1998. évi LXV. törvény

a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról  [LÁBJEGYZET_1]

1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. §-ának 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„9. Szokásos piaci érték: az ügylet időpontjában vagy az időpontot magában foglaló időszakban a következő módszerek valamelyikével megállapított (az általános forgalmi adót is tartalmazó) ár:
a) összehasonlító árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci érték az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon;
b) viszonteladási árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci érték a terméknek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal;
c) költség és jövedelem módszerrel, amelynek során a szokásos piaci értéket az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni;
d) az adózó által kialakított egyéb módszer alapján, ha az adózó bizonyítja, hogy a szokásos piaci érték az a)-c) pontokban foglaltak szerint nem határozható meg és az egyéb módszer az adott esetben megfelelő.”
(2) Az Szja tv. 3. §-ának 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„21. Bér: a belföldi illetőségű munkáltatóval létesített munkaviszonyból származó jövedelem - ide nem értve a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztártag magánszemély esetében a munkáltatói tag által fizetett munkáltatói hozzájárulást, valamint a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést -, az adóköteles társadalombiztosítási ellátás, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás - kivéve a nyugdíjat és az azzal azonosan adózó jövedelmeket -, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított munkanélküli járadék, pályakezdők munkanélküli segélye, átképzési és képzési támogatás, a fegyveres erőknél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély illetménye.”
(3) Az Szja tv. 3. §-ának 23. és 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„23. Nyugdíj: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény alapján folyósított nyugellátás - ideértve a korkedvezményes és a korengedményes nyugdíjat, az előnyugdíjat és az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló törvény 2. § (2)-(3) bekezdésének alapján folyósított pótlékot is, valamint a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának megszüntetéséről és a Magyar Alkotóművészeti Alapítvány létesítéséről szóló kormányrendelet 1. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott nyugellátásokat és az egyházi nyugdíjalapból kifizetett nyugdíjat -, a mezőgazdasági szövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadéka, a mezőgazdasági szövetkezeti tag özvegyének özvegyi járadéka, a szakszövetkezeti tag részére járó növelt összegű öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, a megváltozott munkaképességű dolgozók rendszeres szociális, átmeneti és egészségkárosodási járadéka, a nyugdíjas magánszemély tagsági pótléka, a nyugdíjas bányász részére a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásáról szóló kormányrendelet alapján folyósított, pénzben megváltott szénjárandóság, továbbá a volt munkáltató által folyósított, pénzben megváltott szénjárandóság az említett kormányrendeletben felsorolt magánszemélynek, illetőleg hozzátartozójának az ott meghatározott mértékig, tekintet nélkül arra, hogy a volt munkáltató felszámolás alatt áll-e, vagy nem, és folytatja-e, vagy megszüntette termelő tevékenységét. Nyugdíjnak minősül a külföldről származó, nyugdíj címén folyósított jövedelem, továbbá a nemzeti helytállásért folyósított pótlék, a politikai üldözésre tekintettel a nyugdíjfolyósító szervezet által törvény vagy kormányrendelet alapján folyósított ellátás, valamint az olimpiai bajnoki járadékról szóló törvény szerinti járadék és a Kiváló és Érdemes Művészi járadékról szóló törvény alapján folyósított Kiváló, illetve Érdemes művészi járadék, ideértve az e kitüntető cím jogosultjának özvegye részére ezzel összefüggésben folyósított járadékot is.
24. Ösztöndíj: az a tanulói (hallgatói) juttatás, amelyet jogszabály alapján a közoktatási, a szakképzési, a felsőoktatási intézmény vagy helyi önkormányzat nyújt a közoktatási, szakképzési vagy a felsőoktatási intézmény tanulója részére, ideértve a felsőoktatási intézmény hallgatójának jogszabály alapján a szakmai gyakorlat idejére adott költségtérítést, továbbá a jogszabályban meghatározott feltételek szerint juttatott tankönyv- és jegyzettámogatást, valamint lakhatási támogatást is, a szakképző iskolai tanulónak a jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján nyújtott kötelező pénzbeli juttatást is, valamint a szakképző iskolával tanulószerződés nélkül létesített tanulói jogviszony esetén a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára nyújtott díjazás kötelező összegét is, illetve az a sportolói juttatás, amit a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény alapján létrehozott Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány nyújt.”
(4) Az Szja tv. 3. §-ának 52. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„52. Közcélú adományra vonatkozó igazolás: a közcélú adomány jogosultja által kiállított olyan igazolás, amely tartalmazza a kiállító és a magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) megnevezését, nevét, székhelyét, lakóhelyét, telephelyét, adószámát, a közcélú adomány összegét és a támogatott célt, továbbá közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében - ha a közhasznú minősítéséről bíróság határoz - a közhasznúsági fokozatot és a bírósági határozat számát.”
(5) Az Szja tv. 3. §-ának 54. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„54. Beruházási költség: az e törvény szerint költségként elismert, igazolt, a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezés napjáig felmerült, az előírt nyilvántartásban feltüntetett kiadás. A 13. számú melléklet alkalmazásában a beruházás értékének az adókedvezményre jogosító üzembe helyezés napjáig felmerült beruházási költséget képező kiadást kell tekinteni.”
