módjára történő behajtását biztosító intézkedésekről.”
(8) Az 1998. évi költségvetési törvény 1. számú melléklete XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Ágazati célfeladatok alcím kiegészül 25. Szervezett bűnözés elleni küzdelem technikai-pénzügyi megalapozása előirányzat-csoport rendes előirányzat 2400,0 millió forinttal, az 1-19. cím összesen rendes előirányzata 122 570,2 millió forintra és a XI. fejezet rendes kiadásai összesen: 472 489,5 millió forintra változik.
(9) Az 1998. évi költségvetési törvény 1. számú melléklete XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 3. Beruházási célprogramok alcím, 19. MÁV Rt. modernizációs program állami szerepvállalása előirányzat-csoport rendkívüli előirányzat 8168,0 millió forintra, az 1-13. cím összesen rendkívüli előirányzat összesen 62 564,0 millió forintra és a XVII. fejezet rendkívüli kiadásai összesen 66 096,4 millió forintra változik.
(10) Az 1998. évi költségvetési törvény 1. számú melléklete XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 24. Kormányzati rendkívüli kiadások címe a következő alcímekkel egészül ki:
a) 3. Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelésének fedezetére az ÁPV Rt. részére alcím rendkívüli előirányzat 40 000,0 millió,
b) 4. Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelés fedezete alcím rendkívüli előirányzat 132 000,0 millió,
c) 5. ÁPV Rt. tartalékának feltöltése gázközművagyon céljára fedezete alcím rendkívüli előirányzat 50 000,0 millió
forinttal; és a XXII. fejezet rendkívüli kiadásai összesen 290 193,6 millió forintra változik.
(11) Az 1998. évi költségvetési törvény 2. számú melléklete XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 20. Fogyasztáshoz kapcsolt adók cím, 1. Általános forgalmi adó alcím 804 968,0 millió forintra és a XXII. fejezet rendes bevételei összesen: 2 055 830,2 millió forintra változik.
(12) Az 1998. évi költségvetési törvény 11. számú melléklete helyébe az e törvény 16. számú melléklete lép.

A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény módosítása

115. § A gazdasági társaságokról szóló - az 1998. évi XXXIII. törvénnyel módosított - 1997. évi CXLIV. törvény 189. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A részvénytársaság tulajdonában álló saját részvények együttes névértékének összege nem haladhatja meg az alaptőke tíz százalékát.”

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény módosítása

116. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény 61. §-ának (2)-(3) bekezdések helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény 33-34. §-a 1999. január 1-jén lép hatályba.
(3) E törvény 36. §-ának (2) bekezdése, 37. §-a, 60. §-ának (1)-(3) és (9) bekezdése 2000. január 1-jén lép hatályba.”

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény módosítása

117. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló, az 1998. évi LIX. törvénnyel módosított 1997. évi CIII. törvény 36. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az ásványolaj adójának mértéke - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel -;]
„a) a 2710 00 26, 2710 00 27, 2710 00 29 és a 2710 00 32 vámtarifaszám alatti ólmozatlan benzinekre 86,90 Ft/liter,”

A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása

118. § (1) A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Nkat.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § A nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatásával kapcsolatos feladatokat - a Nemzeti Kulturális Alap jogutódjaként - a nemzeti kulturális örökség minisztere (a továbbiakban: miniszter) a Nemzeti Kulturális Alapprogram (a továbbiakban: Alapprogram) keretei között látja el.”
(2) Az Nkat. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Alapprogram megvalósítását a központi költségvetés elkülönített fejezeti kezelésű előirányzata szolgálja, amellyel a miniszter e törvény előírásai szerint rendelkezik.”
(3) Az Nkat. 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Folyamatos programfinanszírozás esetén az Alapprogram terhére a tárgyévet követően legfeljebb két évre vállalható kötelezettség.”
(4) Az Nkat. 7. §-a f) pontjában az „Alap” szó helyébe az „Alapprogram és kezelője” szövegrész, 9. §-ának (2) bekezdésében az „Alapból” szó helyébe az „Alapprogram keretében” szövegrész, a 9. § (3) bekezdésében az „által” szó helyébe a „keretében” szövegrész lép.
(5) Ahol az Nkat. az „Alap” kifejezést vagy ennek valamely ragozott formáját használja (ideértve az Nkat. címét is), azon a továbbiakban az „Alapprogram” kifejezést vagy ennek megfelelően ragozott formáját kell érteni.
(6) Az Nkat. melléklete e törvény 17. számú melléklete szerint módosul.

Az adótörvények, a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról szóló 1998. évi XXXIII. törvény módosítása

119. § Az adótörvények, a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról szóló 1998. évi XXXIII. törvény 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) A 30. § rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 1998. január 1-jétől kell alkalmazni.
(2) A 30. §-nak a Htv. 52. § 22. pontjának e) alpontját módosító rendelkezését 1997. január 1-jétől kell alkalmazni.”

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

120. § (1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglaltak kivételével - 1999. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az e törvény
a) 75. §-ával megállapított, a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 33. §-ának (1) bekezdése és 33/A. §-a,
b) 99. §-ával megállapított, a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 144. §-ának (2)-(13) bekezdése,
c) 104. §-ával megállapított, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 28. §-ának (1) bekezdése, 30. §-ának (2)-(3) bekezdése,
d) 10. számú melléklet 18. pontja
1999. február 15-én lép hatályba.
(3) Az e törvény 78. §-ával megállapított, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 19. §-ának (2) bekezdése, a 79. §-ával megállapított, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 37. §-ának (6) bekezdése, a 91. §-ával megállapított, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 33. §-ának (2) bekezdése, 81. §-a és a 87. § (3) bekezdésének b) pontja, a 102. §-ával megállapított, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 63. §-ának (2) bekezdése, és a 107. §-ával megállapított, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 28. §-ának (1) bekezdése 1999. április 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit csak az ezt követően közölt felmentésekre lehet alkalmazni.
(4) Az e törvény 106. §-ával megállapított, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 10. §-ának (2) bekezdése, 73. §-ának (1) és (3)-(4) bekezdése; 113. §-ával megállapított, az értékpapírok forgalombahozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLI. törvény 46. §-ának (2)-(3) bekezdése; 114. §-ával megállapított, a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvény 1. §-ának a)-c) pontjai, 4. §-ának (2) bekezdése, 6. §-ának (2), (4)-(5), (11)-(13) bekezdései, 34/A. §-a, az e törvény 114. § (8)-(12) bekezdéseivel megállapított 1-2. számú mellékletének módosítása, valamint 11. számú melléklete; a 116. §-ával megállapított, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény 61. §-ának (2)-(3) bekezdése, valamint az e törvény 80. §-ának (31) bekezdésével megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 102. §-ának (12) bekezdése 1998. december 27-én lép hatályba.
(5) Az e törvény 80. §-ának (42) bekezdésével megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121/A. §-a 1999. február 15-én lép hatályba.
(6) Az e törvény 75. §-ával megállapított, a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 27. § (1), (4)-(5) bekezdései, valamint a 35. §-ban foglalt rendelkezések 2000. január 1-jén lépnek hatályba.
(7) Az e törvény 80. §-ával megállapított, az Áht. 23. §-ának rendelkezéseit első ízben a 2000. évi költségvetési törvény tervezése során kell alkalmazni.
(8) A Kjt. az e törvény 14/A. számú mellékletével kiadott 3. számú melléklettel egészül ki.
(9) A 128. § (1) bekezdés h) pontja alapján az 1998/1999. nevelési évben, tanévben kifizetésre kerülő minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés fedezetét az intézményfenntartó valamennyi közoktatási intézményét figyelembe véve megtervezi, és oly módon osztja szét az intézményei között, hogy az 1998/1999. nevelési évre, tanévre megállapított minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés kifizetéséhez szükséges összeg a közoktatási intézményben rendelkezésre álljon.
(10) Az e törvény 80. §-ával megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 101. § (4) bekezdésének második „A helyi önkormányzatok által a tárgyévet megelőzően igénybe vett címzett és céltámogatásnak a tárgyév második félévében visszafizetett és a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására, valamint a céljellegű decentralizált támogatás éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékára átcsoportosított összege a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatási előirányzatát, valamint a céljellegű decentralizált támogatás tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékának előirányzatát növeli.” mondatában, valamint a 84. §-ával megállapított, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 9. § (2) bekezdése első mondatának „december 31-ig a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására és a céljellegű decentralizált támogatás éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékára fel nem használt összeg a tárgyévi előirányzatból ki nem elégíthető, de a feltételeknek megfelelő - a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira benyújtott -, az igénykielégítési sorrendben következő céltámogatási igények kielégítésére fordítható” szövegrészben megállapított rendelkezéseket az 1998. évi maradványra is alkalmazni kell.
121. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) rendeletben szabályozza az agrárgazdasági célokhoz nyújtandó támogatás folyósításának, felhasználásának, ellenőrzésének, valamint a rendeltetéstől eltérő felhasználás szankcionálásának szabályait,
b) rendeletben állapítsa meg a gazdálkodó szervezetek 1999. évi egyedi termelési támogatásait és annak felhasználási szabályait,
c) rendeletben állapítsa meg a felszámolási eljárás alatt lévő vállalkozások vagyonának megvásárlását elősegítő támogatás szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy
a) rendeletben szabályozza a 39-40. §-ban foglalt viszontgarancia feltételeit, részletes szabályait,
b) rendeletben határozza meg a 42. §-ának (4) bekezdésében meghatározott állami kezességvállalással biztosított hitel teljes ügyleti kamatának és kezelési költségének maximális mértékét,
c) helyt álljon a költségvetési szervek vagyonbiztosítása alapján - a központi költségvetés terhére - az 1971. január 1. napja előtt gépjárművel okozott káreseményekkel összefüggésben a költségvetést terhelő kártérítésekért, a feladat ellátásával jogszabályban költségvetési szervet bízzon meg, és rendeletben határozza meg az ezen balesetekkel összefüggésben folyósított járadékok emelésének mértékét.
(3) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben szabályozza
a) a pénzügyminiszterrel és a gazdasági miniszterrel egyetértésben az exporttámogatás feltételeit és mértékeit,
b) az a) pontban nem említett agrártámogatások feltételeit és mértékeit.
(4) Felhatalmazást kap a gazdasági miniszter, hogy rendeletben szabályozza a radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyag elhelyezésére, valamint a nukleáris létesítmények leszerelésére kijelölt szerv létrehozásáról és a tevékenységének pénzügyi forrásáról szóló 240/1997. (X. 18.) Korm. rendelet 5. §-ának (3) bekezdése szerinti, a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésével kapcsolatos beszállítási díjtételeket.
122. § A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 79. §-ának (2) bekezdésében megjelölt üzemben tartási díj összege 1999. január 1-jétől 640 forint.
123. § A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. §-ának (3) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében a közbeszerzés értékhatára 1999. december 31-ig
a) árubeszerzés esetén: 15 millió forint,
b) építési beruházás esetén: 30 millió forint,
c) építési műszaki terv készítése esetén: 7,5 millió forint,
d) szolgáltatás megrendelése esetén: 7,5 millió forint,
e) építési beruházás esetén a Kbt. 42. §-ának (3) bekezdése szerinti előminősítési kötelezettség tekintetében: 240 millió forint.
124. § Az 1991. július 1-je előtt gépjárművel okozott káreseményekkel összefüggésben a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény 69. §-ának (4) bekezdése, illetve a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 89. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján a Magyar Államot megillető követelést a Támogatásokat és Járadékokat Kezelő Szervezet
a) elengedheti, ha a kérelmező igazolja, hogy a tartozás megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent,
b) nem kell, hogy érvényesítse az elhalálozott biztosított örököseivel szemben,
c) törölheti, ha a végrehajtási eljárás lefolytatása nem vezetett eredményre, vagy az ismeretlen helyen tartózkodó adós tartózkodási helye az elévülési időn belül nem vált ismertté.
125. § (1) Az elkülönített állami pénzalapok, a fejezeti kezelésű előirányzatok, a törvény 6. §-ának (3) bekezdésében meghatározott privatizációs ráfordítások, valamint a 17. § (1) bekezdés e)-f) pontjaiban meghatározott támogatási előirányzatok terhére nyújtható fejlesztési célú központi, illetve decentralizált döntési körbe tartozó támogatások pályázati felhívásait legkésőbb 1999. február 28-ig közzé kell tenni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előirányzatok fejlesztési célú támogatási rendszereinek döntés-előkészítési és döntéshozatali eljárásrendjét úgy kell kialakítani, hogy az új induló fejlesztések tekintetében az első támogatási döntések legkésőbb 1999. május 31-ig meghozhatók legyenek.
126. § Az e törvény 114. §-ával megállapított, a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvényt módosító rendelkezéseket az 1999. január 31-ig terjedő pótkezelési időszakban is lehet teljesíteni.
127. § Az e törvény 114. §-a tekintetében az Áht. 38/A. §-ának és 41. §-ának rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
128. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg - a (2) bekezdés kivételével - hatályát veszti
a) a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 9. §-a,
b) az Útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény és az annak szövegét megállapító 1992. évi LXXXV. törvény 1-3. §-a, az 1994. évi XXX. törvény 2-5. §-a, 7. §-a, az 1995. évi XXXI. törvény 33-36. §-a, 41. §-a, az 1995. évi CXXI. törvény 91. §-ának (2) és (4) bekezdése, az 1997. évi CIII. törvény 93. §-ának (1)-(5) bekezdése,
c) az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény IV. és VII. fejezete és az annak szövegét megállapító 1994. évi XV. törvény 2. és 4. §-a, az 1995. évi XXI. törvény 3. §-a, az 1995. évi CXXI. törvény 102. §-a, az 1996. évi CXXIV. törvény 78. §-ának (1)-(2) bekezdése, az 1997. évi CIII. törvény 91. §-a, az 1997. évi CXLVI. törvény 69. §-ának (1)-(2) bekezdése,
d) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 7. §-a (2) bekezdéséből a „társadalombiztosítási alrendszer” szövegrész, a 16. §-a és az annak szövegét megállapító 1995. évi CV. törvény 14. §-ának (1) bekezdése, 18/B. §-ának (6) bekezdése és az annak szövegét megállapító 1996. évi CXXI. törvény 8. §-ának (2) bekezdése, a 18/B. §-ának (7) bekezdése és az annak szövegét megállapító 1997. évi CXLVI. törvény 76. §-ának (6) bekezdése, 18/C. §-a (10) bekezdéséből a „- (6) bekezdésében és a (6) -” szövegrész, 27. §-a és az annak szövegét megállapító 1996. évi CXXI. törvény 13. §-a, a 30. §-a és az annak szövegét megállapító 1995. évi CV. törvény 31. §-a, az 1996. évi CXXI. törvény 14. §-a, 38/A. §-a (2) bekezdéséből a „- társadalombiztosítási alrendszert érintők kivételével -” szövegrész, a 38/A. § (3) bekezdésének a „társadalombiztosítási alrendszert” szövegrész, a 86/B. §-ának (4) bekezdése és az annak szövegét megállapító 1998. évi XXXIX. törvény 20. §-a,
e) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 14. § (10) bekezdésének utolsó mondata,
f) a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 2. §-ának (4) bekezdése, 4. §-a (1) bekezdésének a), c), e) és g) pontjai,
g) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20. §-ának (12) bekezdése és az azt módosító 1997. évi XII. törvény 11. §-ának a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20. §-ának (12) bekezdésére vonatkozó rendelkezése,
h) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 19. §-ának (4)-(6) bekezdése és az annak szövegét megállapító 1997. évi CXLVI. törvény 59. §-ának (2) bekezdése, 122. §-ának (11) bekezdése és az annak szövegét megállapító 1997. évi CXLVI. törvény 59. §-ának (10) bekezdése, 124. §-ának (23)-(24) bekezdése és az annak szövegét megállapító 1997. évi CXLVI. törvény 59. §-ának (11) bekezdése, amely nem érinti az 1998/1999. nevelési évre, tanévre megállapított minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítéshez való jogosultságot és a megállapított keresetkiegészítés összegét, valamint a törvény 1. számú melléklete Második részének a „A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” címe 4. pontja,
i) a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény 2. §-ának h) pontja és az annak szövegét megállapító 1997. évi CXXXVIII. törvény 1. §-a, 29. §-ának (4)-(7) bekezdése és az annak szövegét megállapító 1997. évi CXXXVIII. törvény 9. §-ának (2) bekezdése,
j) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 7. §-ának (5)-(6) bekezdése,
k) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 75. §-ának (2)-(3) bekezdése, valamint 84. §-ának (1) bekezdése, valamint a 11. §-ának (1) bekezdéséből az „és a társadalombiztosítási önkormányzatok választásáról” szövegrész,
l) a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 49. §-ának (2) bekezdése, valamint a 87. §-ának (11) bekezdése,
m) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 23. §-ából, továbbá a 24. §-ának (1) bekezdéséből a „valamint társadalombiztosítási” szövegrész,
n) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 1. §-ának (2) bekezdése,
o) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-a (5) bekezdésének negyedik mondata és (6) bekezdése,
p) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 60. §-ának (7) bekezdése.
(2) 1998. január 1-jén hatályát veszti: a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 11. § (4) bekezdésének második mondata és az ennek szövegét megállapító 1997. évi CXXXI. törvény 10. §-ának vonatkozó szövege, a 14. § (1) bekezdésének b) pontja és az ennek szövegét megállapító 1997. évi CXXXI. törvény 13. §-ának vonatkozó szövege, a 14. § (4) bekezdésének b) pontja és az ennek szövegét megállapító 1997. évi CXXXI. törvény 13. §-ának vonatkozó szövege.

