1997. évi LXXXII. törvény

a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról  [LÁBJEGYZET_1]

Az állam az Alkotmányban foglalt elvek szerint a kötelező társadalombiztosítási rendszer és az ehhez kapcsolódó magánnyugdíjrendszer útján gondoskodik időskor és megrokkanás esetén az állampolgárok biztonságáról. A magánnyugdíjrendszer létrehozása és működése érdekében az Országgyűlés a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § E törvény célja, hogy egységesen szabályozza az állampolgárok tagdíjfizetésen és egyéni számlán alapuló magánnyugdíját és magánnyugdíjpénztár rendszerét.

A törvény hatálya

2. § (1) E törvény hatálya alá tartoznak:
a) az e törvény szerinti magánnyugdíjpénztárak (a továbbiakban: pénztár),
b) a pénztárak által e törvényben foglaltak szerint létrehozott, valamint a számukra e törvény szerint szolgáltatást nyújtó szervek, szervezetek,
c) a pénztárak állami felügyeletét ellátó szervek,
d) azok a természetes személyek, akik a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alapján pályakezdőnek minősülnek, és törvény alapján kötelezően pénztártaggá válnak, illetőleg a pénztárba önkéntes döntés alapján beléptek,
e) a pénztárakat alapító szervezetek.
(2) A nemzetközi szerződések hatálya alá tartozó személyekre e törvény rendelkezéseit a nemzetközi szerződésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(3) A pénztárak részére vagyonkezelési tevékenységet végző pénzügyi intézményekre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.), valamint az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvényben (a továbbiakban: Épt.) foglaltakon kívül e törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.
3. § (1) Törvény alapján az a természetes személy válik pénztártaggá, aki 42. életévének betöltése előtt, első ízben 1998. június 30-át követően válik a Tbj. szerint biztosítottá (a továbbiakban: pályakezdő).
(2) Pénztár tagjává válhat önkéntes döntése alapján az a természetes személy, aki 1998. június 30-át megelőzően vált a Tbj. szerint biztosítottá, továbbá nyugellátásra jogosító szolgálati idő szerzésére a Tbj. szerint megállapodást kötött.
(3) A tagdíjfizetésre kötelezettek körét és a tagdíj alapjául szolgáló jövedelmek meghatározását a Tbj. tartalmazza. A Tbj. szabályait kell alkalmazni továbbá - a törvényben foglalt eltérésekkel - a tagdíjfizetési kötelezettség teljesítésére, az ezzel összefüggő végrehajtási eljárásra, a bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, tagdíjbevallási kötelezettségre, valamint e kötelezettség elmulasztására vagy nem szabályszerű teljesítésére, továbbá a jogalap nélkül felvett járadék visszafizetésére, az ezzel összefüggő felelősségi szabályokra, a késedelmi pótlékra, a mulasztási bírságra, az eljárási költségek megtérítésére, a követelés érvényesítésére, a mérséklésre és elengedésre, a jogorvoslati lehetőségekre.
(4) A végrehajtási eljárás során a pénztári tagdíjkövetelés egy tekintet alá esik a társadalombiztosítási járuléktartozással.

Fogalmak

4. § (1) A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) E törvény alkalmazásában:
a) társadalombiztosítási nyugdíj: amit a Tny. társadalombiztosítási nyugellátásként megjelöl,
b) nyugdíjkorhatár:
1. az az életkor, melyet a Tny. az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételeként meghatároz,
2. a nyugdíjkorhatár betöltésével esik egy tekintet alá az az időpont, amelytől a pénztártag társadalombiztosítási nyugellátásban, így öregségi nyugdíjban (ideértve a korengedményes nyugdíjat, előnyugdíjat, bányásznyugdíjat, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, ideértve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által nyújtott öregségi nyugdíjat is, valamint a szolgálati nyugdíjat), a rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjban (ideértve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által nyújtott rendszeres rokkantsági segélyt is), továbbá növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékban részesül,
c) pénztártag: az a természetes személy, aki pályakezdőként vagy önkéntes döntés alapján pénztárba belép, és e törvény szerint tagdíjat fizet, illetve a pénztártól nyugdíjszolgáltatásban részesül,
d) tagdíj: az az összeg, amelyet a pénztár tagja, a pénztár számára köteles megfizetni, ideértve azt az összeget is, amellyel a Tbj. által kötelezően megállapított mértéket a pénztártag, vagy javára más személy vagy szervezet kiegészíti,
e) egyéni számla: az a nyilvántartás, amelyen a felhalmozási időszakban a pénztártag követelése, illetve nyugdíjba vonuláskor a részére járó nyugdíjszolgáltatás megállapítása alapul,
f) szolgáltatási tartalékok: a folyósítás alatt álló ellátások szolgáltatástípusonkénti fedezete és annak nyilvántartása,
g) biztonsági tartalékok: az egyéni számlákhoz és a szolgáltatási tartalékokhoz kapcsolódó kockázatok kiegyenlítésére szolgáló tartalékok,
h) felhalmozási időszak: a tagsági viszony kezdetétől a nyugdíjszolgáltatás megállapításáig terjedő időszak,
i) járadékos időszak: a nyugdíjszolgáltatás megállapításától kezdődően a szolgáltatás igénybevételének tartamával megegyező időszak,
j) nyugdíjszolgáltatás: a nyugdíjkorhatár elérésekor, vagy a pénztártag kérése alapján a nyugdíjkorhatár elérése után, illetőleg a pénztártag elhalálozása esetén hozzátartozója részére, az egyéni számláján nyilvántartott összeg mint fedezet alapján megállapított, a pénztártag által választott szolgáltatáshoz tartozó szolgáltatási tartalékból folyósított nyugdíjjáradék, a hozzátartozó, illetve kedvezményezett (a továbbiakban: kedvezményezett) járadéka, és az e törvényben szabályozott egy összegben történő pénzbeli kifizetés,
k) normajáradék: a pénztártag számára megállapítandó legkisebb nyugdíjjáradék, amelynek fedezetét a Pénztárak Garancia Alapja (a továbbiakban: Alap), illetve a központi költségvetés az e törvényben meghatározott módon a nyugdíj megállapításakor garantálja,
l) normafedezet: a normajáradék megállapításához szükséges fedezet,
m) hozamelvárás: az a pénztárakra egységesen, évente előre meghatározott hozamráta, amelyet a pénztár befektetésének el kell érnie,
n) pénzügyi terv: a pénztár gazdálkodását és tartalékainak változását előre bemutató rövid távú (éves) és hosszú távú (tíz évre szóló) terv,
o) biztosításmatematikai mérleg (aktuáriusi értékelés): a pénztár tartalékainak értékelése, amelynek során a tervezett bevételeket és kiadásokat összevetik a tényleges eredményekkel, valamint megvizsgálják, hogy a szolgáltatási tartalékok elégséges fedezetet biztosítanak-e a nyugdíjszolgáltatások kifizetéséhez,
p) szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SzMSz): a pénztárnak az a dokumentuma, amely e törvény és más jogszabályok alapján a pénztár szervezetének és működésének legfontosabb szabályait tartalmazza,
q) szolgáltatási szabályzat: a pénztárnak az a szabályzata, amely szolgáltatástípusonként tartalmazza a pénztár által nyújtott járadékok és egyösszegű kifizetések megállapításának és folyósításának szabályait, valamint az erre vonatkozó számításokat, továbbá a szolgáltatási tartalékképzési szabályokat,
r) pénztárak részére történő vagyonkezelés: a pénztárral kötött szerződés alapján a pénztár vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok meghatározott körben történő gyakorlása és kötelezettségek teljesítése,
s) nyílt pénztár: az a pénztár, amely a lehetséges pénztártagok körét - a területi pénztár működési területének meghatározása kivételével - nem korlátozza,
t) zárt pénztár: olyan pénztár, amely szakmai vagy más szervezési elv alapján a pénztár lehetséges tagjainak körét meghatározza,
u) szakmai egyesület: olyan egyesület, amelyben a taggá válás feltétele valamely szakmához való tartozás,
v) a tag követelése: a felhalmozási időszakban a tag egyéni számlájának egyenlege, a járadékos időszakban a tag által választott szolgáltatás tartalékából az őt a jövőben még megillető szolgáltatás értéke,
x) munkáltató: az, akivel a pénztártag munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, bírósági, ügyészségi szolgálati viszonyban áll, illetve a fegyveres erők és rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a hivatásos állományú tagjaik vonatkozásában, tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmunkaidőben történik a foglalkoztatás,
y) közeli hozzátartozó: a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott személyek, valamint az élettárs.

Működési alapelvek, alapvető rendelkezések

5. § (1) Az önkormányzati működés elvének megfelelően a pénztárra vonatkozó alapvető döntések meghozatalára kizárólag a pénztártagok jogosultak.
(2) A szabad pénztárválasztás joga abba a pénztárba való belépéssel, illetőleg átlépéssel gyakorolható, amelynek az SzMSz-e ezt nem korlátozza. Tilos a pénztártagok vallási, faji, etnikai, illetőleg politikai meggyőződés, kor és nemek szerinti megkülönböztetése.
(3) A kölcsönösség és az öngondoskodás elve alapján a pénztártagok közösen teremtik meg a pénztár működésének és szolgáltatásainak fedezetét, a pénztárak pedig az Alap létrehozásával és fenntartásával az e törvényben meghatározott módon gondoskodnak a pénztárak szolgáltatási kötelezettségének teljesítéséről. A pénztártagok a felhalmozási időszakban befektetői, a járadékos időszakban befektetői és biztosítási kockázatközösséget alkotnak.
(4) A pénztártag követelése - a tulajdonlás elve szerint - a pénztártag tulajdona, amely az e törvényben foglaltak szerint örökölhető, illetve erre vonatkozóan kedvezményezett jelölhető. A pénztártag követeléséért a pénztár, illetve az e törvényben meghatározott feltételek szerint az Alap és a központi költségvetés tartozik helytállni.
(5) A zárt gazdálkodás elve az alábbiak egyidejű érvényesítését jelenti:
a) a pénztár gazdálkodása kizárólag a törvényben meghatározott nyugdíjszolgáltatás szervezésére és teljesítésére irányul,
b) a pénztár bevételeiből és a bevételeiből képzett tartalékokból finanszírozza kiadásait, valamint a tartalékképzési követelmény teljesítését,
c) a fedezeti tartalék az egyéni számlákból és a szolgáltatási tartalékokból áll. A pénztár az egyéni számlát a tagok részére a felhalmozási időszakban vezeti, és a szolgáltatásokat szolgáltatási tartalékokból finanszírozza. A szolgáltatások fedezetét az egyéni számlákon felhalmozott összegekből kell képezni a szolgáltatási szabályzatban meghatározott járadékok, illetve egyösszegű kifizetések szerinti szolgáltatási tartalék számlákon,
d) a pénztár nyugdíjszolgáltatásait kizárólag az e törvényben meghatározott természetes személyek részére nyújthatja,
e) a tagsági viszony megszűnése, illetve a pénztár felszámolása, végelszámolása esetén a pénztártag követelésére e törvény, illetőleg a pénztár SzMSz-ében foglalt eljárási rend szerint tarthat igényt,
f) az egyéni számla és a szolgáltatási tartalékok, valamint a hozzájuk kapcsolódó biztonsági tartalékok kizárólag a pénztártagok követeléseinek kielégítésére használhatók fel, a pénztár, illetve a pénztártagok más kötelezettsége fejében nem foglalhatók le és nem zárolhatók,
g) a pénztár a nyugdíjszolgáltatás fedezetének megteremtése érdekében e törvény keretei között, az SzMSz felhatalmazása alapján a működési bevételeinek és tartalékának, valamint saját tevékenységi tartalékának, az éves pénzügyi tervben meghatározott mértékig vállalhat kötelezettséget,
h) a pénztár a működésével kapcsolatos nyilvántartási és adminisztrációs feladatainak ellátásával, illetőleg gazdálkodási és szolgáltatási tevékenységének végrehajtásával, továbbá vagyonkezelésének ellátásával megbízhat erre feljogosított szervezetet.
(6) A pénztár gazdálkodásával és különösen befektetési tevékenységével - a biztonságos gazdálkodás elvét érvényesítve - úgy köteles vagyonát gyarapítani, hogy az szolgáltatási kötelezettségének teljesítését ne veszélyeztesse.
(7) A jó gazda gondosságának elvét megtartva a pénztár nevében eljáró személyek kötelesek a pénztártagok érdekében különös gondossággal eljárni.
(8) A nyilvánosság és az adatvédelem elvének megfelelően a pénztár működésére vonatkozó adatok nyilvánosak, kezelésükről, megőrzésükről - a szolgáltatások teljesítését követően - tíz évig az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően kell gondoskodni. Az egyes pénztártagok részére nyújtott szolgáltatásról, valamint követelésük összegéről - az e törvényben meghatározott kivétellel - csak egyedi azonosításra nem alkalmas, összesített adatok hozhatók nyilvánosságra.
(9) Az összehasonlítható teljesítmény elve alapján a pénztáraknak tevékenységükről - e törvény szabályainak megfelelően - olyan nyilvántartásokat kell vezetniük, és ezeket nyilvánosságra hozniuk, amelyek alkalmasak arra, hogy a pénztárak teljesítménye azonos adatokból és számításokból kiindulva összehasonlítható és megismerhető legyen, elősegítve ezzel a szabad pénztárválasztás elvének érvényesülését is.

Az elnevezés védelme

6. § (1) A „magánnyugdíjpénztár” elnevezést vagy annak idegen nyelvű megfelelőjét - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - kizárólag az e törvénynek megfelelően alapított és működtetett szervezetek használhatják.
(2) A pénztárak érdek-képviseleti szervei és az általuk alapított szervezetek, valamint más természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság a nevében, hirdetésében vagy bármely más módon az (1) bekezdésben megjelölt elnevezést kizárólag olyan összefüggésben használhatja, amely kizárja azt a látszatot, hogy nyugdíjpénztári tevékenységet folytat.

II. Fejezet

A PÉNZTÁR ALAPÍTÁSA

Az alapítók

7. § (1) Pénztárat alapíthatnak:
a) a munkáltatók, illetve több munkáltató közösen, szakmai kamarák (a továbbiakban: kamara) külön-külön vagy együttesen, továbbá szakmai egyesületek külön-külön vagy együttesen, illetőleg kamarával (kamarákkal) együttesen is, valamint munkavállalói, illetve munkáltatói érdekképviseletek külön-külön vagy együttesen, illetve az előzőekkel együttesen,
b) a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat,
amennyiben valószínűsítik, hogy az alapítandó pénztár taglétszáma eléri a kétezer főt.
(2) Alapításnak minősül, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek mellett a jogerős tevékenységi engedéllyel rendelkező önkéntes nyugdíjpénztár közgyűlése minősített (kétharmados) többséggel úgy dönt, hogy az e törvényben meghatározott pénztári feladatokat is ellát. Ebben az esetben a pénztár és az önkéntes nyugdíjpénztár egy jogi személy, mely az e törvényben foglalt szabályoknak megfelelően működik. Az alapítás során az önkéntes nyugdíjpénztár jár el alapítóként. Ahol a törvény alapító okiratot vagy SzMSz-t említ, ott az önkéntes nyugdíjpénztár és a pénztár közös alapszabályát kell érteni. A közös alapszabály az önkéntes nyugdíjpénztárra vonatkozó rendelkezéseken túlmenően tartalmazza a magánnyugdíj-pénztári tevékenység megkezdésének időpontját, működési területét, tagsági körét, valamint a 35. §-ban foglaltakat.
(3) A fővárosi, megyei önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) nyílt pénztárként területi pénztárat alapíthat, vagy részt vehet a (4) bekezdés szerinti regionális pénztár megalapításában, vagy pályázat útján nyílt pénztárat megbízhat a területi pénztár teendőinek ellátásával. Ha az önkormányzat illetékességi területére nem jön létre területi pénztári funkciót ellátó pénztár, akkor a területi pénztári feladatok ellátására a Pénztárfelügyelet ír ki pályázatot. E pályázat eredménytelensége esetén a Pénztárfelügyelet nyílt pénztárat jelöl ki a területi pénztári feladatok ellátására.
(4) A főváros, a megyei jogú város, a megyei, illetve több megyei önkormányzat által alapított (regionális) területi pénztár működési területe megegyezik az önkormányzat(ok) közigazgatási területével.
8. § (1) Az alapító az alapítást megelőzően alapító okirat tervezetet készít.
(2) Az alapító okirat tervezetében - a 14. §-ban meghatározottakhoz igazodóan - meg kell határozni, hogy az alapítás a tagsági kör szerint zárt vagy nyílt pénztár létrehozására irányul. A zárt pénztárat az alapító a saját érdekeltségi körébe tartozó természetes személyek részére hozza létre.
(3) Zárt pénztár esetében az alapító okirat tervezete a pénztár szerveződési elvével összhangban a tagsági kör meghatározását
a) munkahelyi pénztár esetében az alapító munkáltató által foglalkoztatottak,
b) kamara által alapított pénztár esetében a kamarai tagság, illetve a kamara tagszervezetei által foglalkoztatottak,
c) szakmai egyesület által alapított pénztár esetében az egyesület tagsága,
d) önkéntes nyugdíjpénztári tagság,
e) munkavállalói érdek-képviseleti tagság
részére külön-külön vagy együttesen is tartalmazhatja.
(4) A 7. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése szerinti alapítók által alapított pénztár zárt vagy nyílt pénztár lehet.
(5) A 7. § (1) bekezdés b) pontja és (3) bekezdése szerinti alapítók által alapított pénztár nyílt pénztár lehet.
9. § Az alapító az alapítást megelőzően, a pénztári tagságra kötelezettek és jogosultak között felmérést végezhet, és szándéknyilatkozatot kérhet tőlük arról, hogy a nyilatkozat aláírója, a tervezett pénztár létrehozása esetén, tagként belép-e a pénztárba. A nyilatkozatkérés során fel kell hívni a figyelmet a szabad pénztárválasztás jogára, és tilos a szabad pénztárválasztási jog bármilyen formában történő korlátozása.
10. § (1) A pénztár első ízben az alapítástól számított
a) nem területi pénztár esetén 270 napon,
b) területi pénztár esetében egy éven
belül közli a pénztárak központi nyilvántartását végző szervezettel a pénztártagok 2. számú melléklet szerinti személyes adatait.
(2) A pénztár havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig közli a pénztárak központi nyilvántartását végző szervezettel az új pénztártagok 2. számú mellékletben meghatározott személyes adatait.
11. § (1) A 7. § (1)-(3) bekezdésében felsorolt szervezetek a pénztár alapításának, valamint pénztári tevékenységének költségeit részben vagy egészben átvállalhatják.
(2) Az alapítási költségek között kell elszámolni:
a) az alapítás közvetlen költségeit, beleértve a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi és tárgyi feltételek költségeit,
b) az első éves működéshez szükséges költségeket, beleértve a pénztár szervezete, székhelye, személyi és tárgyi feltételeinek költségeit is.
12. § A területi pénztárat 1997. december 31-ig kell megalapítani.

Az alapítási engedély

13. § (1) A pénztár alapításához az Állami Pénztárfelügyelet (a továbbiakban: Pénztárfelügyelet) engedélye szükséges. Az önkéntes nyugdíjpénztárnak pénztári feladat vállalásához működtetési engedélyt kell kérnie a Pénztárfelügyelettől, melynek feltételei azonosak az alapítási engedélyre irányadó rendelkezésekkel.
(2) A Pénztárfelügyeletnek az alapítási, illetve működtetési engedélyt meg kell adnia, ha a kérelem az e törvényben foglalt feltételeknek megfelel.
(3) Az alapítási engedély, illetve a működtetési engedély (a továbbiakban: alapítási engedély) iránti kérelemhez csatolni kell:
a) az alapító okirat tervezetét,
b) a tervezett taglétszámra vonatkozó megalapozott becsléseket,
c) annak bemutatását, hogy az alapító hogyan kíván gondoskodni a pénztár megalakulásához szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételekről,
d) az alapító alapító okiratát (társasági szerződését, alapszabályát stb.).
(4) Az alapítási engedély alapján az alapító alapító okiratot bocsát ki, továbbá a 15. § alapján összehívja az első küldöttközgyűlést, és megkezdi a pénztárüzem szervezését.
(5) Alapítási engedéllyel rendelkező alapítók közösen is alapíthatnak egy pénztárat. Ebben az esetben az alapítók megállapodásban határozzák meg a képviseletükben eljáró alapítót, és ennek személyét az alapító okiraton is feltüntetik.
(6) Az alapítási engedély érvényét veszti, ha a kézhezvételétől számított 180 napon belül a pénztár nem nyújtja be tevékenységi engedély iránti kérelmét a Pénztárfelügyelethez, e határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye, illetve, ha tevékenységi engedély iránti kérelmét a Pénztárfelügyelet elutasítja.

Az alapító okirat

14. § (1) Az alapító okirat tartalmazza:
a) az alapító nevét, székhelyét,
b) a pénztár nevét,
c) a pénztár megalakulásának időpontját,
d) működési területét, székhelyét,
e) tagsági körét,
f) a működés megkezdésének időpontját,
g) az alapító nevében eljáró felelős személy nevét és személyi adatait, a rendelkezésre bocsátott költségvetést,
h) az alapító okirat kibocsátásának dátumát,
i) az alapító szervezet cégszerű aláírását.
(2) A pénztár az alapító okirat kibocsátását követő 15 napon belül köteles számlavezetésre feljogosított hitelintézetnél pénzforgalmi számlát nyitni. A hitelintézet a számlanyitást nem tagadhatja meg arra hivatkozva, hogy a pénztárat a bíróság még nem vette nyilvántartásba.

