1998. évi LXIV. törvény

az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról  [LÁBJEGYZET_1]

1. § Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa tv.) 4. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A külföldi székhelyű vállalkozás adóalanyiságát belföldön végzett gazdasági tevékenysége erejéig - ha törvény másként nem rendelkezik - az általa e célra létesített fióktelep testesíti meg.”
2. § (1) Az áfa tv. 7. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Termékértékesítésnek minősül az is, ha az adóalany a terméket)
„d) üzemanyagként személygépkocsi (vtsz. 8703) üzemeltetéséhez használja fel, hasznosítja,”
[feltéve, hogy a termék, illetve annak alkotórészeinek belföldi beszerzéséhez, importálásához (a továbbiakban együtt: beszerzés), kitermeléséhez, előállításához, feldolgozásához, átalakításához vagy felújításához kapcsolódó előzetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható.]
(2) Az áfa tv. 7. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A termékértékesítéssel egy tekintet alá esik:)
„b) a megszűnés - a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel -, ha az adóalany adóalanyisága megszűnésének időpontjában olyan terméket tart tulajdonában, amelynek beszerzéséhez, kitermeléséhez, előállításához, feldolgozásához, átalakításához vagy felújításához kapcsolódó előzetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható.”
(3) Az áfa tv. 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Nem minősül termékértékesítésnek továbbá a jogutódlással történő megszűnés, ha a jogutód
a) a jogutódlással megszerzett vagyon egészét gazdasági tevékenysége kifejtéséhez használja fel, hasznosítja és nem választott alanyi adómentességet, valamint
b) a jogutódlással megszerzett vagyon egésze tekintetében teljesíti a 9/A. §-ban felsorolt, a kedvezményezett adóalanyra megállapított kötelezettségeket.”
3. § (1) Az áfa tv. 13. § (1) bekezdése 16. pontjának felvezető része, valamint g) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„16. számla: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:”
„g) a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához.”
(2) Az áfa tv. 13. § (1) bekezdése 17. pontjának felvezető része, valamint e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„17. egyszerűsített számla: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:”
„e) a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához.”
(3) Az áfa tv. 13. § (1) bekezdése 20. pontjának felvezető része helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„20. nyugta: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:”
(4) Az áfa tv. 13. §-a (1) bekezdésének 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„22. értékpapír: minden olyan okirat, amelyet jogszabály értékpapírnak minősít, kivéve azt a dolgot helyettesítő okiratot, melynek megszerzése egyúttal a benne megjelölt dolog feletti tulajdonjog megszerzését is jelenti, ideértve a közraktári jegyet, illetve annak árujegy részét is.”
4. § Az áfa tv. 28. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az 1. számú melléklet I. részében felsorolt termékeknél és szolgáltatásoknál a felszámítandó adó mértéke az adó alapjának 12 százaléka.
(3) Az 1. számú melléklet II. részében felsorolt termékeknél a felszámítandó adó mértéke az adó alapjának nulla százaléka.”
5. § Az áfa tv. 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az eredeti szerzőnek minősülő természetes személy - ideértve annak természetes személy örökösét is - nem él a (3) bekezdésben meghatározott választási jogával a Ptk., illetve más jogszabályok védelme alatt álló szellemi alkotások, valamint egyes rokon tevékenységek [Ptk. 86. §-ának (2) bekezdése] körében teljesített termékértékesítése és szolgáltatásnyújtása tekintetében szintén mentesül az adó alól.”
6. § Az áfa tv. 33. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem vonható le az előzetesen felszámított adó továbbá:)
„a) ólmozott és ólmozatlan motorbenzin (vtsz. 2710 00 27, 2710 00 29, 2710 00 32, 2710 00 36) beszerzése esetén, ha a beszerzés nem továbbértékesítési céllal történik;”
7. § Az áfa tv. 36. §-a (1) bekezdésének b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adólevonási jog keletkezésének időpontja:)
„b) megegyezik az adó megfizetésének időpontjával, illetve - ha az később történik - az adó összegét közlő határozat kézhezvételének időpontjával [32. § (1) bekezdésének b) pontja];