(6) Az Szja tv. 3. §-a a következő 59., 60. és 61. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„59. Az értékpapír szokásos piaci értéke:
a) értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató társaság(ok) által bonyolított nyilvános ügyletnél az ügyletben érvényesített ár azzal, hogy nyilvános ügylet az értékpapírnak bárki számára azonos feltételekkel történő forgalmazása;
b) a tőzsdére bevezetett értékpapír esetében az a) pont rendelkezése alá nem tartozó ügyletnél az ügylet időpontját megelőző, utolsó érvényes tőzsdei átlagár (átlagárfolyam);
c) értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató társaság(ok) által forgalmazott, tőzsdére be nem vezetett értékpapír esetében nem nyilvános ügyletben az ügylet időpontját megelőző legközelebbi időpontban megvalósult nyilvános ügyletben érvényesített ár vagy árak bármelyike;
d) azon ügyletek esetében, amelyeknél az a)-c) pontok rendelkezései nem alkalmazhatók, az adózó által kialakított egyéb módszerrel megállapított olyan érték, amelyről az adózó bizonyítja, hogy megfelel az értékpapír által ténylegesen képviselt, független felek által is elismert vagyoni értéknek.
60. Családi pótlék alatt a külön törvény alapján folyósított iskoláztatási támogatást is érteni kell.
61. Ingatlannak közérdekű célra történő megvásárlása: a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet rendelkezései szerint történő vásárlás.”
2. § Az Szja tv. 5. §-ának (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A külföldi pénznemben keletkezett bevételt a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos, a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani.
(3) Ha a magánszemély a kiadást külföldi pénznemben fizeti ki, akkor azt a kiadás felmerülését megelőző hónap 15. napján érvényes MNB devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
(4) A (2)-(3) bekezdés rendelkezésének alkalmazása során az olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos deviza árfolyamlapján, az MNB által közzétett USA dollárban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításhoz figyelembe venni.
(5) A (3)-(4) bekezdés rendelkezésétől eltérően, ha a magánszemély a kiadást külföldi pénznemben fizeti ki, és ennek az adott külföldi pénznemben kifizetett összegnek a pénzintézet által alkalmazott eladási árfolyamáról bizonylattal rendelkezik, akkor alkalmazhatja azt a forintra történő átszámításhoz.”
3. § Az Szja tv. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem kell bevallani azt a bevételt, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, továbbá a 0 százalékos adómérték alá eső jövedelmet, valamint az egyes külön adózó jövedelmek közül az ingó vagyontárgy(ak) értékesítéséből származó jövedelmet, ha annak összege kevesebb évi 100 ezer forintnál, valamint azokat a jövedelmeket, amelyek után az adót a kifizető megállapította és levonta, de be kell vallani - ha e törvény másként nem rendelkezik - az utóbbiak közül az osztalékból, az árfolyamnyereségből és az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet. A termőföld bérbeadásából származó jövedelmet az adózás rendjéről szóló törvény vonatkozó rendelkezései szerint kell bevallani.”
4. § (1) Az Szja tv. 12. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával lehet eljárni - figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra - akkor, ha]
„c) a magánszemély nyugdíj, más adóköteles társadalombiztosítási ellátás, a tartalékos katonai szolgálatot teljesítők részére fizetett illetmény, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított munkanélküli járadék, pályakezdők munkanélküli segélye, átképzési és képzési támogatás címén szerzett jövedelmet az a) vagy b) pontban foglaltak mellett;”
(2) Az Szja tv. 12. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával lehet eljárni - figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra - akkor, ha]
„e) a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság magánszemély tagjának kizárólag ugyanazon társaságtól származik az a) pontban említett jövedelme.”
(3) Az Szja tv. 12. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem helyettesítheti az adóbevallást a munkáltatónak tett nyilatkozat akkor, ha)
„c) a magánszemélynek egyes külön adózó jövedelmei után adómegállapítási és/vagy adófizetési kötelezettsége van, kivéve, ha egyébként a (2) bekezdés a) vagy e) pontjában foglalt feltételek teljesülnek;”
(4) Az Szja tv. 12. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem helyettesítheti az adóbevallást a munkáltatónak tett nyilatkozat akkor, ha)
„e) a magánszemély olyan mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 250 ezer forintot meghaladja, kivéve ha egyszerűsített bevallási nyilatkozatot kíván tenni és annak feltételei fennállnak;”
5. § Az Szja tv. 20. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Az erdő véghasználattal érintett kitermelt vagy lábon álló faállomány értékesítéséből származó bevétel csökkenthető az erdészeti hatóság által erre a célra nyitott, elkülönített számlára befizetett összeggel, de legfeljebb a jogszabályban megállapított, a befejezett célállományra igényelhető normatív erdőfelújítási támogatási értéknek megfelelő összeggel.