A pénztár első küldöttközgyűlése

15. § (1) A pénztár első küldöttközgyűlését az alapító hívja össze, az alapítási engedély kézhezvételétől számított 60 napon belül. A küldöttközgyűlésen a döntés nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel történik.
(2) A küldöttközgyűlés küldötteinek jelölését jelölőbizottság végzi. A jelölőbizottság 3-5 tagból áll. A jelölőbizottságot az alapító állítja össze. A pénztár küldöttközgyűlése 19-35 küldöttből állhat.
(3) A munkáltatók által alapított pénztár küldöttközgyűlésének tagjait az azonos munkáltatónál foglalkoztatott leendő pénztártagok választják. Ha több munkáltató alapít pénztárat, azonos személyek jelölését kell előterjeszteni. Több munkáltató közös pénztáralapítása esetén minden munkáltatónál külön is alakulhat jelölőbizottság, és több munkáltató is alakíthat közösen egyetlen jelölőbizottságot. Ha nem egy időben tartják a munkáltatóknál a küldöttközgyűlési tagokat választó gyűléseket, az új jelölt felmerülése esetén sem kell a már előzőleg megtartott gyűléseket megismételni.
(4) A kamarák, illetőleg a szakmai egyesületek által alapított pénztár küldöttközgyűlésének tagjait azon leendő pénztártagok közül választják, akik a kamara (kamarák), illetőleg a szakmai egyesület (szakmai egyesületek) tagjai, illetve a tagszervezeteknél alkalmazásban álló leendő pénztártagok. A jelölőbizottság állítását és a választást a kamara elnöksége, az egyesület vezetősége a kamarai, egyesületi szabályok figyelembevételével végzi.
(5) A területi pénztár küldöttközgyűlésének tagjait a területi önkormányzat közgyűlése választja. A jelölőbizottságot a területi önkormányzat közgyűlésének elnöke, illetve a főpolgármester állítja össze. Regionális pénztár küldöttközgyűlésének tagjait az érintett önkormányzatok közgyűlései arányosan választják.
(6) Az önkéntes nyugdíjpénztár által alapított pénztár első küldöttközgyűlésének tagjait az önkéntes nyugdíjpénztár közgyűlése (küldöttközgyűlése) választja. Az önkéntes nyugdíjpénztár közgyűlése a törvény 7. § (2) bekezdésében meghatározott döntésével egyidejűleg határozhat arról is, hogy e törvényben biztosított hatáskörének gyakorlását az alapítás tekintetében az igazgatótanácsra ruházza.

III. Fejezet

A PÉNZTÁRI TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSÉNEK FELTÉTELEI

A pénztár nyilvántartásba vétele

16. § (1) A pénztárat a székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei bíróság veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az alapító okirat kibocsátásától számított 30 napon belül az alapító nyújtja be a bírósághoz. A kérelemhez mellékelni kell az alapító okiratot, az alapítási engedélyt, a kérelem beadását követően pedig az adószámról és a társadalombiztosítási nyilvántartásba vételi számról szóló igazolást, továbbá a hitelintézet igazolását pénzforgalmi számla megnyitásáról. A bíróság a nyilvántartásba vételről nemperes eljárásban határoz, és határozatáról egyidejűleg az illetékes ügyészséget és a Pénztárfelügyeletet is értesíti.
(2) A pénztár a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, az alapító okirat kibocsátásának időpontjára visszaható hatállyal.
17. § (1) A pénztár a bírósági nyilvántartásba vételt megelőzően a pénztár szervezésével összefüggésben jogokat szerezhet, és kötelezettséget vállalhat. Ha a bírósági nyilvántartásba vételt megelőzően a pénztár kötelezettséget vállal, harmadik személyekkel szemben a nyilvántartásba vétel hiányára nem hivatkozhat.
(2) A bírósági nyilvántartásba vétel megtörténte előtt az alapítók egyetemlegesen felelnek a pénztár nevében vállalt kötelezettségekért. E felelősség korlátozása vagy kizárása harmadik személlyel szemben semmis.
(3) A pénztár nyilvántartásba vételének meghiúsulása esetén a jogviták rendezésére a Ptk.-nak a polgári jogi társaságra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A tevékenységi engedély

18. § (1) A pénztár tevékenységét - a pénztári működés előkészítése kivételével - a Pénztárfelügyelet tevékenységi engedélye birtokában kezdheti meg.
(2) A pénztárnak a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez csatolni kell:
a) az alapító okiratot,
b) az SzMSz-t,
c) a bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásának igazolását, illetőleg a bírósági nyilvántartásba vételről rendelkező jogerős határozatot,
d) igazolást arról, hogy a pénztár adószámmal, pénzforgalmi számlával és társadalombiztosítási nyilvántartásba vételi számmal rendelkezik,
e) a 7. § (1) bekezdésében meghatározott taglétszám igazolását,
f) a pénzügyi tervet,
g) a vagyonkezelési, a szolgáltatási szabályzatot, és amennyiben a pénztár a jogszabály által előírton túl, annál részletesebb vagyonértékelési szabályzatot is használ, e vagyonértékelési szabályzatot,
h) az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjainak, valamint a könyvvizsgáló személyi adatait,
i) a pénztártevékenységhez a törvényben előírt személyi és tárgyi, pénzügyi feltételek meglétét igazoló okiratokat,
j) nyilatkozatot arról, hogy tevékenységét mikor kívánja megkezdeni,
k) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott adatszolgáltatások teljesítésére felkészült,
l) a pénztár belső ellenőrzési rendszerére vonatkozó szabályzatot,
m) ha a pénztár ügyviteli és adminisztrációs tevékenységének ellátásával más szervezetet bíztak meg, az erről szóló szerződést,
n) a letétkezelővel kötött szerződést,
o) nyilatkozatot arról, hogy a pénztár a Pénztárfelügyelet által nyilvántartásba vett független minősítő szervezet számára hozzáférhetővé teszi a pénztár teljesítménye megítéléséhez szükséges, az üzleti titkokat nem tartalmazó adatokat.
(3) Az adóhatóság - amennyiben az alapítási engedély jogerőre emelkedett - nem tagadhatja meg az adószám kiadását arra való hivatkozással, hogy a pénztár tevékenységi engedéllyel nem rendelkezik.
19. § (1) A pénztár tevékenységi engedély iránti kérelmét a Pénztárfelügyelet akkor utasíthatja el, ha a kérelem és mellékletei nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak, és a pénztár határidőre nem tesz eleget az esetleges hiánypótlási felhívásnak.
(2) A Pénztárfelügyelet a benyújtott okiratok módosítását írhatja elő, ha azokból valószínűsíthető, hogy a pénztár működése nem biztonságos, illetve az okiratok szakszerűtlen rendelkezéseket tartalmaznak.
(3) Amennyiben a Pénztárfelügyelet elutasítja a tevékenységi engedély iránti kérelmet, a pénztár 30 napon belül köteles új alapítási, majd tevékenységi engedély iránti kérelmet benyújtani, vagy megszűnéséről dönteni.
20. § (1) A tevékenységi engedély jogerőre emelkedéséig a pénztár, a hozzá bármilyen jogcímen befizetett összegekből kizárólag a pénztár szervezésével összefüggő kifizetéseket teljesíthet.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés megsértése esetén, a pénztár nevében eljáró személyek korlátlanul és egyetemlegesen felelősek az okozott kárért. E személyekkel szemben a Pénztárfelügyelet százezertől egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki. A bírság megfizetését a pénztár nem vállalhatja át.

IV. Fejezet

A TAGSÁGI VISZONY

A pénztártagok jogai és kötelességei

21. § (1) A pénztártagokat - e törvényben foglalt kivételekkel - azonos jogok illetik és azonos kötelezettségek terhelik.
(2) A pénztártag, ha törvény másképp nem rendelkezik, csak egyetlen pénztár tagja lehet.
(3) A pénztártag
a) részt vehet a pénztár szervei megválasztásában,
b) megválasztható a pénztár szerveinek tagjává, illetve tisztségviselővé,
c) jogosult a pénztár működésére és gazdálkodására, valamint saját követelésének mértékére vonatkozó rendszeres tájékoztatásra,
d) az SzMSz szerint jogosult a pénztári nyugdíjszolgáltatások igénybevételére, valamint a pénztár ezzel összefüggő tevékenységének megismerésére.
(4) A pénztártag köteles
a) tagsági viszonyát - a Tbj. szerinti biztosítási jogviszonyának fennállása alatt - valamely általa választott pénztárban folyamatosan fenntartani,
b) adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tenni,
c) tagdíjat fizetni,
d) a jogalap nélkül felvett szolgáltatás összegét, ezek kamatait, határidőben, maradéktalanul a pénztárnak visszafizetni,
e) betartani az SzMSz előírásait.

Tagsági viszony keletkezése

22. § (1) A tagsági jogviszony kezdő időpontja
a) kötelező pénztártagság esetén a Tbj.-ben meghatározott biztosítási jogviszony keletkezésének napja,
b) az önkéntes belépéssel keletkező pénztártagsági jogviszony esetén a belépési nyilatkozat pénztár által történő elfogadásának napja.
(2) A biztosított által választott pénztárral történő tagsági jogviszony létesítését a biztosított írásban tett belépési nyilatkozattal kezdeményezi.
(3) A kötelező pénztártagság a biztosított által választott pénztárral a belépési nyilatkozat pénztár által történő elfogadásával az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időpontra visszaható hatállyal jön létre.
(4) A pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását nem tagadhatja meg, ha a biztosított a törvény, illetve az SzMSz előírásai szerint megfelel a pénztártagságra meghatározott feltételeknek. Ha a belépési nyilatkozat kézhezvételét követő 15 napon belül a belépési nyilatkozat elfogadását nem utasítja el, azt elfogadottnak kell tekinteni. A belépési nyilatkozat elutasítását a pénztár egyidejűleg köteles a Pénztárfelügyeletnek bejelenteni.
(5) A biztosított köteles a pénztárválasztásra nyitva álló határidőn belül az általa választott pénztár megnevezését munkáltatójának bejelenteni.
(6) Ha a pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását elutasította, a biztosított az elutasítás kézhezvételét követő 3 napon belül köteles ezt munkáltatójának bejelenteni.
(7) A munkáltató a biztosított által választott pénztár bejelentését követő 15 napon belül tájékoztatja a pénztárak központi nyilvántartását a biztosított pénztárválasztásáról.
(8) A munkáltató,
a) ha a biztosított az (5) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, az ott meghatározott határidő leteltét követő, vagy
b) a (6) bekezdésben meghatározott esetben a bejelentés kézhezvételét követő
15 napon belül a pénztárak központi nyilvántartásán keresztül közli a területi pénztárakkal a biztosított 2. számú mellékletben meghatározott személyes adatait.
(9) Ha a biztosított az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségnek nem tett eleget, illetve ha a pénztár a belépési nyilatkozatot elutasította, a biztosított az illetékes területi pénztár tagjává válik. A területi pénztárral a tagsági viszony a területi pénztárnak a biztosított erről szóló értesítésével az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időpontra visszamenő hatállyal jön létre.
(10) Tilos olyan módszer alkalmazása, amellyel a tagszervező vagy harmadik személy a közreműködésével tagsági viszonyt létesített pénztártag tagsági viszonyának fenntartása alapján anyagi előnyhöz jut (megtartási jutalék).

A tagsági viszony megszűnése

23. § (1) A pénztártag tagsági jogviszonya
a) más pénztárba való átlépéssel,
b) elhalálozással,
c) zárt pénztárban a tagsági viszony SzMSz szerinti feltételének megszűnésével, vagy
d) a Tny. szerint megállapított rokkantnyugellátásra jogosulttá válásával, a tag döntése szerint, illetőleg,
e) a törvény 123. §-ának (2) bekezdése szerinti visszalépéssel
szűnik meg.
(2) A tagdíjfizetés elmulasztása nem szünteti meg a tagsági viszonyt.
(3) A pénztár a tagsági jogviszony megszűnéséről és módjáról értesíti a Pénztárfelügyeletet.
(4) A tagsági viszony átlépéssel való megszüntetésére legkorábban a pénztárbeli tagsági viszony kezdő időpontjától számított fél év eltelte után kerülhet sor, kivéve az (1) bekezdés c) pontja alatti esetet.
24. § (1) A pénztártag átlépésére, a tag erre irányuló bejelentése alapján, az esetleges tagdíjhátralék kiegyenlítését követően kerülhet sor.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha az átlépésre a pénztárak egyesülésével, szétválásával vagy a pénztár megszűnésével összefüggésben kerül sor.
(3) Az átlépéskor, a pénztár a tag követelésének megfelelő összeget, a tag által választott pénztárba, e pénztár felszólítása alapján utalja át. Az átlépéssel kapcsolatos tényleges költségeket, amelyek nem haladhatják meg a tag követelésének egy ezrelékét, az átutalást teljesítő pénztár a tag követeléséből levonhatja.
(4) Az a pénztártag, aki időlegesen nem rendelkezik a tagdíj alapjául a Tbj.-ben meghatározott jövedelemmel, vagy a Tbj. szerint megállapodást köthet a társadalombiztosítási igazgatási szervvel társadalombiztosítási ellátásra, valamint mindazok, akik önkéntes elhatározásuk alapján pénztártaggá kívánnak válni, megállapodást köthetnek a pénztárral tagdíjfizetésre. E tagdíj fizetését - támogatási megállapodás alapján - helyettük más átvállalhatja. A támogatás kedvezményezettje a pénztártag. A támogatás felhasználására a tagdíjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) Azt a pénztártagot, aki a tagdíj alapjául szolgáló jövedelemmel nem rendelkezik és tagdíj fizetésére megállapodást nem kötött, vagy részére támogatási megállapodást nem kötöttek (a továbbiakban: számlatulajdonos) a pénztártagok jogai illetik meg és kötelezettségei terhelik azzal, hogy a számlatulajdonos nem választhat és a pénztár szerveibe nem választható. Ez a szabály irányadó a számlatulajdonos örökösére is, illetve arra a rokkantsági nyugellátásban részesülő pénztártagra, aki a tagsági jogviszonyát fenn kívánja tartani.
(6) A 23. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a rokkantsági nyugellátásra jogosultságot megállapító jogerős határozat kézhezvételét követő 15 napon belül a pénztár gondoskodik a pénztártag követelésének a Nyugdíjbiztosítási Alapba történő átutalásáról.
25. § A pénztártag egyéni számláján nyilvántartott összegre sem a pénztártag, sem a pénztár hitelezői nem tarthatnak igényt.

A tagdíj

26. § (1) A tagdíj alapja a Tbj.-ben meghatározott nyugdíjjárulék-alapot képező adóköteles jövedelem.
(2) A tagdíj mértékét a Tbj. határozza meg.
(3) A tagdíj megfizetéséről, illetve a tagdíjfizetési kötelezettség alapján a pénztárhoz befolyt tagdíj összegéről a pénztár a pénztártag, és ha nem ő a befizető, akkor a befizető részére hatvan napon belül igazolást állít ki.
(4) A tagdíj megfizetésének módjáról a Tbj. rendelkezik. A pénztári tagsági viszony időszakába csak az az idő számít bele, amelyre vonatkozó tagdíjat a pénztárba befizették.
(5) A munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalással munkavállalója tagdíját vagy a tag saját tagdíját a tagdíjalap mértékének 10 százalékáig kiegészítheti. A munkáltató kötelezettségvállalása minden munkavállalóra azonos mértékben és egyforma feltételekkel vonatkozik.

V. Fejezet

A PÉNZTÁRI SZOLGÁLTATÁS

Járadékszolgáltatás

27. § (1) A pénztár a pénztártag részére a nyugdíjszolgáltatást a pénztártag által választott típusú járadékszolgáltatásként nyújtja, vagy a 28. §-ban foglaltak szerint egyösszegű kifizetésként teljesíti. A pénztár szolgáltatásainak jogcímét és mértékét, valamint időpontját e törvény alapján a pénztár szolgáltatási szabályzata határozza meg.
(2) A járadékszolgáltatás (szolgáltatási típus) lehet:
a) a tag számára élete végéig havonta előre folyósított járadék (életjáradék),
b) olyan életjáradék, amelyet a pénztár a nyugdíjszolgáltatás megkezdésének időpontjától számított, előre meghatározott időtartam (határozott időtartam) lejártáig a pénztártagnak, illetve kedvezményezettjének (örökösének), a meghatározott időtartam lejárata után a pénztártag élete végéig folyósít (elején határozott időtartamos életjáradék),
c) olyan életjáradék, amelyet a pénztár a pénztártag részére élethosszig folyósít, majd annak halála után kedvezményezettje részére a pénztár szolgáltatási szabályzatában előre meghatározott időtartam (határozott időtartam) lejártáig folyósít (végén határozott időtartamos életjáradék),
d) kettő vagy több életre szóló életjáradék: a pénztártag és kedvezményezettje(i) részére járó nyugdíjszolgáltatás, amelyet addig folyósítanak, ameddig legalább egyikük életben van.

Egyösszegű kifizetés

28. § A pénztár egyösszegű kifizetést teljesít:
a) szolgáltatásként a pénztártag halála után, a kedvezményezett részére a b) pontban meghatározott feltételek teljesülése esetén. Az egy összegben történő kifizetés helyett a kedvezményezett dönthet úgy, hogy az összeget a tagsági viszony folytatása mellett a pénztárban hagyja, vagy azt más pénztárba viszi át,
b) ha az egyéni számla egyenlege nagyobb mint a normafedezet kétszerese és a járadékra jogosult - a nyugdíjjáradék folyósításának megkezdésekor - a nyugdíjjáradékon felüli egyösszegű szolgáltatás nyújtását igényli. A normafedezet kétszeresén felüli rész a pénztártag rendelkezése szerint őt vagy kedvezményezettjét illeti meg,
c) annak a pénztártagnak a kérésére, aki a nyugdíjkorhatár eléréséig a különböző pénztárakban eltöltött tagsági viszonyának egybeszámításával sem fizetett 180 havi tagdíjat. Ha a pénztártag nem az egyösszegű kifizetést kéri, részére járadékszolgáltatást kell megállapítani. E járadékszolgáltatásra az Alap, illetve a központi költségvetés által nyújtott garancia nem vonatkozik.

Kedvezményezett

29. § (1) A pénztártag halála esetére egyéni számlájára, illetve nyugdíjszolgáltatásra vonatkozóan kedvezményezettet jelölhet. Ha a tag kedvezményezettet nem jelöl, a tag természetes személy törvényes örökösét kell kedvezményezettnek tekinteni. Örökös hiányában az egyéni számlán levő összeg az Alapra száll át.
(2) A tag felhalmozási időszakban bekövetkező halála esetén a kedvezményezett választhat, hogy az egyéni számlán ráeső részt
a) egy összegben felveszi,
b) a tagsági viszony folytatása mellett a pénztárban hagyja,
c) más pénztárba viszi át.
(3) A tagsági viszony folytatása a felhalmozási időszakban akkor választható, ha a pénztár SzMSz-e ezt lehetővé teszi, és a kedvezményezett más pénztárban fennálló tagsági viszonyát megszünteti, vagy számlatulajdonos marad.
(4) Egyösszegű szolgáltatásra kedvezményezett a 28. § b) pontjában meghatározott esetben a nyugdíjszolgáltatás megkezdése előtt jelölhető.

A szolgáltatás alapvető feltételei, a járadék legkisebb összege

30. § (1) A járadékszolgáltatásra jogosult a társadalombiztosítási nyugdíj iránti igényével egyidejűleg, vagy azt követően kérheti a nyugdíjszolgáltatás folyósítását.
(2) A pénztártag normajáradéka, amelynél járadéka a megállapításkor nem lehet kevesebb, a pénztártag társadalombiztosítási nyugdíj megállapítási szabályai szerinti, de legfeljebb öt év járulékfizetés nélküli elismert szolgálati idő figyelembevételével meghatározott nyugellátásának 25 százaléka.

A szolgáltatás fedezete és a szolgáltatás megállapítása

31. § (1) A pénztár járadékos időszakban lévő tagjai járadékszolgáltatását a járadék 32. § szerinti folyósításával vagy biztosítóintézettől vásárolt járadékkal teljesítheti. A folyósítás módja a pénztár szolgáltatási szabályzata szerint járadékonként különböző lehet.
(2) A járadékszolgáltatás megállapítása az egyéni számla egyenlegének - aktuáriusi módszerek alapján - a pénztártag által választott életjáradékra, illetőleg a 28. § b) pontjában meghatározott feltételek szerint egy összegre való átváltásával történik. A járadék megállapításánál alkalmazott egységes halandósági táblában a férfi és női halandóságot egyaránt figyelembe kell venni. A járadékot a biztonsági tartalékok képzésére és a folyósítás várható költségeire is figyelemmel kell megállapítani.
(3) A pénztár tagságára és halandósági viszonyaira vonatkozóan a pénztárnak évente biztosításmatematikai statisztikai jelentést kell készítenie a Pénztárfelügyelet részére. A pénztárnak a pénztárra vonatkozó biztosításmatematikai statisztikai jelentéseit figyelembe kell venni az aktuáriusi számításoknál. A halandósági tábla összeállításának és alkalmazásának feltételeit, valamint a biztosításmatematikai statisztikai jelentés szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
(4) A választott szolgáltatás fedezetének képzése a szolgáltatás teljes fedezetének az egyéni számláról a választott szolgáltatás tartalék számlájára egy összegben való átvezetésével történik.