c) megegyezik az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjával, illetve, ha az adóalany jogosult a 19. § szerint az adófizetési kötelezettség teljesítésének halasztására, akkor a halasztás lejáratának időpontjával [32. § (1) bekezdésének c) pontja];”
8. § Az áfa tv. 40. §-a (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az adólevonásra jogosult adóalany - a levonható előzetesen felszámított adó erejéig - készfizető kezesként felel azon adóösszeg megfizetéséért, amelyet a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítése során más adóalany rá áthárított, feltéve, hogy az adólevonásra jogosult adóalany az ellenérték adóval növelt összegét egészben vagy részben nem fizette meg, vagy annak megfizetése egészben vagy részben követelés mérséklésével történt.”
9. § Az áfa tv. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (2) bekezdés számozása pedig (4) bekezdésre változik:
„(1) Az adó fizetésére kötelezett adóalanynak,
a) ha a tárgyévet megelőző évben az elszámolandó adójának [48. § (1) bekezdése] éves szinten - előjel helyesen - összesített összege pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte, havonta,
b) más esetben - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - negyedévente
kell az adóbevallását benyújtania.
A negyedéves bevallás benyújtására kötelezett adóalany havi bevallásra köteles áttérni, ha az év elejétől összesített elszámolandó adója pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte. Az első havi bevallást arról a hónapról kell benyújtani, amelyet megelőző bevallással lezárt negyedévben az adózó az értékhatárt elérte.
(2) Az az adóalany, akinek (amelynek) a tárgyévet megelőző évben a gazdasági tevékenységéből származó általános forgalmi adóval számított tényleges bevétele, vagy annak időarányosan éves szintre átszámított összege a 3 millió forintot nem haladta meg, a tárgyévben éves adóbevallás benyújtására kötelezett.
(3) Az adót a havi adóbevallásra kötelezett adóalany a tárgyhónap első napjától a tárgyhónap utolsó napjáig, a negyedéves adóbevallásra kötelezett adóalany a tárgynegyedév első napjától a tárgynegyedév utolsó napjáig, az éves adóbevallásra kötelezett adóalany pedig a tárgyév első napjától a tárgyév utolsó napjáig terjedő időszakra állapítja meg (adómegállapítási időszak).”
10. § Az áfa tv. 64/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Nem minősül továbbértékesítési célú átvételnek, ha az adóalany a hulladékot a továbbértékesítést megelőzően gépi technológiai művelet alkalmazásával átalakítja.
(3) A (2) bekezdés szerint eljáró adóalany - az e fejezet egyéb rendelkezéseinek betartása mellett - szintén választhatja a különbözet szerinti adózást.”
11. § (1) Az áfa tv. 67. §-a előtti cím a következő címre változik:
„Besorolási rend”
(2) Az áfa tv. 67. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„67. § A hivatkozással meghatározott termékek (építmények) és szolgáltatások vonatkozásában
a) a Központi Statisztikai Hivatal Építményjegyzékének (ÉJ), valamint Szolgáltatások Jegyzékének (SZJ) az 1994. év június hónap 15. napján,
b) a Kereskedelmi Vámtarifa (vtsz.) 1998. év június hónap 30. napján
érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg.”
12. § Az áfa tv. XVII. fejezete a következő új címmel és a következő 70/A. §-sal egészül ki:
„Az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés
70/A. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt, az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás tárgykörében az Európai Közösség következő jogszabályához való közelítést célozza: a Tanács 77/388/EGK irányelve a tagállamok forgalmi adóval kapcsolatos jogszabályalkotásának harmonizációjáról.”
13. § Az áfa tv. 71. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (2)-(6) bekezdésének számozása (3)-(7) bekezdésre módosul:
„(2) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy 1998. december 31-ig rendeletben szabályozza az új lakások építése, illetve vásárlása esetén járó - legfeljebb 400 000 forint összegű - adóvisszatérítési támogatás módját és részletes szabályait.”
14. § (1) Az áfa tv. 1. számú mellékletének helyébe az e törvény 1. számú melléklete lép.
(2) Az áfa tv. 2. számú melléklete az e törvény 2. számú melléklete szerint módosul.
(3) Az áfa tv. 4. számú melléklete az e törvény 3. számú melléklete szerint módosul.