1. számú melléklet az 1998. évi XC. törvényhez

Millió forintban
Cím-szám	Alcím-szám	Elő-irányzat csoport-szám	Kiemelt előirány-zaszámt	Cím-név	Alcím-név	Elő-irányzat csoport-név	FEJEZETKiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
I. ORSZÁGGYŰLÉS
1				Országgyűlés Hivatala
1				Országgyűlés hivatali szervei			6 603,4
1				Működési költségvetés		320,5
1				Személyi juttatások	3 280,3
2				Munkaadókat terhelő járulékok	1 025,5
3				Dologi kiadások	1 659,1
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	9,0
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	300,0
2				Felújítás	400,0
4				Egyéb központi beruházás	250,0
4				Fejezeti kezelésű előirányzatok
1				Megalakuló országgyűlési bizottságok kiadásai	15,0		15,0
2				EU-integrációs felkészülés kiadásai	50,0		50,0
3				EU Tanács, EU Parlament, NATO konferenciák	20,0		20,0
1-4. cím összesen:	7 008,9	320,5	6 688,4
5				Közbeszerzések Tanácsa			30,0
1				Működési költségvetés		234,7
1				Személyi juttatások	89,5
2				Munkaadókat terhelő járulékok	35,3
3				Dologi kiadások	124,1
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	12,5
2				Felújítás	3,3
5. cím összesen:	264,7	234,7	30,0
6				Nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása	87,8
7				Pártok támogatása
1				Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása
1				FIDESZ-Magyar Polgári Párt	589,6
2				Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt	358,7
3				Magyar Szocialista Párt	700,8
4				Szabad Demokraták Szövetsége	273,9
5				Magyar Igazság és Élet Pártja	217,3
2				Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása
1				Munkáspárt	67,7
4				Kereszténydemokrata Néppárt	42,2
5				Magyar Demokrata Fórum	87,9
6				Magyar Demokrata Néppárt	28,4
8				Társadalmi önszerveződések támogatása
1				Társadalmi és karitatív feladatok támogatása
1				Társadalmi és karitatív szervezetek működési támogatása	323,1
2				Az SZJA meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználása	176,6
6-8. cím összesen:	2 954,0
10				Magyar Rádió támogatása
1				Magyar Rádió Rt. műsorterjesztési költségeire	2 718,0
2				Magyar Rádió művészeti együtteseinek támogatása	450,0
11				Magyar Televízió támogatása
1				Magyar Televízió műsorterjesztési költségeire	4 902,1
12				Duna Televízió támogatása
1				Duna Televízió műsorterjesztési költségeire	1 281,9
14				Magyar Távirati Iroda Rt. támogatása	1 242,5
10-14. cím összesen:	10 594,5
I. fejezet összesen:	20 822,1	555,2	6 718,4
II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG
1				Köztársasági Elnöki Hivatal
1				Köztársasági Elnöki Hivatal			251,2
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	96,4
2				Munkaadókat terhelő járulékok	36,4
3				Dologi kiadások	99,4
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	4,0
2				Felhalmozási költségvetés
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	15,0
2				Köztársasági Elnök Katonai Irodája			6,8
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	1,5
2				Munkaadókat terhelő járulékok	0,7
3				Dologi kiadások	4,6
2				Fejezeti kezelésű előirányzatok
2				Célelőirányzatok
1				Állami kitüntetések	110,0		110,0
II. fejezet összesen:	368,0		368,0
III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
1				Alkotmánybíróság			667,9
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	258,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	97,0
3				Dologi kiadások	177,7
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	22,0
2				Felújítás	5,0
4				Egyéb központi beruházás	108,2
III. fejezet összesen:	667,9		667,9
IV. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA
1				Országgyűlési Biztos Hivatala			568,3
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	305,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	117,3
3				Dologi kiadások	122,1
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	23,3
IV. fejezet összesen:	568,3		568,3
V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
1				Állami Számvevőszék			2 330,6
1				Működési költségvetés		4,1
1				Személyi juttatások	1 190,9
2				Munkaadókat terhelő járulékok	446,7
3				Dologi kiadások	383,8
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	5,0
2				Felhalmozási költségvetés		1,0
1				Intézményi beruházási kiadások	65,0
2				Felújítás	116,0
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	2,0
4				Egyéb központi beruházás	126,3
2				Továbbképzési Intézet és Üdülő			49,6
1				Működési költségvetés		33,4
1				Személyi juttatások	22,9
2				Munkaadókat terhelő járulékok	9,8
3				Dologi kiadások	33,1
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	2,0
2				Felújítás	15,2
3				Fejezeti kezelésű előirányzatok
1				EU-hoz való csatlakozás programja
1				ACQUIS átvételével kapcsolatos intézményi fejlesztés	100,0	100,0
V. fejezet összesen:	2 518,7	138,5	2 380,2
VI. BÍRÓSÁGOK
1				Bíróságok			25 874,2
1				Működési költségvetés		2 262,4
1				Személyi juttatások	17 192,9
2				Munkaadókat terhelő járulékok	6 595,6
3				Dologi kiadások	3 404,9
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	11,0
2				Felhalmozási költségvetés		300,0
1				Intézményi beruházási kiadások	125,3
2				Felújítás	581,9
4				Egyéb központi beruházás	525,0
2				Fejezeti kezelésű előirányzatok
1				Fejezeti kezelésű intézményi előirányzat			2 777,2
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	223,2
2				Munkaadókat terhelő járulékok	88,2
3				Dologi kiadások	99,0
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	366,0
4				Egyéb központi beruházás	2 000,8
3				Gyermektartásdíjak állami megelőlegezésével kapcsolatos elszámolások	140,0	9,0	131,0
4				Ágazati célfeladatok
1				Büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás	50,0		50,0
VI. fejezet összesen:	31 403,8	2 571,4	28 832,4
VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE
1				Ügyészségek			11 222,4
1				Működési költségvetés		21,5
1				Személyi juttatások	6 426,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	2 552,7
3				Dologi kiadások	747,9
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	20,5
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	61,9
2				Felújítás	163,0
4				Egyéb központi beruházás	1 271,9
2				Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet			118,1
1				Működési költségvetés		0,5
1				Személyi juttatások	80,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	29,7
3				Dologi kiadások	8,3
VIII. fejezet összesen:	11 362,5	22,0	11 340,5
X. MINISZTERELNÖKSÉG
1				Miniszterelnöki Hivatal
1				Miniszterelnöki Hivatal igazgatás			2 355,0
1				Működési költségvetés		0,4
1				Személyi juttatások	1 503,9
2				Munkaadókat terhelő járulékok	561,7
3				Dologi kiadások	285,4
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	4,4
2				Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóság			2 118,1
1				Működési költségvetés		309,4
1				Személyi juttatások	368,7
2				Munkaadókat terhelő járulékok	140,5
3				Dologi kiadások	1 065,7
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,5
2				Felhalmozási költségvetés		16,0
1				Intézményi beruházási kiadások	486,1
2				Felújítás	151,0
4				Egyéb központi beruházás	230,0
2				Magyar Közigazgatási Intézet			68,3
1				Működési költségvetés		14,2
1				Személyi juttatások	45,7
2				Munkaadókat terhelő járulékok	16,5
3				Dologi kiadások	18,3
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	2,0
3				Kincstári Vagyoni Igazgatóság
1				Kincstári Vagyoni Igazgatóság			1 255,5
1				Működési költségvetés		10,0
1				Személyi juttatások	624,2
2				Munkaadókat terhelő járulékok	243,4
3				Dologi kiadások	331,0
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,6
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	53,3
2				Felújítás	9,0
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	4,0
2				Kincstári vagyonkezelés és hasznosítás			495,3
1					Működési költségvetés		1 778,2
3				Dologi kiadások	1 630,2
2				Felhalmozási költségvetés
2				Felújítás	320,0
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	23,3
4				Egyéb központi beruházás	300,0
3				Állami feladatellátással összefüggő elhelyezési feladatok			567,0
1				Működési költségvetés		141,8
1				Dologi kiadások	183,4
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	400,4
2				Felújítás	125,0
9				Fejezeti kezelésű előirányzatok
1				Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok			126,8
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	23,3
2				Munkaadókat terhelő járulékok	9,6
3				Dologi kiadások	43,9
2				Felhalmozási költségvetés
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	50,0
2				Célelőirányzatok
14				Modernizációs és Integrációs Program támogatása	140,0		140,0
15				Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány támogatása	30,0		30,0
17				X-400-as rendszer üzemeltetése	100,0		100,0
18				Balatonnal kapcsolatos feladatok támogatása	110,0		110,0
41				Bős-Nagymaros feladatkörrel kapcsolatos kormányzati feladatok koordinálása	97,5		97,5
42				Balaton Fejlesztési Tanács működésének támogatása	10,0		10,0
43				Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projektiroda támogatása	100,0		100,0
52				PHARE HU9603 Modernizációs program stratégiai menedzsmentje	579,0	579,0
53				PHARE HU9503 Közigazgatás reformja	415,0	415,0
54				Állami vezetők egészségügyi ellátása	50,0		50,0
56				EU központi továbbképzés, oktatás, egyéb kapcsolódó tevékenység támogatása	100,0		100,0
57				Európai Közigazgatási Képzési Ösztöndíj kiadásainak támogatása	95,0		95,0
58				Németh László Közép-európai Népi Akadémia támogatása	20,0		20,0
59				Országmozgósítás gazdasági felkészülés központi kiadásai	250,0		250,0
60				Civil szervezetek és kapcsolódó feladatok támogatása	515,0		515,0
61				2000. év informatikai problémáinak (Y2K) koordinációjára	325,0		325,0
6				Beruházási célprogramok
1				Központi kormányzati informatikai infrastruktúra fejlesztése	450,0		450,0
2				Kormányzati távközlési célprogram	235,5		235,5
3				EXPO'96 lemondásával összefüggő területrendezési, környezetvédelmi, ingatlanhasznosítási feladatok	300,0		300,0
7				Fejezeti tartalék	330,1		330,1
1-9. cím összesen:	13 508,1	3 264,0	10 244,1
10				Kormányzati Ellenőrzési Iroda
1				Kormányzati Ellenőrzési Iroda			331,1
1				Működési költségvetés		13,9
1				Személyi juttatások	164,2
2				Munkaadókat terhelő járulékok	62,0
3				Dologi kiadások	80,8
2				Felhalmozási költségvetés
2				Felújítás	2,0
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	36,0
2				Fejezeti kezelésű előirányzatok
1				EU-hoz való csatlakozás programja
1				ACQUIS átvételével kapcsolatos intézményi fejlesztés támogatással fedezett része	7,0		7,0
2				ACQUIS átvételével kapcsolatos intézményi fejlesztés segéllyel fedezett része	286,0	286,0
10. cím összesen:	638,0	299,9	338,1
11				Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok
1				Nemzetbiztonsági Hivatal			4 914,3
1				Működési költségvetés		37,8
1				Személyi juttatások	2 585,4
2				Munkaadókat terhelő járulékok	992,8
3				Dologi kiadások	780,4
2				Felhalmozási költségvetés		41,9
1				Intézményi beruházási kiadások	71,3
2				Felújítás	77,7
4				Egyéb központi beruházás	456,4
5				Lakástámogatás	30,0
2				Információs Hivatal		4 636,0
1				Működési költségvetés		120,0
1				Személyi juttatások	1 505,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	574,8
3				Dologi kiadások	2 166,4
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	22,8
2				Felújítás	37,6
4				Egyéb központi beruházás	428,6
5				Lakástámogatás	20,0
3				Nemzetbiztonsági Szakszolgálat			7 646,7
1				Működési költségvetés		90,0
1				Személyi juttatások	3 684,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	1 405,1
3				Dologi kiadások	1 268,4
2				Felhalmozási költségvetés		145,3
1				Intézményi beruházási kiadások	444,6
2				Felújítás	100,0
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	20,0
4				Egyéb központi beruházás	924,3
5				Lakástámogatás	35,0
4				Fejezeti kezelésű előirányzatok
1					Speciális eszközök fejlesztése	2 534,4		2 534,4
11. cím összesen:	20 166,4	435,0	19 731,4
12				Tartalékok
1				Költségvetés általános tartaléka	19 000,0
2				Céltartalékok
1				Végkielégítésre és felmentési illetményre szolgáló keret	2 500,0
X. fejezet összesen:	55 812,5	3 998,9	30 313,6
XI. BELÜGYMINISZTÉRIUM
1				Belügyminisztérium igazgatása
1				Belügyminisztérium központi igazgatása			3 296,2
1				Működési költségvetés		32,5
1				Személyi juttatások	1 457,9
2				Munkaadókat terhelő járulékok	539,1
3				Dologi kiadások	655,5
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	354,4
2				Felújítás	321,8
2				Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata			687,6
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	424,7
2				Munkaadókat terhelő járulékok	165,1
3				Dologi kiadások	72,8
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	25,0
2				Fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok			4 107,2
1				Működési költségvetés		427,1
1				Személyi juttatások	2 272,4
2				Munkaadókat terhelő járulékok	895,8
3				Dologi kiadások	969,8
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	161,2
2				Felújítás	175,1
5				Lakástámogatás	10,0
3				Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatok			4 503,9
1				Működési költségvetés		1 034,4
1				Személyi juttatások	2 616,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	1 107,3
3				Dologi kiadások	1 141,6
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	40,8
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	494,6
2				Felújítás	116,4
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	2,0
5				Lakástámogatás	19,0
4				Menekültügyi és Migrációs Hivatal és szervei			926,1
1				Működési költségvetés		34,4
1				Személyi juttatások	222,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	88,7
3				Dologi kiadások	391,8
4				Ellátottak pénzbeli juttatásai	19,5
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	206,2
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	3,3
2				Felújítás	3,4
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	25,0
5				Rendőrség
1				Országos Rendőr-főkapitányság és háttérintézményei			18 613,5
1				Működési költségvetés		972,4
1				Személyi juttatások	4 860,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	1 877,2
3				Dologi kiadások	4 645,2
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 661,5
2				Felhalmozási költségvetés		90,0
1				Intézményi beruházási kiadások	5 444,3
2				Felújítás	1 084,7
5				Lakástámogatás	103,0
2				Budapesti Rendőr-főkapitányság			18 043,3
1				Működési költségvetés		1 070,0
1				Személyi juttatások	10 047,7
2				Munkaadókat terhelő járulékok	4 032,3
3				Dologi kiadások	4 494,3
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	300,0
2				Felújítás	170,0
5				Lakástámogatás	69,0
4				Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság			2 383,0
1				Működési költségvetés		125,0
1				Személyi juttatások	1 463,9
2				Munkaadókat terhelő járulékok	586,4
3				Dologi kiadások	380,7
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3,0
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	21,5
2				Felújítás	38,5
5				Lakástámogatás	14,0
5				Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság			3 070,7
1				Működési költségvetés		90,0
1				Személyi juttatások	1 841,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	739,0
3				Dologi kiadások	509,4
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,0
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	22,5
2				Felújítás	27,0
5				Lakástámogatás	20,0
6				Békés Megyei Rendőr-főkapitányság			2 273,3
1				Működési költségvetés		85,0
1				Személyi juttatások	1 342,1
2				Munkaadókat terhelő járulékok	537,2
3				Dologi kiadások	389,9
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	22,1
2				Felújítás	53,0
5				Lakástámogatás	14,0
7				Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság			3 923,0
1				Működési költségvetés		120,0
1				Személyi juttatások	2 358,3
2				Munkaadókat terhelő járulékok	946,7
3				Dologi kiadások	672,5
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,0
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	21,5
2				Felújítás	19,0
5				Lakástámogatás	23,0
8				Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság			2 397,4
1				Működési költségvetés		95,0
1				Személyi juttatások	1 435,9
2				Munkaadókat terhelő járulékok	575,0
3				Dologi kiadások	407,6
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,6
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	16,3
2				Felújítás	44,0
5				Lakástámogatás	12,0
9				Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság			2 613,6
1				Működési költségvetés		79,0
1				Személyi juttatások	1 606,5
2				Munkaadókat terhelő járulékok	634,5
3				Dologi kiadások	384,7
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	23,9
2				Felújítás	31,0
5				Lakástámogatás	12,0
10				Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság			2 247,1
1				Működési költségvetés		96,0
1				Személyi juttatások	1 371,7
2				Munkaadókat terhelő járulékok	548,3
3				Dologi kiadások	372,8
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	22,3
2				Felújítás	16,0
5				Lakástámogatás	12,0
11				Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság			2 997,3
1				Működési költségvetés		110,0
1				Személyi juttatások	1 819,7
2				Munkaadókat terhelő járulékok	724,0
3				Dologi kiadások	501,4
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	19,2
2				Felújítás	28,0
5				Lakástámogatás	15,0
12				Heves Megyei Rendőr-főkapitányság			1 888,3
1				Működési költségvetés		62,0
1				Személyi juttatások	1 110,5
2				Munkaadókat terhelő járulékok	439,6
3				Dologi kiadások	305,4
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	19,8
2				Felújítás	67,0
5				Lakástámogatás	8,0
13				Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság			2 361,3
1				Működési költségvetés		80,0
1				Személyi juttatások	1 406,1
2				Munkaadókat terhelő járulékok	562,3
3				Dologi kiadások	396,7
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,5
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	22,7
2				Felújítás	40,0
5				Lakástámogatás	12,0
14				Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság			1 935,3
1				Működési költségvetés		65,0
1				Személyi juttatások	1 166,2
2				Munkaadókat terhelő járulékok	462,9
3				Dologi kiadások	320,6
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,5
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	21,1
2				Felújítás	20,0
5				Lakástámogatás	9,0
15				Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság			1 508,7
1				Működési költségvetés		53,0
1				Személyi juttatások	906,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	361,7
3				Dologi kiadások	249,2
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,5
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	18,3
2				Felújítás	17,0
5				Lakástámogatás	8,0
16				Pest Megyei Rendőr-főkapitányság			4 634,6
1				Működési költségvetés		132,0
1				Személyi juttatások	2 756,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	1 103,8
3				Dologi kiadások	783,9
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3,5
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	29,4
2				Felújítás	70,0
5				Lakástámogatás	20,0
17				Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság			2 448,1
1				Működési költségvetés		110,0
1				Személyi juttatások	1 438,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	576,2
3				Dologi kiadások	481,9
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	20,4
2				Felújítás	28,0
5				Lakástámogatás	13,0
18				Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság			2 893,6
1				Működési költségvetés		78,0
1				Személyi juttatások	1 736,2
2				Munkaadókat terhelő járulékok	691,8
3				Dologi kiadások	473,8
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,0
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	22,8
2				Felújítás	32,0
5				Lakástámogatás	13,0
19				Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság			1 861,0
1				Működési költségvetés		70,0
1				Személyi juttatások	1 142,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	453,0
3				Dologi kiadások	285,8
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	17,9
2				Felújítás	23,5
5				Lakástámogatás	8,0
20				Vas Megyei Rendőr-főkapitányság			1 796,9
1				Működési költségvetés		95,0
1				Személyi juttatások	1 074,1
2				Munkaadókat terhelő járulékok	428,3
3				Dologi kiadások	344,0
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	17,5
2				Felújítás	16,0
5				Lakástámogatás	12,0
21				Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság			2 117,8
1				Működési költségvetés		85,0
1				Személyi juttatások	1 311,3
2				Munkaadókat terhelő járulékok	523,7
3				Dologi kiadások	313,5
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	4,0
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	18,3
2				Felújítás	19,0
5				Lakástámogatás	13,0
22				Zala Megyei Rendőr-főkapitányság			1 861,3
1				Működési költségvetés		75,0
1				Személyi juttatások	1 131,4
2				Munkaadókat terhelő járulékok	450,0
3				Dologi kiadások	290,0
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	19,9
2				Felújítás	35,0
5				Lakástámogatás	10,0
23				Készenléti Rendőrség			4 968,0
1				Működési költségvetés		330,0
1				Személyi juttatások	2 953,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	1 158,5
3				Dologi kiadások	1 079,7
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	45,0
2				Felújítás	41,0
5				Lakástámogatás	20,0
24				Köztársasági Őrezred			2 716,2
1				Működési költségvetés		55,0
1				Személyi juttatások	1 681,9
2				Munkaadókat terhelő járulékok	656,9
3				Dologi kiadások	346,4
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	44,0
2				Felújítás	12,0
5				Lakástámogatás	30,0
25				Híradástechnikai Szolgálat			1 929,4
1				Működési költségvetés		120,0
1				Személyi juttatások	317,4
2				Munkaadókat terhelő járulékok	129,1
3				Dologi kiadások	1 544,6
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	50,3
2				Felújítás	8,0
6				Határőrség
1				Határőrség Országos Parancsnokság és szervei			4 241,9
1				Működési költségvetés		10,0
1				Személyi juttatások	1 219,1
2				Munkaadókat terhelő járulékok	476,7
3				Dologi kiadások	947,9
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	26,0
2				Felhalmozási költségvetés		292,4
1				Intézményi beruházási kiadások	916,9
2				Felújítás	674,7
4				Egyéb központi beruházás	180,0
5				Lakástámogatás	103,0
2				Határőrigazgatóságok			16 729,1
1				Működési költségvetés		159,5
1				Személyi juttatások	9 866,9
2				Munkaadókat terhelő járulékok	3 857,7
3				Dologi kiadások	2 164,0
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1 000,0
3				Tanintézetek			1 929,0
1				Működési költségvetés		49,5
1				Személyi juttatások	1 169,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	457,1
3				Dologi kiadások	351,8
7				Tűzoltóság			2 639,3
1				Működési költségvetés		114,2
1				Személyi juttatások	1 526,5
2				Munkaadókat terhelő járulékok	559,9
3				Dologi kiadások	434,6
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	4,6
2				Felhalmozási költségvetés		3,1
1				Intézményi beruházási kiadások	116,1
2				Felújítás	42,7
4				Egyéb központi beruházás	50,0
5				Lakástámogatás	22,2
8				Polgári Védelem			3 219,3
1				Működési költségvetés		32,3
1				Személyi juttatások	1 166,7
2				Munkaadókat terhelő járulékok	486,8
3				Dologi kiadások	604,7
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	734,0
2				Felújítás	237,4
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	5,0
5				Lakástámogatás	17,0
9				BM TOP Tűzvédelmi Kiképző Intézet			636,8
1				Működési költségvetés		21,6
1				Személyi juttatások	301,5
2				Munkaadókat terhelő járulékok	119,4
3				Dologi kiadások	146,1
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	36,7
2				Felújítás	51,9
5			Lakástámogatás	2,8
10				Duna Palota és Kiadó			196,8
1				Működési költségvetés		208,0
1				Személyi juttatások	159,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	61,6
3				Dologi kiadások	139,3
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	24,2
2				Felújítás	20,1
11				Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal			688,7
1				Működési költségvetés		105,8
1				Személyi juttatások	244,3
2				Munkaadókat terhelő járulékok	95,8
3				Dologi kiadások	163,9
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	20,8
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	224,0
2				Felújítás	45,7
12				Rendőrtiszti Főiskola			793,9
1				Működési költségvetés		107,1
1				Személyi juttatások	416,1
2				Munkaadókat terhelő járulékok	179,9
3				Dologi kiadások	181,2
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	65,0
2				Felújítás	55,8
5				Lakástámogatás	3,0
13				BM Központi Kórház és intézményei			475,4
1				Működési költségvetés		2 104,0
1				Személyi juttatások	941,9
2				Munkaadókat terhelő járulékok	403,5
3				Dologi kiadások	1 052,2
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,0
2				Felhalmozási költségvetés		1,0
1				Intézményi beruházási kiadások	17,6
2				Felújítás	163,2
14				Központi Gazdasági Főigazgatóság és részben önálló szervei			2 205,1
1				Működési költségvetés		1 140,8
1				Személyi juttatások	1 151,2
2				Munkaadókat terhelő járulékok	460,3
3				Dologi kiadások	1 304,7
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,5
2				Felhalmozási költségvetés		5,2
1				Intézményi beruházási kiadások	61,7
2				Felújítás	312,7
5				Lakástámogatás	58,0
15				BM Országos Közbeszerzési Főigazgatóság			285,3
1				Működési költségvetés		511,6
1				Személyi juttatások	161,4
2				Munkaadókat terhelő járulékok	59,6
3				Dologi kiadások	118,0
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	441,1
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	0,3
2				Felújítás	16,5
16				Adatfeldolgozó Hivatal			1 785,2
1				Működési költségvetés		490,6
1				Személyi juttatások	514,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	214,8
3				Dologi kiadások	1 217,7
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	185,7
2				Felújítás	142,8
19				Fejezeti kezelésű előirányzatok
1				Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok		5 568,4
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	175,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	16,2
3				Dologi kiadások	109,4
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	31,0
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	247,0
4				Egyéb központi beruházás	4 494,2
5				Lakástámogatás	95,0
6				Lakásépítés	400,0
2				Ágazati célfeladatok
1				Gépjárműkorszerűsítési program	250,0		250,0
2				Állami és nemzeti ünnepek központi lebonyolításának kiadásai	55,0		55,0
6				Önkéntes tűzoltóegyesületek és önkéntes tűzoltóságok támogatása	400,0		400,0
8				NATO Békepartnerségi program (Polgári Védelem feladatai)	19,0		19,0
11				Nukleárisbaleset-elhárítási Kormány Bizottság feladatai	20,0		20,0
16				Irat-felülvizsgáló Bizottság működési költsége	35,0		35,0
19				Nemzetközi követelményeknek megfelelő okmánycsalád bevezetése	4 304,0	2 060,0	2 244,0
21				Hivatásos önkormányzati tűzoltóságok miniszteri jutalmazása, hősi halottakkal kapcsolatos szociális és kegyeleti kiadásai	40,0		40,0
52				Köztisztviselői továbbképzési rendszer és közigazgatási vezetőképzés működési feltételei	200,0		200,0
3				Társadalmi önszerveződések támogatása
2				Rendőr és Határőr SE támogatása	27,0		27,0
3				Szakszervezetek támogatása	10,0		10,0
4				Magyar Rendészeti Sportszövetség támogatása	15,0		15,0
5				Szabadságharcosokért Alapítvány	25,0		25,0
6				Fejezeti tartalék	7,9		7,9
11				COP98 PHARE (EU)	4 472,0	2 756,0	1 716,0
13				Nem állami humánszolgáltatások normatív támogatása
1				Oktatási célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása	10 720,0		10 720,0
2				Szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása
1				Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás	1 582,0		1 582,0
2				Nappali szociális intézményi ellátás	138,3		138,3
3				Pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézményi ellátása	441,8		441,8
4				Gyermek- és ifjúságvédelem keretében állami és intézeti, vagy átmenetileg és tartósan neveltek, ideiglenes hatállyal elhelyezettek ellátása	85,0		85,0
5				Hajléktalanok átmeneti intézményei	209,3		209,3
6				Egyházi szociális intézményi normatíva kiegészítése	374,0		374,0
7				Bölcsődei ellátás	12,0		12,0
3				Egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása	3 910,0		3 910,0
1-19. cím összesen:	186 977,7	16 043,5	170 934,2
23				Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai
1				Normatív hozzájárulások
1				Üdülőhelyi feladatokhoz	4 148,2
2				Települési igazgatási, kommunális és sportfeladatokhoz	6 177,2
3				Körzeti igazgatási feladatokhoz	3 539,0
4				Megyei/Fővárosi igazgatási és sportfeladatokhoz	1 757,5
5				Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatokhoz	12 759,0
6				Gyermekvédelmi szakellátás	9 882,9
7				Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátáshoz	10 254,6
8				Nappali szociális intézményi ellátáshoz	3 326,2
9				Hajléktalanok átmeneti intézményeire	635,8
10				Pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok ápoló-gondozó otthoni és gyógypedagógiai intézeti ellátásához	12 055,9
11				Bölcsődei ellátáshoz	2 335,1
12				Óvodai neveléshez	28 076,6
13				Iskolai oktatáshoz	111 696,1
14				Iskolai szakképzéshez	16 776,0
15				Különleges gondozás keretében nyújtott ellátáshoz	9 828,6
16				Alapfokú művészetoktatáshoz	5 136,3
17				Kollégiumi, externátusi ellátáshoz	9 858,9
18				Hozzájárulásokhoz egyéb közoktatási feladatokhoz	30 277,4
19				Helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátásához	6 603,5
20				Megyei és fővárosi közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátásához	3 243,8
2				Központosított előirányzatok
1				Körjegyzőség támogatása	1 500,0
2				Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása	70,0
3				Lakossági közműfejlesztés támogatása	1 500,0
4				Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása	350,0
5				Pincerendszerek és természetes partfalak veszélyelhárítási munkálatainak támogatása	1 200,0
6				Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása	3 800,0
7				Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása	200,0
8				Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatása	730,0
9				Gyermeknevelési támogatás	3 200,0
10				Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése	20 820,0
11				Lakáscélú adósságkezelési támogatás	900,0
12				Gyermek és ifjúsági feladatok	150,0
13				Szakmai fejlesztések támogatása	2 600,0
14				Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás	492,0
15				Helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari támogatása	300,0
16				Hozzájárulás a létszámcsökkenéssel kapcsolatos	3 000,0
17				1100 főnél kisebb településen az óvodai nevelés és az 1-4. évfolyamos általános iskolai oktatás támogatása	1 000,0
18				Gimnázium átalakításának, rekonstrukciójának és bővítésének támogatása	200,0
19				Pedagógiai szakmai szolgáltató és szakértői tevékenység támogatása	1 829,4
3				Működésképtelenné vált helyi önkormányzat kiegészítő támogatása
1				Önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) helyi önkormányzat támogatása	8 600,0
2				Tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok támogatása	600,0
4				Helyi önkormányzatok színházi támogatása
1					Épületműködtetési hozzájárulás	3 073,6
2					Művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás	1 828,4
3					Bábszínházak művészeti munkájának támogatása	123,0
4					Színházak pályázati támogatása	325,0
5				Normatív módon elosztott kötött felhasználású támogatások
1				Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához
1				A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséhez, iskolai oktatásához, kollégiumi ellátásához, továbbá nem kisebbségi két tanítási nyelvű oktatáshoz	4 599,1
2				Pedagógus szakvizsgához és továbbképzéshez	3 542,9
3				Pedagógusok szakkönyvvásárlásához	1 572,7
4				Tanulók tankönyvvásárlásához	2 404,2
5				Érettségi és szakvizsgadíjakhoz	586,2
6				Körzeti, térségi feladatokhoz	1 821,6
2					Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása	14 900,0
6				Címzett és céltámogatások	48 000,0
7				Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás	10 000,0
8				Céljellegű decentralizált támogatás
1				Területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés normatív kerete	6 000,0
2				Vis maior tartalék	300,0
23. cím összesen:		440 486,7
XI. fejezet összesen:	627 464,4	16 043,5	170 934,2
XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
1				Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium			3 295,6
1				Működési költségvetés		518,8
1				Személyi juttatások	1 495,5
2				Munkaadókat terhelő járulékok	629,3
3				Dologi kiadások	1 253,6
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	66,0
2				Felhalmozási költségvetés		176,0
1				Intézményi beruházási kiadások	20,0
2				Felújítás	100,0
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	176,0
4				Egyéb központi beruházás	250,0
2				Szakigazgatási intézmények
1				Költségvetési Iroda		762,0
1				Működési költségvetés		66,4
1				Személyi juttatások	433,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	186,9
3				Dologi kiadások	188,7
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	5,0
4				Egyéb központi beruházás	14,0
2				Állategészségügyi, élelmiszer-ellenőrzési szakigazgatási intézmények			2 785,6
1				Működési költségvetés		9 158,1
1				Személyi juttatások	4 187,9
2				Munkaadókat terhelő járulékok	1 747,0
3				Dologi kiadások	5 039,4
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	47,9
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	741,5
2				Felújítás	180,0
3				Növényegészségügyi szakigazgatási intézmények			1 359,8
1				Működési költségvetés		3 744,2
1				Személyi juttatások	1 777,7
2				Munkaadókat terhelő járulékok	714,8
3				Dologi kiadások	1 993,5
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	5,0
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	389,0
2				Felújítás	150,0
4				Egyéb központi beruházás	74,0
4				Földművelésügyi szakigazgatási intézmények			2 443,5
1				Működési költségvetés		1 086,7
1				Személyi juttatások	1 443,2
2				Munkaadókat terhelő járulékok	549,0
3				Dologi kiadások	1 413,0
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,0
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	103,0
2				Felújítás	10,0
4				Egyéb központi beruházás	10,0
5				Erdészeti szakigazgatási intézmények			1 355,0
1				Működési költségvetés		648,2
1				Személyi juttatások	802,7
2				Munkaadókat terhelő járulékok	317,7
3				Dologi kiadások	609,8
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	223,0
2				Felújítás	20,0
4				Egyéb központi beruházás	30,0
6				Területi Főépítészi Irodák		128,1
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	55,7
2				Munkaadókat terhelő járulékok	24,5
3				Dologi kiadások	47,9
3				Földhivatalok, Földmérési és Távérzékelési Intézet			6 761,8
1				Működési költségvetés		2 777,1
1				Személyi juttatások	4 199,9
2				Munkaadókat terhelő járulékok	1 812,9
3				Dologi kiadások	3 035,1
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	21,0
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	280,0
2				Felújítás	90,0
4				Egyéb központi beruházás	100,0
4				Mezőgazdasági minősítés és törzstenyészet-fenntartás intézményei			1 522,0
1				Működési költségvetés		2 779,1
1				Személyi juttatások	1 202,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	521,1
3				Dologi kiadások	2 223,1
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	4,1
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	80,0
2				Felújítás	120,0
4				Egyéb központi beruházás	150,0
5				Kárpótlási szervezet, agrárpiaci szervezet
2				Központi Kárrendezési Iroda			932,7
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	482,5
2				Munkaadókat terhelő járulékok	206,1
3				Dologi kiadások	244,1
3				Agrárintervenciós központ			59,6
1				Működési költségvetés		488,1
1				Személyi juttatások	88,4
2				Munkaadókat terhelő járulékok	36,8
3				Dologi kiadások	122,5
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	300,0
6				Mezőgazdasági középfokú szakoktatás és szaktanácsadás intézményei			2 246,5
1				Működési költségvetés		806,4
1				Személyi juttatások	890,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	397,0
3				Dologi kiadások	898,2
4				Ellátottak pénzbeli juttatásai	8,0
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	19,2
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	350,0
2				Felújítás	120,0
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	0,5
4				Egyéb központi beruházás	370,0
7				Közművelődési intézmények			399,5
1				Működési költségvetés		59,8
1				Személyi juttatások	122,1
2				Munkaadókat terhelő járulékok	52,7
3				Dologi kiadások	104,5
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	100,0
2				Felújítás	50,0
4				Egyéb központi beruházás	30,0
8				Agrárkutató intézetek			1 443,2
1				Működési költségvetés		1 704,4
1				Személyi juttatások	1 001,1
2				Munkaadókat terhelő járulékok	428,0
3				Dologi kiadások	1 435,5
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	23,9
6				Kamatfizetések	2,1
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	2,0
2				Felújítás	63,0
4				Egyéb központi beruházás	192,0
9				FVM kiemelt sportlétesítmények			528,4
1				Működési költségvetés		189,0
1				Személyi juttatások	111,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	49,7
3				Dologi kiadások	252,1
2				Felhalmozási költségvetés
2				Felújítás	59,0
4				Egyéb központi beruházás	245,0
10				Fejezeti kezelésű előirányzatok
1				Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok			528,0
1					Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	170,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	68,0
3				Dologi kiadások	290,0
2				Ágazati célelőirányzatok
1				Élelmiszerkönyv kiadása, szabványosítás és minőségügyi feladatokra	30,0		30,0
2				PHARE Agrárgazdaság és ingatlan-nyilvántartás	776,8	776,8
3				PHARE intézményfejlesztés	3 502,2	3 502,2
4				Mezőgazdasági birtokrendezés feladatai	640,0		640,0
6				Az Európai Unióhoz való csatlakozás Nemzeti Programja	2 310,0		2 310,0
7				Munkavédelmi, polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási feladatok	50,0		50,0
8				Nemzetközi feladatok, tagdíjak	279,7		279,7
9				Agrárkutatási feladatok támogatása	490,0		490,0
12				Nemzeti kataszteri program feltételrendszere	1 000,0		1 000,0
13				Magyar Állatorvosi Kamara által ellátott állami feladatok támogatása	20,0		20,0
14				Hegyközségek állami feladatainak támogatása	270,0		270,0
36				Vidékfejlesztési intézményrendszeri feladatok
1				Megyei területfejlesztési tanácsok	133,0		133,0
2				Regionális fejlesztési tanácsok	30,0		30,0
3				Budapesti agglomerációs fejlesztési tanács	9,0		9,0
4				Tervezési-statisztikai régiók regionális fejlesztési tanácsai működési költségeihez hozzájárulás	249,0		249,0
5				Vidékfejlesztési intézményrendszer segéllyel fedezett kiadásai	720,0	720,0
37				Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Integrált Szerkezetátalakítási és Válságkezelési Program
1				B.-A.-Z Megyei ISZVP támogatással fedezett kiadásai	10,0		10,0
2				B.-A.-Z Megyei ISZVP segéllyel fedezett kiadásai	469,6	469,6
38				PHARE CBC program
1				PHARE CBC program támogatással fedezett kiadásai	695,0		695,0
2				PHARE CBC program segéllyel fedezett kiadásai	5 555,0	5 555,0
4				PHARE iroda működési költségei	160,0		160,0
39				Alföldprogram területfejlesztési feladatai	37,0		37,0
40				Építésügyi célelőirányzatok	220,0	220,0
41				Területi információs rendszer működtetése	60,0		60,0
42				Vízügyi feladatok támogatása	1 500,0	700,0	800,0
3				Beruházási célprogramok
7				Holtág rehabilitáció támogatása	100,0		100,0
4				Támogatási célelőirányzatok
1				Agrárberuházások támogatása
1				Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása	32 440,0	900,0	31 540,0
2				Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás, fásítás	2 100,0		2 100,0
3				Meliorációs és öntözésfejlesztési beruházások támogatása	1 800,0		1 800,0
2				Erdészeti feladatok
1				Erdészeti közcélú feladatok	3 600,0	3 200,0	400,0
2				Erdei vasutak működtetésére	100,0		100,0
3				Jóléti és parkerdőfenntartásra	100,0		100,0
3				Termőföld minőségi védelme, hasznosítása	1 400,0	1 400,0
4				Állattenyésztési, tenyésztésszervezési feladatok	900,0	900,0
5				Halgazdálkodási tevékenységek	220,0	220,0
6				Vadgazdálkodási tevékenységek	600,0	600,0
9				Agrárinformatika, farm és egyéb szakmai gyakorlatok támogatása	300,0		300,0
10				Vidékfejlesztési célfeladatok
1				Vidékfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai	4 600,0	1 000,0	3 600,0
2				Vidékfejlesztési célfeladatok segéllyel fedezett kiadásai		3 191,0	3 191,0
5				Fejezeti tartalék	330,0		330,0
6				Állatkár-térítés	1 518,9		1 518,9
1-10. cím összesen:	123 269,8	47 556,9	75 712,9
11				Vállalkozások folyó támogatása
1				Piacra jutási támogatás	49 800,0
2				Piacra jutási támogatás megtérülése	11 000,0
3				Agrártermelés költségeit csökkentő támogatás	48 045,0
4				Erdőkárok felszámolásához nyújtott támogatás	300,0
11. cím összesen:	98 145,0	11 000,0
XII. fejezet összesen:	221 414,8	58 556,9	75 712,9
XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM
1				Honvédelmi Minisztérium
1				Honvédelmi Minisztérium igazgatása			2 251,1
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	878,9
2				Munkaadókat terhelő járulékok	320,9
3				Dologi kiadások	784,3
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	4,5
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	262,5
2				HM hivatalai			2 354,7
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	669,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	197,4
3				Dologi kiadások	1 133,8
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	345,9
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	8,6
3				HM háttérintézményei			8 609,5
1				Működési költségvetés		400,7
1				Személyi juttatások	4 088,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	1 038,3
3				Dologi kiadások	2 436,4
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	56,8
2				Felhalmozási költségvetés		4,5
1				Intézményi beruházási kiadások	1 375,4
2				Felújítás	15,3
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	4,5
2				Magyar Honvédség
1				Magyar Honvédség Parancsnoksága (Honvéd Vezérkar) és közvetlen szervezetei			52 236,8
1				Működési költségvetés		6 321,3
1				Személyi juttatások	13 922,3
2				Munkaadókat terhelő járulékok	4 887,7
3				Dologi kiadások	28 629,6
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	118,5
2				Felhalmozási költségvetés		472,7
1				Intézményi beruházási kiadások	8 307,3
2				Felújítás	3 022,5
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	142,9
2				Magyar Honvédség Szárazföldi csapatai			18 652,5
1				Működési költségvetés		896,0
1				Személyi juttatások	11 941,7
2				Munkaadókat terhelő járulékok	4 213,1
3				Dologi kiadások	3 368,3
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	25,4
2				Felhalmozási költségvetés		30,1
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	30,1
3				Magyar Honvédség Repülő és légvédelmi csapatai			16 305,1
1				Működési költségvetés		453,1
1				Személyi juttatások	10 463,3
2				Munkaadókat terhelő járulékok	3 888,8
3				Dologi kiadások	2 368,8
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	37,3
2				Felhalmozási költségvetés		20,4