A pénztár szolgáltatási tevékenységének feltételei

32. § (1) A pénztár szolgáltatási tevékenységét a Pénztárfelügyelet által jóváhagyott szolgáltatási szabályzat alapján kezdheti meg. A pénztár által folyósított járadék-szolgáltatást is tartalmazó szolgáltatási szabályzatot a Pénztárfelügyelet a (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén engedélyezi.
(2) A pénztár szolgáltatási szabályzatának legalább az életjáradékra és valamelyik, a kedvezményezettre is kiterjedő szolgáltatásra vonatkozó előírásokat, valamint a szolgáltatásokhoz kapcsolódó biztonsági tartalék képzésének és felhasználásának szabályait kell tartalmaznia. A tevékenységét kezdő pénztár szolgáltatási szabályzata nem tartalmazhat saját folyósítású járadékot. Amennyiben a pénztár valamely járadékát saját maga kívánja folyósítani, úgy ehhez huszonötezer fő alatti taglétszám esetén legalább 3 évvel, egyéb esetben 1 évvel a szolgáltatás megkezdése előtt be kell szereznie a Pénztárfelügyelet engedélyét.
(3) A pénztár által nyújtott saját járadékszolgáltatási tevékenység feltételei:
a) a pénztár saját demográfiai viszonyaira vonatkozó, e törvényben előírt statisztikákat vezette, ebből a pénztárra vonatkozó halandósági táblát elkészítette, valamint a járadék biztonságos nyújtásához szükséges számú nyugdíjas korú tagja van, és az ezeket alátámasztó számításokat a Pénztárfelügyeletnek benyújtotta,
b) az 58. § szerinti saját tevékenységi tartaléka van,
c) az 53. § (5) és (8) bekezdése alapján biztonsági tartalékot képez,
d) a 47. § (2) bekezdésében meghatározott képesítéssel rendelkező aktuáriust alkalmaz.
(4) A Pénztárfelügyelet a saját folyósítási járadék feltételeit tartalmazó szolgáltatási szabályzatot - a járadékosok várható létszáma és a szolgáltatások előrelátható fedezete és biztonsági tartalékai alapján - engedélyezi. A szolgáltatási szabályzat részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
(5) A Pénztárfelügyelet előírhatja a szolgáltatási szabályzat megváltoztatását, illetőleg intézkedhet és bírságot szabhat ki, ha a szabályzat valótlan adatokat tartalmaz, illetőleg a szabályzattal szemben támasztott jogszabályi követelményeknek nem felel meg.
(6) A pénztár a folyósítás alatt álló járadékok fedezetének rendelkezésre állását aktuáriusi értékelés készítésével ellenőrzi, és hiány esetén a Pénztárfelügyeletet és az Alapot értesíti.

Biztosítóintézettől vásárolt járadékszolgáltatás

33. § (1) A pénztár járadékszolgáltatási kötelezettsége a Bit. hatálya alá tartozó, valamely, az ügyfél védelmi alapban tagsággal rendelkező biztosítóintézettől történő járadék vásárlása útján is teljesíthető. A járadék vásárlásának forrása a pénztár erre vonatkozó szolgáltatási tartaléka. A biztosítóintézettől vásárolható járadékok azonosak azzal, amelyet a pénztár maga is felajánlhat [27. § (2) bekezdés].
(2) A járadékszolgáltatást teljesítő biztosítóintézetet a pénztár, illetve szolgáltatást igénybe vevő tag egyaránt kiválaszthatja. A pénztártag abban az esetben is választhat más biztosítóintézet által nyújtott járadékszolgáltatást, ha pénztára is nyújtja ugyanazt a járadékszolgáltatást. A biztosítóintézettel a járadék szolgáltatására vonatkozó szerződést a pénztár köti meg, illetve eljár az érintett pénztártag(ok) nevében.
(3) A biztosítóintézettől vásárolt járadékkal teljesített járadékszolgáltatásra (járadékmegállapítás, egyösszegű kifizetés, öröklés) a Bit. rendelkezései az irányadóak azzal, hogy a járadékszolgáltatásra jogosultat legalább élethosszig tartó járadékban kell részesíteni, amelynek rendszeresen, havonta kifizetett összege nem lehet kevesebb, mint amire a pénztár által történő nyugdíjszolgáltatás esetében az Alap garanciája kiterjed. A biztosítóintézettől vásárolt életjáradékot a tag nem szüntetheti meg.
(4) A biztosítótól vásárolt járadékra az Alap által nyújtott garancia nem terjed ki.

VI. Fejezet

A PÉNZTÁR SZERVEZETÉRE ÉS MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A pénztár jogállása és szervezete

Szervezeti és működési szabályzat

34. § (1) A pénztár jogi személy.
(2) A pénztár szervei:
a) a közgyűlés, részközgyűlés vagy küldöttközgyűlés (a továbbiakban együtt: közgyűlés),
b) az igazgatótanács,
c) az ellenőrző bizottság,
d) az SzMSz szerint létrehozott szakértői bizottságok.
(3) A pénztárban vagy közgyűlés (részközgyűlés), vagy küldöttközgyűlés működik.
(4) A közgyűlés formáját, megtartásának módját és részletes szabályait az SzMSz határozza meg.
(5) A közgyűlés a pénztártagok összességéből áll. A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van.
(6) A részközgyűlés a pénztár tagságából képzett csoportokban külön megtartott közgyűlés. A részközgyűlésen minden tag egy és csakis egy csoportba tartozik, és a részközgyűlés határozatait az egyes gyűlések szavazatainak összesítésével hozza. A részközgyűlésen minden tagnak egy szavazata van. A részközgyűlés hatásköri és eljárási szabályait az SzMSz tartalmazza.
(7) A küldöttközgyűlés a pénztártagok küldötteken keresztüli képviseletével megtartott közgyűlés.
(8) A pénztár vezető tisztségviselői:
a) az igazgatótanács elnöke és tagjai,
b) az ellenőrző bizottság elnöke és tagjai,
c) minden olyan, az SzMSz-ben meghatározott tisztségviselő, aki tisztségét a közgyűlés hatáskörébe tartozó választás alapján tölti be.
(9) Vezető tisztségviselővé csak büntetlen előéletű személy választható. A vezető tisztségviselők megbízatása a határozott idő lejártával, visszahívással, lemondással, elhalálozással, illetve a pénztártagsági viszony megszűnésével, valamint a közügyektől való eltiltással szűnik meg.
(10) Az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjait az önkéntes nyugdíjpénztár és a pénztár közös közgyűlése választja. Az önkéntes nyugdíjpénztár és a pénztár közgyűlése a mindkét szervezetet érintő kérdésekben közösen dönt.
(11) A (10) bekezdésben meghatározott közös közgyűlésen a tagoknak tagsági viszonyonként egy szavazata van. Egyebekben a közös közgyűlés szabályairól az alapszabályban kell rendelkezni.
35. § Az SzMSz-nek tartalmaznia kell:
a) a pénztár jogállására és alapítására vonatkozó adatokat,
b) a taggá válás feltételét, a pénztár szerveződési elvét,
c) a taggá válással, az átlépéssel, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépéssel és a tagsági viszony megszűnésével, valamint - ha a pénztár azt lehetővé kívánja tenni - a kedvezményezett pénztártaggá válásával kapcsolatos eljárásokat,
d) a tagok jogait és kötelezettségeit,
e) a tagok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését biztosító előírásokat,
f) a tagdíj fizetésének rendjét, ideértve a tagdíjátvállalással kapcsolatos szabályokat is,
g) a pénztári szolgáltatások típusait,
h) a járadékszolgáltatásokkal és más tagi követeléssel kapcsolatos eljárási rendet, beleértve a viták rendezésének pénztáron belüli rendjét,
i) a pénztár szervezetére, a közgyűlés formájára, illetve ahol küldöttközgyűlés működik a küldöttek megválasztására és visszahívására vonatkozó szabályokat,
j) az igazgatótanácsra, az ellenőrző bizottságra, ezek választására, szakértői bizottságokra, az ügyvezetőre, illetőleg ezek tevékenységére, hatáskör-átruházásra és a pénztár képviseletére irányadó főbb szabályokat,
k) a pénztár gazdálkodására, pénzügyi tervére, üzemvitelére vonatkozó főbb szabályokat,
l) a pénztár vagyonkezelésére, adminisztrációs és nyilvántartási, valamint beszámolási, továbbá a járadékszolgáltatási kötelezettségeire irányadó alapvető előírásokat, ideértve azt is, hogy a pénztár e tevékenységeket maga kívánja-e ellátni, illetőleg azokat részben vagy egészben pénztári szolgáltatóra bízza-e; ez esetben a tevékenységek kihelyezésével kapcsolatos előírásokat is tartalmazza a szabályzat, továbbá
m) mindazt amit e törvény meghatároz, és amit a közgyűlés szükségesnek tart.

A közgyűlés

36. § (1) A pénztár legfőbb szerve a közgyűlés.
(2) Küldöttközgyűlés esetén a küldöttközgyűlés létszáma 25-100 küldött lehet. A küldötteket a tagok, a tagok köréből létszámarányosan öt évre választják.
(3) A küldöttek választásának és visszahívásának eljárási szabályait a pénztár SzMSz-e tartalmazza. Az SzMSz-ben rendelkezni kell az újonnan belépő, átlépő tagok képviseletéről is.
(4) A küldöttek megbízatása a határozott idő lejártával, visszahívással, lemondással, elhalálozással, illetve a pénztártagsági viszony megszűnésével, valamint a közügyektől való eltiltással szűnik meg.
37. § (1) A közgyűlést legalább évente kétszer össze kell hívni, az éves beszámoló, illetve a pénzügyi terv elfogadására. A beszámolót a pénzügyi év lejártát követő 90 napos, a pénzügyi tervet a pénzügyi év lejárta előtti 90 napos időszakban kell a közgyűlés elé terjeszteni és elfogadni. A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság vagy a Pénztárfelügyelet elrendeli, vagy az ellenőrző bizottság, illetve a pénztártagok, illetve küldötteik legalább 10 százaléka - az ok és a cél megjelölésével - írásban indítványozza, illetve az igazgatótanács szükségesnek látja. Az SzMSz más esetekben is előírhatja a közgyűlés összehívását.
(2) A közgyűlés összehívásának módjáról a pénztár SzMSz-ében kell rendelkezni. A közgyűlés összehívásáról szóló értesítésben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, napirendjét, valamint a napirendhez tartozó iratok megtekintésének helyét és idejét. A közgyűlés összehívását - a közgyűlést legalább 15 nappal megelőzően - egy országos napilapban, illetőleg a helyi és munkahelyi időszakos lapban is legalább egy alkalommal meg kell hirdetni. A hirdetmény tartalmazza a közgyűlés helyét, időpontját, tervezett napirendjét, az előterjesztések megtekintésének módját.
(3) A küldöttközgyűlés összehívásáról szóló értesítést, a küldöttközgyűlést megelőzően legalább 15 nappal előbb el kell juttatni a küldötteknek. A bíróság vagy a Pénztárfelügyelet az értesítés tekintetében, az e törvényben foglaltnál rövidebb határidőt is előírhat.
(4) A közgyűlés összehívása az igazgatótanács feladata. Amennyiben az igazgatótanács a közgyűlés összehívása iránt nem intézkedik, az indítványozók a Pénztárfelügyelethez, annak elutasító döntése után 30 napon belül a bírósághoz fordulhatnak. A közgyűlést a bíróság vagy a Pénztárfelügyelet is összehívhatja.
(5) A közgyűlésre a Pénztárfelügyelet képviselőjét is meg kell hívni. A Pénztárfelügyelet képviselője a közgyűlésen tanácskozási joggal vesz részt.
38. § (1) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon legalább a pénztártagok felének képviselete biztosított.
(2) Ha a közgyűlés határozatképtelen, úgy a 15 napos időköz megtartásával másodízben összehívott közgyűlés az előzetesen, határozati javaslattal együtt beterjesztett eredeti napirendi pontok tekintetében a képviseltek számától függetlenül határozatképes.
(3) A közgyűlésen minden küldöttnek annyi szavazata van, ahány pénztártagot képvisel.
(4) A közgyűlés a határozatait - ha az SzMSz eltérően nem rendelkezik - egyszerű szavazattöbbséggel hozza.
39. § (1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az alapító okirat módosítása,
b) az SzMSz elfogadása, illetőleg módosítása,
c) az igazgatótanács tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása,
d) az ellenőrző bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása,
e) az igazgatótanács éves beszámolójának - ezen belül a mérleg és az aktuáriusi értékelés - elfogadása, döntés az egyes tartalékokban mutatkozó hiány rendezéséről,
f) a pénztár pénzügyi tervének elfogadása,
g) a tevékenységi engedély jogerőre emelkedése előtt a pénztár nevében eljáró személyek, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjai elleni kártérítési igény érvényesítése, továbbá intézkedés a pénztár képviseletére jogosultak ellen indított perekben a pénztár képviseletéről,
h) döntés érdek-képviseleti szervhez történő csatlakozásról, illetve az abból történő kiválásról,
i) döntés a pénztár megszűnéséről, szétválásról vagy más pénztárral történő egyesülésről,
j) döntés mindazon ügyekben, amelyeket e törvény vagy más jogszabály a hatáskörébe utal,
k) a könyvvizsgáló megválasztása és felmentése,
l) döntés a tagdíjak behajtásának módjáról.
(2) A közgyűlésen jelenléti ívet és jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv tartalmazza az elhangzott felszólalások lényegét és a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság beszámolójának egy példányát. A jegyzőkönyv egy példányát a csatolt iratokkal együtt - a közgyűlést követő 30 napon belül - meg kell küldeni a Pénztárfelügyeletnek. Az elfogadott beszámolót és mérleget a nyilvánosságra hozatal szabályai szerint legalább egy országos lapban meg kell jelentetni.
(3) A közgyűlési határozatok ellen a pénztártagok, illetve a küldöttek, valamint a Pénztárfelügyelet a határozat meghozatalától számított 90 napon belül keresetet nyújthat be a pénztár székhelye szerint illetékes megyei bíróságon.

Az igazgatótanács

40. § (1) Az igazgatótanács a pénztár ügyvezető szerve. Az igazgatótanács létszáma páratlan számú, legalább 7 fő. Az igazgatótanácsban biztosítani kell a pénztártagok képviseletét. Az igazgatótanács megbízatása, megválasztásától számított öt évig, illetőleg addig tart, amíg az öt évre megválasztott küldöttközgyűlés mandátumának lejártát követően az új közgyűlés alakuló ülésén új igazgatótanácsot nem választ.
(2) Az igazgatótanács
a) gondoskodik a közgyűlés hatáskörébe tartozó döntések előkészítéséről, a közgyűlési határozatok végrehajtásáról,
b) gondoskodik a pénztár könyveinek szabályszerű vezetéséről,
c) meghatározza a pénztár üzletpolitikáját,
d) elfogadja a vagyonkezelési és vagyonértékelési, továbbá a szolgáltatási szabályzatot,
e) dönt a vagyonértékelés módjáról, vagyonkezelő kiválasztásáról, valamint a pénztár adminisztrációs és nyilvántartási tevékenysége végzésének módjáról - szükség szerint - az e tevékenységet végző szervezet kiválasztásáról,
f) gondoskodik a pénztár zavartalan működéséről. Ennek érdekében a közgyűlés által elfogadott pénzügyi terv és a jogszabályok keretei között átcsoportosításokat hajthat végre. Az átcsoportosítás nem csökkentheti a fedezeti tartalékot,
g) a jogszabályok keretei között dönt a saját tevékenységi és a biztonsági tartalékok feltöltéséről, illetve felhasználásáról,
h) elfogadja ügyrendjét.
(3) Az igazgatótanács gyakorolja az ügyvezető felett a munkáltatói jogokat, kinevezi és felmenti az ügyvezető helyettesét (helyetteseit) és a főkönyvelőt.
(4) Az igazgatótanácsnak - az SzMSz eltérő rendelkezése hiányában - legalább 3 havonként kell ülést tartania. Az ügyvezető az igazgatótanács ülésein tanácskozási joggal részt vesz. Az igazgatótanács ülését össze kell hívni akkor is, ha azt a közgyűlés határozata előírta, illetve ha az ellenőrző bizottság vagy az igazgatótanács tagjainak egyharmada vagy az ügyvezető kéri.
(5) Az igazgatótanács ülése határozatképes, ha azon a tagoknak legalább a fele jelen van.
(6) Az igazgatótanács határozatait - amennyiben az SzMSz másként nem rendelkezik - a jelenlévő igazgatótanácsi tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(7) Az igazgatótanács minősített többséggel - az igazgatótanács tagjai kétharmadának egyetértésével - határoz:
a) a közgyűlés elé terjesztendő éves beszámoló elfogadásáról,
b) az ügyvezető, a vagyonkezelő és a letétkezelő - pályázat útján történő - kiválasztásáról,
c) hatáskörei gyakorlásának átruházásáról.
(8) Az ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a jelenlévők nevét, az elhangzott felszólalások lényegét és a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az írásos beszámolók, illetve más dokumentumok egy-egy példányát.
41. § Az igazgatótanács a 40. § (2) bekezdés a)-b) és g) pontjaiban foglalt hatáskörének gyakorlását - felelősségének érintetlenül hagyása és rendszeres beszámolási kötelezettség előírása mellett - az ügyvezetőre átruházhatja. A hatáskör gyakorlásának módjáról és mértékéről az igazgatótanács ügyrendjében kell rendelkezni.

A pénztár képviselete

42. § (1) A pénztárat
a) az igazgatótanács elnöke és a pénztár egy képviseleti joggal felruházott alkalmazottja,
b) az igazgatótanács 2 tagja,
c) a pénztár 2 képviseleti joggal felruházott alkalmazottja,
d) az ügyvezető és a pénztár egy képviseleti joggal felruházott tisztségviselője
együttesen képviseli.
(2) A pénztár tisztségviselőjét vagy alkalmazottját az igazgatótanács ruházhatja fel képviseleti joggal.

Az ellenőrző bizottság feladata és hatásköre

43. § (1) A közgyűlés legalább 5, legfeljebb 7 tagú ellenőrző bizottságot választ. Az ellenőrző bizottságban a pénztártagoknak kell többségben lenniük. Az ellenőrző bizottság megbízatása, megválasztásától számított öt évig, illetőleg addig tart, amíg az öt évre megválasztott küldöttközgyűlés mandátumának lejártát követően, az új küldöttközgyűlés alakuló ülésén új ellenőrző bizottságot nem választ.
(2) Az ellenőrző bizottság feladata, hogy rendszeresen vizsgálja és ellenőrizze a pénztár gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét, a pénztár fizetőképességének és kötelezettségvállalásainak összhangját. Az ellenőrző bizottság nyílt pályázat alapján tesz javaslatot a közgyűlésnek a könyvvizsgáló személyére.
(3) Az ellenőrző bizottság megállapításait évente a közgyűlés elé terjeszti. Az ellenőrző bizottság kérheti az igazgatótanács soron kívüli összehívását, ha ezt az ellenőrzés során tapasztaltak szükségessé teszik.
(4) Az ellenőrző bizottság köteles megvizsgálni a hatáskörébe tartozó, a közgyűlés elé terjesztendő jelentéseket és az igazgatótanács éves beszámolóját. Az ellenőrző bizottság hatáskörébe tartozó kérdésekben az ellenőrző bizottság jelentése nélkül a közgyűlés érvényesen nem határozhat. Az ellenőrző bizottság jelentését az éves beszámolóról és a pénzügyi tervről a közgyűlés előtt, azokkal együtt megtekinthetővé kell tenni a tagság számára.

Személyi és tárgyi feltételek

44. § (1) A pénztár a pénztártevékenységet csak a szolgáltatás nyújtásához, illetve a gazdálkodási, tagfelvételi tevékenység megkezdéséhez szükséges személyi feltételek, technikai, informatikai, műszaki felszereltség és a tevékenység végzésére alkalmas helyiségek birtokában kezdheti meg, továbbá rendelkeznie kell a jogszabályoknak megfelelő számviteli renddel és a biztonságos működéshez szükséges belső szabályzatokkal, valamint az egyes tevékenységek végzésében előírt pénzügyi követelmények teljesítéséhez szükséges pénzeszközökkel, tartalékokkal.
(2) A pénztár köteles
a) ügyvezetőt (helyettes ügyvezetőt),
b) a számviteli rendért felelős vezetőt (főkönyvelőt),
c) befektetésekért felelős vezetőt,
d) biztosításmatematikust (aktuáriust),
e) könyvvizsgálót,
f) jogászt,
g) belső ellenőrt
alkalmazni, illetőleg foglalkoztatni. Az a), b), c) és g) pontokban felsorolt személyeket a pénztár kizárólag munkaviszony keretében alkalmazhatja.
(3) Az ügyvezető elláthatja az (1) bekezdés c), f) pontban meghatározottak feladatát is, amennyiben a vonatkozó feltételeknek egyébként megfelel.
(4) A Pénztárfelügyelet, illetve az Alap részére teljesítendő információszolgáltatáshoz a pénztárnak rendelkeznie kell a beszámolási rendszerhez, nyilvántartási követelményekhez igazodó számítástechnikai eszközökkel.

Az ügyvezető

45. § (1) A pénztár ügyvezetője a pénztárral munkaviszonyban álló személy. Az ügyvezető nem lehet a pénztár igazgatótanácsának elnöke, illetve más választott tisztségviselője.
(2) Ügyvezetőként (ügyvezető-helyettesként) az alkalmazható, aki
a) büntetlen előéletű,
b) felsőfokú pénzügyi, közgazdasági vagy jogi végzettséggel, legalább 2 éves, a pénztári tevékenységben hasznosítható szakmai gyakorlattal, valamint pénztárüzemi vezetői tevékenységre feljogosító szakvizsgával rendelkezik.
(3) Az igazgatótanács kérésére a Pénztárfelügyelet a pénztárüzemi vezetői szakvizsga megszerzése alól meghatározott időtartamra - legfeljebb 3 évre - felmentést adhat.
(4) Az ügyvezető felelős az igazgatótanács határozatainak végrehajtásáért, a pénztár eredményes működéséért, folyamatos ügyviteléért, gyakorolja a pénztár alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat azok kivételével, amelyeket e törvény, illetőleg az SzMSz a közgyűlés vagy az igazgatótanács hatáskörébe utal.
(5) Az igazgatótanács jogsértő határozata, illetve utasítása esetén az ügyvezető az ellenőrző bizottsághoz, illetve a Pénztárfelügyelethez fordulhat.