(2) Az erdőfelújítás teljesítésének arányában kiutalt normatív támogatás összegéből és az (1) bekezdés rendelkezése szerint befizetett összeg terhére visszautalt összegből akác és lágy lombos célállomány esetében az erdőfelújítás kezdő évét követő ötödik év végéig, egyéb fafajtáknál a nyolcadik év végéig költségként az igazolt kiadások számolhatók el, valamint a kiutalt normatív támogatás mértékéig terjedő összeg igazolás nélkül vonható le. A fennmaradó - az előzőekben említett határidőn túl visszautalt - összeg teljes egészében bevételnek számít.
(3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása esetén az ott említett bevételekre az átalányadózás nem alkalmazható, és azok a mezőgazdasági őstermelői bevétel megállapításánál nem vehetők figyelembe.”
6. § Az Szja tv. 22. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) és az (5) bekezdés rendelkezése a mezőgazdasági őstermelői tevékenység megkezdésének évét követő harmadik adóévben és az azt követő adóévekben elhatárolt veszteségre az adóhatóság engedélye alapján alkalmazható akkor, ha az elhatárolt veszteség keletkezése évében a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó bevétel nem éri el az elszámolt költség 50 százalékát. Az adóhatóság az engedélyt akkor adja meg, ha megállapítható, hogy az előbbiek elháríthatatlan külső ok miatt következtek be.”
7. § Az Szja tv. 28. §-a a következő (7)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Egyéb jövedelem - ha törvény másként nem rendelkezik - a jog
a) visszterhes alapítása,
b) átruházása,
c) megszüntetése,
d) gyakorlásának átengedése
ellenében, illetőleg a jogról való lemondás ellenében kapott bevételnek a jog megszerzésére fordított vagyoni értéket meghaladó része.
(8) Egyéb jövedelem az a vagyoni érték, amelyet a magánszemély értékpapír szokásos piaci értékénél kedvezőbb áron történő jegyzési, vételi jogának gyakorlása által szerez meg. Ezen jövedelem keletkezésének időpontja az a nap, amikor a magánszemély ezzel a joggal él. Jövedelemnek az értékpapír szokásos piaci értékéből azt a részt kell tekinteni, amely a magánszemély által a jog megszerzése ellenében és az értékpapír megszerzése ellenében fizetett összeget meghaladja.
(9) A (8) bekezdés rendelkezésétől eltérően nem keletkezik jövedelem a jegyzési, vételi jog gyakorlása által, ha e jog megszerzése bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben történt.
(10) A (8) bekezdés alkalmazásában nem minősül vételi jog gyakorlása által szerzett jövedelemnek a kifizető által értékpapír formájában természetbeni juttatásként adott vagyoni érték.”
8. § Az Szja tv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § Az adó mértéke, ha a jövedelem összege:
0-400 000 Ft	20%,
400 001-1 000 000 Ft
80 000 Ft és a 400 000 Ft-on felüli rész	30%-a,
1 000 001 Ft-tól
260 000 Ft és az 1 000 000 Ft-on felüli rész	40%-a.”
9. § Az Szja tv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) Amennyiben az összevont adóalapnak részét képezi olyan jövedelem, amely külföldön (is) adóztatható és nemzetközi szerződésből vagy viszonosságból más nem következik, akkor
a) a számított adót az összevont adóalappal elosztva átlagos adókulcsot kell meghatározni;
b) az a) pont szerinti átlagos adókulccsal meg kell szorozni a külföldön adózott jövedelmet;
c) a b) pont szerinti összeg a számított adót csökkenti;
d) nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában a c) pont szerinti levonás nem haladhatja meg sem a külföldön igazoltan megfizetett adó forintra átszámított összegének, sem a számított adónak a 90 százalékát.
(2) A külföldön megfizetett adót az MNB hivatalos, az év utolsó napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani. Ha az adót olyan pénznemben állapították meg, amely nem szerepel az MNB hivatalos deviza árfolyamlapján, akkor az MNB által közzétett, a megszerzés évének utolsó napján érvényes USA dollárban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításhoz figyelembe venni.”
10. § Az Szja tv. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A számított adót adójóváírás csökkenti, amely egyenlő az adóévben megszerzett bér 10 százalékával, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 3000 forinttal, feltéve, hogy a magánszemély adóbevallásában bevallott vagy az adóbevallást helyettesítő elszámolásban elszámolt éves összes jövedelme az 1 millió forintot nem haladja meg.”
11. § Az Szja tv. 35. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés rendelkezésében meghatározott összeg további 30 ezer forinttal növelten érvényes - utoljára az öregségi nyugdíja megállapításának évében - azon magánszemély esetében, aki 2020. január 1-je előtt tölti be a jogszabályok alapján reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.”
12. § Az Szja tv. 40. §-ának címe, továbbá a 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Személyi és családi kedvezmények
40. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havi 1500 forint.
(2) Az összevont adóalap adóját csökkenti a családi kedvezmény.
(3) A családi kedvezmény eltartottanként
a) egy és kettő eltartott esetében havi 1700 forint;
b) három vagy több eltartott esetében havi 2300 forint;
c) súlyosan fogyatékos eltartott esetében fogyatékos eltartottanként havi 2600 forint.
