1998. évi LXXIX. törvény a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról [LÁBJEGYZET_1] 1. § A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 134. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg új (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (4)-(5) bekezdés számozása (5)-(6) bekezdésre változik: „(3) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkáltató a) kivételesen fontos gazdasági érdek esetén a szabadságot legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig, kollektív szerződés rendelkezése esetén a tárgyévet követő év december 31-éig, b) a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. A b) pontban szereplő rendelkezéstől érvényesen eltérni nem lehet. (4) A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni.” 2. § Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba. [LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés az 1998. december 22-i ülésnapján fogadta el.