A könyvvizsgáló

46. § (1) A pénztár köteles könyvvizsgálót igénybe venni.
(2) Nem lehet könyvvizsgáló a pénztár alapítója, tagja, a pénztár ügyvezetője, igazgatótanácsának, ellenőrző bizottságának tagja, az alapító tulajdonosa, az alapító könyvvizsgálója, az alapító vezető tisztségviselője, vezető beosztású alkalmazottja, illetve a vagyonkezelő, valamint gazdálkodása nyilvántartását végző szervezet és a letétkezelő könyvvizsgálója és közeli hozzátartozója.
(3) A könyvvizsgálói feladatot ilyen tevékenység folytatására jogosult szervezet is elláthatja. Ebben az esetben a (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket a szervezetnek a könyvvizsgálói tevékenységet végző dolgozójára kell alkalmazni.
(4) A könyvvizsgáló megbízatása legfeljebb hároméves időtartamra szólhat, amely nem hosszabbítható meg. Ugyanazon könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb 3 pénztárnál bízható meg könyvvizsgálói feladatok ellátásával.
(5) A könyvvizsgáló betekinthet a pénztár könyveibe, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjaitól, a pénztár alkalmazottaitól felvilágosítást kérhet, a pénztár tartalékait, szerződéseit, bankszámláját, értékpapír-állományát megvizsgálhatja. Jelen lehet az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság ülésein, a közgyűlésen köteles részt venni.
(6) A könyvvizsgáló a 39. § (1) bekezdésének e)-f) pontjaiban megjelölt, a pénztár közgyűlése elé terjesztett beszámolót és pénzügyi tervet köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, és köteles véleményét ismertetni. E nélkül a közgyűlés érvényes határozatot nem hozhat.
(7) Ha a könyvvizsgáló tudomást szerez arról, hogy a pénztár vagyonának vagy a fedezeti tartalék jelentős csökkenése várható, köteles az ellenőrző bizottságot és a pénztár igazgatótanácsát tájékoztatni, továbbá a pénztár közgyűlésének összehívását kezdeményezni, és a Pénztárfelügyeletnek bejelenteni.
(8) Ha a pénztár közgyűlését az igazgatótanács - nyolc napon belül - nem hívja össze, arra a könyvvizsgáló jogosult. Ha a pénztár közgyűlése nem hozza meg a szükséges döntéseket, a könyvvizsgáló köteles értesíteni a Pénztárfelügyeletet és a bíróságot.

A biztosításmatematikus

47. § (1) A biztosításmatematikus aláírásával ellenjegyzi:
a) a pénzügyi tervet, az éves beszámolóban az aktuáriusi értékelést, a biztosításmatematikai statisztikai jelentést, a tartalékok képzésére és mértékére vonatkozó számításokat,
b) az igazgatótanács döntését megelőzően a pénztár szolgáltatási szabályzatát,
c) a biztosítóintézettel kötendő kockázatmegosztást célzó szerződéseket,
d) az a)-c) pontokra vonatkozó adatok helytállóságát, a számítások helyességét, valamint igazolja a rendelkezésre álló adatok teljeskörűségét és a számítások alapjául szolgáló módszerek megfelelőségét.
(2) A pénztár biztosításmatematikusaként az alkalmazható, aki
a) szakirányú felsőfokú végzettséggel és külön jogszabályban meghatározott tanácsadói szintű biztosításmatematikusi (aktuáriusi) szakképesítéssel rendelkezik,
b) legalább hároméves - biztosítónál, pénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, a Pénztárfelügyeletnél (az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügyeleténél), az Állami Biztosítás Felügyeletnél, felsőoktatási intézményben, a biztosításmatematikusok szakmai érdek-képviseleti szervénél vagy biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnál vagy biztosítási szaktanácsadóként szerzett - szakmai gyakorlattal rendelkezik,
c) a pénztárral munkaviszonyban vagy megbízási viszonyban áll,
d) büntetlen előéletű.
(3) Szakirányú felsőfokú végzettségnek minősül azon szakok oklevele, amelynek megszerzéséhez tudományegyetemen, pénzügyi és számviteli főiskolán legalább négy féléves, szigorlattal lezárt matematikai és statisztikai képzés szükséges. Ilyennek minősül különösen a tudományegyetemen, pénzügyi és számviteli főiskolán fakultáció vagy posztgraduális képzés során szerzett legalább négy féléves biztosításmatematikai képzés.
(4) A (2) bekezdés b) pontjában meglévő feltételek fennállását az érintett szervek igazolják. A Pénztárfelügyelet az aktuáriusi szakképesítés, illetőleg a gyakorlati idő követelménye alól 3 évre felmentést adhat.

Befektetésekért felelős vezető

48. § (1) A pénztár köteles befektetésekért felelős vezetőt alkalmazni abban az esetben is, ha a vagyonkezelői tevékenység ellátásával vagyonkezelő szervezetet bíz meg.
(2) A pénztár a befektetések irányítására olyan büntetlen előéletű, külön jogszabályban előírt értékpapír-forgalmazói, és ha befektetési portfóliója ingatlant is tartalmaz, ingatlanforgalmazói szakvizsgával, vizsgával rendelkező, vele munkaviszonyban álló személyt köteles alkalmazni, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább 2 év szakmai gyakorlattal rendelkezik, megfelel az Épt. 14. §-ában meghatározott személyi feltételeknek.
(3) Szakirányú felsőfokú végzettség az egyetemen vagy főiskolán szerzett jogi, államigazgatási, közgazdasági vagy pénzügyi diploma, oklevél, illetőleg könyvvizsgálói végzettség.

A pénztár vezetőire vonatkozó felelősségi és összeférhetetlenségi szabályok

49. § (1) A pénztár vezető állású személye a 44. § (2) bekezdésében, valamint az SzMSz-ben meghatározott más munkakört betöltő személy, ha a pénztárral munkaviszonyban áll, és választása, kinevezése nem a közgyűlés hatáskörébe tartozik.
(2) A pénztár vezető tisztségviselője és vezető állású személye, valamint a pénztár aktuáriusi, könyvvizsgálói, jogászi feladatait nem munkaviszony keretében ellátó személy az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Kötelezettségeik megszegésével a pénztárnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felelősek, akkor is, ha a pénztárral munkaviszonyban álltak, illetve állnak.
(3) Az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság, valamint az SzMSz-ben meghatározott más testületi szerv tagjai, az adott testület döntéseiért egyetemleges felelősséget viselnek. Nem terheli a felelősség azt a személyt, aki a határozat vagy intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását írásban az igazgatótanácsnak és az ellenőrző bizottságnak, igazgatótanácsi és ellenőrző bizottsági tag esetében a közgyűlésnek bejelentette.
(4) Nem választható meg a pénztár vezető tisztségviselőjének, illetve nem alkalmazható a pénztárban vezető állásúként az a személy,
a) aki 10 százalékot elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezik, rendelkezett, olyan befektetési vállalkozásban, pénzügyi intézményben, biztosítóban, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, vagy fizetésképtelenségét csak felügyeleti intézkedéssel lehetett elkerülni, illetve amelynek tevékenységi engedélyét az illetékes felügyelet visszavonta,
b) aki vezető tisztségviselő volt olyan önkéntes kölcsönös biztosító pénztárban, pénztárban, biztosítóintézetben, pénzügyi intézményben vagy befektetési vállalkozásban, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, illetve amelynek tevékenységi engedélyét állami felügyelete visszavonta,
c) aki súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény, az Épt., a Hpt., az Átt., a Bat., a Bit., az Öpt., illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabály előírásait, és emiatt vele szemben az illetékes felügyelet, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban szankciót alkalmazott,
d) aki vezető tisztségviselője volt olyan, a Gt. hatálya alá tartozó vállalkozásnak vagy szövetkezetnek, amelyben 5 éven belül csőd- vagy felszámolási eljárást kellett lefolytatni,
e) akinek egyéb tulajdonosi érdekeltsége és üzleti tevékenysége veszélyeztetné a pénztár biztonságos működését.
(5) A (4) bekezdés e) pontja alkalmazása szempontjából a pénztár biztonságos működését veszélyezteti különösen, ha a leendő vezető tisztségviselő
a) tevékenysége, illetve a pénztárra gyakorolt befolyása veszélyezteti a pénztár független, megbízható és körültekintő irányítását,
b) üzleti tevékenységének, illetve kapcsolatainak jellege, vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a vezető és/vagy ellenőrző tevékenységet akadályozza.
(6) A vezető tisztségviselő köteles a pénztár igazgatótanácsának és a Pénztárfelügyeletnek haladéktalanul bejelenteni, ha
a) egy másik pénztárnál, befektetési vállalkozásnál, pénzügyi intézménynél, biztosítónál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál vezető tisztségviselővé választják vagy ekként alkalmazzák, illetve ilyen tisztségét megszünteti,
b) valamely, az a) pont szerinti vállalkozásban befolyásoló részesedést vagy szavazati jogot szerez, vagy ilyen részesedését megszünteti,
c) ellene büntetőeljárás indult.
(7) A vezető tisztségviselő nem vehet részt olyan döntés előkészítésében, illetőleg olyan döntésben, amelyhez saját magának, közeli hozzátartozójának vagy a közvetlen és közvetett tulajdonában álló vállalkozásnak üzleti érdeke fűződik.

A pénztárak gazdálkodása

50. § (1) A pénztár gazdálkodása keretében
a) gondoskodik a pénztárvagyon befektetéséről és kezeléséről,
b) a pénztár működtetése, illetve a pénztárvagyon befektetése keretében tulajdont szerezhet a pénztár vagyonának befektetését és kezelését, a pénztár adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgáltatási, behajtási feladatait ellátó gazdálkodó szervezetben,
c) teljesíti az Alappal szemben fennálló fizetési kötelezettségeit, és igénybe veszi azok szolgáltatásait.
(2) A pénztár a gazdálkodása során elért bevételeit kizárólag a szolgáltatások fedezetének biztosítására, a szolgáltatások szinten tartására, illetve fejlesztésére, valamint a gazdálkodás költségeinek fedezetére fordíthatja, abból tartalékokat képez. A pénztár vagyona sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizethető ki.
(3) A pénztár gazdálkodásából származó bevétel a társasági adó és helyi iparűzési adókötelezettség tekintetében nem minősül vállalkozási bevételnek.
(4) Az önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár gazdálkodását, vagyonkezelését, szolgáltatását, nyilvántartásait és könyvvezetését az önkéntes nyugdíjpénztárétól elkülönítetten kell végezni, illetve vezetni.
51. § Amennyiben a pénztár indulásakor vagyonnal rendelkezik, azt az alakuló közgyűlés határozatával a tartalékok között fel kell osztani.
52. § A pénztár köteles pénzforgalmát hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlán bonyolítani. A számlavezetőjét és számlájának számát köteles a számlamegnyitást követően, haladéktalanul bejelenteni a Pénztárfelügyeletnek és az Alapnak. A pénztár a pénzforgalmi számla alszámláin bonyolíthatja le többek között a befektetési tevékenységéhez, szolgáltatási tevékenységéhez, a tagdíj gyűjtéséhez, valamint a szervezete működéséhez kapcsolódó pénzforgalmat.

A pénztár pénzügyi terve

53. § (1) Az igazgatótanács évente a közgyűlés elé terjeszti a pénztár rövid távú és hosszú távú pénzügyi tervét. A pénztár hosszú távú pénzügyi tervet első ízben a működés megkezdését követő ötödik évben készít. A pénzügyi terv nem lehet ellentétes a pénztárakra vonatkozó gazdálkodási és beszámolási szabályokkal, valamint a pénztár szabályzataival.
(2) A pénzügyi tervnek tartalmaznia kell a pénztár bevételeit és kiadásait meghatározó adatokat:
a) a taglétszám várható alakulását,
b) a szolgáltatások meghatározását, várható igénybevételét és értékét,
c) az előrelátható bevételeket, ezen belül elkülönítetten a tagdíjat, a befektetések várható hozamát és az egyéb bevételeket,
d) a várható kiadásokat, ezen belül elkülönítetten a szolgáltatások, a működés, a befektetések kiadásait és az egyéb kiadásokat,
e) az egyéni számlák és a szolgáltatási tartalékok közötti, a szolgáltatás megállapításakor esedékes átcsoportosítást, valamint a befektetéssel, továbbá a szolgáltatással kapcsolatos tartalékok képzését,
f) a tartalékok közötti átcsoportosításokat.
(3) A várható bevételek között külön-külön kell kimutatni:
a) a tagok által fizetett tagdíjat,
b) a jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok vagy természetes személyek eseti adományának, rendszeres támogatásának értékét,
c) a befektetések,
1. bruttó hozamát,
2. nettó hozamát,
d) az eszközök értékesítéséből származó bevételeket, ezen belül az árfolyam-különbözeteket,
e) a vagyonkezelő szervezetben szerzett részesedésből származó bevételt,
f) az adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgáltatási feladatokat ellátó szervezetben szerzett részesedésből származó bevételt,
g) az átlépő tagok által a más pénztárból hozott, a tag követelésének megfelelő összeget,
h) a tagok egyéb befizetéseit,
j) a hitelfelvételből származó bevételt,
i) az egyéb bevételeket.
(4) A várható kiadások között külön-külön kell kimutatni:
a) a szolgáltatások típusonkénti kiadásait,
b) a szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiadásokat,
c) az átlépő tagok által a más pénztárba átvitt, a tag követelésének megfelelő összeget,
d) a folyó működés kiadásait költségnemenkénti bontásban,
e) pénzügyi befektetéseket,
f) az értékesítésre kerülő eszközök nyilvántartott értékét,
g) a pénztári tartalékok befektetéséhez kapcsolódó kiadásokat,
h) az Alappal, a Pénztárfelügyelettel kapcsolatos kiadásokat,
i) a tagdíj behajtásával összefüggő kiadásokat és a jogosulatlanul felvett járadék behajtásának kiadásait,
j) a tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére, valamint felújítására szükséges kiadásokat,
k) a tagoknak visszatérített összegeket,
l) a hitel törlesztésének, visszafizetésének kiadásait.
(5) A pénzügyi tervnek a tartalékok alakulását a gazdálkodási és befektetési szabályokkal összhangban, az alábbiak szerint kell tartalmaznia:
a) a tartalék nyitó állományát,
b) a tartalék befektetését,
c) tervezett bevételeit és kiadásait,
d) a tartalék eszközértékében beálló változásokat,
e) a tartalék záró állományát.
(6) A tartalékok alakulásán belül ki kell mutatni az előre látható vagyonátértékelési különbözetet.
(7) A pénzügyi tervnek ki kell térnie a működéssel kapcsolatos bevételek és költségek, ráfordítások bemutatására, valamint a működési tartalék alakulására is.
(8) A fedezeti, illetve likviditási tartalékon belül külön kell tervezni az egyéni számlákról a szolgáltatások fedezetének képzését a szolgáltatási tartalékokban, a hozamkiegyenlítési és a demográfiai tartalékok, illetve a szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyéb biztonsági tartalékok alakulását.
54. § (1) Az éves pénzügyi terv negyedéves ütemezésben készül.
(2) A hosszú távú terv elsődlegesen a pénztár várható működési költségei és szolgáltatásai fedezete alakulását mutatja be. A hosszú távú pénzügyi terv az éves pénzügyi tervhez képest egyszerűsített szerkezetben, az időszakon belül éves ütemezésben készül, kiegészítve a hosszú távra alkalmazott feltételezésekkel.
55. § (1) A pénztár a közgyűlés által elfogadott pénzügyi tervét a közgyűlést követő 30 napon belül megküldi a Pénztárfelügyeletnek.
(2) A Pénztárfelügyelet a pénzügyi terv átdolgozására kötelezheti a pénztárat, ha az nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, illetve a pénztár SzMSz-ének. A pénztár a Pénztárfelügyelet észrevételeinek figyelembevételével köteles 60 napon belül a pénzügyi tervet átdolgozni. A pénzügyi terv tartalmának részletes szabályait és összeállításának módszereit a Kormány rendeletben határozza meg.

Az önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett pénztár pénzügyi tervére vonatkozó külön szabályok

56. § (1) Az önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett pénztár gazdálkodására és pénzügyi tervére az 50-55. § rendelkezéseit, a (2)-(5) bekezdésekben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(2) Az önkéntes nyugdíjpénztár munkaszervezetét úgy kell kialakítani és működtetni, hogy az lehetővé tegye az önkéntes nyugdíjpénztárhoz és a pénztárhoz közvetlenül kapcsolódó gazdasági események kihatásainak a különböző pénztári tevékenységre történő elszámolását és folyamatos nyilvántartását.
(3) Azokat a bevételeket, költségeket és ráfordításokat, amelyek mindkét típusú pénztári tevékenységhez kapcsolódnak, vagy bevételarányosan egyikhez sem rendelhetők, belső elszámolási szabályok alkalmazásával kell a források között megosztani.
(4) A pénztár pénzügyi tervének tartalmaznia kell a közös kiadásoknak és bevételeknek az egyes pénztári tevékenységekre eső részét is.
(5) A pénztárnak a közös tevékenységére vonatkozóan olyan tervet kell készítenie, amely tartalmazza a közös feladatok ellátása érdekében felmerülő kiadásokat és bevételeket.
(6) Az önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett pénztár pénzügyi tervére vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.