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	20,4
3				Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok
1				Katonai Felderítő Hivatal			5 730,2
1				Működési költségvetés		90,8
1				Személyi juttatások	3 135,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	1 096,3
3				Dologi kiadások	1 398,0
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	7,0
2				Felhalmozási költségvetés		4,1
1				Intézményi beruházási kiadások	177,7
2				Felújítás	7,0
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	4,1
2				Katonai Biztonsági Hivatal			1 279,5
1				Működési költségvetés		2,8
1				Személyi juttatások	774,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	285,8
3				Dologi kiadások	186,7
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,4
2				Felhalmozási költségvetés		1,2
1				Intézményi beruházási kiadások	32,5
2				Felújítás	1,3
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1,2
4				MH Katonai Tanintézetek
1				Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem			3 474,1
1				Működési költségvetés		362,6
1				Személyi juttatások	2 190,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	795,4
3				Dologi kiadások	694,7
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	5,1
2				Felhalmozási költségvetés		2,0
1				Intézményi beruházási kiadások	15,9
2				Felújítás	135,0
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	2,0
2				Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola			1 427,1
1				Működési költségvetés		94,9
1				Személyi juttatások	862,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	289,6
3				Dologi kiadások	176,5
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,9
2				Felhalmozási költségvetés		1,0
1				Intézményi beruházási kiadások	72,9
2				Felújítás	118,5
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1,0
5				MH Katonai Ügyészségek			616,9
1				Működési költségvetés		2,3
1				Személyi juttatások	418,2
2				Munkaadókat terhelő járulékok	153,1
3				Dologi kiadások	47,4
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,5
2				Felhalmozási költségvetés		0,6
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	0,6
6				MH Egészségügyi intézetek			1 644,4
1				Működési költségvetés		5 119,7
1				Személyi juttatások	2 705,2
2				Munkaadókat terhelő járulékok	1 059,7
3				Dologi kiadások	2 979,2
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	20,0
7				Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal			235,2
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	106,1
2				Munkaadókat terhelő járulékok	38,8
3				Dologi kiadások	36,8
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,2
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	53,3
8				Fejezeti kezelésű előirányzatok
1				Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok			3 850,0
2				Felhalmozási költségvetés
4				Egyéb központi beruházás	1 480,0
5				Lakástámogatás	770,0
6				Lakásépítés	1 600,0
2				Ágazati célelőirányzatok
3				Társadalmi szervek támogatása	163,7		163,7
4				Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz	4 244,7		4 244,7
7				Biztonságpolitikai szerződéseket koordináló tárcaközi bizottság	62,7		62,7
11				Légvédelmi rakétabeszerzés	16 062,0	9 000,0	7 062,0
12				Magyar Honvédség Központi Sportkiképző Bázis fenntartása	170,0		170,0
13				Frekvenciasáv átrendezési feladatok	1 000,0	1 000,0
14				Orosz haditechnikai szállítások	6 700,0	5 200,0	1 500,0
23				Nukleáris baleset elhárítási feladatok végrehajtásában való közreműködés	230,0		230,0
24				Hozzájárulás a NATO katonai költségvetéséhez	1 300,0		1 300,0
25				Hozzájárulás a NATO Biztonsági Beruházási Programjához	700,0		700,0
26				Közép-európai béketámogató katonai műveletekben való együttműködés (CENCOOP)	15,0		15,0
27				Szennyező források, szennyezett területek kármentesítése	305,0		305,0
3				Kiemelt jelentőségű beruházások
1					Magyar Honvédség Központi Honvédkórház	150,0		150,0
XIII. fejezet összesen:	164 051,0	29 480,8	134 570,2
XIV. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM
1				Igazságügyi Minisztérium igazgatása			230,9
1				Működési költségvetés		1 626,6
1				Személyi juttatások	764,1
2				Munkaadókat terhelő járulékok	264,1
3				Dologi kiadások	440,7
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	115,0
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	36,0
2				Felújítás	23,1
4				Egyéb központi beruházás	214,5
2				Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal			173,7
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	74,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	27,3
3				Dologi kiadások	54,8
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	17,0
3				Szakértői Intézetek			825,6
1				Működési költségvetés		38,4
1				Személyi juttatások	475,2
2				Munkaadókat terhelő járulékok	178,8
3				Dologi kiadások	140,0
2				Felhalmozási költségvetés
4				Egyéb központi beruházás	70,0
4				IM Büntetés-végrehajtás			17 521,5
1				Működési költségvetés		1 797,1
1				Személyi juttatások	6 540,3
2				Munkaadókat terhelő járulékok	2 391,2
3				Dologi kiadások	5 636,5
4				Ellátottak pénzbeli juttatásai	2,7
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	664,5
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	530,6
2				Felújítás	352,8
4				Egyéb központi beruházás	3 000,0
5				Lakástámogatás	100,0
6				Lakásépítés	100,0
5				Fejezeti kezelésű előirányzatok
2				Ágazati célfeladatok
1				A fogvatartottakat foglalkoztató gazdálkodó szervezetek támogatása	515,0		515,0
2				Kisebbségi koordinációs és intervenciós keret	44,0		44,0
3				Alapítványok támogatása
1				Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány	10,0		10,0
2				Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány támogatása	530,0		530,0
3				Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatása	280,0		280,0
5				Országos kisebbségi önkormányzatok támogatása
1					Bolgár Országos Önkormányzat	17,5		17,5
2					Görög Országos Önkormányzat	17,0		17,0
3					Horvátok Magyarországi Országos Önkormányzata	51,0		51,0
4					Németek Magyarországi Országos Önkormányzata	99,0		99,0
5					Románok Magyarországi Országos Önkormányzata	27,0		27,0
6					Cigány Országos Kisebbségi Önkormányzat	138,0		138,0
7					Lengyel Országos Önkormányzat	17,0		17,0
8					Örmény Országos Önkormányzat	17,0		17,0
9					Szlovák Országos Önkormányzat	51,5		51,5
10					Szlovén Országos Kisebbségi Önkormányzat	20,0		20,0
11					Szerb Országos Önkormányzat	25,0		25,0
12					Ruszin Országos Önkormányzat	13,0		13,0
13					Ukrán Országos Önkormányzat	13,0		13,0
XIV. fejezet összesen:	24 098,8	3 462,1	20 636,7
XV. GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
1				Gazdasági Minisztérium központi igazgatása
1				Gazdasági Minisztérium igazgatása			4 152,0
1				Működési költségvetés		97,0
1				Személyi juttatások	1 557,3
2				Munkaadókat terhelő járulékok	596,3
3				Dologi kiadások	1 909,4
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	122,0
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	16,6
2				Felújítás	27,4
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	20,0
2				GM Gazdasági igazgatóság			962,5
1				Működési költségvetés		562,4
1				Személyi juttatások	115,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	46,5
3				Dologi kiadások	729,3
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,6
2				Felhalmozási költségvetés		13,4
1				Intézményi beruházási kiadások	311,9
2				Felújítás	69,0
4				Egyéb központi beruházás	265,4
3				GM Jóléti igazgatóság			48,5
1				Működési költségvetés		118,8
1				Személyi juttatások	50,5
2				Munkaadókat terhelő járulékok	22,2
3				Dologi kiadások	88,6
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	3,0
2				Felújítás	3,0
4				Magyar Köztársaság Kereskedelmi Képviselete, Moszkva
1				Működési költségvetés		1 320,0
1				Személyi juttatások	500,4
2				Munkaadókat terhelő járulékok	64,4
3				Dologi kiadások	698,2
2				Felhalmozási költségvetés		3,0
1				Intézményi beruházási kiadások	60,0
5				Érdekegyeztető Tanács Titkársága			38,8
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	18,2
2				Munkaadókat terhelő járulékok	7,4
3				Dologi kiadások	5,0
5				Egyéb működési célú támogatása	8,0
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	0,2
2				Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ			34,4
1				Működési költségvetés		7,9
1				Személyi juttatások	16,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	6,5
3				Dologi kiadások	19,0
3				GM Közigazgatási Hivatala			270,3
1				Működési költségvetés		32,7
1				Személyi juttatások	124,9
2				Munkaadókat terhelő járulékok	46,4
3				Dologi kiadások	131,7
4				Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet			34,2
1				Működési költségvetés		26,7
1				Személyi juttatások	25,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	9,8
3				Dologi kiadások	22,2
2				Felhalmozási költségvetés
2				Felújítás	0,6
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	2,5
6				Műszaki Biztonsági Főfelügyelet
1				Működési költségvetés		1 107,0
1				Személyi juttatások	314,5
2				Munkaadókat terhelő járulékok	119,0
3				Dologi kiadások	597,0
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,5
2				Felhalmozási költségvetés		2,0
1				Intézményi beruházási kiadások	60,0
2				Felújítás	15,0
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1,0
7				Regionális idegenforgalmi bizottságok titkárságai			135,0
1				Működési költségvetés		213,9
1				Személyi juttatások	77,4
2				Munkaadókat terhelő járulékok	31,3
3				Dologi kiadások	234,8
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,0
2				Felhalmozási költségvetés		309,0
1				Intézményi beruházási kiadások	31,9
2				Felújítás	1,1
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	279,4
8				Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium			46,3
1				Működési költségvetés		28,6
1				Személyi juttatások	27,3
2				Munkaadókat terhelő járulékok	12,0
3				Dologi kiadások	32,6
2				Felhalmozási költségvetés
2				Felújítás	3,0
9				Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum			23,6
1				Működési költségvetés		5,2
1				Személyi juttatások	11,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	5,0
3				Dologi kiadások	8,5
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	3,5
10				Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség			656,2
1				Működési költségvetés		509,0
1				Személyi juttatások	243,2
2				Munkaadókat terhelő járulékok	97,3
3				Dologi kiadások	517,1
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	97,0
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	167,5
2				Felújítás	43,1
11				Szerencsejáték Felügyelet
1				Működési költségvetés		2 000,0
1				Személyi juttatások	253,2
2				Munkaadókat terhelő járulékok	94,3
3				Dologi kiadások	1 380,5
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	200,0
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	50,0
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	22,0
12				Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet
1				Működési költségvetés		305,6
1				Személyi juttatások	27,3
2				Munkaadókat terhelő járulékok	10,5
3				Dologi kiadások	226,5
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	18,8
2				Felújítás	22,5
13				Magyar Geológiai Szolgálat			764,3
1				Működési költségvetés		1 033,9
1				Személyi juttatások	469,7
2				Munkaadókat terhelő járulékok	194,0
3				Dologi kiadások	991,3
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	11,0
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	108,3
2				Felújítás	23,9
14				Magyar Bányászati Hivatal			441,3
1				Működési költségvetés		8,7
1				Személyi juttatások	244,3
2				Munkaadókat terhelő járulékok	96,3
3				Dologi kiadások	94,6
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	6,3
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	3,4
2				Felújítás	5,1
15				Magyar Energia Hivatal
1				Működési költségvetés		741,4
1				Személyi juttatások	266,7
2				Munkaadókat terhelő járulékok	87,7
3				Dologi kiadások	296,2
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	5,0
2				Felhalmozási költségvetés		1,2
1				Intézményi beruházási kiadások	80,0
2				Felújítás	5,0
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	2,0
18				Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Hivatala			1 460,5
1				Működési költségvetés		66,8
1				Személyi juttatások	357,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	141,1
3				Dologi kiadások	742,3
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	217,0
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	35,0
2				Felújítás	12,2
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	21,9
21				Magyar Szabadalmi Hivatal
1				Működési költségvetés		2 030,0
1				Személyi juttatások	638,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	230,0
3				Dologi kiadások	642,0
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	60,0
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	420,0
2				Felújítás	40,0
22				Országos Mérésügyi Hivatal
1				Működési költségvetés		1 739,3
1				Személyi juttatások	626,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	260,1
3				Dologi kiadások	323,2
2				Felhalmozási költségvetés		17,0
1				Intézményi beruházási kiadások	362,4
2				Felújítás	183,8
23				Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár			368,9
1				Működési költségvetés		564,4
1				Személyi juttatások	240,1
2				Munkaadókat terhelő járulékok	91,6
3				Dologi kiadások	537,5
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	50,0
2				Felújítás	14,1
24				Országos Atomenergia Hivatal			357,5
1				Működési költségvetés		844,9
1				Személyi juttatások	332,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	123,8
3				Dologi kiadások	492,3
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	170,0
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	84,3
25				Fejezeti kezelésű előirányzatok
2				Ágazati célelőirányzatok
1				Alapítványok támogatása
1				Fogyasztók Tisztességes Tájékoztatásáért Alapítvány	12,0		12,0
4				Szabványosítási és akkreditálási nemzetközi feladatok	119,3		119,3
5				Magyar találmányok külföldi bejelentése	125,0		125,0
6				Külföldi kormányzati követelések lebontásának költségei	36,0		36,0
3				Gazdaságfejlesztési célelőirányzatok
1				Gazdaságfejlesztési előirányzat	15 880,0	1 550,0	14 330,0
3				„Hannover 2000”	563,0		563,0
4				Kis- és középvállalkozások beruházásainak kamattámogatása és EK társfinanszírozás	3 000,0	200,0	2 800,0
4				Turisztikai célelőirányzat	6 077,8	3 100,0	2 977,8
6				Piaci intervenciós célelőirányzat	1 110,5	1 110,5
7				Műszaki fejlesztési célelőirányzatok
1				Műszaki fejlesztési alapprogram célelőirányzat	7 294,6	1 600,0	5 694,6
2				EU-FP 5 Keretprogram	2 000,0	1 000,0	1 000,0
8				Hadiipari kapacitás fenntartása	147,0		147,0
9				I-II. Ipari Szerkezetátalakítási Program	12,2		12,2
11				ITD-H Kereskedelmi szolgálat	1 330,8		1 330,8
12				Segélyből megvalósuló programok
1				EU SAVE II program	83,0	38,0	45,0
2				Energetikai PHARE program	388,1	388,1
3				Biomassza energetikai célú felhasználását elősegítő japán segély	17,6	17,6
4				PHARE Turizmus Fejlesztési Program	32,0	32,0
5				ITD-H által kezelt PHARE program	390,2	390,2
6				ÁPV Rt. Kezelésében lévő PHARE programok	4 421,7	4 421,7
13				Kiemelt jelentőségű beruházás
1				Mecseki Uránércbánya bezárása	3 658,5		3 658,5
14				Társadalmi szervezetek címzett támogatása
1					MTESZ támogatása	102,0		102,0
2					Fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek támogatása	63,0	30,0	33,0
3					Békéltető testületek támogatása	20,0		20,0
15				Aktív foglalkoztatási célok támogatása	1 500,0	1 500,0
1-25. cím összesen:	71 888,4	29 087,9	42 800,5
27				Alapok támogatása
1				Központi Nukleáris Pénzügyi Alap	70,0
XV. fejezet összesen:	71 958,4	29 087,9	42 800,5
XVI. KÖRNYEZETVÉDELMI MINISZTÉRIUM
1				Környezetvédelmi Minisztérium igazgatása			1 942,2
1				Működési költségvetés		222,7
1				Személyi juttatások	633,4
2				Munkaadókat terhelő járulékok	240,9
3				Dologi kiadások	468,2
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	10,0
2				Felhalmozási költségvetés		1,5
1				Intézményi beruházási kiadások	93,9
2				Felújítás	120,0
4				Egyéb központi beruházás	600,0
3				Országos Meteorológiai Szolgálat			939,2
1				Működési költségvetés		502,7
1				Személyi juttatások	357,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	142,2
3				Dologi kiadások	527,8
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	5,0
2				Felhalmozási költségvetés		97,3
1				Intézményi beruházási kiadások	151,7
2				Felújítás	50,0
4				Egyéb központi beruházás	304,7
4				Környezetgazdálkodási Intézet			19,0
1				Működési költségvetés		1 416,8
1				Személyi juttatások	414,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	160,1
3				Dologi kiadások	795,2
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	47,5
2				Felhalmozási költségvetés		237,8
1				Intézményi beruházási kiadások	228,3
2				Felújítás	9,5
4				Egyéb központi beruházás	19,0
5				Természetvédelmi területi szervek			1 252,2
1				Működési költségvetés		513,6
1				Személyi juttatások	611,1
2				Munkaadókat terhelő járulékok	245,4
3				Dologi kiadások	518,3
2				Felhalmozási költségvetés		73,4
1				Intézményi beruházási kiadások	88,9
2				Felújítás	75,0
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	0,5
4				Egyéb központi beruházás	300,0
6				Környezetvédelmi területi szervek			2 255,8
1				Működési költségvetés		633,7
1				Személyi juttatások	1 315,7
2				Munkaadókat terhelő járulékok	521,6
3				Dologi kiadások	563,6
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	9,7
2				Felhalmozási költségvetés		0,5
1				Intézményi beruházási kiadások	13,9
2				Felújítás	65,0
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	0,5
4				Egyéb központi beruházás	400,0
8				Fejezeti kezelésű előirányzatok
2				Ágazati célelőirányzatok
6				Alföld program	64,0	64,0
9				Rajka-Budapest közötti Duna-szakasz megfigyelő rendszere	100,0	100,0
11				Szigetközi térség kárainak mérséklése	275,0	120,0	155,0
21				Nemzetközi tagdíjak	130,0		130,0
25				Levegőtisztaság-védelmi mérőhálózatok működtetése	110,0	110,0
26				Balaton intézkedési terv és nagy tavaink védelme program	140,0	140,0
27				Természetvédelmi területek védettségi szintjének helyreállítása program	900,0	200,0	700,0
32				Országos Környezetvédelmi Tanács működtetése	15,0		15,0
35				Környezet- és természetvédelmi monitoring rendszer működtetése
1				Környezetvédelmi monitoring rendszer működtetése	56,0	56,0
2				Természetvédelmi monitoring rendszer működtetése	35,0	35,0
36				OECD tagság, EU csatlakozás és egyéb nemzetközi kötelezettségek többletfeladatai	140,0		140,0
37				Védett természeti értékek megóvása	150,0	150,0
40				Grassalkovich Kastély Közalapítvány természetvédelmi célú támogatása	5,0		5,0
41				Esterházy Kastély Kht. természetvédelmi célú támogatása	5,0		5,0
42				Nemzeti Környezetvédelmi Program
1				Nemzeti ökológiai hálózat, természetvédelmi területek rendszerének kialakulása	50,0		50,0
2				Duna-Tisza közi homokhátság vízpótlásának környezetvédelmi feladatai	15,0		15,0
43				Környezeti terhelések adatbázisainak feltöltése	40,0		40,0
44				Nemzetközi vízvédelmi egyezmények végrehajtása	35,0		35,0
45				Informatika 2000 környezet- és természetvédelmi feladatai	40,0		40,0
46				EU környezetvédelmi támogatások pályázati feltételeinek megteremtése	185,0		185,0
47				Pályázatos támogatások előirányzata	1 500,0	1 500,0
48				Várpalota és térsége környezetvédelmi rehabilitációs program	300,0		300,0
5				Nemzetközi segélyprogramok
4				Környezetvédelmi PHARE program (HU-9513)	426,6	426,6
5				Környezetvédelmi PHARE program (HU-9805)	1 876,8	1 876,8
6				Környezetvédelmi alap célfeladatok
1				Környezetvédelmi feladatok	28 338,0	18 375,0	9 963,0
2				PHARE segély	823,0	823,0
7				Fejezeti tartalék	32,5		32,5
XVI. fejezet összesen:	45 895,3	27 676,4	18 218,9
XVII. KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
1				Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium			1 437,6
1				Működési költségvetés		284,8
1				Személyi juttatások	754,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	319,1
3				Dologi kiadások	573,9
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,4
2				Felhalmozási költségvetés
2				Felújítás	15,0
4				Egyéb központi beruházás	60,0
2				Közlekedési Felügyeletek			150,0
1				Működési költségvetés		9 584,0
1				Személyi juttatások	3 430,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	1 327,6
3				Dologi kiadások	2 791,4
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	954,0
2				Felhalmozási költségvetés		22,0
1				Intézményi beruházási kiadások	968,0
2				Felújítás	111,0
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	24,0
4				Egyéb központi beruházás	150,0
3				Hírközlési Intézmények
1				Működési költségvetés		6 304,8
1				Személyi juttatások	1 237,7
2				Munkaadókat terhelő járulékok	445,5
3				Dologi kiadások	2 632,1
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	28,8
2				Felhalmozási költségvetés		43,0
1				Intézményi beruházási kiadások	1 865,0
2				Felújítás	132,5
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	6,2
4				Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság
1				Működési költségvetés		898,8
1				Személyi juttatások	280,2
2				Munkaadókat terhelő járulékok	105,8
3				Dologi kiadások	512,8
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,0
2				Felhalmozási költségvetés		221,0
1				Intézményi beruházási kiadások	100,0
2				Felújítás	100,0
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	20,0
5				Légügyi Igazgatóság			118,4
1				Működési költségvetés		108,9
1				Személyi juttatások	92,4
2				Munkaadókat terhelő járulékok	35,8
3				Dologi kiadások	84,0
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	14,7
2				Felújítás	0,4
6				Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság
1				Működési költségvetés		21 535,0
1				Személyi juttatások	4 553,5
2				Munkaadókat terhelő járulékok	1 767,0
3				Dologi kiadások	11 659,5
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	220,0
2				Felhalmozási költségvetés		1 065,0
1				Intézményi beruházási kiadások	3 500,0
2				Felújítás	800,0
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	100,0
7				Vízügyi és árvízvédelmi intézmények			5 547,1
1				Működési költségvetés		4 327,0
1				Személyi juttatások	3 976,1
2				Munkaadókat terhelő járulékok	1 727,7
3				Dologi kiadások	4 033,4
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	30,6
2				Felhalmozási költségvetés		222,0
1				Intézményi beruházási kiadások	106,9
2				Felújítás	46,1
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	5,3
4				Egyéb központi beruházás	170,0
8				MÁV egészségügyi szolgáltatás			133,6
1				Működési költségvetés		0,3
1				Személyi juttatások	69,4
2				Munkaadókat terhelő járulékok	30,1
3				Dologi kiadások	34,4
9				MÁV egészségügyi alapellátó intézmények
1				Működési költségvetés		5 894,8
1				Személyi juttatások	2 769,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	1 077,0
3				Dologi kiadások	1 948,5
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,7
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	3,7
2				Felújítás	17,5
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	78,4
10				Közlekedési Múzeum			226,3
1				Működési költségvetés		14,4
1				Személyi juttatások	96,1
2				Munkaadókat terhelő járulékok	43,5
3				Dologi kiadások	49,7
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	1,4
4				Egyéb központi beruházás	50,0
11				Magyar Űrkutatási Iroda			83,7
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	8,2
2				Munkaadókat terhelő járulékok	4,0
3				Dologi kiadások	19,8
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	51,7
13				Fejezeti kezelésű előirányzatok
1				Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok		100,0
2				Felhalmozási költségvetés
2				Felújítás	100,0
2				Ágazati célelőirányzatok
2				Szigetközi vízpótlással kapcsolatos működési kiadások	100,0		100,0
4				Vízkárelhárítási művek fenntartása	1 365,9		1 365,9
6				Polgári védelmi és információs feladatok	75,0		75,0
7				Nemzetközi tagdíjak	100,0		100,0
8				Kutatási feladatok	360,0		360,0
12				EU integrációs feladatok	160,0		160,0
13				Informatikai eszközfenntartás	30,0		30,0
14				Veszélyes árufuvarozás szabályozása	5,0		5,0
16				Légi riasztási rendszer fenntartási feladatai	15,0		15,0
18				ENSZ vasúti projekt költségei	5,0		5,0
19				NATO integráció előkészítésével kapcsolatos feladatok	40,0		40,0
20				A közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatai	404,0	404,0
21				MÁV Rt. modernizációs program állami szerepvállalása részben PHARE segélyből	5 358,0	5 358,0
23				1995. évi útrehabilitációs program (HU9509)	1 508,6	1 508,6
24				Technikai Segélyprogram a MÁV modernizációhoz (HU9608)	988,4	988,4
25				Kiemelt városok szennyvíztisztítási programja (HU9511)	1 014,4	1 014,4
27				A magyar hírközlési szektor reformja (HU9515)	260,1	260,1
30				Nagymarosi rehabilitált területek fenntartása	35,0		35,0
31				Kis-Balaton vízvédelmi rendszerének fenntartása	70,0		70,0
32				Távlati ivóvízbázisok fenntartása	60,0		60,0
35				A tárca védelmi felkészítésének állami feladatai a honvédelemről szóló tv. alapján	4,0		4,0
36				Közlekedési könyvtárak finanszírozása	15,0		15,0
37				Az Országos Képzési Jegyzék szerinti szakmai vizsgák lebonyolításához	10,0		10,0
38				Műszaki szabályozási feladatok	20,0		20,0
39				Nemzetközi hitelekkel összefüggő bankköltségek, jutalékok	170,0		170,0
3				Beruházási célprogramok
1				Postai épületrekonstrukció	420,0		420,0
2				Kiemelt városok szennyvízkezelése	2 000,0		2 000,0
3				Vízkárelhárítás
1				Elsőrendű árvízvédelmi művek fejlesztése és rekonstrukciója	1 850,0		1 850,0
2				Folyó- és tószabályozás	700,0		700,0
3				Duna Budapest-Szap közötti szakaszának rendezése	260,0		260,0
4				Nagy műtárgyak rekonstrukciója	1 000,0		1 000,0
5				Síkvidéki és dombvidéki vízrendezés	1 500,0		1 500,0
6				Vízpótló- és -elosztó rendszer	400,0		400,0
8				Felső-Tisza vidéki árvízvédelmi rendszerek fejlesztése	850,0		850,0
10				Duna-Tisza közi hátság vízpótlása	400,0		400,0
4				Balatoni vízkárelhárítás	60,0		60,0
5				Egyéb regionális víziközmű-hálózat fejlesztése	1 215,0		1 215,0
6				Balatoni regionális víziközmű-hálózat fejlesztése	1 400,0		1 400,0
7				Egyéb vízminőség-védelem
1				Egyéb vízminőség-védelem	200,0		200,0
2				Vízbázisvédelem	1 700,0		1 700,0
3				Vízrajz	200,0		200,0
8				Balatoni vízminőség-védelem	1 200,0		1 200,0
10				Kombinált fuvarozás, logisztikai központok, kikötők fejlesztése
1				Kombinált fuvarozás fejlesztése	1 100,0		1 100,0
2				Logisztikai központ fejlesztése	290,0		290,0
3				Kikötők fejlesztése	836,0		836,0
11				Vasúthálózat fejlesztése	12 000,0		12 000,0
12				VOLÁN autóbusz-rekonstrukció	3 200,0		3 200,0
13				Nagymaros feletti befejezetlen védtöltések rendezése	154,1		154,1
14				Vasút-egészségügyi fejlesztések	550,0		550,0
15				Infrastruktúra-fejlesztési feladatok	200,1		200,1
17				Vasúti létszámkiváltás és vasúthálózat racionalizálás miatti műszaki fejlesztés	1 500,0		1 500,0
19				MÁV Rt. modernizációs program állami szerepvállalása	6 000,0		6 000,0
20				Postai szállítóeszközpark feldolgozás, kapacitás és kézbesítő rendszer fejlesztés	500,0		500,0
4				Kiemelt jelentőségű beruházások
6				44-es főút Gyulát elkerülő szakasza, I. ütem	300,0		300,0
7				Esztergomi Mária-Valéria híd építése	300,0		300,0
8				Szlovén vasúti átmenet építése	4 000,0		4 000,0
9				68-as főút határátkelőhöz vezető szakaszának megépítése	130,0		130,0
11				A 4. számú főút Hajdúszoboszlót elkerülő útszakasz építése	575,0		575,0
12				A 3. számú főút Miskolcot elkerülő útszakasz építése	85,0		85,0
13				Zajvédő fal az M7 autópálya Érd melletti szakaszán	60,0		60,0
14				A 6. számú főútvonal tervezésének és kivitelezésének előkészítése	200,0		200,0
15				74-es főút Zalaegerszeget elkerülő szakasza	70,0		70,0
5				Hírközlési célfeladatok
1				Távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok	5 380,0	5 380,0
6				Útfenntartási és fejlesztési célelőirányzat
1				Útfenntartás és fejlesztés	80 660,0	10 100,0	70 560,0
7				Vízügyi célelőirányzat
1				Vízügyi alapfeladatok	5 590,0	5 590,0
9				Fejezeti tartalék	180,0		180,0
1-13. cím összesen:	209 711,1	81 129,3	128 581,8
14				Kormányzati rendkívüli kiadások
1				Északkelet-Magyarországi Autópálya-fejlesztő és -üzemeltető Rt. támogatása az M3-as autópálya építésére	3 800,0
2				ÉKMA Rt. támogatása az 1998. évi díjbevétel kiesés kompenzálására	1 000,0
XVII. fejezet összesen:	214 511,1	81 129,3	128 581,8
XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM
1				Külügyminisztérium igazgatása			3 425,0
1				Működési költségvetés		26,5
1				Személyi juttatások	1 547,3
2				Munkaadókat terhelő járulékok	604,7
3				Dologi kiadások	507,9
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	11,5
2				Felhalmozási költségvetés		13,0
1				Intézményi beruházási kiadások	278,0
2				Felújítás	56,1
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	8,0
4				Egyéb központi beruházás	451,0
2				Külképviseletek			17 732,0
1				Működési költségvetés		4 600,7
1				Személyi juttatások	10 324,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	2 597,7
3				Dologi kiadások	7 573,7
2				Felhalmozási költségvetés		46,7
1				Intézményi beruházási kiadások	1 076,3
2				Felújítás	806,9
3				KüM Jóléti Intézményei			23,1
1				Működési költségvetés		73,0
1				Személyi juttatások	21,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	9,4
3				Dologi kiadások	56,8
4				Ellátottak pénzbeli juttatásai	0,2
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	7,9
4				Határon Túli Magyarok Hivatala			329,1
1				Működési költségvetés		0,5
1				Személyi juttatások	136,2
2				Munkaadókat terhelő járulékok	53,6
3				Dologi kiadások	96,8
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	43,0
5				Fejezeti kezelésű előirányzatok
1				PHARE segélyprogramok	5 358,2	5 358,2
2				Az Európai Unióhoz való csatlakozás külügyi Nemzeti Programja
1				EU Kommunikációs stratégia	218,4		218,4
2				EU integrációs képzés	22,7		22,7
3				EU belső piaci integráció	72,6		72,6
4				EU csatlakozáshoz kapcsolódó külső PR	136,1		136,1
3				NATO Békepartnerség	56,3		56,3
4				NATO Kommunikációs Stratégia	62,0		62,0
5				Bős-Nagymaros nemzetközi bírósági eljárás	154,3		154,3
6				Nemzetközi tagdíjak	1 295,8		1 295,8
7				Külügyi segélyezés	18,2		18,2
8				Turistakölcsönök	7,0	6,0	1,0
9				Állami Protokoll kiadásai	230,1	5,0	225,1
10				Külföldi tájékoztatás/Idegen nyelvű lapkiadás	48,0		48,0
11				Célelőirányzatok
1				Kisebbségi koordinációs keret	83,0		83,0
2				„Magyarország 2000” tanácskozás	47,2		47,2
3				Magyarság Hírnevéért Díj	6,4		6,4
4				Kisebbségekért Díj	7,0		7,0
12				Alapítványok támogatása
1				Új Kézfogás Közalapítvány támogatása	308,6		308,6
2				Illyés Közalapítvány támogatása	817,9		817,9
3				Teleki László Alapítvány támogatása	63,5		63,5
5				Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítvány támogatása	10,0		10,0
9				Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány	40,0		40,0
13				Társadalmi szervezetek címzett támogatása
1				Magyarok Világszövetségének támogatása	216,8		216,8
14				Civil szervezetek támogatása
1				Magyar Atlanti Tanács	15,1		15,1
15				Fejezeti tartalék	103,0	103,0
XVIII. fejezet összesen:	35 667,8	10 232,6	25 435,2
XIX. SZOCIÁLIS ÉS CSALÁDÜGYI MINISZTÉRIUM
1				Szociális és Családügyi Minisztérium igazgatása			1 663,5
1				Működési költségvetés		285,2
1				Személyi juttatások	794,9
2				Munkaadókat terhelő járulékok	303,8
3				Dologi kiadások	460,6
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	286,4
2				Felhalmozási költségvetés		17,0
1				Intézményi beruházási kiadások	44,2
2				Felújítás	1,5
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	32,3
4				Egyéb központi beruházás	42,0
4				Munkaügyi Kutatóintézet			47,2
1				Működési költségvetés		31,5
1				Személyi juttatások	38,5
2				Munkaadókat terhelő járulékok	15,5
3				Dologi kiadások	22,7
2				Felhalmozási költségvetés
2				Felújítás	0,5
4				Egyéb központi beruházás	1,5
5				Regionális átképző központok			705,7
1				Működési költségvetés		1 136,2
1				Személyi juttatások	618,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	247,7
3				Dologi kiadások	863,2
2				Felhalmozási költségvetés		69,0
1				Intézményi beruházási kiadások	123,2
2				Felújítás	22,9
4				Egyéb központi beruházás	35,3
6				SZCSM Oktatási és Pihenő Központ			9,9
1				Működési költségvetés		26,0
1				Személyi juttatások	12,5
2				Munkaadókat terhelő járulékok	5,8
3				Dologi kiadások	15,1
2				Felhalmozási költségvetés		0,8
1				Intézményi beruházási kiadások	0,6
2				Felújítás	0,2
4				Egyéb központi beruházás	2,5
7				Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség			258,7
1				Működési költségvetés		58,7
1				Személyi juttatások	134,3
2				Munkaadókat terhelő járulékok	52,7
3				Dologi kiadások	41,6
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	82,6
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	2,2
4				Egyéb központi beruházás	4,0
9				Országos Munkaügyi és Módszertani Központ
1				Működési költségvetés		492,8
1				Személyi juttatások	223,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	86,1
3				Dologi kiadások	177,9
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,0
2				Felhalmozási költségvetés		5,0
1				Intézményi beruházási kiadások	5,0
2				Felújítás	3,0
10				Munkaügyi Központok			874,7
1				Működési költségvetés		10 211,5
1				Személyi juttatások	5 721,4
2				Munkaadókat terhelő járulékok	2 299,9
3				Dologi kiadások	2 984,8
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	27,0
2				Felhalmozási költségvetés		395,0
1				Intézményi beruházási kiadások	333,8
2				Felújítás	114,3
11				Népjóléti Képzési Központ			193,4
1				Működési költségvetés		54,0
1				Személyi juttatások	81,5
2				Munkaadókat terhelő járulékok	33,7
3				Dologi kiadások	99,7
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	12,0
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	9,1
2				Felújítás	7,1
4				Egyéb központi beruházás	4,3
12				Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet			123,9
1				Működési költségvetés		9,7
1				Személyi juttatások	80,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	33,4
3				Dologi kiadások	19,0
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	0,6
13				Állami szociális intézetek			801,4
1				Működési költségvetés		136,7
1				Személyi juttatások	395,5
2				Munkaadókat terhelő járulékok	174,7
3				Dologi kiadások	273,3
4				Ellátottak pénzbeli juttatásai	1,1
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	2,7
2				Felújítás	79,1
4				Egyéb központi beruházás	11,7
14				Gyermek- és ifjúságvédelem intézetei			1 798,7
1				Működési költségvetés		112,6
1				Személyi juttatások	868,1
2				Munkaadókat terhelő járulékok	368,0
3				Dologi kiadások	479,9
4				Ellátottak pénzbeli juttatásai	7,8
2				Felhalmozási költségvetés		0,2
1				Intézményi beruházási kiadások	22,7
2				Felújítás	131,0
4				Egyéb központi beruházás	34,0
15				Fejezeti kezelésű előirányzatok
1				Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok			57,8
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	30,8
2				Felújítás	27,0
3				III. Ipari Szerkezetátalakítási Program visszafizetése	30,0		30,0
4				Normatív finanszírozás
1				Polgári szolgálat	306,0		306,0
5				Közmunkavégzés támogatása
1				Egyéb közmunkaprogramok támogatása	2 000,0		2 000,0
6				Munkaerőpiaci szervezet fejlesztési program	1 100,0	1 100,0
7				Megyei Munkaügyi Központok működési tartaléka	170,0	170,0
10				Ágazati célelőirányzatok
1					Hajléktalanok ellátása	400,0		400,0
2					Szociális válságkezelő programok, aktív szociálpolitikai eszközök	620,0		620,0
3					Szociális szak- és alapellátások fejlesztése	940,0		940,0
4					Szociális oktatási, kutatási és szakértői feladatok	80,0		80,0
6					Falugondnok-hálózat fejlesztése	230,0		230,0
8					PHARE programhoz való hozzájárulás	449,3	405,2	44,1
9					Ágazati informatikai programok	50,0		50,0
10					Otthonteremtési támogatás	250,0		250,0
11					Mozgáskorlátozottak támogatása	4 086,0		4 086,0
12					Gyermektartásdíjak megelőlegezése	100,0		100,0
13					Családsegítő központok, gyermekjóléti szolgálatok fejlesztése	300,0		300,0
14					Gyermekvédelmi intézmények fejlesztése	550,0		550,0
15					Szociális intézetek létszám normatívája	2 000,0		2 000,0
25					Országos Fogyatékosügyi Tanács működése	10,0		10,0
26					Idősebb személyek nemzetközi évének támogatása	50,0		50,0
27					Üdülés szociális célú támogatása	834,0		834,0
14				Alapítványok támogatása
2				Jóléti Szolgálat Alapítvány	20,0		20,0
3				Gyorssegély Alapítvány	20,0		20,0
4				Hajléktalanokért Alapítvány	20,0		20,0
5				Mocsáry Lajos Alapítvány	49,2		49,2
6				ADDETUR Alapítvány	10,0		10,0
8				Kézenfogva Alapítvány támogatása	50,0		50,0
9				Fogyatékosok Esélye Közalapítvány	100,0		100,0
15				EU Szociálpolitika és Foglalkoztatás Nemzeti Programja	732,7		732,7
16				TV készülék üzembentartási díj átalánya	4 600,0		4 600,0
17				Társadalmi szervezetek támogatása
1				Fogyatékosokat képviselő és segítő szervezetek támogatása
1				Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége	91,2		91,2
2				Hallássérültek Országos Szövetsége	116,1		116,1
3				Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége	101,6		101,6
4				Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége	137,2		137,2
5				Magyar Szervátültetettek Országos Sport, Kulturális és Érdekvédelmi Szövetsége	10,0		10,0
2				Társadalmi szervezetek címzett támogatása
2				Magyar-Máltai Szeretetszolgálat	170,0		170,0
3				Nagycsaládosok Országos Egyesülete	25,0		25,0
3				Ágazati szakmai szervezetek és képviseletek támogatása	100,0		100,0
1-15. cím összesen:	40 485,1	14 717,1	25 768,0
16				A társadalombiztosítási szervezetek által folyósított
1				Családi támogatások
1				Családi pótlék	133 800,0
2				Anyasági támogatás	2 300,0
4				Gyermekgondozási segély és gyermekgondozási díj	47 700,0
5				Gyermeknevelési támogatás	8 000,0
2				Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások
1				Rokkantsági járadék	3 400,0
2				Megváltozott munkaképességűek járadéka	39 000,0
3				Egészségkárosodási járadék	1 400,0
4				Bányászok korengedményes nyugdíja, szénjárandóság kiegészítése és keresetkiegészítése	3 500,0
5				Mezőgazdasági járadék	7 400,0
6				Vakok személyi járadéka	3 900,0
7				Megváltozott munkaképességűek keresetkiegészítése	500,0
8				Politikai rehabilitációs és más nyugdíjkiegészítések	10 800,0
9				Házastársi pótlék	4 800,0
10				Cukorbetegek támogatása	30,0
11				Lakbértámogatás	200,0
12				Katonai családi segély	200,0
3				Különféle jogcímen adott térítések
1				Közgyógyellátás	11 100,0
2				Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulás	2 700,0
3				Terhességmegszakítás	890,0
8				Folyósított ellátások utáni térítés	2 200,0
9				GYES-en és GYED-en lévők után nyugdíjjárulék megtérítése a Nyugdíjbiztosítási Alapnak	10 500,0
16. cím összesen:	294 320,0
XIX. fejezet összesen:	334 805,1	14 717,1	25 768,0
XX. OKTATÁSI MINISZTÉRIUM
1				Oktatási Minisztérium igazgatása
1				Oktatási Minisztérium igazgatása			3 056,5
1				Működési költségvetés		205,3
1				Személyi juttatások	1 024,7
2				Munkaadókat terhelő járulékok	405,9
3				Dologi kiadások	1 057,1
4				Ellátottak pénzbeli juttatásai	197,0
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	365,8
2				Felhalmozási költségvetés		4,7
1				Intézményi beruházási kiadások	46,0
2				Felújítás	50,0
4				Egyéb központi beruházás	120,0
2				OM Jóléti és szociális intézmények			436,7
1				Működési költségvetés		268,4
1				Személyi juttatások	289,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	119,3
3				Dologi kiadások	270,0
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,0
2				Felhalmozási költségvetés		3,0
1				Intézményi beruházási kiadások	8,2
2				Felújítás	19,0
3				Magyar UNESCO Bizottság			25,0
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	8,5
2				Munkaadókat terhelő járulékok	3,4
3				Dologi kiadások	13,1
2				Tudomány- és műszaki egyetemek, művészeti felsőoktatás			39 818,6
1				Működési költségvetés		14 104,2
1				Személyi juttatások	20 642,2
2				Munkaadókat terhelő járulékok	7 807,7
3				Dologi kiadások	15 358,1
4				Ellátottak pénzbeli juttatásai	6 674,2
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	206,4
2				Felhalmozási költségvetés		1 314,4
1				Intézményi beruházási kiadások	1 623,2
2				Felújítás	1 550,4
4				Egyéb központi beruházás	1 375,0
3				Agrártudományi egyetemek
1				Egyetemek			11 257,1
1				Működési költségvetés		6 167,6
1				Személyi juttatások	6 264,9
2				Munkaadókat terhelő járulékok	2 530,7
3				Dologi kiadások	5 952,8
4				Ellátottak pénzbeli juttatásai	1 203,3
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	36,9
2				Felhalmozási költségvetés		207,9
1				Intézményi beruházási kiadások	401,3
2				Felújítás	320,2
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	3,5
4				Egyéb központi beruházás	919,0
4				Orvosegyetemek, Egészségtudományi egyetem			12 904,5
1				Működési költségvetés		38 778,1
1				Személyi juttatások	18 133,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	7 081,3
3				Dologi kiadások	23 472,9
4				Ellátottak pénzbeli juttatásai	1 002,8
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	63,1
6				Kamatfizetések	10,0
2				Felhalmozási költségvetés		2 514,0
1				Intézményi beruházási kiadások	2 867,9
2				Felújítás	1 055,0
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	10,0
4				Egyéb központi beruházás	500,0
5				Főiskolák			18 826,1
1				Működési költségvetés		5 609,3
1				Személyi juttatások	9 489,1
2				Munkaadókat terhelő járulékok	3 924,7
3				Dologi kiadások	6 307,0
4				Ellátottak pénzbeli juttatásai	3 546,5
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	25,3
2				Felhalmozási költségvetés		270,2
1				Intézményi beruházási kiadások	511,1
2				Felújítás	379,7
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	2,2
4				Egyéb központi beruházás	520,0
6				Továbbképző intézetek			5,0
1				Működési költségvetés		860,9
1				Személyi juttatások	373,7
2				Munkaadókat terhelő járulékok	129,8
3				Dologi kiadások	347,4
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	10,0
2				Felhalmozási költségvetés		37,0
1				Intézményi beruházási kiadások	31,5
2				Felújítás	8,5
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	2,0
7				Egyéb oktatási intézmények			527,2
1				Működési költségvetés		287,5
1				Személyi juttatások	345,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	137,0
3				Dologi kiadások	228,9
4				Ellátottak pénzbeli juttatásai	33,3
2				Felhalmozási költségvetés		22,4
1				Intézményi beruházási kiadások	21,0
2				Felújítás	41,4
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	0,5
4				Egyéb központi beruházás	30,0
8				Országos Pedagógai Könyvtár és Múzeum			147,8
1				Működési költségvetés		8,0
1				Személyi juttatások	67,4
2				Munkaadókat terhelő járulékok	26,9
3				Dologi kiadások	49,5
2				Felhalmozási költségvetés
2				Felújítás	12,0
9				Kutató- és szolgáltató intézetek			1 686,1
1				Működési költségvetés		1 459,1
1				Személyi juttatások	836,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	301,1
3				Dologi kiadások	1 568,8
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	346,0
2				Felhalmozási költségvetés		13,0
1				Intézményi beruházási kiadások	83,8
2				Felújítás	12,5
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	10,0
