1998. évi LX. törvény

az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról  [LÁBJEGYZET_1]

1. § Az illetékekről szóló, többször módosított 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 21. §-ának (5) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Az olyan magánszemély lakástulajdon (tulajdoni hányad) vásárlása esetén,
a) aki a másik lakástulajdonát (tulajdoni hányadát) a vásárlás időpontjától számítva legfeljebb egy évvel korábban eladta, vagy
b) aki a másik lakástulajdonát (tulajdoni hányadát) a vásárlás időpontját követő legfeljebb egy éven belül eladja,
az illeték alapja a vásárolt és eladott lakástulajdon (tulajdoni hányad) - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének különbözete. Ez a rendelkezés csak akkor alkalmazható, ha az a) pontban meghatározott esetben a vásárlás időpontjában a magánszemély tulajdonában a vásárolt lakástulajdonon kívül más lakástulajdon (tulajdoni hányad) nincs, illetve a b) pontban meghatározott esetben a vásárlás időpontjában a vásárolt lakáson felül legfeljebb csak egy lakástulajdona van. Az e bekezdés szerinti vásárlás napjától számított 5 éven belül újabb vétel esetében ez a kedvezmény nem vehető igénybe.”
„(7) Az (5) bekezdésben említett adásvételnél a vevő az ott említett másik lakástulajdona eladását a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon köteles igazolni. Ezzel egyidejűleg kell nyilatkoznia arról is, hogy a vásárláskor az (5) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelt.”
2. § Az Itv. 23/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23/A. § (1) Ingatlan tulajdonjogának cégjegyzék, illetve vállalkozói igazolvány alapján az illetékkötelezettség keletkezésekor a főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó, ha a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor tett nyilatkozata szerint az ingatlant továbbeladás céljából vásárolta, és az illetékkötelezettség keletkezésekor ingatlanok pénzügyi lízingjét főtevékenységként végző vállalkozó, ha a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor tett nyilatkozata szerint az ingatlant pénzügyi lízingbeadás céljából vásárolta (a továbbiakban együtt: vállalkozó), továbbá az ingatlanalap által történő megszerzésekor az illeték mértéke az ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2%-a.
(2) A főtevékenységként folytatott ingatlanforgalmazást a vállalkozó cégbizonyítvánnyal, illetve vállalkozói igazolvánnyal, az ingatlanalap-kezelői tevékenységre jogosultságot az alapkezelő az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által kiadott engedéllyel igazolja.
(3) A vállalkozó azt a tényt, hogy az ingatlanok pénzügyi lízingjét főtevékenységként végzi, a tevékenység statisztikai jelzőszámával, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet engedélyével és a Magyar Lízingszövetségnek a vállalkozó nettó árbevételéről, illetőleg annak megoszlásáról kiállított nyilatkozatával igazolja.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott illetéket fizeti ingatlanszerzése után az illetékkötelezettség keletkezésekor ingatlan- és gépjármű pénzügyi lízinget egyaránt folytató vállalkozó is, ha a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor tett nyilatkozata szerint az ingatlant pénzügyi lízingbeadás céljából vásárolta, feltéve, hogy nettó árbevételének legalább 75%-a e két tevékenységből származik.
(5) Ha az (1) bekezdésben meghatározott céllal megszerzett ingatlant az ingatlanforgalmazást végző vállalkozó a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésétől számított két éven belül nem adja el és ennek megtörténtét - legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül - a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről szóló határozattal (ennek hiányában az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását a tulajdoni lapon feltüntetett széljeggyel) nem igazolja, illetőleg ha az ingatlanok pénzügyi lízingbeadásával foglalkozó vállalkozó a fenti határidőn belül a lízingbeadás tényét szerződéssel nem igazolja; az illetékhivatal a vagyonszerzésre a 19. § (1) bekezdés, illetve 21. § (1) bekezdés alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag előírja.”
3. § Az Itv. 24. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a hajtómotor hengerűrtartalmának minden cm3-e után 10 forint, kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű esetén a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kW-ja után 400 forint.
(2) Pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 2500 kg-ot nem haladja meg 5000 forint, minden más esetben 12 000 forint illetéket kell fizetni.”
4. § (1) Az Itv. 26. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (6)-(7) bekezdés számozása (7)-(8) bekezdésre változik:
„(6) Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő, de legfeljebb 40 000 forint kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 8 millió forintot nem haladja meg. Ilyen forgalmi értékű lakás részaránytulajdonának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg.”
(2) Az Itv. 26. §-a a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A (6) bekezdés alkalmazásában első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga. A kedvezményre jogosultság megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt, továbbá az olyan lakástulajdont, amelyet nagykorú vagyonszerző esetén a nagykorúság elérését megelőzően idegenítettek el. A feltételek fennállásáról a szerző félnek a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor írásban kell nyilatkoznia.
(10) A 26. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a 26. § (9) bekezdésében meghatározott nyilatkozattételre előírt határidő elmulasztása esetén az illetékkedvezmény nem adható meg.”