A pénztári tartalékok és működésük

57. § (1) A pénztár bevételeiből köteles fedezeti és likviditási tartalékot létrehozni. A tartalékok kizárólag a törvény előírásai szerint használhatók fel.
(2) A pénztár a törvényben meghatározott kötelező tartalékok mellett az SzMSz-ben meghatározott további tartalékokat is képezhet.
58. § (1) A pénztárnak bevételeiből elkülönített tartalékot - saját tevékenységi tartalékot - kell képeznie abban az esetben, ha vagyonkezelési és járadékszolgáltatási tevékenységét nem helyezi ki. E tartalék a felsorolt tevékenységek működési zavarai esetén a biztonsági tartalékok kimerülése után a fedezeti tartalék feltöltésére szolgál.
(2) A saját tevékenységi tartalék mértéke 100 millió forint.
59. § (1) A fedezeti tartalék a szolgáltatások fedezetének gyűjtésére és finanszírozására szolgál.
(2) A fedezeti tartalékon belül elkülönítetten kell kezelni az egyéni számlákat és a szolgáltatási tartalékokat.
(3) A fedezeti tartalék bevételei:
a) tagok által fizetett tagdíj, valamint az ideiglenesen (gyes, gyed, sorkatonai szolgálat stb. miatt) munkajövedelemmel nem rendelkező tag részére befizetett tagdíj célú támogatásnak az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben meghatározott része,
b) tagok egyéb befizetéseinek az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben meghatározott része,
c) a fedezeti tartalék befektetéséből származó hozam,
d) a fedezeti tartalék eszközeinek értékesítéséből származó bevételek,
e) a támogató rendelkezése szerint a fedezeti tartalék javára juttatott adomány,
f) az átlépő tagok által a más pénztárból hozott, a tag követelésének megfelelő összeg.
(4) A fedezeti tartalék terhére elszámolható kiadások:
a) a szolgáltatások típusonkénti kiadásai,
b) az átlépő tagok által a más pénztárba elvitt, a tag követelésének megfelelő összeg,
c) az egyéni számlák és a szolgáltatási tartalékok befektetésének kiadásai,
d) a tagoknak visszatérített összegek.
60. § (1) A likviditási tartalék az időlegesen fel nem használt eszközök gyűjtésére, illetőleg a befektetési és demográfiai kockázatok kiegyenlítésére, valamint a pénztár fizetőképességének biztosítására, illetve az értékelési különbözet fedezetének nyilvántartására szolgál.
(2) Amennyiben a pénztár nem helyezi ki a járadékszolgáltatási tevékenységét, úgy köteles a likviditási alapon belül a pénztár által alkalmazott módozatok szerint elkülönítve járadéktartalék alapot képezni.
(3) A likviditási tartalék bevételei:
a) tagok által fizetett tagdíj, valamint az ideiglenesen (gyes, gyed, sorkatonai szolgálat stb. miatt) munkajövedelemmel nem rendelkező tag részére befizetett tagdíj célú támogatás az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben meghatározott része,
b) tagok egyéb befizetései az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben meghatározottak szerint,
c) a likviditási tartalék befektetéséből származó hozam,
d) a likviditási tartalék eszközeinek értékesítéséből származó bevételek,
e) a támogató rendelkezése szerint a likviditási tartalék javára juttatott adomány,
f) az 50. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgáltatási feladatokat ellátó, valamint vagyonkezelő szervezetben meglévő részesedéséből származó, a likviditási tartalékot illető bevétel,
g) egyéb bevételek likviditási tartalékot illető része.
(4) A likviditási tartalék terhére kizárólag a likviditási tartalék befektetésével felmerült kiadások számolhatók el, illetve annak tartalékaiból a pénzügyi terv és a jogszabályok szerint a fedezeti alapba és működési célra lehet átcsoportosítást végezni.
61. § (1) A pénztárnak elkülönítetten kell nyilvántartania a működéssel kapcsolatos bevételeket, költségeket és ráfordításokat.
(2) A működéssel kapcsolatos bevételek:
a) tagok által fizetett tagdíj, valamint az ideiglenesen (gyes, gyed, sorkatonai szolgálat stb. miatt) munkajövedelemmel nem rendelkező tag részére befizetett tagdíj célú támogatásnak az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben meghatározott része,
b) tagok egyéb befizetéseinek az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben meghatározott része,
c) a működéssel kapcsolatos bevételek befektetéséből származó hozam,
d) a működéssel kapcsolatos eszközök értékesítéséből származó bevételek,
e) a támogató rendelkezése szerint működési célra juttatott adomány,
f) vagyonkezelő szervezetben meglévő részesedésből származó, a működésre fordítható bevétel,
g) az adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgáltatási feladatokat ellátó szervezetben meglévő részesedésből származó, a működésre fordítható bevétel,
h) egyéb működésre fordítható bevételek.
(3) A működéssel kapcsolatos költségek, ráfordítások között kell elszámolni:
a) folyó működési kiadásokat költségnemenként,
b) az Alappal, Pénztárfelügyelettel kapcsolatos fizetési kötelezettségeket,
c) a tagdíj behajtásával és a jogosulatlanul felvett járadék behajtásával kapcsolatos költségeket,
d) működéssel kapcsolatos tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére, valamint felújítására szükséges kiadásokat,
e) a működéssel kapcsolatos bevételek befektetésével kapcsolatos kiadásokat.
62. § (1) A tartalékok, valamint a működéssel kapcsolatos bevételek és kiadások elszámolását - ideértve az egyéni és szolgáltatási tartalékok bevételeinek és kiadásainak elszámolását is - legalább havonta kell elvégezni.
(2) A fedezeti tartalék eszközeinek befektetéséből származó nettó hozambevételeket (hozambevételek és a befektetések költségeinek különbözete) a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára, azoknak a hozamjóváíráskor fennálló egyenlege arányában negyedévente kell jóváírni.
(3) A befektetésekkel kapcsolatos bevételek és költségek elszámolása során a bruttó elszámolás számviteli alapelvének érvényesülését biztosítani kell.
(4) A pénztártagokkal kapcsolatos eseti elszámolásokban (tagsági viszony megszűnése, szolgáltatás megállapítása, folyósítása esetén) a pénztár SzMSz-ében, illetve szolgáltatási szabályzatában meghatározott költségeket az egyéni számlákat, illetve a szolgáltatási tartalékot terhelő működési bevételekként kell elszámolni.
(5) A nyugdíjszolgáltatás és az azzal kapcsolatos költségek teljes fedezetét képező forrásokat, vagyis a pénztártag egyéni számlájának egyenlegét egy összegben kell átcsoportosítani a tag által választott szolgáltatás tartalékába.
(6) A fedezeti tartalékon belül az egyéni számlákkal és a szolgáltatási tartalékkal, likviditási tartalékkal szemben kell elszámolni a részükre teljesített befizetéseket és a hozzájuk kapcsolható kiadásokat. A tartalékokra, az egyéni számlákra és a szolgáltatási tartalékra az elszámoláskor fennálló egyenlegük arányában kell elszámolni a befektetésükkel kapcsolatos, illetve vagyonarányos költségeket.
(7) A likviditási és fedezeti tartalékokhoz, ezen belül az egyéni számlákhoz és a szolgáltatások tartalékához külön-külön befektetési portfólió tartozik. A tartalékokat, az egyéni számlákat és a szolgáltatási tartalékokat a befizetések és kiadások elszámolása után fennálló egyenlegük arányában úgy kell módosítani, hogy összegük az értékelési különbözet tartalékával együtt megegyezzen a velük szemben álló portfólió piaci értékelés szerinti eszközértékével.
(8) A felhalmozási időszakban levő tagok összes nyilvántartott követelése megegyezik egyéni számláik egyenlegének összegével. A járadékos időszakban levő tagok követeléseinek összege megegyezik a szolgáltatások tartalékával.
63. § (1) A pénztár befektetési teljesítményének hozamrátáját negyedévente kell meghatározni.
(2) A pénztár hozamrátáját évente össze kell hasonlítani a pénztárakra előírt hozamelvárással, valamint az e körül meghatározott legkisebb és legnagyobb hozamrátával. Az összehasonlítás alapja a pénztárban jóváírt, piaci érték szerint módosított nettó hozamrátájából képzett átlagos éves hozam. Ennek alapján kell képezni, illetve tartalékonként felhasználni a hozamkiegyenlítési tartalékot úgy, hogy az eljárás végén az egyéni számlákon és a szolgáltatási tartalékokon legalább a legkisebb hozamrátának megfelelő hozam legyen jóváírva.
(3) Ha a pénztár befektetési tevékenységének hozama meghaladja a legnagyobb hozamrátának megfelelő mértéket, a fedezeti tartalék többletének egy részét a likviditási tartalék hozamkiegyenlítési tartalékába kell helyezni. A fedezeti tartalék csökkentését a fedezeti tartalék számláival, illetve tartalékaival arányos összeg terhelésével kell elvégezni úgy, hogy mindegyik számla, illetve tartalék növekedésének mértéke a csökkentés után is nagyobb maradjon a legkisebb előírt hozamrátánál.
(4) A hozamkiegyenlítési tartalékból csak a fedezeti tartalékba lehet átcsoportosítani. Ha a pénztár hozamteljesítménye nem éri el a meghatározott legkisebb mértéket, a fedezeti tartalék bevételét a likviditási tartalék hozamkiegyenlítési tartalékából pótolni kell. A fedezeti tartalék növelését, a fedezeti tartalék számláival, illetve tartalékaival arányos összeg jóváírásával kell elvégezni úgy, hogy egyik számla, illetve tartalék növekedése se maradjon kisebb a legkisebb hozamrátánál, és ne legyen nagyobb az előírt hozamrátánál. A hozamkiegyenlítési tartalék kimerüléséről a Pénztárfelügyeletet és az Alapot haladéktalanul tájékoztatni kell.
(5) A hozamkiegyenlítési tartalék nem lehet kisebb a fedezeti tartalék 0,5 százalékánál. Azokban az években, amikor a tartalék nem éri el az előírt szintet, azt a befizetések 0,5 százalékával kell feltölteni.
(6) Nem kell a (3) bekezdésben meghatározott átcsoportosítást, illetve az (5) bekezdésben meghatározott feltöltést végezni, ha a hozamkiegyenlítési tartalék elérte a meghatározott mértéket.
(7) A hozamelvárás, a legkisebb és a legnagyobb hozam mértékét a Pénztárfelügyelet a Pénztártanács bevonásával évente előre határozza meg.
(8) A Kormány az (1)-(7) bekezdésben foglaltak részletes szabályait rendeletben határozza meg.
64. § Az igazgatótanács hatáskörébe tartozik a likviditási tartalék, és ha a pénztár képzett, a működési tartalék előirányzott szintet meghaladó részének felhasználásáról történő döntés azzal, hogy a fedezeti tartalék részét képező szolgáltatási tartalékok előirányzott szintet meghaladó részét nem lehet a fedezeti tartalékon kívül felhasználni.
65. § (1) Ha a nyugdíj folyósításának időszakában a szolgáltatási tartalékok szintje az aktuáriusi értékelés szerint, tagonként vagy összesen nem éri el a járadékos tagok követelésével meghatározott szolgáltatáshoz szükséges szintet, akkor a különbséget az aktuáriusi értékelés szerint a biztonsági tartalékokból kell a fedezeti tartalék megfelelő szolgáltatási tartalékába átcsoportosítani. Ha e tartalékok a veszteséget nem fedezik, erről a Pénztárfelügyeletet tájékoztatni kell.
(2) A pénztár a fedezeti tartalék terhére - a befektetési tevékenység és a szolgáltatások teljesítése kivételével - harmadik személyekkel szemben kötelezettséget nem vállalhat. A pénztár váltót, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki; hitelt, illetőleg kölcsönt a fedezeti tartalék terhére nem vehet fel. A hitel- és kölcsönfelvétel részletes szabályait a Kormány rendelete tartalmazza.
(3) A pénztár más szervezetekért, személyekért pénzügyi kockázatot nem vállalhat, így nem adhat kölcsönt - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vásárlását, kivéve a 66-68. § keretei között végzett befektetési tevékenységet - nem fogadhat el váltót és csekket vagy egyéb kötelezvényt, nem vállalhat pénztartozásra kezességet, ezekhez biztosítékot nem nyújthat. Ezek a korlátozások nem vonatkoznak a pénztár tulajdonában lévő, a gazdálkodás nyilvántartását, a biztosításmatematikai feladatok ellátását, a vagyonkezelési tevékenységet végző szervezet részére nem üzletszerűen nyújtott hitelre.
(4) A pénztári szolgáltatások biztonsága érdekében a Kormány rendeletben további biztonsági tartalék képzési kötelezettséget is meghatározhat.

Vagyonkezelés

66. § (1) A pénztár a kockázatok mérséklése és az egyoldalú függőség megelőzése érdekében befektetéseit minden esetben köteles befektetési eszközcsoportok szerint megosztani (befektetési portfólió szabályok). A befektetések megosztása nem veszélyeztetheti a pénztár folyamatos fizetőképességét és a pénztári szolgáltatások teljesítését.
(2) A pénztári befektetéseknek összhangban kell lenniük a pénztár rövid lejáratú (éven belüli) és hosszú távú (éven túli) kötelezettségeivel, fenntartva a pénztár folyamatos fizetőképességét.
(3) A befektetéseket úgy kell megválasztani, hogy az egyes befektetések hozama a lehető legkisebb mértékben függjön más befektetések hozamától.
(4) A pénztár vagyonkezelését:
a) maga végezheti,
b) szerződésben részben vagy egészben külső vagyonkezelőre bízhatja.
(5) A pénztár vagyonkezelését abban az esetben végezheti vagyonkezelő megbízása nélkül önállóan, ha
a) ezt a pénztár SzMSz-e tartalmazza,
b) vagyonkezelési és vagyonértékelési szabályzattal rendelkezik,
c) saját tevékenységi tartalékot képez,
d) a 63. § alapján hozamkiegyenlítési tartalékot képez,
e) a vagyonkezelési tevékenység irányítására a 48. § (2) bekezdésében meghatározott képesítéssel rendelkező szakembert, és ha befektetési portfóliója ingatlant is tartalmaz, ingatlanszakértőt alkalmaz.
(6) Pénztári vagyonkezelő csak olyan befektetési vállalkozás, pénzügyi intézmény vagy befektetési alapkezelő lehet, amely tevékenységét az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet engedélye alapján folytatja.
67. § (1) A pénztár - a pénztár vagyonának kezelését, illetve nyilvántartásának, szolgáltatásának és adminisztrációjának, továbbá behajtó szervezetének végzését ellátó, a pénztár tulajdonában levő szervezetek kivételével - nem szerezhet gazdálkodó szervezetben, egy évnél hosszabb időtartamra annak jegyzett tőkéje 10 százalékát meghaladó mértékű közvetlen tulajdoni részesedést.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott részesedés átmeneti megszerzését a Pénztárfelügyeletnek - a részesedés megszerzésétől számított 15 napon belül - be kell jelenteni.
(3) A pénztár nem szerezhet tulajdoni részesedést olyan gazdálkodó szervezetben, amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, illetve amely ellen a tárgyévet megelőző 2 évben csőd- vagy felszámolási eljárást folytattak.
(4) A pénztár
a) az általa alapított vagy tulajdoni részesedése mellett működő szolgáltatók kivételével nem szerezhet tulajdoni részesedést olyan gazdálkodó szervezetben, melyben a pénztárat alapítók, a pénztár tagjainak munkáltatói, illetve a pénztár részére támogatást nyújtó személy, szervezet és pénztári szolgáltató tulajdoni részesedése meghaladja a gazdálkodó szervezet jegyzett tőkéjének 10 százalékát,
b) az állampapírok kivételével az egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírba a pénztári eszközök legfeljebb 10 százalékát fektetheti be,
c) az állampapírok kivételével nem szerezheti meg az egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírok 10 százalékot meghaladó mértékű részét,
d) az általa alapított vagy tulajdoni részesedése mellett működő szolgáltatók kivételével a pénztári eszközöket kizárólag elismert (Dtv. 3. § 25. pont) értékpapírpiacokon forgalmazott értékpapírba fektetheti.
(5) Egy bankcsoporthoz tartozó hitelintézetnél elhelyezett betétek - a pénzforgalmi számla kivételével -, valamint az ugyanazon bankcsoporthoz tartozó szervezet által kibocsátott értékpapír együttes értéke nem haladhatja meg a pénztári eszközök 20 százalékát.
(6) A külföldi által kibocsátott értékpapír nem haladhatja meg a pénztári eszközök 30 százalékát.
(7) A pénztár eszközeit nem lehet a pénztár vagyonkezelését végző befektetési alapkezelő által kibocsátott befektetési jegybe fektetni.
68. § (1) A pénztár befektetései nyilvántartásában köteles a befektetett eszközökből eszközcsoportokat, ezekből befektetési portfólió osztályokat képezni, és meghatározni azok egymás közötti arányát, továbbá az e törvényben, valamint a törvényhez kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban meghatározott szabályokat és keretelőírásokat ezen osztályok szerint érvényesíteni.
(2) A 67. §-ban és az (1) bekezdésben meghatározott befektetési korlátok részletes szabályait, a 70. § figyelembevételével a Kormány rendeletben szabályozza. A befektetési alapok által kibocsátott jegyekre vonatkozóan az alap kezelési szabályzatában meghatározott befektetési eszközcsoport tekintetében a rendelet eltérhet a 67. § (4) bekezdésben meghatározott korlátoktól.

A pénztár adminisztrációs és nyilvántartási, valamint beszámolási kötelezettsége

69. § (1) A pénztár üzemgazdasági szemléletű kettős könyvvitelt vezet. A pénztár nyilvántartása tartalmazza az eszközöket és az eszközök értékében bekövetkezett változásokat. A befektetési portfólió eszközeit, valamint az értékelési különbözetet a tartalékok, valamint a működéssel kapcsolatos befektetett eszközök szerint kell elkülöníteni.
(2) A pénztár jelentéseiben a pénztár bevételei és kiadásai, továbbá eszközei értékváltozása alapján kell a fedezeti és likviditási tartalék alakulását, valamint a működéssel kapcsolatos eredmény alakulását bemutatni.
(3) A pénztári vagyon piaci értéken történő értékelését negyedévente kell elvégezni, amely a könyvviteli nyilvántartásokban az eszközöknél értékelési különbözetként, illetve a forrásoknál értékelési különbözet tartalékaként jelenik meg. Az értékelési különbözetet a befektetések kamat nélküli értéke alapján kell meghatározni.
(4) A pénztár a befektetési tevékenységének eredményét és a kiadások költséghatékonyságát bemutató mérőszámokat (a pénztári teljesítménymérés mutatóit) a pénztártagok és a nyilvánosság tájékoztatása, az összehasonlíthatóság és a pénztárrendszer egészének áttekinthetősége érdekében nyilvánosságra hozza. A befektetési teljesítményt az eszközök piaci értékelésére épülő hozamszámítással kell mérni. A költséghatékonyság mérőszámai között meg kell különböztetni a befektetésekre, a pénztár belső működtetésére és a külső szolgáltatókra fordított kiadásokat.
(5) Az eszközértékelés célja, hogy valós képet adjon a pénztár portfóliójában található eszközökről, illetve az azon alapuló jogokról, azok értékének óvatosságon alapuló és a piac értékítéletét figyelembe vevő, egyenkénti értékelésével.
(6) Az eszközértékelés részletes szabályait a 70. §-ra is tekintettel, valamint a pénztári teljesítménymérés mutatóinak számítási módszereit a Kormány rendeletben határozza meg.
70. § (1) A befektetési portfólió és az értékelés eszközcsoportjai a következők:
a) házipénztár,
b) folyószámla,
c) lekötött betét,
d) kötvények,
1. fix kamatozású értékpapírok,
2. változó kamatozású értékpapírok,
3. diszkont kincstárjegyek,
4. folyamatos kibocsátású értékpapírok,
e) részvények,
f) befektetési jegyek,
g) jelzáloglevél,
h) ingatlan,
i) határidős ügyletek,
j) opciós ügyletek.
(2) Az értékelés szabályainak, valamint a portfólió osztályok kialakításánál figyelembe kell venni a kibocsátó kockázatát, valamint azt, hogy a portfólió elem tőzsdén jegyzett-e vagy sem, illetve az ügylet megkötésére elismert értékpapírpiacon került-e sor.
(3) Az értékelés elsődlegesen az elismert piacon megállapítható árból indul ki. Ennek hiányában olyan óvatos becslést kell alkalmazni, amely a nyilvánosság szerinti piac hasonló értékítéletén alapul. Ha a piaci ár nem állapítható meg, az értéket a várható bevételek figyelembevételével kell meghatározni. Hosszú távú befektetések esetében a piac rövid távú ingadozásait kiküszöbölő, a megszolgált hozamot összesítő vagy átlagoláson alapuló módszer alkalmazandó.
(4) A pénztári jelentésekhez és hozamszámításhoz a befektetési portfóliót a 62. § (7) bekezdése alapján a tartalékok, valamint a működéssel kapcsolatos befektetett eszközök szerint, a fedezeti tartalékon belül az egyéni számlák és a szolgáltatási tartalékok szerint külön kell értékelni.
(5) A piaci eszközértékelésen alapuló vagyonértékelést és teljesítménymérést tartalmazó jelentést negyedévenként, az aktuáriusi értékelést és biztosításmatematikai statisztikai jelentést évente kell elkészíteni.
(6) Nyilvánosságra kell hozni:
a) a pénztár működése megkezdésének időpontját,
b) a pénztár tisztségviselőinek nevét és beosztásának megnevezését,
c) a pénztár mérlegének kivonatát (az előző évi mérleghez képest történt változást),
d) a pénztár taglétszámát,
e) járulék- és egyéb bevételeit,
f) a bevételek tartalékok közötti megosztását,
g) a pénztár által nyújtott szolgáltatások értékét (változását),
h) a pénztár működési költségeit,
i) a pénztár teljesítménymérésének főbb mutatóit (változását),
j) a pénztár vagyonkezelőjének nevét (változásokat),
k) a kiszabott pénztárfelügyeleti bírságokat, megnevezve azok okait,
l) az Alap igénybevételét,
m) és minden olyan fontosabb mutatót, amely a pénztárak teljesítményének összehasonlítását lehetővé teszi.
(7) A pénztár által készített ismertetők, tájékoztatók és hirdetmények nem tartalmazhatnak félrevezető adatokat és közléseket, továbbá a pénztár bármilyen teljesítményének leírásakor óvatos és szakmailag megalapozott becslések alkalmazhatók, különösen a jövőbeni hozamok vonatkozásában, amelyeknél fel kell tüntetni, hogy ezek nem kötelező érvényű előírások és teljesülésük nem garantált. Múltra vonatkozóan kizárólag az e törvény alapján egyébként is nyilvánosságra hozandó adatok és tények szerepeltethetők. A pénztár teljesítményének bemutatásakor az ugyanazon időszakra vonatkozó hivatalos fogyasztói árnövekedést (inflációs rátát) is fel kell tüntetni.
(8) A (6) bekezdésben meghatározott adatokat a pénztár SzMSz-ében meghatározott módon megtekinthetővé kell tenni, és a pénzügyi év lejártát követő 150 napon belül a Pénzügyi Közlönyben nyilvánosságra kell hozni.
71. § (1) A könyvvizsgáló által hitelesített pénztári beszámolót a pénzügyi év lejártát követő 90 napon belül a közgyűlés elé kell terjeszteni. A beszámoló tartalmazza a vagyonértékelési és teljesítménymérési jelentéseket, valamint az aktuáriusi értékelést.
(2) A pénztár likviditási helyzetének ellenőrzése érdekében a Pénztárfelügyelet a pénztárat év közben is beszámoltathatja.
(3) A pénztár beszámolási kötelezettségére, a beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségére, valamint az aktuáriusi értékelésre irányadó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
72. § (1) Amennyiben a beszámoló valamelyik tartalékban olyan hiányt mutat, amely a biztonsági tartalékokból, illetve a likviditási tartalékból vagy a saját tevékenységi tartalékból nem pótolható, az igazgatótanács köteles tájékoztatni a veszteségről és az annak megszüntetését célzó stabilizációs tervéről a Pénztárfelügyeletet és az Alapot.
(2) A Pénztárfelügyelet a hozamkiegyenlítő, demográfiai, valamint az egyéb biztonsági és jogszabály által előírt tartalékok szintjét folyamatosan ellenőrzi, és hiányuk esetén felügyeleti intézkedést kezdeményez.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakkal azonos elbírálás alá esik az ott megnevezett tartalékok igénybevétele, valamint, ha a beszámoló a kiinduló állapothoz képest a befizetésekkel növelt egyéni számlák, valamint a szolgáltatások csökkenésének, illetve a kiadásoknak az e törvényben előírt mértékénél magasabb szintjét mutatja.
(4) Ha a Pénztárfelügyelet az igazgatótanács stabilizációs tervét nem tartja megalapozottnak, annak átdolgozását írhatja elő.