(4) A (3) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásában eltartott az, akire tekintettel családi pótlékot folyósítanak. Súlyosan fogyatékos eltartott az, aki után a családi pótlékot a fogyatékos állapotára tekintettel folyósítják, továbbá a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély is, abban a háztartásban, ahol ellátásáról folyamatosan gondoskodnak.
(5) A családi kedvezményt az a szülő, nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, gyám veheti igénybe, aki a családi pótlék igénybevételére jogosult, illetőleg a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében a folyamatos ellátásáról gondoskodó, egy háztartásban élő magánszemélyek egyike, feltéve, hogy a kedvezmény érvényesítése esetén adóbevallásában (a munkáltatója az adóbevallást helyettesítő elszámolásban) a fogyatékos eltartott természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét feltünteti.
(6) Amennyiben a családi pótlékot olyan magánszemély nevére folyósítják, akinek a 33-34. § rendelkezéseit is figyelembe véve nincs a családi kedvezmény összegének érvényesítéséhez elegendő adója, akkor az (5) bekezdés rendelkezésétől eltérően a családi kedvezmény nem érvényesített részét, illetőleg egészét a vele együttélő házastársa az adóév végén adóbevallásában (az adóbevallást helyettesítő elszámolásban) veheti igénybe, feltéve, hogy az eltartott természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét mindketten feltüntetik adóbevallásukban, illetőleg az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolásukban.”
13. § (1) Az Szja tv. 43. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az összevont adóalap adóját csökkenti a 8. számú mellékletben meghatározott módon és feltételekkel a befektetési adóhitel, legfeljebb azonban a magánszemély befektetésállománya növekményének 20 százaléka, azonban a levont összeg nem lehet több, mint évi 200 ezer forint.
(2) Ha a magánszemély befektetésállománya mérséklődik, legalább a csökkenés 20 százaléka, de legfeljebb a fennálló adóhitel mértékéig a befektetési adóhitelt vissza kell fizetnie.”
(2) Az Szja tv. 43. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (2) bekezdés rendelkezésétől eltérően a visszafizetés mértéke a csökkenés 30 százaléka mindaddig, ameddig az 1995-1998. évekre vonatkozó adóbevallásban érvényesített adóhitelt a magánszemély vissza nem fizette.”
14. § Az Szja tv. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben foglalt korláton belül a 41-43. § rendelkezéseiben említett csökkentő tételek együttes összege nem lehet több, mint az összevont adóalap a 35-40. § rendelkezései figyelembevételével módosított adójának 50 százaléka.”
15. § (1) Az Szja tv. 46. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kifizetőnek az általa kifizetett összevont adóalapot képező jövedelemből - kivéve, ha e törvény másként rendelkezik - 40 százalék adóelőleget kell levonnia akkor is, ha a kifizetés számla ellenében történik. Az előzőekben megállapított adóelőleget csökkenti az e jövedelemmel kapcsolatos nyugdíjjárulék- és magán-nyugdíjpénztári tagdíj engedménye.”
(2) Az Szja tv. 46. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a magánszemély írásban nyilatkozik, hogy az adóévben az összevont adóalapot képező jövedelme várhatóan nem haladja meg az 1 millió forintot, az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően a kifizető a jövedelem adótábla szerinti adójának az e jövedelemmel kapcsolatos nyugdíjjárulék- és magán-nyugdíjpénztári tagdíj engedményével csökkentett összegét vonja le adóelőlegként. Ha az adóév folyamán több alkalommal fizet ki ugyanazon magánszemélynek az összevont adóalapba tartozó jövedelmet, akkor kifizetésenként az adóév elejétől kezdődően e jövedelmeket összesítenie kell, és ennek az összesített jövedelemnek az adótábla szerint kiszámított adóját az e jövedelmekkel kapcsolatos nyugdíjjárulék- és magán-nyugdíjpénztári tagdíj engedményével csökkentenie kell. Ebből az összegből le kell vonni az általa már korábban levont adóelőlegek összegét és az így kiszámított különbözetet kell adóelőleg címén levonnia (göngyölítéses módszer).”
16. § (1) Az Szja tv. 47. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkáltató, a bér kifizetője az adóelőleg levonásánál figyelembe veszi:)
„c) a havi adójóváírást - amely, figyelemmel az adójóváírásra vonatkozó rendelkezésekre is, az adott havi rendszeres és nem rendszeres bér 10 százaléka, de legfeljebb havi 3000 forint -, feltéve, hogy a magánszemély írásban nem kéri ennek mellőzését;”
(2) Az Szja tv. 47. §-ának (5) bekezdése a következő f) ponttal és záró mondattal egészül ki:
(A munkáltató, a bér kifizetője az adóelőleg levonásánál figyelembe veszi:)
„f) a családi kedvezményt annál a magánszemélynél,
1. akinek nevére a családi pótlékot fizetik,
2. rokkantsági járadékban részesülő súlyosan fogyatékos eltartott esetében annál, aki a háztartásában együtt élő, adóköteles jövedelemmel rendelkező személyekkel együttesen írásban nyilatkozik, hogy saját háztartásában folyamatosan gondoskodik a fogyatékos személy ellátásáról és ezt a családi kedvezményt rajta kívül más nem veszi igénybe,
3. aki az együttélő házastársával közösen nyilatkozatot ad, hogy az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a kedvezményt a házastársának történő családipótlék-folyósítás ellenére ő érvényesítheti.