10				Fejezeti kezelésű előirányzatok
1				Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok			884,8
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	40,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	14,4
3				Dologi kiadások	95,6
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
2				Felhalmozási költségvetés
2				Felújítás	300,0
4				Egyéb központi beruházás	384,8
4				Beruházási célprogramok
2				Világbanki hitelből megvalósuló felsőoktatási program	1 300,0		1 300,0
2				Normatív finanszírozás
1				Felsőoktatási intézmények hallgatóinak pénzbeli juttatásai központi előirányzata	2 010,0		2 010,0
4				Doktorandusz hallgatók ösztöndíja	150,0		150,0
7				Hallgatói létszám képzési többlete (állami felsőoktatás)	1 799,9		1 799,9
8				Egyházi felsőoktatási intézmények hitéleti képzése	630,0		630,0
10				Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés)	2 000,0		2 000,0
11				Hallgatói létszám képzési többlete (alapítvány felsőoktatás)	873,0		873,0
12				Felsőoktatási hallgatók lakhatási támogatása	245,3		245,3
13				Hallgatók tankönyv, jegyzet támogatása	290,0		290,0
14				Felsőoktatási tömegsport normatív támogatása	30,0		30,0
15				Köztársasági ösztöndíj	69,3		69,3
4				Közoktatási feladatfinanszírozás
1				Közoktatás feladatok és szakmai programok	700,0		700,0
2				Közoktatási tankönyvkiadás	460,0		460,0
3				Közoktatás fejlesztés és számítógépes hálózat kialakítása	1 100,0		1 100,0
4				Pedagógus szakvizsga és továbbképzés	950,0		950,0
6				Kommunikációs testületek, szakmai bizottságok	40,0		40,0
9				Nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények központi előirányzata	400,0		400,0
12				Értékelési és vizsgaközpontok létesítése	750,0		750,0
5				Felsőoktatási feladatfinanszírozás
1				Felsőoktatási programfinanszírozások	1 500,0		1 500,0
2				Felsőoktatási fejlesztési alapprogram	700,0		700,0
3				Felsőoktatási központi kutatási előirányzat	1 200,0		1 200,0
4				Széchenyi Professzori Ösztöndíj	503,3		503,3
5				Szakmai könyvek, folyóiratok beszerzése a felsőoktatásban	200,0		200,0
8				Egyes egyházi felsőoktatási intézmények működéséhez történő hozzájárulás	114,6		114,6
12				Országos Tudományos Diákköri Tanács támogatása	13,0		13,0
13				Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának támogatása	13,0		13,0
18				Gyakorló iskolák normatív ellátása	600,0		600,0
19				Vezető oktatók minőségi bérezése	465,6		465,6
22				Felsőoktatási testületek támogatása	15,0		15,0
23				Felsőoktatási Világbanki (nem beruházási) program
1				Program hitelfedezete	600,0		600,0
2				Program hazai hozzájárulása	400,0		400,0
24				Felsőoktatási informatikai fejlesztés	350,0		350,0
25				OM-MTA határon túli kutatás támogatása	30,0		30,0
26				Felsőoktatási kiegészítő támogatás	1 100,0		1 100,0
27				Tudományos világkonferencia	30,0		30,0
28				Tandíjkompenzáció	3 225,9		3 225,9
29				NIIF program támogatása	1 400,0		1 400,0
7				Egyéb feladatfinanszírozás
2				Civil társadalom fejlesztési program	10,0		10,0
4				Magyarországi nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok támogatása	250,0		250,0
5				Határon túli magyarok oktatási és kulturális támogatása	470,0		470,0
6				Vagyon-, munka-, tűzvédelem, energiaracionalizálási és polgári védelmi feladatok	15,0		15,0
7				Beruházásból belépő létesítmények	246,8		246,8
9				Miniszteri díjak és kitüntetések	40,0		40,0
11				Nukleáris balesetelhárítás	38,0		38,0
8				Társadalmi szervezetek támogatása
1				Országos szövetségek, társaságok és egyesületek támogatása	60,0		60,0
4				Országos Diákjogi Tanács	6,0		6,0
5				Országos Kisebbségi Bizottság	8,0		8,0
10				Alapítványok támogatása
1				Osztrák-Magyar Tudományos és Kooperációs Alapítvány	52,0		52,0
4				Pető Alapítvány	540,0		540,0
5				Gandhi Közalapítvány	210,0		210,0
7				Autizmus Alapítvány	72,0		72,0
8				Közoktatási Modernizációs Közalapítvány	400,0		400,0
19				Fulbright Alapítvány	25,0		25,0
20				OKTK Közalapítvány támogatása	90,0		90,0
26				Esélyt a Tanulásra Közalapítvány	400,0		400,0
27				Magyar-Francia Ifjúsági Alapítvány	82,0		82,0
34				A Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány	200,0		200,0
11				EU integrációs felkészülés oktatási Nemzeti Programja
1				EU integrációs felkészülés felsőoktatási Nemzeti Programja	900,0		900,0
2				EU integrációs felkészülés oktatási Nemzeti Programja működtetési támogatása	44,8		44,8
12				Kiemelt jelentőségű beruházások
2				Lágymányosi egyetemek fejlesztése	7 480,0		7 480,0
17				Szakképzés támogatása
1				Ifjúsági szakképzés korszerűsítése világbanki program
1				Hitelfedezet	2 890,0		2 890,0
2				VÁM-ÁFA kiadások	700,0		700,0
2				OKJ korszerűsítése	120,0		120,0
XX. fejezet összesen:	203 317,9	72 135,0	131 182,9
XXI. EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM
1				Egészségügyi Minisztérium igazgatása			1 516,5
1				Működési költségvetés		65,0
1				Személyi juttatások	657,5
2				Munkaadókat terhelő járulékok	250,6
3				Dologi kiadások	572,6
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	50,8
4				Egyéb központi beruházás	50,0
2				Népegészségügyi Intézetek			12 614,7
1				Működési költségvetés		4 451,2
1				Személyi juttatások	7 590,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	3 031,4
3				Dologi kiadások	6 041,6
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,0
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	390,2
2				Felújítás	11,7
3				Szak- és továbbképző intézmények, könyvtárak, dokumentációs központok			1 292,3
1				Működési költségvetés		173,1
1				Személyi juttatások	484,9
2				Munkaadókat terhelő járulékok	190,1
3				Dologi kiadások	290,9
4				Ellátottak pénzbeli juttatásai	8,4
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	465,7
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	21,7
2				Felújítás	3,7
4				Gyógyító-megelőző ellátás országos szakintézetei			2 918,7
1				Működési költségvetés		26 070,7
1				Személyi juttatások	9 442,2
2				Munkaadókat terhelő járulékok	3 867,8
3				Dologi kiadások	13 014,9
4				Ellátottak pénzbeli juttatásai	1,5
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,2
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	2 453,7
2				Felújítás	208,1
6				Országos Mentőszolgálat			7 899,3
1				Működési költségvetés		3 450,7
1				Személyi juttatások	5 611,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	2 335,4
3				Dologi kiadások	3 313,0
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	89,8
8				Egészségügyi Minisztérium üdülője			12,5
1				Működési költségvetés		15,1
1				Személyi juttatások	7,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	3,4
3				Dologi kiadások	17,2
9				Fejezeti kezelésű előirányzatok
1				Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok			6 854,7
2				Felhalmozási költségvetés
2				Felújítás	1 795,3
4			Egyéb központi beruházás	5 059,4
4				Kiemelt jelentőségű beruházás
1				Pécsi Orvostudományi Egyetem Szívsebészeti Centrum II. ütem	805,0		805,0
4				Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet rekonstrukciója	400,0		400,0
2				Ágazati célelőirányzatok
1				Az AIDS-program kiemelt feladatainak támogatása	100,0		100,0
3				Egészségfejlesztési célok	600,0		600,0
4				Egészségügyi minőségbiztosítás feltételeinek kialakítása	100,0		100,0
7				Nemzeti környezetegészségügyi akcióprogram	100,0		100,0
10				Ápolási eszközfejlesztés, home care program	300,0		300,0
11				Egészségügyi dolgozók képzése, szakanyaggal történő ellátása	40,0		40,0
13				Akkreditációhoz szükséges auditor képzés	50,0		50,0
14				Drogprevenciós és drogrehabilitációs feladatok ellátása	100,0		100,0
15				Diagnosztikai eszközpark és fertőtlenítő rendszerek fejlesztése	350,0		350,0
16				Katasztrófa-egészségügyi ellátás feltételeinek javítása	1 110,0		1 110,0
17				Ágazati kutatásfejlesztés	500,0		500,0
18				Felsőfokú szakirányú szakképzés, továbbképzés	800,0		800,0
19				Felsőfokú szakképzési rendszer fejlesztése	1 000,0		1 000,0
20				Tancélos betegellátás	300,0		300,0
21				PHARE programokhoz való hozzájárulás	310,0	300,0	10,0
22				Ágazati informatikai programok	64,0		64,0
24				Egészségügyi Fejlesztő, Kutató Intézet létrehozása	250,0		250,0
29				Körzeti védőnői szolgálat működési feltételeinek javítása	225,0		225,0
35				Nemzeti Egészségügyi struktúrafejlesztés	200,0		200,0
36				Sürgősségi betegellátás, mentés feltételeinek javítása	2 590,0		2 590,0
37				Ágazati és intézményfelügyeleti feladatok	400,0		400,0
43				Egészségügyi szakdolgozók továbbképzése működési engedély megújításához	80,0		80,0
47				Alapradiológiai géppark korszerűsítése	1 717,7		1 717,7
56				Mentálhigiénés program	150,0		150,0
59				Krónikus, rehabilitációs osztályok kialakítása	175,0		175,0
61				Járványügyi készenlét, karanténfeltételeinek javítása	120,0		120,0
62				Az onkológiai sugárterápia feltételeinek javítása	1 100,0		1 100,0
63				Vérellátáshoz szükséges naturália biztosítása	2 410,0		2 410,0
64				Alternatív mentőszervezetek támogatása	210,0		210,0
65				Nagyértékű, kiemelt egészségügyi beavatkozások (szív-, tüdő-, máj-, hasnyálmirigy- átültetés és PET vizsgálat)	800,0		800,0
67				Aneszteziológiai és intenzív ellátás minimumkövetelményeinek biztosítása	350,0		350,0
84				Háziorvosi ellátás privatizációjának támogatása	600,0		600,0
3				Korábbi években indított célelőirányzatok
9				Vérellátás új szervezeti rendszerének kialakítása	125,0		125,0
5				Nem normatív humánszolgáltatás
1				Nem normatív humánszolgáltatás	10,0		10,0
7				Nemzetközi megállapodások végrehajtása
1				Világbanki megállapodásokban vállalt kötelezettség	1 279,7		1 279,7
2				Nemzetközi szervezetek tagdíja (WHO)	110,0		110,0
8				Alapítványok támogatása
4				Külföldön élő magyarok ellátását segítő alapítvány	220,0		220,0
5				Gézengúz Alapítvány	40,0		40,0
13				Húszan Még Vagyunk Alapítvány támogatása	20,0		20,0
10				EU integrációs felkészülés egészségügyi Nemzeti Programja	250,0		250,0
14				Társadalmi szervezetek címzett támogatása
1				Magyar Vöröskereszt támogatása	385,2		385,2
2				Magyar Orvosi Kamara támogatása	35,0		35,0
3				Rákbetegek Országos Szervezetei	50,0		50,0
5				Ágazati szakmai szervezetek és képviseletek támogatása	45,0		45,0
XXI. fejezet összesen:	88 311,1	34 525,8	53 785,3
XXII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM
1				Pénzügyminisztérium igazgatása			2 563,9
1				Működési költségvetés		224,6
1				Személyi juttatások	1 306,5
2				Munkaadókat terhelő járulékok	460,5
3				Dologi kiadások	755,4
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	66,5
2				Felhalmozási költségvetés		60,0
1				Intézményi beruházási kiadások	24,4
2				Felújítás	55,2
4				Egyéb központi beruházás	180,0
2				Felügyeletek
1				Állami Biztosításfelügyelet
1				Működési költségvetés		544,0
1				Személyi juttatások	225,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	83,0
3				Dologi kiadások	177,0
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	23,0
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	32,0
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	4,0
2				Állami Pénztárfelügyelet			487,3
1				Működési költségvetés		100,0
1				Személyi juttatások	248,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	92,4
3				Dologi kiadások	175,6
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	47,0
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	19,8
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	4,5
3				Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet
1				Működési költségvetés		5 000,0
1				Személyi juttatások	1 401,9
2				Munkaadókat terhelő járulékok	517,9
3				Dologi kiadások	2 180,2
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	700,0
2				Felújítás	100,0
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	50,0
4				„Lánchíd” Irodaház
1				Működési költségvetés		471,9
1				Személyi juttatások	69,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	29,8
3				Dologi kiadások	370,7
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	1,8
5				Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal			40 455,9
1				Működési költségvetés		200,3
1				Személyi juttatások	18 673,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	7 357,4
3				Dologi kiadások	8 630,1
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	4,6
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	4 658,0
2				Felújítás	1 322,5
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	10,0
6				Vám- és Pénzügyőrség			27 335,4
1				Működési költségvetés		2 429,5
1				Személyi juttatások	10 098,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	3 644,3
3				Dologi kiadások	8 133,7
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	6,1
2				Felhalmozási költségvetés		3 203,0
1				Intézményi beruházási kiadások	7 017,7
2				Felújítás	210,0
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	10,0
4				Egyéb központi beruházás	3 647,3
5				Lakástámogatás	50,0
6				Lakásépítés	150,0
11				Alap kezelő szervezetek
2				Támogatásokat és Járadékokat Kezelő Szervezet			246,0
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	70,2
2				Munkaadókat terhelő járulékok	27,3
3				Dologi kiadások	118,3
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	23,0
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	7,0
2				Felújítás	0,2
12				Magyar Államkincstár			4 765,3
1				Működési költségvetés		623,6
1				Személyi juttatások	2 160,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	814,9
3				Dologi kiadások	1 765,7
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	4,5
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	346,0
2				Felújítás	75,0
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	7,0
4				Egyéb központi beruházás	215,0
13				Fejezeti kezelésű előirányzatok
2				Ágazati célelőirányzatok
2				Államháztartási reform munkák és a kapcsolódó információs rendszerek korszerűsítése	110,0		110,0
5				Kárrendezési célelőirányzat
1				Függő kár kifizetés	1 000,0	20,0	980,0
2				Járadék kifizetés	1 350,0		1 350,0
3				Tőkésítésre kifizetés	130,0		130,0
5				TB-átalány	60,0		60,0
11				Önkormányzati modellezések, adó és illeték feldolgozása	65,4		65,4
13				Szakemberképzés, továbbképzés feladatai	50,0		50,0
20				Magánnyugdíj-pénztári rendszer bevezetéséhez kapcsolódó feladatokra	500,0		500,0
22				Kincstári biztosok alkalmazásával kapcsolatos kiadások	80,0		80,0
24				Adójegyek előállítási költségeire	900,0		900,0
25				Pénztárak Garancia Alapjának működési támogatása	61,4		61,4
3				Beruházási célprogramok
6					Állami beruházási intervenció	1 375,0		1 375,0
7					Adóigazgatás korszerűsítési program	2 555,7		2 555,7
8					Államháztartás korszerűsítési program	150,0		150,0
5				Segélyből megvalósuló programok
2				Pénzügyi szektor modernizációja PHARE segélyből	52,0	52,0
4				Közbeszerzés fejlesztése	37,1	37,1
7				Közösségi programokhoz nyújtott végfelhasználói támogatás	130,1	130,1
13				Pénzügy/ Államháztartás fejlesztése	468,0	468,0
6				A társadalombiztosítás informatikai programjának támogatása	4 000,0		4 000,0
7				Fejezeti tartalék	259,7		259,7
1-13. cím összesen:	102 045,1	13 564,1	88 481,0
14				Vállalkozások folyó támogatása
1				Normatív támogatások
1				Termelési támogatás
1				Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása	10 900,0
2				Egyedi támogatások
1				Termelési támogatás	48 000,0
2				Eximbank Rt. kamatkiegyenlítése	300,0
3				Kamattámogatás (felszámolt vagyon értékesítéséhez)	800,0
3				Egyéb vállalati támogatások
1				Termelési támogatás	500,0
15				Fogyasztói árkiegészítés	73 600,0
16				Lakástámogatások	60 000,0
17				Egyéb költségvetési kiadások
1				Vegyes kiadások
8				K600 hírrendszer működtetésére	500,0
9				Helyi önkormányzatok állami támogatásának elszámolásából eredő fizetési kötelezettség	1 600,0
11				Egyéb vegyes kiadások	1 280,0
12				1% SZJA közcélú felhasználása	2 700,0
14				Várpalota és környéke helyi önkormányzatai japán kölcsönével kapcsolatos ÁFA-befizetési kötelezettség fedezetének visszatérítendő megelőlegezése	300,0
18				Bányajáradék-tartozás hitelezői nyilvántartásba vételének regisztációs díja	5,0
19				Eximbank és Mehib Rt. behajtási jutaléka	40,0
18				Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése
1				Jogszabályi és Kormány által vállalt egyedi kezességekből eredő fizetési kötelezettség	12 000,0
3				Eximbank által vállalt garanciaügyletekből eredő fizetési kötelezettség	1 500,0
4				Mehib. Rt. általi biztosítási tevékenységből eredő fizetési kötelezettség	5 600,0
5				Hitelgarancia Rt. garanciaügyleteiből eredő fizetési kötelezettség	1 800,0
7				Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány garanciaügyleteiből eredő fizetési kötelezettség	600,0
19				Vállalkozások költségvetési befizetései
1				Társasági adó		260 400,0
2				Bányajáradék		16 380,0
3				Vám- és importbefizetések		134 300,0
5				Játékadó-bevétel		21 400,0
7				Egyéb befizetések		24 000,0
20				Fogyasztáshoz kapcsolt adók
1				Általános forgalmi adó		985 000,0
2				Fogyasztási és jövedéki adó		460 900,0
21				Lakosság költségvetési befizetései
1				Személyi jövedelemadó		531 535,7
2				Egyéb lakossági adók		2 500,0
3				Lakossági vámbefizetések		2 000,0
4				Lakossági illetékek		42 423,0
22				Egyéb költségvetési bevételek
1				Vegyes bevételek
2				Várpalota és környéke helyi önkormányzatai japán kölcsönével kapcsolatos ÁFA-fizetésre megelőlegezett összegek visszatérítése		1 600,0
8				Egyéb vegyes bevételek		6 300,0
9				Kezesség visszatérülés		3 500,0
23				Költségvetési befizetések
1				Központi költségvetési szervek		12 130,0
2				Helyi önkormányzatok befizetései		4 000,0
3				Elkülönített állami pénzalapok befizetései
6				Munkaerőpiaci Alap		9 990,0
24				Kormányzati rendkívüli kiadások
2				Pénzbeli kárpótlás
1				Pénzbeli kárpótlás	10 980,0
2				Az 1947-es Párizsi Békeszerződésből eredő kárpótlás	2 100,0
3				Pénzbeli kárpótlás folyósítási költségei	120,0
25				Pénzintézetek befizetései
1				Pénzintézetek társasági adója		34 500,0
26				Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási
1				A Nyugdíjbiztosítási Alap támogatása
1				Magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására	69 857,0
2				Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatása	19 434,0
2				Az Egészségbiztosítási Alap támogatása	26 700,0
27				MNB költségvetési kapcsolatainak elszámolása
1				MNB befizetése		44 000,0
28				Nemzetközi elszámolások kiadásai
1				Nemzetközi tagdíjak
1				IBRD	1 161,4
2				EBRD	250,0
3				IDA	750,0
4				Alaptőke-hozzájárulás az ET Társadalomfejlesztési Alapjához	250,0
5				Tagdíj az ET Társadalomfejlesztési Alapjához	5,0
3				Egyéb kiadások	150,0
29				Nemzetközi elszámolások vegyes bevételei		50,0
30				Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek
1				Osztalékbevételek
1				ÁPV Rt. által fizetett osztalék és adóskonszolidációs bevétel		14 400,0  [LÁBJEGYZET_2]
2				Privatizációs bevételek központi költségvetést megillető hányada		8 000,0  [LÁBJEGYZET_3]
3				Koncessziós bevételek
1				Koncessziós díjbevétel (szerencsejáték)		636,0
2				Infrastruktúrával kapcsolatos koncessziós díj		1 519,0
4				Kincstári vagyonkezeléssel és -hasznosítással kapcsolatos központi költségvetést megillető bevételek		300,0
XXII. fejezet összesen:	455 827,5	2 635 327,8	88 481,0
XXIII. NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA
1				Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma igazgatása
1				Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma igazgatása			1 754,6
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	548,2
2				Munkaadókat terhelő járulékok	209,6
3				Dologi kiadások	792,8
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	9,0
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	175,0
2				Felújítás	20,0
2				Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Külkapcsolatok			1 975,0
1				Működési költségvetés		188,5
1				Személyi juttatások	562,5
2				Munkaadókat terhelő járulékok	77,5
3				Dologi kiadások	1 243,0
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	69,7
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	75,8
2				Felújítás	65,0
4				Egyéb központi beruházás	70,0
3				Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Gazdasági Igazgatóság			300,0
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	96,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	39,0
3				Dologi kiadások	147,0
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	18,0
2				NKÖM Közgyűjtemények			5 766,4
1				Működési költségvetés		1 257,0
1				Személyi juttatások	2 542,7
2				Munkaadókat terhelő járulékok	1 100,8
3				Dologi kiadások	1 979,1
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	22,0
2				Felhalmozási költségvetés		24,0
1				Intézményi beruházási kiadások	89,3
2				Felújítás	200,5
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	4,0
4				Egyéb központi beruházás	1 109,0
3				Művészeti intézmények			3 387,3
1				Működési költségvetés		1 299,3
1				Személyi juttatások	2 339,7
2				Munkaadókat terhelő járulékok	971,7
3				Dologi kiadások	1 304,0
2				Felhalmozási költségvetés		5,0
1				Intézményi beruházási kiadások	10,0
2				Felújítás	36,2
4				Egyéb központi beruházás	30,0
4				Műemlékvédelmi Intézmények			2 597,6
1				Működési költségvetés		89,9
1				Személyi juttatások	529,2
2				Munkaadókat terhelő járulékok	206,8
3				Dologi kiadások	571,3
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	248,6
2				Felújítás	31,6
4				Egyéb központi beruházás	1 100,0
5				Kulturális kutató és szolgáltató intézmények			176,6
1				Működési költségvetés		478,6
1				Személyi juttatások	228,4
2				Munkaadókat terhelő járulékok	85,4
3				Dologi kiadások	172,5
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	27,3
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	100,6
2				Felújítás	41,0
10				Fejezeti kezelésű előirányzatok
1				Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok			841,0
1				Működési költségvetés
3				Dologi kiadások	300,0
2				Felhalmozási költségvetés
2				Felújítás	200,0
4				Egyéb központi beruházás	341,0
4				Beruházási célprogramok
1				Királyi városok rekonstrukcióira	700,0		700,0
2				Millenniumi beruházások	1 550,0		1 550,0
3				Múzeumi rekonstrukció	2 300,0		2 300,0
4				Budapesti Szent István Bazilika rekonstrukciója	900,0		900,0
5				Egyházi műemlékek rekonstrukciója	1 100,0		1 100,0
2				Kulturális feladatfinanszírozás
1				Kulturális célfeladatok	591,0		591,0
2				Művészeti ösztöndíjak, miniszteri díjak és kitüntetések	87,0		87,0
8				Közhasznú társaságok közhasznú feladatai	893,0		893,0
9				Közművelődési hálózat reorganizációja célelőirányzat	100,0		100,0
10				Millenniumi filmprodukciók támogatása	700,0		700,0
11				Művészeti díjak	21,3		21,3
12				Ezeréves államiságunk megünneplése	1 790,0		1 790,0
13				Europalia Hungária rendezvénysorozat	400,0		400,0
14				1848-49-es forradalom és szabadságharc 150 éves évfordulója	100,0		100,0
15				Kulturális szaktörvényekből adódó feladatok	1 283,0		1 283,0
16				Közgyűjteményi és közművelődési telematikai fejlesztés	846,0		846,0
17				Nemzeti művészeti intézmények modernizációja, átalakítása	100,0		100,0
20				Pannonhalmi Főapátság rekonstrukció hiteltörlesztéséhez hozzájárulás	100,0		100,0
3				Egyházak támogatása
1				Egyházi közgyűjtemények támogatása	390,0		390,0
2				Egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciója és egyéb beruházások	1 710,0		1 710,0
3				Egyházak nemzetközi tevékenységének támogatása	50,0		50,0
4				Hittanoktatás támogatása	1 707,0		1 707,0
5				Egyházi alapintézmény-működés, Szja rendelkezése és kiegészítése	3 346,7		3 346,7
6				Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék	3 642,5		3 642,5
7				Külön-megállapodásokra	1 356,8		1 356,8
8				Közcélú egyházi feladatokhoz ingatlan juttatás	150,0		150,0
4				Társadalmi szervezetek támogatása
1				Országos közművelődési és művészeti szövetségek, társaságok és egyesülések támogatása	175,0		175,0
2				Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesülete Önigazgató Szakmai Szervezete működési támogatása	380,0		380,0
6				TIT intézmények támogatása	80,0		80,0
7				Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága támogatása	38,0		38,0
8				Magyar népfőiskolai mozgalom céljaira	28,0		28,0
5				Egyéb feladatfinanszírozás
1				Az Európai Unióhoz való csatlakozás Nemzeti Programja	83,0		83,0
2				Civil társadalom fejlesztési program	15,0		15,0
3				Határon túli magyar színházak támogatása	70,0		70,0
4				Magyarországi nemzeti, etnikai kisebbségi kulturális feladatok támogatása	100,0		100,0
5				Határon túli magyarok kulturális támogatása	130,0		130,0
6				Vagyon-, munka-, tűzvédelem, energiracionalizálási és polgári védelmi feladatok	30,0		30,0
7				Beruházásból belépő létesítmények	270,0		270,0
8				Finnugor Világkongresszus tagdíja	2,5		2,5
9				XX. századi történelmi kutatások	117,0		117,0
6				Alapítványok támogatása
1				Grassalkovich Kastély Közalapítvány támogatása	240,0		240,0
2				Magyar Mozgókép Közalapítvány	1 100,0		1 100,0
3				Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány	630,0		630,0
4				Magyar Könyv Alapítvány	80,0		80,0
5				Magyar Történelmi Film Alapítvány	150,0		150,0
7				Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány támogatása	6,0		6,0
7				Nemzeti Örökség Program célelőirányzat	3 146,7		3 146,7
11				Kiemelt jelentőségű beruházások
1				Új Nemzeti Színház	1 500,0		1 500,0
12				Nemzeti kulturális alapprogram	4 628,0	4 628,0
13				Fejezeti tartalék	859,3		859,3
1-10. cím összesen:	59 913,6	7 970,3	51 943,3
13				Kormányzati rendkívüli kiadások
1				Volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése	5 000,0
XXIII. fejezet összesen:	64 913,6	7 970,3	51 943,3
XXIV. IFJÚSÁGI ÉS SPORTMINISZTÉRIUM
1				Ifjúsági és Sportminisztérium igazgatása			760,6
1				Működési költségvetés		17,2
1				Személyi juttatások	247,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	104,4
3				Dologi kiadások	118,1
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,1
2				Felhalmozási költségvetés		2,0
1				Intézményi beruházási kiadások	176,0
2				Felújítás	8,9
4				Egyéb központi beruházás	123,7
2				Központi sportintézmények és sportlétesítmények			1 097,5
1				Működési költségvetés		2 063,2
1				Személyi juttatások	868,2
2				Munkaadókat terhelő járulékok	406,6
3				Dologi kiadások	1 369,3
4				Ellátottak pénzbeli juttatásai	1,2
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	393,3
2				Felújítás	122,1
4				MOBILITÁS Ifjúsági Szolgálat			61,1
1				Működési költségvetés		5,0
1				Személyi juttatások	30,9
2				Munkaadókat terhelő járulékok	11,9
3				Dologi kiadások	21,7
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	1,6
5				Fejezeti kezelésű előirányzatok
1				Sporttámogatási előirányzatok
1				Sportszervezetek támogatása
1				Sportszervezetek működési kiadásainak támogatása	520,0		520,0
2				Sportszervezetek köztartozásának rendezése	1 000,0		1 000,0
2				Universiade támogatása	25,0		25,0
3				Szabadidősport
1				Szabadidősport programok támogatása	150,0		150,0
2				Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány támogatása	5,0		5,0
3				A Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány sorsolásos játékok játékadójából származó támogatása	530,0		530,0
4			Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány totó játékából történő támogatása	380,0		380,0
4				Olimpiai feladatok támogatása
1				Magyar Olimpiai Bizottság Olimpiai feladatok támogatása	350,0		350,0
2				Olimpiai érmesek járadéka	183,0		183,0
3				Mező Ferenc Közalapítvány támogatása	15,0		15,0
5				Kiemelt sportprogramok támogatása
1				Olimpiai műhelyek támogatása	415,0		415,0
2				Futball fejlesztési program	500,0		500,0
6				Sportvállalkozások támogatási programja	700,0		700,0
7				Sportlétesítmény korszerűsítési program
3				Ifjúsági és Sportminisztérium felújítás feladataira	10,0		10,0
4				Létesítmények és stadionok építési és korszerűsítési támogatása	1 000,0		1 000,0
8				Ifjúsági, sportinformatikai rendszer	300,0		300,0
9				Fogyatékosok sportjának támogatása
1				Magyar Speciális Olimpiai Bizottság	8,0		8,0
2				Magyar Paralimpiai Bizottság	16,0		16,0
3				Fogyatékosok sportjának fejlesztése	50,0		50,0
10				Sporttámogatási célelőirányzatok
1				Nemzeti atlétikai program	300,0		300,0
2				Sportegészségügy	50,0		50,0
11				Bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából származó támogatás	210,0		210,0
12				Sportesemények támogatása	300,0		300,0
14				Beruházási célprogramok
1				Központi sportlétesítmények beruházási programja	1 500,0		1 500,0
2				Ifjúsági célelőirányzatok
2				Gyermek- és ifjúsági alapprogramok támogatása	530,0		530,0
5				Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány	228,0		228,0
6				Ifjúságtudományi kutatások támogatása	8,0		8,0
7				Kábítószer-megelőző program
1				Kábítószerellenes Koordinációs Bizottság működési költségei	50,0		50,0
8				Youth for Europe program	142,0		142,0
9				Zánkai gyermek és ifjúsági üdülő központ
1				Zánkai gyermek és ifjúsági üdülő központ működésének támogatása	150,0		150,0
2				Zánkai gyermek és ifjúsági programok támogatása	80,0		80,0
10				Két- és többoldalú nemzetközi szerződések alapján szervezett nemzetközi ifjúsági csereprogramok	130,0		130,0
11				II. Európai Ifjúsági Központ	65,0		65,0
3				Európa Tanács 50. évfordulójának rendezvénysorozata	50,0		50,0
XXIV. fejezet összesen:	13 956,6	2 087,4	11 869,2
XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL
1				Gazdasági Versenyhivatal igazgatása			517,5
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	251,5
2				Munkaadókat terhelő járulékok	95,1
3				Dologi kiadások	88,5
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	47,2
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	35,2
2				Fejezeti kezelésű előirányzatok
1				Ágazati célelőirányzatok
2				Az 1997. január 1-jétől hatályos versenytörvény alkalmazásához kapcsolódó feladatok	2,1		2,1
2				Fejezeti tartalék	4,4		4,4
XXX. fejezet összesen:	524,0		524,0  [LÁBJEGYZET_4]
XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
1				KSH Igazgatás
1				KSH Központi Igazgatás			2 916,5
1				Működési költségvetés		304,5
1				Személyi juttatások	1 332,3
2				Munkaadókat terhelő járulékok	545,8
3				Dologi kiadások	1 253,6
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	28,3
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	61,0
2				KSH Megyei Igazgatás
1				KSH Megyei Igazgatóságai			2 068,4
1				Működési költségvetés		140,1
1				Személyi juttatások	1 343,2
2				Munkaadókat terhelő járulékok	537,6
3				Dologi kiadások	327,7
4				KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat			98,4
1				Működési költségvetés		10,7
1				Személyi juttatások	54,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	23,0
3				Dologi kiadások	32,1
5				KSH kutatóintézetei
1				KSH Népességtudományi Kutató Intézet			34,8
1				Működési költségvetés		14,5
1				Személyi juttatások	23,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	10,1
3				Dologi kiadások	15,6
2				KSH Gazdaságelemzési és Informatikai Intézet			64,7
1				Működési költségvetés		48,5
1				Személyi juttatások	58,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	24,9
3				Dologi kiadások	28,1
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	2,2
6				Fejezeti kezelésű előirányzatok
1				Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok			536,7
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	16,1
2				Munkaadókat terhelő járulékok	6,9
3				Dologi kiadások	36,5
2				Felhalmozási költségvetés
2				Felújítás	26,2
4				Egyéb központi beruházás	451,0
2				Célelőirányzatok
1				Az Európai Unió tevékenységi osztályozásának (NACE) bevezetéséhez szükséges fejlesztések	70,0		70,0
16				Elektronikus adatgyűjtési és továbbítási rendszer	884,3		884,3
17				2001. évi népszámlálás	180,0		180,0
18				Makrogazdasági statisztikák	320,0		320,0
XXXI. fejezet összesen:	7 692,1	518,3	7 173,8
XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
1				MTA Titkársága
1				MTA Titkárság Igazgatása			458,4
1				Működési költségvetés		6,2
1				Személyi juttatások	257,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	104,3
3				Dologi kiadások	103,3
2				MTA Doktori Tanács Titkársága			1 284,7
1				Működési költségvetés		12,0
1				Személyi juttatások	1 269,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	4,1
3				Dologi kiadások	23,6
3				Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak			674,9
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	674,5
3				Dologi kiadások	0,4
2				MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia			10,3
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	4,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	1,4
3				Dologi kiadások	3,8
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	0,3
3				MTA Könyvtára			288,2
1				Működési költségvetés		12,0
1				Személyi juttatások	109,9
2				Munkaadókat terhelő járulékok	46,7
3				Dologi kiadások	137,1
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	1,0
2				Felújítás	5,5
4				MTA Matematikai és természettudományi kutatóintézetek			3 082,0
1				Működési költségvetés		2 559,4
1				Személyi juttatások	2 486,9
2				Munkaadókat terhelő járulékok	925,6
3				Dologi kiadások	2 013,5
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	66,4
2				Felhalmozási költségvetés		81,0
1				Intézményi beruházási kiadások	203,4
2				Felújítás	23,6
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	3,0
5				MTA Élettudományi kutatóintézetek			1 675,9
1				Működési költségvetés		1 019,9
1				Személyi juttatások	1 175,1
2				Munkaadókat terhelő járulékok	456,2
3				Dologi kiadások	1 000,3
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	29,6
2				Felhalmozási költségvetés		30,0
1				Intézményi beruházási kiadások	54,2
2				Felújítás	10,4
6				MTA Társadalomtudományi kutatóintézetek			1 354,5
1				Működési költségvetés		487,6
1				Személyi juttatások	1 046,9
2				Munkaadókat terhelő járulékok	395,3
3				Dologi kiadások	390,3
2				Felhalmozási költségvetés		2,3
1				Intézményi beruházási kiadások	9,9
2				Felújítás	0,5
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1,5
7				MTA Területi akadémiai központok			81,4
1				Működési költségvetés		17,5
1				Személyi juttatások	39,9
2				Munkaadókat terhelő járulékok	16,4
3				Dologi kiadások	31,3
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,3
2				Felhalmozási költségvetés
2				Felújítás	11,0
8				MTA Kutatást kiszolgáló szervek
1				MTA Kutatást kiszolgáló szervek			357,7
1				Működési költségvetés		103,0
1				Személyi juttatások	165,1
2				Munkaadókat terhelő járulékok	70,0
3				Dologi kiadások	119,8
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,4
2				Felhalmozási költségvetés		2,0
1				Intézményi beruházási kiadások	2,4
2				Felújítás	105,0
2				Nemzetközi tudományos együttműködés			273,7
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	40,0
2				Munkadókat terhelő járulékok	7,0
3				Dologi kiadások	214,7
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	12,0
9				MTA Támogatott kutatóhelyek Irodája			831,0
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	523,2
2				Munkaadókat terhelő járulékok	220,1
3				Dologi kiadások	80,6
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,5
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	4,6
10				MTA Jóléti intézmények			118,3
1				Működési költségvetés		128,9
1				Személyi juttatások	79,3
2				Munkaadókat terhelő járulékok	35,5
3				Dologi kiadások	107,7
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	3,4
2				Felújítás	21,3
11				OTKA Iroda			172,8
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	89,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	32,0
3				Dologi kiadások	46,0
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	5,0
12				Fejezeti kezelésű előirányzatok
1				Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok			933,2
2				Felhalmozási költségvetés
2				Felújítás	263,2
4				Egyéb központi beruházás	670,0
2				Ágazati célelőirányzatok
1				Tudós társaságok támogatása	13,6		13,6
2				Tudományos könyv- és folyóirat kiadás	107,1		107,1
3				Fiatal kutatók pályázatos támogatása	277,3		277,3
4				Kutatóintézeti konszolidáció	870,0		870,0
5				Nemzeti Stratégiai Kutatások	150,0		150,0
6				Akadémiai Kutatási Pályázatok Forrása	166,3		166,3
7				Unesco Világkonferencia	40,0		40,0
8				Nagy Imre Emlékház működtetésének alapítványi támogatása	35,0		35,0
9				Könyvtári hálózat fejlesztése	50,0		50,0
10				Határon túli magyar tudósok támogatása	50,0		50,0
11				Oktatói bérrendszerhez (pótlék) történő felzárkózás és illetményjavítás	1 050,0	400,0	650,0
3				Fejezeti tartalék
1				Fejezeti általános tartalék	39,2		39,2
2				Intézményekhez lebontásra nem kerülő bevételek kiadásai	3 988,1	3 988,1
4				Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok
1				Kutatási témapályázatok	2 652,7		2 652,7
2				Műszerpályázat	335,6		335,6
5				Bólyai ösztöndíj
1				Senior kutatók ösztöndíja	450,0		450,0
2				Korhatárhoz kötött ösztöndíjak	50,0		50,0
XXXIII. fejezet összesen:	26 383,7	8 849,9	17 533,8
XXXIV. TÖRTÉNETI HIVATAL
1				Történeti Hivatal igazgatása			424,2
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	130,9
2				Munkaadókat terhelő járulékok	49,5
3				Dologi kiadások	41,6
2				Felhalmozási költségvetés
1				Intézményi beruházási kiadások	67,0
2				Felújítás	135,2
XXXIV. fejezet összesen:	424,2		424,2
XLI. AZ ÁLLAMADÓSSÁG KÖLTSÉGVETÉSI ELSZÁMOLÁSAI
1				A devizában fenálló adósság kamatkiadásai
1				Devizahitelek kamata
1				Nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől felvett hitelek kamat és rendelkezésre-tartási jutalék törlesztése
1				Világbank felé	6 582,3
2				EBB felé	2 690,9
3				EBRD felé	211,7
4				KfW felé	1 961,1
5				OECF felé térítés	436,2
6				Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszer osztrák hitel kamata	2 338,0
7				Költségvetési devizabetét célú hitel kamata	3 008,5
2				Belföldi devizahitelek kamata
1				1997-ben átváltott devizaadósság kamata	190 433,0
2				Devizakötvények kamata
1				Külföld felé
1				ÁFI kötvény kamata	4 658,0
2				1999-től felvett devizaadósság kamata	9 622,6
3				Angol és amerikai kötvények kamata	22,1
2				Belföld felé
1				2001/B kötvény kamata	2 025,6
2				A forintban fenálló adósság kamatkiadásai
1				Költségvetés által felvett hitelek kamata
1				MNB hitelek kamata
1				Költségvetési hiányt finanszírozó hitelre	17 949,3
2				Nemzetközi pénzügyi intézményekben vállalt alaptőke-részesedési hitelre	466,6
3				ÁFI-tól átvett refinanszírozási hitelre	12 312,5
4				Központi költségvetésnek továbbkölcsönzött világbanki hitelre	167,8
5				Állami forgóalap-létesítési hitelre	3 154,2
2				Egyéb hitelek kamata
1				Hajdúsági Agráripari Egyesülés refinanszírozási hitelének kamata	7,5
2				Útalap hitelének kamata	3 400,0
2				Államkötvények kamata
1					Piaci értékesítésű államkötvények kamata
1				Hiányt finanszírozó és adósságmegújító államkötvények kamata	218 249,6
2				Társadalombiztosítási alapok hiányait finanszírozó	3 400,0
2				Nem piaci értékesítésű államkötvények kamata
1				Lakással kapcsolatos	10 792,4
2				Konszolidációval kapcsolatos	43 909,0
3				Rubelkövetelések megvásárlását fedező	2 890,7
4				Kamatmentes adósság kötvényesítésével kapcsolatos	58 140,2
6				Pénzintézeti alapjuttatást fedező	230,4
7				Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelését és az ÁPV Rt. tartalékfeltöltését gázközmű céljára fedező	25 500,0
4				Kincstárjegyek kamata	153 898,1
3				Egyéb költségek
1				Deviza kifizetések
1				Devizahitelek rendelkezésretartási jutalék kifizetései	129,5
2				Forint kifizetések
1				Jutalékok	5 966,6
2				A központi költségvetés külföldi és belföldi követeléseinek kezelésével kapcsolatos költségek	51,0
3				Reklám- és nyomdaköltségek
1				Államkötvények	605,0
2				Kincstárjegyek	665,5
4				Származékos világbanki hitelek folyósítása	17,0
6				Tőke követelések visszatérülése
1				Külföldi követelések visszatérülése
1				Kormányhitelek visszatérülése
1				A volt rubel elszámolású országoknak korábban nyújtott kormányhitelek visszatérülése		25 500,0
4				A volt dollár elszámolású országoknak korábban nyújtott kormányhitelek visszatérülése		3 405,0
2				Nemzetközi pénzügyi szervezetek és külföldi pénzintézetek belföldre kihelyezett hiteleinek tőke visszatérülése
1				Világbanki hitelek tőke visszatérülése		2 858,7
2				EBB hitelek tőke visszatérülése		3 046,0
3				EBRD hitel tőke visszatérülése		455,2
2				Belföldi követelések visszatérülése
1				Államháztartáson kívüli adósokkal szemben fenálló követelések visszatérülése
1				Állami kölcsön törlesztés		250,0
2				Állami alapjuttatás járadéka		8 700,0
2				Származékos világbanki hitelek visszatérülése		45,4
7				Kamatbevételek
1				Devizahitelek és devizakötvények kamatbevétele
1				Nemzetközi pénzügyi szervezetek és külföldi pénzintézetek belföldre kihelyezett kamat és rendelkezésretartási jutalék visszatérülése
1				Világbanki hitelek kamat visszatérülése		1 175,8
2				EBB hitelek kamat visszatérülése		195,1
4				Költségvetési devizabetét célú hitel kamata		3 008,5
2				Devizakötvények kamatbevétele
1				ÁFI kötvény kamatvisszatérülése		4 658,0
2				Forintkövetelések kamatbevétele
1				Állami kölcsön kamata		100,0
2				Alárendelt kölcsöntőke-kötvény kamata		2 622,7
3				Kincstári egységes számla forint-betét kamata		22 152,6
6				Egyéb kamatok
1				Államkötvények felhalmozott kamata		12 110,9
7				ÁPV Rt. tartalékfeltöltését gázközmű céljára fedező kötvény kamata		7 000,0
8				Konszolidációval kapcsolatos bevételek
1				Hitelkonszolidációs bevételek		90,0
XLI. fejezet összesen:	785 892,9	97 373,9
KIADÁSI FŐÖSSZEG		3 510 634,1
BEVÉTELI FŐÖSSZEG		3 136 461,0
A FŐÖSSZEGEK EGYENLEGE		-374 173,1
XLIV. A KÖLTSÉGVETÉS HITELFELVÉTELEI ÉS ADÓSSÁGÁNAK TÖRLESZTÉSE
1				Devizában fennálló adósság törlesztése
1				Devizahitelek törlesztése
1				Korábban nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől felvett hitelek törlesztése
1				Világbank felé	2 891,0
2				EBB felé	2 673,5
3				EBRD felé	466,8
6				Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszer osztrák hitel törlesztése miatti térítés	9 067,0
2				Belföldi devizahitelek törlesztése
1				1997-ben átváltott devizaadóság törlesztése	408 973,4
2				Devizakötvények törlesztése
1				Külföld felé
3				Angol és amerikai kötvények törlesztése	36,1
2				Forintban fennálló adósság törlesztése
1				Költségvetés által felvett hitelek törlesztése
1				MNB hitelek törlesztése
1				Költségvetési hiányt finanszírozó hitelek törlesztése	42 850,0
2				Nemzetközi pénzügyi intézményekben vállalt alaptőke-részesedési hitel	662,1
3				ÁFI-tól átvett refinanszírozási hitel	23 006,5
4				Költségvetésnek továbbkölcsönzött világbanki hitelek törlesztése	252,7
5				Állami forgóalap-létesítési hitel	5 700,0
2				Egyéb hiteltörlesztések
1				Hajdúsági Agráripari Egyesülés refinanszírozási hitelének törlesztése	14,4
2				Útalap hitelének törlesztése	3 400,0
2				Államkötvény-adósság törlesztése
1				Piaci értékesítésű államkötvények törlesztése
1				Hiányt finanszírozó és adósságmegújító kötvények törlesztése	328 690,0
2				Nem piaci értékesítésű államkötvények törlesztése
1				Lakással kapcsolatos	5 490,4
4				Pénzintézeti alapjuttatást fedező államkötvények törlesztése	768,0
5				A költségvetés külföldi hitelfelvételei
1				Hitelfelvétel nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől
1				Világbanki hitelek felvétele		12 237,1
2				EBB hitelek felvétele		7 890,0
3				Japan’s Overseas Economic Cooperation Fund (OECF) hitel felvétele		300,0
5				KfW hitelek felvétele		4 000,0
XLIV. fejezet összesen:	834 941,9	24 427,1