A pénztár adminisztrációs és nyilvántartási, biztosításmatematikai feladatainak, valamint vagyonkezelésének kihelyezése

73. § (1) A pénztárak adminisztrációs és nyilvántartási, biztosításmatematikai feladataik teljesítésével, illetve a vagyonkezelés lebonyolításával e tevékenységgel üzletszerűen foglalkozó és arra feljogosított, valamint a Pénztárfelügyeletnek bejelentett szervezeteket (a továbbiakban együtt: szolgáltatók) bízhatnak meg. Az adminisztrációs és nyilvántartási, biztosításmatematikai feladatok ellátását egyetlen szervezet is végezheti.
(2) A vagyonkezelés ellátásával nem bízható meg az adminisztrációs és nyilvántartási, illetve a biztosításmatematikai feladatok elvégzésével megbízott szervezet.
(3) A szolgáltató a pénztár nevében és érdekében jár el, a pénztárakra vonatkozó gazdálkodási, számviteli, biztosításmatematikai és befektetési előírások szerint.
74. § (1) A vagyonkezelői szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a kezelésre átadott vagyon meghatározását,
b) a pénztár által kezelésre átadott vagyonnak a vagyonkezelő vagyonától, illetve más megbízás alapján kezelt vagyontól elkülönített kezelésének szabályait,
c) a befektetési korlátok és a vagyonkezelési előírások betartásának biztosítékait,
d) rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a vagyonkezelő olyan nyilvántartásokat vezet, amelyek a pénztár jelentési és beszámolási kötelezettségéhez szükséges adatokat hitelt érdemlően tartalmazzák,
e) rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a vagyonkezelő a pénztár részére, illetve a pénztár nyilatkozata alapján más szolgáltatók, és a Pénztárfelügyelet részére a jogszabályok szerinti formában biztosítja azok jogszabályokban előírt nyilvántartási és beszámolási kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges, a pénztárra vonatkozó adatokat.
(2) A vagyonkezelő megbízása esetén is a pénztár gondoskodik arról, hogy a vagyonkezelési előírások ellenőrzéséhez szükséges információk a Pénztárfelügyelet rendelkezésére álljanak.
(3) Semmis a vagyonkezelői szerződés akkor, ha
a) a vagyonkezelő nem rendelkezik a vagyonkezelési tevékenység végzéséhez szükséges engedéllyel, illetőleg a Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által jóváhagyott, a tevékenységre vonatkozó üzletszabályzattal,
b) a vagyonkezelési szerződés nem tartalmazza az (1) bekezdésben foglaltakat.
75. § (1) A szolgáltatóval kötött szerződést a Pénztárfelügyeletnek a megkötésétől számított 15 napon belül be kell nyújtani.
(2) A Pénztárfelügyelet 30 napon belül felszólítja a pénztárat a szolgáltatóval kötött szerződés felbontására, ha annak tartalma sérti a pénztár gazdálkodásának nyilvántartásával, biztosításmatematikai és befektetési feladatainak ellátásával kapcsolatos jogszabályi előírásokat, vagy a pénztár vagyonkezelési és eszközértékelési szabályzatát, valamint ha a biztosítótól vásárolt szolgáltatás nincs összhangban a pénztárak e törvényben megfogalmazott szolgáltatási rendszerével. Amennyiben a pénztár a jogszabályok rendelkezéseinek betartása érdekében a Pénztárfelügyelet felhívására nem intézkedik, a Pénztárfelügyelet a szerződés érvénytelenítését kéri a pénztár székhelye szerint illetékes bíróságon, és a szolgáltató e szerződés alapján végzett tevékenységet határozattal felfüggeszti.

Befektetési szolgáltatások igénybevétele, befektetési eszközök kezelése

Letétkezelés, letétkezelő

76. § (1) A pénztár a letétkezeléssel kapcsolatos feladatai ellátásával az Épt. szerinti letétkezelőt köteles megbízni. A pénztár csak egy letétkezelőt bízhat meg.
(2) A pénztári letétkezelő a pénztár megbízása alapján végzett befektetési szolgáltatások tekintetében megbízásának ellátásához szükséges mértékben ellenőrzi a pénztári szolgáltatót, valamint a pénzforgalmi számlát vezető szervezetet.
(3) A letétkezelő a pénztár nevében eljárva tevékenységét a pénztár érdekében a letétkezelésre vonatkozó megbízásnak megfelelően köteles végezni. Köteles felhívni a pénztár, illetőleg a vagyonkezelő figyelmét arra, ha a befektetési megbízás végrehajtása sérti (sértené) vagy veszélyezteti (veszélyeztetné) a pénztár érdekeit.
(4) A letétkezelőnek vissza kell utasítania minden olyan utasítást, amely a pénztári befektetésekre vonatkozó jogszabályi előírásokkal ellentétes. Amennyiben a pénztár befektetéseinek összetétele nem felel meg az előírásoknak, ennek bekövetkezését 3 munkanapon belül a letétkezelő köteles a pénztárnak jelenteni és - ha van - a pénztári szolgáltatót (szolgáltatókat) értesíteni.
(5) A pénztár a letétkezelőt - a megkötött szerződés egyidejű megküldésével - 30 napon belül bejelenti a Pénztárfelügyeletnek.
77. § (1) A 76. § (1) bekezdésben meghatározott feladatokkal a pénztár nem bízhatja meg a vagyonkezeléssel, illetve a szolgáltatási feladatokkal megbízott gazdálkodó szervezetet.
(2) A pénztári szolgáltató és a letétkezelő között sem közvetlen, sem 10 százalékot meghaladó közvetett tulajdonosi, sem egyéb olyan gazdasági kapcsolat nem lehet, amely összeférhetetlen a letétkezelői feladatok ellátásával.
(3) A pénztár által a befektetések irányítására alkalmazott személy és a befektetéssel kapcsolatos szervezeti egység dolgozója nem lehet a pénztár letétkezelőjénél tisztségviselő, vezető állású alkalmazott vagy olyan feladatkörben dolgozó személy, aki a letétkezeléssel kapcsolatosan utasításokat adhat.
(4) A pénztár vagyonkezelőjénél a vagyonkezelést irányító és a vagyonkezeléssel foglalkozó személy nem lehet a pénztár letétkezelőjénél tisztségviselő, vezető állású alkalmazott vagy olyan beosztásban dolgozó személy, aki a letétkezeléssel foglalkozó szervezeti egységet irányítja, vagy annak közvetlen utasításokat adhat.

VII. Fejezet

TITOKTARTÁS

Az üzleti titok és pénztártitok

78. § (1) Üzleti titok minden olyan, a pénztár tevékenységéhez kapcsolódó tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a pénztárnak méltányolható érdeke fűződik, és amelyet a pénztár üzleti titokká minősített, illetve amelynek titokban tartása érdekében a pénztár a szükséges intézkedéseket megtette.
(2) Pénztártitok minden olyan, a pénztártagról a pénztár vagy a pénztári szolgáltató szervezet rendelkezésére álló, általa nem gyűjthető, nem kezelhető, de tevékenysége folytán tudomására jutó tény, információ vagy adat, amely a pénztártag személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint egyéni számláján nyilvántartott összegre, járulékbefizetéseire és a részére járó nyugdíjszolgáltatásra vonatkozik. A pénztártagok nyilvántartható személyes adatainak körét a törvény 2. számú melléklete tartalmazza.
(3) A pénztár igazgatótanácsának és az ellenőrző bizottságának tagja, a pénztár alkalmazottja, ideértve a megbízás alapján foglalkoztatott személyeket, szervezeteket, illetőleg ezek alkalmazottait is, köteles a pénztár működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot és pénztártitkot - időbeli korlátozás nélkül, ezen minősége megszűnését követően is - megtartani.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség kiterjed arra a személyre és szervezetre is, aki, illetve amely üzleti titoknak vagy pénztártitoknak minősülő információhoz jutott.
(5) A Pénztárfelügyelet - az üzleti titokra vonatkozó szabályok betartásával - a pénztárak egyedi azonosítására alkalmas adatokat szolgáltat:
a) statisztikai célokra a Központi Statisztikai Hivatal,
b) a gazdaságpolitikai és költségvetés-politikai feladatok ellátása céljából a Pénzügyminisztérium,
c) a gazdasági, pénzpiaci folyamatok elemzése, a pénztárak befektetési tevékenységének eredményesebbé tétele, valamint a pénztárak szolgáltatási kötelezettsége teljesíthetőségének értékelése céljából a Pénztártanács és az Alap részére.
79. § (1) A 78. § (3) bekezdésében előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró
a) Pénztárfelügyelettel,
b) az Alappal,
c) az Állami Számvevőszékkel,
d) a pénztárak törvényességi felügyeletét ellátó ügyészséggel,
e) a folyamatban levő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző nyomozó hatósággal, ügyészséggel,
f) külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel,
g) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
h) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
i) a büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben a csőd-, felszámolási eljárás és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,
j) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel,
k) a Gazdasági Versenyhivatallal
szemben, e szerveknek a pénztárhoz intézett írásbeli megkeresése esetén.
(2) A pénztártitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a pénztártag vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható adatkört pontosan megjelölve közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban erre felhatalmazást ad,
b) a törvény a pénztártitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad,
c) a pénztár érdeke ezt a pénztártaggal szemben fennálló követelése behajtásához (eladásához), vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.
(3) Aki üzleti titok vagy pénztártitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a pénztárnak vagy a pénztártagoknak hátrányt okozzon.

VIII. Fejezet

A PÉNZTÁRAK EGYESÜLÉSE, SZÉTVÁLÁSA, MEGSZŰNÉSE ÉS FELSZÁMOLÁSA

A pénztárak egyesülése

80. § (1) Az azonos szerveződési elv alapján működő pénztárak egyesülhetnek, ha azt az érintett pénztárak közgyűlései elhatározzák. Az egyesülés beolvadással vagy összeolvadással történhet. A területi pénztárba az eltérő szervezési elven felépülő pénztár is beolvadhat.
(2) Beolvadás esetén a beolvadó pénztár jogai és kötelezettségei a másik pénztárra (átvevő pénztárra), mint általános jogutódra szállnak át. Beolvadás esetén az átvevő pénztár alapító okiratát és SzMSz-ét módosítani kell.
(3) Összeolvadás esetén az egyesülő pénztárak megszűnnek, és jogaik és kötelezettségeik, mint egész az új pénztárra, mint jogutódra szállnak át, az új pénztár alapító okiratának elfogadásával.

A pénztárak szétválása

81. § (1) Pénztár több pénztárrá szétválhat, ha ezt a közgyűlés elhatározza, és az új pénztárak az alapító okiratukat elfogadják. A szétválásról szóló határozatban rendelkezni kell a jogutódlásról.
(2) A pénztárak egyesülése, illetve szétválása esetén a pénztárak alakulására vonatkozó rendelkezései az irányadóak, azzal az eltéréssel, hogy
a) a jogutódoknak a szolgáltatási kötelezettségüket a bírósági nyilvántartásba vétel, illetve a tevékenységi engedély nélkül is teljesíteniük kell,
b) a jogutód pénztár nyilatkozatot nyújt be a Pénztárfelügyeletnek a tevékenységi engedély feltételeinek meglétéről,
c) a nyilatkozathoz mellékelni kell az átalakulási tervet, a könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg-tervezetet és a kötelezettségek és követelések állományát tartalmazó dokumentumot is.

A pénztár megszűnése

82. § A pénztár megszüntetésére irányuló szándékot a Pénztárfelügyeletnek be kell jelenteni. A Pénztárfelügyelet a pénztár jogutód nélküli megszűnésekor - a felszámolás kivételével -, amennyiben a közgyűlés ezt határozatban kéri, végelszámolót nevezhet ki. A végelszámoló költségeit a pénztár viseli.
83. § (1) A pénztár, a felszámolás esetét kivéve, csak végelszámolást követően, a Pénztárfelügyelet előzetes tájékoztatásával szűnhet meg.
(2) A pénztár megszűnését az illetékes bíróságnak be kell jelenteni. Az egyesüléssel, illetve szétválással létrejött pénztárat, illetve pénztárakat ezzel egyidejűleg nyilvántartásba kell venni.
(3) A pénztár jogutód nélküli megszűnése esetén a pénztártag a rá jutó vagyonrészt:
a) átlépés esetén a másik pénztárba viheti, vagy
b) ideiglenesen - legfeljebb hat hónapig - az Alapba helyezheti.
84. § (1) A pénztár felszámolási eljárására a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a pénztár akkor minősül fizetésképtelennek, ha esedékes elismert kötelezettségeinek 60, illetve a tagok javára vállalt szolgáltatási kötelezettségeinek az esedékességtől számított 90 napon belül nem tesz eleget,
b) a pénztár ellen nincs helye csődeljárásnak,
c) a bíróság a pénztár felszámolójának csak a Hpt. 177. § (3) bekezdésében meghatározott közhasznú társaságot jelölheti ki.
(2) A felszámolás kezdő időpontjától:
a) intézkedést csak a felszámoló hozhat,
b) új tag nem vehető fel, a folyamatba tett kifizetéseket szüneteltetni kell,
c) a tagdíjakat csak az Alap szedheti be.
(3) A Pénztárfelügyelet köteles a felszámolás kezdő időpontjában a pénztár tevékenységi engedélyét visszavonni és az Alap útján vagy más pénztár kijelölésével a tagsági viszony folytatásáról és a járadékszolgáltatások teljesítéséről gondoskodni.
(4) A Pénztárfelügyelet a felszámolás kezdő időpontjától számított 60 napon belül köteles kijelölni azt a pénztárat, ahol a tagsági jogviszonyt folytatni lehet. A kijelölt pénztár a tagok átvételét nem tagadhatja meg. A kijelölés a tag szabad pénztárválasztási jogát nem érinti. A pénztárak közötti elszámolás tekintetében, a pénztárak közötti átlépésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A felszámolás kezdő időpontjában a tartalékokhoz tartozó eszközök listáját azonnal le kell zárni, és azt a felszámolónak át kell adni. A felszámolási eljárás során ezek az eszközök külön kezelendők és azok csak a fedezeti tartalékkal szemben fennálló tagi, illetve hozzátartozói követelések kielégítése után használhatók fel egyéb kötelezettségek kielégítésére.

IX. Fejezet

A PÉNZTÁRAK SZÖVETSÉGE

85. § (1) A pénztárak érdekeik képviseletére és közös céljaik megvalósítására szövetséget hozhatnak létre.
(2) A szövetség jogi személyként működő társadalmi szervezet.
(3) A szövetség a pénztárak működésére vonatkozóan szakmai ajánlásokat adhat ki.

X. Fejezet

A PÉNZTÁRAK GARANCIAALAPJA

86. § (1) Az Alap e törvény hatálybalépésével jön létre.
(2) A pénztári tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező pénztár az Alap tagjává válik, és garanciadíjat fizet.

Az Alap jogállása

87. § (1) Az Alap jogi személy, székhelye Budapest.
(2) Az Alap pénzeszközei nem vonhatók el, és kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel.
(3) Az Alap saját vagyona, bevételei és jövedelme után társasági, helyi adó, illeték fizetésére nem köteles.
(4) Az Alap saját tőkéje nem osztható fel.
(5) Az Alapot harmadik személyekkel szemben bíróság és hatóság előtt az igazgatóság elnöke vagy az ügyvezető igazgató képviseli.
(6) Az Alap működésének törvényességi felügyeletét a Pénztárfelügyelet látja el.
(7) Az Alap viseli a kezelésével felmerülő költségeket.

Az Alap feladata

88. § (1) Az Alap feladata:
a) a 89. §-ban meghatározott kifizetések teljesítése,
b) a pénztár és a pénztárak befektetési tevékenységének elemzése az előírt hozamtól való eltéréssel és a járadékszolgáltatás fedezetének rendelkezésre állásával összefüggésben és javaslatok megtétele a Pénztártanácsnak, illetve a Pénztárfelügyeletnek,
c) a pénztártagtól kapott megbízás esetén a károsult egyezségi tárgyaláson, illetve felszámolási eljárásban való képviselete,
d) a felszámolás kezdő időpontjától a tagdíj beszedése és a pénztár jogutód nélküli megszűnése esetén a pénztártag által az Alapba helyezett vagyonrész kezelése,
e) a pénztártag vagy a számlatulajdonos kérésére a tag egyéni számlájának, illetve járadékfedezetének átvétele, számlájának átmeneti - legfeljebb hat hónapra - kezelése, illetve járadékának szolgáltatása.
(2) Az Alap a Pénztárfelügyeletet az Alaphoz benyújtott igényről tájékoztatja.

Az Alapból történő kifizetés

89. § (1) Az Alap pénzeszközeit az Alapból történő kifizetésre akkor kell felhasználni:
a) ha az Alap tagjánál a pénztártag vagy kedvezményezett követelése átlépés, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépés vagy járadékszolgáltatás, valamint a tag elhalálozása esetén befagyott,
b) ha a tag követelése a nyugdíjba vonuláskor a normafedezetnél kisebb,
c) ha a nyugdíj folyósításának időszakában a szolgáltatási tartalékának szintje a szolgáltatási kötelezettségek teljesítését nem teszi lehetővé.
(2) Befagyott követelésnek minősül, ha a pénztár a tag követelését az SzMSz-ben meghatározott esedékességet követő öt napon belül nem tudja teljes egészében teljesíteni.
(3) Az Alap az (1) bekezdés szerint:
a) a tagnak a felhalmozási időszak és a járadékos időszak alatti átlépése, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése esetén a pénztár által teljesített kifizetést a Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve a választott pénztár részére kiegészíti a tag követelésének mértékéig,
b) a tag részére történő járadékszolgáltatás megállapításakor szükség esetén az egyéni fedezetet kiegészíti a normafedezet mértékig,
c) kiegészíti a szolgáltatási tartalékot, ha az aktuáriusi értékelés szerint a járadék folyósításának időszakában a szolgáltatási tartalék szintje a likviditási tartalék demográfiai, illetve hozamkiegyenlítési tartalékának felhasználása után sem éri el a szolgáltatásra jogosult pénztártagok tagonként meghatározott követelésének összegét.
(4) Az Alap a befagyott követelés kifizetését a követelés befagyását követő 30 napon belül kezdi meg. Ha az Alap tagjával szemben felszámolási eljárást kezdeményeztek, az Alapot terhelő kifizetést a bíróság felszámolást elrendelő végzésének közzétételét követő 15 napon belül kell megkezdeni.
(5) Az Alap köteles egy országos napilapban és a Magyar Közlönyben közzétenni az igényérvényesítés legelső napját, helyét és módját, továbbá a kifizetés teljesítésével megbízott szervezet nevét.
90. § (1) Az a pénztár, amelynek fizetési kötelezettsége miatt az Alap kifizetést teljesített, az Alap igazgatósága által meghatározott módon ennek összegét és az ezzel összefüggésben felmerült költségeket az Alap részére megtéríti. Az Alap a Pénztárfelügyeletnél hivatalból kezdeményezi a személyes felelősség megállapítását.
(2) Az Alap által teljesített kifizetés mértékéig a követelés az ügyfélről az Alapra száll át.
(3) Az Alap szükség szerint a felszámolási eljárás során érvényesíti az (1) bekezdésben meghatározott igényét.

Az Alap tagja, garanciadíj

91. § Az Alap tagja garanciadíjat fizet az Alapnak. A minden pénztárra nézve azonos elvek szerinti befizetés mértékét az Alap igazgatósága határozza meg.
92. § A garanciadíjat a pénztárnak negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap harmincadik napjáig kell az Alap számlájára átutalni. A garanciadíj mértéke az adott tárgynegyedévi tagdíjbevétel 0,3-0,5 százaléka.
93. § (1) Az Alap eszközeinek évi átlagos értéke nem lehet kevesebb a pénztárak összesített eszközei értékének 0,3 százalékánál, és nem haladhatja meg az 1,5 százalékot.
(2) Az Alap igazgatósága rendkívüli befizetést rendelhet el, ha az Alap eszközei az Alap e törvényben előírt fizetési kötelezettségének teljesítését nem fedezik. A pénztárnak a rendkívüli befizetési kötelezettséget az igazgatóság által meghatározott módon és időben kell teljesítenie. A rendkívüli fizetési kötelezettség legmagasabb mértékét a Kormány rendeletben állapíthatja meg.
(3) Ha az Alap eszközeinek mértéke az (1) bekezdésben meghatározott legmagasabb mértéket meghaladja, az Alap igazgatósága a garanciadíj befizetését szünetelteti.

Az Alap szervezete

94. § (1) Az Alapot héttagú igazgatóság irányítja.
(2) Az igazgatóság tagja:
a) a Pénztártanács által tagjai soraiból választott 2 tag,
b) a Pénztárak Szövetsége által delegált egy fő, vagy, ha több szövetség működik, általuk közösen delegált egy fő,
c) az Alap tagjaitól független szakemberek közül a Pénztárfelügyelet javaslata alapján a pénzügyminiszter által kinevezett négy személy.
(3) Az igazgatósági tagsági kinevezés vagy jelölés 3 évre szól.
(4) Megszűnik az igazgatósági tagság:
a) a (3) bekezdésben meghatározott idő elteltével,
b) a kijelölés visszavonásával vagy visszahívással,
c) felmentéssel,
d) a tag halálával,
e) a tisztségről történő lemondással.
(5) Az igazgatóság a tagjai közül elnököt választ.
(6) Az igazgatóság legalább negyedévente ülést tart. Az igazgatóság ülését össze kell hívni, ha az Alap terhére az Alap szabályzatában meghatározott, jelentősebb összegű kifizetési kötelezettséggel járó helyzet állott elő, vagy annak bekövetkezése várható, illetőleg, ha a Pénztárfelügyelet azt elrendeli. Az igazgatóság ülését az elnök hívja össze.
(7) A Pénztárfelügyelet képviselője és az Alap ügyvezető igazgatója az igazgatóság ülésein tanácskozási joggal vesz részt.
(8) Az igazgatóság akkor határozatképes, ha az ülésen legalább öt tag jelen van. Az igazgatóság a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az Alap által történő kötelezettségvállaláshoz az igazgatóság legalább négy tagjának igenlő szavazata szükséges.