A b) és e) pont rendelkezésében a tagdíjbefizetés igazolása a tagság elfogadásáról szóló pénztári nyilatkozattal, valamint a befizetésekről szóló bizonylat bemutatásával történik, kivéve, ha a munkáltató közreműködik a tagdíj levonásában és befizetésében.”
(3) Az Szja tv. 47. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(15) A (3)-(4) és (14) bekezdés rendelkezéseitől eltérően - ha az év végén elszámolandó adókülönbözet ezáltal mérsékelhető - a munkáltató a magánszeméllyel egyetértésben, annak nyilatkozata alapján választhatja, hogy az adóelőleget a 46. § (1), (5)-(6) bekezdés rendelkezései szerint - figyelemmel a 49. § (7)-(8) bekezdésében foglaltakra is - vonja le.”
17. § (1) Az Szja tv. 49. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A mezőgazdasági kistermelőnek, ha nem alkalmaz átalányadózást, illetőleg egyébként a mezőgazdasági őstermelőnek, továbbá annak az önálló tevékenységet végző magánszemélynek, akinek az önálló tevékenységére tekintettel kapott bevétele nem kifizetőtől származik, az e tevékenységéből származó jövedelméből negyedévenként adóelőleget kell fizetnie. Az adóelőleg összege legalább az adóév elejétől ilyen jogcímen keletkezett jövedelem adótábla szerinti adójának és az e jövedelem után már befizetett adóelőlegnek a különbözete. A mezőgazdasági őstermelő esetében az adóelőleg legalább az év elejétől keletkezett, mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelem adótábla szerinti adójának azon összege, amely az őstermelői adókedvezmény és az adóévi jövedelem után már befizetett adóelőleg együttes összegét meghaladja.”
(2) Az Szja tv. 49. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nem kell az e § szerinti adóelőleget megfizetni
a) ha annak összege nem haladja meg az 1000 forintot;
b) a mezőgazdasági kistermelőnek, ha nem alkalmaz átalányadózást, illetőleg egyébként a mezőgazdasági őstermelőnek mindaddig, ameddig az év elejétől számított mezőgazdasági őstermelésből származó bevétele nem haladja meg az 1 millió 500 ezer forintot.”
(3) Az Szja tv. 49. §-ának (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét adóelőlegét legalább az év elejétől kivett összeg adótábla szerinti adójának és az e jövedelem után már befizetett adóelőlegnek a különbözeteként, az elszámolás negyedévét követő hónapban az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint fizeti meg.
(7) Ha a magánszemély valamely jövedelme adóelőlegének megállapítására a göngyölítéses módszer alkalmazását kérte, és utóbb az adóév során az összevont adóalapja az 1 millió forintot meghaladja, akkor az említett értékhatár túllépését követő 15 napon belül be kell fizetnie az adóhatósághoz azt az összeget, amennyivel az adóévben ezen időpontig a kifizetői adóelőleg-levonás szabályai szerint kifizetett összes jövedelmének 40 százaléka meghaladja a kifizető(k) által az adóév során ezen jövedelmekből levont adóelőleg(ek) együttes összegét.”
(4) Az Szja tv. 49. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő, ha nem alkalmaz átalányadózást, az adóelőleg megállapításánál figyelembe veheti:
a) a súlyosan fogyatékos állapotára tekintettel őt megillető kedvezményt;
b) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár(ak)ba általa történt tagdíjbefizetés után járó kedvezményt a befizetést tanúsító bizonylat alapján;
c) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény és a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló törvény rendelkezései alapján a havonta fizetett nyugdíjjárulék, illetőleg a magán-nyugdíjpénztári tagdíj engedményét, valamint a saját tagdíját kiegészítő befizetés után járó kedvezményt a befizetést tanúsító bizonylatok alapján;
d) az őt megillető családi kedvezményt.”
18. § (1) Az Szja tv. 49/B. §-a (7) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az egyéni vállalkozó elhatárolhatja a (6) bekezdés rendelkezéseiben említett tételekkel csökkentett vállalkozói bevételt meghaladó vállalkozói költséget (a továbbiakban: elhatárolt veszteség). Az elhatárolt veszteség - figyelemmel az (1) bekezdés rendelkezésére is - a következők szerint számolható el:]
„d) Az a) és e) pont rendelkezése az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének évét követő harmadik adóévben és az azt követő adóévekben elhatárolt veszteségre az adóhatóság engedélye alapján alkalmazható akkor, ha az elhatárolt veszteség keletkezése évében a vállalkozói bevétel nem éri el az elszámolt költség 50 százalékát. Az adóhatóság az engedélyt akkor adja meg, ha megállapítható, hogy az előbbiek elháríthatatlan külső ok miatt következtek be.”