2. számú melléklet az 1998. évi XC. törvényhez

Millió forintban
Cím-szám	Alcím-szám	Elő-irányzat csoport-szám	Kiemelt előirány-zaszámt	Cím-név	Alcím-név	Elő-irányzat csoport-név	ALAPKiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
LXIII. MUNKAERŐPIACI ALAP
1				Aktív foglalkoztatási eszközök
1				Foglalkoztatási és képzési támogatások	29 850,0
2				Gazdasági Minisztérium célelőirányzatnak átadás	1 500,0
2				Szakképzési célú kifizetések	8 000,0
3				Munkanélküli ellátások	61 848,0
4				Jövedelempótló támogatás	25 380,0
5				Bérgarancia kifizetések	600,0
6				Rehabilitációs célú kifizetések
6				Munkahelyteremtő támogatás	1 700,0
7				Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása	9 990,0
7				Az alapkezelőnek átadott pénzeszköz	301,2
8				A munkaerőpiaci szervezet működése és fejlesztése
1				Országos munkaerőpiaci szervezetnek átadott pénzeszköz	11 000,0
2				Országos munkaerőpiaci szervezet fejlesztési program	1 100,0
9				A Munkaerőpiaci Alap tartalékai
1				Működési célú tartalék	170,0
22				Munkaadói járulék		85 411,2
23				Munkavállalói járulék		37 878,0
26				Egyéb bevétel		800,0
27				Rehabilitációs hozzájárulás		1 700,0
28				Visszterhes támogatások törlesztése		100,0
31				Szakképzési hozzájárulás		7 950,0
32				Szakképzési kamatmentes kölcsön visszafizetése		50,0
33				Bérgarancia támogatás törlesztése		200,0
Összesen:	151 439,2	134 089,2	-17 350,0
LXVI. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP
1				Kis- és közepes aktivitású hulladéktároló létesítésének előkészítése	1 229,7
2				Nagy aktivitású hulladéktároló létesítésének előkészítése	1 344,6
3				Kiégett fűtőelemek átmeneti tárolójának bővítése	2 617,9
4				Átadott pénzeszközök
1				Püspökszilágyi hulladéktároló működtetésére	756,2
2				Önkormányzatok támogatására	109,3
3				Alapkezelőnek működési célra	35,0
5				Nukleáris létesítmények befizetései
1				Paksi Atomerőmű Rt.		9 164,9
6				Radioaktív hulladékok végleges, eseti elhelyezése		10,2
8				Költségvetési támogatás		70,0
Összesen:	6 092,7	9 245,1	3 152,4

3. számú melléklet az 1998. évi XC. törvényhez

A helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának jogcímei és összegei

1. Üdülőhelyi feladatok
Összege: 2 Ft/idegenforgalmi adó
Az állami hozzájárulás az üdülővendégek tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó minden forintjához 2 Ft. (Üdülőépület utáni idegenforgalmi adó alapján nem igényelhető a hozzájárulás.)
2. Települési igazgatási, kommunális és sportfeladatok
Összege: 594 Ft/fő
A hozzájárulás a települési önkormányzatot az igazgatási, sport, kommunális, út-, hídfenntartási, valamint a település üzemeltetés során jelentkező egyéb kiadásaihoz az 1998. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg.
3. Körzeti igazgatási feladatok
a) Összege: 4 650 000 Ft egységesen,
b) Összege: 233 Ft/fő, az ellátási körzet 1998. január 1-jei lakosságszáma alapján illeti meg a kijelölt városi, fővárosi kerületi önkormányzatot.
A hozzájárulás a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 106. § (2) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 52. §-ának (2) bekezdésében hivatkozott kormányrendeletben kijelölt önkormányzatok elsőfokú gyámügyi és építésügyi igazgatási feladataihoz kapcsolódik. Ezt az összeget az érintett körzetre vonatkozóan csökkenti a c) pontban megjelölt önkormányzatokat megillető állami hozzájárulás.
c) Összege: 81 Ft/fő, a Kormány által - az a), b) pontokban érintetteken túl - kijelölt települések önkormányzatát az 1998. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg.
Azon település, amely saját kezdeményezésére az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 52. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján a Kormánytól engedélyt kap a hivatkozott törvény 52. §-ának (2) bekezdése szerinti építésügyi hatósági jogkör ellátására, a település lakosságszáma alapján részesül állami hozzájárulásban. Ezeket az önkormányzatokat az a), b) pontban foglalt állami hozzájárulás nem illeti meg.
4. Megyei/fővárosi igazgatási és sportfeladatok
Összege: 169 Ft/fő
A hozzájárulás a megyei/fővárosi önkormányzatot igazgatási, területi honvédelmi igazgatási, sport, valamint területfejlesztési informatikai feladatainak kiadásaihoz az 1998. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg.
5. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok
a) Alap-hozzájárulás
Összege: 965 Ft/fő
Az alap-hozzájárulás a települési önkormányzatoknak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátási kötelezettségei körébe tartozó szolgáltatások és intézmények működési költségeihez kapcsolódik.
Ezek különösen: a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított családi napközis ellátás, házi gyermekfelügyelet.
Az alap-hozzájárulás a települési önkormányzatot az 1998. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg.
Ezen felül kiegészítő hozzájárulás illeti meg a települési önkormányzatokat az alábbi feladatokra:
b) Kiegészítő hozzájárulás családsegítő és/vagy gyermekjóléti szolgálat működtetéséhez
Összege: 328 Ft/fő
E kiegészítő hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelő családsegítő és/vagy gyermekjóléti szolgáltatást tart fenn - és ezen feladat működtetéséhez a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről szóló 161/1996. (XI. 7.) Korm. rendelet, és/vagy a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről szóló 281/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel rendelkezik -, vagy ezen feladatot a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 120. és 122. §-a és/vagy a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 97. §-ában foglaltak szerinti ellátási szerződés útján biztosítja, valamint együttesen megfelel az alábbi feltételeknek:
- a családsegítő és/vagy gyermekjóléti szolgálat önálló jogi személy, önálló jogi személyiséggel rendelkező intézmény erre a feladatra létrehozott szervezeti egysége,
- a szolgálat legalább 3 főt főállásban foglalkoztat,
- ezen feladat az intézmény alapító okiratában 1998. december 31-i időpontban szerepelt,
- a családsegítő, illetve a gyermekjóléti szolgálatot 1999. évben is működteti, vagy ellátási szerződés útján biztosítja.
A kiegészítő hozzájárulás teljes összegét az a települési önkormányzat igényelheti, amely a meghatározott intézményi formában, mind a családsegítés, mind a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait ellátja. Amennyiben az önkormányzat csak az egyik szolgáltatást működteti, a kiegészítő hozzájárulás 50%-a illeti meg.
Megilleti a támogatás az önkormányzatot akkor is, ha az előző feltételek mellett a családsegítő és/vagy gyermekjóléti szolgálatot - a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény szerint - intézményi társulás keretében működteti. A jogosultságot a Közigazgatási Hivatal vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni, amelynek tartalmaznia kell, hogy a társulási megállapodást megküldték a Közigazgatási Hivatalnak és a megállapodás törvényes.  [LÁBJEGYZET_5]
A kiegészítő hozzájárulást, az intézményt fenntartó települési önkormányzat az 1998. január 1-jei lakosságszám alapján veheti igénybe.
c) Kiegészítő hozzájárulás falugondnoki szolgáltatás működtetéséhez
Összege: 980 000 Ft egységesen
E kiegészítő hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely a falugondnoki szolgáltatást a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően tartja fenn, vagy ezen feladatot a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 120. és 122. §-a szerint ellátási szerződés útján biztosítja, valamint együttesen megfelel az alábbi feltételeknek:
- a település lakosságának az 1998. január 1-jei száma nem haladja meg a 2000 főt, továbbá
- a települési önkormányzat vagy ellátási szerződés keretében a feladatot átvállaló nem állami szervezet a Szociális és Családügyi Minisztériummal, illetve a megyei területfejlesztési tanáccsal 1990. január 1-je és 1998. december 31-e között a falugondnoki szolgáltatás működtetésére vagy bevezetésére vonatkozóan szerződést vagy megállapodást kötött, és a szolgáltatást 1999. évben is működteti.
A b) és c) jogcímű hozzájárulás teljes összege csak abban az esetben jár, ha a szolgáltatás egész évben működik. Töredékévi működtetés esetén a hozzájárulás a működtetés megkezdését követő hó 1-jétől, illetve megszűnését követő hó 1-jéig jár.
6. Gyermekvédelmi szakellátás
Összege: 450 000 Ft/ellátott
A hozzájárulás a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján biztosított, és a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről szóló 281/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel rendelkező gyermekvédelmi szakellátásokhoz (otthont nyújtó ellátás, területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás, utógondozói ellátás) kapcsolódik, és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó megyei/fővárosi önkormányzat veheti igénybe, a gyermekvédelmi gondoskodásban élő ellátottak után, az alábbiak szerint:
A) Gyámhatósági határozattal állami vagy intézeti nevelésbe vett, intézeti elhelyezett és ideiglenes hatállyal beutalt 0-18 éves korúak után, illetve az ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek után (a továbbiakban együtt: gyermekvédelmi szakellátás), akik
- nevelőszülőnél,
- gyermekotthonban,
- kollégiumban,
- többcélú közoktatási intézményben (gyógypedagógiai nevelést és oktatást biztosító intézmény, diákotthon),
- fogyatékosok ápoló-gondozó otthonában,
- kórházban és egyéb egészségügyi intézményben,
- albérletben és egyéb helyen
elhelyezettek, kivéve a központi költségvetési szerv által fenntartott intézményekben (különösen javítóintézetben, nevelőintézetben, gyermekotthonban, büntetés-végrehajtási intézetben stb.) és a központi költségvetés által finanszírozott humánszolgáltatás keretében ellátottakat.
Amennyiben a gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermek bölcsődei, óvodai ellátást/nevelést, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai, szakmunkásképző iskolai oktatást, kollégiumi ellátást, szervezett intézményi étkeztetést, általános iskolai napközi ellátást vesz igénybe, akkor az oktatási intézményt fenntartó önkormányzat jogosult a 3. számú melléklet szerinti közoktatási célú normatív állami hozzájárulások és a 8. számú melléklet I. részében szereplő egyes közoktatási feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő támogatások igénybevételére, az ott meghatározott feltételek szerint.
Ha gyermekvédelmi szakellátásban lévő gyermek más önkormányzat által fenntartott intézményben szervezett intézményi étkeztetésben részesül, az étkeztetésért a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 146. §-ának (2) bekezdése szerint kell térítési díjat fizetni.
Gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermekek után a 7. és 10. pont alatti jogcímen külön normatív állami hozzájárulás nem igényelhető. Ha ezt az ellátást nem a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat biztosítja, akkor a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat a feladatot ellátó önkormányzat számára azt megtéríti, legalább a kapcsolódó normatív hozzájárulásnak megfelelő szintig.
B) Az előzőeken túlmenően igénybe vehető ezen hozzájárulás 18-24 éves korig a volt gondozott fiatal felnőtt után,
- ha számára a gyámhivatal utógondozói ellátást rendelt el,
- ha az utógondozói ellátás időtartama alatt sorkatonai szolgálatot teljesít, ez esetben azonban a hozzájárulás összegének csak 20%-a (töredékévi szolgálat esetén ez utóbbinak időarányos része) jár.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor a gyermekvédelmi szakellátásban részesülők becsült éves gondozási napjainak száma osztva 365-tel, elszámolásnál a tényleges gondozási napok száma osztva 365-tel. A gondozási napok szerinti nyilvántartást - elhelyezéstípusonként - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat köteles vezetni, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VI. 28.) Korm. rendelet alapján.
7. Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás
a) Intézményi ellátás
Összege: 323 200 Ft/ellátott
A hozzájárulás az ápolást, gondozást nyújtó otthonokban és egyéb rehabilitációs intézményekben - kivéve a pszichiátriai, szenvedélybetegek és a fogyatékosok ápoló- gondozó és rehabilitációs bentlakásos intézményeit -, valamint a gyermekek, a családok, az időskorúak, a pszichiátriai és szenvedélybetegek és a fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben, továbbá a gyermekek átmeneti gondozását biztosító helyettes szülőnél ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.
Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről szóló 161/1996. (XI. 7.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel - időskorúak, hajléktalanok ápoló-gondozó otthonát (ideértve rehabilitációs intézményt), továbbá időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek és fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményt tartanak fenn. Igénybe vehetik a hozzájárulást azon önkormányzatok is, amelyek - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott módon - gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézményt és/vagy helyettes szülői hálózatot tartanak fenn, és ezen feladat - intézményes ellátás esetén - az intézmény alapító okiratában (működési engedélyében) szerepel.
Átmeneti elhelyezést nyújtó intézménynek minősülnek a hetes jelleggel, meghatározott időszakhoz kötődően folyamatosan működő, valamint határozott időtartamra elhelyezést biztosító intézmények: gyermekek, családok átmeneti otthona, helyettes szülői hálózat, időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek gondozóháza (szállást biztosító klub, panzió, lakóotthon, otthonház).
Ha az intézmény közoktatási (korai fejlesztési és gondozási, óvodai, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai és szakmunkásképző iskolai) feladatot is ellát, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók után igénybe veheti az ezen feladatokhoz kapcsolódó, a 3. számú melléklet szerinti közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokat, valamint a 8. számú melléklet I. részében szereplő egyes közoktatási feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő támogatásokat is, az azokban meghatározott feltételekkel.
A hajléktalanok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben ellátottak után a 9. pont alatti, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékosok bentlakásos intézményeiben ellátottak után a 10. pont alatti normatív állami hozzájárulás illeti meg az önkormányzatot.
A gyámhatósági határozattal állami vagy intézeti nevelésbe vett beutalt szociális intézményi tartós, illetve átmeneti elhelyezése esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálat időarányosan biztosítja legalább az e pont alatti normatív állami hozzájárulás összegét a feladatot ellátó önkormányzat számára.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak becsült éves gondozási napjainak száma osztva 365-tel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.
b) Módszertani feladatok ellátása
Összege: 6 000 000 Ft egységesen
E támogatásra jogosult a megyei, fővárosi önkormányzat, ha a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 88. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján gondoskodik a módszertani feladatok ellátásáról az erre kijelölt egy szociális intézményben, és ezt a feladatot ellátja a 2/1994. (I. 30.) NM rendelet előírásai szerint.
8. Nappali szociális intézményi ellátás
Összege: 77 100 Ft/ellátott
A hozzájárulás az időskorúak, a fogyatékosok, a pszichiátriai és szenvedélybetegek és a hajléktalanok nappali intézményeiben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.
Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint hajléktalanok nappali intézményét (idősek klubja, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye, nappali melegedő) tartanak fenn, és ezen feladat működtetéséhez a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről szóló 161/1996. (XI. 7.) Korm. rendelet szerint működési engedéllyel rendelkeznek. A taglétszámban nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók, kivéve a nappali melegedőt igénybe vevőket.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak becsült éves száma osztva 261-gyel, elszámolásnál az ellátottak gondozási naplója (eseménynapló) alapján naponta összesített tagok számának alapulvételével kiszámított éves ellátotti létszám osztva 261-gyel.
9. Hajléktalanok átmeneti intézményei
Összege: 159 800 Ft/férőhely
A hozzájárulás a hajléktalanok átmeneti intézményében működő férőhelyek száma alapján illeti meg az önkormányzatot. Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére, és ezen feladat működtetéséhez a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről szóló 161/1996. (XI. 7.) Korm. rendelet szerint működési engedéllyel rendelkeznek.
A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor a gondozási napokon rendelkezésre álló becsült éves férőhelyek összege osztva 365-tel, elszámolásnál a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves összege osztva 365-tel.
10. Pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézményi ellátása
Összege: 432 500 Ft/ellátott
A hozzájárulás a pszichiátriai és szenvedélybetegek, a fogyatékos gyermekek, illetve fogyatékos felnőttek ápoló-gondozó otthoni és rehabilitációs bentlakásos intézményeiben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.
Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékosok (látás-, mozgás- értelmi- és halmozottan fogyatékos) ápoló-gondozó otthonát és rehabilitációs intézményt intézményenként legalább 10 férőhellyel tartanak fenn, és rendelkeznek a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről szóló 161/1996. (XI. 7.) Korm. rendelet szerint működési engedéllyel.
Ez a hozzájárulás igényelhető a nevelési, oktatási intézmények kollégiumaiban lakó, gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részesülő gyermekek, tanulók után is.
Ha az idetartozó intézmények közoktatási (gyógypedagógiai ellátási, korai fejlesztési és gondozási, óvodában nevelés keretében iskolai életmódra felkészítő, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai és szakmunkásképző iskolai) feladatot is ellátnak, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók alapján igénybe veheti az ezen feladatokhoz kapcsolódó, a 3. számú melléklet szerinti közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokat és a 8. számú melléklet I. részében szereplő egyes közoktatási feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő támogatásokat is, az azokban meghatározott feltételekkel.
A gyámhatósági határozattal állami vagy intézeti nevelésbe vett beutalt szociális intézményi tartós, illetve átmeneti elhelyezése esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálat időarányosan biztosítja a legalább az e pont alatti normatív állami hozzájárulás összegét a feladatot ellátó önkormányzat számára.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az éves becsült gondozási napok száma osztva 365-tel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.
11. Bölcsődei ellátás
Összege: 128 000 Ft/ellátott
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsődében ellátott, bennlévő gyermekek után veheti igénybe, ha e feladat ellátására rendelkezik a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről szóló 281/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel.
Ha az önkormányzat egy szervezeti egység keretében napos és hetes bölcsődét is üzemeltet, akkor az ellátásban részesülő gyermeket csak egy intézménytípusnál lehet számba venni. A bölcsődében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30. § (1) bekezdése alapján korai fejlesztésben és gondozásban részesülő gyermek után az önkormányzat e hozzájáruláson túlmenően igénybe veheti a 15. b) pont szerinti hozzájárulást.
Gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermekek után is igényelhető ez a hozzájárulás.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 261-gyel, elszámolásnál a bölcsődék havi jelentőlapja szerinti bent lévő gyermekek számának alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 261-gyel.
12. Óvodai nevelés
Összege: 80 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában ellátásban, nevelésben részesülő óvodások után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 170 Ft-ot tartalmaz az óvodaszék és a szülői szervezetek működéséhez.
13. Iskolai oktatás
a) Iskolai oktatás az 1-8. évfolyamokon
Összege: 83 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolában - iskolatípustól függetlenül - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 8. §-ában meghatározott általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszon tanulók után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 170 Ft-ot tartalmaz az iskolaszék és a szülői szervezetek, 100 Ft-ot a diákönkormányzatok, 1400 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.
Ez a hozzájárulás igényelhető a nyolcosztályos gimnázium első négy évfolyamán, illetve a hatosztályos gimnázium első két évfolyamán oktatott tanulók után.
b) Iskolai oktatás a 9-13. évfolyamokon
Összege: 108 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolában - iskolatípustól függetlenül - a közoktatási törvény 8. §-ában meghatározott általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszon tanulók után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 170 Ft-ot tartalmaz az iskolaszék és a szülői szervezetek, 100 Ft-ot a diákönkormányzatok, 1400 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.
14. Iskolai szakképzés
a) Elméleti oktatás szakmunkásképző iskolában az oktatási törvény szerint
Összege: 80 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakmunkásképző iskolában, szakiskolában tanulók után veheti igénybe abban az esetben, ha az oktatást az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény (a továbbiakban: oktatási törvény) szerint szervezik meg.
b) Szakmai-elméleti oktatás szakiskolában a közoktatási törvény szerint
Összege: 90 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában és szakmunkásképző iskolában a közoktatási törvény, illetve az utoljára az 1997/1998. tanévben indított (kifutó) egyedi/kísérleti engedély szerint szervezett szakképzési évfolyamokon tanulók szakmai elméleti képzése után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 170 Ft-ot tartalmaz az iskolaszék és a szülői szervezetek, 100 Ft-ot a diákönkormányzatok, 1400 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.
c) Szakmai-elméleti oktatás szakközépiskolában a közoktatási törvény szerint
Összege: 105 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakközépiskolában a közoktatási törvény, illetve az utoljára az 1997/1998. tanévben indított (kifutó) egyedi/kísérleti engedély szerint szervezett szakképzési évfolyamokon tanulók szakmai elméleti képzése után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 170 Ft-ot tartalmaz az iskolaszék és a szülői szervezetek, 100 Ft-ot a diákönkormányzatok, 1400 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.
d) Szakmai gyakorlati képzés
Összege: 50 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában, szakmunkásképző iskolában szervezett iskolai gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után veheti igénybe függetlenül attól, hogy az oktatási vagy a közoktatási törvény szerint folyik az iskolai gyakorlati oktatás. A szakközépiskolában iskolai gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után abban az esetben igényelhető ez a hozzájárulás, ha a közoktatási törvény alapján szervezik a szakképzést. A hozzájárulás feltétele az is, hogy a gyakorlati oktatást a 2/1997. (I. 22.) MüM rendelet 13. §-a szerint gyakorlati képzés tantervében meghatározott feltételekkel rendelkező iskolai tanműhelyben, tangazdaságban, tanboltban, tankórteremben, tankertben, tanudvarban, tankonyhában, laboratóriumban, tanirodában, demonstrációs teremben, gyakorló- és szaktanteremben biztosítsák.
Ez a hozzájárulás jár az előző tanévben indított (kifutó) egyedi/kísérleti engedély szerint szervezett iskolai gyakorlati képzésben résztvevők után is.
15. Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás
a) Gyógypedagógiai ellátás
Összege: 194 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, iskolában az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő gyermek, tanuló után veheti igénybe, függetlenül attól, hogy az érintett gyermeknek, tanulónak a többi gyermekkel, tanulóval együtt, vagy az ellátás jellege szerint külön csoportban, osztályban biztosítják a nevelést, oktatást. A hozzájárulás összege 170 Ft-ot tartalmaz az iskolaszék és a szülői szervezetek, 100 Ft-ot a diákönkormányzatok, 1400 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.
A teljes hozzájárulás igényelhető azon fogyatékos tanuló után, aki tanulmányi kötelezettségét a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesíti, illetve aki a közoktatási törvény szabályainak megfelelően második vagy további szakképesítés megszerzésében vesz részt.
Igényjogosultság esetén e hozzájárulás mellett a közoktatási célú normatív állami hozzájárulások közül csak a 14. d), 18. d)-j) pontokban meghatározottak igényelhetők.
b) Korai fejlesztés, gondozás
Összege: 105 000 Ft/fő
A hozzájárulást az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján családi - otthoni, vagy intézeti, illetve nem közoktatási intézményi ellátás keretében korai fejlesztésben és gondozásban részesülő gyermek után veheti igénybe a feladat ellátását biztosító helyi önkormányzat.
A hozzájárulás a bölcsödében, a fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában korai fejlesztésben részesülő gyermek után is igényelhető abban az esetben, ha az intézmény az ellátott részére habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatást is nyújt.
c) Fejlesztő felkészítés
Összege: 145 000 Ft/fő
A hozzájárulást az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján családi - otthoni, vagy intézeti ellátás keretében fejlesztő felkészítésben (képzési kötelezettség) részt vevő gyermek, tanuló után veheti igénybe a feladat ellátásáról gondoskodó helyi önkormányzat.
A fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában, valamint a fogyatékosok rehabilitációs intézményében, fogyatékosok nappali intézetében ellátott után is igényelhető a hozzájárulás abban az esetben, ha az intézet az ellátott részére habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatást, ellátást is nyújt.
16. Alapfokú művészetoktatás
a) Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti, képző- és iparművészeti ágon
Összege: 49 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott alapfokú művészetoktatási intézmény zeneművészeti, képző- és iparművészeti ágán tanulók után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 170 Ft-ot tartalmaz az iskolaszék és a szülői szervezetek, 100 Ft-ot a diákönkormányzatok működéséhez, 2000 Ft-ot az oktatáshoz szükséges művészetoktatási eszközök, taneszközök vásárlásához.
b) Alapfokú művészetoktatás táncművészeti, szín- és bábművészeti ágon
Összege: 40 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott alapfokú művészetoktatási intézmény táncművészeti és szín- és bábművészeti ágán tanulók után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 170 Ft-ot tartalmaz az iskolaszék és a szülői szervezetek, 100 Ft-ot a diákönkormányzatok működéséhez, 2000 Ft-ot az oktatáshoz szükséges művészetoktatási eszközök, taneszközök vásárlásához.
17. Kollégiumi, externátusi nevelés, ellátás
Összege: 152 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott kollégiumban, a közoktatási törvény alapján biztosított kollégiumi, externátusi nevelésben, ellátásban részesülő gyermek, tanuló után veheti igénybe abban az esetben, ha az ellátott gyermek iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson, vagy az ellátott tanuló az oktatási vagy a közoktatási törvény szerint szervezett iskolarendszerű oktatásban vesz részt A hozzájárulás összege 170 Ft-ot tartalmaz az iskolaszék és a szülői szervezetek, 100 Ft-ot a diákönkormányzatok működéséhez, 2000 Ft-ot a könyvtári feladatok ellátásához, a taneszközbeszerzéshez és az informatikai oktatáshoz.
A közoktatási törvény szerint biztosított gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban résztvevők kollégiumi ellátásához nem ez, hanem a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézetében ellátottak utáni hozzájárulás igényelhető a 10. pontban meghatározott feltételekkel.
18. Hozzájárulás egyéb közoktatási feladatokhoz
a) Művészetoktatás párhuzamos oktatás keretében
Összege: 60 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott, művészeti szakmai vizsgára felkészítő szakiskolában, szakközépiskolában az 5-11., illetve 5-13. évfolyamokon szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatásban résztvevők után veheti igénybe, ha az iskola az oktatást a közoktatási törvény szerint párhuzamos képzésben szervezi meg. Ez a támogatás a 13. és a 14. d) pontban meghatározott normatíva mellett igényelhető.
b) Szakiskolások felzárkóztató oktatása
Összege: 21 200 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában a közoktatási törvény szerint szervezett szakképzési évfolyamon, a törvény 27. §-ának (7) bekezdése szerint felzárkóztató oktatásban résztvevők után veheti igénybe. Igényjogosultság esetén ugyanazon tanuló után ez a hozzájárulás a 14. b), d) pontban meghatározott hozzájárulások mellett is igényelhető.
c) Súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermekek, tanulók ellátása
Összege: 12 000 Ft/fő
A hozzájárulást a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján veheti igénybe a fenntartó helyi önkormányzat a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermek, tanuló óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermeket, tanulót a nevelési tanácsadó terápiás gondozásba veszi, és a gyermeknek, tanulónak a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak alapján kis létszámú - legfeljebb 15 fős - óvodai foglalkozásokat, tanórai foglalkozásokat szerveznek.
Ez a hozzájárulás igényelhető az után a tanuló után is, akit a nevelési tanácsadó terápiás gondozásba vesz, és az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tesz eleget.
d) Óvodába, általános iskolába bejáró gyermekek, tanulók ellátásának támogatása
Összege: 12 500 Ft/fő
A hozzájárulást a fenntartó helyi önkormányzat a nem a tartózkodási helyükön, illetve ennek hiányában nem a lakóhelyükön óvodába, általános iskolába, nyolcosztályos gimnázium első négy évfolyamára, hatosztályos gimnázium első két évfolyamára járó gyermekek, tanulók ellátásához veheti igénybe. Ez a hozzájárulás nem igényelhető a főváros közigazgatási területén lakók után, ha fővárosi székhelyű óvodát, iskolát vesznek igénybe.
e) Intézményfenntartó társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók ellátása
Összege: 16 000 Ft/fő
A hozzájárulást a községi, városi önkormányzat veheti igénybe, ha a közoktatásról szóló törvényben meghatározott kötelező közoktatási feladatai ellátását - a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény szerint létrehozott - társulás keretében oldja meg. Az igényjogosultságot a Közigazgatási Hivatal vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni, melynek tartalmaznia kell, hogy a társulási megállapodást megküldték a Közigazgatási Hivatalnak és a megállapodás törvényes. A hozzájárulás igénylésének további feltétele az érintett nevelési-oktatási intézmény írásos megállapodásban rögzített közös alapítása és/vagy megállapodás alapján közös üzemeltetése, az intézmény költségvetésének közös meghatározása.
Az 1998. évtől létrehozott új társulások esetében az ellátottakhoz kapcsolódó fajlagos kiadások csökkenését is dokumentálni kell a Kiegészítő Szabályok 1. m) pontja szerint, az érintett képviselő-testületek egybehangzó határozataival. Ez a hozzájárulás igényelhető a nyolcosztályos gimnázium első négy évfolyamán, illetve a hatosztályos gimnázium első két évfolyamán oktatott tanulók után is, ha a gimnáziumi oktatást az ebben a pontban előírt feltételeknek megfelelő társulás keretében oldják meg.
A fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatok között létrejött társulások keretében ellátott, oktatott gyermekek, tanulók után ez a hozzájárulás nem igényelhető.
f) 3000 főnél kisebb lakosságszámú településen óvodába, általános iskolába járó gyermekek, tanulók ellátása
Összege: 22 000 Ft/fő
A hozzájárulást az a települési önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott óvodában, általános iskolában, nyolcosztályos gimnázium első négy évfolyamán, illetve hatosztályos gimnázium első két évfolyamán ellátásban, oktatásban résztvevők után, amely 1998. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett, és illetékességi területén a lakosságszám 1998. január 1-jén nem érte el a 3000 főt.
g) A 3000 és 3500 fő közötti népességszámú településen óvodába, általános iskolába járó gyermekek, tanulók ellátása
Összege: 11 000 Ft/fő
A hozzájárulást az a települési önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott óvodában, általános iskolában, nyolcosztályos gimnázium első négy évfolyamán, illetve hatosztályos gimnázium első két évfolyamán ellátásban, oktatásban résztvevők után, amely 1998. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett, és illetékességi területén a lakosságszám 1998. január 1-én 2999 főnél több volt, de a 3500 főt nem haladta meg.
h) Óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett intézményi étkeztetés
Összege: 16 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, iskolában vagy kollégiumban szervezett intézményi étkeztetésben részt vevő gyermekek, tanulók után veheti igénybe a Kiegészítő szabályok 1. i) pontja szerint. Ugyanazon gyermek, tanuló csak egy intézménynél vehető figyelembe.
Nem igényelhető hozzájárulás a kollégiumban lakhatásért térítési díjat, az iskolában az oktatásért térítési díjat vagy tandíjat fizető tanulók után.
i) Általános iskolai napközis foglalkozás
Összege: 5500 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskolában, nyolcosztályos gimnázium első négy évfolyamán, illetve hatosztályos gimnázium első két évfolyamán napközis foglalkozáson részt vevő tanulók után veheti igénybe a Kiegészítő szabályok 1. h) pontja szerint.
j) Könyvtári feladatok ellátása és/vagy taneszköz beszerzés és/vagy informatikai oktatás
Összege: 1830 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa óvodában óvodai nevelésben részt vevő, általános iskolában, gimnáziumban, szakközépiskolában, szakiskolában, szakmunkásképző iskolában nappali rendszerű oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók után veheti igénybe a gyermekek, tanulók könyvtári ellátásához és/vagy a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú mellékletében szereplő eszközök és felszerelések beszerzéséhez és/vagy az informatikai oktatáshoz.
19. Helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátása
Összege: 635 Ft/fő
A hozzájárulás az 1998. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg a települési önkormányzatot a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és a levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést szolgáló feladatai ellátásához.
20. Megyei/fővárosi közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátása
a) Összege: 53 000 000 Ft egységesen
b) Összege: 210 Ft/fő a megye/főváros 1998. január 1-jei lakosságszáma alapján illeti meg a megyei/fővárosi önkormányzatot
A hozzájárulás a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és a levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést szolgáló feladatok ellátásához kapcsolódik.