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

15. § (1) Ez a törvény 1999. év január hónap 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit - az (5)-(6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - ettől az időponttól kezdődően kell alkalmazni.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 56. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A szennyvízcsatorna-hálózat építés beruházási költségeihez befizetett lakossági hozzájárulás mentes az általános forgalmi adó fizetése alól.”
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg továbbá a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény
a) 16. §-a (5) bekezdésének utolsó mondatából a „valamint az áru kiszolgáltatásakor az általános forgalmiadó-fizetési kötelezettségnek” szövegrész,
b) 29. §-a (1) bekezdésének b) pontjából a „feltéve, hogy a kiszolgáltatás mint termékértékesítés jogcímén keletkező általános forgalmi adó összegét a letevő javára a közraktárnál letétbe helyezte” szövegrész,
c) 29. §-ának (2) bekezdése és 30. §-ának (2) bekezdése
a hatályát veszti azzal, hogy rendelkezéseit azokban az esetekben még alkalmazni kell, melyekben az áru kiszolgáltatását - e törvény hatálybalépését követően - nem előzte meg sem a közraktári jegy együttes, sem annak árujegy részének forgatása.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 26. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A közraktári jegy együttes, illetve árujegy részének forgatása áfa-fizetési kötelezettséget eredményez.”
(5) Az áfa tv.-nek az e törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított 7. § (1) bekezdésének d) pontjában, az e törvény 4. §-ával megállapított 28. §-ának (2)-(3) bekezdéseiben, az e törvény 6. §-ával megállapított 33. §-a (2) bekezdésének a) pontjában, az e törvény 7. §-ával megállapított 36. § (1) bekezdésének b)-c) pontjaiban, az e törvény 8. §-ával megállapított 40. § (5) bekezdésében, az e törvény 11. §-ával megállapított 67. §-ában és az e törvény 14. §-ában foglalt rendelkezéseket, valamint az e törvény 14. §-ával megállapított 1., 2 és 4. számú mellékleteit azokban az esetekben kell alkalmazni először, melyekben az adófizetési kötelezettség, illetve az adólevonási jog keletkezése 1998. év december hónap 31. napját követi.
(6) Az áfa tv.-nek az e törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított 7. § (2) bekezdésének b) pontjában, továbbá az e § (3) bekezdésével megállapított 7. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket azokban az esetekben kell alkalmazni először, melyekben az adóalany adóalanyisága megszűnésének időpontja 1998. év június hónap 16. napját követi.
16. § (1) Az az adó fizetésére kötelezett adóalany, aki (amely) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 3. §-a (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, e törvény 4. számú mellékletében megjelölt terméket e törvény hatálybalépése előtt továbbértékesítési céllal jövedéki adóval növelt áron szerezte be, illetve a jövedéki termék belföldi előállítója, illetve importálója a jövedéki termékét nem adóraktárban készletezi, és azokat e törvény hatálybalépésétől kezdődően értékesíti, köteles az 1998. év december hónap 31. napját követő első adó-megállapítási időszakot tartalmazó adóbevallásában a fizetendő adót a (2) bekezdésben meghatározott összeggel növelni.
(2) A fizetendő adót növelő tétel annak a szorzatnak az eredménye, melynek
a) egyik tényezője a terméknek az 1999. év január hónap 1-jei fordulónappal leltározással alátámasztott nyitókészlete a termék Jöt. szerinti mértékegységében;
b) másik tényezője a termékre az e törvény 4. számú mellékletével előírt, az 1999. év január hónap 1. napján hatályos Jöt. szerint érvényes jövedékiadó-tétel, illetve az 1998. év december hónap 31. napján hatályos Jöt. szerint érvényes jövedékiadó-tétel különbözeteként meghatározott összeg.

[LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés az 1998. november 12-i ülésnapján fogadta el.