(2) Az Szja tv. 49/B. §-ának (12)-(13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A (9)-(11) bekezdés rendelkezései szerint megállapított adót az egyéni vállalkozónak adóelőleg-fizetéssel (vállalkozói személyi jövedelemadó-előleg) és az adóévet követően kell megfizetnie oly módon, hogy a fizetendő adó és az adóévi jövedelem után befizetett adóelőleg összege közötti különbséget az egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadó bevallásában az adófizetésre vonatkozó rendelkezések szerint számolja el.
(13) A vállalkozói személyi jövedelemadó-előleg összege legalább az év elejétől keletkezett vállalkozói adóalap (9) bekezdés szerinti adója, csökkentve a (10)-(11) bekezdés rendelkezései szerinti adókedvezményekkel és az adóévi jövedelem után már befizetett adóelőleg különbözete. Az év elejétől keletkezett vállalkozói adóalap kiszámításához az adóévben esedékes értékcsökkenési leírásnak az adott negyedév szerinti időarányos része és az adóévre áthozott veszteség időarányos része vehető figyelembe.”
19. § (1) Az Szja tv. 49/C. §-ának (2) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:
(Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet növeli:)
„c) a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak értékcsökkenési leírása megkezdésének évében a vonatkozó beruházási költséget képező kiadások azon része, amellyel az egyéni vállalkozó ezt az évet megelőző években a vállalkozói osztalékalapját csökkentette;
d) a c) pontban nem említett esetben: a vállalkozói osztalékalapnak a beruházási költséget képező kiadással első ízben történő csökkentése évét követő negyedik évben (ültetvény esetében annak elidegenítésekor, de legkésőbb a termőre fordulás évében) a vonatkozó beruházási költséget képező kiadások azon része, amellyel az egyéni vállalkozó ezt az évet megelőző években a vállalkozói osztalékalapját csökkentette, illetve ennél előbb az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésekor.”
(2) Az Szja tv. 49/C. §-ának (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az adózás utáni vállalkozói jövedelem és a (2)-(3) bekezdésben említett tételek együttes összege, legfeljebb annak mértékéig csökkenthető:]
„d) az erre vonatkozó nyilvántartás szerint, az adóévben felmerült beruházási költséget képező kiadás összegével, feltéve, hogy az azzal összefüggő tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenési leírása megkezdése nem történt meg.”
20. § (1) Az Szja tv. 50. § (1) bekezdése a) pontjának 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett a bejelentés évének első napjától kezdődően átalányadózást választhat a következő feltételek együttes fennállása esetén:
a) az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben]
„3. az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott kiskereskedelmi tevékenységéből származó bevétele az évi 15 millió forintot (annak az 1. pont rendelkezése alapján az időarányos részét) nem haladta meg;”
(2) Az Szja tv. 50. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egyéni vállalkozó átalányadózására jogosító tevékenységek a következők:)
„a) ipari és mezőgazdasági termékelőállítás, építőipari kivitelezés;”
(3) Az Szja tv. 50. §-a (2) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egyéni vállalkozó átalányadózására jogosító tevékenységek a következők:)
„k) az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység, kiskereskedelmi tevékenység.”
21. § Az Szja tv. 53. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozót a bevételből az (1) bekezdésben meghatározott mértéken túl további 7 százalékpont vélelmezett költséghányad levonása illeti meg, ha az adóév egészében az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységet folytat.
(3) Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozót a bevételből az (1)-(2) bekezdésben meghatározott mértéken túl további 6 százalékpont vélelmezett költséghányad levonása illeti meg, ha a (2) bekezdés szerinti kiskereskedelmi tevékenysége (külön-külön vagy együttesen) az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendeletben foglaltak közül az adóév egészében kizárólag a következők működtetésére terjed ki:
üzletköri jelzőszám
a) élelmiszer jellegű áruház	111.
b) élelmiszer jellegű vegyes üzlet	113.
c) zöldség- és gyümölcsüzlet	121.
d) hús, húskészítmény-, baromfiüzlet	122.
e) hal- és halkészítményüzlet	123.
f) kenyér- és pékáruüzlet	124.
g) gyógyhatású készítmények szaküzlete	129.
h) vegyi áruk üzlete	141.
i) festékek és lakkok üzlete	1362.
j) mezőgazdasági, méhészeti üzlet	1607.”
22. § Az Szja tv. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„59. § Az ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából (végleges átengedéséből), megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból (a továbbiakban: a vagyoni értékű jog átruházása) származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) a földhivatalhoz benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog átruházása esetén a jövedelemszerzés időpontja az a nap, amikor az erre vonatkozó szerződés kelt.”