Kiegészítő szabályok

1. Közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokkal összefüggő kiegészítő és értelmező szabályok:
a) A közoktatási törvény szerint szervezik az oktatást a szakiskolában, a szakmunkásképző iskolában és a szakközépiskolában, ha az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire, valamint szakmai előkészítő ismeretekre készítik fel a tanulót.
b) A közoktatási törvény átmeneti rendelkezései alapján az oktatási törvény szerint (hagyományos módon) szervezik az oktatást a szakközépiskolában, szakmunkásképző iskolában, szakiskolában, ha az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz és a szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeire egyidejűleg, egy évfolyamon készítik fel a tanulót. 1999. szeptember 1-jétől új kilencedik, új tizedik évfolyam ilyen formában nem indítható, a közoktatási törvény 124. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján.
c) Párhuzamosan szervezik a művészeti szakmai vizsgára felkészítő oktatást, ha a tanuló ugyanabban az iskolában egyidejűleg sajátítja el az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit. A párhuzamos képzést folytató művészeti szakiskolák, illetve szakközépiskolák tanulói után az iskolai közismereti oktatáshoz - az egyes évfolyamcsoportokhoz - meghatározott, továbbá a szakmai művészeti vizsgára felkészítő képzéshez, az iskolai szakképzéshez a 13. és 14. d) pontok szerinti hozzájárulások vehetők igénybe.
d) A közoktatási törvény átmeneti rendelkezései alapján az oktatásról szóló törvény szerint (hagyományos módon) szervezik az iskolai rendszerű gyakorlati képzést, ha a tanuló ciklusos váltásban az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire és a szakképzés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeire felkészítő tanórai foglalkozásokon, illetve gyakorlati képzésben vesz részt. 1999. szeptember 1-jétől új kilencedik, új tizedik évfolyam ilyen formában nem indítható, a közoktatásról szóló törvény 124. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján.
e) Szakképzési évfolyamon folyik a felkészítés, ha a tanuló kizárólagosan a szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit sajátítja el.
f) A közoktatási célú normatív állami hozzájárulások megállapítása a tervezésnél az önkormányzatok által közölt létszámokból központilag kiszámított mutatószámok alapján történik. Az elszámoltatás a költségvetési éven belüli tanévváltás időpontjához, augusztus 31-hez igazodóan, az ellátott, oktatott létszám 8/12-ed részének és 4/12-ed részének önkormányzati szinten figyelembe vett éves, jogcímenként a g) pont szerinti összesített átlaga alapján történik. Amennyiben a szakképzés tört tanéves rendszerben történik, az érintett tanulók után igényelt hozzájárulás elszámolása az egyes félévekben oktatott létszám - félévváltások időpontjához igazodóan - 1/12, 7/12, illetve 4/12-ed részének átlaga alapján történik.
g) A közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokkal az elszámolás a nevelési-oktatási feladatoknak megfelelő közoktatási statisztikai adatokra, és az azt megalapozó előírt tanügyi okmányokra, vagy a hozzájárulást megalapozó okmányokra épül.
h) A napközis foglalkozás szervezéséhez a napközis foglalkozáson átlagosan részt vett tanulók száma alapján tervezhető, illetve igényelhető a hozzájárulás. Az elszámolásnál a foglalkozási naplók szerint a naptári évre összesített létszámot 185 nappal kell elosztani.
i) A gyermek és tanulói intézményi étkeztetéshez az étkeztetést igénybe vevők éves összes létszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhető, illetve igényelhető a hozzájárulás. A hozzájárulás szempontjából a szervezett intézményi (óvodai, iskolai, kollégiumi) étkeztetésben résztvevők számának megállapításánál egy fő - függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz - csak egy létszámként szerepelhet. Az igényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a gyermek, tanuló számít, akinek naponta legalább a déli főétkezés az intézmény által szervezett keretek között biztosított. Kollégiumban elhelyezett gyermek, tanuló után vagy az iskolában, vagy a kollégiumban szervezett étkeztetéshez kapcsolódóan igényelhető a hozzájárulás. Az elszámolás dokumentuma az élelmezési nyilvántartás. Az elszámolásnál az étkezésben résztvevők összesített létszámát el kell osztani óvodai étkeztetés esetén 240 nappal, iskolai étkeztetés esetén 185 nappal, kollégiumi étkeztetés esetén 200 nappal.
j) Az f) pont szerinti központi számításokban a közoktatási törvény 1. számú melléklet Második része az irányadó, amely meghatározza, hogy a normatív állami hozzájárulás megállapítása során milyen módon kell számításba venni az óvodába felvett gyermeket, az iskolai oktatásban résztvevő tanulót, a kollégiumi ellátásban részesített tanulót, a saját elhatározás alapján magántanulókat, a vendégtanulókat, a felnőttoktatásban résztvevőket, valamint a térítési díjat fizetőket, az alapfokú művészetoktatásban részesülőket stb. A számításoknál jogcímenként előforduló tört létszám esetén az általános kerekítési szabályokat kell alkalmazni.
Az alapfokú művészetoktatási intézményben beírt és a foglalkozásokon részt vevő tanuló csak egy jogcímen vehető figyelembe, abban az esetben is, ha a 16. pont a) és b) jogcím szerinti képzést együttesen veszi igénybe, vagy ha több tanszakra jár.
A vendégtanulók létszámának megállapításánál a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 19. §-ának szabályait is figyelembe kell venni.
A beszámoltató rendszerű szakképzésben résztvevők létszámának számításánál - amelyet a felnőttoktatásban a levelező vagy más munkarend szerint oktatottakra vonatkozó előírások szerint kell meghatározni - figyelembe kell venni a közoktatási törvény 124. §-ának (11)-(12) bekezdésében foglaltakat is.
A 18. pont szerinti hozzájárulásoknál az egy-egy jogcímhez kapcsolódó igénylés az óvodai nevelés esetén a 12. pont szerinti, iskolai oktatás, illetve gyógypedagógiai ellátás esetén a nappali rendszerű oktatásban résztvevők létszámát nem haladhatja meg.
A nem magyar állampolgárok a közoktatási törvény 110. §-ának feltételei szerint vehetők számításba a létszámok tervezésénél.
k) A szakképzésben részt vevő tanulók után - a fogyatékos gyermekek kivételével - csak akkor igényelhető normatív állami hozzájárulás, ha a tanuló a közoktatásról szóló törvény rendelkezései szerint az első szakképesítés megszerzésére készül fel. E rendelkezések alkalmazásánál figyelembe kell venni a közoktatási törvény 124. §-ának (10) bekezdésében meghatározottakat is.
l) Intézményfenntartó társulások támogatása jogcímen hozzájárulás - a bejáró gyermek, tanuló utáni hozzájárulás mellett - az után a gyermek, tanuló után igényelhető, aki a társult önkormányzatok önkormányzati törvényben kötelezően előírt feladatellátása keretében vesz részt óvodai nevelésben, általános iskolai oktatásban. A városi önkormányzat által fenntartott intézménybe beíratott városi tanulók után e kiegészítő hozzájárulás nem jár. A település közigazgatási státusza vonatkozásában az 1999. január 1-jei állapot az irányadó. Intézményfenntartó társulás esetén abban az esetben vehető igénybe a 18. f), illetve g) pont szerinti hozzájárulás, ha a közös intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat illetékességi területén a lakosságszám nem éri el a 3000, illetve nem haladja meg 3500 főt.
m) Az intézményfenntartó társulás keretében a közös feladatellátás alacsonyabb fajlagos ráfordítását a társulás létrehozását megelőző - addig önkormányzatonként számított - és a társulás létrehozását követő évre számított fajlagos (egy ellátott, oktatott gyermekre, tanulóra jutó) kiadás csökkenésével kell dokumentálni. Ha a társulás intézményében a fajlagos ráfordítás csökkenés a tárgyév végén nem mutatható ki, a hozzájárulás igénylése jogszerűtlennek minősül a központi költségvetési támogatásokkal, hozzájárulásokkal történő év végi elszámolásnál.
n) A közoktatási célú normatív állami hozzájárulások a tanulói jogviszony szünetelése esetén nem igényelhetők.
o) A közoktatási célú normatív állami hozzájárulások nem vehetők igénybe az olyan intézményben ellátottak, oktatottak után, amelyek alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység nem szerepel.
p) 1999. évtől a gyermekvédelmi szakellátásban részesülő ellátottak bölcsődei, óvodai, kollégiumi, externátusi elhelyezéséhez, az intézményi étkeztetéshez, valamint a napközis foglalkoztatáshoz a hozzájárulásokat az ezen ellátásokat nyújtó önkormányzat igényelheti.
2. Ha a tanuló a gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményben van elhelyezve, lakóhelyét az alapján kell megállapítani, hogy az elhelyezését szolgáló épület melyik településen található.
3. A közös tulajdonú (ez esetben a fenntartás is közös), illetőleg közös fenntartású intézmények esetén - a 3. számú melléklet 5. pont b) és c) jogcímek kivételével - az intézmény székhelye szerinti önkormányzat igényelheti a normatív állami hozzájárulást és számol is el a hozzájárulással.
4. Amennyiben helyi önkormányzat más helyi önkormányzatnak 1999. január 1-jével ad át feladatot, illetve intézményt, az erről szóló megállapodás alapján a feladatot, intézményt átvevő helyi önkormányzatnak az általa a mutatószám felméréskor közölt adatok alapján jár a normatív állami hozzájárulás.
5. Gondozási nap: egy gondozott egy napi intézményi gondozása (különféle ápoló-, gondozóotthoni intézményi, átmeneti és nappali szociális intézményi ellátás, valamint az állami gondozásban részesülők ellátása), amely az intézményben történő felvétellel kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. Az ideiglenes távollévők - kórházi ápolás, szabadság - is beszámítanak a gondozási napokba.
6. A lakosságszámra vonatkozó adatok a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal adatai. A lakosságszám megállapításához az 1998. január 1-jei állapotot kell figyelembe venni.

4. számú melléklet az 1998. évi XC. törvényhez

I. A helyi önkormányzatokat normatívan megillető személyi jövedelemadó jogcímei és összegei

1. A települési önkormányzatok jövedelem differenciálódásának mérséklése
Összesen: 37 896,7 millió forint.
1.1. Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél a 20. § (2) bekezdés szerint a képződés helyén maradó személyi jövedelemadó-bevétel és a 1.2. pont szerinti iparűzési adóerőképesség - az 1997. január 1-jei állandó népességre - együttesen számított egy főre jutó összege nem éri el a 1.3. pontban szereplő összeget, a bevétel e szintig kiegészül. Ha nem volt az önkormányzat 1997. évi adóbeszedési számláján ténylegesen befolyt iparűzési adóbevétel (a továbbiakban: 1997. évi iparűzési adóbevétel), az adott önkormányzat ezen kiegészítése nem lehet kevesebb az 1998. évi személyi jövedelemadó kiegészítésének 85%-ánál.
Ha az egy főre jutó összeg nagyobb a 1.3. pontban szereplő összegnél, akkor a központi költségvetési kapcsolatból származó forrásokból az önkormányzatot együttesen megillető összeg a 1.4. pontban szereplő számítási módszer alapján csökkentésre kerül.
Az önkormányzat jogi helyzetét az 1998. augusztus 31-i állapotnak megfelelően kell alapul venni. Ez időpontig szétvált önkormányzatoknál a számítás alapjául szolgáló bevételeket az érintett önkormányzatok megállapodása alapján kell megosztani. Ennek hiányában a bevételeket az 1998. évi költségvetésükben tervezetteknek megfelelően kell számításba venni.
1.2. E törvény szempontjából a helyi önkormányzat 1999. évi iparűzési adóerőképességét az alábbiak szerint kell meghatározni:
1.2.1. Számított adóerőképesség kiszámítása
Ae=(Tax1,3+LxEa)x0,009
ahol
Ae =	számított iparűzési adóerőképesség
Ta =	az 1997. évi társasági adóbevallásokból az APEH által településekre kimutatott - az anyagköltség 66%-ával csökkentett - iparűzési adóalap
L =	a település 1997. január 1-jei állandó népessége
Ea =	az SZJA törvény alá tartozó egyéni vállalkozók által bevallott iparűzési adóalap település népessége szerint képzett csoportonkénti jellemző középértéke
- 2 000 főig	15 000 Ft/fő
2 000	-10 000 főig	37 500 Ft/fő
10 000	fő felett	60 000 Ft/fő
1.2.2. Az 1.1. pontban figyelembe veendő iparűzési adóerőképesség:
1.2.2.1. nem lehet kevesebb az egyes önkormányzatok 1997. évi korrigált iparűzési adóbevétel 30%-kal növelt összegének 50%-ánál, illetve nem lehet több annak 90%-ánál.Az 1997. évi korrigált iparűzési adóbevétel alatt az 1997. évi iparűzési adóbevételnek az APEH által településekre kimutatott 66%-os anyaghányaddal csökkentett és a törvényi kulcsváltozással (1,7/1,2) növelt összegét kell érteni. Ha a településre nincs APEH által kimutatott adóalap, akkor a korrigált iparűzési adóbevétel megegyezik az 1997. évi iparűzési adóbevétellel.
1.2.2.2. megegyezik az önkormányzattípus, azon belül népességszám szerinti kategóriába tartozó önkormányzatok 1.2.2.1. szerinti adóerőképességének átlagával, ha az adott önkormányzatnak nem volt 1997. évi iparűzési adóbevétele, és a számított iparűzési adóerőképessége ennél az átlagnál magasabb.
1.2.2.3 azonos a. településkategórián belül az 1.2.2.1. és az 1.2.2.2. szerint legalacsonyabb adóerőképességű önkormányzatok egytizedének átlagos adóerőképessége felével, ha az adott önkormányzat 1.2.2.1. és 1.2.2.2. szerinti adóerőképessége ennél alacsonyabb lenne.
1.3. A jövedelemkülönbségek mérséklésénél figyelembe veendő értékhatár:
- község	12 500 Ft/fő
- város	16 500 Ft/fő
- megyei jogú város	17 700 Ft/fő
- főváros (kerületekkel együtt)	20 000 Ft/fő
1.4. A 1.3. pont szerinti értékhatár %-ában a levonás sávonkénti számítása
Az 1-3. pontban szereplő értékhatár %-ában sávonként	Sávonként a levonásra kerülő egy főre jutó összeg	A központi költségvetési kapcsolatból levonásra kerülő összeg
%-ban	Ft/fő	%-ban	Ft/fő	4. oszlop összesenx a település 1997. január 1-jei állandó népessége Ft-ban
1.	2.	3.	4.	5.
100-150		0		-
150-200		10		-
200-250		30		-
250-300		50		-
300-350		70		-
350 felett		90		-
Levonandó összesen:	-	-
A levonandó összeg azonban nem lehet több, mint a települési önkormányzatot a kötelezően ellátandó feladatai után a 3. számú melléklet 1-5., 8-9., 11., 12., 13. a), 15. a), 18. c)-j), 19., 20. pontjai alapján megillető normatív állami hozzájárulás, valamint a 4. számú melléklet I. 3-8. pontjaiban szereplő személyi jövedelemadó együttes összegének 80%-a.
Az Áht. 64. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti év végi elszámolásnál e csökkentést figyelembe kell venni.
2. Megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó részesedése
Összesen: 11 405,1 millió forint.
Ebből minden megyei önkormányzatot megillet:
a) egységesen 250 millió forint,
b) a megye 1998. január 1-jei lakosságszáma után 540 forint/fő,
c) a megyei fenntartású intézményekben ellátottak után 14 471 forint/fő.
A c) pontban az ellátottak számbavételénél a e törvény 3. számú mellékletének 6-8. 10. 11. számú jogcímeihez kapcsolódóan tervezett ellátott, a 9. számú jogcímhez kapcsolódóan tervezett férőhely, a 12-17. számú jogcímekhez kapcsolódóan tervezett ellátott, oktatott létszámot együttesen kell alapul venni.
3. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak minősített, valamint a súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő települési önkormányzatok többlet személyi jövedelemadó részesedése
Összesen: 3601,6 millió forint.
Fajlagos összeg: 2041 forint/fő.
Ebből a 215/1997. (XII. 1.) Korm. rendelettel módosított 219/1996. (XII. 24.) Korm. rendelet által meghatározott települések önkormányzatai részesülnek hátrányos helyzetük mérséklésére, az 1998. január 1-jei lakosságszám alapján.
4. Községek általános feladatai
Összesen: 5826,0 millió forint.
Fajlagos összeg: 2 000 000 forint/község.
Megilleti az 1998. augusztus 31-én önálló közigazgatási státusszal rendelkező községeket, nagyközségeket.
5. Települési igazgatási, kommunális és sportfeladatok
Összesen: 4378,1 millió forint.
Fajlagos összeg: 421,0 forint/fő.
A települési önkormányzatot az e törvény 3. számú mellékletének 2. tétele kiegészítéseként az 1998. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg.
6. Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok
Összesen: 565,9 millió forint.
Fajlagos összeg: 2000 forint/fő.
E részesedés a lakott külterülettel rendelkező helyi önkormányzatokat a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal által 1998. július 15-i állapotnak megfelelően, az önkormányzat adatszolgáltatása alapján kimutatott külterületi lakosok száma alapján illeti meg.
7. Pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások
Összesen: 45 641,8 millió forint.
Fajlagos összeg: 2 500-12 500 forint/fő.
Az átengedett személyi jövedelemadó e része a települési önkormányzatok által külön jogszabály alapján nyújtandó pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátásokhoz, az egyes ellátásokhoz tartozó és az önkormányzatokat terhelő különféle járulék- és hozzájárulás-fizetési kötelezettségekhez kapcsolódik.
E feladatok különösen: a rendszeres szociális segély, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásnak és az időskorúak járadékának a 30%-a, a tartósan munkanélküliek jövedelempótló támogatásának és az ezen ellátottak után fizetendő egészségügyi hozzájárulásnak a 25%-a, az ápolási díj, az átmeneti (krízis) segélyezés, a temetési segély, a köztemetés, a közgyógyellátás, valamint a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának szociális alapon történő mérséklése vagy elengedése.
A települési önkormányzatokat ez az összeg az 1998. január 1-jei lakosságszám alapján, a települések szociális jellemzőiből képzett mutatószám szerint differenciáltan illeti meg.
A mutatószám kialakításában
- 15%-os súllyal a 0-17 éves korcsoportba tartozók állandó népességének 1998. január 1-jei állapot szerinti,
- 15%-os súllyal a 60 éves és idősebb korcsoportba tartozók állandó népességének 1998. január 1-jei állapot szerinti,
- 30%-os súllyal a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülők és a jövedelempótló támogatást közhasznú munkavégzés miatt szüneteltetők együttes - az 1997. november, az 1998. február, május és augusztus havi létszámadatokból számított - átlagának,
- 20%-os súllyal a regisztrált munkanélkülieknek az előző bekezdésben foglaltakkal csökkentett - az 1997. november, az 1998. február, május és augusztus havi létszámadatokból számított - átlagának,
- 20%-os súllyal az aktív korú személyi jövedelemadót nem fizetők számának az 1997. évi adóbevallások összesítése alapján számított
összes népességen belüli részaránya szerepel.
8. A lakáshoz jutás és a lakásfenntartás támogatásának feladatai
Összesen: 15 600 millió forint.
Fajlagos összeg: 500-4000 forint/fő.
A személyi jövedelemadó e része a települési önkormányzatokat az állampolgárok lakáshoz jutásának és lakásuk fenntartásának támogatásához illeti meg.
E feladatok különösen: kamatmentes kölcsön, illetőleg részben vagy egészben vissza nem térítendő támogatás nyújtása a fiatal házasok első lakásának megszerzéséhez, a szociális körülményeik folytán rászoruló családok részére a lakótelek, az új vagy használt lakás megszerzéséhez, a lakás bővítéséhez, közművesítéséhez, korszerűsítéséhez vagy felújításához, lakásfenntartási támogatás nyújtása, adósságkezelési támogatás nyújtása az önhibájukon kívül szociálisan hátrányos helyzetben lévők közüzemi díjtartozásának közös költség hátralékának, lakbérhátralékának és hitelintézeti lakáscélú kölcsön törlesztési hátralékának megszüntetésére.
A települési önkormányzatokat ez az összeg a KSH 1998. január 1-jei állandó népességszáma alapján, a települések szociális és lakásellátottsági jellemzőiből képzett mutatószám alapján differenciáltan illeti meg.
A mutatószám kialakításában
- 12%-os súllyal a 18-59 éves korcsoportba tartozók állandó népességének 1998. január 1-jei állapot szerinti,
- 9%-os súllyal a regisztrált munkanélküliek - az 1997. november, az 1998. február, május és augusztus havi létszámadatokból számított - átlagának,
- 13%-os súllyal az 1996. és 1997. években házasságot kötöttek, összes népességen belüli részaránya,
- 18%-os súllyal az 1998. január 1-jén meglévő lakószobák és az állandó népesség számának aránya,
- 7%-os súllyal az 1998. január 1-jén meglévő 11 és több lakásos lakóépületek részaránya az összes lakóépületen belül,
- 10%-os súllyal az 1960. év előtt épült lakások,
- 15%-os súllyal a közcsatornával és közüzemi vízzel ellátott lakások,
- 16%-os súllyal a távfűtéssel ellátott lakások,
összes lakáson belüli 1998. január 1-jén meglévő részaránya szerepel.

II. Az illetékbevételek szabályozása

1. A Fővárosi Önkormányzatot illeti meg a Fővárosi Illetékhivatal által beszedett, a központi költségvetés bevételével csökkentett e törvény 24. §-a szerinti illetékbevétel.
2. A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg a megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján a megye közigazgatási területén lévő megyei jogú városok illetékességébe tartozó ügyekből befolyt bevétel, csökkentve e törvény 24. §-a szerinti bevételi részesedéssel, továbbá a 4., illetve 5. pontban foglalt költségként visszatartott összeggel.
3. A megyei illetékhivatal által beszedett illetéknek a központi költségvetés e törvény 24. §-a szerinti bevételi részesedésével és a 2. pont szerinti, megyei jogú várost megillető összeggel, továbbá a megyei önkormányzatnál - az illetékhivatal működésével összefüggően - felmerült költségek fedezetére visszatartott összeggel csökkentett illetékbevétel
a) 30%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot,
b) 70%-ának fele egyenlő összegben - egytizenkilenced részenként -, fele a megye 1998. január 1-jei lakosság száma arányában - a Kincstár országos összesítését követően - a megyei önkormányzatokat
illeti meg.
4. A megyei jogú város önkormányzata legkésőbb 1999. február 1-jéig megállapodik a megyei önkormányzattal a beszedett bevétellel kapcsolatos költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét és mértékét - beleértve a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 45. §-ában szabályozott, illetékekkel összefüggő érdekeltségi célú juttatásokat is -, az elszámolási kötelezettségeket, az elszámolás ellenőrzésének módját.
5. A 4. pont szerinti megállapodás hiányában a megyei önkormányzat a felmerült költségek fedezetére visszatarthatja a megyei jogú város illetékességébe tartozó ügyekből befolyt, központi költségvetést megillető összeggel csökkentett bevétel, valamint az illetékhivatal által beszedett összes, központi költségvetést megillető bevétellel csökkentett illetékbevétel arányának megfelelő hányadot. Az arány megállapításánál az előző évi tényszámokat kell figyelembe venni.
6. Az illetékhivatal működtetésével összefüggő éves költség egytizenkettede tartható vissza havonta, amely az illetékhivatalt működtető megyei önkormányzatot illeti meg, és illetékbevételként kell költségvetésében előirányozni és elszámolni.

5. számú melléklet az 1998. évi XC. törvényhez

A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok

Millió forintban
Sor-szám	Cél	Igénybevétel feltételei	Támogatási keret
1.	Körjegyzőség támogatása	Az 1999. január 1. napján működő körjegyzőségek alaptámogatása körjegyzőségenként havi 110 000 forint.	1 500,0
Az alaptámogatáson túl további ösztönző támogatás illeti meg
a)	a két községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma meghaladja az 1000 főt: a támogatás összege havi 135 000 forint;
b)	a három vagy több községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma nem éri el az 1000 főt: a támogatás összege havi 105 000 forint;
c)	a három vagy több községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma eléri vagy meghaladja az 1000 főt: a támogatás összege havi 210 000 forint;
d)	a nagyközségi, városi (megyei jogú városi) székhelyű körjegyzőséget a székhelyhez kapcsolódó második és minden további, de legfeljebb nyolc község után: a támogatás összege községenként havi 75 000 forint.
Az ösztönző támogatás egy jogcímen vehető igénybe az 1998. január 1-jei lakosságszám alapján.
Körjegyzőségnek tekintendő a közös képviselő-testület hivatala is. Az 1999. évben megalakuló új körjegyzőséget a támogatás időarányos része illeti meg a megalakulását követő hónap első napjától.
A támogatást a körjegyzőség (a közös képviselő-testület, a körjegyzői feladatokat ellátó nagyközség, város) székhelye szerinti önkormányzat veheti igénybe.
A hat hónapot meghaladóan kinevezett körjegyzővel nem rendelkező önkormányzatot, ezen - 1999-ben, illetőleg megelőző év(ek)ben elkezdett - időszak lejártát követő hónap 1. napjától nem illeti meg e támogatás időarányos része. Új körjegyző kinevezése esetén az első betöltött teljes hónaptól jár az időarányos támogatás.
A körjegyzőség (a közös képviselő-testület, a körjegyzői feladatokat ellátó nagyközség, város) székhelye szerinti önkormányzat polgármestere nyújthatja be az igényt a Belügyminisztériumhoz a megyei TÁKISZ-on keresztül. Az igénybejelentést egész évre szólóan 1999. január 15-éig kell megtenni. Az igénybejelentés alapján a Belügyminisztérium intézkedik a támogatásnak a körjegyzőség részére a Kincstár által havi egyenlő részletben a nettó finanszírozás keretében történő átutalására. Az első átutalás 1999. február hóban történik, amely a körjegyzőség támogatását a januári és február havi ütemnek megfelelően együttesen tartalmazza.
A polgármester köteles a Belügyminisztériumnak a TÁKISZ útján bejelenteni, ha az éves igénybejelentést követően a körjegyzőség igényjogosultságában változás következik be. Ennek alapján a Belügyminisztérium intézkedik a Kincstár részére az év hátralévő időszakára a körjegyzőségnek utalandó támogatásról és annak havi ütemezéséről, illetve a támogatás szüneteltetéséről.
2.	Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása	Támogatásban részesül - a Határőrség Országos Parancsnoksága által kimutatott 1998. évi (közúti ki- és beléptetési) adatok alapján - minden határátkelőhelyet (kivéve vasúti átkelőt) fenntartó települési önkormányzat.	70,0
A támogatás átutalásáról a Belügyminisztérium 1999. március 15-ig intézkedik.
3.	Lakossági közműfejlesztés támogatása	A közműfejlesztések támogatásáról szóló 89/1991. (VII. 12.) Korm. rendelet alapján igényelhető.	1 500,0
4.	Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása	A környezet és a vízbázisok védelme érdekében igényelheti az a települési önkormányzat, amely a közműves csatornahálózattal el nem látott településrészein keletkezett lakossági folyékony hulladék gyűjtéséről ártalmatlanítás céljából az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény alapján szervezett módon gondoskodik. A támogatás az összegyűjtött és a hatóságilag kijelölt lerakóhelyeken igazoltan elhelyezett lakossági folyékony hulladék után köbméterenként - ÁFA-val együtt - 110 forint. Az igénybe vett összeget a fajlagos lakossági ráfordítások (díjak) csökkentésére kell fordítani. A támogatás igényelhető utólag, az önkormányzathoz beérkezett, a lerakóhely üzemeltetője által igazolt és az önkormányzat által felülvizsgált számlák alapján, minden negyedévet megelőző hónap 20-áig a Belügyminisztériumtól a megyei TÁKISZ-okon keresztül.	350,0
5.	Pincerendszerek és természetes	a) Pincerendszerek esetén:	1 200,0
partfalak veszélyelhárítási munkálatainak támogatása	Igényelheti azon - veszélyeztetett közterülettel rendelkező - település önkormányzata, amely a település szakszerűen kidolgozott komplex veszélyelhárítási programját és ezen belül annak 1999-re vonatkozó munkatervét a Belügyminisztériumhoz benyújtotta.
A támogatásban részesülő veszélyelhárítási programokról (pincékről és kapcsolódó létesítményekről), valamint a támogatásnak a település vállalt önrészesedését is figyelembe vevő mértékéről - a sürgősség és a védendő közvagyon mérlegelésével - a Belügyminisztérium által vezetett tárcaközi bizottság dönt.
Az ilyen célokra engedélyezhető összes támogatás összege maximálisan 650 millió forint.
b)	Természetes partfalak esetén:
Igényelheti az a települési önkormányzat, ahol a természetes partfalak mozgása a települést különösen veszélyezteti, és amely önkormányzat a Belügyminisztériumnak az érintett társminisztériumokkal egyetértésben megjelentetett részletes támogatási feltételei szerint - az abban közölt határidőig - támogatási igényét benyújtja.
A támogatás összegéről a tárcaközi bizottság javaslata alapján a belügyminiszter dönt.
Az e célra engedélyezhető összes támogatás maximálisan 550 millió forint.
6.	Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása	Az előirányzat azoknak a településeknek a támogatására szolgál, amelyeken az önkormányzati, az állami és egyéb szolgáltatók által végzett lakossági közműves ivóvízellátás és szennyvízszolgáltatás, valamint a más vízközműtől vásárolt (átvett) lakossági célú ivóvíz ráfordításai magasak. Az igénybejelentés részletes rendjéről a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium - az érintett társminisztériumokkal egyetértésben - tájékoztatót jelentet meg. Az igényekről a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium által vezetett tárcaközi bizottság dönt. A tárcaközi bizottság - a rendelkezésére álló előirányzat keretei között - az érintett körben figyelembe veszi az igénybejelentést megelőző egy éves időszak lakossági fogyasztása mennyiségét, az ebben várható változásokat, a szolgáltatás tényleges, illetve várható ráfordításait, valamint azt, hogy az érintett önkormányzatok - az említett tájékoztatóban részletezett módon a szolgáltatóval egyeztetett - igénybejelentései képviselő-testületi határozatokkal alátámasztottak-e. Több települést ellátó szolgáltató esetén, vagy regionális érdekek érvényesítésére a támogatás összegét a bizottság a támogatási küszöbérték feletti települések átlagos fajlagos ráfordításai alapján is megállapíthatja. A tárcaközi bizottság intézkedik arról is, hogy a jóváhagyott összeg az egy települést ellátó vízközmű esetén a szolgáltató székhelye szerinti önkormányzathoz, több települést ellátó vízközmű esetén pedig az igénybejelentésben megjelölt önkormányzathoz kerüljön átutalásra. A jóváhagyott összeget az önkormányzat - dokumentálható és ellenőrizhető módon - kizárólag a lakossági ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás ráfordításainak csökkentésére használhatja fel.	3 800,0
Az előirányzat szolgál részbeni fedezetül az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ráfordításaira is.
7.	Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása	Az előirányzat a meglévő közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartására szolgál, ha az említett eszközökön végzendő munkákat - kivételes esetben új eszköz beszerzését - a műszaki előírások vagy a műszaki állapot szükségessé teszik, és az eszközöknek a felújítás utáni tartós használata biztosítva van. Kivételesen méltánylandó kistérségi foglalkoztatáspolitikai szempontok esetén lehetőség van a működtetés támogatására is, amennyiben a településről más tömegközlekedési eszközzel munkába járni nem lehet.	200,0
Az összegnek azon települési önkormányzatok közötti elosztásáról, amelyeknek az említett eszközök a tulajdonában és működtetésében vannak, vagy amelyeknek közigazgatási területén az említett eszközöket közforgalmú-közútpótló jelleggel érvényes engedély birtokában működtetik, tárcaközi bizottság dönt. Az igénybejelentés feltételeiről a tárcaközi bizottságot vezető Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium az érintett társminisztériumokkal egyeztetett tájékoztatót jelentet meg.
8.	Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatása	Azonos összegű támogatásra jogosultak az 1999. január 1-jén működő helyi kisebbségi önkormányzatok a települési önkormányzaton keresztül, valamint a kisebbségi települési önkormányzatok.	730,0
A támogatás a kisebbségi önkormányzatokat működési költségeikre illeti meg. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal 1999. január 10-ig tájékoztatja a kisebbségi önkormányzatokat az őket megillető támogatás összegéről, és ezzel egyidejűleg intézkedik a Belügyminisztérium útján a Kincstár felé a támogatásnak az érintett önkormányzatok részére két egyenlő részletben 1999. január 31-ig, illetve 1999. július 31-ig történő átutalására.
Az évközben megszűnő kisebbségi önkormányzat - gazdálkodásának végrehajtó szerve útján - a támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a megszűnést követő 30 napon belül az idevonatkozó bizonylatok becsatolásával elszámol a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatallal, és egyidejűleg értesíti a Belügyminisztériumot az őt meg nem illető - legalább időarányos - támogatási előirányzatról történő lemondásról, továbbá a Kincstárt az ennek megfelelő összeg visszautalásáról.
A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal a Belügyminisztérium útján intézkedik a Kincstár felé a további folyósítás megszüntetéséről.
9.	Gyermeknevelési támogatás	Három vagy több kiskorú gyermek családon belüli neveléséhez biztosított szociális támogatás. A jogosultsági kört, a támogatás feltételeit és mértékét a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény határozza meg. A támogatás igénybevétele az önkormányzatok által havonta kifizetet összegek alapján történik. Az igénylés rendjét az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet szabályozza.	3 200,0
10.	Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján járó, a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a gyermekes családok részére járó rendszeres gyermekvédelmi támogatás önkormányzatok által kifizetett összege 70%-ának fedezetére szolgál. Igénybevétele az önkormányzatok által havonta kifizetett összegek 70%-a alapján, a hajléktalan személyek részére megállapított rendszeres szociális segély, az időskorúak járadékánál a bentlakásos szociális intézményekben ellátottak és a hajléktalan személyeknek kifizetett támogatások 100%-a alapján történik. Az igénylés rendjét az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet tartalmazza.	20 820,0
Megilleti továbbá a támogatás az önkormányzatokat a 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet alapján a személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlás címén kifizetett összegek 100%-ára.
11.	Lakáscélú adósságkezelési támogatás	A szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítéséről és lakhatási körülményeinek javításáról szóló 96/1998. (V. 13.) Korm. rendelet alapján a helyi önkormányzat központi költségvetési támogatásra jogosult, ha az e rendeletben, valamint az önkormányzat rendeletében foglaltak szerint adósságkezelést folytat. Az önkormányzat az adósságkezelés során kifizetett összeg 55%-át, a társadalmilag, gazdaságilag hátrányos helyzetben lévő önkormányzat a 80%-át a központi költségvetéstől visszaigényelheti e törvény 4. számú melléklete I. 7. pontja alapján az önkormányzatot megillető összeg 5%-ának erejéig, de legalább 200 000 forintig.	900,0
12.	Gyermek- és ifjúsági feladatok	A támogatási keret felhasználásáról az ifjúsági és sportminiszter által vezetett tárcaközi bizottság dönt.	150,0
13.	Szakmai fejlesztések támogatása	Igényelhetik a helyi önkormányzatok fenntartási körükbe tartozóan	2 600,0
a)	a közoktatás számítógépes hálózatának kiépítéséhez, az Oktatási Minisztérium által szervezett országos számítógép-hálózatba kapcsolódáshoz szükséges szoftverek, egyéb informatikai eszközök beszerzéséhez, a hálózatba történő bekapcsolódás helyi feltételeinek megteremtéséhez,
b)	az iskolában működő Internet-szolgáltatás üzemeltetéséhez a szolgáltatás működéséről szóló nyilatkozattal, abban az esetben, ha a helyi önkormányzatok 1997-ben, 1998-ban vagy 1999-ben az a) pont alapján központi számítógép beszerzési támogatásban részesültek, továbbá, ha az Oktatási Minisztérium az Internet-szolgáltatóval szerződést kötött,
c)	az Internet és az információs hálózat oktatásban történő felhasználását, az intézmények közötti kommunikációt segítő szoftverek, oktatóprogramok, informatikai eszközök beszerzéséhez.
A támogatás igénylésének, a folyósítás rendjének és - e törvény figyelembevételével - az elszámolásnak részletes feltételeit az Oktatási Minisztérium - a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium egyetértésével - 1999. január 31-ig jelenteti meg.
14.	Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás	Igényelhetik települési és megyei/fővárosi önkormányzatok az általuk fenntartott nyilvános könyvtár állománygyarapításához, a közművelődési infrastruktúra technikai, műszaki fejlesztéséhez. A támogatás részletes pályázati feltételeit, az igénylés és az elszámolás rendjét a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról szóló 15/1998. (III. 31.) MKM rendelet határozza meg.	492,0
15.	Helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari támogatása	Helyi önkormányzat fenntartásában, vagy közhasznú társasági formában működő hivatásos zenekarok és énekkarok kiadásaihoz a helyi önkormányzatok támogatást vehetnek igénybe. A helyi önkormányzatokat a támogatási keretből 230 millió forint működési kiadásokra, 70 millió forint az önkormányzati hozzájárulás arányában illeti meg. A támogatás igénybevételének rendjét a nemzeti kulturális örökség minisztere 1999. február 15-ig rendeletben szabályozza.	300,0
16.	Hozzájárulás a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz	A központi költségvetés egyszeri hozzájárulást biztosít a helyi önkormányzatoknak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott körön kívüli feladatellátás racionálisabb megszervezése, szükségtelen foglalkoztatás megszüntetése folytán felszabaduló létszám miatti, 1998. szeptember 30. napját követően hozott döntéseikhez kapcsolódó kötelezettségei teljesítéséhez. További feltétel, hogy az önkormányzati színtű létszámcsökkentéssel kapcsolatban meghozott döntés az álláshely megszüntetését is jelentse. Az öregségi nyugdíjkorhatárt két éven belül elérők esetében a kisebb összegű kötelezettségvállalással járó munkaviszony megszüntetési forma (felmentés vagy korengedményes nyugdíjazás) támogatható.	3 000,0
A támogatás folyósítása a nettó finanszírozás keretében történik.
A pályázat feltételeit a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben 1999. január 31-ig jelenteti meg.
17.	1100 főnél kisebb településen az óvodai nevelés és az 1-4. évfolyamos általános iskolai oktatás támogatása	Igényelhetik az 1100 főnél kisebb lakosságszámú települési önkormányzatok a közoktatás megyei fejlesztési tervével összhangban fenntartott óvodai és 1-4. évfolyamos általános iskolai neveléshez, oktatáshoz, amennyiben az adott településen intézménytípusonként egy intézmény működik. A támogatás igénylésének további normatív szabályait, a 6. számú melléklet 1. pontja alapján az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatási rendszerével való összehangolását, a folyósítás rendjét és az elszámolás részletes feltételeit az Oktatási Minisztérium - a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium egyetértésével - 1999. január 31-ig jelenteti meg.	1 000,0
18.	Gimnázium átalakításának, rekonstrukciójának és bővítésének támogatása	Igénybe veheti Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium épületének átalakítása, rekonstrukciója és (tantermekkel, könyvtárral, tornateremmel és kiszolgáló helyiségekkel) bővítése támogatására a Belügyminisztériumhoz benyújtott jogerős érvényes építési engedély, az ahhoz tartozó tervek és pénzügyi terv, valamint az önkormányzatnak a feladat végrehajtására vonatkozó határozata alapján. A támogatás folyósításának 1999. éven belüli ütemezését - a közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatását követően - a kivitelezés teljesítéséhez igazodóan a Belügyminisztérium engedélyezi.	200,0
19.	Pedagógiai szakmai szolgáltató és szakértői tevékenység támogatása	Igényelhetik a helyi önkormányzatok a közoktatási törvény 36. § (2)-(6) bekezdésében meghatározott pedagógiai szakmai szolgáltatásoknak a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet szerinti igénybevételéhez, valamint a közoktatási törvény 101. §-ában meghatározott Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértők igénybevételéhez. A támogatás igénylése, a folyósítás rendje és - e törvény figyelembevételével - az elszámolás részletes feltételeit az Oktatási Minisztérium - a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium véleményének kikérésével - 1999. március 31-ig jelenteti meg.	1 829,4
Központosított előirányzat összesen		43 841,4