Az igazgatóság feladata

95. § (1) Az igazgatóság
a) elfogadja az Alap szabályzatait,
b) irányítja az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét,
c) meghatározza az Alap munkaszervezetének feladatait,
d) kinevezi és felmenti az Alap ügyvezető igazgatóját, főkönyvelőjét és vezető matematikusát (aktuárius), meghatározza feladatait, díjazását,
e) meghatározza az igazgatóság üléseinek ügyrendjét, helyét, időpontját,
f) meghatározza az alaptagok számára az alaptagok által nyújtandó jelentések, tájékoztatók tartalmát, gyakoriságát,
g) meghatározza az Alap éves költségvetését, és megállapítja az Alap éves beszámolóját,
h) meghatározza az Alap által a törvény szerint teljesítendő kifizetések rendjét,
i) negyedévente jelentést küld a Pénztárfelügyeletnek és az Alap tagjainak az Alapban kezelt pénzeszközök állományáról és felhasználásáról,
j) éves tevékenységéről a tárgyévet követő év március 31. napjáig jelentést készít, amelyben bemutatja az Alap vagyoni helyzetét, pénzeszközeit és felhasználását, és a jelentést megküldi a Pénztárfelügyeletnek, az alaptagoknak és az Állami Számvevőszéknek,
k) dönt a tag kizárásáról,
l) ellátja a törvényben meghatározott egyéb feladatokat.
(2) Az Alap igazgatósága szabályzatban határozza meg
a) a tagok által fizetendő éves díj, a rendkívüli befizetés mértékét, a díjfizetés megállapításának eljárási szabályait,
b) az Alap kezelésének szabályait,
c) az Alapból történő kifizetés rendjét,
d) a kártalanításként nyújtott összeg megtérítésének szabályait,
e) az igazgatóság ügyrendjét.
(3) Az Alap köteles szabályzatait és az igazgatóság nyilvános határozatait a Pénzügyi Közlönyben nyilvánosságra hozni.

Az ellenőrző bizottság feladata

96. § (1) Az Alap működését háromtagú ellenőrző bizottság felügyeli.
(2) Az ellenőrző bizottság tagjait - a Pénztárfelügyelet javaslata alapján - a pénzügyminiszter nevezi ki.
(3) Az ellenőrző bizottság megbízatása 3 évre szól, és időtartama megegyezik az igazgatóság megbízatásának időtartamával.
(4) Az ellenőrző bizottság rendszeresen vizsgálja és elemzi az Alap gazdálkodását, számvitelét és ügyvitelét, és javaslatot tesz az Alap könyvvizsgálójára. Megállapításairól és javaslatairól értesíti az Alap igazgatóságát, valamint - szükség szerint - a Pénztárfelügyeletet. Javaslatot tesz a Pénztártanács feladatkörét érintő ügyekben a Pénztárfelügyeletnek a Pénztártanács összehívására.
(5) Az ellenőrző bizottság ügyrendjét maga határozza meg.
(6) Az ellenőrző bizottság tagja nem lehet az Alap igazgatóságának tagja, alkalmazottja és e jogviszonyon kívül nem állhat az Alappal munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, nem lehet pénztárszövetség vezető tisztségviselője, valamint a pénztárak részére szolgáltatást nyújtó szervezet tulajdonosa, vezető tisztségviselője vagy vezető beosztású munkatársa.

Az Alap ügyvezető igazgatója és munkaszervezete

97. § (1) Az Alap munkaszervezettel rendelkezik.
(2) Az Alap tevékenységének operatív irányítását az ügyvezető igazgató látja el. Az ügyvezető igazgató gyakorolja az Alap alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat.
(3) Az ügyvezető igazgató az igazgatóság egyetértésével egyes feladatok ellátására megbízási szerződést köthet, illetve együttműködési megállapodásokat köthet. Ezekben az esetekben az e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
(4) Az Alapnál könyvvizsgáló működik.

Az Alap számlavezetése, pénzkezelése és befektetései

98. § (1) Az Alap számláját a Magyar Nemzeti Bank vezeti.
(2) Az Alap szabad pénzeszközeit kizárólag pénzben vagy állampapírban tarthatja.
(3) Az Alap gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(4) Az Alap éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a Kormány rendeletben állapítja meg.
(5) Az Alap a Magyar Nemzeti Banktól kölcsönt, átmeneti vagy tartós hiány esetén hitelt vehet fel. A Magyar Nemzeti Banktól felvett kölcsön visszafizetéséért a központi költségvetés készfizető kezesként felel.

Az Alapból történő kilépés és kizárás

99. § (1) Az Alapból az Alap tagja önkéntes elhatározással csak a végelszámolást követően és akkor léphet ki, ha minden pénztári tevékenységét megszüntette, és igazolja, hogy a pénztártagokkal és az Alappal szembeni kötelezettségeinek eleget tett.
(2) Az Alap a tagot kizárja, ha
a) annak tevékenységi engedélyét a Pénztárfelügyelet visszavonta, vagy
b) az Alap tagja az igazgatóság felszólítása ellenére sem tett eleget az Alappal szemben fennálló fizetési kötelezettségének.
(3) Az Alapból történő kizárás nem érinti a tagság fennállása alatt keletkezett követelésekért való helytállást.
(4) A kizárásról az Alap a Pénztárfelügyeletet egy munkanapon belül értesíti. A Pénztárfelügyelet a kizárt pénztár tevékenységi engedélyét azonnali hatállyal visszavonja, s erről haladéktalanul, legkésőbb 5 munkanapon belül 2 országos napilapban hirdetményt tesz közzé.

XI. Fejezet

ÁLLAMI GARANCIA, A PÉNZTÁRAK ÁLLAMI FELÜGYELETE

100. § A magánnyugdíjrendszer működését az állam - az intézményvédelmi szabályok érvényesítésével, az állami felügyelet működtetésével, valamint a pénztártagok követeléseit biztosító Alap fizetőképességének a központi költségvetés által történő garantálásával - biztosítja.
101. § A pénztárak törvényességi felügyeletét az ügyészség a rá irányadó szabályok szerint, felügyeletét a pénzügyminiszter - a Pénztárfelügyelet útján - látja el.

A Pénztárfelügyelet jogállása és feladatköre

102. § (1) A Pénztárfelügyelet a pénzügyminiszter felügyelete alatt önálló központi hivatalként működő, országos hatáskörű első fokú közigazgatási szerv.
(2) A Pénztárfelügyelet jogi személy, amely részben önálló gazdálkodású költségvetési szervként működik. A Pénztárfelügyelet Szervezeti és Működési Szabályzatát a pénzügyminiszter hagyja jóvá. A Pénztárfelügyelet székhelye: Budapest.
(3) A Pénztárfelügyelet hatásköre kiterjed az e törvény 2. §-ában meghatározott szervezetek tevékenységének felügyeletére, valamint ellátja az Öpt.-ben foglalt feladatokat és hatásköröket.
(4) A Pénztárfelügyelet eljárására az Áe.-t az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(5) A Pénztárfelügyelet határozata ellen a Pénzügyminisztériumhoz lehet fellebbezni.
(6) A Pénztárfelügyelet véleményezési joggal rendelkezik a társadalombiztosítási, a kötelező és önkéntes pénztári rendszert érintő jogszabályok előkészítése során, valamint javaslatot tesz az ezeket érintő jogszabályok megalkotására és módosítására.
(7) A Pénztárfelügyelet külföldi felügyeleti hatóságokkal, illetve az általuk létrehozott nemzetközi szervezetekkel együttműködési megállapodásokat köthet, személyes adatnak nem minősülő információkat cserélhet, és tagként ilyen szervezetbe beléphet. A Pénztárfelügyelet a külföldi felügyeleti hatóságoktól kapott adatokat, információkat tevékenységének javításához, illetőleg kérelmek elbírálásához, határozatainak, intézkedéseinek, szankcióinak megalapozásához használhatja fel. Ugyanilyen célokból adhat adatokat és információkat a nemzetközi együttműködés során az említett szervezeteknek.
(8) A Pénztárfelügyelet határozatait és állásfoglalásait a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé.
103. § (1) A Pénztárfelügyelettel köztisztviselői jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban álló vagy állt személy köteles megőrizni a felügyeleti tevékenység ellátásával kapcsolatban tudomására jutott, a pénztárak tevékenységéhez kapcsolódó üzleti titkot, pénztártitkot. A titoktartási kötelezettség időbeli korlátozás nélkül a Pénztárfelügyelethez fűződő jogviszony megszűnését követően is fennáll.
(2) Az (1) bekezdésben említett személy a tudomására jutott üzleti titkot és pénztártitkot nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a pénztárnak vagy a pénztártagoknak hátrányt okozzon.

Kinevezési jogkörök

A Pénztárfelügyelet elnöke

104. § (1) A Pénztárfelügyelet elnökét hatéves időtartamra, helyettesét (helyetteseit) határozatlan időre a pénzügyminiszter nevezi ki, és gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat.
(2) A Pénztárfelügyelet elnökére, elnökhelyettesére (elnökhelyetteseire), valamint alkalmazottaira az e törvényben foglalt eltérésekkel a Ktv. rendelkezései az irányadók, azzal hogy a Ktv. 30/A. § (3) bekezdésében, valamint a 42. § (5) bekezdésének b) pontjában, továbbá a 44. § (1) bekezdésében megállapított mértékek tekintetében a jogszabályok által a minisztériumokra meghatározott mértékekig felfelé el lehet térni.
(3) A Pénztárfelügyelet elnöki és elnökhelyettesi tisztségére az a büntetlen előéletű, magyar állampolgár nevezhető ki, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább ötévi, a pénzügyi, gazdasági, közigazgatási élet területén szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik. A pénzügyminiszter az ötéves vezetői gyakorlat alól 2 évre, a felsőfokú végzettség szakirányúsága alól ötéves szakmai gyakorlat alapján felmentést adhat.
(4) A Pénztárfelügyelet vezető matematikusának kinevezése esetében az e törvény 47. § (2)-(4) bekezdéseiben foglaltakat kell alkalmazni.
(5) Felmentéssel szűnik meg a Pénztárfelügyelet elnökének és elnökhelyettesének (elnökhelyetteseinek) megbízatása, ha
a) jogerős bírói ítélet megállapítása szerint bűncselekményt követett el, vagy más módon tisztségére méltatlanná vált,
b) tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált,
c) tisztségével való összeférhetetlenségét nem szüntette meg.
(6) A Pénztárfelügyelet elnöke:
a) képviseli a Pénztárfelügyeletet bel- és külföldön,
b) irányítja a Pénztárfelügyelet tevékenységét,
c) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Pénztárfelügyelet alkalmazottai felett, az elnökhelyettessel (elnökhelyettesekkel) kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlására javaslatot tesz,
d) gyakorolja a Pénztárfelügyelet gazdálkodásával összefüggő jogokat,
e) intézkedéseket rendel el, és bírságot alkalmaz,
f) gyakorolja mindazon jogokat, amelyekkel e törvény alapján a Pénztárfelügyelet SzMSz-e felruházza.
(7) A Pénztárfelügyelet elnöke a (6) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott jogkörének gyakorlását - az elnökhelyettes feletti munkáltatói jogok gyakorlására vonatkozó javaslattételi jogon kívül - átruházhatja.

Összeférhetetlenség

105. § (1) A Pénztárfelügyelet elnöke, elnökhelyettese és köztisztviselői a pénztárral és pénztárral szerződésben álló jogi személlyel, az Alappal, valamint társadalombiztosítási tevékenységet végző szervezettel nem állhatnak munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló jogviszonyban vagy személyes közreműködéssel járó gazdasági társasági tagsági viszonyban és tulajdonosi viszonyban, valamint nem lehetnek ezek vezető tisztségviselői vagy az ellenőrzést ellátó szerv tagjai.
(2) A Pénztárfelügyelet elnöke, elnökhelyettesei és köztisztviselői nem lehetnek egymás és az (1) bekezdésben felsorolt személyek közeli hozzátartozói, és nem járhatnak el olyan ügyekben, amelyekben maguk vagy közeli hozzátartozóik érdekeltsége fennáll.
(3) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek az (1) és (2) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi ok fennállását kötelesek haladéktalanul bejelenteni a munkáltatói jogkört gyakorló személynek, és az (1) bekezdésben foglalt összeférhetetlenséget haladéktalanul megszüntetni. Erre a munkáltatói jogkört gyakorló az érintett személyt akkor is felhívhatja, ha a bejelentési kötelezettségének nem tett eleget. Az összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása esetén ezen személyeknek a Pénztárfelügyelettel fennálló köztisztviselői jogviszonyát meg kell szüntetni. A (2) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi ok fennállása esetén a munkáltatói jogkört gyakorló dönt arról, hogy az összeférhetetlenséget meg kell-e szüntetni, illetve az adott ügyben a bejelentő eljárhat-e.

A Pénztárfelügyelet feladatai

106. § (1) A Pénztárfelügyelet
a) ellenőrzi a törvény, valamint a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok rendelkezéseinek megtartását,
b) elbírálja az engedélykérelmeket, és ellenőrzi, hogy a pénztárak az engedélynek megfelelően működnek-e,
c) az e törvényben meghatározott esetekben felügyeleti biztost nevez ki,
d) közreműködik a pénztárak, az Alap fejlődését akadályozó tényezők feltárásában és feloldásában, a társadalombiztosítási szervekkel való együttműködésük koordinálásában,
e) ellenőrzési és információs rendszert működtet,
f) a pénztárak befektetési tevékenységére vonatkozó hozamelvárást és a minimális hozam mértékét a jogszabályban meghatározott számítási mód alapján évente előre meghatározza, és közzéteszi,
g) jóváhagyja a pénztárak szabályzatait.
(2) A Pénztárfelügyelet az egyes pénztárak alábbi dokumentumait, adatait az érdeklődők számára folyamatosan és térítésmentesen hozzáférhetővé teszi
a) alapító okirat,
b) SzMSz,
c) szolgáltatási szabályzat,
d) közgyűlések jegyzőkönyvei és határozatai,
e) székhely, telephely(ek), fiók(ok), kirendeltség(ek),
f) adószám,
g) a pénztár vagyona,
h) képviseletre jogosultak neve és lakcíme, tisztsége,
i) a képviselet módja,
j) vezető tisztségviselők neve, lakcíme,
k) könyvvizsgáló neve, lakcíme,
l) az éves beszámolók.
(3) A Pénztárfelügyelet az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakkal kapcsolatos feladatait külön törvényben foglaltak szerint látja el.
107. § (1) A Pénztárfelügyelet tevékenysége ellátásában engedélyezési, ellenőrzési, intézkedési és bírságolási jogkörrel rendelkezik.
(2) A Pénztárfelügyelet jogköre gyakorlása során - az átmeneti fizetésképtelenség esetét kivéve - nem kötelezheti a pénztárat SzMSz-étől és jóváhagyott pénzügyi tervétől eltérő gazdálkodásra.

Engedélyezési hatáskörök

108. § A Pénztárfelügyelet engedélye szükséges
a) a pénztár alapításához,
b) a pénztár tevékenységének megkezdéséhez,
c) a szolgáltatási szabályzat hatálybalépéséhez és a szolgáltatási tevékenység megkezdéséhez.

A Pénztárfelügyelet ellenőrzési, intézkedési és bírságolási jogköre

109. § (1) A Pénztárfelügyelet jogosult és 2 évenként köteles ellenőrizni, hogy a pénztár tevékenysége megfelel-e a törvénynek, a pénztártevékenységre vonatkozó egyéb jogszabálynak, a Pénztárfelügyelet által kiadott engedélyeknek és a pénztártagok biztonságának. Ennek érdekében jogosult a pénztártevékenységet érintő, az ellenőrzéshez szükséges adatok, beszámolók, bizonylatok, valamint vizsgálati anyagok bekérésére és - előzetes értesítés nélkül is - az azokba való helyszíni betekintésre, továbbá beszámolót kérhet.
(2) A Pénztárfelügyelet információs rendszert működtet, amelyen keresztül közvetlen kapcsolatban áll a pénztárak, az Alap információs rendszerével. A közös információs adatbázis adataira vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet állapítja meg.
(3) A Pénztárfelügyelet az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési feladatok ellátása érdekében az alkalmazásában álló személyt, független könyvvizsgálót vagy egyéb szakértőt küldhet ki a pénztárhoz általános ellenőrzésre vagy meghatározott célvizsgálat lefolytatására, valamint a pénztár jelentési és beszámolási kötelezettségének teljesítésére.
110. § (1) A Pénztárfelügyelet a pénztár kötelezettségeinek teljesítése, a pénztártagok érdekeinek védelme, valamint a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások betartása érdekében a következő intézkedéseket teheti:
a) felszólítást bocsáthat ki - a szükséghez képest határidő kitűzésével - az e törvényben és a pénztártevékenységre vonatkozó más jogszabályban foglalt rendelkezések maradéktalan megtartására,
b) előírhatja intézkedési terv meghatározott határidőn belüli benyújtását, és a végrehajtásra is határidőt szabhat,
c) kezdeményezheti a pénztár vezetőinek felelősségre vonását vagy felmentését,
d) összehívhatja az igazgatótanácsot,
e) rendkívüli közgyűlést hívhat össze,
f) felügyeleti bírság megfizetésére kötelezhet,
g) a pénztártevékenységre adott engedélyt visszavonhatja, ennek keretében és felszámolási eljárás esetén átmenetileg elrendelheti, hogy a pénztártagok a tagdíjat az Alapnak fizessék, és gondoskodik arról - megfelelő pénztár kijelölésével -, hogy legkésőbb 60 nap elteltével a pénztártag meghatározott pénztár tagjává válhassék,
h) a pénzügyi terv átdolgozását, illetve az SzMSz módosítását kezdeményezheti,
i) bíróságnál kezdeményezheti felszámolási eljárás megindítását,
j) felügyeleti biztost nevezhet ki,
k) tagfelvételi zárlatot rendelhet el,
l) elrendelheti a pénztár működésének felfüggesztését felügyeleti biztos egyidejű kinevezésével, és tagfelvételi zárlatot rendelhet el.
(2) A tevékenységi engedély visszavonására akkor kerülhet sor, ha a pénztár
a) tevékenységének folytatását az engedély jogerőre emelkedésének napjától számított 180 napon belül nem kezdi meg, vagy azt a Pénztárfelügyelet hozzájárulása nélkül szünetelteti,
b) az engedélykérelemben valótlan adatot vagy nyilatkozatot közölt, és felszólítás ellenére 30 napon belül az adatot vagy nyilatkozatot megfelelően nem módosította,
c) nem tesz eleget az engedélyben foglalt feltételeknek,
d) a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit súlyosan megsérti, a Pénztárfelügyelet határozataiban foglaltaknak nem tesz eleget, és ezáltal a pénztártagok érdekeit súlyosan veszélyezteti,
e) engedély nélküli tevékenységet végez,
f) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok megfelelő határidőn belül nem pótolhatók.
111. § (1) A Pénztárfelügyelet felügyeleti bírságot szabhat ki az igazgatótanács vagy az ellenőrző bizottság tagjaival szemben, ha az SzMSz-t megsértik, azzal ellentétes tevékenységet folytatnak, vagy tevékenységi engedély nélkül pénztárat működtetnek, továbbá, ha a Pénztárfelügyelet intézkedését, határozatát nem tartják be. A bírság mértéke százezer forinttól egymillió forintig terjedhet, a kiszabott bírság megfizetését a pénztár nem vállalhatja át.
(2) A Pénztárfelügyelet felügyeleti bírságot szabhat ki a pénztárral szemben, ha a pénztár figyelmeztetés ellenére nem változtat addigi törvénysértő vagy az SzMSz-ben foglalt előírásokat sértő gyakorlatán, illetőleg a vonatkozó számviteli, pénzügyi előírásokat nem tartja be. A bírság legmagasabb mértéke az éves tagdíj 3 ezreléke, amely ismételten kiszabható. Ha a pénztár eltér a befektetésre vonatkozó szabályoktól és keretelőírásoktól, az összeférhetetlenségi szabályokat tartósan megszegi, a szigorított bírság legmagasabb mértéke az éves tagdíj 1 százaléka.
(3) A Pénztárfelügyelet által kiszabott bírságot az erről szóló jogerős határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell a határozatban megjelölt számlára befizetni.
112. § Nem lehet a felügyeleti bírságot kiszabni a mulasztásnak, illetve kötelezettségszegésnek a Pénztárfelügyelet tudomására jutásától számított hat hónapon, illetve az elkövetéstől számított 2 éven túl.