23. § (1) Az Szja tv. 66. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A magánszemély osztalékból származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában osztaléknak minősül
a) a társas vállalkozás adózott eredményéből a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részesedése, ideértve az adózott eredményből a kamatozó részvény utáni kamatot is;
b) a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa által a jegyzett tőke emelésével értékpapír formájában vagy az értékpapír névértékének emelése révén megszerzett vagyoni értéknek az a része, amely a társas vállalkozás jegyzett tőkéjén felüli saját vagyonából származik, feltéve, hogy az nem minősül a d) pont rendelkezésében említett jövedelemnek;
c) a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem;
d) a magánszemély által a jegyzett tőke emelésével dolgozói részvény, dolgozói üzletrész formájában megszerzett vagyoni értéknek az a része, amely a társas vállalkozás jegyzett tőkéjén felüli saját vagyonából származik.”
(2) Az Szja tv. 66. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az osztalékelőleg adója 20 százalék, amelyet a kifizetését követő első mérleg szerinti eredmény megállapítása során osztalékká vált jövedelem (2), illetőleg (6) bekezdés szerint megállapított adójával szemben adóelőlegként kell elszámolni. Az elszámolás a kifizető kötelezettsége az osztalék megállapításának időpontjában. Osztalékelőlegnek kell tekinteni a kifizető által az osztalékra jogosult magánszemély részére a várható osztalékra tekintettel kifizetett, a kifizetőnél követelésként nyilvántartásba vett összeget.
(5) Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben az osztaléknak minősülő jövedelem után az adó 20 százalék, amelyet a kifizető a legközelebbi alkalommal kifizetett adóköteles jövedelemből von le, vagy ha ez az adóévben nem lehetséges, akkor azt a magánszemély a kifizető által adott igazolás alapján az adott évről szóló bevallásának benyújtásával egyidejűleg fizeti meg. Nem kell az előbb említett esetben az adót megfizetni, ha a gazdasági társaságokról, illetőleg a szövetkezetekről szóló törvény rendelkezései szerint a gazdasági társaság, illetőleg a szövetkezet jogutódlással történő megszűnése (átalakulása), vagy a szövetkezet részleges átalakulása keretében történt a jegyzett tőke felemelése, azzal, hogy utóbb az árfolyamnyereség számítása szempontjából az ily módon szerzett vagyoni érték az árfolyamnyereség részét képezi, illetőleg - mint a vállalkozásból kivont, adózatlanul befektetett jövedelem - adóköteles.”
(3) Az Szja tv. 66. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az (1) bekezdés d) pontjában említett esetben az osztaléknak minősülő jövedelem után az adó 35 százalék, amelyet a kifizető a legközelebbi alkalommal kifizetett adóköteles jövedelemből von le, vagy ha ez az adóévben nem lehetséges, akkor azt a magánszemély a kifizető által adott igazolás alapján az adott évről szóló bevallásának benyújtásával egyidejűleg fizeti meg. Nem kell ezt az adót megfizetni az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény alapján nyújtott kedvezmény után, azzal, hogy utóbb az árfolyamnyereség számítása szempontjából a kedvezménynek megfelelő érték az értékpapír megszerzésére fordított összeg (érték) részét képezi.”
24. § Az Szja tv. 67. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Árfolyamnyereségnek minősül - kivéve, ha azt a törvény kamatnak vagy egyéb jövedelemnek minősíti - az értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított összeget (értéket) meghaladó része, csökkentve a járulékos költségekkel. E rendelkezés alkalmazásában járulékos költség az értékpapír eladása, vétele során az értékpapír forgalmazásával üzletszerűen foglalkozó kifizetőnek az üzletszabályzatában rögzített feltételek szerint igazoltan megfizetett (levont) kiadás.
(2) Az értékpapír megszerzésére fordított összegnek (értéknek) - ha törvény másként nem rendelkezik - az értékpapír megszerzését igazoló bizonylatban feltüntetett vásárlásra fordított összeget kell tekinteni, és/vagy megszerzésre fordított értéknek kell tekinteni azt az értékrészt is, amely e törvény rendelkezései szerint a szerzéskor adóköteles jövedelemnek minősül. Ha e törvény rendelkezéseiből az értékpapír szokásos piaci értékének figyelembevétele következik, az elidegenítésért kapott bevételnek, a megszerzésre fordított összegnek a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni. Kárpótlási jegy esetében az eredeti jogosult magánszemélynél a megszerzésre fordított összegnek a kárpótlásként szerzett kárpótlási jegy kamattal növelt névértékét kell figyelembe venni. Amennyiben a megszerzésre fordított összeg az előzőek szerint nem állapítható meg, a bevétel 25 százaléka az árfolyamnyereség.”
25. § Az Szja tv. 69. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem minősül természetbeni juttatásnak:)
„f) a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa által a jegyzett tőke emelésével értékpapír formájában vagy az értékpapír névértékének emelése révén, illetőleg a magánszemély által a jegyzett tőke emelésével dolgozói részvény, dolgozói üzletrész formájában megszerzett vagyoni értéknek az a része, amely a társas vállalkozás jegyzett tőkéjén felüli saját vagyonából származik.”