6. számú melléklet az 1998. évi XC. törvényhez

A működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása

1. Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (működési forráshiányos) helyi önkormányzatok támogatása
A forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés esetén az önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő helyi önkormányzat kiegészítő támogatást igényelhet. E támogatást csak az az önkormányzat igényelheti, amely a normatívan képződő forrásokon túl a saját források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések (pl. intézmények társulásos működtetése, körjegyzőség, hatósági feladatok társulás útján való ellátása) mellett sem képes a kötelező önkormányzati feladatok ellátására, valamint az 1990. december 31. előtti hitel-, kötvénykötelezettség és azok 1999. évben esedékes kamatai teljesítésére.
Nem igényelhet támogatást ezen a címen az a helyi önkormányzat, amely
a) helyi adó bevezetéséről nem döntött,
b) a tárgyévi összes felhalmozási célú bevételein túl tervezi a felhalmozási célú kiadásait, ideértve az 1991. január 1. után felvett fejlesztési célú hitel törlesztését és annak kamatait. Felhalmozási célú bevételként a felhalmozási célra kapott támogatás vagy átvett pénzeszköz, a társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott települések támogatására a helyi önkormányzatnak a személyi jövedelemadóból való részesedése, a lakossági befizetés (beleértve a helyi adóból származó kommunális adót is, amennyiben azt az önkormányzati rendelet kifejezetten egy adott beruházási célra vetette ki), az önkormányzatok felhalmozási és tőke jellegű bevételei, a pénzmaradvány felhalmozási célú része, a felhalmozási kiadások áfa-tartalmának visszatérített összege, valamint a felhalmozási célra felvett hitel vehető figyelembe;
c) intézményeit is ideértve, 3 hónapra vagy ennél hosszabb időre lekötött tartós bankbetéttel rendelkezik, kivéve, ha a bankbetét összege nem haladja meg a b) pont szerinti felhalmozási célú bevételeknél átmenetileg fel nem használt forrásokat;
d) az egészségügyi, szociális, oktatási intézmények intézményenkénti kihasználtsága az 50%-ot nem éri el, kivéve azt a települési önkormányzatot, ahol intézménytípusonként csak egy intézmény üzemel;
e) az alacsony kihasználtsággal működő intézményeinek társulás útján történő közös fenntartását nem kezdeményezte.
A forráshiány összegének megállapításánál csak a kötelező önkormányzati feladatok - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott feladatok (a továbbiakban: OEP finanszírozási kör) nélküli - 1998. évi tényleges működési kiadásait az 1999. évi költségvetési törvényből fakadó kötelezettséggel, továbbá az államháztartás alrendszereitől átvett kötelező feladatok előirányzatának összegével növelten - lehet figyelembe venni. Az OEP finanszírozási kör 1998. évi kiadása alatt a következő forrásokból teljesített kiadások értendők: egészségügyi működési célra OEP-től és egyéb szervektől átvett pénzeszköz, a gyógyító-megelőző feladatellátás saját működési bevétele, az ilyen célú előző évi maradványfelhasználás.
A forráshiány számításánál a helyi önkormányzat elvárható bevételeit - az OEP finanszírozási kör nélkül - az e törvényben meghatározott központi költségvetési kapcsolatokból származó működési célú forrásai és az intézményi működési bevételek, valamint az önkormányzatok sajátos működési bevételei, a működési célú átvett pénzeszközök, a működési célú kölcsönökből és értékpapírokból származó bevételek, továbbá a kötelezettség nélküli működési célú pénzmaradvány és a felhalmozási bevételből működésre fordított összeg képezi. Amennyiben az intézményi működési és önkormányzati sajátos működési bevételek összege az Útmutató szerint korrigált az előző évi teljesítéshez képest nem növekszik legalább a tárgyévre prognosztizált infláció mértékének 50%-ával, a különbözet csökkenti, valamint ha az önkormányzatok - előzőek szerint figyelembe vett - sajátos működési bevételein belül a tervezett iparűzési adó nem éri el az e törvény 4. számú melléklet I/1. pontja szerint számított iparűzési adóerő-képességet, e különbözet csökkentheti a számított forráshiányt.
Továbbá csökkenti a számított forráshiányt, ha a tárgyévet megelőző évben a helyi önkormányzat felhalmozási kiadásai a felhalmozási bevételeket meghaladták, ez alól azonban kivételt képezhet, ha a helyi önkormányzat az előző évben működési forráshiányos támogatásban nem részesült.
Amennyiben a helyi önkormányzat egy ellátottra, lakosra jutó 1998. évi teljesített működési kiadásainak összege az 1997. évi teljesített működési kiadások (12,5%-kal növelt) országos, településkategóriánkénti egy ellátottra, lakosra jutó - az Útmutatóban meghatározott korrekciókkal - tisztított átlagának 130%-át meghaladja, illetve annak összege nem éri el az 1997. évi teljesített működési kiadások (12,5%-kal növelt) országos, településkategóriánkénti egy ellátottra, lakosra jutó, tisztított átlagának 85%-át, akkor a forráshiány számított összege - figyelemmel a TÁKISZ javaslatára - csökkenhet, illetve nőhet. A számítást az OEP finanszírozási kör figyelembevétele nélkül kell elvégezni.
Az önkormányzattól elvárható bevételek és az elismerhető kiadások számításához e törvény alapján a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium részletes módszertani útmutatót készít, és arról - a területileg illetékes TÁKISZ-okon keresztül - a helyi önkormányzatokat 1999. március 10-ig tájékoztatja.
A helyi önkormányzatok igényüket a Pénzügyminisztériumhoz a TÁKISZ-okon keresztül nyújthatják be 3 példányban. A TÁKISZ-okhoz való beérkezés időpontja:
- 1999. április 30.
- 1999. szeptember 30.
Az igénylést a következő dokumentumokkal kell megküldeni (az 1999. első félévre vonatkozó dokumentumok csak a második határidőre szükségesek):
- az 1998. évi költségvetés végrehajtásáról, az 1998. évi önkormányzati pénzmaradvány megállapításáról és felhasználásáról, az 1999. évi költségvetésről, és az
- 1999. első félévi beszámolóról szóló képviselő-testületi előterjesztés és rendelet, illetőleg határozat,
- az 1990. december 31. előtti hiteltartozás és kamatai 1999. évet érintő kötelezettségének igazolásáról szóló banki bizonylat,
- működési célú éven belüli hitelek és azok kamatainak (kivéve a munkabérhitelek) igazolásáról szóló banki bizonylat,
- a képviselő-testület nyilatkozata a c)-e) pontokban foglaltak igazolására.
A TÁKISZ-ok az előzőekben jelzett határidőket követő 30 napon belül a rendelkezésre álló dokumentumok és helyi ismereteik alapján rövid szöveges és számszaki elemzést készítenek a figyelembe vehető forráshiány összegére. A kérelmeket és azok mellékleteit önkormányzatonként 2 példányban a Pénzügyminisztérium részére küldik meg.
A kérelmek döntés-előkészítése során - indokolt esetben - a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az illetékes TÁKISZ-tól. A támogatások odaítéléséről készített közös javaslatot a pénzügyminiszter és a belügyminiszter 1999. július 15-ig, illetve 1999. november 30-ig bemutatja az Országgyűlés Önkormányzati és Rendészeti Bizottságának. Ezt követően a támogatások odaítéléséről a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együtt dönt. A döntésüket - évenként két alkalommal - a Magyar Közlönyben teszik közzé. A támogatás átutalása - a nettó finanszírozás keretében - a közzététel hónapjáig időarányosan járó támogatásra szólóan - az előleggel korrigálva - egy összegben, a további részre vonatkozóan havi ütemezésben történik.
Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő forráshiányos önkormányzat az őt 1999. évben megillető kiegészítő állami támogatás összegének terhére - utólagos elszámolási kötelezettség mellett - finanszírozási előleget vehet igénybe. Az előleg igénylésére az önkormányzat elfogadott költségvetési rendelete alapján - annak elfogadási időpontjához igazodóan 1999. február 5-ig, illetve 1999. március 5-ig - van lehetőség. A jogosan igénybe vehető előleg összege az előző évben is forráshiányos önkormányzat esetében nem lehet több, mint az 1998. évben a részére folyósított forráskiegészítő támogatás összegének 60%-a.
Abban az esetben, ha az előleget igénylő önkormányzat az előző évben ezen a címen nem részesült támogatásban, a saját számításai szerinti működési forráshiányra igényelt előleg összege nem lehet több, mint az önkormányzatot - e törvény alapján - megillető kiegészítő támogatás összegének 60%-a. Az erre irányuló kérelmeket a Belügyminisztériumnak címezve az illetékes TÁKISZ-hoz kell benyújtani. Az előleg átutalása az első hét hónap során havonta időarányosan, a nettó finanszírozás keretében történik a kiegészítő támogatás terhére.
Amennyiben az első alkalommal megállapított kiegészítő támogatás összege kisebb, mint az igényelt előleg, akkor a jogtalanul igénybe vett előleg különbözetet - az előleg folyósításától a támogatás folyósításának megkezdéséig számított, a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten - a nettó finanszírozásba tartozó források terhére kell - a tartozás erejéig - elszámolni.
Az igénybe vett előlegről az önkormányzatok 1999. május 31-ig mondhatnak le írásban. A lemondást a Belügyminisztériumnak kell címezni és az illetékes TÁKISZ-hoz kell benyújtani. Az előleg folyósításától a lemondás időpontjáig igénybe vett előleget a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten a nettó finanszírozás keretében kell - a tartozás erejéig - elszámolni.
2. Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, az adósságrendezés alatt működési célra igényelhető támogatásra, valamint a pénzügyi gondnok díjára.
a) Visszterhes kamattámogatás iránti kérelmet nyújthat be az a helyi önkormányzat, amely a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvényben szabályozott eljárás keretében az egyezséget pénzintézeti hitellel teremtette meg. A visszatérítendő kamattámogatás legfeljebb a jegybanki alapkamat +1% mértékig nyújtható. A kamattámogatás kamatmentes. Visszatérítését a hitel lejáratát követő évben kell megkezdeni. A kamattámogatás visszatérítésének időtartama nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje. A kérelemhez mellékelni kell a pénzintézeti hitelről kötött megállapodást, az önkormányzat saját forrásaira és a fizetőképességére vonatkozó nyilatkozatot, a kamattámogatás visszatérítéséhez előkészített megállapodás tervezetét és az ezeket bizonyító okiratokat.
b) Az adósságrendezés megindítását követően, az adósságrendezési eljárás időtartama alatt a forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés és az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában foglalt feltételek fennállása esetén a helyi önkormányzat támogatást igényelhet. E támogatást csak az a helyi önkormányzat igényelheti, amely a források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képes a válságköltségvetésben vagy a működési válságtervben foglalt feladatok ellátására.
A visszterhes kamattámogatás és a működési támogatás igénylésének és elbírálásának rendjét a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 10-14. §-ai rögzítik.
A kérelmek döntés-előkészítése során indokolt esetben a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az illetékes TÁKISZ-tól.
c) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő pénzügyi gondnokok díjához állami támogatás vehető igénybe.
A pénzügyi gondnokok díjának folyósításáról - a bíróság díjmegállapító végzésének jogerőre emelkedését követően - a belügyminiszter intézkedik a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 9. §-a alapján.
A pénzügyi gondnok díjának összege 1999-ben - az általános forgalmi adóval együtt - legalább 600 ezer forint, legfeljebb 2500 ezer forint.

7. számú melléklet az 1998. évi XC. törvényhez

Helyi önkormányzatok színházi támogatása

A helyi önkormányzatok színházi támogatása 1999. évben összesen 5350,0 millió forint.
Ebből:
a) Épületműködtetési hozzájárulás	3073,6 millió forint.
Költségvetési szervként, vagy közhasznú társasági formában, állandó vagy alkalmi társulattal új produkciókat létrehozó, folyamatosan játszó kőszínházat fenntartó helyi önkormányzatokat színházépület működtetési hozzájárulás illeti meg az alábbiak szerint:
Millió forintban
Önkormányzatok	Működési hozzájárulás
Békés Megyei Önkormányzat (Jókai Színház)	79,0
Heves Megyei Önkormányzat (Gárdonyi Géza Színház)	83,0
Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Önkormányzat (Móricz Zsigmond Színház)	82,0
Tolna Megyei Önkormányzat (Deutsche Bühne)	*29,0
Veszprém Megyei Önkormányzat (Petőfi Színház)	95,0
Zala Megyei Önkormányzat (Hevesi Sándor Színház)	90,0
Debrecen Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Csokonai Színház)	125,0
Dunaújváros Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Bartók Színház)	14,0
Győr Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház)	165,0
Kaposvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Csiky Gergely Színház)	100,0
Kecskemét Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Katona József Színház)	89,0
Miskolc Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház)	125,0
Pécs Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház, Harmadik Színház)	149,0
Sopron Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Petőfi Színház)	82,0
Szeged Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház)	158,0
Székesfehérvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Vörösmarty Színház)	52,0
Szolnok Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Szigligeti Színház)	96,0
Tatabánya Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Jászai Mari Színház)	37,0
Budaörs Városi Önkormányzat (Budaörsi Játékszín)	6,0
Budapest Főváros VIII. kerületi Önkormányzata (Bárka Színház)	70,0
Budapest Fővárosi Önkormányzat	1 347,6
(Bp. Bábszínház, Fővárosi Operettszínház, József Attila Színház, Katona József Színház, Kolibri Színház, Madách Színház, Mikroszkóp Színpad, Radnóti Miklós Színház, Thália Színház, Új Színház, Vidám Színpad, Vígszínház)
Összesen	3 073,6
b) Művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás	1828,4 millió forint*
A helyi önkormányzatokat a költségvetési rendeletükben tervezett színháztámogatási előirányzatuk arányában a művészeti kiadásokhoz hozzájárulás illeti meg. Az igénybevétel rendjét a nemzeti kulturális örökség minisztere 1999. január 31-ig rendeletben szabályozza.
c) Bábszínházak művészeti támogatás	123,0 millió forint
A helyi önkormányzatokat az önálló bábszínházak után művészeti támogatás illeti meg az általuk fenntartott, költségvetési szervként vagy közhasznú társasági formában működő, az a) pontban nem szereplő bábszínházak részére, a fenntartó önkormányzatok költségvetési rendeletükben tervezett támogatási előirányzat arányában. Az igénybevétel rendjét a nemzeti kulturális örökség minisztere 1999. január 31-ig rendeletben szabályozza.
d) Színházak pályázati támogatása	325,0 millió forint**
E támogatást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázati felhívása alapján a helyi önkormányzatok által fenntartott - az a) pontban nem szereplő -, illetve az általuk támogatott szabadtéri színpadok, nemzetiségi színházak, valamint színházi vállalkozások és alternatív műhelyek igényelhetik. Az e célra felosztható támogatási összeg megoszlása a következő:
Szabadtéri színházak	135,0 millió forint
Nemzetiségi színházak	45,0 millió forint
Színházi vállalkozások, alternatív műhelyek	145,0 millió forint
Az elosztásról kuratórium dönt. A támogatás az önkormányzatot illeti meg.
* Amennyiben a Tolna Megyei Önkormányzat fenntartásában működő Deutsche Bühne 1999. év folyamán a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata fenntartásába kerül át, úgy a támogatási előirányzat időarányos része átcsoportosul a XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet Magyarországi Németek Országos Önkormányzata előirányzatába.
** Amennyiben nemzetiségi színház/ak 1999. év folyamán az érintett országos kisebbségi önkormányzatok fenntartásába kerül/nek át, úgy a támogatás időarányos része az érintett országos kisebbségi önkormányzatot illeti meg oly módon, hogy azt a helyi önkormányzat átadja a részére.

8. számú melléklet az 1998. évi XC. törvényhez

Normatív, kötött felhasználású támogatások

I. Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához
1. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása, kollégiumi ellátása, továbbá nem kisebbségi két tanítási nyelvű oktatás
a)	Nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek kisebbségi program szerinti nevelése az óvodában:	25 000 Ft/fő
b)	Nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók kisebbségi nyelvre oktatása az iskolában:	26 000 Ft/fő
c)	Kisebbségi nyelven, vagy két - kisebbségi és magyar - tanítási nyelven történő oktatás az iskolában, valamint nem kisebbségi két tanítási nyelvű oktatás:	32 000 Ft/fő
d)	Cigány etnikumhoz tartozók felzárkóztató oktatása az iskolában:	27 000 Ft/fő
e)	Cigány etnikumhoz tartozók kollégiumi ellátása:	20 000 Fkt/
A helyi önkormányzat a 3. számú mellékletben meghatározott normatív hozzájárulások mellett az a-e) pontok szerint kiegészítő támogatást igényelhet az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményben a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók részére szervezett óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz, kollégiumi ellátáshoz.
A kiegészítő támogatások igénylésének együttes feltételei:
- A nevelési-oktatási intézmény alapító okirata tartalmazza a nemzeti-etnikai kisebbségi feladatok ellátását, és
- legalább nyolc, ugyanahhoz a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermek szülőjének, gondviselőjének igénye alapján a nemzeti, etnikai kisebbségek óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása a művelődési és közoktatási miniszter által kiadott vagy jóváhagyott, illetőleg a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által megküldött vagy jóváhagyott nemzeti, etnikai kisebbségi nevelési, oktatási tervek, programok, tantervek, 1998. szeptember 1. napjától az első és a hetedik, 1999. szeptember 1. napjától az első, második és a hetedik, nyolcadik évfolyamon a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve, illetve az óvodai nevelésre kiadott irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv, nevelési terv alkalmazásával szervezik meg az oktatást,
- amennyiben az óvoda, iskola olyan településen működik, amelyen 1998. október 18-át megelőzően nem működött helyi kisebbségi önkormányzat, illetve nem volt kisebbségi szószóló, a támogatás további feltétele az országos kisebbségi önkormányzat nyilatkozata, mely szerint az oktatási intézmény nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot lát el,
- az a) és d) pont szerinti támogatásnál az igénybevétel feltétele az is, hogy, ha az óvodában a nevelés nem az óvodai nevelésre kiadott irányelv figyelembevételével történik, vagy ha az iskolában az oktatás nem a helyi tanterv szerint történik, akkor - külön program szerint - legalább heti hat órában, legfeljebb három óvodás gyermekből, illetve tanulóból álló csoport keretében felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozást szervezzenek,
- az e) pontban meghatározott támogatás csak akkor vehető igénybe, ha a szülők kérésére a kollégiumban legalább heti hat órában, legfeljebb három tanulóból álló csoport keretében felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozást szerveznek a felvett cigány etnikumhoz tartozó tanulók számára. További feltétel, hogy a kollégium pedagógiai programja tartalmazza e feladatokat.
Az a-d) pont alatt felsorolt kiegészítő támogatás tanulónként csak egy jogcímen vehető igénybe.
E támogatásokat a kisebbségi oktatás többletfeladatainak ellátására, a kisebbség nyelvének tanításához, illetve a kisebbségi nyelven folyó tanításhoz szükséges tanórai foglalkozások időkeretének, az osztálybontáshoz szükséges időkeretnek, a kisebbségi oktatás tárgyi és személyi feltételeinek biztosítására kell fordítani.
A c) ponton belül a nem kisebbségi két tanítási nyelvű oktatást szolgáló támogatást a helyi önkormányzat az általa fenntartott nevelési, oktatási intézményben a Művelődési Minisztérium 29.207/1987. (M.K. 22.) számú engedélyében foglaltaknak megfelelően, vagy 1998. szeptember 1. napjától az első és hetedik évfolyamon a helyi tanterv alapján szervezett nem kisebbségi két tanítási nyelvű általános és középiskolai oktatáshoz veheti igénybe.
f)	Kiegészítő támogatás a kis létszámú nemzeti, etnikai óvodai neveléshez, továbbá általános iskolai neveléshez, oktatáshoz:	22 000 Ft/fő
A támogatást a helyi önkormányzat az óvodai neveléshez és az általános iskolai nevelés és oktatás megszervezéséhez az a)-d) pontban meghatározott támogatások egyike mellett igényelheti a következő feltételek együttes megléte esetén:
- az éves átlagos óvodai gyermeklétszám a 60, illetve az iskolai tanulólétszám a 130 főt nem haladja meg, és a településen nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás egy óvodában, illetve egy iskolában folyik és
- a nevelési-oktatási intézményben ugyanazon az évfolyamon csak egy óvodai csoport, iskolai osztály van.
2. Pedagógus szakvizsga és továbbképzés
Összege: 21 800 Ft/fő
Igényelhetik a helyi önkormányzatok a közoktatási törvény 17. § (5) bekezdése alapján előírt szakvizsga, továbbá a 19. § (5) bekezdése alapján előírt továbbképzés megszervezéséhez. Az igényjogosultság alapja a közoktatásról szóló törvény 20-21. §-ában és a 122. § (3) bekezdésében felsorolt típusú intézményekben, pedagógus-munkakörben, illetve a törvény 22. §-ában felsorolt intézményekben pedagógiai szakértő vagy pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak 1998/99. tanévi nyitó statisztika szerinti létszáma és az 1999/2000. tanévre becsült létszáma. A támogatás a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően használható fel.
Az elszámolás a normatív állami hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján történik az e jogcímen 1999. január 1. és december 31. között jogszerűen elszámolt költségek figyelembevételével. A tárgyévi támogatással történő elszámolást az ezzel összefüggő gazdasági eseményeket rögzítő nyilvántartásokkal és bizonylatokkal, valamint a szakvizsgáról, illetve továbbképzésről kibocsátott igazolással, tanúsítvánnyal, bizonyítvánnyal, oklevéllel, egyéb okirattal kell alátámasztani.
3. Pedagógusok szakkönyv-vásárlása
Összege: 9750 Ft/fő
Igényelhetik a helyi önkormányzatok, a közoktatásról szóló törvény 19. § (3) bekezdése alapján, az általuk fenntartott - a törvény 20-21. §-ában és a 122. § (3) bekezdésében felsorolt típusú - intézményekben közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus-munkakörben, illetve a törvény 22. §-ában felsorolt intézményekben pedagógiai szakértő vagy pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak után. Az igényjogosultság részletes feltételeit a közoktatási törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet határozza meg. Az igényjogosultság alapja az 1998. december 31-én várható (becsült) pedagógus létszám, a fent hivatkozott rendelet jogosultságra vonatkozó előírásainak figyelembevételével.
Az elszámolás a normatív állami hozzájárulásokkal azonos eljárás keretében, a kormányrendelet 7. §-a alapján - 1998. december 31-én közalkalmazotti jogviszonyban állók létszámának figyelembevételével - történik.
4. Tanulók tankönyvvásárlása
Összege: 1700 Ft/fő
A támogatás a helyi önkormányzatokat az 1999/2000. évi tanévre becsült tanulói létszám alapján illeti meg. A támogatás központi számítási alapja a 3. számú melléklet 13., 14. a)-c), 15. a) pontjai szerinti hozzájárulások igényléséhez szolgáltatott adatok számításánál figyelembe vett - az iskolai nappali rendszerű oktatásban résztvevők számának a kiegészítő szabályok 2. pontja szerinti - adata. A támogatás felhasználása a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 5/1998. (II. 18.) MKM rendelet alapján történik.
Az elszámolás a normatív állami hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján történik az 1999/2000. tanévi nyitó közoktatási statisztikában szereplő, nappali rendszerű oktatásban résztvevők létszámának figyelembevételével.
5. Érettségi és szakvizsga díjak
Összege: 3448 Ft/fő
Igényelhetik a megyei (fővárosi) önkormányzatok, valamint a megyei jogú városi önkormányzatok a középiskolákban és szakképző intézményekben 1999-ben érettségi vizsgára, illetve szakmai vizsgára jelentkezők létszáma alapján az érettségi vizsga vizsgaszabályzatnak kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet és a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet alapján, az érettségi és szakvizsga díjakhoz.
Az elszámolás a normatív állami hozzájárulásokkal azonos eljárás keretében történik az 1999. május 1. és 1999. december 31. között e célra felhasznált összeg figyelembevételével.
6. Körzeti, térségi feladatok
a) Fővárosi és megyei közalapítványok szakmai tevékenysége
Összege: 1200 millió Ft/a törvény 3. számú mellékletében közoktatási célra biztosított normatív állami hozzájárulási főösszeg arányában
Az előirányzat a megyei (fővárosi) önkormányzatokat illeti meg a megye (főváros) területén működő helyi önkormányzatok számára az e törvény 3. számú mellékletében közoktatási célra biztosított normatív állami hozzájárulási főösszeg arányában. A támogatás kizárólag a megyei fejlesztési tervvel összefüggő szakmai célokra fordítható. A közalapítványnak az éves támogatási összeg felhasználására vonatkozó feladat- és ehhez kapcsolódó pénzügyi tervet kell készítenie, amely az elszámolás alapja. Az alapítvány működtetését a közalapítvány más forrásaiból kell biztosítani, erre a célra a támogatás nem fordítható.
Az elszámolás a normatív állami hozzájárulásokkal azonos eljárás keretében történik a közalapítványnál e jogcímen az 1999. január 1. és 1999. december 31. között e célra jogszerűen elszámolt költségek figyelembevételével. A közalapítványnak a megyei (fővárosi) önkormányzat részére a támogatás felhasználását dokumentálni kell.
b) Pedagógiai szakszolgálatok tevékenysége
Összege: 621,674 millió Ft/a törvény 3. számú mellékletében közoktatási célra biztosított normatív állami hozzájárulási főösszeg arányában
Az előirányzat a megyei (fővárosi) önkormányzatokat illeti meg a megye (főváros) területén működő helyi önkormányzatok számára e törvény 3. számú mellékletében közoktatási célra biztosított normatív állami hozzájárulási főösszeg arányában a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet szerinti feladataik ellátásához. A támogatás a hivatkozott rendelet előírásai szerinti szakmai tevékenységre fordítható. Az igénybe vevő önkormányzatnak az éves támogatási összeg felhasználására vonatkozó feladat- és ehhez kapcsolódó pénzügyi tervet kell készítenie, amely az elszámolás alapja.
Az elszámolás a normatív állami hozzájárulással azonos eljárás keretében történik e jogcímen az 1999. január 1. és 1999. december 31. között a feladatterv alapján e célra jogszerűen elszámolt költségei figyelembevételével.