Felügyeleti biztos

113. § (1) A Pénztárfelügyelet intézkedési terv készítését rendelheti el a pénztár számára, ha fennáll a veszélye, hogy a pénztár nem tud eleget tenni kötelezettségeinek.
(2) Ha a pénztár az intézkedési tervben foglaltaknak nem tesz eleget, vagy az intézkedési terv a pénztár biztonságos működését nem segíti elő, a Pénztárfelügyelet felügyeleti biztost nevezhet ki. A Pénztárfelügyelet felügyeleti biztost rendelhet ki abban az esetben is, ha a pénztár számvitelében vagy belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy lehetetlen a pénztár valódi pénzügyi helyzetének értékelése, valamint ha a pénztár igazgatótanácsa nem tudja ellátni feladatát, és ez veszélyezteti a pénztártagok érdekeit.
(3) Felügyeleti biztos csak a pénztárral üzleti kapcsolatban nem álló és a pénztár tagságához nem tartozó személy lehet.
(4) A felügyeleti biztos feladata a pénztár helyzetének feltárása, a pénztárvagyon felmérése, a pénztár beszámoltatásának előkészítése. A felügyeleti biztos a vizsgálatának lezárása után 15 napon belül köteles a közgyűlést összehívni.
(5) A felügyeleti biztos tevékenysége a pénztár működőképességének helyreállítását célozza. Ennek tartama alatt a pénztár a Pénztárfelügyelet által kinevezett felügyeleti biztos rendelkezései szerint működik, és a felügyeleti biztos gyakorolja az igazgatótanács és az ügyvezető jogkörét.
(6) A felügyeleti biztos legfeljebb 180 napra rendelhető ki, de ez az időtartam a felszámoló kijelöléséig meghosszabbítható. Felszámolási eljárás esetén a felügyeleti biztos megbízatása a felszámoló kijelöléséig tart.
114. § (1) A felügyeleti biztos megbízó levelében meg kell határozni a feladatait. A felügyeleti biztos kirendelésével egyidejűleg rendelkezni kell a felügyeleti biztos hatásköréről, amely kizárólag e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok betartására és betartatására terjed ki.
(2) A felügyeleti biztos kirendeléséről a pénztár igazgatótanácsát értesíteni kell.
(3) A felügyeleti biztos az általa megtett intézkedésekről a pénztár igazgatótanácsát kérésre 3 napon belül írásban köteles tájékoztatni.
(4) A felügyeleti biztost a felügyelet elnöke által meghatározott díjazás illeti meg, amelyet az érintett pénztár fizet.
115. § Ha a pénztár pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé az SzMSz szerinti működést, a Pénztárfelügyelet elrendelheti a pénztár működésének felfüggesztését, a bíróságnál pedig kezdeményezheti a felszámolási eljárás megindítását.

A Pénztárfelügyelet bevételei

116. § A Pénztárfelügyelet bevételei:
a) a felügyeleti díj,
b) egyéb bevételek.
117. § (1) A pénztár a működési költsége terhére pénztárfelügyeleti díjat köteles fizetni.
(2) A felügyeleti díj a befizetett tagdíjak 2 ezreléke.
118. § (1) A felügyeleti díjat a pénztárnak negyedéves részletekben, a tárgynegyedévben realizált pénztári tagdíjbevétel után a tárgynegyedévet követő hónap harmincadik napjáig kell a Pénztárfelügyelet számlájára átutalni.
(2) A felügyeleti díjat a Pénztárfelügyelet működésének fedezetére kell felhasználni, év végi maradványának megállapítására, elszámolására, felhasználására, a költségvetési szervek tervezésének gazdálkodásának, beszámolási rendszerére vonatkozó jogszabályok az irányadók.

A Pénztárfelügyelet adatkezelése

119. § (1) A Pénztárfelügyelet az e törvényben szabályozott feladata ellátásához - ideértve az e törvényben meghatározott személyes adatokat is - adatot kezelhet.
(2) A Pénztárfelügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti a pénztártagok és a pénztárak vezető tisztségviselőinek 2. számú mellékletben meghatározott adatait, továbbá a pénztár tisztségviselőinek és alkalmazottainak összeférhetetlenségével és képesítési feltételeivel összefüggő adatokat.
120. § A pénztárak központi nyilvántartását a Pénztárfelügyelet saját szervezetében végzi. Ha az adatokból megállapítja, hogy valamely pénztárban, annak működési zavarai miatt veszélyeztetett a szolgáltatások biztonsága, vagy a pénztárak teljesítménymérésének adatai feltűnő aránytalanságot mutatnak, illetőleg törvény- vagy jogszabálysértés gyanúja merül fel, a Pénztárfelügyelet intézkedik.

XII. Fejezet

A PÉNZTÁRTANÁCS

121. § (1) A Pénztártanács a Pénztárfelügyelet tanácsadó szerve.
(2) A Pénztártanács tagjai:
a) a Pénzügyminisztérium, a Népjóléti Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium egy-egy képviselője,
b) a Pénztárszövetség(ek) képviselője (képviselői),
c) a pénzügyminiszter által a Pénztárfelügyelet elnökének javaslata alapján felkért 4 független szakértő,
d) az Állami Biztosítás Felügyelet, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, a Magyar Nemzeti Bank és a Budapesti Értékpapír Tőzsde által delegált egy-egy képviselő,
e) az Alap képviselője,
f) a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat által delegált egy képviselő,
g) azon kamarák képviselője, amelyekben a pénztári szolgáltatók tagsági viszonnyal rendelkeznek,
h) azon érdekképviseleti szervek, amelyekben a pénztári szolgáltatók tagsági viszonnyal rendelkeznek.
(3) A Pénztártanács tagjává az a büntetlen előéletű, felsőfokú végzettségű magyar állampolgár választható, aki magas szintű, nyugdíjszakmához kötődő vagy befektetési, illetve biztosítási szakismerettel rendelkezik.
(4) A Pénztártanács elnökét és alelnökét a pénzügyminiszter nevezi ki, a (2) bekezdés c) pontjában megjelölt személyek közül.
(5) A Pénztártanács tagjai - az elnök és az alelnök kivételével - feladatuk ellátásáért díjazásra nem jogosultak. A Pénztártanács működési feltételeit a Pénztárfelügyelet biztosítja.
(6) A Pénztártanács
a) véleményt alakít ki a pénztárak és az Alap tevékenységéről, működési feltételeik alakulásáról, pénz- és tőkepiaci szerepéről, a pénztárakra vonatkozó jogi szabályozás érvényesülésének tapasztalatairól, a pénztárak feladatkörét érintő jogszabályok tervezetéről, a pénztárak egységes eszközértékelésének és teljesítménymérésének gyakorlatáról, a befektetési diverzifikációs szabályokról, a pénztárak hozamelőírásaira vonatkozóan, és mindezek tekintetében javaslatokat tesz,
b) szakmai, etikai javaslatokat fogalmaz meg, és a Pénztárfelügyelettel együttműködve azokat nyilvánosságra hozza,
c) pénztárakkal kapcsolatos szakmai publikációkat készít, készíttet, és hoz nyilvánosságra.

XIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

122. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltéréssel - 1997. szeptember 1. napján lép hatályba.
(2) A 3. § (1) bekezdése és a 92. § 1998. január 1. napján lép hatályba.
(3) Az Épt. - e törvény 126. §-ának (3) bekezdésével megállapított - 9/A. §-a, valamint a Hpt. - e törvény 127. § (4) bekezdésével megállapított - 9. §-ának (5) bekezdése 2000. július 1. napján lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések

123. § (1) A pénztárak első küldöttközgyűlésének megbízatása a küldöttközgyűlés megtartását követő 180 napig, területi pénztár esetén 1998. december 31. napjáig tart.
(2) Amennyiben a pénztártag önkéntes döntése alapján vált a pénztár tagjává 2000. december 31. napjáig, egy alkalommal visszaléphet a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe.
(3) A törvény hatálybalépésétől számított 2 évig a pénztár vagyonszerzése illetékmentes.
(4) a) A pénztár a pénztártag első tagdíjbefizetéseit pénzforgalmi számláját vezető hitelintézetnél nyitott elkülönített alszámlán köteles tartani.
b) A pénztár a pénztártagok adatait a belépéstől számított 3 munkanapon belül írásban jelenti a Pénztárfelügyeletnek. A Pénztárfelügyelet a pénztárakba belépett tagok adatait legkésőbb 15 napon belül írásban megküldi a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat területileg illetékes igazgatási szervének, és erről egyidejűleg írásban értesíti a pénztárat.
c) A pénztár azon pénztártagok befizetéseit helyezheti át az elkülönített alszámláról a pénzforgalmi számlára, melyekről a Pénztárfelügyelettől értesítést kapott.
(5) A pénztártag a törvény hatálybalépését követően 2 éven belül élhet a 22. § szerinti tagsági viszony önkéntes létesítésére vonatkozó jogával. Ha a rokkantsági nyugellátásban részesülő személy rokkantsági nyugellátásra jogosultsága állapotjavulás miatt megszűnik, ismét élhet a pénztárválasztás jogával.
(6) Az 58. §-ban meghatározott saját tevékenységi tartalékot - a pénztár tevékenységi engedélyének jogerőre emelkedését követő első 3 évben - akkor kell képezni, ha a pénztár befektetett eszközeinek az éves beszámoló jelentése szerinti értéke a 2 milliárd forintot eléri.
(7) A 67. § (6) bekezdésében meghatározott külföldi befektetések mértékére vonatkozó szabály első ízben 2002. január 1. napjától alkalmazható. A külföldi befektetés mértéke:
a) 1999. december 31. napjáig 0 százalék,
b) 2000. december 31. napjáig 10 százalék,
c) 2001. december 31. napjáig 20 százalék
lehet.
(8) Az Alap létrehozásának és első éves működésének költségeiről a központi költségvetés gondoskodik.
(9) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügyelete 1997. szeptember hó 1. napján megszűnik, e naptól kezdve jogutódja az Állami Pénztárfelügyelet.
(10) Ahol jogszabály az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügyeletét említi, azon az e törvény szerinti Állami Pénztárfelügyeletet kell érteni.
(11) A törvény hatálybalépésekor az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügyeleténél folyamatban levő ügyekben a Pénztárfelügyelet jár el.
(12) Az Alap igazgatóságát a törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül kell létrehozni.
(13) A Pénztártanácsot 1998. január 1-jéig létre kell hozni.

Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések

124. § Az Áe. 3. §-ának (6) bekezdése „az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről” szövegrészt követően a következő szöveggel egészül ki:
„az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról, valamint a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról”
125. § (1) Az Öpt. 36. § (4) bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:
„d) a befektetések vagyonarányos költségeit annak az alapnak a terhére kell elszámolni, amellyel kapcsolatban felmerült, ideértve a befektetett, illetve a forgóeszközök között kimutatott kamatozó értékpapírok beszerzési árában felhalmozott kamat összegét is. A befektetések további költségeit a működési alap terhére kell elszámolni. A befektetésekkel kapcsolatos bevételek és költségek elszámolása során a bruttó elszámolás számviteli alapelvének érvényesülését biztosítani kell.”
(2) Az Öpt. 37. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A pénztár eszközeit nem lehet a pénztár vagyonkezelését végző befektetési alapkezelő által kibocsátott befektetési jegybe fektetni.”
(3) Az Öpt. 47. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Amennyiben a nyugdíjpénztár a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényben meghatározott feladatokat is ellát, úgy az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagja nem pénztártag magánszemély is lehet.”
(4) Az Öpt. 47. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Amennyiben a nyugdíjpénztár a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényben meghatározott feladatokat is ellát, a pénztár a két tevékenység ellátásához egy-egy pénzforgalmi számlával rendelkezik.”
(5) Az Öpt. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„49. § A munkáltató a munkáltatói hozzájárulásnak az e törvény 12. §-ában meghatározott mértékétől - korcsoportonként egységesen - felfelé eltérhet azon alkalmazottai tekintetében, akik 15 éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt.”
(6) Az Öpt 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53. § Az Állami Pénztárfelügyelet (a továbbiakban: Pénztárfelügyelet) jogállását külön törvény határozza meg.”
(7) Az Öpt. 54-55. §-ai és 57. §-a hatályát veszti.
(8) Az Öpt. a következő 79. §-sal egészül ki:
„79. § A 36. § (4) bekezdés d) pontjában foglaltakat a pénztár saját döntése alapján 1997. január 1-jére visszamenőleges hatállyal kezdődően is alkalmazhatja.”
126. § (1) Az Épt. 3. §-a (2) bekezdése 26. pontjának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(intézményi befektető)
„a) a bank, a szakosított hitelintézet, a befektetési társaság, a biztosító részvénytársaság, a befektetési alap, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.”
(2) Az Épt. 7. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A befektetési vállalkozás az e törvényben meghatározott korlátokkal befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységen kívül kizárólag)
„a) önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak és a magánnyugdíjpénztárak részére történő vagyonkezelést [a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. § (1) bekezdésének l) pontja].”
(3) Az Épt. a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § Magánnyugdíjpénztárak részére történő vagyonkezelést [Hpt. 3. § (1) bekezdésének l) pontja] 2 milliárd forint kezelt pénztári vagyon felett csak belföldi székhelyű befektetési vállalkozás végezhet, amely ötszázmillió forint jegyzett tőkével rendelkezik.”
127. § (1) A Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában:)
„l) önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelés.”
(2) A Hpt. 3. §-ának (5) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:
„Az (1) bekezdés l) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltató tevékenységet a Felügyelet az Állami Pénztárfelügyelet véleményének figyelembevételével engedélyezi.”
(3) A Hpt. 3. §-a (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Törvény korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számla vezetését [3. § (1) bekezdésének d) pontja], váltóval saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenységet [3. § (1) bekezdésének g) pontja], továbbá az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, illetőleg magánnyugdíjpénztárak részére történő vagyonkezelést [3. § (1) bekezdésének l) pontja] más jogi személy részére is lehetővé teheti.”
(4) A Hpt. 9. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Pénzügyi intézmény a 3. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott tevékenységet 2 milliárd forint kezelt pénztári vagyon felett csak akkor végezheti, ha ötszázmillió forint jegyzett és befizetett tőkével rendelkezik.”
(5) A Hpt. 100. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki)
„d) a biztosítóintézet, az önkéntes biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár,”
(betéteire).
(6) A Hpt. 2. számú mellékletének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak részére történő vagyonkezelés: az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény alapján működő önkéntes pénztárakkal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott feltételek mellett a pénztár vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok meghatározott körben történő gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, így különösen egyes vagyontárgyak működtetése és a befektetett eszközök értékesítése és ismételt befektetése a vagyon gyarapítása érdekében.
A magánnyugdíjpénztárak részére történő vagyonkezelés: a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény alapján működő pénztárakkal kötött szerződés alapján a pénztár vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok meghatározott körben történő gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, így különösen egyes vagyontárgyak működtetése és a befektetett eszközök értékesítése és ismételt befektetése a vagyon gyarapítása érdekében.”
128. § (1) A Bit. 2. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya nem terjed ki:)
„e) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak és a magánnyugdíjpénztárak tevékenységére.”
(2) A Bit. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés a) és e) pontjában foglaltak nem érintik a biztosító arra vonatkozó jogosultságát, hogy külön törvényben meghatározott szolgáltatásokat teljesítsen a társadalombiztosítás és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, illetőleg a magánnyugdíjpénztárak számára.”
129. § (1) A befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény 29. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(1) Az alapkezelő a befektetési alapkezelő tevékenységen kívül kizárólag önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak és magánnyugdíjpénztárak részére nyújthat vagyonkezelő tevékenységet.”
(2) A befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény 40. § (2) bekezdés b) pontja az alábbiak szerint módosul:
„b) kizárólag befektetési alapkezelői tevékenységet, illetve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak és a magánnyugdíjpénztárak részére történő vagyonkezelést végez;”
(3) A befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény 40. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Magánnyugdíjpénztárak részére történő vagyonkezelésre jogosító engedélyt csak olyan, névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaság kaphat, mely megfelel a (2) bekezdés előírásainak. Ezen tevékenységét 2 milliárd forint kezelt pénztári vagyon felett csak akkor végezheti, ha legalább ötszázmillió forint befizetett alaptőkével rendelkezik.”
130. § (1) A Cstv. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény csődeljárásra vonatkozó rendelkezései a biztosító részvénytársaságra, a biztosító szövetkezetre, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakra, valamint a magánnyugdíjpénztárakra nem vonatkoznak.”
(2) A Cstv. 2. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) E törvénynek]
„b) a felszámolási eljárásra és a végelszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a biztosító részvénytársaságokra és a biztosító szövetkezetekre a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakra, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvényben, a magánnyugdíjpénztárakra pedig a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(3) A Cstv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) (gazdálkodó szervezet):
az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a víziközmű-társulat kivételével a vízgazdálkodási társulat, valamint az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár;”
(4) A Cstv. 3. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő bekezdés lép:
„d) (gazdálkodó szervezet vezetője):
állami vállalatnál, trösztnél, tröszti vállalatnál, egyéb állami gazdálkodó szervnél, egyes jogi személyek vállalatánál, leányvállalatnál, illetve vízgazdálkodási társulatnál az igazgató (vállalati biztos), szövetkezetnél az igazgatóság (ügyvezető igazgató) vagy az ügyvezető elnök, közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag(ok), egyesülésnél, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető(k), részvénytársaságnál az igazgatóság vagy az alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek), önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál az ügyvezető (ha a pénztár ügyvezetőt nem alkalmaz az igazgatótanács), a magánnyugdíjpénztárnál az ügyvezető.”
131. § (1) A Jbt. 17. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a 17. § jelölése 17. § (1) bekezdésre módosul:
„(2) Az MNB a Pénztárak Garancia Alapjának kölcsönt, annak átmeneti vagy tartós hiánya esetén megelőlegezési hitelt nyújthat.”
(2) A Jbt. 18. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az MNB vezeti a Pénztárak Garancia Alapjának a számláját.”

Kapcsolódó törvények hatálybaléptetése

132. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 1998. január 1-jén lép hatályba.
(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 1998. január 1-jén lép hatályba.
(3) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 1998. január 1-jén lép hatályba.
(4) A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló 1997. évi LXXXIV. törvény 1998. január 1-jén lép hatályba.
133. § (1) A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 10. §-ának (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az (1)-(2) bekezdésben említett személyeken túl a biztosítás kiterjed:]
„d) a felhasználási szerződés alapján szerzői díjazásban részesülő személyre.”
(2) A T. 103. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:
„A foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított, továbbá a biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban foglalkoztatott külföldi személy esetén járulékalapot képező jövedelemnek azokat a foglalkoztató által adott (elszámolt) juttatásokat kell érteni, amelyek az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon részei, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve az Szja. tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként meghatározott értékét, valamint a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíjat, a tanulószerződésben meghatározott díjat.”
(3) A T. 103/D. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg a 10. § (1) bekezdésének a)-b) pontja szerint is biztosított és e jogviszonyában a munkaideje eléri a heti 36 órát, illetve felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az e tevékenységéből származó és a tárgyévet közvetlenül megelőző naptári évben elért adóköteles jövedelme, átalányadó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem egytizenketted része után köteles havonta a 103. § (1) bekezdése szerinti társadalombiztosítási és a 103. § (2) bekezdésében előírt mértékű nyugdíjjárulékot fizetni.”
(4) A T. 103/E. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A társas vállalkozás, ha a társas vállalkozás tagja egyidejűleg a 10. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerint is biztosított és e jogviszonyában a munkaideje eléri a heti 36 órát, illetve felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a személyes közreműködés alapján kiosztott adóköteles jövedelem után köteles havonta a 103. § (1) bekezdése szerinti társadalombiztosítási járulékot, a tag pedig a 103. § (2) bekezdésében előírt mértékű nyugdíjjárulékot fizetni.”
(5) A T. 103/F. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„103/F. § (1) Ha az egyéni vállalkozó egyben társas vállalkozóként is biztosított [10. § (2) bekezdés b)-g) pontjai], egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége a 103/D. § szerint áll fenn. Ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettségre a 103/E. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy járulékalapként kizárólag a személyes közreműködés alapján kiosztott adóköteles jövedelmet kell figyelembe venni.
(2) Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított [10. § (2) bekezdés b)-g) pontjai] több társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja, a társas vállalkozás, illetőleg a biztosított járulékfizetési kötelezettségére a 103/E. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a (2) bekezdésében meghatározott legalacsonyabb összegű járulékalap után - a tag évente egy alkalommal történő választása szerinti - csak az egyik jogviszonyban áll fenn járulékfizetési kötelezettség. A további társas vállalkozói jogviszony esetén járulékalapként kizárólag a személyes közreműködés alapján kiosztott adóköteles jövedelmet kell figyelembe venni.”
(6) a) Az (1) bekezdés 1997. december 13. napján,
b) a (2) bekezdés 1997. szeptember 1-jén lép hatályba;
c) a (3)-(5) bekezdés e törvény kihirdetése napján lép hatályba azzal, hogy a (3)-(5) bekezdés rendelkezéseit 1997. január 1-jétől alkalmazni kell;
d) 1997. december 13. napján a T. 103/A. §-ának (7) bekezdése, 103/B. §-ának (9) bekezdése hatályát veszti.

Felhatalmazó rendelkezések

134. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:
a) a pénztárak egyes gazdálkodási szabályait, ideértve a hitelfelvételre, a befektetési tevékenységre, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségre, a vagyonértékelésre, a teljesítménymérésre és a tervkészítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a pénztárak minősítését végző szervezetekre vonatkozó előírásokat;
b) a pénztárak szolgáltatási szabályzatának kötelező tartalmára, az aktuáriusi értékelésre, a szolgáltatások biztosításmatematikai tartalmára, más biztonsági tartalékképzésre vonatkozó rendelkezéseket, valamint a hozamelvárásra, a hozamszámításra, annak módjára, továbbá a befektetési kockázatokat kiegyenlítő tartalékra vonatkozó szabályokat, illetőleg a halandósági tábla alkalmazásának feltételeire vonatkozó rendelkezéseket és a szolgáltatás engedélyezésének és a tartalékolásnak a részletes szabályait;
c) a Pénztárfelügyelet információs adatbázisára, pénztárakkal kapcsolatos feladataira irányadó rendelkezéseket, ideértve a Pénztárfelügyelet központi nyilvántartással kapcsolatos feladatának és hatáskörének szabályait;
d) az Alap SzMSz-ének, éves beszámolókészítési és könyvvezetésének sajátosságait;
e) a munkáltatónak a pályakezdőkre és a pénztárban taggá válókra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat;
f) a pénztárak, valamint a pénztárak szolgáltatóinak e tevékenységére vonatkozó, nyilvánosságra hozandó adatok körét;
g) a vagyonkezelési szerződések általános szerződési feltételeit.

[LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés az 1997. július 15-i ülésnapján fogadta el.