5. § Az Itv. 29. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az első fokú államigazgatási eljárásért - ha e törvény melléklete másként nem rendelkezik - 1500 forint illetéket kell fizetni (általános tételű eljárási illeték).
(2) Az első fokú államigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke - ha e törvény melléklete másként nem rendelkezik, és a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható - a fellebbezéssel érintett, vagy a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 200 forint, de legalább 3000 forint, legfeljebb 300 000 forint. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 3000 forint.
(3) A felügyeleti intézkedést kezdeményező kérelem illetéke 7000 forint. A megfizetett illeték visszatérítésére a 32. § rendelkezései az irányadók.”
6. § (1) Az Itv. 33. §-a (2) bekezdésének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(...tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)
„4. a születéssel, a házasságkötéssel, az örökbefogadással, tartással, gondozással és a halálesettel kapcsolatos, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségek anyakönyvi adatainak első ízben történő kijavításával kapcsolatos eljárás, kivéve
a) a magyar állampolgár, illetőleg Magyarországon lakó hontalan külföldön történő házasságkötéséhez szükséges irat;
b) a nem magyar állampolgár Magyarországon történő házasságkötéséhez szükséges irat, továbbá
c) az anyakönyvi kivonat kiállítása;
d) az ingatlan-nyilvántartási eljárás;”
(2) Az Itv. 33. §-a (2) bekezdésének 5. pontja a következő g) alponttal egészül ki:
(5. az anyakönyvi kivonat kiállítása az alábbi esetekben illetékmentes, ha)
„g) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény alapján kijavított anyakönyvi adatokról az érdekelt részére első ízben”
(történik a kiállítása.)
(3) Az Itv. 33. §-a (2) bekezdésének 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(...tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)
„30. az adóhatóság által az adózó adószámlájának egyenlegéről készített értesítés tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás.”
7. § Az Itv. 39. §-a (3) bekezdésének b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a következő d) ponttal egészül ki:
[Ha az eljárás tárgyának értéke az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem állapítható meg, és ha törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának alapja]
„b) a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróság előtt:
- első fokon indult peres eljárásban 300 000 forint, nemperes eljárásban pedig 170 000 forint,
- fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 200 000 forint, nemperes eljárásban pedig 120 000 forint;
c) az ítélőtábla előtt:
- fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 400 000 forint, nemperes eljárásban 250 000 forint;
d) a Legfelsőbb Bíróság előtt:
- fellebbezési eljárásban 500 000 forint,
- felülvizsgálati eljárásban 600 000 forint.”
8. § (1) Az Itv. 43. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás illetéke - ha törvény másként nem rendelkezik és a határozat nem adó-, illeték-, adójellegű kötelezettséggel, társadalombiztosítási járulék- vagy vámkötelezettséggel kapcsolatos - 10 000 forint.”
(2) Az Itv. 43. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Pp. 349. §-ában meghatározott munkaügyi perek illetéke - ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg - 5000 forint.”
(3) Az Itv. 43. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Bármely bíróság előtt az általános meghatalmazás illetéke 10 000 forint.”
9. § (1) Az Itv. 45. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A cégbejegyzésre irányuló eljárás illetéke a létesítő okiratban, a társasági szerződésben, az alapító okiratban, illetve az alapszabályban megállapított vagyon (jegyzett tőke) értéke után:
a) jogi személy esetében 2%, de legalább 60 000 forint, legfeljebb 600 000 forint;
b) jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve az a) pont alá nem tartozó egyéb cég esetén 2%, de legalább 20 000 forint, legfeljebb 200 000 forint;
c) induló vagyon nélkül alapítható cég esetén 10 000 forint;
d) külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén 200 000 forint;
e) külföldi vállalkozás közvetlen kereskedelmi képviselete esetén 100 000 forint.”
(2) Az Itv. 45. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben nem említett egyéb eljárásért - a (4)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével - 3000 forint illetéket kell fizetni.”
(3) Az Itv. 45. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a cégnyilvántartásba bejegyzett adatokra (jogokra, tényekre) vonatkozóan több rovatot is érintő változásokat egyidejűleg jelentenek be - az (5) bekezdésben foglalt eset kivételével - a bejelentett változások számától függetlenül 6000 forint illetéket kell fizetni.”
(4) Az Itv. 45. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A cég vagyonának (jegyzett tőkéjének) növelése (felemelése) esetében az (1) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott illetéket a vagyon (a jegyzett tőke) növekedésének összege után kell kiszámítani, az illeték mértéke legalább 10 000 forint, az (1) bekezdés a) pontjában említettek esetében legfeljebb 600 000 forint, az (1) bekezdés b) pontjában említettek esetében pedig legfeljebb 200 000 forint. Ez az illeték magában foglalja az egyidejűleg bejelentett más változásokért fizetendő illetéket is.”
10. § Az Itv. 57. §-a (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Illetékmentes a polgári ügyekben:)
„m) az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása.”
11. § Az Itv. 58. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A 42. § (1) bekezdésének c)-d) pontjában említett eljárásoknál - amennyiben ennek feltételei egyébként fennállnak - a mérséklési kötelezettség csak a 42. § (2) bekezdése szerint kiegészített illetékre terjed ki.”
