1997. évi XX. törvény a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény módosításáról [LÁBJEGYZET_1] A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Gszt.) a következők szerint módosul: 1. § A Gszt. 3. §-ának e), f), i), p) és r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) „e) gázátadó állomás: az a létesítmény, amely a szállítóvezetékekről a gázt az átvevőnek átadja, méri és a gázelosztó vezetékhez történő csatlakozáshoz és az elosztáshoz szükséges nyomáscsökkentést végzi. A gázátadó állomás a szállítóvezeték alkotórésze; f) gázelosztó vezeték: az a csővezetékrendszer - a hozzá tartozó nyomáscsökkentő és szabályozó berendezésekkel -, amely a gázátadó állomás kilépő oldalától indult, és a fogyasztó telekhatáránál ér véget. Tartályos ellátás esetén a tartály telepítésére szolgáló ingatlanról kilépő gázvezeték;” „i) csatlakozó vezeték: a fogyasztó telekhatárától a gázmérő főcsapjáig vagy - gázmérő hiányában - a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték és tartozékai;” „p) fogyasztó: a gázszolgáltatótól vagy a gázértékesítőtől gázt vételező természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság; fogyasztó lehet 1. lakossági fogyasztó: egy vagy több fogyasztási helyet képező lakóépület, lakás vagy üdülő használója, 2. kommunális fogyasztó: az a nem lakossági fogyasztó, aki (amely) a gázt közösségi ellátási célra használja; 3. ipari, kereskedelmi, szolgáltató és mezőgazdasági fogyasztó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki (amely) a gázt vállalkozási tevékenységéhez használja; r) természetes monopólium: a gázszolgáltatás, a gázértékesítés, amelynek végzése során a piaci törvények nem, vagy nem megfelelően érvényesülnek, mert a gázellátásban részesülőnek választási lehetősége nincs;” 2. § (1) A Gszt. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az engedély akkor adható ki, ha a) az engedélykérelem benyújtóját a bányafelügyelet gázszolgáltatási, gázértékesítési tevékenységre műszaki-biztonsági szempontból alkalmasnak minősítette, b) az engedélykérelem benyújtóját a Hivatal a folyamatos gázszolgáltatás, gázértékesítés ellátására gázforrás-biztosítási, pénzügyi és gazdasági szempontból alkalmasnak minősíti, c) a gázértékesítő rendelkezik belföldi saját termelésből származó forrással és az éves földgázforgalmának 25%-át meghaladó olyan belföldi földgáztároló kapacitással, amely a téli időszakban teszi lehetővé a teljes betárolható mennyiség értékesítését, d) az engedélyes legalább az éves gázszolgáltatás, illetve gázértékesítés egynegyedének megfelelő állandó fizetőképességgel vagy ezzel egyenértékű fedezettel rendelkezik.” (2) A Gszt. 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A gázszolgáltatásra, gázértékesítésre kiadott működési engedély határozatlan időre és - a törvényben meghatározott kivételekkel - az ellátottak tekintetében kizárólagos jogokra és kötelezettségekre szól. A gázértékesítő az összekapcsolható teljes gázellátó rendszerre kiterjedően jogosult és köteles az ellátási egyensúly biztosítását szolgáló, az engedélyben meghatározott intézkedések megtételére.” 3. § A Gszt. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A működési engedélyben foglaltakat - a körülmények jelentős megváltozása esetén - az engedélyes kezdeményezésére módosítani lehet. A gázértékesítő gázszolgáltatási kötelezettsége módosítható a szállító vezetéki gázátadóról gáz átvételére képes új fogyasztóval (telephellyel). A gázértékesítő települési, területi gázszolgáltatásra nem jogosult.” 4. § (1) A Gszt. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A megépült gázelosztó vezeték idegen ingatlanon történő elhelyezésére és biztonsági övezetére a vezeték használatbavételéig bányaszolgalmi jogot kell alapítani. Nem vonatkozik ez a közterületen létesített gázvezeték idegen ingatlant érintő biztonsági övezetére. Ebben az övezetben építmény létesítése esetén, ha az építmény használati jellege indokolja, az építési hatóság kötelezheti a gázszolgáltatót a biztonsági övezet csökkentésére.” (2) A Gszt. 14. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (3) bekezdésének számozása (4) bekezdésre változik: „(3) A csatlakozó és a fogyasztói vezetékek idegen ingatlanon történő elhelyezésére, továbbá e létesítmények idegen ingatlant érintő biztonsági övezetére a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni.” 5. § A Gszt. 15. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Ha a biztonsági övezetre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével a gázelosztó vezeték az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti, vagy nagymértékben akadályozza, és emiatt a létesítmény bányaszolgalom alapján történő üzemeltetésére nincsen lehetőség, a létesítmény beruházójának az ingatlant meg kell vásárolnia. Ha az adásvétel nem jön létre, az ingatlan kisajátítását kérheti. Az ingatlan kisajátítását az ingatlan tulajdonosa is kérheti a szolgalom alapításától számított egy éven belül. A kisajátított ingatlant az állam tulajdonába és a gázszolgáltató, illetve a gázértékesítő ingyenes használatába kell adni. Az ingyenes használati jog a létesítmény üzemeltetésének megszüntetésével megszűnik.” 