A közoktatási célú előirányzatokra vonatkozó kiegészítő szabályok

1. Pénzellátási szabályok:
a) Az 1. pontban meghatározott támogatás folyósítása az e törvény 26. § (2) bekezdése szerint történik.
b) A 2. és 6. b) pontban meghatározott támogatások folyósítása 12 részletben, minden hónap 25-éig történik.
c) A 3. pontban meghatározott támogatás folyósítása egy összegben április 25-ig történik.
d) Az 4. pontban meghatározott támogatás folyósítása egy összegben augusztus 25-ig történik.
e) A 5. pontban meghatározott támogatás folyósítása egy összegben május 25-ig történik.
f) A 6. a) pontban meghatározott támogatás folyósítása négy egyenlő részletben, január 25-ig, április 25-ig, július 25-ig, illetve október 25-ig történik.
2. Az 1. pont szerinti hozzájárulások megállapítása a tervezésnél az önkormányzatok által becsült létszámok, mutatószámok alapján történik. Az elszámoltatás a költségvetési éven belüli tanévváltás időpontjához, augusztus 31-hez igazodóan, az ellátott, oktatott létszám 8/12-ed részének és 4/12-ed részének önkormányzati szinten figyelembe vett éves, jogcímenként összesített átlaga alapján történik.
Az évközi egyösszegű (3., 4., 5. pont szerinti) támogatások folyósítását megelőzően az elszámolás követelményei szerint jogosulatlanná vált támogatásrészről a helyi önkormányzatnak le kell mondania. Amennyiben ezzel összefüggésben többletigénye merül fel, azt a zárszámadással egyidejűleg a központi költségvetéssel való elszámolás keretében érvényesítheti.
II. Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása
A hivatásos önkormányzati tűzoltóság fenntartásához és működtetéséhez juttatott állami támogatás a következő normatívák alapján vehető igénybe.
1. A hivatásos önkormányzati tűzoltóság állományának személyi juttatásaihoz:
a) a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóság személyi juttatásaihoz 1 725 885 Ft/fő.
A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet - A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb létszáma - című mellékletének „Létszám összesen” rovat adata szerint.
b) a készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóság személyi juttatásaihoz 2 100 000 Ft/fő.
A támogatást a készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet, A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb létszáma című mellékletének táblázata „Létszám összesen” rovat adata szerint.
c) Illetménykiegészítéshez 22 853 Ft/fő
A támogatást a fővárosi önkormányzat veheti igénybe az 1/a) pontban meghatározotton túl az 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 103. § (1) bekezdésének b) pontja, valamint a Hszt. végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet és a 20/1997. (III. 19.) BM rendelet alapján - a fővárosi tűzoltó-parancsnokság megyei illetékességű középirányító tevékenységet ellátó hivatásos állományú tagjai illetménykiegészítéséhez - a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet, A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb létszáma című mellékletének táblázata „Létszám összesen” rovatában - a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság részére - meghatározott létszám szerint.
2. A hivatásos önkormányzati tűzoltóság dologi kiadásainak támogatása alábbi normatívákkal vehető igénybe:
a) a tűzoltólaktanyák üzemeltetéséhez 3100 Ft/m2
A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat a tűzoltó laktanya telekkönyvi nyilvántartásban, illetve a használatba vételi engedélyben szereplő fűtéssel és világítással ellátott tűzoltólaktanya nettó alapterülete, továbbá az ilyen célra igénybe vett - fűtéssel és világítással ellátott nettó alapterület - 1998. augusztus 31-i állapot szerint veheti igénybe.
b) a tűzoltó járművek üzemeltetéséhez és karbantartásához 71,0 Ft/km
A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok tárgyi és költségvetési átadás-átvételének rendjéről szóló 59/1995. (V. 30.) Korm. rendelet - A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb gépjárműfecskendő és különleges szer állománya - című mellékletében meghatározott tűzoltó járművek, továbbá a rendelet mellékletében nem specifikált, de rendszeresített és működő speciális szerek előző 3 évben (1995-97) futott és pótlékolt kilométereinek hároméves átlaga alapján tervezett futásteljesítmény alapján.
c) a különleges szerek kötelező évi rendszeres műszaki felülvizsgálatához és javításához 329 240 Ft/db
A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok tárgyi és költségvetési átadás-átvételének rendjéről szóló 59/1995. (V. 30.) Korm. rendelet, A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb gépjárműfecskendő és különleges szer állománya című mellékletében meghatározott különleges szerek - emelőkosaras gépjármű, gépezetes létra, daru, műszaki mentő, gyorsbeavatkozó, porral oltó gépjármű, habbal oltó gépjármű, olajbalesetet elhárító gépjármű - 1998. augusztus 31-i száma alapján.
d) a speciális szerek kötelező évi rendszeres műszaki felülvizsgálatához és javításához 260 000 Ft/db
A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe az 59/1995. (V. 30.) Korm. rendelet mellékletében nem specifikált, de rendszeresített és működő speciális szerek - búvárszer, tűzoltóhajó, légzőbázis, turbóreaktív oltógépjármű, por-hab kombinált oltójármű, lánctalpas-erdőtüzes gépjármű, konténerszállító gépjármű - 1998. augusztus 31-i száma szerint.
e) a készenléti szolgálattal rendelkező tűzoltó-parancsnokság intézményi kiadásaihoz irodaszer, információhordozó, kommunikációs számítástechnikai eszközök és egyéb - 28 024 Ft/fő.
A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet - A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb létszáma - című mellékletének „Létszám összesen” rovat adata szerint.
f) a készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokság intézményi kiadásaihoz 420 000 Ft/fő.
A támogatást a készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet, A készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok létszáma című mellékletének táblázata „Létszám összesen” rovat adata szerint.
A hivatásos önkormányzati tűzoltóság fenntartásához és működtetéséhez a fenti normatívákkal juttatott állami támogatás összege együttesen szolgál a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényben előírt követelmények teljesítéséhez.

9. számú melléklet az 1998. évi XC. törvényhez

A fegyveres erők költségvetési létszáma

A Magyar Honvédség létszáma (fő):
Megnevezés	Létszám
Tiszt	8 420
Tiszthelyettes	9 700
Szerződéses állomány	5 330
Sor- és tanintézeti hallgatói állomány együtt	20 500
Honvédségi közalkalmazott	9 200
Mindösszesen	53 150
A Határőrség létszáma (fő):
Megnevezés	Létszám
Tiszt	1 984
Zászlós és tiszthelyettes	7 392
Tanintézeti hallgató	235
Határőrségi közalkalmazott és köztisztviselő együtt	2 565
Mindösszesen	12 176

10. számú melléklet az 1998. évi XC. törvényhez

Fejezeti kezelésű támogatási célprogramok egyes szabályai

1. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport tekintetében bevétel: visszatérítési kötelezettséggel adott támogatások tárgyévi megtérülése.
2. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 2. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:
a) az erdőfenntartási járulék,
b) az erdővédelmi bírság,
c) az újraerdősítési költség,
d) az erdőgazdálkodási bírság.
3. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 3. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:
a) a földvédelmi járulék,
b) a földvédelmi bírság,
c) a talajvédelmi bírság.
4. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 4. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:
a) a tenyésztési hozzájárulás,
b) az állattenyésztési bírság,
c) a lóverseny-totalizatőr forgalma.
5. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 5. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:
a) az államot megillető halászati jog haszonbérbe adása,
b) az állami halászjegy és az állami horgászjegy díja,
c) a halászvizsga és a horgászvizsga díja,
d) halgazdálkodási bírság és a halvédelmi bírság,
e) a halászat céljait elősegítő egyéb önkéntes befizetések,
f) jogszabályban előírt egyéb befizetések,
g) halászatfejlesztési hozzájárulás.
6. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 6. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:
a) a vadászati hatósági eljárásban fizetett díjak (vadászjegyek, vadászati engedélyek, trófeabírálat díja stb.),
b) a vadvédelmi hozzájárulás,
c) a vadgazdálkodási bírság,
d) a vadvédelmi bírság.
7. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 4. alcím, 10. előirányzat-csoport, 1. kiemelt előirányzat tekintetében bevétel: a vételárrész [az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 51. § (6) bekezdés].
8. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 40. előirányzat-csoport tekintetében bevétel: építésügyi bírság [az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 50. § (2) bekezdés].
9. A XV. Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím tekintetében bevétel:
a) a turisztikai hozzájárulás;
b) a turisztikai hozzájárulás mértéke:
ba) a kereskedelmi szálláshelyek - fizetővendéglátás kivételével - éves nettó árbevételének 2%-a. A figyelembe vett szolgáltatások a következők:
- 081100 szállodai szolgáltatás,
- 081210 turistaszállás-szolgáltatás,
- 081220 panziószolgáltatás,
- 081230 kempingszolgáltatás,
- 081240 nyaraló szolgáltatás,
bb) a vendéglátóhelyek éves nettó árbevételének 1%-a. A figyelembe vett szolgáltatások a következők:
- 082100 éttermi vendéglátás,
- 082200 cukrászdai vendéglátás,
- 082300 egyéb nyílt árusítású vendéglátás,
bc) az utazásszervezői és egyéb turisztikai szolgáltatások:
- 094320 utazásszervezés és/vagy - közvetítői tevékenység éves árrésének és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások éves árrésének 1%-a,
- 094320 idegenvezetési tevékenység éves nettó árbevételének 1%-a,
- 113110 személygépkocsi-kölcsönzésből származó éves nettó árbevétel 2%-a,
- 113110 vezető nélküli sportjárművek kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a,
- 113120 kezelőszemélyzet nélküli vízi sporteszközök kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a,
- 113130 kezelőszemélyzet nélküli sportrepülők kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a,
- 113430 személyi használatú cikkek (kerékpár, vízibicikli, szörf) kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a,
- 191950 játékautomaták üzemeltetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2%-a,
- 191990 sétakocsikázás- és lovagoltatás-szolgáltatásból származó éves nettó árbevétel 1%-a,
- 195120 pénznyerő automaták üzemeltetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2%-a,
- 195130 játékkaszinók működtetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2%-a;
c) az előirányzat terhére nyújtott visszatérítendő támogatások visszafizetéséből származó összeg;
d) „pályázati eljárási díj” bevétel.
10. Turisztikai hozzájárulást fizetnek a 9. pont ba)-bc) alpontjaiban meghatározott tevékenységet folytató jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók.
11. A turisztikai hozzájárulás befizetésének teljesítésére év közben a vállalkozók előleget fizetnek, az előleg alapja a tárgyévet megelőző teljes év nettó árbevételének (az utazásszervezés és/vagy közvetítő tevékenységnél árrésének) időarányos része. Az így kiszámított díjat a vállalkozók negyedévenként vallják be, az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint. Az év közben újonnan alakult vagy átalakult vállalkozások előlegének alapja a meghatározott tevékenységekből várható éves árbevétel (az utazásszervezés és/vagy közvetítő tevékenységnél árrés), amelynek összegét a vállalkozásnak az alakulástól, illetve átalakulástól számított 15 napon belül be kell jelentenie az állami adóhatósághoz. A turisztikai hozzájárulás fizetésének határidejére féléves, majd negyedévenkénti előlegfizetési kötelezettség vonatkozik. Az éves adatok alapján számított előlegfizetés mértéke az első félévre 50%, a harmadik negyedévben 30%, a negyedik negyedévben 20%. A tárgyévi befizetés határideje az első félévet követő hónap 20., illetve a tárgynegyedévet követő hónap 20. napja. A turisztikai hozzájárulásról a tárgyévet követő május 31-éig kell bevallást adni. A kötelezettség és a tényleges befizetés közötti különbözet rendezésének (befizetés, visszaigénylés) határideje július 20.
12. A 9. pont ba)-bc) alpontjaiban meghatározott árbevétel alatt a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 45. § (1)-(2) bekezdésének alapján meghatározott értékesítés nettó árbevétele értendő, amely az e tevékenységekkel kapcsolatos alvállalkozói tevékenységek és/vagy bérmunkák ellenében kifizetett összegekkel csökken.
A 9. pont bc) alpontjában a játékautomaták, pénznyerő automaták, illetve játékkaszinók esetében az adózott nettó árbevétel alatt a következő értendő: a fenti tevékenységből származó - az előzőekben meghatározott - nettó árbevételt csökkenteni kell az ezen tevékenységek után fizetett játékadóval és helyi iparűzési adóval.
13. A turisztikai hozzájárulásként fizetendő összeget a befizető ráfordításként (költségként) számolhatja el.
14. A XVI. Környezetvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 6. alcím, tekintetében a bevétel:
a) a környezet- és természetvédelmi bírságok,
b) a környezetvédelmi termékdíjak,
c) nemzetközi segélyek,
d) az önkéntes befizetések és támogatások,
e) a támogatások visszafizetése és ezek kamatai,
f) a megtérített kármentesítési és kárelhárítási költségek és kártérítés.
15. A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 5. alcím, 1. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:
a) a koncessziós díj (a távközlési szolgáltatásokra kötött koncessziós szerződésekből származó - a koncesszióba adással kapcsolatos költségek levonása után fennmaradt - egyszeri koncessziós díj 70%-a, majd az évente fizetendő koncessziós díj 70%-a),
b) a koncessziós szerződés megszegése miatt érvényesített követelések alapján befolyt összegek, továbbá a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény 22. §-a alapján megállapított és megfizetett bírságok teljes összege,
c) a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 104. §-a alapján megállapított és megfizetett pénzbírságok teljes összege,
d) az előirányzat terhére nyújtott visszatérítendő támogatások visszafizetéséből származó összeg.
16. A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 6. alcím, tekintetében bevétel:
a) a külföldi gépjárműadó,
b) a belföldi gépjárműadó,
c) a túlsúlydíj,
d) a nemzetközi segély.
17. A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 7. alcím, tekintetében bevétel:
a) a vízkészletjárulék és annak késedelmes befizetése esetén megállapított késedelmi pótlék, adóbírság és mulasztási bírság,
b) a visszatérítendő támogatásokból származó befizetések, azok kamatai és késedelmi kamatai,
c) a külön jogszabályok rendelkezései alapján a vízjogi engedély nélkül, vagy attól eltérően megvalósított vízi létesítmények, vízimunkák, vagy gyakorolt vízhasználatok miatt a vízügyi hatóság által kiszabott bírság,
d) az a), c) pontokban megjelölt bevételi források körében keletkezett tartozások - azonnali beszedési megbízással is beszedhető - köztartozásnak minősülnek,
e) az egyéb hozzájárulás és támogatás.
18. (1) A vízhasználó és az üzemi fogyasztó a vízügyi célelőirányzat javára vízkészletjárulékot köteles fizetni.
(2) a) vízhasználó az, aki vízjogi engedélyköteles tevékenységet folytat, kivéve, ha a 21. pont alapján mentesül a vízkészletjárulék fizetése alól,
b) az üzemi fogyasztó az, aki ivóvizet szolgáltató közműről a saját gazdasági célú vízhasználatához településenként évi 10 000 m3-nél nagyobb vízmennyiséget használ fel.
(3) A vízhasználónak a vízkészletjárulékot
a) a b)-c) pontokban meghatározott vízhasználatot kivéve 1,50 Ft/m3 alapjárulék,
b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget - az egyes külön megjelölt időszakra is tekintettel - 10%-nál nagyobb mértékben túllépi, a teljes többletmennyiség után 3,00 Ft/m3 alapjárulék,
c) ha a vízjogi engedélyköteles a tevékenységet engedély nélkül folytatja (a továbbiakban: engedély nélküli vízhasználat), 9,50 Ft/m3 alapjárulék figyelembevételével, a befizetés összegét meghatározó, külön jogszabályban előírt - az igénybe vett vízmennyiség meghatározásának módjától, a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétől, továbbá az adott térség vízkészlet-gazdálkodási helyzetétől függő - szorzószámok alkalmazásával, a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség alapján kell kiszámítani. A vízmennyiség meghatározását az engedély nélküli vízhasználatnál a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.
(4) A vízhasználó a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80%-a után köteles a 18. pont (3) bekezdés a) pontjában meghatározott 1,50 Ft/m3 alapjárulék figyelembevételével - a (3) bekezdésben foglaltak szerint - a vízkészletjárulékot kiszámítani, ha az általa igénybe vett víz mennyisége - a 21. pont (1) bekezdés b), f) és i) pontjaiban meghatározott esetek kivételével - a vízjogi engedélyben megjelölt mennyiség 80%-át nem éri el.
(5) Az üzemi fogyasztónak a vízkészletjárulékot 4,60 Ft/m3 járulék alapján a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után kell kiszámítani.
(6) A járulékfizetésre kötelezett a vízkészletjárulék késedelmes megfizetése esetén a késedelem okától függetlenül a befizetési határidő napjától késedelmi pótlékot köteles kiszámítani és megfizetni.
(7) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.
(8) A járulékfizetésre kötelezett által befizetett összeget - ha az összes tartozásnál kisebb - sorrendben (ezen belül nemenként a legrégebbi tartozástól kezdve) az adóbírságra, a mulasztási bírságra, azt követően a késedelmi pótlékra, végül a vízkészletjárulék tartozásra kell elszámolni.
19. (1) A vízhasználó és az üzemi fogyasztó - a (2) és (3) bekezdésben megállapított kivételekkel - a vízkészletjárulékot a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig köteles befizetni az illetékes vízügyi hatóság vízügyi célelőirányzat számlájára.
(2) A tárgyévet követő első hónap 15. napjáig köteles a vízhasználó a vízkészletjárulékot befizetni
a) ha a vízjogi engedélyben meghatározott éves vízmennyiség napi átlaga (365 nap alapján) nem haladja meg a 25 m3/nap mennyiséget (kisfogyasztó),
b) ha az évnek csak meghatározott időszakában használ vizet (időszakos vízhasználó),
c) ha a 18. pont (3) bekezdésének b) pontja alapján fizet vízkészletjárulékot.
(3) Az engedély nélküli vízhasználat után a vízkészletjárulékot a jogerős hatósági határozat közlését követő hónap 15. napjáig kell kiszámítani és befizetni.
20. (1) A járulékfizetésre kötelezett a fizetési kötelezettségét annak keletkezésétől - vízhasználónál a vízjogi engedély kézhezvételétől, üzemi fogyasztónál a vízfelhasználás megkezdésétől - számított 15 napon belül az illetékes vízügyi hatóságnak - az e célra készített nyomtatványon - bejelenteni köteles (bejelentkezés).
(2) A járulékfizetésre kötelezett köteles a bejelentkezésen túl a vízügyi hatóság részére nyilatkozatot adni
a) a tényleges vízigénybevételről, a fizetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról, a 19. pont (1)-(3) bekezdéseiben előírt határidőben, valamint a negyedéves befizetési kötelezettség körébe eső vízhasználó az éves adatokról összevontan is, a tárgyévet követő hónap 15. napjáig, az e célra szolgáló adatlapon, a befizetett összegek jogcímeiről pedig teljesítés (átutalási) bizonylatán,
b) az üzemi fogyasztók részére lekötött vízmennyiségekről a tárgyévet követő hónap 15. napjáig az e célra szolgáló adatlapon.
(3) A vízkészletjárulék-fizetés bizonylatait a vízügyi hatóság ellenőrzi. Ha a fizetésre kötelezett a bejelentkezési, a nyilatkozattételi, a nyilvántartási, illetőleg a vízkészletjárulék- és pótlék-befizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol a törvény adóhatóságot említ, azon a vízügyi hatóságot kell érteni. Vízkészletjárulék ügyben I. fokon a területileg illetékes vízügyi igazgatóság jár el.
(4) Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 67. § (3) bekezdése első fordulatában a pótlékfizetés kezdő napjának eltérő megállapítására, a 73. § (1) bekezdésében, továbbá a 82. §-ban meghatározott, a fizetési kötelezettség mérséklésére, elengedésére vonatkozó szabályokat a vízügyi hatóság nem alkalmazhatja.
21. (1) Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie
a) a felszín alatti vízkivételnél a vízjogi engedély szerinti víztartó rétegbe visszasajtolt - a felszín alatti vizeket nem veszélyeztető - vízmennyiség után,
b) a tűzivízellátás, a polgári védelmi készenléti célokat szolgáló vízmennyiség, továbbá az életveszélyt okozó bányászati vízbetörés esetén az életmentés időtartamára kiemelt vízmennyiség után,
c) a vízjogi engedélyenként évi 500 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után,
d) a talajvízdúsításra betáplált vízmennyiséggel azonos vízmennyiség kitermelése után, ha az a talajvízdúsítással igénybe vett vízadó rétegből történik,
e) az ár- és belvíz befogadására kijelölt csatornák, halastavak, tározók védekezési célból történő feltöltésére használt és a főműveken átvezetett, a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiség után,
f) a vízjogi engedély szerinti vízmennyiség azon része után, amely nem vehető igénybe, mert a vízkészlet természeti okokból nem áll rendelkezésre,
g) ha a hatóság a vízkivételt korlátozta,
h) a használt víz ismételt felhasználása vagy átadása után, kivéve a kettősműködésű csatornákból történő vízkivételt,
i) a felszíni vízből történő ökológiai célú vízhasználat vízmennyisége után,
j) ha a vízkészletjárulék tárgyévre vonatkozó összege nem haladja meg az 1000 forintot.
(2) A vízhasználónak az (1) bekezdés b) és f) pontjában megjelölt mentesség megállapítását az ok bekövetkezésétől számított hatvan napon belül az illetékes vízügyi hatóságtól kell kérnie. Hatvan nap után a mentességre hivatkozni nem lehet.
(3) Nem kell az üzemi fogyasztónak vízkészletjárulékot fizetnie, ha a közegészségügyi előírások az igénybe vett vízmennyiség több mint 50%-ára ivóvízminőséget határoznak meg.
22. A XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 10. cím, 7. alcím, tekintetében bevétel:
a) a műemlékvédelmi bírság,
b) a műemlékvédelmi hozzájárulás,
c) az állami tulajdonú műemlék értékesítéséből, hasznosításából származó bevétel,
d) a támogatást igénylő pályázó által fizetett pályázati díj,
e) a célelőirányzatból nyújtott támogatások visszafizetett összege.

11. számú melléklet az 1998. évi XC. törvényhez

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. költségvetési befizetési kötelezettségei és a privatizációval, a vagyonkezeléssel összefüggő ráfordításai

Millió forintban
I. Költségvetési befizetési kötelezettségek
a)	az állami vagyon privatizációja bevételéből	8 000
b)	az állami vagyon utáni részesedés, az adóskonszolidációs követelések értékesítése alapján együttesen	14 400
c)	az ÁPV Rt. tartalékfeltöltését a gázközművek céljára fedező államkötvények kamatának visszafizetése	7 000
Összesen:	29 400
II. Ráfordítások
1. Ráfordítások az 1995. évi XXXIX. tv. 23. §-a alapján	36 600
a)	a hozzárendelt vagyon értékesítése előkészítésének költségei, az értékesítéssel kapcsolatban felmerülő kiadások, díjak, költségek [23. § (1) a) és f) pontok]	10 000
b)	vagyonkezeléssel összefüggő ráfordítások [23. § (1) e) pont]	3 000
c)	a privatizációval és a vagyonkezeléssel kapcsolatos reorganizációs kifizetések [23. § (1) g) pont]	15 000
d)	az ÁPV Rt. működési költségei [23. § (1) d) pont]	4 000
e)	a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések [23. § (1) i) pont]	3 000
f)	alacsony kamatozású államadósság törlesztése E-hitelből [23. § (1) i) pont]	1 500
g)	a volt szovjet ingatlanok értékesítése kapcsán az önkormányzatokat megillető bevételi hányad [23. § (1) i) pont]	100
2. Az e törvény alapján keletkező ráfordítások	11 000
a)	a területfejlesztés központi, regionális és megyei szerkezetátalakítási programjainak támogatása	7 000
Ebből a külön jogszabály szerint decentralizált előirányzattal együtt:
Borsod-Abaúj-Zemplén megye	1 500
Nógrád megye	360
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye	900
b)	nem az ÁPV Rt. portfoliójába tartozó volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi kárelhárítása	1 000
c) a gazdálkodók által okozott, a vállalkozókra át nem hárítható környezeti károk és veszélyeztetések elhárításának támogatása	1 500
d) az agrár-reorganizációs program kamatterheinek átvállalása	1 500
3. Ráfordítások egyéb kötelezettségek alapján	4 500
a)	egyéb szerződéses kötelezettségek (pl. DAM)	1 500
b)	az ÁPV Rt. és a jogelődök portfóliójába tartozó cégek esetén az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatok finanszírozása	3 000
4.	Az állam gazdaságpolitikai tevékenységét támogató intézkedések veszteségeire, válsághelyzetek megszüntetésére	3 000
5.	A privatizációs tartalék feltöltése	25 000
Összesen:	80 100
Kiadások összesen:	109 500

12. számú melléklet az 1998. évi XC. törvényhez

„9. számú melléklet az 1995. évi XCVI. törvényhez

Egyes tevékenységek, melyek gyakorlásának feltétele a felelősségbiztosítási szerződés megkötése

1. Gépjármű üzemben tartása
2. Lőtér üzemeltetése
3. Nem állami szociális intézmény fenntartása
4. Nem állami gyermekellátást végző intézmény fenntartása
5. Felvonók és mozgólépcsők ellenőrzése
6. Pénzfeldolgozási tevékenység
7. Műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító tevékenység
8. Gázértékesítési tevékenység.”

13. számú melléklet az 1998. évi XC. törvényhez

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 1999. ÉVI MÉRLEGE

Millió forintban
BEVÉTELEK	1999. évielőirányzat		KIADÁSOK	1999. évielőirányzat
GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK BEFIZETÉSEI			GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK TÁMOGATÁSA
Társasági adó (pénzintézetek nélkül)	260 400,0		Egyedi és normatív támogatás	60 000,0
Bányajáradék	16 380,0		Egyéb támogatás	500,0
Vám- és importbefizetések	134 300,0		Együtt:	60 500,0
Játékadó	21 400,0		Közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása	10 594,5
Egyéb befizetések	35 000,0		Agrárgazdaság támogatása
Összesen:	467 480,0		Piacrajutási támogatás	49 800,0
Agrártermelési támogatás	48 345,0
Együtt:	98 145,0
FOGYASZTÁSHOZ KAPCSOLT ADÓK			Összesen:	169 239,5
Általános forgalmi adó	985 000,0		FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉS	73 600,0
Fogyasztási és jövedéki adó	460 900,0		FELHALMOZÁSI KIADÁSOK
Összesen:	1 445 900,0		Központi beruházások költségvetési fedezete
LAKOSSÁG BEFIZETÉSEI			Kiemelt beruházások, beruházási célprogramok	75 914,9
Személyi jövedelemadó	531 535,7		Egyéb felhalmozási kiadások, lakástámogatás	41 430,8
Adóbefizetések	4 500,0		Együtt:	117 345,7
Illetékbefizetések	42 423,0		Lakástámogatások	60 000,0
Összesen:	578 458,7		Összesen:	177 345,7
GARANCIA ÉS HOZZÁJÁRULÁS A TB-ALAPOK KIADÁSAIHOZ	126 491,0
TB KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL FOLYÓSÍTOTT ELLÁTÁSOK
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK SAJÁT BEVÉTELEI	341 435,9		Családi támogatások	191 800,0
TÁMOGATÁSI CÉLPROGRAMOK SAJÁT BEVÉTELEI	64 887,5		Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások	75 130,0
Összesen:	406 323,4		Különféle jogcímen adott térítések	16 890,0
Összesen:	283 820,0
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK
Költségvetési szervek támogatással fedezett kiadásai	815 202,8
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKTŐL SZÁRMAZÓ			Támogatási célprogramok támogatással fedezett kiadásai	154 216,7
BEFIZETÉSEK	12 130,0		Együtt:	969 419,5
HELYI ÖNKORMÁNYZATOK BEFIZETÉSEI	4 000,0		Költségvetési szervek saját bevétellel fedezett kiadásai	341 435,9
ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK BEFIZETÉSEI	9 990,0		Támogatási célprogramok saját bevétellel fedezett kiadásai	64 887,5
ÁLLAMI, KINCSTÁRI VAGYONNAL KAPCSOLATOS			Összesen:	1 375 742,9
BEFIZETÉSEK	16 855,0
PÉNZINTÉZETEK TÁRSASÁGI ADÓJA	34 500,0		TÁRSADALMI ÖNSZERVEZŐDÉSEK TÁMOGATÁSA	2 954,0
MAGYAR NEMZETI BANK BEFIZETÉSE	44 000,0		HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSA	440 486,7
EGYÉB BEVÉTELEK	11 450,0		ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK TÁMOGATÁSA	70,0
ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK	97 373,9		NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI KAPCSOLATOK KIADÁSAI	19 795,1
BEVÉTELI FŐÖSSZEG PRIVATIZÁCIÓS BEVÉTELEK NÉLKÜL:	3 128 461,0		ADÓSSÁGSZOLGÁLAT, KAMATTÉRÍTÉS	768 664,2
PRIVATIZÁCIÓS BEVÉTELEK NÉLKÜLI HIÁNY:	382 173,1		EGYÉB KIADÁSOK	6 425,0
PRIVATIZÁCIÓBÓL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK	8 000,0	ÁLTALÁNOS TARTALÉK	19 000,0
CÉLTARTALÉKOK	2 500,0
KORMÁNYZATI RENDKÍVÜLI KIADÁSOK	23 000,0
ÁLLAM ÁLTAL VÁLLALT KEZESSÉG ÉRVÉNYESÍTÉSE	21 500,0
BEVÉTELI FŐÖSSZEG:	3 136 461,0	KIADÁSI FŐÖSSZEG:	3 510 634,1
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS HIÁNYA:	374 173,1
A KÖLTSÉGVETÉS HITELFELVÉTELEI	24 427,1	A KÖLTSÉGVETÉS ADÓSSÁGÁNAK TÖRLESZTÉSEI	834 941,9

14. számú melléklet az 1998. évi XC. törvényhez

Az Áfa-törvény 1. számú mellékletének I. része a következő 12/A., 17/A., 21/A. pontokkal egészül ki, valamint a 28. és 57. pontok helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg az 1. számú melléklet II. részének 1-2. és 14. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, valamint a következő 2/A. ponttal egészül ki.:
(1. számú melléklet az 1992. évi LXXIV. törvényhez)
(I. rész
A 12 százalékos felszámított adómérték alá tartozó termékek és szolgáltatások köre)
Sor-szám	Megnevezés	Vámtarifaszám
„12/A.	Mákgubó	ex 1211 90 95 99
17/A.	Rúdalakú, túróval töltött, csokoládéval bevont termék	ex 1806 31 00 99
21/A.	Ízesített tej	ex 2202 90 91 ex 2202 90 95 ex 2202 90 99
28.	Gyógyszerek (az Állatgyógyászati Oltóanyag és Gyógyszerellenőrző Intézet által törzskönyvezett termékek, „állatgyógyászati célra” szövegű magyar alszámos bontások), gyógyiszap	ex 3003 ex 3004
57.	Egészségügyben való felhasználás céljára minősített inhalátor	ex 9019 20”
(II. rész
A nulla felszámított adómérték alá tartozó termékek és szolgáltatások köre)
Sor-szám	Megnevezés	Vámtarifaszám
„1.	Humán gyógyszer (kizárólag az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) által törzskönyvezett termék) oltóanyag, gyógyszer jellegű, OGYI által törzskönyvezett fertőtlenítő szer	ex 3002 ex 3003 ex 3004 ex 3006 60
2.	Szerobakterológiai készítmények egészségügyben való felhasználás céljára minősített termék	ex 3002 10 ex 3002 90 ex 3006 20 ex 3006 30 ex 3822
2/A.	Gyógyszergyártásra és diagnosztikai célokra táptalaj és alapanyagai	ex 1302 ex 3504 ex 3821
14.	Humán gyógyászati célú galenusi készítmények és gyógyszerek alapanyagai	ex 1211 90 95 ex 1302 3001”

14/A. számú melléklet az 1998. évi XC. törvényhez

„3. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez

Jegyzék azokról a feladatokról, amelyek ellátására létesített munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott illetményét szakmai szorzó alkalmazásával kell meghatározni, továbbá a feladatokhoz kapcsolódó szorzószámról

Sor-szám	Feladat megnevezése	Szakmai szorzó
1.	Óvodákban, iskolákban, kollégiumokban a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozás, kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások, kollégiumi foglalkozások megtartása, pedagógiai szakszolgálat intézményeiben a gyermekek, tanulók vizsgálata egyéni vagy csoportos foglalkoztatása; illetve a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátása	1,19”

15. számú melléklet az 1998. évi XC. törvényhez

Az Áfa-törvény 4. számú mellékletének I. része a Növénytermelési termékek és elsődleges feldolgozásaik cím a következő 8/A. ponttal egészül ki, egyidejűleg az Élő állatok, állati termékek körének 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(4. számú melléklet az 1992. évi LXXIV. törvényhez)
(I. rész
A mezőgazdasági tevékenységek körében előállított termékek köre és a kompenzációs felár mértéke)
Sor-szám	Megnevezés	Vámtarifaszám	Kompenzációs felár mértéke a felvásárlási ár %-ában
„8/A.	Mákgubó	ex 1211 90 95 99	12”
„6.	Másutt nem említett állati eredetű termékek (szőr, háziállatok spermája, propolisz, méhpempő, virágpor, méhviasz, méhpempővel dúsított méz)	0502, 0503 0505, ex 0511 ex 1301 90 90 99 ex 0410 ex 1212 99 ex 1521 90 ex 2106 90 98	7”

16. számú melléklet az 1998. évi XC. törvényhez

„11. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez
Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. költségvetési befizetési kötelezettségei és a privatizációval, vagyonkezeléssel összefüggő ráfordításai, tartalékolási előirányzatai
Megnevezés	1998. évi előirányzat (millió Ft)
1.	Költségvetési befizetési kötelezettség
Az állami vagyon privatizációja bevételéből	11 800
ebből:
1997. évi bevételekből	11 800
1998. évi bevételekből	-
Az állami vagyon utáni részesedés, az adóskonszolidációs követelések értékesítése alapján együttesen:	6 000
Összesen:	17 800
2.	Ráfordítások
Közvetlen privatizációs és privatizációt előkészítő kiadások (díjak, jutalékok), vagyonkezeléssel kapcsolatos ráfordítások	43 000
ebből:
K&H részvények vételára	15 300
Postabank tőkeemelése	20 000
Működési költségek összesen	3 300
A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések	2 500
Reorganizációra a Kormány egyedi jóváhagyásával, ebből éves szinten 1000 M Ft értékig ügyletenként 200 M Ft összeghatárig az ÁPV Rt. Igazgatósága - a Kormány félévenkénti utólagos tájékoztatása mellett - dönthet	15 000
Agrárreorganizációs program kamatterheinek átvállalása	3 000
Nem biztosítható mezőgazdasági elemi károk kezelése	700
Gázolaj fogyasztási adója visszaigénylésének kiegészítése	1 300
A honvédelmi célú erdőgazdaságok reorganizációs ráfordításai	500
A gazdálkodók által okozott, a vállalkozókra át nem hárítható környezeti károk és veszélyeztetések elhárításának támogatására a Központi Környezetvédelmi Alapba félévente egyenlő összegű átutalás	1 000
A területfejlesztési központi, megyei és regionális programjainak támogatására a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint	7 000
ebből:
Borsod-Abaúj-Zemplén megye	1 500
Nógrád megye	360
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye	900
Nem az ÁPV Rt. portfóliójába tartozó volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi kárelhárítása	800
Összesen:	78 100”

17. számú melléklet az 1998. évi XC. törvényhez

Az 1993. XXIII. törvény mellékletében foglalt alábbi termékek és szolgáltatások helyébe a következő rendelkezés lép:
(Melléklet az 1993. évi XXIII. törvényhez)
[A kulturális járulék fizetésére kötelezett termékek és szolgáltatások köre az 1995. december 31-én hatályos belföldi termékosztályozás (BTO), szolgáltatások jegyzéke (SZJ) és építési jegyzék (ÉJ) szerint]
BTO szám	Megnevezés	Járulékkulcs %	A járulékfizetésére kötelezett
„22 11 20-ból	Pornó-, szex- és erőszaktartalmú mű	25	Kiadó (importáló)
22 15 00-ból	Pornó-, szex- és erőszaktartalmú termék	25	Kiadó (importáló)
22 32 00-ból	Pornó-, szex- és erőszaktartalmú mű	25	Kiadó (importáló)
22 33 00-ból	Pornó-, szex- és erőszaktartalmú mű	25	Kiadó (importáló)
36 50 41-ből	Pornó-, szex- és erőszaktartalmú kártya	25	Gyártó (importáló)
36 50 42-ből	Pornó-, szex- és erőszaktartalmú videojáték	25	Gyártó (importáló)”
BTO szám	Megnevezés	Járulékkulcs %	A járulékfizetésére kötelezett
„SZJ 11343-ból	Pornó-, szex- és erőszaktartalmú művek kölcsönzése	25	Szolgáltató
SZJ 1913-ból	Pornó-, szex- és erőszaktartalmú filmek vetítése	25	Forgalmazó (Kiadó)”

[LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés az 1998. december 28-i ülésnapján fogadta el.

[LÁBJEGYZET_2] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1999/5.

[LÁBJEGYZET_3] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1999/5.

[LÁBJEGYZET_4] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1999/5.

[LÁBJEGYZET_5] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1999/10.