26. § Az Szja tv. 70. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben említett jövedelem miatt az adó (a továbbiakban: cégautó adó) havonta fizetendő mértéke a következő:
A személygépkocsi beszerzési ára	A személygépkocsi beszerzésének évében és az azt követő 1-4. évben (Ft)	A személygépkocsi beszerzésének évét követő 5. és további években (Ft)
1-  500 000		3 000		1 500
500 001-1 000 000		4 000		2 000
1 000 001-2 000 000		6 000		3 000
2 000 001-3 000 000		10 000		5 000
3 000 001-4 000 000		13 000		6 500
4 000 001-5 000 000		16 000		8 000
5 000 000 felett	21 000		10 500	”
27. § (1) Az Szja tv. 74. §-ának címe és (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem”
„(1) A magánszemély termőföld-bérbeadásból származó bevételének (ideértve a földjáradékot is) és más ingatlan bérbeadásából származó bevételnek az egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 20 százalék.”
(2) Az Szja tv. 74. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés rendelkezése nem alkalmazható, ha a magánszemély e tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi, ha a fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély a tételes átalányadózást választotta, valamint a falusi vendégfogadás esetében, ha az e tevékenységéből származó bevételre a törvény adómentességi szabálya érvényesíthető.
(5) A termőföld-bérbeadásból származó jövedelem adókötelezettségére vonatkozó szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény határozza meg.
(6) Más ingatlan bérbeadása esetén az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti be. Nem kell az adót levonnia a kifizetőnek akkor, ha a magánszemély igazolja, hogy fizetővendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást választotta, vagy falusi vendégfogadás esetén írásban nyilatkozatot ad arról, hogy az adóévben várható bevétele ebből a tevékenységéből nem haladja meg a 400 ezer forintot, vagy ha a magánszemély igazolja, hogy ingatlan bérbeadási tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, illetőleg a kifizető bármely ok miatt [ide nem értve a (4) bekezdésben említett eseteket] az adót nem vonta le, akkor az adót a magánszemélynek kell megállapítania, és negyedévenként az adózás rendjéről szóló törvénynek az adóelőlegre vonatkozó rendelkezései szerint kell megfizetnie.”
28. § Az Szja tv. 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„78. § A statisztikai besorolási számra való hivatkozással meghatározott szolgáltatások, épületek, építmények vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) az 1998. június 30. napján érvényes besorolási rendjét, a vámtarifaszámra való hivatkozással meghatározott termékek vonatkozásában a Kereskedelmi Vámtarifa kihirdetéséről szóló, 1998. június 30-án hatályos jogszabályban meghatározott besorolási számot kell érteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg.”
Átmeneti és záró rendelkezések
29. § (1) Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit - a (2)-(7) bekezdések rendelkezéseire is figyelemmel - az 1999. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni, egyidejűleg az Szja tv. 1., 3., 5-8., 11., 13. számú melléklete e törvény 1-8. számú mellékletével módosul.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Szja tv. 5. § (6) bekezdése, a 29. § (3) bekezdése, a 70. § (5) bekezdésének utolsó mondata, az 1. számú melléklet 8.8. pontjának „(ITJ 69-99-26)” szövegrésze, az 1. számú melléklet 8.23. pontja, a 11. számú melléklet II/1. ad) pontja és a 11. számú melléklet III/3. b) pontja, továbbá e törvény hatálybalépésével egyidejűleg az 50. § (2) bekezdés g) pontjában a „posta és” szövegrész helyébe a „postaszolgálat,” szövegrész kerül, valamint a 76. § (4) bekezdése kiegészül a „továbbá a totalizatőri rendszerű lóversenyfogadásból származó nyeremény” szövegrésszel.
(3) Az Szja tv.-nek az e törvény 1. §-a (3) bekezdésével megállapított 3. § 23. és 24. pontjában foglalt rendelkezése, az e törvény 4. §-a (2)-(3) bekezdésével megállapított 12. § (2) bekezdés e) pontjában és (3) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezései, az e törvény 11. §-ával megállapított 35. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezése, valamint az Szja tv. 1. számú mellékletének az e törvény 1. számú mellékletével megállapított 9.1.5. pontjában foglalt rendelkezése az 1998. évi adó megállapításakor is alkalmazható.
(4) Az egyéni vállalkozó az 1998. december 31-ig üzembe helyezett tárgyi eszközeire vonatkozóan változatlanul alkalmazhatja a 11. számú melléklet 1998. december 31. napján hatályos rendelkezéseiben meghatározott leírási kulcsokat.
(5) Ha az egyéni vállalkozó az adókedvezményre jogosító beruházást 1998. december 31-ig megkezdte, akkor a beruházás értékének meghatározásakor figyelembe veheti a 13. számú melléklet „Fogalmak” részében az 1998. december 31-én hatályos rendelkezéseket.
(6) Az Szja tv. 57/A-57/C. §-ában, továbbá az 1997. évi CV. törvény 40. §-ának (6) bekezdésében szabályozott módon és feltételekkel a tételes átalányadózás az 1999. évben is választható.
(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy 1999. évre vonatkozó hatállyal rendeletben határozza meg az Szja tv. 6. számú mellékletében felsorolt termék- és tevékenységi kört, valamint a vámtarifaszámokat érintő kiigazításokat.

[LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés az 1998. november 12-i ülésnapján fogadta el.