12. § Az Itv. 62. §-a (1) bekezdésének b) és i) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg:)
„b) a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott, illetve a vagyonában bekövetkezett olyan kár megtérítése iránti igény esetén, amikor a személy élete, testi épsége vagy egészsége is veszélyeztetve volt;”
„i) a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában, ideértve az említett eljárások alatt a vagyonfelügyelő, a felszámoló, illetve a pénzügyi gondnok által indított bírósági eljárásokat is;”
13. § Az Itv. 80. §-ának (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(...illeték visszatérítésének - a fizetésre kötelezett vagy jogutódja kérelmére - a következő esetekben van helye:)
„j) a felülvizsgálati eljárásban, ha a felülvizsgálati kérelem előterjesztését a Legfelsőbb Bíróság nem engedélyezte.”
14. § Az Itv. 87. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a törvény 21. § (5) bekezdésében meghatározott kedvezmény igénybevétele jogosulatlan volt, akkor az adott vagyonszerzésre irányadó általános szabályok szerint járó és a 21. § (5) bekezdésében meghatározott kedvezményes illetékalap figyelembevételével előírt illeték különbözetének háromszorosát kell a vagyonszerző terhére pótlólag előírni. Ha a 26. § (6) bekezdésében meghatározott kedvezmény igénybevétele jogosulatlan volt, akkor az igénybe vett kedvezmény összegének háromszorosát kell a vagyonszerző terhére pótlólag előírni.”
15. § Az Itv. 91. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését (megszüntetését) a földhivatalhoz kell bejelenteni illetékkiszabásra az azt tartalmazó szerződés (okirat) benyújtásával. Az illetékkiszabás célját szolgáló bejelentést az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel kell teljesíteni. A kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtatni. Ha az illeték fizetésére kötelezett a kérelmet a külön jogszabályban meghatározott 30 napon túl nyújtja be, illetve bejelentési kötelezettségét elmulasztja, vagy hiányosan teljesíti, e törvény 82. §-ában említett mulasztási bírság megfizetésére kötelezhető.”
16. § Az Itv. 92. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A földhivatal az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés végett benyújtott szerződés (okirat) iktatószámmal ellátott és hitelesített másolatát az illetékkiszabáshoz szükséges és rendelkezésre álló egyéb iratokkal - ideértve a 26. § (9) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot is - együtt az érkezését követő nyolc napon belül kísérőjegyzékkel továbbítja az illetékhivatalhoz. A kísérőjegyzék átadása történhet számítógépes adathordozón is.”
17. § Az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„e) forgalmi érték
az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában - a vagyontárgyat terhelő adósságok, továbbá az ingatlanon a vagyonszerző javára az elidegenítéskor megszűnő bérleti jog figyelembevétele nélkül - árként általában elérhető;”
18. § Az Itv. melléklete e törvény mellékletének megfelelően módosul.
19. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kktv.) a következő 46/B. §-sal egészül ki:
„46/B. § (1) A közúti közlekedési igazgatási eljárás során a hatóság által - külön jogszabályban meghatározottak szerint - kiadott forgalmi engedélyért, törzskönyvért, érvényesítő címkéért és azok pótlásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(2) Felhatalmazást kap a belügyminiszter és a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben az (1) bekezdésben meghatározott díj fizetésére kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, beszedésének módját, a kedvezmények, mentességek körét együttes rendeletben szabályozza.”
20. § (1) Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés napjától illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az illetékhivatal tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, valamint kezdeményezett első fokú, illetve jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni.
(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Itv. 4. §-a (1) bekezdésének második mondatából a „kivéve, ha a törvény szerint a szerződő felet terhelő illeték megfizetését a 27. § (2) bekezdésében foglaltak alapján magára vállalta” mondatrész, az Itv. 27. §-ának (2) bekezdése, továbbá az Itv. melléklete IX. címének 4. pontja, XI. címe és a XVIII. címének 11. pontja hatályát veszti, valamint az Itv. 33. § (2) bekezdésének 13. pontjában a „személyi igazolvány” kifejezés helyébe a „személyazonosító igazolvány” szövegrész lép. Egyidejűleg hatályát veszti a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról rendelkező 1997. évi LXXII. törvény 37. §-ának (4) bekezdése.
(3) Ha a gépjárműnek öröklési illetékkötelezettség alá eső módon való megszerzése 1999. január 1-je előtt történik, akkor az ezt terhelő öröklési illeték megállapítására az öröklési illetékkötelezettség keletkezésekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) Az, aki:
a) 1999. évben lakástulajdont vásárol és 1998. évben egy másik lakástulajdont adott el, vagy
b) 1998. évben lakástulajdont vásárolt és 1999. évben egy másik lakástulajdont ad el,
az Itv. 1998. december 31-én hatályos 21. §-ának (5)-(8) bekezdése szerinti kedvezményre jogosult, feltéve, hogy a vagyonszerzés körülményei az említett rendelkezésekben foglalt valamennyi feltételnek megfelelnek.

[LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés az 1998. november 10-i ülésnapján fogadta el.