6. § (1) A Gszt. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az általános közüzemi szolgáltatási célra szolgáltatott gáz szerződésben meghatározott minőségének megváltozásából adódó költségek a lakossági fogyasztót nem terhelhetik.” (2) A Gszt. 16. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A gáz szagosítása - szükségessége esetén - a gázértékesítő feladata.” 7. § (1) A Gszt. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Települések, településrészek, illetve fogyasztók gázszolgáltatásba történő bekapcsolásához szükséges gázelosztó rendszer az előírt műszaki-biztonsági, pénzügyi és gazdasági feltételek megtartása mellett létesíthető. A megépült gázelosztó rendszert csak gázszolgáltató üzemeltetheti.” (2) A Gszt. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az általános közüzemi szerződés kötésére jogosult fogyasztók a gáz hatósági árával nem fedezett fejlesztési költségekre a miniszter rendeletével meghatározott mértékű hálózatfejlesztési hozzájárulást kötelesek a gázszolgáltatónak fizetni. Az egyedi közüzemi szerződést kötő, valamint a 21. § (4) bekezdés szerinti fogyasztó a szolgáltatóval a polgári jog szabályai szerint állapodik meg az árral nem fedezett fejlesztési, továbbá a különös fogyasztói igények teljesítéséről.” (3) A Gszt. 17. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § jelenlegi (5) bekezdésének számozása (6) bekezdésre változik: „(5) A területre vonatkozó szolgáltatási engedély kiadását megelőzően gázellátó rendszer nem létesíthető.” 8. § (1) A Gszt. 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés kiviteli tervét 200 m3/h teljesítmény alatt vételező fogyasztók esetében a gázszolgáltatónak a kivitelezés megkezdése előtt be kell nyújtani, és a gázszolgáltató műszaki, biztonsági és környezetvédelmi szempontból díjmentesen köteles felülvizsgálni. A gázszolgáltató kivitelezésre alkalmas nyilatkozatának hiányában a létesítményt nem szabad kivitelezni. Ez a felülvizsgálat nem vonatkozhat a tervezett készülékek és anyagok gyártmányára, típusára, ha azok egyébként a vonatkozó előírásoknak megfelelnek.” (2) A Gszt. 18. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A gázszolgáltatónak benyújtott kiviteli terv szerint elkészített gázszerelést a gázszolgáltató az üzembe helyezés előtt köteles díjmentesen ellenőrizni és minősíteni.” 9. § A Gszt. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A gázszolgáltató a gázt a lakossági és kommunális fogyasztó részére az alkalmazott készülékekre szabványban meghatározott nyomáshatárok között köteles szolgáltatni. Ha a gáz elosztási nyomása nagyobb, mint a készülék csatlakozási nyomása, akkor a gázszolgáltató köteles saját költsége terhére a szükséges nyomásszabályozót a gázszolgáltatás megkezdésekor felszerelni. Ezen nyomásszabályozók üzemképes állapotban tartása a gázszolgáltató, megőrzése és védelme a fogyasztó feladata.” 10. § A Gszt. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A lakossági fogyasztó gázmérőjének felszerelése, karbantartása és időszakos újrahitelesítése a gázszolgáltató feladata. A gázmérő a gázszolgáltató tulajdona, állagmegóvása a fogyasztó kötelessége.” 11. § A Gszt. 32. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § kiegészül a következő (3) bekezdéssel, és a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosul: „(1) A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik a gázelosztó vezetékekkel kapcsolatban: a) a gázelosztó vezeték létesítésének (átalakításának, cseréjének, elbontásának) engedélyezése, építésfelügyelete és munkavédelmi hatósági felügyelete, továbbá b) a gázszolgáltatóra vonatkozó műszaki-biztonsági előírások betartásának ellenőrzése, c) a külön jogszabályban meghatározott súlyos üzemzavar és súlyos baleset vizsgálata. (2) A Műszaki Biztonsági Felügyelet hatáskörébe tartozik: a) műszaki-biztonsági szempontból a fogyasztói berendezések, továbbá b) a gáz palackban vagy tartályban történő biztonságos forgalmazásának felügyelete. (3) A gáz palackban vagy tartályban forgalmazásának feltételeit a miniszter rendeletben határozza meg.” 12. § (1) A Gszt. 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az idegen ingatlan használatával és a bányaszolgalom alapításával okozott károk megtérítésére a Bt. és a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.” (2) A Gszt. 34. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „Ha jogszabályi rendelkezés folytán az engedélyt módosítani kell, az ezzel kapcsolatos kérelmet az engedélyes a jogszabály hatálybalépését követő 90 napon belül köteles a Hivatalhoz benyújtani.” 13. § (1) E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) E törvény hatálybalépésekor gázértékesítési működési engedéllyel rendelkező részére a Gszt. - e törvénnyel megállapított - 9. §-a (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott mértékű belföldi földgáztároló kapacitás létesítését 2002. december 31-re kell a gázértékesítési működési engedélyben előírni. [LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés az 1997. március 25-i ülésnapján fogadta el.